H istoria
Li tteraria
18.
Mezőváros, reformáció és irodalom (16—18. század)
Universitas K iadó
T u so r P éter
A KATOLIKUS FELEKEZET-SZERVEZÉS PROBLÉMÁI AZ 1630-1640-ES ÉVEK FORDULÓJÁN
(Egy Rómába írt egri püspöki jelentés alapján)
A k ö z é p k o ri R e sp u b lic a C h ristia n a fe lb o m lá sá t k ö v e tő á lta lá n o s sz e lle m i, tá rsa d a lm i és p o litik a i k rízisre E u ró p a n ag y részén , így M a g y a ro rsz á g o n is e lő s z ö r a p ro te sta n tiz m u s k ü lö n féle v á lfa ja i tu d ta k m e g fe le lő v á la sz t talá ln i. A m in d ra d ik á lisa b b m o d e r n iz á c ió s tö re k v é se k m e lle tt eg y e z e k k el eg y e n ra n g ú , a k ö z é p k o ri v a llá so ssá g g a l ö ssz e v etv e szin tén g y ö k erese n ú j, d e tip ik u sa n k o n z e rv a tív m e g o ld ás k e z d e tb e n a M e d i te rra n e u m té rsé g é b e n je le n tk e z e tt. A z e re d e tile g a lu lró l sz e rv e z ő d ő , a b sz o lú t ig é n y e k kel fellép ő , e g y m ásn ak k ö lc sö n ö se n k o n k u re n c iá t je le n tő fo ly a m a to k b á m u la to sa n rö v id idő ala tt a k o ra ú jk o ri E u ró p a a rc u la tá t a la p ja ib a n m e g h a tá ro z ó , ré s z b e n fe lü lrő l irán y íto tt je le n s é g g é váltak. A z e lső so rb a n tá rsa d a lo m tö rté n e ti in d ítta tású n e m ze tk ö z i k u ta tás a 16. sz á z a d m á so d ik feléb en a fö ld ra jz ila g u g y an m é g nem , b első fe lé p íté sü k b e n v isz o n t m á r k o n sz o lid á ló d ó k o n fesszió k , k ö z é rth e tő b b e n fele k e z e te k tiz e n e g y k a te g ó riá b a so ro lt k ö z ö s je lle m z ő jé t h a tá ro z ta m eg. Ilyen k ö z ö s je lle m z ő az ig a zság a b sz o lú t b irto k lá sá n a k tu d a ta a h ite lv e k v ilág o s k ö rü lh a tá ro lá sá n a k és a h itb e li b iz o n y ta la n s á g o k k ik ü s z ö b ö lé sén ek k ísé re té b e n ; a g o n d o sk o d á s a ta n o k m e g fe le lő k é p v ise lő irő l és a z a lk a lm a tla n o k k isz ű ré sé rő l; a p ro p a g a n d a és a c e n z ú ra a lk a lm az á sa ; to v á b b á a m ű v e lő d é s ú jjá sz e rv e zése és m o n o p o liz á lá sa ; a b e lső eg y h ázi é let e lle n ő rz é se ; a sa já t iste n tisz te le ti fo rm á k s egy sa já t(o s) n yelvi k ö z e g k iala k ítása . U g y a n c sa k m in d e n je le n tő s e b b fe lek e ze tn é l m eg fig y elh ető a k ü lö n e g y h á z sz e rv e z e t k ié p ítése, a fe le k e z e t-sp e c ifik u s o k ta tá si in té z m é n y e k létreh o zása, a k ü lö n féle e lle n ő rz ő m e ch a n iz m u so k m ű k ö d te té se , s k o rá n t sem u to ljá ra az állam h a talo m m a l alk o to tt sz im b ió z is .1 A ta rta lm i és fo rm a i k ü lö n b sé g ek e h aso n ló ten d en c iák o n b elü l m u ta th a tó k ki. 2 1E röviden ismertetett és az alábbiakban alkalmazott R einhard-Schilling-féle konfesszionalizációs modell alapvető irodalma: Wolfgang R e i n h a r d , Gegenreformation als M oderni sierung: Prolegomena zu einer Theorie des konfessionellen Zeitalters, Archiv für Reforma tionsgeschichte, 68(1977), 226-252; UŐ: Reformation, Counter-Reformation a n d the Early Modern State: A Reassessment, Catholic Historical Review, 75(1989), 383-404; UŐ., Was ist katholische Konfessionalisierung?: Die Katholische Konfessionalisierung: Wissenschaftliches
123
A ta lá n leg fo n to sa b b h a n g sú ly e lto ló d á s a p ro te stá n s eg y h áz a k és a trie n ti k a to li cizm u s k ö z ö tt in tézm én y i, sz e rv e ze ti té re n je le n tk e z e tt. M ik ö z b e n a lelk es p ro te stá n s ö n sz e rv e z ő d é se k is k iv é te l n élk ü l elin d u ltak a z in stitu c io n a liz á ló d á s ú tján , a z ú g y m o n d „régi e g y h á z ” k ezd eti stru k tu rá lis te h e rté te le it m á r m eg lév ő in té z m é n y e in e k re fo rm já val, ú ja k lé tesítésév el v e rse n y e lő n y re v á lto z tatta. A z e rő te lje s u n ifo rm iz á c ió n a k és cen tra liz á c ió n a k , a re fo rm p á p a sá g len y ű g ö ző sik e ré n e k k ö sz ö n h e tő e n a k o ra ú jk o ri k ato lic iz m u s a te n g e re n tú lo n és a re fo rm á c ió által m á r m o d e rn iz á lt e u ró p a i te rü le te k e n is p o z íc ió k a t tu d o tt sz e re z n i.3 K é rd é s azo n b an , h o g y m ire az itáliai c en tru m b ó l k iin d u ló fo ly a m a t a 17. sz á z a d első feléb en a p erifériá k o n , így M a g y a ro rsz á g o n is e lé rk e z e tt k ib o n ta k o z á sá h o z , a re fo rm p á p a s á g o t p ed ig eg y ú jab b , a b a ro k k p á p a sá g v á lto tta fel, e z a z in tézm én y i téren
Sym posion der Gesellschaft zur Herausgabe des Corpus Catholicorum und des Vereins fü r Reformationsgeschichte, 1993 (Schriften des Vereins für Reformationsgeschichte, 198), hrsg. v. W olfgang R e i n h a r d , H einz S c h i l l i n g , Heidelberg, 1995, 419-452, különösen 426-427. Uő., Konfession und Konfessionalisierung in Europa, Ausgewählte Abhandlungen, Berlin, 1997 (Historische Forschungen, 60), 103-126; UŐ., Zwang zur Konfessionalisierung?: Prolegomena zu einer Theorie des konfessionellen Zeitalters, Ausgewählte Abhandlungen, 127-150; továbbá Heinz S c h i l l i n g , D ie Katholische Konfessionalisierung, M ünster, 1995 (Reformations geschichtliche Studien und Texte, 135); UŐ., Die Konfessionalisierung von Kirche, Staat und Gesellschaft: Profil, Leistung, Defizite und Perspektiven eines geschichtswissenschaftlichen Paradigm as = Die Katholische Konfessionalisierung, i. m., 1—49; UŐ., C onfessionalisation and the Rise o f Religious an d Cultural Frontiers in Early Modern Europe: Frontier o f Faith: Religious Exchange and the Constitution o f Religious Identities 1400-1750, ed. Eszter ANDOR, István György TÓTH, Bp., 2001 (Cultural Exchange in Europe 1400-1750, 1), 21-35. 2 Hogy miért tartom szükségesnek eme, a magyar tudományosságban még nem igazán gyö keret vert, Nyugat-Európában és a tengerentúlon mindazonáltal szinte kizárólagos elfogadott ságnak örvendő elmélet rövid áttekintését? (A pusztán szegmentálisnak tekinthető kritikákra itt külön nem térek ki.) Elsősorban azért, hogy igazoljam, valójában mit keres a katolikus felekezetszerveződés problémáit boncolgató dolgozat a Mezőváros és reformáció témakörében. A konfesszionalizációs modellben gondolkodva ugyanis a katolicimus 17. századi hazai inkulturációjának vizsgálata a kutatás számára remélhetőleg majd analógiával szolgálhat a protestáns egyházak kevésbé adatolt kialakulásának megértéséhez is. E vonatkozásban persze most csak a lehetőségre történő figyelemfelhívásról lehet szó. 3 L . pl.: Klaus JAITNER, Die päpstliche Kirchenreformpolitik von Gregor XIII. bis Gregor XV. (1572-1623) = Die Gegenreformation in Innerösterreich als politisches, kirchenpolitisches und theologisches Problem, hrsg. v . France M . D OLINAR, M . L IEBMANN, H . R u m p l e r , L . T a v a n o , G raz-W ien-K öln, 1994, 280-288; Wolfgang R e in h a r d , Reformpapsttum zwischen Renaissance und Barock: Reformatio Ecclesiae, hrsg. v . Remigius B ÄUMER, Padernborn, 1980, 779-796; Ronnie Po-CHIA H s ia , M ission und Konfessionalisierung in Übersee = Die katholische Konfessionalisierung, i. m., 158-165.
124
m u ta tk o z ó elő n y m en n y ire v o lt m é g k a m a to z ta th a tó ? 4 A p ro b lé m a k é tsé g k ív ü l igen ö sszetett. H iszen h a p é ld á u l a rég i-ú j sz erz e te sre n d e k sz e re p é t,5 v a la m in t a S a c ra C o n g re g a tio d e P r o p a g a n d a F id e által irán y íto tt, le g in k á b b b o sn y á k fere n c e se k re é p ü lő d é l-h ó d o ltsá g i, m a jd erd ély i m issz ió k e re d m é n y e ssé g é t v iz sg á lju k , a ró m ai k ö z p o n t irán y ító sz erep e n y ú jto tta le h e tő sé g ek v itán felü l álln ak . (K o rá n tse m v életlen , h o g y a k o n fe re n c ia té m a a já n la tá b a n e g y ed ü l a je z s u itá k és a fe re n c e se k k é p v is e lté k a k a to lik u s k o n fe ssz ió t.)6 E g é sz e n m ás k ö v e tk e z te té sre ju tu n k v isz o n t, h a a k a to lic iz m u s b e ls ő e lle n ő rz é si m e c h a n iz m u sá n a k e g y ik sajá to s v álfajá t, a fe le k e z e tsz e rv e z ő d é s k u lc sfig u rá i, a fe l sz e n te lt p ü sp ö k ö k által m e g h a tá ro z o tt id ő k ö z ö n k é n t R ó m áb a k ü ld ö tt, ú g y n e v e z e tt a d lim in a je le n té s e k e t v e ssz ü k szem ü g y re. A p á p a i c en tra liz á c ió a h ag y o m á n y o s e g y h ázsz e rv e z e t által felü g y elt te rü le te k v isz o n y a iró l re n d sz e re s és h iv ata lo s fo rm á b a n fő k én t a r e la tio n e s sta tu s d io c e sis n y ú jto tta in fo rm ác ió k a lap ján a lk o th a to tt m a g á n a k k ép e t, d ö n th e te tt a szü k ség es v álto z ta tá so k ró l, e se tle g e s k ö z re m ű k ö d é sé rő l.7 A z V . S ix tu s-
4 A „barokk pápaság” definíciójára és jellem zőire egy jó összefoglalás: Ronnie P o - C h ia HsiA, The w orld o f catholic renewal 1540-1770, Cambridge, 1998 (New A pproaches to European History, 12), 92-105. 5Vö. pl.: GALLA Ferenc, A pálosrend reformálása a 17. században, Bp., 1941 (klny. Regnum Egyháztörténeti Évkönyv, 1940-41); M o l n á r Antal, A jezsuita rend a 16. századi Ma gyarországon, Vigilia, 64(1999), 348-359; Jezsuita okmánytár, 1/1-2: Erdély és Magyarorszá got érintő iratok 1601-1606, kiad. B a l á z s Mihály, K r u p p a Tamás, L á z á r István Dávid, L u k á c s László, Szeged, 1995 (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 34). 6 Az erdélyi missziók történetére 1. G a l l a Ferenc kéziratos monográfiáját: Ferences hittérí tés Magyarországon és Erdélyben a 17. és 18. században, Magyar Országos Levéltár, Galla Ferenc hagyatéka (P 2088), 26/a. tétel (7. d.); valam int T ó t h István György, A z első székelyföldi katolikus népszámlálás: Szalinai István bosnyák ferences jelentése 1638-ból, Történelmi Szemle, 40(1998), 61-85. A Hódoltságra további irodalommal, beleértve saját korábbi, számos idevágó közleményét és tanulmányát: TÓTH István György, Raguzai Bonifác, a hódoltság első pápai vizitátora (1581-1582), Történelmi Szemle, 39(1997), 447-472; UÖ., Egy bosnyák miszszióspüspök térítőútjai a hódoltságban: Matteo Benlich belgrádi püspök levelei Rómába 16531673, Levéltári Közlemények, 70(1999), 107-142; UÖ., Misszióspüspökök a magyarországi török hódoltságban, Történelmi Szemle, 41(1999), 279-329; UŐ., Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái?: Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban, Századok, 134(2000), 747—799; szintén ugyanezzel a témával foglalkozik még M o l n á r Antal kibővített PhD-értekezése: Kato likus m issziók a hódolt Magyarországon, I: 1572-1647, Bp., 2001 (Humanizmus és reformáció, 26). Két hiánypótló forráskiadvány: Erdélyi és hódoltsági jezsu ita missziók, 1/1: 1609-1616, 1/2: ¡617-1625, kiad. B a l á z s Mihály, F r i c s y Ádám, L u k á c s László, M o n o k István, Szeged, 1990 (Adattár X V I-X V III. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 26/1-2); Relationes Missionariorum de Hungaria et Transyilvania (1627—1707), ed. TÓTH István György, B p .Roma, 1994 (Bibliotheca Academiae Hungariae in Roma, Fontes, 1). 7 Az a d limina látogatások alkalmával benyújtott püspöki jelentések diplomatikája az ide vágó teljes szakirodalom felsorolásával: Vicente Cárcel O RTÍ, Estudio histórico-jurídico sobre
125
féle elő írá s k ö v e tk e z e te s b e ta rtá sa esetén a m ag y a r p ü sp ö k ö k n e k a 17. sz á z a d b a n e g y h ázm e g y é n k é n t 24 je le n té s t k ellett v o ln a n é g y év en te (q u a d r e n n iu m o n k é n t) sz e m é ly e sen R ó m áb a vinniük, illetve k ép v iselő jü k ú tján o d ak ü ld en iü k .8 T izen ö t, a m a g y a r király i fő k eg y ú ri j o g a lá ta rto z ó p ü sp ö k sé g g e l szá m o lv a9 ez ö ssz e se n 3 6 0 s z ö v e g e t je le n t. H a elh ag y ju k a m ás-m ás sz e m p o n tb ó l u g y an , d e le g in k á b b p ro b lé m á s k é t eg y h áz m e g y é t: E rd é ly t és S zerém et, e re d m é n y k én t a k k o r is 3 1 2 -t k ap u n k . E zzel sz e m b e n m á r V an y ó T ih a m é m a k az 1930-as é v e k b e n p u b lik á lt e re d m é n y e ib ő l tu d ju k , h o g y a k o rsz a k b ó l m in d ö ssz e h u szo n eg y , p á r k iv éte ltő l eltek in tv e c se k ély in fo rm á c ió é rté k ű je le n té s m a ra d t fenn , ez e k b ő l is tiz e n e g y h o rv á to rsz á g i.10 A b e n c é s tö rté n é sz a d a ta it a k é ső b b i k u ta tá s m in d ö ssze egy irattal g y a ra p íto tta .11 A z im m ár te h á t h u szo n k ettő re d u z z a d t szám m é g to v á b b i h áro m m al n ö v e lh e tő .12 A z ered m é n y a k k o r is sira lm as, h a sz á m o lu n k a je le n té s e k eg y rész é n e k elk a lló d á sá v a l és a h ó d o ltság i e g y h á z m e g y é k k e l v aló k a p c so lattartás n eh ézség eiv el. A feltű n ő h iá n y o k ra az sem sz o lg á l k ie lé g ítő m a g y a ráz a tta l, ha fig y elem b e v e ssz ü k a k o ra ú jk o ri k a to lic iz m u s fo k o z ato s m a g y a ro rsz á g i ev o lú c ió já t; illetv e a b e sz á m o ló elm a ra d á sá t a k ü lö n fé le h a d i e sem é n y e k n e k tu la jd o n ítju k . A z e lő s o ro lt a d a to k a la p já n - V an y ó T ih a m é rh o z h a s o n ló a n 13 - m i is le v o n h a tju k a k é z e n fe k v ő k ö v etk ez teté st: a m ag y aro rsz á g i k a to lik u s k o n fe ssz ió -sz e rv e z é s irán y ító i
la visita a d limina Apostolorum: Relaciones sobre el estado de las diócesis Valencianas, I—III, ed. Milagros Cárcel ORTI, Vicente Cárcel ORTI Valencia, 1 9 8 9 ,1, 21-212. 8 A quadrenniumok számítása V. Sixtus Romanus Pontifex kezdetű apostoli konstitúciójának 1585. dec. 20-i publikálásakor vette kezdetét. Az előírás következetes betartása esetén a magyar püspököknek tehát 1601-ben már a 4. jelentésüket kellett volna elkészíteniük, 1697-ben pedig a 25.-et. 9 Azaz Esztergom: Eger, Győr, Nyitra, Pécs, Vác, Veszprém; Kalocsa: Csanád, Bosznia, Erdély, Szerém, Várad, Zágráb; valamint Zengg-Modrus. Nem veszem figyelembe a - tinini kivételével csak a század első harmadában vagy még akkor sem felszentelt - címzetes püspökö ket (Ansariensis, Rosonensis etc.); valamint a belgrádi és scardonai misszióspüspököket. Ez utóbbiak relációi: V a n y ó Tihamér, Belgrádi püspökök jelentései a magyarországi hódoltság viszonyairól 1649-1673, Levéltári Közlemények, 42(1971), 323-339; M o l n á r A n t a l , Scardonai püspökök „ad lim ina" jelentései (1624-1648), Fons, 1994/3, 275-314. 10 V a n y ó Tihamér, Püspöki jelentések a M agyar Szent Korona országainak egyházm egyéi ről 1600-1850, Pannonhalma, 1933 (Olaszországi M agyar Oklevéltár, 2), különösen x v ii-x v n i és 58-62. 11 F r i c s y Ádám, Pécs a XVII. század derekán: Vinkovics Benedek pécsi püspök 1639-es relációja, A Janus Pannonius M úzeum Évkönyve, 29(1984), [Pécs, 1985], 197-200. 12 A jelen konferencia-előadás alapjául szolgáló forrással; valamint Biblioteca Apostolica Vaticana, Fondo Boncompagni e Ludovisi, vol. E 19, föl. 1 8 3 -1 8 4 v; Archivio Storico della Sacra Congregazione per l’Evangelizzazione dei Popoli o de „Propaganda Fide” (APF), Scritture riferite nei Congressi, vol. 1., fo l. 328-329. 13 „M indent egybefoglalva, a magyarországi püspököknek a limina és reláció intézménye útján Rómával volt kapcsolatát gyengének és gyérnek kell m inősítenünk...” V A N Y Ó, Püspöki jelentések..., i. m., 62.
126
n em h a sz n á ltá k ki k e llő k é p p e n a z t a leh e tő ség et, a m e ly e t m ás fe le k e z e te k k e l szem b en e g y ö n álló , n e m ze tk ö zi k ö z p o n t n y ú jth a to tt szám u k ra. S ő t m in th a m a g a R ó m a sem ig azá n sz o rg a lm a z ta v o ln a az e lő írá s b e ta rtá s á t.14 D e h e ly tá lló -e ez a d ia g n ó z is? H isz e n , m ik é n t B itsk e y Istv á n k im u ta tta , a m a g y a r k a to lik u s eg y h ázi elit so ra ib a n m ár a k o rsz a k b a n m e g h a tá ro z ó az Ö rö k V á ro sb a n , a C o lle g iu m G erm a n ic u m e t H u n g a ric u m b a n v ég zett, m ü v eit, re fo rm e lk ö te le z e ttsé g ű fő p a p o k sz á m a és s z e re p e .15 A d ile m m a m e g o ld á sá h o z e g y k iv é te le s p é ld a v iz sg á la tá val ju th a tu n k k ö zele b b . * E z a k iv é te le s p é ld a n em m ás, m in t a sz in té n e x g e rm a n ik u s L ip p a y G y ö rg y e g ri p ü s p ö k ( 1 6 3 7 - 1 6 4 2 ) 16 relác ió ja . A 17 sű r ű n te le írt fó lió t ta rta lm a z ó , a sz e rz ő álta l sa ját k e z ű le g á td o lg o z o tt fo rrá s e re d e tije G asp are M a tte i b é c si n u n c iu s ( 1 6 3 9 - 1 6 4 4 ) 17 h ag y a té k á b a n m a ra d t fen n a S a n tac ro c e c sa lád ró m a i le v é ltá rá b a n .18 E n n e k elle n é re n em ism eretlen a sz a k iro d a lo m b a n . M in t eg y „m in d e n b iz o n n y a l L ip p a y G y ö rg y tő l szárm azó , a p á p a szám ára k észü lt, je le n té s sz á m b a m e n ő ira tró l” S u g á r Istv á n k ö zö lt tö m ö r ta rta lm i ism ertetést. A szerz ő érd em e az o n b an azzal, h o g y a je le n té s - a z egri érsek i le v éltárb an k éső b b i k o ro k iratai k ö z é k e v e re d e tt - fo g a lm a z v á n y á ra 19 fe lh ív ta a
14 A kora újkori katolikus felekezetszerveződés e - meggyőződésem szerint többszörös bi zonyítást igénylő - kulcskérdésével más összefüggésben már foglalkoztam. Vő. A p á p a i diplo mácia javaslatai 1639-ben a Szentszék részvételére a magyarországi katolikus restaurációban, A Ráday Gyűjtemény Évkönyve, IX, szerk. F ü r Lajos, Bp., 1999, 19-38; ill. A m agyar egyházi elit és Róma kapcsolatainak ismeretlen fejezetei (1607—1685), doktori (PhD) disszertáció, Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2000, 216-223. 15 VERESS Endre, A róm ai Collegium Germanicum Hungaricum magyarországi tanulóinak anyakönyve és iratai, Bp., 1917 (Fontes rerum Hungaricarum, 2), passim; István B i t s k e y , II Colleggio G erm anico-U ngarico di Roma: Contributo alla storia della cultura ungherese in età barocca, Roma, 1996, 203, 204-235. 16 Legújabb életrajzi vázlata tőlem: Esztergomi érsekek 1001-2003, szerk. B e k e Margit, Bp., 2003, 296-303. 17 Életrajza: Donato S q u i c c i a r i n i , Die apostolischen Nuntien in Wien, Vatikanstadt, 1999, 137-138. 18Archivio di Stato (AS) Roma, Archivio Santacroce, busta 1156-1158 (Y 7 -Y 8 -Y 9 ), voi. 1156 (Y7) [Negotiati Diversi N untiatura di Germ[an]ia] s.f. 19Egri Főegyházmegyei Levéltár (EFL), Egri Érseki Egyházi Levéltár (EÉEL), 173. cs., no. 1056. A számozatlan oldalakat tartalmazó, darabszintű levéltári jelzetet nélkülöző iratról Kiss Péter érseki levéltáros készített és küldött számomra másolatot. Szívességét ezúton is köszönöm.
127
ku tatás fig y elm ét, alig h a n em ki is m erü lt. H ián y o s k iv o n a tá b a n , és e z n e m tú lz á s, tíz m e g á lla p ítá sb ó l k ilen c te lje s e n fé lre érte lm e zi a sű rű n á tja v íto tt latin sz ö v e g e t.20 A z 1641 /1 6 4 2 fo rd u ló ja k ö rn y é k é n k e le tk e z e tt irat d a tá lá sá v a l, je lle g é n e k m e g h a tá ro z á sá v a l (ti. h o g y v aló b a n eg y a d lim in a je le n té s rő l, és m o n d ju k n em e g y e m lé k ira t ró l van szó ) k ritik ai ig én y ű p u b lik á lá sa k o r k ív á n o k fo g la lk o z n i.21 M o s t a fo rrá s lé n y eg i ü z e n e te it (ü z e n e té t) em elem ki. A je le n té s leg fo n to sa b b k ü lö n le g e ssé g e , h o g y sz o k atlan m é ly sé g b e n a k a rja ism e r tetn i a B a rb e rin i-p á p a V III. O rb án n a l (1 6 2 3 - 1 6 4 4 ) a k a to lik u s fe le k e z e tsz e rv e z é s p ro b lé m á it és leh ető sé g e it, fél o rsz á g ré sz n y i te rü le tre k ite rje d ő k ö rk é p e t a d v a ezzel szám u n k ra a P ázm án y u tán i á lla p o to k ró l. E g y á lta lán n e m e lé g s z ik m e g a szo k á so s a d a to k elő so ro lásáv al: a p ü sp ö k i szék h ely , a k á p ta lan , az e g y h á z m e g y e te rü le té n m ű k ö d ő sz e rz e te sre n d e k le írá sá v a l.22 N em p u sztá n e g y fo rm á lis k ö te le z e ttsé g n e k te sz eleg e t. A v aló s és ég e tő p ro b lé m á k a t m u ta tja b e a sz e n tsz é k i d ö n té s h o z a ta l sz ám ára, v ilág o san m e g fo g a lm a z o tt cél érd ek éb en . V é g ig te tte n érh ető b en n e p é ld á u l a k a to lic iz m u s m e g h a tá ro z ó k ise b b sé g i tu d a ta, p ersze a p ro te stá n s fe le k e z e te k m in te g y 2 0 0 -s z o ro s tú lsú ly á n a k h a n g o z ta tá sa ink áb b je lk é p e s tú lzás, m in tse m v aló s szám . (A fo g a lm az v án y o n e lő s z ö r m é g 10 0 -as sz o rzó áll.) U g y an csak tö b b s z ö r e m le g e te tt h á trá n y k é n t je le n ik m eg, h o g y a z o rs z á g k eleti felé b e n a k ato lik u s o k k é n y te le n e k szin te te lje se n k ív ü l m a ra d n i a k ö z h a ta lm i stru k tú rák o n . A h ó d o lt te rü le te k e n a p ro te stá n so k (k iz á ró la g re fo rm á tu so k ró l és e v a n g é lik u so k ró l v an szó ) re n d sz e rin t b iz to síta n i tu d já k a m a g u k sz á m á ra a tö rö k ö k tá m o g a tá sá t, a je z s u itá k szép rem én y ü k e csk em é ti m issz ió ja is e z é rt íté lte te tt k u d a rc ra . A p ü sp ö k i k e z d e m é n y e z é sre lé tre jö tt g y ö n g y ö si a la p ítá s so rsa sz in té n b iz o n y ta lan . A k irá ly sá g b an a je le n tő s e b b v á ro so k a t e v a n g é lik u s m a g isz trá tu so k irá n y ítjá k (a k a to lik u so k n a k csa k K assán van egy k á p o ln á ju k );23 a h ely i k ö z h ata lm i sz erv e k , a v á rm e g y é k te lje se n re fo rm á tu s elle n ő rz é s ala tt álln ak ; a k ö zeli p ro te stá n s állam , E rd é ly tö k é le te s b iz to n sá g o t n y ú jt sz á m u k ra .24 E b b en a k o n ste llá c ió b a n a je le n té s író sz á m á ra k o rá n tse m sz á m ít k iz á ró la g o s e lő n y n e k az a h isto rio g rá fiá b a n so k at h a n g sú ly o z o tt tén y , m isz e rin t a z a risz to k rá c ia n a g y ré sz e e k k o r m á r k a to lik u s v o lt.25 L ip p ay p e rsz e nem b e c sü li le a k a to lik u s fő u
20A z egri püspökök története, Bp., 1984 (Az Egri Főegyházmegye Schematizmusa, 1), 315-317. 21 A fordítással ellátott szöveg megjelent: Levéltári Közlemények, 73(2002), 199-241. 22 L. akár Pázmány jelentéseit: P á z m á n y Péter, Összegyűjtött levelei, I—II, kiad. H a n u y F e r e n c , Bp., 1910-1911 (PÖL), I, 784-786, 787-789, II, 769-771; és Ernest B o u y d o s h , The Quadrennial Reports o f thè Archbishops o f Strigonia to Rome, Slovak Studies, [Rome] 5(1965), 7-98, 13-32. 23 A híres, sok viszontagságot megért királyi kápolnáról van szó. 24 AS Roma, Arch. Santacroce, voi. 1156, s .f; EFL, EÉEL, 173. cs., n. 1056. 25 [HÓM AN Bálint], SZEKFŰ Gyula, Magyar történet, IV, Bp., 19437, 92—141; A vallási kér dés: A katholikus restauráció, 105; SZABÓ István, A jo b b á g y vallásügye (1608-1647): Tanul
128
rak , a „ térítő fö ld esú ri e lle n re fo rm á c ió ” sz e re p é t.26 (N é v sz erin t E ste rh á z y M ik ló s n á d o rt, H o m o n n ai D ru g eth Já n o st, F o rg á c h Z sig m o n d o t, N y á ry Istv án t, M e lith P étert, B a rk ó c z y L á sz ló t és a g y e rm e k R á k ó czi L ász ló t, a m á sik o ld a lo n c su p á n P eré n y i G y ö rg y ö t, L ó n y ay és P ré p o stv áry Z sig m o n d o t e m líti.) T e rm é sz e te se n k iem e li, h o g y a fő n em esi u d v a ro k k iv áló te re p ü l sz o lg á ln a k a k ö z n e m e s fa m iliá riso k á tté rítésé re, a fő u rak p e d ig ig y ek ez n ek elű zn i b irto k a iró l a p ro te stá n s p ré d ik á to ro k a t. A fö ld esú ri sz á n d ék o k elé azo n b a n a v árm e g y é k o ly k o r feg y v e re s e lle n á llá sa szá m o s a k a d ály t g ö rd ít, s félő , h o g y m in d e n k ü zd ele m d a c á ra o rsz á g g y ű lé si tö rv é n y fo g ja v é g le g e ltil ta n i a fö ld b irto k o so k a t attó l, h o g y jo b b á g y a ik a t sa já t v a llá su k k ö v e té sé re k é n y sz e rítsé k - o lv a sh a tju k a g g á ly a it.27 M in t tu d ju k , e z t a k ité te lt a lin zi b ék e, m a jd an n a k b e c ik k e ly ezése ta rta lm a z z a is.28 S b á r a tö rté n e tírá s a b é k e p o n to k v é g re h a jtá s á n a k e re d m é n y e sség év el k a p c so la to sa n jo g g a l ad h a n g o t k é te ly e in e k ,29 L ip p ay m á r m in t e sz te r g o m i érse k (1 6 4 2 - 1 6 6 6 ) v a ló sá g o s tra g é d ia k é n t élte e z t m eg , és ü n n e p é ly e se n tilta k o zo tt a re n d e lk e z é s e lle n .30 M in d e m e lle tt az o n b an m á r fél é v tiz e d d e l k o rá b b a n fe lism e r te és je le n té s é b e n kifejtette: az a risz to k rá c ia k a to liz á lá sa ö n m a g á b a n m e ssz e nem e leg e n d ő . S zerin te ahh o z, h o g y a k a to lic izm u s k ise b b sé g ib ő l tö b b s é g i fe le k ez e tié v álh a sso n F első -M a g y a ro rsz á g o n - és n em csu p án ott, fű z h e tjü k h o z z á - , c sa k ak k o r van re á lis esély , h a sik erü l m e g in g atn i a p ro te sta n tiz m u s b e l- és k ü lp o litik a i p o z íc ió it. K ö v e tk e z é sk é p p e n fő csa p á sirá n y k é n t a p ro te stá n so k fe g y v ere s e re jé n e k m a g v á t a lk o tó , 12 0 0 0 főre b e c sü lt h ajd ú sá g , a tisz a h á ti k ö zn e m e ssé g és I. R á k ó c z i G y ö rg y (1 6 3 0 — 1648) erd ély i fe je d e le m fe le k e z e tv á ltá sá n a k elé ré sé t je lö li m e g .31
m ányok a m agyar parasztság történetéből, Bp., 1948 (Teleki Pál Tudományos Intézet, A Törté nettudományi Intézet Kiadványai, 2), 203-263, 254-255. 26 A fogalmat PÉTER Katalintól vettem kölcsön: A jezsu itá k működésének első szakasza Sá rospatakon = UŐ., Papok és nemesek: M agyar művelődéstörténeti tanulmányok a reform áció val kezdődő másfél évszázadból, Bp., 1995 (A Ráday Gyűjtemény tanulmányai, 8), 186-199, 190-196; a módszer egyik legjobb összefoglalása: H e r m a n n Egyed, A katolikus egyház történe te Magyarországon 1914-ig, München, 19732 (Dissertationes Hungaricae ex historia ecclesiae, 1), 272-273. 27 AS Roma, Arch. Santacroce, voi. 1156, s .f ,: EFL, EÉEL, 173. cs., n. 1056. 28 Vö. A linzi béke okirattára, kiad. S z il á g y i Sándor, Bp., 1885, n. XIX, 402—403, különö sen a békeszerződés első öt pontját, illetve az 1646. évi V. tc.-t; B u c s a y Mihály, A protestan tizmus története Magyarországon 1521-1945, Bp., 1985, 106—107. 2 9 SZEKFÜ, Magyar történet, i. m., 108-109; SZABÓ, A jo b b á g y vallásügye..., i. m., 2 6 2 263. 30 Z s il i n s z k y Mihály, Lippay G yörgy és a tokaji tanácskozm ány 1646, Századok, 20(1886), 400-424; UŐ., A linczi békekötés és az 1647-ki vallásügyi törvényczikkek története, Bp., 1890 (A Magyar Protestáns Irodalmi Társulat kiadványai), 231-321 (a tokaji tárgyalások ról) és 327-423 (az országgyűlésről); A m agyarhoni protestáns egyház története, szerk. Z s il i n s z k y Mihály, Bp., 1907, 200. 31 AS Roma, Arch. Santacroce, voi. 1156, s. / ; EFL, EÉEL, 173. cs., n. 1056.
129
A m ara d a n d ó ere d m é n y e k b iz to sítá sá h o z a z eg ri p ü sp ö k a z o n b a n m ég e z t sem ta rto tta k ielég ítő n ek . A je le n té s a k ö z h ata lm i stru k tú rá k b ó l v aló k ire k e sz tő d é s m e lle tt a fe lső -m a g y a ro rsz á g i k a to lic iz m u s m á sik fő p ro b lé m á ja k é n t a p ro te sta n tiz m u s tö re tle n szellem i ex p a n z ió já t em eli ki. M iu tá n a 17. sz á z ad m e g je lö lé sé re tú l so k a t h a sz n á ltu k Jo h a n n S tep h an P ü tte rn ek a k o rb a n te lje se n ism eretlen „ e lle n re fo rm á c ió ” fo g a lm á t,32 h a jla m o sa k v a g y u n k a re fo rm á tu s és e v a n g é lik u s fe le k e z e te k e t k iz á ró la g v é d e k e z ő p o z íc ió b a n szem lélni. A je le n té s sz e rz ő je sze rin t v isz o n t a le g k e le tib b ré sz e k e n élő o rto d o x ru té n e k u n ió já n a k m e g v a ló sítá sa ré sz b e n a z é rt sü rg e tő fe la d a t, m e rt tö b b falv u k m á r e lh a g y ta rég i v allását, és b e e n g e d te a p ré d ik á to ro k a t. L ip p ay a rró l is b e szám o lt, h o g y m ég m in d ig szá m o tte v ő a m in d a d d ig k a to lik u s falv ak á tté rése, am it csa k ré sz b e n tu la jd o n íto tt a le g h a talm a sa b b fe lső -m a g y a ro rsz á g i p ro te stá n s fö ld esú r, I. R ák ó czi G y ö rg y b efo ly á sá n a k .33 V é lh e tő e n e te le p ü lé se k k a to lic itá sá n a k „ m o d e rn itá s a ” irán t táp lá lh a tu n k n ém i k étely t, b á r k é tség k ív ü l e lő fo rd u lt frissen k a ta liz á lt te rü letek v issz a té ré se is. A z eg ri p ü sp ö k k o n k ré ta n az o p p id u m n o n ig n o b ile je lz ő v e l ille te tt T a p o ly h a n o sfa lv a ese té t írja le. A E p e rje stő l k e le tre fek v ő m e z ő v á ro s34 fe le k e z e tv á ltá sa k i v á ltk é p p e n a z é rt érd ek e s, m e rt a je le n té s e lb e sz é lé se sz e rin t a z e v a n g é lik u s te le p ü lé s k a to liz á lá sá ra n em so k k al k o rá b b a n , ö n k é n tes e lh a tá ro z á s n y o m á n k e rü lt sor. S ő t a k o n fe s sz ió c s e ré t m ég a h ely b é li p ro te stá n s fö ld e su ra k k ö z b e lé p é se sem tu d ta m e g a k a d ály o zn i, illetv e m eg v álto z tatn i. M iu tán a z o n b a n L ip p a y tö b b m in t k é té v e s á llh a tato s k érlelés u tán sem tu d o tt a ta p o ly h a n o sfa lv i k ö z ö ssé g sz ám ára p a p o t b iz to sítan i, a n n ak n ag y ré sz e v issz a té rt rég i h itére. A p ré d ik á to ro k u g y an is a m in d e n n a p i sz ü k sé g le te k b en (k e resztelés, esk eté s, te m e tés) term é sz e te se n n em v o lta k h a jla n d ó k k isz o lg á ln i a k o n k u re n s v allás ú jd o n sü lt h ív e it.35 A „ re p ro te sta n tiz á lt” T a p o ly h a n o sfa lv a p é ld á já n a k e g y ik fo n to s ta n u lsá g a , h o g y a k o ra ú jk o ri k ato lic iz m u s ú jsz e rű ség e , ta n a in a k p ázm á n y i a d a p tá c ió ja n y o m á n k is e b b ség i, h ata lm o n k ív ü li p o z íc ió b ó l is a p ro te sta n tiz m u ssa l v e rse n y k é p e s a lte rn a tív á t tu d o tt n y ú jtan i m ajd szá z év e re fo rm á lt m e z ő v á ro si k ö z ö ss é g e k sz á m á ra F első M ag y aro rszág o n . L e h e tő sé g e it u g y a n a k k o r h iv a táso s k é p v ise lő in e k h iá n y a m ia tt e g y szerű en n em tu d ta k am ato z ta tn i. A p ro b lé m a a fö ld esú ri k a to liz á c ió te rü le te in is j e len tk ezett. A m in t a je le n té s író p ü sp ö k elb e sz éli, a k a to lik u s fő u ra k az á lta lu k k o rá b b a n erő n e k erejév el e lű z ö tt p ré d ik á to ro k a t szám o s e se tb e n k é n y te le n e k v o lta k v issz a h ív n i, m e rt se n k it sem tu d ta k a h ely ü k re állítani.
32 Kialakulására: A. E l k a n , Entstehung und Entwicklung des Begriffs „ Gegenformation ”, Historische Zeitschrift, 112(1914), 473-493. 33 AS Roma, Arch. Santacroce, vol. 1156, s f ; EFL, EÉEL, 173. cs., n. 1056. 34 FÉNYES Elek, Magyarország geographiai szótára, I—II, Pest, 1 8 5 1 ,1, 88. 35 AS Roma, Arch. Santacroce, vol. 1156, s . f ; EFL, EÉEL, 173. cs., n. 1056.
130
L ip p ay sa já t felek e z ete h iv a táso s k é p v ise lő in e k k a ta sz tro fá lis h iá n y á t - ré sz b e n P ázm á n y h o z h a so n ló a n 36 - n e m z e t-k a ra k te ro ló g ia i sa já to ssá g o k n a k tu la jd o n ítja , m i sz e rin t a m a g y aro k h a m ár fiatal k o ru k ó ta n em k a p n a k c é lirá n y o s n e v e lé st, in k áb b e lő n y b en ré sz e sítik a k a to n á sk o d ást, m in t a p a p i h iv a tá ssa l já r ó k ö tö ttsé g e k e t. E zek en a k ö tö ttsé g e k e n az e n g e d e lm esség i fo g ad a lo m m e lle tt e lső so rb a n a c ö lib á tu s T rie n tb e n h o sszas v itá k u tán m e g e rő síte tt in té z m én y é t le h e t é rte n i.37 A p a p i n ő tle n sé g k ö te lm e az egri p ü sp ö k u ta lásáb an eg y é rtelm ű en m in t fele k ez e ti v e rse n y h á trá n y je le n ik m e g .38 A je le n té s író fő p ap az o n b an n em k é rd ő je le z i, n em k é rd ő je le z h e ti m e g a m e d ite r rán n ő k ép és n ő szerep e x tra p o lá lá sá n a k K á rp á t-m e d e n c e i lé tjo g o su ltsá g át. A m e g o l d á st a je z s u itá k un g v ári k o llég iu m a - p o n to sa b b a n e k k o r m é g csa k re z id e n c iá ja m e llett fe lá llítan d ó szem in á riu m b a n látja, ahol a n ö v e n d é k e k a h u m a n io rá k á t m á r az eg y h ázi re n d ta g ja ik é n t v é g e z n é k .39 T e rv e i sz e rin t U n g v á rró l ré sz b e n b iz to síta n i le h e tn e a B é csb en é p p h o g y m e g a la p íto tt eg y h ázm eg y ei in té z e t 2 0 fős k e re té n e k a k a d o z ó fe ltö lté sé t,40 ré s z b e n p e d ig m in im á lis, h e ly b e n e lv é g z e tt re to rik a i és k a z u is z tik a i stú d iu m o k után a v é g z e tt n ö v e n d é k e k e t a zo n n al m u n k á b a leh etn e állíta n i. S n e m c sa k a k irály ság b a n . L ip p ay sze rin t a H ó d o ltsá g b an p u sztá n k ív ü lrő l - e ls ő so rb a n a h a tá r á tjá rh a tó sá g á n a k n eh ézsé g e i m iatt - a lig h a le h e t m a ra d a n d ó e re d m é n y e k e t fe lm u tatn i. E z é rt az o ttan i e rő ta rta lé k o k a t k ell m o z g ó sítan i és U n g v á ro n k ik ép ez n i. C sak a h ó d o lt sági g y ö k erek k el re n d elk ez ő k n él leh et tu d n iillik a rra szám ítan i, h o g y fe lsz e n te lt p a p k én t ta rtó sa n tö rö k u ralo m ala tt m ű k ö d jen e k . A p ü sp ö k a b b an sem lát k o c k á z a to t, h o g y e setleg a te tem es k ö ltsé g e k ellen ére sem lesz m in d n y á ju k b ó l p ap , h isz e n h a a c ö lib á tu s t v állaln i n em ak a ró k a p a p sá g g a l az o n o s k ép z e ttsé g g e l re n d e lk e z ő lic e n c iá tu so k leszn ek , a b efektetés m ár ak k o r is m eg térü l.41 E lkép zelései alap ján a h ajd ú ság és a tisz a háti k ö z n e m e se k k u lc sfo n to ssá g ú á tté ríté sé n e k k ö z p o n tja u g y a n c sa k U n g v á ro n len n e,
36 L. Pázmány Hmira Jánoshoz, a Pázmáneum jezsuita rektorához 1634. július 3-án, Nagy szombatból írott levelét: PÖL, i. m., II, 488—489, n. 885. 37 A kérdésről legutóbb: FAZEKAS István, Kísérlet a trentói zsinat határozatainak kihirdeté sére Magyarországon 1564-ben = R. Várkonyi Agnes Emlékkönyv: Születésének 70. évforduló ja ünnepére, Bp., 1998, 154-164, 156-157. 38 AS Roma, Arch. Santacroce, vol. ! 156, s. f ; EFL, EÉEL, 173. cs., n. 1056. 39 A homonnai, 1640-től ungvári jezsuita rendház (újralapítva 1646-ban) történetére to vábbi irodalommal: L u k á c s László, M o l n á r Antal, A homonnai jezsuita kollégium (16151619) = Művelődési törekvések a korai újkorban: Tanulmányok K eserű Bálint tiszteletére, szerk. B a l á z s Mihály, F o n t Zsuzsa, K e s e r ű Gizella, Ö t v ö s Péter, Szeged, 1997 (Adattár a XVI-XVI1I. század szellemi mozgalmak történetéhez, 35), 355—401. 40 Az alapítás részleteire lásd F a z e k a s Istvánnak a Pázmáneum történetéről írt, megjelenés előtt álló monográfiáját (kézirat, 16-18). 41 AS Roma, Arch. Santacroce, vol. 1156, s. / ; EFL, EÉEL, 173. cs., n. 1056. A Iicenciátusokra: J u h á s z Kálmán, A licentiatusi intézmény Magyarországon, Bp., 1921; S á v a i János, Missziók, mesterek, licenciátusok, Szeged, 1997 (Documenta missionaria Hungáriám et regionem sub ditione Turcica existentem spectantia, II/l).
131
aho l a szem in áriu m m e lle tt léte síte n d ő n em esi k o n v ik tu s h a n g sú ly o z o tta n a z in g y en es b e n tla k á s és ok tatás b iz to sítá sá v a l fe jth etn e k i e lle n á llh a ta tla n v o n zerő t. A z u n g v ári k ö z p o n t e g y ed ü l a ru tén u n ió b a n n em já ts z o tt v o ln a k ö z p o n ti szerep et. B á r a te rv e k k ö z ö tt szerep el o rto d o x n ö v e n d é k e k ta n ítta tá sa , a h a n g sú ly itt eg y L en g y e lo rsz á g b ó l jö v ő , d e a n ép n y e lv é t és sz o k á sa it ism erő sz e rz e te se k k e l feltö lte n d ő b a z ilita k o lo s to r a la p ítá sá n v a n .42 A z erd é ly i fe je d e le m k a to liz á lá sá n a k fa n ta sz tik u s ö tle té t L ip p ay n em ré sz le te z te .43 A fe lső -m ag y aro rsz ág i k a to liz á c ió a la p ja it m e g terem tő in té z m é n y e k lé tre h o z á sá n a k k iz á ró la g o s feltéte léü l a p ü sp ö k az A p o sto li S zék an y ag i h o z z á já ru lá s á t je lö lte m eg. A rra h iv a tk o z o tt, h o g y a z ő p én z ü g y i le h e tő sé g e it a P á z m á n e u m m e lle tt m e g a la p íto tt - n e m tú l h o ssz ú éle tű - b é c si szem in áriu m m á r k im eríte tte . S zin te k ö v e te lő d ző so ra i így szó ln ak : „a p ü sp ö k [ti. L ip p ay ] a lá z a to sa n k ö n y ö rö g , h o g y Ő sz e n tsé g e n y ú jtso n szá m á ra seg ítsé g et, és tá m o g a ssa az e m lített a la p ítá so k lé tre h o z á sá ra irán y u ló tö re k v é se it, k ív án ság ait. H a In d iáb an , P e rz siá b á n és A n g liá b a n o ly n a g y e rő fe sz íté se k et és k ö ltsé g e k e t fo rd íta n a k a v allás ja v á ra , h a N é m e to rsz á g ró l, ah o l m ásk ü lö n b e n b ő sé g e s és szin te fejed elm i e g y h ázi ja v a d a lm a k ta lá lh a tó a k , n é m et fö ld ö n , R ó m á b a n és m á su tt léte síte tt p á p a i a lu m n átu so k k a l g o n d o sk o d ta k , e b b e n a z a p o sto li o rsz á g b an , aho l az aratás so k k al b ő sé g e se b b n e k tű n ik , és m á r m é rsék e lt tá m o g a tá ssa l is nagy d o lg o k a t leh etn e m ű v eln i, Ő sz e n tsé g e m ié rt n em te sz i u g y a n e z t? H o g y e te rv k ö n y n y e b b en m eg v aló su ljo n , és Ő sz e n tsé g é t c sak a leh ető le g k e v e se b b k ö ltsé g te rh e lje , a p ü sp ö k seg ély ü l 8000 a ra n y d u k á t k eg y es és b ő k e zű a d o m á n y o z á sá t k é r i... H o g y h a e zt a se g ítsé g e t n é lk ü lö zn i k é n y sz e rü lö k , k é re m az Isten i F e lség e t, h o g y leg y en h o z z á m k ö n y ö rü le te s, és o ly so k lé le k e lv e sz té é rt ne e n g e m e t ítéljen el” - h a n g o z n a k a je le n té s u to lsó so ra i.44 A re fo rm p á p a s á g o t a 1 6 -1 7 . szá z a d fo rd u ló já n fe lv á ltó b a ro k k p á p a sá g az o n b an m á r csa k a k ö z v e tle n ü l tő le fü g g ő m issz ió s sz e rv e z e t k ié p íté s é re v o lt h a jla n d ó v isz o n y lag je le n tő s e b b ö ssz e g e k e t áld o z n i. E z e lső so rb a n a - h ely i e g y h á z i stru k tú rá k a t szo ro s
42 AS Roma, Arch. Santacroce, vol. 1156, s . f ; EFL, EÉEL, 173. cs., n. 1056. Az uniós tö rekvésekre (és benne Lippay szerepére): H o d i n k a Antal, A m unkácsi görög-katholikus püspök ség története, Bp., 1910, különösen 252-378; A munkácsi görög szert, püspökség okmánytára, I: 1458-1715, Ungvár, 1911; valamint Michael L a c k ó , Unio Uzhorodensis Ruthenorum Carpaticorum cum Ecclesia Catholica, Romae, 1955 (Orientalia Christiana Analecta, 143), 5 7 150; angol nyelvű, némileg bővített, de függelék nélküli változata: The Union o f Uzhorod, Cleveland-R om e, 1976 (= Slovak Studies VI, Historica 4, Rome 1968), 68-152. 43 Az elképzelés másfél évtizeddel később, némileg több realitással II. Rákóczi György (1648-1660) kapcsán is felvetődött. L. többek között Lippay levelét VII. Sándorhoz, Pozsony, 1658. febr. 22. Archivio Segreto Vaticano (ASV), Segreteria di Stato, Vescovi e Prelati, vol. 43, föl. 3 3 - 3 4 v. Hogy e terv több volt kósza ötletnél mutatja, hogy a pálos misszionárius Vanoviczi János Lorántffy Zsuzsanna térítésével kísérletezett. G a l l a Ferenc, Lorántfy Zsuzsanna és a katolicizmus, Egység Útja, 2(1944), 314-316. 44 AS Roma, Arch. Santacroce, vol. 1156, s . f ; EFL, EÉEL, 173. cs., n. 1056.
132
e lle n ő rz é s ala tt ta rtó - k a to lik u s h a ta lm a k k a l m in d a m b iv a le n se b b é v á ló v isz o n y n a k tu la jd o n íth a tó .45 A S z e n tsz é k F e lső -M a g y a ro rsz á g o n sz in tén a H itte rje sz té s i K o n g re g á c ió m issz io n á riu sa iv a l k ísé rle te z e tt, a je le k sz e rin t e z ú ttal a fu n k c io n á ló h a g y o m á n y o s h ie ra rc h ia m e g k erü lé sé v e l, ső t a n n ak e lle n é b en ig en c sa k k o rlá to z o tt e re d m é n y n y e l.46 L ip p ay (v alam in t u tó d a i az eg ri sz é k b e n ) h a sz ta la n v á rtá k k ö z v e tle n seg ítség ét. A k érésekre, követelések re R ó m a részérő l sem m ilyen reak ció sem ism eretes 47 A je le n tés v élhetően elfeküdt a nuncius íróasztalán. M in d ö ssze annyi tö rtén t, h o g y a n u n c ia tu ra k a n c e llá rja a szö v eg u to lsó o ld a lain g o n d o sa n a lá h ú z o g a tta a fo n to sa b b n a k íté lt te rv e k et, k érések et. * A re lá c ió le g fo n to sab b k ü lö n le g e ssé g e k é n t az sze re p elt, h o g y sz o k atlan m é ly sé g b en tá rja fel R ó m a e lő tt a h azai k a to lik u s k o n fe ssz io n a liz á c ió p ro b lé m á it és p e rsp e k tív á it. E zek: 1. a fö ld e sú ri k a to liz á c ió ö n m a g áb a n k o rlá to z o tt le h e tő sé g e in e k fe lism e ré se ; 2. a h a jd ú sá g és k ö zn em e sség k o n v e rz ió já n a k stra té g ia i je le n tő s é g e ; 3. a fe lső fo k ú licen ciá tu s-k é p z é s b e v e z e té sé n e k terv e (v a la m in t a h ó d o ltsá g i p a s z to rá c ió n a k a k irá ly sá g b e livel eg y szin ten tö rté n ő k e z e lé se ) a m ai k u ta tá s sz á m á ra is tá m p o n to k a t a d a k o ra ú jk o ri k a to lik u s fele k e z e tsz e rv e z é srő l, -s z e rv e z ő d é srő l a lk o to tt k é p á rn y a lá sá ra .
45 Georg LUTZ, Rom und Europa während des Pontifikats Urbans VIII.: P olitik und Diplomatie, Wirtschaft und Finanzen, Kultur und Religion = Rom in der Neuzeit: Politische, kirchliche und kulturelle Aspekte, hrsg. v . R. E l z e , H. SCHMIDINGER, H. S. NORDHOLT, W ienRom, 1976, 72-167, 142-143; UÖ, Rom im 17. Jahrhundert: Bemerkungen zu einer Neuerscheinung = Massimo PETROCCHI, Roma nel Seicento, Bologna, 1970 (Sotria di Roma, 14), Quellen und Forschungen aus Italienischen Archiven und Bibliotheken, 54(1974), 5 3 9 555, 542-543. A nemzetközi kutatás eme tézisének és a magyar államegyházi berendezkedés sajátosságainak összevetése, komparatív elemzése még beható tárgyalást igényel. 46 A missziótörténeti kutatás is elsősorban az olasz misszionáriusok hazai m űködésének vitathatatlan - művelődéstörténeti jelentőségét emeli ki, illetve eredm énytelenségét hangsúlyoz za: T ó t h István György, A Propaganda megalapítása és M agyarország (1622), Történelmi Szemle, 42(2000), 19-68; U Ő ., Könyv és misszionárius a 17. századi M agyarországon és E r délyben = Gazdaságtörténet - Könyvtártörténet: Emlékkönyv Berlász Jenő 90. születésnapjára, szerk. B ú z a János, Bp., 2001 (Gazdaság- és Társadalomtörténeti Kötetek, 1), 419—456; U Ö ., G alántáról Japánba: Olasz misszionáriusok a 17. századi M agyarországon és Erdélyben, Századok, 135(2001), 819-870, különösen 868-869; F a z e k a s I s t v á n : Szerzetesrendek KeletMagyarországon a XVII. században, M iscellanea Anno 1999, Preäov, 2000 (A cta Collegii Evangelici PrcSoviensis, 7), 69-77, 72. A század második felének helyi erőkre alapozott miszsziói már más megítélés alá tartoznak, s csak részben tekinthetők Rómából szervezett felekezeti expanziónak. Ezekre G a l l a Ferenc, Pálos m issziók Magyarországon, MOL, Galla Ferenc hagyatéka (P 2088), 26/b tétel (7. d.). 47 Gaspare M attei nuncius néhány évvel korábbi, jóval korlátozottabb körű javaslataihoz hasonlóan (vö. A pápai diplomácia javaslatai 1639-ben, i. m., 37-38.).
133
A re lá c ió b a n m o d e llsz in te n m e g je le n ő fo ly a m at e g y é rte lm ű e n k é tp ó lu sú : a v a llá s p o litik a i h arc, a „térítő fö ld esú ri e lle n re fo rm á c ió ” a v ag y „ p a tró n u si e lle n re fo rm á c ió ” c o n d ic io s in e q u a non]a az alu lró l tö rté n ő é p ítk e z és. E g y á lta lá n n in c s e g y e n es a rá n y az á tté rt a risz to k ra tá k szám a és a jo b b á g y tö m e g e k fe le k e z eti h o v a ta rto z á s a k ö z ö tt, jó l le h et a tö rté n e ti iro d alo m k e llő re fle x ió h íjá n m in th a e z t fe lté te le z n é .48 A je le n té s k ö z p o n ti p ro b lém ája , am ire R ó m a seg ítsé g é v e l o rv o s lá st p ró b á l talá ln i, é p p e n a m á r k a to lik u s a risz to k rá c ia b irto k a in a k ta rtó s k a to liz á lá sá n a k b iz to sítá sa . L ip p ay e g y é b k é n t eg y év tiz e d d e l k é ső b b im m ár e sz te rg o m i é rse k k é n t új e g y h á z m e g y é j e te rü le té n is a k a to lik u s és p ro te stá n s fő u rak a rá n y át 1 0 0 :8 -ra, e z z el sz e m b e n az e g y h á z k ö z sé g e k é t 2 2 0 :1 0 0 0 -re teszi. A z a z a k a to lik u s fő u ra k h o z z á v e tő le g tiz e n h á ro m sz o ro s fö lén y ét a p lé b á n iá k m ajd ö tsz ö rö s p ro te stá n s tú lsú ly a m ú lja felü l, a lelk ek sz ám át te k in tv e jó c s k á n .49 A m ai D u n án tú lo n p ro te stá n s sz e m p o n tb ó l v é lh e tő e n k e d v e z ő tle n e b b v o lt a h ely zet, d e a fö ld e sú ri k a to liz á c ió a jo b b á g y s á g k ö ré b e n a z E ste rh á zy ak n y u g a t-m a g y a ro rsz á g i b irto k a in m é g 1 6 5 9 -b en sem tu d ta m e g te re m te n i a v allá si h o m o g e n e itá st.50 É rth ető teh át, h o g y a p ü sp ö k R á k ó c zi k o n v e rz ió ja k a p c sá n in k áb b az o rsz á g o sa n v árh ató v a llásp o litik ai e lő n y ö k e t ecsete li, azt, h o g y v ele h á n y á n té rh e tn é n ek m é g át F e lső -M a g y a ro rsz á g o n , n em is érinti. F elism eri, h o g y a k a to lic iz m u s e lju to tt e x te n z ív te rje sz k e d é se h a tá ra ih o z; h o g y az e lé rt ere d m é n y e k m e g s z ilá rd ítá sa n é l kül v a ló já b a n n em le h e t to v áb b lé p n i. F ig y e lm esen o lv a sv a a je le n té s sz ö v e g é t ú g y tű n ik , h o g y az ö ssz e fü g g é s a te m p lo m o k - s a p a p b ev e z e té se - feletti a la p ító i/k e g y ú ri jo g és a jo b b á g y , a „ tö m e g e k ” v a llá sg y a k o rla ta b á r k étsé g k ív ü l szo ro s, d e m ég se m k iz á ró la g o s ö ss z e fü g g é sb e n áll e g y m ással. E g y ré sz t a k a to lik u s arisz to k rá c ia in k áb b e lfo g a d h a tó n a k ta rto tta , h o g y jo b b á g y a i m in d e n n a p ja it m ás fe le k e z et tan a i és k é p v ise lő i d isz c ip lin a riz á ljá k , m in tsem h o g y vallási fegyelem nélkül, eg y k o rú szóh aszn álattal „állato k m ó d já ra ” éljen e k . (Ily en e se tb e n - a fo rrás ala p já n leg alá b b is így tű n ik - a k o n fe ssz io n á lis k o n k u rre n c iá t lelke m ély én m ég a k a to lik u s h ie ra rc h ia is e lfo g a d ta.) M á s ré sz t ta lá n a jo g i sz a b á ly o z á s is b iz to síto tt n é m i m o z g á s te re t a fa lv a k és m e z ő v á ro s o k lakói szám ára. M a g y a ro rsz á g o n u g y an is so sem ik ta ttá k tö rv é n y b e a c u iu s regio, e ius relig io b iro d alm i elvét. A ré g e b b i és ú ja b b k u ta tás p e rsz e h e ly e se n d ia g
48 H e r m a n n , A katolikus egyház..., i. m., 271; S z e k f ű , Magyar történet, i. m., 105; Szekfűnél árnyaltabban látja a kérdést S z a b ó , A jo b b á g y vallásügye..., i. m., 254-255. 49 A jelentés kiadva: H u s z á r Károly, A Visitatio Liminum, Hittudományi Folyóirat, 15(1904), 480-539, 696-752, 696-712; újabban pedig B o u y d o s h , The Q uadrennial Reports..., i. m., 32-A1. A jelen dolgozat tárgyát képező egri jelentéshez hasonlóan ugyancsak sűrűn jav í tott, de teljesen s. k. fogalmazványa: Prímási Levéltár (PL), Archivum Ecclesiasticum Vetus (AEV), n. 235. 50 M o n o k István, P é t e r Katalin, Felmérés a hithűségről 1638-ban, Lymbus, M űvelődéstörténeti Tár, 2(1990), 111-142; PÉTER Katalin, Cselekedetek és eszmék: Vallási ellenállás a fraknói uradalom négy gyülekezetében (1638) = Művelődési törekvések a korai újkorban, i. m., 479- 4 86, 485-486.
134
n o sz tiz á l, a m ik o r p á rh u z a m o t v o n e zen elv és a w erb ő c z iá n u s sz e m lé le t ré v é n fe le rő sö d ö tt k eg y ú ri jo g o k k ö z ö tt.51 A tö rté n eti v a ló sá g o t m o n d ja ki azzal, h o g y b e b iz o n y ít ja : a z 1608-i 1., a „v a llá ssz a b a d sá g ”-o t a fa lv a k ra is k ite rje sz tő tö rv é n y m e g h o z a ta lá n ak c é lja n em v o lt m ás, m in t h o g y a jo b b á g y v a llá sü g y é t k iv o n já k a k ö z p o n ti h a talo m elle n ő rz é se a ló l.52 M in d a zo n á lta l a b iro d a lm i elv és m a g y a r k e g y ú ri v á lto z ata : „ a k ié a fú n d u s, azé a c a p e lla ” k ö z ö tt so se m v o lt tö k é le te s az átfed és. A p ro te sta n tiz m u s a m e g lé v ő ré s t ig y ek ez ett m in d jo b b a n tá g íta n i, a m ik o r 1 6 1 8 /1 9 -tő l - a fő u ra k a d d ig szá m u k ra k e d v e z ő a rán y án a k m e g v á lto z á sa u tán - im m ár tén y le g sz ab a d , je le s ü l a (k ato lik u s) fö ld e su ra k é tó l fü g g e tle n v a llá sg y a k o rla to t k ö v etelt. A T a p o ly h a n o sfa lv á n tö rté n te k ta n ú sá g a sz e rin t a leh e tő sé g g el a te rje sz k e d ő k a to licizm u s is éln i k ív á n t és tu d o tt, b á r m e g le h e tő s ritk a k iv é telk é n t. A k irá ly i M a g y a ro r sz á g te rü le té rő l e le d d ig ta lán ez az eg y e tle n o ly an ism ert eset, ah o l a leírás sz e rin t a p ro te stá n s k ö rn y e z e tb e n le z a jlo tt k a to liz á lá sra eg y fa lu si/m e z ő v á ro si k ö z ö ssé g e se té b en te lje s e n fö ld esú ri k ö z re m ű k ö d é s n élk ü l, ső t a h e ly b é li p ro te stá n s fö ld e su ra k e lle n é b en k e rü lt sor. M ég a S zek fü G y u la által ism e rte te tt Já k ó ffy -ü g y b en is (I. R á k ó czi G y ö rg y tisz tta rtó ja eg y g ö m ö ri falu b an v issza v ette a k a ta liz á lt jo b b á g y o k tó l a te m p lo m o t) ta lá lu n k ré sz b irto k o s n e m e se k e t a p a ra sz to k o ld a lá n .53 A T ap o ly h a n o sfa lv á h o z k ö zeli sze n tp é te rfa i fe le k e z etv á ltá sá n á l is sz á m o tte v ő P á lffy K a ta s z e re p e .54 S zab ó Istv án eg y en esen k iz á rtn a k ta rtja h a so n ló e se t m e g tö rté n té t.55 E zen a p o n to n m e g k e rü lh ete tle n a fo rrá s k ritik ája. E g y é b a d a to k h íjá n m o st n em b iz o n y íth a tó , h o g y a ta p o ly h a n o sfa lv i tö rté n é se k tén y le g ú g y z a jlo tta k le, ah o g y an L ip p a y elb eszéli. T alán to v á b b i k u ta tá so k p o n to s ré sz le te k e t tá rh a tn a k fel: tisz tá z h a t já k a k o n v e rz ió id ő p o n tjá t, k ö rü lm én y e it; k id e ríth e tik a n é v n élk ü l e m le g e te tt fö ld esu ra k szem ély ét. C su p a h a sz n o s és fo n to s részletet: a v a ló sz ín ű síth e tő je z s u ita m isszió ta g jait, a falu t a 19. száz a d b a n b irto k ló D essew ffy ek , Jé k e lfa lu ssy a k , P é c h y e k e lő d e it.56 M in d em e h iá n y o k e lle n é re sin cs a zo n b a n ala p o s o k u n k arra, h o g y k é te lk e d jü n k az egri p ü sp ö k szav aib an . A z a d lim in a je le n té s e k sz in te so se m ta rta lm a z n a k e g y ed i
51 Például: T i m o n Ákos, Pázmány Péter a jo g és az igazság védelmében, Bp., 1921, 22-25; M agyar történet, i. m., 92-103, S z a b ó , A jo b b á g y vallásügye..., i. m., 219—221, 231— 244; M a k k a i László, A z ellenreformáció és a harmincéves háború: A z erdélyi fejedelm ek H absburg-ellenes küzdelmei (1608-1648) = Magyarország története 1526-1686, 777-936 és 1796-1904, 784-788. 52 PÉTER Katalin, A z 1608. évi törvény és a job b á g yo k vallásszabadsága = U Ő ., Papok és nemesek..., i. m„ 129-151, 246-249, 147-151. 53 S z il á g y i Sándor, A Rákócziak levéltárából 1611-1630, Történelmi Tár 1896, 130-131, 325-326. S z e k f ü , i. m., 107-108, elbeszélése némileg félrevezető. 54PL AEV, n. 1770 (fo l. 1 7 6 -2 1 0 v) (Circa controversiam religionariam in Saros 16311635); a z esetet említi: Z s il i n s z k y Mihály, A z 1637/38-i pozsonyi országgyűlés történetéhez, Bp., 1885 (Értekezések a történelmi tudományok körében, 12/3), 22-25. 55 S z a b ó , A jo b b á g y vallásügye..., i. m., 259. 56 FÉNYES, M agyarország geographiai szótára, i. m., 8 8 . Szek fü ,
135
esetek et. H a a p ü sp ö k leírt eg y ilyen, m é g p e d ig a sa já t sz e m é ly é t tu la jd o n k é p p e n nem túl kedv ező en érin tő történetet, v élh ető en kü lö n leg esség e, illetve fo n to sság a m ia tt tette. P e rsz e elk é p z e lh e tő , h o g y lé g b ő l k a p o tt á llítá so k k a l tra k tá lta R ó m á t, ám a n n a k fé n y éb en , h o g y je le n té s e az á llítá sait k ö n n y en elle n ő riz n i k é p e s p áp a i n u n c iu s a sz ta lá ra k erü lt, e z a lig h a v aló sz ín ű . A re lá c ió b a n v á zo lt p ro b lé m á k , L ip p a y k a to liz á c ió s p ro g ra m ja ö n m a g á b a n is e le g e n d ő v o lt a h h o z, h o g y a k im o n d o tt célt: a p á p a i d ö n té s h o z a ta lt - a n n a k k e d v e z ő h o z z á á llá sa e se té n - a k ív á n t k ö z re m ű k ö d é sre sa rk a llja . E gy k o h o lt v a g y a v a ló sá g tó l e rő se n e lru g a sz k o d ó á llítás fe le sle g e s k o c k á z a to t je le n te tt v o ln a, m á rp e d ig L ip p ay k o n c e p c ió ja so k k a lta k ié rle lte b b v o lt an n ál, m in tsem h o g y egy ilyen h ib á t elk ö v essen . A fo rrá s h ite lé t to v á b b n ö v eli, h o g y ú g y m o n d „ b e lső h a sz n á la t ra ” k észü lt. A k ifelé h a rc o s, k o m p ro m issz u m o t n e m ism erő fő p a p g y a k o rla tila g u g y a n arra a z á llá sp o n tra ju t b en n e, m in t az á lta la m e g a lk u v ó n a k ta rto tt, v e le a k ö z e lg ő , v é gül é p p en a v allásü g y m ia tt m e g h iú su lt o rsz ág g y ű lé s te m a tik á ja k a p c sá n sú ly o s k o n f lik tu sb a k erü lő E sterh á z y M ik ló s n ád o r. Je le sü l a rra , h o g y a k a to lic iz m u s to v á b b i te rje sz k e d é se e g y szerű en n em fo ly ta th a tó m e g fe lelő szá m ú és k é p z e ttsé g ű k é p v ise lő je n é lk ü l.57 L ip p ay u g y an eg y k o n k ré t tö rté n e ti sz itu á c ió b a n v e te tte p a p írra te rv e z e té t, m ég sem p u sz tá n alk alm i e sz m e fu ttatá sró l van szó. E g y é v tiz e d d e l k é ső b b i, m á r e m líte tt esz te rg o m i je le n té s é b e n lé n y eg é b e n u g y a n e z t a k o n c e p c ió t fe jti ki: e lső h ely e n to v á b b ra is a sz e m in á riu m -a la p ítá so k álln ak , e z t k ö v e tik a je z s u itá k k o llé g iu m a i, isk o lái. A z a risz to k rá c ia k o n v e rz ió já n a k fo ly ta tá sa csu p án a h a rm a d ik a so rb an . E z t m á r-m á r h an g sú ly o sa b b a n k ö v eti a k ö z n e m e se k té ríté sé n e k k é rd é se . U g y an n e m á llta k m ö g ö t tü k jo b b á g y tö m e g e k , a k a to lik u s h ie ra rc h ia szá m á ra az o rsz á g g y ű lé si tö rv é n y k e z é s és v á rm eg y ei h a ta lo m g y a k o rlá s sze m sz ö g é b ő l n y o m ta k so k a t a la tb a n .58 A z e g y ik fo n to s e lté ré s a lic e n c iá tu so k m e g íté lé sb e n fig y elh e tő m eg . 1 6 3 0 /4 0 fo r d u ló já n m ég k o m o ly a n felm e rü lt, h o g y a h iv a tá so s k é p v is e lő k k a ta sz tro fá lis h iá n y á t egy kv ázi fé lp ro te stá n s m e g o ld á sn a k - m e g fele lő k é p z é se n n y u g v ó - á lla n d ó sítá sá v a l o ld já k m e g M ag y aro rszá g o n . E z az in te rk o n fe ssz io n á lis k ö z e g b e n k é z e n fe k v ő m e g o l d ás a k a to lik u s fe le k e z e tsz e rv e z ő d é s tö rz ste rü le te in h a lla tla n n a k sz á m íto tt, R óm a ré sz é rő l v a ló já b a n so sem ta lá lt k e d v e z ő fo g a d ta tá s ra .59 1 6 5 0 -b en a k a to lik u s g y ü le k e z e te k a re n d s z e rin t nős, v ilág i irán y ító i ism é t id e ig le n es sz ü k sé g m e g o ld á sk é n t je le n n e k 60 m eg. A m ég fo n to sa b b eltérés: L ip p a y 1 6 5 0 -b en sz em in á riu m - és k o llé g iu m a la p ítá si te rv e ih e z m á r jó v a l k e v é sb é k ö v e te lő z ő é n , in k áb b á lta lá n o ssá g b a n ig én y li a z A p o sto li
57 HAJNAL István, A z 1642. évi meghiúsult országgyűlés időszaka = Esterházy Miklós ná dor iratai, 1: Kormányzattörténeti iratok, Bp., 1930, l iv - v i (n. 74). 58 HUSZÁR, A Visitatio Liminum, i. m., 696-712; BOUYDOSH, The Q uadrennial Reports, i. m., 32-47. 59 Egy példa: APF Acta, vol. 30, fo l. 18rv. 60 H u s z á r , A Visitatio Liminum, i. m., 696-712; B o u y d o s h , The Q uadrennial Reports, i. m., 32—47.
136
S zék seg ítség ét: az a u sztria i és cse h k o llé g iu m o k b a n sze retn e p á p a i ö sz tö n d íja t k é t-k é t n ö v e n d ék n ek , s m ég k e ttő n e k a ró m ai g ö rö g k o llég iu m b an , v a la m in t az e lz á lo g o síto tt eg y h ázi ja v a k v issz a v á ltá sá h o z seg ély t, d e k o n k ré t ö ssz e g e t n e m em lít. A h an g sú ly e k k o r m á r a z egy h ázi ren d és p rím ás b e lp o litik a i p o z íc ió in a k ja v ítá s á n v a n .61 A m ag y ar k a to lik u s e g y h ázi elit, és e z fo rrá su n k v ég ső ü z e n e te , u g y an m e g k ísé re l te k ih aszn áln i azo k a t a z elő n y ö k e t, a m ik e t a ró m a i c e n tru m n y ú jth a to tt v o ln a szám ára, e zek v is z o n t ré sz b e n a b a ro k k p á p a sá g e lz á rk ó z á sa m ia tt m á r n e m v o lta k k a m a to z ta t h a tó k a felek e z e tsz e rv e z é s teré n , m in t lettek v o ln a m o n d ju k a 16. sz á z a d m áso d ik fe lé b e n .62 A m ag y ar e p is z k o p átu s szá m ára m in d v ilá g o sa b b á k e lle tt v áln ia: a rra, h o g y a k a to lic iz m u s k ise b b sé g ib ő l tö b b sé g i fele k e z e tié v á lh asso n , a k k o r v an c sa k esély , h a e g y e d ü l é s k i z á r ó l a g álla m eg y h á zi k e re te k b e n ,63 m a jd e rre a la p o z v a m in d h a n g sú ly o z o tta b b a n „v erse n y e n k ív ü li” m eg o ld á sb a n , v ag y is a H a b sb u rg -a b sz o lu tiz m u ssal a lk o to tt sz im b ió z isb a n g o n d o lk o d n a k . A m in e k a z u tá n a b e l- és k ü lp o litik a i h ely ze t ra d ik á lis m eg v álto zása: a ren d i d u a liz m u s m eg sz ű n é se , E rd é ly h a n y a tlá sa ad o tt az 1 6 7 0 -b en é v e k re szo m o rú re a litá st.64 É s am in e k II. R u d o lf (1 5 7 6 - 1 6 1 2 ) é s I. L ip ó t (1 6 5 7 - 1 7 0 5 ) u ra lk o d á sa k ö z ö tt - le g a lá b b is e lm éle tb e n - fo g a lm a z ó d o tt m e g a lte rn a tív á ja , s n em csu p án P á z m án y k o rá b a n . A re n d sz e re s ró m ai je le n té s té te l fe n te b b sz á m a d a to k k a l illu sztrá lt, fo ly a m a to s h i án y a v ég ü l is n em m ás, m in t az álla m e g y h á z i m o d ell k iz á ró la g o ssá v á lá sá n a k egyik szem b etű n ő je le .
61 „Et quod maxime requiritur authoritatem ecclesiasticorum et praesertim archiepiscopi Strigoniensis sanctitas sua paterne protegere ac tueri dignetur [...]” H u s z á r , A Visitatio Liminum, i. m.\ BOUYDOSH, The Quadrennial Reports, i. m. 62 A pápaságtörténet e sajátos, és a magyarországi katolikus konfesszionalizációval párhu zamos korszakának jellem zőit egy kismonográfia keretében foglalom össze: A barokk pápaság (1600-1700), Bp„ 2004. 63 Ezek középkori gyökereire: M á l y u s z Elemér, A konstanzi zsinat és a m agyar főkegyúri jo g , Bp., 1958 (Értekezések a Történeti Tudományok Köréből, új sorozat, 9); E r d ő Péter, Egy házjog a középkori Magyarországon, Bp., 2001, 200-213. (Magyarország és az A postoli Szent szék kapcsolatai Zsigm ond király korában)', KOVÁCS Péter, A Szentszék, a török és M agyaror szág a Hunyadiak alatt (1437-1490) = Magyarország és a Szentszék kapcsolatának ezer éve, szerk. Z o m b o r i István, Bp., 1996, 97-117. 64 BUCSAY, A protestantizmus..., i. m., 107-121; HERMANN, A katolikus egyház..., i. m., 283-287; további irodalommal PÉTER Katalin, A m agyarországi protestáns prédikátorok és tanítók ellen indított p er 1674-ben - UŐ., Papok és nemesek..., i. m., 200-210, 252-253.
137
