ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYI VERSENY
rajz és vizuális kultúra 2009/2010. IZMUS-retró Feladat a vizuális nyelv kreatív alkalmazásának témaköréből A feladat anyaga és eszközei: - rajzlapok - szabadon választott ábrázolóeszközök (számítógép, fényképezőgép nem) - olló, ragasztó, vonalzó, színes papír stb. Idő: 120 perc A 20. század elejének képzőművészei új művészeti irányzatok, izmusok sokaságát teremtették meg, s alakították egyénivé. Ezek közül a legfontosabbak: fauvizmus (Vadak), expresszionizmus, kubizmus, futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus. Mindegyik izmusra sajátos megformálás (tér-, forma- szín és felületalakítás), motívumvilág és anyaghasználat a jellemző. A művészek máig tartóan felhasználják az izmusok formavilágát, megoldásait. Feladatunk erről szól.
Izmus-retró önarckép Készítsen a 20. sz. elejének egyik izmusának kifejezésmódjában önarcképet. Az alkotáshoz modellként felhasználhatja személyi és/vagy diákigazolványának fényképét.(Más fényképet nem!) a) A fent felsorolt izmusok közül hármat szabadon választva készítsen legalább három különböző önarckép-variáció tervet, vázlatot. A vázlatok mindegyike jól felismerhetően a választott izmus formanyelvét alkalmazza. Az önarcképeken az arc mellett más, az adott izmusra jellemző motívumok (tárgyi elemek, jelek, formák) is szerepelhetnek. • A tervek között is legyen legalább egy színes! • A legjobb három vázlat mellé/alá írja oda a megfelelő izmust. • A vázlatokat A/4-es lapra tetszőleges méretben, tetszőleges eszközökkel készítheti. b) Válasszon ki egyet a tervvázlatok közül és készítse el az izmus-retró önarcképet. • Az önarckép színes legyen (legalább egynél több szín szerepeljen rajta). • A művet tetszőleges eszközökkel készítheti, hosszanti oldala 15-20 cm között legyen. • A kész művet ragassza fel egy A/4-es rajzlapra. • A lap hátsó oldalára írja oda a megfelelő izmust (adhat egy címet is alkotásának). CSAK A LAPOK EGYIK OLDALÁRA DOLGOZZON! MINDEGYIK LAP ELSŐ OLDALÁRA ÍRJA FEL JELIGÉJÉT! (ugyanazt, mint a beadott alkotásra, ill. a fejrajzra) (Az alkotások nem kaphatók vissza, mivel a beadott dokumentumok részét képezik.)
ORSZÁGOS
KÖZÉPISKOLAI
TANULMÁNYI
VERSENY
rajz és vizuális kultúra 2009/2010. versenyző jeligéje
Izmus-retró önarckép Értékelőlap a vizuális nyelv kreatív alkalmazásának feladatához a) Tervvázlat (elérhető összesen: 6 pont) • három különböző, ezen belül egy színes tervvázlatot készített • legalább kettő különböző tervvázlatot készített, vagy nem készített színeset • csak egy tervvázlatot készített el, vagy nem készített egyet sem • • • • • •
2 pont 1 pont 0 pont
a választott izmus elemeit a megnevezett vázlatok mindegyikén jól alkalmazza 2 pont a választott izmus elemeit a megnevezett vázlatok mindegyikén közepesen alkalmazza, vagy csak kettőn alkalmazza jól 1 pont a választott izmus elemeit a megnevezett vázlatok mindegyikén hibásan, vagy felismerhetetlenül alkalmazza, vagy csak egyen alkalmazza jól 0 pont a vázlatok technikai kivitele a vázlatműfajnak jól megfelel a vázlatok technikai kivitele közepes vázlatok technikai kivitele ügyetlen, zavaros, hibás
2 pont 1 pont 0 pont
b) Önarckép (elérhető összesen: 14 pont) • az alkati jegyek karakteresek, • az alkati jegyei kissé felismerhetők, de nem karakteresek • az alkati jegyei nem felismerhetők,
2 pont 1 pont 0 pont
• • •
az adott izmus formavilágának kiválóan megfelel az adott izmus formavilágának közepesen, vagy részben felel meg az adott izmus formavilágának nem felel meg
2 pont 1 pont 0 pont
• • •
jól és ötletesen komponált kompozíciója megfelelő, de jellegtelen, átlagos rosszul komponált
2 pont 1 pont 0 pont
• • •
kiváló formaérzékről tanúskodik formai megoldásai sematikusak vagy bizonytalanok formai megoldásai igénytelenek, gyengék
2 pont 1 pont 0 pont
• • •
színhasználata kifejező, az izmusra jellemző színhasználata kevésbé kifejező, az izmusra kissé jellemző színhasználata hibás, zavaros, / az izmusra nem jellemző, vagy nem színes a mű
2 pont 1 pont 0 pont
• • •
a választott technikát kiválóan műveli az alkalmazott technikát közepesen műveli az alkalmazott technikában nem rendelkezik kellő jártassággal
2 pont 1 pont 0 pont
• • •
ötletes, eredeti megoldás, kreatív személyes tartalmi és/vagy formai jegyekkel sablonos tartalmi és/vagy formai elemeket jól alkalmazó alkotás sematikus, egyetlen egyéni vonást sem tartalmazó alkotás
2 pont 1 pont 0 pont
(ÖSSZESEN ELÉRHETŐ: 20 PONT)
ELÉRT PONTSZÁM:
……………………………………………………………………………………. az értékelő aláírása
O R S Z Á G O S
K Ö Z É P I S K O L A I
T A N U L M Á N Y I
V E R S E N Y
rajz és vizuális kultúra 2009/2010. A versenyző jeligéje:...................................................................................................................................…………….
MŰVÉSZETTÖRTÉNET / A 20. század első felének magyar művészete 1) Ennek az időszaknak a magyar művészetére a sokféleség volt a jellemző. Írja be a felsorolt művészek neveit a táblázatban felsorolt stílusok, műhelyek, iskolák nevei alá, melyek mellett az adott művész/ek egy-egy művének részlete szerepel. Némelyik helyre több művészt is be kell írni! Aba Novák Vilmos, Bernáth Aurél, Csontváry Kosztka Tivadar, Derkovits Gyula, Ferenczy Károly, Gulácsy Lajos, Kassák Lajos, Kernstok Károly, Pátzay Pál, Vajda Lajos (Elérhető 10 x 1/2 = 5 pont) NAGYBÁNYAI ISKOLA
RÓMAI ISKOLA
SZIMBOLIZMUS
GRESHAM KŐR
NYOLCAK
SZOCIALISTA KÉPZŐMŰVÉSZEK CSOPORTJA
AKTIVISTÁK
SZENTENDREI ISKOLA
PONTSZÁM
1
2) Négy jellemző idézet következik egy mai középiskolai tankönyvből. Írja az idézetek után, hogy melyik – a 20. század első felében (is) alkotó – jelentős művészről íródtak! (Elérhető: 4 pont) a) „…milyen szerelem lobbanhat fel egy varázsló kertjében? mi okozza a hely varázsát? –, vonalvezetését is érezzük a virágzó ágakban és a mécses füstjének méltóságteljes kígyózásában.”
b) „A képarchitektúra nem hasonlít semmire, nem mesél el semmit, és nem kezdődik el sehol, és nem végződik be sehol.”
c) „... Alakjai vaskosak, életerősek, súlyos, zárt tömegük sohasem engedi meg az aprólékos felületkezelést. Figurális kompozícióinak robosztussága azonban mindig távol marad a durvaságtól…”
d) „Ezért olyan fényképekkel kísérletezett, melyeken a motívumok formája kizárólag tőle, az alkotótól függ….eredményként megkapta a fotogramot, vagyis a fényképezőgép nélküli fényképet.”
PONTSZÁM 3) A következő művek a korszak jelentős alkotásai. Írja alkotójuk nevét a képek alá! (Elérhető 3 pont)
……………………………………..
……………………………………………...
……………………………………….. PONTSZÁM
2
4) VAJDA LAJOS: Fej házzal (1937. Papír, szénrajz, 600 x 440 mm Pécs, Modern Magyar Képtár) című alkotása jó példája sajátos művészetének. Elemezze röviden ezt a művet tartalmi és formai szempontból! (Elérhető: 8 pont)
PONTSZÁM ÖSSZPONTSZÁM
3
O R S Z Á G O S
rajz
és
K Ö Z É P I S K O L A I
vizuális
T A N U L M Á N Y I
kultúra
V E R S E N Y
2009/2010.
MŰVÉSZETTÖRTÉNETI PONTOZÓLAP / A 20. század első felének magyar művészete 1) Ennek az időszaknak a magyar művészetére a sokféleség volt a jellemző. Írja be a felsorolt művészek neveit a táblázatban felsorolt stílusok, műhelyek, iskolák megfelelő helyeire! Némelyik helyre több művészt is be kell írni! (Kapható 10 x 1/2 = 5 pont) NAGYBÁNYAI ISKOLA Ferenczy Károly RÓMAI ISKOLA Aba Novák Vilmos SZIMBOLIZMUS Csontváry Kosztka GRESHAM KŐR Bernáth Aurél, Pátzay Pál, Tivadar, Gulácsy Lajos NYOLCAK Kernstok Károly SZOCIALISTA Derkovits Gyula KÉPZŐMŰVÉSZEK CSOPORTJA AKTIVISTÁK Kassák Lajos SZENTENDREI ISKOLA Vajda Lajos 2) Négy jellemző idézet következik egy mai középiskolai tankönyvből. Írja az idézetek után, hogy melyik – a 20. század első felében (is) alkotó – jelentős művészről íródtak! (Kapható: 4 pont) a) „…milyen szerelem lobbanhat fel egy varázsló kertjében? mi okozza a hely varázsát? –, vonalvezetését is érezzük a virágzó ágakban és a mécses füstjének méltóságteljes kígyózásában.” Gulácsy Lajos b) „A képarchitektúra nem hasonlít semmire, nem mesél el semmit, és nem kezdődik el sehol, és nem végződik be sehol.” Kassák Lajos c) „... Alakjai vaskosak, életerősek, súlyos, zárt tömegük sohasem engedi meg az aprólékos felületkezelést. Figurális kompozícióinak robosztussága azonban mindig távol marad a durvaságtól…” Medgyessy Ferenc d) „Ezért olyan fényképekkel kísérletezett, melyeken a motívumok formája kizárólag tőle, az alkotótól függ….eredményként megkapta a fotogramot, vagyis a fényképezőgép nélküli fényképet.” Moholy-Nagy László
3) A következő művek a korszak jelentős alkotásai. Írja alkotójuk nevét a képek alá! (Kapható 3 pont) KÓS KÁROLY,
BREUER MARCELL, SZŐNYI ISTVÁN
4) Vajda Lajos: Fej házzal (1937. Papír, szénrajz, 600 x 440 mm Pécs, Modern Magyar Képtár) c. alkotása jó példája sajátos művészetének. Elemezze röviden ezt a művet tartalmi és formai szempontból (Kapható: 8 pont) A megoldásban az alatti szöveg gondolataiért, elsősorban kiemelt szavaiért, megállapításaiért kapható pont. (A kiemelt fogalmak, állítások, s a rájuk hasonlító gondolatok 1-1 pontot érnek. Egyéni, sajátos helytálló megközelítések hangsúlyozottan számítanak.) Vajda szintézisteremtő művész volt. Származásából eredő zsidóságtudata a Szerbiában töltött ifjúkorának szláv vallási emlékeivel (ikonok) színeződött. Szentendre pravoszláv egyházi környezetében és a néprajzi gyűjtőútjain szerzett motívumait a Párizsban tanulmányozott orosz-szovjet filmművészet kompozíciós módszerével ötvözte. Önarckép a témája vagy motívuma igen gyakran Vajda Lajos azon szénrajzainak, amelyek a bravúros kontúrrajz kifejező erejére s a film és montázs képkapcsoló tapasztalataiból kifejlesztett sajátos, egymásba vetítő szerkesztésre épülnek. A tér különböző pontjain egyidőben létező dolgok együttes, egymásba komponált képéből alakult vonalháló-kompozíciók a bennük rejlő ösztönös formatársítások révén a szürrealisták kifejezésmódjához állnak közel. A megidézett tárgyak egyszerűsített formái, az áttekinthető szerkesztés a racionalitás és humánum jelenlétét mutatják. A nagy hajú, távolba tekintő, háromnegyed profilba fordított arc a művész önarcképe. Ezt kezébe támasztott arccal előre hajló fej vonalrajza keríti körül (a festő barátja). A lehajtott fej homlokára, a kép közepére kerül a vonalkákkal és pontozással tagolt felület, feltehetően a Dunára történő utalás. A palack a körülötte lévő síkot asztalként értelmezteti. Két padlásablakos, jellegzetes szentendrei házoromfal, erre beforgatott más léptékben ábrázolt tornácos homlokzat azok a részletek, amelyekkel Vajda az alakok mikro- és makrokörnyezetét érzékelteti. A gondolat és látomás által pergetett tünékeny, változó képek az ábrázolt személyeknek újféleképpen szabnak teret és időt. Művészetét "konstruktív szürreális sematikának" nevezte Vajda, mintegy hangsúlyozva a szerkesztő mozzanatot a képzeleti elemekkel szemben. ÖSSZESEN ELÉRHETŐ: 20 PONT
4
