IRODALOM. * A n d r e e s c u C.: Aşezări franciscane la Dunăre şi Marea Neagră în sec. X I I I — X I V . Cercetări Istorice, VIII— IX. 1932—33. A r i o n D i n u C.: Incercare asupra dominiului eminent din prin cipatele Munteniei şi Moldovei în secolele X I V şi XV. (închinare lui Nicolae Iorga cu prilejul împli nirii vârstei de 60 ani.) Cluj, 1931. Ediţia Institutului de Istorie Universală. A u n e r C.: Episcopia catolică a Severinului. Revista Catolică, I I . 1913. — —: Episcopia Milcoviei în veacul al XIV-lea. Revista Catolică, I I I . 1914. — —: Episcopia de Seret. Revista Catolică, I I . 1913. Dr. B a l o g h J o l á n : Márton és György kolozsvári szobrászok. Erdélyi Múzeum, X X X I X . 1934. B e k e A n t a l : Az erdélyi káptalan levéltára Gyulafehérvártt. Történelmi Tár, 1889. Dr. B i t a y Á r p á d : Újabb szempontok és adatok a román nyelv magyar elemeinek kutatásához. Adalékok a ro mán nyelv székely-magyar eredetű szavaihoz. Em lékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubi leumára. (Szerkesztette Csutak Vilmos) Sepsiszent györgy, 1929. B o g d a n I o n : Cronice inedite atingătoare de istoria Romînilor. Bucureşti, 1895. — —: Documente privitoare la relaţiile Ţării Româneşti cu Braşovul şi cu Ţara Ungurească în sec. XV şi X V I . 1413—1508. I . Bucureşti, 1905. — —: Documentul Râzenilor din 1484 şi organizarea armatei moldovene în sec. XV. An. Acad. Rom. Mem. Secţ. Ist. Ser. I I . Tom. X X X . 1907—1908.
Csak a dolgozat megírásánál használt műveket foglalja
magában.
—
—: Vechile cronice moldovenesci până la Urechia. Bucuresci. 1891. B r ă t i a n u G h . : In jurul originei stemelor Principatelor Ro mâne. Revista Istorică Română, I . 1931. — —: L'expedition de Louis I-er de Hongrie contre le prince de Valachie Radu I-er Basarab en 1377. Revue Historique, II-e année. 1925. — —: Les bijoux de Curtea-de-Arges et leurs éléments germaniques. Academie Roumaine. Bulletin de la Section Historique. Tom. X I . Bucarest, 1924. — —: Les fouilles de Curtea de Argesh (Roumanie). Re vue Archeologique. Paris, 1921. — —: Originile stemelor Moldovii şi Ţării Româneşti. Re vista Istorică Română, I . 1931. — —: Scutul unguresc în armele Basarabilor. Revista Istorica, VII. 1921. C o s t ă c h e s c u M i h a i : Documente moldoveneşti înainte de Ştefan cel Mare. I — I I . Iaşi, 1931—1932. C s á n k i D e z s ő : Hazánk kereskedelmi viszonyai I . Lajos ko rában. Budapest, 1880. D e n s u ş i a n u O.: Originea Basarabilor. Grai şi Suflet, IV. Bucureşti, 1929. D l u g o s s I . L o n g i n u s : Historiae Polonicae Libri X I I . Francofurti, 1711. Dr. D o b r e s c u N . : Intemeierea Mitropoliilor şi a celor dintăi mânăstiri în ţară. Biserica orthodoxă română, X X I X . Bucureşti, 1905. D o c a n N . : Studii privitoare la numismatica Țerii Româneşti. An. Acad. Rom. Ser. I I . Tom. X X X I I . 1909—1910. D ' O h s s o n C.: Histoire des Mongols depuis Tschinguiz-khan jusqu'a Timour Bey ou Tamerlan. I — I I . La Haye et Amsterdam, 1834. Domanovszky Sándor: A magyar királykrónika X I V . századi folytatása. (Klny. a Berzeviczy-emlékkönyvből). Budapest, 1934. D r ă g a n u N . : Românii în veacurile I X — X I V . pe baza topo nimiei şi a onomasticei. Acad. Rom. Studii şi Cerce tări, X X I . Bucureşti, 1933. D r ă g h i c e a n u V i r g . : Curtea domnească din Argeş. Note istorice şi arheologice. Buletinul Comisiunii Monu mentelor Istorice, X — X V I . 1917—23. E l e k e s L a j o s : A román fejlődés alapvetése. Századok, 1940.
F a r c z á d y E l e k : Az erdélyi vajdák igazságszolgáltatási ha tásköre és működése, az első erdélyi únió, 1437 előtt. Budapest, 1912, F e j é r G e o r g i u s : Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Vol. V I — I X . Budae, 1830. F e k e t e N a g y A n t a l : Küküllei János (1320—1394). (A gróf Klebelsberg Kunó Magyar Történetkutató Intézet Év könyve.) Budapest, 1934. F e k e t e N a g y A n t o n i u s et M a k k a i L a d i s l a u s : Docu menta historiam Valachorum in Hungaria illustrantia usque ad annum 1400 p. Christum. Budapest, 1941. (Etudes sur l'Europe Centre-Orientale dirigées par E. Lukinich. No. 29.) F i l i t t i I o a n C.: Despre Negru Vodă. An. Acad. Rom. Mem. Secţ. Ist. Ser. I I I . Tom. IV. 1924. F l o r i a n u s M . : Historiae Hungaricae fontes domestici. Pars prima. Vol. I I — I I I . Quinque-Ecclesiis, 1883—84. F r a k n ó i V i l m o s : Magyarország egyházi és politikai össze köttetései a római szent-székkel. Budapest, 1901. G a m s P. B.: Series Episeoporum. Leipzig, 1931. G á l d i L á s z l ó : Magyar-román szellemi kapcsolatok. Buda pest, 1942. (Magyar Szemle Társaság kiadása.) G á l d i L á s z l ó — M a k k a i L á s z l ó : A románok története kü lönös tekintettel az erdélyi románokra. Hely és év nélkül. (A Magyar Történelmi Társulat könyvei. VI.) Dr. G e r m a n u s G y u l a : A törökök első föllépése az Aldunán és az első török-magyar összeütközés. Száza dok, 1910. Giurescu
C o n s t a n t i n C : Istoria Românilor. I — I I . Bu cureşti, 1935. I I . kiad. — —: Noi contribuţiuni la studiul marilor dregătorii în se colele X I V şi XV. Bucureşti, 1925. H a m m e r - P t u r g s t a l l : Geschichte der Goldenen Horde in Kiptschak, das ist der Mongolen in Russland. Pesth, 1840. Hampel
J ó z s e f : Ötvösművek Nagy Lajos korából és az erdélyi ötvös-iskola. Archaeologiai Értesítő, Új fo lyam V I I I , 1888.
H o f m e i s t e r A d o l f : Die Chronik des Mathias von Neuenburg. Monumenta Germaniae Historica. Scriptores. Nova series, Tom. IV. Fasc. I I . Berolini, 1936.
Hóman
B á l i n t : Külpolitikai irányok a magyar történetben. Budapest, 1931.
H ó m a n B á l i n t és S z e k f ű G y u l a : Magyar történet. I — I I . Budapest, 1936. I I . kiad. H o r v á t h J e n ő : Az erdélyi szász városok közgazdasági viszo nyai a nemzeti fejedelemség megalakulásáig. Gyula, 1905. (Művelődéstörténeti Értekezések. 15. sz.) H u b e r A l f o n z : Ludwig I von Ungarn und die ungarischen Vasallenlander. Aus dem Archiv für österreichische Geschichte (LXVI. Bd., I . Hälfte, S. 1.), separat abgedruckt. Wien, 1884. H u r m u z a k i E u l d o x i u de: Documente privitóre la Istoria Românilor. I . 1—2. Bucureşti, 1887—1890. I o r g a N . : Carpaţii în luptele dintre Români şi Unguri. An. Acad. Rom. Mem. Secţ. Ist. Ser. I I . Tom. X X X V I I I . 1915—1916. — —: Câteva note despre cronicele şi tradiţia noastră isto rică. An. Acad. Rom. Ser. I I . Tom. X X X I I I . 1910— 1911. — —: Cele mai vechi cronici ungureşti şi trecutul Romînilor. Revista Istorică, VII. 1921. és V I I I . 1922. — —: Condiţiile de politică generală în cari s'au înteme iat bisericile româneşti în veacurile X I V — X V . An. Acad. Rom. Mem. Secţ. Ist. Ser. I I . Tom. XXXV. 1912—1913. —
—: Geschichte des osmanischen Reiches. I . Gotha, 1908.
—
—: Imperiul Cumanilor şi domnia lui Basaraba. Un ca pitol din colaboraţia româno-barbară în evul mediu. An. Acad. Rom. Mem. Secţ. Ist. Ser. I I I . Tom. V I I I . 1928.
—
—: Istoria armatei româneşti. I . Bucureşti, 1929. I I . kiad.
—
—: Istoria Bisericii Româneşti şi a vieţii religioase a Românilor. I . Vălenii-de-Munte, 1908. —: Istoria comerţului românesc. (Drumuri, mărfuri, ne gustori şi oraşe.) I . Vălenii-de-Munte, 1915. —: Istoria Românilor. I I I . Bucureşti, 1937. —: Istoria Romînilor din Ardeal şi Ungaria. I . Bucu reşti, 1915. —: Istoria Romînilor în chipuri şi icoane. Craiova, 1921. —: Istoria țerii prin cei mici. Revista Istorică, VII. 1921.
— — — — —
—
—: Lupta pentru stăpânirea Vidinului în 1365—9 şi politica lui Vladislav-Vodă faţă de Unguri. Convorbiri Literare, X X X I V . 1900. — —: Romînii în cîteva noi izvoare apusene. Revista Isto rică, V I . 1920. — —: Studii şi documente cu privire la Istoria Romînilor. I — I I . Bucureşti, 1901. — —: Veneţia în Marea Neagră. I . Dobrotici. An. Acad. Rom. Mem. Secţ. Ist. Ser. I I . Tom. X X X V I . 1913— 1914. Istoria Tzerrei Romanesti. (Incepându de la descălecătoarea Româniloru la Turnum Severinului; şi de supunerea lor sub Radu Negru, după trecerea lui din Ardealu aici in ţarră, până la anulu 7236 (1728 dupa Xristos.) Librariu-Editoru George Ioanid. Bucureşti, 1859. J i r e c e k K o n s t . J ó z s e f : A bolgárok története. (1875) For dította: Mayer Rezső. Nagybecskerek, 1889. J i r e c e k C : Geschichte der Serben. I . Gotha, 1911. J i c k e l i O t t o F r i t z dr.: Der Handel der Siebenbürger Sachsen in seiner geschichtlichen Entwicklung. Archiv des Vereins für siebenbürgische Landeskunde. (Neue Tolge.) X X X I X . Hermannstadt, 1913. K a r á c s o n y i J á n o s dr.: Az argyasi (argesi, ardsisi) püs pökség. (A Szent-István-Társulat tudományos és iro dalmi osztályának felolvasó üléseiből. 53. sz.) Buda pest, 1905. — —: A hamis, hibáskeletű és keltezetlen oklevelek jegy zéke 1400-ig. Budapest, 1902. — —: Pótlások a hamis, hibáskeltű és keltezetlen oklevelek jegyzékéhez. Történelmi Tár, 1908. — —: A magyar nemzetségek a X I V . század közepéig. I — I I I . Budapest, 1900—1901. K á d á r J ó z s e f : Szolnok-Doboka vármegye monographiája. V I . Deés, 1905. L ă p e d a t u A l e x a n d r u : Cum s'a alcătuit tradiţia naţională despre originile Ţării-Româneşti. Universitatea din Cluj. An. Inst. de Ist. Naț. I I . 1923. Bucureşti, 1924. G r ó f L á z á r M i k l ó s : Járai Péter alvajda és maradékai. Turul, I I . 1884. L ă z ă r e s c u E m i l C.: Despre lupta din 1330 a lui Basarab Voevod cu Carol Robert. Revista Istorică, X X I . 1935.
L u p a ș I . : Lupta dela Posada 1330. Anuarul Comisiunii Mo numentelor Istorice, Secţia pentru Transilvania. 1930— 31. Cluj, 1932. — —: Voevodatul Transilvaniei în sec. X I I . şi X I I I . Aca demia Română. Mem. Secţ. Ist. Ser. I I I . Tom. XVIII. 1936. L ü k ő G á b o r : Havaselve és Moldva népei a X . — X I I . szá zadban. Ethnográphia-Népélet, X L V I . 1935. 1—4. sz. — —: Moldva alapításának Mondáihoz. Ethnográphia-Nép élet, X L V I I . 1936. 1—2. sz. Makkai
— —
L á s z l ó : A milkói (kún) püspökség és népei. Deb recen, 1936. M a r i n e s c u C.: Infiinţarea mitropoliilor în Tara Românească şi în Moldova. An. Acad. Rom. Mem. Secţ. Ist. Ser. I I I . Tom. I I . 1924. M e l t z l O s z k á r : Az erdélyi szászok ipara és kereskedelme a XIV. és XV. században. Századok, 1892. M e t e ș Ş t e f a n : Relaţiile comerciale ale Ţerii-Româneşti cu Ardealul până în veacul al XVIII-lea. Sighişoara, 1921. M i h á l y i J á n o s apsai: Máramarosi diplomák a X I V . és XV. századból. Máramaros-Sziget, 1900. M i n e a I l l é s : Magyar-bolgár-oláh érintkezés Nagy Lajos alatt. (Bölcsészdoktori értekezési Budapest, 1907. M i n e a I . : Războiul lui Basarab cel Mare cu regele Carol Ro bert. (Noemvre 1330) Cercetări Istorice, V — V I I . 1929—31. — —: Cherana sau Cheraţa? Cercetări Istorice, I . 1925. M o g a L : Problema Ţării Loviştei şi Ducatul Amlaşului. Cluj, 1936. M o i s i l C.: Contribuţiuni la istoria monetăriei vechi româneşti. Buletinul Societăţii Numismatice Române. Bucureşti, 1915. — —: Consideraţiuni asupra monetelor lui Mircea cel Bă trân. Buletinul Societăţii Numismatice Române. Bu cureşti, 1913. —: Monetele lui Radu I Basarab. Buletinul Comisiunii Monumentelor Istorice, X — X V I . 1917—23. —: Monete vechi româneşti inedite sau puţin cunoscute. An. Acad. Rom. Mem. Secţ. Ist. Ser. I I . Tom. X X X V I I I . 1915—1916.
—
—: Monetăria Ţării-Româneşti în timpul dinastiei Basarabilor. Universitatea din Cluj. An. Inst. de Ist. Naț. I I I . 1924—25. Cluj, 1926. — —: Stemele primelor monete româneşti. An. Acad. Rom. Mem. Secţ. Ist. Ser. I I I . Tom. X X I . 1939. Monumenta Vaticana historiam Regni Hungariae illustrantia. Ser. I . Tom. I I . (Acta legationis Cardinalis Gentilis) Bu dapest, 1885. M o t o g n a V i c t o r : Iarăşi lupta dela Posada. Revista Istorică, X. 1923. M u r a t o r i L. A.: Rerum Italicarum Scriptores. Nuova edizione. Tom. X V I I . Parte I . Bologna, 1931. N a g y G y u l a : A nagymihályi és sztárai gróf Sztáray család oklevéltára. I. (1234—1396) Budapest, 1887. — —: Királyi hadbaszállások, hadak oszlása, eztenkedd-nap. Turul, I I . 1884. N a g y I m r e : Anjoukori okmánytár. (Codex diplomaticus hungaricus Andegavensis) I — V I I . Budapest, 1878—1920. A V I I . kötetet szerkesztette: Tasnádi Nagy Gyula. — —: Nagy Lajosnak 1368-iki kiadványa Bolgárországból. Századok, 1869. N a g y I m r e , N a g y I v á n és V é g h e l y D e z s ő : A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmány tára. IV. Budapest, 1878. N a g y I m r e , I p o l y i A r n o l d és V é g h e l y D e z s ő : Hazai okmánytár. V I I . Budapest, 1880. N a g y I m r e , V é g h e l y D e z s ő és N a g y G y u l a : Zala vár megye története. Oklevéltár. I I . Budapest, 1890. N a s t a s e Gh. I . : Ungurii din Moldova la 1646 după „Codex Bandinus". Arhivele Basarabiei, 1935. Dr. N i s t o r I . : Die auswärtigen Handelsbeziehungen der Moldau in XIV., XV. und X V I . Jahrhundert. Gotha, 1911. — —: Handel und Wandel in der Moldau bis zum Ende des 16. Jahrhunderts. Czernowitz, 1912. O n c i u l D.: Anul morţii marelui Basarab Voevod. Buletinul Comisiunii Monumentelor Istorice, X — X V I . 1917—23. — —: Originile Principatelor Române. Bucureşti, 1899. O r t v a y T i v a d a r : Oklevelek Temesvármegye és Temesvár város történetéhez. I . (Másolta és gyűjtötte Pesty Frigyes) Pozsony, 1896. —ó — o : Oklevelek a magyar bulgár összeköttetések történe téhez. (1360—69). Történelmi Tár, 1898.
P a n a i t e s c u P. P.: Diploma Bârlădeană din 1134 şi Hrisovul lui Iurg Koriatovici din 1374. Revista Istorică Româ nă, I I . 1932. P e r t z G. H . : Annales Osterhovenses. Monumenta Germaniae Historica. Scriptores. X V I I . Hannoverae, 1861. P e s t y F r i g y e s : A szörényi bánság és Szörény vármegye története. Budapest, 1877. Pez H i e r o n y m u s : Scriptores Rerum Austriacarum veteres ac genuini. I . Viennae, 1743. P i c o t E m i l e : Chronique de Moldavie depuis le milieu du XIV-e siècle jusqu'a l’an 1594 par Grégoire Urechi. Publications de l'école des langues orientales vivantes. Paris, 1878. P o p a - L i s s e a n u G.: Românii în poezia medievală. Izv. Ist. Rom. I I I . Bucureşti, 1935. — —: Cronica lui Nestor. Izv. Ist. Rom. V I I . Bucureşti, 1935. — —: Cronica pictată dela Viena. Izv. Ist. Rom. X I . Bu cureşti, 1937. P ó r A n t a l : Az Anjouk kora. Ld. Szilágyi Sándor: A ma gyar nemzet története. I I I . Budapest, 1895. — —: János, küküllei főesperes, Nagy Lajos király tör ténetírója. (1349—1397) Századok, 1893. — —: László erdélyi vajda. Erdélyi Múzeum, V I I I . 1891. — —: László erdélyi vajda és a Keán nemzetsége. Turul, IX. 1891. — —: László erdélyi vajda nemzetsége. Turul, V I I . 1889. — —: Nagy Lajos király halálos betegsége. Századok, 1902. — —: Opuli László herceg, Magyarország nádorispánja. Szá zadok, 1909. — —: Trencsényi Csák Máté. 1260—1321. Budapest, 1888. (Magyar Történeti Életrajzok. IV. évf. 5. füz.) P u k y A n d o r : László erdélyi vajda nemzetsége. Turul, IX. 1891. R á s o n y i L á s z l ó : Contributions a l'histoire des premieres cristallisations d’état des Roumains. L'origine des Basaraba. (Extrait de Archivum Europae Centro-Orientalis. I . 1935.) Budapest, 1936. R é t h y L á s z l ó : A Dobóczky-féle oláh éremgyűjtemény. Archaeológiai Értesítő, Új folyam V I I . 1887. — —: Adalékok a havaselvi vajdaság numismatikájához. Archaeologiai Értesítő, Új folyam X I I . 1892. R o s e t t i R a d u : Despre succesiunea domnilor Moldovei dintre Laţcu şi Alexandru cel Bun. Extras din „Viaţa Ro mânească". Iaşi, 1923.
—
—: Despre Unguri şi episcopiile catolice din Moldova. An. Acad. Rom. Ser. I I . Tom. X X V I I . 1904—1905. — —: Originea şi transformările clasei stăpânitoare din Mol dova. An. Acad. Rom. Mem. Secţ. Ist. Ser. I I . Tom. X X I X . 1906—1907. S a c e r d o ţ e a n u A u r e l i a n : Consideraţii asupra Istoriei Ro mânilor în Evul Mediu. Bucureşti, 1936. S c h w a n d t n e r G.: Scriptores Rerum Hungaricarum veteres ac genuini. I . Vindobonae, 1766. S e e m ü l l e r J o s e p h : Ottokars österreichische Reimkronik. Monumenta Germaniae Historica. (Deutsche Kroniken) V. 1—2. Hannover, 1890—93. Dr. S u l i c a S z i l á r d : A magyar irodalom és művelődés ha tása a román irodalom és művelődés fejlődésére. Szeged, 1937. S z a b ó K á r o l y : Székely oklevéltár. I . Kolozsvártt, 1872. T a k á c s S á n d o r : A magyar vámrendszer az Árpádok és An jouk alatt. (A székesfehérvári községi felsőbb leány iskola értesítője az 1906—1907 tanévről.) Székesfe hérvár, 1907. T a m á s L a j o s : Rómaiak, románok és oláhok Dácia Trajánában. Budapest, 1935. T e u t s c h G. D.: Beiträge zur Geschichte Siebenbürgens unter König Ludwig I . 1342—1382. Archiv für Kunde österreichischer Geschichts-Quellen. V. Wien, 1850. T h a l l ó c z y L a j o s : Nagy Lajos és a bulgár bánság. Száza dok, 1900. T h a l l ó c z y L a j o s és B a r a b á s S a m u : A Blagay család oklevéltára. Monumenta Hungariae Historica. I . oszt. X X V I I I . Budapest, 1897. T o l d y F r a n c i s c u s : Marci Chronica de gestis Hungarorum ab origine gentis ad annum M.CCC.XXX. producta. Pestini, 1867. T h e i n e r A u g u s t i n o : Vetera monumenta historica Hunga riam sacram illustrantia. I — I I . Róma, 1859—1860. T r e m l L . : Die ungarischen Lehnwörter im Rumänischen. Ungarische Jahrbücher. V I I I . 1928. és I X . 1929. T u n u s l i , F r a ţ i i —: Istoria politică şi geografică a Ţerei Romanesci de la cea mai veche a sa intemeere până la anulu 1774. Dată mai antaiu la lumina in limba grecésca la anul 1806 de Fraţii Tunusli tradusă de George Sion. Bucuresci, 1863.
V e r e s s A n d r e i : Originea stemelor Ţărilor Române. Revista Istorică Română, I . 1931. V u i a R o m u l : Legenda lui Dragoş. Universitatea din Cluj. An. Inst. de Ist. Naţ. I . 1921—1922. Cluj, 1922. W a d d i n g L . : Annales Minorum seu trium ordinum. V I I I . Ad Claras Aquas (Quaracchi), 1932. W e n z e l G u s z t á v : Árpádkori új okmánytár. X. Budapest, 1873. — —: Magyar diplomácziai emlékek az Anjou korból. I . Budapest, 1874. Dr. W e r t n e r M ó r : A középkori délszláv uralkodók genealógiai története. Temesvár, 1891. — —: Az Árpádok családi története. Nagy Becskerek, 1892. — —: László erdélyi vajda nemzetsége. Századok, 1890. — —: Megjegyzések a „Blagay-család oklevéltárá"-hoz. Századok, 1898. — —: Die Wojwoden Siebenbürgens im Zeitalter der Árpáden. Archiv des Vereins für siebenbürgische Landeskunde. (Neue Folge) X X V I I I . Hermannstadt, 1899. — —: Die Wojwoden Siebenbürgens im Vierzehnten Jahrhundert. Archiv des Vereins für siebenbürgische Lan deskunde. (Neue Folge) X X I X . Hermannstadt, 1899. Z i m m e r m a n n F r . — W e r n e r C . — M ü l l e r G.: Urkundendenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. I — I I . (Hermannstadt) Nagyszeben, 1892—1897.
