...,.,^«ivi.,*,airirisrisas3in^:;;;jt,,,.:,^^
Marczali, Henrik Az Arpadok es Dalmaczia
AZ V
>
ARPADOK ES DALMACZIA.
MARCZALl HENRIK TAGTOL.
L.
(Olvastatott a
M. Tud. Akadémia
II.
osztályának 1808. február 7-iki ülésén.
^ BUDAPEST. KIADJA A MAGYAE TUDOMÁNYOS AKADÉMIA, 1898.
Budapest.
Az Athenaeum
r.
társulat könyvnyomdiija.
ELOSZO. Mé)(t yno in
i7;^
^nláaar;^
xooéro,-.
Perikies beszéde Thukydidesnél.
A sengése
különböz nemzetiségi igen
és politikai hagyoniáiiyok
bizonytalanná, kuszálttá teszi Dalmáczia
ver-
régibb
Árpádok történetével foglalkoztam, léptennyomon találkoztam ellentmondással: hogy ugy mondjam, inga-
történeteit. ^Nlidn az
tagnak látszott az egész alap, melyen építenem
Köte-
kellett.
lességemnek tartottam, legalább a fpontokat illetleg, lehetleg tisztázni a feuforgó kérdéseket.
nemcsak azt
mult
nagy
gos,
is,
Utazásom, mely ezen sajátsá-
nagy jövj országon végig vezetett, anyagomat egészítette ki, hanem megadta
és tán
levéltári
mit misem pótolhat
:
a földnek és népeinek szendéletét.
Ezen értekezésemnek czélja, legalább a legrégibb idkre nézve, melyekben a magyar nemzet a tengerparti latin míívelt-
ség
városokkal
érintkezett,
a
ktfkrm
alapul(5,
egységes,
igazságos felfogásnak törni útját.
Azon viszonyok
tárgyalása, melyek a
magyar korona
és
autonóm községek között fejldtek, szükségessé tette általánosabb szempontoknak bevonását müvembe. A magyar birodalmi politikának igyekeztem vázát adni, amint az Árpádok az
korában a hódoltsági
területeken
mködött
és
érvényesült.
Különös varázsa az ilynem kutatásnak az államok és társadalmak els szervezetébe vah) mélyedés. A nemzetek egyszer életérdekei,
közvetlenül •szemeink
ösztönei, létöknek feltételei,
szinte
eltt.
naiv
nagyságuknak
nagyszerségben
tárulnak
Érzem, hogy felfogásom sokban
M. TUD. AKAI). ÉRTKK. A TÖRT. -TI
I).
KÖR. XVII. K. 5.
209
SZ.
alapjai
fel
eltér 1*
lelki
attól.
4
ELSZÓ.
melyet a különböz
táborok
jelszavak gyauáut luiugoztatuak
de tényeken alapúi. Elfogulatlan, tudós
férfiak
ítélete
döntse
úgy belemélyednem a letnt kornak és embereinek szellemébe, mint azt óhajtottam. Mert bár munkám, mint természetes, oly kérdéseket is el
:
sikerült-e
tértem
Bár azok
feladatomtól.
el igazi
országok
az elvek,
boldogulása vagy hanyatlása függ,
és változatlanok
:
eljárást követeli,
követel.
szenvedélyei
és
melyektl az
szinte
állandóak
alkalmazásuk, a fejldés, a haladás örök tör-
vényének van alávetve. zöket
sohasem
melyeket történeti folytonosság szö a jelenhez,
érint,
Nem
politikus az, ki egészen
mely a multl)au bevált
De még
azt
az
más kor más eszkö-
:
rosszabb historikus, a kit a jelennek
küzdelmei
eltérítenek
átértésétül.
Budapest, 1897. okt. 18-án.
;i
múltnak
nyugodt
BEVEZETÉS. A
fejldött
lékén
élete a Földközi tenger
uyugoti világ történeti
ntt nagygyá.
és
A
politikai
hatalom
melés
a
mveltség egyaránt ezen óriási, három földrészt összeköt medenczének partjait választotta évezredeken keresztül légfbh székhelyéül.
Dél
nyngot
terjedt
felé
Egyiptom tliago és
és
polgárosodás
és Phoeniczia
Róma
fell, az
kelet a
jelölik
;
idk
Athéné
Sparta.
folyamán, észak
uralom
az
és
egyaránt.
Makedonia
és
ezen százados haladásnak
és
;
Kar-
legfl)h sta-
3ííg Kelet
régi kulturnépei
mint
egyenl rangú
ellen-
nemzetek annak déli és
felek állottak szend)en a hellénekkel és latinokkal, a
érintkezése
leginkább
csak a
öbleire és szigeteire
keleti
nyilt
tengerre,
szorítkozott.
Az
észak felé nyúló
mentén csak egyes görög, római vagy pun telepek közvetítették a forgalmat Európa szárazföldének barbár népeivel.
Még Róma részét <)vé
is
eleinte csak a continens
vonta hatalma és mííveltsége körébe.
lett:
Abban
a germán ellenállott.
imperátorok és légiók elrehaladtak
nyugoti, keskeny
A
kelta világ az
a mértékben, amint az
Európában,
kellett növe-
kednie a földközi tenger középs, legmélyebben a szárazföldbe nyúló öble, az Adria, jelentségének.
A
népvándorlás
végét
jelöli
földrészünk
hegemóniájának, Közép-Európa erteljes l)an
sajátos
kultúrát
fejt
ki.
Róma
s
uj
déli
félszigetei
népeknek birtoká-
Byzáncz, a régi
urak,
most a hódításoknak válnak legfl)b czélpontjaivá. p]s
mindezen nemzetek, mintegy (isztruiszerleg, azon van-
nak, hogy lábukat megvessék
a
271
népeket összeköt Adria
niel-
BEVEZETÉS.
6
A
lett.
görög ott találkozik
roniáii és a
és s/lávv.il.
a iiéiiiottel
és
magyar is. Abban a mértékben, amint Németország, Magyarország a mögöttük s mellettök megszálló szláv nemzetek haladnak
és
ersödnek, uöttíin-nö az
Majd
IX. század végén megjelenik köztük
a
Es
gerrésznek fontossága.
megújul
a keleti
né])ekkel
világ-forgalomnak
a déli világgal összeköt ten-
midn
a
háborúk
keresztes
Adria
az
érintkezés,
val('>
által
válik a
Nem-
tengeri uralomnak központjává.
és a
alakulása
csak saját
ket
a
helyzete
és
idézi
hanem
el,
ezt
az
is,
hogy szinte egyenes folytatása a vörös tenger keskeny csatornájának. Közép-Európának nemcsak a déli félszigetek felé nyit
hanem
utat,
szintúgy
kincses Indiákba
Egyiptomba,
Nem
is.
közép-
egyrészt
fszeres Arábiába
a
nagy világCsak utalni akarunk arra, hogy
történeti ténynyel foglalkozni.
napjainkban
a
akarunk bvebben és
e
Európa
keleti
államainak
hatalmas fejldése, másrészt a szuezi-t megnyitása következ-
ugyanazok
tében
a
tényezk
még
térkéi)re
megmutatja,
éreztetik
fokozottal)l)an
befolyásukat.
Egy
])illantás a
b()z az adriai fordul('>
czal
nyugot
felé
külíin-
beszögell két nagy félszigetnek feléje
öblöt
alakulása.
mennyire
Az
mintegy hátat fordít neki.
Itália
arcz-
van fordulva. Arra lejtsödik az Apeunin
Campania síksága arra kinálnak a hajósnak biztos révet nemcsak a szárazföldnek, hanem a szomszéd szigeteknek pompás kiköti. Keleten arra terülnek
el
az Aruo, a Tiljeris völgyei és
;
egyforma
ellenben
keskeny
vonul
partszegély
mely
végig,
csak csekély folyókat enged kifejldni és melyet az Apenninek
hatalmas gerincze csaknem egészen elvág a nyugoti területektl.
De
a tenger felé sem igen nyílik útja.
partvonalon, Brindisitl Velenczéig, csak
Az
egész végtelen
Anconának van
vala-
mire való kikötje. Igaz,
hogy a Balkánfélsziget flcjtsödése délnek
keletnek, a Bos})orus és az aegei
nyugoti
i)artvonala,
bár
tenger
közelében
csaj)
és dél-
De
felé vezet.
azért
Dinári Alpesek
a
fvonala, számtalan öblével és szigetével, a fjordokra endékez-
tet
sziklaalakulataival, mégis e föld legtagosultabb
hez tartozik. Dorniitor
Északon
hegybástyai
a
Vellebit
és Karst,
elválasztják 272
ugyan
a
területei-
Kom
és
jjartmelléket
a
délen
a
BEVEZETÉS.
De
belföldtl. az
emelkedés,
liágó.
Ez
a
közöttük hosszú
számos
kedvez
t'ikorbau is egyik
a
7
területeu
Boszua
épültek
római
jelentékeny
tartanak,
gazdasági
mintegy
át legszélesebben
Kerka
és
volt
az
a
tengermellék,
egy jelentékeny és tán eléggé szols;ált
Balkán-
a
273
Cettina
Erre
völgyei
szorosai, innét
majdnem
a
Monté
felé.
mely a magyar
még nem
sziuhelvéül.
a
Dinara
a szigetek öve,
trargano feleutjáig. az Adria bejárása
Ez
Spalato és
aliol
mveltségnek.
irodalmi
és
sugarak, a
az
segítette
forgalmát és váljék székhelyévé
erre nyitnak utat e félsziget belsejébe a
húzódik
Ez
fészkévé.
idkben, magához vonja
félsziget északnyugoti részének
igen
már
fekvés tette e vidéket, Dalmátiát,
els tengeri hatalom
a
átvezet
völiíyébe
el. hogy e partszegély természetes központja,
Tra
csekélyebb
arÚDylaíí
és Driiia
méltatott
történelem fejezetének
A
luaííyar "~
'
sohasem
^
A
volt tengerész nép, '
pusztai nép
nem
tenger szomszédsága a déli szarmata pusztaságon csábította is
^ magyar
fekete
_
voit.
hogy hsiességét, kalandos kedvét a sós vizén Nem követte a szomszéd varégok példáját, kik
arra,
kipróbálja.
Deneperen,
('sí'tnakjaikon
lehajóztak
elportyáztak
Konstantinápolyig
a
gazdag városait. Csak oda
jutott,
Kis-Ázsia
Tömlk
hová lova elvihette.
nagyobb folyókon
segítségével átúsztatott
nagy merészen
aztán
megsarczolták
és
de a tenger min-
is,
St még az Al-Duna hatalmas maga emberségébl. Görög flotta
den szorosa, öble megállította.
folyamán sem birt átkelni vitte
Árpád
át
fiának
:
a
Liuntinnak hadait Etelközbl Bolgár-
oi'szágba azon diadalmas
hadjáratra, mely mintegy bevezetése
vala a honfoglalásnak.
Nem
változtatott
sem.
vétele
maradt
A
néi) i
amin
az
uj
l)irtokba a
haza
katonai
erkölcse,
Különben meg, melynek Európa
régen
földet szállotta szeti
ezen
volt.
életmódja J is
éj)
azt
az
a
honfogia'"'."""''!
szarazfiilíu
bataiom ma-
termé-
összes
nagy egységei közt legcontinentálisabl) a jellege. Egy nagyobb felén át ott találjuk a magyar vitézt mindenütt
.század
a szárazföldi nagy utak mentén, Brémától és Calaistól Bayonueig, Calabriáig
Angliál)a
nem
és Konstantinápolyig.
teheti
Vakmer
lábát.
De sem
Siciliába,
bátorsága
arra
sem viszi,
hogy brhajókon vagyis tömlkön és csónakokon megtámadja a lagúnák ölében biztosan nyugvó Velenczét. Természetes, hogy ez a vállalat dugába dl és a kíiztársaság büszkén ülhet diadalünnepet az annyira rettegett ellenség
Határait
mindenfelé
_
'
Magyarország merre
kiterjeszti,
határain
legk(tzel(>bb
túl.
fölött.
messze a mai
Kjjen
délnyugot
érheté a tengert, meghúzza 27.=-)
^"''"'
'''''«"
kedik a ten-
'
felé,
a
magát
jíor
és
foié.
nem
10 át
l«^j)i
A
IIKNUIK.
MAIÍ
hegység és a Kapella
Karst
a
jegyznek
névtelen
koibitokat.
vont
mintha Léi, Bulcsú
a/ adatát,
azt
által
és
Botond a rácz földön keresztül eljutottak volna a tengerhez. Árpád uralnia alá hajtva Sjjalato városát és egész Horvátazon
országot, bizton
viszi
XI 11.
adatokhoz
Bármennyire emelte bármily nagy volt
a
kereszténység felvétele és
ez átalakulás jelentsége
Az
tozást.
ország
Véd
maradtak.
és
a
nem
görögök
Sem
sz.
jelölt vál-
a
létfíiltételei
támadó hál)oruk egész
régiek
sorát viselik nyugot,
németek, besenyk és kunok, oroszok
kelet, észak és dél felé: ellen,
katonai
és
politikai
a király-
bels erejét késbbi fej-
a nemzet
és István által
ldésre nézve, egyelre legalábl) ezen irányban
és
sorol-
sz.ízadnak, viszonyait
át a múltra.
ság megalapítása Géza és
gyakori
nála aunyii'a
hatjuk, nielyekl)en saját koi;íiiak. a
de délnyugaton
a régiben
marad mindeu.
István összeköttetése a Velenczébeu uralkodó Urseolo
családdal,
sem
nek a magyar
fiának, a tettl-talpig katonás Péter-
e család
trónra
nem
lépése
változtatnak
dolog
a
régi
rendjén. Összeköttetés
]\[égis az
xVrpádok
és
Urseolok
ez
összekötte-
az Urseolo .saladdal,
XIV.
els nyomai a magyarok Dandolo xA.ndrás András magyar király 102i).
tésérc vezctlietk vissza az
megjelenésének századi
körül folyton
az
Adria
krónikája
tenger
szerint
partján.
zavarta a dalmatákat
közülök
és
tölíbet
hódo-
Késbl) azt is megemlíti, hogy Contarini Salamon király korában, visszafoglalja a magyaroktól Jadrát. Ezek az adatok ily alakban mer lehetetlenséget tartalmaznak. Valószin, hogy annak maradt némi hagyonuínya, hogy Péter számzetése idejél)en gövög és tán magyar zsoldosokkal is nyugtalanította Velenczének sei által megszer-
lásra kényszerített. dog(> H)44-ben,
zett
város
birtokait,
melyeket
tán l)irtokaiban
örökségéül
maradt
és
tekintett.
csak
bukása
Egyik-másik után
szállott
vissza Velenczére.
Epén az Urseolok nagyralát() hogy a sziklás bástyák által óvott vonatott
a
a
nagyhatalmaknak
német-r('>iiiai
:
és sikeres i)olitikája okozta,
dalmata partszegély belé-
Byzáncznak, ^Magyarországnak,
császárságnak bonvodalmaiba.
276
AZ ÁRl'ÁDOK
Semmiféle niodeni vidéknek,
II
adhat fogalmat
nciii
k<">/j(>g
küKiiiöseu
azon
az
i)edig
közjo-í ^'^'""•^"
fejldött
városoknak alkotmányáról és politikai hozzá tart ozi'tságá
i(')niai
Az nem
ról.
DAI.MÁCZIA.
Dalmáczia állapota a magyar hódítás eltt.
I.
a/.on
i:s
hanem
alapult semmiféle elméleten,
mészeti törvény súlyával
a
szinte ter-
elosztás kényszere alatt
liataluii
l)ir('i
jegeczesedett meg.
Dalmáczia városai tovább uizált
telepesek a liburnusok
Olaszországból jöttek
kalózkodás által
hírhedtté
maga fjordszer és
vált
voltak
ambrakiai öböl mellékeinek.
halakban
vala
vizeknek ki
keresetet
biztos
koszorújával
többszíirös
folytatása
A
tengermellék, a
nyújtó ki- és l)eszögelléseivel
gyakran
hosszú,
természetes
szinte
lielle-
közép-
dalmatáknak
és
A
})artjaira.
öbleivel, oltalmat
a szigetcsoportok
vértezve,
sága
mveltségnek
görög-ríuuai
a
él és fejld maradványai. A régi Hellasbí'tl, a Xagy Görögországból és Siciliából, majd a római
korinthusi
a
és
nem apadó gazdag-
nyújtott
tengerésznek
a
a
;
belföld pásztorkodó-, bányász- és vadász-népeivel való kereskedés
nagyobb forgalomnak, gazdagságnak összelialmozását, jelentékeny városi
községek felvirágozását
században,
birodalom katonai, pontja.
a
midn
utols(')
hanem
A
erejét,
volt
itt
lehetvé.
tette
pannonoklxU
illyrekbl a
r('>nuii
A
i\.
és
IIT.
szedte
össze
a
nemcsak
életnek
egyik elsrangú
kíiz-
terméketlen »erds« Dalmácziát, melyrl Plinius
még
tekintetben
culturalis
szinte átall írni, egész sora az
félszigetének
és
belsejével
is
utaknak kötötte össze a Balkán
ers
hajóforgalom
a
görög-római
minden részével. Ezen az állapoton sem a né])vándorlás els hullámái, sem a nyugotnnnai birodalom megdlése nem
világ
igen változtattak.
még
jobl)an
Az
a
szi.w-
egyes városok ereje és községi szervezete
l)iztosította
intézményeik
megmaradását, mint
a
császárság uralmának folytonossága. Változás csak akkor állott be,
midn
törzsei,
már romanisált
a belföldnek
különösen
átalakulásnak
a
szerbek
történeti
és
folyamata 277
népei helyébe
horvátok niái'
ikmii
léptek.
a,
szlávok
Ennek
niutathat(') ki
az és
12
SÍARCZALI HENRIK.
kérdés
valaha felderíthet lesz-e teljes hizouyossággal.
valljon
:
De eredménye elttünk
A/
áll.
a
és nyelvi közösség,
ixtlitikai
melyet a római uralom a parti városok és a belföld lakossága
megsznt. Helyébe
megteremtett,
közt
kultúrájának
a város
^s a vidék barbárságának ellentéte, liarcza lép.
A
hagyomány,
melyet
Konstantinos Porphyrogennetos
rizett meg, Heraklius császár korára. K. a szlávoknak a mai
teH'/Á
dalmácziai
De ugyanazon hagyomány
való
özönlését.
annak emlékét ennek a még meglehets harcziatlan
szlávoknak.
a
körülbelül 630-ra
u.
l)elföldre
fentartotta
hogy
is.
fajnak,
Az
rohamát csak az avar
aczél
avarok birodalma volt
tehát az. mely Pannónia és Dalmáczia
megdöntötte
közt
Midn
római telepeket
a
avar birodalom
azután az
ellenállhatatlanná.
tette
éle
római kormányt.
a
és
hanyatlani
az ott
kezdett,
maradt avarok összeolvadtak, egy népet alkottak az eltérbe nevezték, a horvátokkal. A Kapellától, vagy mint
k
lép
Gvozdtól a Cettináig a horvátok zsupánságai. ciánjai terültek azontúl
<el,
si
Balkánfélsziget
helyezkedtek
rómainak
egész
délre
hol
Albániáig,
törzse,
illyr
szilárdan
Xyolez város azonban
el.
a
megmaradt szerb
a
törzsek
megmaradt magát románnak
ezután
büszkén vallotta
lakossága
és
addig,
is
Eagusa, Spalato. Traíi. Zára. Arbe, Yeglia és Osero, melyekhez
délen Cattaro
nézve, hogy
járult.
ezeknek
é])en
Jellemz fele
e
tengerpart
szárazfíildi.
fele
alakulására
meg
szigeten
é\ni\t.
A és
^
varosok .1
szlávok
küzdelme,
hástya
tartja
meg egy
ezüsttl,
kiucses. kulcsos városok szomszédsága folyton _
ébrcu
a
_
szlávok
a
csapat
rálló választja
szövetektl,
szép
birtokvágyát.
melyekkel
szivesen ékeskednek, olyan gazdagságtól,
álmodtak,
mennél
kevesebl)
rész
jutott
el
ket
az
r('»niai
várost, melyet
aranytól,
leányaik
nejeik,
oly
melyrl annál inkább nekik
l)elle.
sikerült-e lebontaniok, kifosztaniok Salonát. a régi
mas
,
/-H
Csak néhány
Xeni
nagy hatal-
nemcsak falak védtek, hanem bátor A barbárok els meg-
urak, nagyszámú sokaság, oltalmaztak? szállásakor a többi várost
lok közé
szorította
czéb'a ritkán
is
kétségbeesett
vitézsége,
a
külíinben
egyesül horvát
ez a sors fenyegette.
ellenállása is
egyenetlen,
a lako-
korlátok
megosztott,
és szerb törzseket. 278
De
csakhamar
A
közös
római
élet
AZ ÁRPÁDOK ÉS DALMÁCZIA.
mögött
a falak
továbbra
nem akadályozhatták meg.
polgárok
melyekben legfbb
dühe
el
biztosítva
is
gazdagságuk
13^
Azt azonban a
volt.
liogy kertjeiket, sáleiket,.
állott,
a barbárok
tehetetlen
ne pusztítsa. Mihelyt a városból kimozdultak, ki voltak
melybl csak nagy Xemcsak
téve az ellenség meglépésének, fogsiígának,
váltság árán szabadulhattak, sebesülésnek, halálnak. a
mezei
pangott.
hanem a
gazdaság,
St
már
belföldi
kereskedés
az egyetlen terület, melyen
dül uralkodott a görög-római
lobogó:
többé biztonságot.
A
horvátok, nemcsak
az illyrség
szláv jövevények,
hanem azon alkalmazkodó
romjait
tehetséggel,
még
a tenger
teljesen
is
szinte egye-
sem nyújtott
ügy a szerbek, mint a olvasztották
magokl)a,
mely annyira jellemz
vonásuk, elsajátították e partlakók tengerész-szokásait. téneti
élet
kezdetén
mindenütt
a
kalózkodás
nWtja
A
tör-
meg
a
tenger birtokba vételének útját. Most. a kultúra hanyatlásával.. ez
si
A
szerb narentanok, a zárai tengeröbl
foglalkozáshoz tért vissza a bátor, kiucsvágyó
vátok a X. század
körül
népesség,
megszálló hor-
Adria legrettegettebb piratáí 80 nagyobb és 100 kisebb hajóra becsülték, a narentanok pedig nemcsak a szárazföld kikötibl, hanem Curzola és Meleda szigeteirl is ki-kicsapdostak a tengerre, a kereskedhajók üldözésére, a parti várovalának.
A
derekán
horvátok hadai
az
erejét
sok megsarczolására. ^Mérhetetlen
volt
a kölcsönös
harag
és bosszú,
Kezeiedés.
melyet ez a valószinleg századokon át tartó áldatlan állapot
De
mindkét nemzet kebelében felhalmozott. dósága lassankint
vok
nem
érintkezési pontokat
is
a viszonyok állan-
teremtett.
lehettek el terményeik, nyájaik
igen
piacza
A
szlá-
nélkül,,
menniök az ékszerek, kelmék vásárjára. Meggyzdtek arról, hogy a rómaiak ellenállását egyhamar le nem gyzhetik, A byzanti császár, kit még szinte babonás hódolattal tiszteltek el kellett
a barbárok
kik
még
idre
min
kik eleinte
népek
is,
nem
egy
vette le egészen kezét megszorult híveirl, a
adóztak
neki
ert
megmutatta, idrl-
bír kifejteni Byzáncz. Másrészt a városoknak,
alig láttak új
és a tapasztalat
mást a jövevényekben, mint a vándor-
hullámát, olyat,
min már
annyi enyészett
el.
számolniok kellett azzal, hogy a szlávok ép úgy megmaradnak e
földön,
mint
k
magok.
Végre a kereszténység, 279
mely a
MARCZAM
14 IX.
derekán
s/á/ad
ers
íiieghódította,
<'sak
Narenta
a
si
tovább
IIEXIUK.
s/lávok
a
kö/össéget
által
ué})eket
e
is
között.
maradtak meg valamivel pogányoknak (Pagani) nevez-
szerbek
melléki
amiért
hitíiklx'ii.
ajjostolai
teremtett a két ellenfél
ték ket.
Köztük
A városok :.
^'^^
^'^^
szlávok-
luegszállot t;ik
tenger
a
De mivel
jwgányok egyre elfogták
a
liagyták a szigeteket és a szárazföldet
meg
horvátok
a
most
amit
mellékét,
és azokból
mvelni.
akarták
el-
Ott
még nem adóztak
szlávoknak
a
a
éltek.
ket,
és gyilkolták
gátolták ket, meit akkor
hanem mindazt,
nekik,
egész
mvelték
városok pedig a szigeteket
rí'tmai
mintegy gyarmatok népe. »A
szorult a romai
vii)'/,^
szLivok
nnk.
és a szárazföldi liorvátság közt
adnak,
a
0)yzánczi) strategosnak fizették. Mivel így sehogysem élhettek
meg, a nagy
hogyan
áll
jeles Basileios
(867
(hdguk
az
császárhoz fordultak,
— 886).
úgy intézkedett, hogy mindazt, adják
itdtak,
ben.
A
Ez
amit
a nagyjeles
eddig
ezentúl a szlávoknak és éljenek
strategosnak
is
eladva
a
neki.
császár
strategosnak
velk békesség-
adjanak valamicskét, csak azért, hogy
megmutassák a római császár és a strategos iránt való hódoEs ezóta lnek mindezen városok a szlávok ad(')fizeti. Fizet pedig nekik Spalato városa 200 (arany) })énzt. Tra százat. Zára 110-et, Osero, Arbe és Yeglia százat-
latukat és alávetésöket.
összesen
százat,
és a
tehát
nem számítva a bort melyek többre mennek a pénznél.«
710 aranypénzt,
különböz fszereket,
Ragusa városa, mely Tribuuia szlit, mindkét fejedelemnek 1.
tdpusztította
Zachlumia területein mívelte .36
— 36
pénzt.
nagy katonacsászár, kellen tudta méltá-
Basileios, a
nyolni a szlávok hadi
az
és
fizetett
Budnát
erényeit. és Cattarót
]Midn egy saracén hajóhad és
ostrom alá fogta Ragusát.
mindezek a népek
rendelkezésére
horvátok,
:
szerbek,
y.achlumiak, terbuniak és canale-iek hajóra szállottak a rablók
üldözésére és Bari város felszabadítására.
dalom auspiciumai
alatt,
a közös
A
kelet-római biro-
ellenséggel
szemben,
tehát
összetartottak az országnak annyira megoszlott népei.
Mégis idvel inkább byzánczi uralom. Ezt i\
Basileios
uralmát
csak
névlegessé
vált
e
parton
a
nem csupán Byzáncz hanyatlása okozta követ 70 — 80 év alatt, hanem épen 280
AZ ÁurÁnoK
úgy
szlávoknak.
a
ersebb
lioivátokiiak
a
kiilíiiiíiscTi
15
pai.máczia.
í;s
szer-
vezkedése. Seholseni
tán a kereszténység " római é})en a borvátokuál.
ténység
"^
békít
ki
A
mint
batása,
pápának,
megtérítésökre
pa[)()kat
Kninben
támadja. Zsupánjaik közt azóta
az, ki
a többinél nagyobb hatalomra X. század vége óta királynak
neveztetett.
rendesen
centralisatio
ily
székelt, (Tenen),
De míg másutt
uralom
az
érvényesülését
a régi törzsszerkezet és ezzel együtt a nemzet békés
itt
jelöli,
meg-
ket meg nem
nagyzsupánnak, nmjd a
jutott,
katonai
a
ki
hatása.
esküvel
kiiklött,
nem Imdakoznak,
fogadták, bogy senki ellen
keresz-
^
szeiubetiui
olv
hajlandósága megmaradtak.
Az
ilyen
Látjuk
iiiasztó.
kisíklaimk
a
uralkodók is,
czímmel
uralom
A
a
és
alól,
horvát
királyokat
horvát
óta a dalmata
X. század vége
ékeskednek.
is
a
nyo-
lehetett
hogy az északi dalmata városok
byzanczi
urokul, kik a
vallják
nem
igája
királyi
belföld és a tengerpart tehát ismét
egy uralom, egy oltalom alá kerül.
Csakhogy a horvát
nem
államnak
veleszületett
volt képes fentartani ezt a positiót.
trónralépése
II. Basileios császár
óta,
Az
gyengesége
1000-ik év körül,
ers mozgalomban van
ismét a keleti világ és Byzancz vissza készül foglalni mindazt,
mit az
idk
árja elszakított tle. Élet-halál harczot vív a bol-
magyar
gárokkal és István
meg
segítségével
király
is
dönti
ezek birodalmát. Ezáltal délfell ismét elretör a görög hatalom. Észak fell pedig a maezedoui
dynastiával
szoros össze-
köttetésben álló Urseolók vezetése alatt Velencze városa megkezdi hadakozásainak, hódításainak hosszú sorát.
El
kellett
dlni azon kérdésnek, az Adria tenger mellé-
kén a szláv vagy a román-olasz hajóhad legyen-e az uralkodó.
Addig a fizettek
mihelyt e a
miatt
délfelé hajózó velenczei hajók l)izonyos adót A/
a
narentai
kalózoknak:
méltóságot
a
dogéi
a
horvátok
»bírája«
foglyokat, férfiakat,
felhalmozta.*
Igaz, hogy
elfoglalta Issát,
a mai Lis-
a
hurczolta.
szlávok közt
csak egyoldalú 281
]\ri(lii
háborgatta
emelt,
nket Velenczébe
a harag tömegét a velenczések és
mindjárt
beszüntette. és
})anaszt
hajózást, egy velenczei hajóhad
sát, és a
ezt Urseolo Péter,
elfoglalta,
uiseoiók.
»Ez
még jobban
velenczei hagyomáfiy
MAROZALI HENRIK.
16
maradt reánk, de még euuek uyonián is felvethetjük a/t a miben járt el emberségesebben a lagúnák városa
kérdést
:
meg?
azoknál, kiket a piráta névvel bélyegzett
Mindenesetre nagy benyomást
a határozott és
ez
tett
sikeres fellépés a dalmata városokra, melyek csak nehezen trték a horvát uralmat. Ezt különben is megrendítette a Tirpimir király fiai: Mucimir és Suriuga közt kitört testvérháború,
melynek pusztításait természetesen különösen polgárságok
kertészked Basileios
sinylették
beleegyezésével,
császár
a velenczei herczeget (998.)
;
keresked
é>
telepek.
uralommal
Byzanczi közjogi felfogás szerint is
a császártól függ
uralmat az eddigi
átruházhatta az
alapján
a
római
megkínálták az
nemcsak Dalmáczia, hanem Horvátország ezen függés
A
meg.
feje-
Nemzeti jelentségnek tekintette
dclcmtl uiásra is. niiuden dalmata a most megindul('» küzdelmet. »A dalmata népek, csaknem valamennyien összegyülekezve, Péter velenczei berezegnek követeik által azt üzenték, hogy ha elj, vagy
veiencze hóditása.
sereget küld, mely
k
dítja,
utódai
hatalmának.*
püspökök
a
;
A
A
Útja
dítójukat fogadják,
meghódolnak.
a szlávok kegyetlensége alól felszal)a-
mindenkorra alávetik magokat az
és városaik
indul hajóhadával.
és a
ket
nagyratör
mer
eléje
diadal
és :
járulnak a priorok,
szlávok
nem mernek
szigetek lakóinak ellenállását megtörik,
czegének
czímét
veszi
fel.
Befogadták
mint
vagyis
ellenállani
narentaiak túszokat adnak
meg
berezeg
vitéz
a városok,
•'-
Ín
szal)a-
elljái-('ik
és szintén
Curzola és Lesina
:
Péter Dalmáczia her-
t
a
templomi imád-
ságba, nevét a római császáré után helyezve. Fia Ottó, 1018-ban
mindezen hódításokat Kresczimir horvát király ellenében újra biztosította és adót rótt ki az új alattval(')kra.
Igen valószín, hogy a velenczei történetírás sokban megtoldotta és kiczifrázta a köztársaságnak ezt az
els nagy hódí-
Bármin
pontosaknak látszanak a chronologiai adat(»k Dandoló nuívében, a késbbi események legalább is kétségesst'^ teszik a velenczei uralomnak ily messze délre való kiterjesztását.
tését.
De
az
nem
kétséges,
már akkor a dogé városának és
levele,
Trumbellata
hogy a Quarnero melletti szigetek
alá vetették magokat.
Megvan még Arbe
melyben a polgárok, élükön Maius püspökkel
piiorral, Ígérve Ígérik, fogadva fogadják
282
»hogy
neked Ottón;ik.
küldünk.
font selymet
nem
alatt
velenc/eiok és dalniíiták herczegéuek és
;i
mint iinnikiiak.
(laidiuik,
Ha
pedig ezt valaha valami ürügy
neked
A
a
arab
font
öt
selyem termelése világos bizonyítása
állapot
régi
utódaidnak
és
byzánczi kultúra elhatásának
Ismét
ut(')-
évben karácsony napjára 10
iiii'iuleii
—
teljesítenök,
aranynyal tartozunk.* a
17
ARPADOK KS DALMAOZIA.
AZ
e távoli vidékekre.
tér
vissza
a
:
byzánczi
névleges
Az
uralom, és a horvát uralkodók dalmata királysága.
okleve-
lekben a római császárok után datálnak, de a horvát királyok is
viselik a
dalmata
királjá
jesen
érvényesíthesse magát.
ismét
félszázadon
mint szárazföldi
intézkednek a városok
és
Byzánczban,
Konstantinos
partok
a
szigetek lakóit.
és
által oly jelentékenynek tartott horvát hajó-
nem
óta
találjuk
Ily viszonyok közt a városok valóban meglehe-
függetlenségnek
örvendettek.
Amit
a
városi életet, a császárság
Hogy
kezése,
egy
megdlte
hasonlattal éljünk
kormánya,
után, az
az
:
az állam,
megalakulása
ismét
itt
azzá
lett.
a római
áll
épít-
megsznt, de
hadserege
administratiója,
:
tényleg meg-
államnak fels
alapzata megmaradt. ^Mintegy visszafejldés
a római birodalom
itt
városok
antonómiája.
középkor
a,
kutatói oly nagy fáradsággal igyekszenek rekonstruálni
volt.
tel-
után,
zrzavar áll be, a horvát pedig, hatalom, sem nem oltalmazhatta, sem nem
hadnak a velenczeiek szerencsés hadjárata semmi nyomát.
ts
itt
II. Basileios
tartó
át
engedelmességre
kényszeríthette
A
czímet
Tényleg egyik rész sem volt oly ers, hogy
területén.
be
:
eltt lényegben
Nagyobb egység
úgy amint városi volt
híján
minden
városnak magának kellett elvégeznie az állam összes teendit.
Azon kor papsággal együttesen,
és
a
mint
okleveleiben
mindenütt a püsjiök
priorok
tribunusok
a
nép
és
elöljárói.
A
lépnek
a
^-'^^^
püspök jobbára
gyakran olaszországi ember, kit családi összeköttetés részrehajlóvá: a világi magistratus
Beisö viszo-
fel
idegen.,
nem
tehet
ellenben magából a város-
annak birtokos családaiból került ki. Nem lehet kétségünk a fell, hogy mindenütt a fíildbirtokos patriciatus tartja kezében a kornulnyt. Erre nemcsak származása, és gazdagsága teszi képessé, hanem mindenekeltt a jogok és szabályok ismerete ból,
M.
Tl'l>.
AKAD. KIITEK. A
TÍinT.-TUI). KÖIi.
283
XVII.
K
5. SZ.
2
MAKI
is
és gyakorlata:
hókrs
iiiiiidcii
HKMtlK.
ZAI.l
Kertjeiket,
uraloniiiak
iiciiu'si
s/öliket.
Iciihiztosal)!*
vaiíyoTiuk
luilicn
a
rriL^i
rcímai szokás szerint, colonusok iiiveliL a tciinés felének
vagy
támaisza.
Rzek
liaririadának beszolfíáltatói.
slakosok bf')!.
iiisált
késbb a
sok
hajósok,
Az más
ni'ak
ott
nanaiak. de foglalkoz;isuk
A
megvédelmeznek.
is
magánvagyont
lámzó,
zsibong
mellett
Rzek
is
a
ök
liaj('>s(ik
cseb'Mlek.
a
ipnidsok
('s
szükség esetén fegykonzervatívabb,
patriciiisok
\:\v-
ket
kiziirja
élvezik a városi
teljesen
is
melyet
a
köz-
képviselik a hul-
mellett ök
politikája
b'dtö
változiísokat
a
kikhez
ki.
is.
tagjai a kíizségnek.
szabadságot,
egyúttal
régi lati-
a
kerülnek
Kzek
ji'iriil.
k(»rmányáb()l. Azo]d)aii
a város
és
is
szükséges, katoniík
iia
sokasiiga.
verrel
elem
szláv
nyájak örzöi
és a
iiiaiii'ovlacliokbi'tl
a
áll.
zavarnak, ujsiígnak déli eleven-
ki^lveló.
séggel (irvendö plebejus elemeit.
Ers, a
né]>esség
minden
enyész
Szinte
része.
voltak ezek az els az
ei'krdcseiliez
s/ok;ísailioz.
mind
vil:igti;ik.
i'('iniai
mennyire mentek t;írsadalmak mind
kíiztársjisági
krtzé])kori
lagaszkodét volt
szív('»san
csodálatos,
i'enaissnncenak
a
családi
a
megfertztet bneitl. Kbheii kétségkei'eszténységnek része v(dt a ,1/ annak hatása telenül nagy alatt újjáalakul(') tíii'vényeknek és statútumoknak. De legnieg-
és a
kílzéletet
egyar;'tnt
('-s
a
szinte
niíigött
nélkül senki
sem
kíizvélemény
:íltal
viszony
egyszer.
oszt;'ilyai
vezethet
nudyek
mértékét
adhatn.-ik
vi'irosok
désén felül
gondjain az
egyli;iz.
('s
;i
és a
Iiogy ;i
hozott és a
1'án
még
manapság
szolga
é's
i'ir
t;iis;idal(ini
ii-dtt
is
a régi
Dalniá-
kiilrndxizíi
v;ill;ís
anyagi ei't. 284
kiizségek
sem maradtak
gazdagságának vái'osi
t(irvénykr»uyvek.
\il:igi
dalm.ícziai
köz(''pületek
büszkeségének
élet
a
volt.
büntetés
és
.iltal
Az
polgiírság
seliol.
idbl
ezen
mveltségének. Világi a
vissza.
(MÍiit kez(''s
mint egyebütt
kíizíitt.
Nem maradtak
a
szab;í Ivókat.
teiiileti'c
elzárt
Boti'.-iny
élt.
pa]iv;'(g
])atriark,ílis
hizalmas az
;innyir;i
életet
szentesített
par.inyi
a
forgalomt(')l
meg
szeghette
»faniiliá«-ra
ii'tniai
cziában
kíizíis
bogy
volt.
csaknem minden idegen
bástyák
kr>z(itti
csak az
mé'gis
('))•(
Itizliatí'iltb
szorított,
foglalt
le
mint
A
min-
endékei.
szabadságok
])olitikai
re;ink.
lehet nn'gvé-
minden s/ídlemi
és
19
AZ ÁUl'ÁDOIv KS DALMVCZIA.
Amint
s/ervo/et
politikái
a
visszatérést
való
k'ges állanifoniiálioz
jelöl
dalom általános liatahiiához képest, úgv hiányzik az
helyhez
a
Vaiiásoséiet.
római világbiro-
a
sem
a vallásos életnek
mely
karaktere,
kíitíitt
kezdet-
a
néiuileii-
mveltségnek annyira megkülöuböztetö vonása.
városi
régi
a
A pogány istenek
herosok helyébe a keresztény szentek és martirok tisztelete
és
lép; az egyistenséghez
ledhetik a
jánd)oi'
mintegy csak azok közvetítésével köze-
Az
lélek.
egyház
tulajdona, ki azt megoltalmazza
vétket
ellene
megjntalmazza ezen
és
kik oltárához kegyes adományokkal,
Ez
egy
és a
szentnek
bizonyos
megbünteti az
az ellenféltl,
másvilágon azokat,
alapítványokkal járulnak.
az oltalom litterjed azután az egész községre, mely a szent
esodatevö
ily szent
tíibb
magáénak mondhatja. És
ereklyéit
hol
volna
lett
ereklye, mint Dalmáeziában, Diocletianus üld()-
zéseinek egyik fhelyén, honnét a hetedik században IV. dános
hivatalosan
l)ápa a
hozatott
I
^legvolt a vallásnak politikai jelentsége
egyes városok
minduntalan }tere
hit
a
:
Xemcsak
is.
az
viszálykodiisnak és vetekedéseknek nyújtott
kílzti
t;ípl;ilékot
új
velk
hogy elláthassa
ereklyéket,
nélkülöz római egyházakat
egyházak l)irtokigénye
az egyes
ket
elválasztotta
szomszédjaiktól,
a
és
szlávoktól,
kikkel együtt élnek, kiket néha falaik közé kénytelenek befo-
A
gadni.
a
világnak
r<')mai
kodás volt
legfl)b
a
szellemi
egyházhoz való hü ragasz-
római
ama korban, melyben
kifejezése
barbíirság egyértelmíí vala a pogánysággal vagy valamely az
egyház által megbélyegzett tanhoz való külöid)en
lemnek
is
csoportosultak,
:
hogy még inkál)b
táról
a
szh'iv
vali'i
(,'sak
.ír
ellenében
meggyzdése
a
volt
igazi élét.
kisel)b és
hitének
szlávokkal
A
legersebb
az egy csekély
gyengébb római-
egyedül
üdvözít
vol-
)ialladiuuia.
igazi
olvasnunk kell a dalmata császári városok leírását
K(»nstantinosnál,
hogy egyszerre lássuk,
repet játszott életÖkben a
min
vallás és szentjeik
uralkodó
nyugszik szent
Domnius,
kit
28^
a
sze-
tisztelete.
Spalatóban, Diocletianus palotiijának hálótermeben.
küzde-
gazdaság mind
elválaszszák
A
A
és mííveltségi
mííveltség,
nyelv, vallás,
területre íisszeszorított két népet.
ságnak
meg
ez a felekezeti ellentét adja
társadalmi ténye/k
szítással
vah'i
nemzeti
annyira heves
hagyomány
sze-
a
városok lemisa.
2*
MARCZAU HENRIK.
20 riiit
Péter apostol küldött
iiiéü-
háborgassák okét, eltemetve
sz.
sz.
hogy
sietséggel,
Tra
Anastasiiis tetemeit.
a
v.lrha
szlávok
a
Tryphon^
sz.
bármily nyavalyában
a l)etegeket,
iif
városában van
Lrincz diakónus, a római egyház egyik els
Cattaró várában nyugszik
taniíja.
Ugyaiial)l);i
Salonál);!.
nagy
vitték a liívök Saloiiáln'il.
vér-
meggyógyítja
ki
de különíiscii
sínyh'ídnek,
Zárában nyugés szerzesz. Chrysogenus Anastasiának szanak a szz szent tesnek és vértanúnak tetemei. Mennyi csuda, mennyi áliitat azokat, kiket tisztátalan szellemek sanyargatnak.
fzi a polgárságokat ezekhez a tetemekhez Haueui a helyi hagyományok ereje nem akaEllentét sziávokkai. (ij^iiyozta meg a hívket abban, hogy kivegyék részeiket I
.1
az egész nyugati kereszténységet átható mozgalmakból. 1059-ben.
egy pápai legátus elnöklete
ül
alatt, zsinat
az érseki egyház rendezésére.
Az
össze Spalatóban
általános eszmék mindenütt
külön-külön szinezetet nyernek az országokat izgató helyi érde-
nem is a [)ai)ok coelibatusa és a simonia érdekelte els sorban, hanem a szlávok és rómaiak közt dúló harcz. Ebben a pápaság, mint kivá-
kek
szerint. Dalniácziát
lóan
román
cluny-i
nem
az
instituczió, egészen a városok részére
reform,
az
ers
egyház
a nemzeti visszahatás eszközévé
»A
investitura,
zsiuat elhatározta,
központosítása,
A
áll.
nagy
területen
e
vált.
hogy senki
se
merje ezentúl s/láv
nyelven megtartani az isteni tiszteletet, csak latin vagy görög nyelven. Szláv
Ügy mondták, betket
nyelvt többé nem szabad papnak felszentelni. hogy az eretnek Methodius. ki a szláv (góth)
feltalálta,
azon a nyelven sokat hazudott
hit szabálya ellen, és ezért az isten
ítélete öt
a
katholikus
hirtelíMi
halállal
büntette.
Mélyen mely
a
sértette a határozat a
zsinaton szóhoz
sem
jutott.
a nép izgatása, a Rómához való
mány megemlékezik, nem
nagyszámú
szláv papságot,
Tem])lomaikat bezárták,
api)elláczi('),
vezettek czélhoz.
A
melyrl a hagyoszláv liturgiának
elnyomása integráns részévé vált a nagy Hildebrand progranimjának. Vratiszláv cseh berezegnek, ki ez ügyben hozzá folyamodott, így válaszolt:
»Mi ezen kérésedre soha sem hajolhatunk.
Azok
gyakran
forgatják
Istennek
nem ok
hogy
ugyanis, a
kik
iiiindenhatí')
28G.
a
szentírást,
behitják,.
nélkül tetszett, hogy
az.
AZ ÁIU'ÁDOK
némely
lielyen
mert ha mindenki világosan
legyen,
lioiiiálvíts
21
UALMÁCZIA.
Hí>
láthatná, talán vesztene értékébl
megvetésnek volna kitéve,
s
vagy pedig tévedésbe vezetné a gyengébbeket, kik jSzeut Péter tekintélyénél
fogva
félreértik.
—
hogy meg-
tehát megtiltjuk,
történjék az, mit tieid oktalanul követelnek, neked pedig meg-
hagyjuk,
ennek
a
hogy
mindenható Isten dicsségére szegülj ellene
a
hiú vakmerségnek. «
nemzeti nyelvek
a
egyházi
küzd
a szlávok ellen
volt
bell oly módon
A
^)
egyúttal diadala
román-olasz nemzetiségnek. Körül-
magának
biztosít
egyház hadüzenete
r(3umi
használata ellen,
kiváltságot az egyházi mél-
tóságokra, mint a görög papság a keleti egyházban.
E mert
diadalnak annál nagyobb volt a jelentsége,
uiívanakkor, o>/
reájok
i)olitikai
király
1052
helyeket
7
Dalmácziának. Kegyes
óta valóban ura
jámbor alapítványokkal
látogat('),
birtokait
zott
megersíti
az isteni gondviselésnek, tette birodalmát.
grófjaitól
tól,
ralysag es
és
úr, a szent
Midn
gazdagító.
gyarapítja,
hálát
mond
tengeren és szárazon kiterjesz-
Nónai palotájában udvari
Róma.
eldeitl adományo-
régi,
újakkal
és
mert
horvát-
*™*/' /'
tekintetben a horvát iga. Kresczimir
Chrysogonus zárai klastromának
sz.
a
ersebben nehezedett
úííylátszik, oj
ülve, zsupánjaitól, bánjai-
körülvéve, azon
ká[)láujaitól
kezdett
gimdolkozni. mi által bírhatná reá az Istent, ki örökös királysá-
kezébe adta, hogy
gainak kormániyát az
lelkének pedig örök nyugalmat engedjen.
t
fentartsa, eldjei
»Xem taMltam semmi
méltóbb és Isten eltt kedvesebb míívet annál, mint ha
udvarunkból a menny lakóinak Jielyeit
A
megfelel
_
birtokokkal
és a
szláv király az ohisz
ajándékokkal
és
nemzet
a/ üldözött szláv papság
császár
i'<'uiiai
kfizt
a
ellenben,
a zsupánok
és
nyughelyet sei
már nem
találhatott
elismeri
uralmát.
apátok
gazdagítom.
szentéinek ajánlja
kiknek egyháza árnyjíban kerestek
e földi
szenteknek felséges lakó-
sorában ott
fel
magát,
is.
Benne
védre.
Az
A
kelet-
oklevél .tanúi
találjuk
Leo
urat,
császár protospathariusát és egész Dahnáczia kapitányát.
Bár már két századja
tartott
a
és a
byzanczi császárság közt, végleges
nem
vezetett.
')
Az
egyikhez
Heg-istrum ed. Jatíe.
vah')
.i'.):;,
.•i!i4.
287
szítás
viszály a római egyház
szakadásra eddig még nem vonta szükségkép
Kelt IO80.
jati.
2-iui.
MAK('/A[,I
utáii
iiiiíjía
;i
iiiíísikiiak (dliat^yását.
római egyháznak
ki
a
a
göWig
eltör
és
hiei-arcliia
térítés
a
mmik;'t)ától.
A
szakadás.
válik a
nem enged
„
.
Kresczimii'
.
Zvoniiiur
király, tesei
—
n
foglal.
;ill;íst
és
kiz;ir(')lagos
fölíitt.
az
Zvoniniii'.
ut(')da
lia tá r( »z()t ta
De
diadahnasan
habozást és kétér-
tíiblx'
nralmat kíivetel a lelkek és az oj-szágok
z.-'iiía
nialina
leiidflt
által
telmséget: dogmáival, intézményeivel egyedüli
meghódol a
sem
Mau;vai'()isz;iL!;(iii
István
szerzeteseket
véglegessé
kíii-iil
r('>iiiai
Uéza
és
i>a])(»kat
lOO
éj)en
IIKMÍIK.
lioivát
iit(ils(')
Családi íisszekötte--
szent Liaszlonak sógora volt
es hite egy-
aránt a nyngot felé vonják t. Csak hosszas tr('inviszályok ut;in királyságra és hatalm.'inak támaszait a magyar királyon
jutott
kívül, lígy látszik, a
dalmát avárosokban kereste.
niusuak, vagyis a spalatoi
hogy ezért
a reményét,
jezi azt
szz
Krisztus, és a
egyháznak
tett
majd
boldogasszony,
»
A szent
Dom-
adoniányá))an kife-
Isten és urunk Jézus
Péter és az igen boldog
sz.
ell(Miségeinek minden áskálódása ellenében ei-t és gyzelmet adnak neki c íVildön, és a mennyben a legfl)b bneinek bocsánatáért könyöríigve, malasztot szei'czbír(')n;il
l^omnius
uek neki.«
A
^)
a [lolitikai érdeknek ez a bels kajicsolata érthetvé Zvonimirnak azon fontos lé])ését, hogy magát országát a római szentszéknek hlx'rül felajánlja, »Eny
hitnek és
teszi
és
Demetrios,
tSzvinimirnak
kit
Horvátország
is
neveznek.
kegyelmébl
Isten
tled
l)alm;iczia fejedelme,
és
Celtizc'i
úi't(')l.
ki
urunkt('»l
Gergely
követ,
sz.
Pétei' salonai basilikájá})an. a zsinatnak és a ])ai)ság-
nak
népnek egyetért választása után, felrulnizva
és
nyered
jjápátí'jl
és
dalmátok országának uralmával,
és
korona
és igéi-em,
lend
és kii'álynak
iiltal,
hogy
Jiatalmadat,
zászló, kard.
mint
a
apostoli
horvátok
koiin.inypáleza
rendelve, neked fogadom. aj;ínlom
változatlanul teljesítem
mindazt,
mii'e
tiszti'-
mindtmben és mindenütt megtartom az apostoli szék inínt val(') hséget és b;iniiit szentesített és szentesít e birodalond)aii az a})ostoli szék vagy annak követe, visszavonhatatlauul megrzöm igazságot teszek, megszentséged
kíitelez.
Tudniillik
;
védem
az egyházakat,
')
Lucins,
XV.
fej.
gondoskodom 150.
1.
28y
a
termés zsengéirl, mi
az.
ZO
A/ Alíl'ADOK KS UAI..MA(Z1A,
mejíilleti
('iíyli;í/;it
(liaeoiiusok
felügyelek
:
hogy
:irra,
szüzességben
akliacoiuisok
és
;i
i)iis|»(ik(ik.
|)a|)(ik.
s/al);Uy
szeriut
és
éljeuek; a szegényeket, özvegyeket, árvákat oltalmazom
nok közti
tiltott
gyrvel,
tetek,
mindenben,
magamat
mi
áldással,
])ai)i
felbontsák
kötöttet
a
:
roko-
házasságot megrontva, törvényes esketést
nem engedem
:
igazsághoz
az
mélt(')iiak
nem engedem, hogy
és
az
embei-ek
tartozik.
k/it-
a nieg-
eladását
Isten
és
segítségével
mutatom, Klrendelein. minden foend)ereim-
nek hozzájárul.isával. hogy évenkint. az úr feltámadása napján,
200 byzanczi aranyat ország
utánam
uralkod('>k
val(»
Viszont
sz. Péternek a nekem engedett ersítem és szentesítem, liogy az
tizetek
Akarom,
fejében.
(lergely
»kit HZ apostoli
mindig megtartsák. «
ezt
oltalmába fogadja
is
hataU)m
Hasonl(') alávetést
ben Alagvarorsziig ]já8zlótöl,
»mert
a
legfbb
várta
Horvátországnak
^)
-, -^zág és
Gézát('»l.
niiir
a
^'^^"
hol a nemzeti függetlenség
Itt,
visszautasításra
hat;irozott
királya ellenben
küls támogatástól
id-
naiiy ]>ái)a az
a
Salamontol.
:
egyház nem szolgáknak nézi
íiainak.«
hitczikkely,
vátország
kíivetelt
a ríhuai
hanem
alávetettjeit,
és sz.
uiegt;ímad('»kat.^)
öt
kir;ilyaitól
j;ind)or kir;ílyt.
a
Dalnutczia kir;ílyául«
rendelt
Péter kardjával fenyegeti az
^)
nem
iiépének
talál;
Hor-
hanem
erejétl,
üdvét.
ez
nemzeti
utols(')
tekintet])en tragikus alakok.
Csak
félig
királyai
bizonyos
tartoznak azon néphez,
melybl származtak, mely hatalmuknak igazi alapja. Már uevök mutatja, hogy más nemzethez, más mveltségi körhöz akar-
is
a melyikbl kikerültek: Zvouimirbl meg Demetrius.
nak tartozni, mint
mirbl
Péter,
így válik Kresczi-
A
rónu
városok
birtoka, élete körülbell azon hatással vau reájok, mint a fenkölt
Az
lelk az
(U'iási
III.
az örök
R(')ni;ínak.
()tt(')ra
feladat,
városnak
birtoka.
hogy né[)üket magukhoz fölemeljék, ideál-
jaiknak megnyerjék, az a feladat, melynek megoldásában
Alfrédnek, Istvánnak,
Nagy Péternek
vánul, meghaladja erejöket. Elválnak tehát tle,
ben egész idegenek 147.
lesznek. 107(5.
október.
')
III.
')
Levele 1079. okt.
")
Levele Gézához 1075. márcz.
146.,
4.
Registrum
289
ed. Jatté .S84.
2:!.
Nagy
történeti hivatása nyil-
1.
annak szemé-
MAIüZAM
'J-í
A
szláv
Mert a Róma idbeu. egyértelm
li-
turgia.
szláv
a
val.
pai)ságuak
Zvoniniirtól követel
elótt
volt
liturgia
s/láv
a
abban az
iiiegli()(Utl;ís,
val(')
.Amit
feláldozásáv;il.
a
elliag3^ásá-
közti házasságok eltiltása, ugy látszik, teljesen ellenkezett
Epén
erkölcsökkel.!)
ez
követelés
a
volt
eredményét Szvatopluk birodalmában
mely
az,
Zvonimir egész
hatást ellen
nemcsak
jelöltek
uralmát
Azok
hanem a román
római,
a
szláv
térítés
a
el
bels
vissza-
betöltíitték.
Sokkal mélyebb örvény választotta
is.
a.
a
annyira koczkáztatta és
egyik föoka lett a morvák állama felboudásának. harczok, melyek
pápa
r(')mai
házasságok kánoni tisztasága, a rokonok
a
:
MF.NKIK.
befolyás
a két nem-
azt
mely birodalmát képezte, semhogy azt egy gyönge király
zetet,
Az
betölthette volna.
bels kapcsolatainak
idegen
a nemzet ösi fhatóság bels
szükségkép
hatás
meglazítására;
a
i)á])ai
anarchiára vezetett.
Sehol sem
nak
a családból
midn
áll
oly biztosan a családi szervezet, az állam-
kinöv
eimek
megbolygatása.
a
Ez
mesgyéjét.
élet
fenmaradásukat
tosította
mint a szlávoknál,
i)atriarchális form;ija,
átlépik a történeti
legnagyobb
a
történelmi
a szervezet biz-
válságok
fejldés
De
közt.
magasabb
egy
fokára vah) lépés czéljából, nmgát a nemzet létét koczkáztatta.
Ahol
mégis
ez
megtörtént,
ott
vagy
magyarázza meg, mint Oroszországban is,
vagy a külföldi állandó befolyás
az idegen és tán
mái-
alatt
ui-alkod(')
ersebben
A
vezett nemzeti individualitás, mint Csehországban.
bolgárok
horvátok,
els
állanialkotásai
szer-
morvák,
kísérletnek
e
f;;j
Lcmgyelországban
(>stek
áldozatul.
Az
egy
sehogy sem fala
niíigé
területen,
bírt
szorult, elvesztette
felssége megóvta
uralom
egy
egybeolvadni.
a
A
alatt
román,
terjeszked
megsemmisüléstl, de
.-ílh'i
két
nemzet
a
városok
mihelyt
erejét.
(
-ultui'ájának
csatolni,
ha elbb
békés együttlétére a
városi
élet
egyértelm. ')
.Vléií
A ii
mveltségének megnyeri. lett
minden helyett,
katonai-
a számosai))),
lag felette álló szláv népességet csak úgy bírta volna
magához
Ehhez századok
volna szükség. Viszont a horvát uralom
hagyományának
enyésztével
lett
hogy közösen emelték volna az
XIV. században
is
volna
(trszág-
ez a jiaiiasza a spalatúiakiiak a brebi-
riek emberei ellen.
290
ii;ik.
kofoii.iii.ik
;i
25
ÁRPÁDOK- KS MAI.MÁCZIA.
AZ
lekötötték, iívíinnftették
k("ilcs(lii(tseii
li;it;iliii.it.
t'irviiKÍst.
Csak küls.
hataliuasal)!).
uiiii(lkt'ttöiit''l
uiiiitegv
s
sem-
nagy müvét. Ez uem lehesem román nemzet, mert ezek mindegyike csak még jobban fellobbantja a nemzetiségi és mveltségi ellentétek (isszeütközésébl támadó gylölség lángjait. nemzet
leges
sem
tett
11.
A
Ebben
az
magyar
hódítás Horvátországban.
anarchikus állapotban
midn
királyság,
ers
véiíezliette az egyesítés
szláv,
a
volt
dalmata-horvát
a
magyar birodalom elször kiuynjtotta oda
karjiít.
»8zvinimii' ha<:yv;ín (irökíist. (léka.
nem
volna
a
volt
nem
király lerótta a halál adóját,
Így kihalván
senki,
beavatko-
szerint örökölte
tiirvény
ki
a
Xagy
horv;itok kir;'dys;ig;it.
i,.-,^i,i^i.ir.',,v
királyi vérnek iva-
a
ütött ki tehát az
viszály
ország fnemesei közt. és majd az egyik, majd a másik köve-
nagyravágyóan
fosztogatás, gyilkosság és
el. iiiindeniiai)ossá A'dlt
ekkor
.illhatja
("s
kíiniiyeu gondj;'it
fúr.
uu'gy, viselje,
vetésére,
alá
mivel
nincs
li.-iszlí')
nélkül foglalta
megütközíitt
el
f()l<)ttiU<
öldöklés.
és
bántást
sok
hogy máskép
remélve,
meg Horvátország
király,
Dráva
ki
arr('>l,
ennek
az
útját
foly<'>t(')l
vj'trakat
és
hogy az országnak
számos
hegységig ellen-
vasas
a
elfoglalá-
indulva,
uti'ui
az egész tai-tom;'niyt. a
t
biztosítván
király e tanács
diadalt.
sem segítvén Miudaz.iltal
mert hallván, hogy valami
ment Magyaiországba. Ez vitéz,
megrohanás törzsbeliektöl
a
Azután
átkelt a
ersségeket
nagy
és sokszor
Horvátország nemzetségeivel, de mivel ezek meg
Voltak oszolva, egyik
kéig,
ki
reábeszélte t, induljon
uralma
hegységen, megostromolta
ült
uralmat, számtalan
az
minden más gonosztett fordnlt
nem
vallva,
k;írt
részére
az üldözés,
vált
szláv
sereget gyüjtíitt és a
a
ennyi bajnak. Magyarországba költözött. László király
elé lépve,
sára
egy sok
szenvedve,
.
maga
telvén rabl;ís.
hanem j;imborsága
a
a m;ísikat. iieai
né[)
király
betíirt
291
el
a
tenger vidé-
oi'szág;íba.
nemcsak
és szentsége által
király kíinnyen
a
jutott
is
vissza-
háborúban kitüu.«
volt
MARCZALl HKNRIK.
26 Valósziuü,
hoííy
esperes
spal;it(M
;i
vis/onynk
a
iiikiíhl)
meg ezt a rajzot, miut egykoní magyar hagyomány szerint az özvegy királyné,
iiiérlegelése
alapjáu
forrás utáu.
A
alkotta
László testvére, hívta be a magyar királyt férjének ellenségei sok sérelenmiel illették. László egész
kik öt
ellen,
visszaadta
és Horv;ítt»rszágot
birtokba.
azért,
mert
»Ezt
vette
mér
nem
pedig
jog szerint
kii'ályi
els fokl)an
király ngyanis
ka|>zsiságból
meg
illette
(ít
atyafia volt.
l)alni;íczi:it
aztán
királynénak,
a
meg maga hanem
tette,
az íiríikség. Zolniii;is
íiríikíise
pedig
jjem maradt. Idegenek
Xemcsak
tá-
metek normannok.
Helso gyöngeséget
idegenek
pnsztításra, hódítl-
Már
tatásra.
végeknek
hogy az ide
is
hogy
volt valamelyik
vitéz grófja.
déli részein
Itália
lovag
de sokkal hihetöbJ),
tartják,
oltalmál>a veszi
\\\. (lergely
nev
Wezelin
ellen.
lutgy a
Annak
akkor hatalomra
sokan nor-
Ezt
szomszéd német
maradt nyoma, juti'i normannok
is
ügy mint az Adi'ia tíibbi partvidékeire. kezet fognak a velenczések és a görögök.
elkalandoztak,
Ellenük
A
felliaszn;ílták rablásra,
is
endítettük,
egy
az országot
mannak
k(ivetkeztél)en fellép
ti'ónvisz.-'tlyok
a
l><»lg;ti'ba l)orn Zaklatta az országot.
aztán
dogé, Faliero Vitaié, ismét felveszi a dalmata berezegi czí-
met,
Komnenos Elek császár pedig megnjítja Byzáncz régi módon Dalmáczia szíiielyévé vált volna az adriai
igényeit. Ily
tenger medenczéje birtokáért
A
mellett
i)edig
bels harczok
misem
küzd
nemzetek (isszecsapásának.
volna a kelilében
történt
nagy
dl('t
l('csilla|titására.
Mindkét fehulatnak megohhísára a küls ellenség távolnyngalom helyreállítására, csak a nuigyar hatalom volt ké])es. Értekezésünk f('iczélja annak kimutatása: :
tartására és a l)els
mely eszközöknek
volt
tásoknak és hibáknak
kíiszíiidieti'í
volt
ez
eredmény,
kíivetkezése.
min
mnlasz-
hogy az még sem
volt
tartósan, folytonosan biztosíthat<'i.
Magyai'ország
Magyarors/.ág beisii
állapoia.
A
diadalmasan Tj
,
,
Horvátország
egy ..
épen azon
olyan ,11,
ouallo
bels
,11
állami
gyzött
id(')t;ijban
válságot, ,1
elete
,11
.
a
le
minnek 1
áldozatul
esett.
hatah»m megalapítása Magyarbels bajokat idéztek el. A nemzet egész átható újítások megtörték annak egységét; a külhlldi
kereszténység
és a királyi
országban súlyos életét
'
AUrAIXMC KS
\7.
Itctolyitssal s/('iiil)eii.
még
tette, geii
e
\\\v\\
;iz
I)M.MA( /lA.
egyszer feltániíuit
veszélyez-
min-
vil;íg
szenvedélye. Csak Lászl(') hatalmas egyéniségének sikerült
küzdelmek
leesilla|iít;ísa.
nek
l)izt(>sít;'isa,
t;ísa
nélkül.
Az
mnradt
kereszténység végleges gyzelmé-
a
nemzet
a
erejének
és
ers képviselje gyanánt, tíirhetetlenül fenés a küls t;imad;isok minden luilkím-
verése közt.
Bent az orsz;ígl)an szigorú, azok
és életét, és
vigyék
magyar
a
institucziókat,
minden
világtáj felé terjeszszék
(lahiiát.
A
német lemond
beseny legyzetve, szár békét,
eltnjék
élességben
a
koromtjának
a
áll
vad knn.
a
hirok('>bor
a
királynak, a görög
es;i-
megkéri
László leányát.
ezeket a tényeket,
hogy egyszerre
szövetséget keres, kell
nemzet diességét.
a
lstv;in
sz.
követeléseirl,
szoIgálátáI)a
Csak endítenünk
egymás
oly gyakran
most készen állottak arra, hogy
fegyveröket,
ellen fordított;ík
lakosok békéjét, vagytt-
melyek
piírtok,
a
vérrel szerzett
vali'iltan
tíirvények hiztosi'tottiík a nyngalmat, a
teljes
nemzeti hatalom
a
bels zavarok
a
kifelé
csorhí-
összetart;ís;ínak
Aipád-luiz kinílyi mélt<'isága.
tolytonoss;íg;íiiak
M.it
pogány
liarczos
régi
.-i
is
t'üiiiit'tlciiséiiét
oi's/.-'iilí
fiának
magyar
és
a
horv:ít-dalmát viszo-
nyok közti bels külíinbség.
Mert sorozata,
a
bels
nemhogy
géuek széthúzó
ket
gyülíilettel
hanem
^liii sz(U
még
v;irosi
v.-itok
melyben
kereszténység
tradiezi(')
szólítják fel a nemzetet.
ellján'ii
felolvassák.
^s\'m
íiröksé-
szend)eállít()tták
engesztelhe-
horvát
a
a
a
hor-
császár leveleit,
szent, keresztes
a
királyság
összehívta
h;íborra
»Ezeket hallván az igen gonosz horvát
méltatlankodni kezd.
leket
Zvonimir
iidviíbb
!
a.
hosszii
moiidhatjnk
kái'íirömmel. a
egész
inv;ízi(')k
Zvonimir. így sztU az elbeszélés, gylését, hogy felolvastassa a pápa és
buk;is;ir(')l
né]»,
küls
a
összeforraszttttták voidna
elemeit,
eg3-mással.
tetlen
zavar,
hogy
engedte meg.
és alig
hallgattak
a
pápa
és a
a
leve-
esász;ír intel-
st nagy zajjal kir;'dynk ellen fordultak. A haragoN gylést nem lehetett megakad;ilyozni abl)an, hogy hirtelen meg ne támadja az igen szent Zvonimir kir.-tlyt. és sok si'bet ejtve rajta, meg ne ölje. állották kíirül, mint a midn l gy meire,
a
dühös
vadiíszkuty;ik
lírtatlan
szarvasra
rohanva,
ugatásukkal rémítik, majd fogukkal tépik. Igy a királvt annvira l)ántotta ez
a
btlensé^ök.
azt
iiioiidj;ik.
1ioíí\-
majd h<»gy
utolsíi lehel-
MAKCZALI HEXKIK.
:28
létével iiieííátko/ta
ket, hogy soha
se legyen
többé saját tör-
hanem mindenkor idegen királyoknak, legyenek alávetve. « Állítsuk már most e borfejedelmeknek zsükbl
fejedelmük,
\al(')
zasztó átokkal szembe azt a széjj krónikái hagyományt, a mely
németek császárjoknak akait;ik megválasztani Lászlót.
szerint a
rének kiáltotta öt ki ('ita
A
nem
horvát
lehet
I
— A
hsége,
iiiagyainak
kívánná
világnak élén ki
gylése pedig a keresztes háború vezédalmata felfogás szerint Zvonimir mélt('» arra. hogy valaha viselhessen koronát.
egész kereszténység
;iz
szeretett ura iránt, és
látni,
nem
is
Árpád
az egész
fiát
bír elképzelni
méltóbi) volna a legmagasabb méltóságokra, mint
senkit,
ö.
az érzület tette képessé Lászlót és ut(')dait arra.
K/.
hogy
nagy birodalmat alkossanak, számos nemzetet egyesítseiiek ural-
muk „
alatt.
Annak
.,
mauvar seregnek, melv a német és megfutamította annak a ma-
a
görög császár hadait
szag raegiió-
;
gyar királynak, kit kora ifjúsága óta zavartalan hadi szerencse kisért minden járatában, a a
egyenetlen
megoszlott,
természeti akadályok ellen
Bár
ellen.
e
hódítás fell
gainak
elbeszéléséibl,
vidékeken.
mely
A
e
mondnak
volt ez a serege,
utón
fiildi
kellett
lehetett nehéz feladat
mint
a
nem
egy
egészen
touhtusei
tudósításunk,
grófnak,
a
hogy onnét
i)á})a
után
évtized
gazdag
mely északi Olaszországon
indult Durazzól)a.
püspök, a
lakosok
azon keresztes sereg viszontagsá-
ju.sson
Raj-
át, .száraz-
Koustanti-
n;ipolyba. A'ele volt az egész vállalatnak igazi vezére. ])uy-i
Inkább
meghódítása.
küzdeni,
nem maradt egykorú
képét mégis megalkothatjuk
áthaladt
nem
Horv;ítország
Adhemar
legátusa. »Szlav(')nia puszta, úttalan hegyes
nem
sem vadat, sem madahogy nem akartak velünk kereskedésbe bocsátkozni, sem ])edig kalauzokul vidék, hol hái'om héten át
rakat.
Az
tal.íltunk
annyira vadak
ország lakói
és durvák,
szolgálni. Falvaikat és ersítéseiket elhagyták,
hanem
mintha
valami
barmokat.
Nem
radoztak,
mint a
a
könny
fegyverzet,
nagy kárt is
volt
minden
tettek
kíinny
íisvényt
hegyek meredekein, az erdk rengetegein
a
jól
mire oda értünk,
seregünktl elma-
a gyíingéket. íiregeket. betegeket, kik
volna,
megölték,
mi katonáinknak
ismer rablókat
át üldözni.
Soha
voltunk békében, de csatázni sem igen biituid< velük. 294
<'^
a
seni
Leszá-
29"
AZ ÁRPÁDOK ÉS I)ALMÁC/IA.
im'tva
ezen iróiiál auuyini
;i/
gj'akori
képet
oly
túl/cásokat,
a montenegróiak s alhánok nagy szerepet játszik a föld alakulaszlávok egyszer magát Eajmoud grófot
nyerünk, mely sokhaii emlékeztet harczaiia. melyekhen oly
A
tának kihasználása. is
köszönhette tolatta
ki,
hegyszorosban,
egy
körülvették
hogy
szabadulását,
vagy kezét, lábát,
elriasztására. Örült
is
a
és
vagy
foglyainak
vágatta
orrát
az egész ármádia,
annak
csak
vezér
szemét
a
a
le
töl^biek
midöu Szkodrába,
a
szláv király székhelyére érve, hátat fordíthatott a l)arátságta-
lan földnek és tolvaj lakiSinak.
Ilyen kegyetlen guerilla-harcznak lehetett szinhelye vát
akkor
föld
nem
általános
volt })ártja
a
midn
is,
a
'
magyar
lehetett a fölkelés,
furak
közt.
A
betette oda
Lászlónak
hisz
magyar uralomnak
nak berendezése csakhamar helyreállította
midn
az országból
a
De
kétségtelen
és igazgatils-
békét.
Lászl<'».
Almosra,
eltávozott, unokaöcscsére.
hoi-
a
lábát.
l)izta
annak igazgatását.
Nem
a
horvátok
hanem a kunok meg Lászlót abban,
ellenállása,
betörése Magyarországba gátolta
hogy uralmát mindjárt a tenger mellékére ki
ne terjeszsze.
a százados
A
és a
Hatása dmimacziaia.
városokra
négyszáz éven át tartó szláv telepedésnek,
horvát-dalmát
királyságnak
megvolt az az
mégis
eredménye, hogy a két nemzetiség sorsa egymástól többé volt elválasztható.
Magok
a római városok
ték az eseménynek reájok
is
zárai oklevél keltezésében
Komnenos Elek
ugyan elre, de hozzáteszi a pannonok királya, nak.«
^)
A
is
ott
:
is
nem
azonnal átértet-
kiható fontosságát. 1091-ben egy császár nevét teszi
»abbau az idben, melyben László,
Almos urat
,
öcscsét rendelte király-
városok falán és területén kivül
es
tengermellék,
mely azeltt a horvát királyt uralta, most a magyar királynak hódolt.
Kálmán
Csak
ez
magyarázza meg, mikép történhetett,
király birtoka volt
Tenger-Fejérvár már
mieltt még a magyarok bevonultak a római városokba. is
képzelhet,
lépni
ne iparkodtak volna valami összeköt-
azon uralkodóval,
ahhoz, hogy urok legyen. ')
Nem
hogy a dalmata városok már eleve ne gondol-
koztak volna jövjükön, tetésbe
hogy
1097-ben.
Lucius. 170.
1.
295
kinek
joga
és
hatalma
volt
-"30
HEMíiic.
M.\i;< ZAi.i
i
llvcii
Kégibii érint-
kezesek.
De
hÍhcs.
fi
('
ne vették volna
ki
ostek hozzánk.
indcnoctrc
(jlellért
Zárán
is
alatt,
ki
mely
lít.
valami
teiiíier
;i
liaiivoniány szerint
niafía
Hasina
sz.
apáttal
élelmezés felöl és kílny-
('i'ato
minden utat
ari'a
isiiiei-t
jt'il
A
leiikíizelebb
f/ildi'a jzilair
akkor
ni.'ii'
szükséges
a
szamarakra rakva,
veiket
térítés
iniiííyjir
íi
.Magvarországlia.
jíitt
;it
kik
volt
vezetett.
intézkedtek
»ott
azok.
részíikct
mellékéi'öl hazánklia
-együtt
hogy
leliettítleii,
tudoiiuisuiik
t'.ííyeiies
melyben els sorban az olaszok jeleskedtek,
íiagy iiuiiikájából.
.M
uiivnii
k(v.(''^)(il
II t
s/iiitc
kalauz vezetése
nevi'í
baj nélkül
(isvényt.
('s
Kngadba. onnét jieilig más kalauzt sz<'i'ezve. eljutottak Pécsre. «^) Tudniok kellett m.ii- a dalniat.-ikiiak. liogy a hogy a magyai- király hatalmas magyar katholikus nemzet,
eljutottak
(''s
meg /illának. Az
akai'ja
séggé tették
ei'ös
ki
lír.
A
és birja
Aib'ia
l);ni
•
(liih(ing(itt
Liohert Ixuiseard.
kaert.
kik oltalma
alatt
éget
szük-
]iedig
megsznésének
királvság
lioivát
a
mindenfelé
liarczok
(hih'i
oltalma/ónak megszerzését.
és biztos
]\Iert
iiorni.in-
iiok és görö-
azokat,
vímIcuí
me]l(''kén
az italiai
korá-
az Adria birto-
li;íborn
a
normannok vak-
mei'ö és ravasz vezér(\ az ajiuliai herezegség megszerzése után
még nagyobb zsákmányra (írszágnak
sarok
részén.
társasága
csak
kezdettl
fogva
lit7i?-beu
kötelezi
nem hivnak
gíiríig
l)iiiazz('»
l)e
a
A
gíirög
mellett, és
császár
és
lia
szé])
v.irosokat
hatliati'is
Ivobeit
arany
')
Vita
iijra
S.
felvette a
(lerardi
7.
pont.
206
és
^lár
semmi küzde-
ott
szárazföldi sereg
tlott;ij:it
bullával,
dalmata
hogy
hajói
kíiz-
foglalta
szemben.
gyz
megsemmisíteni.
nagy
jutalmazta e szolgálatot. Faledro ^liliály dogé. (lelennnel,
segítsége
álhíst
aira.
I081-l)en
normann
a
Durazzi'it.
hatalmat. Sz. INÍárk
tíirek veséivel
normaunt.
velenczeieknek sikerül
is.
elfoglalta
Cae-
megfuta-
utiin
legliatározottabb
a
dalmata
a
és
(-löríig-
Ralkiín-félsziget nyngoti
a
velenczeiek
a
a
nornumnok hódításaival
iikmIoii
nek
császárt
még fenn valahogy
adni
koriii;inyozni a
válságos hai'czok
véres,
szemben
\'ele
akart
maga akarta
hatalom legfbb bástyáját
tartotta
a
Hosszú,
Császárt
tíirt.
alatt
Koninénos Alexios
gíirög
•el
másnak neve
(iríikét.
mította a
:
kiváltságokkal cséiszári
iuuvát berezegi
enge-
czímet.
ÁKI'AIXIK
AZ
De
luindoinirl
az
eredmény.
lui.iivolili
(Mtékü
utj:it
Ihiíív
létesülésének.
amely esetleg nagyságának
gei'lte
val('i
A annak
ha
volt
.-'illotta
jedve, elzárja
ki iz társaságra
;i
más
t'iiy
])artiára
kiter-
ten-
ji'tzástí'tl.
gíirög-velenezei-iioi'iiiann
hálxn'ú
egy
csak
részlete
borítja pAiró-
nagy küzdelemnek, mely akkor lángba
a
hatalom
nyilt f(ildk»lzi
a
létfeltételétt'il.
nézve az
tengeri
mindkét
tenger
a
31
DAI.MAC^TA.
1:8
IT. Orbán normannok vidtak legbuzgóbb
VII. Gergely világuialmi törekvésének, melyet
|i;'it.
nagy
oly
sikerrel
Velk szemben
elöharczosai.
mak
nyngati
a
:
folytatott,
és keleti
a
egyetértenek a couservativ hatal-
melyekhez Yelencze
császárság,
is
Csatlakozott.
Ha
nagyon no\u tévedünk. Magyarország,
Ezt
zott.
ni(dyl)en
bizonyítja e
Orbán
11.
királynak
követjének
vezére
Lászh't
Maiívavor-
császár szövetségéhez csatlako-
ntidsó éveiben, a két
Kálmánhoz,
levele
egyenesen
nagy eldjét
Mivel
liélyegzi.
p"!'*'-
"•••'g
pedig
az
eretnekek
LászL')
azeltt
Henrik császár ellenségeinek volt ftámasza. igen A^alósziníi. hogy épen Horvátország elfoglalása okozta politikiíjának ezt a szembeötl változását. ]\lert a magyar király épen nem 1
\'.
volt
dattal.
a
horvát
szent széktl való függést
is.
mely az Árpád királyokat annyira
elismerni j;tt
hogy átvegye
hajland<'> arra.
(irökségével a
maga
fíilíitt
e
fíildön
urat.
még
nemzeti királyok
Azon
nem
akart
Krisztns helytai'tó-
sem.
Horvátország megnyeréséhez kétségtelenül ludyesebb i'itjába a
l)üszke öntn-
jellemzi,
eljárás.
akadályt,
A és
két
maga
szomszédos a
ez volt
császárság
nem
a
leg-
vetett
nép csak lealázásnak tekinthette
szent szék felsségét, mely egynttal a
románok
egyház nemzeti nyelvének megsemmisítését
297
jelölte.
diadalát, az
32
MAIUZAI.l
HF.XHIK.
III Dalmáczia elfoglalása. ^láskrut
állott
;i
Dalnuícziának
dolog
igazliitüségökre
annyira büszke városaiban. Ott a pápaság hatalma mély alappal birt a lakosok hitében, hagyományában, iiioiidliatjnk zeti érzésél)en
minden hbéres
imgy érdeme, hogy utódait
Nem
meg
és határozottság;tnak
László l)üszkeségének a
nem-
is.
az
volt
kötelezettség^
nyomát annak, hogy Kóma valaha követelte volna Zvonimir hségesküjének és adójának alól felszabadította.
találjuk
megújítását. Kálmán
Káliiiáu kczdettöl fogva úgy lép
fel-
lépése.
máczia
jogos
már László végs éveiben
talán
mellékét
és
háborúra készül
szövetségesének,
IV Henrik
ellene, Péter, talán
Velenczével volt Ínyére.
kötelezi
a
görögök
melynek a Ezen idben
ellen,
tengeröböl
melytl csak
t
császárnak közl)enjárása tartja új
nemzeti király lép
szláv nemzeti királyság szintén
jöhetett
létre
dogé barátságot fogadnak
magát
mint Dal-
fíil
Kresczimir Péternek egy utóda, megegyezik
is,
a király és a
fel.
Almos berezeg
ura.
megszállja a zárai
a
Minthogy Horvátországban
vissza.
nem
természetes
és
hogy
arra,
fogja háborgatni.
a
nem
a szövetség,
melyben
egymásnak,
a király
Velenczének alávetett városokat
Azt a kérdést pedig
:
valljon megilleti-e
dogét a horvát és dalmata berezegi czim, mivel abban az
femberei kételkednek, meg fogja vizsgálni mindkét fél be fogja bizonyítani a maga jogát. A magyar kir.íly joga a tengerpartra tehát ebben a szövetségben is fenn van tartva a két szerzd fél erre az egy esetre kezet fog, de anélkül, hogy a jövt feladná. »A szükség mutatja, ki a barát.« Magyar:
;
ország
annak
magyar sereg
mutatkozott.
az
Adria
Apuliába
szállott át
Brindisit, azt a Idkött,
gályákon
Velenczei
melybl
a
és elfoglalta
normannok
tekintélyeN
]\Ionopolit é>
át szoktak kelni
túlsó partjára.
Péter
király
nem
birt
megállani
a hegyes Horvátország bejárásánál esett
el,
a
magyarok ellen Gvozd (Kapella) :
a
hegységnél, melyet utána neveztek tán Pétr Gozdjának. ellenség, a
normann,
nem
volt többé veszélyes. 298
A
közös
Lovagságának
33
AZ ÁKl'ÁDOK KS DAl-M.ÚZIA.
Kis-Azsiál»;ui
(lis/e
Autiofhia
és
maradottak erejét bels
visziílyok
eltt
meg
harczolt,
a/
uttliou
a magyar-veleuczei táma-
A
normáim hajóhad sem volt többé félelmes, így azok a városok, melyek elbb védelme alá helyezkedtek, vagy épen egyenesen szíivetségre léptek vele, mint ezt Ragusa tette, más oltalniaz('> után kénytelenek nézni. A szövetséges magyar és velenczei l)átran összetzhetett már a dalmata pardás kötötték
le.
tok birtoka miatt.
Ebben
vetélkedésben elször a
a
1-,
1
tes
a viszonyok. ' .,1 íi ,
majd az ország
új
1'
1
-\
'
'
1
Ve'.enczével.
berendezésével és a szerencsétlen orosz vál-
behodoltatták
elfoglalva,
lalattal
volt
az alkalmon annál
kötött
'
..
Kaptak lyal
.
Almos ocscsenek lázadásával
aztán
hadjárattal,
veleuczések- „., Kalman szerzödése a keresz-
Kálmán
Mialatt
nek kedveztek
szerzdés
biztosította
.•'tllott,
hogy minél több
zdés
garantiája alá.
új
dalmata városokat.
a
mert a magyar király-
inkább,
is
területöket,
és
érdekökbeu
szerzeményt helyezhessenek a szer-
Már 1097-ben
a velenczei,
dalmata
es
horvát berezegnek, a császári protoszevasztornak, Yitale Michi-
oltalmába
elinek
»mert
ajánlja
nagy urak
ily
védelmök
magát
uralma,
Traíi
az
városának
alatt állani legl)iztosabbnak látszik«.
Velencze elször küld
flottát
polgársága,
éber gondjuk
és szorgos
1098-ban.
a szentföldre, ez Dalmáczia
midn i)art-
jain vitorláz végig, a lakosok hódolatát fogadja, aztán ezeknek
ersödve indul tovább Jaíia
liajóival
ságokat egyaránt csábította az
A
felé.^)
jó
római polgár-
út szent czélja és a
vele járó
hogy Velencze, úgyszólva csak az utolsó nyereség. Tény pillanatban, László halála után, vált a dalmata városok urává, az,
felhasználva a
Kálmán
ernek másfelé
magyar
királylyal kötött szerzdést és a
való elfoglaltságát.
Kezdetben tehát Kálmán király némi ingadozással nagybátyjának, Lászlónak politikáját folytatva, Horvátország bizto-
érdekében fentartja a barátságot a két császársággal,
sítása
st
Velenczével
mannok
ellen.
észlelhet.
')
A
még
magyar király
Dandolo X.
M. TUD.
közelebb viszonyba lép és harczol a nor-
1097-tl fogva
fej.
a
azoTd)an
határozott
2.
AKAD. ÉRTEK. A TÖUT.-TUD. KÜU. XVII. K. h. 2'J'J
fordulat
normannok barátságát
SZ.
keresi.
34
MARCZAI.I
Ha
Dalulácziára való jugiíról
megküzdenie,
vel kellett
IIENUIK.
IcmuiMbmi.
noiii akai-t
és e
n.igy
\'(^leiic/.é-
]i;i>/.iiáia
lehe-
a kíiztársaságnak gyors és ravasz eljárása,
mely
t;íiiia(lá>liaii
a régi ellenfél támogatása.
tett
Nemcsak
meg akarta szerezni a tényleges l)irt(»kot. kényszerítette Kálmánt e meglepnek látsz('t fordnlatra. INIiiit ennél a mély elméj uralkodónál szinte magától érthet, jogcziméhez
kétes
a Velenczével szemben folytatott
^
Kálmán egv-
•
tndományoklia
különösen az egyházi
tudós.
Kálmán, kezdettl fogva nagyobb hajlan-
beavatott
házi poiiti-
csak egy része volt
jxttitika
rendszereinek.
általáiKis ]i(ilitikai
dósággal viseltetett az egyház reformál(') iniuya
mint
E ki
ii'ánt.
magyar nagyl)átyja. közeledést még elsegíti 11. Orbánnak nagy elzékenysége, a magyar királynak minden lehet kedvezést igér, »ha
megmarad
az egyház
nézve a személyes
Mihelyt
a
pápa
izében
egységének szilárdságában.*
meggyzdést
nagyon kívánatossá
is
minden
mérsékelt,
józan,
De nem
is
és jóakaratot, a politikai érdek
egyház fejével való megegyezést.
tette az
lemond YII. Gergely túlzó
követeléseirl,
mihelyt különösen a horvát-dalmácziai kérdésben fentartás nél-
kül
elismeri
magyar
a
király
ország az európai constelláczióban
hoz
csatlakozik,
er
erkölcsi
és a szélesebb
Els
há-
zassaga.
p:'q)át
sem áUott útjában elismerje. Magjar-
Azon
helyet cserél
kétségtelenül
akkor a gyzelem
sietett
Kálmán
mely
mi
jogát,
annak, bogy Magyarország a franczia
politikai
a
haladás,
áttekintés
a
tábor-
nagyobb
zászlaja alatt
felé.
sziiii] ttoiii.i ja
Épen
ez állásfoglalásnak
Kálmán
normann uralkodónak. Hogernek leányát választja nül. A menyasszony 1097 májusban érkezik fényes kísérettel Tenger-Fejérvárba, vagyis a Dalmata Belgrád])a. »mely már a magyar király 1)irtoka.<: ]\Iin kilátás egy hatalmas birodah)m fönkelt lelk urának! A két hanyatló házassága.
császárság
közt.
a
szövetségben
szellemi
Eurc'ipa
vezetjével é>
politikailag legersel)ben szervezett né[)ével. büszke állást foglal
el
a
nemzeteket
már összeköt,
a
kincses
keletre
mentének,
melyet
távol
utat nyitó tenger mellett
Tenger-Fejérvárnak a sziklás V(dlebit
és
majdnem
a
zárai
öböl
teljesen elzár a
belfrildtöj.
a
l)ir-
35
AZ ÁRPÁDOK ÉS DALMÁCZIA.
nem
toka
oly
városokkal
ékes
birtokához
tengerpart
Kálmán, mint
lehett
tíirvényhozí')
több,
Egyházi
és világi
bámulhatjuk a merész
egyaránt
mint
egy századon
nyugodott szilárdan, melyeket ról
és
legmagasabb
tán
e
joga
át azokon
és
az
alapokon
a magyar biroda-
az, ki
is.
újítót
Hasonló belátás-
vetett meg.
tanúskodik küls politikája
Káimánraint t^'-^'^'^viiozó.
Honunk bels
megvalósító gyakorlati államféríiút.
j('il
igazgatása
joga,
volt
egész
büszke tornj^os
is.
összes királyaink között.
áll
tíirvényhozásában a
szigetekkel pompázó,
gazdag,
érvényesítéséhez ereje
fokon
Az
elégíthette ki a iiiagTar király aiii})iczió]át.
kikötkben
maradandó kiterjedését megszerezte. Amit elfogmaradandó részévé vált 8z. István koronájának, a hol fegyvere kudarczot vallott, mint Halicsban, ott a magyar uralom soha sem birt mély gyökeret verni. És midn nagy lomnak lalt,
igazi,
organisált,
uralkodásának századokra kiható
tetteire,
gondolunk, ne feledkezzünk
Az
szerzett tengerpartot.
hogy boszorkány a
meg
fénj'es
arról sem,
eredményeire
hogy a magyarnak
az elme, mely ki merte jelenteni,
annak végrehajtásába fogott, hogy nincs,
a
még merészebb gondolatnak
a puszták népét
a tengeren
is
uralkodó nemzetté tegye.
Magyarországot földrajzi helyzete, néjjének krdcse
egyaránt
ilyent,
mindenfelé nálánál
nyezték,
német a
csak
nemzet
kontinentális
nyugaton révén a
elmaradtabb
tette.
né})ek
hosszú
er-
]\Iint
tengeri
ha-
taiomia vaió
kör-
határvonalon
a
román-germán kultúrával. Hanem
ez
érintkezett
határvonal századt>kon át
színhelye, és
állammá
mindig meg
tart(')
elkeseredett harczoknak volt
volt az a veszedelem,
núnai császárság politikailag
függvé akarja
is
hogy
a
néniet-
tenni magától
Magyarországot. Ez a helyzet csak úgy volt megjavítható, ha hazánk egyenes érintkezésbe léphet, a németek közvetítése nélkül, azon nemzetekkel,
melyek akkor úgy a
szellemi,
mint az
anyagi kultúra terén sokkal hala(lottal)bak voltak a németeknél,
t.
i.
}»olitikai
a
román nemzetekkel. Ennek
az érintkezésnek, mely
tekintetben sehogy sem járhatott veszedelemmel, csak
a tenger lehetett a kíizvetítje.
Kálmán
jNIagyarországnak tért
nyit: ablakot, ajtót szerzett neki nyugot felé. 301
;;*
MARCZAIJ HENRIK.
3()
Hanem
kikötuek megszera magyar királynak magas-
az egyik vagy másik
adriai
meg éj)Cii nem elégítette ki röpt politikai tíirekvését. Hisz a Vellel)it melléki part lígyis a magyaré volt már Zeng, Bag, Tenger-Fejérvár, valószinleg Noná is neki hódoltak. De mily nehéz az összeköttetés e kikötk és a föorsziíg közt még ma is mennyivel nehezebl) volt még akkor Azonfelül ezek a helyek, mint késbbi történetíik inkábl) meuhelyekl voltak alkalmasak a piráták])iz()nyítj;i. zése
:
:
!
Nem-
nak, mint rakodó és kikíithelyül a békés kereskednek.
csak
mveltség hiányzott
a régi
hanem a nagy
ott,
kereskedés és hajózás tradicziója
tengeri
is.
Ilyent csak a zárai tengeröböltl délre, a Narenta torko-
húzódó hosszú,
latáig
a szárazföld
fell könnyebben elérhet
kikötkben gazdag, szigetek által szegélyezett és védett part nyújtott. Magyarország hatalmi körében kedvez))!) tengeri állomás
nem
volt
elérhet ennél a régi kiilturterületnél.
Igaz,,
hogy megszerzése nem mehetett végbe a nélkül, hogy jNIagyarország a román mveltségnek és nemzetiségnek ez si bástyái mellett ]neg ne ütközzék az olasz politikai nemzetiségnek akkor
leghatalmasabb
Velenczével,
ké])viseljével,
méltó vala az országnak és királynak
Maga került. lalva. ret.
az
kevés
aránylag
elfoglalás
de a
diadal bére
teljes erfeszítésére.
munkába
és vérl)e
A félelmes velenczei hajóhad még keleten volt elfogA velenczei uralom sehol sem vert valami mély gyöke-
Az
egyes polgárságok tényleg függetlenek voltak, de közös
védelemre nem egyesültek.
És, mi a f, nemcsak egy diadalmas ers seregnek anyagi ereje, hanem magoknak a lakosoknak kívánsága, mondhatnók szüksége, egyengette a nmgyar
uralomnak A
útját.
^^^^'
ger
írása szcriut
úgy
hogy
és
Ez nem
né])eit
'
azért
is,
volt
fekvése,
mert
leszállott a
magának lllyrikumot. már leigázta, « elször
esak azért történt, mert Zára
ersítettebl)
természetes
hanem
alávesse
Horvátország
tánuidta meg.
masabb
^
hatalmas kézzel és kinyújtott karral
mellékére,
Ziira.
János i)üspöknek közel egykorú élet~"^ »Kálmán, a pannonok királya, midn
Ti'aü-i Sz.
varosok
meghódo-
ez
alsó
Dahmíczia
tcibbi
ten-
niiut.ín
Zárát »hatal-
lielyeinél,
mint számos, harczos népe miatt, a
város 302
elször esett
útjában
az.
37
AZ ÁRfÁDOK ÉS DALMÁCZIA.
ós/akr('»l
az
felé
(lói
haladó
magyar hódításnak. Igen valószín
hogy ozeu az egy helyen, melyet majdnem
is,
alkalmassá tett a védelemre,
fekvése annyira
rség
velenczei
uralkodói
is.
Bizonyos,
jogokat
gyakorol.
hogy Kálmán
A
szigetszer
volt
valamelyes
már 1102-ben
ott
rend
benediktinus
apáczák
zárai ]\lária klastromának a javait és kiváltságait ersíti
békét
»állaudó
és
meg
adva a monostornak.
királyi szabadságot^
hogy imádkozzanak birodalmának jóléteért, »mert gondokba a van bonyolítva, istent nem szemlélheti annyira, mint illik«. A hagyomány szerint a város ersen védte
Azért
teszi,
ki világi
magát az ostrom ellen, de végre mégis meghódolt. Arról azonban, hogy a király az ottani commune-nek jogait megersítette volna, nincs semmi adatunk. Nevezetes és jellemz ugyanazon legendának az az adata,
hogy Kálmán nehezen
Zárából
hajón
ment a legközelebbi
Kétségtelenül hamis adat
*Sebenicol)a.i)
valamelyes
birt
jelentséggel.
városba,
még
Sebenico akkor
:
De
mindenesetre azt
mutatja, hogy a hatalmas, hódító magyar királyt a közel egyel sem birták képzelni máskép, mint hajóhadnak élén, egyformán uralkodva a tengeren és szárazföldön. Traú Zára után a kicsi, de szigeti fekvése által
korúak
nagy múlttal büszkélked, örökösen mozgó és forrongó Tranra került a sor. E város, mely csak néhány év eltt (inként li(3dolt meg Yelenczének. még csak meg sem kisértette védett,
az
iVlegnyitotta
ellenállást.
totta az ottani
nyokkal tanúsította a helyi szentek iránt való
Gyönyören keztet vidék val,
a
köti
is
császár
váltakoznak
A
megn.
a magyar sereg a
')
Memorie
di
ott
déli
Cose
S|)ídat<')val.
a szlvel,
»kastélyok«
a
mellékén
Dalniatiche
in viagorio pe iiiare.
303
által iiella
1864.
annyi
Olaj- és füge-
kertekben
már
a
elször élvezhette
növényzet látását, elször
íiiovaiini Orsini, vescovo di Traú. Zára. -rjue
tiszteletét.
oltalmazott,
által
falai
százados müvelés
a gazdag,
hetett
adomá-
campagnára emlé- Spaiató össze a szigetvárost Dalmáczia metropolisá-
ostromot és támadást büszkén kiállott
})iílma
és új
míívelt, a nápolyi
Diocletianus
ültetvények
ki megújí-
kapuit a király eltt,
egyháznak régel)bi kiváltságait
gyönyörköd-
termékeny talajnak storia
XIX.
della
fej.
arta di San
Li posero aduu-
38
MARCZAI.I
gyszólva ez az egyetlen száiazmeghódítása kívánatos lehet
gyüinölcsébeii. Dalnuicziáiiak
azoknak Ott sem
nem
kik
is,
foghatják
magyar
a
talált
olyanra
állásra,
liirtoka,
tengerpartnak
puszta
ran
melynek
vidéke,
földi
,
HENRIK.
min
fel
a sziklás, terméketlen, gyak-
gazdasági vakarni
és politikai fontosságát. szívós
elkeseredett,
meg
oly gyakran hiúsította
ellen-
a szerh és
horvát fejedelmek hódító szándékát.
Spalato történetírója így beszéli
el
az esetet
a fegyveresek nagy sokaságával ment oda és
hogy a polgárok vagyona
De
és
k
polgárok
a
elbb békén
fel-
önként felsségét és ne engedje,
szólította a várost, ismerje el
károsodjanak.
király
>>A
:
magok
a háború által meg-
is
bezárták
fegyvert
kapukat,
a
déka a
nem Külömben sem tudták mi a szánkirálynak városukkal. Ezt Kálmán és femberei zokf>n
vették,
mintha a spalatóiak megvetnék ket, keményen fenye-
megszállották
öltve
hódolni egy
akartak
a bástyákat és
idegen és ismeretlen népnek.
aztán a város közelében tábort
getdztek,
a város határát, és annyi zsákmányt
Ez még makacsabbá
birtak.
ütve elpusztították
mennyit esak
ejtettek, a
tette a spalatóiakat és készei )bek
valának szembeszállani minden veszélylyel, mint alávetni magoa nuigyarok jármának. Id multán azonban megtudták^ hogy azok is keresztények, és a király jól akar velk bánni. Erre Crescentius érseket küldték Kálmánhoz, hogy kérjen
kat
A
békét.
király kegyesen fogadta a f(!papot és hajlott a váro-
minden kérésére. írásba foglalták mindazt,
siak
állapítottak és a király és jobbágyai esküvel
is
a mit
meg-
megersítették
a szerzdést. Másnap aztán megesküdtek a polgárok, elbli az öregek, aztán a fiatalok, végre az egész köznép, hogy
királynak
és
utódainak
kor alattvalói és hívei
Kálmán
magyar birodalomnak mindenmaradnak. Ezután a király bevonult és
a
a városba, nagy tisztességgel fogadtatva a i)a))ságtól és a nép-
tl
és dús
levelek
ellátásban
kiállítása
utazott.*
A
részesülve a község
után })edig Traü
és
az a
ellentétek
ki)-;tly
A
által.
Zára
felé
kiváltság-
ismét haza-
város tehát olyanformán készül a magyarok ellen,
mint elbb a horvátok vagy szerbek ben
és
elsimulnak,
liatalin;i
biztosítja
ságait.
304
a
ellen. J)e az
közös
az egyház
ostrom köz-
érdek lép és
község
eltérlie kiv;(lt-
ÁRPÁDOK ÉS DALMv'CZIA.
AZ
A
római városok
lev vidékek
l)an
maga
lu'xlolata
alávetését
Nem
is.
39 vonta a birtokuk-
ut;ín
lehet kétségünk
a fell,
hogy a szárazföldi Dalmáczia a Cettináig már az 1102 — 1105. években teljesen elismerte a magyar souverainitást. Nemcsak elismerte,
hanem
belé
E hangulat
mindíMiki haza, dolgára
Az
nek, most
és tengeren
mely örömmel számítja
Oly király
elegend
nemcsak
esetén
annyi
jel
rl vau
dalmata
a
szendjen
l)raetensi(')kkal
volt
hogy
mutatja,
arra,
Ha
itt
és politikai
nem csupán
magyar
a
ez
okait kutatjuk,
ötlik
]\lindenütt
velenczei
a
jogát.
De
a fegyveres alávetéscsatlakozásáról,
ala])ja tán
hogy
szend)eötlbb,
önkényes elször
és is
val(')ban
az
szivbl
egyházi viszo-
szemünkbe. gregoriánus
a
hanem
önkéntes csatlakozás,
tényezi.
csatlakozásnak,
e
hségnek
nyok alakulása
el
szükség
hanem a hódolók önkényes
szó,
mint katonai fakad()
^Magyar-
városokkall
hódításnak morális jelentsége és
e
volt,
hogy
erszakkal érvényesítse
is
bevonulása
község történetében.
jelöl a
min Kálmán
alatt,
ország hadiereje
király ostromló szerei-
az éveket »diadalnias
mely valóban korszakot
(')ta.«
szent
a békét,
helyreállította
magyar
a
nem marad-
az igen
egy 1105. évi zárai oklevél.^)
írja
téi't«,
ellenállott
város,
a
alajjján
akarata szerint,
Isten
szárazon
király
kútfk
fell az egykorú
»Midn
hat kétségünk.
Kálmán
nyugodott, l)oldogulálását remélte tle.
is
uralom elismerését.
püs})ökök
A
csatlakozása
segíti
fpa})ok ragadják uuigok-
római ember minden jósággal ékes férfiú« jár közben a király és a község közt. A magyarokat mi sem választja el azon tanokhirdet uralmuk alatt jobban lesz biztotól, melyeket Róma sítva az egyház, mint akár a Cyrillus és Methodius liturgiájákal
Spalatóban
népet.
a
az érsek Crescentius,
>kiváló,
:
hoz a
hajh')
liorví'itok,
felsöségét
jjítszik
Traú
Midn
Zárát
mindkét
')
is
a schismatikus
szent j^üspöke,
ostromolják,
nemzet
ügyekben
akár
elismer velenczések
egy
egy úrnak
Lucius.
180.
Isten
alatt.
e szintén
azért
1.
805
nagyobb szerepet
rónuxi
eredet János.
imádkozik, »hogy
tiszteletének
koi-iii;íuya
görög császár vagy
]\[ég
alatt
örvend,
;illjou«,
a,
úgy
mint földi
40
MARCZALI IIKXUIK.
E a
csodatev imádságával
magyarok nagy ostromló
»Hidd
szol:
el
tény vérrel,
jó
hogy
azért,
(irtént,
te keresztény létedre,
ne fertzetessél keresz-
és felséged
Ez
kegyetlenség szennyével.
számon az elesettek
vérét.
Istennek
l)e
Isten haragját ellened és néi)ed
kezedtl kérte volna
ellen fordította volna, és az Isten királyi
és
sereg
alatt álló
emberiségbl kivetkíizdve, ne nK)Cskoltassék
vért ontva, az
minden,
a város az
megkérdezi tle.
az
a te kegyességed
és
]Midn
a király
hatalmával? János így válakirályom, mindez a te és seregednek javára ennyire
ellenkezett
Zára városát végpusz-
érzületét.
már megadta magát,
tanácsára
lerontotta
ugyanez a mythos legszabatosab-
csodatev püspök
l)an fejezi ki a
miért
gépét, mely
Hanem
fenyegette.
tulással
a
fpap
szent
a
ez
szerint
mely
hagyomány,
pártállással ellenkezni látszik az a
jNIost
biztos uralmad, biztos
pedig
kegye úgy
intézte,
hogy
neked
né|)
a
hódoljon, de kezed tiszta maradjon.
Ebbl tel
természetesen kílvetkezett. hogy
fpapok, gazdag adománnyal
járul a
Donatus,
Szent
bkez
és
Duymus, Lrincz
és
a
a király
tisztelet-
szentek oltára
más szentek
A
hatalmas patronust nyernek benne.
egyházai
helyi kultu-
melyek oly nagy befolyást gyakorolnak a várí>si községek lelkére, nemcsak biztonságban maradnak minden eretnekségtl sok,
hanem ujabb
és schismától.
területek,
lelkek nyerésére nyílik
kilátásuk.
tgy
A pápaság nefoiyas.i.
látszik,
közönd)ösen
^^^^
hogy
nézte
a
pj'ipaság
magyar
a
eleinte meglehe-
Midn
foglalást.
II.
Paschalis Crescentiusnak palliumot küld, hségesküt köve-
tel
tle.
Ez
násainak. rendje,
A
is
pápa haragját
bibornok
császárt ismeri e
érvényl)en van tehát
mely egyháziakbaTi
királynak. iiiis
az eskü nincs inyére a
Még
és
mág-
István és László egyházi
nagy hatalmat
l)iztosít
a
mutatja, hogy legátusa. Augusti-
még 1108-ban el
oly
magyar királynak
is
Komnenos
Eleket,
Dalmáczia uralkodójának. És
a
a
gíirög
szent szék
magatartása befolvással lehetett arra. hogy a magyar király
enged hajthatatlan,
rideg
jogfentartásából. 1106-ban, a guas-
legfbb kérdést, a püspökök
válasz-
tását és investituráját illetleg, megegyezik az irányában
nagyon
tallai
zsinat alkalmából, a
engedékeny
II.
Paschalissal.
Mint 306
mindenütt,
a
hol ers.
a
I
AZ ÁRPÁDOK
kiható törtéueti
ji'lenre is
Dahnácziáhaii
41
DALMÁOZIA.
Í:S
küzdenek egymással, úgy késbbi vonatkozások betoldása magyar hódítással foglalkozó helyi
tra(liczi('»k
igeu gyakori,
is
az eredeti liagyoraányba.
A
sem állunk másként. Bizonyos, hogy azokat akkor jegyezték fel, midn a magyar uralom a legtöbl) városliagyományokkal
lian
megszilárdult,
von
le
szinte természetesnek látszott.
De
ez
nem
értékébl. Ellenkezleg azt bizonyítja, hogy azon okok.
melyek a dalmatákat a magyar királynak megnyerték, hosszú
idn
nem vesztettek jelentségükbl. Van azonban egy egyházi intézkedés, mely mindenesetre még Kálmán korára vihet vissza és mely legjobban tanúsítja
a
át
vallásos
és
érdekek
politikai
városokban,
a császári
Addig
összefüggését.
szoros
a szárazföldön és a szigeteken szokás-
imába foglalása, mi különösen az ünnenagy solennitással járt. A szent trai püspök meg akarta tartani a kanonok parancsát, melyek a katholikusokl)au
volt a császárnak
j)eken
nak megtiltják az eretnekek
és
tában és isteni tiszteletében
való részvételt.
tett, a
már azon
ki ura volt
li()dolást követelte,
hogy ne tartson
római
egyház
bátorította
nemzettl,
templomokban és minden nyoma megsznjék,
parancsot adjon
a hatóságoknál és a
szent
egyházi
hit mellett
sége a római városoknak:
annak
ki.
mely
a szokásnak
ünnepekbl hagyják
A
elleneseinek uevet.«
mányainak megsznése a katholikus a magyar királynak volt közös ténye.
Az
Kálmánhoz siekormány ezt a magyar királyt. »
helynek, hol a görög
és annyira
attól a
szerint a
a
schismatikusok vallásgyakorla-
ki
görög uralom hagyo-
egyházaknak
helyi
és
másik szellemi és erkölcsi ers-
seik legbecsesebb hagyatéka a muni-
czipális szabadság.
Oly távol akár a nyugot, akár a
keleti biroda-
lom k()zpontjától e tájakon soha sem lehetett tulságosan
l)riorjai
magát.
alatt,
Ha
pénzekkel val,
A
város
és kis tanácsával voltakép
maga
nyomasztó a császári
maga
hadat,
nagy
administratio.
.
pái's szabad^'**'"
igazgatta
adóját göríignek vagy horvátnak njegtizette, a kíiz-
maga
rendelkezett.
Ha
a
szükség úgy hozta magá-
kötött szövetséget, viselt háborút,
egy szóval igazi
bizütt férfiak,
bár oly
köztársaság kicsi
körben, ;i07
volt.
A
szerelt
fel
hají';-
vezetésével
nieg-
gyakran a legkomolyabb
MARCZALI HENRIK.
42
függött a város
mennyien büszke
egy
(inmagát
szal)a(l,
önérzettel
Ez
és balsoi-s.i.
j<')
melyek
itUottak szemben,
feladatokkal
politikai
töltötte
el
szentnek
közösségnek
igazgató patriciust
a
és
Mindaz,
mit
lád, az
munkájának köszöni fenmaradását
A
tisztelt,
közérdek és
foglalkoztatja a közügy
nem
létet
A gyar
is
község,
csa-
és felvirágozását.
Xemcsak hanem méLi,
íisszeforr.
uralom
pártharczok
dúló
keblökl)en
a
inkábl)
védelme a küls
tagjai,
polgárt.
a kis
egyház,
tartott,
önzés szinte
személyes
a
szívós
a víírosok
megoldásától
tudat, hogy vala-
és az a
dlen,
mennyire
tanúsítják,
áUami
ezeket az egyszer, igazi nagy
ismer embereket.
is
dalmata hagyomány, melyet azon
kiegészít,
meg késbb hagyja
pontban némileg a ma-
e
felfogásból iudúl
ki,
Kálmán
hogy
akarja semmisíteni a városi szabadságokat és csak
eleinte
jóvá azok fenmaradását.
Zára polgársága az ostrom alatt csak véres liarcz vagy gyalázatos megadás közt lát választást. De midn Kálmán ostrondó szerei megtagadják a szolgálatot »jobl) tanácsra fordította elméjének élét és azokat, kikkel fegyveresen
jótéteménnyel akarta meghódítani. oly
üzenettel
várostokat
a
a
lui
:
királyi
])irodalom
elei
helyezem.
hogy inkál)b akarok önkéntes barátokat zottakon uralkodni.*
—
A
birt.
Követeket küld a városba
kegyelemre hajoltok, közé
nem
titeket
Tudjátok
szerezni,
és
meg,
mint leigá-
kapituláczió aztán a })olgárok akarata
Egy más
magyar Kálmánt békésebb gondolatra. »Midn a király Dalmácziában járt, Zadur városában, fel akarta gyújtani a várost ama nép makacssága miatt. Ott aludt palotájában, melyet épített. íme a szent (Donatus) zaduri püsptik jelenik meg eltte rettenetes ábi'ázat-
szerint történik.
krónika rzött meg,
tal,
hajánál fogva hurczolja öt és nagyon megveri babér-vesz-
szkkel.
de
forrás szerint, melyet a
a zárai helyi szent vitte
a
Midn
oltávozott
fájdalmat
érezte
és felébredt,
és
látta
a
nem
verések
látta a szentet,
nyomát
testén.
Ezért aztán türelmesen abbahagyta a város hántását*. Traúbaii
a
király
magához akarta ragadni a
elljáró kinevezését és be akart avatkozni
meg János hogy tartsa meg Itt
püspíik
kelt
ki
ellene
a
és
kényszerítcítte
a né]) és papság szabadságát. .n08
polgári
püspök választásba.
t.
43
AZ ÁRPÁDOK ÉS DALMÁCZIA.
Spalatóban
Cresceutius
Kábnnn
udvari
tóiak
királynak
a
a
maga
pa})ja.
érsek-
el
Ez
saroktornyát,
a vezér, külöm-
^Nfanasses azt a tanácsot adja
rontson
aztán
De
Adrián, trevisoi
trauiakkal
ember, a város grófja, szövetségre lép
más szomszédokkal
és
mindenfelé, megbénítja
Manassesnek szégyenszemre
mesés és tendenzíosus
]Miudezen
bogy
sítják,
a tervet.
ers rségeket rakva
és
sem
távozni a városból és többé vissza
kellett
dalmaták magok
a
hogy oly hatalmas uralkodó,
jöhetett oda.
elbeszélések
min Kálmán
A
volt,
hódítás
tanú-
azt
csudának
szinte
megersíti i)rivilegíumaikat.
tartja és
midn
toronyban lev magyarokkal akkor,
a
mind kivonult egy kápolnába imádkozni. Adott el a városon kívül táborzó magyarság
polgárság
jelre
el
síjala-
királyi jövedelmek behejtója Horvátországban, el akarta
a
neki, törjön
is.
elbb-
»A
engedték át a keleti bástya
foglalni és kifosztani a várost. «
a
Manasses,
fordult a város ellen.
király i)edig vezért küldött oda rséggel.
ben
a
utcnla
tartották, tiszteletben
jogának
enyhe gyakorlata nagyon ellenkezett azon kor szokásaival.
ily
Még
sem adtak soha városnak kiváltságlevelet, ^lég azok is, kik a románok kedvében jártak, Péter és Demetrius, megelégedtek azzal, hogy az egyházakat nyerjék meg magoknak. A magyar uralom alatt pedig,, nem élk és holtak egyaránt mint látjuk, a püspökök az aránylag oly gyönge horvát uralkodók
—
—
hanem községeik szabadHüségöknek, ragaszkodásuknak a magyar ui-alomhoz
csak egyházukat siígát
ez
is.
volt
ketts
a
Xem
kétségünk
lett
volna
hogy
az,
ezt
e
fell,
a
Jó
szivvel,
a
városok 'luf'ege.
ellenállás;ít
nem
dalmata viszonyt nem mérgesítette emléke.
Kálmán
hogy
oommunek
nagyságának egyik legfényesebb bizotette, nem is akarta. A magyar-
Államférfiúi
megtörni. nyítéka
föltétele.
lehet
kéj^es
teljesen
tudják biztosítani,
szebb
el
nagyobb vérontás
soha
jöv reményével esküdhetett
ott
min-
denki hííséget a királynak és a magyar birodalomnak. ]\Ii
sem bizonyítja
nai túlsúlyát, letet
sem
társaság
tett
—
jobl)an
Magyarország
jiolitikai és
kato-
mint az a tény, hogy Velencze még csak kísér-
Kálmán
iKulíti')
egész története
szívóssággal 'szokta
útjának niegakasztására. ])izonyítja
érvényesíteni 309
jogait,
—
A
köz-
mindig rendkívüli
ott
pedig,
hol élet-
44
HENRIK.
MARCZAlil
erdeke forgott
sem kímélte
soiia
sz(')l);m.
hogy Dalniácziában, még
látjuk,
Ha
erejét.
a szigeteket
mégis azt
sem véve
min-
ki,
denütt csak helyi az ellenállás, bátran következtethetjük, hogy az ügyes szigetlakosok eleve
gyarok
eredménytelennek ítélték
is
Ha
Káimánmeg-
Dalmáczia megliékítése. csak
Iváhiiáii
a
a^.y j^_^
>
vele
a
^sak rajta
a
áll
It'lk.
keíívetlfii ~-
^^j^,
ro?ok szabadságát.
ma-
küzdelmet.
elleni
lY.
cr..siti
a
iiKimeiitumi
jelen
naiívravágvó ~^
luulítí').
'-'•^
a
gondol.
minnek
hagyomány szeretné feltüntetni, városok leigázása. Hatalmában állott a básellenséges
tyák megtörése, a polgárság leverése és lefegyverzése, a városi
<)nkormányzatnak megsemmisítése. így tettek a német császárok
—
Olaszországiján.
királyságában sokkal
-(irökölt
így a franczia királyok
Eeá nézve még nagyohb
Flandriában.
dabb
—
ha hirták
a rendelkezési joga,
kör
szélesebh
mint akár
hisz saját
a kísértés,
sokkal szilár-
és
német, akár a franczia
a
ui-alkodóknak ezen idben.
De
a
;i
király
Hogy
igazi
volt
államférfiú
:
oi's/ága,
nagy jövnek készült megvetni
részére egy
})irodalma alajjjait.
magyar
politikai számításában
min elkel
küls háborúk
tengerpartnak, világosan kitnik abból, hogy
iúttú annyira kuszált, külíinben
l)iztos
helyet szánt
sem hosszú uralkodásának tán
egy ötöd részét az Adria mellékén töltötte. Még sem állhatott ott mindig nagy magyar sereg, még kevésbbé tartózkodhatott ott mindig a király. Azokat a községeket, melyek annyi századon át képesek voltak a legsúlyosabb
viszonyok
kíizt.
a
magok megvédésére,
oly lelkes és kitartó
vj)
magyar álladalonmak
a
védivé akarta
avatni.
]108-l)an létrej a béke a noi'inannok és másrészt a
gök
és
így
Velencze közt.
nak addig
lekíitíitt
Alexiosnak,
mint
ereje felszabadul és esetleg
a
g(ii(i-
kíiztársaság-
Dalmáczia
ellen
iordulhat. Német
igé-
nyék.
Ugyanazon
évben
még
sokkal
^g nagvobl) Veszélytl kell tartani.
birodalma tanácsában,
a
közelebb
es
Y. Henrik császár
fejedelmek hozzájárulásával elhatározta 310
AZ AkPÁDOK
;i
Káliiiáii
li;íl)(>nít
t:íl)oi;íl);m,
(K'
Sérelmet láttak lait
A
cllcii.
Almos
tr<')iik«"»V(;tel(">
németeket nem az
;i
45
l)AI,MÁr.7IA.
|':S
ott
is
volt
])auaszai vitték a liarczha.
hogy Kálmán átlépte birodalmuk hatá-
al)baii,
teugerjjarton.^)
a
Horvátországon kívül
Grörögországon, Veleuczéu, goti császárság
is
tartott jogot
midn
a
lemondott
e
Nagy- Károly,
tengermellékre,
;i
görögökkel
szend)en
a
nyu-
igaz.
hogy
megállapította
hogy német l)irodah)mnak, külíinösen ])edig az isztriai márkának határai arra felé soha sem voltak biztosan megállapítva. Magok
a
határt,
de
területrl,
az
bizonyos,
is
a
a
görögök bizonyos tekintetben elismerték a nyugoti császárok
Konstantinos császár szerint: »Dalmáczia Italiának egy
jogát.
tartománya,* koron;! ját.
A
^)
már pedig akkor
mér »Dalmáczia királya«,
sem
soha
ott'
Magyarország már régebben Ivnniikánk följegyzi, hogy
vagy
a karantáu
horvátok és
határvilhmgások
közti
a német király
is
Itália
viseli
isztriai
rgrófok
szntek meg.
Azokba
Ijeavatkozott a horvátok javára,
már Salamon Géza herczeg
király idejében, Zoh)sógora, követeket kül-
t a karanA magyarok
a királyhoz és herczeghez, kérve ket, segítsék
d(»tt
tánok ellen, kik
elfoglalták
Dalmáczia
végeit.^)
diadalmas Ijeavatkozása akkor csakhamar véget vetett a német
De
azért
berezegek törekvése,
hogy
terjeszkedésnek.
az
rgrófok
isztriai
délfelé és a tenger
és a karant;in
mentén
terjesz-
nem sznt meg. Ha magokra maradtak. villongásokkal bontották meg ott a békét, de
szék ki hatalmukat,
csak határszéli
ha
a birodalomnak hatalma állott mögöttiUv-. német nemzet elharczosai, nagy(d)b ert fejthettek ki,
császárnak,
a
mint
a
Németország egész grófságok
vokkal cziájok, ki
és
jelölik
magyarokkal szemben.
Az
r-
határán az
a-,,
elemet szláa
andedisi iíiófok.
természetes tenden-
hogy a hódított földekkel herczegségekké kerekítsék
Stiriában
A
mi Meissenben, Brandenburgban, Ausztriában, sikerült, a »vindus« határszélen és Isztriában sem
magokat.
látszott
déli és keleti
tulajdonkép a hódítc)
lehetetlennek.
szárság, megújítja
És mihelyt ismét erre
igényeit.
')
Ekkebard krónikája.
»)
De Thematibus
»)
Tliuróczy krónikája
II.
jutott
a
csá-
Barbarossa Fridrik, hatalma tet-
Script.
:\Ioii.
8.
47. fej. :;i
1
(icriii.
VI. 242.
1.
MARCZALI HENRIK.
46
jKmtján, Dabiiácziát Ijirodaliiia eiív részéuek tekinti és lierczegot
Az
nevez ki oda.
andeclifsi
Krajna rgrófjai.
Isztria és
gi(')f<)k
e császári gondoskodásnak köszönték a dalmata és tengermelléki
berezegi
Hogy
czimet.
üres név
ez
német hatalom nem
maradt,
és
hogy
a
nem semmisíthette meg
nyomhatta Adria mellékén ép úgy a szlávságot. mint a hogy ezt az Elba és Odera mellékén tette, az els sorban ^lagyarország és
el
az
-erejének volt köszönhet.
Ha ])en
dalmata végeket, most még kevésbbé mond-
megvédte
a
le
midn maga
is
hatott
már régeb-
]\ragyarország a német l)efolyás ellenében
r(')luk,
gében, mely
1
Y. Henrik sere-
azokat.
birta
108-ban betört hazánkba,
Engelbert
ott találjuk
rgrófot. Meglehet, bog}' Velenczének, mely akkor igen
isztriai
jó viszonyban
ságlevelet
a
állott
német
szintén
n^'ert,
királyival
része
volt
tle nagy szabad-
és
általánossá
viszály
e
válásában.
Kálmánnak
táA nemet. .. madás visz- verése. .
.
szaverése.
,
német
támadáis
vissza-
'•
••
i\ i)ali
akkor biztosította nuigának.
is
mindenfell a fegyverek
Mialatt
magyar
a
ü. 'i újonnan szerzett gyöngyét.
i
meg, hanem annak
mácziát
.a
sikerült
Pozsony bátsyái eltt nemcsak koronáját védte
király
l)iztosított
a
munkának
békés
és a
j(')létnek
zaja
szabadságnak,
])olgári
tölti
el
a
világot,
törvények által
a
szerez otthont sza-
hadságlevek'i által.
Megmaradt
Traíi szabadsagieveie.
25-én kiadott
jíltala és y.ott
a
Traü város mely
oklevele,
részére 11 08. május
mintájául
utódai által a római városoknak,
szolgált
az
késbb adományo-
privilégiumoknak.
»Én Kálmán, Magyarország,
Croatia
Dalmátia királya,
a szent keresztre esküszöm, hogy veletek, hü traui ])olgáraim.
békét
szilárd
ad('Ȓizeti
Nekem
tartok.
ne legyetek;
íiamnak
és
püspciknek
és
vagy
birónak
utódaimnak
azt
rendelem,
annak megválasztanak. jNCegeugedem. hogy si törvényeitek szerint éljetek. Csakhogy abból a kikíitkit
a,
vámból, illeti
a nép
papság és melyet
idegenek
az
meg, egy bai'mad a
»Nem engedem, hogy gen
lakjék,
mint
a
kit
fizetnek,
gr<')fot
és
két
harmad
egy tized
a
a
királyt
püspököt.*
várostokban m;is magyar, 'vagy ide-
saját szántótokból
fogadtok
be.
Ha
\
I
AZ ÁRPÁDOK KS
Uirodaloin
szakkal
nem
»Ha el
ügyeit, a
városija jövök,
szállásoljanak
Nzeretettel
vagy azért, hogy vrletek tárgyaljam
végett,^)
k()i-(tii;izás
])('(li,H'
a
be
bárkit
nem engedem, hogy er-
fogadjátok.
akarna költözni, bátran
az én uralmamat, és
mehet, nejével, gyermekeivel,
mindennel mi az
»Ezt
hacsak
polgárok házába,
a
pedig valaki súlyosnak ítélné
b'uljával és
47
I)A1.MÁC'
esküt
az
esa-
tetszik.
Lörincz (esztergomi)
király,
a
bárhová
övé,
érsek és
Én,, János uádorispán és megersítem, én Appa ispán jóváhagyom és j(')v;'ihag7om megersítem, én Tamás fejérvári ispán jóváhagyom és megersítem én Jakab borsodi ispán jóváhagyom és megersítem én Ugudi vasvári ispán jóváhagyom és megersítem; én Slaviz n(')grádi ispán jóváhagyom és megersítem. « -) E rövid sorokban, melyeknek minden betje magán viseli ^lagyarország
mogerösítették.
ispánjai
;
az egykorüság és hitelesség bélyegét, a
középkorban a polgári szabadság
meg van minden,
mit
a
autonómia bizto-
és városi
sításának tekintettek.
A
id
mint
nem fukarkodtak
gyar királyok
teher volt
ha
rendre nézve,
Ezért delt
nemcsak
bínuiak a városban
jjarancscsal,
maiía
uieg-
a
sem
])i)lgárokra,
kívül
lakóhelyiUvíin
ket
uralkodó biztosítja
az
azon
magyar uralom
a
volt öröksége.
ala|)ít(')jának
Nagy
ma-
a
föl.
a fenforgó kérdéseknek
mely
elintézésétl,
való
szellemijén
folytán ujabb szükségek merültek
a
Ha
nem
küldésével
állani.
hogy a tle ren-
fell,
tartózkodnia.
kell
pecsétje
hanem minden törvényt
kellett
elutazik,
idézhet
sem
senkit
elé.^)
')
rontja-e
Naofy le
vitát idézett
amaz adat
el
a kérdés,
az
mely
hitelét,
szerint
vájjon
ez a
kifejezés
nem
Kálmánt már Teng-er-Fej ér-
váron koronázták volna meg. Véleményem szerint épen nem.
A
királyok
els ünnepélyes koronázásukon kívül még igen g-yakran szokták magokat megkoronáztatni, különösen a nagy ünnepek, luisvét, pünkösd, karácsony alkalmával. Ez már nem a birtokba-
akkor, a XI.
vételt, ]\rég
és XIT.
hanem
században
az
a birtoklást jelölte és szintén ünnepélyes szertartással járt.
az 1212-iki
oklevél
is
kiemeli
a
»prima
coronatio«-t.
az esztergomi és a kalocsai érsek közt.) •)
Luciusnál.
')
II.
Géza oklevele Spalatu részérc 1142. 31
;í
8.
pont.
(Egyezség
48
MAKCZAI.l
A A'ctt
hségének
v.írosok
túszok
Magyarország nem.
Az udvaromhau
sem veszek tletek.
vagy a
ottmaradást
az
nekik tetszik, én azért
Nemcsak a gárok anyagi
csal;i(l()kl)(')I
is
Túszokat sehogy szabadjára
tegyenek
távozást,
nem hántom ket.«
érdeke
»
szolgaiaknak
hogy
a
^)
vau tekintettel
jogra, kíizszahadságra
jóléte,
elkel
az
z;íl()i2;ánl
Veleiicze vagy a görög császár reászo-
szoliíííltak.
rult e lealázó eszközre:
hagyom
HKXHIK.
a pol-
:
»Ha
szívén fekszik a királynak.
valaki kíizletek hirodalmamhan, tengeren vagy szárazon kereskedik, sem nekem, sem tisztviselimnek, saját kereskedése után
nem
tartozik semmivel.«
Épen
az
Adria
mészetes kereskedelmi metropolisa,
mellékének ter-
keleti
nyeri
Spalato,
ezt
a
széj)
még
csak
kiváltságot. Kiiáiii
jfi-
vedelem.
j^(|j-,j-
jövedelme
Mindezen szabadságért kövctcl a magyar
kiköt forgalmából
a
és kiváltságért
király.
^^,^^^
Egyetleu rendes
Az
ered.
és
a
polgárok
érdeke tehát megegyezik abbau, hogy a forgalomnak, különösen pedig a külfölddel való kereskedésnek elmozdítására töreked-
Ez
jenek.
nem
indirekt
adó
mint az az
ad(').
az
volt,
horvátoknak
Akár
más
oly
súlyos,
addig
a
sem
oly
lealáz<'>
göríigíiknek
vagy
fizettek.
összehasoniitás
sem
melyet
a
akár
szelleuii-vallásos,
a
jogi
alkot-
Hiányos, ak;ír végre az anyagi viszonyok mezejét uéz'
akkori sza-
.
zük,
badságievelekkel.
ban
'^^ \ mindenütt megállapítják •
i
-
i
szabadságot. Hasonh) privilégiumok modern állam-
.^
alig
i -
i
ezek az intézkedések
képzelhetk
el.
De
igazi értékök és jelentségök,
ha összehasonlítjuk
világlik ki,
akkor
ket ugyanazon kornak más
országail)an dívó városi kiváltságokkal.
A
keresztes háború mindenütt
maga után
vonja a pol-
gárságok felvirágzását, a városok szabadságának kezdeteit.
Francziaországbau épen 1108 körül nyefik jogai-
Francziaországban.
\..^^^
»charte«-jaikat. Beauvais, Xoyon, St. Quentin és
Laon communejei. kodási
és
Arw')!,
mit
lehetett
kiváltságok csaknem
])olitikai
V.
ott.
kizár(')lag
szabadságr(')l.
sincs,
a
l)ir;ís-
vonatkoznak.
gyakorlatára
jognak nevezhetnénk, szó
szó kereskedelmi
tagjai uraik ')
E
adószedési jog autonóm
még
Igazában
a
kevésl)b(''
commuiic
szemében még mindig függ, adófizet szolgák. 9.
pont.
314
49
AZ ÁH1'ÁU(JK ÉS DALMACZIA.
A
német
szárságho/ taitozí)
Sem
A
sem
a püspök,
katonasága csak
Vííros
még
a csá-
késbb ismét feluem vetnek ott ki adót.
de liúsz évvel
a császár
városnak védelmére köteles kivo-
a
még sem
nulni, ^lindcnesetre szép kiváltságok, de azért lítik
meg
város
is
dalmata
a
Hp
városoknak
bogy kiváltsága
oly kevéssé
v{^)lt
fíildesnrával.
áll
és királyi
Az
szabadság.
mán
idejében
Tra
vagy
városnak szabadsága.
A
Angliában,
alatt nincs
kiváltság, melyet I. Henrik épen KálLondon városának, sokban megegyezik
szaljadságaival.
A
megkapja bérbe Middlesex grófságát dást.
mai'ad.
a
enged
Spalatc)
város 800 font fejél)en l)írásko-
és az e fölötti
polgárok választanak alispánt (vicecomes) és más
biráskodik fölöttük.
A
nem
város falain kívül
város falaiban senki se
londoni endjerek szabadon
a
iiuk.
úti lett
egész Angliában
és
pénztl, révpénztl és
egy
e város,
kitn
nem adnak nekik
és l)ékén legyenek,
többi
városnak
angol
szállást.
k
és
Es
\agyü-
kikötkben mentesek vámtól, más szokásos fizetéstl. « Mindamelangol történetíró szerint, még nem a
és
muuiczipium, és csak a század végén ismerik
A
alól.
meg, sem cselédségembl,
szálljon
sem máséból, ba csak önként
nem
kötelesek tör-
vényt állani. Fel vannak mentve a legtöbb adó és bírság
»A
a
püs-
Wormsnak, Spe} ér-
Angliában az els normann királyok vjírosi
ez a
malaszt
többnyire íiott
I)iztosságban Kölnnek,
nek és a többi i)üspöki
köze-
Amellett
adottakat.
örökké elkeseredett harczljan
pökkel, úgy,
Német"•^zági.an.
Henrik
ell. Ezt V.
('aiiil)rav. jár
császár 1107-l)en lerumljolta,
támad.
akkor
az
l>ir(i(l;il()iiil»;ui
csak
a
el
commnnenek.^)
XIII. században
sikerííl
a
korona védelme alá csszbatni. Igazi klasszikus (
Olaszország.
nézve
sukra a
Az
A
Az
is
Turin
i
autonómiának
eredetökre
legközelebl)i
összebasonlítás
teliát
rokonságban itt
''**"•
állanak
legtanulságosabb.
min
kegyes volt V. Henlllíj-iki hadjárata
városának azt
a
kiváltságot
adja.
Stubbs. Select Charters.
M. TUD.
oias7.or.sz.ig-
és sor-
communek irányában
történetírók nagyon kiemelik,
rik császár az olasz
')
városi
a
ottani községek
különben
dalmatákkal.
bona
AKAD. ÉRTIOK. A TÖUT.-TUD. KÖR
ol
XVII. K. 5. SZ.
liogy
csakis
MARCZAM HENRIK.
50 tartozzék
neki
uralma
még
német
.Ezentúl
király
leghatalmasabb német városok sem
a
hatalma
bií'tak földesurok
vetlen
és szolgálattal.
adiival
neni mehetett. Hisz
kimenekülni és a király köz-
alól
Ez okozta aztán a végtelen bels Kölnben. Augsburgban, AVormsban. hogy csak a
harczokat
alá
jutni.
legfontosabb városokat nevezzük meg. Igaz, val,
már
lombardiai városok nagy része,
a
elöl Mihuu')-
tanácsa alatt valóban souverain jogokat gyakorol.
sulai,
nem
hogy
körülbelül 1U80 óta teljes függetlenséget élvez, con-
törvényes,
ismerik
el,
hatalomra
állapot.
A
ez
királyok soha sem
soha sem ersítik meg. Mihelyt Barbarossa Fridrik
törvényben
jut,
fennmaradását. kezés
hanem forradalmi
De
Az
Begaliaknak legfbb törvény-
megállajiítja az összes
adó. a had, a pénzverés, a
eszerint a királyt és tisztviselit illeti meg.
joga
az olasz városok
ugyan nem nyugodtak
belé,
Ebbe
még egy
de
szá-
zadig tartott, míg szabadságaikat valóban kivívhatták.
Mindezeket összevetve, Kálmán szabadságleveleinek igen
magas
|X)lcz
jut
nemcsak a
alkotmánytörténetben
is.
hazai,
Az
hanem
összehasonh'tó
az
lángesze belátja a városi elem
elretörését, kiszámítja e fejldés lehet hasznát a királyságra
Amire
nézve.
az
azt
Amit
lombardiai
a
túl még törni sem mertek a megadja a magyar alattvalóknak.
Alpesekeu
készségesen
városik,
városok
csak
százados
kicsikarni királyaiktól, azt a dalmaták
bírtak
úgyszólva
egyszerre,
tióink
István
sz.
hatásának
bélyegét.
Egyebekben
.nagyon
magukon
.
A
^Magyarország jár ell.
melyen
túl
készen kapták,
egyönteten.
óta
is
városi
szabadság
Mesteri kézzel
el
tusákban
véres
a
mi
viselik
institua külföld
megállapításánál
volt
találva a határ,
vagy a királyi hatalmat, vagy a városi szabadságot
fenyegette volna veszély. A
szabadság
Mert miudez aranynál értékesebb kiváltságnak, szabadalomnak
tétele: a tól
a
magyar
iiolgároktól.
és
király és
kiket
szivén feküdt, kiknek a
haszonnak
csak
egy
volt
a
fel-
Azok]\I agyarország iránti hííség.
felszabadított, kiknek
jóléte
magyar uralom minden
annyira
eszközt
meg-
adott a boldogulásra, méltán elvárhatta, hogy ép annyi buzgósággal és vitézséggel fognak az or.szágért megküzdeni, mint a haziíiiak
tíirzsökös régi
fiai.
316
I
'51
AZ ÁRPÁDOK ÉS DALMACZIA.
Hadi kötelességrl épeu nem a
sáíi és iz
11-1" többiben sincs
a kizárólagos
szól
íi
vagy
magyar rség, mely
a
várban van elhelyezve, háborúban máskép bajos is
a tüzhelyök védelmében
vL'uni
ren.
hségben
megtartsa.
valamely bástyájában,
város
a
egy külön
Szárazföldi
városnak
magától érthet kötelessége, hogy magát,
és
területét megvédje, a király iránti esküdt
Ebben
'z^igá-
a tenge-
lat
•
í
felle említés.
í^-ii''
traui kivált-
A
p
páratlan,
teljes lett
ervel volna
de attól
segíti.
hasznát csak
távol
nehezen mozgó, örökké hazakívánkozó polgároknak.
Szükség
volt
azonban
reájok a dalmaták
elemén,
igazi
Azon Magyarországnak más katonasága nem volt. Elbb-utóbb meg kellett birkózni Yelenczével és távoltartása magyar parttól csak hajóhadnak sikerülhetett.' De még közvetlenéi)!) czél eléréséhez sem volt mellzhet a hajóhad. A dalmát szigetek nem hódolhattak másnak, mint annak, ki " a tengeren is képes ert kifejteni. Egy angol admirális elismerte, hogy az angolon kívül a dalmata szigetlakó a viLág els tengerésze.^ Akkor sem a
tengeren.
.1
igen
másként a dolog.
rillott-
A
sziklás,
Mint
fíildét.
inkábbj mint a szárazkeresked, de leginkább mint kalóz, olyan
halász,
megtanulta, a tengerészi
tökéletesen
puszta talaj a tengerre
még
utalta a parti szigetek népességét
mesterséget, "mint akkor,
Veleuczét. Pisát, Grenuát kivéve, tán csak a hónukban maradt
Ezeknek a szigeteknek elfoglalása, népök megtehát a magyar politikának legközelebbi czélja.
normannok. nyerése
volt
Ügy
látszik,
iltt
elterül
Bua.
tán Brazza
a
hogy a közvetlenül a dalmata part Pasman, Curzola, Meleda, is,
a szárazfölddel
egyidbén
szintén
vitték a piaczra borukat és halaikat, onnét látták el
Csak a (^uarnero
gabíinával;
>zigeteknek
elfoglalására
valaniikép gyökeret
•csatára N'eglia
'
nieg-
Sorsuk teljesen a parti városokéhoz vala kötve.
h('id()ltak.
szigetét
szigetek
""'^'""'*'''"'''-
szigetek:
támadta
felé
kellett
es nagyobb külön
meg
13 gálya
élén,
termékenyebb
hadmeuet.
urahnn.
vert a vélenczei
és
Oda
magukat
Ugra
Ott báii
már Arbe
de a bóra, mely a
két
kész hajóhadat elválasztotta, meghiúsította é vállalatot. és
Osero szigetei azonban m;ír akkoi- magyar felsség
Jackson. Dalniatia.
tlu-
Quiiniom ol7
aiul Istria.
111.
83.
1.
4*
MAKI
illa
Ügia bán utóda: Sergius ispáu, uenisokára ua-íiArbe elleu. A szigetlakók védekezését gálya támogatta és a magyar táiiuulás kudarMindamellett a szigetet kevéssel ut(')b1» magyar
jutottak.
a
ujította
HENKIK.
ZAI.l
kísérletet
két velenczei
i^s
czot vallott.
uralom alatt találjuk.
Ezeu eseményekbl kitnik,
már
delkezett
E
is,
ren-
király
még nagyon
az
volt
megkezdhette a Aelencze
keny, de legalább adriai vizeken
magyar
liogy a
Xem
bajóhaddal.
jelenté-
elleni harczot
hajókat és legéuységöket pedig
nem
az
állít-
hatta ki más, mint Dalmácziának tengerparti lakossága.
Arbe meghódolása különbözik a magyar is
a szigrt
keményen
lakossága
ellenáll,
is
következménye
a sziget ])olgársága
lehet
Arbe.
:
igénybe
st
urának.
addigi
Másodszor, ami ennek
Velenczének segítségét
lyi
])ontban
lényeges
két igen
uralom addigi elrehaladásától. Elszíir
veszi.
nem
részesül
kirá-
Ez
a
tény
csakúgy
érvé-
kiváltságlevélben.
Részesül
elleid)en
hogy az egyházi rend
bizonyítja,
és
püsjx'ik
a
a
pa[)ság.
a
szigeteken
magyar érdekben, mint a »Kálmán, Magyarország királya, isten irgalma
által birtokba
véve Dalmáczia
megersíti az
befolyását
nyesíti
arbei
és
Horvátország
egyházat minden
országának
tanácsával
ugyanazon szabadságot
régebbi
élvezzék,
és espereseknek
szedik a király
az esztergomi
])apokon és
jogában.
hogy
elhatározza,
Világi hatiiság ne idézhesse
pököknek
királyságát*,
ket
mint
nrakon
állítja
dalmata
pajiok
Alagyarorszj'ig
i>.Mij;ii-
a
törvénybe:
lesz kiváltsága.
kívül
ki.
már
— a
mint
mindkét
Azonfelül
A
ez
csak a püs-
dézsmát együtt
poroszlói a püspök poroszlóival.
érsek
szárazfíihhin.
Az
oklevelet
tanuk a magyar f-
dalin;ícziai
püspökíik
is
sze-
repelnek.
A
községrl
iniiidt'zekbcn
lllH-ban a veleuczések
haj(')ha(lat
szí'i
sincs.
Alidon
ellenben
küldenek Dalmáczia vissza-
»Arbe népe, birája és egész kr)zsége<^ siet a dogénak meghódolni. Ez aztán megersíti a nép azon jogát, h<»gy püspököt és birót maga válaszszon, csak a biró megersítését tartván fenn magának. A Velencze torkában lev sziget inkább félt és remélt a velenczeiektl, mint a magyar királytól.
foglalására.
318
53
AZ ÁRPÁDOK KS DALMAf'ZIA.
MindaiiR'llt'tt
éveiben belép
ujabb (Uí
^TMiívaiország a XII. század els
Az Adrián
mágnásainak feladata.
és
hatalmas
versenytárs
eszközöket
az
'*
° a 7en''eri'
hatalmak
;
katonai irányzás a király-
a vezetés, a politikai és
nak
ehhez
alattvalói szolgáltatják
Magyar-
Leg-
tengeii hatalmasságok sorába.
a
való uralomért új,
mely kész megbirkózni az
jelentkezik,
addig azon kizárólag uralkodó olasz elemekkel.
Kivéve
iiorniannokat
a
és
arabokat,
az
hajóhad
a
a,
minden nemzeténél városi intézmény. Minden uralkodónak a parti községek állították, háború esetén, a szükséges tiottát. Még a XII. század közepén is Genua azon a réven kapja i)rivilegiumát Barbarossa Fridrik császártól, hogy hajóival megvédi a hitetlenek ellen a Bóma és Barcelona közti partvidéket. A magyar hajóhad tehát, eredetét tekintve, nem kíizépkor
A
kiilíimbözik a többi európai iiottákt()l.
kozás
fejldött
szervesen
gyakorlatából és
ki a
királyi
külílii
tengeren való ha
kalózkodás
és
a kereskedelem
akkor
hajóhadra
alig lehetett
volna gondolni.
A
keletkez
az akkori
flotta
világforgalom
egyik
köz-
pímtján. az Adrián iparkodik állást foglalni.
Még
kicsi
A'esztette el k édesnek
A
világ.
a
földközi tenger
még nem
az Adria
domináló jelentségét, mint a világkeres-
népek
és a
Az
közlekedésének fcsatornája.
hogy partjain immár az iszlám mveltsége érintkezett tény népekével, fontossága
medencze válik
alatt e
út jávií.
SzánK>s
(ible
még
emelkedett.
nemzeteknek
a
közt
kiváló
helyei
A
:
Itália és a
partjain
legkiválól)b
és a
göríig,
a
újított
haj<'»s-
szerep
más nemzetek
keresztesháboruk
jutott
annak,
mely
régi civilisatio szín-
minket
A
:
és
feltörekv
államai.
az olasz, a
normann
geographiai
helyzetnek
csak a suezi csatorna megnyi-
részére. is
belép a tengeren hatal- Kálmán
Ennek küls kifejezése magyar király kílzbenjárása
verseuvébe.
az a tény, hogy a
vetett véget a
A
magyarok
tengerésznépek
és
Most már a magyar volt
és
küzdödtek birtokáért.
meg
által,
keresz-
görög félsziget mellé sorakoznak északi
németek
olyan elnyeit élvezte, tása
a
°^*'^^'
és kulturájoknak ország-
legmélyebben nyúlik be a continensbe.
keleti
A
^^
""^
noniianuok és
gíirögíik
319
kíi/.ti
hareznak.
A
^"'""^
koz-
"'"
görögökkfizt.
üyrrha-
54
MARCZALl HENRIK.
chi.umbau
békét u
kötött
Mihelyt Daliiiáczia az övé
írták.^
Koiimeuos Elek
királviiak*.
»(lák
»Perés és Simon ispáuok«
nászának követei,
császár
volt,
Kálmán
alá-
i«
ismét kertisto
a görög császár barátságát. Boliemund, a normannok fejedelmt'.
a szentföldre fordítottá egész
Meg
erejét.
kellett akadályoznia
a. magyar királynak, liogy velenczei és görög ismét egyesülhes-
senek ellene.
Ennek a
politikai coustellatiónak volt következése,
hogy Velencze azon idö
Komnenosokkal
pedig
óta
német
a
ellentétbe
császárhoz
Ez
jut.
az
tíirt
a
mely
ellentét,
Alexius császár utódai alatt már uyilt liarezban ségtelenül elmozdította a tengermelléki
hajlik,
két-
ki,
magyar uralom meg-
ersödését.
Alig linyta be
ifüzdeiem
dogeje,
a dalmata
nem
Traíi
várat,
és
Sorban
1117-ben a magyarok
Spalato
Akkor
közelében
versenyeznek a tengerparti
Mánuel
császár
1124-ben
új
velenczeiek,
:
városok
saracenusok kalózba j(')i
tották Traut.
dogé
a
István
II.
történt,
keresett
magyar felsségnek vége vau
partot
maga
Bár
hogy a velenczeiek lakosainak nagy része Scar-
elpusztították Tengerfejérvárt és
az afrikai
elfoglalta Zárát, a sebe-
városait.
maradtak.
egy ideig Velencze kezében
Sebenico
hajóhadat vezetett
ellen vívott csatál)au elesett, e hódítások
nagyrészt visszaszerzi ket.
donábau,
vitéz,
gyámsági kormány
Gyermekkirály,
ellen.
látszott veszedelmesnek.
nicoi
szemét, Velencze
Faledro, nagy
Ordelaífo
városok
Kálmán
is
hazát.
Mihelyt
németek,
st még
elj)usztításában,
oda
eljutottak
újra
;i
szlávok
és kifosz-
egyesíti az egész
tenger-
annyira kedvében jár a lakosságnak, hogy, mint Spa-
;
még a pólyás gyermekeket is aranynyal Mind hiába. IVfihelyt meghalt, a városok valamennyien Magyarországhoz pártoltak, még Zára is, melynek ers velenczei rsége volt. A XII. század végén gyszólva
latóban
mesélték,
ajándékozta
meg.
kardcsapás nélkül ismét a magyar királyé az egész ország. A magyar Csak egy veszctt el idközben az a kilát;is, :
^^^'SJ *^t^
lom'^'nem
leuczei tengeri
fejiüfUietik.
'
benjárás
hataluuis
E
magyar
flotta létesülhessen.
két ispán egyeueseu mint aiiocrisiarins. követ, szerepel.
peclisj-
najívon
A
ve-
hatalom kifejldése már lehetetlenné
megfelel az akkori
érdekének. :12(>
E
köz-
helyzetnek és Magyarország,
55
AZ ÁRPÁDOK ÉS DALMÍCZIA.
tette
még
mi Káliium idejében
azt,
Velencze
elérlietü volt.
tehát megtarthatta a szigetek nagy részét, különösén az észa-
kiakat
1202-ben Zára ellen
fordul,
kikötje
ers
a
elé
feszített
városokat
parti
Midn
není védi, csak a
hajóhad
azt
is.
Mint a dalmaták mondták
láncz.
tette a szárazföldnek, a velenczeieket a
magyarokat
sors a
a
fenyegette
folyton
és
tengernek uraivá.
Lángesz melyek
férfiak
megdlte
alkotó
az
gyakran érnek
fényes eredményeket,
el
csakhamar
után
szétfoszlanak.
Kálmán müve nagyjában épen maradt, átélte a századok zivatarait. Alkotása nem személyes nagyságához, nem is egy kedvez momentum ügyes felhasználásához volt kötve. Tartóssága bizonyítja,
hogy
ügy az uralkodó, mint a meghódolt nemzet
állandó életérdekének felelt meg.
Nagyon gyönge támaszkodik.
lására
ép
állást
nelemben.
oly
csupán diplomatiai hatalmak kedvez csoportosu-
az az uralom, ujely
összeköttetésekre és a külföldi
Azok
kevéssé
Sokkal inkább
változhatnak.
uapr('>l-nai)ra
Meg-
bármi mást a törtékisérik a nemzetek er-
mint
ismernek,
követik és
semmint elidézik azt. A magyar király uralmát Dalmáczia fölött a lehet legállandóbb két oszlop tartotta fenn. Elször, magának Magyarországnak hatalma és szervezete; másodszor az alattvalók meggyzdése ez. uralom jogos kifejtését,
és hasznos voltáról.
V.
Midn leg
•
Az Árpádok Mrodalmi
e szemi)()nt()kat fejtegetjük, túl kell
értekezésünk
szorosan
körén.
vett
politika alapvonalainak vázlatát kell
merész feladat.
Hiába keresnénk
szempontokat nyújtana. ságnak ,
ha
politikája.
terét,
De nem
nem vétünk
összeállítjuk,
hagyjuk a
lépnünk uéiní-
magyar
birodalnii
megrajzolnunk, ^'ehéz és
forrást,
a kritika
csoportosítjuk
A
mely el
szigorú
a,
ily általános
történeti igaz-
követelései ellen,
forrásoknak
idevonatkoz(')
adatait.
Egy kitn mely
uj szervezését
külföldi
történetíró
Kálmánnak
azt
a Magyarországot,
kös;5Önheté, »azou korszak tán.
3-21
MARCZALI HENRIK.
o(Í
legjobbaii berendezett államának« nevezi.'
még 100
A/
melyet
a nemzet,
barbárnak, pogánynak, szinte emberevö-
évvel eltte
nek nevezett a rómáu-germán világ, az els nagy királyok alatt mveltségében megközelítette a többi Enrópát. állami és
intézményeinek
katonai
különösen
pedig
tökéletességében
messze fíilülmulta annak legtöbb népét.
Árpád
ut(')dai,
a vezérek és
királyok egy »néi)es és sza-
bad nemzet« hségétl támogatva, vitték végbe alatt
az
azt
Ezen
tette.
forradalmai
hatalma
állott
hullámai A dynas-
fölött.
alatt
jött
itt
l)eillesz-
minden
Csak Árpád utódainak örökös joga
is.
sziklaszilárdan a
Euuek
kérdésbe
rend és magánbirtok, st még az
vallás és alkotmány, állami
ország függetlensége
egy század
mely a magyart Európába
átalaknlást,
idö
alig
zavarok és válságok
és
tajtékzó
EZ egvik kíivetkezése volt. hoíív a nionai-
tikus háta-
chikus, a dynastikus hatalom a világ egy nemzeténél
lom.
sem gyökerezett biztosabb, termékenyebb talajban mint itt. Xémetországban gyors egymásutánban váltották föl egymást a
dyuastiák
és az egyes
hogy bármelyiket
is
ragaszkodása
szetes
törzsek
vegye
nem
féltékenysége
termé-
Francziaországban
körül.
Capetek ugyszólva csak egy tartonnínynak voltak Vilmos erszakos nemzetsége inkább az idegen ságával,
engedte,
nemzetnek bels, szinte
az egész
az
urai.
r
els
Hódít<'>
erszakos-
mint a nemzeti fejedelem atyai kezével tartotta féken
Angliát. Csak Pelayo ága Castiliál)an és Rurik ivadékai Orosz-
országban
mutatták
akkor
ebben az Árpádokhoz
nemzetíikkel
hasonlíthat(')
egy és
teljesen
családnak képét.
uralkod('t
Igaz, liog}' a sok trónviszálv, a birodalomnak gya-
Trónviszályok.
felosztása
]^(^j.-
De ha
egy
károsak voltak
nem is
egyszer lekötötte a
magyar ert.
a nemzetre nézve, mégis mind csak
ujabb bizonyítékai a királyi vér
ii'ánti szinte
kizárf')lagos
tiszte-
letnek és hódolatnak.
Másutt
vasallusok.
a
jogokat
f<'lségi
gyakorolnak
a
tíirzsfk és
vagy
gyakran
nagy hííbéresek
nyiltan
is
szendie-
az ket korlátozó fejedelemmel. Nálunk iVrpád fia csak Árpád fia ütbet pártot. A magyarok ellenben
szállanak ellen
'
Büdinger
:
Kin Buch ungarisclior Oeschichte. 322
A
iníí
végén.
AZ ÁRPÁDOK KS I>ALMÁCZIA.
»királyiikii;il<
.iiiiiyira
nek
lia
tartják,
engedelmeskednek, hogy még azt susogással
titkos
cHenmoiKkíssal keserítenék.
vádolták
is
]>(»r<)s/l(').
kit
veszi
ügyben
csekély
b.iinii
is
nemhogy
sértegetik,
bnnyilt
— »Ha valaki az ispánok rendjébl
«.
megsértette
vagy ha csak
királyt,
a
—
igazságtalanul
bármily
közönséges
az udvai- küld oda, t, noha csatlósainak dandára
egymaga
kíirül.
Xem
vonhatja.
bár
ezzel,
57
megkötözheti,
elfogathatja,
úgy vau. mint
nálunk,
még
kí'rnek itéh^tet a királytól,
hol
kínpadra
furak
a
(pares)
sem engedik, hogy a vádlott
azt
kimenthesse magát: elég ok náluk az uralkodónak akarata.*
Ha
kiiály h;íbornba
a
k(ivetik.«
mindnyájan ellenmondás nélkül.
indul,
1
^ magyar
Másutt, ha nem a világi kar, legalább az egvházi hat(')ság parancsszava szab határt a király akara-
A
t.inak.
római fpapnak
k(ltelékeket
kntholikus
.1
csak
és
(irökösei
egyház
vetekednek
átka
feloldja a
vagy
alávetés
enged választást
k()Z(itt
—
áldatlan
végtelen,
ellenszegülknek.
az
megalapítása
a
is
egyház,
legersebb erkölcsi harcz
]\[agyarországon
mve.
király
István
korona els felkentjével templomok,
a szent
De ennek
klastromok éi)ítésében. adományozásában.
fejében ép
oly engedelmességet követelnek papi. mint világi alattvalóiktól.
Nincs a római
egyháznak hívebb
hsök nemzetségének j;ít
—
de
aliol
engednek
elsségükrl van
jogukl)ól.
hogy az indc
f
László
szó,
ajánltatott az
t
fel,
követ
eltt,
és a szentek után,
csak
és
család-
szemben sem
pápai
a
szentek
Árpádok
a pápával
kijelentette
klastromának apátja, Isten
tiszteletére
k—
mint
tia,
nevezi egy nagy iró az
kik-
reá hallgasson, csak
minden ügyben birájának, Kálmánnak és fend)ereinek sehogy sem fér az eszébe, hogy a spalatoi érsek, az alattvalója, a pápának is esküdjön hséget. III. István, a kegyes Lukács érseknek neveltje, töreltte hajoljon
meg,
ismerve
—
vényben
kinyilatkoztatja,
birtokokat vetteti
a
—
mégis
kenyebbet,
•
—
ha
pápai
szüksége
követet, ki
különös azt.
hogy nem
ki
ir('>niája
mindig
a
foglalja
nem
lesz
az
])olitikai
sorsnak
kész
volt
reájok.
—
•
az
egyházi
Imre fogságba És
köreit zavarta.
csakis
a
kényelmének
Freisingi Ottó: (icsta Fi-iderici Imperatoris.
328
le
I.
81,
legengedéfeláldozni
58
MARCZALI HBJNRIK.
koronájának
függetlenségét,
Mindazon engedmények a vaskövetkezetességü
sújtotta
pájtai
átok..
szellemének és
Kálmán
befolyásnak
pápai
óta
tettek,
szemben még mindig nagyobb
István utódai az egyházzal
Sz.'
Endrét
II.
után, melyeket a kor
jogokat gyakorolnak, mint a nyugoti kereszténységnek bármely
más
süknek
fejedelme.
igazgatta
szerint
az
örökségét,
»egyliázi
ki
és világi jog
Endre koráig lényegében
egyliázat«, II.
megtartották.
Másutt a király a
Feisegi
jogok.
jövedelmeket
j.jj.^
felségi jogokat és az azokkal
jobbágyaira.
átruházta
nagyrészt
Nálunk »oly nagy területen senki sem mer vámot szedni vagy pénzt verni a királyon kívül.« De nemcsak a jövedelem, a föld
javarésze
népe teljesen
is
kivéve, országának gálattal.
A
Még
Nemcsak felségi
Béla korában
is
»a föld
Az egyház
szolgáit
minden lakosa tartozik neki adóval
és szol-
az
övé.
uralkodó,
jogok
III.
élelemmel*
ellátja a királyt
hanem
földesúr
roppant
ily
A
amin
kiterjedése,
külömben csak az orosz fejedelmeknél
mánynak csak egyik fele. e jogot, mind e hatalmat
is.
volt található, az alkot-
másik
hogy a király mind
az,
mint
csak
akkor
nemzet
a
feje
gya-
korolja.
A
Midu
nemzet
egysege,
a ucuizet a történet színhelyére lép, Le()
császár nevczetcs
vala összeróva, melyeket
kemény büntetés
és
tanúsága
nem
e
széthúzó
Az
eredeti
mint
szüksége,
majd
egy
történeti
alakulásnak való
élénk
törzsbl
a honfoglalás nagy és az ország
hatalom megalai)ítása, kovácsolták
egységgé
óriási
sokféle
szigorú fegyelem
uralom
fölíitti
királyi
a
elemeket
a kíizügyekben
hanem
Elbb
tartott együvé.
feladata, aztán az alá vétett né})ek
fentartásának
szerint,
szeretet,
összf.
maradt más nyoma,
alig
részvétel.
]\Iinden
egyesnek
sorsa annyira összefüggött a nemzet sorsának intézésével, hogy
a közérdek
és
a
magánosnak java
egyniást('d
alig volt
elvá-
lasztható.
Ez
Kttzpontosi"'^•'
oka
a
rendkívüli központosításnak igazi p(ditikai
érdekl kérdések mellett ellentéteket
A
és erkölcsi alapja.
i)edig
alig
jönnek
megsemmisítették
vérszerzdés, inely Béla
helyi
a
király névtelen 324
érdekek
sz:ímba,
közös
a
nemzetet
régi
törzsi
harczok.
Az a
a
jegyzje
szerint
els.
AZ ÁRPÁDOK ÉS DALMÁCZIA.
magyar
sarkalatos alkotmáuya a
De
liet dücumeutumnak.
uem zárhatók
elkelcíi
épeu
nem
tekiiit-
hogy a nemzet. az uralkodó tanácsából és az a meg-
ki
hséget megszegi,
iránti
neinzetiiek,
az a megliatárüzása,
hogy a fejedelem
állapítása,
SV^*
kárhozat alá
is
megfelel
teljesen
esik,
ha a nemzet,
Árpádok
az
al.itt
érvényes és uralkodó viszonyoknak.
Nálunk a ott
pompáját
arra
való,
fitogtassa, cselédségének, házának,
mutassa
rjíjának fényét
a,
K'^áiyi
hogy
kama-
jeientösi'ge.
kereszténységnek egyik leggazdagabb*
Otthona az minden magyar embernek. Ott
fejedelme.
meg
jussát, ott
ismeri
miért
fáradnia,
kell
az
ország
adóznia,
hogy mindig
kiváltsága,
A
nem
udvar
királyi
A
véreznie.
nyitva
eltte
áll
keresi'
meg magyar nemesnek
helyzetét, ott
tudja
udvara.^
a király
femberek pedig »miud elmennek a királyi udvarhoz, minelviszi oda székét és ott uem sznnek meg a közügyeket
denki
tárgyalni és megvitatni, télvíz idején pedig ugyanezt cselekszik
Nemcsak
szállásaikon. «
azért jönnek
el
a királyi tisztviselk,,
hogy számadásaikat benyújtsák,, a rendeleteket átvegyék, hanem azért
hogy
is,
a királyt
kormányzás nehéz gondjaiban, a
a
támogassák. Mert a szabad magyar már akkor els sorban politikával foglalkozó lény. »Egyben utánozzák a görögök szorgoskodásait, abban, hogy^
bíráskodásban
fontos
(iologln)z
Az
nélkül. «
igazgatásban
és
nem fognak
a körülmény,
nagyon elsegíti a királynak
Ki
kellett
hosszas
és
nemzetnek
és
Az
kat összefzte.
hatalma
ország nagysága, a
minden
volt
tanácskozás nincs,,
ezt az érintkezését.
módon fejldni egy hatalmas uralkodói
ily
kormányzási traditiónak, mely a királyt
és
gondos
hogy állandó székhely még
politikai
országnagyo-
és az
magyarnak dicssége
gondolatnak, minden
és-
tettnek
legfbb rugója. Láttuk, k 1
a
min
óriási
hatalmat
ad
kezébe
a
^
"e""-*^'
''^'^
király vífzo-
irálynak törvény és hagyományos gyakorlat egyaránt.
ya.
ezt ha a magyar urak azon meggyzdésre jutnak, hogy hatalmat az ország szabadsága ellen fordítja, elpártolnak
)e
tle, elzik,
megölik.
korlátlan
szinte
nemzetnél '
el
nem
Mert
hatalom,
a
czéh)k teljes azonossága
szabad,
politikailag
nélkül,,
annyira
ké))zelhet.
Ld. Tmre király oklevelét 1201. Juhaiiiios Lutiuus részere.
érett,
Elü/ik.
idegenek
tartja
luegvakítják Péter
ui.ijd
akarja
alá
Németországra
Elzik,
vetni.
A
dr>nti
Ha tük
kii'ály
a
mivel
jussait
nem
vérei
ellen
saját
függetlenségének
az ország
viszályokban
pártállásuk
ö
az
korona sorsa
a
országot
;iz
felöl.
személyes föllépése veszélyesnek látszik elt-
nyugalmára,
ország
az
kér
kíizti
rendelkezik
liarczot.
n
el
királyfiak
ki
Endrét,
Bélának
Elzik Salamont, mivel
tiszteletben.
Továs;n:i.
királyt,
megölik
támaszkodva, öcscsének
német kiráh'nál segítséget
:i
HKXRIK.
MARf'ZAl.I
'<)'•
a
szóval kelnek ki az uralkodó
nemzet
figyelmeztetik
ellen,
kemény
nézve,
javára
köteles-
öt
ségére.
Midn Kálmán
Ellenállás
peMái.
b
»a a
táborba
Tisza
és csak a
ellen
cl
magyarok fegyverszünetet követeltek
l)éke
értekezzenek.
felöl
így szóltak
Almos
íiescse
sz;tllt
választotta
két
a
sereget.
bogy azalatt
tölök.
Minek verekedjünk
:
?
megtámadnak, elesünk, ba pedig ök megmenekülnek, elszaladnak, llgy barczoltak a minap atyáink vagy testvéreink, az <
•ö
)k
atyáikkal vagy testvéreikkel
De
tudjuk a csatának okát.
nak meg ketten
meg
állapodtak
is
•Grack
megmondta
batároztak
és
gyz,
és aki
a
és
vívni,
visszatértek
pedig
vívja-
urunknak. Ebben
azt elismerjük
femberek
Mi nem
el.
meg akarnak
ba ök
testvérek
a
pusztultak
így
királynak. Ilia
a
í^y
és
táborba.
a
berezegnek,
a
mit
békében
kénytelen-kelletlen
maradtak.* Kálimíii
bogy öcscsét zésre
is
ti;ínak
akarván biztosítani
annak
és
fiát
képtelenné tegyék.
kijátszotta a parancsot.
necsak
De
a
elrendelte.
tr(')iit.
banem nem-
megvakítsák,
a kegyetlen Ítélet végrebajtója
»Félt az istentl és tartott
biroda-
a
A magyar ember az egész dynastiánem csupán azon tagjának vagy vonalának, mely
lom magvaszakadásától.« iiak
bódolt.
t'pen uralkodott.
Még keményebben ellen.
Ez
a
színben tüntet <-zaiba
és
erejét.
A
lierczeg, Ji
lépnek
király, az egyetlen fel,
távol,
Kálmán
Árpád,
kit
11.
fia
krónikánk
beavatkozott az orosz fejedelmek
Vladimír
báborut
fel
falai
még akkor
alatt, is
pazarolta
folytatta,
kinek érdekében fegyvert fogott,
már
király megballotta, bogy a berezeg elesett, ;i26
István
zsarnok trónbar-
népe vérét,
midn
Jaroszlav
elesett.
»Amint
baragra lobbant
I
AZ Álil'ADOK
rs
iiiegparaiicsolta
meg
a várat:
tanácsot
meg
kí'izülünk
tartottak.
a
még
lio.ny
Így
a/iiap
Erre
herczegséget,
király? Határozzuk
1'
\ívj;ik
magyar
a
ugyan
s/('»ltak:
elfoglaljuk a
herczegnek
()
vagy meghalni.
kell.
meg? Ha
haljunk
DAI.M.Ú'ZIA.
iiiaii'varokiiak,
gy/iii
j(il)lȇgT-urak
miért
a
i:s
niinek^ tesz
kit
hogy nem
el,
vívjuk meg a várat és mondjuk meg a királynak, mert ö ezt fembereinek tanácsa nélkül rendelte. Elmentek aztán a királyhoz tanácsra és két oldalt felállottak. Kozma, a Pázmán nemzetségbl, a király elé állott és így szólt »Uram, mit mivelszy :
Ha
halálának
vitézeid
lierczeguek?
akarjátok-e
.)obl)ágyaid
kíizül
hagyni
ott
elfoglalod a
.ir.ín
a
senki
királyságot
teszel ide
várat, kit
se
vállalja
ezéi't
Ugyan
el.
herczegségért
a
?'
Mi urak nem fogjuk megvívni a várat; ha akarod, vívd meg magad. Mi meg hazamegyüidv és más királyt választunk.'
A
hirnökök
i.ítta
Ez
íi
t
A
a
kir;íly
cserbenhagyja, szintén hazatért.
hatalmas tiltakozás nuigában
ellenállás jogát.
táborban,
a
hazamenni 31agyarországl)a. Amint
hogy népe
:
urak j)arancsára, kihirdették
jiedig, az
h(»gy készüljenek
rejti
király rendeletének az urak
már a törvényes, nem tartoznak
engedelmességgel, »mert mindebben jobbágyainak tanácsa, nélkül
A
eL«
jár
birodalomnak,
államnak
az
eszméje
az
az
uralkodó.
Ezt ben.
Ha
kett
hoz különben ország javáért.
Árpád nemzetsége
ké[)viseli
a
A
még koronás
mellett
király
magyar birodalmat. nélkül,
st
ellenére
Oly királyok és ilyen volt
semmi.
A
nem
annyira hü magyar
érdekét nézi,
a
is
jobbágyok
is
biiodaion., '^szmeu-.
uruk-
hanem
elhagyja
tanácsa
képviseli
uralkod(')
az.
hazj'tja
a
feje(h'lem
fenn kell tartani.
alatt, kik a
Árpád
bármin
nemzet nagyságáért éltt'k-haltak
—
ket
az egységet
ezt
hatalmas,
nem
megl)ecsüli,
megosztja velk
tartja egyházi és világi tanácsosait,
gondjait és lészesíti
egészé- a
személyt,
a
királyát
Ezt pedig az épen
a legtöbb
király,
maga
a
ellentét forog fenn; az
közt
biiodalma
javaiban.
Hlz
zavaita
tiszteletben orsz;ígl.isa-
az
egység
aztán csodákat mvelt, ügy az ország bels erejének kifejtésé-
annak érvényesítésében Mindenek fölíitt meg kellett
ben, mint
nuigában az országban.
Nem
volt ;i27
a
küIfVibldel
lennie
szabad
szend)en.
ennek az egységnek itt
iii;is
(Mv.iiletnek,.
'02
MARCZALI HENRIK.
gondolkodásTiak
nuis
ncni/ct
a
iiyilatkuziiia
vezetésében
és
:kormányzásábaii. mint magyarnak.
Magától
Idegen jve-
^^°^^
vdltak
megoldhatók
nélkül.
A
!
térítés papokat, a királyság
kereskedket,
inkább
hozott
országba.
az
átalakulás a nemzetre
az
volt
részvéte
lovagokat, a letelei)ítés
földmííveseket
az idegeneket e
kellett
tevékeny
líevándorlók
külföldi
Es minél szükségesebb annál
oly
Mert azok az uj feladatok, keresztény állam magára vállalt, sehogy sem
melyeket az uj
iparosokat,
mégis
volt c követclés és
értlictö
teljesíthet
neliezen
nézve,
honba vonzani,
kivált-
sággal, védelemmel, a királynak különös oltalmával és kegyel-
Az
mével.
sarkköve sz.
az
uj
fejldésnek
Istvánnak azt
az
intését
együgy. Ezért <<.'!
bevándorlók
idegen
volt
i)ártolása
Csak
ez
alaptétele,
magyarázza
meg
gyönge
ország
»Egynyelvíi
:
szinte
és
hogy j<')akarattal lásd tartsd ket, hogy szívesebben
])arancsoloni neked, fiam,
vendégeidet
és becsületben
lakjanak nálad mint egyebütt. Mert ha lerontod, mit építettem, szétszórod, mit összegyjtöttem, a te
-so'lorta
niár
külföldieknek
a
István
korában,
de
nemzetünk függetlensége,
A
koczkán.
forgott
birodalmad
bvebben kiterjeszkednem
Fölösleges
nyújtott
Péter
válságba
hazánkat
kedvezés
királyi
különösen
vallja kárát.'
min
arra,
Egyrészrl
ahitt.
másrészrl haladása, tehát jövje
léte.
nemzeti
ellenálLísnak
köszönhet,
volt
magyar itt nem uralkodliatott. A nemzet belátásának köszönjük, hogy függetlenségének megrzése után hogy más,
mint
a
ismét tárt karokkal
^Magyarországnak
fogadja
segítségére
mvében
egyaránt.
Hóolvadásük.
Az
ers,
az
azokat, kik siettek
a
hazájokat
sok.'ira
kezdve,
az idegeneket
szerzíh'^sek
által,
is.
a
íisszes
áthatotta, varázskörébe
»Ezek az urak
összeolvadtak
megtanultak magyarul
a
id
]iál)orú
magyar-
vonta
neni-
teltével, házassági
magyarokkal. «
Épen úgy
városi end)ei('k. különösen az olaszok,
mint azt egy egykoiii forrás hitelesen mondja.^
'
elhagyva. a
mindenre kiterjeszked, mindent
nemzeti szempontból megítél érzület, mely az ságot a királyon
és
])éke
Tolosaniis facnziii króuikája 122n. körül
jíúiakról. "328
a?,
itt
Ha
nemís
megtelepnlt
a
iiiila-
AZ ÁRPÁDOK ÉS ItAI.MÁCZIA.
(usziíoliaii
sarjadéka.
volt
Az
a
vagy
harmadik
Kozma,
ki Orósz-
magyar szabadságnak, német nemÓriási munkát végezett e téren
a
lett
sz(')sz()lója
zetségnek
második
ivadékaik'
iiiagyarokká váltak.
teljesen
í/lit'ii.
de
iiiagdk.
I)('v;iii(l(irl('»k
63
magának
az
uyorsabl)
és leggyökeresebb, ahol legtudatosabl)
udvarnak
és társadalomnak csöndes és folytonos mkíidése. igen természetes, hogy ennek hatása ott volt legis
épen
volt:
az uralkodó köröknél.
De liogy
Ez
csoportoknál czélhoz vezethetett, de
egyeseknél, elszigetelt
A
szóban,
itt
állhatott a bevándorl(>k önkéntes beolvadásánál.
bajosan és legjobb esetben geknél.
nemzetnek forgott
oly fontos életérdeke a
meg nem
nemzet
is
lassan volt elérhet egész töme-
kívánsága j)arancscsá
törvényben lön
vált.
kifejezve.
arra,
gondolkodásnak,
magj^ar
a
mikép rendelték
men
végletekig
mely egyebekben
tíirvényhozása,
K.ílni.'in
kifejezje
el
államilag
világos
legigazibb
is
eszközökhöz folyaniodtak, hogy e czélt elérjék.
liivatah)san khaliziaknak
névvel
iidvább az izmaelita
vette
liasznát
»a
méjét
iiiiiitbogy
leányát csak a a
amint egy
hogy sok
esz-
embereknek köszönheté, a államok abban az idben épen a
világlátott
Kálmán
nül
intézkedik:
így
»Izmaelita
ne
merje
maga nemzetébl való embernek, hanem mienkbl valónak.* Itt nem a vallások ellentéte, hanem adni
a
Ha
nemzetiségeké a dönt.
izmaelita
csahid
mái- a
ezt
hogy
világos, clveniiie.
a
A XI
kaliz 11.
l)(V;in(lorl;is
nak. 'Pcijescii
l)('(»l\
törvényt
törvénynek
végrehajtják, az
tíibbé a
nem
van bom-
leányt
mégis kellett
bár valószinleg
találjuk
magyarságba. 329
szét
stílusa, az
meg magyar
közepe után,
század is.
e
legénynek
adtak
a
második generatióban
Mert Itármiu lapidaris
lasztva.
ujabb
valószín,
})áratlan
mvében nagy
terén, messze fölötte állottak a keresztényeknek.
])éiizgazdas;íg
Ezért
szintén
kalmárainak«,
Igen
nevezi.
mohamedán
a
korában
igazgatást és e
kincstár
királyi
ügyes,
ez
é])en
voltak a nagykereskedk, a
jelölt,
t'ikéletességre vitte a })énzügyi
oklevele a khaliziakat
izmaeliták,
neveztek, de akiket az egyház
Kálmán, az
bankárai.
kiiályok
min
ezt a beolvadást, és
Egészen a tatárjárásig a mohamedán bolgárok, kiket
mutat
])éldát
nyomát
a
volt
kalizok-
MARCZAM
(i4
Az arany-
Törvéiiyiit'k
IIKNUIK.
ott
i'sak
Keresztény jövevényeknél
tette.
még ezeknél
leudelke/nie.
kellett
a vallásos eltérést a nemzeti
kiilíiiuhség
Imi
élesehhé
iiié<;
De
volt az együttélés.
elé.u'
gondot fordítanak arra, liogy szánudc és befo-
is
lyásuk ne gyarapodjék túlságosan a magyarság rovására és ne szükséges assimilatiójuknak. Ezért rendeli az arany
állja útját
hogy az országba jöv elkel jövevények csak az
l)ulla,
tanácsának beleegyezésével
nyerhetnek
Ha
ban.
eddig valamelyik szert
])edig
vétel
utján, a honfiaknak
rolni.
Késbb
tett
szabadságukban
ország-
ka])joii a/
ie;'i
adomány vagy
;ill
azt
visszavásá-
szabatosabban niegálla])ítják. hogy esak azok
nyerhetnek
külföldiek
Megtiltja
méltóságot.
továbbá, hogy külföldi ember birtokadoiii.íiiyt
orsz;ig
tisztséget
Csak így lehet
lakóivá lesznek.
kik
birtokot,
és
útját
a/
hogy
annak,
.illaiii
a
orsz;ig ki
ne vigyék az ország gazdagságát.*
A
jövevények
felhasználása
Az
befogadása,
állandó
már
dékaival.
De minden
csakugyan
illet
ersebb
a
nemzet
a
volt az ország
tagjává,
veteked-
is
si nemzetségek
díint
befogadásnál
val(')
magyar történelemnek.
az Arjjádok korában
szolgálataikkal az
tett
s/o|g;ilatl)an
;illaiiii
jellemvonása
idegen vérbl valók
tek a hazának
az
elv
hontivá
sarja-
hogy
volt.
az
Meimél
v;iljék.
kormánya, kíizigazgatása. mennél nagyohl*
feladatokat és kötelességeket rótt minden lakosia iciid és rang
különbsége
nélkül:
nak, hogy az
érdek érvényesülhessen. nos A
inkább
annál
igazgatásban valaha
A
an-
venni
kellett
elejét iii;is.
mint nemzeti magyar
centralisatio és a
magyarosítás azo-
volt.
kozigaz-
Minden nemzeti
ei'nek. ha a szükség ú<>v köve-
gatas
"^
'"
telte,
'
.
_
egysége,
A
a király rendelkezésére kellett állania.
vényhozásnak ez legfbb
czélja
;
tíir-
a közigazgatás egészen e
fel-
adata teljesítésén fáradozik. Valóban bámulatos az az organisáló tehetség,
mely
e czél elérésére bírta felhasználni és csopor-
tosítani a rendre, rangra, származásra, foglalkozásra,
annyira különböz ntols('»
hetesig és
megszabott
lakosokat.
A
ná(lort(')l
rig mindenkinek meg
kötelessége.
Az
urak
és
sége
szerint
szolgálták a
hazát, 330
maga
volt a
fpapok,
várjobbágyok, a jövevények és telepesek, mind imával,
vagyonra
érsektl
és
magok
karddal
és
az
szorosan
nemesek
a a
le
és
t<'het-
nyíllal.
AZ ÁRPÁDOK ÉS DALMÁCZIA.
65
adóval és terméuyiiyel, robottal, fuvarral, kézimunkával, amiut
kinek-kinek sorsa magával hozta.
Ez
ben okozza a magyar
Amin
ságát.
törvényhozásnak
az az egész országra és
den lakosára kiterjeszkedik. az egyház
gyalták
ügyeit,
intézkedtek
a papi
alapítás
nnepszentelés
egysége.
korából,
annak min-
már rég a zsinatok tármidn nálunk még egyháziak és
házasság,
a
fell
alatt,
papi :
»
A
»
szent zsinatokban*
fegyelem,
templom-
a
királyunk és
1092.
mindnyájunk gylése* magyar nyelven tartott tanácskozás után, megersítik a monostorok és egyházak István
által tett
dolgában
Európaszerte
delkezése
alól.
Nálunk nincs
bocsájtüttakat
közösség
sikerült a
hbériségnek az
noo.
üli
király
a
alsó
nép-
közvetlen
ren-
az a földhözragadt szegény ember,
ne volna az uralkodónak
kihez köze
badon
már
juris-
törvény.
kivonni a királynak, az országnak
osztályokat
részére
el-
és
milyen ruhában járjanak a papok.
írják,
térvény,
adományozásokat, rendelkeznek a papi
a misék, ereklyék és böjtök
dictio,
törvény-
^Máshol
világiak együtt, a király elnöksége
és
mindenható-
emléke az Árpádok
kevés a legislatio
szembetn, hogy
annyira
^
az egység az intézésben és a czél kitzésé-
elé
és a kell
nemzetnek.
A
vezetni.^
A
sza-
magyar
diadalát al)bau a bölcs és emberséges törvényben,
mely megtiltja, hogy a magyar nemzetbl való vagy született,
bár más nemzetbeli ral)szolgát eladják.
e hazában Csak a kül-
földrl behozott más nyelv rabszolgát szal)ad eladni.
Ennek kodásnak ji')l
a közvetlen függésnek, ennek az országos gondos-
hogy Magyarország oly számos
volt következése,
felszerelt
seregeket bírt kiállítani, hogy bármely
és
hatalom-
mal mint egyenrangú mérkzhetett. ^Mindenki, a legnagyobblegkisebbik,
a
t(')l
érdekelve
volt
e
haza
fentartásában
j(')létébeii.
'
M.
Ladislai Decr. III.
2.
TCn. AKAD. KUTEIÍ. A luRT.-
11
1).
K("il{.
XVIt. K.
.).
SZ.
és
66
JIAKCZAl.I
YI.
HENRIK.
Hódító politika.
^Magában ers. politikailag nemzet,
vezett
egyenetlen
hogy befolyása
kell,
szomszédjait.
organisatiójával
hadi
Eégibb idben utján
A
magyar
föliilemelkedett
katonai túlsúlyát
A
gyakorolta.
királyok
országok
letlenebb
körébe.
népek, de
Mert
rablás,
természetes
alatt
rendjét
és
átvigye
hódításnak
a
nem
politikai és
határos nemzeteken.'
a
portyázás,
hogy intézményeit, állami
feladata,
béke mveiben
a
szer-
gyöngébb vagy
hajtsa
alá
nyngat- és déltnirópai
állott ott, hol a
kitnen
és katuuailag
sarczolás történeti
más
fej-
csak ez lehet
erkölcsi alapja.
Oly ers nemzeti önérzettel felruházott, büszke, uralomnemzetnél, mint a magyar
hoz szokott veszély,
hogy uralkodása önkénynyé
ezt a veszélyt
szembetn Még kirívóbbá
volt,
fajul.
az
a
teszi
magyar fajnak harcziassága. katonai erkölcse
a
,
és fegyelme.
És mégis, ha ])ártatlauul. Ítéljük meg a magyar biMJítók véve
tiszt.-in
tények ut;iu indulva.
a
ama
eljárását,
azon
(isszehasoulításunk alapjául,
koi-
alakulatait
következésre
kell
jut-
nunk, hogy egy európai nemzet sem értett annyira más nemzetbeliek kormányzásához, mint a mienk, összehasonlit.is
Azou korszakbau, melyrl most
más
gyarou
nemzetekkel,
normann
a
kívül
német.
és a
két
liódító
nemzete
szólunk, a
volt
Mindkettnek nemzeti
ma-
Eurí'ipának
sajátságai tel-
jesen érvényre jutnak az(m eljárásnál, melyet a hatalma körébe jutott nemzetekkel
A uormaniiokat
Normannok. ^\'ú^\k
Ugy (
az északi franezia. mint a déli olasz
lakóhelynek.
semmi
])eket
A
:
különbséget kell ten-
megtelepedk
és másrészt
közt.
megalapítása a kalózkodó
'zéljok
illetleg
iioniiaiidiai és délítlaszországi
a
Anglia meghódítói
lom
szemben követ.
ad('iz<'t
])olitikai
normann ura-
vállalatoknak volt következése.
népességnek szerzése.
nem
kajjocs
Az
uj tele-
fzi az anyaországhoz.
fegyveres ervel szerzett birtokot hbér})e veszik azon nial-
'
Freisinori
Ottó. 3:!
2
i
G7
AZ AKP.VDOK KS DALMACZIA.
kódútól, kinek a
felsségét
melléki normaiiiiok
tSzajna
és sifiliaiak
jjedig a
a
fianczia királynak, az apuliaiak
Távol
hbéreseivé.
pápának
k
törzsüktl, nemhogy
elszakadva
így válnak
elismerik.
alattvalók
íxz
hazájuktól,
intézmé-
sütnék reá saját
nyeik bélyegét országukra, inkább alkalmazkodnak alattvalóik szokásához, a
Ez
erkölcséhez.
a simulás
áthat a nyelvre
is
második, harmadik nemzedék már franczia, illetve olasz
Csak
lesz.
megrzé-
superioritásnak, mint faji jellegnek,
katonai
a
-
sére van gondjuk, mert ettl függ birtoklásuk megtartása.
Egészen más viszonyok állanak
midn
be,
már
a
fran-
vált normannok elfoglalják az angolszászok birodalmát. nemcsak a földnek és jövedelmének elfoglalása, hanem igazi hódítás a gyztesek állami, társadalmi és egyházi rend-
i'/i;tkká
Ez
:
jének ben,
:ít
Oly ers
ültetése.
min
nemzeté
az angolszász
Vilmos és utódai
csak
irtóliáboruk,
által volt elérhet.
Hódító
szolgáltatják a tyrannusi
mintaképeit
igazi
ez
volt,
elnyomás
és rendszeres
(•oníiscati(')k
társadalommal szem-
és összetartó
uralkodásnak középkori kiadásban. És mindez nem akadályoz-
meg
hatta
normannoknak angollá
a
válását,
ni'aknak
az
és
szolgáknak egybeolvadását.
Tjeghatalmasabb hódító nemzet azonban a német.
mely
X. századiján megszerzi királyának a római
a
Németek,
császári
tmélóságot. Hódítási területe kiterjed minden világtájra. Kelet és északkelet
északi részét, délnyugot
Olaszoiszág
magának
a szláv törzseket veti
felé
felé
alája, délfelé
Burgundia
királysá-
így válik a német királyság igazi császársággá, azaz nagy népre kiterjed birodalommá. Egy a XI. század elején festett kép mutatja, miként adóznak Róma, Gallia,
gát,
több
Germania
hódolattal és pénzzel II. Henrik
és Szlavónia
csá-
szárnak.
A
keleti határszélen
zadokon át
ahogy
A
a
Szvatopluk
napii-eíulen. is,
a
A
midn
ellenségeket.
mint
németek
és
Arnulf
nyers
A
nemzeti
leölése,
ellentét
teljes
a kereszténység
vallás
német uralomnak nem
er: nem
is
lehetett 33a
módon
folyik szá-
és szlávok közt,
k(n-ában
király
felgyújtása, a férfiak
falvak
akkor
körülbell olyan
határszéli hál)orú
a
nk
volt
mint
divatban.
elra])lása
megtöretlenül
dolgában
volt
maradt
egyesíti
az
más jogczíme, biztosságban soha, míg a volt ott
f)*
68
MARCZALI HENRIK.
szlávok végkép és
el
Ez csak
ueiu gyengültek.
folytonos vérontás
Legtöbb helyen német gyarmatosok léj)viszonyára nézve, hogy a régi században oly nagy ert bírtak Igaz, hogy a kereszteslovagok megtéríteni, mert akkor mégis
rabszolgaságba vetés árán
elérhet.
volt
a szláv lakosság kii)usztul, helyébe a
Jellemz
nek.
a
poroszoknak, kik kifejteni,
nem
is
két
nemzet
még
a XIII.
nyoma sem maradt. iparkodtak ket
igen
valamivel jobban kellett volna velk bánni.
Egészen másként
áll a dolog Olaszországban. Ott voltakép német királynak csak a van joga uralomra jutni, koronázás által, mint Nagy Károly és Nagy Ottó utódjának, de sehogy
sem a németeknek. királylyá
olasz
vah')
St még
fegyveres er, ujabb hadjárat
A
nélkül.
donkép mindig csak rövid idközökig
intézmények,
akarnak honosítani, és
a
melyeket
tart,
tulaj-
ritkán terjed ki az
esetben csak
egj^es
mert azok
nincs,
németek Itáliában
a
ellenkeznek
teljesen
német uralom
minden
erszakkal tartható fenn. Erkölcsi alapja
megy végbe
ritkán
csak
is
olasz királyság egész területére és
hbéri
római császárrá és
a királynak
koronázása
az
a
meg
is
szellemmel
olasz
hagyománynyal. így Itália bels története mindaddig, nn'g német uralom teljesen meg nem sznik, folytonos l)els
Az
háború. ismert
ország
függetlenség
kitöréseket elidéz,
történetében
a teljes, de
a nemzet
és
lelkét
jogilag
mélyen
el
sért,
nem véres
elnyomás korszakai váltják
fegyveres
fel
Németországnak sok száz éven át az volt végzete, sem megtartani, sem elhagyni ne ])irj;i. Ismét más a burguudiai királyság helyzete. Ott a. német
egymást.
hogy
Itáliát
király,
mint a nemzeti fejedelmek
elismert örököse
léj)
Sem
fel.
maga
is
akadályokl)a.
német
fejlettsége á)tal
fell
nyilt,
volt,
a
A
megersítése
természetes
királyság
a
egy
itt
sem viszont
nem
részének
;tlkotm;íny csak
]il)éres
kül(»ii))(izr»tt
családjának jogos és
megkoronáztatása,
az országnagyok kiváltságainak
nagyobb
kilialt
ütközött
lakossága erse))))
j(')val
Különben a inindeuNémetország fell nem
némettl.
határok
által
úgy sem birt volna szem))eszállani a német fegyveres ervel ellenkezleg szüksége volt arra tíil))), külövédett
ország
:
nösen déli és nyugoti határainak védelmére. Itt tehát l)izonyos tekintet))on
toi-mészetos
és
nyugodt ^^^i
a
))irtokl;is
és
:t
német
I
69
AZ ÁRPÁDOK ÉS DALMÁOZIA.
it'szek s(>,i.-
mint 500 éven
töblt
át
A
magyar királyság alakulása hogy a régi
kijelenti,
fejedelemre
min
Láttuk,
guk után
a
Kálmán
min
a császárok
példája
ország
több
olyan
csak
igazgatásával
fel.
mint
abból
az
kihalása és
változtatta az ott
Az
azt
kell
megvizsgálnunk,
megy végbe ezeknek
kétségtelenül
ott
királyok
örököse.
mint jogos
A
'
az orszá-
birtokos
nemzeti dynastia
következ anarchia egyenes uralommá is túlnyomó magyar befolyást.
elbb
terület,
uj
Most
szerint
horvát
a
a magyarok >"•''**»•
délnyugot
kiterjesztését
alatt.
formái
guknak birtokba vétele. A magyar király lé])
minden más földi hatalomtól, nemcsak nemzetének ura,
elzmények vonták ma-
történeti
magyar uralom
László és
hódítás
a
isten
király
gondviselés
a
módjára,
Ebben nemcsak
meg.
l)izott
felé
kit
illik,
császárok
monarchiáját.
függetlenség foglaltatik
teljes
ter-
Sz. István leghatározot-
és uj
intése szerint akarja igazgatni
hanem az is, hogy a magyar hanem más népeké is. ^Nfert
mintegy bels
óta,
terjeszked jelleg.
mészeténél fogva,
tabban
,1
megmaradtak a német fels-
alatt.
geographiai
úgy
tekintetben,
sziavoniá-
mint lakosságát és politikai viszonyait tekintve, három
különböz
késbb
részre oszlott
:
a
Száva melléki Tótországra, melyet
Szlavónia névvel külíinböztettek
meg; a szorosan
n
hegyek között elterül horvát királyságra
a
szigetekre
Az
a
vett
és a tengermelléki,
kiterjed Dalmácziára.
is
terület,
melyen
késbb
zágrábi
a
püs])ökség
és
ispánság alakult, mindjárt a honfoglalás után magyar birtokba
Efell Konstantinosnak az a meghatározása, hogy a magyarok országa a horvátokéval »a hegyeknél^- határos, nem enged kétséget. Xem a Dráva volt itt a választ(') vonal, hanem Karst és párkilnyhegységei. A nagy magyar alföldnek az
jutott.
:i
,1
liosszu öble,
ir.
még
járhat('i
IVtás s;'ig.
mely a Száva és Kuljja mellékén szinte (ilináig volt
kérdés az:
és ])ompás hadi
uiegszállotta-e
Erre egj'enes adatunk nincs.
tathat('»
viszonyok s/erint azt
kiilöiibeii
is
migyoii gyéren
ki.'ll
A
útnak kímilkozott. a vidéket a magyarmás végvidékeken kimu-
ezt
t"elt(Miniiid\.
iK'pesítctt
hogy ez az erds,
tartom.-iny
puszta,
clba-
70
MAKCZAI.I
határürvitlékuek
ííytttt
keleten és nyugaton
HKNKIK.
mindenfelé, északon^
tekintetett, aiiiiii
szegélyezte a
magyar megszállás
helyeit.
hogy egyes rszemek itt is állottak, de az l)iz()ny(is. hogy a rendes magyar kormányzás idáig nem hatott el. Az els magyal" megyék kíizt Zágráh és Körös éj) oly kevéssé Lehet,
foglalnak helyet, mint
A
Li])t(').
magyar nem
akadályozta
A
horvát-dalmát
de megpolitikai
gyakorolt volna.
kereszténységnek a knini
ség volt széls állomása Magyarország
magyar uralom
^Mihelyt a
a liorkevéssí''
hatásköre
»királyi«
i)üsj)ök-
felé.
kezd
terjedni
ez az országrész elveszti végvidéki jellegét.
és seregeiknek átkelje,
Ép
oly
egyháznak
metropolitanus
terjedt odáig a spalatoi
vidéket,
ellentétes
a
Semmi nyoma annak, hogy
fönhatóságot
király ott
ezt
hogy más, esetleg vele
azt,
alakulások ott létesüljenek. v;tt
Máramaros vagy Háromszék. hirtokha
vette
nagy jelentségre
Mint
tenger
a
felé.
a királyoknak
A
tesz szert.
magyar
nagyban hozzájárult ezen addig meglehetsen elhagyott területnek megszállása, magyar módon való szervezése, Ezt már László, az els lu'idító vette miink;íl(;i. zági-ábi uralom
biztosításához
püspökség
országrészekben
távolal)l»i
a
nevéhez van
zágrábi ])üspökségnek ala])ítása az
j>^
alapítása.
kötve.
Az erds
vidékeknek
házi tekintetben a történeti életlie
lígy
vab't
politikai,
mint egy-
vonása a magyar
.szel-
lemnek érdeme.
A
zágrábi jiüsjiökséget
a bálványimádás
ténység
Ennek
a
a szent
Az
igen
»egy
el
Fancsika
által
azon
ebbe
alkalmas
élet Duli
tiszteletes
hogy
alapította
vezesse azokat,
A
elidegenített. «
hatott
tudatlan népnek oktatására király,
káplánja
útjára
tiszteletétl
isten
még nem
tehát
azért
Lászl(')
gondoskodás az igazság
püspöki
egyház
a
kiket
keresz-
erdségbe.
az
embert
nev
tah'dt
csehet,
])ásztorául
kit
felavatott..
egyház tisztviselit pedig Z;da és Somogy megyékbl ren-
delte oda.«
mely akk^r
A
1
lelkij)ásztorokat
m;ii- térítésre
is
a
magyar egyház
A király, mint magyar király alapítja a magyar országnagyjainak, az esztergomi érseknek. '
'I'kalíié
:
Moniiin.
Kpisc. Zag-rab.
336
1.
szolgáltntt.i.
alkalmas erket.
adliatott
1
—
2.
])iisp(ikséu(t. ;i
n;i(l()rii;ik.
71
AZ ÁRPÁDOK É8 DALMÍCZIA.
a
somogyi ispánnak és másoknak tan:k'sára.
megye
magyar
patré)uiisa is
Sz. István.
:
A
Még
a/ nj ogyliá/-
zágrábi püspökség
kezdettl fogva teljesen integráns része a magyar hierarchiának. -Még területe
átér a Dráváu-tülra, Zalamegyébe.
is
hanem Adományok, világi kormányzása is. A zágrál)i megyébeii már IT. István aíhimányoz birtokot ^Márton ispánnak.^ Varasdon is székelt már Nemcsak
ispán,
az egyházi berendezés magyar,
ellen
ki
kanonokok
zágrábi
a
nem sokkal késbb
jöttek
A
létre.
sürün
panaszkodtak.^
szintén akkor vagy
megyék
Ivörös, Bojesa, Oíerzencze, ]Marócza
ispáuság
sok
bizonyítja,
hogy mennyi itt a király birtoka. Ennek igazgatását és védelmét nem igen bizhatta a király még másra, mint magyarokra. Magyarok voltak tehát nemcsak a ])apok. hanem az ispánok várjobbágyok
és a
A tás.
is.
mai Horvátország
Nem más
mint
az,
az ország egyik
addig
hódíelha-
teljesen
egyházi és katonai tekin-
elmaradt részének szervezése
gyott,
nem
voltakép
elfoglalása, tehát
tetben.
másként
Egész
,
,
,
'
állott 1
•
•
-1
a régi Horvát-
dolog
a '
-
1
-
1
'
^
^
1
Uorvátországban.
országban, mely regi királyságával, kereszténységével és állami rendjével dicsekedhetett.
mint
Ide
hódító,
de
egyúttal
mint
jogos
örökös,
j
a
A
nép függetlenségi érzete még egy kitörést idézett el Kálmán ellen, melyet azonban a Gvozd mellett vívott csatában, hol a trónkövetel Péter elesett, diadalmasan
magyar
vertek
király
Katonai akadályokba tehát azóta az ország bármin
le.
átalakítása politikai
Ez
nem
Az
egész
azt követelte mindenekeltt,
mindenütt
f elssége
király
ütközött.
berendezésnél
tisztán a
hogy a magyar
Kh-áiyi
érdek volt mértékadó.
és
minden viszonyban
hogy a magyar birodalomhoz
legyen ismerve,
minden rétegét áthassa. Mindkettrl tényez gondoskodik. Elszcir az, hogy a
a lakosság
fontos ben,
mint
a
]\rásodszor az,
'
Fejér. C.
-
Tkalié.
régi
nemzeti
hogy
a
1).
I.
JT.
fejedelmek
magyar hatalmi
iil.
1.
4.
Ó37
jogos
el
tartozás érzete két egyformán király minden-
utóda
túlsúly mindig
lép
fel.
elegend
72
MARCZALI HENRIK.
volt
hódítás
a
küls
biztosítására,
bels t^Uensé^ek
és
ellen
egyaránt.
A
király veszi át Zvoniniir dyuastiájának birtokát, azokon
várakat, ispánságokat létesít.
A
Kapella és Yellebit lejtit
még
van
sal
magyar várszerkezet
ellepi
távolabbi vidéken
a
hatás-
is
A
fejldésére.
zsiipák
a
és
magyar ispán kíséretében magyar várjobbágy. Ez ez a teljesen magyar nép-
megjelenik, mint fegyveres hatalom, a
a
magyar
speciálisan
osztály ép
oly süríín
elnevezés,
el
fordul
a Száván
oklevelekben,
túli
mint a Tisza vagy Dunamellékiekben. Gazdasági különbség
nincs
tekintetben
az
anyaország
és
katonai
a
hódított
és
föld közt.
A
légi
potok
álla-
Társadalmi
fenn-
l)en.
maradása.
és közigazgatási .
_
.
eltekintve a királyi dominiiimoktól.
Kiemeltük már sajátosságát, hogy nálok
lábon marad. azon
tekintetben ellen-
.
.
az
minden
a családi
alaj),
a régi
organisatiojának
a szláv né])ek
és
nemzet-
ségi összeköttetés rendkivül szilárd, az állam épületének bete-
tzése, a kormányzás
ellenben nagyon gyönge, ngyszólva csak
esetleges.
Királyság, nralom lígyszólva idegen intézmény, alig
áll szoros
összeköttetésben a nemzet testével
kivéve azt, ki a király zsupájához
különbséget
abban,
nralkodik-e
rajta?
magyar vagy
igen látott
egész
fejedeltMii
állhatatosságával
si, hagyomány szenEzek szabályozták életét, vagyo-
törzsének
telte szokásaihoz, törvényeihez.
nát,
horvát ember,
nem
vérbl való
szláv
Ellenben fajának
nemzetségének,
ragaszkodott
A
tartozott,
míg az országos ügyek csak igen kevésben érdekelték. A magyar politikának, melynek alapjait itt is kétség-
Kálmán
telenül
mesteri
keze
rakta
érdeme, hogy e szilárd alaphoz, melyen cse felépült,
maradt,
katonai
A
gatta.
nem
nyúlt. a
A
hódítás
az volt a legnagyobb
le.
a
horvát nemzet erköl-
tisztán
politikai,
nép legnagyobb részének állapotában
a
közjogi,
nem magyar
ersségét
társadalmi viszonyok
bolykirály
uralma nem idézett el változást.
Még XIV.
századi
oklevelekben
is
gyakran
azon kijelentéssel, hogy a birtok- vagy (iríikösödési hoi'vát
szokás,
idejében
1
horvát jog szeiiut intézik
:)B.^)-b('ii
úiív
szól
;i
királv
338
»
el.
]\[ég
találkozuid<
kérdéseket
Xagy Lajos
Hoivátoi'száíí
tizenkét
73
AZ Áin-ÁDOK És OAI.MÁrZIA.
iieiuzotségéi'öl*
iiciiics
létezkrl
iniiit
és
hizto-
kivnltsáiGíot
M't('>kiúl.^
A
mai kor áramlásaiuak hatása
tiségi okait
Jelen
Az
szokták
és czéljait
értelemben
akkor
véve
nem
egyes népek közt
a
elssorhau nemze-
alatt
keresni az
eldök
nem
nemzetiségi
volt
hanem
njelv,
eljárásának. kérdés.
külön
a lakosság
jnga hagyománya, mely igaz, hogy részben törzsbeli ellentétek-
meg
fejldött, vonta
l)l
A magyar
hatást.
a
uralom
abban
lényege
hogy felsségével,
áll,
liatahmival föléje helyezkedve a régi, történelmi
nemcsak
azokat
A
meghagyja,
eredet
királyság horvát
A
érintetlen marad. az mint
hanem annak
:
városoklian latin-olasz
kegyére
egyes
osztályok
és
gyámolítására.
hatalmi
szokása és erkölcse
commnue
a
commune-ben lev
fentartani
is
jött létre,
számíthat a
teljesen
Még
viszonyát
megersíti.
és
fentartja külíin
meglev, mint jogosan fennálló
kir.íly
alkotásoknak,
igyekszik,
amennyiben erre nézve eszközök állanak rendelkezésére. A »suum (•in(|ue« a magyar birodalmi politikának legigazibb elve. Megbirodalmi ezt
a
ti.ivíi
olasznak,
olaszt
az
tiiitotta
])olitikát
a
és
megoldása óvta
hogy conservatismnsában
attól,
Csak
horvátnak.
horvátot
szemmeltartása
feladatok
a
meg
keleti indolen-
ne fajuljon.
Ez
kimélet.
a
ez
a
conservativismus
annyira
szend)e-
gyztes hódítók rendes eljárásával, liugy egy késbbi, tudákos kor nem is magyarázhatta másként, mint úgy. hogy a magyar királyokat a horvát nemzet ellentini. annyira
;'ill;ísa
e
ellenkezik a
ezen engedményekre,
kényszerítette
tai-tózkodás
a
volt
horvátok
ügy
iKulolásának,
vélték,
hogy
alávetésének
frl tétele.
Felesleges
sokan
XW
ezt
a
itt
bizonyítanom,
véleményt
hogy az az
koholmány.
Igen
melyre
oklevél,
alapították, hamisítás,
úgy
látszik
a
hogy Kálmán király, miután az ország meghódolt neki, megersítette a régebbi királyok ])i'ivilegiumait, úgy amint ezt Dalmácziában is
század elején
megtette.
Hanem
készült
elzetes feltételek szabása nagyon
keznék az akkori hatalmi viszoJiyokkal.
Kukuljevir
vah'iszin,
.Jura.
I.
44.
1.
A
nagy
is
kii;ílv
ellenpoliti-
74
MAKCZAI.I
é]Htn
kii ját
A
A
és
A
németek ••iipn.
sem
kiirtása,
uiiiita-
elöiiy(ik
s/;il>t;ik
s/ázados
még
háborúban
»Több éven
A
hogy
frankok
h(»rvátok
a
A
bántak voltak
alá
is
annyira kegyetlenkedtek
gyermekeit
ket
Erre nagy sereget küldtek
megíilték
is
nem trhet-
kormányzéi frank
feje-
ellenök Frankországl)i')|
éven át tartott a háború, mig végre
és hét
másként
hoiviitok j)edig ezt
vén, elszakadtak tlük, megölve az
Xem
is.
horvát föld urai.
a
hoivátok
lak<'>
j>edig
csecsszo])ó
oda dobták kutyáiknak.
lománoktí'il.
a
el
hogy azok egészen
Dalmácziában
a
át
választott
németekkel szemben
voltak a IX. század elején
vetve a frankoknak.
delmeket.
vívandi*
ellen
h;(tal»»iji
gyülíilet
feledésbe,
k
midn
ellenök.
érdekében.
lehetett lelkesebi) elharczosokat kívánni a hor-
kiket
mehetett
kisajátí-
l)in)(lalniii
_
oly megbizhat(')k v(dtak a
velk,
fölilhirtok
;i
uiagvar
állott a
velenczei-olasz
jiQjn
vátoknál,
Epén
lakosiüágnak
tása, seliogv '
Velcncze
és
kíiveteiidü
is
k()i'(>kii;il<
iráuyát. liauem a dolgok lényegéuek megismeiése.
horvátok
gyüiöiete
a
késül)))]'
hogy nem piUaiuitnyi nelié/ségek vagy
ké)>évé.
meg
tette
-A/,
IlKNlilk'.
luuvátok
a
gyö/t(d>;
és megölték a frankokat és fejedelmöket, Kozel-t. Attól htgva
függetlenekké keresztségét.
németek
áttérés a
fejedelmeik
kérték
l-{é)máb(')l
küldíitt
i)üspököket
])ái)a
Porinos
térítették
válva.
önállé)kká
és
A
alatt.
-^^
Az
^
kik
i»da.
a
szent
ket meg-
államalakul.'ts.
az
szabadságharez diadalához volt kíitve:
elleni
a független királyság hatalma leginkább az olasz v;írosok elleni
A
küzdelemben nyilvánult.
nem
lehetett ilyen traditio.
lanul
is
gyzdniök
Xem
nézve
bii-odaldiiilinz
brutalitás egyes
kiirtását
csak a földbirt(»k
heti el.
A
volt.
Ezt
a
magyarnak is
ságilag és katonailag
koi)ár,
Konstaut. l'orph. 3u.
eseteit,
vizbeii
340
tétele
s/iiksége
szegény
idéz-
nem talajt
Politikailag, gazda-
hasznot ez az ország
lakc'tinak
fej.
legyzíitt iié|tek
semmi
volna.
úgy hajt régi
a
vagy pusztává
tVildre
biztosítja
tart(>z;is.
vali'i
sziklás,
mvelhette csak
liiagyar birodalomnak, ha
'
elvétele
horvát
a
nagyrészt
magyar eudjer nem
életöket, törvé-
semmi más kapcs(dat nem
magyar a
hogy vagyonukat,
arról,
nyeiket, nemzeti létöket
annyira, mint a
magyarokkal szend)en nem volt és A horvátoknak meg kellett akarat-
ke'zén
marad.
a
AKl'ADOK KS
AZ
Mert tévedés
és
kiiiiélése
inegh(')(l()lt
A
a/t
lioiv;ít
né))
csakhogy nem
volt.
ad('Ȓizet('>
terményadcaiak egy neme
ségek közt
lak(')
A
a.íó.
tabílunk divatbau.
gyanánt
Nálnnk
evetbr
a
tei-ményadóiiak
jjénz
megmaradt. De
illette,
bekövetkezett késbl>
is
megváltása
vab'i
meuyétad(')n
a
királyt
a
is
járta.
pénzzel
kívül
kinek
az erdMoszkvában
külöuöseu
melyet
volt.
pénz-
íiiiíiyira
uiaiturina, menyétad(').
szláv népeknél
az
jíivedelme
liorvát
a
feutartcísa
ben ti/ette adóját, mint ])rémekl)en. a
Jioi^y
liiniii,
.>
/
egyértelm lett volna a lakosság felmentésével minden l)iro(lalmi szolgálat
traditiók
al(')l.
volna
D.VI.JIACZIA.
de a neve
;
vám
a
adószedje
kiilíin
azért
bírságok
a
és
volt
a
területen.
liorvjít
Fontosai)!) ennél a katonakíitelezettség.
Az el-
Katonai
*-*"* kel nemzetségek ép ügy kötelesek voltak fegyverben szolgálni a magyar királyt, mint elbb a magok fejedelmét. Mivel itt a törzsviszouy hamarabb fejldíitt hííbérességgév •^'•^
^Magyarországon, annak
mint
lovagság,
vobui horvátjait
bárhová, hol hábornt
folyik,
vidékeken,
szláv
kifejezése, a
2íííiiezéh)s
hamarabb tnik el. Annak a XII. század vége nyoma, mintha a magyar király nem vezethette
is
eltt semmi
mészetébl
katonai
•
viselt.
JJe a dolog ter-
hogy leginkább Dalmáeziában tehát
a
ti
Száván
vagy
a
dél-
Ezen
ket.
haszn;ílta
vidékek földrajzi alaknlása kell alkalmat nyújtott a horvátok
kitn,
köunyíí
gyalogságiinak
magyar királyok magyar nemzet nem
a
Az távolsága sajátos a
újonnan
oly
nagy
szerzett terület
püspökök
kormányzási'a sen
érvényre
volt szükség.
juttatni
a
számbavenni az országnak nyait.
Ezenfölül
az
a
si
birtokait.
Ennek
kívül
feladata
:
igazg.ató>.
leginkább-
tették,
Az ott
hogy
ispánok ])olitikai
egyrészt
másrészt
telje-
meg
magyai'
felsség(.'t,
különös
szükségleteit és hagyom.-i-
országnak
annyifelé
ségessé tette kell autoritásnak
ernek
('s
Mindenben .;4i
támadásnak
kitett
németekkel, szei'bekkel szük-
fekvése, szomszédsjíga olaszokkal,
ban való egyesítését.
de
lehetetlenné
igazgatásán és bíráskodásán is
melyet
kiterjedése,
vidékeitl,
központi
társadalmi és jogi viszonyai
király olyanformán igazgassa, mint
és
szert,
rendelkezésökre.
l)oesájthatott
Magyarország
tettek
módon
Llyen
értékesítésére.
fegyvernemre
a
mag.-íban az ország-
magyar birodalom érdeke
7 íj
WARCKALI
szerint
gyakran
pedig
nem magyar
gyakran
de
intézkednie,
kellett
szerint,
HEI»TIIK.
szokás
utasítást
liogy a királyi
anélkül,
be
lehetett volna várnia.
László ezt a kérdést oly
Almost
•ik'scsét
oldotta meg. hogy nnoka-
nií'xlon
meg Horvátország kormányával. Ez meg-
l)izta
némileg az Árpádház herczegei jussának az ország egy-
felelt
Kálmán egy darabig meghagyta öcscsét berezegi meg is koronáztatta, csak késbb
harmadára.
st. úgy bitszik.
Villásában
helyezte át a Tiszántúlra, a régi vezérek osztályrészébe. Való-
ho^y Almos nem birta megfékezni a horvátok elégedet-
szinü,
nyilt lázadásban tört
mely
lenségét,
ki
az
;
hozzájárulhatott
is
«ltávoztatásához, hogy a külügyekben, különösen a német csá-
más
szárral szemben, kisérlet
a
h('»dított
nem
k(irm;íny;ira bizni
nehézségeket és
közel
Az els él férfin
eleve mutatta
mindazon
követett, mint
politikát
országokat a trónhoz
már
vált l)e és
veszélyeket,
bátyja.
oly
melyek a hatalom ilynem meg-
(iszlásából fejldhettek.
Kálmán
Mindamellett külön
koiiiiányzásái'ól.
magát
k(»i'(>náztatta
nak
és
t;is.
a
,illaiid('ian
A
l);'mi
a
is
horvátok tizenegy zsupáját, hozzáteszi, hogy az
kormányzjís
masabb
királyé
nemes
alatt
féi'ha volt az
után
bán
bánokív')]
A
állott.
az
Úgy
boanos-uk látszik tehát,
:
bán
király ut;in
a
leghatal-
a/ okleveleknél neve mindjárt
st
oklevél
a/
orsziigot
:
a/
bevezetésében
már nem oklevelek
egy,
is
hanem
hatalmas
és
sz(')lnak.
;ilt;i]
teljesen a kir.ilyt
Gecskát.
és
utolsó királyok alatt
igazgatja
Kálm;in
valitdi
illeti:
alkir;ilyly;i
lett
a
bánus. Kinevezése
semmi nyoma annak, hogy abba
nek, törzsnek vagy országnak lett volna i-datt
Konstan-
orsz;íguk északkeleti része külön
országnak
kíivetkezik.
Az
megemlíttetik.
több
királyá-
az igazga-
bizva. ki az si.
volt
a mélt()ságnak els említését
liogy a horvát fejedelem alatt
a
De
tinosuak köszönjük. ]\[iutáu a tudós császár elsorolta
kormányozza Liccát, Corbaviát l)áni
osztotta:
Dalmáczia
és
viselte.
Ennek
i.uitós.ig.
meg nem
souverainitást
magyar fúrra
Horvátország
le
használta ez országok czimét.
t'zímet
i,;mi
mondott
meg Horvátország
tiivollétében.
kii'.-ily
Ii(>i'v:it
A
nem
beleszc'dása.
a kormányzó és külöuöseii a hadvezér. 34S
A
i'end-
király
77
AZ ÁRPÁDOK ÉS DALMÁCZIA.
Minthogy az egész konnáuyzásuak els sorban katonai gondoskodni kellett arról, hogy mentl töbl) katona álljon a bán közvetlen rendelkezése alatt. Ezért történt..
volt a feladata,
hogy nem csupán Horvátországnak a
Száva-vidéki
parancsa
alá
uj
Dalmácziának, hanem
és
megyéknek nemesei
Az
helyeztettek.
és jobbágyai
És mivel a katonai
tengerig, katonailag egy egységet képezett.
szempont annyira dönt, mivel az igazgatás leginkább
függnek
ezzel
és
gazdaság érdekei
hogy
természetes,
össze,
a bán
is
a Drávától a
egész végvidék,
horvát-
a
dalmát báni közigazgatás lassankint a Drávántúli szláv meg>éket is átalakította, a horvát minta szerint formálta.
Némileg liasonh') ehhez Erdély fejldése. A régibb magva megyék és az ujabb telepek ott is egy kormányzónak, a vajdának vezetése alatt kerülnek együvé
és közigazgatási,
de külö-
nösen katonai tekintetben egységet képeznek.
Nem mint
A
véletlen,
nemzeti
hogy mind a két méltóság,
Kálmán
vajdáé,
a
magyar állam
több nemzetet uralma
uralmának
király
alatta
alá egyesít,
tör magyar liirodalommá. Es
e
eredetét,
szélesedik
általa
és
úgy a báné,
köszöni
nagyhatalmi
ki
után
czélok
hogy fennáll-
birodalomnak,
uj orgánumokra volt szüksége, melyeket egyszerbb alkotmány nem ismert. Els tekintetre a báni hivatal sok hasonlóságot mutat a frank markgrafi, rgrófi intézményével. Mindkét esetl)en az
hasson és fejldhessen, a régibb,
uralkodí) egy nagyobb, összefügg, határszéli tartományt
l)iz
egy
kormányzóra, kinek els sorban katonai a feladata és kinek czélb(')l
a szomszédos
De a-
ezen
alapbeli
két iustitutio között.
reá
bizott
tartományt,
fejedelmévé
kosává,
alá
ispiínok, grí'ifok is
nagy INfarkgraf nemcsak
egyezés
A
mellett
hanem annak
válik,
kit
urává,
csak laza
e-
vannak rendelve, a
külíinbség
is
korniiínj'ozza a
feudális
hííbéres
birto-
kötelék
fííz
A
bán ellenben megmarad mindig annak, minek Kálmán teremtette, a király, a, magyar központi l
a
királyhoz és az álbuuhoz.
visel de
szeme király
a
nem fejedehMii. Mint ilyen, mindig csak egyik hínczmagyar jobbágyurak hierarchiájának. Ha elveszti a
i)izalmát,
mélt(')iiak
takilja
közíniséges i'cá.
a
ispán
nádori
válik
[)()lczra
belle:
emelkedik.
ha
a
király
MARCZAI.I
<8
Téves a/
taitoiiKiiiyok
yott
volna
téves
kíi/jo^i
-Azouhun
berendezése az
hogy
fílltevés.
a
a
kormáiiy-
a/ általa
hjíiihaii
jutott
(iiiállása
Ép
kifejezésre.
oly
hogy Horvátország régi bels
tagadni,
viszonyok
kíizjogi
uj
IIEXKIK.
mollett
érintetlen
szinte
fenniaradt.
nemzet
birtoka
tulajdon
jnindeu
megvonta
szcllcnie
Kálni;'iii
téren,
és
hatái't
területe
hí'xloltsági
legersebb
üi
kell
a
eszközökkel
magvai'
a
Emitt
közt.
érvényre
is,
jut
a
magyarság minden érdeke: minden állami és birsadalmi intézményt annak szelleme lengi át. Emitt megelégszik a politikai és katonai czélok biztosításával, az állami
Törvényhozásával,
nem
újításával
igen
rend megalapításával.
lásos
meggyzdésnek Ez
Érintkezés.
ne
tíírsadalmilag
^[indenfelé
ers
melyek
Az
létezését
Írja
nül
és katonáival
»hogy
gos áttétele
magyar
feltételezik,
sz.
magyar
a
és
olaszszal.
elnevezéseknek, és
kül(>nl)öz
a
a
házasságok.
István legendáját tartal-
»Aqnila« (Attila királyról), hogy szláv király-
mazza, azt leányt vett össze.
horváttal
a a
hogy
ki,
gyakoriak voltak
közt
tartozók
zárta
volna
mesés lengyel-krétnika. mely
a
sított
nem
találjuk
s(»rát
telepek
nemzetekhez
lakosság a val-
a
egész hevével csüggött.
azonban érintkezett
egész
azokat a tár-
zavarja
sadalmi és magánjogi viszonyokat, melyeken
a
is
szláv és horvát
békén. nyugaloml)an
földet
nket
XIIT. vagy XIT. századi viszonyoknak
a
házaVilá-
birja.« a
liiíii
idkre.
Ügy, amint alattvalóinak is.
Midn
a
a
magyar,
latin jogi
kifejezéssel élve,
úgy megadta
a eommereinmot.
megadta
connubiumot
a
velenczeiek Zárát meghódoltatták, eltiltották, hogy
odavaló jiolgár összeházasodjék valamely szláv családdal. Vilábizonyítása annak, hogy
ii'os
a
magyar idkben
ez
megengedett
és gyakori dolog volt.
Voltakéj) elve
állami és
mind
a
két területen egyaránt a
uralkodik,
csakhogy
más-más
irányban
egységet
egyai'ánt
fentartja.
a
engedelmességet
területen
a
egyaránt
lakosságnak
ápolja
sajátos
kii;ily
köz])ontosítás
mükíidik. iriinti
Az
hséget
mindenütt, de mindegyik
szellemében.
Magyar
földön
magyarrá óhajt tenni mindenkit, hogy teljesen részesülhessen nemzet jogában, szabadságában; horvát tVildrui tiszteletben
.11
344
ÁIU'ÁÜOIC
\7.
t,trtj;i
horvátoknak
;i
A
(MÖsított jogait.
nem
nemzetiség
A
saját. (ir(ik(ilt.
tnlléjmi
akai'
királytól
niaiívar
a
vonta
tei'mészet
Ka])enánál. a/ Thmiín;il és a tenger mellett
Természetes, hogy az
hen dond)orodik véréhöl
rendes
iiek
birodalom
herczeg
horvátra, dal-
válnak
meg
'^^"•
képében a
a király
a
túl
szláv-
legközelebb álló herczegek-
Hosszabb
apanage-áv;í.
után III. Béla, a
szünet
folytatja e ])ontban
helyreállítc'ija.
trónörökös
hanem
XII. század végén ti('>nhoz
a
eröteljeseh- a
hivatalnok,
jelenik
A
részeken.
]i('»dítások
még
egység
midn nem
ki.
val('>
horv;ít-dalin;it i'onnín
határain.
tánmszkodik. Jiogy megoldhassa nehéz feladatát.
matái'a
.Vrp.íd
iiieg-
magyar
a/ Adriáig terjed: a
niafívar ;íllam is
79
DALMÁCZl.V.
KS
a régi királyok
is
Addig K;(lmánt('>l kezdve, a berezegek nem kaptak osztályrészt, hanem »herczegi ellátást*, amint a krónika
hagyományát.
II.
(léza
idejében elmondja.
Különösnek •
ivatos
hogy épen
látszik,
meg
király újítja
ezt
III. Béla, ez az eszélyes,
gyakorlatot, mely
a
a régi
idben
annyi zavarnak és há])orunak volt elidézje. Fel kell tennünk,
hogy erre nagy oka volt, mert különben mi sem kényszerítrWo volna, hogy fiát. Imrét, az ifjabb királyt, még életében megtegye Dalmáezia III. Béla, dett.
JMánuel
hogy utódja koronáit.
Horvátország herczegének.
és
mint ismeretes, a byzanczi udvarban nevelke-
császár és
lesz
Midn
reménynyel
Nagy Konstantin
egyesíti
hogy
ott
sz.
István
Béla örökségét keresi. Dalniá-
idben
azon
és ott
császári helytartó jelenik
Dalmáezia herczege. Ezek a
nu'g: Bogerius, Horvátország és
könny
tartományok aztán, jNlánuel halála után, aránylag visszaszállottak a
kecsegtette,
és
császár ^Magyarország ellen hadakozott, azt
a
az ürügyet használta, cziát el is foglalta
azon
ideig
j(')
már magyar
királylyá
koronázott,
szerrel
de kon-
stantinápolyi kilátásaitól megfosztott Bélára.
Béla Konstantináiíolvban, mint Caesar teljesen '
'
_
kiismerte a császárság mimlen hogy annak bomlását csak akasztja meg.
dalom
teljes
alkalmával. t;ívolal)b
Még
johlian
erejét, gyöngéjét. Ijátta.
Komnenosok meggyzdhetett a
hanyatlása r(')l a A[ánuel
Ha
pedig
es népeknek
központi
a
és
halálát
er
byzamzi bomlása,
egyénisége
byzanczi biro-
követ zavarok azoknak
a
melyek addig
a
elzsibbad,
tart(^mányoknak. 345
ei's a
-^
birodalom
_
80
MARCZALI HENRIK.
császáruak
hódoltak,
kell
föl
vagy pedig
.szabadiilniok,
iiiá><
uralom alá jutniok. A
Ez R
szerbek.
IT.
Géza
az északi népekre, külöuöíseu
uraloiii
magyar lehetett. Addig is már. óta a magyar hatalomnál kerestek a szerb
nézve
szerbekre
a
iiiás
ideje
csak
a
nagyzsupánok támaszt a görög uralom szövetséget
Béla óta
II.
Belus bánban, a szerb
idn
herczegben,
át oly szerencsésen és
Ezt az érdek-
ellen.
összeköttetés
családi
eszesen
ersítette.
is
Magyarországot hosszú
ki
személyesen
igazgatta,
is.
jelentékeny képviselt nyert a szerb-magyar érdekközösség.
Addig a délszláv népek között még csak a horvát tarmagyar hatalmi sphaerához. Csak II. Béla idejében
tozott a
válik
Boszna folyó melléke, hol
a
szintén
törzsek
délszláv
tanyáztak, magyar birtokká és a
magyar királyok azóta használják a Ráma királyainak czímét. Ez a kis tartomán}', a Narenta fels folyásánál, már az Adria felé való terjeszkedésnek jelölte útját. A kormány itt is liánra volt bizva a megyei ;
beosztás ide
elhatott.
is
Mánuel
császár hatalmas
a magyar terjeszkedést dél
idre
fellépése jó
felé.
De
megállította
a nagy imperátor kidlése
meg
Árpádok politikai tekintete eltt. ]\íár nemcsak a horvát és dabnata, hanem az összes vezet nélkül maradt délszláv világ kínálkozott a magyar után annál szélesebb
kilátás
nyilt
az
hódításnak, uralomnak tárgyául.
Akárhány
törzsre
és
nemzetségre volt
akármennyi válaszfalat
emeltek
felekezetek, a Balkán-félsziget
közepét
világ,
elfoglaló
országoknak
neve: Szlavónia. inkábli)
és
iis
köztük és
tartományoknak
ez a
oszolva
dynastiák
és
északnyugoti részét
meg
így nevezték a keresztesek,
volt
igy a
a
közös
velk
leg-
érintkez parti városok Autivaritól Záráig. Hivatalosan
Mánuel
lígy látszik
császár használja elször az említett hely-
dukaszának nevez,
tartójához, Rogeriushoz, kit Szlavónia zett levelében.
1181-iki
De
levelében
ott is,
találjuk Szlavóniát III.
úgy
é])
inté-
Sándor pápának
mint X. János pápa 925
évi
levelében.
A
Ezt az ehicvezést nálunk III. Béla király ide-
szlavóniai
lierczegség.
.
,,
jel)en
iilh'tásban
-i-m Jiaszznaljak ,
találjuk,
mely
a
„
..
t
elször.
Abban
magyar
király jíivedcliiioi fell ad
i
346
i
i
i.
a nevezetes
ossze-
ÁKI'ÁDOK
AZ
felvilágosítást és :i
szorosíui
jövedelmeket.
Ez
Ki.ooo márka.
évi
elsonilj;!
li(»zz;ítes/i
a
Szla-
:
Szlavónia
pedig
más, mint a lajsti^nn elején említett három mellék-
lehet
koroniínak
Olyan
készült. ^Miután
ll<Sö-l)('ii
iiiiigviiroi-szági
lierezegétöl
voLiia
nem
kíiriilhchil
vett
Sl
DALMÁCZIA.
l';s
Dalniáezia, Horvátország
:
egyelre
mely
lierczegség.
Rámának
és
három
íisszesége.
kirjílyságot
foglal
magáhan.
A a
szlavóniai czimnek ilyncMiiíí liaszn;ilata
ténynek
magyar
kifejezése
hogy
volt,
hanem határozott igénynek
tartozik,
koi'ona. alá
lentése a töhhire nézve
más. mint
királynak
a
ezt a
fia,
fel-
nem
herezegséget,
a
magyarok leend
a
l)eje-
Szlavóniai herczeg, kinek az a
is.
adata, hogy királysággá változtassa lehetett
annak
neiiiesak
népek egy része
délszláv
a
nra.
Szlavónia herczegét külön fényes udvar vette körül, élén a
hánnal
ren(h>lkezett az ország egész jövedelmével,
i'í
:
parancsa
alatt
esai)atok egyaránt, és
magyarság
hathat(')s
koronás királynak
Oly
felruházva.
mely
szinte
felségi jogokk;il
legnagyohh
and)iti('it
hogy mint a régebhi
ahelyett,
korona
volt
kielégít-
is
l)iztossága ellen fegyverezte
trón örökösét.
a
fel
alatt,
a
kifelé irányozta
királyfiaknál, az ország, a v(»lna
ö
a
f elssége
állás,
ami f,
és
liette,
az
magyar örségek és a liennszülött minden vállalatnál számíthatott az egész támogatására. Tartomáuyáhan, hár a
;íllottak
Imre csak két évig állott Horvát- és Dalmát- n- Enare. és élén. Hosszabb emlékezetesebb volt öescsének, Endrének ottani berezegi mííködése. Ez a ])onipaszeret, iiagyralát<'» ember, kit neje Gertrúd
országok
—
maga
foutos
tett
Szlavónia
tikája
^
herczegei
részére
kijeh'ilt.
Már
addigi czímeihez ragasztja a Chulmia herczegéét szik az ország földje, a
A (icscse
ellenségei fölött
mai Herczegoviua,
kivívott
is,
diadallal.
llíJS-ban és dicsek-
A
Hítlom
magyar felsség
általa jutott
alá.
szerb fejedelmek, különösen az István nagy zsupán és V^idc
'
—
liorvát-dalmát herczegn vezetett, elre azon irányban, melyet III. Béla poli-
született
is
lé[)ést
közti
viszály
IV. Hertlidld andechsi
M. TUD. AKAI).
ujabb
oTÓt',
alkalmat
nyiijtott
Alagyar-
])icráni-ten_oeriuelk'ki herozeg leánya.
ÉRTKK. A TÖRT.-TID. KÖR.
347
XVII. K.
r)
.
SZ.
6
MARI
<S2
()i's/;i|nu:ik
Magyai' segítséggel \'uk
terjesztésére.
li;it;iliii;i
iiagjzsupán,
IIRXRIK.
ZAI.I
Dioklen
és
.Daliii.ic/i.i
A magyar
magyar felsséget.
királya,
c/ím
királyi
lett
elcismerte
ki
S/erl)iáv;il
a
gaz-
is
dagodott. Hbéres
^fost
hbéres Épen
szerbeknél
a
mint
úgy
felségnek és István,
hanem
alattvalói,
vaunak a magyar uralkodónak. a magyar királyi hatalom, méltóságnak legigazibb megtesteis
fel
léj)
királyi
athosi klastromot
kíizvctleii
iieiiics.'ik
Midn
a
sülése.
iiiiii'
fejedelmei
szerb nagyzsupán megadoniányozza az 1108 —-1199. azt írja, »hogy az Tsten a gíirö-
göket császárokkal, a magyarokat királyokkal
ersíté meg,
t
jjedig üagyzsu])áuná tette.
Ugyanaz
nyelvek
szabályt és fejedelmeket adván,
]endet.
állítá fel kiizöttük
Ugyanazon zett
ki:
amelyet
»uralkodhatnék
uralkod()nak
i>oli-
és fejedel-
»Isten valamennyi törvényt,
végtelen
állami
bölcseséggel
szokáshoz és tíirvényhez képest a határokat.
elv az,
vagy
szerint,
népek
nekik
s
a
hódított néijekhez
azt az érdekelt
osztályozván
szerint
azt
kifejezi a
teljesen átértették és méltányolták.
is
népet
hogy
Bizonyítja,
áthatotta.
mek
az oklevél a legteljesebben
mely Magyarország viszonyait
tikai elvet,
e
már
göröglatinok
görögök
latin
egysége
István
sz.
fölött
a
szavakkal
görög
fölött
latinok
egyes
az
mellett
e
feje-
szokás
Az
módjára ?« és
néjjek
<'
(trszágok
nyelve, szokása, törvénye teljes tiszteletnek íirvend.
Fmre Üiiik
a
korát(')l
helyébe
vónia
már nem
amint
délfelé
kiil(in.
nem j(')l
igazi
kormányzásában.
egészen a magyar
áll
terjed,
a
a
Szerbiába
királytól
fejedelem
szerkezet,
megfért
mely
közvetlen
inkább
A
Száva
a
és
csak
alatt,
névleg
hatolt be.
Szla-
hanem
függ
magyar katonai a
Bosznia
és
Karst vidékein
jogi és nemzetiségi
lakosság
nem
berezegek
alatt.
álla])otaival.
északi
részében
találunk
kétséges engedelmességén múlik azt
A
magyar megyéket, Ozoi-át, Sót, azontúl nem. birodalom egysége itt már csupán a híUiéresnek mindig
juég
A
területek
változást észle-
lazább hííbéres kötelék kezd lépni.
a
magyai'
kormányzási
az
már gyökeres
li(i(loltsági
kapcsolat
olyan
fogva mégis
nem
Ha
:
a nt')) életét
áthat*')
institutio
tartja fenn. azt vizsgáljuk, miért
nem
S48
tíilthette
l)e
a
szlavóniai
AZ ÁRPÁDOK ÉS DALMÁí
lierczeiíséií
és
atyja
dolgok
a
nem
inkább Gertrnd,
András, vagyis
Király akart lenni.
lierezegséggel. totta
Bátyja,
herczegségének
kincseit,
erejét.
kentette és tette képtelenné nagyobb
Az
ii.'íj.ínak
az intézkedés,
meg
elégedett
Imre
a
fordí-
ellen
ííemcsak ezt csök-
politikai és katonai fel-
adatok megoldására, hanem a fország hatalmát megbénította.
miért
szemben.
.illimk
s(ir;ival
:
els sikeres lépések mélyében fekv okok egész
ereje oly gyorsan az
s/omélyes
a
iit.'m.
melyet IIT. Béla ueki szánt
szerepet,
;i
expansiv
m(\<í
t(irt
a/.t
83
ZIA.
melytl egy bölcs
is
lekötötte,
király koro-
nyngalmát, országának terjeszkedését remélte, egy hiú
assz(»nynak és gyönge férjnek kezében legveszedelmesebb fegy-
verévé vált
koronás magyar
a
kir;ily.
^fagyarország
nagysága
ellenében.
Mert
megbontotta
testvérháború
a
]\ragyar-
országnak addig annyi viharral daczoló bels
A
kai szerkezetét.
rsak a király
A
is.
politi-
szerkezet
adományozásával nem-
várjavak
jövedelme, birtoka
gyöngült hadiereje
a magyar
csappant
bomlása,
meg, hanem
meg-
várjobbágy, addig az ország katonája,
most magát kénytelen védeni vagy egy furat
A
szolgálni.
vár
né])ének munkája, fuvara az országra nézve kárba vész. Egye-
sek
foglalják
le
magok
a
lüktetésével a nemzet természetes, hogy áll
be.
mint
a
teléssel fellé]) Íavai])ól.
részére
testének
ezen
változás
szorosan vett
földön.
a
És igen
még hamarabb
A
jogtalan kíive-
korona
tíirvényes királynak.
az. mely nem engedte, hogy legkedvezbb pillanatban teljesen
személyes bún
így részben a
amely eddig
kellett feláldoznia a
hogy híveket nyerhessen, mint
^lagyarország
vért,
épséget, ert.
Szlavóniában
magyar
herczeguek többet
a
azt
adott
reánézve
lietölthesse európai hivatását.
Honnét vegyenek embert, harczost nemcsak az ellenállás hanem az igazgatás és bels rend biztosítására, midn a magyai' oly buzgi'tn ontja egymás vérét? Hogyan
megtíirésére.
tcremtsí^nek
el rséget
hadi utak megszállására?
a
várakba,
katonai
gyarmatokat
ség Szerl)ia és Bolgárország fölött mindig csak írott ])nszta
a.
Ezek nélkül pedig a magyar felsmalaszt,
czím maradt.
De magoknál
a
délszláv
nemzetíMsiiél
349
is
a
függetlenségt!*
84
MAR(/M.I HKNIMK.
töl)l)
iit'k
aiiioijiiyi
A
a
talált
li(')(lít;íst
akkor
utat
és
emelkedben
van
annak.
nyit
a magyar uralonitéd. Bulgárországban
mint
Assauidák
az
tehát
magát
legjobb
is.
ha
esetben,
önállásával.
hadi
a
csak létesíteni a nemzeti feje-
lehetett volna
vezetett, de a szláv nyelvhez
egyházi
orthodox
keleti
hatalommal uralkodott
A
római egyház szerb
és hívei
uralomnak.
és
ez a
A
])edig
volt
egyik lételeme,
magyar
f(innhat()ság és
görög
a
külíiníisen
egyliázat
egyengette
I)almáczi;íbaii
leginkábl)
erkíilesi
hatalom
akkor tetpontján
áll(')
|)ápai
és a
a
valhisos
a
magyar
magyar
felsöx'g
utj.'tt
a
hatalom
saj.it
('-rdekí't
els sorban a Balkán-félszigeti viszonyok alakitl:is;'in,il a magyar hatalom érdekét. Ili. Incze kíizvetleii érint-
nem
kezésbe lépett a szerb \'ukkal és koronát a
koil.-itlan
hitnek
az igazi nemzeti szentje.
és
nagy
a
ki
a
táborba híveit.
szólítja
Az nézte
egysége
Itt
Ennek
fíintaitotta
lett
Horvátországiján
meggyzdés
göríig
alkal-
>>pravoszlavia«,
a
küzdelem
elleni
ellenében
függetlenség eszméjét,
ellen
valhis.
és
a lelkek fölött.
népnek Száva berezeg,
a pápai uralom
A
erkíilcsíikhöz
tekintetben tán megersödött.
de
l)a])októl
a
hbéres
kedvez,
a
rendült,
mazkod<'»
szemben országban
INIiudkét
szerencse
gyíi-
magyarokkal,
a
magyar birodalom keretébe vah'i l)eillesztésével. De nemcsak a családi és nemzeti politika választja el ezen új területeket a magyartól, hanem a Konstantinápoly uralma j)olitikai tekintetben meg-
delmeknek
vallás
úgy
görög és latin császárokkal
ország
az
fejedelemségeket
Vallásos
fejedelmi
ngyanakkui- ver
is
mely
dynasztiája,
konstantinápolyi
a
azonosítja
ellenben
nemzeti
legalább egyik ága mindig független maiad
családja, nielyjiek
keret
mint
megelzi
kihalása
8zerl)iál)an
ííenianjiik
a
JuMlítás.
iiiai^yar
szegült ellene uralináiiak.
(»iszMg()kl)aii
liorvát-dalinát nemzeti dyiiastiának
a magyal"
épen
elementuiiiáni
l)els('í
Horvát-Daliuát
bolgár Kaloiohaniiesnek. j)á]);iiiak
tikai
tartania
követelései
b;ir
kellett
elriasztják
e'Z
att(')l,
majd
elh'ii
hogy a
(''^
z;iszl(')t
Imre király a
magyar
délszláv
kiildiitt
tiltakozott.
király poli-
fejedelmeket és
népeiket a megtéréstl és azért inkább teljes függetlenségíiket
mozdította el. ez az eljárás
A
és
kíivetkezés
megmutatta, mennyire hibás
mennyire gyönge lábon :550
állott
volt
mindenütt
a
Álil'ÁOOK
\7.
kutliolikus t.iinogatta.
85
DALMÁCZIA,
IS
eg)Jiá/ ügye, alu)l azt a- magyar világi kar ueiii IIL Incze végzetes tévedésben volt, uiidu Magyar-
ország
erejét
térítési
területet pedig némileg elzárta elle.
szentföldre
a
Szorosan véve
magyar
felé a
a
\:ir()sai,
szerb
Egy "^
1
járult a saját
I
törzsek
látszólag
körülmény
alárendelt
1-111 magyar politika kudarczahoz '1
császárok
területe
Makarska
és
akkoi-
jntott
kilátásokat
csab'xlás követte.
törzsbeli fejedelmeiken
görög
Almissa
félszigete,
Egyebütt a messzemen
alá.
akkor dél-
)almácziának iSpalatotól délrees része,
narent;ínns
magyar fenliat('>s;ig csakhamar keserves •
küldeni, ezt a természetes
csak egy ponton terjeszkedett
liatalom.
Zacldnmia. íSahioncello
régi
a
akarta
felsségét
T\ I
is
^
hozzá-
császári
iiiéltósás
1
Mindezen népek,
varázsa,
századokon át elismerték a Magok a fejedelmek is készsé-
kívül, is.
gesen meghajoltak Konstantinos utódainak méltósága és tekintélye eltt.
A
császári
czímnek nagy történeti háttérrel bíró
A
fensége megragadta az emberek képzeletét.
egy nemzetnek,
hanem
természetes és jogos
az
összes
Midn Nemanja
uralkodóját.
szabadult Byzancz hatalma
al()l,
császárban
keresztény népeknek
nem
látták
István
fel-
a keresztes hadjáratában épen
vonuló Barbarossa Fridriknek
ajánlotta fel magát szemben a magyar király még sem l.ítszott másnak, mint egyetlen egy, bár hatalmas nép urának, kiuek fönhatósága más nép urára nézve sérelmes.
Sz('»fia
felé
lihéresül. (USi).)
Ezzel
Csak egy momentum mint ]i;'iit()t
1
)tí
volt,
a
Byzáncz örököse lehetnek szerzett
sem a
magának
király,
a
midn
a
magyar
látszott:
konstantinápolyi
sem a nemzet nem
is
császárság, II.
Endre
trón betöltésénél.
gondoltak
ezen egyesülés fontosságára és következéseire.
gyönge nemzedékre
mik(n-
Ha
komolyan
valaha, ekkor
talált nálunk a nagy történeti pillanat. Nemsokára a tatárjárás, mint egy özönvíz elborította Magyar(U-szág nagy terjeszkedési kilátásait, st magának a nemzetnek létét is
kérdésessé tette.
351
MARCZALl IIKNRIK.
86
A
VII
magyar Mrodalom
Dalmáczia a tatárjárás
és
korál3an.
A min Ha a
nemzeti
lét
ka])esolt
valamire
val<'»
ezeu
válságában
tnt
csak
ki
van
])ái't
ott.
nem
nyújtott.
A
mely
ezt
köteléket
a
csak.
lia
akarja
el
kedvezbb
kereshetett annál, melyet a tatárjárás pusztít;ísa
magyar sereg virága
elveszett a Sajó mellett
legnagyobb része az ellenség
ország
alkot;isa.
a
vágni és a teljes függetlenséget visszaszerezni, soha
alkalmat
teljesen..
magyar birodalom részek súlyosnak érzik a magyar igát, nyugodott
szilárd alapon
kezében,
városai,
:
az
váiai
romban vagy kemény ostrom alatt, népe lemészárolva vagy rabkötélen; Kálmán, egész Szlavónia herczege, halálos sebében sínyldve, tus ideje
maga a óta nem
király,
lY. Béla, szegényíföldönfutí'). »K7Ísz-
volt ily csapás és
nyomorúság egy országon
már úgy tudt:'(k. mely 300 éven át fennállott, teljesen vége van.
sem, mint akkor Magyarországon. « Külföldön
hogy
e hazának,
Ha
a német birodalmat
még ma
követi;
veszély
Olaszország fegy-
érte,
normannok válságát az angolok forradalma közmondás; a mi Angliának baj, az Íror-
verre kelt ellene, a is
szágnak szerencse. Magyarországot ellenben a legnagyobb vesze-
delmében a dalmata városok önfeláldozó hsége,
a
horvát és
sziavon urak rendületlen ragaszkodása segítette új életre kelni.
A
Igaz,
vároíok
hüsége.
ellen,
jának.
parti város
midn
hogy Spalató, Traíi és önmagát is védelmezte
a
többi
a
l)iztos
tenger-
rondá^
oltalmat nyújtott az üldözött királynak és család-
Igaz,
hogy a szlávokkal, mint Tamás
spalatói
esperes
elbeszéli, a tatár
nem bánt kegyesebben, mint
De
ellenállásokon kívül, melyeket a tenger szc»m-
e partikuláris
szédsága,
vagy a magas hegytetn
is
találunk, melyeknek
valóban csak a király és a birodalom iránti
tével.
»a
Midn
ben, a
tartoz('>
hség
lehetett az
a szerencsétlen király Spalat(')hoz ér, kísére-
megmaradt magyarság virágával«
sához eléje ment
magyarokkal..
épült sasfészkek hozzáfér-
hetetlensége tett sikeressé, oly tettekre
indító oka.
a
a
])apság és az egész né[).
hí'idoiat tiszteletével
S52
:
»a város bejíirá-
ünnepélyes menet-
fogadva t. és annyi
szálirist
neki
ailva
városban,
a
87
ÁKl'ÁDOK ÉS DALMÁCZIA.
A/
luoiniyit
a
akart. «
c-sak
fogadta
öröniniel és ragaszkodással
Bélát
mely
vendégének
mélt<'i
díszszel ékítette fel a község liázát koronás
Pedig a király jelenléte nem segítséget,
elszállásolására.
tosságot
hanem
akkor,
jelentett
A
sebb és elszántabb támadását. hátra. Fegyveresen hajóra
megtámadták az
szigetek lakói
és sziget egész községe,
ajándékokat és
kincset és pénzt
urak
egyháziak
tatárokat.
kényszerítve,
menekülé-
pagóiak.
híl
város
a
hanem önszánt ukb('tl
a
brebiriek,
a
világiak
A
száraz-
modrusi és vegliai
grófok,
zsoldosok fogadására. « '
vetekednek
midn
adásban. Tették ezt akkor,
»midn Eákhel módjára
mije,
a
»]Mid(')n
fel
adtak
is
közül és
sem maradtak
nekünk mindenöket, azonfelül uag}' az élelmiszerek bségét szolgáltatták, st még
örömest ajánlották
földi
nem
biz-
annál dühö-
és a király szemeláttára
szállottak
akaró
átkelni
a tatárvésznek
sükben azon a szigeten tart(')zkodtunk. és
Hasoiib'i
^)
Traíi városa,
egymással királynak
a
sírtunk,
^)
oda-
híiségben.
nem
tekintve
volt
sem-
mieink
a
és pusztulását.« ^)
halálát
Történeti tény tehát
az,
hogy ab])an
az
midn
idben,
a magyarság ezer sebbl vérz, tehetetlen tömeggé vált, azok. kiket tett
nem
hanem
vérök,
és az állami tudat
a közös történet
a magyar birodalom tagjaivá, tartották fenn ezt a roska-
Kálmánnak nagylelk és bölcs politikája akkor termetté meg gyümölcsét. Minden idegen uralomnak az ural-
dozó
kodó
A a
hazát.
fél
hadi
szerencsétlensége
magyar hódítás
és állami
legslyosabb próbát
legkeményebb
a
rend
próbája.
diadalmasan kiállotta
ezt
is.
Látjuk, hogy horvátok és dalmácziai olaszok között ragasz-
kodásban a király
és a
birodalom iránt nincs különbség. Pedig
egyebekben még fönnáll közöttük.-a ')
Tudvalev, hogy
a király
metve. Síriratuk így hangzik
százados
Spalatúbau van
leánya
két kis
gylölség. elte-
:
SEPOLTURA FILIARUM DO]VII(NI). BELLE REGIS UNGARIE MCCXLU. DIE. MÁRTII FUG(A) HUO JENTES A!-(EVA AC1E> TARTARORUM.
HEC(EST)
•
•
•)
Wenzel
=)
A
II.
•
•
•
•
XIIU.
régi,
lóü.
•
•
•
•
1244-i oklevél.
Fraugeijáuoknak adott oklevélben
12r,o.
Kukuljevics,
I.
71.
S8
MAKC/AI.I
A
uraloiii
iiiativar
k(i/(js
küls
a
liatta
Midül) a
els
tauáiok
annak
clfojtliatta
de az
békrt.
lIK.MvIK.
csa])ata
elé
Spalatí'i
azon liiszemben, hogy horvát(»k. fegyvert indulhassanak, 1)
]\[i
kitíii'éseit,
t'eiitart-
nem másíthatta meg.
(''iv.cluickt't
városbeliek,
a
ér.
íiltenek.
hogy elleuök
magyar kormányzás népesség, minden ellen-
sem mutatja jobban
igazságosságát, mint az, hogy e kétféle
a
ségeskedése és j)ártossága mellett, egyaránt meghódol eltte és
kivan ja fönnmaradását.
sem
Seliol
Bizalom a
Volt
olv ei's az a
tiiii
meggyzdés,
jövben.
\n)gy Magyarország újra és hatalmasabban fog feltámadni liamvaib('»l, mint é})en azon távoli, nemzetiségre, erkölcsre
annyira eltér vidékeken. Ezt nemcsak azok bizalma tanúsítja, kik azon válságos, veszélyes sére
idben
kiucsöket Béla rendelkezé-
hogy visszaszerezhesse királyságát, hanem
adták,
min-
denekfölött Zára városának eljárása. Ziira
vámsa.
Záia városát
velenczeiek
2Ó:^-ben a
1
vezetése
meglepte
alatt
és
;iltal
veze-
Üandolo Henrik dogé
tett és szíillított franczia keresztes sereg
A
elfoglalta.
egy
lakosok
része
elmenekült. ui;inak. a magyar királynak, segítségéért folyamodott és addig
okozott
a
mig az megérkezett, hajóra
is.
velenczéseknek.
lJ)e
szállva, sok kárt
a jjápa felszólalása,
átok alá
ki
békeszeg dogét és társait, nem vezetett eredményre Imrének és Endrének testvérharrza ké])teleiiné tette a ma-
vetette a és
gyarokat a város visszafoglalására. Lgy visszaszálling(')ztak és meghéxhiltak
tes nagylelkííen évi a
adóul,
bánt velk, csak
de alávetésíik
tenger felé
es
:5(MM)
háboriíra
készült
és
velenczei
csak nehezen trték a szolgaságot,
lian,
nyomorban
földig le lyal,
ln
és
a
dogé
<
2)
Midn
II.
nem
De
a
Endre kereszvolt
g;ily;ikra
feledkeztek
töltöttek,
szüksége,
büszke jjolgárok
meg azon
»nagy zavar-
midn Zára
városa
Kálmán
király-
Összeköttetést kerestek
egész Szlavónia herczegével, hogy segítségével ismét 3)
Thoiuas
1)
1207. évi oklevél a /árai helvtart. levéltái-liaii.
Ai'cliid.
gyztlük
lerontatta a bástyának
rablóhadjárata miatt
szomorúságban
rombolva.
A
így azon elem fell, melyen Velencze
lemondott minden jussáról a hü városra. évekrl, melyeket
hazátlanok lassankint
nyúl brt kíívetelt
biztosítására
részét.
nralkodott, védtelen maradt a város. tes
a
Velencze városának.
XL.
fej.
magyar
AZ
folsöség
jiitliassoii
;il;í
;i
.Most.
viíros.
megegyeztek Bélával ahhaii. mességre
korona
és
király
épen
;i
tatárjárás idejében,
liouv visszatérnek iránt.
a régi eugedel-
Xem
követeltek
mint régi birtokaik és kiváltságaik megersítését,
t\üvel)et.
annyi
magyar
a
89
ÁKI'ÁDOK KS DALMArZI.V.
hogy
])énzt.
tenger
a
felé
is
meg
bástyájukat.
felépítliessék
Azok a záiaiak. kik a tVildíinfutí't királyhoz kötötték maguk sors;ít. már nem voltak liazáthui szegény menekültek. »A tartomány])eliek fölé emelkedtek gazdagságuk és hatalmuk
a
tengeren és szárazon. .Megunva a tengeri hasznot, lovagi
;íltal
|)(imp;íban
nemesi
feh^ltette
el
örvendettek.* Es mégis minden jólét nem velk szabadságukat. Azt csak magyar uralom
látták biztosítva, ^feg
alatt
de annak haj('>hadával
ellen, s(Mii
akartak mutatkozni. Falvakat és nyaralókat építve,
nnulnak
kezdték a háborút a veleuezeiek
is
nem
békében
líjabi)
számzésbe ment. Az
ismét
lemondott
Béla
segítség
város újra meglKulolt Velen-
de a lakosok nagy része
czí-nek.
magyar
birtak. és a
A
sokat lendített sorsukon.
vám-
csak a kapiík
Záráról,
jíivedelmének kétharmadát kötve ki magának.
Magyarország területek tozik.
A
függést
kezdenek
lépni.
Z,igi;íb lizálni
igazgatják
a
a
Szlavónia
mindenki, de
nevet.
addigi
hbéres urak hanem Gutkeled
berezeg alatt külön
Horvátországot,
A
nagybirtokos
és
a
lokali-
családok.
helyi
mindfhatalmat elismeri ugyan folytonos háborúk dúlnak az egyes családok,
léjjuek.
azéi't
terjedése,
melyekre azon idben kezdik
körüli megyéket,
inkább eltérbe
A
és a cor])aviai grófok
királyi
hoivátok és az olasz városok és
addig
A
tengermelléket,
Frangepáuok, Subicsok. Babonegek
a
királyíi.
úr egész Szlavóniának herczege.
Itáuusok
a hbériség
bírja föntartani az
nem magyai'
^Nlár
hódoltsági
tisztviselk helyébe
a régi
:
a
némileg megvál-
meggyengült nemzet nem
ktizvetlen
István
visszaállítása után
viszonya a birodalondioz
magok
a városok közt.
Az
fentartott bels béke megsznik, mindenki csak a maga erejébe bizhatik. Afindamellett. nemcsak hoüv senki sem í^ uondol A magyar oly
szigorúan
és következetesen
.
'^^
elszakadásra, Ik'kIoIó
a
hanem egyre
terület.
magyar
125,3-ban
kin'tly
h
terjed a
Badoszláv
zsuj);íiij;tnak
szíivetségre lépve kíitelezi
magyar királynak chulmi berezeg
vallja
magát, hogy 3bb
magát,
e vitrost
és a
i>ódoits;it;-
^'J'^"^^*'-
Ragusával
szei'b király
90
MAKCZAIJ IIKXRIK.
megvédi.
ellen
így
liatol
inngyar
;i
király
i'öuliati'isága.
még csak közvetve, egész Dalmáczia legdélibb részéig. maga többnyire még elismeri a veleuczei f elsséget
Kagiisa Cattar(r
;
és a
Bocca vidéke
védelme alatt
áll.
Ebbeii az idben, szinte kíizvetlen
Hiibéresfe.ie-
deimek.
tatárjára
a
utáu, nyeri a magyar birodalom hl)érességi területe
legnagyobb
—
mert a tatárok visszatérését arra
•
készteti a kisebb
A
korában.
Arpátlok
az
kiterjedését
—
veszély
várják
a szerb király
l)ár
fenyeget
úgyszcilva nai)ról-uapra
hogy
országokat,
magyar
a
királynak, mint legliatalmasabl)nak, keressék tániogat;isát.
Szcrbiát
Szerbia.
csés
hadjárata
veje lép fel
Istvííiiiiak.
az ifjabl) királynak szeren-
hbéres állammá. Ott Dragutin
teszi
mint a katholikns
István
hit elharczosa. Halics és
Lado-
hbéresek. Dandáraik a magyar király
niér fejedelmei szintén
zászlaja alatt szolgálnak a cseh-osztrák háborúkban.
Bolgárország egy része 1266-ban, István ifjabb
Boigáiorszag.
A
magyar felsség
király által szintén
A
niiicsói
bánság.
majd ennek
ygjg kormányozta,
magyar furak szerepelnek
lása után
alá jut.
mácsói bánságot egy ideig Ilasztiszláv, Béla Béla.
fia
ott
a
Ezen ág kiha-
ti mint
Száván
bánok.
Épen úgy bánok,
azaz királyi tisztviselk, igazgatják Bo>/-
niát és a kucsói bánságot Viddin felé.
Nyugoti felfogás szerint három király: a és
a mácsói
még
öt
a
magyar
királytól
hatalmas herczeg
erdélyi, a horvát,
ka])ja
a boszniai és
más
tudósítás szerint
nya
és uralkodója
:
szeri),
koronáját.
ka])ja
tle birtokát
még egy
:
török
az oro>z
Azonfelül
a zágrábi, az
Egy
herczeg.
északnak és keletnek legtöbb tartomá-
atyafiság
és
hbér
által a
magyar
király
urasa gához tartozik.
A
latin császárság
bukása után Magyarország csakugyan
helyébe lép a Balkáufélsziget
hanem
fökirályság,
északi
Xem
részén.
ahogy a XIV. században
ezt
császárság.
az
állam-
alakulási nevezték.
De
a távolabbi tartományokat
bára csak rokonságon alapuló, fzte földi
szemlél
vajdákban
is
már
a
régi
herczegeket,
csak laza szövetség, a
k(iz])onthoz.
tisztviselkben
hbéreseket
:
a
látott.
St
bánokban
A
job-
a küls
a
l)irodalom.
:^50
1
AZ ÁKP.VDOK ÉS DALMÁOZIA.
a
k;i})cs;ii
hódoltsági részekeu, süt niagáhaii az országban
réíji
A
meglazultak.
is
9]
magyar iutézményelv nem terjedtek
st, mihelyt a kötelességtudó IV. Béla kidlt.
ban
megtagadták a
is
l)eiit
szolgálatot.
Amig a magyar közigazgatás meg nem tört, amig mindig készen állott a sereg, és a szolgáló népek
a vámzabot
elszállítottak
kifelé-
az ország-
^..^^^^,.
kedve?.',
^^>'=^*'-
mig a
a
Clissá})a;
^
királynak volt hatalma megtartani az általa szentesített városi^ ])rivilégiumokat
;
a városok
hsége
szintén törhetetlen maradt.
(Jsak össze kellett hasonlítaniok állapotukat a velenczei
hogy
alatt álló Záráéval,
uralmának
és
Ok maguk
oltalmának becsét.
választották piis-
])öküket és birájukat, saját törvényeik szerint Ítéltek,
a
tengeren
a
tarthattak
ságot
és szárazon,
uralom
magyar korona
teljesen fölismerjék a
katona-
a közügyekben
és
intézkedett »a város egész népével egyetérten és közíis
bín')
elhatározással.
Zárát ellenben velenczei gróf igazgatta, szabad kormányzása
van
a város
» kinek
úgy a vamindenben,
fölött,
^ára veien'^e uralma
gyónt, mint a személyeket illetleg és ami a város javát és Velencze községének becsületét és megmaradását illeti.« Ezt a grófot még két tanácsos segíti a város
A
igazgatásában, kit szintén a velenczei tanács küld
ki.
mány
mely éven-
fizetésének
terhe
azonban a városra hárul,
kor-
kint '2000 velenczei fontot (lirát) fizet a grófnak,
A
város autonómiájáról, önálló politikai és bírósági igaz-
gatásáról
nem
többé
lehet
még fájdalmasabbá
teszi az
Ha
.30
De
szó.
a függetlenség
elnyomatással
járó
elvesztését
katonai teher..
nagyobb hajóhadat küldenek Ragusán túlra, minden zárai házból vele kell mennie egy embernek, kinek nem szabad eltávoznia a hajóhadtól, mig az a
velenczeiek
gályánál
érve a ketts czél
:
egyúttal szinte lehetetlenné
hajóhad távolléte Velenczének. liái)orúban kiU.
A
A
alatt,
válik a város
felkelése a félelmes,
mert minden családból van egy túsza
nem
építheti
házait
dogé
város
lerontott
—
így el van Velencze hajóhada lényegesen ersödik és
expediczió tart és Velencze érdeke úgy kívánja.
a
föl
falait,
különös
sem az utolsó engedelme
város rségének parancsnok;ít a velenczei
deli oda.
Csujja olyan
intézkedés, 3r.7
nél-
község ren-
mely fegyverrel elnyomott
MAK(
Iljí
iiu'lyiu'k
siíjt.
iu''])t"t
ZAM
IIEXKIK.
1;ÍZ;k1;Ís;U('i1
kéts(''iH'l)('('sett
tnrt
liit'ii
a
zsarnok. Kie.uészíti A
volt
a
Velenczében
kénytelen
nem szabad
távozniok
és a
magyar
Még szend)etnöbbé kir;ily ^
,
..
Már 1243 latí'i
"''*'"
családjaiknak pedig ez
uralom
válik az ellentét a velenczei
melyben
nézünk,
magyar
a
óta miiív v(dt az eíívenetlenséíí Sna-
melyekre
s])alatóiak
a
viaskodtak,
gyzelmet,
zsoldjálta
létére
nem
és
De
fíildeket is elfog-
líj
igényt tartottak. Tengeren és
is
hogy magilnak
8i)alató,
fogadta Xinoszláv bosnyák
igen
meg
tartotta
nem
traniak
a
traniak. Béla király
hivatkozva,
hséget. így aztán a traui hat;írl)a a gyümölcsfákat el])usztítva. nagy v:írosnak.
A
Traíi városai kíizött.
('s
ntols"! adoniíinyleveléro
szárazon
nek
mint
l)niitet.
is .
Tvaii vi-
laltak,
maradni:
évre,
(it
Záráb(')l.
ha oly esetet
kíizt.
rendszabályait az
e
15 vezetje
lázadás
alatt
tiisz
elnyomás
a fegyveres
iiiéíí
határozat, liogy
biztosítsa
b;iiit.
magyar
a
t's
t(irt<'k
a
eretiránti
kivágva,
okoztak a kis szigeti
k;irt
hanem
engedtek,
király
szlket
a
ki
kir.-ílyhoz for-
a
ellen. Mikor magyar sereg m;ii' megvívta a város falait, a spalatóiak megadták magukat. Az ítélet lígy szólott, hogy 000 márkát kell fizetniök a kir;ilyi kincstárba és hat nemes ifjút adni kezesül, ^fidön a király Dalmácziába jött és a városiak öOOO
dultak,
bánt
ki ])éues
küldte
a
szövetségesek
a
A béke néhány évvel
fontot fizettek neki. szai)adon bocsájtotta a foglyokat.
és bizalom
késbb
teljesen
S])alat('iba
helyreállott és Béla,
jíitt.
val('i]);in
midn
atyai kegyességgel l)ánt a pol-
gárokkal. ]2()n-l)an
IV. réia é< ^''''''''^'''
i'abolni
viíros és
jíírtak
a
a
komoly
iijal)b
magyar kormány
(isszciitkrizés
közt.
spalatói határba és a
ütöttek közülök.
P^rre
Mária
ki
pusztította a város határát, zaklatta
a
tárgyalásokat .gasson
és
bosszús
úrasszonyt.
arra használta
foglyul
niagiíiuíl
fel.
támadt
viiros
a
rzi
kettt agyi>n-
Teneuben
tartotta
termett és fegyveres népével
annak népét.
harczra készültek, de egyúttal alkudozással Migesztelui
"lissa
])olg;irok
királyné,
épen mlvarát, gyorsan Clissábau
(
is
De Mária az hogy öt elkel
tartson.
Amint
a
A
polgárok
igyekeztek megegyezkedési férfiút
kii'ály
elfo-
ezekrl
:3.js
I
I
AZ ÁIíPÁDOK KS DAL.MACZIA.
Imllott. li(\je
höli's
('s
(*sill;i])ít;ís;ii-;i.
(le
k(''t
liuívzolta ;i
'rciiciiltc
A
Béla királynál.
kii'ályn
hatott
szellend)en
liíirtrmhcii
esperes, a
azonl)aii
k(izül.
kozott,
mely
gy
féi'jére.
Az
esperes
kiziírja
hogy
oly egyességre bírta
csak
ez
Büntet tehát
Hiába,
vevését.
szélye
feltétellel
kap
\áids
a
királynak. Ezeket ki
nem
király
a
Késbb is
Lóránt
12 nemes válogatták'
boesiították.
király
és
is.
|)edig
nem mindig
néha nagyúri sze-
befoly;íssaI lehetett
P^gyeseket keménj'en siíjthat. de a vái'os önállóságához,
is.
jogához
a
magyar
a
ítéletére
:
oly
kezest
2()
akkoi-
ellentétes
polgárok, it. mely szerint
a
gyermeket adnak majd át és két év múlva szabadon méltányosan
I
hlyw
királyok kiv;iltság(»s levelére hivat-
;i
túszok
a
j;írt
viirosiakkal
engedett, a kUldíittség siker nélkül tért vissza. b;in
lii;ii;;i v,i
r)i-ízt('tt(\
tíirtéiietírc'*,
a
akarta szal)adon bocsájtani foglyait, ha
elkeli
foulvok.'lt
;i
indítottak a királyhoz a rabok kisza-
Tamás
badítása véííett. Maiía
kir;ilyii(''
sziiiorn
(ttt
(''s
kiil(lottséi;('t
])()li!,;ír(»k
A
küld/itt
s/í^rzetest
t'oréiiczrciiíli
kc,L!,V(N lli;il»;i.
'iVS
nem
nyúl.
sei
m\/.
megrzi
szabadságot
adott
által
Tnkább hatalmait akarja mnkatni. mint a polgároknak valamiben kárt okozni. szentül.
Nem
még azok
csuda, ha
már megszok-
kik
is.
JaiiianUz.
ták a velenczei uralmat, megragadják az alkalmat, hogy királyi
oltalom alá jussanak.
l^Til-be
magyar
»a
király tiszteletére*
bánja várost akart alapítani Jablaniez
István, egész Szlaví'mia
Arbe
hegyén, nu^lynek helyzete igen alkalmas váré[)ítésre.
getének népe, mely már k(>veteket
hogy
k
küldíitt
azt
a
azt a
a
é])ül
(')ta
helyet betelepítik
A
majd.
szabadsjígot élvezi
nevében
és hasznossií
a váiros
majd,
mint
né])e száll
csak
hassák, bírájukat és választhatj;ík.
negyede szabadon
a
A
királyé
kinily
(''s
alattval('ij;ít
tanácsosaikat
vás;írpénz
j.-irhatnak,
birodalni;il)an
a
bánié.
elleid)en
egy-n(^gyede
A
váirosiak
ker(^sk(Mlliet nek.
elveszteiK'
»urunk
javait,
a
.-S.v.i
b;in
ni(\g.
b.-ín
niel\"
trauiak. sebenicoiak
a
többi tengermelléki kii'ályi vfirosok. ('sakazt
ispánnak mindig
kijelentették,
teszik,
vár a hegytetn a királvé és a
köirciskíiriil
szi-
uralta Velenezét. ünnepélyes
kik a község
hozzá,
királyunk tiszteletére.* kíiltségén
11 S
1
a
kíitik
ki.
és
in'vc't
az
arbeiek
('-s
hogv
választ-
polgáiroké.
kílziil
biírom-
az egész bii'odalondian
Ha
vakimelyik
a
mindent megtesz,
királv
hogv
A
visszás/erezze.
neki
cinkosok békés
A
J;i])laiiichh(iz
régi királyi városok
melyek
•-orakoztak.
szabadságukat
egyenesen
Sebenieo
eredetileg
vára tett
jelentssé.
dúlták
velenczeiek,
a
horvát
kicsi
líjak is
Ú
városok,
felvirágzásukat és
de
uralomnak köszönhetek.
helység
midn
Il:^7-heii.
melyet
vala,
csak
Tenger-Fejérvárát
a lakosí^k nagy része ide
Tiaii és Spalato községeit
fel-
menekült, és fhelyeivel.
hogy
Csak
lett.
az
itt
házilag
újabb
megyéjéhez
Hiába,
zelhet mája
a
vár(»i
másként,
A
szerint.
mint
-lettek,
a
'^ította
vi'iiosdkat.
a
foly(')
csak
]29S-l)an
nyert
iH^mzeti a
A
egyúttal
:
legfhh.
azt csak
magyar
ta])asztalat
magyar kir;ily
magyar kar
tei'jeszkedésének.
hii-
szemben
magyar
biro-
volt.
ket
korhitot
ÍUÍO
a
latin
érzelmök
Ezért éltek-haltak. Tör-
élvcvhetik
tiívol
azt
bennök az
v(dt
fzte
ka])ocs
megtanította
alatt
hatalma tartja
a
az egyetlen ])olitikai
egyaránt
részked
fbástyájuk a Velencze
bármin ers
Mert
úgysz(')lva
csakis a
bizto-
kitartással és elszántsággal,
i)ái'mennyi
uralom
>oram"n.v
megvédték
együtt
autonomiájok megtartása (''s
a
hatalmas versenytárssal
Hogy min
(''ivé>
k
ellenében
mint
szaljadság,
a
volt
ez
bizonyítja.
])él(lája
hazáhdz:
is.
úgy fdaszokká
éj)
királyok és bánjaik
kiiz(lelend)en.
dalom határát
a
lakók
közfitt
élet.
a
t'su]);tn
nem volt elképcommune latin for-
területen
a
szlávokká.
függetlenségükkel
saját
azon
falai
vidékiek
nevezték,
vái'osi
nem pedig hogy egy-
mutatta,
is
és
iiiunicipium,
a
niiiit
város
nem
Z;iia
tartozott
('li-t
municipális
a
K'/.
i)lasz
az
))ii>|)
küi(iii
ellen
eredetét
egészen
is
szomszédjaitól,
élethossziglan szokták választani,
város
Ti'aíi
nyelvében régibb
különbözött
abl)aii
is})áiit
A
egy évre.
a
majd
intézményeiben,
képviselve,
olaszszá
Ez az eredetében magyar elem is ersen
kitüntették.
mint várban
hoivát város, melyben,
tt'iiet
magyar
a
sza])ad ott
István ugyanazon szabadsággal ajándékozta meg, melylyel
a
ily iiKnlon
létíikft.
is
a
e fíUdet.
egy sorba kezd lépni Dalmáczia
aztUa ez a város
volt
mellé
nem
lia
nem
lesznek, idegennek
tulnjflonává
ezentúl
f('il
t;iit(»/<'i
vagy l)ánniké])en használni
li'ueltetni.
ILI.
HENRIK.
MARCZAI.l
íl-l-
talaikt('il
vonni
ket
arra,
teljesen, a
hogy
("sakis a
szhlv invázi()t
Velencze önz.
nye-
ÁRPÁDOK
A/
XcVí'Zl'tes.
XIII.
vs
A
k()/ségcki)t'll
ol.-ls/
;t/
sz.izadhaii
elhatnak.
is
lutliV
véíihc
A
a
XII.
a
podesta.
alkotmányos változások ide
ineiiö
nem akadályozza
épen
niaiLíyar koi'niány
intézmények fejldését.
95
DALMACZIA.
KS
városi
a
comes-ek és birák mellé és
régi
fölé
fiuelkedik az olasz k(iztársaság<»k jellemz hatósága: a potestas.
A
város keldéhen
pártháborlvkal
dúló
szemben
részrehajlatlanságán függ a v.iros nyugalma.
még
eleinte
sem
az ellen
meg
tanbereket válaszszanak
<
látszott,
A
A
végbemen nagy
olasz
midn
már veszedelmes-
változásáról tesz tanú-
nemzetségek mellett,
régi [)atricius
...
,
s
í=<>k
a uö/..
"^'*
melyek
igazgatását, most eltérbe
kizáriUag vezették a vjíros
f^leintén
A
alattvalói
liivét.
demokratikusabb eleme
lépett a e.zéhek. mesterend)erek. halászok is.
király
hogy mást emeljenek
j)olgároknak.
a
magyar
podesta intézménvéuek meghonosulása a váró-
sok belsejében ságot.
meg
tiltja
mint az n
polczra.
képviseli.
podestájoknak. Csak késbb,
az olasz, külíinösen velenczei ])olitikai befolyás
nek
A
hogy
kifogást,
tesz
rí
Ezért soha sem városbeli, mert
tartja fenn a tíiivényes rendet.
régi polgárokat hagyomány és érdek egyaránt fzték a ma-
gyar uralondioz. Földbirtokuknak csak az szerzett biztosságot. a
mellett ket, mint IV. Tíéla egy oklevelébl látjuk, valóban
a
birodalom nemeseinek tekintették.
jiontok
nem
hatottak
gy
nem
^lert a
a magyar uralom ala])jámik is. hanem ink;ibl) a tengerre utalt köz-
tett
tését
utols(')
Ar]);idok idején
maga
vonja
Mihelyt niegszíínik.
a
egynuis
A
a
velen-
oly
az moisó Arpá>iok.
nagy szolgálatokat
k/ivetkezésében a tengerpart elvesz-
után. koini;íny egysége és snlya
k(izj)onti
elliai.
magukhoz
nincs,
ki
melyik
nialondian lev (U'^^ziig.
végs
bomlás elhat
be;ill(')
i;,.isö
a
leghatalmasabb
p;irthoz
tengiaanellék
ragadva
v;irosokat
tartozik,
hiinja. .•;(•>
1
királyi
a
a
szomszéd
(''s
az lesz
a
znva-
^'"^^
az oi'szág tanácsosai fegyverben álla-
t'^s
j(")vedelmeket.
eddig
az
intézményeket és
megvédje.
a
felé.
meglazítja
is,
elem
aristokratikus
volt
fíildbirtokos,
uralom
Az
nak
czéhekre ezek a szem-
Az
keresete szempontjiibé)], iidcább hajlott az olasz,
né|). í-zei
idé
gyílngiilése
A
méi'tékben.
ily
jogokat
urak
mellett
Szla\
az
és
ellen é|)en
Hoi'viit-
9H A
MA1!(
Sui.ichok.
l)iri
ur;ik
liataliii.i
1^'ríy
Kii
grófot tette,
legjol)baii
kíizt
egyaránt
cuvíMiisófíc
iiiiiit
Siibicli
unilkodás.'i olcji'n.
Bii-tokai
kiv;íl('»\;'L
;i
Pál
Itosiiyj'tk
a
l)re-
lioiv.it-íhilin.it.i liat;iit('il
tenger ])artjáig: kir;Uyi adományok és foglalások
elterjedti'k a
níivelték
jo])l)ágyainak
jíivedelineit.
Minthogy
számát.
Fiás/lí'!
lir.NlíIK.
/.AI.I
gyönge
kiskorú,
volt
a
katonáinak
és
városok
a
kir.'ily.
nagy földesúr kényére voltak n(''mileg hagyva. kellett segíteniíik. hogy a hrehirieket
a legközelel)l)i
Helyzetükön oly niéxlon
érdekelték községük ügyeiben. Mcgváh-lsztották
nem
csak
ügyek igazgatás;ira
az
hanem jelentékeny
lyást,
Trau
ellen,
holtak
elleni
hogy
háború
örökös
ugyan,
ellenállottak
még IV.
Lászl(')
Tran
is
birtokosok
é>
adótizetöjükké
megnyerje
t:'imogatásukat
hivatkozva
mint jussukl)ól engedni.
tartanak,
Spalaté)
befejezésére.
mi
nagy befo-
j.irt.
hatalmasak
.Most
jukiiak.
Traü
a
polgárai
becsületes
melyeket
adományleveleikre,
megersített, készek voltak inkább elveszni.
is
gultak és Clntkeled
Hanem
igazságért.
is
rég(')ta
Subichok.
a
leginkábl) azért,
lett,
fizetéssel
Sebenieobaii
Harczaik
gr('»f
nekik
biztosított
De
a bán.
nem mert
túlnyoméi
a
Mikl(')s
és
báidi(»z
eii!
ellen
nem boldo-
királyhoz foi'dúltak
a
hogy az urak miml
hitva.
hanem
fegyverrel közbelépni,
Sjtalaté.val
enge-
iid<ál)b
désre késztette a trauiakat. A
erkölcsi hitet.
polgáiainál
sem
magyal' uralom
^^
kir.iiyi ha-
taiom gyön-
:
az
mégis igazságuk,
Jnkább pusztuljon semhogy királyi oklevelet
vétetett.
gárai,
ily
nnidon elvesztette legtVíbb
erej(''be
^lert ki lett volna liííbb
Es
?
alapját
el »
és
vetett
igazs:ígába
Magyarországhoz Traíi
semmibe mondák derék i»ol-
szabadságleveliik
Traü.
meg-
királyi engedély nélkül
semmisítsenek. « Mégis úgy történt. A feudális erszak gyzött a jog és a birodalom logfbl) érdeke ellen. Ti'aíi bi'két kíitíitt Sj)alatóval és is
nak ('•rt
mindenben alávetette
évi a
KMH)
lir.i
mag;ít.
Hogy
a
Itrebirieket
Mladint megválasztotta ])odestájá-
kiengesztelje, IVil (icscsét. tizetéssel.
A
már
tTiltbet
>-naííVsáíids
Jjászbi
brebiriek oltalma
kii'ályénál.
•Még ott
áll
a békekíitésben. houv
az
úrnak. j\[agyarország felséges királyának tiszteletére és becsületére
és
Spalato és Traü városainak
szolgáljon.*
De amire még
békességére és jólétére
spalat(n vagy traui oklevélben 362
nem
97
\Z AUTADOK ES DALMACZIA.
vitlt
oklevelet
M/
[)él(l;i,
Az
keltezik.
velenczei
a
bir ott békét szerezni
ui-alkodása
dojíe
szerint
a magyar király nem.
;
Szegény dalmaták szinte kétségbeesetten fordulnak
fííliöz,
hogy Velencze uralmát kikerülhessék. Nemcsak a hor-
fához,
vát urakat kenyerezik
Az
vetséget.
le,
almissaiak
hanem
a tengeren
ral)lása
nyilvános
keresnek szö-
is
botránynyá
löii
:
már a p:ípa is kiátkozta a veszedelmes pirátákat. Hol volt a magyar tengeri hatalom azok megfékezésére? A városok csak egymás ellen fordították a gályáikat. Ezért a legközelebb érdekelt
és daczszövetségre
véd-
1274:-beu
spalatóiak
lépnek
Károly, szicziliai királylyaL a tengeri rablók és pártolóik ellen.
A
még fenn van
szerzödésl)en
tása.
De
csak a
ez
magyar
tartva a
Dalmácziát
szárazföldi
király auctori-
Brazza
illeti;
és
Lesina szigetei, addig Magyarország részei, nyíltan meglu'xhd-
nak az
birtokáért
lloo eltt.
mint
két olasz
hatalom
Az
megtényez:
készííl
a harmadik nagy magyar hadi er. felfogja minden a helyzet
most
hiányzik
(Jsakhogy
Kálmán
Litunk.
állapotot
olyanféle
Dalmáczia
iiratlan vívni.
hatalomnak.
(dasz tengeri
Ismét
király szelleme és a
Velencze veszélyét
teljesen
Xem
kilátását.
és
van
kevesebln-l
mint az adriai tenger, a »Golfo«
fölötti
veienczo be•''•^
"'hozása.
sz('),
uralom elnyerésérl
vagy elvesztésérl.
Mióta a konstantinápolyi
Velencze alkotása,
megbukott, és a fekete tenger kereskedése
a geuuaiak
kezébe jutott,
vált a szomszédos
a köztársaságra nézve életkérdéssé
partok és öblök
den más tengeri hatalomnak
Nem
engedheti
mvét; maga
kereskedés és
a
alapítja,
tengeri
által felbátorítva, levonja
saját területének
minden azon ki ezen
vám
uralom, min-
teljes
kizárása közelébl. a kalózok megl)iintetésének
Toraimat
Dalmáczia
mint a melyet 1000
forgalom
l)elle a
nyilv.ínítja
fölötti
teljes
másnak
hajóhadával.
végzi
ugyanazon szolgálatra a
át
császárság,
latin
biztosságának.
végs következést
az egész Adriát,
fellépjen.
M. T.
A
siker
1276-bau kijelenti, hogy :
járó hajó vámíizetésre köteles és hajóhadat küld
behajtására.
Sokkal óvatosabb, semhogy ^Magyarország ellen tan
fölíitt
körííl tett
Az még
akkori
AKAD. KRTEK. A TÖRT.-TUD.
líÖll
363
elei-nyedésében XVH.
K. 5. SZ.
is
még
nyil-
tekintetet 7
98
IIKMMK.
MAII' ZAI.I
]);ii';iii('s()l
szerint
i(l('í
mely egészen
jiaz;ink.
is,
nagyot képes sújtani.
ciivs/cr-iiiáskor felserken,
li;i
:
Különben
nem
épen
Anjou Károly
letett tengeri teryeiröl, az
A
veszedelmesnek.
látszott
köztársaság
azt akarja niegakadályozui. liogy
ellen fordul,
mind-
ez a nyugtalan, nagyravágyó, vállalkozó enihei- a tenger ])artján alapítson Inrodalmat.
két
már elbb
A
velejiczei
rektor
])odesta,
igazgassa,
Velencze most
együtt. m;ir 12G:Í. óta Velencze alatt állottak.
ben
úgy
curzolai grófok és a község, ^Nfeleda szigetével
min
nyíltan kimutatja,
A
számításaiban.
föhat('tság
óhajtották
is
hogy ket ezentúl mint Zárát.
n.ipolyi
elöbl)
meghódolnak Velenezének. »i\ mint volna. « Belenyugszanak abba.
alatt álló szigetek 127<S-l)an
ezt
Az
Dalmácziának
szerepet szánt
politikai
nagy tanács 1278. május 3-án tartott üléséezentúl Dalmáezia
hogy
elhatározza,
grófjai tagjai lesz-
nek a nagy tanácsnak, minden különös választás nélkül.
És mégsem Velencze igényében, hatalmában rejlett a Azokkal nem egyszer, súlyos viszonyok közt is diadalmasan megbirkózott a magyar korona. Dalmáezia sorsa fölött az döntött, hogy a központi uralom gyöngülése miatt magok
veszély.
a városok fordultak Velencze
A
újaiii. szláv
uiaiom.
;^et()k
eltt
h('>dítás
teleiK^k
göket.
A
Az
volt.
úrral együtt,
új
l)ct(ir
a szláv invázió.
már nem
elvisellietetlenebbé
lát.
teszi,
bíró többé,
:
A
hogy azt
mindegyiknek
engedve igazságot.
falaik kíizé kény-
A
királyi szabadság-
hanem
úr. ki a
városban
tartotta a vidéki szlávot
maga módja, törvénye
a
még
katonák követik
hoi'vát
Ez most megsznt. Az egyensúly
elem javára teljesen
Min
kit
zsarolást és igazságtalanságot
magyar koi-mány mindig külön
városi olasztól
magyar
a
önkormányzat egyaránt elvesztették érvényessé-
podesta
csak adíííizet tárgyat
A
min
némilcg hasonlóvá válik ahhoz,
l)et'ogadni,
levelek, a városi
felé.
brebirieknek hatalomra jutása folytán hely-
el.
a
szerint a szliiv
fel volt fordítva.
communemagyar birodalomért ]\Iost a commune, a j)olgárok i'észvéte a közügyekben, minden latin end)er fbiiszkesége, üres fogalommá válik. Ki szeretett volna hivatalt vállelkesedéssel küzdöttek a polgárok valaha
jukért és egyúttal a
lal Jii,
Pál
közügyben volt?
Az
I
eljárni
ilyen
olyan
elljárí'i
alkotmány 364
mellett,
t'cntai't.-'isi'iéit
min ki
h^tt
Rrebiri volna
I
ÁUl'ÁllOK
AZ
kész vagyonát,
nem
életét
a
legyen Velencze az urok.
A
melyet
let,
rajtok,
magyar korona
a
sem
n .-Ipolyiakra
lehet számítani,
szlávok elleni liagyományos gyíílö-
még
urah)m
brebiri
a
Ha már
fcl.-íldoziii ?
ha
segíthet
99
1).\I.M.\('/IA.
l';s
élesel)bé
legjobban
tett,
egyengette Yelencze ni-almának az útját.
a
^faga a mindig hííséges Traíi iár elöh Hogy bán igájától meneküljön, 1283-ban velenczei embert
választ
meg
magjít.
hogy a brebiriek
azt a
nem
podesztának. Igaz, hogy ez
mely
szellemet,
A
törhették meg.
jármnkba
nji-a
választásban
A
1284-ben
hatalmnkba kerítik
kalóz Almissa
ket
is
a
lát-
el
.
A
,
uránl,
i
,
'"'J'^"'*''"-
még Magyarországhoz
lesz,
•
«. Subich-ok
iiataimának
Lassankint elvágnak niin-
is.
tengei'i)artot
Brebiri Pálé
is
ismeri
ter-
magyar nralomnak
a,
legersebb bástyáját, Clissa várát mely
nem
többé
még enyhének
is.
jeszkedik.
Mióta Bosznia
szorítják a várost, de
Snbichok családja mindiol)ban J J
a
tlen köteléket,
tarthatja
nyilatkozott,
horvát szolgaság mellett
elnyomás
szott a velenczei
Ezalatt
e
.
,,,
czei podestót
fíízte.
tengerparnak egész hátsó
a
gyszólva az egész régi horvát királyság, az ö kezökben egyesül. A városokra nézve meglehets közömbös volt. hogy ök magyar furak és tényleg soha sem tagadják meg nyiltan tere,
a
magyar
Ok
király iránti hséget.
a megújulását
nem csak szabadságokat, hanem
mely
látják,
csak annak a hatalomnak
müveltségöket, nemzetiségöket.
mindazt,
a
miért
élni
és
küz-
deni érdemes, végveszélylyel fenyegeti.
Mindenki barátságát.
A
kedveskedik a
P;íl
hatalm;inak, mindenki kereste
b;ín
tr()nkövetelö ^íartell
neki;
II T.
András,
a
Károly nagy adománynyal 1293-ban
tíirvényes király,
tengeri bánságot öríikíisen i'uházza reá és testvéi'eire. Velen-
cze a
h(ulolt
ügy szerzdik
])ápánál
elismertessék iiek
vs
szellemét
vele.
birja
ki
is
ne
mint egy független Icjcdelemiiiel. 31ég
lai'tozzi'k
megtciiiii
hogy az
vinni,
nem
t/iblié
birta.
selxMiieoi
Ti'aü
al;i.
1
1290-beu Z;ira
évre szövetségre lép Traüval és Spalatóval. azon
»hogy
olyan po(lest;ijuk vagy is])ánjuk legyen,
voni;il)('il
való.«
a spalatoiakat ')
Lueius.
^)
Élt
még
életlial;il 2;)S.
az a szellem,
liare/.ra
)(>
mely
commu-
városa öt
t'eltéti'l
alatt,
nem
8zla-
ki
sz;í/
])iispöke
a
évvel ezeltt
lelkesítethí Beles horviit
1.
:iGr)
7-
fiir
1(HI
IIKNHIK.
MAl;(Z.\l,I
ki
cllcii.
sem
;i
])e(lig
gyz
uem
rektora akart lenni. »I)e
vj'irds
liajlottal':
utálva a szláv
li(i//.á,
benníik a latin közösség
>eli(iuv
jxiljij'n-ok
uralmát.
ki
gésökrl, szíivetkezuek. készühiek Velencze urahmi alá ]Mcrt a felöl
lett,
Hanem
magyar
a
igazgatott,
melyet
veleii-
oda kel-
részvétele elöl)l)-utó)il)
a
liajdlni.
vezessen.
liog}' Endie.
III.
liogy Zárának,
kétség,
alig leliet
czei kormányz(5
!\Ii\('l
<;
ket a szlávtól megvédje, tudata. Lemondanak régi verseu-
uiagyar király,
volt
a
eiiilier
király,
azért a szerzdés azon kifejezése
becsületének
több
föntartásával.
uiuidc.
:
volt
az
seinek nem méltatlan ivadéka, és bár karja nem ért el a tengerpartig, a magyar koronának ottani liívei nem csüggedtek ragaszkodásukban Midn Martell Károly felszólította Traüt, ismerje el t maüres szónál. Élt
még
gyar királynak,
a
még
az utolsó Árpád,
város tanácsában az
csak válaszolni sem
neki.
leliet
a nézet gyzött, liogy
mert magyar királynak
annak megkoronáztak. Xeni egy embernek, nem egy dynastiának voltak liívei, hanem annak a birodalomnak, mely nekik szabadságot adott, mely jólétöket. csak
tartják, kit Fejérváron
azt
törvényöket megoltalmazta. Miatien és
És
.a
v.irosok.
(';]^g^
maga
iuic,
magyar
a
brebirieknek.
.^
^lint
szolgáltatja ki
király
r
Pál
bán,
hatalmat gyakorolt. Keze súlyosan reánehezedett
De
len városokra.
sorsuk mégis
trhetbb
volt,
a
törvényes szerencsét-
mint
fia
fiia-
kinek már a királyi hatalom árnyéka
sem szabott korlátot. »0 isteni irgalom, mely nem engeded, hogy a rossz büntetés, a j() jutalom nélkül maradj()n. mely a bíínrisílk fíilíitt dén
alatt,
már
az életben kegyes ítéletet hajtasz végre,
selni azt a sok
mácziában
e l);inusnak tisztjei
Mert elragadták
tek.
a házasság és
gonoszságot,
a
szz
elvették
isteni
az
:
('s
javát,
mi a városon
megosztoztak,
kívül van,
adott hatalmnnkn;il fogva,
i'igy
nem
megfei'tztették
kirabolt.ik
a
a tengermelléki és dalmata
tokait és azokon
birtad elvi-
bizalmasai na])onkint elkíivet-
egyház
szentségét,
leányokat
nem
melyet Hoi'vátországban és Dal-
az
kei-eskedöket.
azt hajtva
h'ek-ikasztott.-ik
360
meg
asszonyokat
erszakkal
polgárok földjeit és bir:
minden
atyai jussnnknál.
jeztették a nemeseket.
tartották
a
a
mieidc,
mint Istentl
tiíszokat
és lefe-
AZ ÁUl'ÁIlOK
A
('s
t"('ii(l;'ilis
melyeket
ellentéteknek
j
kilialását.
végeken,
Az
a
vényét szakot
;
:
magyarral vot.
Az
ers
vdjt.
mely
mely
a
a
közc'j)ett,
szinte észre
hogy annak
nem
a
gyöngét egy
''i'aiaí^a.
sem vették
i)olitikája legalábl)
érvényesíthette magát.
mindenkinek meghagyta
i)olitikailag
ay. Áy\>ii<\u:>/.
nemzetiségi
j(»gát,
tíir-
és megalázta az er-
nemzetté
l)irta
tenni
a
százados gylölet által elválasztott latint és szlá-
])o]itika.
mely erssé
melynek elhagyása
dalmakat,
és
von
után.
niaíía
Idl
/.I.\.
a
fellobbanása, Igaz,
mely megoltalmazta az
tett
IV. Béla ideje óta
nifir
])()1itika
és
DAI.MAí
visszarlrsck
k;it(»iiai
türlietetleiiel)l)é
iiié,u
az Ari)á(lliáz e
KS
hatalmasokká
és
nyomort,
teszi
a
biio
viszályt, pusztulást *4
se;
Y
É G S Z
Mit jeleutett Dfiluiáczia Kilépést a
f
Ázsia
és
Magyarországra nézve?
l)irtnka
eoutinentális helyzetébl; részvételt
elszigetelt,
mozgató nagy ügyekben,
világot
Európa
Ó.
forgalmi
közvetlen
vonalaival
összeköttetést
azon
érintkezést
;
nemzetekkel, melyek kulturális tekintetben irányt adtak. Politikailag
kizárólagos behatása
A a német,
szal);ulít(ttta
összeköttetés. Csakis ez mentette
másrészt az
vonja vala
ország
pedig
nag}
tengeri
velna
lehetett
hiíik'i
magyar
valé)
voszélylyel
állandé)
küzdelem
.getlenségét, nyelve, nemzetisége, sajátos jogi
Német-
hazánkat. és
gyíingébb
elvesztette füg-
hagyománya
éiin-
maradt.
Végre
mveltségök tai'tozás
a
szabadságuk
daliiiata
a
az
volt
egyetlen
viiiusdkra
latin
lehetség
teljes megtartiisái'a
azon elnyeik
a
;
e sz.-iraztVildi
szervezett,
bár kíizjogilag
alatt,
egyrészt
teljes ere-
feiiyegctte
befolyása
kevésbl)é
,i
meg
^Még Magyarország
ut;'ni.
liat.ilin.ikii.ik
A
horvátságra
lom
:
civilisátií'i
mely nemzeti létének
olasz túlsúlytól,
maga
szinte
Elképzel]iet('i.
t étlen
iiéniot
a
fel
alól.
próbára tette a Yelencze ellen
is
jét
ez
horvát nemzetre sem volt kevésbé értékes a ^I agyar-
országgal való
vesztét
Magyarországot nagyhatalom mii
ez avatta
mveltségi tekintetben
bi/.tnsi't;is;ii a.
kereskedelemnek szenved
kereskedelniéic^
homlokegyenest
ellenkezett
ii\iiit.
magyar ura-
;i
Ha
joleti'ikel
nemcsak
A
olasz
autoiionii.ijok.
egy nagy
fviints.
3ü8
ní'zve
és fejlesztésére,
melyeket
csorbiU.
ft'lti'keny
kíi/ségi
('s
\'eleiie/e |)e(lin
szhiv
a
mellett
;illaiiilioz
ahí
val('»
jutnak.
niegseniiiiisi'ti
uialoni
iiem/etiség(ikkeL
pediir
haiieni
AZ
mi akkor ciivliázi
ÁKI'ÁIIOK
sem
liagvja
sem
müvt'ltségi tckintothou
A
J03
IIAI.MÁI /lA.
városi
szal)a(l
t'oiitosabl),
élotiiket
HS
létükkel
A
érintetlen.
még
táu
magyar ellenben
tisztán az elfogadó
ott
volt
st
is,
elem.
Eagnsa czéheinek névsorában a némesok magyar származásn mester is tnik elénk.
különösen
v.irosok.
tek mellett
Magyarország
Valahányszor
erejének
Anjouk
Lgy történt az
ne
törekvéseket
Mátyás
alatt, így
Nemcsak a
említsünk.
tndatára
jutott,
Dalmácziára való igényeit.
kitartó szívóssággal meg-megujította
idejében,
hogy ujabb
történeti
hagyomány
vezette, európai állásának kereste itt egyik sarkoszlopát.
Dalmáczia olasz városai pedig soha sem feledkeztek meg azon századokr(')l, melyeket magyar oltalom alatt szabadságuk megóvásával töltöttek. Azok emléke, »mint az édes méz«
teljes
maradt meg nálok, hogy a krónika a
nuigyar
állami
hatalma,
A'elencze
magyar
hüségíiket a
zottabban
köztársaság
a
folyamodik,
hódoh't
és
becsületét,
lene, «
és
Velencze
ez
kikötés
a
melyet
kiköti
is
városban
a
lenni.
Hanem
kíittetés
a
délebbre
midn
Csak
alpesek
»a
magyar királynak vagy birnia
bir
es
a
török
tövében és
már be
midn
sem fordíthatott
gondot
és
kel-
városokra,
megsznt magyar
magyar sereg
nincs teljesen
e
kezdi
jNIagyar-
Spalato teljesen velen-
tengermellék ezzel
a míg Boszniában
fországgal
132:^-l)en
áll,
megszakítva,
és
az össze-
a magyar
még gyakorol felségi jogokat dalmát földön. 1518-ban király még adományokat osztogat Clissa határá-
király 11.
A
a leghatái'o-
Traíi
városainak
1420^1422. jutnak Tra, Sebenico czei kézre.
mindig
midn
Spalato, Traíi és Sel)enico
a dinári
királya •semmi
ország
mint
ket,
Ugyancsak
történik
fészkelni nuigát
inkább, juttatja
köteles e feltételt elfogadni.
szerzdésében.
1327-iki
alá
Midn
sanyargatása ell Velencze oltalmához
levelében
is
uralma
hogy
^Megható,
Brebiri fiiadén l)ánus
jogát
sokkal
felsége iránt
király
kifejezik.
kifejezésével éljünk.
hiánya
politikának
Lajos
Csak 1536-ban, tiz évvel a mohácsi vész után, miután és Herczegovina és magyarországi út a elvesztek csom('>])outja, Knin is be volt mái- hódítva, tzte ki a töríik ban.^)
l)osznia
zászlóját
')
a magyar Conte
Vittiii'i
királyok
Icvi'ltár,
e
régi
b;ísty;íján.
Castcl Vitliirilniii. :i(iy
Krusics Péter
104
MAIKZAÍ.I
hsies
A
ellenállásíi utáii.
IIKNKIK.
[);iliiiMrzi;íii
róiri
;i
ós
tíir/ik
\'pl('iic/e
osztozkodtak.
Még
ekkor sem
hatása. Ragiisa
lett
mely legkésöbl),
^lagyarország hanyatl;is;i
lenni
mintegy folytatja
hagyományát: Velencze
és
István koronájának.
sz.
régi
a
még
a
Mária
századltan.
niult
községek
városi
Törökország között a magyar király
l)atr(matusál»an látja szabadságának biztosítását.
kapocs
és
1308-baii
mikor Xagy Lajos újra
akkor,
alá,
sznt meg hbérese
kíiztársaság
a
magyar uralom emléke
a
város,
a tenger egész mellékének,
után sem
Ez
meg
sziint
a latin
magyar föuhatóság
jutott uj-a
az
Ez
Terézia
a közjogi
idejél)en
i^
érvényben van.
Ennyi tény rencse
forgandóságának
szüksége volt e
által
tiszta
a
a
kapcsolatban: vált
városok
bini(l;(l(iiu
nem volt
Az
másikra. a
Valiiban
fényben
hogy a Magyarország
bizonyítja,
czia közti összeköttetés
másik
eredménye. egyik
csak
a
jólétet
szabadságát
azon és
nagy
virágzását
batalniával.
370
és
Dalmá-
a hadi sze-
^Mindegyik
félnek
és oltalmat
tengennellékének
nagyhataloiiiiiiá.
ragyog
nem
véletlennek,
a
talált
bii'toka
Annyi század múlva királyok
bölcsesége,
összefzték
a
i>
kik
magyar
TARTALOM. Elszó.
3
—
ra.jzi
és történeti jelentsége. 5
A magyar 9—10.
családdal. I.
Fejezet.
tcii<jfoi|iarliiak frild-
1.
A
volt.
után
honfoglalás
terjeszkedik a tenger
szárazföldi
is
Összeköttetés az Urseolo
felé.
Dalmáczia állapota a magyar hódítás
A
A
szláv bevándorlás.
városok
városok adót fizetnek a szlávoknak.
horvát uralom. Az Urseolók. Velencze hódítása.
Bels
A
A
különösen a dahuaia 7,
1.
Közjogi viszonyok. Közeledés.
és
—
nép
pusztai
Nem
hatalom marad.
A
lap.
4.
Az Adriának
Bevezetés.
A
viszonyaik. Vallásos élet.
horvát- dalmata
királyság
]Magyai'ország és a pápa.
A
A
—
25.
1.
kereszténység hatása.
A
városok leírása.
városok autonómiája. Ellentét a szlávokkal.
Róma. Zvonimir meghódol
és
II
küzdelme.
pápának.
a
szláv liturgia.
A magyar
II. Fejezet.
eltt.
és a szlávok
hódítás Horvátországban
.
25
—
31.
1.
László
Idegenek támadása, németek,
normannok. Magyarország bels állapota. Horvátország meghódítása. Hatása Dalmácziára. Régibb érintkezések. A normannok és görögök harcza. Magyarország király beavatkozása.
politikája.
Dalmáezia
III. Fejezet.
Kálmán szerzdése vényhozó.
hatalomra való
Tengeri
— 44.
A
A
törekvése.
Zára, Traú, Spalato. Önkéntes csatlakozás. cipalis szabadság.
32
elfoglalása.
1.
Kálmán
Velenczével. Egyházi politikája. Házassága.
A
városok
pápaság befolyása.
IV. Fejezet. Dalmáezia meghe'kítése. 44 dás visszaverése. Traíi szabadságlevele.
más akkori
— 55.
A
nuini-
Kálmán megersíti
Királyi
jövedelem.
sza1)adságlevelekkel. Francziaországban,
Angliában, Olaszországban.
A
tör-
uu'ghódnlása.
városok hsége.
városok szabadságát. Német igények. Az andechsi grófok.
tás
fellépése.
Mint
A
szabadság
feltétele.
A német
a
tánui-
Összehasonlí-
Németországban,
Hadi szolgálat a
ten-
Magyarország belép a tengeri hatalmak sorába. Az Adria jelentsége. Küzdelem Velenczével. A magyar tengeri hatalom nem fejldhetik. geren.
M.
T.
szigetek
meghódolása.
AKAI). KHTEK. A TÖRT.-TUn
Arbe.
KÍiil
371
XVII. K.
.5.
SZ.
7;1
10(i
Fejezet.
V. tikiis_
jogok,
liataluiii.
A
Az
Arin'idulc birwinlini pulil'ikúja. ')
Trónviszályok.
A magyar
és
— 65.
A
1.
jövevények.
A
Beolvadások.
példái.
Izmaeliták.
A
birodalom
Az arany
dyiias-
egyház.
az
Fclsrijfi
ueinzet egysége. Központosítás. Királyi udvar jelentsége.
zet és király viszonya. Ellenállás
egysége.
király
A neni-x Idegen
eszméje.
A
bulla.
közigazgatás
törvényhozás egysége. 1092. törvény. 1100. törvény.
VI. Fejezet. Hódító politika. 66
—
85. 1. Összehasonlítás más nemNormannok. Németek. A magyarok eljárása Szlavóniában. Zágrábi püspökség alapítása Adományok. Horvátországban. Királyi felsoség. A régi állapotok fennmaradása. A horvátok gylölete Velencze és a neme-
zetekkel.
tok ellen. Adó. Katonai szolgálat. Igazgatás.
A
trónörökös része.
niai herczegség.
A
Endre. Hliércs birtokok.
II.
A
báni méltóság. Érintkezés.
byzanczi birodalom bomlása.
zet bomlása. Vallásos ellentét.
A
A
A
szerbek.
magyar
A
szlavó-
politikai szerve-
császári méltóság varázsa.
j
A magyar birodalom és Dalmáczia a tatárjárás korában. 86 — 101. A városok hsége. Bizalom a jövben. Zára városa. A hbériség terjedése. A magyar hódoltság terjedése. Hbéres fejedelVII. Fejezet.
1.
mek. Szerbia. Bolgárország, a mácsói bánság. Zára Velencze uralma Jablanicz. Új városok.
Az
A
utolsó Árpádok. királyi
Traü IIJ.
alatt.
A
városok
kedvez
helyzete.
Spalato és Traü viszálya. IV. Béla és Spalato.
A commune. A zavai'ok. A
Bels
podesta.
A
Subich-ok.
jiatriciusok
Harczaik
s
a köznép.
Traíi
ellen.
hatalom gyöngülése. Velencze beavatkozása. Újabb szláv uralom.
velenczei
podestát
választ.
A
Subichok
hatalmának
Endre. Mladen és a városok. Az Árpádház kihalása. Végszó. 101
— 104.
1.
l-
372
terjedése.
i
'^\
PLEASE DO NOT REMOVE
CARDS OR SLIPS FROM THIS POCKET UNIVERSITY OF
TORONTO LIBRARY
iii^iiií.
'íjSi?^
