IV. HELYTÖRTÉNETI KONFERENCIÁRA

KEMECSEI VÁROSVÉDŐ EGYESÜLET LAPJA

Kemecsei Helytörténeti Krónika MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE

2008. IV. évfolyam 1. szám

Kemecse Város Önkormányzata, Kemecsei Városvédő Egyesület Vasmegyer Község Önkormányzata, Sz.-Sz.-B. Megyei Honismereti Egyesület Tisztelettel meghívja Önt a dr. Megyery Géza kúriai bíró emlékére rendezett

IV. HELYTÖRTÉNETI KONFERENCIÁRA Fővédnök: Dr. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke Ideje: 2008. március 1. (szombat) 1000 - 1300 Helye: Kemecse – Kegyeleti Park Arany János Általános Iskola. 4501 Kemecse, Móricz Zsigmond u. 47.

Program 1000 – 1030 Lipők Sándor, Kemecse Város polgármesterének köszöntője Római katolikus szertartás a Megyery-család sírkertjénél (régi római katolikus temető) Koszorúzás 1030 – 1100

Átvonulás az Arany János Általános Iskolába - Regisztráció

1100 – 1125

Dr. Lomnici Zoltán fővédnök köszöntője Lucza János főszervező: Történelmi családok, családtörténet Dr. Szabó Géza történész, a Sz.-Sz.-B. Megyei Honismereti Egyesület elnöke: Honismeret, a dualizmus igazságszolgáltatása

1125 – 1200

Komiszár Dénes helytörténész, a Sz.-Sz.-B. Megyei Honismereti Egyesület titkára: A vasmegyeri Megyery-család története – Dr. Megyery Géza élete

1200 – 1220

Dr. Megyery Pál: Emlékek és életképek a Megyery-család életéről

1220 – 1230

ifj. Benedek Ferenc: Emlékek és személyek a Benedek-család történetéből

1230 – 1300

Állófogadás, népies ételkóstoló

2.

2008. 1. szám

Komiszár Dénes:

Dr. Megyery Géza halála és temetése Előző számunkban emlékeztünk meg a vasmegyeri Megyery-családról és leghíresebb tagjáról, dr. Megyery Géza (1846-1930) kemecsei földbirtokos, római katolikus kegyúr, kúriai bíró, felsőházi tagról, a nyíregyházi kir. törvényszék elnökéről. Nagy tekintélynek örvendett Szabolcs vármegyében. Tragikus balesetéről, haláláról és a nagy pompával végbement temetéséről részletesen beszámolt a megye hivatalos lapja, a Nyírvidék. Ennek nyomán eredeti, korhű szöveggel idézzük fel – Megyery Géza emléke és életműve előtt tisztelegve – a napról napra történteket: „Ma délelőtt súlyos baleset érte Megyery Géza szabolcsi felsőházi tagot. A Magyar Távirati Iroda jelenti Budapestről: Ma délelőtt 11 órakor az Erzsébet körút 19. számu ház előtt a villamos elgázolta Megyery Géza nyug. kuriai birót, Szabolcsvármegye felsőházi tagját. A 87 éves öreg urat sulyos és életveszélyes sérülésekkel szállitották be a Rókus kórházba.” /Nyírvidék, 1930. május 4., 100. szám/ »Megyery Géza állapota javulóban van. Vármegyeszerte mély részvétet keltett az a szombat délután megjelenő hirünk, hogy dr. Megyery Géza szabolcsi felsőházi tagot, Budapesten, az Erzsébet köruton elütötte a villamos, ugy, hogy sulyos sérüléseket szenvedett és a Rókus kórházba szállitották. – Nagy megnyugvással vesszük most azt a tudósitást, hogy Megyery Géza dr. állapota nem ad okot az aggodalomra. A baleset napján, az esti órákban a következő táviratot kapta a Nyirvidék szerkesztősége a beteg állapotáról: „Nyirvidék, Nyiregyháza. Megyery Géza sérülései nem életveszélyesek. Agyrázkódás nincs. – Mérsékelt fájdalmai vannak. Öntudaton van. Látogatóival nyugodtan elbeszélget. Dr. Bónis György.” mutat,

A távirat óta a sérült állapota további javulást ami széles körben kelt örömet és

megnyugvást.« /Nyírvidék, 1930. május 6., 101. szám/ „A vármegyei közigazgatási bizottság ma délelőtt tartott üléséről táviratban üdvözölték Megyery Géza felsőházi tagot. (…) A vármegye közigazgatásának mult havi állapotáról szóló alispáni jelentést Virányi Sándor vármegyei főjegyző olvasta fel. – A jelentés elhangzása után Énekes János prelátus kanonok annak az örömnek adott kifejezést, amellyel a vármegye közönsége a dr. Megyery Géza felsőházi tag állapotának javulásáról érkező hireket fogadta. Inditványára, amelyhez Erdőhegyi Lajos dr. főispán annak örvendetes közlésével járult hozzá, hogy a beteg felsőházi tagot meglátogatta és megerősitheti a beteg állapotának javulásáról érkező hireket, a közigazgatási bizottság elhatározta, hogy táviratban üdvözli dr. Megyery Géza felsőházi tagot. (…)” /Nyírvidék, 1930. május 9., 104. szám/ „A legutóbbi hirek még örvendetes reménységgel töltöttek el bennünket, hogy Megyery Géza felsőházi tag acélos szervezete ellentállt az ismert baleset következtében előállott kórnak, amikor ma reggel villámgyorsan terjedt el a hir Nyiregyházán és a vármegyében, hogy a tiszteletreméltó öregur, a pátriarkakort ért Megyery Géza tegnap, kedden este fél 8 órakor a budapesti Pajor szanatóriumban hosszas szenvedés után elhunyt. Halálos ágyánál ott virrasztott az egész rokonság: leánya Megyery Coelesta férj. Saáry Istvánné, unokái: Dobos Lászlóné, sz. Horváth Mária és Horváth András besztercei földbirtokos, valamint veje Dobos László kemecsei földbirtokos. Vasmegyeri Megyery Géza 1846-ban született Kemecsén. Középiskoláit Debrecenben, Kassán, Nagyváradon végezte. Érettségi után a jogi pályára lépett s 1869-ben tett ügyvédi vizsgát. Rövid ideig volt ügyvéd, majd engedve szive sugallatának, a birói pályát választotta. 1872-ben aljárásbiró Nagykállóban, nyiregyházi törvényszéki biróvá pedig 1876-ban nevezték ki.

Adalékok Kemecse történetéhez

2008. 1. szám

3.

Akik Megyery Gézát ismerték mint birót, elmondhatják róla, – hogy a magyar birák mintaképe volt. Agilis, sokoldalu ember, aki a közügyekből is hatalmas részt kért magának. Több mint félszázadon át tagja volt Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottságának. A megyegyüléseken gyakran hallatta okos szavát, amely mindig nagy sullyal birt. Ezüstös, jellegzetes magyar fejét megyebizottsági ülésen ott lehetett látni s jellemző volt fiatalos mozgékonyságára, hogy dr. Erdőhegyi Lajos főispán beiktatási ünnepélyén, 1929 november 23-án a törvényhatóság nevében ő üdvözölte az ünnepeltet. Egyébként 1885-ben nevezték ki a nyiregyházi törvényszék elnökévé. 1895-ben elnyerte a kuriai birói rangot. 1907-ben vonult nyugalomba s azóta élénk részt vett Szabolcsvármegye törvényhatósági életében. A felsőházi tagok választásánál a vármegye négy delegáltja közül az egyik Megyery Géza lett, aki állandóan feljárt Budapestre a felsőház üléseire s mondhatni, hogy ezen ügybuzgalmának, hivatásának lett az áldozata. Kiváló judiciuma, széleskörü és alapos képzettsége, gyors felfogó és áttekintő képessége, erélyes – mindig a törvényes korlátok között mozgó cselekedeteiben mély emberszeretet nyilvánult meg. Soha nem üldözött senkit, ellenben mindenkin igyekezett segiteni az igazság sérelme nélkül. Óriási szuggesztiv erejével sokszor vitt eredményre kátyuba jutott bünügyeket. A ma élők közül élénken emlékeznek még arra, amikor Láng Zsigmondot, egy kisvárdai gazdálkodót agyonütötte a cselédje. Bizonyiték nem volt, a terhelt tagadott. Amikor Megyery Géza elé került az ügy, rábeszélőképességével annyira vitte, hogy a cseléd töredelmesen bevallott mindent. 37 éves volt, amikor mint törvényszéki biró, az igazságügyminiszter igen fontos vizsgálati cselekménnyel bizta meg a tiszaeszlári perben, Barry József vizsgálóbiróval szemben, aki később a nagyváradi törvényszék elnöke lett, annyi bizalommal voltak rendkivüli képességei iránt. A tiszaeszlári pör főtárgyalási elnöke Korniss Ferenc törvényszéki elnök után Megyery lett a nyiregyházi törvényszék elnöke és ezen müködése alatt minden nagyobb igazságügyi intézmény és nyitás bevezetése az ő nevéhez füződik. Igy 1893-

ban ő vezette be a szóbeli sommás eljárást s ő elnökölt a fellebbviteli sommás perekben. Az esküdtszéki intézmény bevezetése is az ő nevéhez füződik s minden nagyobb esküdtszéki pör főtárgyalásán ő elnökölt. Ő elnökölt a 90-es évek elején a hirhedt Várkonyi-féle agrárszocialista perekben is. A felsőház mai ülésén br. Wlassics Gyula elnök napirend előtt bensőséges részvéttel emlékezett meg a váratlanul elhunyt Megyery Gézának köztiszteletben álló alakjáról. Emlékét a felsőház jegyzőkönyvében örökitette meg s családja előtt részvétét fejezte ki. Elhatározták továbbá, hogy ravatalára koszorut helyeznek, a budapesti temetésen Rakovszky Endre háznagy, Kemecsén pedig Liptay Béla felsőházi tag által képviselteti magát a felsőház. Az elhunyt koporsójának beszentelése holnap csütörtökön délelőtt 11 órakor pénteken lesz Budapesten, mely után a holttestet Kemecsére szállitják, ahol a temetés pénteken délelőtt fél 11 órakor megy végbe a róm. kath. egyház szertartása szerint. Dr. Erdőhegyi Lajos főispán, aki Budapestre utazott, részt vesz a csütörtöki gyászszertartáson.” /Nyírvidék, 1930. május 15., 109. szám/ »Általános részvét mellett temették el Megyery Gézát. Mintha a természet is temetne ezen a gyászos, szomoru napon. Mintha a komor felhőpalástot öltött májusi ég is siratná, szakadatlan könnyek özönével a tragikus körülmények hirtelen elhunyt vasmegyeri Megyery Géza ny. kuriai birót, a nyiregyházi kir. törvényszék volt elnökét, a felsőház tagját, a Lipót rend lovagját és Szabolcsvármegye törvényhatóságának örökös tagját, aki szülőfalujának, Kemecsének kis, egyszerü templomában felravatalozott fekete ébenfakoporsóban vár gyászoló családjának megtörtszivü tagjaira, munkatársaira, jóbarátaira és ismerőseire, hogy utolsó bucsut vegyen tőlük. Elkomorult a májusi ég ezen az elmulást lehelő napon, mintha a milliónyi élet tavaszi serkenését akarná megállitani. A szél őszi borzongással sikoltva rohan a kemecsei országuton s két oldalt a százados fák nyögve, megalázva hajtják meg dus lombkoronájukat.

Adalékok Kemecse történetéhez

4. A gyászoló közönség Kemecse községben ma egy egész vármegye vesz bucsut nagy halottjától. A róm. kath. templom előtt autók és kocsik végeláthatatlan sora várakozik. Fiatal, deli leventék diszőrsége, kivont kardu vármegyei hajduk sorfala fogadja a gyászoló közönséget. Bent a templom csarnokában az oltár előtt a ravatal. Ezüstveretü, ében fakoporsó, körülötte égő gyertyák, koszoruk. A ravatal körül a gyászoló Sáry, Horváth, Dobos, Benedek, Krasznay, Erdőhegyi, Jármy, Megyery, Mikecz, Kriston, Olchváry, csicseri Orosz és csepei Zoltán család tagjai. A gyászszertartáson a felsőház képviseletében Lipthay Béla m. kir. gazdasági főtanácsos, főrendiházi tag, a vármegye képviseletében Erdőhegyi Lajos dr. főispán, Mikecz István alispán, Virányi Sándor főjegyző, Mikecz Miklós dr. vármegyei főorvos, Sarvay Elek dr. vármegyei főügyész, Szesztay András dr. vm. alügyész, Mikecz László dr. árv. elnök, Barkóczy Aladár árv. ülnök, Kausay Tibor gazd. főfelügyelő, Olchváry Pál m. kir. kormányfőtanácsos, ny. főszolgabiró, Harsányi László főispáni titkár, Borbély Sándor dr. főszolgabiró, Kausay Ödön főszolgabiró, dr. Gergelyffy Endre főszolgabiró, Fekete Jenő állategészségügyi főfelügyelő; a vitézi szék részéről vitéz revisnyei Reviczky László ny. tábornok, a szabolcsvármegyei Vitézi Szék kapitánya és vitéz Rajky Endre ezredes, a debreceni kir. itélőtábla dr. Kelemen Ernő táblabiró, a debreceni kir. itélőtábla elnökének képviseletében a nyiregyházi kir. törvényszék, járásbiróság és ügyészség képviseletében dr. Szarka Sándor h. tvszéki elnök, dr. tolcsvai Bóniss Ferenc, dr. Foltin Endre, dr. Kelemen Gábor, dr. Zoltán Béla és Csipkés Ödön birák; Nyiregyháza város képviseletében Juhász Mihály, Szentpétery Endre dr., Polinszky Pál dr. tanácsnokok és Plank Gyula dr. aljegyző; a nyiregyházi rendőrkapitányság részéről majtényi Kiss Sándor rendőrfőtanácsos vesznek részt. A hivatalos személyiségeken kivül ott láttuk még báró Vay Miklós földbirtokost, Mezőssy Béla ny. földmivelési minisztert, Mezőssy László ny. főispánt, Szalánczy Ferenc m. kir. kormányfőtanácsos földbirtokost, Szalánczy Bertalan m. kir. gazdasági főtanácsos földbirtokost, dr. szotyori Nagy Sándor kir. közjegyzőt, dr. Nánássy Andor orsz. gyül. képviselőt, Dobos László földbirtokost, dr. Kovách Elek kir. közjegyzőt,

2008. 1. szám Kriston Ferencet, a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesitő Társulat ig. főmérnökét és Mikecz Pál mérnököt, Erőss Miklós földbirtokost, Groák Ödön, Láng Ernő vezérigazgatókat, Bleuer Sándor földbirtokost, Liptay Jenő m. kir. gazdasági főtanácsost, Mikecz Dezső udv. tanácsos, ny. alispánt, ügyvédet, Krasznay Sándor, Megyery Pál, Stessel Szilárd dr., Bergstein Jenő dr., Korányi Endre dr., Fráter Ernő dr. az ügyvédi kamara elnökét, Szitha Sándor dr. ügyvédeket, Osgyány József gyógyszerészt, Bodor Zsigmond, Haas Ignác, Haas Sándor, Klár Gyula földbirtokosokat, Groák Lajos földbirtokost és még számos résztvevőt a megye, a város ismert egyéniségei közül.

A gyászszertartás A kis, egyszerü templom csarnoka zsufolásig megtelik gyászoló közönséggel. Az orgona felbug, fájdalmasan, mint a szférák misztikus zenéje. A villanyáradatban uszó oltár előtt Énekes János pápai prelátus és Molnár Kálmán helybeli esperesplébános segédletével Kriston Endre egri püspök pontifikálja a gyászmisét. – Künn a lélekharangok megkondulnak s mintha rezdülésükben egy elröppent, nemes lélek utolsó bucsuját hallanánk… A falu lakossága osztozik a nagy halott zokogó családjának mélységes gyászában, ők is temetnek, temetik a jóság, a megértés és szeretet emberét. A gyászmisét a helyi énekkar megrázó erejü éneke fejezi be: „Midőn az ég és föld megfognak indulni…” – zeng fel a dal, az örök reménység szárnyaló himnusza. – Künn zugnak a harangok s a család zokogásától kisérve megindul a szomoru menet. De mielőtt az anyaföld méhébe fogadná az ősz patriarcha porhüvelyét, munkatársai egy utolsó Isten hozzáddal köszöntik.

A magyar közélet egyik kipróbált erős oszlopa dőlt ki Elsőnek Lipthay Béla m. kir. gazdasági főtanácsos, főrendiházi tag bucsuztatja a nagy halottat: A magyar felsőház képviseletében jöttem – ugymond –, hogy a mi lelkes, dolgos munkatársunk végtisztességén jelen legyek, s hogy a fájdalom mélységes bucsuüzenetét tolmácsoljam.

Adalékok Kemecse történetéhez

2008. 1. szám

5.

De mint a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesitő Társulat elnöke is bucsuzom tőled és utoljára köszönöm neked mind azt a sok jótanácsot, buzditást, amellyel elhalmoztál. Szeretettel bucsuzom a kedves jó Géza bácsitól! Isten veled! E meghatott, ünnepélyes mondatok elhangzása után Virányi Sándor vm. főjegyző lép a koporsó elé. Rövid bucsujában egy vármegye szive dobbanását, a fájdalom és a kétségbeesés tompa dübörgését halljuk mondatainak komor zenéjében: A vármegye egyik legkiválóbb fia távozott közülünk, – mondotta – a magyar közélet egyik kipróbált erős oszlopa dőlt ki, amikor egy megdöbbentő végzetes baleset Megyery Gézát tőlünk elragadta. Még mindannyiunk lelkében frissen él az ő tiszteletre méltó pátriarchális alakja, amely hosszu évtizedek óta sohasem hiányzott az ősi vármegye egyetlen figyelemreméltó életmegnyilvánulásán sem –, amely mindig velünk volt, jóban és rosszban, bajban és örömben egyaránt, s kétszeresen fáj a tudat, hogy éppen őt, akinek tisztes szép öregsége, az isteni gondviselés különös kegyelméből magas életkorában is szinte példátlan munkakészsége, a közügyek iránt ki nem alvó meleg szeretete messze tul e vármegye határain is általános és mély tisztelet tárgya, – egy szerencsétlen véletlen miatt ilyen váratlanul kell elveszitenünk. Tisztelt gyászoló közönség! Amikor tőle vármegyéje nevében ezen a szomoru helyen bucsut veszek, nem érzek magamban elegendő erőt arra, hogy vármegyénk e kiváló nagy fiának elmult életét viszaidézzem s érdemeit illően méltassam. De azt hiszem, nem is kell itt erről beszélnem, mert hiszen mindenki tudja, hogy éppen a vármegye közönségének tisztelete és megbecsülése hivta őt hat évtizeddel ezelőtt a törvényhatóság önkormányzati testületébe, majd hosszu éveken keresztül változatlan bizalma közigazgatási bizottságába s a vármegye egyetemének hálás elismerése bizza rá a törvényhatóság felsőházi képviseletének egyikét és ezt tiszteli meg legutóbb a törvényhatósági bizottság örökös tagságával. De mindez csak külső megnyilvánulása az igaz érdemek elismerésével. Valójában az ő hosszú élete, serdülő ifjuságában, 19 éves korában megkezdett és mindvégig fényes közhivatali pályafutása, áldásos, önzetlen közéleti munkássága

de egész tiszteletreméltó egyénisége, mind elválaszthatatlanul összeforrottak az ősi vármegye életével s igazán hüen és méltóan csak annak története lapjain lehetnek és lesznek megörökitve. Ugy érzem, a bucsu eme szomoru pillanatában nem is ez az én feladatom, hanem kifejezést kell adnom az egész, – szivében is gyászoló vármegye mélységes fájdalmának és igaz bensőséges kegyeletének, amely a haza és fajszeretet, a nemzet és ősi vármegyéje mindvégig hüséges öreg szolgájának emlékét szeretettel és nemzedékeken át változatlan tiszteletben fogja megőrizni.

A Megyery Gézák szelleme acélozta meg a magyar biró jellemét A nyiregyházi kir. törvényszék, kir. ügyészség és kir. járásbiróság is elzarándokolt e koporsóhoz, hogy utolsó Istenhozzádot mondjon nagy halottjának, – az igazságszolgáltatás egykori fáradhatatlan, lelkes bajnokának, a nyiregyházi kir. törvényszék volt szeretett elnökének, vasmegyeri Megyery Gézának. Nem a hivatali kötelesség, vagy az illendőség parancsszava késztetett bennünket a megjelenésre, hanem ennél egy, sokkal nagyobb hatalom, – a szivünk sugallata. Az a határtalan nagyrabecsülés, tisztelet és ragaszkodás, mellyel a kir. törvényszék volt elnöke iránt viseltetünk. Ezeket az érzelmeket szivünk kellő közepén.

ott

melengetjük

Ott őrizzük nemcsak azok, akik az ő elnöksége alatt müködtek, hanem ott őrizgetjük valamennyien. Ezeket az érzelmeket a régi birói nemzedék szent örökségeként hagyta reánk. Ez az örökség, a Megyery Gézák szelleme acélozta meg a magyar biró jellemét, ez önt belénk erőt, kitartást, fáradságos nehéz munkánkban. Ez késztet bennünket arra, hogy igyekezzünk méltók lenni nagynevü elődeinkhez, hogy igyekezzünk méltók lenni ahhoz a magyar államhoz, amelynek nevében az itéleteket hirdetjük.

Adalékok Kemecse történetéhez

6.

Megyery Géza birói müködésének fénykora a nyiregyházi kir. törvényszékhez füződik, – ahol már fiatal korában feltünt nagy tudásával, kiváló judiciumával, fáradhatatlan szorgalmával, előzékeny, kedves, megnyerő modorával. Nem csoda, ha ezek a kiváló tulajdonságok, melyek mellett még ott ragyogott családjával 1000 éves tradiciója is, – magára vonták feletteseinek figyelmét és az alig 37 éves fiatal birót az elnöki székbe emelték. Abba a nehéz állásba, melynek dekoruma mellett ott lappang a mindenkiért való felelősség lidércfénye is. Megyery betöltötte.

Géza

tisztét

itt

is

fényesen

A 37 éves fiatal biró magával vitte az elnöki székbe a 60 évesek bölcsességét, tapasztalatát, komolyságát, tudását és fiatal, nagyratörő lelkének minden ambicióját. Mint törvényszéki elnök, mindig arra törekedett, hogy embertársainak és kedves hazánknak boldogulását előmozditsa. Ez az átfogó, nagy hatalmas érzés nyilvánult meg nála itélkezéseiben. Ez késztette őt arra, hogy mindent ebből a szemszögből nézzen, hogy a törvény rideg paragrafusaiba életet öntsön, hogy az ész szavába a szive dobbanása is bele szóljon. Megyery Géza, aki birói müködése alatt oly sok ember felett itélkezett, eltávozott az élők sorából, hogy ő is megjelenjen a leghatalmasabb birónak Krisztusnak az itélőszéke előtt.

2008. 1. szám

Jóságos lelke, szelleme azonban továbbra is itt marad közöttünk, ő lesz továbbra is a mi világitó szövet nekünk. Kedves halottunk, Isten veled!

Megyery idealizmusát Széchenyi szelleme nevelte S végül Mikecz Ödön dr. a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesitő Társulat nevében bucsuzott a multakat felidéző s a nagy halott sugárzó egyéniségét felelevenitő beszédben Megyery Gézától. Amikor ez a férfiu életre ébredt – ugymond – akkor kezdte hóditó utját e vidéken a kultura. S ahogy a zsenge gyermek nőtt, fejlődött és férfivá izmosodott, ugy multak el a mindent eltakaró vadvizek, a mérget lehelő lápok, mocsarak. És később e hóditó kulturának egyik előharcosa lett akinek idealizmusát gróf Széchenyi szelleme nevelte. A magyarság, a magyar kultura egyik kiváló katonája volt, aki megérte a nemzet virágvasárnapját és nagypéntekét. Majd Megyery Géza hirtelen halálának tragikumát s azt a mélyen átérzett csapást és veszteséget tolmácsolta, amely a Társulatot érte, hogy a halott ifju energiáját, friss vezérlő szellemét nélkülözni kénytelen. A fájdalom sebeit szaggató bucsuzók után ismét megindult a gyászmenet. A temetőben az ég barna felhői néhány percre szétnyiltak, mintha kaput tárnának a halhatatlanság örök birodalmába egy szárnyaló léleknek, mig lent dübörögve omoltak a mély sirba a rögök.« /Nyírvidék, 1930. május 18., 112. szám/

Városunk Kegyeleti Parkja újabb síremlékek felújításával gazdagodik. A Megyei Honismereti Egyesület és a Kemecsei Városvédő Egyesületünk kezdeményezésére a Kemecse Város Önkormányzata és a Zsadány KHT. a Megyery sírkert kialakítását, a síremlékek felújítását vállalta. A szakmai munkát a képen látható kemecsei Jobbágy János vállalkozó végzi.

Adalékok Kemecse történetéhez

2008. 1. szám

7.

Adalékok Kemecse történetéhez

8.

2008. 1. szám

Kemecsei képeslap 1944-ből

A fenti képen látható képeslap kemecsei Ficsor Imre illatszer- és rövidáru kereskedő kiadásában jelent meg a Barasits nyomdában 1944-ben. A nyomda Budapest Nagyatádi Szabó u. 44. szám alatt működött. A képeslapon a következő épületek láthatók, amelyek még napjainkban is Kemecse színfoltjai : Római Katolikus Templom, Főszolgabírói Hivatal, Római Katolikus Iskola, Református Iskola és a Református Templom. A képeslapot Kovács Barnabás úrnak Demecserbe címezték karácsonyi üdvözletként, Rózsika és Illés aláírással. Ficsor Imre kereskedő az illatszer és pipere cikkeket először házaló árusként árusította, járta Kemecse tanyáit külterületeit is. Később önálló boltot nyitott, mely a Móricz Zsigmond utcán a mai Zöldségbolt és a régi Ruházati bolt között volt. Napjainkban az Oláh-család tulajdona, kik felújították. A képeslap számos érdekessége közül kiemeljük a Főszolgabírói Hivatal átalakítás előtti, még eddig nem közölt képét. A másik helytörténeti érdekesség Római Katolikus Iskola falában a képen még látható Szent Teréz szobor, melyet az iskola építésekor Enyedi Ferenc családja vásárolt. A szobor elé állított sátor az úrnapi körmenet egyik színhelye volt számos éven át. A szobor 1948-ban a templomba került, a régi oltár lebontása után a Szent Teréz szobrot az Enyedi család a Verpecz Bálint barlangszerűen épített síremlékművébe helyezte el. A Képeslapot Kriston Péter Pásztói Városvédő Egyesület elnöke küldte meg a Kemecsei Városvédő Egyesület számára. A Kriston család kutatásai során vette fel a kapcsolatot lapunkkal és érdeklődött a kemecsei Kriston és Mikecz család története iránt. Felelős szerkesztő: Lucza János E-mail: [email protected] Letölthető: www.kemecse.hu Technikai szerkesztő: Lucza Viktor Kiadja: Kemecsei Városvédő Egyesület Nyomdai munka: Sz-Sz-B Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézet nyomdája