ISBN szám: Szerkesztôk: Árvai Zsuzsa, Braun Orsolya, Erdélyi Erika, Hild Csorba Bernadett, Sárossy Péter, Dr. Siklódi Csilla Felelôs kiadó: Dr

ISBN szám: Szerkesztôk: Árvai Zsuzsa, Braun Orsolya, Erdélyi Erika, Hild Csorba Bernadett, Sárossy Péter, Dr. Siklódi Csilla Felelôs kiadó: Dr. Virágos Gábor – fôigazgató

Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 2007

Budapest, 2008

4

Tartalomjegyzék

BEKÖSZÖNTÔ

5

RÉGÉSZET

8

LABOR

14

GEODÉZIA

15

KUTATÁS

16

ÉPÍTÉSZET

19

KERT

28

RESTAURÁLÁS

31

5

Beköszöntô Tisztelt Olvasó! A jelen kiadvány a magyarországi kulturális örökségvédelem gyakorlati feladatokat ellátó, szolgáltatásokat nyújtó intézményének 2007. évi tevékenységét hivatott bemutatni rövid, szemléletes formában. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (K. Ö. SZ.) a régészeti lelôhelyek feltárásának szabályairól szóló miniszteri rendelet 2007. április 3-án életbe lépett módosítását követôen az Állami Mûemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ (ÁMRK) átalakításával jött létre. Az intézmény jogelôdjének tevékenységi köre a mûemlékvédelem komplex feladatainak ellátására terjedt ki, alaptevékenységként a kiemelt jelentôségû vagy veszélyeztetett helyzetû mûemlékek és környezetük együttes, mintaértékû kutatását – elsôsorban azok régészeti feltárását és falkutatását –, valamint építészeti tervezését és restaurálását végezte el. E feladatok ellátását az intézmény a mindenkori Alapító Okiratával összhangban 2007-ben továbbra is biztosította, mint tapasztalatokkal, referenciákkal rendelkezô, komplex mûemlékvédelmi szolgáltatást nyújtó mûhely. Pályázatok, fejlesztések, felújítási szándék esetén továbbra is egységes szervezésben tudjuk biztosítani a komplex örökségvédelmi feladatok ellátását. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat néven megújult és átalakított intézmény elsôdleges feladata azonban 2007 áprilisától a nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelôzô régészeti feltárások elvégzése, illetve koordinálása lett. Mivel az autópálya-építések és más állami infrastrukturális fejlesztések, az EU-s projektek, illetve a fejlesztésekhez kapcsolódó egyéb beruházások miatt a régész szakma a korábbiakhoz képest nagyságrendekkel több feladattal találta magát szembe, az Oktatási és Kulturális Miniszter indokoltnak találta a felmerült problémák kezelésére egy országos illetékességû szolgáltató intézmény felállítását. A Szakszolgálat egyik legfôbb feladata a feltárásra és dokumentációra vonatkozó egységes standardrendszer kidolgozása és az eredmények feldolgozásának egységesítése. Hatásköre a 2007. évben a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztô Zrt. által végzett, illetve a Vásárhelyitervhez kapcsolódó 100 millió forint nettó értékhatár feletti beruházásokra, valamint az 1,5 milliárd forint feletti egyéb fejlesztésekre terjedt ki. Más beruházások esetében a feltárási feladatok egyelôre továbbra is a területileg illetékes múzeumok hatáskörében maradtak. A K.Ö.SZ. az egyes feltárásokat projektrendszerben végzi, az adott beruházásokhoz állítja fel a munka elvégzéséhez szükséges csapatokat, illetve von be feltáró intézményeket a szakmai feladatellátásba. Alapmûködésének anyagi forrásai a központi költségvetésbôl származnak, a feladatok eseti költségeit pedig a beruházási projektek biztosítják. Ebben a rendszerben a feltárások költségei a beruházók számára is jobban kalkulálhatók, mivel az egyes szolgáltatások költségszámítási tételei elôre meghatározott, az intézmény honlapján közzétett adatok. Az egyes projektekbe az adott feltárást végzô intézményeket illetékességük, kutatási terveik és kapacitásuk alapján vonjuk be. A döntések meghozatalában, a szakmai alapelvek lefektetésében és a standardok kialakításában egy 8 fôs, a régészettudomány nemzetközileg elismert tudósaiból álló és Dr. Szabó Miklós akadémikus elnökletével dolgozó független tudományos tanácsadó testület is segítséget nyújtott. Remélem jelen kiadvány révén Ön is áttekintést nyer a Szakszolgálat munkájáról, amelynek célja mindannyiunk közös ügye, nemzeti kulturális örökségünk védelme. Dr. Virágos Gábor fôigazgató

BEKÖSZÖNTÔ



BEKÖSZÖNTÔ

6

Krúdy-ház A Dugovics Titusz tér 13-17. sz. háztömb (az OMF, majd az ÁMRK, jelenleg pedig a K. Ö. SZ. székhelye) egykor három ingatlanból állt. A középsô rész elsô tulajdonosai a 18. század utolsó negyedéig követhetôk vissza. Az épületet Zenkl György építette át 1901-ben eklektikus stílusban. 1930-ban a Fôvárosi Közmunkák Tanácsa ajánlott fel itt lakást Krúdy Gyulának és családjának. Krúdyék az év május 28-án költöztek az akkori Templom utca 15-be. Az író „óbudai új magányába” mást nemigen hozhatott magával, mint megroppant egészségét és jelentôs anyagi gondjait. Ki más tudná jobban kifejezni ekkori lélekállapotát, mint az ô melankolikus hangulatait egész életében mélyhegedû-hangon kísérô Szindbád, a keleti hajós, aki „útrakelések és visszatérések közé esô élete” során folyton „megismétlôdô, elmaradhatatlan hajótörései” közül az utolsót az óbudai parton szenvedi el? „Szindbád olyanformán vetôdött az óbudai partra (a hajógyári sziget környékén), mint egy hajótörött, akinek nem volt válogatnivalója a menekülés módjában”. A margitszigeti „csodás éden” után, mint lánya, Krúdy Zsuzsa írja, új lakásuk sivárnak tûnt: három szoba, sötét fürdôszoba, köves, szûk udvar. Az utcafront felôli dolgozószoba, amelynek ablakában az írót a képen is láthatjuk, a szombat-vasárnapi „össztánctól” zajos Korona-kávéházra nézett. Késôbb, hogy „zavartalanul jöhessen-mehessen” e (fél) világ és otthona között, ajtót vágatott itt a kapualj felé. Mégis, a vadevezôs leginkább „megtérni” akart az „Ódonságok városában”, nyugodtan alkotni, és ez a reménye gyönyörûen szövi át prózáját: „Azon a területen, ameddig délben tizenkét órakor a plébániatemplom árnyéka ér, semmi hatalma sincs az ördögnek, akármilyen közel jönne a városba az erdôbôl. Tehát a torony árnyékába kell költöznünk – mondá Szindbád, akinek ekkor az volt a

Fotó: Petôfi Irodalmi Múzeum, Mûvészeti és Relikvia Gyûjtemény, ltsz. 2702

7 célja, hogy hátralevô életét lehetôleg távol töltse az ördögtôl…” Idézzük meg ebben az alkotói csendben lánya emlékképével: „napközben néha lepihent szürkés-zöldes plüsshuzatú díványára, vagy „Móric-székében” (szabályozható hátú karosszék) olvasgatott.” És írt szakadatlanul: a „toronyóra rabja” életének ebben az utolsó rövid, de jelentôs korszakában bôbeszédûen és – Szép Ernô szavaival – „csodálatos, festhetetlen színnel, amely a régi fotográfiákon teszi nemesebbé az arcokat” eleveníti meg a korabeli Óbudát. A plébániatemplom, a köré szervezôdô zegzugos utcák, boltíves kapualjak, kis udvarok, kocsmák és kávéházak, a megszólaló Flórián-szobor és a panaszkodó öreg kôszentek díszletei közt légiesen járkálnak valós és képzeletbeli hôsei az öreg gitárostól a rossz kövezeten tipegô óbudai kisasszonyokon át Mária királynéig. Múlt, jelen, volt és sosem volt a legtisztább irodalommá desztillálódik e kései mûvekben: „A világ képe egy vízcsöppben is obszerválható. Egy kis házikóból éppen úgy megláthatni az életet magasztosságaiban, mint egy toronyból; tinta és papíros pedig elfér a legkisebb asztalkán is, hogy az erkölcsök megjavítása, fiatalok okulása, öregek mulattatása céljából soha be nem fejezhetô élettörténeteket lehessen írogatni, akár csak ilyen formában: „Tegnap zivatar volt Óbudán, de mára kisütött megint a nap.” Épp ennyi, egy vízcsöppnyi maradt Krúdy Óbudájából. A „százesztendôs házikó” körül ma már csak a modern világ képe „obszerválható”. Az óbudai „mûemléki rezervátum” részeként – igaz, jelentôs változtatások után – mégis visszaidéz még valamit az egykori idôkbôl. Homlokzatán tábla ôrzi Krúdy Gyula emlékét, lakásának szobái pedig ma könyvtárunknak adnak helyet, amely méltó funkció az író intellektuális nagyságához. Sárossy Péter

BEKÖSZÖNTÔ



RÉGÉSZET

8

RÉGÉSZETI IGAZGATÓSÁG A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat létrehozásával a nagyberuházások földmunkái során bolygatással, elpusztítással fenyegetett régészeti emlékanyag megmentése (felderítése, feltárása, rendsszerezése, feldolgozása) volt a cél, és hogy mindez az egyre növekvô kihívásoknak megfelelni képes, korszerû módon történjen. A szakmának szembe kellett néznie azokkal a tényekkel, amelyet egyrészt az utóbbi két évtizedben számban, és az érintett terület nagyságának tekintetében ugrásszerûen megnövekedett beruházások, másrészt az adott idôszakban képzett régészek számának csak kisméretû emelkedése és a megyei múzeumokban folyamatosan alkalmazott régészek számának csökkenô tendenciája jelent. Az ellentétek feloldását a munkaszervezés javítása jelentheti. A régészeti igazgatóság szervezeti felépítését a munkafolyamatokhoz való alkalmazkodás határozza meg. A topográfiai csoport a tervezés idôszakában támogatja a beruházókat, míg a megvalósuló projektekhez kapcsolódó, KÖH által meghatározott mértékû feltárási és régészeti szakfelügyeleti munka elôkészítését, koordinálását is külön csoport végzi. Regionális felosztásban minden területnek megvan a felelôse, aki a terepi munka hátterét ( adminisztratív, szervezési és kiszolgáló tevékenység) biztosítja, akár a helyi múzeumi szakemberek, akár a KÖSZ saját feltáró csapatai végzik az ásatást. A régészeket jogászok, mûszaki és gazdasági szakemberek segítik. A feltárások során adódó feladatokkal és az elôkerült emlékanyaggal a Feltárási- és feldolgozási csoport foglalkozik, amelyhez restaurátor mûhely és anyagvizsgálatokat végzô laboratórium tartozik. * A jelen ismertetô a KÖSZ saját ásatásairól ad áttekintést, a partner intézmények munkáját másik kiadványban foglaljuk össze.

9

Topográfiai csoport A 2007 ôszén létrehozott Topográfiai Csoport feladata a nagyberuházások és nyomvonalas beruházások esetén, még a beruházás elôkészítésének szakaszában az érintett területeken örökségvédelmi hatástanulmányok elkészítése, illetve partnerintézmények bevonásával ezek koordinálása. Feladatunk tehát ennek megfelelôen a beruházás miatt pusztulással fenyegetett kulturális örökségvédelmi elemek feltérképezése és hatásvizsgálata. Magyarország régészeti öröksége rendkívül gazdagnak mondható. Azonban szisztematikus kutatás hiányában nem tudjuk pontosan, hány régészeti lelôhely lehet az ország területén. Becslések szerint ez a szám mintegy 300 ezerre tehetô. Ebbôl azonban ma hozzávetôleg 70 ezer régészeti lelôhely ismert, ezeknek pontos, koordinátákkal meghatározott helyzete sokszor kérdéses, töredékét mérték csak fel térinformatikai módszerekkel. A Topográfiai Csoport mûködése a lelôhely-azonosítás terén tehát a régészeti kutatás számára is jelentôs eredményeket hoz. A terület kulturális örökségének feltérképezésekor összegyûjtjük az összes ismert szakirodalmi és adattári adatot. A beruházással érintett területen extenzív terepbejárást végzünk, és az összes örökségi elemet térinformatikai módszerrel a helyszínen rögzítjük, és térképre visszük. Az érintett területen lévô örökségi elemeket, amennyiben a régészeti jelenségek a felszínen is lokalizálhatóak, öt méteres pontossággal feltérképezzük, illetve a nem vizsgálható, de valószínûsíthetô helyzetekre is felhívjuk a figyelmet. Szükség esetén a mûszeres kutatást és légifotózást is bekapcsoljuk a kutatásba. Az elvégzett vizsgálatok alapján, a jogszabályi elôírások figyelembe vételével a hatástanulmány örökségvédelmi ajánlásokat fogalmaz meg a beruházások által a kulturális örökségben okozott károk hatáscsökkentésére. Ennek jelentôsége abban rejlik, hogy az esetek nagy részében már a terepbejárás során fény derül olyan örökségi elemek létére, amelyek a beruházás alatt vagy elpusztulnának, vagy csak a régészeti szakfelügyelet végzése során kerülnének elô, és feltárásuk a beruházás számára kiszámíthatatlan anyagi és idôbeli kockázatot jelentene.

RÉGÉSZET



RÉGÉSZET

10

A Bátaszék, Kálvárián (56. sz. fôút rekonstrukció/1. lelôhely) végzett megelôzô feltárás Bátaszék határában az 56. számú fôút rekonstrukciójához kapcsolódó megelôzô feltárások 2007 augusztusában kezdôdtek, 27. 010 m² nagyságú felületen. A lelôhelyen rézkori, bronzkori, római császárkori és középkori települési objektumok kerültek elô. A viszonylag kevés rézkori objektum a felületen megfigyelt egykori vízfolyás medrébe ásva, illetve annak közvetlen közelében került elô. A rézkori objektumok kis száma alapján egy kisebb közösség rövid ideig használt települése rekonstruálható. A telepobjektumok között néhány rézkori sír is elôkerült. A bronzkor idôszakát több különbözô kultúra és idôszak leletanyaga reprezentálta. A jellegzetes seprûdíszes kerámia a lelôhely kora bronzkori (Kr.e. 2500-2000) lakottságát, a mészbetétes töredékek a középsô bronzkori (Kr.e. 2000-1500) megtelepedést bizonyítják. A lelôhely déli részén (2. és 3. felület), az 56-os út mindkét oldalán egy késô bronzkori, a Kárpát-medence szinte teljes területére kiterjedô, úgynevezett halomsíros kultúra szórt szerkezetû, falusias települését lehetett megfigyelni, amely a Kr. e. 1300-1200 közötti idôszakra keltezhetô. A lelôhely középsô részén egy, még a kelták által alapított, de a római császárkorban is továbbélô, nagy kiterjedésû, sûrûn lakott település nyomait lehetett megfogni. A feltárás során lakóépületként, illetve gazdasági épületként funkcionáló, földfelszínre épített, oszlopos szerkezetû és félig földbe mélyített alapú épületek (ún. veremházak) nyomait, hulladék- és gabonatároló gödröket, edényégetô és sütôkemencéket, kutakat azonosítottunk. A település virágkora a Kr. u. 1-2. századra tehetô, de – egy szórványként elôkerült késô római kori hagymafejes bronzfibula (ruhakapcsoló tû) és egy hasonló korú Constantinus-érme alapján - valószínûsíthetô, hogy még a 4. században is lakott volt. A lelôhely déli részén, az 56-os út nyugati oldalán (2. felület) Árpád-kori falusias település nyomait figyeltük meg. A faluhely közelében, egymástól mintegy 140 méterre két nyugat-kelet tájolású, háton fektetett, nyújtott helyzetû, melléklet nélküli, valószínûleg a középkori falu temetôjéhez tartozó csontvázas temetkezést tártunk fel. Czifra Szabolcs, Magyar Zsolt

11

Megelôzô régészeti feltárások a MOL Százhalombatta – Perbál közötti gázvezetékének nyomvonalán 2007. november - decemberben a gázvezeték-fektetése elôtt megelôzô feltárást végeztünk a Pest megyei Tök község és Pilisvörösvár külterületén. A korábbi terepbejárások mindkét lelôhelyen Árpád-kori települést azonosítottak, ezeket a gázvezeték nyomvonala 5 m szélességben érintette, így kutatásaink is erre a sávra koncentrálódtak. Tök Dézsér-táj nevû határában feltártunk két földbe mélyített házat, négy árkot és két tûzhely átégett maradványát. A két, egymáshoz közel elhelyezkedô ház – a korra jellemzôen – félig földbe mélyített, ún. veremház. Nagyságuk 380 x 240, illetve 380 x 330 cm, de széles sátortetôjük miatt alapterületük nagyobb volt. A tetôt tartó gerendák cölöplyukait az épületek hosszabbik oldalának közepén találtuk meg. Padlójuk ledöngölt agyagpadló. Mindkét ház K-i sarkában kör alakú, nagyméretû kövekbôl kirakott kemence állt. Ezek keményre átégett, többször megújított sütôfelületét kerámiatöredékekkel tapasztották ki. A nagyobb épület DNy-i, keskenyebb oldalából sekélyebb, 1, 5 m hosszú árokszerû mélyedés, ún. „nyél” indul. Ez megfelel a korszakban gyakori nyeles veremházak típusának. Mindkét házban több kisebb gödör is volt. Az épületekben több összeilleszthetô fazéktöredéket és viszonylag jó állapotú vastárgyat – köztük vaskést, kézifúrót – találtunk. Az árkok a házaktól távolabb kerültek elô, az egyiknek lekerekített, derékszögben meghajló sarkát is megtaláltuk. A kerámia alapján a falut a tatárjárás elôtt, a 12-13. században lakták. Pilisvörösvár Keréktanya nevû határrészén – mely valószínûleg a középkori Kürt faluval azonosítható – két téglalap alakú veremházat, egy nagyobb kemencét, a hozzá kapcsolódó „munkagödrökkel” és egy árkot tártunk fel. A nagyobb háznál a kemencét a DNy-i, hos�szabbik oldal falába ásták. Elôtte a padlóba nyújtott formájú gödröt mélyítettek, melybe a kemence hamuját húzták. A külsô, ovális kemencét és a hozzá kapcsolódó hosszúkás gödröt, melynek K-i oldalába kisebb, mélyebb gödröt, „fülkét” ástak, valószínûleg mûhelynek használták. Más Árpád-kori településekhez képest viszonylag kevés leletanyag került elô. Különlegesnek számít egy grafitos szürke import – osztrák – kerámia oldaltöredéke. A falut a késô Árpád-korban, a 13-14. században lakták. Koller Melinda, Stibrányi Máté

RÉGÉSZET



RÉGÉSZET

12

Megelôzô régészeti feltárás az M31 autópálya nyomvonalán (Nagytarcsa, Urasági-dûlô) A dombháton húzódó, mintegy 16. 000 m² kiterjedésû területen Kr. u. 2-4. századra tehetô szarmata település részét tártuk fel, amely a mai felszín alatt 60-350 cm közötti mélységben volt. A település objektumai között több rézkori sír, bronzkori és vaskori gödrök továbbá egy Árpád-kori kemence is volt, jelezve, hogy a terület több korszakban is lakott volt. A szarmata település egy patak melletti lankán alakult ki. A falu több veremházát, több száz gödrét, vermét, kemencéit és azok munkagödreit tártuk fel. A veremházak változó kialakításúak és méretûek voltak, belsô területükön cölöplyukakkal. A terület déli részén két tucat, jó kialakítású többrétegû kemencét találtunk, északi részén egy nagyméretû kút volt. A szarmata telep objektumait rendkívül változó méretû árkok választották el, amelyek arasznyi mélységtôl és szélességtôl a két-három méterig terjedtek. A megfigyelések szerint a szarmata falunak az autópálya nyomvonalába esô északi része lakóhely lehetett, míg a sûrûbb objektumrendszerrel fedett rész munka- és mûhelyterület volt, vagyis a telep részei funkcionálisan elkülönültek. A kiemelt kerámia- és csontleletanyag között számos fibula és karperec volt, továbbá azonosíthatók voltak a 2001-2005-ben az M0 autópályához kapcsolódó ásatások során, az Üllô 5. lelôhelyen feltárt nagyméretû szarmata fazekastelep gyártmányai is. Ez utóbbi megyfigyelés is utal arra, hogy a lelôhely részletes tudományos feldolgozás után szervesen beilleszthetô lesz a tágabb környezetében korábban végzet feltárások sorába, így pontosabban rajzolva ki a mikrorégió régészeti-történeti képét. Mészáros Orsolya

13

Római kori villagazdaság Biatorbágy és Törökbálint határában a Tópark nagyberuházás területén Az M1-es autópálya mellett, a Hosszúréti-patak partján mintegy 1600 négyzetméteres felületen több periódusban épült római kori épületegyüttest tártunk fel. A Kr. u. 2-3. századra datálható villa fôépületének jelenleg hét helyisége azonosítható, korabeli átépítésekkel, áthelyezett falakkal, agyagpadlókkal. Padlófûtéssel, falfûtéssel ellátott volt, fûtôkamrája az épület hátsó falához csatlakoztatva található. Leégett tetôomladékának paticsmaradványai alapján a tetô lejtése itáliai mintára lapos, 14-15º-os volt. Az épület homlokzata fehér alapon piros indadíszes falfestéssel és stukkóval díszített volt, amelyet egyszer megújítottak. Egy oszloptöredék alapján díszített bejárati kapu, úgynevezett portikusz feltételezhetô. A falak egy részének alsó alapozási kôsora maradt meg több méteres hosszban, esetenként pedig mintegy 60-80 cm magas falmaradványok ôrzôdtek meg. A fôépület körül a villához kapcsolódó gazdasági épületek több helyisége azonosítható. Falaikat jelentôs részben visszaszedték, vonalukat gyakran csak egy omladékos kôsor jelzi. A kôfalak mellett több helyen agyagfalú épületek nyomait is megfigyeltük. Az egyik falomladék alól került elô egy háborús támadás elôl agyagedényben elrejtett 247 darabból álló ezüst éremkincs, amelynek záróveretei Kr. u. 260-ra keltezhetôk, egyben meghatározva a villagazdaság pusztulási idejét. A pusztulást követôen pár évtized múlva a romokat elplanírozva újra használatba vették a területet. A villa fôépületének homlokzata elôtt, részben rajta mintegy egy méter széles, agyagba rakott kövekbôl álló falak mutatkoznak, amelyekhez fûtôcsatorna is kapcsolódik, egy újabb, a Kr.u. 4. századra datálható gazdaság nyomai. A villaépület környezetében található további római kori épületek és a nagyszámú római építészeti emlék alapján valószínûsíthetô, hogy a lelôhelyen a villagazdaságok mellett egy római kori polgári település (vicus) is kialakult. Miklósity Szôke Mihály

RÉGÉSZET



LABOR

14

Természettudományos Laboratórium A Laboratóriumban eddig a mûemlékekkel kapcsolatos épületdiagnosztikai vizsgálatok, a restaurátorok kutatásai során felmerülô – és e kutatásokat támogató – laborvizsgálatok, illetve a magyarországi építôkövek anyagvizsgálatai zajlottak (pl. budapesti fürdôk, Mátyás templom, Lónya, református templom). 2008-tól lehetôség van földtani, talajtani, kerámia- és csontvizsgálatokra is. A terepi földtani és talajtani megfigyelésekkel rekonstruálhatók az egykori üledékképzôdési környezet, a növényzettel, vízföldtani és éghajlati viszonyokkal összefüggô talajképzôdési folyamatok, illetve az egykori domborzat. A laboratóriumi rutin üledékföldtani és talajtani vizsgálatok mellett mikroszkópos elemzést végzünk, amivel a folyamatok sorrendje is megállapítható. Az ásatáson gyûjtött kôzetpéldányokat azonosítva az ásatáshoz közel esô természetes elôfordulások megadhatók. Az eredmények 2-3 D szelvényeken ábrázolhatók. A petrográfiai vizsgálat során a kerámiából készített 0, 03 mm-es vékonycsiszolatot vizsgáljuk polarizációs mikroszkóppal. A vizsgálattal a kerámiák nyersanyagáról kapunk információt, valamint megismerjük a kerámia szövetében lévô nem plasztikus elegyrészek típusát, mennyiségét és méretbeli eloszlását. Azonosítható a felhasznált nyersanyagok közül a szándékosan a nyersanyaghoz adott soványítóanyag, aminek ezáltal többé-kevésbé pontosan lehatárolható lehet a származási helye. Ezen túlmenôen a gyártástechnológiai viszonyokra is értékes információk nyerhetôk. Az archeozoológia az ásatásokon lelt gerinces állatmaradványok meghatározásával, elemzésével, természet- és társadalomtudományi értelmezésével foglalkozik. Információkat ad az ember-állat közötti viszonyra (ethnozoológia), a táplálkozási szokásokra, életmód jellemzôire. A laborban elvégzésre kerül az állatcsontok szakszerû mosása, szükség esetén restaurálása, archeozoológiai feldolgozása és rövid értékelése a lelôhely régészeti korszakai és fajok szerint.

15

Geodéziai Csoport A mûemlékvédelem feladatai között a helyreállítást, a feltárást és a tervezést megelôzô elôkészítô munkáknál, majd az ezeket követô dokumentáció készítésénél kap fontos szerepet a geodézia. Az általunk elkészített rajzi és elektronikus dokumentáció alapja a mûemléki helyreállítás többi résztvevôje – régész, mûvészettörténész, restaurátor, építész, statikus, villamos tervezô, gépésztervezô, táj- és kertépítész, épület-diagnoszta – munkájának, valamint egyéb, a munkákat érintô számításoknak (földtömeg, terület, térfogat, kihajlás, sül�lyedés) és ábrázolásoknak (szintvonalas helyszínrajz, szelvényezés, térmodell készítés). Az azonos rendszerben történô mérés a több éven keresztül tartó helyreállítások és kutatások egységes rendszerbe foglalható dokumentálását teszi lehetôvé. A mûemlék-helyreállítási tevékenységbe 1993 óta bekapcsolódó Geodéziai Csoport az elmúlt évek során – a mûemléki társszakmák munkatársainak köszönhetôen – olyan tapasztalatokkal gazdagodott az általános geodéziához képest, amelyeknek köszönhetôen szakmailag elfogadottan, teljes mértékben eleget tudunk tenni a helyreállításokhoz kapcsolódó feladatoknak. Munkánk során ásatási felméréseket (Városlôd, római katolikus templom; Veszprémvölgy, apácakolostor; Vác, fôtér; Mihályi, Dôrykastély; Fertôd, Bábszínház; Bakonyszentlászló, római katolikus templom), építészeti felméréseket – épületfelmérést, homlokzatmérést – (Szécsény, kastély és várfal; Siklós, vár; Budapest, Divatcsarnok, Szépmûvészeti Múzeum; Tiszaszentmárton, római katolikus templom; kastélyok, kúriák, lakóépületek, templomok, várak, várromok), táj- és kertépítészeti felméréseket (Visegrád, palota kert; Budai vár, Savanyúleves-bástya, Déli kertek; Budaörs, temetô; Szabolcs, földvár) és egyéb szakági felméréseket (csatornahálózat, villamos vezetékek) végzünk. Az elmúlt tizenöt évben több száz mûemlék-helyreállításnál voltunk jelen.

GEODÉZIA



KUTATÁS

16

Kutatási Igazgatóság Épületkutatás alatt összefoglalóan mûemléképületek építészettörténeti kutatását, falkutatását és régészeti ásatását értjük (az utóbbi esetben tevékenységünk nagyrészt elkülönül a nagyberuházásokhoz kötôdô feltárásoktól). Részlegünkön mûvészettörténészek, régészek, rajzolók dolgoznak. Megrendelôink széles körbôl kerülnek ki: mindazok a mûemlék tulajdonosok (egyházak, önkormányzatok magánszemélyek, társaságok stb.), akik szeretnék (vagy kénytelenek) mûemléküket felújítani. Mivel e felújításokhoz ma már alapkövetelmény – sokszor törvényi elôírás is –, hogy valamilyen tudományos anyag álljon rendelkezésre, általában minket keresnek meg problémáikkal. Az álló mûemléképületek kutatása – az épület jellegétôl, értékeitôl és a beavatkozás mértékétôl függôen – széles skálán mozoghat. Mindenekelôtt – ha mód van rá – igyekszünk elvégezni a szükséges forráskutatást, ami a föllelhetô írott, képi források, esetleges tervanyag összegyûjtését jelenti. Szükség lehet értékleltárra (az épület jelenlegi állapotának helységrôl helyiségre készített, inventarizált leírására) is. Egy ilyen értékfelmérés az építésznek is számtalan információval szolgál a tervezési folyamat során. Gyakran elôírás, hogy a felújítást szondázó falkutatásnak kell megelôznie, mely a korábbi építészeti periódusok, építészeti elemek, színezés meghatározására irányul, különösen, ha azok eredményei beépíthetôk a készülô tervekbe. Sok esetben a kivitelezés közben is kell megfigyeléseket végezni, hiszen a felújítás során is kerülhetnek elô olyan részletek, amelyek dokumentálása az utókornak fontos, számtalan esetben pedig az építészt is segítheti a mûvezetésben egy-egy konkrét kérdés eldöntésében. Olykor szükségessé válhat, hogy a mûemléképületben régészeti feltárást folytassunk, különösen, ha a mûemlék egyben nyilvántartott régészeti lelôhely is. Speciális csoportját képezik ennek a körnek a várromok, melyek idegenforgalmi jelentôségét napjainkban kezdik ismét felfedezni. A régészet eredményei természetszerûleg szorosan összekapcsolódnak a felmenô falak falkutatásával, így azok nem választhatók szét, hiszen egyazon emlék kétféle megközelítéssel végzett, egymást kiegészítô vizsgálatáról és értékelésérôl van szó. Részlegünk e kettôt egymással összekapcsolva végzi.

17

Regéc, vár

Siklós, vár

Budapest, Császár-fürdô

A Zempléni-hegység egyik nyugati hegygerincén emelkedô regéci vár magját az Aba nemzetség tagjai emelték 1300 körül. A rozgonyi csata után királyi vár lett. 1464 elôtt Regéc várát a Szapolyaiak szerezték meg, s birtokolták is 1541-ig. Ezután birtokosai sûrûn váltották egymást. 1635-ben Esterházy Miklós kapott rá adománylevelet. Tôle I. Rákóczi György ostrommal vette el 1644-ben, s ezután már a vár Rákóczi-kézen is maradt pusztulásáig. A Thököly-felkelés idején is komoly szerepet játszó várat 1686-ban rombolták le a császári csapatok.

Az 1960-as években már helyreállított vár új funkciójához kötôdô tervezett felújításokat megelôzôen mûemléki és régészeti kutatást végeztünk a területen. Ennek során minden eddiginél teljesebb képet alkothattunk a vár építéstörténetérôl. A vár a 13. század elejétôl a Siklósi család kezén volt, majd a 14. század végén Garai Miklós nyerte adományul. A legújabb kutatások során alapos feltárásokat végezhettünk a Garaiak 15. századi palotájában, amely a Siklósiak korábbi várának elbontásával több lépésben jött létre. Az U alaprajzú, toronnyal megerôsített épületegyüttest ülôfülkés ablakok, díszes párkányok és festett nyíláskeretek díszítették. Kiemelkedô mûvészi teljesítmény a vár déli homlokzatán látható Garaicímeres zárterkély. Perényi nádor építette a várkápolna késô gótikus szentélyét. Az ásatásokon elôkerültek a reneszánsz loggia alapozásai is, melyek a készülô rekonstrukcióhoz szolgálhatnak alapul. Bartos György, Juan Cabello

Egyik nagy léptékû, idén is folytatódó munkánk a budapesti Császár-fürdô rekonstrukciója. Az Irgalmas Rend által fenntartott fürdôt 1574-ben emelte Szokollu Musztafa budai pasa. Jóllehet, a korábbi felújítások során folytattak itt szondázásokat, teljes körû falkutatásra csak most nyílott lehetôség (az ásatást a Budapesti Történeti Múzeum régésze, Papp Adrienn végzi). A munkák eredményeképpen rengeteg új ismeretet szerezhettünk e fürdôk építészeti képével (pl. vízellátásával) kapcsolatban. A Császárfürdô ugyanakkor jó példa arra, milyen szorosan összekapcsolódik a falkutatás, a régészet, a restaurálás és a természettudományos vizsgálatok. G. Lászay Judit

A régészeti kutatás 1999-ben kezdôdött el, a vár mintegy harmada lett feltárva, már eddig is igen gazdag, elsôsorban 17. századi leletanyag került itt elô, mely jól reprezentálja egy fejedelmi rezidencia egykori mindennapi életét. Különösen kiemelkedôek a közelmúltban felfedezett török falicsempék, a „bokályok”, melyek pontos párhuzamai egyelôre csak Sárospatakról és Kairóból ismertek. Simon Zoltán

KUTATÁS



KUTATÁS

18

Gyepükaján, Nagykeszi A Balatonfelvidéken található egykori Nagykeszi falu (Gyepükaján közelében) elsô említése 1230-ból ismert. A templomot igen késôn, 1450-ben említik elôször, ma már csak romjai állnak, ugyanis a falu a török korban - összes épületével együtt - elpusztult. Romos középkori plébániatemplomán a közelmúltban végeztek romkonzerválást, a kivitelezés közben régészeti megfigyelést végezhettünk a területen. A feltehetôen egyenes szentélyzáródású, törtkôbôl épült templom nyugati homlokzata és elôtte a kissé északra „eltolt” torony maradt meg jobb állapotban. A toronytól délre a nyugati homlokzaton nyílt a hajóba a középkori bejárat, melynek környezetére kiterjedt a helyreállítás. A munka jó példa arra, hogy kis költségvetéssel és nagy odafigyeléssel e romemlékek élettartama is jelentôsen meghosszabbítható, és az ilyen típusú helyreállítások ugyanúgy hozzátartoznak a mûemlékvédelem napi feladataihoz, mint az országos jelentôségû mûemlékekkel való foglalatoskodás. Koppány András

Bakonyszentlászló, evangélikus templom A kutatás elôtt a templom a késô barokk evangélikus templomépítészet jellegzetességeit viselte magán, melynek középkori eredete részleges korábbi kutatásokból már ismert volt. A falkutatás nyomán a középkori templom minden lényeges eleme megismerhetô volt: a falpillérek mérete, kiülése, a boltozatindítások, párkány-formák, a szentély szentségtartófülkéje és ülôfülkéje, az utóbbi kifestés részleteivel, az ablakok helye és mérete, a déli kapu, melynek falazata részben, eredeti faragott kövei nagy arányban fennmaradtak, s kutatás során külön meglepetést okozott a nyugati karzat töredékeinek feltárása. Az oszlopok kôtöredékei a belsô szondázó ásatás során kerültek elô. A templom környezetének szondázó ásatása a körítôfal, egy feltételezhetô kápolna és az újkori harangtorony maradványait hozta felszínre. László Csaba, Rácz Miklós, Koppány András

Budapest, József Nádor tér 1. volt Postabank-székház 2007-ben készítettük el Budapesten a József Nádor tér 1. sz. klasszicista épület (volt Postabank-székház) értékleltárát. A Hild József által tervezett épület jó pár átalakításon, funkcióváltáson átment, mégis maradtak meg olyan nyílászárók, vasalatok, melyek a 19. század elsô felének jellegzetes, nívós darabjai, ezért dokumentálásra feltétlen érdemesek. Közülük több asztalos szerkezet (pl. a Hild által elôször városi lakóházakon alkalmazott, ablakkávába simuló spaletta stb.) a korszak legmodernebb megoldásai közé tartozott. Érdekesség, hogy több esetben készültek jó minôségû másolatok az eredeti klasszicista szerkezetekrôl. A dokumentáció, mely helyiségrôl helyiségre veszi sorra az értékeket, mind az építtetô, mind a tervezô, és a hatóság számára is alapvetô információkkal szolgál a felújítással kapcsolatban G. Lászay Judit, Fülöp András, László Csaba Koppány András, Thúry László,

19

ÉPÍTÉSZET A Tervezési Igazgatóság a mûemlék-helyreállítások több évtizedes szakmai múltra visszatekintô (OMF-ÁMRK) komplex tervezésével foglalkozik; alaptevékenysége a kiemelt jelentôségû, vagy veszélyeztetett helyzetû mûemlékek és környezetük mintaértékû kutatása, tervezése és restaurálása. Kollégáink az állapotfelméréstôl a kivitelezésig részt vesznek a helyreállítási folyamatban, összehangolva a szerteágazó kutatásokat (építész, mûvészettörténész, régész, szakági tervezôk, kert- és tájtervezôk, kô-, festô-, farestaurátorok, épületdiagnosztikai kutatások), majd a vizsgálatok és feltárások eredményeire építve a mûemléki értékfeltáró bemutatás tervezésén keresztül a megvalósulásig irányítják a helyreállítás folyamatát. Az elmúlt években munkáink többségét állami feladatok képezték, emellett együttmûködtünk az országos vagyonkezelô szervezetekkel is (pl. KVI, MÁG). Partnereink voltak az önkormányzatok, egyházak, és mindazok, akik mûemlékekkel rendelkeznek. Szakértésekkel, helyszíni kutatásokkal, szemlékkel segíttettük a KÖH felügyeleti munkáját, részt vállalva az ott folyó állományrevíziós és topográfiai (pl. Kôszeg) munkálatokban is. Intézményünkhöz köthetô számtalan vár (pl. Csesznek, Ozora, Szigliget, Füzér, Komárom, Nagyvázsony, Siklós, stb.) kastély (pl. Pápai Esterházy-, Körmendi Batthyány-, Hatvani Grassalkovich-kastély), városi palota (pl. Festetics-palota – német nyelvû egyetem; Soproni Esterházy-palota – Erdészeti Múzeum), lakóház, illetve különbözô felekezetû templom helyreállítása. A határon túli mûemlékek közül munkatársaink készítették a kárpátaljai Csetfalva református templomának, a nagyszôlôsi ferences rendház felújításának szakértôi és tervezési munkáit, a horvátországi Hercegszôlôs református templom és a szlovákiai Borsi Rákóczi-kastély kutatási és építészeti tervezési munkáit. Szakmai munkánkat több hazai és külföldi elismerésben részesítették. Az Európai Unió hivatalos szakmai elismerésében, Europa Nostra-díjban részesült az ócsai, a sonkádi és a gyügyei református templom, a fertôdi Eszterházy-kastély kápolnájának helyreállítása, valamint a New York Palota és a Ferihegy I. terminál rekonstrukciója. Budapest építészeti nívódíját nyerte el a New York Palota (2007), Nívódíjat kapott a Ferihegyi Repülôtér I. terminálja, valamint a sárospataki Rákóczi-vár palotaszárny és olaszbástya rekonstrukciója. A jövôre nézve célunk, hogy szakmai munkánkat változatlanul komplex módon folytassuk, és tervezési munkánkkal a pályázati rendszerben többletforrásokhoz segítsük a mûemlékeket. Szükségesnek látjuk, hogy szakmai szerepvállalással tapasztalatcseréken keresztül széles látókörû szakembereket képezzünk, illetve a mûemlékvédelmi gyakorlat tapasztalatairól a Magyar Építészkamara oktatási programjába illeszkedô konferenciák szervezésével a tágabb értelemben vett szakmai közönséget is megismertessük a mûemlékvédelem komplex feladataival.

ÉPÍTÉSZET



VÁROSI MÛEMLÉKEK

20

Pécs, Nick-udvar Pécs belvárosában a Széchenyi tér és a Király utca találkozásánál négy épületbôl álló együttes alkotja a „Nick-udvart”. A bonyolult szövetet alkotó épületegyüttesben olyan funkciókat és szerkezeteket alakítottunk ki, amelyek a mûemléki értékeket megôrzik, és lehetôség szerint be is mutatják azokat. A kutatás a Király utcai épületben középkori falmaradványokat és kôkeretes nyílásrészleteket tárt fel, amelyeket a kapualjban bemutatunk. Az épületegyüttes a passzázs 1930-as évekbeli tulajdonosáról kapta nevét. A vas - üvegszerkezetes lefedés eredeti formáit nem ismerjük, ezért itt a tetôtérben újonnan kialakítandó étteremhez is igazodó, modern acél- üveg szerkezetet terveztünk. A belsô udvarba visszakerülhetnek az egykori funkciók: kisebb üzletek, cukrászda, étterem. Az új, szállodai funkciót korszerû formavilágú épületszárnyban, a Széchenyi tér 16. sz. épület telkének végében helyeztük el. Máté Zsuzsanna, Szécsi Zsolt

Székesfehérvár, tervezett Bazilika Történeti Múzeum A romkert közvetlen szomszédságában az egykori bazilika történetének és tárgyi emlékeinek bemutatására múzeumot terveztünk. A Koronázó tér 3. és 4. sz. ház mutatkozott a legcélszerûbb helyszínnek a múzeum létrehozására. Az eredetileg barokk stílusú épületek a középkori város romjaira épültek, a feltárások során több középkori, másodlagosan beépített faragott követ tártak fel az alapokban és a falazatokban. 1912-13-ban a két épület banki funkciót és egységes homlokzati kialakítást kapott Say Ferenc tervei szerint. Elsô ütemben, ideiglenes kiállítás helyszíneként a 3. sz. ház helyreállítása történik meg. A hely szûkössége miatt a pince bôvítésére volt szükség. Ehhez 2007 ôszétôl folynak a régészeti feltárások, és az alapok megerôsítése. Az elsô ütemben a pince, a földszint és I. emelet kerül hasznosításra, a tetôtér beépítése a tetôszerkezet cseréjével a második ütemben történik meg. M. Juhász Ágnes, Erdélyi Erika

Eger, Kis Zsinagóga A Kis Zsinagóga Eger belvárosának jelentôs épülete. Mai formája egy kisebb barokk épület – emeletes tímárház – bôvítésével 1845-ben alakult ki. Sajátos karaktert ôriz a nagyterem belsô festése. A helyreállítás problémája volt, hogy ki kellett cserélni e festést hordozó fafödémet, annak komoly pusztulása miatt. A fôépület belsô térszerkezete és közlekedési rendszere az eredeti használatot követi. Az 1998. évi helyreállítási terv kulturális kamaraterem kialakítását célozta. A fôépület szerkezet-helyreállítási munkái 2000-ben elkészültek. A részben új program és módosított terv alapján a felújított épület a mozgáskultúra oktatás és a táncmûvészet fellegvára lesz. A tervezett melléképület a nagyteremhez kapcsolódik a kiszolgáló funkciók számára. A földszint két helyisége öltözô és iroda funkciókra alkalmas. A pinceszinten terveztük a WC-mosdó csoportot és a nagyobb öltözôt. Albert Tamás, Dr. Dulácska Endre, Graffjódy ZsuzsannaLászló Csaba

21

Bakonyszentlászló, evangélikus templom A 13. századi eredetû templom helyreállításának kutatási, tervezési és kivitelezési munkái 2001 óta több ütemre bontva folynak. A templom az 1816-os átépítés során kialakított formájában maradt ránk rendkívül rossz tömegarányokkal, részletképzés nélküli homlokzatokkal és belsô terekkel. Tekintve, hogy a meglévô állapot nem hordozott magában építészeti értékeket, ellenben az épületkutatás egy nívós középkori templom részleteit tárta fel, a helyreállításnál a románkori állapot rekonstrukcióját tûztük ki célul. A déli kapu helyreállítását Sütô József kôszobrász restaurátorral közösen készítettük. A teljes helyreállításhoz még a homlokzat-helyreállítás befejezése, a belsô és díszvilágítás kivitelezése, valamint P. Samu Viktória, Martos Tamás

A Budavári Nagyboldog­asszony(Mátyás-) templom 2004-ben kezdtük a templom helyreállításának elôkészítését. A korszerûsítési igényekhez a terepszint alatti épületrészben biztosítottunk helyiségeket. A kiállítási útvonal bôvítésére a nyugati oromzat mögött adtunk lehetôséget. A 2006-ban elkezdôdött el a beruházás elsô lépéseként megtörtént a templom további állagromlásának megállítása. Ezután következett a térszín alatti vasbeton „doboz” megépítése, az épület körüli közmûvek rendbe tétele, a nyugati falak szárítása, és az épület körüli szivárgó rendszer kiépítése. Elkezdôdött a fedélszék javítása, a héjalás cseréje, a kôhomlokzatok restaurálása. 2007-ben elsôsorban szerkezetépítési és közmûmunkák folytak, melyek a következô évek mûemlék-helyreállítási és restaurálási feladatainak végrehajtását alapozták meg. Deák Zoltán, Hild Csorba Bernadett, Schuszter Dániel, Bernáth Attila, Olosz Emese

Martonyi, Háromhegyi kolostor Magyarország a keresztes háborúk során találkozott ismét a remeteséggel, mint keresztény életformával. A szerzetesség ezen új változatának növekvô népszerûsége következtében jött létre a pálos rend, amely az egyetlen jelentôs magyar alapítású szerzetesrend. A rend kolostorainak döntô többsége erdôs területeken épült. E típusnak egyik legépebben megmaradt, szép példája a Háromhegyi pálos kolostor, melyet 1341-ben a martonyi nemesek alapítottak. A kolostor 1550 körül, a török háborúk következtében vált lakatlanná. A romot az Aggteleki Nemzeti Park megvásárolta, és kezdeményezte a templom régészeti kutatását. A feltárás eredményei tették lehetôvé a templom támpilléreinek és a hajó tetôszerkezetének megépítését, valamint a szentélyboltozat rekonstrukciójának megtervezését. Ennek megvalósítása a kolostor állagvédelmének következô tervezett üteme. Fülöpp Róbert

TEMPLOMOK



KASTÉLYOK

22

Hatvan, Grassalkovich-kastély Az elmúlt években újabb lendületet vett a hatvani Grassalkovich-kastély helyreállítása. A tetô és egyes belsô födémek átépítése után a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a városi önkormányzat együttmûködésével folytatódott a munka a homlokzatokon, a kerítés és a kertek helyreállításával. Elkészült a díszvilágítás és a kút restaurálása is. Az alkalmazott anyagokban és technológiákban is korhû homlokzat-helyreállítás kivitelezését az Architekton Rt. nyerte el. A kapu és erkély kôszerkezeteit Tóth Kálmán, a kutat Rákos Péter restaurálta. A homlokzat felállványozásával mód nyílt az 1989-ben megkezdett kutatás folytatására is (Kutatók: D. Mezey Alice és Haris Andrea). A fôépület külsô és a környezet komplex felújításával az épületegyüttes több esél�lyel vár a méltó hasznosításra, az állami, vagy vállalkozói tôke mozgósítására. Albert Tamás

Mihályi, Dôry-kastély

Borsi, Rákóczi-kastély

A mihályi Dôry-kastély a 15. században épült. Az épületegyüttest a 19. század végéig megosztva több nemesi család birtokolta. A résztulajdonosok a kerítôfalakon belül egymástól függetlenül építkeztek, egységes építési fázis csupán a romantikus átépítés volt. Mai formáját a hetvenes években, Koppány Tibor tervei alapján történt helyreállítása során nyerte el. Az újbóli felújítás és átépítés engedélyezési és kiviteli terveit 2007-ben a KÖH megbízásából készítettük el. A kastélyban oktatási központ létesül. A tervek szerint a szobák komfortfokozatának emelése, egyenként megközelíthetôvé tétele mellett megmarad a szállás-funkció. A szobabeosztást a kutatási eredmények figyelembevételével, a 18-19. századi térkapcsolatok helyreállításával terveztük át. A földszinten lévô étterem és annak konyhája, valamint az összes gépészeti rendszer teljes korszerûsítésen esik át. A felújítás 2008-ban kezdôdik meg. Wittinger Zoltán

A borsi Rákóczi-kastély Szlovákiában, Sátoraljaújhely közelében fekszik. 1560 körül reneszánsz stílusban épült, három bôvítési periódus után teljes kiépítettségét 1640 körül, a Rákócziak alatt nyerte el. Itt született II. Rákóczi Ferenc. Nagy számban maradtak meg in situ reneszánsz ablak- és ajtókeretek. A felújítás 2000 óta szlovák és magyar mûemlékvédelmi szervek együttmûködésével, részben magyar állami támogatással folyik. A tervek szerint a mûemléki épületszárnyban kávézó, konferenciaközpont és kiállítóterek létesülnek. Emeleti kiállítótereit enteriôr-rekonstrukcióként újítjuk fel. Újkori szárnyában szálloda és étterem kap helyet. 2006-ban átadásra kerültek a földszinti kiállítótermek és az emeleten két – Rákóczi szülôszobájaként ismert – szoba. Itt rekonstruáltuk a feltételezhetô egykori nyílászárókat, a mennyezetet. Egykori kôkeretes ajtóit tölgyfa szerkezettel idéztünk fel. Wittinger Zoltán

23

Siklós, vár

Csókakô, vár

Szigliget, vár

A siklósi várban mûködô Tenkes szálló és étterem a délszláv háború kitörése után megszûnt, a várnak ez a területe azóta is üresen áll. Jelenleg csupán a múzeumi szárnyat használják.

Csókakô Fejér megye egyetlen középkori vára, melyet a Csákok a 13. században építettek. A korai várat többször is bôvítették, majd a 14-15. század során alsóvárral egészítették ki. Ekkoriban épült a kápolna is, amely mint önálló építmény meglehetôsen ritka jelenség a hazai várak építéstörténetében. A 18. században romossá vált erôdítés helyreállítása az 1960-as években kezdôdött, de csak a 90-es évektôl vett nagyobb lendületet.

Várak mûemléki helyreállítása hazánkban – kevés kivételtôl eltekintve – fal- és épületromok kisebb-nagyobb kiegészítését jelenti. Töredékes ez a munka különösen akkor, ha töredékes a régészeti feltárás, tudományos kutatás. A szigligeti vár esetében azonban végéhez közeledik ez a kutató-munka, és a Vár nagy részén késznek tekinthetô a mûemléki helyreállítás.

A vár hasznosítása akkor rentábilis, ha egy nagyobb projekt részeként szerepel, így jelenleg a vár a „Mediterrán kapu” projekt része. A 2004-es hasznosítási programterv két intézményt helyez a várba. Az egyik egy szálloda étteremmel, borkóstoló-bormúzeummal, kávézóval, konferencia-teremmel, körülbelül 30 lakóegységgel és 3 lakosztállyal. A másik a Siklósi Várszínház Kht., amely interaktív múzeumot mûködtet állandó és idôszakos kiállításokkal, vetítôteremmel, mozgássérültek, idôsek és kisgyerekesek számára is megközelíthetô módon. A kápolna, amelyet a múzeum felügyel, kisebb koncertekre biztosít lehetôséget, valamint visszakapva szakrális funkcióját egyházi esküvôk rendezésére is alkalmas. Kaló Judit, Erdélyi Erika, Garaguly Kinga, Olosz Emese, Dr. Vándor András, Graffjódy Zsuzsanna

Elôször a sürgôs állagvédelmi beavatkozásokat végeztük el, majd a régészeti feltárások után elôkerült maradványok védelmét, kiegészítését kellett megoldani. A kaputorony tervezett rekonstrukciójával hamarosan megteremtôdik a zárhatóság, a forgalom ellenôrzésének feltételei. Az újrahasznosítás elsô eleme a most készülô kápolna védôépülete lesz, amely kiegészül majd az alsó udvarban várhatóan elôkerülô, helyreállítható épületekkel is. Gál Tibor, Gerák Miklós

A vár történetének egyik nevezetes eseménye volt a palota északi tornyának 1697-es felrobbanása a felsôvárban. Az udvar felé dôlt faltömbök rombolták ös�sze a konyhaépületet is. Ezt az állapotot tárta fel a régészeti kutatás 2002-ben, és épp ennek az állapotnak a bemutatása a „helyreállítás” kuriózuma is. Az egymás hegyén-hátán tornyosuló szobányi faltömbök sok építészeti részletet hordoznak a torony eredeti kialakításából is. A konyhaépület bemutatása és az északi kapu rekonstrukciója után tekinthetjük teljesnek a Vár mûemléki helyreállítását Albert Tamás

VÁRAK



KOMÁROM

24

Komárom, Csillagerôd pályázat A Monostori Erôd Hadkultúra Központ Kht. meghívásos tervpályázatot írt ki a komáromi erôdrendszer Duna jobb parti hídfôerôdjének tervezésére. A programban kortárs mûvészeti központ kialakítását határozták meg. Terveinkben a friss kortárs építészeti vonulatokat féltôen gondos mûemlékvédelmi gondolkodásmóddal ötvöztük. A visszafogott formálású új elemek mellett a beavatkozást és a rombolást elvetettük. Helyette a fôépület építészeti sérüléseit „gyógyítottuk”, helyreállítva egykori közlekedési és homlokzati rendszerét, rekonstruálni terveztük a lôdombok geometriáját. Az új építésû elemek telepítésük révén a megközelítési útvonalakról nézve transzparensek. A kért funkciókat az építmény lelkét adó, terveink szerint sétányként végigjárható szimmetriatengely mentén fûztük fel. A landscape art-szerû tájépítészeti tervekkel egységgé olvadó udvari építmények elbontható szerkezetek. Braun Orsolya, Hild Csorba Bernadett Wittinger Zoltán

Komárom, Monostori erôd helyreállítási munkáiról Az erôd szokatlan méretei, különleges értékei és hangulata miatt sajátos kihívást jelent a mûemlék-helyreállításban. Hasznosítása csak a térség fejlesztésével kapcsolatos problémák, lehetôségek feltárásával és megoldásával összefüggôen lehetséges, amely hosszú távú feladat. A Komáromi vár, illetve az erôdítések az államalapítástól szinte napjainkig folyamatosan épültek, fejlôdtek. A Duna mindkét partjára kiterjedô erôdítések közül ma Magyarországon található a Csillag-, Igmándi-, és a Monostori (Sandberg) erôdök. A Duna partjára épített Monostori erôd az erôdítésrendszer legnagyobb létesítménye. Az erôd a 19. század hadiépítészetének egyik legnívósabb építészeti emléke Közép-Európában. Az erôd 1851-tôl 1874-ig épült. 1945-ig kaszárnyaként, lôszerbázisként szolgált. A 80as évek végéig a szovjet hadsereg hadiraktárként használta, jelentôs, de helyreállítható károkat okozva benne. A helyreállítási munkák a 90-es évek eleje óta folyamatosan folynak. Elôször a lôszermentesítés és életveszély elhárítás történt meg. A romeltakarítás során elbontottunk kb. 3000 m² értéktelen épületet. Csaknem 40.000 m³ föld megmozgatásával helyreállítottuk az összes földmûvet, árkokat, lôsíkot, szinte teljes egészében kiépítettük a szükséges közmûveket. A Fô-ôrség épületében az ellenôrzés-információ és közönségforgalmi funkciók kerültek elhelyezésre. Az ún. Kantinban kiállítóterek, irodák és egy kis kávézó alakult ki. A Pékség épületében sütôipari múzeum, a Dunai-bástya egy részében szabadtéri színpad, elôadótermek készültek. Mivel mindez azonban még csak töredéke a hasznosítható területnek, a további erôd-részek hasznosításának vizsgálata folytatódik. A további helyreállításokra több terv kapott építési engedélyt, köztük a Dunai-bástya, az Oktató Központ, a Konferencia Központ és a Huszár Múzeum. Az eddigi erôfeszítések eredményeképp az erôd csaknem egészében látogatható. A felújítási folyamat a financiális lehetôségektôl függôen folyamatos, az elmúlt két évben a parancsnoki bástya kiállítóterei, az udvarán a nyári színpad, a Pékségben a mozgássérült illemhely, a megközelítést lehetôvé tevô gazdasági bejárat, annak rámpája épült meg. Wittinger Gál Tibor, Gerák Miklós, Wittinger Zoltán, dr. Vándor András

25

Savanyúleves-bástya, pavilon rekonstrukció A KÖSZ elôdjét, az ÁMRK-t 2006. év második felében kereste meg a Budavári Önkormányzat egy zenepavilon rekonstrukciójának tervével, amely a Tóth Árpád sétányon lévô ún. Savanyúleves-bástyán volt található. A kutatási eredmények szerint a 19. század végén, vélhetôleg 1887 és 1893 között épült fel a fából készült nyolcszögletû, igényes kivitelû, nyitott zenepavilon. A sétányélet felélesztésének céljából a nyitott zenepavilonban lehetôséget szeretnénk biztosítani a vendéglátásnak és a kulturális életnek is. A pavilon megjelenése és részletmegoldásai híven tükrözik az eredeti kialakítást, ez csak a padlóburkolat, a lépcsôkialakítás, és a korlát megjelenésénél tér el némiképp. Lukács Zsófia, Vitályos Ágnes

Visegrád, királyi palota

Szécsény, városfalak

A visegrádi Mátyás Király Múzeumnak szándékában állt, hogy a múzeumot a lehetô legteljesebb mértékben akadálymentesítse. Ennek legfôbb nehézsége, hogy a megmaradt eredeti középkori részeken túlságosan meredek lépcsôk, magas kôküszöbök vannak, és a külsô terep is nagy szintkülönbségekkel rendelkezik.

Szécsény mai belvárosát, az egykori mezôváros területét védmûvekkel erôsített városfal veszi körbe. Kialakulása a 14. század közepétôl feltételezhetô, de a 15. század közepén már több forrás is szól erôdítési munkákról.

Az észak-keleti palota helyreállítása 2006-ban elérkezett ahhoz a ponthoz, hogy a középkori közlekedési rendszer és útvonal visszaállítása után az épület közvetlen környezetének tereprendezésére is elkészül. Így 2006 végére megépült a múzeum új, akadálymentes bejárata és a díszlépcsôig felvezetô út, a díszlépcsô elôtti térrel. A folytatásban az akadálymentes felvonó építése szerepelt, melyhez a lépcsô elôtti dísztérrôl egy kétkarú rámpán is fel lehet jutni. A lift 2007 végére elkészült, mûszaki átadása megtörtént. Deák Zoltán, Schuszter Dániel

Szécsény város önkormányzata az „Új Magyarország Fejlesztési Terv” Területfejlesztési Regionális Operatív programja keretében kívánja megújítani történelmi városközpontját, ezen belül a városfalakat. Az erôdítmény rekonstrukciójának építési engedélyezési terveit intézményünk készítette 2006-2007-ben, tervezési területünk az ÉK-i bástyától a D-i szögletes bástyáig terjedt. A helyreállítás célja a városfal folytonosságának visszaállítása a hiányzó falszakaszok rekonstrukciójával, illetve az elpusztult kaputorony részleges-, és a DK-i bástya tömegének teljes rekonstrukciójával. P. Samu Viktória, Erdélyi Erika, Ráth Miklósné Tóth Ibolya, dr. Vándor András, Olosz Emese

EGYÉB MÛEMLÉKEK



Europa Nostra

26

Ferihegyi Repülôtér, I. terminál A Magyar Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium 1939 szeptemberében pályázatot írt ki a Ferihegy puszta és a Szemeretelep közötti területen építendô közforgalmi repülôtér forgalmi épületének megoldására. Az I. díjat ifj. Dávid Károly kapta. Az eltelt évtizedekben történt hozzáépítések és a belsô átalakítások, bár növelték az épület átbocsátó képességét, de elvették annak eredeti szépségét, egyszerûségét és teljesen torz egyveleget hoztak létre. A 1990-es évek végére egyre nagyobb teret kaptak az európai légi közlekedésben a fapados „low cost” légitársaságok járatai. Ekkor felmerült a mûemléki védettséget kapott I. Terminál átalakításának kormányprogramja. Az átépítési tervezés négy alappillére: a természettudományos vizsgálatokon alapuló diagnosztika, a levéltári-tervtári munkán alapuló mûvészettörténeti kutatás, a modern aktív és passzív biztonsági és védelmi rendszerek ismerete, valamint a 21. századi, az utazóközönség kényelmét szolgáló technikai elemek ös�szehangolása az értékmentô építészeti koncepciókkal. A helyreállítás során az épület funkcionális elrendezése és a befoglaló építészeti forma között tökéletes összhang teremtôdött. A projekt rávilágított arra, hogy az eredeti funkció megtartása és a korszerû elôírások betartása mellett megôrizhetôek 20. századi ipari mûemlékeink. A Ferihegy I. terminál helyreállítása jól reprezentálja Magyarország örökségvédelmi politikáját az ipari mûemlékek vonatkozásában. A helyreállítás 2007-ben Europa Nostra-díjat kapott Szécsi Zsolt, Fogarasi Barbara, Lénárd Márton, Olosz Emese, Dr. Vándor András

27

New York Kávéház és Palota helyreállítása A Boscolo Group 2001-ben vásárolta meg a New York Palotát azzal a céllal, hogy luxus szállodát alakítson ki benne. Létrehozta a New York Palace Kft.-t a beruházások bonyolítására. Az ÁMRK a Kávéház és a Palota mûemléki tereinek és a homlokzat rekonstrukciójának tervezésére kapott megbízást. Szerencsésen alakult az épület sorsa, mert egy üresen álló, ám igen értékes mûemlékbe új, ahhoz illô funkció került, s a befektetô is rendelkezett a rehabilitációhoz szükséges tôkével. A helyreállítás mintaértékû Budapesten, mert a szokásoshoz képest mód volt igen alapos, mindenre kiterjedô kutatásra, a terek elpusztult részleteinek rekonstrukciójára archív tervek, fotók és analógiák alapján. A tervezésben, kutatásban, kivitelezésben résztvevôk referenciákkal és e téren gyakorlattal rendelkezô kvalitásos szakemberek voltak, a restaurálást végzô csapatban nagy számmal vettek részt képzô-, és iparmûvészek, restaurátormûvészek. Olaszok vásárolták meg az ingatlant, de magyar szakemberekkel dolgoztak együtt a palota újjáélesztésén. Az építtetô luxusigénye pedig esélyt adott arra, hogy teljes mûemléki rekonstrukcióra kerüljön sor. A New York Palota 2006-ban nyitotta meg ismét kapuit. Így Európa egy újabb pusztulásnak indult értékét sikerült megmenteni. A New York Palota helyreállítását 2007-ben Europa Nostra-díjjal jutalmazták, valamint elnyerte Budapest építészeti nívódíját is. Kaló Judit, Hild Csorba Bernadett

Europa Nostra



KERTTERVEZÉS

28

Táj- és Kertépítészeti Csoport 2007 decemberéig mûködött önállóan a Táj- és kertépítészeti osztály, amelynek dolgozói (táj- és kertépítész mérnökök, mûemlékvédelmi szakmérnökök) kerttörténészként, tervezôként a különleges értéket képviselô történeti kertek, mûemléki környezetek, tájak védelmének megszervezését, kutatását, tervezését, valamint az intézmény tervezési munkáiban való szakági terveket készítették. 2008-tól az Építészeti osztályon belül folytatják mûködésüket. A korábbi évtizedekben megtörtént a történeti kertek összeírása, kb. 150 mûemléki kertet tartunk nyilván. Kialakultak a helyreállítás, rekonstrukció elvi-módszertani megoldásai; jelentôs kerthelyreállítások történtek (Nagycenk, Keszthely, Hédervár, Martonvásár, Alcsút, Visegrád). Kertépítészeti tevékenységünkkel részesei voltunk néhány kiemelkedô, Europa Nostra-díjjal is elismert mûemléki helyreállításnak (az ócsai, sonkádi, gyügyei református templom). Fontosnak tartjuk szakmai tudásunkkal segíteni azokat az állami, valamint hátrányos helyzetû mûemlék-együtteseket, parkokat, melyek kiemelt értékûek, de tulajdonosaik pénzhiányban szenvednek. Kertépítészeti szakvéleményeinkkel részt veszünk a KÖH felügyeleti munkájában. A kertek megyénkénti rövid feldolgozásával és a több ezer kertfotóval megteremtettük a mûemléki kertarchívum alapjait. 2007 folyamán több nagyobb tervezési feladata volt a kollégáknak (Budapest, Óbuda – Dugovics tér; Budapest, Mátyás-templom; Visegrád, királyi palota; Hatvan, Nagygombos puszta környezetterve). Kert-Örökségünk címmel tematikus térkép készült a magyarországi történeti kertek feltüntetésével. Nagy sikert aratott a három alkalommal megrendezett kamarai továbbképzés, melyre szép számmal jelentkeztek külsôs tájépítészek is. Különleges programként évek óta mûködik egy szakmai klub is a hivatalban Örök-Zöld-Klub. 2008-tól a táj- és kertépítészettel foglalkozó szakemberek az Építészeti osztályon belül folytatják mûködésüket.

29

Visegrád, királyi palota kertek Visegrád a 14. században, az Anjou királyok idején emelkedett országos jelentôségre. Ettôl kezdve a magyar királyok egyik legfontosabb rezidenciája lett. Károly Róbert építtette az elsô palotát és ô létesítette a királyi gyümölcsös kertet. Zsigmond király a 15. század elején a kert egy részét díszkertté alakította. Mátyás király az alapvetôen késô középkori elrendezésû kertet töltötte meg a humanista, s a reneszánsz szellemiséghez, mûvészethez igazodó részletekkel. A ragyogó táji adottságokat, mediterrán hangulatot kihasználva tette Visegrádot reprezentatív királyi nyaralóhellyé. Az együttes a 18. századtól fokozatosan pusztulásnak indult, de a különbözô forrásanyagok (pl. Oláh Miklós leírása) mindig is említést tettek a palotáról. A 20. század közepétôl indult el az a kutatási, helyreállítási folyamat, melynek eredménye az 1993-ban induló komplex, környezeti-régészeti vizsgálaton alapuló jelenlegi helyreállítás lett. 2000-ben készült el a gyümölcsös kert nagyszabású helyreállítása, melyet azóta is további részletek követnek. dr. Szikra Éva, Deák Zoltán

Szabolcsi ispánsági földvár Tokajtól 12 km-re, Szabolcs községben található hazánk e különleges mûemlékegyüttese. Árpád fejedelem közeli rokona, Szabolcs herceg a 10. század elsô évtizedeiben építette fel a földvárat. Szent István uralkodásának kezdetétôl a 13. századig várispánsági központ volt. Háromszög alakban húzódó sáncait egykor két oldalról a Tisza övezte, a harmadik, DK-i oldalon csatornát ástak, így biztosították a szigetszerû zártságot. Hatalmas honfoglalás kori vízrendezési, tájalakítási feladat volt ez. Németh Péter kutatásai alapján kerültek meghatározásra a helyreállítási munkák. A kertépítészeti tervek alapján 2000-re elkészült a teljes terület eredeti terepszinten tartott rendezése, majd a DK- i csatorna bemutatása a híddal, az 1896-os obeliszket megerôsítô faszerkezet, amely kilátóhely is. Reményeink szerint a Tiszát és a morotvákat összekötô egykori folyómeder-rész is helyreállításra kerül majd a jövôben. A történeti táj megôrzése egyúttal a természeti értékek megôrzésének szélesebb körû lehetôségeit is biztosítja. Kiss József

Bicske, Batthyány-kastély parkja 2003 decemberében készült el a park helyreállítási programterve, amely kijelölte a kert helyreállításának fôbb irányvonalait, de azok részletes kidolgozása további tervezést igényel. A programterv készítésekor már figyelembe vettük, és korrekcióval megtartandónak ítéltük a park magas talajvízszintû területén a közelmúltban létesített tavat, mivel az a helyreállítandó kert szerkezetébe illeszkedett és értékes kerti elemmel gazdagította az együttest. 2007 során e tó, és a tó közepén álló szigetre vezetô híd, illetve az ezekhez vezetô sétaút terveinek kidolgozása volt a feladatunk engedélyezési-kiviteli terv szinten. A híd terveinek készítésekor a park programtervében meghatározott célkitû­ zéseknek megfelelôen igyekeztünk mai formákkal hangsúlyozni, hogy a híd nem egy történeti állapotra utal. Tartószerkezetként ezért ragasztott faszerkezetet választottunk, melyen tûzihorganyzott acél korlát és huzalháló hivatott a balesetmentességet biztosítani. Szabadics Anita, Árvai Zsuzsa

KERTTERVEZÉS



KERTTERVEZÉS

30

Kert-Örökségünk Tematikus térkép Magyarország kert-örökségének felfedezéséhez A kulturális turizmus új területe az úgynevezett kertturizmus. E turisztikai ágazat fejlôdésének köszönhetôen egyre többen keresik fel a történeti kerteket, parkokat. Ezt az igényt és lehetôséget felismerve 2007-ben összeállítottunk egy tematikus kerttörténeti térképet. A megjelent kiadvány a legjelentôsebb hazai történeti kerteket, arborétumokat, botanikus kerteket tünteti fel. Az alaptérképen közel 200 objektum szerepel magyarázó piktogramokkal, a település- és közúthálózat feltüntetésével, a jelentôsebb turisztikai helyszínek kiemelésével, halvány domborzati háttér elôtt. Az egyedi borítóval ellátott térkép 1:500 000-es méretarányban készült el, s a budapesti kerteket külön kinagyított részleten mutatja be. A térkép hátoldalán a kerteket ábécé-rendben, pontos címmel, az elérhetôségüket feltüntetve sorolja fel, valamint néhány jelentôsebb kertet külön fotóval is illusztrál. A hátoldalon megtalálható továbbá a kertek leglényegesebb információit közlô piktogramok rövid magyarázata, valamint egy kertmûvészeti szakszótár is. dr. Szikra Éva, Takács Katalin, Árvai Zsuzsa

31

RESTAURÁTOR CSOPORT A fa- és festô-restaurátor szakemberekbôl álló restaurátor mûhely közel negyven éves múlttal és tapasztalattal rendelkezik. Jelenleg elsôsorban helyreállításokat megelôzô, elôkészítô feladatokat végzünk. A többi társszakmákhoz – régészet, építészet, kertépítészet, statika, mûvészettörténet, épület-diagnosztika és labor – kapcsolódva fa- és festô-restaurátori kutatásokat, felméréseket készítünk, illetve szakértési és tervezési feladatokat látunk el. Az ezekbôl készülô dokumentációs anyag alapján a késôbbiekben bármikor elvégezhetôek a restaurátori kivitelezési munkák. A gyôri bencés templom, a budapesti Zeneakadémia, a Mátyás-templom, a székesfehérvári szemináriumi templom, az abaújvári református templom, a pécsi Nick-udvar, a váci Március 15. tér, a ragályi református templom dokumentációs anyagát elkészítettük, jelenleg a nyírbátori minorita, illetve református templom több szakági, komplex kutatásán és helyreállításának tervezésén dolgozunk. Farestaurátoraink elsôsorban egyházi épületek, többek között az Europa Nostra-díjjal is elismert sonkádi és gyügyei református templom helyreállítási munkái során a festett faberendezést restaurálták. Kiemelkedô farestaurálási feladataink voltak: a mátramindszenti és a városlôdi római katolikus templom barokk fôoltárai, a mesteri és az alsóújlaki római katolikus templom oltárai, a budapesti Fô utcai templom Mária mellékoltára, a kismarjai és a lónyai református templom faberendezései, valamint a nemescsói evangélikus templom szószékoltárának helyreállítási munkái. Festô-restaurátori munkáink közül említést érdemel: a ráckevei, a grábóci és a csobánkai görögkeleti szerb templom ikonosztázainak képei; a szendrôi római katolikus templom oltárképe, Szentivánfa-Uraiújfalu templomának Dorffmaister fôoltárképe, a fertôdi Esterházy-kastély kápolna Felix Ivo Leicher Jézus égi küldetését ábrázoló oltárképe (a helyreállítás Europa Nostra-díjat kapott), az alsópetényi templom oltárképe, a rábaszentmiklósi templom fôoltárképe, a budapesti Festetics-palota pannói, az egri Irgalmas rendi kórház lambériájának Lucas Huetter által festett barokk táblaképei, illetve Georg Tobenz Utolsó vacsorát ábrázoló barokk olaj-pannó helyreállítása. Kiemelkedô falkép-restaurálási munkákat végeztünk: az egri Kispréposti-palotában, a keszthelyi római katolikus templomban, az ôriszentpéteri templom román kori, és a tari római katolikus templom gótikus freskóin, valamint a vizsolyi református templomban. A jelenlegi létszám és kapacitás mellett kutatási, felmérési, tervezési és szakértési munkát végzünk. Szakmai feladatunknak tartjuk azon veszélyeztetett és kallódó mûtárgyak sorsának nyomon követését is, amelyek mögött semmilyen akarat, vagy anyagi fedezet nem áll. Ennek érdekében részfeladatokat (értékmentés) látunk el a helyreállítási munkák terén, illetve igény esetén – alvállalkozók bevonásával – a teljes körû restaurálási munka megszervezését, koordinálását is tudjuk vállalni.

Restaurálás



Restaurálás

32

Ragály, református templom, falképkutatás

Budapest, Divatcsarnok, szondázó falképkutatás

Lónya, református templom, falkép restaurálás

A templomban a korábbi kutatások és részleges feltárások következtében itáliai hatást mutató 14. századi falképek kerültek elô.

1909-1911 között az Andrássy úton – a Terézvárosi Kaszinó átalakításával – a Gold­ berger család modern, szecessziós stíl­u­sú áruházat épített. Ez volt a Párisi Nagy Áruház, amely ma Divatcsarnokként ismert. Az építkezéskor a kaszinó épületét nem bontották el teljesen, ezért ma is látható az egykori díszterem – az ún. Lotz-terem – és az alatta lévô boltíves terem. Az utóbbi boltozatos termet az 1960-as években ketté­vágták, a falképeket megsemmisítették, a kô oszlopfejezeteket lecsonkították. A teremben olyan mértékben elpusztították a díszítôfestést, hogy abból már semmi sem állítható helyre. A boltozat díszítôfestésének színezése csak mikroszkóp alatt látható.

Lónya egy elnéptelenedô kis beregi falucska az ukrán határ mellett. Sok szép természeti adottsága mellett híres még verses temetôi kopjafáiról, a fa haranglábról és (ma már) a restaurált református templomáról is.

A figurális ábrázolások közül jelenleg felismerhetô Szt. Margit és Sárkányölô Szt. György részben még a vakolat alatt található. A hajóban, a diadalív fölött a trónoló Krisztus alakja látható. A diadalív bélletében felül a Veronika kendôje ábrázolás jelenik meg, ugyanitt Szt. Erzsébet, Szt. Heléna és Szt. László alakja van, a vakolat alatt pedig feltehetôen Szt. István király teljes alakos portréja található. A diadalív szentély felôli déli oldalán egy egész alakos férfi szent, talán Imre herceg látható. A lábazati részen festéssel imitált kárpit, illetve lemezekbôl összetûzött függönymotívum húzódik körbe az egész templomon. A szondázó falkutatás és részleges feltárás alapján a belsô térben összesen 153 m2 nagyságrendû középkori réteg elôkerülése várható. Tarbay Anna Mária

Az ún. Lotz-terem boltozatán Lotz Károly Budapest apotheózisa címû képe és Feszty Árpád falképei láthatók. Feszty Árpád a saját önarcképét is megfestette az egyiken (ácsmesterként). A kutatás igazi meglepetése az art decós díszítés a lépcsôs hídon és a büfé teremben. Fazekas Gyöngyi

A nagylónyai református templom helyreállítása 2000-ben kezdôdött el, az árvíznek „köszönhetôen”. A pápai tizedjegyzék 1332 és 1335 között már Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt templomként említi. A templomban 13., 15. és 17. századi falkép található – ez utóbbi a Lónyai család nevéhez fûzôdik. A helyreállítás során azt mérlegeltük, hogy hol, melyik korból maradt meg nagyobb, összefüggô felület. E szerint a hajóban a reformáció kori dominál a rajta lévô díszítô festéssel, ezért itt ez lett bemutatva, mintegy körülölelve a 13. századi falképeket. A szentély oldalfalán a 15. századi, a boltozatán pedig a 17. századi festés lett helyreállítva. Fazekas Gyöngyi

33

Kismarja, református templom, a Mózes pad restaurálása

Nádújfalu, római katolikus templom, a karzat restaurálása

Uraj, római kat. temp­lom, a festett famennyezet értékmentô konzerválása

A templom klasszicista stílusú faberendezései a 19. század elején készültek.

A templombelsô legkorábbi berendezési tárgyai az 1746-ban készült festett famennyezet és karzat, valamint a feltehetôen 18. század végi szószék. A famennyezet és a karzat készítése után kb. 50 évvel az épületet nyugati irányban 8 méterrel bôvítették, két kazettasorral megtoldották a famennyezetet, a karzatot pedig áthelyezték.

A 18. századi famennyezet teljes restaurálására sajnos eddig sem igény, sem anyagi fedezet nem volt. Méltatlanul, ugyanis a vastag koszréteg és az átfestés alatt is sejteni lehetett, majd az UV-fényes vizsgálat, késôbb pedig a tisztítás során láthatóvá is vált a kazetták mûvészien megkomponált, igényesen kialakított festése. A festékréteg konzerválása azonban annak porlékonysága, pergése miatt mindenképpen szükségessé vált, e nélkül sem szállítani, de még biztonságosan tárolni sem lehetett volna tovább a mûtárgyat. Az elvégzett állagmegóvással megvédjük az érzékeny festékréteget a további romlástól. Reméljük, hogy a famennyezet teljes helyreállítására és a méltó helyen történô bemutatására mihamarabb lehetôség nyílik.

A szószékkel egybeépített Mózes pad, az Úrasztala és a padozat azonos korú, szerves egységet alkot, amely finom, törtfehér színével, matt- és fényarany díszítésével belesimul az épület belsô falainak visszafogott színvilágába. A szószék restaurálása és visszaépítése után, 2006. novemberében került az ÁMRK restaurátor mûhelyébe a Mózes pad. A mûtárgy szerkezete szenvedte a legnagyobb kárt az idôk folyamán, ezért ott nagyobb mértékû beavatkozásra volt szükség a helyreállítás során: szerkezeti elemeket kellett pótolni, illetve az egész bútor faanyagát elemenként konzerválni, kiegészíteni majd újból összeépíteni. A sérült és pótolt felületek festését és aranyozását a meglévô eredeti alapján állítottuk helyre, így jött létre újból a szószék és az Mózes pad esztétikai egysége. Tündikné Janó Irén

A famennyezet korábbi restaurálása után, 2007-ben a karzatot is helyreállítottuk. Konzerválás után a nagyon igényesen megfestett mellvéd kazettáinak felületét retussal javítottuk, ezután kerültek visszaépítésre. Az alul nyitott karzat burkolatát esztétikai és szerkezeti szempontból szükséges volt elkészíteni, majd a nyers fa felületet a bútorzat megjelenéséhez illeszkedve színben beültetni. Sajnálatosan az igen rossz állapotú, a szétesés határán lévô szószék helyreállítására ez idáig nem került sor. Radovics Kriszta

Néhány kazettán az eredeti festést is kiegészítettük annak érdekében, hogy bemutassuk az eredeti díszítés szépségét. Bottyán Anikó, Kiss Rita, Radovics Krisztina, Tündikné Janó Irén

Restaurálás



Restaurálás

34

Faberendezés felmérési program A program elsô része Ózd kistérsége templomainak faberendezéseit érinti. Az ismert berendezési tárgyak felmérése mellett megpróbáljuk fellelni azokat az értékeket is, amelyek ma már nem láthatók (ezek a szakirodalom számára is ismeretlen, átdolgozott, átfestett berendezési tárgyak). Felmérjük a mûtárgyak környezetét és állapotukat, illetve javaslatot teszünk a megôrzésükre – az értékmentés mellett egy, mások számára is használható adatbázis létrehozásával. A felmérési programot hosszú távon az egész ország területére szeretnénk kiterjeszteni. A legelsô próbafelmérés alkalmával négy, a bántapolcsányi római katolikus, valamint a dédesi, a dédestapolcsányi és a mályinkai református templomokban található faberendezést vizsgáltuk. Két esetben a vártnál is érdekesebb eredményeket kaptunk. A felmérési programban részt vesznek: Bottyán Anikó, Kiss Rita, Radovics Krisztina és Tündikné Janó Irén restaurátorok, Sárossy Péter mûvészettörténész, Kenéz Pál fényképész

Bántapolcsány, református templom

Mályinka, református templom

A faberendezés ma látható jellegtelen, szürke színû felülete alatt két, különbözô korszakból származó festési réteg található. Meglétükre a súrlófényes megvilágítással történt vizsgálat derített fényt, majd a karzat mellvéd ideiglenesen eltávolított osztólécei alól is elôtûnt a korábbi festés. Az átfestés alatt közvetlenül medalionos festés van, a legalsó rétegen pedig gazdagon díszített, festett virágkompozíciók jelennek meg íves záródású fülkékben.

A szakirodalom említést tesz a templom egyik padelôlapjának régi virágos festésérôl, amely a súrlófényes megvilágítással láthatóvá is vált. Az azonban meglepetést okozott, hogy ezek a motívumok a többi padon és a karzat mellvédjein is megtalálhatók. A helyszíni felmérés alapján azt remélhetjük, hogy az átfestés eltávolítása után jó állapotú felületeket kapunk az összes berendezési tárgyon, így minimális kiegészítéssel helyreállítható a 18. századi barokk enteriôr.

Hermánszeg, református templom, a faberendezés felmérése és restaurálási terv készítése A faberendezés restaurátori kutatását az építészeti felméréssel párhuzamosan a templom jelenlegi állapota tette szükségessé. Az 1797 és 1799 között készült padok, karzat, szószék, Mózes pad és a kazettás famennyezet ma átfestett állapotban látható. Több helyen utólagosan javították a tárgyak szerkezetét, plasztikáját is. Az átdolgozás helyenként követi, máshol eltér a 18. századi kialakítástól: egyszerû lécekkel pótoltak eredetileg profilozott elemeket, illetve az átfestés során több helyen eltértek a régebbi színektôl, motívumoktól. A tervezett restaurálás során a felületek eredeti festékrétegének feltárása után végezhetô el a tárgyak faanyagának fertôtlenítése, szilárdítása. A szükséges szerkezeti, plasztikai pótlások után kerülhet sor az esztétikai helyreállításra, amelynek segítségével vis�szaadható a mûtárgyak hiteles képe, illetve a belsô tér eredeti, egységes megjelenése. Tündikné Janó Irén



35