ÍROTT BESZÉD. Román M. Mihály. [ ]

ÍROTT BESZÉD Az internet nyelve - az új média szociolingvisztikai hatásai, egy kutatás fényében

Román M. Mihály [ www.romanmisi.com ]

Konferencia előadás. Új média, médiakonvergencia, kulturális változások. Sapientia – EMTE Műszaki és Humántudományok Kara. 2009. március 27–28. Marosvásárhely

1

I. Az internet- és sms-nyelv definíciós lehetőségei Új elemek sorozata bombázza nap mint nap a nyelvet a virtuális tér, az új média irányából. A korábbi nyelvi halmazállapotok, a beszéd és az írás mellett, az új kommunikációs eszközök hatására, újfajta szóbeliség és írásbeliség (másodlagos szóbeliség, másodlagos írásbeliség), új nyelvi kategória születésének lehetünk tanúi. Az elektronikus levelezés, csevegés, fórumozás, sms-ezés, a blogkultúra, a hálózatépítő honlapok stb. egy egészen új kommunikációs, társalgási nyelvi kultúrát jelentenek: az írott beszélt nyelvet.1 Kihívásokkal teli kérdéssor áll előttünk: miben mondható specifikusnak a világhálón zajló kommunikáció és az sms-ek nyelve, miként merít a hétköznapi beszélt és írott nyelvből és hogyan befolyásolja ezeket, milyen mértékben van hatással nyelvhasználatunkra, nyelvi és kommunikációs attitűdjeinkre? A közvetett interaktív kommunikáció során — az elektronikus nyelv valamennyi fajtájában — keveredés tapasztalható a beszélt és az írott nyelv sajátosságai között. A hagyományos írott és beszélt kommunikációs műfajok elégtelennek bizonyulnak az elektronikus kommunikációs műfajok jellemzésére, melyek nyelvhasználatában a szokásos nyelvi, helyesírási szabályokat csak bizonyos korlátok között kérhetjük számon. (Bódi 2004: 14) Hagyomány és társadalmi kommunikáció című tanulmányában, Nyíri Kristóf arra hívja fel a figyelmet, „lenyűgöző az a megfigyelés, hogy az e-mail (elektronikus levél) üzenetek stílusa milyen közel áll a beszélt nyelv stílusához. Az e-mail szövegek hemzsegnek a hibásan induló, inkoherens mondatoktól. (…) A hálózat gyorsasága, a kommunikációs helyzet nyomása a mérlegelő, reflektáló fogalmazás ellenében hat.” (Nyíri 1998: 25) Amit Nyíri az e-mail-jelenségről ír, fokozottan értendő a chat-re2, messenger-re3 és az sms4-re is. Úgy tűnik tehát, hogy mindhárom esetében — a beszédhez hasonlóan — sokkal lényegesebb a spontaneitás, a jelenidejű helyzethez kötöttség, mint az írás (és főként a nyomtatott könyv) sajátosságaként ismert egységes, történeti és logikai koherencia. A spontaneitás és a részvételi misztika felerősödése olyan kommunikációs helyzeteket teremt, amelyek kimondottan kedveznek az interpretációs- és más nyelvi játékok kialakulásának. Minden hiba, amelyet az írás közben elkövetünk, egyetlen mozdulattal korrigálható, az elektronikus közeg mintegy bátorít a spontán kreativitásra. Az internet sokféleségében talán csak az a digitális környezet a közös, amely az olvasó aktív részvételét, a közösségi érzés fokozását, a jelen pillanatra történő összpontosítást, azaz az orális gondolkodási minták erősödését támogatja – véli a kutatók egy része. Amint Michael Heim írja: „digitális közegben a fogalmazás közvetlensége a beszéd közvetlenségéhez hasonlatos. A szövegszerkesztés visszahoz valamit az orális diskurzus közvetlen áradásából.” (Heim 2000) Ezek a honlapok olyan játékos nyelvi környezetet teremtenek, amely alternatív gondolatrendszerek vagy fiktív történelmek építésében kínál közvetlen részvételt, egy a beszédhez hasonló, a spontaneitásra építő kommunikációs közeg segítségével. Az chat és sms nyelvezete egyre tágulóbb réteg nyelvezetét jelenti. Jellegzetessége az emotikon5, az erős angol nyelvi hatás, a hangutánzó szavak, indulatszavak, metanyelvi elemek, a „pongyola”, az egyszerűsítés, a tiszta fogalmazás és helyesírás sajátos adaptációja, torzítása. Egyfajta bennfentességet, a nyelvet használók összetartozását is sugallja mindez. Az interneten megjelenő új kommunikációs műfajok csoportosítását Bódi Zoltán (2005) két fő szempont mentén látja: a nyilvánosság és a személyesség valamint az interaktivitás foka szerint. 1

A fogalmat Bódi Zoltán (1998: 186, 2004: 35) vezette be, az internetes kommunikáció írásos formájának és beszédre utaló jellegzetességeinek a jelölésére (lásd: Az internet- és sms-nyelv definíciós lehetőségei) 2 CMC: Computer Mediated Communication - számítógép közvetítette kommunikáció (elterjedt formája az IRC: Internet Relay Chat - internet közvetítette csevegés. „A program full duplex adatátvitelre képes egy adott felhasználó és a többi résztvevő között” (Pap 1997), emellett lehetőséget ad szimultán magánbeszélgetésekre is. 3 A chat-hez hasonló egyidejű kommunikációt lehetővé tevő számítógépes program, amelyek rendszerint e-mail szolgáltatásokhoz (yahoo, msn, gmail) társulnak, használatuk feltétele a postafiók azonosító címe. 4 Az SMS a Short Message Service angol fogalom rövidítése. Jelentése rövid szöveges üzenet. E technikai forma vagy két mobiltelefon, vagy egy számítógép és egy mobiltelefon között egy, legfeljebb 160 karakterből álló szöveg elküldésére alkalmas. (Balázs 2002, 2003, 2004; Bódi 2004, 2006; Érsok 2004; Veszelszki 2002). 5 Az emotikon az angol emotion (érzés) és icon (kép) összetételbõl származó kifejezés; olyan, csak írásjelekkel és a grafikai jelekkel felírható ábrákat jelent, amelyek érzelmet, hangulatot fejeznek ki (bal vállra billentett fejjel szemlélhetők, arckifejezés ábrázolása révén) Pl.: :-))) = széles vigyor, :-(( = szomorú vagyok, :-O = kiabálok stb.

2

Azonnali interaktivitású Késleltetett interaktivitású Nem interaktív

Teljesen nyilvános Chat Fórumok Weboldalak, weblogok

Korlátozottan nyilvános

Személyes

Fórumok, levelezőlisták

e-mail

1. számú táblázat: interaktív kommunikációs műfajok csoportosítása, Bódi 2005

Milyen irány(ok)ba változik a nyelv az internetes kommunikáció hatására? Rugalmasabb, normáiban lazább, kreatívabb, képlékenyebb, gazdaságosabb lesz-e, vagy az internet egyszerűen megrontja, korcsosítja a nyelvet? Ésszerű a bírálat helyett a vizsgálat, az objektív kiindulópont. Szörényi László irodalomtörténész így ír: „eddig még minden speciális rétegnyelv megtalálta a maga helyét valamely költőnél vagy írónál, mint ihletforrás. Eleinte nyilván groteszk és humoros hatásokra alkalmas, később teljesen szokványos lesz. Elkopik, de addigra már úgyis lesz új izgalom. A nyelv szereti, ha háborgatják, hálásan felel rá.”6 Nehezen kerülhető el az a következtetés, amely szerint újragondolásra szorul a nyelvi norma. Szépe György szerint, az alkalmazott nyelvészet több ágának, így a számítógépes nyelvészetnek is, figyelembe kell venni a tapasztalatait: „a nyelvi kérdéskör nem tekinthető a jövőben azon nyelvészek illetékességi körébe, akik a XIX. századi eszmék szellemében foglalkoznak a magyar nyelvvel.” (Szépe 1994: 85) A világháló alapvetően szöveges állományokon nyugszik, legalábbis ami a rajta élő közösségek kommunikációját illeti. Szövegek állandó interakciójának terméke. A való világ kultúráinak jelentős része „megtalálta” az írást, a szöveget, hogy azután erre fektesse le civilizációjának számos alapkövét. Az internet a saját maga generálta közösségek számára produkálta az azok értelmezéséhez kínálkozó, a közösségek létrehozásában is részt vevő modellt, a rá jellemző szövegtípust. Az internet-nyelv használata mind a hálózaton, mind a való világban fakultatív. Ismerete azonban a hálózaton való kommunikációban olykor elengedhetetlen. Feltételezhetjük, hogy az alábbiakban vizsgált hatások érvényesülése a chat-, fórum- és smsszövegekben, párhuzamosan a domináns (mainstream) populáris kultúra (zene, film, multimédia) elemeinek térhódításával, erős hatással van a nyelvi attitűdre is: normáit fellazítja, az alapját képező sztenderd erejét viszonylagosabbá teszi. A hatás–visszahatás, mint kutatások már igazolták, szinte automatikussá válik: az internet (fórum, chat, messenger) illetve az sms nyelvi eszközei beszivárognak a hagyományos írásbeliségbe. (vö. Bódi 2004, 2005, Veszelszki 2005, Zimányi 2005 stb) Amennyiben ezek a zárt közegekben megjelenő elemek elhagyják a virtuális teret, amennyiben internetes és sms-használóik magukkal viszik sajátosságaikat a mindennapi szóhasználatba — és vannak rá jelek —, úgy nyelvi sztereotípia-jelenségről beszélhetünk.7 Bizonyos értelemben akár egyenlőségjelet tehetünk a nyelvi (lexikológiai) módszerekkel meghatározott frazémák és a szociálpszichológiai módszerekkel leírt sztereotípiák között. Kérdés: a frazémák, mint sztereotípiák, milyen mértékben szűkítik be gondolkodásunkat, illetve hogy a média, médiumok (és köztük a leginkább terjedő internet) révén ránk háruló nyelvi veszély éppen a sztereotípiáktól szabadulni nem tudás formájában fenyeget-e? (Büky 1997) És lepereg-e a felhasználóról a sajátos, esetenként rossz internetes vagy sms-nyelvi forma? Nos, az agy általában befogadója a legkülönfélébb sztereotípiáknak, így a nyelvieknek is. Nagyrészt tudattalan hatás. És nagyrészt azokat érinti, akik a leginkább használják az internetet: a fiatalokat. „Az internet számára történő szövegelőkészítés során a fenti nyelvi gondokat érdemes figyelemmel követni, hiszen az internet számára a nyelviség szintjén is igen gondosan kidolgozott szövegre van szükség. Megszabadulhatunk-e a sztereotípiáktól? Ha egy sztereotípia-rendszertől megszabadulunk, új sztereotípiák tűnnek fel vagy mondjuk gondolkodási modellek, melyekről még nem is sejtjük, hogy frázisok, megkövesedett sztereotípiák lesznek. Helyesebb inkább a sztereotípiákkal együtt élni, de nem bízni bennük vakon, hanem mindig felkészülve módosításukra, átformálásukra vagy végleges elhagyásukra. Sőt, a végleges elhagyás stratégiáját is ki kell dolgoznunk, nehogy törököt fogjunk sztereotípiáinkkal és ne eresszenek.”

6

http://mokk.bme.hu/internetmedia/wiki/InternetT_c3_a1rsadalmiHat_c3_a1sai

7

A fogalom Walter Lippmanntól származik, aki a közvéleményrõl írott könyvében, 1992-ben vezette be azt.

3

II. Az internet- és sms-nyelv szociolingvisztikai vizsgálata A kutatás középiskolás diákok internetes illetve sms-nyelvhasználatát vizsgálja. Adatközlőim, korukat és foglalkozásukat tekintve, egységes csoportot alkotnak: 16 és 19 közötti középiskolás diákok, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum X-XII. osztályos tanulói. A kérdőívek8 révén keresztmetszetképet kaphatunk arról, hogy miként itélik meg a felhasználók a technikai környezet nyelvi hatásait, illetve milyen nyelvi attitűdök fűződnek ezekhez. Az internethasználók nyelvi önreflexiója érinti a stílus, a helyesírás és az internetes nyelvhasználat közötti kapcsolatot, a válaszadóknak a világháló idegen nyelvi dominanciájához való viszonyát, a dialektusok internetes megjelenését. Sms-vizsgálatom 1190 elemből álló korpusza 2008 végén került begyüjtésre. Adatközlőim egyenként 10 sms kiírásával járultak hozzá a példatár összeállításához, mely során a bejövő szövegek kimásolását vállalták (ezzel is bővítve a vizsgált populációt illetve a sokszínség potenciálját), de nem töröltem az ettől eltérő kimenő üzeneteket sem, nyelvészeti relevanciájuk azonos lévén. A felkérésnek megfelelően, az üzenetek teljes szövegét (és képi valóját) közölték, tartalmi és formai javítások és szépítések nélkül, többek között a bennük előforduló vulgaritásokkal és szlenggel együtt. Az elektronikus levelekben érvényesülő nyelvi hatásokat részben az említett középiskola diáklapjának levelezései9 alapján vizsgálom. Egy diákcsoportot arra kértem, a nevek változtatásával 10 és a nagyon személyes ill. intim részletek szigorú törlésével, rögzítsék messenger-beszélgetéseiket11 és küldjék el azokat. Százötven fölötti beszélgetés áttanulmányozása után, ezek nyelvi szempontjait illetően, egyértelmű azonosságot állapítottam meg messenger- és chat-beszélgetések között. Chat és fórum - megfigyeléseimet a chat.hu és a gyaloglo.hu, a privi.hu oldalakon végeztem, blog-megfigyeléseimet a web-cafe.ro, illetve két legnagyobb látogatottságú romániai magyar gyűjtőportál, a transindex.ro és a manna.ro blog-gyűjteményéből merítettem. A kiválasztás szempontjait a látogatottsági gyakoriság és a vizsgált populáció referenciái adták. Explorációm itt hangsúlyosan empirikus módszernek12 tekinthető és semmiképpen nem kíván kvantitatív relevanciákat feltárni, annál beszédesebbek azonban a kínálkozó nyelvi példák. Hipotézisek Az internet és az sms nyelve az írott és beszélt nyelv köztes dimenziójaként fogható fel. Noha írott nyelvről beszélünk, az internetes írásbeliség a beszélt nyelv jellegzetességeit hordozza, ennek adaptációja. Az eddigi kutatásokból és szociolingvisztikai megállapításokból kiindulva, feltételezem tehát, hogy ezek érvényessége kimutatható a vizsgált populáción vett minta alapján is. Az internetes csevegés és az sms nyelvezete analóg. Hasonló interaktivitási fokuk, relatív egyidejűségük és hasonló elterjedtségük okán feltételezem, hogy a chat és a messenger illetve az sms nyelvi sajátosságai azonos vagy nagy mértékben hasonló módon alakulnak. Az internetes- és sms-kommunikáció hatással van a köznyelvre. Feltételezhető, hogy bár a sztenderdre gyakorolt hatása jóval több irányú, de általános érvényű, hogy lazítja a nyelvi kodifikációt. A magyar esetében bizonyos mértékben erre szükség is van. Feltételemezésem szerint nem csak gazdaságos irányba mozdítja el, de újszerű nyelvi stratégiákat is eredményezhet benne. Ennek fő elemei: a szlengesedés, az angol nyelvi hatás, a szimbolikus kifejezés (írásban a szimbolikus elemek és emotikonok, a beszélt nyelvben hangutánzó szavak, indulatszavak használatának felerősödése), az egyszerűsödés. Feltételezésemet egyrészt korábbi elemzések (Balázs 1998, Bódi 1998, 2004) támasztják alá, másrészt az a pszichológiai háttér erősíti, mely szerint az írás nyomatékosító, megerősítő hatású. Azaz leírva nyomatékosabbá válhatnak, tudatlanul felerősödhetnek nyelvi fordulatok, összetételek, szerkezetek, ezáltal széleskörűbb kognitív létjogosultságot is nyerhetnek. Feltehetőleg az szinkrón internetes és smskommunikáció, párhuzamosan a média illetve a domináns populáris kultúra elemeinek térhódításával, hatással van a nyelvi attitűdre is: normáit fellazítja, az alapját képező sztenderd erejét viszonylagosabbá teszi. 8

Az alanyok a Bolyai Farkas Líceum X., XI. és XII. osztályos diákjai. 187 kérdőív került feldolgozásra a begyűjtött 200-ból

9

A Tentamen c. diáklap levelező csoportjának 20-25 diák tagja, a rendszer egy gyűjtő cím révén valamennyi csoporttagnak elküldi valamennyi feladó levelét. 10 Szövegszerkesztőben a CtrC-CtrH-mind felcserél módszerével. 11 Privát Yahoo msg és MSN beszélgetéseik barátaikkal, iskolatársakkal folytatott párbeszédek. 12 Falus, Ollé 2008

4

III. Az új kommunikációs műfajok nyelve Az egyes internetes műfajok illetve az sms legfontosabb nyelvi aspektusainak összegzéséhez a kiinduló pontot Bódi Zoltán (2005) ismertetett csoportosítása szolgáltatja: a nyilvánosság és személyesség, valamint az interaktivitás fokának szempontjai. 1. Honlap A weboldalak, honlapok a legnyilvánosabb és egyben a legkevésbé interaktív műfajok. Nyilvános kommunikátumokat tartalmaznak, amelyek azt a lehetőséget nyújtják, hogy (viszonylag) bárki (viszonylag) bármilyen tartalmat publikáljon vagy ehhez hozzáférjen a világhálón. A nyelvi, stilisztikai, tartalmi kontrollt a nyilvánosság és a kontrollálhatóság biztosítja a honlapokon – állapítja meg Bódi Zoltán (2004: 20). Rámutat, a honlapokon történő eredményes kommunikációhoz közös kognitív környezet, megfelelő (közös) kód és kontextus szükséges. Az interneten a különböző szövegek közvetlen utalásokkal, úgynevezett hipertextusokkal kapcsolódnak egységbe, linkek13 által. 2. Blog Az internetes kommunikációs formák egyik legújabbika a blog.14 Ugyan leggyakrabban személyes jellegű tartalmat hordoz, ám mégis a web teljes nyilvánosságához szól. Monologikus, nem vagy a kommentárok révén legfeljebb közvetett módon interaktív. Egyszerűsített internetes megjelenése, könnyen frissíthető. Használata annyira egyszerű, hogy a friss tartalom begépelése után a szöveg azonnal publikálható. Tematikája a legszélesebb palettát öleli fel, a személyes naplótól a politikai, társadalmi vagy médiakritikán át az üzleti önérvényesítésig. A személyes stílus és hangvétel azonban általánosan jellemzi a blogot. A publicisztikai műfajok közül talán a kommentár15 műfajával azonosíthatjuk leginkább. A csevegő, elmélkedő nyelvi fordulatok számos példáját láthatjuk ezekben. Mitöbb, némileg közel állnak a tárca illetve a glossza műfajához is, bár a blog-bejegyzéseknek, szemben ezekkel nincsenek terjedelmi korlátai. Ám a blogra is a rövidség, a tömör tartalom a jellemző. Ezzel szervesen illeszkedik a virtuális térben talán első számú szabályszerűségnek mondható gazdaságossághoz. A blog legismertebb definíciója mégis az internetes napló kifejezés. Ugyanúgy nincsenek vagy igen kötetlenek a formai követelményei, stílusa ugyanúgy személyes, lehet irodalmi, sőt akár a legdurvább argó is. Eme műfaji hovatartozásában gyakran ezt erősíti meg a hipertextualitás16 jelenléte is. Az hogy a blogok szövegei a chat, a fórum, de még az e-mail szövegeinél is akkurátusabbak, stilisztikailag gondosabbak, formailag és szerkezetileg egyaránt rendezettebbek, kevesebb bennük a helyesírási hiba, ritkábbak a rövidítések és a mozaikszavak, szorosan következik abból, hogy a szerzők bármennyire is közvetlenül, gyorsan vázolják benne gondolataikat, rendszerint átfésülik a publikálandó szövegeket, pontosan tudják – hiszen a szándék is erre mutat –, hogy azt mások is el fogják olvasni. Ezt a Filtert nem ajánlom senkinek... A tegnapi Placebo bulin ott voltam kb 10 percig... Egy sörözőnek elmenne a hely, de bulikra teljesen alkalmatlan... Pincehelység, kicsi és semmi levegő, emellett még a piaár sem meggyőző... Szóval ne... nem menjetek oda... Mondjuk volt 1-2 kényelmesebbnek tűnő ülőalkalmatosság, de az persze foglalt volt mindig... 14:41 | ful 17

13

Link: az angol kapcsolat, kapcsolni szóból ered, a hipertextusok közötti utalási és kapcsolódási pont. Angol nyelvű összetétel: weblog – a log eredeti jelentése munkanapló, hajónapló, a web pedig a világháló neve. A marketingterms.com internetes szótár meghatározása szerint „könnyen hozzáférhető időrendbe válogatott személyes gondolatok, publikációk gyűjteménye, internetes linkekkel ellátva” (http://www.marketingterms.com/dictionary/blog/) 15 A kommentár az értelmező szótár szerint „valamihez szóban vagy írásban fűzött, magyarázó, közelebbről megvilágosító, kifejtő megjegyzés, fejtegetés, magyarázó jegyzet, értelmezés”. 16 Olyan szöveges állományok, amelyek egymásból linkek segítségével, közvetlenül elérhetőek, és így a szövegelemek nem lineáris kapcsolatot alkotnak (Bódi 2004: 270) 17 http://pikkbenulunk.freeblog.hu/archives/2006/09/ 14

5

Széles elterjedtségükből is következik, hogy a blogoknak nincs egységes nyelvhasználata. A rajtuk megjelenő írások sokszínűek, sokfélék és számos csoportba beleillenek. Találkozunk olyan bloggerrel, aki szabadversben közli érzéseit, van aki a legútszélibb káromkodásokat fűzi minden egyes mondatába. Reggel Írta: Danke 2009. január 04. vasárnap, 20:44 1. (sms) Hideg a reggel,fázik az arcom. Buta nagy fejem,ölembe hajtom. Cigimet szívom,a tüdőm szennyezem. Nekem többé már sehol nincsen helyem. 2. (sms) Utálok élni,mert gyűlölök félni. Félni az élettől nem bírok már. Rémít a reggel,mert nincsen menhely, ahol engem valaki vár.

A blogozók is általában fiatalok, a médium nyelvezete így furcsa keveredését mutatja az ifjúsági nyelvnek, az irodalmi nyelvnek, az szlengnek és a hétköznapi beszéd írott változatának. Szabadon keveredik benne sztenderd és köznyelv, átitatva argó elemekkel. Ezek elkülönülése eleve problematikusabb, lévén hogy a közbeszéd sokkalta durvább, mint amikor még éles határokat lehetett vonni az argók és a mindennapi szóhasználat között. Tény azonban, hogy az argót rövid idő alatt egyre többen sajátítják el és használják, és ebben fontos szerepet játszat a blog is. Egyfelől az információ gyors terjedése (szinte azonnal szerezhetünk tudomást újabbnál újabb nyelvi trendizmusokról), másfelől a publikáció tudattalan megerősítő hatása révén (a beszélt nyelvből ugyan ismert — talán kevésbé szalonképes vagy nyelvhű — fordulatok leírása, publikált formájának olvasása súlyt kölcsönöz, létjogosultságot szerez ezeknek, mintegy tudattalanul szentesítve őket). A hatás – visszahatás mechanizmusa ebben az esetben is erősen feltételezhető. Írta: Bius93 annyira szar a kedvem...csak nem tudom miért...:/ Ákos névnapját tökre elfelejtettem...nem baj...ez van...majd holnap... töri tanár rámszállt...ez is tök jó... Asszem beleszerettem...:o :| (L) ^^ Nem 18 tudom...:/ Nem tudom mit tegyek...:/ A bloggerek nyelve természetszerűleg sok terminus technikust tartalmaz, ezek elferdített, szlengesített változataival is bőven találkozhatunk. Többnyire angol nyelvű kifejezések, amelyeknek vagy nincsenek magyar nyelvű megfelelői vagy ezek nem terjedtel el. Ezért a bloggerek, akár csak a fórumozók vagy chat-elők, önkényes és önkéntes nyelvújítók, gazdagítva ezzel az internethasználattal, az elektronikus levelezéssel, az SMS-küldéssel kapcsolatos több éve folyó hasonló próbálkozásokat. A blogokon terjedő szleng gazdag gyűjteményét kínálja a szlengblog.hu internetes oldal, a szlengben divatos (és gyakran vulgáris, de legalábbis triviális) kifejezéseket, ezek magyarázatát és gyakori példáit publikálva. Íme egy példa: 60

50

40

30

20

10

0

1-2 naponta

relativ gyakran (heti legalább 1, legfeljebb 2-3 alkalom)

átlagosan hetente egyszer

nem vagy nagyon ritkán jellemző

7. ábra. A blog-olvasás gyakorisága 18

http://bius93.blog.tv2.hu/ - egy 15 éves lány blogja

6

Természetesen a fejlődés, a technikai lehetőségek evolúcióval együtt a nyelvi elemek fejlődése is szinte napról napra hoz újat. Ha valaki internetes naplót ír, akkor bloggerként blogot készít. Ha videórészleteket is fűz a bejegyzéseihez, akkor ő a vlogger, aki vlogot készít. Előbb a weblogból lett blog rövidülés mintájára a videoblogból vidlog lett, majd ez rövidült vloggá. „Médiafogyasztókból médiakészítőkké válunk” – jellemzi a Wired19.. Kérdőíves önreflexív vizsgálatomban, a megkérdezettek 14 %-a válaszolta, hogy relatív rendszerességgel20 olvas blogot, további 26 %-a általában és átlagosan hetente legfeljebb egyszer. 7% olvas szinte naponta blogot, a megkérdezettek több mint felére ugyanakkor ritkán vagy egyáltalán nem jellemző a blog-olvavás. (7.ábra) A blogfogyasztók döntő többsége személyes ismerősök oldalait szokta felkeresni, más blogokra való kalandozásuk az eredetileg meglátogatott blog hivatkozásai vagy linkjei révén történik. Többségük „lezsernek”, „kötetlennek”, „lazának”, „naplószerűnek”, „természetesnek”, „közvetlennek” itéli meg a blogok nyelvezetét (nyitott kérdésre adott válaszok, a befolyásolást elkerülendő, előre megfogalmazott válaszlehetőségek nélkül). Ezt egyrészt az magyarázza, hogy a válaszadó diákok a velük egykorú és azonos státuszú (ismerős diáktárs) szerzők nyelvezetét eleve magukénak, természetesnek és közvetlennek élik meg, másrészt arra is következtethetünk, hogy eme verbális sajátosság (már-már norma) akár meghatározó is lehet abban, hogy egy ismeretlen blogra kíváncsiak lesznek-e vagy sem. Ha emögött az áll, hogy mindaz ami kívül esik az általuk megszokott, természetes, kötetlen, lezser stb. nyelvhasználaton, idegenszerű és taszító lehet, akkor a nyelvi kritériumot erősen attitűdhordozónak tekinthetjük, és különösen érdekes lenne azt is vizsgálnunk, vajon a nyelvi belterjesség szokása az, ami a fogyasztói viselkedésre hat, vagy a belső diszpozíció az, amely meghatározza a szubjektív nyelvi komfort korlátait. (Természetesen ennek komplex vizsgálatához tágabb interdiszciplináris kutatásra volna szükséges). A válaszadók mindössze 4 %-a rendelkezik saját bloggal. 3. Fórum és közösségi oldal A fórumok olyan közösségi, csoportos kommunikációt biztosító weboldalak, ahol egy meghatározott témáról vagy az ezt használó közösség érdeklődési körébe tartozó tartalmakról folyik információcsere, érvelés, vita. Interaktivitása az elektronikus levelezéséhez hasonló, késleltetett, esetleges. (Bódi 2004: 23) A fórumok hátterében álló levelezőlisták lehetnek nyilvánosak és zártak. 21 Utóbbiakra jellemzőbb — bár nem kötelező módon — a csoportnyelviség, sajátos nyelvhasználati szokások jelenléte (lásd: Szleng c. rész). A nyilvánosság azonban a tartalomhoz való hozzáférést illetően teljes. Ezért, illetve a moderálás22 okán, a fórumok nyelve alapvetően a köznyelvi normákhoz igazodik, noha stílusra az egyéni lelemény jellemzőbb. A szövegek szerkezete következetes, terjedelme rövid. A műfaj késleltetett interakción alapul. Aki az interneten szeretne valakivel ismerkedni, mindössze a közösségi oldalon kreált saját weboldalának címét kell megadnia (myspace.com/xynév, hi5.com/xynév, privi.hu/xynév stb.), pertnere ott megnézheti a magáról nyilvánossá tett információkat, fotókat, leírást stb. Az interaktív weboldal kiegészítője, pótléka egyrészt a chat-programoknak, másrészt a társkeresőknek. Hangsúlyosan hipertextuálisak és bővelkednek vizuális elemekben – ezek szerepe túlnövi a verbalitás jelentőségét. Nyelvezetük a blog, fórum és chat / messenger nyelvi elemeit ötvözi.

19

http://www.wired.com/entertainment/music/news/2005/07/68171 A relatív rendszeresség itt a heti legalább 1, legfeljebb 2-3 alkalommal történő blogolvasást jelenti. 21 Azaz bárki elérheti és tagja lehet ezeknek vagy sem. 22 Az információcsere vagy vita relatív ellenőrzött keretek között zajlik, adott szempontok mentén illetve újabban jogszabályoknak megfelelően a szűrést részben erre kialakított programok, részben moderátor, azaz a fórumot felügyelő személy(ek) végzi(k). A moderálás azonban jellemzően a legminimálisabb nyelvi, stilisztikai kontrollt jelenti. 20

7

Fórumok, az index.hu erdélyi oldalairól (http://forum.index.hu/Topic/showTopicList? t=9112039) illetve a disputa.ro oldaláról http://www.disputa.ro/

4. E-mail Az internet legelterjedtebb kommunikációs műfaja az elektonikus levél. A döntő különbség a hagyományos levelezés és az elektonikus levelezés között, hogy az e-mail-ben az üzenettovábbítás összehasonlíthatatlanul gyorsabb. Akár csak az előzőekben tárgyalt műfajok esetében, a gyorsaság itt is látható nyomokat ejt. Az e-mail-ek nyelvhasználata kevésbé rendezett, szövegük sűrűbb információkban, terjedelmük kisebb, felületességük mértéke nagyobb. A fenti példák is azt bizonyítják, a levelezőlistás üzenetek információs folyamként, aszinkrón, késleltetett közösségi kommunikációként foghatók fel, amelyben a résztvevő felek egymás gondolataihoz csatlakozva, esetenként már-már „egymás szavába vágva”, akár egy beszélgetésben, több levelen keresztül fejlesztenek adott kommunikátumokat. Ugyanez megfigyelhető kétoldali levélváltásokban is.A szövegek többsége rövidebb (vagy egészen rövid), a gondolatiés mondategységek terjedelme pedig jellemző módon rövid. Erre vonatkozó íratlan normára utal az az eset, amelyben az elemzett levelezőlista egy feladója hosszabb szövegben (6 többszörösen bővített mondat, benne két hivatkozással) érvel egy vitás kérdésben. A válasz egyértelműen cinikus és megróvó: „hát ez szép tömör volt :))” Korábbi kutatásokkal egybehangzóan (Condon-Cech 1996:74-80) állíthatjuk, hogy ugyanazt a kommunikációs célt rövidebben, gyorsabban érjük el internetes kommunikáció során, mint élőszóban, hiszen az interneten a nyelvhasználat formai elemeit a hatékonyságnak rendeljük alá. Mintegy keveréke a hagyományos levélnek és a telefonbeszélgetéseknek (Bódi 2004), amelyben igen könnyen lazulnak a szövegformálás szabályai is. A hagyományos levelezési normákhoz képest, a szövegszerkesztő adottságaiból következően gyakori a megszólítás balra rendezése. A nyelvi globalizmus hatása lehet, hogy a megszólítást (ha van) gyakran követi felkiáltójel helyett vessző. A szövegtestben a hagyományos bekezdések ugyncsak hiányoznak, vagy sorok kihagyása helyettesíti ezeket. Az e-mail-ekben megtaláljuk az elektronikus nyelv más műfaji jegyeit, kifejezési sajátosságait is. A

8

későbbiekben elemzett internetes csevegési és sms-elemek (lásd: rövidülés, globalizáló hatás, durvaság vagy vulgaritás) mégsem ugyanolyan mértékben általános jellemzői az e-mail-ek nyelvezetének. Míg a chat/messenger vagy az sms esetében a gyakori nyelvtani hibák a gyorsaság teremtette korrekcióhiányból következnek, addig az e-mail írásakor gyakoribb az ellenőrzés, sőt elterjedt a helyesírást javító programok használata. Noha egyértelműen lazább a helyesírás és stílus, továbbá ezekben a szövegekben is találkozunk a szimbolikus írásmód, a rövidítések, kiemelések vagy a szleng elemeivel, előfordulásuk kisebb, mint az sms-ekben vagy a chat-en. A példákban látott vizuális elemek egyértelműen a beszélt nyelvi analógiákra épülnek. Egyes szavak vagy szövegrészek kiemelése, aláhúzása, nagyobbítása/ kicsinyítése, kiszínezése, egyes hangzók halmozása, hangutánzó szavak gyakorisága, emotikonok használata mind metanyelvi alkalmazásokra utalnak: hangsúlyozásra, hangmagasságra, tempóra stb. Az e-mail-ekben megtaláljuk az elektronikus nyelv más műfaji jegyeit, kifejezési sajátosságait is. A későbbiekben elemzett internetes csevegési és smselemek (lásd: rövidülés, globalizáló hatás, durvaság vagy vulgaritás) mégsem ugyanolyan mértékben általános jellemzői az e-mail-ek nyelvezetének. Míg a chat/messenger vagy az sms esetében a gyakori nyelvtani hibák a gyorsaság teremtette korrekcióhiányból következnek, addig az e-mail írásakor gyakoribb az ellenőrzés, sőt elterjedt a helyesírást javító programok használata. Noha egyértelműen lazább a helyesírás és stílus, továbbá ezekben a szövegekben is találkozunk a szimbolikus írásmód, a rövidítések, kiemelések vagy a szleng elemeivel, előfordulásuk kisebb, mint az sms-ekben vagy a chat-en. A példákban látott vizuális elemek egyértelműen a beszélt nyelvi analógiákra épülnek. Egyes szavak vagy szövegrészek kiemelése, aláhúzása, nagyobbítása/kicsinyítése, kiszínezése, egyes hangzók halmozása, hangutánzó szavak gyakorisága, emotikonok használata mind metanyelvi alkalmazásokra utalnak: hangsúlyozásra, hangmagasságra, tempóra stb. Mint a kérdőíves felmérésből kiderül, bevallásuk szerint, a diákok 95,5%-a ritkábban kommunikál e-mail-ben, mint naponta, közel kétharmada heti legfeljebb 2-3 vagy ennél is kevesebb elektronikus levelet fogalmaz meg. (9. ábra) Ezzel szemben a chat és messenger használata együttesen napi rendszerességű az esetek több, mint 70%-ában, 67,8%-a a vizsgált felhasználóknak napi 1-5 órán át kommunikál ezek révén. (10. ábra) 50

70

60 40 50

30

40

30

20

20 10 10

0

0

naponta 1-5

ritkábban, mint heti 2-3 naponta e-mail

ritkábban

9. ábra. E-mail révén történő kommunikáció gyakorisága a vizsgált csoportban

naponta 5+

ritkábban, mint naponta naponta 1-5 heti 2-3 chat/messenger

ritkábban

10. ábra. Internetes csevegő (chat, messenger) használatának mértéke a vizsgált csoportban

9

5. Internetes csevegők: chat és messenger A leginkább interaktív elektronikus nyelvi forma, műfaj az internetes csevegés. Létrejöttét sajátos virtuális felüleletek, programok teszik lehetővé. Míg a chat leginkább közösségi és nyilvános csevegésre értendő, addig a messenger személyes, jellemzően személyközi kommunikációt jelent. Személyeset, amennyiben valamennyi felhasználónak saját címe, elérhetősége, csevegő „fiókja” van és a beszélgetés csak előzetes ismerettség révén jöhet létre, azaz miután engedélyt (felvételt) kapunk a partneri listájára, személyközit olyanként, hogy a beszélgető felület (csevegő ablakok) alapvetően két fél számára teszi lehetővé a kommunikációt, ritkább, hogy beszélgető csoportok igénybe vegyék az egyébként lézető „konferencia” funkciót. Ezzel szemben a chat-közösségekben álnévvel szereplő személyek, mindenki mindenkivel, mindenki láttára vagy privát ablakokban, egyidejűleg válthat élőben üzenetet. A chat-en szociális interakció, közvetett csoportos és kétoldalú kommunikáció zajlik egyszerre. A diskurzus mindkét esetben igen gyors, írásos formájú, de felér az élő beszéd gyorsaságával. Formailag is közelebb áll az élő szóhoz, mind megállapította Bódi (2004) kutatása is: a csevegőfórumokon a nyelvi szabadosság, akár az alapvető grammatikai, nyelvhelyességi normák megsértése a gyakori divatjelenséges és az erős csoportnyelviség, a résztvevők teljes névtelenségével illetve a korlátozott nyilvánossággal magyarázható. Az amerikai szakirodalomban már régen elterjedt az a nézet, melyet Bódi (2004) kutatása is igazol, mely szerint a chat-en a korlátozott intonációs és paralingvisztikai jelölési lehetőségeket helyesírási stratégiákkal kompenzálják, így a megformálási szabályokkal való szakítás sok esetben tudatos, célzatos nyelvhasználati jelenség. A nyelvhasználat a gyorsaságnak és a még éppen érthető, releváns szintnek van alárendelve (Werry 1996: 56-57). Különösen itt figyelhető meg az internetes közleményekre általában is jellemző rövidség, tömörség. A rövidült nyelvi kifejezésmód a chat és messenger technikai környezetére is visszavezethető: képernyőméret, minimális reagálási idő, átlagos gépelési sebesség. 6. Sms Világszerte egyre nagyobb az sms-nyelv térhódítása. Nyelvészeti gyűjtemények közül az első, amely hivatalosan elfogadta az sms-nyelv használatát, a Collins szótár angol kiadója volt. A szokványos rövidítések mellett szótárba foglalták az új kurtításokat is, például a gr-t (great), vagy a b4-t (before).23 Spanyolországban az internet-felhasználók társasága elindította az első online szótárat, amely összegyűjti a leginkább használt kifejezéseket. Könyv is megjelent már ezekről a rövidítésekről, a spanyol Királyi Nyelvészeti Akadémia támogatásával.24 A Microsoft az MSN Messenger nevű szolgáltatás hatmillió brit felhasználója számára elkészítette az Íliász első öt könyvének sms-nyelven írt szövegváltozatát. A Microsoft-verzió a Homérosz-mű 37 ezer szavát 32 sorba sűrítette, smiley-k, szívecskék és egyéb SMSsegédeszközök felhasználásával. A Párisz és Meneláosz között Helénéért dúló harc a 3. könyvből például a következőképpen hangzik: „Paris went 2 fight Menelaus. But he was wiv fright. Hector told im 2 b a man. Shame on him! Helen went 2 watch from da walls."25 A sztender mellett, immár az SMS-nyelvezetet is elfogadják az iskolai dolgozatokban Új-Zélandon – döntötte el az oktatásügyi hatóság. Új-zélandi iskolában a diákok ezentúl Hamlet híres monológját idézhetik dolgozatában akár így is: 2b or nt 2b (To be, or not to be - Lenni, vagy nem lenni). Nem tekintik hibának, amennyiben kellően világos, hogy az illető mit akart írni.26 Nagy Britanniában immár a kriminalisztikában, nyomozási módszerként is használják az sms-t. A rövid szöveges üzenet stílusa segít ugyanis beazonosítani a küldőjét.27 A Leicesteri Egyetem kutatóinak sms-ekkel kapcsolatos kísérletei így már a Scotland Yard munkáját is nagyban megkönnyítik.28 23

http://www.collinslanguage.com/dictionary.aspx El Pais, 2008. április 4., idézi az MTI panoráma 25 http://www.litera.hu/hirek/az-iliasz-sms-nyelven 26 The Press, Christchurch, New Zeeland, id. MTI panoráma 27 Szakértők célja különféle nyelvi és stílus modellek kialakítása, amelyek megkönnyítik a küldők személyének beazonosítását, hasonlóan, mint a kézírásnál. Már vannak rá példák, hogy az sms-ek szövegéből beazonosították a küldő személyiségjegyeit. Néhány SMS elemzése nemrég perdöntőnek bizonyult egy gyilkossági nyomozás ügyében. (http://www.karpatinfo.net/article57628.html) 28 Mosberger Pálma : Mutasd meg az SMS-ed - megmondom ki vagy, Hetek, 2007. augusztus 22. 24

10

Csomizom a ruciba a habtestem tinibugyi gumija bemélyedten kukisali parival az étrendem szoli moci tekila az én trendem. 29 Az sms-nyelve térhódítása az irodalomban is érezhető. A költők és írók is fölfedezték maguknak az sms-nyelvet. Farkas Wellmann Endre és Márkus Barbarossa János sms-verseket tartalmazó kötete 2000-ben jelent meg, 2002-ben látott napvilágot Turczi István Sms 66 kortárs költőnek című kötete. A miskolci megjelenésű Spanyolnátha című irodalmi folyóirat az elmúlt években rendszeresen közölte Nyilas Attila miskolci költő sms-verseit, és nagy sikernek örvendenek az utóbbi évtized legnagyobb hatású és legtartósabb sikerű pályakezdő költője, Varró Dániel30 az internet illetve az sms nyelvi fordulatait is felvonultató versei, Varró legutóbbi kötetének egyik legizgalmasabb verse épp az SMS című. itt állok én e kerge hős / kabátom vízlepergetős / a szmájli számra ráfagyott / ha nem szeretsz hát ne szeress / ez itt csak egy teszt sms hogy nyomkodom tehát vagyok 31 A virtuális térben működik sms-blog is, ahova az sms-versek amatőr szerzői maguk tölthetik fel alkotásaikat32, és létezik immár magyar SMS-regény is, címe 160, szerzője Danke álnéven publikálta.33 Erdélyben elsőként 2003-ban a kolozsvári központú Transindex internetes portál hirdetett smsnovella pályázatot. A Short Literatúra kreatív sms-versenyre 73 pályamű érkezett, a nyertes szövegeket irodalomkritikusok választották. Az első díjas Kid A így írt: „Belesett. Az asztalon nyitott könyv, mellette pohárban bor, a kandallóban ropogott a tűz. A puskagolyó épp az asztal fölött lebegett. Elkéstem gondolta.” A kritikusok stílszerűen, sms-ben indokolták meg döntésüket: „Azt dmjaztuk, ami tzlmegy a klisin, de a poinon is, ami konkrit is nem egyirtelm{: sms is novella, ergo fordulatos, is hogy mi a fordulat, az benne erus kirdis.”34 Az sms jelenség-értékét, szembetűnő műfaji specifikumait a következő fejezet részletesen tárgyalja. Valamennyi eletronikus nyelvi forma közül talán a legizgalmasabb, újszerűsége (mai napig igen kevés kutatás tárgya, Zimányi 2006: 269) illetve széleskörű és gyakori használata okán. Így talán hatásaiban is legerősebb lehet. A kérdőíves vizsgálatomban szereplő diákok 88,9%-a naponta küld sms-t, akár többet is. Közülük 18,2% napi 5 sms-nél is többet fogalmaz meg és továbbít. Naponta legfeljebb 1, vagy némely napokon nem is ír sms-t a válaszadók 4,7%-a, hetente néhányszor, de nem napi rendszerességgel sms-ezik a válaszadók 4,3%-a és ennél is ritkábban 2,1%-a. (11. ábra) Ezzel szemben a vizsgált diákok 8,2%-a naponta több, mint öt, 58,7%-a napi 2-5 között, 20,4% ritkábban mint naponta, 9,1 heti 2-3 alkalommal, 3,6% pedig ennél is ritkábban kezdeményez mobiltelefon-beszélgetést. (12. ábra) 60

50

40

30

20

10

0

napi 5+

70

ritkábban, mint naponta napi 1-5 heti 2-3

ritkábban

60

50

40

11. ábra. Sms-üzenetek küldésének gyakorisága a vizsgált populációban 12 ábra . Kezdeményezett mobiltelefontelefon beszélgetések gyakorisága a vizsgált populációban 13. ábra. (lent, köv. old.) A leginkább preferált kommunikációs eszköz ill. műfaj a vizsgált diákok között

30

20

10

0

naponta 5+

ritkábban, mint naponta naponta 1-5 heti 2-3

ritkábban

29

Idézet Lackfi János Véletlen című verséből Az elmúlt évtizedben három saját kötete jelent meg: Bögre azúr (1999), Túl a Maszat-hegyen (2003), Szívdesszert (2007), verseit immár iskolai tankönyek is tartalmazzák. 31 SMS: Varró Dániel 2007. Szívdesszert. Budapest, Magvető Könyvkiadó 32 http://www.smsblog.webunio.eu/ 33 A 160 című mű egy fiú életének egy évét követi nyomon, kizárólag a főszereplő mobilján tárolt SMS-ek révén. A könyv több mint háromszáz oldal, szextől kezdve drogon keresztül buli buli hátán-ig minden van benne, ami az új generáció szubkultúrájának nélkülözhetetlen része. 34 http://eletmod.transindex.ro/?cikk=1318 30

11

A válaszadók többsége választja az sms-írást a telefonbeszélgetéssel szemben, akkor amikor egy baráttal, kortárscsoportból származó ismerőssel kommunikál. Ennek fő oka az anyagi megfontolás: sms-t írni olcsóbb, mint telefonálni. Érdekes azonban, hogy az írásos formát akkor is többen választják, amikor számítógép előtt ülnek és a különböző csevegő programok, eszközök (yahoo messenger, MSN messenger, skype stb.) egyformán lehetővé teszik az írásos és a beszélő (a telefonhoz hasonló) módot, ráadásul pénzbeli korlátozás nélkül. Ezt egyrészt az magyarázhatja, hogy a hangos beszéd intimitása kevésbé biztosított akkor, amikor családtagok is hallhatják azt, a beszélgetés nagyobb figyelmet és koncentrációt igényel (kevésbé késleltethető, kevésbé élhet a kommunikátor a megosztott figyelemmel vagy foglalkozhat mással is, netán bonyolíthat számos más beszélgetést közben). Másrészt azonban az íráshoz való ragaszkodást magyarázhatja a szokás is, amennyiben a számítógépes csevegők és köztes nyelvi elemeik valóban sajátos kommunikációs viszonyrendszerként épülnek be felhasználóik életébe. A mindennapok természetes velejárója lesz az erős szociális jelenlét (elérhetőség, hangulatról/állapotról/ teendőkről való közlés és értesülés a csevegő- programok címsora által), a sajátos, belterjes vagy egyszerűen csoportnyelvi, olykor egyedi, de az írott és beszélt nyelviség formai kifejeződései által csak így megszerezhető kommunikációs élmény. Az internetes csevegés és az sms tulajdonképpen egymás kiegészítői. Az alapvető különbséget a mobilitásban határozhatjuk meg: míg előbbi helyhez kötött, utóbbi számítógépes kapcsolat hiányában is lehetővé teszi a kommunikációt. A vizsgált diákcsoportok éppen ez alapján használják, választják egyiket vagy másikat. Egyforma többség preferálja a messenger-t és az sms-t, mint kommunikációs eszközt, valamennyi más elektronikus nyelvi műfaj népszerűsége elhanyagolható ezekhez képest. (13. ábra) sms messenger chat e-mail fórum / közösségi oldal blog

IV. Az írott-beszélt nyelv Az egyes műfajok áttekintése, általános nyelvi sajátosságaik feltérképezése után, a leginteraktívabb, relatív egyidejű és a vizsgált diákpopuláció által legszélesebb körben, leggyakrabban használt műfajok nyelvi sajtátosságait külön-külön és részleteikben kívánom vizsgálni. Kutatásomban a chat és messenger illetve az sms nyelvi sajátosságait párhuzamosan, egymással összefüggésben tárgyalom. A két médium közötti különbségek feltárására is alkalmas módszer lehet, ugyanakkor a hasonlóságokat hivatott feltérképezni az egyes nyelvi hatások mentén. Vizsgálatom egyik kiinduló feltételezése ugyanis az, hogy a chat illetve messenger és az sms nyelvi sajátosságai alapvetően azonosak. 1. Nyelvi globalizáció – idegen nyelvi elemek Aj em hoping det aj em sztil van av doz fju tingz aj szupozd tu bi Az első szembetűnő jelenség, amelyet az internetes kommunikáció és az sms-ek nyelvezetében megfigyelhetünk, a globalizáció, az idegen kifejezések és nyelvi minták terjedése, meghonosodása. A vizsgált sms-szövegekben, nem számítva a kölcsönszavakat és meghonosodott nemzetközi szavakat, kifejezetten idegen nyelvű szavak és kifejezések 19%-ban fordulnak elő. Ezek mintegy fele játékos vagy modoros elemnek tekinthető, tehát nincs konkrét információtartalma. (14. ábra) Ezekhez társulnak az idegen elemek szimbólum-kombinációi illetve rövidült írásképei (lásd: 2, 4). 14. ábra. (balra) Idegen nyelvű szavak és kifejezések előfordulása a vizsgált sms-szövegekben. 15. ábra (jobbra) Idegen nyelvű alapszófajok: főnevek, melléknevek és igék jelenléte a vizsgált sms-szövegekben

12

Az üzenetek közel kétharmada (64,4%) nem tartalmaz idegen főnév, mellékneveket és igéket, ez pedig azt jelenti, hogy ennek a beszélt nyelvhez közelálló jellegzetességeket mutató műfajnak a szóhasználata nagy mértékben magyaros, a mégis benne szereplő idegen elemek alapvetően trendi, azaz divatos idegenszerűségek. (15. ábra) La la lala its a lovely day...valakit megütök....szep az elett, beszeltem Zoliva oszt azt mondta nincs neki szal most el ment a kedvem az egeszto s hiaba mondta nekem makacs vagyok, s most merges. Jossz ki? :D jo reggelt :-* az biza NAGY nap :D :D ma gondolatba vezetem 1et s aszondta a rendör BRAVO, AI REUSIT :)) szoritsss!! Majd még irok :) jo sulizast addig :*:* Ilyen szavak, kifejezések bőségesen jelen vannak az internet nyelvében (chat, messenger, blog szövegeiben) is. Az angol szavak, kifejezések gyakran magyarosított alakban jelennek meg, mozaikszó alajában vagy fonetikus írásmódban. Találunk példát arra is, hogy az angol kölcsönszó töve megmarad eredeti alakjában, de magyar ragozásúvá válik. Olykor minimális angol nyelvtudás nélkül aligha értünk meg a chaten vagy közösségi portálokon történő beszélgetéseket. [<3 UzSíÍsZaCccSí] omajgad (oh, my God! – jaj, Istenem) [Tamás10..] asl pls (age, sex, location please – kor, nem, lakhely kérlek) [Kiss Of Destiny] imho (in my houmble opinion – szerény véleményem szerint) [<3 UzSíÍsZaCccSí] lúzer!. (looser - vesztes) [G a m e] birájtbekk (be right back – rögtön jövök) Internetes és sms-szövegekben egyaránt találunk egyedi, idegenszerű írásmódot is, mind a magyar szó írásmódjának tudatos elferdítésével, anglicizálásával, puszy, bulee (buli), wolt (volt), wagyok (vagyok), vayon (vajon), kishit (kicsit) mind angol vagy román szavak fonetikus magyarításával. Dirty job eddig, most viva la bam, de csak raveszem magam a tanulasra. Áj héjt manndéjz.... Té jubészk szcumpá mjá si szpér kö müjne véj trécsé faszságul ölá! Szeretlek aludj jol! Lecc party. (lets party – bulizzunk!) Heppi borzday tuu juu, heppi borzday tu ju stb...szal boldog szulinapot Tudom h X vagy, fáin nem böiat. Ezekben az sms-szövegekben az interferenciajelenségek, kódváltások a kreatív játékossággal keverednek. Az egyértelműen kódváltásról tanúskodó esetekben eleve a kommunikátor rögzült bázistartó kódváltását, ennek előzményeként pedig kétoldalú vagy akár szubtratív kétnyelvűségét kell feltételeznünk. Ezt példázza a következő sms: Cija vecinam...te ma hanyra mecc fel a suliba? poop A venicam (vecina mea, ro - szomszédasszonyom) beleillik az „áliméntárába vásároltam” – „áutogárába megy” – „ábonámenttel utazik” – típusú felcserélő kétnyelvűségbe. A mecc fel a suliba (mész fel a suliba) ugyancsak román nyelvi hatást jelez. Nem csak helyesebb, de egyszerűbb és spórlósabb – ergo az sms sajátosságainak megfelelő – is lenne azt írni: „hányra mész suliba”. A te ma illetve a fel szószátyárkodásról, az igekötő iránya ugyancsak román hatásról árulkodik. Valemennyi beszélt nyelvi, ún. kettős félnyelvűségi (Bakk-Miklósi 2006: 70) jellegzetesség. Az sms-nyelvi „norma” ereje, mint látjuk, ilyen esetben eltörpül a beszélt nyelvi reflexek mellett. A szöveg-végi poop kódváltás azonban már sms-nyelvi interferencia. A román „te pup” (puszillak) kreatív torzítása egyébként gyakori eleme a román sms-nyelvnek. Erre látunk példákat az alábbi román nyelvű üzenetben is (pl. a k a că [mert] magyarázó kötőszót helyettesíti).

13

Scy k nu ti'am rasp ieri dar cum ti'am spus nu am credit :( nu ti'am dat delete :)) acum sunt la scoala in ora d geo. Te pupik :*:*:* Viatza-i plina de kkt shi eu sunt plin de viatza !!. Kizárólag idegen nyelvű szövegekből elvétve találunk a vizsgált korpuszban (1,3%), ezek nyilvánvalóan idegen nyelvű személyek által vagy számára íródott üzenetek, nyelvi elemeik nem mutatnak releváns információkat jelen kutatás számára. Mind az angol, mind a román esetében számos példáját látjuk annak, hogy a felhasználók idegen eredetű nyelvi elemek mintájára anyanyelvi megoldásokat alkalmaznak. Jól megfigyelhető az írásbeli divatok magyar adaptálása is. Ez a globális hatás nem csak a mai magyar nyelvhasználatra jelenik meg nagy számban, a média divatszerűségével felerősíti ezt a hatásat, hiszen ez tükrözi leginkább a nyelvi változásokat. Az informatika révén megszülető új eszközök és eljárások idegen megnevezései folyamatosan illeszkednek be a magyar nyelvhasználatba is, továbbá egészülnek ki az internetes technológia akusztikai és képi eszközeivel – állapítja meg Bódi (2000). Ezért csökken az írott nyelv információközvetítő szerepe. „A köznyelvi norma kontrolljának hiányában ezek a globális nyelvi jelenségek a társadalmi, gazdasági szerveződésre is hatást gyakorolnak.” (Bódi 2000: 219-220) A globalizációval együtt jár a lokalizáció is, vagyis a nemzetközileg elterjedő ismereteket a befogadó nemzetek, közösségek a maguk igényeinek megfelelően emelik át, az idegen eredetű nyelvi elemek mintájára anyanyelvi megoldásokat alkalmaznak. Az interneten terjedő nemzetközi írásbeli divatok magyar adaptálása is jól megfigyelhető, főként a fokozottan interaktív netes kommunikációs műfajokban. Ide tartoznak az emotikonok és más szimbólumok, a betűből és számokból álló szimbolikus formák. Ezeket a jegyeket sorolhatjuk a szimbolikus írásbeliség meghatározó elemei közé. 2. Szimbolikus írásbeliség A csevegő internetes kommunikáció (chat, messenger, olykor fórum) és az sms írásbelisége a gyorsaság, a praktikusság, a hatékonyság, a kreativitás, a globális nyelvi divatok, valamint az újítás iránti igény okán a vizuális szimbolikus elemeket minden eddiginél erőteljesebben alkalmazza. Az emotikonok és egyéb vizuális szimbolumok betűírásban való megjelenése az ősi képírással hozhatók összefüggésbe – állítja Nyíri Kristóf, hangsúlyozva: az írásos szöveg gazdagságát és áttekinthetőségét csak emeli a képi elemek alkalmazása. (Nyíri 2001: 74) Az internet és az sms nyelve a hagyományos betűíráson túl fokozott szimbolikus képi jelleget is hordoz, az emotikonok is ezt erősítik. Csevegő közegekben a szövegkép, a megjelenés illetve vizuális szimbólumaik is jelentéshordozók, amint Bódi (2005) az internetes nyelvhasználat szimbolikus írásbeliségének nevez. Boldog szulinapot :* >:D< Milyen nagykorú lenni? Élvezd ki. Jo8 és puszi :* A szövegek megformálásának, a szöveget alkotó jelek érzékelhetőségének, az üzenetközvetítő funkcióját már Roman Jakobson is elismerte kommunikációs modelljében. Ő poétikai funkciónak nevezte. Maga Jakobson is jelzi viszont, hogy a poétikai funkció nem csak a szépirodalmi szövegek sajátossága, hanem a nyelv teljes területén hat (Jakobson 1969: 221-222) Az internetes interakció szövegeinek szimbolikus írásbelisége is hasonló módon írható le, ezek az írott szövegek az őket alkotó jelek vizuális formái, szimbolikus jellemzőin keresztül is üzenetet hordoznak. A szinkron számítógépes kommunikációban, vagy interaktív írott diskurzusban (Ferrara 1991, In. Bódi 2004), attól hogy két vagy több fél vesz benne részt, a társalgás kooperatív tevékenység, amelyet a szóátadás jellemez. (Levinson 1983, In. Balaskó 2005) A beszélők nyelvi és nyelven kívüli eszközökkel jelzik, hogy átadják a szót: ezek a hangmagasság, a hengerő, a szintaktikailag lezárt megnyilatkozások, a testbeszéd stb. A gyors témaváltásokon kívül a chat dinamikáját a viszonylagosan rövid beszédszakaszok biztosítják. A kommunikatív aktusok hosszát tekintve az üzenetek átlagosan 6 szóból állnak – állapítja meg Balaskó (2005) a chat társalgási jegyeit és a CMC-kommunikáció etnográfiai kereteit feltérképező empirikus vizsgálatában, rámutatva: a rövidség kisebb mértékben köszönhető a térbeli korlátozásoknak abban az értelemben, hogy számos felhasználói felület meglehetősen keskeny ablakot biztosít a szöveg megkomponálására, ami azt jelenti, hogy egy hosszabb üzenet beírásakor az üzenet eleje még az üzenet írásának befejeződése előtt kikerül a látókörből, vagy gyakran részletekben születik meg, azaz „enter”

14

megnyomásával több szakaszban kerül a beszélgető partner elé. Minthogy azonnali reakciók jellemzik a beszélgetést, az üzeneteket rövidre kell fogni. Ez igaz a kétoldali (kétszemélyes) beszélgetésekre, de fokozottan érvényes a közösségi chat-re. Mivel a gépelés jelentős mértékben lassúbb a beszédnél, a hosszú üzenetek időeltolódásokat okoznának, ami elfogadhatatlan egy olyanfajta kommunikációban, amely társalgási módban próbál működni. szassz szerbo. psze h aktualis. johetsz nyugottan ;) kösz >:D< éééés cuuuccc? ;;)35 En + kertbe nem mek.:( :_Uh ako hova akarsz meni?36 A metanyelvi elemekkel összefüggésbe hozható chat- és sms-nyelvi sajátosságok a beszédhez képest jelentkező prozódiai és paralingvisztikai hiányosságokat igyekeznek pótolni. A betűhalmozás, az írásjelhalmozás, a csupa nagybetűs szavak alkotása a ritkítottan szedett szavak, csillagok vagy alulvonások közé foglalt szavak mind az sms-nyelv és az internetes nyelv köztes műfajiságának jelenségei. Kiválóan alkalmas a főként az elektronikus levelezésben illetve a chat-en megfigyelhető emotikon, a prozódia, a paralingvisztika és az érzelmek fokozott és pontosabb kifejezésére. A smiley azért épp az interneten terjedt el ennyire, mert a netnyelv gyors és az azonnali interakcióhoz, tahát a beszédhet közelít, így fokozottabb igény merül fel a prozódia, a paralingvisztika és az emocionalitás jelölésére. 3. Emotikonok A chat-en, messenger-en vagy sms-ben a szövegalkotás egyik alapkövetelménye a gyorsaság. Nincs idő emocionális, metanyelvi információk szöveges kifejtésére, igény azonban annál nagyobb. Ezt a feladatot az emotikon látja el. Az emotikonok37 nem csak konkrét jelentést hordoznak, hanem rokon- vagy többértelmű jelentéseket, akár tágabb jelentésköröket is közvetítenek, anélkül, hogy nyelvi fordítást igényelnének. (Nyíri 2001: 77) Nyíri Kristóf szerint a mobil-kommunikációt kiegészítő ikonikus nyelvnek a következő szempontoknak kell megfelenie: könnyen előállítható, gyorsan felismerhető, hasonló legyen a létező világ elemeihez, kombinálható, összekapcsolható, elvont fogalmakat jelölő, szimbolikussággal rendelkezzen, írott szövegeket egészítsen ki. Ez érvényes az interneten megjelenő emotikonokra is, hiszen a hagyományos statikus típuson kívül már animált, mozgó mosolyszimbólumok is vannak. A smiley elnevezés ugyanúgy jelent pozitív vagy negatív érzelmet kifejező szimbólumot, mint a semlegesebb és tágabb jelentésű emotikon. A gyakran internetezők és sms-küldők körében az emotikon közismert, sűrűn jelenik meg internetes szövegekben. Az emotikon az írásos szövegekből hagyományosan hiányzó metakommunikatív jegyeket (hanglejtés, beszédtempó, hangerősség, mimika, gesztusok) érzelemkifejező elemeket a billentyűzeten található jelekből alkotott képi információ primitív formájával helyettesíti: :), :(. A metakommunikatív jegyek szöveges kifejezése nehézkes. Az emotikonok ilyenként az internetes és sms-szövegek metanyelvi hiányosságait pótolják. (Crystal 2001, Tóth 2002, In. Bódi– Veszelszki 2006: 16) Az emotikon olyan arcot szimbolizáló karaktercsoport, amely elsősorban érzelmi állapotot, hangulatot fejez ki. Utalhat ugyanakkor tettekre, cselekvésre, személyes jellemzőkre. Képi stilisztikai eszköz, mely az íráskép poénlehetőségeit használja fel egyéni és általában kontextusfüggő módon. Herring (1996: 3) és Werry (1996: 52) is megjegyzi, hogy az emotikonról csak az adott kontextusban derül ki, milyen szándékot közvetít pontosan. 35

Yahoo messenger-ről származó beszélgetés részlete Sms-szöveg részlete 37 Az emotikon kifejezés a nemzetközileg elterjedt smiley, illetve a magyar kiejtést követő fonetikus szmájli írásváltozat vagy a mosolyszimbólum szinonímájaként használható (Bódi-Veszelszki 2006: 7) 36

15

Az emotikonok jelentése önmagukban általános. A :) – azaz a mosolygó arc örvendő vagy boldog embert jelent, fordítottja, a :(, szomorút. Általános jellegüket a kódnál tágabb szimbólum-voltuk adja. Szorosabb, konkrét jelentésük az adott beszédhelyzetben válik pontosabbá. Például a mosoly jel lehet valóban öröm vagy boldogság kifejezője , de lehet mindössze egy megróvás vagy minősítés enyhítő, lazító szándékjelzése, esetenként egy poén vagy móka nyugtázása, esetleg udvariassági gesztusjel vagy köszönési formula. atmenteeeem :) 24 pont :) miattad nem menetek ki egesz hvegen. gyulollek :)

zsir a film, ksz :) ja vettem :)

Érdekes példája az emotikon-használatnak a messenger-en és sms-ben is megjelenő K (a helyeslést, beleegyezést kifejező angol O.K. helyett). Hasonló leleményességek egész sorozata tárul fel a dinamikus emotikonokban, azaz a hagyományosan statikus szimbólumokhoz képest mozgó, olykor hangos ábrákban. A vizsgált sms-szövegek több, mint egyharmada (37,1%) tartalmaz emotikonokat. Ezen belül különbséget tehetünk egyedülálló, azaz üzenetenként csak egy emotikon, üzenetenként több emotikon és halmozott emotikon előfordulása között. Az sms-ek 32,3 %-ában egy, 3,1 %-ában több és 1,6 %-ában halmozott emotikon található. Rendszerint emotikont találunk a verbális érzelemkifejezés után, mintegy alátámasztva, szemléltetve azt. Akár a beszéd esetében, ahol a para- illetve metanyelvi elemek segítenek a személyészlelésben illetve kommunikáció komplex megfejtésében, az internetes illetve sms-nyelvben az emotikonoknak analóg funkciója van: érzelmi viszonyulást sugalmaznak és hívnak elő, a valódi verbális és a mögöttes tartalmak összhangját erősítve vagy gyengítve. Nyaladdzzzunkk egyet? =p~ Sok szerencsét! Hiányzol ;) :* lol. ien agyban mar. es rad gondolva. pusz :* :* :* Várom a maxit....:-W megbipellek amiko felültem, csak má jönne....X( Szeretlek nagyonagyonagyon macko :):*:* Amint a metanyelv a hétköznapi beszélgetésekben az alapvetően rövid, metsző, lényegre törő közléseket árnyalttá, képlékennyé, érdekessé és érzékletessé teszi, finomítja, enyhíti azokat (Pease 2007: 14), a szimbolikus elemek és emotikonon a számítógépen vagy mobiltelefonon megjelenő, puszta tényeket közlő és információkat szolgáltató szavak hozzáadott értékei. A szemtől szemben folytatott beszélgetésekben a szavak hatása igen korlátozott lehet. Egyes kutatások legfeljebb 7-10%-ra becsülik ezt. (Pease 2007:16) Írás révén a szavak sokat veszítenek érzelmi tartalmukból, abból tehát amit hangsúly, intonáció, hangmagasság, tempó stb. kölcsönöz a jelentésüknek. Valós jelentésük érvényesítéséhez, megfejtéséhez — így a írott-beszélt nyelviségéhez — feltétlenül hozzátartoznak az emotikonok. 4. Rövidülések moldika7@: mi van ocsem, mi tartott ilyen sokaig pratoltal? megvan h mit csináltak a kalmiek a rudikaval?

Novák: Csá! A barátnőmmel cseteztem. Mit? moldika7@: kiment par tagal, h befenyitse. alitolag a kalmi levette a cipojet azal verte a kiscsavo fejet

A rövidülésekből származó lexikális alakulatok alapvetően uralják a szövegeket, így azok stílusát is nagymértékben befolyásolják. A vizsgált chat- és sms-szövegekben egyaránt gyakran előfordulnak rövidült lexémák. Talán a legnagyobb kreativitás a rövidítésekben figyelhető meg. annnyi minden volt te. vége a szili házasságának :P panik : bejött laci baa :F:F és ezé ivott nm csk ö me robi is es egy szal cigit ketten szivtunk el. heheh. ez még vhelynél is érdekesebb biz

16

Gyakoriak a kis és nagy kezdőbetűs hibák a mondat elején vagy a mondaton belül (lásd fönt). A rövidítések miatt magánhangzók és mássalhangzók esnek ki a szavakból: naon (nagyon), hnap (holnap), mek (megyek), vok (vagyok). A hosszú mássalhangzók megrövidülnek: sies lecci, tutommal nincs semmi torcibol. Gyakori a szavak végén a locativus rag felcserélése lativus raggal: suliba vagyok te jártál a fejembe. Előfordul a szóelemző írásmód helyett kiejtés szerinti írásmód használata: lécci, jáccunk. Szófaji szempontból, egyaránt rövidülnek kötőszavak, igekötők: + (meg), h (hogy), m (mert), v (vagy), uh, úgyh (úgyhogy); gyakori használatú igék: csni (csinálni), h (hívj fel), mek (megyek), vok (vagyok), tom (tudom); igék vonzatai: asszem (azt hiszem), micsi (mit csinálsz); névmások: vki (valaki), vmikor (valamikor); határozószavak: akk (akkor), ien (ilyen). A nem tagadószó vagy ne tiltószó előfordul n alakban is, a valószínűleg módosítószó valszeg alakban, a miért kérdőszó pedig mrt? vagy m-t? alakban. Általánosak a bizalmas nyelvhasználatban gyakoribb alakok: kösz, légyszi, pusz, pill, lécci, bocs, szió, szióka, dumcsi, vok, vunk, mek, meek, biz, sztem stb. Újabb vagy egyedi szóalkotások a tali, taliz, talxik, tal (találkozik), nyomi (nyomott, ütődött), keri (keresés), kari (karácsony), kircsi (király), teló, telcsi (telefon) stb. Leginkább sms-ekben fordul elő, hogy a szavakban fellelhető számokat kifejező szavak helyén számok állnak: 1es, mind1, me7, meg6ároz (lásd: szimbólumok). Gyakori az idegen nyelvi elemek rövidülése is. A please (kérlek) pls, a thank you-ból rövidült thanks (köszönöm) thx, a party (buli) prty lesz. Különösen a messenger-beszélgetésekben találunk példát arra, hogy nem pusztán egy szó, de egész angol szóösszetételek vagy kifejezzések rövidülnek. Ilyen a pillanat, rögtön jövök (egyébként ez is rendszerint pill, rj, majd re-re rövidül) gyakran alkalmazott angol formája a sec (just a second), brb (be right back). Ezek kvázi önálló virtuális mozaikszavakká nőtték ki magukat. A vizsgált szövegekben a brb mellett a leggyakoribbak a dnd (do not disturb), a lol (lough out loud), thx (thanks). Némelyek ezek közül — jellemzően a nem kimondottan idő- és karakter megtakarítása céljával kitalált leleményességek — nem eredeztethetőek alapvetően az internetes és sms-szóhasználatból. Gyökerük az élő nyelvben keresendő. Ilyen a mássalhangzó-rövidítés (a Maros-menti nyelvjárás sajátossága), a bizalmaskodás és szó végi i-vel történő kényeztető rövidítés (csoportnyelvi hatás), a locativus ragok tévesztése (műveletlenség), a hasonulások egész sora, vagy az említett thanks – thx mintájú magyar ksz hangkapcsolat x-szel való helyettesítése. Ilyen például a müxik vagy a soxeretettel. Nos, ezek egyike sem az internetes kommunikáció szüleménye. Az emlékkönyvekben, képes levelezőlapokon vagy akár magán levelezésekben is gyakran lehet látni a soxor csókol… vagy soxeretettel… fordulatokat. Klasszikus írásbeli tréfaként emlegeti a ksz hangkapcsolat x-szel való írását a Jaczenkó és Soós szerzőpáros (2002) is. Sms vagy szinkrón internetes kommunikáció során ez az írásmód ráadásul karakter- és időkímélő eljárás is. A müxik kialakulását vizsgálva, Balázs Géza (2007) úgy véli, nem pusztán a rövidítés hajlama diktálta, a működik ~ müxik esetében többről van szó, mint nyelvi és nem nyelvi gazdaságosságról: „A működik-ből egyenesen nem következik a müxik, (...) nem egyszerűen szórövidítés, hanem analógiás hatás, hasonló igetövek befolyásának az eredménye. Ha ez nem lenne, akkor kitalálni is nehezebb lett volna, s jóval kevésbé lett volna esélye az elterjedésre.” – írja Balázs Géza (2007). A müxik nem elszigetelt esete a ksz x-szel való ábrázolásának. Az internetes társalgásokban — mint már láthattuk — nem ritka az igyexik (igyekszik), fexik (fekszik), mexűnik (megszűnik), thx (kösz, angol thanks), xtra (extra) stb. Némelyikre természetesen nem helytálló a korábbi analógiás hatásról szóló magyarázat. Inkább valószínű, hogy ezeket a müxik alakja, hatása, analógiája (vagyis az analógia analógiája) szorgalmazhatja. Így sok esetben a szintén verális zárhang g is hasonlóan torzulást hív elő: a gsz vagy gz hangkapcsolat is x-esedik. Ráadásul eleve bonyolultnak tűnhet a ksz értékű x szabályszerűsége: általában eredeti formájában szerepel a magyar nyelvben (expressz, taxi, fix, szexuális), míg a gz értékű x-et többnyire átírjuk (egzakt, egzotikus, egzisztencia), ám kivétel bőven van ezalól: azt írjuk boksz, de mégsem írjuk át, ha: kick-box, a gz ejtésmód ellenére mégis x-szel írjuk: exitál, exitus. Az x-szel való rövidítés általános elterjedését jelzi az a másodlagos torzulás is, amelyben nem csak a ksz (vagy ezzel rokon) hangkapcsolat, de pusztán az sz betű is x-re rövidül. A vizsgált sms-ekben két példáját is találjuk:

17

Ha bexeltem edesanjával s azt mondta h menjek haza. Ugyh el van baxva az egex hejzet Itt vagyunk a Tudorban ha akarx gyere Re 14. ábra. A rövidítések főbb szempontjai a vizsgált sms-korpuszban

40

100

30

80

20

60

10

40

15. ábra. Rövidítések előfordulása a vizsgált sms-korpuszban

0

20

id en eg ie m rö

k

vid

se

ítv

l,

rö

ka

e

nem használ rövidítést

ka l

kih

on

e

ok

gó

rövidítés előfordul a szövegben

s íté

ám

an

ód m

vid

sz

lh

tív

sa

ea

ás

kr

m

ok

y

m

zé

lu

le

bó

eje

im

kif

elv

tt

sz

se

sa

g va

yá

élé

ag

án

er

ag

kih

ny

ete

s

lcs

íté

fe

sz

vid

ös

rö

g

m

zó

es

ng

bb

ra

tö

ha

0

ag yá sa

A vizsgált sms-korpuszban a leggyakoribbak a dupla magán- és mássalhangzók rövidítései, ezek a rövidítést tartalmazó sms-ek 35,8%-át teszik ki. Kreatív, divatos, az ifjúsági csoportnyelv vagy akár a szleng elemeit is tartalmazó rövidítés 6,3%-ban, ragokat rövidítő felcserélés 13,9%-ban, számok és szimbólumok általi rövidítés 16,8%-ban, összetett kifejezések rövidítései 2,5%-ban idegen nyelvi elem rövidített formái pedig 24,4%-ban fordul elő. (14. ábra) A kvantitatív vizsgálat valamennyi rövidítést tartalmaz, így előfordul, hogy egyetlen sms-szövegből akár 3-5 esetet is. Az sms-ek 88,6%-ában találkozunk valamilyen rövidítéssel. (15. ábra) Megfigyeléseim arra engednek következtetni, hogy körülbelül ugyanilyen arányban szerepelnek rövidítések a chat- illetve messenger-beszélgetésekben. Kérdőíves vizsgálatomban a „milyen rövidítéseket szoktál használni?” nyitott kérdésre válaszoló diákok a fenti elemek szinte valamennyi fajtájára szolgáltattak példákat. Ez is bizonyítja, hogy a rövidítések nem pusztán véletlenszerűek, de a csevegő illetve sms-nyelv beágyazott, jól rögzölt formái. Arra a kérdésre, hogy előfordul-e a sms-ben vagy internetes csevegőkben használt, megszokott rövidítések használata az élő nyelvben, a válaszadók 22%-a válaszolt igennel. (16. ábra) Ezt alátámasztó példáikban leggyakrabban a me (mert), vok (vagyok), sztem (szerintem), pill (pillanat), szal (szóval), lol (laughing out loud = hangosan felnevet, szimb.) a leggyakoribbak. (17. ábra) A példák olykor olyan elemeket is jelölnek, amelyek nem minősülnek az internetes csevegés vagy az sms nyelvi sajátosságainak, ebből pedig arra következtethetünk, hogy a reflexió során a beszélt nyelv és elektronikus nyelv közti határok igencsak elmosódnak. A mertre utaló me’ vagy mer’, a mindjártot jelentő mingyá, a nem tudom-ot kifejező nemtom stb. gyakran rövidül élő szóban is a gyors beszédtempó és téves dikció miatt. 100

80

80

60

60

40 40

20

20

0

iskolai dolgozatokban (z.h. és iskolai dolgozatokban (z.h. és h.d.) NEM használ internetes h.d.) HASZNÁL internetes csevegő és sms-nyelvi csevegő és sms-nyelvi rövidítéseket rövidítéseket

0

nem használ élő beszédben az használ élő beszédében az sms-ből vagy chat/messenger- sms-ből vagy chat/messengerről megszokott rövidítéseket ről megszokott rövidítéseket

16. ábra. Internetes csevegő élő beszédben való használata a vizsgált diákok önreflexiója szerint

0

pill

vok

szal

me

sztem

lol

17. ábra. A leggyakoribb példák a reflexív kérdőíves vizsgálatban megjelölt internetes csevegő és smsnyelvi elemek élő beszédben való használata kapcsán

18. ábra. Rövidítések használata iskolai dolgozatokban, a válaszadók bevallása szerint

18

A diákok 3,7%-a vallja, hogy iskolai dolgozataiban (zárt helyi és házi dolgozatokban együttesen) az internetes csevegőkben vagy sms-ekben megszokott rövidítéseket alkalmazza. (18. ábra) Saját tapasztalatom szerint ezek aránya ennél kisebb a házi dolgozatokban, viszont megjelennek bennük emotikonok és szleng elemek is (olykor persze itt is nehéz határt vonni szleng, ifjúsági nyelv és egyszerű pongyola stílus között), amelyeket adatközlőim ugyanúgy az elektronikus nyelvből származó „valamiknek” tekintenek. Soxor pRsze a túlzott bûv&zked& 1/2reért&ek forrás leh@, hiszN .atlan +jLöl&ével Tvútra is tRL7jük a másik ?@. A fenti sms-szöveg megértése alig okozott gondot a kérdőívet kitöltő diákoknak. Arra a kérdésre, hogy megértik-e jelentését, a válaszadók 92% válaszolt igennel és dekódolta: „szokszor persze a túlzott bűvészkedés félreértések forrása lehet, hiszen pontatlan megjelölésével tévútra is terelhetjük a másik nemet”. Új, ismeretlen elemként általában az @ (et, ang.) vagy a ?@ (nem-et) írásképet említették, ami azonban meg akadályozta meg a rutinos sms-ezőket a megértésben. (A 90% feletti dekódolási arány korrelál azok számával, akik gyakran sms-eznek, lásd: 5., 6. ábra) 5. Köszönőformulák Az idegen elemek, szimbólumok és rövidítések feltérképezése után, érdemes kitérnünk a tárgyalt médiumok üzeneteinek nyitó és záró formuláira, melyek szervesen egyesítik ezeket. Az azonnali üzenetküldő alkalmazásoknak, így a chat-nek és a messengereknek is létezik saját, íratlan illemkódexe, a netikett38, mely keretet szab a kommunikációnak. Ennek fontos eleme a köszönés. „Többször is megpróbáltam köszönés nélkül kapcsolatot létesíteni ismeretlenekkel a chaten és mindannyiszor figyelmeztettek. A 10 éves felhasználó ugyanúgy felhívta rá a figyelmem, mint az 50 éves” – számol be egy dolgozatában egy középiskolás diák. (Ferencz 2007) A netikett szabályai nem általánosíthatóak, különböző chat szobákban más-más tartalomra és nyelvhasználatra vonatkozó szabályok kerülnek előtérbe. A chat és más szinkrón közösségi beszélgető felületeken a klasszikus szia vagy ennek idegen, más nyelvekből kölcsönzött változatai, a hello (angol), a ciao vagy csáó (olasz), az üdvözlet vagy üdv, a szervuszból (servus, lat.) származó szevasz, szeva a legelterjedtebbek. A köszönésnek ezt a módját nem általánosíthatjuk adott korcsoportra. Megfigyeléseim szerint a 10-14 éves korosztály ugyanolyan gyakorisággal használja, mint az 50 év felettiek. Kor- és szociális státuszfüggő azonban az innovációk, népszerű vagy egyedi képződmények, torz vagy meglepő szlenges köszönőformulák megszámlálhatatlan sora. [Mr.Bendegúz #] SZIA! [!Boy Love Disco!] viszlát :) [draghe] sziasztok! [blõõõ] Szia Póré Etus.

[zancika] sziasztok [S2Firestar] szia elfi [dejjóóó] southgate szia [j-u-l-c-s-i 37] sanyi üdv neked is

Általában is megállapítottuk (lásd: fonetikus írás), de a köszönőformulákban talán a legnépszerűbb torzítás az erőltetett fonetikai, kiejtés szerinti írásmód (szija). Itt is gyakori a magánhangzók vagy mássalhangzók halmozása (szijjjahhh!) vagy a szavak szótőből történő átalakítása betűk felcserélésével, kihagyásával vagy helyettesítésével (pusza, szasz). Rendszeres és visszatérő elemei a chatszobáknak az idegen nyelvű, jellemzően amerikai angol hello és hi (olykor tévesen hy) adaptált, személyre szabott formái: hali, haliho, hellóka, háj, hááááj formák. [El Kid] szasz stokes [ChevyRaven] csákó gangsztah [Pepeman] csáó Bende!

[adam_23f] szasztok! [gitároscsaj_16] xiasztok [Tamás10..] császtok

38

Részletes leírása: Hambridge, Sally 1999. Netiquette Guidelines. Magyar változat: Netikett, ford. Négyesi Károly. IETF Network Working Group

19

A köszönőformulák annál ritkábbak viszont a mobiltelefonos üzenetekben. A megszólítások és búcsúformulák egyaránt hiányoznak a személyes sms-ekből. Amikor mégis találkozunk megszólítással, köszöntéssel, búcsúzó formulával, aláírással, ezek általában ugyancsak belterjességet sugalló jelzők ill. jelzős szerkezetek formájában jelennek meg. Hozzátartozik, noha a vizsgált sms-ek szinte kivétel nélkül magán jellegűek, a rövid szöveges üzenetek manapság már nem szorítkoznak kizárólag a magánérintkezésekre, így a levélbeli (gyakran elektronikus) és a telefonos forma mellett (vagy ezt helyettesítve) kedvelt kapcsolattartó eszközük a különféle médiumoknak, sőt olykor ügyintézésben is használatosak.39 A megszólításokat és búcsúformulákat gyakran helyettesítik emotikonok. Jellemzően azokban az esetekben marad el mindennemű lezárása az üzeneteknek, amikor  igen rövid (1-5 szó) kérdő, hárító, megerősítő, buzdító – tehát előzményekhez illetve előzetes információkhoz köthető, konkrét cselekvésre, történésre vonatkozó tartalomról van szó: „Hányig vagy ma?”, „Este Apolló”, „Ok”, „Nincs”, „Nemtok most beszélni”, „5:30kor tal”, „k”, jó”, „ügyes”, „Hol vagy most?”, „lets party”, „Felvettek”, „12-re”, „kések”,  igen szoros viszony áll fenn a küldő és a fogadó fél között, amelyben gyakran zsargon, vulgaritás, ugratás, cinkosság és szintén szűkszavúság jelzi a belterjességet.  érzelmet vagy fokozott érzelmi alapú viszonyulást fejez ki a küldő: „szeretlek”, „zsiiiir”, „hol a p-ba vagy?”, „hiányzol”, „sok sikert”, fak ju”, „szuper” Aláírás az üzenetek 2 %-ában szerepel, ennek többsége köszöntő (névnapi, születésnapi), bejelentést tartalmazó (gyerek született, vendégek érkeznek) és általában rokoni viszony illetve nem kortárscsoportból származó feladó sejthető mögötte. Mindössze 1 sms tartalmaz aláírást úgy, hogy annak tartalmát nem a fentiek jellemzik. Szerencses utat és szeretettel várunk bennetek. Udv T.J. A vizsgált sms-tartalmakban nem köszön vissza az a korábbi vizsgálatokban (pl. Zimányi 2005, Veszelszki 2005) kimutatott általában divatos, újszerű és részben angol eredetű szignálási (akár nickelési40) mód, amely megszemélyesítené az üzeneteket. A személyesség ab ovo feltételként működik, azaz eleve adott és feltételezett. Megszólításokban és búcsúformulákban viszonylag kevés a találékony sms-specifikum. Előbbiek esetében a szia, olykor ennek játékos torzításaként a xia, sya, szió szióka, syoka, cyo, hé, héé, hi (= szia, ang.), hy (u.a. helytelenül) jelenik meg a köszöntők 98 %-ában. Ugyanez a szia (valamint szija, xia, cia, pá, pa) kisebb (alig 1,7 %) arányban lelhető fel a zárásokban. Utóbbi esetekben dominál a pusz és ennek különböző torzulásai (pusz, puss, pusy, puszika, pussz, pusyka, pusssy, pux, puxi, puxy, pusza, puxpux, puxa, puxka, cupp, puskéé) – 94,6 százalékban találjuk a verbális záróformulák között. Ezek 1,7 százalékában találkozunk a jó841 leleményességével, ugyanilyen arányban az írj felszólítás, 2 % arányban pedig aláírás zárja az üzeneteket. A záró formulát tartalmazó üzenetek többségére mégsem a konkrét verbális, hanem a metanyelvi fordulat jellemző, azaz emotikont használ a küldő: a vizsgált sms-ek 20% zárul emotikonokkal – többségük a mosoly, halmozott mosoly, puszi, halmozott puszi szimbólumával. Ezen belül 14%-ban az emotikonhoz szöveges záróformula is társul, valamennyi esetben a puszi vagy különböző torzított formái. :), :))), :):*, :X, :*:*, >:D< pusszka, :) pussz, Napuszijoejt! :D, X(, :-* pux, puskéé A fenti példák azt is igazolják, hogy bizonyos köszönési elemek folklozizálódnak. Ez magyarázza nagyszámú előfordulásukat. A folklorizáció természetesen nem zárja ki az ezzel ellentétesen egyediesedést. 39

Nyilvános vagy a nyilvánosságnak is szánt illetve hivatalos SMS-ek vizsgálatában a megszólítások és búcsúformulák igen nagy arányban mutathatók ki, aláírás is szerepel a szövegek döntő többségében – derül ki Zimányi Árpád vizsgálatából, aki egy napilapban megjelenő olvasói véleményrovat sms-tartalmait elemezte. (Zimányi 2005) 40 Nick, nickname = álnév, becenév. Személyi azonosító, amely csevegőcsatornák (chat), illetve nyilvános vitafórumok használói választanak maguknak, részben azonosítási céllal, részben a valós személyiség tudatos elfedésének szándékával 41 Jó8 – a „jó éjt” ez esetben a „jó” és az angol 8 azaz eight [éjt] játékából adódik

20

100

100

80

80

60

60

40

40

20

20

19. ábra. Köszönőformulák üdvözléseinek megoszlása a vizsgált sms-korpuszban

20. ábra. Záróformulák megoszlása a vizsgált sms-korpuszban

0

0

szia és ezzel rokon f.

más f.

szia

jó8

írj

puszi (és formái)

aláír

6. Központozás, írásjelek, ékezetek Valamennyi eszköz által közvetített kommunikációs formában gyakoriak a pontozásbeli hiányosságok, az írásjelek hiánya. Igen gyakran marad el a vessző, sőt a pont is. A tagolás így, a kontextusból kihámozva, a befogadó dolga lesz. Jah aludj jol szep almokat aludj jol almodj valakivel :p Ha hazaersz hallgasd meg a This is the place cimu szamot az RHCP-tol valassz egy kedvenc reszt :D Ha megkaptad ezt az sms-t akko valaszolj kerlek akarmikor mert nem volt jeled ma me ma nem alszom... Sok boldog szüli napot 8 napig érvényes a köszöntés vágyaid teljesülését és a leg jobbakat kívánom egy kicsit nagy késéssel de annál nagyobb szeretettel puszillak Nem me csila holnap dogat ir anginak randija van. De ako gyere most Syoka bocsi h nem köszöntem, hazajöttem pusyka jo éjt! Köszönöm, hogy rossz voltál egy picit, de azért jó hogy csak az elején nem is lett volna olyan eredeti Orsis ha nem lettél volna rossz A fenti sms-szövegek ugyanilyen formán lehetnének chat vagy messenger beszélgetések részletei is. Ime néhány példa az utóbbiakra: a volt bandamat ugy hivtak hogy Pink Insulator s akkor a rovidites az PI s az meg 3,14 az ujnak meg nem tetszik a neve ez majdnem teljesen tiszta punk

ez a legtisztab ami lehet

Az írásjelek használata, a központozás ugyanennyire gondot jelent az érintett diákok számára akkor is, amikor dolgozatot írnak. A kommunikáció és médiaismeret tantárgy oktatása révén 140 diák öt-tíz oldalas házidolgozatát olvastam és értékeltem az elmúlt hónapok során. A dolgozatok készítőinek mindössze 14-15 %-a használja tudatosan és helyesen a központozást, 25 %ot megközelítő esete pedig teljesen kaotikus módon központoz, a mondat végi pont kivételével, a legalapvetőbb szabályokat sem ismeri vagy érzékeli. A vizsgált sms-ek és a dolgozatok tapasztalatainak összefüggéseit nehéz lenne pontosan tetten érni. Hatással van-e az sms-ekben rögzült hiányos vagy torz központozás az általános íráskészségre? Miben rejlik ez pontosan? Eleve az íráskészség szegénysége, a verbális kifejezőkészség silány-sága mutatkozik igen szembetűnően az sms-ekben? Általuk

40

30

20

10

0

teljes káosz, maximálisan hibás

kevés hiba, tipikus hiák

tudatos, helyes kevés hiba, központozás elvétett esetek, nincs tipikus m. t.

22. ábra. Központozási hibák a vizsgált házi dolgozatokban

21

megerősítést nyer? Kérdések, amelyek válaszaira összetettebb, talán párhuzamos kvalitatív és kvantitatív exploráció szükséges. Egyértelmű azonban, hogy a megfigyelések azonos negatív következtetések irányába mutatnak. Mind az internetes csevegésben, mind a rövid szöveges üzenetekben gyakran maradnak el az ékezetek. C: uuudejo C: :D D: termeszetesen ez is beletartozik D: akarva akaratlan...rossz visszajelzeseket von

magautan D: nemtudom C: az egy kicsit sem erdekel D: nema'!!

Megszokás – a válasz a legtöbb esetben arra a kérdésre, hogy miért alakult ki, majd rögzült az ékezetek nélküli írásmód chat-en és messenger használatakor. Nagyban hozzájárul ehhez a többnyelvűség illetve a kódváltások, azaz egyrészt az angol nyelv globális hatása (lásd: Nyelvi globalizáció), másrészt a kétnyelvű közegből adódó magyar-román nyelvi kódváltás. E tekintetben a szövegalkotónak a billentyűzeten található nyelvenkénti 8-10 sajátos betű más-más lokalizációját kellene használnia (ahol magyarban az á, ott románban a ţ, ahol magyarban az ú, ott románban az î), ráadásul az eleve uniformizáló angolban nincsenek ékezetek, de az angolra alapozó billentyűzeten vannak olyan írásjelek, amelyek újabb váltásokat feltételeznének. Mindez bonyolultabbá teszi a szövegaklotást, nagyobb figyelmet követel és ellene hat a szinkron internetes beszélgetések alapvető sajátosságának, a gyorsaságnak. Azokban az esetekben, ahol a szövegalkotó ékezeteket használ, a legtöbb elírás/elütés ezen karakterekhez fűződik. A gyors információáramlás miatt, kevés ilyen esetekben az utólagos korrekció. Szeva, itthagytad a naplod es a penztarcad! Nagyon jo volt ma veled, alig varom, hogy gyere este, mar nagyon hianyzol a cickoknak meg a Suninek :X:* Lejottem es ajaj de szar. Cyoka josz? Varjalak meg? Puxa Holnap X kell adjon neked valamit, ne felejtsd el. S hivj fel mikor vegeztel a suliban v cseng meg! Napuszijoejt! :D Sms-ben az ékezetek elmaradását ugyancsak a gyorsaság magyarázza (a telefonkészülékek billentyűit általában többszörösen kell nyomkodni az ékezetes karakterek megalkotásához), emellett a hanyagság, de ugyanúgy a technikai korlátok is: az Erdélyben kapható, a két fontosabb szolgáltató (Orange és Vodafone) által kínált készülékek zöme nem rendelkezik magyar menűvel és karakterekkel. Kérdőíves vizsgálatom azt mutatja, a nyilatkozó diákok jelentős többségét nem zavarja az sms-ek ékezet nélkülisége, sem írás, sem olvasás közben. (23. ábra) Noha nem ilyen nagy számban (87%), de ugyancsak többségben (66%) vannak azok, akik – bevallásuk szerint – sem sms-ben, sem chat-en illetve messenger-en, sem fórumokon nem használnak ékezeteket. (24. ábra) 23. ábra. Az ékezetek hiányának zavaró jellege sms írása vagy olvasása közben önreflexió szerint

100

70

60

80 50

60 40

30

40

24. ábra. Az ékezetek használata virtuális szövegekben (sms/chat/messenger/fórum)

20

20 10

0

0

igen

nem

igen

nem

Míg tapasztalatlan olvasóknak fejtörést okozhat a megértésük, a rutinos sms-ezőnek nem jelent gondot az ékezet nélküli, torz szavak és kifejezések dekódolása. Feltételezhető ugyanakkor, hogy minél

22

nagyobb pontozás és ékezet nélküli chat-, messenger- vagy sms-rutinnal rendelkezik egy diák, annál nagyobb nehézségei lesznek hosszútávon az ékezetek használatával. A 140 darab kommunikáció és médiaismeret házi dolgozat 24 esetében (17%) a szerző nem használ ékezeteket, továbbá a kaotikusan szabálytalan központozási esetekhez hasonlóan, negyed-arányban téves az ékezet-használatuk is.

Példák a B.F.E.L. diákjainak Kommunikáció és médiaismeret tantárgyból írott házi dolgozataiból

7. Jelentéstani egyediségek: kis- és nagybetű, halmozás, összeolvadás A chat-en, messenger-ben és az sms-ekben nem csupán a hangzásbeli, de a jelentéstani egyediséget is tanulmányozhatjuk. A formának, az üzenet megjelenésének is nagy szerepe van. A kis- és nagybetűknek így vizuális vezérlőfunkciója lesz. TESSEK MIVEL SEGITHETEK? Előbb melegedjek meg! FAAAZIK a labam :-* Szia! Micsi? Épp RÁD gondoltam és gondoltam... CSóóK Számos példát találhatunk karakterhalmozásra is. Ilyen a fenti „faaazik” nyomatékosító, érzékletesítő metanyelvi alak, de némi bizalmas trendizmussal társulva ugyanilyen metanyelvi indíttatású (leggyakrabban érzelmi viszonyulást kifejező) a pusziii, mna, mnah, nah, szijja, uuuugy, bocccs, fijju, csuffff, szeretleeek, isten éltesssen. A csupa nagybetűvel szedett szó vagy akár teljes szöveg fokozott emocionális tartalmat tükröz, az ilyen szövegrészlet a szóbeli kiabálásnak felel meg. A karakterhalmozást Érsok (2004: 296, In. Veszelszki 2005) írásjeleknek minősülő grafostilisztikai eszközöknek nevezi, melyek intenzítást hivatottak kikifejezni. A hagyományos, úgynevezett egyszeres írásjelnél erősebb a kettőzött, például a két pont nem felel meg a mondatzáró

23

pontnak, viszont nem is olyan erőteljes, mint a három pont; ugyanez igaz a duplikált felkiáltó- és kérdőjelekre. Ugyanúgy a központozásban is találunk példát a halmozásra. A három pont például lehet bizonytalanság vagy tűnődés jele, lehet hallgatásé, felkiáltójelek sokasága szolgálhatja a szövegrészlet kiemelését, figyelemfelkeltést, de valamennyi emocionális üzeneteket is hordozhat. [cuki baba14] hajráá kiss!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! [pajesz1] 14-16 év körüli lányok privi????? [cuki baba14] és akkor mi van te........????

[Vica cica finn] Hellllóka mindenkinek!!! [adam_23f] lányok ismi???

A vizsgált sms-ek 54%-ában találkozunk karakterhalmozással, ennek 27%-a írásjel-halmozás. (25. ábra)

25. ábra. Karakterhalmozások és írásjelhalmozások aránya a vizsgált sms-ekben

Gyakori, hogy azonos szövegen belül mind halmozás, mind rövidülés előfordul: Szunetben varj meg az osztalyod elot pusziii Y Cuc nem megy meg egy fel nett se. Mna csak ezt akartam, amugy vegul ma en se megyek ki :)) nha pusz. nemme baj h irtam v nemme zavartalak? Nehari h nem voltam, de uuuugy nem vlt kedvem. Míg előfordul, hogy a szóközök kihagyásával, a központozás mellőzésével spórol karaktereket az üzenet megfogalmazója, HatSajnosNemOttBulizok, deKiTudja,Eccer...SörözniVagyok.NaJoPihenést!Pusz ezt.érdemes.lesz.megnézed.masa.nyerte.a.futamot.de.ep.hogy.beért.5nek.az.utolsó.kanyarban.kerülte.el a rövidítésre hajló tendencia ellen hat a szóközökkel ritkított p u s z i vagy g y e r e mááár. Spórol viszont a karakterekkel a hogy kötőszót rövidítő h, a meg igekötőt rövidítő +, a de kötőszót rövidítő d, a puszit hangutánzó cuppot rövidítő c vagy cp, a puszi első betűjét meghagyó jelzésszerű P, a csók magánhangzóját elhagyó csk stb. Ugyancsak minimalizáló tendencia érvényesül az üzenetekben, amikor a betűkön kívüli karaktereket szóalakok vagy morfémák helyett használjuk. A megØsül „megsemmisül” lenne, a rohan6sz „rohanhatsz” lenne, ezekkel a megoldásokkal azonban karaktereket lehet megtakarítani. Ugyancsak az előbbi Ø az iskolai jegyzetelésben tagadásra használt jel tűnik fel a felkelés Lverve - Ø halott alakban. 1@, azaz egyet jelenthet csupán a szám és az e-mail címekből ismert kukacjel együttes használata. A -szer képzőragot helyettesíti a csillag az 1* (egyszer) szóban, az ½ matematikai szimbóluna váltja a „fél” szótövet a 1/2elem (félelem) leírásában. MegØsülten állt előttem. Jol esett gonosznak lenni. Hehe :P Hello! Még Øhir a vizsgarol? Írj Iszunk 1@, mielőtt Exitbe menenk? Sajna nem, nem engednek anyumék. Majd 1* összehozzuk :)

24

A matematikából kölcsönzött alapműveleti jelek, a pénznemek jelei mellett, a számokkal való rövidítés nem újkeletű jelenség. Számos irodalmi példát találunk rá. „Engem nem 6ott meg” – írja például Rejtő Jenő. Nyelvi lelemény, amelyet legfeljebb kölcsönöztek és szélesebb körben elterjesztettek a technikai eszközök, de korántsem ezekhez köthető a kialakulásuk. Hangulati, érzelmi és stilisztikai szerepük van. Előfordulásuk a vizsgált médiumok közül az sms-ekben a legnagyobb, de ritbábban megtaláljuk csevegő fórumokon, messenger-beszélgetésekben is. Az általam vizsgált sms-tartalmak 17%-ában fordul elő, hogy a betűkön kívüli karakterek (számok, jelek, szimbólumok) helyettesítenek szóalakokat vagy morfémákat. (26. ábra) A: sziaaaaa A: >:D< B: :) B: sziaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa B: miiiiieeeen volt? A: szep is es teenyleg jooooooo A: csufot uztek kicsit az egeszbol,az nem tetszett B: huuulye A: ez a dolgozat powerpoint valtozata... csak h legyen teljes a kep:)) B: te aranyból vagy B: KÖSZI A: szivesennn:P A: :) B: asszem ma képtelen leszek rá. de holnap B: oks? A: ooo... hat raeeeer......... A: :-j

26. ábra. Jelekkel és szimbólumokkal való szóalkotás a vizsgált sms-korpuszban

8. Hagyományos írásmód változása A magyar helyesírás egyik sajátos jelképe, a hagyományos írásmód talán itt legérdekesebb példája az az ly, amely egy régi, az északi nyelvjárásban ma is élő hangot jelöl, és amelyet a köznyelv nem ismer, ebben az ly és a j hangértéke azonos, a helyesírásban mégis őrizzük a kettősséget, így kimondottan hagyományőrző szerepe van. Az ellene vétkezés kettős indíttatású lehet. Ha valaki tudatosan akar véteni a helyesírás ellen, a hülyét j-vel írja, illetve talán magát a helyesírás szót is. Humorforrás ez az eljárás. Például Weöres Sándor Kisfiúk témáira című versében: „Karesz hüje / Gyöngyi hüje / csak én vagyok okos / énnekem a segembe is felyem van”. A hülyét j-vel írni, gyakran vicc, „palánk-helyesírás!” mondta egyszer rá egy akadémikus (In. Balázs 2007)42. Ugyanígy lehet diáknyelvi móka is. Mivel a chat, a messenger és az sms leginkább a fiatalok (táv)közlési módja, eleve áthatja a játékosság, a jelzésszerűség. Másrészt azonban gyakran az sms terjedelmi és gyorsasági korlátai illetve a tudatlanság szüli az ly tévesztését, elhagyását. Azaz nem csak „pazarló” lehet a kétbetűs ly az egybetűs j helyett, de gyakran a használatával szemben támadó bizonytalanságok is a mellőzését eredményezik. A jelenséget ezért kizárólag kontextusban, kvalitatív módon érdemes vizsgálnunk, és érdemes az ly mellőzéseket mutató sms-ek szerzőinek általános helyesírását is megfigyelnünk. A vizsgált SMS-ek többségében az ly-t tartalmazó szavak zöme helyesen szerepel, még akkor is, amikor egyébként a szerző rövidítéseket vagy trendizmusokat alkalmaz: Mi a helyzi indultok el? Igen!Megin! Nyertek. Ugye milyen édik? Boldog szulinapot szivem :* >:D< Milyen nagykorú lenni? Élvezd ki teljes mértékben és remélem hétvégén beszélünk. Jo8 és puszi :* Szia! Na mi a pálya? Nagyon jó volt a filmforgatáson, sokat kacagtunk. Holnap megyünk fogászatra? Nagyon jól ment a matek felm. Szia! Jó éjt! 42

Balázs Géza 2007. SMS-nyelv. http://www.e-nyelv.hu/enyelv.php?page=lm_elem.php~id=32

25

Gyere má hülyegyerek! Majd szünetben mikor méssz haza guritod le a bogyo fejed az osztalyomhoz...jo e? ;;) :D Mit csinalsz? Finom? A rendszabalyzat tiltja az ewést Jajaj hááá X-nak teee :O én most épen a budiról jötem :P :)) ezután tan. Te? Naztán nefelejtsd el ilyen X-ra nem fizetek :P :P napá :*

100

80

60

40

20

A szövegekben előforduló ly-t tartalmazó szavak közel 90 százaléka (88%) helyesen íródott. A ly helyett j-t használók eseteiben a mien, mijen, hejes, meik a leggyakoribbak, de ritka esetben olyan is elődordul, hogy a j cserélődik ly-ra: lyo (jó), lyaly (jaj) – ami nyilvánvaló játékos szándékot rejt. Ennél lényegesen rosszabb eredményt mutatnak a chat vagy privát beszélgető csatorák (messenger) szövegei, de akár az vizsgált diákpopuláció házidolgozatai is (lásd: II.5, II.6).

0

igen

nem

27. ábra. Az ly helyes, hagyományos formájú használata a vizsgált sms-szövegekben

9. Mondatszerkezetiség Egy-egy szöveg átlagosan 2-4 modategységből áll. Ez a néhány mondategység viszont biztosítja az egyértelmű megértéshez elegendő minimumot, elégséges a kitűzött információ megfelelő kifejezésére. Viszonylag alacsony a modategészek mondategységeinek száma, és ritka a szerkesztettség. Szinte elenyésző a többszörösen összetett mondat, a vizsgált 1190 sms-szövegek mindössze 25 esetében találunk ilyent. A mondategészek közel fele (46%) csupán egy mondategységből áll. A mondategészek és a mondategységek szóelőfordulásainak száma igen alacsony: egy-egy mondategész átlagosan 4-5, egy-egy mondategység pedig mindössze 2-4 szóból áll. A vizsgált szövegekben meglepő módon nem érvényesül az a megállapítás, miszerint minél hosszabb a mondategész, annál rövidebbek a benne foglalt mondategységek, és annál kevesebb szóelőfordulást tartalmaznak (Deme 1971: 276). Deme vizsgálata szerint a mondathosszúság növekedése kedvez az ultrarövid (4 szónál rövidebb) mondategységek megjelenésének (i.m. 280). Az smsszövegekben viszont az ennél kisebb mondategységekből álló mondategészekre is jellemző a rendkivül rövid terjedelem. Oh...én elmentem m várt anyum! Szia X vagyok! Megérdeklöted a kompjuterbe való alkatrészt. Egyem meg a zuzzatok, na de komolyan mit csinaltok...? oan h hanyat vagodsz :P egyet mondok s bizti jösz :)) JACUZZZI 8-) mesze van az a baj :( majd elmondom :D aj devla koj ody, na na na /:D jeeeer ma!! Bezeg, mien jol alszo mar :P most feküdtem le, de mindenhol törvényeket latok s elsöbségadást...teh, képzeld hivot LEHEL :X besz vele egy orat :)) ako elfogyot a centje, s irt smst h még mindig menyire szeret, s h mostanaba a mindennapjai nem oanok mind rég d hianzom :-O na ezt kapd el...jön a csoda :)) na jóéjt :*:* Szijoka :-* ne hari h kicsit késön irok :-p megkérlek elhozod a német füzetet h potoljam be ha irtatok vmit :-) most idöbe irtam h ne szidjal meg :-p na joéjt :-* La la lala its a lovely day...valakit megütök....szep az elett, beszeltem Zoliva oszt azt mondta nincs neki szal most el ment a kedvem az egeszto s hiaba mondta nekem makacs vagyok, s most merges. Jossz ki? :D Udvozol Y, neki minden rendbe en baszok ra mindenre. Fent van nalam nezunk filmet, gyere ma delutan tranzitba oszt majd meglatjuk h el e vagy nem :)

26

Az előbbi szövegek jól szemléltetik a mondatok kapcsolóelemeinek hiányát, a töredezett egyszerű kapcsolatos vagy laza kapcsolatos viszonyok gyakoriságát illetve a kötőszó nélküliséget. Mint látjuk, nem csak rövid vagy rendkívül rövid mondatok vannak, de a hosszabb, telítettebb mondategységekből is a legtöbbször csak 1-2 mondategységet tartalmazó mondategészek jönnek létre. Sms-szövegeink majd 50%-ában találunk valamilyen igenevet, döntő többségében főnévi igenevet. Ritkábban fordul elő a melléknévi igenév illetve a határozói igenév, épp abból az igenévből van nagyon kevés, amelyik a bővíthetőséget leginkább megnöveli. Nem véletlenül. A beszélt nyelviség is csupán minimálisan tartalmaz határozói igeneves szerkezeteket, így még egy bizonyítékát látjuk annak, hogy az sms-ek nyelvezete a beszélt nyelv irányába hajlik.

60

50

40

30

20

10

0

fn in

hat in

mn in

nincs

28. ábra. Az igenevek előfordulása a vizsgált sms-szövegekben

10. Fonetikus írásmód Másik népszerű torzítás az erőltetett fonetikai, kiejtés szerinti írásmód. Gyakran jelenik meg mind chat-en és messenger-en, mind sms-ben a kiejtésszerű, hangzásszerű jelölés. A kiejtés szerinti írásmódot általában a humorosság, közvetlenség, a móka kedvéért alkalmazzák a felhasználók. Ez kiterjed a magyar és az angol kifejezésekre egyaránt, és gyakran együtt jár további torzításokkal. [cuki baba14] huu de nagy pojén volt és hol benne a pojén? [ricco009] krisztian_kiss...válcsászínt léci!!! minden nap ujj szint??? kicsit már uncsi [!Boy Love Disco!] háklöberi fin [<3 UzSíÍsZaCccSí] ádika hallgacca nevedre.. :)) [<3 UzSíÍsZaCccSí] kajcí [<3 UzSíÍsZaCccSí] méti..jártok? Gyakran látunk példát arra, hogy sajátos összetett szavakkal történik torzítás. [Sünee] énnem ismerem [Sünee] akkormégis hajatkéne mosnom [PETER SCHMEICHEL] Beakartam linkelni a kártyát az albumbol. [ricco009] krisztian_kiss...válcsászínt léci!!! [>flow<] Róxínak jólmegyaz írás :DDD [NANA22] nemtudom milett volna ha rögzítik amit a gép csinál:)) [<3 UzSíÍsZaCccSí] felvágjaarohadt hullamellkasátés [<3 UzSíÍsZaCccSí] éniskaptam levelet A chat-példákhoz hasonlóan, sms-ekben is megfigyelhető a jelenség. Szijoka :-* ne hari h kicsit késön irok :-p megkérlek elhozod a német füzetet h potoljam be ha irtatok vmit :-) most idöbe irtam h ne sziggyal meg :-p na joéjt :-* Há mér nem jöhecc? Vedd el az autót s gyere :P! Kiejtés szerint írásmóddal, fonetizálási hatással a vizsgált sms-ek 13,7%-ában találkozunk. Az adatfeldolgozás során nem soroltam 29. ábra. Kiejtés szerinti írásmód ezen elemek közé a hangutánzó és hangulatfestő szavakat (oh, brr, (fonetizációs torzítás) a vizsgált sms-ekben hm stb.) (29. ábra)

27

11. Nyelvi durvaság, vulgaritás A vulgaritások és káromkodások ugyancsak az sms sajátos, a szóbeliséghez közeli jellegéből adódnak. A közönséges, laza, kevéssé visszafogott stílust – akár csak a beszélt nyelvben – az egyszeriség és mulandóság generálja. Míg az írásban szorosabb normák kötnek, szóban sokkal szabadabban fogalmazunk meg triviális vagy vulgáris formákat. De minthogy az internet és az sme-ek nyelvét köztesnek véljük, joggal merül fel a kérdés: van-e átmenet a kettő között ebben a tekintetben is? Nos, igen. Ezt bizonyítja, hogy az internetes és sms szövegek gyakran nem szakadnak el teljesen az írásos normától, grafikai eszközök szépítik, finomítják a nyelvi durvaságokat. Egyik ilyen módszer a kipontozás. sz.r idő, elb..tam, megb**tál, te f.sz, sz-pás, kib…tt életbe A pontozás gyakran történik a klasszikus szövegszerkesztési „…”, azaz tényleges pontok használatával, de mint a példák is mutatják, pontok helyett az üzenetek megfogalmazói használnak csillag, kötőjel, alúlvonás és más jeleket is. Nem ritka, hogy tovább is fejlesztik azokat, fonetizáló szimbólikus írásmód vagy betűjel révén. [DtTM]: +basztal [!Boy Love Disco!] akkor sz*pj le :(

[evelin13] ótvar qrva [!Boy Love Disco!] dögölj +

Ilyen a fenti példákban a kereszt/plusz jel meg olvasata, vagy a két hang (ku) helyett álló q. Nem törvényszerű, de gyakori, hogy a jelek száma megegyezik az elhagyott hangokéval, betűkével. Az írásjelek ebben a vonatkozásban eufemizmusokként működnek. +b..tál, baz+, Qrvajó, szétQrt A vizsgált sms-ekben a durva, vulgáris kifejezések vagy káromkodó szófordulatok előfordulása 8%. (30. ábra) Leggyakoribbak a jelzők, jelzős szerkezetek (kurvajó, idióta, bunkó, tahó), ezeket követik az igék (b**** meg, baszki, fuck u, fakju), majd a főnevek (te f*sz, gyökér, hé g*ci). A szófajok elkülönülésében igen erős szerepet játszik a kontextus. Főnév könnyen válik melléknévvé és fordítva, az igék pedig gyakran veszítik el szófaji jelentőségüket, és válnak hangulataelemmé vagy válnak kötőszóvá. A chat-beszélgetések alkalmával gyakrabban fordulnak elő vulgáris, közönséges, kóromkodó kifejezések, mint e-mailben vagy sms-ekben. Ezt elsősorban az anonimitás magyarázhatja. Valós személyünket becenév rejti, így az elmondottakért/leírtakért nem terhel közvetlen felelősség, a sértegetésért vagy vulgáris minősítésekért nincs megtorlás. Régóta ismert az internetes kommunikáció gátlásoldó hatása, ami magában foglalja a jóindulatú illetve toxikus gátlásoltást egyaránt Kutatások azt igazolják, az internet egyértelműen segít az identitással kapcsolatos belső feszültségek 30. ábra. Durva, vulgáris levezetésében, dilemmák feloldásában, az attitűdök tisztázásában, vágyak kifejezések vagy káromkodó felszínre hozásában. (Suler 1996, In Román 2005: 37) Ennek mértéke – akár szófordulatok előfordulásaa csak az anonimitással való élés és visszaélés mikéntje – azonban erősen vizsgált sms-korpuszban függ a pszichés diszpozícióktól. Azt tehát, hogy hogyan fejezzük ki magunkat, eleve maghatározza a személyiségünkben és attitűdjeinkben rejlő tulajdonságok összege. Az internetes csevegőkben gátlástalanabbul, durvábban, vulgárisabban kommunikál az, aki eleve – személyiségénél fogva – durva, gátlástalan és vulgáris, de – noha lazább, a normáktól könnyebben eltérő, verbális önkifejezésében is oldottabb lehet – nem lesz releváns mértékben verbálisan durva az, aki eleve nem az. A privát és személyes messenger-beszélgetésekhez és sms-ekhez képest, az internetes közösségi csevegőkben a vulgaritásoknak nem csak nagyobb aránya, de ezek teljes, rövidítetlen és finomítatlan leírása révén, nagyobb mértékű formai keménysége is megfigyelhető. Az előző médiumokhoz képest itt gyakrabban lehetünk tanúi a durva vagy alpári kifejezések teljes formában való megjelenésének. Noha a

28

gazdaságosság elve, az ebből fakadó rövidülések, egybeolvadások, betűhasonulások stb. teljes mértékben érvényesülnek, a fentiekben látott kipontozásokra, jelírásra, szimbolikus írásmódra, tehát sajátos eufemizáló tendenciára kisebb mértékben találunk példákat. A messenger-beszélgetések ebből a szempontból is hasonlítanak a chat-beszélgetésekre. (...) s akko felmergelodtem s azt mondtam hgyo nem csinalok semmit ‫ »׀‬szívás ‫ »׀‬nem volt kedvem meg 2 orat ott balfaszkodni ‫ »׀‬értem éééén ‫ »׀‬ettol még padlót fogtam ‫ »׀‬tudom hogy nem eshetett jol ‫ »׀‬se bú, se bá, csak basztál csinálni ‫ »׀‬nah ‫ »׀‬jó... nem ezen múlik... f*** A: kurvaélet ‫ »׀‬B: :D ‫ »׀‬A: baszki ‫ »׀‬A: no kép, no hang, mi lett? :-S ‫ »׀‬B: jaaajjjj nem vk jól ‫ »׀‬A: *szomba szólhattál volna ‫ »׀‬A: baszd meg, mi vagyok én? nostradamus, hogy kitalálja mi van veled? :P ‫ »׀‬B: :)) ‫ »׀‬B: hülye

A: :D:D:D:D:D:D ‫ »׀‬B: bassza'meg ‫ »׀‬A: kikpasz ‫»׀‬ B: ostor? bilincs? ;;) ‫ »׀‬A: X-( ‫ »׀‬B: na miii?:-O:-O ‫ »׀‬A: bókolok, s erre fenyeget ‫ »׀‬B: ez bok Teeeeeeee? ‫ »׀‬A: :-/ ‫ »׀‬B: vadbarom ‫ »׀‬B: 8-} ‫ »׀‬A: pussz ‫ »׀‬A: >:D<

Valemennyi kommunikációs színtéren (sms, e-mail, chat, messenger) érvényesül azonban a fellazító, puhító hatás. Ennek leggyakoribb eszköze az emotikon. Durva szavak és kifejezések után a közlő gyakran használ mosoly-jelet. Leggyakoribbak a :), :)), :D, :P és ezek halmozásai. Mindezek a durvaság élét kívánják tompítani, egyfajta játékosságot kölcsönözve, a szándék-viszonyokat tisztázva. Fontos, hogy a vulgaritások, trivialitások, verbális durvaságok használata nem választható teljesen külön a szleng (argó, ifjúsági nyelv) jelenségétől. 12. Szleng A vizsgált szövegtartalmakban külön helyet foglal el a szleng, a hatások kötött a szlengesedés. Mielőtt azonban azt néznénk, hogy miként, térjünk ki néhány gondolat erejéig a szleng fogalmára. „A szleng azon jelenségek egyike, melyeket mindenki felismer, de senki nem tud meghatározni” – hirdeti a szleng meghatározhatatlanságának mítoszát Paul Robertsnek a szlengkutatásban közhellyé vált szállóigéje. (Roberts 2002) Hagyományos nyelvészeti értelmezésben, jobbára azokat a kérészéletű szavakat szokták szlengnek nevezni, amelyeket a hétköznapi élőbeszédben a tréfás hangulat keltése, a kifejezés színességének fokozása, az újszerűvel való játék öröme vagy a nyomaték kedvéért használatosak. A szleng természetesen többet jelent nyelvi stiláris kifejezésnél, egyszerű szókincsbeli vagy szociolingvisztikai jelenségnél. Vlagyimir Jelisztratov szerint, aki Szleng és kultúra címen az utóbbi évek, évtizedek egyik legújszerűbb szlengről gondolkodó munkáját jegyzi, a szleng a nyelv és a kultúra egymásra hatásának eredménye, „nem valami fakultatív dolog a nyelvben, nem daganat, amely a nyelvi szervezet egészsége és szépsége érdekében eltávolítandó onnan, hanem éppen ellenkezőleg, a nemzeti nyelv - s tegyük hozzá: az emberi nyelv - sajátos struktúraalkotó tényezője” ( Jelisztratov 1998: 121) . Az ifjúság nyelvét elsősorban a társadalmi értelemben vett elkülönülési szándék, illetve az összetartozás ereje formálja. Mint Rónaky Edit is rámutat, „a kisiskolás korban lefojtott fantázia, nyelvteremtő vágy és készség elemi erővel tör fel a lázadó kamaszkorban (...) túlfűtött, érzelmekkel telített, játékos, szellemes, humoros, túlzásokkal teli, erőteljes saját nyelvet hoz létre.” (Rónaky 1996: 39) Az ifjúsági nyelvet, különösen a diáknyelvet általában a városi szlenggel azonosítanunk azonban nem elég. „Az ifjúság beszédalkotása sajátos magja a városi szlengnek, az ifjúság nyelvi tekintetben a város legmozgékonyabb, leginkább kísérletező kedvű része, de az ifjúsági szlenget célszerű az ifjúsági kultúrával összefüggésben vizsgálni.” (Jelisztratov 1989: 142). Az ifjúsági kultúra kutatói egyre inkább affelé hajlanak, hogy a kulturális folyamat jelentős tényezőjének tekintsék. Kon például azt írja: „az ifjúság nem a nevelés objektuma, hanem a társadalmi cselekvés szubjektuma”. Ez azért is hangsúlyos, mert az ifjúsági szubkultúra egyre inkább egyfajta alternatív kultúrává válik, amelyet a társadalom kulturális egésze is befogad. Kutatási szempontból azonban az ifjúsági kultúra és az ifjúsági szleng nem tekinthető befejezett és egy tömbből faragott egésznek. Jellege eklektikus. Szleng-kutatók általában egyetértenek abban, hogy eme szleng zöme vagy más nyelvekből átkölcsönzött, vagy a tolvajnyelvből származó elem. Ilyenként nem fenyeget maradandósággal és hosszútávú beépüléssel, nyelvi-kulturális vonatkozásban Jelisztratov szavaival élve, szerepe „erjesztő enzim” (u.o. 143)

29

A szleng elemeivel leginkább a chat-en és a blogokon találkozhatunk. Az említett szlengblog.hu (lásd: A blogok nyelvi sajátosságai) oldalon található szócikkek többsége szorosan összefügg részint a vulgaritással, részint a lázongó, szubkultúrában jártas urbánus kamasz léttel. Az új nyelvi kreációk gyakran fejeznek ki pejoratív trivialitásokat, gyakran hordoznak magukban egyaránt nyelvi és habitusbeli durvaságot. Beüt — Cselekvés, eredménye vagy hatása váratlanul, erőteljesen jelentkezik, kezdetét veszi; alkohol, kábítószer hatását kifejti. Beivás — Alkohol hosszabb időn át történő, jellemzően mértéktelen fogyasztása. Fújat — Férfi orális szexben részesül. Jaszkari — Megjelenésében és társas érinkezéseiben vagány, irigylésre méltó hatást kiváltani próbáló, ugyanakkor felszines és alaptalanul nagyzoló fiatal férfi. Királydekk — Megkezdett, de félbehagyott és nagyobbrészt elszívható cigaretta. Oszt — (Egyéb jelentései mellett) kábítószert árul. 43 Hasonló kifejezések visszaköszönnek az chat-beszélgetésekben is. [Tomíí0120] csumi tesóm xDDD (=s zia) *** iPower aripacsi. (= kedves fiú) *** iPower cukkerka boycsika (u.a.) [Chris Lauer] 18:45 [plüsmackókah] Chris te girnyó (= gerinctelen, giliszta és hernyó összeolvadása [PETER SCHMEICHEL] tranyó? valaki? (= transzvesztita) [Csavoka19] szerintem menj csiszolj egyet (= önkielégítés) Egyéni szóalkotást, neologizmust a chat-en és blogokban lényegesen gyakrabban figyelhetünk meg, mint sms-ekben. Míg előbbieket alapvetően jellemzi az ifjúsági nyelv sajátjának tartott kreativitás, az sms-tartalmakban ezek igen kis mértékben mutatkoznak. A szavak stílusértéke döntő többségben közömbös. Az üzeneteket elsősorban a tényszerűség, az információ minél egyszerűbb formában való átadása jellemzi. A vizsgált sms-szövegek 19,2 %-ában találunk szleng elemeket. (31. ábra) A tipikusan szleng kifejezések mellett, nagymértékben ide sorolhatók az előző pontban bemutatott durva vagy vulgáris rövidült alakulatok is. Az ábrán látható megoszlásban is ide soroltattak.

31. ábra. Szleng-elemek előfordulása a vizsgált sms-korpuszban A fenti szövegekben egyrészt az említett elkülönülési szándék, trendizmus, kreatív rebellizmus figyelhető meg, de érvényes ugyanakkor a blogok esetében is megállapított durvaság. Fontos hatásuk a nyelven belüli globalizáció. Az esetenkénti idegen kölcsönzések mellett, ez azt is jelenti, hogy a magyar nyelven belül lehetünk tanúi a földrajzi és csoportok, rétegek közötti határvonalak elmosódásának, a szleng szabad áramlásának. Így a szubkultúrák, a nyelvi szubkultúrákat képviselő közösségek közti szabad átjárás a szabad egymásra hatást is eredményezi. A szlenget erősen magában hordozó ifjúsági nyelv ezáltal egyre inkább előtérbe kerül, addigi szűk köréből kiterjed egyrészt az ifjúság egészére, másrészt a társadalom nagyobb rétegeire. Ennek további differenciáló és gazdagító hatása is lehet, a társadalmi tagoltság rovására. [A] üzenete: apu hazáig végig magyarázni fog mint amikor leköltöztettek úgy fikázta a lakást mint az állat pedig imba 43

mindenki más szerint [B] üzenete: imba? [A] üzenete: imba= jó király zsír stb

Forrás: Szleng blog (http://szleng.blog.hu)

30

A szleng interneten, csevegőkben, sms-ben terjedő elemeit az elkülönülési szándék mellett jellemzően a humor, a szellemesség, a játékosság kelti életre. Míg többségük nemigen terjed túl az iskolások csoportján, néhány elemük úgy tud hatni a társadalom nyelvalkotó készségére, szokására, hogy akár kiterjed a nyelvi rendszer egészére is. Általánosan elterjedt az élő beszédben a tök jó vagy a másodlagos jelentéssel használt durva (érdekes), a faszari (fösvény, fukar) vagy a beszívni (részegre inni magát), lépten-nyomon felhangzik a pénzt jelöltő zsé vagy lóvé, a gyenge testalkatúra utaló gizda, az alávetett személyt jelölő csicska, vagy a neveletlenre érvényes suttyó. Teljes jogú szó lett a verda (gépjármű), bejön (tetszik), bevállal (nehéz feladatot vállal) és erre tendál a zsír (jó) vagy a hajazni valamire (hajlik, irányul valamire). Kérdés, hogy ezek elterjedésében illetve mindennapi beágyazódásában milyen szerep jut a vizsgált médiumoknak, ezeknek milyen mértékben sikerül felerősíteniük a szleng elemek akár széles társadalmi meghonosodását. Megválaszolására azonban sokkal összetettebb és kiterjedtebb vizsgálat szükséges. Kérdőíves vizsgálatom a diákpopuláció abbéli meglátását igyekezett feltérképezni, hogy ők miként látják a szleng dominanciáját általában a blog, a chat, a messenger és az sms nyelvezetében. Blogok esetében 37%, chat esetében 71%, messenger esetében 54 és sms esetében 44% véli, hogy a szleng elemei nagymértékben jelen vannak a nyelvezetben. (32.a, b, c, d. ábra) Ugyanannyira van jelen a szleng a blogokban – állítja 46 %, a chat-en – állítja 17%, a messengeren – vallja 31% és az sms-ekben – véli 38%. A chat-re 12%, a messengerre 15%, a blogra 17%, az sms-re 18% állítja, hogy egyáltalán nem jellemző a szlenges kifejezésmód. Összevetve az adatokat, azt látjuk, hogy több, mint kétszer annyi sms-ező ítéli nagymértékben jellemzőnek a szlengnek az sms-ekben való jelenlétét, mint amennyi valóban szleng elemeket használ. Ezt magyarázhatja az adatfelvétel torzítása is, de erősen feltételezem, hogy leginkább a szleng fogalmának tisztázatlanságából adódik az eltérés, amennyiben a megkérdezettek más nyelvi szempontokat is (például az emotikonok használatát vagy a rövidítést) ugyancsak szlengesnek gondolnak. 80

50

40 60

30

40

20

20 10

0

0 nagymértékben jellemzõ

nem jellemzõbb nagyobb mértékben, mint máshol

nem jellemzõ

nagymértékben jellemzõ

nem jellemzõbb nagyobb mértékben, mint máshol

nem jellemzõ

32.a. ábra. A válaszadók véleménye a szlengnek a blogokban való jelenlétéről 32.b. ábra. A válaszadók véleménye a szlengnek a chat-beszélgetésekben való jelenlétéről 32.c. ábra. A válaszadók véleménye a szlengnek a messenger beszélgetésekben való jelenlétéről 32.d. ábra. A válaszadók véleménye a szlengnek az sms-ekben való jelenlétéről 60

50

50 40

40 30

30

20

20

10

10

0

0

nagymértékben jellemzõ

nem jellemzõbb nagyobb mértékben, mint máshol

nem jellemzõ

nagymértékben jellemzõ

nem jellemzõbb nagyobb mértékben, mint máshol

nem jellemzõ

31

13. Reflexió, nyelvi attitűd A kutatók, felhasználók, a tárgyalt műfajokban jártas személyek vagy ezeket távolságból, gyanakvással figyelők véleménye megoszlik abban, hogy negatív vagy éppen pozitív az elektonikus kommunikáció nyelvi befolyása. A technikai eszközök által (és közegében) átalakuló nyelvezetnek negatív és pozitív hatására egyaránt rámutatnak ezek a vélemények. Az élő nyelvszerűséget tükröző elektronikus műfajok jótékony hatása, hogy megtanítanak hatékonyan kifejezni mondandónkat, esetleg leszoktatnak a bőbeszédűségről – véli Kovács Ágnes erdélyi pszichológus.44 „Az irodalmi értékű smsnyelv használatakor nem beszélhetünk nyelvroncsolásról. A szleng és a rövidítések megfelelő környezetben teljesen természetesen hatnak.” – állítja Vass Tibor, a Spanyolnátha irodalmi és művészeti folyóirat főszerkesztője.45 „Van az sms-nyelvnek valami fiatalos szépsége, derűje és humora. De ha túlságosan elterjed, azt a nyelvünk megsínyli. Főleg az írott nyelv válik tragikussá. Ám lehet, hogy ez a jövő” – véli Lavotháné dr. Jáger Katalin, a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar nyelvi és irodalmi tanszékének vezetője.46 „A nyelvben ritkán születik valami egészen, forradalmian új. Természetesen előfordulhat ilyen jelenség, de sokkal valószínűbb, hogy már meglévő nyelvi előképek, létező nyelvváltoztatási törvények alapján alakul nyelvünk. Most már csak az a kérdés, hogy a széltébenhosszában elterjedt újítás meddig marad meg az internetes szleng belső fejleményének, s mikor lesz belőlük köznyelvi tény. Nem a nyelvész fogja eldönteni a kérdést.” – szögezi le Balázs Géza (2002). A felhasználók nyelvi önreflexióiba különböző fórumokon vagy blogokon nyerhetünk betekintéset: „Zsír májer ez a showder. Tök égő, h nem mindig vágom, de azért nagyon bejön. Pedig nagypapa korú vok. Örexem, de azért még törexem. Azért egy dogában vastag piros filccel rántom alá az ijjet. A «kérem, hagyja el ezt a helyet» és a «húzzámá a csába» is békésen megfér a magyar nyelvben, köztük még rengeteg árnyalattal, egy tizenévesnek pedig nem árt, ha tud disztingválni. Sztem nem rongálja, hanem gazdagítja egy rétegnyelvvel a magyart ez az új szleng.” 47 „Ez nem sms nyelv, hanem baromság. Fiatalok ezt használják gyakorlatilag mindenütt. Szókincsük a nullával egyenlő, kötelező olvasmányokról fogalmuk sincsen. Aztán gyerekeiket már saját beszükült, beszükített gondolatviláguk alapján nevelik.”48 „Én úgy gondolom, hogy (h) minden korosztály fiatalságának megvoltak a maga keresztjei. A mai fiatalságnak miért ne lehetne? Maga a nyelv is úgy alakult ki valaha, hogy próbálkoztak különféle írásjeleket különböző sorrendben egymás után rakni, többek között én is ezért tudok (tok) most ide írni. Hagyjuk hogy próbálkozzanak a fiatalok, hátha jó dolog sül ki belőle, ha pedig nem, akkor úgy is elsikkad előbb utóbb ez a dolog. Egyébként 30 éves vagyok (vok), de tökéletesen megértem a tini szlenget, csak fantázia kérdése, nem pedig életkoré. Az sms-társadalom új generációja a totális nyelvi elcsökevényesedés felé tart. A kezdetben takarékossági szempontból alkalmazott rövidítések és mesterségesen létrehozott szavak beépültek az e-mailekbe, onnan pedig már az élő nyelvbe is, már amennyire a totális függők beszélgetnek egymással. Ők azt nézik hülyének, aki nem ismeri a nyelvüket, mi pedig csóváljuk a fejünket, rossz vége lesz ennek.”49 „Ami megdöbbentett, az a szóhasználat. Az a szleng, ami ott dívik, néha még értelemzavaró is, de mindenképpen elgondolkoztató. Jól láthatóan megjelent az sms-nyelv a mobiltelefonon kívül is, és jól láthatóan erősen beszűkült a szókincs még az ilyen magát megmutatni kívánók körében is.”50 44

Interjú-részlet az Erdély FM 2008. február 25.-i Nyelvtorna c. műsorából http://www.boon.hu/hirek/magyarorszag/cikk/dolgozatok-sms-stilusban/cn/news-20080311-06235669 46 U.o. 47 Imibacsi (fórum-hozzászóló) , http://www.boon.hu/hirek/magyarorszag/cikk/dolgozatok-sms-stilusban/cn/news20080311-06235669 48 Remo (fórum-hozzászóló) U.o. 49 Kóbor L: Az sms, mint szubkulturális pofáncsapás. http://napielet.hu/napi/rovat/kultluk/1558/az_sms_mint_szubkulturalis_pofancsapas 50 http://onlinemarketing.blog.hu/2007/01/23/sms_nyelv_tini_szleng_szovegiras 45

32

Az interenetes csevegés illetve az sms sajátos, különálló nyelvhasználatára az eddigiekben az egyes nyelvi elemek vizsgálata mutatott rá. De hogyan látják azok, akik felhasználói ezeknek illetve művelői a sajátos nyelvnek? Kérdőívem az erre vonatkozó véleményeket és attitűdöket kívánta feltárni. A válaszadók 87,3%-a véli úgy, hogy létezik sajátos internetes (csevegő) illetve sms-nyelv. Viszonyulásuk közel ilyen nagy arányban pozitív. 79% válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy megfelel-e számára a tárgyalt médiumok nyelvezete. Ennél lényegesen kevesebben, mindössze 22,6% gondolja, hogy az elektronikus kommunikáció nyelve a maga és s környezete esetében befolyásolná a köznapi nyelvhasználatot. Ez egybehangzó azzal a korábban látott adattal, mely szerint a válaszadók 22%-a az sms-ben vagy internetes csevegőkben használt rövidítések az élő nyelvben is alkalmazza (lásd: III.3. rövidítések), noha már megállapítottuk, az adatközlés a félreértések miatt torzíthat, így a beszélt nyelv és elektronikus nyelv közti határok olykor nagyon elmosódnak az adatközlők reflekszióiban. 100

80

33. ábra. Sajátos internet- és sms-nyelv létezését valló diákok aránya a kérdőíves vizsgálatban

80

60

60 40

40

20 20

0

létezik sajátos internetes csevegő (chat, messenger, fórum, blog) és sms-nyelv

nem létezik különálló internetes csevegő és sms-nyelv

34. ábra. Az internetes csevegők és az sms nyelvi elemeinek élő beszédbe való beszűrődéséről alkotott vélemények a kérdőíves vizsgálat során

0

a chat / messenger / sms nyelvezete befolyásolja a köznapi nyelvhasználatot (a te és környezeted esetében)

az elektronikus nyelvi sajátosságok nem befolyásolják a köznapi nyelvhasználatot

Arra a kérdésre, hogy fontosnak tartják-e a helyesírás és stílus szabályainak betartását a különböző elektronikus műfajokban, a válaszadók átlag 8,3%-a állította, hogy egyáltalán nem. Ezen belül, e-mail-ben 4,1%, internetes csevegésekben 8,7%, sms-ben pedig 10,5% véli teljesen elhanyagolhatónak a helyesírási és stiláris szabályokat. A többség szerint itt nem kell szorosan ragaszkodni az irodalmi vagy sztender szabályokhoz (e-mail: 54,8%, chat/messenger: 39,2%, 28,8 sms: %), illetve csak annyira, hogy érthető legyen, amúgy a gyorsaság a lényeg (e-mail: 29,2 %, chat/messenger: 54%, sms 57,7%). Míg email-ek esetében 11,9%, az internetes csevegőkben és az sms-ekben egyaránt 3% (2,7 - 2,9) véli teljes mértékben fontosnak illetve megkövetelendőnek a helyesírást és stílust. Kérdőívemben arra a kérdésre is választ kerestem, hogy az elektronikus levél, a chat / messenger és az sms közül melyik műfajra milyen mértékben tartják jellemzőnek a fentiekben vizsgált szempontokat a felhasználók. Hét megadott szempont osztályozását kértem 0-tól 5-ig terjedő skálán. (35. ábra) 60

60

60

50

50

40

40

30

30

20

20

20

10

10

0

0

50

40

30

igen, teljes mértékben fontos

nem kell csak annyira, egyáltalán nem ragaszkodni az hogy érthet? fontos irodalmi legyen: a (sztenderd) gyorsaság a szabályokhoz lényeg

10

igen, teljes mértékben fontos

nem kell csak annyira, egyáltalán nem ragaszkodni az hogy érthetõ fontos irodalmi legyen: a (sztenderd) gyorsaság a szabályokhoz lényeg

0

igen, teljes mértékben fontos

nem kell csak annyira, egyáltalán nem ragaszkodni az hogy érthetõ fontos irodalmi legyen: a (sztenderd) gyorsaság a szabályokhoz lényeg

35.a. ábra. A válaszadók véleménye a helyesírás fontosságáról az elektronikus levelekben 35.b. ábra. A válaszadók véleménye a helyesírás fontosságáról az internetes csevegőkön 35.c. ábra. A válaszadók véleménye a helyesírás fontosságáról az sms-üzenetekben A válaszadók értékeléséből azt látjuk, az elektronikus leveleket általában nyelvileg helyesebbnek, kifejezésben precízebbnek, legkevésbé szlengesnek vagy vulgárisnak, ugyanakkor többihez képest unalmasnak tartják. Ezzel szemben úgy vélik, az internetes csevegők a leghelytelenebbek és

33

legvulgárisabbak. Az sms-ekben szerepel a legtöbb rövidítés, ezek nyelvezete a legkevésbé egyértelmű, de ezek a legjátékosabbak, legérdekesebbek. Az chat és messenger illetve az sms nyelvezete a néhány szempont mentén hasonló vagy analóg értékelést kapott a válaszadóktól. Szinte egyformán helytelenek, egyformán szlengesek, egyforma szabadságélményt nyújtanak a nyelvi megformálásokban. Az osztályozások értékeit az alábbi táblázat mutatja be (a válaszadók reflexív értékelése a tárgyalt műfajok nyelvi sajátosságairól): Ez is igazolja feltételezésemet, hogy az internetes csevegőprogramok és az sms nyelve nagy mértékben nevezhető hasonlónak, olykor – legtöbb alkalmazott nyelvi elemeikben – azonosnak. 14. Összegzés, következtetések Az egyidejű internetes kommunikáció és az sms nyelvi sajátosságairól tehát megállapíthatjuk, jellemzően érvényesül ezekben  a nyelvi globalizáció, idegen nyelvi elemek terjedése és meghonosodása: az angol szavak, kifejezések vagy írásmód mellett a román nyelv hatása is tetten érhető, az interferencia jelenségek, kódváltások a kreatív játékossággal keverednek51;  a szimbolikus írásbeliség, amely a gyorsaságból, a praktikusság és hatékonyság szükségletéből, továbbá a kreativitás igényéből és a divatszerűségből adódóan, vizuális szimbolikus elemeket alkalmaz, a beszélt metanyelvi elemek (illetve ezek jelentéshordozó funkciójának) analógiájára;  az emotikonok igen gazdag felhozatala, amely a szimbolikus írásbeliség legerőteljesebb tartományát képezi;  az alaktani gazdaságosság, azaz a rövidülés tendenciája – mely lehet lexikai, hangtani, szimbolikus vagy képírás-elemeket felhasználó, esetleg teljes hang-, szó- vagy mondatszerkezeteket érintő;  a központozás, írásjelek és ékezetek hiánya52;  a jelentéstani egyediség, azaz kis- és nagybetű sajátos használata, betű- illetve karakterhalmozás, összeolvadás;  a csökkent mondategység, ritka mondategész, minimális szerkesztettség – kevés alárendelő típus, széttagolt gondolatok, magas információtartalom az egyes mondatokban vagy mondategységekben;  a fonetikus, azaz kiejtés szerinti írásmód;  a nyelvi durvaság, vulgaritás – laza, kevéssé visszafogott, olykor közönséges stílussal párosulva  a szlengesedés, a bizalmas elemek, az ifjúsági nyelv hatásai. A fenti szempontok érvényessége egyformán állapítható meg a chat és messenger alapú szövegekben illetve az sms-ek szövegeiben. Mindez igazolja azt, hogy az internet és az sms nyelvi sajátosságai azonosak. Vizsgálatom a fentiekben elemzett szempontok révén azt is igazolja, hogy bár az internet szimultán kommunikációs műfajainak nyelve és az sms-nyelv íráson alapul, mégis a beszélt nyelv jellegzetességeit hordozza. Így az írott és beszélt nyelv köztes dimenziójaként fogható fel, ennek érvényességét kvantitatív és kvalitatív szempontok, empirikus megfigyelések egyaránt alátámasztják a vizsgált fiatalok körében is.53 51

Fontos itt újra hangsúlyozni: az egyértelműen kódváltásról tanúskodó esetekben eleve a kommunikátor rögzült bázistartó kódváltását, ennek előzményeként pedig kétoldalú vagy akár szubtratív kétnyelvűségét kell feltételeznünk, míg egyes esetek a felcserélő kétnyelvűségbe illenek bele. Valemennyi beszélt nyelvi jellegzetesség. Az sms-nyelvi „norma” ereje, mint a IV.1. részben láttuk, ilyen esetben eltörpül a beszélt nyelvi reflexek mellett. 52 A vizsgált elektronikus műfajokban való megjelenésük gyaníthatóan az íráskészség szegénységének, a verbális kifejezőkészség silányságának reprezentációi (lásd: 6. rész) 53 Erdély sajátos nyelvi közegében ugyanakkor a kétnyelvűség hatásai is mutatkoznak, így ez kiegészítő elemként épül be a korábbiakból ismert és esetünkben is igazolt sajátosságokba.

34

Ennek a nyelvi „halmazállapotnak” a sztenderdre gyakorolt hatása jóval több irányú, de az általánosabban is megfogalmazható, hogy lazítja a nyelvi kodifikációt. A nyelvi attitűdre vonatkozó reflexív adatközléseket összegezve, arra következtethetünk, hogy — a virtuális közösségi tér pszichológiai gátlásoldó hatásának analógiájára — az elektronikus kommunikációs eszközök (internet, csevegőprogramok, sms) ugyancsak oldó, a verbális kommunikációra illetve a nyelvhasználatra vonatkozó lazító hatást fejtenek ki. A vizsgálat torzítási, illetve szűkös módszertani lehetőségei természetesen nem engednek egyértelmű megállapításokat tenni erre vonatkozóan, a tendencia-érték azonban evidens, így érdemes kibővített módszerekkel és eszközökkel tovább vizsgálni a kérdést. E sajátos nyelv nem csak az írás és a beszéd műfaját keveri, furcsa keveredését mutatja az ifjúsági nyelvnek, a sztenderdnek, a szlengnek és a hétköznapi beszédnek.54 Megfigyeléseim feltételezni engednek, de nem szolgálnak kétségbevonhatatlan bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy a köznyelv szlengesedésében és durvulásában szerepet játszik az internet és az sms is. Empirikus és kérdőíves vizsgálatom után is kérdés marad, hogy az elérhetőség és a gyors információáramlás mellett, megerősítő (és felerősítő) hatása van-e a beszédelemek írásban való megjelenésének. Vagyis a beszélt nyelvből ismert szleg-elemek, kevésbé szalonképes vagy nyelvhű fordulatok leírása, olvasása súlyt kölcsönöz-e, mintegy tudattalan létjogosultságot szerez-e ezeknek. Vagy az elektronikus nyelvi közeg ebben sem tekinthető rombolónak, mindössze tükröt állít a beszélt nyelvnek, írásos formába való konverziója pedig egyaránt felnagyítja annak értékeit és hibáit, leleményességeit és silányságait, pozitív és negatív dinamikáját. Miközben a virtuális nyelvnek a közbeszédből és ennek alkategóriáiból való táplálkozása egyértelmű, a visszahatás kérdése ennél lényegesen bonyolultabb. Az, hogy az internetes és smskommunikáció ugyancsak hatással van a köznyelvre, a vizsgált elemek és sajátosságok némelyikénél (globalizáció, szleng-jelenség, gazdaságosság) erősen feltételezhető, annak érvényes és korrekt megállapításához azonban, hogy miként befolyásolják az írásbeliséget az internetes csevegés és az sms-ek elemei, miként változtatnak ezek a beszéd és az írás szokásain, a szövegalkotás, a szövegértési és az olvasás szokásain, mennyiben hatnak a nyelvhez való viszonyulásokra, egyáltalán hogyan és mennyire visszaható az elektronikus nyelvhasználat és a köznyelv kapcsolata, összetettebb, pontosabb, módszertani eszközeiben kiforrottabb, reprezentativitás tekintetében széleskörűbb hatásvizsgálatok egész sora szükséges még. Az internet és az sms nyelvi sajátosságainak, ezek hatásainak vizsgálata korántsem tekinthető lezártnak. Annál is inkább, hogy a virtuális tér, a blogok, a fórumok, a különböző internetes csevegők és az sms nyelve napról napra újabb és újabb elemekkel gazdagodik.

V. Felhasznált irodalom Bakk-Miklósi Kinga 2006. Pszicholingvisztikai alapozás. Nyelv és pszichológia. Kolozsvár, Ábel Kiadó Balaskó Mária 2005. Virtuális közösségek kommunikációja a cybertérben. In Balázs Géza – Bódi Zoltán (szerk.): Az internetkorszak kommunikációja. Tanulmányok. Budapest, Gondolat-Infonia, 64-88 Balázs Géza – Bódi Zoltán (szerk.) 2005. Az internetkorszak kommunikációja. Budapest, Gondolat kiadó Balázs Géza 2007. Müxik, fuxik. E-nyelv, online: http://www.e-nyelv.hu/enyelv.php? page=lm_elem.php~id=50 Balázs Géza – Dede Éva (szerk.) 2008. Európai nyelvművelés. Az európai nyelvi kultúra múltja, jelene és jövője. Budapest Inter Kht.-PRAE.HU 54

Ezek elkülönülése eleve problematikusabb, lévén ma a közbeszéd sokkalta durvább, mint amikor még éles határokat lehetett vonni az argó és a mindennapi szóhasználat között.

35

Bódi Zoltán 1998. internetes kommunikáció – beszédkommunikáció. In Gósy Mária (szerk.): Beszédkutatás ’98. Beszéd, spontán beszéd, beszédkommunikáció. Budapest, MTA, 178-188. Bódi Zoltán 2000. Az informatika nyelvhasználatának hatásai és nyelvstratégiai háttere. Magyar Nyelv, XCVI. 218-223 Bódi Zoltán 2004. A világháló nyelve. Internetezők és internetes nyelvhasználat a magyar társadalomban. Budapest, Gondolat Kiadó Bódi Zoltán 2005. Szimbolikus írásbeliség az internetes interakciókban. In Balázs Géza – Bódi Zoltán (szerk.): Az internetkorszak kommunikációja. Tanulmányok. Budapest, Gondolat-Infonia, 195212 Bódi Zoltán – Veszelszki Ágnes 2006. Emotikonok. Érzelemkifejezés az internetes kommunikációban. Budapest, Magyar Szemiotikai Társaság - ELTE Buda Béla 2004. Az elektronikus kommunikációs kultúra árnyoldalai. Aggályok és tények az internet és a mobiltelefon visszaélő ill. túlhasználatával kapcsolatban. ELTE, Budapest Büky Béla 1997. A médiák nyelvi gondjai. In Írás tegnap és holnap. Internet folyóirat, I. évfolyam, 1. szám. http://www.oszk.hu/kiadvany/iras/iras_1/11bb.html Collot, Milena – Belmore, Nancy 1994. In Herring, Susan C. (szerk.). Electronic Language: A new variety of English. Online Csala Bertalan 2005. Van olyan műfaj, hogy blog? In Balázs Géza – Bódi Zoltán (szerk.): Az internetkorszak kommunikációja. Tanulmányok. Budapest, Gondolat-Infonia, 96-111 Czeizer Zoltán 1998. Az írva-beszélt nyelvjátékok vírusos terjedése az interneten. Előadás. íelhangzott a Miskolci Egyetem Modern Magyar Irodalom tanszékének Vírus című konferenciáján Dyson, Esther 1998. Életünk a digitális korban. HVG Kiadó, Budapest Deme László 1971. Mondatszerkezeti sajátságok gyakorisági vizsgálata. Budapest, Akadémiai Kiadó. 273-280 Ferencz Kinga 2007. A képernyő előtt. Házi dolgozat. Kézirat. Marosvásárhely, BFEL Gelléri Gábor 2001. Jelentések hálója – A világháló antropológiai kutatása. Szakdolgozat. Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Kulturális Antropológia Tanszék Hambridge, Sally 1999. Netiquette Guidelines. Netikett, Négyesi Károly. IETF Network Working Group Heim, Michael 2000. Electric Language. A Philosophical Study of Word Processing Herring, Susan C. 1996. (szerk.) Computer-mediated communication: Linguistic, social and crosscultural perspectives. Amsterdam, John Benjamins Publishing Company Jakobson, Roman 1969. Hang-jel-vers. Budapest Jaczenkó László – Soós Viktória 2002. In Balázs Géza (szerk.) Az Informatikai technológia és nyelvhasználat. Budapest, NKÖM. 235.

36

Jelisztratov, Vlagyimir 1989. Szleng és kultúra. Szlengkutatás. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó Krajcsi Attila – Kovács Kristóf – Pléh Csaba 2001. Internethasználók kommunikációs szokásai. A 21. századi kommunikáció új útjai: Tanulmányok. Budapest. MTA Filozófiai Kutatóintézete. 93-111. Koltay Tibor 1995. A hipertext szövegéről. In: Petőfi S. János – Békés Imre – Vass László (szerk.): Szemiotikai szövetgatan. 8. A verbális szövegek szemiotikai megközelítéseinek aspektusaihoz. Seged, JGYTF kiadó, 115-126. Laczkó Mária 2007. Napjaink tizenéveseinek beszéde szóhasználati jellemzők alapján. Magyar Nyelvőr 131: 173-184. Lévy, Pierre 1997. Paris, Cyberculture. Odile Jacob Lukács Mariann 1998. Az írásbeli szóbeliség. Akadémiai Kiadó, Budapest Milo O. Frank 1994. Hogyan érveljünk röviden és hatásosan. Budapest, Bagolyvár Könyvkiadó Nyíri Kristóf 1998. Globális társadalom és lokális kultúra a hálózottság korában. Replika 11. Budapest Nyíri Kristóf 2001. Képjelentés és mobilkommunikáció. Vázlat. In. Nyíri Kristóf (szerk.): A XXI. századi kommunikáció útjai. Tanulményok. Budapest, MTA Filozófiai Kutatóintézete, 59-79. Falus Iván, Ollé János 2008. Az empirikus kutatások gyakorlata. Adatfeldolgozás és statisztikai elemzés. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Pease, Allan – Garner, Allan 2007. Szó-beszéd. Budapest, Park Kiadó Péter Zsolt 1994. Dimenziók. Felső-Magyarországi Szemle, 1994/3. Rodé Magdolna 2005. Az internet árnyoldalai: problémák és megoldások. http://www.lelekbenotthon.hu/modules.php?file=article&name=News&sid=127 Román M. Mihály 2005. Az internet pszichoszociális hatásai. A virtuális interakciók hatásai szociális készségekre és képességekre. Szakdolgozat. Kolozsvár, EMTE-BBTE Rónaky Edit 1996. Hogyan beszél ma az ifjúság? Avagy hogy hadováznak a skacok? Pécs, Kemény Gábor Iskolaszövetség Roberts, Paul 2002. A szleng és rokonai. In: A szlengkutatás 111 éve. Szerk. Várnai Judit Szilvia – Kis Tamás. (Szlengkutatás 4. sz.) Debrecen. 131–40. Suler, John 2004. The Two Paths of Virtual Reality. Psychology of Cyberspace. Rider University Szépe György 1994. Egynyelvű magyar alkalmazott nyelvészet a többnyelvű világban. Folia PracticoLinguistica, vol. 24/1., Budapest Veszelszki Ágnes 2005a. Az sms köszönőformulái. In Balázs Géza – Bódi Zoltán (szerk): Az internetkorszak kommunikációja. Tanulmányok. Budapest, Gondolat-Infonia, 248-294 Veszelszki Ágnes 2005b. Írásjelek és szimbólumok az SMS-ekben. Magyar Nyelvőr, 2005. január– március, 129: 111–116.

37

Wallace, Patricia 2002. Az internet pszichológiája. Budapest. Osiris kiadó Werry, C. Christopher 1996. Linguistic and Interactional features of Internet relay chat. In Herring, Susan. C. (szerk.): Computer-mediated communication: Linguistic, social and cross-cultural perspectives. Amsterdam, John Benjamins Publishing Company Wolton, Dominique 1999. L’Internet et apres? Une théorie critique des nouveaux médias. Paris, Flammarion Zimányi Árpád 2006. SMS-szövegek elemzése. In Balázs Géza – Bódi Zoltán (szerk.): Az internetkorszak kommunikációja. Tanulmányok. Budapest, Gondolat-Infonia, 269-283

38