IV. ÉVFOLYAm
"
6. SZ. = 1931. JUltlUS 1.
I
NAGY ARP AD dr. h. államtitkár, aki a kultuszminisztérium képviseletében résztvett a bécsi lU. nemzetközi oktatóf'ilm-kong resszuson.
1----------
ÁRA
1
PENGÓ
..
1,
Speciális filmszállilások, a világ minden részébe.
ROHRMAnn JÁnos
Eieklrotechnikal es mechanikai gVára
Leggyorsabb
BUDAPEST Uli. SAJÓ-OeCA
vámkezelés a Nyugati és Keleti pályaudvarokon, a fővárnhivafalban
• Q
A. L A. P I T T A. T
és a hajcállcmásckcn
H é b e'l
nemzetközi szállitmányozási elvámolási vállalat,
IV., Váci-ut
és
1.sz.
oT T
5/a 1904
~ ~ ~
SPECIÁLISTA : Mozigép és felszerelési
tárgyakban.
Telefon: Aut. 159- 47. .
Meitner Mór
~_[AGYAR
mozgószínház-berendezési és elektrotechnikai berendezési és elektrotechnikai, mechanikai, villanyvilágításés erőátviteli telepeket berendező vállalat BUDAPEST, VIII., JÓZSEF-KÖRUT 21. Telefon: 338-77. Vetítőgépek. Javítások. - Hangosfilmkészülékek lemez- és fotóeeUás rendszerre. - Mozgőszínházalc teljes bcrenzése.
FILMIRODA BUDnPEST. VIII. fnHERCE6
s4nooll·uCCft
1
TELEFON: JOZSEF 455-10.
•
FILMHIRSZOLGALAT városi>, kőzségl», családi-. ipari-,
K ockan ag
Meitner
gyári.:,
sport-felvételek. y ij á s o
a
k, f o l ó ü z e
yorki 11J.
EGl'EDARUSlTÓJA
r;
~
rs
111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111
tól rendeljen fotócellas kiegészi;otést a l e Jn e z c s k é s z ü l é k h c z
IIIII
Ji tegjobb és cl virág legismerfebb !.ÉGFERTŐTLENITÖ SZERE! "'linden Iilmszinhézban KERLN DIJfALAN
newvezér-
ZEISS IKON
,.~1-lŐBUS" MCSZAKI OLAJI(ERESKEDELMI R. T. V, l(OSS~TH LAJOS"TÉR 9 UJ TELEFON: U T. I 1"(- 23.
Company
hangosfitm-késziilékgyár
képviselete.
PEROLIN
! CIKKEK
MÓ,. (Memophon)
Samson-Elcctric
nélkülözhetetlen! llEMUTATÁSTI
GEPÉSZMERNÖK:
UIII. HÖKK SZILÁRD-U. 20. TEL. J 334·QO
FILMMüvtSZETI
IV; ÉVFOLYAM. QY ÁRFAS
ÉS TUDOMANYOS = 6. SZÁM. =
FOLYÓIRAT
1931.JUNIUS
1
GYULA,
a Magyar Mozgóképüzemengedélyesek Egyesületének ügyv. alelnöke:
Orsz.
A FILMSZAKMA PÉNZtTGYI TALPRAÁLLITÁSA: ÉS UJJÁSZERVEZÉSE
,.
magyar filmszakma egyeteme ma teljes agóniában szenved. Ugyszélván rnindkét ágazata teljesen eladósodott, a szakma többi alkotórészei, 2. filmgyártásban érdekelteket beszámítva, máról-polnapra tengetik nyomorult életüket és ebben a tespedt állapotban próbálják a szörnyűségesen katasztrófális időket "átélni".A filmszakma vérszegény lett, apathikus munkátlanságban és célnélküliségben szenved, hiányzik mindenkiből és minden szakmai közületből az invenció, a munkakedv és életképesség. Az ilyen beteg testnek _. ha emberről van szó arzént, vagy más életelixírt adnak be, MihI}, sikerül még a beteget az életnek megmenteni. Az .orvosi kezeléstől függ azután, mennyiben sikerült a beteg embert talpraállítani és újból az életnek visszaadni. Az orvosi kezelés lelkiiemere'tessé ge és az operatív beavatkozás mí-neműsége, valamint az elhasznált gyógy...: szerek qualitása és eredményessége befolyásolja azután a beteg test valóságos újjászül etését. Igy vagyunk a beteg filmszakmával is. Arzénra van szükség és ezt az arzént a gazdasági életben pénznek nevezik. Péneügyileg kell a filmszakmát talpraállítani, 'Ú} alapokra fektetni, minden erőnek ösz,
I
A
Illillllllllllllllllll
1
sze kell fogni, aszéjjelhúzást megszüntetni és új életet, új életkedvet a szakmába önteni. A legfontosabb teendő olyan állami hitel folyósítása a magyar filmszínházak számára, amely lehetővé teszi valaménynyi filmszínház talpraállí tását, adósságaiktól való mentesítését. Ezzel az állami hitelproblémával mindkét egyesület immár május közepe óta foglalkozik és úgy vélj ük, hogy az a gondola:t, amelyet Gombos Hugó, az Ibusz-Filmszállítási igazgatója fölvetett, megérett a gyakorlati megoldás céljaira, alkalmas arra, hogy egyrészt a probléma gazdasági törekvéseit megvalósítsa, másrészt az állammal szemben is garantálja a kihelyezett öszszegek biztonságát. A terv szerint 3--4 éves amortizációs kölcsönről van szó, amelyet minden mozgóképszínház tetszéS. szerititi nagyságban igénybe vehet, amivel sikerül neki a filmvállalatokkal és hatóságokkal szemben fennálló immár tarthatatlanná vált adósságait megf'izetni, mig az egyszeri kölcsönt médjában lesz neki 3-·4 év alatt kisebb tételekben; mindenkor az adott helyzetnek meqiele-: lően oieszafizetmi. Az eddigi tárgyalások arra engednek következtetni, hogya kormány megértéssel fogadja a tervet, úgyhogy remény van arra, hogy a szakmát ilymódon talpra lehet állítani, hiszen,
a közgazdasági elvek szerinti pénzflukEz a válaszom mindazokra a tervekre, tuáció megeleveníti a gazdasági életet amelyek egyes cégek jövőévi kartellszerű mGJgában a szakmában, mert adósnak és fektetési rendszerét és demarsát illeti, hitelezőnek egyaránt lehetővé teszi a szamert ezek mind arra alkalmasak, hogya bad megmozdulás t és további proeperelibeteget tovább izgassák és félössé tetást. gyék. Ha ezt az alapvető problémái : a hitelEzt a szakmát sohasem egyesek különkérdést azonnal meg tudjuk oldani, köakarása, hanem a két erkölcsi egyesület vetkezhetnek a további problémák: közösen, j61 megfontolt szokványai tara) a mozgóképszínházaknak fotócellá-' tották rendben és minden ilyen különval 1Jaló ellátása, •akarás vagy kiugrás arra alkalmas, hogy b) a zenei jogdíj végleges rendezése, még nagyobb rendetlenséget és még nac) a jövő szezónban olyan filmeket gyobb bajokat idézzen elő. szabad csak megjelentetni, amelyek a köA gazdasági bajok javulására kevés rezönség ízlésének megfelelnek, ményem van, ám a filmszakma élete tod) a magyarlakta vidékeknek magyarvábbra is gazdasági viszonyok minkéntí nyelvű beszélőfilmekkel, vagy némafilalakulásától függ, de eldöntik sorsát az mekkel, illetve szinkronizált filmekkel új sze zón filmjei is, nem pedig egyes való ellátása, végül külföldi cégek menedzserei. e) a közterhek gyökeres csökkentése. A magyar filmvilág már elérte Piccard Ma még halálosan beteg a filmszakma. tanár 16.000 méteres sztratoszfé1'áját, Ma arról kell beszélnünk, hogy hogyan mi már túl vagyunk a 16.000 méteres gyógyulj unk meg és csak, ha betegsémagasságon is és ha kellő időben és kellő -günkből . kiláboltunk, akkor érünk rá helyen nem szállunk le az oxigénből kis fölött határozni, hogy hová menjünk a fogyott léggömbünkkel, beáll a katasznagy fölépülés egészségére mulatni! trója és mindannyian ott veszünk ...
PALÁGYI ROBERT dr., a Magyar Mozgóképüzemengedélyesek Orsz. Egyesületének ügyésze :
FILM, HANGOSFILM 4. A. FILM
ALKOTÚl
rs SZERZOljOG
A FILM SZERZOl, AZ OVf:K A SZERZOl JOG
vánuló, magyarra hamarosan és szabaitosan alig lefordítható "immaterielle Kombinationsidee" a vállalkozót illeti. Vagyis körülirva. a vállalkozóé az a szellemi tevékenység, mellyel az Írói rnűvek (regény, dráma, szcenárium stb.), valamint építész, rendező, operatőr. szinészek stb. művészi tevékenységét egy uralkodó művészi terv szolgálatába tudatos termelő akarattal állította, amely 'szellemi tevékenység nélkül a filmnem jött volna létre. (Maga Goldbaum is koncedálja, hogy maga a megrendelés ténye még az ő felfogása szerint sem tenné a filmvállalkozót szerzővé. )
berlini Kammergericht 1923-ban azzal az indokolással tette meg a vállalkozót szerzőnek, hogy a törvénynek hiánya van, kell lennie valakinek, aki a 1111111111111111111111 szerzői jog hordozója és ezt a vállalkozó személyében találta, akinek üzemében készül számos alaperő összeműködéséből a film. Érdekes, hogy anémet szerzők egyesületi ügyészétől, dr. Wenzel Goldbaumt6l ered az a jogelméleti megállapítás, hogy a vállalkozó é a filmmű szerzői joga. ~ filmben, mint összalkotásban megnyil-
lAl
2
_.~. -+.~~r~~~~---~-adáson a színházaknál befolyt vagy a Ezt a felfogást, bármennyire egysze.vállalkozónál befolyt kölcsöndíjak száza. rűsítené a film szerzői joga körüli bolékában. Anyagi, erkölcsi jogait tehát nyodalom megoldását, - nem lehet elmeg lehet és meg kell óvni, de a filmmű fogadni. Arra már utaltunk, hogy csak új alkotás, ahhoz ő újabb tevékenységJaz irodalmi, zenei, képzőművészeti stb. gel nem járult, abból mitsem alkotott, tényleges és önálló alkotás az, amelynek A film új, eredeti művészeti tevékenység .a törvény szerzői jogot akar biztosítani. Hozzáfűzzük ehhez, hogy a szerzői jog a eredménye, melynek szerzői jogából tedolog természete szerint csak fizikai sze- hát, mitsem igényelhet. Ugyanez áll a filmszcenárium szerzőjére is, aki saját mélyt illethet meg elsődlegesen. (Mert, művére ugyanezen jogokat élvezi, de a "hogy részvény társaságok is megszerez_hetik a szerző szerzői jogát, azt nem le- film elkészítésében részt nem vett. Ellenben a Tendező, az Író és a filmhet vitatni, de ide ez a kérdés nem tarszcenárium szerzői alkotásának felhasz-tozik.) A szerzői jog azonb-an jogi szenálásával, önálló filmművészeti tevékenymélyben meg nem születhetik. séget és pedig alkotó tevékenységet fejt Az ellentétes álláspont ismertetése ki. Nem úgy, mint a színház rendezője, után saját álláspontunkat így körvonaaki ugyan szintén igen értékes tevékenylazzuk : séget végez, de szerzői jogi oltalomra. A film szerzői azok, akik annak megmégsem tarthat igényt. A színpadi renteremtésében saját irodalmi, művészeti dező a szerző szavaihoz van kötve. A -és fényképészeti - tehát alkotó tevé'szerző szavainak jelentését igyekszik kenységükkel közreműköd tek. Ezek pemegértetni, a közönséghez .közelebb hozdig: a rendező, építész, szinészek, operani. Ujat azonban nem alkot. tőr stb. Ha pedig ők a szerzők, őket illeti a filmmű szerzői joga is. KülönösA filmrendezőnek ezzel szemben szabad keze van. Ő állapítja meg, mi az, ami nek tetsző eredmény: az alapulfekvő mű filmszerű, ami a vásznon megfelelő, ami Írója nincs a szerzők között. A filma kívánt hatást kiváltja. Milyen beállí'szcenárium szerzője sem. A filmvállaltás, mozdulat, mimika, jelenet, csoport és kozó sem. Ellenben közöttük van a rendező, a nagyszámú szinész, az építész, az magatartás az, ami a művészi kifejezést elősegíti. A filmművészetnek egészen opera tőr stb. Ilyen sok embernek legyen -egy ulkotáson szerzői joga? Hogyan le- más, sajátos törvényei vannak. A filmrendező ezen szabályokhoz képest okve.gyen ez helyes rendszerbe hozandó? És tetlen el kell térnie az írásos mű betűjemiért esett ki az író és a filmszcenárium -szerzöje ? től. Hogyan és hová tér el: az éppen a nóvum, az új művészet, az új alkotás, Törvényünk világosan rendelkezik, melyet a magáéból hozzáad, mellyel a amikor azt mondja, hogy az írói mű szer'film lesz a betűből. zője kizárólagosan van jogosítva arra, A rendezőn kívül az operatőntek is hogy művére nézve filmesítési jogot adszerzői joga van a filmen. Tudjuk, hogy jon. Az író érdekei ezzel teljes védelmet 'nyertek. Vele rneg kell állapodni, őt az egyes felvételeken őt illeti a fényképészeti szerzői jog. De ezenfelül őt llem lehet megkerülni. De a film megalkotásában már nem vett részt. Sze- illeti az új filmalkotás szerzői jogának egy része is. A főszeTepZő szinészek, kikmélyiségi jogai közé tartozik - e jognek egyéni, eredeti művészete adja meg ról joghatályosan előre le sem mond'(l film újságát és művészi zamat ját, szinnat, - hogy az elkészítendő filmművön tén szerzői joggal bírnak a filmen. A kimegjelöltessék írói neve és a mű címe, fejező művészek ezen szemre, látásra melyből a film készült .. Anyagi igényeit IS meg fogja szabni az írói mű szerzője, való hatása teljesen hiányzik az írói rnűakár egy összegben, akár a nyilvános elő- ből. Ha könyvet olvasunk, fantáziánkra
3
van bízva, hogyan képzeljük el regé.nyeink hőseit és azok cselekedeteit. Mindenki saját lelki élete, intelligenciája, különös érzéke, egyénisége alapján fogja lelki szemei elé varázsolni az írói mű szereplőit. A filmben: élő valóságként áll elénk a cselekmény hőse. Követ j ük mozdulatait, melyekből kibontakozik Jelleme, lelki élete. Az írói alkotásban mindez immanensen ugyan megvan. de a szinészi alkotással válik valósággá, lenyűgöző életté a betű sejtető ereje .. Ugy, lehet, egyik-másik film nem adja meg azt az erőt, .ami az írói műben, a regényben vagy drámában felséges magasságba emel, - a film lapos, szürke és értéktelen lehet. Ez azonban a kérdés fogalmi és elvi részére nem tartozik. Lehet rossz 'film is, rossz rendező. és rossz előadÓművész. A lényeges csak az, hogy amit a . film ad: az más és új. művészet, eltér az írói rnű művészetétől,miért is külön az írói mű szerzőí jogi védelmétől ezt az "" UJ müuészetet védi. q, szerzői jog' szempontjából a törvény. A gondolat tehát,' kétségkívül ·~z iróé, de a megvalósított új-jQrma azoktól van akiket felsoroltam.. És mivel a ~zetzői mű, Gierke szerint, "gon~olattal telít~tt új forma", ez utóbbira kell különös gonddal lenni, Hányszor történik, hogy több író is megírja ugyanazon gondolatot má~ iormábom, más mődon, l\~1jndegyik~ nek külön szerzői joga van, saját művén, mert a szerzöijogannak II [ormámak. ad oltalmat, melyben a szel:zőszeUemi tevékenysége kifelé eredetien megnyilvánul. ;.
A. ROMA.I nemzetközi mozgóképszínházi kongreszszus ötnapí tárgyalás után befejeződött. Május l8-án kezdődött a kongresszus. amelyen kb. 200 európai filmszinháztulajdonos és igazgató jelentrrleg és május. 23-án fejeződött be. Európa filmvilága. néhány napig' Róma felé figyelt és vár'ta, init jelent majd onnan a távíró. A római kongresszus az olasz vendégszeretetnek megfelelően rendkivül ünnepélyeisen és parádésan folyt le. Ai olasz venI déglátók. -- aki ismeri őket, mást nem. 'is várhat tőlük - vaZ6ban kitettek magukért és olyan gyönyörű napokat sze-· reztek a megjelenteknek, amit· azok sohasem fognak elfelejteni. A legnagyobb számban a németek jelentek meg és az olasz': szónokok és inditványozők, mellett a németek dolgoztak á legtöbbet és leginkább német iríditványokat fogadott el a kongresszus. Az ötnapos kon.gresszuson természetesen .az egyes albizottságok foglalkoztak a .különböző indítványokkal és napirendi Javaslatokkal; a: következő.vkérdésekben hozott a kongresszus egyhangú 'határozatot: .
. Ki a kiI_1e~atográfiá megalapít6ja? A k~n~:t;J-ato?"rafl~ megalapítójának a pontos kilétét meg mmdig nem sikerült megállapítani. A. fra~<;iák maguknak vindikálják a n?,ol~adlk :Tllagcsoda feltalálóját. az amerikaiak Edisont vallják a kinematográfia megteremtőjének, a németek a Skladanowsky-testvéreket és így tovább. A Deut~che Kinotechnische Gesellschaft most e}ha~arozta, hogy beszerzi az é l ő feltalá.lokt.ol az ada~okat és így konstruálja meg a kmematografia keletkezésének történetét. Az első előadást erről a témáról L e hm a n n. tanár tartotta meg a Társaságban.
.A' '·sterzői . jőg "nemzetközi' "rendezése és: c célból nemzetközi- azérvezet lét-esítése. ~ filmekre ki"tOtfrt! vámokat minden or-· szágban €'l kell törölni. ' .' ' . A ~ég: nem .csatlakozött egyesíileteket felszólítják, hogy' lépjeriek+be 'a' nemzetkézi szovetségbe. ,·t ' \ f-z .e~yes' államokban- érvényes mozgőképszínhází .szabályzatokat .kolcsönosen ki kell cserélni, ' 'A fH~Y,ölcsöndíJak'at "egy~éges -alapelvek. szerínt, egész Európában kell rendezni. A főslágernek nem szabad 2500 méternél hosszabbnak -lenni, . ~ .kormányokat liil:;;zólítja a kongresszus _ hog~. a n~mzeti filmgyártást támogassák.' Koveteh a kongresszus a nagy filmlicencek leszállítását. yalamennYi euprőpai : mozgóképszinház: számára egységes leadógépet kíván a kongresszus ... ~övetel~ kongresszus, hogy az egyes 01'szagok fllmc~'zúra-bizotságaiban' a moz-. góképszínház-tulajdonosok nagyobb szám-, ban legyenek képviselve. 'f,
•\
"
a
.A. konguesszus végül elhatározta, a jövőévi ülését Londonban tartja
4
hogy meg ..
PAPP BÉLA:
II '
A MAGYAR FILMSAJTÖ TORTÉNETE
--I arminc
!,
H
esztendeje, hogya film Magyarországon kezdett elterjedni. Vándorló ponyvasatrak vitték az új
lap született meg Roboz Imre - a Vígszínház mai igazgatójának - szerkesztésében: a "Mozgófénykép Híradó". Ez a lap eleinte havonta kétszer jelent meg,
csodát ~zert:szét az országmajd 1911 november havában magába ba; talan meg vannak egyeolvasztotta Lenkei Zsigmond lapját, "A sek, akik emlékeznek a Narten-, a May-, Kinematográt"-ot és hetilappá alakult át. a Lifka-, meg a Négyeasy és WinklerUgyanakkor szerződtette Roboz Imre seféle vándormozikra, amelyek beutazták gédszerkesztőnek Papp Bélát, míg főszer.az egész - akkor még igazán egész kesztőként Lenkei Zsigmond szignálta a Nagy-Magyaroszágot. Állandó "mozi" ak- lapot. A lap felelős szerkesztője dr. Vári koriban még nem volt és Budapesten is Rezső volt, munkatársai pedig Korda a Dohány-utcai zsinagóga szomszédságáSándor, Bizony László, Siklósi Iván. 1911ban felépített Narten-féle Bioscopban ben a Kinematográfusok Orsz. Szövet'természetesen ez is csakponyvasátor sége tisztújító közgyűlést tartott, ame-Volt - bámulhatták meg a pestiek a lyen Décsi Gyulát választották meg elmozit. nöké. Ekkor indította meg Borhegyi JáAz első állandó mozgószínház 1896- nos a "Cinema" című szaki ap ot, amelyet ban nyílott meg és - minthogy jó üz- Antal József szerkesztett. Rövid élete letnek bizonyult, - hamarosan akadt volt ennek a különben nívós szaklapnak ; több vállalkozó is, aki szintén mozgószínösszesen kilenc szám jelent meg belőle. :házat nyitott. És amikor már BudapesEbben az időben jelent meg, de csak 'ten majdnem minden üresen álló boltból egyetlen számban Siklósi Ivánnak egy ."mozit" csináltak, és a vidéken is itt-ott kőnyomatos szaklapja. amely inkább a megnyílt egy-egy állandó helyi mozi, Projectrograph filmjeinek ismertetője .akkor született meg az első magyar filmvolt. szaklap, amelyet 1908-ban indított meg 1912-ben, a "Cinema" megszunese Lenkei Zsigmond "A Kinematograf" cím után, Lenkei Zsigmond végleg megvált a -alatt. A havonta kétszer megjelenő lapMozgófénykép Híradótól és megindította ban Lenkei főképen a mozgószínháza mai napig is fennálló "Mozivilág"-ot, tulajdonosok egyesületeinek a megalapíamelynek főmunkatársa Radó István volt, tása körül fejtett ki nagyobb propaganaki egy ideig Berlinből küldte cikkeit a dát és a "Magyar Kinematografusok Orlapnak . .szágos Seooeieéoe" főképen Lenkei Zsig"Pesti Mozi" címen ugyancsak 1912. mond agilitása folytán jött létre. Ez a év őszén indított Korda Sándor, az azóta azövetség volt a mai MMOE és OMMEviIághírűvé vált filmrendező, egy új la.őse, ebben sorakoztak fel úgy a mozgópot, amely azonban nem volt kifejezetten :színházttilajdonosok, rnint a fi1inkölc~on~ szaklap, "hariem a' közönség számára ad'zők (akik abban az "időben még csak ketták ki. Korda mellett Várnai István szerten voltak: op athé Fréres meg Neumann kesztette a ·szellemes és nívós lapot, és Ungerleider Ca mai Projektográf r.-t. illusztrátorai pedig Gedő Lipót és Major <elődei). 1910-ben, amikor már nemcsak", H enr·ik voltak .. .a mozgószínházak szaporodtak él, háne~' 1913. év május havában Papp Béla in'Vagy egy tucat új fihrikölcsönző vállalat dította meg a "Filmbörze" című kőnyois alakult - es virágzott, - újabb szakmatos hetilap ot, amely a magyar film. 1111111111111111111111
5
'> megjelenni, míg végre fuzionáltak és', piacon megjelenő képek ismertetését tar1920-ban "MoZi és Film" cím alatt egye-· talmazta. A lap a háború kitörésekor sülve jelentek meg. szűnt meg. A kommün utáni hónapokban csak lasA "Mozgófénykép Híradó" 1913-ban san jelentek meg egymás után ismét a gazdát cserélt, amennyiben Roboz Imre régi szaklapok, amelyekhez új hetilap' eladta a lapot Antal Józsefnek. Antal gyanánt Pánczél Lajos "Mozi Élet" cimű . azonban csak egy-két hétig tartotta a lalapja csatlakozott. Ez a 'lap, éppúgy, mint pot, azután tovább adta Kis Dávidnak, dr. Gábor Jenő és Vécsey Leó "A Mozi" ő, maga pedig megindította a "Filmcímű lapja a nagyközönség számára kéújság" -ot, amelyhez segédszerkesztőnek szült. Nem sokáig jelentek meg ezek a e sorok iróját vette maga mellé. A lap lapok, mert a viszonyok rosszabbodásáharcias, bátor hangja miatt sok jóbarával ezek a lapok kénytelenek voltak megtot, de sok ellenséget is szerzett magászűnni. A mozigépészek és a mozgóképnak. Egymást érték a sajtópörök és színházi alkalmazottak számára ebben az. 1916-ban Papp Bélát a harctérről állítotidőben jelent meg Grünfelde~Alajos' ták elő egy sajtópörének tárgyalására, szerkesztésében a "Mozi Vjság" címa: amely felmentéssel végződött. lap. 1921 január l-től jelent meg Lajta A világháború kitörésekor csak három Andor szerkesztésében "A Filmszinész": lapja volt a szakmának : a Mozgófénykép című újság, amely kizárólag a hazai Híradó, amelyet dr. Vári Rezső szerkeszfilmgyártás kérdéseivel foglalkozott éa. tett, a Mozivilág és a Filmújság. A Filmalig 5-6 szám megjelenése után a maújság 1915-ben szűnt meg, amikor Antal gyal' filmgyártással egyidejűleg megis meg Papp is bevonultak. Antal bevoszűnt. . nulása előtt átruházta a lapját Dőts GéA Mozi és Filmmel egyidejűleg szakzára és KOTda Sámdorra, akik "Mozihét" lap és külön közönség-lap gyanánt jelent: címen folytatták a lapot. -meg a "Film Ujság", illetve "Képes. A háború második esztendejében indult Filmújság" című lap. Az előbbit Salgó meg Moziriport címen, Váczi Dezső szerLászló és Radó I st'IJ'án szerkesztették, kesztéséberregy képes filmújság a nagyutóbbit Salgó László és dr. Gábor Jenő. közönség 'számára. A lap azonban az ak1923-ban jelent meg a "Ma Este" círnű kori válságos időkben nem tudott prolap első száma Várnai István szerkesztésperálni es hat szám után megszűnt. ' sében, amely, ha nem is volt szaklap, de' A háború, vége felé Lenkei Zsigmond igen intenzíven foglalkozott a fiÍmmel. megindította a közönségnek szánt "Képes Három évig jelent meg' ez il szép és ní~ Mozivilág"-ját, amely néhány évvel ez- 'VÓE lap. Amikor a papírbeszerzési viszonyok előtt szűnt meg. javultak; 1926-ban Lenkei Zsigmond, aki-, A háború után, a kommün' ideje alatt, a három szaklapot fuzionáltatták és /' Vö- nek a Mozívílág-a azintén beolvadt .az új' szaklapba, kivált a Móziés Filmből és' rqs"Fi.lm'~ eim alatt adták ki. 'Ugyancsak II).~;g~pdito.n~:á.. ;,!llq.g.y~1:~ Fi:lijilclúrii:J':címu ~rJúlwni'A~'a1a~t;_j~~~~.~!,mE:~, ..a'p~gYtX
' búkási',':lit'áh il' <"ill~:1lév" vil~g,·~·Ó't.arriélYét:·'A'; ml\f'n~prg",ífs~ "'''"''''I~' , &'~- 9 Ke~Z. i1['!J t':"~' ',; "'c"lj ct . "LJi,' ".., "'.', J 1\(1 , 1 ",,,.•, .• 'n .'.' 'i' ", r-, ...,.,'~' ','" r...~·••• ' .•.. :náró" 'szakla '-:" melTé' -L si 1),tne~:'A1bir't ""fl'W,,', r){!'p ",' ,'i. ,p, 1 ,g ..... , • ., _j"A ·;,1Jö~'i!~~'Fir~";'ldokőz'rkil[·d~."jjai'" kUiafsá"o'an, dr. "Vass '1'ttv an:: ~~éf~~sztt~; tM{1illlY'tu1áiaonáb~rment{á~ :~: mint"irtit'i' ~~l;>ep;\~g.v: ,f/(e,,!!y~g,.~~~.~kJ.~~' {~';.~ód,~q~ptt ,,'M;ci~~(ir''Kilm~·J.>Címe~..
··m
C'O
f'
1
w~
,"-.
'.3
'1 ~~~~~~~.--------
,~~~. II' ~._~----------~ ..•
1925. év' folyamán Hevesy Iván ,,4Filmjáték" címen adott ki folyóiratot, amelyből azonban csak néhány szám jelent meg. . .. A mozigépészek hivatalos lapja volt a .Kimotechmika", amelynek szerkesztését a gépkezelők egyesülete Castiglione H enrikre bízta, aki igen derekasan végezte ezt a munkát. A háború kitörésekor szűnt meg I', lap. ,1928 óta a Magyar-Holland Kultúrgazdasági r-t: adja ki a Stein Márton szerkesztésében havonta megjelenő "Film és Müvelődés" című lapot, amely főleg az oktatófilmügyekkel foglalkozik. 1928-ban indult meg a "Filmkultura" is, amely új színt és új irányt hozott a magyal' filmirodalomba.
*
A magyar szakirodalom történelméről írva, meg kell emlékeznünk azokról a filmlapokról, amelyek magyar nyelven a csonka országban, vagy a megszállt terüteken megjelentek, vagy megjelennek, Az utóbbi 10 év folyamán Gyulafehérvárrott rö~id életű volt a "Film és Cinema" címÜ lap, majd a nyitrai .Filmreoue" ' Salgó Károly szerkesztésében, míg a nagyváradi .Eiimriport" 9-ik éve jelenik meg Incze 'Ernő szerkesztésében, nagy szolgálatokat' téve El:déÍy f'ilmkultúrájának. Egyes vidéki városokban hébe-korba, különösen a színi évadok alkalmával jelentek meg tiszavirágéletű kombinált filmét; színházi lapok.
IlIllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllíillllllllllllllll Hllllllllllllfmtlll' ':
l.;
,I
.:
LENKEI ZSIGMOND 25 éves filmírói és szakírói jubileumát ünnepli meg a magyar kinernatográf'ia június 4-én. Más időkben, békében ünn~ pély es bankettre jönnek össze a szakma nagyjai és közkatonái, tosztok hangzás nának el, amelyben méltatnák Lenkei 25 éves értékes munkásságát. Ma a bankett helyett a Fórum gyönyörű néző. terén kívánja majd a szakma Lenkei előtt meghajtani az elismerés zászlaját és rövid üdvözlésekben kívánja tolmácsoIni há,láját és elismerését azért a munkáért, amelyet Lenkei Zsigmond 25.év óta li magyar filmsajtóban kifejt: Lenkei Zsigmondot nem szabad, mint ,,,egysz'e~ rű" újságírót ünnepelni, ő nemcsak il sajtó hasábjain küzdött a szakma jövő: 'jéért és boldogulásáért. hanem k01110ly és értékes szervező munkásságát külön fogja a magyar filmtörténelem följegyezni, Amikor húsz-huszonöt évvel ezelőtt á film még- gyermekcipőjében járt, akkor hozta közös nevezőre a filmvállalati ve: zetőket, mozgőképszinház-tulaj donosokat és másokat,' akik a szakmában' dolgoztak és létrehozta ,a Magyar Kinematográfusok Orsz. Szövetségét, Nagyrnagyarcrszág egész szakmája volt ebben, az egye;sületben, amely őse a mai 'OMlVIE-nek, 1I1:f\10E-nek, F'ilmegyesületnek, mindennek, ami ma van, ami azóta volt és· elmúlt. Lenkei Zsigmond érdemeit az utókor fogja csak komolyan értékelni,mi, akik most ünnepeljük negyedszázados újságírói működését, ezeretettel köszŐnt'jük a Mestert, a nagyalkotót és reméljük; hogy 'sokáig fogja a szakma élve:ih'inagyszerű 'ötleteit ésszervezökéjíeáségét .. Len:~i ;~sigj)'Mil7;d' agilitásá;( ,i(;ítletes'sé_g'éres -spkQldalú.sá:ga,raz elmúli 2,@:';éi,t,' ~Iutt'rsok-: sok eszmét valósított meg, anreBl!W;'hb)n1 ,4U&ndÓéit.anácsadója\ ,-:t)'al~tja\' ;és" osi{nte .s~M!.lJ9:j!l1y(rut 'oa :'sialqilili"ügyeWlifJli" 'i,) ('
Óc:
r.~~
t-----~
~"''',\,o..
41· ••.
~!l:~,_~
3,!'t.t-~~.
•
A FÖVÁROSI KONYVTÁR
' ,...
••.• o
--.....,
t
"
I
I
A FILM HALOTTAI új otthonában kevés hely jut a filmirodalomnak is. Kérdésünkre Enyváry Jenő igazgató közölte velünk, hogy a könyvBiaschnek Hugó. budapesti tűzoltópatárban 22 filmirodaImi szakkönyv található, amelyek között hat magyar, három . rancsnok május ll-én rövid szenvedés francia, 12 német és egy angolnyelvü. A utá~ 56 é~es korában elhúnyt. A meg'könyvtár olvasóközönsége igen nagy érboldogult közel három évtized óta állt 1\ dek1ődést tanusit a filmirodalom iránt, tűzoltóság szolgálatában, amit legjobban igazol az, hogy ezeknek a budapesti amelynek 1922 óta parancsnoka volt. könyveknek a 70%-a mint kikölcsönzött könyv, állandóan az olvasóknál van: Ez a Breuer SziÚlrd főparancsnok nyugalom22 könyv természetesen apró kis szám' a \ bavonulásával 'ő volt kiszemelve a főpaBrittish Museum, vagy a berlini Staatsr~~csnoid. tisztségre. Blaschnelc Hugó isbibliothek, vagy a müncheni Deutsches mert és népszerű tagja volt a főváros Museum könyvtárában található filmtársasági életének, állandó és baráti kapirodalmi szakkönyvek számához viszonyítva, mindenesetre azonban-örvendetes csolatot tartott fönn a magyar filmvilágtény, hogy a Fővárosi Könyvtár agilis gal' is! amely őszinte barátját gyászolja vezetősége erre is gondol és igyekszik á az elhúnytban. maga részéről a filmszakkönyvek számát állandóan' szaporítani. A magyar Hans Otto L,ö'I,JJensteinbécsi filmrenolvasóközönségben a magyar filmvilág dező 'milj~s ',8-~n hosszas bete~~,ég után hálás publikumra talál . és 'a magyar Bécsben egy ottani szanatóriumban f'ilrnkultúrának igen nagy' hasznára vá~eghalt: Lqwenstein Ottó aktív katonalik, ha a szélesebb rétegek szerétettel for,tiszt volt, így 'ismerkedett meg .vele gróf gat ják a kezükbe kerülő filmíro?almi IFoto'tó~rt'~~~*~i,,~ S~scha-fiJm~~~r ,~e~~ szakkönyveket. . alapí t,ója es, magához ve.t,te ~f UJ o~zt~iV<: ft..,. •••..•.• ~ .• ."ft"*'_' f'ilmgyárhoz, .amelynek egyik eressege volt Lö~e'nstein Ottó, aki ai háború .alatt ",0',0 t MAGYARORSZÁG FILMFoR~ & ,s~~z,adosí ,r~n~ot "ért.e" el, ,!,~wen.~te~n '({ALMA 1931 i. NEGYEDf:BEN százados a háború alatt.a saltohad-l~zal" láson vólt beosztva ée.iott ~ fi'l~ugy.eket A Statisztikai Havi Köz.lemények most iritézte~' L.Őw,en,stef:n: OÜó&~irv'ezte meg a megjelent 1-3. 'füzete közli az 1931:éví hadifnózg6kát, a katonasá'gfilmszórakozjanuár-március' filmforzalomstatisetitatását és a f'ilmhadirtportázst. Jó nékai kimutatását. , 'hiÍnyre;;d,~~ő ,~s'operatőr 'kerül t ki a keze E szerint ennek az. évnek az' első háaló1, úgyhogy halálát' nemcsak, a kinerom hónapjában behoztunk összesen 35 q matográf'ía, hariern Igen széleskörű ba'nyersfilmet 85,000 pengő. értékben. Ebből ráti tábor és számos tisztelője gyászolja. a mennyiségből Németországra esik 34 Hans Otto Löwenstein emlé'két a magyar 'méterrnázsa. filmvilágban is meg fogják őrizni. Megvilágított negatívb6l 3 q jött be az országba és pedig kizárólag Nérne tor- ,1111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111~II szágból. . ARAD, BRASSÓ, TEMESvAR ÉS BUA megvilágított pozitívfilmek összeforKAREST MoztJAI IS TELEFONgalma meghaladta a 21 q-t összesen GyARl HANGOSGÉPET S~ERELTEK 106.000 pengő értékben. Ebből 16 q érkekezett Németországból. 4 q FranciaorFÖL. szágből és 1 q Ausztriából. 1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHlllllllllllllllllllllllnllllllllllllllllllllllllllllllllll I·
"
ft
",
ft
"
•
ti
__.,.,
'.
8
'!
I
I
\
'.
.A~r~~.'
. '.i
-+I
AZ.OI(TATÓfILM A III. NEMZETKOZI Bf:CSBEN
OKTATOFILM-=-KONGRESSZUS lalkozott a film nevelő célj aival, a 8. bizottság az állóképekről tárgyalt, míga 9. bizottság az összes aktuális kérdéseket tűzte ki napirendi tárgyalásra, így a hangosfilmet, a kisformájú filmet stb. A kongresszust dr. Lampa Antal udvari tanácsos, a bécsi Uránia elnöke, nyitotta meg, aki főleg az oktatófilm három ernyedetlen harcosát: dr. Walther Gicnihert, Lampé- tanárt és dr. Gottlieb Imhoffot, a Kamara vezértitkárát üdvözölte. '-'ampq dr. üdvözlő szavai. után Günther dr. (Berlin) nagyszabású beszédben ismertette a kongresszus céljait és rámutatott azokra az eszmékre, amelyek megvalósításáért a kongresszusnak küzdeni kell. Különösen azt hangoztatta beszédében az előadó, hogy az oktatófilm gyakorlati alkalmazását illetően minden országnak egységes elveket kell követni, majd kiemelte, hogy mennyire szükségesnek tartja, ha a Nemzetközr Oktatófilm-Kamara és a Nemzetközi Oktatófilm-Intézet között szerosabb .kooperáció jön létre. A szónok ezután közölte, hogy a következő kongresszust 1933-ban vagy 1934-ben Berlinben fogják megtartani. Ezután dr. Imhoff ismertette a gongresszus napirendjét és munkabeosztását. Dr. Imhof] beszéde után felszólaltak többek között Pohl osztály tanácsos, az osztrák kultuszminisztériiImból,' Gloeckei nemzeti tanácsos a város részéről és dr. De Feo a Római Nemzetközi OktatófilmIntézet . igazgatója, dr. Nagy Árpád államtitkár és mások. Az ünnepélyes megnyitót a Hofburg ceremóniás termében tartották meg és azon 18 államból 280 kiküldött vett részt.
Nemzetközi Oktatófilm-Kamara kezdeményezésére máj us 26-án kezdődött meg a II I. nemzetközi oktató-
~;7-k~:~~~:~:~
..
1111111"1111111111111 ~9é~;~e~ Bázelben. 1928-ban pedig Hágában tar'tották meg a kongresszusokat és a mos'tani kongresszusnak a hatalmasan felgyülemlett anyaggal kellett megbirkózni. Bécs nagy felkészültséggel várta a kongresszust, amelynek védnökségében az osztrák kultuszminíszter, 'a bécsi polgármester és az osztrák' szellemi élet több kiválósága vett részt. Magyar részről a kongresszuson a kormány megbízásából dr.Nagy 'Árpád' h. államtitkár, Stein Már'tón, li Magyar- Holl"arid,.Kutúrgazda:ság(Rt. iga~gatója és Q esZti Lajos tanár, a Kultúrgazdasági dramaturgja vettek részt, Az 'előkészit<;í 'bizottság élén' dr. AdÖlf Híibl,t 'a bécsi UrXnia nagy tekintélyíÍ: .igazgátója. állott; aki hetek óta dol. ·gozott akongresszus síkeres előkésiíté;sén~i'
.
r"
\
I':
Ak'ogresszusI' .alapot 'kilenc bizottság dolgozta föl és' készifette - napirendi iár'gyalásra 'alk'almasnak elő, .' . .Az első bizottság a pedagógia és az oktatófilm lélektanával foglalkozott, a második a film szerepével a tudományban, a harmadik bizottság a' keskenyfilm problémáját tárgyalta, a 4. bizottság, amelynek Ltumpe tanár az elnöke" a cenzúra kérdését vitatta, az 5. bizottság a filmtechnikai számos kérdését vetette felszínre, a 6. bizottság a tanítóság kiképzését tárgyalta, a 7. bizottság a film jelentősge a felnőttek oktatásában eimmel fog-
9
TUDOMÁNYOS FILMMUNKA A BUDAPESTr BAKTEQROLOGIAI .l~JÉZETBEN,
",
Magyal' TermészetTársulát "mikorbiológiai sza~osztály2. május 19-én, del után 6% 1-'------' órakor P. budapesti egye1111111111111111111111 terni bakteriológiai inté-,' zet tantermében (IX., Rákos-u. 9., r. em.) tartotta meg idei 13. ülését, amelynek tárgya a Széchenyi Tudományos Társaság anyagi támogatásával készült mikro'kino fölvevőkészülékének ésa dr. Skrop Ferenc magántanár által készített mikroszkópos mozgóképekrÍek -bemutatása vo1t. ' .: A mozgóképeknek a tudományos kutatásbanvaló felhasználásának újabb irány aj' amikroszkópos kicsinységű állati és növényi ezervezetek vagy a szervezet egyes elemei életműködésének folytonos képekben való rögzítése. A szabad' szemmel nem látható vagy alig látható szervezetek életének egyes mozzanatai a direkt szemIélésre vagy azért nem alkalmasak, mert gyoí-s lefolyásúak. tehát agyunkban a gyorsan lepergő változásokat, 'nem tudjuk felfogni és egységes folytonos' 'képpé' rögzíteni, vagy olyan lassúak, hogy a hosszú ideig. szükségelt megftgyelés egyes képelemei a j elenség befejeződésekor már elmosódottak, tehát egységes és folytonos lefolyássá nem tehetök' össze. Ezen segit a jelenségek mozÍg6képekben valórögzitése, mert lehetov.e'teszi a gyorsan lefolyó jelenségek lassított, viszont a' lassú' lefolyásúaknak !ffi<wsjtott leadását ,'és, így .'/,oly;tonos< és e..g1J.~_6[#,l;S-. t,Q;;t#.iJ.ilsl}é.llt~ ~aJ,@,s.z;~mlé\~s,ét"A ml.1~ffi~et-tJldQ~~ny~ ;-k,"t~t:áspa~ .már-esak ~érJ.oj:§ i#g'Mi,li:)_'.1~ggr~e$ehp; ~p'l;Obléroáj~ i
A
Királyi
~.
IItudományi
I
meg
'a
bemutatott aut~m~ükusan 'működő.jeLvevőkészülékét, bogy egyrészt film-technikai szempontból .a felvételek sza-
'porasága, a megvílágrtás, az. ekponálásí idő tetszés szerint a felvételben szereplő mozzanatok szaporaságának megfelelőleg tág határok között változtathatók, nevezetesen az exponálási idő '/;00 mp-től 30' mp-ig, a szaporaság 3 mp-től 12 óráig, ami azt jelenti, hogy a beállítottidő-közökben a gép automatikusan v~!t~iel a megvilágító lámpa begyujtásá1, a kí-, vánt ideig való exponálás t és a film továbbitását. A mikrobák kedvező életfel-
tételének megteremtése elsősorban a megfelelő temperatúra, amit automatikusan szabályozó ternostattal oldott meg, amelyben elhelyezhető a miskroszkóp 'és rajta a speciálisan szerkesztetttenyésztö-' kamra, ami lehetövé teszi a mikróbák tenyésztését akár hónapokon keresztül és a megfelelő nagvitásban való fényképezését. ' Az előadó a készülékének ismertetése'és működésben való bemutatása után két felvonásban cea 1400 méteren vetítette le a felvett képeket, amelyek a készütékének sokoldalú használhatóságát mutatták be. ', ,', Legelőször' a készülék automatikus, berendezésének működéséről készült felvétel pergett le, majd a baktériumok, penész- és élesztőgombák növekedését, szaporodását,amóbák és ínfusuríumok rnoágását, táplálkozásáf es' szaporodásant alacsonyobb rendű, ,többsejtü'állati 'sze,~ vezetek ~ é!~tmük.öd~~~14,'iV~;r;~ering_éJ:lét, v~,I{~~jt-,ttg.gu,tiP'-4«iót,:,·lij~tíl?ie:tt t ~~yd.af rr~~ (1:ü~t~tésEtt; ~isJ~h!!i!){rppyeke!lMét ~,"~~<J~k.~m.wruJ .p,emf\!MMtó,; J}ŐY~ll~i ~ ,.aP!l-p!hYt/l;J_I:-:$;s)i411~ti.kjsgrl~t~i.ro.-tl~t~, ~ft\ @aj{h~.tk-r~p,ligltnkz~~~~};i,:életi~lenb~. ;;t,. ,:"j;;i(j~j,~ ,je r.cil.' !.,[;,' ':j'u~"·t;;í ~gfriy,ruh:t~I11;llmfm-Ylo/.?á (ic!ro~rt e~el}nj{~ ,:"l\:q' ,előiidá,sQ.~>fl 1i>Jidf i ~ff§ilJ n§liGr~~C~i[~r~z~~y«twJ4nDJi,i ,\ Nt~wq~~~, ;:~~tt~lf;;r;é~.;~.'-1l-Z iiél'd,mHj:.:J.ii.M~ (j!r.II!I??J~j~1~',J}tq~~ ~~ VR!)p_ ji:J.j ~1~1P..:' 1\~g;p~s~gg~I,,~y',4;tt,#.~ ~gé§z(,tfWJtl~~r;rnqgl'lDr. Skrop Ferenc.:iJÍ-gj! J,SoZ~rJ
es
<
~.~-------+~-~~~~,~~---'-. CENZURÁZOTT OKTATO: Es ISMERETTERJESZTÖ FILMEK 1931.ÁPRILIS 15.-MÁJUS 15."IG , A budapesti állatkert (Pedagógia) ismeretterjesztő, 1 felv. A Pedagógia-filmgyárban 1929. évben készült, 403 m. . Irország hangos ismeretterjesztő, 1 felv. A Metro-Goldwyn-Mayer-filmgyárban 1930. évben készült, 265 m. ., Az aethiopiai kollégium=kihallg atása XI. Pius pápánál (Kruppka) oktató, 1 felv. Az Ars Stampa-filmgyárban 1927. évben készült, 154 m. Apostoli úton (Kruppka) oktató, 5 felv. Az Ars Stampa-filmgyárban 1927. évben készült, 1456 m. Pár óra a hittérítőkkel a sötét világrészben '(Kruppka) oktató 6 felv.' Az Ars Stampa-filmgyárban 1927. évben készült, 1738 m. A ruszkicai márványbánya (Szfőv. Pedagógiai) oktató, 2 felv. A Pedagógiai-filmgyárban 1927. évben készült, 752 m. Dzsungel (Paramount ) ismeretterjesztő, 8 felv. A Paramount-filmgyárban 1925-26. évben készült, 1688 m. A mi otthonunk (Hirsch és Tsuk ) oktatófilm, 4 felv. A Schweizerische Kulturfílmfabrikban 1931. évben készült, 1050 m. Lélektani kísérlet kis gyermekekkel (Hirsch és Tsuk) oktatófilm, 3 felv. A Schweizerische Kulturfílmfabrikban 1931. évben készült, 341 m. A boldog ország (Stylus) expediciós film; 4 felv. A C. U. C.-filmgyárban 1930. évben készült, 983 ni. Lasszóval a dzsungelben (Iris) hangos expedíciós kultúrfilm, 8 felv. Az Ada von Roon-filmgyárban 1930. évben készült, 2338 m. ,.
A KLANGFILM KIS GEPEI Május utolsó napjaiban Budapesten tartózkodott N as.t i Ferenc, a Klangfilm - -eg'yik: bécsi megbízottja, aki - itt ·"illetékes korökkel tárgyalásokat folytatott az új olcsó fotőcellás Klang-gépek elhelyezése míatt. ·N a s t i Ferenc a tárgyalások során vázolta, hogy az új olcsó JUang-gép a legmodernebb kivitelben készült, teljesen hálózati készülék és minden váltóáramú hálóbekapcsolható. Az UJ fotócellás ' zatba Klang-gép így hozzáférhetővé válik minden magyar mozgóképszínház-tulajdonos számára. Minden üzemzavart és költséges fölszerelést lehet az új fotócellás géppel elkerülni, mert az új Klang-gép teljesen kifogátalan szerkezettel kerül forgalomba. A gyakorlat azt mutatja, hogy Középeurópában idestova csakis Klang-gépet szerelnek föl a mozgóképszínházak és valószínűleg, hogy rövidesen nálunk is ez a inárka lesz a domináló, amit egyébként is: részben a gazdasági viszonyok, részben pedig technikai okok tesznek indokolttá. N a s t i Ferenc, a Klang bécsi megbízottja, három hét mulva visszaérkezik Budapestre. _._
_
LQ;i
WI.·.
..1Ot--.+
A MÁV. Menetrend, a magyar királyi államvasutak hivatalos menetrendkönyve és a félévszázad óta ismert Vasúti Utmutatő közkedvelt zsebalakú nyári' kiadása 'rnegjelent. A magyar vasúti, hajózási és autóbuszmenetrendeken kívül 134 oldal-terjedelemben, könnyen érthető, 'kitűnő összeállitásban 'kö'zöl'csehszlovák, osztrák, olasz, jugo szláv, német, svájci, francia, spanyol, belga, portugál, lengyel, hollandi görög, török .• angol stb. közvetlen menetrendeket a .hálóés étkezőkocsik és menetdíjak feltüntetésé:" . vel. A Vasúti Utmutató és MÁV. -MeD:et'rend a weekendesők hatalmas' táborának ki~ -vánságára 'teljes részletességgel közli a. ~~~ weekend-jegyek új tájékoztató árait különFejős 'PáI egvetemí előadásai. Fe j"ő s külön mindazon állomásokra vonatkozóan, Pál;' aki az utóbbi években úgyszólván viahova e jegyek érvényesek és' részletesen lághírnévre tett .szert, nemrégiben megismerteti a társasutazási. túrista és egyéb hivást. kapott .az .Universíty of South-Caliutazási kedvezmények, körutazási -és ' helytfornia-egyetemtó], hogy ott 'a filmről hat J.egy'~l}~evonatkozó chivatalos ~atározatok;a.t. előadást tartson: "Fejősa: meghívást 'elfoA Vasúti Utrrrutató es MÁV. Menetrend gadta. >,,,' , i'~ . '.,!",'" ál1bilómmal' .3m:ali ':rÍíÍI!.'Y\>P" etE~ke'~'újihi~. :(fiilqlp.ed~g9.g}1lÍ',előadás~!f: ~r~ g-ft.l>an.~" ~l~ sá'li llepe-é meg }OO>z~tiSégét,' 'liógY'·'á:i~'Íol5köti Int; A~kp~,~i_~~í.t,?~ '~s. ~öq;~w.s,kp,lai"t,aná,r,?#: menet;t'end:v.ártp~íÍ;spkrpl r f.dídmf:1illesllll"s;k'iiNt számára 'll cseh" k~lttisikoTffl~ny' osszÉ\l; t#~ ~rte.~.íj;_~q~.:,~ zMhfl~a.j;;Ú·,V.a~útj.,Utmu~ató,P6:. 'Í-olYá.iií61i' ny'it;,'ám:elYerii's~k·'Íi "fili:rirő1 él; 'li MAV::"M"ri,etiin1r',~a l(:" é~'ó J'a7!-láro~ film .hars~n-álh-atQ'S.ágátólda' ·b8;1itü~i'~'éImbeti uavátökdthsr1tii1ndenüft!'k4ha~d~' ~?(~. :f,~gnfl~ f~lőa~áj3()k!lt~I,tal1tfmi,~,?-:elő~~á1:lo,;Iv· ,I.}, ., i -"i'" k"''''.,1)',' '1. K!!-t ~,é.sőbl:>·mfQ:rp.ta,tálll;l_an_ i~.m.f;)~ielentetikt. .' fff!YCJ:r.-I:~,.,?~{J,9of3'f1:}I,rfWg~'R. f~:f?7f A; th,nfoliam"vegéll 'á' 'resztvéyőklt '~iVl~zlk '" OrflZfl
_
..
...,..., ..
'.0'
:--',~'.
,
•
e~
._'.;,
"mf~'." . -~, •
~tm•.
III"'"
o
oF'
r'~_j
'..,t~· '
oM"
o
.:(),
"fiov. '
Afl~,\>'\L.t~Y'.~*\§,·p'~·'Jr,J,
~.. ~
~l~A~'~~r~,--------_,~ ..
MIUODAlOM
SZAKSAJTÓ
moly, értékes Jorrásmunkát. Mintha 18 Europaische . ország OMlVIE-jelentését olvasnók, de Statistiken und Verzeichnisse seit 1926. írói készséggel felépítve, érdekesen, át'Verlag für Pressc, Wirtschaft und Politik. tekinthetően és nagy tudással elkészült német alapossággal. A 300 oldalas könyv Berlin SW. 48. Ára M 5.értékes fejezete Németország filmgyárNéhány hónappal ezelőtt megjelent dr. Jason könyve, a Handbuch der Film- tásának ismertetése 1926 óta. Sokszor unrtechaft, a filmgazdaság komoly és ér- keresik nálunk az ilyenfajta adatokat, ezek a számok, nevek megtalálhatók dr. tékes standardműve. Dr. Jason folyJason most megjelent új Filmeurópátatta nagyszerű tudományos munkássájában, az új filmirodalom egyik legkomogát, amelynek eredményét most foglalta 'lyabb hajtásában. Magyarországon is -egybe új könyvébe: a Film-Europa cimű minden komoly filmszakember egy percig munkájába. Film-Europa, egész Európa filmgazdasági összefoglalása. Nemcsak a sem nélkülözheti ezt az új filmgazdasági szakkönyvet. .szokásos lexikális tudnivalókat találjuk Dr. A. Jason:
Handbuch der Filmunrt-
echatt. Band II. Film-Európa.
meg a munkában (az ország területi nagyságát, a lakosság számát, az érmerendszert stb.), hanem alapos fölkészült-· .ség gel és hatalmas utánjárással össze: ·hozott statisztikai adatokkal ismerteti az egyes európai államok mozgószínházi viszonyait, azok férőhelyeinek a számát, a beléptidíjak nagyságát, a néma- és han-gosfilmszínházak statisztikai adatait, a cenzűrális viszonyokat, vám-, adó- és kontingens-rendelkezéseket, szóval ebben a monumentális műben megtaláljuk Filmeurópát, a maga valóságában, minden részletességével, gondos, lelkiismeretes összeállításában. Tizennyolc ország filmviszonyait ismerteti nagy tudással, az illető országból szerzett adatok alapján. Filmtheoretikusok, valamint a filmélet gyakorlati· 'emberei, nemkevésbbé "szerkesztőségek tagjai és vállalatok vezetői, atatisstíkusaí nem nélkülözhetik ezt a ko-
Max Brod & Rudolf Thomas: Liebe im Kind & Bucher-Verlag G. m. b. H. Giessen. Ára kötve M 3.30, fűzve M 2.20.
Film.
A film főtémája a szerelem. Erről a témáról cseveg a két szerző, kiragadva egyes szereplőket és méltatja azok művészi produkcióit. A szerelem a filmen más, mint pl. a könyvben, érdekesebb, izgalmasabb produkció. Ezért alkalmas a téma irodalmi megvilágításra is. Képek egyes filmekről, egyes szerelmi jelenetekről tarkítják az érdekes történelmilélektani fejtegetéseket tartalmazó könyvet. A szerzők nagyon érdekes kontrasztokat mutatnak be az egyes filmek szerelmi vonatkozású motivumairól és különböző képekben mutatják be a szerelmi jelenetek kifejezését az egyes .filmeken. Aki a szépet és finomcsiszoltságú fejtegetéseket szereti, sok élvezettel olvashatja a Liebe im Film círnű könyvet.
12
Kino-Kalender 1931. Verlag: Licht-BildBühne, Berlin, SW. 48. Friedrichstr. 225. Immár h u s z a d i k évfolyamában jelenik meg a Licht-Bild-Bühne világhírű évkönyve, a Kino-Kalender, Németország ma e g y e d ü l i filmévkönyve. A szokásos rovatok tarkítják a hasznos kézikönyvet, amelyet nálunk. is nagyon jól tudnak használni, mert közli a középeurópai államok filmvállalatainak a címeit. Az általános ismereteken túl a könyv hosszabb fejezetet szentel a filmtechnika és a filmjog kérdeseinek, amellett hasznos és pontos címtárt tartalmaz. R. Dahlgreen: G l e i c h r i c h t e r. A D i e B ü c h e r d e s L ic h t s p i e l v o rf ü h r e s 3. kötete. Verlag: Wilhelm Knapp, Halle a/S. Ára M. 1.20. Ennek a sorozatnak a harmadik kis kötete kizárólag az elektromos áram egyenirányításáról szól a higanygőz-átalakítóval kapcsolatban. A harmincoldalas füzet képekben is magyarázza, hogyan alkalmazható' a mozgóképszínházakban az áram-egyenirányító, illetőleg .a moegóképszfnháaak figyelmébe ,ajánlja ennek az. alkalmazását a, transzformátorok és az áramátalakítók helyettesítésére. Dr. ,P; HatschekeG u n d l a g-e n de s T o n f i l m s, A Die, Bücher. des, Lichtspielvorführers 6. kötete. Verlag: Wilhelm Knapp, Halle s/S. Ara: M.1.20 '.' A hangosfilm t ö rt é TI t ér ő l újabb 'érdekes, rövid 'rrionográfia. Dr. H a t s-e 11 e k igen avatott tollú művelője a, német filmszakirodalomnak és így érthető, hogy rendkívül szépen és népszerűen írja' me'g a han: gosfilm rövid történetél1 a 'lemezes' és fotócellás hangosfilm- első.~korszakától kezdve n,apjaipkig:.,Igel}" ssakszerűen írja, le .a m i k l' 0- és- m 'á ll:r o-projekció lefolyását, majd Ismerteti-a magneton-fihnet.. végül a leadőgépek rövid. technikai ismertetése, .kővetkezik. Aki, a .hangosfilm . történetének l' ö v i d v á z.l a t a t akarja: megismerni, ebből' kis' 'fiizetböl megk'apj:f 'a szükséges adatokat. " ~ . , W. Hasenberg: De'r Ver'stracker und seine B,edienun.g. A Die Bücber des Lichtspielvorführers 7.. könyve. Verlag: Wilhelm Kriapp, Halle .a/S. Árá: M. 1.20. A sokat tárgyalt és vitatott 'erősítőről szól ez a könyv és nemcsak a mozgóképszínháztulajdonos tanulhat belőle, hanem a vetítőgépész is, akinek tulajdonképen ez a köni"ecske szól. A könyv szerzője bevezetésben ismerteti a hangerősítő célját, annak a lényegét, hosszabb fejezetet szentel a szerző az elektromos áram problémáinak, amelyeket meglehetősen részletesen ismertet, a végén pedig néhány útmutatást tartalmaz az erősítő alkalmazására vonatkozólag.
FiIm-Führer Berlin W. 30.
1931. Verlag:
Film-Führer.,
Az idei negyedik díszes és keménykötésű kiadás újabb fejezetekkel .bővült és óriási szolgálatokat tesz a középeurópai filmgyártásnak. Az új Film-Führer ter'mészetesen már teljesen a hangosfilmgyártás érdekében készült és az egyes. adatoknál már azt is tartalmazza, hogy az egyes szereplők milyen nyelven beszélnek, milyen sportot űznek stb. Uj fejezet a szerzők, szerkesztők, filmoperatőrök, zeneszerzők, hangmesterek címtára és ezzel igen értékes szolgálatokat tesz a könyv azoknak, akik a filmgyártás izgalmas .perceiben gyorsan keresik a különböző -cimeket. Az új F'ilm-Führer a. mindennapi életben nélkülözhetetlen kézikönyv. Thc Spotlight Year Book 1931. Kiadó: W. Keith Moss, 33, Cranbourn Street London, W. C. 22. A Spotlight cimű nagy angol szaklap.
amely a filmgyártás érdekében az angol' filmszinészak képeit, leírásait, címeit és egyé,b adatait közli negyedévenként, most elsöizben adja ki filmévkónyvét és ezzel is nagy szelgálatokat tesz az angol' kinematografiának. A. szép kiadású könyv számos képet és az angol filmssínész-társadalom teljes címtárát tartalo. mazza.
e
.. .~~~
a
,-
FILMMűVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYÚ S . . FOLYÓIRAT ELŰFIZETÉSI ÁR: 1 évre 10 pengő. - '/2 évre 5 pengő. Felelős szerkesztő és kiadó: Lajta Andor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VII., ERZSÉBET-KÖRUT 30. Tel.: József 363-76. Párizsi szerkesztőség: Artur Vitner, 12; rue Alasseur Paris, (XV.) Champs de Mars. Megjelenik minden hónap elsején. Minden eikké rt a szerző felel. Friedmann-nvomda,
13
Wesselényi-u.
40.
Budapes'i filmpiac
:~r.::e,!:'ó::!:eh
1931.
JELMAGYARÁZAT: Megj. - Megjelenési hely - H.=Hossza - F.=Felírás M.-Műfaj - Fősz.=Főszereplők C.=cenzura - a.=aluli - f.-felüli. ANTAL JOZSEF FILMKÖLCSÖNZÖ, Rökk Szilárd u. 20. Tel.: 353-17 és 301-01
V/3
A bécsi víg asszonyok (Die lustige Weiber von Wien). Megj.: Fórum, Royal Apolló. - H.: 260 m. - Müf.: Operett. - F.: Magyar. Fősz.: W. Forst. C.: Aluli.
V/18
Játék az élettel. - Megj.: Décsi, Palace. - H.: 2400 méter. - Müf.: Dráma, hangos. ___:F.: Garami Andor. Fősz.: Liane Haid, Oscar Marion, Walter Rílla, Trude Roliner. - C.: Aluli.
, CIT O CINEMA (Feldmann Izsó), Rökk Szilárd-u. 16. Tel.: J. 412-71.
;
DANUBIUS R.·T.
--
Ak~cfa-u. 6. Telefon. J. 431-95.
FOX-FILM r.vt., Rákóczi-út 19. Tel.: 314--37 és 316-58.
--
I
V/28
Örömtelen asszony. - Megj.: Royal Apolló. - H.: 2400 m. - Müf.: Dráma, hangos. - F.: Garami Andor. - Fősz.: Elge Brun, Walter Rilla, Ida Wüst. C.: Aluli.
V/8
Három a papa. - H.: 2151 m. - Müf.: Vígjáték. F.: Siklósy. - Fősz.: Franz Lederer, Szőke Szakáll, Truus v. Alten. - C.: Aluli.
V/22
Virradat. - H.: 2577 m. - Műf.: Dráma. - F.: Fősz.: Janet Gaynor, Georg O'Brien. Szántó. C. Aluli.
V/23
Tengeri farkas. - H.: 2315 m.Fősz.: Milton Sills. - C.: Felüli.
V/14
Gyötrelmek háza (Kínok háza). H.: 2128 m. - Müf.: Dráma. Michael Tschehov.
-GAUMONT LEON VII!.,_ filmkölcsönző, V/16 Rökk Szilárd-utca 20. Tel.: 301-01 és 353-17 --
.-
V/21
, r
METRO-GOLDWYN V/12 MAYER DISTR. Budapest, VIII., Főh .. -, Sándor-tér 3. - Tel.: V/29 J. 444--24, 444--25.
,
V/6
;
PARAMOUNT FILMFORGALMI R. T. VII., Rá, Budapest, k6czi-út 59. - Tel.: J. 344-37 és J. 405-22.
PHÖBUS FILM FORGALMI RT. VII., Erzsébet-krt Tel.: J. 315-62.
8.
--
Müf.:
Dráma. -
- Megj.: Capitol. Fősz.: Carina Bell,
(Lohengrin k. a.). - Megj.: Omnia. Várkisasszony H.: 1953 m. - Műf.: Vígjáték. - F.: Forró Pál. Fősz.: Mary Glory, Enrico Benfer. Newyorki keringő. - Megj.: II. hetesekben. - H.: 2020 m. - Müf.: Vígjáték. - F.: Kálmán Jenő. Fősz.: Lucianna Legrend. Az ördög cimborája. - Megj.: Rádius. - H.: 2500. Műf.: Dráma. - Fősz.: Lon Chanev. Lita Lee és Elliot Nugent. Montana k. a. Müf.: Dráma. -
Megj.: Rádius. - H.: 2528 m. C.: F. Fősz.: Joan Crawford. -
Felhők urai. - Megj.: Corvin. - H.: 1867 m. Műf.: Színmü. - F.: Szántó Lajos. - Fösz.: Charles Rogers, Lukács Pál, Virginia Bruce. - C.: Aluli.
V/l
Asszony a dzsungelben. - Megj.: Royal Apolló. H.: 1679 m. - Műf.: Dráma. - F.: Pásztor Béla. Fősz.: Charlotte Ander. - C.: Aluli.
V/l
Férjhez megy-ek az uramhoz. - Megj.: Décsi, Omnia, Corso. H.: 2749 m. - Müf.: Házassági komédia. F.: Pásztor Béla. - Fősz.: Szőke Szakáll, Igo SYJIl. C.: Aluli.
V/l
Hogy leszek' gazdag és boldog? - Megj.: Orion. Müf.: Operett. - F.: Fodor S. H.: 2100 m. Fősz.: Paul Hörbiger. - C.: Aluli.
14
, SAS CHA FILMIPARI R. T. 'VII., Rákóczi-út 36. Tel.: J. 418-28.
V/l
Wau-Wáu. - Megj.: Rádius, Orion, Capitól. _ H.: 2400 m. - Műf.: Vígjáték. - F.: Siklósy. - Fősz.: Renate Müller, Hansi Niese,
SUPER-FILM, VII., Erzsébet körút 9. szám. Tel.: J. 366-94.
V/8
Ismeretlen asszony, - Megj.: Décsi. - H.: 2209 m. Műf.: Dráma. - F.: Engel György. - Fősz.: Marlene Dietrich, Willy Forst. - C.: Aluli.
V/14
Csempészháború. Megj.: Fészek, Pátria, Nyugat, Imperiál. H.: 1931 m. Műf.: Dráma. - F.: Szántó Lajos. - Fősz.: Olive Borden, Jack Pickford. C.: Aluli.
V/24
A bűnök városa. - Megj.: Fészek, Pátria, Nyugat, Imperiál. - Műf.: Dráma. - F.: Szántó Lajos. Fősz.: Ralph Ince. - C.: Aluli.
V/21
Férjek a tilosban. - Megj.: Fészek, Pátria, Nyugat, Roxy. - H.: 2106 m. - MM.: Vígjáték. - F.: Kálmán Jenő. - Fősz.: Zoro-Huru. - C.: Aluli.
V/25
Taxi 13. - Megj.: Imperiál, Fészek, Pátria. - H.: 1856 m. - Müf.: Vígjáték. - F.: Szántó Lajos. _ Fősz.: Chester Coukfin. - C.: Aluli.
V/6
Vizsgálóbíró előtt. - Megj.: Uránia, Ufa. - H.: 2638 m. - Műf.: Dráma. - F.: Lándor. - Fősz.: Albert Bassermann, Gustav Frohlich, Charlotte Ander, Hans Brausewettor. - C.: Felüli.
V/19
Az ikerférj. - Megj.: Uránia, Ufa. - H.: 2332 m. Műf.: Bohózat. - F.: Lándor. - Fősz.: Halmay Tibor, Maria Pandler, Hans Riemann. - C.: Aluli.
TURUL-FILM Budapest, VII., Miksa utca 7. Telefon: József 369-42.
UFA-FILM R. T. Budapest, VIII., Kölcsey-utca 4. Tel.: J. 351-36, 336-21.
~
--------------~----~---------------------------------,UNIVERSAL FILM R. T. Budapest" VII!., Népszínház-u. 21. - Tel.: J. 391-76. WARNER BROS First National Vitaphone Pictures VII., Erzsébet-krt 9. T,el.: J. 325-90 és 91.
IRIS-FILM R. T. Népszínház-utca 13. Tel.: 363-17 és 374-14
V/21
Orkán. Megj.: Omnia, Kert. Műf.: Dráma, - F.: Pacsérv. Lupe Velez. - C.: Aluli.
- H.: 2170 n. Fősz.: G. W. Boyd,
V/l 5
Özönvíz. Dráma. Pointner. -
V/9
Lasszóval a dzsungelben. 2300 m. - C.: Aluli.
IV;l
Ki a papa? - Megj.: Palace. - H.: 1900 m. - Müf.: Vígjáték. - Fősz.: Kohn és Kelly. - C;: Aluli.
Megj.: Rádius. - H.: 2200 m. F.: Fodor. - Fősz.: Líssi Ama, C.: Felüli.
-
Megj.: Palace.
Korbács. - Megj.: Palace. - H.: 1900 m. Dráma. - Fősz.: Jack Holt. - C.: Aluli.
JÖN A TELEFONGyARI ADAPTERll VIGYÁZAT! LEGJOBB A TELEFON~ GY AR FOTOCELLÁS GÉPE!
Müf.: Anton
-
H.:
Müf.:
HALLGASSA MEG A MÁRKUS EMI'liIA-PARKMOZI UJ GÉPÉT! TELEFONGY ARI GÉP EZ!
15
1
~.--
4.~~r~~~I~------+1
MAGYAR
MOZGÓKÉPÜZEM-ENGEDÉLYESEK ORSZAGOS EGYESÜLETE
BUDAPEST, VIII., SZENTKIRALYI-UCCA TELEFON: JÓZSEF 360-05.
A Filmkultura
minden egyes számát az Egyesület Választmányi
36.
HIVATALOS ÓRÁK 9-12-16.
ülés
Egyesületünk május 12-én választmányi ülést tartott D é c s i Gyula elnök elnöklésével. A választmány behatóan foglalkozott a a napirendi kérdésekkel, elsősorban azzal, hogyamozgóképszínházak kétségbeejtő helyzetéri segítsen. G y á r f á s Gyula ügyvezető alelnök beszámolt a vigalmiadő, a hatósági díjak leszállítása érdekében indított akcióról. Élénk vita fejlődött ki az újpesti új mozgó engedélyezésével kapcsolatban. A választmányi ülés megállapította, hogy az egyesület javaslata ellenére a belügyminiszter egy újabb mozgó létesítését engedélyezte a három újpesti mozgó közvetlen közelében és a választmányi ülésen felvetették a kérdést, ne mondjon-e le az egyesület véleményező megbízásáról, ha az egyesület javaslatát nem veszi a belügyminiszter tekintetbe. Felvetődött egy elnök választásának a kérdése is. Ezután az aktuális szakmai kérdéseket tárgyalta meg a választmány. A júniusi gépés~tanfolyam Az Egyesület figyelmezteti mindazokat, akik június közepén kezdődő és egy hónapig tartó egésznapos mozgófényképgépkezelői szaktanfolyamon részt óhajtanak venni, hogy kérvényüket a szükséges okmányokkal felszerelve minél előbb nyujtsák be a tanfolyam igazgatóságánál (Tavaszmezőutca 15.). Elővigyázat a zenei jogdíjaimái A Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezete azzal a felhívással fordult egyesületünkhöz és az Országos Magyar Mozgóképipari Egyesülethez, hogyaMagyarországon nyilvánosan előadott, illetőleg előadandó hangosfilmek zenejogdíja kérdésében létesítsünk megállapodást. Egyesületünk a társegyesülettel egyetértően arra az álláspontra helyezkedett, hogy ilyen megállapodásba csak akkor bocsátkozhatna, ha a szövetkezet a fizetendő szerzői jogdíj ellenében a filmszakmát mindennemű szerzői jogból eredő igénnyel szemben' (jogdíj, zárlat, kártérítés stb.)
tagjai
díjtalanul
kapjál,
megvédelmezi. A szövetkezet ily egységes és rés nélküli teljes szerzői jogi védelemre a fizetendő összeg ellenében nem, vállalkozott, miért is a megállapodás filmszakma és a szövetkezet között egyelőre nem jöhetett létre. A tárgyalásokat előreláthatólag ősszel fogjuk folytatni. E tárgyalások során azonban kitűnt, hogy a társegyesület tagjai a múltban elkövetett nyilvános előadások következményeiért semmiféle felelősséget vállalni nem kívánnak, azzal indokolván ezt az álláspontjukat, hogyha a nyilvános előadásért a szerzőnek bármi jár is, ezért kizárólag a mozgóképszínházak tartoznak felelősséggel, mert annak idején a filmkölcsönzők minden egyes szerződésben kikötötték, hogy a színházak tartoznak a nyilvános előadás jogát a zeneszerzőktől kérni. Egészen nyilvánvaló, hogy ezt a jogot minden filmszínház a zeneszerzőktől közvetlenül megszerezni nem képes, annál kevésbbé, mert némelyik hangosfilm zenéjét számos személy műveiből állították össze, ezeknek a személyeknek kiléte és holléte nehezen állapítható meg. És ha már megállapítható, vitás lehet, vajjon a nyilvános előadás jogai fölött ők vagy harmadik személyek rendelkeznek-e, mert hiszen könynyen lehetséges, hogya szerző eladta.' De lehetséges az is, hogy a szerző már nem él, de vannak örökösei, akik a szélrózsa minden irányában élnek, közös megbízottjuk nincsen stb. stb. Figyelemmel erre a súlyos helyzetre és figyelemmel arra, hogy a szerzői f.elhatalmazás nélkül a filmet elő-adni lehetetlenség, a szerzői felhatalmazást pedig a filmszínház egymagában megszerezni soha nem képes, a legnyomatékósabban kérjük fel egyesületünk tagjait, hogy olyan szerződési tervezetet (blankettát), mely azt tartalmazza, hogy a filmkölcsönző. a kölcsöndíj ellenében a nyilvános előadás jogát a színházra át nem ruházza, sőt azt tartalmazza, hogy a nyilvános előadási jo-got a mozgóképszínháznak kell megszerez-, in - soha semmi szín alatt alá ne írjanak. Az ilyen szerződés - csak egy szerződés is, - alkalmas arra, hogya színház teljes. anyagi tönkremenetelét ereclJnényezze.
a:
16
VIDEKI ES KDnnYEKI III OII SOK I
-
Készüljetek
fel a jövő szezónra l
Filmeket ne kőssetek máskép, csak a premierrel egyidőben, vagy közvetlen utána való játszásra I
Ti használj átok
ki a p r ern ie r-r e k l á m o t !
Olyan kő lc sö nz őről, aki nektek ezt nem tudja, vagy n e m a k a r j a n y új t an i, ne kössetek ! Takarékoskedjatok [-;~'.:. fo to cellákat, kidobott pénz!
és ezért szereljetek fel m e r t a lemezkölcsöndíj
Amit így t ak a r tt o k meg, reklámra! í
Csak
fordítsátok
igy fo~gtck boldogulni!
. <..
'.> •.
-.-_3s
nem lehelleisorolni luxushajóin
páratlanul
olcsó nyaralás
Ricclone- és Cattolicaban pompás' sévcl,
adriai hajóúttal. Velence rncgtckinté» clhclvczése elsőrendű szállodákban - (bécsi konyha). 15 napos nyaralás BudapesIlől
. Budapesiig
teljes költsége
222 pengő Gyöuyörü
utazások
az Adrián,
s űr
ű
indulésokkal
Dalmáciába, Brioniba, Lussinba, Polába. Velencébe, Anconába. Részletes
felvilágositások
és prospektusok:
COSULICH LINE Tecgerhajózás
í
Társaságok
magyaror~zágí
irodé i:
BUDAPEST, VII" THÖKÖLY ÚT 2. ES IV,. VÁCI UCCA 17.
azt a sokféle előnyt, amelyet az
AEG irógépek 6-os modellje nyujt.
még ma kérje a bemutatásI az
AEG DOlO mAGYAR UILUmOSSAGIRT. V., RUDOLF-TÉR 5. utján.
-._-.--Telefon:
Aut. 112-77,
i
II I'
I
Friedmann-nyomda.
VII., Wesselényi-utca
40.
78, 79.
