Szám: 103-2/2014/ADR
Tárgy: Ügyfél veszélyes áru szállítási bírsággal kapcsolatos fellebbezési ügye
HATÁROZAT A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, mint tárgyi ügyben másodfokú hatóság részéről az Ügyfél által benyújtott fellebbezési kérelem vizsgálatának eredményeként, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 800.000,-Ft azaz nyolcszázezer forint bírságot kiszabó 78-5/2014/H. számú elsőfokú határozatát az indokolás megváltoztatása mellett h e l y b e n h a g y o m. A bírság összegét jelen határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára, banki átutalás útján köteles megfizetni. A kiszabott bírság befizetésének késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárás kezdeményezésének van helye. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. Határozatom a közléssel válik jogerőssé és végrehajthatóvá, ellene fellebbezésnek helye nincs. Határozatom ellen, annak közlésétől számított 30 napon belül – jogszabálysértésre hivatkozva – a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak (7100 Szekszárd, Augusz I. u. 1-3. sz. ) címzett, de a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál (7100 Szekszárd, Mikes u. 16-22 sz.) benyújtott keresettel élhet. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztése kérhető. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a keresetlevélben ugyanakkor tárgyalás tartását kérheti, annak elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. INDOKOLÁS I. Az elsőfokú hatóság 1) A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) Paksi Katasztrófavédelmi Kirendeltség (továbbiakban: ellenőrző hatóság) 2014. március 12-én a 63.sz. főút 24 km. szelvényénél a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzését végezte, melynek során ellenőrzés alá vonta az XYZ-000 forgalmi rendszámú járművet.
2) Az elsőfokú hatóság a gépjármű és a rakomány ellenőrzése során megállapította, hogy a szállítás nem felelt meg a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben, valamint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben (a továbbiakban: ADR) meghatározott rendelkezésekben foglaltaknak.
2 3) Az ellenőrző hatóság a helyszíni ellenőrzés során megállapította, hogy az ellenőrzött szállítóegység 694 kg mennyiségű UN 3082 Környezetre veszélyes folyékony anyag, m.n.n. (növény védőszer) 9, III. veszélyes árut szállított. 4.) Az ellenőrző hatóság a helyszíni ellenőrzésen a 86/63-88/Paks/204. számú ellenőrzési jegyzékben, a 86/63-90/PAKS/2014. számú ellenőrzési jegyzőkönyvben és az ahhoz mellékelt fényképek (DSCF0164-DSCF0210) alapján megállapította, hogy tárgyi szállítási műveletben az Ügyfél, mint szállító és berakó vett részt, mivel az ADR 1.2.1 szakaszában foglaltak értelmében szállító „az a vállalkozás, amely a szállítási műveletet végrehajtja, akár fuvarozási szerződés alapján, akár a nélkül”. Tárgyi szállítási művelet vonatkozásában berakó „az a vállalkozás, amelyik a küldeménydarabos veszélyes árut, kiskonténert vagy mobil tartányt a kocsira / járműre, ill. a kocsiba / járműbe vagy a konténerbe berakja…” Az elsőfokú hatóság eljárása során az előzőekben részletezett tények alapján megállapította, hogy, az Ügyfelet a veszélyes áru szállítása során az ADR 1.4.1.1; 1.4.2.2.1.c), a 7.5.7 valamint a 7.5.7.1. fejezete szerinti kötelezettségek terhelték. 5.) Az elsőfokú hatóság az előzőekben említett ellenőrzési jegyzékből, jegyzőkönyvből és mellékletét képező fényképfelvételek alapján megállapította, hogy a szállítási műveletet végrehajtó gépjármű rakodóterében, oldalirányú elmozdulás ellen a rakodólapon elhelyezett veszélyes árukat nem rögzítették. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy, tárgyi szállítási művelet során a jármű haladási irányával ellentétes irányú elmozdulás ellen a küldeménydarabokat nem rögzítették, végzárót, rögzítő hevedereket nem alkalmaztak. A küldeménydarabok alatt lévő raklapokat a gépjármű rakfelületéhez nem csavarozták le, továbbá a rakfelület és a raklapok között nem helyeztek el csúszásgátló alátéteket vagy ékeket. A veszélyes áru szállítása során nem tartották be az ADR 1.4.1.1 pontjában foglaltakat, mely szerint „… Az ADR előírásait azonban mindenképpen be kell tartani….” a.) A szállítási művelet során nem tartották be az ADR 1.4.2.2.1.c) pontjában foglaltakat, mely szerint: „…A szállítóra – az 1.4.1. szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a kocsinak/járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak, stb…. …Az előzőeket – értelemszerűen – a fuvarokmány, ill. a kísérő okmányok alapján, a jármű vagy a konténer, vagy adott esetben a rakomány szemrevételezésével kell végrehajtani….” b.) Ugyancsak nem tartották be az ADR 7.5.7.1 pontjában foglaltakat, mely szerint : „…A kocsit/járművet, illetve a konténert a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat, illetve a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a járműben, illetve a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldeménydarab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná. Ha a veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehézgépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a járműben, illetve konténerben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki.
A küldeménydarabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen arra alkalmas anyaggal töltik ki. Ha a rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön, vagy eldeformálódjon….”
3 6.) Az esőfokú hatóság a fentiekben foglaltak alapján megállapította, hogy az ADR 7.5.7.1 bekezdésében foglaltak megsértője a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról 1/2002.(I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: R1.) 5. § (1) bekezdés és a 2. számú melléklet I. kockázati kategória 10. pontja, valamint a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 6. §-hoz kapcsolódó 5. számú mellékletben lévő 1. táblázat 10. pontja szerint 800.000,- Ft, azaz nyolcszázezer forint bírságot köteles fizetni. a.) Az elsőfokú hatóság a résztvevői kötelezettségek vizsgálata során megállapította, hogy a berakó, a szállító és a gépjárművezető az Ügyfél volt. Az elsőfokú hatóság az ADR 1.4.2.2 bekezdésében foglaltak alapján megállapította, hogy a kötelezettségek betartásáért a felelősség teljes egészében a berakót valamint a szállítót terhelte. Az elsőfokú hatóság a helyszíni ellenőrzés során készített dokumentumok alapján megállapította, hogy a szállító valamint a berakó az Ügyfél volt, amelynek alapján a kötelezettségek betartásáért a felelősség az Ügyfelet terhelte. b.) Az elsőfokú hatóság az előzőekben részletezett tények alapján, az elkövetett szabályszegés miatt, nevezetesen a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása következtében az Ügyfél, 800.000,- Ft, azaz nyolcszázezer forint megfizetésére kötelezett. II. Az Ügyfél fellebbezési kérelme Az Ügyfél az elsőfokú hatóság 78-5/2014/H. számú határozata ellen a Ket. 99. § (1) bekezdése alapján fellebbezést nyújtott be, melyben az alábbi indokok alapján kérte, az elsőfokú határozat megsemmisítését. 7.) Fellebbezési kérelmében az Ügyfél előadta, hogy az ellenőrzés során az ellenőrző hatóság megkifogásolta a rakomány rögzítését, mivel a zárt felépítményű jármű rakterében az áruk rakodólapokon, fóliával körbe tekerve voltak elhelyezve, és a rakodólapok kellő rögzítése nem történt meg. a.) Az Ügyfél álláspontja szerint a járművön kis mennyiségű veszélyes áru (ADR 1.1.3.6 alatt) szállítása történt, és a szállított áruk tömege és raklapon történő biztonságos rögzítése miatt a raklapok elmozdulása csak egy esetleges ütközés során történhetne meg, a rakomány rögzítési hiányosságából keletkező esetleges veszélyhelyzet kialakulásának az esélye elenyésző. b.) Az Ügyfél fellebbezési kérelmében előadta, hogy mindezek ellenére a feltárt rakományrögzítési hiányosságot a 1/2002. (1. 11.) Korm. rendelet meghatározása szerinti 1. kockázati kategóriába 10. pontjába sorolta be a hatóság, és így a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet szerint 800 000 Ft bírságot szabott ki az Ügyfél számára. c.) Az Ügyfél álláspontja szerint a vonatkozó rendelet szerint az 1. kockázati kategória alkalmazása csak abban az esetben megfelelő, amennyiben az ADR előírásainak megszegése esetében haláleset, súlyos személyi sérülés vagy jelentős környezet-károsodás okozásának nagyfokú kockázata alakulhat ki. Az Ügyfél álláspontja szerint ebben előbbi veszélyeztetés nem történt meg. d.) Az Ügyfél fellebbezési kérelmében kifogásolja, hogy az ellenőrzött jármű további intézkedés, a rakományrögzítési hiányosság megszüntetése nélkül folytatta útját, ugyanakkor amennyiben a szállítás a fent említett súlyos következményekkel járt volna, a veszély elhárítására megfelelő, azonnali intézkedést kellett volna foganatosítani, így például a jármű feltartóztatása, a továbbhaladás megakadályozása.
4 II. A másodfokú hatóság megállapításai A fellebbezésben foglaltakat, valamint az elsőfokú eljárásban hozott sérelmezett határozatot, továbbá az eljárás során keletkezett iratokat, fényképfelvételeket megvizsgáltam és a következőket állapítottam meg: 8.) A fellebbezési eljárás során a 86/63-90/PAKS/2014. számú ellenőrzési jegyzőkönyvben (továbbiakban: Jegyzőkönyv) foglaltak alapján megállapítottam, hogy a Paksi Katasztrófavédelmi Kirendeltség 2014. március 12-én a 63.sz. főút 24 km. szelvényénél (Nagydorognál) a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzését végezte, melynek során ellenőrzés alá vonta az XYZ-000 forgalmi rendszámú járművet. Az ellenőrzés során az ellenőrző hatóság megállapította, hogy a szállítás nem felet meg az ADR-be foglalt rendelkezéseknek. a.) A helyszíni ellenőrzés során készített Jegyzőkönyvben foglaltak alapján megállapítottam, hogy az ellenőrzött szállítóegység 694 kg mennyiségű UN 3082 Környezetre veszélyes folyékony anyag, m.n.n. (növény védőszer) 9, III. veszélyes árut szállított. A 86/63-88/Paks/204. számú ellenőrzési jegyzékben továbbá az XYZ-000 frsz. gépjármű XXXXXX sz. forgalmi engedélyben foglaltak alapján megállapítottam, hogy a szállítási műveletet az Ügyfél végezte, mivel a veszélyes áru szállítását a feladótól a címzettig a tulajdonában álló gépjárművel teljesítette. b.) Előzőekben részletezettek alapján megállapítottam, hogy a végrehajtott tevékenység alapján az Ügyfél az ADR 1.4 fejezetében szereplő szállító, mint ahogy azt az ADR 1.2 fejezetében foglalt szállító fogalma tartalmazza, a következőképpen : „az a vállalkozás, amely a szállítási műveletet végrehajtja, akár fuvarozási szerződés alapján, akár a nélkül”. A fentiekben részletezett tények alapján megállapítottam, hogy Ügyfelet, mint a veszélyes áru szállítóját az ADR 1.4.2.2.1 bekezdésében foglalt kötelezettségek terhelték. A fellebbezési eljárás során az Ügyfél berakói tevékenységét nem vizsgáltam, mivel a rakomány rögzítésével kapcsolatban – különleges előírás hiányában – berakói kötelezettsége nem keletkezett. c.) A helyszíni ellenőrzés során készült Jegyzőkönyvben továbbá a DSCF0182 sz., a DSCF1081 sz., DSCF1072 sz., a DSCF1068 sz. fényképfelvételek alapján – az elsőfokú hatósággal egyezően – megállapítottam, hogy a szállítási műveletet végrehajtó gépjármű rakodóterében rakodólapon egyesítő csomagolásba csomagolt küldeménydarabokat a rakodólappal együttesen az oldalirányú elmozdulás ellen nem rögzítették. Előzőekben megjelölt fényképfelvételek alapján megállapítottam, hogy, a küldeménydarabokat tárgyi szállítási művelet során a jármű haladási irányával ellentétes irányú elmozdulás ellen nem rögzítették, végzárót, rögzítő hevedereket nem alkalmaztak. A helyszíni ellenőrzésen készített Jegyzőkönyvben foglaltak alapján megállapítottam, hogy a keresztirányú elmozdulás ellen a küldeménydarabok valamint a jármű oldalfalai között 30-30 cm távolságot, üres teret, hátsó irányban 129cm üres teret állapított meg az ellenőrző hatóság. A fentiekben részletezett tények alapján megállapítottam, hogy a szállítási művelet során nem tartották be az ADR 7.5.7.1 bekezdésében foglaltakat nevezetesen: „…A kocsit/járművet, illetve a konténert a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat, illetve a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a járműben, illetve a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldeménydarab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná. Ha a veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehézgépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a járműben, illetve konténerben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki.
5 A küldeménydarabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen arra alkalmas anyaggal töltik ki. Ha a rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön, vagy eldeformálódjon….” d.) A fellebbezési eljárás további szakaszában vizsgáltam az ADR 7.5.7.1 bekezdésben foglalt kötelezettség felelősét. Az ADR 1.4. fejezetének vizsgálata során megállapítottam, hogy ADR 1.4.2.2.1.c) pontjában foglaltak alapján a szállítási művelet során a szállító feladata a rakomány valamint a jármű szemrevételezése, mint ahogy azt a következők tartalmazzák : „ADR 1.4.2.2.1.c.) …A szállítóra – az 1.4.1. szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a kocsinak/járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak, stb…. …Az előzőeket – értelemszerűen – a fuvarokmány, ill. a kísérő okmányok alapján, a jármű vagy a konténer, vagy adott esetben a rakomány szemrevételezésével kell végrehajtani….” A fellebbezési eljárás során – az elsőfokú hatósággal egyezően megállapítottam - a fentiekben foglaltak alapján az ADR 7.5.7.1 bekezdésében foglalt mulasztás elkövetője a szállító, vagyis az Ügyfél aki az R1. 5. § (1) bekezdés és a 2. számú melléklet I. kockázati kategória 10. pontjában, valamint az R2. 6. §-hoz kapcsolódó 5. számú mellékletben lévő 1. táblázat 10. pontjában foglalt mulasztást - a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartását – követte el, ezért 800.000,- Ft, azaz nyolcszázezer forint bírság megfizetésére köteleztem. A fentiekben leírtakat figyelembe véve, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak az 78-5/2014/H. sz. számú határozatát helybenhagytam, és az Ügyfelet a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 800.000,- Ft bírság megfizetésére köteleztem. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (a továbbiakban: R3.) 3. § (4) bekezdése, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20.§ (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A Ket. 74.§ (2) bekezdése szerint a kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. Hatóságom a Ket. 33.§ (1) bekezdése alapján megállapított ügyintézési határidőt nem lépte túl. A Ket. 72. § (1) dd) és de) pontjai alapján az eljárási költségről, valamint annak viseléséről rendelkeztem. A kiszabott bírság megfizetésének késedelmes teljesítése esetén a Ket. 132. § alapján késedelmi pótlék fizetési kötelezettség keletkezik. Határozatom jogalapja a Kkt. 20.§-a, az R1., az R2., illetve a Ket. 104.§ és a 105. § (1) bekezdése. A bírósági felülvizsgálat a Ket. 109. §-án, továbbá a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 22. § (2) bekezdésén és 326. § (1) bekezdésén, valamint a 330. § (2) bekezdésén alapul. Keresetlevél benyújtása esetén a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a keresetlevélben ugyanakkor az Ügyfél tárgyalás tartását kérheti a Pp. 338. § (2) bekezdése alapján. Ennek elmulasztása miatt azonban igazolásnak nincs helye.
6 A Ket. 73/A § (4) bekezdés értelmében az első fokú döntés a másodfokú döntés közlésével válik jogerőssé. A Ket. 109.§ (2) bekezdése szerint az ügyfél a keresetlevélben kérheti a bíróságtól a határozat végrehajtásának felfüggesztését. Hatóságom hatáskörét és illetékességét a Ket. 106.§-a, a Kkt. 20. § (2) bekezdése, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22.§ (1) bekezdés a) pontja, valamint az R3. 2.§ bf) pontja állapítja meg. B u d a p e s t, 2014. július 10.
Készült: 3 példányban Terjedelme: 6. oldal Kapják: 1) Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ( 7100 Szekszárd, Mikes u. 16-22 sz.) 2) Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon keresztül mint Ügyfél (…) egyéni vállalkozó (…) 3) Irattár 4) BM OKF Költségvetési Főosztálya - elektronikusan
