„Játék a szavakkal, játék a beszéddel” kétnyelvű nevelési program Nyugat magyarországi Egyetem Lewinszky Anna Gyakorló Óvoda Sopron 2009
Készítette: Sosztrarich Tamásné, Veresné Rosenstingl Eszter, Őriné Strassner Henriett, Pál Réka
„Játék a szavakkal, játék a beszéddel” kétnyelvű nevelési program
A NymE Lewinszky Anna Gyakorló Óvodájában két csoportban alkalmazzuk a „Játék a szavakkal, játék a beszéddel” kétnyelvű, magyar – német nevelési program alapelveit. A Napraforgó csoportban /Sonnenblumegruppe/ és a Pillangó csoportban /Schmetterlingsgruppe/ dolgozunk ezzel a Talabér Ferencné által kidolgozott programmal, ami egy speciális feladat.
Az óvodai élet
mindennapjaiban a magyar és a német nyelv együttes használata érvényesül. Csoportjainkba olyan kisgyermekek járnak, akiknek szülei szeretnék, hogy gyermekük megismerkedjen a német nyelvvel ill. akik kétnyelvű családból származnak. A kétnyelvű nevelésben a gyermeki személyiség fejlesztése mellett a nyelvi fejlesztés a kiemelt feladatunk. A nyelvi fejlesztés az óvodában a 1. a kiejtéstanulást, 2. a szókincsbővítést, 3. a válaszadó szerep gyakorlását 4. a kisebbségi nyelvhez tartozó kultúra közvetítését jelenti. 1. A mintaszerű beszéd és a kisebbségi nyelv jó kiejtésű, biztonságos alkalmazása feltétel a kétnyelvű óvónők részéről. Jó artikulációval, kicsit lassabban, a gyerekek tempójában kell beszélnie, hogy meg tudják figyelni a kiejtést a gyermekek. Összeállítottunk egy olyan mondat-modell rendszert, amit a gyermekeket érdeklő témákban és a napirend során a különböző tevékenységek irányításánál is tudunk használni. Ezek között van, ami ritmussal, dallammal kísérve az egyes feladatok megértését segítik. Például a teremrendezéshez, mosdóba induláshoz vagy különféle tevékenységbe hívó dallammotívumok.
Ezek, -a feladatok gyors megértése mellett -biztonságot nyújtanak, állandó, naponkénti ismétlésükkel. Pl.: „ Liebe, liebe Leute, aufgeräumt wird Heute”, vagy „1,2,3, kommt Alle schnell herbei!”stb. Ezeket a mondatmodelleket
is természetesen következetesen, magyar
nyelvre fordítás nélkül alkalmazzuk. 2. A gyermekek aktív és passzív szókincsének alapozására és bővítésére céltudatosan készülünk fel. A szavak, kifejezések, a magyar nyelvű előkészítés, tapasztalatszerzés után több érzékszervre hatóan jelenik meg a gyermekek játékában, tevékenységeiben. Mindezek egy heti téma bemutatásán keresztül jól érthetőek: Heti téma : Az őszi gyümölcsök A témát előkészítve, a szülőktől kérünk különböző gyümölcsöket, amiket megnézünk, megnevezünk, megkóstolunk. Elmegyünk a piacra, megnézzük, megfigyeljük a gyümölcsöket. Ezzel előkészítjük már a szerepjátékokat, ismereteiket bővítjük. A nyelvelsajátítás során fontos a több érzékszervre hatás, ezért miután megnézzük, megtapintjuk a gyümölcsöket elmondjuk pl. ,hogy sima, érdes, kicsi nagy, kemény, puha, piros, sárga, zöld. Következik az ízlelés, vagyis a gyümölcsök megkóstolása, gyümölcssaláta készítés. Mindezek közben beszélgetünk. Néhány példa a mondatmodellekre:
„Wie heisst dieses Obst?”
„Ja, das ist der Apfel.”
„Welche Farbe hat der Apfel?”
„Ja, es ist rot.”
„Ist es süß, oder sauer?”
„ Es ist süß, schmeckt sehr gut.”
„Der Apfel ist hart und klein.”
Vizuális tevékenységek közben is gyakoroljuk a nemzetiségi nyelvet, kérdezünk, mondunk a gyümölcsökről ismert vagy új német nyelvű kifejezéseket. Készítünk gyurmából gyümölcsöket, amiket felhasználunk a piacos játékban. Itt mondhatjuk: „ Was kostet die Traube? 10 Forint. Ich möchte 1 Kilo Apfel.” Mozgásos játékainkat is a heti témához igazítjuk. Erre példa, amikor különböző gyümölcsöket mutatunk és mindegyikhez tartozik egy mozgásforma: „Wenn ich den Apfel zeige, dann hüpft ihr. Wenn ich die Traube zeige, sollt ihr auf einem Bein stehen. Hier ist die Birne, ihr sollt in die Hocke gehen. „ Szókincsbővítés a játékainkban: kártyán gyümölcsök, ezt használjuk memória játékra, csoportosításra. Mondóka és dal is kíséri ezt. Mesét is mondunk a gyerekeknek, német nyelven, amit a hét végére már ők is tudnak dramatizálni. Például: „Die kleine Raupe Nimmersatt” Ez a mese rövid, nagyon kedves és a gyerekekkel képeskönyv segítségével eljátszunk, elmeséljük. Mindennap van a programunkban egy kötött, egy nyelven vezetett foglalkozás, az un. „Stuhlkreis”. Tízórai után székekre vagy párnákra körbe ülünk, majd német nyelvű köszönéssel üdvözöljük egymást: „ Guten Tag Kinder!” „Guten Tag!” Ezután egy kisgyermek megszámolja a gyerekeket: „1,2,3...” „ Heute sind 15 Kinder da.” „Wer fehlt heute?”- felsoroljuk ki hiányzik. Ez a naponként ismételt köszönés, számlálás, hiányzó gyerekek felsorolása- fontos momentum, a gyerekek érzelmi biztonságát növeli. Ezután énekelünk, mondókázunk. Az énekes, mondókás anyagot természetesen a heti témához igazítjuk. Pl: „ Das ist der Daumen, der schüttelt die Pflaume…” „ In meinen kleinem Apfel...” Majd játszunk kártyákkal, vagy mesét mondunk, énekelünk. Ezután következik a mindennapos testnevelés, amiben szintén ott van a heti témának, a gyümölcsöknek megfelelő szókincstár.
3. Tehát a német nyelvet a szabad játékban, vizuális tevékenységek alatt, mozgásos játékokban, tevékenységekbe ágyazott nyelvi helyzetekben, valamint a kötött foglalkozások alkalmával használjuk . A gyermekek így természetes módon kerülnek kapcsolatba a nemzetiségi nyelvvel. Játékosan a legkisebbeket is be tudjuk vonni a német nyelvű kommunikációba. A kisebbek szívesen utánozzák az óvó nénit vagy a nagyobb óvodástársaikat. A kétnyelvű nevelés alapelveit Talabér Ferencné: Nyelvi nevelés-nyelvi fejlesztés a nemzetiségi óvodákban című kiadványában így írja: „ A 3-7 éves gyermekek együttnevelése pozitív hatású a gyermeki személyiség optimális fejlődése, ill. a nyelvi fejlesztésre.” A nyelvi csoportok a mi óvodánkban is vegyes korosztályú gyermekekkel működnek. A kétnyelvű óvónő legfőbb célja a kétnyelvűség megalapozása és a nyelv megszerettetése. A két nyelv használata, annak aránya függ a csoport összetételétől és a kétnyelvű családból származó gyerekek számától. A mi gyakorlatunkban a kisebbség nyelve tanév elején 20-30 % - ban, tanév végére 50-60 %-ban jelenik meg. Természetesen tiszteletben tartjuk, hogy a gyerekek többségének anyanyelve magyar, ezért a nevelési helyzetek megoldásánál és a konfliktushelyzetek feloldásában anyanyelvükön szólunk hozzájuk. 4. A nemzetiségi hagyományok, népi szokások ápolása is a feladatunk. A német nyelvű dal- mondóka- és játékválasztásánál a népi kultúra kincseiből is válogatunk. A népi gyermekjátékokat, dalokat és mondókákat fontosnak tartjuk, mert ezzel igazi értékeket közvetítünk, és ezzel fennmaradásukat segítjük. Erre a napi munkánkon kívül a nemzetiségi hét megszervezése ad kiváló lehetőséget.
Nemzetiségi nap a Napraforgó és Pillangó csoportban Óvodánk névadójára emlékezve február 3. hetében rendezzük meg a Lewinszky Anna emlék napokat. Ez a hét jó lehetőséget nyújt
arra, hogy a
gyermekek közelebbről is megismerhessék a kisebbség szokásait, hagyományait. Ezek például: népviselet, nemzetiségi táncok, -dalok, -ételek, régi mesterségek, játékok:
„kenyérsütés” : búza őrlése kis kézi malommal, majd víz, kovász és
liszt
összegyúrása után a tésztát, dagasztjuk, megsütjük és jó ízűen el is fogyasztjuk
Sopron környéki mesegyűjteményből a „Macskamalom” c. mese mesélése
nemzetiségi táncok tanulása; népi hangszerek bemutatása, pl.: klarinét, harmonika
a kisebbség nyelvjárásának megismertetése mondókával, dallal pl.: „Musi'denn, musi'denn... ; Auf der grüne Wiese...; Da' Hans'l treibb Ochs'n...;
régi népi játékok játszása : ugróiskola (babbal), malom (babbal) autó kötélre feltekerése
helyi népi ételek megismerése : babsterc, babrétes, babos pogácsa ( fő ételük a helyieknek a bab volt, innen a sok babbal készített étel). Sokat beszélgetünk a gyerekekkel a régmúlt időkről, régi fényképeket
nézegetve, hogy is zajlott abban az időben az élet. Miket játszottak annak idején a gyerekek, miben jártak, hogyan és miket főztek az anyukák és mit dolgoztak az apukák. A játékeszközeinket erre a hétre kibővítjük a nagyszüleink, dédszüleink által használt konyhai eszközökkel (fa kézi kávédaráló, kézi malom) és egyéb háztartási tárgyakkal
(régi
telefon,
kipróbálhatnak a gyerekek.
vasaló
stb.),
melyeket
természetesen
óvatosan
A hét utolsó napját a nemzetiségi hagyományok felelevenítésével töltjük. Ezt a napot úgy kezdjük, hogy mi óvónők nemzetiségi ruhában fogadjuk a gyerekeket és szüleiket, nagyszüleiket. Játszóházat szervezünk, ahol a gyerekek szüleikkel együtt barkácsolhatnak:
gyöngyfűzés
lóalakzat papírból, rafia belefűzve sörénynek
só-liszt gyurmából plakett készítés, amit magvakkal díszítünk
bőrből kis kincstartó
maci alak, aminek keze-lába mozgatható
papírtáska hajtogatás
agyagedény készítés
nyomdatechnikával terítő készítés (festékkel)
papírból pénztárca hajtogatása
Mindig arra törekszünk, hogy régi, hagyományokhoz kötődő játékokat, díszeket, eszközöket készítsünk.
Közben lehetőség van arra, hogy valamilyen általunk elkészített régi korra emlékeztető játékkal játszanak a gyerekek, azok , akik éppen már nem barkácsolnak. Például: ugróiskola, fonalfeltekerés, célba dobás.
Aki pedig megszomjazik , az betérhet egy alkalmi „Ponzichter borozóba”, ahol az üveglopóval a gyerek maga szívhatja fel és eresztheti a szőlőlevet a poharába.
Miközben mi barkácsolunk, játszunk az óvoda konyhájában már a Sopron környéki német nemzetiségi faluból Fertőrákosról érkezett Mici néni szorgoskodik, aki évről-évre a babstercet készíti nekünk. A babsterc egy Sopron környéki étel specialitás, a babos pogácsa, babrétes és egyéb babos főtt ételek mellett. A tízórait közösen fogyasztják a gyerekek szüleikkel a szépen megterített asztaloknál. Ki savanyúsággal, ki lekvárral eszi a várva várt babstercet. A tízórai után szőnyegre kucorodnak a gyerekek és szép, Sopron környéki meséket hallgatnak, amiket rendszerint a nap folyamán aktívan résztvevő hallgató óvó nénik mesélnek. Szívesen hívunk vendéget is. Az idei évben a Napraforgó csoportba járó egyik kislány nagypapája jött el hozzánk, aki magyar származású, de az ausztriai Ruston él. Kisgyermekként ő is ebbe az óvodába járt, ahová most nagy örömére az unokája is.
A barkácsolás, játék, mese, evés-ivás után nincs más hátra, mint a mozgás, a mulatság. A soproni német nemzetiségi Testvériség Néptáncegyüttes zenekara húz nekünk talpalávalót. A táncegyüttes tagjai részletesen bemutatják a gyerekeknek a népi viseleteket és egy kis bemutatót is tartanak nekünk, természetesen polkát, hétlépést és keringőt táncolnak. A harmonikaszó minket is táncba hívogat, egyszerű lépéseket, táncokat, körjátékokat tanulunk tőlük.
Jó hangulatban, mulatozással zárul programunk, ahol gyerek, szülő, óvónő egyaránt jól érezte magát. A Nemzetiségi Napot minden évben megtartjuk, hagyománnyá érett ünnep számunkra.
A 2008/2009-es tanév Nemzetiségi Nap tervezete
kiállítás megtekintése a csoportszobákban és a folyosón
barkácsolás:
tésztanyaklánc fűzése
papírtálca hímzése színes fonalakkal
só-liszt gyurmából plakett készítése magvak díszítésével
paprikajancsi mintára maci készítése papírból
bőrből készült kis erszény, kincstartó készítése
játékok:
- fonal feltekerő verseny
- ugróiskola
- lopó kipróbálása
mese
meghívott vendég előadása
táncház élő harmonikaszóra
ételkóstolás
A két német nemzetiségi csoportban dolgozó óvónők: Sosztarich Tamásné, Edina és Veresné Rosenstingl Eszter a Napraforgó csoportban, Őriné Strassner Henriett és Pál Réka a Pillangó csoportban.
