IV

TÁMOP–5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG HÍRLEVÉL – 2014/IV.

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG | HÍRLEVÉL IV.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a „TÁMOP–5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése” projektjét az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósította meg

Egyenlő Bánásmód Hatóság Hírlevél – 2014/IV.

Felelős kiadó: dr. Honecz Ágnes elnök 1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B www.egyenlobanasmod.hu

Programirányítás: dr. Pánczél Márta, Szabados Tímea Címlapgrafika: Koczka Kristóf, az EBH új intézményi logója Szerkesztés és kiadványkoordináció: Ágó Anna, Fris E. Kata Korrektúra: Szatmári Réka Grafika és nyomdai kivitelezés: Komáromi Nyomda Kft. | www.komarominyomda.hu

© Egyenlő Bánásmód Hatóság TÁMOP–5.5.5/08/1 projekt, 2014

2


Tartalomjegyzék

„Egy hatóság szakmai-intézményi stratégiájában helye van a prevenciónak!” Interjú dr. Pánczél Márta főosztályvezetővel, a TÁMOP-5.5.5 projektvezetőjével

5

Az EBH TÁMOP-programjának eredményei

16

„Az egyenlő bánásmód érvényesítése és társadalmi érzékenység fejlesztése” képzéssorozat

19

„Panaszbeadványok alapján folytatunk vizsgálatot” Tudnivalók az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárásáról

30

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság kiadványai

36

Az EBH prevenenciós eszközei

43

3

Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének elemzése 2010–2013 között Az Egyenlő Bánásmód Hatóság – TÁMOP–5.5.5 kutatási kiadványa

TÁMOP–5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése

Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének elemzése 2010–2013 között

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 40 638 638

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.


„Egy hatóság szakmaiintézményi stratégiájában helye van a prevenciónak!” Interjú dr. Pánczél Márta főosztályvezetővel, a TÁMOP-5.5.5 projektvezetőjével Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) működésének tíz évéből hat évig munkálkodott a TÁMOP-5.5.5 projektfeladatok megvalósításán, illetve a projekt nyújtotta lehetőségek kiakná zásán. A 2005-ben létrejött, akkor új, ismeretlen, kis létszámú, de széleskörű jogosítványokkal, országos hatáskörrel rendelkező antidiszkriminációs államigazgatási szervnek erősödésre, láthatóságra volt szüksége. A 2009-ben indított „A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése” című uniós támogatású program fejlesztései, kommunikációs és oktatási tevékenysége hozzá is segítette a hatóságot mindehhez, évről évre, növekvő mértékben. A 2014. szeptember 30-al záruló projekt eredményeiről, tapasztalatairól Dr. Pánczél Márta projektvezetőt kérdeztük.

Milyen a magyar lakosság jogérvényesítő képessége? Az Eurobarométer vizsgálatai szerint az uniós polgárok alig egyharmada ismeri a jogérvényesítés lehetőségeit (Discrimination in the European Union, January 2007). Ahatóság az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülésére vonatkozó első következtetéseiben, 2008-ban állapította meg az emberi jogokkal, különösen az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatos jogtudatosság alacsony mértékét. 5

Fotók: Szakcsi Ákos


A működés első három éve azonban arra is rámutatott, hogy a hatóság léte, eljárásai és döntései hatással vannak a közgondolkodásra és a magánszférára egyaránt. Akkor az Egyenlő Bánásmód Hatóság erre a helyzetelemzésre adott stratégiai választ a 2009-ben indult TÁMOP-5.5.5 projekttel? Igen, az uniós támogatású program kezdeményezésével az EBH a hatósági részvétel erősítését vállalta a diszkrimináció elleni küzdelemben. A hatóság alapfeladatában a diszkrimináció megvalósulása után, a jogkövetkezmények alkalmazójaként jár el, a TÁMOP–5.5.5 projekt pedig prevenciós célú programjaival és azok nyilvánosságával a megelőzést szolgálta. Az egyenlő bánásmód elvének általánossá válását célzott tevé6

kenységgel lehet elősegíteni. A TÁMOP–5.5.5 projekt eszközeivel az Egyenlő Bánásmód Hatóság a védett tulajdonságú csoportok jogérvényesítő képességének fejlesztését, a diszkriminatív magatartások megelőzését és az emberi méltóság hatékony védelmét célozta. Természetesen a hatéves munkafolyamat idején, a diszkrimináció elleni küzdelem, a társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erősítése során az EBH alaptevékenysége és a projekt aktivitásai elválaszthatatlanul összekapcsolódtak. Mire épült a hatóság programja? Alapja a hatósági eljárásokhoz rendelkezésre álló speciális szakismeret a diszkriminatív jelenségek és magatartások kezelésében, valamint a jogalkalmazás során szerzett tapasztalat. Eszközei a tudásmegosztás, az információátadás és


az érzékenyítés, képzési, kutatási, kommunikációs és médiaprogramokkal, szakmai és civil partnerségekkel, intézményi kapacitásfejlesztéssel. A hatóság fi lozófiája ügyfélbarát, amelynek fejlesztését a folyamatos hatékonyság- és elégedettségmérés mellett a transzparencia érdekében bevezetett számos más eszköz és alkalmazás szolgálja. A projektben végzett monitoring meggyőzően támasztotta alá, hogy a szolgáltatásnyújtás elérésének fejlesztése, a prevenciós célú közigazgatási intézményi kommunikáció, az egyenlő bánásmód témakörének köznevelési és felsőoktatási bevezetése nemcsak a közigazgatási szakpolitikák és szolgáltatások humánkapacitásának fejlesztésében megkerülhetetlen, hanem más módon nem helyettesíthető prevenciós hatásokkal jár a diszkriminációs jelenségek visszaszo-

rításában és a jogkövető magatartások generálásában. Európai szinten is figyelemreméltó jó gyakorlattá vált a megyei egyenlőbánásmód-referensi hálózat létrehozása. A jogorvoslathoz való hozzáférés lehetőségét – az egyenlő bánásmód sérelmének gyanúja esetén – országosan és helyi szinten tette elérhetővé az Egyenlő Bánásmód Hatóság a vidéki referensi hálózat létrehozásával. A projekt első évében, 2009. szeptember 1-jétől kezdte meg működését a megyei egyenlőbánásmód-referensi rendszer. A fővárosi szolgáltatásnyújtás kiegészült, a referensek heti 4 órában 20 megyeszékhelyen, havonta egyszer más településeken tartanak ingyenes ügyfélfogadást. Így a 12 órás ügyfélfogadás időtartama havi 332 órára növekedett. A referensek fogadják a diszkrimináció áldozatait, tájékoz-

Az Európai Tanács faji (2000/43/EK) és foglalkoztatási (2000/78/ EK) irányelvei alapozták meg az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény megalkotását. A jog-szabály hozta létre az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, amely 2005 januárjától működik, 2012-től autonóm államigazgatási szervként. A hatóság általános antidiszkriminációs hatáskörében 20 védett tulajdonsággal (bőrszín, fogyatékosság, nem, kor, szexuális irányultság, családi állapot, egészségi állapot, anyaság, apaság, stb.) összefüggő hátrányos megkülönböztetés eseteiben végez jogalkalmazást a foglalkoztatás, magán- és közszolgáltatások törvényben meghatározott területein.

7


tatják az ügyfeleket, szakmai, civil és médiapartnerségekben informálnak és tudatosítanak az egyenlő bánásmód követelményéről és a hatóság eljárásáról. A referensi ügyfélfogadás tapasztalatait rögzítő nyilvános adatbázis megyei szintű információkat közöl a diszkriminációs folyamatokról, a rendszer elérését és hatékonyságát folyamatos ügyfélelégedettségmérés mutatja. A hatóság a projektben saját tananyag-fejlesztésű antidiszkriminációs képzéssoroztatot is indított. Hány embert értek el ezzel a tevékenységükkel? A háromnapos akkreditált jogi és érzékenyítő képzés 2010-től 2014. szeptember 30-ig közel kétezer résztvevő számára tette érthetőbbé, munkájában és a mindennapi életben használhatóvá az antidiszkriminációs fogalmakat és szabályokat, felismerhetővé a diszkrimináció különböző formáit. „Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése” című, 80 tréningből álló képzési programban a 30 órás jogi, ismeretátadó és érzékenyítő képzésben hatósági jogászok tanítottak, ugyancsak speciális tudással rendelkező érzékenyítő trénerekkel. Az EBH saját kutatást is végzett képzési programban résztvevők körében. A tréningek kezdetén 8

minden résztvevő kitöltött egy kérdőívet, amelyet hónapokkal vagy évekkel később újra lekérdeztünk, hogy megállapíthassuk, vajon a képzések hatással voltak-e a résztvevők jogtudatosságának változásaira. A vizsgálat eredményei bebizonyították, hogy a hatóság alapfeladatán túl, speciális ismereteinek és tapasztalatainak megosztásával az elmúlt években hatékonyan vett részt a diszkrimináció megelőzésében. A hatóságot és a törvényt 2010-ben a minta 31, 2013-ban 46 százaléka ismerte. Növekedett a hatósággal kapcsolatos lakossági bizalmi index, nőtt azok aránya, akik ajánlanák az EBH-t az ismerőseiknek (70,1%-ról 81,1%-ra). Növekedett a törvényt és a jogorvoslati lehetőségeket ismerők aránya és a hatóság legitimációs indexe: jogtudatosabbak, és többen tartják fontosnak a hatóság tevékenységét, a diszkrimináció elleni küzdelmet a képzési program résztvevőinek körében, mint az országos mintában. Az eredmények alátámasztották a tananyag és a módszerek alkalmasságát a témakör felsőoktatási bevezetéséhez, ezért az EBH kezdeményezte és a projektben készített módszertani oktatófi lmmel támogatja a témakör akkreditációját. Milyen egyéb szakmai rendezvényeket szerveztek a különböző


célcsoportok szemléletformálása érdekében? A kutatási adataink igazolták a projekt azon hipotézisét, hogy a diszkriminációs mechanizmusok megváltozását eredményezheti az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatos ismeretek széles körű beépülése, és tudatosulása a társadalmi viszonyokban, a közszolgáltatások gyakorlatában és a különféle képzési rendszerek tartalmaiban egyaránt. A képzési program részeként egynapos, 100 fős régiós workshopokon 9 alkalommal fogalmazhatták meg igényeiket a hatóság felé a régió társadalmának szereplői tudásátadás és tapasztalatcsere formájában. A rendezvények legfontosabb aspektusa a visszacsatolás volt: ezeken a szakmai eseményeken ismerte meg az EBH a civil és a szakmai, valamint a médiapartnereinek diszkriminációval kapcsolatos tapasztalatait és a hatóság felé megfogalmazott igényeit, szükségleteit, javaslatait is. A 2013–2014-es tanévben pedig az egyetemek és főiskolák hallgatóira fókuszáltunk, hogy a fiatal generáció saját képzési környezetében ismerkedjen meg az egyenlő bánásmód követelményével, a hatósági tapasztalatokkal és a diszkriminációmentesség előnyeivel. A felsőoktatási intézmé-

nyek bevonásának másik célja a figyelemfelhívás volt az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatos tudástartalom felsőoktatási akkreditációjának a lehetőségére az intézményekben. A diszkriminációs panasznak nem tekinthető tájékoztatást kérő beadványok jelentős számaránya miatt a hatóság kiemelt figyelmet fordít az információszolgáltatásra, illetve folyamatosan építi a területi szervekkel rendelkező állami, önkormányzati és civil szervezetekkel kialakítható együttműködési lehetőségeket. A félévente, 2013. szeptemberétől pedig negyedévente szervezett tapasztalatátadó tanácskozásainkon a párbeszéd elsősorban a védett tulajdonságú csoportok diszkriminációs fenyegetettségét csökkentő jó gyakorlatok megosztására irányult. A hatóság miként használta prevenciós programjában az intézményi kommunikáció eszközrendszerét? Összességében megállapítható, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság sikeresen tervezte és használta ezt a lehetőséget. A projekt időszaka alatt az EBH tevékenységének, céljainak, eljárásának, a jogorvoslati lehetőségeknek, az emberi méltóság védelmére irányuló eljárásoknak az ismertsége mind a regionális, mind 9


az országos médiumok esetében jelentősen megnövekedett és stabilan magas szintem maradt. Az esetek 80%-ában, online felületeken jelentek meg hírek, ami egybevág napjaink médiahasználói trendjeivel. Blogokban a jelenlét az összes megjelenések számához képest elhanyagolható volt. Az online médiumokat számosság tekintetében a nyomtatott megjelenések követték, az összes tudósításnak több mint 15%-át tették ki a printek. A rádiós és televíziós híradások együttesen a megjelenések 6%-át jelentették, amely szintén megfelel a médiatípusok felhasználási gyakorlatának. Jelentős eltolódás egyik médiacsoport irányába sem történt, és

úgy gondoljuk, ez a közeljövőben sem várható. A tudósítások hangneme túlnyomó többségében semleges volt, amelyekben a médiumok tényszerűen közölték az Egyenlő Bánásmód Hatósággal kapcsolatos információkat. Az EBH tevékenységét pozitív színben feltüntető megjelenések száma azonban közel négyszerese volt a negatív megjelenéseknek. Ezt a tényt azért fontos kihangsúlyozni, mert számos diszkrimináló médium is az elemzés tárgya volt, melyek folyamatosan támadják az Egyenlő Bánásmód Hatóság által védett, diszkriminációnak rendszeresen kitett csoportokat. Fontos eredmény, hogy az EBH folyamatos proaktív intézményi kommunikációjával sikeresen ellensúlyozta ezeket a megjelenéseket. Mikor vált igazán hangsúlyossá a hatóság médiajelenléte? Egyértelműen 2013-ban. Ebből a szempontból is kiemelkedő periódus volt a projekt ötödik éve: a kommunikáció, az országos médiakampány és a kiadványok időszaka. 2013. február 1-től április 12-ig tartott az a komplex kommunikációs eszközöket használó imázskampány, amely koncentráltan és célzottan juttatta el az egyenlő bánásmód követelményéről szóló üzeneteket és a hatóságról szóló információkat a különböző védett tulajdonságú csopor-

10


tokhoz és társadalmi környezetükhöz. A hathetes tv-kampány során 739 alkalommal sugározta az Egyenlő Bánásmód Hatóság spotját az RTL klub, TV2, M1, RTL3, Viasat3, Story4, AXN, Universal Channel és Comedy Central. Ezzel a széles csatornamixszel a 18–59 évesek 84,2%-a látta az EBH hirdetését minimum egy alkalommal, 55,2% pedig legalább ötször találkozott a társadalmi célú reklámmal (TCR). Ezen túl az EBH 5 perces „Egyenlő bánásmód – Mindenkit megillet!” riportfi lmje négyszer került adásba a TV2 csatornán különböző idősávokban,. Magyarország legnézettebb reggeli műsorában, a Mokkában (TV2) szintén négy alkalommal volt vendég az Egyenlő

Bánásmód Hatóság egy-egy képviselője. A nagyobb lefedettség biztosítása érdekében párhuzamosan futott a hatóság rádióspotja a Class FM, Kossuth Rádió, Petőfi Rádió, Info Rádió, Lánchíd Rádió és Juventus Rádióban. Összesen 354 alkalommal volt hallható az EBH hirdetése, az adók hallgatói átlagosan 10 alkalommal találkoztak a hatóság felhívásával. 2013 februárjában és márciusában országos közterületi kampány is népszerűsítette az Egyenlő Bánásmód Hatóságot. Összesen 2531 db felületen – óriásplakát, citylight poszter és BKV-hirdetések – találkozhatott a lakosság az EBH reklámjaival. A célcsoport 61%-a látta a különböző közterületi 11


hirdetéseket országszerte és ebből 1 303 000 személy volt olyan, akit legalább nyolcszor ért el ez a fajta felhívás. Az országos és megyei napilapokban, illetve különböző tematikájú hetilapokban megjelent hirdetésekkel a sajtókampány a 18–59 évesek mintegy felét érte el, akik átlagosan két alkalommal találkoztak a hatóság felhívásaival a kampányidőszakban. Az imázsjellegű online kommunikáció során több, mint 36,7 millió megjelenés futott és 12 767 kattintás történt. Az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatos tudatosságot és jogtudatosságot 2010-ben vizsgáló kutatás második hulláma aztán 2013 tavaszán a médiakampány hatásait is mérte lakossági reprezentatív mintán. Az eredmények jól mutatják a hatóság mint államigazgatási szolgáltató intézményi kommunikációjának prevenciós hatásait az egyenlő bánásmód követelményének témakörében. A rádió- és tv-reklámok, offl ine, online, óriásplakát, citylight és BKV- hirdetésekből álló kampány által az EBH ismertsége 30%-ról 46%-ra emelkedett. A TÁMOP–projekt kutatási programja a diszkriminációs mechanizmusok feltárását és azok 12

bemutatását is megcélozta. Mi volt ebben az újszerű? A TÁMOP–5.5.5 program hét kutatás bonyolított le kutatóintézetek bevonásával 2010-2013 között. Ezek a vizsgálatok és szakmai elemzések aktuális és szociológiai érvényességű pillanatfelvételt rögzítettek a diszkriminációs mechanizmusokról a projekt képzési és kommunikációs programjai mögé. A kutatási program a diszkriminációs mechanizmusok feltárására irányult, azok megismerése és megelőzése érdekében. A hatósághoz benyújtott panaszok szerint a leggyakoribb diszkrimináló közeg a munka világa és a közigazgatás, ezért e területek kirekesztő mechanizmusait több témakörben is vizsgáltuk. 7 társadalomtudományi kutatás készült, amelyből négy a munkaerőpiacon érvényesülő diszkriminációt, kettő pedig a közigazgatás kirekesztő mechanizmusait vizsgálta önkormányzati szinten. Az eredményekből kutatási témánként jelentettünk meg kiadványokat, amelyeket országos és megyei könyvtárakban, továbbá a felsőoktatási intézmények könyvtáraiban helyeztünk el, illetve civil és szakmai szervezetek részére továbbítottunk. A kötetek a kutatási tanulmányok szakértői változatával és angol nyelvű összefoglalóval kiegészülve a hatóság honlapján a kiadványok menüpontban – http://


eg yenloba nasmod.hu/a r ticle/ index/elektronikus_konyvtar) – mindenki számára elérhetők. A projekt munkatársai is végeztek további önálló kutatásokat, amelyek egyikében a képzéseken résztvevők jogtudatosságát mérték két hullámban. Az adatfelvétel lehetőséget teremtett a sajáttananyag-fejlesztésű tréningek eredményeként bekövetkezett jogtudatosság-változás mérésére a résztvevők képzés előtti és képzés utáni megkérdezésével. A kutatás kontrollcsoportja a magyar lakosság volt, a szintén két hullámban lekérdezett országos reprezentatív mintán keresztül. Ugyancsak a projekt munkatársai készítették azt az évenként ismételt ügyfélelégedettség-mérési sorozatot, amelyben a panaszbeadványok ügyfeleit kérdeztük a hatósági ügyintézéssel kapcsolatos tapasztalataikról, javaslataikról. A kutatás eredményeit itt a hatósági jogalkalmazás területeire csatoltuk vissza. Milyen eredményeket hozott a programjaik hatásvizsgálata? Folyamatos mértük a projektben a megvalósított célok eredményességét és az autonóm államigazgatási intézményi innovációk hatékonyságát. A végeredmény megerősítette, hogy a hátrányos megkülönböztetés eseteiben a reparációt

és a szankciót jogszerűen alkalmazó hatóság hatékony eszköze a prevencióban, a diszkrimináció megelőzésében a tényalapú autonóm intézményi kommunikáció. 2013-ban váltak értékelhetővé a projekt képzési programjában résztvevők utókövetéses vizsgálatának eredményei arról, hogy a képzéseket követően két évvel mennyire tartják fontosnak, gyakorlatban hasznosítható tudást közvetítőnek és az attitűd tartományaiban stabil, pozitív irányú érzékenységváltozást generálónak a projekt 30 órás ismeretátadó és érzékenyítő képzéseit a résztvevők. A projektben fejlesztett hatósági innovációk vizsgálatai megállapították, hogy a TÁMOP-program kommunikációs eszközeivel generált szakpolitikai folyamatok társadalmi méretekben fejleszthetik a lakossági csoportok jogtudatosságát és a jogkövető magatartást az egyenlő bánásmód kötelezettségével kapcsolatosan. A közszolgáltatás elérésének a projektben megvalósított minőségfejlesztése pedig az igazgatási rendszerekhez kapcsolódó lakossági bizalmi index, és azzal együtt a társadalmi kohézió erősítésében jelentős. A kutatások bebizonyították, hogy az EBH az alacsony ismeretségű, 13


korlátozott elérésű kategóriából olyan ismert és elismert államigazgatási intézménnyé vált, amely nem csak a diszkriminációs ügyek jogalkalmazói eljárásaiban megke-

14

rülhetetlen, hanem hatékonyan vesz rész a diszkriminációs jelenségek megelőzésében is. Fris E. Kata


„Esélyegyenlőség a munka világában” Az Egyenlő Bánásmód Hatóság TÁMOP–5.5.5 projekt kutatássorozatának kiadványai

TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése


A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon

A munkáltatók munkavállalói kiválasztási gyakorlata a diszkrimináció tükrében



Az esélyegyenlőségi terv hatásának vizsgálata

Munkáltatói attitűdök a védett tulajdonságú munkavállalók foglalkoztatásával összefüggésben


15



AZ EBH TÁMOPprogramjának eredményei A PROJEKT 5 ÉS FÉL ÉVÉBEN: –32839 DM-levelet osztottunk meg –több mint 2526 címre továbbítottunk hírleveleket –létrehoztuk a megyei egyenlőbánásmód-referensi hálózatot –16 esetmegbeszélést szerveztünk a hatósági jogászok és a referensek részvételével –80 ismeretátadó és érzékenyítő tréninget tartottunk országszerte –16 alkalommal 100 fős workshopot szerveztünk országszerte, hatot egyetemeken –11 tapasztalatátadó tanácskozásunk fővárosi és vidéki helyszínein szakmai és civil partnerek vettek részt –62 eseményre vittük el az „Élőben a játszótérről” című vándorkiállításunkat –264 saját és partneri rendezvényen vettünk részt a tudásmegosztásban –további 94 rendezvényen résztvevőként képviseltük az EBH-t és a projektet –15 alkalommal nemzetközi rendezvényen vettünk részt –7 társadalomtudományi kutatást koordináltunk, további 16 alkalommal saját kutatást végeztünk –999 rádiós és 1764 televíziós megjelenés mellett 222 alkalommal készült interjú a projektben –lebonyolítottuk a „Fiatalok a diszkrimináció ellen” című képzőművészeti és novellapályázatot, a nyertes alkotásokból építettük fel az EBH kreatív arculatot –a pályázatra érkezett novellákból „Engem érdekel” címmel hangoskönyvet jelentettünk meg –megjelentettünk 7 kutatási tanulmányt –lebonyolítottuk „Váltsd valóra” címmel fiatalok használati tárgyaira tervezett kreatív arculatok versenyét –lebonyolítottuk az amatőr alkotóknak hirdetett „Azonos tisztelettel” 5 perces rövidfi lmpályázatot

16

AZ AZON AZO A ZO ZO ZON ON NO OS ST IS ISZT ISZ SZ SZT S ZTE ZT EL ELET ELE LE LET L ET E TTEL EL Ň A Azz E EBH EB BH B HT TÁMO TÁM TÁ ÁM Á M MO OP P–5. P–5 P– –5. – –5 5 5..5 5.5/ .5/ 5/0 5/ 08/1 08/ 08 8/1 8/ 8 //1 1p pro jekt ekt ktt zzár k zá áró ár ók kiia kia k iiad ad dván dvá dv ván vvá án á nyya a AZONOS TISZTELETTEL TÁMOP–5.5.5/08/1 projekt zárókiadványa

113 3


–3000-3000 példányban adtuk ki az „Egyenlő bánásmód – mindenkit megillet!” módszertani oktatófi lmet és az „Azonos tisztelettel” multimédiás DVD-t –készíttettünk és terjesztettünk 23 180 plakátot, 83 096 tematikus szórólapot és információs kiadványt, 400 óriásplakátot, 200 citylight plakátot, 5300 dossziét, 2500 jegyzettömböt –közel ezer alkalommal adtunk hírt az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és a jogorvoslat lehetőségéről –az egyenlő bánásmód követelményét és a diszkriminációmentesség elvét közvetítő programjainkkal megközelítőleg százezer ember találkozott a projekt időszakában.


„Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése” képzéssorozat Az Egyenlő Bánásmód Hatóság sajáttananyag-fejlesztésű ismeretátadó és érzékenyítő tréningsorozatát azzal a szándékkal akkreditálta, hogy a tréningek résztvevőit a gyakorlatban is hasznosítható tudásátadással képezze az egyenlő bánásmód témakörében, és a hatósági felnőttképzés kontrolljaként szociológiai módszerekkel mérje e tudásmegosztás eredményét. „Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése” című képzéssorozat 2010 szeptemberétől 2014 márciusáig tartott. A hatósági jogalkalmazó munkatársak és gyakorlott

érzékenyítő trénerek által fejlesztett tananyagon alapuló, 30 órás tréningsorozatban országszerte 1568 résztvevőből egy kivétellel mindenki sikeresen vizsgázott. 1553 tanúsítványt állítottunk ki, 14 fő igazolást kapott. A tanúsítvány a modulok megfelelő teljesítését, az igazolás a felnőttképzési szerződésnek megfelelő részvételt tanúsítja. A sorozat négy éve alatt csupán egy fő szerződése szűnt meg. A képzési program mindkét modulja – a 15 órás esélyegyenlőségi ismeretek és szemléletformáló érzékenyítő rész, valamint a 15 órás antidiszkriminációs jogi ismeretek és esetjog – a hatósági eljárásban vizsgált konkrét diszkriminációs ügyek elemzésére épít, s e tekintetben egyedi és speciális lehetőséget jelentett a képzési célok eredményes megvalósulásában. A képzésen részt vevők körében jogtudatosság-mérést is végeztünk. A kutatás eredményei bizonyítják, 19


hogy a sajáttananyag-fejlesztésű képzési program valós igényekre épített és reagált. Számos szakmacsoport szintű igényt regisztráltunk, különösen a helyi esélyegyenlőségi programokat készítő önkormányzati szférából, a közszolgáltatók, munkáltatók, közfoglalkoztatók, a rendészeti igazgatás, rendvédelem intézményeiből is. A projekt internetes oldalán hirdetett képzéssorozat hamar népszerűvé vált. Több helyszínen (Debrecen, Szeged, Győr, Miskolc, Nyíregyháza) a jelentkezők magas száma miatt több alkalommal tartottunk képzést, néhány városban pedig (Győr, Miskolc, Budapest) egy-egy alkalommal két tréningre is sor került. A tréningeket minden esetben akadálymentes környezetben tartottuk meg. A csoportdinamikát tudatosan úgy építettük fel, hogy a résztvevők általában együtt élő, dolgozó vagy egymással hatósági és egyéb szolgáltatási jogviszonyban álló olyan védett és nem védett tulajdonságú csoportokból érkezzenek, amelyek kommunikációs és egyéb akadályok miatt ismerethiányos és konfliktusos kapcsolatban álltak egymással. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság felnőttképzésének eredményességét, beleértve a tananyag tartalmait és a tudásmegosztás módszerét is, a képzés résztve20

vőinek visszajelzéseivel mértük. A tréningek minden résztvevője anonim kérdőívet töltött ki a képzés előtt és a képzés után, illetve statisztikai leválogatással a képzésen részt vevők közel harmada – a maradandó hatások méréséhez – a képzést követő maximum 2 évben is. A résztvevők körében végzett kutatás hipotézise az volt, hogy a képzési program az EBH egyéb társadalmi kommunikációjával együtt tartósan pozitív változást tud elérni az attitűdben az előítéletesség csökkentésével, valamint az antidiszkriminációs jogtudatosság fejlődésében is. A kérdőívet úgy állítottuk össze, hogy az összehasonlítható legyen a 2010-ben és 2013-ban végzett országos reprezentatív mintás kutatás adataival, mely az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság és érzékenység növekedését mérte. A kutatási eredmények összehasonlító elemzése mutatta meg, milyen eredményekkel járna az egyetemi és főiskolai végzettséggel rendelkezők antidiszkriminációs kultúrájában a témakör jogi ismereteinek és érzékenyítő tartalmainak felsőoktatási bevezetése. Az eredményeket alátámasztotta 6 egyetemi workshopunkhoz kapcsolódóan az felsőoktatási tanulók és oktatók körében végzett elektronikus kutatásunk is.


A kutatási adatok szerint a képzés eredményeként jelentősen növekedett a résztvevők jártassága az esélyegyenlőségi ismeretekben és az esetjogban, képessé váltak a diszkrimináció különböző formáinak felismerésére és a jogérvényesítés megfelelő módjának megválasztására, valamint elsajátíthatták a közérdekű igényérvényesítéshez szükséges kompetenciákat. A hatóság céljai között szerepelt a képzéseken a téma iránti szakmai és személyes elkötelezettség kialakítása és megerősítése is.

esetén tájékozódnak és aktívan keresik a jogorvoslati lehetőségeket, továbbá jóval nagyobb arányban ismerik fel a védett tulajdonságokhoz kapcsolódó diszkriminációs helyzeteket, mint az országos minta képzésben részt nem vett válaszadói. Az életkor miatti hátrányos megkülönböztetés tudatosságának mértéke több mint háromszoros a képzések résztvevőinek körében az országos mintához képest, míg például a női nemhez tartozás négyszeres arányú.

A képzés hatására 8,8%-kal nőtt azok aránya, akik diszkrimináció Tanúja volt-e annak az elmúlt 12 hónapban, hogy valakit diszkrimináció ért a következő tulajdonságai miatt? (EBH antidiszkriminációs képzéssorozata, igen válaszok aránya, %)

21

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG | TEMATIKUS HÍRLEVÉL IV.

Tanúja volt-e annak az elmúlt 12 hónapban, hogy valakit diszkrimináció ért a következő tulajdonságai miatt? (EBH országos kutatása, igen válaszok aránya, %)

Rendelkezik-e valamilyen védett tulajdonsággal? (EBH antidiszkriminációs képzésén részt vettek, igen válaszok aránya, %)


A képzés előtt a válaszadók 61%-a gondolta úgy, hogy nem érte a felsorolt 15 védett tulajdonsága miatt hátrányos megkülönböztetés a kérdezést megelőző 12 hónapban. Arányuk a képzést követően 49,7%-ra csökkent. A jogtudatosság 11,3%-kal növekedett, a látencia csökkent, tehát a képzés elvégezésének eredményeként nagyobb arányban és magabiztosabban ismerték fel hallgatóink a diszkriminációt. Nagyobb arányban ismerték fel védett tulajdonságaikat is a képzésekben részt vevők. Míg a képzésekre jelentkezők 67,4%-a nem

jelölt meg egyetlenegy védett tulajdonságot sem a jogszabályban felsoroltak közül, a képzés elvégzését követően csupán a kérdezettek negyede nem jelölt meg ilyet. Szinte minden védett tulajdonság esetében nőtt az azt megjelölők aránya, külön kiemelve ezek közül az életkor, a nem, a családi állapot, az anyaság, az egészségi állapot, a vagyoni helyzet tulajdonságokat. A 30 órás tréning résztvevőiben tudatosabbá vált, hogy bizonyos személyiséghez tartozó lényegi tulajdonságok a diszkriminációval szemben védettek.

Az elmúlt 12 hónapban érte-e Önt diszkrimináció az alábbi helyzetek valamelyikében? (A képzés előtti és utáni jogtudatosság-mérés alapján az „igen” válaszok változásnak aránya, %)

23


A képzést követően a válaszadók egyharmada (32,4%) tartott attól, hogy a jövőben hátrányos megkülönböztetés áldozatává válhat. Közülük 57% nyilatkozott úgy, hogy eljárást indítását kezdeményezné a jövőben, ha hátrányos megkülönböztetés érné. A jogtudatosság átlagos szintje a képzés eredményeként 23,5%-kal növekedett. A jogismeretet kifejező összevont változó alapján a válaszadók 54%-a magas jogismerettel, egyharmaduk közepes jogismerettel rendelkezett, 10%-uk pedig nem rendelkezett alapvető jogismerettel.

A képzés hatására az életkor, a fogyatékosság, a foglalkoztatás jellege miatt tapasztalt hátrányos megkülönböztetés felismerési képessége növekedett legjelentősebben, személyesen tapasztalt diszkrimináció esetén. A képzések célcsoportját a valamilyen védett tulajdonságuk miatt érintettek, másfelől a munkájuk vagy egyéb helyzetük miatt diszkriminációval sújtott emberekkel kapcsolatba kerülők alkották elsősorban. Utóbbi körbe tartoztak többek között az önkormányzatok és civil szervezetek munkatársai.

A képzésre jelentkezők munkahelyének/szervezetének megoszlása (Jelentkezési lapok alapján, %)

24


A képzések fontos jellemzője volt, hogy az oktatók vegyes csoportokban – többfajta védett tulajdonsággal rendelkezők és azokkal nem rendelkezők között – alakítottak ki olyan biztonságos közeget, amely védett környezetben adott lehetőséget személyes tapasztalatok, saját élmények megélésére és megosztására, illetve az önismeret fejlesztésére. A visszajelzésekben a tapasztalatokat a gyakorlati életben jól hasznosíthatónak minősítették a résztvevők. A résztvevői visszajelzések azt is igazolták, hogy a képzés eredményességének fontos garanciája, ha azok fejlesztik a tananyagot, illetve tartják a tréningórákat, akik a hatósági jogalkalmazást

végzik, valamint az esélyegyenlőségre is kiterjedő speciális tudással rendelkező tréner vezeti az érzékenyítőtréning-modult. Az EBH a képzések tapasztalataival folyamatosan fejlesztette a tréning tematikáját azért, hogy a projekt végén, a gyakorlatban is széles körben kipróbált tananyagot adjon át módszertani oktatófi lm formájában a felsőoktatás és a felnőttképzés számára. A továbbképzések résztvevői közül 96,8 százalék nyilatkozott úgy, hogy újonnan szerzett ismeretei és élményei hozzájárultak a társadalmi érzékenységük fejlődéséhez.

A képzésen szerzett ismeretek hozzájárultak a társadalmi érzékenység fejlesztéséhez, mert… (Válaszok megoszlása a képzés után, %)

25

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG | TEMATIKUS HÍRLEVÉL IV.

A résztvevők 95,2 százaléka számolt be arról, hogy a tanultakat, az egyenlő bánásmód elvének

érvényre juttatását, egyaránt hasznosítani tudja majd a munkájában és a különböző élethelyzetekben is.

A képzésen szerzett ismeretek és személyes élmények hasznosíthatók-e a gyakorlati életben? (Válaszok megoszlása a képzés után, %)

A képzés hatása: a mássággal kapcsolatos pozitív változások megoszlásának aránya (A képzés követően a résztvevők körében, %)

26


A résztvevők 46,2%-a a képzés után úgy érezte, a képzés hatására változott szakmai, illetve személyes hitvallása a mássággal kapcsolatosan. Állításaik szerint toleránsabbak, elfogadóbbak,

nyitottabbak lettek, új szempontokat ismertek meg, hiedelmeiket felváltó, sztereotípiákat és előítéleteket felismerő tapasztalatokat szereztek.

A képzésen szerzett ismeretek és személyes élmények hasznosíthatók a gyakorlati életben, mert… (Válaszok megoszlási aránya a képzés után, %)

A tréninget a résztvevők többsége rendkívül eredményesnek és hasznosíthatónak minősítette, mivel az elméleti és gyakorlati ismeretek egymást erősítő módszerekkel nyújtották a saját élményű tapasztalatszerzés és a tudás fejlesztésének lehetőségét. A képzés hatására nőtt azok aránya is, akik egyetértenek az előnyben részesítés különböző formáival.

A képzést elvégzettek körében a rehabilitációs járulék, mint pozitív diszkriminációs intézkedés támogatottságának mértéke változott leginkább (14%-os növekedés), ezt követte a női kvóta bevezetésének támogatása a képviselői helyeken (9,8%-os növekedés), a tanulásban akadályozott gyermekek integrált oktatásának támogatása esetében volt a legkisebb a változás 1,4% arányú növekedéssel. 27


„Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenyítés fejlesztése” képzéssorozat, 2010. október – 2014. március Alkalom 2010. 10. 22 – 2010. 12. 31.

2011

2012

28

8

25

31

Résztvevők létszáma 152

465

601

Átlagos létszám

Helyszínek

19 fő

Budapest

19 fő

Bátonyterenye Budapest/15 alkalom Eger Dombóvár Dunaújváros Kaposvár Kecskemét Kiskunfélegyháza Pécs Szolnok Veszprém

19 fő

Balatonfüred Békéscsaba Bonyhád Debrecen/2 alkalommal Gödöllő Pásztó Győr/3 alkalommal Nagyatád Hajdúszoboszló Hévíz Budapest Kazincbarcika Mátészalka Miskolc/2 alkalommal Nyíregyháza, Orosháza Tatabánya, Tiszafüred Tokaj Sopron Szécsény Szeged/2 alkalommal Székesfehérvár Szombathely Tolna Zalaszentgrót


2013

12

250

22 fő

Budapest Debrecen Eger Hódmezővásárhely Miskolc Nyíregyháza Orosháza Pécs Sárvár Siófok Székesfehérvár/2 alkalommal

2014. 01. 01. – 03. 30.

4

99

24 fő

Budapest/3 alkalommal Győr

Összesen

80

1567

19,5 fő

29


„Panaszbeadványok alapján folytatunk vizsgálatot” Tudnivalók az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárásáról Az egyenlő bánásmód követelménye másképpen a hátrányos megkülönböztetés tilalmát jelenti. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) az az országos hatáskörű, autonóm közigazgatási szerv, ahová ilyen esetekben a panaszosok fordulhatnak. Dr. Gregor Katalinnal, az EBH Hatósági és Jogi Főosztályának vezetőjével a kérelmek befogadhatóságáról és az elmúlt évek tapasztalatai mentén a jellemzőbb panaszokról, tendenciákról beszélgettünk. Mely területeken fordul elő leginkább, hogy az emberek a diszkriminációra felkapják a fejüket és tollat, billentyűzetet ragadva, jelzik azt? Érkezett már álláshirdetést kritizáló észrevétel, ami korhatárt tartalmazó vagy a vidéki jelentkezőket eleve kizáró felhívást kifogásolt. Volt, aki a látássérült szomszédját ügyintézés közben látva háborodott fel a diszkrimináló szolgáltatáson. Ebben az esetben az ügyfél a tértivevényes postai küldeményt nem tudta átvenni 30

a lakásán, mivel fogyatékossága miatt akadályoztatva volt az aláírásban. Olvastam már ingerült levelet az új munka törvénykönyvének anyákat érintő szabályainak változásával kapcsolatban, illetve a nyugdíjrendszer átalakításának negatív következményeit is sérelmezték már nem egyszer. Bárki kezdeményezhet eljárást, aki úgy gondolja, hogy sérül az egyenlő bánásmódhoz való joga? Igen, a hatóság főszabályként kérelemre jár el, de csak a sérelmet elszenvedő fél kérelmére. A sértett levélben, személyesen és telefonon is felkeresheti a hivatalt. Gyakran fordulnak hozzánk olyanok, akik úgy vélik, hogy diszkriminatív gyakorlatot tapasztalnak a környezetükben. Bár egyéni panaszosok kvázi közérdekű bejelentésére nem tudunk vizsgálatot indítani, de társadalmi és érdekképviseleti szervezetek közérdekű igényt érvényesíthetnek, vagyis a jogaikban sértett személyek és csoportok védelmében kezdeményezhetnek eljárást!


tiségi önkormányzat, továbbá a munkavállalók anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeivel összefüggő ügyeiben a szakszervezet.

Mindkét érintett fél meghallgatásra kerül Nézzük a problémás beadványokat. Előfordul, hogy konkrét sérelmet tartalmazó panasz érkezik, de névtelenül? Igen, ilyen is van. A levélíró nem szeretné elárulni a nevét vagy attól fél, hogy hátránya származik abból, ha valakit bepanaszol. Ez érthető is, azonban tudni kell, hogy az EBH eljárása a Közigazgatási hatósági eljárásokról szóló törvény (Ket.) eljárásjogi normái alapján folyik. Névtelen bejelentők panaszai,

Fotó: sap

Az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) alapján mely szervezetek minősülnek társadalmi és érdekképviseleti szervezetnek? Ebktv. 3. § e pontja szerint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti civil szervezet az, amelynek alapszabályában, illetve alapító okiratában a szervezet céljai között a védett tulajdonság pontos meghatározásával körülírt hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése vagy a védett tulajdonság pontos meghatározásával körülírt emberi és állampolgári jogok védelme szerepel, valamint az adott nemzeti és etnikai kisebbség tekintetében a nemze-

Képünk illusztráció

31


illetve konkrétan meg nem nevezett (be nem azonosítható) ellenérdekű felek esetében nem tudunk eljárást indítani! Senki nem kérhet anonimitást? Eljárást kezdeményező ügyfélként – aki vizsgálatot szeretne – ez fogalmilag kizárt. A tanúk kérhetik adataik zártan való kezelését, ők személyazonosságuk felfedése nélkül tehetnek ily módon vallomást. Ez esetben a hatóság a nyílt tárgyalástól független időpontban és helyen hallgatja meg őket, majd kivonatot készít az általuk elmondottakról; ezt ismerheti meg a másik fél. Mi történik akkor, ha nincsenek konkrétumok egy szabályosan benyújtott panaszban, de az látszik, hogy sérelem és védett tulajdonság igen?

Amennyiben nem áll elég információ a kérelmező rendelkezésére ahhoz, hogy a valószínűsítésnek eleget tegyen, nem tudunk érdemben vizsgálódni. Épp ezért hiánypótlás keretében kérjük, hogy szolgáljon még részletekkel, csatoljon iratot, nyilatkozzon bizonyos körülményekről, jelöljön meg szem- és fültanúkat stb. Ha nem reagál vagy nem tud válaszolni, a vizsgálat meghiúsul, az eljárás megszüntetésre kerül, illetőleg az alaptalan kérelmet elutasítjuk. A Fővárosi Bíróság – ma Fővárosi Törvényszék – több ízben 32

kimondta már jó néhány határozatunk felülvizsgálata tárgyában lefolytatott közigazgatási perben, hogy nincsenek nyomozati jogosítványaink: nem tudjuk felkutatni első körben sem az ellenérdekű felet, illetve nem végezhetjük el mi a valószínűsítést a kérelmező helyett. Tehát ez a panaszos feladata! Ha ezt teljesíti, megindulhat az eljárás. Második lépésben kizárólag csak akkor kell bizonyítania a bepanaszolt félnek, hogy tiszteletben tartotta az egyenlő bánásmód elvét, ha a kérelmező tényekkel bizonyítja azt, azaz „megkülönböztetés vélelmezését lehetővé tevő bizonyítékot szolgáltat” ott? Igen, és a valószínűsítést igenis komolyan kell venni, mert ez a garanciája annak, hogy nyilvánvalóan alaptalan kérelmekkel ne foglalkozzunk, és ne legyen parttalan a jogterület. Védett tulajdonságokkal összefüggő sérelmek Akkor például, ha valakit sérelem ér egy munkahelyen és az emberi méltóságát sértő gyakorlatot tapasztal; csak abban az esetben kezdeményezheti az EBH vizsgálatát, ha annak hátterében az Ebktv.-ben felsorolt védett tulajdonságok egyikét feltételezi, és erre utaló „jeleket” is meg tud nevezni.


Pontosan. Így valószínűsítenie kell, hogy a sérelmezett gyakorlat hátterében a védett csoportokhoz való tartozás áll. Például „azért vonták meg a vezetői megbízatásom, mert elmentem szülni”. Vagy: „egyértelműen az volt a baja a főnökömnek velem, hogy meleg vagyok, és ezért bocsátottak el”. Sorolhatnám még; „semmi panasz nem érkezett a munkámra addig, amíg ki nem derült, hogy a szakmai érdekképviselet aktív tagja vagyok”; „amint megtudták, hogy nagycsaládos apuka vagyok, kikezdtek velem az egyedülálló, szingli kollegáim a csoportvezetőm szeme láttára”. Itt kell megjegyeznünk, hogy önmagában a védett tulajdonsággal való rendelkezés nem alapozza meg a jogsértést. Attól, hogy valaki nő vagy ötvenöt év feletti munkavállaló, nem biztos, hogy ezzel összefüggésben éri a hátrány (hanem mert például nincs meg a megfelelő végzettsége, tapasztalata az előléptetésre), amit sérelmez. Előfordul, hogy egy megváltozott munkaképességű dolgozó is lehet szakmailag alkalmatlan, és ekkor nem a fogyatékosságára tekintettel bocsátják el, amit esetleg sérelmezett. Ugyanígy az évek óta lakbérhátralékot görgető önkormányzati lakást használó cigány családot sem egyértelműen azért lakoltatják ki, mert ehhez a nemzetiséghez tartozónak vallják magukat.

Védett tulajdonságok Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény szerint védett tulajdonság: nem, faji hovatartozás, bőrszín, nemzetiség, nemzetiséghez való tartozás, anyanyelv, fogyatékosság, egészségi állapot, vallási vagy világnézeti meggyőződés, politikai vagy más vélemény, családi állapot, anyaság (terhesség) vagy apaság, szexuális irányultság, nemi identitás, életkor, társadalmi származás, vagyoni helyzet, foglalkoztatási jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozás, egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző. A törvény tiltja a védett tulajdonsággal összefüggő hátrányos megkülönböztetést.

Mi az az ismérv, amiből első olvasatra látszik, hogy egy panasz kivizsgálása egyáltalán nem a hatósághoz tartozik? Talán két részre bontanám. Az egyik, amikor egyáltalán nem hátrányos megkülönböztetés a tárgya. Volt, aki az előzetes letartóztatás, mint jogintézmény visszásságairól írt a börtönből: milyen embertelen, ésszerűtlen, és a gyakorlat mennyire nem követi a valóságot. Van, aki segítségünket 33


szeretné kérni abban, hogy ártatlansága bebizonyosodjon a bíróságon, mert szerinte tévesen ítélték el. A második, amikor valamiféle megkülönböztetés történt, azonban az nem hozható összefüggésbe az Ebktv.-ben rögzített védett tulajdonságok egyikével sem. A törvény olyan célcsoportokat véd, amelyekről a jogalkotó úgy gondolta, hogy össztársadalmi szinten a leggyakrabban áldozatai az előítéleteknek. Anyák, fogyatékos személyek, bizonyos vallási csoporthoz tartozók, 55 év feletti vagy pályakezdő munkavállalók stb. Azt kell mondjam, hogy akit nem ezen csoportokhoz való tartozása miatt ér sérelem, jogi értelemben nem diszkrimináció áldozata.

személyes konfliktusa van az érintett családjával. Gyakoriak az oktatási intézményekben a tantestületi harcok, az igazgatóval való jó-rossz viszony, ami mind kihatással van a mindennapos munkavégzésre, és megkülönböztetés is valahol a köznapi értelemben. De a legtöbb esetben nem az Ebktv. alapján. Ilyen kategóriák még a „kivételezés”, a „potyautasság” (kapcsolati tőkén alapuló munkához jutás) a munkahelyeken vagy szolgáltatások igénybevétele kapcsán. A tisztán munkajogi sérelmekkel – legyen az ta nulmányi szerződéssel kapcsolatos panasz, munkaidőkedvezmény kiadásával összefüggő vita – ugyancsak nem tudunk foglalkozni, azok a munkaügyi bíróságra tartoznak.

Az utóbbi kapcsán milyen „más típusú” megkülönböztetésre lehet gondolni? Tipikusnak mondható sérelmek az ellenszenv, a féltékenység és a rosszindulat, amiknek oka lehet a megromlott munkahelyi viszony a munkatársak vagy a vezető és beosztott között. Előfordulnak olyan típusú panaszok, amikor a jegyző tevékenységét sérelmezik, arra hivatkozva, hogy „keresztbe akar tenni valakinek”, mert például a szomszédok közül van, akinek kedvezőbben bírálja el a birtokügyi kérelmét vagy az engedélyeztetési eljárást „elhúzza”, mert

Nem minden emberi jogot sértő gyakorlat diszkrimináció!

34

Mi lesz azzal a panaszossal, aki rossz helyen keresi az igazát? Ha e-mailben keres meg minket, írásban tájékoztatjuk, hogy mi a hatóság feladata, mivel foglalkozunk, és próbálunk irányt mutatni, melyik szerv, hatóság az, aki – velünk ellentétben – esetleg segíthet jogorvoslatot szerezni a felmerült panasszal kapcsolatban. Amennyiben szabályosan benyújtott, írásbeli kérelemről van szó, akkor érdemi vizsgálat nélküli elutasító végzést kell hoznunk.


Vannak olyan tipikusnak mondható területek, ahonnan számos panasz érkezik, azonban az EBH érdemben nem tud velük foglalkozni? Gyakoriak az állásközvetítéssel kapcsolatos kérdések, főleg megváltozott munkaképességűek relációjában. Egy hátrányos megkülönböztetések kivizsgálására szakosodott független hatóság nem tud ebben segíteni, hivatalos kapcsolataink erre a célra nincsenek. A közelmúltban néhány nyugdíjasházból érkezett panasz: a lakók a gondnok vagy az önkormányzati kapcsolatfenntartó mentalitását, hozzá nem értését panaszolták, mint időskori nyugalmuk megzavaróit. Hasonlóképpen a devizahitelesek bankokkal szembeni panaszai is kívül esnek hatáskörünkön. Ne feledjük, minden diszkriminációs jogsérelem emberi jogi jogsérelem, de nem minden emberi jogot sértő gyakorlat diszkrimináció! Milyen eszközök alkalmasnak arra, hogy az emberek egyre tudatosabban álljanak ki magukért? Eseteket, példákat kell mutatni nekik cikkekben, szakmai konferenciákon, érdek-képviseleti és civil rendezvényeken, hírlevelekben, rádió- és tv-műsorokban arról, hogy a korábban már lefolytatott vizsgálatokban, esetekben mit lehetett elérni. Mivel fontos tudni, hogy mikor hová kell fordulni

Országos egyenlőbánásmód-referensi hálózat Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) szolgáltatásai 2009 szeptemberétől minden megyében elérhetők. A helyi egyenlőbánásmód-referensek havonta négy alkalommal fogadják a megyeszékhelyen és a kistérségekben a panaszosokat. Az ügyfélfogadáson személyesen lehet panaszt tenni, amelyet a szakemberek jegyzőkönyvbe foglalva továbbítanak a hatósághoz, ezen túl közreműködnek az eljárások előkészítésében. Amennyiben felmerül a diszkrimináció gyanúja, tájékoztatásért érdemes hozzájuk fordulni – személyesen, telefonon vagy akár e-mailben is megtehetik ezt a panaszosok. Bővebb információk: http://www.egyenlobanasmod.hu

egy-egy panasszal, világosan kell kommunikálni a hatóság működését és jogkörét is. Ez magában foglalja azt is, hogy el kell fogadni, mit lehet nyerni, veszíteni egy eljárással. Mi megtesszük a magunkét, a másik oldalon a jogsérelmet elszenvedők állnak, akiket csak arra tudok buzdítani, hogy keressenek minket. Dr. Sebestyén Andrea A szerző a hatóság munkatársa volt, jelenleg a CEU PhD hallgatója

35


Az Egyenlő Bánásmód Hatóság kiadványai Kutatási kiadványok A TÁMOP–projekt kutatási programjában a hatóság a diszkriminációs mechanizmusok feltárását és azok bemutatását célozta. Az EBH a 2010–2013-ban zajló 7 diszkriminációval kapcsolatos társadalomtudományi kutatásának eredményeiből kutatási témánként 300 példányszámban jelentetett meg kiadványokat, amelyeket országos és megyei könyvtárakban, továbbá a felsőoktatási intézmények könyvtáraiban helyezett el, illetve civil és szakmai szervezetek részére továbbított. A kötetek a kutatási tanulmányok szakértői változatával

és angol nyelvű összefoglalóval kiegészülve a hatóság honlapján mindenki számára elérhetőek. Az EBH a különböző rendezvények fogadódossziéiban e-mappában is megosztotta a kutatási eredményeket. A hatóság a projekt során folyamatosan tájékoztatta a workshopok, tapasztalatátadó konferenciák résztvevőit a kutatásairól, illetve a munkaerőpiac és a közigazgatás diszkrimináló mechanizmusairól, valamint az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság mértékének 2010–2013 közötti alakulásáról.

Kutatási témák és kiadványok: „Esélyegyenlőség a munka világában” című kutatássorozat, 1-4 témakör • A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon • A munkáltatók munkavállalói kiválasztási gyakorlata a diszkrimináció tükrében • Az esélyegyenlőségi terv hatásának vizsgálata • Munkáltatói attitűdök a védett tulajdonságú munkavállalók foglalkoztatásával összefüggésben „A közigazgatás és jogalkotás kirekesztő mechanizmusai” kutatássorozat, 1-2 témakör • Védett tulajdonságú csoportok hozzáférésének akadályai a közigazgatási döntéshozatalban • A közigazgatás és jogalkotás kirekesztő mechanizmusainak feltárása önkormányzati szinten • „Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének elemzése 2010–2013 között” 36


Módszertani oktatófilm Az „Egyenlő bánásmód – mindenkit megillet!” című módszertani oktatófi lmet 2013 júniusában jelentette meg a hatóság, amely az egyenlő bánásmód kötelezettségéhez kapcsolódó tudástartalom felsőoktatási bevezetéséhez készült a TÁMOP–5.5.5 projektben. A 15 perces fi lm két jól elkülöníthető részből áll. Az első rész a hatóság eljárásáról és az egyenlő bánásmód követelményéről közvetít releváns információkat a diszkrimináció felismerése érdekében és a jogkövető, jogtudatos magatartás alkalmazását teszi lehetővé a nézők számára. A második rész gyakorlatorientált, a hatóság jogeseteinek feldolgozására épül. Közvetlenül alkalmazható tudást biztosít a mindennapi magatartásokhoz a jog- és érdekérvényesítésben egyaránt. Az EBH a hiánypótló módszertani anyag megjelentetésével az esetjog feldolgozására koncentráló oktatás bevezetését szorgalmazza a felsőoktatásban. A 3000 db DVD-t a hatóság szakmai rendezvényein és antidiszkriminációs képzésein terjeszti, továbbá folyamatosan bemutatja a védett tulajdonságú csoportokkal kapcsolatos szakmai rendezvényeken is.

37


Hangoskönyv „Engem érdekel” címmel 2013 decemberében jelent meg az a hangoskönyv, amely a „Fiatalok a diszkrimináció ellen” című ifjúsági novellapályázat 11 nyertes pályaművét tartalmazza. A szerzők 14–18 éves alkotók, akik az irodalom nyelvén fogalmazták meg a kirekesztéssel és elfogadással kapcsolatos élményeiket, gondolataikat. A hatóság kiadványával a fiatal korosztályt, a köznevelést és a pedagógusokat célozza. A 300 példányban megjelenő hangoskönyvet, amely mp3-formátumban a honlapon is bárki számára elérhető, az országos és a megyei könyvtárakban és a középfokú oktatási intézményekben terjesztette az EBH.

Angol és magyar nyelvű ifjúsági kiadvány Az „Egyenlőség gyerekszemmel” ifjúsági kiadvány 2012 tavaszán jelent meg. Az album a „Fiatalok a diszkrimináció ellen” című képzőművészeti pályázat legjobb alkotásait és novelláit tartalmazza nyomtatott formában. Az újrakiadással együtt összesen 650 db könyv került terjesztésre. A kötet angol nyelvű „Engem érdekel/I do Care” verziója pedig 2014ben került 300 példányban kiadásra.

38


39


Multimédiás DVD A projekt zárókiadványának mellékleteként készült az „Azonos tisztelettel” DVD, amelyen az TÁMOP-program kiadványai és ifjúsági akcióinak eredményei szerepelnek összegyűjtve.

40


Az EBH prevenciós célú ajándéktárgyai

41


42


43




44

IV

Recommend Documents