JÁTÉKVÁR ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013

JÁTÉKVÁR ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.

OM azonosító szám: 035740

Pedagógiai Program Játékvár Óvoda és Bölcsőde Martfű, Munkácsy Mihály út 79.

TARTALOMJEGYZÉK

AZ INTÉZMÉNY ADATAI 4.o. BEVEZETŐ 5.o. I. ÓVODÁINK BEMUTATÁSA 7.o. 1. Helyzetelemzés 7.o. 2. Óvodáink személyi feltételei 10.o. 3. Óvodáink tárgyi feltételei 10.o. 4. Óvodáink -nevelési gyakorlataihoz rendelt – speciális eszközrendszere 11.o. II. INTÉZMÉNYÜNK ALAPELVEI, GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 13.o. 1. Óvodai nevelésünk alapelvei 13.o. 2. Gyermekképünk 14.o. 3. Óvodaképünk 14.o. III. INTÉZMÉNYÜNK GLOBÁLIS CÉLRENDSZERE, FELADATAI, SIKERKRITÉRIUMAI 16.o. 1. Nevelésünk céljai 16.o. 2. Az óvodai nevelésünk általános feladatai 16.o. 3. Várható eredményeink 17.o. IV. A TAGÓVODÁK NEVELÉSI GYAKORLATA 19.o. "JÁTÉKVÁR - VÁR A JÁTÉK" HELYI ÓVODAI NEVELÉSI GYAKORLAT (MUNKÁCSY ÚTI, KOSSUTH ÚTI TAGÓVODA) 19.o. 20.o. 1. Nevelésünk alapvető keretei 1.1. Az egészséges életmód alakítása 20.o. 1.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 22.o. 1.3. Anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés 25.o. 2. Mindennapi életünk szervezése 28.o. 3. Tevékenységi formáink 30.o. 3.1. Játék 30.o. 3.2. Külső világ tevékeny megismerése 36.o. 3.2.1. Természeti és épített környezetünk 36.o. 3.2.2. A külső világ mennyiségi és formai összefüggéseinek tevékeny megismerése 40.o. 3.2.3. Környezetvédelemre nevelés 42.o. 3.3. Mozgás, mozgásos játék 44.o. 3.3.1. Testnevelés foglalkozás 46.o. 3.3.2. Mindennapi testnevelés 46.o. 3.3.3. Szabadjáték, egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységek 46.o. 3.3.4. Speciális mozgásfejlesztés 47.o. 3.3.5. Vízhezszoktatás 47.o. 3.4. Beszédhanghallás fejlesztése 48.o. 3.5. Verselés, mesélés 51.o. 3.6. Ének, zene, énekes játék gyermektánc 54.o. 3.7. Rajzolás, mintázás, kézimunka 57.o. 3.8. Munka jellegű tevékenységek 60.o. 3.9. A tevékenységekben megvalósuló tanulás 62.o.

2


"ÓVODAI NEVELÉS A MŰVÉSZETEK ESZKÖZEIVEL" HELYI ÓVODAI NEVELÉSI GYAKORLAT (MÁJUS 1 ÚTI TAGÓVODA) 65.o. 1. Program rendszerábrája 66.o. 2. Nevelés kerete 67.o. 2.1. Egészséges életmód alakítása 67.o. 2.2. Az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés 70.o. 2.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósulása 74.o. 2.4. Az óvodai élet megszervezése 75.o. 2.4.1. A gyermekek napirendje 75.o. 2.4.2. Hetirend 76.o. 3. A program tartalmi kerete - Hagyományőrzés, népszokások 76.o. 4. A program tevékenységformái 79.o. 4.1. Játék 79.o. 4.2. Tevékenységekben megvalósuló tanulás 84.o. 4.3. Vers, mese, dramatikus játékok 87.o. 4.4. Ének, énekes játék, zenehallgatás 89.o. 4.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka 92.o. 4.6. A mozgás, mozgásos játékok 95.o. 4.7. A környezet tevékeny megszerettetése 99.o. 4.7.1. Környezetvédelemre nevelés 103.o. 4.8. Munka jellegű tevékenységek 105.o. V.HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEINK, EGYÉB RENDEZVÉNYEINK 108.o. VI.ÓVODÁINK KAPCSOLATRENDSZERE 110.o. 1. Óvoda – Család 110.o. 2. Óvoda – Iskola 111.o. 3. Egyéb kapcsolataink 112.o. VII. AZ ÓVODÁBA ÉS AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI 114.o. 1. Az óvodába lépés feltételei 114.o. 2. Az iskolába lépés feltételei 114.o. VIII. ÓVODÁINK SAJÁTOS FELADATAI 116.o. 1. Gyermekvédelem 116.o. 2. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése 119.o. 3. BTMN-s - kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése 121.o. 4. Tehetséges - kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése 122.o. 5. Nemzetiségi, etnikai, kisebbségi nevelés 123.o. 124.o. IX.ÓVODÁINK ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE 1. Óvodáink írásos dokumentumai 124.o. 2. A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése 124.o. 3. A pedagógiai program minőségfejlesztési munkái 124.o. X.ÓVODÁINK SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAI 126.o. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 127.o. FELHASZNÁLT IRODALOM 128.o.

3


AZ INTÉZMÉNY ADATAI

Az intézmény neve: Játékvár Óvoda és Bölcsőde 5435 Martfű, Munkácsy út 79. Telefon: 06 (56) 450-152 Az intézményvezető: Gonda Istvánné Az intézmény fenntartója: Martfű Város Önkormányzata 5435 Martfű, Szent István tér 1. Telefon: 06 (56) 450-222 A székhely óvoda neve, címe: Munkácsy úti Óvoda 5435 Martfű, Munkácsy út 79. Telefon: 06 (56) 450-152 Intézményvezető-helyettes: Turnyánszkiné Enyedi Andrea A tagóvodák neve, címe: Május 1. úti Óvoda 5435 Martfű, Május 1 út 19. Telefon: 06 (56) 450-037 Tagóvoda-vezető neve: Hovodzák Ferencné Kossuth úti Óvoda 5435 Martfű, Kossuth út 22. Telefon: 06 (56) 450-443 Tagóvoda-vezető neve: Olaszné Kiss Ágnes

Bölcsőde címe: 5435 Martfű, Ságvári út 4/a Telefon: 06 (56) 452-155 Bölcsődevezető neve: Cseriné Gál Katalin Alapító okirat száma: A program benyújtója: A programot készítette:

109/2013 (VII.18) Gonda Istvánné intézményvezető a Játékvár Óvoda és Bölcsőde nevelőtestülete

4


BEVEZETŐ

Martfű a Tisza bal partján, Szolnoktól délre 20 km-re helyezkedik el. A város Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik legfiatalabb, legdinamikusabban fejlődő települése. A kedvező természeti adottságok (Tisza, sík terület, közlekedési lehetőségek) az ipar centralizálódását segítette. A gyárváros felépülése mellett nagyon sok park, liget létesült, amelyek hozzátartoznak lakóhelyünk arculatához. Az idetelepült cipő- növényolaj- és sörgyártás befolyásolta a település fejlődését, struktúráját, népességének alakulását. A város polgárainak átlag életkora meghatározta és meghatározza Martfű nevelési és oktatási intézményeinek kialakítását, fejlesztését. A demográfiai mutatók az 1980-as évek közepe óta lassú csökkenést jeleznek. A társadalmi, gazdasági változások kedvezőtlenül hatottak a foglalkoztatás helyzetére, a születések számának alakulására, mely körülmények az óvodák működésére is hatást gyakoroltak. A folyamatosan csökkenő gyermeklétszám, valamint az Önkormányzat alulfinanszírozottsága, egyre rosszabb gazdasági helyzete miatt további csökkentés és megszorító intézkedések határozzák meg az intézmény működését. A város önkormányzata biztosítja a nevelési-oktatási intézmények működésének feltételeit. Városunkban biztosított a 3 éves kortól iskolába lépésig a gyermekek óvodai ellátása. A Játékvár Óvoda és Bölcsőde 1999-től 2007. szeptember 1-ig három tagóvodából állt. Martfű Város Képviselő-testülete 1999. augusztus 1-jei hatállyal összevonta a városban működő óvodákat és a Városi Bölcsődét. Az összevonást a csökkenő gyermeklétszám, valamint a gazdaságosabb működtetés indokolta. 2000. január 1-től 2003. december 31-ig önálló gazdálkodási jogkörrel működött az intézmény. 2004. január 1-től részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezett, jelenleg a pénzügyi, gazdasági feladatokat Martfű Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala a megkötött megállapodás alapján látja el. Az intézmény fenntartási és működési költségeit az önkormányzat által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A többcélú intézmény nevelőtestülete a helyi óvodai nevelési programját a település adottságának, az itt élő emberek, gyermekek szociokultúrájának, igényeinek figyelembevételével készítette el. A Munkácsy és Kossuth úti tagóvoda saját programot készített, felhasználva az óvodapedagógusok nevelési filozófiájához közelálló nevelési programokat. A Május 1 úti tagóvoda pedagógiai programja adaptáció: Nagy Jenőné - "Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel" című programja alapján készült. Ezt a programot a nevelőtestület azért választotta, mert legfőbb célkitűzéseivel azonosulni tudott. A pedagógiai program elkészítésénél figyelembe vettük a működést meghatározó jogszabályi előírásokat: • • • •

363/2012. (XII.17.) Kormányrendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának módosításáról 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről (Nkt.) 1993. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról (Vhr.) 5


• • • • • • • • • • • • •

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI-rendelet (EMMI r.) 368/2011. (XII.31.) Korm. Rendelet az államháztartási törvény végrehajtásáról (költségvetési intézmények esetén) (Ávr.) 2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról, az információs szabadságról 11/1994. (VII.8.) MKM-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről A közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 2012.évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 277/1997. (XII.22.) Kormányrendelet a pedagógus továbbképzésekről, szakvizsgáról, és módosítása 1997.évi XXXI Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 26/1997.(IX.3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról 1993.évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 95 §-a (1)j – (Óvodai integrációs program, IPR) A nemzeti, etnikai kisebbség irányelve 2/2005. (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvéről

A pedagógiai programunk jelenlegi módosítását a 363/2012. (XII.17.) Kormány Rendelet indokolja.

6


I.

ÓVODÁINK BEMUTATÁSA

1. Helyzetelemzés Hitvallásunk: "Osztani magad - hogy így sokasodjál, kicsikhez hajolni - hogy magasodjál, hallgatni őket, hogy tudd a világot, róluk beszélni, ha szólsz a világhoz." ( Váci Mihály: Eső a homokra) Intézményünk három óvodája osztott, részben osztott életkorú csoportban fogadja a 3 éves kortól a gyermekeket iskolába lépésig. Jogosultság szerint a 2.5 évét betöltött gyermeknek lehetőséget adunk az óvodába járáshoz. Az óvodák eredetileg is óvoda céljára készültek, ezért nyugodt, csendes, kisebb forgalmú, jól megközelíthető utak mellé épültek. Az épületek és az udvarok nagysága, belső kialakítása megfelelő 190 kisgyermek egészséges neveléséhez, sokoldalú fejlesztéséhez. A játszóudvarok ligetesek, rendelkezünk füves, burkolt felületekkel, fedett terasszal, virágos kertekkel. Udvarainkat lehetőségünk szerint fejlesztjük. A Munkácsy úti Óvoda Martfű város jól megközelíthető részén 1974-ben épült az Általános Iskola mellé. Lakótelepi és kertes házak veszik körül. Kezdetben 3 csoporttal, majd 1980-tól 4 csoporttal működtünk 100 férőhellyel. A csökkenő gyermeklétszám miatt 2004-től az óvoda 3 csoporttal működik. A felszabadult csoportszobát tornaszobává alakítottuk át. 2010-ben az épület külső-belső felújítása megtörtént. Mindkét óvoda 1981-ig a Martos Flóra Általános Iskola igazgatása alatt állt, majd részben önálló összevont intézményként működött tovább, a központi óvoda a Munkácsy úti Óvoda lett. A Munkácsy úti tagóvoda sokféle fajátéka változatos mozgáslehetőséget, kreatív játékot biztosított gyermekeink számára, folyamatosan felújításra szorul. Martfű központjában létesült a Május 1 úti Óvoda 1956-ban. A Tisza folyó közelsége, a lakótelepek és a környékükön kialakított parkok meghatározó jelleget adnak az óvodának. A gyermekek többsége lakótelepről érkezik, kisebb arányban pedig falusi, kertvárosi környezetből. Az óvoda 40 gyermek befogadására alkalmas. A csoportok száma kettő. Az óvodai épület és az udvar kialakítása lehetőséget ad a korszerű, gyermek közeli, játékközpontú program megvalósítására. Az óvodapedagógusok udvari játékokra vonatkozó elképzeléseit Pécsi Sándor fafaragó népművész váltotta valóra. Alkotásai ötvözik a népművészet és az ősi kultúra formavilágát, az udvar derűs, népmesei hangulatot áraszt. Az udvari játékok állaga azonban itt is romlik, elhasználódott. Felújításuk tervezése folyamatos. A Kossuth úti Óvoda településünk első óvodájaként 1955-ben kezdte meg működését az óváros részen. A jelenleg is használatos épület 1961-ben 2 csoporttal óvoda céljára készült. 1974-ben bővítették egy csoporttal. A 80-as évek végén a településrész rohamosan fejlődött, sok új családi ház épült. A gyermeklétszám megnövekedett, ezért szükség volt a bővítésre. Az önkormányzat e célból bérelte az óvoda melletti épületet, s az átalakítás után 1991-96 között 4 csoport működött. 1996. szeptem7


bere óta újra 3 csoportban neveljük a gyerekeket. A felszabadult csoportszobát tornaszobává alakítottuk át, amely segíti nevelőmunkánk hatékonyságát. 2010-ben külsőbelső felújítás eredményeként megújult óvodánk. A Kossuth úti tagóvoda udvarát anyagi lehetőségeink figyelembevételével fejlesztjük.

Intézményünk Pedagógiai Programja kétféle program alapján készült. Két tagintézményünk – a Munkácsy úti, a Kossuth úti tagóvoda a „Játékvár – Vár a játék” című program, - a Május 1 úti tagóvoda az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” című program szerint neveli az odajáró gyermekeket. "Játékvár - Vár a játék" nevelési gyakorlatunkat a Kompetencia alapú óvodai programcsomaggal kiegészítve, a környezeti nevelés köré építettük, amely magában foglalja a környezetvédelemre nevelést is. A környezet megismerése, szeretete, védése, óvása a jövő emberének magatartásformájává, életszemléletévé kell, hogy váljon, ezért tartjuk fontosnak, ennek a területnek a kiemelését. A környezetvédelmi napok megrendezése nevelési programunk szerves része (Állatok Világnapja, Víz Világnapja, Föld Napja, Madarak-fák Napja). Nagy gondot fordítunk a gyermekek anyanyelvi nevelésére. Büszkék vagyunk arra, hogy a megyében először a mi óvodánkban valósult meg a gyermekek fonémahallását fejlesztő program, amelyet elengedhetetlennek tartunk a kudarc nélküli iskolakezdéshez. A több éves gyakorlat bizonyítja törekvéseink eredményességét. A gyermekek beszédhibájának javítására logopédust foglalkoztatunk. A testi nevelés sokoldalú fejlesztését segítjük a vízhez szoktatással, úszásoktatással, gerinc- és lábtartást javító tornával. Adottak a feltételeink a sok mozgásra, kirándulásra, levegőzésre, edzésre. Intézményünkben a gyermekek foglalkoztatásához, óvodai életéhez minden szükséges eszközt, felszerelést lehetőségeinkhez képest biztosítunk. Hagyományaink között szerepel kirándulások és túrák szervezése, - Tisza-parti kirándulások, szarvasi Arborétum, budapesti Állatkert, Jászberény, Mezőtúr, évszakonként nagy séták, lovaskocsizás a város határában -, amelyek a környezeti nevelés céljait is szolgálják, és maradandó élményeket adnak óvodásainknak. Ünnepeinket - Mikulás, farsang, anyák napja, évzáró, ballagás - a szülőkkel együtt tartjuk és az ő közreműködésükkel válik még hangulatosabbá. Saját innováció keretében a Munkácsy Úti óvoda az Advent ünnepkörét, a Kossuth úti óvoda „Színes világ” elnevezéssel az Anyák napját, Apák napját, Nagymamák napját, Kistesók napját, a Gyermeknapot komplexen építette be az ünnepei sorába. A gyermekek életének jeles ünnepei: születésnap, gyermeknap. "Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel" nevelési gyakorlatunkban a néphagyományra és a művészetek eszközeivel ható vers-mese-dramatikus játékokra, a vidám éneklésre, énekes játékokra, gyermektáncra és a zenehallgatásra, valamint a rajz, mintázás, kézimunka tevékenységekre helyezzük a hangsúlyt. A természeti- emberi-tárgyi környezet megismertetését, elsősorban a közvetlen környezetükben, tapasztalati lehetőségek biztosításával tesszük érzelmileg gazdaggá. Az átélt élmények, tapasztalatok feldolgozását a játékban biztosítjuk. A játékot a személyiségfejlesztés legfontosabb eszközének tekintjük. A mindennapi szabad mozgással és a szervezett mozgással a gyermekek testi fejlődését segítjük elő. 8


A tevékenységek körébe beépítjük a néphagyományt, népszokásokat és ünnepkörökhöz, évszakok köré csoportosítva tervezzük a nevelő, fejlesztő munkát. A néphagyományőrzés mellett a művészeti korok különböző irányzatait és stílusait igyekszünk a gyermekekhez közel vinni, a klasszikus és kortárs művészetek alkotásainak bemutatásával. A program elősegíti, hogy a gyerekek a művészetek sokszínű hatásával éljék át a játékba ágyazott mindennapjaikat. Óvodai nevelésünk a család-óvoda kapcsolatrendszerére épül. Célunk, hogy a szülőkkel együtt neveljük, fejlesszük a gyermekeket. A kapcsolattartás formái: beiratkozás, családlátogatás, befogadás, mindennapi találkozások, szülői értekezlet, nyílt nap, közös ünnepek. Fenntartónkkal, Martfű Város Önkormányzatával kapcsolatunk többirányú, együttműködő, segítő. Intézményünk világnézetileg semleges, de a szülők kérésére biztosítjuk a hitoktatás megszervezését. A következő években lehetőségeinkhez képest folytatjuk az óvodák külső-belső felújítását, az udvari játékok korszerűsítését és a program, illetve a sajátos nevelési gyakorlatok megvalósításához szükséges eszközök bővítését. A Portyázó Porontyok Alapítvány létrehozásával az óvodák és a bölcsőde anyagi bázisát növeljük. Alapítványunk célja: Óvodáinkba és bölcsődénkbe járó gyermekek szociális, mentális, testi és értelmi fejlődésének segítése, a gyermekek foglalkoztatásának, tapasztalat és élményszerzésének támogatása. Jótékonysági bál szervezésével igyekszünk az intézmény anyagi bázisát növelni, szülői segítséggel és támogatással. Az összeget kirándulásra és fejlesztő eszközök vásárlására fordítjuk. Kollektívánk pályázatok írásával igyekszik bővíteni, újítani az óvodák eszköztárát. Intézményünk minőségügyi tevékenysége Nagyon fontosnak tartjuk intézményünkben a minőségi munkavégzést. Ennek érdekében folyamatosan képezzük magunkat, hogy egyre magasabb színvonalon tudjuk végezni nevelő, gondozó, fejlesztő munkánkat. Ezt bizonyítja, hogy minden alkalmazottunk elkötelezett a minőségfejlesztés iránt és a meghatározott keretek között továbbra is működtetni kívánjuk az általunk kidolgozott teljesítményértékelési rendszert, melyet a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzítettünk. A gyermekek fejlődésének, egyéni fejlettségének nyomon követése, rögzítése érdekében egyéni fejlesztési lapot alkalmazunk. A kapott értékeket egyéni tájékoztatás keretében évente két alkalommal – SNI-s gyermek esetében 3 alkalommal - beszéljük meg a szülőkkel. Célunk, hogy a partnerközpontú működéssel, a teljesítményértékelési rendszer alkalmazásával minél hatékonyabban valósítsuk meg a tudatos minőségi munkát intézményünkben Jelenleg a minőségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységeinket az intézmény munkaterve tartalmazza, melyben megfogalmazzuk az adott évre vonatkozó minőségfejlesztési elképzeléseinket.

9


. 2. Óvodáink személyi feltételei Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek a személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Intézményünk alkalmazotti létszáma összesen: 38 fő. Bölcsődei alkalmazotti létszám: 11 fő. Óvodai alkalmazotti létszám: 27 fő. Felsőfokú végzettségű óvodapedagógus Pedagógiai munkát segítő szakképzett dajka Óvodatitkár, gazdasági ügyintéző Egyéb munkakörben foglalkoztatottak (konyhai dolgozó)

17 fő 8 fő 1 fő 1 fő

Szakvizsgával 5 fő óvodapedagógus rendelkezik. Óvodapedagógusaink a nevelési gyakorlatok speciális elemeinek megvalósításához szükséges tanfolyami végzettséggel rendelkeznek. Szakmailag jól felkészült, nagy tapasztalattal rendelkező stabil közösség alakult ki az évek során. A nevelőtestület tagjai együttműködők a szülőkkel, kollégákkal és más intézmények dolgozóival. Lehetőség szerint évek óta állandó párok dolgoznak együtt, ami a munka hatékonyságát fokozza. Az új pedagógiai módszerek bevezetését segítő munkaközösségeket hoztunk létre, amelyek a program beválásának elemzését is segítik, illetve tapasztalataikkal hozzájárulnak az eredményes munkához. Óvodapedagógusaink gyermekszeretők, beállítottságuknak, érdeklődésüknek, értékrendjüknek megfelelő irányban érvényesítik szakmai tudásukat, pedagógiai munkájukra a megújulás igénye jellemző. Módszertani szabadságuknak érvényesülésénél a gyermekek érdekének védelmét figyelembe veszik. Értékeljük és megbecsüljük egymás munkáját, a véleménycserék őszinték, jobbító szándékúak. Nyugodt, derűs légkörben dolgozunk. Az óvodapedagógusok és a nevelőmunkát segítő alkalmazottak kapcsolata kiegészítő, egymásra épülő, partneri, amely hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez. Az óvoda egész nyitva tartása alatt biztosított az óvodapedagógusi jelenlét. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli, az Alapító Okirat szerint biztosítja intézményünk.

3. Óvodáink tárgyi feltételei Óvodáink épületei egyszintesek, amelyek jól szolgálják a gyermekek óvodai életét. Az épületek állaga elfogadható, a régebben épült tagóvodák felújítása anyagi lehetőségeinkhez mérten folyamatos. A csoporttermek száma 8, amelyek mérete az előírásnak megfelelő, esztétikusan berendezett. A termek többfunkciósak, az óvodai 10


napirend minden tevékenységére alkalmasak. A csoportszobák barátságosak, természetes anyagokkal, textíliákkal díszítettek. A bútorzat korszerűsítése folyamatos. Három tagóvoda megfelelően felszerelt tornaszobával is rendelkezik. Minden óvodában a csoportszobákhoz gyermeköltözők, mosdók tartoznak, amelyek a felújítás után már minden igényt kielégítenek. Az épületekben melegítő-tálaló konyhák, mosókonyhák, felnőtt öltözőhelyiségek, raktárak, irodák találhatók – összességében a dolgozók számára megfelelő munkakörnyezet biztosított. Megállapítható, hogy óvodáink tárgyi feltételei, komfortja, külső-belső esztétikája, karbantartottsága megfelelő feltételeket teremt az idejáró gyermekek óvodai életéhez. A szülőkkel való beszélgetésekhez minden tagóvodában megfelelő lehetőséget teremtünk. Pedagógiai Programunk megvalósításához szükséges alapvető dologi feltételek adottak.

4. Óvodáink - nevelési gyakorlataihoz rendelt – speciális eszközrendszere A "Játékvár - Vár a játék" című program meglévő és tervezett eszközei: Az alapvető játékeszközök folyamatos bővítésére alapítványi támogatásból, egyéni adományokból, pályázati támogatásból van lehetőségünk. A komplex, mozgásfejlesztést segítő udvari játékok felszerelése, javítása folyamatos, amelynek fedezetét pályázatok útján és alapítványi hozzájárulással biztosítjuk. Szükséges további speciális eszközök beszerzése, amelyek a mindennapi mozgás, testnevelés, tartásjavítás, úszás feladatainak megoldását segítik. Intézményünk tanulási eszközeit minőségben és mennyiségben is lehetőségeink szerint fejlesztjük, ezen felül tervezzük olyan anyagok vásárlását, beszerzését, amelyekből az óvodapedagógusok készítenek a gyermekek játékához eszközöket. Szakmai eszközellátottságunk megfelelő színvonalú. Az óvodai tevékenységekben jól szolgálják az egyéni fejlesztést az óvodapedagógusok által készített játékok, eszközök, ezek bővítésére a jövőben még nagyobb gondot fordítunk. Meglévő eszközeink, amelyek alkalmasak a Kompetencia alapú óvodai nevelés megvalósításához: • Jó minőségű, életkornak megfelelő képességfejlesztő játékok (LEGO, ASCO, Ravensburger), szituációs és építőjátékhoz szükséges eszközök. • Mesekönyvek, gyermekfolyóiratok, Mese-láda, különböző méretű és típusú bábok, dramatizáláshoz szükséges kellékek, anyagok, szakkönyvek, szakmai kiadványok • Változatos eszközök, anyagok a vizuális tevékenységekhez (különböző méretű rajzlapok, színes papírok, festékek, színes ceruzák, zsírkréták, pasztellkréták, filctoll, viaszkréták, fonalak, anyagok, madzag stb. • Zenei neveléshez szükséges hangszerek: furulya, metalofon, dob, ritmusbot, cintányér (kicsi, nagy), csengő; gyermekek-óvodapedagógusok által barkácsolt ritmushangszerek, hangsíp vagy hangvilla, hanghordozók és azok lejátszásához szükséges eszközök (magnó, CD-DVD lejátszó, mikrofon) • Oktatástechnikai eszközök: számítógép, laptop, projektor, nyomtató, fénymásoló, videokamera, fényképezőgép.

11


Az "Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel" című program meglévő eszközei: • Esztétikus meseszoba, (kuckó) puha párnák, meleg szőnyegek, meseszék, kincsesláda, bábok, könyvek, gyertyák, magnó, albumok a tanult mondókákról, versekről és a mesékről stb. • Hangszerek: furulya, metalofon, dob, ritmusbot, cintányér (kicsi, nagy), csengő; gyermekek-óvodapedagógusok által barkácsolt ritmushangszerek, hangsíp vagy hangvilla, szimbólumok a tanult dalokról. • Képalakításhoz különböző méretű rajzlapok, színes papírok, festékek, színes ceruzák, zsírkréták, pasztellkréták, filctoll, viaszkréták, fonalak, anyagok, madzag stb. • Plasztikai munkához agyag, gyurma; szövőkeretek, fonalak, korongozó stb. • Esztétikus videó szoba, ahol 8-10 gyermek kényelmesen nézhet videofilmet. • Videó- és magnófelvételek – (lejátszók): zenei élményközvetítéshez vadállatok életének megismertetéséhez, az óvoda ünnepeinek, hangversenyeinek, ovigalériai események rögzítéséhez, többszöri megtekintéséhez. • Az udvaron pódiumszerű lehetőség, énekes játékokhoz, bábjátékokhoz. • Kézi szerek a zenés-mozgásos percekhez, pl. labda, babzsák, kisebb-nagyobb karika, rövidebb-hosszabb szalag, bot, zsebkendő, zászló stb. • A programhoz kapcsolódó szakkönyvek, módszertani kiadványokból álló könyvtár. • Esztétikus ovigaléria, ahol 7 alkotás állítható ki. • Esztétikus élősarok a természet kincseinek gyűjteményével, a gyermekek által készített egyes évszakokat tartalmazó albumaival, terráriummal vagy akváriummal. • Az óvoda színvilágának megkomponálásához szükséges festékek, textíliák, díszek. Tervezett eszközbeszerzés: • Dramatikus játékok kellékeinek bővítése. • Mozgásfejlesztést segítő eszközök bővítése • Óvodák és a bölcsőde játszóudvarának, szabadtéri játszóeszközeinek fejlesztése, felújítása • Az intézmény (bölcsőde, óvoda) játékállományának folyamatos cseréje, frissítése.

12


II.

INTÉZMÉNYÜNK ALAPELVEI, GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 1. Óvodai nevelésünk alapelvei

- A gyermeki jogok tiszteletben tartásának elve A gyermek joga, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést az egyenlő hozzáférés biztosításával. Olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessen, mely igazodik egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez. A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Nevelésünk lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek, képességeinek kibontakoztatását. A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. A gyerekek őszintén elfogadják, tolerálják a sajátos bánásmódot igénylő társaikat, a gyengébbekhez való közeledés és segítőkészség természetes számukra. Olyan pedagógiai környezetet alakítunk ki óvodáinkban, ahol a különbözőség felé fordulás mindenkinek természetessé válik. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseink a gyermek személyiségéhez igazodnak. Óvodai nevelésünk gondoskodik: • • • • •

•

a gyermeki szükségletek kielégítéséről, harmonikus fejlesztéséről szociális, testi, érzelmi hátrányt szenvedő gyermekek támogatásáról, hátrányok csökkentéséről az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkorra jellemző alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű- az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékra, e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről, a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről a nemzetiséghez tartozó gyermekek önazonosságának megőrzéséről, ápolásáról, erősítéséről, átörökítéséről, nyelvi neveléséről, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségéről

Nevelőmunkánkat a pedagógiai optimizmus, elkötelezettség, tenni akarás jellemzi. - Komplex nevelés elve A nevelési területek elméletileg differenciáltak, elkülönültek a gyakorlatban azonban a tárgyi koncentráció elvének megfelelően egységet alkotnak. - Egyéni fejlesztés elve A gyermek fejődésének alapja, hogy féltő, óvó, gondoskodó szeretet, folytonos, stabil biztonság vegye körül. Egyéni, differenciált bánásmód szükséges a személyes, bensőséges kapcsolat kialakításához, amely minden gyermeket megillet. 13


Az óvodás korú gyermek magatartását érzelmei befolyásolják. Ezért fontos, hogy a más gyermekekkel és felnőttekkel való kapcsolatok során, pozitív, kedvező hatások, élmények érjék. - A játék elsődlegességének elve Nevelésünkben elsődleges a játék, mely az óvodás életkorban nevelés eszközei közül a gyermek legelemibb, pszichikus szükségletét elégíti ki. - A kompetenciafejlesztés elsődlegességének elve; az ismeretek - tudás, képességek, készségek, attitűdök tapasztalati úton történő megszerzésének elősegítése. A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg és cselekvésen keresztül sajátít el. Ennek érdekében fontos, hogy minél több tapasztalathoz jusson, pozitív élményeket élhessen át, és természetes kíváncsiságát kielégíthesse. Ezért a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai tanulás útja. A munka jellegű tevékenység is tartalmaz játékos elemeket. Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során megéli a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét is, ami normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet. - Anyanyelvi nevelés elve Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, szerves része az óvodai nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek, ezért kiemelt jelentőséggel bír. - A közösségi nevelés elve A gyermek, mint egyén találja meg helyét a közösségben. - A családi nevelés tiszteletben tartásának elve A gyermek személyiségének alakulásában meghatározó, hogy milyen nevelési hatások érik a családban. A megfelelő módon kialakított szokások és viselkedési formák a gyermek számára megkönnyítik az óvodai közösségbe való beilleszkedést. Ezért nagyon fontos a családok nevelési szokásainak a megismerése, a családi és óvodai normarendszer egymáshoz való közelítése. A gyermeki személyiség számára biztonságot nyújt a megalapozott, és következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer. A szokásrendszeren és az együttélésen fakadó interakciókon keresztül fejlődik normarendszere, mely a további fejlődési szakasznak, az iskoláskornak az alapja, s egyben a fejnőtté válás feltétele is. - Az „éljünk egészségesen” elve A helyes tisztálkodási és táplálkozási szokások kialakításában fontos szerepe van az óvodapedagógusnak és a dajkáknak. A felfokozott mozgásigény a gyermek életkori sajátosságai közé tartozik. Ennek kielégítése az óvodapedagógus feladata.

2. Gyermekképünk Alapvető elvként kezeljük, hogy az ember mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi, és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény. Nevelésünk során törekszünk arra, hogy a gyermek érzelmileg gazdag, nyugodt, kiegyensúlyozott, élményekre nyitott, érdeklődő, önkifejezésre képes, önálló, másokat elfogadó, együttműködő legyen. Figyelembe vesszük, hogy a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei és a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként/életkori szakaszonként/ és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. 14


Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyerek számára az egyenlő hozzáférést, az egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelést, ami elősegíti, hogy hátrányai csökkenjenek. Nem adunk helyt az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. Óvodánkban biztosítjuk a hazájukat elhagyni kényszerülő családok /migráns/ gyermekeinek óvodai nevelésében az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.

3. Óvodaképünk Tiszteletben tartjuk, hogy az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Óvodánk közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Biztosítja az óvodás korú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Olyan pedagógiai környezet kialakítására törekszünk, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. A befogadó köznevelési rendszer kialakításához való aktív hozzájárulásunk része a multikulturális és interkulturális szemléletmód és nevelési gyakorlat kialakítása. Az óvoda funkciói, amely elősegíti, hogy a gyermekben megteremtődjenek a következő életszakaszba való átlépés belső pszichikus feltételei, óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. Óvodáinkban magas színvonalon képzett, gyermekszerető óvodapedagógusok és dajkák segítik a gyermekek személyiségének fejlődését, amelyhez tárgyi feltételeink biztosítottak. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Homogén, illetve közel azonos életkorú csoportokat szervezünk, így a gyermekek 34 évig egy közösségben élnek. Ez a csoportszerkezet segíti, hogy olyan készségeket és kognitív képességeket alakítsunk, amely felkészíti gyermekeinket az iskolai életre. Arra törekszünk, hogy az óvodai évek alatt ugyanazok az óvodapedagógusok vegyenek részt nevelésükben, amelynek előnye a felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolat elmélyülése.

15


III.

INTÉZMÉNYÜNK GLOBÁLIS CÉLRENDSZERE, FELADATAI, SIKERKRITÉRIUMAI 1. Nevelésünk céljai

Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, a hátrányok csökkentését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése, és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. Alakuljon ki az egészséges életvitel iránti igény, az adekvát és rendszeres életritmus. Találják meg helyüket a közösségen belül, váljanak képessé a közösség szabályainak elfogadására, a különbözőségek tolerálására. A magasabb rendű érzelmek kibontakoztatásával alakuljon ki gyermekeinknél önmaguk szeretete, elfogadása, formálódjon egészséges én-képük. A környezettudatos viselkedésmegalapozása. Gyermekeink váljanak képessé a közvetlen környezetükben való eligazodásra, a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlesztés befogadására. Alakuljon ki erős érzelmi kötődés a gyermekek és a művészetek között, váljanak nyitottá a kulturális élmények befogadására. Óvodáskor végére, iskolára alkalmas gyerekek elbocsájtása, az iskolai beilleszkedés közvetett segítése. 2. Az óvodai nevelésünk általános feladatai Óvodai nevelésünk feladata az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: • az egészséges életmód alakítása, • az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés • az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Részfeladatai: • az egészséges életvitel szokásrendszerének kialakítása. • a gyermeki igényhez alkalmazkodó, rugalmas napirend kialakítása. • életkornak megfelelő feltételrendszer biztosítása. • az óvodás korú gyermekek komfortérzetének biztosítása. • az óvodás korú gyermekek egyéni jellemzőinek megismerése. • a gyermekek pozitív személyiségjegyeinek erősítése, közvetítése a közösség felé. • a gyermekek erkölcsi-szociális, esztétikai és az intellektuális érzelmeinek differenciálása. • egységes normarendszer kialakítása. • a sajátos nevelési igényű gyermekek integrálása a közösségbe. • az óvodás korú gyermekeknél az egyéni bánásmód alkalmazása. • reális véleménynyilvánítás a gyermekek tevékenységeivel kapcsolatosan. • az óvodás korú gyermekek saját felelősségének erősítése döntési helyzetekben, konfliktus helyzetekben. 16


• • •

•

•

olyan helyzetek megteremtése, amelyben a gyermekek egyéni módon megnyilvánulhatnak. a gyermekek önkifejezéséhez szükséges feltételrendszer kialakítása. a környezettudatos magatartás megalapozása és alkalmazása. A tágabb és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton történő megismerésével igyekszünk elérni, hogy a gyermek tisztelje a környezetét, és bátran alakítsa azt anélkül, hogy kárt okozna benne. sokoldalú tapasztalatszerzés lehetőségének biztosítása. Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyermeket. Megteremti annak a lehetőségét, hogy a gyermek a játékon, a művészeteken, az alkotómunkán, saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket, amelyek megnyitják, és ébren tartják benne a vágyat a környező világ megismerésére, a tanulás örömének átélésére. a kultúra közvetítéséhez a feltételrendszer biztosítása.

3. Várható eredményeink Egységes elvárásokat fogalmazunk, alkalmazunk alkalmazotti szinten a szokásrendszer kialakításában. A napirend alkalmazkodik a gyermekek egyéni igényeihez. A napirend szolgálja az életkornak megfelelő szokásrendszer kialakítását. Biztosítjuk a gyermekek egyéni, biológiai szükségleteinek kielégítését. Szabályozzuk, és ennek megfelelően alkalmazzuk a család-óvoda kapcsolattartási formáit. A gyermekek pozitív személyiségjegyeinek erősítése, közvetítése a közösség felé szolgálja az egyén és a közösség kapcsolatának pozitív irányú alakulását. Képesek vagyunk érthető módon közvetíteni a gyermekek számára a közösségi normákat. Biztosítjuk a közösségen belül a különbözőség elfogadását. Képesek vagyunk az egyénre hatni a közösségben. Képesek vagyunk alkalmazni a demokratikus nevelési elveket. Elegendő időt biztosítunk a gyermek meghallgatására a közösség zavarása nélkül. A gyermekek önkifejezéséhez szükséges feltételrendszer kialakítása szolgálja a gyermekek sokoldalú tevékenységét. Képesek vagyunk közvetíteni a gyermekek felé a környezettudatos magatartás normáit. Képesek vagyunk a tervezett és spontán helyzetek kihasználására a gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelően. Képesek vagyunk gazdagítani a gyermekek művészeti és kulturális élmény befogadó képességét.

17


Szimbólumunk

Játék

Játék

Környezetvédelemre

Rajzolás, mintázás, kézimunka

nevelés

Játék

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Verselés, mesélés

Mozgás, mozgásos játék

Külső világ tevékeny megis-

Vízhez

Speciális

szoktatás

mozg.fejl.

merése

Beszédhanghallás fejlesztés

Tanulás Munka

Játék Az egészséges életmód Az egészséges életmód alakíalakítása tása

Az érzelmi, az erkölcsi és a

Az anyanyelvi, az értelmi

közösségi nevelés

fejlesztés és nevelés

Család 18


IV.

A TAGÓVODÁK NEVELÉSI GYAKORLATA

„JÁTÉKVÁR – VÁR A JÁTÉK” HELYI ÓVODAI NEVELÉSI GYAKORLAT

Munkácsy úti Óvoda Kossuth úti Tagóvoda

19


1. Nevelésünk alapvető keretei 1.1. Az egészséges életmód alakítása "Az egészség nem a természet ajándéka, hanem olyan ÉRTÉK, amiért napról napra tenni kell valamit..."

Célunk, hogy gyermekeink egészségesek, edzettek, testileg fejlettek, gondozottak legyenek, és legyen igényük az egészséges életvitelre, ami az iskolakezdés feltétele. Feladataink: • • • • • • • •

A gyermekek egészségének védelme, óvása, megőrzése, testi szükségleteik kielégítése, testi fejlődésük, edzésük biztosítása, mozgásigényük kielégítése. Egészséges, biztonságos, esztétikus környezet megteremtése. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; Az egészséges életvitel/ egészséges életmód, étkezés, testápolás, öltözködés, betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés /szokásainak kialakítása. Az egészséges életmód szokásainak kialakítása közben adódó kommunikációs helyzetek kihasználása, nyelvtanilag helyes, jól érthető tiszta beszéddel mintaadás. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása. Megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

Az óvodába lépéskor igyekszünk minél jobban megismerni a gyerekeket. A megismerést segítik az előzetes családlátogatások, környezettanulmányok, anamnézis készítése (melléklet). Lehetőséget biztosítunk a szülős beszoktatásra, amely megkönnyíti a gyermek beilleszkedését az óvodai életbe, s megalapozza a pozitív szülő - óvoda kapcsolat kialakulását. Az összehangolt eredményes munka érdekében az egészségügyi szokásokat a dajka nénikkel is megbeszéljük, hogy egyformán tudjuk gyakoroltatni azokat. Óvodáinkban biztosítjuk a háromszori étkezést - reggelit, ebédet, uzsonnát. A Településellátó Szervezet által üzemeltetett központi konyháról kerül az étel a melegítő konyhára. Az étlap összeállításával, javaslatokkal segítjük elő, hogy az étel mennyisége és minősége megfelelő legyen. A főétkezések kiegészítéseként a szülők bevonásával lehetőség szerint vitaminnapokat szervezünk. Óvodáinkban a színvonalas étkezési szokásokat alaposan kidolgozott feladatrendszerrel érjük el. Ehhez megteremtjük az ideális feltételeket, esztétikus evő- és tálalóeszközöket, igényes terítéket stb. Az öltözködés védekezés az időjárás változásai ellen, egyúttal fejleszti a gyermekek önállóságát, formálja ízlésüket. 20


A szülők felé hangsúlyozzuk a réteges öltözködés fontosságát, s azt, hogy a gyermekek ruházata tiszta, esztétikus, praktikus legyen. Fokozatosan alakítjuk ki a helyes öltözködési és testápolási szokásokat, figyelembe véve az életkori sajátosságokat, a gyermekek eltérő fejlettségét. A szülők bevonásával az összehangolt szokás-rendszer megalapozására törekszünk. A táplálkozási szokásokhoz hasonlóan ezen a területen is életkorra kidolgozott, egyénekre lebontott féléves nevelési tervet készítünk. Minden testápoláshoz szükséges eszköz a gyermekek rendelkezésére áll. Kihasználjuk az udvar és a tornaszobák adta lehetőséget a gyermekek szabad és irányított mozgására. Szervezünk kirándulásokat, túrákat. 5-7 éveseknek autóbuszos kirándulást Szarvasra, lovas kocsizást a határba. Állandó kirándulóhelyeket keresünk a Tisza-parton, parkokban, erdősávokban, réteken ezzel a környezettudatos magatartást is formáljuk. Sport délelőttök szervezésével, sportpályák látogatásával bővítjük a mozgáslehetőségeket. Kihasználjuk nyári időszakban a pancsoláshoz, zuhanyozáshoz adott feltételeinket. Szorgalmazzuk az óvodaudvar erre alkalmas területein a mezítlábas mozgást. A burkolt területek alkalmasak a kerékpározásra, de tervezünk nagyobb kerékpártúrát a város erre a célra kialakított útjain is. Az edzettség érdekében az udvaron, rossz idő esetén a tornaszobában naponta szervezünk rendszeres irányított mozgást. A gyermekeknek szükségük van a hosszabb, rövidebb ideig tartó pihenésre. A nyugodt pihenéshez megteremtjük a feltételeket (csend, nyugalom). Figyelembe vesszük az eltérő alvásigényeket, lehetőséget adunk a gyermekeknek, hogy 3/4 óra pihenő után felkelhessenek és csendben tevékenykedjenek. Az egészség megőrzése érdekében el kell érnünk, hogy a gyermekek szervezete képes legyen alkalmazkodni az időjárás változásaihoz, ezért minden időszakban sokat tartózkodunk velük a levegőn. Nyáron lehetőség szerint kint oldjuk meg az étkeztetést. A napfény, a levegő, a víz, edző hatásának kihasználásakor figyelembe kell vennünk a gyermekek egyéni edzettségét, érzékenységét. Az egészségmegőrzés fontos mozzanata a megelőzés. Ennek érdekében óvodánkban minden évben egyszer, nagycsoportban kétszer általános szűrővizsgálatot végez a gyermekorvos. Évente minden korosztály státusz vizsgálatban részesül. Fontosnak tartjuk a folyamatos konzultációt a gyermekorvossal, szülői értekezleteinkre is meghívjuk, segítséget kérve a gyermekek egészségéért végzett prevenciós és korrekciós munkánkhoz. A gyermekek általános egészségi állapotára jellemző, hogy gyakoriak a légúti, hurutos, asztmás megbetegedések Óvodánkban logopédust, konduktort, fejlesztő pedagógust, pszichológust foglalkoztatunk a rászoruló gyermekek speciális fejlesztése érdekében. A mozgásszervi betegségek megelőzése céljából lábstatikai és tartásjavító tornát végeztetünk. Óvodapedagógusink ez irányú képzettségét tovább bővítjük Az egészséges környezet megteremtése alapvető feladatunk. Ennek érdekében korszerűsíteni kell óvodánk udvarait, folytatva európai szabványoknak megfelelő játékokra. Olyan korszerű fejlesztőjátékok szükségesek, amelyek biztosítják a gyermekek számára a sokoldalú mozgást. A csoportszobák esztétikus kialakításával, a tornaszobák eszköztárának bővítésével, a mosdóhelyiségek kifogástalan higiéniájával elősegítjük az egészséges életmód alakítását. 21


A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: • • • • • • •

A gyermekek önállóan végzik a személyükkel kapcsolatos tisztálkodási, öltözködési teendőket. Képesek szükségleteik felismerésére, kielégítésére. Kialakul bennük az esztétikus, higiénikus étkezés szokása, vigyáznak környezetük rendjére, tisztaságára. Igényükké válik a rendszeres mozgás, ami beépül mindennapjaikba. Az egészséges életmódhoz kapcsolódó helyes szokások beépülnek a gyermeki személyiségbe, pozitívan formálva azt. A sajátos nevelési igényű gyermekek is képesek elérni a képességüknek megfelelő legoptimálisabb szintet a speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka hatására. Igényükké válik a környezettudatos magatartás.

1.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés "Ahhoz, hogy az ember bátran és vidáman kiléphessen a hideg téli utcára, az kell, hogy előzőleg jól felmelegedhessék a szobában." (Hermann Alice) Célunk: Olyan gyermekek nevelése, akik egészséges én-képpel, közösségi normáknak megfelelő szociális magatartással rendelkeznek. Feladataink: • Magasabb rendű érzelmek kibontakoztatásához szükséges, biztonságos, kiegyensúlyozott, harmonikus, családias légkör megteremtése, amely a gyermeki szükségletek kielégítését segíti elő. • A gyermek-gyermek, óvoda alkalmazottai és a gyermekek, az óvoda alkalmazottai közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése példa értékű legyen. • A gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődésének, én-tudatának alakulásának, önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek segítése. • Szociális magatartás alapvető elemeinek formálása, szokás- és normarendszer megalapozása. Az emberek különbözőségének elfogadására, megértésére nevelés (befogadó nevelés), pozitív erkölcsi normák közvetítése. Kapcsolatteremtő, megtartó, konfliktusmegoldó képességek alakítása. • A szűkebb és tágabb környezet megismerése, hazaszeretet, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. • A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyerekek neveléséhez szükséges speciális ismeretek megszerzése a szakemberek bevonásával. Óvodánkban egyrészt családokból, másrészt a bölcsődéből érkeznek a gyermekek. A bölcsődések már "tapasztalattal" érkeznek. Megismerkedtek a családon kívüli szociá22


lis környezettel, "idegen" felnőttekkel, hasonló korú gyermekek csoportjával. Többnyire feldolgozták a szülőtől való "leválás" élményét. A családból érkezők a védettséget jelentő otthonból - ahol eddig szüleik vigyázták lépteiket - kerülnek az óvodába. Számukra nehezebb a beilleszkedés, hiszen először kell átélniük azt, hogy ismeretlen környezetben, egyedül, szülő nélkül kell eltölteniük napjaik nagy részét. Ebben az életkorban a gyermek jellemző sajátossága az erős érzelmi kötődés. A külső világot érzelmein keresztül értékeli, magatartását érzelmei irányítják. Feladatunk, hogy megteremtsük azt az alaphangulatot, családias, biztonságot nyújtó, szeretetteljes, derűs légkört, melyben a gyermek kötődését társaihoz, az őt körülvevő felnőttekhez egyaránt pozitívan alakíthatja. A tárgyi környezet tervezésénél és létrehozásánál különösen nagy gondot fordítunk arra, hogy az esztétikumon, s praktikusságon túlmenően az otthonosság érzete domináljon. A gyermekek által mindennaposan, közösen használt eszközök helyét előre megtervezzük, a saját használatú eszközök, ruhaneműk, játékok számára jellel ellátott, állandó helyet biztosítunk. A biztonságos eligazodáshoz elengedhetetlen a tárgyi környezet állandósága. A befogadás időszakában átélt első élmények alapvetően befolyásolják a gyermek érzelmi viszonyulását az óvodához. A befogadási folyamatot gondosan megtervezzük. Előzetes családlátogatás alkalmával megismerkedünk a szülőkkel, s a gyermekkel egyaránt. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a család is megismerkedhessen az óvodával. A gyermek szüleivel együtt érkezhet, s a "szülős beszoktatás" mindaddig eltart, amíg a gyermek megfelelő biztonságérzetre szert nem tesz az új környezetben. Több gyermek beszoktatása idején mindkét óvodapedagógus teljes műszakban, állandóan a csoportban tartózkodik. Az újonnan érkező gyermekeket gyöngédséggel, türelemmel, szeretettel fogadjuk. Személyes kontaktust teremtve, a gyermekek közé ülve, velük játszva, ölbeli játékokkal, mondókákkal, énekelgetéssel vezetjük be őket az óvodai életbe. Már a beszoktatás folyamán azokat a magatartásformákat közvetítjük, amelyekre felépítjük a csoport szokásrendszerét. A tevékenységeket "modell"-ként, követendő példaként mutatjuk be és sok-sok érzelmi megerősítéssel mélyítjük el. Elsődleges a gyermekek eltérő egyéni szokásainak, képességeinek, tempójának figyelembevétele, s az, hogy a csoportban dolgozó felnőttek azonos elvárásokkal közvetítsenek a gyermekek felé. A mindennapi élet tevékenykedései mellett arra törekszünk, hogy mind az óvodának, mind a csoportoknak megteremtsük a hagyományait. A hagyományok kialakításában alapvetően a gyermek érzelmei, a csoportban dolgozó óvodapedagógusok személyisége és a szülők érdeklődése dominál. Az ünnepeket (a gyermekek ünnepei, a társadalmi ünnepek, a néphagyomány) több csoporttal együtt vagy sajátosan csak a csoporton belül szervezzük. Az előkészületekben, s megrendezésben aktív tevékenykedésre serkentjük a gyermekeket. A hagyományteremtésben jelentős szerep jut a szervezett csoportkirándulásoknak. Rendszeresen szervezünk túrákat a közeli és távoli környezetünkbe egyaránt, a környezettudatos magatartás érdekében. Az élmények, az érzelmi átélés, a "jó együtt lenni" érzés közösségformáló szerepe az, amely pozitív töltést ad a gyermekcsoportnak, "összetartozunk". Keressük és kihasználjuk azokat a lehetőségeket, ahol a tagóvodák gyermekei találkozhatnak, megismerhetik egymást. Pl.: közös kirándulás, sport-rendezvények, mozi- színház- iskolalátogatás, városi rendezvények, vendégeskedés egymás játszóudvarán. A gyermek nyitottságára építve elősegítjük, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelve és becsülve azt. Ezáltal megismeri szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. 23


Ahhoz, hogy a gyermek a csoport tagjának érezze magát, meg kell tapasztalnia, hogy számon tartják, szükség van rá. Az óvodai csoport sajátos színteret biztosít mind az önismeret és én-kép fejlődésében, mind a szocializációban. A nemi identitás kialakulásának támogatása mellett, a tradicionális nemi szerepek határainak tágítása, a sztereotípiák merevségének oldása. A közösen átélt élmények és az ahhoz kapcsolódó viselkedésminták összehasonlítási lehetőséget biztosítanak a gyermek számára. A reális önismeret, az egészséges énkép a társak visszajelzései alapján formálódik. A kezdeti időszakban, az önértékelés alakulásában különösen jelentős szerepe van a felnőtteknek. A gyermekek egyéni vonásait tiszteletben tartva, pozitív mintát nyújtva neveljük gyermekeinket toleranciára, egymás tiszteletére és a különbözőségek elfogadására. A már "beépült" értékrendet a gyermekcsoport is átveszi, és sajátos elvárásként közvetíti tagjai felé. Folyamatosan figyeljük a kapcsolatok alakulását. Nyílt odafordulással, példát mutatva, az "elfogadást" közvetítve, empátiás képességgel segítjük a gyermekeket abban, hogy megtalálják helyüket a csoportban. A társas együttléthez elengedhetetlenül szükséges kapcsolattartási és viselkedésmintákat példamutatással s a követelmények következetes számonkérésével alakítjuk, tiszteletben tartva a gyermek önérvényesítési törekvéseit. A pozitív normák közvetítésének módjaként főként az egyéni bánásmódot alkalmazzuk, egyénhez igazított fejlesztéssel. A bizalom az alapja minden óvodapedagógusgyermek, dajka-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatnak. A szeretetteljes, meleg, biztonságot nyújtó légkörben segítjük a gyermekeket abban, hogy érzelmeiket megfelelő módon tudják kifejezni, szélsőségek nélkül. Követendő példát nyújtunk a tapintatos magatartás, a figyelmes és tiszteletteljes, egymás iránt érzett megbecsülés kinyilvánításában, valamennyi munkatársunk folyamatos együttműködésével az inkluzív nevelés kialakítása érdekében. Feladatunk, hogy speciális ismereteket szerezve megfelelő szakemberek bevonásával (logopédus, pszichológus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) a sajátos nevelési igényű és a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek a közösség egyenrangú tagjai legyenek. Támogatjuk a baráti kapcsolatok alakulását. A konfliktusok kezelésében arra törekszünk, hogy a gyermekek találjanak módot a megegyezésre, önálló, egyéni megoldásokkal, a belátáson alapuló rendezésre. A csoport életét határozott, következetes, barátságos, őszinte, minden gyermek számára elfogadható, toleráns magatartással irányítjuk és szervezzük meg. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: • • • • •

Az óvodáskor végére a gyermekek önértékelése olyan fokra fejlődik, hogy képesek lesznek az önálló helyzetmegoldásra, önérvényesítésre, önkifejezésre. Szívesen, örömmel járnak óvodába, ragaszkodnak a felnőttekhez, társaikhoz. Ismerik szűkebb és tágabb környezetüket, képesek rácsodálkozni a természetben, az emberi környezetben mutatkozó jóra és szépre, ezek megbecsülésére Örülnek a közös élményeknek, sikereknek. Érdeklődnek egymás iránt, meghallgatják, elfogadják egymást.

24


•

Igényükké válik a helyes viselkedési szokások, szabályok betartása, képesek a konfliktushelyzetek megoldására, ami a sikeres iskolakezdést segíti elő.

•

Váljék a gyermeknek igényévé a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor, ha arra van igénye- egyedül is tevékenykedhessen. Ilyenkor a többiek alkalmazkodjanak hozzá.

1.3. Anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés " A magyar szó nekünk a legnagyobb ereklye. Kegyelet, hűség és becsület illeti őt." (Tamási Áron) Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az óvodai nevelőmunkánk során hangsúlyos szerepet kap az anyanyelvi nevelés, ezen belül a beszéd, a kommunikációs képességek fejlesztése. E területen nevelőközösségünk tudatos fejlesztő tevékenységet végez, ami áthatja az óvodai élet egészét, az óvodai nevelés minden területét. Az értelmi nevelés változatos tevékenységeken keresztül, a kultúraátadás hatásrendszerében az óvodai nevelési módszerek segítségével, elsődlegesen a gyermek szabad játéka által valósul meg. Az értelmi fejlesztés szoros kapcsolatban van az anyanyelv és kommunikáció alakulásával. A program lényeges része a beszéd, az anyanyelv és a kommunikáció fejlesztése. A kommunikáció, a beszéd és a gondolkodás egyik eszköze. Céljaink: • A nyelvi kultúra alapjainak lerakása. • A nyelv szépségének, kifejezőerejének megerősítése, az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése, és a gyermeki kérdések támogatása. • Biztonságos önkifejezés megalapozása. Érthető, kifejező beszédkészség alakítása. • A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése, és ezek élethelyzetekben való gyakorlása. • Kognitív képességeik fejlesztése: egyre pontosabb valósághű észlelés, figyelem összpontosításra való képesség, valósághoz közelítő képzeleti működés, reproduktív emlékezet, problémamegoldó és kreatív gondolkodás, és alakuló fogalmi gondolkodás. Feladataink: • Helyes mintaadással szabályközvetítés (a javítgatás elkerülésével), anyanyelv fejlesztése. • Nyelvi képességek életkornak és egyéni fejlettségnek megfelelő fejlesztése. • Jó hangulatú játék, oldott légkör létrehozása, melyben oldódik a beszédgátlás, s nő a beszédaktivitás. 25


• • •

• • • •

Az óvodai nevelőtevékenység egészében változatos, kommunikációs helyzetek biztosítása - beszédlehetőség, beszédhelyzet, beszélőkedv - beszélő környezet létrehozása, helyes mintaadás. Olyan tevékenységek biztosítása, amelyek a meglévő tapasztalatokra, élményekre, ismeretekre építve további élményeket nyújtanak, fejlesztik az értelmi képességeket, a gyermekek alkotóképességét. Kommunikációs (verbális és nem verbális) jelzések felismerésének, és használatának gyakorlása, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazásával. Együttműködés a logopédussal, a családdal a megelőzés és a korrekció területén. Sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása a természeti és társadalmi környezetről Az egyéni érdeklődési kör figyelembevételével a gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére építés. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő, ösztönző környezet biztosítása. A pszichikus képességstruktúrák fejlődésének egyéni nyomon követése a szükséges fejlesztési feladatok tervezése és beépítése a gyakorlatba.

A gyermekek beszédkedvéről, szókincséről, artikulációjának tisztaságáról és a család beszédmodelljéről már óvodás kor elején pontos képet alkotunk, hogy az egyéni fejlesztés lépéseit meg tudjuk határozni. Felmérjük a gyerekek beszédállapotát, melyet az alábbi szempontok szerint végzünk: - helyes ejtés - szókincs - hangképzés - kifejezőképesség - beszédkedv - artikuláció Ezek anyagát és az ezekre vonatkozó kérdéseket az anamnézis és melléklet tartalmazza. A család mellett az óvodai környezet fejleszti leghatékonyabban a gyermekek beszédét. Ezért különösen fontos az óvodapedagógus és minden más dolgozó mintaszerű beszéde. Ennek nyelvtanilag kifogástalannak, érthetőnek, egyszerűnek, világosnak, kifejezőnek, megfelelő stílusúnak kell lennie, ez utóbbi magában foglalja a hanglejtést, dinamikát és a hangsúly megfelelő alkalmazását. Az anyanyelvi neveléshez is biztosítjuk a kellemes, nyugodt, gyengéd, családias, szeretetteljes, oldott légkört, mely során a nap bármely szakában lehetőséget adunk a kommunikatív kapcsolatok létrehozására, gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt között. Törekszünk arra, hogy minden óvodással olyan érzelmi kapcsolatot alakítsunk ki, amelyben a gyermekek állandó késztetést éreznek élményeik, észrevételeik elmondására. Erre jó lehetőséget ad a jókedvű közös játék, életszerű helyzetek, egészségügyi, munka jellegű szabadidős tevékenységek, séták, közös élmények, tapasztalatok szerzése, melyek során újabb és újabb szavakkal gazdagíthatjuk szókincsüket, fokozhatjuk beszédkedvüket, ami által javul beszédértésük. Reggeli beérkezéskor, gyülekezés, játékidő alatt kihasználjuk a lehetőségeket a beszélgetésre, mely során beszédfejlődést előmozdító tevékenységet végzünk. Ezek tükrözik a csoport és egyén fejlettségét. Kisebbeknél ezt inkább óvodapedagógusi közléssel, megállapítással, észrevételekkel kezdjük, míg a nagyobbaknál már ismereteik révén a beszélgetéseink témái színvonalasabbak, komolyabbak. 26


Gondozás és munka jellegű tevékenységek alatt is szívesen beszélnek, mesélnek, kérdeznek. Gyermekekre való odafigyelésünkkel, odafordulásunkkal segítjük őket, hogy a szókincsgyarapítástól az összefüggő beszédig, mondatszerkesztésig, ragok helyes használatáig lehetőséget adjunk a gyakorlásra, fejlesztésre. E folyamatokban jól irányított kérdésekkel, a gyermek kérdéseire való válaszadással serkentjük őket beszélgetésre, kommunikációs kultúrájuk megalapozására. Itt gondolunk az élethelyzetek játékaira, mint pl. köszönés, bemutatkozás, megszólítás, vásárlás szabályai, illemszabályok. Az étkezés szokásait megtartva alkalmat adunk a beszélgetésre, ami csendben zajlik úgy, hogy az ne menjen az étkezés rovására. Séták és az udvaron való tartózkodás során, ahol az élmény, a rácsodálkozás és annak megfogalmazása révén tudatosan formáljuk, bővítjük ismereteiket, ami jól szolgálja a beszéd és gondolkodás kölcsönhatását. Nevelési folyamatunk keretei biztosítják számunkra, hogy a körülöttünk észlelhető világról beszéljünk, a tevékenységekkel kapcsolatos kifejezéseket megismerjék. Mindezeket úgy alakítjuk, hogy élménnyé váljon számukra, ezzel is elősegítve azt, hogy szabadidejükben ezeket újból felidézzék, gyakorolják. Feladatunk a bábozásban rejlő értékek kihasználásával segíteni a szorongásos, gátlásos, visszahúzódó gyermekeket. Vannak olyan gyermekek, akik differenciált, egyéni odafigyelést igényelnek, mert beszédbeli lemaradást, beszédhibát, beszédgátlásosságot fedezünk fel náluk. Igyekszünk enyhíteni, megszüntetni gondjaikat úgy, hogy nevelési időn belül heti rendszerességgel biztosítjuk a logopédiai foglalkozásokat, melynek helyei a tagintézmények. Ha élmény gazdag életet biztosítunk óvodásaink számára, észreveszünk, megfigyelünk, átélünk, akkor az beszédtémája lesz óvodásainknak. Óvodánkban az ismeretek nyújtását differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével valósítjuk meg. A különböző élethelyzetekben való gyakorlást, az életkori sajátosságoknak megfelelő cselekvéses tanulást emeljük ki. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: • • • • • • • • •

Gyermekeink a magyar nyelv sajátosságainak, szabályainak megfelelően beszélnek. Alkalmazzák a szép, kulturált, udvarias beszéd elemeit. Képesek élményeik önálló, érthető, összefüggő elmondására. Jól artikulálnak, gazdag szókinccsel és kommunikáló képességekkel rendelkeznek. Koruknak megfelelően kialakul a pontos érzékelésük, észlelésük, képesek vizuális, auditív differenciálásra. Képesek térbeli viszonyokat, felismerni, megnevezni. Az önkéntelen bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés is. Gondolkodásukra a problémamegoldásra törekvés és a kreativitásjellemző Figyelmük korukhoz képest tartós.

27


2. Mindennapi életünk szervezése Napirendünk biztosítja a gyermekek tevékenységekben megnyilvánuló egészséges fejlődését, fejlesztését, amihez elegendő időt biztosítunk. A rendszeres, visszatérő folyamatok, ismétlődések teremtik meg gyermekeinknek az érzelmi biztonságot. A részben folyamatos napirendet jól összehangolt, együttműködő munkával igyekszünk megvalósítani, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek szervezésével, mely igazodik a gyermek egyéni szükségleteihez és tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A gyermekek együttműködő képességének, feladattudatának fejlesztése érdekében, növekvő időtartamú, csoportos foglalkozásokat tervezünk, szervezünk. Napirendünket a folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a szabadjáték kitüntetett szerepét. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel és egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. A gyermekek fejlődését nyomon követjük és dokumentáljuk. Az óvodai nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai program alapján, a programban, szereplő napirendben és hetirendben szervezhető meg. Az óvoda teljes nyitvatartási ideje alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli.

28


A gyermekek napirendje Időtartam 530 - 700 2,5-4 év

4-5 év

Tevékenységek Gyülekezés, pihenés (összevont csoportban) 5-6 év

1110

1115

1130

1135

1430

1415

1530

1530- 1630

1120

- testnevelés, mindennapi mozgás, szervezett mozgás (lehetőség szerint a megjelölt időpontban)

JÁTÉK

Folyamatos játéktevékenység csoportban, szabadban Egészségügyi szokások gyakorlása Önkiszolgálás, folyamatos reggelizés Egyéni, csoportos és mikrocsoportos tevékenységek (a hetirendnek megfelelően) 5-35 perces csoportos foglalkozás - külső világ megismerése - anyanyelvi nevelés - beszédhanghallás fejlesztés - mese-vers - énekes játékok, zenei készségek fejlesztése - rajz, mintázás, kézimunka Szabadjáték, kirándulás, levegőzés

700 – 1140

1140 - Ebéd Egészségügyi szokások Pihenés, alvás mesével 00 14 - Egyéni alvásigénynek megfelelően folyamatos ébredés Egészségügyi szokások gyakorlása Szabadjáték Folyamatos önkiszolgálás, uzsonna Egyéni fejlesztések, készségfejlesztések végzése Folyamatos hazabocsátás Szabadjáték (összevont csoportban) Folyamatos hazabocsátás

Hetirendünk kialakításánál a programunkban megfogalmazott tevékenység kereteit, rendszerességét jelöljük. A fejlesztés folyamatos, a tevékenységek tartalma fokozatosan bővíthető. Hetirendünket befolyásolja a tornaszoba használatának beosztása.

29


Hetirendünk Fejlesztés tartalma Testnevelés

Külső világ tevékeny megismerése Anyanyelvi nevelés Beszédhanghallás fejlesztés Verselés, mesélés Énekes játék Zenei készségek fejlesztése Rajz, mintázás, kézimunka Logopédiai foglalkozás

Heti tervezett 3-4 év 1x 4-5 év 1x 5-6-7 év 2 x témától függően változik 5-6-7 év

2x

1x 1x

Megjelenés Szabad mozgás naponta mindennapi testnevelés naponta megfigyelések, séták, tapasztalatszerzés naponta spontán adódó helyzetek naponta 8-10-15 perc naponta spontán helyzetben naponta spontán helyzetben naponta naponta

3-4 óra tagóvodánként

3. Tevékenységi formáink 3.1. Játék „a jó óvoda az, ahol nyugalom van, de nem csend és fegyelem. A jó óvoda az, ahol a legfőbb érték minden gyermek kíváncsisága, kezdeményezése, de főleg játéka, mint a nem tudatos tanulás folyamata. A jó óvoda az, ahol a ráfigyelés, az odafigyelés, a megfigyelés a gyermeknek lehetőség, a felnőtteknek kötelesség. A jó óvoda természetes emberi kapcsolatokat ajánl.” /Hűvös Éva/ -A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. - Fontos a szabadjáték túlsúlyának érvényesülése. Bakonyiné Vincze Ágnes és Szabadi Ilona szerint a szabadjáték az, amikor”a gyermekek maguk kezdeményezik a játékot, maguk szervezik, maguk osztják fel egymás között a szerepeket, maguk alakítják a játék folyamatában a játék lefolyását, tartalmát.” Céljaink: • Az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközének, a szabad játék elsődlegességének biztosítása, a játék eszköz jellegének professzionalizálása, a testileglelkileg egészséges személyiség kibontakoztatása, örömteli óvodai élet. • Célunk, hogy a gyermekek a játékban elemi, pszichikus szükségleteiket ki tudják elégíteni. Ezt minden nap, visszatérő módon, hosszantartóan, zavartalanul tehessék meg a szabad játékfolyamat során, játéktámogató magatartással, reflektív attitűddel, a szülők szemléletformálásával. • A különböző játékfajták gyakorlásakor fejlődjön személyiségük, testi, lelki, szellemi harmónia jellemezze őket. 30


•

A sajátos nevelési igényű gyermekek is jól érezzék magukat az általuk választott játékban.

Feladataink: • A nyugodt légkör megteremtése érdekében az együttélés alapvető szokásainak és szabályainak kialakítása. • Az elmélyült játékhoz szükséges összefüggő játékidő biztosítása. • A különböző játékfajtákhoz szükséges hely létrehozása, a mobilizálhatóság feltételeinek megteremtése. • Megfelelő minőségű és mennyiségű játékeszköz biztosítása a csoport általános és az egyén fejlettségének és az eszközfejlesztő hatásának figyelembevételével. • Olyan, a szűkebb és tágabb környezetből szerzett, tevékenységeken alapuló élmények nyújtása, amelyek kedvezően befolyásolják a játéktevékenység témáját, tartalmát. • A gyermekek egyéni élményeinek megismerése és figyelembevétele, amelyek a játék kiindulópontját adhatják. • Az óvodapedagógus tudatosan megengedő, támogató biztonságot adó jelenlétével boldog atmoszféra teremtésével, és a játék közösen elfogadott normáinak indirekt képviseletével a beszédkedv, a közlésvágy motiválása. • Az erkölcsi tulajdonságok fejlesztésén túl a szokás és normarendszer megalapozása. • A sajátos nevelési igényű gyerekek játéklehetőségeinek biztosítása. Az óvodában a gyermeki játék két formáját különböztetjük meg: a szabad és az óvodapedagógus által kezdeményezett/irányított/játékokat. Játékfeltételek megteremtése: Játékra ösztönző légkör Jót játszani csakis biztonságérzetet adó, derűs, szeretetteljes légkörben lehet, ahol a kisgyermek érzi: óvják, védik, elfogadják olyannak amilyen, ahol mindig számíthat a felnőttek segítségére, támogatására, és ahol önállóan, szabadon tevékenykedhet. Tudatosan megengedő, támogató biztonságot adó jelenléttel boldog atmoszféra teremtésével, és a játék közösen elfogadott normáinak indirekt képviseletével a beszédkedv, a közlésvágy motiválása. Érdeklődünk, komoly figyelmet tanúsítunk a gyermeki közlések iránt, készségesen válaszolunk a kérdésekre, gyermeki üzeneteket dekódolunk, metakommunikációs jelzéseket küldünk és játszótársként nyelvi kifejezésmintákat adunk. Olyan meleget sugárzó légkört teremtünk, ahol a gyermek egyéni vágyait, ötleteit a kötetlen játéklehetőségekben szabadon megvalósíthatja, módja van megválasztani a játékhoz szükséges társat, eszközt egyaránt. E sajátosan hatékony légkört csak személyiségközpontú óvodapedagógus tudja megteremteni, katalizátorként működtetni. Törekszünk, hogy személyiségünkkel biztonságot árasszunk, hitelesen cselekedjünk, legfontosabbnak érezzük a gyermekek feltétel nélküli szeretetét, gondoskodásunk feltétel nélküliségét, hogy kellő empátiával forduljunk a gyermekek felé, és megfelelő toleranciával el tudjuk fogadni minden gyermek különbözőségét. 31


Megteremtjük azokat a feltételeket, melyek kedvezően hatnak az igazi, szabad, boldog játék kialakulására, formáinak, tartalmának gazdagítására, amelyek ösztönzik a gyermekeket, amelyek segítségével játékuk sokoldalúbbá válik. Játszóhelyek kialakítása A különböző jellegű játékokhoz különféle játékra csábító, állandó és ideiglenes, gyerekek eltérő igényeit kielégítő játszóhelyeket alakítunk ki, családi játékokhoz, fantáziajátékokhoz szobai és konyhai kellékekkel, imitációs kiegészítőkkel, és ezek a helyek rugalmasan változtathatók, átalakíthatók. Ehhez szükséges, hogy a berendezések könnyen mozgathatóak, átalakíthatóak, variálhatóak legyenek. Kitágíthatjuk a játékteret, ha szervezhetnek játékot az öltözőben és a folyosón is, megfelelő szabályok mellett. Mert szabályok kellenek, betarthatóak, biztonságérzetet teremtők. A gyerekekkel együtt alakítsuk ki azokat, menet közben változtathatunk is rajta, ha szükséges. A lényeg a lehetőségek jó kihasználása. Kellő rugalmassággal elősegíthetjük a gyermekek mielőbbi önálló játékszervezésének kibontakozását. Egy–egy kedves játéktémát a gyermekek akár több napon keresztül is játszhatnak. Kialakítunk minden csoportban meghitt mesesarkot, szép könyvekkel, puha párnákkal, szőnyegekkel. Barkácsoláshoz, ábrázoláshoz, védett helyen asztal- megfelelő, elérhető anyagokkal, eszközökkel. Az óvoda udvara minden évszakban gazdagon kínálja a változatos tevékenységek lehetőségét. Formáljuk olyanná, hogy a gyermekek óvodai életük minél nagyobb részét a szabadban tölthessék. Az udvar adta lehetőségek mind jobb kihasználására kell törekednünk. Az udvari játék jelentse a tevékenységek körének bővülését, a gyermekek játékának gazdagítását, kibontakozásának lehetőségét, mely az óvodapedagógusra speciális körülmények között, de ugyanazon feladatokat rója, mint a csoportszobában. Játékeszközök A játékhoz játékeszközre van szükség. Bármi, ami a gyermek kezébe kerül, játékeszközzé válhat. A játékeszközök ösztönzik, motiválják, gazdagítják a gyermekek elképzeléseit. Segítik elgondolásaik megvalósítását, bármire felhasználhatók. A játékeszközök megválasztásában tükröződnie kell az óvodapedagógusi igényességnek. Fontos, hogy igazodjon a gyermekek életkorához, az egyes gyermekek játékszükségletéhez, segítsék elő a sokoldalú fejlődét, fantáziálásra, gondolkodásra, problémamegoldásra serkentsenek. A gyermeki fantázia kibontakozását leginkább a különbféle anyagféleségek, a „bármi lehet belőle agyagok” segítik. Legyen minél több természetes anyag. A megfelelő, készen vett játékeszközök biztosítása mellett az óvoda által a játékhoz adott többlet meghatározó elemei a közösen készített eszközök, a sokféleképpen felhasználható agyagok, szerszámok, a különböző családi kultúrák pozitív elemeire emlékeztető tárgyak, valamint a megismert egyéni élményekhez kapcsolódó eszközök. Ez a többlet megerősíti a gyermeki kreativitás, önkifejezés, alkotókedv, közös tervezés, együttműködés, interakciós kultúra kibontakozását, annak átélését, hogy nem a pénzen vett játék jelenti a legnagyobb örömöt. A játék lehet a gyermek szabad játéka és lehet az óvodapedagógus által kezdeményezett játék. Eltérés az óvodapedagógus szerepében található. 32


Szabadjáték: Amikor az óvodapedagógus biztosítja a gyermek számára az önállóságot, szabadságot a játéktevékenység kiválasztásában, a játékeszközök megválasztásában, a társak megválasztásában, a gyermeki játékelgondolás megvalósulásában, a játszóhely megválasztásában és kialakításában. A szabadjáték folyamatosságának érdekében az óvodapedagógus hagyjon elegendő időt a játék befejezésére, az elmélyült játékot ne zavarja meg más tevékenység felkínálásával, és adjon lehetőséget a játék későbbi folytatására. Kezdeményezett játék Amikor az óvodapedagógus pedagógiai szándékkal teremt olyan helyzetet, melyben a gyermek egyéni érdeklődési körének, egyéni fejlettségének ismeretében ajánl fel játéktevékenységet. Ennek a külső késztetésnek akkor van helye, ha a gyermek érdekében történik, mégpedig úgy, hogy azok elősegítik sajátos fejlődését, és találkoznak igényeivel. A gyermeknek itt is lehetősége van a játéktevékenység megválasztására, ezért tartsuk tiszteletben választását- jogában áll nem élni a felkínált játéklehetőséggel! Alkotó pedagógiai légkörben biztosítsuk az önállóságot és önmegvalósítást számára. A játék célja a gyermek képességeinek, kompetenciájának fejlesztése, figyelembe véve aktuális állapotát. A játék támogatásából adódó óvodapedagógusi feladatok: Az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el. • A gyermek játékválasztásának tiszteletben tartása. • Reflektív szemléletű jelenlét a játékban: a gyermekjáték fejlődésének nyomon követése→differenciált reagálás, egyéni bánásmód megvalósítása. • A gyermeki fejlődés folyamatosságának, illetve megtorpanásának észrevétele. • Az egyes gyermekek és játszócsoportok játékának támogatása.(nem az életkornak megfelelő játék támogatása!) • Az új játék használatának megismertetése az érdeklődő gyermekekkel való együttjátszás során. • A gyermek aktuális fejlődési szintjéhez igazított képességstruktúrák adekvát támogatása. • A kreatív önkifejezés fejlődésének segítése, és az önkifejező, önérvényesítő gyermeki törekvések segítése. • Modellértékű viselkedés, kongruens kommunikáció, úgy beszél és cselekszik, ahogy a gyerektől is elvárja. • A gyermekek kérdéseire való odafigyelés egyéni fejlettségükhöz igazodó válaszadás. • Csak szükség esetén történő beavatkozás, a játéktevékenység zavarása nélkül. • Ha a szituáció úgy kívánja, és a gyermekek igénylik, maga is játszótársként vesz részt a játékban. • A játék fenntarthatóság érdekét szolgáló szabályrendszer a gyerekekkel együtt történő alakítása. 33


• Az egészséges versenyszellem megalapozása. • A gyermekek közti érzelmi kötődések, kapcsolatok támogatása. Játékfajták: Gyakorlójáték: jellemzője, hogy véletlen cselekvésből fakad, s a siker újraismétlésre készteti a gyermekeket. Az újra átélt örömérzésért végzi a cselekvést, önként felállított és vállalt szabályok szerint, amely által különböző funkciók fejlődnek. Fejlődik nagymozgása, finommotorikája, mozgáskoordinációja, térészlelése, tapintásos észlelése, verbális készsége. A gyakorlójáték lehet mozgásos, manipulációs és verbális. Ennél a játékfajtánál biztosítanunk kell a helyet, ügyelve arra, hogy ne zavarják egymást a gyerekek. Megfelelő mennyiségű játékeszközök, anyagok biztosításával a konfliktusmentes játékot segítjük elő. Főleg a verbális játéknál a gyermekek alapos ismerete szükséges ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, biztassuk vagy magukra hagyjuk a gyermekeket. Célunk az, hogy a gyakorlójáték fontosságát elismerve továbbfejlődjön a gyermekek játéktevékenysége, s eljussanak a fejlettebb játékszintre. Építő, konstruáló játék: A gyermekek különböző játékszerekből, azok elemeiből létrehoznak, összeraknak eszközöket. Kezdetben még spontán jönnek létre az alkotások, később tudatosan megtervezve, átgondolva hoznak létre építményeket. A tapasztalatnak ennél a játékfajtánál is fontos szerepe van, ami párosul a kreativitással, az alkotás örömével. Az építő, konstruáló játéknál az eszközök változatossága mérvadó, hiszen újabb és újabb megoldásra serkenti a gyermekeket. Ezért nagy a felelősségünk, hogy milyen játékeszközöket biztosítunk számukra. Figyelembe kell vennünk a játékeszközök kiválasztásánál a csoport általános fejlettségét, összetételét, s az egyéni fejlettségi szinteket. Az eszközök méretének, minőségének, mennyiségének, anyagának változatosságával kell lehetővé tennünk, hogy minden gyermek megtalálja a számára megfelelőt. Gondoskodunk arról, hogy az építő, konstruáló gyerekek megfelelő, nyugodt helyet találjanak a játékokhoz. A konstruáló játék során alakul szem-kéz koordinációja, finommotorikája, térészlelése, alak és formaállandósága, rész és egész viszonyának észlelése, képzelete, kreativitása, vizuális memóriája. Szimbolikus szerepjáték: A gyermekek szerepjátéka a gyakorlójátékból kibontakozó tevékenység, tapasztalataikon, élményeiken, ismereteiken alapul, ezekhez való érzelmi viszonyulásukat tükrözi. Feltétele az önállóság és a kezdeményezőkészség. A gyermekek a környezetükben lévő felnőttekkel azonosulnak, megjelenítve a számukra lényeges cselekvéseket, magatartásformákat, eseményeket, kreatívan újraalkotva azokat. Sokszínű tapasztalatszerzési lehetőséget biztosítunk, mely élményforrás lehet a gyermek számára. A gyermekek ismeretében élményeket előhívó tárgyakról gondoskodunk. A játéktémák gazdagításához a játékeszközök is hozzájárulnak. A készen vásárolt eszközök mellett együtt is készítünk eszközöket, kellékeket Megadjuk a lehetőséget arra, hogy egy-egy játéktéma kibontakozásához megtalálják a gyermekek a megfelelő helyet. Figyelemmel kísérjük és tiszteletben tartjuk a játékot, elfogadó, segítő, támogató attitűddel, differenciált módszerekkel. A konfliktusok megoldásába csak akkor avatkozunk be, ha feltétlen szükséges. El kell érnünk, hogy a gyermekek törekedjenek a megoldásra. Egyszerű játszótársként veszünk részt a játékban a gyermekek igényei szerint. Segítjük a szerepjátékban alakuló társas kapcsolatokat, a 34


gyermekek kommunikációs készségének alakulását, erkölcsi, akarati tulajdonságainak, kognitív képességeinek fejlődését. Szabályjáték: A gyermekekben kialakul a szabályokhoz való igazodás igénye. Szabályok határozzák meg a játék megkezdésének módját, menetét, befejezését. A gyermekek a szabályokat betartják, annak megfelelően viselkednek. A szabályjáték fejleszti, elősegíti a gyermekek egymáshoz való viszonyát, s az én-kép alakulását, akarati tulajdonságainak formálódását, kognitív képességeinek fejlődését. A mozgásos szabályjátékoknál a gyermekek ismert mozgásokat gyakorolnak változatos formában. Az értelemfejlesztő szabályjátékok jellemzője, hogy szociális és értelmi érettséget feltételeznek. Az irányításnál figyelembe kell vennünk a gyermekek fejlettségét, a csoport jellemzőit (létszám, összetétel), s a játék előzményeit. Ha a gyerekek maguk kezdeményezik a szabályjátékot, akkor is ügyelnünk kell arra, hogy a szabályokat betartsák. Ennél a játékfajtánál is biztosítjuk az alapvető feltételeket (idő, eszköz, hely). Barkácsolás: A játék igényéből kiinduló tevékenység. A gyermekek a játékokhoz szükséges eszközöket készítik el, ezeknek az eszközöknek mindig funkciójuk van. A barkácsoláshoz szükséges anyagokat folyamatosan gyűjtjük, s az erre kijelölt helyen tároljuk. A barkácsoláshoz szükséges szerszámok használatát megismertetjük velük. Ahhoz, hogy a gyermekek elérjék ezt a fejlett játékszintet, el kell juttatni őket a felismerésig, hogy képesek ötleteik megvalósítására. Eleinte mi magunk készítünk eszközöket, s később is segítünk a megvalósításban. Bábozás: Minden olyan játékot, amely valamilyen tárgy, eszköz, megmozdításával életre kel, szerepet játszik, megpróbál kifejezni valamit bábjátéknak, nevezünk. Ezek az eszközök nemcsak tárgyak lehetnek, hanem a kéz, a test különböző részei is, amelyek mozgással egy-egy figurát, hangulatot próbálnak kifejezni. A bábjáték legnagyobb jelentősége abban áll, hogy olyan utat tud megnyitni a gyermek és felnőtt (de lehet felnőtt és felnőtt vagy gyermek és gyermek) között, amely addig zárva volt. A bábu- az „átmeneti tárgy”- a két személy között közvetít. A bábjáték azért hatásos, mert képszerű, dramatikus, mozgásra épül a cselekménye. Művészi erejével hat, mert jelképes, csodálatos, hiszen az élettelen báb megelevenedik, él. Biztosítja az érzelmek kivetítését, lereagálását. A bábjáték nem csak az irodalmi és zenei élményszerzés alkalmával, hanem környezeti nevelés, vizuális nevelés és matematikai tapasztalatszerzéskor is használható. Megteremtjük a lehetőségeket, a feltételeket a bábozáshoz, miközben megismertetjük a gyermekeket a bábok használatával. Állandó helyet biztosítunk a báboknak, hogy a gyermekek játékidőben kedvük szerint használhassák azokat. A gyermekekkel közösen is készítünk bábokat. Dramatizálás: Mozgáson, látványon, beszéden alapuló tevékenység. Dramatizáláskor a gyermekek elsősorban az irodalmi élményeiket játsszák el. Feladatunk, hogy olyan irodalmi élményekhez juttassuk a gyermekeket, hogy késztetést érezzenek a reprodukálásra, továbbjátszva, szőve a mese- vers-film mozzanatait, érzelmileg azonosulva egy-egy szereplőhöz. Engedjük, hogy érvényre jussanak saját elgondolásaik. Segítjük őket a díszletek, kellékek elkészítésében, a szereplők és az eszközök kiválasztásában, ha a gyermekek igénylik ezt. Biztosítjuk, hogy a kellékek bármikor hozzáférhetőek legyenek a gyermekek számára. Megmutatjuk nekik, hogyan élhetnek a mozgás, a mimika és a gesztus eszközeivel, ezzel is segítve a meg-valósulást. 35


A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: • A gyermekekben az óvodáskor végére kialakulnak azok a tulajdonságok, amelyek alapján képesek az együttélés szabályait betartva a nyugodt, elmélyült, tartalmas játékra. • Szívesen játszanak együtt, maguk is kezdeményeznek, létrehoznak játékhelyzeteket. Meg tudnak egyezni társaikkal a játék témájában, helyében, eszközökben, szerepekben. Képessé válnak a szabályok elfogadására, betartására. • Játékukhoz önállóan keresik az eszközöket, maguk is készítenek játékukhoz szükséges eszközöket, kellékeket, vigyáznak a játékeszközökre. • Képesek a játékukban a külső világhoz fűződő érzelmi viszonyukat kivetíteni. • Képesek bonyolult építményeket létrehozni, az elképzelt modell pontos megközelítésére, a konstruált elemeket felhasználják más játékukban. • A játékban kialakult társas kapcsolatok során természetes körülmények között képesek fejlett szinten kifejezni beszédükben elképzeléseiket, kommunikálni társaikkal. 3.2. Külső világ tevékeny megismerése "A természet hatalmas, az ember parányi Ezért az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel..." (Dr. Szentgyörgyi Albert)

3.2.1. Természeti és épített környezetünk A külső világon, környezeten értjük egyrészről a külső természeti környezetet (természet, víz, levegő, talaj, növények, állatok), más részről a külső, ember alkotta épített környezetet (épületek, a tárgykultúra, műemlékvédelem, a téralkotás, az eszközök és anyagok ökológiája, környezetbarát szokások, hulladékkezelés, vásárlás és árucikkek, az emberi kapcsolatok, a városi környezet). A közvetlen élményeken alapuló tevékenység hatására fejlődik majd a gyermekek érzékenysége és alapozódik meg a természettel élni tudó és természetet védő ember szokása. A környezet minél átfogóbb megismertetése lehetőséget ad az egyetemes, a nemzeti kultúra értékeit, hagyományait az adott tájra, helységre jellemző néphagyományok közvetítésére. Hagyományok által őrizhetjük meg a tudást, tapasztalatot, melyet elődeink felhalmoztak. Óvodapedagógusként hozzájárulunk ahhoz, hogy érdeklődésünkkel, lelkesedésünkkel, empátiás készségünkkel, színes egyéniségünkkel (az óvodában dolgozó felnőttek bevonásával) pozitív példát nyújtsunk ahhoz, hogy gyermekeink megszeressék környezetüket, ragaszkodjanak ahhoz, lehetőségeikhez képest védjék, és megfelelő ismeretekkel rendelkezve eligazodjanak benne.(környezettudatos magatartás) A külső világ tevékeny megismerésének témaköreit mindig az aktuális évszakok, napszakok, események, ünnepek határozzák meg. Nevelésünk során alkalmazkodunk a gyermekek életkori sajátosságaihoz és egyéni fejlettségéhez, a megvalósítás, az apró történéseken keresztül érvényesül.

36


Céljaink: • Célunk, hogy a gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerezzen a szűkebb és tágabb természeti- emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. • A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakuljon ki a természet, az emberi alkotások iránt, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. • Célunk, hogy a gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jusson, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. • Ismerje meg a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, tanulja meg ezek szeretetét, védelmét is. • A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatokat, ismereteket szerezzen, és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Ismerje fel a mennyiségi, alaki, nagyságbeli, és téri viszonyokat: Alakuljon ítélőképessége, fejlődjön tér-, sík- és mennyiségszemlélete. Feladataink: • Az új ismereteket a gyermekek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, érzelmeire, megismerési vágyára építünk, illetve élményeikre támaszkodunk. • A meglévő ismereteket elmélyítjük, rendszerezzük. • Változatos tevékenységeket biztosítunk felfedezésre, megfigyelésre, megismerésre. • Témaválasztásnál figyelembe vesszük a lakóhely, a környezet sajátosságait. • Módszereinket, eszközeinket a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazítjuk: megfigyelés, játékos tevékenységek, szenzitív játékok, gondolkodtató kérdésekkel problémahelyzet előigézése, kísérletezés, vizsgálat. • Ünnepélyek és hagyományőrzés formájában közvetítjük az egyetemes nemzeti kultúra értékeik, hagyományait. • Megtanítjuk felfedezni a környezet szépségét, harmóniáját. • Megláttatjuk az ok-okozati összefüggéseket. • A környezet és természet romlásának, pusztulásának példáit is megmutatjuk. • Megismertetjük a környezetvédelem alapjait: a föld, a levegő, a víz, a növény- és állatvilág, valamint a tájvédelem meghatározó szerepét. • Megalapozzuk a környezettudatos szokásokat, pl. takarékoskodás a vízzel, árammal, papírral, illetve a hulladékkezelés, szelektálás. • A természetet szerető, védő, óvó gyermek a család felé is pozitív közvetítő szerepet tölt be. • Biztosítjuk az ismeretek sokszínű gyakorlását, alkalmazását. • Közösen átélt felfedezések, tapasztalatok hatására fejlődnek a témával kapcsolatos élményeik, így érzelmileg mélyül a környezethez való viszonyuk. • Csoportszobában élő természetsarkot alakítunk ki- akvárium, terrárium, és ahol mindig csírázik, hajt, zöldell valamilyen növény. • A gyermekek által használt eszközöket hozzáférhető helyre tesszük. • Növények, állatok fejlődéséről, gondozásáról, hasznáról ismereteket nyújtunk. 37


• Terepgyakorlatokat szervezünk, ahhoz a természettudományos ismeretek mellett az élővilág, életközösségek megismertetésére motiválunk, észrevetetjük a legapróbb növényt, rovart, meghallatjuk a madarak hangját, más állatok neszeit. • Terepgyakorlatokon, kirándulásokon természeti kincsek gyűjtésére motiválunk. • Az óvoda közvetlen környékére sétákat szervezünk, megismertetjük a helyet, ahol az óvoda található, a helyet, ahol élünk. • Elemi közlekedési szabályokat gyakoroltatunk, közlekedési estközökkel ismertetjük meg a gyerekeket. • Elősegítjük a gyermekek önálló véleményalkotását, döntési képességeiknek fejlődését, a kortárskapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében hangsúlyt helyezünk a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására. • A megtapasztaláson alapuló megismerés, információszerzés sokoldalú biztosításával a gyermek aktív, passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítása, ezzel párhuzamosan a fogalmak körének és tartalmának bővítése, új fogalomrendszer kialakítása, a beszéd, a mondatalkotás aktivizálása, a kontextusos beszéd gyakorlása. Mindezek a gyermeki tulajdonságok közvetett módon elősegítik a sikeres iskolakezdést. • A sajátos nevelési igényű gyermekeknek, az egyéni képességeiknek megfelelően biztosítjuk a tapasztalatszerzési lehetőségeket, a sikeres iskolakezdéshez pedig speciális szakemberek segítségét vesszük igénybe. Az óvodáskor meghatározó a gyermekek személyiségfejlődésének szempontjából. Ebben az életkorban az átélt élmények döntően befolyásolják a gyermekek értékrendjének alakulását. 3-7 éves korban a legfogékonyabbak az őket körülvevő közvetlen vagy közvetett környezeti hatásokra. Kíváncsisággal, érdeklődéssel fordulnak a világ felé. A mi feladatunk, hogy ezt a természetes kíváncsiságot kielégítsük, felfedeztessük környezetük szépségeit, olyan tapasztalatok birtokába juttassuk őket, amelyek az életkoruknak megfelelő biztos eligazodáshoz és tájékozódáshoz szükségesek. Feladatunk még, hogy csodálatot ébresszünk a természet még meglévő sokszínűsége iránt, alakítsuk a gyermek és környezete közötti harmonikus érzelmi viszonyt, ráirányítsuk figyelmüket az őket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseire. Környezeti programunk az évszakokhoz kötődik. Igyekszünk mindig valósághű, reális ismereteket nyújtani a gyermekeknek. A tapasztalatszerzések során gazdagodik a gyermekek szókincse, fejlődik nyelvi kifejezőképessége. Az élmények hatására bátrabban mernek megnyilatkozni, el tudják mondani érzéseiket, észrevételeiket, gondolataikat. A hosszabb, rövidebb séták, a kirándulások, a határban végzett munkálatok során sok időt töltenek a szabadlevegőn mozgással a gyermekek, s ez elősegíti egészséges testi fejlődésüket. A tapasztalásokkal szerzett ismeretek elmélyítését és az érzelmi ráhangolódást segítjük az egyes témakörök komplex feldolgozásával, irodalmi, zenei, vizuális élmények nyújtásával.

38


A tapasztalatszerzés egyik lehetősége a „KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS ALAKÍTÁSA ZÖLD ÓVODA PROGRAMOKKAL” jó gyakorlata.(lásd: azonos című melléklet) A természeti és társadalmi környezet megismerésének területei, témakörei: 3-4 éves korban: - Óvodájuknak, a velük foglalkozó felnőtteknek, csoporttársaiknak megismerése. - A család fogalmának értelmezése, a család összetartozásának érzékeltetése. - Testük, érzékszerveik, azok funkcióinak megismerése, ápolása. - Ismerkedés az óvoda udvarán és közvetlen környékén lévő környezettel. - Az évszakokra jellemző jelenségek, azok tulajdonságainak megismerése. - Az időjárás és az öltözködés összefüggéseinek megtapasztalása. - néhány gyümölcs, zöldségféle, virág tulajdonságainak érzékelése. - néhány környezetükben leggyakrabban előforduló állat külső jellegzetességeinek megfigyelése. - Színekkel való ismerkedés. - Számukra érdekes tárgyak, termések gyűjtésével a természetsarok gazdagítása, a gyűjtött termések hasznosítása az óvodai élet más területén. - A gyalogosközlekedés gyakorlása, legismertebb közlekedési eszközök felismerése, megnevezése. - A gyermekek spontán érdeklődésére alapozva élünk a mindennapi tevékenység és a játék adta matematikai lehetőségek kihasználásával. 4-5 éves korban: - Élményszerző séták alkalmával ismerkedés a tágabb környezetükkel: Tisza-part, parkok stb. - Családtagok nevének, lakásuk címének megismertetése. - Testrészek és érzékszervek funkciójának tudatosítása, helyes testápolási szokások gyakorlása. Egészségünk védelmének és az orvos gyógyító munkájának megismerése. - Az időjárás természetre gyakorolt hatásának megfigyelése. - Színek alkalmazása és azok árnyalatainak felfedezése. - Az évszakoknak megfelelő tevékenységek végzése az udvaron a felnőttek segítségével. - Növények gondozása, újabb gyümölcsök, zöldségek, virágok megismerése. - Néhány újabb háziállat, vadon élő állat, madár, rovar és azok gondozásának, életterük megóvásának megismerése. - Természetsarok folyamatos gazdagítása, terrárium állatainak gondozása a felnőttek segítségével. - Közlekedési szabályok gyakorlása lakóhelyünkön. Személy- és teherszállító járművek megismerése, összehasonlítása. - Hosszabb, rövidebb kirándulások szervezése lakóhelyünkön. - Az ember természetvédő tevékenységének tudatosítása. - A külső világ tevékeny megismerése során tapasztalatszerzés környezetük mennyiségi, alaki összefüggéseiről, térbeli, síkbeli, logikai viszonyairól. 5-6-7 éves korban: - Lakóhelyünk fontosabb intézményeinek, nevezetességeinek megismerése. - Családtagok szerepe, munkájuk tudatosítása a családban és családon kívül. 39


- Testrészek pontos megnevezése, helyes oldaliság rögzítése, érzékszervek ápolásának, használatának gyakorlása. - Testnevelés, sportolás, edzés fontosságának felfedeztetése. - Az évszakok jelenségeinek, az időjárás változásainak, azok természetre gyakorolt hatásának folyamatos megfigyelése. Kísérletek végzése. - Az évszakoknak megfelelő munkák végzése az óvodában és az óvodán kívül hagyományainknak megfelelően. - Az állatokról és növényekről szerzett ismeretek bővítése, más éghajlat állatainak, növényeinek megismerése. Kísérletek végzése. - Már ismert közlekedési szabályok alkalmazása, séták, kirándulások során. Közlekedési eszközök összehasonlítása, csoportosítása rendeltetésük szerint. - Látogatás közeli intézményekbe, szaküzletekbe, építkezéshez. Az ott dolgozók munkájának megfigyelése. Látogatás az iskolákba. - A napszakokkal kapcsolatos ismétlődő tevékenységek megjelenítése a napszakok meghatározása. - Kirándulások lakóhelyünk környékére és hazánk más tájaira. - A külső világ tevékeny megismerése során a spontán tapasztalatszerzés mellett matematikai és geometriai alapfogalmakkal is megismerkednek a gyermekek, tudatosan használva azokat. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: • Ismerik a személyükkel, családjukkal kapcsolatos neveket, címeket, évszámokat, ismeri szülei foglalkozását, tudja óvodájának nevét. • Életkoruknak megfelelő szinten megtanulnak tájékozódni a természeti és társadalmi környezetükben. • Ismer a növény és állatvilág gyűjtőfogalmához tartozó pár növényt és állatot. • Jellemzőik alapján megkülönböztetik az évszakokat, tudatosul bennük, hogy mi is a természet részei vagyunk. • Felfedezik a környezetükben rejlő ok-okozati összefüggéseket, mennyiségi, téri, formai viszonyokat. • Ismerik környezetük közlekedési feltételeit és a leggyakrabban előforduló közlekedési eszközöket, ismeri és betartja az elemi közlekedési szabályokat. • Ismerik lakóhelyük természeti értékeit, nevezetességeit, hagyományait. • Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. (környezettudatos viselkedés) 3.2.2. A külső világ mennyiségi és formai összefüggéseinek tevékeny megismerése Céljaink: • A minket körülölelő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedeztetése, megtapasztaltatása. • A matematikai érdeklődés felkeltése. • A logikus gondolkodás megalapozása.

40


A külső világ mennyiségi és formai összefüggéseinek tevékeny megismertetéséből adódó óvodapedagógusi feladatok: • • • • • • • • • • • • •

A játék során adódó spontán matematikai helyzetek kihasználása. Logikai és matematikai szabályjátékok megismertetése és alkalmazása. Matematikai fogalmak, kifejezések, összefüggések megismertetése, megtapasztaltatása. A matematika iránti érdeklődés felkeltése. Érdekes, a gyermekek kíváncsiságára építő problémahelyzetek teremtése. A gondolatok, a probléma megfogalmazás, a pontos, egyértelmű, a gyermekek számára érthető közvetítése. Matematikai tartalmú játék kezdeményezése során a gyermekek egyéni fejlettségének, képességeinek figyelembe vétele. A gyermekek egyéni feladatmegoldásának meghallgatása, a sajátos logika elfogadása. Szükség esetén rávezető kérdésekkel segítés. A gyermeki tevékenység változatos formájának biztosítása: egyéni, páros, mikro csoportos szervezés. Mozgásos feladatnál, a velük végzett cselekvés elmondása A matematikai osztályozás, halmazokkal végzett feladatoknál a matematikai ítéletek megnevezése. A térbeli viszonyok, az irányok és helyzetek pontos megnevezése.

Matematikai képességek kialakítását segítő tevékenységek A számfogalom előkészítése, megalapozása -Mennyiségek összemérése hosszúság, magasság, szélesség, vastagság, bőség, tö meg, űrtartalom szerint. - Halmazok összemérése elemek párosítása. A válogatások során nyíljon mód párosításra, számlálása, a több, kevesebb, ugyanannyi érzékeltetésére, gyakorlására. - Fedezzék fel a rész- egész viszonyát a válogatások, mennyiségek bontása során. - Játékos szituációban bontanak, mennyiségfogalmuk egyéni fejlettségtől függően a 6-10-ig számkörben mozogjon. - Sorba rendezett elemek helye a sorban, sorszámok megértése. - Mérések különböző egységekkel, hosszúság, terület, tömeg, űrtartalom. Tapasztalatszerzés a geometria körében - Szerezzenek tapasztalatokat gömbölyű és szögletes formákról, érzékeljék ezt testükön, tárgyakon. - Építsenek szabadon és másolással különbféle elemekből. - Alkossanak síkban és szabadon, szerezzenek tapasztalatokat síkmértani formákról, fedezzék fel a rész-egész viszonyát. - Használják a logikai játékot, építsenek vele, fedjenek le felületeket. Tájékozódás a térben és a síkban - Irányok azonosítása, megkülönböztetése. 41


- Játékok során figyeljék meg ezeket tükörben, fedezzék fel a tükörkép, a szimmetria érdekességét, játszanak sokat a tükörrel. - Próbáljanak meg tájékozódni labirintusokban is. - Fedezzék fel, hogy a sorozatok olyan rendszerek, amelyek az életükben is felfedezhetők. - Hozzanak létre változatos sorozatokat játékokban színekkel, hangokkal, mozgással, mozgással. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: • Logikus gondolkodásuk, logikai következtetéseik életkoruknak megfelel. • Problémamegoldó készségük jó. • Számfogalmuk 10-es számkörben mozog. • Képesek halmazokat összehasonlítani, tulajdonság szerint szétválogatni. • Helyesen értelmezik és használják az összehasonlítás megítélésének fogalmait: hosszabb-rövidebb, kisebb-nagyobb, több-kevesebb… • Ismerik az irányokat és helyesen értelmezik feladatvégzések során: jobbrabalra, előre-hátra, lent-fent… • Helyesen használják a névutókat. • Felismerik a sorba rendezés logikáját, azt képesek jól folytatni, legalább 3 elemszámmal. • Az alapvető formákat felismerik, azonosítják: kör, négyzet, téglalap, háromszög. • Képesek a részekből az egészet összerakni. • Ismerik az alapvető mértani testeket, azokat képesek felismerni és megnevezni (kocka, téglatest, gömb). • Van tapasztalatuk a tükörképről, szimmetriáról. • Azonosságokat, különbségeket képesek felismerni és megfogalmazni. 3.2.3. Környezetvédelemre nevelés Célunk: • Gyermekeink természetet szerető, környezetüket védő emberekké váljanak. Feladataink: • Környezettudatos szokások, viselkedési formák alakítása. • A természetes és az emberi munka által létrehozott mesterséges környezettel való harmonikus kapcsolat formálása. A környezetvédelmi nevelés egyre nagyobb hangsúlyt kap társadalmi életünk minden területén. Mi pedagógusok is aggódva figyeljük a Földünket, és élővilágát fenyegető veszélyeket. Természetszerető, környezetét védő emberekre van szükség, akik viselkedésükkel, cselekedeteikkel tenni tudnak életterük megóvása érdekében. A környezetvédelmi szemlélet kialakítására legfogékonyabb időszak az óvodáskor. A kíváncsi, mindenre nyitott gyermek a legérzékenyebb a környezetében végbemenő változásokra. Három éves korban kezdjük óvodánkban a környezetvédelmi nevelést, szerves részeként a gyermek óvodai életének. Mivel a 3-7 éves korosztálynál minden területen az alapokat igyekszünk lerakni, idesorolható szinte minden ismeret, mert közvetve vagy közvetlenül a környezetvédelem körébe tartozik (testápolás, egészségünk vé42


delme, táplálkozás, környezet rendje, esztétikuma, növények, állatok, valamint a Föld, Víz, Levegő védelme). A környezetvédelem beépül a nevelés alapvető kereteibe és a gyermekek tevékenységformáiba. A 3-4 éves gyermekek életkori sajátosságaiból adódóan elsősorban a személyükkel és közvetlen környezetükkel kapcsolatos helyes viselkedési módokat alakítjuk. Majd ezekre építve a 4-5 éveseket már közvetlenül bevonjuk környezetük formálásába, érzik munkájuk eredményét és így jobban óvják, vigyáznak rá. 5-6-7 éves korban kialakul igényük környezetükkel szemben. Már önállóan is felfedezik a változásokat. Tevékenyen részt vesznek környezetük alakításában. A felnőttek pozitív példamutatása meghatározó jelentőségű a nevelés folyamatában. A gyermek minden mozdulatunkra, cselekedetünkre érzékeny, figyel és utánoz. Benne él a megismerés vágya, nem lehet közömbös, hogy milyen hatások érik óvodásainkat a természet megismerése során. Legfőbb célunk a környezetbarát szokások, viselkedési formák alakítása, mert ezek meghatározóak a környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában. Kapcsolatunk a természettel folyamatos, mindent természetes környezetben figyelünk meg, minden időt és lehetőséget kihasználunk a szabadban való tartózkodásra. Környezetvédelmi munkánk tartalma: Év elején a csoportszobák arculatát a gyerekekkel közösen alakítjuk ki, a dekorációk elkészítéséhez lehetőség szerint természetes anyagokat használunk. Munkájuk eredményeképpen jobban óvják, védik környezetüket az év folyamán. Az óvoda udvarát is közösen gondozzuk, szépítjük, locsoljuk a facsemetéket, melyeket együtt ültettünk. Gyönyörködünk a folyamatosan nyíló virágokban. További ismereteket szereznek az egészségvédelmi hónap keretében, melyet minden év novemberében tartunk csoportonként. Lakóhelyünk természeti kincseit felfedezzük és évszakonként rendszeresen visszatérünk a természet változásainak, szépségeinek megfigyelésére (Tisza-part, parkok). Figyelemmel kísérjük városunk fejlődését, megismerik a nagyobb intézményeket, mely által erősítjük a lakóhelyhez, szülőföldhöz való kötődést. Adottak a lehetőségek, hogy közvetlen tapasztalatot szerezzenek az állatok, növények életmódjáról, fejlődéséről. A szülők biztosítják számunkra, hogy bekapcsolódhatunk az állatok gondozásába. Kirándulások alkalmával olyan állatokról, növényekről szereznek tapasztalatot, melyek közvetlen környezetünkben nem találhatók. A nagyobb gyermekekkel a Tisza folyó meghatározott partrészét gondozzuk, szükség esetén az egészségügyi szabályokat figyelembe véve megtisztítjuk az odakerülő szeméttől. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekekben kialakuljon a takarékoskodás igénye (víz, villany, fűtés), amelyet személyes példaadással, érthető magyarázattal segítünk elő. Alkalmazzuk óvodai életünk során a szelektív hulladékgyűjtést, amelybe a gyermekeket, szülőket is bevonjuk annak érdekében, hogy már ebben a korai életszakaszban tudatosuljon ennek a tevékenységnek a fontossága. Óvodánk rendelkezik komposztáláshoz megfelelő tárolóval, aminek használatát, hasznát megismertetjük a gyerekekkel, ők is aktívan részt vesznek a komposztkészítés folyamatában.

43


A környezetvédelem jeles napjairól megemlékezünk: - Állatok Világnapja - október 4. Ezen a napon még több ismeretet nyújtunk az állatokról. Érzékelik, hogy az állatoknak fontos szerepük van a természetben, ezért ne bántsák, ne tapossák, inkább védelmezzék őket.

- Víz Világnapja - március 22. Jó lehetőséget ad az, hogy városunk a Tisza mellett fekszik. Megfigyelhetjük a folyóvíz tulajdonságait, kísérleteket végezhetünk vele. Érzékeltetjük a gyerekeknek, hogy víz nélkül nincs élet. A vízvédelem mellett a levegővédelemmel is foglalkozunk. A levegővel való vizsgálódásra jó lehetőséget adnak a séták, kirándulások városunk azon részén, ahol nagyüzemek találhatók, majd a tiszta levegőjű, parkosított területeken. - Föld Napja - Április 22. Földünk védelméhez kapcsolódnak azok a kísérleteink, ahol földmintákat veszünk és vizsgáljuk a talaj több típusának tulajdonságait. A kerti munka során a termőtalaj tulajdonságai, megmunkálhatósága, vízbefogadó képessége figyelhető meg. Tapasztalatot szereznek a gyerekek arról, hogy a termőtalajban hogyan fejlődnek a növények, fák, bokrok, hogyan élnek a földön és a földben az állatok. - Madarak és Fák Napja - május 20. Télen folyamatosan gondoskodunk arról, hogy találjanak eleséget a cinkék és rigók az óvoda udvarán kihelyezett etetőkben. A májusi ünnepre már költöző madaraink is újra elfoglalják fészküket és így lehetőségünk van megfigyelni érdekes életüket, viselkedésüket, fészekrakó munkájukat. - Környezetvédelemi Világnap - június 5. Tanév végén hosszabb, rövidebb kirándulásokat teszünk, hogy lakóhelyünkön túl is lehetőségük legyen a gyerekeknek a megfigyelésekre, tapasztalatok gyűjtésére. Az „OTTHONUNK A FÖLD” című projekt feldolgozása. A tevékenységterv megtalálható a „KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS ALAKÍTÁSA ZÖLD ÓVODA PROGRAMOKKAL” című jó gyakorlat mellékletében. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: • Szeretik a természetet, annak növényeit, állatait és aktívan kiveszik részüket ezek gondozásában. • Szívesen vesznek részt környezetük alakításában. • Életkoruknak megfelelő szinten érzik az élő és élettelen természet védelmének fontosságát és tesznek is érte.

3.3. Mozgás, mozgásos játék " A mozgás életelem, mint a víz, a levegő." ( Dr. Hegyi Ildikó ) Céljaink: • Mozgást szerető, környezetükben tájékozódni tudó gyermekek nevelése. 44


• Az óvodás korú gyermekek természetes mozgáskedvének fenntartása és fokozása, a mozgásigényük kielégítése és a mozgás megszerettetése. • A rendszeres mozgással egy egészséges életvitel megalapozása. • Harmonikus mozgású, sokoldalú testi képességekkel rendelkező, társára odafigyelő gyermekek nevelése.

Feladataink: • A gyermekek mozgásigényének kielégítése, életkorának megfelelő mozgásformák fejlesztése a szervezett tevékenységekben és a játékban. • Mindennapos, szervezett, mozgásos játékok. • A gyermekek kondicionális (erő, gyorsaság, ügyesség, állóképesség) és koordinációs képességeinek (egyensúlyérzék, téri tájékozódó képesség, kinesztetikus differenciáló képesség, reagálási képesség, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások) és szociális képességeinek fejlesztése. • A testséma fejlesztése. • A nagymozgások és a finommotorika, az érzékelés, a formaállandóság fejlesztése. • A tevékenységekhez megfelelő hely, idő, eszköz biztosítása. • a konkrét mozgásos tapasztalatok beépülésének a szókincs, az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődésének segítése a mozgásformák megnevezésével. • Világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép- alakulás támogatása. Speciális feladatok: • Speciális deformitások megelőzésére irányuló aktív mozgások beépítése a gyermekek napirendjébe, mindennapi mozgásába. A mozgásfejlesztés lehetőségei: A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató-és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal segítünk elő. Ezzel biztosítjuk a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező hatását egymásra. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazásai kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítjük az irányított mozgásos tevékenységekkel. A komlex testmozgásokat beépítjük az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, amelyek együtt hatnak a gyermek személyiségének - a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás - fejlődésére. A spontán - játékban, azon belül a szabad játékban - megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára 45


lehetőséget biztosítunk. Törekszünk a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. 3.3.1 Testnevelés foglalkozás A testnevelés foglalkozás kötelező formában 3-4 és 4-5 éveseknél heti egy alkalommal, 5-6-7 éveseknél heti két alkalommal történik. A foglalkozások anyaga játékos jellegű atlétikai és tornagyakorlatokból tevődik össze, melyet minden korcsoportban a dr. Tóthszöllősyné Varga Tünde által elkészített Mozgásfejlesztés az óvodában című könyve alapján szervezünk és állítunk össze. A foglalkozások anyaga az agyi funkciók serkentését állítja a középpontba. Valamennyi funkció fejlesztése jelen van minden korcsoportban, csupán a nehézségi szintek eltérőek. A foglalkozásokon lényeges szempont a gyermekek térben elfoglalt helye, a térben való mozgás közben elegendő hely keresése, saját maguk, testük és a tárgyak viszonyának, elhelyezkedésének sokoldalú megtapasztalása. A játékot, a játékosságot alapvető eszközként alkalmazzuk a testnevelésben. A testnevelés foglalkozásokon is teremtünk alkalmat speciális gyakorlatok beiktatására és minden testnevelés foglalkozáson, szőnyegen, mezítláb is tornáztatjuk a gyermekeket. A 3-4 éves kor a nagymozgások fejlesztésének legideálisabb szakasza (szenzitív szakasz), itt a legtermészetesebb módon ismerkedhetnek meg testrészeikkel és azok funkcióival. A testséma kialakulása, a testrészek megismerése elengedhetetlenül szükséges az én-kép megszületéséhez. A 4-5 éves gyermekeknél már bekapcsolódnak a megismerés folyamatába a térirányok, nagyobb szerepet kap a tér mozgásos megismerése, a szem-kéz, szem-láb koordinációs gyakorlatok. A 6-7 éves gyermekeknél kiemelten fejlesztjük a finommotorikát, mivel erre a korra várható el az idegpályák kiépülése révén a finommozgás vezérlésének képessége. Minden korcsoportban kapnak a gyerekek kéziszereket, melyek segítségével a kéz izmainak differenciált mozgását gyakorolhatják saját fejlettségi szintjükön. A beszéd észlelése és értése szintén minden korcsoportban kitüntetett szerepet kap, az irányok, a testrészek nevei mozgással egybekötve vésődnek be a leghatékonyabban. Törekszünk arra, hogy a testnevelés foglalkozáson a gyermekek vidáman, jókedvűen, örömmel végezzék el a feladatokat és érzelem gazdag légkörben egyre jobban szeressék meg a mozgást. 3.3.2. Mindennapi testnevelés Időjárástól függően ez a mozgás, ha lehet, szabadban történjen, rossz idő esetén a tornaszobában vagy a csoportszobában. A mindennapi mozgás megszervezésében az óvodában dolgozó óvodapedagógusok összehangolt munkája elengedhetetlen. Ez a mozgás főleg játék legyen, aminek az idejét lehetőség szerint a levegőzés, udvari játék befejezéseként határozzuk meg, a gyermekek életkorának megfelelő növekvő időtartamban (5-15 perc). Úgy állítjuk össze a játékanyagot, hogy a gyermekeknek edzést, felfrissülést, igazi mozgásörömöt jelentsen és tovább erősítse a mozgáshoz való pozitív érzelmi viszony kialakulását. 3.3.3. Szabadjáték, egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységek A napirend bármely részében biztosítjuk a szabad mozgás feltételeit. Séta, kirándulás, udvari játék során, ha erre valamilyen lehetőség adódik azt is kihasználjuk. En46


gedjük a gyerekeket biztos kapaszkodási pontot adó fán fára mászni, függeszkedni, lajhármászást végezni fához kifeszített kötélen. Ha a gyermekeknek alkalmuk van ezek és más mozgások kipróbálására, megtanulják azt is, hogyan vigyázzanak magukra, hogyan essenek el és hogyan kapaszkodjanak. Az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, a játék során akár kinn, akár benn megfelelő helyet, időt, eszközt, élményt biztosítunk a mozgásra, mozgásos játékok gyakorlására. Különböző tornaszerek és eszközök állnak a rendelkezésünkre, amelyet a csoportszobába is bevihetünk és variálhatunk. Az udvaron udvari játékok (Csúszáshoz, mászáshoz, bújáshoz szükséges eszközök) és mobil tornaszerek várják a gyerekeket, amit igyekszünk kihasználni és tudatosan szervezünk velük különböző mozgásokat. A csoportszobai játékok során a finommozgások, szem-kéz koordináció fejlesztésére nagyon sok lehetőség nyílik (pl.: rajz, festés, mintázás, hajtogatás stb.). 3.3.4. Speciális mozgásfejlesztés Speciális deformitások megelőzése: (testtartásjavítás, lábstatika) Az óvodánkba rendszeresen ellátogató gyermekorvos és az országos adatok szerint is az óvodáskorú gyermekek testtartása nem megfelelő, nagyon sok a lábboltozatsüllyedéses gyerek, ami öröklött, illetve a nem megfelelő cipők miatt alakulhat ki. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy minden mozgásfejlesztési lehetőségnél megteremtsük az alkalmat speciális gyakorlatok beiktatásával a testalkati deformitások megelőzésére is. Minden lehetőséget kihasználva, az óvodapedagógusnak szabadságot adva figyelünk a megelőzésre. A gyermekeket, amikor csak lehet, mezítláb tornáztatjuk, bent csoportszobai játéknál a szőnyegen levetetjük a cipőt, nyáron, ha lehetőség van rá a fűben, homokban cipő nélkül hagyjuk őket játszani. Az óvodában dolgozó óvodapedagógusok minden lehetőséget kihasználva odafigyelnek a prevencióra, hogy minél kevesebb rossz tartású és lábboltozat süllyedéses gyermek hagyja el az óvodát. 3.3.5. Vízhez szoktatás A szülők igényeinek felmérése alapján biztosítjuk a vízhez szoktatást, részben intézményi hozzájárulással, részben a szülők anyagi támogatásával, ami a kedvezményes belépők megvásárlásával történik. Az 5-6-7 éves /nagycsoportos/ korú gyermekek vízhez szoktatása során a víz tulajdonságainak megismertetését, a vízben való mozgás másságának megláttatását tűztük ki célul. Első lépésként a vizet, mint új közeget kell megszerettetnünk a gyermekekkel, el kell érnünk, hogy a vízben ugyanolyan otthonosan mozogjanak, s ugyanolyan jól érezzék magukat, mint a szárazföldön. Ahhoz, hogy később az egyes úszásnemek technikáját, a konkrét úszásmozgást, kar- és lábmunkát taníthassunk, a gyermekeknek ismerniük kell a közeg minden tulajdonságát, alkalmazkodniuk kell a víz törvényszerűségeihez. Óvodánkban az 5-6-7 éves gyermekekkel kezdjük a vízhez szokatást, amelyet úszásoktatói képesítéssel rendelkező óvodapedagógusok tartanak a gyermekeknek térítésmentesen. A foglalkozásokat ősszel vagy/és tavasszal szervezzük, az erre a célra kifejezetten alkalmas korszerű oktató medencében, melynek mélysége, hőfoka megfelelő. Az uszodába délelőttönként vagy kora délután tudunk eljutni, ahol két felnőtt segíti az úszásoktató óvodapedagógus munkáját. Megfelelő körültekintés mellett kialakítjuk a 47


csoportokat és így a kevesebb gyermekkel hatékonyabban megy a munka. Az oktató törekszik arra, hogy a gyerek képességszintjétől és előrehaladásától függően mindig szerezzen sikerélményt. Nagy figyelmet fordít a kedvességre, a bátortalanabb gyerekek bátorítására, a közvetlenségre, a megértésre. Olyan kedvező légkört kell teremteni, amelyben a szorongással, félelemmel teli, gátlásos óvodások vízhez szoktatása is eredményes lehet. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: • Igénylik, szeretik a mozgást, tudnak környezetükben tájékozódni, ismerik az irányokat. • Alkalmazkodnak társaikhoz, korukhoz képest fejlett az önuralmuk, toleránsak, együttműködőek, segítőkészek, vigyáznak önmaguk és társaik testi épségére. • Fizikai erőnlétük-állóképességük életkoruknak megfelelő. • Ismerik a csapatjáték szabályait, egészséges versenyszellemmel küzd. • Kialakul a testsémájuk. • Kialakul a gyermekek összerendezett mozgása, nagymozgása, finommozgása, egyensúlyérzékelése. • Ismerik és végzik a speciális deformitások megelőzésére irányuló aktív mozgásokat mindennapi mozgástevékenységükben. • Ismerik a vízben való mozgás és viselkedés szabályait 3.4. Beszédhanghallás fejlesztése "... formálni és formálódni, küzdeni és eredményt elérni, majd az eredmények után újabb célt kitűzni, a legszebb dolog a világon." (Szabó Mihály) Évekre visszamenő tapasztalataink, megfigyeléseink, méréseink bizonyítják, hogy több esetben vannak jelen a személyiségfejlődés zavarai a gyermekek kommunikatív és anyanyelvi nevelése terén. Ennek érdekében nevelőközösségünk munkájában már eddig is tudatosan épült be az anyanyelvi fejlesztés, de mióta megismertük és kipróbáltuk Fazekasné Dr. Fenyvesi Margit: Figyelj, fülelj! Játszunk a hangokkal játékprogramját, még tudatosabban, tervszerűbben végezzük a 4-7 éves korú gyermekek beszédhanghallás fejlesztését, melyet 3 éves korban készítünk elő. Büszkék vagyunk arra, hogy a megyében a mi nevelőközösségünknek adódott a lehetőség, hogy először kipróbáljuk e korszerű anyanyelvi nevelést és segítséget adjunk az útmutató elkészítéséhez. Céljaink: • Gyermekeink szívesen beszéljenek, legyenek nyitottak, őszinték, közlékenyek, kommunikatívak. • Gyermekek hallási figyelmének ráirányítása a beszédhang jelenségére. • Kudarc nélküli iskolakezdés, hogy gyermekeink egyenlő esélyekkel kezdjék el az írás-olvasás tanulását.

48


Feladataink: • Gyermekek fejlesztésére irányuló prevenciós tevékenység, ami a beszédfejlesztés, az anyanyelvi és kommunikációs rendszerű hátrányok leküzdésére szolgál. • Játékosságon belül a fokozatosság, hangulatosság, szemléletesség, játékos élmény, humor biztosítása. • A csoport, ezen belül az egyén fejlődésének eltérő ütemének figyelembevétele a fejlesztés során. • Gyermekekben rejlő adottságokra építő fejlesztés: mozgás, ritmus, humor. Vannak olyan gyermekek, akiknek már az óvodában több tudatossággal kell a beszédét fejleszteni, hogy ne maradjanak el hasonló korú társaiktól. Ennek érdekében dolgozták, kísérletezték ki a beszédhanghallás fejlesztésére irányuló játékokat, amelyek segítik az egyes beszédhangok pontos képzését és azok differenciálását. "A tudatos fonémaészlelés kialakításának ideje az óvodáskor." (Dr. Nagy József: 5-6 éves gyermekek iskolakészültsége 31. o.) Szükséges, hogy tájékozódjunk a gyermekek beszédállapotáról, hangzódifferenciálási fejlettségéről. Minden gyermek körében el kell végeznünk a szűrő-vizsgálatokat, amit logopédus segíthet. A szűrővizsgálat Gaál Éva hangzódifferenciálási tesztjével történik, évente két alkalommal. Az eredményeket személyre szólóan lebontva végezzük, s jegyezzük, ami jól mutatja a fejlődés vagy lemaradás ütemét. A beszédhanghallást fejlesztő játékok tartalmazzák a magán- és mássalhangzók hangjait. Ezeket játékokon keresztül ismertetjük meg velük, amiket mozgással, ritmussal, akusztikus, vizuális élménnyel egészítünk ki. Minden játékhoz kapcsolható vers, mese, találós kérdés, nyelvtörők, amiket kiegészíthet az óvodapedagógus saját gyűjteményével. A beszédhangot szemléletesség útján közelítjük meg, így minden hangnak van egy képe, jele pl. "s" hang, képe a vonat. A játékok megjelenésében érvényesül az egymásra építettség, a fokozatosság, a mozgás, ritmus, humor, játékos élmény adása, szemléletesség, érzelmi hatás. A beszédhangok időbeni feldolgozását csoportunk aktuális érettségi szintjének és tapasztalatainknak megfelelően rugalmasan kezeljük. BESZÉDHANGHALLÁS TUDATOSÍTÁSÁNAK FELADATAI, JÁTÉKAI ÉLETKOR 3-4 év

FELMÉRÉSEK - családlátogatás során tájékozódás a beszédfejlettségről - gyermek beszédének vizsgálata, artikuláció, hibásan ejtett hang, beszédaktivitás

FELADATOK - hallásfejlesztő előgyakorlatok gyermek figyelmének irányítása a hallásra

4-5 év

Mérés kétszer

- ismerkedés a hangokkal, annak önmagában történő hangoztatása - hang és kép kapcsolata - hangok felismerése szavakban - hangok dalban, versben, mondókában való felismerése, kiemelése hangkörnyezetéből

Gaál Éva

49

JÁTÉKOK - egymás hangjának felismerése - állatok hangjának felismerése - állatok mozgásának utánozása - környezet zajai, hangjai - zörejek Mozgásos játékok: - gépkocsi, napozó kígyó, vonatos, labdacica, repülőverseny, szembekötősdi, csipogó csibe, méhecske Hangok szóban történő


5-6-7 év

Mérés kétszer Gaál Éva

felismerésének játékai: - postás, vásárlás, Mit visz a hajó?, zsákbamacska játékállvány - dobókocka, kitalálós, hívogató Hangok dalban, mondókában, versben való felismerése: - bújócska, elbújt a hang, dalbújócska, díszítés - adott hang kihallása szavakból Differenciáláson alapuló - adott hang megkülönböztetése játékok: belső hallás - kártya, okos visszhang, útján vendégvárás, - adott hang helyének megálla- sorbarendezés pítása lottójáték - szógyűjtés - játékos szótagolás - mással- és magánhangzópárok megkülönböztetése - hasonló hangzású szavak keresése (oppozíciós szavak)

A játékok játszására annyi időt szánhatunk csoportunkban, amennyit szükségesnek érzünk. Lehetőséget biztosítunk az ismétlésre, a gyermekcsoport és az egyén ismeretének, fejlettségének tudatában. Fontos eldönteni, hogy a napirendbe ezeket a játékokat hová illesztjük, hogy az egész csoporttal, a teszttel kiszűrt gyerekekkel, mikrocsoportos vagy egyéni fejlesztés során kívánjuk megvalósítani. Ennek eldöntésében viszont fontos szem előtt tartani azt a tényt, hogy a játékok jelenléte a csoportban fejlesztő hatással van azokra, akik hibásan hallják és differenciálják a hangpárokat, a jó fonémahallással rendelkező gyermekeknél további rögzülést, erősebb és biztosabb fonémahallást tudunk biztosítani. A beszédhanghallás fejlesztést a játékba integrált tanulás keretei között vagy a délelőtti játék befejezésekor lehet végezni. A játékok ideje 8-10-15 perc.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: • Képessé válnak önmagában és a szóban felismerni a magán- és a mássalhangzókat. • Megkülönböztetik a hasonló hangzású szavak tartalmát (oppozíciós szavak). • A gazdag szókészletüket beépítik beszédükbe, szóhasználatukba, ezáltal választékosan tudják kifejezni magukat. • Képessé válnak az egészből a lényeges jegyek kiemelésére. • Aktívak a beszédművelő és beszédfejlesztő gyakorlatok végzésében. • Olyan személyiségjegyekkel rendelkeznek, mely során képesek társaikra figyelni, toleránsan viselkedni és kulturált magatartásúak.

50


3.5. Verselés, mesélés " ... s míg kis szíve nagyot szorongva dobban, tán ő se tudja, mit is kíván jobban, a mesét-e vagy azt, hogy ott legyél" (József Attila) Céljaink: • A magyar kultúra értékeinek átörökítése. • A korosztálynak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése. • A gyermekek érzelmi- értelmi-erkölcsi fejlődésének segítése. • Nyelvi képességek fejlesztése mese, vers, mondóka eszközeivel. • A nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel a biztonságos önkifejezés megalapozása. • A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Feladataink: • Változatos irodalmi élmények közvetítése. • A gyermekek irodalom iránti érdeklődésének, felkeltése, alakítása. • Az irodalmi fogékonyság megalapozása változatos irodalmi élmények nyújtásával. • A könyvek használatának, megbecsülésének alakítása. • Életkornak és egyéni érdeklődésnek megfelelő irodalmi anyag választása, amely épít a már meglévő ismeretekre. • Meséléshez, verseléshez szükséges feltételek biztosítása, az irodalmi élmény befogadásához szükséges „szertartás” kialakítása. • A gyermeki önkifejezés fejlődésének segítése a saját vers és mesealkotás megalapozása változatos módszerek alkalmazásával. • A gyermeki vers és mesealkotás ábrázolással való kombinálása, fejlődésének elősegítése az önkifejező-képesség gazdagítása érdekében. • A mesélés szerepének megismertetése szülői körben. Az irodalmi anyag a gyermekek érzelmi, értelmi és etikai fejlődésének és fejlesztésének legfőbb segítője, ezért fontos az olyan klasszikus és kortárs művészi értékű irodalmi alkotások választása, ami megfelel gyermekeink szemléletmódjának, világképének, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. Elsődleges forrásunk a magyar népmesék és a gyermekmondóka gyűjtemények anyagai, ezen túl a mai, kortárs irodalmi alkotások, amiket minden korcsoport igényéhez igazítva választunk. A mese feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. A kisebbek versanyagát a népi mondókák, rigmusok, lovagoltatók, ölbeli játékok, ringatók, simogatók, hintáztatók adják, amik segítik a beilleszkedést, segítenek a gyermekek szorongásainak feloldásában, gyermek-óvodapedagógus érzelmi kötődésének alakulásában.

51


A nagyobbaknak a környezetről, időjárásról, az évszakokról és azok változásairól, állatokról, tárgyakról, növényekről szóló verseket, mondókákat választunk, amiben már helyet kapnak a vidám, humoros és groteszk versek is. A népköltészet verses anyaga mellett helyet kapnak válogatásunkban a nagy magyar költők versei; Weöres Sándor, Csanádi Imre, Kányádi Sándor, Zelk Zoltán, Petőfi Sándor, Arany János stb. A kisebbek számára (3-4 év) olyan meséket választunk, melynek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik. Ezeken keresztül fokozatosan rászokatjuk őket a mese figyelmes hallgatására. Később (4-5 év) már helyet adunk a több epizódból szerkesztett állatmeséknek, halmozó és láncmeséknek, egyszerűbb tündérmeséknek. Nagyobbaknál (5-6-7 év) már kiszélesedik a mese anyagának választása a nagyobb terjedelmű tündérmesékkel, cselekményesebb állatmesékkel, fantasztikus történetekkel, műmesékkel. Választunk a magyar klasszikusok és a mai magyar írók modern meséiből és más népek meséiből is. A 3-4 éves gyermekeknek: Mondókák, mondókamesék, formulamesék, állatmesék, történetek, rövidke versek; ismerkedés a képes-mesés könyvekkel. A 4-5 éves gyermekeknek: Mondóka, hangutánzó mese, párbeszédes mese, láncmese, egyszerűbb szerkezetű tündérmese, történetek, versek. Az 5-6-7 (8) éves gyerekeknek: Kiszámolók, felelgetők, versek, állatmesék, tréfás mesék, tündérmesék. Minden nap biztosítjuk a megfelelő érzelmi légkört, azonosulást, az átélést segítő hangulat megteremtését, amivel a figyelmes, csendes közös mesehallgatásra, verselésre, mondókázásra ösztönözzük a gyerekeket, mert a mindennapos mesélés a kisgyermekek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. A mesélővel való személyes kapcsolat a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, és a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett, intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. Ehhez biztosítjuk a szükséges szimbólumokat, amit csoportonként az óvodapedagógus választ meg, pl. meseszignál, meseszék, varázsdoboz, mesepárna, mesezsák, gyertya gyújtása stb. Igazi élményt a szabadon, emlékezetből folyamatosan mesélő, hangjával, arckifejezésével játszó óvodapedagógus idézhet elő, amivel fokozni lehet a meseélményt. Ezen kívül törekszünk a szeretetteljes, érthető, könnyen követhető, kellemes beszédmodorra. A csendes pihenő megkezdésénél lehetőség van a csoport kedvenc meséinek újbóli ismétlésére, a hosszabb, bonyolultabb folytatásos mesék mondására, befejezésére. Lehetőséget adunk a gyerekek számára az önálló mesélésre vagy közösen kitalált mesék elmondására. A verselést, mondókázást tevékenységekhez kötődő együttlétek hangulata határozza meg, amiket kötni lehet képnézegetéshez, sétához, élményszerzéshez, egy-egy látványhoz, udvari tevékenységhez, beszélgetéshez, rajzoláshoz és minden olyan dologhoz, amihez kapcsolódik témája. Mindezek a tevékenységek segítik az új vers, mondóka bemutatását, de gyakorlásra, mondogatásra is lehetőséget biztosítanak.

52


Mindezen felül a mesének, mondókázásnak, verselésnek egész nap helye van az életünkben, amikor a gyerekeknek igényük és kedvük van hozzá. Ehhez fontos az óvodapedagógus állandó készültsége. Szorgalmaznunk kell az óvodapedagógusi bábjáték, bábjátszás jelenlétét, hisz ennek hatására nő a gyerekek bábozó kedve. A bábozás elsősorban játék, tehát gyermekeink számára öröm, melyhez érzelmileg kötődnek. Ennek segítségével sajátíthatnak el ismereteket, teremthetnek kapcsolatot a világgal, élményeiket, benyomásaikat játékos formában dolgozhatják fel. Ezt eleinte segítséggel teszik, de később önálló eljátszásra is lehetőséget kell adnunk, biztosítva hozzá a feltételeket (hely, eszköz). Évente rendszeresen 4-5 alkalommal visszük a gyermekeket színházi és mozielőadásra, ahol művészi értékű báb- és meseelőadások részesei lehetnek. Dramatizálni a sokszor hallott kedvenc meséket szoktuk. A mese hőseinek öltözve, a gyerekek fejlettségéhez választott szerepek megjelenítése során igazi jó játék alakulhat ki, melyekben az eszközöket szükséges biztosítani vagy azokat közösen elkészíteni. Nemcsak az óvodapedagógus által megismertetett verset, mesét adhatják elő a gyermekek, hanem a z önmaguk által kitalált verset, mesét is. A következő módszerek alkalmazásával segíthetjük őket ebben: mesealakok, szituációk megjelenítése dramatizációval, bábozással, ismert mese befejezése, mozgásos átváltozás, utánzás, mimetizálás, felnőtt által megkezdett mese befejezése, mese kiegészítés, átalakítás, fantáziajátékok, gyermek meséje egy-egy ismert mesehősről, mese szerkesztése megadott címről, ismert mese feldolgozása kérdések alapján, képolvasás, közös vagy egyéni beszélgetés, és mesemondás különböző eszközökhöz kapcsolódva ismert mese követésével. Az önkifejezés másik módja a mesealkotás ábrázolással való kombinálása a következő módszerek alkalmazásával: mesebefejezés rajzzal, tematikus ábrázolás ismert meséről, saját mesekönyv, meseillusztráció készítés kedvenc meséhez. Óvodapedagógusi szimpátia alapján, drámapedagógiai ismeretekkel rendelkezők számára lehetőséget adunk, hogy kipróbálhassák és alkalmazhassák ezeket a módszereket, segítve a többi óvodapedagógus ilyen irányú munkáját. Nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, vers, mondókázás. Ezek ismételgetése jó alkalom a nyelv gyakorlására, tanulására, javítására, beszédgátlás oldására. Bábozással segíthetjük a különböző érzelmi állapotok, kifejezések, hanglejtések, hangszín gyakorlását, megjelenítését, miközben átélheti, eljátszhatja saját érzelmeit, érzéseit, élményeit. A sajátos nevelési igényű gyermekek az iskolakezdéshez szükséges fejlettségi szintet speciális szakemberek segítségével érik el. Fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: • Szívesen ismételgetik, mondogatják a tanult mondókákat, verseket, meséket. • Örömmel, elmélyülten hallgatják a mesét. • Igénylik a művek újbóli meghallgatását. • Képesek a mozi és színházi előadások cselekményének követésére, ismerik a színházi magatartás alapvető szabályait. • Szívesen vesznek részt a dramatizálásban, bábozásban. • Szívesen nézeget képeskönyvet, megbecsüli, vigyáz épségére. • Képesek verseket, meséket alkotni. • Nő a szülői mesélés gyakorisága.

53


3.6. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc "A tűznek nem szabad kialudnia" (Kodály Zoltán) A zenei nevelésnek a gyermeki lét egészét át kell hatnia. A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységéhez. A kisgyermeket az élete első pillanatától kezdve érik zenei élmények, amelyeket először a családban él meg. Az óvodába lépés nagy vízválasztó a gyermekek életében. A családból, bölcsődéből érkező gyermekek számára egyaránt szokatlan az új környezet, az új életritmus. Az óvodába lépés pillanatától a zenei nevelés eszközeivel is segítjük, hogy kialakuljon a gyermekek érzelmi biztonsága. A gyermekek érzelmi megerősítésével már ekkor megkezdjük az éneklési kedv kialakítását. Megalapozzuk zenei érdeklődésüket, formáljuk zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Figyelembe vesszük, hogy a zenéhez kapcsolódó mozgás, a közös játék érzelmi töltése igen erős, a gyermekekhez közel álló élmény semmi mással nem pótolható. A magyar zenei nevelés szilárd alapja a közös ének, mely hordozza és gazdagítja az anyanyelvi élményeket. Céljaink: • Óvodásaink olyan gyermekké váljanak, akik képesek zenei befogadásra, szeretik a zenét, igényük van az éneklésre, zenélésre. • A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, éneklési készségének, harmonikus, szép mozgásának, és zenei kreativitásának fejlesztése az énekes népi játékokkal és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotásokkal. • Az óvodapedagógusi modell utánzásával az éneklés, zenélés részévé váljék minden napjaiknak. • Az óvodáskor végére a zenei anyanyelvük megalapozódjék. Feladataink: • A környezet hangjainak megfigyelésével, ölbeli játékokkal, a népi gyermekdalokkal, az énekléssel, az énekes játékokkal, a zenéléssel (melyek örömet nyújtanak a gyermekeknek) zenei érdeklődés, zenei ízlés, esztétikai fogékonyság fejlesztése. Az éneklési kedv felkeltése, az éneklés, zenélés megszerettetése. • Igényes, az életkornak megfelelő anyag kiválasztása és felhasználása a gyermekek egyéni fejlettségi szintjének figyelembevételével. • A gyermekek számára a mindennapi zenélés, éneklés lehetőségeinek biztosítása. • A magyar népi hagyományokon alapuló mondókák, dalok, játékok, hagyományok megteremtése, ápolása, átörökítése, ez erősíti a szülőföldhöz való kötődést. • Egyszerű tánclépések bemutatásával, gyakorlásával a magyar népzenenéptánc alapjainak átörökítése • A közös éneklések, játékok adta lehetőségek kihasználása, amelyek gazdagítják anyanyelvi örökségünket.(az egyéni megszólalás bátorítása természetes játékhelyzetekben: pl. felelgetős énekes játékok) • Az erkölcsi tulajdonságokon túl a szokás és normarendszer megalapozása. 54


A tartalom kiválasztásának és megvalósításának szempontjai: - A zenei anyag kiválasztásánál felmérjük és figyelembe vesszük a gyermekek zenei érdeklődését, képességeit, élményeit. - Építünk a gyermekek már meglévő zenei ismereteire és természetes érdeklődésére. - Közvetlen, élő zenei előadással adunk alapot a zenei képesség, készség fejlődéséhez. - A zenei anyag kiválasztásának alapját a magyar népi gyermekjátékok, mondókák, népdalok, néptáncok alkotják. - Hangsúlyozzuk a zenei alkotókedv, kreativitás kibontakoztatásának fontosságát. A zenei kreativitás fejlesztése (mozgásrögtönzés zenére, dallam, ritmusvariációk kitalálásának ösztönzése) az önkifejezés eszköze. - A mozgás és a zenei anyag összehangolásával komplex zenei élményt nyújtunk. - A zenehallgatás anyagát úgy választjuk ki, hogy a magyar nép- és komponált zenén túl megjelenjen az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek hovatartozásának figyelembe vétele, a rokon- és más népek zenéje is, a klasszikus műzene a valódi zenei értékeket közvetítve. - A vásárolt, illetve saját készítésű népi hangszerekkel bővítjük, gazdagítjuk a meglévő eszköztárunkat, melyeket a gyermekek számára hozzáférhető helyre tesszük. - Anyanyelvi nevelés: az attitűdök, gondolkodásbeli és kommunikációs tulajdonságok kiteljesítése zenei élményekkel. Beszéd és zenei hallás fejlesztése. Különböző grammatikai megoldások, választékos kifejezések, párbeszédek, dramatizálás gyakorlása. A beszédszervek koordinált mozgásának fejlesztése, a hangzók helyes formálásának gyakorlása, beszédtechnika fejlesztése, fogalomalkotás, szókincsbővítés, beszédhibák javulása. Az egyéni megszólalás bátorítása természetes játékhelyzetekben (felelgetős énekes játékok). Tartalom: 3-4 éves korban: Az óvodába érkező gyermekek szeretetteljes fogadásának egyik legjobb eszköze a zene. Az ölbéli játékok, a ringatók, a höcögtetők, az altatók jelentősége ebben az időszakban semmi mással nem pótolható. - 6-8 egyszerű motívumú népi mondókát és 10-15 gyermekdalt ismertetünk meg a gyermekekkel. - Az egyenletes lüktetés érzékelése és gyakorlása végig jellemző marad, amihez használunk általunk készített ritmushangszereket, csörgődobot. - Egyre inkább erősítjük a gyermekekben az éneklési kedvet. - Megismertetjük őket a környezet hangjaival. 4-5 éves korban: A jó éneklési kedvre alapozva a hangsúly, az éneklési készség a hallásfejlesztés felé irányul. - A dalok hangterjedelme bővül, 10-15 új gyermekdallal és 4-5 új mondókával gazdagítjuk ismereteiket. - A dalos játékok közé már szerepcserés, párválasztó, sorgyarapító játékokat is választunk. - A hallásfejlesztést célozza a magasabb-mélyebb, a halkabb-hangosabb hangok közti különbség felfedeztetése, egymás hangjának felismerése. - Ismerkedés a hangszerek - xilofon, furulya, metalofon - hangjával, újabb ritmushangszerekkel - dob, cintányér, botok, harangok. - Az egyenletes lüktetés mellett a gyors-lassú közötti különbséget is érzékelik. 55


- Kiemelik a mondókák, dalok ritmusát. - Mozgásuk esztétikusabbá válik - Népzenére egyszerű tánclépéseket próbálnak utánozni 5-6-7 éves korban: A zenei anyaguk hangterjedelemben, ritmusban és mozgásformában is bonyolultabbá válik, az egyéni éneklés, zenélés egyre fontosabb. - Megismertetünk velük 4-7 új mondókát, 15-18 új énekes játékot és 3-4 alkalomhoz illő műdalt. - A dallambújtató, dallamvisszhang játékokkal mélyül zenei emlékezetük. - A magas-mély közötti eltérést egyre kisebb hangtávolságban is megkülönböztetik. - A halk-hangos hangerősséget alkalmazzák éneklésben, járásban, tapsban. - Erősítjük improvizációs készségüket. - A hangszín felismerésüket az egyre kisebb hangkör különbségével fejlesztjük. - Automatizálódik egyenletes lüktetésük. - A ritmushangszerek használatával a ritmuskiemelést erősítjük. - Kiemeljük tapssal és járással a gyors és lassú tempót. - Az egyre összerendezettebb mozgás lehetővé teszi a különböző tempójú és alakzatú járásokat, a bonyolultabb párcsere, kapus, hidas, sorgyarapító- fogyó játékokat, a gyermek néptánc alaplépéseinek gyakorlását. A zenei tevékenység a kiscsoportban kötetlenül folyik, naponta megjelenik, hol az óvodapedagógus, hol a gyermekek kezdeményezéséhez igazodva. A középső és nagycsoportban napi tevékenységben kötetlenül a játékba beleültetve is folyik zenei tevékenység, s ezen túl heti egy alkalommal kötelezően. Ebben a formában csak énekes játékokat tervezünk, amit lehetőleg az udvaron tartunk meg, rossz idő esetén a délelőtti levegőzés előtt a csoportszobában. A zenehallgatást a különböző tevékenységekhez kapcsoljuk. A kompetencia alapú nevelésben az irányított játék keretében a nap bármely szakában valósul meg a zenei nevelés. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: • Kialakul a belső motiváció az éneklésre, zenélésre. • A gyermekek képessé válnak a zenei élmények befogadására. • A gyermekek gátlások nélkül egyedül is tudnak énekelni. • Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra. • Képességeikhez mérten tisztán, megfelelő hangmagasságban, tempótartással énekelnek. • Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat. • Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögzíteni. • Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. • Zenére összerendezetten, esztétikusan tudnak mozogni. • Megjelenik a zenei kreativitás.

56


3.7. Rajzolás, mintázás, kézimunka "A vizuális nevelés - voltaképpen itt kezdődik: alkalmat és ösztönzést adni a gyermeknek arra, hogy minél többször belefeledkezhessék a tárgyi világ egy-egy részletébe, jelenségébe. Hogy ezáltal megtanuljon látni. És akkor majd jobban észreveszi később azt is, hogy mi a szép egy műalkotásban." (Bernáth Aurél) A kisgyermek legelső alkotó tevékenysége az ábrázolás, amelyben a világról szerzett tapasztalatait, élményeit érzékletes képi úton rögzíti. Az ábrázoló tevékenység a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszi lehetővé. A gyerekek által létrehozott alkotások szubjektívek, tükröződik bennük a gyermek személyiségének irányultsága, valamint a képi megjelenítő képességének foka, és a gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. A családból és a bölcsődéből érkező gyermekek eltérő vizuális élményekkel, tapasztalatokkal és képességekkel rendelkeznek. Az óvodáskor elején fontos, hogy ezeket az eltéréseket, különbségeket figyelembe vegyük, s erre alapozzuk a vizuális esztétikai alkotó képesség fejlesztését. Céljaink: • A gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagításával a saját formanyelv, az alkotó alakító önkifejezés fejlődésének segítése. • Az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság, a környezet esztétikai alakítására és a vizuális esztétikai élmények befogadására való fogékonyság megalapozása. Feladataink: • Megteremtjük a tevékenységekhez szükséges feltételeket (motiválás, anyagok, eszközök, hely, idő). • Felkeltjük a vizuális tevékenység iránti érdeklődésüket, kifejezési vágyukat. • Az esztétikum iránti igényességünkkel figyelmüket ráirányítjuk a környezetükben megmutatkozó szépségekre. • Az életkori sajátosságoknak megfelelően megismertetjük a gyermekeket a különböző anyagokkal, az ábrázolás és konstruálás egyszerű munkafogásaival, technikai alapelemeivel, eljárásaival. • Segítjük a kezdeményező, kreatív magatartás megnyilvánulásának érvényre jutását. • Megismertetjük őket a magyar népművészet, népi használati eszközök, kézműves technikák értékeivel. • A befogadó képességükhöz alkalmazkodva ismertetjük meg a gyermekeket értékes képzőművészeti alkotásokkal. • Biztosítjuk a tevékenységek megfelelő szervezeti formáit. A tartalom kiválasztásának és megvalósításának szempontjai: - Megtanítjuk az ábrázoló tevékenységgel kapcsolatos higiéniai szokásokat, és ezek betartását figyelemmel kísérjük. - Maga az alkotó tevékenység - s ennek öröme a fontos, nem az eredmény.

57


- Az óvodáskor elején felmérjük, hogy milyen szinten áll a gyermekek ábrázolási készsége, érdeklődése, ismerik-e a vizuális eszközöket. Figyelembe vesszük eltérő fejlettségüket, amely alapja a differenciált egyéni bánásmód elvének. - A vizuális eszközöknek a csoportszobában állandó helyet biztosítunk, amelyekhez a gyermekek az egész nap folyamán bármikor hozzáférhetnek, párhuzamosan végezhető tevékenységként lehetőséget adunk a szabad alkotásra. Folyamatosan gyűjtjük a természetes anyagokat, kellékeket, amelyek a gyermekek alkotókedvét fokozzák. - Az egyéni és a közös élmények felidézésével segítjük a gyermekeket elképzeléseik megvalósításában. - Az alkotókedvet nemcsak az élmények és eszközök biztosításával ébresztjük fel, hanem a mi motiváló, élményt ígérő magatartásunkkal is. - A vizuális nevelésben fontos a komplexitás, amely megnyilvánul a tapasztaltatások sokrétűségében, más nevelési területekkel való kapcsolatában, a technikai megoldásokban. - A vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilatkozásokkal a spontán beszéd formáit fejlesztjük: megszólítás, szándéknyilvánítás, kérés, tudakozódás, különböző mondatfajták használata, aktív és passzív szókincs bővítése, véleménynyilvánítás, döntés, az ábrázoltak szóbeli elmondása, formák, színek magyarázata, a barkácsoláshoz szükséges eszközök, anyagok megnevezése, kiállítás látogatáshoz kapcsolódó élmények megbeszélése. stb. - A kész alkotásokat értékként kezeljük, állandó kiállítást rendezünk belőlük, összegyűjtjük, megőrizzük és a szülőket is erre ösztönözzük. - A magyar népművészet kézműves technikáit értékként közvetítjük, s ezeket a gyermekek fejlettségi szintjéhez mérten megismertetjük. - Kihasználjuk azokat a lehetőségeket, amelyek alkalmat adnak, hogy a gyermekek megismerkedhessenek képzőművészeti alkotásokkal (kiállítások, tárlatok rendszeres látogatásának szervezése). - A gyermekek által létrehozott alkotásokat pozitívan értékeljük és elfogadjuk. Tartalom: 3-4 éves korban: A kezdeti első hónapokban a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára alapozunk és fokozatosan, játékosan megismertetjük őket az ábrázolás anyagaival és az egyszerű technikai kivitelezés lehetőségeivel. Megkezdjük az esztétikum iránti érzékenység és érzékelő-képesség kialakítását, észrevétetve, beszélgettetve, együttesen gyönyörködtetve a természet szépségéről, a mű- és népművészeti alkotásokról. - A képalakítás során változatos lehetőséget adunk a firkálgatásra, rajzolásra, zsírkrétázásra, festésre, homokba, agyagba karcolásra, különböző nyomatok készítésére. - Alkalmazunk sokszínű, nagyméretű krétákat, élénk színű festékeket, különféle nagyméretű papírokat stb. - A plasztikai munka terén megismerik a különféle anyagok alakíthatóságát. Tapasztalatot szereznek az anyagok viselkedéséről, tulajdonságairól. - Az építés során megismerkednek a gyerekek a tárgyak formáival, alakzataival, miközben az elemeket rakosgatják, sorakoztatják. - Fokozatosan kialakítjuk a gyermekekben az ábrázolási tevékenységekhez fűződő pozitív viszonyt. 4-5 éves korban: Továbbra is erősítjük a pozitív érzelmi hozzáállást, tökéletesítjük a technikákat és újabbakkal bővítjük ismereteiket. 58


- A képalakítás során már megjelenik az ember formája, környezet, tárgyak rajzolása saját elképzelés alapján, különböző cselekményes jelenetekben. - Rajzeszközeiket bővítjük. - Képeket festenek egyénileg választott színekkel, színkeveréssel, vonalakkal, körvonalakkal, foltokkal. - Alakítunk képeket fonalakból, textilből mozaikozással. - Az egyéni képalakítást a forma, a nagyság és a háttér alakításának fejlesztésével irányítjuk. -A plasztikai munkák során mintáznak emberalakot, állatot és játékfigurákat törekedve a formák tagolására. - Készítünk egyszerű ajándéktárgyakat, játékokat, bábokat, amihez sokféle megmunkálható anyagot használunk. - Megismertetjük őket a tépés, nyírás, ragasztás, hajtogatás technikájával, valamint lerakjuk az egyszerűbb fonás, varrás és gyöngyfűzés alapjait. - Az építésnél különféle anyagokból, tárgyakból összerakással, térbeli rendezéssel kisebb-nagyobb csoportokat, építményeket alakítanak ki. 5-6-7 éves korban: - A képalakítás során a gyermekek különféle élményeket, eseményeket, történeteket, meséket, illetve érdekes tárgyakat, formákat, jelenségeket már egyéni és közös kompozíciók készítésével jelenítenek meg. - Megjelenik a térkifejezés a kép síkján az egymás melletti és fölötti formákkal. - Gazdagodnak a technikai lehetőségeik. - Nagy odafigyelést tanúsítunk a helyes ceruzafogás iránt. - Ösztönözzük a gyermekeket a színek széles skálájának használatára. - A plasztikai munka terén készítenek játékaikhoz, dramatizáláshoz, bábozáshoz, társaik, szüleik megajándékozásához tárgyakat, kellékeket. - Megismertetjük őket a varrás technikájával, nagyobb szerepet kap az olló használata. - A népművészettel való találkozást segíti az agyagozás, a szövés, a fonás, a körmözés. - Építéseikre jellemző, hogy a változatos felhasználás mellett a közös játéknak megfelelően nagyobb térben, nagyobb méretű elemekből állítanak össze térrészeket, búvóhelyeket, házakat. - Jó ízléssel, közösen díszítjük, alakítjuk, rendezzük szűkebb és tágabb környezetünket, formáljuk a gyermekek környezettudatos szemléletét. - Alkalmanként ellátogatunk különböző művészeti kiállításokra. Beszélgetünk a népi és műalkotások hangulati, formai, színbeli elrendezéséről, az alkotások lényegéről. - Rendszeresen nézünk képzőművészeti albumokat, igényes reprodukciókat. A rajzolás, mintázás, kézimunka tevékenységek a mindennapi játék szerves részei. A tevékenységet az egyéni fejlesztés és a differenciált segítségnyújtás érdekében egyszerre 5-6 gyermekkel végezzük. A spontán ábrázolás lehetősége biztosított egész nap folyamán, a gyermekek alkotókedvét ötleteinkkel, javaslatainkkal, egy-egy inspiráló eszközzel segítjük. Az udvaron is megteremtjük a lehetőséget az alkotásra.

59


A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: • Kialakul bennük az alkotás igénye, szívesen rajzolnak, festenek, mintáznak. • Fejlett fantázia- és élményvilággal rendelkeznek. • Észreveszik a természetben és a tárgyi környezetben rejlő szépségeket, gazdag szín- és formavilágot. • Képesek létrehozni saját elképzeléseik, ötleteik alapján plasztikai munkákat. • Biztonsággal alkalmazzák a képi kifejezés változatos eszközeit. • Helyesen fogják és használják a ceruzát, ecsetet, ollót. • Megjelennek alkotásaikban a népművészet elemei, próbálkoznak egyszerű kézműves technikákkal. • Tevékenyen részt vesznek a tér alakításában, díszítésében. • Kialakul értékítéletük a műalkotásokkal való ismerkedés során.

3.8. Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze, a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató aktív tevékenység. E tevékenység a szociális és kognitív készségek, képességek, attitűdök és kompetenciák fejlesztésének egyik lényeges színtere. Az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos, konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. A munka saját és mások elismerésére nevelésének egyik formája.

Céljaink: • A gyermekek a játékos munka jellegű tevékenységekben önként, örömmel, szívesen vegyenek részt, alakuljanak ki a munkavégzéshez szükséges pozitív attitűdök. • Fejlődjenek azon képességeik, amelyek segítségével önmagukért és a közösségért tudnak tevékenykedni. Feladataink: • A gyermeki munka megszerettetése. • A munka feltételeinek biztosítása, tudatos szervezése. • A csoport általános és az egyes gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően a munkavégzéshez szükséges képességek, készségek, tulajdonságok alakítása. Óvodáinkban arra törekszünk, hogy a munka játékos jellegét megőrizzük, támaszkodva a munka játékkal megegyező sajátosságaira. Megismertetjük és biztosítjuk az adott munka eszközeit, és azok hozzáférhetőségét, bemutatjuk és megtanítjuk a munka fázisait, s azok helyes sorrendjét. Az egyes munkafajtákat fokozatosan a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően vezetjük be, alapozva az egyéni képességekre. Minden gyermeket igyekszünk sikerélményhez juttatni a differenciált feladatadással. Biztosítjuk a nyugodt, kiegyensúlyozott légkört, melyben érzik a gyermekek, hogy fontosnak tartjuk munkájukat. Értékelésünk mindig megerősítő. A kisebbeknek sok segítséget nyújtunk, együttvégezzük a játékos jellegű feladatokat, melyben az önkéntesség érvényesül. Az egyes munkafajtáknál mintát, modellt nyújtunk a gyermekek számára. 60


Munkavégzés közben, spontán beszédszituációkban különböző beszédformákat gyakorlunk, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmakat, ok-okozati összefüggéseket, műveleteket nevezünk meg, elősegítjük a gyermekek önálló véleményalkotását, és döntési képességeinek fejlődését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A 4-5 éves korban már több önálló feladatot adunk a gyermekeknek, kis segítséget nyújtva nekik. 5-6-7 éves korban önállóan végzik a gyermekek a munkát. A másokért végzett feladatokat szívesen felvállalják. Munkafajták: - önkiszolgáló tevékenységek - közösségért végzett munka - környezettudatos viselkedés megalapozását segítő munka A munkajellegű tevékenységek fő területei: 3-4 éves korban fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek velünk együtt végezzék az egyes munkatevékenységeket, amelyben mintát adunk számukra, bemutatjuk, elmagyarázzuk a munkafázisokat. Sok segítséget adunk a testápolás, az öltözködés az önkiszolgáló munka területén. Tudatosan építünk a gyermekek eltérő fejlettségi szintjére, önállóságára, mindenkit egyéni tempójához mérten fejlesztünk. - A felnőtt segítségével ismerkednek az önkiszolgálás folyamataival, sorrendjével. - A csoportszoba átrendezésében való közreműködés, segédkezés a teremdíszítésben, ünnepek, jeles napok alkalmával. - Termések gyűjtögetése a természetsarokba. - A nagyobbak kerti munkájának megfigyelése, az egyszerűbb munkálatok elvégzése (pl.: növények locsolása, levelek összegyűjtése). 4-5 éves korban az előző korosztályban bevezetett munkatevékenységekre alapozunk, építve a gyermekek önállósodási törekvéseire. - A tevékenységek bővülnek környezetük folyamatos rendezésével, díszítésével, rendbetételével. - A természetsarokba önállóan gyűjtenek kincseket, segítséggel csíráztatnak magvakat, ágakat hajtatnak, növényeket gondoznak. - A kerti munkában egyre több műveletet végeznek el, segítenek az udvar rendbetételében, a virágoskert széppé varázsolásában. - Megjelenik a közösségért végzett munka, a naposság, mely feladattudatot igényel a gyermekektől, s ez kezdetben önkéntes alapon végzett tevékenység. 5-6-7 éves korban a gyermekek az egyes munkákat már önállóan végzik, önmaguktól is észreveszik az elvégezhető feladatokat. - Környezetük gondozottságára, rendjére odafigyelnek, meglátják a feladatokat. - Ünnepekre készülődve ötleteket adnak a csoportszoba díszítéséhez, átrendezéséhez, ajándékkészítéshez. - A természetsarkot önállóan átrendezik, rendben tartják. - Önállóan gondozzák a csoportszoba növényeit, segítenek az akváriumban, terráriumban élő állatok etetésében. - A kerti munkában egyre önállóbban tevékenykednek, a kerti szerszámokat rendeltetésszerűen használják. Zöldségekből, gyümölcsökből salátákat, savanyúságot, befőttet készítenek a felnőttek segítségével. - Télen részt vesznek a madáretetésben. - Bővül a naposok munkája, amelyet igényesen, nagy felelősségtudattal végeznek. 61


- Szívesen vállalnak alkalomszerű munkákat. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: • • • • • • • •

A gyermekek szívesen végzik és vállalják a játékos jellegű munkatevékenységeket. A naposi munkát alaposan, önállóan végzik. Az egyéni megbízatásokra bátran vállalkoznak. A növények, állatok gondozásában, a kerti munkában tevékenyen vesznek részt. Szívesen készítenek ajándékokat egymásnak, a kisebbeknek és szüleiknek. Segítenek társaiknak. Megbecsülik egymás és a felnőttek munkáját. Önállóság jellemzi őket minden egyes munkatevékenységben.

3.9. A tevékenységekben megvalósuló tanulás "Ne kényszerrel oktasd a gyermeket, hanem játszva, úgy, hogy előbb fürkészd ki a hajlamaikat" (Platón) Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Céljaink: • Az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. • Az ismeretlen iránti érdeklődési kedv fenntartása, a tanulni vágyás megalapozása. Feladataink: • A tanulást támogató környezet megteremtése, építve a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. • Változatos, a gyermekek cselekvő aktivitására épülő, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás biztosítása. • A gyermekek tevékenységi, megismerési vágyának kielégítése. • Az egyéni tanulási utak támogatása, a gyermeki szükséglethez és egyéni képességhez igazodva. • Felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitás erősítése. • A tanulásirányítás során személyre szabott, pozitív értékeléssel a gyermek személyiségének kibontakozásának segítése. • A kiemelkedő képességű, tehetséges gyermekek felismerése és fejlesztése. • Részképesség lemaradás illetve egyéb potenciális tanulási zavar időbeli kiszűrése, jelzés a megfelelő szakembernek és az óvodavezetőnek. 62


A tanulás lehetséges formái: - Az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások tanulása). - A spontán játékos tapasztalatszerzés. - A játékos, cselekvéses tanulás. - A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés. - Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés. - A gyakorlati problémamegoldás. Az óvodai tanulás motivációs bázisa a megismerési és tevékenységi vágy. Ez ösztönzi a gyermekeket a cselekvésre, a tapasztalatszerzésre, újabb és újabb felfedezésekre, azaz a tanulásra. Nevelési folyamatunk egészét áthatja a spontán, utánzásos magatartás és viselkedéstanulás. A modellkövetés fokozza a felnőttek felelősségét, hiszen a gyermekek mintának tekintik tevékenységüket, megnyilvánulásaikat. A nyugodt, kiegyensúlyozott, családias, biztonságot nyújtó légkör megteremtésével tudjuk elérni azt, hogy a gyermekek érzelmileg azonosuljanak az általunk nyújtott pozitív mintával. A szociális tanulásban sajátos szerepe van az óvodai csoportnak. A csoportok szokás-rendszerét, belső szabályait úgy alakítjuk ki, hogy a gyermekek egymás között is pozitív mintákat közvetítsenek és erősítsenek meg. Az óvodáskorú gyermekek legfontosabb és legjellemzőbb tevékenysége a játék. A játék és a tanulás összekapcsolódik. A gyermekek a játék során környezetüket utánozzák, tapasztalataikat újraalkotják. A belső motivációs bázisra épülő tevékenység gyakorlásra, újabb megoldások keresésére sarkalja őket. A játékban a gyermek aktív, tevékenységére a kitartás, az elmélyülés jellemző. A siker újabb tevékenységre ösztönzi. A gyermekek személyiségének ismeretében tervezzük meg azokat a feltételeket, amelyek segítik a gyermekek fejlődését, ismereteik bővítését, gyakorlati problémamegoldását. Nagy hangsúlyt helyezünk a verbális kommunikáció formálására, a beszédkedvet, a beszédkésztetést pozitív módon megerősítjük, lehetőségeit az ismeretszerzésben alkalmazzuk. A szervezett, tervezett játékokkal, játékos feladatokkal egy-egy területet, sokfajta módszerrel és eszközzel közelítünk meg. Hangsúlyozzuk az önkéntességet, az örömmel végzett tevékeny részvételt, a belső motivációt. A testnevelést feladataiból adódóan kötelező foglalkozás keretén belül valósítjuk meg. A megismerési folyamat tartalmát a környező világ tevékeny megismerésében kidolgozott tapasztalatszerzési lehetőségek, tevékenységek köré építjük fel, a különböző nevelési feladatok, területek sajátosságainak figyelembevételével. A Helyi Nevelési Programunkat kiegészítjük a Kompetencia alapú programcsomag témajavaslataival, „ A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS ALAKÍTÁSA ZÖLD ÓVODA PROGRAMOKKAL” és az „OVI-SULI EGYÜTTMŰKÖDÉS, A SIKERES ÓVODA-ISKOLA ÁTMENET TÁMOGATÁSÁÉRT” című „jó gyakorlatok” alkalmazásával.

63


A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: • A gyermekek érdeklődőek, kíváncsiak, él bennük a tanulás iránti vágy. Szívesen vesznek részt a tervezett, szervezett, kezdeményezett irányított játékokban, tevékenységekben. • A tanuláshoz szükséges kompetenciáik koruknak megfelelően fejlettek. • Képesek hosszabb ideig elmélyülten foglalkozni önmaguk vagy a felnőtt által ajánlott tevékenységben. • Önállóan, ötletesen, kreatívan oldanak meg feladatokat, önálló elképzeléseik vannak a megvalósítás módjáról. • Gondolkodási struktúrájuk képessé teszi őket tartós figyelemre, problémamegoldásra, valósághoz közelítő képzeleti működésre, előhívható emlékezetre. • A részképesség- és tanulási zavaros gyermekek időben, megfelelő szakemberhez kerülnek. • A tehetséges gyermekek is megtalálják a kiemelkedő képességüknek megfelelő tevékenységet.

64


„ÓVODAI NEVELÉS A MŰVÉSZETEK ESZKÖZEIVEL” HELYI ÓVODAI NEVELÉSI GYAKORLAT

Május 1 úti Tagóvoda

65


1. A program rendszerábrája A program célja, feladata

A nevelés kerete

Az egészséges életmód alakítása

Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés

A tevékenység kerete: Hagyományőrzés, népszokások

A program tevékenységformái: Játék, játékba integrált tanulás Vers, mese, dramatikus játék Ének, énekes játékok, zenehallgatás, gyermektánc Rajz, mintázás, kézimunka Mozgás, mozgásos játékok A környezet tevékeny megszerettetése, megismertetése Munka jellegű tevékenységek

Óvodáink kapcsolatrendszere

Család

Bölcsőde, iskola, alkotók, Művészeti együttesek, zeneiskola, Közművelődési intézmények

*A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

66


2. A nevelés kerete 2.1. Egészséges életmód alakítás Alapvető célunk: • Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életviteligényének alakítása, testi fejlődésének elősegítése. Feladataink: • A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése. • A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. • A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása. • Megfelelő szakemberek bevonásával-a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve- speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése: A gondozás az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége. A gyermekek olyan szükségleteit elégíti ki, amely elősegíti növekedését, fejlődését hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakulásához. Megteremti a nevelési hatások kedvező érvényesülésének feltételeit. A gyermekek gondozásának záloga az óvodapedagógus és gyermekek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte. A testi szükségletek kielégítése alapozza meg a gyermekek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenység végzéséhez szükséges. Testápolásban, étkezésben, öltözködésben különböző fejlettségi fokon álló, e téren is eltérő ütemben fejlődő gyermekeket támogatjuk, bátorítjuk, eredményeiket elismerjük. Türelmesen, megfelelő időt hagyva, kezdetben velük együtt végezve a teendőket alakítjuk az egészségügyi szokásokat. Fokozatosan szokhatnak a tevékenységek egyre önállóbb végzésére, alapozzuk a tiszta, rendezett megjelenés és környezet iránti igényt. Az egyes gyermekeket saját teljesítőképességéhez viszonyítva juttatjuk el az optimális szintre. Az egy csoportban dolgozó óvodapedagógusok, a dajkák bevonásával megállapodnak a szükségleteket kielégítő szokások pontos menetében, az azonos gyakoroltatás érdekében. A fejlődés egyik feltétele a táplálkozás. Óvodánkban napi háromszori étkezést biztosítunk. A napi tápanyagszükséglet kielégítése és változatossága érdekében rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket az óvodai étrendről és közreműködésükkel kiegészítjük azt /zöldségek, gyümölcsök, magvak, mézzel ízesített teák /. Az étkezési szokások kialakításában fő szempont a folyamatosság. A meghatározott napi időkereten belül a gyermekek igényük szerint önállóan választják meg az étkezések időpontját. Reggeli: 7,00 - 9 óráig, Uzsonna: 14 - 15 óráig. A gyermekek különböző táplálkozási szokásait a szülők segítségével megismerjük a családlátogatások alkalmával. Kellő toleranciával fogadjuk a kezdeti étvágytalanságot, válogatást, ösztönözzük az új ízek elfogadását. Önkiszolgálásra, önálló, kulturált étkezésre szoktatunk. 67


A testápolás feltételeinek megteremtése és szokásainak kialakítása a gyermekek tisztaságigényét fejleszti, egészségük védelmét szolgálja. A napi rendszerességgel végzett testápolás magába foglalja a higiénikus WC használatot, az étkezés előtti, szükség szerinti kéz-, arcmosást, az érzékszervek ápolását és védelmét, a főétkezés utáni fogápolást, esetenként a gyermekek teljes mosdatását, kiterjed a homokozás utáni lábmosásra, nyáron az ebéd előtti zuhanyozásra. A gyermekeket szükségleteik jelzésére és azok bármikor történő kielégítésére szoktatjuk. Az egyéni különbségeket ismerve a gyermekek kérése alapján ajánljuk fel közreműködésünket, nyújtunk segítséget. Praktikus technikákat tanítunk, fokozatosan szoktatunk a teendők önálló elvégzésére. Az óvodai és családi személyi higiéniás szokások összehangolására hangsúlyt fektetünk. A szülők figyelmét felhívjuk, hogy a gyermekek időjárásnak, külső-belső hőmérsékletnek megfelelő célszerű, kényelmes ruhát és cipőt viseljenek. A gyermeki önállóság fejlődését elősegítjük a sorrendiség és szükséges technikák gyakorlásával. Az önállósodást nem siettetjük. A segítségnyújtást minden gyermek egyéni szükséglete szerint biztosítjuk. Önmaguk és környezetük rendjének és esztétikájának megtartására szoktatunk. A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. A gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg gyakorolják a sokféle mozgásfejlesztő eszközökön. Emellett a néhány percig tartó szervezett mozgástevékenységek jól szolgálják a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését. Sétáink kezdetben rövidek, majd hosszabbak, kirándulásainkon különböző nehézségű és idejű gyalogtúrákat teszünk. A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. Figyelembe vesszük az egyéni alvás igényt, egy óra nyugodt pihenés után, lehetőség szerint, biztosítjuk a tárgyi és személyi feltételeket, hogy a gyermekek más tevékenységet választhassanak. A pihenés, alvás feltételeit megteremtjük /szellőztetés, saját ágynemű, mese, simogatás, természetes testhelyzet/. Amennyiben a személyi feltételek adottak, lehetőséget biztosítunk az iskolába készülő gyermekek számára, hogy a nyári időszakban a pihenés helyett más tevékenységet válasszanak. A szülők figyelmét ráirányítjuk az éjszakai alvásigény biztosításának fontosságára. A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése: Az egészséges életmód jó szokásainak megalapozása egyben a gyermekek egészségének megóvását is segíti. Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással, elkülönítve gondozzuk mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek. Ez feltétlenül fontos láz, hányás, kiütés, hasmenés, erős köhögés esetén. A fertőzések terjedését gyakori szellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törülköző használatával igyekszünk gátolni. 3-4 éves gyermekeknél gyakran előfordul az alvás alatti bevizelés. A felnőttek óvakodnak a megszégyenítéstől, tapintatos, szeretetteljes bánásmóddal, a szülőkkel való partneri viszonnyal próbáljuk megszüntetni az okokat. 4-5 éves korban kialakuló alakváltozás, hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a prevenciós fejlesztő 68


tornák, a mozgásigény kielégítése segít a gerinc deformitások megelőzésében. A lúdtalpas gyermekek lábtartását, lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással javítjuk. Minden évben elkészítjük a lábboltozat nyomatokat, amely az orvosi szűrővizsgálatokat is segíti. Kisebb rendellenességek megelőzését, korrekcióját segítik a védőnői, orvosi szűrések, látás,- hallás, és fogászati szűrés, pszichológiai, pedagógiai szakszolgáltatás igénybevétele. A gyermekek egészségének biztosítéka, óvodánk személyi, tárgyi higiéniás feltételei. /Felnőttek személyi higiénéje, környezet tisztántartása, jó világítása, színharmónia, zöld növények, páratartalom, levegőcsere./ Kiemelt feladatunk a gyermekek testi épségének védelme, a baleset megelőzése. /Biztonságos tárgyi feltételek, hibaforrás megszüntetése, a tipikus gyermekbalesetek megelőzése érdekében állandó felnőtt kontroll, szokások, szabályok alakítása./ A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, biztonságos környezet biztosítása: Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. Óvodánk tárgyi környezete megfelel az egészségügyi előírásoknak esztétikus, nyugtató hatású színharmóniát áraszt, jó alapot ad óvodai nevelőmunkánkhoz. A csoportszobák színvilága kialakult. Óvodánk épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósításának figyelembevételével az óvodapedagógusok esztétikusan rendezik be. A több funkciót betöltő csoportszobák alkalmasak a szabad játékra, az alkotó tevékenységek végzésére, az étkezésre, az alvásra és a pihenésre. A csoportszobák barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele minden óvodapedagógus elé támasztott feladat, hisz nemcsak ízlésközvetítés, hanem a gyerekek jó közérzetének biztosítása miatt is nagyon fontos. A csoportszobákban térelválasztók biztosítják a többféle játéktevékenység helyszínét. A mesesarok a személyes perceknek, napi mesélésnek, dramatizálásnak a színtere. A csoportszobákban természet sarok biztosítja a mikrocsoportos séták alkalmával talált "kincsek" elhelyezését. Az öltöző részünk egyben közlekedő folyosó is, s így nem mindig a legoptimálisabb hely az öltözéshez. Az építészi adottságokat ellensúlyozza, hogy minden gyermeknek van külön ruha- cipőtartó szekrénye. Az öltözőben a szülők esztétikus hirdetőtáblán napi időszakokra lebontva, tájékozódást kaphatnak a csoportok nevelési, fejlesztési elképzeléseiről, eredményeiről. A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítik a szükségletek kielégítését. Minden gyermeknek elkülönített fogmosó felszerelése, törölközője, fésűje van. Óvodánk udvara tágas, a szabad mozgás jól biztosított a gyermekek számára. A betonos - füves területek, ill. a foglalkoztató ház változatos udvari tevékenységre nyújt lehetőséget. Mozgásfejlesztő fa udvari játékaink különböző típusú mozgást biztosítanak a gyermekek számára. Az udvari játékok mellett udvarunk esztétikai szépségét adja a sok szép virág, cserje, a sok fa árnyékos helyet biztosít a játszó 69


gyermekek részére. Megfelelő lehetőséget nyújt a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakításához, a környezettudatos magatartás gyakorlásához, megvalósításához. A fejlődés eredménye óvodáskor végén: • Felismerik a tisztálkodás szükségességét, igényesek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés. • Önállóak a testápolási tevékenységben, testi szükségleteiket szándékosan irányítani képesek. • A tisztálkodási eszközöket rendben tartják, a helyükre teszik. • A zsebkendőt önállóan használják. • A fogmosás technikáját ismerik, helyesen alkalmazzák. • Megfelelő sorrendben, önállóan öltöznek, vetkőznek, gombolnak, cipőt kötnek. • Holmijukat hajtogatják, rendben tartják. • A kulturált étkezés szokásait ismerik, alkalmazzák, esztétikusan terítenek. • Az ételt elveszik, kiszedik, a folyadékot kitöltik, önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak. • Az evőeszközöket, szalvétát helyesen használják. • Ismerik az időjárás, öltözködés, a táplálkozás és egészségvédelem elemi öszszefüggéseit. • Szívesen vesznek részt kisebb gyalogtúrákon. • Teljes önállósággal, biztonsággal, természetes teendőként végzik az önkiszolgálást, környezetükben igyekeznek rendet tartani. • Társaiknak, felnőtteknek segítséget nyújtanak, alkalmi megbízásokat önállóan végeznek.

2.2. Az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés Alapvető céljaink: • Célunk az egyéni értékek, tulajdonságok kibontakoztatása a csoport normái alapján. • A közösségi élet tevékenységei és kapcsolatrendszerében az érzelmek, a személyes érintkezés, a magatartási szokások, a kommunikáció fejlődésének elősegítése. Feladataink: • Az érzelmi biztonságot nyújtó, állandó értékrendet mutató, derűs, szeretetteljes családias, kiegyensúlyozott légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig. • A gyermek - gyermek, az óvoda alkalmazottai és a gyermek valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű legyen. • Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek kielégíthessék természetes társas szükségleteiket, a különbözőségek elfogadására, tiszteletére neveljük őket. 70


• •

• •

A gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődésének, én-tudatának alakulásának, önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek segítése. Szociális magatartás alapvető elemeinek formálása (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség), szokás- és normarendszer megalapozása. Különbözőségek elfogadása, tisztelete (befogadó nevelés), pozitív erkölcsi normák közvetítése. Kapcsolatteremtő, megtartó, konfliktusmegoldó képességek alakítása. A szűkebb és tágabb környezet megismertetése, amely a hazaszeretet, a szülőföldhöz való kötődés alapja. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyerekek neveléséhez szükséges speciális ismeretek megszerzése a szakemberek bevonásával.

Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes családias, kiegyensúlyozott légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig: Az óvodával való első találkozás, a fokozatos beilleszkedés legmegnyugtatóbb feltételeit a szülőkkel közösen alakítjuk ki. Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával. A lehetőségekhez képest minél hoszszabb időn keresztül, fokozatos időcsökkentéssel vegyenek részt a szülők ebben a folyamatban. A befogadás időszakában egész nap együttesen /óvodapedagógusok, dajkák/ segítik a minél könnyebb beilleszkedést és így lehetővé válik az óvoda bármely dolgozójához érzelmi alapokon való választás, kötődés valamint a szülők napi tájékoztatása. A gyermekek jelét úgy válogatjuk, hogy ahhoz mondókát, verset, gyermekdalt tudjunk kapcsolni, így váljon ez a gyermek első esztétikai élményévé. A sok érdekes, ízléses játék mellett, személyes kapcsolattal, mesével, ölbeli énekes játékokkal, mondókákkal kedveskedünk a gyermekeknek. Az idősebb óvodások a kicsiket egy-egy szép verssel, mesével, énekes játékkal lepik meg. A lefekvésnél az új gyermekeket különös szeretettel vesszük körül /simogatás, altatódal éneklés/. Már a befogadás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelően végeztetjük a gyerekekkel a tevékenységeket, amit személyes példamutatással, sok-sok érzelmi megerősítéssel, játékosan gyakoroltatunk, természetesen figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, szokásait. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek érzelmi kötödését társaihoz, felnőttekhez egyaránt. Ez olyan alaphangulatot ad, ami kapcsolatteremtésre, játékra ösztönöz. Tevékeny óvodai életet alakítunk, ugyanakkor kerüljük a túlzott ingereket, élményzsúfoltságot, a cselekvésekben is nyugalmat biztosítunk. Lehetőséget nyújtunk arra, hogy a gyerekek érdeklődésüknek megfelelő tevékenységeket választhassanak, gyakran átélhessék a belülről táplálkozó kedvet, motivációs állapotot. Így kialakul, hogy egy időben, egymástól függetlenül különböző motivált cselekvések alakuljanak ki egyénileg és csoportosan is, ahol a gyermekek képesek alárendelni spontán aktivitásukat a közös tevékenységeknek.

71


A gyermekek, az óvoda alkalmazottai és a gyermekek, és az óvoda alkalmazottai közötti kapcsolat: A gyermekek kapcsolata csak úgy alakul ki, ha a gyerekek az óvodába lépés pillanatától jól érzik magukat a csoportban. A kialakuló szoros érzelmi kapcsolatot pozitív attitűd, mély érzelmi töltés jellemzi, ami hatásosan befolyásolja a gyermekek közérzetét, szociális érzékenységét. A gyermek önmagáról kialakított képét a személyiségére hatást gyakorló társak, felnőttek formálják, szokásokkal, magatartásmódokkal gazdagítják. A gyermek megtanulja megismerni önmagát, a társas életben elvárt viselkedésmódokat, az együttélés szokásait. Mindez növeli a biztonságérzetét, nyitottá teszi társai felé, és az elfogadott, szeretett felnőtt mintájának követésére ösztönzi. A magatartási szokásokat, az együttműködést élmény- és tevékenységi rendszerben alakítjuk ki. A gyermekek tevékenységéhez szabadságot biztosítunk, ugyanakkor határokat is kijelölünk. Arra törekszünk, hogy szokás és normarendszerük alakítása pozitív érzelmeket váltson ki. Egyértelműen, érthetően közvetítjük kéréseinket, ezzel is segítjük a szokások értelmének, fontosságának megismerését, az értékrend kezdetben érzelmi majd belátáson és elfogadáson alapuló belsővé válását. Feladatunk, hogy speciális ismereteket szerezve megfelelő szakemberek bevonásával (logopédus, pszichológus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) a sajátos nevelési igényű és a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek a közösség egyenrangú tagjai legyenek. „Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre.” /Nagy Jenőné/

A felnőtt-gyermek kapcsolatában elveink a következők: (A bátorító nevelés 14 pontja) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

9.

10.

Elsősorban érzelmileg szeretnénk megérteni a gyermeket. Parancsolás helyett inkább kérdezünk a gyermektől. Bevonjuk a gyermek mágikus képzeletét a pozitív szociális kapcsolatok, szokások alakításában. Magyarázatainkban megjelenik a dolgok pozitív oldala. A gyermekek tevékenységeihez nagy szabadságot biztosítunk, de megjelöljük a határokat. Kialakítjuk a közösségi élet szabályait. Ha eredménytelenséget tapasztalunk, képesek vagyunk nevelési taktikát váltani. Segítjük a gyermekbarátságok alakulását. Úgy formáljuk a kis csoportokat, hogy képesek legyenek kapcsolódni a közösség többi tagjához. A felmerülő konfliktusokat beszélgetéssel próbáljuk feloldani. Úgy irányítjuk ezeket az együttléteket, hogy a gyermekek érzésvilága, felelősségérzete erősödjön. Bátorítjuk a gyermekeket, hogy belső elégedettségük, pozitív én-képük kialakuljon. Bátortalanságuk esetén a legkisebb eredménynek, fejlődésnek örülünk. A gyermeki agresszivitást figyelemfelkeltésnek tekintjük, megpróbáljuk megkeresni az agresszivitás okait. 72


11.

12.

13.

14.

A felnőtt-gyermek kommunikációjában a világos, konstruktív beszédhelyzeteket helyezzük előtérbe, amelyben megjelenik a kívánság-elvárás megnevezése is. Kommunikációnkban megjelenik a partner megbecsülése, megértése, kompromisszumkészségünk. Kerüljük a megbántást, a hibáztatást, kritizálást, kioktatást, kiabálást, panaszkodást, prédikálást. Személyes példánkkal kívánjuk fejleszteni a gyermekek viselkedés kultúráját. Türelmünkkel, bizalmunkkal, bátorításunkkal próbáljuk a sikereket észre vétetni, a sikertelenséget elviseltetni. Tilalmak helyett választási lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek. Segítünk nekik, hogy döntéseket hozhassanak, képessé váljanak a változásokra. Érzelemátadással dicsérünk, félelemkeltés nélkül jelöljük a veszélyeket, problémákat. Nevelésünkben felhasználjuk a humort, amely feloldja a feszültséget, megszünteti a görcsösséget.

A fejlődés eredménye óvodáskor végén: • A gyermekek felszabadultan, aktívan tevékenykednek, képesek együttműködni, egymást segíteni. • Igényükké válik a helyes viselkedés és cselekvés, szokás – és normarendszerének megtartása. • Konfliktus megoldási módokat ismernek, önállóan is alkalmaznak, képesek társaikkal egyezkedni. • A megkezdett tevékenységet, vállalt feladatot befejezik, igyekeznek legyőzni az akadályokat. • Figyelmesen meghallgatják és megértik mások beszédét, az alapvető metakommunikációs jelzéseket felfogják, alkalmazzák. • Érdeklődnek barátaik, társaik iránt. A csoportba érkező felnőtteket szeretettel fogadják. • Bátran, szívesen beszélnek az életkornak megfelelő tempóban, hangsúllyal, gondolataikat, érzelmeiket mások számára is érthető formában fejezik ki. • Igényükké válik a tevékenységekben való részvétel és együttműködés. • Beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő beszédük kialakul. • A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival, elfogadják és tisztelik az esetleges különbözőségeket. • A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. • Ismerik saját képességeiket, tudják értékeiket, de azt is meg tudják fogalmazni, hogy mik a hiányosságaik. • Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat. • Képes rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben előforduló szépségekre, ismeri és tiszteli szűkebb és tágabb környezetét.

73


2.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósulása Óvodai nevelőmunkánk során kiemelt szerepet kap az anyanyelvi nevelés, amelyet valamennyi tevékenységi formánk keretében megvalósítunk. Az anyanyelv fejlesztését és a kommunikáció különböző formáinak alakítását – a beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel – óvodai nevelőtevékenységünk egészében megjelenítjük. Céljaink: • A nyelvi kultúra alapjainak lerakása • A nyelv szépségének, kifejezőerejének megerősítése, az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés • A biztonságos önkifejezés megalapozása • A gyermekek kognitív képességeinek sokoldalú fejlesztése, egyéni képességeik, sajátosságaik figyelembe vételével Feladataink: • A gyermekek nevelése az anyanyelv ismeretére, szeretetére, megbecsülésére. • A gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése. • A gyermekek meghallgatása, a gyermeki kérdések támogatása, a válaszok igényes megfogalmazása • A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, ezek gyakorlása különböző tevékenységekben és élethelyzetekben. • A gyermekek értelmi képességeinek (érzékekés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és kreativitásuk fejlesztése.

Nevelőmunkánk során a gyermekek életkori sajátosságaira, érdeklődésére, kíváncsiságára, meglévő tapasztalataira, élményeire építjük azokat a változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő világról, természeti és társadalmi környezetéről. A fejlődés eredménye óvodáskor végén: • Gyermekeink a magyar nyelv sajátosságainak, szabályainak megfelelően beszélnek • Alkalmazzák a szép, kulturált beszéd elemeit • Képessé válnak élményeik önálló, érthető, összefüggő megfogalmazására • Beszédük érthető, artikulált, szókincsük és kommunikációs képességeik megfelelőek • Koruknak és egyéni sajátosságaiknak megfelelő szinten kialakul pontos érzékelésük, észlelésük, képesek a vizuális és auditív differenciálásra • Képessé válnak a térbeli viszonyok felismerésére, megnevezésére • Megjelenik a szándékos figyelem és bevésés • Gondolkodásuk egyre inkább problémamegoldó és kreatív lesz • Figyelmük tartóssága erősödik

74


2.4 Az óvodai élet megszervezése A gyermekek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. Napirendünk kialakításánál figyelembe vettük a helyi szokásokat, igényeket és, hogy igazodjon a különböző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez, hiszen a rendszeresség, az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekek számára. Napirendünket a folyamatosság és a rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. Az óvodai élet megszervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van, az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekkel és segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. A gyermekek fejlesztését, fejlődését dokumentáljuk. Az óvodai nevelés csak jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. 2.4.1. A gyermekek napirendje Időtartam

Tevékenység

3-4 éves

4-5 éves

5-6 éves

530-700

530-700

530-700

700-1015

700-1015

700-1040

Játék a csoportszobában vagy a szabadban Reggeli gyülekező, pihenés Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos, csoportos tevékenységek: - személyes percek, testápolási teendők, reggeli - rajz, mintázás, kézimunka; - ének-zenei képességek fejlesztése - környezetben szerzett tapasztalatok rendezése - vers, mese, dramatikus játékok 1030-1120

1030-1130

1045-1145

1120-1200

1130-1230

1145-1230

00

00

30

12 -14 1400-1500

00

30

45

12 -14 1400-1500

12 -13 1345-1500

1500-1630

1500-1630

1500-1630

Játék a szabadban Mikrocsoportos tapasztalatszerzés Edzés, kocogás, futás Énekes játékok Játék a csoportszobában vagy a szabadban Testápolási teendők, ebéd, naposi teendők, fogápolás Pihenés, alvás mesével, zenével Testápolási teendők, uzsonna, játék, részképességek fejlesztése Játék a csoportok összevonásával, hazabocsájtás

75

J Á T É K

J Á T É K J Á T É K


2.4.2. Hetirend /3-6-7 éves korosztálynak egyaránt alkalmas/

Délelőtti játékba integrált tanulás

HÉTFŐ Vers-mese dramatikus játék

KEDD Vers-mese dramatikus játék

SZERDA Vers-mese dramatikus játék

CSÜTÖRTÖK Vers-mese dramatikus játék Énekes játékok

PÉNTEK Vers-mese dramatikus játék

Zenei képes- Rajz, mintázás, Énekes játékok, A környezet Mozgás, mozkézimunka ség-fejlesztés gyermektánc megszerettetése gásos játékok

Udvari játékba integrált tanulás

Énekes játékok A környezet megszerettetése A környezet megszerettetése

Énekes játékok, gyermektánc

3. A program tartalmi kerete – hagyományőrzés, népszokások A néphagyományőrzést, a népi kultúra átadását, tárgyi és szellemi kulturális értékeink megőrzését, ápolását tekintjük feladatunknak. Óvodánk külső és belső kialakítása, díszítése során törekszünk, hogy a felnőttek és a gyermekek számára is egyértelmű legyen az, hogy nevelésünk szerves része a néphagyomány ápolása. A természetes anyagok használata, fából készült udvari játékaink, bútoraink kellemes, nyugodt hangulatot árasztanak, jól ötvöződnek a modern világ kultúrájával. A gyermekek nevelésében felhasználjuk a népi hangszereket, játékszereket, a népi játékok, dalok, mesék széles skáláját, a díszítőművészet elemeit, alkotásait az ízlés és környezetkultúra alakítás céljából. A gyakorlatban megismertetjük a népi kismesterségek legjellemzőbb fajtáit. Óvodapedagógusaink ismerik, szeretik a gyermekfolklórt, megbízható értékítélettel válogatnak közülük, szem előtt tartva az óvodáskorú gyermekek befogadóképességét, igényét. Tudják a népszokások eredetét, ismerik azok lényegét. Kapcsolatot tartanak ma is dolgozó mesteremberekkel, akiket meghívnak vagy meglátogatnak, így a gyermekek közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az alkotó folyamatokról. Néphagyományőrzésünk, ápolásunk tartalmában, külső megjelenési formáiban is szolid, nem hivalkodó. A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban: - Vers - mese dramatikus játék /népmesék, mondókák, közmondások, rigmusok, találós kérdések/ - Ének, énekes játékok, gyermektánc, zenehallgatás /mondókák, énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népzene/ - Rajz, mintázás, kézimunka /tárgykészítő népi játékok, sodrások, fonások, szövések, gyöngy-fűzés, agyagozás, mézeskalács sütés/ - A környezet tevékeny megszerettetése 76


/találós kérdések, népi jóslások, jeles napok, népszokások/ - Mozgás, mozgásos játékok /ügyességi és sportjátékok/ Óvodánk jeles napjai: Az ősz jeles napjai Mihály nap /szeptember 29./ A tél jeles napjai Advent /november 30. utáni első vasárnaptól a negyedik vasárnapig/ Karácsony /december 24-25-26/ Farsang /vízkereszttől hamvazószerdáig / A tavasz jeles napjai Húsvét /az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap/ Óvodánk hagyományos ünnepei Anyák napja Nagymamák napja Évzáró Születésnapok Gyermeknap A néphagyomány - ápolás jellegzetes tartalmai: Minden jeles napot egy hosszabb érzelmi, hangulati bevezetés előz meg, melyben az óvodapedagógusok felkeltik a gyermekek kíváncsiságát. Az ünnep jellegzetes külsőségeivel, tevékenységformáival örömtelivé, érdekessé, izgalmassá teszi a napokat, egyben erősíti az óvodához, a csoporthoz való tartozás érzését. A közösen átélt élményeket fényképen, albumokban örökítjük meg, hogy később is felidézhessük emlékeinket. Mihály nap /szeptember 29./ A gyermekek megfigyelik a természet változásait az óvoda udvarán, a közeli parkokban, a Tisza-parton. Virágmagot szednek, hogy tavasszal ismét veteményezhessenek. Segítenek az avar összegyűjtésében, fa és bokor ültetésében. Játszanak, hancúroznak a száraz levelekben. Különböző terméseket, magokat, színes leveleket gyűjtenek, amelyeket az élősarokban elhelyeznek. Az óvodapedagógusok segítségével befőttet raknak el télire, paprikát, csipkebogyót fűznek. Minden csoportban gyűjtik a különböző terméseket, melyekből terméstálakat készítenek. Szívesen hallgatnak állatokról, mondókákat, népmeséket, szép őszi népdalokat. Megismernek egy-két népi hangszert. Megfigyelik, az óvodapedagógus hogyan készít egyszerű népi játékszereket /csuhébabát, csutkababát/ a nagyobbak maguk is próbálkoznak játékot készíteni. Mesékből, játékokból megismerik a játékok hangulatát, s ha tehetik, szülőkkel ellátogatnak egy igazi vásárba. Készítenek mézeskalácsból vásári figurákat, berendezik a vásár színhelyét, árulnak, vásárolnak. Népzenére egyszerű mozgásokból összeállított táncot lejtenek. 77


Advent /november 30. utáni első vasárnaptól a negyedik vasárnapig/: Mikulás /december 6./: Karácsony /december 24-25-26/: A kisebbek megismerkednek az advent jelképeivel, a koszorúval és a naptárral. Megfigyelik az adventi gyertyagyújtást, a hozzá fűződő dallal. Ágat törnek vázába, búzát ültetnek az óvodapedagógusok segítségével. Megfigyelik a felnőttek ünnepi készülődését, a csoportszoba díszítést, mézeskalácssütést, szülőknek egyszerű ajándékot készítenek. A nagyobbak tevőlegesen vesznek részt az adventi jelképek elkészítésében. A Mikulást verssel, dallal köszöntik, elfogadják ajándékait. Meghallgatják a felnőttek ünnepi műsorát. A szülőkkel közös játékban vesznek részt. Figyelik az időjárást, összehasonlítják a népi jóslásokkal. Megismernek néhány ünnepi dalt, verset. Hallgatnak szép téli, karácsonyi zenét. Apró meglepetést készítenek pajtásaiknak, szüleiknek. Mézeskalácsot sütnek, díszítenek, karácsonyi ünnepet rendeznek a babáknak. Megtanulják az ünnepi díszítés, terítés egy-egy elemét. Hagyományos ételekkel ismerkednek (tököt, almát sütnek, magot pirítanak, diót, mogyorót törnek stb.). Farsang /vízkereszttől hamvazószerdáig/: Télbúcsúztató népszokás A farsangi előkészületeket a szülőkkel együtt végezzük. Közösen találjuk ki, hogy melyik csoport milyen jelmezt öltsön, csoportos vagy egyéni formát válasszunk. A csoportos jelmez alkalmat ad egy-egy szerep, játék eljátszására, az egyéni pedig sokszínűséget, változatosságot ad az ünnepnek. A csoportszobákat az óvodapedagógusok öltöztetik ünnepi díszbe, mire a gyerekek megérkeznek. A finom farsangi fánkot, csörögét a szülők készítik. Tréfás mesét, farsangi dalokat minden csoportban tanulnak a gyerekek. Papírálarcot, szemüveget díszítünk ízlésük szerint Az óvodapedagógusok tréfás vetélkedőket, játékokat szerveznek, a gyerekek meglátogatják a szomszédos csoportokat, közösen táncolnak, versengenek. Húsvét /az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap/: Határkerülés, kiszézés, zöldág hordás, komálás, komatál hordás, locsolkodás, tojásfestés, tojáskeresés az udvaron. A gyermekek megfigyelik az ébredő természet első jeleit, nyíló virágokat, virágzó fákat, bokrokat. Sétát teszünk a közeli parkokba, Tisza-partra. Az óvodapedagógusok, ill. a nagyobbak segítségével húsvéti ajtódíszeket, asztaldíszeket készítünk, tojást hímezünk különféle technikákkal. Locsolóverset tanulnak, részt vesznek a locsolkodásban. Dalt tanulnak a komatál - küldéshez, s a választott csoporttal komáznak. Nagymamák napja /anyák napját megelőzően/ Az anyák napi ünnepséget megelőző napok egyikén a nagymamákat is köszöntik a gyermekek minden csoportban. Közös játékokat, tevékenységeket tervezünk, amelyekbe a gyermekek nagyszüleikkel együtt kapcsolódnak be. Építünk a mamák aktív közreműködésére, általuk kedvelt tevékenységeket mutathatnak be (hímzés, varrás, festés, sütés, mesélés, stb.) unokáiknak. A rendezvényt a gyermekek köszöntője, az általuk készített ajándék átadása zárja. Anyák napja /Május első vasárnapja /: A középső - és nagycsoportosok ünnepi műsorral, dallal, verssel, tánccal köszöntik édesanyjukat. Saját készítésű ajándékot, virágot adnak át. Az ünnep tiszteletére ők veszik át a háziasszony, az anya szerepét, és kínálják süteménnyel a vendégeket. 78


A kiscsoportosok május közepén tartanak a szülőkkel bemutatót, melyben szerepel az anyák napi köszöntésen kívül egységes szerkezetbe foglalva néhány év közben tanult népi mondóka, játék, ének. Évzáró: Az évzáró ünnepség óvodánk évtizedes hagyománya. Ezen a napon van lehetőségük, hogy a család közösen vegyen részt óvodai rendezvényen. A középső és nagycsoportosok önálló választásuk szerint a népi vagy modern művészet eszköztárából válogatva állítanak össze bemutatót. A nagycsoportosok búcsúztatása az óvodától, pajtásoktól, szintén ezen a napon történik. A búcsúzó nagyokat ajándék tarisznyával lepjük meg, melyben az útravaló már az iskolára hívja fel a figyelmüket. Születésnap: A csoportok maguknak alakítják ki a születésnapi hagyományokat. Gyertyát gyújtanak a tortán, kedvenc meséiket, játékaikat kérhetik az ünnepeltek. Otthonról hozott süteménnyel, innivalóval kínálják társaikat. Felnőttek által készített apró ajándékot kapnak. Gyermeknap: Közösen ünnepeljük az intézmény összes csoportjával. Különböző kulturális programokat, vidám szórakoztató tevékenységeket szervezünk a gyermekek számára.

4. A program tevékenységformái 4.1. Játék Alapvető céljaink: • A belülről indított és vezérelt játéktevékenység célja a gyermekek szabad képzettársításának elősegítése. • Az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok, élmények többszöri átélése a nagyfokú örömélmény biztosítása érdekében. • Sokrétű, tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé váljon a játék, s a játékba integrált tanulás. Feladataink: • A játékhoz szükséges feltételek, élményszerzési lehetőségek biztosítása a gyakorlójátékokhoz, a szimbolikus-szerepjátékokhoz, a konstruáló és szabályjátékokhoz /légkör, hely, idő, eszközök, tapasztalatszerzés, élmények/ • A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a szabad játékban és a játékba integrált tanulás során. • A 3 - 6 - 7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével. • A gyermekek beszédkészség fejlesztése játékban. • Az óvodapedagógus játéksegítő metódusai. A játékhoz szükséges feltételek biztosítása /légkör, hely, idő, eszközök, tapasztalatszerzés, élmények/ Nyugodt, barátságos légkört, otthonos életkörülményeket alakítunk ki, amelyben a gyermekek óvodába érkezésüktől kezdve önálló választás alapján játszanak. Szaba79


don döntenek a játékfajták, játszótársak, a játékhoz szükséges eszközök kiválasztásában, a játék helye, ideje, elmélyítése terén. Lehetőségük van a szemlélődésre, válogatásra, félrehúzódásra, egyedüllétre, a gyermeki ötletek szabad áramlására, a tárgyak kreatív használatára, a magányos vagy társakkal együttműködő játékra. Kreatív légkör segíti a gyerekek ötleteinek megvalósulását, a másik gyermek meghallgatását, az alkotó együttműködés kialakulását. A képességfejlesztő játékoknál a gyermekek szabadon választanak a felkínált szerepek, játékhelyzetek, társak között. Az óvodapedagógus az együttjátszások során megteremti a játékhoz szükséges témát, eszközöket, szabályokat és a helyet. A különböző típusú játékokhoz szükséges hely biztosítása: A gyermekek a csoportszobában szükség szerint önállóan, vagy amíg erre nem képesek, az óvodapedagógus segítségével alakítják ki a játékuk számára megfelelő helyet. A csoportszobákban helye van a többféle állandó és alkalomszerűen variálható kuckóknak, melyeket térelválasztók segítségével alakítunk ki. Állandó helyeink: Mesesarok: alkalmat kínál a magányra, elvonulásra is. Meleg, zárt hely, esztétikus mesés, verseskönyvekkel, bábokkal, maszkokkal, jelképes kellékekkel, mely egyúttal a dramatizálás, bábozás helye. Természetsarok: nyitott, jól megközelíthető hely, közvetlen természeti környezetünkből, sétáink, kirándulásaink alkalmával gyűjtött "kincsekkel", akváriumokkal, gyermekek által gondozott növényekkel. Családi játék, szerepjátékok helye: esztétikai ízlést formál, meleg, zárt hely babákkal konyharésszel. Rajzolás, festés, agyagozás, tárgykészítés, kézimunka helye: kézközelben lévő sokféle manuális, önkifejezésre inspiráló eszközökkel. Építőjáték sarok: nyitott, bővíthető, határai jelképesek, konstruálást, tervezést elősegítő különböző eszközökkel. Mozgás, énekes játékok szabad tere: nyitott, gazdag eszközválasztékkal, csengőbongó zenei eszközökkel. Óvoda udvarunkon biztosítjuk a szerepjátékok, mozgásos, ügyességi és sportjátékok, népi játékok tereit. A játékhoz szükséges idő: A játéktevékenység a reggeli pihenés után kezdődik el. A gyermekek ettől kezdve szabadon választott játékkal játszanak. A játék folyamatosságát a folyamatos napirend jól biztosítja, így a gyermekek egybefüggően, a játékok elrakása nélkül játszanak több órán keresztül. Óvodánkban a kiscsoportosok szinte egész nap játszanak, egyedül, egymás mellett, néha összeverődve, kivéve a tisztálkodás, alvás és étkezés idejét. A nagyobbak már összeszokott csoportokban játszanak. A csoportok kialakulásához, szerepek elosztásához több időre van szükségük, mint a kisebbeknek. Ezért folyamatos, egyre gazdagabb játékukat akár több napon keresztül is folytathatják, hogy olyan tulajdonságuk, mint az állhatatosság kialakuljon. A napi életszervezésben az óvodapedagógusok törekednek arra, hogy a gyermekek minél több időt kapjanak az udvari játéktevékenységekhez.

80


A kreativitást segítő eszközök: A játékeszközök olyan tárgyai a cselekvésnek, amelyek kibontakoztatják és gazdagítják a gyermekek elképzeléseit. Olyan játékeszközöket biztosítunk, amelyek motiváló, fejlesztő hatást váltanak ki, a játék tárgyaiként elősegítik a cselekvést, gazdagítják a gyermeki elképzelések megvalósulását. Az eszközök a gyermekek számára könnyen elérhetőek, azokat időnként cseréljük, javítjuk. Törekszünk a jó minőségre, a természetes alapanyagokra, a variálhatóságra. Nagy választékot kínálunk a kreativitást fejlesztő konstruáló a nagy- és finommozgást fejlesztő játékok, eszközök terén. Biztosítjuk a hagyományos szerepjátékokhoz szükséges kellékeket /papás- mamás, fodrászos, orvosos stb./, az esztétikai neveléshez szükséges kellékeket, csengő- bongó hangszereket / vers, mese, ének, rajzolás/. A készen kapható játékszereken kívül félkész és szimbolikus eszközökről is gondoskodunk. /pl: ruhadarabok, kiegészítők/ Az értelem - és képességfejlesztő, valamint a környezeti ismereteket is rendszerező eszközeink egyrészt saját tervezésű és kivitelezésű / társas játékok, növény- állat dominó stb./, másrészt készen vásárolt játékok /RAVENSBURG/. Udvari játékeszközeink hatékonyan szolgálják a nagymozgások fejlődését. Ha az időjárás megengedi csoportszobai játékeszközeinket az udvaron is biztosítjuk a gyerekeknek, s így megteremtjük a nyugodt kreatív játékot /barkácsolást, rajzolást, festést, konstruálást/, átmenetet a csoportszobai játék és az udvari játék között. A gyermekek tapasztalatainak gazdagítása, élmények szerepe: A gyermekek a környezetükből szerzett tapasztalatokkal a játék tartalmát gazdagítják. Lehetővé tesszük, hogy a családban, óvodában tágabb természeti - és társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyermekek újra és újra a játékidőben is átélhessék. Programunkban kiemelkedő jelentőséget kap a közvetlen környezetben a sétákon, kirándulásokon történő gyűjtögetés és ezek játékhoz való felhasználása /kövek, kavicsok, gyökér/. A 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének alakítása, a gyermekek egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodva: Szabadjáték során az óvodapedagógus biztosítja a gyermek számára az önállóságot, szabadságot a játéktevékenység kiválasztásában, a játékeszközök megválasztásában, a társak megválasztásában, a gyermeki játékelgondolás megvalósulásában, a játszóhely megválasztásában és kialakításában. A szabadjáték folyamatosságának érdekében az óvodapedagógus elegendő időt hagy a játék befejezésére, az elmélyült játékot nem zavarja meg más tevékenység felkínálásával, és lehetőséget ad a játék későbbi folytatására, továbbfejlesztésére. A gyakorlójáték elősegíti a tárgyak különböző tulajdonságaival, egymáshoz való viszonyaikkal való ismerkedést, hatékonyan fejleszti a szem-kéz koordinációját és kezességet. Bátorítjuk a cselekvések megismétlődését, az együttes játék során mintát adunk az eszközök használatához. A gyakorlójátéktól a szerepjátékig való fejlődést különösen azoknál a gyerekeknél segítjük, akik tartósan ezen a szinten maradnak.

81


A gyermekek fejlődésével az eszközökhöz való ragaszkodást fokozatosan felváltja a szerepekhez való ragaszkodás. A szimbolikus- szerepjáték során a gyermek vállalt szerepén keresztül, a valóság számára lényeges mozzanatait egyéni módon jeleníti meg, használva a szerephez társult /látott, hallott, megfigyelt/ mozdulatokat, nyelvet, stílust. Már a legkisebbek játékában is megfigyelhető a "mintha" helyzetek létrehozása, egyszerű kellékekkel és mozdulatokkal megjelenített szerepek eljátszása. A szerepjátékok apró tartalmi elemekkel bővülnek, az élmények egyre színesebben, gazdagabban épülnek be a játékba. A nagyobbaknál domináns, érzelemmel telített játékká válhat, ezt elősegíti a játék elgondolásának, a többféle ötlet egyeztetési képességének fejlődése is. A létrejövő tartalmas játékban a gyermekek gyakran és sokat beszélgetnek, társaikhoz alkalmazkodnak, a többféle szerepvállalással fejlődik képzeletük, beleélő képességük, szerepeknek megfelelő viselkedésük és kommunikációjuk, együttes cselekvőképességük. Magunk is szervezünk szerepjáték helyzeteket, mintát adunk a kapcsolatok, közös cselekvések kialakulásához. A dramatizálás és bábozás során a gyermekek szabadon, kötetlenül jelenítik meg irodalmi élményeiket. Rendszeresen ismétlődő meseélményhez juttatjuk a gyermekeket, a kedves mesék megjelenítésében modellt adunk egy-egy mesehős megformálásához. Készen vett, saját és a gyermekekkel közösen készített eszközöket, kellékeket, jelképeket használunk, fokozva a beleélő képességet és önkifejezést. A bábozási kedvet egy- egy kedvenc bábbal segítjük. A meseélmények arra ösztönzik a gyermeket, hogy újra átélje, maga is részese legyen a történetnek saját elképzelései, vágyai és a benne nyomot hagyó élmény alapján. Az érzelmi, esztétikai élmények, gyermeki szándék és elképzelés szerinti át és továbbformálása fejleszti az önkifejezést, kreativitást, a beszédet és mozgást. Az építő, konstruáló, barkácsoló tevékenységek eszközeinek, anyagainak használatát, kezelését bemutatjuk, technikát tanítunk. A természetben gyűjtött anyagokból az érdeklődő gyermekekkel barkácsolunk, azokat a gyermekek az építőjátékban is felhasználják. Az "én csináltam" élménye hozzásegíti a gyermeket önmaga megismeréséhez, saját képességei felméréséhez és a variációs lehetőségek felismerése újabb és újabb, mind jobban elmélyült alkotásra serkenti. Az elért sikerek jól fejlesztik az önbizalmat, a kombinációs készséget, az értelmi, manuális képességeket, emellett kivívják a társak és a felnőttek elismerését és ez a többi gyermeket is alkotásra készteti. A kezdetben spontán létrejövő alkotások mellett egyre fontosabbá válik az előre elgondolt céllal végzett építés, a szervezett konstruálás, amely gyakran kapcsolódik a szerepjátékhoz. A nagyobbaknál már a dramatizálás, bábozás, szerepjáték természetes velejárójává válik a barkácsolás, ezt segíti az egyre biztosabb anyag és eszközhasználat. A szabályjáték jellegéből következően a szabályok fontos betartását, szabályoknak megfelelő viselkedést igényel. Egyes fajtái főként a mozgást, mások elsősorban az értelmi képességeket fejlesztik, mindemellett lehetőséget nyújtanak a helyes magatartás alapvető normáinak gyakorlására. A szabályjátékok kiválasztásánál figyelembe vesszük a gyermekek fejlettségét, kívánságait. Elsősorban olyan játékokat alkalmazunk, amelyek egyszerű szabályai a 82


gyermekek számára könnyen betarthatóak, ugyanakkor ügyességet, szellemi erőfeszítést is igényelnek. E játékok hatására a gyermekekben a szerénységgel és mértéktartással együtt alakul az eredményességre törekvés, fejlődik a felelősség és közösségtudat. Élni tudnak annak a lehetőségével, hogy maguk hozzanak létre szabályokat, hogy maguk legyenek a játék/ok/ vezetői. A játék hatással van a gyermeki mozgás és értelmi képességek fejlődésére. A játékszituáció, a "mintha" helyzetekbe való beleélés gazdagítja a képzeletet, a tevékenységek közben felmerülő problémák megoldása hozzájárul a gondolkodás fejlődéséhez. A közös játék igénye és lehetőségei erősíti a gyermekek közötti társas kapcsolatokat. A játék által kiváltott pozitív érzelmek hatásfokozók, általuk épül be minden új vonás a gyermeki személyiségbe. A gyermeki beszédkészség fejlesztése: A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására. A játékot kísérő erős érzelmek kiváltják a gyermekek közlési vágyát, fokozzák beszédkedvüket. Az együttjátszást kísérő párbeszédek természetes körülmények között fejlesztik a beszédet és egymáshoz alkalmazkodást viselkedésben, kommunikációban egyaránt. A gyermekek szerepvállalásaikban, szóban, hanglejtésben, gesztusban, mimikában is azonosulnak a szereppel. Felismerik és gyakorolják a különböző helyzetekhez illeszkedő beszédmódok és nyelvi eszközök használatát. A beszédkészség fejlődését beszédviselkedésünk mintáival segítjük. Alkalmazzuk a bábjátékot, amely az elbeszélő és párbeszédes formák, a hangerővel, hangszínnel való bánásmód gyakorlásával fejleszt. Közvetlen beszédfejlesztő céllal alkalmazzuk az anyanyelvi játékokat. / hangutánzó játékok, fonémahallás fejlesztő játékok, légzési technikát segítő játékok, szinonimakereső játékok/ Ezek mindegyike jól szolgálja a beszédösszetevők, az összefüggő beszéd és párbeszéd fejlődését, fejlesztését. Az óvodapedagógus játéksegítő módszerei, a játékirányítás feladatai: A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Indirekt reakcióinkkal leginkább támogatjuk, serkentjük, ösztönözzük a gyermekeket a játék folyamatában. Előtérbe helyezzük a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. Játéktámogató magatartásunkat meghatározza az adott szituáció, az adott játékfajta. Segítjük a játékhoz szükséges feltételek megteremtését, csak szükséges mértékű és a gyermekek számára érthető, teljesíthető szabályokat vezetünk be. A játékok elrakását, elrendezését rugalmasan kezeljük, ugyanakkor kialakítjuk a szükséges mértékű rendrakás és a játékok megbecsülésének szokását. Az elmélyült, nyugodt, probléma- és konfliktusmegoldó játék esetében visszafogott, szemlélő, játékot követő szerepet valósítunk meg. Megakadás esetén javaslatot adunk, eszközt kínálunk. Ha a gyermekek kérik, játszótársként részt veszünk a játékban, ha szükség van rá kezdeményezünk, modellt nyújtunk. Játékhelyzetekben támogató, elfogadó, megengedő attitűddel veszünk részt, bármikor rendelkezésre álló, együttműködésre kész partnerek vagyunk. Indokolatlanul nem avatkozunk a játékba, közbelépünk nemkívánatos viselkedési forma, vagy testi 83


veszélyeztetés esetén, vagy ha a konfliktust nem képesek önállóan megoldani a gyermekek. A gyermekek nyugodt játéka esetén, vagy ha érezhető, hogy a gyermekek problémamegoldóak, irányításunk játékot követő, szemlélő, hagyjuk a gyermekeket cselekedni. Segítjük azokat a játékokat, amelyek kevésbé kreatívak, ötletszegények.

A fejlődés eredménye óvodáskor végén: • Megfelelő tapasztalatok, élmények nyomán a gyermekek játékában dominánssá válik a szerepjáték. • Tartósan kialakul a kisebb-nagyobb csoportokban való együttjátszás igénye, tudnak vezetni és egymáshoz, valamint a játék szabályaihoz alkalmazkodni. • Általuk kedvelt mese, kitalált történet hozzájuk közelálló mozzanatait cselekményben, dramatizált szövegben, mozdulatokban, ill. bábok segítségével visszaadják. • Alkotásaikat sok egyéni ötlet alapján hozzák létre, képesek a különféle anyagok kombinálására, bonyolultabb építmények készítésére. • Nagyobb ügyességet, szellemi erőfeszítést igénylő szabályjátékok megtanulására is képesek. • A játékban és a társas viselkedésben a normákat betartják. • Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető. 4.2. Tevékenységekben megvalósuló tanulás Programunk szélesen értelmezi a tanulást. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodáskorú gyermek kompetenciáinak, képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. A gyermekek a tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általuk fejlődnek. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti. Ennek elsődleges terepe a játék és a teljes óvodai élet. A gyermekek értelmi képessége, érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű - szemléletes gondolkodása a játékon keresztül fejlődik. A gyermekek örömmel és teljesen önként, spontán tanulnak. Ehhez társulnak olyan szervezett lehetőségek, mint a játékos, cselekvéses tanulás és az általunk irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, ami a gyermekek kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzését is magába foglalja. Minden fejlődési szinten építünk a gyermekek játékos beállítódására, játékigényére. Az általunk kezdeményezett játékban résztvevő gyermek meg tanul igazodni, szükség szerint lemondani saját elképzeléseiről, fejlődik kitartása, eredményességre törekvése. Az utánzásos, mintaés modellkövetéses magatartás – és viselkedéstanulás folyamatában mindvégig az óvodapedagógus a főszereplő, aki a legerősebb hatást gyakorolja a gyermekekre. Később felerősödik a társak hatása is. Programunk felfogása szerint a játékba integrált tanulás azt jelenti, hogy az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységek a játékidőbe ékelődnek, tagolódnak úgy, hogy nincs közben játékelrakás. A gyermekek a tevékenységek befejezése után igényük szerint visszatérhetnek eredeti játékukhoz vagy újat kezdhetnek. Egyetlen egy napon borul fel a napirend a szervezett mozgástevékenység érdekében. 84


Az óvodapedagógusok feladata, hogy a tanulás irányítása során figyelembe vegyék a gyermekek, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek adott képességeit, fejlődési szintjét és annak megfelelően személyre szabott tervezéssel, pozitív értékeléssel segítsék a gyermekek személyiségének kibontakozását. Követendő módszerek a tanuláshoz: A módszerek megválasztását a gyermekek életkori sajátosságai, testi-lelki állapota, érdeklődése, kíváncsisága befolyásolja. Eljárásainkat változatosan, mindenkor az adott szituációnak megfelelően kombináljuk. Hasznos módszerként alkalmazzuk az önálló feladatmegoldásokra, önellenőrzésre, önértékelésre való késztetést. A játékosság, a közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó gyűjtögetés, elemezgetés, ráébredés lehetősége, rendszerezés gyakran jelenik meg tevékenységeinkben. Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez: Pozitív megerősítéssel igyekszünk elősegíteni a gyerekek önfeledt, boldog tevékenységeit. Törekszünk, hogy mindegyik gyerek mindennap kapjon dicséretet, buzdítást, de kerüljük a sztereotip értékeléseket, helyette konkrét, jó cselekedetet értékelünk. Alkalmazzuk a jutalmazás sokféle módszerét: simítást, pillantást, testközelséget, gesztust, mimikát, szóbeli közlést. A büntetés teljes mértékben kerülendő tanulási folyamatunkban, mert a gyermek kíváncsiságát, érdeklődését, motivációját visszaszorítja, lefékezi. Tanulási szokásainkat úgy alakítjuk ki, hogy egy gesztus, tekintet, egy átrendeződés segítsen a nemkívánatos magatartás megszüntetésében. Törekszünk arra, hogy minden gyermek reálisan ismerje meg testi, lelki, szellemi értékeit, de azt is tudja, hogy melyek a hiányosságai. Fejlődés eredménye óvodáskor végén: • • • • • • • • • •

Képesek a felvetett problémák megoldására manuálisan és verbálisan is Érdeklődőek, szívesen kérdeznek A már megszerzett ismereteket tudják alkalmazni a gyakorlatban is Elfogadják a feladathelyzetet, megértik és meg tudják oldani a feladatokat Megjelenik a szándékos emlékezeti bevésés és felidézés és megnő a megőrzés időtartama is Az életkori elvárásnak megfelelő a figyelmük, annak terjedelme. Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem Erősödik a beszédfegyelmük, kitartásuk A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett megjelenik az elemi fogalmi gondolkodás is Érthetően kommunikálnak, gondolataikat, érzéseiket érthető formában, megfelelő tempóban és hangsúllyal tudják kifejezni Életkori adottságnak megfelelő a kitartásuk, munkatempójuk, feladattartásuk, eszközfegyelmük, önfegyelmük, önállóságuk

85


A szervezett tanulás formái /A 3-6-7 éves korosztálynak egyaránt alkalmas./ KÖTELEZŐ

KÖZVETVE KÖTELEZŐ KÖTETLEN

Mozgás, mozgásos játékok Énekes játékok, gyermektánc /4-5-6-7 éveseknek/

Vers, mese, dramatikus játék Rajz, mintázás, kézimunka Ének-zenei képesség fejlesztés Énekes játékok, gyermektánc /3-4 éveseknek/ A környezet megszerettetése, megismertetése Egyéni fejlesztések

A szervezett tanulás munkaformái Frontális

Mozgás, mozgásos játékok Vers-mese-dramatikus játék Énekes játékok, gyermektánc Futás, kocogás

Mikrocsoportos

Ének-zenei képességfejlesztés Rajz -mintázás-kézimunka A környezet tevékeny megszerettetése

Egyéni

Részképességek fejlesztése egyéni igények szerint

A szervezett tanulás időkeretei Vers-mese dramatikus játék

Énekes játé- Zenei képes- Rajz, mintá- Mozgás, kok, gyer- ségzás, kézi- mozgásos mektánc fejlesztés munka játékok

Naponta

Naponta

Heti 1x- Heti 1x csoportbontásban

3-4 évesek

5-10 perc

10-15 perc

10-15 perc

10-15 perc

Naponta, illetve Heti 1xcsoportbontásban 10-15 perc 10-15 perc

4-5 évesek

10-15 perc

15-20 perc

15-20 perc

15-20 perc

15-20 perc

15-20 perc

5-6 évesek

15-20 perc

30-35 perc

30-35 perc

30-35 perc

30-35 perc

30-35 perc

86

A környezet tevékeny megszerettetése Heti 1x


4.3. Vers- mese- dramatikus játékok Alapvető célunk: • A gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a mágikussággal, a csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. Feladataink: • Az irodalmi anyagok életkornak megfelelő, igényes összeállítása. • A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása. • A beszédkészség fejlesztése az irodalom eszközeivel. • A gyermeki önkifejezés fejlődésének segítése a saját vers és mesealkotás megalapozása változatos módszerek alkalmazásával. • A gyermeki vers és mesealkotás ábrázolással való kombinálása, fejlődésének elősegítése az önkifejező-képesség gazdagítása érdekében. Az irodalmi anyagok életkornak megfelelő, igényes összeállítása: Az irodalmi anyag a gyermekek érzelmi, értelmi és etikai fejlődésének és fejlesztésének legfőbb segítője, ezért fontos az olyan klasszikus és kortárs művészi értékű irodalmi alkotások választása, ami megfelel gyermekeink szemléletmódjának, világképének, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. Művészi értékű irodalmi alkotásokkal juttatjuk a gyermekeket esztétikai élményekhez. A felhasznált mesék és versek forrásai a magyar népköltészet és klasszikusaink gyermekeknek való alkotásai. A mai költők és írók gyermekeknek szánt műveiből azokat válogatjuk, amelyekből őszinteség, játékkedv és a gyermeki kedély átélése sugárzik. A versanyagot népi mondókák, közmondások, kiolvasók, rigmusok, ritmikus, játékos zenei hatású vidám versek, költői képeket megjelenítő lírai versek alkotják. A versanyagok alkalmasak arra is, hogy felkeltsék és az évszakok változásaira, a természet és időjárás közötti összefüggésekre irányítsák a gyermekek figyelmét. A kisebbek meséi egyszerűek, cselekményük jól érthető. Fokozatosan jutnak el a mondókajátékoktól az állathang utánzási, felelgetős mesemondókákon, láncmeséken keresztül a többfázisos szerkezetű állatmesékig, népmesékig, az egyre hosszabbodó, bonyolódó prózai mesékig. Mindezeken keresztül önmagukról és környezetükről egyre gyarapodó ismereteket szereznek. A nagyobb gyermekek számára cselekményesebb népmeséket, állatmeséket, klasszikus tündérmeséket, tréfás és műmeséket is választunk. Mindezek alkalmasak arra, hogy drámaiságukkal, az eleven párbeszédekkel, a jellemek kiszínezésével, a szövegrészletek és helyzetek ismétlődésével örömet, esztétikai és erkölcsi élményt nyújtsanak a gyermekeknek. A mesék - képi és konkrét formában- feltárják a gyermekek előtt a külvilág és az emberi belső világ érzelmi viszonylatait, a lehetséges és megfelelő viselkedésformákat. 87


A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása: A befogadás nehéz időszakában ölbeli játékokkal, ritmikus mondókákkal, énekekkel fokozzuk a gyermekek biztonságérzetét, elősegítjük az érzelmi kapcsolat egyre szorosabbá válását. Ez a többször átélt fizikai kontaktus sokat jelent a gyermek és a felnőtt érzelmi egymásra találásában. Sok mondókát, verset ismerünk, naponta többször felidézünk belőlük spontán adódó helyzetekben, a környezeti tevékenységek alkalmával. Az új verseket a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, adott helyzetek hangulatához kapcsoljuk. Az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan szoktatunk a mese figyelmes végighallgatására. A meséhez csend szükséges, melyet pedagógiai tapintattal, a mesehallgatásra utaló ismétlődő szokásokkal teremtünk meg, /zenei szignál, mesepárna, gyertyafény/ Egy héten keresztül ugyanazt a mesét meséljük a gyermekeknek, hogy a következő héten eljátszhassák, megjeleníthessék különbözőképpen a mesealakokat. Viszonylag keveset, de jót és jól mesélünk, arra törekszünk, hogy a gyerekeknek legyenek kedvenc meséik, melyeket szeretnének hallani, felidézni. A gyermekek pozitív személyiségjegyeinek megalapozása érdekében a mese mondanivalóját a hozzákapcsolódó közmondással erősítjük meg, melyet a szülőkkel is megbeszélünk s jól látható helyen az öltözőben elhelyezünk. Az irodalmi élményeket a zene, a mintázás, rajzolás, a játék, mozgás, a hagyományok és szokások segítségével is elmélyítjük, így többféle módon átélt és kifejezett élmény részeseivé válnak óvodásaink. Természetes alapanyagú, egyszerű kellékeket, bábokat használunk, amelyek elősegítik a képzeleti képek előhívását, és az erős érzelmi kötődés kialakulását. A versek, mesék iránt kialakult érdeklődés a nagyobbakat motiválja, egyre jellemzőbbé válik játékukban az ismert mondókák, kiolvasók ismételgetése, a mesélés és bábozás. Megpróbálkoznak új mesék kitalálásával, az általunk kezdett, kitalált mese befejezésével, a már ismert mesék átalakításával. A mesék cselekményét szívesen fejezik ki mozgással, vizuális technika alkalmazásával képi úton is. Albumot készítünk a tanult versekről, mesékről. A hallott élményhez társuló vizuális élmény lehetőséget ad az ismétlésre, az élmények felelevenítésére. A meseszereplők jellemző tulajdonságai alapján olyan közmondásokat keresünk, melyek megerősítik az erkölcsi tulajdonságokat. Az önálló kezdeményezéseket, a "színház" berendezését, szerepek kiosztását, a mesék szabad megjelenítését támogatóan ösztönözzük. A mindennapokban és ünnepeken, a különböző események alkalmával a nagyobb gyermekekkel gyakran bábozunk, dramatizálunk a kisebbeknek. Az ismert és kedvelt meséket a kisebbek fokozatos bevonásával is próbáljuk megjeleníteni, ily módon ők is aktív részeseivé válhatnak e tevékenységeknek. Óvodánkban a nagyobb gyermekek rendszeres könyvtárlátogatása, az irodalom iránti érdeklődés, az olvasóvá nevelés fontos eszköze. A szülők figyelmét ráirányítjuk a rendszeres mesélés, az élőszó, a beszélgetés fontosságára.

88


A beszédkészség fejlesztése: A mese, vers, bábozás, dramatizálás a nyelvi képességek fejlesztésének hatékony eszközei, hozzájárulnak a tiszta beszédhallás, helyes ejtés, nyelvtanilag megfelelő beszéd kialakulásához. E folyamatban fontos szerepet tölt be a felnőttek fejlesztő mintát nyújtó beszédviselkedése. A versek, mesék bőséges tárházai az érdekes új fogalmak megismerésének. A fogalmak tartalommal telítésével gyarapodik a gyermekek aktív és passzív szókincse. A dramatizálás, bábozás a gyermeki szabad önkifejezés kibontakozásának kitüntetett lehetőségei, alkalmat teremtenek az összefüggő beszéd és párbeszéd gyakorlására, a nyelvi emlékezet és gondolkodás fejlődésére. A fejlődés eredménye óvodáskor végén: • A gyermekek szívesen hallgatnak és ismételnek verseket, mondókákat, várják és igénylik a mesemondást. • Az ismert mesemotívumok bábozása, dramatizálása kedvelt tevékenységük. • Megjegyeznek 10-14 mondókát, 6-8 verset, 15-20 mesét. • Meséket, egyszerű történeteket kitalálnak, mozgással és beszéddel megjelenítik.

4.4. Ének, énekes játékok, gyermektánc, zenehallgatás Alapvető célunk: • Közös éneklés, közös játék örömének megéreztetése, hogy azon keresztül formálódjon a gyermekek zenei ízlése, esztétikai fogékonysága. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket. Feladataink: • A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és képesség-szintnek megfelelő összeállítása, amely elősegíti a gyermekek zenei képességeinek (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakítását. • A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása. • A tevékenység szervezeti formáinak kialakítása. • A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése. A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és képesség-szintnek megfelelő összeállítása: Programunk Kodály Zoltán és Forrai Katalin által teremtett hagyományokra építi a zenei nevelést. A zene hatása olyan emberformáló erő, amely kihat az egész személyiségre. Az értékes zene fogékonnyá teszi az embert a szép befogadására, formálja ízlését és emberi magatartását. Elsősorban a néphagyomány gazdag gyermek és népdalkincséből válogatunk, amelyek természetesen hordozzák magukban a beszéd ritmusát, és megfelelnek az óvodáskorú gyermekek hangterjedelmének. A dalos játékok őrzik a magyar nép szokásait, hagyományos mozgáskultúrájukkal egyben az összetartozás, társas élmény örömét is kifejezik. 89


A mondókák tanításait is nagyon fontosnak tartjuk. Zenei értékük a gyermekdalokéval egyenlő, hiszen a pontos hangzóejtés, valamint a folyamatos lüktetés elősegíti a beszéd fejlődését a szép kiejtést és a jól hangsúlyozott folyamatos beszéd technikájának elsajátítását. Zenei nevelésünkben helyet kapnak az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások, műzenei anyagok és a magyar zenei sajátosságokhoz hasonló más népek gyermekdalai. Ezeket főként ünnepeink színesítésére tanítjuk óvodásainkkal. Nagy hangsúlyt fektetünk a zenehallgatásra, hiszen az a célunk, hogy a gyermekek figyelmét a dal, az ének, a hangszer játék szépségével lekösse, és a zene türelmes, figyelmes hallgatására, élvezésére szoktassa. A jól megválasztott zenehallgatás a kezdeti zenei ízlésformálás miatt is jelentős. Mivel óvodapedagógusink zeneileg jól képzettek, így zenehallgatási anyagként többszólamú dalokat, ill. hangszerrel kísért éneklést is beiktatunk. Évszakonként megrendezésre kerülő mini "hangversenyt" rendezünk zeneiskolások bevonásával, így a gyermekek közvetlen kapcsolatba kerülnek az élő zenével. A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása: 3-4 éves korban elsősorban ölbeli játékokkal ismertetjük meg a gyermekeket. Ezt nagyon fontosnak tartjuk, hiszen a játékok során létrejött személyes testi kontaktus az anya - gyermek kapcsolat évszázados hagyományait eleveníti meg. A szeretet kapcsolat, a biztonságérzet kialakításának fontos láncszeme a tapintásos kontaktussal összehangolt zenei élmény, amely az arc-simogatókkal, kéz - ujj játékokkal, lovagoltatókkal jól megvalósíthatók. Kiscsoportban a mondókázást, az egyszerű hangból álló dalos játékokat végigkíséri az egyenletes lüktetés játékos mozdulatokkal való érzékeltetése. Már ebben az életkorban is megfigyeljük a környezet hangjait, a csendet, az egymástól eltérő hangokat, a zörejeket. Megismerkednek 1 - 2 dallamjátszó hangszer hangjával. Játékhelyzetekben észreveszik a halk - hangos közötti különbséget és azt, hogy vannak magas ill. mély hangzások. A zenehallgatásra szánt dalok szövege egyszerű, érzelemre ható, hangzásával keltse fel a gyermekek érdeklődését. 4-5 éves korban még mindig jelentős szerepe van az ölbeli játékoknak, amely a gyermek - felnőtt bensőséges kapcsolatát mélyíti. A mondókák ritmusa változatosabb lehet, próbálgathatják a negyed, nyolcad ritmusképeket, illetve a fejlettebb gyermekek a szinkópát is. Az egyenletes lüktetés mellett a mondókák, dalok ritmusát is érzékeltetjük. A ritmusképzést kérdés - felelet játékokkal, ritmusmotívumok ismételgetésével, a motívumhangsúly kiemelésével bővítjük. A meglévő ritmushangszereket saját készítésűekkel egészítjük ki, ezekkel kis "ritmuszenekart " alakítunk, így színesítjük a mondókázást, éneklést. A dalok hangkészlete bővül, 5-6 hangból álló, változatosabb mozgást igénylő játékokat tanítunk. Lehetőség nyílik a térformát fejlesztő /csigavonal, hullámvonal/, ill. szerepcserére épülő dalos játékok elsajátítására is. 4-5 új mondóka és a 12-15 új gyermekdal magtanulása mellett ismételgetjük a 3-4 éves korban elsajátított anyagot is. A zenei hallás fejlesztése érdekében változatosabb formában érzékeltetjük a halk hangos, ill. a magas - mély közötti különbséget. A mechanikus felismeréstől fokoza90


tosan jutnak el a térben való kifejezésig. Belső hallásuk fejlődésével képessé válnak dallammotívumok visszaéneklésére, dallambújtatásra. A zenehallgatásra szánt dalok témája sokszínűvé válik, de megmarad a gyermekek érdeklődésének megfelelő témakörnél /állatok, évszakok/. Az 5-6 -7 éves gyermekek befogadó készsége lehetővé teszi a mondóka és dalanyag bővítését. Ebben az életkorban tanuljanak meg 7-8 új mondókát, 15-18 dalos játékot és 3-4 alkalomhoz kapcsolódó műdalt. Jól segíti az előző években tanult anyag felidézését a zenesarokban elhelyezett szimbólumfal, amelyre a gyerekek maguk által kitalált jelképei kerülnek az adott dallal vagy mondókával kapcsolatban. A mondókák, dalok ritmusa bővül a szünettel és a szinkópával, amelyet tapssal, egyéb mozdulattal érzékeltetünk. Az előző években gyakorolt ritmusfejlesztő játékok kiegészülnek a motívumhangsúly kiemelésével és a motívumok hosszának érzékeltetésével. A ritmusfejlesztés eredménye, hogy a gyermekek képessé váljanak egyénileg ill. kisebb csoportokban az egyenletes lüktetés és a mondóka - dalritmus összekapcsolódására. Párbeszédeket találnak ki, ezeket változatos ritmusban adják elő. Felhasználják környezetük tárgyait ritmuszenekar alakítására. A dalokhoz kapcsolódó játékok mozgásanyaga szabálytudatuk fejlődésével egyre bonyolultabb lesz. Egyszerű tánclépéseket utánoznak, párcserés, kapus, hidas, sorgyarapító, fogó játékokat játszanak. Ezek a mozgásformák a korosztály néptáncának is tekinthetők. Kreativitásuk fejleszthető az egyes dalokhoz kapcsolódó játékok megváltoztatásával. A zenei hallást fejlesztő fogalom párokat /pl.: halkabb - hangosabb éneklés/ kapcsolják össze tempóváltoztatással vagy dallambújtatással. Ebben az életkorban már vállalkozzanak az egyéni éneklésre is. A gyermekek önállóan is kezdeményeznek énekes játékokat. Valamennyi korcsoportban építünk a gyermekek önálló, spontán kezdeményezéseire, az énekes játékok, a ritmusképzés, a hallásfejlesztés területén. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása: A zenei nevelés szervezeti formája is kötetlen és kötött jellegű. A zenei képességfejlesztő játékokat kötetlen jelleggel mikrocsoportos formában szervezzük, így eredményesebben fejleszthetjük a gyermekek egyéni képességeit. Az énekes játékokat minden nap ugyanabban az időben tartjuk: a délelőtti levegőzés előtt. Lehetőség szerint a szabad levegőn tartózkodva, de új dal tanulása esetén vagy rossz időjárási viszonyok között a csoportszobában maradunk. Az együttjátszás, éneklés, mozgás jelentős közösségformáló erő. Zenehallgatás ideje és gyakorisága nem meghatározott, és egyéb tevékenységekhez is kapcsolódhat. Célunk, hogy minél többször, változatos módon juttassuk a gyermekeket zenei élményekhez. Felvettük a kapcsolatot a városunkban működő zeneiskola hallgatóival, akik rövid, évszakhoz kapcsolódó mini hangversennyel örvendeztetik meg óvodásainkat.

91


Beszédkészség fejlesztése: A mondókák, énekes játékok gyakorlása, ismételgetése elősegíti a gyermekek pontos, szép kiejtését, artikulációját. A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének utánzása éreztesse meg a nyelv kifejező erejét, szépségét. A dalokban megjelenő régies kifejezések, szófordulatok épüljenek be a gyermekek szókincsébe. A fejlődés eredménye óvodáskor végén: • A gyermekek örömmel játszanak énekes játékokat. • Vállalkoznak önállóan is mondókázásra, éneklésre. • Ismerjék fel az egyenletes lüktetés és a ritmus különbségét. • Különböztessék meg a zenei fogalom párokat. • Rögtönözzenek ritmust, mozgást, dallamot. • Ismerjék és gyakorolják a gyermektánc alaplépéseit. • Élvezettel hallgassák az óvodapedagógus énekét, hangszeres játékát. • Ismerjék fel környezetük hangjait, ill. néhány közismert hangszer hangját /furulya/.

4.5. Rajz, mintázás, kézi munka Alapvető céljaink: • A gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi, téri szabad önkifejezése. • A gyermekek tér-forma-szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása az ábrázolás különböző fajtáival, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, a tárgyi környezettel. Feladataink: • A gyermekek igényének alakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. • A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. • Az eszközök használatának, a különböző anyagoknak, az ábrázolás technikai alapelemeinek és eljárásainak megismertetése a gyermekekkel. • A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek, s azok lehetőségének biztosítása. • A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása. • Beszédkészség fejlesztése. A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése: Csoportjaink belső megjelenésükben tükrözik az évszakokat, tárgyai, dekorációi mértéktartóak, ízlésesek, színviláguk harmonikus. Az ábrázolás alkotó tevékenységeihez "műhely" hangulatú légkört teremtünk. Megfelelő méretű és minőségű eszközöket biztosítunk. Fontosnak tartjuk, hogy a csoportszobában megfelelő hely legyen az alkotó- alakító tevékenységekhez. Nyugodt légkörben tudjanak bekapcsolódni a tevékenységbe, ahol elegendő idejük van az alkotáshoz. Az eszközöknek állandó helye van, ahol a gyerekek elérik. 92


Megtanítjuk őket a különböző eszközök biztonságos használatára. A mindennapi szabad játékban is biztosítjuk a festéshez, rajzoláshoz, mintázáshoz, szövéshez, hajtogatáshoz, ragasztáshoz a feltételeket. A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek lehetőségének biztosítása: Az óvodánkba kerülő 3-4 éves gyermekeknek biztosítjuk, hogy játékosan ismerkedjenek meg az anyagokkal, eszközökkel és a különböző technikákkal. Elindítjuk az esztétikai érzékenység és értékelő képesség kialakulását. A gyermekek érdeklődését felkeltjük az ábrázolási tevékenység iránt. Egyéni képességbeli különbségeket figyelembe vesszük, sokféle lehetőség közötti szabad választással eljuttatjuk a képi plasztikai önkifejezés örömének átéléséhez. Segítjük a gyermekek képalakító képességét a zárt elrendezéstől, a képelemek, a részformák elemeinek egymáshoz rendelésével. Felfedeztetjük a különböző tárgyak formáit, alakzatait, megismertetjük a gyerekeket az anyagok alakíthatóságával. Esztétikai- ízlésformáló munkánkat a kialakított "ovigaléria" segíti. Az ovigalériában a gyermekek megcsodálhatják a művészetek különböző területeit bemutató alkotásokat, festményeket, szobrokat, textilmunkákat, népművészeti alkotásokat. Segítjük a gyermekek szépség iránti vonzódását, gazdagítjuk esztétikai élményeiket, érzésüket. Megtanítjuk, hogyan kell óvni, félteni, megbecsülni művészi értékeinket, hogyan illik viselkedni a galériában. Lehetőséget teremtünk az alkotókkal való találkozásra, mellyel gyermek közelibbé tesszük a művészt és alkotását is. A gyermekek műalkotásokkal való találkozását előkészítjük a közvetlen és távolabbi környezetünkben látható esztétikai jelenségek megfigyelésével. / évszakok színei, színfoltok a növény- és állatvilágban, a természetes anyagok szépsége, kedvenc helyünk, szép épületeink, óvoda udvarunk/ Gyönyörködünk saját és egymás alkotásaiban, beszélgetünk róla, megmutatjuk a szülőknek. A kisebbek építés, firkálás, gyurmázás közben ismerkednek az anyagokkal, eszközökkel, a technikai kivitelezéssel, színre, formára vonatkozó tapasztalatokat szereznek, tájékozódnak a kép síkján. Saját képi motívumaikat gyakran ismétlik, variálják, képeket készítenek érdeklődésük, kedvük szerint emlékképeik, képzeletük szerint. Az agyagozás és könnyen megmunkálható anyagok használata során tapasztalatokat szereznek azok alakíthatóságáról, formákról, benyomásaikat szóban is elmondják. Az építés, térbeli rakosgatás a különböző tárgyak formáival, alakzataival való ismerkedést segítik. E tevékenység közben fejlődik a gyermekek téri tájékozódása, formaérzékenysége, alkotókedve és társaival való együttműködése is. A 4-5 évesek alkotó-alakító tevékenységét bővítjük a szükséges eszközökkel: ceruzákkal, krétával, filc- és rostironokkal, fapálcákkal, különböző vastagságú ecsetekkel, spárgával, fonallal, textillel és termésekkel. Segítjük őket, hogy az ember ábrá93


zolást a környezetről, a tárgyakról, cselekményekről szerzett ismereteinket saját elképzelésük alapján jelenítsék meg. A szándékos képalakító tevékenységüket erősítjük az élményeikhez kapcsolódó megfelelő témákkal és technikai lehetőségekkel. Játékukat maguk által készített eszközökkel bővítik, ösztönözzük őket, apró, esztétikus ajándék készítésére. Az 5-6-7 éves gyermekek a megismert eszközöket, technikákat bátran használják a képalakító tevékenységükben. Több alkalommal készítünk közös kompozíciókat. Témáikban megjelenítik saját élményeiket, a mesékről, dalokról, ünnepekről, és különböző eseményekről. Ötleteinkkel segítjük őket a játékok, bábok és különböző kellékek készítésében. Emberábrázolásukban egyre kifejezőbb a részformák és egyszerű mozgások jelzése. Plasztikai alkotásaik finomabb kidolgozásúvá válnak, a forma és főbb tagoltság egyéni érzékeltetésével. Az elkészített figurákat téri kompozícióba rendezik, és ehhez felhasználják az összegyűjtött terméseket, ágakat, leveleket. Különféle anyagokból térbeli elrendezéssel építményeket, formacsoportokat hoznak létre, nagyobb térben, nagyobb méretű elemekből is kialakítanak térrészeket. Az építőjátékok változatos alkalmazása mellett kreatívan felhasználják a különböző méretű és formájú berendezési tárgyakat, a maguk készítette figurákat. E tevékenységek során tapasztalatokat szereznek az egymásra rakott formák egyensúlyi viszonyairól, az alátámasztási, befedési lehetőségekről, a tárgyak térbeli helyzetéről, a formák egymáshoz rendelésének egyszerűbb és bonyolultabb viszonyairól. Játékunkhoz kellékeket, ünnepekre ajándékokat, díszeket készítenek, a szerkesztés, barkácsolás eszközeinek, a kézimunka és ábrázolás technikájának együttes használatával. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása: Az alkotó-alakító tevékenység a mindennapi játékban egyénileg, párban, kis csoportokban megjelenő játékfajta. Hetente egy alkalommal mikrocsoportos formában szervezünk tudatosan irányított tevékenységet. Ebben a szervezeti formában biztosítjuk az egyéni segítségnyújtás lehetőségét, ahol minden gyermek megalkothatja az ajánlott eszközökkel képi- plasztikai elképzeléseit. Olyan légkört biztosítunk, amelyben a gyermekek szívesen bekapcsolódnak a munkába, s az elrontott, sikertelen lépéseiket minden lelki feszültség nélkül javítják, vagy elölről kezdik. Megjelenítik saját egyéniségüket, fantázia és élményvilágukat, érzelmeiket, vágyaikat. A családok felé folyamatosan közvetítjük az ábrázolási lehetőségek biztosításának fontosságát, a kész alkotások elismerésének, megbecsülésének személyiségfejlesztő hatását. A beszédkészség fejlesztése: A gondolkodás, a szóbeli és ábrázoló kifejezőképesség az egyes gyermeknél különböző szinten állhat, de a kifejezésben e két képesség segíti egymást. Ösztönözzük a tevékenységekhez és azok tartalmához kapcsolódó beszédet, elősegítjük a gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség sokoldalú fejlődését. 94


A beszéddel kísért ábrázolási tevékenység, az eszközhasználat és technikák módjának közlése, ezek megértése, a térbeli, formai képzetek, arányok, irányok nyelvi kifejezésének gyakorlása segíti a beszédfejlődést, bővíti a nyelvhasználat területeit. A fejlődés eredménye óvodáskor végén: • Fokozott önállósággal használják a megismert technikákat, eszközöket. • Képalakításban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, megfigyeléseiket, elképzeléseiket. • Alkotásukra, emberábrázolásukra részletező formagazdagság jellemző. • Plasztikai munkáik változatosak, egyéniek. • Építésben, téralakításban ötletesek, együttműködőek. • A színeket ismerik, kedvenc színeiket alkalmazzák. • Saját és közösen készített kompozíciókról, műalkotásokról beszélnek, véleményt nyilvánítanak. • Ismerik a síkbeli irányokat, a megfelelő ceruzafogást és vezetést. • Örülnek egyéni és közös kompozícióiknak. • Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne. • Önállóan és csoportosan is készítenek játékokat, ajándékokat, kellékeket. 4.6. A mozgás, mozgásos játékok Alapvető céljaink: • A gyermekek természetes, harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. Cél továbbá a gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. Feladataink: • A mozgás feltételeinek biztosítása. • A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása. • A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének kielégítése érdekében. • Anyanyelvi nevelés: szókincsbővítés – a mozgáshoz kapcsolódó speciális kifejezések megismertetése, gyakorlása. A mozgás feltételeinek biztosítása: A tornát, játékos mozgásokat, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeket a teremben és szabad levegőn, eszközökkel vagy eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján – az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve – minden gyermek számára biztosítjuk. Mozgásra inspiráló, biztonságos udvari játékszereket, tiszta környezetet, szabad füves és szilárd burkolatú felületet, megfelelő időt biztosítunk a természetes és szervezett mozgásra. Száraz időben kora tavasztól késő őszig a szabadban mozognak óvodásaink. A közelebbi és távolabbi környezetünkben szervezett kirándulások, kerékpáros közlekedés szélesítik a mozgáslehetőségek körét. 95


A különböző életkorú gyermekek az udvaron közösen játszanak, így nagyon fontos az együttélési szabályok kialakítása és betartatása. A nagyobbak segítsék, óvják a kicsiket, türelmesen várják meg míg sorra kerülnek egy-egy játékszernél. Mutassák meg nekik, hogyan kell használni a szereket. A szabadban való mozgást kiegészíti télen a szánkázás, ősszel pedig a vízhez szokatás. Óvodapedagógusaink tudják, a balesetektől nem félni kell, hanem megelőzni azt. Ha a gyermekeknek alkalmuk van a szerek kipróbálására, megtanulják azt is, hogyan vigyázzanak magukra, hogyan essenek el, és hogyan kapaszkodjanak. A szereken korlátozás nélkül engedjük őket bátorságuk szerint kísérletezni. A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása: A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató-és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal segítünk elő. Ezzel biztosítjuk a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező hatását egymásra. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazásai kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítjük az irányított mozgásos tevékenységekkel. A komlex testmozgásokat beépítjük az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, amelyek együtt hatnak a gyermek személyiségének - a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás - fejlődésére. A spontán - játékban, azon belül a szabad játékban - megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk. Törekszünk a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. Az óvodás gyermekek mozgásos tevékenységét, mozgásos játékát a gyermekek általános fejlettségéhez, a csoport összetételéhez, a fejlődés üteméhez igazodva tervezzük meg. Ügyelünk a mozgásos anyag összeállítására, hogy egyenletesen terheljünk minden izomcsoportot. A gyakorlatok nehézségi fokát úgy határozzuk meg, hogy minden gyermek számára elvégezhető legyen, kívánjon meg erőfeszítést, de szerezzen sikerélményt, végezzék örömmel, felszabadultan. Növelje önbecsülésüket, neveljen a társak tiszteletére, elfogadására. A 3-4 éves gyermekek mozgástevékenységének alapvető eleme a nagymozgások fejlesztése. A szabadban történő kötetlen futkározások után, fokozatosan alakítunk ki olyan helyzeteket, ahol egymáshoz alkalmazkodva kell mozogniuk. Először a menetirányban történő futást tanítjuk meg valami körül, mellyel kialakítjuk az együttmozgáshoz szükséges alapvető szabályokat, az egymáshoz való alkalmazkodást. Ez96


után következik a térben, síkban elhelyezett akadályok kikerülése, le és fellépés, beés kilépés. Az akadályok méretét a gyermekek fejlettségéhez méretezzük. A kúszásra, csúszásra, mászásra, egyensúlyozásra a szabadban és a csoportszobában egyaránt megteremtjük a feltételeket, gyakran alkalmazunk olyan mozgásos játékokat, melyekkel a törzsizomzat és az egyensúlyérzékük fejleszthető. A talajtorna elemei közül a test hossztengely körüli gurulását tanítjuk. Megismertetjük az egyszerű mozgásokat, ugrásgyakorlatokat előkészítő mozgásformákat: szökdelés, fel-lelépés, ugrás, támaszugrás talajon. A kézi szerek közül elsősorban a babzsákot használjuk, mert fogása biztonságos, alkalmas egyszerű dobásgyakorlatok végeztetésére - kétkezes alsó, felső dobás, csúsztatás. Év vége felé a labdagyakorlatokat is beiktatjuk /gurítás, feldobás, léglabda leütés, elkapás/. Mivel a kisgyermekek elsősorban mintakövetés útján tanulnak, nagy hangsúlyt fektetünk az óvodapedagógus gyakorlatbemutatásának pontosságára, esztétikumára. A bemutatást magyarázattal kombináljuk, hogy a látási és hallási érzékletek együttesen segítsék a gyakorlat elvégzését. Az együttmozgás örömét azzal fokozzuk, hogy gyakorlatvezetésünk mindig játékos utánzáson alapul. Módszerünk közül kiemelt szerepet kap a buzdítás, dicséret, melylyel ösztönözzük a gyermekeket a mozgásos játékok elvégzésére. A mindennapos mozgásokban a lábboltozat erősítő és tartásjavító gyakorlatokat is végeztetünk. A fejlődés eredményét évente regisztráljuk /lábnyomat/. A 4-5 éves gyermekek mozgásában még mindig a nagymozgások fejlesztésére helyezzük a fő hangsúlyt. Nagyon sok, a testrészek összehangolt működését segítő játékot, játékos gyakorlatot végeztetünk. A jobb-bal kéz és irány megkülönböztetésére csuklópántot alkalmazunk. Az irányított mozgásos játékban megjelennek a futásgyakorlatok különböző fajtái /futás, közbe jelre feladattal, tárgyhordozással, akadályok leküzdésével, versenyfutás/. A futójátékok alkalmat teremtenek az egyéni versengésekre, ki a gyorsabb, kitartóbb, ügyesebb, kinek gyorsabb a reagáló képessége. A kiscsoportban tanult mozgásgyakorlatok kiegészülnek a mélyugrással, célba ugrással, és a szökdeléssel egy lábon és páros lábon. A mozgás technikájának elsajátítása után ez a mozgásforma is alkalmas a versenyjátékra. A dobásgyakorlatok során próbálják a vízszintes és függőleges célba való dobást, babzsákkal és labdával egyaránt. A labdát, mint játékszert a szabadban állandóan biztosítjuk a gyermekek számára. Az udvar gyepén focizhatnak, a szilárd burkolaton kosárpalánkra célba dobhatnak, léglabdával egymásnak guríthatnak, dobhatnak. Megismertetjük a különböző méretű és anyagú labdák tulajdonságait, melyiket milyen játékfajtára célszerű használni, megismertetünk egyszerű játékszabályokat, alakítjuk a versenyszellemet, a győzelem és a vereség elviselésének képességét. A társas gyakorlatokat a kiscsoportban elsajátított gyakorlatokra alapozva továbbfejlesztjük, a körülmények változtatásával /rézsútos padon mászás, függőleges irányú mászás, tárgyak hordása fejen, háton, hason/. A talajtorna gyakorlatai közül a gurulóátfordulást és a kézállás előgyakorlatát tanítjuk. 97


Az 5-6-7 éves gyermekek mozgása összerendezettebb, sokféle mozgásformát ismernek, amit szívesen és gyakran végeznek, így tovább bővíthetőek a szabály- és szerepjátékok köre. A fő hangsúlyt a finommozgások, a térpercepció fejlesztésére, a testséma alakítására, a szemfixáció, a szem-kéz-láb koordináció fejlesztésére helyezzük. A nagymozgásokról áttérünk a finomabb mozgások gyakoroltatására. A kézi szerek közül használtatjuk a szalagokat, botokat, labdákat. Az irányított mozgásos tevékenység során a futás feladataiban megtanítjuk a futást tempóváltoztatással és a belegyorsuló futást. A futó-fogójátékok körét tovább bővítjük, szabályait bonyolítjuk, az egyéni versengések mellett megjelenik a sorverseny, küzdelem a csoportok között. Sorozatugrásokkal ismerkednek meg különböző magasságú, távolságú akadályokon át. Gyakorolják néhány lépés nekifutással a távol és magasugrást. A labdagyakorlatok mellett, egyéb mozgásformákat is gyakoroltatunk párban, a mozgás összehangolásának fejlesztése céljából. A talajtorna elemeit a nagycsoportban változatos formákban gyakoroltatjuk, egyre nehezítve a körülményeket. Végeztetjük a kézállás előgyakorlatát. Udvarunk burkolata és játékaink a mozgás végtelen lehetőségét kínálják a gyermekeknek minden évszakban. Legfontosabb feladatunknak tartjuk, hogy megszerettessük a mozgást, leljék benne örömüket, legyenek büszkék a teljesítményükre. A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének kielégítése érdekében: A gyermekek irányított mozgásfejlesztését a kötelezően szervezett, heti egy alkalommal sorra kerülő testnevelés foglalkozáson végezzük. A mindennapi mozgás formája lehet: futás-kocogás, zenére végzett ritmusos mozgás, futó-, fogó,- versenyjátékok. A nagycsoportosok és középső csoportosok szervezett mozgása kiegészül az ősz elejére tervezett vízhez szoktatással. A mozgás helye lehet a csoportszoba, az udvar, Tisza-part, parkok. Törekvésünk, hogy amikor az időjárás engedi, a szervezett mozgásokat a szabadlevegőn végezzék a gyermekek, fokozva a levegő edzőhatását. A mozgások irányítása a játékos utánzáson át, az ütemezéssel végeztetett gyakorlatvégzésig terjed, a gyermekek életkorának megfelelően. A gyakorlatvégzés pontosságát, esztétikumát, az érdeklődés fenntartását biztosítjuk azzal, hogy az óvodapedagógusok együtt mozognak a gyermekekkel. Az udvaron a gyermekek igénye szerint szervezünk énekes-mozgásos, ügyességi játékokat, melyekben a különböző korcsoportos gyermekek együtt vehetnek részt. Udvari játékeszközeink és az óvoda szomszédságában lévő játszótér a szabad mozgás lehetőségét maximálisan biztosítják. Beszédkészség fejlesztése: Az óvodapedagógusok a feladatokat érthető artikulációval, pontosan megfogalmazva adják meg. A mozgásformák meghatározása során alkalmazott kifejezésekkel bővül a gyermekek szókincse, értelmi képességeik fejlődnek.

98


A fejlődés eredménye az óvodáskor végén: • A gyermekeknek örömöt, sikerélményt okoz a mozgás, kitartásra, erőfeszítésre készteti őket. • A gyermekek nagymozgása, finommotorikája kialakult, egyensúlyérzékelésük biztos, mozgásuk összerendezett. • Ismerik a téri irányokat, tudnak a térben tájékozódni. • Ritmusérzékük fejlett, tudnak ütemtartással végezni gimnasztikai gyakorlatokat. • Gyakorlatvégzésükben törekszenek az esztétikus, pontos kivitelezésre. • Szabálytudatuk, versenyszellemük kialakult. • Szeretnek futni, képesek 50-100 métert kocogni. • Tudnak labdát vezetni. • Célra dobnak egykezes felső dobással. • Az ugrásokat talajra érkezéskor fékezni tudják. 4.7. A környezet tevékeny megszerettetése Alapvető céljaink: • A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti - emberi - tárgyi világ értékei iránt. • A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér - és síkbeli szemléletének alakítása. Feladataink: • A 3 - 6 - 7 éves korban tervezhető hagyományos és helyi tartalmak összeállítása a környeztük értékeinek felfedezése érdekében. • A tevékenység differenciált szervezeti formáinak megteremtése. • A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat- és ismeretszerzés során. • A gyermekek önálló véleményalkotásának, döntési képességei fejlődésének elősegítése a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A 3 - 6 - 7 éves korban tervezhető hagyományos és helyi tartalmak összeállítása a környeztük értékeinek felfedezése érdekében: Óvodánk helyi sajátosságai a környezet megismertetésére megszerettetésére: közel van a Tisza-part, sok parkosított terület van a környéken, kisétálhatunk a kiserdőbe, óvodánk főútvonal mellett helyezkedik el, elérhető távolságban vannak a közintézmények, gyárak, üzemek, boltok, családi és társasházak épültek városunkban stb. Ezek a lehetőségek meghatározzák az óvodánkban folyó környezeti nevelést. Évszakhoz kapcsolódóan tervezzük meg a megfigyelések tartalmát, de beépülnek a társadalmi környezettel kapcsolatos témakörök is. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a környezetvédelemre és az egészségvédelemre. A novembert egészségnevelési hónapnak tekintjük. Ennek keretében megismertetjük a gyermekekkel, és a szülőkkel az egészséges táplálkozást, zöldség és gyümölcssalátákat készítünk, rostokban gazdag, fehérjedús termékeket fogyasztunk. 99


Gyermekorvos, fogorvos, védőnő tart előadást a betegség megelőzéséről. Fogászati szűrésre visszük óvodásainkat. A gyermekekkel közösen tartjuk rendben az óvoda udvarát, gereblyézünk, összeszedjük az elhullott szemetet. Ősszel "avartanyát" készítünk bogaraknak, süniknek, hogy a hideg telet átaludhassák. Differenciált formában megszervezzük az Állatok Napját /október 4./, a Madarak, Fák Napját, a Víz Világnapját, és a Föld Napját / Tél elején madáretetőket helyezünk a csoportszobák ablaka elé, folyamatosan gondoskodunk a telelő madarainkról. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek birtokába jutnak a gyermekek, amelyeket majd tevékenységeikben alkalmazni tudnak. Felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és térbeli viszonyokat: alakul ítélőképességük, fejlődik tér,- sík és mennyiségszemléletük. 3-4 éves korban elsősorban az óvoda közvetlen környezetével ismerkednek a gyermekek. Felfedezik az óvoda helyiségeit, udvarát, kapcsolatot teremtenek a felnőttekkel, saját, és más csoportba járó társaikkal. Rövid sétákat tesznek az óvoda környékén, közben megfigyelik az évszakok szépségét, színeit, jelenségeit, tapasztalják az időjárás változásait. Megcsodálják a virágokat, növényeket. Mivel óvodánk mögött gesztenyefasor húzódik, így szívesen gyűjtögetnek terméseket. Az összegyűjtött "kincsek" /színes levelek, tollak, kavicsok, gallyak stb./ a csoportszobában lévő természetsarokba kerülnek, ahol bármikor megfoghatják, rakosgathatják, felhasználhatják játékukban. Közben az óvodapedagógusok rövid beszélgetéseket kezdeményeznek a környezetben látható formákról, nagyságbeli, mennyiségi fogalmakról. Babaszobai játék során beszélgetnek a család tagjairól, hangsúlyozottan az összetartozás fontosságáról. Jó lehetőséget biztosít a babaszobai játék a testrészek megnevezésére /babafürdetés/, az érzékszervek fontosságának bemutatására. Játék során tapasztalatokat szereznek a gyalogos közlekedés alapszabályairól. Megnevezik a közúti járműveket. Közvetlen tapasztalatot szereznek néhány ház körül élő állatról. Diafilmek, videofelvételek segítségével megismerkednek olyan vadállatok életével, amelyekről a mesékben már hallottak. Lehetőség szerint már ebben az életkorban is tervezünk félnapos autóbuszos kirándulást közeli állatkertbe, erdőkbe. 4-5 éves korban a tapasztalatszerző séták ideje hosszabb lesz, a megfigyeléseket néhány perces beszélgetés előzi meg. Ennek az a célja, hogy a gyermekek tudatosan figyeljék környezetüket, önállóan is vegyenek észre jelenségeket. Megfigyeljük az évszakok változásait, összefüggést keresünk az időjárás és az emberek, állatok, növények élete között. Egyszerű ok- okozati összefüggéseket fogalmazunk meg. A terméseket gyűjtögetés után felhasználják játékukban. Színes képeket keresgetnek az évszakokkal kapcsolatban. Ezeket közösen albumba rendezzük, és a természetsarokba tesszük. Megismerkedünk az évszakokra jellemző gyümölcsökkel, zöldségfélékkel. Elsétálunk a piacra, ahol a gyermekek tapasztalatot szereznek a vásárlás menetéről. Menynyiségeket, számosságokat figyelnek meg, alak, szín, méret közötti azonosságokat, különbségeket tudatosítunk. 100


Bővítjük ismereteiket a családról. Fényképeket nézegetünk, közben megnevezik családtagjaikat, beszélnek otthonukról. Ellátogatunk az orvosi rendelőbe, gyógyszertárba, beszélgetünk a betegségmegelőzésről /érzékszervek védelme/. A közlekedés témakörét bővítjük néhány közlekedési tábla megismerésével. Kisétálunk a vasútállomásra, beszélgetünk a vasúti személy- és áruszállításról. Folyamatosan gyakoroljuk a gyalogos közlekedés szabályait. Tél végén ágakat rügyeztetünk, magvakat csíráztatunk. Változó fejlődési feltételek mellett végzünk hajtatást /pl.: az egyik cserépbe helyezett magokat nem locsoljuk/. Ház körül élő állatok életével ismerkednek a gyerekek, hasznosságukat is megbeszéljük. 5-6-7 éves korban egy-egy témához kapcsolódóan hosszabb megfigyelési sétákat végzünk. Ezeken a „kis kirándulásokon" megcsodáljuk a természet színárnyalatait, a fák, növények alakját, nagyságát, stb. Kedvükre bogarászhatnak, gyűjtögethetnek, nagyítók segítségével figyelhetik a bogarak, rovarok, növények részeit, mozgását. Ráirányítjuk figyelmüket a környezetszennyezés pusztító hatására. A gyűjtögetett kincseket önálló szempontok szerint válogatják, hasznosítják, majd elhelyezik a természetsarokban. Ide kerülnek a csíráztatott magvak, rügyeztetett ágak is. Egyszerű kísérleteket végzünk növényekkel, vízzel, levegővel, okozati összefüggéseket tudatosítunk. Megismerkednek a napszakok elnevezésével, és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységekkel. A könnyebb rögzítés érdekében napszaktáblát is elhelyezünk a csoportszobában, amelyet a gyerekek maguk is kezelhetnek. Lehetőség szerint ellátogatunk néhány szülő munkahelyére /Tisza Cipőgyár, Kenyérgyár, Tehenészet/, ahol tapasztalatokat gyűjtenek a munkafolyamatokról, a munkavégzés fontosságáról. Minden évben iskolalátogatást végzünk, ilyenkor az óvodásaink tevékeny részeseivé válnak egy-egy iskolai órának. Ellátogatunk a Városi Művelődési Központ és Könyvtár rendezvényeire, kiállításokat, tárlatokat tekintünk meg, a könyvtárban tapasztalatokat szerzünk a helyes viselkedési szokásokról, válogatunk az ismeretterjesztő és mesekönyvek között. Nagycsoportosainkat minden évben Budapestre visszük kirándulni. Az út során rengeteg tapasztalatot gyűjtenek hazánk földrajzi adottságairól, a légi és vízi közlekedésről. Azokat az állatokat, amelyeket eddig csak képről, videóról ismertek, az állatkertben megtekinthetik, esetleg megsimogathatják. Folyamatosan bővítjük ismereteiket a háziállatokkal, élőhelyükkel, hasznosságukkal kapcsolatban.

101


A tevékenység differenciált szervezeti formáinak megteremtése: Minden óvodapedagógusnak feladata, hogy elegendő időt, alkalmat, helyet, eszközöket biztosítson a szervezett és spontán ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. A gyermekek fejlesztése mindhárom korosztály esetében csoportosan, ill. mikrocsoportban történik, közvetlen tapasztalat és élményszerző udvari megfigyelések és séták alkalmával. Hetente egy természeti - emberi - tárgyi - környezeti téma megfigyelését tervezzük. Nagyobb csoportokban a megfigyeléseket rövid beszélgetés előzi meg a témával kapcsolatban. Az ismeretek rendezésére a csoportszobában kerül sor, a válogatások, osztályozások, album összeállítás közben, ill. néhány perces közös beszélgetések alkalmával. A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során: A tapasztalat és ismeretszerzési folyamatokban rengeteg lehetőség nyílik az óvodapedagógusok és a gyermekek közötti személyes beszélgetésekre. Új kifejezések megismerésére is alkalmuk van, amelyek beépülnek beszédükbe, így szókincsük is bővül. Az ok- okozati összefüggések elmondásával nyelvi kifejezőképességük fejlődik. A valós élethelyzetek természetes módon teszik lehetővé, hogy a gyermekek alkalmazzák a helyes köszönést, bemutatkozást, megszólítást, véleménynyilvánítást, a szándékok kifejezését, kérést, tudakolózást, üzenetközvetítést. A fejlődés eredménye óvodáskor végén: • A gyermekek tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, munkahelyét. • Tudják saját születési helyüket, idejét. • Különbséget tesznek az évszakok között, gyönyörködnek a természet szépségeiben. • Képesek néhány okozati összefüggés megfogalmazására. • Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat. Szívesen vesznek részt az állatok védelmében. • Ismerik környezetük növényeit /gyümölcsök, zöldségfélék/ és azok gondozását. • Védik környezetük szépségét, tisztaságát. • Ismerik az elemi közlekedési szabályokat. Megnevezik a szárazföldi, vízi, légi közlekedési eszközöket. • A gyermekek ismerik a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltató üzleteket, esztétikai alkotásokat. • Biztosan mozognak a 10-es számkörben, összehasonlításokat végeznek mennyiség, szín, forma, nagyság alapján. • Kialakul a jobb-bal fogalma, értik az irányokra vonatkozó utasításokat. • Használják a névutókat. • Érthetően, az anyanyelvi szabályoknak megfelelő módon beszélnek.

102


4.7.1. Környezetvédelemre nevelés Célunk: • Gyermekeink természetet szerető, környezetüket védő emberekké váljanak. Feladataink: • A fenntartható fejlődés érdekében a környezettudatos magatartásformák alapozása, alakítása • A természetes és az emberi munka által létrehozott mesterséges környezettel való harmonikus kapcsolat formálása. A környezetvédelmi nevelés egyre nagyobb hangsúlyt kap társadalmi életünk minden területén. Mi pedagógusok is aggódva figyeljük a Földünket, és élővilágát fenyegető veszélyeket. Természetszerető, környezetét védő emberekre van szükség, akik viselkedésükkel, cselekedeteikkel tenni tudnak életterük megóvása érdekében. A környezetvédelmi szemlélet kialakítására legfogékonyabb időszak az óvodáskor. A kíváncsi, mindenre nyitott gyermek a legérzékenyebb a környezetében végbemenő változásokra. Három éves korban kezdjük óvodánkban a környezetvédelmi nevelést, szerves részeként a gyermek óvodai életének. Mivel a 3-7 éves korosztálynál minden területen az alapokat igyekszünk lerakni, idesorolható szinte minden ismeret, mert közvetve vagy közvetlenül a környezetvédelem körébe tartozik (testápolás, egészségünk védelme, táplálkozás, környezet rendje, esztétikuma, növények, állatok, valamint a Föld, Víz, Levegő védelme). A környezetvédelem beépül a nevelés alapvető kereteibe és a gyermekek tevékenységformáiba. A 3-4 éves gyermekek életkori sajátosságaiból adódóan elsősorban a személyükkel és közvetlen környezetükkel kapcsolatos helyes viselkedési módokat alakítjuk. Majd ezekre építve a 4-5 éveseket már közvetlenül bevonjuk környezetük formálásába, érzik munkájuk eredményét és így jobban óvják, vigyáznak rá. 5-6-7 éves korban kialakul igényük környezetükkel szemben. Már önállóan is felfedezik a változásokat. Tevékenyen részt vesznek környezetük alakításában. A felnőttek pozitív példamutatása meghatározó jelentőségű a nevelés folyamatában. A gyermek minden mozdulatunkra, cselekedetünkre érzékeny, figyel és utánoz. Benne él a megismerés vágya, nem lehet közömbös, hogy milyen hatások érik óvodásainkat a természet megismerése során. Legfőbb célunk a környezetbarát, környezettudatos szokások, viselkedési formák alakítása, mert ezek meghatározóak a környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában. Kapcsolatunk a természettel folyamatos, mindent természetes környezetben figyelünk meg, minden időt és lehetőséget kihasználunk a szabadban való tartózkodásra. Környezetvédelmi munkánk tartalma: Év elején a csoportszobák arculatát a gyerekekkel közösen alakítjuk ki, a dekorációk elkészítéséhez lehetőség szerint természetes anyagokat használunk. Munkájuk eredményeképpen jobban óvják, védik környezetüket az év folyamán. Az óvoda udvarát is közösen gondozzuk, szépítjük, locsoljuk a facsemetéket, melyeket együtt ültettünk. Gyönyörködünk a folyamatosan nyíló virágokban. További ismereteket szereznek az egészségvédelmi hónap keretében, melyet minden év novemberében tartunk csoportonként. 103


Lakóhelyünk természeti kincseit felfedezzük, és évszakonként rendszeresen visszatérünk a természet változásainak, szépségeinek megfigyelésére (Tisza-part, parkok). A nagyobb gyermekekkel a Tisza folyó meghatározott partrészét gondozzuk, szükség esetén az egészségügyi szabályokat figyelembe véve megtisztítjuk az odakerülő szeméttől. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekekben kialakuljon a takarékoskodás igénye (víz, villany, fűtés), amelyet személyes példaadással, érthető magyarázattal segítünk elő. Alkalmazzuk óvodai életünk során a szelektív hulladékgyűjtést, amelybe a gyermekeket, szülőket is bevonjuk annak érdekében, hogy már ebben a korai életszakaszban tudatosuljon ennek a tevékenységnek a fontossága. Óvodánk rendelkezik komposztáláshoz megfelelő tárolóval, aminek használatát, hasznát megismertetjük a gyerekekkel, ők is aktívan részt vesznek a komposztkészítés folyamatában. Figyelemmel kísérjük városunk fejlődését, megismerik a nagyobb intézményeket, mely által erősítjük a lakóhelyhez, szülőföldhöz való kötődést. Adottak a lehetőségek, hogy közvetlen tapasztalatot szerezzenek az állatok, növények életmódjáról, fejlődéséről. A szülők biztosítják számunkra, hogy bekapcsolódhatunk az állatok gondozásába. Kirándulások alkalmával olyan állatokról, növényekről szereznek tapasztalatot, melyek közvetlen környezetünkben nem találhatók. A környezetvédelem jeles napjairól megemlékezünk. - Állatok Világnapja - október 4. Ezen a napon még több ismeretet nyújtunk az állatokról. Érzékelik, hogy az állatoknak fontos szerepük van a természetben, ezért ne bántsák, ne tapossák, inkább védelmezzék őket. - Víz Világnapja - március 22. Jó lehetőséget ad az, hogy városunk a Tisza mellett fekszik. Megfigyelhetjük a folyóvíz tulajdonságait, kísérleteket végezhetünk vele. Érzékeltetjük a gyerekeknek, hogy víz nélkül nincs élet. A vízvédelem mellett a levegővédelemmel is foglalkozunk. A levegővel való vizsgálódásra jó lehetőséget adnak a séták, kirándulások városunk azon részén, ahol nagyüzemek találhatók, majd a tiszta levegőjű, parkosított területeken. - Föld Napja - Április 22. Földünk védelméhez kapcsolódnak azok a kísérleteink, ahol földmintákat veszünk és vizsgáljuk a talaj több típusának tulajdonságait. A kerti munka során a termőtalaj tulajdonságai, megmunkálhatósága, vízbefogadó képessége figyelhető meg. Tapasztalatot szereznek a gyerekek arról, hogy a termőtalajban hogyan fejlődnek a növények, fák, bokrok, hogyan élnek a földön és a földben az állatok. - Madarak és Fák Napja - május 20. Télen folyamatosan gondoskodunk arról, hogy találjanak eleséget a cinkék és rigók az óvoda udvarán kihelyezett etetőkben. A májusi ünnepre már költöző madaraink is újra elfoglalják fészküket és így lehetőségünk van megfigyelni érdekes életüket, viselkedésüket, fészekrakó munkájukat.

104


- Környezetvédelemi Világnap - június 5. Tanév végén hosszabb, rövidebb kirándulásokat teszünk, hogy lakóhelyünkön túl is lehetőségük legyen a gyerekeknek a megfigyelésekre, tapasztalatok gyűjtésére. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: • Szeretik a természetet, annak növényeit, állatait és aktívan kiveszik részüket ezek gondozásában. • Szívesen vesznek részt környezetük alakításában. • Életkoruknak megfelelő szinten érzik az élő és élettelen természet védelmének fontosságát és tesznek is érte. • Igyekeznek megfelelni a környezettudatos magatartás szabályainak 4.8.

Munkajellegű tevékenységek

Az óvodások munka jellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsősorban önmagukért, majd a közösségért végzik, kezdetben a felnőtt segítségével, később teljesen önállóan, öntevékenyen. A munka és a munkajellegű tevékenységek sok vonatkozásban azonosságot mutatnak a cselekvő tapasztalással. Alapvető célunk: • A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. Feladatunk: • A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása 3-6-7 éves korban. • Anyanyelvi nevelés: a tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák (udvarias megszólítás, cselekvésre szólítás, utánzásra késztetés, kérés, buzdítás, dicséret verbális kifejezései) gyakorlása, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek megnevezése, mondatba foglalása. Az óvodában végzett munka célra irányuló aktív tevékenység, amit az óvodapedagógus céltudatosan irányít és fejleszt, építve a családból hozott alapokra, ismeretekre. A fejlesztés alapelvei: - önállóan munkát végezni, - másokon segíteni, - másoknak a munkánkkal örömet szerezni, - a közös munka örömének megéreztetése, - saját maguk és társaik megbecsülése és elismerése. Munka jellegű tevékenységeket az óvodai élet teljes rendszerében végeznek a gyermekek, amelyeket nehéz külön választani a tevékenységektől.

105


A munkajellegű tevékenységek végzésénél a következő elveket tartjuk szem előtt: - a munkavégzéshez szükséges eszközök használatára megtanítjuk a gyermekeket, - a munkafolyamatokat megtervezzük, a gyermekekben tudatosítjuk, - csak abban az esetben segítünk a megtanult munkafolyamatban, ha a gyermek kéri, - minden elvégzett munkát értékelünk, magát a tevékenységet emeljük ki, konkrét, reális, vagyis a gyermekeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést adunk. A munkafajták külön-külön is fontos láncszemei nevelési rendszerünknek. Ezek a következők: - A gyermekek saját személyükkel kapcsolatos munkajellegű tevékenysége az önkiszolgálás, amely a munka alapvető fajtája az óvodában. Az önkiszolgáláshoz tartozó munkatevékenységek a testápolással, az étkezéssel, öltözködéssel kapcsolatos teendőkben, az egészségügyi szokásokban jut kifejezésre. Az önkiszolgáló munkában nagy szintkülönbségeket figyelhetünk meg. A csoport nagy része önállóan vetkőzik, öltözik, ruháit összehajtja, cipőiket bekötik, ismerik a tisztálkodás elemi követelményeit. A gyerekek között tevékenykedő óvodapedagógus mindig meg tudja találni a segítség legjobb formáját és legalkalmasabb időpontját. Minden beavatkozási kísérletet azonban jó, ha a gyerekek egymás közti próbálgatása előzi meg, mert egymástól is sokat tanulhatnak. Van, aki az egyik részfeladatot tudja jobban megoldani, van, aki a másikat. Az ellesett mozdulatokat igyekeznek beépíteni saját tevékenységükbe. Ennek ellenére sokszor elkerülhetetlen az óvodapedagógus közvetlen segítsége. - A középső csoportban már kialakul a közösségi munka tudata, megjelenik a naposság. Az önkiszolgáló tevékenységek jó előkészítői a naposi munkának. A gyerekek nagy örömmel végzik a naposi teendőiket, mert látják munkájuk értelmét. Naponta választunk naposokat. Feladatuk: - az asztalok leterítése az abroszokkal - étkezésekhez az eszközökkel megteríteni - kancsókba az ivóvizet bekészíteni - segíteni az étkezés utáni teremrendezésben. Nagycsoportban ezeket a feladatokat bővítettük: - a naposok készítik az asztalra a levest - poharakba öntik a vizet - szalvétatartókat feltöltik szalvétával - kosárból kínálják a kenyeret - étkezés után összehajtják az asztalterítőket, segítenek sepregetni - segítenek port törölni, virágot öntözni. A naposok tevékenységét a csoport bevonásával értékeljük. A naposi munka maradéktalanul betölti személyiségformáló szerepét. - Az élősarok gondozása és a kertben végzett munkák évszakhoz kötöttek, időszakos jellegű tevékenységeket jelentenek. Az általános munkára nevelés feladatain kívül megismerkednek a gyerekek a növények fejlődésével, annak okaival és feltételeivel, az emberi munka szerepével a növények fejlődésében. 106


A kerti munkához tartozik a lehullott falevelek megfelelő eszközzel való gereblyézése, a letörött ágak összegyűjtése, a virágoskert gondozása, az udvar tisztaságának megőrzése. Az élősarok gondozása során rendezgetik, osztályozzák, csoportosítják a gyűjtött terméseket, terményeket. Megismerkednek a befőzés, savanyítás technikájával, a nagyobbak be is kapcsolódnak a munkafolyamatokba, gyümölcsöt, zöldséget mosnak, aprítanak. Ágakat, magvakat hajtatnak, figyelemmel kísérik a folyamatokat. Telelő madarainkról gondoskodnak életkori szinten. - A játékban, tevékenységekben valósulnak meg a csoport mindennapi életével kapcsolatos munkavégzések, amelyeket a gyermekek napi rendszerességgel, folyamatosan gyakorolnak. Babaszobai játék során takarítanak, főznek, mosogatnak, mosnak, vasalnak, rendet raknak. Részt vesznek a játékpakolásban, teremrendezésben. Aki már képes rá összehajtja, megigazítja ágyneműjét. Terítőt, szalvétát hajtogatnak. Vizuális tevékenységek után fejlettség szerint rendet hagynak maguk után. - A megbízatások teljesítése konkrét feladatokat takar, amivel egyes gyermekeket bízunk meg az önálló munkavégzés érdekében. Célunk ezzel a munkafajtával az önbizalom erősítése, sikerélmény biztosítása. Fontos, hogy a gyermekek széles rétegét érintse képességüknek megfelelő feladatok adásával. - A mindennapi tevékenységekbe alkalomszerűen végzett munkatevékenységek is beépülnek, melyek ünnepvárási időszakhoz, ünnepi alkalmakhoz, eseményekhez kapcsolódnak. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén: • A gyerekek szeretnek közösen dolgozni. • Örülnek, ha kötelességüket teljesítik. • Önállóan, igényesen végzik a napi munkát. • Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére. • Szívesen közreműködnek a növények- és állatok gondozásában • Örömmel segítenek társaiknak. • Szeretnek meglepetést készíteni a kisebbeknek, szüleiknek, az óvoda dolgozóinak.

107


V. HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEINK, EGYÉB RENDEZVÉNYEINK Az ünnepek kiemelkednek óvodai életünk mindennapjaiból, fontos eseményei nevelőmunkánknak. Az ünnepekre való készülődés, a hangulatos, meghitt együttlétek, a várakozás izgalma formálja, alakítja a gyermekek érzelmi életét, erősíti az együvé tartozás élményét. Hatása a gyermek, a szülő és az óvoda felnőtt közösségére meghatározó, kapcsolatrendszerünkre kedvezően hat. Ünnepeink megtervezésekor figyelembe vettük óvodánk kialakult hagyományrendszerét, a szülők igényeit, a város, település jelentős eseményeit, rendezvényeit. Ünnepeink

Cél

Tevékenységek

Mikulásvárás

- az ünnep közös szervezésével, lebonyolításával óvoda-család kapcsolat mélyítése

Adventi közös készülődés Munkácsy úti óvodában innováció keretében valósul meg (kidolgozott dokumentáció a program mellékletét képezi „Advent”)

- óvoda-család kapcsolatának érzelmi síkra terelése, ünnepváró hangulat megteremtése - csoportok adventi gyertyagyújtása, a karácsony mondanivalójának megbeszélése - csoportonként a szülői igények figyelembevételével választható szervezési formában - vidám hangulatú együttlét, közösségformálás - az ünnep hangulati előkészítése - népi hagyományok felelevenítése - meghitt, bensőséges közös együttlét - családi kapcsolatok mélyítése

Farsang

Húsvét

Anyák napja Kossuth úti óvodában innováció keretében a következő ünnepek, rendezvények valósulnak meg: - Anyák napja - Nagymamák napja - Kistesók napja - Apák napja A kidolgozott dokumentáció a program mellékletét képezi”Színes világ” Gyermeknap Kossuth úti tagóvoda szervezésében, innováció keretében. - intézményi szervezésben A kidolgozott dokumentáció a - vidám játékos nap a szülők közreműköprogram mellékletét képezi. désével „Színes világ” Évzáró - nagycsoportosok búcsúztatása óvodáként, szülők, tanító nénik meghívásával - ünnepi műsor előadása

Nemzeti ünnepek

- életkoruknak megfelelő megemlékezés

Születésnap

- az ünnepelt gyermek köszöntése, a felnőttek és a gyermekek által készített ajándékokkal

108

- szervezés csoportonként, a szülőkkel közösen - közös ünneplés - csoportonkénti közös gyertyagyújtás - közös éneklés

- szervezés csoportonként vagy tagóvodánként - táncos mulatság, játék - csoportonkénti szervezéssel - csoportonkénti szervezés az SZMK-val közösen

- szervezés (óvoda, bölcsőde együtt ünnepel) - szervezés tagóvodánként, csoportonként az SZMKval közösen - előadás - csoportonkénti szervezés - közös köszöntés, éneklés csoportonként


Rendezvényeink Kirándulások Túrák

Sportnapok

Munkadélutánok Egészségnevelési hét

Mesejáték, Alapítványi bál

Jeles napok

Cél

Munkaforma

- lakóhelyünk környékére és az ország más tájaira - gyalogos és kerékpártúrák szervezése szülőkkel közösen is - városi sporteseményeken való részvétel (utcai futóverseny, duatlon, triatlon) - ünnepi készülődés, játékok, eszközök készítése - az óvodák környezetének szépítése közösen a szülőkkel és más civil szervezetekkel - vitamin napok, játékos vetélkedők szervezése óvodánként és csoporton-ként szülők közreműködésével - óvoda támogatási lehetőségének biztosítása - pozitív kötődés erősítése az óvoda iránt - alapítványi, jótékonysági rendezvény az óvodák minden dolgozójának részvételével - környezetvédelmi programunk alapján (Állatok Világnapja, Víz Világnapja, Föld Napja, Madarak és Fák Napja, Környezetvédelem Világnapja) - „OTTHONUNK A FÖLD” jó gyakorlat projekt - néphagyomány ápolás (Mihály nap)

- csoportonkénti, illetve csoportközi szervezés - csoportonkénti szervezés - városi szervezés - csoportonkénti, tagóvodánkénti szervezés SZMKval közösen - csoportonkénti szervezés SZMK-val közösen - mesejáték szervezés - bál szervezés SZMK-val közösen - csoportonkénti szervezésben SZMK-val közösen

Kapcsolódunk a városi rendezvényekhez, ünnepségekhez a gyermekek életkorának megfelelően. (Idősek Világnapja, Mindenki Karácsonya, március 15-e, Városi Gyermeknap, civil szervezetek kiemelkedő ünnepei)

109


VI. ÓVODÁINK KAPCSOLATRENDSZERE 1. Óvoda - Család Kapcsolataink közül meghatározó az óvoda és a család szoros együttműködése, mivel az óvodai nevelés a családi nevelést egészíti ki, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. Mindebből következik, hogy fontos az óvoda nyitottsága. Ennek érdekében óvodánk sok lehetőséget biztosít a szülőknek, hogy betekintést nyerjenek az óvoda életébe. Együttműködésünkben legfontosabb kapocs a gyermek, meghatározza együttműködésünk formáit, tartalmát. Igyekszünk nevelőmunkánkat a szülők megelégedésére úgy végezni, hogy a családi nevelést kiegészítve ápoljuk, védjük, neveljük, fejlesztjük gyermekeiket óvodai közösségünkben. A szülőket nevelőpartnereinknek tartjuk, a partnerkapcsolat kialakításában kezdeményezők vagyunk, kölcsönös bizalom, tisztelet, alkalmazkodás és segítségnyújtás megvalósítására törekszünk.. Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait az együttműködés során érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Megismertetjük velük nevelési céljainkat, feladatainkat, nevelői felfogásainkat. Igyekszünk megismerni a családok nevelési szokásait. Nyílt, őszinte, folyamatos kapcsolatra törekszünk, tiszteletben tartva a család nevelési elveit, szeretve gyermekeiket, példamutatóan, szakmai felkészültséggel nevelve őket. Az óvoda és a család kapcsolatának elvei: • A gyermek személyiségének fejlesztéséhez kitűzött alapelvek, célok, feladatok egységes értelmezése és megvalósítása. • Kölcsönös bizalom és segítségnyújtás. • Az óvodai és a családokban folyó nevelési sajátosságok kölcsönös megismerése. • A szülők és dolgozók egymás iránti bizalmának, tiszteletének erősítése. • Közös célok megvalósítása az együttműködés szabályainak betartásával. • Az óvoda, a gyermek és a program érdekében kezdeményező és elfogadó, amely az egyenrangú kapcsolat alapja. Óvoda- család kapcsolattartási formái: Kapcsolattartás formái Cél

Beiratkozás

Családlátogatás

Befogadás

Munkaforma

- első személyes kapcsolatfelvétel - ismerkedés az óvodákkal

-

- gyermek életkörülményeinek megismerése, környezettanulmány - alkalomszerű látogatás, tájékozódás a csa- lád nevelési szokásairól, a gyermekek fejlődési jellemzőinek megbeszélése - ismerkedés az óvodai élettel - a gyermek beilleszkedésének segítése a szülő segítségével, betekintés az óvoda gyakorlatába - szülő-gyermek kapcsolatának megismerése - bizalom kiépítése az óvodai nevelés iránt

110

egyéni beszélgetés

egyéni beszélgetés

folyamatszabályozott rendszer szerint a szülők bevonásával közös játék, közös tevékenység szülővel, gyermekkel

Pedagógiai Program Játékvár Óvoda és Bölcsőde Martfű, Munkácsy Mihály út 79. - összevontan óvodánként, csoportonként - óvoda életével kapcsolatos információk megbeszélése, közlése - egy-egy csoport életének, fejlődésének Szülői értekezlet megbeszélése - szervezési feladatok egyeztetése - egy probléma köré csoportosult szülők fóruma (esetlegesen szakember meghívásával) - folyamatos információcsere - közvetlen kapcsolat kiépítése • kölcsönös tájékoztatás • rövid párbeszéd Napi kapcsolattartás • kölcsönös érdeklődés kifejezése • lényeges információ átadása - tervezett rövid megbeszélések • a csoport és egyes gyermekekkel kapcsolatos teendők, feladatok egyeztetése - betekintés az óvoda mindennapjaiba, megismerkedés a nevelési program folyamatáNyílt napok val, rendszerével - megfigyelési szempontok szerkesztésével a szülő-óvodapedagógus partnerkapcsolat mélyítése - szülői feladatok koordinálása Szülői Munkaközösség - az óvodai rendezvények, programok megvalósításának segítése - szülők érdekképviselete - az ünnepek közös szervezésével, lebonyoKözös ünnepek lításával óvoda-család kapcsolat mélyítése - hagyományaink ápolása - szülők igényeinek, elégedettségének megIgény és elégedettségi ismerése vizsgálatok - eredmények nyilvánosságra hozatala - igények teljesíthetőségének vizsgálata, azok kielégítése

-

értekezlet csoportonkénti értekezlet előadás

szülői

-

egyéni és csoportos beszélgetés

-

megfigyelés közös megbeszélés egyéni megbeszélés

-

megbeszélés

-

szervezés közös ünneplés, együttlét

-

kérdőíves felmérés tájékoztatás

2. Óvoda - Iskola Együttműködő kapcsolatrendszer alakult ki intézményünk és a város általános iskolája között. Fontosnak tartjuk, hogy ismerjük egymás nevelési, pedagógiai programját és egymás munkáját. Ennek érdekében dolgoztuk ki kapcsolattartásunk rendszerét. A jó együttműködéssel is segítjük gyermekeinket a kudarc nélküli iskolakezdésben. A kapcsolatrendszer bővítése, mélyítése a „OVI-SULI EGYÜTTMŰKÖDÉS, A SIKERES ÓVODA-ISKOLA ÁTMENET TÁMOGATÁSÁÉRT” jó gyakorlat beépítésével. Ennek a gyakorlatnak a részét képezi az intézmény saját innovációja, az augusztus utolsó hetében megrendezésre kerülő FECSKE-TÁBOR, amelyen az iskolába lépő gyermekek, a nagycsoportos óvónők és az 1. osztályos tanítók vesznek részt. Három délelőttön keresztül az óvodákban, majd a negyedik napon az iskolában szervezünk a tanítókkal közös játékokat, programokat, amelynek az a célja, hogy a gyermekek még megszokott környezetükben, de a tanítóknak átadott fokozatos irányítás mellett jókedvű együttlét során, játékosan ismerkedjenek az új társaikkal, nevelőikkel. 111


Óvoda-iskola együttműködésének formái: Kapcsolattartás formái Cél

Munkaforma

- egymás programjának kölcsönös megismerésével az együttműködés eredményessé tétele Szülői értekezlet - a nagycsoportos szülők részére szülői értekezlet keretében tájékoz- tatás nyújtása a beiskolázásról az iskolaigazgató és a leendő tanítók részvételével - a tanítók bepillantást nyernek a csoportban folyó tevékenységekbe és a gyermekek fejlettségi szintjéről tájékozódhatnak Nyílt napok - a volt nagycsoportos óvodapedagógusok látogatása az első osztályokban, a gyermekek beilleszkedésének és fejlődésének nyomon követése céljából - az óvodát és iskolát érintő kérdések-Ben Szakmai tanácskozás közös tanácskozások szervezése szakmai munkánk segítése érdekében Közös programok szer- - együttlét városi kulturális, sport rendezvezése vényeken, Fecske-tábor Közös látogatás

-

dokumentumelemzés megbeszélés

-

értekezlet tájékoztatás

-

megfigyelés megbeszélés

-

tanácskozás

-

közös játékok közös ünneplés

3. Egyéb kapcsolataink - Tartalmas együttműködés alakult ki a tagóvodák között, közös szakmai fórumokat, gyermekprogramokat szervezünk. - Jó munkakapcsolatunk van a bölcsődével, akik előkészítik gyermekeink óvodába lépését. Törekszünk a bölcsőde nevelő-gondozó munkájának megismerésére. Kapcsolattartási formáink: bölcsőde- és óvodalátogatások, helyszíni tapasztalatcserék, tájékoztatás az óvodába készülő gyermekek, szülők részére, szülői értekezletek, bölcsődések gyermeknapi köszöntése. - A 2013. szeptember 01-től önálló Mezőhéki Óvodai Intézménnyel továbbra is szoros szakmai kapcsolatot kívánunk ápolni. Részt veszünk egymás szakmai, kulturális programjaiban, rendezvényein. - Gyermekorvos, Védőnői Szolgálat: A gyermekorvos évente elvégzi a gyermekek státuszvizsgálatát, melyet a státuszvizsgálati lapon rögzít. Ha bármilyen rendellenességet tapasztal, szakorvoshoz irányítja a gyermeket. A nagycsoportosok általános vizsgálata kiegészül: a lisztérzékenységi, az ortopédiai, a látás- és hallásvizsgálattal, az esetleges problémák feltárása, gyógyítása nagyon fontos az iskolakezdés szempontjából. A Védőnői Szolgálattal kialakított, a kölcsönös bizalmon és őszinteségen alapuló kapcsolatunk nagyon fontos, hisz ők is végeznek családgondozói feladatot, ismerik a gyermekeket és környezetüket születésük óta. Igényeink szerint elvégzik a gyermekek tisztasági vizsgálatát, a szülőket megfelelő tanáccsal látják el. Tagóvodánként elkészített éves munkatervük alapján részt vesznek az óvoda egészségneveléssel kapcsolatos programjában. A nagycsoportosok, középsősök egy alkalommal fogászati szűrésen vesznek részt, s ha szükséges, szüleikkel újból felkeresik a fogorvost.

112


- A Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központtal és a Járási Gyámügyi Hivatallal szoros munkakapcsolatot alakítottunk ki. A szülők kérése vagy az óvoda jelzése alapján segíti a családokat problémáik megoldásában. - Sokrétű kapcsolat jellemzi intézményünk és a Martfű Városi Művelődési Központ és Könyvtár együttműködését. Részt veszünk rendezvényeiken és teret kapunk saját programjaink megszervezéséhez. Az intézmény kínálatából úgy válogatunk, hogy a nevelési feladatok sokoldalú, színes megoldását elősegítse, amelyek óvodánk pedagógiai elveivel, értékközvetítésével, tartalmával összeegyeztethetők. Kapcsolattartási formák: színház, kiállítás látogatás, megbeszélések, értekezletek, rendezvényeken való részvétel. - Jól működő kapcsolatot alakítottunk ki a zeneiskolával és a városban működő művészeti csoportokkal. Velük együttműködve tudjuk elérni, hogy a muzsika, a tánc, az alkotások a környezet esztétikai értékei megjelenhessenek óvodánkban. Kapcsolattartási formák: kapcsolatfelvétel, hangversenyek, kiállítások részletes megbeszélése. - A város civil szervezetei (Vöröskereszt, Nyugdíjas Klubok, Jóreménység Klub, Hallássérültek Klubja, helyi alapítványok) segítséget nyújtanak óvodáinknak. - A Martfű Közéleti Magazin és a Városi Televízió rendszeresen ad tájékoztatást, híreket óvodáinkról. - Martfű Város Önkormányzatának Településellátó Csoportja végzi óvodáinkban a legtöbb karbantartási feladatot, amelyeknél a gyermekek érdekeit tartják szem előtt. - Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központ által üzemeltetett főzőkonyha biztosítja gyermekeink számára a napi háromszori étkezést, képzett élelmezésvezető állítja össze a megfelelő étrendet. - Az önkormányzattal, mint fenntartóval kapcsolatunk többirányú, támogató, segítő. A kapcsolattartás tartalma kiterjed az intézmény optimális működtetésére, a fenntartói elvárásoknak való megfelelés összehangolására, az intézmény érdekeinek képviseletére. A kapcsolattartás formája többrétű, vezetői értekezletek, kiállítások, rendezvények, központi ünnepségeken való intézményi képviselet, munkamegbeszélések, adatszolgáltatás, írásos beszámoló formájában történik.

113


VII. AZ ÓVODÁBA ÉS AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI 1. Az óvodába lépés feltételei A gyermekek óvodai felvételét a mindenkori tanügy-igazgatási feladatok határozzák meg. Az óvodai felvételről a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC törvény rendelkezik, melynek figyelembevételével készítettük el az intézmény Felvételi Szabályzatát. Óvodáinkba családból, bölcsődéből érkeznek gyermekek. A felvétel elsődleges feltétele a harmadik életév betöltése. Az óvodai felvétel folyamatos, hagyományunk szerint évente – a fenntartóval egyeztetett időpontban - májusban tartjuk az általános beiratkozást. Felhívjuk a szülők figyelmét, illetve figyelemmel kísérjük, hogy minden harmadik életévét betöltött gyermeknek kötelező az óvodába járás. A felvétel rendjét az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

2. Az iskolába lépés feltételei Az óvodáskor végére a gyermek éretté válik az iskolára. Az érettség különböző életkorban alakulhat ki. Az iskolába lépés feltételei a fejlődés várható jellemzőiként jelennek meg a programunkban. Nevelési folyamatunk célja, hogy óvodásaink testi, lelki, szociális, értelmi érettség terén alkalmassá váljanak az iskolai életre. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: • A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a gyermekek többsége az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. • A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. • Testi fejlődés terén eljutnak a gyermekek az első alakváltozáshoz, biológiailag éretté válnak, megfelelő fizikai állóképességgel rendelkeznek. • Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. • Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. • Testi szükségleteiket szándékosan tudják irányítani, kialakul az igényük a rendszeres mozgásra, az egészséges életmódra. • Lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. • A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. • Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. • Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés. • Megjelenik a szándékos figyelem, növekszik a tartalma, terjedelme, könynyebbé válik a megosztása és átvitele. • Cselekvő–szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi-fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. 114


• • • • • • • • • • • • • • •

Érthetően, folyamatosan beszél, kommunikál. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről. A szociális érettség mutatói, hogy a gyermekek készen állnak az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni. Késleltetni tudja szükségletei kielégítését. Az új ismeretek iránti tudásvágy jellemzi őket. Tudnak alkalmazkodni egymáshoz és a felnőttekhez. Képesek a szabályok betartására, kialakulóban van feladattudatuk, amely a feladatok megértésében, a feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív –elvégzésében nyilvánul meg Képesek gondolataik, érzelmeik gazdag kifejezésére, értik és használják a kommunikatív jeleket. A beszédhangokat felismerik és meg tudják állapítani a szavak hangzóbeli tartalmi különbségeit. Tapasztalásaik, lényegre törő megfigyeléseik eljuttatják őket a nyelvi gondolkodás szintjéig. Megjelenik a szándékos és tartós figyelem és emlékezés. Képesek különböző gondolkodási műveletek végzésére. Kreativitás jellemzi őket. Megfelelően tudnak tájékozódni a természeti, társadalmi környezetükben, tudatosan védik, óvják azok értékeit.

Az 3 éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. Az iskolába való felvételről az óvoda szakvéleménye alapján a szülő egyetértésével az iskola dönt.

115


VIII. ÓVODÁINK SAJÁTOS FELADATAI Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény szellemében megfogalmaztuk az intézményünk céljait, feladatait, tevékenységeit a hátrányok csökkentésére, az esélyegyenlőség növelésére, az egyéni szükségleteknek megfelelő speciális fejlesztésekre, az iskolai életmódra és az életpálya építésre való felkészítés érdekében. 1. Gyermekvédelem A hátrányos, veszélyeztetett és halmozottan hátrányos helyzetű – kiemelt figyelmet igénylő - gyermekek ellátása A gyermekek sorsával való törődés természetes része nevelőmunkánknak. Nevelőközösségünk tagjai figyelemmel kísérik óvodásaink családi körülményeit, s a gondokon a gyermekvédelmi felelősökkel együtt szakemberek bevonásával igyekeznek segíteni. Az óvodai nevelés gyermekközpontúsága mellett a befogadó nevelés is hangsúlyt kap. Az óvodáinkba járó hátrányos helyzetű gyermekek száma lassú emelkedést mutat. A hátrányos helyzet főleg az anyagi okokból adódik, amely kiegészül a rossz lakásviszonyok, megromlott családi kapcsolatok, nevelési hiányosságok miatti hátrányos helyzettel. Számon tartjuk a három- vagy többgyermekes családokban élő gyermekeket, valamint az elvált, vagy gyermekét egyedül nevelő szülők gyermekeit és az egészségügyi okok miatt hátrányban lévő gyermekeket. Együttműködünk a város Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központjával, a Járási Gyámügyi Hivatallal, az Önkormányzat Művelődési és Szociális Irodájával. Intézményünkben hátrányosnak és veszélyeztetettnek, halmozottan hátrányos helyzetűnek – kiemelt figyelmet igénylőnek - tekintjük azt a gyermeket, akinek a családjában az alábbiak figyelhetők meg: - Hátrányos helyzetű az, akinek családi körülményei, szociális helyzete az átlagos társadalmi környezethez viszonyítva rosszabb, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. Ezen a csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait a gyermek három éves korában nem fejezte be. Halmozottan hátrányos az a gyermek is, akit tartós nevelésbe vettek. - Veszélyeztetett helyzetű az, akinek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődése gátolt, akadályozott, valamint akit a jegyző védelembe vett.

Céljaink: • A hátrányos és veszélyeztetett gyermekek három éves kortól történő be óvodázása és rendszeres egész napos óvodai ellátás biztosítása. • Olyan bensőséges, a szülők és a gyermekek tiszteletére épülő kapcsolat megteremtése, amely lehetővé teszi a problémák szégyenkezés nélküli, nyílt feltárását és a felmerült okok megszüntetésére irányuló tevékenységeket. • Feltárni mindazon körülményeket, amelyek a gyermekek fejlődését hátrányosan befolyásolják, veszélyeztetik.

116


Feladataink: • Segítségnyújtás a hátrányok enyhítésére, csökkentésére. • A családi nevelés hibáiból, hiányából eredő hátrányok enyhítése az óvodai nevelés keretein belül. • Speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása a megfelelő szakemberek bevonásával, szülővel, óvodapedagógussal együttműködve. • A szülők gyermekük nevelése iránt tanúsított felelősségének erősítése. • A prevenció, a segítségnyújtás, a megértés, a támaszadás, az egyenlő hozzáférés. • Szoros kapcsolat fenntartása a Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központtal, a Járási Gyámügyi Hivatallal, az Önkormányzat Művelődési és Szociális Irodájával, az iskolai gyermekvédelmi felelősökkel. • Szakemberek segítségének igénybevétele a problémák megoldására. • A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően tájékoztatás a támogatásokhoz való hozzájutás lehetőségeiről. Intézményünkben tagóvodánként gyermekvédelmi felelősök fogják össze a gyermekvédelmi tevékenységet. Mindhárman végeztek gyermekvédelmi tanfolyamot. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény kiemeli az oktatási intézmények gyermek-védelmi feladatait, kapcsolatrendszerét. Céljaink elérése érdekébe feladataink a következők: A megelőzés feladatai: - A gyermeki-szülői jogok megismertetése és érvényesítése az óvodában. - Rendszeres kapcsolattartás a gyermek szüleivel. - Biztonságos, egészséges óvodai környezet megteremtése. - Együttműködés a gyermekvédelemben partnereinkkel. - Közreműködés az egészségügyi státuszvizsgálatok megszervezésében. A feltárás feladatai: - A veszélyeztetettség, hátrányos helyzet tüneteinek felismerése, problémák feljegyzése. - A tünetek okainak megkeresése. A megszüntetés feladatai: - Induló hátrányok csökkentése egészségvédő, mentálhigiénés programok szervezése. - Szülők segítése a szülői szerep eredményesebb betöltéséhez. - A gyermek szociális helyzetének lehetőség szerinti javítása - Segítő szakemberek igénybevétele a problémák típusának megfelelően. - Együttműködés konkrét esetekben a segítőkkel, jelzőrendszer működtetése. Gyermekvédelem hatékonyságát segítő tevékenységek: - Szülők részére fórum, előadások szervezése. - Szülőkkel való kapcsolattartás egyéni helyzetnek megfelelő formában. - Kapcsolattartás gyermekvédelmi partnereinkkel. - Személyiségfejlesztő tréning az óvoda alkalmazottainak. - Logopédiai ellátás. - Egyéni fejlettségi lapon egyénre szóló tervezés. - Fejlesztési lapok vezetése. 117


Gyermekvédelmi felelősök feladatai: - Felderítő, megelőző munka. Már beiratkozás előtt a gyermekvédelmi felelősök felveszik a kapcsolatot a védőnőkkel, tájékozódnak a gyermekek helyzetéről, feltárják a problémás eseteket. Szükség esetén az óvodába bekerülés előtt az óvodapedagógusokkal együtt meglátogatják a családot. Segítséget adnak a szülőknek, hogy milyen támogatásra számíthatnak. A már óvodában lévő gyermekek megváltozott körülményeiről az óvodapedagógusok tájékoztatják a gyermekvédelmi felelősöket és közösen döntenek, hogy milyen segítséget tudnak ajánlani a családnak. A megtett javaslatok után a gyermekvédelmi felelős figyelemmel kíséri, hogy a segítség elérte-e célját. - Nyilvántartás vezetése a veszélyeztetett, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről, egyeztetés a Járási Gyámügyi Hivatallal, valamint a Gyermekvédelmi és Szociális Szolgáltató Központtal. A nyilvántartásba kerülnek be a tett intézkedések, illetve a hivatal előadóival egyeztetve a kapott támogatások, segítési formák. - Támogatások indítványozása, kérése. A szülők az óvodapedagógusok tájékoztatása és javaslata alapján egyéni kérelemmel fordulnak a Polgármesteri Hivatal Művelődési és Szociális Irodájához. Ezen a téren a tájékoztatás, információ adás a gyermekvédelmi felelősök feladata. A gyermekvédelmi felelősök és az óvodapedagógusok is élnek kérelemmel, ha ennek szükségét látják a gyermek érdekében. A gyermekvédelmi felelősök figyelemmel kísérik a megfelelő fórumokkal együtt, hogy az óvodai élet, az óvodából iskolába menő gyermekek beiskolázása milyen terheket ró a családra és szükség esetén intézkedéseket tesznek. - Jelzőrendszer működtetése. A tapasztalt problémákról írásos feljegyzést nyújtunk be a Gyermekvédelmi és Szociális Szolgáltató Központ munkatársaikhoz, akik a törvényben meghatározott módon járnak el, intézkednek. - Koordináló tevékenység. A gyermekvédelmi felelősöknek koordinálnia kell az óvónők - gyermekek - szülők - védőnők - bölcsőde - iskola - Gyermekvédelmi és Szociális Szolgáltató Központ, a Járási Gyámügyi Hivatal, a Polgármesteri Hivatal Művelődési és Szociális Irodája között. Intézményünkben a konkrét gyermekvédelmi munkát a csoportban dolgozó óvodapedagógusok végzik, ez megfelelőbb a gyermek és a család szempontjából, hiszen a gyermekekkel közvetlenül foglalkozó felnőttek gyorsabb és konkrétabb segítséget tudnak adni, mintha még más láncszemet is beiktatnánk. A koordináló tevékenységben a folyamatos információ az óvodapedagógus gyermekvédelmi felelős - intézményvezető és tagóvoda-vezetők között nagyon fontos. Gyermekvédelmi munka várható eredményei: • Az óvodás gyermek és családja nem kerül nehezebb helyzetbe. • Minden gyermek önmagához képest fejlődik, jól érzi magát az óvodában. • Képessé válik az iskolakezdésre.

118


2. Sajátos nevelési igényű – kiemelt figyelmet igénylő - gyermekek nevelése Alapító Okiratunknak megfelelően ellátjuk a 3 éves kortól iskolába lépésig a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését integráltan, egyéni és csoportos keretek között. A Köznevelési Törvény értelmében sajátos nevelési igényű gyermekeknek tartjuk azokat a különleges bánásmódot igénylő gyermekeket, akik a szakértői bizottság szakértői szakvéleménye alapján: • mozgásszervi, • érzékszervi, • értelmi vagy beszédfogyatékos, • több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, • autizmus spektrum zavarral vagy • egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált formában történő fejlesztésének általános céljai: • Az óvodai nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítása a hátrányok csökkentése, a beilleszkedés segítése, az esélyegyenlőség biztosítása. • A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. • A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. • Különböző funkciók egyensúlyának kialakítása. • A szükséges eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. Intézményünkben az alábbi sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását, fejlesztését tudjuk biztosítani: - Beszédfogyatékosság beszédhibás megkésett, akadályozott beszédfejlődés pöszeség orrhangzós beszéd hadarás dadogás - Mozgáskorlátozott Tartó- és mozgatórendszer elváltozása tartási rendellenesség láb deformitás - Belgyógyászati és egyéb betegség elhízás asztma epilepszia tejcukor allergia cukorbeteg lisztérzékeny - Nagyothalló – enyhe fokban 119


A fejlesztés célja: • A kommunikációs szándék tudatos megvalósítása • Sokoldalú, prevenciós fejlesztés • Kóros viselkedés kialakulásának megelőzése • Az egyénre jellemző pozitív tulajdonságokra építve a személyiség komplex fejlesztése • Károsodott tartási és mozgási funkciók javítása • Enyhe fokban nagyothalló gyermek közelítse meg a halló társak nyelvi teljesítményét. Nevelési feladataink: - Szakértői szakvélemények áttekintése - Sajátos nevelési igényből eredő speciális fejlesztési tevékenységek megismerése - Sajátos nevelési igényű gyermekek szakszerű ellátásának biztosítása - Egyénre szabott fejlesztési terv készítése szakvélemény alapján - Sajátos nevelésből eredő speciális fejlesztő továbbképzéseken való részvétel Személyi feltételeink: - Óvodapedagógus - Gyógy testnevelő végzettséggel rendelkező óvodapedagógus - Úszásoktató végzettséggel rendelkező óvodapedagógus - Dajka - Megbízási szerződés alapján a megfelelő végzettségű szakember Szükséges további speciális végzettségű óvodapedagógus képzése, melyet az éves továbbképzési tervekben tervezünk (pl. fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus). Az általános fejlesztést az óvodapedagógusok végzik, speciális fejlesztéshez logopédust, gyógy testnevelőt biztosít az intézmény, szükség esetén szakemberhez történő irányításban közreműködünk (pl. pszichológus, fejlesztő pedagógus, speciális fejlesztés). Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának rendszere: Sajátos igény

Intézményen belül

Feladatot Intézményen ellátók kívül Beszéd és kommu- - Logopédiai ellátás Logopédus Szakellátás nikáció - Anyanyelvi játékok Óvodapedagógus - Fonémahallás fej- Óvodapedagógus lesztés Mozgás - Tartás- és lábbolto- Óvodapedagógus Testi terápiák zat javító torna - Gyógytestnevelés Gyógy testnevelő - Úszás Úszóoktató Részképesség - Napi fejlesztési Óvodapedagógus Nevelési Tanácsfolyamatok adó - Egyéni fejlesztő terv Orvosi, pszicholóNevelési Tanácsgusi esetek adó Szakértői bizottság

120

Feladatot ellátók Logopédus Fejlesztő pedagógus Szakorvos

Fejlesztő pedagógus Szakorvos Szakorvos pszichológus


Tárgyi feltételek: A tárgyi feltételek biztosítása az eszköznorma előírásai szerint történik. - Nagyméretű tükör - Logopédiai tükör egyéni fejlesztéshez - Tábla - Mozgásfejlesztő játékok (Wesco, labdák) - Finommotorikát fejlesztő, segítő játékok, eszközök A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének várható eredménye: • Sajátos nevelési igényű gyermekek váljanak képessé a közösségbe való beilleszkedésre, az iskolába lépésre. • Olyan szemléletformálás a felnőttek, szülők, gyermekek körében, amely biztosítja a másság elfogadását, tolerálását.

3. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő – kiemelt figyelmet igénylő – gyermekek nevelése A Köznevelési Törvény értelmében BTMN-es gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciát mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. A fejlesztés célja: • A kommunikációs szándék tudatos megvalósítása • Sokoldalú, prevenciós fejlesztés • Kóros viselkedés kialakulásának megelőzése • Az egyénre jellemző pozitív tulajdonságokra építve a személyiség komplex fejlesztése Nevelési feladataink: - Szakértői szakvélemények áttekintése, speciális fejlesztési tevékenységek megismerése - A BTMN-es gyermekek szakszerű ellátásának biztosítása - Egyénre szabott fejlesztési terv készítése szakvélemény alapján - Továbbképzéseken való részvétel a fejlesztési tartalmak sokoldalú alkalmazásának érdekében A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek nevelésének várható eredménye: • A BTMN-es gyermekek váljanak képessé a közösségbe való beilleszkedésre, az iskolába lépésre. • Olyan szemléletformálás a felnőttek, szülők, gyermekek körében, amely biztosítja a másság elfogadását, tolerálását.

121


4. Tehetséges – kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése A Köznevelési Törvény értelmében kiemelten tehetséges gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Céljaink: • Olyan támogató környezet kialakítása, amelyben a tehetségígéretek már az óvodai életszakaszban is felismerhetők, személyiségük komplex fejlesztésével kiemelkedő képességeik tovább fejleszthetők • A tehetségígéretek gondozása váljon a mindennapok részévé, ezzel biztosítva a tehetségazonosítás folyamatosságát Feladataink: • A tehetségígéretek erős oldalának fejlesztése • A gyermek tehetségével összefüggő gyenge terület erősítése • Lehetőség biztosítása a feltöltődésre, pihenésre • Elfogadó, támogató légkör kialakítása, biztosítása • A tehetséges gyermek családjával szoros kapcsolattartás, megbeszélések Óvodai nevelőmunkánkat a gyermekekkel folytatott folyamatos, együttes tevékenykedés jellemzi, ami a legtöbb kapaszkodót jelenti az óvodapedagógusok számára a tehetségígéretek felismerésében. A gyermekek egyéni fejlettségének mérése, a tapasztalatok rögzítése kiegészíti és megerősíti megfigyeléseinket. Valljuk, hogy minden gyermek tehetséges valamiben és nekünk kötelességünk felismerni, és fejleszteni azokat a képességeket, készségeket (intellektuális, érzelmi, szociális), amelyben a gyermekek tehetségesnek mutatkoznak. Nevelőtestületünk felfogása szerint az óvodás gyermek, ha tehetséges óvodás is, leginkább játszani szeret és a személyre szabott fejlesztés mellett, megszokott napirendje szerint, saját fizikai és személyi közegében érzi a legjobban magát. A differenciálás széles eszköztárával, módszereivel, párhuzamosan végezhető csoportos- és egyéni munkában, egyéni értékeléssel, visszacsatolási módokkal csoporton belül végezzük a tehetséggondozást. A tehetséges gyermekek nevelésének várható eredménye: • • • •

A tehetséges gyermek kiemelkedő képességei erősödnek, általános képességei olyan szintre kerülnek, amelyek alkalmassá teszik az iskola megkezdésére Képes elfogadni a külső irányítást, képessé válik az együttműködésre Fejlődik önkontrollja, teljesítményértékelése, teljesítmény centrikusabb lesz Akarati életét szabályozni tudja, képes a feladattartásra

122


5. Nemzetiségi, etnikai, kisebbségi nevelés Intézményünk fennállása óta nemzetiségi, etnikai, kisebbséghez tartozó gyermekek nem igényelték az óvodát. A településen nem élnek ezekhez a csoportokhoz tartozó családok. Ez indokolja, hogy programunkban sem térünk ki a nemzetiségi, etnikai, kisebbségi nevelés feladataira. Amennyiben igény merül fel a hazájukat elhagyni kényszerülő családok/migráns/ gyermekeinek óvodai nevelésére, úgy biztosítjuk számukra az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelmét.

123


IX. ÓVODÁINK ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE 1. Óvodáink írásos dokumentumai Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja és módosítása Játékvár Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja Az óvoda éves pedagógiai, működési terve - Munkaterv Aktuális szervezési tanügy-igazgatási feladatok. A helyi program kiemelt feladatai. Elemzés, értékelés. Ellenőrzés tervezése. A gyermekcsoport nevelési, tevékenységi programja - Csoportnapló Szokás- és szabályrendszer tervezése - időkeret negyed év, fél év Eseményterv - programterv - időkeret negyed év, egy év Tevékenységi rendszer fejlesztési terve - időkeret egy hét Felvételi - mulasztási napló Naprakész nyilvántartás Egyéni fejlődés, fejlettség dokumentuma A képesség szerinti fejlettség mérő lapok elkészítésével, kitöltésével, adatok képzésével és azok feldolgozásával a gyermekek egyéni fejlődésének diagnosztizálása.

2. A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése A nevelési programunk meghatározza testületünk munkáját, amelyért az intézmény vezetője felelős, az ellenőrzés és értékelés az ő feladata, melyben a tagóvodavezetők, munkaközösség-vezetők közreműködnek. Az ellenőrzés, értékelés rendjét az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, éves ütemezését a munkaterv tartalmazza. Ez az értékelési, ellenőrzési rendszer kiegészül majd a Köznevelési Törvényben megfogalmazott központi minősítési rendszerrel, amelynek bevezetése 2013. szeptemberében várható. 3. A pedagógiai program minőségfejlesztési munkái 1999. szeptember 1. - Helyi óvodai nevelési programok bevezetése: „Játékvár – Vár a játék” „Nevelés a művészetek eszközeivel” A programok bevezetése előtt áttekintettük feltételrendszerünket: - gyermekek ismeret- képességszintjét, szokás- és szabályrendszerét, - az óvoda tevékenységrendszerét, s azok tartalmát, - az óvoda játékfelfogását, az óvoda tanulásfelfogását, - az óvoda tárgyi feltételeit és az óvoda dokumentumait.

124


2000. - Helyi óvodai nevelési programok módosítása: A Képviselő-testület határozata alapján a városban működő óvodákat és a bölcsődét 1999. augusztus 1-jei hatállyal összevonta. Az összevonás következtében a Városi Óvoda és Bölcsőde két óvodai nevelési programmal működött. A két program értékeit és nevelésfilozófiáját szem előtt tartva egységes szerkezetbe foglaltuk és létrejött a Városi Óvoda és Bölcsőde Helyi Óvodai Nevelési Programja. 2001/2002. nevelési év - a programbeváló munkaközösségek alakulása: A programbeváló munkaközösségek alakulása, működése, melyek a nevelőtestület által elfogadott éves munkaterv alapján végzik munkájukat. A munkaközösségek célja: - A helyi óvodai nevelési programok beválásának ellenőrzése, elemzése, értékelése. - Az értékelés eredményeként a nevelési program módosításának lehetősége, változtatási javaslatok. - Helyi óvodai nevelési programhoz csoportnapló, anamnézis, egyéni fejlettségi lapok készítése. 2003/2004. nevelési év - Új oldalak beépítése a csoportnaplóba: A közoktatási törvény módosításainak figyelembevételével a csoportnaplóba új oldalak kerültek be: Gyermekvédelmi munka a csoportban Speciális fejlesztés Nevelési időn túl szervezett tevékenységek Biztonságos intézmény Óvoda-család kapcsolata (szülői értekezletek, egyéb kapcsolattartási formák) A gyermekek szociometriai vizsgálatának szöveges értékelése A nevelőmunka ellenőrzése, értékelése és minőségbiztosítása 2004. I. félév - Városi Óvoda és Bölcsőde Helyi Óvodai Nevelési Programjának felülvizsgálata, Intézményi Minőségirányítási Program elkészítése: A közoktatási törvény módosítása alapján a helyi óvodai nevelési programunk felülvizsgálata elkészítése és megküldése a fenntartónak jóváhagyásra. Az Intézményi Minőségirányítási Program elkészítése és megküldése a fenntartónak. A jogszabályi háttér változása miatt (1993. LXXIX és a 2006. évi LXXL törvény 40. §-a új feladatokat határozott meg, mely során 2007. márciusban elkészült az IMIP kiegészítése, mely 2007. 09. 01-jén lépett hatályba. A programok ellenőrzése bevezetés után 4 évenként: - a gyermekek egészséges életmód alakítása terén elért fejlettségi szintjeit, - az érzelmi, szocializáció és társas kapcsolat terén elért fejlettségi eredményeit, - a gyermekek játéka, mesélése, éneklése, rajzolása, környezetismerete, mozgása, munkavégzése terén elért fejlettségi szintjeit a programokban megfogalmazott sikerkritériumokban. 2007. szeptember – a Városi Óvoda és Bölcsőde Helyi Óvodai Nevelési Programjának átdolgozása, Martfű Város és Mezőhék Község Önkormányzatának közös Feladatellátó Megállapodása miatt, melyben a mezőhéki óvoda nevelési alapellátási kötelezettségét Martfű Város Önkormányzata biztosítja. 125


2010. 2. félév - A Játékvár Óvoda és Bölcsőde Helyi Óvodai Nevelés Programjának módosítása Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának módosítása és a Kompetencia alapú Óvodai Programcsomag felmenő rendszerű bevezetése indokolta a nevelési program módosítását. 2013. 2. félév – A Játékvár Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programjának módosítása Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának módosítása és a Nemzeti Köznevelési Törvény ide vonatkozó jogszabály változásai indokolták a pedagógiai program módosítását. A pedagógiai programunk érvényességi idejét nevelőtestületünk 2018. augusztus 31-ig határozza meg, - ha a törvény másképp nem rendelkezik - lehetőséget adva a pedagógiai program érvényességi idő alatti módosítására.

X. ÓVODÁINK SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAI Nevelési időben szervezett térítésmentes szolgáltatások: Logopédiai ellátás: speciális fejlesztést biztosítunk a beszédhibás gyermekek részére. Nevelési időn túl szervezett térítésmentes szolgáltatás: Hitoktatás: tiszteletben tartjuk a szülők világnézeti, vallási meggyőződését. Szülők igénye alapján lehetővé tesszük, hogy heti egy alkalommal gyermekeink hitoktatásban vegyenek részt. Az óvoda közvetítő szerepet vállal a református és a katolikus hitoktatásban.

126


LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A Pedagógiai Programot a Szülői Szervezet véleményezése, egyetértése után a Nevelőtestület 2013. augusztus 06-án 20 igen szavazattal elfogadta.

Martfű Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 139/2013.(VIII. 29.) határozatával jóváhagyta. Hatályba lép: 2013. szeptember 01.

Egyúttal a Martfű Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2010.08.24-én jóváhagyott Helyi Óvodai Nevelési Program hatályát veszti.

Martfű, 2013. augusztus 29.

Gonda Istvánné intézményvezető

Tájékoztatásul hivatalosan megkapják: Martfű Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Játékvár Óvoda és Bölcsőde Nevelőtestülete Martfűi József Attila Általános Iskola Igazgatója Szülői Munkaközösség Képviselője

127


FELHASZNÁLT IRODALOM 363/2012.(XII.17.) Kormány rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról Az Óvodai nevelés országos alapprogramja (137/1996. VIII.28. Kormányrendelet 255/2009.(XI.20.) Kormányrendelet, 221/2010.(VII.30.) Kormányrendelet) A Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvei, és módosításai (23/1997./VI./ 37/2000./X.29./) A Kompetencia alapú Óvodai Programcsomag módszertani kézikönyve és kiadványai Az óvodavezetők kézikönyve I-IV. OKKER Oktatási Iroda, Bp. Óvodavezetési Ismeretek RAABE Kiadó Nagy Jenőné: Programkészítés, de hogyan? NAT-TAN sorozat, OKKER Oktatási Iroda, Bp., 1996. Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel 1997. Nagy Jenőné: Segédlet az óvodák nevelési programjának előkészítéséhez Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet 1996. Az óvodai nevelés programja 1989. Mérey Ferenc- V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan Bp. Gondolat Kiadó 1978. Dr. Günter Clauss- Dr. Hans Hiebsh: Gyermekpszichológia Akadémiai Kiadó Bp. Balázsné: Ember aki óvodás Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel JNSzM Ped. Intézet 1997. Porkolábné dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Alex-typó Bp. 1992. B. Méhes Vera: Az óvodapedagógusi és az óvodai játék Tankönyvkiadó Bp. 1973. Susanna Millar: Játékpszichológia Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Bp. 1973. Városi Óvodai Intézmény Kisújszállás - OVI-SULI együttműködés, a sikeres óvodaiskola átmenet támogatásáért A kisújszállási Városi Óvodai Intézmény „Jó gyakorlata” 2010. Városi Óvodai Intézmény Kisújszállás - Környezettudatos magatartás alakítása Zöld Óvoda programokkal A kisújszállási Városi Óvodai Intézmény Pitypang tagóvodájának „Jó gyakorlata” 2010. Játékvár Óvoda és Bölcsőde Martfű – „Színes világ” innováció 2010. Játékvár Óvoda és Bölcsőde Martfű – „Advent” innováció 2010. Dr. Kuti István - Dr. Kuti Istvánné: Körlánc - Környezeti nevelés az óvodában 1996. Zöld Ovi - A kisgyermekek környezet- és természetvédelmi neveléséhez Tisza Klub ötletgyűjtemény Horváth Györgyné-Lengyel Jánosné: Tanuljunk meg harmóniában élni a természettel Dr. Havas Péter: A kisiskolások környezeti nevelése „Réce füzetek" Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért 1993. Dr. Havas Péter: Körlánc kalauz - gyakorlati útmutató a helyi közösségek bevonásával történő környezeti neveléshez Bp. AQUA Kiadó 1994. Dr. Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Bp. FER-CO Kft. és a Váci Ofszet Kft. 1994. Berczik Sára: Mozgásfejlesztő és tartásjavító gimnasztika Dr. Tóth János (kézirat): Játékos lábtorna és tartásjavító torna Gárdos Magda - Dr. Mónus András: Gyógytestnevelés Dr. Fenyvesi Margit: Figyelj, fülelj! Játsszunk a hangokkal játékprogram 128


Dr. Nagy József: 5-6 éves gyermekek iskolakészültsége Dr. Gósy Mária: Beszéd és óvoda Bp. 1997. Dr. Gósy Mária: Gyermekkori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok Bp. 1996. Soós Istvánné- Török Gábor: A beszédhang megkülönböztető képesség és készség köréhez Magyar Nyelvőr 1976. 3.sz. Forrai Katalin: Ének az óvodában EDITINO MUSICA Bp. 1974. Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában Zeneműkiadó Bp. 1982. Kósa-Szemerkényi: Apáról fiúra Budapest Móra Kiadó Pappné Farnadi Tamara: "Tücsök koma hegedül..." zenei naptár óvodásoknak Bíró Antalné: Pszichológiai kutatások az óvodában Óvodai Nevelés 1987. 7-8. sz. Bíró Antalné: Pszichológiai kutatások pedagógiai eredményei Óvodai Nevelés 1990. 2. sz. Vekerdi Iréne: A beszédhanghallás fejlesztése Óvodai Nevelés 1980. 6., 12. sz. Óvodásokhoz szóló irodalmi alkotások gyűjteménye "Tavasz van gyönyörű..." "Itt a nyár táncot jár a napsugár..." "Perelnek, porolnak csöppnyi levélhadak..." "A tél csengői csengenek..." Zsáky István: Dolgozatok az óvodai ábrázolás köréből Beszteri Éva-Horváth Ildikó-Varga Edit: Útmutató az óvodai nevelési program felülvizsgálatához Virágné Katona Zsuzsanna: Hogyan dolgozzuk át óvodánk nevelési programját? JNSzM Pedagógiai Intézet Szolnok 2002. Kósa-Szemerkényi: Apáról fiúra Móra Kiadó Bp. Zsáky István: Dolgozatok az óvodai ábrázolás köréből Kiss Éva: - A tél csengői csengenek - Tavasz van gyönyörű - Perelnek, porolnak csöppnyi levélhadak - Itt a nyár, táncot jár a napsugár

129

JÁTÉKVÁR ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013

Recommend Documents