ISTORIA ŞI TRADIŢIILE MINORITĂŢII MAGHIARE

Programa şcolară a fost aprobată prin Ordinul Ministrului Educaţiei, Cercetării şi Tineretului cu nr. ......./ ......................

MINISTERUL EDUCAŢIEI, CERCETĂRII ŞI TINERETULUI

PROGRAME ŞCOLARE REVIZUITE

ISTORIA ŞI TRADIŢIILE MINORITĂŢII MAGHIARE CLASELE A VI-A – A VII-A

Bucureşti, 2008

1

NOTĂ DE PREZENTARE

Disciplina Istoria şi tradiţiile minorităţii maghiare îşi propune: să dezvăluie elevilor apartenenţa la un spaţiu istoric şi de cultură prin cunoaşterea istoriei comunităţii din care fac parte; să evidenţieze cultura şi istoria regională şi locală să încadreze minoritatea maghiară în istoria României, precum şi în istoria universală; să realizeze o deschidere mai largă către viaţa culturală prin reliefarea aportului maghiarilor din Transilvania la cultura naţională maghiară; să evidenţieze elementele comune ale istoriei românilor, maghiarilor şi ale altor popoare din bazinul Dunării; Elaborarea programei de Istoria şi tradiţiile minorităţii maghiare a pornit de la următoarele premise: introducerea noului plan-cadru şi implicit a obiectului Istoria şi tradiţiile minorităţilor la clasele a VI-a şi a VII-a cu o oră de trunchi comun (pentru învăţământul în limbile minorităţilor naţionale); dezvoltarea unei strategii didactice pornind de la obiective care favorizează formarea de competenţe şi atitudini specifice unui domeniu de cunoaştere; abordarea istoriei dintr-o perspectivă interetnică, interconfesională şi interculturală (este fundamentală în acest sens folosirea noţiunii de civilizaţie în diversitatea sa spaţio-temporală şi ca realitate complexă la nivelul unor comunităţi diferite); asigurarea coerenţei la nivelul ariei curriculare Om şi societate (prin stabilirea de legături cu programele de Istorie, Geografie şi Cultură civică) şi între arii curriculare (prin realizarea conexiunilor cu programa de Limbă şi literatură maternă); proiectarea unui set unitar de obiective cadru şi de referinţă pentru Istoria şi tradiţiile tuturor minorităţilor, în corelaţie cu obiectivele programei generale de istorie. În acest context, structura programei de faţă cuprinde: obiective cadru, urmărite pe parcursul celor doi ani de studiu; obiective de referinţă, exemple de activităţi de învăţare şi conţinuturi proiectate pentru fiecare dintre cele două clase. În actuala prezentare, programa de Istoria şi tradiţiile minorităţii maghiare apare ca un instrument util de lucru nu numai pentru profesorii care predau această disciplină, dar şi pentru colegii lor din aria curriculară Om şi societate care intră astfel în contact cu realităţi mai puţin abordate şi interesante prin încărcătura lor culturală.

2

OBIECTIVE CADRU

1. Cunoaşterea şi folosirea termenilor specifici istoriei şi civilizaţiei maghiare 2. Cunoaşterea şi utilizarea surselor referitoare la trecutul şi prezentul comunităţii maghiare 3. Înţelegerea timpului şi a spaţiului istoric în contextul civilizaţiei maghiare 4. Promovarea interesului pentru studiul interdisciplinar şi cel al relaţiilor dintre

populaţia maghiară şi celelalte etnii pe plan local

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK 1. A magyar történelemre és civilizációra jellemző szakkifejezések ismerete és használata 2. A magyar közösség múltjára és jelenére utaló források ismerete és használata 3. A történelmi tér és idő megértése a magyar civilizáció kontextusában 4. A tantárgyközi kapcsolatok valamint a helyi közösség interetnikus kapcsolatai iránti érdeklődés felkeltése

3

CLASA A VI-A VI. OSZTÁLY OBIECTIVE DE REFERINŢĂ ŞI EXEMPLE DE ACTIVITĂŢI DE ÎNVĂŢARE RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK ÉS TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEK 1. Cunoaşterea şi folosirea termenilor specifici istoriei şi civilizaţiei maghiare

A magyar történelemre és civilizációra jellemző szakkifejezések ismerete és használata

1.1

1.2

1.3

1.1

1.2

1.3

Obiective de referinţă Exemple de activităţi de învăţare Pe parcursul clasei a VI-a, se recomandă Pe parcursul clasei a VI-a, se recomandă următoarele: următoarele activităţi: să recunoască termeni specifici istoriei şi - utilizarea diferitelor surse şi mijloace de civilizaţiei maghiare informare (dicţionare, enciclopedii, internet); să identifice şi să comenteze toponime din - colectarea şi compararea toponimelor zonă locale - exerciţii de identificarea originii toponimelor; să facă analogii între termeni maghiari şi de - comparare de termeni folosind surse altă origine diferite de informare. Részletes követelmények Tevékenységpéldák VI. osztály végén a tanuló felismeri a magyar történelemre és - információforrások, ismeretközlő anyagok civilizációra jellemző szakkifejezéseket használata (szótárak, enciklopédiák, internet); azonosítja és megmagyarázza a lakóhelye - helynevek gyűjtése, összehasonlítása környezetében fellelhető helyneveket - helynevek eredetének azonosítása, magyarázata összehasonlítja a magyar és más nyelvű - különböző forrásokból származó szakkifejezéseket szakkifejezések összehasonlítása

2. Cunoaşterea şi utilizarea surselor documentare referitoare la trecutul şi prezentul comunităţii maghiare

A magyar közösség múltjára és jelenére utaló források ismerete és használata

2.1

2.2

2.1 2.2

Obiective de referinţă Pe parcursul clasei a VI-a, se recomandă următoarele: să identifice surse pe baza cărora se poate reconstitui trecutul comunităţii maghiare să identifice în surse diferite informaţii despre schimbările din domeniul vieţii cotidiene Részletes követelmények VI. osztály végén a tanuló azonosítja a magyar közösség múltjára vonatkozó forrásokat azonosítja a különböző forrásokban megjelenő, a mindennapi élet változásaira utaló jeleket

Exemple de activităţi de învăţare Pe parcursul clasei a VI-a, se recomandă următoarele activităţi: - colectarea, compararea şi identificarea surselor, - alcătuirea unei expoziţii cu obiecte vechi; - comentare de surse diferite; - descrierea unei surse istorice folosind un plan dat. Tevékenységpéldák -

forrásgyűjtés, -összehasonlítás, -azonosítás kiállítás szervezése régi tárgyakból különböző források magyarázata történelmi forrás leírása adott vázlat alapján

4

3. Înţelegerea timpului şi a spaţiului istoric în contextul civilizaţiei maghiare

A történelmi tér és idő megértése a magyar civilizáció kontextusában

3.1

3.2

3.3

3.1 3.2

3.3

Obiective de referinţă Pe parcursul clasei a VI-a, se recomandă următoarele: să identifice elemente comune şi deosebiri între comunitatea maghiară şi alte comunităţi din România să precizeze cadrul geografic şi contextul social-politic corespunzător fiecărei perioade din istoria comunităţii maghiare să interpreteze hărţi istorice Részletes követelmények VI. osztály végén a tanuló felismeri a magyar és más nemzetiségek közötti hasonlóságokat és különbségeket behatárolja a magyar történelem korszakaihoz kötődő földrajzi teret és társadalmi-politikai környezetet értelmezi a történelmi térképeket

Exemple de activităţi de învăţare Pe parcursul clasei a VI-a, se recomandă următoarele activităţi: - descrierea unor sărbători şi obiceiuri locale; -

proiectarea itinerarului unei excursii tematice;

-

exerciţii de interpretare şi de realizare a unor hărţi istorice/tematice. Tevékenységpéldák

-

helyi ünnepek, szokások, hagyományok leírása tematikus kirándulás megtervezése

-

-

gyakorlatok történelmi/tematikus térképek értelmezésére és készítésére

4. Promovarea interesului pentru studiul interdisciplinar şi cel al relaţiilor dintre populaţia maghiară şi celelalte etnii pe plan local A tantárgyközi kapcsolatok valamint a helyi közösség interetnikus kapcsolatai iránti érdeklődés felkeltése

4.1

4.2

4.1

Obiective de referinţă Pe parcursul clasei a VI-a, se recomandă următoarele: să manifeste interes pentru abordarea interdisciplinară

să relateze experienţe rezultate din contactul cu diferite comunităţi etnice Részletes követelmények VI. osztály végén a tanuló érdeklődik a tantárgyközi megközelítés iránt

Exemple de activităţi de învăţare Pe parcursul clasei a VI-a, se recomandă următoarele activităţi: - compararea unor surse literare cu evenimentele istorice; - relaţionarea unor evenimente istorice cu spaţiul geografic; - studiu de caz despre convieţuire; - conversaţie dirijată pe o temă indicată; Tevékenységpéldák -

4.2

feldolgozza az átélt kapcsolatok tapasztalatait

interetnikus

-

irodalmi források és történelmi események összevetése; történelmi események helyszíneinek elhelyezése a földrajzi térben; esettanulmány készítése az együttélésről; párbeszéd adott mentén;

5

CONŢINUTURI I. Introducere în studiul istoriei şi tradiţiilor minorităţii maghiare din România Termeni istorici, concepte: minoritate, izvor istoric, cronologie, naţiune, naţional. Conţinut: definirea istoriei, specificul izvoarelor scrise şi nescrise, documente istorice, istoria locală, necesitatea şi scopul studierii. II. Etnogeneza maghiarilor (3000 î. Hr.–895 d. Hr.) Termeni istorici, concepte: populaţie nomadă, triburi, uniuni de triburi, ţară de baştină, kaganat, legături comerciale, necropolă de cai, şamanism. Conţinut: 1. Formarea poporului şi a limbii ƒ Mituri şi legende despre origine ƒ Tradiţii şi adevăr istoric despre etnie şi limb㠃 Spaţiu şi timp al formării 2. Migraţia triburilor maghiare înainte de 895 ƒ Principalele direcţii ale migrării ƒ Popoarele înrudite şi legăturile cu popoarele învecinate 3. Modul de viaţă materială şi spirituală înainte de descălecat ƒ Viaţa nomadă şi cea sedentară. Aşezări şi necropole ƒ Formele religiei: totemism, şamanism, animism Studiu de caz: (opţional): Viaţa în iurtă; Necropole ale unor conducători militari III. De la destrămarea societăţii gentilice la formarea statului feudal (895-1301) Termeni istorici, concepte: Câmpia Panonică, descălecat, autohtonii, cnezate, voievodate, expediţii militare, creştinism, păgâni, rit latin, rit grecesc, biserică, episcopat, organizaţie statală, comitate, scaune, districte, autonomie, şcoli bisericeşti, mărturii lingvistice Conţinut: 1. Descălecatul maghiarilor ƒ Aşezarea în Câmpia Panonică şi în Bazinul Carpatic ƒ Impactul cu Europa apuseană, expediţii militare 2. Formarea statului feudal maghiar ƒ Destrămarea societăţii gentilice şi apariţia societăţii feudale: rolul lui Géza şi István I în organizarea statului ƒ Politica de consolidare a statului şi consecinţele ei ƒ Creştinarea maghiarilor şi răspândirea creştinismului de rit latin 3. Voievodatul Transilvaniei ƒ Situaţia socială şi politică din sec. XI–XIII ƒ Formarea şi organizarea voievodatului în sec. al XII-lea ƒ Crearea instituţiilor noi ƒ Modul de viaţă şi convieţuirea etniilor ƒ Invazia tătară şi urmările ei; anarhia feudal㠃 Cultura feudalismului timpuriu ƒ Aspecte locale legate de perioada arpadiană Studiu de caz: Învăţăturile lui István I, Legenda Sf. Gerard, Anonymus: Gesta Hungaronum IV. Feudalismul dezvoltat (1301-1541) Termeni istorici, concepte: bresle, obşti săteşti şi teritoriale, feudă, nobil, ierarhia feudală, iobagi, jeleri, orăşeni, jude, sfat orăşenesc, dijmă, răscoală, Tripartitum; pericol otoman, război de apărare, rolul creştinismului, manuscris, cronici, stil romanic, gotic, renaştere, Biblioteca Corviniană. Conţinut: 6

1. Dezvoltarea economică şi socială în feudalism ƒ Viaţa rurală şi viaţa urban㠃 Sistemul breslelor – influenţa germană, apusean㠃 Structura şi relaţii sociale: nobili, iobagi, obşti libere 2. Dinastia Angevinilor ƒ

Politica de centralizare a statului

3. Lupta antiotoman㠃 Pericolul otoman ƒ Principalele lupte şi urmările acestora. Iancu de Hunedoara şi Matia Corvin. 4. Bătălia de la Mohács şi urmările ei ƒ Criza regatului maghiar ƒ Înfrângerea Ungariei de către turci ƒ Dezmembrarea statului 5. Cultura medieval㠃 Scrierea în limba latină şi maghiar㠃 Centrele culturii – principalii cronicari ƒ Arta medievală: arhitectura, stilul romanic, gotic, renascentist, pictură, fresce, sculptur㠃 Aspecte locale legate de perioada respectivă Studiu de caz – (opţional): Cronica pictată de la Viena. Cetate medievală, oraş medieval, biserica medievală, biserica-cetate (istoria locală), Pictorul Tamàs din Cluj, Sculptorii Márton şi György din Cluj TARTALMAK

I.

Bevezetés a romániai magyar kisebbség történelmének és hagyományainak a tanulmányozásába Történelmi fogalmak: kisebbség, történelmi forrás, kronológia, nemzet, nemzeti Tartalom:a történelem meghatározása, az írott és íratlan források sajátosságai, történelmi dokumentumok, helytörténet, a történelem tanulmányozásának célja és fontossága II. Őstörténet (Kr.e 3000 – 895 ) Történelmi fogalmak: nomád népesség, törzs, törzsszövetség, őshaza, kaganátus,lovas temetkezés Tartalom: 1. A magyar nép és nyelv kialakulása ƒ Eredetmítoszok és legendák ƒ Tudomány és hagyomány a magyar nép és nyelv eredetéről ƒ A kialakulás terei és ideje 2. A magyar törzsek vándorlása 895 előtt ƒ A vándorlás fontosabb állomásai ƒ Rokonnépek és kapcsolat a szomszédos népekkel 3. Az ősmagyarság életmódja és hitvilága ƒ Nomád és letelepedett életmód. Települések és temetők ƒ Hitvilág: totemizmus, sámánizmus, animizmus Esettanulmány (ajánlott): Élet a jurtában; Harcosok temetkezési szokásai III. A törzsi társadalom felbomlásától a feudális állam kialakulásáig (895-1301) Történelmi fogalmak: Pannónia, honfoglalás, őslakos, kenézség, vajdaság, kalandozások, nyugati és keleti kereszténység, pogány, egyház, püspökség, államszervezet, vármegye, szék, körzet, autonómia, egyházi iskolák, nyelvemlékek Tartalom: 7

1. A honfoglalás ƒ A magyarok letelepedése Pannóniába és a Kárpát-medencébe ƒ Kalandozások 2. A középkori magyar állam kialakulása ƒ A törzsi társadalom felbomlásától a feudális állam kialakuláig: Géza és I. István szerepe az állam megszervezésében ƒ Az új rend megszilárdulása ƒ A nyugati kereszténység elterjedése 3. Az erdélyi vajdaság ƒ Társadalmi és politikai helyzet a XI–XIII. században ƒ A vajdaság kialakulása és megszervezése a XII. században ƒ Életmód és együttélés ƒ A tatárjárás és következményei ƒ Kultúra a korai feudalizmusban ƒ Helytörténeti sajátosságok (Árpád-kor) Esettanulmány: István Intelmei; Szent Gellért legendája; Anonymus: Gesta Hungaronum IV. Az érett feudalizmus (1301-1541) Történelmi fogalmak: céh, faluközösség, feudum, nemesség, feudális hierarchia, jobbágy, zsellér, városlakó, városi tanács, dézsma, felkelés, Tripartitum, oszmán veszély, törökellenes harcok, kereszténység szerepe, kézirat, krónikák, romanika, gótika, reneszánsz, Bibliotheca Corviniana. Tartalom: 1. Társadalmi és gazdasági fejlődés a feudalizmusban ƒ Falusi és városi élet ƒ A céhrendszer – nyugati hatás ƒ A társadalom felépítése: nemesek, jobbágyok 2. Az Anjou-dinasztia ƒ

A magyar királyság központosítása

3. Törökellenes harcok ƒ Az oszmán veszély ƒ Fontosabb csaták és következményeik: Hunyadi János és Mátyás. 4. A mohácsi csata és következményei ƒ A magyar királyság válsága ƒ Magyarország bukása ƒ Az ország három részre szakadása 5. A középkori műveltség ƒ Latin- és magyar nyelvű írásbeliség ƒ A kultúra központjai. A krónikások ƒ Középkori művészet: építészet, romanika, gótika, reneszánsz, festészet, freskó, szobrászat ƒ Helytörténeti vonatkozások Esettanulmány – (ajánlott): A bécsi Képes Krónika; A középkori város, vár és templom; A vártemplom; Kolozsvári Tamás; Kolozsvári Márton és György

8

CLASA A VII-A OBIECTIVE DE REFERINŢĂ ŞI EXEMPLE DE ACTIVITĂŢI DE ÎNVĂŢARE 1. Cunoaşterea şi folosirea termenilor specifici istoriei şi civilizaţiei maghiare A magyar történelemre és civilizációra jellemző szakkifejezések ismerete és használata

1.1 1.2

1.1

1.2

Obiective de referinţă Pe parcursul clasei a VII-a, se recomandă următoarele: să explice în termeni accesibili vârstei noţiuni specifice civilizaţiei maghiare să utilizeze termeni specifici civilizaţiei maghiare în diferite contexte de comunicare

Exemple de activităţi de învăţare Pe parcursul clasei a VII-a, se recomandă următoarele activităţi: - căutarea explicaţiilor în dicţionare şi alte surse de informare; - interpretarea unor texte istorice; - alcătuirea unei lucrări scrise despre vestigii istorice din localitate. Tevékenységpéldák

Részletes követelmények VII. osztály végén a tanuló korának megfelelő szóhasználattal magyarázza a magyar civilizációra jellemző szakkifejezéseket különböző kommunikációs helyzetekben használja a magyar civilizációra jellemző szakkifejezéseket

magyarázatok keresése szótárakban és más információforrásokban; történelmi szövegek értelmezése; dolgozat készítése helyi történelmi emlékekről.

2. Cunoaşterea şi utilizarea surselor documentare referitoare la trecutul şi prezentul comunităţii maghiare A magyar közösség múltjára és jelenére utaló források ismerete és használata

2.1

2.2

2.1

2.2

Obiective de referinţă Pe parcursul clasei a VII-a, se recomandă următoarele: să relateze oral sau în scris aspecte din tradiţiile maghiarilor din alte zone ale României sau din afara graniţelor să identifice legături între cauzele şi consecinţele evenimentelor şi/ sau proceselor istorice studiate Részletes követelmények VII. osztály végén a tanuló bemutatja szóban vagy írásban a magyarok hagyományait

felismeri a történelmi események / folyamatok okai és következményei közötti kapcsolatot

Exemple de activităţi de învăţare Pe parcursul clasei a VII-a, se recomandă următoarele activităţi: - dezbatere pe baza surselor indicate; - exerciţii de comparare a surselor istorice; - familiarizare cu metoda interviului; - comentarea obiectivităţii/ subiectivităţii surselor istorice studiate. Tevékenységpéldák -

vita a megjelölt források alapján; gyakorlatok a történelmi források összehasonlítására; interjúzás; a tanulmányozott történelmi források objektív/szubjektív voltának tárgyalása

3. Înţelegerea timpului şi a spaţiului istoric în contextul civilizaţiei maghiare A történelmi tér és idő megértése a magyar civilizáció kontextusában

3.1

Obiective de referinţă Pe parcursul clasei a VII-a, se recomandă următoarele: să facă legături între diferite aspecte ale istoriei maghiarilor şi ale istoriei altor popoare

Exemple de activităţi de învăţare Pe parcursul clasei a VII-a, se recomandă următoarele activităţi: - utilizarea diferitelor surse şi mijloace de informare (enciclopedii, atlase istorice, internet) ; - alcătuirea unui ghid turistic al localităţii;

9

3.2

să exprime opinii despre personaje şi evenimente istorice

-

3.1

Részletes követelmények VII. osztály végén a tanuló különféle szempontok alapján párhuzamba állítja a magyar és más nemzetek történelmét

exerciţii care solicită exprimarea opiniilor; alcătuirea de biografii ale personalităţilor studiate. Tevékenységpéldák

-

információforrások, ismeretközlő anyagok használata (szótárak, enciklopédiák, internet); útikalauz összeállítása a helyi nevezetességekről; véleménynyilvánítást elősegítő gyakorlatok; a tanult történelmi személyiségek életrajzának elkészítése.

3.2

véleményt nyilvánít személyiségekről és eseményekről

történelmi történelmi

-

4. Promovarea interesului pentru studiul interdisciplinar şi cel al relaţiilor dintre populaţia maghiară şi celelalte etnii pe plan local A tantárgyközi kapcsolatok valamint a helyi közösség interetnikus kapcsolatai iránti érdeklődés felkeltése

4.1

4.2

4.3

4.1

Obiective de referinţă Pe parcursul clasei a VII-a, se recomandă următoarele: să manifeste interes pentru abordarea interdisciplinară şi interculturală

să contribuie efectiv la acţiuni de conservare şi valorificare a patrimoniului de identitate etnică din localitate să manifeste disponibilitate pentru participarea la proiecte comunitare Részletes követelmények VII. osztály végén a tanuló érdeklődést tanúsít a tantárgyközi interkulturális megközelítések iránt

és

Exemple de activităţi de învăţare Pe parcursul clasei a VII-a, se recomandă următoarele activităţi: - compararea unor surse literare cu evenimentele istorice; - relaţionarea unor evenimente istorice cu spaţiul geografic; - căutarea unor modele de interferenţă culturală; - realizarea de proiecte finalizate cu elaborarea de portofolii; -

vizitarea unor organizaţii şi instituţii locale, regionale cu scopul cunoaşterii activităţii acestora. Tevékenységpéldák

-

irodalmi források és történelmi események összevetése; történelmi események helyszíneinek elhelyezése a földrajzi térben; modell értékű személyiségek keresése; tervek készítése portfolió keretében;

-

4.2

4.3

tevékenyen vesz részt a helyi közösség nemzeti identitását hordozó örökség megőrzésében szívesen vállal részt a helyi közösségi projektek lebonyolításában

-

-

helyi intézmények és szervezetek felkeresése munkájuk iránti érdeklődés céljából.

10

CONŢINUTURI I. Introducere ƒ Periodizarea istoriei de la 1541–până în zilele noastre ƒ Ţara şi locuitorii II. Formarea şi dezvoltarea Principatului Transilvaniei (1541-1690) Termeni istorici, concepte: comerţ internaţional, principe, principat, dietă, naţiuni privilegiate, răscoale secuieşti, renaşterea, reforma şi libertatea religiei, cultura în limba naţională. Conţinut: 1. Principatul Transilvaniei ƒ Contextul european ƒ Sistemul politic al principatului ƒ Instituţiile statului ƒ Mari principi: Báthori István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György ƒ Sfârşitul principatului 2. Structuri economice şi sociale în perioada principatului ƒ Progres economic din sec. XVII: viaţa urbană şi viaţa rural㠃 Evoluţia societăţii secuieşti 3. Cultura maghiarilor, reforma religioas㠃 Umanismul şi renaşterea transilvănean㠃 Principalele momente ale reformei şi contrareformei şi urmările acestora ƒ Transilvania model de toleranţă în Europa ƒ Obiceiuri şi tradiţii ƒ Transilvania în cultura local㠃 Personalităţi ale culturii – studiu de caz (opţional): Nicolaus Olahus, Szamosközi István, Heltai Gáspár, Johannes Honterus, Dávid Ferenc, Borsos Tamás, Szenczi Molnár Albert, Apáczai Csere János, Bethlen Miklós, Kájoni János, Árva Bethlen Kata Studiu de caz (opţional): Cronica lui Heltai Gáspár, opere ale lui Apáczai; Hotărârea Dietei de la Turda, Influenţa Renaşterii asupra artei populare din Transilvania, Rolul principeselor în Transilvania. III. Maghiarii din Transilvania în cadrul Imperiului Habsburgic (1690-1867) Termeni istorici, concepte: capitalism, industrie, manufactură, navigaţia pe Dunăre, Imperiul Habsburgic; Diploma Leopoldină, mişcarea curuţilor, regimente grănicereşti, emigraţie, Cancelaria Aulică, Tabla Regească, absolutismul luminat, dualism, liberalism, reformism, emancipare naţională, literatura în limba naţională Conţinut: 1. Consecinţele dominaţiei habsburgice asupra societăţii maghiare ƒ Diploma Leopoldină şi noul statut politico-juridic al Transilvaniei ƒ Mişcarea curuţilor şi înăbuşirea ei 2. Absolutismul luminat şi urmările lui ƒ Principalele reforme ale Mariei Tereza şi Iosif al II-lea ƒ Politica economică, socială şi culturală 3. Era reformelor şi influenţa lor asupra întregii societăţi ƒ Principalele curente ale reformismului ƒ Principalii exponenţi ai liberalismului şi ai opoziţiei nobiliare ƒ Aspecte ale culturii din epoca luminilor şi era reformelor ƒ Mari personalităţi ale culturii şi civilizaţiei maghiare – studiu de caz (opţional): Bolyai Farkas, Bolyai János, Mikes Kelemen, Aranka György, Bölöni Farkas Sándor, Brassai Sámuel, Benkö József, Gyarmathi Sámuel, Körösi Csoma Sándor, Kövári László, Jakab Elek, Wesselényi Miklós, Mikó Imre ƒ Studiu de caz (opţional): Marile colecţii şi biblioteci din Transilvania

11

4. Revoluţia din 1848-1849 ƒ Cauzele şi izbucnirea revoluţiei ƒ Realizările revoluţiei maghiare ƒ Revoluţia maghiară şi problema naţional㠃 Tensiuni sociale şi naţionale ƒ Înfrângerea revoluţiei ƒ Aspecte locale legate de revoluţie Studiu de caz (opţional): Batthyány Lajos, Bem József, Gábor Áron, Gál Sándor; Petőfi Sándor şi revoluţia maghiară; Adunarea populară de la Lutiţa; Cei 13 generali martiri de la Arad 5. De la revoluţie la dualism (1849-1867) ƒ Emigraţia maghiar㠃 Forme de rezistenţ㠃 Realizarea dualismului austro-ungar IV. Transilvania în Imperiul Austro-Ungar (1867-1914) Termeni istorici, concepte: emigraţie, partid politic, parlamentarism, politica naţională, naţionalism, stat naţional, suveranitate, unitate naţională, opera şi teatrul naţional, academia de pictură Conţinut: 1. Viaţa politică şi social㠃 Desfiinţarea autonomiei Transilvaniei ƒ Parlamentarism ƒ Modul de viaţă la cumpăna veacurilor 2. Cultura maghiar㠃 Instituţiile culturale, învăţământ ƒ Contribuţia culturii maghiare la cultura european㠃 Presa vremii, ştiinţa şi mari personalităţi în ştiinţă – studiu de caz (opţional): Brassai Sámuel, Kriza János; Literatura: Kemény Zsigmond, Jósika Miklós, Arany János, Szigligeti Ede, Ady Endre, Csiky Gergely; Artă: Barabás Miklós, Szatmáry Papp Károly, Hollósy Simon ƒ Aspecte locale Studiu de caz (opţional): Orbán Balázs: Descrierea Secuimii. Învăţământul în limba maghiară. V. Primul război mondial şi consecinţele lui (1914-1918) Termeni istorici, concepte: război mondial, front, campanie militară, autodeterminare naţională, stat naţional modern Conţinut: ƒ Izbucnirea războiului şi participarea ardelenilor ƒ Urmările războiului, crearea situaţiei revoluţionare din Transilvania ƒ Tensiuni în jurul problemei naţionale ƒ Tratatul de pace de la Trianon şi consecinţele sale Studiu de caz (opţional): Monumente istorice legate de Primul război mondial VI. Maghiarii în perioada interbelică (1919-1939) Termeni istorici, concepte: regim democratic, minoritate naţională, revizionism, transilvanism Conţinut: ƒ Structuri economico-sociale, organizaţii politice, activitatea partidelor politice ale maghiarilor ƒ Reforma agrară şi societatea maghiară. Învăţământul şi viaţa bisericeasc㠃 Organizaţii sociale şi societăţi culturale, presa în limba maghiar㠃 Personalităţi – studiu de caz (opţional): Bartók Béla, Kós Károly, Bánffy Miklós, Kemény János

12

VII. Perioada celui de al doilea război mondial (1939-1945) Termeni istorici, concepte: antisemitism, extremă stânga, extremă dreapta, holocaust, lagăre de muncă, deportări, internări, crime de război Conţinut: ƒ Anul 1940 ƒ Participarea la război şi consecinţele ei Studiu de caz (opţional): Războiul mondial şi istoria locală, Întâlnirea cu un veteran de război, Holocaustul în Transilvania, Personalitatea lui Márton Áron VIII. Maghiarii în perioada 1945-1989 Termeni istorici, concepte: dictatura comunistă, colectivizare, industrializare, deportări, cultul personalităţii, model stalinist. Conţinut: ƒ Transformări economice, sociale şi politice după războiul mondial ƒ Regiunea autonomă maghiar㠃 Revoluţia maghiară din 1956 şi influenţa ei asupra societăţii din România ƒ Instituţii culturale şi de învăţământ ƒ Aspecte locale Studiu de caz (opţional): Colectivizarea, Urbanizarea forţată, Sistematizarea satelor IX. Comunitatea maghiară din România în perioada postcomunistă Termeni istorici, concepte: revoluţia anticomunistă, integrare, economia de piaţă, autonomia locală, senator, deputat, alegeri libere, campania electorală, pluralism politic, învăţământ în limba maghiară. Conţinut: ƒ Decembrie 1989 ƒ Tensiuni etnice şi sociale. Evenimentele din martie 1990 ƒ Principalele organizaţii ale maghiarilor, participarea la viaţa politică româneasc㠃 Obiectivele politice, economice, sociale şi culturale Studiu de caz (opţional): Funcţionarea consiliilor locale TARTALMAK I. Bevezetés ƒ Periodizálás 1541-től napjainkig ƒ Az ország és lakói II. Az Erdélyi Fejedelemség kialakulása és fejlődése (1541-1690) Fogalmak: nemzetközi kereskedelem, fejedelem, fejedelemség, diéta, kiváltságos nemzetek, székely felkelések, reneszánsz, reformáció és vallásszabadság, anyanyelvű művelődés Tartalom: 1. Az Erdélyi Fejedelemség ƒ Európai viszonyok ƒ A fejedelemség politikai rendszere ƒ Állami intézmények ƒ Nagy fejedelmek: Báthori István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György ƒ A fejedelemség vége 2. A fejedelemségkori gazdaság és társadalom ƒ Gazdasági fejlődés a XVII. században: városi és falusi élet ƒ A székely társadalom fejlődése 3. Művelődés és reformáció ƒ Erdélyi humanizmus és reneszánsz ƒ A reformáció és ellenreformáció főbb eseményei és következményei

13

ƒ ƒ ƒ ƒ

Erdély az európai tolerancia példája Szokások és hagyományok Erdély a helyi művelődésben Jelentős személyiségek - esettanulmány (ajánlott): Nicolaus Olahus, Szamosközi István, Heltai Gáspár, Johannes Honterus, Dávid Ferenc, Borsos Tamás, Szenczi Molnár Albert, Apáczai Csere János, Bethlen Miklós, Kájoni János, Árva Bethlen Kata Esettanulmány (ajánlott): Heltai Gáspár krónikája, Apáczai művei; a tordai országgyűlési határozat, A reneszánsz hatása az erdélyi népi művészetre, Nagy fejedelemasszonyok. III. Az erdélyi magyarok a Habsburg Birodalomban (1690-1867) Fogalmak: kapitalizmus, manufaktúra, ipar, dunai hajózás, Habsburg Birodalom, Lipót féle hitlevél (Diploma Leopoldinum), kuruc mozgalom, határőrezredek, emigráció, Udvari Kancellária, Királyi Tábla, felvilágosult abszolutizmus, dualizmus, liberalizmus, reformkor, nemzeti felemelkedés, nemzeti irodalom Tartalom: 1. A Habsburg uralom következményei a magyar társadalomra nézve ƒ A Lipót féle hitlevél és Erdély új politikai-jogi helyzete ƒ A kuruc mozgalom és leverése 2. A felvilágosult abszolutizmus és következményei ƒ Mária Terézia és II. József főbb reformjai ƒ Gazdasági, társadalmi és művelődési politika 3. A reformkor és hatása a magyar társadalomra ƒ A reformkor főbb eszméi ƒ A liberalizmus és a nemesi ellenállás főbb személyiségei ƒ A felvilágosodás és a reformkor műveltsége ƒ A magyar művelődés és tudomány főbb személyiségei. Esettanulmány (ajánlott): Bolyai Farkas, Bolyai János, Mikes Kelemen, Aranka György, Bölöni Farkas Sándor, Brassai Sámuel, Benkö József, Gyarmathi Sámuel, Körösi Csoma Sándor, Kövári László, Jakab Elek, Wesselényi Miklós, Mikó Imre ƒ Esettanulmány (ajánlott): Nagy erdélyi könyvtárak 4. Az 1848-1849-es forradalom ƒ A forradalom okai és kitörése ƒ A magyar forradalom megvalósításai ƒ A magyar forradalom és nemzetiségi kérdés ƒ Társadalmi és nemzetiségi feszültségek ƒ A forradalom leverése ƒ A forradalom helyi vonatkozásai Esettanulmány (ajánlott): Batthyány Lajos, Bem József, Gábor Áron, Gál Sándor; Petőfi Sándor és a magyar forradalom, Az agyagfalvi székely nemzetgyűlés, A 13 aradi vértanú.. 5. A forradalomtól a kiegyezésig (1849-1867) ƒ A magyar emigráció ƒ Az önkényuralommal szembeni ellenállás ƒ Az osztrák-magyar kiegyezés IV. Erdély az Osztrák-Magyar Monarchiában (1867-1914) Fogalmak: emigráció, politikai párt, parlamentarizmus, nemzetiségi politika, nacionalizmus, nemzetállam, szuveranitás, nemzeti szinház és opera, művészeti akadémia. Tartalom: 1. Társadalmi és politikai élet ƒ Erdély önállóságának felszámolása ƒ Parlamentarizmus ƒ Életmód a századfordulón 2. A magyar kultúra ƒ Művelődési és oktatási intézmények ƒ A magyar kultúra és európai kultúra 14

ƒ

Sajtó, tudomány, irodalom jelentős személyiségei: esettanulmány (ajánlott): Brassai Sámuel, Kriza János; irodalom : Kemény Zsigmond, Jósika Miklós, Arany János, Szigligeti Ede, Ady Endre, Csíky Gergely; művészet: Barabás Miklós, Szatmáry Papp Károly, Hollósy Simon ƒ Helyi vonatkozások Esettanulmány (ajánlott): Orbán Balázs: Székelyföld leírása. Magyar nyelvű oktatás. V. Az első világháború és következményei (1914-1918) Fogalmak: világháború, hadszíntér, hadjárat, nemzeti önrendelkezés, modern nemzetállam Tartalom: ƒ A háború kitörése, erdélyiek a világháborúban ƒ A háború következményei, forradalmi helyzet kialakulása Erdélyben ƒ Feszültségek a nemzetiségi kérdésben ƒ Trianoni békeszerződés és következményei Esettanulmány (ajánlott): Első világháborús emlékművek VI. Az erdélyi magyarok a két világháború között (1919-1939) Fogalmak: demokratikus rendszer, nemzeti kisebbség, transszilvanizmus. Tartalom: ƒ Gazdasági-társadalmi viszonyok, magyar politikai pártok tevékenysége ƒ A földreform és a magyar társadalom ƒ Oktatás és egyházi élet ƒ Kulturális és társadalmi szervezetek. Magyar nyelvű sajtó. ƒ Jelentős személyiségek – esettanulmány (ajánlott): Bartók Béla, Kós Károly, Bánffy Miklós, Kemény János VII. A második világháború (1939-1945) Fogalmak: antiszemitizmus, szélsőbaloldal, szélsőjobboldal, holokauszt, koncentrációs táborok, deportálás, internálás, háborús bűnök Tartalom: ƒ Az 1940-es év ƒ A háborús részvétel és következményei Esettanulmány (ajánlott): Világháború és helytörténet. Találkozó egy háborús veteránnal. Holokauszt Erdélyben. Márton Áron személyisége. VIII. Az erdélyi magyarok 1945-1989 között Fogalmak: kommunista diktatúra, kollektivizálás, szocialista iparosítás, deportálás, személyi kultusz, sztálinista modell Tartalom: ƒ Gazdasági, társadalmi és politikai átalakulások ƒ Magyar Autonóm Tartomány ƒ Az 1956-os magyar forradalom és hatása a romániai társadalomra ƒ Művelődési és oktatási intézmények ƒ Helyi vonatkozások Esettanulmány (ajánlott): Kollektivizálás. Erőltetett városiasítás. Falurombolás. IX. A romániai magyarság a kommunizmus bukása után. Fogalmak: kommunista ellenes forradalom, integráció, piacgazdaság, helyi autonómia, szenátor, képviselő, szabad választások, választási kampány, politikai pluralizmus, magyar nyelvű oktatás Tartalom : ƒ 1989 december. ƒ Etnikai és társadalmi feszültségek. 1990-es márciusi események. ƒ A magyarság főbb szervezetei, a romániai közéletben való részvétel. ƒ Politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális célkitűzések. Esettanulmány (ajánlott): A helyi önkormányzatok működése

15