Javaslatok a belső ellenőrzési munka színvonalának emelésére Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tapasztalatai
BET X. Ünnepi Szakmai Konferencia Budapest, 2016. február 26.
2016. június 28.
Holman Magdolna Állami Számvevőszék
2
A közpénzfelhasználás alapvető szabályai Magyarország Alaptörvénye 37. cikk (1) „A Kormány a központi költségvetést törvényesen és célszerűen, a közpénzek eredményes kezelésével és az átláthatóság biztosításával köteles végrehajtani.” 38. cikk (5) „Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint.” 39. cikk (2) „A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni.”
3
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 61. § (1) „Az államháztartási kontrollok célja az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás, a beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek szabályszerű teljesítésének biztosítása.”
69. § (1) „A belső kontrollrendszer (…) azt a célt szolgálja, hogy megvalósuljanak a következő célok: a) a működés és gazdálkodás során a tevékenységeket szabályszerűen, gazdaságosan, hatékonyan, eredményesen hajtsák végre,…” 61.
§ (4) „Az államháztartás belső kontrollrendszere a költségvetési szervek belső kontrollrendszere - beleértve a belső ellenőrzést - keretében valósul meg.”
2016. június 28.
4
Az államháztartás ellenőrzési rendszere Az államháztartás ellenőrzési rendszerének három területe: államháztartás belső kontrollrendszere (beleértve a belső ellenőrzést), kormányzati ellenőrzés, külső ellenőrzés. Az államháztartás ellenőrzési rendszere
Belső kontrollrendszer
Kormányzati ellenőrzés
Külső ellenőrzés
5
Az Állami Számvevőszék küldetése Szilárd szakmai alapon álló, értékteremtő ellenőrzésekkel a közpénzügyek átláthatóságának, rendezettségének, elszámoltathatóságának előmozdítása, hozzájárulás a „jó kormányzáshoz”.
Az államháztartás külső (törvényhozói) ellenőrzése „A rend értéket teremt” Rendszerszemléletű, holisztikus megközelítésű, egymásra épülő, összefoglaló értékelésekre lehetőséget adó ellenőrzések végzése a magas fokú társadalmi hasznosulás szem előtt tartásával. 2016. június 28.
6
Az Állami Számvevőszék ellenőrzései Alaptörvény 43. cikk (1) „Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi.”
Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény: 23. § (1) „Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzések szakmai szabályait, módszereit maga alakítja ki, és a kialakított szabályokat nyilvánosságra hozza.„ Az INTOSAI által kiadott nemzetközi ellenőrzési standardok irányadóak.
2016. június 28.
7
A módszertanok szerepe A módszertanokkal biztosítható az • objektivitás, • szakszerűség, • azonos szempontok alapján történő ellenőrzés és értékelés, • fogalmak következetes használata (Glosszárium), • sztenderdizálhatóság. A módszertan keretet ad a Hogyan? kérdés megválaszolására.
2016. június 28.
8
Statisztikai módszerek Statisztikai módszerek alkalmazása az ellenőrzésekben a statisztika szabályai szerint: • elemzéseknél; • minta meghatározásához; • értékeléshez. A statisztikai módszerek alkalmazásakor figyelembe kell venni: • a sokaság megbízhatóságát; • megfelelő eljárások megválasztását; • a jellemző és értékalapú kérdések szétválasztását.
2016. június 28.
9
Statisztikai módszerek alkalmazása az ellenőrzésben • Észszerűen magas bizonyosság elérése. • Statisztikai becslés alkalmazása (mekkora a sokaságban előforduló hibák összértéke vagy a hibás tételek aránya). • Statisztikai mintavétellel kiválasztott tételek ellenőrzése. • A teljes sokaság értékelése a mintavételi eredmények kivetítésével.
2016. június 28.
10
Kockázatelemzés alkalmazása A szükséges, releváns és megbízható adatok, információk összegyűjtése, a lehetséges veszélyek azonosítása, elemzése és értékelése. Ennek során: • az ellenőrzési prioritások és területek kiválasztása, „Kockázati rangsor” felállítása; • az ellenőrzött szervezetek kontrolljainak és intézkedéseinek értékelése, szignifikáns kockázat feltárása; • az ellenőrzés kérdéseinek és hatóköreinek rögzítése, az ellenőrzési eljárások, a mintavételezés, a kontrolltesztek megtervezése. 2016. június 28.
11
Az ellenőrzés területei Törvényi kötelezettség teljesítése Államadósság mutató alakulására, államháztartási hiányra hatást gyakorló ellenőrzések
• belső kontrollrendszer kialakítása, működtetése
Központi költségvetési szervek
• pénzügyi gazdálkodás
Önkormányzatok
• vagyongazdálkodás
Állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, közszolgáltatók
„Ellenőrök ellenőrzése” Utóellenőrzések
2016. június 28.
12
Az államháztartás belső kontrollrendszere A belső kontrollrendszer megfelelő kialakítása és a belső ellenőrzés működtetése nélkül nem valósítható meg a közpénzek, a közvagyon • szabályos • szabályozott, • gazdaságos, • hatékony • és eredményes felhasználása.
A megfelelő belső kontrollrendszer öt pillérén keresztül biztosítja a • a gazdálkodás átláthatóságát, szabályosságát, megbízhatóságát; • az erőforrások védelmét; • az elszámolási kötelezettség teljesítését; • csökkenti a hibák és szabálytalanságok kockázatát. 2016. június 28.
13
Az ÁSZ belső kontrollrendszer ellenőrzései Az ÁSZ ellenőrzésein keresztül értékeli, minősíti az államháztartási kontrollok működését, a belső kontrollrendszer kiépítettségét, ezen belül is legfőképp a kontrollkörnyezet kialakításának, a kontrolltevékenységek működésének megfelelőségét. Ezek a területek gyakorlatilag valamennyi ellenőrzési programunk alapvető elemét képezik.
Kontrollkörnyezet
Kontrolltevékenység
Erőforrások felhasználása
14
A kontrollkörnyezet ellenőrzése I. „A költségvetési szerv vezetője köteles olyan
kontrollkörnyezetet kialakítani, amelyben a) világos a szervezeti struktúra, b) egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok, c) meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén, d) átlátható a humánerőforrás-kezelés.” (Bkr. 6. § (1) pont)
A megfelelő kontrollkörnyezet kialakítása a szabályos működés alapvető feltétele. 2016. június 28.
15
A kontrollkörnyezet ellenőrzése II. Az ÁSZ által feltárt hibák típusai: – Hiányoztak a belső szabályozó eszközök, vagy nem feleltek meg a jogszabályi előírásoknak. (SZMSZ, ügyrend) – Az új Áhsz. szerinti számviteli szabályzatok (számviteli politika és a hozzá tartozó szabályzatok) módosítását nem készítették el, vagy nem határidőben készítették el. – Az önköltségszámítási szabályzat, az ellenőrzési nyomvonal hiányzott, vagy nem volt megfelelő. – Nem szabályozták a szabálytalanságok kezelésének rendjét. – Elmaradt a közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó beszerzések lebonyolítása rendjének szabályozása. 2016. június 28.
16
A kontrollkörnyezet ellenőrzése III.
Az ÁSZ által feltárt hibák típusai: – Nem szabályozták, vagy az előírásokkal ellentétesen szabályozták a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésének módját. – Nem szabályozták a teljesítésigazolás módját, az utalványozás, az érvényesítés rendjét. – Nem határozták meg a gazdasági feladatot ellátó vezetők és alkalmazottak helyettesítésének rendjét.
2016. június 28.
17
A kontrollkörnyezet ellenőrzése IV. Az ÁSZ által feltárt hibák típusai: – Hiányoztak együttműködési megállapodások (az önállóan működő intézmények és gazdálkodási tevékenységüket ellátó költségvetési szerv között). – Hiányoztak az aláírás-minták, nem naprakészen vezették azokat. – Hiányoztak a munkaköri leírások.
2016. június 28.
18
A kockázatkezelési rendszer ellenőrzése Az ÁSZ által feltárt hibák típusai: – Nem alakították ki, vagy nem megfelelően alakították ki a kockázatkezelés rendszerét. – Nem határozták meg a kockázatok bekövetkezése esetén szükséges intézkedéseket, és az intézkedések teljesítésének nyomon követési módját. – Nem tüntették fel SZMSZ-ben a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek körét, nem teljesítették teljes körűen a kötelezettséget.
2016. június 28.
19
A kontrolltevékenységek ellenőrzése I. Az ÁSZ által feltárt hibák típusai: – Nem volt kötelezettségvállalás ellenjegyzése. – Elmaradtak a bevételek/kiadások teljesítésigazolása, a bevételek utalványozása, a kiadások érvényesítése. – Nem szabályszerűen végezték a teljesítésigazolást, érvényesítést. (összegszerűség ellenőrzése, teljesítés tényére való utalás, fedezet meglétének ellenőrzése stb…) – Jogosulatlan személy jelölte ki az érvényesítő személyét. – Kijelöléssel nem rendelkező személy végezte a teljesítés igazolását, az érvényesítést. – Nem volt beazonosítható a teljesítésigazoló, érvényesítő aláírása. 2016. június 28.
20
A kontrolltevékenységek ellenőrzése II. Az ÁSZ által feltárt hibák típusai: – A gazdasági események bizonylata hiányzott, vagy nem volt megfelelő. – Figyelmen kívül hagyták a közbeszerzési eljárás egybeszámítási kötelezettségét. – Mellőzték a közbeszerzési eljárás lefolytatását. – Megsértették a közbeszerzésekre vonatkozó előírásokat.
2016. június 28.
21
Információs és kommunikációs rendszer ellenőrzése Az ÁSZ által feltárt hibák típusai: – Nem rendelkeztek adatvédelmi szabályzattal. – Nem szabályozták az információáramlás rendjét, a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét, a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét. – Nem tettek eleget, vagy nem teljes körűen a közzétételi kötelezettségnek. – Nem határozták meg az üzemeltetés és adatbiztonság feladataival kapcsolatos hatásköröket, a dokumentumokhoz, információkhoz való hozzáférésre vonatkozó felelősségi köröket. – Nem végezték el, vagy nem a jogszabálynak megfelelően végezték el az elektronikus információs rendszerek biztonsági osztályba, illetve a szervezet biztonsági szintbe való sorolását. 2016. június 28.
22
A belső ellenőrzés ellenőrzése Az ÁSZ által feltárt hibák típusai: – Nem határozták meg a belső ellenőrzés módját. – Nem rendelkeztek stratégiai ellenőrzési tervvel, éves ellenőrzési tervvel, belső ellenőrzési kézikönyvvel. – Nem alapult kockázatelemzéssel alátámasztott prioritáson az éves ellenőrzési terv. – Az ellenőrzési jelentések nem tartalmazták a jogszabályban meghatározott valamennyi tartalmi elemet. – Nem készítettek intézkedési tervet a belső ellenőrzés által feltárt hiányosságok megszüntetésére. – Nem vezettek nyilvántartást a belső ellenőrzésekről, a megtett intézkedésekről, javaslatokról, intézkedési tervekről. – Nem készítette el, vagy nem a jogszabályban előírt tartalommal készítette el a belső ellenőrzési vezető az éves ellenőrzési jelentést. 2016. június 28.
23
Vagyongazdálkodás ellenőrzése I. Az ÁSZ által feltárt hibák típusai: – Nem volt leltár, vagy az nem minden vagyonelemre terjedt ki. – Nem megfelelően írták elő a leltározási gyakoriságot. – Nem számoltak el értékvesztést. – Nem szabályosan értékelték és mutatták ki a mérlegben a követeléseket/kötelezettségeket. – Nem intézkedtek szükséges esetben a követelések behajtása iránt. – Szabálytalanul végezték a kötelezettségeknek a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek szerinti besorolását.
2016. június 28.
24
Vagyongazdálkodás ellenőrzése II. Az ÁSZ által feltárt hibák típusai: – Nem vezették teljes körűen a vagyonkezelésbe kapott eszközök nyilvántartásait. – Nem végezték el (vagy nem volt megfelelő) az eszközök bérbe adásához/az alkalmazott díjak megalapozásához a felmerült költségek/a működéshez szükséges költségek, ráfordítások megtérülését biztosító önköltségszámítást. – Nem versenyeztetés keretében adták bérbe az eszközöket. – Nem kérték a bérlőktől az átláthatóságukról szóló nyilatkozatot. – Szabálytalan, engedély nélküli eszközértékesítést hajtottak végre. 2016. június 28.
25
Vagyongazdálkodás ellenőrzése III. Az ÁSZ által feltárt hibák típusai: – Szabálytalanul végezték a vagyonhasznosítási bevételek pénzügyi elszámolását. – A jogalap (jogosultság) megszűnése után is folytatták a díjfizetést. – Szabályzatban nem jogosultak részére fizettek költségtérítéseket. – A szerződésben kikötött kötbért nem érvényesítették. – Szolgáltatás teljesítése elmaradása ellenére kifizették a díj egy részét.
2016. június 28.
26
Erőforrások felhasználása Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény A törvény célja: az államháztartás egyensúlyának és a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak megteremtése 61. § (1) „Az államháztartási kontrollok célja az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás, a beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek szabályszerű teljesítésének biztosítása.” 69. § (1) „A belső kontrollrendszer (…) azt a célt szolgálja, hogy megvalósuljanak a következő célok: a) a működés és gazdálkodás során a tevékenységeket szabályszerűen, gazdaságosan, hatékonyan, eredményesen hajtsák végre,…” 2016. június 28.
27
Közpénzekkel való gazdálkodás – „Bkr. nyilatkozat” A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján a költségvetési szerv első számú vezetője minden évben felelősségteljesen nyilatkozik (többek közt)
a költségvetési szerv tevékenységében a hatékonyság, eredményesség és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséről. A szervezet vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló erőforrások szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. 2016. június 28.
28
Teljesítmény-ellenőrzés Fogalma: Az ellenőrzés azon típusa, amely annak megállapítására irányul, hogy a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás megfelel-e a gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség elveinek, illetve vannak-e lehetőségek a teljesítmény javítására. Céljai: • Támogatni a gazdaságos, hatékony és eredményes közpénzfelhasználást, • támogatni a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást, feladatellátást. • Feltárni a gazdálkodást, feladatellátást befolyásoló, a gazdaságosság, a hatékonyság, az eredményesség követelményeinek érvényesülését esetlegesen gátló tényezőket. 2016. június 28.
29
Teljesítmény-ellenőrzési kritériumok A teljesítmény-ellenőrzés lefolytatását megelőzően a Számvevőszék mérlegeli, hogy • az ellenőrzési téma, az ellenőrzés tárgya teljesítményellenőrzésre alkalmas-e, • a teljesítmény-ellenőrzés feltételei fennállnak-e.
Az eredményesség, hatékonyság, gazdaságosság megítélhetőségének kritériumai: • célok kitűzése; • a mérhetőség feltételeinek megléte; • adatok megbízhatósága; • teljesítmény-követelmények meghatározása; • indikátorok meghatározása. 2016. június 28.
30
Ellenőrzések hasznosulása - Önteszt Az ÁSZ közpénzügyi támogató és tanácsadó funkciójához kapcsolódóan osztja meg ellenőrzési tapasztalatait.
• • • •
nemzetiségi önkormányzati egyházi intézmények önkormányzati belső kontroll központi költségvetési szervek
2016. június 28.
31
Az önteszt célja A szabályos működés támogatása. A szervezetek vezetőit, a polgármestereket, a jegyzőket, a nemzetiségi önkormányzat elnökeit, a képviselő-testületet támogassa munkájukban, az általuk irányított szervezetek szabályszerű működése érdekében. Felhasználási területei lehetnek: belső ellenőrzés, intézményi gazdálkodás, kockázatelemzés, ellenőrzés…. Elérhetőség: http://www.asz.hu/ontesztek 2016. június 28.
32
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! www.asz.hu www.aszhirportal.hu
