Ivari konfliktus Dr. Szemethy László
Az ivari konfliktus • Az ivari konfliktus oka a hímek és a nőstények szaporodási befektetése eltér – anizogámia: az ivarsejtek mérete és száma eltérő • petesejt: kevés és nagy, • hímivarsejt: kicsi és rengeteg
– a nőstény sűrített tápanyag és erőforrás – belső megtermékenyítés: a magzat a nőstényben fejlődik – szoptatás: csak a nőstény képessége
• a nőstény befektetése ált. nagyobb • a nőstény kevésbé tud „csalni”
Az ivari konfliktus • Eredmény:
– a hímek több nősténnyel pározva lényegesen nagyobb szaporodási sikert érhetnek el, mint a nőstények • a hímek az utódok számát növelik • nőstények az utód minőségét növelik
– a hímek vetélkednek, hogy több nőstényt szerezzenek meg – a nőstények válogatnak a hímek közt, hogy a legjobb géneket kapják az utódaik
Az ivarok eltérő szaporodási nyeresége
Ivararány • természetes populációban: 1 : 1 – a szelekció a ritkább ivarnak kedvez (a szülőnek a ritkább ivarút érdemes létrehozni, mert az nagyobb eséllyel szaporodik (rátermettség maximalizálás) – lehetőségek az utód nemének kis mértékű manipulálására • hüvely pH változása eltérően hat az X-t és Y-t hordozó spermiumokra • a párzás időzítése: a spermiumok eltérő túlélése
• 1 : 1 ivararány a stabil
Ivari (szexuális) szelekció • erős szelekció a hím azon képességére, hogy a nőstényt megszerezze – erősebb, mint a természetes szelekció
• fajtái: – intraszexuális szelekció: nemen belüli (pl. a bikák harca. madarak éneke) – interszexuális szelekció: nemek között
• intraszexuális szelekció: – erőssége függ a párzásért folyó harc erősségétől – harc • a nőstényekért • a párzási helyért
Ivari (szexuális) szelekció • interszexuális szelekció: rideg nőstények: – válogatnak a hímek között • a hím genetikai jóságának jelzései (pl. extraproduktumok vagy a fácán kakas arcrózsa színe – tesztoszteron) • a hím által felkínált források alapján (pl. a territóriumok minősége vagy a hím által hozott táplálék alapján) • „handycap” modell: a hímek hátrányos tulajdonságokat fejlesztenek jóságuk bizonyítására (extraproduktumok: pl. agancs, paradicsommadár, pávakakas faroktollai)
• eredménye: az előnyben részesített hím jellegek túlfejlődése – a nőstényeket vonzza, de – a hím túlélését csökkenti – a természete szelekció behúzza a féket
Párzásrendszerek • az adott nem hogyan tudja a párzási sikerét maximalizálni: – ki gondozza az utódokat (környezetfüggő) – mekkora szülői ráfordítás szükséges az adott környezetben az utódok felneveléséhez – ki tud csalni, kizsákmányolni a másik nemet
Párzásrendszerek • fajtái: – poligámia • poligínia: egy hím több nősténnyel (gyakran csak ezt értik poligámia alatt) • poliandria: egy nőstény több hímmel (ritka) • csak az egyik ivar neveli az utódokat
– promiszkuitás: több hím több nősténnyel (pl. erdei szalonka, strucc) – monogámia: stabil párkapcsolat • egy vagy több szaporodási ciklusra (pl. ragadozó madarak) • ok: mindkét szülő kell az utódok felneveléséhez (a hímnek nem éri meg dezertálni)
Párzásrendszerek • kiváltó környezeti okok: – a források térbeli eloszlása – a szexuálisan aktív hímek és nőstények aránya: a hatékony ivararány – a fogamzóképes nőstények időbeli eloszlása, szinkronizáltsága – a fogamzóképes nőstények térbeli eloszlása, a háremképzés lehetősége
Szülő-utód konfliktus • konfliktus 1.
– az utód számára az ivadékgondozó szülő: • táplálékforrás • biztonság, védelem • információforrás
– az utód a saját, egyéni rátermettsége maximalizálása érdekében minél hosszabb ideig, minél jobban igyekszik kihasználni ezeket az előnyöket – a szülő a befektetéseit úgy osztja el az utódai között, hogy az összes utódra számított rátermettséget maximalizálja – eredmény: a szülő domináns helyzetben van elválasztja, elkergeti az utódját
Szülő-utód konfliktus • konfliktus 2. – az utód célja eltér az anyáétól: anya a biztonságra törekszik az utód kockáztat a gyors növekedés érdekében (pl. poligám kérődzők: hegyi juhok, gímszarvas) – az anya kis területet használ, az utód nagyobbat – az anya kevesebbet eszik, az utód többet – eredmény: az anya és az utód viselkedése eltér, nem szinkronizálódik, az utódok leválnak és külön csoportot alkotnak
A fiatalok csoportelhagyása • születés utáni szétszóródás (natal dispersal: ND) : a születési hely és a későbbi szaporodási hely egymástól távol – a szétterjedés területe általában nem több, mint a szokásos mozgáskörzet tízszerese – soha nem tér vissza – előnye: esély a szaporodásra, más csoportban a “feljebbjutásra”
A fiatalok csoportelhagyása • születés utáni helyben maradás (natal phylopatry: NP): az utód a szülő(k) területén belül vagy ahhoz közel marad – hátránya: • beltenyésztettség nő - csökken a variabilitás, nő a homozigócia a letális vagy káros génekre • növekszik a versengés - csökken a túlélés és a fekunditás
– előnye: • a korlátozott beltenyésztettség lehet hasznos: az adott mikrokörnyezethez legjobban alkalmazkodott gének fenntartása • a környezet alapos ismerete - csökkent predáció, agresszió
A szarvastehén viszonya a borjához az elléstől az elválasztásig. 1. A bikaborjakkal a kapcsolat nem olyan erős, mint az ünőborjakkal. 2. Az ünőborjak nem távolodnak el teljesen a tehéntől. 3. Az új borjú elhalása esetén teljesen visszafogadja az előzőt.
A fiatalok csoportelhagyása • nemek közti különbségek az utódoknál, oka: – poligámia - a fiatal hímnek nincs párja - elvándorol, a nőstények anyai csoportokban élnek - a NP előnyeit élvezik – monogámoknál egyenlő valószínűségű diszperzió – aki védi a forrásokat annak célszerűbb maradni – alternatív elképzelés: annak kell elmenni aki csalni tud, a szaporodási kompetíció a szülőkkel ill . fészekparazitizmus
A fiatalok csoportelhagyása • befolyásolja: – – – –
kompetíció a forrásokért a beltenyésztettség valószínűsége kompetíció a szexpartnerért szülők és a gyerekek szerepe a diszperzióra késztetésben
