JANUS PANNONIUS TUDOMÁNYEGYETEM POLLACK MIHÁLY MÛSZAKI FÕISKOLAI KAR. Vida Csaba. ÜZEMSZERVEZÉS I. A modellezés szervezéstechnikai eszközei

JANUS PANNONIUS TUDOMÁNYEGYETEM POLLACK MIHÁLY MÛSZAKI FÕISKOLAI KAR

Vida Csaba

A modellezés szervezéstechnikai eszközei

ÜZEMSZERVEZÉS I.

Janus Pannonius Tudományegyetem Pollack Mihály Mûszaki Fõiskolai Kar Mérnöki Menedzsment Tanszék H-7624 Pécs, Boszorkány u. 2. Postacím: H-7601 Pécs, Pf. 28. Telefon/fax: (36-72) 211- 032

Az idõ- és erõforrás-tervezés modelltechnikái A legjobb vezetési eszközök és módszerek a vállalatirányításban

Összeállította:

Vida Csaba fõiskolai adjunktus

Pécs 1999. [email protected]

ÜZEMSZERVEZÉS I.

3 Tartalom

I.

MODELLEK A SZERVEZÉSBEN

4

1.1.

A modellezés menete

5

1.2.

A modell által szolgáltatott információk

6

1.3.

A szervezés modellelmélet szerinti értelmezése.

6

1.4.

A szervezõ munka modelltechnikái 1.4.1. Verbális modellek 1.4.2. Taxatív modellek 1.4.3. A grafikus modellek 1.4.4. Absztrakt vagy matematikai modellek

7 7 7 8 12

II.

RÖVID ÁTTEKINTÉS A HÁLÓTERVEZÉSRÕ L

15

2.1.

Hálótervezési alapfogalmak

15

2.2.

Hálótervezés a döntéselmélet szemszögébõl

18

IRODALOMJEGYZÉK

21

3

I. Modellek a szervezésben

I.

4/21

Modellek a szervezésben

A szervezési módszerek, eljárások, vagy szervezési elméletek nagyon sokszor - öntudatlanul is - a modellezéshez folyamodnak. A legtöbb esetben azonban nem tisztázódik, hogy egyáltalán milyen szintû, jellegû az a modell, amit alkalmaznak. A gyakorlati munka- és termelésszervezésben egy másik "út" megvalósítása a jellemzo. A vizsgálandó "szervezetrol" az empirikus tények sokaságát gyûjtik össze, s azok csoportosításával hoznak létre "fogalmakat". Ezek a "fogalmak" azonban csak az empíria gyûjtoszavaival, s a konkrét szervezésben gyakran nem is használják fel oket. A modellezés elméletével, módszerével nem kívánunk mélyebben foglalkozni. Csak azt szeretnénk röviden szemléltetni, hogy miért szükséges a bonyolult összefüggésrendszerek - legyenek azok akár egy objektum megvalósítását eredményezo kivitelezési folyamatok, akár az élet elottünk álló olyan feladatai, amelyek eroforrások sokaságát igénylik - elemzésére új modellt készíteni, illetve azt a módszert mutatjuk be, amivel ezt a célt el kívánjuk érni. A modell, ha az objektumnak hû képmása akar lenni, nem felelne meg alapveto rendeltetésének. Ugyanis nem könnyítené meg az olyan jelenségek tanulmányozását, amelyet meg akarunk ragadni, ugyanis ha a "hû képét" egyáltalán létre tudnánk hozni, akkor csak a meg nem ismert objektumot kettoznénk meg. "Ezért a modell, amikor megjeleníti, ábrázolja, reprodukálja az objektum bennünket érdeklo oldalait, feltétlenül különbözik tole, például a jobb hozzáférhetoség, a nagyobb stabilitás vonatkozásában, vagy azzal, hogy egyszerûbb. Nemcsak a még meg nem ismert objektum eme rossz tulajdonságainak kell hiányozniuk belole, hanem jelen kell lenniük azoknak a vonásoknak, amelyek hasonmásból az objektum helyettesítõjévé változtatják oket." 1 A megfelelés, a modell és az objektum elemeinek megfeleltetése lehetséges olyan formában, amikor az objektum valamely elemének vagy részének a modell egy és csakis egy eleme vagy része felel meg. Ezek az izomorf modellek. Itt tehát csak a modell egy vagy egyfajta funkcióját hasonlítjuk össze az objektum sokfajta mûködésével. A modellnek ez a fajtája a tudomány legkülönbözobb területén nagyon használható, a legtöbb munkaszervezési eljárás alkalmazása is erre épül. A modell és az objektum között meghatározott megfelelésnek kell lennie, így addig nem is tudnánk modellt alkotni, amíg az objektumról semmit sem tudunk. Azonban ha mindent tudnánk róla, nem lenne szükséges modellt létrehoznunk.

1

A. Rahitov: A tudomány ismeret anatómiája 1971. 4


5/21

A modell létrehozásához absztrakcióra van szükség, ugyanis arról van szó, hogy a lényegiség gyakran nem jellemzõje maguknak az anyagi jelenségeknek. Tehát a valóságban "tetten érheto tények" nem jelentik a valóság lényeges ismérveit, az elemek közötti összefüggések tényszerûségét. Ahhoz, hogy a modellt létre tudjuk hozni, (a modell a kutatás eszköze) elméletre van szükség. Az elmélet különbözo általánosságú törvényekbol áll, amelyek nem azonosak a megfigyeléssel nyerheto és kapható leírásokkal. A megfigyelés ugyanis nem rögzítheti a meg nem figyelt állapotokat, ugyanakkor akármilyen nagyszámúak is a leírások, azok mennyisége kötött. Csak az elmélet teheti lehetové a dolgok megmagyarázását és elorejelzését, s nem az egymáshoz kapcsolódó leírások halmaza.

"Kimondottan felületes felfogás, hogy az igazsághoz úgy jutunk el, hogy tanulmányozzuk a tényeket. Felületes azért, mert még csak el sem indulhat semmiféle kutatás akkor, és addig, ha és ameddig fel nem merült valamiféle nehézség egy gyakorlati vagy elméleti szituációban. Ez a nehézség vagy probléma irányítja kutatásunkat, amelynek célja megállapítani a tények között valamilyen rendet, hogy ennek révén kiküszöbölhessük a nehézségeket." 2

Mielott megpróbálnánk a modellt kidolgozni, szükséges a kutatási cél ismerete, és annak tudatában a kutatási probléma megfogalmazása.

1.1.

A modellezés menete

1. lépés: A minta elõállítása A modellezéskor a valóság számtalan elemébõl kiragadunk annyi és olyan elemet, amelyek vizsgálata a CÉL szempontjából lehetséges és gazdaságos. A vizsgálat eredményességét a megfelelõ mintavételezési eljárás helyes kiválasztása nagymértékben meghatározza. A szervezésben a mintavételezést a helyzetfeltárás helyettesíti. 2. lépés: A minta helyettesítése a modellel Modellezéskor a modell helyettesíti a mintát, a minta a valóságot. 3. lépés: A modell vizsgálata, amely •a mintáról új ismereteket nyújt, •a minta megismerésének eszköze, •a tudományos megismerés folyamatában HEURISZTIKUS szerepet játszik.

2

Cohen, M. R. - Nagel, E.: Bevezetés a logikába és a tudományos módszerbe. Harcourt.

5


1.2.

6/21

A modell által szolgáltatott információk

§ A modell és a minta egymásnak kölcsönösen megfelelnek. § A modell a megismerés folyamatában helyettesíti a mintát. § A modellezés minden esetben szolgáltat új - legalább negatívismeretet a mintáról. A rosszul megválasztott modell is szolgáltat információkat, játszhat pozitív szerepet. Azok a modellek, amelyek kudarcot vallanak, arra tanítanak, hogy az alapjaikat képzõ elvek és struktúrák nem felelnek meg a visszatükrözni kívánt folyamatnak. Igy tehát ezek az ismeretek is lényegesek. § A modell anyagilag vagy eszmeileg szegényebben reprodukálja a mintát.

leegyszerûsített

formában,

§ A modellezés lehetõvé teszi az általa megismert információknak a mintára történõ értelmezését.

1.3.

A szervezés modellelmélet szerinti értelmezése.

1. A szervezés, mint alkotó munka szempontjából nagy jelentõsége van azoknak a modelleknek, amelyek mintája, eredetije nem létezik, illetve csak tudatunkban alakult ki, alkotó képzeletünkben jelent meg. 2. Materiálisan, láthatóan csak a minta alapján készített leírás, azaz maga a modell jelenik meg. 3. Ezt a modellt a szervezõ a kreativitási folyamat során tovább tökéletesíti. 4. A modell sorozatos finomítása a célok - kimenetek - ismeretében a környezeti változók: kapacitásadatok, technológiák, stb. - a bemenetek változtatásával történik. E lényegét tekintve próbálgatásos folyamatot szimulációnak nevezik. A szimulációról A rendszerekben zajló transzformációk lehetnek ismertek és ismeretlenek. Az ismeretlen mûködési törvényszerûségeket logikai modellezés, szimuláció segítségével deríthetjük fel. 5. Végül a szervezési tevékenység ezt a modellt realizálja, azaz, mint mintát, a valóságban modellezi. 6. A szervezõ általában kidolgozza annak a folyamatnak a modelljét is, amelynek eredményeként az objektív valóság konkrét állapotban levõ elemeibõl a modellben megfogalmazott állapot létrejön vagy létrejöhet. 6


1.4.

7/21

A szervezõ munka modelltechnikái 1. Verbális modellek 2. Taxatív modellek 3. Grafikus modellek 4. Absztrakt vagy matematikai modellek

1.4.1. Verbális modellek Mindenki által ismert és többé-kevésbé tudatosan alkalmazott modelltechnika, ahol a tudatosság az eszköz célirányosságában nyilvánul meg. A mintát - a rendszert (pl. szervezetet), a logikai összefüggéseket (a szerkezetet), a mûködés szabályait, stb. - a köznyelv szavaival, mondatokkal írja le. Alkalmazásai: • mûködési leírások, ügyrendek, (szervezeti és mûködési szabályzat) • szervezési, vezetési utasítások, részletes technológiai elõírások (RTE) • munkarendek, • teszteljárások elõírásai, • környezetvizsgálat, helyzetvizsgálat, stb.

1.4.2. Taxatív modellek Nem csak egyszerûen felsorolják a minta szerkezetének elemeit, hanem csoportosítják, osztályozzák is azokat, úgy, ahogy azok a rendszeren belül összetartoznak. Az osztályozásnál, csoportosításnál a logika módszereit követik. A modellek megjelenési formája igen változatos, de mindegyik magán viseli a minta megismerésének alábbi folyamatát. • Részekre bontás • Megkülönböztetés • Összehasonlítás • Rangsorolás

Az alkalmazás fontos területei

Az alkalmazás eszközei

Mûködési leírások

Tartalomjegyzékek

A szervezet dinamizálása

Tevékenységi és felelõsségi mátrix

Hálótervezés

Logikai táblázatok

7


8/21

1.4.3. A grafikus modellek Elemei síkbeli alakzatok, vonalak és egyéb grafikus jelek. Elterjedésüket, gyakori alkalmazásukat az a tény indokolja, hogy az emberi agy a vizuális információ feldolgozását végzi el a leghatékonyabban. Alkalmazása a megismerési, elemzési, megértési folyamatot felgyorsítja, leegyszerûsíti. A menedzsment - a grafika informáló, befolyásoló erejével - bebiztosíthatja célelérést, de legalábbis motiválhatja, átértékelheti a tudati állapotot. Az emberek befolyásolásának varázslatos eszköze! Gondoljunk csak a különbözõ színes nyomtatványokra, például a forgalmi adó bevallására szolgáló nyomtatványra vagy a sokfajta, elegáns számlaformátumra. Színesek, szépek. Az erõt, a megbízhatóságot, a fontosságot sugározzák. Nem véletlen, hogy a cégek - még jelentéktelennek tûnõ esetekben is - a legjobb grafikusokat, arculattervezõket veszik igénybe. A német WAREMA cég nemcsak árnyékoló rendszereirõl híres, hanem arról a hatékony menedzsmentrõl is, amely a céget a világ élvonalába emelte. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy sikereit a végrehajtás legalsó szintjén alapozta meg, többek között a gépsorok végén elhelyezett, számítógéprõl vezérelt nyomtatókból kigördülõ, szemet gyönyörködtetõ, színes, grafikus munkautalványaival. A dolgozó azt érzi, hogy megbecsülik, tisztelik õt és munkáját. Ettõl fontosnak érzi magát és feladatait. Erõsödik kötõdése a szervezethez, ugyanakkor erõsödik a vezetõi hatalom is. Emlékeztetni szeretném az olvasót, hogy e jelenségben a MASLOW-féle szükségletelmélet mûködésének lehettünk tanúi. Lásd részletesen Forróné Dr. Déry Sarolta: Szervezéselmélet címû fõiskolai jegyzetben, amely a könyvtárban megtalálható.

1.4.3.1.

Az állapotábrák

Azokat az ábrázolási megoldásokat, amelyek megragadják az élet egy pillanatát, illetve azokat, amelyekben az idõ nem játszik szerepet, állapotábráknak nevezzük. Alkalmazásai: § Döntési fák, logikai sémák, blokkdiagramok, folyamatábrák. § Információk áramlásának ábrázolásai, mint például a Siklaky-féle KONNEKTOR módszer. Ennek az a lényege, hogy a tevékenységcsoport összefüggéseit számozott vagy betûzött leírásokban - úgynevezett pajzsokon grafikusan ábrázolja. A különbözõ pajzsok közötti tevékenységtevékenység kapcsolatok ki- és bemenetét egy-egy - a rajzi jelét tekintve a konnektorra hasonlító - körbe írt pajzs-számmal jelöli meg. § Szervezeti felépítés ábrák, az úgynevezett ORGOGRAMOK (máshol organigram), amelyekkel jól leírhatók az ismert statikus szervezetek, a lineáris-, a funkcionális- és a törzskari szervezetek, de a dinamikus szervezetek ábrázolási módszereként is szóba jönnek. 8


9/21

§ Az OPEROGRAM vegyes módszer, amely tulajdonképpen egy olyan grafikus modell, amely absztrakciók - például matematikai összefüggések - alapján készül. Alkalmasak egy üzem tevékenységének komplex ábrázolására, ahol a termelés, az elõkészítés, az ügyviteli és kiszolgáló folyamatok komplex egymásra hatása matematikai összefüggésekkel írható le.

A folyamatábrák Egy-egy folyamat lényegét tekintve idõben egymástól eltérõ változások, események visszafordíthatatlan sorozata, amelyek egy bizonyos csoportjában az erõforrások felhasználása idõben egyenletes, vagy azt megközelítõ. Ennek megfelelõen a folyamat legfontosabb paramétere az idõ. Adamiecki, lengyel származású mérnököt hatástanulmányai arra ösztönöztek, hogy a költségeket idõtõl független, idõtõl függõ és részben függõ kategóriákba sorolja. A lefolyás ábrázolására kifejlesztett technikáját HARMONOGRAM-nak nevezte el. Az elnevezést ma is használjuk. a.) Az egydimenziós folyamatábrák3 • Adamiecki-féle harmonogram (1903.)

A berendezések mûködési idejét, a félkész termékek mozgásának útját ábrázolta. • Gilbreth-féle harmonogram (1903.)

USA szabvány szerint ebben a folyamatábrában öt jellel fejezik ki a folyamat tevékenységeinek elemeit. A kör a munkamûveletet, a négyzet ellenõrzést, a nyíl mozgást, a csúcsára állított háromszög tárolást, a nyújtott D az idõveszteséget jelöli. • GANTT -diagram (1917.)

Szokásos elnevezései: sávos diagram, sávos ütemterv. Kalibrált idõtengellyel párhuzamosan, folytonos vonallal jelzi egy gép vagy berendezés mûködését. A vonal megszakítása szükségessé teszi annak bejelölését, hogy mi volt a megszakítás oka. Programozásnál a kihúzott vonalak jelzik a munka tervezett idejét, és egyben kifejezik a teljesített mennyiséget is. Utólag a program-vonallal párhuzamos vastagabb vonallal bejelölhetõ a tényleges teljesítés, így a diagram a tervteljesítés ellenõrzésére is szolgál. • KNAPPEL-villa (1923.)

A GANTT-diagramot fejlesztette tovább Knappel, aki egyetlen naptár szerint kalibrált ábrán jelölte egy termék elkészítéséhez szükséges szerelési egységek, részegységek és alkatrészek elkészítésének folyamatát. A 3

A felsorolt modelltechnikákat itt nem állt módomban bemutatni, de a gyakorlatokon kiegészítõ ábraanyag kerül bemutatásra, amely elegendõ illusztrációval szolgál a téma rejtelmeibe merészkedõknek. 9


10/21

KNAPPEL-villa igen alkalmas a sok alkatrészbõl álló berendezések összeszerelésének programozásához. • Mérföldkõ-diagram (1930.)

A Gantt-féle sávos diagram továbbfejlesztéseként alakult ki az USA-ban az úgynevezett mérföldkõ-diagram, amely a sávokon elhelyezett különleges jelekkel, úgynevezett mérföldkövekkel jelölte meg a tevékenységek menetének ellenõrzési pontjait. • TERBLIG-diagram (1930.)

Az ember kézimunkájának ábrázolására Gilbreth fejlesztette ki a módszert. Az elnevezés nevének fordított olvasata. A jelrendszer lehetõvé teszi különkülön a kezek és akár az ujjak, mozgásának idõbeni ábrázolását. • Menetrend-diagram (1930.)

Mozgó eszközök, így különösen a közlekedési- és szállítóeszközök tevékenységének grafikus rögzítésére szolgálnak.

10


11/21

b.) Kétdimenziós folyamatábrák A CIKLOGRAM A ciklogram derékszögû koordináta rendszert választ az ábrázolásra. Az idõtengely mellett a másik tengelyen ábrázolja a munka nagyságát kifejezõ jellemzõket. (Ez tekinthetõ a modell második dimenziójának) Különösen alkalmas az idõben változó teljesítménnyel megvalósuló tevékenységek ábrázolására és egyben a munka térbeli lefutásának jelölésére. Vonalas létesítményeken (út, csatorna, stb.), többszintes épületeken végzett munkák menetének ciklogramban történõ ábrázolása a munkaterület biztosítása szempontjából nagy jelentõséggel bír. A szalagszerû termelésszervezés jellemzõ ábrázolási módszere.

4. E

D

3. A

B

C

2. 1.

A fenti példában a termelésszervezési terv ciklogramos formája az 1-tõl 4-ig munkák idõbeni elrendezését mutatja. Az A, B, C, D és E folyamatok megkülönböztetését a vezérfolyamatok kiemelésével végeztük el. Az ábrához az alábbi magyarázatot fûzzük. Megelõzõ folyamat:

A

Elsõ vezérfolyamat

B

Közbensõ folyamat

C

Második vezérfolyamat D Követõ folyamat

E

A ciklogram egyik fõ erénye, hogy az idõbeni lefutás sebességét, a tulajdonképpeni bedolgozási sebességet, a folyamat átbocsátóképességét a ferde ütemvonalak meredekségével képes érzékeltetni. Ezt a tulajdonságát használjuk ki, amikor a ciklogram segítségével állapítjuk meg az átlapolt folyamatok kapcsolati távolságát. Ne feledje! MPM hálót gyorsan, hibátlanul csak ciklogramok segítségével építhet fel!

11


12/21

1.4.4. Absztrakt vagy matemat ikai modellek A valóság kiválasztott részét matematikai, logikai jelekkel írják le. Tömör kifejezési forma, de absztrakciót igénylõ eljárások. Gyakran kiegészítik õket a könnyebb, gyorsabb megértést szolgáló eljárások, pl. verbális és/vagy grafikus modellek. • Gráfelméleti eljárások

A matematikában gráfelmélet néven ismert eljárás adott az 50-es évek elején lehetõséget a hálótervezési módszerek kidolgozásához. A csomókból és irányított vonalakból - a nyilakból - álló hálódiagramok a bonyolult idõrendszerek újszerû felépítése mellett, azok rendkívül gyors kiértékelésére adnak lehetõséget. A módszer világsikere annak volt köszönhetõ, hogy az idõelemzés könnyen algoritmizálható, így számítógéppel is támogatható. • Leíró matematikai modellek

K = f1(p) + f2(q) + Kf ahol K Kf

f1(p) f2(q)

: : : :

összes karbantartási költség a karbantartás anyagi költségei a karbantartás gépi munkától függõ költségei a karbantartás élõmunkától függõ költségei

• Döntési modellek

Döntési modellrõl akkor beszélünk, ha a leíró modellt valamilyen kritériummal kiegészítjük. Például szereplõ összefüggés két karbantartási rendszer közötti választás modellje.

f1[A(p)] + f2[A(q)] - f1[B(p)] - f2[B(q)] = Kf(B) - Kf(A) ahol (A) és (B) két különbözõ karbantartási rendszer.

• Operátorok

Az összefoglaló elnevezés az operációkutatás eredményeinek jelölésére utal. Azt a matematikai összefüggést, amely a bemeneti és kimeneti változások összefüggéseit fejezi ki, amelynek segítségével tehát a bemeneteket kifejezõ halmazból, mint vektorból ki lehet számítani a kimeneteket tartalmazó halmazt, mint vektort - illetve fordítva - a rendszer operátorának nevezzük. 12


13/21

y = [T] ⋅x ahol y : a kimenetek változásainak vektora x : a bemenetek változásainak vektora: [T] : az operátor mátrix, amellyel az x bemeneti állapot a transzformáció során y kimeneti állapottá alakul.

Különösebb okfejtés nélkül is belátható, hogy az idõtervek logikai rendszerét képezõ hálótervi kapcsolatok a transzformáció szabályaiként, maga a hálódiagram pedig a transzformáció mátrixának fogható fel. Hiszen a CPM háló szerkesztési szabályai mátrix-alakjából származtathatók! A hálótervek fejlõdére az operátorokkal foglalkozó operációkutatás nagy hatást gyakorolt. Ennek legszebb példája a potenciálok módszere (metra potential method ) néven ismert MPM hálótechnika. A rendszer egyes elemeiben folyó transzformációk szabályai lehetnek ismertek és ismeretlenek is. Az ismeretlen mûködési törvényszerûségeket a logikai modellezés, a SZIMULÁCIÓ segítségével deríthetjük fel. • OPTIMUMOK

Az összefoglaló elnevezéssel a döntéselméletben kidolgozott eredményekre utalunk. Optimálisnak tekinthetõ egy rendszer mûködési módja, ha valamilyen szempontból a legkedvezõbbnek tekinthetõ. A célrendszer szabályaitól függõen más és más a célok preferencia-sorrendje, azaz különbözõ körülmények között kell egy eredményt optimálisnak tekinteni. Az utilitás-modellek közé sorolható értékelemzés, a komplex vagy másként többtényezõs döntési eljárások a téma számunkra fontos képviselõi.

Optimum-kritériumok: Korlátozó feltételek:

azok a tényezõk, amelyek azt határozzák meg, hogy mit kell kedvezõnek tekintenünk. amelyek túllépése a rendszer mûködésének lehetõsét adják meg, vagy amelyek túllépése érdektelenné teszik a rendszer mûködésében a résztvevõket.

Példák: 1. Jó példa az optimumkeresésre a klasszikus szállítási probléma. Egy adott régió területén elhelyezkedõ, eltérõ kapacitású források és velük szemben a különbözõ mennyiséget fogyasztó nyelõk. A szállítási költségek és a termékárak eltérnek egymástól. A probléma megoldásához az operációkutatásban tárgyalt lineáris programozás ad lehetõséget. 2. Az optimumkeresés a lényege a vállalatok vállalkozási terve készítésének. A probléma természetszerûleg bonyolultabb, mint a szállítási probléma, hiszen a 13


14/21

vezér erõforrások mûködtetése idõben eltérõ kapacitásokkal oldható csak meg, más-más technológiai környezetben. 3. Ilyen feladatot kell megoldani akkor is, amikor egy üzem optimális termékösszetételét kell megtervezni.

14


II.

15/21

RÖVID ÁTTEKINTÉS A HÁLÓ TERVEZÉSRÕL

A termelés- illetve a projektmenedzsment hazai gyakorlatában is terjedoben van a hálótervezés, mint szervezési technika. Úgy gondoljuk, a módszer részletes ismertetése nélkül, néhány alapfogalom tisztázása a hálótervezési technikával készült szervezési dokumentációk szakszerû elkészítését és felhasználását segíti.

2.1.

Hálótervezési alapfogalmak

A különbözo hálótervezési módszerek lényegüket tekintve nem különböznek egymástól. Valamennyi a szervezni kívánt folyamatok, tevékenységek (vagy események) között feltárt logikai kapcsolatok sokaságának együttes értelmezését és figyelembe vételét végzi el egy gráfelméleten alapuló algoritmus segítségével. Különbségek általában az adatmegadás, az ábrázolás és - ezekbol adódóan, esetenként - az eredmények értelmezésében vannak. Általában az úgynevezett MPM alapú - a Metra Potenciál Method, magyar jelentése: "Potenciálok Módszere" - eljárásokat alkalmazzuk, amelyek a legalkalmasabbak az építési folyamatok szervezésére. Lényegük, hogy az építési folyamat tevékenységei között nem csak logikai kapcsolatokat (elozés, követés) adunk meg, hanem különbözo kapcsolati típusok és azok értékeinek segítségével a kapcsolat jellegét - a továbbiakban folyamatkapcsolás módját is pontosan meghatározzuk. A tevékenységek közötti szünetek, átlapolások mértéke kifejezhetõ a kezdések és befejezések viszonyával. A kapcsolatok sokfélesége okozta bonyolultság csak a szervezés szintjén jelentkezik, a hálótervi dokumentáció felhasználója ezt már nem érzékeli. A számításhoz ily módon megadott kapcsolatrendszerek, bonyolultságuk ellenére - esetenként több ezer logikai kapcsolatot és kapcsolati távolságot kell egyidejûleg értelmezni - a felhasználó számára egyszerû információkban jelennek meg. A tevékenységek közötti logikai kapcsolatok a hálórajzok alapján értelmezhetok. Maguk a hálórajzok általában az úgynevezett CPM módszer - Critical Path Method, magyar jelentése: "Kritikus út módszere" - szerint készülnek, amely a legjobban hasonlít az idõtervek sávos (vonalas) ábrázolására. A CPM háló lényege, hogy a tevékenységek csak sorosan követhetik egymást, vagyis az egyik befejezése után kezdodhet a következo. Az termelõfolyamatok esetében, ahol is a rövid átfutási idõre törekszünk, természetesen ez nem így van, hiszen átlapolásokat, párhuzamos folyamatkapcsolási megoldásokat alkalmazunk. A CPM hálórajz azonban a vonal jellege miatt szemléletesebb, és a lényeget - a folyatok logikai sorrendjét - így is kifejezi. Az értelmezésbol is kitûnik, hogy a CPM az MPM módszer speciális eseteként is kezelhetõ, amikor is a tevékenységek között csak soros követés és elozés adható meg. A továbbiakban tekintsük át a hálótervezési fogalmak jelentését.

15


a.)

16/21

A tevékenység

A tevékenység fogalmát tágan kell értelmezni. Minden lehet tevékenység, ami eleme a szervezett folyamatoknak, függetlenül attól, hogy milyen tartalommal, idovel (ami lehet nulla is), eroforrással rendelkezik. •

Legkorábbi kezdés illetve befejezés Dátum, amelynél korábban az adott tevékenység nem kezdheto el, illetve nem fejezheto be, feltéve, hogy valamennyi megelozo tevékenységet a tervezett módon (kezdés és idotartam) hajtanak végre. CPM háló esetén megegyezik a kezdõesemény legkorábbi illetve a végesemény legkésobbi bekövetkezésével. MPM hálóban a kapcsolattípusok alapján adódik

•

Teljes tartalékido Idotartam, amennyivel az adott tevékenység végrehajtása (általában befejezése) elcsúszhat a véghatárido veszélyeztetése nélkül. Vigyázni kell azonban, mert egy-egy tevékenység tartalékidejének felhasználása csökkentheti az ot követo tevékenységek egy részének tartalékidejét (szélso esetben meg is szüntetheti). Mindez a hálórajzok és a GANTTdiagramok együttes felhasználásával nyomon követheto, jelölheto és a gyakorlati felhasználás során ezt minden esetben meg is kell tenni. A tartalékidon túli felhasználás esetén a kritikus úton lévo (nulla tartalékidejû) tevékenységek is eltolódnak, tehát a véghatárido is csúszik, feltéve, hogy valahol egy késobbi tevékenység(ek) idejének csökkentésével vissza nem állítjuk az eredeti állapotot. Mértékét úgy számítjuk ki, hogy a legkésõbbi befejezés és a legkorábbi kezdés idõkülönbségeként adódó idõbõl levonjuk a végrehajtás idõtartamát.

•

Kritikus tevékenység, kritikus út Azt a tevékenységet, amelyik nem rendelkezik tartalékidõvel - azaz végrehajtása a legszigorúbb feltételekhez kötött - kritikus tevékenységnek nevezzük. A kritikus tevékenységek láncolata a kritikus út, amely a feladat legrövidebb végrehajtási idejét adja meg. A kritikus utak - hiszen egy hálóban több is lehet belõlük - a hálózat összes lehetséges útja közül a leghosszabb. (Az utat mi abban az értelemben használjuk, ahogy a kezdõeseménybõl a végeseményig a nyílfolyamok valamelyikén eljuthatunk.)

16


b.)

17/21

Az esemény

Az idõrendszer egy kiemelten fontos idõpontját szimbolizálja. A szervezõ számára ilyenkor nem az út, a hogyan, a lefolyás mikéntje a fontos, hanem egy bekövetkezés idõpontja. Általában erõforrás igénye nincs, de ha igen - például egy számla kifizetésének idõpontja esetében - akkor inkább átsoroljuk a tevékenységek közé. •

Legkorábbi bekövetkezés Dátum, amelynél korábban az adott esemény bekövetkezése nem várható. Feltétele, hogy valamennyi, az eseménybe - csomópontba érkezõ tevékenységet, a tervezett módon (kezdés és idotartam) hajtsanak végre. Jelölésére a Tfi -t alkalmazzuk, és a hálórajzon az i. eseményt jelölõ kör fölé írjuk. Az f index az alsó idõkorlátot, a legkorábbit szimbolizálja. Az elnevezés a német mûszaki gyakorlatból ered.

•

Legkésobbi bekövetkezés Dátum, amelynél késõbb az adott esemény bekövetkezése a végsõ, már ismert véghatáridõ csúszását eredményezi. Feltétele, hogy valamennyi, az eseménybõl - csomópontból - induló tevékenységet, a tervezett módon (legkésõbbi befejezés idõpont és idotartam) hajtsanak végre. Jelölésére a Tsi -t alkalmazzuk, és a hálórajzon az i. eseményt jelölõ kör alá írjuk. Az s index a felsõ idõkorlátot, a legkésõbbit szimbolizálja. Az elnevezés a német mûszaki gyakorlatból ered.

•

Mérföldkõ Az MPM technika alkalmazása során is - amikor is a lefolyásról, a munkamenetrõl szándékozunk képet nyerni - fontos lehet egy-egy esemény kiragadása, megjelenítése. Ezeket az idõpontokat az idõtervek mérföldköveinek tekinthetjük, és a továbbiakban, mint elnevezést is ezt használjuk.

17


2.2.

18/21

Hálótervezés a döntéselmélet szemszögébõl

A folyamatok modellezése gyakran csak globális megközelítéssel oldható meg. Ezen azt kell érteni, hogy a problémát csak az összes bemeneti és kimeneti információ egyidejûleg kezelésével oldhatjuk meg. A megoldási folyamatra - amely számtalan döntés egymás utáni sorozata- az jellemzõ, hogy az összes korlátozó feltételt ki kell értékelnünk minden egyes döntésünk elõtt. A minden menedzser által ismert hagyományos vonalas idõtervek - a GANTT-diagramok - készítése tulajdonképpen ehhez hasonló feladatot jelent. Még kellõ gyakorlat mellett is alapos szakmai tájékozottságot, felkészültséget, problémaérzékenységet és nem utolsó sorban kitartást, koncentrálást kíván. Az elkészült "mûnek" ennek ellenére kevés az erénye, viszont annál több fogyatékossága róható fel. A legnagyobb értéke az, hogy grafikus információtartalma miatt gyors megértést szolgál. A modell készítõje azonban alig pár nap elteltével töredékére sem emlékszik már annak, ami a folyamatok idõbeni helyzetét, a kapacitáslekötését indokolta. Ne is szóljunk a felhasználóról, aki gyakran a végrehajtásért felelõs személy, és ilyetén saját ötletei vannak. Csakhogy ezekkel az egyébként briliáns ötletekkel nem lehet már kezdeni semmit, hiszen az idõbeli szervezés bevégeztetett! Ott a mû, papírra vésve, az események pedig nem alakulnak kedvezõen. Talán rossz eszközt választottunk? Ez így nem jelenthetõ ki, de ha bonyolult, összetett folyamatrendszert kell menedzselni akkor biztosan nem a globális megközelítés módszere vezet optimális eredményre. Az okokat kutatva a döntési szituáció legfontosabb elemére, a döntéshozóra terelõdik a gyanú.

HERBERT SIMON közgazdasági Nobel-díjas tanulmányozva a problémát arra a következtetésre jutott, hogy ideális döntés csak ideális körülmények között születhet meg. Azokat az értékeket, amelyek alapján a vezetõ képes a legjobb eredmény elérésére, a "Gazdasági Ember Modelljé"-ben foglalta össze. E szerint három lényeges tulajdonsággal kell rendelkeznie. § A döntést hozó teljesen informált, azaz ismeri az összes (!) alternatívát. § Végtelenül érzékeny, azaz az információk rendkívül finom megkülönböztetésére képes. § Korlátlanul racionális, azaz végtelenül következetes, képes az összes alternatíva és várható eredmények közötti összefüggések pontos feltárására. Ez utóbbi tulajdonsága alapján képes tetszõlegesen nagy halmazt következetesen rangsorolni. Tekintve hogy az ember - szerencsére - nem rendelkezik ilyen szélsõségesen kiváló tulajdonságokkal, eredménye valószínûleg nem az elérhetõ legjobb megoldás. Korlátozottan racionális, informált és érzékeny vezetõ csak szuboptimális (kielégítõen jó) eredményt érhet el!

18


19/21

A hálótervezés, mint szervezési résztechnika olyan modellezési eljárás, amely lehetõséget ad arra, hogy a modellalkotás folyamatában alkalmasan választott módszerekkel a problémát gyorsan és "elfogadható" módon, jól oldhassuk meg. Lehetõvé teszi azon legkorszerûbb eszközök alkalmazását, amelyekkel a korlátok leküzdhetõk, vagy legalábbis gazdaságosan csökkenthetõk. • Fokozza az informáltságot

A kijelentés alapja az, hogy a módszer lényegét tekintve a logikai rendszerre épít, és ennek megismerésére, leírására a csoportos alkotómunka a jellemzõ. Gondoljunk itt arra, hogy az az ismeret, ami egy-egy hálótervben felhalmozódik, csak széles szakmai kör bevonásával koncentrálódhat. Mivel elemekbõl - logikai párokból - építi fel az idõrendszert, kiiktatja az alkotási folyamat korlátai közül az idõt és a helyszint. Mód nyílik az információ hatékony elõállításra, alkalmazhatók a fantáziaserkentõ technikák és a csoportos döntési eljárások is. Fokozható továbbá az informáltság a kellõ mélységû tagolással, és a taxativ modellek célszerû alkalmazásával. • Fokozzák az érzékenységet

Ha nagyon hasonló tulajdonságú elemeket, például egy szakajtó hímes tojást kellene rangsorolni, igencsak bajban lennénk. Szemünk, kezünk kifárad a sok rakosgatásban, mégsem lehetünk biztosak az eredményben. Ha viszont páronként vizsgálom meg õket, akkor a figyelem koncentrálható. A páros összehasonlítás módszereként ismert eljárással a hálótervek tevékenységeinek összefüggései és folyamatkapcsolási megoldásai csak saját viszonyukon keresztül, oly módon ítélhetõk meg, hogy közben nem kell a nagy egészet, a készülõ rendszert minõsíteni. A logikai összefüggéstés annak minõségét eldöntendõ a vizsgálati módszere támaszkodik a komplex döntési eljárásoknál tanultakra. • Fokozzák a következetességet

A logika eszközeivel és leírási módszerével (logikai táblázatok, hálórajzok, alkalmazásával), a rangsorolással, a taxatív (csoportosító) modellekkel, a szelektív kiválasztás (valamely tulajdonság szerint történõ kiválogatás) módszereivel. A páros összehasonlítás módszere ezt a korlátot is feloldja, hiszen ha egyszer A-nál jobbnak bizonyult a B és B-nél jobb volt a C, akkor nem hihetõ, hogy C rosszabb legyen A-nál. A hálóterv azon túl, hogy kényelmessé teszi a menedzser munkáját - lesz idõ a kidolgozásra, az ellenõrzésre, a hiányzó információk beszerzésére, a pihenésre - a probléma globális megközelítése helyett számos analitikus módszer alkalmazását teszi lehetõvé.

19


20/21

• Folyamatalkotáskor

A probléma megismerése, feltárása, a tevékenységek meghatározása során a tagolásra támaszkodik. A mindent áthat az igény: nézzünk be a mélybe! Közben rangsorol, és csoportokat képez. (lásd késõbb: PBS, WBS, RBS szerkezetek) • A logikai elemzéskor

A logikai, szervezési döntések feltárása valamint az átlapolások mértékének megállapítása a páros összehasonlításra épül, amely lehetõvé teszi a figyelem összpontosítását, hiszen, mint mondtuk, mindig csak két elem áll a vizsgálat középpontjában. A párba rendezés idejét leszûkíti a szelektív kiválasztás szisztematikus módszerével. • A modell finomítása során

A modell vizsgálata több cél érvényesülése szempontjából történik. Mivel a egymással ellentétes hatások is mûködhetnek, és mert a valóság befolyásolásának eszköze készül, a ...mi történne ha ...? kérdéseket szimulációval deríti fel. Az erõforrások optimális elosztása során az allokáció lehetõségeit veszi számba.

20


21/21

Irodalomjegyzék A. Rahitov

A tudomány ismeret anatómiája 1971.

Cohen, M.R. & Nagel, E.

Bevezetés a logikába és a tudományos módszerekbe. Harcourt

Dr. Forróné Déry Sarolta

Szervezéselmélet - fõiskolai jegyzet

Susánszky János

A racionalizálás módszertana

Petrik

Modellezés a technikában

Kocsondi

Modell-módszer

Hegedûs Tibor

A szervezésmetodika vázlata (BME Vegyészmérnöki Kar)

Andrew J. Szonyi & Dan S. Steinhoff:

Kisvállalkozások menedzselésének alapjai

Bacher Károly & Dr. Monori József & Dr. Neszmélyi László Építésszervezés I/1. - Idõbeli organizáció alapismeretei. Dr. Forróné Déry Sarolta:

Szervezéselmélet - fõiskolai jegyzet

Vida Csaba Béla

A projekt menedzsment támogatása (SPIDER felhasználói kézikönyv http://griffx.pmmf.hu/info/spider/)

1999.

21

JANUS PANNONIUS TUDOMÁNYEGYETEM POLLACK MIHÁLY MÛSZAKI FÕISKOLAI KAR. Vida Csaba. ÜZEMSZERVEZÉS I. A modellezés szervezéstechnikai eszközei

Recommend Documents