Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának POLGÁRMESTERE ________________________________ 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat az önkormányzat 2014évi költségvetéséről szóló rendelet megalkotására Előterjesztő:
Geiger Ferenc polgármester
Az előterjesztést készítette:
Pénzügyi Osztály
Az előterjesztés előzetesen egyeztetve: A költségvetéshez adatot szolgáltató munkatárssal, továbbá a mellékelt dokumentációk szerint
valamennyi egyeztetési
Az előterjesztést megtárgyalja: - a Pénzügyi Bizottság, - az Oktatási, Közművelődési és Ifjúsági Bizottság, - a Szociális és Egészségügyi Bizottság, - a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, - a Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság, - a Jogi és Ügyrendi Bizottság, - a Fidesz Frakció, - a Frakción kívüli képviselők, és - a Kerületi Közalkalmazottak Érdekegyeztető Tanácsa. Testületi ülés időpontja: 2014. február 04. Ellenjegyzők: Vittmanné Gerencsér Judit Szervezési és Ügyviteli osztályvezető
Törvényességi szempontból ellenőrizte: Szimoncsikné dr. Laza Margit jegyző
1
Tisztelt Képviselő-testület! Az alábbiakban beterjesztem a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 2014. évi költségvetéséről szóló rendelet-tervezetet.
Kérem a Tisztelt Képviselő-testülettől a rendelet-tervezet elfogadását.
Az előterjesztést a Képviselő-testület döntési hatáskörben tárgyalja.
A rendelet-tervezet elfogadása a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 50.§. alapján minősített többséget igényel. A rendelet-tervezetet a Képviselő-testület a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 49/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelet 47.§ (1) bekezdése alapján név szerinti szavazással fogadja el. Budapest, 2014. január 29.
Geiger Ferenc polgármester
Melléklet: 1. 2. 3. 4. 5.
Könyvvizsgáló véleménye a képviselő-testületi ülésen kerül kiosztásra Pénzügyi Bizottság 2014. február 04-én tárgyalja KKÉT véleménye a képviselő-testületi ülésen kerül kiosztásra Egyeztetések dokumentációja a képviselő-testületi ülésen kerül kiosztásra Költségvetési rendelet-tervezet
2
Javaslat Budapest XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata 2014. évi költségvetési rendeletének megalkotására
3
Tartalomjegyzék I.
Makrogazdasági környezet, világgazdasági kilátások 2014-ben
II.
A magyar gazdaság várható helyzete 2014-ben
III.
Az önkormányzatok várható gazdasági helyzete 2014-ben
IV.
A 2014-től hatályos új, jogszabályok
V.
A Magyarország 2014. évi költségvetése
VI.
Soroksár Önkormányzata 2014. évi költségvetésének részletes szöveges indoklása VI/1
vagy módosult legfontosabb, önkormányzatokat érintő
Bevételek VI/1/1 Működési célú támogatások VI/1/2 Felhalmozási célú támogatások VI/1/3 Önkormányzat közhatalmi bevételei VI/1/4 Működési bevételek VI/1/5 Felhalmozási bevételek VI/1/6 Felhalmozási célú átvett pénzeszközök VI/1/7 Hitel- , kölcsön felvétele VI/1/8 Maradvány igénybevétele VI/1/9 Tájékoztató adatok
VI/2
Kiadások VI/2/1 Felhalmozási kiadások VI/2/2 Működési kiadások VI/2/3 Finanszírozási kiadások
VII.
Az Intézmények költségvetése
Költségvetési rendelet
4
I.
Makrogazdasági környezet, világgazdasági kilátások 2014-ben
A világot fenyegető legnagyobb kockázatok a 2008-as pénzügyi válság óta gazdasági jellegűek voltak, ez az időszak azonban véget ért – vélekednek londoni stratégiai elemzők a 2014-re szóló átfogó helyzetértékelésükben. A 2014-re felvázolt összkép stabil világgazdasági helyzetet ábrázol. Az Európai Bizottság sajtóközleménye szerint a gazdasági növekedés fokozatosan felgyorsul, 2014-re az EU-ban 1,4%, az euroövezetben 1,1% várható. A munkaerő piaci körülmények stabilizálódása miatt a munkanélküliségi ráta az Eu-ban 10,7% körüli lesz. 2014-ben várhatóan a belföldi kereslet lesz a növekedés motorja, ugyanakkor a harmadik országokba irányuló exportra vonatkozó kilátások nem túl kedvezőek. A német gazdaság a korábbi reformjainak köszönhetően jól átvészelte a gazdasági válságot, de a következő években sokkal többet kell tennie a beruházások felpörgetésével – vélekedik a Német Fejlesztési Bank vezető közgazdásza. 2013-ban a német gazdaság 0,6% -os növekedést ért el, 2014-re 2% körüli várható. A fogyasztói ár –infláció 1,5% körüli marad. A CEBR (Centre for Economics and Business Research) londoni, gazdasági-üzleti elemző cég is közzétette világgazdasági prognózisát. Előrejelzésében a brit és az amerikai gazdaság egyaránt 3% körüli ütemben növekszik az idén. Az EIU (Economist Intelligence Unit), a világ egyik legnagyobb gazdaságelemző intézete az ipari térség legjobban teljesítő gazdaságának nevezte globális előrejelzésében az Egyesült Államokat, 2014-ben 2,6%-kal növekszik az amerikai gazdaság. Az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) az egész fejlődő ázsiai térségben a korábbinál véltnél lassabb bővülést jósol. Kína esetében 8% helyett 7,4%, India számára 6% helyett 4,7%, bővülést tart valószínűnek. Hongkong gazdasága az ADB szerint 3,2%-kal erősödik. A GKI Gazdaságkutató Zrt szerint a világgazdaság dinamikája 2014-re felgyorsul, az EU-ban a 2013-as stagnálás után 1,4%-os növekedés várható. Németország növekedése 1,7%-ra gyorsul. A világgazdasági fő folyamatok kockázata az amerikai költségvetéssel és a jegybank monetáris politikájával kapcsolatos bizonytalanság. A gazdasági várakozások az EU-ban jellemzően javulnak.
II.
A magyar gazdaság várható helyzete 2014-ben
Magyarország 2013-ban kijött a recesszióból, de nem került tartós növekedést hozó pályára. A GKI 2014-re 2,9%-os GDP-arányos hiányt prognosztizál. Az adósságráta minimálisan mérséklődik. A külső egyensúly továbbra is kedvező lesz. Az év második felében a GDP növekedés 1% közelébe csökkenhet, éves átlagban 1,3% várható. A beruházások 2014-ben is az EU-támogatású fejlesztések miatt emelkednek, de csak 2%-kal, a 2013. évinél enyhébben. Az építőipar volumene kb. 5,5%-kal bővül. A mezőgazdaságban a GKI stagnálást prognosztizál. Az iparban a kilátások 3% körüli dinamikát alapoznak meg. A pénzügyi szektor visszaesése valószínűleg megszűnik. A 2013. évinél gyorsabb, 4-4,5% bruttó és azonos nettó béremelkedés várható, ami a reálkeresetek 2-2,3%-os emelkedését teszi lehetővé. A lakosság fogyasztása 1,5% körüli mértékben nő. A rezsicsökkentés és a nemzetközi inflációs környezet a következő hónapokban összességében 1% körüli szintre szorítja az áremelkedés ütemét. A 2014. évben, az év egészében 2,1%-os infláció valószínű. 5
Az alábbi táblázat az egyes gazdaságkutató intézetek, valamint a Kormány, az MNB, az Európai Bizottság, az OECD, a Valutalap GDP-re, valamint inflációra vonatkozó 2014-es prognózisait mutatja be: (adatok %-ban)
Infláció
GDP Kormány Európai Bizottság OECD Valutaalap MNB GKI Kopint-Tarki
2,0 1,8 2,0 1,3 2,1 1,3 1,7
2,4 2,2 2,1 3,0 2,4 2,1 2,1
GDP tekintetében 2% körüli növekedést jósolnak a táblázatban szereplő intézmények a GKI kivételével. Legbizakodóbb az MNB előrejelzése. A legpesszimistább a Valutaalap és a GKI prognózisa, mindkettő csak 1,3% GDP növekedéssel számol. Viszont a 2013. évi (-0,2 és 0,9 közötti) előrejelzéshez képest valamennyien jóval kedvezőbbnek ítélik meg a 2014-es gazdasági kilátásokat. A várható infláció 2014-re az elemzések szerint 2,1%-3% közötti érték, a 2013. évi előrejelzése 4,3% és 5,3% között volt. Az előző évhez képest jóval alacsonyabb árszínvonal emelkedés biztató. Mindkét gazdaságkutató intézet korábbi álláspontjához képest a tavalyi év végén csökkentette az infláció mértékére vonatkozó előrejelzését.
III.
Az önkormányzatok várható gazdasági helyzete 2014-ben
Az önkormányzatok finanszírozásának elvei nem változnak, de több támogatási forma igazságosabb lesz a 2014. évi költségvetésben - mondta Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára. A 2014. évi központi költségvetésben 73 milliárd forinttal magasabb főösszeg szerepel a helyi önkormányzatok fejezetében, mint 2013-ban. Ha ebből leszámítják a pedagóguséletpályamodell óvodapedagógusokra vonatkozó mintegy 30 milliárd Ft többletfinanszírozását, akkor is 43 milliárd forint plusz jut működésre. Mivel az adófizetők a helyi iparűzési adójukból levonhatják az elektronikus útdíj egy részét, ezért újdonság, hogy az állam kompenzálja az érintett önkormányzatokat központosított előirányzat útján. Az ellentételezés két részben történik: 2014. február 28-ig az előleg, majd 2014. augusztus 29-ig a megállapított támogatás előleggel csökkentett összegének folyósítása. Az adósságkonszolidációból kimaradó - többnyire kis lélekszámú - települések tízmilliárd forint összegű fejlesztési támogatásban részesülhetnek. A kormány döntésének köszönhetően mostanra 2007 település vált teljesen adósságmentessé, a többi önkormányzat pedig 2014. február 28-áig szabadul meg terheitől. A három lépcsős folyamat eredményeként 2014. elejére gyakorlatilag teljesen adósságmentessé válnak az önkormányzatok. A harmadik lépcsőben az állam a 2013. december 31-éig keletkezett adósságot a már konszolidált települések esetében is átvállalja. Ezen felül a 2013. december 05-e előtt keletkezett folyószámlahiteleket is átveszi. A harmadik ütemben hozzávetőleg 436 milliárd forintot fordít erre a célra az állam. A Belügyminisztérium vizsgálja az eladósodott önkormányzati cégek helyzetét, az idén lesz elegendő információ arról, hogy esetükben is szükséges-e kormányzati segítség. 6
IV.
A 2014-től hatályos új, vagy módosult legfontosabb, önkormányzatokat érintő jogszabályok -
-
V.
2013. évi CCXXX. törvény Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről, 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről 2011. évi CLXXXIX. törvény, Magyarország helyi önkormányzatairól 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 2011. évi CCIII. törvény, az országgyűlési képviselők választásáról 2013. évi XXXVI. törvény, a választási eljárásról 2010. évi L. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról 2011. évi CCXI. törvény, a családok védelméről 368/2011 (XII.31.) Kormányrendelet, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról Számvitelről szóló 2000.évi C törvény 4/2013. (I.11.) Kormányrendelet, az államháztartás számviteléről 36/2013. (IX.13.) NGM rendelet, az államháztartás számvitelének 2014.évi megváltozásával kapcsolatos feladatokról 38/2013. (IX.19.) NGM rendelet, az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról 68/2013. (XII.29.) NGM rendelet, a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről 38/2013. (XII.30.) Kim rendelet, az országgyűlési képviselők választása, valamint az Európai Parlament tagjainak választása költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről, valamint egyes választási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 370/2011 (XII.31) Kormányrendelet, a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről 55/2011 (IV.12) Kormányrendelet, a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól
Magyarország 2014. évi költségvetése
Az Országgyűlés 2013. december 17-i ülésnapján elfogadta Magyarország 2014. évi költségvetését, amely a költségvetés bevételi főösszegét 15.983,67 milliárd forintban, a kiadási főösszegét 16.968,3 milliárd forintban, míg a hiányát 984,63 milliárd forintban határozta meg. Az államadósság mutató mértéke várhatóan 76,9%.
7
VI.
Soroksár Önkormányzata 2014. évi költségvetésének részletes szöveges indoklása
Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Kormányrendelet 2014. január 01-jei hatályba lépésével hatályát vesztette az eddig alkalmazott, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Kormányrendelet. Az új jogszabály jelentős könyvvezetési és beszámolási változásokat tartalmaz. A 2014. évi költségvetés már az új szemlélet szerint készült. Nehézséget jelent viszont a későbbiekben az előző időszak és a tárgyév adatainak összehasonlítása, mivel a költségvetési sorok szerkezetükben és elnevezésükben is módosultak. Az összehasonlíthatóság csak az 1., a 2.1., a 2.2. és a 3.táblák esetében valósul meg.
VI/1 Bevételek A 2014. évi költségvetési rendeletében Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár önkormányzata bevételi főösszege 6.062.296 eFt-ban került meghatározásra, amely a következő tételeket tartalmazza: VI/1/1 Működési célú támogatások A 2014. költségvetési évben a működési célú támogatások államháztartáson belülről (ez az összeg az önkormányzatnak juttatott állami támogatást mutatja) soron 762.260 eFt-os bevétellel számolunk. Az előirányzaton belül az Önkormányzat bevételeinél 672.093 eFt-os, az Egészségügyi és Szociális Intézmény bevételeinél 90.167 eFt-os működési célú támogatással számolunk. Ez a bevétel a főösszeg 12,57 %-a. VI/1/2 Felhalmozási célú támogatások Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről soron a 2014. évi költségvetésben 108.000 eFt szerepel, ez az összeg teljes mértékben az Önkormányzat bevételeiből adódik. Ezt az összeget az Önkormányzat kapja a Fővárosi Önkormányzattól a Fővárosi Városrehabilitációs keret TÉR-köz pályázatból (Molnár-szigeti rehabilitáció kapcsán). VI/1/3 Önkormányzat közhatalmi bevételei Az önkormányzat közhatalmi bevételeinél (adójellegű bevételek) az idei évben 3.388.099 eFtos bevétellel számolunk, mely összeg a teljes bevételi főösszegünk 55,89 %-a. A gépjárműadó 60 %-a az államot, 40 %-a az önkormányzatot illeti, ebben nem történt változás az előző évhez képest. A helyi adók az 5/2011. (II.25.) helyi adórendelet alapján kerültek beállításra. Az iparűzési adó a forrásmegosztás alapján került betervezésre. 8
VI/1/4 Működési bevételek Ezen az előirányzaton az idei évben működési bevételként (korábban saját bevételként) 235.037 eFt-tal számolunk. Az Önkormányzat költségvetésében 88.123 eFt, a Polgármesteri Hivatalnál 7.207 eFt, az intézményeknél 139.707 eFt működési bevétel került betervezésre. Ez a bevételi főösszeg 3,88 %-a. VI/1/5 Felhalmozási bevételek Ezen az előirányzaton a 2014. évben 42.400 eFt-os bevétellel számolunk. Ezen belül 1.000 eFt-os bevételi előirányzattal számolunk a termőföld eladás bevételére, 4.000 eFt-ot tervezünk az ingatlan kisajátítás bevételére, 4.400 eFt-ot a korábban értékesített ingatlanok utáni törlesztés helységértékesítés bevételére és 33.000 eFt bevételt helyiség- és ingatlan értékesítésre. A felhalmozási bevételek a teljes bevételi főösszeg 0,7 %-át teszik ki. Az előirányzat megtervezésekor az önkormányzat reális lehetőségeit igyekeztünk szem előtt tartani. A termőföld eladásából származó bevételt idén először tervezzük be a költségvetésünkbe, mivel a Képviselő-testület – a korábbi döntését hatályon kívül helyezve – lehetővé tette termőföld eladását. A helyiség- és ingatlan értékesítés bevételének tervezésekor figyelembe vettük egyrészt a Képviselő-testület határozatát, melyben arról döntött, hogy a Haraszti út 30/d sz. alatti ingatlant értékesíti nettó 21.400.000-Ft kikiáltási áron nyilvános árverésen a legmagasabb vételárat ajánló részére, másrészt 2013. decemberében 3 helyiségbérlő adott be kérelmet a bérleménye megvásárlására, így – a Képviselő-testület döntésének függvényében – ezen helyiségek értékesítéséből, valamint a későbbiekben további helyiségek értékesítéséből is származhat bevételünk. VI/1/6 Felhalmozási célú átvett pénzeszközök A 2014. évi költségvetésben ezen a soron 26.500 eFt szerepel, itt Önkormányzat által nyújtott helyi támogatások, munkáltatói kölcsönök visszatérülése került betervezésre. VI/1/7 Hitel- kölcsön felvétel Ezen a költségvetési soron nem került betervezésre összeg. Az Önkormányzat nem tervez hitelt felvenni. A folyószámla hitelkeretet viszont továbbra is fenntartja az 592/2013.(XII.3.) határozat értelmében. VI/1/8 Maradvány igénybevétele 2013. december 31-én 1.500.000 eFt pénzeszköze volt lekötve az Önkormányzatnak, ebből 150.000 eFt a céltartalékba került elkülönítésre, a maradék 1.350.000 eFt pedig a belső egyensúly fenntartásához került felosztásra.
9
VI/1/9 Tájékoztató adatok Építményadó 2014. évre nem született döntés az adómérték megemeléséről, ezért az előirányzat tervezésekor a kivetésen túl kizárólag a tavalyi beruházásokkal keletkező m2 adatokat lehetne csak figyelembe venni. Építési és Beruházási Osztályunk tájékoztatása szerint 2013. évben nem adtak ki olyan nagy cég részére használatba vételi engedélyt, amely jelentősen befolyásolná az építményadó bevételeket, ezért mivel a kivetés majdnem megegyezik a bevétellel, ezért került a 1.273,3 M Ft-al az előirányzat betervezésre. Telekadó 2013. évre a külterületi telekadóra és a XXIII-00. keretövezetbe („Láng dűlő”) tartozó telkek adóztatása miatt a kivetésen felül 78,1 M Ft-ot terveztünk. A külterületi adóra betervezett összegre a Képviselő-testület 2012. decemberi döntésének értelmében – amely szerint a magánszemély mentes a vállalkozási célt nem szolgáló külterületi ingatlana után – már nem tudtunk számítani 2013. évben, ezért próbáltuk a valamikor mentes telek felülvizsgálatával, ellenőrzésével pótolni a hiányt. Sajnálatos módon ezen telkek tulajdonosai sorra fellebbezéssel éltek döntésünk ellen, van aki pert is nyert a mezőgazdasági művelés ténye miatt, ezért csak nagyon lassan tudtunk haladni e területek feltérképezésével. Összességében telekadó bevételünk - 612,7 M Ft-os összege – kb. mértékben megfelel a tavalyi évi kivetés összegének. A betervezett plusz bevételek, a fentiekben részletezett okok miatt nem folytak be. Képviselő-testületünk 2013. decemberi ülésén a kritikus, szabályozási tervvel nem rendelkező ingatlanokat 90 %-os mértékben mentesítette a telekadó alól, ezért semmiféleképpen sem javaslom a kivetésen felüli bevétel betervezését. Telekadó bevételeket érintő központi intézkedés is történt, mivel a helyi adó törvény január 1-jétől hatályos módosítása szerint az épülethez rendelt védő-biztonsági területet is levonhatják cégeink a telekadó alapjából, de csak azok , akik épületüket termelő tevékenységre használják. Előzetes felmérésünk szerint ez csak 6 nagy cégünket (Trilak, Főv. Ásványvíz, Rondo, Polimer stb.) esetében kb. 33 M Ft veszteséget fog jelenteni. Telekadóban 33 M Ft veszteséget hátralékok behajtásából kinyerni képtelenség, ezért – figyelembe véve a 90 %-os mentességet is – 2014. évre csak 600 M Ft bevétellel lehet számolni. Gépjárműadó A költségvetési törvényben foglaltak értelmében 2013-tól folyamatos volt a gépjárműadó bevételek osztott utalása, amelynek eredményeként 270,3 M Ft-ot utaltunk a központi költségvetés, míg 185,9 M Ft-ot saját költségvetésünk részére. Az osztott utalási kötelezettségre tekintettel 194,4 M Ft-ot irányoztunk elő 2013-ra , amely csupán 8,5 M Ft különbséggel, de sajnos nem teljesült. A hiányt elsősorban a légrugóval rendelkező gépjárművek adótételeinek csökkentése idézte elő, amely törvénymódosításról még nem volt tudomásunk tavaly év elején. Amint az ismeretes 2013. július 1-jétől hatályba lépő intézkedés értelmében a légrugós tehergépjárművek utáni adót 1200 Ft/100 kg helyett 850 Ft/100 kg mértékkel kellett megállapítani a II. félévre, amely tavalyra 40 M Ft veszteséget jelentett. A 10
40 M Ft-os veszteség nem türköződik a bevételeken - mivel csak 8,5 M Ft a hiány a tervezetthez képest, - amelyet a hátralékosok előző évi tartozásainak behajtásából pótoltuk megítélésünk szerint eredményesen. Jelenlegi kivetésünk szerint ez évre csupán (az osztott utalást is figyelembe véve 434 M Ft 40 %-a ) 173,6 M Ft gépjárműadó bevételre lehet számítani. Pótlék, bírság, egyéb bevételek 2013. évre 28,8 M Ft –ot terveztünk e három jogcímen befolyó tételre, amelyből év végéig 10,4 M Ft bevétel képződött. Ennek egyértelmű oka, hogy egyéb bevételek számlán kell nyilvántartani a rendőrség által átjelentett helyszíni bírságokat, amelynek 100 %-a önkormányzati bevétel. Sajnálatos módon tavaly alig érkezett helyszíni bírság behajtásra. Az illetékes rendőrhatóság inkább közigazgatási bírságot jelent át behajtásra, amelynek csak 40 %-a az önkormányzaté, 60-át vissza kell utalni az ORFK részére. Az előzetes év végi zárási adatok szerint helyben maradó bírság jogcímén összesen 661.284,- Ft-ot utaltunk saját költségvetésünk részére. Ez évben további csökkenés várható, ezért csak a tavaly év végig befolyt összeget tekinthetjük 2014. évi előirányzatnak, annak 10,4 M Ft-os összegével. Talajterhelési díj A talajterhelési díj egységdíjának tízszeres növekedését ez évben érezték meg adózóink először, amely ellen bőven volt reklamáció. Nemcsak szóban fejezték ki a díj megnövekedése miatti ellenérzésüket, hanem számtalan esetben egyszerűen nem tették meg a szükséges bevallást, vagy beküldték ugyan a bevallást, de nem fizették meg a megállapított díjat. Tavaly a tízszeres növekedés ellenére az éves szokásos díj ötszörösét terveztük, de sajnos ez sem folyt be. A betervezett 21 M Ft helyett csak 12, 4 M Ft bevétel képződött, amely kb. háromszorosa a tavaly év végi állapotnak. A hiányzó bevallásokat ellenőrzési eljárásokkal fogjuk pótolni, a megállapított adót be fogjuk hajtani, de ennek ellenére javaslom az előirányzati összeg csökkenését. Figyelembe kell továbbá venni, hogy a jelenleg bevezetésre váró közműfejlesztési hozzájárulást a talajterhelési díj befizetésére kötelezettek is igénybe fogják venni, azaz bevezetik a csatornát ingatlanukra, ezzel kiesnek az adóalanyi körből, következésképp nem javaslom a bevételhez képest magasabb összeggel való kalkulációt ez évre. Gépjárműadónál hiába a kivetés 434,0 M Ft-os tétele, amikor a mai napig költségvetésünk számára csak 185,9 M Ft-ot utaltunk az osztott utalási rend miatt e jogcímen, ezért csakis a bevétel alapján lehet tervezni gépjárműadóban is. Telekadónál a törvénymódosítás miatt nem lehet a tavalyi évi bevétellel számolni. Pótlék+ bírság, Talajterhelési díj, valamint az építményadó kalkuláció kizárólag a bevétel alapján tervezhető. M Ft/adónem Építményadó Telekadó Gépjárműadó Pótlék, Bírság, Egyéb bevétel Talajterhelési díj
2013. évi Terv 1.278,3 693,9 194,4
2013. év végi Kivetés 1.279,9 643,1 434,0
22,9
-
21,0
-
11
2013.év végi Bevétel 1.273.3 612,7 185,9 10,4 12,4
2014. évi Terv 1.273,3 600,0 173,6 10,4 12,4
KÖZVETETT TÁMOGATÁSOK ÉPÍTMÉNYADÓ
A 2013. évi zárási adatok szerint építményadóban a közvetett támogatások összege 3.096.888,- Ft, amely 0,9 MFt-tal több, mint 2012. évben. Amint arról már tavaly is beszámoltunk helyi adórendeletünk éveken át mentesítette az építményadó alól azon lakásokat és üdülőket, amelyeket a magánszemély saját maga vagy egyenes ági rokona életvitelszerűen használ. Az önkéntes bevallások elmaradása miatt megkezdett ellenőrzések tovább folytatódtak a 2012-2013. évben is. A Kúria Önkormányzati Tanácsa egyedi adóügy kapcsán Önkormányzatunk helyi építményadó rendeletének „abban lakóhelyet létesít és” szövegfordulatát 2013. január 1. napjától kezdődő hatállyal megsemmisítette. Soroksár Képviselő-testülete 2013. febr. 12-i ülésén a Kúria döntésének értelmében módosította helyi adó rendeletét, amely már nem követeli meg az életvitelszerű lakhatáson túl a lakcím létesítés kötelezettségét, ezért tovább bővült a mentességet élvezők száma, azaz a közvetett támogatás soron kimutatható összeg. A helyi rendeletben további építményadó mentességek is vannak, amely építmények m2 adatainak – és a ki nem vetett adóforintoknak - törzsnyilvántartásban való rögzítése is növeli a közvetett támogatások összegét. TELEKADÓ
A közvetett támogatás 2013. évben 34.118.182,- Ft telekadó elengedést jelentett, amely 85 M Ft-tal kevesebb, mint az előző évben volt. A csökkenés egyértelműen Bp. Főv. XXIII. ker. Soroksár Önkormányzat Képviselő-testület 5/2011. (II.25.) helyi adó rendeletének 2013. január 1-től hatályos módosításának az eredménye. Amíg a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény lehetővé tette 2012-től a külterületek adóztatását, addig a helyi adó rendelet mentesítette a telekadó alól a magánszemély tulajdonosokat a külterületi, üzleti célt nem szolgáló ingatlanaik után. Nemcsak adókivetéssel, de ellenőrzéssel is sok adóalany voltunk kénytelenek mentesíteni a telekadó alól, amely jelentősen csökkentette tavaly a közvetett támogatás összegét. GÉPJÁRMŰADÓ
Az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet 28. §-a szerint a közvetett támogatásokat legalább az alábbi részletezettségben kell bemutatni: „c) a helyi adónál, adónemenként,”
gépjárműadónál
biztosított
kedvezmény,
mentesség
összege
A fenti törvényi rendelkezés több módosítást megélt rendelkezései szerint a gépjárműadó mentességeket is ki kell mutatni, amely a 2013. évi zárási adatok szerint 5.504.891,- Ft volt, amely 2,4 M Ft-tal kevesebb, mint az előző évben. Ennek összegét teljes mértékben a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. és 8. §-aiban felsorolt mentességek alapoznak meg. Gépjárműadóban a közvetett támogatásként kimutatható összeg kizárólag törvényi rendelkezésen alapul, mivel a gépjárműadó központosított adónem, nincs helyben alkalmazható, helyi rendeleti szabályozáson alapuló mentesség.
12
VI/2 Kiadások A 2014. évi költségvetési rendeletében Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár önkormányzata kiadási főösszege 6.062.296 eFt-ban került meghatározásra, amely a következő tételeket tartalmazza: VI/2/1 Felhalmozási kiadások Az idei évben a felhalmozási kiadásokra 1.422.217 eFt-os eredeti előirányzattal számolunk. Ez a teljes kiadási főösszeg 23,46 %-a. Az előirányzaton belül 1.019.173 eFt az önkormányzati beruházási, 371.856 eFt az önkormányzati felújítási, 23.005 eFt a Polgármesteri Hivatal beruházási, 4.500 eFt a Polgármesteri Hivatal felújítási és az Egészségügyi és Szociális Intézménynél 3.683 eFt az intézményi beruházási kiadás került betervezésre. A beruházások és felújítások részletes bemutatását az Önkormányzat esetében 7.1. melléklet, Polgármesteri Hivatal esetében a 7.2. melléklet tartalmazza. VI/2/2 Működési kiadások Az idei évben – önkormányzati szinten - működési kiadások tekintetében 6.619.249 eFt-os eredeti előirányzattal számolunk. Személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok 2014-ben személyi jellegű kiadásokra 1.511.541 eFt került eredeti előirányzaton tervezésre, amely összeg a teljes kiadási főösszeg 24,93 %-át teszi ki. Ezen az előirányzaton belül az Önkormányzatnál 84.593 eFt, a Polgármesteri Hivatalnál 635.915 eFt, az intézményeknél 791.033 eFt-tal terveztünk. A Képviselő-testület 2014. január 01-től a Hivatal létszámát 112 főben határozta meg, ösztöndíjas foglalkoztatott 6 fő, a Képviselő-testület 198/2013.(V.07.) határozatával arról döntött, hogy a Hivatal létszámát 2013. július 1-től, 2014. június 30-ig 18 státusszal megemeli. A tisztségviselők és a képviselők személyi jellegű juttatásait külön táblázatban kerültek megállapításra, tekintettel az Mötv. 2014-ben hatályba lépő rendelkezéseire. Egyéb működési célú támogatások Államháztartáson kívüli pénzeszköz átadások tekintetében az idei évben 245.980 eFt-tal számolunk mely tétel többek között a rendőrség, tűzoltóság, az egyházak, civil szervezetek és alapítványok, a polgárőrség, a Galéria 13, a Szociális Foglalkoztató, Soroksár Sport Club Kft., Soroksári Sportcsarnok Kft. támogatását tartalmazza. Több esetben a támogatás odaítélése testületi döntés alapján történt. A nemzetiségi önkormányzatok támogatása az idén a következők szerint került betervezésre: Roma Nemzetiségi Önkormányzat: 5.000 eFt, Német Nemzetiségi Önkormányzat: 7.000 eFt, és Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat: 2.000 eFt. Dologi kiadások Dologi kiadásokra az idei évben 1.556.326 eFt, került betervezésre, mely tartalmazza a készletbeszerzéseket, különféle szolgáltatásokat, rendezvényi kiadásokat és a különféle befizetések és egyéb dologi kiadásokat.
13
Ellátottak pénzbeli juttatásai Ezen a soron a 2014. évi költségvetésben 135.510 e Ft került betervezésre. Jövedelempótló ellátások: Időskorúak járadéka költségsor nullával került szerepeltetésre, mert a hatáskör 2013. január 01-től a Járási Hivatalhoz került. Aktív korúak ellátása: A rendszeres szociális segély, ezen belül az egészségkárosodott, nyugdíj előtt állók, gyermekes és a helyi rendelet szerinti rendszeres szociális segélyezési keretét a 2013. évihez képest változatlan szinten terveztük a 2013. évi felhasználást figyelembe véve. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra fordítandó költségsor is változatlanul került tervezésre 2013. évhez képest, az időarányos felhasználást alapul véve. Az ápolási díj költségsor nullával került szerepeltetésre, mert a hatáskör 2013. január 01-től a Járási Hivatalhoz került. Jövedelemkiegészítő ellátások vonatkozásában a költségvetési táblában az elnevezés mellett százalékos arányban jeleztük, hogy mely támogatási formához mekkora normatíva társul. A kiegészítő gyermeknevelési támogatás ezért került nullával tervezésre, mert az Osztály csak kiadási oldali költségvetéssel tervez és erre az ellátási formára a normatív támogatás 100 %. Tájékoztatásul a 2013. évi adatot közölve, ezen a címen 451 e Ft került kifizetésre. A helyi gyermeknevelési támogatásra normatíva nem igényelhető. A támogatásra fordítható 2014. évi keret mértékét a 2013. évi időarányos felhasználást figyelembe véve 6 000 e Ft-ra terveztük. A normatív lakásfenntartási támogatásra (2 500 e Ft), adósságcsökkentési támogatásra (1 500 e Ft), adósságkezeléshez kapcsolódó lakásfenntartási támogatásra (500 e Ft) fordított költség 90 %-ban a központi költségvetésből finanszírozott. A költségvetésben csak a szükséges 10 %-os önkormányzati résszel kalkuláltunk. A 2013. évi felhasználást alapul véve, 2014. évben a 2013. évivel azonos összegben kerültek tervezésre. Eseti ellátások: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 2014. január 1-i változása következtében a jogszabály által rögzített átmeneti segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, gyógyszersegély, temetési segély jogcímek megszűnnek. Helyettük gyűjtőkategóriaként „önkormányzati segély” kerül bevezetésre, ami magában foglalja a fenti megszűnő elnevezéseket. Ezért az eseti ellátások költségsorán látható a legszembetűnőbb változás. A jogszabályok változása miatt a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, átmeneti segély, gyógyszersegély, temetési segély költségsorokon minimális összeg szerepeltetése még szükséges, mert a december utolsó két hetében benyújtott kérelmek még ezen a címen kerülnek kifizetésre. A 2014. január 2-tól benyújtott kérelmek pedig már önkormányzati segély címen fizetendők ki. Az átmeneti segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, gyógyszersegély, temetési segély 2013. évi összesített költségvetési keretösszege 23 000 e Ft volt. Önkormányzati segély költségsoron 2014. évre, 27 000 e Ft-ot terveztünk. A beiskolázási segély éves keretösszegét a 2013. évi felhasználást alapul véve a 2013. évi szinten 4 000 e Ft-ban terveztük. Az óvodáztatási támogatás és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak pénzbeli támogatása azért került nullával tervezésre, mert az Osztály csak kiadási oldali költségvetéssel tervez és erre az ellátási formára a normatív, központi költségvetésből lehívható támogatás 100 %. Tájékoztatásul a 2013. évi adatot közölve, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak pénzbeli támogatása címen 9 314 e Ft, óvodáztatási támogatás címen 130 e Ft került kifizetésre.
14
Természetbeni ellátások: A gyermekétkeztetés szociális támogatására 2013. évben 9 000 e Ft keretösszeg került beállításra. A keretösszeg fedezte a kiadásokat, azonban 2014. évben célszerűnek látjuk a költségsor 10 000 e Ft-ra történő megemelését. A helyi méltányos közgyógyellátásra fordítandó keret összegét 2013. évben 14 000 e Ft-ban határozta meg a Képviselő-testület. A jövedelmi feltételekben történt év közbeni változások a jogosultak számának növekedésével járt. Emellett javaslatot teszünk a rendeletben foglalt jövedelemhatárok emelésére. Így javasoljuk a közgyógyellátásra fordítható keret 20 %-os növelését 15 800 e Ft-ra. Karácsonyi segély (élelmiszercsomag)-ra változatlanul 7 millió Ft-ot terveztünk be. Az ellátásra tervezett keretösszeg emelése nem célszerű, mert a kérelmek benyújtási határidejétől a kiosztásig rendelkezésre álló időintervallum olyan rövid, hogy esetleges közbeszerzés lefolytatásával karácsony előtt nem teljesíthető. Születési támogatásra fordítható 2014. évi költségvetési keretet 12 000 e Ft-ra terveztük. Karácsonyi élelmiszerutalványra 2014. évre 15 000 e Ft került tervezésre. A köztemetés keretösszegét (2 000 e Ft) – a 2013 évi felhasználást alapul véve – a 2013. évi szinten terveztük. A nyári gyermekétkeztetés költségsort 2014. évben nullával terveztük, mert ez a költség szerepel az Osztály oktatási ágazatának költségvetésében a nyári tábor költségsoron 4 000 e Ft keretösszeggel. Rendszeres szociális segélyben részesülők étkeztetésére 2014. évben nem terveztünk, tekintve, hogy a költséget az Egészségügyi és Szociális Intézmény saját költségvetésébe betervezte. Közfoglalkoztatással kapcsolatos tájékoztatás: A XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 2014. évi költségvetésében szereplő közfoglalkoztatottak bér és járulék önrészét, a 2013. évi, 13 000 e Ft-os szinten terveztük. Mivel a közfoglalkoztatásból fakadó – előre nem kalkulálható – változásokkal is számoltunk, ezért a közfoglalkoztatás költségvetéséhez a 2013. évhez hasonlóan 2 000 e Ft-os céltartalékot fenntartása szükséges. A közfoglalkoztatottak által összegyűjtött települési szilárd hulladék szállítási költségkerete 2014. évben 10 500 e Ft-ban került tervezésre. A közfoglalkoztatottak részére biztosított munkaeszközök elhasználódása és kopása miatt az eszközfeltöltés folyamatosan szükséges. A meglévő eszközállomány minimális és jelentősen amortizált. Nagy részük már használhatatlan. Számolnunk kellett továbbá az áthúzódó téli közfoglalkoztatási programban résztvevő 155 fővel is, ami jelentősen megemeli a költségeket. Ezért ezen a költségsoron 2014. évre bruttó 6 500 e Ft-al terveztünk. A közfoglalkoztatás részére biztosított IPJ 232 forgalmi rendszámú Daewoo személygépkocsi szervesen kapcsolódik a munka irányításához, valamint eseti jelleggel a Humánközszolgáltatási Osztály ügyintézői környezettanulmány céljára veszik igénybe. A gépkocsi havonta átlagosan 700-800 km futásteljesítménnyel számolható. Az üzemanyag árak ingadozása, valamint a gépjármű jelenlegi műszaki állapota alapján a 2014. évi költségvetésben az üzemeltetésére bruttó 1 800 e Ft-ot terveztünk. Havonta a munkafeladatoktól függően munkavédelmi eszközöket kell biztosítani a közfoglalkoztatottaknak. Emellett a nyári valamint a téli időszakban védőitalt is biztosítani kell. Ezek fedezésére a 2014. évi költségvetésben bruttó 3 900 e Ft-ot terveztünk.
15
Tartalékok 2014. évben a költségvetésben 1.124.720 eFt céltartalékkal, és 45.000 eFt általános tartalékkal számolunk. A céltartalékok között került megtervezésre az intézmények működési tartaléka 20.000 eFt-os eredeti előirányzattal, az intézmények egyéb tartaléka 118.882 eFt-os eredeti előirányzattal, intézményvezetői jutalomra és önkormányzat által alapított díjakra 23.393 eFtos eredeti előirányzattal, helyi és közműfejlesztési támogatásra 45.000 eFt-os eredeti előirányzattal, munkáltatói kölcsönre 7.000 eFt-os eredeti előirányzattal. Itt került megtervezésre az önkormányzat folyószámla hitele után fizetendő kamat 1.000 eFtos eredeti előirányzattal. Az önkormányzat céltartalék sorában kerültek megtervezésre az egyéb meghatározott célú tartalékok Jogcím megnevezés EU és hazai pályázatok előkészítése és önerő biztosítása Választások költségei (önkormányzati rész) RSD parti sáv saját forrás RSD teljes beruházás ÁFA-ja Egyéb tartalék Tartalék képzés Hősök tere 12. perköltség Peren kívüli egyezség Közfoglalkoztatás Közfoglalkoztatás bér és járulék önrész Meglévő Euro-Velo kerékpárút közvilágítás hálózat tervezés és építés (Dobó utca és Meddőhányó utca között) Önkormányzati lakások bérleti jog visszavétele Lekötött pénzeszköz fel nem osztott része Közterület felügyelet Kártalanítás (Aranykereszt Ápoló Otthon Kht.) Összesen:
2014.év eredeti előirányzat (eFt) 10 000 35 000 29 487 26 285 50 300 123 085 285 000 300 2 000 13 000 25 400 5 000 150 000 50 790 103 798 909 445
Az általános tartalékban 40.000 eFt, míg a vis maior kereten 5.000 eFt került betervezésre. VI/2/3 Finanszírozási kiadások Itt kerültek megtervezésre a több éves kihatással járó kötelezettségek. Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló, 2013. évi CCXXX. törvény értelmében az állam teljes mértékben átvállalja 2014. február 28-ig a települési önkormányzatok és ezek társulásainak, 2013. december 31-én fennálló, a Költségvetési tv. 67. § (1) és (2) bekezdése szerint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3. § (1) bekezdés a)-d) és f) pontja szerinti adósságelemeit és ezen adósságelemek járulékait pénzügyi intézmény felé áll fenn. Az átvállalás időpontja 2014. február 28. A 2014. évi költségvetés tervezésénél a 2014. január 02-án már megfizetett törlesztő részlet került beállításra. A konkrét számok ismeretében év közben a költségvetési rendelet esetlegesen módosításra kerül.
16
Az alábbi táblázat a Soroksári Önkormányzat jelenleg fennálló kötvénykibocsátásokból adódó kötelezettség vállalásának mértékét mutatja:
hitelekből
és
(eFt) Hitel - Kötvény 400 millió kötvény 1 milliárd kötvény 700 millió hitel 276 millió hitel 500 millió hitel 400 millió hitel
2014 64 000 változó kamatozású 40 000 változó kamatozású 80 000 változó kamatozású 36 800 változó kamatozású 68 960 változó kamatozású 57 141 változó kamatozású
20202022
2015 64 000
2016 64 000
2017 49 086
2018
2019 -
-
-
40 000
40 000
40 000
40 000
40 000
99 164
80 000
70 474
-
-
-
-
36 800
36 800
-
-
-
-
68 960
55 192
-
-
-
-
47 141
57 141
44 738
-
-
-
VII. Az Intézmények költségvetése Az alábbi diagramon Intézményeink 2014. évi költségvetési bevételeit, kiadásait, valamint az önkormányzati támogatásait láthatjuk:
17
A 2014. évi költségvetés a 2013. évihez képest szerkezetében nem változott. Tartalmazza az önkormányzathoz tartozó intézmények költségvetési tervszámait, kiegészítve az állami fenntartású intézmények működtetési feladatainak ellátását szolgáló Soroksári Intézményellátó Központ költségvetésével. A költségvetés elkészítésénél a 2013. évi költségvetés eredeti előirányzata volt a kiinduló pont, módosítva a szerkezeti változásokkal. Ezek a változások a személyi juttatás költségvetés tervezetét érintették: -
az óvodáknál 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépett a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2. melléklete, mely a nevelő oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak állam által finanszírozott létszámát tartalmazza. Ennek alapján az óvodákba 8 pedagógiai asszisztensi álláshely 12 hónapra eső vonzata (járulékkal együtt 13.968 e Ft) került betervezésre.
-
a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 64. § (2) bekezdése szerint a köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra nem vonatkoznak a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó rendelkezései a jubileumi jutalmat kivéve. 2013. szeptember 1-től bevezetésre került az ún. pedagógus életpálya-modell. Ez azt jelenti, hogy a 2013. szeptember 1-től bekövetkezett „béremelés” 12 havi vonzatát tartalmazza a 2014. évi költségvetés.
-
a Táncsics Mihály Művelődési Házhoz került át a Közösségi Ház, mellyel együtt járt egy fő állásfejlesztés, ami szintén szerkezeti változásként jelentkezik.
-
a Soroksári Intézményellátó Központ feladatainak bővítésével 4 fő állásfejlesztés vált szükségessé, aminek 12 havi előirányzata is terheli a költségvetést.
Tovább növeli a 2014. évi személyi juttatás költségvetési előirányzatot, hogy a pedagógusok illetménye függ a köznevelési törvényben meghatározott illetményalaptól, ami a mindenkori minimálbérhez, illetve a besorolás szerinti százalékokhoz kötött. Miután ezek a százalékok 2013. szeptember 1-től 2014. augusztus 31-ig, illetve 2014. szeptember 1-től 2015. augusztus 31-ig kerültek meghatározásra a törvényben, ezért a tervezést két részre kellett bontani. A fentieket figyelembe véve a 2014. évi személyi juttatás előirányzat névre szólóan, mindenkinek a saját besorolása szerinti illetménnyel, illetménypótlékkal és az önkormányzat által saját hatáskörben adott illetménykiegészítésekkel (az életpálya-modell bevezetésével ebben csak az intézményvezetők és intézményvezető-helyettesek részesülhetnek, valamint az egyéb dolgozók) került megtervezésre. A 2014. évi költségvetésben figyelembe vettük a 2014. évben esedékes jubileumi és hűségjutalmakat, a 2014. január 1-től magasabb fizetési kategóriába lépés (pedagógusok esetében) és a magasabb fizetési fokozatba lépés (egyéb dolgozók esetében) összegét, a gyesről visszatérők és a nyugdíjba vonulás miatt lemondási idejüket töltő dolgozók helyettesítését. 18
Megterveztük a közlekedési költségtérítéseket (vidékről naponta bejárók, a vidéki állandó lakóhellyel rendelkező hétvégenként hazautazók utazási költségtérítését, a munkájukhoz nélkülözhetetlen postázói feladatot ellátók helyi bérlet térítését), az Erzsébet utalványt 8.000,Ft/fő/hó összegben. A személyi juttatás kifizetésekhez kapcsolódó járulékokat a jogszabályi előírásoknak megfelelően terveztük. A dologi szabadsáv a 2013. évi szinten került beállításra. A fenntartási költség előirányzatok tervezésénél kiinduló pont a 2013. évi teljesítési szint volt. Az élelmezési költség esetében 2014. szeptember 1-től 5 %-os emelést terveztünk, mivel a Junior Vendéglátó Zrt-vel 2014. augusztus 31-én megszűnik a szerződésünk és közbeszerzési eljárás lefolytatására van szükség. A Táncsics Mihály Művelődési Ház dologi költségvetése a 2014. évi munkatervben meghatározott feladatokhoz készült. A bevételeket a 2013. évi szinthez igazítottuk. A 4/2013.(I. 11.) Korm. rendelet az előző évekhez képest más rendszerű egységes rovatrendet határozott meg a költségvetési bevételekhez és kiadásokhoz. A költségvetési előirányzatokat már e szerint állítottuk be. Az önkormányzatnak az intézmények feladat-ellátásához kapcsolódó céltartalékában megtervezésre kerültek az előző években is szereplő önként vállalt előirányzatok (Bursa pályázat, közalkalmazotti munkáltatói kölcsön, munkáltatói temetési segély, kitüntetések, kifli szállítása, ingyenes füzetcsomag), a kötelező feladatok (ételhulladék szállítása, kártevőirtás, napközis tábor szervezése). Az önként vállaltakhoz kapcsolódóan az intézményvezetők jutalmát kiegészítettük az állami fenntartás alatt lévő intézmények vezetőinek „jutalomösszegével”, a KLIK-hez tartozó közalkalmazottak hűségjutalmával, valamint ezen intézmények szakmai anyagbeszerzési előirányzatával. A pedagógus életpálya-modell bevezetése, illetve az egészségügyi szakdolgozók 2013-as bérkiegészítése azt eredményezte, hogy az intézmények egyéb közalkalmazottainak illetménye nagymértékben „lemaradt”. Ennek ellentételezéseként beterveztünk az egyéb dolgozók részére 2014. április 1-től 15 %-os bérfejlesztést ( önkormányzati saját hatáskörben adott illetménykiegészítést).
19
Az alábbi diagramok a Soroksári Önkormányzat főbb bevételi és kiadási előirányzatainak összehasonlítását mutatja a 2013.év és a 2014. év vonatkozásában:
20
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének … /….. (…. …..) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikkének (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikkének (1) bekezdés f) pontja, és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületére (továbbiakban: Képviselő-testület), annak szerveire, Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat fenntartásában lévő gazdasági szervezettel rendelkező, és gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerveire terjed ki. 2. A költségvetés bevételei és kiadásai 2. § Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) 2014. teljes évi költségvetésének a) költségvetési kiadási összegét b) finanszírozási kiadását
6.041.294.000 Ft-ban 21.002.000 Ft-ban
c) költségvetési bevételi összegét
4.562.296.000 Ft-ban
d) pénzforgalom nélküli bevételeit
1.500.000.000 Ft-ban
e) finanszírozási bevételek nélkül állapítja meg. 3. § A 2. § szerinti önkormányzati költségvetési főösszeg bevételi forrásonkénti, és kiemelt kiadási előirányzatonkénti összegeit az 1. melléklet mutatja be. 4. § Az Önkormányzat költségvetési főösszegének bevételi forrásonként és kiemelt kiadási előirányzatonként történő kimutatását az 2.1 melléklet tartalmazza. 5. A Polgármesteri Hivatal költségvetési főösszegének bevételi forrásonként és kiemelt kiadási előirányzatonként történő bemutatását az 2.2 melléklet tartalmazza. 6. § Az Intézmények költségvetési főösszegének bevételi forrásonként és kiemelt kiadási előirányzatonként történő kimutatását az 3. melléklet taglalja. 7. § Az Önkormányzat tervezett bevételeinek és kiadásainak alakulását szervezeti egységenként az 4. melléklet tartalmazza. 8. § Az Önkormányzat támogatásait az 5. melléklet tartalmazza. 21
9. § Az Önkormányzat költségvetési és finanszírozási bevételeinek részletes kimutatását az 6.1 melléklet tartalmazza. 10. § A Polgármesteri Hivatal költségvetési és finanszírozási bevételeinek részletes kimutatását az 6.2 melléklet tartalmazza. 11. § Az Önkormányzat felhalmozási és finanszírozási kiadásainak kimutatását az 7. melléklet tartalmazza. 12. § Az Önkormányzat felhalmozási kiadásainak részletezését az 7.1 melléklet tartalmazza. 13. § A Polgármesteri Hivatal felhalmozási kiadásainak kimutatását az 7.2. melléklet tartalmazza. 14. § A Polgármesteri Hivatal felhalmozási kiadásainak részletezését az 7.2.1. melléklet tartalmazza. 15. § Az Önkormányzat ellátottainak pénzbeli juttatásainak részletezését az 8. melléklet tartalmazza. 16. § Az Önkormányzat személyi juttatásait és a munkaadókat terhelő járulékokat az 9. melléklet részletezi 17. § A Polgármesteri Hivatal személyi juttatásait és a munkaadókat terhelő járulékokat az 9.1. melléklet részletezi 18. § Az Önkormányzat működési és finanszírozási kiadásinak részletezését az 10.1 melléklet tartalmazza. 19. § A Polgármesteri Hivatal működési kiadásait az 10.2 melléklet részletezi 20. § Az Önkormányzat tervezett tartalékait az 11. melléklet tartalmazza 21. § A Polgármesteri Hivatal és az Intézmények tervezett bevételeinek alakulását szervezeti egységenként az 12. melléklet részletezi 22. § A Polgármesteri Hivatal és az Intézmények tervezett kiadásainak alakulását szervezeti egységenként az 13. melléklet részletezi 23. § Az Önkormányzat működési- és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatainak mérlegszerű kimutatást az 14. melléklet tartalmazza 24. § Az Önkormányzat hitelállományát, lejárat,- hitelezők- és eszközök szerinti bontásban az 15. melléklet tartalmazza 25. § Az Önkormányzat kötvény állományi és eszközök szerinti bontását az 15.1 melléklet tartalmazza 26. § Az Önkormányzat tervezett közvetett támogatásait az 16. melléklet tartalmazza 27. § A közszolgálati létszámkimutatást az 17. melléklet tartalmazza 28. § Az önkormányzat költségvetése bevételi forrásonként és kiemelt kiadási előirányzatonként a költségvetési évet követő két évben (gördülő költségvetés) az 18. melléklet tartalmazza 29. § Az Önkormányzat előirányzat felhasználási ütemtervét az 19. melléklet részletezi 30. § Az Önkormányzat likviditási tervét, pénzállományának alakulását az 20. melléklet taglalja 31. § Az Intézmények pénzellátási tervét az 21. melléklet tartalmazza.
22
3. Több éves kihatással járó feladatok 32. § A 2005. évben megkötött 700.000.000,- Ft-os célhitelszerződés (10 éves futamidőre) kiadási előirányzatait az 15. melléklet tartalmazza. 33. § A 2006. évben megkötött 276.000.000,- Ft-os célhitelszerződés (10 éves futamidőre) kiadási előirányzatait az 15. melléklet tartalmazza. 34. § 2007-ben 400.000.000,- Ft felhalmozási kötvénykibocsátásra került sor (10 éves futamidő) melynek kiadási előirányzatait az 15.1. melléklet tartalmazza. 35. § 2008-ban 1.000.000.000,- Ft-os felhalmozási kötvénykibocsátásra került sor (15 éves futamidő) melynek kiadási előirányzatait az 15.1. melléklet tartalmazza. 36. § A 2009-ben megkötött 500.000.000,- Ft-os célhitelszerződés (10 éves futamidő) kiadási előirányzatait az 15. melléklet tartalmazza. 37. § A 2010-ben megkötött 400.000.000,- Ft-os célhitelszerződés (10 éves futamidő) kiadási előirányzatait az 15. melléklet tartalmazza. 4. Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek létszáma 38. § Az Önkormányzat az irányítása alá tartozó egyes költségvetési szervek létszámát a 17. melléklet szerinti kimutatásban szereplő létszámokban engedélyezi. Az engedélyezett létszám év közben, az elrendelt feladatokban bekövetkező változásokkal összefüggésben a Képviselő-testület által elfogadott rendelet módosítható. 5. Az Önkormányzat 2014. évi költségvetése végrehajtásának általános szabályai 39. § Az Intézmények és a Polgármesteri Hivatal költségvetési alapokmányait e rendeletben meghatározott kiemelt előirányzatok betartásával kell összeállítani. 40. § (1) A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert az önkormányzati költségvetés végrehajtására, az a) – b) pontba foglalt kivételekkel. a) A Polgármesteri Hivatal költségvetésének végrehajtására a jegyző, b) az Intézmények költségvetésének végrehajtására az adott intézmények vezetői jogosultak. (2) A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert arra, hogy az (1) bekezdés a) és b) pontjaiba nem tartozó költségvetés tekintetében kijelölje az önkormányzat költségvetésének végrehajtására jogosult személyeket (teljesítés igazolók). 41. § A tervezett bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után a költségvetési támogatás növekedését. A kiadási előirányzatok évközi zárolása válik szükségessé, amennyiben a bevételek teljesülése elmarad annak előirányzatától. 42. § Az Önkormányzat elemi költségvetése tartalmazza a helyi önkormányzat költségvetési szervein kívül ellátott feladatainak, továbbá a hozzá kijelölt költségvetési szervek kiadási, bevételi előirányzatait is. Az Intézmények önálló elemi költségvetést készítenek.
23
43. § A polgármester a Polgármesteri Hivatal útján köteles ellenőrizni a juttatott összeg felhasználását és a számadást. A számadási kötelezettség elmulasztása esetén köteles a támogatást felfüggeszteni. 44. § A kerületi Környezetvédelmi Alapról szóló 7/2012. (II.24) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése alapján a Képviselő-testület tudomásul veszi, hogy a „Környezetvédelmi Alap alszámla” 2013. december 31-i záró egyenlege 58.304.258 Ft, amely a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 325/2013. (XI.28.) VKB határozatában foglaltak szerint használható fel.
5. Az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása. 45. § (1) A költségvetési rendelet bevételi és kiadási előirányzatai módosításáról, és a kiadási előirányzatok átcsoportosításáról az önkormányzati költségvetés esetén 10.000.000 forint értékhatárig a Polgármester, egyéb, az önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetésén belül a költségvetési szervek vezetői, a Polgármester egyetértésével döntenek e rendeletben meghatározott szabályok figyelembe vételével. (2) Az egyes költségvetési szervek költségvetései közötti átcsoportosításra az (1) bekezdés a) pontja az irányadó. 46. § (1) A 45. §-ban foglalt változásokról, annak megtörténtét követő 30 napon belül a döntésre jogosult a Képviselő-testületet köteles tájékoztatni. (2) A 45. § -ban hozott döntések, átcsoportosítások a költségvetési főösszegét nem változtathatják meg, továbbá jogszabályt nem sérthetnek. 47. § Ha az önkormányzat az év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről a polgármester a Képviselő-testületet tájékoztatja.
6. A gazdálkodás általános szabályai 48. § Amennyiben év közben az Országgyűlés előirányzatot zárol, a költségvetési rendeletet érintő módosítást a zárolás kihirdetését követően haladéktalanul a Képviselőtestület elé kell terjeszteni. 49. § Az Önkormányzatot megillető egyes köznevelési és gyermekétkeztetési feladatmutatók alapján kapott támogatások figyelemmel kísérését, szükség esetén lemondását a megfelelő közoktatási statisztikai adatok, az azt megalapozó előírt okmányok - az Egészségügyi és Szociális Intézmény esetében a jogszabályban meghatározott nyilvántartás - vezetésével kötelesek a megadott határidőre biztosítani. 50. § (1) A Polgármesteri Hivatal és az Intézmények a rájuk bízott alapfeladatok ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzatával szabadon rendelkeznek. A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek előirányzatainak felhasználására a velük kötött munkamegosztási megállapodás az irányadó. (2) Az Önkormányzat által az Intézmények számára a költségvetésükben meghatározott egyes feladatok fedezetéül az Önkormányzat nyilvántartásaiban elkülönített előirányzatok szolgálnak, amelyek az Intézmények számára kerülnek felhasználásra. (3) Az Intézmények feladataik ellátásáról, munkafolyamataik megszervezéséről oly módon gondoskodnak, hogy azok biztosítsák a költségvetésben, részükre megállapított előirányzatok takarékos felhasználását. (4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltak be nem tartása esetén az irányító szerv az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságot visszavonhatja, korlátozhatja, továbbá kezdeményezheti a munkamegosztási megállapodás módosítását. 24
51. § (1) A gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények műszaki feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. A beruházások bonyolítása, felhalmozási célú beszerzések, a felújítások, a nagy karbantartások pénzügyi elszámolása a Polgármesteri Hivatal feladata. (2) Az önkormányzat az állami fenntartású közoktatási intézményeknek az (1) bekezdésbe nem tartozó működtetési feladatait a Soroksári Intézményellátó Központon keresztül látja el, aminek pénzügyi fedezetét az önkormányzat a Soroksári Intézményellátó Központ költségvetésében biztosítja. 52. § A polgármesterre és a jegyzőre átruházott gazdálkodási jogköröket a Képviselőtestület Szervezeti és Működési Szabályzatának 3. melléklete tartalmazza.
7. Maradvány 53. § Az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal, valamint az Intézmények maradványát, ezen belül a személyi juttatásokra fordítható maradványt a Képviselő-testület hagyja jóvá a zárszámadási rendelettel egy időben. 54. § Az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és az Intézmények maradványának elszámolása során nem számolhatók fel: a) a végleges feladatelmaradás miatti összeg, b) meghatározott célra rendelkezésre bocsátott összeg, c) tárgyévben év közben engedélyezett létszámnövekedéssel összefüggésben jóváhagyott előirányzat-növekményből a létszám feltöltés teljes vagy részleges elmaradása miatti összeg, d) gazdasági szabályok megsértéséből származó maradvány, e) tárgyévben befolyt, szerződésen alapuló azon bevétel, amely a következő évben kerül felhasználásra, f) tárgyévi előirányzatok terhére vállalt kötelezettségek, ha a teljesítés áthúzódik a következő évre. 55. § A maradvány felülvizsgálata keretében az intézményi gazdálkodás értékelésének alapján a Képviselő-testület elvonást eszközölhet, ha az évközi gazdasági folyamatok alakulása ezt indokolja. 56. § (1) A Polgármesteri Hivatalnál és az Intézményeknél a maradvány személyi juttatásokból származó része – a személyi juttatásokba tartozó tételeken túlmenően - a kiemelt előirányzatokba tartozó tételek kifizetésére is fordítható. (2) A maradvány további része személyi juttatásokra nem használható fel. A maradvány terhére nem vállalható olyan tartós kötelezettség, amely támogatási többlettel jár. 57. § A Képviselő-testület a maradvány felhasználását gazdasági szükséghelyzetben korlátozhatja, ha évközben az Önkormányzat költségvetésének teljesítését jelentősen veszélyeztető körülmények alakulhatnak ki.
8. A Polgármesteri Hivatal és az Intézmények előirányzat gazdálkodása 58. § (1) A 45.§ b) és c) pontjaiban foglalt változtatásokat a tárgyév november 30-ig ténylegesen realizált bevételi többletnek megfelelő összeg erejéig lehet végrehajtani. (2) A tervezett előirányzatot meghaladó többletbevételből az éves személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata legfeljebb a többletbevétellel összefüggő feladat elvégzéséhez szükséges kiadásoknak az adott bevételből történő teljesítése után fennmaradó összeg erejéig, szerződés esetén az abban meghatározott összeggel emelhető.
25
(3) Az Intézmények előirányzat változtatási igényéről - az első negyedév kivételével – negyedévente legalább egyszer tájékoztatja a Képviselő-testületet a Polgármesteri Hivatal az általa beterjesztett előirányzat módosítási rendelet részeként. 59. § A Képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat valamennyi intézmény köteles betartani, illetve betartatni. Az előirányzat túllépés megakadályozása az intézményvezetők kiemelt feladata, és felelőssége. 60. § Az Intézmények minden hónap 15-éig elkészítik a következő hónapra vonatkozó finanszírozási ütemtervet, mely tervből - figyelembe véve a Junior étkezést, és a közüzemi díjakat is – a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya egy limit keretet határoz meg, melyet az OTP Bank Nyrt az adott hó 1-jén az Intézmény bankszámláján megnyit. A limit összeg egész évben halmozódik, a megnyitott limit minden munkanap elején az Intézmények számláján jóváírásra kerül, a nap végén pedig az OTP Bank Nyrt leüríti. Az Intézmények nap végi egyenlege minden esetben 0, az adott napi forgalom esetén értelemszerűen a limitkeret csökken. Az Intézmények pénzellátására vonatkozó ütemtervet a 21. melléklet tartalmazza. 61. § A személyi juttatások előirányzata közül a rendszeres személyi juttatások, a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások előirányzat maradványa használható fel évközben, illetve a következő évben a pénzmaradvány jóváhagyását követően jutalom kifizetésre. 62. § Létszám előirányzat csökkenés esetén az abból származó személyi juttatás megtakarítást a költségvetési Intézmény nem használhatja fel. 63. § A köztisztviselők illetményalapja a mindenkori költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeg. 64. § A céltartalékon szereplő közalkalmazottak munkáltatói kölcsön odaítélésénél a Kerületi Közalkalmazottak Érdekegyeztető Tanácsa döntését veszi figyelembe a Képviselő-testület.
9. A gazdálkodás felelőssége 65. § Az Önkormányzat nevében kötelezettséget a Polgármester, vagy az általa felhatalmazott személy, a Polgármesteri Hivatal nevében a Jegyző, vagy az általa felhatalmazott személy, Intézmények esetében az intézményvezető, vagy az általa felhatalmazott személy vállalhat. 66.§ (1) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a Polgármesteri Hivatal gazdasági vezetője, ennek hiányában a Jegyző által írásban kijelölt, a Polgármesteri Hivatal állományába tartozó köztisztviselő jogosult. (2) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 1. §-ában szabályozott választások helyi, területi előkészítésére, lebonyolítására felhasználandó pénzeszközök feletti kötelezettségvállalásra a jegyző, a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére az általa felhatalmazott személy jogosult. 67. § A költségvetési szerv vezetője felelős az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben foglaltaknak, és az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért, a költségvetési szerv működésében és gazdálkodásában a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségvállalások összhangjáért, a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott, és a tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatosan a vagyonkezelői, tulajdonosi jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért, a költségvetési szerv belső kontrollrendszerének és az annak részét képező belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért, és a szakmai és pénzügyi monitoring rendszer folyamatos működtetéséért, a tervezési, beszámolási, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános 26
adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, továbbá a számviteli rendért. 68. § A belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni. A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerveknél a Polgármesteri Hivatal belső ellenőrzési egysége látja el a belső ellenőrzési feladatokat a 370/2011.(XII.31.) Korm. rendelet 15.§ (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelő írásbeli megállapodás alapján. A gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv vezetőjének a belső ellenőrzés megszervezésére vonatkozó felelősségére a 370/2011 (XII.31) Korm. rendelet 15.§ (6) bekezdése az irányadó. 69. § A gazdasági szervezettel nem rendelkező Intézmény gazdálkodó szervezete a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya, gazdasági vezetője a Pénzügyi Osztályvezető. 70. § Az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és az Intézmények kizárólag a Képviselőtestület előzetes jóváhagyásával nyújthatnak be szakmai pályázatokat abban az esetben, ha a pályázott feladat ellátása fenntartói többlettámogatást igényel. Amennyiben a pályázott feladat ellátása többlettámogatási igénnyel nem jár, ez esetben is szükséges a pályázatról annak benyújtásával egyidejűleg a Polgármesteri Hivatalt tájékoztatni. 71. § Az Önkormányzat vagyonára megkötött biztosítási szerződés kötelezettségvállalása a Polgármesteri Hivatal költségvetésében szerepel előirányzatként. 72. § A közbeszerzésről szóló 2011. évi CVIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 10§ (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár – kivéve a Kbt. szerinti közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt - 2014. január 1-jétől 2014. december 31-éig a) árubeszerzés esetében
8.000.000 Ft
b) építési beruházás esetében
15.000.000 Ft
c) építési koncesszió esetében
100.000.000 Ft
d) szolgáltatás megrendelése esetében
8.000.000 Ft
e) szolgáltatási koncesszió esetében
25.000.000 Ft
Az (1) bekezdéstől eltérően a Kbt. szerinti, közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatár 2014. január 1-jétől 2014. december 31-éig a) árubeszerzés esetében
50.000.000 Ft
b) építési beruházás esetében
100.000.000 Ft
c) szolgáltatás megrendelése esetében
50.000.000 Ft.
10. A hitelfelvétel szabályozása 73. § (1) A költségvetési szerv adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen nem köthet, továbbá törvényben meghatározott kivétellel értékpapírt nem bocsáthat ki, nem szerezhet
27
meg, pénzügyi lízinget vagy faktoringot magában foglaló szerződést nem köthet, és garanciát, kezességet nem vállalhat. (2) Adósságot keletkeztető ügyletnek minősülnek a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 3. § (1) bekezdés a)-g) pontjaiban meghatározottak. 74. § (1) Önkormányzati adósságot keletkeztető ügyletet kötni a Gst-ben foglalt szabályok alapján lehet. (2) Az Önkormányzat az e rendelet 74. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladhatja meg a Gst-ben foglalt mértéket. 75. § Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § (4) bekezdése értelmében a hitelfelvétel a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
11. A költségvetési többlet évközi hasznosítása 76. § A kincstár típusú finanszírozási rendszer – a szabad források betétként történő elhelyezése érdekében – megköveteli az azonnali döntést. A lekötésekre a döntési jogot a Képviselő-testület a Polgármesterre ruházza át, a Pénzügyi Bizottság utólagos tájékoztatása mellett.
12. A behajtatlan követelések kezelése 77. § Behajtatlan fizetési kötelezettség mérséklése, illetve elengedése tárgyában 500 000,Ft-ig terjedő egyedi értékhatárig a Polgármester dönt. 78. § 500.000,- Ft-tól 1.000.000,- Ft egyedi értékhatárig a Pénzügyi Bizottság dönt a behajtatlan követelések mérséklése illetve elengedése tárgyában, 1.000.000,- Ft egyedi értékhatárt meghaladó esetben a döntés joga a Képviselő-testületet illeti meg.
13. Vegyes rendelkezések 79. § A Képviselő-testület kötelezi a Polgármesteri Hivatalt, hogy folyamatosan ellenőrizze az intézmények költségvetésének végrehajtását. A Polgármester az Önkormányzat első negyedévi teljesítéséről a májusi testületi ülésen tájékoztatja, első félévi teljesítéséről szeptember 15-ig számol be, a háromnegyedéves gazdálkodás teljesítésről a költségvetési koncepció ismertetésekor tájékoztatja a Képviselő-testületet. 80. § A Jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet, valamint a külön törvény szerinti, könyvvizsgálói záradékkal ellátott, egyszerűsített tartalmú – az Önkormányzat és Intézményei adatait összevontan tartalmazó – éves pénzforgalmi jelentést, könyvviteli mérleget, pénzmaradvány-kimutatást, eredmény kimutatást a Polgármester a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig a Képviselő-testület elé terjeszti. A Képviselőtestület a zárszámadásról rendeletet alkot. 81. § (1) A Polgármesteri Hivatala Pénzügyi Osztálya időközi költségvetési jelentést állít össze az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal, az Intézmények és a nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozóan a) I-III. hónapról április 20-ig, b) azt követően havonta tárgyhót követő 20-ig, 28
c) I-XII. hónapról a tárgyévet követő év február 5-ig, melyet a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága felé továbbit. (2) A Polgármesteri Hivatala Pénzügyi Osztálya évközi mérlegjelentést készít el a) I-III. negyedévre vonatkozóan tárgynegyedévet követő hó 20. napon, b) gyorsjelentés IV. negyedévet követő 40 napon belül, c) a negyedik negyedévre vonatkozó mérlegjelentés az éves költségvetési beszámoló benyújtásának határidejével megegyező időpontban, 82. § A Polgármester pótköltségvetést köteles készíteni, ha az év végére várható hiány meghaladja az általános tartalék mértékét, vagy a saját többletbevétel eléri a költségvetési főösszeg 3 %-át. 83.§ A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert arra, hogy e rendelet hatályba lépése előtt keletkezett, 2014-re vonatkozó önkormányzati kötelezettségvállalást tartalmazó szerződést a szerződés összeg tekintetében módosítsa az e rendeletben elfogadott előirányzat erejéig.
14. Záró rendelkezések 84. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Szimoncsikné dr. Laza Margit jegyző
Geiger Ferenc polgármester
Záradék A rendelet tervezet 2014. …..……….. az Önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján kifüggesztésre, az Önkormányzat hivatalos honlapján közzétételre került.
Budapest, 2014. ……………….. A jegyző nevében eljáró: Vittmanné Gerencsér Judit Szervezési és Ügyviteli osztályvezető
29
