Ismerkedés a társadalomtudománnyal Kutatási ötletek és módszerek diákoknak

Ismerkedés a társadalomtudománnyal Kutatási ötletek és módszerek diákoknak

Temesvár, 2012

A kötet szerzői: Dénes Ida, újságíró, néprajzkutató – az Erdélyi Napló munkatársa Molnár Tímea-Imola, informatikus – az Integratio Alapítvány munkatársa Tímár Krisztina, néprajzkutató – a Kvantum Research elemzőcég munkatársa Toró Tibor, szociológus, politológus – a Sapientia EMTE oktatója Farkas Márta, György Noémi, Joó Csilla, Makkai Tamara- Csilla, Mihály Imola, Szabó Ágota-Hella, Tóth Dorottya - a programban résztvevő diákok Korrektúra: Molnár Tímea-Imola Szerkesztés: Toró Tibor Borítóterv: Zsombori Norbert

A kötet a Temes megyei ifjúsági adattár projekt keretén belül készült. A projekt és a kötet megjelenésének támogatója a Bethlen Gábor ZRT.

Tartalomjegyzék Bevezető Temes megyei ifjúsági szervezetek és kiadványok kutatása Molnár Tímea-Imola

5

Módszerek Tudományos dolgozat ütemezése és szerkesztése a társadalomtudományokban Tímár Krisztina Hogyan készítsünk interjút? – módszertani útmutató Dénes Ida Tartalomelemzés – avagy a szövegek visszatérő törvényszerűségeinek feltárása Toró Tibor

9 16 24

Kutatási ötletek Kutatási terv a Juventus archiválásához és vizsgálásához A diákönkormányzati munka “utóhatásai” A Temesvári Magyar Diákszervezet programjainak változása az évek folyamán A TEMISZ Vétó nevű újságának elemzése A temesvári IKE vizsgálata A hitvallás esztétikája – Keresztény esztétika

34 36 39 41 44 46

3

4

Bevezető

Molnár Tímea-Imola

Temes megyei ifjúsági szervezetek és kiadványok kutatása Az 1989-es forradalom bukása után több magyar nyelvű ifjúsági kiadvány vagy újság látott napvilágot. Az új demokratikus rendszerben számos magyar ifjúsági szervezet jött létre, amely különböző célcsoportot szolgált. Így történt ez a Temes megyei magyar szórványvidékén is. Térségünkben a nevelési, szórakoztatási és kikapcsolódási cél mellett az ifjúsági szervezetek hangsúlyosan képviselték a magyar identitás megtartását és a magyar kultúra ápolását is. Ezeket figyelembevéve a Temes megyei ifjúsági szervezetek története projekt azzal a céllal indult el, hogy pár érdeklődő líceumi és egyetemi hallgatóval megismertesse azoknak az ifjúsági szervezeteknek a megalakulását, működését, népszerűségét és hanyatlását, mozgatóerejét és errőforrásait, amelyek ebben a már sablonosan mutikulturálisnak nevezett Közép-Kelet Európa nyugati részében levő térségben

6

tevékenykednek. Jelen könyv azonban túllép a projekt célkitűzésein, nem a született munkákra, hanem a folyamatra fekteti a hangsúlyt. Ugyanakkor nem csak az elmúlt félév eredményeként jött létre, hanem a Bartók Béla Elméleti Líceum tehetséggondozó csoportjával való több éves együttműködésünk hatására. Célunk megmutatni, hogy milyen módszerekkel lehet a társadalomtudományok iránt érdeklődő, de nem társadalomtudományokkal foglalkozó diákokat kutatásra serkenteni. A program rövid bemutatója A Temes megyei magyar ifjúsági szervezetek története program a Bethlen Gábor Alap támogatásával került megrendezésre. Fő célja a társadalomtudomány kutatási módszerei iránt érdeklődő fiatalok képzése, keretet adva a Temes megyei magyar ifjúsági szervezetekkel kapcsolatos kutatások megtervezésére és végrehajtására. A célcsoportot képező középiskolások és egyetemi hallgatók a Temes megyében az elmúlt húsz év során működő ifjúsági szervezeteketről írtak. A program öt fontos részből állt:  Az első szakaszban került sor a program nyitórendezvényére és a szakmai képzésre. A





rendezvény első részében a meghívott Temes megyei ifjúsági szervezetek képviselői bemutatták saját szervezeteiket, célcsoportjukat és az ifjúsági szervezeti munkával kapcsolatos tapasztalataikat. A rendezvény második részében Tímár Krisztina néprajzkutató és Toró Tibor szociológus tartottak előadást a lehetséges kutatási módszerekről. A program második szakaszában műhelymunkára került sor. A résztvevők megtudhatták, hogyan kell kutatási tervet írniuk, majd kiválaszthatták melyik ifjúsági szervezettel szeretnének foglalkozni munkájuk során. A programban résztvevő mentorok irányításával a középiskolások és egyetemi hallgatók megfogalmazaták dolgozatuk tételmondatát, kiválasztották a munkájukban felhasznált módszereket és leszögezték a határidőket. A harmadik szakaszban a résztvevők megírták kutatási terveiket és elkezdték a tulajdonképpeni munkát: felkeresték az ifjúsági szervezeteket, interjúkat készítettek, tartalomelemzést használtak elemzésükben, dokumentumokat, fényképeket gyűjtöttek. Ugyanakkor a begyűjtött dokumentációs anyagokat az Integratio





Alapítványnál digitalizálták, amelyek az Alapítvány digitális adattárába kerültek. A negyedik szakaszban a kutató diákok egy műhelybeszélgetés során bemutatatták kutatási terveiket és dolgozatuk addig megírt részét, megoszthatták tapasztalaitakat és a felmerülő gondokat, akadályokat. Az ötödik szakaszban a résztvevők véglegesítették kutatásaikat bemutathatták pályamunkáikat a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum tudományos ülésszakán. Itt kerültek bemutatásra azok a kutatási tervek és pályamunkák, amelyek a jelen kiadvány tartalmát képezik.

A kötet rövid bemutatója A kötet felépítése tükrözi a program céljait és menetét, azonban nem csak a jelen programban elhangzott szakmai anyagok megírt változatait tartalmazza. Az első részben három kutatással kapcsolatos szöveget, de nem társadalomtudósoknak írt szöveget olvashatunk. A második részben a program résztvevőinek kutatási tervei találhatóak. A programban résztvevők többsége most ismerkedett meg a társadalomtudományi kutatás

7

módszertanával, tehát kutatási terveik kiinduló pontot jelenthetnek más hasonló dolgozatok és próbálkozások számára is. Ugyanakkor, a munkákat nemcsak a szakmaiság, hanem a középiskolások és a bölcsészettant vagy művészeti tanulmányokat hallgató diákok motivációja tükrében kell elbírálni. Mielőtt továbblépnénk, köszönetet szeretnék mondani Dénes Ida, dr. Erdei Ildikó, Tímár Krisztina és Toró Tibor mentoroknak, akik útmutatást, segítséget nyújtottak a dolgozatok megírásában, a kutatások munkamenetét

8

felügyelték és szakmai tanácsokkal segítették elő a program folyamatát, szervezését. Kívánom a kedves Olvasónak, hogy figyelemmel, kutatásra és továbbgondolásra nyitott lélekkel olvassa a következő oldalakat és betekintést nyerjen a Temes megyében működő ifjúsági szervezetek színes világába is!

Módszerek

9

Tímár Krisztina

Tudományos dolgozat ütemezése és szerkesztése a társadalomtudományokban „A jó téma egy rejtély, dilemma, probléma (‘puzzle’), ami megoldásra, feltárásra vár. Ha a jelölt ilyen témát választ, a kutatás majdhogynem adott, és eleve elkerülhető a leíró, deskriptív jellegű szakdolgozat.” Alfred Hitchcock: A hátsó ablak. (The Rear Window)

A késés, illetve az időhúzás legtöbb ember életét végigkíséri, de talán a középiskolás és egyetemista éveinkben mutatkozik meg leginkább. Egy tudományos munka, dolgozat elkészítése tehát, a legszorgalmasabb diákok esetében is a halogatással kezdődik. Amennyiben nem visszük túlzásba a munkánknak ezt a nulladik szintjét, akár produktívnak is bizonyulhat, hiszen ilyenkor, ha már a lelkiismeretünket bolygatja a feladat elkészítésének nehézsége, ezt az időt szándékosan fordíthatjuk arra, hogy a környezetünkben körülnézzünk és észrevegyük azokat a jelenségeket,

10

folyamatokat, amelyek foglakoztatnak. Ezidőben, kiderülhet, hogy a témánk vagy egy kérdésnek a magyarázata, válasza vagy leírása eddig is a szemünk előtt lebegett. A téma, a kutatás/ dolgozat tárgya Az opcionális halogatás után, a téma, a kutatási kérdés kiválasztása már kötelező lépés a tudományos munkában. A választás szempontjai közé tartozhatnak az eddigi tanulmányaink, egy jelenségről vagy folyamatról rendelkezésünkre álló háttértudás, tapasztalat. A választás kötelező lépése átlátni a terv kivitelezhetőségét, vagyis tudni, hogy mi fér bele és mi nem fér bele a megadott időnkbe, illetve ismerni a források elérhetőségét, megközelíthetőségét. A téma megtalálása, vagy az, hogy a téma talál meg bennünket, a cél meghatározását jelenti. Pontosabban azt, hogy mi a célunk ezzel a kutatással és mire várjuk a választ. A cél lehet egy leíró típusú megfigyelés, de kereshetjük e miértre is a választ, tehát magyarázatot keresünk a megfigyelt jelenség okaira. Ezt már az elején tisztáznunk kell, mert ezt a lépés minden továbbit meghatároz.

Ismerkedés a témával Miután megvan a kutatásunk tárgya, ahhoz, hogy egy jól átgondolt tervet írjunk, aminek az eredménye egy jól strukturált, alapos dolgozat, meg kell ismerkednünk a témával. Ebben a lépésben a szakirodalom tanulmányozására (könyvek, különböző tudományos adatbázisok, bibliográfiák) kerül sor. Emelett, a tágabb témában való jártassággal a későbbiekben kizárják az egyoldalú szemléletmód veszélyét. Az ilyenszerű tájékozódáshoz tartoznak a különböző tudományos előadásokon, kurzusokon való részvétel, a blogok, klubok látogatása, tudományos összefoglaló cikkek (article review) böngészése. Ezen anyagok felhasználásának lehetőségeit nagyon segíti a jegyzetelés. Mivel a tudományos munka egyik alappillére a hasonló témájú tudományos munkákra való hivatkozás, a jegyzetelés elősegíti ezt a későbbi lépést. Fontos, hogy lejegyezzük azt, hogy hol láttuk vagy hallottuk az adott információt, ennek a rövid kivonatát, és a saját megjegyzéseinket is.

A kutatás megtervezése (négy lépésben) A témával való megismerkedés után, következhet a célok meghatározása. A célok meghatározása feltételezi a jelenség leírását és magyarázását. Milyen jellegű lesz a kutatás? Felderítő, leíró, vagy inkább magyarázó? Pontosan mit látunk/tapasztalunk és ezt hogyan/mivel magyarázhatjuk? Fontos kigondolni, hogy milyen módszerek/technikák segítségével magyaráznánk a jelenséget. A partikuláris kontextus leírása után jó megemlíteni, hogy az ötletünk, a vizsgálandó jelenség, hogyan közelíthető meg interdiszciplinárisan, hogyan alkalmazható más tudományterületeken. Ezt azért fontos feltárni, mert a kutatás további fázisaiban nagyon könnyen eltévedhetünk, elkalandozhatunk a fókuszpontunktól, és ilyenkor jó, ha már a kutatás elején felmérjük ennek veszélyét, lehetőségeit. Az interdiszciplinaritás megemlítésének másik fontos előnye, hogy mindig a szerző témában való jártasságát és tájékozottságát bizonyítja. A célok meghatározását a kutatási módszer kiválasztása követi. A társadalomtudományokban az idő során rengeteg módszer alakult ki, ezek a módszerek különböző társadalomtudományi iskolák képviselői, az iskolák pedig külön-külön több elmélet

11

alátámasztó intézményeként működnek. Mindenesetre, azt fontos megjegyezni, hogy a módszereket a társadalomtudósok és így a szociológusok is a tapasztalati tények összegyűjtésére használják. A használt módszereket Pincus-Minaham (1970) három kategóriába sorolja: írásos anyagok, már létező dokumentumok, kérdőívvel, interjúval felvett anyagok, statisztikák, valamint az empirikus (tapasztalaton alapuló), személyes megfigyelés. A kutatás típusa szerint az első és a harmadik kategória például a kvalitatív kutatás módszere, a második pedig a kvantitatív kutatásé. A kvalitatív kutatásra az jellemző, hogy szubjektív (belső elemzés: kritika) és a jelenségek keletkezésének körülményeit, visszhangját vizsgálja (külső elemzés: sajtóelemzés). Ezzel szemben, a kvantitatív kutatás a számszerűsíthető adatokra figyel, Earl Babbie szavaival elve az, hogy „mérni tudunk bármit, ami létezik”. Miután tisztában vagyunk azzal, hogy mit akarunk kutatni, miért, és ezt milyen módszerrel közelítenénk meg, az anyaggyűjtés fázisa következik. Azért nem foglalkozunk ezzel korábban, mert ameddig nincs egy jól kitalált és leszűkített témánk és módszerünk, addig az adatok strukturálatlan halmozásával nehézségekbe

12

ütköznénk, egy véget nem ismerő kalandba kerülnénk, ennek pedig ritkán vannak tudományos jellegű eredményei. Az anyaggyűjtés tehát az adatok beszerzését jelenti. A beszerzendő adatok típusait osztályozhatjuk úgy, hogy vannak „kemény” adatok, amelyek objektív és mérhető adatok, s léteznek „lágy” adatok, amelyek általában nem számszerűsíthetők, olykor sok szubjektív véleményből, értékelésből állnak össze. Az adatgyűjtéshez szoktuk sorolni az anyag feldolgozását és értékelését is abban az értelemben, hogy az információkat, adatokat állandóan csoportosítani, szűrni kell, megtalálni, hogy melyiknek hol lesz a helye a továbbiakban. Ez a lépés viszont nem az anyag elemzését jelenti még. Az eddigi lépésekben a kutatásunk nagy részét a gondolkodás, a keresgélés, a csoportosítás és a jegyzetelés alkotta, de a megtervezés következő lépése a kutatási terv elkészítése lesz. Ez a lépés arra késztet, hogy az eddigi ötleteinket, jegyzeteinket újból átgondoljuk és egy meghatározott formába öntsük. A következőkben a kutatási terv lépéseit vesszük sorra.

A kutatási terv Kutatási terv sokféle lehet, azonban az esetek nagy részében a következő részekből, elemekből áll: 1. Indoklás Legfontosabb része a kutatás témájának rövid összefoglalása, a partikuláris kontextus bemutatása és a szakmai motiváció (Mitől érdekes a kérdés az adott helyen és időpontban? Miért érdemes vizsgálni? Mivel gyarapítja ez a téma az ismereteinket és mi a gyakorlati jelentősége?). Az indoklásban a probléma kutatottságát is megemlítjük, hiszen ez része lehet a szakmai motivációnknak (azért fontos a vizsgálata, mert a témát nem vizsgálta még senki ilyen szempontból stb.) A kutatottsághoz a korábbi eredmények rövid vázolása és a legfontosabb eredmények megemlítése tartozik. A kutatási terv első része a vizsgálat alanyait és a vizsgálat módszerét is meg kell hogy említse (a vizsgált célcsoport, a módszer rövid bemutatása: interjú, kérdőív stb., esetleg utalás a mintavételre). 2. Elméleti alapok, előzmények Az elméleti alap leglényegesebb része, hogy saját elméleti keretet alkossunk. Pontosabban, magyarázzuk

el, hogy melyek azok az eredmények, amelyeket a már említett szakirodalmi áttekintésből a hasznosítani fogunk a kutatásunk során és alkossunk egy munkahipotézist. A hipotézis egy feltételezést jelent, a hipotézis megfogalmazása alatt pedig a vizsgált események, jelenségek feltételezett összefüggéseinek bemutatását értjük. Itt azt kell megfogalmazunk, hogy mi magyarázhatja a vizsgálni kívánt eseményt, jelenséget, bekövetkeztének módját, és mi a feltételezett kapcsolat a vizsgálni kívánt jelenségek, események között? Az elméleti keret megírása a kutatás egyik mérföldköve, hiszen ekkor döntjük el, hogy milyen fogalmakkal fogunk dolgozni. A kutatásnak ezt a részét a társadalomtudományokban konceptualizálásnak nevezzük. Ez azt jelenti, hogy a fogalom, amit használunk, az egy általunk kreált konstrukció, az egyes fogalmak által hordozott értelem. Tehát a konceptualizálás, a kutatásban használni kívánt kifejezések pontos meghatározását jelenti, a meglévő szakirodalmi ismereteink és előzetes tapasztalataink alapján (mit értünk bizonyos kulcsfogalmakon? Miben tér el ezeknek a jelentése a köznapi jelentéstől?). Ez a jelentésadás a szociológiában nominális definíció néven ismert, és azt jelenti, hogy jelentést rendelünk egy

13

kifejezéshez, például a kultúra, szórakozás fogalmak alatt mi mozizást, színházat fogunk a statisztikánkban vagy szövegünkben vizsgálni. Az elméleti kerethez még hozzátartozik az úgynevezett operacionalizálás is. Az operacionalizálás a kutatás módszerének megválasztása után a konceptualizált fogalmaink finomítása, „apró pénzre váltása”. Leegyszerűsítve, az érdeklődésünk középpontjában lévő kérdések mérhetővé tétele, amely során meghatározzuk, hogy hogyan fogjuk a fogalmat vizsgálni, és a fogalom jelentését a kutatás kontextusában nézzük meg. A szakirodalom változóknak hívja az egyes kérdések logikai csoportjait. Ilyen változók lehetnek például: életkor, nem, foglalkozás, iskolai végzettség stb. A változók attribútumai pedig a változók lehetséges jellemzői (pl. a nem változó attribútumai: férfi és nő). 3. A kutatás módszerei A kutatási terv következő lépésében a kutatási eszközöket említjük meg. Itt a kérdőív vagy az interjúvezető lap bemutatására kerül sor. A kutatás módszereinek az alátámasztásához röviden megemlíthetjük az ide tartozó szakirodalmi

14

hivatkozásokat, vagy eredményeket is. Amennyiben az elemzésünk kvantitatív lesz, a mintavétel leírása is a kutatás módszereihez kerülhet (megemlíthetjük a minta megbízhatóságát, reprezentativitását és a mintavételi eljárást). 4.

Előzetes várakozások, a felhasználás lehetőségei Az előzetes várakozások felsorolása mindig egy alaposan elkészített kutatási tervre vall. Hiszen csak egy jól átgondolt és helyesen strukturált terv tudja végiggondoltatni a szerzővel az utolsó lépést is. Ebben a fázisban az fogalmazzuk meg, hogy mire kapunk választ a kutatás során, milyen problémák/tudományos kérdés megoldását várjuk a vizsgálattól? A tervezéskor még meg kell határoznunk, hogy mire használjuk fel a kutatás eredményeit. Természetesen, ha van egy motiváció, ami miatt elkezdtük a munkát, ami szükségessé tette a kutatást, ez ilyenkor már nem kérdés. De ezen kívül fontos lehet újságcikkhez, velünk készülő interjúhoz felhasználni, tanulmányként publikálni, konferencián bemutatni, fórumon megvitatni, szervezetünkről készülő kiadványban, könyvben megjelentetni stb.

5. Előzetes könyvészet A használt források és a kutásba beleillő tudományos munkák listája. Általában senki sem várja el, hogy egy kutatási terv könyvészetét már előzően mind elolvassuk, azonban nem árt ha tisztában vagyunk pár, a témába vágó könyv mondanivalójával. Ezáltal elkerülhetjük nem csak azt, hogy olyan tervet írjunk, amellyel már foglalkoznak, de tájékozottabbaknak is tűnhetünk. 6. A kutatás ütemterve és költségvetése Esetenként szükséges lehet a kutatás lépéseinek a menetrendje, a határidők és a várható eredmények bemutatásának időpontját feltüntetni, valamint a költségtételek, a kutatás fázisai szerint történő bemutatása. A kutatás kivitelezése, a dolgozat megírása A kutatás részletes megtervezése után a kutatás kivitelezése következik, amely során egyszerűbbé válik a feladatunk, mivel annyi a dolgunk, hogy az eddig kigondolt terveinket kövessük. Az összegyűlt tapasztalatainkat és megfigyeléseinket ebben a fázisban kötjük össze a szakirodalommal és ugyanekkor

bontjuk ki még jobban a kutatási tervben röviden összefoglalt vagy vázlatolt kutatási módszerünket, modellünket. Megállapíthatjuk például a modellünk érvényességi határát (hogy milyen esetekben érvényes és melyekben nem a feltevésünk), és gyakorlatba ültethetjük a jóslatunkat. Feltérképezhetjük a modell, elmélet továbbfejlesztésének lehetőségeit vagy összehasonlíthatjuk más, hasonló esetekkel. Mindez egy már szervezett szerkezet szerint történik, amelyben az összefüggéseknek, ábráknak és táblázatoknak mind egy jól kitalált helye van a szövegünkben. Az elemzés során a társadalomtudományokban többféle stratégiát használnak. A legjelentősebb az induktív és a deduktív megközelítésmód. Az induktivitás azt jelenti az írás során, hogy logikailag a specifikustól az általánosabb, az elméleti fele haladunk, így a következtetéseket a tapasztalati mérésekre és azok elemzésére alapozva kell lemérni. Ez egy empirikus módszer, amely egy feltételezett valószínűségen alapszik és eredménye általában egy nyílt, felderítő jellegű kutatómunka lesz. Ezzel szemben, a deduktív módszer egy analitikus módszer, amely az általánostól a specifikus fele haladva mindig egy nagyobb témát, elméletet, gondolatmenetet szűkít le és így teszteli, alkalmazza, vagy elveti a hipotéziseket. A deduktív

15

módszer alkalmazása esetén a kutatás általában egy precíz, egyedi szituációra jellemző eredményben zárul. Utolsó lépésként a dolgozat vagy jelentés megírása során figyeljünk a formai és a stiláris követelményekre. Egy jó dolgozat tömör és tárgyilagos, kerüli a bonyolult mondatokat és az idegen szavak túlzott használatát. De ami a legfontosabb, precízen használja a hivatkozásokat és mellőzi a kölcsönvett gondolatokat.

Bibliográfia Jelen összefoglaló nagyrészt Earl Babbie A társadalomtudományi kutatás gyakorlata (Budapest, Balassi kiadó, 2003 ) nagyszabású műve, CsehSzombathy László – Ferge Zsuzsa A szociológiai felvétel módszerei (Budapest, Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1968) szerkesztett kötete és Héra Gábor – Ligeti György Módszertan (Budapest, Osiris kiadó, 2005) munkája alapján készült.

16

17

Dénes Ida

Hogyan készítsünk interjút? – módszertani útmutató Hogyan készítsünk interjút? – beszélgessünk! Megválaszolhatnánk ennyire egyszerűen a kérdést, ám nem árt tisztázni néhány olyan alapvető tudnivalót, melyek – bár néha lehet, hogy magától értetődőnek és nyilvánvalónak tűnnek – ismeretében nemcsak megkönnyíthetjük saját munkánkat, hanem arról is gondoskodhatunk, hogy az elkészített interjú szakszerű legyen. Mindennek érdekében rövid fogalmi bevezetés után sorra vesszük, hogy hogyan készüljünk fel az interjúra, legvégül pedig megismerkedünk egy sajátos módszerrel, az életútinterjúval és hozzá kapcsolódó életpálya és élettörténet fogalmakkal. Fogalmi tisztázás Az interjút hétköznapjaink során kétféle értelemben használjuk. A különböző médiák – rádió, televízió, újság – számára publicisztikai műfaj, a társadalomtudományok számára viszont anyaggyűjtési folyamat.

18

Publicisztikai műfajként az újságíró kifejezésre juttathatja saját véleményét az illető témával kapcsolatban, a szociológiai értelemben vett interjú esetében viszont az interjú a munkafolyamat egy része, az interjúkészítőnek háttérben kell maradnia, s bár tökéletes objektivitás nem létezik, maximálisan törekednie kell a távolságtartásra, tárgyilagosságra. A társadalomtudományok módszereként használt interjú az úgynevezett kvalitatív, azaz minőségi módszerek közé tartozik. Ennek ellentétei a kvantitatív módszerek, melyek segítségével – például kérdőívek használatán keresztül – a kutatók mérhető adatokhoz jutnak. Az interjú egy olyan kommunikációs helyzet, beszélgetés, melyet valamilyen meghatározott cél szerint, mindkét fél számára tisztázott témában a kérdező és kérdezett szabad akaratából folytat. Minden esetben tisztázandó, hogy mi történik majd az elkészült interjúval. Interjú típusok A társadalomtudományi szakirodalom több fajta interjút különböztet meg, attól függően, hogy mi a célunk vele, illetve milyen helyzetben történik a

beszélgetés. Ezek alapján az interjúnak hat típusáról beszélünk. 1. Spontán interjú: A spontán interjút az különbözteti meg a hétköznapi beszélgetéstől, hogy az interjú készítője tudja, hogy interjúhelyzetben van. Ezt a típust csupán tájékozódásra a viszonyok feltérképezésére használják, illetve olyan esetekben, amikor nem lehet rögzíteni a beszélgetést. 2. Strukturált interjú: annyiban különbözik a kérdőíves adatfelvételtől, hogy a válaszok rögzítése az interjúalany szavaival történik. A kérdőívek viszont úgynevezett „kemény adatokkal” szolgálnak (ezek számszerűsíthetőek), a strukturált interjú pedig „puha” információkhoz juttat (ezek értelmezése más megközelítést kíván). 3. Kevert típusú, félstrukturált interjú: a beszélgetés során a strukturált interjúra emlékeztető kérdések is elhangzanak, melyekre jól körülhatárolható (akár mérhetővé is tehető) válaszokat kapunk azonban ezektől eltérhetünk, a válaszok egyes aspektusaira külön rákérdezhetünk. 4. Életútinterjú: kevert típusú interjú (egyszerre strukturált és mély), mivel a kérdések egy része

kötött (pl. gyerekkor, szülők, iskola, pályaválasztás), de a kapott válaszok újabb kérdések lehetőségét nyitják meg. 5. Mélyinterjú: olyan beszélgetés, mely „a személyiség mélyrétegeibe hatol”. Az interjúalany megnyílik a kérdező előtt, bizalmába fogadja. Néha több tíz órát is eltarthat. 6. Csoportos interjú: alanyunk nem egy ember, hanem egy több személyből álló csoport, akik egymás véleményére, megnyilatkozására is reagálhatnak. Felkészülés az interjúra Minden esetben célunk az interjú sikeres elkészítése, de ehhez arra van szükség, hogy a beszélgetésre kellőképpen felkészüljünk. Amennyiben ez nem történik meg, nem érezzük magunkat magabiztosnak, nem tudunk úgy teljesíteni a kiemelten fontos interjúhelyzetben, mint ahogy szeretnénk és nem utolsósorban megfelelő mennyiségű vagy minőségű válaszokat sem kapunk majd. Minél felkészületlenebbek vagyunk, annál valószínűbb, hogy az interjú felszínes marad, és lényegi kérdések maradnak megválaszolatlanul. Tiszteljük önmagunkat és beszélgetőpartnerünket annyira, hogy nem

19

„beesünk” az interjúra, hanem felkészülten érkezünk! Amennyiben lehetőségünk van rá, még az interjú előtt olvassunk a témába vágó cikkeket, tanulmányokat, könyveket, nézzünk utána interjúalanyunk életrajzi adatainak, pályája alakulásának, stb. Természetesen ez nem minden esetben teljesíthető, mindazonáltal arra kell törekedni, hogy amire lehet (pl. a témába vágó jellegzetességekre, történelmi körülményekre, fontos személyek nevére) készüljünk fel. Ugyanakkor nem árt, ha előzetesen végiggondoljuk, hogy pontosan mik azok az adatok, amiket meg szeretnénk kérdezni. A felkészülés egyik fontos lépése a kiszemelt interjúalany megnyerése. Tegyük számára egyértelművé, hogy mit szeretnénk, mire számíthat, és hogy az általa elmondottak fontosak számunkra. Ha éreztetjük, hogy „szükségünk van rá és az általa elmondottakra”, nagyobb eséllyel kapunk pozitív választ felkérésünkre. Az interjú voltaképpen nem a diktafon bekapcsolásával kezdődik – hiszen a rendes felkészülés szinte fél siker – és nem is annak kikapcsolásával ér véget – mivel nem kis munka vár még ránk a szöveg rögzítése után –, ám így sem árt, ha „jó kapcsolatban” vagyunk technikai felszerelésünkkel. A diktafont (természetesen attól

20

függően, hogy mennyire bonyolult) tanulmányozzuk, mindenképpen próbáljuk ki, és győződjünk meg róla, hogy problémamentesen tudjuk kezelni. Interjúkészítés közben nem árt néha rápillantani a számlálóra, vagy egyéb kijelzőre annak érdekében, hogy meggyőződjünk róla: az eszköz megfelelően működik, veszi a hangokat, az elem nem készül épp lemerülni, vagy (amennyiben kazettás diktafonnal dolgozunk) nem járt le éppen a szalag. Beszélgetés az interjúalannyal Nem árt közölni beszélgetőtársunkkal, hogy a felvett anyagból írott szöveg születik: ez valamelyest oldhatja azt a görcsöt, melyet sokan tapasztalnak, ha mondandójukat valamilyen módon rögzítik. Közöljük azt is, hogy ha úgy érzi, bármelyik kérdés elől kitérhet. Ezzel a „csellel” azt érhetjük el, hogy kis valószínűséggel ütközünk elutasított kérdésekbe. A kérdező és a kérdezett egyenrangú felek, sőt a kérdezett a „magasabb rangú”, hiszen mi vagyunk kíváncsiak az ő információira, mi vagyunk a „kiszolgáltatottabb” helyzetben. Ezért ne legyünk se arrogánsak, sem megalázkodóak. Törekedjünk a barátságos és érdeklődő hozzáállásra: ez látszódjék mind kérdéseinken, mint viselkedésünkön. Ügyeljünk

arra is, hogy a szerepek ne cserélődjenek fel: maradjunk meg az interjúkészítő szerepében és azt se hagyjuk beszélgetőpartnerünknek, hogy átvegye a társalgás felett az irányítást. Interjúalanyunkat ugyanakkor ne támadjuk le kérdéseinkkel, ne szorítsuk sarokba: fogadjuk el olyannak, amilyen. „Ha jó, az interjú, szinte monológot vihet haza a kérdező. Olyan párbeszédet, ami csak az interjúszituációban ülő kérdezettnek tűnik beszélgetésnek. Valójában a kérdező csak jelenlétével, metakommunikatív (arcjáték, gesztusok) eszközeivel és néhány semleges szóbeli megnyilvánulással ösztökéli beszédre a vizsgált személyt, amit aztán csonkítás nélkül le lehet vágni az interjúról, ahogy a körmét vágja az ember.” Legjobb módszer a hallgatás: mindaddig, míg beszélgetőtársunk nem igényel újabb inspirációt. Ha figyelmesen követjük mondanivalóját, tudni fogjuk, mikor kell kérdezni, s mikor nem. Továbblendíthetjük úgy a beszélgetés, hogy például megismételjük utolsó szavait, de arra is figyelnünk kell, hogy ha valami kiemelten érdekel bennünket, ahhoz a témához térítsük vissza, és beszéltessük arról tovább. Beszélgetőtársunkkal mindig közöljük a témát, ám saját véleményünket ezzel kapcsolatban ne fejtsük ki! Indító

kérdésként megkérhetjük, hogy egyszerűen beszéljen a témáról. Életútinterjú esetében kezdhetjük így is: meséljen az életéről, milyen volt a gyerekkora, stb. Figyeljünk arra, hogy kérdéseinket minél érthetőbben fogalmazzuk meg (nem kell túlbonyolítani, a lényegre törő tömör, egyszerű kérdések sokkal inspiratívabbak, mint a cikornyás körmondatok). Mindig legyenek előttünk előkészített kérdéseink, melyekhez természetesen nem kell görcsösen ragaszkodnunk (hisz a beszélgetés egy kapcsolat eredménye), ám a lényeges pontokat semmiképp se hagyjuk ki! Az előttünk lévő vezérfonal mellé röviden feljegyezhetjük azokat a beszélgetés során felmerülő kérdéseinket, melyekkel nem akarunk rögtön közbevágni, de mindenképp tisztázandónak tartjuk. Semmiképp se tegyünk fel eldöntendő (igen/nemmel megválaszolható) kérdéseket. Mindig nyitott, kifejtésre váró kérdéseket fogalmazzunk meg. Ha további magyarázatot szeretnénk kérni, úgy kezdjük kérdésünket, hogy „Hogyan…?”, „Miért…?”, „Hogyan értette azt, hogy…?”. Hasznosak lehetnek (témától függően) a „Mit tenne ha…?” jellegű kérdések is. A válaszokat soha ne erőszakoljuk ki, végig figyeljünk partnerünkre, a fontos kérdésekre mindenképp nyerjünk választ, de hagyjuk, hogy a beszélgetés

21

természetes folyása esetleges új kérdéseket vessen fel. Figyelni kell arra is, hogy az interjú megfelelő helyszínen és körülmények között zajlódjék. Ha például kávézóban találkozunk, ne legyen túl hangos a zene, ha Skypeon interjúzunk, legyen megfelelő a hangminőség, beszélgetés közben ne korogjon a gyomrunk, ne aludjunk el a fáradtságtól, ne késsünk el, stb. Az interjúnak akkor van vége, amikor úgy érezzük, amikor elfogynak a kérdéseink (vagyis mindent megtudtunk), amikor interjúalanyunk elfárad (vagy mi fáradunk el annyira, hogy a beszélgetés nem folytatható). Bármilyen interút készítünk is, ne felejtsük el beszélgetőtársunk legfontosabb életrajzi adatait (név, kor, lakhely) rögzíteni. Kérdezői hibák Heltai Erzsébet és Tarjányi József módszertani tanulmányukban összegyűjtötték a legtöbbet vétett hibákat. Ezeket két nagy kategóriába – szakmai, illetve magatartási- és személyiséghibák – sorolják. 1. Szakmai hibák Ide általában az interjúkészítés menetével kapcsolatos

22

hibákat soroljuk. a) Szereptévesztés: a kérdezőnek következetesen ki kell tartania szerepe mellett, ugyanakkor véleményünket nem szabad kifejezésre juttatnunk. Használjuk a Miért? és a Hogyan? típusú kérdéseket. Az interjúalany kérdéseire lehetőleg ne válaszoljunk (vagyis adjunk valamilyen kitérő választ, pl. „Ez itt most nem érdekes”). b) Kérdéshalmozás: bizonytalanságot kelt. Törekedjünk az egyszerű kérdésekre és egyszerre csak egy témára kérdezzünk rá! c) Sugallás és ellentmondás: megint csak a véleményformálással kapcsolatos. Ne sugalljunk gondolatokat, próbáljunk minél semlegesebben rákérdezni valamire. Ne fogalmazzunk meg semmit a kérdezett helyett. d) Fölösleges új információk és kifejezések: ha valamire, nincs feltétlen szükség, akkor ne használjuk. e) Továbblendítés és elmélyítés: Ha a kérdezett releváns témáról beszél, akkor egyértelműen témánál kell tartanunk. De ne féljünk a kisebb elkalandozásoktól sem! Csak akkor szóljunk csak bele, ha visszavonhatatlanul más vizekre evezett. f) Visszatérés a témához: Ebben jelent nagy segítséget az előttünk fekvő papír, amire feljegyezhetjük a gondolatainkat, időközben felmerült kérdéseinket,

azért hogy ne szakítsuk rögtön félbe a beszélgetést. De ha „kiesünk” a beszélgetés ritmusából, szintén nagy segítség az átgondolt vagy az interjú alatt lejegyzett kérdéseinket. g) Témaváltás: Ha a kérdezett elfogadja irányító szerepünket, akkor ez egyszerűen megy. Akkor váltsunk témát, ha indokolt, viszont ne is féljünk a témaváltástól: sokszor termékeny tud lenni. 2. Magatartás- és személyiséghibák A magatartás- és személyiséghibák az interjúkészítői szerep félreértéséből adódik. Ezek a következők: a) Az empátia hiánya: A kérdezett nem információszolgáltató eszköz, hanem partner, aki szívességet tesz azzal, hogy beszélget velünk. b) Beszélgetőtársunk értékrendjének figyelmen kívül hagyása: Nem az a fontos, hogy mi milyen kapcsolatokat látunk a dolgok között és erről mi az ő véleménye, hanem hogy ő milyen összefüggéseket lát. Nem az a fontos, hogy a jelenségek milyen értékrendben szerveződnek bennünk, hanem az ő értékrendje a releváns. c) A kérdezett nyelvi világába való beleélés hiánya: Legyünk természetesek, ugyanakkor valamilyen szinten

igyekezzünk alkalmazkodni beszélgetőpartnerünkhöz. Nyelvezetünk ne legyen sem túl arrogáns, kioktató stílusú, sem túl pajtáskodó. Más szóval a kérdező humánus személyisége legalább olyan fontos mint a szakszerű felkészülés és interjúkészítés. Az élettörténet hasznáról Életútinterjú készítéséhez nem árt tisztában lennünk néhány olyan fogalommal, mely megvilágítja előttünk, hogy mi is voltképpen az a szöveg, ami közreműködésünkkel születik. Az életpálya és élettörténet kategóriái megfelelően strukturálják a megélt élet és az arról elmondott történet viszonyát. 1. Életpálya és élettörténet Az élettörténet, életrajzi elbeszélés segítségével az életnek olyan rejtett szférái ismerhetőek meg, amelyek közvetlen módon nem megfigyelhetőek. Az életpálya (amit az egyén élete során bejárt, objektív tény) kulturális alkotás, az élettörténet pedig annak szimbolikus megjelenítés, vagyis az élettörténetek mindig egy-egy egyéni életpálya történetét mondják el. Az életpálya „a valóság egyéni birtokbavételének folyamata”, míg az élettörténet „a konkrét, személyes

23

tapasztalatok és a valóság individuális megértése kölcsönhatásának lenyomata”. Az életpálya az élettörténet alapja. Az élettörténet és az életpálya közt minőségbeli különbség van. Élettörténet önmagában véve nem is létezik, hiszen a szöveg egy speciális szituációban (interjú közben, vagy –önéletírás esetén– írás közben) jön létre. Az élettörténet elmesélése nem események, történetek egyszerű leírása, hanem ezek ábrázolása, előadása, megjelenítése. 2. Az élettörténet jellemzői Az élettörténet olyan életrajzi szöveget hoz létre, amelyet az egyén azonosít saját az életpályával. Tartalmát tekintve az élettörténet középpontjában az egyénnel kapcsolatos történések és események, az eseményeket értékelő megjegyzések, valamint általánosabb jellegű normatív kijelentések állnak. Az események az élettörténet felszíni szerkezetét alkotják: az életpálya fontosnak ítélt periódusaihoz, szakaszaihoz, illetve a különböző krízishelyzetekhez kapcsolódnak. Az értékelő megjegyzések, normatív kijelentések a szövegek fontos részei, mivel egyfajta gondolkodásmódot, jelentésrendszert tükröznek: az

24

élettörténet mély szerkezetét alkotják. Az élettörténet mindig rekonstruktív jellegű: a beszélő válogat életének történései között. Az, hogy mit választ ki (azzal szemben, amit nem mond el), legalább olyan beszédes, és fontos, mint az, hogy az eseményeket hogyan értékeli. Mindezek tudatában mi az élettörténet igazságtartalma? Az élettörténet az életpálya „objektív”, történeti igazságát az emlékezés segítségével az élettörténet szubjektív igazságává változtatja át. Az élettörténet funkciója legitimálni az egyén számára saját múltját és jelenét egyaránt. Összefoglaló Interjút készíteni nem ördöngösség, de nem is olyan egyszerű feladat, mint ahogy az első ránézésre tűnhet. Türelem kell hozzá, tudnunk kell hallgatni, de megfelelően fel is kell készülnünk, hogy amikor szükség van rá, érdemben kérdezni tudjunk. Tiszteletben kell tartanunk interjúalanyunk integritását, saját véleményünket igyekeznünk kell magunknak megtartani, és az életútinterjú elkészítéséhez gyakorlatilag „végig kell zongorázzunk” interjúalanyunk életén úgy, ahogy ő azt „mai szemével” értelmezi. Mindenesetre, ha komolyan vesszük feladatunkat,

olyan beszélgetést sikerül rögzítenünk, melynek segítségével a feldolgozás és értelmezés a lehető leggördülékenyebben folyhat.

Bibliográfia Jelen összefoglaló Heltai Erzsébet és Tarjányi József A szociológiai interjú készítése. Adatfelvétel módszertan (Budapest, 1999), Solt Otília Interjúzni muszáj (In. Uő: Méltóságot mindenkinek. Összegyűjtött írások I. Beszélő 1998., Budapest) című írásaira alapoz az interjúkészítés tekintetében, az élettörténetre vonatkozó információk Niedermüller Péter Élettörténet és életrajzi elbeszélés (Ethnographia 1988. XCIX. évf. 34. szám 376-389) című tanulmányára támaszkodik.

25

Toró Tibor

Tartalomelemzés – avagy a szövegek visszatérő törvényszerűségeinek feltárása Mi a tartalomelemzés? A tartalomelemzés, habár tudományos szempontból módszeresen végezzük, már a mindennapi életben is megjelenik. Ha észrevesszük, hogy egyik barátunk beszélgetéseiben minduntalan ugyanarról a lányról beszél és témától függetlenül ugyanoda lyukad ki, attól függően, hogy mennyit és mit mond róla, következtetéseket fogunk levonni a lány és barátunk kapcsolatáról, elméletet gyártva a hozzá fűzött érzelmeiről. A tartalomelemzés tehát köznapi értelemben „a sorok között olvasás” művészete, a szövegek rejtett tartalmainak elemzése, azonban ha tudományosan akarjuk művelni, akkor mindezt objektív módszerekkel kell végezzük.

26

Tudományos szempontból a tartalomelemzést három tulajdonsággal jellemezhetjük. Egyrészt, a törvényszerűen visszatérő sajátosságokat tárhatjuk fel vele (egyes elemek vagy témák hányszor, hogyan, milyen kontextusban és formában vagy mikor jelentkeznek a beszédben vagy az írott szövegben). Másrészt, minden esetben módszeres és objektív kell legyen (vagyis fontos, hogy elemzésünk áttekinthető és megismételhető legyen). Harmadrészt, olyan kérdésekre tudunk rámutatni, amelyek nyíltan kimondva nincsenek (az elemzésünk olyan kérdésekre mutat rá, amelyek vélhetően tükrözik az üzenet megfogalmazóinak szándékait, de nyíltan nincsenek kimondva). Egyik leghíresebb tartalomelemzési kutatás Harold Lasswell (1902. február 13 – 1978. december 18), amerikai politológus, a kommunikációs elméletek kutatójának nevéhez kötődik, aki a második világháború alatt a német propaganda visszatérő sajátosságait vizsgálva, sikeresen következtetett Hitler várható politikai és katonai lépéseire. Ugyanakkor kimutatta, hogy a propaganda és a németek katonai sikerei nem hogy nincsenek összhangban, hanem néhol fordítottan arányosak egymással.

A tartalomelemzés fajtái Megjelenése óta a társadalomtudósok több típusú tartalomelemzést alkalmaztak. Ezek osztályozhatóak a kérdés típusa szerint, amelyre a választ keressük, vagy az elemezési egység alapján is. Az alábbiakban hatféle tartalomelemzés sajátosságait gyűjtöttük össze. 1. A szöveg sajátosságainak leírása Az ilyen típusú elemzések a Mit? kérdésre keresik a választ. A szöveg sajátosságainak vizsgálatával kimutathatjuk, hogy bizonyos témák vagy események milyen mértékben jelennek meg például a médiában vagy a politikusok, tanáraink beszédeiben, milyen tendenciák érvényesülnek egy bizonyos témával kapcsolatban, vagy milyen különbségek észlelhetőek a különböző médiumok kommunikációjában tartalmi szempontból. Ezek általában mennyiségi elemzések, amikor megnézzük, hogy az általunk vizsgált dokumentumokban egy bizonyos tartalom hogyan jelentkezik. Amennyiben célunk a szöveg sajátosságainak a leírása, vigyáznunk kell, hogy hogyan választjuk meg a dokumentumokat, amiket vizsgálunk. Összehasonlíthatjuk:

 ugyanazon forrás különböző dokumentumait (például a diákújságban megjelenő témákat az idő folyamán)  különböző időből vett dokumentumokat (például az 1989 előtti és 1989 utáni újságok tematikáját)  különböző szituációkból vett dokumentumokat (például a gólyabálon és az ellengólyabálon elhangzott beszédek tematikáját)  két vagy több forrás (beszélő, író, stb.) üzeneteit egy bizonyos témában (például a ballagáson elhangzott igazgatói, ballagó diák és búcsúztató diák beszédeit) 2. Az üzenet okainak leírása Az ilyen típusú elemzésben a Miért? kérdésre keressük a választ. Amennyiben a szövegek elemzésében hangsúlyt fektetünk az előzmények és okok vizsgálatára is, akkor az üzenet okainak leírását tűztük ki célul. Az összefüggés a kimondott vagy leírt szavak és a beszélő vagy író szándékai között nem mindig egyértelmű, hiszen felmerül a kérdés, hogy vajon tényleg azzal magyarázható annak a szövegnek a születése, amit mi magyarázatnak gondolunk, vagy létezik egy számunkra ismeretlen ok is. A melléfogás

27

elkerülése végett arra kell törekednünk, hogy találjunk valamilyen független bizonyítékot, amely a mi sejtésünket igazolja. Ilyen bizonyíték lehet, egy általunk ismert szituációval való összehasonlítás. Ha tudjuk, hogy x szereplő y helyzetben z típusú üzenetet fogalmaz meg, akkor minden olyan esetben, amikor x szereplő z típusú üzenetet fogalmaz meg, y helyzet áll fenn. Valószínűleg ezt a módszert alkalmazta Lasswell is. Megfigyelte, hogy amikor a német hadsereg vereséget szenvedett egy csatában a propaganda a végső győzelem közeledtéről beszélt. Ennélfogva úgy vélte, hogy minden esetben a végső győzelem közeledtének hangsúlyozásának oka a katonai vereség elkendőzése volt. 3. A kommunikáció hatásainak vizsgálata Az ilyen típusú elemzésben a Milyen hatással? kérdésre keressük a választ. Kommunikációs szempontból a hatás-vizsgálatok talán a legfontosabbak. Ebben az esetben azt próbáljuk feltárni, hogy egy bizonyos üzenet (beszéd vagy írás) milyen hatással van a hallgatóságra vagy az olvasóközönségre. Minden esetben a kiinduló adatainkat a befolyásolni

28

akaró szövegek adják, azonban elemzésünk tárgyát a befogadó (hallgatóság, olvasóközönség) megnyilatkozásai képezik a befolyásoló forrás megjelenése előtt és után. Más szóval ebben az esetben a szöveg addig érdekes, ameddig lokalizáltuk azokat az elemeket, amelyek befolyást gyakorolhatnak. Ezek lehetnek meghatározó események, történések, de beszédek és írások is. Célunk az eseménye előtti és utáni üzenetek összehasonlítása. Jó példa lehet a kommunikáció hatásainak vizsgálatára a diákújság tartalmainak változása azután, ami után a szerkesztőség egy diákújságíró képzésen vesz részt. 4. Mennyiségi elemzés Az ilyen típusú elemzésnek a célja, hogy bizonyos szavak, mondatok, paragrafusok, témák, stb. megjelenésének számát figyeljük meg az elemzett dokumentumokban. Ugyanakkor vizsgálhatjuk azt is, hogy bizonyos témák milyen teret kapnak (terjedelmileg vagy időben) a médiában, illetve a vitatott kérdésekhez a beszélők milyen tendenciával milyen irányból közelítenek. Hasonlóan vizsgálhatjuk, hogy különböző témák milyen más témák említésével jelennek meg.

Idetartoznak az úgynevezett tendencia-elemzések is, ahol a fogalmak vagy témák megjelenése mellett azt is nézzük, hogy milyen környezetben jelennek ezek meg. Jó példa lehet ilyen elemzésre az, amikor arra keressük a választ, hogy milyen tanár-képet sugall egy diáklap. Ebben az esetben minden olyan szöveget vizsgálunk, amikor a tanár szó megjelenik, megfigyelve annak megjelenési kontextusát is. 5. Kapcsolati elemzés Az ilyen típusú elemzés különböző fogalmak, szimbólumok kapcsolatára fókuszál. Kiemelten fontos ezekben az esetekben a fogalmak együtt-megjelenése és érintkezésének jellemzői. Módszertani szempontból, amennyiben kapcsolati elemzést szeretnénk végezni három perspektívából közelíthetünk a rendelkezésünkre álló szövegekhez:  az érzelmi kötődések vizsgálata – azt elemezzük, hogy bizonyos fogalmak hogyan viszonyulnak egymáshoz  szimultán megjelenések vizsgálata – megnézzük, hogy melyek azok a fogalmak, amelyek mindig együtt jelennek meg, ebből próbálva meg következtetéseket levonni a szöveg szándékaira



fogalomtérképek alkotása – amennyiben abban vagyunk érdekeltek, hogy több fogalom kapcsolatát vizsgáljuk, ezt vizuálisan is megjeleníthetjük

6. Minőségi elemzés Az ilyen típusú elemzésben nem a megjelenések törvényszerűségeire, hanem a szöveg jellemzőire koncentrálunk, vagyis a Hogyan? kérdésre keressük a választ. A minőségi elemzések esetében általában kisszámú szöveget, beszédet vizsgálunk, az üzenetet saját kontextusában elemezzük. Fontos kérdések, hogy mikor hangzott el vagy jelent meg, kiknek mondták vagy írták, melyek azok a társadalmi, történelmi vagy gazdasági jellemzők, amelyek befolyásolhatták formáját. Ugyanakkor vizsgálhatjuk, hogy milyen műfaji vagy formai sajátosságai vannak. A minőségi elemzések esetében sok esetben nem a visszatérő törvényszerűségekre, hanem az egyedi elemek felkutatására fókuszálunk. Más szóval inkább az érdekel, hogy mi nem oda illő, mi az, ami eredeti és ebből próbálunk választ adni a beszélő vagy író mögöttes szándékaira.

29

A tartalomelemzést alkalmazó kutatás lépései A tartalomelemzést alkalmazó kutatás megtervezése nem tér el a más fajta kutatások esetén alkalmazható kutatási terv készítéstől. Mivel ennek lépéseiről az első fejezetben már olvashattunk, az alábbiakban inkább azokra az elemekre koncentrálunk, amelyek sajátosan a tartalomelemzés módszerére jellemző. A kutatási téma pontosítása és a tartalomelemzés módszerének kiválasztása után a következő lépéseket kell megtegyük: az elemzendő dokumentumok és az elemzési egységek kiválasztása, mintavétel, kódolás/kategorizáció és elemzés. Ezekről a következőkben részletesen fogunk beszélni. 1. Az elemzendő dokumentumok és az elemzési egységek kiválasztása Miután eldöntöttük, hogy a kiválasztott téma kutatására tartalomelemzést fogunk használni, az első és legfontosabb lépés, hogy kiválasszuk, melyek azok az anyagok, amelyeken a módszert alkalmazni fogjuk. Ez általában két részből tevődik össze. Egyrészt meg kell vizsgáljuk, hogy milyen dokumentumokat elemzünk.

30

Elemezhetünk szövegeket, beszédeket, nyilvános viták anyagait, újságcikkeket, interjúkat, azonban minden esetben be kell gyűjtsük írásos formában az összes általunk kiválasztott anyagot. Például, ha újságcikkeket szeretnénk elemezni, akkor megadhatjuk, hogy milyen periódusban, melyik újságban, milyen terjedelmű vagy tematikájú szövegek kerüljenek be az adatbázisunkba. Sok esetben az elemzők csak olyan szövegeket választanak ki, amelyek bizonyos kulcsszavakat tartalmaznak. Amennyiben interjúkat vagy beszédeket elemzünk, be kell szerezzük ezeknek az írásos változatát. Ebben az esetben megtörténhet, hogy csak bizonyos kérdésekre adandó választ vagy bizonyos témáról alkotott véleményt elemzünk. Miután összeállítottuk a szövegeket tartalmazó adatbázisunkat, el kell döntsünk, hogy mi képezi az elemzési egységünket. Ezek lehetnek a szövegben megjelenő szavak, kifejezések, mondatok, paragrafusok, vagy maguk a teljes szövegek. Minden esetben fontos, hogy milyen kontextusban jelennek ezek meg, hiszen a szövegkörnyezet segíthet a különböző típusú elemzések esetében.

Elemzési egység Szavak – szimbólumok Kifejezések

Szövegkörnyezete

Mi számszerűsíthető?

Mondat

Számszerű megjelenés, együttes megjelenés, tendenciák, stb. Számszerű megjelenés, együttes megjelenés, használat kontextusa, stb. Megfogalmazások, megjelenések tartalma, kontextusa, tendencia, stb. Domináns téma, megjelenés kontextusa, minőségi jellemzői, tendencia, stb. Hossz, idő, megjelenés száma, teljes szöveg típusa

Mondat

Mondatok

Paragrafus, teljes szöveg

Paragrafusok

Teljes szöveg

Teljes szöveg

Teljes szöveg, sajtó esetében oldalon való elhelyezkedés

Az elemzési egységek kiválasztásánál minden esetben figyelembe kell vegyük, hogy mi a kutatásunk célja. Például a tanárok diákújságbeli megjelenítéséhez valószínű nem célszerű, ha teljes cikkeket veszünk alapul, hanem csak azokat a paragrafusokat ahol a tanár szó vagy valamelyik tanár neve tételesen megjelenik. 2. Mintavétel Ez a lépés nem kötelező. Mintavétel alatt azt értjük, amikor az adatbázisunkból véletlenszerűen kiválasztunk pár elemet, amiből az adatbázis egészére fogalmazunk meg következtetéseket. Értelemszerűen, amennyiben nincs nagyon sok adatunk, nem szükséges mintát vennünk. A lépést a kutatók akkor alkalmazzák, ha például sajtóból kiválasztott cikkeket elemeznek és több száz vagy ezer cikk kerül be az adatbázisba. Ilyenkor a mintavétel segítségével csökkentik a cikkek számát. Bevett szokás például, hogy minden lapszámból csak egy cikket, vagy havonta véges számú cikket választanak ki véletlenszerűen és kizárólag csak azokon dolgoznak.

31

3. Kódolás és kategorizáció A kódolás a tartalomelemzés legfontosabb lépése, általában ezen áll vagy bukik kutatásunk sikeressége. Ebben a fázisban az általunk kiválasztott elemzési egységeket (szimbólumok, szavak, mondatok, paragrafusok vagy teljes szövegeket) előre megállapított kategóriákba soroljuk, osztályozzuk. Más szóval a kódolás az a folyamat, ami alapján a rendelkezésünkre álló nyers adathalmazt (szövegek összessége) nagyobb egységekbe összesítjük, amelyek alapján elemezhetjük és pontosan leírhatjuk a szöveg tartalmi jellemzőit. A kódolási fázis egyik legnagyobb kérdése, hogy hogyan állítsuk össze kategória-rendszerünket, milyen kategóriákat alakítsunk ki. A kategorizációval kapcsolatban Antal László három általános szabályt fogalmaz meg:  Tükrözzék a kutatás célját – például, amennyiben célunk azt vizsgálni, hogy milyen témájú cikkek jelennek meg a diákújságban, akkor világosan a kategóriánk a téma lesz és ezen belül fogunk kategorizációs elemeket meghatározni (pl.: szabadidő, interjú, zene, filmek, stb.). Ezek az elemek a különböző cikk-típusokat hivatottak

32

osztályozni. Amennyiben az érdekel, hogy egyes témák mennyi teret kapnak, a cikkek terjedelme is képezhet kategóriát ahol kategória-elemként bizonyos intervallumokat adunk meg  Legyenek kimerítőek és egymást kölcsönösen kizáróak – amikor elemeinket osztályozzuk, úgy kell a kategória-rendszerünket összeállítsuk, hogy egy kategórián belül minden elemet be kell tudjunk sorolni egy és csak is egy kategorizációs elem alá. Amennyiben sehova, vagy több helyre tudnánk besorolni, akkor rosszul állítottuk össze a kategorizációs elemeinket. A tanáros kutatási példánál maradva, ha a mi kategóriánk a tanárok megjelenítésének tendenciája és pozitív, negatív vagy vicces kategória-elemeket állapítunk meg, világosan látszik, hogy rosszul állítottuk össze, hiszen a semleges megfogalmazásokat egyik helyre sem tudjuk besorolni, illetve megtörténhet, hogy egy vicces szöveg egyben negatívan tünteti fel a tanárokat, tehát változtatnunk kell a rendszerünkön.  Származzanak egy és ugyanazon osztályozási elvből – a különböző fogalmi síkokat nem szabad összekeverni. Nem kerülhetnek például ugyanazon kategóriába olyan elemek, amelyek a hozzáállásra

és a témára vonatkoznak, ezeknek két külön kategóriát kell létrehozzunk.

Az így kialakuló adatbázist értelmezve több kérdésre is választ adhatunk. Egyrészt kiolvashatjuk, hogy melyik

A tanáros kutatásunknál maradva a kódolásunk valahogy így nézne ki: Elemzési egység

Téma

Tanár neve

Újságcikkek. Ha egy cikkben több tanár neve szerepel, akkor viszont az egységünk a mondat is lehet (így egy cikk többször, minden mondattal külön elemként kerül be a kutatásba

A kategória-elemeink lehetnek a cikk általános témái: téma-1, téma-2, …, téma-n

Minden megjelenő tanár neve egy külön kategóriaelem: x, y, z, stb.

4. Elemzés vagy interpretáció A kódolási fázis után megpróbáljuk adatainkat elemezni. A kódolás alapján létrejött egy olyan adatbázis, amelyben minden elemzési egységet minden felállított kategória szerint osztályoztuk. A fenti példa esetében rendelkezésünkre áll, hogy elemzési egységeink (teljes cikkek vagy mondatok) melyik témába illenek bele, milyen tanárról beszélnek és milyen a hozzáállásuk.

Hozzáállás Az illető cikk vagy mondat hogyan áll hozzá az illető tanárhoz. Kategória-elemeink lehetnek a következők: pozitív, negatív, semleges.

tanárral foglalkozik az újság a legtöbbet és hogyan változik a hozzáállás a tanárok alapján. Másrészt megvizsgálhatjuk, hogy melyek azok a témák, amelyekkel kapcsolatban tanárok is megjelennek, illetve milyen tanár esetében milyen hozzáállást alkalmaznak a szerkesztők. Harmadrészt, mélyrehatóbban elemezhetjük az egyes esetekkel kapcsolatos szófordulatokat, tartalmi jellemzőket is.

33

Összefoglaló Bármennyire hasznos módszer lehet a tartalomelemzés a szövegek rejtett összefüggéseinek feltárására, általában akkor sikeres, ha odafigyelünk a kódolásnál, illetve kutatási kérdésünket más típusú vizsgálattal is alátámasztjuk. Például tartalomelemzéssel választ kaphatunk arra, hogy egy bizonyos korban melyek voltak a domináns témák a médiában, azonban annak megválaszolására, hogy miért pont ezek a témák jelentek meg, a tartalomelemzés nem elégséges, ajánlatos az interjú vagy a dokumentum-elemzés módszereit is használni.

Bibliográfia Jelen összefoglaló nagyrészt Antal László A tartalomelemzés alapjai (Budapest, Magvető, 1976) című könyvére támaszkodik, azonban Mircea Agabrian Analiza de conținut (Iași, Polirom, 2006) című munkáját és Septimiu Chelcea Metodele cercetării sociologice (Bukarest, Economică, 2001) könyvének ide vonatkozó részeit is felhasználtam.

34

Kutatási ötletek

Mihály Imola, Szabó Ágota-Hella

Kutatási terv a Juventus archiválásához és vizsgálásához Indoklás Elsődleges célunk, hogy a program keretén belül egy minél komplexebb, gazdagabb kézzel fogható, illetve digitális archívumot hozzunk létre iskolánk lapjáról, a Juventusról. Más szóval, dolgozatunk témája a Bartók Béla Elméleti Líceum diáklapja, a Juventus. Azért választottuk a Juventust, mert mind a ketten már két éve szerkesztői vagyunk, s e két év alatt igen közel került a szívünkhöz. Szeretnénk elemezni az újságot, hogy az akkori fiatalság gondolkodásmódjára, nézeteikre fényt derítsünk, s ez által megfigyelni, hogy hogyan változott ez az évek során, egész napjainkig. Szeretnénk megvizsgálni, hogy egyes, már hagyományossá vált cikkek hogyan változtak az évek során.

36

Módszertani és elméleti alapvetés Fontos lenne az, hogy alaposan megvizsgáljuk a beszerzett újságokat, majd következtetéseket vonni a cikkek alapján. Természetesen szükséges egy tágabb ismeret az optimális és objektív ítéléshez, hisz igazságtalan lenne hamarkodott, véletlenszerű, szubjektív válaszokat adni, ami sértő lehet az érintettek számára. A kutatás módja, stratégiája A kutatás legnagyobb része abból áll, hogy figyelmes olvasás után összehasonlítjuk az elmúlt 20 év Juventusai alapján a diákok gondolkodását, leszűrjük a hipotézisnek megfelelő következtetéseket, amiket majd összefoglalva bemutatjuk. Nemcsak a saját magunk által észlelt változások, hanem a régebbi főszerkesztők, szerkesztők véleményének bemutatása is fontos. Ehhez interjúk segítségével szeretnénk adatokat gyűjteni. Az adatgyűjtés módszere A Juventusokat mi magunk gyűjtjük be az iskola könyvtárából, tanároktól, ismerősöktől, majd ezeket sorra elolvassuk (nem feltétlenül végig, mert lehet, hogy nem minden érinti a kutatás célját), elemezzük, s

a kutatás elsődleges célját kielégítve digitalizáltatjuk őket. A kutatás célja a tartalomelemzés mellett a Juventus-szal kapcsolatban álló/állt személyek meginterjúvolása is, de kérdőívek készítése is szóba jöhet. Ugyanakkor jövőbeli kijelentéseinket megfigyeléseinkre is alapozni fogjuk. A Juventusokat 1990-től (habár a Juventus több mint negyven éves múltra tekint vissza, de csak a rendszerváltás utáni években megjelent lapszámokat elemezzük) szerkesztők sora készítette. Az interjúk során a kérdések érinteni fogják az illető főszerkesztői pályafutása alatt észlelt problémákat, nehézségeket, illetve saját véleményüket az akkori diákság munkásságáról, buzgóságáról, érdeklődéseiről és lelkesedéséről, ami a Juventust illeti. Hipotézis

igaz nem jelenthetjük ki biztosan, hanem Aranyköpések gyakorisága után vonhatunk következtetéseket.

az le

A felhasználás lehetőségei Elsősorban e program keretén belül szeretnénk bemutatni eredményeinket. Továbbá megjeleníthetnénk az idei Juventusok egyikében, természetesen más változatban, de ugyanilyen céllal (ismertetni a múlt-jelen viszonyt, rámutatni az esetleges nagy különbségekre: mind pozitív, mind negatív aspektusokat). A dolgozatot az iskolánk ”suli napjain” is bemutathatnánk, valamint továbbfejlesztve komolyabb diákkonferenciákra is jelentkeznénk, mint a TUDEK-re, Bolyai Tantárgyversenyre.

Arra számítunk, hogy az akkori diákság aktívabb volt, a mostanihoz képest. A diáklap egyik legszórakoztatóbb rovata az Aranyköpések. Vicces, nem mindennapi mondatok, amik tanáraink szájából hangzottak el, s ezeket összegyűjtjük, majd bekerül a lapba. Észrevettük, hogy a diákok többsége ezt olvassa el először, s arra számítunk hogy ez ezelőtt is így volt. Ezt

37

Tóth Dorottya

A diákönkormányzati munka “utóhatásai” Indoklás A kutatásom témája a diákönkormányzati munka által szerzett tapasztalatok, tudás felismerése és feltárása. Arra voltam kíváncsi, hogy a megkérdezett interjúalanyok hogyan élték meg a saját diákönkormányzatos éveiket, hogyan tekintenek vissza most rájuk. Én is több éve tagja vagyok a Bartók Béla Elméleti Líceumban működő Diákönkormányzat választmányának és az elmúlt hónapokban egyre inkább úgy éreztem, hogy olyan készségek fejlesztése válik lehetővé, amely majd jól hasznosítható a későbbiekben. Hipotézis Feltételezem, hogy a volt diákvezetők az iskolai évek után, a későbbiekben hasznosították a diáktanácsos

38

évek alatt szerzett tudást és tapasztalatot. A kutatás során arra is fény derül, hogy milyen típusúak ezek a tapasztalatok, milyen téren tudták őket hasznosítani. Az adatgyűjtés Adatgyűjtésem módszeréül a félig strukturált interjút választottam, mivel ezt tartom a legkézenfekvőbb és leghasznosabb eljárásnak ebben az esetben. Interjúalanyaimat pedig a temesvári diákönkormányzaton belül betöltött funkció szerint választom. Célom, hogy széles bepillantást nyerjünk a mostani tapasztalatok mellett az akkori munka nehézségeibe és szépségeibe egyaránt, viszont úgy gondolom, hogy ez függ az illető személy hatáskörétől. Hisz egy elnök munkája különbözik egy alelnökétől vagy egy választmánytagétól. A személyek munkásságának időpontja is különbözik, így több nézőpontból megközelítve, úgy gondolom, tágabb belátást nyerhetünk a témába. Az interjúalanyokkal személyes találkozások során készülnek az anyagok. Az interjúkról hangfelvételt

fogok készíteni, majd az átírás után elemzem őket. Célom minél több temesvári volt diákönkormányzati vezetővel elbeszélgetni, viszont létszámuk és a személyes kapcsolat felvétele elég körülményesnek ígérkezik. Az adatok feldolgozása Az interjúk anyagát átdolgozva összesíteni és csoportosítani szeretném azokat egy bizonyos rendszer alapján. Konklúziót szeretnék levonni, majd a következtetésekből egy olyan rendszert kidolgozni, mely összefoglalja a régi diákönkormányzati munkát, annak előnyeit és hátrányait, illetve annak mostani következményeit az egyének életében. A felhasználás lehetőségei

önkormányzatos diák tevékenységébe és mindennapjaiba. Viszont egy jelenlegi diáktanácsos is okulhat az eredményekből, hiszen indirekt módon összehasonlítási alapul szolgálhat a kutatás és levonhatók bizonyos konklúziók a saját tevékenységükre vonatkozóan. Úgy gondolom, hogy egy ilyen jellegű dolgozat bemutató lehet a kilencedikes diákok számára is, akik végighallgatva ezeket az információkat eldönthetik, hogy szeretnének-e a szervezet tagjai lenni. Publikálható bármilyen kiadványban, mely a szervezetről és annak életéről készül, ezek a kiadványok pedig eljuttathatók egyéb szervezetekhez, vagy a diákönkormányzatban valamikor tevékenykedő diákokhoz, akik viszontláthatják saját meglátásaikat vagy ezeken elgondolkozva, újakat formálhatnak.

A kutatás eredményeit bemutató vagy megjelenő szándékkal szeretném érvényesíteni, informatív jelleggel, mivel úgy gondolom, hogy mind egy mostani diák, mind egy felnőtt, civil szervezeti tevékenységtől függetlenül betekintést nyerhet egy diák-

39

Farkas Márta

A Temesvári Magyar Diákszervezet programjainak változása az évek folyamán Indoklás Dolgozatom témájaként a Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD) által megrendezett eseményeket választottam. Azt szeretném vizsgálni, hogy az 1990-es alapítástól napjainkig hogyan változtak a célok és a rendezvények hogyan tükrözték azokat. Azt feltételezem, hogy a célok változtak a különböző mikrokorszakok, globális- vagy regionális események függvényében. Például a rendszerváltást követő 2-3 év külön kategóriát alkothat, lehet, hogy ebben az időszakban a fiatalok olyan jellegű rendezvényeket szerveztek előszeretettel, ahol a szabadsághoz való jogukat emelték ki. Elsősorban a hagyományos programokat szeretném vizsgálni, amelyeket több éven át szerveztek meg, hiszen véleményem szerint ezek lehetnek mérvadóak. Az összehasonlítás akkor a legeredményesebb, ha ugyanazon programokat vetjük

40

össze más-más évek, a dinamikusan változó tagok megszervezésében. Ekkor tűnik ki leghamarabb, ha valamit másként szerveztek, mint az előző években, tehát másképp vélekedtek, más célokat követtek. Az „egyszeri”, kisebb programok pedig valószínűleg alátámasztják a következtetéseimet egy-egy évre vonatkozóan. Tehát ha például a hagyományos rendezvényen több a szórakoztató jellegű program, valószínűleg, hogy a kisebb eseményeken is ugyanez fog előtérbe kerülni. Módszertani és elméleti alapvetés 1. Konceptualizálás Fontos tisztázni még az elején néhány fogalmat, amellyel a dolgozat folyamán találkozunk. A „TMD” a Temesváron tanuló magyar egyetemista diákoknak a szervezete. Ebben a kutatásban program értékű lesz minden olyan rendezvény, amelyen kétszer annyi résztvevő volt jelen, mint ahány diák dolgozott a program kitervelésén és kivitelezésén, illetve két hétnél/gyűlésnél több tervezést igényelt. 2. Adatgyűjtés módszere Már létező írásos anyagokat fogok felhasználni a dolgozatom elkészítéséhez. A kutatásom

alapdokumentumai lesznek a TMD alapszabályzata, az éves programtervek, illetve egy-egy rendezvényleírás és beszámoló. Ezeket a szervezet archívumából fogom beszerezni. Az adatok szűrése, a kutatás szempontjából megfelelő programok kiválasztása és feldolgozása után interjút szeretnék készíteni az adott rendezvény akkori felelőseivel. Az interjúk célja ez esetben, hogy az adott rendezvényről bővebb leírást kapjunk, a szubjektív vélemények visszaadják a programok hangulatát és várhatóan az írásos dokumentumokból származó konklúzióimat meg fogják erősíteni.

A kutatás véglegesítése után publikálni lehetne az Integratio alapítvány kiadványaiban, a Kutdiák Magazinban, mely tudományos témájú internetes magazin, az eredményeket lehetne akár a Juventus diáklapban is röviden ismertetni, iskolanapok alkalmával rendezett vagy akár országos konferenciákon bemutatót tartani

A felhasználás lehetőségei A kutatás kielemzése, véglegesítése után a vizsgált szervezettel ismertetni kell a kutatás eredményeit, hogy a tagok ezeket az információkat a következő rendezvények megszervezésekor esetleg hasznosíthassák. Akár további célom az is lehet, hogy egy ilyen részletes megismerés után együttműködve a szervezőkkel próbáljunk közösen olyan továbbfejlesztést kitalálni, olyan programot szervezni, ami a TMD munkáját elősegíti, esetleg a múlt céljaiból kiindulva a jelen felé haladva megtudhatjuk talán, hogy mik a jelenlegi és a várható igények.

41

György Noémi

A TEMISZ Vétó nevű újságának elemzése Tételmondat ”Egy magabiztos és reményteli ifjúságnak igenis van vétójoga.” (Vétó Redivivus - ”Miért Vétó?” című cikk, Szövérdfy Szép Zoltán, volt TEMISZ elnök és Ilonczai Zsolt) Vétójog: egy döntés vagy határozat ellen bejelentett tiltakozás, amely megsemmisíti az eredeti döntést, meggátolja a határozat életbe lépését Módszertani elemzés A kutatásom során a következő kérdésekre szeretnék választ kapni:   

Mit takar a Vétó név? Kiknek szólt a Vétó? Milyen korosztályt szólított meg?

42

   

Milyen témák voltak a legérdekesebbek/legérdekeltebbek? Milyen mértékben foglalkoztak politikával az akkori fiatalok? Miért szűnt meg a lap? Kik voltak a szerkesztőség tagjai?

A válaszok talán segítenek megérteni azt, hogy miért nem érdekli mostanában a magyar egyetemistákat a közösségi élet, a közös foglalkozások, a közös kirándulások, miért hagynak hanyatlani egy magyar szervezetet vagy újságot? Általánosan meg lehet figyelni, hogy a magyar ifjúsági szervezetekben egyre kevesebb fiatal kapcsolódik be, függetlenül attól, hogy a TEKMEK-ről, a TMD-ről vagy a TEMISZ-ről van szó. Sok helyen van emberhiány, kevesen törődnek a közösség fenntartásával, akár avval, hogy új emberek kapcsolódjanak be a közösségbe. Nyitni kéne más közösségek felé, ez utóbbi, szerintem, nagyon fontos ahhoz, hogy egy közösség ne csak a saját érdekeit és céljait vegye figyelembe, hanem próbáljon együttműködni másokkal is.

Az adatgyűjtés módszerei Az adatgyűjtéshez két módszert választottam: a dokumentumelemzést és az interjút. Kutatásom során az eddig megjelent lapokat, a már létező dokumentumok fogom áttanulmányozni, elemezni. Ebből sikerül majd rájönnöm a főbb témakörökre, mint például a politika, zene, magyarság, irodalom, történelem, kultúra. A másik módszer, amit alkalmazok, az a kevert típusú, félig strukturált interjú. Az interjúalanyaim olyan emberek, akiknek valaha is közük volt a Vétó-hoz és a Temiszhez. Elsősorban szeretnék interjút készíteni az akkori Temisz elnökkel és a Vétó felelős szerkesztőjével, továbbá azokkal az emberekkel, akik aktív tagjai voltak a szerkesztőségnek. Az interjúk során előforduló kérdések  Mikor és minek/kinek a hatására jött létre a Vétó?  Milyen akadályokba ütközött a folyóirat elindítása?  Támogatták a kívülállók (tanárok, szülők, barátok) az újság létrehozását?  Jó kapcsolat volt a szerkesztők között?

 Mi alapján válogatták meg a témákat, amiről általában szó volt a Vétó-ban?  Kiknek szólt a Vétó elsősorban?  Milyen korosztályt szólított meg?  Miért éppen Vétó lett a címe?  Miért a politika volt a legjellemzőbb téma?  Vajon ki miért vette kezébe a lapot?  Mi volt az újság megszűnésének az oka?  Hogyan fogadták az olvasók a Vétó megszűntét?  Van rá mód újra létrehozni egy ilyen lapot?  Ha igen, nagyobb érdeklődőst keltene most, mint akkoriban a Vétó? A felhasználás lehetőségei Fontosnak tartom, hogy a kutatás során létrejöjjön a Vétó digitalizált gyűjteménye. Ugyanakkor az elemzések eredményét és az interjúkból nyert és feldolgozott adatokat egy dolgozatban szeretném bemutatni, mely az Alapítvány kiadványaiban meg is jelenhet. Ugyanakkor ifjúsági civil találkozókon, ifjúsági kerekasztalokon bemutathatók a kutatás eredményei.

43

Makkai Tamara- Csilla

A temesvári IKE vizsgálata Indoklás Az általam választott kutatási téma több területet érint, eszerint elvégzésének kettős célja van. Az egyik cél az, hogy felvázoljam a temesvári IKE történetét, míg a második cél, hogy megfigyeljem, hogy az IKÉ-nek milyen társadalmi funkciója van, hogyan határozza meg az oda tartozók identitását. Mindemellett érinteni szeretném a generációk közötti különbségeket is, amelyek az IKE látogatottságában és a látogatók motivációjában mutatkozik meg. Azért választottam ezt a témát, mert én is része vagyok két ifjúsági csoportnak, akarva-akaratlanul belenőttem a közösségekbe, emiatt természetes ezek iránti érdeklődésem. Nem utolsó sorban kíváncsi vagyok arra, hogy kortárs csoportomra milyen hatással van az IKE magyarságukra, vallásukra, kisebbségi voltukra nézve.

44

Módszertani alapvetés A vizsgálat elkészítéséhez két módszert fogok használni: dokumentálódok az IKE történetéről, és ezzel párhuzamosan interjúkat készítek az érintettekkel saját megtapasztalásaikkal, véleményükkel kapcsolatosan. A két módszer kiegészíti egymást, hiszen megtudhatok belőle pontos adatokat, ugyanakkor személyes élményeket is. Az interjúk elkészítése után következtetéseket fogok levonni arról, hogy kire milyen hatással volt az IKÉ-hez való tartozás illetve, melyek azok a tényezők, amelyek meghatározzák ezeket. A kutatási témában bizonyos fogalmak tisztázásra szorulnak. A vizsgálat során figyelembe fogom venni az IKE - mint szervezet és az Ifi - mint közösség közötti különbségeket, a történelmi viszonyokat, melynek következtében két időszakra fogom osztani a vizsgáltakat, a forradalomhoz viszonyítva, illetve különbséget teszek a három református egyházközség között. Írásos anyagként Szekernyés János: Temesvár

reformátussága (Mirton kiadó, Temesvár, 2000) című könyvet fogom felhasználni. Mivel én is tagja vagyok IKE közösségnek saját megfigyeléseimet is felhasználom a téma kibontásában. Hipotézis Feltételezem, hogy az IKE látogatása hatással van az egyénekre mind a református, magyar identitásukra nézve, mind a szellemi és spirituális fejlődésükre. Továbbá feltételezem, hogy a forradalom előtti időszakban nagyobb volt az IKÉ-sek létszáma, illetve azt, hogy éppen azért csappant meg a közösséghez tartozók száma, mert egy szabad, jogos cselekedet, amely által veszít vonzó hatásából. Tehát megfigyelhető lesz egy bizonyos mértékű társadalmi dinamika.

Lehetséges felhasználás Elsősorban az Integratio Alapítvány által szervezett, kutatói munkát igénylő programjának keretén belül szeretném bemutatni az eredményeket. Továbbá indulhatnék vele országos szociológia versenyeken, vagy más konferenciákon. A kutatás továbbfejleszthető, hisz összehasonlítható lehet más, IKÉ-re nem járó fiatalok csoportjával, és ez további vizsgálatra, értékek feltárására ad lehetőséget. Mindemellett hasznos lehet az IKE vezetőknek is, hisz az interjúkban adott válaszokból kiderül a fiatalok motivációja, egyéni véleménye, amely segítséget nyújt a közösség összetartásában, formálásában.

45

Joó Csilla

A hitvallás esztétikája – Keresztény esztétika A kutatás célkitűzései A kutatás elsődleges célja, felmérni a Temesvári Magyar Keresztény Egyetemisták Közösségéről kialakított képet. Másodlagos célom megcáfolni, hogy egy keresztény szervezet divatjamúlt. A kutatási terv megvalósítása Alkalmazott módszerek: résztvevő megfigyelés; félig strukturált interjú, spontán interjú. Munkavégzés fázisai 1. hónap: előkészítés, honlap elemzés 2. hónap: résztvevő megfigyelés, interjúk készítése, adatok feldolgozása 3. hónap: tanulmány megírása

46

Módszertani elemzés Célom megvalósításához igyekeztem más Temes megyei magyar szervezeteket megismerni, majd a TEMEK-kel egyetemben felvettem a kapcsolatot a TEMISZ és TMD egy-egy képviselőjével is. Kutatásomat induktív stratégia jellemzi, egy feltételezett valószínűségen alapul, miszerint a Temes megyei diákok körében a keresztény szervezeti élet divatjamúlt. Típusa kvalitatív, belső és külső elemzés, illetve szubjektív és objektív kritikára épült. A dolgozat végén megfogalmazott következtetéseket az interjúk elemzése segíti elő. A kutatás során a spontán interjú és megfigyelés volt a fő módszerem ahhoz, hogy készíthessek egy átfogó jellemzést a TEKMEKről, elsőként belső majd külső nézőpontból. A szervezeten belül tudatosan esett választásom egy volt elnökre, (D. I.), majd a jelenlegi elnökre (K. Cs.) és egy gólyára, aki nemrég csatlakozott a szervezethez (H. T.). A szervezet objektív, külső nézőpontja két másik szervezet tagjainak véleményéből tevődik össze. A TEMISZ részéről K. Z. és M. L. , míg a TMD részéről E. B. és P. H., volt elnökök segítségével fogom elemezni a

TEKMEKet és párhuzamot vonok a nem keresztény szervezetek között.

A szervezet előnyei és hátrányai 

Az adatok elsődleges feldolgozása A TEKMEK jellemzése Belső tagok szemében  Befogadó, nyitott, nagyon ragaszkodóak az emberek  Istenközpontú Más szervezet tagjainak szemében  Zárkózott, bizalmatlanság jellemzi  Legnagyobb taglétszámú magyar szervezet Temesváron  Színes egyéniségek alkotják  Példaértékű tolerancia jellemzi a tagokat  Komoly vallási és erkölcsi normák szerint élnek, de nem vallanak szélsőséges elveket.

   



Az erkölcsös élet nem feltétlenül jelenti a vallásos életet, és fordítva. Viszont a vallásgyakorlás értékhordozó és kultúraápoló, de ugyanakkor lehet a gondolkodás gátja is. Megértésre, befogadásra tanít. Nincs jogi formája, így nem is fektet nagy hangsúlyt a pályázatírásra. Az Egyház anyagilag támogatja, kirándulások alkalmával plébániákon való szállást biztosít. Az új tagok többsége tudatosan csatlakozik a szervezethez, elsősorban vallási neveltetésének köszönhetően, ellentétben más szervezetekkel, amelyek önmaguk erejéből, támogatók toborzásából tartják fent magukat, finanszírozzák a szervezet programjait. Nincs kellő hangsúly fektetve a szervezet hirdetésére, bemutatására.

47