A munka a kulisszák mögött zajlott, a feladat meghatározásáról, a javaslatok kormányzati szintű menedzseléséről

A M a g ya r K ó r h á z s z ö v e t s é g h i v ata l o s l a pj a

E l a p s z á m u n k é s a ma g ya r k ó r h á z ü g y tá m o g at ó j a :

2012/9.

kórház

Dr. Szepesi András

I

tt van az ősz, itt van újra! Nem csak a politika gépezete indult be csikorogva, dübörögve, hanem elkezdődtek a szakmai, szakmapolitikai rendezvények is. Ez utóbbiak persze csendesen, szerényen, a média alig figyel rájuk. A hangnem udvarias, a mondanivaló szinte mindenütt súlyos, veszélyekre figyelmeztető. Érezheti ezt a feszültséget államtitkárunk is, mert az egyik konferencián arról panaszkodott, hogy „bedőlt modellek mocskát” kénytelen takarítani. Nem akarom túlreagálni ezt a kijelentést, a tartalmával jórészt egyet is értek, de mégis, ezzel a kifejezéssel a politikai harc durva stílusa jelent meg a szakmai közegekben. És ebből a probléma lényege is levezethető: a hatalomért, a népszerűségért, a követező választások megnyeréséért harcoló pártok, azok politikusai (politics) az elmúlt évtizedben vagy megsemmisítették, vagy maguk alá gyűrték a szakmapolitika (policy) műveléséért felelős intézményeket, szakmai testületeket, munkacsoportokat, műhelyeket. Egy olyan bonyolult, sokrétű szakterületen, mint az egészségügy, ez számtalan veszéllyel jár. Két évvel ezelőtt, az egyik legelső intézkedésként hatályon kívül helyezték az úgynevezett szakmai minimumfeltételekről szóló jogszabályt. Következő lépésben

Impresszum A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Golub Iván Tagok: Dr. Varga Ferenc, Dr. Rácz Jenő, Dr. Budaházy Emil, Dr. Velkey György, Grenitzer Judit Főszerkesztő: Dr. Szepesi András Felelős szerkesztő: Bene Zsolt Szerkesztőségi ügyvivő: Szlovákné Bandula Ilona Lapmenedzser: Zöldi Péter Rovatvezetők: Európai Unió: Dr. Jakab Ferencné Jogi rovat: Dr. Kőszegfalvi Edit Informatika: Dr. Édes István Infekciókontroll: Dr. Orosi Piroska Intenzív terápia: Dr. Fülesdi Béla Transzfúzió: Dr. Vezendi Klára Gyógyszer: Fekete Tibor Minőségbiztosítás: Dr. Kullmann Lajos Menedzsment: Dr. Boncz Imre Nemzetközi sajtó: Kövesi Ervin Rehabilitáció: Dr. Vekerdy Zsuzsanna

teljesen megújították a szakmai kollégiumok rendszerét, működését. Az új grémiumok első és legfontosabb feladata lett a fenti jogszabály megújításának előkészítése megalapozása. A munka a kulisszák mögött zajlott, a feladat meghatározásáról, a javaslatok kormányzati szintű menedzseléséről semmit se tudhattunk. A meglepetés akkor ért, amikor a rendelet tervezete a kötelező egyeztetés kapcsán eljutott a szakmai szervezetekhez. A Kórházszövetség szakemberei hamar jelezték, hogy a feltételek többsége teljesíthetetlen, de azt is, hogy az egyes szakterületek közötti „egyenszilárdság” sem megfelelő. Eközben lezajlott a fekvőbeteg-ellátó intézmények államosítása, és a csapda bezárult. A teljesíthetetlen jogszabály alkotója és az érintett intézmények tulajdonosa, irányítója, aki egyértelműen felelős a gyógyítás személyi, tárgyi feltételeinek meglétéért – azonos. Hát itt számos kérdés merül fel: milyen előkészítés, tervezés mellett történt a szabályozás? Hogyan fogták össze, és rendszerezték a több mint 40 szakmai testület javaslatait? Volt-e megbízható ha-

Tanácsadó testület: Dr. Ajtay András, Dr. Baráth Lajos, Dr. Blaskó György, Dr. Fülöp Rudolf, Dr. Elek Attila, Dr. Kiss József, Dr. Kásler Miklós, Perényi László, Prof. dr. Repa Imre, Dr. Varga Piroska Kiadja: Magyar Kórházszövetség Felelős kiadó: dr. Rácz Jenő elnök Lapmenedzsment: Weborvos.hu 2009 Kft. Kiadó és szerkesztőség: 1113 Budapest, Ibrahim u. 19. Telefon: (1) 214-5118, (1) 214-5159 Fax: (1) 214-9715 E-mail: [email protected] Internet: www.korhazszovetseg.hu A Kórház szaklap aktuális tartalma a www.weborvos.hu portálon tekinthető meg. Nyomdai munkák: Mega Kft. Felelős vezető: Gáti Tamás ügyvezető igazgató A Kórház utcai terjesztésre nem kerül, terjeszti a Feibra Kft.

Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központja (ÜLK) Hírlap Üzletág. Előfizethető közvetlenül a postai kézbesítőknél, az ország bármely postáján, vagy Budapesten a Hírlap Területi Képviseleteken (Postacím: 1900 Budapest, e-mail: [email protected], zöld szám: 06-80/444-444), továbbá előfizethető átutalással a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központ 11991102-02102799 számú bankszámlára is. További információ: Magyar Kórházszövetség(1) 214-5159 ISSN 0230-3868 A posta esetleges hibás terjesztése miatti kellemetlenségekért elnézést kérünk. Kérjük, amennyiben valamelyik lapszámot nem kapja meg, jelezze ezt kiadónk felé a következő elérhetőségek valamelyikén, és a hiányt azonnal pótoljuk. Telefon: (1)214-5159, fax: (1)214-9715, e-mail: [email protected] Az Egis gyáravatás képeit Illyés Károly (MTI) készítette. Szaklapunk 2012. év I. félévében átlagosan 4200 példányban jelent meg.

1 | Kórház 2012/9. Aktuális

Tisztelt Olvasóink!

tásvizsgálat? Mit tud valójában az államot képviselő szaktárca az intézmények valóságos személyi, tárgyi feltételeiről? A minimumfeltételek lettek „maximalisták”, vagy az intézmények feltételrendszere romlott le az elmúlt években? Sok jel arra mutat, hogy az intézmények többségének az állapota sok ponton kritikus jeleket mutat. Ki a felelős a helyzetért? A tárca? A GYEMSZI? Az OEP? Az ÁNTSZ? Néhány példa: a magyar egészségügy CT-vizsgálati teljesítménye az OECD-országok átlagának 1/3-a, az MRvizsgálatok száma ennek 1/4-e! A HBCSrendszer torzulásai és TVK-korlátozások miatt egyes műtétek (pl. scoliosis műtétek) végzése lehetetlenné vált, vagy igen hosszú várólisták alakultak ki. A rettegett stroke betegség korai, hatásos ellátása a betegek többsége számára az ország nagy részén nem hozzáférhető. És ez csak a jéghegy csúcsa. A kormány túl van a ciklus félidején. Az egészségügy eddig nem volt kiemelt prioritás, átalakítása rendkívül nehéz körülmények között zajlik. Ezen változtatni kell, ha nem akarunk sokkal nagyobb bajokat elszenvedni. És a politika mellett sokkal több teret és lehetőséget kell adni a szakpolitikának, a változások szakszerű, transzparens előkészítésének, és oldani kell a fojtogató szűkösséget a pénzügyi források területén.

Kórház 2012/9. | 2 Tartalom

Tartalom KÓRHÁZ-HÍREK 4 Kórházügyeink Kórházszövetség 6 Alapszabály-módosítás szükséges 7 Kongresszus – Eger után ismét Siófok 7 Jobb, ha magasak az egészségügyi ellátás minimumfeltételei Konferencia 8 Rózsa András (1951–2012) 10 Stafétaváltás a füredi EGVE-kongresszuson 11 Vissza kell állítani az intézmények autonómiáját 13 Ha pénz nincs is, szakértelem lenne 14

Forráskivonás, gúzsba kötött kórházi menedzsment

15 Évente háromezren halnak meg szepszisben 16 Reméljük, érveink mérlegelésre és elfogadásra találnak 18 Röntgenszeme lesz az államtitkárságnak Aktuális 3 Húsz sikeres év a medencében 19 Hiányosságok a nyilvántartásban 20

Ma is minden reggel gyakorló orvosként lépem át a kórház kapuját

22 Korunk nagy betegségei: mi újság a másik oldalon?

20 Gyógyszer 24 Sem szakmai, sem gazdasági érv nem szól a gyógyszerkassza csökkentése mellett 26 Két új Egis létesítmény 27

Minőség mindenek felett

28 Nem baj, hogy elavult, ha olcsó? Informatika 31 A három nővér effektus az innováció világában 35 ISH-ból T-Systems 37 Rend és rendszer Kontrolling 33 Hiánypótló megoldás minden járóbeteg-ellátónak Sterilizálás 34 Új gyárat avatott a Steelco Képalkotó diagnosztika 38 Siemens Városi Nap Miskolcon Menedzsment 40 „Mesterek munkában” PARAGRAFUS 42 A munkajogi szabályok hatályba lépésével összefüggő átmeneti rendelkezések Kommunikáció 46 Szívelégtelenség-ambulanciákra lenne szükség

24

KÓRHÁZI VIZIT 47 Hat újszíves a transzplantációs osztályon

Lóránth Ida

A bajai Szent Rókus kórházban idén szeptember közepén bensőséges házi ünnepségen köszöntötték egyik dolgozójukat, Vereczkei Zsoltot, aki néhány nappal korábban tért haza a Londonban megrendezett, XIV. nyári paralimpiai játékokról. 50 méteres hátúszásban olimpiai bronzérmet szerzett.

tartozom az edzőmnek, Pass Ferencnek és mindazoknak, akik segítettek abban, hogy jó körülmények között készülhessek fel a paralimpiára. Egészen fiatal gyerekként kezdtem az úszást, keményen edzettem és már 15 évesen megnyertem az első aranyér-

Szent Rókus kórház telefonközpontjában. Megbecsülnek, szeretnek a kórház dolgozói, az orvosok, a menedzsment tagjai is. Utóbbit bizonyítja az is, hogy a napokban az igazgatóságon, a kórház vezetőinek, főorvosainak a részvételével külön kis ünnepséget tartottak nekem,

Az

úszók között az S5-ös kategóriában induló, 35 éves Vereczkei Zsolt már sokat letett a sport asztalára: eddig hat olimpián vett részt, az elsőn, 1992-ben Barcelonában rögtön aranyérmet nyert, majd négy évre rá Atlantában ismét, ahogyan 2000-ben Sidneyben és 2004-ben Athénben is. 2008-ban Pekingből, az idén pedig Londonból bronzérmet hozott haza, emellett korábban az Európa- és világbajnoki címeket is megszerezte. Az idei 50 méteres hátúszásban produkált időeredménye 38,92 másodperc volt. Az első helyen végző brazil versenyző világcsúccsal győzött, az ezüstérmet egy kínai úszó nyerte. Vereczkei bronza a magyar paralimpiai csapat 11. érme volt Londonban. Élményeire a bajnok így emlékszik vissza: „Annak ellenére, hogy minden eddigi olimpiai verseny óriási élmény volt számomra, az idei londoni játékok mégis talán egy kicsit különlegesebbek voltak, mert azzal a gondolattal szálltam a medencébe, hogy valószínűleg ez lesz az utolsó olimpia az életemben. Legalábbis aktív versenyzőként. A 2016-os Rio de Janeiró-i paralimpia idején már közel leszek a negyvenhez, így nem vagyok biztos benne, hogy felvehetném a versenyt az akkori húszévesekkel. Persze még nem eldöntött tény a visszavonulásom, de megfordult már a fejemben. Az sem elképzelhetetlen, hogy mégis megpróbálkozom megfelelni az újabb kihívásnak. Londonban ez a gondolat hajtott előre: mindenképpen szerettem volna éremmel hazatérni, hogy méltón zárjam le hosszú sportpályafutásomat. Sikerült, így elégedett vagyok. Mindezért köszönettel

Vereczkei Zsolt memet. A dobogó legfelső fokán érzett győzelmi mámor, a biztonságot adó, önbizalmat növelő sikerélmény folytonos keresése adott erőt ennek a hosszú sportolói pályának a teljesítéséhez. Mindig ez sarkallt a nem mindennapi fizikai terhelés elviselésére, a nehézségek leküzdésére. A siker örömteli érzésén felül rengeteg más értéket is kaptam a sporttól. Bejárhattam a világot Új-Zélandtól Argentínáig, Ausztráliától az Egyesült Államokig. A különböző sportrendezvények fogadásain olyan híres emberekkel, sportolókkal, világsztárokkal találkozhattam, akiket magánemberként sosem ismerhettem volna meg. A sport által barátokra, jó ismerősökre tehettem szert. Az úszástól kapott akaraterő, állhatatosság a magánéletben, a munkámban is segített. Több éve dolgozom a bajai

ahol meglepetésként DVD-ről kétszer is lejátszották a londoni győzelmemet. Emlékplakettel is megjutalmaztak. Ezen az ünnepségen felajánlottam az olimpiai takarómat, hogy egy jótékonysági árverésen értékesítsék és a befolyt összegből vásároljanak a kórháznak valamilyen eszközt, amelyre nagy szükség lenne. A sportsikereknek köszönhetem Baja város díszpolgári címét és számos állami kitüntetést is, mint például a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. Az idén pedig a Magyar Köztársaság Középkeresztjét kaptam meg. A felsoroltakon kívül a húsz éves úszókarrier alatt még megszámlálhatatlan elismerésben és kitüntetésben részesültem” – mesélte hosszú sportkarrierjéről Vereczkei Zsolt.

3 | Kórház 2012/9. Aktuális

Húsz sikeres év a medencében

KÓRHÁZ-HÍREK Kórház 2012/9. | 4

Kórházügyeink Elektrofiziológiai laboratóriummal bővül a szolnoki ellátás A szívbetegségek eredményesebb gyógyításáért hamarosan új elektrofiziológiai laboratórium kezdi meg működését a szolnoki Hetényi Géza Kórház regionális kardiológiai centrumában az intézmény és a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet együttműködése révén – jelentette be Bene Ildikó főigazgató. A szolnoki kardiológiai centrum munkáját a kezdetektől segítő országos intézet elsősorban szakmai segítséget nyújt az új laboratórium fejlesztéséhez és működtetéséhez, míg a műszerek a Szívügyünk Szolnok Alapítványnak köszönhetően kerülnek a kórházba – tette hozzá a főigazgató. Ofner Péter, az Országos Kardiológiai Intézet vezetője elmondta: az elektrofiziológiai laboratóriumban elvégezett vizsgálatokkal lehetővé válik az egyes szívritmuszavarok pontos diagnosztizálása, majd katéteres úton azok megszüntetése oly módon, hogy ezzel kiváltható a betegeknél az állandó gyógyszerszedés. Földesi Csaba, az országos intézet osztályvezető főorvosa hozzátette: a szív időszakos ritmuszavarainak pontos felderítése után a betegség nagyon jó eséllyel gyógyítható. Évente ezért 2500– 2600 katéteres beavatkozást végeznek az országban. Herczeg Béla osztályvezető kardiológus a labor felállítását mérföldkőnek minősítette a regionális kardiológiai centrum életében, megjegyezve, hogy ezzel a már folyamatosan végzett pacemaker-beültetések után teljessé vált az elektrofiziológiai profiljuk. Kérdésre válaszolva elmondta, a Szívügyünk Szolnok Alapítvány által beszerzett és a kórháznak örökös használatra átadott műszerek, valamint a kiegészítő munkák

2012. szeptember 30-ig Megvalósult szervkivételi riadó . . . . 98 Veseátültetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146 Májátültetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 Szívátültetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Kombinált veseés hasnyálmirigy-átültetés . . . . . . . . . 4 Bécsben tüdőtranszplantáción átesett magyar recipiens . . . . . . . . . 13

költsége eléri az 50 millió forintot. A szolnoki kórházban a központi finanszírozástól függően évente 50-60 beavatkozást végeznek majd. (MTI)

Vérmentes operációk, ultrahangos vágók Az ország legmodernebb sebészeti központját alakítják ki Szegeden, az egyetem új, uniós támogatással épülő klinikai tömbjében – közölte a Szegedi Tudományegyetem klinikai központjának elnökhelyettese. Lázár György sebészprofesszor a beruházásról elmondta, a tervek szerint 2013 őszére elkészülő klinikai tömb tizennégy műtőjének mindegyikébe a jelenleg elérhető legkorszerűbb nagyfrekvenciás sebészeti vágó kerül, amely lehetővé teszi a lényegében „vérmentes” operációt, jelentősen csökkentve a beavatkozások kockázatát. Ezek mellett az egyetem vásárolt két ultrahangos vágókészülékeket, melyeket a mellkas vagy a has megnyitása nélküli, minimálinvazív beavatkozásoknál használnak majd, valamint egy a nagykockázatú májműtéteknél alkalmazott berendezést is – tudatta a professzor. A korszerű eszközök – melyek cseréjére előreláthatólag tíz-tizenöt évig nem lesz szükség – nagyfrekvenciájú hullámok kibocsátásával helyben hőt termelnek, így leforrasztva a kisebb és nagyobb ereket, minimalizálva ezzel a vérveszteséget – magyarázta el a berendezések működési elvét az egyetemi tanár. Tapasztó Sándor, a 12,3 milliárd forintos összköltségvetésű egészségügyi beruházás projektvezetője elmondta, a 21,5 ezer négyzetméteres, ötszintes, 265 ágyas klinikai tömb kivitelezése a terveknek megfelelően halad, a szerkezetépítés várhatóan novemberben fejeződik be. Ezzel párhuzamosan már elkezdődtek a belső falazási és gépészeti munkák. Elindult a központi intenzív osztály kialakítása is a régi, 410 ágyas klinikai tömbben is, melyet szintén felújítanak – tette hozzá a szakember. (MTI)

Kórházi gyógyszerek közös beszerzése Akár húszszázalékos megtakarítást is remélt az egészségügyért felelős államtitkárság a kórházi gyógyszerek közös be-

Kétszáz, a háttérszolgáltatásban dolgozó embert érint a leépítés a négy SzabolcsSzatmár-Bereg megyei kórházat működtető Egészségügyi Holding Zrt.-nél. Befejeződött a mosonmagyaróvári Karolina Kórház gyermekrészlegének rekonstrukciója. A felújítás után – amely része a kórházban még zajló egymilliárd forintos fejlesztésnek – az osztályt civil összefogással tették valóban gyermekbaráttá. Módosítaná az orvostechnikai eszközökre és egyes diagnosztikai eszközökre vonatkozó előírásokat az Európai Bizottság: egyedi azonosítót kapnának és egységes uniós adatbázisba kerülnének.

szerzéséből. Ez jelentős összeg lehetne, ha valamennyi készítményt központosítva vásárolnák meg, hiszen gyógyszerekre évente mintegy 110–120 milliárd forintot költenek az intézmények. A Népszabadság értesülése szerint viszont egyelőre a kórházban használt hatóanyagok mindössze tíz százaléka, azaz 40–60 kerülhet fel arra a listára, amelyet a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) közbeszerzéssel vásárolna meg. Tehát maximum 10–15 milliárd forintnyit vásárolnak közbeszerzéssel. Hogy pontosan mely szerekről van szó, az is csak szeptember közepén derülhet ki, ha már döntött az Országos Gyógyszerterápiás Tanács. Az országos közbeszerzésben szereplő hatóanyagokon kívül más szereket is használhatnak az intézmények, de a közösen megvásároltaknak kell elsőbbséget adni. Ha az idén kiírják és elbírálják a tendert, akkor is legfeljebb jövőre várható számottevő megtakarítás. A fővárosi kórházak már túl vannak egy hasonló közbeszerzésen: azt a múlt év végén még a Budapesti Egészségközpont Zrt. bonyolította le, 12 hónapra vásárolt mintegy 866 hatóanyagot. Ebből a szerződésből legkorábban 2013 januárjára szabadulhatnak ki a fővárosi kórházak. A múlt év végi beszerzés azonban meglehetősen érdekesre sikerült. Papíron az ötmilliárd forintnyi gyógyszerhez 3,9 milliárdért jutott hozzá a 12 fővárosi kórház, a gyakorlatban azonban a nyertes három nagy cég már nem azon az áron adta az orvosságok egy részét, mint ahogy a szerződésben rögzítették. Számos készít-

Óvatos becslések szerint is 4-5 ezer magyar orvos, a doktorok közel 20 százaléka vándorolt külföldre az utóbbi években a jobb megélhetés reményében. Letették annak az 1,3 milliárd forintos, az orosházi kórház struktúraváltoztatását szolgáló beruházásának az alapkövét, amire három évvel ezelőtt pályáztak, s amelynek a kivitelezési munkái elkezdődhettek a napokban – tájékoztatott dr. Kalmár Mihály főigazgató.

ményért többet kérnek a kórházaktól. A tender lebonyolításáért viszont az érintett kórházaknak akkor a teljes összeg három ezrelékét kellett leróniuk a zrt.nek. Ez egy nagyobb kórház esetében 2–5 millió forint is lehetett. A lapunknak nyilatkozó kórházigazgatók egyértelműen veszteségként élték meg a tendert, mert mint azt többen mondták: a közbeszerzés előtt attól vásároltak gyógyszert, aki a legolcsóbban adta, most viszont több szerhez is a korábbi árnál jóval drágábban jutnak hozzá. Volt olyan kórházi vezető, aki egyértelműen azt mondta: az ő intézménye egyetlen ﬁllért sem spórolt. (Népszabadság)

Új belgyógyászati tömb Szombathelyen Több mint 5,4 milliárd forintos beruházással építik fel a szombathelyi Marku sovszky Kórház új belgyógyászati tömbjét – közölte az intézmény vezérigazgatója. Nagy Lajos főorvos elmondta, az Európai Unió és a magyar állam pályázati támogatását felhasználva felújítják, és korszerűbb műszerekkel szerelik fel a központi műtőket, a központi sterilizálót és az intenzív osztályt is. Ismertetése szerint a kórház a társadalmi infrastruktúra operatív program (TIOP) pályázatán nyert el 4 milliárd 819 millió forint támogatást, amelyhez saját forrásból 674 millió forint társul. Emlékeztetett: a pályázatot még 2010 februárjában nyújtották be, 2011 májusában kötötték meg a támogatási szerződést, a projekt megvalósítása pe-

dig hivatalosan 2011. június 1-én indult. Nagy Lajos szerint az elmúlt időszakban egy kevésbé látványos előkészítő szakasz zajlott, megalakult és elkezdett dolgozni a projekt menedzsmentje, kiírták a kivitelezői közbeszerzési pályázatot, amelynek beadási határideje október 19-én jár le. Eredményes eljárás esetén a kivitelezői szerződést leghamarabb 2013 januárjában köthetik meg, a kivitelezés egy évet vehet igénybe – mondta. A jelenlegi belgyógyászati tömb helyére épülő, a réginél kétszer nagyobb új komplexum helyet ad az általános belgyógyászatnak, a kardiológiai és a belgyógyászati osztálynak, a gasztroenterológiának, a reumatológiának, a bőrgyógyászatnak, az infektológiának és a neurológiának, illetve a földszinten ezen osztályok szakambulanciáinak – közölte a terveket is bemutatva. Az építkezés idejére a jelenlegi belgyógyászati tömb valamennyi osztályát ideiglenesen át kell költöztetni más épületekbe, de ez alatt is zavartalan lesz a betegellátás – jegyezte meg. Az osztályokon jelenleg több 4-5 ágyas kórterem is van, ahol nem ritkán kilenc betegre jut egyetlen fürdőszoba, ezzel szemben az új belgyógyászati tömbben a szobák maximum három ágyasak lesznek, mindegyik külön fürdőszobával rendelkezik majd – tette hozzá. (MTI)

Összevonnák a kórházi laborokat A kórházi laboratóriumok számának jelentős csökkentését tervezi az egészségügyi államtitkárság, mert ettől hasonló megtakarítást vár, mint a kórházak központosított gyógyszerbeszerzéseitől. A laborszakma képviselői szerint viszont a vizsgálatokra rendelkezésre álló forrásokat kellene növelni, mert az egy évtizede változatlan nagyságú keretből nem futja az összes életmentő kezeléshez szükséges modern vizsgálatra. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint jelenleg 242 szolgáltató végez laboratóriumi tevékenységet, ezek 80%-a állami vagy önkormányzati fenntartású, 15 százaléka magáncégé, a fennmaradó 5 százalékot pedig egyéb (nonprofit) szervezetek működtetik. Az OEP finanszírozta laborszolgáltatás a legtöbb helyen veszteséges, a kassza ugyanis zárt, az egy évre rendelkezésre álló összeget 12 hónapra elosztják, ráadásul minden labornak van egy teljesítményvolumen-korlátja, az e fölött végzett tesztekért csak a rendes ár töredékét kapják. A Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság (MLDT) elnöke, Kovács L. Gábor

úgy nyilatkozott: Magyarországon évente mintegy 180 millió laborvizsgálatot végeznek, ezek 80%-át járóbetegeknél. A laborszakma képviselői szerint a sok feleslegesen megkért vizsgálat mellett – financiális korlátok miatt – a szakmailag szükségesnél lényegesen kevesebb valóban indokolt tesztet végeznek, nagyrészt azért, mert a járóbeteg-vizsgálatkéréseket nem ellenőrzi senki. Az évek óta változatlan nagyságrendű finanszírozás növelését szorgalmazza Kappelmayer János profes�szor, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Laboratóriumi Tagozatának elnöke is. Szerinte a szakma fejlődését jelentősen visszaveti Magyarországon az alacsony és korlátozott finanszírozás. „Még akár tíz évvel ezelőtt is sok olyan betegségbe gyakran belehaltak az emberek, amelyek ma jórészt gyógyíthatók. Ilyen például a gyermekkori leukémia, amelynek kezeléséhez azonban szoros és rendkívül költséges laboratóriumi kontroll mellett alkalmazott gyógyszerek kellenek. A laborkasszán belül, arányait tekintve sokkal többet kellene költeni ezekre a drága molekuláris diagnosztikai tesztekre, ám a restrikciós gondolkodás ezt nem teszi lehetővé” – jelezte a professzor. (Világgazdaság)

Százéves egyetem száz programja A százéves Debreceni Egyetem száz programmal várja az érdeklődőket a Kutatók éjszakáján – közölte Fábián István rektor, az egyetem történetét bemutató kiállítás megnyitóján. A tárlaton az egyetem valamennyi kara bemutatkozik. Fábián István elmondta, hogy az egy hétig nyitva tartó kiállítással és a hozzá kapcsolódó délutáni előadásokkal is a Kutatók éjszakájának programjaira kívánják felhívni a Fórum bevásárlóközpont látogatóinak, köztük a fiataloknak a figyelmét. A Debreceni Egyetem a Múzeumok éjszakája után a Kutatók éjszakáján is megnyitja kapuit, hogy közérthetően bemutathassák a tudományos eredményeket és módszereket, népszerűsítsék azokat, s ezáltal minél több fiatalt meggyőzzenek arról, hogy érdemes a tudományos pályát választani – hangsúlyozta a rektor. Virágos Márta, a Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár főigazgatója elmondta: valamennyi kar bemutatkozik a kiállításon, ahol bemutatják a kari szimbólumként használt gerundiumokat, az egykori debreceni kollégiumi diákok tűzoltó botjait is. Varga Zsolt tudományos igazgató felidézte, hogy tavaly 4-5 ezer látogatója volt az egyetemi programoknak, most is legalább ennyi érdeklődőt várnak.

5 | Kórház 2012/9. KÓRHÁZ-HÍREK

Jövő januártól 286 szakrendelő kerülne állami kézbe, de az átvétel részletei még mindig nem ismertek.

Kórházszövetség Kórház 2012/9. | 6

Alapszabály-módosítás szükséges Magyar Kórházszövetség elnöksége

Dr. Varga Ferenc nyitotta a megbeszélést, egyben tájékoztatta a jelenlévőket, hogy dr. Rácz Jenő a későbbiekben csatlakozik az üléshez, mert a főigazgatói pályázatokat bíráló bizottságban látta el feladatát. Ezt követően felkérte dr. Fülöp Rudolfot, hogy a finanszírozási bizottság elnökeként adjon tájékoztatást az intézmények körében elindított, az adósság felmérését célzó kérdőív jelenlegi állapotáról.

Kórházi adósságállomány Dr. Fülöp Rudolf elmondta, hogy a beérkezett adattáblák alapján a titkársággal együttműködve, a megadott szempontok szerint kigyűjtötték az adatokat egy összesítő táblába. Ezzel a munkával már felmérhető volt, hogy összesen 84 intézmény szolgáltatott adatot (123 tagintézményből), de a kórházak egy része sajnos nem a kért adattáblát küldte meg, ezért szükséges a pontosítás, az adatok helyenkénti letisztítása – amíg ez nem történik meg, addig semmiképpen nem lehet eredményeket közölni, következtetéseket levonni, becsléseket készíteni. A szállítói tartozásállományra vonatkozó adatokat kb. 74 intézménynél lehet értékelni. A finanszírozási bizottság elnöke javasolta, hogy az elnökség kezdeményezze a minisztériumnál tárgyalások lefolytatását, melyben a rendelkezésre álló adatokat egyeztetni szükséges a minisztérium meglévő adataival, és meg kell tenni az év hátralévő részére vonatkozóan a túléléshez elengedhetetlen lépéseket. Az elnökség határozata alapján a Magyar Kórházszövetség mind a kórházaknak, mind a minisztériumnak megküldi a pénzügyi helyzetre vonatkozó, intézményektől begyűjtött, kumulált adatok eredményét. A sajtónak jelenleg csak a felmérés tényéről és az eredmények egyeztetéséről kívánnak beszélni, azt kommunikálva, hogy az adósságállomány ismételten eléri azt a mértéket, mely alapján a központi intézkedés szükségessége indokolt, erről az MKSZ tárgyalásokat kezdeményez a minisztériummal. Az elnökség a korhatáros kérdőívvel kapcsolatos kommunikációt is ugyanígy kívánja folytatni.

MOK, NEK Az ülésen részt vett dr. Éger István a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki feltétlenül fontosnak érzi, hogy az ágazat szereplőinek érdekeit képviselő szervezetek, különösen az orvosi kamara és a kórházszövetség többet tudjanak egymás feladatairól, aktuális tevékenységéről, és nagyobb együttműködésben tevékenykedhessenek a jövőben. Éger István átadta az elnökségnek a MOK állásfoglalását, az Egészségügy félidőben – félúton vagy tévúton? c. egyoldalas írásukat, melyben az ágazat legégetőbb problémáit foglalták össze röviden. Szintén – elektronikus úton is – rendelkezésre bocsátotta a dr. Gyenes Géza és dr. Nagy Ferenc által ös�szeállított, „Az ügyeletszervezés új szabályai” című segédanyagot a kollégák számára. Harmadrészt pedig átadta az újra összehívott Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal nyílt fórumára szóló meghívót, és egyben kérte, hogy a Kórházszövetség a továbbiakban az együttműködés kifejezése érdekében tagként vagy megfigyelőként vegyen részt a kerekasztal munkáiban. Dr. Rácz Jenő megköszönte dr. Éger István elnök úr részvételét, és távozása után kérte az elnökség véleményét a szervezet Nemzeti Egészségügyi Kerekasztalba való visszalépését illetően. Az elnökség így határozott a Magyar Kórházszövetség Nemzeti Egészségügyi Kerekasztalban való részvételéről: mivel a kerekasztal fórumain és munkájában való részvétel szüneteltetését a teljes tagság (közgyűlés) határozta meg, ezért a visszalépésről is e grémiumnak van joga dönteni. Ebből adódóan a következő közgyűlés időpontjáig a NEK plenáris ülésén tagként nem áll módjában részt venni, de – a meghívást fontosnak tartva – a szervezet dr. Harmat György személyében „megfigyelővel” kívánja a jelenlétet biztosítani. Alapszabály-módosítás Dr. Rácz Jenő következő napirendi pontként az MKSZ Alapszabály módosításának kérdését vetette fel. Vitaanyagként az elnökség dr. Szép Flórián által elkészített javaslatokat használja, melyet minden elnökségi tag előzetesen megkapott. Az elnökség az Alapszabály módosításával kapcsolatban az alábbi döntéseket

hozza (dr. Szép Flórián javaslata a jegyzőkönyv részét képezi, a döntések az anyag pontjaira utalnak): – A javaslat 1. pontjához: az elnökség döntése szerint a Magyar Kórházszövetség „rendes tagjainak” továbbra is az önálló jogi személyiségként egészségügyi szolgáltatást nyújtó, fekvőbeteg-ágyakkal rendelkező intézményeket (kórházakat) tekinti. – A javaslat 2. pontjához: A tisztségviselőkre vonatkozó jelenlegi szabályozást az elnökség jónak találta. – A javaslat 3. pontjához: Az elnökség úgy gondolja, hogy az utóbbi évek tapasztalatai szerint az elnökség el tudja látni a két közgyűlés közötti operatív feladatokat, ezért a vezetőség funkciója értelmetlenné vált – különösen az új kórházstruktúrát tekintve. A határozat szerint nincs szükség vezetőségre, helyette inkább három fővel kell növelni az elnökség létszámát, és a szakmai bizottságok munkájába a többi vezetőt is be kellene vonni. Az elnökség az alapszabály módosításának közgyűlésen történő jóváhagyása céljából rendkívüli közgyűlést kíván összehívni, hogy a 2013-ban esedékes tisztújítást már ennek megfelelően lehessen megtartani. A rendkívüli közgyűlés időpontjául 2012 novemberének utolsó vagy decemberének első hetét jelölte meg, helyszínéül pedig Budapestet (a Semmelweis Egyetemmel való egyeztetést követően). Egyéb ügyek Dr. Rácz Jenő elnök – az „egyebek” napirendi ponton belül – az alábbiakról tájékoztatta az elnökséget: – A GYEMSZI által a kórházak főigazgatói posztjára kiírt pályázatok bíráló bizottságába a kórházszövetség, kérésének megfelelően, dr. Velkey György, dr. Rácz Jenő, dr. Csidei Irén és dr. Svébis Mihály személyében delegáltat küldhetett. – Az MKSZ együttműködési megállapodást írt alá a GYEMSZI, a Medicina 2000 és az MGYK szervezetekkel egy egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó akkreditációs rendszer közös kidolgozására, pályázati támogatás formájában. – Az EMVIO szeptember 21-én Hatvanban tartja következő rendezvényét, melyen az EGVE delegáltja a kórházszövetséget is képviseli.

A kongresszus szervezői

A Magyar Kórházszövetség 2013. április 17–19. között rendezi meg XXV. Kongresszusát.

I

smét egy változás időpontja. Ezen a kongresszuson ugyanis letelik a jelenlegi tisztségviselők három éves mandátuma, és a Közgyűlés feladata lesz új képviselőket választani. Nem lesz kön�nyű! Kórházaink főigazgatói és gazdasági igazgatói köre változás alatt, a kiírt pályázatok egy részénél már eredményt hirdettek, máshol még folyamatban a

bírálat: kik lesznek a győztesei és kik a vesztesei, még nem tudjuk. A változás azonban már biztos. A választás előtt éppoly fontos lesz megismertetnünk szervezetünket tagságunk új vezetőivel, mint a választás során a megfelelő képviselet biztosítása. Mi, a kongresszus szervezői igyekszünk ezt minél jobban segíteni, ezért is választottuk a kongresszus helyszínéül Siófokot – bármennyire is szerettünk Egerben lenni. A Balaton parti Azúr hotel az elmúlt években egy új prémium kategóriájú szárnnyal bővült, így szállodai szolgáltatásai mellett megfelelő lett

a kiállítóterület-kapacitása is, kedvező áraikkal pedig – reményeink szerint – a nehéz pénzügyi helyzet ellenére is vállalható lesz intézményeink megfelelő létszámú jelenléte. Előtte azonban lesz még egy feladatunk: november utolsó napjaiban Rendkívüli Közgyűlés keretében Alapszabályt kell módosítanunk. A megváltozott kórházi struktúra ugyanis indokolttá teszi a tisztségviselői struktúránk felülvizsgálatát, és módosítását, hogy a jövő évi választást már ennek megfelelően folytathassuk le. Találkozunk novemberben Budapesten!

Jobb, ha magasak az egészségügyi ellátás minimumfeltételei A Magyar Kórházszövetség szerint a biztonságos betegellátás érdekében inkább legyenek magas elvárások az egészségügyi ellátás minimumfeltételeiben, mintsem olyan alacsonyan húzzák meg a határt, ahol „bárki” beléphet a rendszerbe.

R

ácz Jenő, a szövetség elnöke azt mondta: már az új minimumfeltételek megjelenésekor tudni lehetett, hogy korrekcióra lesz szükség. Ez 1999 óta, amióta először megjelent a minimumfeltételekről szóló jogszabály, mindig így volt. A szakma egyfelől jogos elvárásokat fogalmaz meg, azok azonban inkább az egészségügyi ellátás optimális feltételei, amelyek a gyakorlatban – az egészségügy jelenlegi körülményei között – sajnos nem valósíthatóak meg – mondta Rácz Jenő. Az egészségügyi ellátás szakmai biztonságát célzó, az egyes szolgáltatások új minimumfeltételeit tartalmazó rendelet június

Dr. Rácz Jenő elsején jelent meg. A miniszteri rendelet az egészségügyi ellátáshoz szükséges szakmai és tárgyi minimumfeltételeket tartalmazza a járóbeteg-szakellátást és diagnosztikai szolgáltatást, valamint a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatókra vonatkozóan. A jogszabály a feltételeknek való megfelelésre több hónapos határidőt hagyott. Paller Judit országos tiszti főorvos a napokban, egy szakmai tanácskozáson azt mondta: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) tapasztalatai is azt

igazolták, hogy Magyarországon egyetlen kórház sem felel meg minden tekintetben az új minimumfeltételeknek, ezért a hatósági ellenőrzések és az esetleges engedélyek megvonása előtt módosítani kellene a rendeletet. Az ÁNTSZ a szolgáltatás szakmai megfelelőségét és a betegbiztonságot kéri számon. Ha ez testet ölt a jogszabályban, akkor annak alapján ellenőriznek majd – hangsúlyozta Paller Judit. Az egészségügyi ellátás minimumfeltételeit tartalmazó rendelet módosítása, amelyben a megfeleléshez szükséges határidőt is meghosszabbították, a Magyar Közlönyben már megjelent. Eszerint a minimumfeltételeknek való megfelelést a kórházak esetében ez év november helyett 2013. március 31-ig, a járóbeteg-szakellátást és diagnosztikai szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében jövő év márciusa helyett május 1-jéig ellenőrzi az ÁNTSZ. Rácz Jenő a minimumfeltételek mostani módosításáról az MTI-nek azt mondta: ez egy első lépés. Lehet, hogy további korrekciókra lesz szükség, de erre a meghosszabbított határidő lehetőséget ad – tette hozzá. MTI

7 | Kórház 2012/9. KÓRHÁZSZÖVETSÉG

Kongresszus – Eger után ismét Siófok

Konferencia Kórház 2012/9. | 8

Rózsa András (1951–2012) Dr. Szepesi András

R

ózsa Andrástól, a TEVA nyugalmazott vezérigazgatójától búcsúztak barátai, munkatársai, tisztelői egy kora őszi esős délutánon a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében. Nagyon okos, a gazdaságban nagyon sikeres és mégis segítőkész, melegszívű, barátságos mosolygós ember volt. Ilyen ember már nincs manapság, mondhatják a napi küzdelmekbe belefáradt emberek. De ismertünk egy ilyen em-

bert, mondták az egybegyűltek, Andrásra emlékezve. Sohasem láttam még ilyen gyülekezetet: a FIDESZ alelnöke, szóvivője, három egykori szocialista miniszter, egykori fideszes államtitkár jelenléte mutatta, hogy minden politikai oldal tisztelte, szerette. Gyógyszeripari vezetők, akik konkurensek, piaci ellenfelek voltak, méltatták meleg szavakkal. Művészek, sportolók, tudósok, kutatók, irodalmárok emlékeztek a jó barátra, a segítőkész me-

5 Dr. Szabó László, az utód a Teva Magyarország élén 6 Bogsch Erik, a Magyar Gyógyszergyártók Szövetségének elnöke, a Richter Nyrt. vezérigazgatója Orbán István díjat ad át Rózsa András feleségének

cénásra, sikereik támogatójára. Orvosok, kórházigazgatók mesélték el, hogy sokkal több volt számukra, mint üzleti partner, osztozott sorsukban, segítette küzdelmei ket. Megható és felemelő volt látni, hallgatni egykori munkatársait. A hatalmas vállalatcsoportot felépítő sikeres menedzser milyen jó vezető, milyen segítőkész apafigura volt. A sikerek kovácsolása és a rengeteg munka mellett tudott figyelni munkatársaira, kollégái fejlődésére, életükre, személyes gondjaikra. Kiváló stratéga volt. Nemcsak vállalata érdekében, hanem az egészségügy gondjainak megoldása érdekében is. Több kezdeményezése feledhetetlen marad. Évtizeden át évente összehozta az egészségügy vezetőit Zell am Seeben, hogy a különféle politikai és szakmai csoportokhoz tartozó személyiségek – semleges terepen – tanuljanak meg egymással beszélni, gondolatokat cserélni. Még ma is érezzük ennek jó hatását. Kezdeményezője és motorja volt az Egészségügyi Baráti Társaságnak. Az a kutatás, amelyik bizonyította, hogy az egészségügy a népgazdaság termelő ágazata és a jelenkori válság egyik kitörési pontja lehetne, a következő évek egyik vezető gondolata lesz.

9 | Kórház 2012/9. Konferencia

4 Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Debrecen polgármestere

Nekünk is van több személyes történetünk vele. 2003 őszén terveztük a KÓRHÁZ lap megújítását. A legnagyobb gondunk az új lap finanszírozhatósága, forrásainak megteremtése volt. Megismerve a terveinket, lekötött egy jelentős hirdetési felületet, és előre át is utalta a díját. Egyszerűen megbízott bennünk! A jó példa, a bizalom hozta a többit, mások is mellénk álltak. És amikor ma Kedves Olvasónk kezébe veszi lapunkat, gondoljon arra, hogy Rózsa András és a TEVA segített arra a pályára, hogy kilenc éve szolgálhatjuk a magyar kórházügyet. Néhány évvel később, amikor már látszott, hogy webes felület nélkül nem érhetünk el az olvasók széles köréhez, az általa korábban alapított www.weborvos.hu portált ránk bízta, hogy független, szakmai lapként működtessük tovább. Szomorú alkalom hozott össze en�nyi embert, hogy búcsút vegyünk Rózsa Andrástól. Vigasztaljon viszont az a tudat, hogy egy nagyszerű ember élt közöttünk, akit ismerhettünk, akit mindenki szeretett, tisztelt. Hatása, példája sokáig velünk lesz, és ebből erőt meríthetünk az elkövetkező küzdelmeinkhez. Nyugodjon békében.

5 A vendégek egy része, középen Rózsa András felesége és fiai 6 Frajna Imre egykor fideszes államtitkár, Balázs Péter egykori szocialista külügyminiszter, aki a főiskolán tanította Rózsa Andrást

KONFERENCIA Kórház 2012/9. | 10

Stafétaváltás a füredi EGVE-kongresszuson Bene Zsolt

Ari Lajossal, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) elnökével a XIX. Magyarországi Egészségügyi Napok programjának koncepciójáról beszélgettünk. Az idén méltóképpen – számos előadással és kuriózumnak számító archív filmanyaggal – emlékeznek meg Szentágothai János professzorról, a magyar egészségügy kiemelkedő alakjáról. Ari Lajos a kongresszus részeként tartott közgyűlésen leköszön, mostantól a korábban megválasztott jelölt elnök, Molnár Attila munkáját fogja segíteni. – Hányadik a sorban az ez évi Egészségügyi Napok? – A XIX. Magyarországi Egészségügyi Napok és ebből a tizedik, melyet elnökként szervezek. Ha végigtekintjük az elmúlt évtized programfüzeteit, látható, hogy a kongresszus milyen szép fejlődési íven ment keresztül. A kezdetekben kizárólag saját magunk tartottunk előadást nagyon kevés meghívottnak, most pedig tudományterületük vezető szaktekintélyeit – akik ráadásul elég ritkán nyilvánulnak meg személyesen és általában nehezen elérhetők – tudhatjuk előadóink között. Természetesen megmaradtak az EGVE kollegiális előadásai és a szakmapolitikai fórum, amely eddig is minden rendezvényünknek szerves része volt. – Milyen jeles évforduló vagy esemény köré szervezték az idei rendezvényt, és milyen neves előadókat sikerült ehhez megnyerni? – Szentágothai János professzor neve az idősebb generációnak – de remélem, hogy a fiatalabbaknak is – jól cseng, hiszen lenyűgöző egyénisége volt az orvostudománynak, az egyetemi oktatásnak, a közéletnek és a politikának. A magyar tudós éppen száz esztendeje született,

és az UNESCO – ezzel is elismerve a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnökének, az iskolateremtő agykutató-

előadássorozatot tartott a Magyar Televízióban Az emberi test címmel. Ilyenkor vegyészként elbűvölt szemekkel néztem a tv-t. Sikerült ezeket fellelni az archívumban, és – az MKB és az MTVA támogatásával – a filmeket restauráltatni. A konferencián azt a 44 perces bevezető előadást fogjuk lejátszani, amelyben Szentágothai profes�szor anatómiaórát tart művészettörténeti előadásba ágyazva, vagy ha úgy tetszik, éppen fordítva: művészettörténeti ismertetés keretében mesél az anatómiáról. Folytatjuk tehát az általunk megkezdett hagyo-

Dr. Ari Lajos nak kiemelkedően tevékeny életpályáját – tiszteletére 2012-t Szentágothaiemlékévvé nyilvánította. Szentágothai János egykori tanítványa – s talán kevesen tudják, hogy a családtagja (a veje) is – dr. Réthelyi Mikós miniszter úr, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke a tudományos eredmények mellett Szentágothai professzor művészi adottságairól, és mint az ifjú tehetségek támogatójáról is beszél. Bemutatja mint anatómust, közéleti személyiséget, zöld aktivistát, festőt és családfőt – tehát az egykori kiváló professzornak a széles nyilvánosság előtt kevéssé ismert oldalairól is beszél. Gazda Istvánnal már évek óta szoros kapcsoltunk van: lenyűgöző tudománytörténeti előadásai mindig megragadják a hallgatóságot. Ezúttal neves múltbeli magyar tudósokról és feltalálókról fog megemlékezni. – Úgy tudom, egy régi film segítségével a kongresszuson megidézik Szentágothai professzort. Hogyan? – Emlékeztem arra, hogy az 1970-es, 80as években a professzor egy hétrészes

mányt – gondoljunk Oláh György, Herskó János Nobel-díjas tudósok vagy Kertész Imre esszéjének előadására, továbbá a gróf Széchenyi Istvánról való megemlékezésre, ugyancsak a neki szentelt emlékév kapcsán –, ezúttal szintén emelkedett hangulatú, mindannyiunkhoz szóló programot igyekeztünk összeállítani. – Hogyan jutott eszébe Charles Simonyit „elhozni” az Egészségügyi Napokra? – Talán mindenki előtt ismert, hogy az informatika egyik nagy guruja Magyarországról származik, akinek édesapja egy zseniális fizikus, elektromérnök volt a Műegyetemen. A Simonyi-féle A fizika története című könyv a villamosmérnökök és a kultúrtörténet szerelmeseinek számára egyaránt afféle Biblia. A Külügyminisztérium segítségével a konferenciánkon mutatjuk be a videóinterjút az űrturistával. Ez a program még szervezés alatt van, remélem, megvalósul. A nagy egyéniségek sorában említhetem Kovács Árpádot is, aki a Költségvetési Tanács elnökeként minden bizonnyal hasznos tanácsokat, észrevételeket fog mondani a jövő évi költségvetés-

– Melyik programot látná még el elnöki ajánlással? – Nem terveztük, az élet hozta így: néhány kollégánk kiválik a rendszerből, életkoruk alapján nem lehetnek kórházigazgatók a jövőben, csak amíg a pályáztatások lezajlanak. Ezen sokat megélt, tapasztalt kollégáknak a gondolataival is színesítjük a kongresszust. Mindegyikük megkötés nélkül, szabadon beszélhet érzéseiről és útravalót, jó tanácsokat is szívesen fogadunk tőlük. Lesz, aki saját intézményéről, lesz, aki a finanszírozásról mond érdekes információkat. – Milyen érdeklődést tapasztalt a tagság részéről az EGVE-kongresszus iránt?

– Idén a tavalyinál kevesebb jelentkező van mind a kiállítók, mind pedig a résztvevők között. Ez sajnálatos, de érthető és elfogadható, hiszen még nincs vége a pályáztatásoknak, érezhető a bizonytalanság, illetve tisztában vagyunk az egyre szűkülő pénzügyi lehetőségekkel is. Az egészségügyi menedzsmentbe újonnan érkezőket kérem, hogy lépjenek be az EGVÉ-be. Olvassák el honlapunkon az alapszabályt – ez egy politikamentes, szakmapolitikai szervezet, amely a betegek, a kollégák és az intézmények érdekeit képviseli. – A mostani közgyűlés hosszú idő óta rendhagyó lesz, már ami az elnöki pozí ciót illeti. – Tulajdonképpen nem történik semmi különös, hiszen az élet megy tovább, a korábban megválasztott elnök, Molnár Attila – miután az elnöki beszámoló elhangzik –, átveszi a stafétabotot, magam pedig leköszönő elnökként a következő ciklusban, a szabályok szerint

segítem a munkáját. Mi már egy éve nagyon szorosan együttdolgozunk a zökkenőmentes váltás, a folyamatosság biztosítása érdekében. Bölcsen döntött az EGVE közgyűlése, amikor minden tisztségviselő mandátumát meghosszabbította egy évvel – az elnökét kivéve, hiszen már volt jelölt elnök –, mert még nem fejeződött be a pályáztatás, az igazgatóváltás, és ez nagy bizonytalanságot okozott volna a rendszerben. – Nem szokott belefáradni a konferencia szervezésébe, mire megvalósul? – Egy kongresszus tematikájának ös�szeállítása valóban rendkívül nagy feladat – sok időt vesz igénybe, nem kevés szellemi erőt köt le, rengeteg az adminisztrációja, és menet közben számos akadályt kell leküzdeni. Ugyanakkor az a kihívás, hogy a kezdeti elképzelések végül megvalósuljanak egyben hallatlanul szórakoztató is – engem kifejezetten pihentet és feltölt.

Vissza kell állítani az intézmények autonómiáját Bernáth Bea

Az alap- és járóbeteg-ellátás lesz a nyertese az egészségügy strukturális átalakításának – jelentette ki Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár a járóbeteg-ellátás helyzetéről szeptember közepén tartott balatonfüredi konferencián.

A

kórházak államosítása után ráadásul olyan tapasztalatokat szereztek, hogy a még ez előtt álló, kórházfüggetlen szakrendelőknek „kifejezett élvezet lesz a folyamat jövőre, mivel leküzdötték már a gyermekbetegségeket” – mondta az államosítást levezénylő Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója. Török Krisztina hozzátette: épp ezek miatt a tapasztalatok miatt is mérlegelni fogják, hogy mely járóbeteg-intézményeket vesznek át,

Dr. Pásztélyi Zsolt

mert lesznek olyanok, amelyeket nem államosítanak. A szakrendelőket is magába foglaló kórházak államosítása után összesen 315 független járóbeteg-ellátó intézmény maradt. Ez azt jelenti, hogy az összes járóbeteg-ellátó 30 százalékának a sorsa nem dőlt még el. Dr. Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 elnöke szerint a járóbeteg-ellátásban csendes leépülés zajlik, de csak azért nincsenek nagy figyelmet keltő botrányok, mert ezen a területen nincs nagy szállítói állomány. Az elnök szerint alapvetően ösztönzőkre lenne szükség a járóbeteg-szakellátás súlyának növelésére, a fekvőbeteg-szakellátás kiváltására. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy bár a kórházi ágyak leépítése miatt pluszórákat, és ezzel elvileg pluszfinanszírozást kapott a járóbetegellátás, valójában nem kapott pluszt. A forrást ugyanis a járóbeteg-ellátás miniszteri keretéből pótolták vissza, nem pedig a fekvőbeteg-ellátás kasszájából

11 | Kórház 2012/9. KONFERENCIA

sel kapcsolatosan – valószínűleg kritikát is hallunk majd tőle. Előadása a szakmapolitikai blokk részeként hangzik el, azt követően. Amikor az orvostudomány és a közgazdaságtan találkozik címmel is lesz előadáscsoport, melynek fókuszába ezúttal az onkológiát helyeztük.


csoportosították át. A szakrendelőket tömörítő szövetség épp ezért azt javasolja, hogy a felszabaduló fekvőkapacitások finanszírozásának legalább egy részét (30 százalékát) a járóbeteg-kassza felé irányítsák át. Török Krisztina arról beszélt, hogy már tavaly óta gyűjtik az adatokat, melyek alapján elkészül a járóbeteg-szakellátási koncepció, és amelyek alapján október közepéig-végéig eldől, mely intézmények azok, amelyeknél a betegellátás szempontjából indokolt, hogy állami kézbe kerüljenek. Olyan szempontokat vesznek figyelembe a döntésnél, mint például, hogy mekkora méretű, milyen formában működik a szakrendelő, kapcsolódik-e hozzá közvetlenül alapellátás. A GYEMSZI vezetője bevallotta, nincs benne hurráoptimizmus, hiszen a már államosított kórházak fenntartására sem kaptak pénzt. Ennek ellenére reméli, hogy jövőre ez a helyzet rendeződik, és bármennyi járóbeteg-intézményt is vegyenek át, azok működtetésére már lesz forrás. Szócska Miklós biztos abban, hogy a GYEMSZI a leghatékonyabban működő közintézmény lesz. Az államosítás sikerével kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy a január elsejével állami tulajdonba került fekvőbeteg-ellátó intézmények vannak jelenleg a legstabilabb helyzetben, a következők a sorban a május elsejével átvett intézmények. A járóbetegellátó intézmények államosítása kapcsán kiemelte, hogy a kórházak átvételével valójában a járóbeteg-ellátás 70–80 százaléka is már központi kézbe került, tehát csak a megmaradt kórházfüggetlenek sorsa kérdéses. Az államtitkár nem tagadta, vannak problémáik, most is „a bedőlt modellek mocskát takarítjuk”. Mint mondta, jelenleg válságmenedzselést folytatnak, de ennek ellenére vannak sikereik is. Hiszen miközben fenntartották a működőképességet, 10 év után még bért is emeltek. Hangsúlyozta, a bérrendezés fenntartására és folytatására pluszforrás van a jövő évi költségvetésben. A konferencián többen felvetették, hogy bár valóban nem jelentéktelen az ágazatban végrehajtott bérrendezés,

1. táblázat. A járóbeteg-ellátó intézmények helye a kasszán belül Országos járó TVK (német pont/hó)

6 228 011 316

Kórházfüggetlen járók TVK-ja (német pont/hó)

1 843 962 865

Kórházfüggetlen járók részaránya az országos járó TVK-ban (%) Medicina 2000 tagok járó TVK-ja (német pont) Medicina 2000 tagok részaránya a teljes kasszához képest (%) Kórházfüggetlen Medicina 2000 tagok járó TVK (német pont/hó) Kórházfüggetlen Medicina 2000 tagok járó TVK aránya a teljes járó kasszához képest Kórházfüggetlenek részaránya a reprezentációja a Medicina 2000-n belül. Kórházfüggetlen TVK bevétele (Ft/hó)

1 016 598 620 18,4% 62,2% 51 473 383 333

Kórházfüggetlen járó részarány a teljes szakellátási kasszán belül

sokan jogtalanul maradtak ki az emelésből, ezért Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke az ombudsmanhoz is fordult. Szócska Miklós válaszában azt hangsúlyozta, hogy a korábbi adatokkal ellentétben nem 86 ezer, hanem 88 ezer 500 főt érintett az ágazatban a bérrendezés. Hozzátette: elképzelhetőnek tartja, hogy történtek hibák, kimaradtak az emelésből olyan emberek, szakmák, például a sportorvosok, akiknél minél előbb visszamenőlegesen korrekcióra van szükség. Egyértelművé tette azonban, hogy a vállalkozási formában működő egészségügyi szolgáltatók nem számíthatnak központi bérrendezésre. Sinkó Eszter arra hívta fel a figyelmet, hogy jövőre 50–55 milliárd forint pluszforrás lesz az egészségügyi ágazatban, amelyet alapvetően a bérrendezésre szánnak. Az egészségügyi közgazdász szerint viszont az államtitkárságnak nem kellene megkötni az intézményvezetők kezét, hogy a pluszforrást csak bérfejlesztésre fordíthassák. A központ javaslatot tehet, de „az intézményvezető tudja, hol szorít legjobban a cipő”, ezért meg kell neki adni a lehetőséget, hogy maga gazdálkodjon a forrással. Az államosítással kapcsolatban az egész ségügyi közgazdász azt hangsúlyozta, hogy ilyen fajta központosítás még a rendszerváltás előtt sem volt, tehát meg kell tanulni az új szerepeket. Azt mondta: egypólusú rendszerek ritkán működnek hatékonyan, tehát még mielőtt kiépülne a bürokrácia, önmérsékletet érdemes tanúsítani; a GYEMSZI és a térségi menedzsment szükséges irányítása alatt, de az

intézmény, (db) TVK (német pont/hó) 106

28,1%

2 765 944 298

Teljes szakellátási kassza (Ft/hó)

2. táblázat. A 315 független járóbeteg-ellátó intézmény finanszírozási bevételeinek megoszlása 50

29,6% 1 748 197 501

100 ezer alatt 100 ezer- 1 millió között

70

1–5 millió között

50

5–10 millió között

45

10 millió fölött

5,37%

intézmények autonómiáját – amennyire lehet – vissza kell majd állítani. Sinkó Eszter beszélt arról is, hogy újra kellene gondolni a finanszírozási rendszert, mivel azt tapasztalja, hogy a drágább eseteket tömegesen utasítják el. Ennek kapcsán megjegyezte azt is, hogy talán hiba volt az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetése, amelynek működése kapcsán, ha voltak is hibák, de legalább leheletnyivel csökkentette a betegek kiszolgáltatottságát. Minderre a konferencián később Szócska Miklós úgy reagált: nonszensznek tartja, hogy „egy 4 csillagos luxusépületben egy árnyékminisztérium működjön”. A minimumfeltételekről beszélt a konferencián Paller Judit. Az országos tiszti főorvos szerint, ha nem módosítják a minimumfeltételekről szóló jogszabályt az ÁNTSZ előírt határidőig, novemberig tartó ellenőrzései során vissza kellene vonnia szinte valamennyi egészségügyi intézmény működési engedélyét. Ezért is tartja fontosnak, hogy „nyissák meg a jogszabályt”, az ÁNTSZ pedig inkább közreműködik abban, hogy a szolgáltatókkal közösen javaslatokat dolgozzanak ki arról, milyenek legyenek a tényleges minimumfeltételek. Hozzátette: ezeknél az alapvető szempontnak a betegbiztonságnak kell lennie. A konferencia után néhány nappal módosították az egészségügyi ellátás mi nimumfeltételeit tartalmazó rendeletet, így a megfeleléshez szükséges határidőt is meghosszabbították. Eszerint a minimumfeltételeknek való megfelelést a kórházak esetében ez év november helyett 2013. március 31-éig, a járóbeteg-szakellátást és diagnosztikai szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében jövő év márciusa helyett május 1-jéig ellenőrzi az ÁNTSZ. Rácz Jenő a minimumfeltételek módosításáról az MTInek azt mondta: ez az első lépés. Lehet, hogy további korrekciókra lesz szükség, de erre a meghosszabbított határidő lehetőséget ad.

Radnai Anna

A magyar egészségügyi szakdolgozók 43. országos kongresszusát Szolnokon rendezte meg augusztus 23–26 között Maroska Anikó ápolási igazgató vezetésével a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza KórházRendelőintézet csapata és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara. A fő témák a kiégés, az egészségügyben megjelenő agresszió, a szakmai irányelvek jelentősége és a képzés várható fejlődése voltak, de szó esett az új minimumfeltételekről és egyéb fontos kérdésekről is.

A

hatszáz résztvevő előzetesen közel 100 absztraktot regisztrált. Az elbírálást a Magyar Ápolástudományi Társaság segítségével anonim módon két bírálóbizottság vette górcső alá, döntésük nyomán 43 előadás született. További 24 előadás is elhangzott felkért előadóktól, egyrészt plenáris ülés keretében, másrészt az egyes szekciók elején – tudtuk meg Maroska Anikótól. A tudományos program két szekcióban párhuzamosan zajlott. A csütörtöki plenáris ülésen a szakma vezetői mellett döntéshozók is részt vettek– megjelent dr. Cserháti Péter helyettes államtitkár, Rauh Edit, a GYEMSZI-ETI megbízott főigazgató helyettese, Halmosné Mészáros Magdolna, a Szakmai Kollégium Ápolási Tagozatának vezetője, dr. Balogh Zoltán, a MESZK elnöke kollégájával, Babasik Tamással, és dr. Betlehem József egyetemi docens, a Magyar Ápolástudományi Társaság elnöke. Az előadások közül az öt legkiemelkedőbbet díjazták a szervezők, három előadót az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, kettőt pedig a Hetényi Géza Kórház csapata jutalmazott. A két szerv egymástól függetlenül ugyanazt az öt előadást jelölte meg legjobbként. A kongresszuson nagyobbrészt ápolók vettek részt, de többek között védőnők, mentősök, aneszteziológus szakasszisz-

tensek, alapellátásban tevékenykedő szakdolgozók is regisztráltak. A Szolnoki Kórház ápolási igazgatója tizenkét fős csapatot mozgósított a tudományos esemény megszervezésére. A MESZK a meghívott előadók felkérésében vállalt fontos szerepet, a Kórház dolgozói pedig az absztraktok bekérését, a kiadványok elkészítését, a tájékoztatást, a szponzorációk megszerzését, a helyszín és a kulturális műsorok biztosítását intézték. Újdonság volt ebben az évben a két fórum, melyek a Nővér folyóiratról, az ápoláskutatásról és az ápolástudomány mint önálló diszciplína jelenéről és jövőjéről, valamint a civil társadalom és a szakmai szervezetek együttműködéséről, a közös érdekérvényesítés lehetőségeiről szóltak. Maroska Anikó ápolási igazgató beszélgetésünk során kiemelte: ma Magyarországon sok kitartás és elhivatottság kell ahhoz, hogy valaki egészségügyi szakdolgozóként a napi kemény munka mellett még tudományos tevékenységet is folytasson, ezért is fontos ez az esemény. A mindennapi kihívások tudományos szintű feldolgozásából mindenki erőt meríthet, akik pedig vállalkoznak a kutatásra és az előadásra, azok erkölcsi elismerést és kreditpontokat szerezhetnek. A napi munkához leginkább közelálló témák közül újnak számított az agres�-

Balog Zoltán miniszter előad, dr. Balogh Zoltán MESZK elnök hallgatja


Ha pénz nincs is, szakértelem lenne

szió megjelenése az egészségügyben. „Azt látjuk, hogy a gazdasági-társadalmi környezet változásai egyre inkább beszűrődnek az egészségügybe is, a betegek és hozzátartozók türelmetlenebbek és agresszívabbá váltak. Ennek kezelésére nincs technikánk vagy kiforrott módszerünk, ezért mindenképpen fontos a jövőben közösen kitalálnunk, hogy miként lehet kezelni az ilyen helyzeteket” – nyilatkozta lapunknak Maroska Anikó. Szintén fontos téma volt a rendszeresen terítékre kerülő kiégés is – a szakemberek ezúttal főként azt boncolgatták, vajon a tíz, húsz, harminc éve munkában álló szakdolgozók mindennapi munkáját hogyan lehetne érdekesebbé tenni, és ez által motiválni őket. A szervezők célja volt olyan tudományos programot összeállítani, amely valóban érdekli a résztvevőket, és ez sikerült – még az utolsó napon is háromnegyedig tele volt a tudományos találkozónak otthonul szolgáló terem. A visszajelzések nagyon pozitívak, a mai napig méltatják a résztvevők a konferencia szakmai színvonalát – árulta el az ápolási igazgató. Az aktuális témák megvitatása mellett már az idei programon körvonalazódtak a jövő évi találkozó meghatározó témái – melyek várhatóan a már említett kiégés, illetve az egészségügyben megjelenő agresszió kezelése lesznek. Maroska Anikó még kiemelte: nagyon büszkék, hogy a MESZK-kel közösen ők szervezhették meg ezt a konferenciát és örülnek annak, hogy bemutathatták Kórházukat. “Nem nagy város, nem túl ismert kórház vagyunk, de fontos szerepet töltünk be a magyar egészségügyi ellátásban” – fűzte hozzá.

Sándor Judit

Az ágazati intézkedések csak a feszültségeket csökkenthetik, ám Orosz Éva professzor szerint gazdasági fordulat és forrásbővülés nélkül az egészségügy nem lesz képes kitörni a 90-es évek végén kialakult ördögi körből.

E

gyelőre nem látszanak a jelei annak, hogy az elmúlt két évben sikerült volna változtatni az egészségügy kedvezőtlen társadalmigazdasági pozícióján, vélekedik dr. Orosz Éva, az ELTE Társadalomtudományi Karának tanára, aki az augusztus végi Önkormányzati Egészségügyi Napok XVI. Kongresszusán tartott előadást arról, mi okozza egyre növekvő lemaradásunkat a fejlett államoktól, sőt, immár a visegrádi országoktól is. A politikai és gazdasági vezetők körében továbbra is domináns az a gazdaság és egészségügy viszonyára vonatkozó téves nézet, mely szerint az ágazat kiadásai meg/túlterhelik a költségvetést, akadályai a gazdaság fejlődésének – ezért és nem is kívánnak pluszforrásokat tenni egy rosszul működő rendszerbe, bon-

colgatta az okokat a professzor asszony. Holott az egészségügyi kiadások beruházást jelentenek a hosszú távú gazdasági-társadalmi fejlődésbe, szögezte le WHO- és EU-dokumentumokra hivatkozva. Az állandó forráselvonás gátjává vált az egészségügy eredményes strukturális átalakításának és modernizálásának. Éppen ezért az ágazati intézkedések csak a feszültségeket csökkenthetik, de alapvető változást nem képesek előidézni. Hozzátette: ha tovább folyik a források kivonása, a totális államosítással együtt a menedzsment gúzsba kötése, és az egészségpolitika csupán a szervezeti átalakításra fókuszál, de az ehhez szükséges ösztönző rendszer kialakítására nem, akkor a rendszer képtelen lesz kitörni a 90-es évek végén kialakult ördögi körből. Ezzel pedig tovább folytatódik a leszakadásunk a fejlett országokhoz, sőt a visegrádi államokhoz képest az egészségi állapotban, az egészségügyre fordított forrásokban és a rendszerrel kapcsolatos nézetekben. „Ördögi körönként” értékelte azt a folyamatot, amelynek során a 90-es évek közepe óta a közösségi források (egészségügyre fordított közkiadások) szűkülése/szűkítése akadályozta az egészség-

80% Magyarország

Csehország

Szlovákia

70% 60% 50% 40% 30% 20% 10%

Az egy főre jutó egészségügyi közkiadások alakulása, EU(14)=100%

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

0% 1992


Forráskivonás, gúzsba kötött kórházi menedzsment ügy súlyos strukturális problémáinak enyhítését. A működés növekvő zavarai erodálták a társadalombiztosítás (közfinanszírozású egészségügy) működőképességébe vetett bizalmat. A bizalom és a szolidaritás gyengülése pedig – részben

Prof. dr. Orosz Éva az egészségügyön kívüli okok miatt – tovább gyengítette a politikai döntéshozók tényleges elkötelezettségét a közfinanszírozás szerepének erősítésére, ami azután – a gazdasági okok mellett – hozzájárult a források további (abszolút vagy relatív) szűkítéséhez. A gazdasági kilátások rendkívül ros�szak, 2012-ben „stagfláció” (az árak jelentős emelkedése, amely gazdasági visszaeséssel párosul) alakult ki, amiből rendkívül nehéz kitörni. Az elhúzódó gazdasági válság kétszeresen is negatív hatással van az egészségügyre, ugyanis növekednek a szükségletek, miközben a források szűkülnek. Ráadásul 2010–12-re is elmondható, hogy az elhibázott gazdaságpolitika egyik fő vesztese az egészségügy. Az elmúlt öt évet együttesen tekintve, durva becslés szerint körülbelül akkora „forráskivonás” történt az egészségügyből, mint amekkora az E. Alap ez évi természetbeni kiadásainak 80 százaléka. (A „forráskivonást” ahhoz a szinthez viszonyította a professzor asszony, mintha az E. Alap természetbeni kiadásainak a GDP-hez viszonyított aránya a 2005-ös

kintve. Szintén növekvő egyenlőtlenségeket mutat a magyar társadalom egészségi állapota, például a férfiak halálozásában óriásira nőtt az olló az érettségizettek és nem érettségizettek között: az iskolázottak egészségi állapota javult, az aluliskolázottaké romlott. A 2000-es évek közepén kibontakozó bizalmi válság erősödése kihat az egészségügyre is. Mind a nagymértékű korrupciót, mind az országos intézmények iránti bizalmat tekintve Magyarország helyzete az egyik legrosszabb az OECD-országok között. A jövőbe vetett bizalom hiánya miatt is nehezen mobilizálhatóak a társadalomnak a válságból való kilábaláshoz szükséges energiái. Lehetséges szcenáriókat elemezve véleménye szerint van esély a kitörésre, ha sikerül az egészségügyre fordított közkiadásokat és magánkiadásokat is – a ha-

tékonyságot javító módon – növelni, a kórházi struktúrát átgondoltan átalakítani, biztosítani az ehhez szükséges forrásokat, a kórházi menedzsmentnek megfelelő önállóságot adni, a minőséget, innovációt ösztönzési rendszerrel honorálni, a magánszektor megfelelő helyét kialakítani. A Semmelweis-tervben potenciálisan meglévő, ám eddig elmulasztott lehetőségek vannak. Ilyen a prioritás-képzés: szakmai prioritások az ellátórendszer struktúra-átalakításában, a krónikus betegségek ellátásában a „paradigmaváltást” jelentő kistérségi ellátásszervezés kiépítése, új népegészségügyi program kidolgozása. Gazdaságpolitikai fordulat és forrásbővülés nélkül azonban az egészségügy nem képes kitörni a 90-es évek végén kialakult ördögi körből, a felelősségi, bizalmi és finanszírozási válságból – Orosz Éva szerint.

Évente háromezren halnak meg szepszisben Többen halnak meg manapság szepszisben évente, mint emlő- és vastagbélrákban összesen. Mégis, nagyon keveset lehet tudni erről a betegségről. Épp ezért döntött egy hosszú távú együttműködésről, egy lehetőleg reprezentatív nemzetközi felmérés megszervezéséről az Európa számos országából összegyűlt 300 intenzívterápiás orvos a szepszisről tartott háromnapos budapesti, nemzetközi SepsEast tanácskozáson.

A

kutatás leginkább arra keresi majd a választ, hogy mi lehet az oka a nagy különbségnek, ami a korábban vérmérgezésnek nevezett betegség ellátásában jelentkezik a kelet- és nyugat-európai országok között. A konferencia fő szervezője, dr. Molnár Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetének igazgatója azt mondta, hogy nagyon kevés adatot ismernek erről a betegségről, de azt például tudják, hogy

még Nyugat-Európában is óriási különbségek vannak az ellátásában, hiszen a túlélési arány 25 és 75 százalék között változik. Magyarországon egyébként 9 ezer szep tikus beteget kezelek évente, akik közül körülbelül 6 ezret tudnak megmenteni. Mindez azonban csak az intenzívterápiás orvosok szakmai tudásának, rutinjának köszönhető, ugyanis a körülmények, az eszközpark, a megfelelő létszám, a finanszírozás és még számos adottság híján vannak. Molnár Zsolt szerint a 100-100 nyugat-, illetve kelet-európai egészségügyi intézmény tapasztalatait feldolgozó felmérés lehetőséget ad majd arra, hogy mindenki őszintén szembenézzen a hiányosságaival. Magyarországon az egyik bizonyosan a képzéssel kapcsolatos probléma lesz. Az intenzívterápiás szakvizsgáig előírt 5 év képzés, illetve gyakorlat alatt egy felmérés szerint a rezidensek valójában mindössze 11 hónapot töltenek intenzív osztályokon. A többi időben a létszámhiány miatt kihasználják őket más osztályokon, műtéteknél, tehát a napi rutin oltárán feláldozzák a szakképzésüket. Pedig a szepszis olyan összetett betegség, amelynek kezelése valóban nagy szaktudást és ta-

pasztalatot igényel. Eleve már szakmai kihívás a kór diagnosztizálása: azon betegek felismerése, akik valamilyen fertőzés okán olyan súlyos állapotba kerülnek, hogy az életfontosságú szerveik működése (pl. keringés, légzés, veseműködés) elégtelenné válik. Tehát szepszisnél a fertőzés nem korlátozódik egy adott szervre, hanem az egész szervezet betegségévé válik. Az orvostudomány fejlődésével egyre több szepszises esetet fedeznek fel, de egyébként is nő e kór áldozatainak a száma, főleg az elöregedő társadalmak miatt. Népegészségügyi jelentősége ellenére a közvélemény sem a szepszisről, sem a kezelőorvosairól nem tud semmit, vagy alig valamit. Ezen akar változtatni az „Állítsd meg a szepszist, ments életet!” nemzetközi mozgalom, amely Németországból indult el. Ezen kívül idén szeptember 13-án először rendezték meg a szepszis világnapot. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott Magyarország a nemzetközi, angol nyelvű kongresszus megszervezésével, melyen több mint 40 nemzetközi szaktekintély tartott előadást, s amelyen a rezidensek, PhD hallgatók, és gyakornokok ingyenesen vehettek részt. Weborvos

15 | Kórház 2012/9. Konferencia

szinten maradt volna, azaz 2005 után nem romlott volna a pozíciója a GDP felhasználását tekintve. Ezek a kiadások 2005 és 2011 között valójában a GDP 5 százalékáról 4,2 százalékára csökkentek.) Az utóbbi évtizedben szerinte tovább növekedtek a társadalmi egyenlőtlenségek, gyengült a társadalmi szolidaritás, ami hozzájárul a rossz közhangulathoz is. A jóléti kiadások csökkentése ráadásul a legrosszabb helyzetű társadalmi csoportokat sújtja leginkább. A szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázata (az Eurostat adatai szerint) a lakosság közel harminc százalékát érinti – kiemelkedően rossz helyzet ez az Unióban, például a csehekhez képest a duplája nálunk a kockázat. Az elmúlt évtizedekben hátrányosan növekedett a különbség hazánk és a többi uniós ország között a megelőzhető (azaz a prevencióval mérsékelhető) halálozást te-


Reméljük, érveink mérlegelésre és elfogadásra találnak Krasznai Éva

„A magyar egészségügy kérdései európai összehasonlításban az orvostechnikai eszköz ellátás szempontjából” címmel tartott előadást Hornyák László, az Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetsége (OSZ) elnöke egy szakmai konferencián.

Japánban 83 esztendő, Belgiumban 80 év, Magyarországon 74. A teljes népesség körében a férfiaké 70,5, a nőké 78 esztendő, ez azt jelenti, hogy a

H

ornyák László mindenekelőtt leszögezte, hogy a kormány ott spórol, ahol tud, meg ott, ahol már nem szabadna. A gyógyászati segédeszközök területén például intézkedéseivel valóban megtakarít, ám ezekkel árthatnak a betegeknek, úgy egészségi, mint lelki és anyagi terheiket növelhetik. Kijelentette, hogy nem tartható a 2011-es tényleges költésnél a csaknem 8 milliárddal szűkebbre, 43,3 milliárdra csökkentett tervezett éves keret, hiszen az idei esztendő első hét hónapjában, az időarányosnál máris 4,5 milliárd forinttal több, azaz 29,8 milliárd forint fordítódott gyógyeszköz-támogatásra. Szakmai körökben ismertek az OECD-országok 2009–2011-es egészségügyi adatai. Ezek alapján az OSZ elnöke a honi helyzetértékelésnél József Attila Ars poeticájából elhíresült „a mindenséggel mérd magad” intelmet idézte. Nemcsak gyarapodik a Föld népessége – túl van már a 7 milliárdon –, de drámaian öregszik is, különösen Európában. Nálunk például több az időskorú, mint a jövendő eltartói. És cseppet sem mindegy, milyen minőségi életet él a lakosság apraja-nagyja, mennyire beteg, milyen kór kínozza. A magyar lakosság átlagéletkorának növekedése és mértéke az egészségügy egyik legfontosabb mércéje. Az átlagéletkor hazánkban 10%-kal alacsonyabb, mint a fejlett országokban. Ugyan az elmúlt 20 évben csaknem 10%kal nőtt, de a különbség hazánk és a fejlett országok között nem csökkent. És sajnos nagyok a különbségek hazánk egyes területei, valamint a nők és a férfiak között. Megannyi országot hozhatnánk példának Hornyák László felsorolásából, mi ezek közül csak néhánnyal élünk. A lakosság élettartama – a 2010-es adatok alapján –

Hornyák László férfiak tekintetében a rangsor utolsó helyezettje vagyunk. Az iménti számok is bizonyítják, bőségesen van tennivaló az öregedő és cseppet sem egészséges népességért. Annyi biztos, hogy az eredmények, a lehetséges javulás egyik tényezője a diagnosztikai, orvosi technológiák és eszközök fejlődése, nagyobb és hatékonyabb felhasználása lehet. És természetesen az is, hogy a GDP-ből az egészségügyi kiadásokra mennyit költ egy kormány. A statisztikákat silabizálva kiderül, 2010-ben nálunk kevesebbet relatíve csak Csehország, Lengyelország, Ecuador, Mexikó és Törökország költött. De itt sem lehet örülni, hogy nem mi vagyunk az utolsók az illusztris rangsorban… Nos, ha hamarabb halunk is meg, mint más OECD-országokban – nem akart cinikus megjegyzés lenni –, azért az életkor előre haladtával egyre több orvostechnikai eszközt és gyógyászati segédeszközt veszünk igénybe. Lássuk – Hornyák László felsorolásában – melyek az orvostechnikai eszközellátás főbb jellegzetességei? Például, hogy ezek többségében külföldről származó berendezések, eszközök, anyagok, igaz, a forgalomban kapható magyar gyártású termékek is: korszerűek. Számos nagysze-

rű fejlesztés van forgalomban például a 77 Elektronika Kft., vagy a Medicor Elektronika Zrt. jóvoltából. Mindenesetre az új beszerzéseknél és az ellátásban többségében a fejlett európai országok standard eszközei kaphatóak. Örömteljes lehetne az iménti megállapítás, mégsem az, hiszen az innovatív eszközökre, technológiákra rendkívül kevés a forrás. Pedig részben ciklikusan szükségesek a cserék, amelyek gyakorta késnek. A szükséges műtéti stb. eszközökre, az úgynevezett fogyó anyagokra nem jut elég pénz. Ilyen körülmények között – bár a helyzet abnormális – nem csoda, ha az adósságcsapda újratermelődik. Harminc állami egészségügyi intézmény fizetési kötelezettség állománya a beszállítók felé 2012 júliusában 23 632 millió forint volt, s várhatóan az összeg az esztendő végére csak tovább emelkedik. A tartozások és a pénzhiány világában az orvostechnikai cégek miként képesek dolgozni? Milyen a beszállítók munkája és reakciója? Ahogy az OSZ elnöke elmondta, túlnyomó többségüket a hosszú távú üzleti kalkuláció és a felelős piaci magatartás jellemzi. Ez megnyilvánul a lejárt tartozások kezelésében, a konszignációs raktárak működtetésében. Hornyák László kifejtette: „Érdekeltek vagyunk a piaci viszonyok átláthatóságának és kiszámíthatóságának javításában. Érdekeltek vagyunk a finanszírozás jobbításában és az új megoldások alkalmazásában. Ezek a vállalati magatartások, érdekek az Orvostechnikai Szövetség tevékenységében, javaslataiban összegződtek. Az egészségügyi kormányzat reformmunkáját konstruktívan támogattuk. Sok javaslatunk, kezdeményezésünk volt a közbeszerzések szabályozása és gyakorlata terén. És néhány különösen kritizálható esetben hallattuk is a szavunkat. Kiemelten foglalkoztunk a kintlévőségek, a lejárt tartozások ügyével és folyamataival. Számos javaslatunk volt. Például az úgynevezett nettó állami eszköz-finanszírozás konstrukcióját részletesen kidolgoztuk. Szerencsére a kifogásaink ellenére az egészségügyi kormányzattal, a társ-érdekképviseletekkel, szövetségekkel, és a gyógyító intézmények vezetőivel, menedzsmentjeivel jó a munkakapcsolatunk.”

2012. május

2012. június

2012. július

20 000 15 000 10 000 5 000 0

8 275

7 155

8 097

30 nap alatti

4 305

4 584

4 534

7 966 10 114 11 001

30–60 nap közötti

60 napon túli és átütemezett

20 528 21 853 23 632

összesen

Forrás: Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetsége

1. ábra. 30 állami egészségügyi intézmény adósságállománya, 2012. május–július, millió Ft vatív, a korszerű, az igazán egészségnyereséget biztosító eszközök alkalmazására, finanszírozására. Számos területen az ellátás a valódi szükségleteknek csak negyedét, harmadát biztosítja! „Mindezek miatt kihasználatlan az eszközök alkalmazásában rejlő rehabilitációs és egészség- vagy állapotmegőrző, -fejlesztő lehetőség. Pedig ennek nagy gazdasági jelentősége, hozadéka van, illetve lehetne! Évtizedeken át a GYSE-gyógyszer támogatás-felhasználási aránya a nyugat-európai 1:3-1:4 helyett hazánkban 1:7-1:10 között volt. Márpedig ezen igenis változtatni szükséges! Ismert, hogy még 2009-ben is a gyógyszerfelhasználásnál viszonylag előkelő helyen voltunk – igaz, abszolút mértékben nem! De 2012-re és különösen várhatóan 2013-ra ez már korántsem igaz! Az egy más kérdés, hogy mi a csökkenés-csök-

100 90 80

85,5 76,8 72,8

70

71,7 64,8

60 50 40 Norvégia Dánia Luxemburg Csek Közt. Egyesült Kir. Új-Zéland Svédország Japán Izland Olaszország Észtország Franciaország Németország Ausztria Belgium Finnország Spanyolország Szlovénia Lengyelország kanada Írország Portugália Svájc Magyarország Szolvákia Görögország USA

Arra, hogy az iménti állítás mennyire igaz, bizonyság – amit az OSZ kiemelkedően fontos állomásnak és egyben elismerésnek tart –, hogy a tavaszi közgyűlésükön az egészségügyi államtitkárság, a kabinetfőnöke révén stratégiai partnerségi javaslatot, szándéknyilatkozatot tett. Ezt az OSZ közgyűlése el is fogadta. „Reméljük, hogy most ősszel aláírhatjuk, s attól kezdve a partneri munka és információcsere még rendszerezettebb lesz.” Előadásában sajnálatosnak nevezte, hogy bár az egészségügyi ellátás fontos és milliókat érintő területe a gyógyászati segédeszköz-ellátás, mégsem értékelik eléggé. „Rendkívül szerteágazó termékkörről van szó, még a szemüveg- és a fogászati ellátás eszközei is idetartoznak. Tény, hogy az utóbbiak tb-támogatása napjainkra minimálisra zsugorodott.” Az OSZ tagvállalatainak két fő segédeszköz-ellátási területe van. Az egyedi, hazai gyártás, szerviz és kiskereskedelem, művégtagok, ortopédcipők stb., továbbá csaknem 400 GYSE-bolt –, valamint az import, sorozatgyártású termékek – kötszerek, inkontinencia-, sztómaellátás eszközei, hallókészülékek stb. „Mindkét területet, illetve az egész ellátást jellemzi, hogy itt magánvállalkozások, kis és közepes cégek, valamint külföldi nagyvállalatok hazai »leányai« tevékenykednek. Végül, de nem utolsósorban sok ezer embert foglalkoztatnak!” A szerteágazó segédeszköz-ellátás sokat fejlődött. Alapjaiban nem szorul reformra, és nem kell államosítani! Hornyák László szerint nem is lehet. Ahogy többször említette: „a finanszírozás szűkös és egyre kevésbé elégséges”. Ráadásul – hangsúlyozta – rendkívül bonyolult és bürokratikus a termékbefogadás, a tb-támogatás szabályozása, és hibásan a gyógyszer-szabályozás szerinti az eljárás. Nem alkalmas az inno-

kentés optimuma! Mindenesetre az arány nő, de ez nem a segédeszköz felhasználás érdemi növekedése miatt történik. Miközben 2006 és 2011 között a kumulált fogyasztói árindex 35% volt, a sorozatgyártású termékek ára 10. esztendeje (!) változatlan, illetve csökkent, azaz kevesebbe kerül. A sorozatgyártású termékeknél alig van innovatív új termék. A tb-támogatási kiadás szükséges nagyságrendje 50 milliárd Ft/év. Miközben az ÁFA 12%-ról 27%-ra nőtt! Csakhogy ismeretes: az ÁFA átlag 80%-át az állam az egyik zsebéből a másikba rakja… Végre törvényjavaslat került a Tisztelt Ház asztalára. Ha elfogadják, 2013. január 1-jétől egyes 98 és a 90%-os támogatású termékek áfáját 5%-ra mérséklik. A területen a jövő évi 43,3 milliárd forintos támogatási előirányzat csak akkor reális, ha a többi termék áfáját 18%-ra csökkentik, úgy ahogyan az régebben is volt, és miként az sok európai országban máig gyakorlat. „A lakosság öregedése, az eszközigények kielégítettségének növekedése, azaz a szükségletek önmagukban is évi minimum 5%-os növekedést indukálnak” – mondta Hornyák László. Végezetül fontosnak tartotta kiemelni, hogy kiemelkedően szoros és jó munkakapcsolatot tartanak az illetékes kormányzati felelősök és a szakmai érdekképviseletek között. „Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincs vita a jogszabályi változtatásoknál, amikbe a sok jó mellé be-bekerülnek téves, nem egyszer az ellátást nehezítő vagy gátló elemek, lásd a házhozszállítás kérdése stb. De nem szűnünk meg remélni, hogy az érveink mérlegelésre és elfogadásra találnak.”

2. ábra. Állami egészségügyi kiadások az összes egészségügyi kiadás százalékában (2010)


25 000


Röntgenszeme lesz az államtitkárságnak Sándor Judit

A különböző adatbázisok összekapcsolásával „kritikus programok” megjelenésére lehet számítani Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár szerint, aki egy orvostechnikával foglalkozó konferencián elismerte: az innováció szinte eltűnt a honi egészségügyből.

citásokra van szükség. Igaz, tette hozzá, nem lesz kétszázhatvan laborszerződés az ágazatban, viszont garantálja, hogy a hatékonyabb gazdálkodásnak köszönhetően az innovatív eljárásokra több pénz fog jutni. Az adatbázisok alapján rajzolt kapacitástérképekből látják már az ellátási egyenlőtlenségeket, ezek kiigazítását a jövedéki adó emelésének egy részéből tudják megkezdeni.

A

A jól működő műhelyeket erősíteni Társadalmi hálózatkutatás révén kívánják szervezni az ellátási rendszert a jövőben. Már most látszik például, hogy az onkológiai ellátást a ráfordítások ellenére gyenge eredményei miatt újra kell szervezni. A betegek mozgásából képet kapnak arra vonatkozóan is, mely ellátókhoz járnak szívesen a páciensek, s ennek megfelelően fogják telepíteni az innovatív eszközöket, hogy megerősítsék a jól működő műhelyeket, fogalmazott Szócska Miklós. Az adósságállomány elemzése révén tisztában vannak azzal, kik azok, akik kvázi bankként finanszírozták a kórházak adósságát, tudják, mely orvostechnikai beszállítóknak tartoznak az intézmények. Úgy vélte, a mostani helyzetben már célzottan tudnak a gazdasági világválság idején a piacon megélni akaró partnerekkel tárgyalni, s célzottan tudják a leghatékonyabb technológiát beszerezni a transzparenssé váló rendszerben. A beszerzésekben kialakult monopolhelyzeteket Szócska Miklós előnytelennek minősítette az ágazat szempontjából. Elmondta azt is, hogy elemzik a szerződéseket, van olyan kórházigazgató, akit pazarlás miatt menesztettek, miután kiderült, hogy két klinikai információs rendszert is vásárolt, amellyel százmillió forintos indokolatlan kiadást okozott az intézménye számára. Fenntartható, hatékony egészségügyi ellátórendszer kialakításán dolgozik a szakállamtitkárság, s az államtitkár azt szeretné, ha ebben motivált, elkötelezett emberek dolgoznának. Sokat tettek az innovatív technológiák befogadásának transzparenssé tételéért, miközben saját bevallása szerint folyamatosan válságot menedzsel. Kontraszthelyzet, tette

befejezett ellátásokban el kell mozdulni a járóbeteg- és alapellátás felé, ami technikai fejlesztéseket igényel, s ugyanígy innováció segítheti, hogy a népegészségügyi programok minél hatásosabbak legyenek, fogalmazott Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár „Az orvostechnika és az orvostechnológia szerepe a magyar és a német betegellátásban” címmel, szeptember 20-án rendezett Figyelő-konferencián. Az innováció szinte eltűnt a magyar egészségügyből, nagyon nehezen tud áttörni egy-egy eljárás a finanszírozási helyzet miatt, ám ettől függetlenül az ellátási modellekben igyekeznek az innovációnak teret adni, tette hozzá. Az egyik legnagyobb hazai egészségügyi innovációnak minősítette a betegutak régiókba rendezését az egyes ellátásokban mutatkozó betegáramlások alapján. Az e-health területén komoly innovációra törekszik az államtitkárság, s mint mondta, megjelenésre várnak a „kritikus programok”. Példaként említette a pilot jelleggel működő projektet, amelyben összekapcsolták az OEP szerződés-nyilvántartási és az ÁNTSZ működési engedélyeket tartalmazó adatbázisát, ami együttesen több információhoz juttatja az ágazati vezetést, s nem titkolta, a tervek szerint az összes adatbázis össze fogják kötni. Ennek köszönhetően tudni fogják, hány ágy van, online követni tudják, milyen ellátási formák léteznek. Készül az eszközkataszter, ami alapján megtervezhetik majd, hogy például a laboratóriumi vagy radiológiai szolgáltatások esetében az ellátórendszer melyik szintjein milyen kapa-

hozzá azzal, hogy erős egészségpolitikai gondolat húzódik meg mögötte: nyerjen teret az innováció, mert az öregedő társadalomban ilyen epidemiológiai adatokkal nincs más kiút. Reform háromévente? A német egészségügyi kivitelnek az orvostechnika a gyógyszerekkel együtt a hetven százalékát adja, mondta el Klaus Riedel, a német nagykövetség követe, aki úgy vélte, az orvostechnika ma is, de később még fontosabb ágazat lesz, igen magas növekedési ütemet indukálhat. Háromévente kell évszázados súlyú reformokat véghezvinni, olyan bonyolult és összetett az egészségügyi rendszer, fogalmazott Thomas Ilka, a Német Egészségügyi Minisztérium államtitkára (aki egy éve tölti be a tisztséget, és magyar felesége van). Az orvostechnika gazdasági teljesítményt szül, ezért jelentős gazdasági súlya van Németországban, valamint hasznot hajt a pácienseknek az egészségük vonatkozásában, tette hozzá. Németországban 175 ezer embert foglalkoztat a 11 ezer orvostechnikai vállalat, és további 29 ezer ember dolgozik a kiskereskedelemben. Élvonalbeli gyártók vannak köztük, olyanok, amelyeknek magyar leányvállalataik is vannak. A befogadás nagyobb sikere érdekében a német szövetségi kormány a gyártókkal közösen stratégiát dolgozott ki. Nálunk tízezer embert foglalkoztat a száz orvostechnikai vállalat, 120 milliárd forintos piacról lehet beszélni, derült ki Jakus László, az Orvostechnikai Szövetség alelnöke előadásából. Etikus partnerkapcsolat működik a szereplők között, a hazai egészségügy szakmai színvonalát jónak ítéli. Az orvosokkal folyamatosan sikerül megismertetniük az innovatív technológiákat, ám a befogadással gond van, mint mondta: „olyan, mintha egyre hosszabb és egyre bonyolultabb akadálypályán kellene végighaladniuk”. Nincs konzultációs lehetőségük a döntéshozókkal, a költségvetésben pedig nincs forrás az új technológiák befogadására. A közös közbeszerzésekben veszélyt látnak, hiszen olyan eszközök kerülhetnek be, amit nem használnak az orvosok. Helyette inkább árlimitet tudnának elképzelni, így az eszközöket használó orvosok ezen belül szabadon választhatnának. A „generikus orvostechnikai eszközök” besorolással szintén gond lehet, mert kérdés, hogy egyáltalán mi minősül generikusnak a rendkívül heterogén eszközcsoportokban. A piaci fejlődést szabályozással kellene segíteni – a minőség megtartásával és megfelelő árpolitikával – hangzott el.

Lóránth Ida

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megvizsgálta a tb-alapokhoz tartozó ellátások és szolgáltatások működését. Az ellenőrzés eredményeit szakértői jelentésben foglalták össze.

A

vizsgálat célját az ÁSZ a következőkben határozta meg: az egészségügyi és nyugdíjellátások nyilvántartási rendszerének, működtetésének az ellenőrzése, illetve annak áttekintése, hogy ezek a nyilvántartások alkalmasak voltak-e az ellátásokra jogosultak adatainak hiteles és naprakész kimutatására, továbbá, hogy megfelelő színvonalú-e az adatnyilvántartás, ahhoz rendelkezésre áll-e a korszerű informatikai rendszer. Ezeken kívül azt is megvizsgálták, hogy miként hasznosultak a korábbi ÁSZ-ellenőrzések alkalmával tett javaslatok. Az ellenőrzés a 2007–2010-es évekre vonatkozott, gazdasági és nyilvántartási bázisnak 2006-ot tekintették, az ellenőrzés folyamatait azonban 2011. utolsó napjáig kiterjesztették. A vizsgálat kiterjedt a társszervek (OEP, ONYF, APEH/NAV) nyilvántartási alap-adatbázisára is. Az OEP alapnyilvántartása a központi TAJ-BSZJ rendszer adataira épül. Kevesebb lett a „potyautas” A vizsgálat összegző megállapításai, illetve az ellenőrzés során tapasztaltak alapján tett szakértői javaslatok többek között megjegyzik: az egészség- és nyugdíjbiztosítás nyilvántartási rendszere a vizsgált időszakban mind az ellátások megállapításának, mint a folyósítások teljesítésének tekintetében megfelelt a kívánalmaknak. A naprakész adatoknak köszönhetően ez idő alatt harmadával csökkent a TAJ-számot bitorló (jogviszonnyal nem rendelkező) személyek száma, és ennek a javára írható az is, hogy 2007-ről 2008-ra duplájára emelkedett a járulékfizetők létszáma. E pozitívum mellett számos hiányosságot is tapasztaltak például az adatátadás- és minősítés, a vitás ügyek célirányos rendezése, az információs rendszerek működtetése hatásköri felelősségének meghatározása területén. A társadalombiztosítás mindkét ágában (egészség, nyugdíj) jellemző volt, hogy az ellenőrzés és a járulékbehajtás területén egyaránt jelentős szerepet vállalt az APEHNAV. Ennek következményeként viszont

hosszabb lett az ellátások megalapozottságának vizsgálata, és a harmadik szereplő beiktatásával több hiba, valamint többletmunka keletkezett a rendszerben. Az ÁSZ ellenőrei komoly kockázati tényezőként jellemzik a korábbi NYENYIlapok felváltásaként 2011-ben bevezetett APEH/NAV adatszolgáltatási rendszert. Míg 2006–2010 között a két szervezet (ONYF és APEH) párhuzamosan tartotta nyilván az adatokat, 2011-től megszűnt a NYENYI adatszolgáltatás és ezt követően a nyugdíjbiztosítási és egyéb ellátások hiányzó adatait csupán a NAV szolgáltatja. További probléma, hogy a tb-ágazatokat kezelő, irányító szervek (a kormány, a parlament, az alapok kezelői, a felügyeletet gyakorló minisztérium) nem határozták meg az eredményességi és hatékonysági elvárásokat. A társadalombiztosítás nyilvántartási rendszerének korábbi (2007–2010) időszakában az akkor rögzített adatok alapján nyilvánvalóan kimutatható a hatékony működés. Ezt bizonyítja, hogy ebben az időszakban ötmillió hatósági ügyből csupán 26 ezer eredménye volt kifogásolható, ezeknél kellett az eredeti határozatot megváltoztatni. A vizsgált időszakban a nyugdíjfolyósító 350 ezer nyugdíj-megállapításából mindössze 4-5 százalék volt a kifogásolt ellátás. A naprakész, biztonságos adatnyilvántartást segítette az a tény, hogy az adatátvitel, az adatszinkronizáció, az adattisztázások és egyeztetések egyetlen, központi egységben történtek. Kockázatok és következmények Az ellenőrzés megállapította, hogy a TAJszámok nyilvántartásának megbízhatósága tekintetében nagy kockázatot jelent a megszűnt jogviszonyok bejelentésének az elmulasztása, vagy rögzítésének – sikertelen feldolgozás miatti – elmaradása. „A jogviszonnyal nem rendelkezők számát, a be nem fizetett járulékok és az ebből keletkező hátralékok összegét a rendelkezésre álló eszközökkel, erőforrásokkal nem lehet érdemben tovább csökkenteni. A tartósan (éven túl) jogviszonnyal nem rendelkezők aránya az ös�szes jogviszonnyal nem rendelkezők számán belül a vizsgált időszakban 70 százalék maradt, állandósult egy 300 ezer fős jogviszonnyal nem rendelkező réteg, melynek további csökkentéséhez hiányoznak a demográfiai, földrajzi, esetleg foglalkoztatási

jellemzőikről gyűjtött megalapozó adatok és azok elemzései” – áll a jelentésben. E tények figyelembe vételével koncentrálni kell arra, hogy a rendelkezésre álló minden eszközzel, erőforrással felderítésre és kizárásra kerüljenek a rendszerből a tartósan járulékot nem fizető „potyautasok”, vagyis a lehető legkisebbre csökkenjen a létszámuk. A vizsgált periódusban mind az egészségbiztosítás, mind a nyugdíjbiztosítás területén sikerült naprakész állapotban tartani a jogosultságot megalapozó jogviszonyokat, ám az APEH/NAV adatszolgáltatása megbízhatatlan volt, mert folyamatosan tartalmazott hibákat, tévedéseket. 2010-ben az OEP egy vállalkozót bízott meg azzal, hogy értékelje informatikai rendszerének biztonságát. A szakértők hiányosságként említették többek között a rendszer elavult voltát, a folytonossági és katasztrófavédelmi terv, valamint a tartalék adatközpont és a biztonság felügyeletének a hiányát. Ezek az anomáliák az ÁSZ-ellenőrzés idején is fennálltak. Az ÁSZ szakértői szerint további kockázatot jelent, hogy az OEP nem rendelkezik tartalék szerverteremmel, így a központi gépterem esetleges kiesésekor nincs a feladatok átvételére alkalmas hely a rendszerben. Javaslat a korszerűsítésre A tapasztalt hibák kijavítása végett az ÁSZ szakemberei javasolják többek között az adatátadás és -minősítés kritériumrendszerének kidolgozását, az eredményességi és hatékonysági elvárások pontos meghatározását, az arra vonatkozó mérő- és mutatószámok rendszerének a létrehozását, a nyilvántartásban közreműködő három szereplő (NAV, OEP, ONYF) adatrögzítésének és -állományának az összehangolását. Mindezen feladatok egyrészt az EMMI, másrészt az NGM tárcavezetőjének hatáskörébe tartoznak. Az OEP főigazgatójának javasolják továbbá, hogy dolgoztassa ki és alkalmazza az elveket, amelyek a központi szerveren futó nyilvántartások kritikus folyamatait, rendelkezésre állási és teljesítményelvárási rendszerét rögzítik. Továbbá, pótoltassa a hiányzó üzletmenetet, folytonossági tervet, illetve a katasztrófatervet, valamint aktualizáltassa az informatikai biztonsági szabályzatot, gondoskodjék a biztonsági felügyeleti rendszer folyamatos működtetéséről, illetve a tartalék szerverterem kialakításáról.

19 | Kórház 2012/9. AKTUÁLIS

Hiányosságok a nyilvántartásban

AKTUÁLIS Kórház 2012/9. | 20

Ma is minden reggel gyakorló orvosként lépem át a kórház kapuját Krasznai Éva

A nemrég összevont gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórház és a békéscsabai Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet főigazgatója a FIDESZ-KDNP színeiben került a magyar Országgyűlésbe, ahol megválasztották az egészségügyi bizottság elnökének. Egy helyütt ekként jellemezte magát: „Az orvosi hivatás és a másokon való segítés végigkísérte az életemet. Számomra nagyon fontos, hogy még ma is minden reggel gyakorló orvosként lépem át a kórház kapuját.” Dr. Kovács Józseffel beszélgettünk. – Mi tudható az Ön orvosi múltjáról, elismertségéről, szakterületén betöltött szerepéről? – 1975-ben pályakezdő orvosként a Békés Megyei Kórházban helyezkedtem el, így most is az első és egyetlen munkahelyemen dolgozom. Kezdetben a III. sz. Belgyógyászati Osztályon voltam segédorvos, majd szakorvos. 1983-ban adjunktusi, 1985-ben főorvosi kinevezést kaptam. 1988–1990 között a Pándy Kálmán Megyei Kórház általános főigazgató-helyettese, 1991–2001 között helyettes orvosigazgatója voltam, 2001. január 1-jétől pedig a kórház főigazgató főorvosaként dolgozom. – Az idén meghirdetett igazgatói pályázaton milyen megfontolásból indult. Ugye nem „megszokásból”? – Csaknem negyedszázada veszek részt a gyulai Pándy Kálmán Kórház irányításában. Ezzel a múlttal úgy éreztem, kötelességem a pályázatot beadni. Első munkahelyemen a ranglétra valamennyi fokát megjárva felelősnek érzem magam az intézmény működéséért, a munkatársakért, és természetesen nem utolsó sorban az itt ellátott betegekért. Úgy érzem, hogy az eltelt időszakban szerzett szak-

mai, vezetői tapasztalataimat a betegellátás érdekében a jövőben is hasznosítani tudom. – Ha a kórházvetés során problémák adódtak, miként igyekezett rendezni azokat? – A vezetői hitvallásom és gyakorlatom, hogy a problémák nyílt, őszinte kommunikációval oldhatók meg. A helyes út mindig az érintett felek meghallgatását követően nyílik meg. Magam a kompromisszumos megoldások híve vagyok. – Milyen felszereltségű az Ön által vezetett kórház? –  Az egészségügyi technológiában a lehetőségek mindig korlátlanok. Intézményünk vezetése az anyagi lehetőségeihez mérten mindenkor igyekezett lépést tartani az orvosi technológia fejlődésével. Műszerezettségünk a magyarországi kórházak átlagának megfelel, nincs szégyellnivalónk. A folyamatos és biztonságos üzemeltetéshez szükséges beruházásokra és felújításokra, az orvosi műszerek visszapótlására, az ápolást segítő eszközök beszerzésére az utóbbi esztendőkben évente mintegy 400 millió forintot költöttünk intézményünkben a saját költségvetésünkből. Az invesztícióinknak köszönhetően az előírt minimumfeltételekkel rendelkezünk, és a műszer-, eszközparkunk sem avult el. – A kórházak manapság nem tudják bevételeiket jelentősen növelni, ezért túlélésük érdekében a kiadásaikat kénytelenek csökkenteni. Sok helyütt a racionalizálás további elbocsátásokat vetít előre, mindenekelőtt nem a betegágyak mellől küldenek el dolgozókat, hanem a gazdasági-műszaki területről. Önöknél ezen a téren mi a helyzet? – A Békés Megyei Pándy Kálmán Kórházban jelenleg is likvid a gazdálkodás, nincs 30 napon túli kifizetetlen számlánk. Igyekszünk kiadásainkat bevételeinknek megfelelően arányosítani. A létszámunk nem veszélyezteti az intézmény gazdálkodását.

– Az intézményében nem érzékelt egzisztenciális félelmet, feszültséget a dolgozók körében? Odafigyel a kollégák szakmai fejlődésére és előmenetelésre? – Az elmúlt évtizedben igyekeztünk az optimális arányt a bérköltségek és az egyéb költségeink között megteremteni. Ahogy már az előbb is utaltam rá, hatékony létszámgazdálkodást folytatunk. A menedzsment mindenkor kiemelt figyelmet fordít – ahogy korábban is így tett – a humán erőforrás képzésére, továbbképzésére. Büszkén mondom el magunkról, hogy noha vidéki kórház vagyunk, mégis két habilitált profes�szor munkatárs dolgozik közöttünk, PhD tudományos fokozata további hat kollégánknak van. A közalkalmazottként nálunk dolgozó 234 orvos csaknem 300 szakvizsgával rendelkezik. A szakdolgozók közül több mint százan egyetemi végzettségű, illetve diplomás ápolók, és számos munkatársunk többfajta felsőfokú szakképzettséget szerzett. – Jó nevű kórházat igazgat. A romló gazdasági helyzetben milyen támogatásokat remélhet, milyen kitörési megoldásokat lát? Úgy hírlik, összevonják a békéscsabai és a gyulai kórházat. Milyen fejlesztések várhatók Önöknél? – A hír igaz. Jelenleg a két intézmény funkcionális integrációjának előkészítésén dolgozunk. A minél hatékonyabb ellátás érdekében igyekszünk megkeresni azokat a pontokat, amikben közös célok érdekében együttműködhetünk. Anyagi lehetőségeinkhez mérten igyekszünk korszerűsödni, ezt célozzák a folyamatban lévő Európai Uniós pályázataink is. A TIOP-2.2.2-08/2-2009-0014-es „SO2 Sürgősségi Osztály korszerűsítése a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórházban” című projekt keretében egykapus sürgősségi osztályt alakítunk ki. A TIOP-2.2.2/C/10/1es „A Perinatális Intenzív Centrumok és az Intenzív Neonatológiai Osztályok műszaki fejlesztése” című projekt pedig az újszülött-ellátás műszerezettségét hiva-

– Mint az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke miként vélekedik arról, hogy az alacsony fizetés, a munkaterhelés, és a rossz munkakörülmények, valamint a hálapénz tartja leginkább külföldön a magyar orvosokat? Hogy látja, van-e visszavezető út? – Az orvoslás a legszebb hivatás, amelyben az empátia, a beteg gyógyítása a fő cél és a lényeg. Nekem, mint a hivatást még ma is gyakorló orvosnak ezek az értékek az elsők, és ezt követik az Ön által említett egyéb tényezők. Ha sorra vesszük, valóban vitathatatlan, hogy Magyarországon az Európai Uniós átlagnál alacsonyabb az orvosok fizetése. Megjegyzem, hogy nemcsak az orvosoké. A kormányzat jelentős lépésnek számító béremelést (bérkiegészítést) hajtott végre az ágazatban, amiről tudjuk, hogy nem a végső, hanem az első lépés. Ennek folytatása – mint ahogy miniszterelnök úr a szakszervezetekkel folytatott tárgyalások során megerősítette – a források megteremtését követően biztosított lesz. A munkaterhelés és a rossz munkakörülmények meghatározása szubjektív. Kétségtelen, hogy bizonyos munkaerőhiány van az egészségügyi ágazatban, de ennek nem feltétlenül az itt említett tényezők az okozói.

Dr. Kovács József

Pályakép Dr. Kovács József egyetemi tanulmányait a Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán végezte, ahol 1975-ben szerzett diplomát. Ezt követően a gyulai megyei kórház belgyógyászati osztályán helyezkedett el. Belgyógyászati (1980) és gasztroenterológiai (1984) szakvizsgákkal rendelkezik, adjunktussá 1983-ban, főorvossá 1985-ben nevezték ki. 1988-tól általános főigazgató helyettes, 1991-től 2000-ig helyettes orvos-igazgató, 2001 január 1-jétől főigazgató. Egészségügyi menedzser oklevelet kapott (Debrecen, 1999 és Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, 1993– 1995), e területen rendszeresen képzéseken, továbbképzéseken vesz részt. Korábban a Magyar Kórházszövetség vezetőségének tagja, jelenleg a Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke. tott korszerűsíteni. A TIOP 2.2.4./09/1-es „Struktúraváltoztatást támogató infrastruktúrafejlesztés a fekvőbeteg-szakellátásban” projekt új műtéti tömb megépítését foglalja magában. Korszerű műtők és hotelszárny, valamint invazív kardiológiai ellátás valósulhat meg ezeknek köszönhetően. A HURO/0802/021_AF számú „Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 GYULA-ARAD MED” című

projekt keretén belül a határ menti területeken élők számára a sürgősségi ellátás koordinálása céljából, egymással kommunikálni képes intézményi informatikai rendszerek kialakítása történik. A DAOP-4.1.2/B-11 „Rehabilitációs ellátások fejlesztése a Dél-alföldi régióban” című projektből a tüdőgyógyászati és az addiktológiai rehabilitáció, valamint a hospice-ellátás korszerűsítése valósulhat meg. A TÁMOP programokból a munka-

– A magyarok leginkább a szívinfarktustól és a ráktól tartanak, és ha ilyen bajuk lenne, legszívesebben ismerős orvoshoz vagy külföldre mennének kezeltetni magukat – állapította meg egy friss kutatás. Erről miként vélekedik? – Való igaz, hogy hazánkban a szív- és érrendszeri-, valamint a daganatos megbetegedések a vezető halálokok között szerepelnek. A szívinfarktusos betegnek a betegségre jellemző időfaktor miatt sem ismerős orvoshoz, sem külföldre nincs ideje menni. Ebben az esetben azonnali életmentő beavatkozás kell, amit az Országos Mentőszolgálat, a sürgősségi betegellátó osztályok, valamint a hemodinamikai laboratóriumok és a kardiológiai osztályok munkatársai biztosítanak. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően az ellátást illetően az országban egyre kevesebb a fehér folt. A daganatos megbetegedések kezelésével kapcsolatban valóban vannak olyan módszerek, amelyek csak külföldön érhetőek el, de azt hiszem, hogy a magyar onkológus- és sugárterápiás szakorvosok rendelkezésére álló terápiás lehetőségekkel megfelelő színvonalúnak mondható az ellátás Magyarországon.


társak képzését, továbbképzését, elismerését igyekszünk biztosítani.

AKTUÁLIS Kórház 2012/9. | 22

Korunk nagy betegségei: mi újság a másik oldalon? Radnai Anna

Beköszöntött a betegség-világnapok évszaka. Idén is ellátogattunk a jórészt betegszervezetek szervezésében meghirdetett eseményekre, hogy értesüljünk aktuális sikereikről és problémáikról – előbbi tendencia leginkább a civil összefogásban és a gyógyszercégek fejlesztéseiben, utóbbi inkább a hozzáférésben és az ellátásban mutatkozik.

Sz

inte egy hónapra esik a sclerosis multiplex (SM), az Alzheimer-kór, a limfóma és a mielóma világnapja. A betegségek gyógyítását végképp megoldó gyógyszerek idén sem láttak napvilágot, de azért volt miről beszélni a figyelemfelkelő rendezvényeken. SM-remények Az SM-betegség aktív gyulladásos formájánál Magyarországon a 16 éve használatos injekciós készítményeket kapják a betegek első körben. A 4-5 termék valójában két hatóanyagot takar. Azokat a betegeket, akiknek ez nem használ, a 2010 óta OEPfinanszírozott infúziós gyógyszert adják, amely hatékonyabb, de potencionálisan súlyosabb mellékhatásprofillal rendelkezik – hangzott el dr. Csépány Tünde DE OEC docens előadásában. A szakember arról is tájékoztatott, hogy ma már vizsgálati teszt áll a gyógyítók rendelkezésére, melynek segítségével kiszűrhetőek a másodvonalbeli szerrel kockázatmentesen kezelhető páciensek. A terápiás kört még egy onkológiában is használatos sejtölő szer egészíti ki, amely készítményhez ugyanakkor csak ritkán nyúlnak az orvosok, mert nemrég egy ennél biztonságosabb, tablettás kiszerelésű gyógyszert is törzskönyveztek – az USA-ban és Svájcban első-, a többi országban másodvonalbeli lehetőségként. Az SM terápiájában számos gyógyszerfejlesztés van a kutatás különböző fázisában – tájékoztatott a docens asszony, és be is mutatott néhány reményteli darabot. A

gyulladáscsökkentők köréből jelenleg több új terméket vizsgálnak második-harmadik fázisban, pl. két tabletta-kiszerelésű készítményt, amelyek a mai injekciós változatokkal megegyező, közepes hatásfokkal rendelkező szerek. A sejtölők köréből tabletta és injekciós formájú készítmények egyaránt fejlesztés alatt állnak, ezek a jelenlegi infúziós gyógyszerhez hasonlíthatóak. Célzott hatásmechanizmusuk a gyulladás folyamatában fontos szerepet játszó receptor működését szakítja meg, mellékhatásprofiljuk azonban ma még kiszámíthatatlan. Forradalmi hatású molekulán is dolgoznak a kutatók – ez a fejlesztés jelenleg még az első fázisban van. Ha bizonyítást nyernek a feltételezések, az új készítmény képes lesz visszaépíteni a megrongálódott myelinburkot (újjáépíteni a gyulladás során tönkrement „szigetelést”), így a kórforma jelentős részében megállíthatná a betegséget. Jelenleg úgy tűnik, hogy ez a hatóanyag csupán kombinációban, más hatóanyagokkal együtt működhet, és sajnos nem is mindenkinél, ugyanis az SM kezdettől egyenletesen rosszabbodó formájánál speciális módon kódolt az idegpusztulás. Jó hír viszont, hogy a betegség primer progresszív formájában és szekunder progresszív fázisában egyaránt vizsgálnak a kórlefolyást befolyásoló szereket – egy injekciós és egy tablettás készítmény is eljutott a harmadik fázisig. A docens asszony szerint ezek a molekulák sem mindenkinél hatnak, de sokaknál sikert eredményezhetnek. Köztudott, hogy az SM-betegség tragikus kórlefolyása mellett a nehezen viselhető tünetek tárházát is jelenti, melyekre szintén külön gyógyszereket fejlesztenek a kutatók. Különösen jelentős egy, a káliumcsatornán ható, járást könnyítő tabletta, és több országban bevezették a fájdalomcsillapításban alkalmazható kannabinoid kivonatokat. Limfóma – korán felismerve nő a túlélt évek száma A limfóma-világnapon a kórkép korai felismerésének jelentőségét hangsúlyozták a szervezők (Magyar Rákellenes Liga). Ez az egyik legeredményesebben kezelhető daganatos betegség

Prof. dr. Simon Tamás – az előrehaladott állapotú páciensek gyógyulási esélyei azonban jelentősen csökkennek – mondta prof. dr. Simon Tamás, a Liga elnöke. Ma Magyarországon a follikuláris és diffúz nagy B-sejtes limfómák mellett a krónikus limfocitás leukémiás (CLL-es) betegek is hozzájutnak a célzott immunterápiához a kijelölt hematológiai centrumokban. Annak azonban, hogy az érintettek valóban időben ezekre az ellátóhelyekre kerüljenek, több buktatója is van. Évente körülbelül 2500 új beteget diagnosztizálnak az orvosok, de sokan a betegek és gyógyítóik közül hosszú időn keresztül nem gondolnak erre a kórképre, mert a legtöbben akár évekig panaszmentesek, vagy más betegségekre is jellemző tünetekről számolnak be. A tartós vagy visszatérő láz, az erős éjszakai izzadás, a diéta nélküli jelentős fogyás, a fáradékonyság, az étvágytalanság és a nyirokcsomók megnagyobbodása ugyanúgy sokaknál csak legyintésre ad okot, mint a nem nyirokcsomókból, hanem más helyről kiinduló limfómában érintett szervek lokális tünetei, pl. a hasi fájdalom (gyomorban kialakuló forma), a köhögés, a nehézlégzés (mellűri limfóma). A limfociták (immunsejtek) minden szervünkben fellelhetőek. Bizonyos típusok az idősebb, a betegség máshol lokalizálódó válfajai a fiatalabb korosztályt érintik gyakrabban. A kór mintegy hatvan alfaja közül a

Mielóma – bővül a paletta, de semmi áttörés A myeloma multiplex is a gyakran előforduló limfómák körébe tartozik a WHO felosztása szerint, és csoportja többi tagjához hasonlóan szintén könnyen félrediagnosztizálható – sokszor mozgásszervi betegségeket sejtető tünetekkel jelentkezik – tájékoztatott dr. Mikala Gábor, a Szent László Kórház Hematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályának főorvosa. Az Egyesített Szent István és Szent László Kórházban a főorvos védnöksége alatt az Egészségőr Alapítvány munkatársa, Kéri Ibolya betegklubot szervezett, ahol a ma Magyarországon élő 1500–1600 érintett hiteles tájékoztatást kaphat betegségéről. Évente 400 új esetet regisztrálnak a szakorvosok. A kór egyik fő tünete a csontfájdalom. Sokszor lumbágóval kezelik a pácienseket, akik így nem minden esetben jutnak hematológushoz. Myelomában az immunrendszerhez tartozó plazmasejtek – amelyek feladata normális esetben a baktériumok és vírusok elleni anyagok termelése – sejtmagjában következik be speciális változás, ami azt eredményezi, hogy nem pusztulnak el – normális 2-3 hetes élettartamuk helyett korlátlan élettartamúvá válnak és elterjedhetnek az egész szervezetben. A diagnózis felállításakor a daganatsejtek száma sokszor ezermilliárdos nagyságrendű – tájékoztat dr. Mikala Gábor az Egészségőr Alapítványnak adott interjúban –, a kezelés célja, hogy ezt a számot visszaszorítsuk olyan mértékűre, amellyel a szervezet egyensúlyt alakíthat ki. Szerencsés esetben biztosítható a kórral való hosszabb távú együttélés, a mielóma azonban ma még sajnos nem gyógyítható. Ritka kivételt talán a fiatal korban felismert betegeknél a testvérdonoros átültetés jelenthet. A mielóma 2–5–10 évig is tünetmentes lehet, így a betegséggel hosszútávon együtt lehet élni, ez idő alatt azonban az érintett általában nincs tisztában állapotával. A kezelést akkor kell megkezdeni, amikor a páciens szerveze-

te már nem tudja tartani az egyensúlyt a daganatos sejtekkel. A kórral járó csontleépülés megakadályozására a ’90-es években elterjedt biszfoszfonátokat használták leggyakrabban a gyógyítók, majd 1999-ben újra bevezették a thalidomid hatóanyagot, amely a hagyományos citosztatikumokkal szemben a betegek egy részénél drámai javulást eredményezett. A proteaszóma-gátló készítményeket 2003–2005 között törzskönyvezték szerte a világban, majd 2007-ben az Európai Unióban is törzskönyvezték a lenalidomidot, amely – magyarázza az interjúban Mikala főorvos – hatékonyabb és kevésbé toxikus thalidomid-analóg (az OEP nem finanszírozza). Ennek továbbfejlesztett változata is hozzáférhető már pomalidomid és lenalidomid néven (klinikai vizsgálatokban). Ezt leszámítva a gyógyszerfejlesztés sok, az igazi áttörés kevés. A terápia kombinációs részeként gyakran adják az orvosok az alkilezőszereket is, amelyek eltördelik a DNS molekulákat. Előrehaladott betegségnél is eredményes lehet ez a molekula (összességében az érintettek felénél), mert hatását a daganatsejtek jóval rosszabbul viselik, mint az egészséges sejtek. Előbb-utóbb valamennyi beteg számára elkerülhetetlen a szteroidok alkalmazása is, melyek mellékhatásprofilja közismerten kedvezőtlen, ám minden egyéb daganatellenes szer hatását fokozzák, sőt, önállóan is pusztítják a rákos sejteket. Igazi áttörést hozott továbbá a rezisztencia áttörésére is alkalmas bortezomib, aminek azonban súlyos mellékhatásai lehetnek – hosszú távú adását megakadályozhatja, hogy neuropátiát, súlyos kéz- és lábzsibbadást okoz. Mindezeken túl az őssejtátültetés is lehetőség – mely Magyarországon 65 éves kor felett jelentősen nagyobb kockázattal jár – de nálunk jobb életminőséget biztosító országokban akár 80 év felett is sikeresen végzik a transzplantációt. A saját őssejttel végzett átültetés szövődményének kockázata csaknem nulla, az idegen donoros átültetések egy éves halálozása 25%-os – tájékoztatott a főorvos. A protokoll szerint először kemoterápiával visszaszorítják a daganatos sejttömeget (nem túlzásba víve a kezelést, nehogy a műtétet károsan befolyásoló mértékben legyengüljön a szervezet), majd elvégzik a transzplantációt. Ha minden jól sikerül, csak nagyon sokára jön vissza a betegség. Alzheimer-kór – Önt is érintheti Az Alzheimer-kór kiemelt témakörré vált a világ egészségügyi, döntéshozói és társadalmi köreiben a WHO és a Nem-

zetközi Alzheimer Társaság (NAT) jelentései alapján. A WHO 2012. április 11-i közleményében szorgalmazza, hogy a demenciát kritikus közegészségügyi fontosságú krízisnek tekintsék a világ országai, ugyanis a föld népességének elöregedése miatt globális hatásai lesznek az elkövetkezendő évtizedekben. Hogy csak egyet említsünk a probléma súlyosságát mutató adatok közül: a demens betegek számának éves szintű növekedése 2010 és 2050 között várhatóan 16,15 millió fő lesz. A 646 millió új eset a jelenlegi 36 millió ismert demens betegszámot növeli majd. A demencia a közhiedelemmel ellentétben nem az öregség velejárója, hanem egy betegség, melyet 70%-ban az Alzheimer-kór okoz. A kór legfőbb rizikófaktora a magas életkor, így a népesség elöregedése konkrétan ezt a betegséget teszi a XXI. század legkritikusabb demográfiai kihívásává. A Világszervezet szakértői szerint az elkövetkező 40 év során várhatóan 682 millió ember fog ebben a betegségben szenvedni. Magyarországon 160 000 ember él a rettegett diagnózissal. A Világszervezet és a NAT szorgalmazza, hogy minden országban fogjanak össze az egészségügy képviselői és a kormányok, és hozzák létre saját nemzeti Alzheimer/demencia-stratégiájukat, amely a korai diagnózisra és gyógykezelésre, a gyógyászati és szolgáltatási infrastruktúrák megerősítésére, valamint a kutatások pénzügyi támogatására és egyéb módokon való elősegítésére jelent megoldást. Az Alzheimer Világnapon a Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága az ENSZ 2011. évi Politikai Nyilatkozatára és a WHO 2012. Évi jelentésére hivatkozva eljuttatták a kormánynak a brit Nemzeti Demencia Stratégia nyílt hozzáférésű vezetői összefoglalójának magyar adaptációját, és felszólították a döntéshozókat, hogy tegyék a demenciát kiemelt egészségügyi prioritássá. A legtöbb EU országhoz és az USA-hoz hasonlóan tűzzék napirendre a Nemzeti Alzheimer Stratégia kidolgozását, nyújtsanak minőségi egészségügyi és szociális ellátásokat a betegek és hozzátartozóik számára, tegyenek lépéseket egy országos demensnapközi-hálózat kiépítésére, illetve valamennyi Alzheimer-beteget gondozó személy kapjon ápolási díjat, a magyar jogalkotásban minden, fogyatékosokat érintő rendelkezés hatályát automatikusan terjesszék ki az Alzheimer betegségben szenvedőkre is, és finanszírozzanak preventív, felvilágosító programokat arról, hogy hogyan csökkenthető a demencia kialakulásának kockázata.


legismertebb az elsősorban fiatalokat érintő Hodgin-limfóma és a non-Hodgin limfóma. Utóbbi forma lehet lassan osztódó sejtekből kialakuló rák, és gyorsan osztódó, agresszív limfóma, melyek közül utóbbi az, amit még időben felismerve sikeresen kezelhetnek az onkológusok. Az ebbe a csoportba tartozó diffúz, nagy B- sejtes limfóma hosszú távú túlélési esélyét 40 százalékról 80 százalékra növelte a korszerű immun- és radioterápia – hangzott el a világnapon.

Gyógyszer Kórház 2012/9. | 24

Sem szakmai, sem gazdasági érv nem szól a gyógyszerkassza csökkentése mellett Sándor Judit

A kiadások megvágása rövid távon eredményes lehet a makrogazdaság számára, ám hosszabb távon mindenki veszít a túlzott mértékű csökkentés miatt – fogalmazott Kaló Zoltán, aki szerint a lakosság rossz egészségi állapotát sem szabad figyelmen kívül hagyniuk a döntéshozóknak.

P

olitikai állásponttól függetlenül az utóbbi néhány évben a közkiadások nagyságának korlátozása fontosabb célkitűzése volt az egészségpolitikának, mint az egészségnyereség maximalizálása a rendelkezésre álló szűkös erőforrásokból, állapította meg Kaló Zoltán az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának igazgatója a Figyelő szeptember elején tartott konferenciáján, ahol a Syreon Kutató Intézetnek a hazai gyógyszerkiadások nagyságát vizsgáló tanulmányát mutatta be. Tény, hogy kevés elfogulatlan értékelés jelent meg a gyógyszerkiadások nagyságát vizsgálva, ám ennek nem csak az ellenérdekeltség (gyógyszerágazat képviselői, orvosok, betegszervezetek vs. aktuális kormányzatok költségvetésért felelős szakemberei) az oka, hanem az is, hogy a finanszírozói döntéseket nem transzparens módon, objektív kritériumok alapján hozzák meg, és a háttérdokumentumok nem hozzáférhetőek a közvélemény és a kutatók számára. Az egészségügy egyik instabil pontja – a humán erőforrás, az intézményi struktúra és a forrásteremtés, forrásallokáció egyensúlytalansága miatt – a gyógyszerágazat. A kutatók ugyanis úgy látják, hogy a gyógyszerellátás rendszerében ma is komoly hiányosságok mutatkoznak, ám a rendszerben rejlő tartalékok nagysága jóval kisebb, mint a javításra váró hibák mértéke, így a feltárt tartalékok nem szolgálhatják a kiadások csökkentését. Bár a gyógyszerekre fordított közkiadások jelentős kurtítása javíthatja az állam-

háztartási egyensúlyt, és így rövid távon eredményes makrogazdasági intézkedést jelenthet, azonban egészségpolitikai szakmai és gazdasági érvekkel nem támaszható alá az OEP-gyógyszerkassza csökkentése, fogalmazott Kaló Zoltán. Hozzátette: különösen a csökkentés mértéke nem indokolható, hiszen figyelembe kell venni a lakosság rossz egészségi állapotát és a kórházi ellátást helyettesítő gyógyszeres terápiák szükségességét. A kurtítás hatása Ehhez képest a Széll Kálmán-tervek (SZKT) az OEP-gyógyszerkassza radikális csökkentését irányozzák elő a 2012–2014-es időszakban, sőt, az eredeti tervekhez képest további megvonást helyezett kilátásba a második terv. A kutatók számítása szerint az SZKT végrehajtása következtében a gyártói befizetésekkel korrigált OEPgyógyszerkassza a 2000-es évek elejének szintjére esik vissza. Ráadásul a gyógyszerkassza idősoros elemzése nominálértéken nem a valós képet mutatja, hiszen részben a forint elértéktelenedésének, részben az új gyógyszerek magasabb relatív árszintjének köszönhetően az azonos nominális szint még nem biztosítja a kassza értékállóságát. Amennyiben a Széll Kálmán-terveket végrehajtják, és a forint nem erősödik igen jelentősen a következő 2-3 évben az euróhoz és a svájci frankhoz képest, úgy a gyártói befizetésekkel korrigált 2014. évi OEP-gyógyszerkassza nagysága a nemzetközi valutákban számítva az 1994-es

Dr. Kaló Zoltán kiadási szintre eshet vissza. Az elemzésből kitűnik, hogy a gyógyszerpiac minden szereplőjét jelentősen érinteni fogja az OEP gyógyszerkasszájának tervezett mértékű csökkentése, a változások dominóelv szerint dinamikusan hatnak majd az egyes szereplőkre. Rövid és hosszú távon mindenkit negatívan érintenek a megszorító intézkedések: a gyógyszerszedő lakosságot, az orvosokat, az egészségügyi intézményeket, a gyógyszertárakat, a nagykereskedőket és gyógyszergyártókat, sőt a Nemzeti Adóés Vámhivatalt is. A politikai döntéshozóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy milyen következménnyel jár a gyógyszerkiadások csökkentése. A várható hatá-

A hazai gyógyszerkiadás 2011-ben 635,1 milliárd forintra tehető, amelynek 35,8%-át magánforrások adják. A teljes gyógyszerkiadás a GDP 2,3%-át tette ki. A Széll Kálmán-tervek miatt jelentős csökkenés várható a 2012-2014 közti időszakban. Az OEP gyártói befizetésekkel korrigált gyógyszerkiadása 2011-ben a GDP 1,1%-át tette ki, azonban 2012-ben várhatóan a GDP kritikusnak tekinthető 1%-os küszöbértéke alá fog esni, még akkor is, ha figyelembe veszik a tételes (kórházi) finanszírozásba átsorolt gyógyszerkör tervezett költségeit is. További becslések szerint 2013-ban várhatóan a GDP 0,7%-a alá esik a járóbeteg-gyógyszerekre fordított közkiadás, és ezen belül az OEP gyógyszerkasszája alig haladja majd meg a GDP 0,5%-át.

Intézményi gyógyszerkiadások A gyógyszerkiadások nagyságára vonatkozó becslések elkészítésekor az egyik legnagyobb nehézséget az jelentette a kutatóknak, hogy a hazai intézményi finanszírozási és jelentési rendszerben nem szerepelnek elkülönülten a gyógyszerkiadások, így nincsen arról információ, hogy a kórházak ténylegesen milyen áron (a nagykereskedői árhoz képest milyen kedvezménnyel) vásárolnak gyógyszereket. A nagykereskedői adatokból és az ebből felépülő IMS-adatbázisból nagyjából visszafejthető, hogy milyen a gyógyszerforgalom összetétele. Az intézményi gyógyszerkiadások becslésére a kutatók szerint lehetőséget teremtenének a kórházak állami tulajdonba vételét megalapozó adatgyűjtések és az átadás-átvételi dokumentumok, de ezeknek az információknak a döntő hányada – a korábbi ígéretek dacára – még mindig feldolgozatlan állapotban van. A feldolgozást nehezíti, hogy a könyvelés szempontjából az egyes

200% 180% 160% 140% 120% 100% 80% 60% 40% OEP gyógyszerkassza reál növekedése

20%

2012 (előirányzat) 2013 (tervezett) 2014 (becslés)

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

Gyártói befizetésekkel korrigált OEP gyógyszerkassza reál növekedése

0% 1994

Amikor erőnkhöz mért volt a költés Az OECD egészségügyi adatbázisának 2009. évi adatain nyugvó elemzése alapján kijelenthető, hogy az SZKT előtt a közepes jövedelmű országokhoz hasonlóan Magyarországon relatíve magas a teljes gyógyszerkiadások aránya a GDP százalékában, amelyet csökkent a gyártói befizetések miatt szükséges korrekció. Tehát ebben az időszakban az ország gazdasági fejlettségének és a visegrádi országok átlagának megfelelő volt a gyógyszerekre fordított közkiadások relatív és abszolút mértéke. Az OEP-gyógyszerkassza egy főre jutó közkiadása még a gyártói befizetések korrekciójának figyelembevétele nélkül is abszolút értékben csak két OECDország (Észtország és Lengyelország) kiadásait haladta meg 2009-ben. Mindeközben az egészségpolitikai döntéshozók nem értek el jelentős eredményeket a gyógyszerfelhasználás hatékonyságára vonatkozó prioritásokban. Például a gyógyszeresen kezelt cukorbetegek jelentős része nincs célértéken, és ennek is köszönhető, hogy nőtt a betegség komplikációiból adódó társadalmi teher (emelkedett a művesekezelésre szorulók, a vakok, a lábamputációk száma). A daganatos megbetegedések halálozási mutatója a rosszul szervezett ellátórendszer és a hozzáférési korlátok miatt nem csökkent, annak ellenére sem, hogy papíron elérhető az összes korszerű gyógyszeres terápia.

25 | Kórház 2012/9. Gyógyszer

sokról objektív módon tájékoztatni kell a szakmai szereplőket, a gyógyszerszedőket és a lakosságot.

1. ábra: Az OEP gyógyszerkiadások várható alakulása reálértéken (1994–2014) 2012-re, és az ez utáni, becsült fogyasztói árindex: 3,9% (Forrás: Syreon) intézményekben nem azonos a gyógyszer definíciója például az infúziók, kötszerek, kontrasztanyagok esetében. A jövőben az állami kórházakból származó egységesített és aggregált adatok a jelenleginél megbízhatóbb forrásul szolgálnak a kiadások becsléséhez, ám mindehhez az adatgyűjtések módszertanát is standardizálni kellene. A hazai gyógyszer-nagykereskedők adatai alapján 2011-ben 101,12 milliárd forint volt a kórházi gyógyszer-értékesítésük. Ez a becslés azonban több okból torzított, így például az adatrögzítés gyakorlata miatt, mert a rendszerben minden olyan gyógyszer a kórházi csatornára kerül, amelyet nem patikai kiszállítással rendelnek. Így a bruttó adatokat korrigálni

kell az OEP-különkeretes gyógyszerekkel, a tételes finanszírozás alá tartozó adatokkal, az OTH büdzséjéből finanszírozott védőoltásokkal. Említésre érdemes egy speciális tétel is a kutatók szerint: az erythropoetin (EPO) készítményeket döntően műveseállomások veszik igénybe a dialízis esetfinanszírozott kezelése során. Mivel a művesekezeléseket döntően három nagy magánszolgáltató hálózat végzi, e kiadásokat be lehet sorolni az intézményi gyógyszerkiadások körébe. A magyar kórházak döntő hányada rendelkezik közforgalmú patikával, ezért az ezekbe a gyógyszertárakba érkező szállítások adatbázisokban való regisztrálása jelentős bizonytalanságot

120 100 19,3

80 26,2

60 40

55,6

101,1

20 0 Bruttó nagykereskedelmi áron számított intézményi gyógyszerpiac

Kórházi csatornára kódolt, nem kórházi felhasználású gyógyszer

Kedvezmény, rabatt

Tisztított intézményi gyógyszerkiadás

2. ábra. Az intézményi kiadásra vonatkozó becslések és korrekciós tényezőik (Forrás: Feller Antal, Hungaropharma 2012.)

GYÓGYSZER Kórház 2012/9. | 26

jelent mind a rögzítőnek, mind pedig az elemzőnek. A nem OEP-támogatott, de kórházaknak kiszállított gyógyszerek jelentős része az intézményi gyógyszertárakban lakossági gyógyszerkiadásként realizálódik, ezért ezeket az intézményi gyógyszerkiadások körébe sorolt tételeket inkább a magán gyógyszerkiadások között kellene felsorolni. A nagykereskedői áron számított gyógy szer kiadások nagyságát korrigálni kell a gyártói árengedményekkel vagy a természetbeni (rabatt, adomány) árcsökkentéssel, mivel a kiszállításkor az adatrögzítő nagykereskedelmi áron veszi őket figyelembe. A bemutatott korrekciós tényezők figyelembe vételé-

vel az intézményi gyógyszerkiadásokat 55,6 milliárd forintra becsülték a Syreon kutatói. A gyógyszer-közkiadások jelentős, sőt 2012-től még jelentősebb tételét teszik ki az úgynevezett tételes elszámolás alá eső gyógyszerek, melyek nem a gyógyszerkasszából, hanem a gyógyító-megelőző kasszából finanszíroznak. Erre a gyógyszerkörre 2008-ben 3,54, 2009-ben 5,17, 2010-ben 7,32, 2011-ben 9,32 milliárd forintot fordított az OEP. A Széll Kálmánterv 1. hatására felerősödött az átcsoportosítás: 2012. február 1-től 34,5 milliárd forint értékben kerültek átcsoportosításra készítmények. Ez a tételes finanszírozás jellegében nem azonos a korábbi tételes

elszámolás alá eső gyógyszerkörrel. Az átcsoportosításnak két fő célja van, egyrészt a központi beszerzésben rejlő hatékonysági tartalékok (vagyis az árcsökkentés) kiaknázása, másrészt a figyelem középpontjában álló OEP gyógyszerkassza volumenének csökkentése. Kisebb mértékben, de ellenkező irányú mozgásra is található példa a kas�szában; a kutatók az infliximab-terápiát említik: különböző indikációi más-más kasszákba voltak besorolva. A HBCS finanszírozásba sorolt indikációk 2008-tól átkerültek az OEP-gyógyszerkasszába, az azonos jellegű biológiai gyógyszerekhez hasonlóan, majd 2012-től tételes elszámolásba vonták.

Két új Egis létesítmény A Bökényföldi úton található korszerű telepen a gyógyszertechnológiai fejlesztő- és kísérleti üzem és az analitikai fejlesztési laborépületének avatóünnepségén vett részt Orbán Viktor. Az Egis hazánkban Budapesten és Körmenden működtet gyártóbázist, az utóbbiban például az új analitikai fejlesztő laboratóriumot a hónap elején adták át.

Az

dagodik majd a termékskála. A vállalat stratégiai célja, hogy gyógyszerfejlesztő központjai segítségével több gyógyszert, rövidebb idő alatt tudjon forgalomba hozni. Ezzel összhangban készült a most átadott beruházás. „Az együttesen 7 milliárd forint összköltségű, 226 millió forintnyi kormányzati támogatásban részesített fejlesztés nyomán 9 ezer négyzetméter alapterületű kutatásfejlesztési létesítménnyel gazdagodott az iparág” – mondotta a miniszterelnök és kiemelte, hogy „míg Európa-szerte gyárakat zárnak be, addig a francia anyavállalatú magyar cég inkább bővít. Sőt, a beruházások együttesen több mint félszáz magasan képzett szakembernek teremtenek új munkahelyet – emelte ki Orbán Viktor –, és 135 szakembernek

Egis, noha mindenekelőtt generikus gyógyszergyártó, úgynevezett felfedező kutatásokat is végez a francia Servier anyacéggel együttműködve. Ez nem jelent óriási forgalmat, hiszen az originális – innovatív – termékek értékesítésen belüli részaránya csekély, a legutóbbi lezárt pénzügyi évben csupán 3% volt. Az Egis üzleti tevékenysége, vagyis a fejlesztés és a kereskedelem mindenekelőtt a szív és érrendszerre, a központi idegrendszerre, a légzőrendszerre ható szerekre koncentrál egyelőre. Ugyanakkor folyamatos profilbővítésen dolgoznak a szakemberek, így bővül a gyógyszerpaletta az onkológiai készítményekkel stb. A Celltrion-megállapodással Az átadás ünnepi mozzanata hamarosan új elemekkel gaz-

biztosítanak világszínvonalú munkakörülményeket. Az új kutatási-fejlesztési kapacitások létrehozását nagymértékben elősegítette, hogy a kormány lehetővé tette a magyarországi kutatási-fejlesztési ráfordítások leírhatóságát a gyógyszeripari különadókból. Az ilyen fejlesztések egyfajta garanciául szolgálnak ahhoz, hogy a magasan képzett, kiváló szakemberek nem vándorolnak el az országból.” A beruházásokkal egyébként részint az új, a korábbinál kétszer nagyobb, 3500 négyzetméter alapterületű Gyógy szertechnológiai Fejlesztő és Kísérleti Üzemet adták át, amiben az Egis négyszeresére növelheti a gyógyszerfejlesztési tisztatereket és duplájára a kísérleti gyártási kapacitást. Az 5500 négyzetméteres Analitikai Fejlesztési Laborépület – összhangban az újonnan átadott részleggel – megnövelt kapacitásával fejlesztési analitikai támogatást nyújt, szintén gyorsítva ezzel a készítményfejlesztést. Emellett a vállalatnak stratégiai fontosságú, hogy a biohasonló gyógyszerek forgalmazásához szükséges vizsgálatokat végző analitikai laboratórium is ebben az épületben került kialakításra. A projekt az Európai Regio nális Fejlesztési Alap társ finanszírozásával elnyert 97 millió forintos támogatással valósult meg. Weborvos

Zöldi Péter

Tovább bővíti magyarországi gyártását a Teva. A vállalat október másodikán a világ egyik legnagyobb és legmodernebb steril készítményeket gyártó üzemét adta át a termelésnek. Az új, 22 milliárd forint beruházásból felépített, 15 000 négyzetméter alapterületű gyáregység 263 munkahelyet teremt, és évente akár 200 millió egység steril készítmény is készülhet a 6 modul gyártósorain.

rendszeri készítmények alapanyagai készülnek, a szintén 100 éves múlttal rendelkező gödöllői Steril Centrum pedig többek között infúziókkal és injekciókkal segíti a gyógyítást. A most átadott egységben olyan stratégiai fontosságú onkológiai készítmények gyártása is elindul, amelyek korábban Európa-szerte hiánycikknek számítottak, az óriási gyártókapacitás pedig lehetővé teszi, hogy a magyar betegek ellátása mellett a világ több mint 70 országába eljuthassanak a Teva steril készítményei. Az új gyár egyik legfontosabb tulajdonsága a flexibilitás.

Magyar gyógyszergyártás világszínvonalon Az új Steril Centrum átadásával tovább erősödik a vállalat hazai és nemzetközi gyógyszergyártásban betöltött szerepe. A 100 éves múltra visszatekintő debreceni üzemben évente mintegy 11 milliárd tabletta készül, a sajóbábonyi alapanyaggyártó egységében első sorban létfontosságú szív-ér-

Minőség mindenek felett A Teva számára kulcsfontosságú a minőség, éppen ezért a Gödöllői Steril Centrum építése során a legmagasabb szintű gyártási technológiát használták fel, és az, hogy a munkatársak közül minden harmadik a minőségbiztosításhoz kötődő feladatokat lát el, is ezt igazolja. A korszerű technológia mellett a vállalat arra is kiemelt figyelmet fordított, hogy kiválóan képzett szakembe-

rek dolgozzanak az új üzemben. A beruházási döntés egyik fontos szempontja volt, hogy a vállalat támaszkodhatott a tapasztalt, az új technológiák elsajátítása iránt nyitott magyar gyógyszeripari szakemberekre, mérnökökre, gyógyszerészekre. A Teva Magyarországon A vállalat 1993 óta van jelen Magyarországon. Az elmúlt 15 évben 255 milliárd forintot fektetett be a hazai gyártásba, kutatásba és fejlesztésbe. Ennek eredményeként ma Debrecenben működik a világ egyik legmodernebb tablettagyára, Sajóbábonyban a térség egyik legjelentősebb gyógyszeralapanyag-gyártó üzeme, Gödöllőn pedig szintén a világ egyik legnagyobb és legmodernebb sterilkészítmény-gyára. A Teva hazánkban több mint 3500 embernek ad munkát, beszállító partnereivel együtt pedig mintegy 10 000 magyar család megélhetését biztosítja. A gyógyszergyártás mellett a vállalat a magyar oktatás, kultúra és sport elkötelezett támogatója.

27 | Kórház 2012/9. GYÓGYSZER

Minőség mindenek felett


Nem baj, hogy elavult, ha olcsó? LÓRÁNTH IDA

Rövidesen egy éve lesz annak, hogy a hazai gyógyszerellátásban bevezetésre került a vaklicit, amelynek nem titkolt célja, hogy a folyamatosan zsugorodó gyógyszerkassza ellenére minél nagyobb tömegű beteget lássanak el olcsó gyógyszerrel. Megkerestük a Magyar Gyógyszergyártók Szövetségének igazgatóját dr. Ilku Líviát, illetve az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatóját, dr. Dávid Tamást, hogy megtudjuk tőlük, a magyar piacon tradicionálisan jelen lévő gyártóknak vagy forgalmazóknak mi a véleménye az elmúlt egy év tapasztalatairól.

J

úniusban, a parlament tavaszi ülésszakának vége felé a tárca minisztere számos módosító indítványt nyújtott be a napirenden lévő egészségügyi salátatörvényhez. Abban többek között szerepelt a „spanyol modell” nevű szisztéma eredeti elképzeléseinek a módosítása is. A jogalkotók a módosító javaslatban már nem „árcsökkentést”, hanem „befizetést” tüntettek fel. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden, hat évnél régebben piacon lévő, ártámogatásban részesülő, ezer forintnál drágább, generikus változattal nem rendelkező gyógyszer után a gyártó tíz százalékot köteles be-

fizetni az államkasszába. Ezzel az intézkedéssel tovább folytatódik az ágazat öt éve tartó vesszőfutása, és ismét emelkednek a rá háruló anyagi terhek. E cégek fizetik többek között az OEP által támogatott gyógyszerek forgalmának a kezdetben 12, majd 2010-től a 20 százalékát, amit a spanyol modell további 10 százalékkal terhel. Az öt évvel korábbi, orvoslátogatónkénti ötmillió forint helyett két éve már a dupláját, tízmilliót kénytelenek befizetni az államkasszába. Ezeken felül a gyógyszerkassza év végi túllépésének a finanszírozására is kötelezve vannak/kötelezték őket. Ráadásul a vaklicit eredményeként egyre több készítményük szorul ki a támogatott gyógyszerek köréből, így azok közül több – éppen a ráfizetés miatt – eltűnt a magyar piacról. Vakon megyünk a falnak – A vaklicit egyéves működtetése milyen hatással volt a hazai gyógyszer-gyártókra? – érdeklődtünk dr. Ilku Líviától, a MAGYOSZ igazgatójától. – Augusztusban volt a legutolsó olyan fixesítés, amelynél az OEP vaklicitet alkalmazott. A két korábbi licit tapasztalataira alapozva – amikor olyan óriási szintű árcsökkentés valósult meg, ami szerintünk már túlszárnyalhatatlan volt – úgy gondoltuk, most már nem érhet minket nagyobb meglepetés. Feltételeztük, hogy a liciten nem jelennek meg további, rendkívül alacsony áron ajánlott termékek, csökken a licitverseny intenzitása, nyugodtabb, a realitásokhoz közelebb álló licitfolyamat következik. Tévedtünk. Ismét óriási licit-

harc volt, és újfent irreális árcsökkentési hullámot tapasztaltunk. – Egy év távlatából feltehetően jól látható már, hogy a hazai, tradicionális gyógyszergyártást milyen következményekkel sújtotta a licitharc, a kizárólagosan az árcsökkentésre koncentráló törekvés. –  Adataink szerint a MAGYOSZ-tag vállalatoknak több mint háromszáz olyan terméke van, amelyek többek között a vaklicit miatt estek ki a támogatási rendszerből. Ahhoz, hogy ezek a gyógyszerek sikerrel szerepeljenek a liciten, olyan alacsony áron kellene azokat előállítani, amennyiért a termék gyártása már veszteséges lenne. Ezek a gyógyszerek már vagy eltűntek, vagy hamarosan eltűnnek majd a hazai támogatott gyógyszerkincsből, s akár a patikákból is. E termékek gyártása azonban továbbra is megmarad, nem szűnik meg, csak a hazai cégek külföldi piacaikon értékesítik őket. – Ha megnézzük, az OEP vaklicit listáin a nyerteseket, azt láthatjuk, hogy a tradicionális gyógyszergyártók/forgalmazók mellett megjelent sok, a gyógyszerpiacon eddig szinte ismeretlen, vagy korábban jelentéktelen szereplő is, aki az általa ajánlott nyomott áraknak köszönhetően sorra nyeri a liciteket. Vajon kik ezek az irreálisan olcsó ajánlatok megtételére képes vállalkozók? – A nyertesek között nagyon sok olyan vállalkozás van, amely nem itthon gyártott terméket forgalmaz. Ez azért jelenthet problémát, mert a hazai gyártók minőségi és stabil ellátást garantálnak. Elvben kontrollált gyógyszerek

Bidló Judit, az OEP főosztályvezetője az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: folyamatos a befogadás azon gyógyszerek esetében, amelyeknél nincs szükség az emelt vagy kiemelt támogatáshoz kapcsolódó speciális eljárásra. Vannak viszont olyan készítmények, amelyeket csak adott terápia esetén finanszíroznak, és meghatározták, milyen szakorvos írhatja fel. Ezek az úgynevezett eü 90-es és eü 100-as (90, illetve 100 százalékos támogatású) készítmények, melyek többsége nagyon súlyos betegségek kezelésére szolgáló – például diabétesz, onkológiai és pszichiátriai betegségek kezelésére szolgáló –, általában nagyon drága gyógyszer. A főosztályvezető megjegyezte, hogy ebből a körből egyébként is csak évente egy-két alkalommal vonnak be új készítményeket a támogatásba, ezért a mostani helyzet nem számít rendkívülinek. Bidló Judit arra is kitért, hogy a jelenleg támogatásra váró készítmények közül szinte az összesből rendelkezésre áll az adott terápiás területen más készítmény is. (MTI)

– Ezt úgy értsük, hogy tegyük fel, valahol Európában van egy cég, amely mondjuk Indiában, Pakisztánban, vagy Azerbajdzsánban (esetleg a saját ottani gyáraiban) fillérekért legyártat bizonyos készítményeket, ömlesztve behozza az Unióba, majd Magyarországon becsomagolják, ráteszik származási helyként az „EU”-jelzést, és itt megnyeri a licitet? – Nyilvánvaló, hogy azokban az országokban, ahol rendkívül olcsó a munkaerő, alacsonyak az egyéb előállítási költségek, sokkal mérsékeltebb áron lehet legyártatni mind a hatóanyagokat,

A megemelt különadó, a megduplázott orvoslátogatói regisztrációs díj és egyéb korrekciók mellett immár a sávos befizetés is lehetséges tételként szerepel a gyógyszerpiac szereplőit terhelő fizetési kötelezettségek között. A 2007-ben született gyógyszer-gazdaságossági törvényben szabályozták először az OEP gyógyszerkassza betarthatóságára azzal a céllal, hogy a túlköltést féken tartsa közös kockázatviseléssel, azaz állami és gyártói szerepvállalással. A 2011 végén érvénybe lépett törvénymódosítás következtében 2012-ben már az első félévi gyógyszerkassza teljesülésének figyelembe vételével is lehetőség lett volna az úgynevezett előleg befizettetésére, közölte az államtitkárság, ám ezt az időbeli határt – figyelembe véve, hogy több támogatáspolitikai intézkedés, például a spanyol modell, ez év során lépett életbe – tolta el a vonatkozó törvény július 1-jével életbe lépett módosítása az első háromnegyed év utánra. Szükség van a sávos befizetési rendszer korrekciójára, ismerte el egy szakmai konferencián Cserháti Péter helyettes államtitkár. A gyógyszerpiac szereplői igénylik is az egyeztetést, tudtuk meg az egészségügyi államtitkárságtól, ahol jelezték, már érkezett megkeresés ez ügyben a gyártói oldaltól.. Az iparági szereplők szerint a többször módosított törvény következtében jelenleg a gyártók kockázata meghatározó, minimális az OEP-é (csak a referenciavagy annál olcsóbb termékekre vonatkozóan), már nincs limit, csak annyi, hogy túllépés esetén fizetni kell, tájékoztatta a Weborvost dr. Ilku Lívia, a MAGYOSZ igazgatója. Most „élesedhet” a jogszabály, ugyanis olyan alacsony a kassza, hogy realizálódhat a kockázatvállalás. „Abszurd módon azonban lényegében már csak gyártói felelősségről beszélhetünk, miközben nincs igazán ráhatása a gyártóknak a kassza betarthatóságára” – tette hozzá az igazgató. Ráadásul a túllépés mértékét az év elején nem lehet megállapítani, így a gyártók nem tudnak vele kalkulálni az éves tervezéskor, kiadásaik pedig év közben keletkeznek – gazdaságilag még nehezebb helyzetbe hozva őket. Egyeztetést szeretnének folytatni a szaktárcával, mert a jogszabály több ponton is bizonytalanságot rejt magában, fogalmazott Ilku Lívia, aki szerint nem egyértelmű a normaszöveg, és mivel eddig nem volt szükség az alkalmazásra, nincs kialakult gyakorlat sem. Úgy érzik, hogy ez a jogintézmény az állami felelősséget a gyártókra hárítja, ezért ilyen mértékű gyártói befizetéssel, ilyen mértékű kasszacsökkentés mellett a MAGYOSZ nem tudja elfogadni az esetleges kassza-túllépés gyártók általi finanszírozását, szögezte le az igazgató. Sándor Judit

mind a gyógyszereket, mint nálunk, de ugyanakkor előfordulhat, hogy ezek a készítmények nem felelnek meg a legszigorúbb minőségi elvárásoknak, amire már volt is példa a közelmúltban. – Azt tudjuk, hogy a hazai és európai tradicionális gyógyszergyártók milyen szigorú szakmai és minőségi feltételek között működnek, mekkora elvárásoknak kell megfelelniük. A távol-keleti, bosnyák, vagy albán gyárakat ki ellenőrzi? – Elvben egy adott gyógyszer forgalmazásának az a feltétele, hogy a gyártás helye minőségben minden követelménynek maximálisan megfeleljen. Például a hazai gyártókkal szemben az OGYI rendkívül szigorú feltételrendszert alakított ki, és ennek betartását folyamatosan ellenőrzi is. Ennek köszönhetően az itthon gyártott termékek minőségileg kifogástalanok. Azt is tudjuk, hogy a gyártási feltételek

és követelmények, valamint az ellenőrzés az Európai Unióban és Észak-Amerikában a legszigorúbbak, a fejlődő országokban ennél sokkal megengedőbbek. – Ezek szerint az OGYI ellenőrei kiutaznak valamely távoli országba, hogy ellenőrizzék, vajon ott milyen körülmények között készülnek a magyar betegeknek szánt gyógyszerek? – Amennyiben gyógyszer, azaz késztermék-gyártásról beszélünk, a termék csak akkor kap szabad utat, azaz engedélyt, ha a gyártóhely megfelelő minőségi bizonylattal és gyártási engedéllyel rendelkezik. Ezeket az OGYI adja ki, és rendszeresen ellenőrzi. A gyógyszerhatóanyag-, vagy köztestermék-gyártásnál azonban más a helyzet, ott ezeket a hatósági követelményeket nem kötelező érvényesíteni. Unión kívüli hatóanyaggyártás esetén elegendő annak a személynek a nyilatkozata, aki az

unióba érkezett gyógyszert felszabadítja – arról, hogy az anyag megfelel a minőségi követelményeknek. Az OGYI ilyen esetben vagy megnézi és ellenőrzi az unión kívüli hatóanyag-gyártóhelyet, vagy sem. Janus-arcú hatósági szigor – Régebben, ha a beteg kezébe vette a gyógyszer dobozát, leolvashatta róla, hogy ki a gyártója, a forgalmazója. A mostanában piacra kerülő készítmények egy részén már csupán „EU”-jelzés található, a forgalmazót olykor fel sem tüntetik, vagyis a felhasználó nem tudhatja, hogy honnan származik az a gyógyszer, amit nap mint nap bevesz. Újabban nincs erre jogszabályi kötelezettsége a gyártónak, forgalmazónak? – A piacon ma már szétváltak a szereplők: adott a gyógyszer gyártója, a forgalomba hozatali engedély tulajdonosa és a forgalmazó. Számos olyan készítmény van a piacon, amelyet a forgalmazó importál Magyarországra, és az ő nevén szerepel a támogatási rendszerben. – A forgalmazó nem köteles feltüntetni a gyártó nevét, esetleg a telephelyét? –  Minden, a gyógyszerrel kapcsolatos szakmai felelősség és jogi kötelezettség a forgalomba hozatali engedély tulajdonosát terheli. Így van ez az egész Európai Unióban. A felelősségi szabályok betartatása érdekében született az a döntés, hogy a forgalomba hozatali engedély tulajdonosának az EU-ban letelepedettnek kell lennie. Így érvényesíteni lehet az esetleges felelősségre vonásokat. – Korábban elmondta, hogy milyen szigorú szabályok érvényesek a hazai gyógyszergyártásra. Az idén egyazon forgalmazó két gyógyszerénél is súlyos hiányosságok, illetve súlyos minőségi problémák (olaj- és rozsdaszennyeződés) voltak megállapíthatók. Tudtommal semmilyen erkölcsi, vagy anyagi retorzió nem érte a szóban forgó céget, tovább folytathatja a tevékenységét, és milliós büntetést sem róttak rá ki a hatóságok. Mi ez, ha nem kettős mérce? – A minőséghibás gyártási tételeket a hatóság kivonta a forgalomból. Ennyi történt. – Elvben a spanyol modell augusztus eleje óta már életbe lépett. A gyakorlatban is alkalmazzák? – Az erre vonatkozó jogszabály normaszövegében nagyon sok, számunkra félreérthető meghatározás és tisztázatlan probléma van, ezért a szakállamtitkárságtól azt az ígéretet kaptuk, hogy

29 | Kórház 2012/9. GYÓGYSZER

Újabb teher a gyógyszergyártóknak?


a parlament őszi ülésszakán módosításokra kerül majd sor. Pillanatnyilag rengeteg a vitás kérdés. Tudomásunk szerint vannak cégek, amelyeknek a jogalkotói cél alapján fizetniük kellene, ám ők másként értelmezik a normaszöveget, és már jelezték, hogy kérdéses részükről az államkas�szába való befizetés. Egyes cégcsoportokat kevésbé érint az újabb forráselvonás, más cégre viszont súlyos terheket róna, mert egymagának kellene a teljes spanyol modell szerinti befizetés 20 százalékát produkálnia. Olcsón, de jót Dr. Dávid Tamás a magyarországi Innovatív Gyógy szer gyártók Egyesületének igaz gató helyettese így látja a vaklicit bevezetése óta eltelt közel egy évet. – Tény, hogy a vaklicit bevezetése erőteljes költségcsökkentő tényező a hazai gyógyszerpiaDr. Dávid Tamás con, ám emellett ugyanolyan fokozott figyelmet kell, hogy képest 30 százalékkal szűkebb, 2013-as érdemeljen a forgalomban lévő gyógygyógyszerkassza keretszámainak ismeszerek jó minőségének és folyamatos retében elmondható, hogy minden feforgalmazásának megőrzése. A betegek lelős gyógyszeripari vállalatnak újra kell szempontjából az volna az ideális állagondolnia a magyarországi működését, pot, ha a licitek miatt előálló folyamatos valamint a közel- és távolabbi jövőre voáringadozások miatt nem kellene évente natkozó elképzeléseit. Minden cégnek több alkalommal újabb készítményekre a saját, egyéni felelőssége, és döntése, felcserélniük a már megszokott gyógyhogy milyen módszerekkel kívánja majd szereiket. Hiszen a vaklicit eredeti célja kompenzálni a veszteségeit. az, hogy minél nagyobb betegtömeget, minél költséghatékonyabban lásson el az A magyar gyógyszeripar lemarad állam, mégpedig úgy, hogy ez nem megy Több mint valószínű, hogy a bevételek ela minőség rovására és nem kell gyakori maradása és a várható veszteségek miatt termékhiányokkal számolni. A „spanyol elmaradnak a fejlesztések, a kutatások, modell” bevezetése rendkívül érzékecsökkenhet a foglalkoztatottak létszáma, nyen érinti az egyesület tagjait, hiszen és a termék-portfolió racionalizálásával következményei több száz, generikus vális számolni kell – folytatta érvelését Dátozattal nem rendelkező és szabadalmi vid Tamás. A világ gyógyszeripara által védettség alatt álló terméküket sújtják. kifejlesztett legújabb, leghatékonyabb A modell bevezetését elrendelő jogszagyógyszerek többsége pedig, éppen a bály augusztus elsején hatályba lépett, felsorolt okok miatt, el sem jut a magyar ám vannak olyan részletek, amelyek betegekhez. Vagyis a hazai gyógyszerpimég finomításra várnak. Mindenképp ac kínálata (jó esetben) megreked a 2-3 harmonizálni kell a befizetési szabályoévvel ezelőtti szinten, miközben a világ kat, hogy bizonyos esetekben a gyártók sebesen elrobog mellette. ne fizessenek duplán az érintett terméArra a kérdésre, hogy mennyiben bekek után, illetve megfontolandó lenne folyásolja az innovatív gyártókat/forgalbizonyos termékcsoportok (terápiás fix, mazókat a hazai kórházak ez év végére korábban nulla százalékban támogatott prognosztizált, körülbelül 60–80 milliárd termékek stb.) kivétele a modell alkalforintos adósságállománya, Dávid Tamás mazása alól. A „spanyol modell” által elmondta: a kifizetetlen gyógyszerszámelőidézett plusz terheknek, és az ideihez

lák terhe elsősorban nem a gyártókat, hanem a nagykereskedőket sújtja. Ők ugyanis a gyártóknak kifizetik a szállítmányok ellenértékét, majd várnak rá, hogy a kórházak kiegyenlítsék a velük szemben fennálló tartozásaikat. Nagy kérdés: vajon meddig és milyen mértékben lesznek képesek megelőlegezni a számlákat? Ezért történhet meg egyre több kórháznál, hogy a nagykereskedők csak a számla azonnali kiegyenlítése ellenében hajlandók leszállítani az intézmény által megrendelt gyógyszereket. Nagy a kockázata annak, hogy a jövőben egyre több kórház kerülhet be ebbe a körbe – latolgatta az iparág esélyeit az igazgatóhelyettes. Várólistán a modern gyógyszerek A Világgazdaság legutóbbi értesülése szerint az OEP úgy informált, hogy szinte minden krónikus betegcsoport számára léteznek már olyan új, modern gyógyszerek – ezeket a világgazdaságilag fejlettebb országaiban, illetve az unió normálisan működő egészségügyi rendszereiben már rutinszerűen alkalmazzák –, amelyekre a betegeknek, a hazai befogadás elhúzódása miatt itthon még várni kell. E gyógyszerek között egyaránt szerepelnek onkológiai, hematológiai, kardiológiai, reumatológiai, urológiai készítmények. E készítmények többségükben innovatív szerek, amelyek növelhetnék a betegek gyógyulásának az esélyeit. Nyilvánvaló, hogy az innovációs költségek miatt rendkívül drágák, ám többségük később „visszahozná az árát”, mert a betegek gyorsabb és sikeresebb gyógyulása mellett pár év alatt mellőzhetővé válnának a további (korszerűtlen) terápiák, kórházi ápolások költségei. Az esetek többségében a beteg akár a munkaerőpiacra is visszatérhetne, ami költségmegtakarítást jelentene a biztosítónak. Az OEP nyilvántartása szerint két év alatt 76 befogadási kérelemmel fordultak a gyártók/forgalmazók a biztosítóhoz, amiből ez 21-et jóváhagyott, 15-öt elutasított, a többi kérelem függőben maradt. Tizenkét gyógyszernél pedig megszüntették a befogadási eljárást, mert a kérelmező gyártó/forgalmazó vállalhatatlannak tartotta a biztosító által megszabott finanszírozási feltételeket.

Krasznai Éva

Dr. Rácz Jenő, a Kórházszövetség elnöke nemrég egy budapesti konferencián „Integrált diagnosztikai, telemedikai és információtechnológiai rendszerek alkalmazásának előnyei a kórházi gyógyító munkában” címmel tartott előadást, amelyet az alábbiakban ismertetünk.

Sz

ócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a Figyelő által szeptember 20-án rendezett, „Az orvostechnika és az orvostechnológia szerepe a magyar és a német betegellátásban” című konferencián még Rácz Jenő előadását megelőzően kijelentette: a világválság idején a hazai egészségügyet menedzselni kell. Sajnos az innováció csaknem eltűnt a magyar egészségügyből. Egy-egy eljárás a finanszírozási helyzet miatt nagyon nehezen tud áttörni. Az innovációról nem kívánnak lemondani, annak különböző ellátási modellekben igyekeznek teret adni. „Az eHealth területén komoly innovációra törekszik az államtitkárság. És ez jó, nagyon jó – ha minél hamarabb megvalósul.” A Kórházszövetség elnöke messzemenően egyetértett az egészségügyért felelős államtitkár kijelentésével. Maga is sürgetőnek nevezte az eHealth területén végrehajtandó innovációt. Ugyanakkor immár sokadszorra – ahol helyet és teret kap, soha nem mulasztja el – felpanaszolta, hogy milyen kevés pénz jut a magyar egészségügyre. Előadásában egyebek között elmondta, „az információ olyan, mint az olaj, ami ha van, akkor az értékes, viszont, ha nem tudnak kellően élni a létezésével, az komoly veszteség. Az informatika áldás, ha megfelelően használják, ha úgy alkalmazzák, hogy az hasznos legyen.” Mondandója érzékeltetésére egy jéghegy távoli képét vetítette, azt, ahol a vízből magasan, peckesen kiemelkedik a heggyé tornyosuló jég, majd egy másikat, a magyar valóságot, amiben a hatalmas magaslat messze van és igazából kicsi, a vízben viszont óriási méreteket ölt a „negatív képe”.

„Az információ olyan, mint az olaj: akkor lesz értékes, ha felhasználják, és ha nem vigyáznak rá, nagyot robbanhat” – figyelmeztetett. „Véleményem szerint alapvető probléma az egészségügyben, hogy az egészségügyi szolgáltatók, gyártók és intézmények elszigetelve használják IT-rendszereiket. A rendszerek közötti kommunikáció csak nagyon gyér funkcionalitással bír. Az információk online nem érhetők el (kevés kivételtől eltekintve), ugyanakkor redundánsan tárolódnak. Ebből fakadóan a páciens papírhalmokkal járja a szolgáltatókat, ahol másolnak, lefűznek, jobb esetben szkennelnek.” „Mivel két helyen is dolgozom”, folytatta, „van módom összehasonlítani egy háziorvosi és egy kórházi rendszert, melyik mire képes, mennyire emberbarát. Sok kompatibilitást nem találok egyelőre. Két év után sem látszódik a közeledés a rendszerekben. A 18 háziorvos ötféle programmal dolgozik, és mindenki ragaszkodik a sajátjához. Nekem is van vagy 15 gigányi adatom, nem tudom, ezt veszteség nélkül hova lehetne konvertálni. A kapcsolatom a kórházzal csak laborszinten jó, de nem tudnak online beutalót fogadni. Eközben én korrekten tudom TAJ alapján az adataikat fogadni. De ez csak a labor. A lényeg, hogy hosszú évek alatt senki nem törődött az informatikával, hagytak minden programot, és így utólag már nehéz lenne bármit egyeztetni a programkészítők között. Ahol magas a havi karbantartási díj, ott naprakész a program, ahol kevés a felhasználó vagy alacsonyabb a díj, ott késésben vannak. Sajnos számos kolléga elmegy az olcsó szolgáltatók felé, ami senkinek se jó, de megértem őket. Lásd a védőnőket, akikre hatalmas adminisztrációt hárítottak, és ehhez egy OEP által felügyelt, ingyenes központi programot kaptak. Ezt rájuk kényszerítették, és most olvastam, hogy befejezték a karbantartást. Vége. Igazán nem tudom, hogy mi lehet a megoldás, de úgy látom, már mindenről lekéstünk.” Szellemesen vázolta, hogy a honi kórházakban „jól” megférnek egymás mellett a különböző írásváltozatok, melyek azért nem éppen nevezhetők információtechnológiai rendszereknek. Jelen

31 | Kórház 2012/9. Informatika

A három nővér effektus az innováció világában

van – már ahol van – a rovásírás, a kézírás, a gépírás, a PC, a kórházi hálózat, az integrált kórházi hálózat, integrált telemedikai rendszer. Rácz Jenő ezt követően örömmel ismertette, hogy az eHealth fejlesztésének több főbb iránya is van, nevezetesen a Semmelweis-terv, a Digitális Megújulás Cselekvési Terv, az Ágazati Informatikai Tanács, a Nemzeti Egészségügyi Informatikai (eHealth) Rendszer. Mindehhez társul a térségi, funkcionálisan integrált intézményközi információs rendszerek kiépítése, az országos egészségmonitorozás és kapacitástérképezés, elemzési módszertan kialakítása, a betegazonosítási rendszer fejlesztése, az egészségügy minden területén az állampolgári kártya használhatóságának megteremtése, az elektronikus egészségügyi kórlap, az e-recept. Folytatva a sort, az egészséges életvitelt támogató elektronikus egészségügyi megoldások sora, például a távmonitoring, távdiagnosztikai és a telemedicina-alkalmazások fejlesztésének támogatása. Az elképzelések, a tervek dicséretesek tehát… Azt, hogy a helyzet nem reménytelen, garantálhatják a Világbanki informatikai fejlesztési projektek: IKIR, eVITA (Életvitelt Segítő Infokommunikációs Technológiák és Alkalmazások – Nemzeti Technológiai Platform). Az eVITA programjai például a következők: távfelügyelet IKT-eszközökkel, terápiakövetés IKT-eszközökkel, fogyatékok pótlása IKTeszközökkel, végül: egészségmegőrzés támogatása IKT-eszközökkel. Az integrált információtechnológiai és telemedikai rendszerek elterjedését megannyi tényező indokolja. Ilyenek a demográfiai változások, a drága eszközök és technológiák, a korlátozott erőforrások, a nagyobb költségérzékenység, a minőségi ellátás iránti kereslet növekedése stb. Ne feledkezzünk el az emberi tényezőkről sem, úgymint a növekvő információ igény, a paternalista szemlélet helyett döntésbe bevont beteg, a korábbiaknál együttműködőbb orvos-beteg kapcsolat igénye, a szintén partnerszolgáltatók közötti kapcsolat igénye. Végül, de nem utolsó sorban a hétköznapok infokommunikációs forradalma. Csakhogy bármilyen szépek is a tervek, az integrált információtechnológiai és telemedikai rendszerek elterjedését több minden gátolja. Például hiányos, vagy hiányzik a világos iránymutatás, a jogi feltételrendszer, az adatvédelem, a kellő fejlesztési és fenntartási forrás. Továbbá, nem megoldott az adatgyűjtési és kezelési rendszerek összekapcsolhatósága ,

Informatika Kórház 2012/9. | 32

nincs központi adatbázis. Kár lenne elhallgatni, hogy meglehetősen nagy a bizalomhiány a szolgáltató, az orvos, a szakdolgozó és a beteg részéről. Ugyanez igaz a jogalkotó, a kormányzat, a finanszírozó oldaláról stb. Ha ezen a területen minden rendben volna, akkor az tényleg megannyi előnyt jelentene. Például a döntéshozók releváns adatok alapján hozhatnák meg döntéseiket. A finanszírozó hatékonyabb, ellenőrizhetőbb forrásfelhasz nálással dolgozhatnának. A szolgáltatóknak könnyebbé válhatna a belső folyamatok ellenőrizése, gyorsabb lenne az infor má ció áramlás, és pontosabb a döntéshozatal, a hatékonyság javulna, a HR-hiány csökkenhetne – volt hallható Rácz Jenő előadásában. Természetesen az integrált diagnosztikai, telemedikai és információtechnológiai rendszerek előnyeit az orvosok és a szakdolgozók is messzemenően élvezhetnék, hiszen általuk/velük a gyógyítási folyamatok jobban követhetőek, kön�nyebb a szakmai döntéshozatal, szélesebb a konzultációs lehetőség, informáltabb és együttműködőbb lehet a beteg. A betegnek mindemellett egyszerűbb betegutakat kellene bejárnia, s végre betegbarát egészségügyben gyógyulhatna. A Kórházszövetség elnöke néhány kitűnő példát is sorolt előadásában. Kiváló, létező megoldás az EKG-telemonitorozás, a cukorbetegek otthoni felügyelete, egy intézményben az iKórlap alkalmazása, a képalkotó diagnosztikában a telemedikai rendszerek működtetése stb. Rácz Jenő szellemesen Csehov Három nővér c. darabját Karinthy Frigyes adaptációjában idézte fel, amely szerint a három nővér Moszkvába akar menni, ebben senki nem akadályozza őket, mégsem mennek. Valahogy így vagyunk mi is… Kell, akarunk tenni, mégsem igen mozdulunk. A témával, úgymond, nem lehet sokat várakozni. Nem csak azért, mert uniós forrásokat kaptunk, hanem tagországként nem hanyagolhatjuk el a Brüs�szelben született ajánlásokat. Márpedig az Európai Bizottság a tagállamokat az eHealth alkalmazások használatára 2004 óta ösztönzi. Tény ugyanakkor átütő eredményt uniós szinten még nem sikerült elérni. Az Európai Bizottság az úgynevezett Magas Szintű eHealth Testületet (Task Force) 2011. május 10-én azzal bízta meg, hogy másfél év alatt dolgozzák ki az EU eHealth stratégiájának irányait. Ezzel szembe pedig a magyar kormány sem akar menni.

Receptverseny mindenkinek, akinek fontos a súly A magyar lakosság kétharmada túlsúlyos vagy elhízott; tízből hat ember esetében foglalkozni kell az elhízással, illetve annak következményeivel. Az is tény, hogy az elmúlt 5 esztendőben nem fogyott, hanem hízott a magyar lakosság. A felnőttkori elhízás is súlyos probléma, ennél már csak a gyermekkori elhízás a veszélyesebb. Hiszen az elhízás nem csupán esztétikai probléma, hanem számos betegség kialakulásának forrása: cukorbetegség, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek ízületi bántalmak stb. A 2-es típusú cukorbetegek többletsúlya például évekkel, évtizedekkel megelőzi a betegség kialakulását. Az elhízás előfordulásának növekvő trendjét csak társadalmi összefogással lehet megállítani. Ezért ír ki országos receptversenyt a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság valamint a Kor Kontroll Társaság. Receptversenyünk a testsúlyukat megőrzőknek, fogyni vágyóknak és túlsúlyos cukorbetegeknek szól. Jeles alkalom lehet mindenkinek a számára, aki szívesen süt-főz, ugyanis a versenyzők segítségével keresik Magyarország legegészségesebb, és egyben legfinomabb ételeit! Lehet édes vagy sós, meglepő vagy hagyományos, rafinált vagy egyszerű, a lényeg: igazi gasztronómiai varázslat részesei szeretnénk lenni. A megkötés csak annyi, hogy testsúlymegőrző, testsúlycsökkentő recepteket várunk, azaz szeretnénk, ha a jelentkezők kicsit másképpen tüsténkednének a konyhában. És azt is szeretnénk, ha receptjeikkel bebizonyítanák, hogy egyszerűen is lehet nagyon egészséges, ínycsiklandó, kalóriacsökkentett fogásokat készíteni, egy kis odafigyeléssel - mondták el a szervezők a programindító tájékoztatón. A recepteket a [email protected] címre kell küldeni. Beküldési határidő: 2013. január 25. Pályázati kiírás 1. A pályázók 1, maximum 3 recepttel vehetnek részt a versenyben. Fontos, hogy a recept egyértelmű legyen, hiszen az a célunk, hogy minél többen elkészíthessék. 2. Kérjük a hozzávalók pontos mennyiségének megjelölését, az elkészítés menetének leírását, az elkészítési idő, az adagok száma (hány személy részére készül a fogás) és az ár feltüntetését. 3. Ajánlott az elkészült étel megörökítése, hiszen ha a pályázathoz fotót is mellékelnek, a verseny végén megjelenő kiadványban fel tudják használni az Ön receptjét! A legjobb recepteket ugyanis megjelentik! Az ételkölteményeket a táplálkozástudomány és a közélet elismert szereplői bírálják el. A zsűriben lesz: dr. Kiss Róbert a Magyar Kardiológus Társaság leendő elnöke, dr. Balogh Sándor az OALI főigazgatója, dr. Böszörményi Nagy Klára a Springmed Kiadó igazgatója, dr. Pados Gyula a MOMOT főtitkára, dr. Nagy Erzsébet diabetológus főorvos, Szentgyörgyi Rómeó aerobic világbajnok, Hevesi Tamás énekes, Zsoldos Antal gasztronómus-szakács. A zsűri elnöke: dr. Bedros J. Róbert főigazgató főorvos, a MOMOT elnöke. Társelnök: B. Király Györgyi kommunikációs szakember, a Kor Kontroll Társaság elnöke. Az elbírálás szempontjai • az étel az egészséges táplálkozás ajánlásainak feleljen meg, ugyanakkor vegye figyelembe a hagyományos magyar konyha szokásait, • növényi eredetű zsiradékot használjon az állati helyett, • minél kevesebb sót tartalmazzon, • felesleges kalóriától mentes legyen, • könnyen és gyorsan elkészíthető legyen, • ne legyen költséges. Nyeremények: A receptverseny győztesét partnerével együtt – 2 főt, 2 éjszakára – vendégül látja a négycsillagos Danubius Health Spa Resort Bük szálloda, all inclusive ellátással, ingyenes sportolási lehetőségek – tenisz, fallabda, minigolf, bowling – sorával! A 2. helyezett nyereménye ugyancsak egy kétszemélyes hétvége: a szintén négycsillagos tatai Old Lake Golf Hotel jóvoltából, amit márciusban érdemes beváltania, hiszen az arborétumi környezetű szállodában Kalandpark és golfpálya is működik. 3. díj: 25.000 Ft értékben könyvutalvány a Springmed Kiadó jóvoltából. Még tízen kapnak 3.000. Ft értékű könyvutalványt, ugyancsak a Springmedtől. Az utalványokat postán küldik el a nyerteseknek. (Weborvos)

Zöldi Péter

Járóbeteg Kontrolling (JAK) néven indítja el november elejétől új járóbeteg-kontrolling rendszerét a BSoft Informatikai Kft., amelyről Bakallár Sándort kérdeztük. – A BSoft által fejlesztett KVIK rendszer referenciái között megtalálható minden egyetem, megyei, országos és városi intézmények. Az önálló járóbeteg-szakellátók is megérdemlik a minőségi finanszírozási kontrollingot? – A partnereinkkel való együttműködés során kiderült, hogy a teljes körű gazdálkodási kontrolling üzemeltetése a járóbeteg-szakellátóknál financiális és személyi erőforrás-korlátokba ütközik. Ezért a teljes körű megoldást adó KVIK rendszer mellett két másik, csak a legfontosabb adatokat kezelő egyszerűsített megoldást is javaslunk a szakrendelők számára: az országos benchmarkot, valamint finanszírozási kontrollingot tartalmazó Járóbeteg Kontrollingot. Járó ellátás alatt nem csak a szakrendelői, hanem diagnosztikai, gondozói, összességében minden német pontban finanszírozott ellátást értünk. A megoldás országos benchmark része a kórházak járó teljesítményének elemzése szempontjából is hiánypótló. – Mit nyújtanak ezek a funkciók? – Az országos benchmarkban a saját intézményre vonatkozó, és országos vagy intézmény-kategóriánkénti adatokból való kulcsra kész lekérdezések találhatóak. A finanszírozási kontrollingban az intézmény maga tölti fel teljesítményés költségadatait, azután a szoftverből riportál kontrolling valamint benchmark adatokat. Az országos és rendszeresen frissített összehasonlító adattartalom nagyon régi hiányt pótol, mert járóbeteg-ellátásban nem érhetőek el ilyen információk. – Miért kell egyedi megoldást nyújtani a szakrendelők számára? – Bár úgy véljük, a legkisebbtől a legnagyobb szakrendelőig bármelyik intézmény számára hasznos lehet a rendszer,

csupán a legnagyobb önálló rendelőintézeteknél elképzelhető, hogy tényleges költségkontrolling-megoldást üzemeltessenek. A kisebb rendelőintézeteknél is lenne rá igény, emberi, technikai erőforrás viszont nem áll rendelkezésre.

lőjének vagy adott szakmájának összesített beavatkozási gyakoriságát is össze lehet vetni a más, hasonló intézményi kategóriáknál előforduló beavatkozás spektrummal. A működési, kódolási gyakorlatot így elég jól lehet ellenőrizni.

– Milyen funkciókat nyújt a Járóbeteg Kontrolling? – Mi a kontrolling-metodika gyakorlati megvalósításában egy háromszintű megoldást képzeltünk el, amelynek legfelsőbb szintje a gazdálkodási kontrollingot is tartalmazó vezetői információs megoldás. A középső szint szabványosított, a vezetői információkat alátámasztó költségelemeket tartalmaz, és a legalsó szint a finanszírozási kontrolling, ami szorosan egybeépül a járó-teljesítmény benchmark-lehetőséggel. Ez utóbbit neveztük el Járóbeteg Kontrollingnak. Ez a megoldás új technológiai alapokon működik, a szoftvereszközök nem lokálisan, az intézményen belül helyezkednek el, hanem egy központi szerveren, amelynek üzemeltetését mi végezzük, a felhasználók pedig webes böngészős felületen férnek hozzá, nyilván erős jogosultsági megoldásokkal felvértezett környezetben.

– Mekkora feladatot jelent a rendszer üzemeltetése? – Felhasználói oldalról semmilyen üzemeltetési feladat nem hárul az intézményre, mivel ezek központi forrásból származó adatok, helyi feldolgozási tevékenységet nem igényelnek. A felhasználó feladata ezen adatok tetszőleges időszakra történő lekérdezése, elemzése, ami bárhonnan, bármilyen böngészőn, akár okostelefonon keresztül is megvalósítható.

–  Milyen segítséget nyújt az országos benchmark finanszírozási kontrolling? – E megoldás legnagyobb előnye, hogy központi, hivatalos forrásból rendelkezésre áll az ország összes intézményének járóbeteg-ellátó teljesítménye. Így amellett, hogy egy intézmény akár a beavatkozások mélységben is áttekintheti saját teljesítményadatait, értékes információt kaphat a különböző járóbeteg-ellátási teljesítmények országos vagy intézménycsoportonkénti összehasonlításával. Természetesen e rendszerben nem zárjuk ki az intézmények egymás közötti benchmarkját sem. Ez azt jelenti, hogy ha két intézmény megállapodik egymással, hogy kölcsönösen elérhessék egymás adatait, erre lehetőséget biztosítunk. Egyrészt a rendelőre, szakmára összesített, óránkénti esetszámot, egy esetre jutó német pontszámot, átlagos ellátási idő jellegű mutatószámokat lehet összehasonlítani. Másrészt az intézmény egy adott rende-

– Miért előnyös a JAK rendszer az önálló járóbeteg-szakellátók vezető szakemberei számára? – Talán az a legnagyobb előny, hogy a teljesítményelemzési, vezetői jellegű információkat nem az intézményeknek kell kitalálnia, és saját erőforrásból létrehoznia, hanem teljesen kész, szabványosított megoldást kapnak. Az elszámolt adatok alapján havi rendszerességgel alkotható nagy pontosságú kép az intézmény teljesítményéről. Az idősoros vezetői megjelenítésben könnyen áttekinthető, hogyan változott az intézmény saját működése, főként bevételi oldalon, szakmánként, szakrendelőnként. Különösen változó körülmények között fontos látni, hogy országosan vagy a hozzá hasonló intézményeknek körében hogyan változott ebben az időben a teljesítmény. Az önálló járóbeteg-szakellátók első számú vezetői jellemzően orvos végzettségű, különböző mélységű gazdálkodási és finanszírozási háttértudással és képzettséggel rendelkező szakemberek. Nekik, de a kórházi vezetőknek is fontos lehet, hogy az intézmény működését, kapacitás kihasználtságát, a bevételt meghatározó teljesítményét kész megoldásokkal egyszerűbben, pontosabban át lehessen látni, akár hasonló intézményekkel összehasonítani, és a belső és külső változások hatásait minél pontosabban lehessen elemezni.

33 | Kórház 2012/9. Kontrolling

Hiánypótló megoldás minden járóbeteg-ellátónak

Sterilizálás Kórház 2012/9. | 34

Új gyárat avatott a Steelco Zöldi Péter

12 ezer négyzetméterrel növelte meg központi gyártóbázisát a műszermosogató gépeket gyártó Steelco az észak-olaszországi Castelfrancóban. Salamon Józsefet, a Steelco Hungary Kft. ügyvezető igazgatóját a cég világszerte és itthon tapasztalható térnyeréséről kérdeztük. – Májusban avatták fel a Steelco új gyáregységét. Miért volt szükség gyárbővítésre? – A Steelco termékek iránt világszerte egyre jelentősebb a kereslet. Tavaly 25%-kal több terméket értékesítettek, mint egy évvel korábban, idén hasonló termelésnövekedés várható. A gyárfejlesztés során a gyártócsarnokot a jelenlegi gyárterület háromszorosával, 12 ezer négyzetméterrel megnövelték, amelyet egy ünnepélyes, kétnapos hétvége keretében adtak át, ahol megjelentek a helyi gazdasági és politikai vezetők, valamint a Steelco meghatározó partnerei, így mi is. – Milyen fejlesztéseket valósítottak meg? –  A gyár monumentális fejlesztésével sokkal nagyobb lett a termelési kapacitás. Az eredeti gyárépületben végzik a jövőben a mosogatógépek és ágytálmosók lakatosmunkáját. Az új épület egyik felében egy kétszintes részen található az alkatrészraktár, a csarnok kétharmadában pedig új gyártósorok kaptak helyet, de az új épületben zajlik a gyártmány-elő-

Az új gyárépület

készítés, a programozás, a műszaki előkészítés, az értékesítés logisztikája, a könyvelés és a pótalkatrész-ellátás is. Minden egyes típust külön gyártósoron, futószalagrendszerben szerelnek össze, illetve

pontjára, ezért gyakorlatilag nincs szükség késztermékraktárra. – Minek köszönhető, hogy ilyen dinamikusan nő a Steelco kedveltsége?

Otto Casonato tulajdonos és a Steelco filozófiája létrehoztak egy olyan egyedi gyártósort is, ahol a speciális igények szerint rendelt készülékeket gyártják. A fejlesztés eredményeként jelentős méretű tesztelő részleg is épült, ahol több tucatnyi álláshelyen járatnak és tesztelnek minden egyes Steelco berendezést, mielőtt az a gyárat elhagyja. Ezt követően csomagolják a gépeket, és mivel naponta szállítják ki a műszermosogatókat a világ minden

– A világszerte tapasztalható válságra nem úgy reagált a Steelco, hogy külföldre telepítette a gyártást, hanem otthon modernizálta azt. Emellett tovább bővült. Piacait kiterjesztette az Amerikai Egyesült Államokra, Kelet-Európára, Ausztráliára, Ázsiára, Közel- és Távol-Keletre. – Milyen sikereket értek el idén Magyarországon? – Idén két új központi sterilizálót adtunk át. Az egyiket a zirci Erzsébet Kórházban, a másikat az Országos Onkológiai Intézetben. Ezekben a komplett központi sterilizáló telepítésekben kizárólag a Steelco és Webeco együttműködése valósult meg. Ez pontosan kétszer annyi sikeres projekt, mint tavaly, amikor az OORI új központi sterilizálóját készítettük el. Nagyon reméljük, hogy a gyár növekedő kapacitását a jövő évben mi is ki tudjuk használni. A kórházrekonstrukciós és struktúraváltási projektekbe ugyanis tucatnyi központi sterilizáló van betervezve. Az épületek tenderei megjelentek, egy része már épül, sok helyen szinte készen áll a ház. A közelmúltban jelentek meg a technológia kiírások. 2013 decembere egyre közeledik, az uniós

– Mit nyújt majd ez a tucatnyi központi sterilizáló a magyar egészségügy számára? – Azokon a helyeken, ahol a központi sterilizálást modernizálják, általában elavult és széttagolt a műtőrendszer, egyajtós sterilizáló gépek, és sokszor csak egyetlen műszerlift található. A modernizálás során egy központi műtőblokkot hoznak létre, szennyes- és tisztalifttel, kétajtós műszermosogató és -sterilizáló berendezésekkel, abszolút európai színvonalú, korrekt technológiával. Például, Zircen

az egynapos műtő mellett található új központi sterilizáló ablakkal kapcsolódik a műtőhöz, van szennyesoldali bejárat, műszermosogatás és zsilipelés, a teljes technológiasor rendelkezésre áll, és megfelel a legmodernebb elvárásoknak. A Korányi-projekt és a szegedi, siófoki, szombathelyi, székesfehérvári projektek keretében új, nagy központi sterilizálók létesülnek, közvetlenül a műtőblokkok alatt, a sürgősségi osztályok mellett. Ezek a modern technológiák legalább húsz évig fogják majd ellátni feladatukat. – Mitől hatékonyabb az új technológia? – Az új központi sterilizáló gépei kisebb energiafelhasználásúak, automata műkö-

ISH-ból T-Systems Zöldi Péter

Négy cég egyesítésével megalakult hazánk vezető infokommunikációs vállalata.

séget és biztonságos infokommunikációs hátországot kínál ügyfelei, munkavállalói és partnerei részére – meghatározóan alakítva a magyarországi vállalkozások, ezáltal a magyar gazdaság jövőjét is.

H

azánk egyetlen teljes körű infokommunikációs technológiai (IKT) termékportfólióval rendelkező szolgáltatójaként kezdi megújult működését a T-Systems Magyarország Zrt. 2012. október 1-jén. Az új, 100%-os Magyar Telekom-tulajdonban lévő vállalat négy nagy múltú, a hazai piacon meghatározó iparági szereplő egyesítésével jön létre. Az elődcégeknél felhalmozott tudásnak és tapasztalatnak köszönhetően Magyarország piacvezető IKT-vállalata született meg, amely a mindennapi működéshez elengedhetetlen, teljes körű távközlési és IT infrastruktúra-, alkalmazásfejlesztési, illetve rendszerintegrációs szolgáltatásokat tud nyújtani ügyfeleinek. Az új T-Systems Magyarország integrált megoldásaival, nem utolsó sorban pedig kényelmes, hatékony és személyre szabható egycsatornás kapcsolattartási modelljével máris több mint 5500 nagyvállalati és államigazgatási ügyfelet szolgál ki. Ez nemcsak a hazai mezőnyben teszi piacvezető céggé, de egyúttal Európa egyik legjelentősebb infokommunikációs technológiai vállalatává avatja. Az új T-Systems Magyarország közel 2000 munkatársával, cégkompetenciái összehangolásával és rugalmas megoldásaival szakértő partner-

Budafoki Róbert

désűek, alacsony kezelési igényűek, és a mindent dokumentáló, számítógép által vezérelt technológia révén sokkal megbízhatóbbak. A központi sterilizálókban magasan képzett személyzet is dolgozik, akik tudásuk révén a technológia fegyelmet szigorúan betartják. Ahol egy blokkban van a központi sterilizáló és a műtő, ott csökken a műszerigény, javul a műszergazdálkodás hatékonysága a szállítási távolságok csökkenése miatt. Ez a betegek számára is nagyobb infekciós biztonságot jelent. Az újonnan épülő központi sterilizálók mind-mind olyan fejlesztések lesznek, amelyekre az ott dolgozó infekciókontroll-szakemberek méltán büszkék lehetnek majd.

A Magyar Telekom idejében felismerte az informatika és telekommunikáció összefonódásának tendenciáját, és a növekvő piaci lehetőségek kiaknázására tudatos és sikeres akvizíciós stratégiát valósított meg ezen a területen. A csoporthoz kapcsolódó magyar cégekben felhalmozott szaktudás és tapasztalat több évtizedes múltra tekint vissza. Hosszú fejlődés és tudatos építkezés eredménye az, hogy a T-Systems


finanszírozású kórházak épülnek, a betervezett központi sterilizálókból a tendereztetés hosszadalmas időigénye miatt azonban idén várhatóan telepítés már nem lesz.

Informatika Kórház 2012/9. | 36

Az ISH Informatika Kft. átfogó kórházi számítástechnikai megoldásokat, informatikai rendszereket és szolgáltatásokat nyújt. Fő célkitűzése nemzetközi, EU-szabványoknak megfelelő, megbízható, magas színvonalú informatikai rendszerek értékesítése és működtetése egészségügyi szervezetek számára itthon és a nemzetközi piacon. A vállalat alapfeladatának tekinti a meghatározó klinikai adatkezelési funkciók folyamatos, kompromisszummentes biztosítását, új igények artikulálását, a gyors válaszadást. Az IQSYS Informatikai és Tanácsadó Zrt. alaptevékenysége szerint magas szintű, összetett, teljes körű informatikai megoldások szakértő szállítója, üzemeltetője. Fő profilja az informatikai megoldások kidolgozása, megvalósítása, legyen szó üzleti tanácsadásról, egyedi operatív és analitikus alkalmazások fejlesztéséről, alkalmazáscsomagok bevezetéséről és üzemeltetéséről (outsourcing), vagy éppen rendszerintegrációról. Szakmai rendszerintegrátorként az évek során szisztematikus innovációval és projektek százainak megvalósításával megszerzett mély szakmai tudásuk hasznosul az alkalmazások teljes életciklusát lefedő rendszerintegrációs tevékenységükben. A KFKI Rendszerintegrációs Zrt. (a 2012. áprilisi cégnévváltozást követően: T-Systems Magyarország Zrt.) termékportfóliója az egyszerű üzleti hangtermékektől a hálózatintegrációs szolgáltatásokon át egészen a komplex IT-megoldásokig terjed. Az IT-infrastruktúra területén tevékenysége a tanácsadástól a tervezésen és az implementáción át felöleli az üzemeltetés teljes skáláját. Bejáratott kapcsolatok fűzik a világ vezető gyártóihoz, így a világ valamennyi jelentős, ITinfrastruktúrával kapcsolatos technológiájában otthonosan mozog. Informatikai megoldásokon felül egy kézből értékesíti a Magyar Telekom teljes telekommunikációs termékspektrumát, legyen szó vezetékes vagy mobiltechnológiára épülő telefon-, internet-, üzenetküldő vagy adathálózati szolgáltatásról. A Dataplex Kft. egy nagybiztonságú adatközpont, az infokommunikációs infrastruktúra-kihelyezés (kolokáció) legjelentősebb hazai szolgáltatója. A budapesti létesítmény a világon jelenleg elérhető legmagasabb technológiai szintet képviseli. A Dataplex központjában gyakorlatilag korlátlan adatátviteli sávszélesség és optimális hálózati körülmények biztosíthatók. A legszigorúbb szabványokat is kielégítő biztonsági rendszer, maximális tűzvédelem, garantáltan folyamatos áramellátás és a környezeti feltételek kifinomult szabályozása gondoskodik az üzleti szempontból kritikus berendezések és alkalmazások védelméről, megbízható működéséről. A Daten-Kontor Kft. jelentős múlttal rendelkezik az informatikai alkalmazások fejlesztése, telepítése és üzemeltetése terén. Kiemelkedő szerepet játszik egyedi alkalmazások fejlesztésében a telekommunikáció, állam- és közigazgatási, ipari és közmű-szektorban. Megoldásai különösen a számlázási, ügyfélszolgálati, az e-ügyvitelt támogató, a gyártási logisztikai, a műszaki és térinformatikai területeken ismertek és elismertek. A cég mindezeken túl nagy nemzetközi szoftvergyártók termékeit vezeti be és egészíti ki saját speciális ágazati megoldásaival.

Magyarországa hazai piacon elsőként hangolja össze egy cégben vállalati kompetenciáit és vezeti be új integrált szolgáltatási struktúráját, a „360 fokos” modellt. A rendszerváltás gazdasági, piaci változásaival egy időben induló történetben összefonódnak a magyar telekommunikáció és informatika történetének legértékesebb korszakai. Az iparágban széleskörűen elismert IQSYS Informatikai és Tanácsadó Zrt, a Dataplex Kft. és az ISH Informatikai Kft. 2012. szeptember 30. napjával egyidőben olvad be a T-Systems Magyarország Zrt.be (az áprilisi cégnévváltozást megelőzően KFKI Zrt.), végül a Daten-Kontor Kft. csatlakozik a céghez 2013 folyamán. Az érintett márkák jelentős, elismert

értéket és szakértelmet képviselnek a magyar piacon, az egységes, teljes körű szakértelemmel rendelkező cég kiemelt célja mindennek megőrzése és továbbfejlesztése. „Az egyesülést úgy terveztük meg és úgy hajtottuk végre, hogy 1+1 a végén több legyen, mint 2. Jó érzés azt látni, hogy mára mindez sikerült. Ezeknek a magyar sikertörténeteknek az egyesítésével az új cég szakmai kompetenciája nem egyszerűen összeadódott, hanem megsokszorozódott” – mondta el az egységes T-Systems Magyarország indulása alkalmából Budafoki Róbert vezérigazgató. „Az új cég integrált – széles ügyfélkörének igényeit teljes mértékben lefedő – vállalati működése idehaza példa nélküli. Rá-

adásul nem csak Magyarországon, hanem a világ egyik legnagyobb infokommuniká ciós szolgáltatójaként elismert T-Systems International nemzetközi hálózatában is ritka megoldás. Mindez nem csak a hazai mezőnyben teszi piacvezető céggé Magyarország megújult szolgáltatóját, de egyúttal Európa egyik legjelentősebb infokommunikációs technológiai vállalatává is avatja. Erre pedig különösen büszkék vagyunk” – mondta el Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom Nyrt. elnök-vezérigazgatója az új IKT-cég nemzetközi kapcsolataira utalva. A T-Systems Magyarország Zrt. a Magyar Telekom 100%-os tulajdonú leányvállalataként nagyvállalati ügyfeleknek, a közigazgatásnak és intézményeknek nyújt a mindennapi működéshez elengedhetetlen, teljes körű távközlési és IT infrastruktúra-, alkalmazásfejlesztési és rendszerintegrációs szolgáltatásokat. A cégcsoport történetében mérföldkő a most létrejövő egységes szervezet és márka, amely átlátható keretbe foglalja azt a felhalmozott piaci tudást és tapasztalatot, amelyet eddig az előd-leánycégek képviseltek. Az integrált T-Systems Magyarország megsokszorozza az eddig különállóan működő elődvállalatok erejét, tudását és hatékonyságát. A technológiai fejlődés – a virtualizáció, a hálózati technológiák, a biztonsági megoldások – ugyanis lehetővé teszik a szolgáltatás típusú IKT-megoldások megjelenését. Napjainkban ezért olyan iparági szolgáltatókra van szükség, amelyek rendelkeznek a szükséges kompetenciákkal, ismerik a hazai piacot, szakértelmükhöz pedig személyre szabott tanácsadói szolgáltatáson keresztül is hozzáférést biztosítanak ügyfeleiknek, a koncepció alkotástól egészen a megvalósításig. Az új, integrált T-Systems Magyarországot ez a felhasználói elvárás hívta életre: versenyelőnyt nyújt, nemcsak szolgáltatást. A piacképes, nagy hozzáadott értékkel bíró, teljes körű megoldások (vezetékes-és mobil szolgáltatások, hang, adat, internet, hálózati infrastruktúra és biztonság, IT infrastruktúra és biztonság, csomag- és egyedi alkalmazások, üzleti intelligencia- és információ-menedzsment. felhőalapú számítástechnika, üzleti alkalmazások) terén jelentős tapasztalattal és eredményekkel rendelkező szakértői csapat biztosítékot jelent arra, hogy a vállalati és intézményi ügyfélkör rugalmas, teljes körű kiszolgáláshoz jusson hozzá. Mindezt ráadásul átfogó, egycsatornás megoldások révén, azok minden gyakorlati és financiális előnyével.

Zöldi Péter

Gál Lászlóval, az érdi Dr. Romics LászlóEgészségügyi Intézmény gazdasági igazgatójával a szakrendelői informatikai fejlesztések gazdasági hasznáról beszélgettünk. – Igazgató úr, mekkora ellátási körzet tartozik az érdi szakrendelőhöz? – Érd lakossága közel 70 ezer fő, a város vonzáskörzetével együtt közel 100 ezer fős lakosság tartozik az Intézményhez. Ezen felül sok az olyan nem érdi lakos, aki Érden él vagy megfordul a városban, így az általunk ellátott lakosság meghaladja a 110 ezer főt. A tavalyi kapacitásbővítési lehetőségeket megelőzően több évig azonos volt a TVK-nk, szenvedtünk is ettől a helyzettől. Óriási problémánk, hogy Érd a M0-M7-M6 autópályák között fekvő megyei jogú város, ám nincs traumatológiai ellátása. – Mi állhat ennek hátterében? – Érd pont akkor fejlődött nagyvárossá, amikor a kórházakat elkezdték bezárni, ezért nem került kórház a városba. Maradt a KMOP 4.3.2. pályázat, amelyben egy 1,5 milliárdos beruházás keretében jelentős fejlesztés valósult meg, kapacitásbővüléssel – három új szakma, az egynapos sebészet, a nappali kórház és a rehabilitáció bevezetésével. A projektet az önkormányzat szervezésében bonyolítottuk le, amely közel 200 milliós támogatást adott az új épületszárnnyal együtt 5000 négyzetméteres szakrendelőhöz. Az új épület 2010 decemberében nyílt meg, az első műtéteket 2011 áprilisában végeztük. Az arra az évre megadott HBCS-t 96%-os szinten teljesítettük, idén pedig az éves HBCS-keretünk az OEP-év végére nagyon szűkös lett. – Mi az egynapos műtéti ellátás sikerének oka? – A környező, nagyobb intézményekből nagyon széles orvosi kört sikerült összeszerveznünk. Specialitásunknak tekinthetők a szemészeti szürkehályog-műtétek, és mivel mi kizárólag OEP-finanszírozott ellátást végzünk, nagyon népszerűek vagyunk a betegek és az orvosok körében. Nyugodtan kijelenthetjük: egynapos ellátásunk sikertörténet. A rehabilitációs ellátás már valamivel nehezebb dió, ám gazdálkodási adatainkon világosan látszik,

Gál László

Pályakép Gál László közgazdász, mérlegképes könyvelő és adótanácsadó. 1993-2001 között a gyógyászati segédeszközökkel foglalkozó Salus Kft. gazdasági igazgatója. 2002-2005 között a Semmelweis Egyetem I. sz. Sebészeti Klinikájának gazdasági vezetője. 2006 óta az érdi Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény gazdasági igazgatója. Nős, két felnőtt gyermek édesapja. hogy a járóbeteg-szakellátási környezetben a rehabilitációs ellátás is költséghatékonyabb. – Régi informatikai partnerük a BékerSoft. Milyen múltra tekint vissza együttműködésük? –  A Béker-Soft Informatika Főnix-PRO rendszere 2007 óta fut, akkor nyertünk meg egy EÜM-pályázatot a szoftverek modernizációjára és hardverfejlesztésre. A korábbi koaxkábeles, DOS-alapú rendszert lecseréltük, és némi előkészítés után gyakorlatilag egy hétvége alatt álltunk át az új rendszerre. Akkor a Béker-Soft adta a legoptimálisabb ajánlatot, és azóta is kiváló az együttműködés. A Főnix-PRO rendszert folyamatosan fejlesztették, bővítették, idén pedig a TERASY teleradiológiai rendszert is üzembe helyezték intézményünkben.

– Milyen tapasztalatokat szereztek azóta? – Eddig pár száz vizsgálatot végeztünk teleradiológiai úton, és elégedettek vagyunk az eredménnyel. A szolgáltató vállalása szerint 30 percen belül visszaérkezik a lelet, ez minden esetben így történt, és teljes mértékben pozitív hozzáállást tapasztaltunk, mind a Béker-Soft, mind a szolgáltató Iconomix részéről. Ettől függetlenül alkalmazunk egy nyugdíjas radiológus főorvost és két képzett főorvosnőt, de még velük is vannak hosszabb-rövidebb időszakok, például a péntek délután vagy bizonyos szabadságos időszakok, amikor röntgenorvos helyett teleradiológiai szolgáltatást veszünk igénybe, sokkal hatékonyabbá téve diagnosztikai tevékenységünket, arról nem is beszélve, hogy a visszaérkező leletek magas szakmai színvonala mellett mindenki elégedett a gyors leletekkel. – Mikor lesz Érdnek önálló kórháza? – Szakrendelőnk mérete eléri egy kisebb kórházét. Közel egymilliárdos költségvetésünk van, amiből a járóbeteg-ellátás bevétele 860 millió. Közel 200 fő dolgozik nálunk, közöttük 50 közalkalmazott orvos, további 70 vállalkozó orvos. Több mint 1000 szakorvosi óránk van, de sajnos nem azokat az időket éljük, amikor zöldmezős kórházakat építenek az országban. Annak ellenére, hogy egy 70 ezres városnak, vonzáskörzettel együtt 110 ezer főnek szüksége lenne rá. – Gazdasági igazgatóként hogyan látja: mi a siker kulcsa? – Takarékosan és fenntarthatón gazdálkodunk. A beruházás tartalékainkat ugyan felemésztette, de fenntarthatóan működünk. Napi kontrolling tevékenységet folytatunk, mind a bevételek, mind a kiadások területén. A végső teljesítményt nem tudjuk befolyásolni, de mindent megteszünk az egyensúly fenntartása érdekében, heti kétszeri gyakorisággal figyeljük likviditásunkat és a gazdálkodást – a fejlett informatikai háttérnek köszönhetően – a rend irányába toltuk el.


Rend és rendszer

– A KMOP-beruházás része volt a képalkotó diagnosztikai tevékenység fejlesztése is? – Teleradiológiát digitális röntgenrendsze rek nélkül nem lehet végezni. Amikor a beruházás kapcsán megkaptuk a Siemens direkt digitális röntgenrendszerét, érdeklődni kezdtünk a teleradiológiai megoldás iránt. A beüzemelés inkább adminisztratív feladatot igényelt, hiszen a Főnix-PRO teljes mértékben fel van készítve a teleradiológiai integrációra, csupán a teleradiológiai szolgáltatóval kellett megkötni a szerződést a nyár folyamán.

Képalkotó diagnosztika Kórház 2012/9. | 38

Siemens Városi Nap Miskolcon Zöldi Péter

Szeptember 27-én egész napos rendezvényenmutatták be, mit tesz egy magyar város egészségügyéért a Siemens.

R

itkán nyílik lehetősége egészségügyi szakembereknek arra, hogy átfogó képet kapjanak a Siemens Egészségügyi Szektorának széles körű tevékenységéről. Tudunk a villamosokról és a vonatokról, van, aki arra is emlékszik, hogy a paksi atomerőműben Siemens technológia működik, de nem látjuk pontosan, a német multinacionális vállalat egészségügyben eltöltött életünk milyen sok pontján jelenik meg techno lógiaszolgáltatóként. Szeptember 27-én arra tett kísérletet a Siemens a Miskolci Egyetemen, hogy egész napos program keretében bemutassa a cég teljes, egészségügyhöz kapcsolódó portfólióját. A „Siemens Városi Napok – Egészségügyi innováció egy élhető városban” című rendezvény kiválóan összefoglalta a Siemens egészségügy iránti elkötelezettségét, és bemutatta, hogy az ország egyik meghatározó városában hogyan egészíti ki egymást a cég által szállított high-tech képalkotó diagnosztika: CT és MR, ultrahang, röntgen, a legmodernebb laborautomatizálási rendszer, a miskolci informatikusok által fejlesztett, de a helyi radiológusok szaktudását is felhasználó klinikai szoftver.

Több mint 70 hallgató a régióból

Siemens Városi Nap a Miskolci Egyetemen Megoldások „A”-tól „Z”-ig László Imre, a Siemens egészségügyi szektorának igazgatója bevezető előadásában bemutatta, hogy a Siemens men�nyire fontos szerepet játszik a képalkotó diagnosztika fejlesztésében, és legújabb technológiái világszerte milyen jelentős mértékben járulnak hozzá a legmodernebb diagnosztikai módszertan megvalósításához. Az elmúlt években a diagnosztikai szempontból a radiológus igényeinek minél inkább megfelelő, a betegek érdekeit a vizsgálat középpontjába helyező berendezések előállítására koncentrál a cég. Az angiográfiás berendezések közül bemutatásra került a cég Magyarországon még kevésbé ismert, de nagyon széleskörűen használható csúcskategóriás rendszere az Artis zeego, amely ötvözi a legmodernebb képalkotó rendszert és az autóiparból már megszokott, de az egészségügyben még elterjedés előtt álló robottechnológiát. A „hagyományos” multidetektoros CTtechnológiában a csúcsszínvonalat a Siemensnél a Somatom Edge tipusú CT berendezés képviseli. Újdonság az alacsony dózis mellett is kiváló képminőséget biztosító Stellar detektor és a Saphire rekonstrukciós metódus. Az új típus kiegészíti a cég „single source” palettáját, amelynek továbbra is fontos eleme a

Definition AS+ 128 szeletes CT-berendezés, amely többek között a B.-A.-Z. Megyei Kórházban is megtalálható. A kettős sugárforrású technológiát alkalmazó berendezések képviselőiből Magyarországon három berendezés található Kaposváron, Budapesten, Pécsett. A Definition Flash továbbfejlesztett detektoros változata speciális radiológiai alkalmazásokat tesz lehetővé, amelyek az alacsonyabb sugárzási dózis mellett sokkal pontosabb, új leletezési filozófia szerint alkalmazott diagnosztika valósítható meg a speciálisabb kórképekben. Hasonlóan a CT-technológiához, az MR-diagnosztikában is jelentős fejlesztéseket hajtott végre az elmúlt években a cég, sokkal közelebb hozva a 3 tesla térerejű MR-technológiát a mindennapos klinikai alkalmazáshoz. Az új modellt, a Spectra-t a márciusi ECR keretében mutatta be a cég, Magyarországi elterjedéséhez nagy reményt fűznek. Hasonló a helyzet a röntgen-technológiában is – erről Brezovszki Dénes, az XP Divízió vezetője tartott előadást, ahol egyértelműen a direkt digitális technológia terjed el, amelyet jelentős mértékben kiterjeszt a minél mobilabbá váló röntgentechnológia. Ez utóbbi már Magyarországon is megjelenik, például a legmodernebbnek számító Siemens Mobilett Mira mobil digitális röntgenrendszer első

Az egyszerűtől az automatizáltig Ám a Siemens nem csak a képalkotásról szól: meghatározó szereplő a labordiagnosztikai tevékenységben is. Varga József, a cég labordiagnosztikai DX Divíziójának munkatársa a több mint 70 érdeklődő számára bemutatta azt is, hogy az in vivo képalkotó diagnosztika mellett milyen széleskörű lehetőségekkel rendelkezik a Siemens több cég felvásárlásával néhány éve létrehozott, és azóta folyamatosan fejlesztett labordiagnosztikai üzletága. A cég technológiai megoldásai legalább olyan professzionálisak, mint amit a magyar egészségügy szakemberei a képalkotó diagnosztikában tapasztalnak – alakult ki a hallgatóságban a vélemény dr. Vámosi Ildikó, a B.-A.-Z. Megyei Kórház Klinikai Laboratóriuma osztályvezető főorvosának előadását követően. A Központi Klinikai Diagnosztikai Laboratóriumban működő Siemens ADVIA Workcell laborautomatizációs rendszer 12 méter hosszú futószalagján naponta több mint ezer vizsgálati minta jut el az ADVIA 2400 klinikai kémiai és az ADVIA CENTAUR immunkémiai analizátorokhoz, ahol a minták elemzése történik. A korábbi évekhez képest a vizsgálatszám jelentős mértékű növekvő tendenciát mutat. Vámosi Ildikó főorvos asszony üzenete egyértelmű: a jövő a teljesen automatizált, minél komplexebb, teljes szolgáltatási palettát nyújtó, nagy labordiagnosztikai rendszereké, amelyek nagymértékben hozzájárulhatnak a minél pontosabb terápia és diagnózis kialakításához. Felhasználói élmények Ám nem csak labordiagnosztikai területen hallhattunk érdekes felhasználói tapasztalatokat, hanem a program szerves része volt a manapság egyre jelentősebb publicitást nyerő kardio-CT-diagnosz tika bemutatása is. Dr. Tóth Levente, a kaposvári Kaposi Mór Kórház kardiológus főorvosa mutatta be azt a Siemens SOMATOMDefinition Flash kettős sugárforrású CT-rendszert, amely kiegészítve a cég legújabb klinikai szoftverével nagy pontosságú non-invazív megoldást nyújt a koszorúér betegségek diagnózisában. Bár a kardio-CT-vizsgálatot a miskolci Siemens CT-berendezésen is rendszeresen végzik, Kaposváron az elmúlt másfél évben több mint félezer kardio-CT-vizsgálat készült – jelentős tapasztalatot felhalmozva a módszer fontosságával kapcsolatban.

A rendezvény legkönnyebben emészthető, a szélesebb hallgatói közönségnek szóló előadását a miskolci megyei kórház fiatal és tehetséges radiográfus szakembere, Kiss Máté tartotta „Virtuális boncolás… és más” címmel, bemutatva a radiológiai diagnosztikai egy olyan szeletét is, ami nem a betegségek gyors felismerésére, hanem a patológiai tevékenység képalkotó diagnosztikával történő támogatására koncentrál. Ebből az előadásból világosan kiderült, milyen sokat segít a modern patológiai diagnosztika a betegségek okainak minél pontosabb megítélésében, valamint sok esetben a törvényszéki orvostan pontos diagnózisában. Klinikai szoftverfejlesztés Miskolc központjában A Tóth Levente főorvos által bemutatott kardio-CT-diagnosztika már fellibbentette a fátylat arról a titokról, hogy a világ egyik legsikeresebb radiológiai diagnosztikai szoftverének számító syngo.via rendszer egyes elemeit Miskolc központjában fejleszti több tucat magyar informatikus. Erről Erki Tamás,

a világszerte alkalmazott syngo.via klinikai szoftver tudásának bővülését. Összhangban A rendezvényen két érdekes előadásban még szó esett a Siemens teljes körű koncepciójába kiválóan illeszkedő hallókészülék-gyártás, -kiválasztás és -forgalmazás érdekességeiről, valamint az ultrahangdiagnosztika új lehetőségeiről, teljessé téve a Siemens átfogó egészségügyi tevékenységéről szóló mozaikot. A miskolci Siemens Városi Napon részt vevő, a régió több városából érkező hallgatók megbizonyosodhattak arról, hogy a Siemens megoldások célja nem csak a technológiai tökéletesség, hanem a rendszerszintű diagnosztikai megoldások megvalósítása, hogy ezt követően minél hatékonyabban valósulhasson meg az egészségügyi ellátás. Az ország egyik legnagyobb kórházának tapasztalatait hallgatva az is kiderült, hogy világszerte tapasztalható trend az olyan nagy kapacitású és komplexitású egészségügyi intézmények működtetése, mint a tavaly megvalósult integrációt követően több városban működő, több

László Imre szektorigazgató előadása a rendszert fejlesztő, Siemens-tulajdonú Evosoft Kft. menedzsere számolt be, bemutatva az amerikai, német, indiai és magyar programfejlesztési helyszínek közötti együttműködést. Miskolcon egy 60 fős csapat: informatikus, tesztelők és minőségügyi szakemberek dolgoznak a syngo.via rendszer továbbfejlesztésén, bevonva az együttműködésbe a B.-A.-Z. Megyei Kórház radiológusait, radiográfusait is, hiszen az ország egyik legnagyobb kórházában szerzett tapasztalatok nagymértékben segíthetik

kórházból álló B.-A.-Z. Megyei Kórház, hiszen a legmodernebb rendszerek csak bizonyos üzemméret felett válnak az ellátórendszer számára igazán gazdaságossá. A Siemens Városi Nap folyamán kiderült, hogy az egyes képalkotó- és labordiagnosztikai ágak, a szoftverfejlesztés és a felhasználókkal való együttműködés között valódi összhang valósul meg – talán ennek is köszönhető, hogy a cég az elmúlt években jelentős sikereket ért el a magyar egészségügyi ellátórendszer különböző szegmenseiben.

39 | Kórház 2012/9. Képalkotó diagnosztika

magyarországi példányát az ősz folyamán telepítik a karcagi kórházban.

menedzsment Kórház 2012/9. | 40

„Mesterek munkában” Zöldi Péter

Dr. Szabó Zsolttal, a Borsod-AbaújZemplén Megyei Kórház főorvosával, a Miskolci Kézsebész Centrum vezetőjével, a Magyar Kézsebészeti Társaság elnökével beszélgettünk. – Főorvos úr, szeptember közepén a közép-európai kézsebészek nagy sikerű kurzuson vehettek részt az Önök szervezésében, „Highlights in hand surgery – Masters at work” címmel. Mi volt a céljuk a rendezvénnyel? – Az elméleti kurzus címe „Highlights in hand surgery”, a gyakorlati kurzusé „Masters at work” volt. Az volt a célunk a hajdúszoboszlói rendezvénnyel, hogy sebészetben, diagnosztikában és termékekben bemutassuk a kézsebészet világszínvonalát a közép-európai kollégáknak. Ezeket a termékeket a jelenlegi egészségügyi környezetben nagyon nehéz megvásárolni, de ha erre nem törekszünk, akkor nem is érhetjük el ezt a célt. Az eseményt Hajdúszoboszlón rendeztük szeptember 13-16. között, a B.-A.-Z. Megyei Kórház és a Miskolci Kézsebész Centrum közös szervezésében. – Milyen múltra tekint vissza a Miskolci Kézsebészeti Centrum? – A Miskolci Kézsebészeti Centrumot hét kézsebész szakorvos üzemelteti vállalkozási formában öt éve. 2007 óta közbeszerzési eljárással a kórház közreműködőjeként működünk, a centrum felépítése és működése, a magyar gyakorlattól eltérően, a nyugati kézsebészeti ellátás mintájára rendeződött. – Milyen szakmai háttérrel lett a centrum vezetője? – Évekig dolgoztam és tanultam Svédországban, Stockholmban és Göteborgban, Strasbourg-ban a világ leghíresebb kézsebészeti klinikáján, két és fél évet a Nizzai Egyetemen töltöttem, Tokióban dolgoztam hat hónapot. Bejártam a világot, és szerencsém volt, mert 2004-ben egy kézsebészeti világkongresszus tudományos elnöke lehettem, ennek következtében megválasztottak az Európai Kézsebészeti Szakvizsga Bizottság elnökének, öt évig töltöttem be ezt a funkciót, majd megválasztottak az Európai Kézsebészeti

lyományaként az európai és világtársaság vezetése egy olyan továbbképző tervet dolgozott ki, – a meglévő forrásokat az oktatásra és tanításra koncentrálva –, amely alapján közösen elindítottunk és világszerte meghirdettünk egy regionális oktatási projektet. Ennek első, modellértékű rendezvényét a Miskolci Kézsebész Centrumra bízták.

Dr. Szabó Zsolt PhD Társaság vezetőjének, illetve a világtársaság főtitkára lettem. Elég sokat járom a világot, munkaidőm felét külföldön, oktatással, tanításokkal, bemutató műtétekkel töltöm. – Mekkora szerepet játszik a kézsebészeti ellátásban a Miskolci Kézsebészeti Centrum? – Centrumunk Magyarország legnagyobb kézsebészeti központja, évente 2000-2500 kézsebészeti műtétet végzünk. Az országban más egyetemi, illetve regionális kézsebészeti központ meg sem közelíti ezt a műtéti számot. Itthon sehol sincs hét kézsebész szakorvos, az elmúlt két-három évben a Magyarországról külföldi kongres�szusokon elfogadott előadások túlnyomó többsége Miskolcról származik. Ahhoz, hogy Magyarországon valaki kézsebészeti szakvizsgát szerezzen, szinte kötelező eljönni hozzánk, ahol mi természetesen biztosítjuk a továbbképzéshez szükséges összes feltételt. – Miért éppen Önök rendezték meg a hajdúszoboszlói kurzust? – Abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy Magyarországon és Kelet-Európában elsőként kipróbálhattuk a Dupuytrenkontraktúra terápiájára szolgáló kezelést, tesztelhettük az eredményeket betegeinknél és rendkívül jó eredményt értünk el. Ennek, illetve a nemzetközi kézsebészetben betöltött szerepünk egyenes fo-

– Miről szólt a kurzus? –  A három napos cadaver-gyakorlatot, bemutató műtéteket, tudományos oktatást, vizsgáztatást magában foglaló rendezvényt eredetileg úgy terveztük, hogy a környező országokból 50 kézsebészt hívunk meg, akik ingyenesen vesznek részt a rendezvényen. Ehhez hozzájött 15 világhírű előadó professzor, Európa leghíresebb kézsebészei a környező országokból, így terveink szerint 65 fő vett volna részt a rendezvényen. Az érdeklődés azonban minden várakozásunkat meghaladta, egy hónappal a határidő lejárta előtt le kellett zárnunk a jelentkezést, mert csak 130 fő befogadására alkalmas infrastruktúra állt rendelkezésunkre. – Miből fedezték a költségeket? – Egy ilyen kongresszus jellemző regisztrációs díja 1000 euró körüli. Az 50 meghívott szakember és az előadók költségeit részben az európai és a világ kézsebészeti szervezetének oktatási alapjának pályázatából, részben piaci szereplők támogatásaiból fedeztük. Ezért a támogatásért azért vagyunk különösen hálásak, mert teljesen világos, hogy az ennek a képzési programnak felajánlott támogatás direkt módon sosem térül meg. Az oktatási, továbbképzési célokra felajánlott források szinte humanitárius cselekedetként értékelhetőek, hozzásegítenek a szakmai fejlődéshez. Mi erre a kongresszusra néhány olyan céget kértünk fel támogatásra, amelyek termékei szorosan összefüggnek a XXI. század modern kézsebészeti elvárásaival. – Melyek ezek az elvárások? – Az aszepszis és antiszepszis szabályainak megfelelő izolációs ruházat és lepedők. Ebben a Mölnlycke Health Care kiváló partner egyszer használatos termékeivel. A legmodernebb osteoszintézis, implantátumok, lemezek és csavarok kifejlesz-

– A mai magyar kórházi és egészségügyi viszonyok között egyedülálló összefogás. – Valóban, az összefogás a legjobb kifejezés. A szakma és a szállítók összefogtak a jobb kézsebészeti ellátás bemutatása érdekében. A kurzus egyébként vizsgával zárult, amelynek része volt egy névtelen kurzusértékelés is. A résztvevők maximálisan pozitív véleménnyel értékeltek mindent: az előadásokat, a bemutató műtéteket, az előadók teljesítményét, de még a kulturális programokat is, amelyekkel a magyar és erdélyi hagyományokat mutattuk be. Összességében sikerült elérnünk, hogy ez a rendezvény megerősítse Magyarország vezető szerepét a kelet-közép-európai régióban. – Hogyan jöhetett létre a Miskolci Kézsebész Centrum? – Létezésünk elsősorban annak köszönhető, hogy öt évvel ezelőtt egy átszervezés kapcsán, bajba került a megye kézsebészeti ellátása, és csak egy új, atípusos formában lehetett megvalósítani a minőségi kézsebészeti ellátást. Erre jött létre a

Cadaver kézsebészeti operáció közben

Miskolci Kézsebész Centrum, amelynek megvalósítását a kórház maximálisan támogatta. Létrehoztunk egy sikeresen működő modellt, amelyre büszkék a sebészek, a kórház vezetése, a korábbi tulajdonos megyei önkormányzat, de leginkább a betegek. Országszerte azonban nem lehetett elterjeszteni a modellt. Pedig a Magyar Kézsebész Társaság vezetősége, 13 professzor, osztályvezető főorvos, egyetemek és nagyobb intézmények kézsebészeti és traumatológiai vezetői modellértékűnek tekintik a Miskolci Kézsebész Centrum működését. – Honnan tapasztalnak ellenállást? – Ez a modell a közintézményi formánál sokkal rugalmasabban és hatékonyabban kezeli a betegellátást és messzemenően támogatja a szakmai-tudományos fejlődést. A magyar egészségügy szereplői azonban sajnos irtóznak a „privatizáció” kifejezéstől. Pedig egy magánszervezet a rendelkezésre álló forrásokat sokkal flexibilisebben, rugalmasabban, jobban tudja felhasználni. Meggyőződésünk, hogy nem a privatizált egészségügyi intézmények ellen, hanem a rosszul működő, a gyógyításra szánt pénzt rosszul felhasználó intézmények ellen – legyenek azok privatizáltak vagy államiak – kellene fellépni. Mi látjuk, hogy ez a működési forma sikeres, ezért a Magyar Kézsebész Társaság vezetőségének egyik fontos programja az itt felhalmozott know-how megosztása és átadása a magyar ellátórendszer számára. – Mi a know-how lényege? – Mind a kórház, mind a beteg, mind az orvosok és az egészségügyi személyzet számára sokkal jobb ez a modell. Mi délután operálunk, amikor rendelkezésre áll

a szabad műtői kapacitás, munkatársainkat teljesítményük arányában motiváljuk, kikerüljük a bonyolult és szövevényes közbeszerzési eljárásokat, és azt tes�szük, amit a beteg szempontjából a legjobbnak, a leghatékonyabbnak tartunk. Nincs várólistánk, sosincs problémánk az aneszteziológus szakorvos rendelkezésre állásával, és a motivált szakemberekkel sok esetben azonos idő alatt kétszer an�nyi műtétet is el tudunk végezni. Nálunk hatékony az aneszteziológia, munkaidő alatt nincs cigarettázás, kávézás. Például nem kellett tucatnyi engedély és tanulmány ahhoz, hogy bevezessük az egyszer használatos műtőruhát. Elolvastuk a tájékoztatót, megnéztük és kipróbáltuk a ruhákat, kiszámoltuk a folyamat teljes költségét, és eldöntöttük, hogy másnaptól egyszer használatos izolációs rendszereket használunk. Ennek a racionális, szakmai alapú döntéshozatali mechanizmusnak köszönhető, hogy a teljes ellátás sokkal hatékonyabb és olcsóbb, mint a hagyományos környezetben. – Milyen együttműködést ápolnak anyaintézményükkel? – A B.-A.-Z. Megyei Kórház számára teljes körű kézsebészeti ellátást nyújtunk, sőt, ingyen biztosítjuk a kézsebészeti ügyeletet. Ezért a kórház a HBCS-finanszírozás bizonyos százalékát megtartja magának – a klasszikus, közbeszerzésen elnyert közreműködői együttműködésekkel azonos módon. – Visszatérve a hajdúszoboszlói kurzusra, mennyire tartja valószínűnek, hogy a nem vásárláshoz, hanem kizárólag szakmai fejlesztéshez kötött tudományos szponzorációs gyakorlat elterjedhet? – A támogató cégeket azzal sikerült meggyőznünk, hogy mivel fiatal, potenciálisan a jövőt képviselő orvosok és vezető szakorvosok lesznek jelen a kurzuson, fogják fel a szponzorációt befektetésként. Az ilyen rendezvényeken lehet igazán bemutatni, hogy a minőségi csúcstermék, lehet, hogy drága, de hosszú távon megtérül. Ha egy fiatalt arra tanítunk meg, hogy számítógéppel dolgozzon, később azt fog kérni magának. Ha egy sebész rájön arra, hogy milyen jó a legmodernebb izolációs technikával dolgozni, visszatér a kórházába, és azt szeretné használni. Itt tudjuk megmutatni, hogy igaz, drágább a fejlettebb varróanyag, de nem szakad el, nem kell belőle többet használni, nem kell ismét megoperálni a beteget. A szponzorok, valóban felelős szállítók számára az ilyen befektetések csak hosszú távon térülnek meg, viszont elősegítik a közjót.

41 | Kórház 2012/9. menedzsment

tésében világelső Synthes. A legújabb trendeknek számító üvegszáloptikás ar tosz kópos csukló- és kézartroszkópiát mutattunk be, ezeket az eszközöket a Storcz és az Artrex cégek gyártják. A legmodernebb varróanyagokkal és varrófonalakkal a Johnson&Johnson Ethicon üzletága és a B. Braun cég állt rendelkezésünkre. A Dupuytren-kontraktúra sebészi kezelését kiváltó injekciót pedig a Pfizer forgalmazza, ők biztosították az oktatáshoz szükséges anyagokat és modelleket. A posztoperatív kezelés során szükséges rögzítőkről és protézisekről pedig az Ortoprofil cég gondoskodott.

PARAGRAFUS Kórház 2012/9. | 42

A munkajogi szabályok hatályba lépésével összefüggő átmeneti rendelkezések Dr. Kőszegfalvi Edit

Az új Munka törvénykönyve és a módosított közalkalmazotti törvény hatályba lépésével összefüggésben megjelenő 2012. évi LXXXVI. tv. számos átmeneti szabályt fogalmazott meg.

E

zen rendelkezések egy része úgymond hatályában fenntartotta a korábbi 1992. évi XXII. évi Munka törvénykönyve egyes rendelkezéseit, hiszen az új Mt. néhány szakasza csak 2013. január 1-jétől lesz hatályos, így ezen átmeneti időtartam során a régi Mt. szabályait kell alkalmazni. A hatályba lépéshez kapcsolódó törvény a folyamatban lévő jognyilatkozatok és a hatályos kinevezés, munkaszerződés, kollektív szerződés vonatkozásában is tartalmaz előírásokat, illetőleg szabályozza, hogy az új munkajogi szabályok alapján megszűnő jogintézmények kapcsán mi a teendője a munkáltatónak. Ezen átmeneti szabályokat kívánjuk röviden ismertetni cikkünkben. 2012. december 31-éig alkalmazandó régi Mt. szabályok A munkavédelmi érdekegyeztetéssel, illetőleg a munkáltatónál működő szakszervezeti üzemi tanáccsal történő konzultációs, tájékoztatási együttműködési kötelezettség vonatkozásában még a régi munkajogi szabályokat kell alkalmaznia a munkáltatónak. Például a csoportos létszámleépítés vonatkozásában a konzultáció eljárási szabályánál a régi Mt. szabályokat kell ez év december 31éig alkalmazni. Az átirányítás, kiküldetés, kirendelés szabályai ez év végéig alkalmazhatóak, azaz a díjazás, az eljárási szabályok tekintetében így a régi Mt. szabályok szerint kell a munkáltatónak eljárnia. Fontos, hogy a betegszabadság és a fizetés nélküli szabadság tekintetében sem lépnek hatályba az erre vonatkozó

új munka törvénykönyvi szabályok ez évben, így például önerős házépítésre még 2012. december 31-éig kötelező fizetés nélküli szabadságot adni, noha ilyen jogcímen már nem köteles az új 2013. január 1-jén hatályba lépő Mt. rendelkezései szerint távollétet biztosítani a munkáltató. A szabadság mértéke vonatkozásában is a régi Mt. szabályok az irányadóak, azaz 2013. január 1-jétől kell figyelembe venni, hogy a dolgozót a munkában töltött ideje alapján illeti meg naptári évente az alapszabadság és a pótszabadság. Például, ha 30 napot meghaladó keresőképtelenség áll fenn, akkor 2013. január 1-jétől a távollét időtartama nem jogszerű idő, erre nem illeti meg a munkavállalót szabadság a következő évtől. Erre figyelemmel a munkáltatónak nem kell újraszámolnia az ez évi szabadságot, kizárólag a gyermek után járó szabadság tekintetében kell arányosítania, hiszen 2012. július 1-jétől a gyermek után járó szabadságot az a szülő veheti igénybe, aki a gyermeket saját háztartásában gondozza vagy neveli. Azaz, ha 2012-ben megállapításra került a gyermek után járó szabadság olyan szülő részére is, aki nem saját háztartásában gondozza a gyermeket, akkor a szabadság már 2013. július 1-jétől részére nem állapítható meg, arányosítani kell a január 1. és június 30-a közötti időtartamra a szabadság mértékét. Fontos rendelkezés, hogy a távolléti díj számítási módjára vonatkozó szabályokat is még a régi Mt. szerint kell a 2012es vonatkozásában alkalmazni, hiszen az új távolléti díjra vonatkozó jogszabályi rendelkezések 2013. január 1-jén fognak hatályba lépni. Átmeneti rendelkezések a régi munka törvénykönyvi szabályok alkalmazása tekintetében A jogalkotó rendezte az új munka törvénykönyve, illetve a módosított közalkalmazotti törvény hatályba lépése előtt tett jognyilatkozatok, vállalt kötelezettségek vagy megkötött megállapodások jogi sorát. A teljesség igénye

nélkül a leglényegesebb átmeneti intézkedések az alábbiak. Egyoldalú jognyilatkozatok, kötelezettségvállalások, munkáltatói szabályzatok 2012. július 1-je előtt tett egyoldalú dolgozói, munkáltatói nyilatkozatok, kötelezettségvállalások a közléskor hatályos jogszabályi előírások alapján kerülnek elbírálásra. Így például az Mt. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatóknál a felmondási időre vagy a végkielégítésre még a régi Mt. szabályait kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a felmondási idő lejárta, azaz a jogviszony megszüntetése már 2012. július 1-je utáni időpontra esik. Ugyanakkor a kötelezettségvállalások, így például a munkáltatói szabályzatok tekintetében már alkalmazni kell az új Munka törvénykönyve rendelkezéseit, amely akkor engedi ezen szabályzatok azonnali hatályú felmondását vagy egyoldalú visszavonását, ha a közlést követően olyan jelentős változás áll be a munkáltatónál, amely lehetetlenné teszi a vállalt kötelezettség teljesítését, vagy az aránytalan terhet, sérelmet jelentene. Ilyen indokok alapján mondható fel azonnali hatállyal például egy szociális segélyezésre vagy egy cafeteriarendszer biztosítására vonatkozó egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmazó munkáltatói szabályzat, és ha ezen törvényben nevesített okok nem állnak fenn, akkor az azonnali hatályú felmondás nem jogszerű. Az 1992. 07. 01. előtti jogviszony ös�szeszámítása tekintetében szintén átmeneti rendelkezés került meghatározásra azzal, hogy a régi Munka törvénykönyve hatályba lépése előtt áthelyezéssel keletkezett munkaviszonyt a továbbiakban is úgy kell tekinteni, mintha azt a jelenlegi munkáltatójánál szerezte volna a dolgozó: az áthelyezési lánc megszakadásáig a munkaviszonyt figyelembe kell venni az új munkáltatónál is, kivéve a végkielégítés számításánál.

Változó munkahely, felmondási tilalom, jogviszony-megszüntetés átmeneti szabályai Az új Munka törvénykönyve alapján nincs lehetőség a dolgozó kinevezésében, munkaszerződésében változó munkahelyet meghatározni. Ha az okmány változó munkahelyet tartalmaz konkrét munkahelye megjelölése nélkül, akkor azt a telephelyet kell a munkavégzés telephelyének tekinteni, ahol a dolgozó munkát végez. Ha pedig jelölve van a változó munkahelynél a munkáltató telephelye, székhelye, akkor ez lesz a munkavégzés helye. Azaz a törvény erejénél fogva július 1-jétől a változó munkahelyre vonatkozó rendelkezés hatályát veszti. Célszerű ezért, ha a munkáltató és a dolgozó a munkaszerződésben, kinevezésében pontosan megjelöli a munkavégzés helyét a korábbi változó munkahelyi előírás törlése mellett, hiszen ennek hiányában a törvény rendelkezései kerülnek alkalmazásra. Ugyanakkor a munkáltató telephelye is megjelölhető munkavégzés helyeként, ha pedig több telephely van, akkor több telephely is meghatározható. Az új Munka törvénykönyve „elállásra” vonatkozó szabályát csak a 2012. július 1-je után létesített jogviszonyok vonatkozásában lehet alkalmazni. Az elállás jogintézménye azt jelenti, hogy bármelyik fél elállhat a jogviszonytól a munkaszerződés, kinevezés megkötés napja és a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony kezdetének napja közötti időszakban, ha olyan körülmény, lényeges változás következik be, amely lehetetlenné tenné a jogviszony teljesítését vagy aránytalan

sérüléssel járna. E szabály csak akkor alkalmazható, ha a kinevezés vagy a munkaszerződés 2012. július 1-je után kerül megkötésre. Nagyon fontos átmeneti szabály, hogy a jogviszony megszűnésére, megszüntetésére vonatkozóan mindig az erre irányuló közléskor hatályos munkajogi szabályokat kell alkalmazni. Jelentek meg új megszüntetési jogcímek is, azonban a munkáltató részéről az azonnali hatályú felmondás csak 2012. július 1-je után alkalmazható. Úgyszintén az Mt. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatók tekintetében nem lehet alkalmazni az új Mt. felmondási idő maximalizálására vonatkozó szabályait, azaz nem lehet rövidebb felmondási időt, végkielégítést meghatározni, hiszen a 2012. június 30-án hatályos Mt. szabályok az irányadóak, ha a felmondás közlésére ezen időtartamig került sor. Munkaidő, túlmunka, munkaidőkeret A Munka törvénykönyve munkaidőkeretre vonatkozó általános szabályait az egészségügyben a gazdasági, műszaki igazgatási területen lévő dolgozókra lehet alkalmazni. A munkaidőkeret vonatkozásában az új Munka törvénykönyve hatályba lépése előtt közölt, és még folyamatban lévő munkaidőkeretre vonatkozóan az átmeneti szabály rendelkezik. Ennek alapján a törvény hatályba lépése előtt kezdődött és 2012. június 30-án le nem járt munkaidőkeretet és ahhoz kapcsolódó beosztást a lejártáig változatlan formában, a régi Mt. szabályai szerint kell figyelembe venni. A régi Mt. alapján történő munkaidőkeret vonatkozásában azonban három kivétel került megfogalmazásra. Az egyik, amikor megszűnik a munkaidőkeret lejárta előtt az adott dolgozó jogviszonya, ebben az esetben már attól függően, hogy milyen jogcímen szűnt meg a jogviszony, alkalmazni kell az új Munka törvénykönyvnek ide vonatkozó szabályait. Ugyanis az új törvénykönyv eltérő módon rendezi, ha a munkaidőkeret időtartama alatt a törvényes munkaidőnél rövidebb időtartamot dolgozik le a dolgozó. Ezen új szabályokat tehát alkalmazni kell még akkor is, ha a régi Mt. alapján kihirdetett munkaidőkeretben dolgozott a jogviszonyát megszüntető dolgozó. A másik ilyen kivétel, hogy a munkáltatónak lehetősége van a munkaidőkeret kapcsán közölt munkaidő-beosztást annak kezdete előtt 4 nappal módosítani, ha működésében, gazdálkodásában előre nem látható körülmény merül fel. Ezzel a szabállyal akkor is élhet a munkáltató, ha korábban, az új Mt. hatályba lépése előtt közölt mun-

kaidőkerettel összefüggő munkaidő-beosztásról van szó. A harmadik kivétel az önkéntes tartalékos katonai szolgálattal függ össze, az erre való tekintettel adott szabadság 2012. 07. 01-jétől is kiadható. A Munka törvénykönyvének a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályait alkalmazni kell mind az Mt., mind a Kjt. hatálya alá tartozó dolgozóknál: az új Mt. szerint évi 250 óra a munkáltató által egyoldalúan elrendelhető. Mivel az új Munka törvénykönyve 2012. 07. 01-jével lép hatályba, így a 2012-es évben összességében 225 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el a dolgozó számára, azaz itt az átmeneti rendelkezés arányosítást vezetett be. Az átmeneti rendelkezés körében szabályozta a jogalkotó azt, hogy 2012. 07. 01. és 2012. 12. 31. között a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása alapján átlagkereset megfizetése esetén távolléti díj jogcímen, de a régi Mt. szabályok szerinti átlagkereset szabályait kell alkalmazni. Így, ha határozott idejű munkaviszony megszüntetésénél felmondásra, végkielégítésre kerül sor, akkor az átlagkeresetre vonatkozó régi Mt. szabályok szerint kell kifizetni a dolgozónak a juttatását, úgyszintén az átirányítás vonatkozásában, vagy a jogellenes jogviszony megszüntetésénél az elmaradt munkabér számításánál, illetőleg a dolgozói kártérítési felelősség vagy a munkáltató károkozása esetén az elmaradt jövedelem kiszámításánál. Tehát alkalmazni kell átmenetileg a régi Mt. átlagkereset számítására vonatkozó szabályokat azzal, hogy 2012. 07. 01-től már átlagkereset számítási szabályokat nem találjuk az új Munka Törvénykönyvében, helyébe a távolléti díj szabályai léptek. A szabadság és a fizetés nélküli szabadság átmeneti szabályai A szabadság és annak kiadására vonatkozó új munkajogi szabályok 2013. 01. 01-jével lépnek hatályba. Ugyanakkor, a hatályba léptető rendelkezés szabályozta, hogy a 2012. 07. 01-jét megelőzően igénybe vett fizetés nélküli szabadság jogi sorsa hogyan alakul, ha az már átnyúlik az új Mt. hatályba lépése időtartamára. Egyértelművé tette a jogalkotó, hogy a 2012. 07. 01-je előtt igénybe vett fizetés nélküli szabadságokra a régi Mt. szabályait kell alkalmazni. Így például, ha a gyermek gondozása címén a gyermek 12 éves koráig kívánja a szülő igénybe venni azt a fizetés nélküli szabadságot, amelyet 2012. 07. 01. előtt igényelt, akkor erre lehetősége van, noha az új Mt. szabályok

43 | Kórház 2012/9. PARAGRAFUS

Az új Munka törvénykönyve nem ismeri a munkáltatói jogutódlást, helyette a munkáltató személyében történt változás rendelkezéseit alkalmazza. Ez a közalkalmazotti szférában akkor alkalmazható, ha szintén a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatóvá alakul át a korábbi munkáltató. Az eljárási szabályok módosultak az új Munka törvénykönyvénél, és így rendelkezni kellett, hogy az írásos tájékoztatásra vonatkozó előírásokat csak akkor kell a munkáltatónak alkalmaznia, ha 2012. július 15-je után került sor a gazdasági egység átalakulására vagy átvételére. Úgyszintén: a dolgozó felmondási, felmentési jogát is csak akkor gyakorolhatja a munkáltató személyében bekövetkezett változáshoz kapcsolódóan, ha 2012. június 1-je után került sor a gazdasági egység átvételére. Ugyanis a korábbi Mt. szabályok alapján, a jogutódlás esetén a dolgozó nem élhetett e megszüntetési móddal.

PARAGRAFUS Kórház 2012/9. | 44

majd ezt a gyermek 10 éves koráig teszik lehetővé. Úgyszintén, ha valaki önerős lakásépítésére kapott fizetés nélküli szabadságot, és ennek lejárta 2012. 07. 01. után következik be, ez a szabadság változatlanul hatályos, noha az új Mt. ezen a jogcímen már nem teszi kötelezővé a munkáltató számára a fizetés nélküli szabadság biztosítását. A gyermek ápolására és gondozása céljára megállapított fizetés nélküli szabadság 6 hónapra járó szabadság pénzbeli megváltása tekintetében is átmeneti szabály került megfogalmazásra. Az új Mt. ugyanis már nem tartalmazza ezt a szabályt, ugyanakkor a régi Mt. lehetővé tette, hogy ezen a jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára járó szabadság pénzben megváltásra kerüljön. Ezen pénzbeli megváltási szabály 2012. 12. 31-jéig alkalmazható, ezen időtartamig lehetősége van a munkáltatónak megállapodni a dolgozóval a szabadság pénzbeli megváltásáról. Kártérítési szabályok Az új Mt. igen szigorú kártérítési szabályokat vezetett be, hiszen a súlyos gondatlanság esetén is, fő szabály szerint a munkáltató megtéríttetheti a teljes kárt a dolgozóval. Szükséges e körben utalni arra, hogy a jogállási törvény az egészségügyi dolgozók vonatkozásában kizárólag egészségügyi tevékenységgel okozott kár esetén korlátozza ezt a mértéket négy hónapra. Ugyanakkor rendeznie kellett a jogalkotónak, hogy az új törvény hatályba lépése előtt bekövetkezett károkozó magatartás esetén milyen szabályokat kell alkalmazni. Egyértelművé tette az átmeneti rendelkezés, hogy a régi Mt. szabályai az irányadóak, ha azonban a károkozó magatartása nem állapítható meg, akkor a kár tényleges bekövetkezésének időpontjában hatályos munkajogi szabályokat kell alkalmazni. Így, ha a károkozó magatartás nem állapítható meg, de a kár 2012. 07. 01. után következett be, akkor már az új Mt. szabályokat, ha korábban, akkor a régi Mt. szabályai szerint kell a kártérítést elbírálni. Ezzel összefüggésben szükséges utalni arra is, hogy a korábbi Mt. lehetővé tette, hogy a munkáltató a kollektív szerződésében meghatározza azt az összeghatárt, amely alatt közvetlen kártérítésre kötelezheti a dolgozót. A 2012. 07. 01-jén hatályba lépő új Mt. erre már nem ad lehetőséget, így a kollektív szerződés erre vonatkozó rendelkezése a törvény erejénél fogva érvénytelenné válik. Az új Mt. a fogalom-meghatá-

rozások között szerepelteti a hozzátartozó fogalmát is. Az átmeneti szabály ezáltal rendelkezik arról, hogy amennyiben a kollektív szerződés vagy a felek közeli hozzátartozót nevesítenek, akkor ezen az új Mt-nek a hozzátartozói fogalmát kell érteni. Szükséges felhívni a figyelmet, hogy a közalkalmazotti törvény nem tartalmaz nyugdíjas fogalmat, – noha maga a Kjt. sokszor utal a 37/B. §-ra –, hanem helyette a Mt-nek az értelmező rendelkezései között található meg az a nyugdíjas-fogalom, amelyet a közalkalmazotti szférában is alkalmazni kell (Mt. 294. § d.) pont). Tisztségviselő, szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelmi szabályai Az új Mt. szűkítette az érdekképviseleti szervezetek tisztségviselőnek munkajogi védelmére vonatkozó szabályait, hiszen csak a közalkalmazotti tanács és üzemi tanács elnökét illeti meg ez az új védelem, illetőleg taglétszámhoz kötött a szakszervezeti tisztségviselői létszám, amelyhez munkajogi védelem kapcsolódhat. Ugyanakkor átmeneti szabályként megfogalmazza, hogy a 2012. 07. 01. előtt megválasztott üzemi és közalkalmazotti tanácstagot, illetőleg szakszervezeti tisztségviselőt még 2012. 12. 31-éig megilleti a védelem. A szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkaidőkedvezmények tekintetében is született átmeneti szabály, amely kimondja, hogy a 2012. 01. 01-jén hatályos taglétszám lesz az irányadó. Kollektív szerződések kapcsán fontos szabály, hogy nem csak a közalkalmazotti, hanem most már, az új Mt. szerint az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatóknál is a taglétszámhoz kötődik a kollektív szerződéskötési jogosultság. Ha a 2012. 01. 01-i taglétszám alapján nem állapítható meg a 10%-os küszöb, amely az adott szakszervezetet jogosulttá teszi kollektív szerződéskötésre, akkor a szakszervezet által kötött ilyen kollektív szerződés 2013. 01. 01-jével hatályát veszti. Ha azonban 2012. 01. 01-jén ez a 10%-os mérték megvolt, és később csökken a taglétszám 10%-kal, ez nem befolyásolja a kollektív szerződés hatályát, tehát a kollektív szerződés nem fogja automatikusan hatályát veszteni. Az új Mt. lehetővé teszi, hogy a munkáltató a mindenkori minimálbér háromszorosáig terjedő igényeit munkaügyi jogvita kezdeményezése helyett közvetlen, a munkavállalóhoz intézett fizetési felszólítással érvényesítse. Ehhez kapcsolódóan azonban az átmeneti szabály úgy rendelkezik, hogy akkor is lehet alkalmazni ezt a szabályt, ha maga a

munkáltatónak az igényérvényesítésére vonatkozó joga az 2012. 07. 01. előtt keletkezett. Így, ha a kártérítési igény 2012. 07. 01. előtt született, és összege a minimálbér háromszorosát nem éri el, akkor bírósági eljárás helyett közvetlen fizetési felszólítással is érvényesítheti a munkáltató az új Mt. szabályai szerinti igényét a dolgozóval szemben. Megszűnt jogintézményekhez kapcsolódó átmeneti szabályok Tanulmányi kedvezmények A régi Mt. részletes szabályokat tartalmazott, hogy iskolarendszerű képzésben résztvevő alkalmazottak milyen kedvezményekben részesülnek a tanulmányi időtartam alatt. Igaz, hogy ezek többségében – az általános iskolai tanulmányok kivételével – illetmény nélküli munkaidő-kedvezmények voltak, mégis, a munkáltatónak kötelessége volt ezt a dolgozó számára biztosítani. 2012. 07. 01-jétől ilyen kötelező, törvényen alapuló munkaidő-kedvezményeket nem tartalmaznak a munkajogi szabályok – a munkáltató tanulmányi szerződés keretében vállalhatja e kedvezmények biztosítását. Ugyanakkor rendelkeznie kellett a jogalkotónak az átmeneti szabályok körében, hogy mi lesz a jogi sorsa a korábban törvény alapján járó tanulmányi munkaidőkedvezményeknek. Az új Mt. hatályba lépése előtt megkezdett tanulmányok vonatkozásában a régi Mt. szabályait kell alkalmazni. Ezen szabályokat – legfeljebb a jogszabály vagy az oktatási intézmény szabályzata által előírt képzés időtartamára – mindaddig figyelembe kell venni a munkáltatónak, ameddig a dolgozó nem fejezi be a tanulmányait. Azaz, ha a képzés időtartama alatt a dolgozó nem szerzi meg a szükséges iskolai végzettséget, a munkáltatót már nem köti a régi Mt. szabálya, nem köteles a tanulmányi kedvezményeket biztosítani, legfeljebb erre vonatkozóan köthet tanulmányi szerződést a dolgozóval. Fegyelmi eljárás megszűnése A közalkalmazotti törvény megszüntette a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályokat, ugyanakkor rendezte, hogy a 2012. 07. 01. előtti fegyelmi eljárások vonatkozásában mi a teendő. Kimondja, hogy a folyamatban lévő fegyelmi eljárás 2012. 07. 01-jével megszűnik. Ha a munkáltató a dolgozói kötelezettségszegéshez kapcsoltan valamilyen hátrányos jogkövetkezményt kíván alkalmazni, akkor a Mt. rendelkezései alapján kollektív szerződésben, ennek hiányában

Jogállási törvényhez kapcsolódó átmeneti szabályok A 2012. évi LXXIX. törvény az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról, a jogállási törvény módosító szabályához kapcsoltan átmeneti rendelkezéseket is megfogalmazott, részben az önkéntes többletmunka megállapodás, részben pedig a mun-

kaidőkeret és a munkaidő-beosztás vonatkozásában. A munkaidőkeret és a munkaidő-beosztásánál azt mondja ki, hogy a 2012. 07. 01-jei előtt közölt munkaidőkeret és munkaidő-beosztások vonatkozásában a Mt. rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni a jogállási törvény rendelkezéseit, azaz a fentiekben ismertetett munkaidőkerethez kapcsolódó átmeneti szabályokat az egészségügy területén is alkalmazni kell. A törvény rendezte a 2012. 06. 30áig megkötött önkéntes többletmunka megállapodások sorsát is. Az átmeneti rendelkezés szerint ezek a megállapodások 2012. 08. 01-jén a törvény erejénél fogva szűnnek meg, kivéve, ha erre vonatkozóan a felek eltérően rendelkeznek. Ha erre sor kerül, hatályban maradnak az önkéntes többletmunka megállapodások, azzal azonban, hogy mivel korábban csak határozott időre lehetett ilyen önkéntes többletmunka megállapodást kötni, a 2012. 06. 30-án hatályos felmondási okok mellett lehet ezeket az önkéntes többletmunka megállapodásokat felmondani. Indokolás nélkül nem, hanem kizárólag a törvényben nevesített módon mondható fel mind a munkáltató, mind az egészségügyi dolgozó részéről a 2012. 07. 01-jén

kötött és hatályában fenntartott önkéntes többletmunka megállapodás. Összességében elmondható, hogy az új Mt., a közalkalmazotti törvény és a jogállási törvény módosításához kapcsoltan szükséges a munkáltatóknak megismeri az átmeneti rendelkezéseket, illetőleg figyelemmel kell lenni arra, hogy melyek azok az új munkajogi szabályok, amelyek csak 2013. 01. 01-jével lépnek hatályba, és ehhez kapcsoltan milyen jogszabályi előírásokat kell alkalmazniuk ez év december 31-éig. Az új törvényi rendelkezések mellett figyelemmel kell lenniük tehát az egyes régi Mt.-rendelkezésekre is, és természetesen az új törvényi rendelkezések hatályba lépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket is alkalmazni kell. Az egészségügyi ágazatban az Mt. és a közalkalmazotti törvény mellett változatlanul alkalmazni kell a jogállási törvényt mint ágazati speciális szabályt, illetőleg a közalkalmazotti és jogállási törvényhez kapcsolódó végrehajtási kormányrendeleteket is (356/2008. (XII. 31.) Kormányrendelet és 138/2012. (VI. 29.) Kormányrendelet). Következő cikkünkben a legfontosabb új munka törvénykönyvi, illetőleg közalkalmazotti törvényi jogintézményeket fogjuk ismertetni.

45 | Kórház 2012/9. PARAGRAFUS

a dolgozó munkaszerződésében, kinevezésében kell rögzíteni, hogy milyen jogkövetkezményekkel sújtható a dolgozó. Azaz szabályozni kell, hogy a jogviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetén milyen, a kötelezettségszegés súlyával arányos, hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg a munkáltató. Fontos új szabály, hogy 2012. 07. 01-jétől egyhavi alapbérnek megfelelő vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmények is alkalmazhatóak. Nagyon fontos, hogy ha a kollektív szerződésben nem szabályozzák, vagy ha nincs kollektív szerződés és nem szerepel a dolgozó munkaszerződésében, kinevezésében, hogy a munkavállalói vétkes kötelezettségszegésért milyen jogkövetkezményekkel sújthatják, akkor nem alkalmazható az Mt. 56. §-ban foglalt rendelkezés.

Kommunikáció Kórház 2012/9. | 46

Szívelégtelenség-ambulanciákra lenne szükség Sándor Judit

A szakértők tapasztalatai és az OEP adatai is azt mutatják, hogy magas azoknak a betegeknek a száma, akik folyamatos szakorvosi kontroll nélkül élnek, miközben szívelégtelenségben szenvednek. A protokoll szerinti kezelés nem valósul meg a gyakorlatban, aminek következtében magas a betegségből fakadó mortalitás.

A

szívelégtelenség végstádiumú betegség, a népesség elöregedésével egyre nagyobb a jelentősége van a betegség kezelésének. Becslések szerint hazánkban a lakosság 1,6 százalékát érinti (ez 160 ezer ember), előfordulási gyakorisága az életkorral nő, de a fiatalabb korosztályban is megjelenik, hangzott el a Magyar Egészségkommunikációs Egyesület (MEKE) szeptember közepi találkozóján. A szakmai fórumon a betegség felismeréséről, kezeléséről, és a gyógyító szervezeti hálózat megteremtésének szükségességéről beszéltek a résztvevők: Merkely Béla professzor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke, Tomcsányi János professzor, a Szakmai Kollégium Kardiológiai tagozatának elnöke és Nyolczas Noémi kardiológus, az ÁEK főorvosa. Rendkívül magas a betegség mortalitása: a kezeletlen betegek egyharmada egy éven belül meghal, 40–50 százalékukat öt éven belül éri utol a halál. A szívelégtelenséget nem szokták komolyan venni a betegek – Tomcsányi professzor tapasztalatai szerint néha olyannyira nem, hogy a páciensek nem járnak rendszeres kontrollra, pedig a pontos és jó gyógyszerbeállítás, a rendszeres vizsgálatok jelentősen javítják az életkilátásokat és az életminőséget. Ezen kívül súlyosabb esetekben lehetőség van eszközös terápiákra is, kamraműködést támogató eszközök igénybevételére, illetve végső esetben transzplantációra. A betegek egy része azonban el sem jut, vagy nem időben jut el az orvoshoz. Bár a professzor szerint a kórkép viszonylag egyszerűen diagnosztizálható, ez sokszor

elmarad, mivel például a beteg fulladásának okát a pulmonológus próbálja kideríteni, más tüneteiét a belgyógyász. Itt is fontos az időtényező, a korai felismerés. Éppen ezért nagyon sok múlik a beteggel először találkozó háziorvoson, mutatott rá Tomcsányi professzor, aki hozzátette: a családorvos felelőssége, hogy a páciensét szakorvoshoz irányítsa. Észlelnie kell, hogy a tüdőgondozóba küldött betegnek a felírt gyógyszerektől javul az állapota vagy sem, s ha nem, az ő felelőssége tovább küldeni kardiológushoz. Azonban a családorvosok a kardiológusokhoz hasonlóan túlterheltek, a szűkös finanszírozás és a munkaerőhiány miatt kevés a betegeket gondozó szaknővér és szakorvos, hívta fel a figyelmet Merkely professzor. Megkezdték az ambulanciák szervezését Míg Svédországban az érintett betegek 90 százalékát szívelégtelenség-ambulanciákon kezelik, addig nálunk csak kis előrelépés történt, az is a szakmának köszönhetően, alulról jövő kezdeményezésként, az OEP támogatása nélkül. Bár minden szükséges eszköz megvan a betegek ellátásához, az ambulanciák hiánya következtében ma a gondozás inkább sporadikus. Éppen ezért a szakma konszenzusra jutva fogalmazta meg, hogy törekedni kell a szívelégtelenségben szenvedő betegek élettartamának meghosszabbítására, életminőségük javítására, hospitalizációjuk csökkentésére, azáltal, hogy megszervezik a gondozásukat, illetve a kardiológiai ellátáshoz kapcsolódva szívelégtelenség-ambulanciákat hoznak létre és működtetnek. A speciális ambulanciák kialakítására az egyetemi klinikákon, kardiológiai centrumokban, valamint a megyei kórházakban kerülhet sor. Itt történne az optimális gyógyszeres kezelés beállítása a kifejezetten erre a feladatra specializálódott szakorvosokkal és a munkájukat segítő szívelégtelenség-szakápolókkal. Ha a beteg a gyógyszeres és a beültetett eszközös terápia ellenére sem érzi jól magát, felkerülhet a szívtranszplantációs várólistára. Jelenleg nyolc ambulancia működik, de reményeik szerint továbbiak is szerveződ-

nek, s jó esetben 20-25-öt is elérheti a számuk, mondta Nyolczas Noémi. A speciális ambulanciák első sorban a fokozottan kockázatos állapotú betegek ellátását végzik, ők teszik ki a betegpopuláció egyharmadát, vagyis 50-60 ezer emberről lehet szó. Ennyi beteg ellátásához azonban ideális esetben száz ambulancia is kellene. Ha ez megvalósulna, akkor a modellezések szerint ötezerrel kevesebben halnának meg, és 40 ezer helyett 10 ezer hospitalizációval kevesebb történne, ami 5,3 milliárd forintos megtakarítást eredményezne. Ahhoz azonban, hogy egy-egy szívelégtelenség-ambulancia 700 beteget el tudjon látni, legalább két, teljes munkaidőben dolgozó orvosra, és legalább egy szívelégtelenség-szakápolóra van szükség, akiknek a munkáját jó esetben dietetikus, gyógytornász, szociális munkás és pszichológus segíthetné. Szükség lenne regiszterre is Mint a világon mindenhol, nálunk is „óriási a rés” a szakmai ajánlások és a napi gyakorlat között, fogalmazott Tomcsányi professzor. A szívelégtelenséggel kórházba felvettek egyharmadánál elkerülhető lenne a hospitalizáció a megfelelő gyógyszeres kezeléssel, annak kontrolljával. A terápia azonban jelenleg nem mindig eredményes, mert nem megfelelő a betegek diagnózisa; a betegmenedzsment, és az alkalmazott gyógyszeres terápiák nagyban eltérnek a szakmai ajánlásoktól. A hiányosságok között legalább olyan súllyal esik latba az anyagi kérdés, mint a humán erőforrás kérdése is. Általánosságban mondható, hogy kevés a kardiológus szakorvos, nagy az eltérés az ország egyes területei között: van olyan megye, ahol mindössze öt-hat kardiológus dolgozik. Merkely Béla arra hívta fel a figyelmet, hogy szívelégtelenség-regiszterre lenne szükség a megfelelő szakmai munkához: az adatokból képet kaphatnának a betegség etiológiájáról, a társbetegségekről, a korosztályi megoszlásról, a státusz súlyosságáról és az alkalmazott terápiák hatékonyságáról, ami a finanszírozó számára is fontos információkkal szolgálna. A kardiológus szakma azonban a szükséges források nélkül sem létrehozni, sem fenntartani nem képes egy regisztert.

Lóránth Ida

A Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Centruma az ország egyik legjobban felszerelt, speciális ellátást nyújtó, magasan kvalifikált orvos és nővérgárdával dolgozó intézménye. Igazgatójával, Merkely Béla professzorral eredményeikről, a szívtranszplantáció jelenlegi sikereiről, intézménye kapacitásgondjairól beszélgettünk. – Az új, már eddig is többszörösen átalakított egészségügyi rendszer az Önök klinikáját jelölte ki a nyugat-budai nagytérség legmagasabb progresszivitási szintű, szív- és érrendszeri betegeket ellátó szolgáltatójává. – A világon mindenütt, de elsősorban Európában a szív- és érrendszeri betegeket nagy kardiovaszkuláris centrumokban látják el. Ezek a központok mind a tudományos kutatások területén, mind felszereltségükben és szaktudásukban megfelelnek a 21. század elvárásainak. Az adott ország szív- és érrendszeri betegei ezekben kapják meg az állapotuknak leginkább megfelelő komplex kezelést. Az SE Szív- és Érgyógyászati Klinikája jelenleg az ország legnagyobb kapacitással rendelkező kardiovaszkuláris intézménye. Mind felszerelése, mind a rendelkezésre álló szakmai kvalitások okán elmondható, hogy betegellátásunk vetekszik bármely nyugat-európai nagy kardiovaszkuláris centrum szolgáltatásának a minőségével. Gyógyítási eredményeink tekintetében sem maradunk le az európai élvonaltól. Központunkban a felnőtt szív- és érrendszeri betegek teljes körű ellátást kapnak: a modern képalkotó diagnosztikától a műtétig. Beleértve ebbe a szívtranszplantációs beavatkozásokat is. Ellátjuk többek között a súlyos keringési sokkos,

az újraélesztett, a nagyér-katasztrófán átesett betegeket. Érsebészet esetében a gyakorlat azt mutatja, hogy az ország csaknem teljes területéről érkeznek hozzánk a betegek. Gyermekkardiológiai részlegünk nincs, ez az ellátás a szintén jól felszerelt Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet hatáskörébe tartozik. – Az említett feladattal megbízott centrumként változott-e az ellátási területük, a korábbinál több, esetleg kevesebb beteg ellátására kötelezettek?

Prof. dr. Merkely Béla

Pályakép Dr. Merkely Béla 1991-ben summa cum laude minősítéssel végzett a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi karán. 1996-ban belgyógyászati, 1998ban kardiológiai szakvizsgát tett, majd nemzetközi aritmológusi és intervencionális kardiológiai licencet, 1999-ben PhD, 2006-ban az MTA doktora fokozatot szerzett. 2009-től egészségügyi szakmenedzser. Jelenleg a SE Szív- és Érgyógyászati Klinikájának igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanár és a Magyar Kardiológusok Társasága elnöke.

– A számunkra jelenleg kijelölt ellátási körzet, melynek határait minden bizon�nyal korrigálják majd, korántsem akkora, mint ahány beteget a meglévő kapacitásainkkal el tudnánk látni. Vagyis az a magas szintű felszereltség és szakmai tudás, amely fellelhető nálunk – és ennek révén a betegek valóban a legmagasabb szintű ellátásban részesülhetnek –, jelenleg részben kihasználatlan. Büszkén mondhatom, hogy nálunk nagyon sok, kiválóan képzett fiatal orvos teljesít szolgálatot, közülük többen jelentős szakmai tapasztalattal felvértezve nemrégen tértek haza neves külföldi klinikákról. Úgy vélem, ha a területi korlátok miatt centrumunk kapacitását a jövőben nem tudnánk kihasználni, ezek a fiatal orvosok előbb-utóbb búcsút mondanának nem csak az intézménynek, de az országnak is. Információim szerint az idén júliusban meghirdetett ellátási kötelezettségek korrekciója megtörténik a szív- és érsebészet területén. Biztos vagyok benne, hogy a kedvező változások által a kapacitásunkhoz méltó ellátási területhez juthatunk. A kijelölt területhatárok ellenére mi – csakúgy, mint korábban – továbbra is nagyon sok, ellátási területünkön kívülről hozzánk érkező beteget látunk el. A kapacitásunk tehát adott, teljesítményünket pusztán a volumenkorlát szűkíti. Pozitívumként értékelhető finanszírozási változás viszont az akut infarktusos esetek kezelésének TVK alól való felszabadítása. – Az elmondottakból az következhet, hogy kapacitásuk és egyéb optimális adottságaik révén akár az ország Dunától nyugatra eső felében élő szív- és érrendszeri betegeinek a teljes körű klinikai ellátására is képesek volnának? – Számtalan esetben, amikor a beteg állapota nem igényli a legmagasabb szintű ellátást, természetesen a 2. progresszivitási szintű intézmények kardiológiai osztályain is

47 | Kórház 2012/9. KÓRHÁZI VIZIT

Hat újszíves a transzplantációs osztályon

KÓRHÁZI VIZIT Kórház 2012/9. | 48

biztonsággal kezelhető. A speciális és súlyos esetek kerülnek a nagy centrumokba, mint például bizonyos, a magas szintű felszereltséget és szaktudást igénylő elektro fiziológiai vizsgálatok, a pitvar-fibrilláció ablációja, a szűnni nem akaró, életet veszélyeztető ritmuszavaroknak az ablációja, vagy a nem koszorúér típusú beavatkozások (pl. aortabillentyű percutan operációja). Tehát mindazok a beavatkozások, amelyek megfelelő minőségű felszereltség és szakmai háttér nélkül máshol nem végezhetők el. A Semmelweis-tervben is az áll, hogy a nagy intézmények kapják a centrális feladatokat. Természetesen ezek a központok is ellátnak 2-es progres�szivitású feladatokat. Az ország jelenlegi kardiológiai központjai, megyei szinten is kiválóan ellátják a szív- és érrendszeri betegeket, ám szinte mindenütt előfordul, hogy vannak olyan betegeik, akiket speciális eszközök és gyakorlat hiányában nem tudnak ellátni. Ezek a betegek csak a kiemelt országos centrumokban kaphatják meg a számukra optimális kezelést. Jelenleg Buda és környéke, Fejér megye és Győr-Sopron megye lakossága egy részének a legmagasabb szintű kardiológiai, szív- és érsebészeti ellátását is végezzük. – Előfordulhat, hogy valahol, egy vidéki centrumban kezdik el a szív- és érrendszeri beteg kezelését, majd amikor kiderül, hogy késik annak az elvárható eredménye, a pácienst tovább utalják önökhöz? – Mint már hangsúlyoztam, kiváló kardiológiai központok működnek megyei központokban. Ezek az intézmények tisztában vannak a saját lehetőségeikkel, így általában időben, még a beavatkozás megkezdése előtt hozzánk irányítják a beteget. Például súlyos szívelégtelenség, eszközös keringéstámogatás, aorta-disszekció, percutan aorta billentyű beültetés, bal közös főtörzs speciális intervenciója, vagy a nagymértékben elmeszesedett erek rotablációja esetében. A jelenlegi, háromszintű szisztémában nehéz pontosan meghatározni egy adott intézmény adott betege kezelésének a megfelelő kompetenciaszintjét. Úgy gondolom, a kardiológia területén szükség van a rendszer kellően rugalmas kezelésére, amely így működhet gördülékenyen. – Évek óta országos gond, hogy egyre kevesebb a kardiológus, a speciális tudással felvértezett szív- vagy érsebész. Nincs utánpótlás, a fiatalok inkább külföldre távoznak. Feltételezem, hogy önöket éppen a jó munkafeltételek, a kedvező felszereltség okán nem érinti a szakemberhiány.

– A szakma tartósan súlyos és egyre mélyülő problémája a szakemberhiány. Nálunk szerencsére még nem mutatkoznak a hiány jelei, legalábbis orvosi szinten. Az intenzív részlegeken dolgozó szakápolók létszámáról ez már nem mondható el. Mindig számolnunk kell enyhe létszámhiánnyal, ám ez pillanatnyilag még kezelhető mértékű, nem gátolja a betegellátást. Ha viszont folytatódik ez a tendencia, és a nővérek saját boldogulásuk érdekében inkább valamelyik nyugat-európai klinikát vagy a szakmától való eltávolodást választják helyettünk, akkor a jövőben komoly gondjaink lehetnek. Éppen ezért lehetőségeinkhez mérten folyamatosan és rendkívül aktívan dolgozunk azon, hogy ez ne következzék be. – Nyilvánvaló, hogy egy minden szempontból kiváló lehetőségekkel rendelkező intézmény, mint az önöké, nem működtethető akkora forrásból, mint valamely kiskórház. A jelenlegi állami forrásokat elegendőnek véli ahhoz, hogy a centrum biztonsággal és anyagi problémáktól mentesen működjön? – Igyekszünk a legökonomikusabban gazdálkodni. A Semmelweis Egyetemen belül a klinikák decentralizált gazdálkodást folytatnak, vagyis az adott intézmény igazgatójának a felelőssége az, hogy a lehető legolcsóbban a lehető legjobb minőségű gyógyító ellátást produkálja. Ennek érdekében centrumunk menedzsmentje is folyamatosan arra törekszik, hogy optimalizálja a bevételeket, és ahol megengedhető, csökkentse a költségeit. Azon igyekszünk, hogy a rendelkezésünkre álló forrásból a lehető leghatékonyabban és legjobb minőségben gyógyítsuk a betegeinket. Pozitívumként említhetem, hogy az államtitkárság és az OEP rugalmas hozzáállásának eredményeként az idén a tervezettnél több szívátültetést végezhettünk el, és ehhez a pluszfinanszírozást is megkaptuk. Az egyetemi klinikák energia- és háttérszolgáltatás-igényeit központi beszerzéssel oldják meg, ez nem a mi feladatunk. A saját gazdálkodásunk a racionális eszközfelhasználásra, a lehető legolcsóbb eszközbeszerzésre (pl. implantátumok), a gyógyszerkiadások és felhasználás racionalizálására, illetve a generikus program intenzív működtetésére korlátozódik. A gazdasági egyensúly megőrzése érdekében folyamatos törekvésünk a bevételek gyarapítása is. Külföldi betegek ellátásából például tekintélyes pluszforrásra, évente körülbelül 100 millió forintra tehetünk szert. További bevételeink

keletkeznek az oktatásból és a kutatási tevékenységből. A centrum gazdálkodásának folyamatait elemezve a számok sajnos azt mutatják, hogy a tendenciák kedvezőtlenül alakulnak. A fix működtetési költségek évről-évre magasabbak lesznek, a kutatás és fejlesztés forrásai pedig folyamatosan apadnak. Szinte kézzel tapintható a gazdasági realitás és az elvárások közötti feszültség. Emellett folytonos küzdelemben állunk, hogy klinikánkon tartsuk azt a magasan kvalifikált szakembergárdát, amelynek tagjait bármely külföldi szívcentrum (a mostani fizetés ötszöröséért-tízszereséért) örömmel fogadná. Eszközeinkhez mérten maximálisan arra törekszünk, hogy valamilyen módon (ha nem is európai színvonalon) kompenzáljuk azokat az orvosainkat, ápolóinkat, akik itt maradnak az intézményünkben. – Jelenleg országosan csak itt, a kardiológiai centrumban végeznek szívátültetést? – A felnőtt betegek szívtranszplantációs programjában szorosan együttműködünk az Országos Kardiológiai Intézettel a betegek kiválasztásában, és utánkövetésében egyaránt. Magát a műtétet itt, házon belül végezzük el. A két intézet ezen a területen a lehető legszorosabb együttműködést folytatja, szinte egyetlen transzplantációs teamként dolgozunk. Ennek az együtt működésnek és Magyarország Eurotrans planthoz való közelmúltbeli csatlakozásának köszönhető, hogy javult a műtétek infrastruktúrája, és rendelkezésünkre áll a komplikált, nagy szakmai tudást igénylő beavatkozás elvégzéséhez a szakembergárda. Klinikánkon belül kialakításra került egy nyolcágyas transz plantációs intenzív részleg. Ennek hat ágyán jelenleg is szívátültetésen átesett betegeket kezelünk. Idén eddig húsz transzplantációt hajtottunk végre, hat donorszívet az Eurotransplanttól kaptunk. A beültetett szervek döntő többsége természetesen továbbra is magyar donoroktól származik. Mivel állapotuk folytán a transzplantációra szoruló súlyos szívbetegek nem várakozhatnak korlátlan ideig az új szervre, az Eurotransplanthoz való csatlakozásunk mindenképpen javított az esélyeiken. Ennek köszönhetően elmondható, hogy az Eurotransplant sürgősségi listájára felkerült betegek közül eddig egyetlen kivételével mindenki megkapta az új szervet. Az elmondottak alapján úgy vélem, hogy a hazai szívátültetések ügye jó irányba fordult, jelentősen javultak a feltételeik. Ezért köszönettel tartozunk mind az egészségügyi államtitkárságának, mind az OEP-nek.

A munka a kulisszák mögött zajlott, a feladat meghatározásáról, a javaslatok kormányzati szintű menedzseléséről

Recommend Documents