Előterjesztő: Szitka Péter polgármester Készítette: Dr. S. Farkas Hajnalka jogi szakreferens Nagy-György Tiborné Vezető-főtanácsos
JAVASLAT Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 29/2004.(IX. 03.) sz., önkormányzati rendeletének hatályon kívül helyezésére, valamint az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotására
Kazincbarcika, 2014. június 27.
2
Tisztelt Képviselő-testület! Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. szeptember 3. napján fogadta el az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 29/2004.(IX.3.) önkormányzati rendeletét. A rendelet célja, hogy meghatározza Kazincbarcika Város Önkormányzatának vagyonát, a vagyon megszerzésére, elidegenítésére, hasznosítására vonatkozó szabályokat, valamint e vagyoni körben a vagyonnal való rendelkezésre jogosultakat. A rendelet megalkotása óta eltelt időszakban bekövetkezett jogszabályváltozások indokolttá tették a 29/2004. (IX.3.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezését, és ezzel egyidejűleg egy új a hatályos jogszabályoknak megfelelő rendelet megalkotását. A rendelet-tervezet előkészítése során figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényre 17. § (1) bekezdésére - mely szerint a jogszabály előkészítője előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit – előzetes hatásvizsgálat elvégzésére került sor. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. A 17. § (2) bekezdése alapján a hatásvizsgálat során vizsgálni kell a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, ab) környezeti és egészségi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket. Az előzetes hatásvizsgálat összefoglalója az előterjesztés részét képezi. A fentiek értelmében a korábban megalkotott vagyon rendelet hatályon kívül helyezése és ezzel egyidejűleg új rendelettervezet elfogadása indokolt.
3
Előzetes hatásvizsgálat, indoklás, véleményezés Az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotására
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § alapján, az alábbi előzetes hatásvizsgálat készült a szabályozás várható körülményeiről
1. Előzetes hatásvizsgálat
Rendelet-tervezet megnevezése
Az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól rendelet
Társadalmi hatás
A rendeletben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon nem került megjelölésre, így közvetlen társadalmi hatása nincs.
Gazdasági hatás
A rendelet elfogadásával az önkormányzat vagyongazdálkodása átláthatóbbá válik.
Költségvetési hatás
Jelenleg nincs, de a vagyon ismételt számbavételével az esetlegesen nem hasznosított vagyon áttekinthetővé válik. A hasznosítással önkormányzati többlet bevétel várható
Környezeti következmények
Nincs.
Egészségi következmények
Nincs.
Adminisztrációs terhek
A szabályozás végrehajtásának nincs hatása az adminisztrációs terhekre.
4
A jogalkotás elmaradásának várható következményei
Mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés. Mulasztás esetén a törvényességi felügyeletet gyakorló Kormányhivatal eljárást kezdeményezhet.
A rendelet alkalmazásához szükséges - személyi feltételek
Rendelkezésre állnak
- szervezeti feltételek
Rendelkezésre állnak
- tárgyi feltételek
Jelenlegi feltételeken felül többletet nem igényel.
- pénzügyi feltelek
Jelenlegi feltételeken felül többletet nem igényel. 2. Indoklás
A vagyonról szóló helyi rendelet megalkotásának céljai a következők: ¾ Segítse az önkormányzatot a tulajdonosi jogainak gyakorlásában, ¾ Hozzájáruljon az önkormányzati tulajdon védelméhez, ¾ A vagyonkimutatás készítésére való kötelezéssel biztosítsa az önkormányzat vagyonában bekövetkező változások áttekinthetőségét ¾ Segítse az egyes tulajdonosi jogosítványok gyakorlásának értékhatár és döntési szint szerinti, ésszerű megosztását. A rendeletnek nincs európai uniós joggal kapcsolatos összehangolási és egyeztetési vonatkozása. 3. Véleményezés A rendelet tervezetet véleményeztetési kötelezettség terheli. A tervezet véleményezésére Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testületének Gazdasági, Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság, valamint az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság köteles. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megvitatására, az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 29/2004.(IX.3.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezésére és „az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló” új helyi rendelet megalkotására. Kazincbarcika 2014. június 27.
5
Kazincbarcika Város Önkormányzatának ..................... (VI.27.) rendelete az az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 6. § (6) bekezdésében, 11.§ (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében; a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja. I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet célja 1.§ (1) A rendelet célja, hogy meghatározza Kazincbarcika Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonát, a vagyon megszerzésére, elidegenítésére, hasznosítására vonatkozó szabályokat, valamint e vagyoni körben a vagyonnal való rendelkezésre jogosultakat. 2. A rendelet hatálya 2. § (2) Jelen rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat vagyonának tulajdonosi joggyakorlójára és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) szerinti használójára. II. Fejezet Az önkormányzat vagyona 3. A települési önkormányzat vagyona 3. § Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. 4. § (1) A törzsvagyon a kötelező önkormányzati feladatok ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja az alábbiak szerint: a) forgalomképtelen önkormányzati vagyon: aa) amit az Nvtv. kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít,
6
ab) amit törvény nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartandó vagyonelemnek minősít. b) korlátozottan forgalomképesek ba) a közművek, bb)intézmények (a művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport- és egyéb intézmények) ingatlanjai és a használatukban lévő önkormányzati vagyontárgyak, bc) a Képviselő-testület hivatala elhelyezését szolgáló középület, bd) azon vagyonelemek, amelyekre az önkormányzat kötelezettséget vállalt, be) önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet ellátó gazdasági társaságban fennálló, az önkormányzat tulajdonában lévő társasági részesedés. (2) Az Önkormányzat törzsvagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyet az Önkormányzat Képviselő-testülete annak minősíti. (3) A forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el és – vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével – nem terhelhető meg, osztott tulajdon nem létesíthető rajta. (4) A korlátozottan forgalomképes vagyon csak a Képviselő-testület egyedi döntése alapján minősíthető át, idegeníthető el és terhelhető meg, abban az esetben, amennyiben ezen vagyonelemek már nem szolgálják közvetlenül az Önkormányzat feladat és hatáskör ellátását. (5) Az ingatlan törzsvagyon forgalomképtelen vagyontárgyait e rendelet 1. függeléke, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait pedig a rendelet 2. függeléke tartalmazza. 5. § (1) Az Önkormányzat üzleti vagyona az önként vállalt önkormányzati feladatok ellátására szolgál, valamint többletbevétel elérését szolgálja. (2) Az Önkormányzat üzleti vagyona körébe tartozik mindazon vagyon, amely nem tartozik e rendelet 3. § alapján minősített vagyontárgyak közé, és mindaz, amit az Önkormányzat Képviselő-testülete a Nvtv. alapján üzleti vagyonnak minősíthet. (3) Az üzleti vagyon forgalomképes ingatlanokból, ingóságokból és forgalomképes vagyoni értékű jogokból áll. (4) Forgalomképes ingatlanok az önkormányzat tulajdonát képező: a) lakóházak, társasházi lakásingatlanok és nem lakás céljára szolgáló épületek, helyiségek, kivéve, amelyekre az önkormányzat kötelezettséget vállalt b) földingatlanok c) és minden más ingatlan, amit az Önkormányzat Képviselő-testülete az Nvtv. alapján forgalomképesnek minősíthet (5) Forgalomképes ingók és vagyoni értékű jogok az önkormányzat tulajdonában álló: a) bankbetét, kötvény, társasági részesedés, kivéve amely az Nvtv. 5. §. (5) bekezdése alapján korlátozottan forgalomképesnek minősül, b)a feladat és hatáskör ellátáshoz szükségtelenné vált ingóságok, amennyiben azt az Önkormányzat Képviselő-testülete forgalomképesnek minősíti, c) pénzeszközök, követelések, d) használati- és haszonélvezeti jog,
7
e) szolgalmi jog. (6) Az Önkormányzat üzleti vagyonából az ingatlanvagyont a jelen rendelet 3. függeléke tartalmazza. 4. A helyi nemzetiségi önkormányzatok vagyona 6. § (1) Kazincbarcika Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatának vagyona a kisebbségi közügyek ellátásához, a működéshez szükséges ingó és ingatlan vagyon, amelyet a Kazincbarcika Város Önkormányzata a Kazincbarcika Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatának határozatlan időre szólóan térítésmentesen használatba adott, vagy annak használati jogát térítés mentesen biztosítja. (1. melléklet) (2) Kazincbarcika Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat vagyona a kisebbségi közügyek ellátásához, a működéshez szükséges ingó és ingatlan vagyon, amelyet a Kazincbarcika Városi Önkormányzat a Kazincbarcika Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzatának határozatlan időre szólóan térítésmentesen használatba adott, vagy annak használati jogát térítés mentesen biztosítja. (1. melléklet) (3) A térítésmentesen használatba adott leltár szerinti ingó vagyontárgyakat Kazincbarcika Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata és Kazincbarcika Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata a számviteli nyilvántartás szabályai szerint külön-külön tartja nyilván. III. Fejezet 5. A vagyontárgyak minősítése 7. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában vagy résztulajdonában lévő vagyontárgyak minősítéséről – amennyiben az Nvtv. erre lehetőséget biztosít, – a Képviselő-testület dönt. (2) Amennyiben az Önkormányzat tulajdonába e rendelet alapján egyértelműen be nem sorolható vagyontárgy kerül, azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a Képviselőtestületnek minősítenie kell. (3) A rendelet függelékeit évente egyszer felül kell vizsgálni, és az előző évben bekövetkezett változásoknak megfelelően módosítani kell. VI. Fejezet A tulajdonosi jogok gyakorlása 6. Általános szabályok 8. § (1) Az Önkormányzat vagyona tekintetében a tulajdonosi jogokat és a tulajdonost terhelő kötelezettségeket, illetve az ezekből adódó feladatokat és hatásköröket a
8
Képviselő-testület gyakorolja. E jogát a Képviselő-testület a polgármesterre és bizottságaira átruházhatja. (2) Az önkormányzati vagyon rendeltetésszerű használatáról, üzemeltetéséről, vagyonkezelői jog létesítéséről, koncesszióba adásáról, állagának megóvásáról a Képviselő-testület a Kazincbarcika Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala, valamint intézményei, illetve gazdálkodó szervezetei (továbbiakban együttesen: tulajdonosi jogok gyakorlói) útján gondoskodik, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik. (3) Az önkormányzati vagyon tulajdonosi jogának gyakorlói a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, kezelni, gyarapítani. Kötelesek a rendelkezésre bocsátott vagyontárgyak fenntartásával, karbantartásával, felújításával, üzemeltetésével, védelmével kapcsolatos feladatokat ellátni, valamint kötelesek a számviteli előírásoknak megfelelően nyilvántartani, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik. 7. A forgalomképtelen vagyonnal kapcsolatos tulajdonjog gyakorlása 9. § (1) A forgalomképtelen vagyontárgyak nem idegeníthetők el, nem vihetők be nem vagyoni hozzájárulásként gazdasági társaságba, nem terhelhetők meg, biztosítékul nem adhatók. (2) A forgalomképtelen vagyontárgyak más módon való hasznosítása (pl. bérbe adás, közterület használati díj ellenében történő átengedés) engedélyezhető. (3) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény alapján a koncessziós jog gyakorlása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A Képviselő-testület feladata a koncessziós pályázat kiírása és elbírálása, önkormányzati véleményalkotás az állam nevében kiírásra kerülő –önkormányzatot érintő- pályázatok esetében, amelyek az önkormányzati törzsvagyon részét képező helyi közutak és műtárgyaik, továbbá a helyi közművek működtetésére vonatkoznak. 8. A korlátozottan forgalomképes vagyonnal kapcsolatos tulajdonjog gyakorlása 10. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonának meghatározó részét tulajdonosi jogok gyakorlóinak rendelkezésre bocsátásával biztosítja a feladataik ellátásához és működésükhöz szükséges feltételeket, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik. A tulajdonosi jogok gyakorlóinak rendelkezésére bocsátott vagyont, annak változásait a mindenkori éves költségvetési beszámoló melléklete tartalmazza. (2) A Képviselő-testület visszavonhatja a rendelkezésre bocsátott vagyoni eszközökkel való rendelkezési jogot a tulajdonosi jogok gyakorlóitól, amennyiben az az önkormányzati célokat hatékonyabban szolgálja és nem veszélyezteti a feladatok elvégzését, valamint ha törvény így rendelkezik.
9
9. Az üzleti vagyonnal kapcsolatos gazdálkodás 11. § (1) A üzleti vagyon hasznosítása során az Önkormányzat Képviselő-testületének döntésével a) gazdasági társaságot, non-profit gazdasági társaságot alapíthat, b) alapítványt hozhat létre, vagy ehhez csatlakozhat, c) biztosítékul adhatja, vagy más módon megterhelheti, d) az üzleti vagyonba tartozó vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlását átengedheti, vagy ezen vagyontárgyak tulajdonjogát másra átruházhatja (2) Az üzleti vagyonnal való gazdálkodás célja az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása, az önkormányzati vagyon gyarapítása. (3) A helyi Önkormányzat csak olyan gazdasági társaságnak vagy civil szervezetnek lehet a tagja, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét. 12. § A helyi Önkormányzat, illetve a helyi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek beszerzései, valamint építési beruházásaik, felújításaik és a szolgáltatások megrendelése (továbbiakban: közbeszerzés) során – ha azok általános forgalmi adó nélkül számított értéke eléri vagy meghaladja az Nvtv. alapján külön törvényben, illetve a 2011. évi CVIII. törvényben (Kbt.) meghatározott értékeket – kötelesek a közbeszerzési törvény vonatkozó rendelkezései alapján eljárni. 10. Az önkormányzati vagyon elidegenítésének, bérbeadásának és megterhelésének szabályai 13.§ (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjoga csak ellenérték fejében ruházható át. Ingyenes átruházásra csak törvényben meghatározott esetekben és módon van lehetőség. (2) A tulajdonjog ingyenes átengedése vagy a vagyon térítésmentes használatba adása tárgyában a Képviselő-testület dönt. 14. § Az önkormányzat tulajdonát képező ingatlan értékesítése nem sértheti a környezet, a közegészség, a közérdek védelme érdekében tett korlátozásokat, valamint a városi és regionális tervezéssel összefüggő előírásokat. 15. § (1) Az önkormányzati törzsvagyon hitel felvételéhez, kötvény kibocsátásához fedezetül nem használható fel, és semmilyen más módon nem terhelhető meg. (2) A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a törzsvagyonban lévő vagyontárgy hasznosítási, illetve működtetési jogának szerződés keretében történő átengedése, arra pályázat kiírása, elbírálása.
10
(3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megterheléséről, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő beviteléről a Képviselő-testület rendelkezik, kivéve a vízi-közmű tulajdont. 16. § (1) Amennyiben az Önkormányzat tulajdonában lévő, az önkormányzati nyilvántartásban üzleti vagyonként szereplő, az Nvtv. alapján külön törvényben meghatározott értékhatárt meg nem haladó értékű vagyon esetében elidegenítési, vételi, vagy bérleti szándék jelenik meg, az értékesítés vagy bérbe adás – a képviselő testület döntése szerint – versenytárgyalás, licittárgyalás, vagy a képviselő-testület egyedi döntése alapján történhet. (2) Amennyiben az Önkormányzat tulajdonában lévő, az önkormányzati nyilvántartásban üzleti vagyonként szereplő, az Nvtv. alapján külön törvényben meghatározott értékhatárt meghaladó értékű vagyon esetében elidegenítési, vételi, vagy bérleti szándék jelenik meg, az értékesítés vagy bérbe adás kizárólag versenytárgyalás útján történhet. (2) Az Önkormányzat tulajdonában álló vagyont csak értékbecsléssel – ingatlan esetében hivatalos ingatlanforgalmi értékbecsléssel - alátámasztva lehet értékesíteni vagy bérbe adni. (3) Az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlan bérbeadására a bérleti szerződésnek az Nvtv. 11.§ (11) bekezdésében foglaltakat tartalmaznia kell. 11. Versenytárgyalás 17. § (1) Az Nvtv. alapján külön törvényben meghatározott értékhatár feletti önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni csak nyilvános – rendkívül indokolt esetben zártkörű versenytárgyalás útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. (2) Az Nvtv. alaján külön törvényben meghatározott értékhatár feletti önkormányzati vagyon használatát, hasznosítási jogát átengedni csak nyilvános – rendkívül indokolt esetben zártkörű - versenytárgyalás útján az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet, kivéve, ha a használat illetve hasznosítási jog átengedése önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik. (3) A versenytárgyalás lefolytatásának részletes szabályait a rendelet 2. mellékletét képező „Versenytárgyalási Szabályzat” tartalmazza. 12. Licittárgyalás 18. § (1) Amennyiben az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása, bérbeadása licittárgyalás útján történik, az értékesítés vagy a bérbeadás a legmagasabb ellenértéket ajánló részére történik. (2) A licittárgyalás útján történő értékesítés, illetve bérbeadás szabályait a rendelet 3. mellékletét képező „Licittárgyalási Szabályzat” tartalmazza.
11
13. Az elfekvő készletek értékesítésére, a vagyontárgyak selejtezésére vonatkozó szabályok 19.§ (1) Az elfekvő készletek értékesítését, illetve selejtezését 1000 E Ft egyedi bruttó értékhatárig az önkormányzati fenntartású intézmény és a Polgármesteri Hivatal vezetője engedélyezheti. (2) Az elfekvő készletek értékesítésének, illetve selejtezésének engedélyezése 2000 E Ft egyedi bruttó értékhatárig a polgármester hatáskörébe tartozik. (3) Az elfekvő készletek értékesítését, illetve selejtezését 5000 E Ft egyedi bruttó értékhatárig a Gazdasági, Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság engedélyezi. (4) Az elfekvő készletek értékesítéséről, illetve selejtezéséről 5000 E Ft egyedi bruttó értékhatár felett a Gazdasági, Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság javaslatára a Képviselő-testület dönt. (5) Az elfekvő készletek értékesítéséből, illetve selejtezéséből származó bevétel az értékesítőt illeti meg, de a bevétel kizárólag vagyonszerzésre, vagy karbantartási, felújítási munkák finanszírozására használható fel. 14. Követelés elengedése 20.§ (1) Az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek és a 100%-os, illetve többségi önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek évente egyszer a tárgyévet követő január 31. napjáig kezdeményezhetik a behajthatatlan követelések nyilvántartásból való törlését. (2) Az 1000 E Ft egyedi bruttó értékhatárig a behajthatatlan követelések nyilvántartásából való törléséről a Gazdasági, Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság dönt. (3) Az 1000 E Ft egyedi bruttó értékhatár feletti behajthatatlan követelések nyilvántartásából való törléséről a Gazdasági, Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság javaslata alapján az Önkormányzat Képviselő-testülete dönt. 15. Vagyonkezelői jog megszerzése, gyakorlása, ellenőrzése 21. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyontárgyait – közfeladat ellátásához kapcsolódóan vagyonkezelési szerződéssel – az Nvtv-ben meghatározott személyekre és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott módon bízhatja. A Vagyonkezelő a tulajdonos nevében, a szerződés szerint gyakorolja a tulajdonosi jogokat és teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit. (2) A vagyonkezelési szerződés megkötéséről való döntés a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik, amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik. (3) Ingatlanvagyon esetében a vagyonkezelői jog létrejöttéhez annak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. A vagyonkezelői jog jogosultja köteles
12
gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről. (4) Amennyiben a vagyonkezelési szerződés önkormányzati társulással, költségvetési szervvel vagy önkormányzati intézménnyel kerül megkötésre az önkormányzati vagyon – kivéve a vízi-közművek – vagyonkezelésbe adása ingyenesen történik a nyilvántartási érték rögzítése mellett, egyéb esetekben az önkormányzat a vagyonkezelésbe adás előtt köteles vagyonértékelést végeztetni. 22. § (1) A vagyonkezelő a rábízott vagyont – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – e rendelet és a hatályos jogszabályok szerint, illetve a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint a jó gazda gondosságával kezeli. (2) A vagyonkezelő jogosult a vagyon birtoklására, használatára és hasznosítására, gyakorolhatja a vagyonkezelőt megillető jogokat. (3) A vagyonkezelő viseli a rá háruló terheket, kötelezettségeket, illetve mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályokban előírt kötelezettségeken túl köteles a) a rábízott vagyon biztosítására, b) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására, c) önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni, d) a vagyonkezelői jog ellenértékeként meghatározott pénzösszeg vagy más ellenszolgáltatás szerződés szerinti megfizetésére illetve teljesítésére. (4) A vagyonkezelői jog ellenértékeként figyelembe vehető ellenszolgáltatás különösen: a vagyontárgy értéknövelő felújítása, illetve ilyen beruházás. Az ellenszolgáltatás vagyonkezelési szerződésben rögzített ellenértékének ÁFA fizetési kötelezettségét a vagyonkezelőre kell hárítani. (5) A vagyonkezelő az átvállalt feladatok ellátását saját szervezete útján, vagy a szerződésben foglalt felhatalmazással – más személyek közreműködésével – látja el. A közreműködő eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el. (6) A közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelői jognál, amennyiben a vagyonkezelőnek a közfeladat ellátása után bevételének több, mint a fele az államháztartás alrendszeréből származik, a helyi önkormányzat elengedi – bevételekben meg nem térülő – az elszámolt értékcsökkenés 30 %-ának megfelelő összeg erejéig a kezelt vagyonnal összefüggő hosszú lejáratú kötelezettségét. 23. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét és célszerűségét a Polgármester a Gazdasági, Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság közreműködésével ellenőrzi. (2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, különösen az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
13
(3) A Polgármester, illetve a Polgármester felhatalmazásával a Gazdasági, Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult: a) az ellenőrzött szerv, az önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni, b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat - és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni, c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni. (4) A Polgármester, illetve a Polgármester felhatalmazásával a Gazdasági, Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság a tulajdonosi ellenőrzés során köteles: a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja, b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 nappal tájékoztatni, c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni. (5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult: a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni, b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni. (6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles: a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni, b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani, c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni, d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni, e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot tájékoztatni. (7) A Polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben - a tárgyévet követő év március 31-ig tájékoztatja a Képviselő-testületet. V. fejezet Intézmények gazdálkodása 16. Az intézmények kezelésében lévő vagyon hasznosítása 24. §
14
(1) Az intézmények jogosultak a kezelésükben lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, az alapfeladat ellátásában nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására, egyéb hasznosítására. (2) Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozói tevékenység keretén belül – az alaptevékenység sérelme nélkül – önállóan dönthet az intézmény részére rendelkezésre bocsátott a) ingatlan, ingatlanrész bérbeadásáról legfeljebb egyévi időtartamra, vagy b) 1 000 E Ft egyedi bruttó értékhatár alatti ingó vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről és egyéb módon történő hasznosításáról, vagy c) az őt megillető vagyoni értékű jog megszerzéséről, elidegenítéséről és egyéb módon történő hasznosításáról 1 000 E Ft egyedi bruttó értékhatárig. (3) Az Önkormányzathoz tartozó egészségügyi alapellátás tekintetében ezek a jogok a polgármestert, a Polgármesteri Hivatal vagyonát érintően a jegyzőt illetik meg. (4) Az intézmények joga a rendelkezésre bocsátott ingatlanok, ingók ésszerű hasznosításával vállalkozói tevékenységet folytatni az alapító okiratban foglalt körben és mértékben, de csak akkor, ha a vagyonra az Önkormányzat más intézményének alapfeladatai ellátásához nincs szüksége, illetve ha törvény másképp nem rendelkezik. (5) Az alapító okiratban fel nem sorolt és jóvá nem hagyott vállalkozási tevékenység csak a Képviselő-testület előzetes jóváhagyásával és az alapító okirat egyidejű módosítása után végezhető. (6) Az intézmény vállalkozási tevékenységet csak akkor folytathat, ha annak finanszírozását önkormányzati támogatás, vagy társadalombiztosítási alapok forrásán kívüli eszközökből tudja biztosítani. A vállalkozás eredményéből származó bevételt szabadon felhasználhatja. (7) Ingatlan, ingatlanrész egy évet meghaladó, határozott idejű bérbeadása kizárólag a Képviselő-testület eseti döntése alapján lehetséges. 17. Intézmény részvétele különböző gazdasági társaságokban 25. § (1) Az intézmény a Képviselő-testület engedélyével szerezhet érdekeltséget gazdasági társaságban, vagy non-profit gazdasági társaságban. (2) Az intézmény csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. (3)/ Az intézmények gazdasági társaságban lévő részesedésük értékesítésére kizárólag a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával és a bevétel felhasználásának egyidejű meghatározásával jogosultak. (4) Intézmény alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem csatlakozhat, de összesen évi 5 millió Ft értékhatárig alapítványok által ellátott feladattal összefüggő kifizetésre – ha az feladatai ellátásával és tevékenységi körével összhangban áll – kötelezettséget vállalhat, illetve kapacitásának rendelkezésre bocsátásával elért bevételét – a kiadások megtérítése mellett – átengedheti. (5) Az intézmények a) hitelt nem vehetnek fel, költségvetési éven túli pénzügyi kihatással járó kötelezettséget csak a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával vállalhatnak,
15
b) kezességet nem vállalhatnak, c)- értékpapírt nem vásárolhatnak, d) váltót nem bocsáthatnak ki és nem fogadhatnak el. VI. Fejezet Vagyonnyilvántartás 26. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyont „az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992.(XI.06.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő ingatlanvagyon kataszter tartalmazza. (2) A vagyont használó gazdálkodó szervek kötelesek az általuk kezelt vagyont nyilvántartani, minősíteni az eszközök és források értékelésének szabályzata alapján, valamint a leltározási szabályzatban foglaltak szerint leltározni, a vagyont érintő változásokat a vagyonnyilvántartó részére bejelenteni és megküldeni. (3) Az önkormányzat a) ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerint bruttó értéken, esetenként értékbecslés alapján becsült értéken, aa) ami az üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanoknál a forgalmi értéket, ab) a törzsvagyon körébe tartozó ingatlanoknál a költségalapú becsült értéket jelent b) ingó vagyonát nyilvántartási értéken vagy mennyiségben tartja nyilván. c) portfolió vagyonát névértéken, illetve a mérleg készítésekor érvényes piaci megítélésnek megfelelő értéken szerepelteti. (4) A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni. VII. Fejezet Vagyonleltár 27. § (1) A vagyonleltár az önkormányzat vagyonának a költségvetési év zárónapján (december 31. napján) meglévő aktuális állapotát mutatja. A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás(ok) állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, – a tulajdonosi jogokat gyakorlók közreműködésével – a jegyző gondoskodik. (2) A vagyonleltár az Önkormányzat vagyonát törzsvagyon (ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon), valamint üzleti vagyon bontásban tartalmazza. Az egyes vagyoncsoportokon belül a) az ingatlanokat a számviteli nyilvántartásokkal egyező bruttó és nettó értéken (ahol vagyonértékelést hajtottak végre a forgalmi értéket /piaci értéket/ is, feltüntetve a vagyonértékelés időpontját is.) b) a vagyoni értékű jogokat, részesedéseket és értékpapírokat tételesen, c) az ingó vagyontárgyakat a számviteli mérleg szerinti bontásban, tulajdonosi jogokat gyakorlókként összesített mérleg szerinti értékben tartalmazza.
16
VIII. Fejezet Záró rendelkezések 28. § Ezen rendelet szabályait a) az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérleti díjáról és a lakbértámogatás rendjéről szóló 26/2004. (IX.3.) önkormányzati rendeletben, b) a lakások és helyiségek bérletéről szóló 25/2004. (IX.3.) önkormányzati rendeletben, c) a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról és a közterülethasználati díjak mértékéről szóló 13/1996. (IV. 17.) önkormányzati rendeletben, d) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítésének feltételeiről, valamint az elidegenítésből származó bevételek felhasználásának szabályairól szóló 27/2004. (IX.3.) önkormányzati rendeletben, e) Kazincbarcika Város Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és Szabályozási Tervéről szóló 44/2005. (XII.22.) önkormányzati rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 29. § (1) E rendelet 2014. július 1. napján lép hatályba, de rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 29/2004.(IX. 03.) Ör. hatályát veszti. Kazincbarcika, 2014. június 27.
Szitka Péter polgármester
Dr. Szuromi Krisztina jegyző
Kihirdetés napja: 2014. június 27. Dr. Szuromi Krisztina jegyző
17
1. melléklet a ...../2014.(VI.27.) önkormányzati rendelethez 1.)
Kazincbarcika Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata részére ingyenes (térítésmentes) használati joggal átadott vagyontárgyakról:
Forgalomképes belterületi ingatlan - Kazincbarcika, Rákóczi tér 6. fsz. 10. - Kazincbarcika, Rákóczi tér 6. fsz. 11. - valamint ezen két helyiséget összekötő raktárhelyiség
20 m2, 13,1 m2, 4,1 m2
Összesen:
37,2 m2
2.)
Kazincbarcika Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata részére ingyenes (térítésmentes) használati joggal átadott vagyontárgyakról:
Forgalomképes belterületi ingatlan Kazincbarcika, Rákóczi tér 6. fsz. 12.
14,6 m2
Összesen:
14,6 m2
18
2. melléklet a ..../2014.(VI.27.) önkormányzati rendelethez Kazincbarcika Város Önkormányzatának Versenytárgyalási Szabályzata 1. Jelen Szabályzat célja: 1.1 meghatározza az Nvtv. alapján külön törvényben meghatározott bruttó forgalmi értéket meghaladó forgalomképes önkormányzati vagyon értékesítése, használatának, illetve hasznosítási jogának átengedése esetén alkalmazandó szabályokat. 1.2. szabályozza a Versenytárgyalás előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatokat, 1.3. juttassa érvényre a nyilvánosság és az esélyegyenlőség elvét. 2.
E szabályzat alkalmazásában: 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6.
2.7. 3.
kiíró (ajánlat kérő): Kazincbarcika Város Önkormányzata ajánlattevő: aki az ajánlati felhívás alapján ajánlatot tesz nyilvános eljárás: az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert zártkörű (meghívásos) eljárás: ha a kiíró az érdekelteket – megfelelő határidő kitűzésével – kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be ajánlatot egyfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelynek kiírása során a kiíró az összes eljárási feltételt ismerteti, és a kiíró az első fordulóban benyújtott ajánlatok alapján hozza meg döntését többfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelyet a kiíró több fordulóban hirdet meg, az ajánlati dokumentációban az összes eljárási feltételt ismerteti, és amelynek első fordulójában érvényes ajánlatot tett résztvevők közül a kiíró képviselője – az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján – kiválasztja a következő forduló résztvevőit és felhívja őket ajánlataik módosítására lebonyolító: a Barcika Szolg Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft.
A versenytárgyalás típusa 3.1. 3.2.
A versenytárgyalás nyilvános, vagy zártkörű. Az eljárás típusáról a kiíró dönt. Az eljárások főszabályként nyilvánosak, csak kivételesen – rendkívül indokolt esetben (önkormányzati érdek) – kerülhet sor zártkörű eljárás kiírására. Zártkörű versenytárgyalás esetén a kiíró köteles egyidejűleg és azonos módon – a versenytárgyalási felhívás megküldésével – legalább három érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. A zártkörű versenytárgyalásra – ha e szabályzat másként nem rendelkezik- a nyilvános versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
19
3.3.
4.
A versenytárgyalási eljárást kettő, vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben második, vagy azt követő fordulóban – a kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján – az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt.
A versenytárgyalás meghirdetése
A versenytárgyalást legalább 1 országos lapban, a helyi médiában és Kazincbarcika Város hivatalos honlapján kell meghirdetni. A Versenytárgyalási pályázati felhívás közzétételéért a lebonyolító a felelős. 5.
A versenytárgyalási felhívás tartalma
A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell különösen: 5.1. a kiíró szerv megnevezését, székhelyét 5.2. lebonyolító megnevezését, székhelyét 5.3. a felhívás célját, jellegét, több forduló esetén a fordulók számát 5.4. az eljárás tárgyaként értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését 5.5. ingatlan esetén az értékesítendő forgalomképes, vagy forgalomképessé nyilvánítható önkormányzati vagyon ingatlannyilvántartási adatait, közműellátottságát 5.6. a versenytárgyalási ajánlat(ok) beadásának helyét és idejét, 5.7. az ajánlati kötöttség időtartamát 5.8. a versenytárgyalással kapcsolatban tájékoztatást adó személy nevét és telefonszámát 5.9. a benyújtott ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját és időpontját 5.10. ajánlati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját 5.11. a kiíró azon jogának fenntartását, hogy az eljárást eredménytelennek nyilváníthatja 5.12. a kiíró a kiírásban előírhatja, hogy az ajánlatok benyújtásakor az ajánlattevő ajánlati garanciát és szerződéstervezetet is csatoljon, vagy a kiíró által megküldött szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkozzon 5.13. kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a versenytárgyalási eljárás soron következő helyezettjével kössön szerződést 5.14. ingatlan értékesítése esetén az arról szóló tájékoztatást, hogy az ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg és a versenytárgyalás nyertesével kötendő adásvételi szerződés csak abban az esetben lép hatályba, ha az állam az elővásárlási jogával nem kíván élni 5.15. ingatlan hasznosítása esetén a nemzeti vagyonról szóló 2011.évi CXCVI. törvény 11.§ (11) bekezdésében foglaltakat.
20
6.
A versenytárgyalási felhívás visszavonása
Az Önkormányzat a versenytárgyalási felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt határidőig indokolás nélkül visszavonhatja. A versenytárgyalási felhívás visszavonását a versenytárgyalás meghirdetésével azonos módon kell közzétenni. 7. Az ajánlati biztosíték 7.1. Az eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték (pályázati biztosíték) adásához köthető, melyet a kiíró által a dokumentációban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani. 7.2. A biztosítékot a felhívás visszavonása vagy az ajánlatok érvénytelenségének megállapításának esetén illetőleg, ha a szerződéskötés a kiírónak felróható okból hiúsult meg, vissza kell adni. 7.3. Nem jár vissza a biztosíték, ha a kiírás szerint megkötött szerződést biztosító mellék kötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg. 7.4. A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosíték a vételárba (bérleti díjba) beszámításra kerül, azonban ha a szerződéskötés neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti. Az elveszett biztosíték Kazincbarcika Város Önkormányzatának költségvetését illeti meg. 7.5. A kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet. 8.
A versenytárgyalási ajánlat, ajánlati kötöttség 8.1. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen: 8.1.1. ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a versenytárgyalási felhívás feltételeinek elfogadására 8.1.2. a bruttó ajánlati árat, 8.1.3. szerződéstervezetet (amennyiben a versenytárgyalási felhívás szerint ez csatolandó), 8.1.4. amennyiben az ajánlattevő gazdálkodó szervezet, 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatot, a képviseletre jogosult aláírási címpéldányát, 8.1.5. annak meghatározását, hogy az ajánlat mely része üzleti titok, 8.1.6. annak meghatározását, hogy az ajánlat mely információi közölhetők a többi ajánlattevővel, 8.1.7. annak meghatározását, hogy ajánlattevő hozzájárul-e a többi ajánlattevővel való együttes tárgyaláshoz. 8.2. Az ajánlattevők ajánlataikat zártan, cégjelzés nélküli borítékban, minimum két példányban (egy eredeti és egy másolati példány) kötelesek az ajánlatok
21
benyújtására nyitva álló időpontban és helyen, az adott eljárásra utaló jelzéssel, személyesen vagy postai úton benyújtani. 8.3. Ha a felhívás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a felhívásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta. 8.4. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége – ha a kiírás másként nem rendelkezik – akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt. 8.5. Az ajánlattevő ajánlatához a kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a nyertes ajánlattevővel szerződést köt, vagy az ajánlattevőkkel írásban közli, hogy az eljárást eredménytelennek minősíti. 8.6. Az ajánlattevő nem tilthatja meg az alábbi adatok, tények nyilvánosságra hozatalát: 8.6.1. név (cégnév) 8.6.2. lakóhely (székhely) 8.6.3. olyan tény vagy információ, amely az ajánlat elbírálásánál értékelésre kerül. 9.
A versenytárgyalási ajánlat(ok) benyújtási határideje
A versenytárgyalási felhívásban az ajánlat(ok) benyújtásának határidejét a versenytárgyalás tárgyára tekintettel úgy kell meghatározni, hogy az elegendő legyen az ajánlat(ok) megfelelő elkészítésére és benyújtására. 10.
A versenytárgyalási ajánlatok érkeztetése, bontása és ismertetése
10.1. Az ajánlatok beérkezése során az ajánlatot tartalmazó borítékra rá kell vezetni az átvétel pontos időpontját. 10.2. Beérkezett ajánlatok felbontása zártkörűen vagy nyilvánosan történhet. 10.2.1.Zártkörű a bontás, ha csak a kiíró és lebonyolító képviselői vannak jelen 10.2.2.Nyilvános a bontás akkor, ha kiíró és a lebonyolító képviselőin kívül más meghívott személyek valamint az ajánlattevők, illetve meghatalmazottaik is jelen lehetnek 10.3. Az ajánlat(ok) nyilvános felbontásánál ismertetésre kerül: 10.3.1. az ajánlattevő(k) neve, cégneve, 10.3.2. ajánlattevő(k) lakóhelye, székhelye, 10.3.3. az ajánlat lényeges eleme: (pl:ár) 10.4. A kiíró az ajánlatok felbontása után köteles megállapítani, hogy az ajánlatok közül melyek érvénytelenek.
22
10.5. Érvénytelen az ajánlat, ha: 10.5.1. azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be, 10.5.2. az nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek. 10.6. Az érvénytelen ajánlatot tevők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt. 10.7. Eredménytelen a versenytárgyalás:
10.7.1. ha egyik ajánlattevő sem tesz a Képviselő-testület által – a versenytárgyalás alapjául - meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatot. 10.7.2. ha nem nyújtottak be ajánlatot, vagy ha a benyújtott ajánlatok mindegyike érvénytelen. 11. A versenytárgyalás lebonyolítása 11.1. A versenytárgyalás lebonyolítását – a Hivatal érintett szakértőinek bevonásával – a Barcika Szolg Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. végzi. 11.2. Több ajánlat benyújtása esetén együttes versenytárgyalásra akkor kerülhet sor, ha ehhez valamennyi ajánlattevő hozzájárul. Ellenkező esetben az ajánlattevőkkel különkülön kell tárgyalni. 11.3. A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni és 5 munkanapon belül valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni. A jegyzőkönyv elkészítése és az érintettek részére történő megküldése a Barcika Szolg Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. feladata. 11.4. Az ajánlattevő(k) a tárgyalások során korábbi ajánlatukhoz képest csak ugyanolyan, vagy az Önkormányzat részére kedvezőbb ajánlatot tehetnek. 12. A Versenytárgyalási Bizottság, az ajánlatok értékelése 12.1. A Versenytárgyalási Bizottság vezetőből és 4 tagból áll. 12.2. A Versenytárgyalási Bizottság vezetője Kazincbarcika Város Polgármestere, akit távollétében a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester helyettesít 12.3. A versenytárgyalási bizottság tagjai: 12.3.1.
Kazincbarcika Város Önkormányzata városfejlesztésért felelős mindenkori alpolgármestere,
12.3.2.
a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának mindenkori elnöke,
12.3.3.
az Ügyrendi, Jogi, és Közbiztonsági Bizottságának mindenkori elnöke,
12.3.4.
valamint egy a Képviselő-testület által megválasztott képviselő
23
12.4. A versenytárgyalás lebonyolításához a vezető vagy távollétében a Képviselőtestület tagjai közül választott alpolgármester és a Bizottság legalább 3 tagjának együttes jelenléte szükséges. A tárgyalást a Bizottság vezetője vezeti. 12.5. A Versenytárgyalás Bizottsági munkájához kapcsolódó feladatokat a lebonyolító látja el.
adminisztratív
12.6. A Versenytárgyalási Bizottsági véleményezi a benyújtott ajánlatokat és javaslatot tesz a Képviselő-testület felé. 13. Az ajánlatok elbírálása 13.1. Az ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket tartalmazó, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni. 13.2. Ha az ajánlat(ok) elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, az Önkormányzat az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet. 13.3. A tárgyalások lezárását követően az ajánlatok elbírálásáról, a versenytárgyalás eredményességéről vagy eredménytelenségéről Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt. 13.4. A Képviselő-testület döntéséről az ajánlattevőket a Barcika Szolg Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. egyidejűleg, írásban 3 munkanapon belül értesíti. 14. Összeférhetetlenségi szabály A versenytárgyalás lebonyolításánál be kell tartani az összeférhetetlenségi szabályokat, azaz a lebonyolításában, illetve a Bizottság munkájában nem járhat el aki az ajánlatot tevő természetes személy közeli hozzátartozója illetve az ajánlatot tevő gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, annak vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja, illetve aki az ajánlattevő gazdasági szervezetében tulajdonnal rendelkezik, illetve ezen személyek közeli hozzátartozója. (Ptk. 8:1.§ 1. pontja) Kazincbarcika, ........................... ......................... ______________________________
______________________________
Szitka Péter
Dr. Szuromi Krisztina
polgármester
jegyző
24
3. melléklet a ../2014.(VI.27.) önkormányzati rendelethez Kazincbarcika Város Önkormányzatának Licittárgyalási Szabályzata 1. Jelen szabályzat célja 1.1 1.2 1.3. 1.4.
meghatározza az önkormányzat üzleti vagyonának licittárgyalás útján történő értékesítési módját, szabályozza a licittárgyalás útján történő értékesítés előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatokat, biztosítsa a pályázók számára a licittárgyalás során az azonos pályázati és licitálási feltételeket, juttassa érvényre a nyilvánosság és az esélyegyenlőség elvét.
2. A pályázati hirdetmény és annak tartalma 2.1.
Az értékesre vagy a bérbeadásra vonatkozó feltételeket tartalmazó pályázati hirdetménynek valamely megyei, vagy helyi lapban legalább egy alkalommal történő közzétételéért a tulajdonos Képviselő-testület felhatalmazása alapján a lebonyolító a felelős.
2.2.
A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
2.2.1. a pályázat célját, tájékoztatást az értékesítendő vagyontárgyról 2.2.2. az értékesítendő önkormányzati vagyon ingatlan-nyilvántartási adatait, illetve az ingatlanhoz kapcsolódóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lényegesebb jogokat és tényeket 2.2.3. az ingatlan forgalmi értékét, közműellátottságát, 2.2.4. az induló licitárat 2.2.5. az értékesítésre vonatkozó fontosabb feltételeket, a fizetés módjára, valamint a pénzügyi garanciákra vonatkozó előírásokat, 2.2.6. a licittárgyaláson való részvétel feltételét, a licittárgyalás időpontját, helyét 2.2.7. a licittárgyalást lebonyolító nevét, elérhetőségét 2.2.8. a pályázati biztosíték mértékét és befizetésének módját, helyét és idejét, 2.2.9. a licittárgyalás eredménytelenségének feltételeit 2.2.10.a pályázati hirdetménnyel kapcsolatban tájékoztatást adó személy nevét és elérhetőségét 2.2.11. az arról szóló tájékoztatást, hogy az ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg és a licitálás nyertesével kötendő adásvételi szerződés csak abban az esetben lép hatályba, ha az állam az elővásárlási jogával nem kíván élni, 2.2.12. bérbeadás esetén a nemzeti vagyonról szóló 2011.évi CXCVI. törvény 11.§ (11) bekezdésében foglaltakat.
25
2.3. Lebonyolító: a Barcika Szolg Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. 3. A pályázati biztosíték 3.1.
A pályázati hirdetményben előírtak szerint a licittárgyaláson való részvételt a pályázati biztosíték megfizetéséhez kell kötni. Ennek összege esetenként meghatározott érték, mely nem lehet kevesebb, mint a nettó forgalmi érték 1,5 %-a, de nem lehet több a nettó forgalmi érték 10 %-ánál.
3.2.
A pályázati biztosítékot a házipénztárába kell befizetni legkésőbb 15 perccel a licittárgyalás megkezdését megelőzően.
3.3.
A pályázati biztosíték foglalóként funkcionál, mely a nyertes résztvevőnél a vételárba beszámít, a többi résztvevőnek a licittárgyalás lebonyolítása után azonnal visszafizetésre kerül.
3.4.
Amennyiben a licittárgyalás nyertese a szerződés megkötésétől eláll, vagy a szerződés létrejötte neki felróható egyéb okból hiúsul meg, a pályázati biztosítékot elveszti, és a licittárgyalás eredménye szerinti következő ajánlattevővel köthető meg a szerződés.
3.5.
Ajánlatazonosság esetén a nyertes személye sorsolással dől el, amelyet az eredményhirdetés időpontjában – az lebonyolító jogi képviselőjének jelenlétében – kell lebonyolítani.
4. A licittárgyalás lebonyolítása 4.1.
A licittárgyalás lefolytatása a lebonyolító feladata. A licittárgyalás lebonyolításánál be kell tartani az összeférhetetlenségi szabályokat, azaz a licittárgyalás lebonyolításában nem járhat el aki az ajánlatot tevő természetes személy közeli hozzátartozója illetve az ajánlatot tevő gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, annak vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja, illetve aki az ajánlattevő gazdasági szervezetben tulajdonnal rendelkezik, illetve ezen személyek közeli hozzátartozója. (Ptk. 8:1.§. 1.pont).
4.2.
A licittárgyalás vezetője a jogi képviselővel közösen ellenőrzi és jegyzőkönyvben rögzíti a licittárgyaláson résztvevő természetes személyek esetében a személyazonosság igazolását, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek esetében a képviselő képviseleti jogosultságát, illetve meghatalmazottak esetében ezen túlmenően a meghatalmazás jogszerűségét. Gazdasági társaságok esetében be kell mutatni a 30 napnál nem régebbi cégkivonat másolati példányát is.
26
4.3.
A licittárgyalás vezetője jegyzőkönyvben rögzíti a pályázati biztosíték befizetésének tényét.
4.4.
A licittárgyalás vezetője ismerteti a résztvevőknek az ingatlan pályázati hirdetményben szereplő adatait és a pályázati feltételeket, kiegészítve a tájékoztatást jelen szabályzatnak a pályázati biztosítékra és a licittárgyalás lebonyolítására vonatkozó fontosabb előírásaival. Szükség esetén, illetve a résztvevők felmerülő kérdéseire a lebonyolító képviselője és a jogi képviselője ad további tájékoztatást. A licitálás megkezdése előtt a pályázóknak nyilatkozniuk kell, hogy az elhangzottakat tudomásul veszik és elfogadják
4.5.
A licit induló mértéke a pályázati hirdetményben megjelölt összeg, amely egyben az ingatlanra a tulajdonos Képviselő-testület által meghatározott minimális eladási ár, mely a licittárgyalás során az aktuális licitlépcsőnek megfelelően emelkedik.
4.6.
A licitlépcső teljes vételárra történő licitálás esetén legalább a nettó forgalmi érték 1 %-a, de legfeljebb 5 %-a. A nettó fajlagos árra (Ft/m2) történő licitálás esetén a fajlagos nettó ár legalább 1%-a, de legfeljebb 5%-a.
4.7.
A licitálás menete a licitlépcső szerinti táblázatos formában kerül rögzítésre, mely a jegyzőkönyv mellékletét képezi.
4.8.
A licitálás nyertese az a résztvevő, aki a legmagasabb árat ajánlja és a vételár egyösszegű, az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg történő megfizetését vállalja, kivéve, ha a Képviselő-testület részletfizetéssel történő értékesítést is engedélyezett.
4.9.
Az eredményhirdetésre közvetlenül a licitálás befejezését követően kerül sor.
4.10. A nyertes ajánlattevővel az adásvételi szerződés a licittárgyalást követően 30 napon belül kerül megkötésre, kivéve, ha a Képviselő-testület ettől eltérő időpontot állapít meg. 4.11. A licittárgyalás során készült jegyzőkönyvet a licittárgyaláson résztvevő jogi képviselő hitelesíti.
Kazincbarcika, .................................................
______________________________
______________________________
Szitka Péter
Dr. Szuromi Krisztina
polgármester
jegyző
27
4. melléklet a ../2014.(VI.27.) önkormányzati rendelethez Az önkormányzati közfeladat átadásának és a hozzá kapcsolódó vagyonkezelői jog átruházásának pályázati eljárása I. A PÁLYÁZAT KIÍRÁSA 1. A pályázat - tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli - nyilvános eljárás, amelyet legalább egy országos és egy helyi lapban, valamint szükség esetén a közfeladatot érintő ágazati közlönyben kell meghirdetni, amelyben meg kell jelölni a pályázati dokumentáció rendelkezésre bocsájtásának helyét, időszakát és egyéb feltételeit, továbbá az elektronikusan megküldhető dokumentumok körét, valamint a rendelkezésre bocsátásának esetleges pénzügyi ellenértékét és annak pénzügyi feltételeit 2. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a. A pályázatot kiíró szervezet nevét, címét, telefon- és telefaxszámát (email) b. Az átadandó közfeladat leírását c. Az átadandó közfeladat ellátásának helyét d. A pályázó, közös pályázók és az alvállalkozók személyi és szakmai felkészültségével kapcsolatos alkalmassági feltételeket és azok igazolási módját e. A pályázati dokumentáció átvételének helyét, módját és feltételeit f. A pályázat benyújtásának módját, határidejét és helyét g. A pályázatok bontásának helyét, időpontját és a bontás nyilvánosságára történő utalást h. A pályázatok elbírálásának módját i. A Kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot indokolás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa vagy pályázati felhívását - az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejártáig - jogkövetkezmények nélkül visszavonja, vagy tartalmát módosítsa j. A pályázattal kapcsolatban tájékoztatást nyújtó személy nevét és telefonszámát k. Az Nvtv.1. § 19. b)pontjára való hivatkozást a pályázni jogosultak személyére vonatkozóan. II. PÁLYÁZATI BIZTOSÍTÉK 1. A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték adásához köthető. 2. A biztosítékot vissza kell fizetni: a) A pályázók részére a pályázati felhívás visszavonását, a pályázatok érvénytelenségének vagy az eljárás eredménytelenségének megállapítását követő 10 napon belül.
28
b)
A nyertes pályázó, valamint a második legkedvezőbb pályázatot tevő részére, a szerződéskötést követő 10 napon belül, a többi pályázó részére az eredményhirdetést követő 10 napon belül.
3. Nem jár vissza a biztosíték, ha: a) A pályázati felhívás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át. b) A pályázó az ajánlati kötöttség időtartama alatt pályázatát visszavonta. c) A szerződés megkötése a pályázónak felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg. III. A PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSÁRA NYITVA ÁLLÓ HATÁRIDŐ, KIEGÉSZÍTÕ TÁJÉKOZTATÁS 1. A pályázatok benyújtására a hirdetmény első megjelenésétől számított legalább 20 naptári nap álljon rendelkezésre. 2. A pályázó részére a megalapozott pályázat benyújtása érdekében a pályázó kezdeményezésére a Kiíró kiegészítő felvilágosítást nyújt. Ennek formája lehet: írásbeli, helyszíni bejárás és konzultáció. Ennek során az esélyegyenlőséget a Kiírónak biztosítani kell. IV. A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS AZ AJÁNLAT VISSZAVONÁSA, MÓDOSÍTÁSA 1. Ha a Kiíró a pályázati kiírásban fenntartotta a pályázat tartalmának módosítására vonatkozó jogát, és azzal él, akkor az ajánlattételi határidőt legalább 10 naptári nappal meg kell hosszabbítani. 2. A Kiíró jogosult a pályázati felhívást a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártáig jogkövetkezmények nélkül visszavonni. 3. A pályázó a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig a pályázatát bármikor visszavonhatja. V. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSA, BONTÁSA 1. A pályázat összeállításának költségei a pályázót terhelik, postázási késedelem vagy egyéb a pályázón kívüli okból eredő késedelem kockázatát a pályázó viseli. 2. A pályázatok bontása nyilvános, a pályázók és meghatalmazottjaik részvételének biztosításával. 3. A pályázó a pályázatában - kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. A pályázó azonban nem tilthatja meg az alábbi adatok, tények nyilvánosságra hozatalát: − név (cégnév), − lakóhely (székhely), − olyan tény vagy információ, amely az ajánlat elbírálásánál értékelésre kerül. 4. A pályázatok bontásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet 5 munkanapon belül meg kell küldeni az összes pályázónak.
29
VI. A PÁLYÁZATOK ÉRTÉKELÉSE, ELBÍRÁLÁSA 1. A pályázat érvénytelenné nyilvánításának esetei: a) A részletes pályázati kiírásban meghatározott pályázat benyújtási határidejének lejárta után benyújtott pályázat. b) A pályázati biztosíték nem vagy nem az előírtaknak megfelelő teljesítése. c) A pályázó, a közös pályázók, alvállalkozó az előírt alkalmassági feltételeknek nem felel meg. d) A pályázat a pályázati felhívásban, a pályázati dokumentációban vagy a jogszabályokban meghatározott feltételeknek nem felel meg. e) A pályázaton való részvétel kizáró okainak teljesülése. f) Az eljárás időtartamának indokolatlan elnyújtása, nem egyértelmű ajánlatok megadása, nem rendeltetésszerű joggyakorlás. 2. A benyújtott pályázatokat A Kiíró által felkért Bíráló Bizottság véleményezi és köteles a Kiírónak döntési javaslatot tenni. A Bíráló Bizottság tagjait titoktartási kötelezettség terheli. 3. A Bíráló Bizottság tagja, illetve közeli hozzátartozója nem lehet: a) A pályázó b) A pályázó alkalmazottja vagy más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja c) A pályázó tulajdonosa, résztulajdonosa vagy tagja, vezető tisztségviselője, amennyiben a pályázó jogi személy, gazdasági társaság, valamint a polgári jog szabályai szerint egyéb jogalanyisággal rendelkező szervezet d) Az, aki vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa, résztulajdonosa olyan gazdasági társaságnak, amelynek a pályázó a tulajdonosa (résztulajdonosa) vagy vezető tisztségviselője. 4. Az összeférhetetlenségi ok fennállását az érintett haladéktalanul köteles a Kiíró felé jelezni. 5. A Bíráló Bizottság a pályázatok értékelése során, felvilágosítást kérhet a pályázóktól a nem egyértelmű pályázati kijelentések tisztázása érdekében, a többi pályázó egyidejű értesítése mellett. Ez nem eredményezheti a pályázat tartalmi elemeinek módosítását, csak azok értelmezését szolgálhatja. 6. Érvényes az a pályázat, amely mind formai, mind pedig tartalmi szempontból megfelel a pályázati felhívásban és a pályázati dokumentációban foglalt feltételeknek, alkalmassági előírásoknak.
30
7. A benyújtott pályázatok közül a pályázati dokumentációban foglalt elbírálási részszempontok alapján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő pályázót kell az eljárás nyertesének kihirdetni. A Kiíró döntése szerinti azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése, vagy a vele történő szerződéskötés meghiúsulása esetén jogosult a soron következő legelőnyösebb ajánlatot tevővel szerződést kötni 8. A pályázatok elbírálásáról, a pályázati eljárás eredményességéről vagy eredménytelenségéről Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testülete dönt. 9. Az eljárás eredményéről való döntésről a Kiíró valamennyi pályázót köteles értesíteni a döntést követő 15 napon belül. Kazincbarcika, ...........................................................
______________________________
______________________________
Szitka Péter
Dr. Szuromi Krisztina
polgármester
jegyző
