HUF 2 328 250 EUR 252
Projektszám: 90öu9 Pályázó neve: Dr. Rákai Orsolya
Intézménye: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet
Projektpartner neve: Dr. Zsuzsa Gáti
Intézménye: Universität Wien EVSL Finnougristik
Pályázat címe: Transfigurationen: Korporale Narratologie und Fremdheitsforschung in der Erneuerung der zentraleuropäischen Kulturforschung A projekt jellege: (kérjük bejelölni) Workshop, konferencia Publikáció, tananyag Kutatási együttműködés Oktatási program Beszámoló/Eredmények A Korporale Narratologie und Fremdheitsforschung in der zentraleuropäischen Kulturforschung című projekt keretében célunk az volt, hogy az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet keretein belül működő Corpus alienum kutatócsoporttal végzett munkát folytatva összekapcsoljuk a korporális narratológia és az idegenségkutatás kérdésköreit a közép-európai kultúrakutatás tématerületén. A Bécsi Egyetemen korábban folyó narratológiai témájú kutatások szintén a kultúratudomány felé igyekeztek kitágítani az elbeszéléskutatást, s e projektjeik szintén közép-európai fókusszal indultak. E kutatásokben részt vett a jelen projekt bécsi partnere, Gáti Zsuzsa, a korábbi bécsi kutatások egyik vezetője pedig a mostani közös projektben szintén részt vevő Wolfgang Müller-Funk volt. A projekt céljait többféle módon terveztük megvalósítani: a korábbi kutatások összehangolását, bemutatását és a további együttműködési tervek kialakítását workshopok és egyéni kutatóutak, kapcsolattartás segítségével, a tanulságok oktatásba való átültethet őségének elősegítését szemináriumok és egyetemi előadások segítségével, a kutatócsoport munkájának szélesebb szakmai közvéleménnyel történő megismertetését nemzetközi konferencia segítségével terveztük megoldani. 2015 április 21-23 közt megbeszéléseket folytattunk Bécsben a finnugor tanszék munkatársaival valamint a projektpartnerekkel, Gáti Zsuzsával és Wolfgang Müller-Funkkal. Emellett a tavaszi félév során Gáti Zsuzsa narratológiai szemináriumot vezetett, melynek keretében a korporális narratológiát is be kívánta mutatni a hallgatóknak. E bemutató órákat április 21-23 közt Rákai Orsolyával közösen tartották. Május 20-22 közt újabb workshopra került sor Bécsben, melynek keretében a projektben résztvevők valamennyien bemutatták a témát érintő eddigi kutatásaikat. A workshop 2. napján interdiszciplináris blokk keretében egy a projekt iránt érdeklődő meghívott közgazdász kutató, Pelle Anita mutatta be a távol esőnek tűnő területek (közgazdaságtan, testkutatás, narratológia) közös pontjait, Gáti Zsuzsa pedig a Digital Humanities diszciplinájával rokon elemekről beszélt. A harmadik napon ismét a hallgatóknak tartott szemináriumot Gáti Zsuzsa és Rákai Orsolya, fórumot biztosítva számukra a workshopon elhangzottak megbeszéléséhez, feldolgozásához. (A workshop programját csatoljuk a beszámolóhoz.) A nyár folyamán előkészítettük egyrészt néhány tavasszal született tanulmány megjelentetését, másrészt az őszre tervezett tematikus bécsi blokkszemináriumot, melyre végül 2015 november 913 közt került sor. A szeminárium tanrendi okokból Wolfgang Müller-Funk Theories of the Narrative in the Context of Cultural Studies című kurzusának keretén belül kapott helyet. November 9-10-én Rákai Orsolya tartott bevezető előadásokat és szemináriumokat, 11-én, 12-én és 13-án pedig Jablonczay Tímea, Deczki Sarolta és Schein Gábor. (A projekthét programját csatoljuk a beszámolóhoz.) 2016 január 12-én a projekt három magyar résztvevője (Földes Györgyi, Jablonczay Tímea, Rákai Orsolya) szerepelt az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti Osztályának narratológiai konferenciáján. 2016 februárjában és márciusában rövid egyéni bécsi kutatóutakra került sor, melyek részben a projektzáró konferencia előkészítését, részben a további munkához szükséges kutatásokat szolgálták, illetve megbeszéléseket folytattunk a további lehetséges pályázatok előkészületeiről. 2016. március 31-én Wolfgang Müller-Funk tartott előadást az MTA BTK Irodalomtudományi
Intézetében A kultúra narratívái – korporális narratológia címmel. Április 1-jén került sor a projektet lezáró, A test mint elbeszélő médium – a test mint elbeszélések médiuma: korporális narratológia a befogadás és a kirekesztés vizsgálatában című nemzetközi konferenciára a Petőfi Irodalmi Múzeumban, melyen a projekt közvetlen munkatársain kívül immár egyéb, a téma iránt érdeklődő kutatók is részt vettek. (A konferencia programját csatoljuk.) A futamidő alatt mindezen túl létrehoztuk a kutatócsoport honlapját is angol és magyar nyelven. (https://corpusalienumblog.wordpress.com/)
Publikációk: Földes Györgyi: - Az önéletrajzi regény a korporális narratológia tükrében. Filológiai Közlöny, 2015/1. pp. 33-39. - Jeltől a testig. A klasszikus narratológia találkozásai a korporálissal. Irodalomismeret 2015/1. - A Másik utazása: Spiró György: Fogság. In: Ádám Anikó, Radvánszky Anikó (szerk.)Térérzékelésektérértelmezések. Budapest: Kijárat Kiadó, 2015. pp. 290-302. Wolfgang Müller-Funk: - Theorien des Fremden UTB, 2016. Juli, 300 Seiten ISBN-10: 3825245691 (erscheint im Juli 2016) Rákai Orsolya: - Korporális narratológia és idegenség: Egy kontextuális narratológia továbbgondolása. Irodalomismeret, 2015/1. pp. 30-39. - Fogalomfosszíliák, identitáskövületek: A transznacionális poétika lehetőségei az individuális, a kollektív és az idegen metszeteinek újragondolásában. Helikon Irodalomtudományi Szemle 2015/2. 233-242. - Idegenek hazája: Tormay Cécile idegen nőalakjai az Emberek a kövek között és A régi ház című regényekben In: Neumer Katalin (szerk.) Identitások és médiák I.: Identitások és váltások. 254 p. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézet; Gondolat Kiadó, 2015. pp. 187202. - Empátia, idegenség és "szép(er)nőség": a testek narratív megalkotása a Szép Ernő Lila ákác című regényében. Irodalomtörténeti Közlemények 2016/5-6. (erscheint im Oktober 2016) Schein Gábor: - A végesben a végtelent: Füst Milán költészete az 1920-as évek végétől lezárultáig. Kalligram: Művészet és Gondolat, 2016/4. pp. 69-81.
Záró beszámoló További kérdések az elért eredményekről: 1. Az eredmények felhasználása és megismertetése: A projekt nagyszerű alkalmat adott arra, hogy két, már megindult kutatás közös pontjait megtalálva új, szakmailag innovatív területet fedezzünk fel. A kultúrakutatás és a narratológia metszétpontjainak vizsgálata jóval konkrétabb, szövegközelibb módon vált megközelíthet ő vé a narratív test koncepciójának bevonásával. Különösen jó volt látni, ahogyan a korporális narratológiai elemzések segítségével a hallgatók számára érthetővé, átláthatóvá váltak bonyolult, sokarcú társadalmi-történeti jelenségek, fogalmak. A szemináriumokon jól tudtunk együtt dolgozni, kirajzolódott néhány olyan problémairány is, amelyeken továbbhaladva a közép-európai kultúrakutatás kurrens témái könnyebben utat találhatnak a hallgatókhoz. A workshopok is nagyon hasznosnak bizonyultak, segítettek összehangolni a munkáinkat, és feltérképezni a korporális narratológia áltel megközelíthető változatos területeket. A részt vevő kutatók egymást is inspirálták előadásaikkal, új szempontokat kaptak folyamatban lévő munkáikhoz, de módunk nyílt a Bécsi Egyetem több munkatársával is megismertetni és megvitatni elképzeléseinket. A projekt futamideje alatt három konferencián is módunk volt a szélesebb szakmai közönséggel megismertetni a kutatócsoportban folyó munkát (ebből kettő nem a projekt költségvetését terhelte): az European Narratology Network 4., ’Modelling Narrative Across Borders’ című konferenciáján (Ghent, Belgium, 2015, 16-18. April) saját tematikus panellel szerepeltünk, 2016 január 12-én az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Irodalomelméleti Osztályán szintén önálló blokkban mutattuk be a projektet, 2016. április 1-jén pedig nagy érdeklődés mellett zajlott projektzáró konferenciánk a Petőfi Irodalmi Múzeumban (Budapest). A projekt fontos tanulsága, hogy kutatási témánk egyformán érdekes és inspiráló lehet hallgatóknak és kutatóknak, s hogy kidolgozott elképzeléseink, módszereink az oktatás során éppúgy hasznosak lehetnek, mint a kutatásban. A projekt futamideje alatt több publikációnk is megjelent, jó néhány pedig megjelenés előtt áll. 2. Megvalósítás: A projekt során kénytelenek voltunk a programot néhányszor módosítani. - Bécsi partnereink közül Wolfgang Müller-Funknak másként alakultak az elfoglaltságai, így júniusban végül nem tudta a tervezett budapesti előadást és workshopot megtartani (ez március 31-re tevődött át), Gáti Zsuzsának pedig gyermeke született, ezért az őszi félévben csak távolról tudta követni az eseményeket, és csak a futamidő végén tudott ismét intenzívebben bekapcsolódni a munkába. Így az ő budapesti tartózkodási időtartamaikat módosítanunk kellett: Wolfgang Müller-Funk végül csak három napot tudott igénybe venni, Gáti Zsuzsa fennmaradó kutatónapjait csak márciusban és április elején tudta felhasználni. Egyéni kutatóutat végül március elején tudott megoldani, és április elején töltött Budapesten egy hetet. Április 5-én előadást tartott az MTA Irodalomtudományi Intézetében is, a hét folyamán pedig megbeszéléseket folytattunk a projekt folytatásának lehetőségeiről illetve a 2016 őszére tervezett szemináriumunkról.) - A májusi bécsi workshopra meghívtuk Pelle Anitát (SZTE Közgazdaságtudományi Kar), aki nem szerepelt a projektet beadó kutatócsoport tagjai közt. - Az őszre a Mérei Ferenc Szakkollégiumba tervezett budapesti szemináriumunkat a szakkollégium anyagilag nehézzé vált helyzete miatt nem tudtuk megtartani (ám ezt eleve nem a projekt költségkeretének terhére terveztük). - Az őszi bécsi szeminárium időpontját és kereteit az egyetem lehetőségeinek és kívánságainak megfelelően módosítanunk kellett. Október helyett novemberben került rá sor, két kutató helyett négyen osztottuk meg a munkát, ám a tervezett 18 nap helyett mindenki jóval kevesebb időt töltött Bécsben. A fennmaradt napokat a résztvevők végül a novemberben a szeminárium időtartamára tervezett, de akkor elmaradt egyéni kutatásokra fordították Bécsben 2016 február és április közt. - A december elejére, Budapestre tervezett kiskonferencia helyett, melyre bécsi egyetemi hallgatókat és Méreis szakkollégistákat is vártunk volna, egy nagyobb nemzetközi konferenciát tartottunk április 1jén. (Mivel a Mérei szakkollégiumban tervezett óra nem valósulhatott meg, a bécsi szeminárium viszont elgé későre csúszott, a diákok a konferencián nem, csak a workshopokon és természetesen a szemináriumokon vettek részt.)
3. Értékelés: Talán a legpozitívabb tapasztalat az volt, hogy a hallgatók is nagy érdeklődéssel fogadták a kutatás eredményeit, s úgy tűnik, valóban van létjogosultsága e megközelítésmódnak az egyetemi oktatásban
HUF 2 328 250 EUR 252
Projektnummer: 90öu9
Zugehörigkeit: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Zugehörigkeit: Universität Wien EVSL Finnougristik
Name des Antragstellers: Dr. Rákai Orsolya Name des Projektpartners Dr. Zsuzsa Gáti
Projekttitel: Transfigurationen: Korporale Narratologie und Fremdheitsforschung in der Erneuerung der zentraleuropäischen Kulturforschung Art des Projektes:
Workshop, Konferenz Publikation, Unterrichtsmaterial Forschungskooperation Unterrichtsprogramm
Bericht/Resultate Das Ziel des Projektes mit dem Titel Korporale Narratologie und Fremdheitsforschung in der zentraleuropäischen Kulturforschung war die Verknüpfung der Themenbereiche der Korporalen Narratologie und der Fremdheitsforschung auf dem Gebiet der zentraleuropäischen Kulturforschung unter Berücksichtigung und Fortsetzung der Arbeit der Corpus alienum Forschungsgruppe des Institutes für Literaturwissenschaft des Geisteswissenschaftlichen Forschungszentrums der Ungarischen Akademie der Wissenschaften. Auch einige Forschungen und Unterrichtsvorhaben an der Universität Wien zum Thema Narratologie bemühten sich, die Erzählforschung in Richtung der Kulturwissenschaft auszudehnen, wobei auch diese Forschungen einen zentraleuropäischen Fokus hatten. An solchen Bemühungen partizipierte die wiener Projektpartnerin dieses Projektes, Zsuzsa Gáti, und auch einer der Leiter früherer Forschungsvorhaben in Wien, Wolfgang Müller-Funk, konnte für die Mitarbeit an dieser Kooperation gewonnen werden. Die Ziele des Projektes sollten auf verschiedenen Ebenen realisiert werden: Die vorangegangenen Forschungen sollten durch Kontaktpflege mittels Workshops und individuellen Forschungsreisen gegenseitig vorgestellt und aufeinander abgestimmt werden, sowie die Möglichkeiten für zukünftige Kooperationen ausgelotet werden. Die daraus gezogenen Schlüsse sollten dann in Form von Seminaren und anderen Lehrveranstaltungen in den universitären Unterricht hineinfließen. Schließlich sollte die Arbeit der Forschungsgruppe in Form einer internationalen Konferenz einem breiteren Fachpublikum präsentiert werden. Zwischen dem 21.-23. April 2015 wurden Besprechungen mit den MitarbeiterInnen der Abteilung Finno-Ugristik an der Universität Wien abgehalten, sowie mit den Projektpartnern Zsuzsa Gáti und Wolfgang Müller-Funk. Parallel dazu führte Zsuzsa Gáti im Sommersemester 2015 eine reguläre Lehrveranstaltung (130024 UE Literaturwissenschaftliche Übung I, Thema: Einführung in die Narratologie und Korporale Narratologie) als Einführung in die Thematik der Narratologie, in deren Rahmen auch die Korporale Narratologie vorgestellt werden sollte. Diese Unterrichtseinheiten wurden zusammen mit Orsolya Rákai zwischen dem 21.-23. April 2015 abgehalten. Zwischen dem 20.-22. Mai wurde ein Workshop in Wien realisiert, im Laufe dessen alle TeilnehmerInnen des Projektes ihre für die Thematik relevanten bisherigen Forschungen vorstellen konnten. Am zweiten Tag des Workshops fand ein interdisziplinärer Block statt, in dessen Rahmen eine an dem Projekt interessierte, eingeladene Ökonomin, Anita Pelle, die Schnittpunkte von einigen voneinander fern scheinenden Gebieten (Ökonomie, Körperforschung, Narratologie) vorgestellt hatte. Zsuzsa Gáti sprach über die Vereinbarkeit der Thematik mit dem Bereich der Digital Humanities. Am dritten Tag wurde wieder eine Lehrveranstaltungseinheit abgehalten, um den Studierenden die Möglichkeit zu bieten, die Inhalte des Workshops aufarbeiten und besprechen zu können. (Das Programm des Workshops wird dem Projektbericht beigelegt.) Während des Sommers wurde die Publikation einiger im Frühjahr entstandenen Abhandlungen vorbereitet, sowie ein für den Herbst geplantes Blockseminar in Wien. Dieses fand zwischen dem 9.-13. November 2015 statt. Aus curricularen Gründen wurde dieses im Rahmen der Lehrveranstaltung Wolfgang Müller-Funks mit dem Titel Theories of the Narrative in the Context of Cultural Studies abgehalten. Am 9. und 10. November hielt Orsolya Rákai einführende Vorträge und Seminare, am 11., 12. und 13. folgten dann Tímea Jablonczay, Sarolta Deczki und Gábor
Schein. (Das Programm der Projektwoche wird dem Projektbericht beigelegt.) Am 12. Jänner 2016 nahmen drei der ungarischen ProjektmitarbeiterInnen (Györgyi Földes, Tímea Jablonczay und Orsolya Rákai) an der narratologischen Konferenz der Abteilung für Literaturtheorie des Institutes für Literaturwissenschaft des Geisteswissenschaftlichen Forschungszentrums der Ungarischen Akademie der Wissenschaften teil. In Februar und März 2016 erfolgten kurze individuelle Forschungsreisen nach Wien, die teils der Vorbereitung der Abschlusskonferenz, teils der weiterführenden Forschung dienten. Weiters wurden Gespräche über mögliche zukünftige Kooperationen und Projekte geführt. Am 31. März 2016 hielt Wolfgang Müller-Funk einen Vortrag mit dem Titel A kultúra narratívái – korporális narratológia (Die Narrativen der Kultur – Korporale Narratologie) am Institut für Literaturwissenschaft des Geisteswissenschaftlichen Forschungszentrums der Ungarischen Akademie der Wissenschaften. Am 1. April 2016 fand schließlich die internationale Abschlusskonferenz des Projektes mit dem Titel A test mint elbeszélő médium – a test mint elbeszélések médiuma: korporális narratológia a befogadás és a kirekesztés vizsgálatában (Der Körper als narratives Medium – Der Körper als Medium von Narrativen: Korporale Narratologie in der Untersuchung von Empfang und Ausschluss) im Petőfi Literaturmuseum in Budapest statt, an der nicht nur die MitarbeiterInnen des Projektes, sondern auch andere interessierte ForscherInnen teilnahmen. (Das Programm der Konferenz wird dem Projektbericht beigelegt.) Während der Projektlaufzeit wurde weiters eine Homepage für die Corpus alienum Forschungsgruppe in ungarischer sowie in englischer Sprache erstellt. (https://corpusalienumblog.wordpress.com/)
Publikationen: Földes Györgyi: - Az önéletrajzi regény a korporális narratológia tükrében. Filológiai Közlöny, 2015/1. pp. 33-39. - Jeltől a testig. A klasszikus narratológia találkozásai a korporálissal. Irodalomismeret 2015/1. - A Másik utazása: Spiró György: Fogság. In: Ádám Anikó, Radvánszky Anikó (szerk.)Térérzékelésektérértelmezések. Budapest: Kijárat Kiadó, 2015. pp. 290-302. Wolfgang Müller-Funk: - Theorien des Fremden UTB, 2016. Juli, 300 Seiten ISBN-10: 3825245691 (erscheint im Juli 2016) Rákai Orsolya: - Korporális narratológia és idegenség: Egy kontextuális narratológia továbbgondolása. Irodalomismeret, 2015/1. pp. 30-39. - Fogalomfosszíliák, identitáskövületek: A transznacionális poétika lehetőségei az individuális, a kollektív és az idegen metszeteinek újragondolásában. Helikon Irodalomtudományi Szemle 2015/2. 233-242. - Idegenek hazája: Tormay Cécile idegen nőalakjai az Emberek a kövek között és A régi ház című regényekben In: Neumer Katalin (szerk.) Identitások és médiák I.: Identitások és váltások. 254 p. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézet; Gondolat Kiadó, 2015. pp. 187-202. - Empátia, idegenség és "szép(er)nőség": a testek narratív megalkotása a Szép Ernő Lila ákác című regényében. Irodalomtörténeti Közlemények 2016/5-6. (erscheint im Oktober 2016) Schein Gábor: - A végesben a végtelent: Füst Milán költészete az 1920-as évek végétől lezárultáig. Kalligram: Művészet és Gondolat, 2016/4. pp. 69-81.
Weitere Fragen zu den Ergebnissen: 1. Nutzung und Verbreitung der Ergebnisse: Welchen konkreten Nutzen konnten Sie und Ihr Kooperationspartner aus dem Projekt gewinnen. Bitte denken Sie insbesondere an Publikationen, Experimente, gemeinsame Seminare, Summerschools und/oder an eine anderweitige Umsetzung in die Praxis. Das Projekt bot eine großartige Gelegenheit dafür, bereits vorhandene Forschungen miteinander zu verbinden und so gemeinsame Punkte und ein neues, innovatives Forschungsfeld zu finden. Die Untersuchung der Schnittstellen von Kulturforschung und Narratologie wurde durch die Einbeziehung des Konzeptes des narrativen Körpers viel konkreter und direkter möglich. Besonders gut sichtbar wurde dies, als die Studierenden mit Hilfe von Analysen der Korporalen Narratologie einfacher Zugang zu komplizierten und vielschichtigen gesellschaftshistorischen Erscheinungen und Begriffen fanden. Im Zuge der Lehrveranstaltungen war die Zusammenarbeit sehr gut, es haben sich auch einige Problemstellungen herauskristallisiert, anhand deren die aktuellen Themen der zentraleuropäischen Kulturforschung leichter für Studierende aufgearbeitet und vermittelt werden könnten. Auch die Workshops haben sich als sehr fruchtbar erwiesen, sie halfen dabei, unsere Arbeiten einander gegenseitig vorstellen zu können und die durch die Korporale Narratologie erreichbaren vielfältigen Felder aufzuzeigen. Die teilnehmenden ForscherInnen haben sich mit ihren Vorträgen auch gegenseitig inspiriert, sie erhielten neue Perspektiven für ihre derzeitigen Vorhaben, auf der anderen Seite waren wir auch in der Lage, uns mit einigen MitarbeiterInnen der Universität Wien über unsere Ansichten auszutauschen. Während der Projektlaufzeit konnten wir die Arbeit der Forschungsgruppe an gleich drei Konferenzen einem breiteren Fachpublikum präsentieren (zwei von diesen waren nicht direkt an dieses Projekt gebunden und belasteten somit auch nicht das Projekt-Budget): An der Konferenz mit dem Titel European Narratology Network 4., ’Modelling Narrative Across Borders’ (Ghent, Belgium, 2015, 16-18. April) waren wir mit einem eigenen thematischen Panel vertreten. Auch an der am 12. Jänner 2016 abgehaltenen Konferenz der Abteilung für Literaturtheorie des Institutes für Literaturwissenschaft des Geisteswissenschaftlichen Forschungszentrums der Ungarischen Akademie der Wissenschaften stellten wir das Projekt in einem eigenen Block vor, und die Abschlusskonferenz des Projektes am 1. April 2016 im Petőfi Literaturmuseum in Budapest fand unter regem Interesse statt. Ein wichtiges Fazit des Projektes ist, dass unser Forschungsthema sowohl für ForscherInnen als auch für Studierende interessant und inspirierend sein kann, und dass unsere ausgearbeiteten Vorstellungen und Methoden in der Lehre ebenso nützlich sind wie in der Forschung. Während der Projektlaufzeit sind mehrere Publikationen erschienen, einige sind aktuell in Arbeit:
2. Durchführung: Welche konkrete Änderungen gegenüber der Planung ergaben sich hinsichtlich Inhalte und Mitarbeit/Anzahl der Teilnehmer während des Projektverlaufes? Während des Projektes musste das Programm einige Male abgeändert werden. - Einer unserer Projektpartner in Wien, Wolfgang Müller-Funk, musste durch seine Verpflichtungen Terminänderungen vornehmen, weshalb er seinen für Juni geplanten Vortrag und Workshop in Budapest nicht halten konnte (dies wurde am 31. März nachgeholt). Zsuzsa Gáti war durch die Geburt ihres Kindes verhindert, weshalb sie im Wintersemester das Geschehen weitgehend nur von der Ferne verfolgen konnte und erst gegen Ende wieder intensiver an der Projektarbeit teilnehmen konnte. So mussten auch die geplanten Aufenthaltszeiten modifiziert werden: Wolfgang Müller-Funk konnte im Endeffekt nur drei Tage in Anspruch nehmen, Zsuzsa Gáti konnte die für sie übrigbleibenden Forschungstage erst in März und April in Anspruch nehmen. (Sie konnte Anfang März endlich eine individuelle Forschungsreise machen und kam auch Anfang April für eine Woche nach Budapest. Sie hielt am 5. April einen Vortrag am Institut für Literaturwissenschaft, und wir führten Gespräche, einerseits über die möglichen Fortführungen des Projekts, andererseits über unser geplantes Seminar im Herbst 2016.) - Für den wiener Workshop in Mai haben wir Anita Pelle (Universität Szeged, Fakultät für Ökonomie) eingeladen, die kein Mitglied der einreichenden Projektgruppe war. - Das für den Herbst am Mérei Ferenc Fachkollegium geplante Seminar in Budapest konnte durch die schwierig gewordene finanzielle Situation des Kollegiums nicht abgehalten werden (allerdings hätte dies von Haus aus nicht aus dem Projektbudget finanziert werden sollen) - Der Zeitpunkt und Rahmen des Seminars an der Universität Wien im Herbst musste entsprechend der Möglichkeiten und Wünschen der Universität modifiziert werden. Statt Oktober fand es in November statt, statt zwei ForscherInnen nahmen vier an der Arbeit teil, allerdings verbrachten alle weit weniger Zeit in Wien als die ursprünglich geplanten Tage. Die übrig gebliebenen Tage haben die TeilnehmerInnen für individuelle Forschungen zwischen Februar und April 2016 verwendet, die ursprünglich während des Seminars im Herbst geplant waren, da aber entfallen sind. - Statt der kleinen Konferenz, die für Anfang Dezember in Budapest geplant war und an der auch Studierende aus Wien sowie HörerInnen des Mérei Ferenc Fachkollegiums hätten teilnehmen sollen, wurde eine größere, internationale Konferenz am 1. April gehalten. (Da die Lehrveranstaltung am Mérei Ferenc
