Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Természetföldrajz –Környezettan Intézeti Tanszék
Japán hőforrásainak bemutatása és szerepük az idegenforgalomban Szakdolgozat
Szerző: Juhász Györgyi Mária Földrajz- Német tanári szakirány Hevesi Attila, egyetemi tanár, 2014.04.26.
Miskolc, 2014
Feladatkiírás
2
Eredetiségi Nyilatkozat
"Alulírott XY, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának hallgatója büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában kijelentem és aláírásommal igazolom, hogy ezt a diplomatervet / szakdolgozatot meg nem engedett segítség nélkül, saját magam készítettem, és a diplomatervben csak az irodalomjegyzékben felsorolt forrásokat használtam fel. Minden olyan részt, melyet szó szerint, vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelműen, a forrás megadásával megjelöltem." Miskolc, 2014. április 26. ................................................... a hallgató aláírása
3
Tartalomjegyzék Abstract…………………………………………………………………………………...5 Abstrakt…………………………………………………………………………………...6 1. Bevezetés ………………………………………………………………….……...7 1.1. Kutatási módszerek, célkitűzés……………………………..……….…….7 1.2. Idegen szavak átírása………………………………………...……….……8 2. Japán földrajzi jellemzése…………………………………….………………........9 2.1. Földrajzi fekvése, elhelyezkedése a világban………………………….......9 2.2. Kialakulása…………………………………………………………….......11 2.3. Éghajlata………………………………………………………………......15 2.4. Növénytakaró,állatvilág……………………………………………...........17 2.5. Talajai,vizei………………………………………………………….….....18 3. A hőforrások bemutatása………………………………...…………………....…...20 3.1. A hőforrások fogalma, kialakulása…………………………………...........20 3.2. A hőforrások elhelyezkedése………………………………………....…...22 3.3. Forráskülönlegességek, érdekességek………………………………….…23 3.4. A hőforrások csoportosítása víztípusok szerint……………………….......27 3.5. A hőforrások egyéb csoportosítása………………...……………….……..32 3.6. A hőforrások vizeinek egészségre gyakorolt hatásai – és a velük kapcsolatos egyéb kezelések ………...……………………………….……….32 4. A japán hévízforrások története ……………………………………...……………38 4.1. Fürdő történelem……………………………………………….…….....….38 4.2. Fürdő etikett…………………………………………………….……….…42 5. Japán turizmus és a hőforrások szerepe az idegenforgalomban…...………………45 5.1. Japán szerepe a világ és Kelet-Ázsia idegenforgalmában...….……….…...45 5.1.1. A külföldről Japánba irányuló turizmus…………….………………....47 5.1.2. Hazai turizmus…………………………………….……………….......48 5.2. Az onsen fürdők a turizmusban…………………………….……………...49 6. Összegzés……………………………………………………….….………...….51 Irodalomjegyzék………………………………………………………….….…………..52 Internetes források.……………………………………………………….……………...53 Videók……………………………………………………………….…………………..54 Térképjegyzék …..……………………………………………….………....…...............54 Képek jegyzék…………………………………………………………….……………..55 Ábrák jegyzéke; Táblázatok, Melléklet………………...…………………………...…...58
4
Abstract
The title of the thesis is the ‘Presentation of Japan’s hot springs and their role in tourism’. As the title shows, I do not observe Japan only in a geographical point of view, but I try to present it from more, other points of view. In the first chapter I define the situation of Japan in the world, and I give a brief description about its climate, hydrography, soils, and its flora and fauna. The topic of the second chapter is the formation of the islands, and the consequences of their formation. I present the hot springs in the third chapter, I write about their formation and situation, then I outline their different categories. The fourth chapter deals with the Japanese people’s love of bathing, the history and the development of baths, and with the utilization of medicinal waters and other, springs related to post-volcanic activities. In the last chapter I try to define the role of hot springs in the Japanese tourism, and their place in the whole of tourism. In my thesis I strive to bring closer this far-away world with the help of pictures and maps, and make it easier the western people to understand.
5
Abstrakt Der Titel meiner Diplomarbeit lautet: Eine Einführung in die japanischen Thermalquellen und
ihre Rolle im Fremdenverkehr. Wie der Titel der Arbeit zeigt,
versuche ich Japan nicht nur aus geografischer Hinsicht, sondern auch aus zusätzlichen Perspektiven wie der soziokulturellen und ökonomischen Perspektive zu betrachten. Das erste Kapitel handelt von der geografischen Lage Japans, in diesem beschreibe ich das Klima, die Gewässerkunde und den Boden, Fauna und Flora des Landes. Im zweiten Kapitel wird die Entstehung der einzelnen Insel von Japan und dessen Nachwirkungen behandelt. Die
Thermalquellen
sind
Gegenstand
Zusammenhang erläutere ich in diesem Kapitel
des
dritten
Kapitels.
In
diesen
die Lage der Thermalquellen, ihre
Entstehung, über ihre Aufgliederung. Das vierte Kapitel beschäftigt sich mit dem kulturellen Bezug der Japaner zu ihrer Badekultur, sowie der Geschichte und Entstehung der Thermalquellen. Weitere Inhalte dieses Kapitels ist die Beschreibung zur Nutzung des Thermalwassers und damit eng verbundenen posteruptiven Aktivitäten. In dem letzten Kapitel erläutere ich die Rolle der Heil- und Thermalquellen im Tourismus von Japan. Das Ziel meiner Diplomarbeit ist europäischen Lesern anhand meiner Arbeit, die durch
Karten und Bilder illustriert ist, die Bedeutung der
Thermalquellen in Japan näher bringen zu bringen und besser verständlich zu machen.
6
1. Bevezetés 1.1.Kutatási módszerek, célkitűzés Szakdolgozatomban Japán hővízforrásait, azok idegenforgalmi jelentőségét vizsgálom, és szeretnék átfogó bemutatást adni róluk. Témám kiválasztásának alapjául szolgál, hogy már kisgyermek korom óta érdeklődöm a Távol-Kelet országai iránt. A japán hővízforrásokról először japán mesékből hallottam, s ezekből tudtam meg, milyen szerepet játszanak a japán emberek életében. Későbbi földrajz tanulmányaim során egyre többet hallottam, tanultam róluk, amitől még érdekesebbé váltak számomra. Mivel Magyarország is számtalan gyógyvízforrással rendelkezik, úgy gondoltam, érdekes lehet egy ilyen távoli ország fürdőit és fürdőkultúráját tüzetesebben megvizsgálni. Dolgozatom ihletője egy cikk volt, amit a Földgömb magazin 2013. január-februári számában olvastam. Ebben Irimiás Balázs nemcsak a fürdőkhöz kötődő kultúráról, hanem azok eredetéről és típusairól is említést tesz. Segítségét ezúton is köszönöm. Kutatásaim során leginkább külföldi (angol és német) forrásokra kellett támaszkodnom;
a
magyar
nyelvű
szakirodalom
Japán
tekintetében
szegényes.
Leghasznosabb forrásomnak a „Hot Springs in Japan” (1936) című könyv bizonyult, amelyet a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum könyvtára bocsátott rendelkezésemre. Az egyéb úti- és földrajzkönyveken kívül segítségemre voltak olyan dokumentumfilmek, mint a HELLO-NIPPON.NET weboldal és a Discover Japan (Youtube csatorna) videói. Több magyar és külföldi földrajzi magazint kerestem meg e-mailben, abban a reményben, hogy rendelkeznek számomra használható szakirodalommal vagy egyéb forrással, de többségüknél eredménytelenül próbálkoztam. A National Geographic magazin geológusa, dr. Juhász Árpád, valamint Lénárt László tanár úr (Miskolci Egyetem) Mádlné Szőnyi Judithoz (ELTE) irányítottak, de ő sem tudod számomra hasznos forrással szolgálni. Sok segítséget kaptam viszont japán barátaimtól, akik a világhálón keresztül válaszoltak kérdéseimre, így az ő szemszögükből hallhattam a hőforrásokhoz kötődő kultúráról és személyes véleményükkel és tapasztalataikkal is segítették munkámat. Egyikük volt olyan kedves és postázott olyan hőforrásokról és azokhoz kapcsolódó szállásokról szóló reklámanyagokat, amelyekből Robin Nagano tanárnő, egyetemünk egyik angoltanára fordításával szintén sikerült több hasznos információt megtudnom.
7
A dolgozatomban először Japánról adok egy általános jellemzést, majd a Japán szigetek kialakulását írom le. Ezek után térek rá a hőforrásokra, majd azok történetére és idegenforgalmi jelentőségére. Remélem, szakdolgozatomban sikerül Japán egyik kevésbé ismert oldalát bemutatnom, amely a modern technikai világ és a hagyományos buddhista szentélyek tömegében gyakran háttérbe szorul.
1.2.Idegen szavak átírása Dolgozatomban a japán szavakat a Hepburn-féle átírásnak megfelelően írtam át. Ez az angol kiejtésre alapuló átírást, a Magyar Helyesírási Szabályoktól eltérve választottam, mivel ezt a fajta átírást tekintik a legismertebbnek, és az általam használt szakirodalmak is ezt használják. Ezek szerint: sh = s például: Shikoku = Sikoku ts = c pl.: Tsugaru = Cugaru y = j pl.: Akayu = Akaju s = sz pl.: onsen = onszen j = dzs pl.: Sakurajima = Szakuradzsima ch = cs pl.: pachinko = pacsinko
A japán neveket a forrásokban szereplően tűntetem fel, a japán szabályoknak megfelelően (ahogy a magyarban is) a családnév szerepel előbb.
8
2. Japán földrajzi jellemzése 2.1. Földrajzi fekvése – elhelyezkedése a világban Japán Kelet-Ázsia szélén, avagy a Csendes-óceán nyugati peremén, észak-kelet – délnyugati irányban, körülbelül 3000 kilométer hosszan elnyúló szigetcsoport (PROBÁLD F.HORVÁTH G., 1998). Területe összesen 377 000 km2. Népessége valamivel több, mint 128 millió, népsűrűsége 336 fő/km2. Közigazgatásilag 47 prefektúrára osztják (www.cia.gov). Ezt a tengerrel a „külvilágtól” elzárt szigetsort északon az Ohotszki-tenger, keleten és délen a Csendes-óceán, délnyugaton a Kelet-Kínai tenger, nyugaton a Japán-tenger határolja. Déli partjainál a Kyushu-árok, nyugaton a Japán-árok süllyed alá több mint 8000 méter mélyre. (1. térkép) Egyetlen pontja sincs messzebb a tengertől, mint 130 kilométer. A tengerfenékből magasan emelkedik ki, több mint 80%-a hegység. Tizenkét, 3000 méternél magasabb hegycsúcsa van, ezek közül a legmagasabb a „Szent hegy”, a Fuji, amelynek tengerszint feletti magassága 3776 méter. Tagoltsága és hegységekben való gazdagsága miatt az ország egész területének mezőgazdaságilag csak 12%-a művelhető (NEUGEBAUER , H., 1975). Északról dél felé négy nagy szigete a Hokkaido, Honshu, Shikoku és Kyushu, amelyek Japán területének több mint 98%-át teszik ki (FUTÓ J., 1979) . Ebből Hokkaido-é 78 000, Honshu-é 227 000, Shikoku-é 36 000, a legkisebb, Kyushu-é pedig 18 000 km2 (NEUGEBAUER, H., 1975). A négy fő szigeten kívül még több mint 4000 sziget tartozik az országhoz, mint például a Senkoku-, Nanpo- és Ryukyu-szigetek (www.hu.embjapan.go.jp).
9
1.térkép: Japán határai (Google Earth alapján készítette Juhász Györgyi) 10
2.2.
Kialakulása
A japán-szigetek földtörténetileg nagyon fiatalok. Mai helyzetüket csak az elmúlt egymillió évben, a földtörténeti negyedidőszakban nyerték el (MASZANORI J., 1989). Kialakulásuknak magyarázatára több elmélet létezik. Az egyik szerint, a vulkáni szigetsor pusztán a lemezek összeütközésénél összetorlódott majd kiemelkedett földkéregdarab (MASZANORI J., 1989). Bár a szigetek nem pusztán így keletkeztek, az alátolódási övben való elhelyezkedése valóban nagy befolyással van formakincsére és alakulására. A másik elmélet szerint, a japán szigetek Eurázsia része volt, ami az újharmadidőszakban kezdett leszakadni a földrészről, majd a negyedidőszakra teljesen önállóvá vált, így az addig Ázsia és Japán által beltengerként közrefogott Japán-beltenger is tengerré teljesedhetett ki (BARNES, G. 2003). Honshu-t a Tsugaru- tengerszoros pleisztocén végén való létrejötte választotta el Hokkaido-tól, majd a holocén elején Hokkaido is szigetté vált a La Pérouse - szoros kialakulásával. Így a lépcsős süllyedések, a hegyképző kéregmozgások és a tengerbenyomulásoknak köszönhetően alakulhattak ki a Japánszigetek (MASZANORI J., 1989). A szigetsort nagy lépcsős vetődésrendszer részeként, Kelet-Ázsia „külső lépcsőjének” is szokták nevezni (PROBÁLD F.-HORVÁTH G., 1998). Ez a terület kiemelt tönk, amelynek két lépcsőben történt a kiemelkedése. Az első lépcső alacsonyabb, de keleten és nyugaton meredeken lejt. Képviselői Shikoku hegyei, a Kii-félsziget hegyei és Sendai-tól északra fekvő hegyek. A Japán-beltengerrel kezdődően, a Biva-tó mélyedésén át a Tsugaruszorosig mélyedés található a két lépcső közt. Az igazi japán hegyvidéket a második lépcső jelenti, ami a Kyushu-t Honshu-tól elválasztó Shimonseki-nél kezdődik, végighúzódik Honshu-n és áthúzódik Hokkaido-ra is. Ezt a vonulatot keresztben kettészeli egy árkos besüllyedés, a Fossa Magna. Erre majdnem merőlegesen, Honshu déli részén, hosszanti irányban fut az úgynevezett Medián vonal, ami Kyushu-t is kettészeli (2.térkép). A Fossa Magna, másik nevén a „Nagy Árok”, a lemezek hármas találkozásánál alakult ki (CHOLNOKY,é.sz.n.). Japán összes 192 vulkánjából, az 52 aktívnak tekintett többsége a Nagy Ároknál és a Medián vonalnál található. Ezen vonalak mentén a legintenzívebb a szerkezeti mozgás, így itt pattan ki a legtöbb földrengés (NEUGEBAUER, H., 1975).
11
2.térkép: A Fossa Magna, a Medián-vonal és Japán vulkáni sorai Japán három nagy, és egy mikro-kőzetlemez találkozásánál és ütközési sávjában helyezkedik el. Ez a négy a Csendes-óceáni-, az Eurázsiai- a Fülöp-lemez valamint az Ohotszki-mikorlemez (3. térkép).
3.térkép: A kőzetlemezek határai Japánnál (Google Earth alapján készítette Juhász Györgyi)
12
Ha a szárazföldi lemez óceáni lemezzel találkozik, a sűrűbb lemez a szárazföldi alá bukik (1. ábra). Ez az alábukási övezet az egész Csendes-óceáni-lemez kerületén végig jelen van és olyan katasztrófák okozója, mint 1883-ban a Krakatau kitörése Indonéziában, 1980-ban a Mount St. Helens kitörése és az 1995-ös kobei földrengés. Ezt az övet nevezik a Csendes-óceáni lemez „tűz gyűrűjének”, amelynek Japán is része (BARNES G., 2003). Ebben a gyűrűben Japán északkeleti részén a Csendes-óceáni lemez 9 cm/évi sebességgel, délkeleten, Honshu déli részénél a Fülöp lemez bukik az Eurázsiai-lemez alá 4 cm/évi sebességgel (CSABA E., 1998). a következménye az is, hogy a Fuji a mai napig emelkedik, a Japán-árok pedig tovább süllyed.
1.ábra: Alábukási övezet (http://interactivesciencenotebook.weebly.com/) Japán nyughatatlanságáról tesz tanúbizonyságot, hogy naponta számtalan rengést észlelnek a műszerek, amiket az ember nem mindig képes érezni. Ezek nem mind a lemezek ütközése miatt alakulhatnak ki, hanem a vulkánok működését is kísérhetik. A magyar források szerint nagy kárt okozó földrengés évente 4-5 alkalommal, japán szemmel nézve 3-4- évente egyszer történnek. (PRÓBÁLD F. - HORVÁTH G. 2008; RYUZIRO I.1961) Katasztrofálisnak tekintett rengés csak 80-100 évenként fordul elő. 1922-ben Tokyo-i öbölben kipattanó földrengés 1-2 méterrel emelte meg a Segami - öböl partvonalát, Tokyotól nyugatra (CSABA E., 1998). A XX. század legnagyobb ilyen pusztító erejű rengése az 1923. szeptember elsején, Tokyo-ban történt, amely hatalmas tűzvész és szökőár okozója lett és több mint 150 000 ember életét követelte. 2011.március 11-én pedig a tohokui földrengés és az azt követő tsunami (szökőár) okozott felbecsülhetetlen értékű károkat. Több mint 11 000 áldozatot és 16 000 eltűnt-et regisztráltak. Az utórengések száma több 13
mint 70 volt, és ebből 16 a Richter-skála szerinti 6-os erősségű volt. A nukleáris szennyezettség miatt egész Fukushima - tartományt veszélyesnek nyilvánították, mivel a fukushimai atomerőmű reaktorai is megsérültek a szökőárban. A föld sem egyformán mozog mindenütt, sőt előfordul, hogy míg Tokyo-ban földrengést tapasztalnak, ebből a közeli Fuji-n szinte semmit sem éreznek (PAPP J., 2013). Ebből következik, hogy Japánon belül is vannak „mozgékonyabb” és kevésbé földrengéses területek. Ez utóbbira példa Hokkaido északi és délkeleti része. (CHOLNOKY, é.sz.n.) A vulkáni aktivitás és a tektonikus mozgás mai napig formálja az országot. Így lehet, hogy új szigetek is születnek a mai napig, vagy tűzhányó kitörések növelik meg meglévő szigetek területét, ahogy 1913-ban a Sakurajima vulkán is tette. (CHOLNOKY, é.sz.n.). A folyamatosan tartó mozgások a jövőben a Japán-beltenger újbóli összezáródásához fognak vezetni, aminek köszönhetően Japán újra az Eurázsia közvetlen részévé fog válni (BARNES, G.
2003) A tűzhányó-tevékenység a pleisztocén korban volt a legerősebb. Ennek
következményeképp az ország felszínének 35%-át kiömlési kőzetek építik fel, közöttük az andezit és a dácit az uralkodó, de a bazaltos jellegű kőzetek is előfordulnak. (PROBÁLD F.HORVÁTH G.,
2008)
A vulkánosságot kísérő vagy követő folyamatok nagyon sok helyen megfigyelhetőek. A kísérő jelenség lehet az aktív vulkánok esetében a lahar, vagy sárfolyás. Az Usu-vulkán sárfolyása ellen az emberek gáttal védekeznek a mai napig. (CSABA E., 1998). A gejzírek (1.kép) mellett fumarólák, szolfatárák, iszapfortyogók, mofetták valamint hévízek formájában. Ezeket a japánok már igen régóta hasznosítani igyekeznek. A szolfatárákból ként nyernek, a gejzírek és hőforrások vízét fűtésre vagy gyógyfürdőkként hasznosítják (PROBÁLD F. – HORVÁTH G., 2008).
1.kép: Kis gejzír Beppuban (forrás: flickrhivemind.net) 14
2.3.
Éghajlata
Japán a mérsékelt éghajlati övezetben az Északi szélesség 31° és 45°-a között helyezkedik el, így legészakiabb és legdéliebb pontja között változatosan alakul klímája (FUTÓ J., 1979). Ehhez a változatossághoz hozzájárul, az évszakonként változó monszun szél hatása, a hegyek miatt kialakuló függőleges övezetesség, valamint a hideg és meleg tengeráramlások. Japán nyári középhőmérséklete 25,5°C, a téli 5,1°C. Az évi középhőmérséklet északról délre sokkal szélsőségesebben nő, mint Európában, mégis hűvösebb, mint a fekvésének megfelelő
Földközi-tenger
vidéke.
Az
a
változatosság,
ami
Európában
20°szélességkülönbségre jut, Japánban mindössze 14° között oszlik el. Így míg Kyushu átlagos évi középhőmérséklete 18°C, ami Európában Nápolynak felelne meg, addig Hokkaido 6°C átlaga a norvégiai Bergenhez hasonlít (CHOLNOKY, é.sz.n.). Délről a szigeteket két, délről északi irányba tartó meleg tengeráramlás tartja befolyása alatt (2. térkép). Míg a Kuro-shio - áramlás a szigetek keleti oldalán, addig a Tsushima áramlás a nyugati oldalukon fut. Ennek köszönhetően, Japánban a csapadék egyenletesebben oszlik el, és a hőmérséklet is magasabb, mint a vele azonos földrajzi szélességen lévő területeké. Az Oya-shio hidegáramlat a Csukcs-félszigettől Hokkaido és Honshu keleti partjai mellett Tokyo-ig fut (4. térkép), hatása azonban csak Hokkaido-ra és Honshu nyugati részén érezhető (FUTÓ J., 1979). A meleg mérsékelt övi déli szigeteket és a hideg mérsékelt övbe nyúló Hokkaido-t kivéve, a mérsékelten szárazföldi éghajlat az uralkodó. Ez az éghajlat az északi féltekén a 40°szélességtől északra található, tehát Honshu északi részére és Hokkaido-ra jellemző leginkább. Ezeken a területeken az évi középhőmérséklet 0-15°C között van, az évi csapadékmennyiség 500-1000 mm. Hokkaido az éghajlati jellemzők alól kissé kivételt képez, mivel nyarai jóval rövidebbek és hűvösebbek, hosszú, hóban gazdag, hideg telei vannak. Itt van Japán legszárazabb része, ez az egyetlen terület, ahol nem mindenhol esik 1000 mm évente. Míg Japán többi területe (kivéve észak Honshu-t) hóban általában szegényebb, itt több méteres hótakaró is eshet, ami kiváló lehetőséget nyújt a hószobrászatra (FUTÓ J., 1979).
15
4.térkép: A tengeráramlások és a monszun szelek iránya (Google Earth alapján készítette Juhász Györgyi) A mérsékelt monszun éghajlat nedves változata alakult ki Honshu déli részén, Shikokun és Kyushu-n, a 23°- 40°szélesség között. Az évi csapadékmennyiség 1600-2000 mm, egyes területeken még ettől is magasabb lehet, és dél felé haladva az évi középhőmérséklet is nő (FUTÓ J., 1979). A Ryukyu-szigetek (26°szélesség) legdélebbi részét a forró övezet monszun éghajlata jellemzi (PROBÁLD F.-HORVÁTH G., 2008). A monszun szelek minden évszakban jelentősen befolyásolják a szigetek éghajlatát. A nyári monszun a Csendes-óceán felől nagy mennyiségű csapadékot hoz Japán felé, így az egyébként fülledt, forró nyarat egy úgynevezett esős évszak vezeti be, ami május végétől július elejéig tart. A második, csapadékban gazdag időszak, augusztus és szeptember között a monszunváltás idején köszönt be. Az ősz a legkellemesebb évszak, a szeptemberben még forró nyári napokkal, októberben is tartó meleggel, enyhe, száraz időjárással, ezt a csodás, utazásra ajánlott napokat szakítja félbe a tájfunok időszaka. Szeptember és október végén, ezek a trópusi viharok erős esőzéssel és vad széllel járnak, de elsősorban csak a délebbi területeket sújtják. (NEUGEBAUER, H.,1975)
16
A téli monszun az Ázsia belsejéből hideg légtömegeket hoz a szigetekre, a Japántenger felett áthaladva havat az ország északabbi területeire. A tél száraz és napos évszak (TREWARTHA, G.T., 1960). Az éghajlat változatossága, ilyen nagy különbségei ellenére, Japán nagy részén a négy évszak elkülönül egymástól, amit a természetet szerető japánok fesztiválokkal, nemzeti ünnepekként ünnepelnek.
2.4.
Növénytakaró és állatvilág
A szigetek változatos éghajlata a növény- és állatvilágban is tükröződik. A fajok kiemelkedően magas számát a legutolsó jégkor sem ritkította meg, nem úgy, mint Európában. Mivel a domborzati adottságok miatt a mezőgazdaságba a területek csak kis része vonható be, az erdős területek nagy része a mai napig megmaradt és az ország területének 68%-át borítja. Az erdők az éghajlatnak megfelelően három csoportba oszthatóak. Honshu déli részén, Shikoku-n és Kyushu-n örökzöld babérfa és bambusz erdők (4.kép) nőnek. Honshu középső és északi részén a lombhullató erdők jellegzetes juhar, kőris, hárs fajokból, örökzöld ciprusokból (Cupressaceae) és a tavasszal csodálatos szépségű japán cseresznye (Cerasus serrulata) (3.kép) és liliomfákból (Magnolia kobus) állnak. Ezek aljnövényzetében orgona (Syringa vulgaris), hortenzia (Hydrangea), varázsmogyoró (Hamamelis) és sokféle kúszó fajok, mint a lilaakác (Wisteria sinensis) (2.kép), a kúszó fikusz (Ficus pumila) vagy a pillangós lián ( Cercideae) (FUTÓ J., 1979). A függőleges övezettségű területeken a fenyők megszínezik az erdőt és 1500 méter felett átveszik az uralmat a lombhullató fajok felett. A fafajok közül kiemelkedő a japán cédrus (Cryptomeria Japonica), amely 50-60 méter magasra is nőhet, a japán gyertyán (Carpinus japonica), az őshonos kámforfa (Cinnamomum camphora). Hokkaido növényés fafajokban sokkal szegényebb, déli részén kőris-, szil- és nyár fajok, északi részén fenyő fajok élnek (FUTÓ J., 1979). Hokkaido-n a barna medve (Ursus arctos yesoensis), a többi nagy szigeten az ázsiai barna medve (japán neve: tsukinowaguma) a legnagyobb ragadozó. Bennszülött madarai a japán mezei pacsirta (Alauda japonica), az okinavai guvat (Gallirallus okinawae) és a 17
rézfácán (Syrmaticus soemmerringii), emlősei a japán mókus (Sciurus lis), japán vakond (Mogera wogura), japán nyúl (Lepus brachyurus), a japán makákó (Macaca fuscata) és a japán kecskeszarvú zerge (Capricornis crispus). A rengetek ízeltlábú közül jellegzetes az énekes kabóca (Cicadinae), amit nyáron hangos ciripelése tesz felismerhetővé, valamint a japán selyemlepke (Antheraea yamamai). Vizeinek, tengereinek köszönhetően halfajokban igen gazdag (SZENTIRMAI J., 1975) (geografus.elte.hu).
2.5.
Talajai, vizei
A vulkánokban gazdag ország túlnyomórészt jó minőségű, vulkáni kőzetek málladékából keletkezett talajok uralkodnak. A fő szigeten barna erdőtalaj is sok helyütt előfordul. Hokkaido-n gyenge podzol talajok, a csapadékban gazdag, meleg mérsékelt és forró monszun területeken vörös földek találhatóak (FUTÓ J., 1979). Az ország hegyvidékekben gazdag, ezért nagy esésű, rövid folyói lehetővé teszik, hogy a vízenergiát erőművekkel hasznosítsák. Leghosszabb folyója a Shinano-gawa, 367 km (NEUGEBAUER, H., 1975). A vízben minden tekintetben bővelkedő ország sokféle tóval is büszkélkedhet. Az árkos süllyedéssel keletkezett típusú tavak képviselője az ország legnagyobb tava, a Bivató. A vulkáni kaldérában található Toya-tó mellett számos csuszamlásos elgátolással keletkezett tavai is vannak és megannyi hőforrással is rendelkezik (CHOLNOKY J.,é.sz.n.).
2.kép: Lilaakác (Készítette: Watanabe Yuka)
18
3.kép: Japán cseresznyevirágzás Tokyo-ban (Készítette: Watanabe Yuka)
4.kép: Bambusz erdő Kyoto mellett (Készítette: Watanabe Yuka)
19
3. A hőforrások bemutatása 3.1. A hőforrások fogalma, kialakulása „A forrás a felszín alatti vizek felszínre bukkanása” (HEVESI A., 2002, p49). Ennek ismeretében a hévíz vagy termálvízforrások meghatározásához tudnunk kell, mitől lesz a víz hévíz. Hévíznek (vagy termálvíznek) nevezzük az olyan forrásvizeket, amelyek hőmérséklete meghaladja a 20°C-ot. Ez a víz a geotermikus energia, vagyis a Föld belső hője által melegszik fel. A víz hőfoka függ az adott terület geotermikus gradiensétől. A geotermikus gradiens az a mutató, amely segítségével megtudhatjuk, hogy a mélység változásával a hőmérséklet hogyan emelkedik. Ez átlagosan a Földön 3°C/ 100 méter – tehát 100 méterenként nő a hőmérséklet 3°C-kal. Magyarországon ez az érték 20 m/ °C – vagyis 20 méterenként nő a hőmérséklet egy fokot. Így mi, Magyarországon kisebb mélységből hozhatunk meleg vizet a felszínre. (www.kvvm.hu) Magyarországon a 20°C-ot meghaladó hőmérsékletű forrásvizeket nevezzük hévíznek. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy manapság sokan összekeverik a hévizeket a gyógyvizekkel. A gyógyvíznek az olyan ásványvizeket (1%-nál magasabb ásványi-anyag tartalmú rétegvizeket) nevezzük, amelyek gyógyításra alkalmas ásványi-anyagokat tartalmaznak, és az emberi szervezetre előnyös hatásukat igazolták. Japánban a hévízforrásokat onsen-nek nevezik. Az onsen fogalma kicsit különbözik a megszokott hévizekétől. Az olyan természetes ásványvíz-forrásokat nevezik onsen-nek, amelyek 19 meghatározott anyagból legalább egyet tartalmaznak (1.táblázat), és 25°C-nál melegebbek. Japánban ezeknek a feltételeknek 25 000 forrás felel meg (IRIMIÁS B., 2013). Sok hőforrást, az új és mélyebb fúrásoknak köszönhetően a második világháború után fedeztek fel, (RYUZIRO I., 1936).
20
Ásványi anyag
Képlet
Mennyiség 1kg onsen vízben
Oldott gáznemű anyag * szabad széndioxid Litium-ion Stroncium ion Bárium ion Vas ion Mangán ion
CO2 Li + Sr + + Ba + + Fe ion + + , Fe + + + Mn + +
1000 mg vagy több 250 mg vagy több 1 mg vagy több 10 mg vagy több 5 mg vagy több 10 mg vagy több 10 mg vagy több
Hidrogén ion
H+
1 mg vagy több
Bróm ion
Br -
5 mg vagy több
Jód ion
I-
1 mg vagy több
Fluor ion
F-
2 mg vagy több
Arzenáthidrogén ion
HAsO 4 -
1,3 mg vagy több
Metaarzenit ion
HAsO 2
1 mg vagy több
Össz kén tartalom
HS (S) - , S 2 O 3 -, H 2
1 mg vagy több
Metaborát
HBO 2
5 mg vagy több
Metaszilicium sav
H 2 SiO 3
50 mg vagy több
Szódabikarbonát
NaHCO 3
340 mg vagy több
Radon
Rn
10 (Rn) × 20 -10 Ci mg
Rádium
Ra
1 milliárdod mg vagy több só
*ha a többi kritériumot (min. 25°C) nem teljesíti, ez önmagában is elég
1.táblázat: Az 1948-ban elfogadott Onsen törvényben felállított kritériumok, forrásvizek onsen víznek való minősítésére
21
3.2.
A hőforrások elhelyezkedése (FUJINAMI K. , 1936)
A hőforrások elhelyezkedésüket tekintve szorosan összefüggenek a vulkáni vonulatokkal. Hogy ezt jobban megértsük, tekintsük át a szigetek felosztását fizikai jellemzőik szerint. Eszerint három nagy részre oszthatjuk őket: a délnyugati, a középső, valamint az északkeleti rész. Ez a felosztást gyakorlatilag a Fossa Magna és a Mediánvonal rajzolja ki (3.térkép). A délnyugati részhez tartozik Kyushu, Shikoku és Honshu nyugati része. Hegyei nem igazán magasak. A fő vulkáni vonulatok Kyushu-n az Aso és Kirishima lánc. Ezek foglalják
magukba
Beppu,
Aso
és
Unzen
forrásokat.
A
Shikokui
részen
legkiemelkedőbbek Dogo forrásai, és Honshu nyugati részén, a Hakusan láncban is szép számmal fordulnak elő hévizek. A középső részen az ún. Japán-alpok emelkednek, amelynek része a Fuji is, és ahol több hegycsúcsa is 3000 méter felé emelkedik. Itt található az ország forrásokban leggazdagabb prefektúrája (megyéhez hasonlítható közigazgatási egység), Nagano, amely 114 forrással dicsekedhet. Az északkeleti területen az ország legjelentősebb síkságai terjeszkednek, amelyet a Nasu-vulkán ív szel keresztül. Nyugati részén, Akita prefektúrában kb. 70 forrás lelhető. Mondhatjuk, hogy a hőforrások legjelentősebb része a vulkáni ívek mentén találhatóak. Hidegebb vizű források gyakrabban fordulnak elő a vulkáni övtől távolabb. Néhol hőforrások közvetlen közelében is találhatunk belőlük, máshol nagy távolságokra vannak egymástól; számuk mindössze hatoda a hőforrásokénak. Előfordul, hogy pár méterre egymástól két teljesen eltérő vegyi összetételű forrás bukkan a felszínre. Máskor a folyók vagy patakok mellett, sőt akár alattuk is feltörhetnek, felmelegítve azok vizét. Egészen a tengerpartok vagy akár a magashegységekben is felszínre bukkanhatnak.
22
3.3.Forráskülönlegességek Onsen-ek
egész
nagy
magasságban
is
előfordulnak.
Tengerszint
felett
legmagasabban 2103 méteren (6900 láb) a Siouma onsen, Nagano prefektúrában. Szintén Naganoban a Honsowa onsen, 2057 méteren (6750 láb) található. Említésre méltó még a Manza-onsen is, ami 1563 méteren tört a felszínre (FUJINAMI K., 1936).
5.kép: Nem környezetszennyezés! - Beppu látképe (forrás: www.m-kos.net)
Japán leghíresebb fürdővárosai között említhetjük meg a legkiemelkedőbbet – Beppu-t (c.térkép). Csupán e város területe és annak környéke 3500 gejzírrel és hévízforrással büszkélkedik. Az országban a legnagyobb – összesen 95 167 liter percenkénti vízhozammal rendelkezik. A források száma 2847 összesen (50 km2-en) ezzel a világon első helyet foglal el mint forrásokban leginkább bővelkedő terület. A számos forrás a várost szinte állandó gőzfelhőbe burkolja. (5. kép). A forrásokat 9 geotermikus típusba sorolják, amiket így különböző „forrás-kerület”-ek leírására is használnak. Ezeket nevezik Beppu 9 poklának (2.ábra). (SOÓS V., É.SZ.N.) A forrásoknál kialakult tavak színe igen változatos; a sötétvöröstől a tejes, világoskékig több, különböző színben pompáznak. A tulajdonságaikkal a többi közül kiemelkedő források is említésre méltóak. Ilyen például a legsavasabb vizű forrás Tamagawá-ban (Akita prefektúra), aminek pH értéke 1,2. Vagy a leglúgosabb, a Tokigawai forrás (Saitama prefektúra), 11,30-as pH-értékkel.
23
6.kép: Beppu „vértava” (forrás: travel.ca.msn.com)
7.kép: Forrástó Beppuban (forrás: www.panoramio.com)
24
5.térkép: Beppu város fontosabb forrásai (Google föld alapján készítette Juhász Györgyi )
25
26
3.4. A hőforrások csoportosítása víztípusok szerint (FUJINAMI, 1936) A hőforrásokat vegyi összetételük alapján 9 különböző csoportba sorolják. Ezeknek számos változata, alcsoportja is lehet. Az első ilyen csoport az egyszerű forrásoké (6.térkép), amelyek nem mondhatóak különlegesnek, pusztán megfelelnek az onszeneknek felállított elvárásoknak. Ilyen források találhatóak Asama, Atami, Beppu, Goshiki, Hatake, Iizaki, Ito, Komono, Musashi, Nagaoka, Ryuganji, Tyujin, Sakunami, Takedao, Takeo, Yamaga forrásai között és még számos kevésbé ismert helyen.
6.térkép: Egyszerű források Honshu, Shikoku és Kyushu szigetein (Google föld alapján készítette Juhász Györgyi) A második csoport a szénsavas forrásoké (7. térkép). Ezek vizének tartalmaznia kell legalább egy gramm széndioxidot. Ilyenek az Arima, Beppu, Furo, Hotta, Takarazuka a Yumoto források. A harmadik csoportba a lúgos vizű forrásokat sorolják (8.térkép). Ezek vize szódakarbonátokat és szén-dioxidot tartalmaz. Ezeken belül négy alcsoportot különítenek el. Egyszerű lúgos forrást találhatunk Shiobara-ban. Alkáli-karbonátos forrásokat Isobe-ben,
27
Shirahama-ban, Yumura-ban és Yusaki-ban, sós alkáli forrásokat Akakura-ban, Kinosakiban, Myókó-ban, Ureshino-ban és Yusaki-ban, valamint „föld” alkáli forrást Shirafune-ban. A negyedik nagy csoport a vasas forrásoké (7. térkép). Ezek vize, - ahogy azt a nevük is mutatja – vasat tartalmaz. Ha egy forrás nemcsak vasat de kénsavat vagy szulfátot is tartalmaz, zöld szulfátos forrásnak nevezik. Vasas vizűek Akayu, Arima, Beppu, Dake, koowakidani, Kannawa, Shibaseki, Takayu, Tógó és Yashio forrásai.
7.térkép: Szénsavas és vasas források Honshu, Shikoku és Kyushu szigetein (Google föld alapján készítette Juhász Györgyi) Az ötödik csoport a kénes forrásoké (9.térkép). Ezek szabad hidrogén szulfidot, kénes fémeket vagy másodlagos származékaikat tartalmazzák. Az ország igen gazdag ilyen forrásokban, közöttük a legfontosabbak: Akakura, Awazu, Kawarayu, Nakabusa, Musashi, Narugo, Nasu-Yumoto, Nikko-Yumoto, Nozawa, Sukayu, Tsubame, Yamanaka, Yamashiro, Yunomine.
28
8.térkép: Lúgos források Honshu, Shikoku és Kyushu szigetein (Google föld alapján készítette Juhász Györgyi)
9.térkép: Kénes források Honshu,Shikoku és Kyushu szigetein (Google föld alapján készítette Juhász Györgyi) 29
A hatodik az ásványi sós források csoportja (10.térkép). Ezek a konyhasó mellett nagy mennyiségben tartalmaznak kálcium, magnézium sókat, szóda-karbonátokat. Közéjük sorolják Akagawa, Akayu, Kuzu és Yoshino forrásait. Hetedik az sós források csoportja (11.térkép). Ennek négy alosztálya az enyhe, átlagos és erős sósággal rendelkezők, valamint, konyhasó mellett jódot és/vagy brómot is tartalmazó vízűek. Enyhén sós: Dógóshima, Higashiyama, Kamegawa, Miyanoshita, Nashiki, Shibu, Shima, Shiobara, Shuzenji, Sokokura stb. Közepesen vagy átlagosan sósak Atami, Awara, Wagura, erősen sósak Arima, Isobe, Sukawa és Yashio forrásai. Jódot vagy brómot is tartalmaz Mohara, Naruto és Shida vize. A nyolcadik csoport a „keserű” forrásoké (12.térkép), a só, a szulfátok mellett lúgot vagy glaubersót is tartalmaz. A legfontosabbak ebben a csoportban, Ikao, Funabara, Hifashiyama, Hóshi, Kaminoyama, Tochinoki, Toi és Yugashima forrásai. Az utolsó, kilencedik csoport a radioaktív forrásoké (10.térkép). Nevük is mutatja, hogy ezek vizei radioaktív összetevőkkel (rádium, radon) bírnak. Köztük három említésre méltó van: Masutomi, Misasa és Tógatta.
10.térkép: Ásványi sós és radioaktív források Honshu, Shikoku és Kysuhu szigetein (Google föld alapján készítette Juhász Györgyi)
30
11.térkép: Sós források Honshu, Shikoku és Kyushu szigetein (Google föld alapján készítette Juhász Györgyi)
12.térkép: Keserű források Honshu, Shikoku és Kyushu szigetein (Google föld alapján készítette Juhász Györgyi)
31
3.5.A hőforrások egyéb csoportosítása A forrásokat hőmérsékletük szerint is csoportosíthatják. Így négy csoportot különböztetünk meg: hideg, meleg, forró és nagyon forró források. A hideg források hőmérséklete 20°C vagy az alatti, a meleg vizűek 25 és 34°C közt, a forróak 34 és 42°C között vannak. A nagyon forró források 42°C vagy afeletti hőmérsékletűek. A forrásvizek továbbá még pH értékük szerint is csoportosíthatóak: savas (pH≤3), enyhén savas (3
3.6. A hőforrások vizeinek egészségre gyakorolt hatásai – és a velük kapcsolatos egyéb kezelések A hőforrások ásványi anyag tartalmuk szerinti besorolása az egészségre gyakorolt hatásukkal szintén összefüggésben van. Az egyszerű források vize például pusztán hőmérsékletük révén hatékony a migrén megelőzésében vagy kezelésében, jó hatással vannak idegfájdalmakra, reumára valamint egyes női betegségekre. (FUJINAMI K., 1936) A forrásvizek nem csak külsőleg, fürdőként alkalmazhatóak, hanem belsőleg, például ivóvízkúrával fejthetnek ki pozitív hatást. Például a szénsavas vizek belsőleg elősegítik az emésztést és az étvágyat növelik, valamint sikeresen alkalmazzák emésztési zavarok, hólyag- és hörghurut esetén. (FUJINAMI K., 1936) A lúgos vizek belsőleg alkalmazva gyomorsav okozta problémák, epekő, epehólyaggyulladás és cukorbetegség kezelésekor hatékonyak. Lúgos fürdő ajánlott mindazoknak, akik levertségben szenvednek, vagy akiknél csonttörést vagy prosztata bántalmakat állapítottak meg. Az átlagosnál lúgosabb vizek jó hatással vannak az érelmeszesedésre. (FUJINAMI K., 1936) A vastartalmú vizek sikeresebben alkalmazhatóak a vér vassal való ellátásában, mint bármely más orvosság. Jó hatásuk van a malária, a túlzott szellemi kimerültség, a hisztéria, krónikus idegi bajok és nőgyógyászati problémák kezelésében is. (FUJINAMI K., 1936) A kénes vizek fémmérgezés, májpanaszok, krónikus hörghurut, vérbaj, bőrbetegségek, görvélykór, gerincvelő bántalmak esetén nyújtanak segítséget. Esetükben minél melegebb 32
a fürdő, a beteg annál nagyobb hatékonyságra számíthat. Hörghurut esetén a kénhidrogéngőz belélegezve nyákoldó és köptető hatású. Ásványi sós fürdő javallt hólyaghurutban, ízületi-, mellhártya-, dülmirigygyulladásban, vagy csontbetegségben szenvedőknek. (FUJINAMI K., 1936) A sós vizű ivókúra elősegíti az emésztést, a jobb bélműködést, növeli a vér hemoglobin szintjét és gyorsítja az anyagcserét. Hatékony továbbá gyomorhurut, patkóbél- vagy epehólyag-gyulladás, székrekedés és nőgyógyászati, légzőszervi megbetegedések esetén. A sós vízben való fürdő alkalmas bőrgyógyászati kezelésekre és csontbetegségek kezelésére. Ezen kívül a sós vízben vett fürdő után a fürdőzőt még sokáig melegen tartják, mert a bőre felszínén megragadt sókristályok, akadályozzák a hő testből való gyors távozását. (FUJINAMI K., 1936) A keserű vizek alkalmazása hashajtó hatású, és eredményes tüdőtágulás vagy elhízás ellen. A radioaktív fürdők pedig vérnyomáscsökkentők. (FUJINAMI K., 1936) Nem minden onsen alkalmas gyógykezelésre. Japánban három további osztályba sorolják őket, leginkább a turisták és vendégek célravezető pihenése érdekében. A „pihenés típusa” szerint, az első csoport szó szerint fordítva a „pihenés a felüdülésért” jellegű vizek. Ezek a fáradtságtól való megszabadulásra, felfrissülésre alkalmasak, ezért üdültető pihenésre ajánlottak. A második, „pihenés az egészségért” csoportba tartozó vizek, amelyek a betegségek megelőzésére és a jó erőnlét fenntartására szolgálnak. A harmadik, utolsó csoport a „pihenés a gyógyulásért” forrásai. Ezek orvos kezelésekként szolgáló fürdők, betegségek kezelésére, és gyógyulásra javasolnak (www.japantravelinfo.com) A források mellett megtalálható más utóvulkáni tevékenységek is kiaknázhatóak. Számos hőforrás közelében találhatunk úgynevezett homokfürdőt (8.kép) is. A homok felmelegedésének oka sokáig ismeretlen volt, ma azonban már tudvalevő, hogy a föld alatti forró vizekből felcsapódó gáz fűti fel a fövenyt (BORNOFF, N., 2009). Ezek esetében az embert, szinte élve „eltemetik”. A páciensnek kis gödörbe kell feküdnie, aztán – feje kivételével – teljesen betemetik. A homok természetesen annál forróbb, minél mélyebbre ásunk. Hőmérséklete helyenként a 85°C –ot is elérheti. A leghíresebb ilyen „fürdőt” Kagoshimában találhatjuk, ahovát naponta 400-500 vendég látogat el. Az ottani, Kagoshimai Egyetem által végzett tanulmány pedig kimutatta, hogy a homokfürdő alkalmazása nemcsak hát- és derékfájásban, rossz keringésben, bőrbetegségekben
33
szenvedőknek javallt; a szív- és érrendszerre, vérnyomásra, valamint légzőszervekre való hatása pedig háromszor-négyszer jótékonyabb, mint egy átlagos meleg vizű forrásé.
8.kép: Homokfürdő (készítette: Thilo Hilberer) A hőforrások közelében néhol iszapfortyogók (9.kép; 10.kép) is találhatóak, amelyek iszapjának gyógyászatban való alkalmazása szintén eredményes. A hőforrásvízzel kevert iszap a bőrbetegségek ellen, a benne vett fürdő pedig pajzsmirigy-túlműködés, magas vérnyomás, érelmeszesedés, agyvérzés és szívszélütés megelőzésében vagy kezelésében használható (www.jnto.go.jp)
9.kép: Iszapfortyogó 1.
10.kép: Iszapfortyogó 2.
(forrás: forum.al-qma.com)
(forrás: www.justin-klein.com)
34
A forrásvizet felhasználó gőzfürdők, a török gőzfürdőkhöz hasonlóan működnek, azoknál azonban jóval hatékonyabbak, mert nem pusztán csapvízzel, hanem gyógyvízzel működnek. Különösen jó a krónikus bőrbetegségek, a hörghurut és az ízületi bántalmak esetén (FUJINAMI K., 1936). A takiyu, vagyis a forró vizű vízesés vagy zuhany sajátos egy kezelési mód. A magasról leeső víz, természetes gyúrásként, ellazítja és kikapcsolja a fürdőzőt. Az agy helyes működését, a gerincvelői idegek megfelelő működését szintén segíti. Emellett idegfájás és izomreuma esetén is jó hatású (FUJINAMI K., 1936). A „wellness” – azaz a testi-lelki összhangra, jóérzésre, a test és a szellem egyidejű kezelése – fokozott elterjedésével a japánok is „fejleszteni” kezdték fürdőiket és bővíteni a hozzájuk kapcsolódó gyógyhatású vagy kikapcsolódást segítő kezelési lehetőségek választékát. A fürdővárosokban lehetőség nyílik, a fürdőzésen túl, a gyógyvizek másmódon való „élvezésére” is. A nyilvános kutakból (11.kép) a fogyasztásra alkalmas vizekből bármikor ihat vagy palackozhat bárki.
11.kép: Ivókút Arima-ban (készítette: Percy Tai) Egyes településeken lehetőség nyílik lábfürdőzésre (12.kép) az út mellett lépcsősen kiépített sekély medencékben, amelyek éjjel-nappal ingyen igénybe vehetőek. A helyi 35
boltokban a forrásvíz palackozottan, vagy a felhasználásával készült édességek (keksz, nápolyi) formájában is kapható. A rendkívül forró vizű forrásoknál (13.kép) pedig turistalátványosságnak számít a hálóban vízbe eresztett és abban megfőtt tojás (14-15.kép).
12.kép: Nyilvános lábürdő, különböző hőmérsékletű medencékkel (forrás: www.tripadvisor.com)
13. kép: Figyelmeztetés egy forró vizű tó előtt: „Ha a tóba esik, megfőhet” (forrás: www.ifood.tv)
36
14.kép: Tojásfőzés forrásvízben (forrás: www.panoramio.com)
15. kép: A szóbeszéd szerint minden tojás egy évvel hosszabbítja meg az ember életét (forrás: www.neatorama.com)
37
4.A japán hévízforrások története és szerepük az idegenforgalomban 4.1. Fürdő-történelem A japánok kínosan ügyelnek a tisztaságra. Ez nem csak környezetüket hanem, testüket és lelküket is illeti. Fürdés iránti szeretetük közismert, és régmúltra tekint vissza, olyan időkre, amikor Európában a tisztálkodásnak egyáltalán nem tulajdonítottak jelentőséget és nem volt elterjedt. A fürdés „megszállottsággá” való válása vallási alapokon nyugszik. A tisztaság fontossága buddhizmussal került az országba és kezdett ismerté válni (FUJINAMI K., 1936). A buddhizmus tana szerint a fürdés szertartásos mosdást és tisztulást jelentett. A buddhista szerzetesek számára előírt, hogy fürödjenek, és tisztán tartsák magukat. Így a buddhista templomok kivétel nélkül rendelkeztek fürdőházzal. A vallás Japánban 552-ben kezdett elterjedni, és nem csak az átlagemberek, hanem a császári családban is akadtak követői (FUJINAMI K., 1936). A buddhizmus többek között a szánalomra és együttérzésre tanította meg az embereket, és jótékonykodásra sarkallta őket. Ennek legnagyobb példája Shomu császár (724-748) hitvese, Komyo császárnő (16.kép).
16.kép: Komyo császárnő koldust fürdet
17.kép: Szt. Erzsébet – a magyar párhuzam
(forrás: ukiyoe.cocolog-nifty.com)
(forrás: mek.oszk.hu) 38
A vallásnak köszönhetően tanult a fürdés erényéről, ami hétszeres szerencsét ad, és elmossa a „test hét betegségét”. Azt tartják, hogy a gyönyörű császárnő ezreket mosdatott meg saját kezével, koldusokat és leprásokat is a Nara-i Hokke-ji templomban (18.kép).
18.kép: Hokke-ji templom, Nara (forrás: icewine,exblog.jp) A japánok gyakran emlegetik őt a mi Szent Erzsébetünkkel együtt, aki koldusokat szintén fürdetett (17.kép). Ilyen tettekre csakis hívő ember képes, aki knemes személyiségének köszönhetően, meghonosította a „jótékonysági-fürdőt” Japánban. A „jótékonysági fürdők” a Kamakura - korszakban kezdtek terjedni a halottak iránt nyilvánított tisztelet részeként. Eszerint a hívő, akinek egy szülője elhunyt, fürdetést ajánlott fel, „mindenkinek, aki az útjába kerül”, korra, nemre, családi állapotra való tekintet nélkül. A tehetősebbek részéről egy másik jótékonykodási forma volt, hogy a buddhista templomokat tüzelővel és faanyaggal segítették, hogy azok vizet melegíthessenek, és több szegény számára is biztosíthassák a fürdést. Ezek a szokások mindenkinek megadták a lehetőséget a fürdésre, ami ezúton vált széles körben kedveltté és vezette az ősöket a természet adta fürdési lehetőségek használásához (FUJINAMI K., 1936). De nem teljesen ehhez köthető a hőforrások hasznosításának hagyománya. Persze magát, a tisztálkodást, már sokkal korábban ismerték, mégis a tömegeket a jótékonysági fürdők vezették arra, hogy jobban kihasználják a meleg vizeket. Úgy tartják, hogy Kr.e.700-ban az emberek már ismerték a hévízforrások gyógyhatásait. A köznyelv számos legendát köt hozzájuk, amik általában a víz 39
gyógyhatása felfedezésének mikéntjéről szólnak. A legendák gyakran állatokhoz, leginkább madarakhoz kötődnek. Dogo-onsen (19. kép) legendája az egyik leghíresebb. (FUJINAMI K., 1936)
19.kép: Dogo-onsen bejárata, amely 1894-ben épült (www.fotopedia.com) Azt mondják, az emberek egy törött lábú gémet láttak amint egy feltörő forrásba tartotta a lábát, s az aztán csodás módon összeforrt. Dogo-onsenről már a VII. században írt feljegyzésekben is említést tesznek, ami az egyik legrégibb fürdőhelynek számít egész Japánban (BORNOFF, N., 2009). Az Ueda városbeli Kage forrást a monda szerint egy vadász fedezte fel. A hegyek erdeinek mélyén egy szarvast látott, ami sérült lábát hőforrásban gyógyította (FUJINAMI K., 1936). Hogy az állatok valóban képesek voltak-e felismerni a gyógyhatást, azt nem tudhatjuk, azonban az bizonyos, hogy a meleg víz előnyeit ők is használják. Erre jó példa a világ legészakabban élő majomfaja, a japán makákók viselkedése. Ezek az állatok a hideg telet a hőforrások vizében melegedve vészelik át (20.kép). Persze a legendák „szemtanúi” nem tudhatták, hogy a dolgoknak tudományos magyarázata is
lehet,
így szinte minden
reinkarnációknak tudták be a történteket.
40
alkalommal
isteneknek
vagy isteni
Miután a jótékonysági fürdőknek köszönhetően a higiénia az emberek hétköznapjainak részévé vált, tudatlanul sok betegséget is megelőztek. Míg a közeli Kínában és Koreában járványok tomboltak, a japánok jóval kevesebb áldozattal vészelték át ezeket. Az országon belüli viszályokban és háborúkban is hasznosak voltak a gyógyvízfürdők. Számos leírás bizonyítja, hogy a szamurájok sebeiket gyakran ezekkel gyógyították (FUJINAMI, 1936). A fürdés széles körben való megismerése és elterjedté válásának köszönhetően az addig csak gyógyhatásukat ismerő emberek egyszerű élvezetből is fürdeni kezdtek (21.kép).
20. kép: Fürdőző makákók (készítette: Yamaguchi Takuma)
21.kép: A fürdők évszázadok óta szerepelnek művészeti alkotások témájaként (Dar, A. 2010) -
Kiyonaga Torii – „Nő a fürdőben és
egy fekete kutya” – fametszet 1781-ből (forrás: travel.stackexchange.com)
41
4.2. Fürdő etikett A tisztaság a japánok vérében van. A piszokhoz társított ártó szellemek házból való kiűzésre vagy távoltartása csakis a rend és a higiénia fenntartásával érhető el. Ez nem azt jelenti, hogy állandóan takarítanak, inkább megőrzik a rendet. Minden japán házba belépve, ahogy a fürdőházakba is a cipőnket le kell vennünk és papucsra váltanunk. Ha illemhelyre megyünk, oda másik, külön erre a célra használt papucsra kell cserélnünk. A hálószobába még papuccsal sem, pusztán zokniban vagy – hiányában –mezítláb léphetünk be. A japán háztartások szinte mindegyikében találunk fürdőt (MORSBACH, H. 1992). A rendszeres fürdés meghonosodása sokkal korábban történt, mint Európában. Amíg saját fürdőszoba építésére nem volt lehetőségük – vagy helyük – közfürdőkbe jártak. Ma is találhatunk ilyen közfürdőket. Ezek olyan szabályok alapján működtek, mint az onsen-ek, csak nem gyógyvízzel, hanem felmelegített csapvízzel feltöltött medencékkel. Az ilyen felmelegített vizeket használó fürdőházak a sento-k, amelyek jóval olcsóbbak, mint az onsen-ek. Az alsóbb osztálybeli emberek a tüzelőanyag drágulása miatt kénytelenek voltak feladni a saját, otthon fürdőszobát és fürdőházba járni, ami a társas érintkezés egyik legfontosabb színhelyévé vált. (JUHÁSZ V., 1933). Régebben közönségük inkább idősebbekből állt, később a kicsi, garzonlakásokba kényszerült fiatalok is gyakran látogatták, hogy tisztálkodhassanak (KANAZAVA J., 1998). A gazdasági fejlődésnek köszönhetően azonban, ma már igen ritka az olyan lakás vagy ház, ahol nem található fürdőhelység. Japán ismerőseim elmondásai alapján, ma már csak élvezeti célt szolgálnak, és szintén modernebbek, mint régebbek. Többek között pezsgőfürdők, masszázskádak is találhatóak bennük. Az onsen-ekben a fürdés évszázadok óta meghatározott szabályok szerint zajlik (22.kép) A fürdőházba való belépéskor először cipőt váltunk. Az onsen-ek vendégei úgynevezett yukata-t, könnyű, jellegzetes mintájú kimono (hagyományos, általában selyemből készült japán viselet) viseletet kapnak. Az öltözőben a ruhánkat és értéktárgyainkat kis szekrénybe, a yukatánkat pedig kosárba, polcra helyezve tároljuk. A fürdőhelységbe csupán a törölközőnkkel léphetünk. Mielőtt a forrásvízbe ülünk, kötelező a mosdás. Ezáltal megszabadulunk a bőrünkre rakódott szennyeződéstől, így a fürdő vizét is tisztán tartjuk. A fürdő helységben kis vödröket, alacsony székeket, zuhanyokat találhatunk, ahol leöblíthetjük magunkat. Alacsonyan ülve nem fröcskölünk le másokat (23.kép). A fürdővízben már semmiféle mosakodási művelet nem megengedett, az csupán élvezeti 42
célra szolgál. Fürdőruha viselése szintén tilos, sőt a törölközőnket sem szabad a vízbe meríteni. A meleg vízbe tehát semmit sem illik magunkkal vinni. A víz hőfoka 37-42°C közötti, ezért vigyázzunk, óvatosan merüljünk a vízbe. A rendkívül forró vizet nem mindenki képes egyformán viselni, így a legtöbb fürdőben több, különböző hőmérsékletű medence található, hogy mindenki megtalálja a számára kedvezőt. A medencékben úszni tilos, a fejünket víz alá meríteni pedig illetlenség (www.japantravelinfo.com).
22. kép: Az „elő-mosdás” helyszíne
23.kép: A fürdő használatának szabályzata- minden fürdőházban megtalálható
43
Sok fürdőház szabályai közé tartozik a mai napig, hogy tetoválással rendelkező vendégek nem léphetnek a fürdőbe. Ezt a szabályt a japán maffia tagjai miatt hozták, ők ugyanis hovatartozásukat előszeretettel fejezték így ki. A fürdőházak a nyilvános konfliktust és a vendégek felháborodását igyekeznek elkerülni (24. kép). A tetoválás egyre divatosabb voltja miatt ez a szabály már elévülőben van (www.japantravelinfo.com).
24.kép: „Tetoválással a fürdőbe belépni tilos” Az onsen-ek sem mindenütt egyformák. A medencék lehetnek kültérik, beltérik, illetve, nagyobb fürdőhelyek esetén, mindkettő előfordul. Kisebb, eldugott helyeken, ahol a modernizáció még nem vetette meg a lábát, találhatunk olyan fürdőket, ahol a nők és férfiak együtt fürödnek. Ez számunkra furcsa, de a japánok számára természetes, és semmiféle háttértartalommal nem bír.
44
5.Japán turizmus és a hőforrások szerepe az idegenforgalomban 5.1. Japán szerepe a világ és Kelet-Ázsia idegenforgalmában A turizmus a világ egyik legjobban fejlődő gazdasági ágazata, rangsorban a harmadik az olaj- és gépjármű ipar után. A belőle származó bevételek az elmúlt 55 évben 2 milliárd dollárról 680 milliárd dollárra emelkedtek (GYURICZA L., 2009). Japán, a világgazdaságban betöltött szerepe, a magas színvonalú társadalmi és turisztikai háttere, számos természeti és épített kincse ellenére sem tartozik a turisták által leggyakrabban választott úti célok közé. Ennek egyik oka, hogy a főbb turistaküldő piacoktól (Európa és USA) távol helyezkedik el, másik oka pedig a japán valuta erősségében keresendő, ami miatt sokak számára nem elérhető úti cél. Japánnak 2014-ben a turizmusból származó bevétele (2005-ben ez a bevétel 12 439 milliárd USD volt) háromszor annyi, mint Magyarországé, holott hazánkat kétszer annyi turista kereste fel az említett évben (GYURICZA L., 2009). A világturizmusban Japánnak elsősorban küldő országként van fontos szerepe, ilyen tekintetben a negyedik legnagyobbnak számít. A 128 millió lakosnak csak kis hányada látogat külföldre, azonban a japán turisták 50%-a Kelet-Ázsiát is elhagyja, ha külföldre látogat, és a szabadsága eltöltésére úti céljául az USA-t vagy Európát választja (2. táblázat) (GYURICZA L., 2009). Az ország gazdasági fejlettségének köszönhetően kiemelkedő az üzleti- és konferenciaturizmus (Gyuricza). 2013-ban a külföldi látogatók száma elérte a 10 millió főt (2005-ben ez 6729 millió fő volt) (1. melléklet). Az idegenforgalmában való növekedést elsősorban a yen gyengülésének, valamint a 2011 márciusában bekövetkezett katasztrófának (Fukushima) köszönheti. Mégis, a 2008-2009-es gazdasági válság óta 2013ban először nőtt az országba érkező külföldiek száma. Ez mégsem elég, hogy megelőzze Kínát, ahová 2012-ben 50 millió látogató érkezett, vagy olyan országokat, mint Tájföld vagy Malajzia, amelyek 20 millió fővel előzik meg. (www.japantimes.co.jp) A Kelet-Ázsiai országokból, Ausztráliából érkező látogatók, télen gyakran keresik fel az északi--szigetek síparadicsomait. Sportturizmusa jelentős, ezt támasztja alá a számos világbajnokság és az elmúlt 35 évben háromszor megrendezett Olimpiai játékok. Japán 2020-ra szintén elnyerte a vendéglátó ország címét, így az akkori nyári Olimpiai játékokon a rendezők több 10 millió látogatóra számítanak. (www.japantimes.co.jp) 45
Január
Japánba érkező külföldi turisták Változás 2013 (%-ban) -1.9 668 610
Külföldre induló japán turisták Változás 2013 (%-ban) 1 360 639 2.2
Februar
729 460
33.5
1 430 633
-9.0
Március
857 024
26.7
1 652 417
-4.9
Április
923 017
18.4
1 244 438
-11.8
Május
875 408
31.2
1 265 170
-11.6
Június
901 066
31.9
1 299 286
-12.3
Július
1 003 032
18.4
1 454 281
-9.0
Augusztus
906 379
17.1
1 838 683
-6.4
Szeptember
866 966
31.7
1 554 254
-4.2
Október
928 560
31.6
1 495 836
1.7
November
839 891
29.5
1 400 278
-2.4
December
864 491
25.3
1 476 833
2.8
Jan.-Dec.
10 363 904
24.0
17 472 748
-5.5
2. táblázat: Külföldről Japánba érkező külföldi és külföldre induló japán turisták száma 2013-ban
46
A japán kormány és a turisztikai ipar 2013-ban arra a következtetésre jutott, hogy nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük azért, hogy a külföldi turisták számára Japánt még vonzóbb úti céllá tegyék. Ehhez az egyik legfontosabb lépésnek kell lennie, hogy a nyelvi korlátokat kiküszöböljék, mivel nagy nehézséget okoz a turisták számára, hogy a nyilvános helyeken, az utak és autópályák mentén, a városokban, éttermekben, a jelzések és táblák csak japánul vannak feliratozva. A kormány tervezi ezeknek a jelzéseknek a többnyelvű feltűntetését, nem csak angol, hanem kínai és koreai nyelven is, a látogatók kényelmének biztosítására (www.japantimes.co.jp). A japánok számára az éves szabadság eltöltése sokáig szokatlan fogalom volt. Ma már azonban a nyugatról beáramló különböző hatások sokkal egyedibb életvitelt, a sportra és kikapcsolódásra nagyobb hangsúlyt fektető életet hoznak magukkal. A divat ellenére a szabadság fogalma igen lassan vált elfogadottá a japánok számára. A munkaidő hosszabb mint Európában vagy az Amerikai Egyesült Államokban, és az éves fizetett szabadság is csak 15 nap. Ebből a munkát becsülő japánok általában csak 9-et vesznek ki (BONIFACE ÉS COOPER, 2009). A nyaralásra és szabadidős tevékenységekre gyakran támogatást nyújtanak a nagyobb ipari vállalatok saját dolgozóiknak. A „salary-man”-ek (ejtsd: szalarimen), vagyis szellemi munkát végző dolgozók a munkaidő lejárta után együtt töltik el szabadidejüket, mint barátok. (BONIFACE ÉS COOPER, 2009) 5.1.1. A külföldről Japánban irányuló turizmus Az országba beáramló turisták száma a XXI. század első évtizedében 8 millió felett volt és egyre csak növekszik. A beutazók több mint egy negyede üzleti útra érkezik az országba, úti céljuk leginkább Tokyo, Osaka és Nagoya. A látogatók fele Dél-Kelet-Ázsiai országokból, 10%-a Amerikából érkezik. (BONIFACE ÉS COOPER, 2009) A turisztikában hasznosítható természeti és társadalmi erőforrásokat a turizmus erőforrásainak nevezzük. Japán számos ilyen erőforrással rendelkezik. A látogatók számára Japán hagyományos és tradicionális arca a legvonzóbb. Ehhez hozzátartozik a japán konyha, ahol az étel tálalása igazi művészetnek számít. A tea ceremónia hagyománya, a kézművesek finom munkái, mint a fakarcolatok, a festészet vagy a selyemmunkák. Ide sorolhatjuk a kabuki színházat, a sumo-bírkózást, az építészeti remekműveket, a buddhista
47
és shintoista (a shinto japán ősi, természettisztelő, többistenhite) templomokat, szentélyeket, a japán kerteket, a modern épületeket. (BONIFACE ÉS COOPER, 2009) Mindazonáltal a fejlődés következtében a hagyományokkal szemben, az olyan kortárs jelenségekkel mint a manga (japán képregények), a fiatalok által alakított, különleges Tokyo-i divat, a pachinko-k (játékgép termek), karaoke bárok vagy egyéb szórakozási formák szintén nagy jelentőséggel bírnak. (BONIFACE ÉS COOPER, 2009) A hagyomány oldalán a tehetséges szórakoztatóművészek, a gésák, még mindig nagy vonzerővel hatnak a külföldiekre, annak ellenére hogy ez az „iparág” kihalóban van. Egyre kevesebb fiatal lány választja a maiko-k (gésajelölt, tanonc) kihívásokkal és megpróbáltatásokkal teli életét. A szórakoztatás ezen formája jelentősen gyengült, a ’90-es évek gazdasági válságában, ami miatt sok okiya (gésaház) bezárt. (BONIFACE ÉS COOPER, 2009) Japán egyik leglátogatottabb helye Okinawa. A meleg mérsékelt éghajlaton a gyönyörű homokos tengerpart csábítja a pihenni vágyókat; a türkizkék víz pedig számos helyen búvárkodásra ad lehetőséget. Honshu szigetén a legnagyobb városokat (Tokyo, Osaka, Kyoto) látogathatják meg a Japánba érkezők. Tokyo nagy vonzerővel bír, olyan negyedei miatt mint a Ginza – a tőzsde negyed, Harajuku - a bevásárló negyed, vagy a szórakozni vágyók számára Shinjuku városrész. Kyoto – a korábbi császárváros – számos szentélyével és templomával hívogat, valamint Gion-negyedével, ahol mai napig több gésaházat és zen (zen: a buddhizmus egyik ága) kertet találhatunk. Kyushu-szigetén Miyazaki város vízi-parkja és a világ legnagyobb mesterséges tengerpartja található. Beppu pedig ezernyi forrásával és fürdőjével szintén fontos idegenforgalmi központ. (BONIFACE ÉS COOPER, 2009) Hokkaido érintetlen tájai, erdői és szarvasmarha tartásra alkalmas mezői önmagukban vonzzák a kirándulókat; számos hőforrása, télen síparadicsomai és a Sapporo-ban tartott hó fesztivál turisták százait csalogatja a szigetre. (BONIFACE
ÉS
COOPER, 2009) 5.1.2. Belföldi turizmus A japán utazási piacon a belföldi turizmus sokkal nagyobb jelentőségű, mint a nemzetközi. A pihenni utazók száma mellett az üzleti utak, illetve a családi/baráti látogatásra indulók száma a legjelentősebb. Családi csoportok gyakran tesznek 48
zarándoklatokat shintoista és buddhista szentélyekbe, hétvégén pedig a hőforrások üdülőhelyei telnek meg (BONIFACE ÉS COOPER, 2009). A nyugat (USA és Európa) befolyása nyilvánvalóan észlelhető a turizmusban is, hiszen egyre többen töltik a pihenésre szánt időt síeléssel, golfozással, baseball-al vagy vízi sportokkal, esetleg látogatnak olyan hatalmas vidámparkokat, mint a Tokyo-i Disneyland vagy az Universal Studios (BONIFACE ÉS COOPER, 2009). A téli sportok és síelés egyre népszerűbbé válik a japánok körében. A Japán-Alpok, Észak Honshu és Hokkaido hegyei kiváló lehetőségeket biztosítanak a téli sportok élvezésére, bő hóban gazdag telekkel. Minden télen körülbelül 15 millió japán tölti a szabadságát téli sportoknak szentelve (BONIFACE ÉS COOPER, 2009). 5.2.
Az onsen fürdők a turizmusban
Az onsen-turizmus – fürdőturizmus különböző utazócsoportokat mozgat meg. A japán cégek által tartott csapatépítő hétvégék célpontjául gyakran választják a ryokan-okat (onsen fürdővel rendelkező szálló).
25.kép: A Takaragawara-onsen a természet ölén
49
A kemény szellemi munkát végző alkalmazottak számára megfelelő ellazulást és kikapcsolódást nyújtanak a fürdők. A japánok élvezettel vonulnak vissza a múltat megtestesítő, nyugalmat jelentő hagyományos szállókba. A családok számára és főleg az idősebbeknek, felnőtteknek, nem pusztán a kikapcsolódást, hanem a testi-lelki felüdülést és a gyógyulást is jelentheti a gyógyfürdőkben eltöltött szabadság. Távol a várostól, a nyüzsgéstől és tömegtől, a technikától, (Japán lakosságának legnagyobb része nagyvárosokban él) közel a természethez, nagyon jó módja a pihenésnek (25.kép). A külföldiek számára talán ez a fajta nyugalom nem jelent annyit, mint a japán embereknek. A rövidebb nyaralást eltöltő nyugatiak ritkán szakítanak időt arra, hogy a fürdőkben is eltöltsenek bizonyos időt. Bár az újabb útikönyvek már sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az onsen-ekre is, ez a pihenés mód, mintha csak a japánok figyelmét keltené fel. Azt mondhatjuk tehát, hogy kevés külföldit mozgatnak meg . Összességében a ryokan-okban egy (vagy több) éjszakát eltöltő vendégek száma évente 137 097 634 fő (web-japan.org). Ebből, Japán „hévízközpontja”, Beppu, évente 12 millió turistával veszi ki a részét. (CSABA E.,1998) A látogatók száma– érthetően – télen jóval magasabb (26.kép) . Ennek egyik oka, hogy a síparadicsomokban is szép számmal találhatunk meleg vizeket. A hideg ellen pedig igazán kellemes felüdülést nyújt egy forró fürdő bárki számára. A másik ok, hogy a japán házakat – korábban papírfalakkal – de a mai napig igen vékony falak építik. Télen tehát igencsak hideg van az otthonokban. Több japán barátom is ez utóbbit említette legfőbb indokul az onsen-ek látogatására.
26.kép: Télen igazi felüdülés a forró víz (készítette: Irimiás Balázs)
50
6. Összegzés Dolgozatomban Japán hőforrásainak megismertetésével foglalkoztam. Mivel az ország az mélytengeri árok mentén fekszik és tűzhányó tevékenysége erőteljes, s a szakirodalomban leggyakrabban emiatt említik, ezért úgy véltem, hogy másik, sokak által ismeretlen oldaláról mutatom be. A hőforrásokat ilyen jelenségeknek gondoltam. Ezek nem csak természetföldrajzi, hanem társadalom-földrajzi szempontból is jelentősek. Természetföldrajzi
szemmel
a
kialakulásukról,
ásványi
anyagtartalmukról,
elhelyezkedésükről adtam leírást, az idegenforgalomban elfoglalt szerepük pedig társadalom-földrajzilag fontos. Ez utóbbi megértéséhez viszont elengedhetetlennek találtam a fürdők történelmének és kultuszának bemutatását.
Úgy gondolom, hogy a
bevezetésben saját magamnak kitűzött célt elértem, és az onsen-eket olyan, több szempontból áttekintő munkát sikerült összeállítanom, amely a magyar nyelvű szakirodalomból eddig jórészt hiányzott.
51
Irodalomjegyzék • Balázs D. és Sebes T. 1983: Ázsia (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest, 1983) pp. 205-220 • Barnes, G. (2003): Origin of the Japanese Islands: The New „Big Picture” in Japan Review. 2003. http://shinku.nichibun.ac.jp/jpub/pdf/jr/IJ1501.pdf, letöltés időpontja: 2014.03.25., pp. 4-30 • Boniface, B. és Cooper, Ch. 2009: Worldwide destinations – The geography of travel and tourism. (Elsevier, Oxford, 2009) pp.493-499 • Bornoff, N. 2009: Japán. (Geographia Kiadó, Budapest, 2009) 130 p., pp.320-325 • Cholnoky J. é.sz.n. – A Föld és élete – Ázsia (,Budapest,é.sz.n.) pp.381-416 • Csaba E. 1998: Teremtő erők, pusztító elemek (Reader’s Diagest Kiadó, Budapest, 1998) pp. 70-110 • Dar, A. 2009: Japán (Kossuth Kiadó Zrt., Budapest, 2010) pp.21-23 • Fujinami, K. 1936: Hot Springs in Japan (Maruzen Company, Tokyo, 1936) pp.860 • Futó J. 1979: Kontinensek földrajza I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979) pp. 632662 • Gyuricza, L. 2009: A turizmus nemzetközi földrajza (Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2009) pp. 232-239
• Hevesi A. 2002: Természetföldrajzi Kislexikon (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2002) 49 p. • Hováth G. – Probáld F. – Szabó P. 2008: Ázsia regionális földrajza. (Elte Eötvös Kiadó, Budapest, 2008) pp.204-216 • Irimiás B. (2013): A megtisztulás japán útja. Földgömb Magazin. XXXI. évf. 270.lapszám, pp.52-63 • Isida, R. 1961: Geography of Japan. (Kokusai Bunka Shinkokai, Tokyo, 1961) pp.1-36 • Juhász V. 1933: Japán – Föld- nép-kultúra (Pantheon, Budapest, 1933) 41p. • Kanazava J. 1998: Még egy szót Japánról. (Filum Kiadó, Budapest,1998) pp.186193 • Maszanori, J. 1989: Japán. (Gondolat Kiadó, Budapest, 1989) pp.13-21
52
• Morsbach, Helmut 1992: Egyszerű japán etikett. (RealEx Kiadó Kft., Budapest, 1992) 48p.
• Neugebauer, Heinz. 1975: Länder der Erde (Verlag die wirtschaft Berlin, Berling, 1975) pp.343-345 • Papp, J. 2013: Japppános (Pannon Művészeti Alapítvány, Budapest, 2009) 78p. • Soós, V. é.sz.n: Japán turistaszemmel (Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, Debrecen) 110 p
• Szentirmai J. 1975: Japán (Kossuth Nyomda, Budapest, 1975) pp.17-26 • Trewartha, G. T. 1960: Japan – A Physical Cultural and Regional Geography. (The University of Wiscnsin Press, Madison, 1960) pp.3-59 • Welcome to Onsen! – A guide for enjoying Japanese hot springs. (Hokkaido District Transport Bueau, Sapporo, 2008) pp.1-14
Internetes források 1. www.cia.gov ; letöltés dátuma: 2014-04-26 2. www.hu.emb-japan.go.jp ; letöltés dátuma: 2014-03-22 3. http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/fav/tvkm/tvkm04.htm; letöltés dátuma: 2014-03-05 4. http://www.tamezon.net/onsen/kigou.html ; letöltés dátuma: 2014-04-26 5. http://www.jin.ne.jp/m-onsen/lecture2.htm ; letöltés dátuma: 2014-04-26 6. http://www.jnto.go.jpengyourguideeng.pdf ; letöltés dátuma: 2014-04-26 7. www.japantravelinfo.com ; letöltés dátuma: 2014-04-26 8. http://www.jnto.go.jp/eng/indepth/exotic/JapanesQue/1210/onsen.html
;
letöltés
dátuma: 2014-04-26 9. http://web-japan.org/trends/11_food/jfd140317.html ; letöltés dátuma: 2014-04-26 10. http://geografus.elte.hu/web/tananyag/5/japan/japan3.doc ; letöltés dátuma: 201404-28 11. http://www.japantimes.co.jp/opinion/2013/10/01/editorials/attracting-10-milliontourists-to-japan/#.U1-2qPl_vwG ; letöltés dátuma: 2014-04-29 12. http://www.japantimes.co.jp/opinion/2014/01/06/editorials/attracting-more-touriststo-japan/#.UyjE6fl5PwE ; letöltés dátuma: 2014-04-29
53
Videók 1. https://www.youtube.com/watch?v=OlumpmRb7Vw ; letöltés dátuma: 2014-04-26 2. https://www.youtube.com/watch?v=PBcaiXRXt3w ; letöltés dátuma: 2014-04-26 3. https://www.youtube.com/watch?v=qFMncClLszw ; letöltés dátuma: 2014-04-26 4. https://www.youtube.com/watch?v=e2Aalx-nQsw ; letöltés dátuma: 2014-04-26
Térképjegyzék 1. térkép – Japán határai (11.oldal) – Google föld alapján készítette Juhász Györgyi 2. térkép – A Fossa Magna, a Medián-vonal és Japán vulkáni sora (13.oldal)- Google föld alapján készítette Juhász Györgyi 3. térkép – A kőzetlemezek határai Japánnál (13.oldal) - Google föld alapján készítette Juhász Györgyi 4. térkép – A tengeráramlások és a monszun szelek iránya (17.oldal) - Google föld alapján készítette Juhász Györgyi 5. térkép – Beppu város fontosabb forrásai (26.oldal) - Google föld alapján készítette Juhász Györgyi 6. térkép – Egyszerű források Honshu, Shikoku és Kyushu szigetein (28.oldal)Google föld alapján készítette Juhász Györgyi 7. térkép – Szénsavas és vasas források Honshu, Shikoku és Kyushu szigetein (29.oldal) - Google föld alapján készítette Juhász Györgyi 8. térkép – Lúgos források Honshu, Shikoku és Kyushu szigetein (30.oldal) - Google föld alapján készítette Juhász Györgyi 9. térkép – Kénes források Honshu, Shikoku és Kyushu szigetein (30.oldal) - Google föld alapján készítette Juhász Györgyi 10. térkép – Ásványi sós és radioaktív források Honhu, Shikoku és Kyushu szigetein (31.oldal) - Google föld alapján készítette Juhász Györgyi 11. térkép – Sós források Honshu, Shikoku és Kyushu szigetein (32.oldal) - Google föld alapján készítette Juhász Györgyi 12. térkép – Keserű források Honshu, Shikoku és Kyushu szigetein (32.oldal) - Google föld alapján készítette Juhász Györgyi
54
Képek jegyzéke Borítón található kép: http://www.panoramio.com/user/1570549 ; letöltés dátuma: 2014-04-26 1. kép – Kis gejzír Beppuban (15.oldal ) – forrás: http://flickrhivemind.net/Tags/tatsumaki/Interesting ; letöltés dátuma: 2014-04-26 2. kép – Lilaakác (19.oldal ) – Készítette: Watanabe Yuka 3. kép – Japán cseresznye-virágzás (20.oldal) – Készítette: Watanabe Yuka 4. kép – Bambuszerdő Kyoto mellett (20.oldal) – Készítette: Watanabe Yuka 5. kép – Nem környezetszennyezés! – Beppu látképe (24.oldal) – forrás: http://www.m-kos.net/wp-content/uploads/Beppu_Project_564.jpg ; letöltés dátuma: 2014-04-26 6. kép – Beppu „vértava” (25.oldal) – forrás: http://travel.ca.msn.com/10-mostunusual-places-on-earth?page=2 ; letöltés dátuma: 2014-04-26 7. kép – Forrástó Beppuban (25.oldal) – forrás: http://www.panoramio.com/photo/11058976?source=wapi&referrer=kh.google.co m ; letöltés dátuma: 2014-04-26 8. kép – Homokfürdő (35.oldal) – Készítette: Thilo Hilberer 9. kép – Iszapfortyogó 1. (35.oldal) - http://forum.al-qma.com/t721087.html ; letöltés dátuma: 2014-04-26 10. kép – Iszapfortyogó 2. (35.oldal) - http://www.justin-klein.com/mega-trip-2fukuoka-aso-beppu/ ; letöltés dátuma: 2014-04-26 11. kép – Ivókút Arimában (36.oldal) – http://www.panoramio.com/photo/45542167 ; letöltés dátuma: 2014-04-26 12. kép – Nyilvános lábfürdő, különböző hőmérsékletű medencékkel (37.oldal) – forrás: http://www.tripadvisor.com/LocationPhotoDirectLink-g298562-d1424161i68245130-Arima_Onsen-Kobe_Hyogo_Prefecture_Kinki.html ; letöltés dátuma: 2014-04-26 13. kép – Figyelmeztetés egy forró vízű tó előtt „ Ha a tóbe esik, megfőhet” (37.oldal) – forrás: http://www.ifood.tv/blog/english_gone_wrong_part_2 ; letöltés dátuma: 2014-04-26 55
14. kép – Tojásfőzés forrásvízben (38.oldal) – forrás: http://www.panoramio.com/user/6861759 ; letöltés dátuma: 2014-04-26 15. kép – A szóbeszéd szerint minden megevett tojás egy évvel hosszabbítja meg az életet (38.oldal) – forrás: http://www.neatorama.com/2013/01/12/Soft-Boiled-EggsCooked-in-a-Hot-Spring/ ; letöltés dátuma: 2014-04-26 16. kép – Komyo császárnő koldust fürdet (39. oldal) – forrás: http://ukiyoe.cocolognifty.com/blog/2013/05/post-9fc2.html ; letöltés dátuma: 2014-04-26 17. kép – Szt.Erzsébet - a magyar párhuzam (39. oldal) – forrás: http://mek.oszk.hu/01900/01919/html/index875.html ; letöltés dátuma: 2014-04-26 18. kép - Hokke-ji templom, Nara (40.oldal) – forrás: http://icewine.exblog.jp/14410643/ ; letöltés dátuma: 2014-04-26 19. kép - Dogo-onsen bejárata, amely 1894-ben épült (41.oldal) – forrás: http://www.fotopedia.com/items/nwoehnl-LWpJ6qarNrc ; letöltés dátuma: 201404-26 20. kép – Fürdőző makákók (42.oldal) – készítette: Yamaguchi Takuma 21. kép – A fürdők évszázadok óta szerepelnek művészeti alkotások témájaként (Kiyonaga – Nő a fürdőben és egy fekete kutya– fametszet 1780-ből) (42.oldal)forrás: http://ukiyo-e.org/image/mfa/sc153887 ; letöltés dátuma: 2014-04-26 22. kép – Az „elő-mosdás” helyszíne (44.oldal) - forrás: http://travel.stackexchange.com/questions/9028/are-swimming-costumes-requiredfor-hot-springs-in-new-zealand ; letöltés dátuma: 2014-04-26 23. kép - A fürdő használatának szabályzata – minden fürdőházban megtalálható (44.oldal) – forrás: http://www.contentedtraveller.com/onsen-etiquette-japan-get-itright/ ; letöltés dátuma: 2014-04-26 24. kép - „Tetoválással a fürdőbe belépni tilos” (45.oldal ) – forrás: http://www.lioncitytattoo.com/2012/07/japanese-mayor-vs-tattoos.html ; letöltés dátuma: 2014-04-26 25. kép - A Takaragawa-onsen a természet ölén (48.oldal) - forrás: http://www.visitgunma.jp/en/sightseeing/detail.php?sightseeing_id=75 ; letöltés dátuma: 2014-04-26 26. kép - Hóban igazi felüdülés a forró víz (49.oldal) - készítette: Irimiás Balázs 56
Ábrajegyzék 1. ábra : Alábukási övezet (http://interactivesciencenotebook.weebly.com/); letöltés dátuma: 2014-04-26; 14.oldal 2. ábra : Beppu turistatérképe – feltűntetve látványosságaival (A3-as méret) – forrás: http://www.city.beppu.oita.jp/01onsen/english/05maps/main-map.html) ; letöltés dátuma: 2014-04-29, 27. oldal
Táblázatok 1. táblázat : Az 1948-ban elfogadott Onsen törvényben felállított kritériumok, forrásvizek onsen víznek való minősítésére - fordította: Irimiás Balázs http://law.e-gov.go.jp/htmldata/S23/S23HO125.html ; letöltés dátuma: 2014-04-26 ; 22.oldal
2. táblázat: A külföldről érkező és a japán távozó turisták száma 2013. évben; forrás: Japán Nemzetközi Turisztikai Szervezet, 46.oldal; fordította: Juhász Györgyi, http://www.jnto.go.jp/eng/ttp/sta/PDF/E2013.pdf ; letöltés dátuma: 2014-04-28
Melléklet 1. melléklet: A külföldi turisták száma nemzetiségük szerint, havi eloszlásban, 2013ban; forrás: Japán Nemzetközi Turisztikai Szervezet, http://www.jnto.go.jp/eng/ttp/sta/PDF/E2013.pdf ; letöltés dátuma: 2014-04-28
57
