IV. félé v. II. félé v. III. félé v. V. félé v * gyj * k gyj k * gyj * gyj * gyj

A Német műveltségterületi képzés az I. félévben indul. Német idegen nyelvi műveltségterületen összesen 23+13= 36 kredit tanulmányi munkát kell elvégezni, ezért további kötelezően választható tanegységet nem kell felvenni.

NÉMET NYELV MŰVELTSÉGVII I. II. III. IV. V. VI. VII. TERÜLET KreI ELŐFELTÉTE félé félé félé félé félé félé félé 545 ó dit félé L v v v v v v v 23+13 kredit= 36 v kredit TBN07M01s 1 0+1 Fonetika / fonológia * ■ gyj TBN07M07s-sel TBN07M02s 2 0+2 párhuzamosan Rendszerező, leíró gyj nyelvtan I. TBN07M02s! TBN07M03s 2 0+2 Rendszerező, leíró gyj nyelvtan II. TBN07M03s! TBN07M04s 2 0+2 Rendszerző, leíró * nyelvtan III. gyj TBN07M04s! TBN07M05s 2 0+2 Rendszerező, leíró * nyelvtan IV. k TBN07M05s! TBN07M06s 1 0+1 Rendszerező, leíró gyj nyelvtan V. TBN07M05s! TBN07MSZ 0 sz TBN07M06s SZIGORLAT TBN07M07s 2 0+3 Nyelv- és stílusgyak. * I. gyj TBN07M07s! TBN07M08s 2 0+3 Nyelv- és stílusgyak * II. gyj TBN07M03s TBN07MAV 0 av TBN07M08s Alapvizsga TBN07M05s! TBN07M09e 2 1+0 TBN07M08s! Német nyelv tp. I. k TBN07M09s! TBN07M10s 1 0+2 Német nyelv tp. II. * gyj TBN07M10s! TBN07M11s 1 0+1 Német nyelv tp. III. * gyj TBN07M12s 1 0+1 TBN07M11s! Német nyelv tp. IV. * gyj TBN07M03s TBN07M13s 2 0+2

Gyermekirodalom I

TBN07M08s!

* gyj

TBN07M14s 2 0+2 Gyermekirodalom II. *k TBN07M15s 2 0+1 Gyermekirodalom * III. gyj TBN07M16s 2 0+2 Gyermekirodalom *k IV. TBN07M17s 2 0+2 Irodalmi * beszédgyakorlat. I. gyj TBN07M18s 2 0+1 Irodalmi * beszédgyakorlat II. gyj TBN07M19s 2 0+2 Irodalmi *k beszédgyakorlat III. TBN07M20s 1 0+2 Országismereti * beszédgyakorlat gyj TBN07M21s 2 0+1 Kultúrtörténeti * beszédgyakorlat gyj ■ A Fonetika, fonológia kurzus vagy az őszi, vagy a tavaszi félévben indul

TBN07M13s! TBN07M14s!

TBN07M15s!

TBN07M08s!

TBN07M17s!

TBN07M18s!

TBN07M08s!

TBN07M19s

Német fonetika/fonológia Tantárgyelem neve TBN07M01s Német fonetika/fonológia

Heti óraszá m

Lezárás i forma

Kredi t

Státus K/V/Sz.

Javasolt szemeszte r

1*

gyj

1

K

I./II.

Előfeltétel és előírás

A TANTÁRGYELEM CÉLJA: A tantárgyelem célja: • a hallgató német nyelvi kiejtésének finomítása. • kiejtést formáló gyakorlatok és technikák megismerése, • az előzőek ismeretében a tanítási gyakorlata és későbbi tanítói munkája során a magyar anyanyelvűek számára szokatlan beszédhangokat, hangsúlyokat és hanglejtéseket játékos, élvezetes vonzó formában gyakoroltassa a hallgató a tanórán. TANANYAG: Az elméleti bevezetőt követően a hangsúly a gyakorlati hasznosíthatóságra kerül:

• • •

a német nyelv magán- és mássalhangzóinak helyes kiejtését gyakoroljuk autentikus audió- és videófelvételek felhasználásával, valamint a magyar és német nyelv összevetésének tudatosításával; kommunikatív helyzetekben kerül sor a német nyelvi artikulációs bázis formálására, a “magyar akcentus“ lehető legkisebb mértékűre csökkentésével; a helyes kiejtés normáit, a ritmust, a szó- és mondathangsúlyt, hanglejtést versek mondókák és nyelvtörők segítségével alakítjuk ki, melyeket később nyelvtanítói munkájában is eredményesen felhasználhat a hallgató.

TARTALOM: A féléves stúdium tematikája: • a német standard-kiejtés fejlődéstörténete; • a fonetikai írás alapelemei (amit bármely más idegen nyelv tanulásában és oktatásában hasznosíthat, erősítve a további nyelvtanulási kedvet az élethosszig tartó tanulás részeként); • a német nyelv hangzórendszere, ritmusa, hangsúlya, a mondatdallam típusai; • a kiejtést formáló nyelvtörők, mondókák, játékok. KÖVETELMÉNYEK: • • • • • • •

a hallgató elméleti alapként ismerkedjen meg a német standard-kiejtés kialakulásával, a fonetikai jelekkel; sajátítsa el a német irodalmi kiejtést, amely modellként szolgál a kisiskolások nyelvtanításában; váljék tudatossá a hangok helyes képzése; a szó- és mondathangsúly legfontosabb szabályainak megismerésével finomodjék a helyes kiejtés; ismerjen sok kiejtést formáló gyakorlatot és technikát, hogy a magyar anyanyelvűek számára szokatlan beszédhangokat, hangsúlyokat és hanglejtéseket játékos, élvezetes vonzó formában gyakoroltassa a kisiskolásokkal tanítói munkája során; gyűjtsön ötleteket a játékos gyakorláshoz a kisiskolások életkori sajátosságainak figyelembe vételével, a differenciálás, az esélyegyenlőség szem előtt tartásával.

A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEMPONTJAI: • • • • •

színvonalas nyelv- és szakismerettel rendelkező oktatókat kell alkalmazni a tantárgyelem oktatásához; igénybe kell venni az autonóm tanulást segítő eszközöket: kézikönyveket, értelmező és egynyelvű szótárakat, hanganyagokat stb. lehetőséget kell biztosítani a hallgatónak a hangzó anyagok használatára, mellyel nemcsak a helyes nyelvhasználatot, de a standardot megközelítő kiejtést is elsajátíthatja; fel kell hívni a hallgatók figyelmét a számítógépes nyelvi programok igénybevételére, ill. törekedni kell ilyen programok beszerzésére; figyelembe kell venni a hallgatók konstruktív ötleteit, javaslatait.

KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Dieling, H. - Hirschfeld, U. (2000): Phonetik lehren und lernen. Fernstudieneinheit 21: Fernstudienprojekt zur Fort- und Weiterbildung im Bereich ... Kassel (GhK) und dem Goethe-Institut (GI). Langenscheidt Verlag. 2. Middleman, D. (2008): Sprechen - Hören - Sprechen, Übungsbuch: Übungen zur deutschen Aussprache. Hueber Verlag. 3. Lehners, U. - Reinke, K. (Hrsg. 2009): 33 Aussprachespiele: Deutsch als Fremdsprache mit 2 Audio-CDs. Ernst Klett Verlag, Stuttgart. 4. Hirschfeld, U.- Reinke, K. - Stock, E. (Hrsg. 2007): Phonothek intensiv. Arbeitsbuch: Aussprachetraining Deutsch als Fremdsprache. Langenscheidt Verlag. 5. Schiemann E. - Bölck M. (2003): Hören, Sprechen, richtig Schreiben. Schmetterling Verlag Stuttgart. AJÁNLOTT IRODALOM: 1. Uzonyi, P. (szerk 1998): Phonetik und Phonologie des Deutschen. Akadémiai Kiadó, Budapest. 2. Canuneau, I. (1992): Hören – Brummen – Sprechen. Angewandte Phonetik im Unterricht DaF. Klett Edition Deutsch, München. 3. Frey, E. (1995): Phonetik. Lehr- und Übungsbuch. Hueber Verlag.

Nyelvtan Leíró/rendszerező I. Tantárgyelem neve TBN07M02s Nyelvtan Leíró/rendszerező I.

Heti óraszá m

Lezárási forma

Kredi t

Státus K/V/Sz.


2*

gyj

2

K

I.

Előfeltétel és előírás TBN07M07s -sel együtt

A TANTÁRGYELEM CÉLJA: elmélyíti a hallgatók már megszerzett elméleti nyelvtani ismereteit, mely hozzásegíti őket a nyelvtani struktúrák gyakorlati alkalmazásához: • a már korábban megszerzett nyelvtani struktúrák felelevenítése; • az ismert struktúrákra újabbak építése; • a nyelvtani struktúrák német nyelven történő megtanításához szükséges kompetencia kialakítása; • az elméleti ismeretanyag automatizálása; • az automatizált nyelvtani struktúrákra épülő helyes kommunikatív kompetencia kialakítása, folyamatos fejlesztése; • az 5 féléves tantárgy tanulása során alkalma van a hallgatóknak elmélyülni a német nyelvtan bonyolult szerkezeteinek tanulmányozásában, melynek segítségével kialakul az összefüggéseket látó kompetenciájuk; • a német nyelvtani szabályok automatizálása mellett, olyan szövegeket olvasnak és elemeznek, melyek a nyelvtani jelenségek elmélyítését és a tudatos alkalmazás kompetenciájának kialakulását célozzák;

•

a már korábban megismert és az újonnan elsajátított nyelvtani jelenségeket a hallgatók nemcsak alkalmazni tanulják meg, hanem szert tesznek a német nyelven megtanítás/átadás kompetenciájára is.

TANANYAG: A tananyag meghatározása: • a német nyelv nyelvtani jelenségeinek elsajátítása, automatizálása, • a nyelvtanilag helyes kommunikatív kompetencia kialakítása és fejlesztése. • a német nyelv mondattanának és szófaji rendszerének részletes tárgyalása. • a tanulmányok során előtérbe kerül az autonóm tanulási forma, mely személyiség fejlesztő hatásával erősíti a hallgató nyelvi készségfejlesztését, • elősegíti a magas színvonalú nyelvi kommunikációs kompetencia kifejlődését. • a tananyag lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy elsajátítsanak egy a nyelvtan tanításához szükséges tevékenykedtető, játékos munkaformát, ill. az ahhoz szükséges módszertani kompetenciát. Az első félévben a hallgatók a nyelvi kompetenciák megszerzéséhez részletesen foglalkoznak a következő nyelvtani jelenségekkel: • a német igével: • az igemódokkal; • a ragozással, • az ige típusokkal, a visszaható igékkel, • az igeidők képzésével; • az igevonzatokkal, • a modális igékkel és azok átvitt értelmű jelentésének használatával (Modalverben zur subjektiven Aussage), • az ige passzív alakjával, • az igeidőkkel és alkalmazásukkal. KÖVETELMÉNYEK: • • • • • • •

ismerje meg a hallgató a szemeszter tematikáját a félév elején, ezzel is elősegítve az autonóm tanulási formát; tartalmazza a tematika a félév során elsajátítandó tudásanyagot; ismerje és tanulja meg a hallgató az egyes nyelvtani jelenségek – adott esetben – az igékkel kapcsolatos szabályszerűségeket; alakuljon ki benne az összefüggéseket felismerő kompetencia; az összefüggések felismerésével sajátítsa el a nyelvi transzfer és interferencia jelenségek szerepét a nyelvtani struktúrák tanításánál; alakuljon ki és fejlődjön ki benne az automatikus standard nyelvhasználat ahhoz, hogy kommunikációja érthető legyen beszélgető partnere számára; ezeknek a kompetenciáknak a kialakításához a képzés idején folyamatos oktatói ellenőrzésre, rendszeres és aktív óralátogatásokra és a félév lezárásához szükséges előírások betartatására van szükség.

A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEMPONTJAI:

• • • • • •

színvonalas nyelv- és szakismerettel rendelkező oktatókat kell alkalmazni a tantárgyelem oktatásához; igénybe kell venni az autonóm tanuláshoz szükséges eszközöket: kézikönyveket, értelmező és egynyelvű szótárakat, stb. lehetőséget kell biztosítani a hallgatónak a hangzó anyagok használatára, mellyel nemcsak a helyes nyelvhasználatot, de a standardot megközelítő kiejtést is elsajátíthatja; fel kell hívni a hallgatók figyelmét a számítógépes nyelvi programok igénybevételére, ill. törekedni kell ilyen programok beszerzésére; a hallgatói vélemények alapján az oktatók rendszeresen evaluálják oktatói tevékenységüket és az előremutató, eredményorientált javaslatokat, meglátásokat beépítik további oktatómunkájukba; az oktatók folyamatos önképzéssel (szakfolyóiratok, Internetes információk stb.) is hozzájárulnak a tantárgyelem színvonalának emeléséhez.

KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Dreyer-Schmitt (2009): Lehr- und Übungsbuch der deutschen Grammatik aktuell. Ismaning. 2. Engel, Ulrich (2009): Deutsche Grammatik. München. 3. Fabricius-Hansen – Gallmann – Eisenberg (2005): Die Grammatik, 7. Aufl. Duden. 4. Kocsány Piroska-László Sarolta (2002): Die Wortklassen des Deutschen. Eine praktische Darstellung mit Übungen für Fortgeschrittene. Egységes jegyzet. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Budapest. 5. Brand, Linda M. - Kresin-Murakami, Jutta – Pechatscheck, Karl (2000): Die Schöne ist angekommen. Ein Grammatikkrimi. Klett Kiadó, Budapest. AJÁNLOTT IRODALOM: 1. Gerhard Helbig-Joachim Buscha (2000): Deutsche Übungsgrammatik. Verlag Enzyklopädie Leipzig. 2. Altmann, Hans – Hahnemann, Suzan (2010): Prüfungswissen Syntax. 4., durchgesehene Auflage. Göttingen. (= UTB 3320). 3. Altmann, Hans – Hofmann, Ute (2008): Topologie fürs Examen. Verbstellung, Klammerstruktur, Stellungsfelder, Satzglied- und Wortstellung. 2. Auflage. Göttingen. (= Linguistik fürs Examen 4) 4. König, Werner (2007): dtv-Atlas Deutsche Sprache. München. 5. Bradean-Ebinger, Nelu (2003): Deutsche deskriptive Übungsgrammatik. Budapest.

Nyelvtan Leíró/rendszerező II. Tantárgyelem neve TBN07M03s Nyelvtan Leíró/rendszerező II.

Heti óraszá m

Lezárás i forma

Kredi t

Státus K/V/S z.



2*

gyj

2

K

II.

TBN07M02s !

A TANTÁRGYELEM CÉLJA:

folyamatosan építkezve az előző félév tudásanyagára elmélyíti a hallgatók már megszerzett elméleti nyelvtani ismereteit, mely tanulmányaik során folyamatosan segíti őket a nyelvtani struktúrák gyakorlati alkalmazásában. Félévről félévre figyelembe véve a már elsajátított és az arra épülő új ismereteket: • feleleveníti a már korábban megszerzett nyelvtani struktúrákat; • az ismert struktúrákra újabbakat épít; • kialakítja a nyelvtani struktúrák német nyelven történő megtanításához szükséges kompetenciát; • automatizálja az újabb elméleti ismeretanyagot; • kialakítja az automatizált nyelvtani struktúrákra épülő helyes kommunikatív kompetenciát és folyamatosan fejleszti azokat; • a hallgatókban a nyelvtan tanulmányozása kialakítja azt az összefüggéseket látó kompetenciát, melynek segítségével könnyebben sajátítja el autonóm módon is a szükséges ismereteket; • a német nyelvtan automatizálása során olyan szövegeket olvasnak és elemeznek a hallgatók, melyek a nyelvtani jelenségek elmélyítését és a tudatos alkalmazás kompetencia kialakulását célozzák; • korábbi és új nyelvtani ismereteiket megtanulják a hallgatók alkalmazni és szert tesznek a német nyelven tanítás/átadás kompetenciájára is. TANANYAG: A tananyag meghatározása: • a német nyelv nyelvtani jelenségeinek bővítése új elemekkel, ezek elsajátítása, automatizálása; • a nyelvtanilag helyes kommunikatív kompetencia alakítása az új ismeretek vonatkozásában, annak további fejlesztése; • a tanulmányok során továbbra is előtérbe kerül az autonóm tanulási forma, mely személyiség fejlesztő hatásával erősíti a hallgató nyelvi készségfejlesztését; • elősegíti a magas színvonalú nyelvi kommunikációs kompetencia ki- és továbbfejlődését; • a tananyag minden további félévben lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy elsajátítsanak egy a nyelvtan tanításához szükséges tevékenykedtető, játékos munkaformát, ill. az ahhoz szükséges módszertani kompetenciát. A második félévben a hallgatók a nyelvi kompetenciák megszerzéséhez behatóan foglalkoznak a következő nyelvtani jelenségekkel: • • • • • • • •

a német főnévvel (Genus, Kasus, Numerus) a névelőkkel - használatukkal; a főnév ragozásával, a főnevek többes számával; a csak egyes és csak többes számban használatos főnevek (Singularia tantum, Pluralia tantum), az eltérésekkel: a rövidítések neme; az összetett főnevek, az idegen szavak, stb. továbbá a melléknév funkciójával a mondatban és használatával; a melléknév ragozásával: az eltérésekkel;

•

a melléknevek fokozásával;

KÖVETELMÉNYEK: • • • • • • •

ismerje meg a hallgató a szemeszter tematikáját a félév elején, elősegítve az autonóm tanulást; tartalmazza a tematika a félév során elsajátítandó tudásanyagot; ismerje meg a hallgató az egyes nyelvtani jelenségek – adott esetben –a névszókkal kapcsolatos szabályszerűségeket; ki kell alakítani benne az összefüggéseket felismerő kompetenciát; az összefüggések felismerésével el kell sajátítania a nyelvi transzfer és interferencia jelenségek szerepét a nyelvtani struktúrák tanításánál; ki kell alakítani és fejleszteni benne az automatikus standard nyelvhasználatot ahhoz, hogy érthető kommunikációt folytasson beszélgető partnerével és tanítási gyakorlatában egyértelműen közvetítse tanítványainak az elsajátítandó ismeretanyagot; ezeknek a kompetenciáknak a kialakításához a képzés idején folyamatos oktatói ellenőrzésre, rendszeres és aktív óralátogatásokra és a félév lezárásához szükséges előírások betartatására van szükség.

A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEMPONTJAI: • • • • • •

színvonalas nyelv- és szakismerettel rendelkező oktatókat kell alkalmazni a tantárgyelem oktatásához; igénybe kell venni az autonóm tanuláshoz szükséges eszközöket: kézikönyveket, értelmező és egynyelvű szótárakat, stb. lehetőséget kell biztosítani a hallgatónak a hangzó anyagok használatár, mellyel nemcsak a helyes nyelvhasználatot, de a standardot megközelítő kiejtést is elsajátíthatja; fel kell hívni a hallgatók figyelmét a számítógépes nyelvi programok és az internetes információk igénybevételére, ill. törekedni kell ilyen programok beszerzésére; az előremutató hallgatói véleményeket be kell építeni az oktatómunkába; az oktatóknak törekedni kell az állandó és folyamatos önképzésre.

KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Dreyer-Schmitt (2009): Lehr- und Übungsbuch der deutschen Grammatik aktuell. Ismaning. 2. Engel, Ulrich (2009): Deutsche Grammatik. München. 3. Fabricius-Hansen – Gallmann – Eisenberg (2005): Die Grammatik, 7. Aufl. Duden. 4. Kocsány Piroska-László Sarolta (2002): Die Wortklassen des Deutschen. Eine praktische Darstellung mit Übungen für Fortgeschrittene. Egységes jegyzet. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Budapest. 5. Brand, Linda M. - Kresin-Murakami, Jutta – Pechatscheck, Karl (2000): Die Schöne ist angekommen. Ein Grammatikkrimi. Klett Kiadó, Budapest. AJÁNLOTT IRODALOM: 1. Forgács, Erzsébet (2004): Morphologie des Deutschen im Überblick (Die Wortarten des Deutschen mit Ausnahme des Verbs). Ein Studien- und Arbeitsbuch für

2. 3. 4. 5.

ungarische Studienanfänger des Faches Germanistik. Szeged: Klebelsberg Kuno Kiadó. Gerhard Helbig-Joachim Buscha (2000): Deutsche Übungsgrammatik. Verlag Enzyklopädie Leipzig. Altmann, Hans – Hahnemann, Suzan (2010): Prüfungswissen Syntax. 4., durchgesehene Auflage. Göttingen. (= UTB 3320). Altmann, Hans – Hofmann, Ute (2008): Topologie fürs Examen. Verbstellung, Klammerstruktur, Stellungsfelder, Satzglied- und Wortstellung. 2. Auflage. Göttingen. (= Linguistik fürs Examen 4) KÖNIG, Werner (2007): dtv-Atlas Deutsche Sprache. München.

Nyelvtan Leíró/rendszerező III. Tantárgyelem neve TBN07M04s Nyelvtan Leíró/rendszerező III.

Heti óraszá m

Lezárás i forma

Kredi t

Státus K/V/S z.



2*

gyj

2

K

III.

TBN07M03s !

A TANTÁRGYELEM CÉLJA: A korábbi félévekhez hasonlóan, hogy folyamatosan mélyíti a hallgatók már megszerzett nyelvtani ismereteit a nyelvtani struktúrák gyakorlati alkalmazásának automatizmusánál: • a már korábban megszerzett nyelvtani struktúrák folyamatos és rendszeres felelevenítése; • az ismert struktúrákra újabbak építése; • a nyelvtani struktúrák német nyelven történő megtanításához szükséges kompetencia kialakítása; • az régi és új elméleti ismeretanyag folyamatos automatizálása; • az automatizált nyelvtani struktúrákra épülő helyes kommunikatív kompetencia további alakítása, folyamatos fejlesztése; • az összefüggéseket látó kompetencia további alakítása, fejlesztése; • olyan szövegek olvasása és elemezése, melyek a nyelvtani jelenségek elmélyítését és a tudatos alkalmazás kompetencia kialakulását célozzák; • a már korábban megismert és az újonnan elsajátított nyelvtani jelenségek birtokában a hallgatók szert tesznek a német nyelven megtanítás/átadás kompetenciájára is ill. félévről félévre folyamatosan fejlesztik azt. TANANYAG: A tananyag meghatározása: • a német nyelv további nyelvtani jelenségeinek elsajátítása, automatizálása; • a nyelvtanilag helyes kommunikatív kompetencia kialakítása és fejlesztése a régi és az új ismeretek területén egyaránt; • a tanulmányok során továbbra is fontos szerepe van az autonóm tanulási formának, mely személyiség fejlesztő hatásával erősíti a hallgató nyelvi készségfejlesztését; • elősegíti a magas színvonalú nyelvi kommunikációs kompetencia ki-és továbbfejlődését;

•

ebben a félévben is lehetőséget ad a tananyag a hallgatóknak arra, hogy elsajátítsanak egy a nyelvtan tanításához szükséges tevékenykedtető, játékos munkaformát, ill. az ahhoz szükséges módszertani kompetenciát. A harmadik félévben a hallgatók a nyelvi kompetenciák megszerzéséhez részletesen foglalkoznak a következő nyelvtani jelenségekkel: • • • • • •

a névmások és fajtái, használatuk, a számnevek és használatuk; az adverbiumok (a határozószók) funkciója és fajtái; az elöljárószók; fokozatosan áttérnek a szöveghasználattal a mondatelemzésre (már nemcsak a szófajokat, annak jellemzőit kell felismerni, hanem a szófajokat mint mondatrészeket is); mondattan.

KÖVETELMÉNYEK: • • • • • • • •

ebben a félévben is ismerje meg, kapja kézhez a hallgató a szemeszter tematikáját a félév elején, hogy motiváljuk az autonóm tanulásra; tartalmazza a tematika a félév során elsajátítandó tudásanyagot; ismerjék meg a hallgatók az egyes új nyelvtani jelenségekkel kapcsolatos szabályszerűségeket; alakítsa továbbra is és fejlessze magában az összefüggéseket felismerő/látó kompetenciát; sajátítsa el és használja tudatosan az összefüggések felismerésével a nyelvi transzfer és interferencia jelenségek szerepét a nyelvtani struktúrák tanításánál; ki kell alakítani és fejleszteni benne az automatikus standard nyelvhasználatot, hogy eredményes kommunikációs partner és nyelvet/nyelven tanító legyen; ezeknek a kompetenciáknak a kialakításához a képzés idején folyamatos oktatói ellenőrzésre, rendszeres és aktív óralátogatásokra és a félév lezárásához szükséges előírások betartatására van szükség. Kapjanak tanácsot a hallgatók az évfolyam-dolgozati témaválasztáshoz.

A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEMPONTJAI:      

színvonalas nyelv- és szakismerettel rendelkező oktatókat kell alkalmazni a tantárgyelem oktatásához; igénybe kell venni az autonóm tanuláshoz szükséges eszközöket: kézikönyveket, értelmező és egynyelvű szótárakat, stb. lehetőséget kell biztosítani a hallgatónak a hangzó anyagok használatára, mellyel nemcsak a helyes nyelvhasználatot, de kiejtését is javíthatja; fel kell hívni a hallgatók figyelmét a számítógépes nyelvi programok és internetes információk igénybevételére, ill. törekedni kell ilyen programok beszerzésére; kapjon lehetőséget a hallgató – igény szerint – konzultációkra, legyen lehetősége problémái feltárására; az oktató vegye figyelembe a hallgatók konstruktív javaslatait és szükség szerint építse be azokat az oktatási folyamatba.


Nyelvtan Leíró/rendszerező IV. Tantárgyelem neve TBN07M05s Nyelvtan leíró/rendszerező IV.

Heti óraszá m

Lezárás i forma

Kredi t

Státus K/V/S z.



2*

k

2

K

IV.

TBN07M04s !

A TANTÁRGYELEM CÉLJA: tovább mélyíti a hallgatók már megszerzett elméleti nyelvtani ismereteit, és ezekre építve tanulják meg az újabbakat;  a már korábban megszerzett nyelvtani struktúrákat folyamatosan felelevenítik; • az ismert struktúrákra újabbakat épít; • kialakítja a nyelvtani struktúrák német nyelven történő megtanításához szükséges kompetenciát; • az elméleti ismeretanyagot a már ismertet és az újat is folyamatosan automatizálja; • kialakítja az automatizált nyelvtani struktúrákra épülő helyes kommunikatív kompetenciát, és folyamatosan fejleszti azt; • a szövegek olvasásával és elemezésével elősegítik a nyelvtani jelenségek elmélyítését és a tudatos alkalmazás kompetencia kialakulását; • a már korábban megismert és az újonnan elsajátított nyelvtani jelenségeket a hallgatók megtanulják alkalmazni és szert tesznek a német nyelven megtanítás/átadás kompetenciájára is.

TANANYAG: A tananyag meghatározása: • a német nyelv újabb nyelvtani jelenségeinek elsajátítása, automatizálása, • a nyelvtanilag helyes kommunikatív kompetencia alakítása és további fejlesztése; • a tanulmányok során továbbra is hangsúlyos szerepet kap az autonóm tanulási forma, mely személyiség fejlesztő hatásával erősíti a hallgató nyelvi készségfejlesztését; • elősegíti a magas színvonalú nyelvi kommunikációs kompetencia alakulását és folyamatos fejlesztését; • a tananyag továbbra is, folyamatosasan lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy elsajátítsanak egy a nyelvtan tanításához szükséges tevékenykedtető, játékos munkaformát, ill. az ahhoz szükséges módszertani kompetenciát. A negyedik félévben a hallgatók a nyelvi kompetenciák megszerzéséhez részletesen foglalkoznak a mondattannal: • a mondattípusokkal és jellemzőikkel, • a kötőszókkal és használatukkal; • az egyszerű, a bővített és az összetett mondatokkal; • a szórend szabályaival; • az alany és a tárgy kifejezése "zu+Inf. szerkezetekkel" • a kötőszókkal és használatukkal, a különböző típusú német mondatok szórendjével; • az értelmező jelzőkkel és használatukkal; • a mellékmondatok jellemzőivel; • a mellékmondatok fajtáival; • mondatelemzéssel. KÖVETELMÉNYEK: • • • • • • •

mint minden félév elején, ebben a félévben is ismerje meg a hallgató a szemeszter tematikáját, ezzel is motiválva őt az autonóm tanulásra; tartalmazza a tematika a félév során elsajátítandó tudásanyagot; meg kell ismernie a hallgatónak az egyes nyelvtani jelenségekkel kapcsolatos további új szabályszerűségeket; továbbra is alakítani, fejleszteni kell benne az összefüggéseket észlelő/látó kompetenciát; az összefüggések felismerésével tudatosan figyelnie kell a nyelvi transzfer és interferencia jelenségek szerepére a nyelvtani struktúrák tanításánál; tovább kell fejleszteni benne az automatikus standard nyelvhasználatot ahhoz, hogy kommunikációja érthető legyen tanítási óráján tanítványai számára is; ezeknek a kompetenciáknak a kialakításához a képzés idején folyamatos oktatói ellenőrzésre, rendszeres és aktív óralátogatásokra és a félév lezárásához szükséges előírások betartatására van szükség. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEMPONTJAI: •

színvonalas nyelv- és szakismerettel rendelkező oktatókat kell alkalmazni a tantárgyelem oktatásához;

• • •

igénybe kell venni az autonóm tanuláshoz szükséges eszközöket: kézikönyveket, értelmező és egynyelvű szótárakat, stb. lehetőséget kell biztosítani a hallgatónak a hangzó anyagok használatár, mellyel elsajátíthatja a helyes nyelvhasználatot; fel kell hívni a hallgatók figyelmét a számítógépes nyelvi programok igénybevételére, ill. törekedni kell ilyen programok beszerzésére, továbbá az internetes információk igénybevételére.


Nyelvtan Leíró/rendszerező V. Tantárgyelem neve TBN07M06s Nyelvtan Leíró/rendszerező V.

Heti óraszá m

Lezárás i forma

Kredi t

Státus K/V/S z.

Javasolt szemeszt er


1*

gyj

1

K

V.

TBN07M05s !

A TANTÁRGYELEM CÉLJA: a hallgatók a már megszerzett elméleti nyelvtani ismereteik birtokában, folyamatos nyelvhasználat mellett automatikusan alkalmazzák a nyelvtani struktúrákat a gyakorlatban: • folyamatosan felelevenítik a már korábban megszerzett nyelvtani struktúrákat; • az ismert struktúrákra még mindig továbbiakat is építenek; • a nyelvtani struktúrák német nyelven történő megtanításához szükséges kompetencia folyamatos fejlesztése;

• • • • •

az elméleti ismeretanyag állandó és folyamatos automatizálása; az automatizált nyelvtani struktúrákra épülő helyes kommunikatív kompetencia alakítása, folyamatos fejlesztése; az összefüggéseket látó kompetenciájuk alakítása, állandó fejlesztése; a német nyelvtan szabályainak automatizálásával elmélyítik a nyelvtani jelenségeket és kialakítják a tudatos alkalmazás kompetenciáját; fejlesztik a német nyelven megtanítás/átadás kompetenciájára is.

TANANYAG: A tananyag meghatározása: • a német nyelv nyelvtani jelenségeinek felelevenítése, automatizálása, • a nyelvtanilag helyes kommunikatív kompetencia alakítása és fejlesztése; • a tanulmányok során erőteljesen támaszkodni kell az autonóm tanulási formára, mely személyiség fejlesztő hatásával erősíti a hallgató nyelvi készségfejlesztését, • elősegíti a magas színvonalú nyelvi kommunikációs kompetencia alakulását; • a tananyag további lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy elsajátítsanak egy a nyelvtan tanításához szükséges tevékenykedtető, játékos munkaformát, ill. az ahhoz szükséges módszertani kompetenciát. Az 5. félévben a heti egy órában a hallgatót felkészítjük a szigorlatra. • folyamatos szövegolvasással (aktuális, autentikus témák, szakmai szövegek), • nyelvtani elemzésekkel, • a szófajok és a mondattanról tanultak állandó felelevenítésével; • folyamatosan felhívjuk figyelmüket a kivételekre, különlegességekre, „Umgangssprache” nyelvhasználatában a „Standardsprache”-tól való eltérésekre.

az

KÖVETELMÉNYEK: • • • • • • • •

ismerje a hallgató a szemeszter és a szigorlat tematikáját a félév elején, mert az autonóm tanulási forma ebben a félévben kapja a legnagyobb hangsúlyt; tartalmazza a tematika a félév során még elsajátítandó tudásanyagot, ill. a szigorlati tematikát; legyen birtokában a hallgató a helyes nyelvhasználathoz szükséges elméleti tudásnak; lássa konkrétan az összefüggéseket; ismerje, a nyelvi transzfer és interferencia jelenségek fontosságát és szerepét a nyelvtani struktúrák tanításánál; alakítsa ki és fejlessze magában az automatikus standard nyelvhasználatot ahhoz, hogy kommunikációja érthető legyen tanítási óráin; ezeknek a kompetenciáknak a kialakításához a képzés idején folyamatos oktatói ellenőrzésre, rendszeres és aktív óralátogatásokra és a félév lezárásához szükséges előírások betartatására van szükség. Javasoljuk a SZABV 142 kurzus felvételét a szigorlat eredményes letétele érdekében.

A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEMPONTJAI:

• • • • • • •

színvonalas nyelv- és szakismerettel rendelkező oktatókat kell alkalmazni a tantárgyelem oktatásához; igénybe kell venni az autonóm tanuláshoz szükséges eszközöket: kézikönyveket, értelmező és egynyelvű szótárakat, stb. lehetőséget kell biztosítani a hallgatónak a hangzó anyagok használatár, mellyel nemcsak a helyes nyelvhasználatot, de a standardot megközelítő kiejtést is elsajátíthatja; folyamatos konzultációt kell biztosítani a hallgatónak a kontakt órákon túl is; az oktató vegye figyelembe a hallgatóknak a tantárgy tanulása során felmerülő legfontosabb problémáit és segítse őket ezek megoldásában; fel kell hívni a hallgatók figyelmét a számítógépes nyelvi programok igénybevételére, ill. törekedni kell ilyen programok beszerzésére, ill. az internetes információk megszerzésének lehetőségére; az oktató érezzen késztetést a saját folyamatos továbbképzésére.

KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Dreyer-Schmitt (2009): Lehr- und Übungsbuch der deutschen Grammatik aktuell. Ismaning. 2. Engel, Ulrich (2009): Deutsche Grammatik. München. 3. Fabricius-Hansen – Gallmann – Eisenberg (2005): Die Grammatik, 7. Aufl. Duden. 4. Kocsány, Piroska - László, Sarolta (2002): Die Wortklassen des Deutschen. Eine praktische Darstellung mit Übungen für Fortgeschrittene. Egységes jegyzet. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Budapest. 5. Földes-Kühnert (1991): Umgang mit der Umgangssprache. Budapest. AJÁNLOTT IRODALOM: 1. Helbig, Gerhard – Buscha, Joachim (2000): Deutsche Übungsgrammatik. Verlag Enzyklopädie Leipzig. 2. Altmann, Hans – Hahnemann, Suzan (2010): Prüfungswissen Syntax. 4., durchgesehene Auflage. Göttingen. (= UTB 3320). 3. Altmann, Hans – Hofmann, Ute (2008): Topologie fürs Examen. Verbstellung, Klammerstruktur, Stellungsfelder, Satzglied- und Wortstellung. 2. Auflage. Göttingen. (= Linguistik fürs Examen 4) 4. König, Werner (2007): dtv-Atlas Deutsche Sprache. München. 5. Bradean-Ebinger, Nelu (2003): Deutsche deskriptive Übungsgrammatik. Budapest.

SZIGORLAT (komplex) Tantárgyelem neve TBN07MSZ SZIGORLAT (komplex)

A TANTÁRGY CÉLJA:

Heti óraszá m 0

Lezárás i forma

Kredi t

Státus K/V/S z.


SZ „A” típusú

0

K

V.

Előfeltétel és előírás TBN07M05s ! TBN07M06s

A cél meghatározása: a tantárgyelem célja, hogy komplex módon számonkérje/ellenőrizze a hallgatók már megszerzett elméleti nyelvtani ismereteit, továbbá a nyelvtani struktúrák gyakorlati alkalmazásának kompetenciáját, melynek birtokában képesek azok differenciált továbbadására az iskola 1-6. osztályában: • a tanulmányok során megszerzett nyelvtani struktúrák ismerete; • a nyelvtani struktúrák német nyelven történő megtanításához szükséges kompetencia kialakítása; • az automatizált ismeretanyag birtokában elsajátított összefüggéseket látó kompetenciájának prezentálása; • a kialakult és automatizált nyelvtani struktúrákra épülő, folyamatosan fejlesztett helyes kommunikatív kompetencia bemutatása; • a német nyelvtan szigorú szabályainak ismerete mellett, olyan szövegek értő olvasása és elemezése, melyek a nyelvtani jelenségek elmélyítését és a tudatos alkalmazás kompetencia kialakulását eredményezték; • az elsajátított nyelvtani jelenségeket a hallgatók nemcsak alkalmazni tanulták meg, hanem szert tettek a német nyelven megtanítás/átadás kompetenciájára is. TANANYAG: A tananyag meghatározása: • a német nyelv nyelvtani jelenségeinek elsajátítása, automatizálása; • a nyelvtanilag helyes kommunikatív kompetencia kialakítása és fejlesztése; • a német nyelv mondattanának és szófaji rendszerének részletes tárgyalása; • a tanulmányok során előtérbe kerül az autonóm tanulási forma, mely személyiség fejlesztő hatásával erősíti a hallgató nyelvi készségfejlesztését; • elősegíti a magas színvonalú nyelvi kommunikációs kompetencia kifejlődését; • a tananyag lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy elsajátítsanak egy a nyelvtan tanításához szükséges tevékenykedtető, játékos munkaformát, ill. az ahhoz szükséges módszertani kompetenciát. KÖVETELMÉNYEK: • • • •

a hallgató rendelkezzen az összefüggéseket felismerő kompetenciával; az összefüggések felismerésével ismernie kell a nyelvi transzfer és interferencia jelenségek szerepét a nyelvtani struktúrák tanításánál; legyen az automatikus standard nyelvhasználat birtokában ahhoz, hogy kommunikációja érthető legyen beszélgető partnere számára; A SZIGORLAT SIEKERES LETÉTELE A CSOPORT ELŐTTI TANÍTÁSI GYAKORLAT ELŐFELTÉTELE!

ÖSSZKREDITSZÁM: 0 ZÁRÁSI FORMA: szigorlat AJÁNLOTT FÉLÉV: V. félév, ELŐFELTÉTEL: Gyenge: Leíró és rendszerező nyelvtan IV. Erős: Nyelvtan V. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEMPONTJAI:

    

színvonalas nyelv- és szakismerettel rendelkező oktatók alkalmazása a tantárgyelem oktatásánál; igénybe kell venni az autonóm tanuláshoz szükséges eszközöket: kézikönyveket, értelmező és egynyelvű szótárakat stb. lehetőséget kell biztosítani a hallgatónak a hangzó anyagok használatára, melyekkel nemcsak a helyes nyelvhasználatot, de a standardot megközelítő kiejtést is elsajátíthatja; a szövegelemzésekhez többféle, tartalmában motiváló szövegek felhasználása; fel kell hívni a hallgatók figyelmét a számítógépes nyelvi programok igénybevételére, ill. törekedni kell ilyen programok beszerzésére.


Nyelv- és stílusgyakorlatok I. Tantárgyelem neve TBN07M07s Nyelv- és stílusgyakorlatok I.

Heti óraszá m

Lezárás i forma

Kredi t

Státus K/V/S z.


3*

gyj

2

K

I.


A TANTÁRGYELEM CÉLJA: •

a hallgatók nyelvi szintjének felmérése után a szeminárium célkitűzése a hallgatók

nyelvtudásának fokozatos fejlesztése, a meglévő hiányosságok pótlása;

•

kezdetben egyszerűbb szövegekkel motiválni kívánja a hallgatót megszólalási

gátlásainak levetkőzésére – az egyes szövegrészek tartalmának memoriterként elsajátítása segíti a hallgatót véleménykifejtésében - s csak fokozatosan emelkedik a szöveg- és hanganyagok színvonala; •

a négy nyelvi kompetencia (beszédkészség, értő olvasás, hallás utáni értés valamint

írásbeli kifejezési készség) folyamatos fejlesztése, csiszolása; •

a hallgató szókincsének folyamatos bővítése a német nyelvterületen éppen aktuális

témák feldolgozásával, valamint a tartalmakon keresztül a hallgató interkulturális attitűdjének észrevétlen kialakítása; •

a szeminárium témáin keresztül indirekt módon meg szeretné ismertetni a hallgatót

a német nyelvterület egyik fő, társadalmi feszültséget indikáló problematikájával, a migráció jelenségével és a tartalmakon keresztül egyben mintát adni a másság, a kulturális különbségek toleranciájának gyakorlatára; •

vitaindítással lehetőséget nyújtani a hallgatónak arra, hogy véleményét szuverén

módon, megfelelő nyelvi eszközökkel, objektív stílusban kifejthesse, mások szokatlan, néha meglepő nézeteinek tiszteletben tartása mellett; •

tudatosítani a leendő tanítóban fontos feladatát, hogy felkészítse diákjait a

személyes mobilitásra, a könnyebb eligazodásra a többnyelvű, többkultúrájú Európában; •

az egy-egy témához szükséges internetes anyaggyűjtésen keresztül a szeminárium

nagyobb tanulói önállóságra kívánja ösztönözni a hallgatót; TANANYAG: •

A

szövegeket,

amelyek

felölelik

a

mindennapi

élet,

kultúra,

politika,

társadalomtudományok témakörét, rendszerint az értő olvasást, ill. hallás utáni értést mérő/gyakorló feladatsorral vezetjük be, majd sokoldalúan felhasználjuk az új szavakat és gyakoroljuk a hosszabb, összefüggő témakifejtést. •

Elemezzük a szövegek stilisztikai eltéréseit, majd különböző szociális helyzetű és korosztályba tartozó beszélők szerepét kell a hallgatóknak eljátszaniuk.

•

Megismerkednek a hallgatók egy hosszabb, összefüggő történettel, amelynek tartalmát rekonstruálniuk kell. Rendszeres a véleménycsere, diszkusszió a különböző témákról. Az íráskészséget házi fogalmazások, képleírások, levelek írásával fejlesztjük.

•

Témakörök: Köszönési formák, kulturális különbségek; Interkulturális találkozások A kapcsolatok kialakításának művészete; ismerkedés

Egy személy leírása és jellemzése; bemutatkozás, önéletrajz Egy kellemetlen szituáció megoldása (probléma a szomszéddal, reklamáció) A városi és a vidéki élet (diszkusszió); a lakóhely jellemzése Egy bűnügyi történet

KÖVETELMÉNYEK: •

legyen képes a hallgató igényes szövegeket értelmezni szótár nélkül, szövegkörnyezet és összefüggések segítségével;

•

tudjon véleményt kifejteni szóban és írásban, megfelelő stílusban;

•

legyen képes egy-egy történet elmesélésére kommunikációt zavaró nyelvtani ill. kifejezési hibák nélkül, a tanult szókincs felhasználásával;

•

végezze el a hallás utáni értési gyakorlatokat, melyeknek teljesítése előfeltétele a gyakorlati jegy megadásának (Nyelvi labor használata);

A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEMPONTJAI: •

a nyelvi laboratóriumban végzett önálló hallgatói munka lehetőségének biztosítása (megszervezése, irányítása és ellenőrzése)

•

önállóan végzett excenzív olvasási feladatok biztosítása (megszervezése, irányítása és ellenőrzése)

•

a hallgatói tapasztalatok és vélemények figyelembe vétele;

•

az oktató saját munkájának rendszeres evaluálása;

•

a hallgatói és oktatói javaslatok, tapasztalatok és eredmények beépítése az oktatás folyamatába;

•

az oktató önképzésének biztosítása: szakirodalom olvasásával, kiadói prezentációkon részvétellel stb.

KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Perlmann-Balme, Michaela – Andreas Tomaszewski – Dörte Weers (2004): Themen aktuell 3 – Zertifikatsband. Kursbuch. Lehrwerk für Deutsch als Fremdsprache. Max Hueber Verlag, Ismaning. 2. Bock, Heiko – Jutta Müller (2004): Themen aktuell 3 – Zertifikatsband. Arbeitsbuch. Lehrwerk für Deutsch als Fremdsprache. Max Hueber Verlag, Ismaning. 3. Antal Mária (2000): Auf die Plätze! Fertig! Hör! Német beszédértés. Tankönyv és hanganyag. Nemzeti Tankönyvkiadó: Budapest.

4. Specht, Franz (2008): Schöne Augen – Leseheft und Hörfassung. Max Hueber Verlag: Ismaning. AJÁNLOTT IRODALOM: 1. Perlmann-Balme, Michaela – Susanne Schwalb (2008): em neu Hauptkurs. Kursbuch. Deutsch als Fremdsprache für die Mittelstufe. Max Hueber Verlag: Ismaning. 2. Perlmann-Balme, Michaela – Susanne Schwalb (2008): em neu Hauptkurs. Arbeitsbuch. Deutsch als Fremdsprache für die Mittelstufe. Max Hueber Verlag: Ismaning. 3. Hantschel, Hans-Jürgen – Paul Krieger (2004): Mit Erfolg zur Mittelstufenprüfung – Übungsbuch. Ernst Klett International GmbH: Stuttgart. 4. Vorderwülbecke, Anne – Klaus Vorderwülbecke (2003): Stufen International 3. Deutsch als Fremdsprache für Jugendliche und Erwachsene. Lehr- und Arbeitsbuch. Ernst Klett Sprachen GmbH: Stuttgart. 5. Vorderwülbecke, Anne – Klaus Vorderwülbecke (2003): Stufen International 3. Deutsch als Fremdsprache für Jugendliche und Erwachsene. Zusatzübungen. Ernst Klett Sprachen GmbH: Stuttgart.

Német nyelv- és stílusgyakorlat II. Tantárgyelem neve TBN07M08s Német nyelv- és stílusgyakorlat II.

Heti Lezárási Kredi Státus Javasolt óraszám forma t K/V/Sz szemeszter . 3*

gyj

2

K

II.

Előfeltétel és előírás TBN07M07s!


a szeminárium legfontosabb célkitűzése a hallgató középfokú szintű német

nyelvtudásának elmélyítése: a kifejezés nyelvi igényességére való törekvés vágyának elültetése, kialakítása a jövő tanítóiban, amely képessé teszi és motiválja őket a választékosabb, színesebb nyelvezetű kommunikációra és tudásuk folyamatos, autonóm szinten tartására illetve bővítésére; •

a négy nyelvi kompetencia (beszédkészség, értő olvasás, hallás utáni értés valamint

írásbeli kifejezési készség) változatos fejlesztése, csiszolása során a hallgató diákként is megtapasztalhatja a nyelvi fejlesztés hatékony módszertani eszköztárának alkalmazását, valamint

megismerkedik

szakkifejezésekkel;

a

nyelvoktatáshoz

szükséges

tanári

instrukciókkal,

•

az egyre emelkedettebb vitákon keresztül lehetőséget adni a hallgatónak arra, hogy

megtanulja szuverén módon, megfelelő nyelvi eszközökkel, objektíven kifejezni véleményét. •

a kulturális feszültségek hatékony feloldásáról, kezeléséről, a hazaiak és a

jövevények humánus érintkezésének megvalósulásáról szerzett információkon keresztül a hallgató empátiás készségének fejlesztése, hogy tanítóként elhivatottságot érezzen az esélyegyenlőség hazai közoktatásban való megvalósítása iránt; •

a német nyelv sokoldalú - egyes területek nyelvezetének szakszavak mélységéig is

terjedő – megismertetése a hallgatóval, melynek segítségével tájékozódhat az idegen nyelvű szakirodalomban és megismerkedhet kurrens pedagógiai irányzatokkal. TANANYAG: •

A szövegeket, amelyek ezúttal a társadalomtudományok, technikai fejlődés, s a környezetvédelem témakörét érintik, rendszerint az értő olvasást ill. hallás utáni értést mérő/gyakorló feladatsorral vezetjük be.

•

Sokoldalúan felhasználjuk az új szavakat és gyakoroljuk az összefüggő témakifejtést.

•

Elemezzük a szövegek stilisztikai eltéréseit, majd különböző szociális helyzetű és korosztályba tartozó beszélők szerepét kell eljátszaniuk a hallgatóknak.

•

Megismerkednek a hallgatók egy-egy hosszabb, összefüggő történettel, amelynek tartalmát rekonstruálniuk kell.

•

Rendszeres véleménycsere, argumentáció, diszkusszió a különböző témákról.

•

Az íráskészség fejlesztése házi fogalmazások, képleírások, levelek írásán keresztül.

•

Témakörök: Szokásokról, napirendről beszámolni; étkezési szokások, az egészséges életmód Sportolási lehetőségek; Fitnesz-hullám: előnyök és hátrányok Hogyan adjunk tanácsot? (ismerősnek, barátnak; munkaügyben) Meghívás szóban és írásban; egy baráti összejövetel megszervezése A világháló kínálta lehetőségek (a tanulásban, oktatásban és a munkaerőpiacon) Képzés és munkavállalás (állásinterjú, álláshirdetés, statisztikák értelmezése) Az iskola régen és ma; iskolai élmények; az ideális pedagógus

KÖVETELMÉNYEK:

•

tudjon igényes szövegeket értelmezni szótár nélkül, szövegkörnyezet és összefüggések segítségével;

•

tudja kifejteni véleményét szóban és írásban, egyre árnyaltabb szókinccsel, kommunikációt zavaró nyelvtani hibák nélkül;

•

legyen képes egy-egy történetet elmesélni zavaró nyelvtani, ill. kifejezési hibák nélkül, a tanult szókincs felhasználásával;

•

végezze el a hallás utáni értési feladatokat, melyeknek teljesítése előfeltétele a gyakorlati jegy megadásának (Nyelvi labor használata).

A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEMPONTJAI: •

a nyelvi laboratóriumban végzett önálló hallgatói munka lehetőségének biztosítása (megszervezése, irányítása és ellenőrzése);

•

önállóan végzett órán kívüli olvasási feladatok biztosítása (megszervezése, irányítása és ellenőrzése).

•

a hallgatói tapasztalatok és vélemények figyelembe vétele;

•

az oktató saját munkájának rendszeres értékelése;

•

a hallgatói és oktatói javaslatok, tapasztalatok és eredmények beépítése az oktatás folyamatába;

•

az oktató önképzésének biztosítása: szakirodalom olvasásával, kiadói prezentációkon részvétellel stb.

KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Perlmann-Balme, Michaela – Andreas Tomaszewski – Dörte Weers (2004): Themen aktuell 3 – Zertifikatsband. Kursbuch. Lehrwerk für Deutsch als Fremdsprache. Max Hueber Verlag, Ismaning. 2. Bock, Heiko – Jutta Müller (2004): Themen aktuell 3 – Zertifikatsband. Arbeitsbuch. Lehrwerk für Deutsch als Fremdsprache. Max Hueber Verlag, Ismaning. 3. Antal Mária (2000): Auf die Plätze! Fertig! Hör! Német beszédértés. Tankönyv és hanganyag. Nemzeti Tankönyvkiadó: Budapest. 4. Specht, Franz (2008): Schöne Augen – Leseheft und Hörfassung. Max Hueber Verlag: Ismaning. AJÁNLOTT IRODALOM: 1. Perlmann-Balme, Michaela – Susanne Schwalb (2008): em neu Hauptkurs. Kursbuch. Deutsch als Fremdsprache für die Mittelstufe. Max Hueber Verlag: Ismaning.

2. Perlmann-Balme, Michaela – Susanne Schwalb (2008): em neu Hauptkurs. Arbeitsbuch. Deutsch als Fremdsprache für die Mittelstufe. Max Hueber Verlag: Ismaning. 3. Hantschel, Hans-Jürgen – Paul Krieger (2004): Mit Erfolg zur Mittelstufenprüfung – Übungsbuch. Ernst Klett International GmbH: Stuttgart. 4. Vorderwülbecke, Anne – Klaus Vorderwülbecke (2003): Stufen International 3. Deutsch als Fremdsprache für Jugendliche und Erwachsene. Lehr- und Arbeitsbuch. Ernst Klett Sprachen GmbH: Stuttgart. 5. Vorderwülbecke, Anne – Klaus Vorderwülbecke (2003): Stufen International 3. Deutsch als Fremdsprache für Jugendliche und Erwachsene. Zusatzübungen. Ernst Klett Sprachen GmbH: Stuttgart.

Alapvizsga német nyelv Tantárgyelem neve TBN07MAV Alapvizsga német nyelv

Heti óraszá m

Lezárás i forma

Kredi t

Státus K/V/Sz.

0

av

0

K

Javasolt szemeszte r II. de legkésőbb IV.

Előfeltétel és előírás TBN07M03s TBN07M08s

A TANTÁRGY CÉLJA: • • • •

a hallgató hozott nyelvi kompetenciájának fejlelődési vizsgálata, ill. ellenőrzése; a hallgató írásbeli és szóbeli kifejezőkészség szintjének vizsgálata/ellenőrzése; a kommunikativitás ellenőrzése: a négy alapkészség fejlettségi szintjének mérése: az értés, a beszéd, az olvasás és íráskészségé; a fenti célok elérése után legyen képes a hallgató tanítói munkáját nyelvi kommunikációs nehézségek nélkül végezni.

TANANYAG • kommunikatív kompetencia vizsgálata a két félév Nyelv- és stílusgyakorlatok kurzusain elsajátított szókincs aktív használata alapján; • az automatizált nyelvi jelenségek helyes alkalmazása a kommunikáció folyamán; • a hallgató kialakult nyelvátadó kompetenciájának vizsgálata írásbeli és szóbeli feladatok alapján. KÖVETELMÉNYEK. • a hallgató tudja alkalmazni az elsajátított szókincset, mely a mindennapi témákon kívül magában foglalja a színvonalas monologikus beszédet (referátumok tartása), a szituatív kommunikációt, a fejlett írásbeli kifejezőkészséget. • AZ ALAPVIZSGA SIKERES LETÉTELE ELŐFELTÉTELE A SZIGORLAT LETÉTELÉNEK. ÖSSZKREDITSZÁM: 0 ÓRASZÁM: ZÁRÁSI FORMA: alapvizsga AJÁNLOTT FÉLÉV: II. félév, de legkésőbb a IV. ELŐFELTÉTEL: Leíró és rendszerező nyelvtan II. és Nyelv- és stílusgyakorlatok II.

A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEMPONTJAI: • a vizsgát megelőző tanulmányok során a kurzusokat kvalifikált, (esetleg anyanyelvű) tanárok tartják; • a tárgy oktatásánál figyelembe kell venni a hallgatók konstruktív javaslatait; • a hallgatóktól elvárt, tanulmányaik során kialakított kompetenciákat írott, hangzó és videós anyagok, internethasználat segítik; • kialakul a hallgatóban az autonóm tanulási forma, mely segíti az önálló munkában és az összefüggések meglátásában. KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Perlmann-Balme, Michaela – Andreas Tomaszewski – Dörte Weers (2004): Themen aktuell 3 – Zertifikatsband. Kursbuch. Lehrwerk für Deutsch als Fremdsprache. Max Hueber Verlag, Ismaning. 2. Bock, Heiko – Jutta Müller (2004): Themen aktuell 3 – Zertifikatsband. Arbeitsbuch. Lehrwerk für Deutsch als Fremdsprache. Max Hueber Verlag, Ismaning. AJÁNLOTT IRODALOM: 1. Perlmann-Balme, Michaela – Susanne Schwalb (2008): em neu Hauptkurs. Kursbuch. Deutsch als Fremdsprache für die Mittelstufe. Max Hueber Verlag: Ismaning. 2. Perlmann-Balme, Michaela – Susanne Schwalb (2008): em neu Hauptkurs. Arbeitsbuch. Deutsch als Fremdsprache für die Mittelstufe. Max Hueber Verlag: Ismaning. 3. Hantschel, Hans-Jürgen – Paul Krieger (1998): Mit Erfolg zur Mittelstufenprüfung – Übungsbuch. Ernst Klett International GmbH: Stuttgart. 4. Hantschel, Hans-Jürgen – Paul Krieger (1998): Mit Erfolg zur Mittelstufenprüfung – Testbuch und CD. Ernst Klett International GmbH: Stuttgart. 5. Vorderwülbecke, Anne – Klaus Vorderwülbecke (2003): Stufen International 3. Deutsch als Fremdsprache für Jugendliche und Erwachsene. Lehr- und Arbeitsbuch. Ernst Klett Sprachen GmbH: Stuttgart.

Német nyelv TP I. Tantárgyelem neve TBN07M09e Német nyelv TP I.

Heti óraszá m

Lezárás i forma

Kredi t

Státus K/V/S z.


1*

k

2

K

V.

Előfeltétel és előírás TBN07M05s ! TBN07M08s !

A TANTÁRGYELEM CÉLJA: A hallgatók tantárgypedagógiai ismereteinek megalapozása, ill. elméleti alapozást nyújtani a tanítási gyakorlathoz, valamint a későbbi önálló iskolai gyakorlathoz. • a féléves stúdium alatt hallgató megismeri a német mint idegen nyelv tanítása módszertanának történetét; • áttekintése lesz a nyelvoktatás során alkalmazott legjelentősebb módszerekről;

• • • • • •

elsajátítja a szak terminológiáját; megismeri az idegen nyelv oktatásának legfontosabb kritériumait; megtanulja a készségfejlesztés alapvető tényezőit; kialakítani a hallgatóban a leghatékonyabb módszerek gyakorlati alkalmazásának kompetenciáját; tanulmányai hozzásegítik ahhoz a kompetenciához, mellyel a nyelvi órát felépíti, az óra egyes mozzanatait / lépéseit tudatosan alkalmazni tudja; birtokában lesz annak a kompetenciának, mellyel az elsajátított elméleti ismereteket a mindennapok tanítási gyakorlatában alkalmazni tudja

TARTALOM: A hallgatók módszertani tanulmányainak első félévében a következő témákat tárgyalják: • • • • • • • • • • • • • •

az idegen nyelv módszertan helye a tudományok között; a 20. sz. legjelentősebb, iskolai keretek között alkalmazott módszerei; a transzfer és interferencia jelenség fontossága; a nyelvi óra globális- és részcéljai; a tanóra felépítésének elhelyezése a nyelvtanítás folyamatában; a kiejtés készségének fejlesztési módjai; a hallás utáni értés tanítása; az idegen nyelvi írás és olvasás tanítása; a nyelvtani struktúrák átadásának kompetenciája; a szövegfeldolgozáshoz (tankönyvi szövegek, irodalmi-, gyermekirodalmi szövegek) szükséges ismeretek; a szókincsfejlesztés lehetőségei; a médiumok fajtáit és ésszerű használatuk; a tanulói tudás ellenőrzésének lehetőségei, az önellenőrzésre nevelés módozatai; a tanítói személyiségjegyek összetevői.

KÖVETELMÉNYEK: A hallgató • el tudja helyezni az idegen nyelv módszertanát a tudományok között; • legyen tisztában a 20. sz. legjelentősebb, iskolai keretek között alkalmazott módszereivel, azok jelentőségével; • értse a transzfer és interferencia jelenség fontosságát; • ismerje a nyelvi óra lehetséges globális- és részcéljait; • sajátítsa el a tanóra felépítéséhez szükséges ismereteket, és el tudja helyezni azt a nyelvtanítás folyamatában; • sajátítsa el a kiejtés tanításának lehetőségeit; • alakítsa ki magában a hallás utáni értés tanításának kompetenciáját; • ismerje az idegen nyelvi írás és olvasás tanításának lehetséges módszereit; • sajátítsa el a nyelvtani struktúrák átadásának kompetenciáját; • legyen tisztában a szövegfeldolgozáshoz szükséges ismeretekkel; • tanulja meg a szókincsfejlesztés lehetőségeit; • ismerje a médiumok fajtáit és ésszerű használatukat;

• •

tanulja meg a tanulói tudás ellenőrzésének lehetőségeit, az önellenőrzésre nevelés eszközeit; legyen tisztában a tanítói személyiségjegyekkel és azok hatásával.

A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEMPONTJAI: • • •

•

színvonalas nyelv- és szakismerettel rendelkező oktatókat kell alkalmazni a tantárgyelem oktatásához; igénybe kell venni az autonóm tanuláshoz szükséges eszközöket: kézikönyveket; lehetőséget kell biztosítani a hallgatónak a digitális videó anyagok megtekintésére, óraelemzések megtekintésére és az ismeretek használatának technikájára, melynek segítségével saját tanítási óráját könnyebben megtervezheti, felismerve a látott órák pozitív mozzanatait, az órák logikus felépítését; fel kell hívni a hallgatók figyelmét a számítógépes óratervezés hasznosságára és biztosítani kell a számgép igénybevételének lehetőségét azok számára, akik nem rendelkeznek otthon számítógéppel.

KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Bodó, E.-Radvai, T. (Zsg. 2004) 13+1 Ideen zum DaF/DaZ-Unterricht mit kurzer theoretischer Einführung. Szöveggyűjtemény-olvasókönyv. ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar, Budapest. 2. Kóczián, N. (Zsg. 1995): Grundlagen der Didaktik-Methodik Deutsch als Fremdsprache. ELTE Germanistisches Institut, Bereich Sprachdidaktik. Budapest. 3. Morvai Edit (1996): Deutsch als Fremdsprache an ungarischen Grundschulen. Eine Orientierungshilfe. Ernst Endt, Goethe-Institut München, Eötvös Loránd Universität Budapest. 4. Neuner G. - Hunfeld H. (2002): Methoden des fremdsprachlichen Deutschunterrichts. Fernstudieneinheit 04: Eine Einführung. Fernstudienangebot Langenscheidt. BerlinMünchen-Wien-Zürich-New York. 5. Heyd, G. (2002): Deutsch lehren. Grundwissen für den Unterricht in Deutsch als Fremdsprache. Verlag Moritz Diesterweg, Frankfurt am Main. AJÁNLOTT IRODALOM: 1. Bimmel, P. - Kast, B. - Neuner, G. (2011): Deutschunterricht planen - Buch mit DVD. Fernstudieneinheit 18. Fernstudienprojekt zur Fort- und Weiterbildung im Bereich Germanistik und Deutsch als ... Kassel (GhK) und des Goethe Institutes (GI) Langenscheidt Kg. 2. Jung, L. (2005): 99 Stichwörter zum Unterricht DaF. Max Hueber Verlag Ismaning. 3. Bohn, R. (1999): Probleme der Wortschatzarbeit. Fernstudieneinheit 22: Fernstudienprojekt zur Fort- und Weiterbildung im Bereich Germanistik und Deutsch als ... Kassel (GhK) und des Goethe Institutes (GI) , Langenscheidt Verlag. 4. Funk, H.- Koenig, M. (1996): Grammatik lehren und lernen. Fernstudieneinheit 01: Fernstudienangebot Germanistik: Deutsch als Fremdsprache, Langenscheidt Kg. 5. Müller, B.-D. (1996): Wortschatzarbeit und Bedeutungsvermittlung. Fernstudieneinheit 08: Fernstudienangebot Germanistik: Deutsch als Fremdsprache, Langenscheidt Verlag.

Német nyelv TP II. Tantárgyelem neve TBN07M10s Német nyelv TP II.

Heti óraszá m

Lezárás i forma

Kredi t

Státus K/V/S z.



2*

gyj

1

K

VI.

TBN07M09e!

A TANTÁRGYELEM CÉLJA: A tantárgyelem célja, hogy a hallgató az előző félévben elsajátított, elsősorban elméleti tudását a gyakorlatba átültesse. • • • • • • • •

a féléves stúdium alatt a hallgató módszertani ismereteinek birtokában megtanul a csoport előtt társainak az általános iskola alsó tagozatán mikrotanítási formában vagy egész órákat tartani; az elsajátított módszerek közül képes kiválasztani a tananyagnak és a tanóra céljainak megfelelőt; órái tervezésénél és az elemzéseknél használja az elsajátított szakterminológiát; képes óráit az idegennyelv-oktatás legfontosabb kritériumainak ismeretében megtervezni és szervezni; fejleszti a nyelvóra tudatos felépítésének, az idő tervezésének kompetenciáját; képes a tanulók alapkészségeinek fejlesztésére; elsajátítja a leghatékonyabb módszerek gyakorlati alkalmazásának kompetenciáját; birtokában lesz annak a kompetenciának, mellyel az elsajátított elméleti ismereteket a mindennapok tanítási gyakorlatában alkalmazni tudja.

TARTALOM: A hallgató módszertani tanulmányainak ebben a félévében elsajátítja • • • • • • • • • • • •

a módszertan, mint interdiszciplináris tudomány elméletének átültetését a gyakorlatba; a 20. sz. legjelentősebb, iskolai keretek között alkalmazott módszerein túlmenően megismeri és kipróbálja a kor követelményeinek megfelelő legújabb módszertani eljárásokat; a transzfer és interferencia jelenség ismeretében tudatosan alkalmazza a nyelvi jelenségek tudatosítását vagy automatizálását – a korcsoportnak, ill. a nyelvi szintnek megfelelően; folyamatosan készít óratervezeteket, ill. előkészületi vázlatokat a megadott témákhoz; tudatosan alkalmazza ismereteit a nyelvi óra globális és részcéljainak meghatározásánál; a tanulók kiejtés és a hallás utáni értés tanításának készségét fejlesztő kompetenciát; hangsúlyosan törekszik a tanulók írás és olvasáskészségének fejlesztésére; kompetensen dönt a nyelvtani struktúrák átadásának módjáról; a szövegfeldolgozáshoz szükséges ismeretek tudatos alkalmazását; helyesen választja meg a szókincsfejlesztés változatos lehetőségeit; tudatosan használja az óra anyagának megfelelő médiumokat; törekszik a tanulói tudás rendszeres ellenőrzésére.

KÖVETELMÉNYEK: A hallgató • legyen képes a módszertan, mint interdiszciplináris tudomány elméletének átültetésére a gyakorlatba; • a 20. sz. legjelentősebb, iskolai keretek között alkalmazott módszerein túlmenően ismerje meg és próbálja ki a kor követelményeinek megfelelő legújabb módszertani eljárásokat; • a transzfer és interferencia jelenség ismeretében alkalmazza tudatosan a nyelvi jelenségek tudatosítását vagy automatizálását – a korcsoportnak, ill. a nyelvi szintnek megfelelően; • készítsen folyamatosan óratervezeteket, ill. előkészületi vázlatokat a megadott témákhoz; • alkalmazza tudatosan ismereteit a nyelvi óra globális és részcéljainak meghatározásánál; • rendelkezzen azzal a kompetenciával, mellyel fejleszti a tanulók kiejtését, a hallás utáni értés tanításának készségét; • törekedjen hangsúlyosan a tanulók írás- és olvasáskészségének fejlesztésére; • tudjon dönteni kompetensen a nyelvtani struktúrák átadásának módjáról; • alkalmazza tudatosan a szövegfeldolgozáshoz szükséges ismereteit; • válassza meg helyesen a szókincsfejlesztés változatos lehetőségeit; • használja tudatosan az óra anyagának megfelelő médiumokat; • törekedjen a tanulói tudás rendszeres ellenőrzésére. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEMPONTJAI: • • • • •

színvonalas nyelv- és szakismerettel rendelkező oktatókat kell alkalmazni a tantárgyelem oktatásához; igénybe kell venni az autonóm tanuláshoz szükséges eszközöket, kézikönyveket; lehetőséget kell biztosítani a hallgatónak a digitális videó anyagok megtekintésére, elemzésére és használatára, melynek segítségével saját tanítási óráját könnyebben megtervezheti, felismerve a látott órák pozitív mozzanatait, az órák logikus felépítését; figyelembe kell venni a hallgatók észrevételeit, véleményét a tantárgy oktatásával kapcsolatban és a konstruktív javaslatokat be kell építeni az oktatás folyamatába; fel kell hívni a hallgatók figyelmét a számítógépes óratervezés hasznosságára és biztosítani kell a számítógép igénybevételének lehetőségét azok számára, akik nem rendelkeznek otthon számítógéppel.

KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Bodó, E. – Radvai T. (Zusg. 2004): 13+1 Ideen zum DaF/DaZ-Unterricht mit kurzer theoretischer Einführung. Szöveggyűjtemény-olvasókönyv. ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar Budapest, Okker ZRt. 2. Radvai, T. (Zusg. 2007): Theoretische und praktische Tipps für den Daf-/DaZUnterricht in den Grundschulklassen 1-6. ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar Budapest, Okker ZRt. 3. Chighini, P.- Kirsch, D. (2008): Deutsch im Primarbereich: Das Fernstudienangebot Deutsch als Fremdsprache. Langenscheidt Verlag.

4. Schewe, M. L. - Schlemminger, G. (2000): Deutsch als Fremdsprache: Pädagogische Konzepte für einen ganzheitlichen DaF-Unterricht, Cornelsen. 5. Storch, G. (1999): Deutsch als Fremdsprache. Eine Didaktik: Theoretische Grundlagen und praktische Unterrichtsgestaltung. UTB, Stuttgart. AJÁNLOTT IRODALOM: 1. Heyd, G. (2002): Deutsch lehren. Grundwissen für den Unterricht in Deutsch als Fremdsprache. Verlag Moritz Diesterweg Frankfurt am Main. 2. Butzkamm, W. (2007): Unterrichtssprache Deutsch: Wörter und Wendungen für Lehrer und Schüler, Hueber Verlag. 3. Göbel R. (2002): Lernen mit Spielen. Herausgegeben von der Pädagogischen Arbeitsstelle des Deutschen Volkshochschul-Verbandes und finanziert vom Bundesministerium für Bildung und Wissenschaft, Bonn. 4. von Wedel-Wolff, A. (2001): Üben im Leseunterricht der Grundschule. Westermann Schulbuchverlag GmbH, Braunschweig. 5. Altemöller, E.-M. (2000): Fragespiele für den Unterricht zur Förderung der spontanen mündlichen Ausdrucksfähigkeit. Erdacht und erprobt für das Fach DaF. Ernst Klett Verlag.

Német nyelv TP III. Tantárgyelem neve TBN07M11s Német nyelv TP III.

Heti óraszá m

Lezárás i forma

Kredi t

Státus K/V/S z.



1*

gyj

1

K

VII.

TBN07M10s!

A TANTÁRGYELEM CÉLJA: • • • • • • • •

a féléves stúdium alatt a hallgató módszertani ismereteinek birtokában képessé válik a csoport előtt társainak és az általános iskola 5. és 6. osztályában mikrotanítási formában vagy egész órákat tartani; az elsajátított módszerek ismeretében képes lesz kiválasztani a megfelelő módszert a megfelelő tananyaghoz; órái megtervezésénél használni tudja az elsajátított szakterminológiát; képes lesz óráit az idegennyelv-oktatás legfontosabb kritériumainak ismeretében megtervezni és szervezni; megtanulja fejleszteni a tanulók alapkészségeit; elsajátítja a leghatékonyabb módszerek gyakorlati alkalmazásának kompetenciáját; tovább fejleszti a nyelvi óra tudatos felépítésének a kompetenciáját; birtokában lesz annak a kompetenciának, mellyel az elsajátított elméleti ismereteket a mindennapok tanítási gyakorlatában alkalmazni tudja.

TARTALOM:

A hallgató módszertani tanulmányainak során tovább fejleszti előző félévi gyakorlati kompetenciáját: • a módszertan mint interdiszciplináris tudomány elméletének átültetését a gyakorlatba; • a 20. sz. legjelentősebb, iskolai keretek között alkalmazott módszerein túlmenően megismeri és kipróbálja a kor követelményeinek megfelelő legújabb módszertani eljárásokat; • a transzfer és interferencia jelenség ismeretében tudatosan alkalmazza a nyelvi jelenségek tudatosítását vagy automatizálását – a korcsoportnak, ill. a nyelvi szintnek megfelelően (az 5. és a 6. osztályban is figyelve erre); • folyamatosan készít óratervezeteket, ill. előkészületi vázlatokat a megadott témákhoz; • tudatosan alkalmazza ismereteit a nyelvi óra globális és részcéljainak meghatározásánál; • rendelkezik azzal a kompetenciával, mellyel fejleszti a tanulók kiejtés, a hallás utáni értés tanításának készségét és törekszik a kommunikatív kompetencia kialakítására a tanulókban; • hangsúlyosan törekszik a tanulók írás és olvasáskészségének fejlesztésére; • kompetensen dönt a nyelvtani struktúrák átadásának módjáról; • tudatosan alkalmazza a szövegfeldolgozáshoz szükséges ismereteit; • helyesen választja meg a szókincsfejlesztés változatos lehetőségeit; • tudatosan használja az óra anyagának megfelelő médiumokat; • törekszik a tanulói tudás rendszeres ellenőrzésére. KÖVETELMÉNYEK: A hallgató • legyen képes a módszertan mint interdiszciplináris tudomány elméletének tudatos átültetésére a gyakorlatba; • a 20. sz. legjelentősebb, iskolai keretek között alkalmazott módszerein túlmenően ismerje meg és próbálja ki a kor követelményeinek megfelelő legújabb módszertani eljárásokat; • a transzfer és interferencia jelenség ismeretében tudatosan alkalmazza a nyelvi jelenségek tudatosítását vagy automatizálását – a korcsoportnak, ill. a nyelvi szintnek megfelelően; • folyamatosan készítsen óratervezeteket, ill. előkészületi vázlatokat a megadott témákhoz; • alkalmazza tudatosan ismereteit a nyelvi óra globális és részcéljainak meghatározásánál; • rendelkezzen azzal a kompetenciával, mellyel fejleszti a tanulók kiejtés, a hallás utáni értés tanításának készségét; • hangsúlyosan törekedjen a tanulók írás és olvasáskészségének fejlesztésére; • kompetensen döntsön a nyelvtani struktúrák kiválasztásának és átadásának módjáról; • alkalmazza tudatosan a szövegfeldolgozáshoz szükséges ismereteit; • válassza meg helyesen a szókincsfejlesztés változatos lehetőségeit; • használja tudatosan az óra anyagának megfelelő médiumokat; • törekedjen a tanulói tudás rendszeres ellenőrzésére. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEMPONTJAI:

• • • • • •

színvonalas nyelv- és szakismerettel rendelkező oktatókat kell alkalmazni a tantárgyelem oktatásához; igénybe kell venni az autonóm tanuláshoz szükséges eszközöket: kézikönyveket lehetőséget kell biztosítani a hallgatónak a digitális videó anyagok megtekintésére, elemzésére és használatára, melynek segítségével saját tanítási óráját könnyebben megtervezheti, felismerve a látott órák pozitív mozzanatait, az órák logikus felépítését; figyelembe kell venni a hallgatók véleményét és reális elképzeléseinek megvalósíthatóságát a tantárgy tanulása, ill. az alkalmazható módszerekkel kapcsolatban; a reálisan megvalósítható és eredményre vezető véleményeket be kell építeni az oktatás folyamatába; fel kell hívni a hallgatók figyelmét a számítógépes óratervezés hasznosságára és biztosítani kell a számgép igénybevételének lehetőségét azok számára, akik nem rendelkeznek otthon számítógéppel.

KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Bodó, E. – Radvai T. (Zusg. 2004): 13+1 Ideen zum DaF/DaZ-Unterricht mit kurzer theoretischer Einführung. Szöveggyűjtemény-olvasókönyv. ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar Budapest, Okker ZRt. 2. Radvai, T. (Zusg. 2007): Theoretische und praktische Tipps für den Daf-/DaZUnterricht in den Grundschulklassen 1-6. ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar Budapest, Okker ZRt. 3. Storch, G. (1999): Deutsch als Fremdsprache. Eine Didaktik: Theoretische Grundlagen und praktische Unterrichtsgestaltung. UTB, Stuttgart. 4. Krumm, H.-J. - Fandrych, Ch. - Hufeisen, B. - Riemer, C. (2010): Deutsch als Fremdund Zweitsprache: Deutsch als Fremd- und Zweitsprache: ... Sprach- Und Kommunikationswissenschaft / H), De Gruyter Verlag. 5. Schewe, M. L. - Schlemminger, G. (2000): Deutsch als Fremdsprache: Pädagogische Konzepte für einen ganzheitlichen DaF-Unterricht. Cornelsen. AJÁNLOTT IRODALOM: 1. Heyd, G. (2002): Deutsch lehren. Grundwissen für den Unterricht in Deutsch als Fremdsprache. Verlag Moritz Diesterweg, Frankfurt am Main. 2. Göbel, R. (2002): Lernen mit Spielen. Herausgegeben von der Pädagogischen Arbeitsstelle des Deutschen Volkshochschul-Verbandes und finanziert vom Bundesministerium für Bildung und Wissenschaft. 3. Jung, L. (2005): 99 Stichwörter zum Unterricht DaF. Max Hueber Verlag, Ismaning. 4. Paterson, K. (2008): Kinder motivieren in 3 Minuten: 120 Übungen für alle Unterrichtssituationen. Verlag an der Ruhr. 5. Maak, A.- Barth, K. (2009): Deutsch mit dem ganzen Körper: 60 Bewegungsspiele für alle Bereiche des Deutschunterrichts. Verlag an der Ruhr.

Német nyelv TP IV. Tantárgyelem neve TBN07M12s

Heti óraszá m

Lezárás i forma

Kredi t

Státus K/V/Sz.



1*

gyj

1

K

VIII.

TBN07M11s !

Német nyelv TP IV.

A TANTÁRGYELEM CÉLJA: konzultáció a hallgatókkal a 10 hetes egyéni tanítási gyakorlatokkal kapcsolatos problémák, feladatok megoldásánál felmerülő nehézségekről; tanácsadás. A hallgató az eddigi tantárgypedagógiai ismeretei szintéziseként legyen képes önállóan a tanóra előkészítésére, tervezésére és lebonyolítására, egyéni ötleteiből feladatok előkészítésére és elkészítésére. Rendelkezzen olyan bőséges módszertani eszköztárral, hogy minél több tanórai helyzetben azonnali reakcióra legyen képes. A hallgató az egyéni tanítási gyakorlatán • a legjelentősebb módszerek ismeretében képes kiválasztani a megfelelő módszert a megfelelő tananyaghoz; • órái megtervezésénél használja az elsajátított szakterminológiát; • képes óráit az idegen nyelv oktatás legfontosabb kritériumainak ismeretében megtervezni és szervezni; • fejleszti a tanulók alapkészségeit; • rendelkezik a leghatékonyabb módszerek gyakorlati alkalmazásának kompetenciájával; • rendelkezik a nyelvi óra tudatos felépítésének a kompetenciájával; • birtokában van annak a kompetenciának, mellyel az elsajátított elméleti ismereteket a mindennapok tanítási gyakorlatában alkalmazni tudja. TARTALOM: A hallgató elsajátított módszertani ismereteinek önálló alkalmazása a gyakorlatban konzultáció: a hallgató beszámol arról, hogy egyéni tanítási gyakorlatán hogyan valósulnak meg az alábbi nyelvoktatáshoz nélkülözhetetlen kritériumok, mint • • • • • • • • • • • •

a módszertan, mint interdiszciplináris tudomány elméletének átültetése a gyakorlatba; a kor legjelentősebb, iskolai keretek között alkalmazott módszerein túlmenően a kor követelményeinek megfelelő legújabb módszertani eljárások megjelenése és kipróbálási lehetőségei; a transzfer és interferencia jelenség tudatosan alkalmazása a nyelvi jelenségek tudatosításánál vagy automatizálásánál – a korcsoportnak, ill. a nyelvi szintnek megfelelően (az 5. és a 6. osztályban is figyelve); milyen kérdések, problémák merülnek fel óratervezeteinek, ill. előkészületi vázlatainak készítésénél az egyéni tanítási gyakorlatán; lehetősége van-e tudatosan alkalmazni ismereteit a nyelvi óra globális és részcéljainak meghatározásánál; milyen körülmények befolyásolják a tanulók kiejtésének, a hallás utáni értés tanításának készségfejlesztését és törekvését a kommunikatív kompetencia kialakítását a tanulókban; elegendő hangsúlyt kap-e a tanulók írás és olvasáskészségének fejlesztése; képes-e kompetensen dönteni a nyelvtani struktúrák kiválasztásának és átadásának módjáról; tudatosan alkalmazza-e a szövegfeldolgozáshoz szükséges ismereteit; helyesen választja-e meg a szókincsfejlesztés változatos lehetőségeit; tudatosan használja-e az óra anyagának megfelelő médiumokat; törekszik-e és miként a tanulói tudás rendszeres ellenőrzésére.

KÖVETELMÉNYEK: A hallgató • legyen képes a módszertan, mint interdiszciplináris tudomány elméletének átültetésére a gyakorlatba; • a korszerű, legjelentősebb iskolai keretek között alkalmazott módszereket ismerje meg és próbálja ki a gyakorlatban; • a transzfer és interferencia jelenség ismeretében tudatosan alkalmazza a nyelvi jelenségek tudatosítását vagy automatizálását – a korcsoportnak, ill. a nyelvi szintnek megfelelően; • folyamatosan készítsen óratervezeteket, ill. előkészületi vázlatokat az egyéni tanítási gyakorlatán; • alkalmazza tudatosan ismereteit a nyelvi óra globális és részcéljainak meghatározásánál; • rendelkezzen azzal a kompetenciával, mellyel fejleszti a tanulók kiejtését, a hallás utáni értés tanításának készségét; • hangsúlyosan törekedjen a tanulók írás és olvasáskészségének fejlesztésére; • kompetensen döntsön a nyelvtani struktúrák átadásának módjáról; • alkalmazza tudatosan a szövegfeldolgozáshoz szükséges ismereteit; • válassza meg helyesen a szókincsfejlesztés változatos lehetőségeit; • használja tudatosan az óra anyagának megfelelő médiumokat; • törekedjen a tanulói tudás rendszeres ellenőrzésére; • számoljon be tanítási gyakorlati tapasztalatairól. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEMPONTJAI: • • • • • • •

színvonalas nyelv- és szakismerettel rendelkező oktatókat/konzulenseket kell alkalmazni a tantárgyelem oktatásához; fontos, hogy a hallgatók észrevételeit, iskolai/órai tapasztalatait rögzítsük és vegyük figyelembe a tantárgy oktatásánál; igénybe kell venni az autonóm tanuláshoz szükséges eszközöket: kézikönyveket, szakfolyóiratokat; továbbra is lehetőséget kell biztosítani a hallgatónak a digitális videó anyagok megtekintésére, elemzésére és használatára, melynek segítségével saját tanítási óráját könnyebben megtervezheti; felismerve a látott órák pozitív mozzanatait, az órák logikus felépítését; a látott órák és a tanítási gyakorlaton esetlegesen felmerülő ellentmondások megbeszélése, feloldása, az ehhez szükséges megoldási javaslatok megtétele; fel kell hívni a hallgatók figyelmét a számítógépes óratervezés hasznosságára és biztosítani kell a számítógép igénybevételének lehetőségét azok számára, akik nem rendelkeznek otthon számítógéppel.

KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Bodó, E. – Radvai T. (Zusg. 2004): 13+1 Ideen zum DaF/DaZ-Unterricht mit kurzer theoretischer Einführung. Szöveggyűjtemény-olvasókönyv. ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar Budapest, Okker ZRt.

2. Radvai, T. (Zusg. 2007): Theoretische und praktische Tipps für den Daf-/DaZUnterricht in den Grundschulklassen 1-6. ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar Budapest, Okker ZRt. 3. Storch, G. (1999): Deutsch als Fremdsprache. Eine Didaktik: Theoretische Grundlagen und praktische Unterrichtsgestaltung. UTB, Stuttgart. 4. Krumm, H.-J.- Fandrych, Ch.- Hufeisen, B.- Riemer, C. (2010): Deutsch als Fremdund Zweitsprache: Deutsch als Fremd- und Zweitsprache: ... Sprach- Und Kommunikationswissenschaft / H), De Gruyter Verlag. 5. Schewe, M. L. - Schlemminger, G. (2000): Deutsch als Fremdsprache: Pädagogische Konzepte für einen ganzheitlichen DaF-Unterricht. Cornelsen. AJÁNLOTT IRODALOM: 1. Heyd, G. (2002): Deutsch lehren. Grundwissen für den Unterricht in Deutsch als Fremdsprache. Verlag Moritz Diesterweg Frankfurt am Main. 2. Ur, P. - Wright, A. (Hrg 2008): 111 Kurzrezepte für den Deutsch-Unterricht (DAF): Interaktive Übungsideen für zwischendurch. Klett Verlag. 3. Piel, A. (2002): Sprache(n) lernen mit Methode: 170 Sprachspiele für den Deutschund Fremdsprachenunterricht. Verlag an der Ruhr. 4. Gerngross, G. - Krenn, W.- Puchta, H. (1999): Grammatik kreativ: Materialien für einen lernerzentrierten Unterricht. Langenscheidt Verlag.

Gyermekirodalom I. Tantárgyelem neve TBN07M13s Gyermekirodalom I.

Heti óraszá m

Lezárás i forma

Kredi t

Státus K/V/S z.


2*

gyj

2

K

IV.

Előfeltétel és előírás TBN07M03s TBN07M08s!

A TANTÁRGYELEM CÉLJA: • • •

•

A tantárgyelem elsőrendű célja, hogy gyermekirodalmi és irodalomdidaktikai alapismereteket adjon egyszerű gyermekirodalmi szövegek felhasználásához a német mint idegen nyelv általános iskolai oktatásában; A művek szemináriumi és otthoni feldolgozása alakítja a hallgató világlátását, növeli problémaérzékenységét, fejleszti irodalmi ízlését, nyelvi kifejezőkészségét, szókincsét; A szövegfeldolgozások során megismerkedik a hallgató a gyermekirodalom kreatív felhasználási lehetőségeivel a nyelvoktatásban. Ennek módszereit elsajátítja a gyakorlatban is az általános iskolai oktatásnak megfelelő nehézségű és témájú, valamint saját nyelvi kompetenciáját fejlesztő gyermekirodalmi szövegek változatos feldolgozása során. A programtervezet téma- és szövegajánlata tehát kettős célkitűzés alapján épül fel: a) A témák és szövegek egy része az általános iskolai nyelvoktatásban közvetlenül felhasználható. b) A téma- és szövegkínálat hozzájárul, hogy a hallgató képet kapjon a német nyelvű gyermekirodalom fejlődéséről, legfontosabb irányzatairól, műfajairól. Megismerkedik a német nyelvű országok gyermekirodalmának legfontosabb műveivel. Ezáltal fejlődik a hallgató nyelvi kompetenciája is.

• • •

A fenti módszerek hozzájárulnak, hogy a hallgató gyermekirodalmi tanulmányai során produktív magatartási formát sajátítson el az írott szöveg iránt. A gyermekirodalom a játékos, kreatív nyelvoktatás, a belsőleg motivált kommunikáció eszköze. A tárgy tanulása során a kommunikatív kompetencia különböző összetevőit fejlesztjük: idegen nyelvi, szociolingvisztikai, interkulturális, szövegalkotói. Szituációs játékok, dramatizálás segítségével lehetőséget biztosítunk a produktív nyelvhasználatra, a cselekvésorientált oktatásra, amely során a hallgató teljes személyiségével részt vesz az órákon. Ilyen módon a gyermekirodalom oktatása a pedagógus személyiség meghatározó attitűdjeinek – kreativitás, spontaneitás, döntésképesség – fejlesztéséhez is hozzá járul.

TARTALOM:   • • • • •

Bevezetés a német gyermekirodalomba; Produktív lehetőségek gyermekirodalmi szövegekkel a nyelvoktatásban; Népköltészet: népdalok, népi játékok, mondókák, kiszámolók, találóskérdések, nyelvtörők; Des Knaben Wunderhorn. Alte deutsche Lieder (ges. von A. v. Arnim und Cl. Brentano); Eulenspiegelschwänke; Münchhausen-Geschichten; 3-4 Grimm-mese (eredeti mesék, feldolgozások, mesedalok).

KÖVETELMÉNYEK: • • •

A hallgató legyen képes a szövegben rejlő kreatív feldolgozási lehetőségek felismerésére, és nyelvtanítói munkájában ennek alkalmazására. A legfontosabb szövegeket, (dalokat, mondókákat, nyelvtörőket, kiszámolókat, meséket stb.) sajátítsa el könyv nélkül is. Sajátítsa el a németnyelvű gyermekirodalom alapvető szókincsét. Legyen képes német nyelvű gyermekirodalmi szövegeket olvasni, megérteni és ezekről a tanult nyelvhelyességi ismereteket felhasználva kommunikálni.

A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEMPONTJAI:  • • • •

modern irodalomdidaktikai és drámapedagógiai módszerek felhasználása; rendszeres, változatos formában történő számonkérés; a kötelező irodalomként megadott gyermekkönyvek kölcsönözésének biztosítása a főiskola könyvtárában. Ezek feldolgozását feladatlapok segítik; gyermekirodalmi szövegek filmesített és hangosított változatainak bevonása az oktatásba; a hallgatói konstruktív vélemények figyelembe vétele a tantárgy oktatásánál.

KÖTELEZŐ IRODALOM:

1. Stoyan, Hajna–Spinner, Kaspar H.–Németh, Mária (1998): Moderne deutschsprachige Kinder- und Jugendliteratur. Überblick, Didaktik, Texte. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2. Kästner Erich (1991): Till Eulenspiegel. (egy- két történet Kästner feldolgozásában). Hamburg: Cecilie Dressler Verlag. 3. Kästner Erich (1992): Münchhausen. (egy- két történet Kästner feldolgozásában). Hamburg: Cecilie Dressler Verlag. 4. Kümmerling-Meibauer, Bettina (1999): Klassiker der Kinder- und Jugendliteratur. Stuttgart, Weimar: Metzler. 5. Rölleke, H. (szerk. 1980) Brüder Grimm: Kinder- und Hausmärchen. Ausgabe letzter Hand mit den Originalanmerkungen der Brüder Grimm. 3 Bände. Stuttgart: Reclam. AJÁNLOTT IRODALOM: 1. Marquardt, Manfred (1995): Einführung in die Kinder und Jugendliteratur. Köln, München: Stam Verlag. 2. Mihály, B. (szerk. 1992): Brüderchen komm tanz mit mir. 57 schöne Kinderlieder und Kinderreime. Budapest: Bouvard & Pecuchet. 3. Kleinschmidt, M. - Kolbe, M. (szerk. 1990): Gefunden. Gedichte für die Grundschule. Frankfurt am Main: Diesterweg Verlag. 4. Borde-Klein, I. (szerk. 1988): Spaß und Spiel. Berlin: Volk und Wissen. 5. Rieder-Erdőfy, Edina (1990): Rund um das Jahr. Budapest: Tankönyvkiadó.

Gyermekirodalom II. Tantárgyelem neve TBN07M14s Gyermekirodalom II.

Heti óraszá m

Lezárás i forma

Kredi t

Státus K/V/S z.



2*

k

2

K

V.

TBN07M13s!


•

A tantárgyelem elsőrendű célja, hogy gyermekirodalmi és irodalomdidaktikai alapismereteket ad egyszerű gyermekirodalmi szövegek felhasználásához a német mint idegen nyelv általános iskolai oktatásában; A művek szemináriumi és otthoni feldolgozása alakítja a hallgató világlátását, növeli problémaérzékenységét, fejleszti irodalmi ízlését, nyelvi kifejezőkészségét, szókincsét; A szövegfeldolgozások során megismerkedik a hallgató a gyermekirodalom kreatív felhasználási lehetőségeivel a nyelvoktatásban. Ennek módszereit elsajátítja a gyakorlatban is az általános iskolai oktatásnak megfelelő nehézségű és témájú, valamint saját nyelvi kompetenciáját fejlesztő gyermekirodalmi szövegek változatos feldolgozása során. A programtervezet téma- és szövegajánlata tehát kettős célkitűzés alapján épül fel: a) A témák és szövegek egy része az általános iskolai nyelvoktatásban közvetlenül felhasználható. b) A téma- és szövegkínálat hozzájárul, hogy a hallgató képet kapjon a német nyelvű gyermekirodalom fejlődéséről, legfontosabb irányzatairól, műfajairól. Megismerkedik a német nyelvű országok gyermekirodalmának legfontosabb műveivel. Ezáltal fejlődik a hallgató nyelvi kompetenciája is.

• • •

A fenti módszerek hozzájárulnak, hogy a hallgató gyermekirodalmi tanulmányai során produktív magatartási formát sajátítson el az írott szöveg iránt. A gyermekirodalom a játékos, kreatív nyelvoktatás, a belsőleg motivált kommunikáció eszköze. A tárgy tanulása során a kommunikatív kompetencia különböző összetevőit fejlesztjük: idegen nyelvi, szociolingvisztikai, interkulturális, szövegalkotói. Szituációs játékok, dramatizálás segítségével lehetőséget biztosítunk a produktív nyelvhasználatra, a cselekvésorientált oktatásra, amely során a hallgató teljes személyiségével részt vesz az órákon. Ilyen módon a gyermekirodalom oktatása a pedagógus személyiség meghatározó attitűdjeinek – kreativitás, spontaneitás, döntésképesség – fejlesztéséhez is hozzá járul.

TARTALOM: A német nyelvű gyermekirodalom fejlődésének rövid története 1945-ig: • A felvilágosodás és romantika meseirodalma; • A "valóságmese" E.T.A. Hoffmann: Nussknacker und Mausekönig c. műmeséje alapján; • H. H. von Fallersleben 4-5 gyermekdala és verse; • A gyermekkép változása a XIX. Században; • W. Busch: Max und Moritz (képtörténet); • Gyermekirodalom a XX. század első felében; • A nagyváros ábrázolása E. Kästner " Emil und die Detektive” c. gyermekkönyve alapján; • Tavaszi szokások: húsvét, májusfa állítása, anyák napja a gyermekirodalom tükrében. KÖVETELMÉNYEK: • • •

A hallgató legyen képes a szövegben rejlő kreatív feldolgozási lehetőségek felismerésére, és oktatói munkájában ennek alkalmazására. A legfontosabb szövegeket, (dalokat, gyermekverseket, meséket stb.) tanulja meg könyv nélkül is. Sajátítsa el a németnyelvű gyermekirodalom alapvető szókincsét. Legyen képes német nyelvű gyermekkönyveket szótár nélkül olvasni és megérteni, az olvasott művekről írásban és szóban nyelvileg helyesen kommunikálni.




1. Stoyan, Hajna–Spinner, Kaspar H.–Németh, Mária (1998): Moderne deutschsprachige Kinder- und Jugendliteratur. Überblick, Didaktik, Texte. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2. Busch, Wilhelm (1980): Max und Moritz. Berlin: Der Kinderbuchverlag. 3. Hoffmann, E.T.A. (1986): Nußknacker und Mausekönig (részlet). Stuttgart: Philip Reclam Jun. Stuttgart. 4. Kästner, Erich (1991): Emil und die Detektive. Hamburg: Cecilie Dressler Verlag. 5. Kleinschmidt, M. - Kolbe, M. (szerk. 1990): Gefunden. Gedichte für die Grundschule. Frankfurt am Main: Diesterweg Verlag. AJÁNLOTT IRODALOM: 1. Kümmerling-Meibauer, Bettina (1999): Klassiker der Kinder- und Jugendliteratur. Stuttgart, Weimar: Metzler. 2. Wild, Reiner (1990): Geschichte der deutschen Kinder- und Jugendliteratur. Stuttgart: Verlag J.B. Metzler. 3. Hepke, H.J. (szerk. 1999): Liederschatz. Liederbuch für die Grundschule. Berlin: Cornlesen. 4. Blechner, Gerda (1986): Kinderfeste daheim und in Gruppen. Niedernhausen: Falken Verlag. 5. Pascal, Petra (1988): Volksmusik. Frühlingslieder und Bräuche. Stuttgart: Inter Nationes.

Gyermekirodalom III. Tantárgyelem neve TBN07M15s Gyermekirodalom III.

Heti óraszá m

Lezárás i forma

Kredi t

Státus K/V/S z.



1*

gyj

2

K

VI.

TBN07M14s!


•

A tantárgyelem elsőrendű célja, hogy gyermekirodalmi és irodalomdidaktikai alapismereteket ad egyszerű gyermekirodalmi szövegek felhasználásához a német mint idegen nyelv általános iskolai oktatásában; A művek szemináriumi és otthoni feldolgozása alakítja a hallgató világlátását, növeli problémaérzékenységét, fejleszti irodalmi ízlését, nyelvi kifejezőkészségét, szókincsét; A szövegfeldolgozások során megismerkedik a hallgató a gyermekirodalom kreatív felhasználási lehetőségeivel a nyelvoktatásban. Ennek módszereit elsajátítja a gyakorlatban is az általános iskolai oktatásnak megfelelő nehézségű és témájú, valamint saját nyelvi kompetenciáját fejlesztő gyermekirodalmi szövegek változatos feldolgozása során. A programtervezet téma- és szövegajánlata tehát kettős célkitűzés alapján épül fel: a) A témák és szövegek egy része az általános iskolai nyelvoktatásban közvetlenül felhasználható. b) A téma- és szövegkínálat hozzájárul, hogy a hallgató képet kapjon a német nyelvű gyermekirodalom fejlődéséről, legfontosabb irányzatairól, műfajairól. Megismerkedik

• • •

a német nyelvű országok gyermekirodalmának legfontosabb műveivel. Ezáltal fejlődik a hallgató nyelvi kompetenciája is. A fenti módszerek hozzájárulnak, hogy a hallgató gyermekirodalmi tanulmányai során produktív magatartási formát sajátítson el az írott szöveg iránt. A gyermekirodalom a játékos, kreatív nyelvoktatás, a belsőleg motivált kommunikáció eszköze. A tárgy tanulása során a kommunikatív kompetencia különböző összetevőit fejlesztjük: idegen nyelvi, szociolingvisztikai, interkulturális, szövegalkotói. Szituációs játékok, dramatizálás segítségével lehetőséget biztosítunk a produktív nyelvhasználatra, a cselekvésorientált oktatásra, amely során a hallgató teljes személyiségével részt vesz az órákon. Ilyen módon a gyermekirodalom oktatása a pedagógus személyiség meghatározó attitűdjeinek – kreativitás, spontaneitás, döntésképesség – fejlesztéséhez is hozzá járul.

TARTALOM: • • • •

Német nyelvű gyermekirodalom a II. világháború után; Erich Kästner: Das doppelte Lottchen; Otfried Preußler fantasztikus elbeszélései; A képeskönyv felhasználásának produktív lehetőségei a nyelvoktatásban: Otfried Preußler, Janosch, Erwin Moser, Jörg Müller képeskönyvei; • Josef Guggenmos und Hans Manz versei – játék a nyelvvel; • Adventi és karácsonyi szokások. (A modern gyermekirodalom oktatása történhet témakörök szerint vagy időrendi sorrendben is.) KÖVETELMÉNYEK: • • •

A hallgató legyen képes a szövegben rejlő kreatív feldolgozási lehetőségek felismerésére, és oktatói munkájában ennek alkalmazására. A legfontosabb szövegeket, (dalokat, gyermekverseket, meséket stb.) tanulja meg könyv nélkül is. Sajátítsa el a németnyelvű gyermekirodalom alapvető szókincsét. Legyen képes német nyelvű gyermekkönyveket szótár nélkül olvasni és megérteni, az olvasott művekről írásban és szóban nyelvileg helyesen kommunikálni.




1. Stoyan, Hajna–Spinner, Kaspar H.–Németh, Mária (1998): Moderne deutschsprachige Kinder- und Jugendliteratur. Überblick, Didaktik, Texte. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2. Stoyanné Peér Hajna (1992): Lesebuch zur deutschen Kinderliteratur. Budapest: Tankönyvkiadó. 3. Preußler Otfried (1962): Räuber Hotzenplotz. Stuttgart: Thienemann. 4. Janosch (1978): Oh, wie schön ist Panama. Weinheim und Basel: Beltz Verlag. 5. Kästner Erich (1990): Das doppelte Lottchen Hamburg: Cecilie Dressler Verlag. AJÁNLOTT IRODALOM: 1. Janosch (1994): Post für den Tiger. Weinheim und Basel: Beltz & Gelberg. 2. Janosch (1994): Wie der Tiger lesen lernt. München: Mosaik Verlag. 3. Preußler, Otfried (1987): Herr Klingsor konnte ein bißchen zaubern. Stuttgart. Thinemann. 4. Preußler, Otfried (1997): Die kleine Hexe. Stuttgart. Thinemann. 5. Moser, Erwin (1994): Wunderbare Bärenzeit. Weinheim und Basel: Beltz & Gelberg.

Gyermekirodalom IV. Tantárgyelem neve TBN07M16s Gyermekirodalom IV.

Heti óraszá m

Lezárás i forma

Kredi t

Státus K/V/S z.



2*

k

2

K

VII.

TBN07M15s!


•

•

A tantárgyelem elsőrendű célja, hogy gyermekirodalmi és irodalomdidaktikai alapismereteket ad egyszerű gyermekirodalmi szövegek felhasználásához a német mint idegen nyelv általános iskolai oktatásában; A művek szemináriumi és otthoni feldolgozása alakítja a hallgató világlátását, növeli problémaérzékenységét, fejleszti irodalmi ízlését, nyelvi kifejezőkészségét, szókincsét; A szövegfeldolgozások során megismerkedik a hallgató a gyermekirodalom kreatív felhasználási lehetőségeivel a nyelvoktatásban. Ennek módszereit elsajátítja a gyakorlatban is az általános iskolai oktatásnak megfelelő nehézségű és témájú, valamint saját nyelvi kompetenciáját fejlesztő gyermekirodalmi szövegek változatos feldolgozása során. A programtervezet téma- és szövegajánlata tehát kettős célkitűzés alapján épül fel: a) A témák és szövegek egy része az általános iskolai nyelvoktatásban közvetlenül felhasználható. b) A téma- és szövegkínálat hozzájárul, hogy a hallgató képet kapjon a német nyelvű gyermekirodalom fejlődéséről, legfontosabb irányzatairól, műfajairól. Megismerkedik a német nyelvű országok gyermekirodalmának legfontosabb műveivel. Ezáltal fejlődik a hallgató nyelvi kompetenciája is. A fenti módszerek hozzájárulnak, hogy a hallgató gyermekirodalmi tanulmányai során produktív magatartási formát sajátítson el az írott szöveg iránt. A gyermekirodalom a játékos, kreatív nyelvoktatás, a belsőleg motivált kommunikáció eszköze.

• •

A tárgy tanulása során a kommunikatív kompetencia különböző összetevőit fejlesztjük: idegen nyelvi, szociolingvisztikai, interkulturális, szövegalkotói. Szituációs játékok, dramatizálás segítségével lehetőséget biztosítunk a produktív nyelvhasználatra, a cselekvésorientált oktatásra, amely során a hallgató teljes személyiségével részt vesz az órákon. Ilyen módon a gyermekirodalom oktatása a pedagógus személyiség meghatározó attitűdjeinek – kreativitás, spontaneitás, döntésképesség – fejlesztéséhez is hozzá járul.

TARTALOM: • • • • • • • •

Tematikai és formai sokszínűség a modern gyermekirodalomban; Fantázia és társadalomkritika, felelősségvállalás környezetünkért, embertársainkért Michael Ende "Momo” című könyve alapján; A család megváltozott szerepe Christine Nöstlinger, Peter Härtling, Gudrun Mebs, Nelle Maar, Uwe Timm és mások gyermekkönyvei alapján; Barátság és szerelem Peter Härtling "Ben liebt Anna" c. elbeszélésében; Strukturális változások a német gyermekregényben Paul Maar "Lippels Traum" c. gyermekkönyve alapján; A "másság" élménye Mira Lobe "Das kleine ich bin ich” c. képeskönyvében; Osztrák gyermeklíra: Mira Lobe és Friedl Hofbauer bábozásra alkalmas versikéi; Rövid gyermektörténetek az iskolai nyelvoktatásban (Ursula Wölfel, Erwin Moser).

KÖVETELMÉNYEK: • • •

A hallgató legyen képes a szövegben rejlő kreatív feldolgozási lehetőségek felismerésére, és oktatói munkájában ennek alkalmazására. A legfontosabb szövegeket, (dalokat, mondókákat, nyelvtörőket, kiszámolókat, meséket stb.) sajátítsa el a hallgató könyv nélkül is. Sajátítsa el a németnyelvű gyermekirodalom alapvető szókincsét. Legyen képes német nyelvű gyermekkönyveket szótár nélkül olvasni és megérteni.



KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Stoyan, Hajna–Spinner, Kaspar H.–Németh, Mária (1998): Moderne deutschsprachige Kinder- und Jugendliteratur. Überblick, Didaktik, Texte. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2. Stoyanné Peér Hajna (1992): Lesebuch zur deutschen Kinderliteratur. Budapest: Tankönyvkiadó.

3. Ende, Michael (1973): Momo. Stuttgart und Wien: Thienemanns Verlag. 4. Härtling, Peter (1979): Ben liebt Anna. Weinheim und Basel: Beltz & Gelberg. 5. Mira, Lobe (1972): Das kleine ich bin ich. Wien, München: Jungbrunnen. AJÁNLOTT IRODALOM: 1.

Ende, Michael (1990): Jim Knopf und Lukas der Lokomotivführer. Stuttgart und Wien: Thienemann Verlag. Hofbauer, Friedl (1991): Minitheater. Fingerspiele, Spielgedichte. Wien: Herder. Maar, Paul (1991): Das kleine Känguruh und seine Freunde. Hamburg: Oetinger. Nöstlinger, Christine (1997): Die Ilse ist weg. Berlin, München: Langenscheidt. Timm, Uwe (1993): Rennschwein Rudi Rüssel. München: Deutscher Taschenbuch Verlag.

2. 3. 4. 5.

Irodalmi beszédgyakorlat I. Tantárgyelem neve TBN07M17s Irodalmi beszédgyakorlat I.

Heti óraszá m

Lezárás i forma

Kredi t

Státus K/V/S z.



2*

gyj

2

K

IV.

TBN07M08s!


•

• • •

A hallgató nyelvi kompetenciájának továbbfejlesztése a német nyelvű irodalom eszköztárának segítségével: Az irodalmi alkotások tematikai, érzelmi és gondolati gazdagsága a lehetőségek végtelen tárházát nyújtja beszélgetésre, véleménycserére, vitára, s ezt kihasználva sokoldalúan fejlesztjük hallgatóink német nyelvi beszédkészségét és szókincsét. A nyelvi kompetencia elsőrendű fejlesztése mellett (ehhez szorosan kapcsolódva), a középiskolai tanulmányok során magyarul elsajátított kultúrtörténeti és műveltségbeli ismeretek bővítése és rendszerezése (művészettörténet, építészet, zene, színházkultúra, viselkedés). Rámutatunk a történeti koronként változó kultúrahordozó (létrehozó, terjesztő-közvetítő, befogadó) társadalmi csoportok szerepére. A korstílusok, stílusirányzatok, irodalmi műfajcsoportok, műfajok jellemzőit hallgatóink már a középiskolában megismerték, eme tantárgy keretében elsősorban a német sajátosságokra koncentrálunk. Irodalmi élmények révén megismerik a hallgatóink egy másik nemzet kultúráját, gazdagodik érzelmi életük, problémaérzékenységük, világlátásuk, fejlődik személyiségük. Modern irodalomdidaktikai és drámapedagógiai módszerek felhasználása, amelyek során a kommunikatív kompetencia különböző összetevői fejleszthetők: idegen nyelvi, szociolingvisztikai, interkulturális, szövegalkotói. Szituációs játékok, dramatizálás segítségével lehetőséget biztosítunk a produktív nyelvhasználatra, a cselekvésorientált oktatásra, amely során a hallgató teljes személyiségével részt vesz az órákon. Ilyen módon az irodalomoktatás a pedagógus személyiség meghatározó attitűdjeinek – kreativitás, spontaneitás, döntésképesség – fejlesztéséhez is hozzájárulhat.

TANANYAG: A német középkor (XII. századtól), reneszánsz és a felvilágosodás irodalmából • A könyv mint szellemi és művészeti érték tisztelete a középkorban. • Lovagi erények a középkorban. A hősi (népi) eposz és az udvari lovagköltészet: lovagi eposz és lírai költészet (Minnesang). Javasolt olvasmányok: Részlet a „Nibelungenlied”-ből, Hartmann von Aue: Der arme Heinrich (Verslegende), Walther von der Vogelweide néhány verse. • Mesterdalnokok költészete, misztériumjátékok, farsangi játékok (mint a dráma kezdetei). Hans Sachs egy farsangi játékának drámapedagógiai feldolgozása. • Humanizmus, reneszánsz, reformáció: Martin Luther bibliafordításának jelentősége. A könyvnyomtatás elterjedése, a szórakoztató és erkölcsi nevelő célzatú népkönyvek divatja. Olvasmányok: Részletek a "Faustbuch"-ból (kitekintéssel a Faust-téma továbbélésére a német irodalomban egészen a XX. századig). • A felvilágosodás korának irodalmáról: Értelem, emberség, optimizmus, tolerancia. Gotthold Ephraim Lessing drámaírói és kritikusi tevékenységéről. Olvasmányok: részletek G. E. Lessing "Nathan der Weise" vagy "Minna von Barnhelm" c. drámai költeményéből. KÖVETELMÉNYEK: A hallgató legyen képes • közepes nehézségű irodalmi szövegek megértésére szótár segítségével és globális szövegértésre (szótár nélkül); • az adott irodalmi szöveg kapcsán felmerült gondolatait német nyelven megfogalmazni; • spontán nyelvi megnyilatkozásokra, pl. német nyelvű szerepjátékokban, amelyek elősegítik a hallgatók között folyó, a valóságos idegen nyelvi közeghez közeli interakciókat. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEMPONTJAI:     

tudatos tanári előkészítő munka és rendszeres számonkérés; modern irodalomdidaktikai és drámapedagógiai módszerek felhasználása; a hallgató egyéni véleményalkotásának ösztönzése, elfogadása a modern recepció elmélet értelmében, a különböző vélemények ütköztetése és beépítése az órai tevékenységbe; a kötelező irodalomként megadott könyvek kölcsönözésének biztosítása a főiskola könyvtárában. Ezek feldolgozását feladatlapok segítik; irodalmi szövegek filmesített és hangosított változatainak bevonása az oktatásba;

KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Stoyan, Hajna (2004 szerk.): Lesebuch zur deutschsprachigen Literatur. ELTE Tanítóés Óvóképző Főiskolai Kar: Budapest. 1-38 p. 2. Hartmann von Aue (1985): Der arme Heinrich. Mittelhochdeutscher Text und Übertragung. Fischer Taschenbuch Verlag: Frankfurt am Main,.

3. Historia von D. Johann Fausten (1992, részletek). Philip Reclam Jun.: Stuttgart. 4. Lessing, Gotthold Ephraim (1992): Nathan der Weise. Ein dramatisches Gedicht in fünf Auszügen (részletek). Philip Reclam Jun.: Stuttgart. 5. Baumann, Barbara – Oberle, Birgitta (1989): Deutsche Literatur in Epochen. Max Hueber Verlag: München. 1-88 p. AJÁNLOTT IRODALOM: 1. Bartyk, Beate – Regine Thomas (1999): Deutsche Literaturgeschichte für die deutschsprachigen Gymnasien III-IV. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2. Siptár, Ernő (1999): Überblick über die deutsche Literaturgeschichte. Bd. I. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 1-95 p. 3. Wetzel, Christoph (1993): Lexikon der Autoren und Werke. Stuttgart: Ernst Klett Verlag. 4. Das Nibelungenlied (1993). Mittelhochdeutscher Text und Übertragung. Bd. I-II. Frankfurt am Main: Fischer Taschenbuch Verlag. 5. Lessing, Gotthold Ephraim (1992): Minna von Barnhelm. Stuttgart: Philip Reclam Jun. Stuttgart. 1-111 p.

Irodalmi beszédgyakorlat II. Tantárgyelem neve TBN07M18s Irodalmi beszédgyakorlat II.

Heti óraszá m

Lezárás i forma

Kredi t

Státus K/V/S z.



1*

gyj

2

K

V.

TBN07M17s!


•

• • •

A hallgató nyelvi kompetenciájának továbbfejlesztése a német nyelvű irodalom eszköztárának segítségével: Az irodalmi alkotások tematikai, érzelmi és gondolati gazdagsága a lehetőségek végtelen tárházát nyújtja beszélgetésre, véleménycserére, vitára, s ezt kihasználva sokoldalúan fejlesztjük hallgatóink német nyelvi beszédkészségét és szókincsét. A nyelvi kompetencia elsőrendű fejlesztése mellett (ehhez szorosan kapcsolódva), a középiskolai tanulmányok során magyarul elsajátított kultúrtörténeti és műveltségbeli ismeretek bővítése és rendszerezése (művészettörténet, építészet, zene, színházkultúra, viselkedés). Rámutatunk a történeti koronként változó kultúrahordozó (létrehozó, terjesztő-közvetítő, befogadó) társadalmi csoportok szerepére. A korstílusok, stílusirányzatok, irodalmi műfajcsoportok, műfajok jellemzőit hallgatóink már a középiskolában megismerték, eme tantárgy keretében elsősorban a német sajátosságokra koncentrálunk. Irodalmi élmények révén megismerik a hallgatóink egy másik nemzet kultúráját, gazdagodik érzelmi életük, problémaérzékenységük, világlátásuk, fejlődik személyiségük. Modern irodalomdidaktikai és drámapedagógiai módszerek felhasználása, amelyek során a kommunikatív kompetencia különböző összetevői fejleszthetők: idegen nyelvi, szociolingvisztikai, interkulturális, szövegalkotói. Szituációs játékok, dramatizálás

segítségével lehetőséget biztosítunk a produktív nyelvhasználatra, a cselekvésorientált oktatásra, amely során a hallgató teljes személyiségével részt vesz az órákon. Ilyen módon az irodalomoktatás a pedagógus személyiség meghatározó attitűdjeinek – kreativitás, spontaneitás, döntésképesség – fejlesztéséhez is hozzájárulhat. TANANYAG: A J. W. Goethe-korszak (1767-1832) • A "Sturm und Drang" korszak irodalmáról: A személyiség szabadsága, a szenvedélyes szerelem, az eredetiség (zseni) és a természetesség kultusza. Az ifjú Goethe és Schiller. Olvasmányok: Goethe "Die Leiden des jungen Werthers" c. levélregénye (részletek), Schiller "Kabale und Liebe" c. drámája (részletek). • A német klasszika irodalma: Érzelem és értelem harmóniája, nemes humanista erkölcsi ideálok, önfegyelem és áldozatkészség, kozmopolitizmus, objektív szemlélet, formai kötöttség. Az érett Goethe és Schiller munkásságáról. Olvasmányok: Goethe és Schiller néhány verse, Goethe "Faust" I. (részletek). • A német romantika irodalmáról: A fantázia, az álom, az ösztönök világa, a nemzeti múlt, a népköltészet felfedezése, a formai kötöttségek feloldása. Olvasmányok: Részlet Novalis "Heinrich von Ofterdingen" c. regényéből (Álom a kék virágról), Friedrich Hölderlin egy-két verse. KÖVETELMÉNYEK: A hallgató legyen képes • közepes nehézségű irodalmi szövegek megértésére szótár segítségével és globális szövegértésre (szótár nélkül); • az adott irodalmi szöveg kapcsán felmerült gondolatait német nyelven megfogalmazni; • spontán nyelvi megnyilatkozásokra, pl. német nyelvű szerepjátékokban, amelyek elősegítik a hallgatók között folyó, a valóságos idegen nyelvi közeghez közeli interakciókat. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEMPONTJAI:     

tudatos tanári előkészítő munka és rendszeres számonkérés; modern irodalomdidaktikai és drámapedagógiai módszerek felhasználása; a hallgató egyéni véleményalkotásának ösztönzése, elfogadása a modern recepció elmélet értelmében, a különböző vélemények ütköztetése és beépítése az órai tevékenységbe; a kötelező irodalomként megadott könyvek kölcsönözésének biztosítása a kar könyvtárában. Ezek feldolgozását feladatlapok segítik; irodalmi szövegek filmesített és hangosított változatainak bevonása az oktatásba;

KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Stoyan, Hajna (2004 szerk.): Lesebuch zur deutschsprachigen Literatur. Budapest: ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar. 39-56 p.

2. Goethe, Johann Wolfgang (1986): Die Leiden des jungen Werther (részletek). Stuttgart: Philip Reclam Junior. 3. Goethe, Johann Wolfgang (1986): Faust. Der Tragödie erster Teil (részletek). Stuttgart: Philip Reclam Junior. 4. Schiller, Friedrich (1992): Kabale und Liebe (részletek). Stuttgart: Philip Reclam Junior. 5. Baumann, Barbara – Birgitta Oberle (1989): Deutsche Literatur in Epochen. München: Max Hueber Verlag. 89-138 p. AJÁNLOTT IRODALOM: 1. Rötzer, Hans Gerd (1995): Literarische Texte verstehen und interpretieren. Bd. II. München: Manz. 2. Siptár, Ernő (1999): Überblick über die deutsche Literaturgeschichte. Bd. II. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 102-161 p. 3. Salzer, Anselm – Tunk, Eduard (1988): Illustrierte Geschichte der deutschen Literatur. Bd. III. Köln: Zweiburgen Verlag. 4. Novalis : Heinrich von Ofterdingen. Stuttgart: Philip Reclam Junior. 5. Joseph Freiherr von Eichendorff (1992): Aus dem Leben eines Taugenichts. Stuttgart: Philip Reclam Jun.

Irodalmi beszédgyakorlat III. Tantárgyelem neve TBN07M19s Irodalmi beszédgyakorlat III.

Heti óraszá m

Lezárás i forma

Kredi t

Státus K/V/S z.



2*

k

2

K

VI.

TBN07M18s!


•

• • •

A hallgató nyelvi kompetenciájának továbbfejlesztése a német nyelvű irodalom eszköztárának segítségével: Az irodalmi alkotások tematikai, érzelmi és gondolati gazdagsága a lehetőségek végtelen tárházát nyújtja beszélgetésre, véleménycserére, vitára, s ezt kihasználva sokoldalúan fejlesztjük hallgatóink német nyelvi beszédkészségét és szókincsét. A nyelvi kompetencia elsőrendű fejlesztése mellett (ehhez szorosan kapcsolódva), a középiskolai tanulmányok során magyarul elsajátított kultúrtörténeti és műveltségbeli ismeretek bővítése és rendszerezése (művészettörténet, építészet, zene, színházkultúra, viselkedés). Rámutatunk a történeti koronként változó kultúrahordozó (létrehozó, terjesztő-közvetítő, befogadó) társadalmi csoportok szerepére. A korstílusok, stílusirányzatok, irodalmi műfajcsoportok, műfajok jellemzőit hallgatóink már a középiskolában megismerték, eme tantárgy keretében elsősorban a német sajátosságokra koncentrálunk. Irodalmi élmények révén megismerik a hallgatóink egy másik nemzet kultúráját, gazdagodik érzelmi életük, problémaérzékenységük, világlátásuk, fejlődik személyiségük. Modern irodalomdidaktikai és drámapedagógiai módszerek felhasználása, amelyek során a kommunikatív kompetencia különböző összetevői fejleszthetők: idegen nyelvi,

szociolingvisztikai, interkulturális, szövegalkotói. Szituációs játékok, dramatizálás segítségével lehetőséget biztosítunk a produktív nyelvhasználatra, a cselekvésorientált oktatásra, amely során a hallgató teljes személyiségével részt vesz az órákon. Ilyen módon az irodalomoktatás a pedagógus személyiség meghatározó attitűdjeinek – kreativitás, spontaneitás, döntésképesség – fejlesztéséhez is hozzájárulhat. TANANYAG: A századforduló és a huszadik század • A naturalizmusról: Az élet árnyoldalainak, a nagyvárosi szegénynegyedek nyomorának ábrázolása, az alkoholizmusnak, a szexualitásnak és a környezetnek kiszolgáltatott ember, a brutalitás, a bűnözés, patologikus esetek, a szabad szerelem, a házasságon kívül született gyermek problémája. Olvasmányok: Részletek Gerhart Hauptmann "Vor Sonnenaufgang" c. drámájából. • Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, újklasszika, újromantika, expresszionizmus, szürrealizmus a századelőn, a két világháború között és napjainkban. Olvasmányok: Rainer Maria Rilke és Detlev von Liliencron néhány verse, Arthur Schnitzler "Fräulein Else" c. elbeszéléséből részlet, Thomas Mann "Tonio Kröger" c. novellája, Franz Kafka rövid elbeszélései. • Az irodalom viszonya az uralkodó pártpolitikai irányzatokhoz, az ideológiákhoz. A regény, a dráma és a líra formai változásai a XX. században. Rövid elbeszélések, tévéés rádiójátékok és szerepük a mai ember életében. Olvasmányok: Siegfried Lenz "Deutschstunde" és Heinrich Böll "Die verlorene Ehre” c. regényeiből, Peter Handke "Kindergeschichte" c. elbeszéléséből, Max Frisch "Andorra” vagy Friedrich Dürrenmatt "Der Besuch der alten Dame" c. drámáiból részletek; rövid elbeszélések az alábbi szerzőktől: Wolfgang Borchert, Heinrich Böll, Max von Grün, rádiójáték Georg Kövarytól. KÖVETELMÉNYEK: A hallgató legyen képes • közepes nehézségű irodalmi szövegek megértésére szótár segítségével és globális szövegértésre (szótár nélkül); • az adott irodalmi szöveg kapcsán felmerült gondolatait német nyelven megfogalmazn; • spontán nyelvi megnyilatkozásokra, pl. német nyelvű szerepjátékokban, amelyek elősegítik a hallgatók között folyó, a valóságos idegen nyelvi közeghez közeli interakciókat. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEMPONTJAI:     

tudatos tanári előkészítő munka és rendszeres számonkérés; modern irodalomdidaktikai és drámapedagógiai módszerek felhasználása; a hallgató egyéni véleményalkotásának ösztönzése, elfogadása a modern recepció elmélet értelmében, a különböző vélemények ütköztetése és beépítése az órai tevékenységbe; a kötelező irodalomként megadott könyvek kölcsönözésének biztosítása a kar könyvtárában. Ezek feldolgozását feladatlapok segítik; irodalmi szövegek filmesített és hangosított változatainak bevonása az oktatásba.

KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Stoyan, Hajna (2004 szerk.): Lesebuch zur deutschsprachigen Literatur. Budapest: ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar. 75-111 p. 2. Kövary, Georg – Reben, Evelyn – Bäurle, Roland (1991): Gute Nacht allerseits. Drei Kurzhörspiele. Stuttgart: Ernst Klett Verlag. 3. Mann, Thomas (1993): Tonio Kröger. Frankfurt am Main: Fischer Verlag. 4. Salzmann, Wolfgang (1982 szerk.): Siebzehn Kurzgeschichten. Stuttgart: Ernst Klett Verlag. 5. Schnitzler, Arthur (1981): Fräulein Else (részletek). Frankfurt am Main: Fischer Verlag. AJÁNLOTT IRODALOM: 1. Bartyk, Beate – Thomas, Regine (1999): Deutsche Literaturgeschichte für die deutschsprachigen Gymnasien III-IV. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2. Schneider, Ingrid – Elisabeth Spannhake (1991): Literatur 2. Literaturgeschichte. München: Hueber. 3. Wetzel, Christoph (1993): Lexikon der Autoren und Werke. Stuttgart: Ernst Klett Verlag. 4. Böll, Heinrich (1991): Die verlorene Ehre der Katharina Blum. München: Deutscher Taschenbuch Verlag. 5. Grass, Günther (1994): Die Blechtrommel. München: Deutscher Taschenbuch Verlag.

Országismereti beszédgyakorlat Tantárgyelem neve TBN07M20s Országismereti beszédgyakorlat

Heti Lezárási óraszá forma m 2*

gyj

Kredit

1

Státus Javasolt Előfeltétel és K/V/Sz. szemeszter előírás K

III.

TBN07M08s!

A TANTÁRGYELEM CÉLJA: • a tantárgyelem elsődleges feladata, hogy szenzibilizálja a hallgatót az idegen kultúrákra való odafigyelésre, hogy megtanulja más perspektívából is érzékelni a világot; • elsajátít a hallgató egy stratégiát és kompetenciát más kultúrák megismerésére és kezelésére, így önállóan is bővíti tudását; • felfedezi a német anyanyelvűek kommunikációjának és interakcióinak azokat a specifikus vonásait, amelyek a társadalom szociokulturális környezetét meghatározzák. • megismeri a hallgató általános tájékozottsági szinten a német nyelvű országok Németország, Ausztria, Svájc és Liechtenstein - földrajzát és gazdaságföldrajzát; • a tantárgy oktatása áttekintést kíván adni az országismeret keretein belül a különböző aktuális társadalmi témákról, a súlypont a Német Szövetségi Köztársaság.

TANANYAG: • Az országismeret oktatása különböző fejezetekre tagolódik, melyek önmagukban zárt egységet alkotnak. Minden egyes rész fontos információkat ad az egyes témákról, sőt kuriózumokat is, melyek a hallgatók érdeklődésére tarthatnak számot. • Az egyes országok földrajzának bemutatásával kezdődik és az alábbi témák tárgyalásával folytatódik: politika, társadalom, gazdaság, kultúra, sport, médiák, turizmus, hagyományok és a modern élet aspektusai. • Minden fejezet tartalmaz gyakorlatokat és szövegértési kérdéseket, melyek a szövegek értését és a hallgatók érdeklődését hívatottak elősegíteni. • A tankönyvhöz gazdag képanyag társul, továbbá videofilmek, melyek a szövegeket lazábbá kívánják tenni, ugyanakkor a befogadást mélyíteni szeretnék. • A különböző témák a vitatkozást hivatottak elősegíteni és saját hazájukkal történő összehasonlításra serkentenek. • A nyelvezet a hallgatók szintjének megfelelő. A külön gyakorlatok az egyes fejezeteket kívánják összefoglalni és tovább mélyíteni. KÖVETELMÉNY: • a tantárgyelem tanulása során sajátítsa el a hallgató az idegen kultúrákra való odafigyelés kompetenciáját, legyen érzékeny a más kultúrával szemben, hogy megtanulja más perspektívából is érzékelni a világot; • sajátítson el a hallgató egy stratégiát és kompetenciát más kultúrák megismerésére és kezelésére, önállóan is bővítse tudását; • fedezze fel a német anyanyelvűek kommunikációjának és interakcióinak azokat a specifikus vonásait, amelyek a társadalom szociokulturális környezetét meghatározzák; • ismerje meg a hallgató általános tájékozottsági szinten a német nyelvű országok Németország, Ausztria, Svájc és Liechtenstein - földrajzát és gazdaságföldrajzát; • a tantárgy oktatása során szerezzen áttekintést az országismeret keretein belül a különböző aktuális társadalmi témákról, a súlypont a Német Szövetségi Köztársaság. • használja a hallgató a tantárgy oktatásához használt tankönyvet, melyhez gazdag képanyag társul, továbbá videofilmek, melyek a szövegeket lazábbá kívánják tenni, ugyanakkor a befogadást mélyíteni szeretnék; • foglalkozzon a különböző témákkal, melyek a vitatkozást hivatottak elősegíteni és saját hazájukkal történő összehasonlításra serkentenek; • tudjon önállóan anyagot gyűjteni egyes témákhoz és azt súlypontozva, érdekfeszítő előadással a csoportnak prezentálni. • legyen képes szóban és írásban számot adni tudásáról, a tanult szókincs felhasználásával. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEMPONTJAI:   

a szemináriumot ajánlott megfelelő technikai felszereltségű tanteremben tartani; biztosítani kell a hallgatónak a kézikönyvekhez, hangzó és videó-anyagokhoz, továbbá az Internethez a hozzáférési lehetőséget; figyelembe kell venni a hallgatói visszajelzéseket és be kell építeni azokat a tantárgy oktatásába.

KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Susanne Kirchmeyer: Blick auf Deutschland Klett Verlag Stuttgart

2. Renate Luscher: Landeskunde Deutschland. Von der Wende bis heute. Aktualisierte Fassung 2004/2005 Max Hueber Verlag Ismaning Deutschland 2005. AJÁNLOTT IRODALOM: 1. Heinke Behal-Thomsen/Angelika Lundquist-Mog/Paul Mog: Typisch Deutsch? – Arbeitsbuch zu Aspekten deutscher Mentalität Langenscheidt Berlin und München 1993 2. Landeskundliches Lernen In: Fremdsprache Deutsch 1998/1 Goethe-Institut München, Klett Verlag

Kultúrtörténeti beszédgyakorlatok Tantárgyelem neve TBN07M21s Kultúrtörténeti beszédgyakorlatok

Heti óraszá m

Lezárás i forma

Kredi t

Státus K/V/S z.



1*

gyj

2

K

VIII.

TBN07M19s

A TANTÁRGYELEM CÉLJA: • • • • • • • • •

a hallgatók bepillantást nyernek a német nyelvterület történelmének néhány korszakába, megismerkednek annak egyes művészeti irányzataival; történeti-kulturtörténeti alapismeretekkel bővül a hallgatók irodalmi tudása, a német nyelvterületről korábban nyert ismeretei; a történelem nem elsősorban esemény- és évszámközpontú megközelítése, hanem a korabeli életmód tematizálása; megismeri a hallgató a korszerű általános műveltséghez tartozó, tágabb értelemben vett német kultúrát; a német történelem egy-egy korszakának emberközelbe hozása a korabeli életmód, ruházat, szokások bemutatásán keresztül; az interkulturális ismereteken keresztül a hallgató empátiás készségének fejlesztése: közelebb kerül az anyanyelvi beszélőhöz, megérti mentalitását, habitusát; ha a hallgató későbbi nyelvórája során történelmi témát is érintő cikkel, irodalmi művel, hagyománnyal találkozik, képes lesz azt kompetens módon kezelni; a tartalomalapú nyelvoktatás keretében megismerkedik a hallgató a történelmi szaknyelv alapjaival; képes lesz a nyelvterületen élő kollégákkal egyes történelmi témákról is értekezni.

TARTALOM: A céloknak megfelelő kompetenciák kialakítását a hallgatók a német történelembe és kultúrtörténetbe bevezető jegyzet egyes fejezeteinek tárgyalásával szerzik meg, valamint kapcsolódó szövegek és videóanyagok tanulmányozásával. • Témakörök: a germánok életmódja és vallása; a Német-Római Császárság létrejötte;

a hűbéri piramis; harc az invesztitúráért; a lovagi kultúra; élet a középkori városokban; a reformáció és előzményei; a felvilágosodás kora és az ipari forradalom; az egységes német birodalom megteremtése; a gyermeknevelés, a divat tematizálása, rejtvények, értő olvasás-tesztek, divat- és életmódleírások, filmrészletek feldolgozásával. KÖVETELMÉNY: • • • • • • •

az interkulturális ismeretek fejlesszék a hallgató empátiás készségét, rendelkezzen azzal a kompetenciával, hogy értse az anyanyelvi beszélő mentalitását, habitusát; a tartalomalapú nyelvoktatás keretében sajátítsa el a hallgató a történelmi szaknyelv alapjait; legyen képes történelmi témákról is értekezni; elő tudja adni az egyes korszakokról tanult ismereteket önállóan összefoglalva, szaknyelvi kifejezéseket is alkalmazva; legyen képes a különböző témákról feltett kérdésekre adekvát módon, rövid írásbeli választ is adni; képes legyen tanítói munkája során a tanórán interkulturális ismeretek átadására, a tanulók figyelmének felkeltésére a német nyelvű országok kultúrája iránt; ezekhez a témákhoz tudjon motiváló, érdekes, játékos tanórarészleteket tervezni és megvalósítani.

KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Szabó, János – Szalai, Imre (1991): Historische Landeskunde Germanistisches Institut der ELTE Budapest. 2. Parry, Christoph (2005): Menschen Werke Epochen. Eine Einführung in die deutsche Kulturgeschichte. Max Hueber Verlag Ismaning Deutschland. AJÁNLOTT IRODALOM: 1. Kilimann, Angela - Kotas, Ondrej- Skrodzki, Johanna (2008): 45 Stunden Deutschland/DaF: Materialien für den Orientierungskurs. Politik - Geschichte – Kultur, Klett Verlag. 2. Kappelhoff, Jens (2002): Geschichte Deutschlands. Mailand. 3. Entdecken und Verstehen 1-3. Geschichtsbuch und Arbeitsheft. Cornelsen Verlag Berlin. (1992) 4. Ebeling-Birkenfeld (1972): Die Reise in die Vergangenheit Band 1-3. Westermann Verlag Braunschweig.

IV. félé v. II. félé v. III. félé v. V. félé v * gyj * k gyj k * gyj * gyj * gyj

Recommend Documents