JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata
Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft.
Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály Tét, 2015. szeptember 30.
1
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés ............................................................................................................................... 4 2. A járás bemutatása az esélyegyenlőség szempontjából releváns jellemzők tekintetében ..... 6 2.1. Lakosságszám, településstruktúra ................................................................................... 6 2.2. A járás népességének legfontosabb jellemzői............................................................... 12 2.3. A járás gazdasági helyzetének jellemzői ...................................................................... 21 3. A stratégiai, fejlesztési környezet bemutatása és az esélyegyenlőségi kérdések megjelenése .................................................................................................................................................. 27 3.1 A járás települési szintű helyi esélyegyenlőségi programjainak (2013–2018) legfontosabb tapasztalatai .................................................................................................... 28 3.2. Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Esélyegyenlőségi Programja 2011–2016 .......................................................................................................... 32 3.3. A közoktatási esélyegyenlőség kérdése – Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési terve, 2010–2016 .......................................................................................... 34 3.4. Tét Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013–2018................. 35 3.5. Tét Településfejlesztési Koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégia, 2014– 2020...................................................................................................................................... 36 3.6. Releváns 2014–2020-as Operatív Programok .............................................................. 39 4. Az esélyegyenlőségi programok térségi, társulási kapcsolódási pontjai ............................. 52 5. Oktatási, egészségügyi, szociális intézményi ellátó-szolgáltató rendszer leírása ................ 54 5.1. Oktatás, nevelés ............................................................................................................ 54 5.2. Egészségügyi ellátás ..................................................................................................... 57 5.3. Szociális ellátás ............................................................................................................. 59 6. Esélyegyenlőségi statisztikai mutatók ................................................................................. 67 6.1. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ............................ 67 6.2. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .................................. 97 6.3. A nők helyzete, esélyegyenlősége .............................................................................. 112 6.4. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ........................................................................ 116 6.5. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége.......................................................... 126 7. A program célcsoportjainak sajátosságai ........................................................................... 132 7.1. Bemutatkozás – a járás bemutatása............................................................................. 132 7.2. A célcsoportok esélyegyenlőségi helyzete.................................................................. 134 7.3. Fejlesztési ötletek ........................................................................................................ 138 8. SWOT elemzés .................................................................................................................. 140 9. Problématérkép .................................................................................................................. 143 9.1. Az összes célcsoportot érintő átfogó problémák halmaza a HEP-ek alapján ............. 143 9.2. A célcsoport-specifikus problémák rendszere a HEP-ek alapján ............................... 145 9.3. A jelen helyzetelemzés során feltárt problémák rendszere ......................................... 146 10. Javaslatok a programozás számára – célok, prioritások, konkrét ötletek ........................ 149 2
11. Programterv...................................................................................................................... 152 11.1. A Programterv célrendszere ...................................................................................... 157 11.2. Prioritások és programok .......................................................................................... 158 11.3. Akcióterv................................................................................................................... 163 11.4. Partnerségi és kommunikációs/nyilvánossági terv ................................................... 214 Felhasznált dokumentumok és adatforrások .......................................................................... 220 Mellékletek – A célcsoportok néhány statisztikai indikátora ................................................ 222 A Helyi Esélyegyenlőségi Programtervek kivonatai és célcsoportonként meghatározott problématerületek és intézkedés javaslatok (járási településenként) ..................................... 247
3
1. Bevezetés A helyzetelemzés célja a Járási Esélyteremtő Programterv megalapozó vizsgálata. A programterv célja a járáson belül felmerült, a helyi esélyegyenlőségi programok által feltárt és a települések együttműködését igénylő problémák komplex kezelését megalapozó, valamint a járási felzárkózási kerekasztal által elfogadott intézkedések kidolgozása. A programterv célrendszerének, prioritásainak, partnerségi és kommunikációs tervének kidolgozása, az akciótervek projekt szintű részletes kibontása csak abban az esetben lehet reális és megalapozott, amennyiben az esélyegyenlőségi helyzetelemzés során kellően átfogó képet adunk a térség társadalmi helyzetéről és az érintett célcsoportok és prioritási területek aktuális állapotáról. A helyzetelemzés három nagyobb tartalmi részre tagolódik. Alapvető célunk a minél összetettebb feltáró módszertan alkalmazása, a primer és szekunder források együttes használata. 1) Dokumentumelemzés és intézményrendszer elemzés - Helyi fejlesztési dokumentumok átvizsgálása, stratégiai környezet és kapcsolódási pontok, esélyegyenlőségi szempontok és tartalmak keresése, rövid összefoglalása (korábbi helyzetelemzések, stratégiák város és járás szintű anyagok). - Meglévő partnerségi megállapodások, korábbi kapcsolódó projektek eredményeinek rövid bemutatása. - Szociális, oktatási, egészségügyi, civil intézményi ellátó-szolgáltató rendszer leírása (szervezetek, intézmények, szolgáltatások, programok, rendezvények stb.), a legfontosabb intézmények bemutatása. 2) Esélyegyenlőségi statisztikák és egyéb információk feldolgozása - Statisztikai mutatók legyűjtése, adattáblák elkészítése és kiértékelése. TEIR adatok települési szinten, járási aggregálás, minimum 5 éves idősorok – megyei vagy országos referenciaérték. Trendek, tendenciák, kiugró jelenségek, problématerületek beazonosítása. - Bevont és érintett szervezeteknél elérhető információk, adatok, elemzések bekérése és feldolgozása. 3) Eredmények kiértékelése és rendszerezése - Esélyegyenlőségi SWOT analízis összeállítása, a helyzetelemzés eredményeinek rendszerezése erősségek-gyengeségek, lehetőségek-veszélyforrások alapján. 4
- Problématérkép készítése – általános járási szintű problémák, célcsoportonkénti problémák feltérképezése. - Javaslatok megfogalmazás a célokra és prioritásokra. Projektötletek gyűjtése, fejlesztési igények pontosítása. A problémarendszer átfogó jellegéből fakadóan szükséges lehet bizonyos tartalmi fókuszpontok kijelölése. A projektet megalapozó egyeztetések és a szakmai koncepciót megalapozó előzetes vizsgálatok alapján az alábbi prioritási területek kerültek meghatározásra: 1) a mélyszegénységben élők és a romák aluliskolázottsága elleni küzdelem; 2) egészségesebb életvitel, jobb életminőség program; 3) egyenlő esélyek a nőknek program. A kiemelt célcsoportokhoz és problématerületekhez kapcsolódóan a helyzetelemzés során is kiemelt figyelmet fordítunk ezekre a kérdésekre. A helyzetelemzés első munkaváltozata 2015. július 23-án a Felzárkóztatási Kerekasztal ülésén bemutatásra került. A dokumentum az észrevételek és javaslatok átvezetése után válik véglegessé.
5
2. A járás bemutatása az esélyegyenlőség szempontjából releváns jellemzők tekintetében A Győr-Moson-Sopron megyében található Téti járáshoz 14 település – 1 kisváros (Tét) és 13 község – tartozik. Mind területét (272,62km2), mind népességszámát tekintve a megye legkisebb járása. A járás illetékességi területe: Árpás, Csikvánd, Felpéc, Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Kisbabot, Mérges, Mórichida, Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Szerecseny, Tét. 2.1. Lakosságszám, településstruktúra A Téti járás lakónépessége 2013-ban 14 576 fő volt, ami Győr-Moson-Sopron megye lakosságának csupán 3,2%-át teszi ki. A járás jelenlegi népességszáma 1,5–2%-kal alacsonyabb, mint 2001-ben, tehát a járás a megye azon térségei közé tartozik, ahol az országos jellemzőkhöz hasonlóan az elmúlt évtizedben érvényesültek a kedvezőtlen demográfiai folyamatok. A csökkenő tendencia, bár nem túl nagy volumenű, de az elmúlt évtizedben folyamatosan megfigyelgető. Ugyanakkor elmondható, hogy 2011 után elindult a lakónépesség lassú növekedése, az állandó népesség esetében azonban ez a pozitív változás nem figyelhető meg (1. ábra). 1. ábra A Téti járás népességszámának alakulása (fő) 17500 17000 16500 16000
16884 16585 15420
15500 15000
15128
14944 14859
14739
14889
14500
14576
14478
14000
14700
Állandó népesség Lakónépesség
14161
13500 13000 12500
1980 1990 2001 2008 2011 2013 Forrás: 2011. évi népszámlálás 3. Területi adatok 3.8 Győr-Moson-Sopron megye (2013), illetve KSH TeIR.
Az 1. táblázatból a járás egyes településeire lebontva látható, hogy 2001-től tekintve a járási szinten megfigyelhető népességcsökkenés szinte az egész térségben érvényesül, csupán kettő 6
település van (Felpéc és Győrszemere), amelyek 2001 és 2013 között növelni tudták népességüket, nem is kismértékben. Ugyanakkor a Téti járás számos községében ezen időszakban 10% körüli vagy a feletti a népességveszteség mértéke (pl. Szerecseny, Gyömöre, Csikvánd, Kisbabot), de a járásszékhely, Tét sem nagyon tudja megőrizni lakosságszámát (1. táblázat). Ha csak a 2008–2013 közötti időszakot vesszük, akkor láthatjuk, hogy az utóbbi években több településen fordult a helyzet, és a lakónépesség emelkedése tapasztalható olyan kisközségekben is, amelyek korábban vesztettek lakosságszámukból (pl. Árpás, Rábaszentmiklós, Kisbabot), másutt viszont folyamatos a népességvesztés (pl. Gyömöre, Mórichida, Szerecseny, Mérges, Rábaszentmihály). 1. táblázat A Téti járás egyes településeinek népességszám-változása 2001 és 2013 között Település
Lakónépesség száma 2001
2008
2011
2013
Lakónépesség szá-
Lakónépes-
mának változása
ség számá-
2001-hez viszonyítva
nak válto-
(%)
zása 2008hoz viszonyítva (%)
Árpás
281
247
245
272
-3,2
10,1
Csikvánd
537
488
454
478
-11,0
-2,0
Felpéc
823
885
847
893
8,5
0,9
Gyarmat
1347
1232
1204
1333
-1,0
0,8
Gyömöre
1369
1311
1254
1214
-11,3
-7,4
Győrszemere
3015
3122
3209
3283
8,9
5,2
Kisbabot
242
211
205
217
-10,3
2,8
Mérges
80
86
75
79
-1,2
-8,1
Mórichida
882
835
807
803
-9,0
-3,8
Rábacsécsény
607
601
602
593
-2,3
-1,3
Rábaszentmihály
530
510
479
495
-6,6
-2,9
Rábaszentmiklós
149
127
127
138
-7,4
8,7
Szerecseny
955
813
776
784
-17,9
-3,6
Tét
4072
4010
3877
3994
-1,9
-0,4
14 889
14 478
14 161
14 576
-2,1
0,7
Téti járás összesen
Forrás: KSH TeIR adatbázis alapján.
A vizsgált időszak nagy részében összességében tapasztalható csökkenő népességszám elsődleges oka a természetes fogyás jelensége, a halálozások száma jóval meghaladja a születések 7
számát: egy-egy konkrét évre vetítve pl. 2012-ben ezer lakosra 10,2 születés, ezzel szemben 14,2 haláleset jutott, 2013-ban 8,3 élveszületésre 12,0 haláleset, a 2008–2013 között időszakra átlagosan évi 8,7 születés és 11,8 halálozás (2. táblázat). A vizsgált időszakban egyedül 2008-ban fordult elő, hogy több gyermek született, mint ahányan meghaltak (lásd melléklet 5.1 és 5.2. táblázat). A természetes fogyás mértéke 2008–2013 között ezer lakosra átlagosan évi -3,1 volt. Abszolút számban ez azt jelenti, hogy a halálozások száma évről évre közelíti a 200-at, volt, hogy meg is haladta azt (pl. 2012), míg a születések száma a vizsgált időszakban sosem lépte át a 140-t, 2013-ban pl. 122 csecsemő született a térségben (lásd melléklet 5.1 táblázat). A megye többi járásához, illetve az országos átlaghoz viszonyítva ugyanakkor elmondható, hogy a születések számában jobb, míg a halálozások számában, illetve a természetes fogyás mértékében kedvezőtlenebb mutatókkal bír a Téti járás. A 2. táblázat mutatja a települési szintű adatokat is, látható, hogy a járásban csupán egyetlen település, Győrszemere az, ahol 2008 és 2013 között nem természetes fogyás, hanem természetes szaporodás tapasztalható. De viszonylag kedvező mutatókkal jellemezhető Felpéc és Rábacsécsény is, ahol a halálozások száma alig haladta meg a születések számát, így a természetes fogyás mértéke alacsony. Ugyanakkor a települések jelentős részében átlagosan másfélszer-kétszer több ember hal meg évente, mint ahányan születnek, ez nagyon kedvezőtlen tendencia, a népesség korösszetételénél (4. táblázat) látni is fogjuk ennek a hatását. 2. táblázat Élveszületések és halálozások, illetve a természetes fogyás/szaporodás átlagos éves száma 2008–2013 közötti időszakban a Téti járásban
8
Település Élveszületések
Halálozások
Természetes
Természetes
fogyás/
fogyás/
szaporodás
átlagos éves száma abszolút értékben
Élveszületések
Halálozások
szaporodás
átlagos éves száma ezer lakosra vetítve
Árpás
2,5
4,0
-1,5
9,4
15,0
-5,6
Csikvánd
3,2
8,5
-5,3
6,3
17,0
-10,6
Felpéc
8,7
10,0
-1,3
9,8
11,3
-1,5
Gyarmat
10,8
17,0
-6,2
8,2
12,8
-4,7
Gyömöre
11,7
17,3
-5,7
9,1
13,6
-4,4
Győrszemere
35,5
27,8
7,7
11,0
8,6
2,4
Kisbabot
2,0
2,8
-0,8
9,2
13,0
-3,8
Mérges
0,3
1,3
-1,0
3,6
14,5
-10,9
Mórichida
6,2
9,0
-2,8
7,4
10,7
-3,4
Rábacsécsény
5,5
5,8
-0,3
8,9
9,5
-0,5
Rábaszentmihály
3,2
5,7
-2,5
6,0
10,8
-4,7
Rábaszentmiklós
0,7
2,2
-1,5
4,8
15,7
-10,9
Szerecseny
5,3
12,2
-6,8
6,7
15,3
-8,6
Tét
31,8
48,5
-16,7
8,2
12,5
-4,3
Téti járás összesen
127,3
172,2
-44,8
8,7
11,8
-3,1
Forrás: KSH TeIR adatbázis alapján saját számítás.
A természetes fogyás tehát oly mértékű a járásban, hogy az abból származó ’veszteséget’ nem nagyon tudják ellensúlyozni a kedvező migrációs folyamatok sem, pedig a 2008–2013 közötti időszakot tekintve a vándorlási egyenleg pozitív volt (évi átlaga ezen időszakban ezer lakosra vetítve: 2,9), azaz több az odavándorlás, mint az elvándorlás (2. ábra). A vizsgált időszakban szinte minden évben vándorlási nyereséget könyvelhetett el a járás (2. ábra; 3. táblázat; melléklet 4.1. és. 4.2. táblázat), külön kiemelendő a 2013-as esztendő, amikor abszolút számban kifejezve ez 132 főt jelentett (ezer lakosra vetítve 9,0). A kedvező migrációs folyamatok alapvetően két dologból származnak, egyrészt a járás néhány településére jelentős Győr hatása és szuburbanizációs folyamatok figyelhetők meg (pl. Győrszemere-Nagyszentpál tipikusan a Győrből kiköltözőknek köszönhetően ’duzzadt fel’ az elmúlt évtizedben). Ugyan akkor egy másik tendencia is érvényesül, egyes településekre (pl. Győrszemere, Gyarmat, Tét) az ország más területeiről vagy a környékről költöznek jellemzően alacsony státuszú, sokszor mélyszegénységben élő és roma családok. A migrációs folyamatok mindkét fajtája számos problémával jár, az előbbi azzal, hogy a Győrből kiköltöző lakosság a megfelelő infrastrukturális feltételek biztosítását elvárja az önkormányzattól, ugyanakkor nincs jelen a település életében, helyi társadalmában, gyermekét Győrbe járatja óvodába, iskolába, ott vásá9
rol, ott vesz igénybe szolgáltatásokat, stb. Az alacsony státuszú népesség beáramlása viszont egy másfajta problémarendszert hoz, kultúrájuk, normarendszerük, életvitelük nem kedvező a helyi társadalmak számára, megbontja, megzavarja az együttélés korábban kialakult belső rendjét, másrészt erőteljesen növeli a szegregálódás veszélyét. Tét esetében az infrastruktúrával nem ellátott, a településtől távol eső külterületre (Ürgehegy) való beáramlás figyelhető meg. Integrálásuk, segítésük jelentős terhet ró pl. a szociális ellátórendszerre, főként a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások terén, de nehézséget okoz az oktatási intézmények számára is. 2. ábra Az állandó vándorlások alakulása a Téti járásban 2008 és 2013 között 700 600 500
Állandó odavándorlások száma
400 300
Állandó elvándorlások száma
200 100 0 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: KSH TeIR.
A 3. táblázat mutatja a települési szintű vándorlási adatokat is, illetve, hogy a vizsgált időszakban melyik település mekkora vándorlási nyereséget vagy veszteséget könyvelhetett el. Kiemelendők Győrszemere vándorlási adatai, a község vonzotta a térségben megjelenő betelepülők 88,8%-át. A település mind a Győrből kiköltöző kedvezőbb helyzetű, mind az alacsonyabb státuszú betelepülők kedvelt céltelepülése. A település osztott szerkezetéből kifolyólag azonban a község különböző részein jelennek meg az eltérő státuszú új lakók. Győrszemere mellett további jelentős számú vándorlási nyereséggel bíró települések a járásszékhely, illetve Gyarmat, valamint a lakosságszámhoz viszonyítva Felpéc, Rábaszentmiklós és Árpás. Az adatokból jól kiolvasható az is, hogy hiába pozitív a vándorlások tekintetében számos település helyzete, a vándorlási nyereség nem tudja kompenzálni a természetes fogyás mértékét (3. táblázat). Népességmegtartó erő szempontjából azok a falvak vannak nagyon kedvezőtlen helyzetben, ahol a természetes fogyás mellett erőteljes elvándorlási tenden-
10
cia érvényesül, ilyen településeket is találunk a járásban (pl. Gyömöre, Kisbabot, Mórichida, Szerecseny) (3. táblázat). 3. táblázat A Téti járás településeinek vándorlási egyenlege, 2008–2013, fő Vándorlási
Természetes fo-
Vándorlási egyen-
Természetes fo-
Vándorlási egyen-
egyenleg
gyás/szaporodás
leg átlagos éves
gyás/szaporodás átlagos éves
leg összesen
átlagos éves
összesen
száma
száma
száma
ezer lakosra vetítve
Megnevezés
2008–2013 között
Árpás
24
4,0
-9
15,0
-5,6
Csikvánd
-7
-1,2
-32
-2,3
-10,6
Felpéc
33
5,5
-8
6,2
-1,5
Gyarmat
58
9,7
-37
7,3
-4,7
Gyömöre
-84
-14,0
-34
-11,0
-4,4
Győrszemere
229
38,2
46
11,8
2,4
Kisbabot
-11
-1,8
-5
-8,4
-3,8
Mérges
-2
-0,3
-6
-3,6
-10,9
Mórichida
-42
-7,0
-17
-8,4
-3,4
Rábacsécsény
2
0,3
-2
0,5
-0,5
Rábaszentmihály
8
1,3
-15
2,5
-4,7
Rábaszentmiklós
12
2,0
-9
14,5
-10,9
Szerecseny
-23
-3,8
-41
-4,8
-8,6
Tét
61
10,2
-100
2,6
-4,3
258
43,0
-269
2,9
-3,1
Téti járás összesen
Forrás: KSH TeIR adatok alapján saját számítás.
A járás településszerkezetét tekintve elmondható, hogy a járás népességének több mint negyedét (27,5%-a) Tét, a járásszékhely koncentrálja. A járás egyetlen városi rangú települése lakóinak száma így is csak alig négyezer fő (2013-ban 3994 fő). A községek nagysága változó, találunk közöttük ezer fő feletti nagyobb községeket is, sőt Győrszemere lakosságszáma meghaladja a 3000 főt is, de a település szerkezete több kisebb részre tagolja a községet. Öszszességében kisebb, ezer fő alatti falvak dominálják a járás településstruktúráját (14-ből 12 település), melyek között találunk 250, sőt 100 fő alatti kistelepülést (aprófalu) is (1. táblázat). E településeken kérdéses számos humán közszolgáltatás helyben való elérése (pl. orvosi alapellátás [háziorvos, házi gyermekorvos, patika], kisgyermekek-gyermekek nappali ellátása [családi napközi, bölcsőde, óvoda, iskola], szociális alapszolgáltatások); ami a szolgáltatásokhoz való hozzáférés súlyos egyenlőtlenségét eredményezi. 2000 fő az a lakosságszám, ami az alsó határa a szociális szolgáltatások biztosítása előírásainak, ez alatt csupán az étkez-
11
tetés és a házi segítségnyújtás, valamint jelenleg még a gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása kötelező az önkormányzatok számára. 2.2. A járás népességének legfontosabb jellemzői 2.2.1. Nem és életkor A Téti járás népességének 49%-át férfiak, 51%-át nők alkotják, ez megfelel az országos átlagnak. Jelentősebb eltérés a nemi összetétel terén nem található a térség települései között, megemlítésre érdemes talán Mórichida, Szerecseny és Rábaszentmiklós, ahol a nők aránya eléri az 53%-ot. Ugyanakkor Gyömörén, Mérgesen, Rábaszentmihályon kicsivel 50% alatt marad (48,3–49,4%) (4. táblázat). A 4. táblázatból láthatók a korosztályos különbségek, a két nem között a születési és halálozási jellemzőkben megfigyelhető eltérések következtében (pl. több fiúgyermek születik, mint lány, ellenben a női nem születéskor várható átlagélettartam lényegesen hosszabb, mint a férfiaké) jelentős különbségek vannak az egyes korcsoportok nemi összetételét tekintve. A gyermekkorúak és az aktív korosztályok körében összességében a férfiak vannak többségben, azonban az életkor előre haladtával az arányok kiegyenlítődnek (Magyarországon a negyvenes korcsoportban), majd a születéskor várható élettartamban megmutatkozó jelentős eltérések miatt (jelenleg nők: 78,4, férfiak 71,5 év) egyre nagyobb lesz a nők fölénye. A 64 éven felülik körében a nők aránya már közel kétharmados (4. táblázat). Természetesen tapasztalhatók jelentős települési eltérések, pl. van, ahol a gyermekek körében a lányok jelentős többsége figyelhető meg (Rábaszentmiklós, Kisbabot), van, ahol a 60–64 évesek körében említhető a járási átlagtól jelentős eltérés. Igazából a nemi aránynak az idősek körében van/lehet jelentősége, pl. a szükségletekben megmutatkozó különbségekben. Az idősek jelentős része házastársa elvesztése után egyedül marad, egyszemélyes háztartásban él, ha az egészségük megengedi, a nők korábbi háztartási szerepeikből kifolyólag feltehetőleg inkább ellátják magukat, viszont körükben a bérkülönbségek miatt tapasztalható alacsonyabb nyugdíjak az anyagi kiszolgáltatottságot növelhetik meg.
12
4. táblázat A nők korosztályos aránya a Téti járás településein, 2013, % 0–14 Megnevezés
15–59
60–64
65–X
évesek körében
Teljes népességen belül
Árpás
48,5%
45,4%
45,0%
67,9%
50,4%
Csikvánd
55,6%
45,8%
45,9%
68,9%
51,3%
Felpéc
48,3%
48,7%
49,1%
67,4%
51,5%
Gyarmat
50,8%
48,9%
49,0%
65,8%
52,0%
Gyömöre
46,4%
47,3%
53,2%
59,6%
49,4%
Győrszemere
47,3%
49,1%
53,4%
61,3%
50,5%
Kisbabot
63,3%
46,9%
45,5%
55,2%
51,4%
Mérges
55,6%
41,5%
50,0%
63,2%
48,3%
Mórichida
51,6%
49,7%
50,9%
69,4%
53,5%
Rábacsécsény
43,2%
51,6%
56,4%
55,7%
51,4%
Rábaszentmihály
58,3%
46,0%
40,0%
57,6%
48,9%
Rábaszentmiklós
72,7%
50,0%
42,9%
60,9%
53,3%
Szerecseny
51,3%
48,0%
53,1%
68,8%
53,1%
Tét
48,0%
48,4%
52,9%
62,9%
50,8%
Járás összesen
48,9%
48,4%
51,4%
63,4%
51,0%
Forrás: KSH TeIR adatok alapján saját számítás.
A korösszetételt tekintve elmondható, hogy – hasonlóan a megyei és az országos helyzethez – a lakosság elöregedése figyelhető meg, a 60 éves és idősebb népesség aránya (22,4%) jelentős mértékben meghaladja a gyermekkorúak (0–14 évesek) arányát (13,9%), de a 64 év felettiek aránya (15,6%) is magasabb annál (3. ábra, 5. táblázat). A Téti járás korösszetétele a Győr-Moson-Sopron megyére jellemző mutatókhoz hasonló képet mutat mind a gyermekkorúak, mind az idősek arányát tekintve. Az öregedési index1 a 64 éven felüli népességgel számolva 112,2, ami némileg alacsonyabb, mint az országos mutató (116,6). Az elöregedés már évek óta tartó folyamat, igaz hullámzóan alakul, 2009–2010-ben 115–117 között volt az öregedési index, azóta némileg csökkent, de 2009 óta minden évben 110 felett van. A járás egyes településeit nézve megállapíthatjuk, hogy a községek többségének népessége erőteljesen elöregszik, a 14-ből hét településen a 64 évesnél idősebbek másfélszer–kétszer többen vannak, mint a gyermekkorúak. Találunk olyan községeket is (Rábaszentmiklós, Szerecseny), ahol a 15 éven aluliak aránya már nem éri el a 10%-ot, és olyant is, ahol a lakosság több mint 1
Öregedési index: az időskorú népesség gyermekkorú népességhez viszonyított aránya (100 gyermekkorúra mennyi idős jut) – a népesség elöregedési mértékét fejezi ki. A WHO ajánlásainak megfelelően ma már Magyar országon is időskorúnak a 65 és afeletti életkorúakat tartjuk.
13
a negyedét alkotják az időskorúak (Kisbabot), itt a járási átlaghoz képest nagyon alacsony (58,5%) a gazdaságilag aktív korú (15–64 éves) népesség aránya (5. táblázat, melléklet 3.2. táblázatok). Az aprófalu lakóinak összességében harmada 60 éves és idősebb. Rábaszentmiklóst is érdemes külön megemlíteni, bár a gyermekek aránya itt a legalacsonyabb (8%), de lakosságának kiemelkedően magas hányada (75,2%) tartozik a 15–64 éves korosztályba. Kedvezőbb korösszetétele, fiatal korstruktúrája csupán Győrszemerének van (öregedési indexe 72,0), melynek lakosságszáma növekedett is a vizsgált időszakban nemcsak a vándorlási egyenlegnek köszönhetően, hanem a természetes szaporodás jóvoltából is, így a gyermekkorúak aránya magasabb, míg az időskorúak aránya alacsonyabb a térségi átlagnál. Mint látni fogjuk, Győrszemerén magasabb a roma lakosság aránya, a romákra viszont magasabb születési ráta jellemző, viszont alacsonyabb a születéskor várható átlag életkor, így korstruktúrájuk fiatalabb, mint az országosan jellemző, egyrészt ez köszön vissza a település mutatóiban, másrészt a községbe költöző alacsonyabb és magasabb státuszú családok is általában kisgyermekes, gyermekes családok. Kiemelhető még Gyömöre és Tét, e településeken alacsonyabb az öregedési index a járási átlagnál (5. táblázat), az előbbi településen csak 2011-ben és 2013-ban lépte át a mutató értéke a százat, azaz haladta meg az idősek száma néhány fővel a gyermekkorúakét. A korösszetételben megmutatkozó települési eltérések esélyegyenlőségi szempontból arra mutatnak rá, hogy míg a járás számos településén az idősek, addig másutt inkább a gyermekes családok szükségleteire kell választ találni. Ez tehát egyrészt az idősek, másrészt mind a gyermekek számára elérhető szolgáltatások, lehetőségek, mind a gyermekes családok életét megkönnyítő szolgáltatások, esélyegyenlőséget, különösen a 14 év alatti gyermeket nevelő nők családi és munkahelyi helytállásának összehangolását támogató eszközök megteremtése szempontjából válik fontossá. 3. ábra A Téti járás népességének korösszetétele, 2013 (%)
14
2,8% 15,6%
11,1%
6,8%
2,7%
0-2 éves 3-14 éves 15-17 éves 18-59 éves
61,0%
60-64 éves 65-X éves
Forrás: KSH TeIR adatok alapján saját számítás.
15
5. táblázat A Téti járás egyes települései népességének korösszetétele, 2013 Települések
0–14 évesek
15–64 évesek
65–X évesek
Öregedési index (64 éven felüli népességgel számolva)
aránya (%) Árpás
12,1%
67,3%
20,6%
169,7
Csikvánd
11,3%
69,9%
18,8%
166,7
Felpéc
13,4%
71,4%
15,1%
112,5
Gyarmat
13,4%
69,9%
16,7%
124,0
Gyömöre
14,8%
70,3%
14,9%
101,1
Győrszemere
16,6%
71,4%
12,0%
72,0
Kisbabot
14,2%
58,5%
27,4%
193,3
Mérges
10,1%
68,5%
21,3%
211,1
Mórichida
11,3%
70,8%
17,9%
158,2
Rábacsécsény
14,3%
68,6%
17,2%
120,5
Rábaszentmihály
11,4%
72,4%
16,2%
141,7
Rábaszentmiklós
8,0%
75,2%
16,8%
209,1
Szerecseny
9,7%
68,6%
21,7%
223,7
Tét
13,9%
71,0%
15,0%
108,0
Téti járás összesen
13,9%
70,5%
15,6%
112,3
Forrás: TeIR alapján saját számítás.
2.2.2. Iskolai végzettség A népesség iskolázottsági mutatóira nézve a népszámlálásból nyerhetünk adatokat. A 4. ábrából látható, hogy az országos tendenciákhoz hasonlóan a Téti járásban is nőtt az iskolázottság szintje, 2001-hez képest jelentős mértékben emelkedett az érettségivel rendelkezők aránya, illetve duplájára nőtt a diplomások hányada, ugyanakkor csökkent a nyolc osztálynál alacsonyabb végzettségűek száma és aránya. Ez utóbbi természetesen nem független attól, hogy a korábbi iskolarendszerben tanuló időskorúak száma csökken. Az iskolázottság növekedésében szerepe van az oktatási expanziónak, a munkaerő-piaci elvárások, illetve a társadalmi-egyéni értékpreferenciák átalakulásának, a fiatalok nagy része kvalifikáltabb munkakörben képzeli el magát, így egyre többen célozzák meg az érettségi megszerzését, illetve tanulnak tovább felsőoktatási intézményben. Amit még érdemes kiemelni, az a két nem között megfigyelhető jelentős mértékű különbség. A női nem láthatóan ledolgozta korábbi hátrányát, ami még a múlt század hetvenes–nyolcvanas éveire is jellemző volt, és már 2001-ben megfigyelhető volt, hogy körükben nagyobb a magasabban kvalifikáltak aránya, mint a férfiak körében, ugyanakkor az idősebb nemzedéknek köszönhetően az alacsonyan iskolázottak is 16
jóval nagyobb arányban képviseltették magukat a nők között. Napjainkra az alsó szinteken kiegyenlítődni látszanak az arányok, az érettségi és a diploma tekintetében viszont növekszik a nők javára a különbség (4. ábra). Ugyanakkor el kell mondani azt is, hogy a járás iskolázottsági mutatói a Győr-Moson-Sopron megyére jellemző mutatóknál lényegesen kedvezőtlenebbek mindenféle tekintetben (mind a kvalifikáltak arányát, mind az alacsonyan iskolázottak arányát nézve; pl. a diplomások aránya a megyében 2011-ben 15,5%; érettségizettek: 29%; kevesebb, mint 8 osztályt végzettek: 3,2%). 4. ábra A Téti járás 15 éves és idősebb népességének megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint, nemenként, %
100
3,7
5,8
13,3 20
4,1
3,9
8,8
22,4
24,7
80 20,3
36,2 60
27,9 22
38
28
18,8
Középfokú iskola érettségi nélkül Általános iskola nyolc évfolyama
31,7 25,9
28,9 22,5
12,8
10,1
Érettségi
30,8
26,1
20
Egyetem, főiskola
29,8
33,4
40
7,3
14,8
16,3
11,5
Általános iskola 8. évfolyamánál kevesebb
0 2001 Férfi
2011 Férfi
2001 Nő
2011
2001 Nő
2011
ÖsszesenÖsszesen
Forrás: KSH Népszámlálás alapján saját szerkesztés.
Az iskolázottság mutatóinak leírásakor az adott képzettséggel rendelkezők számát célszerű a megszerzéshez szükséges életkorhoz viszonyítani, így reálisabb képet kaphatunk az iskolázottság szintjeiről. A 6. táblázat településekre lebontva ad képet erről. A tíz évesek és idősebbek körében mindössze 0,6% azok aránya, akik az általános iskola első osztályát sem végezték el. Ez megfelel az országos arányoknak, ugyanakkor látható, hogy 2001-hez képest ebben némi emelkedés figyelhető meg. Örvendetes ugyanakkor, hogy az általános iskolát a 15 évesek és idősebbek 94,6%-a elvégezte, ez 10 százalékponttal magasabb arány, mint 2001-ben. Kiugró települési eltéréseket e tekintetben nem nagyon találunk, Kisbabot, Mórichida és Szerecseny említhető alacsonyabb értékük miatt, feltehetőleg egyrészt a nagyon idősek magasabb arányával magyarázható kedvezőtlenebb mutatójuk. Mint korábban írtuk, mind az érettségizettek, mind az egyetemi, főiskolai végzettségűek aránya jelentősen emelkedett az elmúlt évtizedben, ez a korosztályos adatokból is kitűnik (6. táblázat). Ma már a térség 17
17
éven felüli lakosságának harmada érettségizett, a 25 évesek és idősebbek közel tizede pedig diplomás. A kedvező irányú változás minden településen megfigyelhető, ugyanakkor az érettségizettek és a diplomások arányát tekintve jelentős települési különbségeket tapasztalhatunk. Felpécen, Rábacsécsényben, Árpáson és Győrszemerén a felsőfokú végzettségűek aránya meghaladja a 10%-ot is, és e községekben az érettségizettek hányada is kiemelkedő, ugyanakkor pl. Rábaszentmiklóson szinte hiányzik az értelmiségi réteg a helyi társadalomból, de Csikvándon is szinte hasonló a helyzet. A járásszékhely iskolázottsági mutatói inkább a községi mintát követik, nem városi társadalomra jellemzőek (Győr-Moson-Sopron megyei városok [megyeszékhely nélkül] adatai: legalább érettségivel rendelkezik a 18 évesek és idősebbek köréből 46,1%, diplomás a 25 éves és idősebbek köréből 14,8%). Összességében a járás egészéről is az mondható el, hogy a magasabban, illetve magasan kvalifikált népesség korosztályos aránya jelentős mértékben elmarad a Győr-Moson-Sopron megyei átlagtól (48,7%; illetve 17,4%). 6. táblázat A népesség iskolai végzettsége a Téti járás településein 2001-ben és 2011-ben (%) A 10 éves
A 15 éves
A 18 éves
A 25 éves
és idősebb népességből azok aránya, akik az általános iskola első
legalább az általános
legalább érettségi-
egyetemi, főiskolai
évfolyamát sem végez-
iskola 8. évfolyamát
vel
oklevéllel rendelkez-
ték el
elvégezték
rendelkeznek
nek
Megnevezés 2001
2011
2001
2011
2001
2011
2001
2011
Árpás
0,0
0,4
74,7
94,9
21,6
33,5
6,6
11,1
Csikvánd
0,2
0,0
80,2
95,5
15,2
23
1,6
3,7
Felpéc
0,1
0,3
87,1
95,6
27,1
38,6
5,9
12,9
Gyarmat
0,3
0,0
86
95,6
24,0
37,1
5,2
8,0
Gyömöre
0,2
0,7
87,9
96,5
22,8
33
4,9
9,0
Győrszemere
0,3
0,4
86,2
94,9
23,5
36,2
5,2
10,4
Kisbabot
0,0
1,5
80,1
90,3
22,0
30,3
3,3
5,9
Mérges
0,0
2,9
85,5
94,1
11,2
23,9
1,5
9,4
Mórichida
0,3
0,1
81
92,2
17,6
28,7
4,4
8,1
Rábacsécsény
0,2
0,6
86,1
93,5
23,8
35,5
6,2
12,1
Rábaszentmihály
0,0
0,0
87,2
95,9
23,0
31,6
3,5
6,2
Rábaszentmiklós
0,0
0,0
88,7
98,3
20,0
28,2
5,0
1,9
Szerecseny
0,2
0,1
84,8
92,7
17,0
26,2
3,1
5,1
Tét
1,1
1,0
85,5
94,1
24,1
33,1
4,4
8,3
Járás átlaga
0,2
0,6
84,4
94,6
20,8
31,4
4,3
8,0
Forrás: KSH Népszámlálás.
18
2.2.3. Nemzetiségi/etnikai s felekezeti hovatartozás A 2011. évi népszámlálás során a Téti járásban élők döntő többsége (92,4%) nyilatkozott nemzetiségéről, anyanyelvéről, több mint háromnegyedük (78,3%) felekezeti hovatartozásáról, vallásáról is. A rendelkezésre álló adatok alapján elmondható, hogy a járás lakóinak csupán 3,5%-a (471 fő) vallotta magát nem magyar anyanyelvűnek, illetve valamilyen nemzetiség, etnikum tagjának. Legnépesebb számban cigányok (romák), illetve német nemzetiségűek élnek a térség településein (7. táblázat), a magukat nem magyarnak vallók 56%-át alkotják a romák, több mint ötödét (21,4%) pedig a németek teszik ki. A legnagyobb hazai kisebbséget jelentő romák aránya az önbevallás alapján járási szinten összességében 1,8% (7. táblázat), ugyanakkor a térségben dolgozó szakemberek 10%-ra becslik arányukat (Téti Kistérség Sokoróaljai… 2011). Legnagyobb számban német nemzetiségűek Téten (30 fő), Győrszemerén (17 fő), Szerecsenyben (12 fő) és Felpécen (12 fő) élnek. A romák a térségben elsődlegesen Győrszemerén (121 fő) és Téten (89 fő) koncentrálódnak, valamint Gyömörén (26 fő) élnek. Összességében a legnagyobb arányú nem magyar lakosság (elsősorban romák) a járás települései közül Győrszemerén él, de önbevallás szerinti arányuk itt sem haladja meg az 5%-ot. A többi község többségében minimális számban és arányban vannak csak jelen más nemzetiségbeliek (van, ahol a bevallás alapján nincs is nem magyar lakosság [pl. Mérges, Kisbabot], de Rábacsécsényben és Rábaszentmihályon is csak 3-4 fő). A felekezeti hovatartozásra vonatkozó adatok alapján elmondhatjuk, hogy a járásban élők és a felekezeti kérdésre választ adók közel kétharmada (63,8%) római katolikus, mellettük meghatározó az evangélikusok jelenléte is, arányuk közelíti a 25%-ot (23,3%). A reformátusok aránya 4,6%. A járásban csupán 6,3%-nyian nyilatkozták azt, hogy nem tartoznak semmilyen felekezethez sem, ami jóval alacsonyabb a megyére jellemző átlagnál (12%). 7. táblázat A Téti járásban élő népesség nemzetiségi/anyanyelvi hovatartozás szerint, 2011 (fő) Etnikum/nemzetiség, anyanyelv magyar
Szám (fő) 12 848
Etnikum/nemzetiség, anyanyelv
Szám (fő)
lengyel
2
cigány/romani/beás
264
arab
2
német
101
szlovén
1
horvát
–
örmény
1
román
17
vietnami
1
19
szlovák
10
ruszin
–
bolgár
7
görög
–
orosz
7
egyéb
48
ukrán
4
Adatot szolgáltatott
13 319
kínai
4
Teljes lakosság
14 414
szerb
2
Forrás: 2011. évi népszámlálás 3. Területi adatok 3.8 Győr-Moson-Sopron megye (2013).
2.2.4. Családok összetétele A népszámlálás eredményei a családi állapotra, a családok összetételére vonatkozóan is szolgálnak fontos információkkal, ezek közül esélyegyenlőségi szempontból mindenképpen fontosnak tartjuk megemlíteni azt az adatot, amely arról ad információkat, hogy a családok mekkora hányada egyszülős család. Ennek oka az a tény, hogy az egyszülős családdá válás jelentős szegénységi kockázati tényező. A Téti járásban a családok 14,5%-ában neveli az egyik szülő, általában az anya egyedül a gyermekét/gyermekeit. Ez némileg kedvezőbb, mint a megyei arány (16,4%). Települési szinten jelentős különbségeket találunk, amely azonban nem független attól, hogy némely településen (pl. Mérges) összességében nagyon alacsony a családok száma (8. táblázat). 8. táblázat Az egy szülős családok aránya a Téti járás egyes településein, 2011 (%) Település
Egy szülő gyermekkel felállású családok száma
aránya
Árpás
13
17,6
Csikvánd
28
22,6
Felpéc
30
12,9
Gyarmat
44
12,1
Gyömöre
68
19,8
Győrszemere
127
13,7
Kisbabot
8
13,1
Mérges
6
27,3
Mórichida
28
12,9
Rábacsécsény
24
15,3
Rábaszentmihály
16
11,7
Rábaszentmiklós
7
19,4
20
Szerecseny
40
16,4
Tét
148
13,5
Téti járás összesen
587
14,5
Forrás: 2011. évi népszámlálás 3. Területi adatok 3.8 Győr-Moson-Sopron megye (2013) alapján saját számítás.
2.3. A járás gazdasági helyzetének jellemzői A regisztrált vállalkozások száma az elmúlt években szinte minden településen folyamatosan növekedett, kivéve Árpást, ahol stagnált és Mérgest, ahol csökkent (9. táblázat). Járás szinten 2013-ban számuk közelítette a kettőezret (1953; ezer lakosra: 132,9), ez 17,8%-kal több mint 2008-ban (1658). A vállalkozások negyede (14%) Téten, hatoda Győrszemerén jött létre, de mégis itt van lakosságszám arányosan a legkevesebb (ezer lakosra 97,5). A regisztrált vállalkozások száma bár nem kevés, de a KSH adatai szerint ezeknek csak egyharmada működik (637; ezer lakosra 45, ami jóval kevesebb, mint a megyei [71] vagy az országos [69] átlag). A működő vállalkozások nagy része (66,7%) egyéni vállalkozás, valamint maximum 2–10 főt foglalkoztató társas vállalkozás. A térség rurális jellemzőinek megfelelően a vállalkozások fele (52%) a mezőgazdaság területén jött létre, a szolgáltató szektor jelenléte 37%-os, ipari tevékenység végzése a vállalkozások csupán tizedére jellemző. Foglalkoztatási szempontból jelentős Győr vonzása a térségre. A Téti járás legmeghatározóbb gazdasági szereplője és munkáltatója a mezőgépgyártással foglalkozó Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft, amely 900 főt foglalkoztat (www.tet.hu). Valóban meghatározó szereplő a környező településeken élők munkahely biztosításában. Esélyegyenlőségi szempontból fontos kiemelni, hogy a cég a kisgyermekes anyukák munkaerő-piaci esélyeinek javítása érdekében bevezette az ún. kismama műszakot, ami segíti az anyák munkavállalásának és családi szerepeinek összeegyeztetését. Másrészt elmondható, hogy a vállalat 3 fő megváltozott munkaképességű munkavállalót (két férfit és egy nőt) alkalmaz járműalkatrész-szerelő (betanított munka) munkakörben. A térségben egyébiránt kimondottan a fogyatékossággal élők, illetve a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását célul kitűző vagy azt segítő intézmény, vállalkozás nem található. Ugyanakkor esélyegyenlőségi szempontból mindenképpen megemlítendő a rábaszentmihályi önkormányzat keretein belül létrejött önkormányzati gazdaság (szociális szövetkezet), amely az elsődleges munkaerőpiacról (elsősorban életkoruk és/vagy alacsony iskolázottságuk vagy egyéb okok miatt) kiszoruló helybelieknek teremt munkalehetőséget. A közmunkaprogramban részt vevő helyi munkaerőre alapozva indult el 2011-ben a gazdaság azzal a céllal, hogy olyan értékteremtő munkát végezzenek a közmunkaprogramban résztvevők, ami a falu hasz-
21
nára is válik. Négy évvel ezelőtt négy alkalmazottal, egy hektáron kezdték meg a munkát növénytermesztéssel és baromfitenyésztéssel, a helyi intézmények ellátása és a maradék értékesítése volt a cél. Jelenleg hat hektáron termelnek, van tésztaüzemük és savanyítójuk is, illetve 2014 nyarán termelői boltot nyitottak Csornán, de Győrben is értékesítenek. A gazdaságban ma már közel 20 fő dolgozik, nemcsak falubeliek, többségükben ötvenes éveikben járó nők, akiknek munkához jutási esélyei nem túl kedvezőek a térségben. 9. táblázat Regisztrált vállalkozások száma a Téti járás településein, 2008–2013 Település
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
59
60
59
58
57
60
Csikvánd
59
59
62
64
66
65
Felpéc
98
97
91
97
98
103
Gyarmat
153
163
177
176
196
207
Gyömöre
121
126
143
143
142
142
Győrszemere
267
280
295
302
307
320
Kisbabot
43
44
48
48
47
49
Mérges
21
24
33
28
25
25
Mórichida
147
143
145
150
156
163
Rábacsécsény
103
107
115
118
122
131
Rábaszentmihály
90
95
94
95
103
102
Rábaszentmiklós
29
31
34
38
37
38
Szerecseny
73
75
76
74
76
80
Tét
395
443
469
479
476
468
1 658
1 747
1 841
1 870
1 908
1 953
Járás összesen Forrás: TeIR.
22
2.3.1. Lakosság gazdasági aktivitása Esélyegyenlőségi szempontból fontos információ a népesség gazdasági aktivitása, e szempontból a Téti járás Győr-Moson-Sopron megye egyik legkedvezőtlenebb helyzetű térsége, a regisztrált munkanélküliek aránya 2012 decemberében meghaladta a 6%-ot (6,2%) – a megye többi járása közül a Pannonhalmit kivéve mindenütt 2–5% között alakult ez a mutató. A 2011-es népszámlálás adatai 4%-os munkanélküliségi rátát jeleztek a térségre, de ennél a kedvezőbb értéknél is jobbak voltak a többi járás mutatói. 2013-ban a regisztrált munkanélküliek gazdaságilag aktív korú népességhez viszonyított aránya 7%-os értéket vett fel, de a nyilvántartott álláskeresők számával számított munkanélküliségi ráta 3,3% volt. A tartós munkanélküliek aránya a regisztrált álláskeresők körében szintén a Téti járásban a legkedvezőtlenebb, a vizsgált időszakban (2008–2013) az álláskeresők 46,5%-a 180 napon túl sem talál állást (megyei átlag 34,6%) (az adatokhoz lásd 6.1. fejezetet). Ugyanakkor elmondható, hogy az országos jellemzőknél mind a munkanélküliségi rátát (8,7%), mind a tartós munkanélküliek arányát (51,8%) tekintve kedvezőbb mutatókkal bír a térség. A 2011. évi népszámlálási adatok szerint a foglalkoztatottak aránya a járásban 42,4%, ami szintén megyei átlag (44,3%) alatti, míg az inaktív eltartottak aránya (30,7%) a megyére jellemző mutatónál (28,0%) magasabb mértékű (5. ábra). A járáshoz tartozó egyes településeket külön is megnézve kisebb-nagyobb eltéréseket találunk a lakosság gazdasági aktivitásában. Természetesen ez nem független a népesség korösszetételétől. A települések többségében a foglalkoztatottak aránya a 2011-es népszámlálás adatai szerint 40–45% között alakul, de több esetben találkozunk 40% alatti értékekkel is (10. táblázat). Az inaktív keresők (pl. nyugdíjasok, tanulók) aránya általában 31–33% közötti, de Mérgesben, Kisbaboton pl. meghaladja a 40%-ot is. Elmondható, hogy összességében a térség lakosságának 28%-a részesül nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban, természetesen az előbbi adatokkal összhangban itt is jelentős települési eltéréseket találunk (pl. Kisbabot, Szerecseny, Mérges 33–39%) (lásd 6.4. fejezetben a 63. táblázatot). Többségük (88–90%) saját jogú nyugdíjas. A munkanélküliek arányát nézve van olyan község a Téti járásban, ahol gyakorlatilag nincs munkanélküli (Kisbabot, Mórichida), de van, ahol arányuk jóval meghaladja a járási átlagot (pl. Rábaszentmiklós, Árpás) (10. táblázat).
23
5. ábra A Téti járás népességének gazdasági aktivitása, 2011 (%)
30,7%
42,4%
Foglalkoztatott Munkanélküli 22,9%
4,0%
Eltartott Inaktív kereső
Forrás: 2011. évi népszámlálás 3. Területi adatok 3.8 Győr-Moson-Sopron megye (2013).
10. táblázat A Téti járás egyes települései népességének gazdasági aktivitása, 2011 (%) Települések
Foglalkoztatottak
Munkanélküliek
Inaktív keresők
Eltartottak
aránya (%) Árpás
39,4
6,6
33,6
20,5
Csikvánd
41,9
2,9
37,4
17,8
Felpéc
43,7
3,9
29,2
23,2
Gyarmat
44,0
3,4
31,4
21,1
Gyömöre
39,8
4,6
31,2
24,4
Győrszemere
44,4
3,6
25,9
26,0
Kisbabot
36,1
0,5
41,1
22,4
Mérges
34,2
3,8
43,0
19,0
Mórichida
44,7
1,6
31,5
22,3
Rábacsécsény
45,8
3,6
26,3
24,3
Rábaszentmihály
44,6
2,6
28,3
24,4
Rábaszentmiklós
40,6
8,3
32,3
18,8
Szerecseny
37,3
5,2
39,4
18,1
Tét
41,3
4,7
31,8
22,2
Téti járás összesen
42,4
4,0
30,7
22,9
Forrás: 2011. évi népszámlálás 3. Területi adatok 3.8 Győr-Moson-Sopron megye (2013) alapján saját számítás.
A térség nem túl kedvező gazdasági és munkaerő-piaci helyzete ellenére elmondható, hogy bár a megyei átlagnál alacsonyabb a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem és a befizetett szja összege is (11. táblázat), a többi Győr-Moson-Sopron megyei járáshoz képest
24
e téren nem áll olyan rosszul a Téti járás (a Győri járás után itt a második legmagasabb mindkettő mutatónak az értéke). Ugyanakkor a nyugdíjak átlagos összege, feltehetőleg a mezőgazdaság korábbi erőteljes dominanciájának köszönhetően, a megyében messze itt a legalacsonyabb (11. táblázat).
25
11. táblázat A Téti járás néhány gazdasági mutatójának alakulása a Győr-Moson-Sopron megyei és az országos adatokhoz viszonyítva, 2012 Terület
Ezer lakosra jutó
Egy adófizetőre jutó
adózók száma
Átlagos nyugdíj összege (Ft/hó)
személyi jöve-
személyi jöve-
delemadó-alapot
delem-adó, ezer
képező jövede-
Ft
lem, ezer Ft Téti járás
490
1795
271
93 791
Győr-Moson-
479
1862
299
107 011
434
1870
300
106 598
Sopron megye Magyarország
Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv 2012 (2013).
26
3. A stratégiai, fejlesztési környezet bemutatása és az esélyegyenlőségi kérdések megjelenése A fejezet célja az esélyegyenlőségi és az esélyteremtéssel összefüggő kérdések megjelenésének feltérképezése a járási szintű stratégiai, fejlesztési környezetben dokumentum elemzés segítségével. Az alábbi helyi stratégiai és települési dokumentumok, koncepciók és programok jelentik a fő kapcsolódási pontokat (csak a dokumentum típusokat soroljuk fel, az egyes HEP-ek tartalmazzék települési szinten a releváns anyagokat): – A járás összes településének helyi esélyegyenlőségi programja – Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Esélyegyenlőségi Programja 2011–2016. – Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési terve – Tér Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója, 2007 – Tét Településfejlesztési Koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégia I-III. kötet. 2014–2020 – Helyi Fenntartható Fejlődés Stratégia – Környezetvédelmi programok – Településfejlesztési koncepciók – Gazdasági Programok – Költségvetési rendeletek – Közművelődési Koncepciók – Szociális és Szolgáltatási Koncepciók – Közfoglalkoztatási tervek – Bűnmegelőzési programok – Idegenforgalmi stratégiák és koncepciók – Egyéb önkormányzati rendeletek Tét Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programjában (2013–2018) a stratégiai környezet bemutatása során az alábbi három dokumentum került kiemelésre. 2007. április 19én elfogadták Tét Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját. A koncepció célja, hogy átfogó képet adjon az önkormányzat ellátási kötelezettsége teljesítésének helyzetéről, feltárja a szolgáltatások rendszerében rejlő hiányosságokat. Alapul szolgál-
27
jon az önkormányzat kötelezettsége körébe tartozó szolgáltatások tervezéséhez, felvázolja a fejlesztést szolgáló együttműködés kereteit és megfogalmazza a fejlődési prioritásokat. 2002-ben településrendezési terv került elfogadásra. A településfejlesztési koncepcióban és a programban elhatározott fejlesztések megvalósítása során biztosítani kell az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét, az egészséges lakó- és munkakörülményeket, a népesség demográfiai fejlődését, a lakosság lakásszükségleteinek kielégítését, az oktatás, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségét. A településfejlesztési koncepcióban és programban meghatározott fő fejlesztési feladatok: A település lakói számára az emberhez méltó természeti, táji és az épített környezet folyamatos alakításával, értékeinek védelmével biztosítsa az egészséges lakó és munkakörülményeket. A zöldfelületek növelése, mint a települési vonzás és környezeti minőség javítás eszköze. 2010-ben elkészült a Téti Kistérségi Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési terve. Az OKM által kiadott adattáblák, útmutatók használatával készült, a társulás települései által a 2010. májusi állapotról, a közoktatási intézmények által a 2010/2011-es tanévről szolgáltatott adatok alapján. A Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Program a társulás közigazgatási területén működő Önkormányzatok és közoktatási intézmények közreműködésével készült el.
3.1 A járás települési szintű helyi esélyegyenlőségi programjainak (2013–2018) legfontosabb tapasztalatai
A célcsoportok vonatkozásában a települési esélyegyenlőségi programokban szereplő problémalisták és a tervezett fejlesztési javaslatok nagyrészt átfedik egymást, sok az ismétlődő, azonos tartalom. Vélhetően a korábban megfogalmazott célcsoport szintű információ- és adathiány, a szükségletek és igények kellően átfogó ismeretének hiánya áll a háttérben. A tervezett projekt konkrét tevékenységeinek előzetes megalapozása céljából összegyűjtöttük a járás települési szintű esélyegyenlőségi programjainak eme két pontjában szereplő tartalmakat és előfordulásuk gyakorisága alapján rendszereztük őket a prioritások tisztázása érde-
28
kében. A járás települési szintű helyi esélyegyenlőségi programjainak átvizsgálása alapján az egyes célcsoportok esetében az alábbi kiemelten fontos, térségi szinten is értelmezhető problémák és fejlesztési irányok rajzolódnak ki. 3.1.1. Romák és/vagy mélyszegénységben élők A célcsoport esetében egy nagyon komplex és mély problémarendszer tárul fel az össze dokumentumban. Nehézséget okoz a megfelelő adatok, információk hiányában a célcsoport tagjainak beazonosítása és átfogó elemzése. Alapvető problémaként azonosítható a magas munkanélküliség, az alacsony iskolai végzettség, a romló egészségi állapot, életviteli, életvezetési problémák, a társadalmi és a területi szegregáció veszélye, adósságkezelési és a lakhatási nehézségek, a szegénység kultúrája. Jelenleg a legfontosabb lépés a megfelelő adatok gyűjtése, szükségletfelmérés, átfogó helyzetelemzés készítése járási szinten. Alapvetően a települések mindegyike hasonló fejlesztési irányokban gondolkodik, kisebb hangsúlyeltolódásokkal, amelyek megpróbálnak reagálni a fenti problémák mindegyikére. Egészségügyi szűrőprogramok szervezése, egészségtudatos életmódra nevelés, iskolai előmenetel segítése, foglalkoztatás növelése, munkahelyteremtés, továbbképzések, adósságkezelés, hatékonyabb tájékoztatás, szociális védőháló bővítése, szolgáltatás és támogatásfejlesztés szerepel az elképzelések között.
3.1.2. Gyermekek Ennél a célcsoportnál is szinte minden településen problémaként merült fel a megfelelő adatbázisok és részletesebb információk hiánya, a célcsoport tagjainak beazonosítása, a hátrányos helyzet meghatározásának a nehézsége. Az egyik nagyobb problématerületnek a hiányzó intézményi, szolgáltatási feltételek és adottságok tekinthetőek települési szinten: pl. bölcsőde, családi napközi, gyermekfelügyelet, gyermekorvos, logopédus stb. Kevés a szabadidős lehetőség, a szervezett program, a nyári szünidős ellátás megoldatlan, növekedő veszélyeztetettség, a deviáns magatartási formák fokozódása, a szülők motiválatlansága, nehézkes mobilizálási lehetősége is többször felmerült az elemzésekben. A fejlesztési elképzelések a problémarendszer összes érintettjét célba vennék. A gyermekek szempontjából még az is kihívást jelent, hogy a HHs és HHHs gyermekek pontos számát meghatározzuk. Szükség lenne kompetencia felmérésekre, egyéni fejlesztésekre, hátránykompenzáló programokra, pályaorientációra, bűnmegelőzési előadásokra, egészségtudatos életviteli tanácsadásra. A szülők, családok, háztartások esetében felmerült a közös gyermek-szülő programok, szabadidős programok szervezése, családi szintű életvezetési tanácsadás, a hatékonyabb tájékoztatás a lehetőségek29
ről, változásokról. Többször megjelent a programokban a velük foglalkozó szakemberek és családtagok továbbképzésének fontossága, illetve az intézményi partnerkapcsolatok fejlesztése is. 3.1.3. Nők A nők esetében sok esetben szintén tanácstalanok az érintett települések, mert a demográfiai alapú indikátorokon túl itt sem tudunk sokat a célcsoport alapvető társadalmi-gazdasági paramétereiről, hiányoznak az ilyen irányú mélyebb elemzések, vizsgálatok, különösen a preferenciák, igények, szükségletek vagy éppen a családon belüli krízishelyzetek területén. Egyrészt a munkanélküliségi, különösen a tartós munkanélküliség kockázata, illetve a munkába állás és visszatérés nehézsége és a hátrányos megkülönböztetés jelent meg az anyagokban a célcsoport kapcsán, másrészt a gyermeküket egyedül nevelő nők fokozottabb kiszolgáltatottsága, szegénységkockázata. Hiányoznak a megfelelő célzott segítő programok, a továbbképzési, átképzési lehetőségek, a családbarát munkahelyek, a rugalmas munkavállalási formák. A fejlesztési irányok kapcsán ennél a célcsoportnál is megjelenik az átfogóbb adatgyűjtés és szükségletfelmérés igénye, továbbképzési-átképzési programok, felvilágosító előadások szervezése, a távmunka és részmunka különböző formáinak ösztönzése, családbarát munkahelyek támogatása és ösztönzése, a gyermekfelügyelet megszervezése, pályázati lehetőségek felkutatása, hatékonyabb tájékoztatás. 3.1.4. Idősek Az idősügy, az idősödés kapcsán felmerülő egyre fokozódó problémák világosan körvonalazódnak a települési anyagokban. A legtöbb esetben a szociális és egészségügyi szolgáltatások, lehetőségek helyi elérhetőségével kapcsolatos problémák körvonalazódtak ki a helyzetelemzésekben: szakosított ellátás hiánya, demencia kezelése, egészségügyi szolgáltatások elérhetősége, helyben elérhető szűrővizsgálatok hiánya, tömegközlekedési nehézségek, mobilitási problémák, rossz kapcsolat a szolgáltató szervezetek, intézmények között, nincs összehangolva az ellátás stb. Az elemzések másik fókuszpontja az idős korral járó problémák csoportja: elmagányosodás, társadalmi izoláció, megélhetési problémák, szegénység, áldozattá válás, kevés szervezett program, szabadidős aktivitások hiánya, informatikai ismeretek hiánya, idegenkedés az új technológiáktól. A fejlesztési elképzelések hat nagyobb dimenzió mentén jelennek meg a programokban:
30
– a célcsoport tagjainak felmérése (igény- és szükségletfelmérés, tájékoztatás, szóróanyagok), – szolgáltatásfejlesztés (nappali ellátás népszerűsítése, falugondnoki szolgálat bővítése, önkéntes munka idősek segítése érdekében), – célcsoport készségeinek fejlesztése (tanfolyamok szervezése, informatikai jártasság javítása, élethosszig tartó tanulás), – aktív, sikeres időskor (aktivitást megőrző programok, közösségi programokba történő bevonásuk, klubtermek), – egészségügyi prevenció és kezelés (prevenciós szemlélet erősítése, szűrővizsgálatok, szűrőbusz, egészségnapok, előadások), – mobilitási kérdések (tömegközlekedési feltételek javítása, falubusz). 3.1.5. Fogyatékkal élők A célcsoport a legtöbb települési programban kisebb súlyt kap, alapvetően az akadálymentesítés hiánya és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségei köré szerveződtek a megállapítások, kiegészülve a megfelelő csoport-specifikus adatok, információk korlátozott elérhetőségével vagy teljes hiányával, a megfelelő érdekvédelem megoldatlanságával. Mivel a kulcsszó az akadálymentesítés és hozzáférés, a felmerülő fejlesztési irányok is alapvetően ezekre a kérdésekre reagáltak különböző területeken: – célcsoport megismerése (adatgyűjtés, szükségletfelmérés), – akadálymentesítés (fizikai és információs-kommunikációs akadálymentesítés), – munkaerő-piaci integráció (foglalkoztatási lehetőségek nyomon követése, helyi foglalkoztatók támogatása, motiválása a megváltozott munkaképességű személyek alkalmazására), – hozzáférés javítása (önkormányzati dolgozók felkészítése, ügyintézés megkönnyítése, pályázatfigyelés), – jobb érdekképviselet (érintettek összekapcsolása, kapcsolat-felvétel, kerekasztal, folyamatos tájékoztatás a lehetőségekről, változásokról).
31
3.2. Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Esélyegyenlőségi Programja 2011–2016
A térségi szintű esélyegyenlőségi kérdéskör elemzésének legfontosabb stratégiai dokumentuma a 2011-ben elfogadott kistérségi esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program, amely 2016-ig bezárólag tartalmaz intézkedési terveket. A helyzetelemzés kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi csoportoknak a romákat, a nőket és a fogyatékkal élő személyeket tekinti. Az akkori helyzetelemzés is rávilágít néhány olyan problémára, kihívásra, amely összefügg a célcsoportok helyzetével, és amelyre reagálnia kell az esélyteremtő programoknak. Az akkori vizsgálat 2008-as és 2009-es adatokkal dolgozott. A téti kistérségben a regisztrált munkanélküliek száma magasabb volt az országos átlagnál. A háziorvosok praxisonkénti átlagos forgalma meghaladta az országos átlagot. A fogyatékkal élő személyek számára és jellemzőire vonatkozóan nem közölt adatokat a vizsgálat. A kistérség településein az országos átlagot jóval meghaladta az öregségi nyugdíjasok, a rokkantsági nyugdíj folyósításra jogosultak és a hozzátartozói ellátások száma. A szociális igazgatásról és ellátásról szóló 1993. évi III. törvényben felsorolt eseti pénzellátások esetszáma szintén magasabb, mint az országos átlag. A legnagyobb összeget átmeneti segélyekre fizették ki. Ezzel szemben a rendszeres pénzellátások esetszáma alacsonyabb volt az országos átlagnál. A gyermekvédelem területén elérhető rendszeres és eseti pénzellátások száma is alacsonyabb volt az országos átlagnál. A szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az igénylők számaránya megegyezett az országos adatokkal, míg a családsegítő szolgáltatást és az idősek napközbeni ellátását igénylők száma nagyon alacsony volt a vizsgált időszakban. A helyzetelemzés arra is felhívta a figyelmet, hogy akkoriban nem működött hajléktalanokat segítő program a térségben. Az egyes célcsoportokhoz kapcsolódó mélyebb elemzések alapvető problémája akkoriban az adathiányból fakadt. A nők esélyegyenlősége kapcsán mindössze annyi információ szerepel az anyagban, hogy nagyságrendileg 60 nagycsaládos, és 300 Gyes-en lévő anyának kellene segíteni a kistérségben a munkahelymegtartásban és a munkahelyteremtésben (35.o.). A romák helyzetének vizsgálata azonos problémák miatt szintén megoldatlan volt, szakmai becslések alapján 2011-ben 10 százalékosra becsülték az arányukat a térségben.
32
A helyzetelemzés ennél részletesebb adatokat nem közöl, az intézkedési terv a fenti problémákra próbált meg reagálni általában célcsoportonként 2-3 konkrét beavatkozás felsorolásával. Akciótervet nem tartalmaz az anyag.
33
3.3. A közoktatási esélyegyenlőség kérdése – Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési terve, 2010–2016
Térségi szinten az esélyegyenlőség területén a legátfogóbb felmérések és erre épülő tervezési-fejlesztési aktivitás a közoktatás területén figyelhető meg, amely a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek és családjaik célcsoportjához kapcsolódóan nyújt támpontokat számunkra. A 2010-ben elkészített helyzetelemzés fő megállapításai esélyegyenlőségi területenként kerültek kiemelésre és a feltárt problémákkal lettek összekapcsolva (41. o.). Az alábbiakban felsoroljuk a hivatkozott összesítő táblázat főbb pontjait, annak érdekében, hogy az akkori problémarendszer legfontosabb elemei világossá váljanak, érzékeltessék a 2010-es helyzetképet, és rámutassanak arra, hogy a célcsoportonkénti mélyebb felméréseknek, vizsgálatoknak milyen fontos szerepe lenne az esélyteremtő akciók megtervezéséhez. A 2010-es helyzetelemzés legfontosabb feltárt problémái (Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 2010: 41-42. o.): – „Vannak olyan települések a társulásban, ahol még nem tudjuk pontosan a hhh-s gyermekek/tanulók számát. – Kompetencia-mérés eredményeinél, továbbtanulási mutatóknál, lemorzsolódási mutatóknál kevés a hhh-s tanulókról adott mutató. – Nincsenek pontos adatok a 3 éves korú óvodába nem járó hhh-s gyermekekről. – Minden településen legfeljebb egy azonos típusú közoktatási intézmény van. – Vannak tovább nem tanuló diákok a társulás intézményeiben. A speciális szakiskolában továbbtanulók aránya nagyobb az országos átlagnál. A hh/hhh-s tanulók továbbtanulási mutatói nem érik el az iskolai mutatókat. – Magas a magántanulók aránya: 0,84%. A lemorzsolódás mutatói nem érik el az országos átlagot, de közöttük a szociális hátránnyal küzdő tanulók aránya magas. – A hh/hhh-s tanulók néhány tanórán kívüli programon kisebb arányban vesznek részt, mint társaik. – Iskolán kívüli segítő programokat csökkenő mértékben veszik igénybe. Tanoda program nincs a térségben. – SNI arány meghaladja az országos átlagot kistérségi szinten: 10%. Számos településen azonban jelentős mértékben meghaladja azt: Gyömöre, Kajárpéc, Sokorópátka, Mórichida, Győrszemere, Tét. 34
– Számos intézményben van szakos hiány. A kisóraszámú tantárgyak esetében és a 7-8. évfolyamon jelentős a probléma”.
3.4. Tét Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013–2018.
Érdemes kiemelni a térség legnagyobb lélekszámú központi településének (Tét) a helyi esélyegyenlőségi programjában szereplő helyzetelemzés tanulságait, hogy érzékelhetővé váljon a problémarendszer komplexitása. Egy tartalomtérkép segítségével foglaljuk össze a közel 60 oldalas helyzetelemző rész (11–77.o.) legfontosabb tanulságait célcsoportonkénti bontásban. Ez megfelelő kiindulópontja lehet a járási szinten is releváns közös problémák beazonosításának. 6. ábra A téti esélyegyenlőségi problémarendszer komplexitása
Forrás: Tét Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013–2018. 11–77.o. alapján saját összeállítás.
A kérdéssel részletesebben foglalkozunk a helyzetelemzés problématérképének bemutatásakor, de annyit mindenképpen érdemes kiemelni, hogy az összefoglaló ábra alapján is jól lát35
ható a kezelendő kihívások összetettsége. Nem pusztán hiányzó szakellátásokról beszélhetünk. Felmerülnek közlekedési, akadálymentesítési, közbiztonsággal összefüggő, egészségügyi és prevenciós, közösségfejlesztési, képzési és munkahely-teremtési, gazdaságfejlesztési aspektusok is. Ebből a példából is jól látható, hogy a hatékony stratégiai szintű fejlesztési, programozási munka kulcspontja a horizontális jelleg, az esélyegyenlőségi kérdéseknek az összes fejlesztési területen való megjelenítése, beépítése és kiemelt kezelése.
3.5. Tét Településfejlesztési Koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégia, 2014– 2020
A fenti komplexitási aspektusok miatt célszerű megvizsgálni az esélyegyenlőségi kérdéskör kapcsolódási pontjait a legfrissebb 2014–2020 közötti periódusra vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiával is. Jelen pillanatban ez csak Tét városára készült el. A megalapozó vizsgálat 1.7 és 1.8 fejezetei átfogó (közel 50 oldal terjedelem) képet ad a település és a legtöbb mutató esetében a járás egészéről (regionális és járási szintű térképes infografikák használata) is. A társadalmi jellemzők és a humán infrastruktúra bemutatása ugyan nem esélyegyenlőségi célcsoportonkénti megközelítést alkalmaz, de a demográfiai, háztartási, nemzetiségi, végzettségi, foglalkozási, jövedelmi és életminőségi blokkok, illetve az oktatási, egészségügyi, szociális közszolgáltatásokról szóló alfejezetek érintik ezeknek a csoportoknak a jellemzőit. A szociális ellátás bemutatása az egyik legrészletesebb elemzés az anyagban. Az esélyegyenlőség biztosítása című alfejezet foglalkozik azokkal a lépésekkel, amelyek a hátrányos helyzetből adódó kedvezőtlen hatások enyhítését szolgálják. Az elemzés kitér a 2012-ben elfogadott pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló önkormányzati rendeletre, a 2007-ben elfogadott Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióra, a 2002-ben elfogadott településrendezési tervre, a kistérség Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési tervére (2010). A megalapozó vizsgálat értékelő, szintetizáló részében (3. fejezet) lényegében három alapvető problémarendszer került kiemelésre, amely bizonyos szempontból szorosan összekapcso-
36
lódik az esélyegyenlőség kérdésével, mivel több célcsoportot is érint. A város és térsége társadalmi helyzetének legfontosabb mércéje a népességszám folyamatos csökkenése, a negatív népességszaporulat, a semleges vándorlási egyenleg, az egyre inkább elöregedő helyi társadalom. Ebből egyértelműen kirajzolódik az idős korosztály jövőbeni helyzete tervezésének a szükségszerűsége. A másik alapvető probléma a képzettséggel és az elhelyezkedéssel függ össze. Magas az alacsony képzettségűek aránya, kevés a felsőfokú végzettségű a városban és a térségében. Az álláskeresők döntő része pedig alacsonyan képzett, fizikai foglalkozású személy (érintheti a nőket, a fiatalokat, a fogyatékkal élőket). A harmadik problémarendszer a Téten belüli szegregátumok megjelenése, amely a mélyszegénység, a hátrányos helyzet és a roma népesség viszonyai szempontjából jelent kezelendő kérdést. A kisebb települések vonatkozásában eddig nem készültek ilyen célzatú felmérések, de ott is elképzelhető a szegregáció folyamata. A Településfejlesztési Koncepcióban (II. kötet) mindössze két helyen jelenik meg az esélyegyenlőség kérdése. A település jövőképének felvázolása kapcsán az anyag áttekinti a térségi központi és városi jelleg társadalmi feltételeit. Az itt körvonalazódó helyzetkép lényege a következő: Az egyik legfontosabb kihívás a népességszám folyamatos csökkenése, melynek fő mozgatórugója a negatív népességszaporulat és a vándorlási egyenleg semleges mivolta. Ezzel párhuzamosan egy erősen elöregedő társadalommal kell a jövőben tervezni. További probléma az alacsony képzettségűek magas aránya, miközben a felsőfokú végzettségűek aránya csak harmada az országos átlagnak. Az álláskeresők döntő többsége fizikai foglalkozású (9.o.). A koncepcióban a 2013-as HEP azon pontjára térnek ki részletesebben, amely a szegregátumok kérdésével foglalkozik, és felhívja a figyelmet egy, a város szövetbe kapcsolódó (Bartók Béla utca keleti oldala) és egy külterületen (Ürgehely) elhelyezkedő szegregációval veszélyeztetett területre. A halmozottan hátrányos helyzetű lakosság (alacsony presztízsű munka, munkanélküliek, szenvedélybetegek, pszichiátriai gondozottak magasabb aránya) esélyegyenlőségi szempontból kiemelt célcsoportnak tekinthető. A másik megjelenési pont a településfejlesztési alapelvek rögzítésénél található (2.3 rész, 14.o.). A közösségi szemlélet és szolidaritás erősítése kapcsán jelenik meg a koncepcióban az a kitétel, mely szerint „a település működésekor érvényre kell juttatni az esélyegyenlőségi szempontokat, kiemelt figyelmet kell fordítani az egyes esélyegyenlőségi csoportokra” (15.o.).
37
Tét jövőképe öt átfogó célon keresztül valósítható meg, melyek közül az első átfogó cél vonatkozik a társadalmi kihívásokra és fejlesztési irányokra. Esélyegyenlőségi szempontból ennek van a legnagyobb relevanciája. Három pontból épül fel a társadalmi átfogó cél: a lakosságszám csökkenésének megállítása, szegregátumok megszűntetése, leszakadó társadalmi rétegek életkörülményeinek javítása. A tematikus célok kitérnek még az átlagos képzettségi szint emelésére, a minőségi oktatás bevezetésére, az egészségügyi alapszolgáltatások fejlesztésére, közösségi terek kialakítására, vállalkozás és munkahelyteremtés ösztönzésére, szociális szakellátás kialakítására. A koncepciónak átfogó és tematikus gazdaság- és társadalomfejlesztési eszközrendszere tehát érinti az esélyegyenlőségi célcsoportok mindegyikét, követve a HEP-ben megismert problémarendszer komplexitásából fakadó fejlesztési szükségleteket. A III. kötetet jelentő integrált településfejlesztési stratégiában az esélyegyenlőség kérdése két helyen jelenik meg. Egyrészt a társadalmat érintő ágazati tervekhez való illeszkedésének bemutatása (5.1.3. fejezet, 56.o.) során, másrészt az Anti-Szegregációs Tervben (4.1. fejezet, 38.o.), amely a szegregációs folyamatok szempontjából felmerülő esélyegyenlőségi problémák legfontosabb tervdokumentuma. Az első szemponttal kapcsolatban megállapítható, hogy a HEP-ben kitűzött átfogó célok teljes egészében összhangban vannak az ITS célrendszerével, ahol az első átfogó cél deklarálja a társadalmi felzárkózás, illetve a szegregációmentesség igényét a város részéről. A szegregációs folyamatok szempontjából a két beazonosított szegregátum területén élők esetében négy intézkedési csomag körvonalazódik az ASZT-ben: lakhatási problémák kezelése, integrált környezetbe költözés, munkaerő-piaci integráció, oktatási és képzési programok indítása. Az intézkedési terv mind a négy céliránya egyértelműen segíti az esélyegyenlőség szempontjából kiemelt célcsoportok helyzetének javítását, alapvetően esélyteremtő lépések sorozatának tekinthetőek. A tematikus célok szempontjából is fontos kapcsolódási pontok figyelhetőek meg a két dokumentum között. A társadalmi fejlesztéseket összefogó első általános cél alá összesen 12 tematikus célt rendel a stratégia (2.2. fejezet, 14.o.). Ezek legtöbbje szorosan kapcsolódik a HEP-ben megismert komplex problémarendszer kezeléséhez és a legtöbb célcsoporthoz hozzárendelhető fejlesztési eszközökre és projektekre épül. Az ITS esélyteremtő fejlesztési irányai az alábbiak: – Közösségi tér rehabilitáció – Tanuszoda és multifunkcionális sportpálya – Szakképzési és felnőttképzési központ 38
– Tanyagondnoki szolgálat – Háziorvosi ellátás fejlesztése – Gyógypedagógiai szolgálat meghonosítása – Önkormányzati épületek akadálymentesítése – Legalább 55 fős idősek otthonának megépítése – Szociális szakellátás kialakítása – Bentlakásos szociális intézmény megépítése – Kisvállalkozói központ kialakítása – Ipari park és kereskedelmi központ kialakítása – Megváltozott munkaképességűek helyzetének javítása (képzés, részfoglalkoztatás, távmunka, munkába járás) – Közösségi közlekedés fejlesztése. 3.6. Releváns 2014–2020-as Operatív Programok Terület- és Településfejlesztési OP Magyarország Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK) rögzített átfogó és hosszú távú fejlesztési irányai alapján a Partnerségi Megállapodás (PM) kijelöli a 2014–2020-as időszak öt fő nemzeti fejlesztési prioritását. Az ötödik nemzeti fejlesztési prioritás, a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása. E nemzeti prioritás a helyi adottságokra és erőforrásokra építve, célul fogalmazza meg a térségi versenyképesség és a foglalkoztatás növelését, hozzájárulva a teljes foglalkoztatottságra és munkaalapú társadalomra vonatkozó nemzeti célokhoz. E nemzeti célkitűzés fontos üzenete a munkavállaló lakosság helyben boldogulásának biztosítása, a leszakadó térségek, köztük a leszakadó vidéki térségek fejlesztése, társadalmi-gazdasági potenciáljuk kibontakoztatása, a népesség megtartása, a társadalmi együttműködés erősítése. E prioritás megvalósításának legfontosabb biztosítékát a területi operatív programok jelentik. Magyarország a 2014–2020-as időszakra vonatkozóan elkötelezte magát egy erős gazdaságélénkítő fejlesztési program megvalósítása mellett, így az ebben az időszakban rendelkezésre álló európai uniós források és hazai társfinanszírozás 60%-át gazdaságfejlesztésre fordítja. A területi operatív programok ezen gazdaságélénkítő csomag részét képezik. Ezek közül is kiemelkedik a jelentős forráskeretekkel rendelkező, a fejlett Közép-Magyarországi régión kívüli összes megyére kiterjedő Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP).
39
Az operatív program hozzájárulása az Európai Unió fejlesztéspolitikai céljaihoz A TOP stratégiai célja és a hozzájuk kapcsolódó beavatkozási irányok több, az Európa 2020 Stratégia alapján meghatározott uniós tematikus célkitűzés elérését támogatják, ezáltal hozzájárulnak az EU2020 célkitűzések teljesüléséhez, kiemelten a fenntartható és az inkluzív növekedéshez kapcsolódó stratégiai célokhoz. A TOP az alábbi EU2020 stratégiai célokhoz járul hozzá, összhangban a Nemzeti Reform Programban (NRP) és a Partnerségi Megállapodásban (PM) rögzítettekkel:
Foglalkoztatás növelése: A PM az NRP-vel összhangban rögzíti Magyarország azon célkitűzését, hogy 2020-ra a foglalkoztatási szintet a 2010/11-es 61% alatti szintről 75%-ra emeli (EU cél: 75%). Jelenleg a foglalkoztatási ráta Eurostat /2013/ adatok szerint Magyarországon 63,2%, EU átlag 68,3%. E célkitűzéssel összhangban történt a 8. tematikus célhoz illeszkedően a TOP gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási szerepvállalásának meghatározása, amelynek révén a TOP közvetlenül hozzájárul a foglalkoztatási szint növeléséhez, elsősorban a gazdasági növekedést és a foglalkoztatás bővítést szolgáló helyi feltételek biztosításával.
Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás: A PM az NRP-vel összhangban rögzíti Magyarország azon célkitűzését, hogy 2020-ra a megújuló energiaforrások részarányát 14,65 %-ra növeli (EU cél 20%) a teljes bruttó energiafogyasztáson belül (Eurostat /2012/ adatok szerint jelenleg 9,6%, míg az EU átlag 14,1%) és 18%-os (EU cél 20%) teljes energia-megtakarítást ér el. További nemzeti cél az EU emissziókereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának (2005-ös szinthez képest) legfeljebb 10%-os növekedése (EU cél üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése, 1990-es szinthez képest, vagy akár 30%-kal, ha a feltételek ehhez adottak). E célkitűzéssel összhangban történt a 4. tematikus célhoz illeszkedően a TOP megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó szerepvállalásának meghatározása, amely közvetlenül hozzájárul az EU 2020 célok teljesítéséhez. E célhoz kapcsolódik a klímaadaptív városfejlesztés támogatása is.
Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen: A PM az NRP-vel összhangban rögzíti Magyarország azon célkitűzését, hogy a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő, ezzel veszélyeztetett népesség számát (Eurostat adatok /2012/ alapján 32,4%, amely a 24,8%-os uniós átlagot meghaladja) csökkenti 2020-ra, 2008-as bázisértékhez képest országosan 450 ezer fővel (EU cél 20 millió fő). E célkitűzéssel összhangban történt a 9. tematikus célhoz illeszkedően a TOP szegénység
40
és társadalmi kirekesztés csökkentésére vonatkozó szerepvállalásának meghatározása, elsősorban az egészségügyi és szociális alapellátást nyújtó önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztésével és a szociális város rehabilitációval. E célt segíti a TOP 8. tematikus célhoz kapcsolódva rögzített gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási küldetése, amely a szegénységben élők munkahelyhez és rendszeres jövedelemhez juttatásában is szerepet vállalva ugyancsak segíti az EU 2020 cél teljesítését. Prioritási tengely
Tematikus célkitűzés
Uniós támo-
A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések
gatás - A vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyitérségi feltételek biztosításával (8) a fenntartható és
- A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén poten-
minőségi foglalkozta-
ciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érde-
tás, valamint a mun-
kében
kavállalói mobilitás - A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavál-
ösztönzése
lalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével 1. prioritási tengely Térségi gazdasági környezet fejlesztése
8 (c) helyi fejlesztési
a foglalkoztatás elő-
kezdeményezések és
segítésére
szomszédos szolgálta-
818 068 118
tásokat nyújtó struktúrák támogatása munkahelyek teremtése érdekében, amennyi-
- Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a
ben ezek a tevékeny-
gyermekellátási szolgáltatások fejlesztése által
ségek a(z) 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) alkalmazási körén kívül esnek 2. prioritási tengely
(6) a környezet megőrzése és védelme,
Vállalkozásbarát,
valamint a forráshaté-
népesség-megtartó
konyság támogatása
405 086 474
41
- Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal
település-fejlesztés 3. prioritási tengely Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 4. prioritási tengely
(4) az alacsony széngazdaságra való átté-
- A települési önkormányzatok energiahatékonyságának javítása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése
den ágazatban
(9) a társadalmi együttműködés elő-
szolgáltatások fej-
mozdítása, a szegény-
lesztése és a
ség és mindenfajta
működés erősítése
550 912 221
rés támogatása min-
A helyi közösségi
társadalmi együtt-
- Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése
dioxidkibocsátású
- Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése 169 312 384 - A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú
diszkrimináció elleni
lakosság életkörülményeinek javítása
küzdelem (8) a fenntartható és minőségi foglalkozta-
- A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és
tás, valamint a mun-
térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak szá-
5. prioritási tengely
kavállalói mobilitás
mának növelése
Megyei és helyi
ösztönzése
- A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú
emberi erőforrás fejlesztések, foglal-
245 848 961
koztatás-ösztönzés és
(9) a társadalmi
társadalmi együtt-
együttműködés erősí-
működés
tése és a szegénység
lakosság életkörülményeinek javítása - Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése
és hátrányos helyzetű megkülönböztetés elleni küzdelem (8) a fenntartható és minőségi foglalkozta-
- Megyei jogú városok gazdasági környezetének fejlesz-
tás, valamint a munkavállalói mobilitás
tése a foglalkoztatás növelése érdekében 398 724 753 - Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a
ösztönzése
gyermekellátási szolgáltatások által
6. prioritási tengely Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban
(9) a társadalmi együttműködés elő- Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség
mozdítása és a szegénység, valamint a
82 522 515
hátrányos megkülön-
megtartása városfejlesztési beavatkozásokkal - Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése
böztetés elleni küzdelem (8) a fenntartható és
88 537 175
minőségi foglalkozta-
42
- Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése
tás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése - A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú (9) a társadalmi
lakosság életkörülményeinek javítása
együttműködés elő- A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és
mozdítása és a sze-
térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak szá-
génység, valamint a hátrányos megkülön-
31 289 113
böztetés elleni küzde-
mának növelése - A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása valamint a társa-
lem;
dalmi aktivitás, társadalmi összetartozás növelése helyi szinten 1301/2013/EU rendelet 5. cikk 9 (d): közösségvezérelt helyi 7. prioritási tengely
fejlesztési stratégiák
Közösségi szinten
keretében végzett
irányított városi
beruházások
helyi fejlesztések
1304/2013/EU rende-
(CLLD)
let 3. cikk (1) b) vi: közösségvezérelt
- A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a 93 602 959
helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével
- A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a 46 229 504
helyi fejlesztési stra-
helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével
tégiák
Emberi erőforrás fejlesztési OP A magyar Partnerségi Megállapodás fő célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés, továbbá az ezt megalapozó társadalmi összetartozás biztosítása. Nemzetközi elemzések (pl. Bruegel Intézet) esettanulmányokkal, illetve statisztikai adatokkal támasztják alá, hogy a gazdasági növekedés eléréséhez nem elegendőek a klasszikus gazdaságfejlesztési eszközök. Ezen eszközök sikerességét ugyanis nagyban befolyásolják az adott ország vagy régió rendelkezésére álló strukturális tényezők. Magyarország komoly elmaradással küzd a hosszabb távon ható strukturális tényezők terén. A legnagyobb elmaradás (ebben a sorrendben) az általános infrastruktúrában, a humán tőkében és az innovációs környezetben mutatható ki. A Partnerségi Megállapodás fő célkitűzéséhez tehát az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: EFOP, vagy operatív program) a humán tőke növelésével és a társadalmi környezet javításával tud a legeredményesebben hozzájárulni. Az EFOP a Partnerségi Megállapodás 4. nemzeti
43
prioritásában, azaz a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése valósítja meg az alábbi hét fő beavatkozási irányon keresztül: i.
Társadalmi felzárkózás
ii.
A család társadalmi szerepének megerősítése és a társadalmi összetartás erősítése
iii.
Egészségfejlesztés és betegségmegelőzés, egészségügyi fejlesztések
iv.
A köznevelés minőségének fejlesztése, kiemelt tekintettel a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentésére
v.
A munkaerő-piaci változásokhoz alkalmazkodni képes felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése
vi.
Utánpótlás mennyiségi és minőségi megerősítése a humán intézményekben dolgozók körében és a kutatás-fejlesztésben. Mindezeket kiegészíti a lelki egészség és megújulás horizontális kezdeményezés, melynek célja a lelki egészség fejlesztése, a mentális betegségek megelőzése és ezáltal az életminőség javítása, s így több beavatkozási irányban is megjelenik. Az Eurobarometer 2011. évi adatai szerint a magyar lakosság mentális állapota az európai országok döntő többségével összehasonlítva rosszabbnak minősíthető, s az európai átlaghoz képest kevesebb magyar tapasztalta a „boldogságot”, a „teljes életet”. E hét beavatkozási irány részint a magyarországi társadalmi kihívások, részint az Európai Unió kapcsolódó stratégiai célkitűzései alapján került rögzítésre. Alább beavatkozási irányonként bemutatjuk az egyes társadalmi kihívásokat és a rájuk adandó válaszokat, végül az uniós stratégiai dokumentumokkal való kapcsolatot
44
Prioritási tengely
Tematikus célkitű-
Uniós támoga-
Nemzeti társfi-
A beruházási prioritáshoz kapcsolódó
zés
tás
nanszírozás
egyedi célkitűzések A.
A munkaerő-piacról tartósan
kiszorult személyek munkaerő-piaci programba való belépésének növelése B.
A család és ifjúság társadalmi
részvételének növelése C.
Több helyi civil közösség jön
létre D.
A gyermekeket sújtó nélkülözés
visszaszorítása elsődlegesen a
1. Együttműködő társadalom
9. A társadalmi
marginalizált közösségekben
együttműködés
E.
előmozdítása és a
dalmi és kedvezőtlen közszolgáltatás el-
szegénység, va-
867 012 683,00
153 002 238,18
A leszakadást előidéző társa-
érési tényezők visszaszorítása
lamint a hátrányos
F.
megkülönböztetés
se elsősorban a hátrányos helyzetű embe-
elleni küzdelem
rek és térségek tekintetében G.
Az egészségtudatosság növelé-
Az egészségügyi, szociális és
társadalmi felzárkózási közszolgáltatásokban a szolgáltatásnyújtás folyamatainak eredményesebbé tétele, a területi szempontok érvényesítése és a dolgozók megtartása H.
Hátrányos helyzetű személyek,
kifejezetten romák szociális gazdaságban való részvételének növelése A.
2. Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében
zéselleni programok által nyújtott szol-
9. A társadalmi
gáltatásokhoz való hozzáférés növelése
együttműködés
B.
előmozdítása és a szegénység, va-
A gyermekeket sújtó nélkülö-
486 615 891,00
85 873 392,53
lamint a hátrányos
Minőségi közszolgáltatásokhoz
való hozzáférés javítása egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási területen
megkülönböztetés
C.
elleni küzdelem
A marginalizált feltételek kö-
zött élők életkörülményei infrastrukturális feltételeinek javítása
10. Az oktatásba,
A.
A köznevelés esélyteremtő sze-
és a képzésbe,
repének javítása és hátránykompenzációs
3. Gyarapodó
többek között a
tudástőke
szakképzésbe
B.
történő beruházás
nek, hatékonyságának növelése, továbbá
a készségek fej-
a szakpolitikai irányítás javítása
806 776 929,00
142 372 399,24
45
képességének erősítése A köznevelés eredményességé-
lesztése és az
C.
A felsőfokúnak megfelelő szintű
egész életen át
oktatás hozzáférhetőségének javítása
tartó tanulás érde-
D.
kében
ák erősítése a felsőoktatási hallgatók kö-
A munkaerő-piaci kompetenci-
rében E.
Kutatás, innováció és intelligens
szakosodás növelése a felsőfokú oktatási rendszer fejlesztésén és kapcsolódó humánerőforrás fejlesztéseken keresztül F.
Az egész életen át tartó tanulás-
ban való részvétel növelése 10. Az oktatásba,
A.
és a képzésbe,
tatáshoz való hozzáférés infrastrukturális
többek között a
feltételeinek megteremtése
4. Infrastrukturá-
szakképzésbe
B.
lis beruházások a
történő beruházás
gyarapodó tudás-
a készségek fej-
tőke érdekében
lesztése és az
418 200 604,00
73 800 107,00
Minőségi közneveléshez és ok-
Minőségi felsőoktatás infra-
strukturális feltételeinek megteremtése
egész életen át tartó tanulás érdekében 5. Pénzügyi eszközök alkalmazása a társadalmi együttműködés erősítése érdekében, valamint társadalmi innováció és transznacionális együtt-
A. A társadalmi felzárkózás támogatása pénzügyi eszközökkel
9. A társadalmi
B. A társadalmi innováció javítása
együttműködés előmozdítása és a szegénység, va-
34 182 888,00
1 799 099,37
lamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem
működések
Közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztési OP Az operatív program 1. prioritási tengely a közigazgatási fejlesztéseket, 2. prioritási tengely a közszolgáltatási rendszer fejlesztéseit fedi le. Az operatív program ad egyben helyet a 2014– 2020 időszakban az ESZA, ERFA és KA végrehajtásához szükséges tagállami funkciók finanszírozásához felhasználható technikai segítségnyújtás forrásoknak, a harmadik prioritási tengelyben.
46
A tervezett közigazgatási, közszolgáltatási fejlesztések stratégiai megalapozottsága Az operatív program prioritási tengely fejezeteinél kifejtett specifikus célok stratégiai környezetét a következő dokumentumok határozzák meg: -
Magyarország Partnerségi Megállapodása;
-
Magyary Program 2014–2020;
-
Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014–2020;
-
országspecifikus ajánlások és Nemzeti Reformprogram
Prioritási tengely
Tematikus célkitűzés
Uniós támo-
A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések
gatás 1. A szolgáltató
- Jó Kormányzás
közigazgatás szer-
1303/2013/EU REN-
vezési feltételeinek
DELET 9 cikk 11
499 924 055 - E- Közigazgatás
fejlesztése
- A közszolgáltatások információs bázisának fejlesztése
2. Szektorokon átívelő közszolgál-
1303/2013/EU REN-
tatás-szervezés
DELET 9 cikk 11
101 400 721
- A közszolgáltatás innovációs potenciáljának megerősítése
fejlesztése 3. A Partnerségi
- Átlátható támogatási rendszer biztosítása
Megállapodás keretében tervezett operatív programok végrehajtásához kapcsoló- dó
- A szabályosság biztosítása 1303/2013/EU RENDELET 9 cikk 11
193 449 129
technikai segítség-
- Az eredményesség és hatékonyság biztosítása
nyújtás (Kohéziós Alap)
Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP Az Európai Unió regionális politikája alapvető célként a fejlődésben elmaradott területek felzárkóztatását, illetve strukturális átalakítását jelöli meg a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése érdekében. E cél elérését az Unió elsősorban a Strukturális Alapok (ESB) rendszerén keresztül segíti elő, mely a nemzeti fejlesztési igények európai szintű összehangolását is végzi annak érdekében, hogy az EU teljes területe a világ fejlettebb régiói közé tartozzon a jövőben is. Magyarország – a Budapestet és Pest megyét magában foglaló KözépMagyarország régiót leszámítva – nem éri el az EU átlag GDP-jének 75%-át, ezért a 2014– 2020-as költségvetési időszakban a korábbi hat konvergencia régió mostantól kevésbé fejlett 47
régiónak minősül. Ez azt jelenti, az összes többi régió Magyarországon a Strukturális Alapok elsődleges földrajzi célterületébe tartozik. A támogatás felhasználására vonatkozó szabályokat az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013 rendelete – továbbiakban: 1303/2013 (EU) rendelet – szabályozza. Ennek keretében a magyar Kormány elkészítette a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó Partnerségi Megállapodást (PM), amely kijelöli a fejlesztések fő céljait, stratégiáját és a nemzeti fejlesztési prioritásokat. A Partnerségi Megállapodás általános célkitűzése a fenntartható növekedés és a magas hozzáadott értékű termelés és a foglalkoztatás bővítése, melyek elérésére a kormány öt nemzeti prioritást jelölt ki: 1. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása 2. A foglalkoztatás növelése a gazdasági növekedés elősegítése révén és a társadalmi felzárkóztatás réven 3. Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése 4. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése 5. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása Ezen célok végrehajtását, a Partnerségi Megállapodás megvalósulását 7 db operatív program segíti elő. Ezek közül a legnagyobb forrásaránnyal bíró program a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP). Az operatív program tartalmát az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013 Rendeletének I. Mellékletét képező Közös Stratégiai Keret alapján, a Tanács 2010/410/EU sz. a tagállamok számára adott ajánlását figyelembe véve, illetve az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokat szem előtt tartva készült. Az operatív program a Strukturális Alapok közül kettő, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatásaiból részesül. A program céljai, prioritásai és intézkedései összhangban állnak az Európai Parlament és a Tanács 1301/2013 az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló Rendeletében – továbbiakban 1301/2013 (EU) ERFA rendelet – rögzített szabályokkal. Ennek értelmében az ERFA fő feladata a regionális fejlődés elősegítése, a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlesztése, valamint a versenyképesség magas fokához, a foglalkoztatottság magas szintjéhez, a férfiak és nők közti esélyegyenlőséghez és a környezet védelméhez történő hozzájárulás. A program emellett összhangban van az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013 az Európai Szociális Alapról szóló Rendeletével (továbbiakban 1304/2013 (EU) ESZA rendelet). Ennek értelmében a GINOP a foglalkoztatás bővítését, a folyamatos tanulást és a leszakadó társadalmi rétegek felzárkóztatását tűzi ki célul. A Partnerségi Megállapodás, valamint a 48
strukturális alapok integrált jellegéből adódóan, az egymást erősítő hatások kihasználása érdekében a program épít valamennyi operatív program eredményeire is. A GINOP a fenti magasabb szintű célok elérése érdekében 8 prioritástengelyt jelöl ki, melyek értelmében a (1) kkv, a (2) K+F+I, az (3) IKT, az (4) energia, (5) a foglalkoztatás, (6) a szakképzés, (7) turizmus illetve a (8) pénzügyi eszközök alkalmazásának területeire terjednek ki. Rászoruló Személyeket Támogató OP A szegénység komoly társadalmi probléma: 2011-ben a lakosság 31%-a volt érintett, szemben a 24,2%-os uniós átlaggal. A népességet három fő életkori csoportra osztva a legnagyobb mértékben a 18 év alatti korosztályt érinti a súlyos anyagi depriváció. Az EU tagállamok kétharmadában (19 tagállamban) 6,2–8,1%-kal nőtt a gyermekeket érintő szegénység 2008– 2012 között, Magyarországon 7,5%-kal az Eurostat adatai szerint. Az RSZTOP hozzájárul a 2014-es országspecifikus ajánlások 4. pont utolsó mondatában foglalt szegénység csökkentési célhoz. Magyarországon elsősorban azon szegény gyermekek étkezését szükséges megoldani, akik nem részesülnek gyermekek nappali ellátása keretében megvalósuló vagy iskolai étkeztetésben, ami a 3 év alatti korosztály 91%-ára jellemző, míg a 3–18 éves korosztály esetében ez az arány 25%. Kutatásokkal bizonyított, hogy a 3 év alatti korban megkezdett rendszeres, egészséges, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag étkezés az egészség hosszú távú megőrzésének fontos része. Éppen ezért az egyik célcsoportot a szegény gyermekes családok és azok a szegény várandós nők alkotják, akiknek születendő gyermekük is szegény lesz. A legkiszolgáltatottabb helyzetű rétegek közé tartoznak a hajléktalanok, a fedél nélküli és az átmeneti szállón élő személyek, akik közül rendszeres munkából eredő jövedelemhez 8%, alkalmi munkából származó jövedelemhez 20% jut. A helyzetre jellemző, hogy tíz hajléktalan ember közül három gyűjtögetésből, kukázásból, kéregetésből élt, csupán kettő kapott önkormányzati segélyt, egyet mások segítettek, míg tíz hajléktalan ember közül négyen még nem voltak hajléktalan helyzetben egy évvel korábban (Forrás: Február Harmadika Munkacsoport – Gyorsjelentés a 2014. évi hajléktalan-adatfelvételről). Éppen ezért a hajléktalanok, a fedél nélküli és az átmeneti szállón élő személyek alkotják a második célcsoportot közterületen élő személyek összefoglaló néven. A felnőttek körében a súlyos anyagi depriváció gyakoribb a szegénységi küszöb (a medián ekvivalens jövedelem 60%-a) alatt élők esetében. Az alsó jövedelmi ötödben található családokban az EU tagállamokban 87,1%, Magyarországon 86,8% a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetett emberek aránya az Eurostat szerint. A megfelelő étkezés és a lakás megfelelő fűtésének hiánya a teljes népességhez képest mind arányaiban, mind abszolút értékben magas a szegénységi küszöb alatt 49
élők között, ami a mindennapi életfeltételek megteremtése miatt kockázati tényező. A szegénységi küszöb alatt élő emberek körében megfigyelhető anyagi depriváció elsődlegesen a szociálisan rászoruló embereket érinti, ezen belül is különösen azokat, akik jövedelemszerzésre fizikai állapotuk vagy koruk miatt nem képesek, és nem részesülnek bentlakásos intézményi ellátásban. Így a harmadik célcsoportot a szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű személyek, valamint a rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek alkotják. Az e célcsoportok elérése céljából megvalósított programok sorában külön kell említeni az Európai Unió által finanszírozott Élelmiszersegély Programot, amit Magyarországon a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szervezett. A program célja „a közösség legrászorulóbb személyeinek intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel történő ellátása” az Európai Unió agrárintervenciós készletének karitatív célokra fordításával. 2006–2013 között évente körülbelül 950.000 fő rászorulót ért el a program (25% rászoruló idősek, 75% létminimum közelében élők). A program megvalósításában részt vett a Gyermekétkeztetési Alapítvány, a Katolikus Karitász, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Baptista Szeretetszolgálat, a segélyosztó szervezetek az Élelmiszerbankok Európai Szövetségének képviseletében részt vesznek a program európai szintű konzultációján is. 2006 és 2013 között eddig összesen 21,1 milliárd forint támogatás került felhasználásra. Az OP-hez kapcsolódó anyagi nélkülözés típusának megjelölése: 1. Élelmiszersegély biztosítása szegény gyermekes családok számára 2. Alapvető fogyasztási cikkek biztosítása szegény gyermekes családok számára 3. Élelmiszersegély biztosítása közterületen élők csoportjába tartozók számára 4. Élelmiszersegély biztosítása szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű valamint rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek számára Prioritási ten-
Tematikus célki-
gely
tűzés
1. Infrastruktu-
9. A társadalmi
rális beruházá-
befogadás elő-
sok a társadal-
mozdítása és a
mi befogadás
szegénység elle-
területén
ni küzdelem
Uniós támogatás
Nemzeti társfi-
A beruházási prioritáshoz kapcsolódó
nanszírozás
egyedi célkitűzések A szegénység és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása; Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés fej-
359 650 000
lesztése; Területi leszakadási folyamatok megállítása; Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése
50
Foglalkoztathatóság fejlesztése; Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése; A
2. Befogadó társadalom
9. A társadalmi
szegénység, és hátrányos helyzetek átörök-
befogadás elő-
lődésének megakadályozása; Területi le-
mozdítása és a
szakadási folyamatok megállítása; Egész-
805 090 000
szegénység elle-
ségtudatosság növelése és egészségfejlesz-
ni küzdelem
tés; Jobb minőségű közszolgáltatások nyújtása mindenkinek Munkaerő-piaci integráció erősítése
3. Infrastruktu-
10. Beruházás az
rális beruházá-
oktatásba, kész-
sok a gyarapo-
ségekbe és az
dó tudástőke
egész életen át
érdekében
tartó tanulásba
Minőségi közneveléshez és felsőoktatáshoz
374 650 000
való hozzáférés infrastrukturális fejlesztése
10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át 4. Gyarapodó
tartó tanulásba 1.
tudástőke
A kutatás, a
A köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése;Felsőfokú végzett-
533 930 000
séggel rendelkezők számának növelése
technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése 11. Az intézményi kapacitások 5. Jó állam
és a közigazga-
A közigazgatás hatékonyságának fokozása;
85 790 000
Igazságügy korszerűsítése
tás hatékonyságának fokozása 6. Helyi stratégiák végrehaj-
Közösségek
tása, társadalmi
szintjén irányí-
innováció és
tott helyi fejlesz-
transznacionális
tési stratégiák
Területi leszakadási folyamatok megállítása
32 700 000
együttműködés 7. Technikai segítségnyújtás
48 890 000
51
4. Az esélyegyenlőségi programok térségi, társulási kapcsolódási pontjai 1996-ra nyúlik vissza a Téti kistérségben az önkormányzatok közötti együttműködés, amikor is 10 önkormányzat döntött a települési határokon átnyúló térség- és településfejlesztés, a közös érdekképviselet és érdekérvényesítés mellett. A járási szintű települések közti együttműködések erősítéséhez megfelelő kiindulópontot jelent a 2005. május 10-étől működő Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása, amely egy évtizede biztosít szervezeti hátteret a térségi szintű szolgáltatások és fejlesztések tervezéséhez, szervezéséhez, koordinációjához. A közösen ellátott feladatokat a Társulási Megállapodás tartalmazza.2 A város helyi esélyegyenlőségi programjában az alábbi formában jelentek meg a térségi, társulási kapcsolódási pontok. A többcélú kistérségi társulások életre hívásának indoka a feladatellátások gazdaságos, elérhető együttes megszervezése, ami a különféle szinteken létrejött szerződések révén realizálódik. A kistérség szerepe a közoktatás területén a közoktatási intézményi feladatok, a szakszolgálati feladatok, a gyermekjóléti alapellátások és szakellátások megszervezésének összehangolásában jelentős. A Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása (Társulás) a közoktatási feladat keretén belül ellátja: a közoktatási intézményi feladatot, amelynek keretében gondoskodik a közoktatási feladat ellátásában részt vevő önkormányzatok fenntartásában működő, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 20. § (1) bekezdése a) és b) pontja szerinti intézmények hatékonyabb működésének szervezéséről, az intézményekben folyó nevelés-oktatás színvonalának javításáról. A feladat ellátásában részt vevő önkormányzatok Képviselő-testületei vállalják, hogy az általuk fenntartott óvodákban és általános iskolákban az óvodai csoportok és iskolai osztályok átlaglétszáma megfelel a 36/2005. (III.1.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének I. fejezetében foglalt feltételeknek. A közoktatási feladatellátást a Társulásban mikrotérségi intézményi társulások, valamint a települési önkormányzat által önállóan fenntartott intézmények útján biztosítja. A Társulás a pedagógiai szakszolgálatok kistérségi szintű működtetését az alábbiak szerint: – gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, – logopédiai ellátás, – továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, – nevelési tanácsadás, 2
http://kisterseg.sokoroalja.hu/tobbcelu-tarsulas/dokumentumtar/tarsulas-alapdokumentumai
52
– fejlesztő felkészítés – gyógytestnevelés biztosítja. A gyermekjóléti alapellátási feladat keretén belül a Társulás a gyermekjóléti szolgáltatás integrált formában történő ellátását vállalja. A Társulás a feladat ellátásáról intézményfenntartóként, a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye útján gondoskodik. A szociális alapellátási feladat keretén belül a Társulás – a családsegítés, – a támogató szolgáltatás, – az időskorúak nappali intézményi ellátása, – a házi segítségnyújtás, illetve – a gyermekek napközbeni ellátása feladatok ellátását vállalja és a gyermekjóléti szolgáltatást. A Társulás a családsegítés, a házi segítségnyújtás, az időskorúak nappali intézményi ellátása, illetve a gyermekek napközbeni ellátása feladatokról a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye útján gondoskodik. A gyermekjóléti alapellátást, a gyermekek napközbeni ellátását minden település vállalta. Az alapfokú művészetoktatást a Téti Kisfaludy Károly Általános Iskola biztosítja.
53
5. Oktatási, egészségügyi, szociális intézményi ellátó-szolgáltató rendszer leírása A járás központja Tét, amely inkább mikrocentrumnak, mint igazi térségi központnak tekinthető, mivel sem gazdasági–munkaerő-piaci, sem oktatási, kulturális vagy szolgáltatási szempontból nem kiemelkedő jelentőségű, ugyanakkor közigazgatási szempontból a járásszékhely funkcióit természetesen ellátja (pl. okmányiroda, földhivatal). Központi szerepkörének erősödését nemcsak mérete és intézményi ellátottságának szűkössége gátolja, hanem egyrészt az is, hogy a térségre, magára Tétre is, erőteljes vonzást gyakorol Győr, másrészt fontos okként említhető a közösségi közlekedési lehetőségek hiánya. A járás számos településéről lehetetlen busszal közvetlenül Tétre eljutni, pl. a néhány kilométerre lévő Rábaszentmihályról is Győrön keresztül lehet közösségi közlekedést igénybe véve a járásszékhelyre utazni, ami mind időben, mind költségekben jelentős többletterhet ró az itt élőkre, és arra készteti őket, hogy Győrben vagy a közvetlen buszjárattal elérhető, Tétnél kedvezőbb ellátottságú Csornán intézzék ügyeiket, vegyék igénybe a különböző szolgáltatásokat. 5.1. Oktatás, nevelés A Téti járás területén jelenleg középfokú oktatási intézmény nem található, de információink szerint 2015 szeptemberétől egy gimnázium kezdi meg működését Téten. Általános iskola a települések kevesebb, mint felében működik (hat településen: Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Mórichida, Rábacsécsény, Tét). A kisiskolák megszűntek, a meglévő intézmények mindenütt 1–8 évfolyamon működnek, és fogadják az iskolával nem rendelkező településekről is a gyermekeket (mikrotérségi intézményi társulások). Az általános iskolába járó gyermekek száma járási szinten összességében a 2008–2013 közötti időszakot tekintve csökkent (9,4%-kal); 2010 és 2011 között némi emelkedés volt megfigyelhető, de azóta ismét negatív irányú a változás, de legalábbis stagnálás figyelhető meg (pl. alsó tagozatosok esetében). A csökkenés összességében mind az alsó, mind a felső tagozatosok számában megmutatkozik (7. ábra), de az 5–8. osztályosok számában kicsit nagyobb mértékű (10,3% versus 8,4%), aminek oka a gyermekkorúak számának csökkenése mellett a győri iskolák, általános iskolák is, de főként a nyolc- és hatosztályos gimnáziumok elszívó hatása. A csökkenő tanulólétszám ellenére az iskolai osztályok száma gyakorlatilag nem változott, 2008-ban is 51 és 2013-ban is 51 osztály volt. A járás általános iskoláiba járó gyerekeknek átlagosan a harmada veszi 54
igénybe a napközit, de jelentős eltérések vannak az egyes intézményekben e téren: pl. Gyömörén az iskolásoknak alig több mint ötöde (22,6%), addig Győrszemerén a fele napközis (8. ábra). Annak ellenére, hogy a 2011. évi Köznevelési törvény3 rendelkezik a tanulók 16 óráig történő iskolában maradásáról. Fontos megemlíteni, hogy az elmúlt két tanévben (2013/14.; 2014/15. évi tanévek) Gyömörén és Győrszemerén Tanoda működött, ahol – külön-külön – 40 roma és HHH-s gyermek délutáni oktatási és szabadidős elfoglaltságát biztosították nem iskolai keretek között. A tanoda program a győri Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület pályázata keretében zajlott (a program 2015 nyarán zárul), mind a gyermekek, mind a programot megvalósító helyi iskola pedagógusai szempontjából nagy szükség lenne a folytatására. Esélyegyenlőségi szempontból kiemelendő még, hogy a sajátos nevelési igényű, illetve fogyatékossággal élő gyerekek számára kimondottan gyógypedagógiai oktatású osztályban való tanulásra Téten van lehetőség, ilyen jellegű óvodai csoport viszont nem működik a járásban. Ellenben elmondható, hogy a pedagógiai szakszolgálat keretén belül rábaszentmihályi telephellyel van lehetőség korai fejlesztésre a Téti Kistérség Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Intézményben. Minden célcsoport számára elérhető a szolgáltatás, a Támogató Szolgálat biztosítja a gyermekek szállítását. A szakszolgálati intézmény látja el a járásban a korai fejlesztés a fejlesztő felkészítés mellett a logopédiai és gyógytestnevelési feladatokat, a nevelési tanácsadást, a gyógypedagógiai tanácsadást és a pályaválasztási tanácsadást. Az óvodákkal kapcsolatosan elmondható, hogy a települések közel háromnegyedében találunk óvodát, csak a legkisebb aprófalvakban (Mérges, Rábaszentmiklós, Kisbabot és Árpás) nincs ilyen intézmény, ahol a kisgyermekek száma amúgy is minimális (különösen Mérgesen és Rábaszentmiklóson [3–6 évesek száma: 3 fő], de Kisbaboton is csak 7 fő, Árpáson 12 fő). Az óvodák 1-2 csoporttal működnek, kivéve Győrszemerén (3 csoport) és a járásszékhelyen (5 csoport). Az óvodai férőhelyek száma 2009-ben csökkent (495-ről 470-re), majd az elmúlt néhány évben (2011, 2013) növekedett (470-ről 500-ra, majd 525-re) reagálva egyrészt az ovisok számának (különösen 2011-ig tartó) növekedésére (7. ábra), másrészt felkészülvén a törvényi előírás következményeire (a Köznevelési törvény 3 éves kortól kötelezővé teszi az óvodába járást, de ennek hatályát folyamatosan tolták arrébb). A bővítésre Rábacsécsényben
3
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
55
(5, majd 25 férőhely) és Téten (előbb 25 férőhely megszűntetése 2009-ben, majd 2013-ban a 25 férőhely visszaállítása), illetve kismértékben (5 férőhely) Győrszemerén került sor.
56
7. ábra Az általános iskolai tanulók, illetve az óvodások száma a Téti járásban, 2008–2013, fő 500
474 465 460
400
436
433
450 367
391
404
433 431
418
396
434
430 427
417
405
402
350
Óvodások száma
300 Általános iskolások száma: 1-4. évfolyamosok
250 200
Általános iskolások száma: 5-8. évfolyamosok
150 100 50 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
Forrás: TeIR adatai alapján saját szerkesztés.
8. ábra A napközis tanulók aránya a járás általános iskoláiban, 2013, % 60,0%
50,0% Gyarmat 40,0%
Gyömöre Győrszemere
30,0%
Mórichida Rábacsécsény
20,0%
Tét Járás összesen
10,0%
0,0% 2008
2009
2010
2011
2012
2013
Forrás: TeIR adatai alapján saját szerkesztés.
5.2. Egészségügyi ellátás Az alapfokú egészségügyi ellátást tekintve a járás területén összesen 9 házi orvosi szolgálat működik. Külön háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálat csak Téten, a járásközpontban működik (2 háziorvos, 1 gyermekorvos), további 6 településen van önálló háziorvosi szolgálat (Gyarmat, Győrszemere, Mórichida, Rábacsécsény, Szerecseny), itt a gyermekek ellátása 57
is a felnőtt háziorvosi szolgálat keretein belül megoldott. A járás településeinek felében (Árpás, Csikvánd, Felpéc, Kisbabot, Mérges, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós) tehát nincsen állandó háziorvos, Tétről vagy más településről jár át az orvos, gyermekorvos heti 1-2 alkalommal vagy ritkábban. A falvak többségében gyógyszertár sem elérhető, több helyütt az orvosokon keresztül van lehetőség a gyógyszerek beszerzésére. Téten viszont két patika is működik, melyből az egyik hétvégén sürgősségi ügyeletet tart. A fogászati alapellátás Téten biztosított, de ’kihelyezett’ rendelés formájában több községben is elérhető. Sürgősségi orvosi ügyeleti szolgálat ellenben nem biztosított a járásban, Győrben látják el a rendelési időn kívül ellátásra szoruló betegeket. Ugyanakkor működik mentőállomás a városban. A szociális szakemberekkel folytatott workshop tapasztalata alapján az is elmondható, hogy az ingázó lakosság szempontjából azokon a településeken is problémát jelent a házi orvosi ellátás igénybe vétele (pl. folyamatosan szedett gyógyszerek miatti kontrol, illetve a gyógyszerek felíratása), ahol állandó orvosi praxis működik, mivel a házi orvosok délután 16 óra után nem elérhetők. A védőnői szolgálatot hét védőnő biztosítja, helyileg Téten (2 fő), Felpécen, Gyarmaton, Győrszemerén, Mórichidán és Szerecsenyben találhatók. Az egészségügyi szakellátások a Téti Kistérségi Gyógyítóház Közhasznú Nonprofit Kft. által üzemeltetett, a járás központjában található, néhány éve létesült korszerű Gyógyítóházban biztosítottak. A szakellátások széles spektruma elérhető itt a kardiológiától, a bőrgyógyászaton és szemészeten keresztül a neurológiai vagy pszichiátriai ellátásokig, illetve működik laboratóriumi-, röntgen és ultrahangdiagnisztika is, továbbá fizikoterápiai-gyógytorna gyógykezelések is hozzáférhetőek a térség lakossága számára. Ugyanakkor a szociális szakemberek elmondása szerint nincs kismamagondozás, ami miatt a várandós anyukáknak Győrbe kell utazniuk, emiatt az anyagi problémával küzdők körében több esetben előfordul, hogy az utazás költségeit (amit utólag visszatérítenek a gyermeket váró nőnek) nem tudják megfinanszírozni, így nem vesznek részt kismamagondozáson. Mivel a járásban nincs idősek számára bentlakásos intézmény, ezért fontos szükségletként merül fel a házi segítségnyújtás mellett az otthonápolás igénye is. A járás településein a Téti Kistérségi Gyógyítóház (minden településen) és a Harris Egészségügyi Szolgálat nyújt otthonápolási szolgáltatást és végez egyes településeken hospice szolgálatot is. A Harris Egészségügyi Szolgálat a Gyógyítóházzal kötött szerződés alapján látja el a szakápolási feladatokat kilenc településen: Téten, Gyömörén, Kisbaboton, Mérgesen, Rábacsécsényben, Rábaszentmihályon, Szerecsenyben, Csikvándon és Gyarmaton. Az utóbbi három községben hospicet is 58
nyújtanak. A Harris mellett más kisebb otthonápolási szolgálat is jelen van a térségben, pl. a Mendikant Bt. Megemlítendő még, hogy Téten működik a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Pszichiátriai és Mentálhigiénés Osztály Rehabilitációs részlege (Téti Rehabilitációs Osztály). 5.3. Szociális ellátás A szociális ellátás területén a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye említhető, amely a járás településein biztosítja
a szociális alapszolgáltatásokat: o házi segítségnyújtást o nappali szociális ellátást
idősek nappali ellátását (idősek klubja)
o támogató szolgálatot – fogyatékossággal élők számára o családsegítést:
a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást
az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli és természetbeni ellátásokhoz és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését
családgondozást
közösségfejlesztő, illetve egyéni és csoportos terápiás programok megszervezését
családterápiás, konfliktuskezelő, közösségépítő programok és szolgáltatások nyújtását
rászoruló személyek (pl. munkanélküliek, fogyatékossággal élők, szenvedélybetegek, krónikus betegek, megélhetési, illetve lakhatási problémával küzdők) számára tanácsadás nyújtását;
és a gyermekjóléti alapellátásokat o gyermekjóléti szolgáltatást o gyermekek napközbeni ellátását (családi napközi).
Az intézmény a korábbi kistérségi szinten látja el feladatait, tehát nemcsak a jelenlegi Téti járás településein szolgáltat.
59
Az idős vagy rászoruló személyek számára az étkeztetést a települési önkormányzatok önmaguk, a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménytől függetlenül szervezik. A 600 fő alatti településeken falugondnoki szolgálat működik, illetve Téten a külterületek miatt tanyagondnoki szolgálat van. Ugyanakkor szakosított ellátás, sem szociális (idősek, fogyatékossággal élők számára), sem gyermekjóléti területen nem biztosított a járásban. A szociális intézmény vezetőjétől kapott adatok segítségével rendelkezünk információkkal a tevékenységi körükbe tartozó ellátások 2012–2014. évi pontos volumenéről és jellemzőiről. A házi segítségnyújtást igénybe vevők száma az elmúlt időszakban növekedett, az ellátotti térség teljes területén 2014-ben már közel 250 fő, a Téti járásban 177 fő vette igénybe ezt a szociális alapszolgáltatást (12. táblázat). A fogyatékossággal élők lakókörnyezetben történő ellátását, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítését, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítását nyújtó támogató szolgáltatást a Téti járás településein összesen 25 fő veszi igénybe (12. táblázat). A 12. táblázat településsoros bontásban mutatja a nevezett ellátásokban részesülők számát. Feltűnő, hogy a legkisebb településeken nincs olyan idős ember, aki házi segítségnyújtásban részesülne. Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy járás szinten a házi segítségnyújtást igénybe vevők döntően nők (80%) és nagyon idősek, az ellátottak fele 80 éves és idősebb (9. ábra). 12. táblázat A házi segítségnyújtást és a támogató szolgálatot igénybe vevők száma települési bontásban, 2013–2014, fő Település
Házi segítségnyújtást
Támogató szolgáltatást
igénybe vevők száma 2013
2014
2013
2014
Árpás
–
–
–
–
Csikvánd
–
–
–
–
Felpéc
8
9
1
–
Gyarmat
18
18
1
2
Gyömöre
9
11
2
2
Győrszemere
25
27
1
4
Kisbabot
9
8
–
–
Mérges
–
–
–
–
60
Mórichida
–
–
–
–
Rábacsécsény
28
28
2
1
Rábaszentmihály
9
12
–
–
Rábaszentmiklós
–
–
–
–
Szerecseny
18
19
–
–
Tét
41
45
18
16
Téti járás összesen
165
177
25
25
Ellátotti terület összesen
214
238
33
34
Forrás: Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye adatszolgáltatása alapján.
9. ábra A házi segítségnyújtást igénybe vevők korosztályi megoszlása, 2014, % 5,1% 7,9%
2,8%
3,4%
19,2% 43,5% 18,1%
40-59 éves 60-64 éves 65-69 éves 70-74 éves 75-79 éves 80-89 éves 90-X éves
Forrás: Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye adatszolgáltatása alapján.
Az idősek nappali ellátása hozzáférhető, azaz működik idősek klubja a járásszékhely mellett a járás települései közül Győrszemerén, a gyermekek napközbeni ellátása családi napközi fenntartásával Téten, Rábaszentmihályon és Rábacsécsényben biztosított (Tét Város… 3/2014. önkormányzati rendelete). Az idősek klubja mind Téten, mind Győrszemerén 25-25 férőhellyel működik. Téten teljes a kihasználtság, 2008 és 2014 között folyamatosan 25 fő vagy az körüli volt az ellátottak száma (sőt 2009-ben messze meghaladta azt [34 fő]) (lásd 6.4. fejezet 65. táblázat), akik szinte felefele arányban nők és férfiak. Korosztályi szempontból érdekes az összetétel, 2014-ben csupán az ellátottak 42%-át alkották az idősek (64 éven felüliek), megjelentek nagyobb arányban (25%) a 60 éven aluliak is. Ez jelezheti, hogy az idősek klubjába való felvétellel próbálják a szakemberek ellensúlyozni a más területen hiányzó ellátási űrt, pl. azt, hogy a járásban nincs a fogyatékossággal élők nappali ellátását biztosító intézmény, illetve nincs hajléktalanok nappali ellátása sem. A Győrszemerén működő idősek klubjában ugyanakkor bőven van még 61
szabad kapacitás, az elmúlt időszakban átlagosan 52–60%-os kihasználtsággal működött a klub (13–14 fő). Az ellátottak döntő többsége (86–87%-a) itt nő, korosztályi bontást tekintve pedig közel kétharmaduk 70 éves vagy idősebb. A települések közül többen is működik civil szervezeti keretek között nyugdíjasklub, ami szintén próbálja az idős emberek aktivitását megőrizni, összejöveteli, társas támogatás lehetőségét biztosítani a tagok számára. A családsegítésre és a gyermekjóléti szolgáltatásra vonatkozóan is rendelkezünk települési bontásban is elérhetők adatokkal, bár az összesített adatok egy része a teljes ellátotti térségre vonatkozik. A családsegítő szolgálat 2014-ben közel négyezer kapcsolatfelvételt bonyolított, a megfordult kliensek száma a teljes ellátotti térségből 761 fő, míg a Téti járás településeiről 604 fő volt, ami 18,4%-kal több mint az előző évben (2013-ban) (13. táblázat). Jelentős mértékben növekedett a szolgálat igénybe vétele Gyömörén, Téten, Felpécen és Kisbaboton, e településeken közel duplájára, illetve duplájára vagy még nagyobb arányban nőtt a családsegítőhöz forduló kliensek száma. Ugyanakkor említésre érdemes mértékben csökkent a családsegítést igénybe vevők száma Győrszemerén, Rábaszentmihályon és Rábacsécsényben (13. táblázat). Összességében a szolgálatnál megjelenő kliensek többsége nő (69%) és a 35–61 éves korosztályba tartozik (55%); az új ügyfelek aránya 2014-ben 33,3% volt. Általában ügyintézéshez kérnek segítséget, illetve anyagi problémák miatt jelennek meg a családsegítő szolgálatnál, de meghatározó még az információkérés, illetve a lelki-mentális problémák miatti felkeresés is. A kliensek közel negyede (23%) olyan üggyel, problémával érkezik, amely nem zárható le egy intézkedéssel. Esetükben elmondható, hogy háromnegyedük alacsonyan kvalifikált, maximum általános iskolai végzettséggel rendelkezik, az érettségizett vagy diplomás ügyfelek aránya alacsony (6%). Relatív többségük munkanélküli (41,7%) vagy inaktív (40,6%), az inaktívak kétharmadát nyugdíjasok teszik ki. 2013-ban viszont lényegesen alacsonyabb arányban (21,3%) voltak jelen a munkanélküliek a kliensek körében. A gyermekjóléti szolgálat gondozási tevékenységet az ellátotti térségben 2013-ban összesen 198 gyermek, míg 2014-ben 176 gyermek esetében végzett, a Téti járás településeire vonatkoztatva 2013-ban 142 gyermek, 2014-ben 122 esetben volt szükség gyermekjóléti szolgáltatások nyújtására. Összességében tehát csökkent a gyermekjólét látókörébe került gyermekek száma, ugyanakkor Téten és Győrszemerén növekedés figyelhető meg (13. táblázat). A gondozott gyermekek többsége (69–72%) az alapellátásban jelenik meg, több mint tizedük védelembe vétel miatt kerül a gyermekjóléti szolgálat látókörébe (13. táblázat). 2014-ben a gyerekek hatoda volt hátrányos, ötöde pedig halmozottan hátrányos helyzetű. Többségük a 6–13 62
(38,6%), illetve a 14–17 éves korosztályból (28,4%) kerül ki. A szolgálatnál megjelenő gyermekek/családok elsődlegesen anyagi (megélhetési, lakhatási) gondokkal, küzdenek, illetve a kezelt problémák között még leginkább a gyermeknevelési problémák, a szülők/család nem megfelelő életvitele, magatartászavar, gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézségek és a családi konfliktusok fordulnak elő.
63
13. táblázat A családsegítést, illetve a gyermekjóléti szolgálat ellátásait igénybe vevők száma települési bontásban (nem halmozott adatok), 2013–2014, fő Település
Családsegítést igénybe vevők száma
Gyermekjóléti szolgálat gondozási tevékenysége alapellátásban
védelembe vétel kereté-
utógondozás, szak-
szakellátás-
nevelésbe
ben
ellátásból kikerült
ban élő
vett
összesen
gyermekek száma 2013
2014
2013
2014
2013
2014
2013
2014
2013
2014
2013
2014
Árpás
31
32
1
–
–
–
–
–
2
2
3
2
Csikvánd
31
30
8
7
–
–
–
–
3
–
11
7
Felpéc
14
29
8
6
–
–
–
–
1
–
9
6
Gyarmat
26
29
7
5
6
2
–
–
2
2
15
9
Gyömöre
33
58
17
7
–
6
2
–
3
–
22
13
Győrszemere
78
52
10
18
4
2
1
1
15
21
Kisbabot
–
24
4
1
1
–
–
4
2
Mérges
19
11
–
2
–
–
–
–
–
–
–
2
Mórichida
26
34
1
1
1
–
–
–
–
1
2
Rábacsécsény
33
25
8
1
–
–
–
–
–
–
8
1
Rábaszentmi-
38
24
5
1
1
1
–
–
–
–
6
2
25
21
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
Szerecseny
53
49
11
11
–
–
–
–
5
4
16
15
Tét
103
186
19
28
4
6
–
–
9
6
32
40
Téti járás
510
604
98
88
16
19
2
–
26
15
142
122
hály Rábaszentmiklós
64
összesen Ellátotti terü-
726
761
136
124
25
32
2
–
35
let összesen
Forrás: Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye adatszolgáltatása alapján.
65
20
198
176
A gyermekek napközbeni ellátása keretében a járás három településén (Tét, Rábacsécsény, Rábaszentmihály) családi napközi működik, melyek 2013. és 2014. évekre vonatkozó adatait a 14. táblázat tartalmazza. Érdekes különbség az intézmények között, hogy Rábacsécsényben és Téten kisgyermekek (főként 2–4 évesek) jelennek meg az ellátásban, addig Rábaszentmihályon a nagyobb, iskolába járó gyermekek (mindenki 7 év feletti, de többségük 11–14 éves) veszik igénybe e szolgáltatást. Utóbbi tehát az általános iskolások délutáni elfoglaltságában, tanulási feladataik teljesítésében ad segítséget, megadva a szülőknek is azt az érzést, hogy nagyobb gyermeküket is felügyelet alatt tudhatják. Előbbiek pedig főként a kisgyermekes családoknak, anyukáknak nyújtanak segítséget javítva elsődlegesen a nők munkaerő-piaci esélyein, hiszen egységes óvoda-bölcsődére sehol sincs a járásban példa, és önálló bölcsőde működtetése a járás központjában sem kötelezően ellátandó feladat. Ennek ellenére Téten a legkisebbek napközbeni felügyeletének biztosítására a családi napközi mellett működik bölcsőde is. A 12 férőhelyes intézmény kihasználtsága a 2008–2013 közötti időszakban átlagosan évi 125% volt, legmagasabb, 167%, 2008-ban, míg a legalacsonyabb, 92%, 2010-ben, azóta egyébiránt újra emelkedő tendenciát mutat (lásd 47. táblázat). A szakemberek szerint a hátrányos helyzetű családok kisgyermekeinek szocializációs és szociális hátrányainak csökkentése érdekében szükség lenne a térségben Biztos Kezdet Házra is. 14. táblázat A Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye által a Téti járásban működtetett családi napközik adatai, 2013–2014 Település
Engedélyezett
Igénybe vevő gyermekek száma
Gondozott gyermekek száma
férőhelyek száma
összességében az év folyamán
december 31-én
2013
2014
2013
2014
Rábacsécsény
7
21
16
10
8
Rábaszentmihály
5
6
9
6
7
Tét
7
20
28
12
9
Forrás: Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye adatszolgáltatása alapján.
A szociális szakemberek szerint nagy szükség lenne a térségben családok átmeneti otthonára, illetve idősek házi gondozásának bővítésére, valamint idősek szakellátására (idősotthon). Ez utóbbi alapítása Téten fel is merült, azonban a törvényi keretek jelen pillanatban nem adnak erre lehetőséget.
66
6. Esélyegyenlőségi statisztikai mutatók Az EMMI által megjelölt statisztikai mutatókat (2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól) az egyes célcsoportokhoz kapcsolódóan dolgoztuk fel. E fejezet a járás bemutatásával, az oktatási, egészségügyi és szociális intézményeket leíró fejezettel, valamint a szociális szakemberekkel folytatott workshop elemezésével együtt ad képet az esélyegyenlőségi szempontból kiemelt célcsoportok járásban tapasztalható helyzetéről, az ezzel kapcsolatos problémákról, kihívásokról. Az átfogó helyzetelemző leírást nehezíti, hogy egyik célcsoport esetében sincsenek a helyzetüket relevánsan bemutató pontos felmérések, adatok, az elérhető statisztikai mutatók csak korlátozottan adnak lehetőséget a kiemelt célcsoportok helyzetének leírására. 6.1. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A munkaerő-piaci státusz meghatározó a szegénység kockázata szempontjából, a munkanélküliek körében a szegények aránya közel 50%, miközben a teljes népességre számolva kb. 14–15% (jövedelmi szegénység) (Laekeni indikátorok 2012). A munkához nem jutók szegénységi kockázata négyszerese a teljes népesség, és tízszerese a munkahellyel bíró társaik mutatójának, épp ezért a mélyszegénységben élők és a romák helyzetének leírása kapcsán alapvetően munkaerő-piaci, munkanélküliségi, valamint lakhatási és egészségügyi indikátorokból indulhatunk ki. Kiindulópontként használhatjuk a gazdaságilag aktív korú népesség (15–64 évesek) számát és arányát (melléklet 3.2/a. táblázat). Járás szinten stabilan tízezernégyszáz fő körül mozog a 15–64 évesek száma, ami a teljes népességen belül 70 százalékos arányt jelent. A legtöbb településen maximum 1-2 százalékpontos eltérés figyelhető meg a járási átlagtól. Kivételt képez Kisbabot, ahol az idős népesség magas arányának (közel 30%) köszönhetően lényegesen alacsonyabb az aktív korosztályok súlya (6 év átlagában 57,5%). Másrészt említésre érdemes Rábaszentmiklós és Rábaszentmihály, ahol az elmúlt időszakban a 15–64 évesek arányának emelkedése tapasztalható. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy e kisebb településeken a néhány fős változás is nagyobb arányú elmozdulást jelent. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulásában jól megfigyelhető a 2008–2009-es gazdasági válság hatása: a vizsgált időszakot tekintve 2010-ben érte el maximumát a regisztrált álláskeresők száma ezer feletti értékkel, majd csökkenés figyelhető meg, ami járás szinten különösen 2012 és 2013 között volt jelentős (15. táblázat). Ha a legmagasabb 2010-es érték67
hez nézzük a változást, akkor 2013-ra alig harmadára csökkent az álláskeresők száma a járásban, nagyságrendileg pár száz fős csoportról van szó. A csökkenés minden településen megfigyelhető. A legkisebb településeken tíz alatt marad a számuk, a legnagyobb két településen (Tét, Győrszemere) haladja meg az érintett személyek száma öt év távlatában a 100–200 főt. Az álláskeresők több mint negyede Téten, ötöde Győrszemerén él (hasonlóan a teljes népesség arányához). 15. táblázat Nyilvántartott álláskeresők száma összesen, KSH, fő 2008
2009
2010
2011
2012
2013
6 év átlaga
Árpás
14
24
37
23
10
6
19
Csikvánd
34
45
69
30
16
10
34
Felpéc
26
43
63
31
28
14
34
Gyarmat
32
60
75
55
38
38
50
Gyömöre
63
88
112
65
72
47
75
Győrszemere
125
172
230
133
137
71
145
Kisbabot
6
6
14
6
3
3
6
Mérges
3
3
7
5
3
1
4
Mórichida
37
70
73
40
26
13
43
Rábacsécsény
16
37
34
37
15
10
25
Rábaszentmihály
14
34
33
25
19
6
22
Rábaszentmiklós
9
8
8
9
3
3
7
Szerecseny
41
70
66
58
49
28
52
Tét
153
290
290
247
191
94
211
Járás összesen
573
950
1 111
764
610
344
725
Forrás: TeIR.
Amennyiben a nyilvántartott álláskeresők számát a gazdaságilag aktív korú népességhez viszonyítjuk, akkor láthatjuk a munkanélküliség valódi nagyságát. Jelenleg kevésbé van jelen e probléma a térségben, járás szinten 2013-ban 3,3% a mutató értéke, ami hasonló a GyőrMoson-Sopron megyei értékhez. A legtöbb településen 2–4% között mozog a mutató, és 2010 után egyenletesen csökken a ráta. Legkedvezőbb napjainkban Rábaszentmihály és Mérges mutatója (1,6%), míg 5% körüli, illetve a feletti mértékben csak Gyömörén és Szerecsenyben van jelen e probléma (16. táblázat). A munkanélküliséggel leginkább sújtott években járás szinten a 10%-ot némileg meghaladta a ráta, sőt volt néhány olyan település (Árpás, Csikvánd, Tét), ahol a 20%-ot is elérte vagy közelítette. Ennek köszönhető, hogy a vizsgált időszak átlagát tekintve több helyütt is 10% körüli munkanélküliségi arányokat találunk. Em68
lítésre érdemes még Gyömöre és Szerecseny, ahol 2013-ban is 5% feletti a mutató értéke, e két község mindig is a magasabb rátájú települések közé tartozott, de az is látható, hogy a többi településhez képest lassabb ütemű a csökkenés tendenciája (16. táblázat).
69
16. táblázat Nyilvántartott álláskeresők aránya a 15–64 év közötti állandó népességen belül, KSH, % 2008
2009
2010
2011
2012
2013
6 év átlaga
Árpás
7,9%
12,9%
19,6%
12,4%
5,4%
3,3%
10,2%
Csikvánd
9,4%
12,6%
20,2%
8,7%
4,7%
3,0%
9,8%
Felpéc
4,2%
6,8%
9,9%
4,8%
4,4%
2,2%
5,4%
Gyarmat
3,5%
6,5%
8,1%
6,0%
4,1%
4,1%
5,4%
Gyömöre
6,8%
9,8%
12,3%
7,3%
8,2%
5,5%
8,3%
Győrszemere
5,6%
7,5%
9,9%
5,7%
5,8%
3,0%
6,3%
Kisbabot
4,8%
4,8%
11,1%
4,7%
2,4%
2,4%
5,0%
Mérges
4,8%
4,7%
11,3%
7,9%
4,7%
1,6%
5,8%
Mórichida
6,2%
12,0%
12,3%
6,8%
4,4%
2,3%
7,3%
Rábacsécsény
3,7%
8,6%
8,0%
8,7%
3,5%
2,4%
5,8%
Rábaszentmihály
3,8%
9,1%
8,8%
6,7%
5,0%
1,6%
5,8%
Rábaszentmiklós
9,5%
8,5%
7,9%
8,8%
3,0%
2,9%
6,8%
Szerecseny
7,5%
12,5%
11,9%
10,8%
9,0%
5,2%
9,5%
Tét
5,3%
16,7%
10,3%
8,5%
6,6%
3,3%
8,5%
Járás összesen
5,5%
10,3%
10,7%
7,3%
5,8%
3,3%
7,2%
Forrás: TeIR alapján.
Érdemes nemi bontásban is elemezni a munkanélküliségi adatokat. Járás szinten a 2008–2013 közötti időszak átlagát tekintve a nyilvántartott álláskeresők 48,3%-át alkotják a nők (17. táblázat), azaz a teljes időszakot tekintve a férfiak vannak többségben, ugyanakkor érdekes különbségeket találhatunk az egyes esztendők során. A nők aránya 2008–2009-ben 45,5–47% volt, a gazdasági válság azonban jobban érintette a férfiakat, 2010-ben, amikor ’tetőzött’ a munkanélküliek száma, a férfiak aránya jelentős mértékben megugrott a regisztrált álláskeresőkön belül: az alig 50% feletti arányukból közel kétharmados hányad lett (62,7%). A 2011től bekövetkező javuló munkaerő-piaci folyamatok hatására ugyanakkor számuk gyorsabban és nagyobb mértékben csökkent (75,5%-kal), mint a nőké (60–61%-kal) (melléklet 3.2.1. táblázat), így 2011–2012-ben az álláskeresők többségét már a gyengébb nem képviselői alkották (54–55%), 2013-ra viszont a két nem aránya kiegyenlítődött (17. táblázat). Ez nagyságrendileg mindkét nem esetében kb. 170 fős csoport jelent (melléklet 3.2.1. táblázat). A nemi arányok alakulását települési bontásban nézve, elmondható, hogy a 6 év átlagát tekintve a települések felében 48–52% között mozog a nők aránya a regisztrált álláskeresők között, ettől jelentősebb mértékben lefelé és felfelé csak egy-egy község mutatója tér el (Kisbabot, illetve Rábacsécsény) (17. táblázat). Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell ismét, hogy a 70
járás területén alapvetően kis lélekszámú települések dominálnak, a munkanélküliek száma tíz körül alakul, így érthető, hogy a nemi arányok egyik évről a másikra nagyon hektikusan tudnak alakulni, ezért is célszerű inkább a vizsgált periódus átlagát tekinteni. 17. táblázat Nők aránya a nyilvántartott álláskeresőkön belül, KSH, % 2008
2009
2010
2011
2012
2013
6 év átlaga
Árpás
42,9%
50,0%
32,4%
65,2%
50,0%
50,0%
48,4%
Csikvánd
44,1%
46,7%
30,4%
56,7%
56,3%
40,0%
45,7%
Felpéc
50,0%
55,8%
33,3%
48,4%
53,6%
42,9%
47,3%
Gyarmat
43,8%
41,7%
33,3%
52,7%
60,5%
55,3%
47,9%
Gyömöre
31,7%
45,5%
28,6%
52,3%
44,4%
42,6%
40,8%
Győrszemere
47,2%
44,8%
32,6%
54,9%
60,6%
52,1%
48,7%
Kisbabot
33,3%
50,0%
28,6%
33,3%
66,7%
0,0%
35,3%
Mérges
100,0%
66,7%
42,9%
60,0%
33,3%
0,0%
50,5%
Mórichida
40,5%
50,0%
28,8%
60,0%
61,5%
69,2%
51,7%
Rábacsécsény
81,3%
54,1%
41,2%
70,3%
46,7%
50,0%
57,2%
Rábaszentmihály
42,9%
47,1%
45,5%
48,0%
52,6%
16,7%
42,1%
Rábaszentmiklós
55,6%
62,5%
37,5%
44,4%
0,0%
66,7%
44,4%
Szerecseny
48,8%
44,3%
40,9%
50,0%
59,2%
60,7%
50,6%
Tét
45,8%
46,9%
48,6%
53,4%
55,0%
51,1%
50,1%
Járási átlag
45,5%
47,1%
37,3%
54,3%
55,2%
50,3%
48,3%
Forrás: TeIR alapján.
Korcsoportok szerinti bontásban a Munkaügyi Hivatal regisztrált munkanélküliek számára vonatkozó adatai állnak rendelkezésre. Fontos azonban megjegyezni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal regisztrált álláskeresőkre vonatkozó adatai (amiket fentebb bemutattunk) és a Munkaügyi Hivatal regisztrált munkanélküliekre vonatkozó adatai kissé eltérnek egymástól, és némileg más trend rajzolódik ki a két rendszer alapján (15. és 18. táblázat). Az eltérés abban mutatkozik meg leginkább, hogy a 2009–2010. évek legmagasabb értékei utáni csökkenés 2013-ban megreked, és újra emelkedést mutatnak az adatok ellenben a KSH adataival, amelyek szerint 2012 és 2013 között további jelentős csökkenés következett be a munkanélküliek számában. A két különböző trendnek köszönhetően igazából a 2013. évi adatok térnek el leginkább a két adatállományban, addig az eltérés nem volt számottevő.
71
18. táblázat Regisztrált munkanélküliek száma, fő 2008
2009
2010
2011
2012
2013
6 év átlaga
Árpás
10
25
25
24
10
22
19
Csikvánd
29
40
35
27
15
12
26
Felpéc
19
41
43
31
28
35
33
Gyarmat
34
63
48
51
40
35
45
Gyömöre
47
88
77
128
76
84
83
Győrszemere
106
149
132
62
112
159
120
Kisbabot
6
6
10
5
1
5
6
Mérges
3
3
4
4
2
4
3
Mórichida
25
61
48
38
22
41
39
Rábacsécsény
16
34
31
25
12
23
24
Rábaszentmihály
15
33
27
26
18
18
23
Rábaszentmiklós
6
7
9
10
2
8
7
Szerecseny
36
71
65
59
43
52
54
Tét
133
285
259
232
191
238
223
Járás összesen
485
906
813
722
572
736
706
Forrás: Munkaügyi Hivatal, TeIR.
Korcsoportok szerinti bontásban 10 korcsoport mentén érhetőek el az adatok, melyeket a vizsgált 2008–2013-as időszakra nézve összesítve, illetve a periódus átlagértékét számolva néztünk meg (melléklet 3.2.2. táblázat, 19. táblázat). Hat év átlagát nézve elmondható, hogy járási szinten minden korosztály esetében évente 100 fő alatt marad az érintett személyek száma, és viszonylag ’kiegyenlített’ a korosztályok nagyságrendje. Esélyegyenlőségi szempontból azonban nagyon kedvezőtlen a fiatalok helyzete, átlagosan a legtöbb munkanélküli a 20–24, illetve a 20 év alatti korcsoportba tartozik, ugyanakkor a munkaerő-piaci szempontból másik speciális korosztálynál, az 55 év felettieknél alacsonyabb létszámadatok jellemzőek, mint a fiataloknál (melléklet 3.2.2. táblázat). A korcsoporti megoszlást tekintve 2008–2013 átlagában elmondható, hogy a munkanélküliek negyede 25 év alatti, ami nagyon magas arány, összességében közel hasonló nagyságrendben van jelen az ötven éven felüli korosztály is a munkát keresők között. A fiatalok esetében a járási átlagtól említésre méltó nagyságrendben magasabb értékeket Árpáson (31,6%), Mórichidán (29%), Rábaszentmiklóson (28,5%) és Rábacsécsényben (28,4%) találunk. Az idősebb korcsoport pedig Rábaszentmiklóson (38%) és Kisbaboton (37,4%) felülreprezentált. Mérgesen a közvetlenül nyugdíj előtt állók (59 éven felüliek) aránya kiugró mértékű (15%) (19. táblázat). 72
19. táblázat Regisztrált munkanélküliek megoszlása korcsoportok szerint, 2008–2013 átlaga, % Korosztályok
Település 20 év alatti
20-24 év
25-29 év
30-34 év
35-39 év
40-44 év
45-49 év
50-54 év
55-59 év
59 év felett
Árpás
15,8%
15,8%
10,0%
10,5%
15,8%
4,4%
9,6%
18,4%
5,3%
0,9%
Csikvánd
3,2%
19,0%
4,4%
10,1%
13,3%
7,0%
10,1%
17,1%
13,9%
1,9%
Felpéc
10,2%
13,7%
7,6%
12,7%
8,1%
13,2%
6,6%
12,2%
15,2%
0,5%
Gyarmat
1,5%
18,5%
17,3%
11,4%
12,9%
8,9%
5,5%
6,3%
14,8%
3,0%
Gyömöre
11,0%
10,6%
12,0%
11,6%
11,4%
9,2%
12,4%
10,0%
10,4%
1,4%
Győrszemere
15,6%
12,2%
12,1%
12,4%
11,1%
8,5%
9,0%
9,2%
9,4%
0,6%
Kisbabot
12,1%
3,0%
21,2%
9,1%
6,1%
3,0%
6,1%
12,1%
27,3%
0,0%
Mérges
15,0%
10,0%
0,0%
10,0%
20,0%
5,0%
20,0%
5,0%
0,0%
15,0%
Mórichida
12,8%
16,2%
9,8%
10,2%
5,5%
6,4%
10,6%
16,6%
10,6%
1,3%
Rábacsécsény
13,5%
14,9%
9,9%
12,1%
7,8%
12,1%
10,6%
7,8%
10,6%
0,7%
Rábaszentmihály
12,4%
9,5%
8,0%
10,9%
11,7%
7,3%
10,2%
14,6%
13,1%
2,2%
Rábaszentmiklós
9,5%
19,0%
4,8%
7,1%
2,4%
7,1%
7,1%
19,0%
19,0%
4,8%
Szerecseny
9,5%
12,3%
11,3%
10,4%
9,5%
16,6%
9,5%
11,0%
8,6%
1,2%
Tét
12,8%
14,4%
10,0%
8,9%
9,6%
10,1%
11,6%
11,7%
9,3%
1,6%
Járási átlag
11,6%
13,7%
10,7%
10,6%
10,2%
9,7%
10,2%
11,3%
10,5%
1,5%
Forrás: Munkaügyi Hivatal, TeIR alapján.
73
A munkanélküliek korosztályi szerkezetének leírása során láthattuk, hogy jelentős a fiatal, 25 év alattiak aránya a munkát keresők között. Ez már előre vetíti, hogy az iskoláikat épp, hogy befejező, a Téti járás településein élő fiatalok egy része nehezen jut álláshoz. Esélyegyenlőségi szempontból nagyon fontos mutató a munkaerőpiacra először belépők – pályakezdők – elhelyezkedési, munkához jutási esélye, amit leginkább a pályakezdő álláskeresők számával, arányával lehet mérni, illetve kifejezni. A járásban a 2008–2013 közötti időszakot tekintve évi átlagban 61 pályakezdő álláskereső volt nyilvántartva. A legrosszabb mutatójú évben (2010) számuk elérte a 79 főt, ami több mint duplája a gazdasági válság induló évének, a 2008-as esztendő adatának. 2010 óta azonban számuk – hasonlóan az összes regisztrált pályakezdő számának alakulásához – csökkent, és 2013-ban alig 50 fős csoportot jelentett járás szinten az érintett fiatalok száma (20. táblázat). A települések között találunk olyan községeket, ahol alig vagy egyáltalán nincs olyan fiatal, aki iskolái befejezése után ne tudott volna elhelyezkedni. Leginkább a 25 éven aluli korosztályt érintheti az első munkahelyhez jutás sikertelenségének problémája, így érdemes az e korcsoportba tartozó munkanélküliek számához is viszonyítani a számukat. Összességében azt lehet mondani, hogy a 25 éven aluli regisztrált munkanélküliek körében egyharmados arányt képviselnek a pályakezdők. 20. táblázat Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma a Téti járásban (KSH), fő 2008
2009
2010
2011
2012
2013
6 év átlaga
Árpás
1
3
2
1
3
2
2
Csikvánd
3
4
4
2
3
3
3
Felpéc
3
2
4
4
6
3
4
Gyarmat
3
3
5
6
3
13
6
Gyömöre
4
6
10
11
13
6
8
Győrszemere
4
8
7
10
13
11
9
Kisbabot
0
0
0
0
1
0
0
Mérges
1
0
0
1
0
0
0
Mórichida
6
7
8
5
2
0
5
Rábacsécsény
3
3
4
5
1
1
3
Rábaszentmihály
0
0
0
1
2
0
1
Rábaszentmiklós
1
0
3
1
0
1
1
Szerecseny
0
3
8
8
7
5
5
Tét
3
21
24
17
18
7
15
Járás összesen
32
60
79
72
72
52
61
Forrás: TeIR.
74
Az összes nyilvántartott álláskeresőhöz viszonyítva a vizsgált időszak átlagában az látszik, hogy járás szinten a nyilvántartott álláskeresők kevesebb, mint tizede pályakezdő (8,4%) (21. táblázat), ugyanakkor az átlagérték elfedi az elmúlt időszak azon kedvezőtlen tendenciáját, ami a vizsgált mutató esetében érvényesült. Hiába mondható el, hogy a pályakezdő álláskeresők száma kedvezően változott 2010 után, az összes álláskeresőhöz viszonyított súlyuk folyamatos és jelentős növekedéséről lehet beszámolni. Azaz ez azt jelenti, hogy a pályakezdők számának csökkenése sokkal kisebb ütemű, mint ami érvényesül összességében, így arányuk a hat év alatt háromszorosára növekedett, és 2013-ban járás szinten 15%-os volt, holott 2008-ban csupán 5%-os hányadot tettek ki. Ez mindenképpen jelzi a pályakezdők elhelyezkedési nehézségének problémáját. A településsoros adatokból jól látszik, hogy némely településen a járási átlaghoz képest különösen felülreprezentáltak a munkához nem jutók között a munkaerőpiacra először belépő fiatalok, így például vannak olyan községek (pl. Gyarmat, Árpás, Rábaszentmiklós, Csikvánd), ahol az elmúlt években az álláskeresők harmadát ők alkották. E települések az egyes esztendők értékeit kisimító átlagértéket tekintve is élen járnak (21. táblázat).
75
21. táblázat Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya az összes álláskeresőn belül (KSH), % 2008
2009
2010
2011
2012
2013
6 év átlaga
Árpás
7,1%
12,5%
5,4%
4,3%
30,0%
33,3%
10,5%
Csikvánd
8,8%
8,9%
5,8%
6,7%
18,8%
30,0%
9,3%
Felpéc
11,5%
4,7%
6,3%
12,9%
21,4%
21,4%
10,7%
Gyarmat
9,4%
5,0%
6,7%
10,9%
7,9%
34,2%
11,1%
Gyömöre
6,3%
6,8%
8,9%
16,9%
18,1%
12,8%
11,2%
Győrszemere
3,2%
4,7%
3,0%
7,5%
9,5%
15,5%
6,1%
Kisbabot
0,0%
0,0%
0,0%
0,0%
33,3%
0,0%
2,6%
Mérges
33,3%
0,0%
0,0%
20,0%
0,0%
0,0%
9,1%
Mórichida
16,2%
10,0%
11,0%
12,5%
7,7%
0,0%
10,8%
Rábacsécsény
18,8%
8,1%
11,8%
13,5%
6,7%
10,0%
11,4%
Rábaszentmihály
0,0%
0,0%
0,0%
4,0%
10,5%
0,0%
2,3%
Rábaszentmiklós
11,1%
0,0%
37,5%
11,1%
0,0%
33,3%
15,0%
Szerecseny
0,0%
4,3%
12,1%
13,8%
14,3%
17,9%
9,9%
Tét
2,0%
7,2%
8,3%
6,9%
9,4%
7,4%
7,1%
Járás átlaga
5,6%
6,3%
7,1%
9,4%
11,8%
15,1%
8,4%
Forrás: TeIR alapján.
A pályakezdő álláskeresők adatai nemi bontásban is elérhetők, amiből egyértelműen látható, hogy ha kismértékben is, de a munkához nem jutó pályakezdő fiatalok körében járás szinten a nők nagyobb számban, arányban vannak jelen (22. táblázat, melléklet 3.2.4. táblázatok). A nők esetében éves szinten 32–40, míg a férfiak esetében 22–39 között mozgott az érintettek száma, kivéve a 2008-as esztendőt, amikor számuk mindkét nem esetében 20 fő alatt maradt (melléklet 3.2.4. táblázatok). A vizsgált időszak szinte minden évében érintettebb voltak a nők, sőt hátrányuk 2012–2013-ra növekedett is, és arányuk a 2008-as 53%-ról 2013-ra már közelítette a 60%-ot (22. táblázat). Az összes álláskereső nemi mintázatával (17. táblázat) vetve össze a pályakezdő álláskeresők struktúráját, elmondható, hogy míg a teljes érintett körben a nők átlagosan kisebb hányadot tesznek ki, és csak 2011–2012-ben volt magasabb az arányuk, mint a férfiaké, azaz ebben az időszakban a férfiak elhelyezkedési esélyei a nőkhöz képest jelentős mértékben javultak, addig az első munkahelyhez jutásban a nők esélyei a vizsgált időszak teljes periódusában kedvezőtlenebbek voltak, így a 6 évre számított átlagos arányuk is 50% felett van (22. táblázat). Települési bontásban nézve a pályakezdő álláskeresők arányát látható, hogy jelentős különbségek vannak az egyes községek között, és jelentős mozgások vannak az egyes évek között is. Ugyanakkor kirajzolódik néhány olyan település, 76
ahol stabilan magas a nők súlya a pályakezdő munkanélküliek körében, pl. Csikvánd, Gyarmat, Gyömöre.
77
22. táblázat Nők aránya a nyilvántartott pályakezdő álláskeresőkön belül (KSH), % 2008
2009
2010
2011
2012
2013
6 év átlaga
Árpás
0,0%
33,3%
0,0%
0,0%
66,7%
50,0%
33,3%
Csikvánd
66,7%
75,0%
75,0%
100,0%
100,0%
66,7%
78,9%
Felpéc
100,0%
50,0%
25,0%
50,0%
33,3%
33,3%
45,5%
Gyarmat
66,7%
66,7%
100,0%
66,7%
100,0%
53,8%
69,7%
Gyömöre
75,0%
66,7%
60,0%
72,7%
61,5%
66,7%
66,0%
Győrszemere
0,0%
37,5%
57,1%
30,0%
53,8%
45,5%
41,5%
–
–
–
–
100,0%
–
100,0%
Mérges
100,0%
–
–
100,0%
–
–
100,0%
Mórichida
16,7%
85,7%
62,5%
60,0%
100,0%
–
60,7%
Rábacsécsény
66,7%
33,3%
75,0%
80,0%
100,0%
0,0%
64,7%
Rábaszentmihály
–
–
–
0,0%
50,0%
–
33,3%
Rábaszentmiklós
100,0%
–
33,3%
0,0%
–
100,0%
50,0%
–
33,3%
25,0%
37,5%
57,1%
60,0%
41,9%
Tét
66,7%
47,6%
41,7%
41,2%
27,8%
85,7%
44,4%
Járás átlaga
53,1%
53,3%
50,6%
51,4%
54,2%
57,7%
53,1%
Kisbabot
Szerecseny
Forrás: TeIR alapján.
A tartós munkanélküliség kérdése különösen fontos a szegénység kockázata szempontjából. Minél régebb óta nem talál valaki munkát, annál kisebb az esélye a munkaerőpiacra való visszajutásnak és annál nagyobb az esélye az elszegényedésnek. Az álláskeresést nehezíti, hogy idővel nemcsak a tudás, de a munkavállaláshoz szükséges készségek, képességek is megkopnak, a motiváció a folyamatos kudarcélmények hatására gyengül, és gyakori, hogy mentális problémák jelennek meg – „a munkanélküliség megeszi a lelket” (Csoba 2009). Statisztikai adatok a 180 napnál4 hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek (23. táblázat), illetve a 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők számára vonatkozóan állnak rendelkezésre (24. táblázat), ez utóbbi esetben nemi bontásban is (25. táblázat, melléklet 3.2.3. táblázatok). Mind a Munkaügyi Hivatal, mind a Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartása azt mutatja, hogy a tartósan munka nélkül lévők száma a vizsgált időszakot tekintve 2010-ben volt a legmagasabb, majd csökkenés következett be, a trend összhangban van a korábban leírt munkaerő-piaci folyamatokkal (lásd 15. táblázat, 18. táblázat). A két adatforrás között ugyanakkor jelentős számbeli eltérés figyelhető meg, ami 2013-ra azonban eltűnni látszik, és mind a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek számát, mind a hasonló ideje nyilvántartott
4
Szociológiai értelemben a legalább egy éve vagy hosszabb ideje munkát kereső munkanélkülieket definiáljuk tartós munkanélküliként, de ilyen bontásban nincsenek adatok.
78
álláskeresők számát tekintve elmondható, hogy az adatok szerint 2013-ra járás szinten az érintett csoport nagysága 150 fő alá csökkent. A kistelepüléseken néhány főt érint a probléma, a nagyobb településeken 10–20 fő jelenik meg a legalább fél éve munkát nem találók között. Ugyanakkor a járásszékhelyen lényegesen több főt érint a jelenség, 2013-ban 51–55 fő volt érintett. Tulajdonképpen mindkét adatforrás szerint a 180 napnál hosszabb ideje munkát keresők több mint harmada – az átlagértéket tekintve is – téti lakos (23., 24. táblázat). 23. táblázat A 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek száma (Munkaügyi Hivatal), fő 2011
2013 6 év átlaga
2008
2009
2010
2012
Árpás
1
1
13
11
1
5
Csikvánd
3
10
16
12
1
7
Felpéc
3
5
13
8
10
7
Gyarmat
2
10
21
16
12
10
Gyömöre
3
9
33
34
17
16
Győrszemere
12
17
20
21
23
16
Kisbabot
0
2
2
0
0
1
Mérges
0
0
1
1
1
1
Mórichida
6
7
23
14
4
9
Rábacsécsény
2
1
12
8
1
2
4
Rábaszentmihály
1
6
12
13
1
0
6
Rábaszentmiklós
3
3
4
2
1
2
3
Szerecseny
7
12
31
19
13
16
16
Tét
19
35
124
91
51
55
63
Járás összesen
62
118
325
250
67
144
161
Forrás: TeIR.
24. táblázat 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma összesen (KSH) 2012
2013 6 év átlaga
13
6
2
9
24
17
4
3
14
19
25
14
14
5
14
12
30
32
26
20
14
22
Gyömöre
17
49
48
35
40
16
34
Győrszemere
29
89
54
75
38
23
51
Kisbabot
2
4
5
1
0
0
2
Mérges
2
2
3
3
1
0
2
2008
2009
2010
Árpás
2
13
18
Csikvánd
13
24
Felpéc
7
Gyarmat
2011
79
Mórichida
14
38
33
19
7
3
19
Rábacsécsény
4
21
24
13
4
1
11
Rábaszentmihály
3
21
19
16
5
1
11
Rábaszentmiklós
3
5
5
5
1
1
3
Szerecseny
16
33
46
34
23
15
28
Tét
58
155
188
143
102
51
116
Járás összesen
182
503
524
414
265
135
337
Forrás: TeIR.
A munkanélküliségi adatok tekintetében fontos mutató az is, hogy a tartósan munka nélkül lévők mekkora súlyt jelentenek a munkanélküliek, illetve állást keresők csoportján belül. Következtethetünk belőle arra is, hogy mennyire konzerválódik ez az élethelyzet. A nyilvántartott álláskeresőkre számolt érték elég sötét képet fest, ugyanis 2008 és 2013 között járási szinten átlagosan 46,5% volt a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkát keresők aránya (25. táblázat), azaz az álláskeresők közel fele tartósan nem talál munkát, így helyzete egyre kilátástalanabbá válhat. A Munkaügyi Hivatal adatai viszont lényegesen kedvezőbb helyzetet mutatnak, a szerint átlagosan a munkanélküliek valamivel kevesebb, mint negyede volt érintett a tartós munkanélküliség problémájában 2008 és 2013 között (26. táblázat). Mindkét adatbázis szerint kiemelendő a járásközpont, ahol a járási átlagot gyakorlatilag minden évben meghaladó mértékű a tartós munkanélküliség aránya. 25. táblázat A 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők aránya az összes nyilvántartott álláskeresőn belül (KSH), % Település
2008
2009
2010
2011
2012
2013
6 év átlaga
Árpás
14,3%
54,2%
48,6%
56,5%
60,0%
33,3%
47,4%
Csikvánd
38,2%
53,3%
34,8%
56,7%
25,0%
30,0%
41,7%
Felpéc
26,9%
44,2%
39,7%
45,2%
50,0%
35,7%
41,0%
Gyarmat
37,5%
50,0%
42,7%
47,3%
52,6%
36,8%
45,0%
Gyömöre
27,0%
55,7%
42,9%
53,8%
55,6%
34,0%
45,9%
Győrszemere
23,2%
51,7%
23,5%
56,4%
27,7%
32,4%
35,5%
Kisbabot
33,3%
66,7%
35,7%
16,7%
0,0%
0,0%
31,6%
Mérges
66,7%
66,7%
42,9%
60,0%
33,3%
0,0%
50,0%
Mórichida
37,8%
54,3%
45,2%
47,5%
26,9%
23,1%
44,0%
Rábacsécsény
25,0%
56,8%
70,6%
35,1%
26,7%
10,0%
45,0%
Rábaszentmihály
21,4%
61,8%
57,6%
64,0%
26,3%
16,7%
49,6%
Rábaszentmiklós
33,3%
62,5%
62,5%
55,6%
33,3%
33,3%
50,0%
80
Szerecseny
39,0%
47,1%
69,7%
58,6%
46,9%
53,6%
53,5%
Tét
37,9%
53,4%
64,8%
57,9%
53,4%
54,3%
55,1%
Járás összesen
31,8%
52,9%
47,2%
54,2%
43,4%
39,2%
46,5%
Forrás: TeIR alapján.
81
26. táblázat A 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya az összes regisztrált munkanélküliek körében (Munkaügyi Hivatal), % Település
2008
2009
2010
2011
2012
2013
6 év átlaga
Árpás
10,0%
4,0%
52,0%
45,8%
0,0%
4,5%
23,3%
Csikvánd
10,3%
25,0%
45,7%
44,4%
0,0%
8,3%
26,6%
Felpéc
15,8%
12,2%
30,2%
25,8%
0,0%
28,6%
19,8%
Gyarmat
5,9%
15,9%
43,8%
31,4%
0,0%
34,3%
22,5%
Gyömöre
6,4%
10,2%
42,9%
26,6%
0,0%
20,2%
19,2%
Győrszemere
11,3%
11,4%
15,2%
33,9%
0,0%
14,5%
12,9%
Kisbabot
0,0%
33,3%
20,0%
0,0%
0,0%
0,0%
12,1%
Mérges
0,0%
0,0%
25,0%
25,0%
0,0%
25,0%
15,0%
Mórichida
24,0%
11,5%
47,9%
36,8%
0,0%
9,8%
23,0%
Rábacsécsény
12,5%
2,9%
38,7%
32,0%
8,3%
8,7%
18,4%
Rábaszentmihály
6,7%
18,2%
44,4%
50,0%
5,6%
0,0%
24,1%
Rábaszentmiklós
50,0%
42,9%
44,4%
20,0%
50,0%
25,0%
35,7%
Szerecseny
19,4%
16,9%
47,7%
32,2%
30,2%
30,8%
30,1%
Tét
14,3%
12,3%
47,9%
39,2%
26,7%
23,1%
28,0%
Járás átlaga
12,8%
13,0%
40,0%
34,6%
11,7%
19,6%
22,8%
Forrás: TeIR alapján.
A 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők nemi bontásban rendelkezésre álló adatai alapján (27. táblázat, melléklet 3.2.3. táblázatok) megállapíthatjuk, hogy a legalább fél éve munka nélkül lévők között az elmúlt időszakban folyamatosan növekedett a nők aránya, 2011-től a növekedés mértéke különösen jelentős. 2008-ban még a 180 napon túli álláskeresők kevesebb, mint fele volt nő, 2012-ben viszont már közel kétharmada; az időszak átlaga 53%. A folyamat hasonló, mint amit összességében a munkanélküliek, vagy a pályakezdő munkanélküliek körében tapasztalhatunk: a férfiakhoz hasonlóan csökken a női munkanélküliek száma, ez érvényes a pályakezdő, illetve a 180 napon túli álláskeresőkre is, de a csökkenés mértéke sokkal kisebb, mint a férfiak körében. A munkanélküliségi mutatók nemi szerkezetének átalakulása jelzi, hogy a nők munkaerő-piaci helyzete és esélyei jóval kedvezőtlenebbül alakulnak, mint a másik nemé. A települési bontás alapján megállapítható, hogy a járásban vannak olyan községek, ahol tartósan érvényesül a női túlsúly a 180 napon túli álláskeresők körében (pl. Mórichida, Győrszemere, Gyarmat, Árpás, Tét).
82
27. táblázat A nők aránya a 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők között, KSH (2008–2013), % 2008
2009
2010
2011
2012
2013
6 év átlaga
Árpás
50,0%
46,2%
50,0%
76,9%
66,7%
100,0%
59,3%
Csikvánd
38,5%
50,0%
41,7%
52,9%
25,0%
33,3%
44,7%
Felpéc
57,1%
57,9%
52,0%
50,0%
42,9%
40,0%
51,2%
Gyarmat
50,0%
46,7%
56,3%
61,5%
75,0%
64,3%
58,2%
Gyömöre
70,6%
49,0%
37,5%
48,6%
55,0%
56,3%
49,8%
Győrszemere
31,0%
44,9%
53,7%
58,7%
71,1%
65,2%
53,2%
Kisbabot
100,0%
75,0%
60,0%
0,0%
–
–
66,7%
Mérges
0,0%
50,0%
66,7%
66,7%
0,0%
–
45,5%
Mórichida
57,1%
42,1%
48,5%
89,5%
85,7%
66,7%
57,0%
Rábacsécsény
0,0%
66,7%
37,5%
53,8%
25,0%
100,0%
47,8%
Rábaszentmihály
0,0%
47,6%
47,4%
50,0%
80,0%
100,0%
49,2%
Rábaszentmiklós
33,3%
60,0%
40,0%
40,0%
0,0%
0,0%
40,0%
Szerecseny
43,8%
39,4%
45,7%
52,9%
60,9%
60,0%
49,1%
Tét
48,3%
49,7%
52,7%
60,1%
66,7%
54,9%
55,4%
Járás átlaga
45,6%
48,5%
49,2%
58,7%
63,4%
58,5%
53,1%
Forrás: TeIR alapján.
A munkanélküliség, különösen a tartós munkanélküliség és a szegénység, mélyszegénység hátterében álló tényezők között kiemelt szerepe van a megfelelő képzettség, iskolai végzettség hiányának. E szempontból tehát fontos mutató az alacsonyan iskolázott népesség nagyságrendje. Mint a 2.2.2. fejezetben láthattuk, a Téti járás iskolázottsági mutatói jelentős mértékben elmaradnak a Győr-Moson-Sopron megyei átlagtól, magas a szakképzettséggel vagy érettségivel nem rendelkező népesség aránya (lásd 4. ábra) –, ami magyarázatul szolgál arra is, hogy a nyilvántartott álláskeresők fele tartósan nem talál munkát. Az alacsonyan iskolázott népességet jól kifejezi a nyolc osztálynál kevesebbet végzettek száma és aránya, ami nemi bontásban is elérhető. Járás szinten 2011-ben 669 főről volt elmondható, hogy iskolai végzettsége kevesebb, mint az általános iskola nyolc osztálya. Ez a 15 év feletti népesség 5,4%át jelenti. A 28. táblázatból jól látható, hogy az érintett társadalmi csoport mérete és aránya a 2001-es nagyságrendhez képest közel harmadára csökkent. Az azonban továbbra is elmondható, hogy a nők körében magasabb az alacsonyan iskolázottak aránya (duplája a férfiakénak), de ez alapvetően demográfiai okokra vezethető vissza. A kevesebb, mint nyolc osztályt végzettek jelentős hányada idős ember, körükben pedig felülreprezentáltak a nők. A mutató-
83
szám járáson belüli szórása 2011-ben 1,7–9,7% között mozgott, legalacsonyabb Rábaszentmiklóson, legmagasabb Kisbaboton volt.
84
28. táblázat Alacsonyan iskolázott népesség száma és aránya, 2001 és 2011, fő és % 8 osztálynál kevesebb
Megnevezés 2001 Férfi
Nő
2011 Összes
Férfi
Nő
Összes
Árpás
21
19,3%
41
30,1%
62
25,3%
3
2,5%
9
8,5%
12
5,1%
Csikvánd
19
9,3%
59
25,7%
78
17,9%
6
3,1%
12
6,1%
18
4,5%
Felpéc
22
7,0%
64
18,1%
86
12,9%
11
3,2%
21
5,7%
32
4,4%
Gyarmat
54
10,1%
101
17,6%
155
14,0%
6
1,1%
43
8,1%
49
4,4%
Gyömöre
50
9,1%
87
15,0%
137
12,1%
14
2,7%
23
4,5%
37
3,5%
Győrszemere
115
9,9%
224
17,4%
339
13,8%
43
3,2%
94
7,3%
137
5,1%
Kisbabot
17
16,3%
25
23,4%
42
19,9%
5
5,7%
13
15,1%
18
9,7%
Mérges
4
11,4%
7
17,1%
11
14,5%
2
6,1%
2
6,1%
4
5,9%
Mórichida
43
13,0%
91
24,3%
134
19,0%
13
4,0%
43
12,4%
56
7,8%
Rábacsécsény
29
11,3%
41
16,7%
70
13,9%
9
3,9%
23
9,9%
32
6,5%
Rábaszentmihály
20
9,0%
36
16,7%
56
12,8%
7
3,1%
11
5,6%
18
4,1%
Rábaszentmiklós
2
3,4%
12
18,2%
14
11,3%
1
1,7%
1
1,7%
2
1,7%
Szerecseny
45
12,0%
75
18,1%
120
15,2%
17
4,9%
36
10,4%
53
7,3%
Tét
176
10,6%
326
18,2%
502
14,5%
71
4,3%
130
8,0%
201
5,9%
Járás együtt
617
10,4%
1189
18,5% 1806 14,6%
208
3,5%
461
7,8%
669
5,4%
Forrás: TeIR.
Foglalkoztatási szempontból legkedvezőtlenebb helyzetben az alacsonyan iskolázott munkavállalók, munkát keresők vannak. A legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező álláskeresők száma 2009-ben jelentősen megnövekedett, majd folyamatosan csökkent (öszszességében is hasonló trend figyelhető meg), 2013-ban az érintettek száma járás szinten 126 fő volt; de a vizsgált időszakot (2008–2013) nézve átlagos számuk meghaladta a 250 főt (29. táblázat). A nyilvántartott összes álláskereső átlagosan közel kétötöde alacsony képzettségű (30. táblázat). Az arányszám csak egyetlen évben alakult némileg kedvezőbben, 2010ben, de akkor is harmados súlyarányt jelentett, összességében nem ingadozott jelentősen a vizsgált hat évben. Települési szinten nézve a mutatót, néhány községben (pl. Mérges, Rábacsécsény, Gyarmat, Kisbabot) lényegesen alacsonyabb a kedvezőtlen iskolázottságúak koncentrációja az álláskeresőkön belül, ugyanakkor különösen magas a járás székhelyen és Gyömörén, ahol rendre 40% felett alakult az arányuk, de összességében nagyon kiugró értékekkel nem találkozunk.
85
29. táblázat A legfeljebb általános iskolai végzettségű álláskeresők száma, KSH (2008– 2013), fő Megnevezés Árpás
2008
2009
2010
2011
2012
2013 6 év átlaga
6
7
8
8
4
1
6
12
15
18
9
3
2
10
8
16
16
10
7
6
11
Gyarmat
11
17
9
12
15
8
12
Gyömöre
32
40
39
32
30
21
32
Győrszemere
51
71
71
64
63
27
58
Kisbabot
2
1
3
1
1
2
2
Mérges
2
0
0
1
1
0
1
10
24
22
12
10
1
13
Rábacsécsény
2
11
8
6
5
2
6
Rábaszentmihály
3
11
14
6
6
2
7
Rábaszentmiklós
3
4
0
4
0
1
2
Szerecseny
22
27
24
22
29
8
22
Tét
64
133
130
107
83
45
94
228
377
362
294
257
126
274
Csikvánd Felpéc
Mórichida
Járás összesen Forrás: TeIR alapján.
30. táblázat A legfeljebb általános iskolai végzettségű álláskeresők aránya a nyilvántartott összes álláskeresőn belül, KSH (2008–2013), % Megnevezés
2008
2009
2010
2011
2012
2013
6 év átlaga
Árpás
42,9%
29,2%
21,6%
34,8%
40,0%
16,7%
29,8%
Csikvánd
35,3%
33,3%
26,1%
30,0%
18,8%
20,0%
28,9%
Felpéc
30,8%
37,2%
25,4%
32,3%
25,0%
42,9%
30,7%
Gyarmat
34,4%
28,3%
12,0%
21,8%
39,5%
21,1%
24,2%
Gyömöre
50,8%
45,5%
34,8%
49,2%
41,7%
44,7%
43,4%
Győrszemere
40,8%
41,3%
30,9%
48,1%
46,0%
38,0%
40,0%
Kisbabot
33,3%
16,7%
21,4%
16,7%
33,3%
66,7%
26,3%
Mérges
66,7%
0,0%
0,0%
20,0%
33,3%
0,0%
18,2%
Mórichida
27,0%
34,3%
30,1%
30,0%
38,5%
7,7%
30,5%
Rábacsécsény
12,5%
29,7%
23,5%
16,2%
33,3%
20,0%
22,8%
Rábaszentmihály
21,4%
32,4%
42,4%
24,0%
31,6%
33,3%
32,1%
86
Rábaszentmiklós
33,3%
50,0%
0,0%
44,4%
0,0%
33,3%
30,0%
Szerecseny
53,7%
38,6%
36,4%
37,9%
59,2%
28,6%
42,3%
Tét
41,8%
45,9%
44,8%
43,3%
43,5%
47,9%
44,4%
Járás átlaga
39,8%
39,7%
32,6%
38,5%
42,1%
36,6%
37,8%
Forrás: TeIR alapján.
Az alacsony iskolázottság és így a munkaerő-piaci esélyek javítását célozzák a felnőttoktatás keretein belül zajló programok, képzések. Mind az általános iskolai végzettség pótlására, mind középiskolai végzettség, szakképzettség megszerzésére elvileg van lehetőség így. A rendelkezésre álló adatsorok (melléklet 3.2.7., 3.2.8. táblázatok) azt mutatják, hogy nincs ilyen lehetőség a járásban, a vizsgált időszakban (2008–2013) sem általános iskolai, sem középiskolai felnőttoktatásban nem vett részt senki a Téti járás területéről. A következő táblázatok segélyezési, támogatási oldalról mutatják be a munkaerő-piaci szempontból veszélyeztetett, illetve a támogatásra rászoruló csoportok nagyságrendi súlyát a térségben. Egyrészt a nyilvántartott munkanélküliek körében vizsgáljuk meg az álláskeresési járadékra jogosultak (korábban munkanélküli segély, keresetpótló támogatás) és abban részesülők számát és arányát, a rendszeres szociális segélyben, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek számát és arányát, valamint adatokat közlünk a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők, az ápolási díjban, illetve a lakásfenntartási támogatásban részesültek számáról. Mind az álláskeresési segélyben részesülők évi átlagos száma (31. táblázat), mind a járadékra jogosultak évi átlagos száma (33. táblázat) 2008 után jelentősen megemelkedett, majd 2010 után csökkent, és 2013-ban a vizsgált periódus első évéhez képest jóval kevesebb. Álláskeresési segélyben mindössze 21 ember részesült 2013-ban, a járadékra jogosultak száma 74 fő volt járási szinten. Az érintettek száma települési szinten maximum 1–6 főt jelent, a járadékra jogosultak esetében azonban Győrszemere és Tét messze kiemelkedik, a jogosultak több mint fele (55%) a járás e két településén él – hasonlóan a regisztrált munkanélküliek számához. Az összes regisztrált munkanélküli számához viszonyítva elmondható, hogy az álláskeresési segélyben részesülők száma 2008-ban is csupán 10,5%-ot tett ki, napjainkban 2,8% az arányuk (32. táblázat). A járadékra jogosultak esetében is nemcsak a számuk, de a munkanélkülieken belüli súlyuk is jelentős mértékben visszaesett, míg 2009-ben, amikor a regisztrált munkanélküliek száma a legmagasabb volt (906 fő), az ellátásra jogosultak aránya meghaladta a 40%-ot, az azt követő folyamatos csökkenésnek köszönhetően ma már csupán 10%-ot tesz ki (34. táblázat). Települési szinten az álláskeresési segélyben részesülők arányára vo87
natkozó mutató számos községben nulla, mivel nincs az adott településen érintett (32. táblázat), a járadékra jogosultak aránya 6,3% és 16,7% között alakul (34. táblázat).
31. táblázat Álláskeresési segélyben részesülők száma – a negyedéves adatok éves szintű átlagértéke, Munkaügyi Hivatal (2008–2013), átlagos fő Megnevezés
2008
2009
2011
2011
2012
2013
Árpás
1
2
4
3
0
0
Csikvánd
2
3
5
3
0
1
Felpéc
4
3
5
5
2
2
Gyarmat
5
7
7
5
1
3
Gyömöre
5
12
11
14
3
3
Győrszemere
11
17
23
11
3
6
Kisbabot
0
1
1
0
0
0
Mérges
0
1
1
0
0
0
Mórichida
3
6
7
4
1
1
Rábacsécsény
2
3
2
2
1
0
Rábaszentmihály
1
2
2
3
1
0
Rábaszentmiklós
1
0
0
1
0
1
Szerecseny
2
5
5
3
1
1
Tét
14
29
33
19
4
2
Járás összesen
51
90
105
72
16
21
Forrás: TeIR alapján.
32. táblázat Álláskeresési segélyben részesülők aránya az összes regisztrált munkanélküli személyen belül – a negyedéves adatok éves szintű átlagértéke, Munk. Hiv. (2008–2013), % Megnevezés
2008
2009
2011
2011
2012
2013
Árpás
6,7%
9,0%
14,0%
11,5%
0,0%
0,0%
Csikvánd
5,7%
6,9%
15,0%
11,1%
0,0%
8,3%
Felpéc
19,3%
7,3%
11,0%
15,3%
8,0%
6,4%
Gyarmat
13,7%
10,3%
14,1%
8,8%
1,9%
9,3%
Gyömöre
9,9%
13,9%
14,6%
10,7%
3,9%
3,6%
Győrszemere
10,7%
11,4%
17,0%
17,7%
2,7%
3,9%
Kisbabot
5,6%
16,7%
7,5%
5,0%
0,0%
0,0%
Mérges
0,0%
16,7%
12,5%
6,3%
0,0%
0,0%
Mórichida
13,3%
9,4%
15,1%
9,2%
4,5%
3,0%
88
Rábacsécsény
10,4%
8,1%
6,5%
8,0%
6,3%
0,0%
Rábaszentmihály
8,9%
6,8%
7,4%
12,5%
4,2%
0,0%
Rábaszentmiklós
16,7%
3,6%
2,8%
7,5%
0,0%
9,4%
Szerecseny
6,5%
6,3%
6,9%
5,1%
1,2%
1,4%
Tét
10,8%
10,1%
12,8%
8,1%
2,0%
0,8%
Járás átlaga
10,5%
9,9%
12,9%
9,9%
2,8%
2,8%
Forrás: TeIR alapján.
33. táblázat Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma – a negyedéves adatok éves szintű átlagértéke, Munkaügyi Hivatal (2008–2013), átlagos fő Megnevezés
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
5
8
5
3
2
2
Csikvánd
6
12
9
5
3
2
Felpéc
8
19
13
12
7
2
Gyarmat
8
27
17
18
9
4
Gyömöre
19
36
17
39
9
7
Győrszemere
40
81
53
13
23
18
Kisbabot
2
3
2
2
1
1
Mérges
0
1
2
2
0
0
Mórichida
5
21
12
5
6
6
Rábacsécsény
6
13
11
8
5
3
Rábaszentmihály
6
11
9
7
4
2
Rábaszentmiklós
1
2
0
1
0
1
Szerecseny
14
19
12
7
7
4
Tét
44
120
61
59
31
23
Járás összesen
164
372
221
178
106
74
Forrás: TeIR alapján.
34. táblázat Járadékra jogosultak aránya az összes regisztrált munkanélküli személyen belül – a negyedéves adatok éves szintű átlagértéke, Munk. Hiv. (2008–2013), % Megnevezés
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
46,7%
30,0%
20,0%
10,4%
15,0%
8,0%
Csikvánd
20,7%
30,0%
24,3%
19,4%
20,0%
16,7%
Felpéc
43,9%
45,1%
30,8%
38,7%
24,1%
6,4%
Gyarmat
23,5%
43,3%
34,9%
35,3%
21,3%
12,1%
89
Gyömöre
40,4%
40,6%
22,1%
30,1%
11,5%
7,7%
Győrszemere
37,4%
54,2%
40,3%
20,2%
20,5%
11,3%
Kisbabot
38,9%
50,0%
22,5%
30,0%
100,0%
10,0%
Mérges
11,1%
41,7%
37,5%
37,5%
12,5%
6,3%
Mórichida
21,3%
34,4%
24,0%
12,5%
28,4%
14,6%
Rábacsécsény
35,4%
38,2%
35,5%
32,0%
39,6%
12,0%
Rábaszentmihály
42,2%
32,6%
33,3%
25,0%
20,8%
8,3%
Rábaszentmiklós
11,1%
28,6%
2,8%
7,5%
12,5%
12,5%
Szerecseny
38,0%
27,1%
17,7%
12,3%
16,3%
7,7%
Tét
32,8%
41,9%
23,4%
25,3%
16,4%
9,6%
Járás átlaga
33,7%
41,0%
27,2%
24,6%
18,5%
10,0%
Forrás: TeIR alapján.
A foglalkoztatás speciális formáját jelenti a közfoglalkoztatás, közmunka, ami erőteljesen hozzájárul ahhoz, hogy a munkanélküliek számának mutatói kedvezően alakulnak. Ugyanakkor a közfoglalkoztatásban, közmunka programokban résztvevők számára ez csak ideiglenes megoldás, a tényleges problémát, a munkahelyek hiányát nem oldja meg, és rendkívül alacsony szintű jövedelemforrást jelent. Az érintettek döntő többsége sajnos nem jut be/vissza a nyílt munkaerő-piacra. A közfoglalkoztatásban részt vettek számára vonatkozóan 2008–2010 közötti időszakra rendelkezünk adatokkal (35. táblázat), melyekből látható, hogy erőteljesen növekedett ez a szám, három év alatt több mint háromszorosára emelkedett, így 2011-ben járás szinten 160 fő dolgozott közcélú foglalkoztatás keretein belül, a legtöbben Téten, Győrszemerén, Gyömörén és Csikvándon. 35. táblázat Közcélú foglalkoztatásban részt vettek száma, 2008–2011, fő Megnevezés
2008
2009
2010
Árpás
0
3
6
Csikvánd
2
11
15
Felpéc
1
5
5
Gyarmat
1
4
8
Gyömöre
6
22
26
Győrszemere
6
21
32
Kisbabot
1
2
3
Mérges
0
1
0
Mórichida
2
10
7
90
Rábacsécsény
1
2
5
Rábaszentmihály
2
3
5
Rábaszentmiklós
0
1
1
Szerecseny
4
9
9
Tét
25
25
38
Járás összesen
51
119
160
Forrás: TeIR alapján.
A rendszeres szociális segélyben részesülők száma 2010 után folyamatosan csökkent, gyakorlatilag harmadára esett vissza, 2013-ban összesen 28 fő részesült ilyen ellátásban (36. táblázat). Több olyan település is van (pl. Árpás, Mérges, Mórichida), ahol évek óta nincs olyan személy, aki rendszeres szociális segélyben részesült volna. Az érintettek elsősorban Téten, Győrszemerén és Gyömörén élnek. Az ellátást csak olyan aktív korú (15–64 éves) személy kaphatja, aki nem rendelkezik rendszeres, megélhetést biztosító jövedelemmel. A Téti járásban a 15–64 éves lakossághoz viszonyított arányuk minimális (2013-ban 0,3%).
91
36. táblázat Rendszeres szociális segélyben részesülők száma (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül), (2008–2013), fő Megnevezés
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
1
0
0
0
0
0
Csikvánd
7
1
3
5
4
2
Felpéc
2
1
1
2
0
0
Gyarmat
1
1
4
3
2
1
Gyömöre
9
5
4
6
5
5
Győrszemere
10
8
4
8
8
6
Kisbabot
2
2
2
4
1
0
Mérges
0
0
0
0
0
0
Mórichida
4
3
3
0
0
0
Rábacsécsény
0
2
5
2
1
1
Rábaszentmihály
1
1
5
4
0
0
Rábaszentmiklós
0
1
1
1
0
0
Szerecseny
8
3
9
3
3
4
Tét
30
13
38
9
10
10
Járás összesen
75
40
79
47
33
28
Forrás: TeIR.
A rendelkezésre állási támogatásban részesítettek átlagos száma 2009–2010 között növekedett és közelítette a 200 főt, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek átlagos számában 2012 és 2013 között csökkenés következett be, és napjainkban 100 fő körül alakul az érintettek száma (37. táblázat). Közel felük egyébiránt Téten, több mint negyedük pedig Gyömörén él, e két település súlya a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők körében tehát jóval meghaladja népességarányos hányadukat. Amennyiben a nyilvántartott álláskeresőkhöz viszonyítjuk a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők számát, akkor elmondhatjuk, hogy 2011 és 2013 között az álláskeresőkön belüli súlyuk járás szinten fokozatosan növekedett, 2011-ben egyötödnyi, 2012-ben egynegyednyi, 2013-ban pedig egyharmadnyi hányadot tettek ki.
92
37. táblázat Rendelkezésre állási támogatásban, illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek átlagos száma (KSH), fő Rendelkezésre állási támogatásban részesítettek átla-
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás-
gos száma
ban részesítettek átlagos havi száma
Megnevezés
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
2
4
0
0
0
Csikvánd
11
9
9
6
0
Felpéc
2
3
1
2
1
Gyarmat
2
4
3
6
4
Gyömöre
15
35
28
31
29
Győrszemere
5
12
20
17
14
Kisbabot
3
3
1
1
0
Mérges
0
0
0
1
1
Mórichida
11
7
1
0
0
Rábacsécsény
1
6
4
3
1
Rábaszentmihály
4
4
3
2
0
Rábaszentmiklós
0
0
1
0
0
Szerecseny
22
22
20
20
14
Tét
42
70
56
59
46
Járás összesen
120
179
147
147
109
Forrás: TeIR.
A lakhatási adatok is fontos mutatói a szegénységnek, hátrányos helyzetnek. E tekintetben az önkormányzatok által nyújtott lakásfenntartási támogatásban részesültek száma szolgálhat fontos információval. A vizsgált időszakban járás szinten jelentősen megnövekedett a lakásfenntartási támogatásban részesültek száma, a növekedés üteme kiemelkedő volt 2009-ben (215%) és 2011-ben (178%), gyakorlatilag néhány év alatt ötszörösére emelkedett az érintettek száma és napjainkban 500 fő körül alakul (38. táblázat). Az okok között leginkább a hitelbedőlések állhatnak, a devizában felvett kölcsönök megemelkedett törlesztő-részleteit már a munkahellyel rendelkezők sem tudják, tudták fizetni. Különösen magas a lakásfenntartási támogatásban részesültek száma Téten (176 fő), itt a növekedés mértéke kilencszeres, de Csikvánd is kiemelendő, ahol 2011 előtt senki nem volt rászorulva, illetve kapott ilyen jellegű támogatást, 2013-ban viszont már 37-en is. Erőteljesen érintett még Győrszemere, Gyömöre, Gyarmat és Felpéc is, e településeken 30–68 között alakul az érintettek száma (38. táb93
lázat). Ugyanakkor az adatok szerint adósságcsökkentési támogatásban senki sem részesült a járásban (melléklet 3.4.3. táblázat). A lakásfenntartási támogatásban részesültek számát viszonyítottuk a lakásállomány adataihoz is (39. táblázat), ennek alapján megállapítható, hogy 2013-ban már a lakások közel tizedében kaptak a lakhatás megtartását segítő támogatást, míg 2008-ban ez az arány 2% alatt maradt. A fajlagos mutatószám különösen magas Csikvándon (16,2%), de Téten is másfélszerese a járási átlagnak. 38. táblázat Az önkormányzat által nyújtott lakásfenntartási támogatásban (pénzbeli és természetbeni) részesültek száma a Téti járás településein, fő 2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
2
7
11
7
15
6
Csikvánd
0
0
0
22
26
37
Felpéc
2
3
1
23
27
30
Gyarmat
8
12
15
26
40
34
Gyömöre
14
36
27
42
52
37
Győrszemere
26
29
41
28
35
68
Kisbabot
0
0
0
8
8
8
Mérges
0
0
0
0
1
2
Mórichida
5
17
12
10
16
6
Rábacsécsény
0
0
1
19
25
21
Rábaszentmihály
0
0
0
4
9
9
Rábaszentmiklós
6
7
6
13
18
4
Szerecseny
10
20
21
29
26
23
Tét
20
69
92
173
204
176
Járás összes
93
200
227
404
502
461
Forrás: TeIR.
39. táblázat Lakásfenntartási támogatásban részesültek aránya a lakásállományon belül (%) 2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
1,6
5,5
8,5
5,4
11,6
4,7
Csikvánd
0,0
0,0
0,0
9,6
11,4
16,2
Felpéc
0,5
0,8
0,3
6,0
7,4
8,2
Gyarmat
1,4
2,2
2,7
4,7
7,1
6,0
Gyömöre
2,8
7,1
5,3
8,2
10,1
7,2
Győrszemere
2,3
2,5
3,5
2,4
3,0
5,8
94
Kisbabot
0,0
0,0
0,0
7,1
7,5
7,5
Mérges
0,0
0,0
0,0
0,0
1,9
3,8
Mórichida
1,4
4,7
3,3
2,8
4,5
1,7
Rábacsécsény
0,0
0,0
0,4
7,8
10,2
8,6
Rábaszentmihály
0,0
0,0
0,0
2,0
4,5
4,5
Rábaszentmiklós
9,5
11,1
9,4
20,3
27,7
6,2
Szerecseny
2,7
5,3
5,6
7,7
7,1
6,3
Tét
1,4
4,7
6,2
11,7
13,8
11,9
Járás összes
1,6
3,4
3,9
6,9
8,6
7,9
Forrás: TeIR alapján.
Rendelkezünk adatokkal a közgyógyellátási igazolvánnyal bírók és az ápolási díjban részesítettek számáról is, mely adatok szintén iránymutatóak a rászorulók nagyságrendjét illetően. A közgyógyellátás esélyegyenlőségi szempontból a szociálisan rászoruló személyek részére lehetővé teszi az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést a velük kapcsolatos kiadások kompenzálásával. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők számában folyamatos csökkenő tendencia érvényesül. A csökkenés mértéke különösen 2012 és 2013 között volt jelentős, aminek köszönhetően lényegesen visszaesett e támogatási formában részesülők száma (közel felére), összességében 2008 és 2013 között 59%-kal, így a korábbi 600 fős érintetti létszám helyett 2013-ban járás szinten már csak 256 főnek volt közgyógyellátási igazolványa (40. táblázat), aminek birtokában térítésmentesen lehet gyógyszerhez, gyógyeszközökhöz jutni. A támogatott személyek fele téti lakos, hatoda Győrszemerén él, a többi településen általában 2–10 fő között alakul az érintettek száma. Téten egyébiránt az igénybe vevők számában lényegesen kisebb volt a csökkenés mértéke (21,6%-os), mint ami járási szinten tapasztalható. 40. táblázat Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma a Téti járás településein 2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
14
12
6
6
5
2
Csikvánd
19
13
17
15
17
11
Felpéc
38
42
29
28
31
8
Gyarmat
30
36
31
61
37
9
Gyömöre
48
51
48
32
41
19
Győrszemere
191
158
194
171
122
43
Kisbabot
2
2
3
3
4
2
Mérges
5
6
6
4
5
4
95
Mórichida
42
22
15
19
12
7
Rábacsécsény
12
10
12
14
10
7
Rábaszentmihály
15
15
17
13
14
2
Rábaszentmiklós
16
12
7
7
8
1
Szerecseny
35
36
35
40
32
18
Tét
157
151
132
138
122
123
Járás összesen
624
566
552
551
460
256
Forrás: TeIR.
41. táblázat Ápolási díjban részesítettek átlagos száma a Téti járás településein 2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
1
3
2
1
1
1
Csikvánd
2
2
2
2
1
2
Felpéc
1
1
1
2
3
3
Gyarmat
4
3
2
3
3
3
Gyömöre
6
5
9
9
9
8
Győrszemere
17
18
19
21
20
22
Kisbabot
1
1
1
2
2
3
Mérges
1
1
1
0
0
0
Mórichida
0
2
2
2
2
1
Rábacsécsény
3
2
2
2
2
2
Rábaszentmihály
3
2
2
2
2
1
Rábaszentmiklós
1
2
2
2
2
2
Szerecseny
13
9
8
7
6
6
Tét
18
17
38
22
20
26
Járás összesen
71
68
92
76
73
81
Forrás: TeIR.
Az ápolási díjban részesítettek száma a vizsgált időszakban járás szinten 71 és 92 fő között alakult, azaz ennyien kaptak tartósan gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti családtagjuk otthoni ápolása, ellátása miatt anyagi hozzájárulást. A mutató alakulása nem követ határozott trendet. Lakosságszámból kifolyólag a legtöbben Téten és Győrszemerén részesültek ápolási díjban, a kistelepüléseken elenyésző a számuk (41. táblázat).
96
6.2. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A gyermekek helyzetének leírására az adatok széles köre érhető el települési bontásban is, ezek egy része a korosztály különböző életkori alcsoportjainak számosságára vonatkozik, másik része a nevelési-oktatási, illetve gyermekintézmények létszámadatait jelenti, valamint elérhetők a korosztályra vonatkozó segélyezési, támogatási adatok és különböző veszélyeztetettségi faktorokat kimutató információk is. A 18 év alatti korosztály számossága, illetve további életkori alcsoportjainak nagysága, annak alakulása, népességen belüli aránya kifejezi a gyermek és középiskolás korosztály társadalmi súlyát. A következő táblázatok (42.–46. táblázat) a 18 éven aluliak különböző korcsoportjainak alakulásáról adnak áttekintést. A 18 éven aluliak száma a járásban 2500 fő körül mozog, de az elmúlt hat évben folyamatosan csökkent a korosztályba tartozók száma. A csökkenés mértéke közel 10%-os (9,6%), ez azt jelenti, hogy a korcsoport mérete 2008 és 2013 között 261 fővel lett kevesebb (42. táblázat). Ugyanakkor vannak olyan települések (pl. Árpás, Kisbabot, Mérges), ahol inkább stagnálás vagy minimális emelkedés figyelhető meg a számukban. Átlagosan a járás népességének hatodát teszik ki a 18 év alattiak, de a települési arányok 10 (Rábaszentmiklós) és 20% (Győrszemere) között szóródnak. Amennyiben a vizsgált korosztályt további kohorszokra bontjuk, megállapíthatjuk, hogy a 0–2 év alattiak száma 400 fő körül alakul, ugyanakkor a vizsgált időszakban (2008–2013) határozott trend nem rajzolódik ki, gyakorlatilag minimális csökkenés-növekvés figyelhető meg az egyes évek között, a teljes időszakot tekintve inkább stagnálásról beszélhetünk (43. táblázat). Járási szinten e korosztály aránya 2,8%, 0,7–4% közötti szórással. A 3–5 évesek gyakorlatilag hasonló számban vannak jelen a járásban, mint a 0–2 évesek, számuk 400 fő körül alakul, arányuk 2,8%, és hasonló trend figyelhető meg nagyságrendjük alakulásában, azaz jelentős változásról a vizsgált időszakban sem negatív, sem pozitív irányban nem beszélhetünk, stagnálás figyelhető meg (44. táblázat). Települési szinten 1% (Csikvánd) és 3,6% (Győrszemere) között mozog az arányuk. Az általános iskolás korúak számában alapvetően csökkenő tendencia érvényesül, 2013-ban 267 fővel volt kevesebb a 6–14 éves gyermekek száma, mint 2008-ban, így számuk jelenleg 1000 fő körül alakul. A csökkenés mértéke jelentős, ötödével visszaesett e korosztály száma, népességen belüli arányuk járás szinten 7,3%. A települési szóródás 5,2 (Győrszemere) és 9,1% (Gyömöre) között alakul (45. táblázat). Külön kiemelendő, hogy a 6–14 évesek számá97
ban a legdrasztikusabb változás Győrszemerén következett be, ahol a vizsgált hat év alatt közel felére csökkent e korosztály száma (306 főről 171 főre). 42. táblázat Állandó népességből a 18 éven aluliak száma (2008–2013) és a 2013-as adatok százalékos megoszlása a teljes népességből Megnevezés
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2013 %-os arány
Árpás
34
33
33
32
30
36
13,2%
Csikvánd
87
87
78
67
72
66
13,8%
Felpéc
180
172
162
158
152
147
16,5%
Gyarmat
223
224
218
223
211
210
15,8%
Gyömöre
259
251
234
227
236
214
17,5%
Győrszemere
641
648
646
649
641
644
19,6%
Kisbabot
34
30
37
42
36
37
17,5%
Mérges
13
12
10
14
14
13
14,6%
Mórichida
150
123
139
136
128
116
14,4%
Rábacsécsény
103
119
104
103
107
102
16,5%
Rábaszentmihály
97
86
89
81
77
77
14,6%
Rábaszentmiklós
20
19
19
16
15
14
10,2%
Szerecseny
119
108
106
101
105
92
11,7%
Tét
747
763
723
699
683
678
16,8%
Járás összesen
2707
2675
2598
2548
2507
2446
16,6%
Forrás: TeIR.
98
43. táblázat Állandó népességből a 0–2 évesek száma (2008–2013) és a 2013-as adatok százalékos megoszlása a teljes népességből a Téti járás településein 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2013 %-os arány
Árpás
8
9
8
8
8
11
4,0%
Csikvánd
15
11
7
5
13
13
2,7%
Felpéc
28
25
27
25
26
27
3,0%
Gyarmat
37
39
41
32
30
35
2,6%
Gyömöre
40
34
41
35
41
31
2,5%
Győrszemere
111
111
110
111
100
111
3,4%
Kisbabot
3
4
6
9
5
7
3,3%
Mérges
3
2
1
3
3
1
1,1%
Mórichida
17
24
22
22
17
15
1,9%
Rábacsécsény
14
19
15
19
17
18
2,9%
Rábaszentmihály
12
14
8
8
11
13
2,5%
Rábaszentmiklós
3
2
3
1
1
1
0,7%
Szerecseny
16
15
16
12
17
15
1,9%
Tét
107
111
105
106
110
116
2,9%
Járás összesen
414
420
410
396
399
414
2,8%
Forrás: TeIR.
44. táblázat Állandó népességből a 3–5 évesek száma (2008–2013), és a 2013-as adatok százalékos megoszlása a teljes népességből a Téti járás településein Megnevezés
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2013 %-os arány
Árpás
5
5
4
7
8
9
3,3%
Csikvánd
10
14
17
14
10
5
1,0%
Felpéc
22
24
26
26
25
24
2,7%
Gyarmat
30
37
36
41
38
39
2,9%
Gyömöre
40
47
36
33
30
39
3,2%
Győrszemere
110
110
102
109
121
118
3,6%
Kisbabot
5
4
3
4
5
7
3,3%
Mérges
4
2
1
1
2
2
2,2%
Mórichida
23
19
12
14
22
21
2,6%
Rábacsécsény
17
17
17
16
21
16
2,6%
Rábaszentmihály
11
10
12
10
11
9
1,7%
99
Rábaszentmiklós
2
2
3
4
3
2
1,5%
Szerecseny
21
16
12
15
18
18
2,3%
Tét
113
109
120
108
107
105
2,6%
Járás összesen
413
416
401
402
421
414
2,8%
Forrás: TeIR.
45. táblázat Állandó népességből az általános iskolás korúak (6–14 évesek) száma (2008– 2013) a 2013-as adatok százalékos megoszlása a teljes népességből a Téti járás településein 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2013 %-os arány
Árpás
11
7
9
11
10
13
4,8%
Csikvánd
45
44
39
33
35
36
7,5%
Felpéc
84
76
67
66
73
69
7,7%
Gyarmat
114
102
88
101
104
107
8,0%
Gyömöre
132
124
113
119
125
111
9,1%
Győrszemere
306
307
300
305
311
171
5,2%
Kisbabot
23
21
20
17
16
16
7,5%
Mérges
5
6
7
7
6
6
6,7%
Mórichida
78
70
71
66
63
55
6,8%
Rábacsécsény
48
52
52
53
53
54
8,8%
Rábaszentmihály
53
45
43
41
35
38
7,2%
Rábaszentmiklós
10
11
11
9
8
8
5,8%
Szerecseny
54
54
45
47
45
43
5,5%
Tét
374
355
342
337
340
343
8,5%
Járás összesen
1337
1274
1207
1212
1224
1070
7,3%
Forrás: TeIR.
A gyermekek napközbeni felügyeletére hivatott intézmények, illetve a nevelési-oktatási intézmények számáról és létszámadatairól már említést tettünk az 5.1. és a 5.3. fejezetben, melyekre utalunk, illetve némileg kiegészítjük azokat. A létszámadatok mutatják, hogy az elmúlt években hogyan alakult a bölcsődéktől és családi napköziktől az általános iskoláig az intézményrendszer egyes elemeinek kihasználtsága, terheltsége. Mint korábban írtuk, a járásban három helyen (Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Tét) működik ilyen intézmény, kevés férőhellyel (összesen 19 férőhellyel) (46. táblázat), tehát az érintett korosztály töredéke veheti, illetve veszi csak igénybe ezt a szolgáltatást. A vizsgált időszakban hullámzóan alakult a gondozott gyermekek száma, járás szinten átlagosan évi 23 100
gyermekről van szó (46. táblázat). Láthatóan a férőhelyeket meghaladó létszámról van szó, a kapacitáskihasználtság éves szinten 100,0 és 156,2% között alakult, a 7 év átlagát tekintve 115,8%.
46. táblázat Családi napközik férőhelyeinek száma és a gondozott gyermekek számának alakulása adott év május 31-én, fő Férőhelyek
Gondozott gyermekek számának
száma
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014x
7 év átlaga
Árpás
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Csikvánd
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Felpéc
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Gyarmat
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Gyömöre
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Győrszemere
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Kisbabot
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Mérges
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Mórichida
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Rábacsécsény
7
9
11
7
7
7
13
8
9
Rábaszentmihály
5
6
7
5
5
5
6
7
6
Rábaszentmiklós
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Szerecseny
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Tét
7
7
9
8
7
7
10
9
8
Járás összesen
19
22
27
20
19
19
29
24
23
115,8
142,1
105,3
100,0
100,0
152,6
126,3
115,8
Megnevezés
Kapacitás kihasználtság járás szinten (%) x
December 31-i adat.
Forrás: TeIR, illetve Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye adatszolgáltatása.
Bölcsőde egy található a járásban, a járásszékhelyen, ahol családi napközi is működik. A téti intézmény 12 férőhelyen várja a 4 éven aluli kisgyermekeket. A 47. táblázat adataiból látható, hogy a járás egyetlen bölcsődéjének kihasználtsága a vizsgált időszakban egy év kivételével (2010) mindig meghaladta a 100%-ot, átlagosan 125% körül alakul. Ez éves szinten 15 körüli gyermeklétszámot feltételez. A bölcsődébe bírt gyermekek száma egyébiránt 2008– 2010 között jelentős mértékben csökkent, azóta bár jóval lassabb ütemben, de emelkedik.
101
Mint írtuk az 5.1. fejezetben, a járás szinte minden településén van óvoda, csak a legkisebb falvakban (Mérges, Rábaszentmiklós, Kisbabot és Árpás), ahol a kisgyermekek száma amúgy is nagyon kevés, nem működik (melléklet 4.4.1/a. táblázat). Járás szinten összességében 19 óvodai csoport van, a sérültséggel élő kisgyermekek számára azonban nincs gyógypedagógiai csoport (48. táblázat, melléklet 4.4.1/c. táblázat). Az óvodai férőhelyek száma összességében növekedett a vizsgált időszakban, 2013-ban a Téti járásban 525 óvodás elhelyezésére nyílt lehetőség. Településenként az intézmények 25–50 férőhellyel működnek, kivétel a járásszékhely, ahol a férőhelyek száma 2013-ban újra elérte az 510-et (melléklet 4.4.1/d. táblázat). Az óvodába járó gyermekek száma járás szinten 2008 és 2011 között növekedett, majd pár fős csökkenés figyelhető meg. Összességében 400 fő körül alakul az óvodába beíratott gyermekek száma, ami jelentősen elmarad a férőhelyek számától, a vizsgált időszakban átlagosan 80%-os kapacitás kihasználtságról beszélhetünk járási szinten (49. és 50. táblázat). Települési szinten azonban nagy különbségeket találunk, vannak szinte teljes kihasználtság mellett működő intézmények (pl. Gyömörén, Téten, Győrszemerén), ugyanakkor egyes kisebb községekben a férőhelyeknek csupán 50–60%-a kerül betöltésre (pl. Rábaszentmihály, Csikvánd) (50. táblázat). A korosztályos létszámmal vetve össze az óvodások számát, elmondható, hogy a 3–6 éves korú gyermekek 60–61%-a van jelen az óvodákban (48. táblázat), a 3 évesek egy része még nem, a 6 éveseknek egy része pedig már nem ebben az intézménytípusban jelenik meg.
102
47. táblázat Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma a Téti járásban
Kihasználtság
Beírt gyermekek
Kihasználtság
Bölcsődék száma
Férőhelyek száma
2013
Beírt gyermekek
Kihasználtság
Bölcsődék száma
Férőhelyek száma
2012
Beírt gyermekek
Kihasználtság
Bölcsődék száma
Férőhelyek száma
2011
Beírt gyermekek
Kihasználtság
Bölcsődék száma
Férőhelyek száma
2010
Beírt gyermekek
Férőhelyek száma
Bölcsődék száma
Kihasználtság (%)
2009
Beírt gyermekek
Bölcsődék száma
Férőhelyek száma
2008
Árpás
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Csikvánd
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Felpéc
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Gyarmat
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Gyömöre
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Győrszemere
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Kisbabot
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Mérges
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Mórichida
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Rábacsécsény
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Rábaszentmihály
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Rábaszentmiklós
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Szerecseny
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Tét
1
12
20
167
1
12
17
142
1
12
11
92
1
12
13
108
1
12
13
108
1
12
16
133
Járás összesen
1
12
20
167
1
12
17
142
1
12
11
92
1
12
13
108
1
12
13
108
1
12
16
133
Forrás: TeIR.
103
48. táblázat Óvodai nevelés adatai a Téti járásban Óvodai gyer-
3–6 éves ko-
mek-
rú gyermekek
csoportok szá-
száma
Óvodai
Óvodai fel-
Óvodába beírt
Óvodai gyógy-
férőhelyek
adat-ellátási
gyermekek
pedagógiai cso-
száma
helyek száma
száma
portok száma
ma
2008
413
19
495
10
367
0
2009
416
19
470
10
391
0
2010
401
19
470
10
396
0
2011
402
19
500
10
418
0
2012
673
19
500
10
402
0
2013
660
19
525
10
405
0
2008–2011 évekre csak a 3–5 évesek száma. Forrás: TeIR alapján.
49. táblázat A Téti járásban működő óvodák kapacitás mutatói óvodai férőhelyek száma
óvodások száma
kihasználtság
2008
495
367
74,1%
2009
470
391
83,2%
2010
470
396
84,3%
2011
500
418
83,6%
2012
500
402
80,4%
2013
525
405
77,1%
493,3
396,5
80,4%
6 év átlaga Forrás: TeIR alapján.
50. táblázat Óvodába beírt gyermekek száma (2008–2013) (fő) és az óvodák átlagos kihasználtsága (%) Megnevezés
2008
2009
2010
2011
2012
2013
6 év átlaga
átlagos kihasználtság
Árpás
0
0
0
0
0
0
–
–
Csikvánd
8
15
20
18
15
9
14
56,7%
Felpéc
18
17
18
20
21
20
19
76,0%
Gyarmat
39
46
43
44
43
42
43
85,7%
Gyömöre
46
48
51
46
43
46
47
93,3%
Győrszemere
59
64
58
72
64
66
64
88,0%
104
Kisbabot
0
0
0
0
0
0
0
–
Mérges
0
0
0
0
0
0
0
–
Mórichida
22
30
30
30
37
39
31
62,7%
Rábacsécsény
21
18
22
28
27
28
24
65,4%
Rábaszentmihály
14
12
13
13
12
12
13
50,7%
Rábaszentmiklós
0
0
0
0
0
0
0
–
Szerecseny
14
16
15
17
19
22
17
68,7%
Tét
126
125
126
130
121
121
125
93,6%
Járás összesen
367
391
396
418
402
405
397
80,5%
Forrás: TeIR alapján.
Általános iskola a térségben hat településen (Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Mórichida, Rábacsécsény, Tét) található, ahol 2013-tól 9 feladat-ellátási helyen, átlagosan 50 osztályban folyik a tanítás (melléklet 4.4.8/a. táblázat). Esélyegyenlőségi szempontból fontos megemlíteni, hogy a járásszékhely általános iskolájában gyógypedagógiai osztály is van, ahol a sajátos nevelési igényű gyermekek tanulhatnak. Az általános iskolások számában 2008–2013 közötti időszakban összességében közel 10%-os csökkenés tapasztalható (51. táblázat). A csökkenés gyakorlatilag mind az alsó, mind a felső tagozatosok számában megmutatkozik (lásd 7. ábra), de az 5–8. osztályosok számában kicsit nagyobb mértékű (10,3% versus 7,4%). Gyakorlatilag a legnagyobb arányban Téten és Rábacsécsényben csökkent a tanulók száma, mindkét településen az okok között elsődlegesen jelenik meg a gyermekek más településen lévő iskolába járatásának tendenciája (Rábacsécsényben Enese, Téten Győr vonzása érvényesül). A napközis gyermekek arányáról és az ebben bekövetkezett változásról a 6.1. fejezetben található 8. ábra informál. Átlagosan a tanulók harmada napközis, de jelentős eltérések vannak ebben az iskolák között. A legnagyobb az arányuk Győrszemerén (közel 50%-os).
105
51. táblázat Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban – gyógypedagógiai oktatással együtt (2008–2013), fő 2013. évi adat 2008 Megnevezés
6 év átlaga
százalékában
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
0
0
0
0
0
0
–
Csikvánd
0
0
0
0
0
0
–
Felpéc
22
0
0
0
0
0
–
Gyarmat
173
168
165
162
163
162
166
0,94
Gyömöre
119
115
105
129
146
124
123
1,04
Győrszemere
157
156
130
130
134
142
142
0,90
Kisbabot
0
0
0
0
0
0
0
–
Mérges
0
0
0
0
0
0
0
–
Mórichida
0
77
77
76
70
79
63
–
Rábacsécsény
84
73
69
83
78
70
76
0,83
Rábaszentmihály
0
0
0
0
0
0
0
–
Rábaszentmiklós
0
0
0
0
0
0
0
–
Szerecseny
0
0
0
0
0
0
0
–
Tét
384
304
294
284
266
274
301
0,71
Járás összesen
939
893
840
864
857
851
874
0,91
Forrás: TeIR alapján.
106
A következőkben a különböző veszélyeztetettségi faktorokat és a segélyezési, támogatási formák adatait vesszük sorra. A hátrányos helyzetű gyermekek valós számáról, arányáról kevés adat elérhető. Bár találunk adatokat, amelyek a hátrányos helyzetű óvodások és általános iskolások számáról informálnak, ezek egyrészt az adott településeken működő intézményekhez kötődőek, tehát nem teljes mértékű települési mutató, ahol nincs óvoda, iskola, azon településekre nincs adat, és ahol van gyermekintézmény, nem feltétlenül a feladat-ellátási helyen élő gyermek jelenik meg az intézményi statisztikában, hiszen máshonnét is járnak az adott intézménybe, ez különösen az iskolák esetében érvényesül. Másrészt e statisztikai adatok az érintettség alsó értékét adják meg, szociális szakemberek szerint magasabb a hányaduk. Mindenesetre azért valamennyire képet kapunk arról, hogy a gyermekek mekkora hányadát érinti a hátrányos helyzet. Az adatok csak 2012-re és 2013-ra érhetőek el. Járás szinten nagyon kedvezőtlen képet festenek a rendelkezésre álló adatok, összességében több mint 300 gyermekről van szó (2013-ban 338 fő), az óvódások negyede, az általános iskolások közel 30%-a minősül hátrányos helyzetűnek (52. táblázat), ezek nagyon magas arányok, és ennél feltehetőleg még magasabb az érintettek köre. Települési bontásban nézve az adatokat, különösen magas a hátrányos helyzetűek aránya a szerecsenyi óvodások körében, a győrszemerei óvodások és iskolások körében, és a csikvándi óvodában is. A járási átlagnál lényegesen kedvezőbb helyzettel a rendelkezésre álló adatok szerint csak Rábaszentmihályon, Felpécen és Gyarmaton az ovisok körében találkozunk.
107
52. táblázat Hátrányos helyzetű gyermekek száma és aránya (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Hátrányos helyzetű Hátrányos helyze- általános iskolai taMegnevezés
Hátrányos helyzetű álta-
tű óvodás gyer-
nulók száma a nap-
Hátrányos helyzetű óvo-
lános iskolai tanulók ará-
mekek száma
pali oktatásban
dás gyermekek aránya
nya a nappali oktatásban
2012
2013
2012
2013
Árpás
0
0
0
0
–
–
–
–
Csikvánd
6
3
0
0
40,0%
33,3%
–
–
Felpéc
2
3
0
0
9,5%
15,0%
–
–
Gyarmat
5
6
48
36
11,6%
14,3%
29,4%
22,2%
Gyömöre
13
14
31
40
30,2%
30,4%
21,2%
32,3%
Győrszemere
20
23
61
58
31,3%
34,8%
45,5%
40,8%
Kisbabot
0
0
0
0
–
–
–
–
Mérges
0
0
0
0
–
–
–
–
10
11
15
17
27,0%
28,2%
21,4%
21,5%
Rábacsécsény
5
7
17
11
18,5%
25,0%
21,8%
15,7%
Rábaszentmihály
1
1
0
0
8,3%
8,3%
–
–
Rábaszentmiklós
0
0
0
0
–
–
–
–
Szerecseny
12
12
0
0
63,2%
54,5%
–
–
Tét
23
25
82
71
19,0%
20,7%
30,8%
25,9%
Járás összesen
97
105
254
233
24,1%
25,9%
29,6%
27,4%
Mórichida
2012
2013
2012
2013
Forrás: TeIR alapján.
A védelembe vett és a veszélyeztetett kiskorú gyermekek számára vonatkozó adatok alapján elmondható, hogy éves szinten a Téti járás területén átlagosan 10 esetben történik védelembe vétel. A vizsgált időszakban (2008–2014) nem rajzolódik ki semmilyen trend sem, éves szinten jelentős ingadozás figyelhető meg, 4 és 19 között mozog a védelembe vett kiskorú gyermekek száma. A települések döntő többségében vagy nem jelenik meg ilyen eset, vagy csak 1-1 (53. táblázat). A veszélyeztetett kiskorú gyermekek számában jelentős változások figyelhetők meg a vizsgált időszakban. Járás szinten 2010-ig 100 fő körül alakult az érintettek száma, azt követően jelentős mértékű csökkenés figyelhető meg: 2012-ben kevesebb, mint 42 kiskorút minősített a gyermekjóléti szolgálat veszélyeztetettnek, ez kevesebb, mint fele a 2008–2009-es értékeknek. 2008–2010 között a veszélyeztetett gyerekek döntő többsége (átlagosan háromnegyede) Gyömörén élt, egyik évről a másikra azonban tizedére csökkent a számuk (53. táblázat), aminek a magyarázatát a statisztikai adatok nem mutatják meg. Lehetséges, hogy életkorilag kerültek ki az érintett korosztályból nagy számban a gyerekek. Ugyanakkor viszont nagyobb 108
számban jelent meg a veszélyeztetettség Győrszemerén, különösen 2011-ben. A települések többségében azonban 1-2 fő érintett, illetve több olyan község is van a járásban, ahol sem védelembe vétel, sem veszélyeztetés megállapítása nem történt a vizsgált időszakban (pl. Rábacsécsény, Rábaszentmiklós, Kisbabot, Mérges). Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számában jelentős ingadozások figyelhetők meg a vizsgált időszakon belül, 2008–2010 között számuk 480-ról 671 főre növekedett, majd 2013-ra fokozatosan ismét 500 fő alá csökkent (54. táblázat). Még így is jelentős nagyságrendről van szó, a 15 év alattiak negyede jogosult e támogatási formára (55. táblázat). Települési szinten nagy a szórás, mind az érintettek számát, mind az arányát tekintve. Ez utóbbi 11,7% (Rábaszentmihály) és 54,5% (Rábaszentmiklós) között mozog. Különösen magas az érintettek aránya Szerecsenyben (46%) és Csikvándon (36%) (55. táblázat). Az önkormányzat által nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma nagyon hektikusan alakult 2008 és 2013 között, járás szinten 15 és 138 fő között mozgott. A települések többsége nem adott ilyen támogatást senkinek sem, nagyobb számban Csikvándon (rendre 50 fő körül) és egy esztendőben (2009-ben) Gyarmaton fordult elő. E települések mellett Téten és Gyömörén jellemző még kisebb számban e támogatási forma nyújtása (54. és 55. táblázat). A járásban ugyanakkor senki sem kapott kiegészítő gyermekvédelmi támogatást, és az óvodáztatási támogatásban részesültek száma is csekély és csökkenő (átlagosan 30 fő). Csupán két településen, Győrszemerén és Téten fordult elő ez a támogatási forma (melléklet 4.4. táblázat).
109
53. táblázat Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma a Téti járásban, fő 2008
2009 Védelembe
2010 Védelembe
Védelembe
Védelembe
Védelembe
Védelembe
tetett kisko- vett kisko-
tetett kisko- vett kisko-
tetett kisko- vett kisko-
tetett kisko- vett kisko-
tetett kisko- vett kisko-
vett kisko-
kiskorúak
rúak
rúak
rúak
rúak
rúak
rúak
rúak
Veszélyez-
2014
be vett
rúak
Veszélyez-
2013
Veszélyez-
rúak
Veszélyez-
2012
Védelem-
rúak
Veszélyez-
2011
rúak
Árpás
0
1
0
1
0
1
0
1
0
1
0
0
Csikvánd
0
0
1
0
1
0
1
0
0
4
0
0
Felpéc
0
0
0
0
0
0
0
0
0
6
0
0
Gyarmat
0
0
2
2
2
2
1
1
0
0
6
2
Gyömöre
5
58
0
89
5
79
0
7
0
7
0
6
Győrszemere
0
0
0
0
2
2
9
24
1
10
4
2
Kisbabot
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1
Mérges
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Mórichida
0
3
0
3
0
3
0
1
0
0
1
1
Rábacsécsény
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Rábaszentmihály
2
2
1
1
1
1
2
2
3
3
1
1
Rábaszentmiklós
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Szerecseny
0
5
0
5
0
5
0
5
0
0
0
0
Tét
3
18
0
9
0
10
3
22
2
11
4
6
Járás összes
10
87
4
110
11
103
16
63
6
42
16
19
Járás átlag
0,71
6,21
0,29
7,86
0,79
7,36
1,14
4,50
0,43
3,00
1,14
1,36
Forrás: TeIR.
110
54. táblázat Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben és az önkormányzat által nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma a Téti járásban 2008
2009
2010
Rendkívüli Rendszeres Rendkívüli
rekvédelm támogatás (esetszám)
i
2012
Rendkívü-
Rendszeres gye-
2011
2013
Rendsze-
Rendszeres
li támoga- Rendszeres
Rendkívüli
res gye-
Rendkívüli
gyerekvé-
támogatás
gyerekvé-
tás (eset-
gyerekvé-
támogatás
rekvédelm támogatás
delmi
(esetszám)
delmi
szám)
delmi
(esetszám)
i
(esetszám)
Rendszeres
Rendkívüli
gyerekvé-
támogatás
delmi
(esetszám)
Árpás
7
0
7
0
17
0
9
0
10
0
8
0
Csikvánd
20
0
20
53
23
64
24
48
19
48
20
0
Felpéc
6
0
7
0
11
0
18
0
19
0
17
0
Gyarmat
31
2
36
74
46
0
44
0
19
0
26
0
Gyömöre
63
2
78
4
86
4
74
1
61
0
58
0
Győrszemere
139
0
154
0
153
0
141
0
137
0
127
0
Kisbabot
3
0
5
0
7
0
9
0
12
0
10
0
Mérges
0
0
0
0
0
0
3
0
3
0
3
0
Mórichida
7
0
22
0
14
0
18
0
12
0
13
0
Rábacsécsény
9
0
16
0
24
0
23
0
22
0
17
0
Rábaszentmihály
16
0
19
0
17
0
16
0
11
0
7
0
Rábaszentmiklós
1
0
9
0
6
0
3
0
10
0
6
0
Szerecseny
36
4
34
0
49
5
42
0
42
0
35
1
Tét
142
7
184
7
219
3
192
4
169
29
150
17
Járás összesen
480
15
588
138
671
76
615
53
545
77
497
18
Járás átlag
34,3
1,1
42,0
9,9
47,9
5,4
44,0
3,8
38,9
5,5
35,5
1,3
Forrás: TeIR.
111
55. táblázat Rendszeres gyerekvédelmi kedvezményben részesítettek száma és aránya a gyermek korosztályon belül, 2008, 2013, fő, % Rendszeres gyerekvédelmi kedvezményben részesí0–14 évesek száma
tettek száma száma
Megnevezés
aránya
2008
2013
2008
2013
2008
2013
Árpás
24
33
7
8
29,2%
24,2%
Csikvánd
70
54
20
20
28,6%
36,1%
Felpéc
134
120
6
17
4,5%
14,2%
Gyarmat
181
179
31
26
17,1%
14,5%
Gyömöre
212
181
63
58
29,7%
32,0%
Győrszemere
527
546
139
127
26,4%
23,3%
Kisbabot
31
30
3
10
9,7%
33,3%
Mérges
12
9
0
3
0,0%
33,3%
Mórichida
118
91
7
13
5,9%
14,3%
Rábacsécsény
79
88
9
17
11,4%
19,3%
Rábaszentmihály
76
60
16
7
21,1%
11,7%
Rábaszentmiklós
15
11
1
6
6,7%
54,5%
Szerecseny
91
76
36
35
39,6%
46,1%
Tét
594
564
142
150
23,9%
26,6%
Járás
2164
2042
480
497
22,2%
24,3%
Forrás: TeIR alapján.
6.3. A nők helyzete, esélyegyenlősége Kimondottan a nők esélyegyenlőségével, helyzetével kapcsolatos statisztikai mutatók nem igazán állnak rendelkezésünkre, helyzetüket leginkább primer felmérés vagy helyi adatgyűjtés alapján lehetne bemutatni. Ez azonban sem települési, sem járási szinten nem megoldott. Jelenleg a foglalkoztatás és munkanélküliség területén, illetve a képzettség kapcsán érhetőek el olyan indikátorok, amelyek alkalmasak a nők helyzetének leírására. Ezek egy része már elemzésre került, lásd munkanélküliségi adatok (6.1. fejezet), vagy az iskolai végzettség különbségeiről is írtunk már (2.2.2. fejezet). Jelen fejezetben csak kiegészítjük, illetve megerősítjük a korábban leírtakat. A regisztrált álláskeresők nemi arányait tekintve elmondható, hogy a vizsgált időszak (2008– 2013) átlagát tekintve a települések felében 48–52% között mozog a nők aránya, járás szinten 112
48%, de jelentős eltérések figyelhetők meg az egyes évek során (17. táblázat). A pályakezdő munkanélküliek és a 180 napon túli álláskeresők nemi megoszlására vonatkozó adatok (lásd 22. és 27. táblázat) jól mutatják, hogy e kiemelt társadalmi csoportok körében magasabb a nők aránya (járás szinten az átlag 53%). A nemi arányokban az elmúlt időszakban való változás, a nők hányadának megnövekedése számuk csökkenése mellett mind a tartós, mind a pályakezdő munkanélküliek körében azt mutatja, hogy a férfiak munkaerő-piaci esélyei javultak, ellenben a nők esetében erről nem igazán beszélhetünk. Az iskolázottság tekintetében a 2.2.2. fejezetben közölt 4. ábra jól mutatja, hogy a 15 éven felüli nők körében mind a magasabban (érettségizettek, diplomások), mind az alacsonyan kvalifikáltak (általános iskola nyolc osztályánál kevesebb, maximum általános iskola) nagyobb arányban vannak, mint a férfiak körében. Az elmúlt időszak folyamatainak köszönhetően a nők előnye mind az érettségi, mind a felsőfokú végzettségűek tekintetében növekszik, az alacsony képzettségi szinteken pedig kiegyenlítődni látszanak az arányok (lásd 4. ábra), ami nem független a demográfiai folyamatoktól (pl. alacsony végzettségű idős korosztályok ’eltűnése’ a népességből a mortalitás következtében). Mivel mind, foglalkoztatási, munkaerő-piaci, jövedelmi helyzet, mind érdekérvényesítés és esélyegyenlőség szempontjából különösen kedvezőtlen helyzetben vannak az alacsonyan iskolázottak, nézzük meg, hogy a nők körében mekkora hányadot tesznek ki az alacsonyan kvalifikált személyek. A népszámlálás adatai alapján három kategóriába sorolhatóak az alacsonyan iskolázottak: az általános iskola első osztályát el nem végzettek, az első hét évet elvégzők, illetve maximum az általános iskola 8 osztályát elvégzettek csoportjába. Munkaerőpiaci esélyeik a gazdaság jelentős szerkezetváltozása, a technológiai és infokommunikációs változások következtében nagyon kedvezőtlenek. Országos szinten 2013-ban az alapfokú iskolai végzettségűeknek csupán negyede minősült foglalkoztatottnak, szemben a középfokú végzettségűek kétharmados és a diplomások 79%-os arányával (KSH). A 2011-es népszámlálás adati alapján a járásban mindössze 61 nő nem végezte el az általános iskola első évfolyamát sem, 876-en az első hét évfolyam elvégzéséig jutottak, és további 2160 fő megszerezte az alapfokú végzettséget (56. táblázat), de az általános iskola elvégzése után abba hagyta a tanulmányait. Összességben tehát járás szinten több mint 3000 nőről (3097 fő) mondható el, hogy alacsonyan kvalifikált. Ők a 15 év feletti női populáció 45%-át teszik ki (57. táblázat). A százalékos arányokat tartalmazó 57. táblázat alapján láthatjuk, hogy az alacsony iskolázottságú nők a járási átlagnál magasabb arányban vannak Mérgesen (62,2%), Kisbabo113
ton (55,4%), Szerecsenyben (51,9%), Csikvándon (51,6%) és Árpáson (48,7%). A mutató értéke nem független attól, hogy e településeken a legmagasabb az idős népesség aránya. A maximum alapfokú végzettségűek arányára vonatkozó legkedvezőbb értékkel Rábacsécsény rendelkezik, alig több mint egyharmados az arányuk. E községben ugyanakkor felülreprezentáltak a diplomás nők csakúgy, mint Felpécen, Árpáson és Győrszemerén, ahol a felsőfokú végzettségűek aránya meghaladja a 10%-ot (57. táblázat). 56. táblázat A nők száma a legmagasabb iskolai végzettség egyes kategóriáiban, 2011, fő Középfokú Az általános iskola első évfolyamát sem végezte el
iskolai végAz általános
Az általános
zettség,
iskola első hét
iskola nyolca-
érettségi
évfolyamát
dik évfolya-
nélküli,
végezte el
mát
szakmai
Egyetemi, főiskolai, Érettségizettek
véllel rendelkezők
oklevéllel
Megnevezés
egyéb okle-
rendelkezők
Árpás
1
12
45
25
23
13
Csikvánd
1
23
90
62
39
6
Felpéc
3
43
128
92
99
48
Gyarmat
2
81
178
130
177
48
Gyömöre
7
63
194
122
143
49
Győrszemere
18
200
438
313
379
157
Kisbabot
2
24
36
21
25
4
Mérges
0
4
19
7
4
3
Mórichida
5
71
126
100
82
41
Rábacsécsény
4
37
58
69
71
35
Rábaszentmihály
0
28
72
57
53
18
Rábaszentmiklós
0
6
21
20
16
2
Szerecseny
2
56
152
80
96
19
Tét
16
228
603
402
479
154
Járás összesen
61
876
2 160
1 500
1 686
597
Forrás: KSH Népszámlálás.
114
57. táblázat A különböző iskolai végzettségű nők aránya a 15 éven felüli női populáción belül, 2011, % Középfokú Az általá-
Az általános
iskolai vég-
nos iskola
iskola első
Az általános
zettség, érett-
első évfo-
hét évfolya-
iskola nyolca-
ségi nélküli,
lyamát sem
mát végezte
dik évfolyamát
szakmai ok-
végezte el
el
Egyetemi, főisÉrettségi-
kolai, egyéb ok-
zettek
levéllel rendelkezők
levéllel ren-
Megnevezés
delkezők
Árpás
0,8%
10,1%
37,8%
21,0%
19,3%
10,9%
Csikvánd
0,5%
10,4%
40,7%
28,1%
17,6%
2,7%
Felpéc
0,7%
10,4%
31,0%
22,3%
24,0%
11,6%
Gyarmat
0,3%
13,1%
28,9%
21,1%
28,7%
7,8%
Gyömöre
1,2%
10,9%
33,6%
21,1%
24,7%
8,5%
Győrszemere
1,2%
13,3%
29,1%
20,8%
25,2%
10,4%
Kisbabot
1,8%
21,4%
32,1%
18,8%
22,3%
3,6%
Mérges
0,0%
10,8%
51,4%
18,9%
10,8%
8,1%
Mórichida
1,2%
16,7%
29,6%
23,5%
19,3%
9,6%
Rábacsécsény
1,5%
13,5%
21,2%
25,2%
25,9%
12,8%
0,0%
12,3%
31,6%
25,0%
23,2%
7,9%
lós
0,0%
9,2%
32,3%
30,8%
24,6%
3,1%
Szerecseny
0,5%
13,8%
37,5%
19,8%
23,7%
4,7%
Tét
0,9%
12,1%
32,0%
21,4%
25,5%
8,2%
Járás átlaga
0,9%
12,7%
31,4%
21,8%
24,5%
8,7%
Rábaszentmihály Rábaszentmik-
Forrás: KSH Népszámlálás alapján.
115
6.4. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Mint a járás bemutatásnál írtuk, a Téti járásban is az elöregedés tendenciája tapasztalható, bár a jelenség már évek óta tartó folyamat, de hullámzóan alakul. Az öregedési index (a 64 éven felüliekkel számolva) járás szinten 112,2, de számos településen ennél lényegesen magasabb a mutató értéke (pl. Szerecseny, Mérges, Rábaszentmiklós, Kisbabot, Árpás, Csikvánd, Mórichida) (58. táblázat). E községekben az idősek száma másfélszerese-duplája a gyermekkorúak számának. Összességében járás szinten kétezer fő felett van az idős korosztály száma (59. táblázat), ez a népesség hatodát jelenti (60. táblázat). E tekintetben jelentős települési eltérés tapasztalható, az idősek aránya jelentős szórást mutat, 12,0% (Győrszemere) és 27,4% (Kisbabot) között mozog. Az adatokból látható az is, hogy számuk és arányuk a vizsgált időszakban járás szinten egyáltalán nem mutat egyértelműen növekvő tendenciát, inkább stagnálásról beszélhetünk annyira kisszámú a változás az egyes évek között és összességében a vizsgált időszak alatt is (2008 és 2013 között 66 fős a különbség). Bár erre külön adatunk nincs járási szinten, de az országos folyamatokból az látható, hogy fokozatosan növekszik a nagyon idősek (80 év felettiek) száma, aránya, ami esetükben még erőteljesebben veti fel a szociális alap- és szakellátásokhoz való hozzájutás fontosságát.
116
58. táblázat A 65–X éves népesség aránya és az öregedési index értéke, 2013 65–X évesek aránya (%)
Öregedési index
Árpás
20,6%
169,7
Csikvánd
18,8%
166,7
Felpéc
15,1%
112,5
Gyarmat
16,7%
124,0
Gyömöre
14,9%
101,1
Győrszemere
12,0%
72,0
Kisbabot
27,4%
193,3
Mérges
21,3%
211,1
Mórichida
17,9%
158,2
Rábacsécsény
17,2%
120,5
Rábaszentmihály
16,2%
141,7
Rábaszentmiklós
16,8%
209,1
Szerecseny
21,7%
223,7
Tét
15,0%
108,0
Téti járás összesen
15,6%
112,3
Települések
Forrás: TeIR alapján.
117
59. táblázat Az idős népesség (64 éven felüliek) száma a Téti járásban, 2008–2013, fő Település
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
62
56
53
56
57
56
Csikvánd
100
94
94
95
91
90
Felpéc
135
135
127
129
134
135
Gyarmat
242
244
228
222
220
222
Gyömöre
198
192
188
189
188
183
Győrszemere
364
371
379
382
375
393
Kisbabot
67
68
65
63
62
58
Mérges
22
20
18
18
17
19
Mórichida
149
164
145
140
131
144
Rábacsécsény
97
106
100
100
104
106
Rábaszentmihály
91
89
88
88
85
85
Rábaszentmiklós
27
26
26
21
24
23
Szerecseny
181
161
162
168
165
170
Tét
624
706
683
605
602
609
2 359
2 432
2 356
2 276
2 255
2 293
Járás összesen Forrás: TeIR.
118
60. táblázat Az idős népesség (64 éven felüliek) arányának alakulása a Téti járás településein, 2008–2013, % Megnevezés
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
23,5%
21,3%
20,2%
20,9%
21,3%
20,6%
Csikvánd
18,8%
18,0%
18,9%
19,3%
18,6%
18,8%
Felpéc
15,2%
15,2%
14,4%
14,5%
15,0%
15,1%
Gyarmat
18,2%
18,2%
17,3%
16,9%
16,7%
16,7%
Gyömöre
14,9%
14,8%
14,6%
14,9%
14,9%
14,9%
Győrszemere
11,6%
11,7%
11,8%
11,7%
11,5%
12,0%
Kisbabot
29,9%
30,8%
29,5%
28,4%
29,2%
27,4%
Mérges
22,9%
21,3%
20,2%
19,6%
18,5%
21,3%
Mórichida
17,2%
19,1%
17,2%
16,9%
15,8%
17,9%
Rábacsécsény
15,8%
17,0%
16,5%
16,4%
16,7%
17,2%
Rábaszentmihály
17,0%
16,7%
16,7%
16,9%
16,3%
16,2%
Rábaszentmiklós
19,7%
19,3%
18,1%
15,3%
17,6%
16,8%
Szerecseny
22,1%
20,0%
20,5%
21,6%
20,9%
21,7%
Tét
15,2%
23,4%
16,8%
14,9%
14,8%
15,0%
Járás átlaga
15,9%
17,7%
16,0%
15,4%
15,3%
15,6%
Forrás: TeIR alapján.
A 64 éven felüli népesség többségét (átlagosan 64%) a Téti járásban is a nők alkotják, ami lényegesen magasabb hányad, mint a teljes populációs arányuk (51%). A nagyon magas női arány azt is előrevetíti, hogy anyagi helyzetük összességében feltehetőleg kedvezőtlenebb, mint a férfiaké, mivel az alacsonyabb női bérek miatt (ami még napjainkban is tapasztalható, korábban pedig még inkább jellemző volt) alacsonyabb összegű nyugdíjban részesülnek. A nők átlagos aránya az időseken belül különösen magas Mórichidán (70,5%), Szerecsenyben (70,5%), Felpécen (70,2%) és Csikvándon (68,4%) (61. táblázat).
119
61. táblázat Nők száma és aránya a 65–X éves korosztályban, fő és % 65-x éves nők száma Megnevezés
65-x éves nők korosztályos aránya
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2008
2009
2010
2011
2012
2013
6 év átlaga
Árpás
42
39
37
36
37
38
67,7%
69,6%
69,8%
64,3%
64,9%
67,9%
67,4%
Csikvánd
68
64
65
65
62
62
68,0%
68,1%
69,1%
68,4%
68,1%
68,9%
68,4%
Felpéc
100
99
89
89
90
91
74,1%
73,3%
70,1%
69,0%
67,2%
67,4%
70,2%
Gyarmat
165
164
152
149
149
146
68,2%
67,2%
66,7%
67,1%
67,7%
65,8%
67,1%
Gyömöre
124
123
117
114
110
109
62,6%
64,1%
62,2%
60,3%
58,5%
59,6%
61,2%
Győrszemere
242
240
246
242
231
241
66,5%
64,7%
64,9%
63,4%
61,6%
61,3%
63,7%
Kisbabot
39
40
39
37
35
32
58,2%
58,8%
60,0%
58,7%
56,5%
55,2%
57,9%
Mérges
14
14
13
12
11
12
63,6%
70,0%
72,2%
66,7%
64,7%
63,2%
66,7%
Mórichida
108
106
105
102
93
100
72,5%
64,6%
72,4%
72,9%
71,0%
69,4%
70,5%
Rábacsécsény
58
59
59
59
58
59
59,8%
55,7%
59,0%
59,0%
55,8%
55,7%
57,5%
Rábaszentmihály
55
51
50
51
50
49
60,4%
57,3%
56,8%
58,0%
58,8%
57,6%
58,2%
Rábaszentmiklós
17
16
15
13
15
14
63,0%
61,5%
57,7%
61,9%
62,5%
60,9%
61,2%
Szerecseny
122
121
120
116
113
117
67,4%
75,2%
74,1%
69,0%
68,5%
68,8%
70,5%
Tét
396
396
387
394
379
383
63,5%
56,1%
56,7%
65,1%
63,0%
62,9%
61,2%
Járás összesen
1550
1532
1494
1479
1433
1453
65,7%
63,0%
63,4%
65,0%
63,5%
63,4%
64,0%
Forrás: TeIR alapján.
120
A célcsoporttal kapcsolatosan rendelkezünk még a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők számára vonatkozó adatokkal (62. táblázat), amelyek azt mutatják, hogy lényegesen többen részesülnek ilyen ellátásban (több 70%-kal), mint amekkora a 64 éven felüliek száma, de még a 60 éves és annál idősebbek számánál is jelentős mértékben magasabb (20%-kal), ami arra utal, hogy jelentős hányadot tehetnek ki e szociális transzferben részesülők között a nem öregségi nyugdíjra, hanem más nyugdíjszerű ellátásokra (pl. rokkantsági és rehabilitációs ellátások, özvegyi nyugdíj, árvaellátás) jogosultak. Összességében járás szinten 4000 fő körül alakul a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma (62. táblázat), ez a lakosság több mint negyedét (27,9%) jelenti (63. táblázat). Az egyes településeket tekintve a vizsgált időszakot tekintve átlagosan 26–36% közötti arányokkal találkozunk, két kivétel van csupán: a térség legfiatalabb korstruktúrájú települése, Győrszemere, ahol a legalacsonyabb a mutató értéke (23,4%) és Kisbabot, ahol a népesség több mint negyede 64 éven felüli, itt a legmagasabb a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők aránya (40,8%). A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők többségét az idős népesség nemi megoszlása következtében mindenütt a nők alkotják. Rábaszentmihályon alig haladja meg számuk a férfiakét (52%), de van ahol a 63–64%-ot is eléri (Csikvánd, Mórichida, Rábaszentmiklós, Szerecseny), járás szinten 60,5% (64. táblázat). Az elmúlt évek során a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők számában csökkenő tendencia érvényesült, 2008-hoz képest a csökkenés mértéke járási szinten 5%-os. Ennél nagyobb mértékű visszaesés figyelhető meg a járás 10 településén, de különösen Mérges (-17,1%), Csikvánd (-12,6%) és Kisbabot (-11,7%) emelhető ki. Néhány településen (Tét, Szerecseny, Rábaszentmihály) a csökkenés minimális vagy nem tapasztalható. A csökkenés tendenciája országosan folyamat, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság jelzése szerint ennek oka elsődlegesen a korhatár alatti ellátottak számában bekövetkezett visszaesés, de csökkent az özvegyi nyugdíjban, illetve az árvaellátásban részesülők száma is. A nyugdíjak átlagos összegére vonatkozóan csupán járási szinten állnak rendelkezésünkre adatok (pl. 2012-ben 93 791 Ft), ami jelentős mértékben elmarad mind az országos, mind a megyei átlagtól (lásd 11. táblázatot a 2.3.1. fejezetben).
121
62. táblázat Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma a Téti járásban 2008 férfiak
nők
2009 összesen férfiak
nők
2010 összesen férfiak
nők
2011 összesen
férfiak
nők
2012 összesen férfiak
nők
2013 összesen
férfiak
nők
összesen
Árpás
34
59
93
35
53
88
36
51
87
36
51
87
37
52
89
34
51
85
Csikvánd
62
112
174
58
110
168
58
106
164
59
105
164
59
99
158
58
94
152
Felpéc
87
152
239
91
148
239
91
144
235
95
149
244
89
148
237
85
144
229
Gyarmat
148
255
403
153
247
400
150
228
378
155
224
379
150
222
372
142
221
363
Gyömöre
140
210
350
139
208
347
139
202
341
142
211
353
145
206
351
140
187
327
Győrszemere
293
450
743
294
455
749
303
447
750
309
463
772
305
458
763
293
447
740
Kisbabot
35
59
94
34
57
91
32
58
90
31
57
88
33
53
86
32
51
83
Mérges
16
19
35
17
19
36
14
19
33
14
18
32
13
17
30
13
16
29
Mórichida
83
156
239
85
148
233
86
146
232
80
145
225
80
137
217
80
137
217
Rábacsécsény
65
106
171
66
100
166
62
101
163
64
98
162
65
98
163
62
98
160
Rábaszentmihály
66
78
144
70
75
145
73
77
150
72
74
146
71
76
147
69
75
144
Rábaszentmiklós
14
26
40
16
27
43
14
26
40
14
23
37
14
23
37
14
23
37
Szerecseny
111
192
303
103
182
285
107
177
284
107
177
284
102
170
272
99
172
271
Tét
462
673
1 135
448
660
1 108
450
650
1 100
446
670
1 116
433
669
1 102
442
678
1 120
1 616
2 547
4 163
1 609
2 489
4 098
1 615
2 432
4 047
1 624
2 465
4 089
1 596
2 428
4 024
1 563
2 394
3 957
Járás összesen Forrás: TeIR.
122
63. táblázat Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők aránya a népességben a Téti járásban (%) Település
2008
2009
2010
2011
2012
2013
6 év átlaga
Árpás
35,2
33,5
33,1
32,5
33,2
31,3
33,1
Csikvánd
32,7
32,2
32,9
33,4
32,4
31,8
32,6
Felpéc
26,9
26,9
26,6
27,5
26,6
25,6
26,7
Gyarmat
30,3
29,8
28,7
28,8
28,2
27,2
28,8
Gyömöre
26,3
26,8
26,5
27,8
27,9
26,7
27,0
Győrszemere
23,7
23,6
23,4
23,7
23,4
22,5
23,4
Kisbabot
42,0
41,2
40,9
39,6
40,6
39,2
40,6
Mérges
36,5
38,3
37,1
34,8
32,6
32,6
35,3
Mórichida
27,7
27,2
27,5
27,1
26,2
27,0
27,1
Rábacsécsény
27,9
26,7
26,9
26,5
26,2
25,9
26,7
Rábaszentmihály
26,9
27,3
28,5
28,0
28,3
27,4
27,7
Rábaszentmiklós
29,2
31,9
27,8
27,0
27,2
27,0
28,3
Szerecseny
37,0
35,4
35,9
36,5
34,5
34,6
35,6
Tét
27,7
36,8
27,0
27,5
27,2
27,7
29,0
Járás összesen
28,0
29,8
27,4
27,7
27,3
26,9
27,9
Forrás: TeIR alapján.
64. táblázat A nők aránya a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők között a Téti járásban (%) Település
2008
2009
2010
2011
2012
2013
6 év átlaga
Árpás
63,4
60,2
58,6
58,6
58,4
60,0
59,9
Csikvánd
64,4
65,5
64,6
64,0
62,7
61,8
63,8
Felpéc
63,6
61,9
61,3
61,1
62,4
62,9
62,2
Gyarmat
63,3
61,8
60,3
59,1
59,7
60,9
60,8
Gyömöre
60,0
59,9
59,2
59,8
58,7
57,2
59,1
Győrszemere
60,6
60,7
59,6
60,0
60,0
60,4
60,2
Kisbabot
62,8
62,6
64,4
64,8
61,6
61,4
62,9
Mérges
54,3
52,8
57,6
56,3
56,7
55,2
55,5
Mórichida
65,3
63,5
62,9
64,4
63,1
63,1
63,7
Rábacsécsény
62,0
60,2
62,0
60,5
60,1
61,3
61,0
Rábaszentmihály
54,2
51,7
51,3
50,7
51,7
52,1
51,9
Rábaszentmiklós
65,0
62,8
65,0
62,2
62,2
62,2
63,2
Szerecseny
63,4
63,9
62,3
62,3
62,5
63,5
63,0
123
Tét
59,3
59,6
59,1
60,0
60,7
60,5
59,9
Járás összesen
61,2
60,7
60,1
60,3
60,3
60,5
60,5
Forrás: TeIR alapján.
Az idősek körében a különösen rászorulók támogatására szolgál az időskorúak járadéka, valamint a nappali ellátás, melyekről rendelkezünk adatokkal. Az utóbbiról már írtunk az 5.3. fejezetben, a szociális ellátások rendszerénél. A járásban két településen, Téten és Győrszemerén van lehetőség idős klub keretén belül az idősek nappali ellátásának igénybevételére. Összességében a vizsgált időszakban egy év kivételével 40 fő körül alakult e szociális alapszolgáltatásban részesülők száma (65. táblázat). Téten a kihasználtság gyakorlatilag teljes körű, a 25 férőhelyes klubban ’telt ház’ van, Győrszemerén a szintén 25 férőhellyel rendelkező idősek klubjában lényegesen alacsonyabb a nappali ellátásban részesülők időskorúak száma (átlagosan 13 fő). Az időskorúak járadéka a megélhetési jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Az ellátásra jogosult a nyugdíjkorhatárt betöltött, szociálisan rászoruló személy. Gyakorlatilag minimális az érintettek köre járási szinten is, csupán 4-5 fő kap ilyen támogatást, és csupán két település (Tét és Győrszemere) jelenik meg (66. táblázat). 65. táblázat Nappali ellátásban részesülő időskorúak száma, fő Település
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
6 év átlaga
Árpás
0
0
0
0
0
0
0
0
Csikvánd
0
0
0
0
0
0
0
0
Felpéc
0
0
0
0
0
0
0
0
Gyarmat
0
0
0
0
0
0
0
0
Gyömöre
0
0
0
0
0
0
0
0
Győrszemere
18
7
6
18
14
14
14
13
Kisbabot
0
0
0
0
0
0
0
0
Mérges
0
0
0
0
0
0
0
0
Mórichida
0
0
0
0
0
0
0
0
Rábacsécsény
0
0
0
0
0
0
0
0
Rábaszentmihály
0
0
0
0
0
0
0
0
Rábaszentmiklós
0
0
0
0
0
0
0
0
Szerecseny
0
0
0
0
0
0
0
0
Tét
22
34
27
25
23
25
24
26
Járás összesen
40
41
33
43
37
39
38
39
Forrás: TeIR.
124
66. táblázat Időskorúak járadékában részesítettek évi átlagos száma a Téti járásban, fő Település
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
0
0
0
0
0
0
Csikvánd
0
0
0
0
0
0
Felpéc
0
0
0
0
0
0
Gyarmat
0
0
0
0
0
0
Gyömöre
0
0
0
0
0
0
Győrszemere
2
2
2
2
2
2
Kisbabot
0
0
0
0
0
0
Mérges
1
1
1
1
1
1
Mórichida
0
0
0
0
0
0
Rábacsécsény
0
0
0
0
0
0
Rábaszentmihály
0
0
0
0
0
0
Rábaszentmiklós
0
0
0
0
0
0
Szerecseny
0
0
0
0
0
0
Tét
1
1
1
2
1
2
Járás összesen
4
4
4
5
4
5
Forrás: TeIR.
125
6.5. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékossággal élő személyek esetében nagyon korlátozottan állnak rendelkezésre olyan indikátorok, amelyek helyzetük, esélyegyenlőségük leírására adnának lehetőséget. Az elérhető statisztikai adatok kizárólag a megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők számára (pl. megváltozott munkaképességűek járadékában, illetve rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülők száma), valamint a nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek számára vonatkozóan állnak rendelkezésre. A vizsgált időszakban ugyanakkor megváltozott a támogatásokra vonatkozó kategóriarendszer, ez megnehezíti az idősorok elemzését, hiszen a megfigyelhető trendekben ennek hatása is érvényesül(het). A megváltozott munkaképességűek járadékában részesülők száma 2008 és 2010 között járás szinten 160 fő körül alakult, 2010-ben néhány fővel (6 fő) kevesebben kaptak ilyen ellátást, mint az előző években (67. táblázat). Az érintettek száma településenként általában 10 fő alatti, nagyságukból kifolyólag Téten és a Győrszemerén a legmagasabb, 40–45 fő. Járási szinten a járadékban részesülők döntő többsége, háromnegyede nő, de vannak olyan települések, ahol a nők részaránya még ennél is nagyobb, akár teljes körű (pl. Csikvánd, Felpéc, Rábacsécsény, Rábaszentmiklós) (67. és 71. táblázat).
67. táblázat Megváltozott munkaképességűek járadékában részesülők száma a Téti járásban, 2008–2012, fő Település
2008
2009
2010
férfiak
nők
összesen
férfiak
nők
összesen
férfiak
nők
összesen
Árpás
0
2
2
1
2
3
1
2
3
Csikvánd
0
4
4
1
2
3
0
1
1
Felpéc
0
3
3
0
3
3
0
3
3
Gyarmat
3
9
12
4
5
9
3
5
8
Gyömöre
2
6
8
2
5
7
2
5
7
Győrszemere
7
33
40
8
34
42
9
31
40
Kisbabot
2
6
8
2
5
7
2
5
7
Mérges
1
1
2
1
1
2
1
1
2
Mórichida
5
6
11
5
4
9
5
7
12
126
Rábacsécsény
1
8
9
1
9
10
2
7
9
Rábaszentmihály
1
3
4
1
4
5
1
3
4
Rábaszentmiklós
0
3
3
0
4
4
0
4
4
Szerecseny
4
8
12
5
8
13
3
7
10
Tét
10
33
43
12
32
44
12
33
45
Járás összesen
36
125
161
43
118
161
41
114
155
Forrás: TeIR.
2011. évre vonatkozóan a rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülők számáról, 2012– 2013. évekre pedig a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülők számáról rendelkezünk településsoros adatokkal. Rokkantsági és rehabilitációs ellátásban járás szinten 741 fő részesült, az érintettek között közel fele arányban vannak a férfiak (47%) és a nők (53%). Kiemelkedő a nők aránya viszont Kisbaboton, Rábacsécsényben és Rábaszentmiklóson (68. és 71. táblázat).
127
69. táblázat Rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülők száma a Téti járásban, 2011, fő Település
2011 férfiak
nők
összesen
Árpás
6
6
12
Csikvánd
15
15
30
Felpéc
22
23
45
Gyarmat
30
21
51
Gyömöre
25
32
57
Győrszemere
71
81
152
Kisbabot
2
5
7
Mérges
5
2
7
Mórichida
16
18
34
Rábacsécsény
6
15
21
Rábaszentmihály
17
16
33
Rábaszentmiklós
2
7
9
Szerecseny
25
31
56
Tét
104
123
227
Járás összesen
346
395
741
Forrás: TeIR.
A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásra jogosultak száma hasonlóan alakult 2012–2013-ban (724-726 fő), minimális mértékben alacsonyabb (2%-kal, 14-16 fő), mint ahányan rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesültek 2011-ben (69. táblázat). Az ellátásban részesülő személyek között némileg nagyobb a nők aránya, különösen 2012-ben.
128
69. táblázat: Megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülők száma a Téti járásban, 2012–2013, fő 2012
2013
férfiak
nők
összesen
férfiak
nők
összesen
Árpás
8
6
14
7
6
13
Csikvánd
14
14
28
16
14
30
Felpéc
20
24
44
20
23
43
Gyarmat
29
20
49
29
19
48
Gyömöre
26
34
60
27
29
56
Győrszemere
67
80
147
66
75
141
Kisbabot
2
6
8
1
6
7
Mérges
5
2
7
5
2
7
Mórichida
16
14
30
16
16
32
Rábacsécsény
6
14
20
6
13
19
Rábaszentmihály
17
15
32
17
15
32
Rábaszentmiklós
2
6
8
2
5
7
Szerecseny
23
28
51
24
26
50
Tét
96
130
226
106
135
241
Járás összesen
331
393
724
342
384
726
Forrás: TeIR.
A megváltozott munkaképességűek – a vizsgált időszakban a számukra nyújtott szociális ellátási formák adatai alapján – összességében a járás népességének 5%-át teszik ki (2011– 2013 között). Az egyes településeken 3 és 8% között alakul az arányuk. A járási átlagnál említésre méltóan magasabb az arányuk Mérgesen, Szerecsenyben, Csikvándon és Rábaszentmihályon (70. táblázat).
129
70. táblázat Megváltozott munkaképességűek aránya az állandó népességen belül a Téti járásban, 2008–2013, % 2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
0,76
1,14
1,14
4,48
5,22
4,78
Csikvánd
0,75
0,58
0,20
6,11
5,74
6,28
Felpéc
0,34
0,34
0,34
5,07
4,94
4,82
Gyarmat
0,90
0,67
0,61
3,88
3,72
3,60
Gyömöre
0,60
0,54
0,54
4,48
4,76
4,57
Győrszemere
1,28
1,32
1,25
4,66
4,50
4,29
Kisbabot
3,57
3,17
3,18
3,15
3,77
3,30
Mérges
2,08
2,13
2,25
7,61
7,61
7,87
Mórichida
1,27
1,05
1,42
4,10
3,62
3,98
Rábacsécsény
1,47
1,61
1,48
3,44
3,22
3,08
Rábaszentmihály
0,75
0,94
0,76
6,33
6,15
6,08
Rábaszentmiklós
2,19
2,96
2,78
6,57
5,88
5,11
Szerecseny
1,46
1,61
1,27
7,20
6,47
6,39
Tét
1,05
1,46
1,10
5,60
5,57
5,96
Járás összesen
1,08
1,17
1,05
5,03
4,91
4,94
Forrás: TeIR.
71. táblázat Nők aránya a megváltozott munkaképességűek között a Téti járásban, 2008–2013, % Település
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
100,00
66,67
66,67
50,00
100,00
46,15
Csikvánd
100,00
66,67
100,00
50,00
42,86
46,67
Felpéc
100,00
100,00
100,00
51,11
50,00
53,49
Gyarmat
75,00
55,56
62,50
41,18
54,55
39,58
Gyömöre
75,00
71,43
71,43
56,14
40,82
51,79
Győrszemere
82,50
80,95
77,50
53,29
56,67
53,19
Kisbabot
75,00
71,43
71,43
71,43
54,42
85,71
Mérges
50,00
50,00
50,00
28,57
75,00
28,57
Mórichida
54,55
44,44
58,33
52,94
28,57
50,00
Rábacsécsény
88,89
90,00
77,78
71,43
46,67
68,42
Rábaszentmihály
75,00
80,00
75,00
48,48
70,00
46,88
Rábaszentmiklós
100,00
100,00
100,00
77,78
46,88
71,43
Szerecseny
66,67
61,54
70,00
55,36
75,00
52,00
Tét
76,74
72,73
73,33
54,19
54,90
56,02
130
Járás összesen
77,64
73,29
73,55
53,31
57,52
52,89
Forrás: TeIR.
Mivel a Téti járásban nem megoldott a fogyatékos személyek nappali ellátása, ezért ilyen adatsor nem értelmezhető a járásra, illetve nincs ilyen szociális alapszolgáltatásban részesülő egyén a járás településein.
131
7. A program célcsoportjainak sajátosságai A Téti Járási Esélyteremtő Programterv kidolgozása és a helyzetelemzés támogatása érdekében szakmai workshopra került sor július elején, amely fókuszcsoportos interjúként funkcionált. A megbeszélésről jelenléti ív és hangfelvétel is készült. Időpont: Tét, 2015.07.03. péntek 9.30. Résztvevők száma: 12 fő. Alapvetően családgondozó szakemberek vettek részt a megbeszélésen, a járás összes települését képviselték. A megbeszélés során mindegyik célcsoport esetében két témakör került megvitatásra. Egyrészt a célcsoporthoz kapcsolódó alapvető társadalmi problémák, kihívások összegyűjtése, másrészt annak tisztázása, miként lehet ezeket a problémákat kezelni, megoldani (programötletek, javaslatok gyűjtése).
7.1. Bemutatkozás – a járás bemutatása A megbeszélés elején a bemutatkozás során a járás összes településéről elhangzott néhány alapvető információ. Nagyon érdekes, sokoldalú a járás összetétele, nagyon sajátos helyi társadalmakkal. Szociális szempontból sok elem külön kezelendő, egyedi beavatkozásokat igényel, de természetesen vannak közös pontok is a fejlesztés szempontjából. Szerecseny a leghátrányosabb helyzetű településnek számít a járásban. Téglagyár működött az ötvenes években és ezért költöztek oda az emberek, ebből fakadóan a lakosság nagyobbik hányada nem tősgyökeres. A közösségi színtér a kocsma. Komoly szociális problémák figyelhetőek meg. Csak egy óvoda működik, nincs helyben szociális ellátás. Foglalkoztatásuk sem megoldott. Csikvánd 300 fős kistelepülés. Nagyon markáns elképzelések jellemzik a polgármestert, alapvetően közmunkaprogramra építenek. Nincsen iskola, egy óvoda működik kevés gyermekkel. Gyarmat sváb pápistákkal van tele, nagyon gazdag és szép település, nehezen fogadják be a betelepülőket. Komoly problémát jelent az újonnan beköltözők társadalmi integrációja. Gyömöre dinamikusan működik, van óvoda és iskola is a településen, nagyon fontosnak tartják az oktatási intézményeik megtartását és fejlesztését. Jelenleg is egy 60 millió forintos 132
óvoda pályázaton dolgoznak. A saját szakember gárdára építve komoly fejlesztések történtek az elmúlt években. Felpéc Csikvánddal van közös körjegyzőségben. Szintén a vidékfejlesztés a fontos, alapvetően mezőgazdasággal foglalkoznak a településen. Győrszemere 3000 fős település, iskolatársulásban van Téttel, külön orvosa és védőnője is van a településnek. Magas a roma lakosság aránya és erős a szegregáció, komoly izoláció figyelhető meg. A kultúrájuk, a rendszerük, a belső életük nagyon speciális, élesen elkülönül a település többségi társadalmától. Határozott a településvezetés, erős érdekképviselettel. Három részre tagolódik a település. A központi rész mellett van az Erdősor, a Szemere-hegy (innen a gyerekek már főként Győrbe járnak iskolába), illetve Nagyszentpál (itt megjelentek a jobb módú győri lakosok is, szuburbanizáció szélső határa lett a település). A probléma, hogy nem jelentkeznek be a településen, de elvárják a fejlesztéseket. Klasszikus szuburbanizációs település. A legkisebb település Mérges mindössze 88 lakossal. Rábaszentmihály – az első szociális szövetkezett itt fog megalakulni. Nagyon erős, határozott településvezetés jellemző itt is. 8-10 fővel működő óvodája is van a településnek. Kisbabot (kistelepülés), Rábacsécsény – a polgármester és az iskolaigazgató azonos személy, ebből kifolyólag nagyon fontos a településen az oktatás. Az oktatás megtartó erejében hisznek. Tét (város) mint járásközpont meghatározó szerepet tölt be a térségben, de inkább nagyközség jellegű arculata van. A szegregáció kérdése a legfontosabb esélyegyenlőségi szempontból Téten. Két területet érint a szegregáció. Ürgehegy egy régi nyaralóövezet, kertvárosi rész, a jelenleg zöldségtárolóként bejegyzett épületekben kb. 200-300 fő él. De a pontos létszámot nem ismerik. Hiányzik az alapvető infrastruktúra ebben a városrészben. A villanyon kívül semmi sincs ezen a részen. Még egy bolt sem érhető el. Napi szinten költöznek be újabb családok. A Koroncón (szomszéd település) mélyszegénységben élők (főleg nagycsaládosok) költöznek ide elsődlegesen, mert felemelkedésként élik meg, hogy a „városban” lakást tudnak szerezni. A nagycsaládos kategória az itt élőknél általában 4–6 gyermeket jelent. A téti óvoda túlterheltsége alapvetően ebből fakad. Tétszentkút is hasonlóan problémás része a városnak, ráadásul sokkal kijjebb esik.
133
7.2. A célcsoportok esélyegyenlőségi helyzete
7.2.1. Mélyszegénységben élők, romák Alacsony ingatlanárak miatt a szegényebb rétegek költöznek ki Győrből a térségbe, könynyebb albérletet is találni. Különösen Szerecseny esetében figyelhető meg a mélyszegénységben élők koncentrációja. Alacsony iskolázottság, sokgyermekes családok, gyakran több apától származnak a gyermekek. Sok esetben nem tanulnak tovább, a tankötelezettség lejárta után dolgozni kezdenek, hogy a szülőnek besegítsenek anyagilag is. Komoly életvezetési problémák figyelhetőek meg. Más hierarchia alapján szervezik az életüket. Pénzbeosztási problémák, felelőtlen költekezés. Gyorsan elköltik a segélyeket. Más preferenciarendszer, szükségleti hierarchia alapján költik el a bevételeiket. Más a fontossági sorrend. Többségüknél a fizetés rendszertelen, inkább csak napi, heti bérekkel jellemezhető ideiglenes, alkalmai munkákat tudnak elérni. Magas az analfabéták aránya, és nem csak funkcionális analfabétákról beszélünk többségüknél. Magas az aluliskolázottság. Alapvető probléma egy hivatalos levél, dokumentum elolvasása is, nem csak az értelmezése. Olvasási és írási nehézségek. Nem korosztály-specifikus kérdés, nem csak az idősebbekre jellemző. Jelen van a kéregetés is bizonyos településeken. Akár egy ilyen család is tönkre tudja tenni a közösségi életet. Elég erős a lakosság ellenérzése, komoly izoláció fakad ebből. Ez alapvetően egy családot érintő partikuláris probléma inkább. Az ilyen helyzetekből fakadóan jelen van és nagyon erős a roma lakossággal szembeni előítélet, kirekesztő magatartás. Ha felmerülnek problémák, általában mástól várják a megoldást, nehezen értelmezik a hivatalos iratokat, nem tudják, hogy mi a teendő, sok esetben nem viszik végig az ügyeket. Sőt sokszor az ügyfelek még a problémákat sem tudják elmagyarázni a szakembereknek. Akár egy lakcímváltozás bejelentése is komoly problémát jelenthet. Nagyon fontos az iskolának a szerepe az ilyen helyzetekben. Nem lehet járási szinten általánosítani ezt a kérdést, mert teljesen eltérő a helyzet egy-egy településen annak függvényében, hogy van-e iskola és ha igen, akkor az miként reagál az ilyen kihívásokra. Pl. Győrszemerén sok hiányzás mellett ugyan, de járnak iskolába a roma gyermekek, működik a jelző funkció, nagyobb valószínűséggel befejezik az iskolát. Esélyegyenlőségi szempontból fontos kérdés a különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférés, azok elérésének és igénybe vételének a nehézsége. Alapvetően a közlekedési problémák nehezítik a szolgáltatások elérését. A járásközpont szolgáltatásait (pl. Gyógyító Ház) akár már a 134
6 kilométerre lévő településeken élők sem tudják igénybe venni gépkocsi hiányában, mert nagyon ritkák a járatok, akár 5-6 órát kell várni egy-egy járatra. Ez a probléma az összes célcsoport életét érintő ügy.
7.2.2. Gyermekek, fiatalok Nagyon fontos a helyi oktatási intézmény jelenléte az ilyen településeken, ahol nem megoldott az oktatás, ott sok a hiányzás, a lógás. Az olyan gyerekeknél, akiknek sok a hiányzása magántanulói státusszal próbálkoznak, naponta 1-1,5 órára kell bemenni és egyénileg foglalkozik a tanár a diákkal. Nem kell egész nap ottmaradni, de be kell menni és folyamatosan foglalkoznak a gyermekkel. Iskolai lemaradás is megfigyelhető a sorozatos kudarcok miatt, nem is akar iskolába járni emiatt. „Azért nem megyek iskolába, mert úgy sem értem”. A kudarckerülés fontos motivációs tényező ilyen helyzetekben. A problémák alapvetően a felső tagozatban jelentkeznek. Általában előrehaladott fázisban kerülnek a rendszer látókörébe a problémás gyermekek, sokkal korábban kellene elkezdeni foglalkozni ezekkel a problémákkal. A győri középiskolák jelentési kötelezettségüknek sok esetben nem tesznek eleget. A jelzőrendszer nem működik hatékonyan, a győri iskolák nem tudják, hogy hova kell küldeni a jelzéseket. Pl. a győri Gyermekjóléti Központba küldik a jelzést, ott meg idő hiányában késve továbbították a jelzést. Ezt a jelző funkciót erősíteni, fejleszteni kellene a jövőben. 2015. szeptember elejétől kezdi meg a működését a város új gimnáziuma, eddig nem működött középfokú oktatási intézmény a térségben. Sokat jelent, hogy nem kell elutazni, helyben lehet tanulni. A speciális képzések megoldatlanok a járásban, a speciális nevelési igényű gyermekeket utaztatni kell. 2007-től működik az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat a kistérségben. A korai fejlesztés nagyon erős, időben megkapják a gyermekek. A Támogató Szolgálat arra specializálódott, hogy fogyatékkal élő gyermekek szállítását megoldja. Oktatási intézményekben nincsen gyermekpszichológus, családterapeuta, egyre nagyobb szükség lenne ilyen szakemberekre, különösen a problémás helyzetű családoknál. Különösen fontos szerepük lenne az ilyen szakembereknek a különböző kulturális gyökerek, eltérő családi szocializáció miatt. Háziorvos mellett a gyermekorvosi rendelés nem megoldott a kistelepüléseken, általában havonta egyszer látogatnak el a településekre (védőnők szervezik ezt meg). Téten van egyedül gyermek-szakorvosi ellátás. Ez a kistelepülések problémája inkább. 135
7.2.3. Nők Az egyik alapvető kérdés a kisgyermekes anyukák helyzetének a kezelése, a családi és a munkahelyi funkciók összeegyeztetése. Itt viszont a bölcsődei és óvodai szolgáltatások hiánya vagy körülményes elérhetősége jelenti a legnagyobb akadályt. Csak Téten van bölcsőde, kis falvakban gyakran óvoda sem tud működni. A kis településeken az elöregedő helyi társadalom miatt megüresedett ingatlanokba egyre több esetben költöznek be családosok, fiatalabbak, viszont a bölcsődei és óvodai szolgáltatások hiányából fakadó ingázási kényszer nagyon nagy probléma. Az ingázás kisgyermekekkel sokkal nehezebb. Családi napközi lehetne működőképes kis létszámoknál az ilyen településeken. Helyben nincs munka, közlekedés nem megoldott, rossz a munkabeosztás (nincs távmunka, részmunkaidő is ritka), nagyon kevés a 8-16 óra közötti munkalehetőség, hat órás munkakörök is hiányoznak. A gyermekek felügyelete helyben nem megoldható. Sokuknál máshol élnek a nagyszülők, rájuk sem lehet számítani. A rossz közlekedési viszonyok miatt a fő munkavállalási célterületek elérése is nehézkes. Tét, Győr, Pápa a fő célirány a munkavállalás területén. Téten a Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft. bevezetett „kismama műszakot” 8–16 óra közötti beosztással, de ez is csak a helyieknek jó megoldás. Nincs helyben kismama tanácsadás, az összes vizsgálatért Győrbe kell menni. Pl. 1200 forint egy beutazás. Csak utólag kapják vissza ezt a pénzt. Mindent előre meg kell finanszírozni. A nagy távolság is nehézség ebben az időszakban. Ez a hátrányosabb helyzetű, szegényebb családokat különösen érzékenyen érinti. Gyakori probléma, hogy a buszjegyre kérnek kölcsön pénzt a szociális szakemberektől, mert különben nem tudnak eljutni a szűrővizsgálatokra a kismamák. Eddig nem tudták elérni, hogy a Gyógyító Házban legyen ilyen szolgáltatás. 7.2.4. Idősek A jelenlegi ellátó rendszer nem tud hatékonyan reagálni az elöregedéssel, idősödéssel járó fokozódó kihívásokra, sem a gondozás, sem az elhelyezés szempontjából. A kistelepülések öregedési indexe magas, a közeljövőben ezek egyre jelentősebb problémákat fognak jelenteni. Erre a kihívásra jelenleg nincsenek megnyugtató megoldások. Gyakorlatilag nem megoldott az idős emberek szociális szakellátása a térségben, csak az alapellátások érhetőek el. Az idősotthonok túlzsúfoltak, helyhiány van, nagyon nehéz az idős emberek elhelyezése. 136
A házi gondozást is jobban ki lehetne bővíteni, nem mindenki szeretne otthonba vonulni. Nem minden idős ember szocializálódik arra, hogy majd idős korában bevonul egy otthonba. A körzeti korlátok, az ellátási területek lehatárolása is probléma. Napi szintű, több órás gondozásra lenne szükség. Jogszabály szerint ki van pipálva, a valóságban nincs megoldva. Egyre kevesebb idő, energia van az idős emberek gondozására, a családtagok szeretnék közel elhelyezni az idős hozzátartozókat. A család gondozó funkciója gyengül. Körzeti korlátok, ellátási területek problémát okoznak, hátrányos a kistelepüléseknél. Egymáshoz közeli települések más járáshoz tartoznak, így nem mehet a közeli otthonba az idős ember. Jelenleg sem a gondozásuk, sem bentlakásos otthonba költöztetésük nem megoldott a térségben. 7.2.5. Fogyatékossággal élők Fogyatékos szakellátás nem működik a térségben. Felnőtt fogyatékosokat nem tudják elhelyezni, alapvetően otthon vannak, a családra hárul a gondozásuk. Minden faluban vannak ilyen személyek. A közlekedésük, mozgatásuk sem megoldott. Akadálymentesítési problémák is előfordulnak. A legnagyobb gond az intézmények, épületek megközelítése. Pl. nincs járda, csak a közúton tudnak közlekedni az érintettek. Buszra nem tudnak felszállni. Bizonyos intézmények felszereltsége sem megoldott, pl. nincs kerekesszék a Gyógyító Házban. Nincs speciális képzés a térségben, utaztatni kell a gyermekeket. 7.2.6. Átfogó, térségi szinten jelentkező gondok, problémák, kihívások: – Tét járásközpontból nehéz elérni a kisebb településeket. Kimondottan rossz a közösségi közlekedés. Ez a legégetőbb probléma. Ennek a megoldása az összes célcsoport szempontjából fontos kérdés. – Nincsenek rendszeres járatok. Akinek nincsen autója, nem tud normálisan közlekedni. Emiatt a téti szolgáltatásokat nem tudják igénybe venni. – Komoly problémát jelent a hivatalos ügyintézés is a járásban. – Gyakran a szociális segítőknek, az érintett szakembereknek kell saját autóval elvinni az ügyfeleket, hogy elérjék a szolgáltatásokat. – Polgármesterek első sorban önös érdekeket követnek és nem térségi szinten gondolkodnak, hanem települési léptékben, alapvetően hiányzik a távlati gondolkodás is. 137
Erős széttagozódás figyelhető meg a járásban, nem tudnak felülemelkedni a közös célok érdekében az egyéni, önös érdekeken. – Nem a szükséglethez igazítjuk a szolgáltatásokat, ez az összes célcsoportra igaz. – Tét járásán belül szakellátás nincsen. Csak alapellátás létezik. – Járás több településén probléma, hogy egyre több gyermeket hordanak el a szülők más iskolába, ráadásul egyre fiatalabb korban. Az oktatás alacsony színvonala és a későbbi továbbtanulás miatt, illetve mivel úgy is Győrbe jár dolgozni a szülő (gyökértelenné válhat a gyermek). Sok esetben, aki megteheti, az el is viszi a gyermekét. Pl. van olyan osztály ahol 17 negyedikesből 10-et hordanak el a szülők. Ez az intézmények működőképessége ellen dolgozik. Pontos összegyűjtött információk nincsenek, de az intézmények szintjén jól látható ez a probléma.
7.3. Fejlesztési ötletek – A legfontosabb probléma a közösségi közlekedés fejlesztése, járatok sűrítése, minden településről legyen elérhető a központ. Koordináció javítása, összehangolás. Hiányoznak az igényfelmérések, nem alulról indulnak a kezdeményezések. Az összes célcsoportot érintő kérdés. – Szociális alapellátás minden településen megoldott, működik. A járási szintű szociális szakellátás fejlesztése viszont szükségszerű lenne: idősellátás, idősotthon, családok átmeneti otthona, családi napközi vagy vegyes csoportok szervezése az óvodákban (Egységes Óvoda - Bölcsőde Rendszer, az erre irányuló igényt fel kellene méni a járásban). – Általános iskolák instabil működésének kezelése: egyre több településen jellemző az általános iskolás gyermekek elhordása más intézményekbe, amely a helyi oktatás fenntarthatósága szempontjából egyre nagyobb kihívásokat okoz (csökkenő gyermekszám). Gyakran az osztályok harmada, fele is eltűnik. – Egészségügyi vonalon kismamagondozásra lenne szükség. – Nyári felügyelet, családi napközik, korai/késői nyitva tartás. – Oktatási intézményekben gyermekpszichológus, családterapeuta, szociális munkás jelenléte. – Kistelepüléseken a gyermekorvosok jelenléte legyen erősebb, ne csak havonta egyszer menjenek ki helybe. Sűríteni kellene a szolgáltatást.
138
– Hiányoznak a célcsoportokhoz kapcsolódó szükségletfelmérések, így nem a valós igényekre, szükségletekre reagál a szolgáltató, segítő és fejlesztő rendszer.
139
8. SWOT elemzés A SWOT elemzés egy jelenség értékelésének egyik legalapvetőbb és legelterjedtebb módszere. Magában foglalja a vizsgált tényező erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyforrásait. A módszer segítségével a helyzetfeltáró rész összefoglalásaként rendszerezzük a megismert sajátosságokat négy dimenzió mentén elkülönítve egymástól a kedvező és kedvezőtlen adottságokat, tendenciákat. A rendszerezés elkészítése során felhasználtuk az összes korábban elemzett fejlesztési dokumentumot (itt kiemelt szerepe van az ITS és HEP anyagoknak frissességük miatt), az intézményi beszámolókat, a statisztikai adatokat, illetve a fókuszcsoportos megbeszélés eredményeit. SWOT elemzés input elemei: Tét Integrált Településfejlesztési Stratégiája, 2014-2020 Települések Helyi Esélyegyenlőségi Programjai Szociális intézmények 2014. évi beszámolói KSH TeIR adatok A térségi szakemberekkel végzett megbeszélések tapasztalatai A SWOT negatív oldalát jelentő dimenziók (gyengeségek és veszélyforrások) esetében csak a fontosabb jelenségeket emeltük ki, ennek a kérdésnek a teljes körű kidolgozása a következő fejezetben történik meg, ahol a problémarendszert két lépésben foglaljuk össze. Egyrészt a települések helyi esélyegyenlőségi programjaiban megjelölt problémákat mutatjuk be, majd kiegészítjük a jelen megalapozó vizsgálat során feltárt újabb tényezőkkel a rendszert. Ebből következően a gyengeségek és veszélyforrások dimenzió elemei ismétlődnek, mivel alapvetően itt jelennek meg a járás esélyegyenlőséggel kapcsolatos problémái. A problématérkép ebből fakadóan a SWOT negatív oldalának egyfajta kiterjesztett, részletesebb formájának is tekinthető.
140
72. táblázat Az esélyegyenlőségi helyzetelemzés SWOT analízise POZITÍV
NEGATÍV
Erősség
Gyengeség
- Helyi Esélyegyenlőségi Program, 2013 (ITS)
- Magasabb végzettségűek alacsony aránya (ITS)
- Jó közbiztonság (ITS)
- Külterületi szergegátum problémái (ITS)
- A Magyar Vöröskereszt, Máltai Szeretetszolgá-
- Közösségi élet színtere korlátozott, nincs rendez-
lat, és a Baptista szeretetszolgálat tevékenysége
vényközpont (ITS) - Sportolási lehetőségek korlátozottak (ITS)
(ITS) - Önkéntesség gyakorlata a lakosság körében
- Gyenge helyi munkaerőbázis (ITS) - Kevés foglalkoztató a piaci szférában (ITS)
(ITS) - Bölcsődei ellátás, napközi otthonos óvoda, 8 év-
- Közösségi közlekedés problémái - vasút, autóbusz,
folyamos általános iskola, zeneiskola, könyvtár
kerékpár (ITS)
működik Téten (ITS)
- Járdák rossz állapota (ITS)
- Kisebbségi önkormányzat működése (ITS)
- Az állandó népesség számának csökkenése
- Aktív kulturális élet, civil hagyományok, civil
- Kedvezőtlen járási településstruktúra, kistelepülé-
szervezetek működése (ITS)
sek dominanciája
- Kistérségi szintű és településközi együttműködés
- Iskolázottsági mutatók minden szempontból ked-
hagyományai, oktatás, szociális ellátás, egész-
vezőtlenebbek a megyei átlagoknál
ségügy (ITS)
- Magas az alacsonyan iskolázott népesség aránya
- Pozitív vándorlási egyenleg, vándorlási nyereség
- Magas a tartós munkanélküliek aránya
- Alacsony munkanélküliségi ráta, kedvező aktivi-
- Nem működik középfokú oktatási intézmény a
tási mutatók - Egyszülős családok aránya alacsony
térségben - Általános iskolás korú gyermekek létszámának
- Települések ¾-ben működik óvoda
csökkenése
- Mentőállomás működik Téten
- Magas a hátrányos helyzetű gyermekek aránya
- Otthonápolási és hospice szolgáltatás elérhető
- Kisebb települések egészségügyi ellátása és szol-
- Szociális alapszolgáltatások biztosítottak a tér-
gáltatásai hiányosak (háziorvos, gyógyszertár)
ség egészében kistérségi szinten - Családi napközi szolgáltatás
- Kismamagondozás hiánya a térségben - Idősek bentlakásos intézménye nem működik a
- Magántanulói státusz módszere az általános iskolákban
térségben - Szociális és gyermekjóléti szakosított ellátások teljes hiánya
- Bizonyos munkaadóknál működik „kismama műszak”
- Fogyatékossággal élők nappali ellátását biztosító intézmény hiánya a járásban - Családok átmeneti otthona nem működik a térségben - Idősotthon nem működik a térségben
- Idősek házi gondozása bővítésre, fejlesztésre szorul 141
Lehetőség
Veszélyforrás
- Civil szervezetek további erősödése (ITS)
- Szegregáció (ITS)
- Városi rendezvények a közösségépítés érdeké-
- Elvándorlás (ITS)
ben (ITS) - Fiatalok, családosok betelepülése a környező nagyobb városokból és kistelepülésekről (ITS) - Megindult a lakónépesség enyhe növekedése az
- Csökkenő népesség (ITS) - Elöregedő lakosság (ITS) - Romló közbiztonság (ITS) - Kevés betelepülő, akik nem vesznek részt aktívan a
elmúlt években - Folyamatosan növekvő iskolázottsági szint
település életében (ITS) - Természetes népesség fogyási tendencia erősödése - Alacsony státuszú népesség beáramlása - A valós térségi központi funkciók hiánya Tét esetében - Győri iskolák (hat és nyolc osztályos gimnáziumok) elszívó hatása
- Magas és növekvő a pályakezdő és fiatal korú álláskeresők aránya Megjegyzés: az ITS rövidítés arra utal, hogy az adott jellemző Tét Településfejlesztési Koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégia I. kötet. című dokumentumból származik.
142
9. Problématérkép Az esélyegyenlőség kapcsán felmerülő térségi szintű problémák rendszerezése során két lépésben végeztük el a feltáró munkát. A kiindulópontot a 2013-ban elkészült helyi esélyegyenlőségi programok helyzetelemző és akciótervi komponenseinek feldolgozása jelenti. A második fázis a jelen megalapozó vizsgálat során megerősített, és újonnan feltárt elemek beazonosítása és beépítése. A két fázis szétválasztása szándékos. Egyrészt nem mossa össze a két időpontban (2013-ban és 2015-ben) feltárt sajátosságokat, másrészt láthatóvá teszi a HEPekben kommunikált üzenetek belső rendszerét, kapcsolódási pontjait, visszatérő elemeit, harmadrészt összehasonlítható a két fázis egymással. A területi alapú együttműködések sikerességének feltétele, hogy olyan kihívásokra, nehézségekre reagáljanak, amelyekben a járáshoz tartozó települések többsége, vagy legalább némelyike érdekelt. A tervezett járási szintű felzárkóztatási szakmai kerekasztal működésének hatékonysága szintén azon alapulhat, hogy több települést vagy az egész térséget érintő intézkedéseket tud körvonalazni. Ennek érdekében áttekintettük a járás településeinek helyi esélyegyenlőségi programjainak helyzetelemző és akciótervi komponenseit. Az itt szereplő megállapításokat olyan alapon rendszereztük, hogy egy átlátható, prioritásokat tartalmazó járási szintű problématérképet tudjunk kidolgozni. 9.1. Az összes célcsoportot érintő átfogó problémák halmaza a HEP-ek alapján A dokumentumok helyzetelemzései alapján négy átfogó, a térségben több települést is érintő problémagóc rajzolódik ki. Ezek olyan kérdések, amelyek az összes célcsoportot érintő együttműködési irányokat, fejlesztési aktivitásokat jelölhetnek ki a járásban. Ezzel párhuzamosan azt is megvizsgáltuk, hogy milyen célcsoport-specifikus problémakörök jelentek meg ismétlődően a települési anyagokban. Információk – Adatok – A HEP célcsoportjaira vonatkozó információk, adatok, elemzések teljes hiánya vagy korlátozott elérhetősége. Az információk gyűjtése, rendszerezése, elérhetővé tétele, egymás közti megosztása nem megoldott sem települési sem járási szinten (különös tekintettel a romák és/vagy mélyszegénységben élők, HHHs gyermekek, a nők és a fogyatékossággal élők esetén jelentkezik a probléma). 143
– A célcsoportokkal összefüggő esélyegyenlőségi kérdésekhez kapcsolódó érintett szervezetek, intézmények önkéntes adatszolgáltatásának erősítése és integrálása. Jelenleg ez nem megoldott. – A szociális szolgáltatások célzottabb, hatékonyabb, magasabb színvonalon történő biztosítása érdekében nélkülözhetetlenek a pontos, a település egész lakosságára vonatkozó, naprakész, releváns adatok az érintett célcsoportoknál. Tájékoztatás, népszerűsítés, aktivizálás – A szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésről nem hatékony a tájékoztatás. – A település lakossága ismerje meg az esélyegyenlőségi fejlesztés irányait, mert jelenleg nagyon keveset tudnak a lakosok erről a kérdésről. – Felvilágosító kampányok és kiadványok hiánya, ezek kidolgozása és végrehajtása. – A lakosság aktív részvétele gyenge a szociális problémák kezelése, az esélyegyenlőség javítása és az egészségmegőrzés érdekében szervezett programokon, rendezvényeken, eseményeken. Különösen a szűrővizsgálatokon való részvétel növelése és azok kiterjesztése nem megoldott a térségben. – Sokkal intenzívebben kellene értesíteni a célcsoportokat és a szakembereket. – Nem tudnak a társszakmák képviselői az esélyegyenlőségi folyamatokról. Képzés, felkészítés – A települési önkormányzat tisztségviselői, a település által fenntartott egészségügyi, oktatási és szociális intézmények szakemberei nem vagy nem teljes körűen ismerik az egyenlő bánásmód elvét, a kirekesztés elleni küzdelem és az esélyegyenlőség biztosítását szolgáló célokat, elveket, módszereket, gyakorlati tapasztalatokat, azok hatásait, eredményeit. – A célcsoportok tagjai és a települések érdeklődő lakosai számára szervezett tréningek, képzések hiánya. Infrastrukturális feltételek – Átfogó, komplex akadálymentesítési program megvalósítása szükséges. Középületek teljes körű akadálymentesítése. Akadálymentesítési ütemterv hiánya. – Közlekedési feltételek javítás (főleg a buszközlekedés).
144
9.2. A célcsoport-specifikus problémák rendszere a HEP-ek alapján
Ezzel párhuzamosan azt is megvizsgáltuk, hogy milyen célcsoport-specifikus problémakörök jelentek meg ismétlődően a települési anyagokban. A módszer lényege az, hogy a HEP kötelező elemének tekinthető célcsoportonkénti elemző fejezetek végén szereplő problématáblázatokat hasonlítottuk össze és a többször visszatérő, ismétlődő, több települést, vagy akár a járás településeinek nagyobbik részét érintő problémákat emeltük ki. 73. táblázat A helyi esélyegyenlőségi programokból kirajzolódó problémarendszer Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Gyermekek
Megfelelő adatok hiánya
Kevés szabadidős lehetőség
Munkanélküliség (tartós)
Szülők motiválatlansága
Romló egészségi állapot
Nyári szünidős ellátásuk nem megoldott
Alacsony iskolai végzettség
Logopédiai szolgáltatás hiánya
Életviteli problémák
Nincsenek szervezett programok a szünidő-
Adósságkezelési tanácsadás hiánya Szegregáció veszélye
ben Játszóeszközök hiánya Veszélyeztetettség megemelkedett
Nők Tartós munkanélküliség magasabb
Idősek Nincs megfelelő szakosított ellátás
Gyermeküket egyedül nevelő nők kiszolgál- Rossz a kapcsolat az egészségügyi és a szotatottsága, szegénységkockázata
ciális szolgáltató szervek között
Nincsenek információk a krízishelyzetekről, Demencia kezelése problémás családon belüli erőszakról
Egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzá-
Segítő programok hiánya
férés korlátozott
Megfelelő adatok hiánya
Elmagányosodás
Továbbképzési, átképzési lehetőségek hiá-
Informatikai járatlanság
nya
Kevés szervezett program
Munkába állás, visszatérés nehézségei
Megélhetési problémák
Családbarát munkahelyek hiánya
Áldozattá válás
145
Fogyatékkal élők Megfelelő adatok hiánya Akadálymentesítés nem mindenhol megoldott Egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, szűrővizsgálatokat kisebb arányban veszik igénybe Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása Érdekvédelmi szervezet hiánya Rehabilitációs foglalkoztatók hiánya Forrás: Pályázathoz készített szakmai koncepció – a települései HEP-ek alapján
9.3. A jelen helyzetelemzés során feltárt problémák rendszere Harmadik lépésben összefoglaljuk azt a problémarendszert, amely kiegészítve a két évvel ezelőtt felrajzolt helyzetképet, a jelenleg elérhető legfrissebb esélyegyenlőségi statisztikák és a térségben dolgozó szociális szakemberek körében végzett csoportos interjú tapasztalatai alapján állítható össze. Az itt közölt tartalom jelentős része egybevág a korábbi dokumentumelemzésre épülő problématérkép pontjaival, illetve a helyzetelemző fejezetek során feltárt leglényegesebb anomáliákat, kihívásokat, negatív tendenciákat sűríti össze könnyen áttekinthető pontokba szedett, felsorolásszerű formában. A rövidítésből fakadóan a mögöttes tartalmak a korábbi fejezetekben jelentek meg részletesebben kibontva, így csak azok ismeretében, azok összefoglalásaként használhatóak.
146
74/a. táblázat A jelen felmérés során végzett vizsgálatokból kirajzolódó problémarendszer főbb alkotóelemei Járási szintű általános társadalmi problémák és kihívások –
Csökkenő népességszám
–
Természetes fogyás
–
Kedvezőtlen járási településstruktúra, kistelepülések dominanciája
–
Elöregedő lakosság
–
Kedvezőtlen iskolázottsági, képzettségi mutatók
–
Relatíve magas munkanélküliség, tartós munkanélküliség
–
Térségi központi funkciók hiánya, elmaradottsága
–
Közösségi közlekedés lehetőségei korlátozottak
Célcsoportonkénti problémák és kihívások Mélyszegénységben élők és romák –
Szegregációs
mechanizmusok
Gyermekek
működése –
Középfokú oktatási intézmény hiánya
(Tét)
–
Kisiskolák megszűnése
–
Alacsony iskolázottság, analfabetizmus
–
Iskolai lemaradás
–
Magas gyermekszám
–
Folyamatos kudarcélmények elterelik az ok-
–
Továbbtanulás hiánya, elakadás az oktatási rendszerben
–
Komoly életvezetési problémák
–
Pénzbeosztási nehézségek
–
Felelőtlen költekezés
–
Rendszertelen, kiszámíthatatlan bevételek
–
Ügyintézési nehézségek
–
Önsegítő mechanizmusok hiánya
–
Szegénység kultúrája
tatástól a gyermeket –
Problémás, hátrányos helyzetű gyermekek későn kerülnek a rendszer látókörébe
–
Jelzőrendszer, jelentési kötelezettség nem mindig működik megfelelően
–
A speciális képzések megoldatlanok a járásban
–
Oktatási intézményekben nincsen gyermekpszichológus, családterapeuta, szociális munkás
–
Magas a hátrányos helyzetű gyermekek aránya
–
A legtöbb településen nem megoldott a gyermekorvosi rendelés
–
Járás több településén probléma, hogy egyre több gyermeket hordanak el a szülők más iskolába, ráadásul egyre fiatalabb korban
147
74/b. táblázat A jelen felmérés során végzett vizsgálatokból kirajzolódó problémarendszer főbb alkotóelemei (folytatás) Nők –
Idősek
Bölcsődei és óvodai szolgáltatások hiánya,
–
A jelenlegi ellátó rendszer nem tud hatéko-
körülményes elérése
nyan reagálni az elöregedéssel, idősödéssel
Kedvezőtlen nyitvatartási időpontok (külö-
járó fokozódó kihívásokra
nösen az egészségügyi szolgáltatások esetén) –
Kistelepülések elöregedési tendenciái egyre
–
Ingázási kényszer
erősebbek
–
Legtöbb munkahely csak ingázással érhető
–
Szakellátás teljes hiánya
el
–
Járáson kívül elérhető idősotthonok is túlzsú-
–
–
Közlekedés nem megoldott, fő munkaválla-
foltak, helyhiány van
lási célterületek elérhetősége nehézkes
–
Házi gondozás kibővítése nem megoldott
–
Kedvezőtlen munkabeosztási rendek
–
Családok gondozó funkciója gyengül
–
Távmunka és részmunkaidős pozíciók hiá-
–
Nem tudják megoldani a közelben történő ellátását az idős embereknek
nya –
Helyben történő gyermekfelügyelet nem megoldott
–
Kismama tanácsadás és gondozás hiánya
Fogyatékossággal élők –
Nem működik fogyatékos szakellátás a térségben
–
Felnőtt fogyatékosokat nem tudják elhelyezni, alapvetően otthon vannak, a családra hárul a gondozásuk
–
A közlekedésük, mozgatásuk nem megoldott
–
Akadálymentesítési problémák is előfordulnak. A legnagyobb gond az intézmények, épületek megközelítése
–
Bizonyos intézmények felszereltsége nem megoldott
–
Nincs speciális képzés a térségben, utaztatni kell az érintetteket
–
Foglalkoztatási nehézségek
Forrás: saját összeállítás.
148
10. Javaslatok a programozás számára – célok, prioritások, konkrét ötletek A Járási Esélyteremtő Program kidolgozásának megalapozását nem csak a helyzetelemzés, az eredmények rendszerezése (SWOT és problématérkép) segítheti elő, hanem a fejlesztési irányok feltérképezése, a lehetséges fejlesztési ötletek gyűjtése. Egyrészt célszerű építeni a települési szintű Helyi Esélyegyenlőségi Programok fejlesztési irányrendszerére, hiszen össze kell kapcsolni a járás településeit, és átfogóbb, több település által is szükségesnek tartott térségi szintű beavatkozásokban kell gondolkodni. Ennek megalapozása érdekében áttekintettük a települések dokumentumait, és a többször visszatérő, ismétlődő, fontos szerepet játszó fejlesztési irányokat leválogattuk az öt célcsoport esetében. Ezek az irányok jelenthetik a járási szintű programozási folyamat lehetséges kiindulópontjait. Az alábbi lista nem konkrét projektötleteket tartalmaz, mivel egyrészt a HEP-ek intézkedési tervei már tartalmazzák az ezzel kapcsolatos elképzeléseket, másrészt bizonyos részük már meg is valósulhatott az elmúlt két évben. A most esedékes felülvizsgálat részletes információkat szolgálhat erről a kérdésről a közeljövőben, mivel áttekinthetővé válik, hogy mely projektek indultak el a járás településein, és melyek azok a még csak tervezés előtt álló elképzelések, amelyek esetleg járási szintű vagy több település együttműködésére épülő összefogásban talán hatékonyabban valósíthatóak meg. A lista elsődleges célja csak azoknak az irányoknak a kiemelése, amelyek térségi együttműködésekre építve is fejleszthetőek lennének abból fakadóan, hogy nem partikuláris, egyedi, csak egy adott helyi társadalomra jellemző vetületei a kérdéskörnek. Ezt kiegészítendő második lépésben bemutatjuk majd a jelen helyzetelemzéshez készített szakértői megbeszélések alapján kirajzolódó fejlesztési elképzeléseket is, amelyek jóval fókuszáltabban, a legégetőbb problémákra reagálva, kezelhetőbb mennyiségű és erősebb indokoltsággal rendelkező iránymutatást tartalmaznak a programozás számára.
149
75. táblázat A helyi esélyegyenlőségi programokból kirajzolódó fejlesztési irányrendszer, 2013 Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Gyermekek
Adatgyűjtés, szükségletfelmérés készítése
Szünidei programok szervezése
Szűrőprogramok
Szabadidős programok szervezése
Egészségtudatos életmódra nevelés
Szülők tájékoztatása a lehetőségekről
Iskolai előmenetel segítése
Közös gyermek-szülő programok szervezé-
Szolgáltatások, támogatások bővítése
se
Közfoglalkoztatás
Szakemberek továbbképzése
Munkahelyteremtés
Intézményi partnerkapcsolatok fejlesztése
Továbbképzések
Hátránykompenzáló programok, egyéni fejlesztés, pályaorientáció
Adósságkezelés Kompetencia felmérés a fiatalok körében Hatékonyabb tájékoztató tevékenység Nők
Idősek
Adatgyűjtés, szükségletfelmérés
Igényfelmérés, szükségletfelmérés
Továbbképzési, átképzési programok
Tanfolyamok szervezése
Távmunka, részmunka
Falugondnoki szolgálat bővítése
Felvilágosító előadások szervezése
Informatikai jártasság javítása
Gyermekfelügyelet megszervezése
Aktivitást megőrző programok
Pályázati lehetőségek felkutatása
Prevenciós szemlélet erősítése Szűrővizsgálatok Önkéntes munka, idősek segítése Tájékoztatás, szóróanyagok Tömegközlekedési feltételek javítása Klubtermek Fogyatékkal élők
Adatgyűjtés, szükségletfelmérés Fizikai akadálymentesítés Információs-kommunikációs akadálymentesítés Egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel növelése Érintettek összekapcsolása, kapcsolatfelvétel, kerekasztal Forrás: Pályázathoz készített szakmai koncepció – a települései HEP-ek alapján.
150
A szociális szakemberek fejlesztési javaslatai (2015. június) – A legfontosabb probléma a közösségi közlekedés fejlesztése, járatok sűrítése, minden településről legyen elérhető a központi település (Tét). Koordináció javítása, összehangoltság erősítése. Hiányoznak az igényfelmérések, nem alulról indulnak a kezdeményezések. – Szociális alapellátás minden településen megoldott, működik. A járási szintű szociális szakellátás fejlesztése viszont szükségszerű lenne: idősellátás, idősotthon, családok átmeneti otthona, családi napközi vagy vegyes csoportok szervezése az óvodákban (Egységes Óvoda - Bölcsőde Rendszer). – Általános iskolák instabil működésének kezelése: egyre több településen jellemző az általános iskolás gyermekek elhordása más intézményekbe, amely a helyi oktatás fenntarthatósága szempontjából egyre nagyobb kihívásokat okoz (csökkenő gyermekszám). Gyakran az osztályok harmada, fele is eltűnik. – Egészségügyi területen kismamagondozásra lenne szükség. – Nyári felügyelet biztosítása, családi napközik szervezése, korai/késői nyitva tartás biztosítása. – Oktatási intézményekben gyermekpszichológus, családterapeuta, szociális munkás jelenléte. – Kistelepüléseken a gyermekorvosok jelenléte legyen erősebb, ne csak havonta egyszer menjenek ki helybe. Sűríteni kellene a szolgáltatást. – Hiányoznak a célcsoportokhoz kapcsolódó szükségletfelmérések, így nem a valós igényekre, szükségletekre reagál a szolgáltató, segítő és fejlesztő rendszer.
151
11. Programterv Vezetői összefoglaló a Járási Esélyteremtő Programtervet megalapozó Helyzetelemzésről A helyzetelemzés célja és felépítése A helyzetelemzés célja a Járási Esélyteremtő Programterv megalapozó vizsgálata. A programterv célrendszerének, prioritásainak, partnerségi és kommunikációs tervének kidolgozása, az akciótervek projekt szintű részletes kibontása csak abban az esetben lehet reális és megalapozott, amennyiben az esélyegyenlőségi helyzetelemzés során kellően átfogó képet adunk a térség társadalmi helyzetéről és az érintett célcsoportok és prioritási területek aktuális állapotáról. A helyzetelemzés három nagyobb tartalmi részre tagolódik. Alapvető célunk a minél összetettebb feltáró módszertan alkalmazása, a primer és szekunder források együttes használata: 1) dokumentumelemzés és intézményrendszer elemzés; 2) esélyegyenlőségi statisztikák és egyéb információk feldolgozása; 3) eredmények kiértékelése és rendszerezése. A problémarendszer átfogó jellegéből fakadóan szükséges lehet bizonyos tartalmi fókuszpontok kijelölése. A projektet megalapozó egyeztetések és a szakmai koncepciót megalapozó előzetes vizsgálatok alapján az alábbi prioritási területek kerültek meghatározásra: 1) a mélyszegénységben élők és a romák aluliskolázottsága elleni küzdelem; 2) egészségesebb életvitel, jobb életminőség program; 3) egyenlő esélyek a nőknek program. Primer kutatási elemként szakmai workshopra került sor 2015 július elején, amely egyfajta fókuszcsoportos interjúként funkcionált. A megbeszélésről jelenléti ív és hangfelvétel is készült. Többségében családgondozó szakemberek vettek részt a megbeszélésen, a járás összes települését képviselték. A megbeszélés során mindegyik célcsoport esetében két témakör került megvitatásra. Egyrészt a célcsoporthoz kapcsolódó alapvető társadalmi problémák, kihívások összegyűjtése, másrészt annak tisztázása, miként lehet ezeket a problémákat kezelni, megoldani (programötletek, javaslatok gyűjtése). Az esélyegyenlőség kapcsán felmerülő térségi szintű problémák rendszerezése során két lépésben végeztük el a feltáró munkát. A kiindulópontot a 2013-ban elkészült helyi esélyegyenlőségi programok helyzetelemző és akciótervi komponenseinek feldolgozása jelenti. A második fázis a jelen megalapozó vizsgálat során megerősített, és újonnan feltárt elemek beazonosítása és beépítése.
152
Esélyegyenlőségi SWOT analízis POZITÍV
NEGATÍV
Erősség
Gyengeség
- Helyi Esélyegyenlőségi Program, 2013 (ITS)
- Magasabb végzettségűek alacsony aránya (ITS)
- Jó közbiztonság (ITS)
- Külterületi szergegátum problémái (ITS)
- A Magyar Vöröskereszt, Máltai Szeretetszolgá-
- Közösségi élet színtere korlátozott, nincs rendez-
lat, és a Baptista szeretetszolgálat tevékenysége
vényközpont (ITS) - Sportolási lehetőségek korlátozottak (ITS)
(ITS) - Önkéntesség gyakorlata a lakosság körében
- Gyenge helyi munkaerőbázis (ITS) - Kevés foglalkoztató a piaci szférában (ITS)
(ITS) - Bölcsődei ellátás, napközi otthonos óvoda, 8 év-
- Közösségi közlekedés problémái - vasút, autóbusz,
folyamos általános iskola, zeneiskola, könyvtár
kerékpár (ITS)
működik Téten (ITS)
- Járdák rossz állapota (ITS)
- Kisebbségi önkormányzat működése (ITS)
- Az állandó népesség számának csökkenése
- Aktív kulturális élet, civil hagyományok, civil
- Kedvezőtlen járási településstruktúra, kistelepülé-
szervezetek működése (ITS)
sek dominanciája
- Kistérségi szintű és településközi együttműködés
- Iskolázottsági mutatók minden szempontból ked-
hagyományai, oktatás, szociális ellátás, egész-
vezőtlenebbek a megyei átlagoknál
ségügy (ITS)
- Magas az alacsonyan iskolázott népesség aránya
- Pozitív vándorlási egyenleg, vándorlási nyereség
- Magas a tartós munkanélküliek aránya
- Alacsony munkanélküliségi ráta, kedvező aktivi-
- Nem működik középfokú oktatási intézmény a
tási mutatók - Egyszülős családok aránya alacsony
térségben - Általános iskolás korú gyermekek létszámának
- Települések ¾-ben működik óvoda
csökkenése
- Mentőállomás működik Téten
- Magas a hátrányos helyzetű gyermekek aránya
- Otthonápolási és hospice szolgáltatás elérhető
- Kisebb települések egészségügyi ellátása és szol-
- Szociális alapszolgáltatások biztosítottak a tér-
gáltatásai hiányosak (háziorvos, gyógyszertár)
ség egészében kistérségi szinten - Családi napközi szolgáltatás
- Kismamagondozás hiánya a térségben - Idősek bentlakásos intézménye nem működik a
- Magántanulói státusz módszere az általános iskolákban
térségben - Szociális és gyermekjóléti szakosított ellátások teljes hiánya
- Bizonyos munkaadóknál működik „kismama műszak”
- Fogyatékossággal élők nappali ellátását biztosító intézmény hiánya a járásban - Családok átmeneti otthona nem működik a térségben - Idősotthon nem működik a térségben
153
- Idősek házi gondozása bővítésre, fejlesztésre szorul Lehetőség
Veszélyforrás
- Civil szervezetek további erősödése (ITS)
- Szegregáció (ITS)
- Városi rendezvények a közösségépítés érdeké-
- Elvándorlás (ITS) - Csökkenő népesség (ITS)
ben (ITS) - Fiatalok, családosok betelepülése a környező nagyobb városokból és kistelepülésekről (ITS) - Megindult a lakónépesség enyhe növekedése az
- Elöregedő lakosság (ITS) - Romló közbiztonság (ITS) - Kevés betelepülő, akik nem vesznek részt aktívan a
elmúlt években
település életében (ITS)
- Folyamatosan növekvő iskolázottsági szint
- Természetes népesség fogyási tendencia erősödése - Alacsony státuszú népesség beáramlása - A valós térségi központi funkciók hiánya Tét esetében - Győri iskolák (hat és nyolc osztályos gimnáziumok) elszívó hatása
- Magas és növekvő a pályakezdő és fiatalkorú álláskeresők aránya Megjegyzés: az ITS rövidítés arra utal, hogy az adott jellemző Tét Településfejlesztési Koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégia I. kötet. című dokumentumból származik.
Esélyegyenlőségi problémarendszer
Járási szintű általános társadalmi problémák és kihívások –
Csökkenő népességszám
–
Természetes fogyás
–
Kedvezőtlen járási településstruktúra, kistelepülések dominanciája
–
Elöregedő lakosság
–
Kedvezőtlen iskolázottsági, képzettségi mutatók
–
Relatíve magas munkanélküliség, tartós munkanélküliség
–
Térségi központi funkciók hiánya, elmaradottsága
–
Közösségi közlekedés lehetőségei korlátozottak Célcsoportonkénti problémák és kihívások
Mélyszegénységben élők és romák –
Szegregációs mechanizmusok működése (Tét)
Gyermekek –
154
Középfokú oktatási intézmény hiánya
–
Alacsony iskolázottság, analfabetizmus
–
Kisiskolák megszűnése
–
Magas gyermekszám
–
Iskolai lemaradás
–
Továbbtanulás hiánya, elakadás az oktatási rend-
–
Folyamatos kudarcélmények elterelik az oktatástól a gyermeket
szerben –
Komoly életvezetési problémák
–
Problémás, hátrányos helyzetű gyermekek későn
–
Pénzbeosztási nehézségek
–
Felelőtlen költekezés
–
Rendszertelen, kiszámíthatatlan bevételek
–
Ügyintézési nehézségek
–
A speciális képzések megoldatlanok a járásban
–
Önsegítő mechanizmusok hiánya
–
Oktatási intézményekben nincsen gyermekpszi-
–
Szegénység kultúrája
kerülnek a rendszer látókörébe –
Jelzőrendszer, jelentési kötelezettség nem mindig működik megfelelően
chológus, családterapeuta, szociális munkás –
Magas a hátrányos helyzetű gyermekek aránya
–
A legtöbb településen nem megoldott a gyermekorvosi rendelés
–
Járás több településén probléma, hogy egyre több gyermeket hordanak el a szülők más iskolába, ráadásul egyre fiatalabb korban
Nők – –
Idősek
Bölcsődei és óvodai szolgáltatások hiánya, kö-
–
A jelenlegi ellátó rendszer nem tud hatékonyan
rülményes elérése
reagálni az elöregedéssel, idősödéssel járó foko-
Kedvezőtlen nyitvatartási időpontok (különösen
zódó kihívásokra
az egészségügyi szolgáltatások esetén)
–
Kistelepülések elöregedési tendenciái egyre erő-
–
Ingázási kényszer
–
Legtöbb munkahely csak ingázással érhető el
–
Szakellátás teljes hiánya
–
Közlekedés nem megoldott, fő munkavállalási
–
Járáson kívül elérhető idősotthonok is túlzsúfol-
sebbek
célterületek elérhetősége nehézkes
tak, helyhiány van
–
Kedvezőtlen munkabeosztási rendek
–
Házi gondozás kibővítése nem megoldott
–
Távmunka és részmunkaidős pozíciók hiánya
–
Családok gondozó funkciója gyengül
–
Helyben történő gyermekfelügyelet nem megol-
–
Nem tudják megoldani a közelben történő ellátását az idős embereknek
dott –
Kismama tanácsadás és gondozás hiánya Fogyatékossággal élők
–
Nem működik fogyatékos szakellátás a térségben
–
Felnőtt fogyatékosokat nem tudják elhelyezni, alapvetően otthon vannak, a családra hárul a gondozásuk
–
A közlekedésük, mozgatásuk nem megoldott
–
Akadálymentesítési problémák is előfordulnak. A legnagyobb gond az intézmények, épületek megközelítése
–
Bizonyos intézmények felszereltsége nem megoldott
155
–
Nincs speciális képzés a térségben, utaztatni kell az érintetteket
–
Foglalkoztatási nehézségek
Forrás: saját összeállítás.
Fejlesztési javaslatok A Járási Esélyteremtő Program kidolgozásának megalapozását nem csak a helyzetelemzés, az eredmények rendszerezése (SWOT és problématérkép) segítheti elő, hanem a fejlesztési irányok feltérképezése, a lehetséges fejlesztési ötletek gyűjtése. Ennek megalapozása érdekében áttekintettük a települések dokumentumait, és a többször visszatérő, ismétlődő, fontos szerepet játszó fejlesztési irányokat leválogattuk az öt célcsoport esetében. Ezek az irányok jelenthetik a járási szintű programozási folyamat lehetséges kiindulópontjait. A szociális szakemberek fejlesztési javaslatai (2015. június): – A legfontosabb probléma a közösségi közlekedés fejlesztése, járatok sűrítése, minden településről legyen elérhető a központi település (Tét). Koordináció javítása, összehangoltság erősítése. Hiányoznak az igényfelmérések, nem alulról indulnak a kezdeményezések. – Szociális alapellátás minden településen megoldott, működik. A járási szintű szociális szakellátás fejlesztése viszont szükségszerű lenne: idősellátás, idősotthon, családok átmeneti otthona, családi napközi vagy vegyes csoportok szervezése az óvodákban (Egységes Óvoda - Bölcsőde Rendszer). – Általános iskolák instabil működésének kezelése: egyre több településen jellemző az általános iskolás gyermekek elhordása más intézményekbe, amely a helyi oktatás fenntarthatósága szempontjából egyre nagyobb kihívásokat okoz (csökkenő gyermekszám). Gyakran az osztályok harmada, fele is eltűnik. – Egészségügyi területen kismamagondozásra lenne szükség. – Nyári felügyelet biztosítása, családi napközik szervezése, korai/késői nyitva tartás biztosítása. – Oktatási intézményekben gyermekpszichológus, családterapeuta, szociális munkás jelenléte.
156
– Kistelepüléseken a gyermekorvosok jelenléte legyen erősebb, ne csak havonta egyszer menjenek ki helybe. Sűríteni kellene a szolgáltatást. – Hiányoznak a célcsoportokhoz kapcsolódó szükségletfelmérések, így nem a valós igényekre, szükségletekre reagál a szolgáltató, segítő és fejlesztő rendszer. 11.1. A Programterv célrendszere 11.1.1. Átfogó célok -
Modellértékű együttműködési program megvalósítása a járási településeken, esélyegyenlőségi területeken tevékenykedő állami, önkormányzati, civil, egyházi szervezetek és vállalkozások bevonásával.
-
A szociális gazdaság fejlesztésével a munkaerő-piacról kiszorult rétegek integrálása, társadalmi és gazdasági felzárkóztatása, kiemelt figyelemmel
-
Az esélyteremtés területén fenntartható járási partneri hálózat létrehozása és működtetése.
-
Tét járásszékhely funkciójának erősítése a koordinációs tevékenység megvalósítása révén.
-
A humán közszolgáltatások szakmai színvonalának és költséghatékonyságának javítása, együttműködési gyakorlatának fejlesztése a járás teljes területén.
11.1.2. Konkrét célok
-
Hátrányos helyzetű célcsoportok, kiemelten a mélyszegénységben élők, a romák és a nők megszólítása és bevonása a programokba, társadalmi integrációjuk elősegítése
-
Igényfelmérések, tudatos programozás elvégzése az összehangolt akciók előkészítése érdekében, felkészülés a 2014-20-as EU-s források fogadására.
-
Egészségműveltség és életminőség szintjének emelése
-
Hatékony, járási szintű munkaerő-piaci program kidolgozása a foglalkoztatás szintjének emeléséért
-
Partnerségi kapcsolatok fejlesztése az esélyegyenlőségi területen tevékenykedő szervezetek között, szakmai kapacitások erősítése, tudatos partnerség-építés megvalósítása a járási esélyteremtő intézményrendszer fejlesztése érdekében, bekapcsolódás a megyei együttműködési fórumba
157
-
A térség döntéshozók felkészítése a szakmailag, és társadalmilag megalapozott esélyegyenlőségi programok kidolgozására
11.2. Prioritások és programok
11.2.1. Tervezett prioritási területek és programok Jelen projektünk célja, hogy az esélyteremtés alapfeltételeit megteremtő diszkriminációmentesség kialakítása után a társadalom minden csoportja számára lehetőséget biztosítsunk, hogy ugyanolyan eredményesen élhessenek a járásban kínálkozó lehetőségekkel. Ezek valódi megteremtése jelenti az esélyegyenlőséget. Ahhoz, hogy a társadalom széles rétegei érezzék magukat biztonságban, éljék meg, hogy van értelme saját erőfeszítéseiknek, mert valóban előbbre juthatnak, teljesebb életet élhetnek, megfelelő szolgáltatásokat kaphatnak, illetve minél kevesebben tapasztalhassák azt, hogy bármikor maguk is nehezebb helyzetbe kerülhetnek, van szükség esélyteremtő közegre. Az esélyegyenlőség elérésére irányuló erőfeszítések tehát részben a most meghatározható esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetének javítását szolgálják. Megfelelő módon megvalósítva, a rajtuk túlmutató köröket érintő új tapasztalatok, a szemléletváltozás azt is elősegíti, hogy a most magukat érintettnek nem tartó emberek is egy megtartóbb, élhetőbb közeget tapasztaljanak, ezáltal az egész helyi társadalmat érintik és szolgálják. A projekt megvalósításának részét képező helyzetelemzés és a számos egyeztetés alapján az alábbi prioritási területek alakultak ki. Minden problémára nem nyújthat megoldást jelen projekt. A cél a folyamatok elindítása, a partnerség megerősítése, amely erősíti a közösségi védőhálót. A konkrét programok meghatározásánál figyelembe vettük a helyi partnerek igényeit, a rendelkezésre álló időkereteket és pénzügyi lehetőségeket is.
158
1. A mélyszegénységben élők, köztük a romák társadalmi integrációjának elősegítése Ma Magyarország, és a téti járás egyik legsúlyosabb gondja a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. A társadalmi leszakadás meghatározó részben a szegénységgel öszszefüggő körülményekből fakad. Az esélytelenség, a hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődése az egész társadalom stabilitását, fenntarthatóságát, biztonságát veszélyeztetik és a tapasztalható dezintegrációs folyamatok egyben a gazdasági fejlődés akadályai is. A járás iskolázottsági mutatói a Győr-Moson-Sopron megyére jellemző mutatóknál lényegesen kedvezőtlenebbek mindenféle tekintetben (mind a kvalifikáltak arányát, mind az alacsonyan iskolázottak arányát nézve) annak ellenére is, hogy az elmúlt évtizedben javuló tendenciát mutattak. Ma a térség 17 éven felüli lakosságának harmada érettségizett, a 25 évesek és idősebbek közel tizede pedig diplomás. Tét, mint járásszékhely iskolázottsági mutatói inkább a községi mintát követik, nem városi társadalomra jellemzőek. Összességében a járás egészéről is az mondható el, hogy a magasabban, illetve magasan kvalifikált népesség korosztályos aránya jelentős mértékben elmarad a Győr-Moson-Sopron megyei átlagtól, így sok esetben az aluliskolázottság a munkaerőpiacra belépés és a társadalmi integráció fő akadálya. A téti járásban megyei viszonylatban magas a roma népesség aránya, akik integrálása összetett közösségi- társadalmi-gazdasági integrációs programokat igényel, hiszen sok fiatal kimarad az általános iskolából, vagy a középfokú oktatásból, melynek következménye, hogy szakképzetlenség nélkül a munkaerő-piaci beilleszkedésük, foglalkoztathatóságuk lehetetlenné válik. Tervezett intézkedések: 1.1. Aluliskolázottság és kirekesztődés elleni program, oktatási egyenlőtlenségek megszüntetésére irányuló küzdelem 1.2. Közfoglalkoztatási programok továbbvitele és továbbfejlesztése, alternatív foglalkoztatási lehetőségek felkutatása 1.3.Adósságkezelési tanácsadó programok indítása az adósságcsapdába kerülteknek
159
1.4. Tanodaprogramok továbbvitele és fejlesztése 1.5. Romák foglalkoztatásba ágyazott képzése 2. Egészségesebb életvitel, jobb életminőség program Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben az országos átlaghoz hasonlóan javulás figyelhető meg, a téti járás szinte valamennyi egészségmutató tekintetében elmarad a megyei átlagtól, és természetesen az országos mutatókhoz hasonlóan nagy elmaradást mutat az európai uniós számadatokhoz képest is. A betegségek gyakoribb előfordulása és a kimagasló halandóság miatt az itt élők rosszabb minőségű és rövidebb életre számíthatnak, különösen magas a szívés érrendszeri és daganatos betegségben szenvedők aránya, ami a (mély) szegénységben élő, iskolázatlan, roma, szenvedélybeteg embereket még súlyosabban érinti. Általánosságban elmondható, hogy az emberek nem fordítanak elegendő figyelmet egészségi állapotukra. Alkalmi jelleggel vannak, de állandóan nincsenek elérhető olyan közösségi alkalmak, helyi kampányok, lehetőségek, amik az egészségtudatosság javítását segítenék elő. A nem megfelelő egészségtudatosság, a rossz szokások, a káros feszültségoldó módszerek, a szenvedélybetegségek, stb. rengeteg ember problémái. Járási szinten alapvető fontosságú, hogy az egészségi állapot javítása alapvető stratégiai célkitűzésként jelenjen meg a tudomány és az egészségpolitika szintjén, és az egészségorientált döntés-előkészítés és döntéshozást alapvető gyakorlatként érvényesüljön.
Tervezett intézkedések 2.1.Általános egészségügyi állapotfelmérések elvégzése, szűrőprogramok indítása 2.2.Életmódváltással kapcsolatos általános és egyénre szabott tanácsadás megvalósítása, életmódváltást segítő rendezvények, klubok szervezése 2.3.Járási szintű kismamagondozás jobb feltételeinek megteremtése 2.4. Középületek akadálymentesítése a járásban 2.5. Tét járási egészségtervének aktualizálása, fejlesztése 2.6. Járási esélyegyenlőségi napok szervezése
160
3.Járási munkaerő-piaci integrációs program - kiemelten pályakezdőknek, tartós munkanélkülieknek és nőknek
A népesség gazdasági aktivitását tekintve a Téti járás Győr-Moson-Sopron megye egyik legkedvezőtlenebb helyzetű térsége, a regisztrált munkanélküliek aránya 2012 decemberében meghaladta a 6%-ot (6,2%) – a megye többi járása közül a Pannonhalmit kivéve mindenütt 2–5% között alakult ez a mutató. A 2011-es népszámlálás adatai 4%-os munkanélküliségi rátát jeleztek a térségre, de ennél a kedvezőbb értéknél is jobbak voltak a többi járás mutatói. A tartós munkanélküliek aránya a regisztrált álláskeresők körében szintén a Téti járásban a legkedvezőtlenebb, az álláskeresők 43,4%-a 180 napon túl sem talál állást (megyei átlag 34,6%). Ugyanakkor elmondható, hogy az országos jellemzőknél mind a munkanélküliségi rátát (8,7%), mind a tartós munkanélküliek arányát (51,8%) tekintve kedvezőbb mutatókkal bír a térség. A foglalkoztatottak aránya a járásban 42,4%, ami szintén megyei átlag (44,3%) alatti, míg az inaktív eltartottak aránya (30,7%) a megyére jellemző mutatónál (28,0%) magasabb mértékű. A munkanélküliség, mint probléma szorosan összefügg a járás egyik legnagyobb problémájaként jelzett alacsony iskolázottsággal. Megállapíthatjuk, hogy a járásban gyakorlatilag hiányoznak a felnőttképzési lehetőségek, a felnőttoktatási szolgáltatások, de az informális tanulási alkalmak és programok is. A művelődési intézmények nem kínálnak ilyen jellegű programokat, és nem tesznek erőfeszítéseket azért, hogy a térségben élő emberek új tudásokhoz jussanak, együttműködésük és szemléletmódjuk változzon. A térségben évek óta jelentős erőfeszítések zajlanak a foglalkoztatási problémák enyhítésére, ezek folytatása szükséges. A foglalkoztatási paktum folytatása és kiterjesztése, a közfoglalkoztatás kivezető útjainak helyi biztosítása, a szociális gazdaság típusú kezdeményezések folytatása elengedhetetlen. A járásban évről-évre nő a közfoglalkoztatottak száma. A tapasztalatok alapján a közmunkából való továbblépés nem valósul meg. Az érintettek hozzászoknak ehhez a megoldáshoz. Különösen nehéz a munkavállalás, a munkába való visszatérés a pályakezdők, a tartós munkanélküliek, és a nők, köztük főképpen a kisgyermekes anyák számára. Ezen sérülékeny társadalmi csoportok tagjainak hosszabb távú boldogulása komplex, a társadalmi környezet szemléletét is formáló, az érintetteknek sokszínű támogató, közvetítő, képző, utazást segítő, stb. szolgáltatásokat nyújtó, a munkáltatókat is érzékenyítő, sőt akár érdekeltté tevő programokat igényel.
161
Tervezett intézkedések 3.1. Járási foglalkoztatási paktum létrehozása 3.2. Szociális gazdaság fejlesztését célzó program indítása a járásban munkahelyek teremtése céljából 3.3. Gyakornoki program pályakezdők támogatására 3.4.Munkatapasztalat-szerzést célzó programok indítása (önkéntesség, középiskolások kötelező közösségi szolgáltatásnak térségi szervezése). 3.5. Közösségi közlekedés javítását célzó fejlesztési programok a munkába jutás megkönnyítésére
162
11.3. Akcióterv 11.3.1. Intézkedések/projektek összegző bemutatása Prioritás 1.A
Sorszám/megnevezés
Érintett célcsoportok
mélyszegénységben 1.1. Aluliskolázottság és ki- Mélyszegénységben
Projektgazda élő Téti Kistérség Sokoróaljai
élők, köztük a romák tár- rekesztődés elleni program, gyermekek, fiatalok, romák Önkormányzatainak sadalmi
integrációjának oktatási
elősegítése
egyenlőtlenségek
megszüntetésére
Partnerek Járási önkormányzatok, általános iskolák
Gyermekjóléti és Szociá-
irányuló
lis Intézménye
küzdelem 1.A
mélyszegénységben 1.2.
Közfoglalkoztatási Közfoglalkoztató intézmé-
Győr-Moson Sopron Me-
élők, köztük a romák tár- programok továbbvitele és nyek, szervezetek. közfog-
gyei Kormányhivatal, Téti
sadalmi
Járási Hivatal Foglalkoz-
integrációjának továbbfejlesztése, alternatív lalkoztatottak, a térségben
elősegítése
foglalkoztatási felkutatása
lehetőségek munkát vállalni szándékozó hátrányos helyzetű álláskeresők, közfoglalkoztatásban „bent ragadt” személyek
163
tatási Osztály
járási önkormányzatok
1.
A
mélyszegény- 1.3. Adósságkezelési tanács- Adósságcsapdába
került Tét Város Önkormányza-
Civil szervezetek
ségben élők, köztük a adó programok indítása az személyek, családok, mély- ta, egyéb járásban lévő romák társadalmi integrá- adósságcsapdába ciójának elősegítése
nek
települések önkormányzatai
Czinka Panna Roma Kul-
Tét Város Önkormányza-
ségben élők, köztük a vábbvitele és fejlesztése
turális Egyesület, Együtt
ta, Győrszemere Község
romák társadalmi integrá-
Győrszemeréért Egyesület Önkormányzata, Gyömö-
1.
A
kerültek- szegénységben élők, romák
mélyszegény- 1.4. Tanodaprogramok to- HHH-s és roma gyermekek
ciójának elősegítése
re Község Önkormányzata, egyéb járási önkormányzatok
1.
A
mélyszegény- 1.5. Romák foglalkoztatásba Romák, kiemelten roma Czinka Panna Roma Kul-
ségben élők, köztük a ágyazott képzése
nők
Járási önkormányzatok
turális Egyesület
romák társadalmi integrációjának elősegítése 2. Egészségesebb életvi- 2.1. Általános egészségügyi Teljes lakosság
Családvédelmi szolgálat
Téti járási háziorvosok,
tel, jobb életminőség
állapotfelmérések elvégzése,
vezetője, szociális ügyin-
védőnők, önkormányzat-
szűrőprogramok indítása
tézők, polgármesterek
ok
Védőnői Szolgálat, Járási
Civil szervezetek, háziorvosok, Sportegyesületek
2.
2.2.Életmódváltást segítő
Teljes lakosság
Egészségesebb életvitel,
rendezvények, klubok rend-
önkormányzatok, szociá-
jobb életminőség
szeres szervezése
lis ügyintézők, oktatási 164
intézmények vezetői 2.
2.3.Járási szintű kismama-
Kismamák
Gyógyító Ház, Tét
Egészségesebb életvitel,
gondozás jobb feltételeinek
védőnők, önkormányzat-
jobb életminőség
megteremtése
ok
2.
2.4.Középületek akadály-
Egészségesebb életvitel,
mentesítése a járásban
Fogyatékkal élő személyek
jobb életminőség
Téti járási háziorvosok,
Tét Város Önkormányza-
járási közintézmények,
ta, egyéb járási önkor-
civil szervezetek
mányzatok
2.
2.5.Tét járási egészségtervé-
Egészségesebb életvitel,
nek elkészítése
Teljes lakosság
jobb életminőség
2.
2.6.Járási esélyegyenlőségi
Egészségesebb életvitel,
napok szervezése
Teljes lakosság
Téti Kistérség Sokoróaljai
Tét Város Önkormányza-
Önkormányzatainak
ta, téti járási háziorvosok,
Gyermekjóléti és Szociá-
védőnők, egyéb önkor-
lis Intézménye
mányzatok
Téti Kistérség Sokoróaljai Tét Város ÖnkormányzaÖnkormányzatainak
jobb életminőség
ta, Győrszemere Község
Gyermekjóléti és Szociá- Önkormányzata, egyéb lis Intézménye
járási önkormányzatok
3. Járási munkaerő-piaci 3.1. Járási foglalkoztatási
Hátrányos helyzetű álláske- Tét Város Önkormányzata Kormányhivatal Foglal-
integrációs program - ki- paktum létrehozása
resők
koztatási Főosztálya, Téti
emelten pályakezdőknek,
Kistérség Sokoróaljai Ön-
tartós munkanélkülieknek
kormányzatainak Gyer-
és nőknek
mekjóléti és Szociális Intézménye önkormányzat-
165
ok, intézmények, civil szervezetek, vállalkozások 3. Járási munkaerő-piaci
3.2. Szociális gazdaság fej-
Hátrányos helyzetű álláske- Tét Város Önkormányzata Kormányhivatal Foglal-
integrációs program - ki-
lesztését célzó program indí-
resők
emelten pályakezdőknek,
tása a járásban munkahelyek
Kistérség Sokoróaljai Ön-
tartós munkanélkülieknek
teremtése céljából
kormányzatainak Gyer-
koztatási Főosztálya, Téti
és nőknek
mekjóléti és Szociális Intézménye önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek, vállalkozások
3. Járási munkaerő-piaci
3.3. Gyakornoki program
Pályakezdő fiatalok, köz-
Téti járás vállalkozásai
Téti Kistérség Sokoróaljai
integrációs program - ki-
pályakezdők támogatására
tük mélyszegénységben
(pl. Sokoró kft.)
Önkormányzatainak
emelten pályakezdőknek,
élők és romák
Gyermekjóléti és Szociá-
tartós munkanélkülieknek
lis Intézménye, járási ön-
és nőknek
kormányzatok
3. Járási munkaerő-piaci
3.4.Munkatapasztalat-
Középiskolások, Főisko-
Téti Kistérség Sokoróaljai
járási önkormányzatok,
integrációs program - ki-
szerzést célzó programok
lások, Egyetemisták, Pá-
Önkormányzatainak
civil szervezetek, Türr
emelten pályakezdőknek,
indítása (önkéntesség, kö-
lyakezdők
Gyermekjóléti és Szociá-
István Képző és Kutató
tartós munkanélkülieknek
zépiskolások kötelező kö-
lis Intézménye
Intézet
166
és nőknek
zösségi szolgáltatásnak térségi szervezése).
3. Járási munkaerő-piaci
3.5. Közösségi közlekedés
Hátrányos helyzetű álláske- Tét Város Önkormányzata Járási önkormányzatok,
integrációs program - ki-
javítását célzó fejlesztési
resők, munkába ingázók
emelten pályakezdőknek,
programok a munkába jutás
tartós munkanélkülieknek
megkönnyítésére
és nőknek
167
civil szervezetek
11.3.1. Az intézkedések/projektek részletes bemutatása 1. Prioritás: A mélyszegénységben élők, köztük a romák társadalmi integrációjának elősegítése
Megnevezés
1.1.Aluliskolázottság és kirekesztődés elleni program, oktatási egyenlőtlenségek megszüntetésére irányuló küzdelem
Prioritás
1.A mélyszegénységben élők, köztük a romák társadalmi integrációjának elősegítése
Végrehajtásért fele-
Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és
lős gazda
Szociális Intézménye
Partnerek
járási önkormányzatok, általános iskolák
Indoklás (problé-
Az utolsó népszámlálási adatok alapján megállapítható, hogy a Téti
maelemzésre is
járásban is nőtt az iskolázottság szintje, 2001-hez képest jelentős
visszautalva)
mértékben emelkedett az érettségivel rendelkezők aránya, illetve duplájára nőtt a diplomások hányada, ugyanakkor csökkent a nyolc osztálynál alacsonyabb végzettségűek száma és aránya. Ez utóbbi természetesen nem független attól, hogy a korábbi iskolarendszerben tanuló időskorúak száma csökken. Amit még érdemes kiemelni, az a két nem között megfigyelhető jelentős mértékű különbség. A női nem láthatóan ledolgozta korábbi hátrányát, ami még a múlt század hetvenes–nyolcvanas éveire is jellemző volt, és már 2001-ben megfigyelhető volt, hogy körükben nagyobb a magasabban kvalifikáltak aránya, mint a férfiak körében, ugyanakkor az idősebb nemzedéknek köszönhetően az alacsonyan iskolázottak is jóval nagyobb arányban képviseltették magukat a nők között. Napjainkra az alsó szinteken kiegyenlítődni látszanak az arányok, az érettségi és a diploma tekintetében viszont növekszik a nők javára a különbség Ugyanakkor el kell mondani azt is, hogy a járás iskolázottsági mutatói a GyőrMoson-Sopron megyére jellemző mutatóknál lényegesen kedvezőtlenebbek mindenféle tekintetben és az érettségizettek és a diplomások arányát tekintve jelentős települési különbségeket tapasztalhatunk. 168
Felpécen, Rábacsécsényben, Árpáson és Győrszemerén a felsőfokú végzettségűek aránya meghaladja a 10%-ot is, ugyanakkor pl. Rábaszentmiklóson szinte hiányzik az értelmiségi réteg a helyi társadalomból, de Csikvándon is szinte hasonló a helyzet. A járásszékhely iskolázottsági mutatói inkább a községi mintát követik, nem városi társadalomra jellemzőek (Győr-Moson-Sopron megyei városok [megyeszékhely nélkül] adatai: legalább érettségivel rendelkezik a 18 évesek és idősebbek köréből 46,1%, diplomás a 25 éves és idősebbek köréből 14,8%). Összességében a járás egészéről is az mondható el, hogy a magasabban, illetve magasan kvalifikált népesség korosztályos aránya jelentős mértékben elmarad a Győr-Moson-Sopron megyei átlagtól (48,7%; illetve 17,4%). Célok
-
a befogadó oktatás-nevelés rendszerszintű megerősítése
-
oktatási egyenlőtlenségek mérséklése, a szegregációs jelensé-
gek visszaszorítása, különösen a roma többségű iskolák és osztályok számának csökkentése -
A probléma megoldását célzó kiemelt program indítása a járási oktatási intézményeknél
-
Minőségi közneveléshez és oktatáshoz való hozzáférés erősítése
-
Helyi fejlesztői kapacitások fejlesztése, a helyi közösségek aktivizálása, komplex fejlesztésekhez szükséges szervezeti együttműködések kialakítása.
Célcsoportok
-
a tanulás fontosságának hangsúlyozása
-
magasabb iskolai végzettség megszerzésének elősegítése
-
mélyszegénységben élők gyermekek és fiatalok
-
roma gyermekek és fiatalok
Tevékenységek le-
Ahhoz, hogy a téti járásban hatékony társadalmi felzárkózást szolgá-
írása
ló nevelési, oktatási programokat tudjunk tervezni és végrehajtani, mindenképpen szükséges a mélyszegénységben élők, köztük a cigányság helyzetének jobbítását szolgáló eddigi kistérségi, járási, te-
169
lepülési programok módszeres áttekintése és a romák helyzetét érdemben javító cselekvési terv megalkotása is. Ez egyszerre célozna meg minden szegénységben élőt, de külön nevesítené azokat a módszereket és intézkedéseket, melyek biztosítják a romák valóságos bevonását is, hiszen a roma népesség iskolázottsága a járásban is meszsze az átlag alatti és a romák relatív továbbtanulási helyzete a kilencvenes évek után is tovább romlott. A járási köznevelési rendszer jobbítása érdekében az intézkedés során kiemelt figyelmet kell fordítani a társadalmi integrációra, a hátránykompenzációt és kirekesztés mérséklését elősegítő kezdeményezésekre, de a tevékenységeknek ki kell terjedni a koragyermekkori nevelés minőségének javítására és területi különbségeinek kiegyenlítésére is. A deszegregációt szolgáló fejlesztések keretében szeretnék továbbfejleszteni a tankerületi szintű köznevelési esélyegyenlőségi intézkedési terveket, és azokhoz kapcsolódóan monitoring- és értékelő rendszert kifejleszteni, közös szakmai-módszertani továbbképzéseket tartani a deszegregáció végrehajtásában érintett különböző szervek
képviselőinek,
és
megvalósítani
a
szükséges
deszegregációt szolgáló oktatásszervezési és intézményi átalakításokat.
Tervezett ütemezés Várt eredmények
-
2016-tól folyamatosan
-
a befogadó oktatás-nevelés rendszerszintű megerősödése
-
oktatási egyenlőtlenségek mérséklése, a szegregációs jelenségek visszaszorítása, különösen a roma többségű iskolák és osztályok számának csökkentése
-
oktatási intézményrendszer minden szintjének a képzési szintek közötti átmenetet szolgáló, ill. az életpálya-tanácsadási rendszert erősítő intézkedések támogatása
Indikátorok
-
a programba bevont gyermekek és fiatalok száma
-
a programba bevont roma gyermekek és fiatalok száma
170
Megcélzott pályá-
EFOP 3.1.3. intézkedés
zati forrás Fenntarthatóság
Alapvető fontosságú, hogy a kidolgozandó nevelési, képzési program
(környezeti, társa-
valós igényeket elégítsen ki, és a projektet megvalósító szervezet
dalmi, gazdasági)
szakmai tevékenységéhez teljes mértékben illeszkedjen, így a megvalósítás befejeztével a megszerzett ismeret, tapasztalat többlet értékként beépüljön a napi feladatellátásba. A rendelkezésre álló humánerőforrás elegendő legyen a fenntartási időszakban is. A projekt során kialakult együttműködések (egyéb szervezetekkel, vállalkozásokkal) a szakmai program befejezés után is fennmaradjon a megkötött megállapodások alapján. Hosszú távon a hátránykompenzációs feladatok megtérülnek, az életpálya – tanulási utak, munkába állási és karrierlehetőségek – szempontjából meghatározó szerepe van az információkhoz való hozzájutás lehetőségének és a társadalmi tőkének. Mindezek eredményeképpen hosszú távon érezhetően alacsonyabb szociális kiadásokat eredményez az intézkedés.
Megnevezés
1.2.Közfoglalkoztatási program továbbvitele és továbbfejlesztése, alternatív foglalkoztatási lehetőségek felkutatása
Prioritás
1.A mélyszegénységben élők, köztük a romák társadalmi integrációjának elősegítése
Végrehajtásért fele- Győr-Moson Sopron Megyei Kormányhivatal, Téti Járási Hivatal lős gazda
Foglalkoztatási Osztály
Partnerek
Járási önkormányzatok
Indoklás (problé-
A foglalkoztatás speciális formáját jelenti a közfoglalkoztatás, köz-
maelemzésre is
munka, ami erőteljesen hozzájárul ahhoz, hogy a munkanélküliek
visszautalva)
számának mutatói kedvezően alakulnak a Téti Járásban is. Ugyanakkor itt is megfigyelhető, hogy a közfoglalkoztatásban, közmunka programokban résztvevők számára ez csak ideiglenes megoldás, a 171
tényleges problémát, a munkahelyek hiányát nem oldja meg, és rendkívül alacsony szintű jövedelemforrást jelent. Az érintettek döntő többsége sajnos nem jut be/vissza a nyílt munkaerő-piacra. A közfoglalkoztatásban részt vettek számára vonatkozóan 2008–2010 közötti időszakra rendelkezünk adatokkal, melyekből látható, hogy erőteljesen növekedett ez a szám, három év alatt több mint háromszorosára emelkedett, így 2011-ben járás szinten 160 fő dolgozott közcélú foglalkoztatás keretein belül, a legtöbben Téten, Győrszemerén, Gyömörén és Csikvándon. A közmunkák áttekintése azonban azt igazolja, hogy azokra mind a szociális biztonság erősítése, mind pedig a foglalkoztatáspolitikai célkitűzések megvalósítása miatt változatlanul szükség van. A meglévő hátrányok ellenére a közfoglalkoztatás hozzájárult a térségben ahhoz, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülők száma 2010 után folyamatosan csökkent, gyakorlatilag harmadára esett vissza. 2013-ban összesen 28 fő részesült ilyen ellátásban, és megállapíthatjuk, hogy a Téti járásban a 15–64 éves lakossághoz viszonyított arányuk minimális, így a közfoglalkoztatásra igény van, csak továbbfejlesztése, alternatív foglakoztatási módok kidolgozása javasolt. Célok
A helyi igényekre épülő közfoglalkoztatási program kialakítá-
-
sa, ennek megfelelő közmunkaprogram indítása Hátrányos helyzetű munkavállalók közfoglalkoztatásának elő-
-
segítése, a továbblépés lehetőségének megteremtése, elsődleges munkaerőpiacra való visszatérés támogatása
Célcsoportok
-
Közfoglalkoztató intézmények, szervezetek.
-
Közfoglalkoztatottak, a térségben munkát vállalni szándékozó hátrányos helyzetű álláskeresők
-
közfoglalkoztatásban „bent ragadt” személyek
172
Tevékenységek
Helyzetelemzésünk alapján megállapítható, hogy a téti járásban is
leírása
szükség van a közfoglalkoztatásra, ugyanakkor tény az is, ahogy múlik az idő, egyre kisebb esély van kilépni a közfoglalkoztatásból, és durván rontja a kilépési esélyeket, ha valaki nem először vesz részt közmunkában, ezért olyan programokat kell indítani, amik a kilépési esélyeket jelentősen megnövelik. Képzési, átképzési programokra van szükség a járásban, amelyek valós munkaerő-piaci igényekre adnak választ, és amelyek során a résztvevők kiválasztását kompetencia-felmérés előzi meg. A járásban egy olyan új típusú közmunkaprogram elindítását tervezzük, amely első lépés lehet a hagyományos értelemben vett közmunkák hatékonyságának, eredményességének növelése felé a megfelelő kompetenciával rendelkező közmunkás személyek kiválasztásával, akik alkalmasak csoportok irányítására. A közmunkások kiválasztásánál fontos szempont, hogy megfelelő szociális érzékenységgel, jó kommunikációs készséggel rendelkező, toleráns emberek kerüljenek a programba, mivel feladatuk a későbbi közhasznú munkák során a tartós munkanélküliek halmozottan hátrányos, sokszor szociális problémákkal küzdő csoportjának irányítása lesz. Az így kiemelt személyek részére olyan összetett, intenzív képzéseket biztosítunk, amelyek befejezése után képesek lesznek nemcsak egy kisebb csoport munkájának összehangolására, felügyeletére, vezetésére, hanem idővel az elsődleges munkaerő-piacra történő kilépésre is a megszerzett elméleti, gyakorlati ismereteknek köszönhetően Így az önkormányzatok olyan munkaerő birtokába kerülnek, akikkel meg tudják oldani a további közmunkák szervezett irányítását, emellett az irányítók maguk is részt vesznek a fizikai munka elvégzésében és idővel tovább tudnak lépni, helyükre új csoportvezetők léphetnek. Klasszikus közmunkák a járásban: hó eltakarítás, közterületek rend173
ben tartása, parkosítás, vízelvezető árkok tisztítása, segédmunka középületek felújításán, egyéb az önkormányzatok feladatkörébe tartozó településrendezési munkák.
Tervezett ütemezés Várt eredmények
2016 tavasztól 1-2 éves programokkal -
A közfoglalkoztatási rendszer hatékonyságának növekedése;
-
Közfoglalkoztatásban jelentkező fluktuáció mérséklődése;
-
a közfoglalkoztatás hozzájárul a szociális juttatásokból élők számának a csökkentéséhez, és a nyújtott képzési, átképzési programok révén az elsődleges munkaerő-piacra történő kilépéshez.
Indikátorok
-
Kidolgozott járási szintű közfoglalkoztatási program
-
A közfoglalkoztatásba bevont személyek száma
-
A közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra kilépni tudók száma
Megcélzott pályá-
Állami forrásból
zati forrás Fenntarthatóság
A célterület igényeire fókuszáló, megfelelően előkészített, szakmai-
(környezeti, társa-
lag megalapozott közfoglalkoztatási program az erőforrások célzott,
dalmi, gazdasági)
racionális felhasználása révén csökkenti a központi költségvetésre rótt terhet, továbbá a stabilitás, és tartós foglalkoztathatóság révén a közfoglalkoztatottak átlagos életszínvonalára is pozitív hatással van, így csökkentve az elszegényedés és depriváció mértékét, illetve veszélyét. A hatékony, valós célokat szolgáló közfoglalkoztatás a humánerőforrás ésszerű mobilizálása révén a környezeti terhelés mértékének csökkentéséhez is hozzájárul.
Megnevezés
1.3.Adósságkezelési tanácsadó programok indítása az adósságcsapdába kerülteknek
174
Prioritás
1.A mélyszegénységben élők, köztük a romák társadalmi integrációjának elősegítése
Végrehajtásért fele- Tét Város Önkormányzata, egyéb járásban lévő települések önkorlős gazda
mányzatai
Partnerek
Szociális munkások
Indoklás (problé-
A célcsoport esetében egy nagyon komplex és mély problémarend-
maelemzésre is
szer tárul fel az össze dokumentumban. Nehézséget okoz a megfelelő
visszautalva)
adatok, információk hiányában a célcsoport tagjainak beazonosítása és átfogó elemzése. A járásban alapvető problémaként azonosítható a magas munkanélküliség, az alacsony iskolai végzettség, a romló egészségi állapot mellett az életviteli, életvezetési probléma és az adósságkezelési és a lakhatási nehézség, a szegénység kultúrája. A nem kellően felmért hitelfelvétel, illetve a nem várt devizaárfolyamváltozás sok embert sodort az adósságcsapda karmaiba a téti járásban is, amiből nem látszik kivezető út. A legtöbb adósságcsapdába került ember és családjának helyzete reménytelen a járásban, ami indokolná a helyzetüket segítő tanácsadó program elindítását.
Célok
Célcsoportok
-
Átfogó helyzetelemzés elkészítése, egyéni igények felmérése
-
adósságkezelési tanácsadás biztosítása
-
szociális védőháló bővítése
-
adósságcsapdába került személyek, családok
-
mélyszegénységben élők
-
romák
Tevékenységek
Jelenleg a legfontosabb lépés a megfelelő adatok gyűjtése, szükség-
leírása
letfelmérés, átfogó helyzetelemzés készítése járási szinten az adósságcsapdába szenvedő emberekről, családokról. Az adósságkezelési program fő célja, hogy az adósságcsapdába került személy egy átmeneti ideig megszabaduljon a végrehajtók nyomásától, egy kirendelt gondnok felügyelete mellett egyenesbe hozhassa a pénzügyeit. A gondnok felügyeli, hogy az adós ne vegyen fel újabb hitelt, racionalizálja a kiadásait, esetlegesen az eladható értéktárgyait adja el és ebből törlessze a hitelezőit. A nemrég bevezetett magáncsőd intézménye is 175
sokak előtt ismeretlen a járásban, az erről történő tájékoztatás is az intézkedés részét képezné. A magáncsőd eljárásban részt vevők havi 25 ezer forintos állami támogatást is kaphatnak, amely a hitelük törlesztésére fordítható. A kérvényt a főhitelezőnek kell benyújtani, és az elbírálást is a bank végzi.
Tervezett ütemezés
2016. elejétől folyamatos tanácsadás
Várt eredmények
-
az adósságkezelési tanácsadás révén az adósságcsapdába került személyek részére elérhetővé válik szakmai - módszertani konzultációs lehetőségek, körükben a hatékony és eredményes tanácsadási módszerek alkalmazása,
-
pénzügyeik racionalizálásra kerülnek, az adósságcsapdából való kikerülés elérhetővé válik
Indikátorok Megcélzott pályá-
-
adósságkezelési tanácsadásban részesítettek száma
-
adósságcsapdából kikerültek száma
EFOP
zati forrás Fenntarthatóság
Az adósságcsapdába került járási lakosok, családok segítése hozzájá-
(környezeti, társa-
rul a járás társadalmi, gazdasági fenntarthatóságához azáltal, hogy a
dalmi, gazdasági)
tanácsadás révén a család meglévő jövedelmeit ésszerűbb elköltési módba segíti, lehetőség szerint növeli, a család nélkülözhető kiadásait csökkenti, és felhívja a figyelmet a szolgáltatók által nyújtott kedvezmények (pl.: halasztási kérelem, részletfizetési lehetőség, kamatelengedés) lehetőségeire.
Megnevezés
1.4.Tanodaprogramok továbbvitele és fejlesztése
Prioritás
1.A mélyszegénységben élők, köztük a romák társadalmi integrációjának elősegítése
Végrehajtásért fele- Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület, Együtt Győrszemeréért lős gazda
Egyesület 176
Partnerek
Tét Város Önkormányzata, Győrszemere Község Önkormányzata, Gyömöre Község Önkormányzata, egyéb járási önkormányzatok
Indoklás (problé-
A Téti járás területén Gyömörén és Győrszemerén sikerrel valósítot-
maelemzésre is
ták meg a Tanoda programot, amelynek továbbvitele és fejlesztése,
visszautalva)
további kiterjesztése egyértelműen javasolt. Jelenleg általános iskola a települések kevesebb, mint felében működik (hat településen: Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Mórichida, Rábacsécsény, Tét), a kisiskolák megszűntek, a meglévő intézmények mindenütt 1–8 évfolyamon működnek, és fogadják az iskolával nem rendelkező településekről is a gyermekeket (mikrotérségi intézményi társulások). Az általános iskolába járó gyermekek száma járási szinten összességében a 2008–2013 közötti időszakot tekintve csökkent (9,4%-kal); Az elmúlt két tanévben a gyömörei és győrszemerei Tanodában 40- 40 roma és HHH-s gyermek délutáni oktatási és szabadidős elfoglaltságát biztosították nem iskolai keretek között. A tanoda program a győri Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület illetve Győrszemerén az Együtt Győrszemeréért Egyesület pályázata keretében zajlott (a program 2015 nyarán zárult), és mind a gyermekek, mind a programot megvalósító helyi iskola pedagógusai szempontjából nagy szükség lenne a folytatására. Esélyegyenlőségi szempontból kiemelendő még, hogy a sajátos nevelési igényű, illetve fogyatékossággal élő gyerekek számára kimondottan gyógypedagógiai oktatású osztályban való tanulásra Téten van lehetőség, ilyen jellegű óvodai csoport viszont nem működik a járásban. A járásban Győrszemerén van már kidolgozott program tanoda indítására, 40 bevonni tervezett gyerekkel. Ha a hátrányos helyzetű gyermekek számát vizsgáljuk, az itt kapott adatok is igazolják a tanoda programok szükségességét. Járás szinten nagyon kedvezőtlen képet festenek a rendelkezésre álló adatok, öszszességében több mint 300 gyermekről van szó (2013-ban 338 fő), az óvódások negyede, az általános iskolások közel 30%-a minősül hátrányos helyzetűnek ezek nagyon magas arányok, és ennél feltehetőleg még magasabb az érintettek köre. Települési bontásban nézve az adatokat, különösen magas a hátrányos helyzetűek aránya a 177
szerecsenyi óvodások körében, a győrszemerei óvodások és iskolások körében, és a csikvándi óvodában is. A járási átlagnál lényegesen kedvezőbb helyzettel a rendelkezésre álló adatok szerint csak Rábaszentmihályon, Felpécen és Gyarmaton az ovisok körében találkozunk.
Célok
- Roma és HHH-s gyerekek részére szaktárgyi felkészítést és kompetenciafejlesztő foglalkozásokat kínálni - Egyéni fejlesztési tervek kidolgozása a gyermekek részére - Tovább javítani a középfokú oktatási intézményekkel kialakított kapcsolatot - Növelni a felsőoktatási intézményben továbbtanuló tanulók számát - Erősíteni a településeken a befogadó szemléletet - Erősíteni a cigány származású emberek nemzetiségi identitástudatát
Célcsoportok
Roma és HHH-s gyerekek
Tevékenységek
A tanodaprogramok továbbvitelének és fejlesztésének fő célja a téti
leírása
járásban, és kiemelten a két településen (Gyömöre, Győrszemere), hogy a célcsoport számára a tanoda szaktárgyi felkészítést, és kompetenciafejlesztő foglalkozásokat kínáljon, Ezek legfontosabb dokumentumai az egyéni fejlesztési tervek. A bemeneti mérések, a félévi és tanév végi eredményesség-mérések külső szolgáltató bevonásával történnek, így mind a bevont tanulók, mind a szakmai megvalósítók objektív képet kapnak munkájukról. Az egyéni fejlesztéseket változatos módszerek alkalmazásával tervezzük, hogy a tanodai program vonzó legyen a bevont tanulók számára, így elkerülhető lemorzsolódásuk, eredményességük pedig fokozható. Fontosnak tartjuk a pályaorientációs foglalkozásokat is, mert az alaposan átgondolt, a szülői ház által is támogatott/megerősített pályaválasztással elérhető, hogy a HH és HHH tanulók sikeresen tanuljanak tovább középfokú oktatási intézményekben. Hangsúlyos szerepet kapnak a nyitott tanodai programok, amelyek a szociális kompetenciák fejlesztését, a közösségépítést, a művészeti 178
nevelést és a szülők/családok minél szélesebb körű bevonását célozzák. A tanodán kívüli programoktól azt várjuk, hogy segítik a tanulók önállóságra nevelését, erősítik önbizalmukat, pozitívan befolyásolják énképüket; a tanárok/mentorok pedig árnyaltabb képet kapnak diákjaik személyiségéről, így a fejlesztést is még inkább személyre szabottá tehetik, és a járási legfőbb problémákra adnak választ. Tervezett ütemezés
2016/2017 tanévtől kezdve 2 tanéves programokkal
Várt eredmények
- a megvalósítási időszak eredményei beépülnek a tanoda nevelésioktatási programjába, - a bemeneti/eredményesség/kimeneti mérések alapján végzett fejlesztések eredményei megmutatkoznak a tanulók továbbtanulási eredményeiben, - működik az általános iskolát befejezett tanulók utánkövetési rendszere; - tovább javul a középfokú oktatási intézményekkel kialakított kapcsolat, - lesznek olyan tanulók, akik felsőoktatási intézményben tanulnak tovább; - a településen a befogadó szemlélet erősödik; - a cigány származású emberek nemzetiségi identitástudata erősödik
Indikátorok
- Tanoda programba bevont gyermekek száma - Bevont gyermekek iskolai eredményeinek alakulása - Bevont gyermekek továbbtanulási aránya
Megcélzott pályá-
EFOP 3.3.1. intézkedés
zati forrás Fenntarthatóság
A tanoda szakmai programjának kidolgozásakor alapvető fontosságú,
(környezeti, társa-
hogy valós igényeket elégítsen ki, és a projektet megvalósító egyesü-
dalmi, gazdasági)
letek, iskolák szakmai tevékenységéhez teljes mértékben illeszkedjen, így a megvalósítás befejeztével a megszerzett ismeret, tapasztalat többlet értékként beépüljön az oktatásba. A tanoda program eredményei hosszú évek alatt térülnek, és a fenntarthatóság szempontjából nagyon fontos az utánkövetés, a középiskolával, a családdal való kapcsolattartás, és hogy a programból kikerült diákok maguktól jöj-
179
jenek vissza a foglalkozásokra, mentoraikkal való konzultációra. A projekt társadalmi fenntarthatóságához hozzájárul, hogy annak eredményeként a településeken a befogadó szemlélet erősödik, a cigány származású emberek nemzetiségi identitástudatával egyetemben.
Megnevezés
1.5.Romák foglalkoztatásba ágyazott képzése
Prioritás
1.A mélyszegénységben élők, köztük a romák társadalmi integrációjának elősegítése
Végrehajtásért fele- Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület lős gazda Járási önkormányzatok
Partnerek Indoklás
(problé- A járási roma lakosság célcsoport esetében egy nagyon komplex és
maelemzésre
is mély problémarendszer tárul fel az össze dokumentumban. Nehézsé-
visszautalva)
get okoz a megfelelő adatok, információk hiányában a célcsoport tagjainak beazonosítása és átfogó elemzése. Alapvető problémaként azonosítható a magas munkanélküliség, az alacsony iskolai végzettség, a romló egészségi állapot, életviteli, életvezetési problémák, a társadalmi és a területi szegregáció veszélye, adósságkezelési és a lakhatási nehézségek, a szegénység kultúrája. Jelenleg a legfontosabb lépés a megfelelő adatok gyűjtése, szükségletfelmérés, átfogó helyzetelemzés készítése járási szinten. Alapvetően a települések mindegyike hasonló fejlesztési irányokban gondolkodik, kisebb hangsúlyeltolódásokkal, amelyek megpróbálnak reagálni a fenti problémák mindegyikére. Egészségügyi szűrőprogramok szervezése, egészségtudatos életmódra nevelés, iskolai előmenetel segítése, foglalkoztatás növelése, munkahelyteremtés, továbbképzések, adósságkezelés, hatékonyabb tájékoztatás, szociális védőháló bővítése, szolgáltatás és támogatásfejlesztés szerepel az elképzelések között. Járási szinten Győrszemere az a település, ahol magas a roma lakosság aránya és erős a szegregáció, komoly izoláció figyelhető meg. A kultúrájuk, a rendszerük, a belső életük nagyon speciális, élesen elkülönül a település többségi társadalmától. Határozott a településvezetés, erős ér-
180
dekképviselettel. Három részre tagolódik a település. A központi rész mellett van az Erdősor, a Szemere-hegy (innen a gyerekek már főként Győrbe járnak iskolába), illetve Nagyszentpál (itt megjelentek a jobb módú győri lakosok is, szuburbanizáció szélső határa lett a település). A probléma, hogy nem jelentkeznek be a településen, de elvárják a fejlesztéseket. Klasszikus szuburbanizációs település. Célok
- Szükségletfelmérések, térségi kutatások elvégzésén keresztül a célcsoport feltérképezése - Romák munkaerő-piaci integrációjának megvalósítása - Erősíteni a településeken a befogadó szemléletet - Erősíteni a cigány származású emberek nemzetiségi identitástudatát
Célcsoportok
Romák, kiemelten roma nők
Tevékenységek
A romák felzárkózásának segítése érdekében a nyílt munkaerő-
leírása
piachoz közelítő programok indítása a cél a járásban. A foglalkoztatási szempontból különösen hátrányos helyzetű romák támogatott képzésére, egyénre szabott segítésére, mentorálására és átmeneti jelleggel támogatott foglalkoztatására kerülne sor a programok megvalósítása során. Fontos, hogy a konkrét programok indítását megelőzően figyelmet kell szentelni a megalapozó kutatások, tudományos elemzések, valamint kapcsolódó képzések elvégzésére is.
Tervezett ütemezés
Pályázati forrás várható megjelenési dátuma: 2015. november Megvalósítás: 2016. tavasztól 1-3 éves programokkal
Várt eredmények
- helyi igények, szükségletek felmérésre kerülnek a rom alakossá körében - sikeres képzések lefolytatása - munkaerőpiacra integrált romák száma nő - a településen a befogadó szemlélet erősödik; - a cigány származású emberek nemzetiségi identitástudata erősödik
Indikátorok
- A munkaerő-piaci integráló programokba bevont romák száma - elvégzett megalapozó kutatások, tudományos elemzések száma
181
- kapcsolódó képzések száma - munkaerőpiacra integrált romák száma Megcélzott pályá- EFOP 1.1.2. intézkedés zati forrás Fenntarthatóság
A projekt szakmai fenntartása az egyesület feladata lenne, aki járási
(környezeti, társa- szinten nagy tapasztalatokkal rendelkezik integrációs programok tedalmi, gazdasági)
rületén, így a projekt a szakmai tevékenységéhez teljes mértékben illeszkedik, és rendelkezésre áll az elegendő humánerőforrás a fenntartási időszakban is. Fontos, hogy a projekt során kialakult együttműködések (egyéb szervezetekkel, vállalkozásokkal) a szakmai program befejezés után is fennmaradjon a megkötött megállapodások alapján. A projekt társadalmi fenntarthatóságához hozzájárul, hogy annak eredményeként a településeken a befogadó szemlélet erősödik, a cigány származású emberek nemzetiségi identitástudatával egyetemben.
182
2.Prioritás: Egészségesebb életvitel, jobb életminőség program Megnevezés
2.1.Általános egészségügyi állapotfelmérések elvégzése, szűrőprogramok indítása
Prioritás
Egészségesebb életvitel, jobb életminőség program
Végrehajtásért fele- Családvédelmi szolgálat vezetője, szociális ügyintézők, polgármestelős gazda
rek
Partnerek
Téti járási háziorvosok, védőnők, önkormányzatok
Indoklás
(problé- Hasonlóan az országos átlaghoz, a téti járásban élők átlag életkora is
maelemzésre
is elmarad az Európai Uniós átlagtól, számos betegség felismerése csak
visszautalva)
későn történik meg, amikor már nincs segítség. Ez elsősorban a tudatlansággal, a tájékozatlansággal magyarázható, ugyanakkor az emberek önmaguk és családtagjaik iránti felelőtlenség miatt még mindig nem élnek a szűrővizsgálat adta lehetőséggel. A téti járásban a lakosság egészségi állapota rossznak nevezhető (különösen magas a szívés érrendszeri betegségben szenvedők aránya), az egészségműveltség alacsony szintű, amely azonnali változtatást igényel, hiszen nélküle a munka világában sem lehet eredményesen teljesíteni, és ezek a problémák a hátrányos helyzetű családokat, romákat még súlyosabban érintik. A másik kiemelten érintett csoport az idősek, akik kapcsán megfigyelhető, hogy az idősügy, az idősödés kapcsán felmerülő egyre fokozódó problémák világosan körvonalazódnak a települési anyagokban. A legtöbb esetben a szociális és egészségügyi szolgáltatások, lehetőségek helyi elérhetőségével kapcsolatos problémák körvonalazódtak ki a helyzetelemzésekben: szakosított ellátás hiánya, demencia kezelése, egészségügyi szolgáltatások elérhetősége, helyben elérhető szűrővizsgálatok hiánya, tömegközlekedési nehézségek, mobilitási problémák, rossz kapcsolat a szolgáltató szervezetek, intézmények között, nincs összehangolva az ellátás, stb.
Célok
-
a téti járásban lakók egészségügyi állapotfelmérésnek elvégzése, szükség esetén életmódváltó programba történő bevonásuk
183
-
még fel nem ismert betegségek kiszűrése, időben történő gyógykezelésének megkezdése
-
a magas kockázattal élők mielőbbi látótérbe kerülése
-
halálozások számának csökkentése az időben történő felismerés révén főként a szív-és érrendszeri betegségben és daganatos betegségben szenvedők körében
Célcsoportok
A teljes lakosság, különösen minden hátrányos helyzetű célcsoport a téti járásban
Tevékenységek
A téti járás lakosságának rossz egészségügyi állapota igazolja az ál-
leírása
lapotfelmérések, szűrőprogramok indítását, melyek hozzájárulnak az esetleges betegségek kialakulását előre vetítő kockázatok, rizikófaktorok kiszűréséhez, egyéni problémák meghatározásához.
A A já-
rásban tapasztalható alacsony egészségműveltségi szint megköveteli, hogy a szűrőprogramok részét képezze az életmód- tanácsadás, életmódváltó-program javaslatokkal a feltárt rizikófaktorok megszüntetésére irányuló tevékenység, az egészséges életmód kialakításához nyújtott segítség, ha szükséges, akkor pedig szakellátásba irányítás. A szűréseket alapvetően kétféleképpen lehet megvalósítani. Az alkalomszerű szűrések más célból végzett orvosi vizsgálathoz kapcsolódó, például háziorvos által, vagy egyes munkahelyeken kezdeményezett, esetleg a spontán részvételre épülő kampányszerű szűrés. Évtizedek óta meghonosodott a hazai gyakorlatban is. Ennek a gyakorlatnak az a gyengéje, hogy egyesek, akiknek szokásává lett a szűrésre járás, szükségtelen gyakorisággal részesülnek szűrővizsgálatban, míg a lakosság nagyobb, és a tapasztalat szerint rászorultabb hányada sajnos sohasem. Ezzel szemben a járásban tervezett szervezett szűrések nagy lakosságcsoportokra kiterjedő tevékenységek lennének, amelyek során a szűrésre rászorulók személyes meghívását és követését preferálnánk, hogy ezzel előmozdítsuk, hogy a veszélyeztetett életkorban, élethelyzetben lévők minél teljesebb számban vegyenek részt a szűrővizsgálaton fókuszálva azokra a szív-és érrendszeri valamint daganatos megbetegedésekre, amelyek a járásban meghatározóak.
184
Összefoglalva a tervezett tevékenységeket: Felmérések készítése, a lakosság tájékoztatása a szűrésekről és annak fontosságáról, előadások megszervezése (háziorvos segítségével), így ösztönözve a település lakóit a szűrővizsgálatokon való részvételre; szűrőbuszok kitelepülése a járás településein Tervezett ütemezés Várt eredmények
2016- 2020, évente 2x lakosságcsoportokra kiterjedő szűrések -
átfogó kép a járási lakosság egészségügyi állapotáról egyéni és lakossági szinten is
-
a szűrőprogramoknak köszönhetően eddig fel nem ismert betegségek kiszűrése, időben történő kezelése
-
egyénre szabott életmód-tanácsadás biztosítása
-
várható átlagos élettartam növelése az időben felismert betegségek hatékony gyógyításának köszönhetően
Indikátorok
-
szűrőprogramokba bevont egyének száma a járásban
-
eddig fel nem ismert, a szűrővizsgálattal kiszűrt betegségek száma
-
az időben felismert, és ezért visszafordítható betegségek száma
Megcélzott pályá- EFOP zati forrás Fenntarthatóság
Az egészségügyi állapotok felmerésével megelőzhetőek, kiszűrhetőek
(környezeti, társa- az egyes súlyos betegségek, mely a helyi társadalmak természetes dalmi, gazdasági)
fogyását is visszavetheti illetve, a munkaerőhiánynak is gátat szabhat hosszútávon, hozzájárulva a társadalmi és gazdasági fenntarthatósághoz. Az egészség a hatékonyság eleme, mely befolyásolja a munkavégzés, a tanulás és más tevékenység minőségét.
185
Megnevezés
2.2. Életmódváltást segítő rendezvények, klubok rendszeres szervezése
Prioritás
Egészségesebb életvitel, jobb életminőség program
Végrehajtásért fele- Védőnői Szolgálat, Járási önkormányzatok, szociális ügyintézők, oklős gazda
tatási intézmények vezetői
Partnerek
Civil szervezetek, háziorvosok, Sportegyesületek
Indoklás (problé-
A téti járásban a lakosság egészségi állapota rossznak nevezhető (kü-
maelemzésre is
lönösen magas a szív-és érrendszeri betegségben szenvedők aránya),
visszautalva)
az egészségműveltség alacsony szintű, amely azonnali változtatást igényel, hiszen nélküle a munka világában sem lehet eredményesen teljesíteni, és ezek a problémák a hátrányos helyzetű családokat, romákat, időseket még súlyosabban érintik, az életvezetési problémák pedig generációról generációra öröklődnek.
Ez elsősorban a tudat-
lansággal, a tájékozatlansággal magyarázható, amelyen életmódváltást segítő rendezvényekkel, rendszeresen megszervezett egészségklubokkal kívánunk segíteni, hiszen az egészséges életmód minden ember számára elérhető, ugyanakkor legtöbben nem ismerik a lehetőségeket, amelyekkel ez megvalósítható. Az egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok minőségi kritériuma a folyamatra szánt idő. Több éves folyamatos egészségfejlesztő tevékenységek és programok szervezése szükséges (előkészítés, megvalósítás, megerősítés) ahhoz, hogy a változások rögzüljenek, a közösségi minták megerősödjenek, új egyéni attitűdök és közösségi értékek alakuljanak ki. A sport, a testmozgás nemzet-, közösség- és társadalomformáló hatással is bír, de az egészség védelme, fejlesztése társadalmi felelősség is. Járási szinten az illetékes szervezeteknek, személyeknek kiemelt figyelmet kell fordítani a mozgás-gazdag életmód iránti társadalmi igény növelésére, kezdeményezniük és támogatniuk kell az ezt segítő programokat, a szemléletformálást. A szabadidő sportolással való eltöltése motivál, szocializál, nevel, növeli a közösségi aktivitást és al-
186
ternatívát jelent a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése, vagy azok megszüntetése kapcsán is. Célok
-
Az egészséges életmódhoz szükséges tudás, és készségek megszerzésének támogatása, az egészséges életmóddal kapcsolatos kérdésekre válaszokat, tanácsokat, hatékony ajánlásokat biztosítani megbízható szakembereken keresztül
-
Minden életkorban cselekvésen alapuló egészségtudatos magatartás kialakítása
-
egyénre szabott életmódváltás elősegítése a rendszeres rendezvényeken keresztül az érintett célcsoport körében a téti járásban
-
megbetegedések számának csökkentése megelőzésen keresztül
Célcsoportok
Minden célcsoport a járásban
Tevékenységek
A téti járásban a különböző helyszínekre (de elsősorban Tétre) terve-
leírása
zett életmódváltást segítő rendezvényeken, klubokon a résztvevők számára az általános egészséges életmódot népszerűsítő előadásokon, programokon túl célzott, állapotukra szabott tanácsadást kívánunk biztosítani fejlesztve ezzel az egyének egészségtudatos magatartását, elősegítse az életmódváltást, csökkenteni vagy megszüntetni a felfedezett egészségügyi kockázatokat. Tevékenységünk az egészségmegőrzés, mint betegségmegelőzés köré épül fel, amelyben helyet kap majd az ideális testsúly elérése; egészséges táplálkozás és rendszeres mozgás beépítése a mindennapokba; pozitív gondolkodásmód és életszemlélet elsajátítása. Igény szerint tartalmazza a jelenlegi életmód felmérését, változtatási javaslatokat, táplálkozási tanácsadást, általános mozgásprogramot. Programunkban a további konzultációs lehetőség, az utánkövetés fontos szerepet kap, illetve a rendezvényeken kiemelt szerep jut a motivációerősítésnek, aminek célja, hogy erősítsék a résztvevőkben az együttműködési haj-
187
lamot, mert ez szükséges a tanácsadás sikerességéhez, eredményességéhez. Tervezett ütemezés Várt eredmények
2016. tavaszától rendszeresen megtartott rendezvények -
hatékony életmódprogramok kidolgozása egyénre szabottan
-
rendszeresen megtartott egészségklubok
-
a megbetegedések száma csökken a megelőzést segítő életmódprogramoknak köszönhetően
-
várható élettartam hosszabbodik a betegségmegelőzésnek köszönhetően
Indikátorok
Megcélzott pályá-
-
életmódprogramokba bevont egyének száma
-
megtartott egészségklubok száma
-
Tét járás javuló egészségügyi mutatói
EFOP, Nemzeti Együttműködési Alap pályázatai
zati forrás Fenntarthatóság
A téti járás foglalkoztatási mutatói megyei szinten meglehetősen
(környezeti, társa- rosszak, ezért különösen fontos, hogy a járási munkaerő versenykédalmi, gazdasági)
pessége javítható, ha javul az egyének általános jól léte, vagyis életminősége, egészségi állapota. Napjainkban az egészség tudatosság egyre nagyobb szerepet kap a mindennapi döntésekben. Ezt a javulást az egyének és helyi közösségek szintjén az a szemléletváltozás segíti elő, a különböző színtereken elindított, jól tervezett életmód programok olyan közösségi mintát teremtenek, melyek fenntartható módon szemléletváltozást eredményeznek és hosszú távon kevesebb terhet jelentenek egészségügyi ellátórendszerre is. Az egészség cél, érték és erőforrás. Az egészség ügye közügy, minden intézmény és egyén érdekelt a megóvásában, fejlesztésében. A lakosság motivációja a rendszeres testmozgásra az államháztartási alrendszerek kiadásait is csökkenti. Az egészségromlás megelőzésével, a rizikófaktorok csökkentésével a rendszeres munkavégzés feltételei is megteremthetők, mely által a munkaerőpiacon részt vevők köre nyilvánvalóan bővülhet.
188
Megnevezés
2.3. Járási szintű kismamagondozás jobb feltételeinek megteremtése
Prioritás
Egészségesebb életvitel, jobb életminőség program
Végrehajtásért fele- Gyógyító Ház, Tét lős gazda Partnerek
Téti járási háziorvosok, védőnők, önkormányzatok
Indoklás (problé-
A helyi szociális szakemberek visszajelzése alapján a téti járás egyik
maelemzésre is
kiemelt problémája, hogy nincs helyben kismamagondozás, ami miatt
visszautalva)
a várandós anyukáknak Győrbe kell utazniuk, emiatt az anyagi problémával küzdők körében több esetben előfordul, hogy az utazás költségeit (amit utólag visszatérítenek a gyermeket váró nőnek) nem tudják megfinanszírozni, így nem vesznek részt kismamagondozáson. A várandós anyák gondozásának célja az anyai és magzati morbiditás és mortalitás csökkentése. Magába foglalja a terhes nő egészségi állapotának és fejlődő magzatának ellenőrzését, tanácsokkal való ellátását és az anyaságra való felkészítés, ami így járási szinten sok esetben nem valósul meg. Eddig nem tudták elérni, hogy a Gyógyító Házban legyen ilyen szolgáltatás.
Célok
-
helyben (Téten, Gyógyító Házban) történő kismamagondozás megvalósítása
Célcsoportok
Kismamák
Tevékenységek
A várandós kismama átlagosan havonta egyszer találkozik a nő-
leírása
gyógyászával kontrollvizsgálatra, valamint a terhesség 40 hete alatt számos vizsgálat van, ami ultrahangokat, vérvételeket, cukorterheléses vizsgálatot, NST vizsgálatokat, stb foglal magában. A rendszeresség és az időpontok pontos meghatározása fontos, mivel ezek az alkalmak segítenek abban, hogy a terhesség alatt kizárható legyen
189
valamennyi rendellenesség. Az anyagi, az idő, és a távolság faktor miatt cél, hogy a Téti Gyógyító Házban heti több alkalommal a járásban, azaz helyben legyenek elérhetőek a kötelező vizsgálatok és egy jól működő és szabályozott terhesgondozói hálózat jöjjön létre a Téti járásban. Eddig nem sikerölt elérni ezt a szociális szakembereknek, pedig a technikai feltételek jórészt adottak a terhesgondozás járási kialakításához. Tervezett ütemezés Várt eredmények
2016. tavaszától heti 2 alkalommal -
jól működő és szabályozott terhesgondozói hálózat létrejötte a Téti járásban
-
alacsony anyai és magzati-újszülöttkori halálozási és megbetegedési statisztika
Indikátorok Megcélzott pályá-
gondozásba vett és járásban, helyben ellátott kismamák száma
Állami forrás
zati forrás Fenntarthatóság
A terhesgondozás téri járásbeli kiépítése valós igényeket elégít ki, és
(környezeti, társa-
fontos, hogy a projektet megvalósító szervezet szakmai tevékenysé-
dalmi, gazdasági)
géhez teljes mértékben illeszkedik. .A helyben történő ellátás a várható kiadások mellett költségcsökkenéssel is jár, hiszen nem kell fedezni az utazási térítési díjakat és a kisebb távolság miatt remélhetőleg több kismama rendszeresen részt vesz a terhesgondozáson, amely kevesebb egészségügyi problémát jelent a anyára, magzatra egyaránt, így hosszú távon kevesebb terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre is. Az egészség cél, érték és erőforrás. Az egészség ügye közügy, minden intézmény és egyén érdekelt a megóvásában, fejlesztésében.
190
Megnevezés
2.4. Középületek akadálymentesítése a járásban
Prioritás
Egészségesebb életvitel, jobb életminőség program
Végrehajtásért fele- Tét Város Önkormányzata, egyéb járási önkormányzatok lős gazda Partnerek
járási közintézmények, civil szervezetek
Indoklás (problé-
A téti járásban az akadálymentesítés hiánya az egyes célcsoportok-
maelemzésre is
főként a fogyatékkal élők esetében- jelentősen rontja az esélyegyen-
visszautalva)
lőségi mutatókat. A legnagyobb gond az intézmények, épületek megközelítése. Pl. nincs járda, csak a közúton tudnak közlekedni az érintettek. Buszra nem tudnak felszállni. Bizonyos intézmények felszereltsége sem megoldott, pl. nincs kerekesszék a Gyógyító Házban. Átfogó, komplex akadálymentesítési program megvalósítása szükséges és kapcsolódóan a középületek teljes körű akadálymentesítése. Probléma még az akadálymentesítési ütemterv hiánya.
Célok
- A települések akadálymentesítésének felülvizsgálata, újratervezése az az érintett célcsoportok bevonásával; - A közösségi terek racionális, összehangolt és hálózatszerű akadálymentesítésének megvalósítása. - A későbbi beruházások során az érintettek aktív bevonásának biztosítása az akadálymentesítés tervezése során.
Célcsoportok
Fogyatékkal élő személyek: - mozgássérült, - látássérült, - hallássérült, - értelmi fogyatékosság, - beszédfogyatékosság, - autista;
191
Tevékenységek
Az intézkedés megvalósítása során elsőként a közösségi terek jelen-
leírása
legi állapotának felmérését kell elvégezni – a célcsoportok bevonásával – az akadálymentesítettség minőségét figyelembe véve. Járási és egyéb jó gyakorlatok azonosítása után azok felhasználásával a fejlesztési irányokat kívánjuk meghatározni, majd általánosságban elkezdeni a közösségi terek komplex akadálymentesítését. Az intézkedés megvalósítása során kiemelt figyelmet szentelünk az érintettek számára véleményezési lehetőség biztosításának, illetve folyamatos bevonásukra azt akadálymentesítési folyamat során.
Tervezett ütemezés
2016-2020
Várt eredmények
- A közösségi terek komplex akadálymentesítésével javul a fogyatékkal élők általános életminősége, képessé válnak a hétköznapi teendőiket önállóan intézni; - A fejlesztések hatására javul a különböző rendezvények elérhetősége, azokon nő a látogatók száma; - A fogyatékkal élők jelenlétével nő a társadalmi elfogadás mértéke, továbbá ezáltal erősödik a közösségi összetartás is.
Indikátorok
- Akadálymentesített parkolók száma; - Akadálymentesített járdák, gyalogutak; - Rámpák száma; - Akadálymentesített bejáratok száma; - Akadálymentesített WC-mosdó száma.
Megcélzott pályá-
EFOP
zati forrás Fenntarthatóság
A fogyatékkal élő lakosok életminőségének javulásával nő öngon-
(környezeti, társa-
doskodó képességük, közlekedési lehetőségeik bővülésével, illetve
dalmi, gazdasági)
akadálymentesítésével pedig a szolgáltatásokhoz való hozzáférésük válik magasabb szinten biztosítottá. Ebből mind társadalmi, mind gazdasági szempontból jelentős, hosszú távon is meghatározó haszon képződik. Szintén a közlekedési szokások megváltozása járulhat hozzá a települési környezetterhelés mértékének csökkenéséhez
192
Megnevezés Prioritás
2.5.Téti járás egészségtervének elkészítése Egészségesebb életvitel, jobb életminőség program
Végrehajtásért fele- Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és lős gazda
Szociális Intézménye
Partnerek
Tét Város Önkormányzata, téti járási háziorvosok, védőnők, egyéb önkormányzatok
Indoklás (problé-
A téti járásban a lakosság egészségi állapota rossznak nevezhető (kü-
maelemzésre is
lönösen magas a szív-és érrendszeri betegségben szenvedők aránya),
visszautalva)
az egészségműveltség alacsony szintű, ezek a problémák a hátrányos helyzetű családokat, romákat, időseket még súlyosabban érintik, az életvezetési problémák pedig generációról generációra öröklődnek. A járás járási szintű egészségtervvel nem rendelkezik, de a kiemelten érintett célcsoportra, a romákra vonatkozóan a Téti Cigány Kulturális és Érdekvédelmi Egyesület pályázati forrásból elkészített egy Egészségtervet (2013-2016), amelynek a főbb következtetései az alábbiak voltak, és amelyek egyértelműen indokolják egy minden célcsoportra kiterjedő, átfogó dokumentum elkészítését: -
A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén.
-
Téten a roma népesség száma -10%. körüli. Roma telepek nincsenek.
A romák életvitelével kapcsolatosan az elvégzett kérdőíves felmérés alapján az Egészségterv az alábbi gyengeségeket tárta fel: -
kérdőíves felmérés alapján a 33% túlsúlyos vagy elhízott
-
több mint 47 % csak egyszer vagy kétszer étkezik naponta
193
-
többség rendszeresen iszik szénsavas cukros üdítőket –
-
a többség kevés vizet iszik naponta
-
A többség keveset mozog
-
A többség legalább 3 órát néz televíziót naponta
Az Egészségterv problématérképe alapján azonosított és megfogalmazott célkitűzések: -
egészséges táplálkozással kapcsolatos társasági mutatók javítása
-
testmozgással kapcsolatos társasági mutatók javítása
-
egészségtudatosság fejlesztése
Egy lakosság minden rétegére kiterjedő, átfogó járási egészségterv elkészítése indokolt. Az egészségterv egy komplex programtervezet, amely a település lakossága életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgálja, magában foglalva a kiinduló helyzet felmérését (állapotleírás-egészségkép), ez alapján a cselekvési terv kidolgozását és az egészségterv kommunikálását is. Megvalósításában aktívan részt vállal a helyi közösség is. Mind települési, mind járási szinten fontos elkészíteni a helyi sajátosságok figyelembevételével a komplex stratégiai tervezés érdekében. A helyi egészségtervek elkészítése, az egészségnek, mint kiemelt szempont megjelenítése a településfejlesztési tervekben a legalkalmasabb eszköz arra, hogy az önkormányzatok a rendelkezésükre álló forrásokat az egészség érdekében is mozgósítsák.
Célok
-
a járás lakosai életfeltételeinek, életminőségének, s ezen keresztül az itt élő emberek egészségi állapotának javítása az élet minőségét befolyásoló tényezők változtatásán keresztül.
-
Az egészségterv megvalósítása a téti járásban élők testi, lelki és szociális jó-létét szolgálja
194
Célcsoportok
Teljes lakosság
Tevékenységek
A tervezett, téti járás egészére vonatkozó egészségterv akkor lesz jól
leírása
használható és értelmezhető, ha a lokális színterek, kompetenciájukba nem tartozó problémáit térképezi fel és azok kezelésére törekszik. Az egészségterv - célrendszerét tekintve - végső soron tervezetten az egészségről szól, de nem az egészségügyi („betegségügyi”) ellátás terve. Az egészségterv hozzásegít minket a járásbeli lakosság, mint a különböző színterek szereplői, életminőségének javításához. A színtér alapú egészségfejlesztési tevékenység pozitív közösségi mintát szolgáltatva megkönnyíti az egyén „egészségesebb” választásait, és hozzájárulhat a járásban meglévő alacsony egészségműveltségi szint javulásához. A téti járás egészére íródó egészségterv általános, hosszú távú (globális) célja a társadalmi versenyképesség javítása, optimalizálása. Egészségi állapotunk döntő mértékben meghatározza életkilátásainkat, jövőnket, egyéni, családi és közösségi szinten egyaránt, és alapjaiban határozza meg életminőségünket. Az állapotfelmérés elvégzése után az egészségképben megfogalmazott tények alapján a feladatok, módszerek meghatározására kerül sor, majd a megvalósítás módjának közös kijelölésére. A feltárt problémákra reagálva konkrét cselekvési terv kidolgozása szükséges, annak folyamatos aktualizálása, megvalósítása. Kiemelt feladat az egészségterv minél szélesebb körben való megismertetése: célcsoportok azonosítása, akiknek kommunikálni kell az eredményeket, illetve meg kell határozni, hogy kik és milyen módon fogják kommunikálni a tényeket. Az egészségterv tervezésével, majd annak megvalósításával olyan változásokat szeretnénk a járásban előmozdítani, az autonóm módon szerveződő, korlátozott forrásokkal rendelkező, színterekhez kötődő közösségekben, melyek hatásuk összeadódásával a társadalmi versenyképesség erősödését segítik elő.
Tervezett ütemezés
2016-2020
195
Várt eredmények
-
lakosai életfeltételeinek, életminőségének, a járásban élő emberek egészségi állapotának javulása
-
társadalmi versenyképesség javítása, optimalizálása.
-
az egészségterv szerves részévé váljon a településfejlesztési terveknek, a döntéshozatal támogatása
Indikátorok
Megcélzott pályá-
-
elkészült járási szintű egészségterv
EFOP
zati forrás Fenntarthatóság
A járási és települési egészségtervek kidolgozása révén kialakításra
(környezeti, társa- kerül egy olyan térségi adatbázis, amely hosszú távon képes támogatdalmi, gazdasági)
ni a döntéshozatali folyamatokat. Az egészségtervek megvalósítása révén a lakosság egészségi állapotának jelentős javulása érhető el, mely emeli az életminőséget, kitolja az egyének aktív, munkaképes időszakát, ugyanakkor csökkenti az egészségügyi ellátásra, táppénzre fordított összeget. Az egészségtervek megvalósításának jelentős szerepe van a káros szenvedélyek csökkentésében, amelynek mutatói aggasztóan magasak a térségben. Az alapos és pontosan kidolgozott egészségtervek szerves részeivé válnak a településfejlesztési tervekbe, a döntéshozatali folyamatokba, amely révén az önkormányzati források célzottan kerülnek kiosztásra a támogatásra szoruló területek számára.
Megnevezés Prioritás
2.6.Járási esélyegyenlőségi napok szervezése Egészségesebb életvitel, jobb életminőség program
Végrehajtásért fele- Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és lős gazda
Szociális Intézménye
Partnerek
Tét Város Önkormányzata, Győrszemere Község Önkormányzata, 196
egyéb járási önkormányzatok Indoklás (problé-
A hátrányos helyzetű célcsoportok esetében nagyon korlátozottan
maelemzésre is
állnak rendelkezésre olyan indikátorok, amelyek helyzetük, esély-
visszautalva)
egyenlőségük leírására adnának lehetőséget. A helyzetelemzés alapján az egyes célcsoportok esetében az alábbi főbb megállapítások tehetők, amelyek mind indokolják járási esélyegyenlőségi napok, rendezvények megtartását. A mélyszegénységben élők, romák esetében megfigyelhető, hogy az utóbbi évtizedben az alacsony ingatlanárak miatt a szegényebb rétegekből sokan költöznek a járásba Győrből, könnyebb albérletet is találni. Alacsony iskolázottság, sokgyermekes családok, gyakran több apától származnak a gyermekek. Sok esetben nem tanulnak tovább, a tankötelezettség lejárta után dolgozni kezdenek, hogy a szülőnek besegítsenek anyagilag is. Komoly életvezetési problémák figyelhetőek meg. Esélyegyenlőségi szempontból fontos kérdés a különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférés, azok elérésének és igénybe vételének a nehézsége. Alapvetően a közlekedési problémák nehezítik a szolgáltatások elérését. A gyermekek, fiatalok esetében az esélyegyenlőséget egyértelműen rontja, ha nincs helyi oktatási intézmény, ott sok a hiányzás, a lógás. Iskolai lemaradás is megfigyelhető a sorozatos kudarcok miatt, nem is akar iskolába járni emiatt. Általában előrehaladott fázisban kerülnek a rendszer látókörébe a problémás gyermekek, sokkal korábban kellene elkezdeni foglalkozni ezekkel a problémákkal. Oktatási intézményekben nincsen gyermekpszichológus, családterapeuta, egyre nagyobb szükség lenne ilyen szakemberekre, különösen a problémás helyzetű családoknál. A nők esetében az egyik alapvető kérdés a kisgyermekes anyukák helyzetének a kezelése, a családi és a munkahelyi funkciók összeegyeztetése, ahol a bölcsődei és óvodai szolgáltatások hiánya vagy körülményes elérhetősége jelenti a legnagyobb akadályt. Az idősek esetében a jelenlegi ellátó rendszer nem tud hatékonyan reagálni az elöregedéssel, idősödéssel járó fokozódó kihívásokra, sem
197
a gondozás, sem az elhelyezés szempontjából. A kistelepülések öregedési indexe magas, a közeljövőben ezek egyre jelentősebb problémákat fognak jelenteni. Kijelenthetjük, hogy gyakorlatilag nem megoldott az idős emberek szociális szakellátása a térségben, csak az alapellátások érhetőek el. A fogyatékossággal élők esetében fontos probléma, hogy fogyatékos szakellátás nem működik a térségben. A felnőtt fogyatékosokat nem tudják elhelyezni, alapvetően otthon vannak, a családra hárul a gondozásuk. Minden faluban vannak ilyen személyek. A közlekedésük, mozgatásuk sem megoldott. Akadálymentesítési problémák is előfordulnak. A legnagyobb gond a közintézmények, épületek megközelítése. Célok
-
attitűdformálás, a társadalmi környezet szemléletváltása
-
a hátrányos helyzetű csoportok (kiemelten a fogyatékkal élők) esélyegyenlőségének javítása, társadalmi integrációjuk elősegítése, jogaik tiszteletben tartásának erősítése
-
az 5 célcsoport kapcsán felvázolt problémákra megfelelő válaszok találása
Célcsoportok
Teljes lakosság
Tevékenységek
Az esélyegyenlőségi napok megrendezésével a téti járásban is szeret-
leírása
nék elősegíteni a hátrányos helyzetű csoportok, elsősorban a fogyatékkal élők elfogadását, beilleszkedését. Minden hátrányos helyzetű célcsoport kapcsán lesznek befogadásukat segítő programelemek, de kiemelt figyelmet a fogyatékossággal élőkre fordítunk. Az esélyegyenlőségi napokon bemutatásra kerül a segítséggel élő – mozgás-, hallás-, látássérült, és az értelmileg akadályozott, autista – emberek élete, nehézségei, örömei, és cél, átéreztetni, hogy együtt lenni jó és felhívni a társadalom ép tagjainak figyelmét a fogyatékos emberek problémáira, valamint érdekeik és jogaik tiszteletben tartásának fontosságára, ezáltal segítve társadalmi integrációjukat.
198
A program részét képezi jelnyelvi bemutató, csörgőlabdás bekötött szemű foci, vak pingpong, egy paraolimpikon beszámolója és előadás a diszlexia, diszgráfia jellemzőiről. Tervezett ütemezés Várt eredmények
2016. tavasztól évente 1 alkalommal 2 napos rendezvény -
a fogyatékkal élők társadalmi integrációja erősödik mindennapi problémáik ismertetésén keresztül, érdekérvényesítésük javul
Indikátorok
Megcélzott pályá-
-
a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációja nő
-
megvalósult rendezvények száma
-
a rendezvényen résztvevők száma
EFOP
zati forrás Fenntarthatóság
Az esélyegyenlőségi napok hozzájárulnak a társadalmi érzékenyítés
(környezeti, társa-
megerősödéséhez, megerősödnek a helyi közösségek, mérséklődik a
dalmi, gazdasági)
célcsoportok közti szakadék, felgyorsul és hatékonyabbá válik az információáramlás, és tevékeny, értékteremtő együttműködések alakulnak ki helyi és járási szinten. A környezeti fenntarthatóság jegyében a intézkedésgazda a tevékenységek, rendezvények megvalósítása folyamán specifikusan érvényesíti a környezeti szemléletet (pl.: energiatakarékos épületvilágítás, szelektív hulladékgyűjtés stb).
199
3.Prioritás: Járási munkaerő-piaci integrációs program - kiemelten pályakezdőknek, tartós munkanélkülieknek és nőknek Megnevezés
3.1. Járási foglalkoztatási paktum létrehozása a Téti Járásban
Prioritás
Járási munkaerő-piaci integrációs program - kiemelten pályakezdőknek, tartós munkanélkülieknek és nőknek
Végrehajtásért fele- Tét Város Önkormányzata lős gazda Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya, Téti Kistérség Sokoróal-
Partnerek
jai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek, vállalkozások Indoklás
(problé- A foglalkoztatási mutatók tekintetében a Téti járás Győr-Moson-
maelemzésre
is Sopron megye egyik legkedvezőtlenebb helyzetű térsége, a regisztrált
visszautalva)
munkanélküliek aránya 2012 decemberében meghaladta a 6%-ot (6,2%) – a megye többi járása közül a Pannonhalmit kivéve mindenütt 2–5% között alakult ez a mutató. A 2011-es népszámlálás adatai 4%-os munkanélküliségi rátát jeleztek a térségre, de ennél a kedvezőbb értéknél is jobbak voltak a többi járás mutatói. 2013-ban a regisztrált munkanélküliek gazdaságilag aktív korú népességhez viszonyított aránya 7%-os értéket vett fel, de a nyilvántartott álláskeresők számával számított munkanélküliségi ráta 3,3% volt. A tartós munkanélküliek aránya a regisztrált álláskeresők körében szintén a Téti járásban a legkedvezőtlenebb, a vizsgált időszakban (2008–2013) az álláskeresők 46,5%-a 180 napon túl sem talál állást (megyei átlag 34,6%). Ugyanakkor elmondható, hogy az országos jellemzőknél mind a munkanélküliségi rátát (8,7%), mind a tartós munkanélküliek arányát (51,8%) tekintve kedvezőbb mutatókkal bír a térség. A 2011. évi népszámlálási adatok szerint a foglalkoztatottak aránya a járásban 42,4%, ami szintén megyei átlag (44,3%) alatti, míg az inaktív eltartottak aránya (30,7%) a megyére jellemző mutatónál (28,0%) magasabb mértékű. A megyén belüli rosszabb értékek egyértelműen indokolják egy foglalkoztatási paktum szükségességét.
200
Célok
-
A foglalkoztatási paktum létrehozása a foglalkoztatási mutatók javítása érdekében
-
Partnerség megszervezése a Téti járásban
-
Igényekhez igazodó, keresletvezérelt munkaerő-piaci program megvalósítása a Téti járásban
-
Hátrányos helyzetű álláskeresők számára új munkahelyek teremtése, tartós foglalkoztatásuk megoldása
Célcsoportok
-
Hátrányos helyzetű álláskeresők, kiemelten: - 25 év alatti pályakezdők vagy álláskeresők, - a nők - tartós munkanélküliek
Tevékenységek
A foglalkoztatási paktum létrehozása magában foglalja a partnerség
leírása
újraszervezését, foglalkoztatási stratégia aktualizálását, vállalkozói munkaerőigények felmérését, komplex munkaerő-piaci program megszervezését. Az alábbi tervezett területeken hátrányos helyzetű munkavállalók felkészítése (tréningek, szakképzés) és foglalkoztatása: REL, vidékfejlesztési beruházások, önkormányzati szükségletek: esélymenedzserek, szociális ellátórendszer megerősítése, idősgondozás fejlesztése, idősek segítése ház körüli feladatokban, szabadidő-szervező, ezermester szolgáltatások, zártkerti ingatlanok kezelése, GINOP pályázók, egyéb meglévő vállalkozói munkaerőigények, civil szervezetek igényei: időszakos gyerekfelügyelet, nyári táborok, TOP-os gyermekellátási szolgáltatás fejlesztési projektek.
Tervezett ütemezés
2016. tavasztól 3 éves program 2019-ig
Várt eredmények
- Helyi munkaerő-piaci igényekre reagáló keresletvezérelt működés alakul ki, vállalkozások, önkormányzatok, civilek intenzív bevonásával - Összehangolt helyi gazdaság- és vidékfejlesztés valósul meg
Indikátorok
- felülvizsgált foglalkoztatási stratégia - támogatott foglalkoztatott hátrányos helyzetű álláskeresők számá201
nak növekedése Megcélzott pályá- TOP 5.1.2. zati forrás Fenntarthatóság
A paktum, mint foglalkoztatáspolitikai eszköz sikeres alkalmazásával
(környezeti, társa- növekedhetnek a helyi munkahelyek, a munkaadók megfelelő felkédalmi, gazdasági)
szültségű munkavállalókat foglalkoztathatnak az álláskeresők köréből. Ezáltal erősödik a helyi munkaerőpiac, és csökkenhetnek a közfoglalkoztatásba befektetett állami források is. A szociális gazdaságban vagy az elsődleges munkaerő-piacon történő foglalkoztatással a célcsoportok tartós foglalkoztatási valósul meg. A társadalmi és gazdasági fenntarthatóságot erősíti a keresletvezérelt munkaerő-piaci programok bevezetése is, amely a munkaadók és az álláskeresők igényeit is figyelembe veszi. Környezeti szempontból a helyi munkahelyek megteremtése, az álláskeresők helyi foglalkoztatása csökkenti a közlekedés miatti környezetterhelést.
Megnevezés
3.2. Szociális gazdaság fejlesztését célzó program indítása a járásban munkahelyek teremtése céljából
Prioritás
Járási munkaerő-piaci integrációs program - kiemelten pályakezdőknek, tartós munkanélkülieknek és nőknek
Végrehajtásért fele- Tét Város Önkormányzata lős gazda Partnerek
Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya, Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek, vállalkozások
Indoklás (problé-
A foglalkoztatási mutatók tekintetében a Téti járás Győr-Moson-
maelemzésre is
Sopron megye egyik legkedvezőtlenebb helyzetű térsége, a regisztrált
visszautalva)
munkanélküliek aránya 2012 decemberében meghaladta a 6%-ot (6,2%) – a megye többi járása közül a Pannonhalmit kivéve mindenütt 2–5% között alakult ez a mutató. A 2011-es népszámlálás adatai 4%-os munkanélküliségi rátát jeleztek a térségre, de ennél a kedvezőbb értéknél is jobbak voltak a többi járás mutatói. 2013-ban a re202
gisztrált munkanélküliek gazdaságilag aktív korú népességhez viszonyított aránya 7%-os értéket vett fel, de a nyilvántartott álláskeresők számával számított munkanélküliségi ráta 3,3% volt. A tartós munkanélküliek aránya a regisztrált álláskeresők körében szintén a Téti járásban a legkedvezőtlenebb, a vizsgált időszakban (2008–2013) az álláskeresők 46,5%-a 180 napon túl sem talál állást (megyei átlag 34,6%). Ugyanakkor elmondható, hogy az országos jellemzőknél mind a munkanélküliségi rátát (8,7%), mind a tartós munkanélküliek arányát (51,8%) tekintve kedvezőbb mutatókkal bír a térség. A 2011. évi népszámlálási adatok szerint a foglalkoztatottak aránya a járásban 42,4%, ami szintén megyei átlag (44,3%) alatti, míg az inaktív eltartottak aránya (30,7%) a megyére jellemző mutatónál (28,0%) magasabb mértékű. A szociális gazdaság nem erős a járásban,, ez illetve a megyén belüli rosszabb foglalkoztatási értékek egyértelműen indokolják az alternatív foglalkoztatási formák szükségességét, a szociális gazdaság megerősítésének igényét. Célok
-
A szociális gazdaság megerősítése, társadalmi vállalkozások dinamizálása és stabilizálása a foglalkoztatási mutatók javítása érdekében
-
Szociális gazdasági partnerség megszervezése a Téti járásban
-
Hátrányos helyzetű álláskeresők számára új munkahelyek teremtése, tartós foglalkoztatásuk megoldása a szociális gazdaság segítségével
Célcsoportok
-
Hátrányos helyzetű, „nem versenyző” álláskeresők
Tevékenységek
A szociális gazdaság mintegy „kiegészítő”funkciót képviselő szeg-
leírása
mensként történő megteremtése illetve erősítése a téti járásban hozzájárulhat a járási szinten kedvezőtlen mutatókkal rendelkező foglalkoztatás bővítéséhez, a hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedési esélyeinek növeléséhez. A járásban feladatunknak tekintjük, hogy ezen tevékenységen keresztül felvállaljuk a társadalmi integrációval, az esélyegyenlőség megteremtésével, valamint a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos érdekek érvényesítését egyaránt, és
203
célunk, hogy a szociális gazdaság feltételeként létrejövő közös érdekeken alapuló, hosszú távú együttműködéseken keresztül a „nem versenyző”csoportoknak is foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőséget teremtsünk helyben. A helyi közösségek (helyi társadalmak) nélkülözhetetlen szerepet játszanak a szociális gazdaság működtetésében. A helyi szükségletek kielégítésére épülő, foglalkoztatási célú szociális gazdaság (alternatív vagy közösségi foglalkoztatás) jellemző területei lehetnek a járásban: szociális szolgáltatások, a településüzemeltetés, az informatikai és kulturális szolgáltatások, a tájfenntartó gazdálkodás, a mezőgazdasági és erdészeti termékek feldolgozása, a hagyományos kézműves mesterségek felélesztése és a falusi turizmus, illetve a zöldturizmus keretében történő szolgáltatások működtetése. A helyben működő szociális/ társadalmi vállalkozások gazdasági teljesítményük mellett nélkülözhetetlen értékteremtő, -közvetítő és -megőrző funkciót is be kell, hogy töltsenek. Összefoglalva az intézkedés magában foglalja a társadalmi célú vállalkozások üzleti modelljének fejlesztését, az ehhez kapcsolódó tanácsadást, szervezetfejlesztést, képzést, szakmai támogatást, építve a korábbi hasonló programok kapcsán kiépített intézményi kapacitásokra. Tervezett ütemezés
2016. tavasztól 3 éves program 2019-ig
Várt eredmények
- A szociális gazdaság megerősödik, a „nem versenyző” álláskeresők is foglalkoztatási, jövedelmszerzési lehetőséghez jutnak - a helyi közösségek megerősödnek - A helyben működő szociális/ társadalmi vállalkozások gazdasági teljesítményük mellett nélkülözhetetlen értékteremtő szerepet töltenek be
Indikátorok
- szociális gazdaságban foglalkoztatottak száma
Megcélzott pályá-
GINOP 5.1.3. intézkedés
zati támogatás Fenntarthatóság
A szociális gazdaság megerősödése révén növekedhetnek a helyi
204
(környezeti, társa-
munkahelyek, a munkaadók a „nem versenyző”munkavállalókat fog-
dalmi, gazdasági)
lalkoztathatnak a hátrányos helyzetű álláskeresők köréből. Ezáltal erősödik a helyi közösség, csökkenhetnek a közfoglalkoztatásba befektetett állami források is. A szociális gazdaságban a célcsoportok tartós foglalkoztatása valósulhat meg. Környezeti szempontból a helyi munkahelyek megteremtése, az álláskeresők helyi foglalkoztatása csökkenti a közlekedés miatti környezetterhelést.
Megnevezés
3.3.Gyakornoki program pályakezdők támogatására
Prioritás
Járási munkaerő-piaci integrációs program - kiemelten pályakezdőknek, tartós munkanélkülieknek és nőknek
Végrehajtásért fele- Téti járás vállalkozásai (pl. Sokoró kft.) lős gazda Partnerek
Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye, járási önkormányzatok
Indoklás (problé-
A téti járás munkanélküliek korosztályi szerkezetének leírása során
maelemzésre is
megállapíthatjuk, hogy jelentős a fiatal, 25 év alattiak aránya a mun-
visszautalva)
kát keresők között. Ez már előre vetíti, hogy az iskoláikat épphogy befejező, a Téti járás településein élő fiatalok egy része nehezen jut álláshoz. Esélyegyenlőségi szempontból nagyon fontos mutató a munkaerőpiacra először belépők – pályakezdők – elhelyezkedési, munkához jutási esélye, amit leginkább a pályakezdő álláskeresők számával, arányával lehet mérni, illetve kifejezni. A járásban a 2008– 2013 közötti időszakot tekintve évi átlagban 61 pályakezdő álláskereső volt nyilvántartva. A legrosszabb mutatójú évben (2010) számuk elérte a 79 főt, ami több mint duplája a gazdasági válság induló évének, a 2008-as esztendő adatának. 2010 óta azonban számuk – hasonlóan az összes regisztrált pályakezdő számának alakulásához – csökkent, és 2013-ban alig 50 fős csoportot jelentett járás szinten az érintett fiatalok száma. A települések között találunk olyan községeket, ahol alig vagy egyáltalán nincs olyan fiatal, aki iskolái befejezése
205
után ne tudott volna elhelyezkedni. Leginkább a 25 éven aluli korosztályt érintheti az első munkahelyhez jutás sikertelenségének problémája, így érdemes az e korcsoportba tartozó munkanélküliek számához is viszonyítani a számukat. Összességében azt lehet mondani, hogy a 25 éven aluli regisztrált munkanélküliek körében egyharmados arányt képviselnek a pályakezdők, így támogatásuk a járásban is indokolt. Célok
-
azon mikro- és kisvállalkozások, valamint középvállalkozások projektjeinek támogatása, amelyek vállalják, hogy olyan 25 év alatti fiatal, szakképesítéssel rendelkező pályakezdőt alkalmaznak, aki középszintű szakképesítését első szakképesítésként, a nappali rendszerű iskolai oktatásban szerezte
-
pályakezdők munkaerő-piaci integrációjának elősegítése
-
az iskolai rendszerű képzésben szerzett képesítés hasznosulásának elősegítése
Célcsoportok
-
pályakezdő fiatalok, köztük mélyszegénységben élők és romák
Tevékenységek
A helyzetelemzés alapján kapott adatok, azaz hogy a 25 éven aluli
leírása
regisztrált munkanélküliek körében egyharmados arányt képviselnek a pályakezdők járási szinten, igazolják, hogy az első munkahelyhez jutás nehézséget okoz a téti járás fiataljainak is, így támogatásuk a járásban is indokolt. A duális szakképzés jogi, intézményi és finanszírozási kereteinek kialakításával megnyílt a lehetőség arra, hogy a helyi vállalatokat gyakornoki helyek kialakítására ösztönözzük, így a fiatalok valódi munkatapasztalatot szerezhetnek, ezáltal javul foglalkoztathatóságuk és hosszabb távú munkaerő-piaci esélyeik. A tervezett gyakornoki program közvetlen kapcsolatot teremt a duális típusú szakképzés és a munkaerőpiac között, így a járásban is meg kell találni azokat mikro, kis-és középvállalkozásokat, akik szívesen vesznek
részt
a
pályakezdő
munkaerő
foglalkoztatásában
és
mentorálásában a projekt költségeinek terhére, ami hosszú távon
206
mindkét fél számára előnyökkel járhat. A regisztrált vállalkozások száma az elmúlt években szinte minden településen folyamatosan növekedett, járás szinten 2013-ban számuk közelítette a kettőezret. A regisztrált vállalkozások száma bár nem kevés, de a KSH adatai szerint ezeknek csak egyharmada működik, a működő vállalkozások nagy része (66,7%) egyéni vállalkozás, valamint maximum 2–10 főt foglalkoztató társas vállalkozás. A térség rurális jellemzőinek megfelelően a vállalkozások fele (52%) a mezőgazdaság területén jött létre, a szolgáltató szektor jelenléte 37%-os, ipari tevékenység végzése a vállalkozások csupán tizedére jellemző. A felsorolt kisebb vállalkozások mellett az intézkedés szempontjából kihagyhatatlan szereplő lesz a téti járás legmeghatározóbb gazdasági szereplője és munkáltatója a mezőgépgyártással foglalkozó Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft, amely 900 főt foglalkoztat. A program hozzájárul a gyakorlati oktatáshoz szükséges feltételek megteremtéséhez, a munkáltatók, kifejezetten a kkv-k részére a gyakornokok alkalmazásával és betanításával járó többletköltségek (pl: gyakornokok bére, mentorok díjazása, a gyakornoki hely kialakításához szükséges tárgyi feltételek biztosítása) kompenzálásával. Tervezett ütemezés
2016. tavasztól – 9 hónapos gyakornoki program, 4 hónapos fenntartási időszak
Várt eredmények
-
javul a fiatalok gyakornoki képzésben való részvétele, képzettsége, szakmai gyakorlati ismeretei, munkatapasztalata
-
javulnak a pályakezdő fiatalok piaci kilátásaik és foglalkoztatásuk
Indikátorok
Megcélzott pályá-
-
gyakornoki programba bevont pályakezdők száma
-
munkaerőpiacra integrált pályakezdők száma
GINOP 5.2.4.
zati forrás Fenntarthatóság
A program hozzájárul a gyakorlati oktatáshoz szükséges feltételek
207
(környezeti, társa-
megteremtéséhez, a munkáltatók, kifejezetten a kkv-k részére a gya-
dalmi, gazdasági)
kornokok alkalmazásával és betanításával járó többletköltségek (pl: gyakornokok bére, mentorok díjazása, a gyakornoki hely kialakításához szükséges tárgyi feltételek biztosítása) kompenzálásával, így fenntarthatósága gazdasági szempontból megoldott.
Megnevezés
3.4. Munkatapasztalat-szerzést célzó programok indítása (önkéntesség, középiskolások kötelező közösségi szolgálatának térségi szervezése).
Prioritás
Járási munkaerő-piaci integrációs program - kiemelten pályakezdőknek, tartós munkanélkülieknek és nőknek
Végrehajtásért fele- Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és lős gazda
Szociális Intézménye
Partnerek
járási önkormányzatok, civil szervezetek, Türr István Képző és Kutató Intézet
Indoklás (problé-
A téti járás munkanélküliek korosztályi szerkezetének leírása során
maelemzésre is
megállapíthatjuk, hogy jelentős a fiatal, 25 év alattiak aránya a mun-
visszautalva)
kát keresők között. Ez már előre vetíti, hogy az iskoláikat épphogy befejező, a Téti járás településein élő fiatalok egy része nehezen jut álláshoz főként munkatapasztalat hiányában. Némi munkatapasztalat megszerzését szolgálja a középiskolások számára kötelezően előírt rendelet is, amely szerint 2016-tól csak az tehet írásbeli és szóbeli érettségi vizsgát, aki elvégzett legalább ötven óra közösségi önkéntes szolgálatot. A tanulók számára a középiskolák a 9–11. évfolyamon lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezik meg a közösségi szolgálat teljesítésére alkalmas tevékenységeket, és a fiatalok helyben maradása, helyi munkatapasztalat szerzése céljából fontos lenne, hogy a középiskolások kötelező közösségi szolgálatát járási szinten szervezzük, és járási civil szervezeteknél, intézményeknél tölthessék el, amely egyelőre nem jellemző a térségre.
208
Az önkéntes munka kapcsán a téti járásban nem figyelhető meg nagy aktivitás. Az önkéntes munka elterjesztése a középiskolások, felsőoktatásban tanulók, frissen végzetten között az első munkatapasztalatok megszerzése mellett azért is fontos lenne járás szinten, mert elősegíti a társadalmi beilleszkedést, hozzájárul a szegénység, a kirekesztődés csökkentéséhez és a teljes foglalkoztatottsághoz. Célok
-
Az önkéntesség és közösségi munka aktívabb használata a célcsoportok segítésében
-
középiskolások, felsőoktatásban tanulók, pályakezdők első munkahelyi tapasztaltszerzésének támogatása önkéntes munka révén, későbbi munkaerő-piaci integrációjának elősegítése
-
a középiskolások kötelező közösségi szolgálatának járási szintű megszervezése
-
az iskolai rendszerű képzésben szerzett képesítés hasznosulásának elősegítése
Célcsoportok
-
Középiskolások, főiskolások, egyetemisták, pályakezdők
Tevékenységek
Az önkéntes munka és a középiskolások kötelező közössége szolgála-
leírása
ta is olyan tevékenységek elvégzését jelenti, amelyek során a későbbi munkavállaláshoz szükséges készségek igazán a gyakorlatban tudnak fejlődni, valódi élethelyzetekben, a tevékeny munka során. A közösségi szolgálatot a téti járásban egy olyan gyakorlati tereppé szeretnénk alakítani, ahol az iskolában elsajátított számos elméleti ismeret és tanulási teljesítmény mellett az életvezetési készségek is fejlődhetnek, a fiatalok tapasztalatot szerezhetnek különféle szervezetek működésével, munkakörökkel, társadalmi problémákkal kapcsolatban, és kipróbálhatják magukat aktív, cselekvő, szolgálatot teljesítő egyénekként is a járásban működő civil szervezeteknél, intézményeknél. A téti járási közösségi szolgálat és önkéntes munka rendszerét úgy szeretnénk továbbfejleszteni, hogy mindenki megtalálja a saját motivációját: megismerhet egy foglalkozást, hogy mások érdekeit szolgálja, közösséghez tartozzon, hogy elérjen egy fontos célt, például a
209
környezet szépülését, hogy bizonyos tulajdonságainak fejlődését elősegítse, hogy hasznos módon töltse az idejét, bajba jutottakon segítsen, védje a környezetet vagy gyakorlatot szerezzen egy számára fontos területen. Tervezett ütemezés Várt eredmények
2016. tavasztól
-
A program során létrehozott pedagógiai eszközrendszer hozzájárul a társadalmi leszakadás megakadályozásához és a társadalmi integrációhoz.
-
Az önkéntes tevékenység általános társadalmi megbecsülése növekedik, egyre több önkéntes egyre több fogadó szervezetnél tudja a közösségi munkát végezni.
-
a középiskolák közösségi szolgálatának járási szintű rendszere kiépül
-
a fiatalok gyakorlati ismeretei, munkatapasztalatai nőnek
-
javulnak a pályakezdő fiatalok piaci kilátásaik és foglalkoztatásuk
Indikátorok
Megcélzott pályá-
-
önkéntes munkát végzők száma a téti járásban
-
önkénteseket fogadó intézmények, szervezetek száma
-
a közösségi szolgálatukat a járásban végzők száma
EFOP, állami forrás
zati támogatás Fenntarthatóság
Az önkéntesség erősíti a társadalmi kohéziót és az értékteremtés mel-
(környezeti, társa-
lett a kulturális, gazdasági és környezeti fejlesztés egyik fontos esz-
dalmi, gazdasági)
köze. Az önkéntesség a társadalmi tőke egyik fontos eleme, ami közvetve vagy közvetetten hat ki a fejlesztésekre, bizonyos értelemben befolyásolják azokat: együttműködések és partneri hálók alakulhatnak ki, melyek hosszabb távon a gazdasági mutatók javulásához vezetnek. A közös önkéntes tevékenységek ösztönzése hozzájárulhat a negatív társadalmi folyamatok (kirekesztés, szegénység elleni küzdelem) előmozdításához is.
210
Megnevezés
3.5. Közösségi közlekedés javítását célzó fejlesztési programok a munkába jutás megkönnyítésére
Prioritás
Járási munkaerő-piaci integrációs program - kiemelten pályakezdőknek, tartós munkanélkülieknek és nőknek
Végrehajtásért fele- Tét Város Önkormányzata lős gazda Partnerek
Járási önkormányzatok, civil szervezetek
Indoklás (problé-
A téti járás megyei szinten kedvezőtlen munkanélküliségi mutatóinak
maelemzésre is
egyik legfőbb kiváltó oka a járásra jellemző, kimondottan rossz kö-
visszautalva)
zösségi közlekedés, járáson belül is, Tét és kisebb települések között, illetve a településekről a munkahelyeket főképpen biztosító Győr irányába is. A járás központja Tét, amely inkább mikro-centrumnak, mint igazi térségi központnak tekinthető, mivel sem gazdasági– munkaerő-piaci, sem oktatási, kulturális vagy szolgáltatási szempontból nem kiemelkedő jelentőségű, ugyanakkor közigazgatási szempontból a járásszékhely funkcióit természetesen ellátja (pl. okmányiroda, földhivatal). Központi szerepkörének erősödését nemcsak mérete és intézményi ellátottságának szűkössége gátolja, hanem egyrészt az is, hogy a térségre, magára Tétre is, erőteljes vonzást gyakorol Győr, másrészt fontos okként említhető a közösségi közlekedési lehetőségek hiánya. A járás számos településéről lehetetlen busszal közvetlenül Tétre eljutni, pl. a néhány kilométerre lévő Rábaszentmihályról is Győrön keresztül lehet közösségi közlekedést igénybe véve a járásszékhelyre utazni, ami mind időben, mind költségekben jelentős többletterhet ró az itt élőkre, és arra készteti őket, hogy Győrben vagy a közvetlen buszjárattal elérhető, Tétnél kedvezőbb helyzetű Csornán intézzék ügyeiket, vegyék igénybe a különböző szolgáltatásokat. 211
Célok
- A települések tulajdonában lévő falugondnoki, egyéb kis buszokkal ne csak szociális alapon szervezzenek utakat, hanem gazdasági alapon is. Ezek a buszok működhetnének egyfajta taxi jelleggel is, rendezvényekre, irányított úti céllal közlekedhetnének a járművek megfelelő létszám esetén. Az ebből befolyó összeget az önkormányzatok a buszok karbantartására és fenntartására is tudnák fordítani. Az így szervezett buszjáratokról az önkormányzatok a helyi lapokban és szórólapokon tudná a lakosokat tájékoztatni. - A munkavállalók közlekedési nehézségeire megoldást jelenthetnek a vállalkozások által szervezet buszjáratok. A nagyvállalkozások jelenleg is indítanak rendszeres buszjáratokat a dolgozóik közlekedésének megkönnyítése céljából. A térség és a megye kisvállalkozó számára is fel kell kínálni ezt a lehetőséget. Több vállalkozás összefogva tudná szállítani a dolgozókat a térség egy-egy pontjáról. -A munkavállalók körében ismert már a „telekocsi” rendszer. A közös munkahelyre járók több esetben egy autóval közlekednek, így a költségeket megosztva, a közlekedési nehézségeket kiküszöbölve tudnak bejárni. A térség véleményformálóinak feladata kell, hogy legyen a „telekocsi” népszerűsítése.
Célcsoportok
Hátrányos helyzetű álláskeresők, munkába ingázók
Tevékenységek
A közösségi közlekedés hiányosságait a szociális szolgáltatók bizto-
leírása
sította lehetőségek, egy jól működő falubusz rendszer, és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal pályázatain a járási önkormányzatok és civilek által elnyert kisbuszok bevonásával lehet pótolni és így elérni, hogy Tét központ minden településről legyen elérhető, illetve járáson belül a munkába járás feltételei jelentősen javuljanak. Ennek előfeltétele, hogy a hiányzó igényfelméréseket pótolják, és hogy alulról induljanak a kezdeményezések az érintett célcsoportok bevonásával, egy koordináló szervezet aktív közreműködése mellett.
212
Tervezett tevékenységek összefoglalva: -
Új alternatív közlekedési lehetőségek kialakítása
-
Közösségi közlekedést szervező vállalkozókkal egyeztetés,
támogatott közlekedés A települések tulajdonában lévő falugondnoki buszok új
-
funkcióval való ellátása Telekocsi rendszer népszerűsítése és működtetése
Tervezett ütemezés Várt eredmények
2016. tavasztól folyamatosam -
a járási közösségi közlekedés hiányosságai ellensúlyozásra kerülnek
-
Tét mikro-centrum szerepe erősödik
-
foglalkoztatási szint emelkedik a könnyebb munkába járási feltételek miatt
Indikátorok
Megcélzott pályá-
-
a járás vonzóbb lakóhellyé válik
-
megvalósult programok száma
-
résztvevők száma
-
alternatív közlekedési módok
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 4.9.9. intézkedés
zati támogatás Fenntarthatóság
A projektgazda felelőssége a projekt pénzügyi likviditásának biztosí-
(környezeti, társa-
tása, a projekt megvalósításának koordinálása, a partneri együttmű-
dalmi, gazdasági)
ködés szervezése és fenntartása, a projekt szervezet létrehozása, fenntartása és irányítása, pénzügyi és szakmai menedzsment biztosítása, a projekt szervezet működési feltételeinek biztosítása. A projektgazda és partnerei is rendelkeznek elegendő szakmai tapasztalattal és kapacitással a tervezett programok megvalósításához. A pénzügyi feltételeket pályázaton nyert és civil szervezetek által biztosított támogatásokkal, szponzorok felajánlásaival fedezik valamint az önkormányzatok kiegészítő hozzájárulásával. A környezeti fenntarthatóság jegyében a projektgazda a tevékenységek, rendezvények megvalósítása folyamán specifikusan érvényesíti a környezeti szemléletet (pl.: energiatakarékos épületvilágítás, szelektív hulladékgyűjtés stb). 213
11.4. Partnerségi és kommunikációs/nyilvánossági terv
Háttér információk A helyzetelemzés során kifejtett legfontosabb járási esélyegyenlőségi problémák orvoslását tűzte ki ezen ÁROP projekt, és a projektben megfogalmazott válaszok, javasolt kezdeményezések térségi kiterjesztésében nagy szerepe van a létrejött esélyegyenlőségi kerekasztalnak. A projekt során létrejött esélyegyenlőségi kerekasztal koordináló szervezete, a járásszékhely Tét Város Önkormányzata. A projekt során hozzá csatlakoztak azok a partnerszervezetek, akik részt vállalnak a kerekasztal működtetésében, valamint a programterv megvalósításában is. A projekt keretében megtartott, nagy létszámú kerekasztal ülések és további rendezvények elősegítették a partnerségi együttműködéseket, és hozzájárultak, hogy minél szélesebb körben megvitatott járási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és programterv jöjjön létre, valamint kiemelt feladatuknak tekintették a HEP-ek aktualizálását, továbbá a térséget érintő esélyteremtési témák közös megvitatását, és a feltárt problémákra megoldások keresését. A térségben tevékenykedő humán szolgáltatók, helyi és nemzetiségi önkormányzatok, civil szervezetek, non-profit szervezetek, állami szervezetek aktív együttműködést mutattak a helyzetelemzés és a programterv készítése során. A projekt zárása után annak fenntartása a projektgazda feladata lesz, így különösen fontos a partnerek aktivitása és a megfelelő koordináció, ennek érdekében a programterv készítése alatt is törekedtünk a lehetséges intézkedésgazdák és partnerek bevonására, akik véleményeikkel, javaslataikkal segítették a helyi szükségletekre reagáló intézkedések kidolgozását. Így a megvalósítás befejeztével a megszerzett ismeret, tapasztalat többlet értékként beépülhet a járási programozásba. Fontos, hogy a projekt során kialakult együttműködések a szakmai program befejezése után is fennmaradjanak a megkötött megállapodások alapján, és a bevont szervezetek elkötelezettek maradjanak jövőben létrejövő projektek, EU-s pályázatok végrehajtásában, hiszen személyesen és szervezetileg is érintettek és érdekeltek ebben. Partnerségi szervezeti struktúra A járási felzárkózási kerekasztal további működtetését egy több szintű, szerteágazó, egymással kapcsolatban lévő partneri intézményi hálóban tervezzük megvalósítani. Ez a szerves térségi háló megteremti a lehetőségét a 214
1) kezdeményező, egyes témákat felelősen kezelő, operatív végrehajtást végző munkacsoportok (melyek kiemelt feladata a projektek, EU-s pályázatok előkészítése, megvalósítása), 2) a teljes szervezeti struktúrát működtető, koordináló szakmai menedzsment (a jelenlegi ÁROP menedzsment feladatokat a foglalkoztatási paktum menedzsmentnek javasolt továbbvinnie) 3) a folyamatokat irányító, döntéshozó felzárkózási kerekasztal, 4) a nyilvánosságot, bevonást, részvételt biztosító járási esély fórum együttműködésére. A projekt során kialakultak ennek a struktúrának a működési mechanizmusai, létrejött egy jól működő szakmai menedzsment, megerősödött a járási partnerség, és elkészült a további akciókat megalapozó járási esélyteremtő programterv is. A kerekasztal és a kapcsolódó szervezeti egységek összehangolt munkája révén, az esélyegyenlőségi területen meglévő feladatok szervezése, projektek megvalósítása is koordinált módon valósul meg, amellyel el lehet kerülni a párhuzamosságokat, javul a problémakezelés és a költséghatékonyság is. A járási felzárkózási kerekasztalban való részvétellel a kisebb települések is megfelelő szakmai támogató hátteret kapnak saját esélyegyenlőségi feladataik elvégzéséhez, amellyel Tét város járásszékhely szerepe is erősödött. Az önkormányzatok és intézményeik mellett kiemelten fontosnak tartjuk a civil, egyházi, és vállalkozói szervezetek aktív részvételét a programban, hogy minél szélesebb körű partnerség működjön a járásban. A vállalkozások bevonására az őket érintő intézkedésekben nagy hangsúlyt kell helyezni a jövőben. Téti Járási Esély Fórum Felzárkózási kerekasztal Koordinációs csoport
Munkacsoportok
215
Jövőbeni koordináció biztosítás a partnerségi együttműködések területén Tét járásban létrejött esélyegyenlőségi kerekasztal jövőbeni működése akkor lesz biztosított, amennyiben a téti járásban meghatározó Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye vagy annak jogutódja (javasolt a kijelölése menedzsment szervezetként) felkarolja és továbbviszi azt a járás önkormányzatok aktív közreműködése mellett. Tét Város Önkormányzata a jövőben is eltökélt, hogy saját eszközeivel támogassa a különböző rendezvények, tevékenység, akciók megvalósulását, amelyek a járási hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét javítják, és járásszékhelyként ösztönzi a partnereket az aktív részvételre a különböző kezdeményezésekben, akciókban.
A projekt fenntartásához kapcsoló feladatok a jövőben:
-
a partnerek közötti együttműködés elősegítése, kialakítása és életben tartása, működtetése az évenként megrendezendő esély- és foglalkoztatási fórumok összehívása, a kerekasztal üléseinek előkészítése, dokumentálása
-
a programterv (illetve a később kidolgozandó térségi foglalkoztatási stratégia és akcióterv) megvalósításának koordinálása az érintett szervezetek között
-
projektek kezdeményezése, partnerségek kialakítása, projektgenerálási és projektfejlesztési folyamat menedzselése,
-
projektek saját végrehajtása, illetve mások által a stratégia keretében végrehajtott projektek koordinálása
-
a programterv végrehajtásának folyamatos monitoringja és időszakos értékelése, felülvizsgálata
-
a partnerek közötti szinergia hatás érvényre jutásának elősegítése
-
partnerektől származó információ összegyűjtése, az összegyűjtött információ szétterítése a partnerek körében, vagyis a rendszeres információ-áramlás biztosítása
-
a partnerségi kapcsolatok ápolása, új partnerek bevonása
216
Intézkedésgazdák és partnerek Az egyes intézkedések leírásában szereplő intézkedésgazdák felelősek az adott intézkedés megvalósulásáért, a projektekben dolgozó partnerek munkájának koordinálásáért. Az intézkedésgazdának jelölt szervezetek folyamatos kapcsolatot tartanak a menedzsment feladatokat ellátó Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménynyel vagy annak jogutódjával. Kommunikációs/nyilvánossági terv Jelen kommunikációs terv célja, hogy a projekt megvalósítását elősegítse, támogassa és a projekt előrehaladásáról, valamint a projekt keretein belül létrejött eredményekről az érintettek számára információt, tájékoztatást nyújtson a kommunikáció megfelelő eszközeivel. A programtervben szereplő célok közül a hátrányos helyzetű célcsoportok elfogadását, társadalmi beágyazódását hatékony kommunikációs és nyilvánossági tevékenységgel is nagymértékben elő lehet segíteni. A kommunikációs/nyilvánossági tevékenységet a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye koordinálja, de pályázati finanszírozás esetén az adott projektet vezető, koordináló szervezet felel az adott projekt kommunikációjáról egyeztetve a menedzsment szervezettel a közös fellépés érdekében. A fejlesztésekhez kapcsolódó nyilvános eseményeken az alkalmazott kommunikációban és viselkedésben a projekt gazda vagy partnere esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket. A programterv megvalósítási időszakában nagy hangsúlyt kap a helyi társadalom tájékoztatása. A tájékoztatási tevékenység célja ebben az időszakban az intézkedések/projektek megvalósítása által bekövetkező kedvező változások tudatosítása a célcsoportban, a helyi/térségi döntéshozókban, ill. a pozitív fogadtatás elősegítése. A megtervezett kommunikációs tevékenység mozzanatát képezi az is, hogy a különböző célcsoportokhoz igazítsuk a rendelkezésre álló kommunikációs eszközöket, meghatározzuk, hogy kinek, hogyan kommunikálunk, milyen csatornákon keresztül, és hogy mindezek miért javasoltak, illetve milyen eredményeket, hatásokat vonnak maguk után. Az elsődleges célcsoportok esetében leghatékonyabb kommunikációs eszköznek, módszernek vélhetően a személyes, folyamatos kapcsolattartás és együttműködés keretében végezhető közvetlen 217
egyéni tanácsadás lehet, mivel az infokommunikációs technológiák használata a hátrányos helyzetűek körében még nem eléggé elterjedt, a hozzáférés pedig nehézkes. Nagy hangsúlyt fektetünk a programterv megvalósítása során a valódi partnerség alapfeltételét jelentő kétirányú információáramlást, azaz a tényleges kommunikációra. Törekedünk rá, hogy a tájékoztató anyagok, hírlevelek a nyelvi, megértési nehézséggel küzdő, szociálisan hátrányos helyzetű lakosok számára is könnyen érthetőek legyenek. Így a tevékenységek között szerepel ábrákat, rajzokat tartalmazó elektronikus és papíralapú kiadványok, plakátok készítése, terjesztése, sokszorosítása.
218
A programterven belüli intézkedések és projektek megvalósítása során az alábbi módszertani eszközöket javasolt használni a kommunikációs és nyilvánossági tevékenységeknél (ezeket lehetőség szerint a pályázati támogatással megvalósuló projektekbe is be kell tervezni): Kommunikációs eszközök a projekt nyilvánossági feladatainak ellátása érdekében Online sajtójelenlét - tájékoztatás és folyamatos információáramlás az interneten (járási, települési, régi kistérségi honlapok, közösségi portálok, EVENT létrehozása, hírlevél és e-mailek kiküldése, Flash-mob) Sajtómegjelenések folyamatos összegyűjtése és közzététele a partnerségen belül Versenyek, pályázatok kiírása az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációjának elősegítésére Nyomtatott szóró- és tájékoztató anyagok (poszterek, plakátok, szórólapok, brossurák készítése a célcsoportok számára az induló projektekről, tevékenységekről a célcsoportok igényeinek megfelelően Érzékenyítő, szemléletformáló kampányok a helyi, járási, települési médiában: (újság, TV) rendszeresen megjelenő esélyegyenlőségi témájú műsorok, riportok, egyéb tartalmak megvalósításának támogatása Nyomon követés, kapcsolattartás: személyes és folyamatos kapcsolattartás és időközi összejövetelek a célcsoport tagokkal Rendezvényszervezés: fórumok, workshopok, konferenciák, szakmai összejövetelek az esélyegyenlőség előmozdítására Folyamatos dokumentálás: fotódokumentáció a teljes programterv megvalósulásának eseményeiről
219
Felhasznált dokumentumok és adatforrások Csoba Judit (2009) „Akarnak-e dolgozni a munkanélküliek?” A munkanélküliek munkavállalói képessége és hajlandósága. In: Esély. 2009/5. 3–19. o. Kimutatás egyes szociális alapszolgáltatásokról és nappali ellátást nyújtó intézmények adatairól. (2014) Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye adatszolgáltatása Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési terve, 2010-2016. Területi Statisztikai Évkönyv 2012. (2013) Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye adatszolgáltatása Tét Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014 (IV.1.) önkormányzati rendelete a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása által fenntartott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról. 2011. évi népszámlálás 3. Területi adatok 3.8 Győr-Moson-Sopron megye. (2013) Központi Statisztikai Hivatal, Győr. TeIR adatbázis – Települési Információs Rendszer Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013–2018 - Árpás Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013–2018 - Csikvánd Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013–2018 - Felpéc Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013–2018 - Gyarmat Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013–2018 - Gyömöre Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013–2018 - Győrszemere Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013–2018 - Kisbabot Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013–2018 - Mérges Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013–2018 - Mórichida Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013–2018 - Rábacsécsény Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013–2018 - Rábaszentmihály Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013–2018 - Rábaszentmiklós 220
Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013–2018 - Szerecseny Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013–2018 - Tét
221
Mellékletek – A célcsoportok néhány statisztikai indikátora 1. táblázat Lakónépesség száma az év végén a Téti járásban, fő 2001
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
281
247
242
242
245
265
272
Csikvánd
537
488
481
460
454
455
478
Felpéc
823
885
864
854
847
829
893
Gyarmat
1347
1232
1232
1189
1204
1265
1333
Gyömöre
1369
1311
1267
1245
1254
1262
1214
Győrszemere
3015
3122
3161
3178
3209
3297
3283
Kisbabot
242
211
204
202
205
213
217
Mérges
80
86
84
74
75
84
79
Mórichida
882
835
837
815
807
818
803
Rábacsécsény
607
601
613
597
602
604
593
Rábaszentmihály
530
510
502
491
479
492
495
Rábaszentmiklós
149
127
126
133
127
135
138
Szerecseny
955
813
805
797
776
801
784
Tét
4072
4010
3987
3933
3877
4023
3994
Járás összesen
14889
14478
14405
14210
14161
14543
14576
Forrás: TeIR.
2. táblázat Állandó népesség száma a Téti járásban, fő 2001
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
291
264
263
263
268
268
272
Csikvánd
549
532
521
498
491
488
478
Felpéc
841
890
888
882
888
891
893
Gyarmat
1358
1331
1344
1316
1314
1317
1333
Gyömöre
1399
1330
1297
1287
1271
1260
1225
Győrszemere
2974
3130
3180
3208
3260
3267
3283
Kisbabot
240
224
221
220
222
212
212
Mérges
79
96
94
89
92
92
89
Mórichida
870
864
858
844
830
828
805
Rábacsécsény
606
612
622
607
611
622
617
Rábaszentmihály
537
535
532
526
521
520
526
Rábaszentmiklós
151
137
135
144
137
136
137
Szerecseny
950
820
806
790
778
788
783
Tét
4099
4094
3013
4073
4056
4056
4047
Járás összesen
14944
14859
13774
14747
14739
14745
14700
Forrás: TeIR.
222
3. táblázat Öregedési index a Téti járásban 2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
258,3
266,7
252,4
215,4
219,2
169,7
Csikvánd
142,9
136,2
149,2
182,7
156,9
166,7
Felpéc
100,7
108,0
105,8
110,3
108,1
112,5
Gyarmat
133,7
137,1
138,2
127,6
127,9
124,0
Gyömöre
93,4
93,7
98,9
101,1
95,9
101,1
Győrszemere
69,1
70,3
74,0
72,8
70,5
72,0
Kisbabot
216,1
234,5
224,1
210,0
238,5
193,3
Mérges
183,3
200,0
200,0
163,6
154,5
211,1
Mórichida
126,3
145,1
138,1
137,3
128,4
158,2
Rábacsécsény
122,8
120,5
119,0
113,6
114,3
120,5
Rábaszentmihály
119,7
129,0
139,7
149,2
149,1
141,7
Rábaszentmiklós
180,0
173,3
152,9
150,0
200,0
209,1
Szerecseny
198,9
189,4
221,9
227,0
206,3
223,7
Tét
105,1
122,8
120,2
109,8
108,1
108,0
Járás összesen
109,0
115,3
116,7
113,2
110,3
112,3
Forrás: TeIR alapján.
223
3.1. táblázat A népesség korstruktúrája a Téti járás településein, 2013 0–14 Megnevezés
15–59
60–64
65–X
évesek száma
0–14
15–59
60–64
65–X
évesek aránya
Összesen
Árpás
33
163
20
56
272
12,1%
59,9%
7,4%
20,6%
Csikvánd
54
297
37
90
478
11,3%
62,1%
7,7%
18,8%
Felpéc
120
585
53
135
893
13,4%
65,5%
5,9%
15,1%
Gyarmat
179
832
100
222
1333
13,4%
62,4%
7,5%
16,7%
Gyömöre
181
782
79
183
1225
14,8%
63,8%
6,4%
14,9%
Győrszemere
546
2138
206
393
3283
16,6%
65,1%
6,3%
12,0%
Kisbabot
30
113
11
58
212
14,2%
53,3%
5,2%
27,4%
Mérges
9
53
8
19
89
10,1%
59,6%
9,0%
21,3%
Mórichida
91
517
53
144
805
11,3%
64,2%
6,6%
17,9%
Rábacsécsény
88
384
39
106
617
14,3%
62,2%
6,3%
17,2%
Rábaszentmihály
60
346
35
85
526
11,4%
65,8%
6,7%
16,2%
Rábaszentmiklós
11
96
7
23
137
8,0%
70,1%
5,1%
16,8%
Szerecseny
76
488
49
170
783
9,7%
62,3%
6,3%
21,7%
Tét
564
2577
297
609
4047
13,9%
63,7%
7,3%
15,0%
Járás összesen
2042
9371
994
2293
14700
13,9%
63,7%
6,8%
15,6%
Forrás: TeIR alapján.
224
4.1. táblázat Belföldi vándorlások a Téti járásban – Állandó odavándorlások száma, fő 2001
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
8
14
6
10
7
1
18
Csikvánd
25
11
10
6
13
7
21
Felpéc
46
35
14
28
25
17
35
Gyarmat
46
29
33
26
34
20
69
Gyömöre
71
30
17
11
20
18
8
Győrszemere
109
172
137
88
114
72
169
Kisbabot
8
11
1
2
8
1
2
Mérges
6
3
1
2
5
9
1
Mórichida
30
11
18
16
8
19
13
Rábacsécsény
21
8
25
13
9
15
8
Rábaszentmihály
9
13
2
3
8
5
17
Rábaszentmiklós
10
5
2
9
2
3
4
Szerecseny
35
8
7
14
15
24
21
Tét
195
126
92
90
75
108
65
Járás összesen
619
476
365
318
343
319
451
Forrás: TeIR.
4.2. táblázat Belföldi vándorlások a Téti járásban – Állandó elvándorlások száma, fő 2001
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
6
7
6
6
4
3
6
Csikvánd
29
4
7
27
15
10
12
Felpéc
21
23
17
24
27
18
12
Gyarmat
42
28
19
41
29
14
22
Gyömöre
50
35
45
26
26
23
33
Győrszemere
123
112
102
68
80
82
79
Kisbabot
5
13
4
3
7
9
0
Mérges
5
2
4
3
1
9
4
Mórichida
28
18
9
31
19
13
37
Rábacsécsény
30
13
16
19
10
8
10
Rábaszentmihály
12
12
5
4
9
2
8
Rábaszentmiklós
8
1
3
0
5
4
0
Szerecseny
48
26
14
23
20
9
20
Tét
133
95
82
81
81
80
76
Járás összesen
540
389
333
356
333
284
319
Forrás: TeIR
225
4.3. táblázat Belföldi vándorlások a Téti járásban – Vándorlási nyereség, veszteség száma, fő 2001
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
2
7
0
4
3
-2
12
Csikvánd
-4
7
3
-21
-2
-3
9
Felpéc
25
12
-3
4
-2
-1
23
Gyarmat
4
1
14
-15
5
6
47
Gyömöre
21
-5
-28
-15
-6
-5
-25
Győrszemere
-14
60
35
20
34
-10
90
Kisbabot
3
-2
-3
-1
1
-8
2
Mérges
1
1
-3
-1
4
0
-3
Mórichida
2
-7
9
-15
-11
6
-24
Rábacsécsény
-9
-5
9
-6
-1
7
-2
Rábaszentmihály
-3
1
-3
-1
-1
3
9
Rábaszentmiklós
2
4
-1
9
-3
-1
4
Szerecseny
-13
-18
-7
-9
-5
15
1
Tét
62
31
10
9
-6
28
-11
Járás összesen
79
87
32
-38
10
35
132
Forrás: TeIR alapján.
226
5.1. táblázat Élveszületések száma a Téti járásban, fő 2001
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
0
3
1
3
3
3
2
Csikvánd
8
2
1
3
1
8
4
Felpéc
7
9
6
8
8
11
10
Gyarmat
8
14
12
10
8
9
12
Gyömöre
19
13
11
15
9
15
7
Győrszemere
31
38
39
25
36
41
34
Kisbabot
1
0
2
3
2
2
3
Mérges
0
0
1
0
1
0
0
Mórichida
5
6
9
6
6
4
6
Rábacsécsény
5
5
9
3
9
6
1
Rábaszentmihály
4
2
5
1
3
6
2
Rábaszentmiklós
1
1
0
1
1
1
0
Szerecseny
6
10
4
4
2
9
3
Tét
35
31
36
31
32
23
38
Járás összesen
130
134
136
113
121
138
122
Forrás: TeIR.
5.2.. táblázat Halálozások száma a Téti járásban, fő 2001
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
4
4
6
6
1
2
5
Csikvánd
7
7
13
5
7
10
9
Felpéc
10
10
6
20
8
7
9
Gyarmat
24
14
11
25
19
17
16
Gyömöre
30
14
17
15
19
20
19
Győrszemere
31
19
28
25
24
41
30
Kisbabot
4
2
2
3
2
3
5
Mérges
0
0
1
4
2
1
0
Mórichida
18
8
12
5
11
13
5
Rábacsécsény
7
5
7
10
3
4
6
Rábaszentmihály
7
3
4
6
6
11
4
Rábaszentmiklós
2
0
1
2
6
1
3
Szerecseny
11
10
12
11
12
15
13
Tét
71
21
59
53
45
60
53
Járás összesen
226
117
179
190
165
205
177
Forrás: TeIR.
227
5.3. táblázat Természetes szaporodás/fogyás a Téti járásban, fő 2001
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
-4
-1
-5
-3
2
1
-3
Csikvánd
1
-5
-12
-2
-6
-2
-5
Felpéc
-3
-1
0
-12
0
4
1
Gyarmat
-16
0
1
-15
-11
-8
-4
Gyömöre
-11
-1
-6
0
-10
-5
-12
Győrszemere
0
19
11
0
12
0
4
Kisbabot
-3
-2
0
0
0
-1
-2
Mérges
0
0
0
-4
-1
-1
0
Mórichida
-13
-2
-3
1
-5
-9
1
Rábacsécsény
-2
0
2
-7
6
2
-5
Rábaszentmihály
-3
-1
1
-5
-3
-5
-2
Rábaszentmiklós
-1
1
-1
-1
-5
0
-3
Szerecseny
-5
0
-8
-7
-10
-6
-10
Tét
-36
10
-23
-22
-13
-37
-15
Járás összesen
-96
17
-43
-77
-44
-67
-55
Forrás: TeIR alapján.
228
3.2/a. táblázat A 15–64 év közötti állandó népesség száma a Téti járásban, fő 2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
178
186
189
186
185
183
Csikvánd
362
358
341
344
339
334
Felpéc
621
628
635
642
633
638
Gyarmat
908
922
923
918
925
932
Gyömöre
920
900
909
895
876
861
Győrszemere
2239
2281
2317
2353
2360
2344
Kisbabot
126
124
126
129
124
124
Mérges
62
64
62
63
64
61
Mórichida
597
581
594
588
595
570
Rábacsécsény
436
428
423
423
427
423
Rábaszentmihály
368
374
375
374
378
381
Rábaszentmiklós
95
94
101
102
100
103
Szerecseny
548
560
555
536
543
537
Tét
2876
1732
2822
2900
2897
2874
Járás összesen
10336
9232
10372
10453
10446
10365
Forrás: TeIR alapján.
3.2/b. táblázat A 15–64 év közötti állandó népesség aránya a teljes népességen belül, % 2008
2009
2010
2011
2012
2013
6 év átlaga
Árpás
67,4%
70,7%
71,9%
69,4%
69,0%
67,3%
69,3%
Csikvánd
68,0%
68,7%
68,5%
70,1%
69,5%
69,9%
69,1%
Felpéc
69,8%
70,7%
72,0%
72,3%
71,0%
71,4%
71,2%
Gyarmat
68,2%
68,6%
70,1%
69,9%
70,2%
69,9%
69,5%
Gyömöre
69,2%
69,4%
70,6%
70,4%
69,5%
70,3%
69,9%
Győrszemere
71,5%
71,7%
72,2%
72,2%
72,2%
71,4%
71,9%
Kisbabot
56,3%
56,1%
57,3%
58,1%
58,5%
58,5%
57,5%
Mérges
64,6%
68,1%
69,7%
68,5%
69,6%
68,5%
68,2%
Mórichida
69,1%
67,7%
70,4%
70,8%
71,9%
70,8%
70,1%
Rábacsécsény
71,2%
68,8%
69,7%
69,2%
68,6%
68,6%
69,4%
Rábaszentmihály
68,8%
70,3%
71,3%
71,8%
72,7%
72,4%
71,2%
Rábaszentmiklós
69,3%
69,6%
70,1%
74,5%
73,5%
75,2%
72,0%
Szerecseny
66,8%
69,5%
70,3%
68,9%
68,9%
68,6%
68,8%
Tét
70,2%
57,5%
69,3%
71,5%
71,4%
71,0%
68,5%
Járás átlag
69,6%
67,0%
70,3%
70,9%
70,8%
70,5%
69,9%
Forrás: TeIR alapján.
229
3.2.1. táblázat Nyilvántartott álláskeresők száma nemi bontásban a Téti járásban (KSH) 2008 férfi Árpás
nő
2009 összes
férfi
nő
2010 összes
férfi
nő
2011 összes
férfi
nő
2012 összes
férfi
nő
2013 összes
férfi
nő
összes
8
6
14
12
12
24
25
12
37
8
15
23
5
5
10
3
3
6
Csikvánd
19
15
34
24
21
45
48
21
69
13
17
30
7
9
16
6
4
10
Felpéc
13
13
26
19
24
43
42
21
63
16
15
31
13
15
28
8
6
14
Gyarmat
18
14
32
35
25
60
50
25
75
26
29
55
15
23
38
17
21
38
Gyömöre
43
20
63
48
40
88
80
32
112
31
34
65
40
32
72
27
20
47
Győrszemere
66
59
125
95
77
172
155
75
230
60
73
133
54
83
137
34
37
71
Kisbabot
4
2
6
3
3
6
10
4
14
4
2
6
1
2
3
3
0
3
Mérges
0
3
3
1
2
3
4
3
7
2
3
5
2
1
3
1
0
1
22
15
37
35
35
70
52
21
73
16
24
40
10
16
26
4
9
13
Rábacsécsény
3
13
16
17
20
37
20
14
34
11
26
37
8
7
15
5
5
10
Rábaszentmihály
8
6
14
18
16
34
18
15
33
13
12
25
9
10
19
5
1
6
Rábaszentmiklós
4
5
9
3
5
8
5
3
8
5
4
9
3
0
3
1
2
3
Szerecseny
21
20
41
39
31
70
39
27
66
29
29
58
20
29
49
11
17
28
Tét
83
70
153
154
136
290
149
141
290
115
132
247
86
105
191
46
48
94
312
261
573
503
447
950
697
414
1 111
349
415
764
273
337
610
171
173
344
Mórichida
Járás összesen Forrás: TeIR.
230
3.2.2. táblázat Regisztrált munkanélküliek száma korcsoportok szerinti bontásban, 2008–2013 között időszakra összesített adatok, fő 2008–2013 között időszakra összesített adatok 20 év alatti Árpás
6 év átlaga
30-34
35-39
40-44
45-49
50-54
55-59
59 év
év
év
év
év
év
év
felett
9
12
18
5
11
21
6
20-24 év 25-29 év
20 év
20-24
25-29
30-34
35-39
40-44
45-49
50-54
55-59
59 év
Összesen
alatti
év
év
év
év
év
év
év
év
felett
Összesen
1
116
3
3
2
2
3
1
2
4
1
0
19
18
15
Csikvánd
5
30
7
16
21
11
16
27
22
3
158
1
5
1
3
4
2
3
5
4
1
26
Felpéc
20
27
15
25
16
26
13
24
30
1
197
3
5
3
4
3
4
2
4
5
0
33
Gyarmat
4
50
47
31
35
24
15
17
40
8
271
1
8
8
5
6
4
3
3
7
1
45
Gyömöre
55
53
60
58
57
46
62
50
52
7
500
9
9
10
10
10
8
10
8
9
1
83
112
88
87
89
80
61
65
66
68
4
720
19
15
15
15
13
10
11
11
11
1
120
4
1
7
3
2
1
2
4
9
0
33
1
0
1
1
0
0
0
1
2
0
6
Győrszemere Kisbabot Mérges
3
2
0
2
4
1
4
1
0
3
20
1
0
0
0
1
0
1
0
0
1
3
Mórichida
30
38
23
24
13
15
25
39
25
3
235
5
6
4
4
2
3
4
7
4
1
39
19
21
14
17
11
17
15
11
15
1
141
3
4
2
3
2
3
3
2
3
0
24
17
13
11
15
16
10
14
20
18
3
137
3
2
2
3
3
2
2
3
3
1
23
4
8
2
3
1
3
3
8
8
2
42
1
1
0
1
0
1
1
1
1
0
7
cseny
31
40
37
34
31
54
31
36
28
4
326
5
7
6
6
5
9
5
6
5
1
54
Tét
171
193
134
119
128
135
155
156
125
22
1338
29
32
22
20
21
23
26
26
21
4
223
Járás
493
579
453
448
433
409
431
480
446
62
4234
82
97
76
75
72
68
72
80
74
10
706
Rábacsécsény Rábaszentmihál y Rábaszentmikló s Szere-
Forrás: Munkaügyi Hivatal, TeIR.
231
3.2.4/a. táblázat Nyilvántartott pályakezdő férfi álláskeresők száma a Téti járásban (KSH), fő 2011
2012
2013 6 év átlaga
2
1
1
1
1
1
1
0
0
1
1
0
1
3
2
4
2
2
Gyarmat
1
1
0
2
0
6
2
Gyömöre
1
2
4
3
5
2
3
Győrszemere
4
5
3
7
6
6
5
Kisbabot
0
0
0
0
0
0
0
Mérges
0
0
0
0
0
0
0
Mórichida
5
1
3
2
0
0
2
Rábacsécsény
1
2
1
1
0
1
1
Rábaszentmihály
0
0
0
1
1
0
1
Rábaszentmiklós
0
0
2
1
0
0
1
Szerecseny
0
2
6
5
3
2
3
Tét
1
11
14
10
13
1
8
Járás összesen
15
28
39
35
33
22
29
2008
2009
2010
Árpás
1
2
Csikvánd
1
Felpéc
Forrás: TeIR.
3.2.4/b. táblázat Nyilvántartott pályakezdő női álláskeresők száma a Téti járásban (KSH), fő 2011
2012
2013 6 év átlaga
0
0
2
1
1
3
3
2
3
2
3
3
1
1
2
2
1
2
Gyarmat
2
2
5
4
3
7
4
Gyömöre
3
4
6
8
8
4
6
Győrszemere
0
3
4
3
7
5
4
Kisbabot
0
0
0
0
1
0
1
Mérges
1
0
0
1
0
0
1
Mórichida
1
6
5
3
2
0
3
Rábacsécsény
2
1
3
4
1
0
2
Rábaszentmihály
0
0
0
0
1
0
1
Rábaszentmiklós
1
0
1
0
0
1
1
Szerecseny
0
1
2
3
4
3
2
Tét
2
10
10
7
5
6
7
Járás összesen
17
32
40
37
39
30
33
2008
2009
2010
Árpás
0
1
Csikvánd
2
Felpéc
Forrás: TeIR.
232
3.2.3/a. táblázat 180 napon túli nyilvántartott férfi álláskeresők száma (KSH), fő Megnevezés
2008
2009
2010
2011
2012
2013
6 év átlaga
Árpás
1
7
9
3
2
0
4
Csikvánd
8
12
14
8
3
2
8
Felpéc
3
8
12
7
8
3
7
Gyarmat
6
16
14
10
5
5
9
Gyömöre
5
25
30
18
18
7
17
Győrszemere
20
49
25
31
11
8
24
Kisbabot
0
1
2
1
0
0
1
Mérges
2
1
1
1
1
0
1
Mórichida
6
22
17
2
1
1
8
Rábacsécsény
4
7
15
6
3
0
6
Rábaszentmihály
3
11
10
8
1
0
6
Rábaszentmiklós
2
2
3
3
1
1
2
Szerecseny
9
20
25
16
9
6
14
Tét
30
78
89
57
34
23
52
Járás összesen
99
259
266
171
97
56
158
Forrás: TeIR.
3.2.3/b. táblázat 180 napon túli nyilvántartott női álláskeresők száma (KSH) fő Megnevezés
2008
2009
2010
2011
2012
2013
6 év átlaga
Árpás
1
6
9
10
4
2
5
Csikvánd
5
12
10
9
1
1
6
Felpéc
4
11
13
7
6
2
7
Gyarmat
6
14
18
16
15
9
13
Gyömöre
12
24
18
17
22
9
17
Győrszemere
9
40
29
44
27
15
27
Kisbabot
2
3
3
0
0
0
1
Mérges
0
1
2
2
0
0
1
Mórichida
8
16
16
17
6
2
11
Rábacsécsény
0
14
9
7
1
1
5
Rábaszentmihály
0
10
9
8
4
1
5
Rábaszentmiklós
1
3
2
2
0
0
1
Szerecseny
7
13
21
18
14
9
14
Tét
28
77
99
86
68
28
64
Járás összesen
83
244
258
243
168
79
179
Forrás: TeIR.
233
3.2.6/a. táblázat Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők száma a Téti járásban (KSH), 2008–2013, fő Megnevezés
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
0
0
0
0
0
0
Csikvánd
1
2
2
1
0
0
Felpéc
0
0
0
0
0
0
Gyarmat
1
1
1
1
2
0
Gyömöre
7
4
4
4
5
2
Győrszemere
6
11
8
7
7
4
Kisbabot
0
0
0
0
0
0
Mérges
0
0
0
0
0
0
Mórichida
0
1
1
1
0
0
Rábacsécsény
0
0
2
2
0
0
Rábaszentmihály
0
0
0
0
0
0
Rábaszentmiklós
0
0
0
0
0
0
Szerecseny
2
3
2
2
4
1
Tét
10
16
21
16
12
4
Járás összesen
27
38
41
34
30
11
Forrás: TeIR.
3.2.6/b. táblázat Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma a Téti járásban (KSH), 2008–2013, fő Megnevezés
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
6
7
8
8
4
1
Csikvánd
11
13
16
8
3
2
Felpéc
8
16
16
10
7
6
Gyarmat
10
16
8
11
13
8
Gyömöre
25
36
35
28
25
19
Győrszemere
45
60
63
57
56
23
Kisbabot
2
1
3
1
1
2
Mérges
2
0
0
1
1
0
Mórichida
10
23
21
11
10
1
Rábacsécsény
2
11
6
4
5
2
Rábaszentmihály
3
11
14
6
6
2
Rábaszentmiklós
3
4
0
4
0
1
Szerecseny
20
24
22
20
25
7
Tét
54
117
109
91
71
41
Járás összesen
201
339
321
260
227
115
Forrás: TeIR.
234
3.2.7. táblázat Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók száma, KSH (2008–2013), fő Megnevezés
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
0
0
0
0
0
0
Csikvánd
0
0
0
0
0
0
Felpéc
0
0
0
0
0
0
Gyarmat
0
0
0
0
0
0
Gyömöre
0
0
0
0
0
0
Győrszemere
0
0
0
0
0
0
Kisbabot
0
0
0
0
0
0
Mérges
0
0
0
0
0
0
Mórichida
0
0
0
0
0
0
Rábacsécsény
0
0
0
0
0
0
Rábaszentmihály
0
0
0
0
0
0
Rábaszentmiklós
0
0
0
0
0
0
Szerecseny
0
0
0
0
0
0
Tét
0
0
0
0
0
0
Járás összesen
0
0
0
0
0
0
Forrás: TeIR.
3.2.8. táblázat Középiskolai felnőttoktatásban tanulók száma, KSH (2008–2013), fő Megnevezés
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
0
0
0
0
0
Csikvánd
0
0
0
0
0
Felpéc
0
0
0
0
0
Gyarmat
0
0
0
0
0
Gyömöre
0
0
0
0
0
Győrszemere
0
0
0
0
0
Kisbabot
0
0
0
0
0
Mérges
0
0
0
0
0
Mórichida
0
0
0
0
0
Rábacsécsény
0
0
0
0
0
Rábaszentmihály
0
0
0
0
0
Rábaszentmiklós
0
0
0
0
0
Szerecseny
0
0
0
0
0
Tét
0
0
0
0
0
Járás összesen
0
0
0
0
0
Forrás: TeIR.
235
3.2.8/a. táblázat Szakiskolai és speciális szakiskolai felnőttoktatásban tanulók száma (KSH), fő 2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
0
0
0
0
0
Csikvánd
0
0
0
0
0
Felpéc
0
0
0
0
0
Gyarmat
0
0
0
0
0
Gyömöre
0
0
0
0
0
Győrszemere
0
0
0
0
0
Kisbabot
0
0
0
0
0
Mérges
0
0
0
0
0
Mórichida
0
0
0
0
0
Rábacsécsény
0
0
0
0
0
Rábaszentmihály
0
0
0
0
0
Rábaszentmiklós
0
0
0
0
0
Szerecseny
0
0
0
0
0
Tét
0
0
0
0
0
Járás összesen
0
0
0
0
0
3.4.1. táblázat Lakásállomány a Téti járás településein 2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
128
128
129
129
129
129
Csikvánd
228
228
228
228
229
229
Felpéc
378
381
381
382
364
364
Gyarmat
555
555
558
558
565
565
Gyömöre
505
509
510
510
514
514
1 127
1 152
1 157
1 164
1 168
1 169
Kisbabot
112
113
113
113
107
107
Mérges
53
53
54
54
53
53
Mórichida
362
362
364
363
355
355
Rábacsécsény
241
242
245
245
245
245
Rábaszentmihály
200
200
200
200
199
199
Rábaszentmiklós
63
63
64
64
65
65
Szerecseny
375
375
376
376
366
366
Tét
1 469
1 469
1 474
1 473
1 483
1 483
Járás összesen
5 796
5 830
5 853
5 859
5 842
5 843
Győrszemere
Forrás: TeIR.
236
3.4.3. táblázat Adósságcsökkentési támogatásban részesültek száma, 2011–2013, fő Megnevezés
2011
2012
2013
Árpás
0
0
0
Csikvánd
0
0
0
Felpéc
0
0
0
Gyarmat
0
0
0
Gyömöre
0
0
0
Győrszemere
0
0
0
Kisbabot
0
0
0
Mérges
0
0
0
Mórichida
0
0
0
Rábacsécsény
0
0
0
Rábaszentmihály
0
0
0
Rábaszentmiklós
0
0
0
Szerecseny
0
0
0
Tét
0
0
0
Járás összesen
0
0
0
Forrás: TeIR.
3.6.1/a. táblázat Felnőttek és gyerekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma a Téti járásban Megnevezés
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
0
0
0
0
0
0
Csikvánd
0
0
0
0
0
0
Felpéc
0
0
0
0
0
0
Gyarmat
1
1
1
1
1
1
Gyömöre
0
0
0
0
0
0
Győrszemere
1
1
1
1
1
1
Kisbabot
0
0
0
0
0
0
Mérges
0
0
0
0
0
0
Mórichida
1
1
1
1
1
1
Rábacsécsény
1
1
1
1
1
1
Rábaszentmihály
0
0
0
0
0
0
Rábaszentmiklós
0
0
0
0
0
0
Szerecseny
1
1
1
1
1
1
Tét
0
0
0
0
0
0
Járás összesen
5
5
5
5
5
5
Forrás: TeIR.
237
3.6.1/b. táblázat Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma a Téti járásban Megnevezés
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
0
0
0
0
0
0
Csikvánd
0
0
0
0
0
0
Felpéc
0
0
0
0
0
0
Gyarmat
0
0
0
0
0
0
Gyömöre
1
1
1
1
1
1
Győrszemere
0
0
0
0
0
0
Kisbabot
0
0
0
0
0
0
Mérges
0
0
0
0
0
0
Mórichida
0
0
0
0
0
0
Rábacsécsény
0
0
0
0
0
0
Rábaszentmihály
0
0
0
0
0
0
Rábaszentmiklós
0
0
0
0
0
0
Szerecseny
0
0
0
0
0
0
Tét
2
2
2
2
2
2
Járás összesen
3
3
3
3
3
3
Forrás: TeIR.
3.6.1/c. táblázat A házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma a Téti járásban Megnevezés
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
0
0
0
0
0
0
Csikvánd
0
0
0
0
0
0
Felpéc
0
0
0
0
0
0
Gyarmat
0
0
0
0
0
0
Gyömöre
0
0
0
0
0
0
Győrszemere
0
0
0
0
0
0
Kisbabot
0
0
0
0
0
0
Mérges
0
0
0
0
0
0
Mórichida
0
0
0
0
0
0
Rábacsécsény
0
0
0
0
0
0
Rábaszentmihály
0
0
0
0
0
0
Rábaszentmiklós
0
0
0
0
0
0
Szerecseny
0
0
0
0
0
0
Tét
1
1
1
1
1
1
Járás összesen
1
1
1
1
1
1
Forrás: TeIR.
238
3.6.1/d. táblázat A háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálatok száma együtt a Téti járásban Megnevezés
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
0
0
0
0
0
0
Csikvánd
0
0
0
0
0
0
Felpéc
0
0
0
0
0
0
Gyarmat
1
1
1
1
1
1
Gyömöre
1
1
1
1
1
1
Győrszemere
1
1
1
1
1
1
Kisbabot
0
0
0
0
0
0
Mérges
0
0
0
0
0
0
Mórichida
1
1
1
1
1
1
Rábacsécsény
1
1
1
1
1
1
Rábaszentmihály
0
0
0
0
0
0
Rábaszentmiklós
0
0
0
0
0
0
Szerecseny
1
1
1
1
1
1
Tét
3
3
3
3
3
3
Járás összesen
9
9
9
9
9
9
Forrás: TeIR alapján.
239
4.3. Állandó népességből a 0–14 évesek száma (2008–2013) és a 2013-as adatok százalékos megoszlása a teljes népességből a Téti járás településein 2013 %-os 2008
2009
2010
2011
2012
2013
arány
Árpás
24
21
21
26
26
33
12,1%
Csikvánd
70
69
63
52
58
54
11,3%
Felpéc
134
125
120
117
124
120
13,4%
Gyarmat
181
178
165
174
172
179
13,4%
Gyömöre
212
205
190
187
196
181
14,8%
Győrszemere
527
528
512
525
532
546
16,6%
Kisbabot
31
29
29
30
26
30
14,2%
Mérges
12
10
9
11
11
9
10,1%
Mórichida
118
113
105
102
102
91
11,3%
Rábacsécsény
79
88
84
88
91
88
14,3%
Rábaszentmihály
76
69
63
59
57
60
11,4%
Rábaszentmiklós
15
15
17
14
12
11
8,0%
Szerecseny
91
85
73
74
80
76
9,7%
Tét
594
575
568
551
557
564
13,9%
2 164
2 110
2 019
2 010
2 044
2 042
13,9%
Járás Forrás: TeIR.
4.3.1. táblázat Betöltött védőnői álláshelyek száma a Téti járásban 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Árpás
0
0
0
0
0
0
0
Csikvánd
0
0
0
0
0
0
0
Felpéc
0
0
0
0
0
0
1
Gyarmat
1
1
1
1
1
1
1
Gyömöre
0
0
1
0
0
0
0
Győrszemere
1
1
1
1
1
1
1
Kisbabot
0
0
0
0
0
0
0
Mérges
0
0
0
0
0
0
0
Mórichida
1
1
0
1
1
1
1
Rábacsécsény
0
0
0
0
0
0
0
Rábaszentmihály
0
0
0
0
0
0
0
Rábaszentmiklós
0
0
0
0
0
0
0
Szerecseny
1
1
0
1
1
1
1
Tét
2
2
2
2
2
2
2
Járás összesen
6
6
5
6
6
6
7
Forrás: TeIR.
240
4.4. táblázat. táblázat Óvodáztatási támogatásban részesültek száma (pénzbeli és természetbeni) Megnevezés
2011
2012
2013
Árpás
0
0
0
Csikvánd
0
0
0
Felpéc
0
0
0
Gyarmat
0
0
0
Gyömöre
0
5
6
Győrszemere
21
7
7
Kisbabot
0
0
0
Mérges
0
0
0
Mórichida
0
0
0
Rábacsécsény
0
0
0
Rábaszentmihály
0
0
0
Rábaszentmiklós
0
0
0
Szerecseny
0
6
5
Tét
12
12
8
Járás összesen
33
30
26
Forrás: TeIR.
4.4.1/a. táblázat Óvodai feladat-ellátási helyek száma a Téti járásban (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Megnevezés
2008
2009
2010
2011
Árpás
0
0
0
0
0
0
Csikvánd
1
1
1
1
1
1
Felpéc
1
1
1
1
1
1
Gyarmat
1
1
1
1
1
1
Gyömöre
1
1
1
1
1
1
Győrszemere
1
1
1
1
1
1
Kisbabot
0
0
0
0
0
0
Mérges
0
0
0
0
0
0
Mórichida
1
1
1
1
1
1
Rábacsécsény
1
1
1
1
1
1
Rábaszentmihály
1
1
1
1
1
1
Rábaszentmiklós
0
0
0
0
0
0
Szerecseny
1
1
1
1
1
1
Tét
1
1
1
1
1
1
Járás összesen
10
10
10
10
10
10
Forrás: TeIR.
241
2012
2013
4.4.1/b. táblázat Óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Megnevezés
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
0
0
0
0
0
0
Csikvánd
1
1
1
1
1
1
Felpéc
1
1
1
1
1
1
Gyarmat
2
2
2
2
2
2
Gyömöre
2
2
2
2
2
2
Győrszemere
3
3
3
3
3
3
Kisbabot
0
0
0
0
0
0
Mérges
0
0
0
0
0
0
Mórichida
2
2
2
2
2
2
Rábacsécsény
1
1
1
1
1
1
Rábaszentmihály
1
1
1
1
1
1
Rábaszentmiklós
0
0
0
0
0
0
Szerecseny
1
1
1
1
1
1
Tét
5
5
5
5
5
5
Járás összesen
19
19
19
19
19
19
Forrás: TeIR.
4.4.1/c. táblázat Az óvodai gyógypedagógiai gyermekcsoportok száma 2008
2009
2010
Árpás
0
0
0
0
0
0
Csikvánd
0
0
0
0
0
0
Felpéc
0
0
0
0
0
0
Gyarmat
0
0
0
0
0
0
Gyömöre
0
0
0
0
0
0
Győrszemere
0
0
0
0
0
0
Kisbabot
0
0
0
0
0
0
Mérges
0
0
0
0
0
0
Mórichida
0
0
0
0
0
0
Rábacsécsény
0
0
0
0
0
0
Rábaszentmihály
0
0
0
0
0
0
Rábaszentmiklós
0
0
0
0
0
0
Szerecseny
0
0
0
0
0
0
Tét
0
0
0
0
0
0
Járás összesen
0
0
0
0
0
0
Forrás: TeIR.
242
2011
2012
2013
4.4.1/d. táblázat Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Megnevezés
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
0
0
0
0
0
0
Csikvánd
30
25
25
25
25
25
Felpéc
25
25
25
25
25
25
Gyarmat
50
50
50
50
50
50
Gyömöre
50
50
50
50
50
50
Győrszemere
70
70
70
75
75
75
Kisbabot
0
0
0
0
0
0
Mérges
0
0
0
0
0
0
Mórichida
50
50
50
50
50
50
Rábacsécsény
20
25
25
50
50
50
Rábaszentmihály
25
25
25
25
25
25
Rábaszentmiklós
0
0
0
0
0
0
Szerecseny
25
25
25
25
25
25
Tét
150
125
125
125
125
150
Járás összesen
495
470
470
500
500
525
Forrás: TeIR.
4.4.1/e. táblázat Óvodapedagógusok száma (gyógypedagógia neveléssel együtt), fő Megnevezés
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
0
0
0
0
0
0
Csikvánd
2
2
2
2
2
3
Felpéc
2
2
2
2
2
2
Gyarmat
5
5
5
4
4
6
Gyömöre
7
6
5
5
5
6
Győrszemere
6
6
6
6
6
6
Kisbabot
0
0
0
0
0
0
Mérges
0
0
0
0
0
0
Mórichida
3
3
3
3
3
3
Rábacsécsény
2
2
2
2
2
2
Rábaszentmihály
1
1
1
2
1
1
Rábaszentmiklós
0
0
0
0
0
0
Szerecseny
2
2
2
2
2
2
Tét
11
11
11
11
11
11
Járás összesen
41
40
39
39
38
42
Forrás: TeIR.
243
4.4.7/a. táblázat Általános iskolában tanuló 1-4. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt), fő Megnevezés
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
0
0
0
0
0
0
Csikvánd
0
0
0
0
0
0
Felpéc
22
0
0
0
0
0
Gyarmat
83
85
81
85
83
85
Gyömöre
66
68
59
56
73
53
Győrszemere
68
72
66
68
67
71
Kisbabot
0
0
0
0
0
0
Mérges
0
0
0
0
0
0
Mórichida
0
36
37
44
35
37
Rábacsécsény
37
38
41
42
39
40
Rábaszentmihály
0
0
0
0
0
0
Rábaszentmiklós
0
0
0
0
0
0
Szerecseny
0
0
0
0
0
0
Tét
198
161
152
138
133
148
Járás összesen
474
460
436
433
430
434
Forrás: TeIR.
4.4.7/b. táblázat Általános iskolában tanuló 5–8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt), fő Megnevezés
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
0
0
0
0
0
0
Csikvánd
0
0
0
0
0
0
Felpéc
0
0
0
0
0
0
Gyarmat
90
83
84
77
80
77
Gyömöre
53
47
46
73
73
71
Győrszemere
89
84
64
62
67
71
Kisbabot
0
0
0
0
0
0
Mérges
0
0
0
0
0
0
Mórichida
0
41
40
32
35
42
Rábacsécsény
47
35
28
41
39
30
Rábaszentmihály
0
0
0
0
0
0
Rábaszentmiklós
0
0
0
0
0
0
Szerecseny
0
0
0
0
0
0
Tét
186
143
142
146
133
126
Járás összesen
465
433
404
431
427
417
Forrás: TeIR.
244
4.4.7/c. táblázat A napközis tanulók száma az általános iskolákban (gyógypedagógiai oktatással együtt), fő Megnevezés
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Árpás
0
0
0
0
0
0
Csikvánd
0
0
0
0
0
0
Felpéc
15
0
0
0
0
0
Gyarmat
38
43
50
43
37
50
Gyömöre
21
21
26
24
24
28
Győrszemere
48
50
49
44
66
70
Kisbabot
0
0
0
0
0
0
Mérges
0
0
0
0
0
0
Mórichida
0
25
28
36
29
27
Rábacsécsény
0
0
0
22
0
20
Rábaszentmihály
0
0
0
0
0
0
Rábaszentmiklós
0
0
0
0
0
0
Szerecseny
0
0
0
0
0
0
Tét
104
91
99
93
90
90
Járás összesen
226
230
252
262
246
285
Forrás: TeIR.
4.4.8/a. táblázat Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással) Megnevezés
2008
2009
2010
Árpás
0
0
0
0
0
0
Csikvánd
0
0
0
0
0
0
Felpéc
1
0
0
0
0
0
Gyarmat
1
1
1
1
1
1
Gyömöre
1
1
1
1
1
2
Győrszemere
1
1
1
1
1
2
Kisbabot
0
0
0
0
0
0
Mérges
0
0
0
0
0
0
Mórichida
0
1
1
1
1
1
Rábacsécsény
1
1
1
1
1
1
Rábaszentmihály
0
0
0
0
0
0
Rábaszentmiklós
0
0
0
0
0
0
Szerecseny
0
0
0
0
0
0
Tét
2
1
1
1
1
2
Járás összesen
7
6
6
6
6
9
Forrás: TeIR.
245
2011
2012
2013
4.4.8/b. táblázat Az általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban (a nappali oktatásban) 2008
2009
2010
2011
Árpás
0
0
0
0
0
0
Csikvánd
0
0
0
0
0
0
Felpéc
0
0
0
0
0
0
Gyarmat
0
0
0
0
0
0
Gyömöre
0
0
0
0
0
0
Győrszemere
0
0
0
0
0
0
Kisbabot
0
0
0
0
0
0
Mérges
0
0
0
0
0
0
Mórichida
0
0
0
0
0
0
Rábacsécsény
0
0
0
0
0
0
Rábaszentmihály
0
0
0
0
0
0
Rábaszentmiklós
0
0
0
0
0
0
Szerecseny
0
0
0
0
0
0
Tét
1
1
1
1
1
1
Járás összesen
1
1
1
1
1
1
Forrás: TeIR.
246
2012
2013
A Helyi Esélyegyenlőségi Programtervek kivonatai és célcsoportonként meghatározott problématerületek és intézkedés javaslatok (járási településenként)
1. Romák és mélyszegénységben élők Következtetésben
megjelölt
beavatkozási Partnerek (kiemelve a felelős)
Az intézkedések tartalma
terület, mint intézkedés címe, megnevezése munkanélküliség program folytatása
csökkentése
–közmunka Munkaügyi mányzat
központ-helyi
önkor- A közfoglalkoztatottak számának növelése, munkavégzési lehetőségek bővítése, újabb önkormányzati földterületek bevonása a
Árpás
mezőgazdasági programba.
adósság kezelés –támogatásokhoz való hozzá- Családsegítő szolgálat, helyi önkor- A felmérést követően személyenként, csaférés
mányzat
ládonként külön stratégiát kidolgozni a hitel törlesztésének biztosítására, az eladósodás következményeinek a kiküszöbölésére
247
Az egészségügyi szűrések népszerűsítése. Az Dr. Gyurics János háziorvos
Kérdőívek összeállítása, - szakemberek
egészségtudatos életmódra nevelés, a szűrő-
felkérése, szervezés (helyszín, időpont,
vizsgálatokon való nagyobb számú megjelenés
Felelős: Kozma Tibor polgármester
meghívók, tájékoztatók kiküldése)
az egészségesebb életet, a várható élettartam
Csikvánd
megnövekedését eredményezheti Közfoglalkoztatás továbbfolytatása, Egyéb he- Önkormányzat
Előző
évi
tevékenységek
elemzése,
lyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása,
Együttműködés a Munkaügyi Kirendelt-
munkahelyek teremtése. Alternatív jövedelem-
séggel,
szerzési lehetőség: Mezőgazdasági munkával
Személyek kiválasztása, Szerződéskötés,
foglalkoztatni helyi vállalkozások segítségével.
Egyéni teljesítménykövetelmények felállítása, Folyamatos Következmények
ellenőrzés, érvényesítése,
Foglalkoztatási időszak alatt a felsoroltak hatékonyabbá tétele Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások bővíté- Önkormányzat,
Kérdőívek összeállítása, - szakemberek
se, Felzárkóztatási, fejlesztési programok szer- Téti Kistérség Sokoróaljai Önkor- felkérése, szervezés (helyszín, időpont, vezése,
mányzatainak
Többcélú
Társulása, meghívók, tájékoztatók kiküldése)
GYMSMKH. Győri Járási Hivatal Já-
248
rási Munkaügyi Kirendeltsége
Az egészségügyi szűrések népszerűsítése. Az Dr.
Pardi
Éva
háziorvos -
Kérdőívek
összeállítása,
egészségtudatos életmódra nevelés, a szűrő- Felelős: Kuglics Tamás polgármester
- szakemberek felkérése, szervezés (hely-
vizsgálatokon való nagyobb számú megjelenés
szín, időpont, meghívók, tájékoztatók ki-
az egészségesebb életet, a várható élettartam
küldése)
Felpéc
megnövekedését eredményezheti Közfoglalkoztatás továbbfolytatása, Egyéb he- Önkormányzat
Előző
évi
tevékenységek
elemzése,
lyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása,
Együttműködés a Munkaügyi Kirendelt-
munkahelyek teremtése. Alternatív jövedelem-
séggel,
szerzési lehetőség: Mezőgazdasági munkával
Személyek kiválasztása, Szerződéskötés,
foglalkoztatni helyi vállalkozások segítségével.
Egyéni teljesítménykövetelmények felállítása, Folyamatos Következmények
ellenőrzés, érvényesítése,
Foglalkoztatási időszak alatt a felsoroltak hatékonyabbá tétele
249
Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások bővíté- Önkormányzat,
-
Kérdőívek
összeállítása,
se, Felzárkóztatási, fejlesztési programok szer- Téti Kistérség Sokoróaljai Önkor- - szakemberek felkérése, szervezés (helyvezése,
mányzatainak
Többcélú
Társulása, szín, időpont, meghívók, tájékoztatók ki-
GYMSMKH. Győri Járási Hivatal Já- küldése) rási Munkaügyi Kirendeltsége
Gyarmat
Győzzük le együtt a szegénységet!
jegyző
1.adatgyűjtés
családgondozó
2.
probléma
megfogalmazása
3. tervkészítés
védőnő civilek
Gyömöre
„Kétféle ember létezik: a jó és a rossz.”
jegyző
1.adatgyűjtés
családgondozó
2.
probléma
megfogalmazása
3. tervkészítés
védőnő civilek
Győrszemere
- roma elnök Magasabb arányú foglalkoztatás
A közfoglalkoztatás céljait hozzárendelni a
pm
település céljaihoz, közfoglalkoztatásban résztvevők számának növelése
250
Egészségügyi
szűréseken
való
lakossági pm
A településen élők egészségi állapotának
részvétel ösztönzése
javulása, hátrányos helyzetű csoportok megszólítása
Adósságot felhalmozott családoknak tanács- pm
A díjhátralékkal rendelkezők számának
adás
csökkentése
A
hátrányos
helyzet
generációkon pm
A
keresztüli átöröklődése
hátrányos
helyzetű
családok
részére foglalkoztatási lehetőségek felkutatása
Több foglalkoztatási lehetőség
pm, ügyintéző
közfoglalkoztatás biztosítása, a kertészeti
Kisbabot
termelés megerősítése, önellátó gazdálkodás, megtermelt áru alacsony áron, vagy termeszétben történő hozzáférés biztosítása Munkanélküli tájékoztatása
pm, önkormányzat
felmérés a számukról; a kiemelt tájékoztatás; regisztrált nyomon követése
Mérges
Győzzük le együtt a szegénységet!
jegyző
1.adatgyűjtés
családgondozó védőnő
a
felelős 2.
probléma
3. tervkészítés
civilek
251
megfogalmazása
A közmunkaprogram további bővítése
A közcélú foglalkoztatás céljait hozzá kell
pm
rendelni a település céljaihoz. Pályázat beMórichida
adása. A végrehajtás folyamatos. Az álláskeresők regisztráltassák magukat a pm
Az
érintett
Munkaügyi Központban
Tájékoztatása,
személyek
felkutatása. információk
elérhetővé tétele, személyre szóló prospektusok kiküldése a részükre „Kétféle ember létezik: a jó és a rossz.” / Fel- jegyző emelkedés közös erővel
pályázati lehetőségek keresése a felnőttok-
családgondozó
a
felelős tatáshoz
védőnő civilek Rábacsécsény
roma elnök Felmérést kell készíteni a mélyszegénységben jegyző
felmérés elkészítése szükségleteikről, an-
élők és a romák helyzetének megismerése
nak érdekében, hogy megfelelő szolgáltatásokat ajánlhassunk fel részükre
szolgáltatás bővítése
jegyző
3./2009. (III.11.) számú önkormányzati rendelet a szociális ellátásokról rendelet módosítása, elindítása
252
adósságkezelési
tanácsadás
Segítsük egymást!
polgármester,
jegyző,
munkaügyes találkozásokról, konferenciáról jelenléti
szakember Civilekkel együtt a jövőért
jegyző, Roma Civil szervezet szakem- tervezés, kivitelezés bere
Ismerjük meg egymást!
polgármester, orvos, védőnő, Roma felmérés elkészítése annak érdekében, hogy Civil szervezet szakembere
megfelelő szolgáltatásokat ajánlhassunk fel részükre
tegyük egészségünkért
pm, orvos, védőnő, Roma Civil szer- felmérés elkészítése annak érdekében, hogy vezet szakembere
megfelelő szolgáltatásokat ajánlhassunk fel
Rábaszentmiklós Rábaszentmihály
részükre "Segély helyett, munka és bér"
pm, ügyintéző
1.) közfoglalkoztatás biztosítása; 2.) a kertészeti termelés megerősítése, 3.) megtermelt áru alacsony áron, vagy természetben történő hozzáférés biztosítása
253
"Hogyan győzzük le a szegénységet?"
Szerecseny
Polgármesteri
Hivatala 1. Adatgyűjtés, az egyénre szabott segít-
Szerecseny
családgondozó
ségnyújtáshoz védőnő
felelős civilek
2. Probléma megfogalmazása a célcsoport segítsége
érdekében
3. Tervkészítés a szolgáltatások kezdeményezésre
Tét-Ürgehegy
egy megbízható helybeli lakos, vagy lako-
pm
sok megbízása a feladattal infrastruktúra fejlesztése
tömegközlekedés javítása, szociális szol-
pm
gáltatások bevezetése - tanyagondnoki elláTét
tás; Kapcsolat felvétel a VOLÁN-nal. A feltárt adatok és helyzetelemzés függvényében pályázatok írása Magas munkanélküliségi ráta
felnőttképzések bővítése helyben, mikro-
pm
kis és középvállalkozások támogatása a foglalkoztatottság növelése céljából
254
Romák egészsége
polgármesteri hivatal, RNÖ
gyermektől az idősig kell átfogó egészségvédelmi programot készíteni a roma lakosság számára. A roma családok egészségi állapotának
javítására
szűrővizsgálatok,
életmódtábor, szűrési lehetőségekhez támogatás (pl. vércukormérő, tesztcsík, stb.) Mentális betegek visszahelyezése a munkavilá- pm
foglalkoztatást helyettesítő támogatás to-
gába
vábbi folyósítása, 30 napos önkéntes munka elfogadása
adósságkezelés
szociális intézmény
adósságcsökkentési szolgáltatás bevezetése, életminőség vizsgálat
sport-mozgás
jegyző
tornaszoba kialakítása, tornacsarnok felújítása sportszolgáltatások és annak helyének kialakítása, bővítése, javítása
255
2. Gyermekek Következtetésben
megjelölt
beavatkozási Partnerek (kiemelve a felelős)
Az intézkedések tartalma
terület, mint intézkedés címe, megnevezése Logopédiai szolgáltatás megszervezése az óvo- vezető dában
óvónő,
önkormányzat logopédiai szolgáltatás megszervezése az
Faluvédő Egyesület, önkormányzat
óvodában, szakember felkutatása, szerződéskötés Résztvevők szervezése, programok biztosí-
kek számára
tása, technikai feltételek megteremtése, a
Árpás
Szervezett programok a szünidőben a gyerme-
gyermekek számára hasznos időtöltés és felügyelet biztosítása
óvodás gyermekek szállítása
falugondnok, önkormányzat
A falugondnoki gépjármű naponta fél 4 órakor hazahozza az árpási gyermekeket az
Csikvánd
óvodából Szülők tájékoztatása a rendszeres kedvezmény- Önkormányzat és Gyarmati Közös nyel járó további támogatásokról
tájékoztató
Önkormányzati Hivatal Csikvándi Ki- - tájékoztató kiküldése rendeltség
256
összeállítása,
Játszótér helyreállítása, bővítése
Önkormányzat
-
pályázatfigyelés,
pályázatkészítés
- játszóeszközök beszerzése, telepítése, felülvizsgálata Szülők tájékoztatása a rendszeres kedvezmény- Önkormányzat és Gyömörei Közös nyel járó további támogatásokról
tájékoztató
összeállítása,
Önkormányzati Hivatal Felpéci Kiren- - tájékoztató kiküldése
Felpéc
deltség Játszótér létrehozása
Önkormányzat
-
pályázatfigyelés,
pályázatkészítés
- játszóeszközök beszerzése, telepítése, fe-
Gyarmat
lülvizsgálata A gyermekkor az ember legfontosabb időszaka
védőnő-
óvoda
felelős Kerekasztal a vállalkozókkal, aktív civilek-
védőnő Megszólítás, hogy milyen ellátási forma
-
a
kel, aktív szülőkkel
- iskola A gyermek szeme a jövő tükre
Gyömöre
-
óvoda
a
felelős lenne Adatgyűjtés
- iskola
megfelelő a
lehetőségekről
Szükségletek felmérése után szolgáltatás kezdeményezése
257
Partnerségi kapcsolatok kiépítése középfokú pm
Eljárásrend készül a középfokú intézmé-
oktatási intézményekkel, rendszeres szakmai
nyekkel történő kapcsolattartásról
találkozók szervezése.
Győrszemere
Tanórára való felkészülés segítése
Tanoda típusú foglalkozások szervezése
pm
A szociális hátrányokból eredő elmaradások, pm
Tanulók pontos beazonosítása, kompeten-
lemaradások felzárkóztatás
cia felmérés, egyéni fejlesztési terv kialakítása szükség esetén
Családok bevonása az esélyegyenlőséget szol- pm
Karácsony/húsvéti ünnepkörhöz kapcsoló-
gáló tanórán kívüli/szabadidős tevékenységek-
dó családi rendezvények, művészeti elő-
be
adások, koncert, bábelőadás, táncelőadás. Kulturális
seregszemle,
győrszemerei
Népművészeti Fesztivál nyári gyermekprogramok
jegyző,
ügyintézők,
gyermekjóléti közös programok szervezése, nyáron fel-
Kisbabot
szolgálat, családsegítője, polgármester munkanélküliek tájékoztatása
jegyző,
ügyintézők,
ügyelettel
gyermekjóléti igény szerinti kulturális, és sporttal kapcso-
szolgálat, családsegítője, polgármester
latos közös programok szervezése, technikai lehetőségek biztosítása a sporttevékenységekhez
258
Rábacsécsény
Mórichida
Mérges
A gyermekkor az ember legfontosabb időszaka
védőnő
1.
óvoda, iskola
2.
adatgyűjtés probléma
megfogalmazása
3. tervkészítés Az óvoda nyári nyitva tartásának megszervezé- pm
Igényfelmérés az érintett célcsoportban. Az
se
óvoda lehetőség szerint csak 3 hétre álljon le. Kapcsolódó szervezési tevékenységek tervezése és megvalósítása.
Szeretjük gyermekeinket, vigyázzunk a teleülé- pm
pályázati lehetőségek keresése, jó gyakor-
sen élő családokra
latok bemutatása
Gyermek a jövő!
szülő-gyermek kapcsolatának erősítéséhez
pm
programok szervezése; külső szakemberek (pszichológus, védőnő) folyamatos bevoná-
Rábaszentmihály
sa a programokba Nyári szabadidő hasznos eltöltése
táborvezető, jegyző, ügyintéző
közös programok szervezése, nyári táborok népszerűsítése, gyermek felügyelettel
259
szentmiklós
RábaSzerecseny
Ami a gyerekkorból kimarad, az örökre elve- Civilek, szülők, védőnő, óvoda, Téti Megszólítás, hogy milyen ellátási forma szett.
Kistérség Sokoróaljai Önkormányzata- lenne inak Gyermekjóléti és Szociális In- Adatgyűjtés tézményének vezetője
megfelelő a
lehetőségekről
Szükségletek felmérése után szolgáltatás kezdeményezése
biztonság az utakon
pm
pályázat útján kerékpárút építése
szünidő
jegyző
szünidei napközik, táborok szervezése
személyi higiéne segítése
pm
szülők felvilágosítása, gyakorlati útmuta-
Tét
tók, személyi higiéne segítése, tanítása közbiztonság megteremtése
pm
kamerarendszer működtetése
továbbtanulás segítése
pm, jegyző
szakiskolai és szakmunkásképzés segítése, népszerűsítése
kultúra
pm, jegyző
pályázat az építéshez, kulturális programok bővítéséhez, gyermekprogramok bővítéséhez pályázat
260
harmonikus család
jegyző
szabadidős programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek működtetése. A hátrányos helyzetű gyermekekkel és családjukkal foglalkozó szakemberek továbbképzése a hátrányos helyzetű gyermekek nevelését, személyiségfejlesztését, ill. a szülők eredményes bevonását segítő ismeretek elsajátítása és kompetenciák fejlesztése érdekében
261
3. Idősek Következtetésben
megjelölt
beavatkozási Partnerek (kiemelve a felelős)
Az intézkedések tartalma
terület, mint intézkedés címe, megnevezése idősek hozzáférése az egészségügyi szolgálta- falugondnoki szolgálat, önkormányzat
Falugondnoki szolgálat szakmai program-
tásokhoz
jának bővítése, szakorvosi rendelésre, vér-
Árpás
vételre való utazás összehangolása
informatikai jártasság növelése
Nyugdíjasklub, Önkormányzat
Nyugdíjasklubbal együttműködve tanfolyam szervezése, helyben az iskola informatika tanárának közreműködésével
Biztonságos autóbuszmegálló kialakítása
Önkormányzat
-
tervezés,
engedélyezés
Csikvánd
- pályázatfigyelés, pályázatkészítés Nyugdíjas klub létrehozása
-
Kérdőívek
összeállítása,
- tagok szervezése (helyszín, időpont, meg-
Felpéc
hívók, tájékoztatók kiküldése) Biztonságos autóbuszmegállók kialakítása
Önkormányzat
-
tervezés,
engedélyezés
- pályázatfigyelés, pályázatkészítés 262
Nyugdíjas klub létrehozása
-
Kérdőívek
összeállítása,
- tagok szervezése (helyszín, időpont, meghívók, tájékoztatók
Soha nem annyira öreg az ember, hogy már civil semmit
se
érjen.
(Marlo
szervezet Adatok gyűjtése, szórólapok készítése, pá-
Morgan) gondozónők
Vigyázzunk rájuk!
vezető gondozó
„Ma kezdődik életed hátralevő része”.
civil
Gyömöre
Gyarmat
kiküldése)
lyázati források keresése
szervezet Adatgyűjtés
gondozónők
Szórólapok
vezető gondozó
Pályázati
az
idősek
problémáiról készítése
források
keresése
Rendőrség bűnmegelőzési osztályának bevonása Idősek orvosi ellátásának biztosítása
jegyző
felmérni, hogy kinek van szüksége eü-i in-
Győrszemere
tézménybe történő bekerülésre
A rizikócsoportokba tartozó idősek helyzetének jegyző
szükségletek
feltárása
módjának megtervezése
generációs programok szervezése
feltárása,
segítségnyújtás
programok, szolgáltatások szervezése
pm
263
bűnmegelőzési tájékoztatás, figyelemfelhívás pm
önkormányzat és a polgárőrség tájékoztató
az áldozattá válás elkerülése érdekében
kiadványokkal
előadások
szervezésével
felhívja a figyelmet a bűnmegelőzésre aktív ezüstkor programok
igényfelmérés, érdeklődési kör
igényfelmérés, érdeklődési kör; A nyugdíjasklubbal a programok szervezéséhez szükséges erőforrások felkutatása; A programok megvalósítása
anyagi biztonság
polgármester, jegyző, nyugdíjas klub A megélhetési problémákkal küzdők felku-
Kisbabot
vezetője
tatása; önellátó gazdálkodás lehetőségének felmérése; az egészségi állapothoz igazítva; Az önkormányzati kertben megtermelt élelmiszerek juttatása és szükség esetén pénzbeli támogatás a rászorulóknak. Vetőmagok adományozása
internet időseknek
polgármester, jegyző, nyugdíjas klub Felmérések készítése; használatot megisvezetője
mertető képzés szervezése
264
Mórichida
Mérges
Soha nem annyira öreg az ember, hogy már civil semmit
se
érjen.
(Marlo
Vigyázzunk rájuk!
szervezet 1.
Morgan) gondozónők vezető gondozó
2.
adatgyűjtés probléma
megfogalmazása
3. Szórólap készítés 4. Rendőrség bűnmegelőzési osztályának bevonása
Az idős emberek egészségi állapotának megőr- pm
A védőnő, háziorvos bevonásával szűrő-
zése
vizsgálatok kezdeményezése.
Vigyáz rám, mert idős vagyok!
pályázati források és jó gyakorlat keresése,
pm
Rábacsécsény
szórólapok készítése
Elmagányosodás
jegyző
országos, megyei adatok gyűjtése, az otthonokról szórólapok kérése, pályázati források keresése
Rábaszentmihály
"aktív ezüstkor" programok
Dalkör vezetője, jegyző, családsegítő, 1.) megélhetési problémákkal küzdők felkutatása; 2.) saját konyhakerti tevékenysé-
tanácsadó
gek segítése egészségi állapottól függően; 3.) az önkormányzati kertben megtermelt élelmiszerek juttatása és szükséges esetén pénzbeli támogatás rászorulóknak
265
Szerecseny Rábaszentmiklós
Mindenki sokáig akar élni, de senki sem akar Rendőrség,
szociális
szakember, Rendőrség bűnmegelőzési osztályának be-
megöregedni.
Nyugdíjas klub vezetőségi tagjai
vonása (biztonságuk biztosítása)
közbiztonság időseknél
pm
az idősek gyakran az utcán is áldozattá válnak, becsapják őket, kamerarendszer kiépítése csökkentené a problémát
szakellátó intézmények
jegyző
olyan szakellátás, vagy hospice otthon létrehozása, ahova nem kell belépési díjat fi-
Tét
zetni közösségi élet idős korban
kulturális programok bővítése, generációs
pm
programok szervezése, tájékoztatás, prevenció. Mivel több nyugdíja szervezet is működik a településen, szükség van egy klubszobára, ahol megtarthatók a találkozók
266
kistérségi tömegközlekedés
Volán vezetéssel való egyeztetés, mert a
pm
kistérségi ill. járáson belüli falvak egy részének nehéz megközelíteni a járási központot áldozatvédelem
adatgyűjtés az áldozattá válás létszámáról,
pm
tájékoztatás, megelőzés közlekedés idős korban
kerékpárút kialakítása a forgalmasabb út-
pm
szakaszokon elszigetelődés
az aktivitást és a függetlenséget megőrző
pm
programok, szolgáltatások szervezése; képzések igény szerinti bővítése krónikus betegségek idős korban
rendszeres mozgást biztosító szolgáltatások
pm
bővítése. Szűrővizsgálatok biztosítása. Prevenciós szemlélet erősítése, az egészségtudatos magatartás fejlesztése
267
4. Nők Következtetésben
megjelölt
beavatkozási Partnerek (kiemelve a felelős)
Az intézkedések tartalma
terület, mint intézkedés címe, megnevezése munkanélküliség csökkentése –közmunka
Munkaügyi központ-önkormányzat
Árpás
polgármester távmunka végzés lehetősége
Családsegítő Szolgálat, önkormányzat
Közmunka program folytatása, női munkaerő számának növelése felmérés a munkalehetőségek között (távmunka), adatgyűjtés a munkanélküliek körében, munkalehetőségek ajánlása a nők részére
Csikvánd
Bővíteni kell a gyermekvállalás miatt a munka- GYMSMKH. Győri Járási Hivatal Já- Képzési programok iránti igény felmérése, erőpiactól hosszabb időre távol maradó aktív rási Munkaügyi Kirendeltsége
Együttműködés a Munkaügyi Kirendelt-
korú családtagok által kedvezményesen igény-
séggel,
be vehető, korszerű ismeretek megszerzését
Személyek kiválasztása
célzó speciális képzési programok körét.
268
Felpéc
Bővíteni kell a gyermekvállalás miatt a munka- GYMSMKH. Győri Járási Hivatal Já- Képzési programok iránti igény felmérése, erőpiactól hosszabb időre távol maradó aktív rási Munkaügyi Kirendeltsége
Együttműködés a Munkaügyi Kirendelt-
korú családtagok által kedvezményesen igény-
séggel,
be vehető, korszerű ismeretek megszerzését
Személyek kiválasztása,
célzó speciális képzési programok körét.
Győrszemere
Gyömöre
Gyarmat
Az asszony a ház lelke, a család szíve volt. Se- védőnő gítsük őket!
Adatgyűjtés, igényfelmérés, szervezés
családgondozó iskola
„Csodálatos az, amit egy nő megbír! – Egy nő, védőnő
Adatbázis
aki anya; – egy anya, aki szeret.”
családgondozó
Igényfelmérés,
iskola
Szolgáltatás kezdeményezése
kialakítása
A gyermeküket egyedül nevelő szülők gazda- jegyző
problémával érintettek beazonosítása, szo-
sági kiszolgáltatottságának enyhítése; Szociális,
ciális ellátás lehetőségeiről való tájékozta-
gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások során
tás
célzott támogatások körének kialakítása Gyermekek napközbeni ellátása
pm
óvodai ellátás további biztosítása
Családbarát munkahelyek
jegyző
felmérni, hogy a helyi vállalkozások menynyire családbarátok
269
családon belüli erőszak
családsegítő körzeti megbízott, pol- felvilágosító előadások tartása; közös fele-
Kisbabot
gármester, NANE
lősség hangsúlyozása a jelzéssel kapcsolatban, anonim felmérés
gyermekelhelyezés nyáron
Családsegítő, önkormányzat, polgár- adatgyűjtés, szükséges erőforrások előteremtése, nyári programok szervezése, tech-
mester
nikai megvalósítás
Mórichida
Mérges
Az asszony a ház lelke, a család szíve volt. Se- védőnő gítsük őket!
családgondozó
a
felelős
- iskola Krízishelyzetben lévő esetek számának feltér- pm
A krízishelyzethez kapcsolódó szolgáltatás-
képezése
típusok és intézmények feltérképezése, majd ezen információk közzé tétele a hivatal információ tábláján.
Jó nőnek lenni? Rábacsécsény
-
Adatgyűjtés, igényfelmérés, szervezés
jegyző
pontos adatbázis elkészítése a nők helyzetéről
Mi a Gender elmélet?
jegyző
Adatgyűjtés, igényfelmérés, szervezés, Biztos Kezdet program
270
Szerecseny Rábaszentmiklós Rábaszentmihály
"Van női méltóság"
családsegítő, jegyző, védőnő
1.) adatgyűjtés; 2.) felvilágosító előadások tartása
Segítsük a nőket!
Családbarát munkahelyek
Védőnő, civilek, szülők, Családgon- Adatgyűjtés,
igényfelmérés,
szervezés
dozó
(munkanélküliség)
pm
új munkahelyek teremtése, ahol részmunkaidős munkák, rugalmas munkaidő lehetséges a gyermekekhez igazítva, rugalmas
Tét
4-6 órás munkaidőben egészségtudatos élet
a szűrések ingyenessé tétele, támogatás
pm
adása a védőoltásokhoz
271
nők munkanélkülisége
bővíteni kell a gyermekvállalás miatt a
pm
munkaerőpiactól hosszabb időre távol maradó aktív korú családtagok által kedvezményesen igénybe vehető, korszerű ismeretek megszerzését célzó speciális képzési programok körét 4-6 órás munkahelyek teremtése párkapcsolat
jegyző
konfliktuskezelési technikák elsajátítása, érdekvédelmi szervezetek, családterápia, szabadidős programok szervezése, igény szerinti bővítése. Zöldterületek közparkok tervszerű felújítása
nők képzése
lehetőleg helyen induló átképzésekkel,
pm
közben gyermekfelügyelettel
272
5. Fogyatékkal élők
Következtetésben
megjelölt
beavatkozási Partnerek (kiemelve a felelős)
Az intézkedések tartalma
terület, mint intézkedés címe, megnevezése önkormányzat
Gyömöre
Gyarmat
Felpéc Csikvánd
Árpás
akadálymentesítés
A Kultúrház Andrássy utca felőli bejáratának akadálymentesítése, rámpa megépítése
Fizikai akadálymentesítés
Önkormányzat
-
pályázatfigyelés,
pályázatkészítés
- kivitelezés Fizikai akadálymentesítés
Önkormányzat
-
pályázatfigyelés,
pályázatkészítés
- kivitelezés Mindenkire egyformán süssön a nap!
jegyző
Adatgyűjtés, statisztika.
védőnő családgondozó Mindenkire egyformán süssön a nap!
jegyző
Adatgyűjtés
védőnő
Statisztika
családgondozó
Kerekasztal beszélgetések szervezése
273
Kisbabot Győrszemere
középületek
akadálymentesítése,
közösségi pm
közlekedés, járdák, parkok, akadálymentesítése
Ismerjük meg a fogyatékkal élők igényeit
Mérges Mórichida
keresése a fejlesztésekben
családgondozó,
háziorvos,
önkor- adatgyűjtés, feltárás, előadások szervezése
mányzat, ügyintéző Mindenkire egyformán süssön a nap!
jegyző
Adatgyűjtés, probléma megfogalmazása,
védőnő
tervezés
családgondozó A fogyatékkal élőkkel kapcsolatos adatgyűjtés
Adatgyűjtés,
pm
kérdőívek
kiküldése,
az adatok feldolgozása. Mindenkire egyformán süssön a nap!
Rábacsécsény
akadálymentesítés áttekintése, pályázatok
Civilekkel együtt a jövőért
jegyző
felmérés elkészítése szükségleteikről, an-
védőnő
nak érdekében, hogy megfelelő szolgáltatá-
családgondozó
sokat ajánlhassunk fel részükre
jegyző
találkozásokról, konferenciáról jelenléti
274
Szerecseny Rábaszentmiklós Rábaszentmihály
"Törj ki a csendből"
ügyintéző, orvos, védőnő, családsegítő
Mindenkire egyformán süssön a nap!
külső segítő szakember, civil, iskola- Adatgyűjtés igazgató
feltárás, adatgyűjtés, előadások
Statisztika Kerekasztal beszélgetések szervezése
adathiány
jegyző
meg kell tudni, hogy milyen szervi fogyatékkal élők vannak többségben, kinek mi-
Tét
lyen igénye van az ellátások körében rehab munkahely
jegyző
rehabilitációs munkahely teremtése; a fogyatékkal élők, és rokkantak is hasznos tagjai lehetnek az országnak. Lehetőséget kell teremteni nekik is, hogy a megmaradt funkciókat felhasználva dolgozhassanak
275
érdekvédelem
jegyző
érdekvédelmi csoportok kialakítása, helyi szintre hozása
akadálymentes környezet
a fogyatékkal élők segítése, kiszolgáltatott-
pm
ságuk csökkentése; intézménye, parkok, járdák akadálymentesítése pszichiátriai gondozás
ellátásukban részt vevő civil szervezetek
pm
bevonásával elemzések készítése, problémáik feltárása, életminőségüket javító intézkedések bevezetése fogyatékkal élők egészsége
segíteni, hogy a fogyatékkal élők is minél
hivatal
nagyobb számban részt vegyenek az egészségügyi szűrővizsgálatokon: előadásokkal, akadálymentes környezetben szűrésekkel, helyi média igénybevétele
276
Tét Város Önkormányzata Tét, Fő u. 88. 9100-H Tel./Fax: 96/461-134; 461-193; 561-093 E-mail:
[email protected]
EMLÉKEZTETŐ
A megbeszélés adatai Tárgy:
6. alkalom Kerekasztal ülés
Projekt:
ÁROP-1.A.3-2014-2014-0018
Időpont:
2015. 10. 05. 14.00 óra
Helyszín:
Tét, Fő u 129. Kisfaludy Panzió
Emlékeztető készítője:
Csóka Csabáné –kerekasztal koordinátor
Emlékeztetőt jóváhagyta:
Szalai Lászlóné – szakmai vezető
Résztvevők Mellékelt jelenléti ív szerint
Tét Város Önkormányzata Tét, Fő u. 88. 9100-H Tel./Fax: 96/461-134; 461-193; 561-093 E-mail:
[email protected]
Elhangzott megállapítások, döntések Napirendi pontok:
A javított programterv megvitatása, lezáró értékelés.
Megbeszélésen elhangzottak: Szalai Lászlóné köszöntötte a Kerekasztal tagjait, a szakértőket, a települési vezetőket. Külön köszöntette a projektben szakértői feladatokkal megbízott BFH Európa Kft ügyvezetőjét Hollósi Szabolcsot, aki az elkészült javított programterv megvitatása és záró értékelése kapcsán került meghívásra a Kerekasztal részéről. Az ügyvezető fontosnak tartotta elmondani, hogy igazán érdekes munka volt a Járási Esélyteremtő Programterv elkészítése és örömmel vettek részt a projekt megvalósításában, mint megbízott szakértők. Hollósi Szabolcs elmondta, a cél az, hogy olyan Járási Esélyteremtő Program kerüljön a Kerekasztal által elfogadásra, amely egyúttal hozzájárul az egyes települések a HEP-jének aktualizálásához is. Külön kiemelte, mint ahogy korábban a TKKI munkatársa is, hogy azért fontos a JEP minél pontosabb megfogalmazása ezt követően pedig a jóváhagyása, mert az abban megfogalmazottak segítik majd a járási szinten a programtervek aktualizálását, és ez által élővé válhatnak az elkészített tervek. Beszélt a programterv elkészítéséről szorosan összekötve az operatív programokkal és a kiírásra kerülő pályázati lehetőségekről. 1. prioritás az esélyteremtő programterv kidolgozása után, a Helyi Esélyegyenlőségi Program jóváhagyása. Tájékoztatatta a jelen lévőket, hogy időközben új tanoda program pályázati kiírása történt meg. Október 31-ig lehet benyújtani 100 %-ban támogatott pályázatot, amelyben maximum 18 hónapra, maximum 30 millió forintra lehet támogatási igényt benyújtani. A kedvezményezettek köre az egyesületek, alapítványok, és egyházak. Az előkészítés fontos része, hogy komoly helyzetelemzéssel kell rendelkeznie a pályázni kívánóknak. A korábban megvalósított tanodapályázatok jó példák lehetnek a pályázati program elkészítéséhez. Minimum 20 fő, de 1000 fő feletti lakosságszám esetében 30 fő létszám szerepeltetése szükséges a pályázatban.
Tét Város Önkormányzata Tét, Fő u. 88. 9100-H Tel./Fax: 96/461-134; 461-193; 561-093 E-mail:
[email protected]
A benyújtani kívánó település HEP-jében szerepeltetni kell, mint projektötletet és fontos az ÁROP 1.A. 3. projekttel a partnerségi kapcsolat is. Az ügyvezető bíztatta a településeket a kooperációra, mivel így nagyobb eséllyel indulhatnak a felhíváson. 2. prioritás az egészségesebb életvitel, jobb életminőségi program. Cél a Téti Járás Egészségtervének elkészítése, szűrőprogramok, rendezvények szervezése, életmódváltó programok stb. 3. prioritás a járási munkaerő piaci integrációs program, ami egy TOP-os járási foglakoztatási paktum
pályázati
kiírásra
épülhet.
Gyakorlati
program
pályakezdőknek,
tartós
munkanélkülieknek munkatapasztalat szerzés, önkéntes munka vállalása fiataloknak, közlekedési közlekedés javítása. Szalai Lászlóné megköszönte a szakértőnek az értékes információkat, és felkérte a Kerekasztal tagjait, hogy amennyiben kérdésük van a JEP-pel kapcsolatosan tegyék fel a szakértőnek. A tagok elmondták, hogy a kiegészített információkkal megfelelőnek tartják az elkészített JEP-et, így Szalai Lászlóné szakmai vezető felterjesztette Bánfi Lajos polgármesterúrnak szavazásra, a programterv elfogadását. Bánfi Lajos polgármester úr kérte a tagokat, hogy amennyiben elfogadják, az elkészített Járási Esélyteremtő Programtervet kézfeltartással jelezzék. 2015/2. határozat: A Járási Esélyteremtő Kerekasztal egybehangzóan ellenszavazat nélkül elfogadta a Téti Járás Esélyteremtő Programtervét.
Tét Város Önkormányzata Tét, Fő u. 88. 9100-H Tel./Fax: 96/461-134; 461-193; 561-093 E-mail:
[email protected]
Következő megbeszélés napirendje Időpont: Helyszín:
2015. október 29. 9:00 óra Tét, Fő u 129. Kisfaludy Panzió
Tervezett napirendi pontok:
A programterv megvalósításának lehetőségei; a kerekasztal lezáró értékelése, összegzés.
Tét, 2015.október 5. …………………………………………. Szalai Lászlóné szakmai vezető …………………………………………. Csóka Csabáné kerekasztal koordinátor
