S A L A M O N H E N R I K (1865-1944) F O G O R V O S TÖRTÉNELMI MUNKÁSSÁGA írta: H U S Z Á R
GYÖRGY
(Budapest)
C z á z évvel ezelőtt született Salamon Henrik a magyar fogászat ^ kiemelkedő személyisége, a fogorvostörténelem kiváló műve lője. Családi és személyi okoknál fogva már az elemi, majd a közép iskolai, később pedig az egyetemi tanulmányait kisebb-nagyobb zök kenőkkel tudja elvégezni. Orvosi okleveléhez csak 34 éves korában, 1899-ben j u t és ekkor kerül az Árkövy József (1851 — 1922) p r o fesszor vezetése alatt álló budapesti Fogászati Klinikára. A fog technikához jól értő orvos, a k l i n i k a akkor létesített technikai labo ratóriumában Hattyasy Lajos magántanár (1854—1921) közvetlen munkatársa lett. A klinikai tevékenysége elsősorban odontotechnikai és protetikai irányú ; ezt klinikai beosztása indokolja, de így fel tudja használni fogtechnikai ismereteit is. 1903-tól kezdve a fogszabályo zásra irányul a figyelme; előbb autodidakta módon, korának akkori irodalmát átolvasva készül a klinikán felállítandó osztály szellemi alapjának összegyűjtésére, majd egy berlini tanfolyamon tovább képezi magát. M á r a század első évtizedében számos fogszabályozástani közleménye jelenik meg. 1911-ben odontotechnikai tárgykörből magántanári képesítést nyer és 1928-ban „egyetemi rendkívüli tanár" címmel tüntetik k i . Négy évtizeden át működött a budapesti Stomatologiai (Fogászati) Klinikán, mindenkor, m i n t a tudományos élet egyik lelkes hajtómotorja. Munkatársa volt már az első magyar fogászati szaklapnak, az 1892 — 97 között megjelenő Odontoskópnak, majd Madzsar Józsefiéi együtt szerkeszti a Stomatologiai K ö z lönyt. A hazai fogorvosegyesülések egyik vezetője; a külföldi t u d o mányos kongresszusokon sok sikert szerzett a magyar fogászatnak. 7 Orvostörténeti közi.
97
Salamon Henriknek, a magyar fogorvostudomány egyik legtermé kenyebb szakírójának érdeklődési köre igen széles volt. A hazai és külföldi lapokban több m i n t 200 közleménye jelent meg; 12 könyvet is írt, összesen 2603 o l d a l n y i terjedelemmel. Salamon pályája legkezdetétől, mondhatni utolsó percéig nagy ér deklődéssel fordult a fogorvostörténelem felé. A z első közleménye 1892-ben a régi zsidók fogászatával, az utolsó 1944 tavaszán Carabellivel, a bécsi fogászati iskola pesti születésű alapítójával foglalko zik. A közbülső időben t ö b b m i n t 60 fogorvostörténelmi tárgyú közleményt, i l l . könyvet írt. Történelmi tárgyú műveinek legnagyobb része a magyar fogászat múltjával foglalkozik. Igen szívesen, nagy részletességgel ír a magyar fogászat úttörőiről és fogorvos-családok ról. Nedelko Döméről, az első magyar fogorvos professzorról, Barna Ignác magántanárról, aki jeles író és műfordító is volt, a bikafalvi Máthéés Morelli-családok fogorvos tagjairól írott közleményei beható kutatómunkán alapulnak. Első történelmi tárgyú monográ fiája „ A stomatologia tanításának története Magyarországon 1906"-ig címmel a fogászat klinikai oktatásának negyedszázados évfordulója alkalmából jelent meg. A z előszó szerint „A könyv csu pán 300 példányszámban nyomatott, mert nem kerül könyvpiacra, hanem az érdekelt tanügyi hatóságok, könyvtárak használatára, legfőképpen pedig a klinika volt tanítványainak emlékül van szánva." A századforduló után még éltek emberek, akiknek közvetlen emlékei voltak a fogászat első oktatóiról Nedelkotól, Barnától; ezeket az adatokat felkutatva, megmentette a feledéstől. A könyv behatóan professzornak (1840—1903) munkásságát, értékeli Iszlai József akinek Salamon egy ideig munkatársa v o l t . Iszlai 1902-ben c. -ny. rk. tanár lett és önálló intézetet kapott a fogászati propedeutika okta tására. Halála után az intézetet a kormányzat megszüntette. A mű pályafutása delelőjén levő Árkövy József professzor munkásságát nagy részletességgel taglalja. Árkövy 1880-ban belügyminiszteri engedéllyel nyilvános jellegű, magán „Foggyógyintézet"-et létesít, ahol, gyógyítómunka m e l l e t t ingyenes oktatás és tudományos k u tatás is folyik. Salamon ennek az intézetnek megnyitását „ a klinikai oktatás" kezdetének t e k i n t i és nagy részletességgel rögzíti le tevé kenységét. 1890-ben helyet kap a fogászat az egyetemen belül, m i n t „Fogászati Intézet" ( K l i n i k a ) . A mostoha elhelyezésű intéz-
menyben folyó oktatásról, kutatásról és az ott dolgozó szakemberek ről már m i n t szemtanú tudósít. Adatait részint kiegészítve, részint tömörítve átveszi 40 évvel később megjelenő, „ A magyar fogászat (stomatologia) története" c. monográfiájában. Magyar vonatkozásúak, de inkább a fogorvosi tudású történésznek, m i n t fogorvostörténésznek munkái azok a sajátságos közlemények, amelyek a magyar múlt egy-egy kiemelkedőbb alakjának nozográfiáját (betegségtörténetét) vagy csontmaradványai felismerésének fogászati vonatkozásait ismertetik. Ilyenek a Petőfi, Mátyás és IL Lajos király, Liszt Ferenc és IL Rákóczi Ferenc feleségének fogairól írott közleményei.
Salamon Henrik (Kunvári Lilla szobra) 7*
99
Petőfi állítólagos ektopiás bal felső szemfogával és másik három, ugyancsak kissé rendellenes állású szemfogával, igen nagy részletes séggel foglalkozik, hogy az esetleg fellelhető csontmaradványok foglal azonosítását megkönnyítse. K é t évtizeddel, az első Petőfivel kozó közlemény után ismét visszatér a problémához. Cáfolja a „legendát" hogy Petőfinek aranyfoga (koronája) lett volna. Liszt Ferenc hagyatékából származó két felső részleges protézis alapján megállapítja, hogy a fogait fogágybetegség m i a t t veszítette el. Liszt egyik fogsorát Árkövy József készítette. I g e n érdekes közlemény foglalkozik IL Rákóczi Ferenc feleségének, Amália Sarolta hessenrheinsfeldi hercegnő halálával. A Franciaországba emigrált szeren csétlen életű fejedelemasszony halálát foghúzást követő sepsis okozta. A mohácsi csatavesztés után a Csele-patak iszapjába fúlt II. Lajos király csontmaradványainak feltalálása esetén az azono sítást felső állcsontjának rendellenessége (retrognathia superior) alapján véli eszközölhetőnek. Ugyancsak részletesen elemzi Mátyás király koponyájának azonosítási lehetőségét fogazata és állcsontjai alapján. A fennmaradt képek, domborművek, történelmi emlékek analízise alapján vonja be / / . Lajos és Mátyás király esetében követ keztetéseit. Már a legújabbkori kultúrtörténelmünk adattárát gyarapítja Kosztolányi Dezső nozográfiája, akinek halálát állkapocsrák okozta. Salamon érdekes önéletrajzát az orvostörténelmi műveihez sorol hatjuk. Autobiográfiáját viszonylag fiatalon, 60 éves kora előtt, írja meg és ezt a Magyar Fogorvosok Lapjában 1923—25. évek ben sok, kis részletben teszi közzé. A „Visszaemlékezések" kö zéppontjában nemcsak személye hanem a fejlődő, kialakuló t u d o mányos magyar fogászat és annak két nagy riválisa Árkövy és Iszlai állanak. Évtizedeken keresztül Salamon írta a magyar fogorvosi szaksajtó tartalmas, de sokszor kissé túlzottan patetikus nekrológjait és az ünne p i évfordulók megemlékezéseit. Orvostörténelmi forrásműveknek tetekinthető Iszlaitól, Árkövyről, Vajnáról, Rothamanról, Máikétól, Forgáchről, Friedtöl írt megemlékezései. Salamon legismertebb munkája, a több m i n t hétszáz oldal terjedelmű „ A magyar stomatologia (fogászat) története" 1942-ben jelent meg. Igaza van a könyv egyik ismertetőjének, amikor azt a
rendkívül szorgalmas historikus életművének mondja. A mű m e g írásához felhasználta 1900-ban megjelent monográfiájának, önélet rajzának és nagyszámú közleményeinek adatait. A múlton kívül ismerteti a fogászati intézményeinket és az akkori fogorvosi közélet vezető személyeinek túlságosan részletes — történelmi mű az ará nyait messze meghaladó — subjektiv értékelését, m o n d h a t n i f e l értékelését. A második világháború derekán, a könyvkiadásnak ne hézségeiben kereshetjük magyarázatát azoknak a súlyos enged ményeknek, amelyeket Salamon kénytelen volt a korszellemnek tenni. Salamon történelmi munkáinak nagyrésze a hazai fogászattal fog lalkozik és azokat a magyar szaksajtóban közölte. Azonban az álta lános fogorvostörténelmet is jó néhány művel gyarapította, és ezek egy része idegen nyelven jelent meg. Salamon szakít a fogorvostörté nelem azon felfogásával, amely az egyetemes történelemnek jelentős mozzanatait határkőnek t e k i n t i . A fogászat ókorának legrégibb időktől 1530-ig (akkor jelent meg az első fogászati könyv nyomtatás ban) terjedő időt tartja. A fogászat középkorát 1530— 1728-ig, az újkorát pedig 1728-tól P, Fauchard fellépésétől számítja. Sajátságos felfogását 1901-ben a magyar, majd 1926-ban német szaksajtóban publikálta. A fogszabályozás történetét francia nyelvű közleményben ugyancsak kiemelkedő egyéniségek fellépése és jelentős események szerint osztja fel. A magyar és osztrák szaksajtóban ismételten foglalkozott Garabelli, G. (1787 — 1842) pesti születésű, bécsi fogorvos-professzorral, a bécsi fogászati iskola alapítójával. Eredményes levéltári kutatásai tisztázták Carabelli származását és családi körülményeit. Salamon fogorvostörténelmi munkásságának elismerését jelentette, hogy az 1936. évi bécsi F . D . I . világkongresszuson a fogászat leg újabb k o r i (1800—1936) történetéről referátumot tarthatott. A kong resszusi beszámolóban majd 30 oldalnyi terjedelmű helyett kapott az előadás, amelyben igen tömören, adatokban, nevekben azonban gazdag fejezetekben ismerteti a fogászat történetének közel másfél évszázadát. Salamon hagyatékában három hosszabb fogorvostörténelmi t a n u l mányt találtak. Az egyik az ókori és középkori zsidóság fogászatával, a másik a „ X V I . századi orvosi könyv" (Kolozsvári orvosi könyv)
fogászati adataival foglalkozik, a harmadik az Árkövy-féle „üveg protézis történetét" ismerteti. E m u n k a egy részletét m i n t postumus cikket sajtó alá rendeztem. Salamon Henrikről születésének 100. évfordulója alkalmából a magyar fogorvosok kegyelettel emlékeztek meg. Gazdag, úttörő és alapvető történelmi munkássága folytán nemcsak a fogorvosok, hanem a magyar orvostörténészek is számon tartják érdemeit.
IRODALOM Salamon Henrik fogorvostörténelmi
munkái
1. A régi zsidók fogászatáról. A Dentista, 2. sz. 1892, 1. sz. 1893. 2ja. Az új franczia fogászati törvény. A Dentista, 1893. 2/b. Des neue französische dentistische Gesetz. Z . Wochenblatt, 1893. 3. Adalékok a magyar fogászati műnyelv kifejlesztéséhez. Odontoskóp, 2, 134, 171; 1893. 4. A' szorgalmatos fog-orvos. Odontoskóp, 2, 247; 1893. ö. Ludwig Hollaender. Odontoskóp, 5, 102; 1897. 6. Magi tot. Odontoskóp, 5, 103; 1897. 7. Carl Heitzmann. Odontoskóp, ó, 104; 1897. <S. Határpontok a fogászat történetében. Magy. Fogászati Szemle, 5, 6; 1901. 9. Prof. Dr. Josef Iszlai. Oesterr.-ungar. Vjschr f. Zahnheilkunde, 7.9, 313; 1903. 10. A Stomatologiai Klinika tanításának huszonötéves évfordulója egyetemünkön. Stom. Közlöny, ó, 84, 1906. 11. A stomatologia tanításának története Magyarországon 1906-ig. Árpád-nyomda, Budapest, 1900. 12. A fogászat és fogorvosi rend történetének vázlata. Fogorvosi Szemle, 11, 7; 1918. 13. Petőfi koponyája és rendellenes fogazatának meghatározása. Fogorvosi Szemle, 16, 3; 1923. 14. Visszaemlékezések. Magyar Fogorvosok Lapja, 1923 — 24 — 25 (Kny.). lő. Zeitschneiden i n einer pragmatischen Geschichte der Zahnheil kunde. D . Vierteljsch. Zahnheilkunde, 42, 193; 1926.
16. 17. 18. 19. 20. 21.
22.
23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.
30. 31.
32. 33. 34. 35. 36. 37. 38.
Ungarische historische Porträts. Zahnärztliche Rundschau, 36, 69, 1927. Iszlai József emlékezete. Fogorvosi Szemle, 21, 350; 1928. Prof. Rudolf Weiser. Fogorvosi Szemle, 21, 707; 1928. Albrecht von Graefe centenáriuma. Fogorvosi Szemle, 21, 7 1 1 ; 1928. J . Árkövy. La Stomat., 1929. Megjegyzések Wachutka Ferenc „A fogtechnika története és helyzete Magyarországon" című cikksorozathoz. Fogtechnika, 2, 5, 1 ; 1930. Discours solennel sur l'évolution de l'idée de stomatologie. Az I . nemzetközi Stomatologiai Kongresszus Munkálatai. Buda pest, 1931. Vájna Vilmos (Nekr.). Fogorvosi Szemle, 25, 317; 1932. Rothman Ármin, Fogorvosi Szemle, 25, 549; 1932. A stomatologiai klinika negyedszázados történetének vázlata. A Stomatologiai Klinika Emlékkönyve. Budapest, 1933. Nedelko Döme és családja. Fogorvosi Szemle. 29, 527, 624; 1936. Georg Carabelli—Karabély György. Fogorvosi Szemle, 29, 49, 1936. Fonzi, a műfog reformátora. Ash-Dentaria évkönyv, 1936 (Kny.). Die neueste Geschichte der Zahnhelkunde (1800 — 1936). Be richt. I X . Internat. Zahnärztekongress d, F . D . I . Urban & Schwarzenberg, Wien. 259 — 288. 1936. Bikafalvi Máthé-k. Fogorvosi Szemle, 30, 339, 391; 1937. Georg v. Carabelli. Der Begründer der Wiener Schule. Fest schrift H. Pichler, Wien, 1937. — Zschr. f. Stomatologie, 35, 383; 1937. A fogászati történelemírás haladása (1934 — 36). Stomatologiai Közlöny 1. 187; 1937. Halottak emlékezete. Fogorvosi Szemle, 30, 483; 1937. Kosztolányi Dezső betegsége és halála. Stomatologiai Közlöny, 1, 2 1 1 ; 1937. Liszt Ferenc fogai. Fogorvosi Szemle, 31, 97; 1938. Coup d'oeil philosophique sur l'évolution historique de l'ortho dontie. L e Province Dentaire (Lyon), 24, 169; 1938. Dr. Barna Ignác, a fogorvos és költő. Fogorvosi Szemle 32, 14, 58; 1939. Fried Samu (Nekr.). Fogorvosi Szemle 32, 462; 1939.
39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61.
A Magyar Nemzeti Múzeum régi római foghúzó fogója. F o g orvosi Szemle 32, 464; 1939. Struthion, a megarai fogorvos. Fogorvosok Lapja, 2, 330; 1940. Szerény magyar adalék a fogászat történetéhez. Fogorvosok Lapja, 2, 249; 1940. Alvinczy tábornagy vendégfogai. Fogorvosok Lapja, 2, 409, 431; 1940. Petőfi aranyfoga. Fogorvosi Szemle, 33, 65, 123; 1940. • II. Rákóczi Ferenc feleségének halála. Fogorvosi Szemle, 33, 2 8 ; 1940. A Báthoriak sárkányfogas címere. Fogorvosok Lapja, 3, 4 8 1 , 503; 1941. Shakespeare a fogászat történeti korszak mélyén. Fogorvosi Szemle 34, 1 1 ; 1941. A stomatologia Debrecenben. Fogorvosi Szemle, 34, 283; 1941. Forgách Aladár (Nekr.). Fogorvosi Szemle, 34, 53; 1941. A Morelliek. Fogorvosi Szemle, 34, 83; 1941. Adalékok a magyar fogászat történetéhez. Fogorvosok Lapja, 3, 103; 1941. II. Lajos magyar király tetemének felismerése. Fogorvosok Lapja, 3, 147; 1941. A Középeurópai Fogorvos Szövetség. Fogorvosok Lapja, 4, 423; 1942. A magyar stomatologia (fogászat) története. M . F. O. E. kiadása, Budapest, 1942. Szabó József és szakmán kívüli baráti köre. Fogorvosok Lapja, 4, 103; 1942. Erdély a magyar stomatologia történetében. Fogorvosi Szemle, 25, 157; 1942. Mátyás király koponyájának azonosítási lehetősége. Fogorvos Szemle, 25, 261; 1942. A magyar és olasz fogászat legrégibb kapcsolatai. Fogorvosi Szemle, 26, 167; 1943. Máthé Dénes (Nekr.). Fogorvosi Szemle, 26, 237; 1943. Idősebb bikafalvi Máthé Dénes dr. Fogorvosok Lapja, 5, 183; 1943. Az Assotiation Stomatologique és a Federation Dentaire tárgya lásai. Fogorvosok Lapja, 5, 283; 1943. A fogászat a magyar szépirodalom tükrében. Budapest, 1943. (Szerző kiadása.)
62. 63. 64.
Mátyás király és az esztergomi érsek — Balassa Bálint, a fog orvos. Fogorvosok Lapja, 6, 21 j 1944. Carabelli centenáriuma. Fogorvosi Szemle, 37, 1; 1944. A Stomatologiai Klinika odontotechnikai laboratóriumának ke letkezéstörténete. (Részlet „Az üveg protézisek története" c. közleményből.) Fogorvosi Szemle, 44, 167; 1951.
77. Salamon Henrikkel foglalkozó 65. 66. 67. 68. 69. 7 0.
7J.
72.
munkák
Balogh Károly: Előszó és emlékezés. A stomatologia haladása (Salamon emlékkönyv). Budapest, 1946. Morelli Gusztáv : Salamon Henrik (1865—1944). A stomatologia haladása. Budapest, 1946. Huszár György: Salamon Henrik bibliográfiája. A stomatologia haladása. Budapest, 1946. Huszár György: Salamon Henrik. Fogorvosi Szemle, 58, 161, 1965. Huszár György : A magyar fogászat története. Orsz. Orvostör téneti Könyvtár kiadványa Budapest, 1965. Kocsis Antal Gábor : Prof. dr. Salamon H . : A magyar stomato logia (fogászat) története a legrégibb időktől napjainkig. (Könyv ismertetés.) Fogorvosok Lapja, 4, 76; 1942. Padányi Endre: Prof. Salamon H e n r i k : A magyar stomatologia (fogászat) története. (Könyvismertetés.) Fogorvosi Szemle, 35, 45; 1942. Varga István: Salamon Henrik síremlékének leleplezése. Fog orvosi Szemle, 40, 193; 1947.
