ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 746/2009.(IV.1.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Sanoma Digital Média Zrt. (1037 Budapest, Montevideo u. 9.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi
határozatot: A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató 2008. december 8-án négy alkalommal megsértette az Rttv. 10.§ (5) bekezdését. Ezért a Testület a 112. § (1) bekezdés e) pontja és 135.§-a alapján kötelezi a műsorszolgáltatót 800.000 - Ft, azaz nyolcszázezer forint bírság megfizetésére. A bírságot nyolc napon belül kell megfizetni az ORTT MNB 10032000-01400843-00000000 számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41.§ (1) b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a műsorszolgáltató 2008. decemberi műsorfolyamát, melynek során a következőket tapasztalta: az Rttv. 10. § (5) bekezdésének a sérelme 1. A műsorszolgáltató által 2008. december 8-án közzétett „Havas” című műsorszám végén 20.54.00-kor támogatóként került megjelenítésre a Sanoma Budapest Zrt-t., mint a Sikk magazin kiadója. („A műsor támogatója a Sikk Magazin. Sikk! Csak nőknek!”):
2. Majd 20.54.05-kor Havas Henrik ajánlotta a nézők figyelmébe a televízió honlapját: „Vendégeimről minden nap a storyonline-on olvashatnak.”, ahol szintén támogatóként került megjelenítésre a Sanoma Budapest Zrt-t.
(A műsor támogatója a Sanoma Budapest Zrt.”) 3. A műsorszolgáltató 2008. december 8-án a Dallas című filmsorozatot sugározta, melynek végén 20.02.34-kor szintén látható volt egy szponzorüzenetet: „A műsorhoz jó szórakozást kíván a Színes RTV.”
(A műsor támogatója a Sanoma Budapest Zrt.”) 4. Továbbá 20.33.07-kor a VIP Sztárhíradó előzeteseinek a végén ismét támogatóként jelent meg a Sanoma Exit Kft. az alábbiak szerint: „A műsor támogatója az Exit magazin.”
2
(Együttműködő partnerünk a Sanoma Budapest Zrt.”) A Testület a fenti esetek kapcsán vélelmezte az Rttv. 10.§ (5) bekezdésének a megsértését. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2009. február 5-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melyet a műsorszolgáltató a tértivevény tanúsága szerint 2009. február 16-án átvett, de azzal kapcsolatosan az arra előírt határidőben nem reagált. A műsorszolgáltató a 2008 szeptemberében ugyanezen típusú törvénysértő közzététel kapcsán az alábbiakat közölte: A műsorszolgáltató előadta, hogy a Sanoma Digital Media Zrt-től különbözik a Sanoma Budapest Zrt. és saját tevékenységi körében sem műsorszolgáltatással, sem audiovizuális mű előállításával ténylegesen nem foglalkozik. A műsorszolgáltató álláspontja szerint ezért nincs akadálya annak, hogy a Sanoma Budapest Zrt. támogatói tevékenységet fejtsen ki. Előadta a műsorszolgáltató, hogy a Sanoma Budapest Zrt. hosszú évek óta rendszeresen támogatja a 4!storytv-n kívüli más, magyar joghatóság alá tartozó televíziós műsorszolgáltatók műsorszámait, és információi szerint ez ideáig egyetlen esetben sem érkezett hozzá visszajelzés arra vonatkozólag, hogy a Testület az érintett műsorszolgáltató ellen eljárást indított volna. A Testület az eset kapcsán az alábbi álláspontot alakította ki: A Rttv. a burkolt reklám kapcsán az alábbi előírásokat tartalmazza: ,,2. § 4. Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra”. Az Rttv. 10. § (5) bekezdése értelmében „Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető. " A Testület korábban kimondta, hogy semleges információ látszatának minősül minden olyan közlés, akár képben, akár hangban, akár írásban, amellyel szerzője illetve közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel.
3
A burkolt reklám definíciójának nem fogalmi eleme az ellenszolgáltatás fejében történő megjelenítés, ezért annak megállapításakor nem lehet gazdasági motivációt vizsgálni, csak azt, hogy az alapinformációhoz képest jelent-e meg egyéb információ indokolatlan mértékben, amely már kimeríti a burkolt reklám fogalmában szereplő, ösztönző befolyást. Az Rttv. 2.§ 44. pontja értelmében „Támogatás: műsorszolgáltatással, illetve audiovizuális mű előállításával nem foglalkozó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság által műsorszám finanszírozásához a műsorszolgáltatónak nyújtott pénzbeli vagy egyéb, gazdasági természetű hozzájárulás annak érdekében, hogy a műsorszolgáltató a támogató vagy a támogató által meghatározott más személy nevét, védjegyét vagy egyéb megkülönböztető jelzését, a róla alkotott képet, tevékenységét, illetőleg termékeit népszerűsítse.” A Cégbírósági nyilvántartás szerint a Sanoma Budapest Zrt. fő tevékenységi körébe „Film-, video-, televízióműsor-gyártás, Televízióműsor összeállítása, szolgáltatása” is szerepel, vagyis az adott cég műsorszolgáltatással, illetve audiovizuális mű előállításával is foglalkozik, így támogatói tevékenységet az Rttv. 2.§ 44. pontja értelmében nem fejthetne ki. Tekintettel erre, a Sanoma Budapest Zrt. nevének, mint támogatónak a feltüntetése révén a műsorszolgáltató objektivitás érzését keltő eszközökkel, vagyis semleges információ látszatát keltve a támogató gazdasági érdekét jelenítette meg. A Fővárosi Ítélőtábla Kf. 27.309/2005./4. számú ítélete szerint „(...) a burkolt reklám megvalósulásának szempontjából irreleváns, hogy a jogsértés elkövetésekor a műsorszolgáltatót a tudatosság és a szándék mely foka vezérelte tekintettel arra, hogy a kiindulópontot mindig a képernyőn látottak és hallottak képezik”. Ugyancsak ezen ítélet tartalmazza a következő megállapításokat is: „ A fellebbezésben foglaltakra utalással emeli ki a másodfokú bíróság, hogy valamely megjelenítés akkor tekinthető indokoltnak, ha annak van funkcionális alapja, illetőleg ha ez a sugárzott műsorhoz elengedhetetlenül szükséges (...).” Mivel a Sanoma Budapest Zrt. támogatói tevékenységet nem végezhet, adott műsorszámok támogatóiként történő feltüntetésének nincs funkcionális alapja, vagyis ezen megjelenítések nem indokoltak, így a nevezett cég nevének a képernyőn történő feltüntetése ösztönözhette a nézőket e társaságok termékeinek beszerzésére, illetőleg szolgáltatásainak az igénybevételére. Ezek alapján megállapítható, hogy a műsorszolgáltató jelen támogatói megnevezések kapcsán burkolt reklámot tett közzé, megsértve ezzel az Rttv. 10.§ (5) bekezdését, melynek értelmében „Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető”. Az Rttv. 3. § (1) bekezdése a műsorszolgáltató szerkesztői szabadságát fogalmazza meg, annak minden felelősségével együtt. Mindebből az következik, hogy a műsorszolgáltatónak minden körülmény figyelembe vételével eleget kell tennie törvényi kötelezettségeinek, azok be nem tartására, vagy betartása "lehetetlenségére" nem hivatkozhat, illetve olyan szerződést nem fogadhat el, amelynek teljesítésével eleve törvényszegést valósít meg. Ezt fogalmazza meg a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf. 27.611/2006/4. számú döntése is, mely a következőket mondja ki: „A műsorszolgáltató a törvény olyan alanyi kötelezettje, aki a műsorszolgáltatásának tartalmát a törvény adta keretek között szabadon határozhatja meg, az Rttv. rendelkezéseinek
4
a megtartásáért felelősséggel tartozik. Ez a felelősség át nem hárítható (…). Ha a sugárzott műsor az Rttv. valamely rendelkezését sérti, azért a műsorszolgáltató felel. Az Rttv. rendelkezéseit a műsorszolgáltatónak kell betartania, hiszen a törvény hatálya az ő műsorszolgáltatására terjed ki, az Rttv. arra tartalmaz előírásokat. Nem érinti a műsorszolgáltatónak harmadik személlyel vagy szervezettel való jogviszonyát. Harmadik személyekre nézve az Rttv. törvényi hatálya nem terjed ki. A fentiekre tekintettel jelen esetekben a műsorszolgáltató megértette az Rttv. 10.§ (5) bekezdését. A szankcionálás alapját az Rttv. 10.§ (5) bekezdésének a megsértése tekintetében az Rttv. 112. § (1) bekezdés e) pontja és 135-§-a jelenti: „112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval, a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki a 135. § szerinti összeghatárok között, 135. § (1) Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás és műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni. A Testület 2008-ban négy alkalommal tapasztalta a műsorszolgáltató részéről az Rttv. 10.§ (5) bekezdésének a megsértését. Az 1365/2008. (VII.15.), 1646/2008. (IX.3.) és 1961/2008. (XI.5.) számú határozataiban a Testület az Rttv. 112.§ (1) bekezdése a) pontjában meghatározott szankciót alkalmazta a műsorszolgáltatóval szemben. A 2006/2008. (XI.12.), 434/2009.(II.25.), 523/2009.(III.4.) és ../2009. (..) számú határozataiban pedig az Rttv. 112.§ (1) bekezdése e) pontja alapján 50.000-Ft, 210.000-Ft, 600.000-Ft, illetőleg 150.000-Ft bírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. Ezen határozatokkal érintett törvénysértések esetén a műsorszolgáltató több alkalommal is megsértette az Rttv. 10.§ (5) bekezdését. Ezen legutóbbi törvénysértést a műsorszolgáltató 2008 novemberében követte el, így megállapítható, hogy a műsorszolgáltató részéről ezen típusú törvénysértés gyakran tapasztalható, ezért a Testület ismételten az Rttv. 112.§ (1) bekezdésének e) pontja szerinti szankciót alkalmazza a műsorszolgáltatóval szemben. Mivel a műsorszolgáltató által jogosulatlanul elért bevétel nem állapítható meg, a Testület jelen esetben alkalmanként 200.000-Ft, azaz összesen 800.000-Ft bírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. A Testület a fentebb kifejtettek alapján a rendelkező rész szerint határozott. Az eljárás során a Ket. 153.§ (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel.
5
Az Rttv. 136.§ (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136.§ (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. április 1.
Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
dr. Majtényi László elnök
6
