IRO D ALO M
Internationale Abortsituation, Abortbekämpfung, Antikonzeption. (N em zet közi abortusz-helyzet, abortusz elleni küzdelem , fogam zásgátlás.) Össze állíto tta : prof. dr. med. habil K . H. Mehlan. VEB Georg Thiem e, Leip zig, 1961. 280. p. A k ö te t az 1960. m ájus 5. és 7. közö tt az abortusz kérdésről m egrendezett rostock-w arnem ündei (N ém et D em okratikus K öztársaság) nem zetközi m unka értekezletről ad szám ot. A k ö te te t M ehlan professzor, a rostocki egyetem higiéniai intézetének igazgatója szerkesztette, akinek az értekezlet m egrende zésében is nagy szerepe volt. A jól szerkesztett könyv nem csak az egyes elő adások szövegét, hanem a hozzájuk kapcsolódó v ita an y ag át is teljes egészében közli, s így igen tanulságos k épet ad az abortusz kérdéssel kapcsolatos véle ményekről. Az ülések első p rogram jaként a nem zetközi abortusz h elyzetet tá r gyalták meg. I t t 17 ország — Belgium, B ulgária, D ánia, N ém et Szövetségi K öztársaság, N ém et D em okratikus K öztársaság, Finnország, Franciaország, N agybritannia, Jugoszlávia, H ollandia, Norvégia, A usztria, Lengyelország, Svédország, Csehszlovákia, M agyarország és az Egyesült Állam ok — abortusz helyzetét v ita ttá k meg. A m agyar beszám olót Hirschler (B udapest) ta rto tta , s a v itáb an még egy m agyar k ü ld ö tt, Zoltán professzor (B udapest) is rész tv e tt (a h arm adik m agyar résztvevő dr. Vadas volt). Az előadások között sajnos nem szerepel a Szovjetunió és R om ánia anyaga, ezt leszám ítva azonban a megbeszélésekből jó képet kap u n k az európai, sőt Tietze előadása és Ram a R au asszony hozzászólása nyom án az E gyesült Államokbeli és indiai viszonyokról is. Az em lített beszám olókon kívül Harmsen, Mehlan és Novak előadásai ta rta n a k érdeklődésre szám ot. A m ásodik tém akör a fogam zásgátlás gyakorlatával foglalkozott. D em og ráfiai szem pontból e kérdéskörben Tietze és Nelson előadása em elhető ki, akik egyes fogam zásgátló m ódszerek eredm ényességével ill. a term ékenység fizio lógiai szabályozására vonatkozó k u ta tá so k helyzetével foglalkoztak. A z elő adásokat érdekes v ita k ö v ette, to v áb b i előadások a fogam zásgátlás indiká cióival ill. tech n ik áján ak m egtan ításáv al foglalkoztak. A harm adik ülésszak tá rg y a a gyerm ek kívánásával kapcsolatos kérdések megbeszélése volt. A k ö te t gazdag és nagyrészt dem ográfiai vonatkozású anyagából az a következtetés vonható le, hogy az abortusz h elyett a fogam zásgátlást kell előnyben részesíteni. ^ q M A R S H , D A V I D C. : The Changing Social Structure of E ngland and Wales. (Anglia és W ales változó társad alm i szerkezete.) London, 1958. X IV + + 266 pp. A könyv célja az átlagos olvasó bevezetése a társad alm i statisztik a „ r e n g e te g é b e ” a z z a l, h o g y b e m u t a t j a , h o g y a n le h e t a s t a t i s z t i k a i a d a to k
feldolgozása alapján m egism erni a társad alo m szerkezetének v áltozását. A m unka egyébként a társad alo m szerkezetén a népesség azon összetételét, m egoszlását és elosztását érti, am ely m ennyiségi eszközökkel m érhető. Való b an a m unka teljesen dem ográfiai jellegű, am ennyiben valóban csak a népes ségre vonatkozó ad a to k a t dolgozza fel, éspedig tö rté n e ti jelleggel 1871 és 1951 között. F o rrásk én t elsősorban a különböző népszám lálások ad atai szolgálnak, de bőven felhasznál más jellegű felm éréseket, statisztik ai, szocio
I R ODALОМ
133
lógiai könyveket, ta n u lm án y o k at stb. A nglia és W ales kiválasztását a szerző azzal indokolja, hogy Skóciának és É szak-Írországnak eltérő társadalm i szer kezete van , míg az első k ettő nagyjából megegyezik. A szerző az első fejezetben azokat az okokat vizsgálja, amelyek közre h atn ak a születési és halálozási arányszám alakulásánál, valam int a népesség vándorlás á ltal való csökkenésénél és növekedésénél. N éhány ad ato t is b e m u tat ezzel kapcsolatban, am elyek közül feltűnő, hogy 1871-től kezdődően m ind A ngliának, m ind pedig W alesnek a vándorlási mérlege negatív volt. K ivétel csak az 1931— 1951-ig terjedő időszak, m időn a népesség vándorlás ú tjá n is g y arap o d o tt ezeken a területeken. Ez u tóbbi jelenségnek az okát a szerző tö b b ré tű n e k jelöli meg, és főleg a p o litik ai m enekültek A ngliába való özönlésével, a világkereskedelem csökkenésével, az Írországból való bev án dorlással stb. m agyarázza. A családra vonatkozó ad ato k at a szerző elsősor ban a család nagysága, mégpedig a gyerm ekek száma szerint csoportosítja. Vizsgálja — életkor és a házasság id ő ta rta m a szerint — a házas nők term é kenységét, és külön a h áztartáso k nagyságának alakulását is. Az eredmény — m int á ltaláb an — a család nagyságának csökkenése, am elyet a szerző a mesterséges korlátozásokkal m agyaráz. A korlátozások okait m ár nem k u ta tja , mindössze a rra m u ta t rá, hogy ezek összefüggenek a házas nő új társadalm i státu sáv al, a női m u nk a elterjedésével. A rra is rá m u ta t, hogy a család nagy ságának csökkenése a vizsgált időszakban nem m inden társadalm i osztály b an egyform án és azonos ütem ben zajlott le. A leginkább kifejezett volt ez a tendencia az értelm iségi m unkaköröket m agában foglaló kategóriákban. A népesség e fenti szem pontok szerinti, regionális megoszlásának vizsgá la ta u tá n a szerző a foglalkozás szerinti megoszlással foglalkozik, mégpedig elsősorban az ipari népesség alakulásával. Igen érdekes táb lá z a to t közöl pl. 1931. és 1951. évekre v o n a tk o z ta tv a azokról a fő foglalkozási ágakról, am e lyekben a női m unka volt a túlnyom ó. Szem betűnő, hogy a 20 éves fejlődés a la tt a női m unkaerő egyenletesebb megoszlása alakult ki. Különösen csök kent az 1931-ben még messze túlnyom ó h á z ta rtá si alkalm azottak száma, más foglalkozási ágak jav ára. Szem betűnően jelentős emelkedés m utatkozik a házas nők m unkavállalásában is. R endkívül érdekes táb lá z a to t találu n k a népesség nem - és foglalkozási ágak szerinti m egoszlására az 1931. és 1951. évekre, 27 foglalkozási kategória szerinti b ontásban. Foglalkozik a szerző a falusi és városi lakosság szám ának alakulásával, a népességnek különböző szak m ai, vallási s más egyesületek szerinti m egoszlásával, a különböző társadalm i osztályok gyerm ekei iskoláztatási lehetőségeinek és a vagyonmegoszlás alaku lásával, sőt még a bűnözés legfontosabb ad ataiv al is. Mindebből végül azt a következtetést vonja le, hogy A nglia és W ales társad alm i szerkezete olyan változásokon m ent keresztül, am elyet a 19. század közepének még legutópisztikusabb szerzői sem lá th a tta k előre. K ár, hogy a szerző — még a következ tetéseket tartalm azó utószóban is — tu d a to sa n elutasítja m agától azt, hogy e változásokat eredm ényező társad alm i erőkkel legalább megközelítő alapos sággal foglalkozzon, így a nagyon sok és igen érdekes ad at mélyebb értékelése hiányzik. K . K. L I P S E T , S E Y M O U R M A R T I N — B E N D I X , R E IN H A R D : Social M obility in Industrial Society. (T ársadalm i m obilitás az ipari társadalom ban.) London— M elbourne—Toronto. 1959. X X I. 309 pp. A társad alm i m obilitás jelensége és különösen az ún. vertikális m obilitás a ny u g ati dem ográfiai és szociológiai irodalom egyik központi problém ája. A nnak ellenére, hogy a v ertikális m obilitás távolról sem olyan töm eges jelen ség a tőkés országokban, m int a szocialista társad alom ban, még m indig elég jelentős ahhoz, hogy problém áival sokféle szem pontból is találkozzunk. Az ism ertetésre kerülő m unka szerzői a kérdés neves n y u g ati szakértői, és m aga a m unka, h a nem is gondolatainak m élységét és elméleti következ tetéseit tek in tv e, de sok és sokrétű a d atai folytán szám unkra sem érdektelen. A nyug ati m obilitás-vizsgálatok — elsősorban term észetesen a társadalm i jelenség sajátosságai folytán — szinte kivétel nélkül a generációk közti moz gással foglalkoznak. Ez azonban csak a problém a egyik része. Különösen a
134
I R O D A LOM
szocialista társadalom ban kerül előtérbe a problém a másik vonása, m agá nak az egyénnek, illetve töm egeknek vertikális m ozgása egyik osztályból a m ásikba, illetőleg egyik foglalkozási és társad alm i rétegből a m ásikba. Az ismer te te tt m unka a problém a u tó b b i oldalát csaknem teljesen elhanyagolja és elsősorban az intergenerációs m obilitással foglalkozik, noha m agát a m obilitás fogalm át tág ab b értelem ben határo zza meg : ,,A társadalm i m obilitás kife jezés arra a folyam atra u tal, am elyben az egyének a társadalom ban az egyik pozícióból a m ásikba m ozognak — olyan pozíciók között, am elyeknek á lta lános megegyezés szerint különböző hierarchikus érték ü k v a n .” A m obilitás okát pedig abban lá tja , hogy 1. a társad alo m b an tö rtén ő változások külön böző és változó követelm ényekkel lépnek fel a különböző pozíciókkal szemben, am elyeknek az egyének nem m indig felelnek meg ; 2. A „tehetség” a tá rs a dalom m inden rétegében feltalálható és ez m ozgásra vezet. A m obilitás okának ilyen szűk m eghatározása is összefüggésben van a tőkés társadalom tá rsa dalmi stru k tú rá já v a l és azzal, hogy lényegében csak az intergenerációs mobili tás vizsgálatára kerül sor. V alójában a m obilitásnak még a tőkés társadalom ban is sokkal szélesebb, a gazdasági viszonyokkal is kapcsolatban levő okai vannak. A könyv három részre tagozódik : I. T ársadalm i m obilitás m int a tá r sadalm ak jellem zője ; II. T ársadalm i m obilitás egy nagyvárosi közösségben ; III. A társadalm i m obilitás okai, következm ényei és dimenziói. Az első rész fejezetei részben összehasonlító jelleggel tö rténetileg is közölnek adatokat az USA és egyes európai állam ok társadalm i m obilitásáról, részben pedig a m obilitás am erikai problém áit tárg y alják . A sokszor igen érdekes adatokból levont következtetések azonban néha alig ju tn a k tú l igen általános, ezért sem m itm ondó m egállapításokon. (Pl. : a katolikus vagy p rotestáns vallás jelenleg nem okoz különbségeket a m obilitás arányaiban ; vagy az egyes országokban az értelm iség összetétele attó l függ, m ilyen rétegek szám ára n y ito tta k az egyetem ek az egyes országokban, stb.) Az USÁ-val kapcsolat ban k ité r a m unka a vertikális m obilitás és a vándorlás, illetőleg bevándorlás összefüggéseire is, az „egyenlő lehetőségek” ideológiájának társadalm i h a tá sára és valóságára, az am erikai ún. üzleti elit összetételére és változására, stb. A m ásodik rész egyik fejezete bizonyos fokig az intragenerációs mobili tással is foglalkozik. Végső következtetése, am ely egyébként teljesen meg felel a közölt ad ato k n ak is, hogy a nagyváros „m u n k ap iacán ak ” sajátosságai folytán, itt viszonylag nagyobb az intragenerációs mozgás, egy-egy egyén nek több foglalkozása is volt. A lapvető h atárv o n al húzható azonban így is a kétkezi és a szellemi m unka között. Ezt a vonalat csak az esetek igen kis százalékában lépik át. Egyedüli kivétel a sa já t üzlettel rendelkezők csoportja — am ely csoportot a táb lá z a to k szintén a szellemi m unkához (az alkalm azott kifejezés szerint a nem kézi m unkához) sorolják — , itt ugyanis viszonylag nagy százalékban szerepel előző foglalkozásként a fizikai m unka. A nagy városi intergenerációs mozgás fő okát a könyv a nevelési lehetőségek, az iskoláz ta tá s elterjedésében látja. Az utolsó rész első fejezete azt a problém át vizs gálja, hogy a közösség nagysága (város, falu), elsősorban az urbanizáció milyen h atást gyakorol a m obilitásra, míg a m ásodik fejezet az ism ert IQ. egység segítségével a mozgás m otivációja és az intelligencia összefüggéseit igyekszik m egállapítani. Az utolsó fejezet a m obilitás individuális és csoport jellegzetességeit és a vizsgálatok szükségességének indokait próbálja —való ban csak felvázolni. Igen érdekes — m ert sok vizsgálat eredm ényéről tudósít és bő irodalm at foglal m agában — a könyv jegyzet anyaga. K. K. H istorical Statistics of the United Stales, Colonial Times to 1957. (Az E gyesült Állam ok tö rté n e ti sta tisz tik á ja a g y arm ati időktől 1957-ig.) P repared by th e B ureau of th e Census w ith th e Cooperation of th e Social Science R esearch Council. W ashington. 1960. 789 p. A h atalm as folio k ö tet, am ely a fenti cím et viseli, a Historical Statistics of the United Stales, 1789 — 1945 k iad v án y n ak átdolgozott és tetem esen bőví te tt kiadása. A m ű felöleli az am erikai statisztik a m inden ágát, jelen össze
i r o d a lo m
135
függésben azonban csak a népesedéstudom ányt érintő részeivel kívánunk foglalkozni. Az új k iadásban a dem ográfiai anyag a k ö te t élére k e rü lt és a v án d o r mozgalom taglalását, term észetének megfelelően, lev álaszto tták az álló népes séget vizsgáló fejezetről. A népesedés alak u lását elsősorban b em u tató adatok így három fejezetre oszlanak, am elyek A ) az álló népességről, В ) a nép mozgalom ról és az egészségügyi statisztikáról, C) a vándorm ozgalom ról szólnak. T alálunk azonban hasonló jellegű any ag o t elszórtan m ás fejezetek ben is. T örténeti és dem ográfiai értékével különösen az álló népesség ism erte tése tű n ik ki. 1790, te h á t gyakorlatilag az E gyesült Állam ok m egalakulása ó ta a tízév en k én t szabályszerűen m e g ta rto tt népszám lálások nyom án a lakosság szám áról és összetételéről igen részletes k épet nyerhetünk. A z észak am erikai népszám lálások nagy m ú ltja m ég a w ashingtoni alkotm ányban gyökerezik. Az utóbbi ugyanis kim ondja, bogy a képviselőház tag jain ak a különböző állam ok közötti megoszlása a népszám lálásokon alapuljon. M ind azonáltal 1902-ig, am ikor a B ureau of th e Census-t felállíto tták , a népesség szám bavételének nem v o lt állandó szervezete. Az USA kontin en tális terü lete 1790-től 1950-ig 888 811 négyzetm érföld ről 3 022 387 négyzetm érföldre, lakossága pedig 3,9 millióról 150 m illióra gyarapo d o tt. A m édián k o r az 1800. évi 16,0 évről 1950-ig 30,2 évre em elke dett. A városi és falusi népesség m eghatározásánál szám unkra szokatlan p ro b lém a m erül fel : az úgynevezett „u n in co rp o rated places” besorolása. Az álla mok terü lete ugyanis közigazgatásilag nem oszlik fel m aradék nélkül v áro sokra és községekre, és a fennm aradó terü leten levő helységeket nevezik unincorporated places-nek, am elyek k özött lehetnek ak ár u rbánus jellegű települések is. Városi népességnek tek in ten ek általában m inden — m eglehe tősen alacsonyan — m eg h atáro zo tt lélekszám nál (2500 főnél) nagyobb tele pülés lakosságát. Az álló népességről szóló fejezet a m ásodik k iadásban főképpen az egyes állam ok lakosságának alak u lását b em u tató idősorokkal, to vábbá h á z ta rtá s- és családstatisztikai anyaggal bővült. A h á z ta rtá so k átlagos lélekszám a W ashing to n korában 5,79 volt, ami 1957-ig 3,42-re csökkent. Míg a népszám lálások m egalakulásától fogva végig kísérik az E g yesült Á llam ok tö rté n e té t, addig a rendszeres népm ozgalm i statisztik a tu la jd o n képpen csak a X X . század folyam án fejlő d ö tt ki, am i valószínűleg össze függésben v an a B ureau of th e Census felállításával. A halálo zást n y ilv án ta rtó te rü le t 1900-ban is m ég csak 10 állam ból állt, és a lakosság egynegyedét ölelte fel. A születést lajstrom ozó hálózatot pedig 1915-ben kezdték kiépíteni. 1933-ig ta r to tt, m ire m inden állam ot felvettek a hálózatba, am ikor is a fel vétel ism érve a népmozgalmi esem ények 90 százalékos teljességű feljegyzése volt. A házasságokat és v álásokat n y ilv án tartó szervezet 1957-ben, illetve 1958-ban k ezd te meg m űködését. A születési arányszám okat azonban — valószínűleg a népszám lálások segítségével — 1800-ig vissza tu d já k vezetni, emez akkor a fehérekre 55,0% o-et é rt el és innen fokozatosan csökkent az 1930-as évekig 17 —18 % o-re, hogy azután m egint emelkedni kezdjen és elérje a 24 %o-et. A halandóság 1900. évi 17,2 %o-ről 9,4 %o-re csökkent. A házasodási arányszám a háborús éveket nem szám ítva 9,2 és 12,3 k ö zö tt ingadozott, míg a válásoké 1,6-ről 2,3-ra em elkedett. A népm ozgalm at taglaló rész elsősorban a term ékenységet vizsgáló külön féle táb lázato k k al g y arapodott. A hiányzó halálozási a d a to k a t M assachusettsről közölt to v áb b i új sorokkal igyekeztek helyettesíteni. A belső vándorlás ism ertetését az új k ö tetb en teljesen á ta la k íto ttá k . Előbb sakktáblaszerűen k im u ta tjá k a népességet születési helye szerint, m ajd a népszám lálások közötti vándorm ozgalom tiszta m érlegét közlik álla m onként 1870 és 1950 között. S ajn álh atju k , hogy a m ásodik kiadásban el m arad t a vánd o rláso k at égtájonként összefoglaló táb lázat. E bből ugyanis k itűnik, hogy az előbb m egjelölt 80 év a la tt a n y u g atra irányuló vándorlás fokozatosan csökkent, míg a keletre irányuló lassanként em elkedett, úgy
136
IRODALOM
hogy míg k orábban a Csendes-óceán felé törő lényegesen nagyobb v o lt a m á siknál, m a m ár a k e ttő m integy közöm bösíti egym ást. A délről északra köl tözés v álto zatlan u l igen erőteljes és ezt a szin tét a vele ellentétes folyam at lassú fokozódása távolról sem éri el. A külső vándormozgalom különös jelentőségű az E gyesült Állam ok tö r tén eti statisztik ájáb an , hiszen lakosságának túlnyom ó része néhány nem ze déken belül b evándoroltaktól szárm azik. Az atlan ti p a rto n érkezőket 1820 óta, a Csendes-óceánon érkezőket 1880-tól fogva, a szárazföldi ú to n jövőket teljeskörűen csak 1908 ó ta ta r tjá k nyilván. A betelepülők országonkénti adataiból k itű nik, hogy m essze túlnyom ó többségük európai. E nnek a tá b lá z a tn ak felépítésénél egyébként nem t a r t h a tju k szerencsésnek, hogy a B alkán félsziget állam ai közül B u lgáriát és T ö rökországot K elet-E urópához, G örögországot és A lb án iát D él-Európához, Jugoszláv iát pedig K özép-E urópához szám ították. Újon n an felv ett anyag a bevándorlók foglalkozás szerinti felosztása és a külföldi születésűeknek, v alam in t a külföldön szü letett szülőktől szárm azóknak k im u ta tá sa . Az utóbbiakból kitű n ik , hogy 1950-ben az E g yesült Államok népessége közül 437 080 személy szü letett m agyarországi szülőktől és 268 022en születtek h azánkban. E zeket az a d a to k a t M agyarország m ai terü letére igyekeztek v o n atk o ztatn i, de a kísérőszöveg figyelm eztet, hogy ezt a szem p o n to t nem le h e te tt m arad ék talan u l érvényesíteni. R á m u ta th a tu n k még a gyarmati időkről szóló fejezetben közölt lélekszám okra (1610—1780). Ezek egykorú összeírásokon, adólistákon és a m ilícia adatain alapulnak. U g y a n itt ta lá lh a tju k a vándorm ozgalom elszomorító megjelenési form ájáról, a rabszolgabehozatalról és rabszolgakivitelről fenn m ara d t tá b lá z a to k at is (1619 —1772). Az álló népesség ta g la lá sá t a B ureau of th e Census, a népm ozgalom ét a N ational Office of V ital Statistics, a vándorm ozgalom ét pedig a P ennsylvania egyetem tag jai á llíto ttá k össze. Cs. J.
D E M O G R Á F I A M eg je le n ik n e g y e d é v e n k é n t F e le lő s s z e rk e s z tő : d r . S z a b a d у E g o n S z e rk e s z tő s é g : B u d a p e s t, K ö z p o n ti S ta tis z tik a i H iv a ta l, I I . B u d a у L á szló u . 1. T e le fo n : 3 58-530 K ia d ó h iv a ta l : B u d a p e s t I I . K e le ti K á ro ly u tc a 1 8 /b . T e le fo n : 358-530 K ia d ja : a S ta tis z tik a i K ia d ó V á lla la t F e le lő s k ia d ó : G a rá d i L á szló 6 1 5 001. A th e n a e u m N y o m d a . F e le lő s v e z e tő : S o p ro n i B é la ig a z g a tó T e rje s z ti a M a g y a r P o s ta . E lő fiz e th e tő a P o s ta K ö z p o n ti H ír la p I r o d á n á l (B u d a p e s t Y. Jó z s e f n á d o r t é r 1.) és b á r m e ly p o s ta h iv a ta ln á l. E lő fiz e té s i d íj fél é v re 32, — , egész é v re 6 4 ,— F t C se k k sz á m la sz á m : e g y én i 61 272. k ö z ü le ti 61 066 (v a g y á tu t a l á s a M. N . B . 8 . sz. fo ly ó s z á m lá já ra )
