JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV

ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0065 számú "Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét támogató programok a Mosonmagyaróvári Járásban" c. projekt

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV

Pályázó: Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft.

Közreműködő alvállalkozók: 1-11. fejezet: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutató központ Regionális Kutatások Intézete 12. fejezet: Társadalmi Összetartozásért Alapítvány

Mosonmagyaróvár, 2015. szeptember 30.

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés ............................................................................................................................... 4 2. A járás bemutatása az esélyegyenlőség szempontjából releváns jellemzők tekintetében ..... 6 2.1. Lakosságszám, településstruktúra ................................................................................... 6 2.2. A járás népességének legfontosabb jellemzői............................................................... 10 2.3. A járás gazdasági helyzetének jellemzői ...................................................................... 14 3. A stratégiai, fejlesztési környezet bemutatása, és az esélyegyenlőségi kérdések megjelenése .............................................................................................................................. 18 3.1. A települési helyi esélyegyenlőségi programok legfontosabb következtetései ............ 19 3.2. Mosonmagyaróvár Integrált Településfejlesztési Stratégiája, 2014–2020 ................... 21 4. Az esélyegyenlőségi programok térségi, társulási kapcsolódási pontjai ............................. 23 5. Meglévő térségi szintű partnerségi megállapodások, korábbi kapcsolódó projektek .......... 25 5.1. Szociális térségi szintű partnerség ................................................................................ 25 5.2. Egészségügyi térségi szintű partnerség ......................................................................... 27 5.3. Határon átnyúló partnerség ........................................................................................... 28 6. Oktatási, egészségügyi, szociális és civil intézményi ellátó-szolgáltató rendszer leírása ... 30 6.1. Oktatás, nevelés ............................................................................................................ 30 6.2. Egészségügyi ellátás ..................................................................................................... 31 6.3. Szociális ellátás ............................................................................................................. 31 7. Esélyegyenlőségi statisztikai mutatók ................................................................................. 39 7.1. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ............................ 39 7.2. A nők helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................ 71 7.3. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége .......................................................................... 74 7.4. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége............................................................ 78 7.5. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .................................. 81 8. A program kiemelt célcsoportjainak sajátosságai ................................................................ 93 8.1. Célcsoport: Idősek (generációk közti együttműködés) ................................................. 94 8.2. Célcsoport: Gyermekek, fiatalok (HH és HHH, alkohol, drog, egyéb problémák) ...... 98 8.3. Célcsoport: Fogyatékkal élők (integráció) .................................................................. 103 9. SWOT elemzés .................................................................................................................. 111 10. Problématérkép ................................................................................................................ 114 11. Fejlesztési irányok, igények és javaslatok a programozás számára ................................. 119 12. Programterv...................................................................................................................... 125 12.1. A programterv célrendszere ...................................................................................... 126 12.2. Prioritások leírása...................................................................................................... 127 2

12.3. Akcióterv................................................................................................................... 131 12.4. Partnerségi és kommunikációs/nyilvánossági terv ................................................... 171 Felhasznált dokumentumok és adatforrások .......................................................................... 175 Mellékletek – A célcsoportok néhány statisztikai indikátora ................................................ 177 Mellékletek - Települési HEP intézkedések .......................................................................... 190

3

1. Bevezetés A helyzetelemzés célja a Járási Esélyteremtő Programterv megalapozó vizsgálata. A programterv célja a járáson belül felmerült, a helyi esélyegyenlőségi programok által feltárt, és a települések együttműködését igénylő problémák komplex kezelését megalapozó, valamint a Járási Felzárkózási Kerekasztal által elfogadott intézkedések kidolgozása. A programterv célrendszerének, prioritásainak, partnerségi és kommunikációs tervének kidolgozása, az akciótervek projekt szintű részletes kibontása csak abban az esetben lehet reális és megalapozott, amennyiben az esélyegyenlőségi helyzetelemzés során kellően átfogó képet adunk a térség társadalmi helyzetéről, az érintett célcsoportok és prioritási területek aktuális állapotáról. A helyzetelemzés négy nagyobb tartalmi részre tagolódik. Alapvető célunk a minél összetettebb feltáró módszertan alkalmazása, a primer és szekunder források együttes használata. Dokumentumelemzés és intézményrendszer elemzés - Helyi fejlesztési dokumentumok átvizsgálása, stratégiai környezet és kapcsolódási pontok, esélyegyenlőségi szempontok és tartalmak keresése, rövid összefoglalása (korábbi helyzetelemzések, stratégiák, városi és járás szintű anyagok). - Meglévő partnerségi megállapodások, korábbi kapcsolódó projektek eredményeinek rövid bemutatása. - Szociális, oktatási, egészségügyi, civil intézményi ellátó- szolgáltató rendszer leírása (szervezetek, intézmények, szolgáltatások, programok, rendezvények stb.), a legfontosabb intézmények bemutatása. Esélyegyenlőségi statisztikák és egyéb információk feldolgozása - Statisztikai mutatók gyűjtése, adattáblák elkészítése és kiértékelése. KSH TEIR adatok települési szinten, járási aggregálás, minimum 5 éves idősorok – megyei vagy országos referenciaérték. Trendek, tendenciák, kiugró jelenségek, problématerületek beazonosítása. - Bevont és érintett szervezeteknél elérhető információk, adatok, elemzések bekérése és feldolgozása.

4

Célcsoport alapú primer fókuszcsoportos vizsgálatok A fókuszcsoport célja a járási esélyegyenlőségi programterv megalapozását jelentő helyzetelemzés támogatása. Mivel az egyes célcsoportokhoz rendelhető adatok, információk ritkán állnak rendelkezésre, vagy egyáltalán nem érhetőek el, célszerűnek tartottuk 4–8 fős csoportos megbeszélések szervezését az adott célcsoporthoz kapcsolódó szakemberek részvételével, hogy tájékozódjunk az aktuális helyzetről, szakértői véleményeket gyűjtsünk. A kiemelt célcsoportok a program tervezett prioritásaival összhangban az alábbiak: idősek (generációk közti együttműködés); gyermekek, fiatalok (HH és HHH, alkohol, drog, egyéb problémák); fogyatékkal élők (integráció). A beszélgetések alapvető célja, hogy feltárjuk az adott célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi problémákat (pl. diszkrimináció, munkaerőpiac, oktatás, egészségügy stb.), valamint a programozás szempontjából lényeges súlypontokat, beazonosítsuk a kulcskérdéseket és megszüntetésükre a programban felvázolható megoldásokat keressünk. Eredmények kiértékelése és rendszerezése - Esélyegyenlőségi SWOT analízis összeállítása, a helyzetelemzés eredményeinek rendszerezése erősségek-gyengeségek, lehetőségek-veszélyforrások alapján. - Problématérkép készítése – általános járási szintű problémák, célcsoportonkénti problémák feltérképezése. - Javaslatok megfogalmazás a célokra és prioritásokra. Projektötletek gyűjtése, fejlesztési igények pontosítása. A helyzetelemzés első munkaváltozatát (2015. június vége) a Felzárkóztatási Kerekasztal és az annak keretében működő három Munkabizottság is meg fogja vitatni. A dokumentum az észrevételek és javaslatok átvezetése után válik véglegessé.

5

2. A járás bemutatása az esélyegyenlőség szempontjából releváns jellemzők tekintetében A Győr-Moson-Sopron megyében található Mosonmagyaróvári járáshoz 26 település – 3 város (Mosonmagyaróvár, Jánossomorja, Lébény) és 23 község – tartozik. Területét tekintve (900km2) a megye második, népességszámát tekintve a harmadik legnagyobb járása. A járás illetékességi területe: Ásványráró, Bezenye, Darnózseli, Dunakiliti, Dunaremete, Dunasziget, Feketeerdő, Halászi, Hédervár, Hegyeshalom, Jánossomorja, Károlyháza, Kimle, Kisbodak, Lébény, Levél, Lipót, Máriakálnok, Mecsér, Mosonmagyaróvár, Mosonszolnok, Mosonudvar, Püski, Rajka, Újrónafő, Várbalog. 2.1. Lakosságszám, településstruktúra A Mosonmagyaróvári járás lakónépessége 2013-ban közel 73 ezer fő volt (1. ábra, 1. táblázat), ami Győr-Moson-Sopron megye lakosságának hatodát (16%) teszi ki. A járás jelenlegi népességszáma 4–6%-kal magasabb, mint 2001-ben (1. ábra), azaz a járás azon viszonylag kevés számú térség közé tartozik, amely az elmúlt másfél évtizedben az országosan jellemző kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellenére folyamatosan növelni tudta népességét. Igaz a lakónépesség számában 2011 és 2013 között némi csökkenés következett be, de ez minimális mértékű (-0,6%). Ugyanakkor elmondható, hogy az utóbbi években a térség munkaerő-piaci és határ menti helyzetének köszönhetően a járásban, különösen Mosonmagyaróváron jelentős nagyságrendben jelentek meg az ország távolabbi területeiről munkához jutás reményében érkező emberek, akik viszont a statisztikákban nem jelennek meg. Becslések szerint csak Mosonmagyaróváron 6-10 ezer fő él bejelentett lakcím nélkül, akik egyrészt a város ellátórendszerét terhelik, másrészt megjelenésük a lakáspiacon is gondokat okoz: az ingatlanárak (mind a vétel, mindinkább a bérlés költségei) jelentős mértékben megemelkedtek, ami a helyi lakosság alsóbb rétegeinek lakáspiacról való kiszorulását eredményezi, terhelve ezáltal a szociális bérlakásokat (ITS – Megalapozó vizsgálat 2014). A legfontosabb demográfiai mutatókat tekintve elmondható, hogy a Mosonmagyaróvári járásban az országos tendenciákhoz hasonlóan a halálozások száma meghaladja a születések számát, azaz itt is természetes fogyás érvényesül, amely 2012-ben az előző évtizedben megfigyelhetőnél (2000–2012. évek átlaga ezer lakosra: -1,8) lényegesen magasabb mértékű volt (591 születésre 841 haláleset ’jutott’; a természetes fogyás ezer lakosra számított mutatója 3,44 volt). 6

A megye többi járásához, illetve az országos átlaghoz viszonyítva elmondható, hogy a születések számában kicsit rosszabb, míg a halálozások számában, illetve a természetes fogyás mértékében kedvezőbb mutatókkal bír a Mosonmagyaróvári járás. A természetes fogyást azonban valamennyire ellensúlyozni tudják a kedvező migrációs folyamatok – több az odavándorlás, mint az elvándorlás –, így összességében a járás növelte lakosságszámát. Különösen a 2012-es esztendő emelhető ki e tekintetben, ez alatt az egy év alatt a vándorlási különbözet többszöröse volt az előző évekre, évtizedre jellemzőnél: 2000–2012. évek átlaga ezer lakosra: 2,0; míg 2012-ben 7,4 (abszolút számban kifejezve ez azt jelenti, hogy 2012ben 537 fő volt a járás ideiglenes vándorlási ’nyeresége’, ami messze ellensúlyozni tudta a 250 fős természetes fogyásból származó ’veszteséget’). Ugyanakkor az állandó oda- illetve elvándorlás számában ez a jelentős mértékű pozitív különbség már nem érvényesül, de öszszességében pozitív a mérleg (2. ábra). A kedvező migrációs folyamatok alapvetően a térség határ közeli voltának, az elmúlt évtizedben megfigyelhető szuburbanizációs folyamatoknak (számos település Pozsony agglomerációjába tartozik), és a kedvező gazdasági, munkaerőpiaci helyzetnek köszönhető. A migrációs folyamatok erősödése azonban számos problémával is jár, a térségben megjelenő beköltözők egy része igazából a külföldi munkalehetőségek csábítása miatt érkezik, elsősorban Mosonmagyaróvárra, másrészt pl. a Pozsonyból kiköltözők döntő többségének a beilleszkedése, integrációja a helyi társadalmakba számos kérdést, problémát vet fel (pl. nyelvhasználat, szolgáltatásokhoz való hozzáférés, információkhoz hozzájutás). 1. ábra A Mosonmagyaróvári járás népességszámának alakulása (fő) 75000 73788

74000 73000

73337

72081

74384

72863

72000 71450

71000 70127

70216

70034

Állandó népesség

70000 70018

Lakónépesség

69000 68535 68000

68574

67000 66000 65000 1980

1990

2001

2007

2011

Forrás: KSH TeiR. 7

2013

2. ábra Az állandó vándorlások alakulása a Mosonmagyaróvári járásban 2008 és 2013 között 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

Állandó odavándorlások száma Állandó elvándorlások száma

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Forrás: KSH TeiR.

Mint az az 1. táblázatból látható, bár a járás összességében a vizsgált időszakban növelte lakosságszámát, ez korántsem volt egyöntetűen jellemző a térség minden településére, illetve 2011 és 2013 között járási szinten a lakónépesség némi csökkenést mutat. A másfél évtizedes periódusban vannak olyan települések, ahol mind a népességnövekedés, mind a csökkenés tendenciája tetten érhető. Ugyanakkor elmondható, hogy kiemelkedő mértékű népességnövekedés ment végbe 2001-hez viszonyítva Feketeerdőn és Máriakálnokon, de Mosonszolnokon, Héderváron, Mosonmagyaróváron és Halásziban is közelít a 10%-hoz, ugyanakkor nagyon magas arányban veszített népességéből Várbalog és Bezenye (1. táblázat).

8

1. táblázat A Mosonmagyaróvári járás egyes településeinek népességszám-változása 2001 és 2013 között Település

Lakónépesség száma 2007 2011

2013

1941 1695 1580 1771 241 1437 398 2879 1111 3549 5975 522 2320 382 3164 1710 665 1445 619 29 965 1570 467 656 2625 830 501

1940 1470 1601 1855 248 1478 496 2896 1150 3529 5848 666 2173 356 3215 1815 678 1642 602 31799 1615 na. 653 2486 814 425

1858 1393 1566 1857 241 1437 563 2973 1195 3479 5912 648 2195 354 3159 1777 675 1692 589 33218 1676 498 641 2563 793 385

1906 1370 1556 1862 251 1536 549 3085 1207 3416 6021 530 2269 348 3137 1785 702 1755 592 32417 1714 425 649 2572 844 365

Lakónépesség számának változása 2001-hez viszonyítva (%) -1,2 -19,2 -1,5 5,1 4,2 6,9 38,0 7,2 8,6 -3,7 0,8 1,5 -2,2 -8,9 -0,8 4,4 5,6 21,5 -4,4 8,2 9,2 -9 -1,1 -2,0 1,7 -27,1

70 018

71450

73337

72863

4,1

2001 Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Mosonmagyaróvári járás összesen Forrás: KSH TeiR adatbázis.

A szociális és esélyegyenlőségi problémák szempontjából kiemelt figyelmet érdemelnek a kistelepülések, hiszen a szolgáltatáshiányból eredő egyenlőtlenségek és szociális problémák együttjárása valószínűbb a kisebb településeken. A járás népességének közel felét (44,5%-a) Mosonmagyaróvár, a járásszékhely koncentrálja, összességében a térség 57%-a él városokban. A községek nagysága változó, találunk közöttük 500 fő alatti kistelepüléseket is, és a három városon kívül csupán négy nagyobb település található a járásban: Halászi, Hegyeshalom, Lébény és Rajka. Összességében a járás településeinek többsége (19 település) 2000 főnél kevesebb lakosságszámú, amit azért fontos kihangsúlyoznunk, mert ez a lélekszám az alsó határa a szociális szolgáltatások biztosítása előírásainak, ez alatt csupán az étkeztetés és a házi segítségnyújtás, valamint a gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása kötelező az önkor9

mányzatok számára. Mint látni fogjuk, e falvakban sok helyütt hiányoznak ezek az alapszolgáltatások és egyéb humán közszolgáltatások is, ami a szolgáltatásokhoz való hozzáférés súlyos egyenlőtlenségét eredményezi. 2.2. A járás népességének legfontosabb jellemzői 2.2.1. Nem és életkor A Mosonmagyaróvári járás népességének 49%-át férfiak, 51%-át nők alkotják, ez megfelel az országos átlagnak. A korösszetételt tekintve elmondható, hogy – hasonlóan a megyei és az országos helyzethez – a lakosság elöregedése figyelhető meg, a 60 éves és idősebb népesség aránya (21,9%) jelentős mértékben meghaladja, de a 64 éven felüliek aránya 1 (15,2%) is 2011 óta eléri, illetve némileg meghaladja a gyermekkorúak (0–14 évesek) arányát (14,3%) (3. ábra). A Mosonmagyaróvári járás a Győr-Moson-Sopron megyére jellemző mutatókhoz hasonló képet mutat mind a gyermekkorúak, mind az idősek arányát tekintve. Az öregedési index2 a 64 éven felüli népességgel számolva 106,5 (országos mutató: 116,6), az elmúlt egymásfél évtizedben folyamatosan növekvő értéket mutat. Ugyanakkor a járáson belül nagyon árnyalt a kép, találunk erőteljesen elöregedő községeket, ahol az öregedési index eléri vagy meghaladja a 150-t is (Dunaremete, Püski, Lipót, Várbalog). Külön kiemelendő a járás egyik legkisebb települése, Várbalog, ahol a lakosság elöregedése nagyon nagymértékű, a település több mint ötöde 64 évesnél idősebb, és csupán a kilencede gyermekkorú. Ugyanakkor néhány község nagyon kedvező korösszetételű, ahol az elöregedés tendenciája még egyáltalán nem tapasztalható, külön kiemelendő közülük Feketeerdő és Károlyháza (2. táblázat). A korösszetételben megmutatkozó jelentős települési eltérések esélyegyenlőségi szempontból arra mutatnak rá, hogy míg a járás számos településén az idősek, addig másutt inkább a gyermekes családok szükségleteire kell választ találni. Ez tehát egyrészt az idősek, másrészt mind a gyermekek számára elérhető szolgáltatások, lehetőségek, mind a gyermekes családok életét megkönnyítő szolgáltatások, esélyegyenlőséget, különösen a 14 év alatti gyermeket nevelő nők családi és munkahelyi helytállásának összehangolását támogató eszközök megteremtése szempontjából válik fontossá.

1

A WHO ajánlásainak megfelelően ma már Magyarországon is a 65 és afeletti életkorúakat tartjuk időskorúnak. 2 Öregedési index: az időskorú népesség gyermekkorú népességhez viszonyított aránya (100 gyermekkorúra mennyi idős jut) – a népesség elöregedési mértékét fejezi ki. A WHO ajánlásainak megfelelően ma már Magyarországon is időskorúnak a 65 és afeletti életkorúakat tartjuk.

10

3. ábra A Mosonmagyaróvári járás népességének korösszetétele, 2013 (%) 2,5% 15,2%

3,0%

11,8%

0-2 éves

6,7%

3-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves

60,9%

65-X éves

Forrás: TeIR adatok alapján saját számítás.

2. táblázat A Mosonmagyaróvári járás egyes települései népességének korösszetétele, 2013 Települések

0–14 évesek

15–64 évesek aránya (%) 68,6% 71,8% 68,9% 72,3% 69,3% 71,7% 73,2% 72,3% 69,9% 72,2% 72,0% 74,5% 71,8% 65,9% 68,8% 75,1% 67,1% 70,6% 66,9% 69,6% 72,1% 72,5% 71,0% 73,7% 68,8% 67,0%

65–X évesek

Öregedési index (64 éven felüli népességgel számolva)

17,9% 16,3% 16,5% 14,9% 18,4% 14,0% 8,9% 14,0% 15,4% 14,5% 13,8% 9,3% 13,1% 19,8% 15,9% 10,9% 20,2% 13,5% 17,9% 16,0% 12,1% 14,4% 17,4% 13,0% 16,0% 21,7%

133,5 136,4 113,6 116,1 150,0 97,7 49,5 101,9 104,5 109,1 97,9 57,8 86,5 138,5 104,1 77,9 158,1 84,6 118,3 111,0 76,7 110,0 150,7 97,5 105,4 191,3

70,6%

15,2%

106,5

Ásványráró 13,4% Bezenye 11,9% Darnózseli 14,6% Dunakiliti 12,8% Dunaremete 12,3% Dunasziget 14,3% Feketeerdő 17,9% Halászi 13,7% Hédervár 14,7% Hegyeshalom 13,3% Jánossomorja 14,1% Károlyháza 16,2% Kimle 15,1% Kisbodak 14,3% Lébény 15,3% Levél 14,0% Lipót 12,8% Máriakálnok 15,9% Mecsér 15,1% Mosonmagyaróvár 14,4% Mosonszolnok 15,8% Mosonudvar 13,1% Püski 11,6% Rajka 13,3% Újrónafő 15,2% Várbalog 11,3% Mosonmagyaróvári járás összesen 14,3% Forrás: TeIR adatok alapján saját számítás.

11

Az iskolázottság mutatóinak leírásakor az adott képzettséggel rendelkezők számát célszerű a megszerzéshez szükséges életkorhoz viszonyítani, így reálisabb képet kaphatunk az iskolázottság szintjeiről. A 3. táblázat településekre lebontva ad képet erről. A tíz évesek és idősebbek körében mindössze 0,3% azok aránya, akik az általános iskola első osztályát sem végezték el. Ez megfelel az országos arányoknak. Örvendetes változás, hogy az általános iskolát a 15 évesek és idősebbek 96,5%-a elvégezte, ez 11 százalékponttal magasabb arány, mint 2001-ben. Kiugróan alacsony települési értéket e tekintetben nem nagyon találunk, pozitív irányban több olyan község is van (Lipót, Feketeerdő, Dunaremete) , ahol 98% vagy a feletti az általános iskolát sikeresen befejezők aránya. Mind az érettségizettek, mind az egyetemi, főiskolai végzettségűek aránya jelentősen emelkedett az elmúlt évtizedben, ez a korosztályos adatokból jól kitűnik (3. táblázat). Ma már a térség 17 éven felüli lakosságának több mint harmada érettségizett, a 25 évesek és idősebbek tizede pedig diplomás. A kedvező irányú változás minden településen megfigyelhető, ugyanakkor az érettségizettek és a diplomások arányát tekintve jelentős települési különbségeket tapasztalhatunk. Rajka, Lipóton, Feketeerdőn és Lipóton a felsőfokú végzettségűek aránya meghaladja a 13%-ot is, sőt van, ahol a 20%-ot közelíti, és e községekben az érettségizettek hányada is kiemelkedő, ugyanakkor pl. Károlyházán és Várbalogon, a legfiatalabb, illetve a leginkább elöregedő községben szinte hiányzik az értelmiségi réteg a helyi társadalomból. A járásszékhely iskolázottsági mutatói kedvezőek, városi társadalomra jellemzőek, magas mind az érettségizettek, mind a diplomások aránya (Győr-Moson-Sopron megyei városok [megyeszékhely nélkül] adatai: legalább érettségivel rendelkezik a 18 évesek és idősebbek köréből 46,1%, diplomás a 25 éves és idősebbek köréből 14,8%). Összességében azonban a járás egészéről az mondható el, hogy a magasabban, illetve magasan kvalifikált népesség korosztályos aránya azért elmarad a Győr-MosonSopron megyei átlagtól (48,7%; illetve 17,4%).

12

3. táblázat A népesség iskolai végzettsége a Mosonmagyaróvári járás településein 2001-ben és 2011-ben (%) A 10 éves az általános iskola első évfolyamát sem végezték el

A 15 éves A 18 éves és idősebb népességből azok aránya, akik legalább az általános legalább érettségiiskola 8. évfolyamát vel elvégezték rendelkeznek

A 25 éves egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkeznek

Megnevezés 2001 Ásványráró 0,3 Bezenye 0,3 Darnózseli 0,4 Dunakiliti 0,6 Dunaremete 0 Dunasziget 0,2 Feketeerdő 0 Halászi 0,6 Hédervár 0,2 Hegyeshalom 0,1 Jánossomorja 0,2 Károlyháza 0 Kimle 0,3 Kisbodak 0,3 Lébény 0,4 Levél 0,4 Lipót 0,2 Máriakálnok 0,3 Mecsér 0 Mosonmagyaróvár 0,3 Mosonszolnok 0,5 Püski 0,3 Rajka 0,2 Újrónafő 1,1 Várbalog 0,4 Járás átlaga 0,30 Forrás: KSH Népszámlálás.

2011 0,2 0,6 0,3 0,4 0 0,2 0,2 0,3 0,6 0 0,2 0,2 0,1 0,6 0,6 0,1 0,3 0,2 0 0,3 0,3 0,8 0,5 0,5 0,6 0,32

2001 88,1 89,1 89,5 90,5 86,8 90,1 92,5 90,7 90,2 91 88,7 0 90,6 85,8 88,3 90,6 90,4 92,8 83,2 93,9 87,7 89,2 92,5 87,3 79,8 85,47

2011 95,4 95,7 96,4 97,6 98,1 96,3 98,2 96,5 96,8 96,7 96 94,4 96,9 95,4 95,4 96,7 98,8 97,3 95,7 97,9 96,1 96,3 97,2 95,3 94,4 96,50

2001 26,5 19,6 23,5 23,1 28,9 21,9 26 25,8 29,6 32,5 21,9 0 20,8 23,8 27 25,4 25,8 23,2 21 41,9 17,9 19,6 24,2 14,1 13,7 23,11

2011 36,1 34,6 35,3 38,1 40,1 35 48,9 37,9 39,3 40,7 33,1 19,4 33,1 37,5 37 37,9 43,4 40,4 36,5 51 29,3 31,5 45,3 27,6 24,4 36,54

2001 4,8 3,7 4,5 4,9 5,7 6,3 6,9 4,7 7,4 6,7 4,8 0 4,4 5,3 5,5 4,6 6,2 4,1 5,2 13,2 3,8 5 4,6 3,9 3 5,18

2011 9 10,1 7,9 10,9 13,2 9,8 18 9,1 14,5 10,6 7,8 1,1 8,3 10,6 10,8 8,4 13,8 10,6 11,8 17,3 8 6,7 17,8 8,9 3,7 10,40

2.2.3. Nemzetiségi/etnikai hovatartozás A 2011. évi népszámlálás során a Mosonmagyaróvári járásban élők döntő többsége (93,2%) nyilatkozott nemzetiségéről, anyanyelvéről, háromnegyedük (73%) felekezeti hovatartozásáról, vallásáról is. A rendelkezésre álló adatok alapján elmondható, hogy a járás lakóinak közel egytizede (6557 fő) vallotta magát nem magyar anyanyelvűnek. Legnépesebb számban német, szlovák és horvát nemzetiségűek élnek a térség településein, a magukat nem magyarnak vallók 83%-át ők teszik ki. Legnagyobb számban horvát nemzetiségűek Bezenyén és Kimlén, németek Mosonmagyaróváron, Kimlén, Rajkán és Hegyeshalomban, szlovák anyanyelvűek Rajkán, Mosonmagyaróváron, Bezenyén és Dunakilitin élnek. Összességében a 13

legnagyobb arányú nem magyar lakosság a járás települései közül Bezenyén (35,7%), Rajkán (31,5%) és Kimlén (24,4%) található, de Feketeerdő, Máriakálnok, Lipót, Dunakiliti és Hegyeshalom esetében is 10% feletti (11–14%) az arányuk. E településeken releváns kérdéskör a nem magyar ajkú lakosság helyi társadalomba való bevonása, ez pl. lokális civil szervezetek által elérhető, illetve esélyegyenlőségi szempontból akár pl. a nyelvhasználat biztosításának kérdésköre is (pl. ügyintézés vagy humán közszolgáltatásokhoz való hozzáférés terén). A legnagyobb hazai kisebbséget jelentő és egyben az esélyegyenlőségi programtervek fő célcsoportjai között definiált romák aránya a Mosonmagyaróvári járásban alacsony, nem éri el az 1%-ot sem (4. táblázat). Ennek következtében e terület nem jelenik meg releváns problémakörként a járásban. 4. táblázat A Mosonmagyaróvári járásban élő népesség nemzetiségi/anyanyelvi hovatartozás szerint, 2011 Etnikum/nemzetiség magyar német szlovák horvát cigány/romani/beás román orosz ukrán szlovén bolgár

Szám (fő) 61 125 3 077 1363 1009 271 218 63 47 45

Etnikum/nemzetiség szerb lengyel kínai arab örmény ruszin görög egyéb Adatot szolgáltatott Teljes lakosság

30

Szám (fő) 28 27 11 11 10 6 4 337 67 682 72 609

Forrás: 2011. évi népszámlálás 3. Területi adatok 3.8 Győr-Moson-Sopron megye (2013).

2.3. A járás gazdasági helyzetének jellemzői A járás munkaerő-piaci, gazdasági és szolgáltató (oktatás, kulturális, egészségügy, kereskedelem stb.) központja Mosonmagyaróvár. 2011-es népszámlálási adatok alapján a városban található munkáltatók által foglalkoztatott 15,5 ezer főből közel 5400-an naponta bejárók, ők elsősorban a járás településeiről érkeznek (ITS Megalapozó vizsgálat 2014). A járásszékhely mellett Jánossomorja, Halászi, Mosonudvar és Rajka említhető foglalkoztatási szempontból. A regisztrált vállalkozások száma 2012-ben meghaladta a kilencezret (9413), de ezeknek csak alig fele működik (4564; ezer lakosra 63, ami kevesebb, mint a megyei [71] vagy az országos [69] átlag). A működő vállalkozások nagy része (54,4%) egyéni vállalkozás, valamint maximum 2–10 főt foglalkoztató társas vállalkozás (Területi Statisztikai Évkönyv 2013). Természetesen jelen vannak a térségben nagyobb vállalatok is (pl. Kühne Mezőgazdasági 14

Gépgyár Zrt., Vogel & Noot Mezőgépgyár Kft., Halászi Kötöttárugyár Kft., PEZ Production Europe Kft.). A vállalkozások több mint fele a szolgáltatás területén jött létre. A foglalkoztatottak kb. ötöde ebben a gazdasági ágban dolgozik, felét az ipar foglalkoztatja. Meg kell említeni a járás azon sajátosságát is, amely elsődlegesen Mosonmagyaróvárhoz kötődik, gyakorlatilag új ágazatként fejlődött ki az elmúlt két évtizedben az ún. fogászati turizmus, melynek köszönhetően a városban ma már több mint 200 rendelőben több száz fogszakorvos dolgozik, szolgáltatásaikat elsősorban nem a helyi lakosság veszi igénybe. Esélyegyenlőségi szempontból külön kiemelendő, hogy kimondottan a megváltozott munkaképességű, valamint fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatását biztosítja a járásban a Mosonmagyaróvári Szociális Foglalkoztató Kft., amely 47 főt foglalkoztat, közülük 32 fő megváltozott munkaképességű, 5 fő pedig értelmi fogyatékossággal élő személy (http://www.foglalkoztatomovar.hu/). Megemlítendő még a Nolato Magyarország Kft., amely nagyobb számban foglalkoztat megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékossággal élő személyeket. A Nolato a fogyatékosság-barát munkahely címet is kiérdemelte, a cég 2011ben új részleget hozott létre és fejlesztett ki fogyatékkal élő munkatársak részére, melynek vezetésére is megváltozott munkaképességű munkatársat bízott meg. Nemcsak a fizikai környezet átalakítására helyeztek hangsúlyt (gyártóegység területét akadály-, zaj- és rezgésmentessé alakították át és infokommunikációs akadálymentesítés is megvalósul [jeltolmácsolás, felolvasás, Braille-írás]), hanem a vezetőség és munkatársak fogyatékkal élők befogadására való érzékenyítésére is (http://www.nolato.com/page/923/html/tarsadalmifelelossegvallalas.html). Jó példaként említhető még a német cégcsoport részeként Jánossomorján működő AMB Components Hungary Bt. A cég kiemelt hangsúlyt helyez a befogadó munkahelyi és munkavállalói esélyegyenlőségének megteremtésére. Esélyegyenlőségi referenst foglalkoztat, és 2014. szeptember elsejétől esélyegyenlőségi terv alapján tudatosan, rendszerszerűen támogatja a foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű csoportba tartozók munkaerőpiaci bekapcsolódását. Így esélyegyenlőségi tervük hatálya kiterjed a cégnél dolgozó 50 évnél idősebbekre, a nyugdíj előtt állókra, a gyesről /gyedről visszatérő anyákra, a két vagy kettőnél több 10 éven aluli gyermeket nevelőkre, a 10 éven aluli gyermeket egyedül nevelőkre, a pályakezdőkre, az új munkavállalókra, illetve az egyéb nemzetiségi és/vagy társadalmi kisebbségi csoport tagjaira. A cég kimutatása szerint a több mint 300 alkalmazottjuk kb. 27%-a tartozik a kiemelt csoportokba. A támogató tevékenységek közé 15

tartozik például, hogy az újonnan belépők, illetve a pályakezdők számára mentori rendszert működtetnek, hogy a nyugdíjba készülők számára nyugdíjas ügyintézést folytatnak, tájékoztatják őket a jogszabályokról, adózásról, lehetőség szerint biztosítják a nyugdíj meletti munkavégzést, a már nyugdíjban lévők számára „Nem engedjük el a kezüket” klubot működtetnek, a kisgyermekes munkavállalók esetében nagy hangsúlyt kap a családi teendők és a munkavégzés összehangolása. Fontosnak tartják, hogy munkavállalóiknak segítséget nyújtsanak az ügyintézésekben, a tanácsadást, ingyenes jogsegélyt biztosítanak. továbbá a cég

nagy

hangsúlyt

helyez

az

egészség

megőrzésére

is

egyrészt

orvosi

és

szűrővizsgálatokkal, tanácsadással, biológiai monitoringgal, másrészt programok formájában próbálja segíteni foglalkoztatottjai egészségtudatos magatartását (Forrás: Intézkedések az esélyegyenlőség… 2015). A munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok (pl. megváltozott munkaképességűek, fogyatékossággal élők, pályakezdő fiatalok, nők) munkához juttatása esélyegyenlőségi szempontból kiemelt területként kezelendő, mely problémakör kezelése csak a cégekkel, vállalkozásokkal együttműködve, az ő igényeikhez igazodva lehet csak eredményes.

2.3.1. Lakosság gazdasági aktivitása A népesség gazdasági aktivitását tekintve a Mosonmagyaróvári járás az egyik legjobb helyzetű térség, munkanélküliségi rátája néhány budapesti kerület, illetve a Soproni járás mellett a legkedvezőbb, a munkanélküliek aránya 2011–2012-ben csupán 3%, míg 2013-ban 1,8% volt, a csökkenő tendencia gyakorlatilag 2009 óta megfigyelhető. Ez a szerencsés helyzet a járás minden településére egyöntetűen jellemző, a települések többségében 3% alatti a munkanélküliek aránya. Van, ahol még a 2%-ot sem éri el (pl. Feketeerdő, Mosonudvar, Lipót, Dunaremete, Püski), de a legmagasabb mutatóval bíró Károlyházán sem haladja meg az 5%ot (4,1%), ezzel szemben a megyei átlag 5,8% (2013-ban), az országos átlag 8,7% (2014ben). A járásban jelentős munkaerő-tartalék nincs, sőt számos területen munkaerőhiány jelentkezik, ami már gátolja a gazdasági fejlődést is (cégek terjeszkedése, fejlesztése). Problémát jelent az, hogy a helyi szakképző iskolák igazán nem képeznek a térségben működő cégek profiljába vágó szakembereket, illetve a képzett szakembereket és a fiatalokat nehéz megtartani a járásban, erőteljesen érvényesül egyrészt a külföldi munkavállalás lehetőségének csábítása, másrészt jelentős munkaerő-elszívási hatása van Győrnek is, elsődlegesen az Audi gyakorol vonzerőt. A munkaerőhiány kezelésére elindultak a kezdeményezések a cégek

16

oldaláról,

pl.

Mosonmagyaróváron

Gazdasági

Kerekasztal

szerveződött.

A foglalkoztatottak aránya ugyanakkor 50% alatt marad, és magas az inaktív keresők (pl. nyugdíjasok) és az eltartottak aránya (4. ábra). Ezek a látszólag ellentmondásos adatok részben magyarázhatóak a határon túli munkavállalással. 4. ábra A Mosonmagyaróvári járás népességének gazdasági aktivitása, 2011 (%) 26,8% 46,1%

3,0% Foglalkoztatott 24,0%

Munkanélküli Eltartott Inaktív kereső

Forrás: 2011. évi népszámlálás 3. Területi adatok 3.8 Győr-Moson-Sopron megye (2013).

A térség kedvező gazdasági és munkaerő-piaci helyzete ellenére az is megállapítható, hogy ugyanakkor alacsonyabb a nyugdíjak átlagos összege, valamint a személyi jövedelemadóalapot képező jövedelem és a befizetett szja összege is, mint az országos vagy a megyei átlag, ami azért mutatja, hogy a bérek színvonala – legalábbis a bejelentett kereseteké – elmarad a megyei-országos szinttől (5. táblázat). 5. táblázat A Mosonmagyaróvári járás néhány gazdasági mutatójának alakulása a GyőrMoson-Sopron megyei és az országos adatokhoz viszonyítva, 2012 Terület

Mosonmagyaróvári járás Győr-MosonSopron megye Magyarország

Ezer lakosra jutó adózók száma

Egy adófizetőre jutó

Átlagos nyugdíj összege (Ft/hó)

személyi jövedelem-adó, ezer Ft

471

személyi jövedelemadóalapot képező jövedelem, ezer Ft 1664

257

104 680

479

1862

299

107 011

434

1870

300

106 598

Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv 2012 (2013).

17

3. A stratégiai, fejlesztési környezet bemutatása, és az esélyegyenlőségi kérdések megjelenése A fejezet célja az esélyegyenlőségi és az esélyteremtéssel összefüggő kérdések megjelenésének feltérképezése a járási szintű stratégiai, fejlesztési környezetben dokumentum-elemzés segítségével. Az alábbi helyi stratégiai és települési dokumentumok, koncepciók és programok jelentik a fő kapcsolódási pontokat (csak a dokumentum típusokat soroljuk fel, az egyes HEP-ek tartalmazzák települési szinten a releváns anyagokat): – A járás összes településének helyi esélyegyenlőségi programja – Mosonmagyaróvár Integrált Településfejlesztési Stratégiája – Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás fejlesztési dokumentumai – Helyi Fenntartható Fejlődés Stratégia – Környezetvédelmi programok – Településfejlesztési koncepciók – Gazdasági Programok – Költségvetési rendeletek – Közművelődési Koncepciók – Szociális és Szolgáltatási Koncepciók – Közfoglalkoztatási tervek – Bűnmegelőzési programok – Idegenforgalmi stratégiák és koncepciók – Egyéb önkormányzati rendeletek A fejlesztési dokumentumok szintjén a két legfrissebb programozási, stratégia alkotási folyamat esélyteremtéssel kapcsolatos összefüggéseit vizsgáljuk meg részletesebben. A pályázathoz készült szakmai koncepcióban összefoglaltuk a HEP-ek legfontosabb célcsoportokhoz kapcsolódó problémáit és a lehetséges fejlesztési irányokat. Emellett Mosonmagyaróvár időközben elkészült és elfogadott térségi szinten is releváns hatású Integrált Településfejlesztési Stratégiájának (ITS) vonatkozó pontjait is érdemes értékelni esélyegyenlőségi szempontból.

18

3.1. A települési helyi esélyegyenlőségi programok legfontosabb következtetései A járás települési szintű helyi esélyegyenlőségi programjainak (26 települési HEP) átvizsgálása alapján az egyes célcsoportok esetében az alábbi kiemelten fontos, térségi szinten is értelmezhető problémák és fejlesztési irányok rajzolódnak ki. 3.1.1. Romák és/vagy mélyszegénységben élők A célcsoport esetében egy nagyon komplex és mély problémarendszer tárul fel az összes dokumentumban. Nehézséget okoz a megfelelő adatok, információk hiányában a célcsoport tagjainak beazonosítása és átfogó elemzése. Alapvető problémaként azonosítható a magas munkanélküliség, az alacsony iskolai végzettség, a romló egészségi állapot, életviteli, életvezetési problémák, a társadalmi és a területi szegregáció veszélye, adósságkezelési és a lakhatási nehézségek, a szegénység kultúrája. Jelenleg a legfontosabb lépés a megfelelő adatok gyűjtése, szükségletfelmérés, átfogó helyzetelemzés készítése járási szinten. Alapvetően a települések mindegyike hasonló fejlesztési irányokban gondolkodik, kisebb hangsúlyeltolódásokkal, amelyek megpróbálnak reagálni a fenti problémák mindegyikére. Egészségügyi szűrőprogramok szervezése, egészségtudatos életmódra nevelés, iskolai előmenetel segítése, foglalkoztatás növelése, munkahelyteremtés, továbbképzések, adósságkezelés, hatékonyabb tájékoztatás, szociális védőháló bővítése, szolgáltatás és támogatásfejlesztés szerepel az elképzelések között.

3.1.2. Gyermekek Ennél a célcsoportnál is szinte minden településen problémaként merült fel a megfelelő adatbázisok és részletesebb információk hiánya, a célcsoport tagjainak beazonosítása, a hátrányos helyzet meghatározásának a nehézsége. Az egyik nagyobb problématerületnek a hiányzó intézményi, szolgáltatási feltételek és adottságok tekinthetőek települési szinten: pl. bölcsőde, családi napközi, gyermekfelügyelet, gyermekorvos, logopédus stb. Kevés a szabadidős lehetőség, a szervezett program, a nyári szünidős ellátás megoldatlan, növekvő veszélyeztetettség, a deviáns magatartási formák fokozódása, a szülők motiválatlansága, nehézkes mobilizálási lehetősége is többször felmerült az elemzésekben. A fejlesztési elképzelések a problémarendszer összes érintettjét célba vennék. A gyermekek szempontjából még az is kihívást jelent, hogy a HH-s és HHH-s gyermekek pontos számát meghatározzuk. Szükség lenne kompetencia felmérésekre, egyéni fejlesztésekre, hátránykompenzáló programokra, pályaorientációra, bűnmegelőzési előadásokra, egészségtudatos életviteli tanácsadásra. A szülők, csalá19

dok, háztartások esetében felmerült a közös gyermek-szülő programok, szabadidős programok szervezése, családi szintű életvezetési tanácsadás, a hatékonyabb tájékoztatás a lehetőségekről, változásokról. Többször felbukkant a programokban a velük foglalkozó szakemberek és családtagok továbbképzésének fontossága is, illetve az intézményi partnerkapcsolatok fejlesztése. 3.1.3. Nők A női célcsoporttal kapcsolatban is sok esetben szintén tanácstalanok az érintett települések, mert a demográfiai alapú indikátorokon túl itt sem tudunk sokat a célcsoport alapvető társadalmi-gazdasági paramétereiről, hiányoznak az ilyen irányú mélyebb elemzések, vizsgálatok, különösen a preferenciák, igények, szükségletek vagy éppen a családon belüli krízishelyzetek területén. Egyrészt a munkanélküliségi, különösen a tartós munkanélküliség kockázata, illetve a munkába állás és visszatérés nehézsége és a hátrányos megkülönböztetés jelent meg az anyagokban a célcsoport kapcsán, másrészt a gyermeküket egyedül nevelő nők fokozottabb kiszolgáltatottsága, szegénységkockázata. Hiányoznak a megfelelő célzott segítő programok, a továbbképzési, átképzési lehetőségek, a családbarát munkahelyek, a rugalmas munkavállalási formák. A fejlesztési irányok kapcsán ennél a célcsoportnál is megjelenik az átfogóbb adatgyűjtés és szükségletfelmérés igénye, továbbképzési-átképzési programok, felvilágosító előadások szervezése, a távmunka és részmunka különböző formáinak ösztönzése, családbarát munkahelyek támogatása és ösztönzése, a gyermekfelügyelet megszervezése, pályázati lehetőségek felkutatása, a hatékonyabb tájékoztatás. 3.1.4. Idősek Az idősügy, az idősödés kapcsán felmerülő egyre fokozódó problémák világosan körvonalazódnak a települési anyagokban. A legtöbb esetben a szociális és egészségügyi szolgáltatások, lehetőségek helyi elérhetőségével kapcsolatos problémák körvonalazódtak a helyzetelemzésekben: a szakosított ellátás hiánya, demencia kezelése, egészségügyi szolgáltatások elérhetősége, helyben elérhető szűrővizsgálatok hiánya, tömegközlekedési nehézségek, mobilitási problémák, rossz kapcsolat a szolgáltató szervezetek, intézmények között, nincs összehangolva az ellátás. Az elemzések másik fókuszpontja az idős korral járó problémák rendszere: elmagányosodás, társadalmi izoláció, megélhetési problémák, szegénység, áldozattá válás, kevés szervezett program, szabadidős aktivitások hiánya, informatikai ismeretek hiánya, idegenkedés az új technológiáktól. A fejlesztési elképzelések hat nagyobb dimenzió mentén jelennek meg a programokban. A célcsoport tagjainak felmérése (igény- és szükségletfelmérés, 20

tájékoztatás, szóróanyagok), szolgáltatásfejlesztés (nappali ellátás népszerűsítése, falugondnoki szolgálat bővítése, önkéntes munka idősek segítése érdekében), a célcsoport készségeinek fejlesztése (tanfolyamok szervezése, informatikai jártasság javítása, élethosszig tartó tanulás), aktív, sikeres időskor (aktivitást megőrző programok, közösségi programokba történő bevonásuk, klubtermek), egészségügyi prevenció és kezelés (prevenciós szemlélet erősítése, szűrővizsgálatok, szűrőbusz, egészségnapok, előadások), mobilitási kérdések (tömegközlekedési feltételek javítása, falubusz). 3.1.5. Fogyatékkal élők A célcsoport a legtöbb települési programban kisebb súlyt kap, alapvetően az akadálymentesítés hiánya és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségei köré szerveződtek a megállapítások, kiegészülve a megfelelő csoport-specifikus adatok, információk korlátozott elérhetőségével vagy teljes hiányával, a megfelelő érdekvédelem megoldatlanságával. Mivel a kulcsszó az akadálymentesítés és a hozzáférés, a felmerülő fejlesztési irányok is alapvetően ezekre a kérdésekre reagáltak különböző területeken: célcsoport megismerése (adatgyűjtés, szükségletfelmérés), akadálymentesítés (fizikai és információs-kommunikációs akadálymentesítés), munkaerő-piaci integráció (foglalkoztatási lehetőségek nyomon követése, helyi foglalkoztatók támogatása, motiválása a megváltozott munkaképességű személyek alkalmazására), hozzáférés javítása (önkormányzati dolgozók felkészítése, ügyintézés megkönnyítése, pályázatfigyelés), jobb érdekképviselet (érintettek összekapcsolása, kapcsolatfelvétel, kerekasztal, folyamatos tájékoztatás a lehetőségekről, változásokról). 3.2. Mosonmagyaróvár Integrált Településfejlesztési Stratégiája, 2014–2020 A legfrissebb helyzetelemzés és stratégiai fejlesztési dokumentum jelenleg Mosonmagyaróvár Integrált Településfejlesztési Stratégiája. A megalapozó vizsgálat (I. kötet) 1.7 és 1.8 fejezete foglalkozik a társadalmi és humán kérdésekkel. Az 1.8.2 alfejezet az esélyegyenlőség biztosításáról szól. A féloldalnyi terjedelmű alfejezet alapvetően csak arra hivatkozik, hogy a település vállalja a fejlesztési dokumentumok összehangolását, illetve az esélyegyenlőségi és anti-szegregációs intézkedési tervek megvalósítását. A helyzetelemző rész lefedve a legfontosabb dimenziókat (demográfia, család, nemzetiség, iskolázottság, foglalkoztatottság, jövedelem és életminőség, rétegződés, konfliktusok) alapvetően települési és térségi szintű összesített adatokat közöl, az egyes célcsoportokra vonatkozó konkrét információk nem jelennek meg. 21

A társadalom SWOT analízise (3.1.2.2. 159.o.) átlagosan 4-5 tényezőt tartalmaz mindegyik SWOT dimenzióban. Az esélyegyenlőség kérdése csak közvetetten, áttételesen jelenik meg. A gyengeségek kapcsán az elöregedő társadalom és bizonyos intézmények túlzsúfoltsága (bölcsőde és óvoda) utal ilyen problémákra. A veszélyforrásoknál az oktatási és szociális intézmények állandósuló kapacitáshiánya, valamint az alacsonyabb képzettségű bevándorlók érkezése lett nevesítve. A problématérképen nem jelennek meg esélyegyenlőségi kérdések (167.o.), a társadalmi komponense összesen három tényezőt tartalmaz: külföldre ingázás, bevándorlás, majorok – túlterhelt intézmények. Összességében az ITS társadalmi megalapozó vizsgálata alapján kirajzolódó helyzetkép elsődlegesen az intézményi kapacitások, valamint a bevándorlással, külföldi munkavállalással összefüggő kérdésekre helyezi a hangsúlyt. Stratégiai szinten (II. és III. kötet) a középtávú tematikus városfejlesztési céloknál (2.2.1. alfejezet, 20-21.o.) jelennek meg releváns elemek. Ezek a célkitűzések a növekvő népesség ellátásának biztosítása érdekében lettek megfogalmazva és érintik a hátrányos helyzetű rétegek (T6) felzárkóztatását (hajléktalanok, munkanélküliek, idősek, mozgáskorlátozottakat említik, illetve a szegregációra hajlamos területeket), a szociális ellátórendszer (T7), az oktatásinevelési intézmények (T8) fejlesztését és az egészségügyi prevenciót (T9). A Stratégia kötelező részét képező Anti-szegregációs Terv (4.1 fejezet, 68-78.o.) a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálta az esélyegyenlőségi problémák meglétét. Ebben az értelemben két beazonosított szegregátumban az alacsony státuszú csoportok számára tud esélyteremtő lépéseket megfogalmazni települési szinten. A járás többi települése vonatkozásában az ilyen irányú folyamatok nem dokumentáltak.

22

4. Az esélyegyenlőségi programok térségi, társulási kapcsolódási pontjai A járási szintű települések közti együttműködések erősítéséhez megfelelő kiindulópontot jelent a 2004. július 1-jétől működő Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás, amely immáron több mint egy évtizede biztosít szervezeti hátteret a térségi szintű szolgáltatások és fejlesztések tervezéséhez, szervezéséhez, koordinációjához. Területe megegyezik az egykori mosonmagyaróvári járás területével, 27 település a tagja. (A Társulás tagjai közül Mosonszentmiklós nem tagja a jelenlegi Mosonmagyaróvári járásnak, de a településen több szolgáltatást továbbra is a Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény biztosít.) A munkaszervezet feladatait Mosonmagyaróvár Polgármesteri Hivatala látja el. A térségi szintű szolgáltatások összehangolásának feladata kiterjed a közoktatásra, a pedagógiai szakszolgálatra, a szociális és gyermekjóléti ellátásra, az egészségügyre, a terület- és turizmus fejlesztésére, mozgókönyvtári ellátásra, közös pályázatokra, rendezvényszervezésre. A közoktatási feladatokat 19 település intézményfenntartó társulásban látta el, a közoktatást érintő szervező munkában valamennyi település részt vett. Az általános iskolai és az óvodai feladatellátásra létrejött intézményfenntartó társulások az új köznevelési törvénynek megfelelően átalakításra kerültek. A közoktatás mellett a szociális ellátás területén figyelhető meg erős kooperáció, térségi szintű összehangolt szolgáltatásnyújtás. A szociális és gyermekjóléti feladatokat 2005-től kezdődően a kistérségben a Társulás látja el, 2010. január 1-jétől pedig a Társulás fenntartásában működő Kistérségi Egyesített Szociális Intézményen, illetve a Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központon keresztül valósítja meg ezt a feladatot. Jelenleg az alábbi szolgáltatások érhetőek el kistérségi szinten: – étkeztetés – házi segítségnyújtás – jelzőrendszeres házi segítségnyújtás – idősek nappali ellátása – demens személyek nappali ellátása – fogyatékkal élők nappali ellátása – hajléktalanok nappali ellátása – szakosított ellátások 23

– átmeneti elhelyezést nyújtó ellátások idősek, illetve hajléktalanok részére – időskorúak ápoló-gondozó otthoni ellátása – családsegítés – gyermekjóléti szolgálat – gyermekek átmeneti elhelyezése – családi napközi – szenvedélybetegeket segítő szolgálat (DrogPont) Igaz nem a Társulás szervezésében, de térségi szinten működik a Máltai Szeretetszolgálat Támogató szolgálata, valamint a Családok Átmeneti Otthona is.

24

5. Meglévő térségi szintű partnerségi megállapodások, korábbi kapcsolódó projektek A járásban eddig is több sikeres területi alapú együttműködést segítő, élénkítő projekt valósult meg, vagy van megvalósítási fázisban. Az alábbiakban olyan térségi szintű szociális, egészségügyi, határon átnyúló partnerségi megállapodások, projektek rövid bemutatására kerül sor, amelyek hozzájárulnak az egész járást, vagy legalább több települést is érintő multilaterális területi együttműködések élénkítéséhez, mintaadó jó gyakorlatok megalapozásához. 5.1. Szociális térségi szintű partnerség Komplex alapszolgáltatás-központú rendszer létrehozása a szervezet-, és közösségfejlesztés eszközeivel az otthon közeli szolgáltatásért - Modell program TÁMOP-5.4.9-11/1-2012-0014 Projekt gazda: Mosonmagyaróvár Térségi Társulás Projekt időszak: 17 hó A projekt célja komplex alapszolgáltatási rendszer kialakítása a szolgáltatások hatékonyságának növelésével, annak érdekében, hogy adott szolgáltatás egészében adjon választ az ellátott és családja részére az otthon közeli ellátás területén hangsúlyt helyezve a demenciában szenvedő idősekre. Ezzel elősegítve az idős emberek minél hosszabb ideig saját lakókörnyezetükben történő gondozását. A modell program az alapszolgáltatásban dolgozók komplex szemlélet kialakítását segítő szervezetfejlesztésen alapuló képzését, figyelő-, jelző hálózat kiépítését és a hozzátartozók tájékoztatását, felkészítését foglalja magában, melyet a Családsegítő Szolgálat feladat körébe telepített koordinációs tevékenység fog össze. Célcsoport: –

elsődleges: alapszolgáltatásban dolgozó szakemberek

–

másodlagos: ellátásban részt vevő önkéntesek, hozzátartozók

Rövid távú cél: –

Elsődleges és másodlagos célcsoport képzése,

–

Az ellátó rendszer szervezeteinek fejlesztése

–

Ismereterjesztő anyagok összeállítása

–

Tanácsadás

–

Háziorvosok bevonása a hálózatépítésbe

Középtávú cél: –

A szociális és gyermekjóléti szolgáltatásban dolgozó szakemberek komplex feladatellátásban történő gondolkodásmódjának kialakítása 25

–

Komplex átlátható, rugalmas, formájában új, szükségletekhez jobban alkalmazkodni képes szolgáltatás szervezése

–

A kistérségben lévő településeken, illetve gesztor önkormányzat város részein önkéntes koordinátori rendszer megszervezése- településenként minimum két fő bevonásával.

–

Civil szervezetek bevonása a szociális segítő munkába (nyugdíjas klubok)

–

Fiatal önkéntes csoport szervezése.

–

Időskorúak, egyedül élőkre vonatkozó évszakokra bontott akció terv készítése

–

Hozzátartozók tájékoztató előadáson, információ cserén alapuló „beszélgetéseken” való részvételének biztosítása-, önkéntesek bevonásával, terepkoordinátorok időskorúak felügyeletének biztosításával.

–

Honlap akadálymentesítés - Életvitelt támogató infokommunikációs rendszer kialakítása

Hosszú távú cél: –

Családsegítő szolgálat feladatkörébe telepített koordinációs tevékenység fenntartása 1 fő szolgáltatás koordinátor alkalmazásával

–

elsődleges és másodlagos célcsoport részére szupervízió szervezése

–

önkéntes fiatal csoport önfenntartó, önképző tevékenységének biztosítása a gyermekjóléti szolgálat munkatársainak mentorálásával

–

a fiatal segítők érzékennyé tétele a szociális problémák iránt, empátiájuk fejlesztése, valamint ezzel támogatva a pályaválasztásukat és a jövő szakembereinek utánpótlását

„Mosonmagyaróvári Kistérség Önkéntes Pontjának és szolgáltatásainak kialakítása”TÁMOP-5.5.2-11/2-2012-0010 A Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület (2012. november – 2013. október). A projekt alapvető célja az önkéntes tevékenységek ösztönzésével hozzájárulni a térségben bekövetkezett negatív társadalmi folyamatok, a szegénység és a kirekesztettség elleni küzdelem előmozdításához, a lokális társadalom tagjainak felelősségvállalás és foglalkoztatási képességének növeléséhez. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A program fő tevékenységei: – Önkéntes Pont kialakítása, működtetése. E tevékenység adta a projekt intézményi és szakmai hátterét: információt nyújtott az önkéntesség formájáról, lehetőségeiről, kereteiről. Tanácsadás keretében segítette a fogadószervezeteket az önkéntes menedzs26

ment tapasztalatok elsajátítására, felkészítette a szervezeteket az önkéntesek fogadására. – Önkéntes programok megvalósítása. 4 projekt elindítására nyílt lehetőség: hátrányos helyzetű gyermekek oktatási felzárkóztatása, beteg gyermekek látogatása (betegkísérés, meseolvasás), idősotthonokban végzett kiegészítő tevékenységek, valamint egyéni tanácsadás a szociális ellátórendszerről roma családok számára. E programok célja egyrészt, hogy mind az önkéntesek, mind pedig a fogadószervezetek számára mintaprojektté váljanak. Másrészt elősegíteni az intézmények kapacitásának, szolgáltatásainak minőségi és mennyiségi növekedését. – Önkéntesség népszerűsítése. Az önkéntesség népszerűsítésére rendezvénysorozatok valósultak meg a következő településeken: Dunasziget, Dunakiliti, Hegyeshalom, Mosonmagyaróvár, Rajka. Ezeken a rendezvényeken akciószerűen valósultak meg önkéntes programok, mint például parkosítás, örökzöldek ültetése, kerítés festés, virág ültetés stb. A fogadószervezetek is képviselhették magukat, hirdették a náluk lévő önkéntes munka lehetőségét. 5.2. Egészségügyi térségi szintű partnerség Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Területi együttműködések kialakítása - TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001 (2014. október – 2015. szeptember). A BELLA megnevezésű akkreditációs program célja az egészségügyi ellátás színvonalának, biztonságának, hatékonyságának, eredményességének, átláthatóságának és költséghatékonyságának javítása az ezt támogató standardok és külső felülvizsgálati módszerek alkalmazásával. Az akkreditációs igazolást elnyerni kívánó egészségügyi szolgáltatók díj ellenében az akkreditációs felülvizsgálat lebonyolítása mellett tanácsadásban, oktatásban is részesülnek. A részvétel az Egészségügyi Törvény alapján önkéntes (124.§.).

27

Egészségfejlesztési programok megvalósítása a Mosonmagyaróvári Kistérségben (2013. augusztus – 2015. február) A pályázat célja a kistérségi lakosság figyelmének felhívása az egészségük megőrzésének fontosságára, a megelőzés szerepére, a mozgásban gazdag életforma jótékony hatásaira, ezért a Karolina Kórház – Rendelőintézet területén Egészségfejlesztési Iroda (EFI) jött létre. Életmódváltást segítő, leszokásban támogató, információközlő, ismeretterjesztő rendezvények szervezése, egészséges életmód, dietetikus, gyógytornász, pszichológus tanácsadás, sportolási lehetőségek nyújtása tartoznak többek között a szolgáltatásaik közé. – dohányzásról való leszokásban támogató klub – alkoholfüggőket és hozzátartozóikat segítő klub – fogyiklub – kerékpáros túrák – gyalogos túrák – nordic walking túrák – egyéb sportolási lehetőségek – ételkóstolók – ismeretterjesztő rendezvények és műsorok (televízió, rádió) – személyre szabott tanácsadások (egészséges életmód, dietetikus, gyógytornász, pszichológus) A kistérségben élő lakosság számára az EFI programjain a részvétel ingyenes, szolgáltatásaik térítésmentesen vehetők igénybe a pályázat futamideje alatt. 5.3. Határon átnyúló partnerség „Közösen a természetért! ”„Spoločne pre prírodu! ” Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013, HUSK/1101/2.1.1./0189 Vezető Partner/Lead Partner: Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata Projekt Partner/Cross Boarder Partner: Érsekújvár Város Önkormányzata Mesto Nové Zámky A projekt célja a határ mentén olyan együttműködés kialakítása Mosonmagyaróvár és Érsekújvár Város Önkormányzata között, mely a természetben megtermelődő, megtermelhető erőforrásokat hasznosítja annak érdekében, hogy a szociálisan rászorulók helyzetén javítani tudjanak. – Közös fejlesztési célok a határ mindkét oldalán: Ág- és nyesedékhulladék energetikai célú hasznosítása; 28

– Mosonmagyaróváron fabrikett, Érsekújváron fabrikett és pellet előállítása; – Munkahelyteremtés: 1 fő művezető és 6 fő munkás alkalmazása 16 hónapon keresztül; – Önkormányzat által üzemeltetett intézmények fűtési költségeinek csökkentése (Kossuth Lajos Gimnázium és Ujhelyi Imre Általános Iskola); – Szociálisan rászoruló emberek támogatása fabrikettel, mely kiváló minőségű fűtőanyag; – Határon átnyúló kapcsolatok erősítése Mosonmagyaróvár és Érsekújvár városok között a közös projekt megvalósításával.

29

6. Oktatási, egészségügyi, szociális és civil intézményi ellátó-szolgáltató rendszer leírása 6.1. Oktatás, nevelés A járás települései közül nyolcban nincs iskola (Dunaremete, Feketeerdő, Károlyháza, Kisbodak, Mosonudvar, Püski, Újrónafő, Várbalog), ötben nincs óvoda sem (Dunaremete, Feketeerdő, Károlyháza, Kisbodak, Mosonudvar). Az iskolák egy része is tagintézményként működik (pl. Bezenye, Mecsér). A járás székhelyen számos óvoda (9 intézmény) és általános iskola található (7 intézmény), utóbbiak térségi szerepét jól mutatja, hogy stabilan 13-15 %os a más településről bejáró diákok aránya (ITS – Megalapozó vizsgálat 2014). Az általános iskolák közül a kitűntetett esélyegyenlőségi célcsoportok szempontjából kiemelendő az Éltes Mátyás Általános Iskola, Óvoda, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon, amely egyben Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Pedagógiai Szakszolgálat. Az intézmény a sajátos nevelésű (sérültséggel élő [pl. értelmileg sérült], magatartászavaros, autista stb.) gyerekek és tanulók oktatását, nevelését végzi, illetve számukra nyújt szolgáltatásokat. Utazó gyógypedagógusi szolgálat keretében biztosítja azoknak a sajátos nevelési igényű gyerekeknek, tanulóknak is az ellátását, akik integrált körülmények között járnak óvodába, iskolába. Feladatuk ebben az esetben a velük dolgozó pedagógusok számára szakmai módszertani felkészítés, illetve konzultációs lehetőséget biztosítása, valamint rehabilitációs fejlesztő foglalkozások tartása a gyermekek, tanulók részére (http://www.eltes.hu). Az itt dolgozó szakemberek elkötelezett hívei az esélyegyenlőségnek, az elfogadásnak és a befogadásnak. Az intézmény nemcsak Mosonmagyaróvárról, hanem az egész járás területéről fogad gyerekeket a gyógypedagógiai óvodába és az általános iskolába is. Középfokú oktatási intézmények a járásszékhelyen érhetők el a térségben, illetve az azon kívül élő diákok számára. Mosonmagyaróváron 5 középfokú oktatási intézményben van lehetőségük továbbtanulni az általános iskolát befejezett tanulóknak, mind a gimnáziumok, mind a szakképző és szakközépiskolák jelen vannak a településen. Jellemző, hogy az oktatási intézmények egy része alap- és középfokú intézmény is egyben. A helyi szakképzés megpróbál a térségben működő vállalkozások igényeihez igazodni. A szakképzés terén többek között informatikai, közgazdasági, vendéglátó-ipari, idegenforgalmi, szépészeti, kereskedelmi, gépészeti, faipari, építészeti képzéseken tanulhatnak a fiatalok. A város középiskoláiba több mint 1400 tanuló jár, közel felük más településről érkezik (ITS – Megalapozó vizsgálat 2014). Esélyegyenlőségi szempontból megemlítendő a Hunyadi Mátyás Szakképző és Szakközépis30

kola, ahol az általános iskolát be nem fejezett fiatalok számára a HÍD II. program keretein belül van lehetőség rész-szakképesítés (fröccsöntő) megszerzésére (http://hunyadimovar.hu/) növelve ezzel munkaerő-piaci esélyeiket. A járásban felsőoktatási képzőhely is található, Mosonmagyaróvár egyetemi város, itt működik a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdasági- és Élelmiszer-tudományi Kara, amely emeli a település jelentőségét. A képzőintézmény a Dunántúlon egyedülállóan az élelmiszergazdaságot jól átfogó képzési rendszert működtet, mind alap-, mind mesterképzésen, valamint felsőfokú, illetve felsőoktatási szakképzésen is indít szakokat, továbbá szakmérnöki képzést is nyújt. A PhD fokozat megszerzésére is van lehetőség az intézményben, a kar két doktori iskolájának 8 doktori programja teszi ezt lehetővé. Az egyetemhez kapcsolódnak az ún. nyugdíjas-egyetemi előadások, amelyekkel fontos szerepet tölt be egyrészt az ismeretterjesztésben, másrészt az idős lakosság aktivizálásában. 6.2. Egészségügyi ellátás Az alapfokú egészségügyi ellátást tekintve külön háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálat csak három településen (Mosonmagyaróvár, Jánossomorja, Hegyeshalom) működik, további 14 településen a gyermekek ellátása is a felnőtt háziorvosi szolgálat keretein belül megoldott. Ugyanakkor több településen (Dunaremete, Károlyháza, Kisbodak, Lipót, Mecsér, Mosonudvar, Újrónafő, Várbalog) nincsen önálló háziorvos, más településről jár ki heti néhányszor az orvos, e falvakban a gyógyszertár sem elérhető. A fogászati alapellátás a járás városaiban, míg orvosi ügyeleti szolgálat Mosonmagyaróváron biztosított. Az egészségügyi szakellátások a járásszékhelyen elérhetők, van kórház és szakrendelő (Karolina Kórház és Rendelőintézet), illetve mentőállomás. Mosonmagyaróvár jelentős egészségturisztikai központ is, elsődlegesen a fogászati ellátásnak köszönhetően, de az utóbbi időben a plasztikai és lézersebészeti klinika is létesült bővítve a speciális ellátások körét, ugyanakkor elsősorban nem a helyi, térségi lakosok számára szerveződnek ezen ellátások, hanem külföldről érkező pacientúrára építenek. 6.3. Szociális ellátás A különböző szociális ellátásokat – szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat –a járás területén szolgáltató Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény, illetve a Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ biztosítja. 31

A Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény (KESZI) biztosítja a járás településein a szociális alapszolgáltatásokat: étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, nappali ellátás:  idősek klubjai, demens személyek nappali ellátása,  fogyatékossággal élők nappali intézményei,  Hajléktalanok Nappali Melegedője; és a szakosított ellátásokat: o o o o

o átmeneti elhelyezés:  Idősek Gondozóháza,  Hajléktalanok Átmeneti Szállása; o ápolást, gondozást nyújtó intézmények:  idősek otthonai (Aranykor Idősek Otthona, Idősek Otthona). Az ellátotti csoportok szerint a KESZI-n belül négy szakmai egység működik: Alapszolgáltatási Centrum – otthonukban élő idős emberek segítése otthon közeli szolgáltatásokkal. Fogyatékossággal Élők Nappali Intézményei –fogyatékkal élő és autista személyek nappali ellátása Hajléktalanokat Segítő Szolgálat – a kistérség területén életvitelszerűen élő hajléktalan személyek nappali és átmeneti, bentlakásos ellátása Idősek bentlakásos intézményei – önmaguk ellátására nem képes idős személyek átmeneti elhelyezését és tartós lakhatását biztosító ellátások. Az alapellátások közé tartozó étkeztetésben, házi segítségnyújtásban és a 2013 óta állami feladattá vált jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban több száz fő részesül a járásban, az étkeztetést igénybe vevők bő egyharmadát, míg a másik két szolgáltatást igénybe vevők közel felét a Mosonmagyaróváron élők teszik ki, tehát meghatározó a térség többi településéről is a hozzáférés/igénybevétel mértéke. Az egyes településekre lebontott adatokat az 5. táblázat tartalmazza. Az étkeztetést igénylők száma közel ötszáz fő. A házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében meghatározott keretszámok vannak (működési engedélyben rögzített, hogy hány fő ellátását engedélyezik). A házi segítségnyújtás esetében az ellátottak száma 10%-kal meghaladja az engedélyezett számot (a járásba nem tartozó Mosonszentmiklóssal együtt 210 a 190 fő helyett). A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást közel 400 fő veszi igénybe a járás területén, de itt is elmondható, hogy a kapacitást meghaladó az igény a szolgáltatásra (rendszeresen 10–12 fő várakozik az ellátásra) (KESZI 2014).

32

Idősek nappali ellátása a Mosonmagyaróvári járásban öt telephelyen valósul meg: idősek klubja Mosonmagyaróvár mellett Jánossomorján, Lébényben és Hegyeshalmon működik. A járásközpontban a két idősek klubja (25+30 férőhely) teljes kihasználtsággal működik, és a demenciában szenvedők nappali ellátása is megoldott. A ’vidéki’ klubok szabad kapacitása jelentős, különösen Hegyeshalomról és Jánossomorjáról mondható ez el, előbbi településen a 20 férőhelyes klubban mindössze 4 fő veszi igénybe a nappali ellátást, Jánossomorján 6–8 fő az ellátottak száma (férőhely:25). Lébényben a 20 férőhelyes idősek klubja 11–12 fővel működik (KESZI 2014). Fogyatékossággal élők nappali ellátására a járásban csak Mosonmagyaróváron van lehetőség két intézményben (Naposház – 30 férőhely, Autista-Ház – 8 férőhely), ahol fogadnak ellátottakat a térség több településéről is (6. táblázat). A kapacitás kihasználtsága gyakorlatilag teljes körű. A szakellátások körébe tartozó Hajléktalanok Átmeneti Szállásán 43 férőhelyen havi szinten 40–55 főt látnak el. 2013 szeptembere és 2014 júliusa között 78 fő kérelmezte az ellátás igénybe vételét, közülük 53 fő érkezett a járás területéről (döntő többségük Mosonmagyaróvárról, de más településekről is) (6. táblázat). Az idősek szakellátását a Mosonmagyaróvári járásban három bentlakásos intézmény (Idősek Gondozóháza, Idősek Otthona, Aranykor Idősek Otthona) látja el. Mindhárom intézmény teljes kihasználtsággal működik, sőt elmondható, hogy a felmerülő és fennálló lakossági igényeket nem tudják lefedni, megfelelő időkereteken belül kielégíteni. Jól jelzik ezt az 5. táblázat adatai, melyből látható, hogy az említett időszakban mely településekről és hányan kérelmezték az intézményes ellátásokat és hányan kerültek be, és az is, hogy adott időszak alatt az intézményes ellátásokra váró idősek csupán negyedének-ötödének rendeződött a sorsa. 2013 szeptembere és 2014 augusztusa közötti egy éves időszakban a várakozók száma mind az átmeneti (gondozóház), mind az ápolást, gondozást nyújtó intézményekben kétszeresére növekedett (közelíti, illetve meghaladja a 100 főt). Ennek oka elsődlegesen a Mosonmagyaróváron működő Karolina Kórház Ápolási és Krónikus osztályára vonatkoztatott belső szabályzat 2014. évtől való megváltozása volt (KESZI 2014).

33

házi segítségnyújtás

4–8 3–5 19–20 11–13 4 2–5 1–2 12–14 6 10 33–36 4 7–10 1–3 15–16 6 10 3 10 169–176

jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

35–37

2 1

20–21

1

Fogyatékosok nappali ellátása lakóhelyük szerint

53

3

1

Hajléktalanok Átmeneti Szállásán ellátottak korábbi lakóhelyük szerint

Alapellátás étkeztetés

6–8 – 7–10 6–7 – 21–25 – 6–10 1 6–9 7–11 – 3–7 – 9–13 – – 0–2 – 88–101 13–15 – 1–2 1–2 9–12 – 370–372

1

1

1 1

2 4–5 1

6–10 – 7–8 21–26 – 12–18 – 3–4 4–6 18–22 15–21 7–8 30–36 1 75–94 14–16 – 1 11–14 175–229 6–9 – – – 3–6 – 188–202

1 44

1

2 1

6 – – – 1 – 436–494

1

28

29

1 1 4 1

1 1

1 1

1 5 1

1 1 4 1

1 1

109

1 1

18

3

95

1

132

1 1 1

2

1 1 112

24

1

3

2

Szakellátás Idősek Gondozóházába (átmeneti ellátás) Idősek otthonaiba bekerülők száma kérelmezők száma bekerülők száma kérelmezők száma lakóhelyük szerint

6. táblázat Szociális alap- és szakellátást igénybe vevők száma a Mosonmagyaróvári járásban, 2014 (fő) Települések

Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Mosonmagyaróvári járás összesen

Forrás: KESZI Szakmai beszámoló (2014) alapján.

34

A Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ a családsegítést és a gyermekjóléti alapszolgáltatásokat/alapellátásokat (személyes gondoskodást nyújtó ellátások) biztosítja a járás minden településén, kivéve Hegyeshalom települést, amely maga szervezi az ellátásokat. A Központ szervezeti keretén belül családi napközi, Gyermekek Átmeneti Otthona, illetve DrogPont Szenvedélybetegeket Segítő Szolgálat is működik. A Családsegítő Szolgálat feladatai: a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli és természetbeni ellátásokhoz és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezése családgondozás közösségfejlesztő, illetve egyéni és csoportos terápiás programok megszervezése családterápiás, konfliktuskezelő, közösségépítő programok és szolgáltatások nyújtása rászoruló személyek (pl. munkanélküliek, fogyatékossággal élők, szenvedélybetegek, krónikus betegek, megélhetési, illetve lakhatási problémával küzdők) számára tanácsadás nyújtása. A családsegítő szolgáltatást évente több mint ötezren veszik igénybe, a kliensek döntő többsége régi ügyfél. A szolgáltatást igénybe vevők kétharmada (64%) alacsonyan kvalifikált, maximum általános iskolai végzettséggel rendelkezik, az érettségizett (8%) vagy diplomás (2%) ügyfelek aránya öszszességében 10%. A kliensek többsége inaktív, jellemzően időskorúak, egyedülálló személyek, az ellátottak közül sokan csökkent munkaképességűek, szenvedélybetegek, egészségügyi problémával küzdenek, alacsony jövedelemmel rendelkeznek. A térség kedvező foglalkoztatási, gazdasági helyzete ellenére a családsegítő szolgálat szolgáltatásait igénybe vevők általában anyagi problémáik miatt fordulnak az intézményhez, illetve lelki-mentális problémákkal keresik fel a szolgálatot, ez utóbbi előfordulási gyakorisága az elmúlt években fokozatosan emelkedik. E két problémakör mellett még leginkább információkérés és ügyintézéshez való segítségkérés a jellemző (KGYCSSZK 2014; Beszámoló… 2015). A gyermekjóléti alapellátást nyújtó Gyermekjóléti Szolgálat 2014-ben 269 család 474 gyermeke esetében végzett folyamatos gondozási tevékenységet. A gondozott gyermekek közel fele az alapellátásban jelenik meg, több mint harmada viszont védelembe vétel miatt került a gyermekjóléti szolgálat látókörébe. A szolgálatnál megjelenő gyermekek/családok elsődlegesen anyagi (megélhetési, lakhatási) gondokkal, illetve családi konfliktusokkal (szülők egymás közötti, szülő-gyermek közötti) küzdenek, ez utóbbi problémakör évek óta emelkedő tendenciát mutat. Jelentős problémaforrás még a szülők/család nem megfelelő életvitele, az ebből adódó feladatok megoldása is sok feladatot ró a szakemberekre (KGYCSSZK 2014; Gyermekjóléti Szolgálat… 2015). A Gyermekjóléti Szol-

35

gálat szervezési feladati körében prevenciós tevékenységeket is ellát (pl. szabadidős programok, kézműves foglalkozások, játszóházak szervezése, tájékoztató előadások iskolákban). Az intézmény nyári táborokat is szervez segítve a szülőknek gyermekük szünidő alatti elhelyezésében. Mosonmagyaróváron a szolgálat koordinálásával szinte egész nyáron át szabadidős napközis tábor működik pedagógusok vezetésével. A Mosonmagyaróvárin kívül Jánossomorján, Dunakilitin és Lébényben biztosítottak még 1-2 hetes nyári tábort. A hátrányos helyzetű gyermekek nyári étkeztetésének megszervezésében is részt vesznek. Erre egy pályázati program nyújt lehetőséget, Mosonmagyaróvár mellett a járás néhány (4-5) településén a rászoruló gyermekek a nyári szünidő alatt is kapnak napi egy tál meleg ételt. A járás több településén működnek a Szolgálat munkatársai, illetve védőnők által vezetett babamama klubok, melyek a kisgyermekes anyukáknak adnak teret tapasztalataik kicserélésére, illetve nyújtanak lehetőséget a szakembereknek a kisgyermekek, családok megismerésére és egyben a prevenciós tevékenységre is. Családok Átmeneti Otthona és Gyermeke Átmeneti Otthona is működik a járásban (Mosonmagyaróváron), előbbit a Baptista Egyház működteti, utóbbi pedig a Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ keretein belül önálló szakmai egységként működik. A gyermekek átmeneti gondozása a gyermekjóléti alapellátások részét képezi. Az átmeneti otthonban az a családban élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad vagy maradna, vagy akinek az ellátása a szülők életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. Az intézmények kihasználtsága 100%-os. 2013-ban az átmeneti gondozásba került gyermekek száma 20 fő, míg 2014-ben 26 fő volt, jellemző, hogy a bekerülő gyermekek több mint fele a 14–18 éves korosztályba tartozik. Leginkább családi konfliktusok, illetve a szülők életvezetése, valamint lakhatási problémák miatt kerül sor a gyermekek GYÁÓ-ban való elhelyezésére. A GYÁÓ jelentős térségi szerepet tölt be, 2014-ben pl. az elhelyezett gyermekek több mint fele a járás településeiről érkezett (Dunasziget, Jánossomorja, Hegyeshalom, Kimle, Újrónafő, Levél) (Beszámoló… 2015). Az intézményben folyó munka hatékonyságát mutatja, hogy az átmeneti gondozásba vett gyermekek kis része kerül csak gyermekvédelmi szakellátásba, többségüket sikerül saját családjába visszailleszteni (KGYCSSZK 2014). A Gyermekek Átmeneti Otthonán belül speciális, kiegészítő szolgáltatásként, önálló szakmai egységként a gyermekek napközbeni ellátásának biztosítására Családi Napközi működik, melyben a térség tíz településéről igényelhető az ellátás. A járásban másutt nincs családi napközi. A bölcsődénél lényegesen magasabb térítési díjakat anyagi okok miatt sok szülő nem tudja vállalni, a szolgáltatást csupán 7 fő veszi igénybe. Az intézmény új lehetőségeket keresve 2014-ben bővítette a szolgál-

36

tatásait, bevezette a tanulási nehézségekkel küzdő fiatalok korrepetálását, amit kedvező fogadtatás kísért mind a szülők, mind a tanulók részéről. A kisgyermekek napközbeni ellátásának másik fontos színtere a bölcsőde, aminek elérhetősége a kisgyermekes anyák munkaerő-piaci esélyeit jelentős mértékben befolyásolja. Bölcsőde a járásban egyrészt Mosonmagyaróváron működik, a Mosonmagyaróvár Egyesített Bölcsődék Intézménye keretein belül három telephelyen elérhető a szolgáltatás. A járás települései közül Jánossomorján, Halásziban, Hegyeshalomban, Mosonszolnokon és Rajkán van lehetőség a legkisebbek bölcsődében való elhelyezésére. A kisebb településeken ugyanakkor egyáltalán nem megoldott a 3 éven aluli gyermekek elhelyezési lehetősége. Az intézménytípus szükségességét jól mutatja, hogy a kettőezres évek közepén pl. a járásszékhely bölcsődéinek a férőhely-kihasználtsága 200% feletti volt. A szükségletekre reagálva 2009-től jelentős intézményfejlesztést hajtottak végre, a korábbi közel 160 férőhely helyett 2011-től a MEBI engedélyezett férőhelyeinek száma 252 fő. Az intézmények kihasználtsága még így is 110 % körül alakul. A vidéki bölcsődék esetében jelentős hullámzás figyelhető meg a beíratott gyermekek számában, de elmondható, hogy mindenhol 100% feletti vagy az körüli a férőhely-kihasználtság. A DrogPont Szenvedélybetegeket Segítő Szolgálat két feladatcsoport mentén végzi a tevékenységét. Egyrészt alacsony küszöbű ellátást nyújt önként segítséget kérő szenvedélybetegek, illetve családtagjaik részére pl. információközvetítés, konzultáció, egyéni és csoportos esetkezelés, jogsegély szolgáltatás, pszichológiai konzultáció formájában, másrészt ún. magas küszöbű, absztinenciaorientált (tartózkodás valamitől) tevékenységet nyújt, nevezetesen a megelőző-felvilágosító szolgáltatást (elterelést) végzi. Elterelésen az a személy vehet részt, aki ellen csekély mennyiségű, illetve függő kábítószer használó esetén jelentős mennyiséget el nem érő, kizárólag saját fogyasztásra szánt kábítószer birtoklása miatt indult büntetőeljárás. A megelőző-felvilágosító szolgáltatással párhuzamosan szülők, hozzátartozók számára végeznek segítő beszélgetést, pszichológusi tanácsadást. 2014-ben 77 fő kért önként segítséget, közöttük egyaránt előfordult szenvedélybeteg fiatal és felnőtt, szülő és más hozzátartozók is, elterelést 34 fő esetében végeztek. E tevékenységek mellett jelentős a prevenció területén kifejtett aktivitásuk mind iskolákban, mind iskolán kívül pl. szabadidős programok, előadások, prevenciós foglalkozások formájában, ahol nemcsak a drogfogyasztással kapcsolatos dolgok kerülnek elő, hanem önismeretről, konfliktuskezelésről, egészségmegőrzésről, baleset-megelőzésről is szó van. Nem csak Mosonmagyaróváron, hanem a járás más településein is van igény prevenciós tevékenységükre (pl. Darnózseli, Hédervár, Hegyeshalom). Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a szociális területen működő intézmények széles körű kapcsolatrendszerrel bírnak, külön kiemelésre érdemes a lokális civil szervezetekkel való együttműködés. A civil szervezetek egyrészt anyagi és természetbeni, tárgyi támogatásokkal segítik az intézménye-

37

ket, illetve a szolgáltatásaikat igénybe vevőket, másrészt aktív részvételükre is számíthatnak az intézmények, pl. szabadidős-prevenciós tevékenységek szervezése, lebonyolítása, vagy akár érdekképviselet során.

38

7. Esélyegyenlőségi statisztikai mutatók Az EMMI által megjelölt statisztikai mutatókat (2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól) az egyes célcsoportokhoz kapcsolódóan dolgoztuk fel. E fejezet a járás bemutatásával, az oktatási, egészségügyi és szociális intézményeket leíró fejezettel, valamint a fókuszcsoportos interjúk elemezésével együtt ad képet az esélyegyenlőségi szempontból kiemelt célcsoportok járásban tapasztalható helyzetéről, az ezzel kapcsolatos problémákról, kihívásokról. Az átfogó helyzetelemző leírást nehezíti, hogy egyik célcsoport esetében sincsenek a helyzetüket relevánsan bemutató pontos felmérések, adatok, az elérhető statisztikai mutatók csak korlátozottan adnak lehetőséget a kiemelt célcsoportok állapotának leírására. A statisztikai adatok elemzése során azok a célcsoportok kapnak nagyobb szerepet, amelyek esetében nem készültek fókuszcsoportos szakmai megbeszélések. Ebből fakadóan a statisztikai indikátorok feldolgozása során a mélyszegénységben élők és a romák, illetve a nők esélyegyenlőségi paramétereire fokozott figyelmet fordítunk. A mélyszegénységben élők és a romák helyzetének leírása kapcsán alapvetően munkaerő-piaci, munkanélküliségi, lakhatási és egészségügyi indikátorokból indulhatunk ki. A nőkre vonatkozó helyzetelemzési metodológia abból indul, ki hogy mely esélyegyenlőségi indikátor kapcsán érhetőek el nemi bontásban is a mutatószámok, így a nők helyzetének bemutatása végigível a teljes fejezeten. A többi célcsoport esetében az összes elérhető központi statisztikai adatrendszerből származó indikátort megvizsgáljuk. Azokban az esetekben, ahol kimondottan hiányos az ilyen alapú hazai adatgyűjtési gyakorlat a következő fejezetben szereplő primer vizsgálatokra épülő helyzetelemzések jelentik a kiegészítést. 7.1. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége

A 15–64 év közötti aktív népesség száma nagyságrendileg 52 ezer fő körül mozog a járásban, az elmúlt öt évben nem figyelhető meg komolyabb változás, minimális növekedési tendencia (+500 fő) jellemző. Alapvetően egy stagnáló populáció képe tárul fel. A 15-64 év közötti aktív korosztályok súlya a teljes népességen belül 70 százalék körül mozog. A legtöbb településen maximum 3-4 százalékpontos eltérés figyelhető meg a járási átlagtól. Öt év távlatában nem jellemző markáns változási tendencia.

39

7. táblázat A 15–64 év közötti állandó népesség száma, KSH (2008–2013), fő Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonudvar Mosonszolnok Püski Rajka Újrónafő Várbalog Összesen

2008 1400 1084 1097 1389 171 1070 364 2189 807 2604 4348 416 1639 251 2206 1322 468 1222 413 22595

2009 1391 1077 1093 1374 177 1076 391 2189 834 2578 4423 414 1657 255 2188 1332 478 1234 412 22682

2010 1376 1065 1084 1388 174 1077 409 2216 825 2588 4434 416 1659 249 2182 1364 485 1247 411 22770

1214 462 1945 588 294

1222 458 1940 589 287 51751

1243 454 1963 596 281 51956

51558

Forrás: KSH TeIR.

40

2011 1361 1047 1081 1380 175 1086 423 2234 827 2580 4406 413 1667 249 2160 1379 495 1241 408 22545 335 1266 456 1998 583 286 52081

2012 1346 1028 1086 1368 167 1086 430 2234 834 2580 4396 420 1656 237 2143 1403 495 1257 414 22580 331 1272 449 1961 582 284 52039

2013 1342 1040 1080 1366 169 1076 438 2215 838 2574 4391 415 1654 240 2177 1409 489 1267 411 22552 332 1273 449 1969 590 272 52028

8. táblázat A 15–64 év közötti állandó népesség aránya a teljes népességen belül, KSH (2008– 2013), %

Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonudvar Mosonszolnok Püski Rajka Újrónafő Várbalog Átlag

2008 70,2 72,3 69,2 72,7 67,6 71,4 73,1 72,8 69,9 72,6 72,0 72,1 70,9 66,1 69,4 71,7 68,2 72,0 66,7 70,7

2009 70,2 72,2 68,7 72,7 68,1 72,3 73,2 72,4 70,9 72,5 72,2 72,5 71,5 66,9 69,0 72,1 69,1 71,4 66,9 70,4

2010 70,7 71,9 68,8 72,9 68,2 73,2 72,4 72,3 70,3 72,8 72,7 73,6 71,2 67,3 69,1 73,4 69,1 70,8 67,8 70,2

71,8 69,1 73,6 70,4 68,4 70,6

72,0 69,5 73,9 69,8 68,0 70,7

72,4 69,8 74,6 70,1 68,2 71,0

Forrás: KSH TeIR

41

2011 70,4 72,4 69,1 72,3 69,2 73,0 73,6 72,5 69,8 72,5 72,3 74,8 71,5 67,3 68,9 74,2 68,7 70,8 67,4 69,1 73,3 73,1 70,5 74,7 68,9 69,1 71,1

2012 69,4 72,3 69,2 72,1 68,2 72,8 73,9 72,6 69,7 72,4 71,9 75,1 71,7 66,6 68,4 74,7 67,3 70,4 67,9 68,8 72,3 72,9 70,5 73,6 69,4 68,9 70,9

2013 68,6 71,8 68,9 72,3 69,3 71,7 73,2 72,3 69,9 72,2 72,0 74,5 71,8 65,9 68,8 75,1 67,1 70,6 66,9 68,2 72,5 72,1 71,0 73,7 68,8 67,0 70,6

6 év átlaga 69,9 72,2 69,0 72,5 68,4 72,4 73,2 72,5 70,1 72,5 72,2 73,8 71,4 66,7 68,9 73,5 68,3 71,0 67,3 69,6 72,7 72,4 70,1 74,0 69,6 68,3 70,8

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása jól követi a gazdasági válság hatásait. A 2009-es legmagasabb érték is csak 2098 fő, ami 2013-ra a felére csökkent. Nagyságrendileg egy ezer fős csoportról beszélünk járási szinten. Az álláskeresők harmada Mosonmagyaróváron él. A kisebb településeken általában éves szinten 10-20, a közepeseken 30–40 érintett személlyel lehet számolni öt év távlatában.

9. táblázat Nyilvántartott álláskeresők száma, KSH (2008–2013), fő

Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Összesen Forrás: KSH TeIR

2008 44 36 18 51 10 37 19 61 21 72 166 13 55 11 71 42 11 32 14 694 51

2009 52 37 53 66 12 41 18 70 38 93 186 19 85 15 89 46 21 31 18 937 53

2010 51 36 92 48 5 39 19 74 30 80 175 18 63 12 72 36 18 36 17 807 35

14 44 28 11 1 626

19 51 33 15 2 098

22 32 30 11 1 858

42

2011 32 30 64 23 3 42 14 61 21 66 139 14 48 9 54 30 12 24 14 610 28 5 17 22 18 8 1 408

2012 41 25 25 34 5 32 8 61 16 76 147 14 56 2 49 35 10 39 13 674 31 5 6 27 22 15 1 468

2013 23 16 15 22 0 22 8 44 15 36 116 17 79 5 39 23 5 23 4 384 25 10 10 17 12 6 976

6 év átlaga 41 30 45 41 6 36 14 62 24 71 155 16 64 9 62 35 13 31 13 684 37 7 15 32 24 11 1572

Amennyiben a nyilvántartott álláskeresők számát a 15–64 év közötti népességre vetítjük le, még érzékelhetőbbé válik a munkanélküliség problémájának térségi sajátossága, azaz a probléma hiánya. 1-2 százalék között mozog a mutató a legtöbb településen, és időben előre haladva csökken a ráta. A legkedvezőbb 5 éves átlagérték Rajkán, míg a legkedvezőtlenebb Károlyházán figyelhető meg, de ezek relatíve értendőek. Összességében nagyon alacsony az álláskeresők aránya a térségben.

10. táblázat Nyilvántartott álláskeresők aránya a 15–64 év közötti állandó népességen belül, KSH (2008–2013), %

Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Átlag Forrás: KSH TeIR

2008 1,6 0,8 0,5 2,0 4,1 1,6 2,5 1,3 1,6 1,1 1,4 1,4 1,8 2,4 1,2 1,5 1,3 1,6 1,9 1,6 1,9

2009 1,9 1,2 1,6 2,1 4,0 1,4 2,6 1,4 2,0 1,7 1,7 2,4 2,0 2,4 1,6 1,4 2,7 1,1 1,7 2,0 2,4

2010 2,0 1,4 2,9 2,1 1,1 1,5 2,4 1,8 1,9 1,6 1,3 2,2 1,6 2,4 1,2 1,7 2,1 1,0 2,7 1,9 1,2

1,1 1,0 2,2 1,0 1,6

2,0 1,1 2,5 1,4 1,9

2,6 0,5 2,9 0,7 1,7

43

2011 1,3 1,1 2,1 1,2 1,1 2,0 1,9 1,2 1,5 1,2 1,5 1,7 1,4 2,0 1,2 1,2 1,2 1,4 2,0 1,5 1,1 0,9 1,3 0,2 1,5 1,7 1,4

2012 1,6 1,2 1,5 1,2 1,8 1,7 1,4 1,3 0,7 1,4 1,4 1,9 1,8 0,0 1,0 1,3 0,8 1,4 1,4 1,6 1,3 0,9 0,7 0,8 1,7 2,5 1,3

2013 0,8 0,6 0,9 1,1 0,0 0,7 1,1 0,7 0,7 0,6 1,3 3,1 2,8 0,0 0,9 0,7 0,6 0,9 0,5 0,9 0,9 1,5 1,3 0,2 0,8 1,1 1,0

6 év átlaga 1,5 1,1 1,6 1,6 2,0 1,5 2,0 1,3 1,4 1,3 1,4 2,1 1,9 1,5 1,2 1,3 1,5 1,2 1,7 1,6 1,5 1,1 1,5 0,6 1,9 1,4 1,5

Hasonló tendenciák figyelhetőek meg nemi bontásban is a munkanélküliségi adatsorokban. A 2009es évhez képest mindkét nemnél jelentkezik a létszámfeleződés. Nagyságrendileg egy ötszáz fős csoportról beszélünk járási szinten mindkét csoportban. Az álláskereső nők harmada Mosonmagyaróváron él. A kisebb településeken általában 5-10, a közepeseken 10–20 érintett személlyel lehet számolni öt év távlatában a férfiak és a nők esetében is.

11. táblázat Nyilvántartott álláskereső nők száma, KSH (2008–2013), fő Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Összesen Forrás: KSH TeIR

2008 23 9 6 28 7 17 9 29 13 29 62 6 29 6 27 20 6 20 8 360 23

2009 27 13 17 29 7 15 10 31 17 43 74 10 33 6 36 19 13 14 7 456 29

2010 27 15 31 29 2 16 10 39 16 42 59 9 26 6 27 23 10 12 11 429 15

5 20 13 3 778

9 21 15 4 955

12 10 17 2 895

44

2011 18 12 23 16 2 22 8 26 12 30 64 7 24 5 25 17 6 17 8 339 14 3 6 4 9 5 722

2012 21 12 16 16 3 18 6 29 6 35 60 8 30 0 21 18 4 18 6 351 16 3 3 15 10 7 732

2013 11 6 10 15 0 8 5 16 6 16 56 13 46 0 20 10 3 11 2 198 12 5 6 4 5 3 487

12. táblázat Nyilvántartott álláskereső férfiak száma, KSH (2008-2013), fő Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Összesen Forrás: KSH TeIR

2008 21 27 12 23 3 20 10 32 8 43 104 7 26 5 44 22 5 12 6 334 28

2009 25 24 36 37 5 26 8 39 21 50 112 9 52 9 53 27 8 17 11 481 24

2010 24 21 61 19 3 23 9 35 14 38 116 9 37 6 45 13 8 24 6 378 20

9 24 15 8 848

10 30 18 11 1 143

10 22 13 9 963

45

2011 14 18 41 7 1 20 6 35 9 36 75 7 24 4 29 13 6 7 6 271 14 2 11 18 9 3 686

2012 20 13 9 18 2 14 2 32 10 41 87 6 26 2 28 17 6 21 7 323 15 2 3 12 12 8 736

2013 12 10 5 7 0 14 3 28 9 20 60 4 33 5 19 13 2 12 2 186 13 5 4 13 7 3 489

Az álláskeresők között nagyjából egyenletes a két nem megoszlása járási szinten. 47,5 százalékuk nő, 52,5 százalékuk férfi, ha az elmúlt öt év átlagát vesszük alapul. A női álláskeresők aránya a járáson belül viszont már nagyobb szórást mutat. Feketeerdőn például az álláskeresők 58 százaléka nő, míg Dunakilitin 57 százalékos ráta figyelhető meg öt év átlagában. A legalacsonyabb megoszlási arány 33–40 százalékos rátával Kisbodakon, Rajkán és Bezenyén figyelhető meg.

13. táblázat A nők aránya a nyilvántartott álláskeresők között, KSH (2008–2013), %

Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Átlag Forrás: KSH TeIR

2008 52,3 25,0 33,3 54,9 70,0 45,9 47,4 47,5 61,9 40,3 37,3 46,2 52,7 54,5 38,0 47,6 54,5 62,5 57,1 51,9 45,1

2009 51,9 35,1 32,1 43,9 58,3 36,6 55,6 44,3 44,7 46,2 39,8 52,6 38,8 40,0 40,4 41,3 61,9 45,2 38,9 48,7 54,7

2010 52,9 41,7 33,7 60,4 40,0 41,0 52,6 52,7 53,3 52,5 33,7 50,0 41,3 50,0 37,5 63,9 55,6 33,3 64,7 53,2 42,9

35,7 45,5 46,4 27,3 47,2

47,4 41,2 45,5 26,7 44,5

54,5 31,3 56,7 18,2 46,7

46

2011 56,3 40,0 35,9 69,6 66,7 52,4 57,1 42,6 57,1 45,5 46,0 50,0 50,0 55,6 46,3 56,7 50,0 70,8 57,1 55,6 50,0 60,0 35,3 18,2 50,0 62,5 51,4

2012 51,2 48,0 64,0 47,1 60,0 56,3 75,0 47,5 37,5 46,1 40,8 57,1 53,6 0,0 42,9 51,4 40,0 46,2 46,2 52,1 51,6 60,0 50,0 55,6 45,5 46,7 48,9

2013 47,8 37,5 66,7 68,2 0,0 36,4 62,5 36,4 40,0 44,4 48,3 76,5 58,2 0,0 51,3 43,5 60,0 47,8 50,0 51,6 48,0 50,0 60,0 23,5 41,7 50,0 46,2

6 év átlaga 52,1 37,9 44,3 57,4 49,2 44,8 58,4 45,2 49,1 45,8 41,0 55,4 49,1 33,4 42,7 50,7 53,7 51,0 52,3 52,2 48,7 56,7 47,2 35,9 47,6 38,6 47,5

A férfi álláskeresők aránya a járásban 52–53 százalék körül mozgott 2008–2013 között. A férfi álláskeresők aránya a járáson belül szintén nagyobb szórást mutat. 40 és 60 százalék között mozognak a járás településeinek az átlagértékei. Jelentősebb időbeli ingadozások is megfigyelhetőek, ezért célszerű kisimítani a trendadatokat az átlagértékkel. Kisbodakon például az álláskeresők 67 százaléka férfi, míg Bezenyén 62 százalékos ráta figyelhető meg öt év átlagában. A legalacsonyabb súlyuk 42–44 százalékos rátával Dunaremetén, Dunakilitin és Feketeerdőn figyelhető meg.

14. táblázat A férfiak aránya a nyilvántartott álláskeresők között, KSH (2008–2013), %

Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Átlag Forrás: KSH TeIR

2008 47,7 75,0 66,7 45,1 30,0 54,1 52,6 52,5 38,1 59,7 62,7 53,8 47,3 45,5 62,0 52,4 45,5 37,5 42,9 48,1 54,9

2009 48,1 64,9 67,9 56,1 41,7 63,4 44,4 55,7 55,3 53,8 60,2 47,4 61,2 60,0 59,6 58,7 38,1 54,8 61,1 51,3 45,3

2010 47,1 58,3 66,3 39,6 60,0 59,0 47,4 47,3 46,7 47,5 66,3 50,0 58,7 50,0 62,5 36,1 44,4 66,7 35,3 46,8 57,1

64,3 54,5 53,6 72,7 52,8

52,6 58,8 54,5 73,3 55,5

45,5 68,8 43,3 81,8 53,3

47

2011 43,8 60,0 64,1 30,4 33,3 47,6 42,9 57,4 42,9 54,5 54,0 50,0 50,0 44,4 53,7 43,3 50,0 29,2 42,9 44,4 50,0 40,0 64,7 81,8 50,0 37,5 48,6

2012 48,8 52,0 36,0 52,9 40,0 43,8 25,0 52,5 62,5 53,9 59,2 42,9 46,4 100,0 57,1 48,6 60,0 53,8 53,8 47,9 48,4 40,0 50,0 44,4 54,5 53,3 51,1

2013 52,2 62,5 33,3 31,8 63,6 37,5 63,6 60,0 55,6 51,7 23,5 41,8 100,0 48,7 56,5 40,0 52,2 50,0 48,4 52,0 50,0 40,0 76,5 58,3 50,0 52,0

6 év átlaga 48,0 62,1 55,7 42,7 41,0 55,3 41,6 54,8 50,9 54,2 59,0 44,6 50,9 66,7 57,3 49,3 46,3 49,0 47,7 47,8 51,3 43,3 52,9 64,1 52,4 61,4 52,5

Korcsoportok szerinti bontásban a Munkaügyi Hivatal adatai alapján lehet megvizsgálni a szerkezetet. Itt a legfrissebb, 2013-as adatokat vettük alapul és tíz korcsoport mentén hasonlítottuk össze az elemszámokat és a megoszlási arányokat. Amennyiben a speciális demográfiai helyzetű csoportkora fókuszálunk, tehát a fiatal és az idősebb, nyugdíj előtt álló regisztrált munkanélküliekre, akkor jól látható, hogy nagyságrendileg a kisebb településeken általában 3–5 személyről beszélhetünk, a nagyobb vidéki településeken 15–20 főről, míg Mosonmagyaróváron több mint 100 főről. Az 55 év fölötti korosztálynál általában magasabb létszámadatok jellemzőek, mint a fiatalabb korosztály körében. Pontosabb képet a gyakorisági mutatószámok tudnak adni erről a megoszlási mintázatról (lásd következő táblázat).

15. táblázat Regisztrált munkanélküliek száma korcsoportok szerint, Munk. Hiv. (2013), fő 20 év alatt Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Összesen

1 1 1 1 0 1 0 2 2 3 2 1 1 0 0 2 0 0 0

20-24 év 2 2 2 3 0 4 1 8 3 2 12 0 8 2 5 3 0 3 0

25-29 év 2 0 1 4 0 3 0 3 0 3 9 3 5 0 1 3 0 0 0

30-34 év 5 0 2 2 0 2 1 2 4 6 6 2 7 0 4 0 0 4 1

35-39 év 2 2 3 4 1 0 1 4 0 7 7 3 11 1 5 0 0 7 0

9 2 1 0 0 0 0 30

48 3 1 1 1 2 0 116

50 2 0 2 2 3 0 96

46 2 1 1 3 1 0 102

64 2 1 2 0 2 1 130

Forrás: KSH TeIR

48

40-44 45-49 év év 3 2 1 2 1 1 0 1 0 1 2 3 1 0 4 2 2 1 6 1 3 4 2 1 12 7 1 0 3 4 0 5 1 0 1 2 1 0 47 6 0 0 1 1 1 100

52 4 3 0 1 0 0 97

50-54 év 2 1 1 3 0 2 1 5 0 3 6 0 9 0 5 1 1 1 0

55-59 év 3 1 4 6 0 5 1 2 7 6 13 1 10 0 6 5 1 0 1

49 2 1 0 3 2 1 99

55 3 0 1 5 4 0 140

59 év felett 0 0 2 1 0 3 2 3 0 1 3 0 4 0 4 0 0 0 1

Összesen 22 10 18 25 2 25 8 35 19 38 65 13 74 4 37 19 3 18 4

18 1 1 0 2 0 0 46

438 27 9 7 18 15 3 956

A korcsoportonkénti megoszlási mintázat referencia értékét a járási adat jelenti. 2013-ban a munkanélküliek 24 százaléka 30 év alatti személy volt és további 25 százaléka 50 év fölötti munkát kereső. A munkanélküliek 50 százaléka pedig 30 és 50 év közötti. A fiatalok esetében a járási átlagtól jelentősen eltérő, kiugró értékek Halásziban, Bezenyén és Levélen figyelhetőek meg. Az idősebb, nyugdíj előtt álló korcsoport pedig Darnózselin, Dunakilitin, Dunaszigeten, Feketeerdőn, Mecséren, Rajkán felülreprezentált. Az adatokból világosan látszódik, hogy jelentős eltérések figyelhetőek meg ebben az indikátorban a járás településein belül.

16. táblázat Regisztrált munkanélküliek megoszlása korcsoportok szerint, Munk. Hiv. (2013), %

Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Átlag

20 év alatt 4,5 10,0 5,6 4,0 0,0 4,0 0,0 5,7 10,5 7,9 3,1 7,7 1,4 0,0 0,0 10,5 0,0 0,0 0,0

20-24 év 9,1 20,0 11,1 12,0 0,0 16,0 12,5 22,9 15,8 5,3 18,5 0,0 10,8 50,0 13,5 15,8 0,0 16,7 0,0

25-29 év 9,1 0,0 5,6 16,0 0,0 12,0 0,0 8,6 0,0 7,9 13,8 23,1 6,8 0,0 2,7 15,8 0,0 0,0 0,0

30-34 év 22,7 0,0 11,1 8,0 0,0 8,0 12,5 5,7 21,1 15,8 9,2 15,4 9,5 0,0 10,8 0,0 0,0 22,2 25,0

35-39 év 9,1 20,0 16,7 16,0 50,0 0,0 12,5 11,4 0,0 18,4 10,8 23,1 14,9 25,0 13,5 0,0 0,0 38,9 0,0

40-44 év 13,6 10,0 5,6 0,0 0,0 8,0 12,5 11,4 10,5 15,8 4,6 15,4 16,2 25,0 8,1 0,0 33,3 5,6 25,0

45-49 év 9,1 20,0 5,6 4,0 50,0 12,0 0,0 5,7 5,3 2,6 6,2 7,7 9,5 0,0 10,8 26,3 0,0 11,1 0,0

50-54 év 9,1 10,0 5,6 12,0 0,0 8,0 12,5 14,3 0,0 7,9 9,2 0,0 12,2 0,0 13,5 5,3 33,3 5,6 0,0

55-59 év 13,6 10,0 22,2 24,0 0,0 20,0 12,5 5,7 36,8 15,8 20,0 7,7 13,5 0,0 16,2 26,3 33,3 0,0 25,0

59 év felett 0,0 0,0 11,1 4,0 0,0 12,0 25,0 8,6 0,0 2,6 4,6 0,0 5,4 0,0 10,8 0,0 0,0 0,0 25,0

2,1 7,4 11,1 0,0 0,0 0,0 0,0 3,7

11,0 11,1 11,1 14,3 5,6 13,3 0,0 12,2

11,4 7,4 0,0 28,6 11,1 20,0 0,0 7,7

10,5 7,4 11,1 14,3 16,7 6,7 0,0 10,1

14,6 7,4 11,1 28,6 0,0 13,3 33,3 14,9

10,7 22,2 0,0 0,0 5,6 6,7 33,3 11,5

11,9 14,8 33,3 0,0 5,6 0,0 0,0 9,7

11,2 7,4 11,1 0,0 16,7 13,3 33,3 9,7

12,6 11,1 0,0 14,3 27,8 26,7 0,0 15,2

4,1 3,7 11,1 0,0 11,1 0,0 0,0 5,4

Forrás: KSH TeIR

49

A tartós munkanélküliség kérdése különösen fontos esélyegyenlőségi szempontból, mivel a problémával való megküzdés sikertelensége mögött állhatnak ilyen tendenciák is. A 180 napnál hoszszabban regisztrált munkanélküliek számadatai rávilágítanak arra, hogy ebből a szempontból is kedvező a járás és települései helyzete. Az elmúlt öt évet alapul véve átlagosan 165 fő körül mozog a fél évnél hosszabb állásnélküliséggel jellemezhetők csoportja a járás egészében. Mosonmagyaróváron általában 80–100, Jánossomorján 15–20 személyről van szó, míg a többi településen átlagosan egy-kettő, de maximum 5–8 fő érintett a tartós munkanélküliséggel kapcsolatban éves szinten.

17. táblázat 180 napnál hosszabban regisztrált munkanélküliek száma, Munk. Hiv. (2008-2013), fő

Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Összesen Forrás: KSH TeIR

2008 4 2 0 4 0 7 3 3 0 4 10 1 2 1 6 3 1 1 2 56 1

2009 9 5 1 5 2 9 5 6 0 4 14 5 5 1 7 4 1 0 2 79 2

2010 6 3 5 6 1 10 5 4 4 6 20 2 9 1 6 4 4 2 3 105 2

1 2 3 1 118

4 3 3 2 178

2 2 5 2 219

2011 5 2 4 5 1 6 4 4 7 5 16 1 6 0 3 4 4 3 3 73 3 0 0 2 3 0 164

2012 0 2 5 2 0 6 4 1 2 7 8 0 8 0 4 7 0 3 0 84 1 1 0 1 2 1 149

2013 3 2 4 4 0 5 3 5 2 4 10 1 6 0 8 3 0 2 0 90 5 1 0 4 2 0 164

6 év átlaga 5 3 3 4 1 7 4 4 3 5 13 2 6 1 6 4 2 2 2 81 2 1 1 2 3 1 165

Nem csak a munkanélküliek száma, aránya és a tartós munkanélküliek száma alacsony a járásban, de az állást keresők csoportján belüli súlyuk is. 2008 és 2013 között átlagosan 13 százalék volt a 180 napnál hosszabban regisztrált munkanélküliek aránya járási szinten. A belső szerkezeti arányok viszont már nagyobb eltérésekre is rávilágítanak, noha kiugróan kedvezőtlen arányszámokkal egyik

50

településen sem találkozhatunk. 20 százalék fölötti rátával rendelkezik Feketeerdő, Dunasziget, Dunaremete és Mosonudvar.

18. táblázat 180 napnál hosszabban regisztrált munkanélküliek aránya az összes regisztrált munkanélküli személyen belül, Munk. Hiv. (2008–2013), fő

Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Átlag Forrás: KSH TeIR

2008 11,4 7,4 0,0 8,5 0,0 17,9 18,8 6,3 0,0 6,0 8,8 8,3 4,8 14,3 11,8 8,3 14,3 4,0 18,2 9,3 2,4

2009 17,0 16,1 2,9 10,0 20,0 23,7 33,3 10,7 0,0 4,2 9,2 29,4 7,5 8,3 7,9 8,3 7,1 0,0 12,5 8,9 5,0

2010 13,3 13,0 9,6 14,0 50,0 26,3 31,3 7,7 16,0 7,7 13,7 13,3 18,0 10,0 10,5 9,3 30,8 8,3 23,1 14,3 6,9

9,1 4,9 9,4 16,7 8,8

22,2 7,3 10,3 14,3 11,8

13,3 7,1 19,2 20,0 16,3

51

2011 17,9 9,5 9,1 22,7 50,0 16,7 30,8 10,3 33,3 7,8 12,7 7,7 12,2 0,0 7,1 14,3 33,3 12,0 17,6 13,1 14,3 0,0 0,0 10,0 23,1 0,0 14,8

2012 0,0 9,1 22,7 7,1 0,0 20,0 40,0 2,0 15,4 10,6 7,1 0,0 17,8 0,0 8,9 26,9 0,0 10,0 0,0 14,2 3,4 50,0 0,0 4,0 10,5 9,1 11,1

2013 13,6 20,0 22,2 16,0 0,0 20,0 37,5 14,3 10,5 10,5 15,4 7,7 8,1 0,0 21,6 15,8 0,0 11,1 0,0 20,5 18,5 11,1 0,0 22,2 13,3 0,0 12,7

6 év átlaga 12,2 12,5 11,1 13,1 20,0 20,8 32,0 8,6 12,5 7,8 11,2 11,1 11,4 5,4 11,3 13,8 14,3 7,6 11,9 13,4 8,4 20,4 7,4 9,3 14,3 10,0 12,6

A 180 napon túl nyilvántartott női álláskeresők számában szintén jelentős csökkenés figyelhető meg követve a teljes munkanélküliségi ráta csökkenését. A 2009-es csúcsévhez képest (375 fő) harmadára csökkent az ilyen helyzetű női álláskeresők száma. Általában csak néhány főről beszélhetünk települési szinten, de még Mosonmagyaróváron is csak 54 fő volt a 2013-as adat.

19. táblázat 180 napon túli nyilvántartott női álláskeresők száma, KSH (2008–2013), fő Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Összesen Forrás: KSH TeIR

2008 7 1 0 8 0 10 2 9 3 8 14 2 6 3 10 5 0 3 2 101 4

2009 14 5 9 9 2 9 8 13 4 19 27 2 11 4 21 8 5 3 7 167 9

2010 15 3 9 9 1 10 7 12 6 9 19 2 9 1 6 9 2 3 3 184 4

1 2 4 1 206

5 7 4 3 375

2 5 10 1 341

52

2011 10 2 5 13 1 13 3 10 7 12 27 3 9 2 10 10 4 6 6 144 8 0 2 2 4 0 313

2012 4 6 6 6 0 5 6 9 2 13 21 3 8 0 6 8 0 4 2 136 4 1 0 7 3 2 262

2013 2 0 4 4 0 6 3 4 1 3 8 1 8 0 4 4 1 3 2 54 4 2 2 2 3 0 125

A férfiak esetében még radikálisabb volt a létszámcsökkenés. A 2009-2010-es évekhez képest negyedére csökkent a 180 napon túl nyilvántartott férfi álláskeresők száma. 2013-ban például már csak 78 fő jelenik meg a statisztikákban az egész járás szintjén. Mindkét nem esetében gyakorlatilag csak néhány főt jelent a problémával érintettek köre kistelepülési szinten, de még Mosonmagyaróváron is csak 37 ilyen férfi álláskereső volt nyilvántartva 2013-ban.

20. táblázat 180 napon túli nyilvántartott férfi álláskeresők száma, KSH (2008–2013), fő Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Összesen Forrás: KSH TeIR

2008 7 3 1 5 0 3 2 3 1 8 16 5 3 1 10 3 1 2 1 82 3

2009 13 7 7 9 2 11 3 14 4 23 41 4 14 5 17 7 3 6 3 183 5

2010 6 9 7 8 0 11 1 7 2 10 35 2 15 2 16 3 3 5 2 135 2

1 5 4 3 173

5 12 5 3 406

3 3 4 2 293

53

2011 3 3 4 2 1 6 1 4 1 8 13 1 4 0 5 2 2 2 1 74 2 0 2 7 2 0 150

2012 5 2 4 2 0 6 0 3 0 5 15 0 3 0 8 2 0 3 4 62 2 1 0 1 1 1 130

2013 2 3 1 0 0 3 1 4 0 3 4 0 3 1 8 1 1 0 0 37 1 1 0 3 1 0 78

A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők között az elmúlt években jelentősen növekedett a nők aránya. Ha az elmúlt öt évet vesszük alapul, akkor az ilyen helyzetű személyek 55–60 százaléka nő. A járás települései eltérő profilt mutatnak, de összességében inkább az jellemző, hogy többségüknél a tartós munkanélküliek csoportjában felülreprezentáltak a nők. Az éves ingadozásokat kisimító öt éves átlagérték alapján 60-65, vagy akár 70 százalékos is lehet az arányuk ebben a körben.

21. táblázat A nők aránya a 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők között, KSH (2008–2013), %

Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Átlag Forrás: KSH TeIR

2008 50,0 25,0 0,0 61,5 0,0 76,9 50,0 75,0 75,0 50,0 46,7 28,6 66,7 75,0 50,0 62,5 0,0 60,0 66,7 55,2 57,1

2009 51,9 41,7 56,3 50,0 50,0 45,0 72,7 48,1 50,0 45,2 39,7 33,3 44,0 44,4 55,3 53,3 62,5 33,3 70,0 47,7 64,3

2010 71,4 25,0 56,3 52,9 100,0 47,6 87,5 63,2 75,0 47,4 35,2 50,0 37,5 33,3 27,3 75,0 40,0 37,5 60,0 57,7 66,7

50,0 28,6 50,0 25,0 47,4

50,0 36,8 44,4 50,0 49,6

40,0 62,5 71,4 33,3 54,1

54

2011 76,9 40,0 55,6 86,7 50,0 68,4 75,0 71,4 87,5 60,0 67,5 75,0 69,2 100,0 66,7 83,3 66,7 75,0 85,7 66,1 80,0 0,0 50,0 22,2 66,7 0,0 63,3

2012 44,4 75,0 60,0 75,0 0,0 45,5 100,0 75,0 100,0 72,2 58,3 100,0 72,7 0,0 42,9 80,0 0,0 57,1 33,3 68,7 66,7 50,0 0,0 87,5 75,0 66,7 57,9

2013 50,0 0,0 80,0 100,0 0,0 66,7 75,0 50,0 100,0 50,0 66,7 100,0 72,7 0,0 33,3 80,0 50,0 100,0 100,0 59,3 80,0 66,7 100,0 40,0 75,0 0,0 61,4

6 év átlaga 57,4 34,5 51,4 71,0 33,3 58,4 76,7 63,8 81,3 54,1 52,4 64,5 60,5 42,1 45,9 72,4 36,5 60,5 69,3 59,1 69,1 38,9 48,3 46,3 63,8 29,2 55,6

22. táblázat A férfiak aránya a 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők között, KSH (2008–2013), %

Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Átlag Forrás: KSH TeIR

2008 50,0 75,0 100,0 38,5 0,0 23,1 50,0 25,0 25,0 50,0 53,3 71,4 33,3 25,0 50,0 37,5 100,0 40,0 33,3 44,8 42,9

2009 48,1 58,3 43,8 50,0 50,0 55,0 27,3 51,9 50,0 54,8 60,3 66,7 56,0 55,6 44,7 46,7 37,5 66,7 30,0 52,3 35,7

2010 28,6 75,0 43,8 47,1 0,0 52,4 12,5 36,8 25,0 52,6 64,8 50,0 62,5 66,7 72,7 25,0 60,0 62,5 40,0 42,3 33,3

50,0 71,4 50,0 75,0 48,6

50,0 63,2 55,6 50,0 50,4

60,0 37,5 28,6 66,7 45,9

55

2011 23,1 60,0 44,4 13,3 50,0 31,6 25,0 28,6 12,5 40,0 32,5 25,0 30,8 0,0 33,3 16,7 33,3 25,0 14,3 33,9 20,0 0,0 50,0 77,8 33,3 0,0 29,0

2012 55,6 25,0 40,0 25,0 0,0 54,5 0,0 25,0 0,0 27,8 41,7 0,0 27,3 0,0 57,1 20,0 0,0 42,9 66,7 31,3 33,3 50,0 0,0 12,5 25,0 33,3 26,7

2013 50,0 100,0 20,0 0,0 0,0 33,3 25,0 50,0 0,0 50,0 33,3 0,0 27,3 100,0 66,7 20,0 50,0 0,0 0,0 40,7 20,0 33,3 0,0 60,0 25,0 0,0 30,9

6 év átlaga 42,6 65,6 48,7 29,0 16,7 41,7 23,3 36,2 18,8 45,9 47,7 35,5 39,5 41,2 54,1 27,7 46,8 39,5 30,7 40,9 30,9 27,8 35,0 53,7 36,3 37,5 38,6

Az álláskeresők különösen fontos típusát jelentik a pályakezdők esélyegyenlőségi szempontból. A járásban általában 60–70, rosszabb években is csak 100-110 pályakezdő álláskereső volt nyilvántartva a 2008 és 2013 közötti időszakban. Népességi arányokat követve egyharmaduk mosonmagyaróvári illetőségű. A kisebb településeken általában csak 1-2, de maximum 5 főről beszélhetünk. Éves ingadozások előfordulnak, de komolyabb eltérések nem figyelhetőek meg egyik település esetében sem. Az alacsony elemszámok miatt, amúgy is nehezen értelmezhetőek a százalékos változási trendek.

23. táblázat Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma, KSH (2008–2013), fő Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Összesen Forrás: KSH TeIR

2008 0 2 2 2 0 2 2 5 2 3 9 1 3 1 3 1 0 1 1 31 0

2009 1 2 2 8 0 2 0 3 2 2 9 1 1 0 0 3 1 1 0 44 2

2010 3 2 5 4 0 6 0 4 1 3 6 1 3 1 7 1 0 3 0 54 2

1 2 0 1 75

1 0 1 0 86

3 1 3 0 113

56

2011 3 4 2 0 0 1 0 3 1 4 6 0 4 1 1 0 0 2 0 28 2 0 0 0 3 0 65

2012 4 2 5 2 0 2 0 6 1 4 10 1 2 1 3 1 0 3 2 44 2 1 1 2 2 1 102

2013 1 2 0 5 0 3 0 5 2 3 5 0 2 2 1 2 0 1 0 24 0 1 0 0 2 0 61

Az alacsony elemszámokból következik az is, hogy a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya az összes álláskeresőn belül a legtöbb évben stabilan 4-5 százalék között mozog a járás egészében. Az 5,1 százalékos járási átlagolt referenciaértéktől való elmozdulás hívja fel a figyelmet települési szinten a pályakezdők elhelyezkedési nehézségének a problémájára. A kedvezőbb helyzetű településeken csak 2-3 százalékos az arányuk az összes álláskereső között, míg a rosszabb helyzetre utaló érték 8-9 százalékos, ami még mindig relatíve alacsonynak tekinthető. Az öt év alatt kisebb ingadozások voltak csak megfigyelhetőek, de romló tendencia nem látszik.

24. táblázat Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya az összes álláskeresőn belül, KSH (2008–2013), %

Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Átlag Forrás: KSH TeIR

2008 0,0 5,6 11,1 3,9 0,0 5,4 10,5 8,2 9,5 4,2 5,4 7,7 5,5 9,1 4,2 2,4 0,0 3,1 7,1 4,5 0,0

2009 1,9 5,4 3,8 12,1 0,0 4,9 0,0 4,3 5,3 2,2 4,8 5,3 1,2 0,0 0,0 6,5 4,8 3,2 0,0 4,7 3,8

2010 5,9 5,6 5,4 8,3 0,0 15,4 0,0 5,4 3,3 3,8 3,4 5,6 4,8 8,3 9,7 2,8 0,0 8,3 0,0 6,7 5,7

7,1 4,5 0,0 9,1 5,1

5,3 0,0 3,0 0,0 3,3

13,6 3,1 10,0 0,0 5,4

57

2011 9,4 13,3 3,1 0,0 0,0 2,4 0,0 4,9 4,8 6,1 4,3 0,0 8,3 11,1 1,9 0,0 0,0 8,3 0,0 4,6 7,1 0,0 0,0 0,0 16,7 0,0 4,1

2012 9,8 8,0 20,0 5,9 0,0 6,3 0,0 9,8 6,3 5,3 6,8 7,1 3,6 0,0 6,1 2,9 0,0 7,7 15,4 6,5 6,5 20,0 16,7 7,4 9,1 6,7 7,4

2013 4,3 12,5 0,0 22,7 0,0 13,6 0,0 11,4 13,3 8,3 4,3 0,0 2,5 0,0 2,6 8,7 0,0 4,3 0,0 6,3 0,0 10,0 0,0 0,0 16,7 0,0 5,4

6 év átlaga 5,2 8,4 7,2 8,8 0,0 8,0 1,8 7,3 7,1 5,0 4,8 4,3 4,3 4,8 4,1 3,9 0,8 5,8 3,8 5,6 3,9 10,0 7,1 2,5 9,3 2,6 5,1

25. táblázat Nyilvántartott pályakezdő női álláskeresők száma, KSH (2008–2013), fő 2008

2009

2010

2011

2012

2013

Ásványráró

0

1

1

1

1

0

Bezenye

0

0

1

3

1

1

Darnózseli

2

1

4

0

3

0

Dunakiliti

1

4

3

0

1

2

Dunaremete

0

0

0

0

0

0

Dunasziget

1

1

2

0

0

1

Feketeerdő

1

0

0

0

0

0

Halászi

2

2

2

1

2

0

Hédervár

2

1

1

1

0

1

Hegyeshalom

1

1

0

2

3

1

Jánossomorja

4

5

4

4

7

3

Károlyháza

1

1

1

0

1

0

Kimle

2

1

2

1

2

2

Kisbodak

0

0

1

1

0

0

Lébény

2

0

7

0

3

1

Levél

0

1

1

0

0

1

Lipót

0

1

0

0

0

0

Máriakálnok

0

1

1

1

0

0

Mecsér

0

0

0

0

1

0

Mosonmagyaróvár

16

21

22

15

21

12

Mosonszolnok

0

1

1

2

0

0

0

1

1

Mosonudvar Püski

1

1

1

0

0

0

Rajka

2

0

0

0

1

0

Újrónafő

0

0

1

1

1

1

Várbalog

1

0

0

0

0

0

Összesen

39

44

56

33

49

27

Forrás: KSH TeIR

58

26. táblázat Nyilvántartott pályakezdő női álláskeresők aránya az összes pályakezdő álláskeresőn belül, KSH (2008–2013), % 2008

2009

2010

2011

2012

2013

Ásványráró

0,0

100,0

33,3

33,3

25,0

0,0

Bezenye

0,0

0,0

50,0

75,0

50,0

50,0

Darnózseli

100,0

50,0

80,0

0,0

60,0

0,0

Dunakiliti

50,0

50,0

75,0

0,0

50,0

40,0

Dunaremete

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Dunasziget

50,0

50,0

33,3

0,0

0,0

33,3

Feketeerdő

50,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Halászi

40,0

66,7

50,0

33,3

33,3

0,0

Hédervár

100,0

50,0

100,0

100,0

0,0

50,0

Hegyeshalom

33,3

50,0

0,0

50,0

75,0

33,3

Jánossomorja

44,4

55,6

66,7

66,7

70,0

60,0

Károlyháza

100,0

100,0

100,0

0,0

100,0

0,0

Kimle

66,7

100,0

66,7

25,0

100,0

100,0

Kisbodak

0,0

0,0

100,0

100,0

0,0

0,0

Lébény

66,7

0,0

100,0

0,0

100,0

100,0

Levél

0,0

33,3

100,0

0,0

0,0

50,0

Lipót

0,0

100,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Máriakálnok

0,0

100,0

33,3

50,0

0,0

0,0

Mecsér

0,0

0,0

0,0

0,0

50,0

0,0

Mosonmagyaróvár

51,6

47,7

40,7

53,6

47,7

50,0

Mosonszolnok

0,0

50,0

50,0

100,0

0,0

0,0

0,0

100,0

100,0

Mosonudvar Püski

100,0

100,0

33,3

0,0

0,0

0,0

Rajka

100,0

0,0

0,0

0,0

50,0

0,0

Újrónafő

0,0

0,0

33,3

33,3

50,0

50,0

Várbalog

100,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Átlag

42,1

44,1

45,8

27,7

37,0

27,6

Forrás: KSH TeIR

59

27. táblázat Nyilvántartott pályakezdő férfi álláskeresők száma, KSH (2008–2013), fő Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Összesen Forrás: KSH TeIR

2008 0 2 0 1 0 1 1 3 0 2 5 0 1 1 1 1 0 1 1 15 0

2009 0 2 1 4 0 1 0 1 1 1 4 0 0 0 0 2 0 0 0 23 1

2010 2 1 1 1 0 4 0 2 0 3 2 0 1 0 0 0 0 2 0 32 1

0 0 0 0 36

0 0 1 0 42

2 1 2 0 57

2011 2 1 2 0 0 1 0 2 0 2 2 0 3 0 1 0 0 1 0 13 0 0 0 0 2 0 32

2012 3 1 2 1 0 2 0 4 1 1 3 0 0 1 0 1 0 3 1 23 2 0 1 1 1 1 53

2013 1 1 0 3 0 2 0 5 1 2 2 0 0 2 0 1 0 1 0 12 0 0 0 0 1 0 34

A mélyszegénység hátterében álló tényezők között kiemelt szerepe van a képzettségnek, iskolázottságnak, pontosabban az ilyen erőforrások korlátozott voltának. Az alacsonyan iskolázott népességet számos statisztikai mutatóval jól lehet mérni. A nyolc osztálynál alacsonyabb végzettségűek száma és aránya nemi bontásban jó kiindulópont lehet ehhez a kérdéshez. A 2001-es és 2011-es népszámlálási adatok alapján megállapítható, hogy az alacsonyan iskolázott népesség arányában jelentős változások történtek a járás egészében és a legtöbb településen is.

60

28. táblázat Alacsonyan iskolázott népesség, KSH (2001), fő és %

Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Összesen Forrás: KSH TeIR

Férfi 840 675 670 719 99 602 150 1189 455 1504 2479

Összes Nő 796 725 640 697 106 596 158 1124 453 1455 2414

8 osztálynál kevesebb Férfi Nő Összes 145 17% 50 6% 195 12% 90 13% 62 9% 152 11% 93 14% 45 7% 138 11% 84 12% 51 7% 135 10% 15 15% 12 11% 27 13% 76 13% 43 7% 119 10% 13 9% 10 6% 23 7% 124 10% 91 8% 215 9% 68 15% 21 5% 89 10% 183 12% 83 6% 266 9% 352 14% 200 8% 552 11%

Összes 1636 1400 1310 1416 205 1198 308 2313 908 2959 4893

1149 163 1361 695 285 582 274 13397 612

1158 155 1313 694 287 577 274 12263 617

2307 318 2674 1389 572 1159 548 25660 1229

141 31 200 82 37 59 56 1 081 89

12% 19% 15% 12% 13% 10% 20% 8% 15%

77 14 114 48 18 24 36 492 62

7% 9% 9% 7% 6% 4% 13% 4% 10%

218 45 314 130 55 83 92 1573 151

9% 14% 12% 9% 10% 7% 17% 6% 12%

254 1066 324 214 29758

283 1068 331 212 28396

537 2134 655 426 58154

33 97 53 53 3255

13% 9% 16% 25% 11%

25 63 30 33 1704

9% 6% 9% 16% 6%

58 160 83 86 4959

11% 7% 13% 20% 9%

A nyolc osztálynál kevesebb végzettségű társadalmi csoport mérete és aránya jelentősen zsugorodott az elmúlt évtizedben. 2001-ben 4959 főről beszélhetünk, amely a 15 év fölötti népesség 9 százalékát jelentette. 2011-re a csoport lecsökkent 1817 főre, ami mindössze 3 százalékos népességaránynak felel meg. Továbbra is magasabb a nők körében az alacsonyan iskolázottak aránya, de ez alapvetően demográfiai okokra vezethető vissza. A mutatószám járáson belüli szórása nem tekinthető magasnak, 2-9 százalék között mozognak a 2011-es ráták és alapvetően az idősebb, már nyugdíjas korcsoportokat érinti.

61

29. táblázat Alacsonyan iskolázott népesség, KSH (2011), fő és %

Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Összesen Forrás: KSH TeIR

Férfi 799 620 642 868 113 612 226 1308 494 1438 2500 237 977 149 1287 757 290 725 240 12859 705 196 302 1147 353 172 30016

Összes Nő 806 643 680 843 98 640 216 1323 493 1499 2548 211 965 154 1378 755 297 743 251 14294 680 182 272 1180 363 168 31682

Összes 1605 1263 1322 1711 211 1252 442 2631 987 2937 5048 448 1942 303 2665 1512 587 1468 491 27153 1385 378 574 2327 716 340 61698

8 osztálynál kevesebb Férfi Nő Összes 14 2% 60 8% 74 5% 17 3% 37 6% 54 4% 13 2% 35 5% 48 4% 19 2% 22 3% 41 2% 3 3% 1 1% 4 2% 13 2% 33 5% 46 4% 2 1% 6 3% 8 2% 37 3% 55 4% 92 3% 4 1% 28 6% 32 3% 28 2% 68 5% 96 3% 80 3% 121 5% 201 4% 11 5% 14 7% 25 6% 13 1% 48 5% 61 3% 5 3% 9 6% 14 5% 44 3% 79 6% 123 5% 14 2% 36 5% 50 3% 2 1% 5 2% 7 1% 14 2% 26 4% 40 3% 5 2% 16 7% 21 4% 133 1% 433 3% 566 2% 20 3% 34 5% 54 4% 9 5% 13 8% 22 6% 8 3% 13 5% 21 4% 24 2% 43 4% 64 3% 12 3% 22 6% 34 5% 5 3% 14 9% 19 6% 549 2% 1271 4% 1817 3%

A munkaerő-piaci érvényesülés sikere alapvetően függ az iskolázottságtól. A leginkább kiszolgáltatott helyzetben az alacsony képzettségű álláskeresők vannak. Az álláskeresők harmada legfeljebb általános iskolai végzettségű a járásban. Az arányszám stabil, jelentősen nem ingadozott az elmúlt öt évben. A kisebb településeken viszont ennél jóval nagyobb koncentrációt is megfigyelhetünk, bizonyos esetekben az álláskeresők 50-60 százaléka alacsonyan képzett személy.

62

30. táblázat A legfeljebb általános iskolai végzettségű álláskeresők aránya az összes álláskeresőn belül, KSH (2008–2013), %

Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Átlag Forrás: KSH TeIR

2008 25,0 38,9 22,2 31,4 10,0 27,0 47,4 18,0 28,6 43,1 31,9 76,9 32,7 45,5 33,8 47,6 27,3 21,9 14,3 27,5 47,1

2009 26,9 43,2 30,2 28,8 33,3 26,8 55,6 18,6 26,3 30,1 34,4 63,2 38,8 20,0 39,3 32,6 19,0 19,4 33,3 26,8 39,6

2010 23,5 38,9 32,6 25,0 20,0 33,3 31,6 28,4 26,7 35,0 41,7 72,2 39,7 8,3 31,9 33,3 22,2 19,4 29,4 25,7 37,1

7,1 34,1 39,3 45,5 33,0

15,8 33,3 42,4 33,3 32,4

13,6 28,1 40,0 45,5 31,3

63

2011 43,8 33,3 32,8 26,1 0,0 26,2 57,1 16,4 28,6 31,8 41,0 42,9 33,3 22,2 25,9 23,3 16,7 20,8 35,7 26,6 35,7 0,0 11,8 50,0 50,0 50,0 30,1

2012 22,0 40,0 24,0 32,4 20,0 28,1 50,0 16,4 37,5 34,2 34,0 57,1 39,3 0,0 30,6 28,6 20,0 23,1 23,1 30,7 32,3 20,0 0,0 40,7 54,5 73,3 31,2

2013 21,7 43,8 13,3 18,2 0,0 31,8 50,0 22,7 0,0 36,1 37,1 52,9 48,1 0,0 25,6 30,4 40,0 17,4 50,0 27,9 32,0 30,0 10,0 52,9 25,0 100,0 31,4

6 év átlaga 27,2 39,7 25,9 27,0 13,9 28,9 48,6 20,1 24,6 35,1 36,7 60,9 38,7 16,0 31,2 32,6 24,2 20,3 31,0 27,5 37,3 16,7 9,7 39,9 41,9 57,9 31,6

A felnőttoktatásban résztvevők száma alkalmas arra, hogy számszerű formában is kimutatható legyen a munkaerő-piaci hátrányokat okozó alacsony iskolázottság javítását célzó felnőttoktatásba milyen létszámban vonódnak be a településeken élők. Az adatsor problémája, hogy arról nem tájékoztat, hogy valóban a település lakói-e a résztvevők, illetve a lakosság mely településen veszi igénybe ezt a szolgáltatást. Ennek ellenére a járási szintű nagyságrendi adatok fontos helyzetjelzőnek minősülhetnek. Járási szinten körülbelül 400 és 500 fő között mozgott a középiskolai felnőttoktatásban tanulók száma a 2010 és 2013 közötti időszakban.

31. táblázat Középiskolai felnőttoktatásban tanulók száma, KSH (2008–2013), fő Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Összesen Forrás: KSH TeIR.

2009 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 35 0 0 0 34 0 0 0 0 204 0

2010 0 0 0 0

2011 0 0 32 0

2012 0 0 29 0

2013 0 0 0 0

0

0

0

0

0 0 0 69

0 0 0 48

0 0 0 30

0 0 0 19

0

0

0

0

60 0 0 0 0 243 0

37 0 0 0 0 356 0

97 0 0 0 0 269 0

45 0 0 0 0 384 0

0 35 0 0 308

0 35 0 0 407

0 28 0 0 501

0 15 0 0 440

0 0 0 0 448

64

A következő táblázatok segélyezési, támogatási oldalról mutatják be a munkaerő-piaci szempontból veszélyeztetett csoportok nagyságrendi súlyát a térségben. A nyilvántartott álláskeresők között vizsgáljuk meg az álláskeresési járadékra jogosult (korábban munkanélküli segély, keresetpótló támogatás) és abban részesülők számát és arányát, a rendszeres szociális segélyben, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek számát és arányát.

32. táblázat Álláskeresési segélyben részesülők száma – a negyedéves adatok éves szintű átlagértéke, Munk. Hiv. (2008–2013), átlagos fő

Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Összesen Forrás: KSH TeIR

2008

2009

2010

2011

2012

2013

10 4 5 11 1 6 3 10 1 12 18 2 6 3 13 6 2 6 3 91 5

14 5 4 9 3 7 2 14 2 14 26 1 11 3 15 7 4 5 2 110 7

10 4 4 11 3 8 3 15 4 13 30 2 13 4 13 8 4 3 3 136 6

3 4 5 2 231

4 7 4 3 278

3 7 5 3 313

9 8 4 4 2 5 2 11 5 11 17 2 11 1 10 3 3 4 3 90 4 1 2 3 3 1 216

1 1 0 0 0 3 1 4 0 3 4 0 3 0 3 1 0 1 1 21 0 1 0 0 1 0 47

0 1 2 2 0 3 1 4 0 2 5 0 5 0 5 1 0 0 1 22 1 1 1 1 0 0 56

65

33. táblázat Álláskeresési segélyben részesülők aránya az összes regisztrált munkanélküli személyen belül – a negyedéves adatok éves szintű átlagértéke, Munk. Hiv. (2008-2013), % 2008

2009

2010

2011

2012

2013

Ásványráró

25,5

21,2

21,8

22,7

4,2

0,8

Bezenye

18,1

13,8

13,2

28,8

4,3

4,3

Darnózseli

15,3

12,1

8,1

8,6

0,0

9,0

Dunakiliti

25,6

17,6

21,5

11,7

0,0

4,3

Dunaremete

25,0

24,4

50,0

50,0

9,1

0,0

Dunasziget

18,7

15,0

18,7

12,6

7,9

9,9

Feketeerdő

21,8

8,5

16,9

9,0

8,7

9,3

Halászi

19,5

17,9

22,4

20,0

8,1

7,4

Hédervár

7,4

10,1

15,7

18,2

0,0

0,0

Hegyeshalom

17,3

12,8

15,2

15,1

5,0

2,8

Jánossomorja

17,2

14,9

18,2

11,8

3,3

5,0

Károlyháza

13,5

7,1

12,9

16,4

0,0

0,0

Kimle

14,4

17,3

21,5

18,4

7,9

7,9

Kisbodak

35,3

18,2

34,7

6,9

0,0

0,0

Lébény

25,2

16,8

18,1

15,1

6,7

9,8

Levél

17,6

13,4

16,8

10,6

1,8

3,1

Lipót

22,2

26,3

21,9

17,9

0,0

0,0

Máriakálnok

19,0

14,6

10,8

11,9

2,7

0,0

Mecsér

30,3

9,7

19,3

14,7

8,5

11,8

Mosonmagyaróvár

14,9

12,6

17,2

13,3

3,7

3,6

Mosonszolnok

15,1

14,9

15,4

13,3

1,0

3,7

12,5

11,5

10,3

Mosonudvar Püski

28,9

15,6

16,9

17,6

0,0

4,9

Rajka

11,9

11,6

17,5

11,4

0,0

3,3

Újrónafő

19,8

12,6

15,4

16,3

2,7

0,0

Várbalog

24,2

14,9

26,7

8,7

2,7

2,6

Átlag

20,1

14,9

19,5

15,9

3,8

4,4

Forrás: KSH TeIR

66

34. táblázat Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma – a negyedéves adatok éves szintű átlagértéke, Munk. Hiv. (2008–2013), átlagos fő 2008

2009

2010

2011

2012

2013

Ásványráró

23

38

24

19

10

11

Bezenye

10

15

18

10

6

4

Darnózseli

24

22

26

29

13

7

Dunakiliti

22

27

25

19

9

10

Dunaremete

3

7

2

2

2

2

Dunasziget

15

23

17

17

8

8

Feketeerdő

6

8

8

4

3

2

Halászi

29

47

36

25

16

15

Hédervár

12

14

16

15

5

6

Hegyeshalom

40

66

43

35

18

16

Jánossomorja

54

102

81

72

41

22

Károlyháza

5

6

11

7

3

5

Kimle

23

39

29

28

15

25

Kisbodak

4

10

6

5

1

1

Lébény

22

51

30

31

18

12

Levél

18

29

25

16

10

8

Lipót

5

9

11

5

4

3

Máriakálnok

17

23

18

20

10

8

Mecsér

3

9

5

9

2

2

Mosonmagyaróvár

292

494

365

279

158

153

Mosonszolnok

17

25

21

16

9

9

2

2

3

Mosonudvar Püski

7

14

11

8

4

4

Rajka

22

37

20

13

10

9

Újrónafő

10

19

12

8

4

4

Várbalog

5

8

7

3

5

2

Összesen

684

1 140

863

692

383

344

Forrás: KSH TeIR

67

35. táblázat Járadékra jogosultak aránya az összes regisztrált munkanélküli személyen belül – a negyedéves adatok éves szintű átlagértéke, Munk. Hiv. (2008–2013), % 2008

2009

2010

2011

2012

2013

Ásványráró

60,1

58,8

51,1

46,6

34,5

31,8

Bezenye

43,6

42,1

61,4

36,9

26,6

22,9

Darnózseli

72,5

63,1

61,0

62,0

42,5

30,3

Dunakiliti

53,7

53,2

50,8

53,1

34,3

27,3

Dunaremete

50,0

63,4

36,4

50,0

54,5

42,1

Dunasziget

44,8

51,7

39,8

41,5

24,4

24,8

Feketeerdő

40,0

45,1

43,7

23,9

21,7

14,8

Halászi

56,6

62,3

53,4

46,0

36,0

29,4

Hédervár

72,1

62,9

57,4

53,6

30,6

32,4

Hegyeshalom

56,8

62,4

51,0

48,6

30,2

25,3

Jánossomorja

50,7

58,1

48,9

50,5

39,3

23,3

Károlyháza

38,5

44,6

64,3

49,1

27,5

45,2

Kimle

54,5

62,5

47,9

46,3

36,0

40,7

Kisbodak

47,1

69,1

44,9

69,0

37,5

29,4

Lébény

42,7

55,5

40,6

49,4

42,7

25,5

Levél

50,0

58,8

52,6

51,2

34,9

25,4

Lipót

55,6

63,2

60,3

32,1

53,6

33,3

Máriakálnok

58,6

64,6

64,0

59,7

35,5

27,5

Mecsér

33,3

56,5

31,6

46,7

17,0

17,6

Mosonmagyaróvár

48,1

56,9

46,2

41,3

27,9

24,6

Mosonszolnok

55,5

52,7

59,4

54,9

37,5

31,5

37,5

30,8

25,6

Mosonudvar Püski

60,0

59,4

62,0

60,8

59,3

34,1

Rajka

60,1

66,5

50,6

46,5

44,6

27,9

Újrónafő

41,8

55,6

40,2

37,5

23,3

18,9

Várbalog

54,5

49,3

57,8

47,8

48,6

15,8

Átlag

52,0

57,5

51,1

47,8

35,8

28,0

Forrás: KSH TeIR

68

36. táblázat Rendszeres szociális segélyben részesülők száma (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül), (2008–2013), fő 2008

2009

2010

2011

2012

2013

Ásványráró

1

0

0

0

0

0

Bezenye

10

2

0

3

0

0

Darnózseli

0

0

0

1

0

0

Dunakiliti

6

3

2

4

2

2

Dunaremete

0

0

0

0

0

0

Dunasziget

7

2

1

3

3

1

Feketeerdő

3

1

0

1

0

0

Halászi

1

0

0

0

0

1

Hédervár

1

0

1

0

0

0

Hegyeshalom

9

5

5

6

4

4

Jánossomorja

25

12

9

14

9

9

Károlyháza

3

1

1

1

1

0

Kimle

2

1

2

1

0

0

Kisbodak

0

0

0

0

0

0

Lébény

11

2

3

5

2

3

Levél

3

2

1

2

2

1

Lipót

0

0

0

1

1

0

Máriakálnok

0

0

0

0

0

0

Mecsér

0

0

0

0

0

0

168

43

19

26

22

48

3

1

1

2

1

1

1

1

2

Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski

0

0

0

0

1

0

Rajka

3

2

2

0

1

1

Újrónafő

8

3

2

2

2

1

Várbalog

0

0

0

1

1

1

Összesen

264

82

49

73

53

75

Forrás: KSH TeIR

69

37. táblázat Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek átlagos havi száma, KSH (2011– 2013), fő 2011

2012

2013

Ásványráró

0

1

1

Bezenye

3

0

1

Darnózseli

0

2

1

Dunakiliti

6

5

5

Dunaremete

0

0

1

Dunasziget

4

2

2

Feketeerdő

6

4

5

Halászi

3

3

5

Hédervár

1

2

2

Hegyeshalom

6

6

8

Jánossomorja

19

12

12

Károlyháza

2

1

2

Kimle

3

3

6

Kisbodak

0

0

0

Lébény

8

3

4

Levél

2

2

5

Lipót

0

0

0

Máriakálnok

0

2

3

Mecsér

2

2

1

123

135

110

Mosonszolnok

3

5

6

Mosonudvar

1

1

1

Püski

0

1

2

Rajka

3

2

3

Újrónafő

5

4

3

Várbalog

2

2

2

Összesen

201

200

191

Mosonmagyaróvár

Forrás: KSH TeIR

70

7.2. A nők helyzete, esélyegyenlősége

A nők helyzetével kapcsolatos indikátorok többsége kizárólag helyi adatgyűjtésre épülve elemezhető, amely jelenleg sem a településeken sem a járásban nem érhető el. A korábbi HEP-ek többségében is hiányoztak a célcsoporttal kapcsolatos indikátorok. A HEP-ek jelenleg zajló felülvizsgálata révén elképzelhető, hogy a jövőben bővülni fog az elérhető indikátorok köre, de jelen pillanatban a korábban bemutatott foglalkoztatási és munkanélküliségi területeken, illetve a képzettség kapcsán érhetőek el részletes nemi bontásban az adatok. A végzettségi adatok szoros összefüggésben állnak a demográfiai (elöregedés, idősebb korosztályok alacsonyabb iskolázottsága) és az urbanizációs (magasabban kvalifikált populáció városokba tömörülése) folyamatokkal. Ennek ellenére az alacsonyan iskolázott lakosság, és ezen belül a nők adatai különösen fontosak esélyegyenlőségi szempontból, hiszen a mai társadalmi feltételek közepette alapvető érvényesülési faktorról van szó. A népszámlálás adati alapján három kategóriába sorolhatóak az alacsonyan kvalifikált személyek. Megkülönböztetjük az általános iskola első, az első hét, és a nyolcadik évfolyamát el nem végzett embereket. A 2011-es Népszámlálás adati alapján a járásban mindössze 314 nő nem végezte el az általános iskola első évfolyamát, 3625 nő az első hét évfolyamot, és további 9951 személy a nyolcadik évfolyam elvégzése után hagyta abba tanulmányait. A 14 000 főnyi alacsonyan kvalifikált női lakos a teljes női populáció harmadát jelenti és természetesen nagyobbik hányaduk 65 év fölötti idős személy. A százalékos arányokat tartalmazó táblázat alapján pontosabban be lehet azonosítani az iskolázottsági struktúra szélső pontjaink elhelyezkedő női lakosok térbeli megoszlását, koncentrációját. A diplomás nők felülreprezentáltak Dunaremetén, Feketeerdőn, Héderváron, Lipóton, Mosonmagyaróváron és Rajkán. A legfeljebb nyolc osztályt végzett nők aránya az átlagosnál magasabb az alábbi településeken: Dunasziget, Károlyháza, Kisbodak, Mecsér, Mosonudvar, Újrónafő, Várbalog. Természetesen itt az elsődleges faktor az elöregedő, főként nőnemű idősebb populáció koncentrációja, amely tényező egyszerre kapcsolódik az idős és a női célcsoportok problémarendszeréhez.

71

38. táblázat A nők száma a legmagasabb iskolai végzettség egyes kategóriáiban – KSH Népszámlálás, 2011, fő Az általános iskola első évfolyamát el nem végző nők száma, 2011 8

Az általános iskola első hét évfolyamát elvégző nők száma, 2011 118

Az általános iskola nyolcadik évfolyamát elvégző nők száma, 2011 243

Bezenye

6

95

Darnózseli

5

Dunakiliti

Középfokú iskolai végzettséggel rendelkező nők száma, 2011

Érettségizett nők száma, 2011

191

235

Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkező nők száma, 2011 80

230

138

173

66

708

93

232

161

199

62

752

9

81

259

206

255

106

916

Dunaremete

1

7

37

18

25

18

106

Dunasziget

8

77

231

149

162

71

698

Feketeerdő

2

34

48

44

79

40

247

Halászi

11

156

433

285

431

125

1 441

Hédervár

9

63

147

107

141

74

541

Hegyeshalom

9

187

512

291

474

164

1 637

Jánossomorja

30

319

1 016

498

696

222

2 781

Károlyháza

2

32

110

42

42

3

231

Kimle

8

132

332

240

262

92

1 066

Kisbodak

2

24

54

30

46

16

172

Lébény

16

177

426

324

403

151

1 497

Levél

11

106

242

193

229

62

843

Lipót

2

22

78

83

89

43

317

Máriakálnok

7

77

229

159

252

79

803

Mecsér

4

38

85

58

67

28

280

128

1 427

3 962

2 471

5 153

2 339

15 480

Mosonszolnok

5

84

264

178

155

53

739

Mosonudvar

1

24

83

33

42

11

194

Püski

3

35

84

77

77

22

298

Rajka

17

141

374

208

360

200

1 300

Újrónafő

9

52

157

78

75

32

403

Várbalog

1

24

83

26

40

7

181

Összesen

314

3 625

9 951

6 288

10 162

4 166

34 506

Megnevezés Ásványráró

Mosonmagyaróvár

Forrás: KSH TeIR

72

Összes

875

39. táblázat A nők aránya a legmagasabb iskolai végzettség egyes kategóriáiban – KSH Népszámlálás, 2011, % Az általános iskola első évfolyamát el nem végző nők aránya 2011 10,0

Az általános iskola első hét évfolyamát elvégző nők aránya 2011 13,5

Az általános iskola nyolcadik évfolyamát elvégző nők aránya 2011 27,8

Középfokú iskolai végzettséggel rendelkező nők aránya 2011 21,8

Bezenye

9,1

13,4

32,5

Darnózseli

8,1

12,4

Dunakiliti

8,5

Dunaremete

26,9

Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkező nők aránya 2011 9,1

19,5

24,4

9,3

30,9

21,4

26,5

8,2

8,8

28,3

22,5

27,8

11,6

5,6

6,6

34,9

17,0

23,6

17,0

Dunasziget

11,3

11,0

33,1

21,3

23,2

10,2

Feketeerdő

5,0

13,8

19,4

17,8

32,0

16,2

Halászi

8,8

10,8

30,0

19,8

29,9

8,7

Hédervár

12,2

11,6

27,2

19,8

26,1

13,7

Hegyeshalom

5,5

11,4

31,3

17,8

29,0

10,0

Jánossomorja

13,5

11,5

36,5

17,9

25,0

8,0

Károlyháza

66,7

13,9

47,6

18,2

18,2

1,3

Kimle

8,7

12,4

31,1

22,5

24,6

8,6

Kisbodak

12,5

14,0

31,4

17,4

26,7

9,3

Lébény

10,6

11,8

28,5

21,6

26,9

10,1

Levél

17,7

12,6

28,7

22,9

27,2

7,4

Lipót

4,7

6,9

24,6

26,2

28,1

13,6

Máriakálnok

8,9

9,6

28,5

19,8

31,4

9,8

Mecsér

14,3

13,6

30,4

20,7

23,9

10,0

Mosonmagyaróvár

5,5

9,2

25,6

16,0

33,3

15,1

Mosonszolnok

9,4

11,4

35,7

24,1

21,0

7,2

Mosonudvar

9,1

12,4

42,8

17,0

21,6

5,7

Püski

13,6

11,7

28,2

25,8

25,8

7,4

Rajka

8,5

10,8

28,8

16,0

27,7

15,4

Újrónafő

28,1

12,9

39,0

19,4

18,6

7,9

Várbalog

14,3

13,3

45,9

14,4

22,1

3,9

Összesen

7,5

10,5

28,8

18,2

29,4

12,1

Megnevezés Ásványráró

Forrás: KSH TeIR

73

Érettségizett nők aránya 2011

7.3. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Mint a járás bemutatásnál írtuk, a Mosonmagyaróvári járásban is az elöregedés tendenciája tapasztalható, bár a jelenség később indult el, mint ahogy országos viszonylatban jelentkezett; az öregedési index (a 64 éven felüliekkel számolva) csupán 2011-ben lépte át először a 100-at, azóta emelkedik. A 60 éves és annál idősebbek arányát nézzük, akkor a lakosság több mint ötöde (21,9%) e korcsoportba tartozik, magasabbra (65 év) tolva a korhatárt az idősek aránya (15,2%) térségi szinten még alig haladja meg a gyermekkorúak arányát (14,3%). Ez a viszonylag kedvező helyzet néhány fiatalabb korstruktúrájú településnek (Feketeerdő, Károlyháza, Levél, Mosonszolnok, Máriakálnok, Kimle) köszönhető. 40. táblázat A 65–X éves népesség aránya és az öregségi index értéke, KSH (2013), % Települések Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Összesen

Öregedési index (64 éven felüli népességgel számolva) 133,5 136,4 113,6 116,1 150,0 97,7 49,5 101,9 104,5 109,1 97,9 57,8 86,5 138,5 104,1 77,9 158,1 84,6 118,3 111,0 76,7 110,0 150,7 97,5 105,4 191,3 106,5

65–X évesek 17,9% 16,3% 16,5% 14,9% 18,4% 14,0% 8,9% 14,0% 15,4% 14,5% 13,8% 9,3% 13,1% 19,8% 15,9% 10,9% 20,2% 13,5% 17,9% 16,0% 12,1% 14,4% 17,4% 13,0% 16,0% 21,7% 15,2%

Forrás: KSH TeIR

Ugyanakkor a járás számos településén az öregedési index 130 feletti, illetve az idősek aránya közelíti vagy meghaladja a 20%-ot. Bár erre külön adatunk nincs járási szinten, de az országos folyama-

74

tokból látható, hogy fokozatosan növekszik a nagyon idősek (80 év felettiek) száma, aránya, ami esetükben még erőteljesebben veti fel a szociális alap- és szakellátásokhoz való hozzájutás fontosságát. A 64 éven felüli népesség többségét (59,7%) a Mosonmagyaróvári járásban is a nők alkotják, ami azt is előrevetíti, hogy anyagi helyzetük összességében feltehetőleg kedvezőtlenebb, mint a férfiaké, mivel az alacsonyabb női bérek miatt (ami még napjainkban is tapasztalható, korábban pedig még inkább jellemző volt) alacsonyabb összegű nyugdíjban részesülnek. A nők aránya az időseken belül különösen magas Mecséren (65,5%), Károlyházán (63,5%) és Püskiben (62,7%). A nyugdíjak átlagos összegére vonatkozóan csupán járási szinten állnak rendelkezésünkre adatok (pl. 2012-ben 104 680 Ft), az alapján elmondható, hogy az némileg elmarad az országos és a megyei átlagtól. 41. táblázat 65–X éves korosztály nemi megoszlása, KSH (2013), fő és % Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Összesen

Nő (fő) 210 143 157 157 27 128 26 250 105 305 495 33 178 40 308 125 87 129 72 3 200 120 38 69 205 77 53 6 737

Férfi (fő) 141 93 102 124 18 82 27 178 79 213 349 19 124 32 195 80 60 113 38 2 089 94 28 41 141 60 35 4 555

Összesen (fő) 351 236 259 281 45 210 53 428 184 518 844 52 302 72 503 205 147 242 110 5 289 214 66 110 346 137 88 11 292

Nő (%) 59,8 60,6 60,6 55,9 60,0 61,0 49,1 58,4 57,1 58,9 58,6 63,5 58,9 55,6 61,2 61,0 59,2 53,3 65,5 60,5 56,1 57,6 62,7 59,2 56,2 60,2 59,7

Férfi (%) 40,2 39,4 39,4 44,1 40,0 39,0 50,9 41,6 42,9 41,1 41,4 36,5 41,1 44,4 38,8 39,0 40,8 46,7 34,5 39,5 43,9 42,4 37,3 40,8 43,8 39,8 40,3

Forrás: KSH TeIR

A célcsoporttal kapcsolatosan rendelkezünk még a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők számára vonatkozó adatokkal (melléklet 6.1.1. táblázat), amelyek azt mutatják, hogy lényegesen többen részesülnek ilyen ellátásban, mint amekkora a 64 éven felüliek száma, de még a 60 éves és

75

annál idősebbek számánál is jelentős mértékben magasabb. Ez arra utal, hogy jelentős hányadot tehetnek ki e szociális transzferben részesülők között a nem öregségi nyugdíjra, hanem más nyugdíjszerű ellátásokra (pl. rokkantsági és rehabilitációs ellátások, özvegyi nyugdíj, árvaellátás) jogosultak. 42. táblázat Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma (2008–2013), fő Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Összesen

2008 566 418 450 424 70 365 81 741 288 940 1 438 82 593 112 871 377 199 407 188 8 626 509 0 184 611 216 136 18 892

2009 547 404 456 408 70 361 84 732 283 926 1 398 81 578 111 865 369 190 401 184 8 541 398 0 179 592 215 130 18 503

2010 535 403 454 404 68 361 90 710 285 912 1 405 77 573 106 846 361 184 407 175 8 453 397 0 180 584 215 125 18 310

2011 549 394 445 405 67 363 95 727 291 927 1 457 82 562 110 867 376 185 413 175 8 645 394 102 186 576 205 118 18 716

2012 546 385 434 397 68 351 91 719 290 914 1 466 84 552 105 837 367 187 408 166 8 614 383 101 182 571 199 118 18 535

2013 529 383 424 390 66 345 91 719 278 883 1 429 86 544 108 815 352 184 402 163 8 488 376 98 179 563 199 113 18 207

Forrás: KSH TeIR

Összességében járás szinten több mint 18 ezer fő részesül nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban, ez a lakosság negyedét (24,5%) jelenti. Az egyes településeket tekintve 21–28% közötti arányokkal találkozunk, két kivétel van csupán: a térség legfiatalabb korstruktúrájú települése, Károlyháza (15,4%) és Levél (18,8%). A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők többségét mindenütt a nők alkotják. Feketeerdőn és Mosonudvaron alig haladja meg számuk a férfiakét (51–52%), de van ahol a 61–64%-ot is eléri (Mecsér, Levél, Lébény), járás szinten 58,6%. Az elmúlt évek során a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők számában csökkenő tendencia érvényesült, 2008hoz képest a csökkenés mértéke településenként 1,5–2%. Ennél nagyobb mértékű visszaesés figyelhető meg Mosonszolnokon (-8,8%), Mecséren (-3,8%) és Lipótón (-3,8%). Néhány településen (Károlyháza, Kisbodak, Püski) a csökkenés nem tapasztalható. A csökkenés tendenciája országos folyamat, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság jelzése szerint ennek oka elsődlegesen a kor-

76

határ alatti ellátottak számában bekövetkezett visszaesés, de csökkent az özvegyi nyugdíjban, illetve az árvaellátásban részesülők száma is. Az időskorúak járadéka a megélhetési jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Az ellátásra jogosult a nyugdíjkorhatárt betöltött, szociálisan rászorult személy. Gyakorlatilag minimális az érintettek köre járási szinten is, és csökkenő tendenciát mutatnak az adatok. 43. táblázat Időskorúak járadékában részesítettek évi átlagos száma (2008–2013) Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Összesen

2008 0 0 0 2 0 1 0 3 0 0 0 0 1 0 0 1 0 0 0 10 0

2009 0 0 0 2 0 0 0 3 0 0 0 0 2 0 0 1 0 0 0 14 0

2010 0 0 0 1 0 0 0 2 0 0 0 0 2 0 0 1 0 0 0 24 0

0 0 0 1 19

0 0 0 0 22

0 0 0 1 31

2011 0 0 0 1 0 0 0 2 0 0 0 0 2 0 0 1 0 0 0 24 0 0 0 0 0 1 31

2012 0 0 0 1 0 0 0 2 0 0 0 0 2 0 0 1 0 0 0 8 0 0 0 0 0 1 15

2013 0 0 0 1 0 0 0 2 0 0 0 0 1 0 0 2 0 0 0 5 0 0 0 0 0 1 12

Forrás: KSH TeIR

A nappali ellátás szociális alapszolgáltatás, amely lehetőséget biztosít a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére a hajléktalan személyek és a saját otthonukban élő, rászoruló személyek részére. 44. táblázat Nappali ellátásban részesülő időskorúak száma (2008–2013) Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti

2008 0 0 0 0

2009 0 0 0 0

2010 0 0 0 0

77

2011 0 0 0 0

2012 0 0 0 0

2013 0 0 0 0

Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Összesen

0 0 0 0 0 8 8 0 0 0 15 0 0 0 0 78 0

0 0 0 0 0 9 11 0 0 0 11 0 0 0 0 79 0

0 0 0 0 0 14 8 0 0 0 11 0 0 0 0 60 0

0 0 0 0 109

0 0 0 0 110

0 0 0 0 93

0 0 0 0 0 16 10 0 0 0 13 0 0 0 0 29 0 0 0 0 0 0 68

0 0 0 0 0 4 9 0 0 0 13 0 0 0 0 30 0 0 0 0 0 0 56

0 0 0 0 0 4 8 0 0 0 12 0 0 0 0 27 0 0 0 0 0 0 51

Forrás: KSH TeIR

7.4. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők esetében a rendelkezésre álló központi statisztikai adatállomány még korlátozottabb. Az összes település szintjén elérhető TeIR és KSH Tstar adatsorok kizárólag a megváltozott munkaképességű, rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülők számára, valamint a nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek számára vonatkozóan állnak rendelkezésre. Tovább nehezíti az idősorok elemzését az időközben megváltozott kategóriarendszer használata, így az adatsorok csak bontásban értelmezhetőek. A megváltozott munkaképességűek járadékában részesülők száma 2008 és 2010 között a járás egészét figyelembe véve 355 főről 316 főre csökkent. A járadékban részesülők nagyjából kétharmada nő, egyharmada férfi. Arányait tekintve a települési adatok ingadoznak, de a tendenciák a legtöbb esetben hasonlóak. 45. táblázat Megváltozott munkaképességűek járadékában részesülök száma (2008–2010), fő

Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget

férfiak 2008 2 4 11 2 0 3

nők 2008 6 9 9 11 0 11

összesen 2008 8 13 20 13 0 14

férfiak 2009 2 3 13 2 1 3

78

nők 2009 6 9 10 10 0 11

összesen 2009 8 12 23 12 1 14

férfiak 2010 0 3 12 1 1 2

nők 2010 8 6 8 9 0 10

összesen 2010 8 9 20 10 1 12

Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Összesen

1 3 1 10 15 1 2 0 2 1 0 0 2 50 3

0 9 7 10 18 2 8 1 8 5 2 5 4 82 9

2 3 2 3 123

1 10 2 3 232

1 12 8 20 33 3 10 1 10 6 2 5 6 132 12 0 3 13 4 6 355

1 2 2 10 14 0 1 0 3 2 0 0 2 46 4

0 9 5 7 17 2 6 1 7 5 2 5 3 74 7

2 4 3 3 123

1 9 2 3 211

1 11 7 17 31 2 7 1 10 7 2 5 5 120 11 0 3 13 5 6 334

1 2 2 9 14 0 3 0 3 1 0 1 2 46 5

1 6 5 4 20 2 7 0 6 5 1 5 3 71 7

2 4 3 3 120

1 8 1 2 196

2 8 7 13 34 2 10 0 9 6 1 6 5 117 12 0 3 12 4 5 316

Forrás: KSH TeIR

A rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülők számára vonatkozó adatsorok 2011 és 2013 között állnak rendelkezésre. A térség egészében nagyságrendileg 2500 érintettről beszélhetünk kisebb éves ingadozások és enyhe csökkenő tendencia mellett. A nemi arányok megoszlása egyenletes.

79

46. táblázat Rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülők száma (2011–2013)

Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Összesen

férfiak 2011 43 23 40 22 7 22 13 59 26 85 127 8 48 4 49 23 11 31 11 486 25 8 16 36 9 8 1240

nők 2011 49 33 34 21 5 26 6 55 26 66 102 9 47 7 66 28 18 28 15 546 30 9 11 43 10 9 1299

összesen 2011 92 56 74 43 12 48 19 114 52 151 229 17 95 11 115 51 29 59 26 1032 55 17 27 79 19 17 2539

férfiak 2012 42 21 32 20 6 20 12 50 26 83 124 8 46 4 46 19 10 30 10 465 24 6 14 36 8 8 1170

nők 2012 48 35 32 19 6 30 6 56 29 56 99 9 43 7 65 26 19 26 16 532 30 8 10 41 10 10 1268

összesen 2012 90 56 64 39 12 50 18 106 55 139 223 17 89 11 111 45 29 56 26 997 54 14 24 77 18 18 2438

férfiak 2013 38 23 33 21 6 21 12 52 24 78 119 7 40 4 46 18 10 33 10 446 23 7 15 34 9 8 1137

nők 2013 48 36 31 18 5 31 7 53 27 49 96 8 41 6 64 27 18 24 13 519 27 7 10 41 10 10 1226

összesen 2013 86 59 64 39 11 52 19 105 51 127 215 15 81 10 110 45 28 57 23 965 50 14 25 75 19 18 2363

Forrás: KSH TeIR

Az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesülő személyek számára vonatkozóan csak 2008 és 2010 között érhetőek el adatok a KSH T-Star adatbázisban. A vizsgált időintervallumban az egész járás szintjén 320-340 körül mozgott az ilyen támogatásban részesülő lakosság száma. Éves szinten nem figyelhetőek meg komolyabb ingadozások, bár a nők esetében kissé csökkent a járadékban részesülők száma. A nemi arányok 1/3 és 2/3 típusú mintázatot mutatnak mindegyik évben a nők javára. Ez azt jelenti, hogy nagyságrendileg 120 férfiról és 200 nőről beszélhetünk a járás egészében. A nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek számára vonatkozó adatsorok a szolgáltatás jellegéből fakadóan csak Mosonmagyaróvár vonatkozásában jelennek meg. 2008 és 2013 között a létszámadatok folyamatosan növekvő tendenciát mutatnak, 27 főről 37 főre nőtt a nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma.

80

7.5. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A gyermekek helyzetére vonatkozó településsoros adatok szélesebb körben érhetőek el a jelenlegi adatszolgáltatási rendszerekben. Három nagyobb témacsoportba rendeztük az ezzel kapcsolatos információkat. Egyrészt a 18 év alatti korosztály különböző alcsoportjainak népességen belüli arányával lehet mérni a célcsoport társadalmi súlyát, és a különböző korosztályok lélekszámának alakulását. A beiratkozási adatok arra világítanak rá, hogy miként alakult az elmúlt években a bölcsődéktől az általános iskoláig az intézményrendszer egyes elemeinek terheltsége. A harmadik témakörbe a különböző veszélyeztetettségi faktorok és segélyezési, támogatási formák adatai lettek besorolva.

47. táblázat Állandó népességből a 18 éven aluliak száma, (2008–2013), fő, 6 év átlaga, 2013-as adatok százalékos megoszlása a teljes népességből Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Összesen

2008 337 246 302 349 44 261 113 581 231 652 1155 131 453 75 599 408 105 356 107 5800 363 0 117 510 166 55 15524

2009 327 243 307 330 45 252 118 546 243 625 1161 130 449 74 609 403 109 351 108 5827 348 0 112 482 166 55 15429

2010 317 241 296 321 42 240 125 565 231 598 1121 124 459 71 603 382 114 351 104 5840 344 0 103 453 164 53 15272

2011 303 220 291 319 43 244 127 554 227 587 1088 114 468 70 587 369 112 331 108 5711 339 82 103 454 159 48 15069

2012 303 210 294 302 37 246 122 549 216 584 1082 113 449 65 584 357 113 346 107 5704 341 77 96 435 153 52 14949

2013 311 213 283 290 41 249 130 533 213 582 1041 108 435 60 586 336 112 351 110 5713 336 76 92 424 156 53 14847

6 év átlaga 2013, % 316 15,9 229 14,7 296 18,1 319 15,4 42 16,8 249 16,6 123 21,7 555 17,4 227 17,8 605 16,3 1108 17,1 120 19,4 452 18,9 69 16,5 595 18,5 376 17,9 111 15,4 348 19,6 107 17,9 5766 17,3 345 19,0 39 16,6 104 14,6 460 15,9 161 18,2 53 13,1 15182 20,0

Forrás: KSH TeIR

A 18 év alatti korosztály aránya a járásban nagyságrendileg 15 ezer fő körül mozog, de az elmúlt hat évben jelentős csökkenés figyelhető meg. Közel 650 fővel csökkent a korcsoport mérete 2008 és

81

2013 között. Átlagosan minden ötödik lakos 18 év alatti személy a járásban, de a települési arányok 13 (Várbalog) és 22 százalék (Feketeerdő) között szóródnak. A 0-2 év alatti korosztály nagysága szintén csökkenő tendenciát mutat, hat év alatt 14 százalékos csökkenés volt megfigyelhető járási szinten, de vannak olyan kisebb települések, ahol a csökkenési ráta sokkal magasabb, akár 40-50 százalékot is elér. Mindössze hét település (pl. Dunakiliti, Dunasziget, Kimle, Máriakálnok) tudott pozitív irányú változási tendenciát felmutatni a vizsgált időszakban.

48. táblázat Állandó népességből a 0-2 évesek száma, (2008-2013), fő, 6 év átlaga, 2013 és 2008 közötti változási tendencia Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Összesen

2008 50 40 45 47 6 40 19 79 35 91 171 24 59 9 91 53 15 46 19 1 030 57

2009 46 38 49 45 8 35 21 64 34 87 164 19 62 7 102 57 15 45 18 1 011 60

2010 41 31 40 42 5 36 23 74 33 81 149 17 65 7 91 47 17 53 13 1 002 66

17 72 22 11 2 148

16 65 32 9 2 109

13 58 32 5 2 041

2011 41 29 43 54 8 39 19 79 33 86 142 14 69 6 83 40 19 51 17 910 60 11 12 60 34 6 1 965

Forrás: KSH TeIR

82

2012 44 26 40 57 5 42 17 78 35 70 150 18 64 6 74 29 18 57 14 862 55 11 12 60 22 10 1 876

2013 44 27 39 49 5 45 12 76 36 79 134 17 63 4 79 28 14 58 18 865 46 10 9 52 23 12 1 844

6 év átlaga 2013/2008 44 0,88 32 0,68 43 0,87 49 1,04 6 0,83 40 1,13 19 0,63 75 0,96 34 1,03 82 0,87 152 0,78 18 0,71 64 1,07 7 0,44 87 0,87 42 0,53 16 0,93 52 1,26 17 0,95 947 0,84 57 0,81 11 0,91 13 0,53 61 0,72 28 1,05 9 1,09 1 997 0,86

A 3–5 éves korosztálynál kisebb mértékű (3%) a csökkenés. Nagyságrendileg 2200 gyermekről beszélhetünk ebben a korcsoportban. Itt is jelentős eltérések figyelhetőek meg a településsoros idősorokban. Van olyan település, ahol hat év alatt megduplázódott a korcsoport (Mosonszolnok), összesen kilenc településen figyelhető meg pozitív irányú változás. Ásványrárón, Dunaremetén, Jánossomorján, Kisbodakon, Levélen, Máriakálnokon, Mecséren, Rajkán és Várbalogon viszont ezzel ellentétes tendenciák figyelhetőek meg, akár 20-30 százalékos csökkenő arányszámokkal.

49. táblázat Állandó népességből a 3-5 évesek száma (2008–2013), fő, 6 év átlaga, 2013 és 2008 közötti változási tendencia Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Összesen

2008 61 34 42 42 8 48 22 87 29 93 200 20 61 10 114 71 17 62 20 983 39

2009 59 39 46 48 4 53 26 96 40 109 207 21 62 9 109 65 20 61 19 1044 39

2010 61 38 47 44 6 44 28 91 41 104 196 23 62 9 103 68 23 55 19 1074 50

14 94 24 10 2205

15 80 26 8 2305

16 65 23 9 2299

2011 53 38 47 40 6 43 24 87 36 97 185 24 62 9 94 52 19 46 19 1035 59 5 19 70 24 7 2200

Forrás: KSH TeIR

83

2012 46 35 50 38 5 39 22 71 35 98 173 16 64 7 100 57 19 49 19 1028 71 6 15 73 33 8 2177

2013 44 33 40 47 3 43 23 79 40 89 158 16 71 6 96 45 18 49 15 1008 79 8 14 72 31 7 2134

6 év átlaga 54 36 45 43 5 45 24 85 37 98 187 20 64 8 103 60 19 54 19 1029 56 6 16 76 27 8 2220

2013/2008 0,72 0,97 0,95 1,12 0,38 0,90 1,05 0,91 1,38 0,96 0,79 0,80 1,16 0,60 0,84 0,63 1,06 0,79 0,75 1,03 2,03 1,60 1,00 0,77 1,29 0,70 0,97

Az általános iskolás korú populációnál járási szinten csak kisebb ingadozások figyelhetőek meg. A létszámadatok 2010-11-ben voltak a legalacsonyabbak, majd újra elkezdtek növekedni a számadatok. Nagyságrendileg 8500 gyermek sorolható ebbe a korcsoportba. 11 településen kisebb arányú (25, esetleg 10 százalékos) növekedés volt megfigyelhető, a többi településen viszont csökkent a korcsoport aránya. A csökkenési ráta általában 5-10 százalékos, de néhány helyen ennél markánsabb zuhanás is megfigyelhető: pl. Dunakiliti, Hédervár, Kimle, Püski. A markánsabb változási tendenciák csak a kisebb lélekszámú településeken fordulnak elő, mivel itt az általános iskolás korú célcsoport mérete csak 20–50 fő között mozog.

50. táblázat Állandó népességből az általános iskolás korúak száma (2008-2013), fő, 6 év átlaga, 2013 és 2008 közötti változási tendencia Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Összesen

2008 156 121 163 181 22 125 58 281 124 328 543 63 258 41 298 216 57 169 54 2771 184 0 61 257 77 23 8639

2009 159 115 161 163 24 116 54 283 115 305 544 61 243 42 298 207 57 175 55 2757 174 0 55 244 70 27 8513

2010 155 119 151 159 26 113 59 282 104 300 535 52 240 39 301 189 56 184 57 2753 155 0 55 243 73 27 8437

2011 158 109 144 157 21 115 63 271 107 301 552 46 239 40 302 194 54 177 50 2779 142 47 54 235 75 29 8472

Forrás: KSH TeIR

84

2012 168 108 141 145 20 122 64 282 107 308 559 53 227 38 310 190 58 178 53 2835 143 47 53 231 70 26 8548

2013 175 113 149 146 22 127 72 265 100 307 570 57 215 42 308 190 61 179 60 2890 154 42 50 231 76 27 8641

6 év átlaga 162 114 152 159 23 120 62 277 110 308 551 55 237 40 303 198 57 177 55 2798 159 23 55 240 74 27 8542

2013/2008 1,12 0,93 0,91 0,81 1,00 1,02 1,24 0,94 0,81 0,94 1,05 0,90 0,83 1,02 1,03 0,88 1,07 1,06 1,11 1,04 0,84 0,89 0,82 0,90 0,99 1,17 1,00

A beiratkozási adatok (következő három táblázat) szorosan összefüggenek az intézményi ellátottsággal. Járási szinten 2008 és 2013 között nem figyelhetőek meg komolyabb változások, a bölcsődébe beírt gyermekek száma Rajkát leszámítva mindenhol csökkent, viszont az óvodába és az általános iskolába beírt gyermekek száma még kissé (1-2%) növekedett is hat év alatt. A településsoros adatok ezzel szemben sokkal pontosabban mutatják mindhárom intézményi szinten a járáson belüli eltéréseket. A 2013/2008 oszlopok mutatják meg a hat év alatt bekövetkezett változások irányát (0 fölötti vagy alatti a ráta) és intenzitását (1-es értéktől való eltérés mindkét irányba).

51. táblázat Bölcsődébe beírt gyermekek száma (2008–2013), fő, 6 év átlaga, 2013 és 2008 közötti változási tendencia Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Összesen

2008 0 0 0 0 0 0 0 18 0 0 48 0 0 0 0 0 0 0 0 343 0 0 0 24 0 0 433

2009 0 0 0 0 0 0 0 20 0 22 52 0 0 0 0 0 0 0 0 316 0 0 0 28 0 0 438

2010 0 0 0 0 0 0 0 14 0 18 48 0 0 0 0 0 0 0 0 297 0 0 0 21 0 0 398

2011 0 0 0 0 0 0 0 15 0 17 42 0 0 0 0 0 0 0 0 310 0 0 0 17 0 0 401

Forrás: KSH TeIR

85

2012 0 0 0 0 0 0 0 11 0 12 41 0 0 0 0 0 0 0 0 282 16 0 0 26 0 0 388

2013 0 0 0 0 0 0 0 14 0 13 33 0 0 0 0 0 0 0 0 289 21 0 0 24 0 0 394

6 év átlaga 0 0 0 0 0 0 0 15 0 14 44 0 0 0 0 0 0 0 0 306 6 0 0 23 0 0 409

2013/2008

0,78

0,69

0,84

1

0,91

52. táblázat Óvodába beírt gyermekek száma (2008–2013), fő, 6 év átlaga, 2013 és 2008 közötti változási tendencia 6 év átlaga 2013/2008

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Ásványráró

66

63

59

52

48

47

56

0,71

Bezenye

27

32

32

31

44

45

35

1,67

Darnózseli

58

48

61

54

64

65

58

1,12

Dunakiliti

71

67

67

63

65

64

66

0,90

49

45

48

43

43

39

45

0,80

Halászi

100

110

113

103

104

104

106

1,04

Hédervár

37

40

47

45

41

41

42

1,11

Hegyeshalom

100

108

119

108

111

107

109

1,07

Jánossomorja

190

203

203

191

177

180

191

0,95

89

94

94

91

88

84

90

0,94

Lébény

131

123

120

133

129

119

126

0,91

Levél

75

70

75

65

64

54

67

0,72

Lipót

24

18

24

26

30

26

25

1,08

Máriakálnok

46

47

50

49

38

41

45

0,89

Mecsér

23

23

26

18

16

19

21

0,83

1177

1239

1303

1324

1321

1229

1266

1,04

50

47

46

65

80

92

63

1,84

Püski

17

29

30

32

32

23

27

1,35

Rajka

104

96

78

70

72

66

81

0,63

Újrónafő

27

26

24

26

34

35

29

1,30

Várbalog

18

18

14

22

21

17

18

0,94

Összesen

2479

2546

2633

2611

2622

2497

2565

1,01

Dunaremete Dunasziget Feketeerdő

Károlyháza Kimle Kisbodak

Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar

Forrás: KSH TeIR

53. táblázat Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban - gyógypedagógiai oktatással együtt (2008–2013), fő, 6 év átlaga, 2013 és 2008 közötti változási tendencia

86

6 év átlaga 2013/2008

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Ásványráró

133

133

130

134

133

151

136

1,14

Bezenye

95

89

81

82

76

78

84

0,82

Darnózseli

203

210

204

216

210

193

206

0,95

Dunakiliti

223

198

190

151

155

164

180

0,74

0

0

0

39

50

66

52

Halászi

260

250

264

291

286

282

272

1,08

Hédervár

155

154

150

95

84

84

120

0,54

Hegyeshalom

252

247

238

241

230

231

240

0,92

Jánossomorja

514

504

497

483

496

513

501

1,00

244

239

214

203

201

196

216

0,80

Lébény

237

238

239

248

260

275

250

1,16

Levél

135

143

128

129

131

141

135

1,04

Lipót

0

0

0

14

29

46

15

Máriakálnok

97

46

43

35

0

51

45

0,53

Mecsér

16

16

19

21

18

18

18

1,13

Mosonmagyaróvár

2768

2799

2782

2791

2864

2965

2828

1,07

Mosonszolnok

138

143

146

146

155

161

148

1,17

Püski

27

26

20

0

0

0

24

Rajka

181

179

181

185

181

171

180

0,94

Újrónafő

0

0

0

0

0

0

Várbalog

0

0

0

0

0

0

Összesen

5678

5614

5526

5504

5559

5786

5611

1,02

Dunaremete Dunasziget Feketeerdő

Károlyháza Kimle Kisbodak

Mosonudvar

Forrás: KSH TeIR

87

Ha abból indulunk ki, hogy 2013-ban nagyságrendileg 8500 gyermek járt óvodába vagy általános iskolába a járás egészében, és a hátrányos helyzetű gyermekek számának a statisztikáját (ami alapvetően egy alulbecsült számadat, a valóságban szakértői vélemények alapján ennél nagyobb az érintettek csoportja) ehhez az értékhez viszonyítjuk, akkor képet kapunk arról, hogy a gyermekek mekkora hányadát érinti a hátrányos helyzet. Csak az utolsó két évre érhetőek el statisztikák és már ebben a két időpontba is nagyon jelentős az eltérés az adatsorokban. A magasabb értékű 2012-es adatokkal számolva a hátrányos helyzetű óvodás és iskolás gyermekek aránya 14-15 százalék körül mozog. Az alacsonyabb értékű 2013-as adatokkal számolva a ráta lecsökken 10 százalék körüli értékre.

54. táblázat Hátrányos helyzetű gyermekek száma (2012-2013), fő Hátrányos helyzetű óvodás gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Összesen

Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 2012 2013 24 30 17 17 16 15 19 0

2012 8 8 9 13

2013 9 6 8 8

9

12

12

16

9 3 15 25

11 1 0 28

17 3 44 65

20 7 23 55

11

11

28

27

7 11 0 4 1 161 2

6 8 0 7 1 115 2

29 42 0 0 2 499 30

23 14 0 4 2 411 24

2 12 13 2 325

1 7 14 2 257

0 10 0 0 857

0 6 0 0 694

Forrás: KSH TeIR

Éves szinten körülbelül 100 esetben történik kiskorú gyermek védelembe vétele a járás egészében, viszont a legtöbb településen vagy nem is jelenik meg ez a statisztika vagy csak néhány esetet je-

88

lent. Évenkénti bontásban jól látható az ingadozás, míg 2008-ban csak 75 védelembe vett kiskorú gyermekkel számolhattunk a járás egészében, 2011-re az érték már majdnem elérte a 130-at. A veszélyeztetett kiskorú gyermekek számára vonatkozó adatsorok is csak 2008 és 2012 között érhetőek el jelen pillanatba. Ezekből az olvasható ki, hogy a térség egészét tekintve 350 és 400 fő között ingadozott a mutató az elmúlt öt évben. Egyértelmű trend nem figyelhető meg. 55. táblázat Védelembe vett kiskorú gyermekek száma december 31-én (2008–2012), fő Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Összesen

2008 0 1 2 1 0 2 2 1 0 0 5 13 0 0 4 4 0 0 0 36 0 0 0 0 4 0 75

2009 0 1 11 3 1 2 0 0 0 0 6 10 0 0 1 4 0 0 0 37 0 0 0 1 10 0 87

2010 0 2 4 1 1 2 0 0 0 0 8 2 2 0 0 2 0 0 0 68 0 0 0 0 11 0 103

Forrás: KSH TeIR

89

2011 0 7 4 1 0 3 0 1 1 0 7 3 2 0 0 4 0 0 0 86 3 0 0 1 4 2 129

2012 2 1 4 0 0 2 0 0 1 0 14 0 5 0 1 0 0 0 0 48 5 2 0 5 8 0 98

5 év átlaga 0 2 5 1 0 2 0 0 0 0 8 6 2 0 1 3 0 0 0 55 2 0 0 1 7 0 98

56. táblázat Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma december 31-én (2008–2012), fő Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Összesen Forrás: KSH TeIR

2008 23 13 9 1 0 0 2 3 0 36 105 33 7 0 19 13 0 0 0 93 4

2009 16 7 11 3 1 0 0 2 0 23 128 23 13 0 18 12 0 0 0 87 8

2010 24 7 4 3 1 2 0 0 0 16 125 14 12 0 19 11 0 0 0 90 8

0 3 12 7 383

0 0 10 4 366

0 0 11 2 349

90

2011 26 20 8 1 0 1 0 1 1 10 144 9 13 1 23 10 0 0 0 113 11 3 0 1 4 2 402

2012 47 1 4 0 0 1 0 7 1 6 137 14 6 0 25 3 0 0 0 79 13 3 5 5 8 1 366

5 év átlaga 27 10 7 2 0 1 0 3 0 18 128 19 10 0 21 10 0 0 0 260 9 3 1 2 9 3 373

57. táblázat Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma (2008– 2013), fő

Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Összesen Forrás: KSH TeIR

2008 43 13 45 50 1 25 6 31 22 101 99 30 24 0 51 48 0 29 10 914 33

2009 40 22 50 47 2 29 6 36 33 113 109 34 43 0 64 16 1 30 9 977 41

2010 43 33 36 48 0 25 4 29 30 125 135 36 50 1 65 32 1 27 11 810 57

3 13 30 8 1 629

3 7 51 4 1 763

3 17 49 5 1 670

2011 42 37 43 42 0 25 13 39 36 129 149 34 51 1 51 34 0 20 10 1 009 35 22 5 13 44 5 1 890

91

2012 44 28 38 25 3 27 7 41 16 112 152 34 56 3 43 36 0 25 8 1 338 28 25 3 14 50 3 2 158

2013 52 22 32 34 4 31 6 39 13 89 154 31 48 3 30 33 0 20 7 802 26 12 3 24 43 0 1 553

6 év átlaga 44 26 41 41 2 27 7 36 25 111 133 33 45 1 51 33 0 25 9 975 37 19 3 15 44 4 1 777

58. táblázat Az önkormányzat által nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma - pénzbeli és természetbeni (2008–2013), fő Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Összesen

2008 0 3 0 19 0 0 2 12 0 0 139 7 15 0 58 15 0 41 0 2 304 14

2009 0 22 0 12 0 0 2 16 0 0 219 16 42 0 106 21 0 19 0 2 216 11

2010 0 9 0 11 0 0 0 12 1 10 225 4 10 0 71 42 0 23 0 2 326 12

0 10 0 0 2 639

0 10 0 0 2 712

0 0 0 3 2 759

2011 0 4 0 14 0 0 0 8 1 11 216 5 4 0 66 37 0 24 0 914 12 4 0 1 0 2 1 323

2012 0 1 0 4 0 0 0 0 0 12 218 1 0 0 22 13 0 10 0 1 050 9 6 0 1 0 0 1 347

2013 0 4 0 4 0 0 0 0 0 6 124 0 2 0 62 11 0 9 0 1 082 5 4 16 81 0 0 1 410

6 év átlaga 0 7 0 11 0 0 1 8 0 7 190 6 12 0 64 23 0 21 0 1 649 11 5 3 17 0 1 2 032

Forrás: KSH TeIR

A települési szinten elérhető saját gyűjtést nem igénylő esélyegyenlőségi indikátorok hiányosságait pótlandó a következő fejezetben a kiemelt célcsoportok esetében végzett szakértői fókuszcsoportos megbeszélések eredményeit mutatjuk be, amelyek segítségével már sokkal pontosabban meg lehet határozni a problématerületeket és a lehetséges együttműködési irányokat.

92

8. A program kiemelt célcsoportjainak sajátosságai Az újonnan megalakult Járási Felzárkózási Kerekasztal keretei között az egész programozási folyamat prioritásaiból kiindulva három kiemelt célcsoportra, problémakörre (idősek helyzete, egészségkultúra, különösen a gyermekek és fiatalok körében, fogyatékkal élők integrációja) fókuszálva specifikus szakmai bizottságok (Munkabizottságok) kezdték meg működésüket. Az alakuló ülés utáni első alkalmat (2015. május) arra használtuk fel, hogy a helyzetelemzést segítő csoportos szakértői beszélgetést, úgynevezett fókuszcsoportos interjút készítsünk a bevont szakemberekkel a helyzetelemzés elmélyítése és a programterv minél hatékonyabb megalapozása érdekében. A fókuszcsoport célja a járási esélyegyenlőségi programterv megalapozását jelentő helyzetelemzés támogatása. Mivel az egyes célcsoportokhoz rendelhető adatok, információk ritkán állnak rendelkezésre, vagy egyáltalán nem érhetőek el, célszerűnek tartottuk 4-8 fős csoportos megbeszélések szervezését az adott célcsoporthoz kapcsolódó szakemberek részvételével, hogy tájékozódjunk az aktuális helyzetről, szakértői véleményeket gyűjtsünk. Minden célcsoport kapcsán egy fókuszcsoportos megbeszélés került megrendezésre. A fókuszcsoportos megbeszélés időtartama 1,5–2 óra volt. Kiemelt célcsoportok a program prioritásaival összhangban: –

Idősek (generációk közti együttműködés)

–

Gyermekek, fiatalok (HH és HHH, alkohol, drog, egyéb problémák)

–

Fogyatékkal élők (integráció)

Témakörök: Célcsoport helyzete a járásban (leíró helyzetelemzés kiegészítése) Problématérkép megalapozása (célcsoportot jellemző legfontosabb kihívások, problémák) SWOT elemzés pontjainak bővítése (különösen erősségek és gyengeségek) Jó gyakorlatok bemutatása Járási szintű, vagy legalább több települést összekapcsoló együttműködési irányok feltérképezése Programötletek és javaslatok gyűjtése (lehetőségek) A beszélgetések alapvető célja, hogy az adott célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi problémákat (pl. diszkrimináció, munkaerő-piaci helyzet, oktatás, egészségügy stb.), a programozás szempontjából lényeges súlypontokat feltárjuk, beazonosítsuk a kulcskérdéseket és megszüntetésükre a programban felvázolható megoldásokat keressünk.

93

Ezen a ponton részletesen bemutatjuk a három célcsoport vonatkozásában feltárt helyzetképet, később pedig az itt elhangzottakat a SWOT elemzés és a problématérkép elkészítése során rendszerezzük. A programötletek és javaslatok gyűjtése témakör ezen a szinten még csak egyfajta ötletbörzének tekinthető, a Munkabizottságok a későbbi időszakban kiválogathatják az ígéretes elgondolásokat és tovább gondolhatják a megvalósítás lehetséges lépéseit, ezzel is segítve a minél reálisabb programterv kidolgozását. 8.1. Célcsoport: Idősek (generációk közti együttműködés) Időpont: 2015. május 19. Helyszín: Mosonmagyaróvár, Polgármesteri Hivatal Résztvevők: 1) Karolina Kórház, Mosonmagyaróvár: kórházi szociális munkás 2) KESZI ASZK, Mosonmagyaróvár: demens idősellátás képviselője (alapszolgáltatás) 3) CSSZK, Mosonmagyaróvár: családsegítés képviselője 4) Idősek klubja (nappali ellátás), Étkeztetés, Házi segítségnyújtás, Lébény: ápolást-gondozást nyújtó alapszolgáltatások képviselője 5) Idősek klubja (nappali ellátás), Étkeztetés, Házi segítségnyújtás, Hegyeshalom: ápolástgondozást nyújtó alapszolgáltatások képviselője 6) KESZI SZE, Mosonmagyaróvár: ápolást-gondozást nyújtó tartós bentlakásos intézmények (szakosított ellátások) képviselője 7) KESZI, Mosonmagyaróvár és a járás települései: időseket ellátó alapszolgáltatások és szakosított ellátások vezetője 1. Problématérkép megalapozása (célcsoportot jellemző legfontosabb kihívások, problémák) A fókuszcsoport résztvevői számára a térségben élő idős emberek helyzete és a velük kapcsolatos kihívások, problémák nem különültek el egymástól – a helyzet feltárásakor egyértelműen és ismétlődően (többszöri tisztázó kérdés után is) a kihívásokat, problémákat sorolták. A kihívásokat és problémákat egymáshoz kapcsolódóan, egymást kiegészítve fűzték össze, eltérő vélemény nem volt. Abban is egyetértettek, hogy az idősellátás szemléletének időszerű paradigmája a „kihívás”, a „probléma” kifejezés idejétmúlt, negatív konnotációval bír, és nem támogatja a változások elérését. A legintenzívebbnek tartott kihívások az elhangzás sorrendjében tehát szerintük a következők: –

Az idős emberek szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése rossz a térségben, ennek két oka biztosan van: egyrészt vannak olyan települések, amelyek még mindig úgy gondolják, hogy „nincs igény rájuk, ezért azok nem is kell, hogy működjenek”, vagyis nincs szükséglet a

94

szolgáltatások mögött, ezért nincsenek igények sem, az igények hiánya pedig nem fog szolgáltatásokat generálni. A másik ok pl. az idősotthonokkal kapcsolatos finanszírozási probléma, vannak települések, amelyek nem járulnak hozzá a már működő otthonok fenntartásához, így idős lakóik elesnek e szolgáltatásoktól, vagyis a hozzáférés ellehetetlenül. A nagyon hoszszú várólisták is hozzájárulnak a szükségletek kielégítetlenségéhez, ez is egyértelműen finanszírozási probléma. –

Az alapszolgáltatások (étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás, családsegítés stb.) kiépültsége jó, a társulás településein ezek többnyire elérhetőek, itt a munkakapcsolatok is támogatják a hozzáférés esélyének növekedését. Azonban néhány település lélekszáma, helyi társadalma, anyagi ereje, földrajzi elhelyezkedése stb. vagy mindezek együttesen akadályozzák az együttműködést, ezek a települések „bezárkóznak”, így idős lakóikról vagy önálló feladatellátásban, vagy nem gondoskodnak. Arra vonatkozóan, hogy mely településeket érint a bezárkózás, vagy, hogy ezek milyen számban vannak, a résztvevők nem szándékoztak nyilatkozni.

–

A szakember-ellátottság lassan a „kritikus” szintre csökken, mert a szociális ápoló-gondozó szakemberek a szomszédos Ausztriában keresik megélhetésüket. Ha elfogynak a szakemberek, kialakul az a helyzet, amire alig akadt példa eddig az ellátórendszerben: már az alapszolgáltatásokra (házi segítségnyújtás!) is várólista van!

–

Mindeközben „óriási” az információ-éhség az ellátásokkal kapcsolatban, a hozzátartozók részéről különösen, hiszen a család gondozási funkciójának gyengülésével, vagy inkább már teljes hiányával a 24 órás felügyeletet ellátni képtelen családtagok nem tudnak mit kezdeni a „hirtelen” szinte teljes ellátásra szoruló idős emberekkel. Ennek másik, egyre gyakrabban előforduló jelensége, amikor a család teljesen hiányzik az idős ember mögül – így ellátása addig, amíg lehetőség adódik a szolgáltatások igénybevételére, jószerével negligálódik. Ilyenkor a túlfeszített rendszer képtelen reagálni, eltűnik az érdekképviselet, az idős ember magára marad!

–

Ezt a folyamatot a kistelepülésekről érkező szakemberek is megerősítették: a család tehermentesítésére léteznek ugyan a nappali ellátás idős klubjai, de azok nagyon alacsony létszámmal működnek - nyilvánvalóan azért, mert kevesebb azon idősek száma, akik közösségi szükségleteik kielégítésében kérnek segítséget, ugyanakkor nő a fiziológiai szükségletek kielégítésének igénye, különösen a házi segítségnyújtás iránti igény emelkedik, kifejezetten az ápolási (és nem a gondozási!) feladatok súlyával.

–

„Hézag” alakult ki az alapszolgáltatások és a szakosított ellátások között, mert a jogalkotó nem ad lehetőséget az alapszolgáltatások fejlesztésére, hovatovább már szintentartására sem. Mivel az önálló életvitelt saját lakókörnyezetben támogató alapszolgáltatások túlterheltek, ki-

95

hívásaik napi szintűek az ellátás biztosításában, felgyorsul a szolgáltatást igénybe venni nem tudó (+ nem akaró) idősek állapotának romlása, s ekkor a „hirtelen” teljes ellátásra szoruló emberek vagy kórházba kerülnek, vagy onnan nagyon hamar újra haza, ellátás nélkül. A 24 órás ellátás, mint szolgáltatási forma újragondolása mindenképpen szükséges! –

Az esélyegyenlőtlenséget növelő tényezők: o az alacsony jövedelem (nem tudja a térítési díjat kifizetni a család/idős ember), o földrajzi távolságok akadályozzák a hozzáférést („bezárkózás”, együttműködések hiánya, szolgáltatás hiány helyben stb.), o az idős korra való felkészülés hiánya az idős emberek, de családjaik vonatkozásában is, o a rendszer körszerűen bezáruló lehetőségei: egészségügybe be, onnan ki a szociálisba, haza, vissza az egészségügybe, át a szociálisba és így tovább, ennek nyomán o a sürgősségi várólista szétfeszülése, o a családmegtartó szolgáltatások gyengesége, o az önkéntesség, mint „plusz kapaszkodó a rendszer működéséhez” szerepkeresései stb.

2. SWOT elemzés pontjainak bővítése (különösen erősségek és gyengeségek) A fenti kihívások részletes és sokszínű megfogalmazása után a fókuszcsoport résztvevői az erősségeket és gyengeségeket felsorolásszerűen és kevéssé kifejtetten fogalmazták meg az alábbiak szerint: Erősségek: – egymásra épülő szociális ellátórendszer, – napi szintű kapcsolat a szakemberek között – de ez nem nevezhető együttműködésnek (!), – szociális és egészségügyi szféra jó közeledése, – a társulási forma megmaradása, mint a kistelepüléseket megmentő szolgáltatási forma, – ma még (!) megfizethető szolgáltatások, – viszonylagosan sok működő civil szervezet (pl. nyugdíjas klubok), – rövidtávon elégséges aktív idős, akik a klubokat életben tartják – ám elindult az „elfogyó klub tendencia”, – meglévő önkormányzati anyagi háttér döntő szerepe az esélyegyenlőség alakításában, – sokszínű, eltérő személyiséggel és tapasztalattal rendelkező szakemberek összeadódó készségei, tudásai.

96

Gyengeségek: – elérés és hozzáférés esélyének folyamatos gyengülése a kistelepüléseken: „bezárkózók”, a szociális rászorultsággal szemben fokozódó előítéletek és stigmák, a család növekvő sérülései (szolgáltatáshiány, infrastruktúra hiányosságai (személyi, tárgyi), helyi gazdaság és munkaerőpiac gyengesége, jövedelemhiány, elvándorlás, gondozási funkció csökkenése stb.), – szakosított ellátásokkal kapcsolatos stigmatizáció, – az ellátórendszer személyfüggősége, a szakemberek személyiségének determinációja, emellett csak másodlagos a tudás, ismeret, érték és készség. Az erősségek és gyengeségek mellett néhány lehetőséget és veszélyt is megfogalmaztak a megkérdezettek, így: – lehetőségként: a folyamatos felújításokat a meglévő műszaki infrastruktúrán, a családtámogatási rendszer folytatását a családok megerősítésében, a szakemberek képzésének (képzési rendszerének) megerősítését, az otthonközeli szolgáltatások fejlesztését, – veszélyként: a rendkívül alacsony színvonalú bérek okán már-már végletesen elfogyó szociális ágazatot, a hosszú távú megoldások hiányát, az alaposan átgondolt és szakmai szempontok szerint kidolgozott „irányok” hiányát, a dologházak felé tendáló szociális ellátórendszer térnyerését, a családok és idős emberek anyagi ellehetetlenülésére vetülő családi és időskori felelősség diszkrepanciáját. 3. Jó gyakorlatok bemutatása Az esélyegyenlőséget támogató legjelentősebb „jó gyakorlatként” írták le a résztvevők a pályázatokat, illetve a belőlük finanszírozható fejlesztéseket, pl. műszaki infrastruktúra az alapszolgáltatásokban, szolgáltatásfejlesztés (Önkéntes Pont). Ezek fenntarthatóságáról nincsenek meggyőződve, viszont általánosan elmondható, hogy ha valami megvalósul, annak a gyakorlatban esélyegyenlőséget növelő hozadékai vannak: pl. bár sokszor hiányzik a fenntartáshoz szükséges személyi erőforrás, más szolgáltatások átveszik a megkezdett munkát, kialakulnak, vagy bővülnek szakmai illetve szakmaközi kapcsolatok. Kistelepüléses körben különösen nagy jelentőséggel bír ez a „hozadékszemlélet”. Hasonlóan jónak nevezett gyakorlat a személyes megszólítás, amikor a szociális rendszer kinyitja kapuit, és azon be tud jönni az oktatás, pl. a generációk találkozása kapcsán. Ilyen jó személyesség a helyi vagy országgyűlési képviselők megszólítása, a vállalati szféra bekapcsolása a szociális szolgáltatásokba a „demens kerthez” felajánlott padok finanszírozása, kivitelezése példáján, illetve pl. a családsegítést önálló feladatellátással megoldó települések megkeresése, a kapcsolatból együttműködés céljával. A „szociális” elfogadása elindult, a szemlélet alakul, de ezeket tovább szükséges erősíteni.

97

4. Járási szintű, vagy legalább több települést összekapcsoló együttműködési irányok feltérképezése Az együttműködési irányok átgondolásakor néhány, az alábbiakban feltérképezett terület esetében az irány mellett a megvalósítás módját is reflektálták az interjúalanyok, ezek ott részletesebben olvashatóak – ahol ez elmaradt, ott mintegy felsorolásban maradtak a megfogalmazottak: – új együttműködési irány lehet a civil szektor, amelynek megkeresése a szociális szakemberek feladata – meg kell keresni őket, meg kell ismerni őket, és létrehozni a járási civil kerekasztalt, – továbbfejlesztendő a háziorvosokkal kialakított kapcsolatrendszer, és annak a szakmai értelemben vett együttműködési tartalma, – ahogyan a települési önkormányzatok képviselőinek inspirálása is, mert a „hangyaszintű” (értsd: helyi szakemberek a helyi ellátórendszerben, a megvalósítás szintjén, vagyis alul) együttműködések a kapcsolatokból bizonytalanul ugyan, de fejlődnek, addig a döntéshozatali szinten ez még korántsem indult el, – nyitni kell az egyházak felé is, mert mind a civil, mind pedig az egyházi működésmód sajátos, hatása az ellátórendszerre ma nehezen megfogalmazható, és kérdéses is – de az egyházak esetében is szükség lenne egy járási szintű kerekasztalra, – új típusú együttműködés lehet a természetbeni adományok, felajánlások járási szintű koordinációja, kifejezetten a szállítás oldaláról, amelyhez a településeken helyeket és szállítójárművet is keresni illetve biztosítani kell, – a külföldi intézményekkel is ésszerűbb lenne a járási szintű kapcsolatépítés, így a térben szétszóródhatna az információ. Általában a járási együttműködési irányok „hogyanjának” közös nevezője, hogy ma még a szociális „az utolsó” témák egyike, a pozitívabb, jószándékú hozzáállás mellé teljesebb elfogadás szükséges, amihez kulcs a „szociálistól” induló következetesség és kitartás, a személyes megszólítások – vagyis menni kell a településekre, a településeken, referálni kell a településvezetés felé, és elérni a bevonást a döntéshozatalba.

8.2. Célcsoport: Gyermekek, fiatalok (HH és HHH, alkohol, drog, egyéb problémák) Időpont: 2015. május 19. Helyszín: Mosonmagyaróvár, Polgármesteri Hivatal Résztvevők: 1) Kristóf Judit, Egészségfejlesztési Iroda

98

2) Vámosi-Zics Éva, Egészségfejlesztési Iroda vezetője 3) Takaró Lajosné, narkológus, szociális munkás, DrogPont korábbi alapító vezetője 4) Kocsis Julianna, Lions Club 5) Pinkéné Bodnár Zsuzsa, Gyermekjóléti Szolgálat szakmai vezetője 6) Laibl-Sáfrány Mária, Türr István Képző és Kutató Intézet, esélyegyenlőségi mentor 7) Horváthné Szemerits Katalin 1. Célcsoport helyzete a járásban Alapvetően csak a családsegítés és gyermekjólét szempontjából hangzott el néhány kiegészítő információ. A többi résztvevő nem kívánta átfogóan értékelni a gyermekek, fiatalok esélyegyenlőségével kapcsolatos aktuális helyzetet a járásban, inkább problémaorientáltan közelítettek a kérdéshez (lásd 2. témakör). –

26 települést érint a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás, kistérségi társulási formában szerveződik, egyedül Hegyeshalom nem érintett (ők maguk oldják meg), 12-13 ezer gyermek él a térségben. Közel 1000 gyermeket gondoztak, ennyi gyermekről van dossziéjuk.

–

Prevenciós funkciókon keresztül természetesen jóval több családot elérnek. 13 éve szerveznek nyári tábort, mivel hiányzik a városban a nyári napközi, az iskolák nem vállalják fel ezt a feladatot. Nagy szükség lenne erre a szolgáltatásra. Szünidőben nincs megfelelő ellátás. Sok szülő és gyermek hátrányt szenved emiatt.

–

A családi napközi is működik a járásban, de nem nagyon veszik igénybe a lakosok (a Gyermekotthonban van helyileg, öt fős kapacitás, de alig van igénylő).

–

A bölcsődében működik a gyermekmegőrző szolgáltatás, egészen 19 óráig megoldható a felügyelet.

–

Működik a gyermekhotel a bölcsödében, ahol éjszakára is ott maradhat a gyermek pár napon keresztül.

–

A Pillangó magánóvodában is működik családi napközi.

2. Problématérkép megalapozása A beszélgetés alatt a legnagyobb hozzászólási aktivitás a problémák felsorolása során volt megfigyelhető, alapvetően az egész interjú alatt újra és újra felbukkantak a célcsoportok vonatkozásában jelentkező hiányosságok, veszélyforrások. –

HEP-ek készítésénél nagy probléma az adathiány (pl. drog, alkohol, családon belüli erőszak), nincsenek felmérések, kimutatások ezen a területen.

99

–

Mosonmagyaróváron megszüntették a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot (1998 óta működött), pedig azokat a szakembereket fogta össze, akik tudnak tenni az ügyben valamit. 2007ben volt az utolsó felmérés. Az utóbbi öt évben ez a témakör háttérbe szorult, friss információk nincsenek, pedig legalább 2, maximum 4 évente kellenének felmérések. A droghasználat, a drogok gyorsan változnak, csak akkor lehet hatékony és hatásos beavatkozásokat tervezni, ha tudjuk mi és mekkora a probléma, ezért szükség lenne rendszeres helyzetfelmérésre mind a drog, mind az alkoholfogyasztás, dohányzás tekintetében. A pedagógusok és a szülők egyedül maradtak a problémával, nincs megfelelő intézményi keret a segítéshez. Sajnálatos módon megszüntették a korábban jól működő kortássegítést a városban.

–

A megelőzés kapcsán a felnőttek jelentik az egyik fontos célcsoportot, a szülők felvilágosítása elsődleges kérdés, sajnos ez jelenleg nem kellően kiterjedt.

–

Szűrési programok kérdése: alacsonyabb státuszú, hátrányosabb helyzetű rétegek elérése nem megoldott. A térségben a méhnyakrák és az emlődaganat átlag felett fordul elő, és az alacsonyabb státuszú, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok körében sokkal alacsonyabb a szűrési ráta.

–

Nagyon kevés a pszichológus az oktatási intézményekben. Az igazgatók először szociálpedagógusokkal pótolták őket, majd beosztották helyettesítésre, nem a célnak megfelelően alkalmazták őket.

–

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ miatt egyre nehezebb bejutni az oktatási intézményekbe.

–

Főként anyagi problémák fordulnak elő a családokban, viszont ez sok más problémát is magával hoz, pl. főként szülő-gyermek és szülő-szülő közötti kapcsolati problémákat. Ezen túlmenően az elhanyagolás, az időhiány a másik fontos problématerület. Alapvetően a térségben élők életszínvonala magasabb az országos átlagnál, ennek ellenére a Családsegítő tapasztalatai alapján az anyagi nehézségek a leggyakoribb problémák.

–

Az ausztriai munkavállalás lehetősége is segít a családoknak a megélhetésben (sok szülő kijár dolgozni), ott viszont az időhiányból fakadó elhanyagolás vezet problémákhoz.

–

A szülői felelősség kérdése nagyon fontos, átfogó családi szintű kezelés kell. Sorozatos negatív, rossz döntések pénzügyi spirálja vezet a komolyabb szociális problémához.

–

Egyre égetőbb gondot jelent a szociális szakember hiány, komoly erőforráshiány figyelhető meg jelenleg a szociális ágazatban.

–

HH-s és HHH-s gyermekek száma a valóságban nem annyi, mint ami a határozat alapján látszik, mivel nem partnerek ebben a szülők. Önkéntes alapon működik a határozat megadása, az érintettek közül többen az önérzetesség, a szégyenérzet miatt nem vállalják fel a kritériumokat. Az érintett családok sok esetben nincsenek jelen a szülői értekezleteken sem.

100

–

Mi van azokkal, akik nem láthatóak, akik nem mennek be az iskolába és a szociális intézményekbe? Hogyan lehetne őket elérni, felvilágosítani a lehetőségekről?

–

A pályázatokból megvalósuló projektek sok esetben a zárás után gyorsan elhalnak, nem folytatódnak, nem fenntarthatóak.

3. Jó gyakorlatok bemutatása A jelenleg, vagy a korábbi években jól működő intézmények, szervezetek, szolgáltatások vagy funkciók összegyűjtése, felsorolása volt a kiinduló pontja ennek a résznek, hogy minél konkrétabb példák kerüljenek elő. –

A bölcsőde Gyermekhotel szolgáltatása, éjszakára is ott tartózkodhat a gyermek pár napon keresztül.

–

Pillangó Magánóvoda is működik családi napközi szolgáltatás.

–

Az Átmeneti Otthon 1997 óta működik, a megyében először itt jött létre, átmeneti gondozást nyújt.

–

Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 1998–2010 között nagyon jól működött, van hagyománya, fel kellene éleszteni új formában, kiterjesztetten ezt a szakmai egyeztető felületet.

–

A szociális ellátórendszer jól szervezett, hatékony, lefedi a térséget, a szolgáltatások elérhetőek minden településen, sok esetben a törvényi szabályozás előtt már működtek bizonyos intézmények (pl. Gyermekjóléti Szolgálat, Átmeneti Otthon).

–

Anonim alkoholisták csoportja is működik a városban.

–

Kék Kereszt is működik a városban.

–

Járási szinten elérhető tréningek: mindennapi pénzügyek, munkakeresés, takarékos háztartás, együtt tanulás (projekt formájában valósult meg, www.nyitok.hu)

–

Családsegítő – Önkéntes Pont Program jól működött, de csak addig, amíg volt mögötte projekt és finanszírozás.

4. Járási szintű, vagy legalább több települést összekapcsoló együttműködési irányok feltérképezése Az egész járást lefedő, településközi együttműködéseket erősítő, fenntartható fejlesztési irányok kapcsán kevesebb vélemény, ötlet fogalmazódott meg, alapvetően a prevenció, a képzés és a szűrés került elő. –

Családoknak szóló (felnőttek és gyerekek is együtt, és külön-külön is) felkészítő programok, képzések szervezése az egészségmegőrzés, életvezetés, drog, alkohol, internet stb. területén az egész járásra kiterjedő hatókörrel.

101

–

Egészségügyi szűrőprogramok erősítése, népszerűsítése, jobb tájékoztatás, intenzívebb felhívás, terjesztés különösen a kisebb települések szintjén.

5. Családok, gyermekek helyzete az érintett szolgáltatók beszámolói alapján A célcsoporthoz kapcsolódóan kiegészítő jelleggel bemutatjuk az érintett szociális szolgáltató intézmények (Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, Gyermekek Átmeneti Otthona, DrogPont Szenvedélybetegeket Segítő Szolgálat) 2014. évi beszámolóiból leszűrhető tapasztalatokat. A Családsegítő Szolgálat beszámolói alapján kirajzolódó szociális problémarendszer elemei a következők: –

a kliensek többsége mindennapos anyagi gondokkal küzd, közüzemi számlák kifizetése sok esetben nehézséget okoz, kilátástalan anyagi helyzet áll a háttérben,

–

ez a kihívás gyakran lecsapódik a családi-kapcsolati problémák növekedésében is,

–

a munkanélküliség növekedése szintén megfigyelhető, bár nem ez az elsődleges problémafaktor a térségben,

–

a környező településeken az alkalmi munkák száma is csökken,

–

gyakori veszélyforrás az eladósodás, a lakás veszélybe kerülése,

–

a járás településein az igénylők között nagyon gyakori az ügyintézési nehézséggel és információhiánnyal kapcsolatos probléma,

–

a másik gyakori probléma az elöregedés, sok az egyedülálló idős ember (elmagányosodás, lelki-mentális problémák, mindennapi teendők ellátásának nehézsége).

Az arányokat és a súlypontokat jól érzékelteti a családsegítést igénybe vevők hozott problémáinak gyakorisági megoszlása a 2014. év vonatkozásában: –

Összes eset 6135 fő, ebből

–

anyagi 2019 fő (kb. 1/3)

–

lelki – mentális 969 fő (kb. 1/6)

–

ügyintézéshez segítségkérés 660 fő

–

információkérés 590 fő

–

családi kapcsolati 332 fő

Az ellátottak végzettség szerinti bontásban közölt számadatai egyértelműen érzékeltetik, hogy az elsődleges célcsoport a nyolc általános vagy alacsonyabb végzettségű lakosság. Szolgáltatást igénybevevők a legtöbb esetben az alábbi társadalmi csoportokból kerülnek ki nagyobb valószínűséggel: nők, házastársi kapcsolatban élők, egyedül állók, inaktívak, munkanélküliek, alacsony végzettségű-

102

ek, idősek. A Gyermekjóléti Szolgálat 2014.évi települési szintű beszámolói is hasonló tendenciákra mutatnak rá azzal a kiegészítéssel, hogy a kilakoltatás, albérlet felmondás veszélye is gyakori, valamint a családi konfliktusok száma is évről-évre emelkedő tendenciát mutat. Az átmeneti gondozásba került gyermekek száma a kistérségben 26 fő volt az elmúlt évben. Ennek hátterében családi konfliktus (12 fő), elégtelen lakhatási körülmények (5 fő), szülők életvezetési problémái (5 fő) állnak legtöbb esetben.

8.3. Célcsoport: Fogyatékkal élők (integráció) Időpont: 2015. május 19. Helyszín: Mosonmagyaróvár, Polgármesteri Hivatal Résztvevők: 1) Sáfrányné Kobli Írisz, látássérültek illetve vakok és gyengén látók képviseletében 2) Borsos Eszter, a Fogyatékossággal élők Nappali Intézményeinek szakmai vezetője 3) Cser Katalin, gyógypedagógus, Éltes Mátyás Általános Iskola, Óvoda, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon, továbbá Reménység Autista és Autisztikus Sérültekért Alapítvány elnöke 4) Stencinger Noémi, Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ intézményvezetője 5) Ratkai Katalin, gyógypedagógus, Éltes Mátyás Általános Iskola, Óvoda, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon, továbbá a Moson Megyei Nők Egyesületének elnöke 1. Célcsoport helyzete a járásban (leíró helyzetelemzés kiegészítése) A fókuszcsoport résztvevői a fogyatékossággal élő emberek helyzetét kizárólag problémaorientáltan, az esélyegyenlőség szempontjából jelentős kihívások szempontjából közelítették meg, igazi helyzetleírás nem történt. Alapvetően az ellátásokhoz való hozzáféréssel, illetve a foglalkoztatással kapcsolatosan hangzott el olyan kiegészítő információ, ami a helyzetleíráshoz kapcsolható, pl. szociológiai jellemzőikről, életkörülményeikről, vagy akár az érintettek számosságáról nem hangzott el semmi információ, megfogalmazott kérdésre sem. Az ok feltehetőleg az, hogy összességében nagyon kevés információ birtokában vannak maguk a célcsoporttal foglalkozó szakemberek is, nincsenek felmérések, szükségletfeltárások, becslésekbe pedig nem kívántak belemenni. A járásban a fogyatékossággal élők, illetve a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása a piaci szférában nagyobb számban a mosonmagyaróvári Nolato Magyarország Kft-ben folyik, ahol 30–35, főként látássérültet alkalmaznak. A másik meghatározó foglalkoztató a

103

Mosonmagyaróvári Szociális Foglalkoztató Kft. Nehéz a bejutás ezekre a munkahelyekre, lényegesen több munkalehetőségre lenne szükség. Említésre került még a Spar és a Tesco, ahol főként árufeltöltésre alkalmaznak értelmileg sérült vagy autista fiatalokat, illetve a Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ és a Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény, ahol szintén több fogyatékossággal élő alkalmazott található. Az intézmények vezetői így nemcsak a sérültséggel élőkkel foglalkozó szakemberek, hanem a munkáltatók oldaláról is láttatni tudták a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának kihívásait, amire később még visszatérünk. A mosonmagyaróvári Éltes Mátyás Iskola fogadja a járás településeiről is a sajátos nevelésű gyermekeket, az ide járó gyerekek fele vidékről érkezik. A gyerekek szállítását vagy a szülők vállalják, de a Máltai Szeretetszolgálat szolgáltatását is igénybe vehetik, illetve az iskola diákotthonos, azaz van kollégiuma, ami hétfőtől péntekig ad lehetőséget a bentlakásra. Az ellátórendszer tekintetében megfogalmazódott az egymásraépültség lehetősége: Éltes Mátyás Iskola

Naposház (Fogyatékossággal élők nappali intézménye)

Nolato, Szociá-

lis Foglalkoztató; ugyanakkor a felnőttkorba lépő, ellátásra szoruló fogyatékos emberek ellátása megoldatlan. Elhangzott, hogy a naposházi fiatalok már 30 és 40 év közöttiek, kérdéses, hogy mit hoz az elkövetkező 10–15 év az ő ellátásukat tekintve, hiszen gondozási szükségleteik fokozatosan növekedni fognak, ami az Autista-Ház gondozottjaira is igaz lesz. A Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény keretein belül 2012 óta működik az ún. AutistaHáz Mosonmagyaróváron. 6 éves lobbizás eredményeként valósulhatott meg, hogy az iskolás korból kikerülő autista fiatalok megfelelő helyre kerülhessenek, hiszen a Naposház számukra nem volt jó megoldás. Ez mutatja, hogy a fogyatékossággal élőkkel foglalkozó szakmai körök, illetve civil szervezetek erős érdekképviseleti, érdekérvényesítő szereppel bírnak a járásban. Az ellátás megnyugtató megvalósítása a Kistérségi Társulás, a Mosonmagyaróvári Önkormányzat, a Reménység Alapítvány, valamint a Rotary Club Mosonmagyaróvár és a helyi vállalkozók összefogásának sikere. Számos olyan civil szervezet működik a járásszékhelyen, amely a sérült vagy beteg emberek támogatását, illetve a társadalom érzékenyítését tűzte ki célul. Azonban nincs még igazi öszszefogás a szervezetek között – a Civil Fórum szerepe itt nem érvényesült –, bár alulról szerveződő folyamatok már elindultak, ennek továbbgondolásában a helyi és a járási esélyegyenlőségi program segíthet. 2. Problématérkép megalapozása (célcsoportot jellemző legfontosabb kihívások, problémák)

104

A csoport összetétele (volt látássérült, azaz személyében érintett, fogyatékossággal élőkkel foglalkozó szakemberek [szociális és oktatási területről], fogyatékossággal élőket is foglalkoztató munkáltató) lehetővé tette, hogy több szemszögből közelíthessünk a kérdéskörhöz, így árnyaltabban kerüljenek megfogalmazásra a kihívások, problémák. Alapvetően az egész interjú alatt újra és újra felbukkantak a célcsoport vonatkozásában jelentkező kihívások, nehézségek, melyek leginkább az elfogadás, befogadás, ezzel kapcsolatosan a foglalkoztatás nehézségei az információhiány az információhoz és szolgáltatásokhoz való hozzájutás körül mozogtak. Az egyik legnagyobb problématerületként jelent meg az információhiány, ami egyrészt vonatkoztatódott magára a célcsoportra, másrészt vonatkoztatódott tágabb körben, elsődlegesen a sérültséggel élőkkel kapcsolatba kerülő szakemberekre, ügyintézőkre, döntéshozókra, foglalkoztatókra, munkatársakra és nem általánosságban a társadalomra, laikus emberekre. Magára a célcsoportra, azaz a fogyatékossággal élőkre vonatkoztatva elsődlegesen az információhiánnyal kapcsolatosan megfogalmazódott, hogy a sérült gyermek születése után általában a szülők nincsenek tisztában azzal, hogy milyen ellátásokra jogosultak gyermekük után, illetve hová fordulhatnak segítségért, tanácsért. A korai fejlesztésben kialakult jó gyakorlatok most a törvényi változások miatt átmenetileg megváltoztak, de erre a területre jobban oda kell figyelni. Nemcsak a korai fejlesztést kell javítani. Amíg a sérült gyermek iskoláskorú addig megkapják a szülők a szükséges információkat az iskolától, de amikor a gyermek kikerül az iskolai keretek közül, akkor végképp tanácstalanok, hogy a felnőtté váló sérült fiatalt mi illeti meg, milyen ellátások járnak neki vagy, hogy milyen szolgáltatásokat és hol tud igénybe venni, illetve milyen lépéseket kell megtennie a szülőnek, ha fogyatékos gyermeke felnőtt korba lép. Ez elsődlegesen a sérült gyermeket, fiatalt nevelő hozzátartozók vonatkozásában merült fel, de e problémakör felvethető a felnőttkorban akár betegség, baleset vagy más okból kifolyólag fogyatékossá, illetve megváltozott munkaképességűvé váló személyek esetében is. Hová forduljanak, hová fordulhatnak információért? Felmerült, hogy számos információs anyag készül, illetve interneten is sok minden elérhető, de úgy tűnik ez nem megoldás a problémára. Célzottabb, illetve lokális szemléletű, helyi sajátosságokat bemutató anyagok kellenek, illetve annak tudása az egyes szakterületeken (pl. oktatás, egészségügy), hogy hová, kihez küldhetik a szociális ellátásokra, juttatásokra, szolgáltatásokra vonatkozó kérdéseikkel hozzájuk forduló érintetteket. Itt felmerült a Családsegítő Szolgálat szerepe, úgy tűnik, hogy korábban pl. a sajátos nevelésű igényű gyerekek nevelését, oktatását biztosító Éltes M. iskola és a CSSZK között volt együttműködés e téren, az iskolából érkezett jelzés az iskolát elhagyó, illetve a tanköteles korból kikerülő fiatalokról, de ez az informális kapcsolat ma már nem jellemző, pedig a családsegítő szolgálat tudna megfelelő információkkal, segítséggel szolgálni a családok számára. Az információhiány kapcsán tehát eljutottunk

105

egy nagyon fontos kérdéskörhöz is, a különböző szakterületeken, de akár egy területen működő (pl. a Naposház és a CSSZK között sincs együttműködés, mindkettő szociális terület) intézmények közötti együttműködés vagy inkább együtt nem működés kérdéséhez. A rászorulók hatékony segítése érdekében az ellátó intézmények tudatos együttműködésére, kapacitásaik összerakására volna szükség. Sajnos a köztudatban sem él még, hogy a Családsegítő Szolgálatot meg lehet keresni ilyen jellegű kérdésekkel, problémákkal. Az érintettek információhoz való hozzájuttatásában tehát megfogalmazódott a Családsegítő Szolgálat szerepe, ugyanakkor problémaként merült fel magának a mosonmagyaróvári központnak és a járás településein működő családgondozóknak is az elérhetősége, illetve elérhetetlensége a fogyatékossággal élők számára. Nevezetesen a telephelyek, épületek, ahol fellelhetők e szociális szakemberek sok esetben nehezen megközelíthető, vagy egyáltalán nem megközelíthetők pl. mozgás- vagy látássérültek számára. Van ahol az épülethez vezető járda hiányzik, vagy rossz minőségű az út, ahol képtelenség pl. kerekesszékkel közlekedni, van ahol az épületbe vagy a családgondozó irodájába való bejutás megoldhatatlan (lépcsők, de ahol rámpa van, sokszor nagyon meredek, vagy az emeleten van az iroda). Ezek a fizikai nehézségek felvetik a szolgáltatásokhoz való hozzáférés súlyos esélyegyenlőtlenségi problémáját egy olyan célcsoport esetében, akik fokozottan szorulnának támogatásra. Ez a probléma az elmúlt években felismerésre került a KGYCSSZK vezetője által, aki több településen kezdeményezte is a helyzet kezelését, megoldását az önkormányzatoknál. Így pl. több helyütt csengők kerültek felszerelésre, amely közvetlenül a családgondozónál jelez, ami valamenynyire megkönnyíti a kliens és a szociális szakember egymásra találását, de van, ahol az emeletről lekerült a földszintre az iroda. Az akadálymentesítés kérdése nemcsak a szociális intézmények esetében, hanem más közintézmények esetében is felmerült, a fő észrevétel az volt, hogy sokszor az akadályt az intézményekhez való eljutás képezi, azaz hiába akadálymentesített egy-egy intézmény, ha megközelíthetetlen a fogyatékossággal élők számára. Másrészt elhangzott az is, hogy leginkább abban merül ki az akadálymentesítés, hogy rámpát építenek, liftet szerelnek be, de a látás és hallássérültek, vagy értelmileg sérültek számára ez még nem oldja meg az akadálymentesítést. Külön nevesítésre került a járásszékhely legjelentősebb kulturális intézményének (Flesch Károly Kulturális Központ) a helyzete, amely elérhetetlen volt fogyatékossággal élők számára. Pozitívumként említették a szakemberek, hogy jelenleg folyik egy pályázati program, melynek keretében várhatólag megoldódik a kulturális központ akadálymentesítése, nemcsak fizikailag, hanem kommunikációs szempontból is (pl. Braille-írásos táblákat is alkalmazni fognak). Az információhiány másik vetületeként a sérültséggel élőkkel kapcsolatba kerülő emberek, elsődlegesen szakemberek, ügyintézők, döntéshozók, foglalkoztatók, munkatársak fogyatékossággal kap-

106

csolatos ismereteinek hiányossága merült fel. Ez viszont alapvető az elfogadásra, befogadásra nézve. Külön kiemelésre került az egészségügy, az orvosok felelőssége és hiányosságai e területen. A sérült gyerekekkel dolgozó gyógypedagógusok meglátása szerint jelenleg nem megfelelő szakemberek tudása, olyan orvosok vizsgálnak és mondanak véleményt autista vagy autisztikus jellemzőkkel bíró gyermekeket, akik nem értenek az autizmushoz, így sok esetben téves diagnózist állítanak fel, illetve téves információkat közölnek a szülőkkel. De elhangzott olyan példa is, hogy az üzemorvosok hozzáállása a fogyatékossággal élő munkavállalóhoz nem megfelelő, megkérdőjelezik, hogy el tudják-e látni majd az adott munkakört. Az esetben érintett munkáltató egyenesen megalázónak nevezte az orvos hozzáállását a kérdéshez. Az információhiány, hogy nincsenek a szakembereknek, ügyintézőknek ismereteik a fogyatékossággal élők képességeiről, készségeiről, szükségleteiről eredményezik azt, hogy nagyon sok esetben kizárólag sajnálatra és segítségre szoruló csoportként kezelik őket nem véve észre és nem ismerve el értékeiket, nem gondolva arra, hogy mennyi mindent el tudnak látni, meg tudnak csinálni a sérültséggel élő emberek is. Különösen hangsúlyosan merült fel ez a dolog a foglalkoztatásukkal kapcsolatosan. A munkáltatókat visszatartja a fogyatékkal élő, illetve megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásától az, hogy nincsenek birtokában azoknak a tudásoknak, információknak, eszközöknek és támogatásoknak, amelyek kellenek ahhoz, hogy a munkakörülmények is alkalmasak legyenek a sérültséggel élő emberek fogadására. Ez nem kis vállalkozás egy-egy intézmény, cég számára, az ezzel járó nehézségek sok munkáltatót tartanak vissza attól, hogy megváltozott munkaképességű egyéneket foglalkoztassanak. Ez egyrészt mérhető pénzben (meg kell teremteni, ki kell alakítani a megfelelő körülményeket, be kell szerezni speciális eszközöket), másrészt szemléletváltást, tudatos odafigyelést igényel a munkatársak oldaláról is (pl. biztosított legyen a közlekedés, mozgás, ne pakoljanak ki a folyosóra tárgyakat, elérhetők, hozzáférhetők legyenek a munkavégzéshez szükséges eszközök, fogadják el, hogy speciális segítségre van szüksége sérült munkatársuknak [pl. vakvezető kutya], higgyék el, hogy meg tudja csinálni a kiadott feladatokat). Megfogalmazódott, hogy a munkáltatók számára szükséges lenne ezzel kapcsolatos felkészítés, információnyújtás, mire kell figyelniük, hogyan kell nekifogniuk, kialakítaniuk a védett munkahelyeket, mire van szüksége egy megváltozott munkaképességűnek. A problémák között megfogalmazódott az is, hogy több civil szervezet van Mosonmagyaróváron, akik a fogyatékossággal élő gyerekek, fiatalok, felnőttek képviseletében vagy megsegítésükben tevékenykednek, vagy fogyatékos ügyben eléggé nyitottak, eredmények is felmutathatók szép számmal, de az interjúalanyok egy része úgy érzi, hogy a civilek nem jól segítenek, tudásbeli és szakmai hiányosságaik vannak. Ha megtalálnák a megfelelő szakembert, aki ért adott dolgokhoz, akkor sokkal jobban tudják csinálni, illetve abban az esetben sokkal jobban lehetne csinálni.

107

Előkerült az is, hogy „kampányszerűen” kerül elő a fogyatékos emberek kérdésköre, szerveznek számukra nagy rendezvényeket, ami rájuk irányítja a figyelmet, de aztán a mindennapokban kevés szó esik a helyzetükről, esélyeikről. Az események szinte nélkülözhetetlen szereplői a politikusok, döntéshozók, akik ilyenkor szívesen fényképezkednek sérült embertársaikkal, de utána személyes életterükben vagy face to face helyzetekben nem kívánják az érintkezést velük. Egyik interjúalanyunk így fogalmazott: „… amikor az interjút készítik, akkor állhat melletted az a kerekesszékes és az a látássérült. Utána már azért nem biztos, hogy le szeretnél vele ülni ebédelni. Rengetegszer megéltem már ezt a helyzetet.”

3. SWOT elemzés pontjainak bővítése (különösen erősségek és gyengeségek) A fenti problémák és kihívások részletes megfogalmazása során a beszélgetés alatt többször előkerültek olyan tényezők, momentumok, amelyek pozitívumok és az erősségek között említhetők, de az interjúalanyok kifejtetten nem fogalmaztak meg ilyen pontokat. Erősségek: Számos intézmény, cég alkalmaz megváltozott munkaképességű személyeket vagy fogyatékossággal élőket, vannak olyan munkáltatók, akik nagyobb számban is. A fogyatékossággal élőket segítő, illetve velük foglalkozó intézmények támogatottsága egyes cégek, illetve civil szervezetek által jelentős (eszközbeli, pénzbeli támogatások), ebből kifolyólag olyan eszközöket tudnak beszerezni, vagy olyan fejlesztéseket tudnak végrehajtani, amelyek segítik az sérültséggel élők esélyegyenlőségét, életminőségét (pl. autista fiatalok kommunikációjának segítése informatikai és info-kommunikációs eszközökkel [pl. tablet]). Mosonmagyaróváron működik helyi esélyegyenlőségi fórum, ahol többször megfogalmazódott a fogyatékossággal élőkkel az egészségügyben, a hivatalokban kapcsolatba kerülők, illetve a boltokban dolgozók és a munkáltatók, munkahelyeken munkatársak érzékenyítése, ugyanakkor ebben még nem történt előrébbjutás (ez utóbbi gyengeség). Erős lobbytevékenység a sérültséggel élők érdekében a velük foglalkozó intézmények, civil szervezetek részéről, Elkötelezett szociális és gyógypedagógus szakemberek Gyengeségek: egyes szociális szolgáltatások elérésének gyengesége, egyenlőtlensége (pl. Családsegítő Szolgálat)

108

információhiány a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatba kerülő szakemberek, hivatalnokok, ügyintézők és munkáltatók körében a fogyatékossággal élők szükségleteivel, készségeivel, képességeivel, jogaival (!) kapcsolatosan együttműködés és kapacitás koordinálás hiánya a fogyatékossággal élőkkel foglalkozó oktatási, szociális és az egyéb szociális intézmények között mind a laikusok, mind a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatba kerülő szakemberek jelentős része csak sajnálatra és segítségre szoruló csoportként látja a sérült embereket az akadálymentesítés problémái munkahelyteremtés és munkahelyhez jutás nehézségei. Sokkal több munkahelyre lenne igény, mint amennyiben alkalmaznak fogyatékossággal élő vagy megváltozott munkaképességű személyt. A Vízi Sport Egyesület kivételével a helyi sportszervezetek nem nyitottak arra, hogy a fogyatékossággal élő gyerekek, fiatalok számára sportolási lehetőséget biztosítsanak. A Helyi Esélyegyenlőségi Fórum bemutatkozására és felhívására, amelyben felkérték őket a fogyatékossággal élők bevonására, egyik sportegyesület sem reagált. 4. Jó gyakorlatok bemutatása A Családsegítő Szolgálat együttműködési megállapodást kötött a győri Szent Cirill és Method Alapítvánnyal, melynek értelmében az Alapítvány az általa végzett támogatott foglalkoztatás program keretein belül havonta egyszer Mosonmagyaróváron a KGYCSSZK-ban tájékoztatást nyújt megváltozott munkaképességű embereknek a munkalehetőségekről, illetve segíti őket a munkához jutásban (önéletrajzírás, közvetítés, munkavállaló és munkáltató felkészítése). Bizonyos területeken elkezdődött a szakemberek érzékenyítése, szemléletformálása, informálása. E szempontból fontos az Éltes Iskola által pár éve óvónőknek és pedagógusoknak szervezett nyílt nap, ahol megismerhetik az intézményben folyó munkát. A tapasztalat pozitív, a nyílt napon tett látogatás általában megváltoztatja a térség óvodáiban, iskoláiban tanító szakemberek viszonyulását a korábban ’gyogyónak’, kisegítő iskolának nevezett intézményhez és a célcsoporthoz is. Cél a szülők bevonzása is az iskolába, ez azonban nehezebben megy, pedig fontos lenne az érintett szülők érzékenyítése is a sajátos nevelésű gyermekek jogaira, arra, hogy lehet, sérült vagy SNI-s gyermekük számára nem az integrált oktatás a legmegfelelőbb. ennek elfogadása sok szülő részéről nehezen megy, szégyellik gyermekük fogyatékosságát. A Vízi Sportegyesület keretein belül 6 éve van lehetőség arra, hogy fogyatékos gyerekek, fiatalok sportoljanak, ebben segítő partner a Reménység Alapítvány. A fogyatékosok sportjának lehetősége személyes kapcsolatból alakult és fejlődött ki számos nehézség leküzdésével. Kez-

109

detben autista fiatalok, ma már látássérült, mozgássérült, hallássérült és értelmi sérült gyerekek is eveznek, nemcsak mosonmagyaróvári, illetve a járásban élők, hanem más térségből is van sérült sportolójuk. A sport fontos integráló erő a fogyatékossággal élők számára, megmutathatják értékeiket, azt, hogy mennyi mindenre képesek, másrészt fejleszti készségeiket, képességeiket és személyiségüket is. Ma már országos bajnokságokat is szerveznek. Elfogadás Napja: tizenegy éve magánszemély kezdeményezésére, szervezésében jött létre Mosonmagyaróváron, melynek célja bemutatni a fogyatékossággal élő emberek életét, nehézségeit, örömeit, és az is, hogy lehetőséget teremtsen az épek és a sérültséggel élőknek az együttlétre. E rendezvényt minden évben a város önkormányzata, s több civil szervezet is támogatja. A programon részt vesznek a mozgás-, hallás-, látássérült és az értelmileg akadályozott, autista emberek, s a velük foglalkozó civil szervezetek és intézmények. A rendezvény felhasználható arra is pl., hogy egy munkáltató érzékenyítse alkalmazottait a fogyatékossággal élő munkatárs elfogadására, adott sérültséggel élők szükségleteinek megismerésére – erre is volt már példa. Egy másik hagyományos rendezvény – hasonlóan jött létre és működik, mint az Elfogadás Napja – a Fejlesztőpedagógiai Találkozó, amely a problémás gyerekekkel való foglalkozás szakmai segítését tűzte ki célul. A paralimpiai sportágak bemutatása szintén 11 éve folyik a városban, hagyományt teremtve. Több civil szervezet is próbálkozik hagyományteremtő módon rendezvényekkel: pl. Értelmi sérült Fiatalok Nemzetközi Találkozója – Naposház szervezésében; a Reménység Alapítvány szervezésében Sérült Fiatalok Országos Ergométeres Versenye, valamint szülőklub foglalkozások tartása rendszeresen; „Nyárköszöntő”, és „Nyárbúcsúztató” programok, Autizmus Világnapja megrendezése Kék Séta címmel; a SINOSZ szervezésében a Siketek Világnapja; a LIONS klub „Vakvacsora” programja és tandem-kerékpározás lehetőségének megvalósítása.

110

9. SWOT elemzés A SWOT elemzés egy jelenség értékelésének egyik legalapvetőbb és legelterjedtebb módszere. Magában foglalja a vizsgált tényező erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyforrásait. A módszer segítségével helyzetfeltáró rész összefoglalásaként rendszerezzük a megismert sajátosságokat négy dimenzió mentén elkülönítve egymástól a kedvező és kedvezőtlen adottságokat, tendenciákat (59. táblázat). Az rendszerezés elkészítése során felhasználtuk az összes korábban elemzett fejlesztési dokumentumot (itt kiemelt szerepe van az ITS és HEP anyagoknak frissességük miatt), az intézményi beszámolókat, a statisztikai adatokat, illetve a fókuszcsoportos megbeszélések eredményeit. SWOT elemzés input elemei: Mosonmagyaróvár Integrált Településfejlesztési Stratégiája, 2014-2020 26 települési Helyi Esélyegyenlőségi Program Szociális intézmények 2014. évi beszámolói KSH TeIR adatok A Járási Felzárkózási Kerekasztal keretei működő specifikus szakmai Munkabizottságok (idősek helyzete, egészségkultúra, különösen a gyermekek és fiatalok körében, fogyatékkal élők integrációja) keretei között szervezett szakmai megbeszélések A SWOT negatív oldalát jelentő dimenziók (gyengeségek és veszélyforrások) esetében csak a fontosabb jelenségeket emeltük ki, ennek a kérdésnek a teljes körű kidolgozása a következő fejezetben történik meg, ahol a problémarendszert két lépésben foglaljuk össze. Egyrészt a települések helyi esélyegyenlőségi programjaiban megjelölt problémákat mutatjuk be, majd kiegészítjük a jelen megalapozó vizsgálat során feltárt újabb tényezőkkel a rendszert. Ebből következően a gyengeségek és veszélyforrások dimenzió elemei ismétlődnek, mivel alapvetően itt jelennek meg a járás esélyegyenlőséggel kapcsolatos problémái. A problématérkép ebből fakadóan a SWOT negatív oldalának egyfajta kiterjesztett, részletesebb formájának is tekinthető.

111

59. táblázat Az esélyegyenlőségi helyzetelemzés SWOT analízise POZITÍV

NEGATÍV

Erősség - Növekvő népesség, kedvező foglalkoztatási helyzet, alacsony munkanélküliség, gazdasági aktivitás, egyre több bevándorló, kedvező lakásállomány (ITS 2014 SWOT elemei) - Területi együttműködések kistérségi társulási formában a közoktatás és a szociális ellátás területén - Sikeres térségi szintű szociális, egészségügyi és határon átnyúló partnerségi megállapodások és projektek a térségben - Szociális alapszolgáltatások kiépültsége jó és elérhető - Egymásra épülő, jól szervezett szociális ellátórendszer - Sok esetben a törvényi szabályozást megelőzve kialakított intézmények és szolgáltatások - Napi szintű kapcsolat a szakemberek között - Szociális és egészségügyi szféra között egyre esősebb a közeledés, együttműködés - Erős civil társadalom, sok civil szervezet - Alternatív jövedelemszerzési lehetőségek, határon túli munkavállalás miatt kisebb léptékűek és kevésbé elmélyültek a szociális problémák - Gyermekhotel szolgáltatás (bölcsőde) - Családi napközi szolgáltatás több intézményben is elérhető - Erős lobbytevékenység a sérültséggel élők érdekében a velük foglalkozó intézmények, civil szervezetek részéről, - Elkötelezett szociális és gyógypedagógus szakemberek - Helyi esélyegyenlőségi fórum működése Mosonmagyaróváron - Vannak a térségben felelősséggel működő cégek, vállalkozások, amelyek törekszenek a hátrányosabb munkaerő-piaci helyzetű csoportok foglalkoztatására is

Gyengeség - Elöregedő társadalom, csökkenő gyermekszám, helyben lakó be nem jelentett lakosság lakáskörülményei rosszak (ITS 2014 SWOT elemei) - Adathiány a célcsoportok vonatkozásában - Hiányoznak a célcsoport-orientált felmérések, kutatások, vizsgálatok - A szolgáltatások elérésének és a hozzáférés esélyének folyamatos gyengülése a kistelepüléseken - Idős emberek szociális ellátásokhoz való hozzáférése rossz - Idősotthonokkal kapcsolatos finanszírozási problémák - Nagyon hosszú várólisták az idősotthonokban - Szakember ellátottság kritikus szintre csökkent, szakember hiány - A nyári napközi szolgáltatás megoldatlan a térségben - Megszűnt a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum - Gyenge az oktatási intézmények speciális szakemberrel való ellátottsága (pszichológus, szociális munkás, ifjúságsegítő stb.) - Hiányoznak a szülőknek szóló preventív célzatú programok, képzések, tájékoztatók - A pályázati, projekt alapú fejlesztések utóélete kérdéses, gyakran fenntarthatatlanok, nem folytatódnak a finanszírozási periódus után - Akadálymentesítés sok esetben nem megoldott - Fogyatékossággal élők információ és szolgáltatáshoz jutása hiányos - Együttműködés és kapacitás koordinálás hiánya a fogyatékossággal élőkkel foglalkozó oktatási, szociális és az egyéb szociális intézmények között - Munkáltatók nagy része nem kíván megváltozott munkaképességű, ill. fogyatékossággal élőket foglalkoztatni - Munkaerőhiány, ami a további gazdasági fejlődés gátja lehet

112

NEGATÍV POZITÍV Lehetőség - Egyre nagyobb érdeklődés, információéhség mutatkozik az ellátásokkal kapcsolatban, különösen az idősgondozás területén - 24 órás ellátási forma újragondolása az idősgondozás területén - A meglévő műszaki infrastruktúra eddigi folyamatos fejlesztésének folytatása - Szakemberek képzési rendszerének megerősítése - Otthonközeli szolgáltatások kifejlesztése - Önkéntesség és a generációk közti párbeszéd erősítése - Civil szervezetek részvétele egyes célcsoportok érdekképviseletében és támogatásában

Veszélyforrás - Oktatási, egészségügyi és szociális intézmények kapacitáshiánya állandósul - Rendkívül alacsony bérek okán már-már végletesen elfogyó szociális ágazat - Átgondolt, szakmai szempontok szerint kidolgozott, hosszú távú irányok és megoldások hiánya - Szociális rászorultsággal szemben fokozódó előítéletek és stigmák - Az idősellátás területén felmerülő új igényeket nem ismerik fel a térségben - Bezárkózó települések integrációja, együttműködési aktivitása nem változik - Szociális szakemberek, ápolók külföldi munkavállalása - Idős korra való felkészülés hiánya, kevesen készülnek tudatosan erre az életszakaszra - Az alacsonyabb státuszú, hátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok szűrőprogramokkal történő elérése nem kellően hatékony - Az oktatási intézmények egyre jobban bezárulnak, nehezebb bejutni, programokat szervezni - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma és elérése bizonytalan - A jelenleg „láthatatlan érintettek”, akik nem állnak az érintett szervezetek hatókörében továbbra is kimaradnak, elérhetetlenek lesznek

Forrás: saját összeállítás a helyzetelemzés során felhasznált források és primer kutatások adatai alapján.

113

10. Problématérkép Az esélyegyenlőség kapcsán felmerülő térségi szintű problémák rendszerezése során két lépésben végeztük el a feltáró munkát. A kiindulópontot a 2013-ban elkészült helyi esélyegyenlőségi programok helyzetelemző- és akciótervi komponenseinek feldolgozása jelenti. A második fázis a jelen megalapozó vizsgálat során megerősített, és újonnan feltárt elemek beazonosítása és beépítése. A két fázis szétválasztása szándékos. Egyrészt nem mossa össze a két időpontban (213-ban és 2015ben) feltárt sajátosságokat, másrészt láthatóvá teszi a HEP-ekben kommunikált üzenetek belső rendszerét, kapcsolódási pontjait, visszatérő elemeit, harmadrészt összehasonlítható a két fázis egymással. A területi alapú együttműködések sikerességének feltétele, hogy olyan kihívásokra, nehézségekre reagáljanak, amelyekben a járáshoz tartozó települések többsége, vagy legalább némelyike érdekelt. A tervezett járási szintű felzárkóztatási szakmai kerekasztal működésének hatékonysága szintén azon alapulhat, hogy több települést, vagy az egész térséget érintő intézkedéseket tud körvonalazni. Ennek érdekében áttekintettük a járás 26 településének helyi esélyegyenlőségi programjainak helyzetelemző- és akciótervi komponenseit. Az itt szereplő megállapításokat olyan alapon rendszereztük, hogy egy átlátható, prioritásokat tartalmazó járási szintű problématérképet tudjunk kidolgozni. A dokumentumok helyzetelemzései alapján négy átfogó, a térségben több települést is érintő problémagóc rajzolódik ki. Ezek olyan kérdések, amelyek az összes célcsoportot érintő együttműködési irányokat, fejlesztési aktivitásokat jelölhetnek ki a járásban. Információk - Adatok A HEP célcsoportjaira vonatkozó információk, adatok, elemzések teljes hiánya vagy korlátozott elérhetősége. Az információk gyűjtése, rendszerezése, elérhetővé tétele, egymás közti megosztása nem megoldott sem települési, sem járási szinten (különös tekintettel a romák és/vagy mélyszegénységben élők, HHHs gyermekek, a nők és a fogyatékossággal élők esetén jelentkezik a probléma). A célcsoportokkal összefüggő esélyegyenlőségi kérdésekhez kapcsolódó érintett szervezetek, intézmények önkéntes adatszolgáltatásának erősítése és integrálása. Jelenleg ez nem megoldott. A szociális szolgáltatások célzottabb, hatékonyabb, magasabb színvonalon történő biztosítása érdekében nélkülözhetetlenek a pontos, a település egész lakosságára vonatkozó, naprakész, releváns adatok az érintett célcsoportoknál.

114

Előkészítő szakmai megbeszélés anyaga (2014.08.19): Semmilyen konkrét adat nincs az érintettek köréről. Kik ők, hányan vannak? Kik szolgáltathatnak, milyen anyagokat? Mit adhatnak ki? Hogyan oszthatják meg? Ágazatok, szektorok, szakmák közti információáramlás, adatátadás, szakmai kommunikáció nem kellően jó, erősítése fontos feladat. Tájékoztatás, népszerűsítés, aktivizálás A szociális- és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésről nem hatékony a tájékoztatás. A település lakossága ismerje meg az esélyegyenlőségi fejlesztés irányait, mert jelenleg nagyon keveset tudnak a lakosok erről a kérdésről. Felvilágosító kampányok és kiadványok hiánya, ezek kidolgozása és végrehajtása. A lakosság aktív részvétele gyenge a szociális problémák kezelése, az esélyegyenlőség javítása, és az egészségmegőrzés érdekében szervezett programokon, rendezvényeken, eseményeken. Különösen a szűrővizsgálatokon való részvétel növelése és azok kiterjesztése nem megoldott a térségben. Előkészítő szakmai megbeszélés anyaga (2014.08.19): Sokkal intenzívebben kellene értesíteni a célcsoportokat és a szakembereket. Nem tudnak a társszakmák képviselői az esélyegyenlőségi folyamatokról. Képzés, felkészítés A települési önkormányzat tisztségviselői, a település által fenntartott egészségügyi oktatási és szociális intézmények szakemberei nem, vagy nem teljes körűen ismerik az egyenlő bánásmód elvét, a kirekesztés elleni küzdelem és az esélyegyenlőség biztosítását szolgáló célokat, elveket, módszereket, gyakorlati tapasztalatokat, azok hatásait, eredményeit. A célcsoportok tagjai és a települések érdeklődő lakosai számára szervezett tréningek, képzések hiánya. Infrastrukturális feltételek Átfogó, komplex akadálymentesítési program megvalósítása szükséges. Középületek teljes körű akadálymentesítése. Akadálymentesítési ütemterv hiánya. Közlekedési feltételek javítás (főleg a buszközlekedés) Önkormányzat honlapjának akadálymentesítése.

115

Több településnél is említett közös problémák érintett célcsoportjai Egyedül álló idős emberek ellátása, társadalmi integrációja (kirekesztődés, elmagányosodás, programok hiánya, alacsony aktivitási szint, mélyebb helyzetelemzések szükségesek, szakorvosi ellátás hiánya helyben). HH-s és HHH-s gyermekek beazonosítása nehézkes, megfelelő információk hiánya, a szülőkkel való együttműködés javítása. A tanórákon kívüli foglalkozások számának növelése. Alacsony végzettségű nők, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, a munkaerő-piacra visszatérni kívánó nők helyzetének javítása (lakhatás, anyagi problémák, gyermekek elhelyezése stb.). Rugalmas foglalkoztatási formák, családbarát munkahelyek elismerése. Előkészítő szakmai megbeszélés anyaga (2014.08.19): Egyre nagyobb számban jelennek meg a betelepülők a térségben. Külföldi migránsokkal kapcsolatos napi problémák merülnek fel a hivataloknál, intézményeknél. Problémát okoz a külföldi betelepülők szolgáltatási hozzáférése (szlovák, román). Jogharmonizációs problémák merülnek fel, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségei. Rengeteg a munkásszállás, egyre intenzívebb a belső, országon belüli áramlás keletről– nyugatra (alapvetően az ausztriai munkavállalás érdekében). Ezzel párhuzamosan azt is megvizsgáltuk, hogy milyen célcsoport-specifikus problémakörök jelentek meg ismétlődően a települési anyagokban. A módszer lényege az, hogy a HEP kötelező elemének tekinthető célcsoportonkénti elemző fejezetek végén szereplő problématáblázatokat hasonlítottuk össze és a többször visszatérő, ismétlődő, több települést, vagy akár a járás településeinek nagyobbik részét érintő problémákat emeltük ki (60. táblázat). 60. táblázat A helyi esélyegyenlőségi programokból kirajzolódó célcsoport alapú problémarendszer alkotóelemei Romák és/vagy mélyszegénységben élők Megfelelő adatok hiánya Munkanélküliség (tartós) Romló egészségi állapot Szűrőprogramokból való kimaradás Alacsony iskolai végzettség Életviteli problémák Adósságkezelési tanácsadás hiánya Szegregáció veszélye Hajléktalanság Önkormányzati bérlakások hiánya

Gyermekek A hátrányos helyzet beazonosítása nehézkes Megfelelő adatbázis hiánya Hiányzó szolgáltatások sok településen: bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet, gyermekorvos, logopédus, bűnmegelőzés stb. Kevés szabadidős lehetőség Szülők motiválatlansága Nyári szünidős ellátásuk nem megoldott Nincsenek szervezett programok a szünidőben

116

Szegénység kultúrája

Veszélyeztetettség megemelkedett Deviáns viselkedési formák (főleg drogproblémák)

Nők Tartós munkanélküliség magasabb Gyermeküket egyedül nevelő nők kiszolgáltatottsága, szegénységkockázata Nincsenek információk a krízishelyzetekről, családon belüli erőszakról Segítő programok hiánya Megfelelő adatok hiánya Továbbképzési, átképzési lehetőségek hiánya Munkába állás, visszatérés nehézségei Családbarát munkahelyek hiánya Hátrányos megkülönböztetés a munkaerőpiacon Lakhatási nehézségek

Idősek Nincs megfelelő szakosított ellátás Rossz a kapcsolat az egészségügyi és a szociális szolgáltató szervek között Demencia kezelése problémás Egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozott Elmagányosodás Informatikai járatlanság Kevés szervezett program Megélhetési problémák, szegénység Áldozattá válás Kevés a helyben történő szűrővizsgálat Tömegközlekedési nehézségek, falubusz hiánya Fogyatékkal élők

Megfelelő adatok hiánya Akadálymentesítés nem mindenhol megoldott Egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, szűrővizsgálatokat kisebb arányban veszik igénybe Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása Érdekvédelmi szervezet hiánya Rehabilitációs foglalkoztatók hiánya Forrás: Pályázathoz készített szakmai koncepció – a települési HEP-ek alapján

117

Összefoglaló jelleggel az 5. ábrán mutatjuk be a helyzetelemzés során feltért esélyegyenlőségi kihívások és problémák teljes halmazát. A problématérkép felső része az átfogó társadalmi és az öszszes célcsoportot érintő generális elemeket tartalmazza, míg alattuk a célcsoportokra jellemző konkrét jellemzők szerepelnek. 5. ábra Problématérkép

Forrás: saját összeállítás.

118

11. Fejlesztési irányok, igények és javaslatok a programozás számára A Járási Esélyteremtő Program kidolgozásának megalapozását nem csak a helyzetelemzés, az eredmények rendszerezése (SWOT és problématérkép) segítheti elő, hanem a fejlesztési irányok feltérképezése, a lehetséges fejlesztési ötletek gyűjtése. Egyrészt célszerű építeni a települési szintű Helyi Esélyegyenlőségi Programok fejlesztési irányrendszerére, hiszen össze kell kapcsolni a járás településeit, és átfogóbb, több település által is szükségesnek tartott térségi szintű beavatkozásokban kell gondolkodni. Ennek megalapozása érdekében áttekintettük a települések dokumentumait, és a többször visszatérő, ismétlődő, fontos szerepet játszó fejlesztési irányokat leválogattuk az öt célcsoport esetében. Ezek az irányok jelenthetik a járási szintű programozási folyamat lehetséges kiindulópontjait. Az alábbi lista nem konkrét projektötleteket tartalmaz, mivel a HEP-ek intézkedési tervei tartalmazzák az ezzel kapcsolatos elképzeléseket. Elsődleges célja azoknak az irányoknak a kiemelése, amelyek térségi együttműködésekre építve is fejleszthetőek lennének abból fakadóan, hogy nem partikuláris, egyedi, csak egy adott helyi társadalomra jellemző vetületei a kérdéskörnek. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége: adatgyűjtés, igényfelmérés, szükségletfelmérés készítése, szűrőprogramok szervezése, egészségtudatos életmódra nevelés, iskolai előmenetel segítése, szolgáltatások, támogatások bővítése, közfoglalkoztatás, illetve abból kivezető programok körének növelése, munkahelyteremtés, továbbképzések szervezése, adósságkezelési segítségnyújtás hatékonyabb tájékoztató tevékenység, fórumok szervezése szociális bérlakások. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység: szülők tájékoztatása a szolgáltatásokról és lehetőségekről, kompetencia felmérések készítése, egyéni fejlesztés, közös gyermek-szülő programok szervezése, velük foglalkozó szakemberek továbbképzése, intézményi partnerkapcsolatok fejlesztése,

119

hátránykompenzáló programok, egyéni fejlesztés, pályaorientáció, HH-s és HHH-s gyermekek számának pontosabb meghatározása, egészségvédelem, egészségtudatos életvitelre nevelés, deviancia (drog, alkohol, dohány) felmérések készítése, tanmenetbe beépített, akkreditált drogprevenciós programok és a kortássegítés újbóli alkalmazása az oktatási intézményekben, bűnmegelőzési előadások szervezése, szabadidős programok szervezése, jelzőrendszer funkció erősítése, életvezetési tanácsadás az egész család számára. A nők helyzete, esélyegyenlősége: adatgyűjtés, igényfelmérés, szükségletfelmérés, továbbképzési, átképzési programok, távmunka, részmunka lehetősége, felvilágosító előadások szervezése, gyermekfelügyelet megszervezése, pályázati lehetőségek felkutatása, munkakör- és munkabér elemzések, családbarát munkahelyek elismerése, támogatása, szervezett programok anyukáknak, kismamáknak, terhes nőknek, hatékonyabb tájékoztatás a lehetőségekről, változásokról, érintett szakemberekkel stratégia kidolgozása a problémák kezelésével kapcsolatban. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége: adatgyűjtés, igényfelmérés, szükségletfelmérés, tanfolyamok szervezése, falugondnoki szolgálat bővítése, informatikai jártasság javítása, élethosszig tartó tanulás támogatása, aktivitást megőrző programok, közösségi programokba történő bevonásuk, prevenciós szemlélet erősítése, szűrővizsgálatok, szűrőbuszok,

120

egészségnapok, előadások, önkéntes munka, idősek segítése, kortárs segítés, tájékoztatás, szóróanyagok, tömegközlekedési feltételek javítása, klubtermek biztosítása, nappali ellátás népszerűsítése. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége: adatgyűjtés, igényfelmérés, szükségletfelmérés, fizikai akadálymentesítés, információs-kommunikációs akadálymentesítés, folyamatos tájékoztatás a lehetőségekről, változásokról, egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel növelése, érintettek összekapcsolása, kapcsolatfelvétel, kerekasztal, foglalkoztatási lehetőségek nyomon követése, helyi foglalkoztatók támogatása, motiválása a megváltozott munkaképességű személyek alkalmazására, önkormányzati dolgozók felkészítése, ügyintézés megkönnyítése, pályázatfigyelési segítségnyújtás, szolgáltatás, Ezzel párhuzamosan a Felzárkóztatási Kerekasztal három munkabizottságán keresztül megvalósított szakértői interjúk során mód nyílt a jelen pillanatban legfontosabbnak vélt, és reálisnak tűnő fejlesztési ötletek tisztázására is. A célcsoportonként külön megszervezett workshopok alkalmával mód nyílt a résztvevőknek arra, hogy elmondják milyen fejlesztésekre lenen szükség az adott csoport esélyeinek javítása, társadalmi felzárkóztatásának erősítése érdekében. Idősügyi Munkacsoport: –

„Be kell hozni a járásokban működő programokat a szolgáltatásokba, különösen a szakosított ellátásokba”, mert ezek külön világokként működnek, zártabbak, az esélyegyenlőséget belülről építők, ám erre természetesen kívülről is szükség van,

–

Az információk terítéséhez rendszeresen muszáj készíteni, aktualizálni tájékoztatókat, szóróanyagokat sokféle, a járást elérő információhordozó felületen,

–

Javítani kell a kistelepülések telefonellátottságát, azért is, hogy a járási jelzőrendszer

121

betölthesse funkcióját, –

Előadásokat lenne jó szervezni a szociális ellátórendszerről, „járási szociális roadshow” formájában, hogy a lakosság, a települési önkormányzatok, de maga az intraprofesszionális és interprofesszionális ellátórendszer is megismerhesse, és nyomon követhesse a működő ellátásokat, szolgáltatásokat, azok változásait, az innovációkat (pl. Alzheimer Cafe). Ezek azon túl, hogy információs források, tapasztalati tanulásra csábítanak, kimozdítják a lakosságot

a „tanult tehetetlenségből”, befolyásolhatják a helyi

döntéshozást, és

együttműködéseket is generálhatnak. Gyermekek és Fiatalok Munkacsoport: –

Nyári napközi szolgáltatás megszervezése járási szintű hatókörrel.

–

Olyan szakmai fórumra lenne szükség, amely a szenvedélybetegségek ügyében lenne illetékes a térségben.

–

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum reaktiválása, területi hatókör kiterjesztése, tágabb szakmai keretek biztosítása.

–

Anonim felmérések készítése a fiatalok körében: droghasználat, alkoholfogyasztás, szexuális magatartás, családon belüli erőszak, biztonságos internet használat területén.

–

UNICEF - Ébresztőóra program, gyermekek jogait ismerteti meg a gyermekekkel, jó gyakorlat, ingyenes, interaktív, ki lehetne terjeszteni a térségre. Jobban kellene propagálni ezt a programot a térségben.

–

Preventív programok indítása a szülők számára: térjen ki az egészségvédelemre, ebbe csomagoljuk be a drog, alkohol stb. problémákat. Ez sokkal jobban érdekli a szülőket, nagyobb valószínűséggel fognak érdeklődni.

–

Egészségfejlesztésben kellene gondolkodni: átfogóan kell közelíteni pl. kommunikációs, konfliktuskezelés, stressz kezelés, döntéshozás, kapcsolattartás, szenvedélyek, internet veszélyei.

–

Erősebb jelenlét kellene az iskolákban, különböző prevenciós programok szervezése.

–

Olyan tanácsadásra, kurzusra lenne szükség, ahol szemléletmódot, életvezetési módszereket, súlypontokat

kellene

bemutatni

(pl.

pénzbeosztás,

rossz

döntések

elkerülése).

Szemléletformáló, döntéshozó tréningek szervezése a szülőknek (életvezetési tanácsadás, pénzbeosztás, prioritások, súlypontok megtalálása stb.). –

Mindennapi pénzügyek, munkakeresés, takarékos háztartás, együtt tanulás (korábbi projekt ebben a témában Nyitok.hu), ilyen tréningekre szükség lenne a térségben a szülőknek, felnőtteknek, családoknak.

–

Láthatatlan érintettek elérése – Hogyan lehet elérni azokat a személyeket, akik jelenleg

122

nincsenek kapcsolatban az érintett szervezetekkel, akik nem láthatóak, akik nem mennek be az iskolába és a szociális intézményekbe? Hogyan lehetne őket felvilágosítani a lehetőségekről? –

Célcsoportokhoz

kapcsolódó

adatrendszerek,

statisztikák

fejlesztése,

adathiányok

csökkentése, jobban megalapozott HEP-ek elősegítése. –

A helyzetelemzéseknek főként járási szinten lenne értelme, a kisebb településeknél ilyen átfogó elemzések nem szükségszerűek.

–

Települések kaphatnának egy „menüt” a járási programtervből, amiből lehet válogatni, amihez lehet csatlakozni.

–

Önkéntesség és generációk közötti párbeszéd erősítése - fiatalok önkéntessége, idősek és fiatalok összekapcsolása, idősebbek tanítsák a fiatalokat, gyermekeket bizonyos dolgokra (pl. önkéntes korrepetálás, tanoda).

–

Időseknek tartandó internetes képzés szervezése, ahol a fiatalok lennének a tanárok közösségi gyakorlat keretei között.

–

Helyi médiát, főleg a városi TV-t jobban kellene használni propaganda célokra, erősebb marketingre lenne szükség.

Fogyatékkal élők: Az érintett célcsoporthoz tartozó interjúalany megfogalmazásában nem a sajnálkozásra van szükségük, hanem lehetőségekre, amely lehetővé tenné az egészségesek közé való beilleszkedésüket. Lehetőségekre az értékeik, képességeik megmutatására az oktatás, a munkavállalás, a sport stb. területén. Így elsődlegesen merült fel: A munkavállalási lehetőségek bővítésének kérdése: több fogyatékossággal élők számára teremtett munkahelyre lenne szükség, külön nevesítésre került a Szociális Foglalkoztató bővítésének igénye. A munkahelyteremtésben fontos kérdésként merült fel a munkáltatók felkészítésének szükséglete: információk nyújtása a megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élők foglalkoztatásának lehetőségeiről, munkakörülmények kialakításában segítség nyújtása. Az elfogadás érdekében az interjúalanyok fontosnak tartják a közös cselekvési lehetőségek megtalálását, erre jó alkalmat teremthet pl. a sport. Fejlesztendőnek tartják a fogyatékossággal élők sportját elsődlegesen a sportolási lehetőségek kinyitásával. Egyelőre csak a Vízi Sportegyesület keretein belül van lehetőségük a sérült gyerekeknek, fiataloknak sportolásra. Mivel az Esélyegyenlőség Fórum megkeresésére a sportegyesületek nem reagáltak, felmerült, hogy a Mosonmagyaróvári Önkormányzat jelentős összegekkel támogatja a sportszervezeteket, a javaslat az volt, hogy csak az a sportklub kaphasson

123

támogatást, amelyik vállalja sérült fiatalok sportolásának biztosítását is. Jelentős problémaként fogalmazódott meg az információhiány, erre válaszul felmerült, hogy a helyi sajátosságokat bemutató kiadvány készülhetne a fogyatékossággal élők, illetve szüleik, hozzátartozóik részére arról, hogy életük melyik fázisában milyen ellátásokra, juttatásokra és szolgáltatásokra jogosultak, illetve, hogy milyen intézményekhez, szervezetekhez fordulhatnak segítségért. Ilyen tájékoztató a szakemberek számára is fontos lenne, hogy tudják milyen problémával hová irányítsák ellátottjaikat (pl. a sérült gyerekekkel foglalkozó nevelők, gyógypedagógusok tudják, hogy a mely szociális intézmények tudnak segíteni és miben). Fogyatékossággal élőkkel kapcsolatba kerülő ügyintézők, hivatalnokok, egészségügyben, kereskedelemben

dolgozók

érzékenyítése,

a

fogyatékossággal

élők

készségeinek,

képességeinek, valós szükségleteinek és jogainak megismertetése, hogy ne a sajnálat motiválja őket.

124

12. Programterv Jelen projekt forrásait biztosító ÁROP pályázat „olyan modell jellegű együttműködési programokat támogat, amelyek célja az egy járáshoz tartozó települések, helyi szereplők közötti területi együttműködések kialakítása és megerősítése, a társadalmi felzárkózást elősegítő és a helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtásához kapcsolódó – a járásszékely települések által ellátott – koordinációs tevékenység megvalósításával.” A projektben tervezett programterv fenti célok elérését szolgálja oly módon, hogy a megfogalmazódott elképzelések reálisan megvalósíthatóak legyenek. Ennek feltétele az érintettek (döntéshozók, önkormányzatok, munkaadók, az esélyegyenlőségi célcsoportok tagjai, szervezetei, stb.) elköteleződése egyfelől, a tervek megvalósítását szolgáló humán, infrastrukturális és pénzügyi erőforrások biztosítottsága másfelől. Ezért szükséges olyan fejlesztések tervezése, amelyek jelen projekt forrásaiból megvalósíthatóak, és/vagy bevonható fejlesztési forrásokból létrehozhatóak, és/vagy hosszabb távon meglévő jogszabályi kötelezettségek vagy saját vállalások teljesülésével fenntarthatóak. A projektben megvalósításra kerülő kerekasztal találkozók, fókuszcsoportok, tervezési folyamat ezért a helyi szereplők (önkormányzatok, szakemberek, célcsoportok képviselői, piaci cégek munkatársai, stb.) bevonásával zajlik, zajlott. A programtervbe kerülő elképzelések egyik szűrési szempontja éppen az lehet, a realitások biztosítása érdekében, hogy a helyi szándékok és elköteleződések megteremtik-e a helyi humán és infrastrukturális, szervezeti alapokat akár a külső pénzügyi források bevonására, akár saját erőforrások felhasználásával történő megvalósításhoz. Annak érdekében, hogy a programterv ne csak papíron maradjon, maga a célrendszer és a tervezett fejlesztések is ilyen integráló és dinamizáló módon, fenti megközelítéseket értékrend alapul vételével készült.

125

A programterv elköteleződései és célrendszere Értékek: egyenlő bánásmód elve (diszkrimináció tilalma) mint alapérték szolidaritás esélyegyenlőség egyenlő feltételek biztosítása együttműködés felelősségvállalás igazságosság A diszkriminációmentesség alapelvárás, nem külön vállalás, amely tiltja a megkülönböztetést nemek, életkor, bőrszín, vallás, stb. alapján. Ez azonban csupán egy olyan alap, amelyre ráépülhetnek azok a beavatkozások, amelyek valódi lehetőségeket biztosítanak valamilyen szempontból sérülékeny társadalmi csoportok tagjainak. Az esélyteremtés valójában ezen lehetőségek megteremtése érdekében tett erőfeszítéseket jelentik, amelyek nem feltétlenül az érintett célcsoportok számára nyújtott szolgáltatások formáját ölthetik. Legalább ennyire fontosak azok a beavatkozások, amelyek azt szolgálják, hogy a társadalom adott nehézség által nem érintett tagjai megismerjék, megértsék és támogatóan el tudják fogadni ezeket a helyzeteket, és érdemben elkötelezetté váljanak megváltoztatásuk iránt. Ez biztosítja a helyi társadalom fejődését a diszkriminációmentesség (amely így már kiterjed más egyéb szempontokra is) és elfogadó attitűd kialakulása terén. 12.1. A programterv célrendszere Átfogó célok Egyenlő esélyek biztosításának feltételeit lehetővé tevő szemléletváltozás elősegítése a helyi társadalomban, amelyre alapozottan valós esélyteremtő fejlesztések indulnak a sérülékeny csoportok helyzetének javítása érdekében. Konkrét célok 1. Esélyegyenlőséget segítő feltételek, találkozási felületek, egyeztetési mechanizmusok rendszerének kialakítása a helyi társadalomban, közösségekben, családok életében 2. Esélyteremtés a közszférában és szolgáltatások terén 3. Esélyteremtés a munka világában A járási programterv céljának elérése a részcélok együttesének teljesülésével tud megvalósulni. Ahhoz, hogy a célok elérhetővé váljanak, konkrét intézkedéseket kell végrehajtani. Ezek az intézkedések, jellegük, irányultságuk, stb. alapján csoportokba rendezhetőek, ezek a prioritások. A csoportokba rendezett intézkedések, a prioritások együttese adja ki a mosonmagyaróvári járási esélyegyenlőségi programterv egészét.

126

12.2. Prioritások leírása Az esélyteremtés alapjait a diszkriminációmentesség, mint alapfeltétel teremti meg, ami azonban nem feltétlenül biztosít az érintettek számára elegendő lehetőséget arra, hogy ugyanolyan eredményesen élhessenek a kínálkozó lehetőségekkel. Ezek valódi megteremtése jelenti az esélyegyenlőséget. Ahhoz, hogy a társadalom széles rétegei érezzék magukat biztonságban, éljék meg, hogy van értelme saját erőfeszítéseiknek, mert valóban előbbre juthatnak, teljesebb életet élhetnek, megfelelő szolgáltatásokat kaphatnak, illetve minél kevesebben tapasztalhassák azt, hogy bármikor maguk is nehezebb helyzetbe kerülhetnek, van szükség esélyteremtő közegre. Az esélyegyenlőség elérésére irányuló erőfeszítések tehát részben a most meghatározható esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetének javítását szolgálják. Megfelelő módon megvalósítva, a rajtuk túlmutató köröket, tehát jelenleg semmiféle esélyhátrányban nem lévő csoportokat érintő új tapasztalatok, a szemléletváltozás azt is elősegíti, hogy a most magukat érintettnek nem tartó emberek is egy megtartóbb, élhetőbb közeget tapasztaljanak, ezáltal az egész helyi társadalmat érintik és szolgálják. Másképpen fogalmazva: fontos, hogy a társadalom minél szélesebb rétegei tapasztalják meg az elfogadást, a biztonságot. Ez egyrészt saját problémáik esetén is megnyugtatóak, másrészt erősítik az elfogadást, az együttérzést és a segítő szándékot mások iránt Ha a helyi társadalom életéből hiányoznak a közös jelenét terei, az integrált társadalom kialakulása szinte lehetetlen. Ezért fontos megteremteni ennek alapjait, amely az első prioritás célja. A második intézkedéscsomagba kerültek a kifejezetten esélyegyenlőségi célcsoportokra irányuló fejlesztések, szolgáltatások. A harmadik prioritásban sorakoznak a munka világát érintő és a piaci partnerekkel, foglalkoztatókkal együtt megvalósuló intézkedések. 1. prioritás: Esélyteremtő helyi társadalmi közeg megteremtése A mosonmagyaróvári járás népessége, hazánk más területeihez és a megye többi járásához hasonlóan gyorsan idősödő társadalom. Kevés gyermek születik, a népesség természetes fogyását, a halálozások magas arányát azonban némiképp ellensúlyozza a települések nagy hányadában a beköltöző családok folyamatosan növekvő száma. Ez azt eredményezi, hogy a növekvő számú, egyre idősebb, jellemzően egyedül élő ember ellátása mellett egyidejűleg jelenik meg a kisgyermekes, gyermekes családok ellátások, szolgáltatások és család, valamint gyermekbarát környezet iránti igénye. Másként fogalmazva: amennyiben a járás településeik meg kívánják tartani azt az értéküket, hogy vonzóak a fiatalok számára, és felelősséget vállalnak saját időseikért, akkor egyszerre és egymással összehangolva szükséges figyelmet fordítaniuk mindkét csoport igényeire. A magas arányban idősek lakta települések, amennyiben csak időseik ellátását biztosítják, folyamatosan elveszíthetik fiataljaikat. Fentiekkel párhuzamosan szükséges átgondolni, hogy a járásba költöző, az országhatár közelsége miatt idetelepülő családok lakhatása, szolgáltatások iránti igénye is magas, és itt is egymásnak feszülhetnek a régebb óta itt élők és betelepülők szükségletei. Az, ahogyan egy helyi társadalom reagál mindazokra, akik valamilyen szempontból mások, mint a többség (múltjuk, helyi kötődésük, gyökereik, akár nyelvük, vagy egészségi állapotuk, stb. miatt), alapvetően határozza meg az adott közeg rugalmasságát, tulajdonképpen alkalmazkodóképességét a változó világhoz. Összességében tehát élhetősége, szerethetősége a tét. A mosonmagyaróvári járás múltja, polgári léte és értékrendje nagyon fontos, ami arra predesztinálja a településeket, hogy polgáraik iránt felelősséget vállaljanak. Azok, akiknek egészségi állapota, adottságai, élethelyzetük miatt nehezebben boldogulnak, ha megfelelő, valódi és nekik szóló támogatást kapnak, alkotó, teremtő és emberhez méltó életet élhetnek, ezzel is jelezve e vidék erejét, értékét. Ehhez az érintettek helyzetéről szóló megfelelő információk, sorstárs közösségeikkel való találkozási, egyeztetési lehetőségek, akár formális

127

keretek kialakítása szükséges. Elengedhetetlenek azok a közös programok, ünnepek, amelyek elérik valóban a társadalom széles köreit. Intézkedések: 1.1 Helyi esélyegyenlőségi információ- és tudásáramlás rendszerének kialakítása 1.1.1 A mosonmagyaróvári járás esélyegyenlőségi célcsoportjairól célzott adatszolgáltatások és információgyűjtés megszervezése, megvalósítása, feldolgozása és értékelése 1.1.2 Képzések és a befogadó, együttműködő, integratív szemléletet formáló programok érintett célcsoportok és velük foglalkozó szervezetek, intézmények tagjai számára 1.2

Helyi társadalmi egyeztetési felületek az esélyteremtő közösségek támogatására 1.2.1 Járási esélyegyenlőségi kerekasztal kialakítása és fenntartása 1.2.2 Járási szociálpolitikai kerekasztal működtetése 1.2.3 Gyermek és családvédelmi jelzőrendszer megerősítése 1.2.4 Foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése

1.3 Helyi közösségi, szemléletformáló programok, kiemelt figyelemmel az esélyegyenlőségi célcsoportokkal való találkozási felületek biztosításával 1.3.1 Családi és gyerekbarát programok, rendezvények, ünnepek, szabadidős és sportprogramok 1.3.2 Informálódást, életen átnyúló tanulást, szemléletformálást segítő tanulási alkalmak biztosítása 1.3.3 Fogyatékossággal élők megismerését és elfogadását segítő események, programok 1.3.4 Nemzetiségi, betelepülőket aktivizáló és elkötelező közösségi programok 2. prioritás: Esélyteremtő fejlesztések a közszférában és szolgáltatásokban A valamilyen szempontból hátrányból induló emberek csoportjai számára célzott szolgáltatásokat alapvetően nyújtanak azok a humán közszolgáltató intézmények is, amelyek célja az egészségügyi, oktatási, nevelési vagy szociális, segítő, gyermekvédelmi rendszer biztosítása. Ezek a humán közszolgáltatások azonban nem kizárólag az esélyegyenlőségi célcsoport tagjait érintik, szélesebb kört is elérnek. Ahhoz, hogy fókuszáltan tudjanak egy-egy csoport számára érdemi segítséget nyújtani, szükséges szolgáltatásaik megerősítése, illetve kifejezetten ezekre a sérülékeny rétegekre irányuló fejlesztések megvalósítása. E szolgáltatások ugyanakkor korántsem csak a közszférát érintik: a helyi civil szervezetek, egyházak de a nem formalizált helyi közösségek, szomszédságok is meghatározó szereplői ennek a területnek. Intézkedések: 2.1 Egészségfejlesztés, egészséges életmód, egészségügyi fejlesztések 2.1.1 Szűrőprogramok, felmérések a lakosság egészségi állapota, szenvedélybetegségek, stb. terén 2.1.2 Szolgáltatásfejlesztés az esélyegyenlőségi célcsoportok egészségi állapotának javítása érdekében 2.2 Gyerekekre és fiatalokra irányuló fejlesztések

128

2.2.1 Kisgyermekek napközbeni és szünidős ellátásainak biztosítása 2.2.2 Gyermekek és fiatalok fejlesztését szolgáló tevékenységek (Biztos Kezdet gyerekházak, tanodák, ifjúsági klubok, stb.) 2.3 Családok helyzetét megkönnyítő szolgáltatások fejlesztése 2.4 Nőkre irányuló programok 2.5 Fogyatékossággal élőket segítő szolgáltatások fejlesztése 2.6 Időseket érintő szolgáltatások fejlesztése 3. prioritás: Esélyteremtés a munka világában A megélhetés biztosításának az alapvető eszköze a munkavállalás, amely kapcsán a Mosonmagyaróvári járásban lényegesen kedvezőbb a helyzet, mint az ország más területein. Ugyanakkor ezen a vidéken is speciális problémákkal találkozunk, amelyek válaszokat igényelnek: egyre több munkáltató küzd munkaerőhiánnyal, tehát a helyi munkanélküliek felkészültsége, tudása, szakértelme nem felel meg a munkáltatóknak; a helyiek nagy része külföldön dolgozik, illetve már Pozsony agglomerációja elért a járás településeiig, stb. A munkáltatók elvárásai és egyes élethelyzetekben (kisgyermek születése, gyermeknevelés, pályakezdő lét illetve idős kor, stb.) illetve állapotban lévő (egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő) emberek szükségletei között feszültség lehet. Annak érdekében, hogy közelíthetőek legyenek ezek az igények, szükség van közös gondolkodásra. A gazdaság nem egyszerűen jövedelem és vagyon forrása, hanem a helyi társadalom egyik meghatározó eleme. A munka nem egyszerűen jövedelemforrás, hanem önbecsülésünk egyik alapja. Ezért szükséges a sérülékeny társadalmi csoportok tagjai és a piaci szereplők képviselői közötti hidak, közös érdekeltségeken alapuló lehetőségek biztosítása, amely mindkét oldal számára lehetőséget teremt a hatékonyabb és eredményesebb ténykedésre. Intézkedések: 3.1 Foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű (alacsony iskolázottságú, fogyatékossággal, valamint mélyszegénységben élő, köztük roma) emberek felkészítése, támogatása a munkavállalásra 3.2 Sérülékeny társadalmi csoportok tagjainak foglalkoztatását segítő fejlesztések a munkaadók oldalán 3.2.1 Munkáltatói és munkavállalói szemléletformáló tréningek, rendezvények, programok 3.2.2 Esélyegyenlőségi, CSR és egyéb, a helyi társadalomért és a munkavállalókért érzett munkáltatói felelősségvállalást érintő tervek készítése és alkalmazása 3.2.3 Családbarát és esélyegyenlőségi fejlesztések a munkahelyeken 3.3 Foglalkoztathatóságot javító, kapcsolódó szolgáltatások és foglalkoztatási lehetőségek megteremtése esélyegyenlőségi szempontból érintett emberek foglalkoztatása érdekében 3.3.1 Információnyújtás, pályaorientációs, toborzási, stb. szolgáltatások 3.3.2 Foglakoztatási programok alacsony iskolázottságú, piacképes szakképzettséggel nem rendelkező, megváltozott munkaképességű emberek bevonásával 3.3.3 Közmunkából kivezető programok

129

1. prioritás: Esélyteremtő helyi társadalmi közeg megteremtése 1.1 Helyi esélyegyenlőségi információ- és tudásáramlás rendszerének kialakítása 1.1.1 A mosonmagyaróvári járás esélyegyenlőségi célcsoportjairól célzott adatszolgáltatások és információgyűjtés megszervezése, megvalósítása, feldolgozása és értékelése 1.1.2 Képzések és szemléletformáló programok érintett célcsoportok és velük foglalkozó szervezetek, intézmények tagjai számára 1.2 Helyi társadalmi egyeztetés felületek az esélyteremtő közösségek támogatására 1.2.1 Járási esélyegyenlőségi kerekasztal kialakítása és fenntartása 1.2.2 Gyermek és családvédelmi jelzőrendszer megerősítése 1.2.3 Szociálpolitikai kerekasztal működtetése 1.2.4 Foglalkoztatási paktum 1.3 Helyi közösségi, szemléletformáló programok, kiemelt figyelemmel az esélyegyenlőségi célcsoportokkal való találkozási felületek biztosításával 1.3.1 Családi és gyerekbarát programok, rendezvények, ünnepek, szabadidős és sportprogramok 1.3.2 Informálódást, életen átnyúló tanulást, szemléletformálást segítő tanulási alkalmak biztosítása 1.3.3 Fogyatékossággal élők megismerését és elfogadását segítő események, programok 1.3.4 Nemzetiségi, betelepülőket aktivizáló és elkötelező közösségi programok

2. prioritás: Esélyteremtő fejlesztések közszférában, szolgáltatásokban

3. prioritás: Esélyteremtés a munka világában

2.1 Egészségfejlesztés, egészséges életmód, 3.1 Foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű egészségügyi fejlesztések (alacsony iskolázottságú, fogyatékossággal, valamint 2.1.1 Szűrőprogramok, felmérések mélyszegénységben élő, köztük roma) emberek a lakosság egészségi állapota, felkészítése, támogatása a munkavállalásra szenvedélybetegségek, stb. terén 2.1.2 Szolgáltatásfejlesztés az 3.2 Sérülékeny társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségi célcsoportok foglalkoztatását segítő fejlesztések a munkaadók oldalán egészségi állapotának javítása 3.2.1 Munkáltatói és munkavállalói érdekében szemléletformáló tréningek, rendezvények, 2.2 Gyerekekre és fiatalokra irányuló programok fejlesztések 3.2.2 Esélyegyenlőségi, CSR és egyéb, a helyi 2.2.1 Kisgyermekek napközbeni és társadalomért és a munkavállalókért érzett szünidős ellátásainak biztosítása munkáltatói felelősségvállalást érintő tervek 2.2.2 Gyermekek és fiatalok készítése és alkalmazása fejlesztését szolgáló 3.2.3 Családbarát és esélyegyenlőségi tevékenységek (Biztos Kezdet fejlesztések a munkahelyeken gyerekházak, tanodák, ifjúsági 3.3 Foglalkoztathatóságot javító, kapcsolódó klubok, stb.) szolgáltatások és foglalkoztatási lehetőségek 2.3 Családok helyzetét megkönnyítő megteremtése esélyegyenlőségi szempontból érintett szolgáltatások fejlesztése emberek foglalkoztatása érdekében 2.4 Nőkre irányuló programok 3.3.1 Információnyújtás, pályaorientációs, 2.5 Fogyatékossággal élőket segítő toborzási, stb. szolgáltatások szolgáltatások fejlesztése 3.3.2 Foglakoztatási programok alacsony 2.6 Időseket érintő szolgáltatások iskolázottságú, piacképes szakképzettséggel nem fejlesztése rendelkező, megváltozott munkaképességű emberek bevonásával 3.3.3 Közmunkából kivezető programok

130

12.3. Akcióterv Intézkedések összegző bemutatása

131

Prioritás Sorszám/megnevezés 1. 1.1.1 A mosonmagyaróvári járás 1.1 esélyegyenlőségi célcsoportjairól célzott adatszolgáltatások megszervezése, lebonyolítása, feldolgozása és értékelése 1. 1.1.2 Képzések és 1.1 szemléletformáló programok érintett célcsoportok és velük foglalkozó szervezetek, intézmények tagjai számára 1. 1.2

Érintett célcsoportok Járási humán szolgáltatók, önkormányzatok, civil szervezetek egyházak, intézményeik

1.2.2 Gyermek és családvédelmi jelzőrendszer megerősítése

1.2.1 Járási esélyegyenlőségi kerekasztal kialakítása és fenntartása, működtetése

1. 1.2

Esélyegyenlőségi célcsoportok (nők, fogyatékossággal élők, munkaerőpiacról kiszorultak, stb.) és szervezeteik Járási hivatalok, közintézmények munkatársai Helyi döntéshozók, vezetők Esélyegyenlőségi célcsoportok saját szervezetei, Humán közszolgáltatók és szolgáltató civil szervezetek a járásban, Egyházak és szervezeteik, szolgáltatóik Társadalmilag felelős vállalkozások a környéken A járás lakossága

1. 1.2

1. 1.2

1.2.3 Szociálpolitikai kerekasztal Önkormányzatok, civil szervezetek, létrehozása és működtetése egyházak, szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások nyújtói, humán szolgáltatók 1.2.4 Foglalkoztatási paktum A járás önkormányzatai, foglalkoztató szervezetei valamennyi szektorban, illetve jelenlegi és potenciális munkavállalók

132

Járási Esélyegyenlőségi Kerekasztal

Intézkedés gazda Járási Esélyegyenlőségi Kerekasztal

Partnerek Járási Hivatal, Kistérségi Társulás, önkormányzatok

Kistérségi Társulás

A járás önkormányzatai, foglalkoztató szervezetei valamennyi szektorban

A járás önkormányzatai és szociális, gyermekvédelmi intézményeik fenntartói

Humán (köz)szolgáltatók, hivatalok, civilek, egyházak, lakosság

Járási Hivatal, Kistérségi Társulás, Esélyegyenlőségi célcsoportok szervezetei, Esélyegyenlőségi Kerekasztal munkacsoportjai önkormányzatok, Esélyegyenlőségi Kerekasztal munkacsoportjai, esélyegyenlőségi célcsoportok szervezetei

Járási és települési családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok Mosonmagyaróvári Kistérségi Társulás

Mosonmagyaróvári Kistérségi Társulás

1. 1.3

1. 1.3

1. 1.3

1. 1.3

1.3.1 Családi és gyerekbarát programok, rendezvények, ünnepek, szabadidős és sportprogramok 1.3.2 Informálódást, egész életen át tartó tanulást, szemléletformálást segítő tanulási alkalmak biztosítása 1.3.3 Fogyatékossággal élők megismerését és elfogadását segítő események, programok

Gyerekes családok, idősek, gyermektelen fiatalok, stb A járás lakossága

Ép és sérült emberek és családjaik

Esélyegyenlőségi célcsoportok: nők fogyatékossággal élők, egészségkárosodottak, mélyszegénységben élők, gyerekek

2. 2.1

2.1.2 Szolgáltatásfejlesztés az esélyegyenlőségi célcsoportok egészségi állapotának javítása érdekében

0-3 éves korig, illetve 3-14 éves korig a kisgyermekek, gyerekek

(minden alintézkedésnél elvárás a vegyes célcsoport, nem csupán az érintettekre irányuló programok!) A járásba betelepült lakosság, nemzetiségi lakosok, érdeklődő lakossági körök Lakosság széles köre, egyes szűrőprogramok esetén a megfelelően célzott, magas kockázatú célcsoport

2. 2.1

2.2.1 Kisgyermekek napközbeni és szünidős ellátásainak biztosítása

Alintézkedés: Elfogadás napja 1.3.4 Nemzetiségi, betelepülőket aktivizáló és elkötelező közösségi programok 2.1.1 Szűrőprogramok, felmérések a lakosság egészségi állapota, szenvedélybetegségek, stb. terén

2. 2.2

133

Mosonmagyaróvári Nagycsaládosok Életfa Egyesülete

Cégek, önkormányzatok, civil és egyházi szervezetek, stb.

Civil szervezetek, egyházak, önkormányzatok, piaci cégek, stb.

Önkormányzatok, piaci cégek, civil és egyházi szervezetek

Hasonló ügyek iránt elkötelezett civil és egyházi szervezetek, háziorvosok, iskolák, stb.

Civil és egyházi szervezetek, önkormányzatok, multinacionális cégek, stb. Önkormányzatok, hasonló ügyek iránt elkötelezett civil és egyházi szervezetek, háziorvosok, piaci cégek, stb.

Civil és egyházi szervezetek, önkormányzatok, önkormányzati intézmények, piaci cégek, stb.

Fleisch Károly Művelődési Központ, művelődési és közösségi házak, IKSZT-k, civil és egyházi szervezetek Reménység Alapítvány

(többi esetben is civil szervezet!) Nemzetiségi önkormányzatok, civil szervezetek Karolina kórház, vagy Vöröskereszt, vagy más egészséges életmóddal foglalkozó civil szervezet Karolina kórház, háziorvosok, vagy Vöröskereszt, vagy más egészséges életmóddal foglalkozó civil szervezet Bölcsődék, családi napközik, óvodák, iskolák, civil

2. 2.2

2. 2.3 2. 2.4 2. 2.5

2. 2.6

3. 3.1

3. 3.2

A munkaerőpiacról tartósan kiszorult emberek, 180 napnál régebben álláskeresők

A járásban foglalkoztatást biztosító piaci cégek, önkormányzatok és önkormányzati intézmények, valamint

Foglalkoztatási paktum menedzsment szervezete

szervezetek 2.2.2 Gyermekek és fiatalok 5 éves kortól gyerekek és fiatalok, Gyermekjóléti fejlesztését szolgáló kiemelt figyelemmel a sérülékeny szolgálat, civil tevékenységek (Biztos Kezdet társadalmi csoportokhoz tartozó családok szervezetek (pl. gyerekházak, tanodák, ifjúsági gyerekei: alacsonyan iskolázott, Mosonmagyaróvári klubok, stb.) munkanélküli szülők gyerekei, stb. Vízisport Egyesület) 2.3 Családok helyzetét Gyermekes családok, illetve gyermeket Mosonmagyaróvári megkönnyítő szolgáltatások vállalni készülő családok Nagycsaládosok fejlesztése Életfa Egyesülete 2.4 Nőkre irányuló programok A járás női lakossága Moson Megyei Nők Egyesülete és/vagy más női szervezet 2.5 Fogyatékossággal élőket A járásban fogyatékossággal élő emberek Reménység Autista és segítő szolgáltatások fejlesztése és családjaik Autisztikus Sérültekért Alapítvány, fogyatékossággal élők szervezetei, stb. 2.6 Időseket érintő szolgáltatások A járás idős népessége és családtagjaik Gondoskodás fejlesztése Alapítvány és más civil szervezetek, szolgáltató intézmények Mosonmagyaróvári Szociális Foglalkoztató Kft 3.1 Foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű (alacsony iskolázottságú, fogyatékossággal, valamint mélyszegénységben élő, köztük roma) emberek felkészítése, támogatása a munkavállalásra 3.2.1 Munkáltatói és munkavállalói szemléletformáló tréningek, rendezvények,

134

Önkormányzatok, óvodák, iskolák, KLIK, stb.

Civil és egyházi szervezetek, önkormányzatok, humán szolgáltatók, piaci cégek, stb. Civil szervezetek, önkormányzatok, humán szolgáltatók, piaci cégek, stb. Önkormányzatok és önkormányzati intézmények, humán szolgáltatók, piaci cégek, stb.

Önkormányzatok és önkormányzati intézmények, humán szolgáltatók, Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény, háziorvosok, stb. Önkormányzatok, kistérségi társulás, családsegítő szolgálatok, a célcsoporttal foglalkozó és érdekeiket képviselő civil szervezetek, felnőttképző szervezetek, foglalkoztatási paktum, stb. Esélyegyenlőségi és foglalkoztatási ügyekkel foglalkozó képző szervezetek

3. 3.2

3. 3.2

3. 3.3 3. 3.3

3. 3.3

programok 3.2.2 Esélyegyenlőségi, CSR és egyéb, a helyi társadalomért és a munkavállalókért érzett munkáltatói felelősségvállalást érintő tervek készítése és alkalmazása 3.2.3 Családbarát és esélyegyenlőségi fejlesztések a munkahelyeken 3.3.1 Információnyújtás, pályaorientációs, toborzási, stb. szolgáltatások 3.3.2 Foglakoztatási programok alacsony iskolázottságú, piacképes szakképzettséggel nem rendelkező, megváltozott munkaképességű emberek bevonásával 3.3.3 Közmunkából kivezető programok

civil szervezetek Foglalkoztatási Paktum A járásban foglalkoztatást biztosító piaci cégek, önkormányzatok és önkormányzati intézmények, valamint civil szervezetek Foglalkoztatási Paktum A járásban foglalkoztatást biztosító piaci cégek, önkormányzatok és önkormányzati intézmények, valamint civil szervezetek Foglalkoztatási Paktum Álláskeresők, különösen a munkaerőpiacról tartósan kiszorult emberek A munkaerőpiacról tartósan kiszorult emberek Sérülékeny csoportok tagjainak foglalkoztatását vállaló munkáltatók Közmunkában dolgozó emberek Közmunkásokat foglalkoztató szervezetek

135

Mosonmagyaróvári Kistérségi Társulás

Foglalkoztatási paktum menedzsment szervezete

CSR, esélyegyenlőségi, foglalkoztatási és fenntarthatósági ügyekkel foglalkozó tanácsadó, fejlesztő szervezetek

Mosonmagyaróvári Kistérségi Társulás

Mosonmagyaróvári Kistérségi Társulás

Önkormányzatok, potenciális foglalkoztatók, fejlesztő szolgáltatók, társadalmi vállalkozások

CSR, esélyegyenlőségi, foglalkoztatási és fenntarthatósági ügyekkel foglalkozó tanácsadó, fejlesztő szervezetek Állást kínáló piaci cégek, egyéb foglalkoztatók, önkormányzatok, stb. Állást kínáló piaci cégek, egyéb foglalkoztatók, önkormányzatok, foglalkoztatási paktum, képző és segítő szervezetek, stb.

Mosonmagyaróvári Kistérségi Társulás, önkormányzatok

Az intézkedések részletes bemutatása Megnevezés

1.1.1 A mosonmagyaróvári járás esélyegyenlőségi célcsoportjairól célzott adatszolgáltatások megszervezése, lebonyolítása, feldolgozása és értékelése Prioritás 1. Esélyteremtő helyi társadalmi közeg megteremtése Végrehajtásért felelős Járási Esélyegyenlőségi Kerekasztal gazda Partnerek Járási Hivatal Kistérségi Társulás települési önkormányzatok Indoklás Jelenleg nem állnak rendelkezésre sem országos, sem megyei, sem járási de települési szinten sem azok a releváns, esélyegyenlőségi szempontból fontos információk, adatok, amelyek segíthetnének a probléma iránt elkötelezett szereplőknek érdemi beavatkozásokat tervezni és megvalósítani. A különféle programok, támogatások hatása és eredményessége sem mérhető, kiindulási adatok ismeretének hiányában, ami a közpénzekkel való felelős bánásmód, és az esélyegyenlőségi támogatások iránt kevésbé elkötelezett döntéshozók, csoportok, emberek meggyőzhetősége szempontjából is nehezíti a helyzetet. A helyi társadalmi, települési és még a járási szint is alkalmas arra, hogy megfelelő döntések meghozatala után megkezdődhessen az adatok gyűjtése, regisztrálása, és döntések előtt ezek megfelelő elemzése, értékelése. A járási esélyegyenlőségi programterv készítésének egyik legfőbb nehézségét az adat- és információhiány okozta. További érdemi fejlesztések és változások megalapozásához ez a lépés elengedhetetlenül szükséges. Célok Általános érvénnyel esélyegyenlőségi célcsoportoknak tekintett csoportokról valós és naprakész információk gyűjtése elinduljon a mosonmagyaróvári járásban Esélyegyenlőségi célcsoportok beazonosíthatósága, a problémák nagyságrendjének felismerőse a későbbiekben lehetővé váljon a döntéshozók számára, a valós helyzetet jól tükröző adatbázisok és szoft információk birtokában A humán fejlesztések iránti szükséglet, illetve az egyes döntések, fejlesztések, beavatkozások hatása mérhetővé váljon Célcsoportok Járási humán szolgáltatók, önkormányzatok, civil szervezetek Tevékenységek leíráDöntés az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintően járási sa szintű adatok és információk gyűjtési rendszerének kialakításáról Szakértői javaslat készítése a megfelelő modellről, amivel kapcsolatos elvárások: fenntartása ne legyen külön forrásigényes, megvalósítása a lehető legjobban digitalizált legyen, és hozzáférhető legyen a helyi lakosság számára is Az adatgyűjtési rendszer felállítása és adatszolgáltatások 136

Tervezett ütemezés Várt eredmények

Indikátorok

Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő) Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)

megkezdése A szociális és gyermekvédelmi jelzőrendszer és éves összegzések adatainak, információinak becsatornázása Elemzések, induló helyzet leírásának elkészítése, és legalább kétévente Esélyegyenlőségi Kerekasztal általi értékelése 2015-2020 Releváns, legfeljebb egy éves adatok bázisa a járásra vonatkozóan elérhető és hozzáférhető a döntéshozók és érintettek számára Élő és helyi társadalmi aktivitásra alapozott információáramlás zajlik a témában 1 adatbázis Nyilvános felületeken elérhető információk (járási honlap, stb.) 5 millió forint indulásként, saját erő, vagy TOP 2.1 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés Környezeti értelemben az esélyegyenlőségi információk és adatbázisok kialakítása önmagában nem vet fel jelentős fenntarthatósági kérdéseket. Megfontolandó, hogy minél inkább elektronizált legyen az adat és információgyűjtés, ami nem csupán papír és más energiahasználatot képes mérsékelni, de megfelelő adatbázis rendszer kialakításával nagyon komoly emberi élő munka igényt takarítható meg, hiszen nem igényel újra és újra adatbevitelt, feldolgozást, rögzítést. Ez gazdasági értelemben is segíti a fenntarthatóságot. Utóbbihoz kapcsolódóan a befektetett közpénzek és magántőkék, piaci források hatékony és eredményes felhasználást segítik a megfelelő információk, így ez a fejlesztés közvetlen gazdasági eredményességhez vezethet, javítva a gazdasági fenntarthatóságot. Társadalmi értelemben a beavatkozás célja kifejezetten a társadalmi fenntarthatóság javítása, hiszen eredményeként jobban láthatóvá válnak az esélyegyenlőségi problémák, és a tények birtokában megfelelően alátámaszthatóak az ilyen jellegű fejlesztésekre fordított források eredményessége, a hasznosulás, a társadalmi célok elérése.

137

Megnevezés

1.1.2 Képzések és szemléletformáló programok érintett célcsoportok és velük foglalkozó szervezetek, intézmények tagjai számára

Prioritás 1. Esélyteremtő helyi társadalmi közeg megteremtése Végrehajtásért felelős Járási Esélyegyenlőségi Kerekasztal gazda Partnerek Járási Hivatal, Kistérségi Társulás, Esélyegyenlőségi célcsoportok szervezetei, Esélyegyenlőségi Kerekasztal munkacsoportjai Indoklás A járásban nem csupán az esélyegyenlőségi célcsoportok pontos meghatározása hiányzik (például nem világos, mennyire jelent hátrányt egy-egy igen kis településen élni, vagy olyan falvában a járásnak, ahol nem megfelelő a közösségi közlekedéshez vagy egyes (humán) (köz) szolgáltatásokhoz való hozzáférés, hanem az érintett csoportok helyzete, problémái sem ismertek megfelelő mélységében. Az együttműködő, integráló, befogadó, esélyteremtést támogató helyi társadalom jellemzője ugyanakkor, hogy nem az érintett emberek, csoportok feje felett hoz döntést, alkot véleményt, hanem velük együttműködve. Ez a „semmit rólunk nélkülünk” elve. Nagyon fontos ezért, hogy legyenek olyan képzések, olyan közös alkalmak, ahol az érintett fogyatékossággal élő, női, sokgyerekes, gyereket vállalni készülő, vagy éppen szolgáltatásokhoz hozzá nem férő, szegénységben, mélyszegénységben élő, munkalehetőséget nem találó, munkát vállalni jelenleg nem képes, nem tudó emberek, idősek, stb. és azok a döntéshozók, szolgáltató intézmények, segítő civilek, stb. számára közös tanulási alkalmak legyenek. Olyan képzések, tréningek, amelyek kölcsönösen segítenek megérteni az egyes csoportok tagjainak, kinek mi okoz nehézséget, milyen megoldások jelentenek valódi segítséget, ki mit vár el a másik féltől, mi az, ami sértő, bántó vagy éppen nehezen megvalósítható, stb. Ezek nem egyszeri és egyedi alkalmak, és semmiképpen nem előadások, és nem frontális oktatási alkalmak, hanem a közös tapasztalatszerzést és érzékenyítést szolgáló módszereket alkalmazó találkozások. Célok Az esélyegyenlőségi célcsoportok tagjainak valódi problémáit megértető és közös megoldásokat kereső, közös élményeket eredményező találkozási pontok és közös gondolkodási felületek megteremtése Az esélyegyenlőségi kérdésekre való nyitottságot elősegítő tréningek, élmények biztosítása döntéshozók és közszolgáltatók számára Célcsoportok Esélyegyenlőségi célcsoportok (nők, fogyatékossággal élők, munkaerőpiacról kiszorultak, stb.) és szervezeteik Járási hivatalok, közintézmények munkatársai Helyi döntéshozók, vezetők Tevékenységek leíráAz érintett célcsoportok tagjainak bevonásával közös sa élményszerű szemléletformáló, tanulási, együttműködési 138

Tervezett ütemezés Várt eredmények

Indikátorok

Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő)

Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)

Megnevezés

alkalmak megtervezése Szemléletformáló, együttműködési készséget és elfogadást segítő közös tanulási alkalmak megvalósítása 2015-2020 Esélyegyenlőségi kérdésekre nyitottabb és e problémák megoldására felkészültebb döntéshozók és humán szakemberek köre nő a járásban A közös tanulási alkalmak és élmények érzékelhetően javítják az együttgondolkodást, együttélést és az esélyegyenlőségi célcsoportok érdekeinek megjelenítését, képviseletét Szemléletformálási, tanulási alkalmak száma Résztvevők száma Közös (nem külön szakember-külön célcsoport tagok számára szervezett események) tanulási alkalmak aránya Képzési alkalmanként eltérő, nagyságrendjét tekintve 100.000 forintos léptékű fejlesztések. Forrása lehet: önkormányzat költségvetés, civil források, pályázati támogatások (NEA, adományok, 1%, stb.) illetve EFOP pályázatok kísérőintézkedése Környezeti fenntarthatóságot kevéssé érintő beavatkozás. Gazdasági fenntarthatóságot a jobban tervezett, célzott és hatékonyabban működő, jobb eredményeket elérő változások, beavatkozások megalapozása szempontjából jelent ez az intézkedéscsomag. Társadalmi értelemben közvetlen célja ennek az intézkedésnek a fenntarthatóság. A fenntartható, tehát egymásra figyelő és működőképes helyi társadalom létrejöttének elősegítését közvetlenül szolgálja és elősegíti.

1.2.1 Járási esélyegyenlőségi kerekasztal kialakítása és fenntartása, működtetése

Prioritás 1. Esélyteremtő helyi társadalmi közeg megteremtése Végrehajtásért felelős Mosonmagyaróvári Kistérségi Társulás gazda Partnerek önkormányzatok, Esélyegyenlőségi Kerekasztal munkacsoportjai, esélyegyenlőségi célcsoportok szervezetei Indoklás A mosonmagyaróvári járás gazdasági és társadalmi mutatói jelentősen jobbak az ország legtöbb vidékénél. Esélyegyenlőségi szempontból azonban egyrészt nem rendelkezünk pontos képpel, másrészről a mozaikos információk, valamint az érintettek és velük dolgozó szakemberek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a társadalmi és gazdasági értelemben kedvező helyzetét ez a járás nem fordítja át egy olyan minőségi változásba, ami a leginkább sérülékeny, legnehezebben boldoguló emberek számára is érzékelhető lenne. Az ország más vidékeihez mérten nem látható a fogyatékossággal élők intenzívebb foglalkoztatása, a piaci cégek erősebb potenciálja és az önkormányzatok kedvezőbb gazdálkodási feltételei ellenére hiá139

nyoznak a családokat, kisgyermekeseket segítő, érdemben elérhető mértékű szolgáltatások, stb. Ezekről a problémákról való folyamatos és felelős gondolkodás, a jelenségek megmutatásának, megvitatásának és megoldások keresésének nincsenek kiépült fórumai. Ezt pótolja jelenleg a járási esélyegyenlőségi kerekasztal. Ennek fenntartása elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy ne egyszeri problémafelvetés, hanem egy a járás társadalmát átszövő, a lehetőségekre építő valódi társadalmi fejlődés indulhasson be. Ez a járásban élő családok, a tehetséges fiatalok megtartásának is egy kulcsa, hiszen az élhető, felelős társadalom sokak igénye, az országnak ezen a kulturális értelemben erősebb oldalán. Célok A sérülékeny társadalmi csoportok ügyeiről valódi párbeszéd indítása és a problémák mellett a megoldások közös keresésének felületét létrehozni és folyamatosan működtetni Esélyegyenlőségi kérdések „napirenden tartásának” fórumát kialakítani és működtetni, a valódi változások elérhetősége érdekében Célcsoportok Esélyegyenlőségi célcsoportok saját szervezetei, Humán közszolgáltatók és szolgáltató civil szervezetek a járásban, Társadalmilag felelős vállalkozások a környéken Tevékenységek leíráEsélyegyenlőségi kerekasztal további működtetésének sa lehetőségét megvitatni a kistérségi társulás keretében Döntés a kerekasztal működtetéséről Kerekasztal legalább félévenkénti összehozása, és érdemi témák megvitatása (pl. esélyegyenlőségi helyzet évenkénti vagy kétévenkénti áttekintése, tényekre alapozott véleményformálás biztosítása, érdemi változásokat eredményező kezdeményezések indítása, stb.) Tervezett ütemezés 2015. Várt eredmények A jelen projektben indult Járási Esélyegyenlőségi Kerekasztal további működtetéséről döntés születik A kerekasztal tovább működik A kerekasztal érdemi változásokat kezdeményez, döntései mentén az önkormányzatok és érintett szervezetek valódi lépéseket tesznek Indikátorok Évente legalább két kerekasztal ülés valósul meg Évente legalább egy ügyben kézzelfogható lépés történik, amelynek eredményeit a következő kerekasztalok számon kérik és követik Költségvetés (teljes, Nincs érdemi költségigény támogatás, saját erő) Fenntarthatóság (kör- Környezeti értelemben a kerekasztal fenntartható. Tagjai kis távolságnyezeti, társadalmi, ról érkeznek, jelentős fenntarthatósági problémákat nem okoz. gazdasági) Gazdasági fenntarthatósága a kerekasztalnak nem okoz problémát, hiszen jelentős költségekkel nem jár. Az ülések előkészítése, dokumentálása, emlékeztetők készítése a kistérségi társulás munkaszervezete által vagy egyéb, kapcsolódó szerveződés aktivizálásával megoldható. 140

Társadalmi fenntarthatóságot közvetlenül szolgálja, amennyiben éppen a fenntartható, felelős, integráló társadalom elérése a célja az esélyegyenlőségi kérdések napirenden tartásának. Megnevezés

1.2.2 Gyermek és családvédelmi jelzőrendszer megerősítése

Prioritás 1. Esélyteremtő helyi társadalmi közeg megteremtése Végrehajtásért felelős Járási és települési családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok gazda Partnerek Humán (köz)szolgáltatók, hivatalok, civilek, lakosság Indoklás Az esélyegyenlőségi problémák különösen élesen jelentkeznek a több szempontból is nehéz sorsú, sérülékeny társadalmi csoportoknál. A szociális problémák az esélyegyenlőségi kérdések egyik vetületét jelentik, akként jelentkeznek. A szociális ügyeket gyakran leegyszerűsítően szegénységként értelmezi a közbeszéd. A gyermekvédelem kapcsán is nagyon sokszor a gyerekek szegénysége kerül a figyelem előtérbe, más típusú ügyek, mint például a bántalmazás, szenvedélybetegségek, stb. már kevésbé. A szociális és gyermekvédelmi problémák „alapintézményei” a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok, amely intézmények biztosítása a települési önkormányzat kötelezettsége. 2016. január 1-től átalakul ez az alapvető intézményrendszer. Ez megteremti a lehetőséget arra, hogy a mosonmagyaróvári járásban az ehhez kapcsolódóan szintén kötelezően működtetendő „jelzőrendszert” az esélyegyenlőségi ügyekhez kapcsolódóan újragondolják a járás szakmai szereplői. Fontos szempont még, hogy esélyegyenlőségi ügyeknek nincs ilyen kiépült, minden településen elérhető intézményrendszere. Így mindenképpen indokolt tágabb értelemben gondolkodni esélyegyenlőségi és szociális, gyermekvédelmi ügyekről. Célok A járás településein a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatási rendszer 2016. évi „újragondolása” során megerősíteni a jelzőrendszert A járási szociális és gyermekvédelmi jelzőrendszert becsatornázni az esélyegyenlőségi adatszolgáltatás és kommunikációs rendszerbe, folyamatos információáramlással segíteni az esélyegyenlőségi ügyek megismerését és láthatóvá válását Célcsoportok A járás lakossága Tevékenységek leíráA családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások járási sa rendszerének megtervezése és felállítása A törvények által előírt, problémákat jelző és fogadó szakmai és lakossági jelzőrendszer újragondolása, a szakmaközi (egészségügy, oktatás, foglalkoztatás, stb.) és szektorközi (civil szervezetek, és lakossági) kapcsolatok és kommunikációs csatornák megerősítése A beérkező információk és jelzések dokumentálásának 141

Tervezett ütemezés Várt eredmények

Indikátorok Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő) Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)

Megnevezés

kialakítása olyan módon (elektronizáltan és anonimizáltan) amely alkalmas az esélyegyenlőségi és szociálpolitikai kerekasztal számára is releváns információforrásként szolgálni 2016. 1. félév Élő és működő szakma és szektorközi, valamint későbbiekben laikus problémajelző hálózat kialakulása és működése Releváns és használható információk folyamatos biztosítása a járás társadalmi, esélyegyenlőségi problémáival foglalkozó szociálpolitikai és esélyegyenlőségi kerekasztalok számára A szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások, programok fejlesztése iránti megalapozott és dokumentált igények állnak rendelkezésre 1 működő szociális és gyermekvédelmi jelzórendszer a mosonmagyaróvári járásban Az intézmény alapfeladatai közé tartozik. Az új jogszabályi környezethez való alkalmazkodás jelenthet forrásigényt, amely önkormányzati forrást igényel. Környezeti fenntarthatóság szempontjából ez az intézkedés nem vet fel releváns kérdéseket. Gazdasági fenntarthatóság szempontjából éppen a közpénzek és közszolgáltatások hatékonyabb és jobban célzott tervezhetőségét megalapozó szolgáltatástervezést és szervezést teszi lehetővé. Társadalmi fenntarthatóság szempontjából az egyik nagyon fontos hatás, hogy a szakmai támogatásra, az érintett szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokra szoruló emberek megtalálását segíti elő. Másrészről a jól működő jelzőrendszer a más ágazatok (oktatás, egészségügy, stb.) és szektorok (civilek, önkéntes segítők, rokonok, szomszédok, stb.) erőforrásait jobban összpontosítani képes, valamint az egymásra figyelő emberek közösségében újabb társadalmi erőforrásokat, segítőkészséget képes előhozni. Ezek az erőforrások a jelenleg működő szociális ellátórendszerből nagyon nagy mértékben hiányoznak, az aktivizálásuk a ritka kivétel, aminek megváltoztatása mind társadalmi, mind a szolgáltatások pénzügyi fenntarthatósága szempontjából kívánatos.

1.2.3 Szociálpolitikai kerekasztal létrehozása és működtetése

Prioritás 1. Esélyteremtő helyi társadalmi közeg megteremtése Végrehajtásért felelős Mosonmagyaróvári Kistérségi Társulás gazda Partnerek A járás önkormányzatai és szociális, gyermekvédelmi intézményeik fenntartói Indoklás Annak ellenére, hogy a szociális törvény sok éve előírja, a járásban nem működnek sem települési, sem járási szinten szociálpolitikai kerekasztalok. Célok Együttműködő és érdemi változások kezdeményezésére kész fórum biztosítása a mosonmagyaróvári járásban, a szociális és gyermekvédelmi területen felmerülő problémák és fejlesztések megvitatására, 142

értékelésére, kezdeményezésére Célcsoportok Önkormányzatok, szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások nyújtói, humán szolgáltatók a helyi rendeletben meghatározott szervezetek képviselői (Szociális törvény 58/B §), mint például érintetteket képviselő, illetve őket szolgáló civil szervezetek, egyházi szereplők, stb. Tevékenységek leíráA járás szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése sa A szociális szolgáltatástervezési koncepciók kétévenkénti felülvizsgálatának nyomon követése A koncepciókban megfogalmazott fejlesztések értékelése Tervezett ütemezés 2016. 1. félév, utána évente Várt eredmények Járási és települési kerekasztalok működnek a járásban A szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások rendszerének folyamatos figyelemmel kísérése érdemben segíti a helyi társadalom problémáinak kezelését Valós és hatékony változások és fejlesztések történnek a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások terén a járásban Indikátorok Legalább 1 járási szociálpolitikai kerekasztal létrejön Legalább 3 települési szintű szociálpolitikai kerekasztal létrejön Évente egy-egy ülést tartanak a kerekasztalok Ülésenként, kerekasztalonként legalább egy témában egy érdemi döntés születik, amely megvalósul Költségvetés (teljes, Nincs külön forrásigénye. támogatás, saját erő) Döntést igényel. Fenntarthatóság (kör- Környezeti értelemben a kerekasztal fenntartható. Tagjai kis távolságnyezeti, társadalmi, ról érkeznek, jelentős fenntarthatósági problémákat nem okoz. gazdasági) Gazdasági fenntarthatósága a kerekasztalnak nem okoz problémát, hiszen érdemi költségekkel nem jár. Az ülések előkészítése, dokumentálása, emlékeztetők készítése a családsegítő szolgálatok dolga. Társadalmi fenntarthatóságot közvetlenül szolgálja, amennyiben éppen a fenntartható, a rászorultakat támogató, számukra célzott szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokat nyújtó települések és helyi társadalmak elérését segíti elő.

Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás

1.2.4 Foglalkoztatási paktum 1. Esélyteremtő helyi társadalmi közeg megteremtése Mosonmagyaróvári Kistérségi Társulás Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya, önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek, vállalkozások A paktumok Magyarországon igen különbözőn működtek. Új lendületet a szociális gazdaság megerősítése, a közmunkából való kivezetés és az egyes vidékeken, mint Győr-Moson-Sopron Megye és a Mosonmagyaróvári Járás térségében egyre inkább tapasztalható strukturális munkanélküliség jelensége miatt nyertek. Ma egyszerre van jelen 143

a város környékén a munkanélküliség és a munkaerő hiány, ami bár az ország más vidékeihez mérten kismértékű, ám az érintettek életét döntően meghatározó probléma. A helyi munkaadók nehezen találnak megfelelő felkészültségű szakembereket. Az önkormányzatok nem látnak kiutat a településeken élő munkanélküliek problémáinak kezelésére, annak ellenére, hogy létszámát tekintve kis csoportról van szó, de a helyzetük kevésbé tűnik megoldhatónak. A közmunka programok nagy forrást igényelnek.

Célok

Célcsoportok

Szükséges a paktum partnerség kialakítása, összehangolt helyi gazdaság- és foglalkoztatásfejlesztés megvalósítása, amelyre a többcélú társulás kapacitásainak leépülését követően nagy szükség van. A hátrányos helyzetű álláskeresőket komplex program révén vissza kell vezetni a munkaerőpiacra a leendő munkaadókkal való szoros partnerségben. Segítségre van szükség a járásban aktív piaci cégek számára a megfelelő munkaerő felkutatásában, szükség esetén felkészítésében, esélyegyenlőségi célcsoportok foglalkoztatásának elősegítésében, és e téren együttműködésre a cégek és önkormányzatok között. Partnerség kialakítása a piaci foglalkoztatók és helyi önkormányzatok között Keresletvezérelt munkaerő-piaci program megvalósítása az igényekből kiindulva Esélyegyenlőségi célcsoportokba tartozó és hátrányos helyzetű álláskeresők számára új munkahelyek teremtése, tartós foglalkoztatásuk megoldása A térségben munkát vállalni szándékozó, álláskereső hátrányos helyzetű személyek és inaktívak. Munkaerőt kereső piaci cégek, egyéb szervezetek, foglalkoztatók

Hátrányos helyzetű álláskeresőnek minősül: Alacsony iskolai végzettségűek 25 év alatti fiatalok, vagy 25 év alatti pályakezdők 50 év felettiek GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők Tartós munkanélküliek, és ezzel veszélyeztetettek Megváltozott munkaképességű személyek Roma nemzetiséghez tartozó személyek Korábban közfoglalkoztatásban részesülő, álláskeresői jogviszonyukat közfoglalkoztatás miatt szüneteltető személyek Tevékenységek leíráPartnerség megszervezése, foglalkoztatási stratégia sa aktualizálása, vállalkozói munkaerőigények felmérése, komplex munkaerő-piaci programok, munkaerő toborzás, foglalkoztathatóságot javító programok megszervezése. Az alábbi tervezett területeken esélyegyenlőségi szempontból sérülé144

Tervezett ütemezés Várt eredmények

Indikátorok Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő) Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)

keny és hátrányos helyzetű munkavállalók felkészítése (tréningek, szakképzés) és foglalkoztatása: piaci foglalkoztatási lehetőségek biztosítása, önkormányzati szükségletek ellátása: szociális ellátórendszer megerősítése, idősgondozás fejlesztése, idősek és kisgyermekesek segítése stb. civil szervezetek igényei: időszakos gyerekfelügyelet, nyári táborok, esélyegyenlőségi és egyéb programok, stb. 2016-2019 Foglalkoztatási paktum és menedzsmentje létrejön Helyi munkaerő-piaci igényekre reagáló, keresletvezérelt működés alakul ki, vállalkozások, önkormányzatok, civilek intenzív bevonásával 1 foglalkoztatási paktum Menedzsment szervezet működik 30 fő foglalkoztatott 150 000 000 Ft, 100%-os támogatás, TOP 5.1.2. A paktum, mint foglalkoztatáspolitikai eszköz sikeres alkalmazásával növekedhetnek a helyi munkahelyek, a munkaadók megfelelő felkészültségű munkavállalókat foglalkoztathatnak az álláskeresők köréből. Ezáltal erősödik a helyi munkaerőpiac, és csökkenhetnek a közfoglalkoztatásba befektetett állami források is. A szociális gazdaságban vagy az elsődleges munkaerő-piacon történő foglalkoztatással a célcsoportok tartós foglalkoztatási valósul meg. A társadalmi és gazdasági fenntarthatóságot erősíti a keresletvezérelt munkaerő-piaci programok bevezetése is, amely a munkaadók és az álláskeresők igényeit is figyelembe veszi. Ez egy társadalmi és gazdasági értelemben egyaránt fenntartható modell. Környezeti szempontból a helyi munkahelyek megteremtése, az álláskeresők helyi foglalkoztatása csökkenti a közlekedés miatti környezetterhelést.

Megnevezés

1.3.1 Családi és gyerekbarát programok, rendezvények, ünnepek, szabadidős és sportprogramok Prioritás 1. Esélyteremtő helyi társadalmi közeg megteremtése Végrehajtásért felelős Mosonmagyaróvári Nagycsaládosok Életfa Egyesülete gazda Gyermekjóléti szolgálat Partnerek Civil szervezetek, egyházi szervezetek önkormányzatok, piaci cégek, stb. Indoklás Ahhoz, hogy elfogadóak legyünk egymással, közös élményekre van szükség. Ahhoz, hogy mindenki részesülhessen hasonló élmények lehetőségében, olyan rendezvények, programok, események kellenek, amibe szinte bárki bekapcsolódhat. Ezért a város és környező településeinek közösségi kulturális, szabadidős és sport eseményeit minden 145

esetben úgy érdemes megszervezni, hogy az elérhető és megközelíthető legyen akár sokgyerekesek, akár idős érdeklődők, akár nehezen mozgó, kerekesszékes vagy babakocsis emberek számára is. Ezek közül a programok közül minél több látogatható ingyenesen, annál több hátrányt szenvedő gyerek és felnőtt számára jelenthet valódi bekapcsolódási lehetőséget. Célok A közösségi, kulturális, sport stb. események családok, gyerekesek, sokgyerekesek és sérülékeny társadalmi csoportok képviselői számára is elérhetőek legyenek Legyenek olyan események, programok, rendezvények a járásban, amely a családokat, gyerekeket, nőket „ünneplik”, őket is megszólítják Célcsoportok Gyerekes családok, idősek, gyermektelen fiatalok, stb. Tevékenységek leíráGyerekeket és családokat célzó, őket érdeklő és érintő sa események, programok, rendezvények szervezése egész évben, a járás lehetőleg minél több településén Tervezett ütemezés 2016-2020 Várt eredmények Családbarát, a családok szükségleteihez igazodó, a családi életet előtérbe helyező programok elérhetőek folyamatosan egész évben, és a járás szinte minden településén Indikátorok Családbarát események száma Családbarát eseményeken résztvevők száma Költségvetés (teljes, Éves szinten, események nagyságrendjétől és számától függően 1-10 támogatás, saját erő) millió forint Forrás: helyi adományok, önkormányzati támogatások, valamint EFOP 1.2.1 Védőháló a családokért pályázatok Fenntarthatóság (kör- A családbarát rendezvények fontos funkciója lehet a környezettudanyezeti, társadalmi, tosság erősítése, ami nem oktatás formájában, hanem példamutatással gazdasági) valósul meg. A hulladéktermelés mérséklése, a közösségi közlekedés használata, a kerékpározásnak a járásban erős elterjedtségét még tovább fokozó népszerűsítése, stb. javítja a környezeti fenntarthatóságát ezen eseményeknek. Gazdasági értelemben vett fenntarthatósága gyenge ezeknek a programelemeknek, aminek az az oka, hogy erősen szembemegy az intézkedés eredeti céljával, gyengíti a széles társadalmi csoportok, sokgyermekes vagy sérült családtagot gondozó családok részvételi lehetőségeit, amennyiben a rendezvények, programok kapcsán elvárás a pénzügyi eredményesség, a gazdasági fenntarthatóság. Jelen intézkedés legfőbb értéke éppen a társadalmi fenntarthatóság, a család, a gyerek, mint érték elismerése és erősítése.

146

Megnevezés

1.3.2 Informálódást, egész életen át tartó tanulást, szemléletformálást segítő tanulási alkalmak biztosítása Prioritás 1. Esélyteremtő helyi társadalmi közeg megteremtése Végrehajtásért felelős Fleisch Károly Művelődési Központ, gazda művelődési és közösségi házak, IKSZT-k, civil szervezetek Partnerek Civil szervezetek, egyházi szervezetek önkormányzatok, önkormányzati intézmények, piaci cégek, stb. Indoklás A jelenlegi magyar közoktatás újratermeli a társadalmi egyenlőtlenségeket. Ez lényegét tekintve azt jelenti, hogy akinek a szülei iskolázatlanok, az maga is az lesz, akié diplomások, az maga is az lehet. A tanulás azonban nem csak oktatási rendszeren belül lehetséges, és életünk során nem csak iskolai tananyagokban megjelenő tudásokat, tapasztalatokat szerzünk. A hétköznapi életben való boldogulás, a világ megismerése és megértése, alkalmazkodás hozzá, a körülöttünk élő, tőlünk eltérő értékrendet valló emberekkel való együttműködés, stb. mind olyan körülmények, amelyekhez való alkalmazkodás tanulást igényel. Ahhoz, hogy megértsük mások élethelyzetét, szerencsés új tudásokra, ismeretekre és tapasztalatokra szert tenni. Egy olyan település, helyi társadalom, amelyik képes és akar alkalmazkodni a világ változásához, miközben saját értékeit is őrizni kívánja, csak egy tanuló társadalom, közösség lehet. Célok Iskolarendszertől független, nyitott, sokrétű tanulási és információszerzési alkalmak, lehetőségek legyenek elérhetőek a városban, a falvakban, a járásban Célcsoportok A járás lakossága Tevékenységek leíráA szervezett (tanfolyami, klub-jellegű, stb.) és nem formális, sa informális, közösségi, stb. tanulási alkalmak körének láthatóvá tétele a járásban a közösségi terek és kulturális intézmények, valamint civil és egyházi szervezetek segítségével Új tanulási alkalmak szervezése minden közösségi, társadalomfejlesztő tevékenység, program, szolgáltatás mellett Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintően információk, ismeretek (helyi civil és egyházi csoportok, szerveződések, kezdeményezések, igények, problémák, segítségkérések, stb.) elérhetővé tétele a helyi társadalom széles köre számára a helyi médiában, közintézmények hirdető és tájékoztató fórumain, kiadványain, internetes és közösségi média felületein, stb. Tervezett ütemezés 2015-2020 Várt eredmények Az esélyegyenlőségi célcsoportok ügyei láthatóvá és közismertté válnak A nem-formális, informális közösségi tanulási alkalmak 147

Indikátorok

Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő) Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)

elterjedtek lesznek a járásban Általánossá válik minden szolgáltatás, program, stb. indítása és lebonyolítása során az információszolgáltatás és minél több tanulási alkalom megteremtése Információs felületek száma Társadalmi és esélyegyenlőségi ügyek szám, amelyek megjelenik évente a járás online és offline információs felületen Nem formális tanulási alkalmak száma évente Nem formális tanulásban résztvevők száma évente Külön költségvetés nem tervezhető erre az intézkedésre. Minden esélyegyenlőségi szempontból releváns és közpénzből megvalósuló valamennyi fejlesztés, program esetén tervezendő elem. A választott eszközök, módszerek köre alapvetően meghatározza, mennyire fenntarthatóak környezeti értelemben ezek a tanulási és információs eszközök. Szórólapok, reklámszerű újságok erősen környezetterhelőek, létjogosultságuk csak ott és akkor van, ha a célcsoport kifejezetten igényli, mint például szépkorúak, 70+ korosztály. A többi esetben indokolt elektronikus megoldásokat helyezni előtérbe. A gazdasági értelemben vett fenntarthatóság ezekben az ügyekben közvetlenül nem jelenik meg. Minden esetben adott fejlesztés, program jellege határozza meg, milyen információs és tanulási lehetőség kapcsolható mellé a lehető legeredményesebben és leginkább költséghatékonyan. Társadalmi fenntarthatóság a kifejezett célja az intézkedésnek, a minél inkább tájékozott és tanulni képes és kész helyi lakosság fejlesztése által.

1.3.3 Fogyatékossággal élők megismerését és elfogadását segítő események, programok Prioritás 1. Esélyteremtő helyi társadalmi közeg megteremtése Végrehajtásért felelős Civil szervezetek gazda Reménység Autista És Autisztikus Sérültekért Alapítvány Partnerek Cégek, önkormányzatok, civil szervezetek, egyházi szervezetek stb. Indoklás A fogyatékossággal élőkkel, és mindenfajta „másmilyen” emberrel szemben való félelmek és bizalmatlanság genetikai örökségünk. Ezeknek a félelmeknek és távolságtartásoknak az oldása akkor lehetséges, ha minél több olyan személyes, pozitív és inspiráló élményben és tapasztalatban van részünk, amely segít megtapasztalni, hogy a másik, lényegét tekintve, nem is annyira más, mint mi magunk. Az együttműködő, befogadó helyi társadalmi hozzáállás megteremtése szempontjából kulcsfontosságúak ezek a találkozási alkalmak. Ezért szükséges ilyen lehetőségek megteremtése. Célok Találkozási felületek megteremtése és közös, inspiráló Megnevezés

148

élmények biztosítása fogyatékossággal élő emberek, családjaik és ép emberek és családjaik között Célcsoportok Ép és sérült emberek és családjaik (kifejezetten csak fogyatékossággal élő emberekre irányuló programok nem tartoznak ide) Tevékenységek leíráElfogadás napja sa Közös sportolás (evezés, úszás, futás, stb.) épek és sérültek bevonásával Közös kulturális bemutatók, kiállítások, stb. Közös fesztiválok, stb. (Elvárás a vegyes célcsoport, nem csupán az érintettekre irányuló programok, hiszen éppen a találkozási felületek megteremtése és közös élmények biztosítása a cél!) Tervezett ütemezés 2015-2020 Várt eredmények Terjed az elfogadás, az együttműködés épek és sérültek közöttük Alapelvárás közösségi, társadalmi események, rendezvények, programok kapcsán, hogy azok integrálóak és befogadóak legyenek Indikátorok Integrációt és befogadást elősegítő események, rendezvények, programok száma Ezeken az eseményeken résztvevő épek száma (nő) A mosonmagyaróvári járás közösségi, kulturális, sport, stb. eseményei, rendezvényei növekvő arányban integráló események A város, a falvak helyi kezdeményezései, civil szervezeti támogatásai preferálják (akár kötelezően el is várják) az ilyen együttműködésben és integráló szellemben megvalósuló programokat. Közpénzből nem támogatnak a járásban olyan programokat, eseményeket, amelyek nem valósítanak meg integrációs elemeket. Költségvetés (teljes, Helyi önkormányzati civil források, adományok, támogatások, vállatámogatás, saját erő) lati társadalmi felelősségvállalási programok finanszírozása, stb. Fenntarthatóság (kör- Környezeti fenntarthatóság szempontjából a bármely más esemény nyezeti, társadalmi, kapcsán felmerülő szempontok fontosak: hulladékcsökkentés, újragazdasági) hasznosítás és újrahasználat preferálása, körültekintő energiahasználat. Jellegüknél fogva ezek az események, rendezvények, programok alapvetően nem profitábilisak. Célját és lényegét tekintve maga az intézkedés a társadalmi fenntarthatóságot szolgálja és célozza. Megnevezés

1.3.4 Nemzetiségieket, betelepülőket aktivizáló és elkötelező közösségi programok Prioritás 1. Esélyteremtő helyi társadalmi közeg megteremtése Végrehajtásért felelős Nemzetiségi önkormányzatok gazda Civil szervezetek Partnerek Civil szervezetek, 149

önkormányzatok, multinacionális cégek, stb. Indoklás A mosonmagyaróvári járás az elmúlt évtizedekben hazai viszonylatban nagyon kedvező demográfiai folyamatokat mutat. Ennek alapvető oka a beköltözők magas és folyamatosan kimutatható érkezése. A járásban nem csak az ország kedvezőtlen, keleti vidékeiről költöznek, hanem a járás egyes falvai mára Pozsony agglomerációjának számítanak. Várhatóan a következő években nem csak hazai migránsokkal, hanem távolabbi országokból érkezőkkel is számolni kell. A nem magyar anyanyelvűek azonban a régebb óta itt élők között is igen magas arányt tesznek ki, különösen egyes falvakban. A nemzetiségi kultúrák, hagyományok életben tartása, a különféle nyelvű, öltözékű, szokásrendszerrel bíró csoportok együttélésének fontos feltétele egymás megismerése, tiszteletben tartása. Aminek legbiztosabb alapjait a közös, pozitív élmények teremthetik meg. Ezért van szükség ilyen közös élményekre, cselekvésekre. Célok A mosonmagyaróvári járás sokszínű lakossága együttműködő és együtt élő helyi társadalmat alkot Célcsoportok A járásba betelepült lakosság, nemzetiségi (beleértve roma) lakosok, érdeklődő lakosság Tevékenységek leíráNemzetiségi kultúra hagyományőrző eseményeinek sa megszervezése, megvalósítása A járásban élő különböző hátterű, származású lakossági csoportok együttműködését elősegítő események, programok, akciók szervezése, lebonyolítása A különféle nemzetiségi csoportok, frissen betelepült lakossági csoportok és a helyiek között felmerülő problémákat (pl. lakásbérleti lehetőségek szűkülése, stb.) és együttélési konfliktusokat feltáró és közös megoldásokkal orvosoló programok, események, akciók, kampányok, stb. lebonyolítása Tervezett ütemezés 2015-2020 Várt eredmények A mosonmagyaróvári járás sokszínűsége váljon láthatóvá A sokszínűséget a járásban élők értéknek tekintsék Az eltérő hátterű lakosság zökkenőmentesen éljen együtt Indikátorok Nemzetiségi fókuszú események száma Nemzetiségi fókuszú eseményeken, programokon résztvevők száma (nemzetiségiek és érdeklődők, utóbbiak aránya növekedő tendenciával) Közös ügyek száma, amelyekben eltérő hátterű lakossági csoportok működtek együtt Költségvetés (teljes, Nemzetiségi önkormányzatok saját forrásai támogatás, saját erő) Önkormányzati civil, nemzetiségi, stb. támogatási források Testvérvárosi, partnerségi támogatások Piaci cégek adományai, hozzájárulásai EFOP 1.1.2 Nő az esély - romák foglalkoztatásba ágyazott képzése – roma női civil szervezetek fejlesztése Fenntarthatóság (kör- Környezeti fenntarthatóság szempontjából a bármely más esemény 150

nyezeti, társadalmi, gazdasági)

kapcsán felmerülő szempontok fontosak: hulladékcsökkentés, újrahasznosítás és újrahasználat preferálása, körültekintő energiahasználat. Jellegüknél fogva ezek az események, rendezvények, programok alapvetően nem profitábilisak. Ezzel együtt a közpénzekkel való felelős bánásmód érdekében a lehető legköltséghatékonyabb megoldások kiválasztása szükséges, ami nem csökkentheti a rendezvények, programok minőségét. Célját és lényegét tekintve maga az intézkedés a társadalmi fenntarthatóságot szolgálja és célozza.

Megnevezés

2.1.1 Szűrőprogramok, felmérések a lakosság egészségi állapota, szenvedélybetegségek, stb. terén 2. prioritás: Esélyteremtő fejlesztések közszférában, szolgáltatásokban

Prioritás

Végrehajtásért felelős Karolina kórház, vagy Vöröskereszt, vagy más egészséges életmóddal gazda foglalkozó civil szervezet Partnerek Önkormányzatok, hasonló ügyek iránt elkötelezett civil szervezetek, háziorvosok, piaci cégek, stb. Indoklás Annak ellenére, hogy a mosonmagyaróvári járás gazdasági és társadalmi mutatói jelentősen jobbak az ország más vidékein tapasztaltakhoz képest, az egészségi állapot és az egészségtudatosság nem jobb ugyanilyen mértékben. A lakosság egészségfejlesztésének egy fontos eleme, hogy mindenki tisztában legyen saját állapotával, a kockázatokkal. Ehhez a szűrővizsgálatok, lakssági felmérések és a kapcsolódó felvilágosító, információs kampányok járulnak hozzá a leginkább. Célok A jelentős egészségügyi kockázatokat jelentő és jól szűrhető betegségekre történjen szűrés a mosonmagyaróvári járásban A lakosság egészségtudatosságának javítása érdekében legyenek elérhető információk, kampányok, stb. az egészségtudatosság javítása érdekében Célcsoportok Lakosság széles köre, egyes szűrőprogramok esetén a megfelelően célzott, magas kockázatú célcsoport Tevékenységek leíráLakossági szűrések szervezése, lebonyolítása sa Életmód és szokásrendet érintő felmérések, kutatások lebonyolítása és kommunikálása Egészségtudatosságot javító kampányok, események, rendezvények, közösségi események, stb. szervezése, lebonyolítása Tervezett ütemezés 2016-2020 Várt eredmények A lakosság egészségtudatossága erősödik Kiszűrhetőek a legnagyobb kockázatú csoportok, ami az egészségben eltöltött évek mértékét és életesélyeiket javítja Indikátorok Szűrések száma Szűréseken résztvevők száma Egészségtudatossággal kapcsolatos kampányok, események 151

Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő) Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)

Megnevezés Prioritás

száma Egészségtudatosságot fokozó kampányokkal elértek száma Egészségtudatosságot javító eseményeken, rendezvényeken részt vettek száma EFOP 2. Egészségtervek Társadalmi és környezeti értelemben vett fenntarthatósághoz járul hozzá az egészséges életmód, a betegségek és egészségügyi problémák elkerülése. Össztársadalmi szinten az egészségtudatosság terjedése és a morbiditási mutatók javulása, a megtakarított egészségügyi kiadások okán gazdasági értelemben vett fenntarthatósághoz is hozzájárul. 2.1.2 Szolgáltatásfejlesztés az esélyegyenlőségi célcsoportok egészségi állapotának javítása érdekében 2. prioritás: Esélyteremtő fejlesztések közszférában, szolgáltatásokban

Végrehajtásért felelős gazda

Karolina kórház, háziorvosok, vagy Vöröskereszt, vagy más egészséges életmóddal foglalkozó civil szervezet Partnerek Hasonló ügyek iránt elkötelezett civil szervezetek, háziorvosok, iskolák, stb. Indoklás A lakosság általánosan rossz egészségi állapota mellett különösen aggasztó a szegénységben, mélyszegénységben élők, a romák, a fogyatékossággal élők, valamely tartós betegségben szenvedők állapota. De emellett a nagy munkaterhelésnek kitett csoportok a magas stressz és egészségtelen életmód eredményeként is sok egészségügyi problémával küzdenek. A kis településeken élők nehezebben jutnak hozzá a speciálisabb ellátásokhoz. Mosonmagyaróvár, mint a fogászati turizmus egyik célállomása, rengeteg ilyen szolgáltatást kínál, ám a helyiek által nem feltétlenül megfizethető áron. Bár a szolgáltatók nagy része több különböző árképzési módszert alkalmaz, ennek ellenére nem jut mindenki ellátáshoz. A mosonmagyaróvári járásban is hiányoznak, illetve gyengék egyes szakellátások. A kistelepülések ellátottsága még rosszabb. Célok Javuljon az egyébként is nehezebb helyzetű csoportok egészségi állapota Célcsoportok Esélyegyenlőségi célcsoportok: nők fogyatékossággal élők, egészségkárosodottak, mélyszegénységben élők, gyerekek Tevékenységek leíráCélzott vizsgálatok és ellátást eddig nem igényelt, nem kapott sa gyerekek, fogyatékossággal, illetve kis településen élők eljuttatása a megfelelő szolgáltatásokhoz 152

Tervezett ütemezés Várt eredmények Indikátorok Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő)

Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)

Alkalmazásban álló nők, fogyatékossággal élő emberek számára szolgáltatásokhoz való eljuttatás biztosítása, foglalkoztató általi finanszírozás igénylése (kapcsolódóan a cégek CSR tevékenységeinek kezdeményezéséhez) Kistelepüléseken élők egészségügyi ellátásának javítása a megfelelő szolgáltatáshoz juttatás segítségével (akár mobilitás segítésével, pl. falugondnoki szolgáltatások bevonásával, vagy civil szervezetek finanszírozási támogatásával, adományokkal, stb.) 2016-2020 Az esélyegyenlőségi célcsoportok egészségi állapota javul Egészségügyi szolgáltatást, ellátást igénylők száma Ellátást kapók száma Egyéb források, komplex ifjúsági, esélyegyenlőségi programok kísérőintézkedéseként Piaci cégek saját szolgáltatásai keretében biztosítható egészségügyi ellátás, illetve egészségpénztáras juttatások TOP 4.1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése (eszközfejlesztés, háziorvosi fejlesztések) Az időben felismert és kezelt egészségügyi problémák által történő megtakarítás gazdasági értelemben vett fenntarthatóságot segíti a járás egészségügyi intézményrendszerének terheltsége kapcsán. Környezeti értelemben közvetlen relevanciája nicns az intézkedéscsomagnak. A társadalmi fenntarthatóságot a megfelelő életminőség biztosítása által segíti elő.

Megnevezés Prioritás

2.2.1 Kisgyermekek napközbeni és szünidős ellátásainak biztosítása 2. prioritás: Esélyteremtő fejlesztések közszférában, szolgáltatásokban

Végrehajtásért felelős gazda

Bölcsődék, családi napközik, óvodák, iskolák, civil szervezetek Önkormányzatok, piaci cégek, civil szervezetek A mosonmagyaróvári járás kedvező mutatói nem tükröződnek azokban az adatokban, amelyek a kisgyermekek napközbeni ellátásáról és szünidős lehetőségeikről szólnak. A kisgyermekek esetében a felügyelet, gondozás, étkeztetés egyáltalán nem választható el egymástól. A nagyobb, iskolás korú gyerekek esetében a felügyelet és értelmes időtöltés biztosítása sem megoldott, nem beszélve a hatékony, rendszeres foglalkozások biztosításáról. A kisebb településeken nincsen bölcsőde, családi napközi is csak egy furcsa, nagy intézményhez rendelt formában található a városban. Mindeközben nyilvánvalóan létezik a gyermekfelügyeleti „piac”, ami

Partnerek

Indoklás

153

illegálisan, adózást elkerülve, és minőségét tekintve ellenőrizetlenül működik, szinte minden településen. Ennek a helyzetnek a rendbetétele, a kisgyermekek ellátásának láthatóvá tétele, minőségének, megbízhatóságának biztosítása szükséges. Célok Kisgyermekek napközbeni ellátását biztosító szolgáltatási paletta szélesítése Hétvégi és szünidős kisgyermek ellátások összehangolása és biztosítása, különösen a kisebb településeken Célcsoportok 0-3 éves korig, illetve 3-14 éves korig a kisgyermekek, gyerekek Tevékenységek leíráJárási szükségletek és igények feltárása és értékelése sa Kistelepüléseken hiányzó kisgyermek és gyermek felügyeleti szolgáltatások megteremtése, szükség esetén szektorok közötti együttműködéssel (önkormányzat, civil szervezet, piaci cég, mint szülők foglalkoztatója, finanszírozást támogató szerepben) A városi ellátási paletta szélesítése, részben a szürke gazdaságból való kilépés, részben a szolgáltatások célzottabbá tételével Szünidős és hétvégi ellátások szervezése járási szintű összehangolással Tervezett ütemezés 2016-2020 Várt eredmények A kisebb településeken is elérhetővé válik a kisgyermekek napközbeni ellátása A járásban elérhetőek hétvégi és szünidős gyermekfelügyeleti lehetőségek Indikátorok Szolgáltatási formák jellege, száma Szolgáltatásban részesülő gyermekek száma Újonnan elérhetővé vált szolgáltatások, férőhelyek, ellátási órák száma Költségvetés (teljes, Piaci és civil források támogatás, saját erő) TOP 1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével Fenntarthatóság (kör- Környezeti értelemben ez a beavatkozás nem releváns. nyezeti, társadalmi, Gazdasági fenntarthatósága a szolgáltatásoknak csak a többoldalú figazdasági) nanszírozási megoldások esetén reális, ami ötvözi a piaci cégek vállalásait munkavállalóik támogatása érdekében, az érintett családok kötelezettségvállalását, önkormányzatok támogatását és szükség esetén adományok, civil szervezetek szerepvállalását, támogatását is. Társadalmi értelemben vett fenntarthatóságot közvetlenül szolgálja, illetve megtestesíti a gyermekekről és családokról való gondoskodás. Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda

2.2.2 Gyermekek és fiatalok fejlesztését szolgáló tevékenységek (Biztos Kezdet gyerekházak, tanodák, ifjúsági klubok, stb.) 2. prioritás: Esélyteremtő fejlesztések közszférában, szolgáltatásokban Gyermekjóléti szolgálat 154

civil szervezetek Partnerek Önkormányzatok óvodák iskolák KLIK stb. Indoklás A mosonmagyaróvári járás iskolázottsági mutatói jobbak az országos átlagnál, de nem kiemelkedően kedvezőek. A jelenlegi iskolarendszer átörökíti a hátrányokat, másként fogalmazva: újratermeli a társadalmi helyzetet, azaz: az iskolázatlan szülők gyerekei nem számíthatnak arra, hogy nagy eséllyel magasabb szintre jutnak el iskolázottság tekintetében, mint szüleik. A társadalmi viszonyokat konzerváló működésmód nem csupán önmagában érdemes átgondolásra és megváltoztatásra, hogy a tehetséges gyerekek és fiatalok esélyeit javítsuk. A környék vonzerejének növelése, a tehetséges fiatalok megtartása, az elvándorlás mérséklése mind-mind igényli, hogy biztosítsunk lehetőségeket, vonzó életkörülményeket, tegyük az itt élőket elkötelezetté saját környezetük iránt, minél fiatalabb korban. Nagyon fontos, hogy minden életkorban megkapják a gyerekek és a fiatalok azokat a lehetőségeket, élményeket, segítséget, ami életkoruknak és tanulási szükségleteiknek megfelel. Célok Gyermek és fiatalkorban szükséges tanulási (beleértve a közösségi tanulási!) lehetőségek biztosítása A közoktatás rendszerén túlmutató lehetőségek biztosítása a gyerekek és fiatalok számára Célcsoportok 5 éves kortól gyerekek és fiatalok, kiemelt figyelemmel a sérülékeny társadalmi csoportokhoz tartozó családok gyerekei: alacsonyan iskolázott, munkanélküli szülők gyerekei, stb. Tevékenységek leíráBiztos kezdet gyerekházak, korai fejlesztési lehetőségeket sa teremtő programok indítása, kiemelt figyelemmel a szolgáltatáshiányos kistelepülésekre és a sérülékeny társadalmi csoportokban élő kisgyermekekre Tanoda programok biztosítása, kiemelt figyelemmel a szolgáltatáshiányos kistelepülésekre és a sérülékeny társadalmi csoportokban élő gyermekekre és fiatalokra Ifjúsági klubok, programok biztosítása, kiemelt figyelemmel a szolgáltatáshiányos kistelepülésekre és a sérülékeny társadalmi csoportokban élő gyermekekre és fiatalokra Ifjúsági közösségi kezdeményezések megerősítése és megvalósításuk támogatása, helyi és járási szinten egyaránt Járási szintű megoldások preferálása az önállóan nehezen megvalósítható programok esetén Tervezett ütemezés 2015-2020 Várt eredmények Minden településen, az ott élő gyerek és ifjúsági populációnak megfelelő szolgáltatások elérhetőek, vagy biztosított a hozzáférés más településen lévő szolgáltatásokhoz (akár falugondnoki busszal, akár a programok „helybehozásával”) Iskolai teljesítmények javulása 155

Indikátorok

Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő) Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)

Megnevezés Prioritás

Ifjúsági közösségi kezdeményezések indulása és megerősítése, megvalósulása Új szolgáltatások száma Új szolgáltatásokat igénybe vevők száma Eddig ellátatlan, most új szolgáltatással ellátott települések száma Iskolai teljesítmények változása, érdemjegyek %-ában Közösségi kezdeményezések száma EFOP 1.2.2 Ifjúsági programok támogatása EFOP 1.4.2 Integrált térségi gyermekprogramok EFOP 3.3.1 Tanoda programok támogatása Gazdasági értelemben vett fenntarthatósága ezeknek a szolgáltatásoknak nem biztosított. Ezért indokolt a járás országos viszonylatban kedvező gazdasági potenciáljára építve olyan finanszírozási megoldásokat kidolgozni, ami egyaránt épít a jól érzékelhető és erősnek számító helyi adományozási hajlandóságra, a helyben működő cégek társadalmi felelősségvállalására, az önkormányzatok felelősségére. Környezeti értelemben ez a beavatkozás nem releváns. Társadalmi értelemben vett fenntarthatóságot közvetlenül szolgálja a gyermekekbe és fiatalokba fektetett energia, ráfordítás. 2.3 Családok helyzetét megkönnyítő szolgáltatások fejlesztése 2. prioritás: Esélyteremtő fejlesztések közszférában, szolgáltatásokban

Végrehajtásért felelős Mosonmagyaróvári Nagycsaládosok Életfa Egyesülete gazda Partnerek Civil szervezetek, önkormányzatok, humán szolgáltatók, piaci cégek, stb. Indoklás A családok, mint önmagukért való érték, érzékelhetően van jelen a mindennapokban. A gyermekvállalás feltételeit megkönnyíti a környékbeliek által megélhető viszonylagos egzisztenciális biztonság is. A mosonmagyaróvári járásban az itt élők szegénysége, a gyermekek szegénysége lényegesen kisebb mértékű, mint az ország más tájain. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lenne nagyon nehéz a család, a gyermekek ellátása. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy különösen a kisebb településeken hiányoznak alapvető szolgáltatások, és nem csupán a gyermekek napközbeni ellátását, felügyeletét érintően. Az egészségügyi és oktatási szolgáltatások köre is korlátozottabb. A városokban is igaz, hogy szabadidős programok, kulturális lehetőségek köre korlátozottabb mint a közeli nagyvárosokban, akár a megyeszékhelyen. A kölcsönös segítség, a társadalom támogató hozzáállása ritkábban tapasztalható. Célok A család mint érték elismerése és konkrét támogatás, segítség a családok mindennapjaiban érzékelhetővé váljon. 156

A családok mindennapjait megkönnyítő szolgáltatások és segítségnyújtás legyen elérhető a kisebb településeken is. Célcsoportok Gyermekes családok, illetve gyermeket vállalni készülő családok Tevékenységek leíráGyermeket vállaló, kisgyermeket nevelő családok számára sa hétköznapi, mindennapi segítségnyújtás biztosítása a ksiebb településeken is A kisebb, elszigeteltebb településeken élők humán szolgáltatásokhoz, ezen belül különösen a szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítása helyben elérhető szolgáltatások számának (helyi ügyfélfogadások), minőségének (programok, stb.) illetve az utazási lehetőségek biztosításával (falugondnokság) A családok, különösen a gyermeket egyedül nevelő, illetve nagycsaládok számára fontos szolgáltatások, támogatások elérhetőségének biztosítása Ápolásra, gondozásra szoruló családtagot ellátó családok támogatása közvetlen segítséggel, szolgáltatásokkal Tervezett ütemezés 2015-2020 Várt eredmények A családok külső segítséget kapnak A kisebb településeken élők is hozzáférnek sokféle lehetőséghez Indikátorok Új típusú segítségek, szolgáltatások száma Támogatott családok száma Családi szolgáltatásokkal megerősített települések száma Költségvetés (teljes, TOP 4.2 A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, támogatás, saját erő) fejlesztése TOP 1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével

Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 7.4. - a vidéki népesség számára nyújtott helyi alapvető – többek között szabadidős és kulturális tevékenységekkel kapcsolatos – szolgáltatások és a kapcsolódó infrastruktúra létrehozására, fejlesztésére vagy bővítésére irányuló beruházások támogatása (falu- és tanyagondnoki buszok) Környezeti értelemben ez a beavatkozás nem releváns. Gazdasági fenntarthatósága a szolgáltatásoknak csak a többoldalú finanszírozási megoldások esetén reális, ami ötvözi a piaci cégek vállalásait munkavállalóik támogatása érdekében, az érintett családok kötelezettségvállalását, önkormányzatok támogatását és szükség esetén adományok, civil szervezetek szerepvállalását, támogatását is. Társadalmi értelemben vett fenntarthatóságot közvetlenül szolgálja a családokról való gondoskodás.

157

Megnevezés Prioritás

2.4 Nőkre irányuló programok 2. prioritás: Esélyteremtő fejlesztések közszférában, szolgáltatásokban

Végrehajtásért felelős Moson Megyei Nők Egyesülete és/vagy más női szervezet gazda Partnerek Civil szervezetek, önkormányzatok, humán szolgáltatók, piaci cégek, stb. Indoklás A női esélyegyenlőség kérdése nem azonos a családok kérdéskörével, és nem szűkíthető le a gyermekvállalással, mint a női biológiai szerepéből adódó, vagy a családtag gondozásával, a család ellátásával kapcsolatos társadalmi szerepből adódó teendőkre. Az erre irányuló kérdések már egy másik intézkedésben megjelentek. A nők esélyegyenlőségének kétségtelenül egyik eleme a fentiekhez kapcsolódik, a társadalmi szerepelvárások rögzült mintái okán, ami a nőkhöz delegálja ezeket a feladatokat. A teljes munkaidős munkavállalás mellett ez azonban aránytalan terheket rak a nők, családanyák vállára. Ennek mérséklése a családokat és gyermekeket, valamint gondozásra szoruló családtagokat elérő, a nőket tehermentesítő intézkedések által válik lehetővé. A női esélyegyenlőség kérdése azonban a hétköznapok szintjén megjelenik a tanulás, pályaválasztás, felelősségvállalás, közéleti szerepvállalás, vezetői pozíciókba jutás, stb. kapcsán. A nők jelenléte és aktivitása minden közösség életében fontos, és kiegyensúlyozottabb, élhetőbb, fenntarthatóbb helyi társadalom eléréséhez vezet. Célok Nők lehetőségeinek kitágítása Aktív női szerepvállalás támogatása a közéletben, munkában, helyi politikában Célcsoportok A járás női lakossága Tevékenységek leíráSzemléletformáló, információs-kommunikációs kampányok, sa akciók a női szerepvállalás körének szélesítésére Női programok, rendezvények (női futás, segítő akciók, sikeres nők mint minták megmutatása, stb.) megvalósítása Női esélyegyenlőségi problémák feltárása a járásban és megoldási javaslatok kezdeményezése Tervezett ütemezés 2015-2020 Várt eredmények A nők közéleti, civil és politikai szerepvállalása erősödik a járásban Láthatóvá válnak a speciálisan nőket érintő problémák, nehézségek, ezekre javaslatok is születnek Indikátorok „Női” események, programok, akciók száma Résztvevők száma Aktív szerepet vállaló nők száma Feltárt ügyek száma Kezdeményezések, javaslatok száma Költségvetés (teljes, Civil és piaci források támogatás, saját erő) Fenntarthatóság (kör- Közvetlenül sem gazdasági, sem környezeti értelemben nem kapcsolnyezeti, társadalmi, ható fenntarthatósághoz. 158

gazdasági)

A társadalmi fenntarthatóságra tett hatása azonban nagyon jelentős, a nők társadalmi részvétele, életminősége kapcsán alapvető jelentőségű kérdéseket érint.

Megnevezés Prioritás

2.5 Fogyatékossággal élőket segítő szolgáltatások fejlesztése 2. prioritás: Esélyteremtő fejlesztések közszférában, szolgáltatásokban

Végrehajtásért felelős Napos Ház gazda Reménység Autista és Autisztikus Sérültekért Alapítvány, fogyatékossággal élők szervezetei, stb. Partnerek Önkormányzatok és önkormányzati intézmények, humán szolgáltatók, piaci cégek, stb. Indoklás A járásban fogyatékossággal élő emberek ellátásának kulcsintézménye a mosonmagyaróvári Napos Ház. A felnőtt fogyatékossággal élők esetében nagyon nagy szükség van arra, hogy legyenek számukra olyan lehetőségek, amelyek biztosítják számukra, hogy a lehető legteljesebb életet élhessék, napjaik tartalommal megtöltve teljenek el. Legalább ennyire fontos családjuk tehermentesítése is. Az intézmény nem csupán a városból fogad ellátottakat, de a kistelepülések esetében nem látható pontosan, milyen szükségletek kielégítése lenne indokolt és fontos. A fogyatékossággal élők napi ellátása nem feltétlenül és korántsem kizárólagosan elkülönült, specializált intézményekben lehetséges. Azonban a helyi megoldások feltárása és kidolgozása jelentős szakmai feladat. Az erre irányuló kezdeményezések haszna annál nagyobb, minél inkább integráló, az épekkel közös mindennapokat támogató megoldásokat segítenek elő. Célok Fogyatékossággal élő emberek napi ellátásának biztosítása Fogyatékossággal élő emberek családjainak tehermentesítése A fogyatékossággal élő emberek társadalmi integrációjának elősegítése Célcsoportok A járásban fogyatékossággal élő emberek és családjaik Tevékenységek leíráÚj intézményi kapacitások megteremtése a fogyatékossággal sa élő emberek napközbeni ellátásának biztosítására Integráló megoldások megteremtése a a fogyatékossággal élő emberek napközbeni ellátásának biztosítására Közösségi megoldások indítása a fogyatékossággal élő emberek családjainak tehermentesítésére (örökbefogadás, közös programok, civil közösségi események „megnyitása” és felelős lebonyolítása fogyatékossággal élő emberek felügyelete és élményekhez juttatása érdekében, stb.) Tervezett ütemezés 2016-2020 Várt eredmények Javul a fogyatékossággal élő emberek helyzete, napi elfoglaltságuk biztosított Csökken a fogyatékossággal élő embereket gondozó családok leterheltsége Nő a társadalmi integrációs lehetőségek köre, a sérült és ép emberek találkozási alkalmainak megteremtésével Indikátorok Szegregáltan, saját családjában vagy elkülönült intézményben 159

Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő)

Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)

ellátott, fogyatékossággal élő emberek száma, akiknek integratív megoldást sikerül biztosítani mindennapjaira Nappali ellátásba kerülő új ellátottak száma Tehermentesített családok száma Civil, önkormányzati és piaci források Vidékfejlesztési Program 2014-2020 7.4. - a vidéki népesség számára nyújtott helyi alapvető – többek között szabadidős és kulturális tevékenységekkel kapcsolatos – szolgáltatások és a kapcsolódó infrastruktúra létrehozására, fejlesztésére vagy bővítésére irányuló beruházások támogatása (falu- és tanyagondnoki buszok) Környezeti és gazdasági értelemben ez a beavatkozás nem releváns, fenntarthatóság szempontjából. Társadalmi értelemben vett fenntarthatóságot közvetlenül szolgálja a sérült emberekről való gondoskodás.

Megnevezés Prioritás

2.6 Időseket érintő szolgáltatások fejlesztése 2. prioritás: Esélyteremtő fejlesztések közszférában, szolgáltatásokban

Végrehajtásért felelős gazda Partnerek

Gondoskodás Alapítvány más civil szervezetek, szolgáltató intézmények Önkormányzatok önkormányzati intézmények humán szolgáltatók Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény háziorvosok stb. Az idősek életkörülményeit, életminőségét erősen meghatározza nem csak saját családi helyzetük (egyedüllét, magányosság, stb.) és jövedelmi-vagyoni viszonyaik (nyugdíjak mértéke, egyéb megtakarítások, stb.) hanem az őket körülvevő társadalmi környezet minősége és a számukra szükséges szolgáltatások elérhetősége. A mosonmagyaróvári járásban, ahol az egyéb mutatókhoz képest arányait tekintve alacsonyabbaknak mondhatóak a nyugdíjak, és sok a kis település, ahonnan nehezen mozgó emberek körülményesen juthatnak tovább, meglehetősen sok javítanivaló vehető számba. A városban, városokban élő idősek is nagyon sok esetben magányosak, családjaik (már ha van) fiatalabb generációja jellemzően nem él velük. Az egészségi állapotuk sérülékenyebb, több betegség nehezítheti mindennapjaikat. Az aktívan megélt időskor a társadalmi integráció szempontjából is fontos, de megnövelheti a leélt évek számát, tartalommal töltve meg a mindennapokat. Ezeknek a lehetőségeknek a biztosítása is fontos. Aktívan és értelmes tartalommal, minél jobb egészségi állapotban megélt időskori évek biztosítása a mosonmagyaróvári járásban élő szépkorúaknak Idősek számára fontos szolgáltatások elérhetőségének biztosítása minél több területen és településen

Indoklás

Célok

160

Célcsoportok A járás idős népessége és családtagjaik Tevékenységek leíráKistelepüléseken hiányzó humán (köz)szolgáltatások számba sa vétele és érdemi pótlásuk biztosítása Idősek számára fontos szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a járás valamennyi településén Közéleti aktivitási lehetőségek, kulturális és tanulási alkalmak, közösségi események szervezése idősek számára, járási szinten Magányosság enyhítése közösségi megoldásokkal, civil aktivitásokra alapozva Tervezett ütemezés 2015-2020 Várt eredmények Idősek életminőségének javulása Időseket szolgáló támogatások, programok köre bővül Indikátorok Teljesen szolgáltatáshiányos települések száma Új szolgáltatások száma Új szolgáltatások által ellátott idősek száma Közösségi aktivitások száma Közösségi aktivitásokban résztvevők száma Költségvetés (teljes, Közösségi és civil erőforrások, adományok támogatás, saját erő) Vidékfejlesztési Program 2014-2020 7.4. - a vidéki népesség számára nyújtott helyi alapvető – többek között szabadidős és kulturális tevékenységekkel kapcsolatos – szolgáltatások és a kapcsolódó infrastruktúra létrehozására, fejlesztésére vagy bővítésére irányuló beruházások támogatása (falu- és tanyagondnoki buszok) Fenntarthatóság (kör- Környezeti és gazdasági értelemben ez a beavatkozás nem releváns, nyezeti, társadalmi, fenntarthatóság szempontjából. gazdasági) Társadalmi értelemben vett fenntarthatóságot közvetlenül szolgálja a szépkorú emberekről való gondoskodás. Megnevezés Prioritás

3.1 Foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű (alacsony iskolázottságú, fogyatékossággal, valamint mélyszegénységben élő, köztük roma) emberek felkészítése, támogatása a munkavállalásra 3. prioritás: Esélyteremtés a munka világában

Végrehajtásért felelős Szociális Foglalkoztató Nonprofit Kft. gazda Partnerek Önkormányzatok, kistérségi társulás, családsegítő szolgálatok, a célcsoporttal foglalkozó és érdekeiket képviselő civil szervezetek, felnőttképző szervezetek, foglalkoztatási paktum, stb. Indoklás A mosonmagyaróvári járásban alacsony az elhelyezkedni nem tudó emberek száma. Ez a csoport olyan problémákkal küzd, ami erősen nehezíti számukra a piaci szektorban való elhelyezkedést. Egészségügyi, pszichés problémáik, sorozatos kudarcaik, stb. védett, támogatott foglalkoztatási lehetőségeket igényelnek. Ennek kapcsán leginkább közmunkát tudnak végezni. A közmunkás foglalkoztatás mellett azonban hiányoznak azok a lehetőségek, amelyek változásra, fejlődésre serkentőek lennének. A tartósan munkanélküli és állást nem találó emberek számára célzott fejlesztések, támogatás szükséges. 161

Ennek a csoportnak a létszáma kicsi, egyes falvakban akár csak néhány embert érint a probléma. Ezért járási szinten indokolt az intézkedést megvalósítani. Célok A jelenleg állás nélküli emberek visszalépése az elsődleges munkaerőpiacra Célcsoportok A munkaerőpiacról tartósan kiszorult emberek, 180 napnál régebben álláskeresők Tevékenységek leíráAz állás nélküli, illetve közmunkában foglalkoztatott emberek sa felmérése, profilozása annak érdekében, hogy láthatóvá váljon: kinek van csak képzésre, kinek van egészségügyi ellátásra, fejlesztésre szüksége, illetve egyéb, speciális szolgáltatásokra A járási szinten feltárt, speciális csoportok számára helyi fejlesztésekhez kapcsolódó, esetleg piaci cégek munkaerőigénye által megalapozott esetben a cégek bevonásával felkészítést, képzést biztosítani Fogyatékossággal élő emberek felkészítése munkavállalásra, mentorszolgáltatás, valamint fogadó munkahely felkészítése Tervezett ütemezés 2016-2020 Várt eredmények Elhelyezkedési lehetőséghez segített emberek Indikátorok A jelenleg tartós munkanélküli és közfoglalkoztatott emberek közül az elsődleges munkaerőpiacra belépők száma Költségvetés (teljes, Munkaügyi intézményrendszer által biztosított források támogatás, saját erő) Piaci cégek forrásai Fenntarthatóság (kör- Környezeti értelemben a helyi foglalkoztatási lehetőségek tekinthetőnyezeti, társadalmi, ek fenntarthatónak. Gazdasági értelemben a közmunkából vagy egyéb gazdasági) ellátásokból továbblépő emberek foglalkoztatása fenntartható, amenynyiben érdemi munkavégzésre alkalmazzák őket. Társadalmi értelemben fenntartható az a megoldás, ami a társadalmi integrációt, önbecsülést elősegíti. Ezt a valós és továbblépési lehetőségeket tartalmazó munkavállalás biztosítja.

Megnevezés Prioritás

3.2.1 Munkáltatói és munkavállalói szemléletformáló tréningek, rendezvények, programok 3. prioritás: Esélyteremtés a munka világában

Végrehajtásért felelős gazda Foglalkoztatási paktum menedzsmentszervezete Partnerek Esélyegyenlőségi és foglalkoztatási ügyekkel foglalkozó képző szervezetek Indoklás A mosonmagyaróvári járásban a piaci cégek érzékelik már hosszabb ideje a foglalkoztatási potenciál csökkenését, a munkaerő „fogytán”. Ez arra készteti őket, hogy keressék azokat a potenciális munkavállalóikat is, akik számára adott esetben több segítséget, kedvezményt kell nyújtaniuk. Az egyes cégek különböző lépéseket tesznek, ám elindultak abba az irányba, hogy sérülékeny társadalmi csoportok tagjait, megváltozott munkaképességű vagy speciális segítséget igénylő embereket alkalmazzanak. 162

Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban azonban sok az ismerethiány, a tapasztalatok szűkösek, mind a vezetők, mind a leendő munkatársak körében gyakran tapasztalható ellenállás, fenntartások. Célok Esélyegyenlőségi szempontú szemléletváltás a munkáltatók és munkavállalóik körében a befogadó munkahelyek elősegítése érdekében Célcsoportok A járásban foglalkoztatást biztosító piaci cégek, önkormányzatok és önkormányzati intézmények, valamint civil szervezetek Foglalkoztatási Paktum tagjai Tevékenységek leíráCégek vezetői és munkatársai számára esélyegyenlőségi sa érzékenyítő és szemléletformáló tréningek, ismeretbővítő képzések megvalósítása Járási szintű programok cégek bevonásával, esélyegyenlőségi elköteleződések megerősítésére (női futónap, stb.) Tervezett ütemezés 2016-2020 Várt eredmények A sérülékeny társadalmi csoportok tagjainak problémái és speciális munkavállalási képességeik iránti érzékenység nő a cégeknél, munkáltatóknál Indikátorok Szemléletformáló és érzékenyítő tréningek, események száma Szemléletformáló és érzékenyítő tréningeken, eseményeken részt vevők létszáma Sérülékeny társadalmi csoportok foglalkoztatási adatai javulnak Költségvetés (teljes, Piaci cégek forrásai támogatás, saját erő) Vállalkozások fejlesztése során igénybe vett hitelek, támogatások Fenntarthatóság (kör- Környezeti fenntarthatóság szempontjából elsődlegesen számba venyezeti, társadalmi, hető szempont az, hogy a helyi munkahelyek helyi munkaerőt tudnak gazdasági) alkalmazni. Ez csökkenti a munkavállalók munkábajárással kapcsolatos környezetterhelésének mértékét, és elősegíti a helyi gazdaság megerősödését. Ez utóbbi gazdasági értelemben is javítja a fenntarthatóságot. Társadalmi fenntarthatóság elősegítéséhez járul hozzá a minél szélesebb körű foglalkoztatotti réteg, az eddig munkaerőpiacról kiszorultak, megváltozott munkaképességű, egészségkárosodott, hozzátartozott, kisgyermeket ellátó, gondozó családtagok munkavállalásának lehetővé válása. Megnevezés Prioritás

3.2.2 Esélyegyenlőségi, CSR és egyéb, a helyi társadalomért és a munkavállalókért érzett munkáltatói felelősségvállalást érintő tervek készítése és alkalmazása 3. prioritás: Esélyteremtés a munka világában

Végrehajtásért felelős Foglalkoztatási paktum menedzsmentszervezete gazda Partnerek CSR, esélyegyenlőségi, foglalkoztatási és fenntarthatósági ügyekkel foglalkozó tanácsadó, fejlesztő szervezetek Indoklás A mosonmagyaróvári járásban a piaci cégek érzékelik már hosszabb 163

ideje a foglalkoztatási potenciál csökkenését, a munkaerő „fogytán”. Ez arra készteti őket, hogy keressék azokat a potenciális munkavállalóikat is, akik számára adott esetben több segítséget, kedvezményt kell nyújtaniuk. Az egyes cégek különböző lépéseket tesznek, ám elindultak abba az irányba, hogy sérülékeny társadalmi csoportok tagjait, megváltozott munkaképességű vagy speciális segítséget igénylő embereket alkalmazzanak. Ez azonban csak egy eleme a környezetükért felelősséget érző és vállaló, felelős piaci magatartásnak. Egyre több cég gondolja át, milyen módon tud valamit „visszaadni” annak a közegnek, közösségnek, ahonnan munkavállalói jönnek. Az is egyre erősebb igény, hogy munkavállalóik egészsége, jóléte érdekében szolgáltatásokat nyújtson a munkáltató. Célok Felelős foglalkoztatók működjenek a járásban Tudatosan és átgondoltan, tervszerűen és a környező közösség által átláthatóan biztosítják a cégek társadalmi felelősségvállalásaikat Célcsoportok A járásban foglalkoztatást biztosító piaci cégek, önkormányzatok és önkormányzati intézmények, valamint civil szervezetek Foglalkoztatási Paktum tagjai Tevékenységek leíráEsélyegyenlőségi és CSR tervek készíttetése a járás sa foglalkoztatóinál Együttműködések a cégek és helyi önkormányzatok között, a helyi társadalmak számára legfontosabb fejlesztések kapcsán (pl. kisgyerek felügyelet, hiányzó egészségügyi szűrések, stb.) Tervezett ütemezés 2015-2020 Várt eredmények Felelős foglalkoztatók a járásban Átlátható CSR tevékenységek Piaci cégek és önkormányzati humán fejlesztések összehangoltak Indikátorok Vállalati esélyegyenlőségi tervek száma Vállalati CSR programok száma Vállalások által elért munkavállalók, helyi lakosok, helyi közösségek száma Költségvetés (teljes, Piaci cégek forrásai támogatás, saját erő) Fenntarthatóság (kör- Célját tekintve a társadalmi és környezeti értelemben vett felelős válnyezeti, társadalmi, lalkozások éppen e felelősségvállalásuk okán készítenek olyan tervegazdasági) ket, vállalnak olyan átalakításokat a cégen belül, amelyek segítik számukra a társadalmi és környezeti fenntartható működésmódot, a gazdasági mellett. Ezen eszközök kifejlesztése szintén hozzájárul a fenntartható működésmódok eléréséhez.

164

Megnevezés Prioritás

3.2.3 Családbarát és esélyegyenlőségi fejlesztések a munkahelyeken 3. prioritás: Esélyteremtés a munka világában

Végrehajtásért felelős Piaci cégek gazda Partnerek CSR, esélyegyenlőségi, foglalkoztatási és fenntarthatósági ügyekkel foglalkozó tanácsadó, fejlesztő szervezetek Indoklás A mosonmagyaróvári járásban a piaci cégek érzékelik már hosszabb ideje a foglalkoztatási potenciál csökkenését, a munkaerő „fogytán”. Ez arra készteti őket, hogy keressék azokat a potenciális munkavállalóikat is, akik számára adott esetben több segítséget, kedvezményt kell nyújtaniuk. Az egyes cégek különböző lépéseket tesznek, ám elindultak abba az irányba, hogy sérülékeny társadalmi csoportok tagjait, megváltozott munkaképességű vagy speciális segítséget igénylő embereket alkalmazzanak. A járásban több cég is bővítette már munkavállalói körét fogyatékossággal élő munkavállalókkal. Ez adott esetben (pl. Nolato) olyan konkrét infrastrukturális fejlesztéseket igényelt, amelyek megfelelő munkakörnyezetet biztosítottak ezen munkatársak speciális igényeihez. Ezek a fejlesztések lehetnek az épületek átalakításához kapcsolódóak (pl. akadálymentesítés), információs, tájékoztató felületek (pl. látássérültek számára), de speciális munkavégző eszközök is (hevederes biztonsági székek, kerekesszékeseknek, stb.). A munkaszervezés átalakítása a rugalmas és például kisgyermekes szülők számára vonzó lehetőségek megteremtését segítik elő. Ezek a fejlesztések azonban előzetes felméréséket, tervezést, egyeztetéseket is igényelnek a tényleges változtatások megalapozására. Célok Újabb, eddig kevésbé alkalmazott munkavállalói kör foglalkoztathatósági lehetőségeinek megteremtése Célcsoportok A járásban foglalkoztatást biztosító piaci cégek, önkormányzatok és önkormányzati intézmények, valamint civil szervezetek Foglalkoztatási Paktum Tevékenységek leíráSpeciális szükségletekkel rendelkező, jelenleg nem sa foglalkoztatott rétegek beazonosítása, felkutatása a mosonmagyaróvári járásban (amely alapozhat az esélyegyenlőségi kerekasztal által indított információ- és adatgyűjtési rendszerre) A járásban található munkahelyek családbarát és esélyegyenlőségi szempontból releváns változásokat és fejlesztéseket terveznek és készítenek elő, majd valósítanak meg Az érintett célcsoportok foglalkoztatása Tervezett ütemezés 2016-2020 Várt eredmények Bővül és nő az eddig nem foglalkoztatott csoportok munkaerőpiaci aktivitása Indikátorok Speciális szükségletekkel bíró munkavállalók érdekében változásokat kezdeményező munkáltatók száma Megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását elősegítő fejlesztések eredményeként alkalmazásra kerülők 165

Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő) Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)

Megnevezés Prioritás

száma Családbarát változások eredményeként alkalmazásra kerülők száma GINOP 5.3.2 A rugalmas foglalkoztatás elterjesztése a konvergencia régiókban – rugalmas, családbarát foglalkoztatási módszerek bevezetése a munkáltatóknál Ezeknek a fejlesztéseknek elsődleges és alapvetően fontos értéke a társadalmi értelemben vett fenntarthatóság felé tett jelentős előrelépések megtétele. Gazdasági értelemben vett fenntarthatóságát az intézkedésnek az biztosítja, hogy jelenleg a járásban a piaci cégek által igényelt területeken munkaerőhiány van. E hiány pótlása a helyi munkaerő eddig még nem alkalmazott szegmenséből, helyben megoldva gazdasági értelemben is kifizetődőbb, mint más megoldásokat (telephely máshova költöztetését, munkavállalók távoli utaztatását, stb.) vállalni. Környezeti értelemben vett fenntarthatóságra a fejlesztések közvetlenül nem hatnak, illetve a távolabbról utazó, így magasabb környezetterhelést produkáló munkavállalók foglalkoztatásával szemben számít megfelelőbb megoldásnak a helyi, sérülékeny társadalmi csoportok foglalkoztatására törekvő minden megoldás. 3.3.1 Információnyújtás, pályaorientációs, toborzási, stb. szolgáltatások 3. prioritás: Esélyteremtés a munka világában

Végrehajtásért felelős Mosonmagyaróvári Kistérségi Társulás gazda Szociális Foglalkoztató E téren feladatvállalásra kész civil szervezet vagy fejlesztő cég Partnerek Állást kínáló piaci cégek, egyéb foglalkoztatók, önkormányzatok, stb. Indoklás A mosonmagyaróvári járás területén működő cégek, szervezetek egyre láthatóbb módon küzdenek munkaerőhiánnyal. A mobil és felkészült munkaerő távozóban. Azok akik a járásban élnek, és potenciális munkavállalóik lehetnek a helyi cégeknek, kis létszámuk miatt nehezen megcélozhatóak, nem elérhetőek a foglakoztatók számára. Az ezidáig leggyakrabban alkalmazott módszerek, mint például az álláshirdetések megjelentetése, nem vezet eredményre. A cégek tapasztalatai szerint a meghirdetett alkalmakra alig van érdeklődő, illetve az érdeklődők legnagyobb hányada azonnal nem foglalkoztatható, felkészítésre, foglalkoztathatóságuk javítására van szükség. Fentiek miatt szükség van olyan lépésekre, amellyel elérhetővé válnak a megfelelő jelöltek a cégek számára. Az ehhez kapcsolódó információs, toborzási, szűrési, stb. tevékenységekre, amelyek a cégek aktuális igényeire kínál választ. Mivel azonban egy-egy településen a járásban csak nagyon kevés ilyen ember akad, eredményesebb lehet több cég lehetőségeit egyben kezelve, járási szinten reagálni ezekre a feladatokra. 166

Kapcsolódóan olyan pályaorientációs, nem csupán a középiskolás korosztályt, hanem az aktív korú felnőtteket is célzó szolgáltatásokat indítani, szintén járási szinten, ami a pályamódosításokra, ezáltal a rugalmasabb reagálásra, a munkaerő-piaci változásokra alkalmazkodásra készíti fel az érintetteket. A járás kis településeihez alkalmazkodóan ezeket a lépéseket mindenképpen indokolt járási szinten meglépni. Célok A cégek igényeinek megfelelő munkaerő elérése a járásban Az álláskeresők vagy munkát váltani szándékozók számára megfelelő munkalehetőségek megtalálása Célcsoportok Álláskeresők, különösen a munkaerőpiacról tartósan kiszorult emberek Tevékenységek leíráA komplex munkaerő-piaci információs, felkészítő sa szolgáltatáscsomagot biztosító szervezet kiválasztása, illetve felkészítése, felkészülése a feladatra Információs és toborzási szolgáltatások biztosítása a járás foglalkoztatói számára, a paktum kommunikációs terében megfogalmazott igényekre reagálva A járási munkaerő-piaci igények és képzési kapacitások összeilleszthetősége érdekében pályaorientációs és korrekciós tanácsadások biztosítása, valamint a képzők alkalmazkodása a helyi elvárásokhoz, új képzések kezdeményezése, stb. Tervezett ütemezés 2016-2020 Várt eredmények A helyi cégek helyi munkaerővel tudják feltölteni üres állásaikat A helyi emberek segítséget kapnak elhelyezkedési kérdéseik megválaszolásában Indikátorok Toborzás és információnyújtás által elért potenciális munkavállalók száma Az információnyújtás és a közvetítő szolgáltatások eredményeként elhelyezkedett munkavállalók száma Költségvetés (teljes, Piaci cégek által megfizetett szolgáltatáscsomag jelenthet forrást támogatás, saját erő) EFOP 3.1.3 Társadalmi felzárkózási integrációs köznevelési intézkedések támogatása (pályaorientációs szolgáltatások) Fenntarthatóság (kör- Ezeknek a fejlesztéseknek elsődleges és alapvetően fontos értéke a nyezeti, társadalmi, társadalmi értelemben vett fenntarthatóság felé tett jelentős előrelépégazdasági) sek megtétele. A munkát nem találó emberek célzott, személyre szóló segítséget kapnak. Gazdasági értelemben vett fenntarthatóságát az intézkedésnek ebben az esetben is az biztosítja, hogy jelenleg a járásban a piaci cégek által igényelt területeken munkaerőhiány van. E hiány pótlása a helyi munkaerő eddig még nem alkalmazott szegmenséből, helyben megoldva gazdasági értelemben is kifizetődőbb, mint más megoldásokat (telephely máshova költöztetését, munkavállalók távoli utaztatását, stb.) vállalni. Környezeti értelemben vett fenntarthatóságra a fejlesztések közvetlenül nem hatnak, illetve a távolabbról utazó, így magasabb környezetterhelést produkáló munkavállalók foglalkoztatásával szemben számít megfelelőbb megoldásnak a helyi, sérülékeny társadalmi csoportok 167

foglalkoztatására törekvő minden megoldás. Megnevezés Prioritás

3.3.2 Foglakoztatási programok alacsony iskolázottságú, piacképes szakképzettséggel nem rendelkező, megváltozott munkaképességű emberek bevonásával 3. prioritás: Esélyteremtés a munka világában

Végrehajtásért felelős Mosonmagyaróvári Kistérségi Társulás gazda Szociális Foglalkoztató Partnerek Állást kínáló piaci cégek, egyéb foglalkoztatók, önkormányzatok, foglalkoztatási paktum, képző és segítő szervezetek, stb. Indoklás A mosonmagyaróvári járásban a jelen lévő munkaerőhiány mellett fennálló munkanélküliség egyik oka az érintett potenciális munkavállalói réteg speciális szükségleteinek megléte. Ennek egyik szelete a munkaidő és munkaszervezés rugalmassága iránti igény, másik oldala az állást nem találó emberek saját hiányosságaiban, alkalmazkodóképességének problémáiban lelhető meg. Ez lehet nem piacképes vagy elavult tudás, de egészségügyi és pszichés problémák, stb. is. Amenynyiben részt vesznek foglalkoztathatóságukat javító fejlesztésekben, képzésekben, programokban, még akkor sem garantált foglalkoztatásuk a nyílt munkaerőpiacon. A közmunka körülményei, elvárásai, az ellátott feladatok mennyisége, minősége, jellege alapvetően nem vethető össze egy felelős, piaci munkahely elvárásaival. Ezért egy első lépcső beiktatására van szükség:olyan foglalkoztatási lehetőségek megteremtésére, ami a munkáltató kockázatát mérsékli, de „valódi” munkahely az álláskereső számára. Célok Munkalehetőségek biztosítása a járás állástalan, nehezen foglalkoztatható csoportjai számára Célcsoportok A munkaerőpiacról tartósan kiszorult emberek Sérülékeny csoportok tagjainak foglalkoztatását vállaló munkáltatók Tevékenységek leíráFoglalkoztatási lehetőségek feltárása és megteremtése sa Eddig elhelyezkedni nem tudó, valamilyen felkészítésen, fejlesztésen túlesett emberek foglalkoztatása Tervezett ütemezés 2016-2020 Várt eredmények Nő az állástalan, közmunkában dolgozó, nehezen foglalkoztatható emberek körében a munkavállalás Indikátorok Nehezen foglalkoztatható emberek számára rendelkezésre álló munkahelyek száma Elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedett, sérülékeny csoportba tartozó, előzetes felkészítéseken részt vett munkavállalók száma Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő) GINOP 5.1.3 Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése GINOP 5.2.3 Fiatalok vállalkozóvá válása – vállalkozás indítási költségeinek támogatása 168

Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)

Az intézkedés közvetlenül szolgálja a társadalmi fenntarthatóságot, az eddig nem foglalkoztatott emberek bekapcsolódását a munka világába. Gazdasági és környezeti értelemben vett fenntarthatósághoz járul hozzá, hogy helyben tudnak elhelyezkedni az emberek, illetve a munkáltatók helyi munkaerőt foglalkoztathatnak.

Megnevezés Prioritás

3.3.3 Közmunkából kivezető programok 3. prioritás: Esélyteremtés a munka világában

Végrehajtásért felelős Mosonmagyaróvári Kistérségi Társulás gazda Partnerek Önkormányzatok, potenciális foglalkoztatók, fejlesztő szolgáltatók, társadalmi vállalkozások Indoklás A mosonmagyaróvári járásban, ahol a munkanélküliség igen alacsony, és az állást nem találó, valamint 180 napnál tovább, tartósan álláskereső emberek jellemzően a teljességgel piacképtelen tudással, végzettséggel rendelkező, illetve a munkavállalás szempontjából nagyon nehezítő (pszichés, egészségügyi, stb.) problémákkal küzdenek, szintén jelen van a közmunka program. A közmunka program országos adatai szerint igen kis arányú az elsődleges munkaerőpiacra való visszatérés. Így van ez ebben a járásban is. A közmunkás létből való továbblépés nem megy célzott, támogatott segítség nélkül. Azonban erősen csökkennek az ilyen típusú támogatások, felkészítő programokra fordítható források. A járás közmunkásait a legnagyobb település, Mosonmagyaróvár koncentrálja, a környező falvakban kis számban vannak jelen. Ezért indokolt városi, illetve járási szintű programokat tervezni. Célok Közmunkában foglalkoztatott emberek közül az önálló munkavégzésre alkalmas, felkészíthető emberek számára továbblépési lehetőségeket biztosítani A közmunkásokat foglalkoztató szervezeteket érdekeltté tenni, hogy „továbbsegítsék” a munkaerőpiacon saját olcsó munkavállalóikat Célcsoportok Közmunkában dolgozó emberek Közmunkásokat foglalkoztató szervezetek Tevékenységek leíráA jelenleg olcsó munkaerőt foglalkoztató, közmunkásokat sa alkalmazó önkormányzati, civil szervezetek számára külső források segítségével elősegíteni a tisztességes bérért való, elsődleges munkaerőpiacon történő foglalkoztatást A helyi, kistelepülési egyszerűbb szolgáltatásokat végző, a helyi közintézmények működtetésében részt vevő közmunkások és munkáltatóik számára egyaránt előrelépést jelentő alternatív foglalkoztatási formák, illetve foglalkoztató szervezetek létrehozása Tervezett ütemezés 2016-2020 Várt eredmények Nyílnak kiutak a közmunkások számára az elsődleges 169

Indikátorok Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő) Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)

munkaerőpiacra A közintézmények, civil szervezetek, stb. számára lehetővé válik más, támogatott foglalkoztatott alkalmazása is Nyílt munkaerőpiacon vagy más, perpektivikus támogatott foglalkoztatásban elhelyezkedni, továbblépni tudó közfoglalkoztatottak száma GINOP 5.1.3 Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése Környezeti értelemben a közmunka programok tekinthetőek fenntarthatónak, hiszen helyi foglalkoztatási lehetőséget biztosítanak az elsődleges munkaerőpiacon állást nem találó embereknek. A közmunka lehetőségét felváltó helyi foglalkoztatási lehetőségek ugyanezen értékekkel bírnak. Gazdasági értelemben a közmunkából továbblépő emberek foglalkoztatása fenntartható, amennyiben érdemi munkavégzésre alkalmazzák őket. Folyamatos és garantált állami támogatás (mint a közmunka forrásai) hiányában ez teljesül. Társadalmi értelemben fenntartható az a megoldás, ami a társadalmi integrációt, önbecsülést elősegíti. Ezt a valós és továbblépési lehetőségeket tartalmazó munkavállalás biztosítja.

170

12.4. Partnerségi és kommunikációs/nyilvánossági terv

Partnerségi terv Háttér információk A projekt során létrejött esélyegyenlőségi kerekasztal koordináló szervezete, a járásszékhely Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata. A projekt során hozzá csatlakoztak azok a partnerszervezetek, akik részt vállalnak a kerekasztal működtetésében, valamint a programterv megvalósításában is. Ez idáig 6 db kerekasztal ülés és 3 db partnerségi és disszeminációs fórum segítette a partnerségi működést, a kerekasztal létrehozását, a járási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és programterv elkészülését, valamint kiemelt témaként a HEP-ek aktualizálását, továbbá a térséget érintő esélyteremtési témák közös megvitatását, és a feltárt problémákra megoldások keresését. A térségben tevékenykedő humán szolgáltatók, civil szervezetek, non-profit szervezetek, vállalkozások, állami szervezetek aktív részvétele segítette a munkát a helyzetelemzés és a programterv készítése során. Ez az egyik legfontosabb vonzata, mivel a kerekasztal működésének projektzárás utáni fenntartása, a programterv intézkedéseinek megvalósítása a partnerek aktivitásán és a megfelelő koordináción múlik. Ennek érdekében a programterv készítése alatt is törekedtünk a lehetséges intézkedésgazdák és partnerek bevonására, akik véleményeikkel, javaslataikkal segítették a helyi szükségletekre reagáló intézkedések kidolgozását. Ezáltal elkötelezettebbé váltak az egyes intézkedések, és az azokon belül a jövőben létrejövő projektek, EU-s pályázatok végrehajtásában, hiszen személyesen és szervezetileg is érintettek és érdekeltek ebben. Partnerségi szervezeti struktúra A járási felzárkózási kerekasztal további működtetését egy több szintű, szerteágazó, egymással kapcsolatban lévő partneri intézményi hálóban tervezzük megvalósítani. Ez a szerves térségi háló megteremti a lehetőségét a: kezdeményező, egyes témákat felelősen kezelő, operatív végrehajtást végző munkacsoportok (melyek kiemelt feladata a projektek, EU-s pályázatok előkészítése, megvalósítása), a teljes szervezeti struktúrát működtető, koordináló szakmai menedzsment (a jelenlegi ÁROP menedzsment feladatokat a foglalkoztatási paktum menedzsmentnek javasolt továbbvinnie) a folyamatokat irányító, döntéshozó felzárkózási kerekasztal, a nyilvánosságot, bevonást, részvételt biztosító járási esély fórum együttműködésére.

171

A projekt során kialakultak ennek a struktúrának a működési mechanizmusai, létrejött egy jól működő szakmai menedzsment, megerősödött a járási partnerség, és elkészült a további akciókat megalapozó járási esélyteremtő programterv is. A kerekasztal és a kapcsolódó szervezeti egységek összehangolt munkája révén, az esélyegyenlőségi területen meglévő feladatok szervezése, projektek megvalósítása is koordinált módon valósul meg, amellyel el lehet kerülni a párhuzamokat, javul a problémakezelés és a költséghatékonyság is. A járási felzárkózási kerekasztalban való részvétellel az apróbb települések is megfelelő szakmai támogató hátteret kapnak saját esélyegyenlőségi feladataik elvégzéséhez, amellyel Mosonmagyaróvár város járásszékhely szerepe is erősödött. Az önkormányzatok és intézményeik mellett kiemelten fontosak a civil, egyházi, és vállalkozói szervezetek aktív részvétele a programban, a minél szélesebb körű partnerség működéséért a járásban. A vállalkozások bevonására az őket érintő intézkedésekben nagy hangsúlyt kell helyezni az elkövetkezendő időszakban.

Munkacsoportok

Koordinációs csoport Felzárkózási kerekasztal Mosonmagyaróvári Járási Esély Fórum

A partnerségi működés átfogó térségi koordinációja A járási felzárkóztatási kerekasztal jövőbeni működése biztosításának céljából az esélyteremtési téma ellátására egy foglalkoztatási paktumot szükséges létrehozni, az így kialakuló menedzsment szervezet ezt a feladatot ellátja. Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata pedig saját eszközeivel támogatja a különböző akciókat, és járásszékhelyként ösztönzi a partnereket az aktív részvételre a különböző kezdeményezésekben, akciókban. Amennyiben a TOP 5.1.2. konstrukcióban (amely hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzését, felkészítését és foglalkoztatását célozza meg kiemelten) a jövőben létrehozandó térségi paktumnak a megyei rendszeren belül megfelelő pozíciót szükséges kialakítani, és önálló menedzsmentet, projektet működtetni, a felzárkózási kerekasztalt javasolt kibővíteni a vállalkozásokkal, és azáltal a foglalkoztatási paktum partnerségi hálózata is létrejön. Párhuzamosam ezeket a partnerségi szerveződéseket nem célszerű működtetni, nincs rá elég erőforrás, és a bevont szervezetek is jelentős átfedésben vannak.

172

A fenti bázison létrehozott integrált menedzsment feladatai: a partnerek közötti együttműködés elősegítése, kialakítása és életben tartása, működtetése o az évenként megrendezendő esély- és foglalkoztatási fórumok összehívása, a kerekasztal üléseinek előkészítése, dokumentálása a programterv (illetve a később kidolgozandó térségi foglalkoztatási stratégia és akcióterv) megvalósításának koordinálása az érintett szervezetek között projektek kezdeményezése, partnerségek kialakítása, projektgenerálási és projektfejlesztési folyamat menedzselése, projektek saját végrehajtása, illetve mások által a stratégia keretében végrehajtott projektek koordinálása a programterv végrehajtásának folyamatos monitoringja és időszakos értékelése, felülvizsgálata a partnerek közötti szinergia hatás érvényre jutásának elősegítése partnerektől származó információ összegyűjtése, az összegyűjtött információ szétterítése a partnerek körében, vagyis a rendszeres információ-áramlás biztosítása a partnerségi kapcsolatok ápolása, új partnerek bevonása Intézkedésgazdák és partnerek Az egyes intézkedések leírásában szereplő intézkedésgazdák felelősek az adott intézkedés megvalósulásáért, a projektekben dolgozó partnerek munkájának koordinálásáért. Az intézkedésgazdának jelölt szervezetek folyamatos kapcsolatot tartanak a menedzsment feladatokat ellátó Mosonmagyaróvár Város Önkormányzatával. Kommunikációs/nyilvánossági terv A programtervben szereplő célok közül a hátrányos helyzetű célcsoportok elfogadását, társadalmi integrációját hatékony kommunikációs és nyilvánossági tevékenységgel is elő lehet segíteni. A kommunikációs/nyilvánossági tevékenységet Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata koordinálja, de pályázati finanszírozás esetén az adott projektet vezető, koordináló szervezet felel az adott projekt kommunikációjáról egyeztetve a menedzsment szervezettel a közös fellépés érdekében. A tájékoztatást és nyilvánosságot biztosító tevékenységek célja, hogy segítse elő a programterv átfogó és specifikus céljainak megvalósulását és biztosítsa, hogy az intézkedések/projektek előrehaladásáról, eredményeiről az esélyegyenlőségi célcsoportok, a tágabb környezet és a finanszírozásában közreműködő szervezetek megfelelő tájékoztatásban részesüljenek. A fejlesztésekhez kapcsolódó nyilvános eseményeken az alkalmazott kommunikációban és viselkedésben a projektgazda, vagy partnere esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket. A programterv megvalósítási időszakában fontos szerepet kap a helyi társadalom tájékoztatása. A tájékoztatási tevékenység célja ebben az időszakban az intézkedések/projektek megvalósítása által bekövetkező kedvező változások tudatosítása a célcsoportban, a helyi/térségi döntéshozókban, illetve a pozitív fogadtatás elősegítése.

173

A megtervezett kommunikációs tevékenység részét képezi az is, hogy a különböző célcsoportokhoz igazítsuk a meglévő kommunikációs eszközöket, meghatározzuk, hogy kinek, milyen módon kommunikálunk, mely csatornákon keresztül, és hogy mindezek miért javasoltak, illetve milyen eredményeket, hatásokat vonnak maguk után. Az elsődleges célcsoportok esetében leghatékonyabb kommunikációs eszköznek, módszernek valószínűleg a személyes, folyamatos kapcsolattartás és együttműködés keretében végezhető közvetlen egyéni tanácsadás lehet, mivel az infokommunikációs technológiák használata a hátrányos helyzetűek körében még nem eléggé elterjedt, a hozzáférés pedig nehézkes. Nagy hangsúlyt fektetünk a programterv megvalósítása során a valódi partnerség alapfeltételét jelentő kétirányú információáramlást, azaz a tényleges kommunikációra. Törekedünk rá, hogy a tájékoztató anyagok, hírlevelek a nyelvi, megértési nehézséggel küzdő, szociálisan hátrányos helyzetű lakosok számára is könnyen érthetőek legyenek. Így a tevékenységek között szerepel ábrákat, rajzokat tartalmazó elektronikus és papíralapú kiadványok, plakátok készítése, terjesztése, sokszorosítása. A programterven belüli intézkedések és projektek megvalósítása során az alábbi módszertani eszközöket javasolt használni a kommunikációs és nyilvánossági tevékenységeknél (ezeket lehetőség szerint a pályázati támogatással megvalósuló projektekbe is be kell tervezni): Tervezett módszertani eszközök Folyamatos tájékoztatás az Interneten (honlap, Facebook, hírlevelek, stb.) Sajtómegjelenések folyamatos összegyűjtése és közzététele a partnerségen belül Fogyatékos barát, kismama barát, pályakezdő barát, stb. munkahely térségi díjak odaítélése Tájékoztató anyagok (szórólapok, plakátok stb.), hírlevelek készítése a célcsoportok számára az induló projektekről, tevékenységekről (a különböző hátrányokkal rendelkező célcsoportok igényei szerint) Helyi médiában (újság, TV) rendszeresen megjelenő esélyegyenlőségi témájú műsorok, riportok, egyéb tartalmak megvalósításának támogatása, helyi média érzékenyítése Személyes és folyamatos kapcsolattartás és időközi összejövetelek a célcsoport tagokkal Workshopok, konferenciák, szakmai összejövetelek Fotódokumentáció készítése a teljes programterv megvalósulásának eseményeiről

174

Felhasznált dokumentumok és adatforrások 2011. évi népszámlálás 3. Területi adatok 3.8 Győr-Moson-Sopron megye. (2013) Központi Statisztikai Hivatal, Győr. Beszámoló a 2014. évi tevékenységről. (2015) KGYCSSZK Gyermekek Átmeneti Otthona Meszlényi Veronika. Mosonmagyaróvár. Beszámoló a Családsegítő Szolgálat 2014. évi tevékenységéről. (2015) Czér Krisztina szakmai vezető. Mosonmagyaróvár. DrogPont Szenvedélybetegeket Segítő Szolgálat. Szakmai beszámoló (2015) Zöld Ágnes szakmai vezető. Mosonmagyaróvár. Gyermekjóléti Szolgálat – beszámoló a 2014-es évről. (2015) Pinkéné Bodnár Zsuzsanna szakmai vezető. Mosonmagyaróvár. Intézkedések az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód előmozdítására az AMB Components Hungary Bt-nél. ppt-s előadás. 2015. július 15. Mosonmagyaróvár. KESZI Szakmai beszámoló 2013. szeptember 01. és 2014. augusztus 31. közötti időszakra vonatkozóan. (2014) Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény, Mosonmagyaróvár. KGYCSSZK Intézményi beszámoló (2014) Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ, Mosonmagyaróvár. Mosonmagyaróvár Integrált Településfejlesztési Stratégiája I. kötet: Megalapozó vizsgálat. Pro Via ’91 Kft. Budapest. Mosonmagyaróvár Integrált Településfejlesztési Koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégia III. Kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia. Pro Via ’91 Kft. Budapest. Területi Statisztikai Évkönyv 2012. (2013) Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. Helyi Esélyegyenlőségi Program 2012-2017 - Ásványráró Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 - Bezenye Helyi Esélyegyenlőségi Program 2010-2016 - Darnózseli Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 - Dunakiliti Helyi Esélyegyenlőségi Program 2010-2015 - Dunaremete Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 - Dunasziget Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 - Feketeerdő Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2017 - Halászi Helyi Esélyegyenlőségi Program 2010-2016 - Hédervár Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 - Hegyeshalom Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 - Jánossomorja Helyi Esélyegyenlőségi Program 2012-2017 - Károlyháza Helyi Esélyegyenlőségi Program 2012-2017 - Kimle Helyi Esélyegyenlőségi Program 2010-2015 - Kisbodak Helyi Esélyegyenlőségi Program 2012-2017 - Lébény Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 - Levél Helyi Esélyegyenlőségi Program 2010-2016 - Lipót Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 - Máriakálnok Helyi Esélyegyenlőségi Program 2012-2017 - Mecsér Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 - Mosonmagyaróvár 175

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2017 - Mosonszolnok Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2017 - Mosonudvar Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 - Püski Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 - Rajka Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 - Újrónafő Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 – Várbalog http://hunyadimovar.hu/ http://www.foglalkoztatomovar.hu/ http://www.nolato.com/page/923/html/tarsadalmi-felelossegvallalas.html

176

Mellékletek – A célcsoportok néhány statisztikai indikátora

177

3.2.5. táblázat: Alacsonyan iskolázott népesség a Mosonmagyaróvári járás településein

2001 2011 Összes Legalább 8 osztály 8 osztálynál kevesebb Összes Legalább 8 osztály Férfi Nő Összes Férfi Nő Összes Férfi Nő Összes Férfi Nő Összes Férfi Nő Összes Ásványráró 840 796 1636 695 746 1 441 145 17% 50 6% 195 12% 799 806 1605 785 746 1531 Bezenye 675 725 1400 585 663 1 248 90 13% 62 9% 152 11% 620 643 1263 603 606 1209 Darnózseli 670 640 1310 577 595 1 172 93 14% 45 7% 138 11% 642 680 1322 629 645 1274 Dunakiliti 719 697 1416 635 646 1 281 84 12% 51 7% 135 10% 868 843 1711 849 821 1670 Dunaremete 99 106 205 84 94 178 15 15% 12 11% 27 13% 113 98 211 110 97 207 Dunasziget 602 596 1198 526 553 1 079 76 13% 43 7% 119 10% 612 640 1252 599 607 1206 Feketeerdő 150 158 308 137 148 285 13 9% 10 6% 23 7% 226 216 442 224 210 434 Halászi 1189 1124 2313 1 065 1 033 2 098 124 10% 91 8% 215 9% 1308 1323 2631 1271 1268 2539 Hédervár 455 453 908 387 432 819 68 15% 21 5% 89 10% 494 493 987 490 465 955 Hegyeshalom 1504 1455 2959 1 321 1 372 2 693 183 12% 83 6% 266 9% 1438 1499 2937 1410 1431 2841 Jánossomorja 2479 2414 4893 2 127 2 214 4 341 352 14% 200 8% 552 11% 2500 2548 5048 2420 2427 4847 Károlyháza 237 211 448 226 197 423 Kimle 1149 1158 2307 1 008 1 081 2 089 141 12% 77 7% 218 9% 977 965 1942 964 917 1881 Kisbodak 163 155 318 132 141 273 31 19% 14 9% 45 14% 149 154 303 144 145 289 Lébény 1361 1313 2674 1 161 1 199 2 360 200 15% 114 9% 314 12% 1287 1378 2665 1243 1299 2542 Levél 695 694 1389 613 646 1 259 82 12% 48 7% 130 9% 757 755 1512 743 719 1462 Lipót 285 287 572 248 269 517 37 13% 18 6% 55 10% 290 297 587 288 292 580 Máriakálnok 582 577 1159 523 553 1 076 59 10% 24 4% 83 7% 725 743 1468 711 717 1428 Mecsér 274 274 548 218 238 456 56 20% 36 13% 92 17% 240 251 491 235 235 470 Mosonmagyaróvár 13397 12263 25660 12 316 11 771 24 087 1 081 8% 492 4% 1573 6% 12859 14294 27153 12726 13861 26587 Mosonszolnok 612 617 1229 523 555 1 078 89 15% 62 10% 151 12% 705 680 1385 685 646 1331 Mosonudvar 196 182 378 187 169 356 Püski 254 283 537 221 258 479 33 13% 25 9% 58 11% 302 272 574 294 259 553 Rajka 1066 1068 2134 969 1 005 1 974 97 9% 63 6% 160 7% 1147 1180 2327 1123 1137 2263 Újrónafő 324 331 655 271 301 572 53 16% 30 9% 83 13% 353 363 716 341 341 682 Várbalog 214 212 426 161 179 340 53 25% 33 16% 86 20% 172 168 340 167 154 321 Járás összesen 29758 28396 58154 26503 26692 53195 3255 11% 1704 6% 4959 9% 30016 31682 61698 29467 30411 59881 Forrás: TeIR

178

8 osztálynál kevesebb Férfi Nő Összes 14 2% 60 8% 74 5% 17 3% 37 6% 54 4% 13 2% 35 5% 48 4% 19 2% 22 3% 41 2% 3 3% 1 1% 4 2% 13 2% 33 5% 46 4% 2 1% 6 3% 8 2% 37 3% 55 4% 92 3% 4 1% 28 6% 32 3% 28 2% 68 5% 96 3% 80 3% 121 5% 201 4% 11 5% 14 7% 25 6% 13 1% 48 5% 61 3% 5 3% 9 6% 14 5% 44 3% 79 6% 123 5% 14 2% 36 5% 50 3% 2 1% 5 2% 7 1% 14 2% 26 4% 40 3% 5 2% 16 7% 21 4% 133 1% 433 3% 566 2% 20 3% 34 5% 54 4% 9 5% 13 8% 22 6% 8 3% 13 5% 21 4% 24 2% 43 4% 64 3% 12 3% 22 6% 34 5% 5 3% 14 9% 19 6% 549 2% 1271 4% 1817 3%

3.4.1. táblázat: Lakásállomány a Mosonmagyaróvári járás településein 2008

2009

2010

2011

2012

2013

Ásványráró

814

817

818

817

805

805

Bezenye

547

548

555

559

567

569

Darnózseli

589

589

593

593

586

586

Dunakiliti

671

674

681

687

733

737

Dunaremete

103

103

103

104

111

111

Dunasziget

583

585

588

594

627

630

Feketeerdő Halászi Hédervár

154

155

165

172

202

202

1 049

1 052

1 066

1 070

1 132

1 134

455

456

456

456

455

455

Hegyeshalom

1 399

1 405

1 420

1 433

1 447

1 446

Jánossomorja

2 181

2 184

2 182

2 190

2 202

2 202

Károlyháza

152

152

155

156

163

163

Kimle

847

848

851

853

875

875

Kisbodak

163

163

163

163

164

164

Lébény

1 225

1 233

1 236

1 239

1 244

1 244

Levél

641

650

659

666

708

708

Lipót

249

250

250

250

268

269

Máriakálnok

558

560

567

571

627

627

Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok

293

295

296

296

285

285

12 608

12 724

12 966

12 915

14 122

14 160

544

546

561

570

579

579

148

150

150

Mosonudvar Püski

249

249

248

248

256

256

Rajka

949

958

1 020

1 081

1 217

1 259

Újrónafő

308

308

309

311

320

320

Várbalog

247

248

247

249

246

246

27 578

27 752

28 155

28 391

30 091

30 182

Járás összesen

Forrás: TeIR, KSH

179

4.3.1. táblázat: Védőnői álláshelyek Mosonmagyaróvári járás településein 2008 Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Járás összesen Forrás: TeIR

2009

2010

2011

1 1 1 1 0 0 0 1 1 2 2 0 1 0 1 0 0 0 0 17 1

1 1 0 1 0 0 0 1 1 2 2 0 1 0 1 0 0 0 0 16 1

1 1 0 1 0 0 0 1 1 2 2 0 1 0 1 0 0 0 0 16 1

1 1 0 0 32

1 1 0 0 30

1 1 0 0 30

180

2012 1 1 0 1 0 0 0 1 1 2 2 0 1 0 1 0 0 0 0 17 1 0 1 1 0 0 31

2013 1 1 0 1 0 0 0 1 1 2 2 0 1 0 1 0 0 0 0 17 1 0 1 1 0 0 31

1 1 1 1 0 0 0 1 1 2 2 0 1 0 1 0 0 0 0 14 1 0 1 1 0 0 29

2008

2009

2010

2011

2012

4.3.3. táblázat: Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma a Mosonmagyaróvári járás településein

Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Járás összesen

2013

0 1 0 0

0 0 0 0 0 0 0 1 0 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0

232

0 20 0 0

0 0 0 0 0 0 0 10 0 12 30 0 0 0 0 0 0 0 0 160 0

433

0 24 0 0

0 0 0 0 0 0 0 18 0 0 48 0 0 0 0 0 0 0 0 343 0

187

0 120 0 0

0 0 0 0 0 0 0 180 0 0 160 0 0 0 0 0 0 0 0 214 0

7

0 1 0 0

0 0 0 0 0 0 0 1 0 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0

230

0 20 0 0

0 0 0 0 0 0 0 10 0 10 30 0 0 0 0 0 0 0 0 160 0

438

0 28 0 0

0 0 0 0 0 0 0 20 0 22 52 0 0 0 0 0 0 0 0 316 0

190

0 140 0 0

0 0 0 0 0 0 0 200 0 220 173 0 0 0 0 0 0 0 0 198 0

7

0 1 0 0

0 0 0 0 0 0 0 1 0 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0

270

0 24 0 0

0 0 0 0 0 0 0 12 0 12 30 0 0 0 0 0 0 0 0 192 0

398

0 21 0 0

0 0 0 0 0 0 0 14 0 18 48 0 0 0 0 0 0 0 0 297 0

147

0 88 0 0

0 0 0 0 0 0 0 117 0 150 160 0 0 0 0 0 0 0 0 155 0

7

0 0 0 0 0 0 0 1 0 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0 0 0 1 0 0

342

0 0 0 0 0 0 0 12 0 12 42 0 0 0 0 0 0 0 0 252 0 0 0 24 0 0

401

0 0 0 0 0 0 0 15 0 17 42 0 0 0 0 0 0 0 0 310 0 0 0 17 0 0

117

0 0 0 0 0 0 0 125 0 142 100 0 0 0 0 0 0 0 0 123 0 0 0 71 0 0

7

0 0 0 0 0 0 0 1 0 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0 0 0 1 0 0

339

0 0 0 0 0 0 0 12 0 12 39 0 0 0 0 0 0 0 0 252 0 0 0 24 0 0

372

0 0 0 0 0 0 0 11 0 12 41 0 0 0 0 0 0 0 0 282 0 0 0 26 0 0

110

0 0 0 0 0 0 0 92 0 100 105 0 0 0 0 0 0 0 0 112 0 0 0 108 0 0

7

0 0 0 0 0 0 0 1 0 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0 0 0 1 0 0

341

0 0 0 0 0 0 0 14 0 12 39 0 0 0 0 0 0 0 0 252 0 0 0 24 0 0

373

0 0 0 0 0 0 0 14 0 13 33 0 0 0 0 0 0 0 0 289 0 0 0 24 0 0

109

0 0 0 0 0 0 0 100 0 108 85 0 0 0 0 0 0 0 0 115 0 0 0 100 0 0

181

7

Bölcsődék száma Férőhelyek száma Beírt gyermekek Kihasználtság (%) Bölcsődék száma Férőhelyek száma Beírt gyermekek Kihasználtság (%) Bölcsődék száma Férőhelyek száma Beírt gyermekek Kihasználtság (%) Bölcsődék száma Férőhelyek száma Beírt gyermekek Kihasználtság (%) Bölcsődék száma Férőhelyek száma Beírt gyermekek Kihasználtság (%) Bölcsődék száma Férőhelyek száma Beírt gyermekek Kihasználtság (%)

5.1. táblázat: A Mosonmagyaróvári járás egyes településein a nők végzettsége, 2011 Az általános iskola első évfolyamát el nem végző nők száma, 2011

Az általános iskola első hét évfolyamát elvégző nők száma, 2011

Az általános iskola nyolcadik évfolyamát elvégző nők száma, 2011

Középfokú iskolai végzettség, érettségi nélküli, szakmai oklevéllel rendelkező nők száma, 2011

Érettségizett nők száma, 2011

Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkező nők száma, 2011

Ásványráró

8

118

243

191

235

80

Bezenye

6

95

230

138

173

66

Darnózseli

5

93

232

161

199

62

Dunakiliti

9

81

259

206

255

106

Dunaremete

1

7

37

18

25

18

Dunasziget

8

77

231

149

162

71

Feketeerdő

2

34

48

44

79

40

11

156

433

285

431

125

Hédervár

9

63

147

107

141

74

Hegyeshalom

9

187

512

291

474

164

Jánossomorja

30

319

1 016

498

696

222

Károlyháza

2

32

110

42

42

3

Kimle

8

132

332

240

262

92

Kisbodak

2

24

54

30

46

16

Lébény

16

177

426

324

403

151

Levél

11

106

242

193

229

62

Lipót

2

22

78

83

89

43

Máriakálnok

7

77

229

159

252

79

Mecsér

4

38

85

58

67

28

128

1 427

3 962

2 471

5 153

2 339

Mosonszolnok

5

84

264

178

155

53

Mosonudvar

1

24

83

33

42

11

Püski

3

35

84

77

77

22

Rajka

17

141

374

208

360

200

Újrónafő

9

52

157

78

75

32

Várbalog

1

24

83

26

40

7

314

3625

9951

6288

10162

4166

Halászi

Mosonmagyaróvár

A járás összesen Forrás: TeIR, Népszámlálás 2011

182

5.2. táblázat: A 0-2 éves gyermekek száma Mosonmagyaróvári járásban Ásványráró

2008 50

46

41

2011 41

2012 44

2013 44

Bezenye Darnózseli

40 45

38 49

31 40

29 43

26 40

27 39

Dunakiliti Dunaremete

47 6

45 8

42 5

54 8

57 5

49 5

Dunasziget Feketeerdő

40 19

35 21

36 23

39 19

42 17

45 12

Halászi Hédervár

79 35

64 34

74 33

79 33

78 35

76 36

91 171

87 164

81 149

86 142

70 150

79 134

Károlyháza Kimle

24 59

19 62

17 65

14 69

18 64

17 63

Kisbodak Lébény

9 91

7 102

7 91

6 83

6 74

4 79

Levél Lipót

53 15

57 15

47 17

40 19

29 18

28 14

Máriakálnok Mecsér

46 19

45 18

53 13

51 17

57 14

58 18

1 030 57

1 011 60

1 002 66

910 60

862 55

865 46

11 12

10 9

Hegyeshalom Jánossomorja

Mosonmagyaróvár Mosonszolnok

2009

2010

Mosonudvar Püski

17

16

13

11 12

Rajka Újrónafő

72 22

65 32

58 32

60 34

60 22

52 23

11 2 148

9 2 109

5 2 041

6 1 965

10 1 876

12 1 844

Várbalog Járás összesen Forrás: TeIR

183

83 262 92 62

férfiak 229 165 195 189 34 153 45 328 124 430 633 33 263 52 347 152 83 189 68 3 512 229

10940

101 349 124 74

337 253 255 235 36 212 36 413 164 510 805 49 330 60 524 225 116 218 120 5 114 280

2008 nők

7952

566 418 450 424 70 365 81 741 288 940 1 438 82 593 112 871 377 199 407 188 8 626 509 0 184 611 216 136 18892

összes

7836

81 256 95 57

222 166 197 181 35 151 46 328 124 428 610 32 254 51 345 153 80 186 66 3 506 186

férfiak

10667

98 336 120 73

325 238 259 227 35 210 38 404 159 498 788 49 324 60 520 216 110 215 118 5 035 212

2009 nők

94 324 119 71

2010 nők 312 238 256 218 33 211 43 389 160 489 786 45 318 60 506 208 105 216 113 4 909 208 férfiak 223 165 198 186 35 150 47 321 125 423 619 32 255 46 340 153 79 191 62 3 544 189

10431

összes

86 260 96 54

547 404 456 408 70 361 84 732 283 926 1 398 81 578 111 865 369 190 401 184 8 541 398 0 179 592 215 130 18503 7879

összes 535 403 454 404 68 361 90 710 285 912 1 405 77 573 106 846 361 184 407 175 8 453 397 0 180 584 215 125 18310

7844

férfiak 224 161 195 191 34 152 47 321 127 429 629 36 248 48 347 156 77 193 66 3 546 182 51 88 254 94 48

10772

2011 nők 325 233 250 214 33 211 48 406 164 498 828 46 314 62 520 220 108 220 109 5 099 212 51 98 322 111 70

összes 549 394 445 405 67 363 95 727 291 927 1 457 82 562 110 867 376 185 413 175 8 645 394 102 186 576 205 118 18716

Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők

6.1.1. táblázat: Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma a Mosonmagyaróvári járásban

Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Járás összesen Forrás: TeIR

184

7793

férfiak 226 153 189 182 32 149 44 308 126 419 624 36 245 46 330 149 77 187 62 3 515 175 49 83 245 93 49

10742

2012 nők 320 232 245 215 36 202 47 411 164 495 842 48 307 59 507 218 110 221 104 5 099 208 52 99 326 106 69

összes 546 385 434 397 68 351 91 719 290 914 1 466 84 552 105 837 367 187 408 166 8 614 383 101 182 571 199 118 18535

férfiak 214 151 181 175 30 144 44 307 122 400 604 35 234 48 318 137 73 184 59 3 406 163 48 82 238 94 48

7539

2013 nők összes 315 529 232 383 243 424 215 390 36 66 201 345 47 91 412 719 156 278 483 883 825 1 429 51 86 310 544 60 108 497 815 215 352 111 184 218 402 104 163 5 082 8 488 213 376 50 98 97 179 325 563 105 199 65 113 18207

10668

6.3.1. táblázat: Nappali ellátásban részesülő időskorúak száma a Mosonmagyaróvári járásban 2008 Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Járás összesen Forrás: TeIR

2009

2010

0 0 0 0 0 0 0 0 0 8 8 0 0 0 15 0 0 0 0 78 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 9 11 0 0 0 11 0 0 0 0 79 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 14 8 0 0 0 11 0 0 0 0 60 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

185

2011 0 0 0 0 0 0 0 0 0 16 10 0 0 0 13 0 0 0 0 29 0 0 0 0 0 0

2012 0 0 0 0 0 0 0 0 0 4 9 0 0 0 13 0 0 0 0 30 0 0 0 0 0 0

2013 0 0 0 0 0 0 0 0 0 4 8 0 0 0 12 0 0 0 0 27 0 0 0 0 0 0

6.3.2. táblázat: Időskorúak járadékában részesítettek évi átlagos száma a Mosonmagyaróvári járásban 2008 Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Mosonudvar Püski Rajka Újrónafő Várbalog Járás összesen Forrás: TeIR

2009

2010

0 0 0 2 0 1 0 3 0 0 0 0 1 0 0 1 0 0 0 10 0

0 0 0 2 0 0 0 3 0 0 0 0 2 0 0 1 0 0 0 14 0

0 0 0 1 0 0 0 2 0 0 0 0 2 0 0 1 0 0 0 24 0

0 0 0 1 19

0 0 0 0 22

0 0 0 1 31

186

2011 0 0 0 1 0 0 0 2 0 0 0 0 2 0 0 1 0 0 0 24 0 0 0 0 0 1 31

2012 0 0 0 1 0 0 0 2 0 0 0 0 2 0 0 1 0 0 0 8 0 0 0 0 0 1 15

2013 0 0 0 1 0 0 0 2 0 0 0 0 1 0 0 2 0 0 0 5 0 0 0 0 0 1 12

6.1.1.1. táblázat: Megváltozott munkaképességűek járadékában részesülők száma a Mosonmagyaróvári járásban 2008 férfiak

2009

nők

férfiak

összesen

2010

nők

férfiak

összesen

nők

összesen

Ásványráró

2

6

8

2

6

8

0

8

8

Bezenye Darnózseli

4 11

9 9

13 20

3 13

9 10

12 23

3 12

6 8

9 20

Dunakiliti Dunaremete

2 0

11 0

13 0

2 1

10 0

12 1

1 1

9 0

10 1

Dunasziget Feketeerdő

3 1

11 0

14 1

3 1

11 0

14 1

2 1

10 1

12 2

Halászi Hédervár

3 1

9 7

12 8

2 2

9 5

11 7

2 2

6 5

8 7

10 15

10 18

20 33

10 14

7 17

17 31

9 14

4 20

13 34

Károlyháza Kimle

1 2

2 8

3 10

0 1

2 6

2 7

0 3

2 7

2 10

Kisbodak Lébény

0 2

1 8

1 10

0 3

1 7

1 10

0 3

0 6

0 9

Levél Lipót

1 0

5 2

6 2

2 0

5 2

7 2

1 0

5 1

6 1

Máriakálnok Mecsér

0 2

5 4

5 6

0 2

5 3

5 5

1 2

5 3

6 5

50 3

82 9

132 12

46 4

74 7

120 11

46 5

71 7

117 12

Mosonudvar Püski

2

1

0 3

2

1

0 3

2

1

0 3

Rajka Újrónafő

3 2

10 2

13 4

4 3

9 2

13 5

4 3

8 1

12 4

3

3

3

2

123

211

6 334

3

232

6 355

3

123

120

196

5 316

Hegyeshalom Jánossomorja

Mosonmagyaróvár Mosonszolnok

Várbalog Járás összesen Forrás: TeIR.

187

6.1.1.2. táblázat: Rokkantsági és rehabilitációs részesülők száma a Mosonmagyaróvári járásban 2011 férfiak

nők

összesen

Ásványráró

43

49

92

Bezenye Darnózseli

23 40

33 34

56 74

Dunakiliti Dunaremete

22 7

21 5

43 12

Dunasziget Feketeerdő

22 13

26 6

48 19

Halászi Hédervár

59 26

55 26

114 52

85 127

66 102

151 229

Károlyháza Kimle

8 48

9 47

17 95

Kisbodak Lébény

4 49

7 66

11 115

Levél Lipót

23 11

28 18

51 29

Máriakálnok Mecsér

31 11

28 15

59 26

486 25

546 30

1032 55

Mosonudvar Püski

8 16

9 11

17 27

Rajka Újrónafő

36 9

43 10

79 19

8

9

1240

1299

17 2539

Hegyeshalom Jánossomorja

Mosonmagyaróvár Mosonszolnok

Várbalog Járás összesen Forrás: TeIR.

188

6.1.1.3. táblázat: Megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülők száma a Mosonmagyaróvári járásban 2012 férfiak

2013

nők

férfiak

nők

Ásványráró

42

48

összesen 90

38

48

86

Bezenye Darnózseli

21 32

35 32

56 64

23 33

36 31

59 64

Dunakiliti Dunaremete

20 6

19 6

39 12

21 6

18 5

39 11

Dunasziget Feketeerdő

20 12

30 6

50 18

21 12

31 7

52 19

Halászi Hédervár

50 26

56 29

106 55

52 24

53 27

105 51

83 124

56 99

139 223

78 119

49 96

127 215

Károlyháza Kimle

8 46

9 43

17 89

7 40

8 41

15 81

Kisbodak Lébény

4 46

7 65

11 111

4 46

6 64

10 110

Levél Lipót

19 10

26 19

45 29

18 10

27 18

45 28

Máriakálnok Mecsér

30 10

26 16

56 26

33 10

24 13

57 23

465 24

532 30

997 54

446 23

519 27

965 50

Mosonudvar Püski

6 14

8 10

14 24

7 15

7 10

14 25

Rajka Újrónafő

36 8

41 10

77 18

34 9

41 10

75 19

8

10

10

1268

18 2438

8

1170

1137

1226

18 2363

Hegyeshalom Jánossomorja

Mosonmagyaróvár Mosonszolnok

Várbalog Járás összesen Forrás: TeIR.

189

összesen

Mellékletek - Települési HEP intézkedések

Település neve

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése

polgármester

Partnerek (kiemelve a felelős)

tájékozódás a veszélynek kitett családok számáról, lehetőség szerint a 90 napon kell segítséget nyújtani

A közcélú foglalkoztatás céljait hozzá kell rendelni a település fejlesztési céljaihoz, az esélyterv megvalósításához

Az egyes intézkedések tartalma

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Ásványráró

Az álláskeresők számára a közmunkaprogram biztosítása

családsegítő

A helyi szűréseken résztvevők számának rögzítése különös tekintettel a fogyatékos személyek, idősek, hhh-s családok vonatkozásában Ásványráró

Ásványráró

orvos, védőnő

közfoglalkoztatási program biztosítása az érintetteknek Munkanélküliség

Az átmeneti lakásproblémaval küzdő családok elhelyezését segíteni a községben Egészségügyi szűréseken való lakossági részvétel ösztönzése, a szűrések kiterjesztése különböző egészségügyi területekre

Bezenye Községi Önkormányzat, Munkaügyi Központ Bezenye

190

Bezenye Dunakiliti

Dunasziget

Feketeerdő

Feketeerdő

Feketeerdő

Halászi

Hajléktalanság nincs

Bezenye Községi Önkormányzat nincs

szociális bérlakások építése nincs

nincs

orvos, védőnő

családsegítő

nincs

a helyi szűréseken résztvevők számának rögzítése

tájékozódás a veszélynek kitett családok számáról, lehetőség szerint a 90 napon kell segítséget nyújtani

Nem regisztrált munkanélküliek részére Mélyszegénységben élők Családsegítő Szolgálat, Munkaügyi információadás a munkanélküli ellátáegyüttműködési hiánya, Központ, Háziorvosi Szolgálat, Önsok lehetőségeiről, a nem regisztrált Alacsony iskolázottság, kormányzat, Felelős: polgármesmunkanélküliek beutaztatása a Munkaegészségügyi állapot ter, jegyző ügyi Központba tájékozódás a közcélú foglalkoztatást lehetővé tévő pályázatok iránt, közcélú Az álláskeresők számára a foglalkoztatás célajit hozzá kell rendelni közmunkaprogram kiépítépolgármester a települési céljaihoz. A bevonni kívánt se polgárok beazonosítása; a pályázat elkészítése Az átmeneti lakásproblémával küzdő családok elhelyezését segíteni a községben Egészségügyi szűréseken való lakossági részvétel ösztönzése, a szűrések kiterjesztése különböző egészségügyi területekre

nincs

191

Hegyeshalom

Jánossomorja

Jánossomorja

Károlyháza

Károlyháza

"Az otthonoknak változniuk kell, hogy visszatükrözzék a bennük lakó emberek egyéniségét és életét"

adatgyűjtés; oktatási intézményeknél kiemelt program, kompetencia felmérés jegyző, védőnő, civilek, roma elnök, helyi megszervezése; tanulás és munka Felelős: családgondozó fontossága, munkahelyteremtés; szolgáltatás kezdeményezése; kapcsolatfelvétel; kerekasztal megbeszélések

rövidtávú cél: programok elérése a leginkább lemaradottaknak; középtávú: családok stabilitásának megteremtése; hosszú: szemléletváltás

családsegítő

polgármester

tájékozódás a veszélynek kitett családok számáról, lehetőség szerint a 90 napon kell segítséget nyújtani

tájékozódás a közcélú foglalkoztatást lehetővé tévő pályázatok iránt, közcélú foglalkoztatás céljait hozzá kell rendelni a települési céljaihoz. A bevonni kívánt polgárok beazonosítása; a pályázat elkészítése

Jánossomorja Város Önkormányzarövidtávú cél: képzése legalacsonyabb ta, Mosonmagyaróvári Járási Hivaiskolai végzettségű rétegnek; középtávú: tal Járási Munkaügyi Kirendeltsége, versenyképes szakmák elsajátítása; Felelős: Jánossomorja Város Önhosszú: munkabér segély helyett kormányzata, polgármester

Jánossomorja Város Önkormányzata, Mosonmagyaróvári Járási HivaFelzárkóztatási és fejlesz- tal Járási Munkaügyi Kirendeltsége, tési programok felkutatása Kistérségi Gyermekjóléti és Családés működtetése segítő Szolgáltató Központ, Körzeti általános iskola, Felelős: Közös Önkormányzati Hivatal, jegyző

Képzések szervezése

Az álláskeresők számára a közmunkaprogram kiépítése Az átmeneti lakásproblémával küzdő családok elhelyezését segíteni a községben

192

Kimle

Károlyháza

Az álláskeresők számára a közmunkaprogram kiépítése

Egészségügyi szűréseken való lakossági részvétel ösztönzése, a szűrések kiterjesztése különböző egészségügyi területekre

családsegítő

polgármester

orvos, védőnő

családsegítő

polgármester

orvos, védőnő

a helyi szűréseken résztvevők számának rögzítése

tájékozódás a veszélynek kitett családok számáról, lehetőség szerint a 90 napon kell segítséget nyújtani

A közcélú foglalkoztatás céljait hozzá kell rendelni a település fejlesztési céljaihoz, az esélyterv megvalósításához

a helyi szűréseken résztvevők számának rögzítése

tájékozódás a veszélynek kitett családok számáról, lehetőség szerint a 90 napon kell segítséget nyújtani

tájékozódás a közcélú foglalkoztatást lehetővé tévő pályázatok iránt, közcélú foglalkoztatás céljait hozzá kell rendelni a települési céljaihoz. A bevonni kívánt polgárok beazonosítása; a pályázat elkészítése

a helyi szűréseken résztvevők számának rögzítése

Lébény

Lébény

Kimle

Kimle

orvos, védőnő

Lébény

Az átmeneti lakásproblémával küzdő családok elhelyezését segíteni a községben Egészségügyi szűréseken való lakossági részvétel ösztönzése, a szűrések kiterjesztése különböző egészségügyi területekre Az álláskeresők számára a közmunkaprogram kiépítése Az átmeneti lakásproblémával küzdő családok elhelyezését segíteni a községben Egészségügyi szűréseken való lakossági részvétel ösztönzése, a szűrések ki-

193

terjesztése különböző egészségügyi területekre

családsegítő

nincs

a helyi szűréseken résztvevők számának rögzítése

tájékozódás a veszélynek kitett családok számáról, lehetőség szerint a 90 napon kell segítséget nyújtani

nincs

Levél

orvos, védőnő

önkéntes adatszolgáltatás a nemzetiségi önkormányzat bevonásával;

adatgyűjtés: pontos adatbázis készítése "A harmonikus együttélés a segítségnyújtás érdekében; probléma jegyző, védőnő, civilek, roma elnök, egyik legfontosabb feltétemegfogalmazása: segítségnyújtás elindíFelelős: családgondozó le a tisztelet." tása; tervkészítés: mélyszegénységből élők HH-ből való kikerülés segítése

Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztály - RNÖ

Máriakálnok

"Szolgáltass, hogy szolgáltathassunk!"

Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztály - RNÖ

Mecsér

Mecsér

Mosonmagyaróvár

"Lépésről lépésre a megismerésért."

nincs A devizahiteles, átmeneti lakásproblémával küzdő családok elhelyezését segíteni egy ilyen lehetőség biztosítása a községben Egészségügyi szűréseken való lakossági részvétel ösztönzése, a szűrések kiterjesztése különböző egészségügyi területekre

Mosonmagyaróvár

folyamatos információ biztosítása az aktuális lehetőségekről, a részvétel szervezése, összefogása, a nemzetiségi önkormányzat bevonásával (egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása)

194

Mosonszolnok

Mosonszolnok

családsegítő

polgármester

a helyi szűréseken résztvevők számának rögzítése

tájékozódás a veszélynek kitett családok számáról, lehetőség szerint a 90 napon kell segítséget nyújtani

A közcélú foglalkoztatás céljait hozzá kell rendelni a település fejlesztési céljaihoz, az esélyterv megvalósításához

a helyi szűréseken résztvevők számának rögzítése

tájékozódás a közcélú foglalkoztatást lehetővé tevő pályázatok iránt, a közcélú foglalkoztatás céljait hozzá kell rendelni a települési céljaihoz. A bevonni kívánt polgárok beazonosítása; a pályázat elkészítése tájékozódás a veszélynek kitett családok számáról, lehetőség szerint a 90 napon kell segítséget nyújtani

orvos, védőnő

polgármester

Mosonszolnok

Az álláskeresők számára a közmunkaprogram kiépítése

családsegítő

Az álláskeresők számára a közmunkaprogram kiépítése Az átmeneti lakásproblémával küzdő családok elhelyezését segíteni a községben Egészségügyi szűréseken való lakossági részvétel ösztönzése, a szűrések kiterjesztése különböző egészségügyi területekre

Mosonudvar

Lakhatás

orvos, védőnő

Mosonudvar

Mosonudvar

Egészségügyi szűréseken való lakossági részvétel ösztönzése, a szűrések kiterjesztése különböző egészségügyi területekre

195

Püski

Rajka

Várbalog

nincs

nincs

Családgondozó, munkaügyi kirendeltség, civil szervezetek, Felelős: igazgatási ügyintéző

nincs

a településen élő mélyszegények iskolai végzettségének felmérése; tájékoztatni az elérhető iskolai képzésekről

gyermeküket egyedül nevelő álláskereCsaládsegítő Szolgálat, Munkaügyi Az álláskeresők számára a ső szülők támogatása, segítése szükséKözpont, Háziorvosi Szolgálat, Önközmunkaprogram további ges; közmunkaprogramban való részvékormányzat, Felelős: polgármester, bővítése tel növelése; alkalmi munkavállalási lejegyző hetőségek kihasználása "Tanulással a dolgos hétköznapokba"

196

Település

Ásványráró

Ásványráró

Ásványráró

Ásványráró

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése

igazgató, háziorvos

jegyző

Partnerek (kiemelve a felelős)

A korai fejlesztés erősítése, rendszeres, szűrővizsgálatok,a településen célszerű vizsgálni, miből ered ez a magas arány, milyen SNI típus, mivel az adatoknál az egyéb kategória került megjelölésre sok esetben. Az iskolában szükséges továbbra is a gyógypedagógus foglalkoztatása

A gyvk-ban részesülő szülők nyilatkozata az iskolai végzettségükről jegyzői adatszolgáltatás, Óvodai támogatás megállapítása; adatok átadása az óvodának, iskolának. Óvoda, iskola ahhh-s gyermekek/tanulók fejlesztése

Az egyes intézkedések tartalma

Gyermekek

A halmozottan hátrányos helyzetűek pontos számának meghatározása

jegyző

A település jegyzője, a családsegítő, a védőnő, a gyermekjóléti szolgálat helyi képviselője, az óvoda iskola együttműködése, a problémák jelzésére, intézkedések közös megfogalmazása

A szociális hátrányokból eredő lemaradások felzárkóztatása

A gyermeki jóléti rendszer eredményes működése érdekében hatékony jelzőrendszer működtetése

SNI-s tanulók ellátása

igazgató

A hhh-s tanulók pontos beazonosítása. Kompetenciamérés eredményeinek, tanórán kívüli programokon való részvétel esetén a hh/hhh-s tanulók számának/eredményének vizsgálata, egyéni fejlesztési terv készítése szükség esetén 197

Bezenye

Dunakiliti

A halmozottan hátrányos helyzetűek pontos számának meghatározása

Dunasziget

Feketeerdő

Dunakilitivel közösen a gyermekek napközbeni elhelyezését biztosító szolgáltatások

oktatási-nevelési intézmények vezetői, Felelős: polgármester

jegyző

polgármester, jegyző

jegyző

egészséges étkeztetés, Tanuszoda kialakítása, Sporttelepfejlesztés

A település jegyzője, a családsegítő, a védőnő, a gyermekjóléti szolgálat helyi képviselője, az óvoda iskola együttműködése, a problémák jelzésére, intézkedések közös megfogalmazása

igényfelmérés családi napközi, vagy bölcsődei ellátásra igény esetén közösen biztosítani a feltételeket Dunakilitivel

a gyvk-ban részesülő szülők nyilatkozata az iskolai végzettségükről jegyzői adatszolgáltatás,

Bezenye Községi Önkormányzat, HH, HHH helyzetű gyermekek beazonosí- Bezenyei Két Tanítási Nyelvű Áltájékoztatások mind a közintézményben tása talános Iskola, Gyermekjóléti dolgozók, mind a szülők számára Szolgálat Töltsük kellemesen és hasznosan a sza- Gyermekjóléti Szolgálat, Általá- több délutáni program és foglalkozás szerbadidőt! nos Iskola, Felelős: polgármester vezése Gyermekjóléti Szolgálat, VédőOktatás, Sport-szabadidős tevékenység nő, Háziorvos, Általános Iskola, programok szervezése, szakemberek képzéhasznos eltöltése, bűnmegelőzés, szűrő- Napközi otthonos Óvoda és Böl- se, gyermekek részére előadások szervezése vizsgálatok csőde, Önkormányzat, Felelős: a bűnmegelőzésről polgármester

Feketeerdő

A gyermeki jóléti rendszer eredményes működése érdekében hatékony jelzőrendszer működtetése

"Ébresztő"

Feketeerdő

Halászi

198

Halászi

Halászi

Hegyeshalom

Jánossomorja

Jánossomorja

"Dönts okosan"

"Fiatalok helyben helyiekért"

oktatási-nevelési intézmények vezetői, Felelős: polgármester, média szakemberek

Biztonságos internetezésre felkészítés az intézményekben

Halászi Község Önkormányzata, önkormányzat szervezze a községben élő Önkéntes munkát biztosító szer- diákok önkéntes foglalkoztatását oly módon, vezetek, Felelős: polgármester, hogy ez a felajánlott munka a községben oktatási intézmények vezetői hozzon eredményt

szülőknek komplexebb segítségnyújtás; kö"Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek védőnő, iskola, Felelős: óvoda zös programok szervezése, megtanítani lenni." gyermekeikkel foglalkozni Jánossomorja Város Önkormányzata, Kistérségi Gyermekjó- HHH tanulók továbbtanulási arányának nöMentorálás, fejlesztő, felzárkóztató kép- léti és Családsegítő Szolgáltató velése; rövidtáv: szülők tájékoztatása a lehezés,anyagi segítségnyújtás Központ, Körzeti Általános Isko- tőségekről, igényelhető támogatásokról; köla, Felelős: Jánossomorja Város zéptáv Önkormányzata (polgármester) rövidtáv: szülők tájékoztatása a lehetőségekJánossomorjai Közös Önkorről, igényelhető támogatásokról (rendszeres mányzati Hivatal, Kistérségi gyermekvédelmi, kedvezmény, óvodáztatási Gyermekjóléti és Családsegítő Felvilágosítás szülők részére (igénybe támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi kedSzolgáltató Központ, Rendőrség, vehető támogatások) vezmény stb.); középtáv: ismerje az ellátóHázi gyermekorvos, Felelős: Járendszer tagjait, tudjon segítséget kérni; nossomorjai Közös Önkormányhosszútáv: a szülő önállóan igyekezzen a kizati Hivatal (jegyző) alakult problémát kezelni

199

Kimle

Kimle

Kimle

Károlyháza

Károlyháza

Károlyháza

A gyermekek napközbeni elhelyezését biztosító szolgáltatások

A halmozottan hátrányos helyzetűek pontos számának meghatározása

A gyermeki jóléti rendszer eredményes működése érdekében hatékony jelzőrendszer működtetése

Kimlével közösen a gyermekek napközbeni elhelyezését biztosító szolgáltatások

A halmozottan hátrányos helyzetűek pontos számának meghatározása

Felkészülés a tankötelezettség teljesítésére 2014-től

A gyermeki jóléti rendszer eredményes működése érdekében hatékony jelzőrendszer működtetése

Kimle

polgármester

jegyző

polgármester, jegyző

jegyző

jegyző

polgármester

jegyző

A 3 éves korú népesség várható számának felmérése, szükség esetén az indítható óvodai csoportok számának meghatározása, a férőhelyek biztosítása

A település jegyzője, a családsegítő, a védőnő, a gyermekjóléti szolgálat helyi képviselője, az óvoda iskola együttműködése, a problémák jelzésére, intézkedések közös megfogalmazása

igényfelmérés családi napközi, vagy bölcsődei ellátásra igény esetén közösen biztosítani a feltételeket

a gyvk-ban részesülő szülők nyilatkozata az iskolai végzettségükről jegyzői adatszolgáltatás,

A település jegyzője, a családsegítő, a védőnő, a gyermekjóléti szolgálat helyi képviselője, az óvoda iskola együttműködése, a problémák jelzésére, intézkedések közös megfogalmazása

igényfelmérés családi napközi, vagy bölcsődei ellátásra igény esetén közösen biztosítani a feltételeket Dunakilitivel

a gyvk-ban részesülő szülők nyilatkozata az iskolai végzettségükről jegyzői adatszolgáltatás,

200

Lébény

Lébény SNI-s tanulók ellátása

A halmozottan hátrányos helyzetűek pontos számának meghatározása

jegyző

igazgató

jegyző

Lébény

A gyermeki jóléti rendszer eredményes működése érdekében hatékony jelzőrendszer működtetése

védőnő, iskola, Felelős: óvoda

igazgató

"Egy gyerek a terített asztal mellett is éhezhet."

Családsegítő szolgálat, rendőrség, Felelős: polgármester

A szociális hátrányokból eredő lemaradások felzárkóztatása

Levél

"Szabadon drogok nélkül"

Lébény

Máriakálnok

jegyző

Mecsér

A halmozottan hátrányos helyzetűek pontos számának meghatározása

201

a gyvk-ban részesülő szülők nyilatkozata az iskolai végzettségükről jegyzői adatszolgáltatás,

az iskolában szükséges a gyógypedagógus foglalkoztatása legalább óraadóként A település jegyzője, a családsegítő, a védőnő, a gyermekjóléti szolgálat helyi képviselője, az óvoda iskola együttműködése, a problémák jelzésére, intézkedések közös megfogalmazása

A hhh-s tanulók pontos beazonosítása. Kompetenciamérés eredményeinek, tanórán kívüli programokon való részvétel esetén a hh/hhh-s tanulók számának/eredményének vizsgálata, egyéni fejlesztési terv készítése szükség esetén

megfelelő ellátási formák feltérképezése; adatgyűjtés a lehetőségekről; szükségletek felmérése után szolgáltatás kezdeményezése gyermekek megóvása a bűnözés, drog, alkohol területén; egészséges szemléletű fiatalokká váljanak; egészséges szemléletű felnőttekké váljanak a gyvk-ban részesülő szülők nyilatkozata az iskolai végzettségükről jegyzői adatszolgáltatás,

Mecsér

Mecsér

A gyermeki jóléti rendszer eredményes működése érdekében hatékony jelzőrendszer működtetése

Lebénnyel közösen a gyermekek napközbeni elhelyezését biztosító szolgáltatások

A halmozottan hátrányos helyzetűek pontos számának meghatározása

"Hátrányból legyen előny."

Mosonszolnok

SNI-s tanulók ellátása

Mosonmagyaróvár

Mosonszolnok

Mosonszolnok

A gyermeki jóléti rendszer eredményes működése érdekében hatékony jelzőrendszer működtetése

jegyző

polgármester, jegyző

A település jegyzője, a családsegítő, a védőnő, a gyermekjóléti szolgálat helyi képviselője, az óvoda iskola együttműködése, a problémák jelzésére, intézkedések közös megfogalmazása

igényfelmérés családi napközi, vagy bölcsődei ellátásra, igény esetén közösen biztosítani a feltételeket

Polgármesteri Hivatal Igazgatási Hivatal és az intézmény hatékonyabb és Önkormányzati Osztály - Óvo- együttműködése a szülői nyilatkozattétel a dák, Tankerület HH helyzettel kapcsolatban a gyvk-ban részesülő szülők nyilatkozata az iskolai végzettségükről jegyzői adatszolgáltatás,

igazgató, háziorvos

A korai fejlesztés erősítése, rendszeres, szűrővizsgálatok, a településen célszerű vizsgálni, miből ered ez a magas arány, milyen SNI típus, mivel az adatoknál az egyéb kategória került megjelölésre sok esetben. Az iskolában szükséges továbbra is a gyógypedagógia

jegyző

jegyző

A település jegyzője, a családsegítő, a védőnő, a gyermekjóléti szolgálat helyi képviselője, az óvoda iskola együttműködése, a problémák jelzésére, intézkedések közös megfogalmazása

202

Mosonszolnok

Mosonszolnok

A szociális hátrányokból eredő lemaradások felzárkóztatása

Felkészülés a tankötelezettség teljesítésére 2014-től

Mosonudvar

A halmozottan hátrányos helyzetűek pontos számának meghatározása

"Lehet másképp is."

Mosonudvar

Püski

A gyermekjóléti rendszer eredményes működése érdekében hatékony jelzőrendszer

A gyermeki jóléti rendszer eredményes működése érdekében hatékony jelzőrendszer működtetése

Rajka

jegyző

jegyző

igazgató

polgármester

a gyvk-ban részesülő szülők nyilatkozata az iskolai végzettségükről jegyzői adatszolgáltatás,

A hhh-s tanulók pontos beazonosítása. Kompetenciamérés eredményeinek, tanórán kívüli programokon való részvétel esetén a hh/hhh-s tanulók számának/eredményének vizsgálata, egyéni fejlesztési terv készítése szükség esetén

A 3 éves korú népesség várható számának felmérése, szükség esetén az indítható óvodai csoportok számának meghatározása, a férőhelyek biztosítása

a felügyelet nélkül maradt gyermekek számára táborok szervezése, a táboron való részvétel támogatása

gyerekbűnözés, drog és alkoholproblémák megoldása előadások szervezésében

A település jegyzője, a családsegítő, a védőnő, a gyermekjóléti szolgálat helyi képviselője, az óvoda iskola együttműködése, a problémák jelzésére, intézkedések közös megfogalmazása Családsegítő Szolgálat, rendőrség, Felelős: polgármester Gyermekjóléti Szolgálat, Védőnő, Háziorvos, Általános Iskola, Napközi otthonos Óvoda és Bölcsőde, Önkormányzat, Felelős: polgármester, jegyző

203

Várbalog

"Látszódj!"

felmérni a helyi gyermekek életkörülményevédőnő, gyermekorvos, család- it; a szociálisan rászoruló gyermekek szüleigondozó, Felelős: jegyző, igazga- nek tájékoztatása az igénybe vehető ellátátási ügyintéző sokról; szülők tájékoztatása az igénybevételről

204

Halászi

Halászi

Dunasziget

Dunakiliti

Bezenye

Bezenye

Település

"Keresd a munkát, a gyereket bízd ránk"

"Egyszer élsz"

Foglalkoztatás, Egészségügy, Nővédelmi tanácsadás

Mert dolgozni jó!

Gyesen lévő kismamák társadalmi elszigetelődése

Családon belüli erőszak terjedése az országban

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése

Nők Partnerek (kiemelve a felelős)

Az egyes intézkedések tartalma

tájékoztató előadások szervezése Bezenye Községi Önkormányzat, Rendnők számára a településen a őrség (körzeti megbízott) rendőrség bevonásával kismamáknak, GYES-en lévő anyuBezenye Községi Önkormányzat, Védőkáknak programok szervezése (pl. nő baba-börze) Gyermekjóléti szolgálat, Családsegítő Óvoda bővítésére, bölcsőde építészolgálat, Felelős: Polgármester, Jegysére vonatkozó pályázatok bező nyújtása

Munkaügyi Központ, Családsegítő SzolGyermekek napközbeni ellátását gálat, Gyermekjóléti Szolgálat, Védőnő, biztosító intézmények működtetéHáziorvos, Önkormányzat, Felelős: polse gármester, jegyző

Egészségügyi Szolgálat, Családsegítő és Prevenciós szemlélet erősítése, Gyermekjóléti Központ, Felelős: Polszűrővizsgálatok biztosítása gármester gyermekek napközbeni ellátását Intézmények (bölcsőde, óvoda, iskola), biztosító intézményhálózat műFelelős: Polgármester ködtetése, az igényekhez való igazítása

205

Halászi

Hegyeshalom

Jánossomorja

Levél

Máriakálnok

GYES/GYED-en lévő anyákkal az önkormányzatban és intézményeIntézmények vezetői, Felelős: polgár- iben folyamatos kapcsolattartás, "Kimaradsz, le nem maradsz" mester, jegyző tájékoztatás a változásokról, képzési lehetőségekről, amely elősegíti a visszailleszkedést felmérés; Biztos Kezdet program megismertetése a településvezetőkkel; Védőnővel, civilekkel, óvo"Csodálatos az, amit egy nő megbír" dával stratégia kidolgozása a probEgy nő, aki anya; - egy anya, aki sze- védőnő, iskola, Felelős: családgondozó lémára (esélyegyenlőtlenség); ret." pontos adatbázis elkészítése a nők helyzetéről (magas munkanélküliség)

Képzések szervezése, a foglalkoztatást segítő programok terjesztése

Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegí- rövidtáv: információ mind a muntő Szolgáltató Központ, védőnők, Mokavállaló, mind a munkaadó irásonmagyaróvári Járási Hivatal Járási nyába; középtáv: a nők munkaválMunkaügyi Kirendeltsége, Felelős: Já- lalási esélyének növekedése; hosznossomorjai Közös Önkormányzati szútáv: a nők munkavállalási eséHivatal (jegyző) lyének növekedése

adatbázis kialakítása a segítség "A modern nőnek erősnek kell lennie, nyújtáshoz; igényfelmérés; majd felelősséget kell vállalnia, magasra igénynek megfelelő szolgáltatások kell tennie a mércét önmaga és a fér- védőnő, iskola, Felelős: családgondozó kialakításának kezdeményezése fiak számára. Férfi és nő együtt jobb (probléma: magas női munkanélvilágot teremthet." küliség) betegségek kiszűrése; tudatos "Prevenció a jövőnkért." egészség megőrzés; népbetegségek kialakulásának megelőzése Egészségügyi Szolgálat, Családsegítő és Gyermekjóléti Központ, Felelős: Polgármester

206

Mosonmagyaróvár

Püski

Rajka

"Lépjünk kapcsolatba a jó kapcsolatért."

Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Önkormányzati, Civil szervezetek, Járási Munkaügyi Központ

A gyermeküket egyedül nevelő álláskereső szülők gazdasági kiszolgáltatottságának enyhítése

polgármester

jegyző

kapcsolatfelvétel a Mosonmagyaróvári Munkaügyi Központtal adatgyűjtés a nők foglalkoztatást segítő és képzési programokról, elhelyezkedési lehetőségeiről

nincs A problémával érintettek beazonosítása, a szociális ellátás lehetőségeiről tájékoztatás, a jogosultság megállapítása esetén a kérvény beadása, a gyermekek ingyenes étkeztetése az intézményekben Az önkormányzatnál és intézményeinél dolgozók bérének, keresetének felmérése nem, korcsoport, beosztás, szakma vagy végzettség szerint, majd ennek alapján munkakör- munkabérelemzés készítése

Egészségügyi Szolgálat, Családsegítő és "Őrizzük egészségünk!" Gyermekjóléti Központ, Felelős: Polszűrőprogramok szervezése gármester A nevelési és oktatási intézmények Intézményvezetők, polgármester, jegya gyermeküket egyedül nevelő képzési idejéhez történő alkalmazkoző, önkormányzat nők részére támogatás biztosítása dás nincs nincs

Ásványráró

A női munkavállalók bérezése

Várbalog

Ásványráró

207

Feketeerdő

Feketeerdő

Feketeerdő

Ásványráró

Ásványráró

Ásványráró

Családbarát munkahelyek

A női munkavállalók bérezése

A gyermeküket egyedül nevelő álláskereső szülők gazdasági kiszolgáltatottságának enyhítése

Rugalmas foglalkoztatási formák biztosítása a családi kötelezettségek ellátásának támogatására

Gyermekek napközbeni ellátása

Családbarát munkahelyek

jegyző

polgármester

jegyző

jegyző

polgármester

jegyző

208

felmérni, hogy helyben a vállalkozások mennyire családbarátok, az önkorm. Kidolgozza a "Családbarát vállalkozó" cím elnyerésének feltételeit A bölcsődei ellátás szükség esetén történő biztosítása

A polg. Hivatalban a részfoglalkoztatás további biztosítása

A problémával érintettek beazonosítása, a szociális ellátás lehetőségeiről tájékoztatás, a jogosultság megállapítása esetén a kérvény beadása, a gyermekek ingyenes étkeztetése az intézményekben Az önkormányzatnál és intézményeinél dolgozók bérének, keresetének felmérése nem, korcsoport, beosztás, szakma vagy végzettség szerint, majd ennek alapján munkakör- munkabérelemzés készítése felmérni, hogy helyben a vállalkozások mennyire családbarátok, az önkorm. Kidolgozza a "Családbarát vállalkozó" cím elnyerésének feltételeit

Károlyháza

Károlyháza

Feketeerdő

Feketeerdő

Családbarát munkahelyek

A női munkavállalók bérezése

A gyermeküket egyedül nevelő álláskereső szülők gazdasági kiszolgáltatottságának enyhítése

Rugalmas foglalkoztatási formák biztosítása a családi kötelezettségek ellátásának támogatására

Programok a lányok majdani közéleti szerepvállalásának elősegítése érdekében

jegyző

polgármester

jegyző

jegyző

jegyző

Károlyháza

209

a települési Falunap rendezvényei között szereplő programok, (pl. női politikus meghívása, hogyan került erre a pályára, beszélgetés)

A polg. Hivatalban a rugalmas foglalkoztatással élni kívánó nők tájékoztatása, a foglalkoztatás lehetővé tétele, a munkakör, kinevezés módosítása A problémával érintettek beazonosítása, a szociális ellátás lehetőségeiről tájékoztatás, a jogosultság megállapítása esetén a kérvény beadása, a gyermekek ingyenes étkeztetése az intézményekben Az önkormányzatnál és intézményeinél dolgozók bérének, keresetének felmérése nem, korcsoport, beosztás, szakma vagy végzettség szerint, majd ennek alapján munkakör- munkabérelemzés készítése felmérni, hogy helyben a vállalkozások mennyire családbarátok, az önkorm. Kidolgozza a "Családbarát vállalkozó" cím elnyerésének feltételeit

Kimle

Kimle

Károlyháza

Károlyháza

Családbarát munkahelyek

A női munkavállalók bérezése

A gyermeküket egyedül nevelő álláskereső szülők gazdasági kiszolgáltatottságának enyhítése

Rugalmas foglalkoztatási formák biztosítása a családi kötelezettségek ellátásának támogatására

Programok a lányok majdani közéleti szerepvállalásának elősegítése érdekében

jegyző

polgármester

jegyző

jegyző

jegyző

Kimle

210

a települési Falunap rendezvényei között szereplő programok, (pl. női politikus meghívása, hogyan került erre a pályára, beszélgetés)

A polg. Hivatalban a rugalmas foglalkoztatással élni kívánó nők tájékoztatása, a foglalkoztatás lehetővé tétele, a munkakör, kinevezés módosítása A problémával érintettek beazonosítása, a szociális ellátás lehetőségeiről tájékoztatás, a jogosultság megállapítása esetén a kérvény beadása, a gyermekek ingyenes étkeztetése az intézményekben Az önkormányzatnál és intézményeinél dolgozók bérének, keresetének felmérése nem, korcsoport, beosztás, szakma vagy végzettség szerint, majd ennek alapján munkakör- munkabérelemzés készítése felmérni, hogy helyben a vállalkozások mennyire családbarátok, az önkorm. Kidolgozza a "Családbarát vállalkozó" cím elnyerésének feltételeit

Lébény

Lébény

Lébény

Kimle

Kimle

Családbarát munkahelyek

A női munkavállalók bérezése

A gyermeküket egyedül nevelő álláskereső szülők gazdasági kiszolgáltatottságának enyhítése

Rugalmas foglalkoztatási formák biztosítása a családi kötelezettségek ellátásának támogatására

A gyermekek napközbeni ellátása

jegyző

polgármester

jegyző

jegyző

polgármester

211

felmérni, hogy van-e igény bölcsőde, vagy családi napközis ellátásra, szükség esetén az óvodával együtt egységes intézmény szervezése A polg. Hivatalban a rugalmas foglalkoztatással élni kívánó nők tájékoztatása, a foglalkoztatás lehetővé tétele, a munkakör, kinevezés módosítása A problémával érintettek beazonosítása, a szociális ellátás lehetőségeiről tájékoztatás, a jogosultság megállapítása esetén a kérvény beadása, a gyermekek ingyenes étkeztetése az intézményekben Az önkormányzatnál és intézményeinél dolgozók bérének, keresetének felmérése nem, korcsoport, beosztás, szakma vagy végzettség szerint, majd ennek alapján munkakör- munkabérelemzés készítése felmérni, hogy helyben a vállalkozások mennyire családbarátok, az önkorm. Kidolgozza a "Családbarát vállalkozó" cím elnyerésének feltételeit

Mecsér

Mecsér

Lébény

Lébény

A női munkavállalók bérezése

A gyermeküket egyedül nevelő álláskereső szülők gazdasági kiszolgáltatottságának enyhítése

Rugalmas foglalkoztatási formák biztosítása a családi kötelezettségek ellátásának támogatására

Gyermekek napközbeni ellátása

jegyző

polgármester

jegyző

jegyző

polgármester

részfoglalkoztatás, rugalmas munkaidő biztosítása

A bölcsődei ellátás szükség esetén történő biztosítása

a települési Falunap rendezvényei között szereplő programok, (pl. női politikus meghívása, hogyan került erre a pályára, beszélgetés)

A problémával érintettek beazonosítása, a szociális ellátás lehetőségeiről tájékoztatás, a jogosultság megállapítása esetén a kérvény beadása, a gyermekek ingyenes étkeztetése az intézményekben Az önkormányzatnál és intézményeinél dolgozók bérének, keresetének felmérése nem, korcsoport, beosztás, szakma vagy végzettség szerint, majd ennek alapján munkakör- munkabérelemzés készítése felmérni, hogy helyben a vállalkozások mennyire családbarátok, az önkorm. Kidolgozza a "Családbarát vállalkozó" cím elnyerésének feltételeit Családbarát vállalkozások önkormányzati elismerésben

jegyző

Mecsér

Mecsér

Programok a lányok majdani közéleti szerepvállalásának elősegítése érdekében

212

Mosonszolnok

Mosonszolnok

Mosonszolnok

Mosonszolnok

Mosonszolnok

Rugalmas foglalkoztatási formák biztosítása a családi kötelezettségek ellátásának támogatására

a gyermekek napközbeni ellátása

Családbarát munkahelyek

A női munkavállalók bérezése

A gyermeküket egyedül nevelő álláskereső szülők gazdasági kiszolgáltatottságának enyhítése

jegyző

polgármester

jegyző

polgármester

jegyző

213

A problémával érintettek beazonosítása, a szociális ellátás lehetőségeiről tájékoztatás, a jogosultság megállapítása esetén a kérvény beadása, a gyermekek ingyenes étkeztetése az intézményekben Az önkormányzatnál és intézményeinél dolgozók bérének, keresetének felmérése nem, korcsoport, beosztás, szakma vagy végzettség szerint, majd ennek alapján munkakör- munkabérelemzés készítése felmérni, hogy helyben a vállalkozások mennyire családbarátok, az önkorm. Kidolgozza a "Családbarát vállalkozó" cím elnyerésének feltételeit felmérni, hogy van-e igény bölcsőde, vagy családi napközis ellátásra, szükség esetén az óvodával együtt egységes intézmény szervezése A polg. Hivatalban a rugalmas foglalkoztatással élni kívánó nők tájékoztatása, a foglalkoztatás lehetővé tétele, a munkakör, kinevezés módosítása

Mosonudvar

Mosonudvar

Mosonudvar

Mosonudvar

Mosonudvar

Rugalmas foglalkoztatási formák biztosítása a családi kötelezettségek ellátásának támogatására

Programok a lányok majdani közéleti szerepvállalásának elősegítése érdekében

Családbarát vállalkozások önkormányzati elismerésben

A női munkavállalók bérezése

A gyermeküket egyedül nevelő álláskereső szülők gazdasági kiszolgáltatottságának enyhítése

jegyző

jegyző

jegyző

polgármester

jegyző

214

A problémával érintettek beazonosítása, a szociális ellátás lehetőségeiről tájékoztatás, a jogosultság megállapítása esetén a kérvény beadása, a gyermekek ingyenes étkeztetése az intézményekben Az önkormányzatnál és intézményeinél dolgozók bérének, keresetének felmérése nem, korcsoport, beosztás, szakma vagy végzettség szerint, majd ennek alapján munkakör- munkabérelemzés készítése felmérni, hogy helyben a vállalkozások mennyire családbarátok, az önkorm. Kidolgozza a "Családbarát vállalkozó" cím elnyerésének feltételeit felmérni, hogy van-e igény bölcsőde, vagy családi napközis ellátásra, szükség esetén az óvodával együtt egységes intézmény szervezése A polg. Hivatalban a rugalmas foglalkoztatással élni kívánó nők tájékoztatása, a foglalkoztatás lehetővé tétele, a munkakör, kinevezés módosítása

Település

Az idősek orvosi ellátásnak biztosítása érdekében szükség esetén falugondnoki szolgálat

falugondnok

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés Partnerek (kiemelve a felelős) címe, megnevezése

Idősek

Ásványráró

jegyző

Az egyes intézkedések tartalma

A nyugdíjasok igényei alapján tervezett program: pl internethasználat tanítása egyéb a Nyugdíjas Klub keretein belül

Ásványráró

polgármester

együttműködés a civil szervezettel,a nyugdíjasok igényei alapján tervezett program: pl. internethasználat tanítása, egyéb…

felmérni, kinek van szükséges az egészségügyi intézménybe történő elszállításra, a településen a falugondnok munkarendjébe be kell illeszteni A közcélú foglalkoztatás során az idős emberek ellátást támogató feladatok meghatározása

Nyugdíjas Klub vezetője

Minden évben szűrőbusz, egészségnap szervezése

A rizikócsoportokba tartozó idősek helyzetének feltárása, szükség esetén segítségadás

Az élethosszig tartó tanulás feltételeit a nyugdíjasok számára is biztosító helyi programok tervezése

Bezenyei Községi Önkormányzat, Egészségfejlesztési Iroda

Közcélú foglalkoztatás az idős személyek segítésére

Ásványráró

Helyben történő szűrővizsgálatok szélesebb körű kiterjesztése

Ásványráró

Bezenye

215

Feketeerdő

Feketeerdő

Feketeerdő

Feketeerdő

Dunasziget

Dunakiliti

Bezenye

Az élethosszig tartó tanulás feltételeit a nyugdíjasok számára is biztosító helyi programok tervezése

Közcélú foglalkoztatás az idős személyek segítésére

A rizikócsoportokba tartozó idősek helyzetének feltárása, szükség esetén segítségadás

Az idősek orvosi ellátásnak biztosítása érdekében szükség esetén falugondnoki szolgálat

Egészségügy, Szabadidő hasznos eltöltése

"Segítünk!"

Időseknek szóló kultúrális programok hiánya a településen

216

Bezenye Községi Önkormányzat, Nyugdíjas Klubok

kulturális programok, estek szervezése a faluházban

polgármester

jegyző

A közcélú foglalkoztatás során az idős emberek ellátást támogató feladatok meghatározása

a rizikócsoportba tartozó idősek beazonosítása, a szükségleteik feltárása, a segítségadás módjának tervezése

A kiírt pályázati lehetőségek fiCsaládsegítő Szolgálat, Felelős: gyelése, kisbusz beszerzésére polgármester, Jegyző vonatkozó pályázatok benyújtása Háziorvos, Családsegítő Szolgá- helyben történő vérvétel, egyéb lat, Szociális gondozó, Polgárőr- szűrések idősek részére. Több ség, Önkormányzat, Felelős: kulturális előadás, informatikai polgármester, jegyző képzés helyben felmérni, kinek van szükséges az egészségügyi intézménybe törfalugondnok ténő elszállításra, a településen a falugondnok munkarendjébe be kell illeszteni

civil szervezet vezetője

együttműködés a civil szervezettel, a nyugdíjasok igényei alapján tervezett program: pl. internethasználat tanítása, egyéb…

Halászi

Halászi

Halászi Halászi

Hegyeshalom

Jánossomorja

"Ha helyben nem megy, mi segítünk"

"Mindenkori aktivitás"

Tanyagondnok, Közfoglalkoztaa lehetőségek keresése a szolgáltottak, Munkaügyi Központ, tatások biztosítására Felelős: polgármester

Civil szervezetek, Halászi Község Önkormányzata, Felelős: pol- aktivitást segítő programok szergármester, Családsegítő szolgávezése lat

Balassi Bálint Nyugdíjas Klub, Balassi Bálint Művelődési Ház és Könyvtár, Felelős: Balassi Bálint Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója

Tanyagondnoki szolgálatfenntar"Munkával az idősekért" tása Halászi Község Önkormányzata, közcélú foglalkoztatással idős "Aranyotthon" Felelős: polgármester személyek segítése pályázat; adatbázis kialakítása kistérségi szinten; kerekasztalok "Ma kezdődik életed hátralevő récivil szervezet, gondozónők, a polgármester koordinálásával; sze." vezető gondozó bűnmegelőzési kerekasztalok a polgármester koordinálásával rövidtáv: idősebb korosztály tájékoztatása az IKT lehetőségeiről; A modern technikák megismertetéközéptáv: minél szélesebb kör se, használatuk terjesztése kezdje használni az eszközöket; hosszútáv: az eszközök mindennapos használata

217

Károlyháza

Károlyháza

Károlyháza

Jánossomorja

Közcélú foglalkoztatás az idős személyek segítésére

A rizikócsoportokba tartozó idősek helyzetének feltárása, szükség esetén segítségadás

Az idősek orvosi ellátásnak biztosítása érdekében szükség esetén falugondnoki szolgálat

Idősek nappali ellátásának népszerűsítése

civil szervezet vezetője

együttműködés a civil szervezettel,a nyugdíjasok igényei alapján tervezett program: pl. internethasználat tanítása, egyéb… felmérni, kinek van szükséges az egészségügyi intézménybe történő elszállításra, a településen a falugondnok munkarendjébe be kell illeszteni

A közcélú foglalkoztatás során az idős emberek ellátást támogató feladatok meghatározása

Idősek Klubja, Kistérségi Gyer- rövidtáv: idősebb korosztály, ill. mekjóléti és Családsegítő családjuk tájékoztatása az idősek Szolgálató Központ, Jánosso- számára nyújtott alapszolgáltatámorja Város Önkormányzata, sokról; közép: minél szélesebb Háziorvosok, Felelős: Jánosso- kör vegye igénybe a szolgáltatámorja Város Önkormányzata sokat; hosszú:az elszigetelődés (polgármester) csökkentése, megszüntetése; felmérni, kinek van szükséges az egészségügyi intézménybe törtéfalugondnok nő elszállításra, a településen a falugondnok munkarendjébe be kell illeszteni a rizikócsoportba tartozó idősek beazonosítása, a szükségleteik jegyző feltárása, a segítségadás módjának tervezése

Károlyháza

Az élethosszig tartó tanulás feltételeit a nyugdíjasok számára is biztosító helyi programok tervezése

falugondnok

polgármester

Kimle

Az idősek orvosi ellátásnak biztosítása érdekében szükség esetén falugondnoki szolgálat

218

Lébény

Lébény

Lébény

Lébény

Kimle

Kimle

Kimle

Kimle

Közcélú foglalkoztatás az idős személyek segítésére

A rizikócsoportokba tartozó idősek helyzetének feltárása, szükség esetén segítségadás

Az idősek orvosi ellátásnak biztosítása érdekében szükség esetén falugondnoki szolgálat

Nyugdíjas Klub

Az élethosszig tartó tanulás feltételeit a nyugdíjasok számára is biztosító helyi programok tervezése

Közcélú foglalkoztatás az idős személyek segítésére

A rizikócsoportokba tartozó idősek helyzetének feltárása, szükség esetén segítségadás

Nyugdíjas Klub vezetője

polgármester

jegyző

falugondnok

polgármester

A Nyugdíjas Klub vezetője

polgármester

jegyző

A közcélú foglalkoztatás során az idős emberek ellátást támogató feladatok meghatározása

a rizikócsoportba tartozó idősek beazonosítása, a szükségleteik feltárása, a segítségadás módjának tervezése

A nyugdíjasok igényei alapján tervezett program: pl internethasználat tanítása egyéb a Nyugdíjas Klub keretein belül a nappali ellátás tárgyi, személyi feltételeinek biztosítása felmérni, kinek van szükséges az egészségügyi intézménybe történő elszállításra, a településen a falugondnok munkarendjébe be kell illeszteni a rizikócsoportba tartozó idősek beazonosítása, a szükségleteik feltárása, a segítségadás módjának tervezése A közcélú foglalkoztatás során az idős emberek ellátást támogató feladatok meghatározása A nyugdíjasok igényei alapján tervezett program: pl internethasználat tanítása egyéb a Nyugdíjas Klub keretein belül Az élethosszig tartó tanulás feltételeit a nyugdíjasok számára is biztosító helyi programok tervezése 219

Mecsér

Mecsér

Mecsér

Máriakálnok

Levél

Közcélú foglalkoztatás az idős személyek segítésére

A rizikócsoportokba tartozó idősek helyzetének feltárása, szükség esetén segítségadás

Az idősek orvosi ellátásnak biztosítása érdekében szükség esetén falugondnoki szolgálat

"Ballagó idő"

"Az ember otthona ott van, ahol a szülei vannak, még holtan is."

polgármester

jegyző

falugondnok

Felelős: Máriakálnok Község Önkormányzata

civil szervezet, gondozónők, vezető gondozó

civil szervezet vezetője

Mecsér

Az élethosszig tartó tanulás feltételeit a nyugdíjasok számára is biztosító helyi programok tervezése

220

adatgyűjtés az idősek valós problémáiról; szórólapok készítése az idősekre veszélyt jelentő helyzetekről; a megelőzés érdekében pályázati források keresése, hogy minél hatékonyabban felhívják figyelmüket jogaikra (rendőrség bevonásával) Önkormányzat, ill. civil szervezetek együttműködése az idősek lét és közbiztonsága érdekében; falubusz beszerzése a pályázat útján felmérni, kinek van szükséges az egészségügyi intézménybe történő elszállításra, a településen a falugondnok munkarendjébe be kell illeszteni a rizikócsoportba tartozó idősek beazonosítása, a szükségleteik feltárása, a segítségadás módjának tervezése A közcélú foglalkoztatás során az idős emberek ellátást támogató feladatok meghatározása

együttműködés a civil szervezettel, a nyugdíjasok igényei alapján tervezett program: pl. internethasználat tanítása, egyéb…

Mosonmagyaróvár

Mosonszolnok

Mosonszolnok

falugondnok

Nyugdíjas Klub vezetője

felmérni, kinek van szükséges az egészségügyi intézménybe történő elszállításra, a településen a falugondnok munkarendjébe be kell illeszteni

együttműködés a civil szervezettel,a nyugdíjasok igényei alapján tervezett program: pl. internethasználat tanítása, egyéb…

polgármester

idősbarát politika fenntartása; a Polgármesteri Hivatal Önkor- Támogatási Alapokban továbbra "Egy mindenkiért, mindenki egyért." mányzati Osztály - Civil szerve- is biztosítani a pénzügyi erőforzetek rást az idősbarát civil szervezetek számára felmérni, kinek van szükséges az Az idősek orvosi ellátásnak biztosíegészségügyi intézménybe törtétása érdekében szükség esetén fafalugondnok nő elszállításra, a településen a lugondnoki szolgálat falugondnok munkarendjébe be kell illeszteni a rizikócsoportba tartozó idősek A rizikócsoportokba tartozó idősek beazonosítása, a szükségleteik helyzetének feltárása, szükség esejegyző feltárása, a segítségadás módjátén segítségadás nak tervezése A közcélú foglalkoztatás során az idős emberek ellátást támogató feladatok meghatározása Az élethosszig tartó tanulás feltételeit a nyugdíjasok számára is biztosító helyi programok tervezése

Közcélú foglalkoztatás az idős személyek segítésére

Mosonszolnok

Az idősek orvosi ellátásnak biztosítása érdekében szükség esetén falugondnoki szolgálat

Mosonszolnok

Mosonudvar

221

Mosonudvar

Mosonudvar

Közcélú foglalkoztatás az idős személyek segítésére

A rizikócsoportokba tartozó idősek helyzetének feltárása, szükség esetén segítségadás

polgármester

jegyző

Mosonudvar

Püski

Rajka

Várbalog

háziorvos, családgondozó, gyógyszertár, Felelős: polgármester

a rizikócsoportba tartozó idősek beazonosítása, a szükségleteik feltárása, a segítségadás módjának tervezése A közcélú foglalkoztatás során az idős emberek ellátást támogató feladatok meghatározása

együttműködés a civil szervezetAz élethosszig tartó tanulás feltéttel,a nyugdíjasok igényei alapján eleit a nyugdíjasok számára is biztocivil szervezet vezetője tervezett program: pl. internetsító helyi programok tervezése használat tanítása, egyéb… idősek átmeneti elhelyezését bizFelelős: Püski Község Önkortosító otthon létrehozása, "Gondoskodás" mányzata demensek ellátására specializálódva Háziorvos, Családsegítő Szolgá- helyben történő vérvétel, egyéb A rizikócsoportokba tartozó idősek lat, Szociális gondozó, Polgárőr- szűrések idősek részére. Több helyzetének feltárása, szükség eseség, Önkormányzat, Felelős: kulturális előadás, informatikai tén a segítségadás megszervezése polgármester, jegyző képzés helyben és a határon túl az egyedül elő nyugdíjasok számára a rendszeresen fogyasztott "Egyedül nem megy" gyógyszerek beszerzése és kiosztása

222

Település

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése

polgármester

Partnerek (kiemelve a felelős)

A településen élő fogyatékos személyek foglalkoztatási helyzetének felmérése, a kompetenciák beazonosítása. Tájékoztató szervezése a helyi vállalkozóknak. Tárgyalások a helyi vállalkozókkal a munkaerő igényeikről; pozitív diszkrimináció a foglalkoztatásban; szükséges esetén a munkahely akadálymentesítésének biztosítása

Az egyes intézkedések tartalma

Fogyatékosok

Ásványráró

A fogyatékos személyek foglalkoztatási lehetőségének nyomon követése, együttműködés a helyi foglalkoztatókkal a foglalkoztatás biztosítása érdekében

képviselőtestület

Az akadálymentesítés áttekintése, cselekvési terv készítése a megvalósításhoz. Pályázatok keresése a fejlesztésekre

Ásványráró

Ásványráró

polgármester

napi járatok rendjében akadálymentesített buszok meghatározott közlekedése

Ásványráró

A középületek teljes körű akadálymentesítése, az utak korszerűsítése során az akadálymentesítési szabályok figyelembe vétele A fogyatékos személyek közlekedési feltételeinek javítása érdekében együttműködés a Kisalföld Volánnal

polgármester

a különböző fogyatékossági típusoknak megfelelően a Hivatalban legalább egy iroda használatának biztosítása, mozgáskorlátozottaknak

Biztosítani, hogy a Polgármesteri Hivatalban a fogyatékos emberek ügyeiket el tudják intézni 223

Ásványráró Bezenye

Bezenye

Az önkormányzat honlapjának akadálymentesítése

polgármester

pályázati források keresése

honlap szerkesztése

mosdó.

Bezenye Községi Önkormányzat

tájékoztatások, fogyatékkal élő Bezenye Községi Önkormányzat személyek felkeresése a településen a családgondozó bevonásával

Kiírt pályázatok figyelése, akadálymentesítés költségeinek éves költségvetésbe történő betervezése, majd megvalósítása

Akadálymentesítés hiánya kulturális intézményekben Fogyatékkal élők szociális támogatásokhoz való hozzájutása, főként tájékoztatások hiánya miatt

Dunakiliti

Családsegítő szolgálat, közintézmények Felelős: Polgármester, Jegyző

akadályok folyamatos, ütemezett megszüntetése

"Nincs akadály"

Dunasziget

Munkaügyi Központ, Háziorvos, Alacsony foglalkoztatás fel- Szociális gondozó, Önkormányszámolása zat, Felelős: polgármester, jegyző

polgármester

Feketeerdő

A településen élő fogyatékos személyek foglalkoztatási helyzetének felmérése, a kompetenciák beazonosítása. Tájékoztató szervezése a helyi vállalkozóknak. Tárgyalások a helyi vállalkozókkal a munkaerő igényeikről; pozitív diszkrimináció a foglalkoztatásban A fogyatékos személyek foglalkoztatási lehetőségének nyomon követése, együttműködés a helyi foglalkoztatókkal a foglalkoztatás biztosítása érdekében

224

Feketeerdő

Feketeerdő

"Akadály nélkül"

Az önkormányzat honlapjának akadálymentesítése

Biztosítani, hogy a Polgármesteri Hivatalban a fogyatékos emberek ügyeiket el tudják intézni

Egészségügyi Szolgálat, Családsegítő és Gyermekjóléti Központ, Felelős: polgármester

Halászi Községi Önkormányzata, Felelős: polgármester

polgármester

polgármester

polgármester

képviselőtestület

egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel segítése

ütemterv alapján a hiányosságok megszüntetése

honlap szerkesztése

a különböző fogyatékossági típusoknak megfelelően a Hivatalban legalább egy iroda használatának biztosítása, mozgáskorlátozottaknak mosdó.

napi járatok rendjében akadálymentesített buszok meghatározott közlekedése

Az akadálymentesítés áttekintése, cselekvési terv készítése a megvalósításhoz. Pályázatok keresése a fejlesztésekre

Feketeerdő

Halászi

"Egyenlő eséllyel az egészségért"

Felelős: jegyző, polgármester

Feketeerdő

Halászi

"Akadálytalanul a községben"

A középületek teljes körű akadálymentesítése, az utak korszerűsítése során az akadálymentesítési szabályok figyelembe vétele A fogyatékos személyek közlekedési feltételeinek javítása érdekében együttműködés a Kisalföld Volánnal

Halászi

A hivatal nagy nyilvánosságot érintő rendezvényeit (pl. közmeghallgatás) teljesen akadálymentes helyen rendezi meg, előzetes igény esetén jeltolmácsot biztosít 225

Hegyeshalom

Jánossomorja

Jánossomorja

Károlyháza

Károlyháza

Jánossomorjai Közös Önkormányzati Hivatal (jegyző), Felelős: Jánossomorja Város Önkormányzata (polgármester)

Az akadálymentesítés áttekintése, cselekvési terv készítése a megvalósításhoz. Pályázatok keresése a fejlesztésekre

rövidtáv: legalább egy újabb intézmény akadálymentes; középtáv: az akadálymentesítés kiszélesítése (látás- hallássérült); hosszútáv: valamennyi közintézmény akadálymentesítése A településen élő fogyatékos személyek foglalkoztatási helyzetének felmérése, a kompetenciák beazonosítása. Tájékoztató szervezése a helyi vállalkozóknak. Tárgyalások a helyi vállalkozókkal a munkaerő igényeikről; pozitív diszkrimináció a foglalkoztatásban

kerekasztal megbeszélések, kapcso"Mindenkire egyformán latfelvételek egy megfelelő adatbájegyző, védőnő, családgondozó süssön a nap!" zis elkészítésére a fogyatékkal élőkről Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ, információk begyűjtése, feldolgozáAdatgyűjtés, adatbázis létHáziorvosok, Idősek Klubja, Felesa, ezek felhasználása cselekvési rehozása lős: Jánossomorjai Közös Önprogramok kidolgozására kormányzati Hivatal (jegyző)

Pályázati lehetőségek felkutatása

polgármester

képviselőtestület

A fogyatékos személyek foglalkoztatási lehetőségének nyomon követése, együttműködés a helyi foglalkoztatókkal a foglalkoztatás biztosítása érdekében A középületek teljes körű akadálymentesítése, az utak korszerűsítése során az akadálymentesítési szabályok figyelembe vétele

226

Károlyháza

Károlyháza

Károlyháza

Kimle

Kimle

Kimle

A fogyatékos személyek közlekedési feltételeinek javítása érdekében együttműködés a Kisalföld Volánnal Biztosítani, hogy a Polgármesteri Hivatalban a fogyatékos emberek ügyeiket el tudják intézni Az önkormányzat honlapjának akadálymentesítése A fogyatékos személyek foglalkoztatási lehetőségének nyomon követése, együttműködés a helyi foglalkoztatókkal a foglalkoztatás biztosítása érdekében A középületek teljes körű akadálymentesítése, az utak korszerűsítése során az akadálymentesítési szabályok figyelembe vétele A fogyatékos személyek közlekedési feltételeinek javítása érdekében együttműködés a Kisalföld Volánnal

227

polgármester

polgármester

polgármester

A településen élő fogyatékos személyek foglalkoztatási helyzetének felmérése, a kompetenciák beazonosítása. Tájékoztató szervezése a helyi vállalkozóknak. Tárgyalások a helyi vállalkozókkal a munkaerő igényeikről; pozitív diszkrimináció a foglalkoztatásban

honlap szerkesztése

a különböző fogyatékossági típusoknak megfelelően a Hivatalban legalább egy iroda használatának biztosítása, mozgáskorlátozottaknak mosdó.

képviselőtestület

Az akadálymentesítés áttekintése, cselekvési terv készítése a megvalósításhoz. Pályázatok keresése a fejlesztésekre

polgármester

polgármester

napi járatok rendjében akadálymentesített buszok meghatározott közlekedése

Lébény

Kimle

Kimle

A fogyatékos személyek foglalkoztatási lehetőségének nyomon követése, együttműködés a helyi foglalkoztatókkal a foglalkoztatás biztosítása érdekében

Az önkormányzat honlapjának akadálymentesítése

Biztosítani, hogy a Polgármesteri Hivatalban a fogyatékos emberek ügyeiket el tudják intézni

képviselőtestület

polgármester

polgármester

polgármester

Az akadálymentesítés áttekintése, cselekvési terv készítése a megvalósításhoz. Pályázatok keresése a fejlesztésekre

A településen élő fogyatékos személyek foglalkoztatási helyzetének felmérése, a kompetenciák beazonosítása. Tájékoztató szervezése a helyi vállalkozóknak. Tárgyalások a helyi vállalkozókkal a munkaerő igényeikről; pozitív diszkrimináció a foglalkoztatásban

honlap szerkesztése

a különböző fogyatékossági típusoknak megfelelően a Hivatalban legalább egy iroda használatának biztosítása, mozgáskorlátozottaknak mosdó.

Lébény

Lébény

polgármester

napi járatok rendjében akadálymentesített buszok meghatározott közlekedése

Lébény

A középületek teljes körű akadálymentesítése, az utak korszerűsítése során az akadálymentesítési szabályok figyelembe vétele A fogyatékos személyek közlekedési feltételeinek javítása érdekében együttműködés a Kisalföld Volánnal

polgármester

a különböző fogyatékossági típusoknak megfelelően a Hivatalban legalább egy iroda használatának biztosítása, mozgáskorlátozottaknak mosdó. Biztosítani, hogy a Polgármesteri Hivatalban a fogyatékos emberek ügyeiket el tudják intézni 228

Lébény

"Egyenlő esélyekkel"

Levél

Máriakálnok

Az önkormányzat honlapjának akadálymentesítése "Arra vágyom, mint minden ember, hogy otthon legyek, bárhol találom is magam."

Mecsér

A fogyatékos személyek foglalkoztatási lehetőségének nyomon követése, együttműködés a helyi foglalkoztatókkal a foglalkoztatás biztosítása érdekében

Mecsér

Mecsér

A középületek teljes körű akadálymentesítése, az utak korszerűsítése során az akadálymentesítési szabályok figyelembe vétele A fogyatékos személyek közlekedési feltételeinek javítása érdekében együttműködés a Kisalföld Volánnal

jegyző, védőnő, családgondozó

polgármester

adatgyűjtés; statisztika; kerekasztal beszélgetések szervezése a célcsoport segítése céljából

honlap szerkesztése

polgármester

képviselőtestület

napi járatok rendjében akadálymentesített buszok meghatározott közlekedése

Az akadálymentesítés áttekintése, cselekvési terv készítése a megvalósításhoz. Pályázatok keresése a fejlesztésekre

teljes akadálymentes környezetre Máriakálnok Község Önkormánytörténő törekvés; közszolgáltatások zata, Felelős: polgármester mindenki számára elérhetővé tétele A településen élő fogyatékos személyek foglalkoztatási helyzetének felmérése, a kompetenciák beazonosítása. Tájékoztató szervezése a polgármester helyi vállalkozóknak. Tárgyalások a helyi vállalkozókkal a munkaerő igényeikről; pozitív diszkrimináció a foglalkoztatásban

229

Mosonmagyaróvár

Mecsér

Mecsér

"Halld meg őket is!"

"Lásd meg őket is!"

Az önkormányzat honlapjának akadálymentesítése

Biztosítani, hogy a Polgármesteri Hivatalban a fogyatékos emberek ügyeiket el tudják intézni

Flesch Nonprofit Kft - Városi TV

Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztály - Civil szervezetek

polgármester

polgármester

A siketek és nagyot hallók számára élvezhetővé válnak a TV műsorok: híradó adása felirattal; riport műsorok is feliratosakká váljanak; többi műsor is feliratossá váljon

A vakok és gyengén látok biztonságos közlekedésének kialakítása, az átalakított városházán

honlap szerkesztése

a különböző fogyatékossági típusoknak megfelelően a Hivatalban legalább egy iroda használatának biztosítása, mozgáskorlátozottaknak mosdó.

Mosonszolnok

Mosonmagyaróvár

polgármester

A településen élő fogyatékos személyek foglalkoztatási helyzetének felmérése, a kompetenciák beazonosítása. Tájékoztató szervezése a helyi vállalkozóknak. Tárgyalások a helyi vállalkozókkal a munkaerő igényeikről; pozitív diszkrimináció a foglalkoztatásban

Mosonszolnok

A fogyatékos személyek foglalkoztatási lehetőségének nyomon követése, együttműködés a helyi foglalkoztatókkal a foglalkoztatás biztosítása érdekében

képviselőtestület

Az akadálymentesítés áttekintése, cselekvési terv készítése a megvalósításhoz. Pályázatok keresése a fejlesztésekre

A középületek teljes körű akadálymentesítése, az utak korszerűsítése során az akadálymentesítési szabályok figyelembe vétele

230

Mosonudvar

Mosonszolnok

Mosonszolnok

Mosonszolnok

A fogyatékos személyek foglalkoztatási lehetőségének nyomon követése, együttműködés a helyi foglalkoztatókkal a foglalkoztatás biztosítása érdekében

Az önkormányzat honlapjának akadálymentesítése

Biztosítani, hogy a Polgármesteri Hivatalban a fogyatékos emberek ügyeiket el tudják intézni

A fogyatékos személyek közlekedési feltételeinek javítása érdekében együttműködés a Kisalföld Volánnal

képviselőtestület

polgármester

polgármester

polgármester

polgármester

Az akadálymentesítés áttekintése, cselekvési terv készítése a megvalósításhoz. Pályázatok keresése a fejlesztésekre

A településen élő fogyatékos személyek foglalkoztatási helyzetének felmérése, a kompetenciák beazonosítása. Tájékoztató szervezése a helyi vállalkozóknak. Tárgyalások a helyi vállalkozókkal a munkaerő igényeikről; pozitív diszkrimináció a foglalkoztatásban

honlap szerkesztése

a különböző fogyatékossági típusoknak megfelelően a Hivatalban legalább egy iroda használatának biztosítása, mozgáskorlátozottaknak mosdó.

napi járatok rendjében akadálymentesített buszok meghatározott közlekedése

Mosonudvar

Mosonudvar

polgármester

napi járatok rendjében akadálymentesített buszok meghatározott közlekedése

A középületek teljes körű akadálymentesítése, az utak korszerűsítése során az akadálymentesítési szabályok figyelembe vétele A fogyatékos személyek közlekedési feltételeinek javítása érdekében együttműködés a Kisalföld Volánnal 231

Várbalog

Rajka

Püski

Mosonudvar

Mosonudvar

"Gördülékeny utak"

A középületek teljes körű akadálymentesítése, az utak korszerűsítése során az akadálymentesítési szabályok figyelembe vétel

"Akadály-mentesen"

Az önkormányzat honlapjának akadálymentesítése

Biztosítani, hogy a Polgármesteri Hivatalban a fogyatékos emberek ügyeiket el tudják intézni

Felelős: képviselő testület

Munkaügyi Központ, Háziorvos, Szociális gondozó, Önkormányzat, Felelős: polgármester, jegyző

Püski Község Önkormányzata, Felelős: polgármester

polgármester

polgármester

szükséges műszaki tervek előkészítése; pályázatok benyújtása; az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása az önálló életvitelben

akadályok folyamatos, ütemezett megszüntetése

orvosi rendelő, védőnői szolgálat, gyógyszertár akadálymentesítése

honlap szerkesztése

a különböző fogyatékossági típusoknak megfelelően a Hivatalban legalább egy iroda használatának biztosítása, mozgáskorlátozottaknak mosdó.

232