Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi szervező szak
Női szerepvállalás Karrier és családtervezés, a munka és magánélet egyensúlya az Y generáció szemszögéből Nők az idegenforgalomban
Készítette:
Konzulens: Simon Nóra
Gáspár Enikő
Főiskolai adjunktus
IV. éves egészségügyi szervező
2014.
Tartalomjegyzék 1
2
Bevezetés ....................................................................................................................... 1 1.1
A témaválasztás indoklása ...................................................................................... 1
1.2
Probléma felvetése .................................................................................................. 1
1.3
A kutatás célkitűzések ismertetése.......................................................................... 2
1.4
Hipotézisek ............................................................................................................. 3
Szakirodalmi áttekintés.................................................................................................. 4 2.1
Demográfia- Fiatalok a magyar népességben, felnőttkorba való átmenet lépcsői.. 4
2.2
Családalapítás és gyermekvállalás .......................................................................... 5
2.2.1
A házassági kedv csökkenése Magyarországon és Európában ....................... 5
2.2.2
Vélemények a házasságról............................................................................... 5
2.2.3
Gyermekvállalás .............................................................................................. 6
2.3
Oktatás - Sokszínű életpályák ................................................................................. 8
2.4
Munka ..................................................................................................................... 9
2.4.1
Munka a tanulás mellett ................................................................................... 9
2.4.2
Foglalkozás .................................................................................................... 10
2.4.3
Munkanélküliség ........................................................................................... 10
2.5 3
Jövőkép ................................................................................................................. 11
Generációk áttekintése ................................................................................................. 12 3.1
Generációk örök körforgásban .............................................................................. 12
3.1.1
4
Hősök vagyunk .............................................................................................. 12
3.2
Generációk találkozása a munkaerőpiacon ........................................................... 14
3.3
Y generáció ........................................................................................................... 16
3.3.1
Az Y generáció nehézségei............................................................................ 16
3.3.2
A munkáltató hozzáállása .............................................................................. 17
Karrier.......................................................................................................................... 19 4.1
A karriert meghatározó tényezők: ......................................................................... 19
4.2
A karrierfejlődés lépései: ...................................................................................... 21
4.3
Karrier szakaszok:................................................................................................. 22
4.4
Női karriertípusok ................................................................................................. 22
5
Work: Mindennapi kötéltánc. Munka vagy magánélet? .............................................. 24
6
Slow Work ................................................................................................................... 28
7
Családbarát munkahely: .............................................................................................. 30
8
Állami juttatások hazánkban ....................................................................................... 32
8.1 Állami támogatások, kedvezmények várandós nőknek, rájuk és a munkaadókra vonatkozó szabályok........................................................................................................ 32 8.2 9
Állami juttatások szülő nőknek: ........................................................................... 32
Anyag és módszer. ....................................................................................................... 34 9.1
A vizsgált csoport bemutatása: ............................................................................. 34
9.2
A vizsgálati eszköz ............................................................................................... 34
9.3
A vizsgálat elemzése ............................................................................................. 35
10 Eredmények ................................................................................................................. 36 10.1
A kérdőívek értékelése ...................................................................................... 36
10.2
Interjúk értékelése ............................................................................................. 52
10.3
A vizsgálat értékelése, összegzése, megfigyeléseim:........................................ 61
11 Összefoglalás ............................................................................................................... 63 12 Köszönetnyilvánítás 13. Irodalomjegyzék, bibliográfia 14. Mellékletek
1 Bevezetés 1.1 A témaválasztás indoklása Egy nő hogyan, és mikor él teljes életet, hogyan tud kiteljesedni? Egyenjogúságot akartunk (?), azt kaptunk? Milyen áron? Az egyetem befejeztével a hozzám hasonló korú lányok a továbbtanulást, a munkát és a sokszor ezzel járó karriert vagy épp a családot, az anyaságot, a gyermekáldást választanák? Ha az egyik vagy másik felé húz a szíve vajon miért van ez, mi ösztönzi, hogyan látja az elkövetkezendő pár évet? Ezek között választaniuk kell, vagy megférnek egymás mellett a mi korosztályunkban? Miként, hol, és hogyan él(j)ünk teljes életet? Milyen tényezők befolyásolják valójában a gyermekvállalást, annak időpontját? A gyermekvállalás előzi meg a munkavállalást, vagy épp fordítva? Támogatják a munkáltatók a családos nőket, vagy épp hátráltatják? Érdemes korán szülni vagy sem? Megéri a karriert választanunk, ha minden nap az üres lakásba térünk „haza” napi 10 óra munka után? Nemrég a kezembe került a Magyar ifjúság 2012 tanulmánykötet. Nagyon érdekes olvasmány, amely rávilágított néhány dologra a nőkkel kapcsolatban. Ezen kívül sok, számomra riasztó tényezővel is szembesültem. Így ez adta szakdolgozatom alapját is.
1.2 Probléma felvetése A világ változni látszik, a fiatalok egyre bizonytalanabbak a párválasztással, családalapítással és mind tanulmányaikkal, foglalkozásukkal kapcsolatban. Talán nem tudják, mit hoz a jövő és azt sem, mit és hogyan csináljanak annak érdekében, hogy boldog emberek legyenek és teljes, kiegyensúlyozott életet élhessenek. Nehezen állapodnak meg, kötnek házasságot. Nemcsak a másikban, talán magukban sem bíznak eléggé. Kevésbé vállalnak gyermeket, ha vállalnak egyáltalán. Nagyon aktu1
ális ez a téma, hiszen a mai világban sokszor sokkal nehezebb a fiataloknak az elhelyezkedés, az anyagi biztonság megteremtése, és a gyermekvállalás. Problémának tartom továbbá, hogy sokan női mivoltukat sem ismerik, nem tudják megfogalmazni, mitől érzik magukat teljes nőnek. Sok nő nem érzi jól magát a bőrében, nem boldog.
1.3 A kutatás célkitűzések ismertetése Kutatásomat az Y generációs nőkre szűkítem. Az Y generáció az 1980 és 1995 közötti fiatalokat foglalja magában, tehát a 19-től 34 éves korosztályt. Én is ekkor születtem, ezért is érdekel ez a csoport különösen. A diplomával rendelkező nők véleményére különösen kíváncsi vagyok, mind a gyermekvállalás, mind a karrier oldalát tekintve. Kérdőívet dolgoztam ki és interjúkat készítettem, amelyek segítenek megválaszolni azokat a kérdéseket, amelyekben én magam is bizonytalan vagyok a saját jövőmet illetően. Célom elsősorban annak vizsgálata, hogy milyen érveket és ellenérveket tudunk a munka és/vagy gyermekvállalás mellett vagy ellen felsorakoztatni, mik motiválnak minket ebben? Hogyan változik ez napjainkban? Hogyan vélekednek a nők karrierépítésről, miben látják a női munkavállalók sikerességét? Miért is választjuk a karriert esetleg háttérbe szorítva mindent? Megfelelő anyagi körülményeket kell teremtenünk ahhoz, hogy számunkra megfelelő életet éljünk, merjünk családot alapítani. De mennyi munka kell ahhoz, hogy eddig eljussunk? Ki és mikor akar gyermeket vállalni, ha akar egyáltalán? Mik azok a feltételek, amiket biztosítani szeretnénk ehhez? Ezek megférnek egymás mellett? A munkáltatók hogyan állnak az Y generáció szülötteihez? A munkáltató mivel segíti a munkavállalókat, hogy a dolgozó a munkahely négy falán kívül is teljes értékű ember legyen? Támogatják céljai elérésében vagy csak minél több helyen akarják, hogy helyt álljon és minden idejét a karrierje építésére szánja? Fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a késői gyermekvállalás, vagy épp ennek teljes hiánya milyen következményekkel járhat. Továbbá szeretném tudni,
2
hogy a munkáltatóknak mire kellene odafigyelniük, hogyan segíthetnék a munkavállalóikat egy kevésbé stresszes élet kialakításában. Összességében szeretném felhívni a nők figyelmét arra, hogy össze lehet egyeztetni a karriert a gyermekvállalással, és ami a legfontosabb, boldognak kell érezni magunkat.
1.4 Hipotézisek
-
Feltételezem, hogy azok a nők, akik hagyományos családban nőttek fel /hagyományos családmodell, apa+anya+gyerek/ vágynak a család egységére. Nem veszítette varázsát a kétgyermekes családmodell sem.
-
Feltételezem, hogy egyre fontosabb a továbbtanulás, diploma megszerzése és az élethosszig tartó, folyamatos képzés. A diplomás fiatalok könnyebben tudnak elhelyezkedni, magasabb pozíciókat tölthetnek be.
-
Feltételezem, hogy mind a megfelelő pár megtalálása, mind az anyagi biztonság nagyon fontos a gyermekvállaláshoz.
-
Feltételezem, hogy az emberek többségének a munka és gyermekvállalás közti összhang megteremtése a fontos. Ez még, ha nehezen is, de kivitelezhető.
-
Feltételezem, hogy az idegenforgalomban nehezebb összeegyeztetni a munkát a gyermekvállalással.
3
2 Szakirodalmi áttekintés „A magyar fiatalok vágynak a rendezettségre, nem keresik a változást, de a folyamatos változás megtalálja őket.” / Székely Levente, 2012/
2.1 Demográfia- Fiatalok a magyar népességben, felnőttkorba való átmenet lépcsői A fiatalok egyre több évet töltenek az iskolapadban. Mivel kitolódik a tanulmányok befejezési ideje, a pályaválasztás is tolódik. Ennek következtében halasztódik a gyermekvállalás is. Az első lépcsőfok a felnőtté váláshoz az első szakmai végzettség megszerzése, a tanulmányok befejezése, majd a stabil élettársi kapcsolat kialakítása, a különköltözés, saját lakás, és végül a gyermekvállalás, mint az utolsó lépcsőfok. Erre általában 29 év környékén kerül sor. A legtöbb demográfiai életeseményt a nők korábbra tervezik, viszont később szeretnék tanulmányaikat befejezni, szakmai végzettséget szerezni, mint a férfiak. Ennek időpontját illetően háttértényező a jövedelem és a szülő iskolai végzettsége. Egyre kevesebb a házasság, a válások száma továbbra is magas. Nőnek a házasságot helyettesítő együttélések. A magyar fiatalok között a nők hamarabb élnek együtt először párjukkal és első házasságkötésükre 29 éves koruk környékén kerül sor. Bár később házasodnak az emberek, nem jelenti azt, hogy ez tartósabb és átgondoltabb, mivel a házasságok 60 százaléka mégis válással végződik. Sok a házasságon kívüli születés, nemcsak egyre kevesebb gyermek születik, hanem megjelent az ún. akaratlagos gyermektelenség is. (Kamarás, 2000; 2001). Az anyák első szüléskori átlagéletkora emelkedik. Gyermeket gyakran házasság előtt vagy akár házasság nélkül vállalnak A családalapítás teljesen átalakult. A fiatalok élvezik a felnőtt pénzkeresés és a felnőtt szabadidő felhasználás előnyeit és a gyermeki státusz családon belüli vé4
dettségét egyaránt. Sokáig élnek a szülői házban. Sokkal nehezebben tud munkát találni, önálló egzisztenciát kialakítani a mostani generáció. Életük és életútjuk, karrierterveik megváltoztak. Az egyének joga és szükséglete előtérbe kerül, az önmegvalósítás nagyon fontossá válik. Előtérbe helyeződik az ego, az én. Egyre több idős lakos jut a fiatalokra. Míg 1980-ban 100 fiatalra 70, addig 2012-ben már 128 darab 60 évnél idősebb lakos jut. A fiatalok terhei jelentősen megnőnek a hazai szociális- és nyugdíjrendszernek köszönhetően, mivel az időseket el kell tartaniuk.
2.2 Családalapítás és gyermekvállalás 2.2.1 A házassági kedv csökkenése Magyarországon és Európában Hazánkban az 1970-es évektől egyre kevesebben házasodnak, és akik házasodnak, egyre később teszik ezt meg. A nők hamarabb házasodnak, mint a férfiak. 15-29 éves kor közti fiatalok többsége nőtlen, illetve hajadon. Míg régebben ez volt egyetlen legitim párkapcsolati és családalapítási forma, mára már elvesztette jelentőségét az utóbbi évtizedekben. A párkapcsolatok többsége együttéléssel kezdődik házasság nélkül, élettársi kapcsolatban élnek egyre többen, melyet számos országban törvényesíthetnek együttélési szerződéssel is. A gyermekek több mint 40 százaléka házasságon kívül születik.
2.2.2 Vélemények a házasságról Akik nem terveznek házasságot és/vagy gyermeket, viszont szeretik párjukat elgondolkodnak és mérlegelnek mi a fontosabb. Az elképzelésünk, konkrét tervük, hogyan szeretnének megállni gyermek vagy házasság nélkül a talpukon, vagy az, hogy párjuknak ez fontos. Egyes párkapcsolatok így félbe szakadnak, míg van, hogy kompromisszumot kötve belemennek párjuk kedvéért. Mind a házasság, mind a gyermekvállalás nagy kötöttségekkel jár.
5
2.2.2.1 Házasság elleni érvek: Az anyagiak hiánya és az túl sok kötöttség a legnagyobb ellenérvek a házasság ellen. Valaki még egész egyszerűen nem találta meg az igazit, hisz a csodákban. Úgy hiszi, a csoda csak még várat magára, várja „a szőke hercegét fehér lovon”. Sok nő viszont szeretne független maradni, a házasságban korlátozva érezné magát.
2.2.2.2 Házasság melletti érvek Sokan úgy látják, az a legjobb a gyerekeknek, ha összeházasodnak. Erősebb a párkapcsolati kötelék is így. Ez az együttélés legjobb és legtermészetesebb módja. A házasság mellett szól megbízhatóság, szerelem, kölcsönös megbecsülés, jó szexuális kapcsolat és hasonló gondolkodás, ezután következnek az anyagi stabilitásra vonatkozó tényezők. A házasságkötés összekapcsolódik a fiatalok gondolataiban az önálló háztartás kialakításának vágyával. Ennek fenntartásához elengedhetetlen a biztos munkahely és az anyagi stabilitás is. Amennyiben az anyagi tényezőket sikerül megteremteni, úgy a tanulmányok folytatása nem különösebben akadály a házasságkötéshez. A fiatalok döntő többsége úgy látja, hogy a házasság a gyermekvállalással teljesül ki. Az első gyermekvállalásnak ideális esetben mintegy 1-1,5 évvel kellene követnie az első házasság megkötését (S. Molnár, 2011).
2.2.3 Gyermekvállalás Az elhalasztott gyermekvállalás a 60-as évektől jellemző, azaz a „ne legyen, kevesebb legyen, később legyen elv”. Az 1970-es évek közepétől kezdődően csökken a termékenység hazánkban. A legalacsonyabb termékenységet 2000-ben, a fővárosban mérték, ez a 1,05-os érték fele a fennmaradáshoz szükséges szintnek. A teljes termékenységi arányszám és az átlagos tervezett gyermekszám is csökken, a fiatalok átlagosan 1,7 gyermek vállalását tervezik. Ez a szám az életkor előrehaladásával csökken. A korábbi években egyeduralkodó ún. ’kétgyermekes családmodell’ elveszíteni látszik hosszú ideje tartó magas presztízsét a magyar társadalomban. 6
Alacsony a termékenység, hiszen egyre kevesebb gyermek születik és a nők későbbi életkorra halasztják a gyermekvállalást. (Az élve születések száma Magyarországon 1990 és 2012 között mintegy 28 százalékkal csökkent és 1997-ben haladta meg utoljára a 100 ezret, pedig 2001-ig nőtt a termékeny korban lévő, 15 és 49 év közötti női népesség száma.) Az élve születések számának csökkenése egyértelműen azt jelenti, hogy a családok kevesebb gyermeket vállalnak. A későbbi gyermekvállalás elsődleges oka a tanulmányi idő kitolódása és az, hogy nehéz megteremteni azokat a feltételeket, melyeket a fiatal felnőttek elengedhetetlennek tartanak ahhoz, hogy gyermeket tudjanak vállalni: megfelelő anyagi hátteret, biztos munkahelyi pozíciót, és biztos lakáshelyzetet, lakástulajdont. A nők általában hamarabb vállalnak gyermeket, mint a férfiak: A népmozgalmi adatokat látva a 2011-es születések 22 százalékában volt az apa 30 évnél fiatalabb, az anya viszont a születések 46 százalékánál ennél fiatalabb volt (KSH, 2012). Magyarország tradicionálisan gyermek- és családbarát társadalomnak számít, ahol alacsony az akaratlagos gyermektelenség és az ideális átlagos gyermekszám kettő. A fiatalok közel fele „hagyományos”, kétgyermekes családot szeretne. A stabil párkapcsolat csökkenti a gyermekvállalással kapcsolatos bizonytalanságot és a kívánt gyermekszámra is pozitív hatással van. A magasabb végzettségűek valamivel jobban ragaszkodnak a kétgyermekes családmodellhez, és ritkábban mondják, hogy nagycsaládot szeretnének. A nők körében ritkább a gyermekvállalás visszautasítása, sokszor legalább kettő, de akár három vagy több gyermeket szeretnének. A jobb anyagi körülmények között lévő fiatalok és a vallásosak gyakrabban terveznek gyermeket. A még szüleiknél élők ritkábban gondolkodnak ebben. A még tanulmányokat folytató fiatalok sokkal ritkábban terveznek gyermeket, mint azok, akik már dolgoznak. A biztos munkahely az egyik olyan előfeltétel melynek beteljesülését a fiatalok fontosnak tartják gyermekvállalás előtt.
7
A tervezés erősen függ a párkapcsolati helyzettől: a házasságban élőkhöz képest a partner nélküliek, az élettársi kapcsolatban élők ritkábban gyermeket. Házasok gyermekvállalási stratégiája a közeljövőre tekintettel kiforrottabb, mint az élettársi kapcsolatban élőké. Nem csak a magasabb életszínvonalon élők terveznek gyakrabban gyermeket, hanem azok is, akiknek gyakrabban vannak anyagi gondjaik. A fiatalok mintegy 8 százaléka nem tervez (már) gyermeket. A gyermekesek körében gátló tényező az anyagi, jövedelmi helyzet, a lakáskörülményekre való hivatkozás. Mivel a gyermekvállalás kitolódik, egyre csekélyebb a teherbeesés esélye, hisz ez erősen összefügg az életkorral: míg 30 éves korban 80 százalék annak az esélye, hogy egy nő teherbe esik 12 hónapon belül, addig ez már csak 60 százalék 37 éves korban és csak 40 százalék 41 éves korban. A magasabb életkor tehát egyértelműen rontja a teherbeesés esélyét. Van, hogy a gyermekvállalás biológiai nehézségekbe ütközik. Ez sokszor a késői gyermekvállalás következménye is. A fiatalok különbözően viszonyulnak az asszisztált reprodukciós eljárásokhoz, illetve egyéb családalapítási lehetőségekhez. A fiataloknak harmada tudja elképzelni, ha később esetleg biológiai problémája adódik a gyermekvállalással, orvosi segítséget vegyen igénybe vagy az örökbefogadás felé forduljon. Elsősorban az orvosi segítséget fogadnák el, mint a meddőség elleni kezelést és a mesterséges megtermékenyítést, majd ezt követi az örökbefogadás, mint esetleges alternatíva. A béranyaság erős visszautasításra talál, akárcsak a problémák megoldása azzal, hogy az illető másik partnert keressen.
2.3 Oktatás - Sokszínű életpályák A fiataloknak a családalapításnál és gyermekvállalásnál sokszor fontosabb a tanulás, a munka, a karrier és az önálló lakhatás megteremtése. Az élethosszig tartó tanulás egyre terjed, és nélkülözhetetlen a karrierépítő emberek életében. Mindig fejleszteniük kell magukat, hogy pozíciójukat meg tudják tartani, esetlegesen fel8
jebb tudjanak lépni a ranglétrán. A fiatalok egyre többen és egyre hosszabb ideig vesznek részt valamilyen képzésben (Szabó-Bauer, 2009). Sokszor túl nehéz összeegyeztetni az elkötelezett párkapcsolatot és a tanulmányokat. Az iskolai végzettség erősen hat a munkaerő-piaci helyzetre, ugyanakkor a kedvezőtlen származásúak még a megszerzett felsőfokú végzettség birtokában sem érik el a középosztályi társaik foglalkoztatási arányát, illetve még így is meghaladják az ott tapasztalt munkanélküliségi arányt. A fiatalok iskolai életútja széttöredezett, sokszínűvé vált. A különböző oktatási szintekhez tartozó képzések, illetve a munkaerőpiacra való kilépés már korántsem lineárisan követi egymást. Az életutat kisebb-nagyobb szünetek, sokasodó képzések, munkavállalás, külföldi tapasztalatszerzés jellemzi, amely néhol váltogatva, néhol párhuzamosan jelenik meg a fiatalok életében. Korábban az egyén jellemzően időben közvetlenül egymást követve haladt át az alapfokú, a középfokú, illetve a felsőfokú képzésen. Végzése után – bármelyik szinten is szakadjon meg iskolai életútja – belépett a munkaerőpiacra. Mára ez a szabályos egymásutániság háttérbe szorult. Megnőtt az egyén döntésének felelőssége és a döntések következményeinek kockázata. A fiatalok azonos képzési szinten belül egymást követően vagy akár párhuzamosan egymással több képzést is elvégeznek. Akik nem jelentkeznek a felsőoktatásba az érettségi utáni egy évben tervezik azt (Fábri, 2010). A felsőfokú képzés elvégzése közben is jellemzőek kisebb-nagyobb megszakítások, külföldi ösztöndíjak, párhuzamos munkavállalás, vagy gyakornoki lét.
2.4 Munka
2.4.1 Munka a tanulás mellett A felsőfokú tanulmányt folytató fiatalok több mint harmada végzett már életében valamilyen munkát. A tanulás melletti munkavégzés segíthet a későbbi elhelyezkedésben. Olyan képességekhez, készségekhez juttatja a fiatalt, amelyet a munkaerőpiac fokozottan értékel, a tanulás melletti munkavégzés során kapcsolatokat, 9
ismeretségeket lehet szerezni. A megszerzett iskolai végzettség erősen befolyásolja az elhelyezkedéshez szükséges idő hosszát. A diplomások között valamelyest többen vannak a még sohasem dolgozott férfiak a nőkhöz képest. A diplomával rendelkező fiatalok hamarabb találnak munkát társaiknál. A diplomások körében a legrövidebb az első munkába állásig eltelt idő.
2.4.2 Foglalkozás A főfoglalkozásként dolgozó fiatalok valamivel több, mint 10 százaléka beosztott diplomás. A vezetők aránya 2 százalék alatt maradt a mintában. Az életkor emelkedésével nő a diplomához kötött foglalkozásúak aránya, hiszen az idősebb korcsoportokban magasabb az átlagos iskolai végzettség, a vezetők aránya azonban a legidősebb korcsoportban, vagyis a 25-29 évesek között sem haladja meg a 3 százalékot. Kitűnik a vezetők között a férfiak magasabb aránya. A szellemi foglalkozásúak aránya viszont a nők körében kétszer olyan magas, mint a férfiaknál: A diplomás szellemi foglalkozású nők aránya 15 százalék, a férfiaknál csak 7 százalék, a nem diplomás szellemi foglalkozásúak aránya a nőknél 33 százalék, a férfiaknál csak 17 százalék. A diplomások 68 százaléka dolgozik vezető vagy diplomához kötött szellemi munkakörben, 23 százalék diplomához nem kötött szellemi munkakörökben, kevesebb, mint 10 százalék pedig fizikai jellegű munkakörökben dolgozik.
2.4.3 Munkanélküliség Egyre több a munkanélküli. Az anyasági ellátáson lévők 7 százaléka, az egyéb inaktívak mintegy fele munkát keres. Pesszimisták azzal kapcsolatban, menynyi idő alatt tudnak munkát találni. Az éppen munkanélküli fiatalok körében többen szembesültek már munkanélküliséggel életük korábbi időszakaiban is. A magasabb képzettség nagyobb védettséget nyújt a munkanélküliséggel szemben. Ritkábban és rövidebb ideig vannak munka nélkül, könnyebben tudnak
10
ismét elhelyezkedni. Minél alacsonyabb egy fiatal képzettsége, annál kedvezőtlenebb a munkapiaci pozíciója is. A fiatalok közül sokan kiszorultak a munkaerőpiacról, vagy be sem kerülnek oda. A jövedelmi viszonyok viszont javulást mutatnak. A felsőfokú képzettség, a fiatal diplomások munkaerő-piaci pozíciója jelentősen javult.
2.5 Jövőkép Projektív teszttel vizsgálták az 1980-as elején a magyar fiatalok jövőképét. Megkérték az iskolásokat, írják le, mit gondolnak, hogyan látják egy napjuk 10 év múlva fiatal felnőttként. 20 év múlva azt a vizsgálatot megismételték az akkori iskolásokkal. A szocialista időszakban a kitöltők jövőképében erőteljesen jelen volt a család, a házasság, a belső harmónia, a biztos megélhetés, a gyereknevelés és a férj munkahelyi előmenetele. 2001-ben már a munka, karrier, továbbtanulás került előtérbe. Új együttélési formákat választottak, méghozzá gyermekek nélkül.
11
3 Generációk áttekintése
Építők
1946 előtt születtek
Baby-boomerek
1946-1964 között születtek
X generáció
1965-1979 között születtek
Y generáció
1980-1994 között születtek
Z generáció
1995-2009 között születtek
α generáció
2010- csecsemők
(Forrás: Mccrindle Kutatás: Word up – az Y és Z generáció lexikonja és útmutató a velük való kommunikációhoz) Veteránok korszaka
1925-1946 előtt születtek
Baby-boom időszak
1946-1965 között születtek
X generáció
1965-1979 között születtek
Y generáció
1980-1995 között születtek
Z generáció
1996-2010 között születtek
(http://www.koloknet.hu/csalad/csaladi-szerepek/generacios-szakadek/)
3.1 Generációk örök körforgásban 3.1.1 Hősök vagyunk A változások korának Hős kategóriába tartozik az Y generáció. Beleszülettek az információs technika, és a szabad verseny világába. Az X generáció idősebb tagjai közül nehezebb elfogadni az új szabályokat, és használni az új eszközöket. A legfiatalabbakat a Művész kategóriába sorolhatók. A világ igenis felgyorsult. Igazi művészet az életben maradás. Nehéz megállni a talpunkon és boldognak lenni, élvezni az élet apró örömeit. 12
Az emberek sietnek, sosem érnek rá. Mindenütt helyt kell állniuk. A mai világban az emberek félnek attól, hogy holnap be kell-e menjenek dolgozni vagy sem. Sokszor nagyok az elvárások, sokkal jobban kell teljesítsenek, mint régen. Fel kell mutassanak sok olyan dolgot, mely által ők értékesebbek, vagy jobbak a társaiknál. A világ és a munkáltatók teljesítményorientáltak, ami alapján a munkavállaló is azzá válik. Vagy meg tud felelni és akár mindenkit felrúg a közvetlen környezetében a cél eléréséért, vagy kihullik. Nagy nyomás nehezedik rájuk, és megfelelési kényszer alakul ki a dolgozókban. Más az Y generáció értékrendje, mások a céljai, és a hozzáállásuk is. Másként érik el céljaikat. A világ meg is követeli ezt tőlük. (http://www.profession.hu/cikk_munkaeropiac/20131018/miert-nem-erti-egymastaz-x-y-es-a-z-generacio/3530)
13
3.2 Generációk találkozása a munkaerőpiacon Jelenleg a munkaerőpiac zömét az X és Y generáció alkotja. Az idősebb, Baby Boom generáció, és a még fiatal Z generáció kis létszámban van jelen a munka világában. 3.2.1. X generáció előnyei és hátrányai Előny
Hátrány
Melegszívűek, jóindulatúak, kedvesek
alacsonyabb
Elkötelezettek a szervezet iránt
rendelkeznek
Lojálisabbak
lassabban veszik fel a szükséges munka-
Hosszabb távon gondolkodnak
tempót
Alkalmazkodók
kevésbé versenyképesek
szintű
kompetenciákkal
Tisztában vannak azzal, hogy a fejlődés- Kevésbé rugalmasak re folyamatosan szükség van, és az új- Ellenállnak a változásoknak szerű helyzeteket nekik is tudni kell ke- Nehezen tudnak alkalmazkodni a techzelni, amihez nem nélkülözhető a tanulás nikai fejlődéshez Meglévő munkatapasztalataiknak
Félnek a változástól
köszönhetően számos előzetes tudással Nem kifejezetten keresik a tanulási rendelkeznek, erre érdemes építeni az új helyzeteket ismeretanyagokat a gyakorlati készsé- Több időre, több és más típusú gyakorlásra van szükségük, hogy magabiztosan
gekre alapozva
Előnyben részesítik a személyes kom- bevéssék az újszerű tartalmakat munikációt
Teher lehet nekik a korlátlan információáramlás, modern technológiák 1. táblázat X generáció előnyei és hátrányai
14
3.2.2. Y generáció előnyei és hátrányai Előny
Hátrány
Dinamikusak
Nagyfokú egocentrizmus
Innováció orientáltak
Túlzott magabiztosság
Motiváltak,
Hosszú távú elköteleződés vagy stabil
Kreatívak,
munkahely helyett, sokkal fontosabb
Igénylik a kihívásokat
számukra a karrierépítés lehetősége, a
Magas nyomás alatt is képesek hatéko- versenyképes fizetés és a munkában rejnyan teljesíteni
lő önmegvalósítás lehetősége.
Magabiztosság Vágynak a változásra Változás=tanulás lehetősége Új
helyzethez
való
alkalmazko-
dás=újfajta kompetenciák elsajátítása Vágynak a fejlődésre, az új ismeretek befogadásának vagy az új készségek elsajátításának lehetőségére Sokkal inkább tudnak alkalmazkodni a korlátlan információáramláshoz, modern technológiákhoz, igénylik is ezt, a munkahelyen is szívesebben alkalmazzák a virtuális kommunikációs eszközöket 2. ábra Y generáció előnyei és hátrányai
15
3.3 Y generáció Félnek a felnőtté válástól és a túl nagy felelősségtől egyaránt. Rosszak a tapasztalataik az álláskeresést illetően. Sokszor nem kapnak visszajelzést sem. Létbizonytalanok. Sokszor otthon ülve várják, hogy a sült galamb a tányérjukra repüljön, valaki észrevegye őket.. Munkát úgy keresnek, amiben sok pénz látnak, nem pedig, amiben kiteljesedhetnek. Így nem lehetnek boldogak. Fontos nekik a munka-magánélet egyensúly. Szeretik, ha elismerik őket, kreatívak. Szívesen dolgoznak csapatban. Böszörményi-Nagy Gergely, a Desingn Terminál stratégiai igazgatója szerint a generációs különbségekre nincs megoldás. Dr. Mirnics Zsuzsanna munka- és szervezetpszichológus, klinikai szakpszichológus viszont úgy véli, nemcsak az életkor miatt nem értik egymást az emberek, hanem családi körülményeik különbsége, más élethelyzetük miatt sem. Máshogy lát bizonyos dolgokat egy gyermekes, és gyermekkel nem rendelkező anyuka. A világ és a gazdaság nagyon gyorsan változik. Alkalmazkodni kell ehhez. (http://www.profession.hu/cikk_munkaeropiac/20131018/miert-nem-erti-egymastaz-x-y-es-a-z-generacio/3530)
3.3.1 Az Y generáció nehézségei Már a munka világához való alkalmazkodás nagy kihívás. Előnnyel indulnak a már tanulmányi idejük alatt is dolgozók, vagy akik gyakornokként már ismerkedtek a munkaerőpiac sajátos kihívásaival. Koncentrált figyelmet, kiváló teljesítményt várnak tőlük. A fiatalos lendület és hév vonzó lehet a munkáltató számára. Egy fiatal bekerülése a csapatba fellendülést eredményezhet. A pályakezdő fiataloknak kevés tapasztalata van saját magát illetően. Ha minden feladatot magára vállal elfáradhat és kimerülhet. A kezdeti lelkesség miatt a vezető evidensnek érzi, hogy nagy mennyiségű és nehéz feladatot ad neki, és dolgozó pedig rövidtávon kiég. Egy munkahelyen nem könnyű újnak lenni. Sok múlik leendő kollégái hozzáállásán. A munkahely egy új közeg, ahol meg kell találnia saját helyét és a szakmai feladatokkal minél jobban meg kell birkózzon. Bizonyítania kell. Meg kell 16
győznie a vezetőt és kollégáit is, hogy szakmailag kiváló. Fontos, hogy szimpatikussá váljon már a legelején. Kiváló teljesítményt kell nyújtson, de fontos, hogy ne próbáljon mindenkinél okosabbnak tűnni. Hajlandó legyen az együttműködésre. Kellő alázattal tudjon viszonyulni mind a feladatokhoz, mind a munkatársakhoz. Versenytársat látnak benne a régebb óta ott dolgozók. Fontos a diplomatikus, érett viselkedés.
3.3.2 A munkáltató hozzáállása Juttatási csomag megállapításakor jó, ha a munkáltató szabad választási lehetőségét kínál fel. Az Y generáció fiataljai szeretik, ha beleszólhatnak a juttatási csomag alakulásába. Személyre szabottnak érzik magukat ettől. Tudatosak és fontos az egészségük. Örülnek, ha a munkáltató számukra sportolás vagy az egészségügyi szolgáltatások kedvezményes igénybevételét biztosít. Változtatni kell a vezetési stratégián. Ez a generáció önálló, viszont vágyik vezetői elismerés és támogatás iránt. A folyamatos fejlődés és a hosszú távú karrierút, a motivációs alap fontos, amire építkezhet. A dolgozó hosszú távon tervez az adott vállalattal, ahol ezt biztosítják neki A tréningek és képzések egyediek legyenek, erősségeit, gyengeségeit figyelembe véve legyenek megtervezve és kivitelezve. Öntudatosak, olyan munkahelyet keresnek, ami megfelel az elvárásaiknak. Nemcsak az a céljuk, hogy meg tudjanak felelni a szervezeti elvárásoknak, úgy vélik, a munkáltató is meg kell, hogy feleljen az ő elvárásaiknak. A munkáltatónak ügyfélként kell kezelnie fiatal dolgozóit, igényeiket ki kell elégítse, ha meg akarja tartani fiatal tehetségeit. Kiváló kompetenciákkal rendelkeznek információgyűjtés- és feldolgozás terén, tudatosak, nagyon hamar ítélkeznek. A szervezettel kapcsolatos igényeiket világosan meg tudják fogalmazni. Nekik fontos szempontok alapján keresnek munkát. Nem kötődnek munkahelyhez, ha úgy érzik, a munkáltató nem felel meg igényeik-
17
nek, továbbállnak gondolkodás nélkül. Könnyedén váltanak munkahelyet a jobb lehetőség reményében. Kritikusak, hidegek, próbálnak érzelemmentesen viszonyulni a világ dolgaihoz, mégis sokszor bizonytalanok. Egy empatikus vezető, aki finoman koordinálja, terelgeti őket, nagyfokú tiszteletet és bizalmat válthat ki belőlük. A fiatalok a vezetővel kapcsolatban egyenrangúnak érzik magukat. Meg vannak győződve arról, hogy a vezető nélkülük semmit sem tudna véghezvinni. Nem gondolják úgy, hogy kiváltságos pozíciót érdemelne, a vezetői inkább egy koordinátornak tekintik, akinek „kötelessége”, hogy a beosztottakat „mindenről” informálja. Kielégíthetetlen kíváncsiság jellemzi ezt a korosztályt, bátran kérdeznek és nyilvánítanak véleményt, ha azt érzik helyénvalónak. Az „itt és most”-ban tudnak jól működni. Az, hogy jó teljesítmény esetén a vezető szóban megdicséri őket, számukra már-már természetes, elvárják azt. Anyagi elismerést is várnak a jó teljesítményért, valamint olyan reakciót, amely révén „gyarapodhatnak”, azaz tanulhatnak, jövedelemre tehetnek szert, új embereket ismerhetnek meg. A munkáltatónak változnia kell, tennie kell azért, hogy meg tudja tartani fiatal tehetségeit. (http://www.munkajog.hu/rovatok/napi-hr/fiatal-naprakesz-es-lelkes-de-perszevannak-hianyossagai A cikk a HR&Munkajog szaklapban is megjelent)
18
4 Karrier Sikeres és gyors előmenetel. Életpálya, hosszú időn keresztül megszerzett munkatapasztalatok egymásra épülő szakaszai. Karrierterv: Amikor eltervezünk egy általunk elképzelt pályát és eljutunk a célig, amit kívánunk elérni. A karrier: Szubjektív dolog. Az adott ember dönti el sikeres-e önmaga számára. Céljait többféle úton érheti el. Senki nem a csúcson kezdi, az alapokat kell először lefektetni. Jó alapok lefektetésével tudunk szilárdan állni a lábunkon. Ha szorgalmasan tanulunk, megfelelő gyakorlati tapasztalatot szerzünk, tudatosan építjük karrierünket. A fiatalok számára a karrier a folyamatos szakmai fejlődés lehetőségét rejti magában. Olyan munkahelyet keresnek, ahol mindig újszerű szakmai kihívásokkal szembesítik. Szeretik a tréningeket, folyamatosan képezni magukat. A munka és magánélet egyensúlya fontosságot nyer. Hajlandóak túlórázni, dolgozni több szabadidő reményében. Célja az önmegvalósítás, olyan munkát szeretnének, amit szívesen végeznek. Fontos nekik a magánélet, szeretik a rugalmas munkabeosztást. Vágynak a pénzre, mert a magasabb jövedelem a szabadság és a választás lehetőségét biztosíthatja számukra.
4.1 A karriert meghatározó tényezők: - személyes tulajdonságok, képességek és családi erőforrások, a munkában eltöltött gyakorlat, készségek, szakmai tudás, kompetenciák - a környezet által kínált lehetőségek, gazdasági és társadalmi környezet, szituáció körülményei és lehetőségei - szándékok és törekvések, az ember céljai és ambíciói
A célunk, ambícióink szerint gyarapodni vágyunk. Készségeinket, képességeinket fejlesztjük, iskolákat végzünk, nyelveket tanulunk. Van, akinek az a fontos, hogy intellektuálisan gyarapodjon, van, aki közvetlen környezetét kívánja magának 19
tetszővé alakítani egy új ház, jobb élet kialakításával. Valaki csak azért dolgozik, hogy elegendő pénz keressen ahhoz, hogy a hobbijának kedvezzen, hogy minden évben elmehessen hegyet mászni, vagy épp borászkodjon. Minden ember más, mindenkinek más a fontos. Az adott szituáció határozza meg életutunkon milyen döntéseket hozunk karrierünkkel kapcsolatban. Az, hogy milyen körülmények, lehetőségek, tőlünk nem függő külső tényezők állnak rendelkezésünkre. Ezek döntési korlátokat állítanak elénk. A lehetőségek, esetleges döntések és azok következményei a körülmények szabta korlátokon belül. A szituáció legfontosabb elemei az egyén életútjának szempontjából: A család, amibe beleszületünk Lakhelyünk, hazánk, régiónk, gazdasági környezetünk fejlettsége Társadalmi környezetünk, ahol jelenleg élünk, ahol felnőttünk, ennek elvárásai és erkölcsi normái az iskola, amit végzünk annak érdekében, hogy el tudjuk helyezkedni. Ez alapozza meg szakmai életutunkat. Szakmai életutunk színhelye maga a munkahelyünk A szituáción belül számtalan lehetőség és korlát érhet. Ha családot alapítunk, vagy munkahelyet váltunk megváltozik a szituáció egyik eleme. Ezáltal a többi elem és a lehetőségek is változni fognak. A szakmai életút összefonódását látjuk a magánélettel. Abban a szituációban, amiben a szakmai életúthoz kapcsolódó döntéseket hozunk, magánéleti elemei is vannak. A munkahelyváltás új vállalati kultúrát, új lehetőségek tárházát nyújthatja. Van, aki nem kap "lehetőséget" arra, hogy teljes mértékben ki tudja használni a körülmények adta lehetőségeket karrierje szempontjából. A szervezet dönti el sokszor azt, kit foglalkoztat, hány éves tapasztalatot vár el, milyen végzettséget és nyelvismeretet kér a leendő dolgozótól.
20
A kompetenciák azon tulajdonságaink, amelyek segítenek céljaink elérésében az adott körülmények között és szituációban a lehetőségeket kihasználva. A szervezet által meghatározott körülményektől függnek a karriert befolyásoló kompetenciák. ahhoz, hogy helyt tudjunk állni az adott pozícióban, tisztában kell legyünk a szervezeti célokkal. A szervezet kultúrájával összhangban lévő tulajdonságokkal kell rendelkezzünk. Például: csoportmunka, kommunikáció Önmenedzselési kompetenciákra, önfejlesztésre is szükségünk van Fontos, hogy legyenek ambícióink. Ha nem megfelelőek a kompetenciáink nem tudunk megfelelni az adott pozíció által támasztott elvárásoknak. Nagy karriercélokkal és kiváló képességekkel sem tudunk jó karriert befutni, ha nem élhetünk lehetőségeinkkel, olyanok a szituáció valamely eleméből adódó körülményeink (pl. család) Hiába a kiváló képesség és lehetőségek, ha nincsenek ambícióink és nem kívánunk élni a meglévő lehetőséggel. (http://index.hu/karrier/bevezetes/karrier0419/?print)
4.2 A karrierfejlődés lépései: Meg kell válaszolnunk, hol is vagyunk most és hova szándékozunk eljutni. A karrierfeltárás folyamata kérdésmegválaszolások közti folyamat. Meghatározzuk a célt, amit el szeretnénk érni, információt gyűjtünk, kapcsolatokat építünk ki és döntünk. Megfogalmazzunk igényeinket, felmérjük személyes tulajdonságainkat. Stratégiát dolgozunk ki annak érdekében, hogyan jutunk el a célunkhoz. Megismerjük a lehetséges karrier utakat, és információt gyűjtünk. Ezeket összevetve változtathatunk, fejlődhetünk készségfejlesztéssel a cél elérése érdekében, ha arra van szükség. (http://www.meszk.hu/upload/meszk/document/kommunikaci_elmelet_es_gyakorla t_II_Zombori.pdf)
21
4.3 Karrier szakaszok: Hall négy karrierstádiuma: felfedezés, megerősítés, fenntartás és hanyatlás Felfedezés: önvizsgálat, szakmai útkeresés. 15-24 éves korunk között fejlesztjük készségeinket. Tanulmányokat folytatunk majd munkába állunk. Megtapasztaljuk, mihez értünk, miben vagyunk nagyon jók és megnézzük, mik motiválnak minket. Megerősítés: 25-45 éves korunk között. Megtaláljuk a számunkra megfelelő karriert Fenntartás: 45-65 év Hanyatlás: 65 év feletti időszak. A teljes munkaidejű foglalkoztatás vége.
4.4 Női karriertípusok Három női karriertípust különítünk el társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyük alapján.(Szretykó, 2010) Családi karrier: A háztartásbeli dolgokat látja el. Főz, mosnak, takarít, gyermeket nevel. Célja, hogy otthon minél jobban teljesítsen. Férjének van egy biztos munkahelye, és biztos keresettel rendelkezik. Férjüket teljes támogatják és segítik, biztos családi háttért, nyugalmat alakítanak ki neki. Több évre elhagyják a munkapiacot gyermeknevelés céljából. Azt mondják, minden sikeres férfi mögött egy nagyszerű nő áll. Ha a férfi nem keres olyan jól, anyagi gondjaik lehetnek, hiszen egy alacsony fizetésből nehéz megélni. Munkaerő-piaci karrier: Mostanában egyre több a karrierista nő és terjedni látszik a szinglijelenség. A karrier és annak építése, az ebben való kiteljesedés a cél. Sokszor gyermeket sem vállal, csak hogy kialakítson egyedül egy olyan környezetet, amiben jól érzi magát. Előtérbe helyeződik a pompa, csillogás és a rengeteg pénz. Ez többet jelent a család egységénél. Örök függetlenségre vágynak. Esetleges családalapításkor sem tudják karrierjüket félbeszakítani. Kell egy támogató, biztos férfi az életükbe, aki részt vállal a háztartásban és a gyermeknevelésben is. Kettős kötődésű karrier: Kérdőívemben többször olyan alternatívát is adtam az általam kérdezett nőknek, mi szerint a karrier és családalapítás együtt is jól meg22
férnek egymás mellett. Ebbe a csoportba tartoznak azok, akik hiszik és vallják, mind a családi életben, mind a munkahelyen meg lehet állni a helyünk. Mindkét területen elismert nők szeretnének lenni és a legjobban teljesíteni. Sokszor beleesnek abba a hibába, hogy elfelejtenek magukra időt szánni.
23
5 Work: Mindennapi kötéltánc. Munka vagy magánélet? Sokan el sem tudják képzelni azt, miként lehet a munkát a magánélettel összeegyeztetni. Valaki kételkedik benne, hogy egyáltalán van ilyen, hiszen vagy a munkánkban vagyunk sikeresek és a magánéletünket szorítjuk háttérbe, vagy épp a munkánk hanyagolva a családi idillt próbáljuk megteremteni. Egyszerre be lehet tölteni az anya és dolgozó nő szerepét? Ha igen, ezt hogyan? A KSH adatai szerint a dolgozó nők mintegy napi két és fél órát töltenek házimunkával. Ez a szám nagyon soknak tűnik, ha belegondolunk, hogy emellett 8 órát dolgoznak, sokszor ingáznak munkahelyükre és gyermeket is nevelnek mellette. Ebből arra következtethetnénk, ha a számokat nézzük és a matematika törvényeire hivatkozunk, hogy szinte lehetetlen ezt az egyensúlyt kivitelezni, viszont a nők sokszor erre mégis képesek. Csodát tesznek nap, mint nap. Hogy ez jól sikerüljön és kivitelezhető legyen, bizonyos szabályokat kell tennünk: Tervezzünk előre! Számoljunk el saját lelkiismeretünkkel. Döntsük el mi nekünk a fontos. A magunk, ne a mások által elvárt dolgokat helyezzük előtérbe. Ha a családalapítás mellett nekünk a karrier a fontos, hát menjünk vissza hamar a munka világába. Hiszen így teljesedünk ki, a mi életünk, a mi döntésünk a fontos. Felejtsük el azt a maximalizmust, amit eddig elvártunk magunktól. Helyette minden területen teljesítsünk szimplán csak jól. Nem kell mindent tökéletesen megoldani, csak jól csinálni a dolgainkat. Magát a várandósságot és a munkába való visszatérést is alaposan elő kell készítsük. Vajon a munkáltatónk hogyan fog reagálni, ha bejelentjük, hogy babát várunk? Visszavár majd minket, vagy betölti a megüresedett pozíciót? Meddig vár ránk? Mikor megyünk vissza és hány órában dolgozunk majd? Hogy osszuk be naponta az időnk? Hol és hogyan helyezzük el napközben gyermekünk? Ki vigyáz majd rá? Kik lesznek a segítőink? Válaszoljuk meg magunkban ezeket a kérdéseket,
24
hiszem hasznos dolog előre látni a lehetőségeinket és azt, mik hátráltatnak majd esetleg a későbbiekben, mi az amit majd nehezen tudunk kivitelezni. Merjünk kérni! Sok segítségre lesz szükségünk ahhoz, hogy a mindennapi rutint le tudjuk bonyolítani. Adjuk át másnak a mindennapi gyermekneveléssel és házimunkával járó dolgok nagy részét másnak. Ez lehet egy szerető társ, az édesanyánk, ha az anyagiak megengedik akár egy takarítónő. Ha mindkét apa és anya is dolgozik, beszéljék meg a munka utáni otthoni teendőket hogyan osztják meg egymás között. Támogassák, segítsék egymást. A vezető beosztású, vagy munkájában sikeres nő mögött is egy támogató férfi áll, nem csak fordítva sikeres ez. Ha szeretik egymást és a tisztelet megvan közöttük, nem lehet probléma. A férfi is besegít a feladatokba és egyenlő partner. Vezessük be otthonunkba és kapcsolatunkba ezt az egyenjogúságot! Ha a férfi hétköznap dolgozik, akkor a hétvégéket töltse gyermekével. Térjenek át arra, hogy inkább online vásárolnak, házhozszállítással, így sok időt spórolhatnak meg. Itthon sem a távmunka sem a részmunkaidős foglalkoztatás nem népszerű. A munka törvénykönyve szerint a távmunka a három évesnél fiatalabb gyermeket nevelő szülőnek a kérésére kötelező lenne. Ezek olyan „könnyített” munkavégzési formák, melyek segítenének a munka világába visszatérő anyáknak, hiszen ha csak heti két nap nem kell ingázniuk otthonuk és munkahelyük között, jelentős idős spórolhatnának meg. Ezt az időt munkavégzéssel tölthetnék, így hatékonyabb, elégedettebb lenne a munkavállaló és munkáltató egyaránt. A visszatérés utáni körülmények függnek az ezelőtti pozíciótól. A vezető pozícióban dolgozó anyukák sokszor extra kedvezményeket, engedményeket tudnak kiharcolni maguknak, legyen szó rugalmas időbeosztásról vagy épp távmunkáról. Ne féljünk tehát, ha gyermeket tervezünk meglépni azt, hogy egy jó pozícióba kerüljünk, előléptetésünk ne utasítsuk vissza a tervezett gyermekvállalás miatt. Aki jól dolgozott évekig, merjen kérni cserébe.
25
Légy jelen! Munkahelyünkön az ottani teendők foglalkoztassanak és ne a családi dolgainkon gondolkozzunk, otthon pedig ne e-maileket olvasgassunk. Tudjuk, tanuljunk meg elvonatkoztatni. A munkahelyünkről kilépve már lehetünk tökéletes anyukák úgy, hogy nem visszük haza a munkahelyi teendőket és aggodalmakat, stresszt. Éljük meg a munkát is és a családanya, jó feleség mivoltunkat tehát annak teljes valójában. Írjunk egy fontossági listát. Az együtt töltött minőségi időért sajnos bizonyos dolgokról le kell mondjunk. Figyeljük meg az általunk kedvelt dolgok időigényét és mérlegeljünk, szelektáljunk. Az, hogy miként tudjuk karrierünk a családalapítással, gyermekneveléssel öszszeegyeztetni a mi felelősségünk. Sok a profitorientált munkavállaló. Ő nem fog minket hazaküldeni munkaidő előtt, sőt sokszor elvárná, hogy túlórázzunk nem feltétlen megfizetve azt. Sajnos a jelenlegi politika és törvényalkotás sem azt segíti elő, hogy a nők munkaerős-piaci pozíciója ne csökkenjen gyermekvállalás miatt és a családalapítással kapcsolatos feladatok egyenlően legyenek elosztva. A mi feladatunk tudatosan kialakítani a karrier és anyaság köztiegyensúlyt, így, hogy mindkettő a lehető legjobban működjön egymás mellett és ne zárja ki egymást. Így dolgozz gyermek mellett! A gyermek sok figyelmet igényel, figyeljünk rá teljesen, és mikor vele vagyunk, csak ő legyen a fontos. Tapasztaljuk ki mi éjszaka, hajnalban vagy épp kora reggel tudunk a legjobban dolgozni. Reggel inkább menjünk be hamarabb dolgozni, a munkahelyünkön csend van és nyugalom, ott hatékonyan dolgozunk majd, otthon pedig tudunk a kisgyermekünkkel foglalkozni. A távmunkában dolgozunk, vagy épp határidős munkánk van, oldjuk meg a gyermekfelügyeletet. Készítsünk egy ütemtervet mikor mit kell csinálnunk, a határidős munkáink mikor járnak le. Ez alapján állítsunk fel sorrendet, mikor és mivel kell elkészüljünk, ehhez igazítsuk azt, hány órát szándékozunk munkával tölteni. Legyünk koncentráltak, a lehető legjobban kipihentek. Írjunk listát arról is, mivel maradtunk el a nap végén. Másnap ezzel kezdjünk és állítsunk elő új fontossági sorrendet. 26
Szánjunk egy kis időt magunkra, mozogjunk! Napi 7 perc edzéssel már fittek tudunk maradni, ha azt megfelelő intenzitással végezzük. Baby Connect Ez egy alkalmazás a kisgyermekes anyáknak. A gyermekhez kapcsolódó összes információt naplózhatjuk, az alvást, evést, pelenkázást, gyógyszereket. Grafikonokat, statisztikát készít nekünk, figyelmeztet minket a következő adagra. Ezek az adatok megoszthatók, ha a munkahelyen vagyunk is láthatjuk a gyermekünk dolgait. (Repka Ágnes: Mindennapi kötéltánc- Munka vagy magánélet?, HVG extra A nő Szépség/ egészség/ életmód különkiadvány 2014/I., 60-64) Át kell élnünk az „én vagyok élményét”, ha azt akarjuk, hogy boldogok legyünk az életünkben. Nem attól függ a boldogság, hogy épp van férjünk, egy férfi áll mellettünk, vagy épp anyák vagyunk. A női öntudatra ébredés túlmutat az anyasorson is. Mindenkinek meg kell találnia önmagát. Fontos az, hogy legyen párunk és társunk, aki velünk van és támogat, viszont azt sem kell felednünk, hogy egyedül is jól kell éreznünk magunk a bőrünkben. Sok a magányos nő manapság. Ma már ki mernek lépni egy olyan házasságból vagy párkapcsolatból, ami számukra nem ideális. Még mindig sokan gondolják úgy, hogy inkább éljenek egy olyan kapcsolatban, ami nem épp tökéletes, sőt nem is szerelmesek, nem is érzik jól magukat, de jobb egy férfival, mint egyedül. Bár ez a dolog inkább megtörni látszik, de sok kapcsolatra mondhatjuk azt, a megszokás miatt vannak együtt.(Müller, 2013)
27
6 Slow Work „Tudjuk, hogy a felgyorsulás sok helyzetben hasznos, de hisszük, hogy nem mindig szükséges. Célom a figyelem felhívása egy sokakat érintő problémára, a túlhajszoltságra, ami miatt kiüresedettnek, kontroll nélkülinek érezzük az életünket. Hiszek abban, hogy a tartalmas, sikeres élethez nem a rohanás vezet el, épp ellenkezőleg: azáltal, hogy lemondunk dolgokról, bár kevesebbet csinálunk, de azt jól csináljuk. Jelszavaim a kiegyensúlyozottság, a minőség, a szabadság és a hatékonyság.”Krajcsó Nelli Sok a túlhajszolt, stresszes nő manapság. Az emancipáció törekvések ellenére még most sem változott az a felállás, hogy a nők ugyanannyit keressenek, mit a férfiak ugyanazért a munkáért. Sokszor többet kell letegyünk az asztalra, jobban kell teljesítsünk, többet kell bizonyítsunk ugyanazért az elismerésért. Kevesebb nő van vezető pozícióban, ahol nőként és férfiként kell egyszerre helyt álljon sikeresen véve a különféle akadályokat. Nagyon fontos a jó megjelenés is, ez viszont sok időt igényel. Sokszor a tökéleteset hajszolva is stresszesebbé válhatunk. A többség kötött munkaidőben, 8 vagy több órában dolgozik, és ezután otthon kell helyt állnia, összetartani a családot, erős háttérnek lenni, egyszerre jó feleségnek és családanyának egyaránt. A túlhajszoltságot a munkahellyel azonosítják legtöbben. Itt egy csapat részeként kell helyt állnunk, nem mi irányítjuk a dolgokat, nem a saját életünk urai vagyunk, mint otthon. A főnök irányításával dolgozunk alkalmazkodva egy céges kultúrához. Sokan egy úgymond „túlélő pozícióba” helyezkednek. A mindennapok rohanássá válnak, belekerülnek egy mókuskerékbe, ahol munka után rohannak haza, majd ismét dolgozni. Fontos lenne a pihenés, amire pár este és hétvége nem elég. Kell a feltöltődés mind a testnek, mind a léleknek egyaránt. Hazánkban már az 1930-as évektől foglalkoznak a stresszel. A problémák felerősödtek a megtöbbszöröződött női szerepek, a digitális térben való munkavégzés, a felgyorsult környezet, az állandó elérhetőség fontossága miatt. 28
2008 óta része a munkavédelmi törvénynek a munkahelyi stressz Magyarországon, miszerint köteles a munkáltató a pszichoszociális kockázatok felmérésére és azok csökkentésére egyaránt. 2004-ben az Európai Unió kollektív problémának minősítette egyéni problémáról a munkahelyi stresszt. 2014-ben 28 Uniós tagállamban, köztük Magyarországon is elindította az Európai Munkavédelmi Ügynökség az Egészséges Munkahelyek- „Kezeljük a stresszt” című kampányát. Ebben a vállalatoknak próbálnak módszertani segítséget nyújtani a stressz kezelésében, közben pedig jó munkahelyi példákat keresnek. A Semmelweis Egyetem kutatása alapján kiderül, hogy jelenleg a gyors munkatempó okozza a legtöbb stresszt. A nők stresszesebbek, miáltal alvászavarok, a munka és magánélet nem megfelelő egyensúlya, elégedetlenség és kiégés alakulhat ki. Slow Work= Tudatos lelassulás, mely által a stressz kezelhető. (Krajcsó Nelli: Gyors, gyors lassú – Módszer a stressz ellen, HVG extra A nő Szépség/ egészség/ életmód különkiadvány 2014/I., 65-66)
29
7 Családbarát munkahely: A munkahelyi karrierünk és családunk között vajon választanunk kell, vagy jól megférnek egymás mellett? Össze lehet hangolni a munkát a magánélettel? Állásinterjúkon sokszor kérdezik tőlünk, hogy gyermekesek vagyunk vagy épp egyedülállók. Egy fiatal pláne beleütközik egy ilyen kérdésbe. Ha nincs gyermekünk, azt hiszik, hamarosan akarunk, ha pedig van, akkor az a baj, hiszen többet lehetünk otthon gyermekünk esetleges betegségei miatt. Nagyon gyakoriak tehát gyermekvállalásra, családtervezésre vonatkozó kérdések. Munkapszichológiával, vezetésszervezéssel foglalkozó szakemberek kimutatták, hogy hosszú távon megéri a munkáltatónak különféle intézkedéseket tennie és hagynia, hogy a munkavállaló idilli családi életet élhessen a munka mellett. Ha stabil és kiegyensúlyozott családi életet él a dolgozó, a munkahelyen is jobban teljesít. A családbarát munkahely hozzájárul a magasan képzett munkaerő megtartásához. Lassan, fokozatosan terjednek azon eszközök hazánkban, amelyek ezt elősegíthetnék. A munka törvénykönyvében sok munkajogi intézmény és foglalkoztatási forma van, amelyek lehetővé teszik, hogy a nők a családban és a munkahelyen is teljes emberként helyt tudjanak állni. A munkáltatók szociális jellegű intézkedéseket és sokféle szolgáltatást nyújthatnak, miáltal a munkavállalót érdekeltté teszik a munkavégzésben, harmonikus munkahelyi légkört teremtve. Ha ez adott, a munkavállalók elégedettebbek és jobban teljesítenek. A rugalmas foglalkoztatás elősegítésekor a felek megállapodhatnak a munkakör megosztásában. Egy munkakörbe tartozó feladatokat több munkavállaló közösen lássa el. Kötetlen munkarendben maguk döntik el, ki dolgozik éppen. Egyikük mindig köteles munkaidőben rendelkezésre állni, illetve egymást helyettesíteniük kell. Részmunkaidő: A felek rövidebb munkaidőben állapodnak meg, mint az adott munkakörre vonatkozó teljes napi munkaidő. Szintúgy jár neki például utazási költ30
ségtérítés, mint annak, aki teljes munkaidőben van foglalkoztatva. Különbséget csak abban az esetben tesz, ha azt a munkaidő mértéke indokolttá teszi. A munka törvénykönyve szerint erre lehetősége van, a munkaviszony részmunkaidősre történő módosításával. Ha a dolgozó kéri, gyermeke három éves koráig köteles munkaidejét a felére csökkenteni. Az alacsony bérek és adminisztratív okok miatt a részmunkaidő nem terjedt, nem volt központi kérdés a gyermekgondozási és idősgondozási szolgáltatások fejlesztése. A részmunkaidő ezt megkönnyítené, viszont alacsonyabb jövedelemszerzési lehetőséggel, és a munkahelyi továbbképzésből és előmenetelből való kirekesztődéssel jár. A távmunka: Otthonról történő munkavégzés. A munkáltató székhelyén, telephelyén kívül dolgozik dolgozó, elektronikus formában küldi oda eredményeit. Munkarendje kötetlen, munkaidejét maga osztja be. A gyermeknevelés melletti munkavégzés könnyebbé válhat, nincs helyhez és időhöz kötve. Kötetlen munkarend: A munkáltató átengedi a munkavállalónak írásban a teljes munkaidő beosztás jogát, ha azt a munkavégzés önálló megszervezése indokolttá teszi. Ez vezetői pozícióban lévőknél jellemző. Nemzeti Munkaügyi Hivatal gyakorlata: egy hétre „babazászlót” tűznek ki, ha gyermeke születik egy munkavállalónak. A munkavállalóknak nyitottá kell válniuk a hagyományos foglalkoztatástól eltérő formák igénybevételére. (http://www.munkajog.hu/rovatok/munkahely/csaladbarat-munkahely)
31
8 Állami juttatások hazánkban 8.1 Állami támogatások, kedvezmények várandós nőknek, rájuk és a munkaadókra vonatkozó szabályok Egészségre ártalmas, veszélyes és éjszakai munkát nem végezhetnek Nem bocsáthatók el terhesség alatt és a gyermek három éves korától még egy hónapig Munkaidőben a gyermekkel kapcsolatos vizsgálatokra elmehet Nem sorolhatják az állapotos nőket alacsonyabb munkakörbe
8.2
Állami juttatások szülő nőknek: 24 hét szülési szabadság, amit akár a szülés előtt 4. héttel igénybe vehetnek az állapotos anyukák, erre az időszakra jár az úgy nevezett TGYÁS (Terhességi Gyermekágyi Segély, melynek összege az előző évi átlagkereset 70%a). GYED (Gyermekgondozási Díj) az kap, aki az elmúlt 2 évben legalább 365 napot dolgozott, és a szülés idején munkaviszonnyal rendelkezik vagy a munkaviszony megszűnése után 42 napon belül szül). Attól függ ez az öszszeg, mennyi volt a fizetése ebben az időszakban, azaz az előző évi átlagkeresetének a 70%-a, de legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének a 70%-a lehet ez az összeg! Anyasági támogatás (egyszeri támogatás, szülés után igényelhető): aki a terhesség alatt minimum négyszer részt vesz terhesgondozásban, koraszülés esetén ez a szám egy. Ha az örökbefogadást a gyermek születése után legalább hat hónapon belül engedélyezték az örökbefogadó szülőnek. Ennek összege 2013-ban 64.125 Forint (az öregségi nyugdíjminimum 225%-a), mely ikerterhesség esetén 85.500 Forint (az öregségi nyugdíjminimum 300%-a). 32
Családi pótlék: Havi rendszerességgel járó támogatás. A gyermek neveléséhez, iskoláztatásával kapcsolatos dolgokhoz járul hozzá az állam nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás keretében. Összege a gyermekszámtól függ, és attól, hogy egyedülálló szülő neveli vagy házastársak. Gyermekgondozási segély, GYES: A gyermek 3 éves koráig jár. Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege jár. Ikrek esetében ez megkétszereződik GYES-extra: Ha 2013. december 31-e előtt és után is születik gyermekünk, a korábbi GYES-t is kapja és a további gyesre is jogosult lehet a szülő Méltányosságból megállapítható gyermekgondozási segély: Akkor jár, ha a gyermek szülei minimum 3 hónapig akadályozva vannak a gyermek neveltetését illetően. A gyermek 8 éves koráig adható, ha napközbeni ellátását nem tudják biztosítani betegsége miatt semmilyen intézményben. GYET, azaz Gyermekgondozási támogatás: 3 vagy több kiskorú gyermek esetén jár a legkisebb gyermek 3-8. életévének betöltéséig. A támogatást csak az veheti igénybe, aki maximum 30 órát dolgozik hetente. Apát megillető pótszabadság gyermekszületés esetén: 5 nap, ikerterhesség esetén 7 nap Kismamabérlet: Budapesti lakcímmel rendelkező anyáknak ját, akik GYEDet, GYES-t és GYET-et, gyermeknevelési támogatást kapnak. Napjainkban ezt a kedvezményes utazási lehetőség egyéb vidéki városokban is elérhető a kisgyermekes anyukák számára. (http://www.allamkincstar.gov.hu/maganszemelyek/csaladtamogatas)
33
9 Anyag és módszer. 9.1 A vizsgált csoport bemutatása: Vizsgálatomat kizárólag nőkkel végeztem. A vizsgálathoz kérdőívet alkalmaztam, melyet 100-an töltöttek ki. Kutatásomat főleg az Y, a velem egykorú generáció nőtagjaira szűkítettem. A megkérdezést internetes megkereséssel tettem. Mélyinterjút végeztem továbbá négy olyan személlyel, akik életük során dolgoztak az
idegenforgalomban,
turizmusban,
vagy
jelenleg
is
ezen
a
területen
tevékenykednek. Ezt személyes megkérdezéssel hajtottam véghez. A kutatásom végső lezárásának dátuma 2014. októbere.
9.2 A vizsgálati eszköz Szekunder kutatások mellett primer kutatásokhoz is folyamodtam. A megkérdezéses adatgyűjtés módszerei közül a kérdőíves megkérdezés módszerét választottam kvantitatív kutatásként (a kérdőívem az 1. számú mellékletben található). Továbbá kvalitatív kutatásként mélyinterjút készítettem négy idegenforgalomban dolgozó nővel (az interjúkérdéseket a 2. számú melléklet tartalmazza) Hipotéziseim ellenőrzésére ennek segítségével gyűjtöttem információkat. (Antal, 1976) Az internetes megkérdezéshez folyamodtam, mert úgy éreztem, így több embert tudok megkérdezni. Ez gyors és költséghatékony módszer, ami alapján hamar következtetéseket tudtam levonni a hipotéziseim eredményeit illetően. Zárt kérdéseket alkalmaztam két okból is. Egyrészt a kérdőívet kitöltők megijedhettek volna a nyitott kérdésektől, így hamarabb ki tudták ezt tölteni, és nekem is könnyebb volt kielemeznem. A mélyinterjút személyesen tudtam kitöltetni, így közvetlenebb volt a válaszadás. A másik két ismerősömet csak interneten tudtam megkérdezni, mivel egyikük az ország másik pontjára költözött, másikuk pedig külföldön próbál érvényesülni. 34
Az interjúkhoz azért ragaszkodtam, mert idegenforgalomban dolgozó nőket tudtam megkérdezni, és felmerülő kérdésekre részletesebb választ kaptam
9.3 A vizsgálat elemzése Az adatok feldolgozása a tartalomelemzés módszerével történt. A megfigyelést meghatározott szempontok szerint vizsgáltam. A minta jellemzésére szolgáló mutatók kiszámítására leíró jellegű statisztikai számításokat végeztem. Kérdőívemet a Google Drive segítségével állítottam össze és küldtem szét, az elemzéshez pedig a Microsoft Excel programot használtam.
35
10 Eredmények 10.1 A kérdőívek értékelése
A kérdőívek/interjúk statisztikai értékelése a 2. számú mellékletben lesz található. Összességében is elemeztem bizonyos kérdésekben a 100 kitöltőt, viszont több esetben külön is tagoltam az adott kérdéseket, Y, Z és baby-boom időszakra bontva. Leginkább az Y generáció nőtagjainak válaszai érdekeltek, viszont ezt össze tudtam hasonlítani az idősebb generációkkal. Első kérdésem a kitöltők korára irányult. Főleg az Y generáció nőtagjainak kérdései érdekeltek, de mivel össze szándékoztam hasonlítani idősebb nők válaszaival az övéiket, így nem csak hozzájuk szegeztem a kérdéseimet. Kérdőívemet 100 nő töltötte ki, közülük 87 Y, 11 X generációs és 2 nő a baby-boom időszakában született.
A kérdőív kitöltői generációk szerint / fő 100 90 80 70 60 fő
50 40 30 20 10 0 Baby-boom
X generáció
1. ábra: Kitöltők
36
Y generáció
Családi állapot: Érdekelt a válaszadók családi állapota. A 2012-es esettanulmány felkeltette az érdeklődésem, miszerint egyre kevesebb házasság köttetik, és ha házasodnak a párok, ez kitolódik. Továbbá nagyon magas a válások aránya is. A 100 főt összességében és külön generációkra bontva is vizsgáltam.
A megkérdezettek családi állapota
1% 26% 35%
Egyedülálló Házas Elvált Élettársi kapcsolatban Partnerkapcsolatban Özvegy
22% 16%
0%
2. ábra: A megkérdezettek családi állapota A megkérdezettek közül 26 egyedülálló, 22 fő házas, 16 nő él élettársi-, míg 35 partnerkapcsolatban. Sajnálatos módon 1 fő özvegy. Csodálkozom, hogy 1 személy sem jelölte be azt, hogy elvált. Ez az adat véleményem szerint úgy születhetett, hogy bár az adott személy a múltban elvált, most viszont valamelyik egyéb kategóriába sorolható e válaszlehetőségek alapján. A statisztikai adatok alapján kétlem, hogy ezen emberek közül még soha senki nem vált volna el legalább egyszer élete során. Érdekes lesz ezen adatokat megnézni külön generációkra bontva. A Babyboom korosztályunk közül, akik 2 fő, az egyikük 62 éves házas, másikuk pedig 65
37
éves, már majdnem veteránnak számító özvegy. Az X generációs nők közül 1 hölgy egyedülálló, 3 fő él élettársával és 7 fő, azaz a megkérdezettek 64 %-a házas.
X generációs nők családi állapota / fő / %
1; 9% 3; 27%
Egyedülálló Házas Élettársi kapcsolatban 7; 64%
3. ábra: Az X generációs nők családi állapota Az Y generációs hölgyek közül 25-en egyedülállók, ez a válaszadók 29 %-a. Ez a 87 főből igen sok. Ebből látjuk azt, hogy igenis van szinglijelenség, sok velem egykorú vagy hasonló korú nő egyedül is meg tud, vagy egyedül akar megállni a lábán, vagy még talán nem találta meg a megfelelő párt. 40 %-nak, azaz 35 nőnek viszont van párja. További 15 %, azaz 13 fő él élettársi kapcsolatban és mindössze 16 %, azaz 14 fő házas. Ebből egyértelműen látszik az, hogy a 20 és 32 év közötti nők válaszai alapján a korábbi statisztikai adatok nem csalnak, ugyanis nagyon sok az egyedülálló és nem házasságban élő nő. A házasság kitolódik. Az X generációs válaszadók között szép számban megjelentek a házasok. Mivel felkeltették az érdeklődésem ezek az adatok, kicsit tovább elemeztem őket. A legfiatalabb házas 24 éves volt. Régebben, édesanyám idejében ilyenkor már rég összeházasodtak a párok. Ma már szinte csoda, hogy valaki ekkor összeköti az életét a párjával.
38
Y generációs nők családi állapota / fő / %
25; 29% Egyedülálló
35; 40%
Házas Élettársi kapcsolatban Partnerkapcsolatban 14; 16% 13; 15%
4. ábra: Az Y generációs nők családi állapota
Iskolai végzettség: A megkérdezettek közül mindössze ketten végeztek csak általános iskolát. Egyiküknek háromnál több testvére van. Úgy vélem ez az esetleges anyagi körülményeiknek, családi állapotuknak, esetleges elszigetelődésüknek a következménye lehet. A másik lány mindössze 19 éves, édesanyja főiskolát, édesapja egyetemet végzett. Feltételezem, hogy ezek alapján sikeresen fog idén érettségit letenni, tanulmányai során és az életben is érvényesülni.
39
A kitöltők iskolai végzettsége
18
Egyetem Főiskola
22 18
Felsőfokú szakképesités, felnőttképzés Középiskola érettségivel és szakképesítéssel
20
Középiskola érettségivel
19 1
Szakiskola és szakmunkásképző 2
Általános iskola 0
5
10
15
20
25
/ fő
5. ábra: A kitöltők iskolai végzettsége 19 Y generációs érettségizett le már, 16 tanuló az érettségit szakképesítéssel együtt tette le. Ezen 35 lány közül 27-en 19 és 23 év közöttiek, egy 19 éves, négy 20, négy 21, tíz 22 és nyolc 23 éves. Többségük jelenleg is tanulmányokat folytat, sokuk szülei középiskolánál magasabb végzettséggel rendelkeznek, így várható, hogy ők is sikeres diplomát fognak letenni. Többen közülük diákmunkán vesznek részt. 15-en érettségi után felsőfokú szakképesítésben, felnőttképzésben részesültek. 19 fő főiskolát és 16 már egyetemet is végzett. Ez azt a tendenciát mutatja, miszerint a mai fiatalok többségének fontos a felsőfokú intézményben való részvétel. Az X generációsak közül van az egyetlen szakiskolát és szakmunkásképzőt végző nő a 100 megkérdezett közül, négyen végeztek középiskolát érettségivel és szakképesítéssel, egy ember végzett egyetemen és egy főiskolán. A 62 éves hölgy egyetemmel, a 65 éves pedig főiskolával büszkélkedik.
40
Y generáció iskolai végzettsége / fő
16
Egyetem
19
Főiskola Felsőfokú szakképesités,
15
Középiskola érettségivel és
Y(87 fő)
16
Középiskola érettségivel
19
Általános iskola
2 0
5
10
15
20
6. ábra: Y generációs nők iskolai végzettsége Szülők iskolai végzettsége: Nagyon érdekelt az, vajon az egyetemet végző szülők gyermekei szintén diplomásokká válnak-e vagy sem. Azok a szülők, akik mindketten egyetemet végeztek, a gyermekeik szintén egyetemi diplomát kaptak. Egy kivételt láttam, ahol mindkét szülő egyetemista volt, a gyermekének viszont főiskolai képesítése van. Viszont a mai világban úgy vélem ez nem hátrány. Testvérek száma: A megkérdezettek közül 18 nő egyke, 14-nek 2, 5-nek 3 és szintén 5 főnek 3nál több gyermeke van. Tehát 10 % hisz a nagycsalád egységében. 58 fő, azaz több, mint a válaszadók felének egy testvére van, azaz ketten testvérek. Ebből jól látszik, hogy a kétgyermekes családmodell van a döntő többségében. Kíváncsi leszek arra, hogy a jövőben a nők mennyi gyermeket szültek, illetve mennyit terveztek. Ez vajon megdőlni látszik-e vagy sem?
41
Testvérek száma 60 50
58
40 / fő 30 20 10
18 14
0 0
5 1
2
3-nál több
7. ábra: Testvérek száma Gyermekek száma: Az 87 fős Y generációból mindössze 12 nőnek van gyermeke, 75 főnek viszont nincs egy sem. A 12 gyermekes nő közül 9-nek van 1, két nőnek van 2, és egynek három gyermeke. Egy 26, egy 27 éves egyetemet végzett házas, egy 28 és három 29 éves szintén házas nő szült egy gyermeket. Továbbá egy 31 éves főiskolát végzett nő, aki élettársával él, egy 32 és egy 34 éves, akik jelenleg is partnerkapcsolatban élnek. Hárman három, négyen kettő, egy legalább két gyermeket szeretne, egy nem tudja. Be is vallotta egy későbbi kérdésben, sok esetben bizonytalannak érzi magát. A második két gyermekes anyuka 31 éves. Legalább két gyermeket szeretne. Két gyermeke van egy 30 éves házas, egyetemet végzett nőnek, aki szülei szintén egyetemet végeztek. Két gyermeket szeretett volna egyébként is. Továbbá egy nőnek 3 gyermeke van. 7 fő azt válaszolta, hogy nem is szeretne gyermeket a későbbiek során. Beigazolódni látszik, hogy ténylegesen nő az akaratlagos gyermektelenség. Négyen a válaszolók közül 23 év alattiak. Hárman megerősítették a kérdőívem egy szintén erre vonatkozó részében, hogy biztosan nem terveznek gyermeket. Egy 33 éves egyedülálló válaszai, a munka, karrier, önmegvalósítás, 42
biztos munkahely a fontos, aztán következik a család, ha következik egyáltalán. 68 nőnek még nincs gyermeke, viszont szeretne a későbbiekben. Az X generáció válaszolói: 6 nőnek egy, háromnak kettő gyermeke van. 1 főnek nincs, de szeretne a későbbiekben, egy pedig egyáltalán nem akar. A Babyboom egy, illetve két gyermekkel büszkélkedhet. Összességében 16 nőnek van egy, hatnak kettő, egynek három gyermeke. Nyolc nem is szeretne, 69 viszont tervezi a későbbiekben
Gyermekek száma 120 Nincs, de szeretnék A későbbiekben
100
Nincs, és nem is szeretnék
/fő
80 69
60
Igen, 3
68 Igen, 2
40 20 0
8 1 6
7 1 2 9 Y gen.
1 3 6
1
X gen.
Baby-Boom Összesen
Igen, 1
16
8. ábra: Gyermekek száma
Gyermektervek: Az Y és X generációt vizsgáltam gyermekvállalási terveik vonatkozásában. Megkérdeztem szeretnének-e gyermeket, továbbá, ha szeretnének, mikor tervezik azt. 8 Y generációs fiatal szeretne egy gyermeket, 32 szeretne kettőt, további 15 legalább kettőt. 22 vágyik a nagycsaládra, közülük egy fő háromnál több gyermeket szeretne, 21 pedig hármat. Ez számomra meglepő eredmény volt. Egyáltalán nem terveznek gyermeket, 3-man pedig bizonytalanok. Az X generációban két válaszolónak két gyermeke van, és ennyit is szerettek volna, további két fő szintén két gyermeket szeretne. További 2 fő jelölte, hogy nem
43
szeretne több gyermeket, neki van már kettő. Két fő nem akar egyáltalán, hárman nem tudják, akarnak-e X és Y generáció összesen: 10 szeretne egy gyermeket, 34 kettőt, 21 hármat, 1 háromnál többet, 6 fő nem tudja, hogy szeretne-e. 11 fő nem szeretne gyermeket, többüknek már amúgy is van két gyermeke. Az eredményekből és a grafikonon is jól látszik, hogy a válaszadók többsége két gyermeket szeretne, tehát feltételem igazolódott, miszerint még mindig a legtöbben két gyermeket szeretnének.
Gyermektervek Nem tudom Nem Igen, legalább kettőt
X+Y össz
Igen, háromnál többet
X Y
Igen, hármat Igen, kettőt Igen, egyet 0
5
10
15
20
25
30
35
40
/ fő
9. ábra: Gyermektervek Az Y generációt vizsgálva érdekelt ki mikor szeretne gyermeket. 21 nő 23-26 éves kora közé tenné ezt az időszakot, 43 fő 27-30 éves kora közé, 14 31 éves kor fölött, míg 9 nem tervezi.
44
Y generáció gyermekvállalási terve / fő/ év 45 40 35 30 25 /fő 20 15 10 5 0
Y
23-26 év között
27-30 év között
Y 31 év felett
Nem tervezem
/év
10. ábra: Az Y generáció gyermekvállalási terve
Család segítsége, támogatása; megfelelő pár; családtámogatási rendszer; anyagi vonzat, anyagi biztonság; befejezett iskolarendszerű képzés; házasság; Állandó munkahely; saját lakás fontossága a gyermekvállalás kapcsán: A 10. kérdésem egy kijelentésekből álló skála volt. A következő felmérésemhez skálát használtam, azaz 1-5-ig terjedő értékeket adtam meg attól függően, hogy mennyire fontos a szóban forgó dolog az adott illetőnek. Számodra mennyire fontosak az alábbiak ahhoz, hogy gyermeket vállalj? Erre a kérdésre a család és támogatásnál 4, 01-es átlag született, ami azt jelenti, hogy a vizsgált minta számára ez fontos. Arra a szempontra, hogy mennyire fontos a gyermekvállaláshoz a megfelelő partner, 4, 78-as átlag alakult ki, ami azt jelenti, hogy a válaszadók szerint ez nagyon fontos. A családtámogatási rendszer pedig számunkra, bár fontos, de mégsem annyira, mert hajlik a közömbös felé, az átlag itt 3,65. Az anyagi biztonság az emberek számára szintén fontos, 4,44-es átlagot produkáltak ebben a kérdésben. A befejezett iskolarendszerű képzés átlaga 3,54, tehát bár fontos, mégis közelít a közömbös kategóriához. A házasság viszont számukra rendkívül közömbös, 3,39-es ennek az átlagú ennek fontossága. 4,4-as pedig az állandó 45
munkahely fontossága, tehát ez is olyan tényező, ami fontos. Ezzel szemben a saját lakást a nők kissé közömbösnek tartják, az átlag itt 3,34. Hipotézisem egyik fele beigazolódott, miszerint nagyon fontos a megfelelő pár a gyermekvállaláshoz, viszont az anyagi biztonság fontos, de nem nagyon fontos.
Mennyire fontosak a gyermekvállaláshoz...? ( A kitöltők szerint)
Egyáltalán nem fontos Nem annyira fontos Közömbös Fontos
ar e
Ál la
Sa
já t
la ká s
he ly ka
m un
nd ó
H
áz a
ss á
g
pz és
g
ké
nd s
ze
rű
on sá izt
ze
ib
en ds
ti sk ol
at ,a
ny ag
pá r
nz
fe je ze t
ya gi
An
Be
sa lá C
vo
dt ám og
at ás ir
fe le
lő
at ás M eg
ám og e, t ég gí ts se d sa lá C
r
Nagyon fontos
a
/fő
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
11. ábra: Mennyire fontosak az alábbiak a gyermekvállaláshoz? Mit tervezett el az Y generáció eddig jövőjével kapcsolatban? 20 fő, azaz 23 % a karrierjét, 18 nő, azaz 21 % a családi életét tervezte el eddigi élete során. 9 fő, azaz a megkérdezettek 10 %-a egyiket sem, míg a többség, a megkérdezettek majdnem fele, 40 fő, azaz 46 % a karrierjét és családi életét is megtervezte párhuzamosan
46
Mit tervezett el eddig az Y generáció? / fő / %
20; 23% A karrierjét
40; 46%
A családi életét Egyiket sem 18; 21%
Mindkettőt
9; 10%
12. ábra: Mit tervezett el az Y generáció eddig jövőjével kapcsolatban? Feltettem azt a kérdést is, hogy az emberek számolnak-e mindig döntéseik következményeivel. A válaszadóknak csupán 8%-a az, akik mindig számolnak, határozott igennel feleltek. A maradékból 28% akik nem, ezeknek majdnem a teljes része Y generációs nő. A maradék 64% pedig általában szokott.
Mindig számolsz döntáseid esetleges következményével?
8% 28%
Igen Nem Általában igen
64%
13. ábra: Mindig számolsz döntéseid esetleges következményével? Arra a kérdésre pedig, hogy a jövőben hol szeretnének élni, a válaszadóknak csak 7%-a választotta az albérletet, mind a 7% Y generációs hölgy. A 93% közül, akik saját lakást szeretnének, 80 fő Y, 2 BB és 11 fő X generációs.
47
Lemondanál a gyermekáldásról, ha egy nagyon jól jövedelmező állást kapnál? A kitöltők 80%-a nem mondana le a karrier miatt a gyermekáldásról. Ebből 70 fő Y, 8 X és 2 BB kategóriás. A maradék 20% viszont lemondana, ebből 17 fő Y, 3 pedig X generációs. Ez igen nagy arány. Mi a fontosabb a generációk számára: a munka, karrier; gyermek, család, vagy ezek összhangja? Az Y generáció válaszolói közül 21-en a családot tartja fontosnak, míg 6 fő a karrierjét. Az X és Baby-boom generációból senki nem jelölte be a karriert. 3 X generációs nő a családot, míg a többi 8 azt jelölte jól megférnek egymás mellett. A Baby-boom generáció 2 fője és az Y generáció 60 szülötte is így vélekedik. Tehát összességében 24-en a családra, 6-an a karrierre, 70-en, tehát a válaszadók 70 %-a arra voksolt, hogy ezek jól megférnek egymás mellett, kialakítható a munka és gyermekvállalás, családalapítás közti összhang.
Mi a fontosabb?
100% 80% 60 60%
70
8 2
/ fő
Munka, karrier
40% 6 20%
21
6 3
X
Gyermek, család
24
0% Y
Jól megférnek egymás mellett
BB
Össz
14. ábra: A munka, karrier és a gyermekvállalás, családalapítás összhangja
48
Ehhez kapcsolódott a kérdőívem egy későbbi kérdése is, mi szerint mennyire tartják fontosnak a kitöltők a gyermekvállalást, a karriert és azt, hogy a munkában és a magánéletben is jól teljesítsenek. Erre a válaszok átlaga: 4,02, vagyis a nők ezt fontosnak tartják. A karrierjük átlaga pedig: 3,64, valamennyire fontos kategóriába esett, ám rendkívül közel áll a közömbös tényezőhöz is. Az pedig hogy mind a munkában, mint pedig a magánéletben jól teljesítsenek az emberek: 4,18, vagyis fontos számukra. Hipotézisem beigazolódott a munka és magánélet összhangjának fontosságáról! Mit vár a munkától? Önállóságot Önmegvalósítást Biztos
Társadalmi Ugródeszka
életpályát előrelépést Y
27
40
51
X
4
4
6
BB
1
1
1
Összesen
32
45
58
5
26 2
5
28
15. ábra: Mit vár a munkától? Az Y generációból 27-en várnak a munkától önállóságot, 40-en az önmegvalósítást látják benne, 51 voks érkezett a biztos életpályára. Rövidtávon jelentős társadalmi előrelépést öten jelöltek. Szakmai fejlődést-ugródeszka még jobb munkahelyhez 26-an Az X generációnál 4-en önállóságot, szintén 4-en önmegvalósítást, 6-an biztos életpályát, ketten ugródeszkát látnak. A Baby-boom generációnál 1-1 voks ment az önállóságra, önmegvalósításra és 1 a biztos életpályára is. Összesen 32 szavazat jött az önállóságra, 45 az önmegvalósításra, 58 a biztos életpályára, 28 a szakmai fejlődést jelölték és mindössze 5-en választották a rövidtávon történő jelentősebb társadalmi előrelépést.
49
Egyéb kategóriába mindössze ketten írtak: Egyikük csak annyi pénzt szeretne összegyűjteni, amennyi az önellátás megteremtéséhez elegendő, másikuk mindössze megélhetést akar.
Munka: Kíváncsi voltam arra is, hogy dolgoznak-e jelenleg. A társaság 51%-a 8 órában dolgozik, 7%-a részmunkaidőben, 3%-a távmunkában, 8 %-a diákmunkás és a maradék 31%-ának pedig nincs munkája. Minden X generációsnak van munkája. Mind a 11 fő 8 órás, teljes foglalkoztatásban részesül.
60 50 40
51
/ fő 30
3
8
Igen, diákmunkában
Igen, részmunkaidőben
7
Igen, 8 órában
0
Igen, távmunkában
10
Nem
31
20
Kitöltők a munkában: Dolgozol jelenleg?
16. ábra: Kitöltők a munkában
Az Y generáció fiataljai közül 39 fő 8 órában, 7 részmunkaidőben, 3 távmunkában, 8 diákmunkában dolgozik. 30 fiatalnak nincs munkája.
50
40
39
35
30
30 25 / fő 20 15 10
8
7
Nem
Igen, távmunkában
Igen, részmunkaidőben
Igen, 8 órában
0
Igen, diákmunkában
3
5
Y generáció a munkában
17. ábra: Y generáció foglalkoztatása Megkérdeztem őket arról, hogy felnőttnek érzik-e magukat. Erre pedig 86% igen, és 14% nem érkezett.
90 80 70 60 / fő
86
50 40 30 20 14
10 0 Igen
Nem Felnőttnek érzed magad?
18. ábra: Felnőttnek érzed magad? Jól érzed magad a bőrödben? Tettem fel a kérdést a vizsgált alanyaimhoz, erre a válasz az volt, hogy 32-én jól érzik magukat, 4-en nem, 60-an, vagyis döntő többségében általában jól érzik magukat, és 4-en pedig általában nem szokták jól érezni magukat.
51
10.2 Interjúk értékelése
Primer kutatási módszerként mélyinterjút készítettem négy dolgozó nővel a karrier és család közti egyensúly kérdéskörét vizsgálva. A négy interjúalanyom úgy választottam, hogy az ő jelenlegi munkájuk az idegenforgalomhoz kötődik, vagy már fel is hagytak ezzel. Külön kérdéssorokat állítottam nekik össze, attól függően, melyiküktől mire vagyok kíváncsi. Voltak egyező kérdések, de helyenként eltértem. Könnyű dolgom volt a kérdéssor összeállítását illetően, mert mind a négyüket jól ismerem. Kettő nőt személyesen kérdeztem meg, így sokkal könnyebb volt a dolgom, viszont barátnőm külföldön dolgozik, a volt munkatársnőm pedig az ország egy messzi pontjára költözött, így internetes interjúztatáshoz folyamodtam. Azért őket választottam, mert legjobban általuk tudtam bemutatni, milyen helyzete van azoknak a nőknek, akik idegenforgalomban, vendéglátásban, szolgáltatóiparban dolgoznak. N.1. X generációs nő, most került vezető pozícióba N.2. 1987. augusztusában született Y generációs nő. Családanya és egy multinacionális vállalatnál az egyik részlegvezető asszisztense N.3. Y generációs fürdő üzemeltetési vezető N.4. 1989.Y generációs fiatal, külföldre ment párja után, ott építi karrierjét 1. Személyes adatok, családi helyzetük: N.1 Elvált, élettársával 3 éve van együtt, akivel nagyon boldogok. Hozzátette viccesen, „Ki gondolta volna? ”. Ezt arra érti, hogy nehezen találta meg azt a párt, aki mellett ennyi idő után is harmonikus, kiegyensúlyozott életet élhet. Egy fürdőben találkoztak, ahol rögtön tudták, több lesz köztük, mint munkatársi kapcsolat. A férfi munkahelyet váltott ország egy teljesen más pontján, jobb megélhetés és munkalehetőség reményében, majd ő követte lányával. 52
N2. Hagyományos családban nőtt fel, apa, anya, és egy testvér. Férjnél van, 2011 óta. Kislányunk már két éves. Terveznek még gyermeket, viszont még nem döntötték el, hogy mikor és azt sem, hogy mennyit. N3 Hagyományos családban nőtt fel, három testvére van, neki viszont még nem született gyermeke. N 4 Hagyományos családban nőttél fel: apa, anya, 1 testvér. Párkapcsolatban él már 2 éve Gondolkozott már a családalapításon. Most 25 éves, 30 éves korára már szeretne gyermeket. Párja két éven belül szeretne, de ő nem ragaszkodna ehhez a karrierépítése miatt. Hamarosan befejezi az egyetemet és utána szeretne elhelyezkedni a szakmájának megfelelően. Egy biztos anyagi háttér megteremtése után tervezi ezt megvalósítani. 2. Képzés alakulása: N.1. Szíve mélyén bár nem tervezi, de tudja, hogy nem ússza meg a továbbtanulást. Folyamatosan fejlődni kell, és ő mindig képzi is magát. N2. Szülei érettségivel és felsőfokú szakképzéssel rendelkeznek. Végzettségei német nyelv és irodalom abszolutórium; idegenforgalmi szakmenedzser felsőfokú szakképzés. Tervezi a továbbtanulást, igyekszik folyamatosan képezni magát. Főleg a nyelvtudását érzi fontosnak karrierje szempontjából. N3. Szülei főiskolát, egyetemet végeztek. Végzettségei: Idegenforgalmi-‚és szálloda szakos közgazdász főiskolai diploma, Munkajogi szakokleveles tanácsadó egyetemi továbbképzési szak, idegenvezető angol és magyar nyelven. Folyamatosan képzi magát. Jelenlegi pozíciója kielégítő, hosszú távon még tervez továbbtanulást és szeretne a munkámban is előre jutni, de még nincs teljesen kialakult jövőképe. N4 Édesanyja szakközépiskolát végzett, édesapja szakmunkás. Érettségi után egy főiskolai OKJ-s képzésen belül elvégzett az idegenforgalmi szakmenedzser szakot. Jelenleg a Miskolci Egyetemen halaszt egy évet, ezután teszi le a diplomát. Mindenképp be szeretné fejezni ezt a képzést. Folyamatosan képzi magát. Gimnázium alatt az angol nyelvtudását próbálta tökéletesíteni, felsőfokú nyelvvizsgát szerzett. Az idegenforgalmi szak elvégzése után rögtön munkába állt. Feltétel volt a munká53
ba állásnak egyfajta vendéglátós képzés elvégzése, melynek sikeres letétele után elkezdhetett dolgozni. Abban az évben már gondolkozott, hogy a turizmuson belül specializálódni kellene és el kéne még jobban mélyíteni tudását. Így jutott a jelenlegi szakirányra. Most a német nyelvet próbálja elsajátítani még jobban. A jövőben szándékozik képezni magát a természetgyógyászat területén. 20 éves korában egy évet dolgozott egy szállodában, itt szinte minden munkakörbe belelátott, beletanult. Az idegenforgalmi szakmenedzser képzés elvégzése után nagyon szerencsésnek érezte magát, hogy rögtön talált munkát egy kávézóban. Négy évig dolgozott ott, majd felmondott egy jobb lehetőség miatt. Ez a jelenlegi munkahelye, egy németországi szálloda, ahol szintén vendéglátás terülten dolgozik. Úgy érzi a szerencse is közrejátszott abban, hogy idáig eljutott. Még nem hasznos karriere szempontjából a képzettsége, de reméli, hogy a jövőben az lesz. Amint meglesz a diplomája, bízik benne, hogy sikerül feljebb jutnia a ranglétrán.
3. Munka, karrier N.1. Előző munkahelyein nem, most vezetői pozíciót tölt be, tehát feljebb tudott lépni azon a bizonyos ranglétrán. Hogy jelenleg vezetői beosztásban dolgozhasson kellett, hogy a főiskolán jól teljesítsen. Emellett több éves szakmai tapasztalata is segítségére vált. A munkától nem csak az anyagi biztonságot, a jó fizetést várja, hanem kihívást, és egyben szerelmet is. Nem tudatosan tervezte karrierjét, nem tűzött ki maga elé célokat, sem pozíciót. Jelenleg úgy került a vezetői székbe, hogy a bizonytalant választotta. Csak egy dolog volt, amiben teljesen biztos volt, hogy szereti párját, és akár a világ végére is elmenne érte. Nehéz dolog volt meghoznia ezt a döntést. A barátai támogatták ebben. Nagyon jó munkahelyi közösségben dolgozott előző munkahelyén, ahol mindenkit szeretett és baráti volt a viszony. Zavarta az épp 9. évfolyamot végző kislánya is, hogy vajon megsínyli-e az újabb költözést. Nem ez lenne az első lakhely és iskolaváltás. Itt kell hagynia a barátnőit, hobbiját, a megszokott dolgokat és belecsöppenni az újba. Nem elégedett eddigi pályafutásával, de reméli jó úton halad afelé. Legfontosabb fordulópontoknak karrierje kapcsán a főiskola elvégzését és májusi felmondást mondta. 54
N2. Korábban szállodában dolgozott recepciós és értékesítőként, valamit értékesítési- és marketingmenedzserként. Jelenleg egy multinacionális vállalatnál az egyik részlegvezető asszisztenseként dolgozik. A jövőjét is ennél a cégnél tervezi. A szállodai előmenetel viszonylag gyors volt, amit főleg a jó nyelvtudásának és szervezőkészségének köszönhet. Jelenlegi munkahelyén is kulcsfontosságúak ezek a készségek. Tudatos döntéseket hozott karrierje, pályafutása kapcsán. Konkrét pozíciót soha nem tűzött ki maga elé. Korához képest sok tapasztalatot gyűjtött, több területen is kipróbálhatta magát. Jelenleg biztos állása van, és olyan helyen dolgozik, ahová szeret bejárni és a kollégákkal is jó a viszonya. Több alkalommal is meg kellett változtatnia az elképzeléseit, illetve az adott helyzethez kellett igazítani. N.3. 2004-től három hotelben dolgozott. Jelenleg fürdőüzemeltetési vezető. Azt várja a munkától, hogy ismereteit bővíthesse általa. Hasznos karriere szempontjából a képzettsége, végzettségének megfelelő helyen dolgozik. Azt tervezte meg csak, hogy az idegenforgalomban szeretne dolgozni. Egy poszt volt, amit kitűzött‚és később dolgozott is benne front office managerként. Legfontosabb fordulópont karrierje kapcsán: 2007-ben, amikor a Saliris Resort- hoz került, majd mikor visszatért ide, mint munkaügyi előadó 2011-ben, illetve amikor elvállalta a fürdővezetői posztot 2013-ban. Egyelőre a jelenlegi munkaköréből szeretné a legtöbbet kihozni. Számára a karrier a sikeres munkahelyi életpályát jelenti, az önmegvalósítás: az egyén álmainak a kiteljesedését, az egyensúly pedig az egyén és környezetének (társadalmi, munkahelyi) harmóniáját. N4 Már volt, amit fel kellett adnia párkapcsolata, karrierje miatt. Ez számára egy elég összetett és összefüggő kérdés. A korábbi munkahelye mellett nem tudott élni, mivel mellette levelezőn végezte az egyetemet. Vendéglátásban dolgozott, reggeltől estig a munkahelyén volt, pihenőnapjain járt az egyetemre. Néhány hónappal ezelőtt párjának hirtelen adódott egy külföldi munkalehetőség, amit szerencsére ki is használt. Távkapcsolatban éltek hónapokig, mivel őt még Magyarországra kötötte az egyetemi képzés és a munkahelye. Karrierje tekintetében szeretne jelenlegi munkahelyén leendő végzettségének megfelelő magasabb pozícióba lépni. A jövőben szeretné még tovább képezni magát, a természetgyógyászat érdekli. Ezt valószínű, hogy már csak a gyermekvállalás alatt vagy után tudja véghez vinni. A magánélet55
ben pedig remélhetőleg a házasság, a gyerekvállalás áll előtte. Munka területén körülbelül egy évre előre tervez előre. Karrier az, amikor sikerül kiteljesedni, elérni egy célt, egy pozíciót a munka során. Ez mind csak abban az esetben egész, ha azt csináljuk, amit szeretünk; jó munkaközösségben végezzük a napi feladatokat; csoportmunkában dolgozzunk; sikeresen össze lehessen egyeztetni a magánéletet a munkával; ki lehessen bontakozni egy kihívást jelentő munka esetén; legyenek meg a megfelelő motivációk; minél több tapasztalatot szerezzünk; mindezekhez meglegyenek a megfelelő feltételek. A külföldi munkalehetőség sok lehetőséget nyújt számára. 3. A női munkavállalók sikeressége N. 1.A női munkavállalók sikerességét abban látja, hogy a nők több dologra tudnak figyelni, sokkal érzékenyebbek. Hozzá tette viszont, hogy ez viszont egyben hátrányuk is. Vágya olyan helyet találni, ahol korrekt tulajdonosok, vezetők mellett dolgozhat, és valami újat alkothat. N2 Az általa ismert sikeres nők mind rugalmasak, toleránsak és nagyon jó szervezők. Emellett szerinte a siker egyik kulcs a jó emberismeret. Számára a karrier sikert és előmenetelt jelent a munkában. N.3 Szerinte a női munkavállalók sikeressége abban rejlik, hogy sokkal keményebben tudnak harcolni a célokért. Nem érte hátrányos megkülönböztetés munkája során, amiatt, hogy nő. N.4 Szerinte egy sikeres nő nem tud egyensúlyt tartani a család és a munka között. Nagy százalékban a munkának él. Gyermekes nők foglalkoztatása: N1. Mikor gyermeke kicsi volt, származott hátrány munkája során abból, hogy van gyermekes. Megesett, hogy nem vették fel emiatt. N2. Soha nem érte hátrányos megkülönböztetés munkája során, amiatt, hogy nő. Nagyon jól tolerálták a munkahelyén a gyermekvállalást, a főnöke és a kollégák is 56
rugalmasak, ha a gyerekekről van szó. Szinte minden közvetlen kollégájának van legalább 1 gyermeke. Részmunkaidő, távmunka, ezek nagyon sokat segítenének egy-egy kismamának, mivel a családtámogatási ellátások (GYED, GYES) korántsem jelentenek akkora bevételt a családnak, mint mondjuk egy részmunkaidős jövedelem egy biztos munkahelyen. Valószínűleg hosszú folyamat eredményeként, de úgy gondolja, van esély ezen foglalkoztatási formák térnyerésére.. Cégüknél a gyermek születésekor jár egy egyszeri támogatás (viszonylag versenyképes összeg), vannak családi rendezvények (egy évben legalább kétszer), saját óvodája van a cégnek, ahol délután hat óráig maradhatnak a gyerekek, ha szükséges. Az óvodásoknak külön rendezvények vannak és több rajzpályázatot is indítanak (ezeken akár külföldi utat is lehet nyerni!). Támogatjátok a kismamákat. Visszatérhetnek ugyanabba a pozícióba, mint ahonnan elmentek szülni Általában vagy ugyanabba térhetnek viszsza, vagy azzal egyenértékű, a végzettségének megfelelő pozícióba térhet vissza egy kismama. N3 Az idegenforgalomban nem lesz jellemző, hogy a közeljövőben a kismamák részidőben, távmunkában dolgozhassanak, de más iparágakban el tudja képzelni, van ahol már ma is működik. Minden jogszabályokban biztosított kedvezményt biztosít a cég a gyermekes családoknak. Ezen túl a tevékenység jellegéből kifolyólag egyéb kedvezményeket nem tud tenni. Ezt törvény szerint biztosítani kell, hogy a kismamák visszatérhessenek ugyanabba a pozícióba, mint ahonnan elmentek szülni. N 4. Az internet adta lehetőségek lát esélyt arra, hogy a nők részmunkaidőben, távmunkában dolgozhassanak. Erre igény és lehetőség is van, vagy lesz. 6. A munka és magánélet összeegyeztetése: N1. Úgy látja, jelenleg sehogy nem képes összeegyeztetni a munkát az otthoni teendőkkel, fenntartani a munka és család közti egyensúlyt. Emiatt nem is érzi olyan jól magát. Szerinte ez lehetséges volna, de nem Magyarországon. Munkája miatt kevésszer tud főzni, és észreveszi magán, hogy türelmetlenebb is. Azt a választ adta: „Jó volna a karrier, család között az egyensúly, úgy, hogy megvalósítsd magad, és a karriered is sínen van, de ez fikció, ilyen nincs is szerintem.” 57
N.2. A szállodai időbeosztást nem tudta volna összeegyeztetni a családdal (gyermekvállalással), ezért úgy érezte, váltania kell. Nem utolsó szempont, hogy anyagilag is jövedelmezőbb a jelenlegi munkája. Fontos a családja és jelenleg férjét a munkája Egerhez köti, így neki is itt kellet munkát keresnie. Nagyon nehezen tudja összeegyeztetni a munkát az otthoni teendőkkel, fenntartani a munka és család közti egyensúlyt és rengeteg kompromisszumot kell kötnie. Általában a szabadideje és a hétvége rovására sikerül csak elvégeznie a „háziasszonyi” teendőket. Biztosan lehetséges ez az egyensúly szerinte, „CSAK” az a jó szervezőképességen és a család többi tagján múlik. A férje, amiben tud, segít, néha többet is, mint az átlag férfi. Bepakol a mosogatógépbe, egyszerűbb dolgokat meg is főz, a bölcsődébe reggelente ő viszi a lányukat és a besegít takarításban. A nagymamák tudnak rá vigyázni, ha neki tovább kell maradnia munkahelyén, vagy ha beteg a kislány és esetleg nem tudja megoldani, hogy aznap otthon maradjon vele. Talán a hobbiját kellett feladni családja és gyermeke miatt, de még nem adta fel teljesen. N3 Szervezéssel, tervezéssel lehetséges összeegyeztetni a munkát az otthoni teendőkkel, fenntartani a munka ‚s család közti egyensúlyt. Munkája miatt kevesebb ideje jut a tanulásra, mint amennyit szeretne. Teljesen nem kellett feladni semmit munkája miatt, maximum. kevesebb idő jut rá. N.4. Karrierje és magánélete kapcsán egyaránt, mind a két területen a külföldre költözése volt a legfontosabb fordulópont, és az ezzel összefüggő események. 7. Munkahelyváltás, mobilitás: N1. Személyes konfliktusok miatt hagyta ott előző munkahelyeit. A kérdésemre, hogy jól döntött-e, hogy Magyarország teljesen más régiójába ment a válasza: „Ki tudja? Mindenből lehet tanulni.” Nehéz új életet kezdeni, ismerősök nélkül, idegen helyen. A legutóbbi költözés párja egészsége miatti munkahelyváltozása miatt történt, gyermeke nem örült, nehéz még most is neki. Új munkahelyet szeretne, illetve azt tartaná a legjobbnak, hogyha vállalkozóként tudna sikeres lenni N.2 A szállodai időbeosztást nem tudta volna összeegyeztetni a családdal (gyermekvállalással), ezért úgy érezte, váltania kell. Nem utolsó szempont, hogy anyagi58
lag is jövedelmezőbb a jelenlegi munkája. Egy nagy fordulópont volt karrierje kapcsán, amikor a szállodai szakmáról átváltott a multinacionális vállalatok világába. Főleg a kedvezőtlen időbeosztás miatt hagyta ott előző munkahelyeit. Dolgozni kellett hétvégén és ünnepnapokon is. Illetve alacsonyabb bérszínvonalat képvisel a szállodai szakma, mint a jelenlegi munkahelye. N4 Munkahelyet keresett külföldön, hogy együtt tudjon lenni párjával. Ehhez viszont itthon áldozatokat kellett hoznia. A munkalehetőséget meg kellett, hogy ragadja. Tanulmányait nem tudja így időben befejezni. Akkori munkahelyét is fel kellett adja, amit szeretett és ahol már 4 éve dolgozott. Egy szuper csapat tagja volt, mind a kollegákkal és főnökökkel jól kijöttek. Vendéglátósként rengeteg új embert ismerhetett meg. Főként a párja miatt hozta meg ezt a döntést, mert hosszú ideig csak nem élhettek távkapcsolatban, és persze neki esze ágában sem volt visszajönni Magyarországra. Másrészt megtetszett neki a szállodai munka, amit ajánlottak, és látja benne a lehetőséget, hogy feljebb lépjen. Jövője, a karrierje építése is hatással volt a döntésére. Szerinte maximálisan jól döntött, nem bánta meg, remélhetőleg a jövőben sem fogja. Jelenlegi munkahelyétől a német tudás fejlesztését, több munkatapasztalatot, a külföldi ország és nép megismerését, pénz megtakarítását, előrelépési lehetőséget vár. Gyenge német tudása ellenére, a főnökasszonya számára nagyon sokat számított, hogy eddig milyen tapasztalatot szerezett szállodai és vendéglátás területén. Jelenleg a szálloda vendéglátó egységeiben dolgozhat. Szeretné, hogy munkája kötődjön a végzettségéhez. Elégedett eddigi pályafutásával. 25 évesen 5 éves munkatapasztalattal rendelkezik, mellette megtesz mindent, hogy továbbra is tanuljon valamit, mindig fejleszti magát. 8. Főnök beosztott viszony és a jó munkahelyi égkör kialakítása: N1 Nem a munkatársak kora a lényeg, idősebbet is nagyon tudott szeretni, és a fiatalokat is, a lényeg, hogy a szakmai hozzáértése mellett a személyisége is szerethető legyen. Nem tartja fő szempontnak, hogy a dolgozó gyermekes vagy gyermekkel nem rendelkező fiatal legyen, sőt, szempontnak sem. A jó munkahelyi légkör kialakítása egy munkahelyen a munkaadók korrekt hozzáállásától függ elsősorban, és 59
attól, mennyire jó csapatot tudnak összehozni. A jó kapcsolat nyitját munkáltató és munkavállaló között a korrektségben, megbecsülésben látja, és nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy ez kölcsönös legyen, mindkét fél részéről. Szerinte ez kialakítható, csak a munkáltatók sajnos elfelejtik, milyen volt munkavállalónak lenni. Szerinte a jó munkakapcsolat nem lesz rosszabb a közvetlen viszonytól munkáltató és munkavállaló között, sőt. N2. Kiegyensúlyozott munkahelyi légkört, megbecsülést vár a kollégáktól és a főnöktől, tisztességes jövedelmet vár a munkától. Fontos, hogy minél kevesebb stresszt kelljen a dolgozóknak megélni, toleránsak legyenek egymással. A vezetőktől is függ a jó munkahelyi légkör kialakítása. A jó vezető figyel a dolgozóira, próbálja
minél
jobban
megismerni
őket,
hogy
mindenkire
a
lehető
legszemélyreszabottabb feladatokat oszthassa. Jó, ha néha a munkahelyen kívül is összejönnek a kollégák, akár egy csapatépítő, céges családi rendezvény vagy csak egy baráti hangulatú összejövetel erejéig. Nem fontos, hogy főnök és beosztott minden nap, munka után együtt kávézzon, de az sem jó, ha a nevén kívül semmi személyes információt nem tud egyik a másikról. Rugalmasság alatt azt érti, hogy a főnöke figyelembe veszi a munkahelyen kívüli elfoglaltságait, kötelezettségeit, a családi programokat is, és hagyja, hogy amennyire lehet, önállóan ossza be a munkaidejét és a feladatait. N. 3. Olyan emberekkel szeret együtt dolgozni, akik szeretik, amit csinálnak. Nem munkának tekintik munkakörüket, hanem egy lehetőségnek, mellyel ők is kiteljesedhetnek. A feladataikat felszólítás nélkül ellátják és értik, ezáltal ők is többek lesznek, illetve. Nem azért kell dolgozni, mert a főnökök azt akarják, hanem mert van egy közös cél, amit el kell érni ‚s ehhez mindenkinek egyformán el kell végeznie a rá szabott feladatokat. A fiatalabb és idősebb generáció között nem tesz különbséget. Sosem kérdezi meg az állásinterjún, hogy van-e gyermeke a jelentkezőnek. Erre csak akkor derül fény, ha külön beleírta a jelölt az önéletrajzába. Inkább az adott munkakörre alkalmas egyént veszi fel ‚s ebben nem befolyásoló tényező a családi állapot. Nagyrészt a munkahelyen együtt dolgozó munkatársak hozzáállásától függ a jó munkahelyi légkör kialakítása. Az őszinte kommunikáció a nyitja a jó kapcsolatnak munkáltató és munkavállaló között, ami mindkét fél részéről kölcsö60
nös. Szerinte egy bizonyos távolságot meg kell tartani főnöknek a beosztottjaitól, hogy bizonyos döntéseket, ha szükséges meg lehessen hozni, illetve, hogy az egyenlő bánásmód mindenkivel szemben érvényesüljön. Sokban függ, milyen személyiségű valaki, mennyire könnyen tud beilleszkedni. Ez nem csak a kollegákkal, hanem a főnökkel szemben is számít. Legyenek csapatépítések, ahol nem a munkahelyi feladatokkal, problémákkal kell foglalkozni. Esetleg közös reggeli, ebéd vagy vacsora a kollégákkal. Mindenkinek szüksége van a személyes kapcsolatokra, fontos egy jól működő munkaközösség kialakítása. Viszont csak akkor lesz jó a légkör, ha az adott helyen dolgozók szeretik a munkájukat. Természetesen adódhatnak mindenki életében magánéleti problémák, ami hatással lehet akár a légkörre, de ezt meg kell tanulni egyensúlyba hozni. N 4. A munkáltatóból az eddigi tapasztalatai során két végletet ismerhetett meg. Nagyon sokat számít mindkét fél személyisége és az, milyen könnyen tudnak egymás felé nyitni. Természetesen a főnöknek, mint felsőbbrendű személynek el kell ismernie a munkavállalója jól végzett feladatait. Ezt érdemes díjazni, (főként szóbeli elismerés), hisz a legtöbb főnök, belőlünk, alkalmazottakból élnek. Fontos, hogy tudjanak összedolgozni, segítsék egymást kreativitásukkal és biztosítson a főnök megfelelő feltételeket a munka elvégezéshez
10.3 A vizsgálat értékelése, összegzése, megfigyeléseim:
Feltételezésem, miszerint azok a nők, akik hagyományos családban nőttek fel /hagyományos családmodell, apa+anya+gyerek/ vágynak a család egységére, továbbá nem veszítette varázsát a kétgyermekes családmodell sem csak részben igazolódott be. A fiatalok átlagosan 1,7 gyermek vállalását tervezik. Ez a szám az életkor előrehaladásával csökken. A kétgyermekes családmodell elveszíteni látszik magas presztízsét a magyar társadalomban. Magyarország tradicionálisan gyermek- és családbarát társadalomnak számít, ahol alacsony az akaratlagos gyermektelenség és az ideális átlagos gyermekszám kettő. A kérdőívek alapján a megkérdezettek több mint fele két gyermeket szeretne legalább. 61
Második feltevésem miszerint egyre fontosabb a továbbtanulás, diploma megszerzése és az élethosszig tartó, folyamatos képzés. A diplomás fiatalok könynyebben tudnak elhelyezkedni és magasabb pozíciókat tölthetnek be beigazolódott. Egyre többen folyamatosan képzik magukat, párhuzamosan akár több szakot is végeznek. Fontos nekik a nyelv ismerete is. A diplomás fiatalok jóval könnyebben tudnak elhelyezkedni, mint a diplomával nem rendelkező társaik. A vezető pozícióban lévők általában mind diplomások. A magasabb végzettségűek valamivel jobban ragaszkodnak a kétgyermekes családmodellhez, és ritkábban mondják, hogy nagycsaládot szeretnének. A nők körében ritkább a gyermekvállalás visszautasítása, sokszor legalább kettő, de akár három vagy több gyermeket szeretnének. Harmadik feltevésem, miszerint mind a megfelelő pár megtalálása, mind az anyagi biztonság nagyon fontos a gyermekvállaláshoz részben igazolódott be. A stabil párkapcsolat csökkenti a gyermekvállalással kapcsolatos bizonytalanságot és a kívánt gyermekszámra is pozitív hatással van. A megfelelő párt nagyon fontosnak tartják a gyermekvállaláshoz, míg a megfelelő anyagi biztonságot csupán fontosnak. Az emberek többségének a munka és gyermekvállalás közti összhang megteremtése a fontos. Vágynak a kettő közti egyensúlyra. Ez még, ha nehezen is, de kivitelezhető, bár vannak, akik ebben kételkednek. Nagyon sok odafigyelés, rugalmasság szükséges ehhez. Ebben segítséget nyújt egy szerető és segítő társ. Az idegenforgalomban ténylegesen nehezebb összeegyeztetni a munkát a gyermekvállalással. Interjúalanyaimat látva beigazolódott ez a kérdés. Volt, aki teljesen más szakterületben dolgozik, hogy kivitelezni tudja a kívánt egyensúlyt a karrier és a gyermekvállalás terén. Az idegenforgalomban nincsenek szabad hétvégék, nyugodt esték. Váltania kellett. Van, akinek a gyermeke megsínylette a folytonos költözést a munka miatt, és van olyan vezető, akinek bár három testvére van, mégsincs gyermeke.
62
11 Összefoglalás
Kutatásom célja az volt, hogy megismerjem a nők munkavállaláshoz, karriertervezéshez és családalapításhoz, gyermekvállaláshoz való viszonyát, az ehhez kapcsolódó szakirodalmat. Egyre kevesebb házasság születik és kitolódik a gyermekvállalás is. Nehéz összeegyeztetni a karriert a családdal, de nem lehetetlen. A nőknek igenis fontos az, hogy az életük minden területén jól helyt tudjanak állni. Az egyensúly kialakítható megfelelő odafigyeléssel. Mindehhez legszükségesebbnek a megfelelő pár megtalálását tartják. Egy nő úgy válik sikeressé, ha a munkahelyén és a magánéletben is jól érzi magát, megtalálja a munka és magánélet közti egyensúlyt. Dr. Csernus Imre: A Nő című könyve rávilágít arra, hogy sok nő nem is tudja mitől jó nő. Szeretnének erősnek tűnni, jó karriert befutni, de vágynak a családi békére és nyugalomra egyaránt. A kettő közti egyensúllyal járó munkát viszont sokszor nem vállalják.(Csernus, 2007) Sok ember jó karriert fut be, sok ember családcentrikus, de hogy mind a kettőben jó legyen, nagyon ritka. Egy embernek legyen nő vagy férfi, ez lehet az igazi célja. Én ezt a középutat keresem.
12. Köszönetnyilvánítás Szeretném köszönetemet kifejezni elsősorban konzulensemnek, Simon Nórának, akitől sok segítséget, támogatást és hasznos tanácsokat kaptam. Köszönettel tartozom azoknak a nőknek, akik munkámat segítve, időt szántak a kérdőívem kitöltésére és interjúim elkészítésére. Köszönöm főnökömnek, munkatársaimnak, barátaimnak és családomnak a sok bátorítást, és mindazoknak, akik bármilyen módon segítettek abban, hogy a szakdolgozatom elkészülhessen.
63
13. Irodalomjegyzék, bibliográfia: 1. Székely Levente: Magyar Ifjúság 2012 Tanulmánykötet 2013 Kutatópont, Felelős Kiadó, Zotter Judit, 2013 2. Kamarás Ferenc 2000: A termékenység alakulása és befolyásoló tényezői. Századvég, tavaszi szám, 3–28. o., 2000 3. Kamarás Ferenc: Családalapítás és gyermekvállalás az 1990-es években és az ezredfordulón. Demográfia, XLIV. évf. 1–2. sz., 2001 4. S. Molnár Edit: Családi értékek, magatartások, demográfiai tendenciák. Századvég, Új folyam 14. szám (ősz) p. 31–54., 1999 5. KSH: Demográfiai Évkönyv 2011, Budapest: Központi Statisztikai Hivatal, 2012 6. Szabó Andrea, Bauer Béla: Ifjúság 2008 Gyorsjelentés/ szerk. Budapest: Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, 2009 7. Fábri István: A hazai felsőoktatási jelentkezések fontosabb összefüggései. Felsőoktatási Műhely füzetek I., 9–28., 2010 8. Mccrindle Kutatás: Word up – az Y és Z generáció lexikonja és útmutató a velük való kommunikációhoz 9. http://www.koloknet.hu/csalad/csaladi-szerepek/generacios-szakadek/ Letöltés ideje: 2014. október 2. 10. Gergely Ábel: Generációs szakadék, Miért nem érti egymást az x y és a z generáció Letöltés linkje: http://www.profession.hu/cikk_munkaeropiac/20131018/miert-nem-ertiegymast-az-x-y-es-a-z-generacio/353 Letöltés ideje: 2014. október 6.
11. Répáczki Zita: Fiatal, naprakész és lelkes- De persze vannak hiányosságai Letöltés linkje: http://www.munkajog.hu/rovatok/napi-hr/fiatal-naprakesz-es-lelkes-de-perszevannak-hianyossagai Letöltés ideje: 2014. október 2. 12. Index: Mi a karrier Letöltés linkje: http://www.munkajog.hu/rovatok/napi-hr/fiatal-naprakesz-es-lelkes-de-perszevannak-hianyossagai Letöltés ideje: 2014. okóber 5. 13. Zombori Judit: Kommunikáció elmélete és gyakorlata Letöltés helye: http://www.meszk.hu/upload/meszk/document/kommunikaci_elmelet_es_gyak orlat_II_Zombori.pdf Letöltés ideje: 2014. október 10. 14. Csányi Zsuzsanna: Összefoglaló anyag a „karrier szervezetben” (BMEGT-52-6393) c. szabadon választható kurzushoz Budapesti Műszaki Egyetem Ergonómiai és Pszichológia, Budapest, 2003 15. Szretykó György: A jelenlegi családmodell válsága és társadalompolitika, 2010 16. Repka Ágnes: Mindennapi kötéltánc- Munka vagy magánélet? HVG extra A nő Szépség/ egészség/ életmód különkiadvány 2014/I., 60-64 17. Müller Péter: Férfiélet, női sors. Kossuth Kiadó, 2013 18. Krajcsó Nelli: gyors, gyors lassú – Módszer a stressz ellen HVG extra A nő Szépség/ egészség/ életmód különkiadvány 2014/I., 65-66 19. Dr. Jónás Tünde: Családbarát munkahely Letöltés helye: http://www.munkajog.hu/rovatok/munkahely/csaladbarat-munkahely Letöltés ideje: 2014. október 9.
20. Magyar Államkincstár: Családtámogatási ellátások Letöltés helye: http://www.allamkincstar.gov.hu/maganszemelyek/csaladtamogatas# Letöltés ideje: 2014. november 2. 21. Antal László: A tartalomelemzés alapjai; Magvető Kiadó, Budapest, 1976. 22. Dr. Csernus Imre: A nő, Jaffa kiadó, 2010
14. Mellékletek
o
1. számú melléklet Kérdőív
Kedves Kitöltő! Gáspár Enikő, Miskolci Egyetem végzős, egészségügyi szervező szakos hallgatójaként kérlek Téged, hogy segítsd szakdolgozatomat e kérdőív kitöltésével! A kérdőív anonim jellegű, mindössze néhány percet vesz igénybe! Szakdolgozatomat a nők család- és karrierterveik vonatkozásában írom. Köszönöm, hogy válaszaiddal hozzájárulsz szakdolgozatom sikeréhez!
1. Korod: 2. Családi állapotod: o Egyedülálló o Házas o Elvált o Élettársi kapcsolatban o Partnerkapcsolatban o Özvegy 3. Legmagasabb iskolai végzettséged: o 8 általánosnál kevesebb o Általános iskola o Szakiskola és szakmunkásképző o Középiskola érettségivel o Középiskola érettségivel és szakképesítéssel o Felsőfokú szakképesítés, felnőttképzés o Főiskola o Egyetem
4. Édesanyád legmagasabb iskolai végzettsége: o 8 általánosnál kevesebb o Általános iskola o Szakiskola és szakmunkásképző o Középiskola érettségivel o Középiskola érettségivel és szakképesítéssel o Felsőfokú szakképesítés, felnőttképzés o Főiskola o Egyetem 5. Édesapád legmagasabb iskolai végzettsége: o 8 általánosnál kevesebb o Általános iskola o Szakiskola és szakmunkásképző o Középiskola érettségivel o Középiskola érettségivel és szakképesítéssel o Felsőfokú szakképesítés, felnőttképzés o Főiskola o Egyetem 6. Hány testvéred van? o 0 o 1 o 2 o 3 o 3-nál több 7. Van gyermeked? o Igen, 1 o Igen, 2 o Igen, 3 o Igen, 3-nál több o Nincs, és nem is szeretnék o Nincs, de szeretnék a későbbiekben
8. Szeretnél gyereket? o Igen, egyet o Igen, kettőt o Igen, hármat o Igen, háromnál többet o Igen, legalább kettőt o Nem o Nem tudom 9. Mikorra tervezel gyereket? o 23-26; o 27-30; o 31 felett; o Nem tervezem 10. Számodra mennyire fontosak az alábbiak ahhoz, hogy gyermeket vállalj? o Család segítsége, támogatása o Megfelelő pár o Családtámogatási rendszer o Anyagi vonzat, anyagi biztonság o Befejezett iskolarendszerű képzés o Házasság o Állandó munkahely o Saját lakás 11. Mit terveztél el eddig a jövőddel kapcsolatban? o A karrieremet o A családi életemet o Egyiket sem o Mindkettőt 12. Számodra mi a fontosabb? 1. Gyermek, család 2. Munka, karrier 3. Jól megférnek egymás mellett
13.Mit vár a munkától? o Önállóságot o Önmegvalósítást o Biztos életpályát o Rövidtávon jelentős társadalmi előrelépést o Szakmai fejlődést-ugródeszka még jobb munkahelyhez o Egyéb:................ 14. Mennyire fontosak neked az alábbiak? o Család o Párkapcsolat o Gyermekvállalás o Karrier o Hogy ezek megférjenek egymás mellett 15. Életed fontos kérdéseiben önállóan döntesz? 1. Igen 2. Nem 3. Sokszor bizonytalannak érzem magam, nem döntök, hanem sodródom az árral 16 Számodra melyik a szimpatikusabb sorrend? o A család és a gyermekvállalás, majd ezután egy egzisztencia, karrier kialakítása. o A karrierem formálása, majd ezután családtervezés o Párhuzamosan a kettő 17. Mindig számolsz a döntéseid lehetséges következményeivel? o Igen o Nem o Általában igen 18. A jövőben hol szeretnél élni? o Saját házban, lakásban o Albérletben
19. Lemondanál a gyermekáldásról, ha egy nagyon jól jövedelmező állást kapnál? o Igen o Nem 20. Mennyire tartod fontosnak, 1. hogy gyermeket vállalj 2. a karrieredet 3. Hogy a munkában és a magánéletben is jól teljesíts? 21. Dolgozol jelenleg? o Igen, 8 órában o Igen, részmunkaidőben o Igen, távmunkában o Igen, diákmunkában o Nem 22. Felnőttnek érzed magad? o Igen o Nem 23. Jól érzed magad a bőrödben? o Igen o Nem o Általában igen o Általában nem o Köszönöm, hogy kérdőívem kitöltésével hozzájárultál ahhoz, hogy egy átlátható képet kapjak szakdolgozati témámmal kapcsolatban!
o
2. számú melléklet Interjúkérdések
N.1, Mikor születtél? Hagyományos családban nőttél fel? Családi állapotod? Mióta élsz párkapcsolatban? Van gyermeked? Szüleid legmagasabb iskolai végzettsége? A te végzettségeid? Tervezed a továbbtanulást? Folyamatosan képzed magad? Végzettségednek megfelelő helyen dolgozol? Hasznos karriered szempontjából a képzettséged? Hogyan jutottál el idáig? Milyen beosztásban vagy? Mit vársz a munkától? Tudatosan megtervezted karriered, pályafutásod? Tűztél ki magad elé célokat, valamilyen pozíciót? Mennyire vagy elégedett eddigi pályafutásoddal? Vannak további terveid a jövőre nézve? Melyek voltak a legfontosabb fordulópontok karriered kapcsán? Miben látod a (női) munkavállalók sikerességét? Tudnál ajánlani valamit? Ért hátrányos megkülönböztetés munkád során, amiatt, hogy nő vagy és hogy van gyermeked? Mit szeretnél elérni munkádban a következő években? Hogyan tudod összeegyeztetni a munkát az otthoni teendőkkel, fenntartani a munka és család közti egyensúlyt? Szerinted ez lehetséges egyáltalán? Miért hagytad ott előző munkahelyeid? Jól döntöttél, hogy Magyarország teljesen más régiójába mentél? Nehéz új életet kezdeni? Mi alapján hoztad meg ezt a döntést? Gyermeked ezt hogyan élte meg? Munkád milyen áldozatokat kíván családodtól? Fel kellett adnod valamit családod és gyermeked, vagy épp karriered miatt? Milyen emberekkel szeretsz együtt dolgozni? A fiatalokat vagy idősebb generáció tagjait részesíted előnyben? Gyermekes vagy gyermekkel nem rendelkező fiatalt vennél fel szívesebben? Mitől függ a jó munkahelyi légkör kialakítása egy munkahelyen? Szerinted mi a nyitja a jó kapcsolatnak munkáltató és munkavállaló között? Kialakítható ez egyáltalán? Helyes döntés lenne közvetlennek lenni a főnöknek a beosztottjaival, vagy meg kell tartani egy bizonyos távolságot?
N.2. Mikor születtél? Hagyományos családban nőttél fel? Családi állapotod? Férjnél vagy? Mióta? Van gyermeked? Terveztek még gyermeket? Ha igen mennyit és mikor? Szüleid legmagasabb iskolai végzettsége? A te végzettségeid? Tervezed a továbbtanulást? Folyamatosan képzed magad? Leendő és eddigi munkahelyeid? Hogyan jutottál el idáig? Milyen beosztásban vagy? Mit vársz a munkától? Hasznos karriered szempontjából a képzettséged? Végzettségednek megfelelő helyen dolgozol? Tudatosan megtervezted karriered, pályafutásod? Tűztél ki magad elé célokat, valamilyen pozíciót? Szerinted jó úton haladsz? Mennyire vagy elégedett eddigi pályafutásoddal? Melyek voltak a legfontosabb fordulópontok karriered kapcsán? Miben látod a (női) munkavállalók sikerességét? Tudnál ajánlani valamit? Ért hátrányos megkülönböztetés munkád során, amiatt, hogy nő vagy? Neked mit jelent a karrier szó? Szerinted jó úton haladsz? Milyen tényezők vezethettek mostani életfelfogásodhoz? Mit szeretnél elérni munkádban a következő években? Hogyan tudod összeegyeztetni a munkát az otthoni teendőkkel, fenntartani a munka és család közti egyensúlyt? Szerinted ez lehetséges egyáltalán? Férjed, családod segít otthon? Van, akitől segítséget kérsz/ kérhetsz? Munkahelyeden hogyan tolerálták a gyermekvállalást? Miért hagytad ott előző munkahelyeid? Származott hátrány munkád során abból, hogy van gyermeked? Munkád milyen áldozatokat kíván családodtól? Fel kellett adnod valamit családod és gyermeked miatt? Neked mit jelentenek az alábbi fogalmak? Karrier, család, önmegvalósítás, egyensúly Látsz esélyt arra, hogy a közeljövőben a kismamák részidőben, távmunkában dolgozhassanak? Vannak további terveid a jövőre nézve? Mitől függ a jó munkahelyi légkör kialakítása egy munkahelyen? Szerinted mi a nyitja a jó kapcsolatnak munkáltató és munkavállaló között? Kialakítható ez egyáltalán? Helyes döntés lenne közvetlennek lenni a főnöknek a beosztottjaival, vagy meg kell tartani egy bizonyos távolságot? A rugalmasság mennyire fontos? Neked ez mit jelent? Mit tesz meg a cég a gyermekes családokért? Támogatjátok a kismamákat? Visszatérhetnek ugyanabba a pozícióba, mint ahonnan elmentek szülni?
N.3. Mikor születtél? Hagyományos családban nőttél fel? Családi állapotod? Mióta élsz párkapcsolatban? Tervezitek a házasságot? Van gyermeked? Akarsz egyáltalán? Mikor? Mi teszi függővé? Szüleid legmagasabb iskolai végzettsége? A te végzettségeid? Tervezed a továbbtanulást? Folyamatosan képzed magad? Leendő és eddigi munkahelyeid? Hogyan jutottál el idáig? Milyen beosztásban vagy? Mit vársz a munkától? Hasznos karriered szempontjából a képzettséged? Végzettségednek megfelelő helyen dolgozol? Tudatosan megtervezted karriered, pályafutásod? Tűztél ki magad elé célokat, valamilyen pozíciót? Szerinted jó úton haladsz? Menynyire vagy elégedett eddigi pályafutásoddal? Melyek voltak a legfontosabb fordulópontok karriered kapcsán? Miben látod a (női) munkavállalók sikerességét? Tudnál ajánlani valamit? Ért hátrányos megkülönböztetés munkád során, amiatt, hogy nő vagy? Szerinted jó úton haladsz? Vannak további terveid a jövőre nézve? Milyen tényezők vezethettek mostani életfelfogásodhoz? Mit szeretnél elérni munkádban a következő években? Hogyan tudod összeegyeztetni a munkát az otthoni teendőkkel, fenntartani a munka és család közti egyensúlyt? Szerinted ez lehetséges egyáltalán? Munkád milyen áldozatokat kíván magánéletedtől? Van, amit fel kellett adnod munkád miatt? Neked mit jelentenek az alábbi fogalmak? Karrier, család, önmegvalósítás, egyensúly Látsz esélyt arra, hogy a közeljövőben a kismamák részidőben, távmunkában dolgozhassanak? Milyen emberekkel szeretsz együtt dolgozni? A fiatalokat vagy idősebb generáció tagjait részesíted előnyben? Gyermekes vagy gyermekkel nem rendelkező fiatalt vennél fel szívesebben? Mitől függ a jó munkahelyi légkör kialakítása egy munkahelyen? Szerinted mi a nyitja a jó kapcsolatnak munkáltató és munkavállaló között? Kialakítható ez egyáltalán? Helyes döntés lenne közvetlennek lenni a főnöknek a beosztottjaival, vagy meg kell tartani egy bizonyos távolságot? Mit tesz meg a cég a gyermekes családokért? Támogatjátok a kismamákat? Visszatérhetnek ugyanabba a pozícióba, mint ahonnan elmentek szülni?
N.4. Mikor születtél? Hagyományos családban nőttél fel? Családi állapotod? Mióta élsz párkapcsolatban? Gondolkoztál már családalapításon? Mikorra tervezed a gyermekvállalást? Mi teszi függővé? Szüleid legmagasabb iskolai végzettsége? A te végzettségeid? Fel kellett adnod valamit párkapcsolatod, karriered miatt? Miért döntöttél úgy, hogy külföldre mész ki és félbeszakítod tanulmányaid? A párkapcsolatod vagy a jövőd formálását tartottad fontosnak, mikor meghoztad ezt döntést? Szerinted jól döntöttél? Be szeretnéd fejezni ezt a képzést? Ha igen, mikor? Főnökasszonyod hogy vélekedett eddigi pályafutásodról és milyen munkaköröket ajánlott fel? Folyamatosan képzed magad? Leendő és eddigi munkahelyeid? Hogyan jutottál el idáig? Mit vársz a munkától? Hasznos karriered szempontjából a képzettséged? Végzettségednek megfelelő helyen dolgozol? Tudatosan megtervezted karriered, pályafutásod? Tűztél ki magad elé célokat, valamilyen pozíciót? Szerinted jó úton haladsz? Mennyire vagy elégedett eddigi pályafutásoddal? Melyek voltak a legfontosabb fordulópontok karriered kapcsán és az életedben? Miben látod a (női) munkavállalók sikerességét? Tudnál ajánlani valamit? Ért hátrányos megkülönböztetés munkád során, amiatt, hogy nő vagy? Neked mit jelent a karrier szó? Szerinted jó úton haladsz? Milyen tényezők vezethettek mostani életfelfogásodhoz? Mit szeretnél elérni munkádban a következő években? Neked mit jelentenek az alábbi fogalmak: karrier, család, önmegvalósítás, egyensúly? Látsz esélyt arra, hogy a közeljövőben a kismamák részidőben, távmunkában dolgozhassanak? Vannak további terveid a jövőre nézve? Mitől függ a jó munkahelyi légkör kialakítása egy munkahelyen? Szerinted mi a nyitja a jó kapcsolatnak munkáltató és munkavállaló között? Te mit vársz a főnökeidtől?
o
3. számú melléklet Kérdőívek/ interjúk statisztikai értékelése
Kitöltők generációk szerinti Baby-boom
X generáció
Y generáció
2
11
87
Összes kitöltő családi állapota Egyedülálló
26
Házas
22
Elvált
0
Élettársi kapcsolatban
16
Partnerkapcsolatban
35
Özvegy
1 Y Családi állapot
Egyedülálló
25
Házas
14
Élettársi kapcsolatban
13
Partnerkapcsolatban
35 X Családi állapot
Egyedülálló
1
Házas
7
Élettársi kapcsolatban
3 Baby boom Családi állapota
Házas
1
Özvegy
1
Legmagasabb iskolai végzettség: Összesen(100 ) Y(87) Általános iskola Szakiskola
2
BB(2 fő)
X(11)
2
és 1
1
szakmunkásképző Középiskola
19
19
20
16
4
18
15
3
Főiskola
22
19
2
1
Egyetem
18
16
1
1
érettségivel Középiskola érettségivel
és
szakképesítéssel Felsőfokú szakképesítés, felnőttképzés
Testvérek száma? 0
1
2
3
3-nál több
18
58
14
5
5
Van gyermeked? Igen, 1
Igen, 2
Igen, 3
Igen, 3- Nincs, és Nincs, nál több
nem
is szeretnék
szeretnék
a későbbiekben
Y
9,
2
X
6
3
BB
1
1
Össz
16
6
1
1
de
7
68
1
1
8
69
Szeretnél gyereket? Igen, egyet
Igen,
Igen,
Igen,
Igen,
Nem
Nem
kettőt hármat háromnál legalább
Y
8
32
X
2
2
X+Y 10
kettőt
1
15
21
többet
34
21
1
15
tu-
dom
7
3
4
3
11
6
Mikorra tervezel gyereket?
Y
23-26
27-30
31 felett
Nem tervezem
21
43
14
9
Éltél már szexuális életet?
Y
Igen
Nem
97
3
Mennyire fontosak az alábbiak ahhoz, hogy gyermeket vállalj? Összes kitöltő: Egyáltalán
Nem any- Közömbös
nem fontos
nyira fon-
Fontos
Nagyon fontos
tos Család segít- 1
5
15
58
21
2
3
8
87
3
29
56
9
2
4
50
44
6
4
26
35
29
6
17
27
28
22
2
3
46
49
31
12
50
4
sége, támogatása Megfelelő pár Családtámogatási
3
rend-
szer Anyagi vonzat,
anyagi
biztonság Befejezett iskolarendszerű képzés Házasság Állandó munkahely Saját lakás
4
X generáció Egyáltalán
Nem any- Közömbös
nem fontos
nyira fon-
Fontos
Nagyon fontos
tos Család segít-
5
3
3
3
1
6
3
6
1
3
5
3
6
3
2
1
4
3
1
1
3
2
5
2
5
3
sége, támogatása Megfelelő pár Családtámogatási
1 1
rend-
szer Anyagi vonzat,
anyagi
biztonság Befejezett iskolarendszerű képzés Házasság
2
Állandó munkahely Saját lakás
1
Y generáció Egyáltalán
Nem any- Közömbös
nem fontos
nyira fon-
Fontos
Nagyon fontos
tos Család segít- 1
4
10
54
18
7
80
25
49
8
1
63
23
sége, támogatása Megfelelő pár Családtámogatási
2
3
rend-
szer Anyagi vonzat,
anyagi
biztonság Befejezett
6
3
17
31
30
4
14
24
24
21
44
43
iskolarendszerű képzés Házasság Állandó munkahely Saját lakás
3
30
10
44
Mit terveztél el eddig a jövőddel kapcsolatban?
Y
A karrieremet
Családi életét
Egyiket sem
Mindkettőt
20
18
9
40
5
2
4
X BB Össz
2 20
23
11
46
Számodra mi a fontosabb? Gyermek, család
Munka, karrier
Jól
megférnek
egymás mellett Y
21
X
3
6
60 8
BB
2
Össz
24
6
70
Mit vár a munkától? Önállóságot Önmegvalósítást Biztos
Rövid tá- Szakmai
fej-
életpályát von jelen- lődésttős társa- ugródeszka dalmi elő- még
Y
27
40
51
X
4
4
6
BB
1
1
1
45
58
Összesen 32
jobb
relépést
munkahelyhez
5
26 2
5
28
Életed fontos kérdéseiben önállóan döntesz? Igen
Nem
Sokszor bizonytalannak érzem magam, nem döntök,
hanem
sodródom az árral
Y
62
14
X
10
1
BB
2
Össz
74
15
11
11
Számodra melyik a szimpatikusabb sorrend? A
család
és
gyermekvállalás,
a A
karrierem Párhuzamosan
formálása,
majd kettő
majd ezután egy ezután egzisztencia, karri- családtervezés er kialakítása X
2
1
8
Y
17
31
39
BB Össz
2 19
32
49
Mindig számolsz a döntéseid lehetséges következményeivel? Igen
Nem
Általában igen
X
3
1
7
Y
4
27
56
BB
1
Össz
8
1 28
64
A jövőben hol szeretnél élni? Saját házban, lakásban X
11
Y
80
BB
2
Össz
93
Albérletben
7
7
Lemondanál a gyermekáldásról, ha egy nagyon jól jövedelmező állást kapnál? Igen
Nem
X
3
8
Y
17
70
BB Össz
2 20
80
a
Mennyire tartod fontosnak… hogy
Hogy a munkában
gyermeket a karrieredet
vállalj
és a magánéletben is jól teljesíts?
Egyáltalán
nem 2
3
fontos Nem fontos
3
Közömbös
8
Valamennyire fon- 9
5
1
40
19
36
67
tos Fontos
68
Dolgozol jelenleg? Igen, 8 órá- Igen, részmunka- Igen, távmun- Igen,
diák- Nem
ban
időben
kában
munkában
51
7
3
8
31
Igen, 8 órában X= 11 Y Igen, 8 órá- Igen, részmunka- Igen, távmun- Igen,
diák- Nem
ban
időben
kában
munkában
39
7
3
8
30
Felnőttnek érzed magad? Igen
Nem
86
14
Jól érzed magad a bőrödben? Igen
Nem
Általában igen
Általában nem
32
4
60
4