348
IRODALOM
KÖNYVEK
R H E I N S T E I N , M . : M a rr ia g e stability, d iv o r c e and the law. (A házasságok s ta bilitása, a v álás és a tö rv é n y .) C hicago. 1972. U n iv. o f C h ica g o Press 482 p. A v á lá s k é rd é s év e l kapcsolatos á llá s fo g la lá s o k a t m ég m a is v ilá g s z e rte b e fo ly á s o lja a házasság fe lb o m lá sá ért bűnös m egb ü n tetésén ek a gondolata. A le gtö b b országb an a b on tóp erek a la p v e tő ele m e a v é tle n s é g m eg á lla p ítá sa és a tö rv é n y h o zó k g yak ran azzal a hátsó gon d o la tta l fo g a lm a zzá k a válási tö r v é nyeket, h o gy azok m eg b é ly e g e z zé k a vétkest, és a házasságok fe lb o m lá sá n ak m eg ak ad ályozá sá t s zolgálják . A szerző, a C h icago-i E g y e te m n em zetk özi hírű professzora, a fe n ti szem lé le t e lle n küzdő tá b o r k ie m e lk e d ő ala k ja és k ö n y v é v e l a k o n ze rv á ló g o n d o l kodás tévességét, az elérn i k ív á n t cél s zem p o n tjáb ó l v a ló e re d m én ytele n sé g é t k ív á n ta kim u tatn i. E nn ek során hatalm as összehasonlító m u nk át vé gze tt, m e ly n ek e re d m én ye i arra a k ét k érd ésre adnak választ, h o gy e g y á lta lá n m i is a válási tö rv é n y e k k e l v a ló b efo lyá so lás leh etősége és m i le g y e n a p o litik a i vezetés c é lja a v á lá sok leh ető ségén ek szab ályozásával. R h ein stein k ö n y v é n e k első fe je z e te ib e n részletes áttek in tést ad a válással kapcsolatos gondolkodás, jo g s za b á ly o k és jo g g y a k o rla t tö rté n eti alaku lásáról. K ü lön ösen érd ek es az é s zak -am erik ai h e ly ze t bem utatása, ahol k e zd ettő l fo g v a elté rő fe lfo g á s o k k a l és tö rv é n y e k k e l talá lk ozh a tu n k a g ya rm a ti korszak tól k ezd ve, m iv e l a c salád jog e le in te az egyes g yarm atok , később az egyes állam ok saját, k izá róla g os ügye. A z ú ja n g lia i gyarm atok on , m ajd á llam ok b an m ár a X V I I I . században sem v o lt ritk aság a válás, az 1860— 65-ös p o lg árh áb orú id e jé re p ed ig általán os je le n s é g g é v ált. K o n z e r v a tív o k v o lta k v is zo n t a d é liek és N e w Y o rk , ahol m ég a X I X . század m ásodik fe lé n e k v itá ib a n is h ird etett elv. h ogy „S o k k a l job b , ha az egy é n szenved, m in t h ogy egy in tézm é n y rá zk ó d jé k meg, k e rü ljö n ve szély b e , m ely az em b eri jón a k a la p ja ” . A le glib e rá lis a b b a k a nyugati h a tár m en tén alak u ló á lla m ok volta k , ahol a n y ilv á n ta rtá s o k b izo n y talansága m ia tt e le v e szám oln i k e lle tt azzal, h ogy a sik ertelen házasságból k i v á ló k é s zre v é tle n ü l lép h etn ek új házasságra. E zen á lla m o k jo g g y a k o rla ta vitás esetekben e le v e a legu tolsó házasságot v é d te és az abból leszárm azó g ye rm e k e k é rd e k e it e lé b e h e ly e zte a korábbi, esetleg tö rvén y esen soha fe l n em bon tott h á zasságból szárm azó g y e rm e k e k é v e l szem ben. A zo n b a n m ég ahol lib e rá lis v o lt a jo g g y a k o rla t a tö rv é n y e k ott is a v é t lenség a la p já n m on d ták ki a válást, tehát v a la m e ly ik fé l h ib ájá b ó l. E z ellen m ár a X I X . század v é g é tő l szót em e lte k egyesek, részben e lv i alapon, hangsú ly o zv a , h o gy am it kölcsönös m eg egy ezéssel k ét fé l létreh ozh at, azt m eg is szün teth etik, részb en p e d ig arra h iv a tk o zv a , h o gy a vétk esség m egálla p ítá sa a b író ságokon álta láb an a v á ln i k ív á n ó fe le k összejátszásának a la p já n történ ik. A z összejátszás, a collusió, p ro b lé m á já v a l m ár a k á n o n jo g is fo g la lk o zo tt és a k atoliku s e gyh á z e g y h arm ad ik fe le t is b eka pcsolt az e g y h á zjo g i eljárásba, ak in ek ki k e lle tt v izs g á ln ia a h ázaspár álta l fe lh o z o tta k h elyességét és a válást csak a k k or le h e te tt k im ondan i, ha a házasság in tézm é n y é n e k ezen h ivatalos v é d ő je (d e fe n s o r-v in c u li) azonosan látta a h e ly ze te t a fe le k á lta l fe ltü n te te tte k kel. A z a m e rik a i á lla m o k jó részén ek tö rv é n y e i is ig y e k e z te k oly a n form á ba n s zab ályozn i a vá lá s i eljárások at, h o gy a bíró, m in t h a rm ad ik fé l az estleges összejátszást kid erítse. A v alóságb an azonban az am erik ai b író sá go k sohasem fe jte tte k ki erő feszítést az összejátszás tisztázása érdekében.
I R O D A L O M
349
A z E gyesü lt Á lla m o k b a n k ü lön leges h e ly ze te t terem tett, h ogy a fe d e rá lis alk otm án y é rtelm éb en az e g y ik állam b an k im o n d ott v á lá s t el k e lle tt a m ásik á llam n a k is fogad n ia. N e v a d a á lla m e b b ő l je le n tő s id e g e n fo rg a lm a t terem tett: a terü letén néh ány h ón ap ig ta rtó zk od ók at h a jla n d ó v o lt e lválasztan i. E z az öszszes több i á lla m jo g g y a k o rla tá ra visszah atott: a b író k N e v a d a leh ető ségére g o n d o lv a k e vé s b é törek szen ek a v á ln i k ív á n ó k esetleges összejátszását fe lfe d n i. A lib e rá lis a b b v á lá s i tö rv é n y e k e lle n ző i m in d en k or azzal érveln ek , hogy a m egegyezéses alapon történ ő v á lá sok e n g ed ély ezése esetében m ég job b a n m eg em elk ed n e a vá lá sok szám a. E zzel az érv e lé s se l szem ben R h ein stein a japán p é ld á t idézi, ahol a v á lá sok k im ondásáh oz n em is szükséges a bíróság, hanem k ét tanú je le n lé té b e n az a n y a k ö n y v ve ze tő előtt k e ll csupán a fe le k n e k b e je le n teni, h ogy házasságukat n em k ív á n já k tová b b fen n tartan i. B író sá g elé csak a v itás ü gyek k erüln ek, a v á lá sok m indössze 10 százaléka. A házasság tö rvén yes felbon tá sá n ak ezen k ön n yű eljá rá s a e lle n é re a ja p án v álási arán yszám az a m e rik a in a k csupán egyharm ada. K ölcsön ös m egállap odá son alapu l a válás S véd országb a n is és itt sem ered m én yez k iu gróan m agas v álási gyak oriságot. E zen az e lv e n alap u l a válások zö m e a S zovjetu n ió b a n is. A szerző hosszabban fo g la lk o z ik a v álási tö rv é n y e k és jo g g y a k o rla t a lak u lá sá va l a S zovjetu n iób an , és azt a n ézetét fe je z i ki, hogy a tén yleges jo g g y a k o rla tb a n n em v o lt olyan lén yeges ingadozás, m in t a jo g s za bályokban. F o g la lk o zik m ég a szerző a fra n c ia és az olasz h e ly ze tte l is. A k ö n y v záró részében a szerző a le gú ja b b v álási r e fo rm tö re k v és e k e t és ezek nyom án m egh o zott tö rv é n y e k e t ism erteti, különösen az angol, a n y u g a t ném et, a N e w Y o r k - i és a k a lifo rn ia i változások at. M in d e ze k tu la jdon k ép pen azon tudom án yos m egálla p ítá s elfogadása, v a g y h a llgatólagos tudom ásul v é te le a lap ján születtek, h ogy a házasságok felb o m lá sá n a k m érté k é t v álási tö rv é n y e k k el nem le h e t b e fo lyá so ln i. L eh et, h o gy a házasság jo g ila g n em b o m lik fe l, de a házasság to vá b b i fen n m arad ását ez e gy á lta lá n n em je le n ti. A szerző szerin t a válás s zab ályozá sá va l a k tív család p olitik át nem leh et fo ly ta tn i, a p o litik a i vezetés a csődbe ju to tt család ok fe lb o m lá sá t tudom ásul v é v e leh etőséget kell. h ogy n yú jtson új, szerencsésebb házasságok m egalap ítására. A k t ív cs a lá d p o liti kához részben a neh éz an yagi h e ly ze tb e n le v ő család ok rendszeres segélyezése, részben a családi éle tre v a ló nevelés, részben p ed ig a p ro b lém á k k a l küzdő családok ren d elk ezéseire á lló házassági tanácsadó h álózat k ife jle s zté s e szüksé ges. A szerző m egfon tola n d ón a k ta rtja a k ís érle ti házasság in tézm én y én ek b e vezetését is, m in t eszközt ahhoz, h o gy a vé gle g es házasságra lépők, a g yerm ek es házaspárok együ ttélése tartósabbá vá ljé k . (Cs.-Sz. L .)
B A H R , S. J.— C H A D W I C K , В. A . — S T A U S S , J. H .: T h e e ff e c t o f re la tiv e e c o n o m i c status o n f e r t ilit y . (A r e la tív gazd asági státusz hatása a te rm é k e n y ségre.) — J o u rn a l o f M a rr ia g e and the F a m ily . 1975. No. 2. 335— 342. p. A z e lm ú lt évek b en több kutatás azt m utatta, h ogy a családok g y e r m e k szám ának alakulását n em jö v e d e lm ü k és an yagi h ely zetü k abszolút é rték e b e folyásolta , hanem e zek r e la tív szintje. K ia la k u lt e v izs g á la to k során a re la tív gazdasági státusz fog a lm a , m ely annak m érték ét fe je z i ki, h o gy v a la k in e k jö v e d e lm e m en n y ire te s zik elé rh e tő v é az á lta la á h ított életszín von alat. A m e n n y i bén v a la k in e k jö v e d e lm e le h e tő v é teszi, h o gy m agasabb é le ts zín v o n a la t é rje n el m in t rokonai, barátai, fon tosab b ism erősei, ak k or m agas lesz a r e la tív gazdasági státusza, m ég ak k or is, ha jö v e d e lm é n e k összege alatta m arad az országos átlagnak.
350
I R O D A L O M
A term ék en y ség és a r e la tív gazd asági státusz kap csolatát m ár több v iz s g á la t b izon yította , íg y elsősorban R ic h a r d E a s te r lin kutatásai. (Is m e rte tv e a D e m o g rá fia 1975. 3— 4. szám ában.) A k ap csolat azonban csak abban az esetben m utatkozik, ha a társad alm i n o rm á k n em k o rlá to zzá k a kíván atos g ye rm e k s zá m ot k ettőre. O tt például, ahol 2— 4-ig te r je d a több ség á lta l le g m e g fe le lő b b n e k te k in tett gyerm ek szám , ott a gazd asági indokoknak, aza z a r e la tív gazd asági státusznak jelen tő s szerep e van abban, h o gy az e lfo g a d o tt határok k özö tt m ek kora is lesz a gyerm ek szám . A szerzők S eattleben 1973-ban r e p re ze n ta tív fe lv é te l s e g íts é g év e l k ív á n ták az összefü ggésre von atk ozó h ip otézisü k et v e rifik á ln i. 2000 háztartásnak k ü ld tek postai k é rd ő ív e t. 60 százalékos válasz visszak ü ld ését érték el. A postai k é rd ő ív e n a term ék en y ség et a házasságból szü letett gye rm e k s zá m m a l m érték. Stan d ard izáló adatként m eg k é rté k a házasság id őtartam át, a házastársak k orát és isk olai végzettségét. A r e la tív gazd asági státusz m éréséh ez hat m utatót kon struáltak: 1. a r e la tív jö v e d e lm e t, m e ly e t a vá la s zo ló álta l m egad ott jö v e d e le m és a hasonló korúak, fog lalk ozá sú ak és isk olai v é gzettség ű ek jö v e d e lm é n e k h á n ya dosa ad ott; 2. az apa fo g la lk ozá sá h oz h a son lított r e la tív fo g la lk o zá si státuszt; m e ly e t a m eg k érd ezettek n ek egy skálára adott válasza m u tatott; 3. a „v á g y o tt fo g la lk o zá sh o z'’ v is zo n y íto tt r e la tív fo g la lk o zá si státuszt, m e ly e t a „v á g y o tt" és a je le n le g i fo g la lk o zá sn a k egy 10 fok ú létrán m ért k ü lön b sége je lz e tt; 4. a saját életstílu s és a szülők életstílu sa k özö tti kü lön b séget; 5. a saját életstilu s és a hasonló isk olázottságn ak életstílu sa k özötti kü lön b séget; és v é ge ze tü l 6. a saját életstílu sn ak az átlagos fe h é r a m e rik a i p o lg á r életstílusa k özötti különbséget. A z elem zés p arciá lis k orrelá ció s k o e ffic ie n s e k szám ításával és többszörös regresszió szám ítás s e gíts é g év e l történ t. A szám ítási ere d m én ye k azt m utatták, h ogy a le gh atározotta b b összefüggés a gyerm ek szám , v a la m in t a „v á g y o tt" és je le n le g i fo g la lk o zá s k ü lön b sé g é ve l k ife je z e tt m utató é rték e i k özö tt volt. A m á sodik h elyen a r e la tív jö v e d e le m szerep elt az összefüggés erősségét tek in tve. E zzel szem ben a r e la tív életstílus m utatói és a term ék en y ség k ö zö tt n em le h e tett k apcsolatot m egállap íta n i, de a k apcsolat csak b izon yos g yerm ek szám ha tárok k özö tt érvén yesü lt. A r e la tív jö v e d e le m n ég y g ye rm e k e n fe lü l m ár úgy tűnik, h ogy S eattleben nem b e fo ly á so lta a g y e rm e k v á lla lá s t. E zzel szem ben m ind k ét r e la tív foglalk ozá sú m utató és a g yerm ek szü lés k özö tti k apcsolat n égy gye rm e k e n túl is fennáll. A z abszolút jö v e d e le m fig y e le m b e v é te lé v e l v é gze tt szám ítások és a r e la tív m utatók a lap ján e lv é g z e tte k e g y b e ve té s e ism ét m eg erősítette annak a fe lte v é s n e k a helyességét, h o gy a term ék en y ség és a jö v e d e lem kapcsolata leh et n egatív, u gya n ak k or a r e la tív jö v e d e le m m e l a kapcsolat p ozitív. E z azt je le n ti, hogy a m agasabb term ék en ység a szegén yeb b ek között nem egyszerű en irra c io n á lis m agatartás, m e ly a család tervezés hiány ának a k ö vetk ezm én ye, hanem az an yagi h e ly ze tn e k az elvárá so k h oz v a ló viszon yítá sa esetében m ár logik u s jelenség. (Cs.-Sz. L .)
B O N G A A R T S , J.: A m e th o d f o r the e stim a tio n o f f ecu n d ability . (A b io ló gia i term ék en ység becslésének e g y lehetséges m ódszere.) — D e m o g r a p h y . 1975. No. 4. 645— 660. p. A d e m o g rá fia i term ék en y ség alak u lásán ak e g y ik fon tos m eg h a tá rozó ja a b io ló gia i term ék en y ség (fe k u n d ab ilitás), m ely n e k v izs g á la ta a d olg oza t tárgya. A fek u n d ab ilitás várh ató érték én ek m egh atározására s zolgáló korábbi m ód szerek a v izs g á la t m ó d ja szerin t 5 fő csop ortra oszthatók : 1. A term ék en y ség e lm é le ti leh ető ségén ek v izs g á la ta a coitusok g y a k o ri ságának. v a la m in t a sp erm iu m ok és a p e te se jt életta rta m á n a k alapján. 2. A n n a k m eg fig y e lé se , h o gy egy ciklus alatt egy (n em v é d e k e ző ) női so kaságból hány százalék esik teherbe.
I R O D A L O M
351
3. A „fo g a m zá s ra várak ozás id ő ta rta m a ” statisztikai eloszlásán ak v izs g á lata illesztéssel. 4. A születések k özö tti in te rv a llu m o k statisztikai eloszlásán ak vizsgá la ta illesztéssel. 5. E gy b izon yos női sokaság á lta l egy ad ott periódu son belü l e lé rt szülési sorszám ok eloszlásán ak v izs gá la ta illesztéssel. — E zen m ó d szerek k el a k u tatók re n d k ív ü l k ü lön b öző szám szerű e re d m é n yek et kaptak, am it részben az okozott, h ogy k ü lön b öző p op u lá ció k a t vizsgá ltak , m ely e k n e k adottságai k ü lön b öző ek leh ettek , m ásrészt n y ilv á n az is, h o gy a k ü lön b öző m ód szerek h ip otézisei mások, és e zá lta l az ere d m én ye k n em h a so n lít hatók össze. A szerző m e g e m líti a kü lön b öző csop ortok h oz tartozó m o d e lle k h iá n yos ságait, és egy ú tta l le ír e g y új m ódszert. E lőszö r is d e fin iá lja a fek u n d a b ilitá st: annak valószín űsége, h ogy egy c ik lusban e g y sp erm iu m m eg te rm é k e n y íti a p e te se jte t (k izá ró la g ren d szeresen ovu lá ló n ő k et v é v e f i g y e l em be, tehát a terhes, a s te ril és a postp artálisan o v u lá c ió m entes n ők től e lte k in t). M a jd sp eciális fo g a lm a k k é n t d e fin iá lja — a term észetes fe k u n d a b ilitá s t: nem v é d e k e ző p op u lációk te rm é k e n y sé g e ; — a te lje s fe k u n d a b ilitá s t: b e leta rto zik m inden m eg term ék en y ü lés (ak k or is, ha az első ciklus v é g e elő tt spontán v e té lé s tö r té n ik ); — a fe lis m e rh e tő fe k u n d a b ilitá s t: olyan m eg term ék en y ü lés valószín ű sége, a m e ly az első ciklus v é g é n fe lism e rh e tő (elm a rad a m e n s tru á c ió ); — az e ffe k t iv fe k u n d a b ilitá s t: a m ely olyan fogam zás valószín ű sége, a m ely élveszü letéssel v é g ző d ik ; — a b ru ttó fek u n d a b ilitá st: a ren dszeresen közösülő nők term ék en y ség e: — a n ettó fek u n d a b ilitá st: a m e ly fig y e le m b e veszi a szokásos társadalm i és b io ló g ia i k ö rü lm én ye k e t (id őn k én ti b etegségek, ill tá v o lié t). A d o lg o za t a term észetes nettó fe lism e rh e tő fek u n d a b ilitá s k is zám ításával fo g la lk o zik (és ezt n e v e zi a tová bb iak b an fek u n d ab ilitásn a k ). A m ód szer a házasságtól, ille tv e a fogam zásgá tlás ab b ah a gyásától az első szülésig te rje d ő id ő in te rv a llu m v á rh a tó érték én ek és v a ria n c iá já n a k a b ecslé s ére irányul. E z az id őszak — m ielő tt a végső, szüléssel v é g ző d ő terhesség b e k ö v e tk ezn e — k é tfé le álla p o tot ta rta lm a z: m eg te rm é k e n y íth e tő állap otot, ille tv e a (v etéléssel v a g y halvaszü letéssel v é g ző d ő ) terh ességekk el kapcsolatos te rm é k e t len állapotot. E ze k hosszát — m in t va lószín ű ségi v á lto zó t — g eo m e tria i e losz lásúnak té te le zi fel. S ű rű ség fü gg vén y ü k s e gíts é g év e l á lla p ítja m eg a szülésig tartó id őszak valószín ű ség eloszlását, a m e ly rő l k im u tatja, h o gy n é g y k ülön böző g eo m e tria i eloszlás összegén ek is tekinthető. A szerző a m o d e llt k ét v á lto za tb a n d o lg o zta k i: az egy ik b en az egész p o pu láció e g y fo rm a f ekund ab ilitással ren d elk ezik , a m ásikban k ü lön b öző fek u n d ab ilitású (d e k ülön -k ü lön m ár h om ogén ) alp op u lá ció k b ó l áll. A szám ítások at a szerző 5 k ü lön b öző tö rté n elm i sokaságra v é g e z te el (a X V I I — X I X . századb ól), a m e ly e k egy ú tta l fö ld r a jz ila g is k ü lön b öző h e ly e k rő l szárm aznak. A fek u n d ab ilitás b ecslése a reá lisn ak te k in te tt in terv a llu m o n belül (0.10 és 0.35 k ö zö tt) prób álgatással tö rté n t: a 0.1-kénti 26 é rték re s zá m ítóg ép v é g ezte el a x2 próbát, és a le gk e d v e z ő b b é rték e t fo g a d ta el. A fek u n d a b ilitá s v á r ható é rték e az 5 p op u lációban egym ásh oz v is zo n y la g k özel á ll: 0.18 és 0.31 k ö zött. és fö ld r a jz ila g s ze m lé lv e is érdekes regu laritás tap asztalh ató: a három európai sokaság é rték ei 0.23 a latt vann ak, m íg a m agasabb érték e k e t te n g e re n túli országok b an tapasztalták. A szerző b em u tat e g y lén yegesen egyszerű bb m ód szert is. a m e ly szintén a fen ti m o d e llen alapszik, de pusztán kézi szám ításokkal is v is zo n y la g pontos ered m én y n y erh ető általa. E nnek az a lén y ege, h o gy k iszá m ítju k e g y sokaságra a k ilen ced ik , tize d ik és tize n eg y ed ik hónap során szü letettek a rán yát az összes később m eg szü letett elsőszü löttek h ez v is zo n y ítv a , és ebből az a rán yb ól a szerző által m egad ott táb lázat s egítség ével m egk ap h ató a feku n d a b ilitá s m érték e. A b io ló g ia i term ék en y ség p árok közötti vá lto zék o n y sá gá n a k k é t oka le h e t: 1. A p árok k özö tti tartós külön bségek, am ik a coitusok gyak oriságáb an és b izon vos fiz io ló g ia i tn laidonságokh an n y ilv á n u ln a k m eg 2. A p á rok viselk ed ése, ille tv e tu la jd on ságai k özötti átm eneti k ü lön b ségek a m e lye k e t b e tegségek v a g y tartós tá v o ll ét okozhatnak.
;i52
I R O D A L O M
A z első és a m ásodik g y e rm e k e lőtti szülési in te rv a llu m o k egym ássa l v a ló k orrelációs e g y b e ve té s e a lap ján a szerző a rra a m eg á lla p ítá sra jut, h o gy a k é t féle külön bség kb. e g y e n lő arán yb an ok o zza a p á rok te rm é k e n y sé g é n e k v á lto zékonvságát. (Sz. B.)
B R A C K E N , M . B.— K A S L , S. V .: F irs t and repea t a b ortio n s: A study o f d e c i s io n - m a k in g and delay. (A d ön tésh ozatal és k ésleltető té n y e ző k v izsgá lata az első és ism ételt abortuszoknál.) — J o u rn a l o f B io so cia l S cience. 1975. No. 4. 473— 491. p. A terhesség abortusszal tö rtén ő m egszak ítását úgy p szich oló gia i m ind d e m o g rá fia i szem p on tb ól igen sokan ellen ezték . E zek k özö tt a szán dék k ia la k í tásának belső m ech anizm usát k ív á n ja m egism ern i a je le n dolgozat. P on tosa b ban azt a d ön tésh ozatali fo ly a m a to t v iz s g á ljá k a szerzők, m ely b en az abortusz e lv é g e zte té s é re irá n y u ló szándék k ü lön b öző k ésleltető tén y e ző k n ek van k itéve. V izs g á la ti fe lté te le zé s ü k szerin t a k oráb b i abortusz hatására — tú l a koraszü lések és n ő gy óg y á sza ti árta lm a k m agasabb valószín ű ségén — pszichés téren gyorsab b a s aját terhesség felism erése, to vá b b á csökken a szorongás, m ely a d ön tésh ozatalt e setleg k ésleltetn é és fe lté te le z h e tőle g lén y eges e ltérések vannak a szociális k ö rn y e ze t ren d ezettségéb en is. E ze k k e l szem ben nem alak u l ki m ár k on fliktu s, tehát gyo rsab b a dön tésh ozatal is. 1972 augusztusától folyam atosan a hét egy v é letlen szerű en k iválaszto tt napján tö rtén tek a vizsgá latok . A k érd ések et " ö n k itö ltő " k é rd ő ív form á jáb an kapták, m ely e k d e m o grá fia i, szocio lógiai, te rm ék en ységi és p szich oló gia i ad a tokat k ív á n ta k részletesen m egism erni. A szokásos k érd ések h ez k épest új tém ák : az abortuszra von atk ozó döntés id ő p o n tjá t a terhességhez képest, a teherbeesés tén yén ek felism erését, elfogadását, a m en stru áció kim arad ásán ak v é lt okát. a szorongás m érték ét, a döntés ere d m én ye zte m egk ön n yeb b ü lést, a terh esség k é p ze té v e l kapcsolatos k ép zetek esetleges elnyom ását, a d ön tésh ozatali b izo n y ta lanságot. a k ö rn y e ze ti v é le m é n y e k szerepét, a s ze m é ly is ég ru galm asságát és a b e fo lyá so lh atóságán ak m érték ét tu d a k o lj ák. A m e g k é rd e ze tte k N e w Y o r k e g v n őgy ó g y ászati k lin ik á já n a k 345 olyan n ő b etegéb ől k erü ltek ki. ak ik az abortusz e lőtti lab ora tó riu m i és e gy é b orvosi v iz s g álatokra vártak . A v izs g á lta k átlagos életk ora ren d k ív ü l alacson y (22.1 é v ), k é t harm aduk m ég tanuló. C saládi á lla p o t szerin t házas 24%. hajadon 63.6%. Csupán 12.8% -nak vo lt m ár e lő ző le g is abortusza, az első trim esterben v o lt a terhes nők 76.5%-a. A z o k nak. ak ik első abortuszukat k ív á n tá k v é g e zte tn i 43.4%-a hajadon, m íg a to v á b bit v é g e zte tő k k özö tt 80 9%. A k oráb b i term ék en ység és családi á lla p o t szerep ét k ív á n tá k kiszűrni a szerzők úgy. h o g y a k ét fő csoport ta g ja i — tehát első abortuszra és m ásodik, v agy to v á b b ira je le n tk e ző k — k özü l k izá rtá k azokat, ak ik házasok volta k , illetv e nem v o lt k oráb b i e g y éb szülészeti esem ény ü k , terhességük. A " p ath ” an alízissel v é g ze tt elem zés ered m én yei szerin t le g a lá b b három további alcsop ort létezését k e ll fe lté te le z n i: a) azok. ak ik a fog a m zá sgá tlá st av eszköz tech n ikai h ib á ja m iatt g y a k o ro ltá k h e ly te le n ü l: b) ak ik n ek p artn erü k kel való kapcsolata nem k e d v e ze tt az eszköz alk alm azásán ak : c) azok. akik nem használtak fog a m zá sgá tlót egy á lta lá n és ak ik n ek ism ételt, n e m k ívá n t terhessége neurózisuk k övetk ezm én ye. A v izs g á la t le g fő b b p ro b lém á ja a k érd ezés időzítése, m iv e l k ö zv e tle n az abortusz e lő tti id őp on t a le g k e v é sb é alkalm as p szich oló gia i k ritériu m o k a t is tá rg ya ló kérdésekre. E nnek e lle n é re fontos tanulság, h o gy az abortuszok elsősorban a n ő g y ó gyászati. fog a m zá sgá tlá si fe lvilá g o s ítá s hiányára, m ásodsorban k ö rn y e ze ti tén y e ző k re és csak harm adsorban ve ze th e tő k vissza a szem ély iség en b e lü li pszichés tényezőkre. (R . CS.)
I R O D A L O M
353
C O C H R A N E , S. H .: C h ild r e n as b y -prod u cts, in v e s tm e n t goods and co n su m e r goods: a r e v ie w o f som e m i c r o - e c o n o m i c m o de ls of f e r t ilit y . (A g y e rm e k e k m in t m ellé k te rm é k e k , m int beruházási és m in t fogya sztási ja v a k : néhány m ik roö k on ó m ia i te rm é k e n y sé g e lm é le t áttekin tése.) — P o p u l a t io n Studies. 1975. No. 3. 373— 390. p. M ik ro ö k o n ó m ia i term ék en y ség i m o d e llek n ek n e v e zik azokat, a m e ly e k a közgazd aságtan fo g a lm a i — a hasznosság és a k öltségek — segíts é g év e l k ís ére lik m egm agyarázn i a családok g yerm ek szám át. E zek az elm é le ti m o d e llek az ö t venes é v ek m ásodik fe le óta fo g la lk o zta tjá k a d e m o g rá fia i kérd ések irá n t é r deklőd ő k özgazdászokat. L e ib e n s t e in és Okun, m ajd B e c k e r d olgozta k i sokat v ita to tt m o d e lljét, a m e ly b ő l később a h áztartások v iselk ed ésén ek általán os e l m életét fe jle s z te tte ki. E z a tan u lm án y a m ik roö k on ó m ia i te rm é k e n y sé g m o d ellek n ek n égy típusát m u ta tja be. E rre a célra egységes fo g a lm a k a t és eszközöket — in d iffe re n c ia g ö rb e elem zés és háztartási k ö lts é g ve té s v a g y jö v e d e le m e g y e n le te k et alkalm az. A z első m od ell ab b ól a fe lte v é s b ő l indul ki. h o gy a g ye rm e k e k egyszerű en a házasságon b elü li szexu alitás m ellé k te rm é k e i. A z em b erek é rté k e lik a szexu a litást (a m od e ll fe lté te le zi, h o gy e rre csak a házasságon b elü l van m ód) és e n nek fe jéb e n k é n y te len e k v á lla ln i a g ye rm e k e k szülését és fe ln e v elé s é t, m iv e l szü letésk orlátozáshoz nem folyam od n ak . A család g yerm ek szám át csak késői házasságkötéssel leh et k orláto zn i. E m od ell tehát u gya n azok b ól a fe lte vé s e k b ő l indul ki. m in t annak id e jé n Malthus. A z in d iffe re n c ia térk ép en a fü g gő leg e s te n g e ly re m érik az életszín von alat, a m e ly annál alacsonyabb, m in él több g ye rm e k szü letik a családban. A v íz s z in tes te n g e ly re m érik a házasságban tö ltö tt é v ek szám át, ez arányos a szü letett gy erm ek ek szám ával. A z in d iffe re n c ia görb ék azok at az éle ts zín v o n a l-h á za s é ve k k om b in ációk at k ötik össze, a m elyek et az egyén egyen lően értékel. J ob b felé le j tő egyen esek fe je z ik k i viszon t azt. h o gy adott jö v e d e le m m elle tt hogvan csökken a család éle ts zín v o n a la a g ye rm e k e k szám ának em elk e d és é v e l p árh u zam osan. A z egyén azt az éle ts zín v o n a l-h á za s é ve k k o m b in ációt v á la s ztja — vag yis ak k or k öt házasságot — ahol jö v e d e le m -e g y e n e s e a legm agasabban fe k v ő in d iffe re n c ia görbét érin ti. A m od ell k iegészü l azzal a kikötéssel, h o gy az egy én nem v á laszth at olyan éle ts zín v o n a l-h á za s é ve k k om b in á ciót v a g yis nem házasodhat o ly an korán, hogy család ián ak é le ts zín v o n a la a lé tm in im u m alá sülly edjen. H a ez a lé tm i nim um b io ló g ia i jellegű , ak k or a m od ell szerin t a jö v e d e le m em elk ed ése a g y e r m ekszám n ö vek ed éséh ez vezet, m ert korábban házasodnak. H a azonban a lé t m inim um s zo ciálp szich o lógiai term észetű, v a g y is az általános é letszín von al em elkedéssel párhuzam osan a m in im álisn ak te k in te tt szint is em elk ed ik , az i n d iffe re n c ia görb ék ala k ja m e g v á lto zik és a g y erm ek szám csökken. A m ásodik fa jta m od ellb en a szülők g y e rm e k e ik e t beruházási ja v a k k é n t k ezelik, m iv e l azt v á r já k tőlük, h o gy fe ln ő tt koru k b an h o zzájá ru ln ak a családi gazdaság m u n k aerejéh ez, ille tv e e lta rtjá k az öreg szülőket. P. N e h e r ír t le ily en m odellt, a m e lly e l a p arasztgazd ák család nagyságát m agyarázta. Ebben a m o d ellben a család fo ly ó jö v e d e lm e , Y , m egoszlik a fo ly ó fogyasztás. C r , és a g y e r m ek n evelés költségei. P n N, k ö zö tt: ahol N a g y e rm e k e k szám a és P n e g y g y e rm e k fe ln e v e lé s i költsége. A család jö v ő b e li fogya sztása C f , — e g y n e m zed ék k el később, a m ik or a g ye rm e k e k f e l nőnek — a g y e rm e k e k szám ának fü g g v é n y e : Ha N -e t k ife je z z ü k az e lőb b i e g y e n le tb ő l és az u tób bib a h e ly e tte s ítjü k be, akkor
Nincs e lő re m eg h a tá rozva , h o gy az F fü g g v é n y m ily e n alakú. E lk ép zelh ető, h ogy m in d en to v á b b i g y e rm e k u gya n oly a n arán yb an képes h ozzá já ru ln i a jö vő b e li családi jö v e d e lem h e z, ebben az esetben egy en esvon a lú az összefüggés
354
I R O D A L O M
Сc és C f között, v a g y is m in él kisebb C c a g ye rm e k n e v e lé s k öltségei m iatt, annál n a gyob b Сf . E lk ép ze lh ető az is, h o gy m in él nagyob b sorrendszám ú a g yerm ek , annál kisebb m érték b en n ö v e li m ajd a családi jö v e d e lm e t, p éldáu l m ert a csa lád i gazdaság m u n k aerő szü k séglete a te lítő d és fe lé k özeled ik . V é g ü l a h ar m ad ik leh ető ség az, hogy b izon yos g yerm ek szá m fö lö tt a to vá b b i gye rm e k e k m ár nem képesek n ö v e ln i a családi jö v e d e lm e t, viszon t eltartásu k terh e feln őtt korukban is le s z á llítja a család é letszín von alát, ebben az esetben a Cc és C f k özötti összefüggés törtvon alú , e g y e m elk ed ő és e g y csökken ő szakasza van. A z in d iffe re n c ia térk ép en az e g y ik te n g e ly re a je le n le g i, a m ásikra a jö v ő b e li fogya sztást m é rik fel. A z in d iffe re n c ia görb ék azok at a je le n le g i-jö v ő b e li fogya sztásk om b in ációk at k ö tik össze, a m e ly e k e t a család egy en lő en érték el. A szülők azt a k om b in ációt, v a g y is azt a gye rm e k s zá m ot v á lasztjá k , ahol a G és Сf k özö tti összefü ggés egyen ese v a g y g ö rb é je a legm agasab b an fe k v ő in d iffe ren cia g ö rb é t érin ti. M iv e l p arasztgazd aságok esetében a Cc és C f k özö tti össze fü ggés a la k ja fü g g a gazd aság n a gyságá tól (n agyob b gazdaságban n a gyob b a m u nkaerőszü kséglet és íg y több g y e rm e k e t leh et hatékon yan fo g la lk o zta tn i), e m od e ll a la p ján arra leh et k ö v e tk e zte tn i, h o gy a n a gyob b g azd asággal re n d el kező családokban több g y e rm e k születik. N e h e r b e v e ze tte m o d e lljé b e a halandóságot is abban az értelem b en , hogv m in él n a gyob b a csecsem ő- és gyerm ek h alan d óság, an nál n a gvob b k öltséggel (an nál több g y e rm e k szü lésével és fe ln e v e lé s é v e l) leh et ad ott jö v ő b e li jö v e d e l m et b iztosítani, m ert a g y e rm e k e k n a gyob b része m eg h a l m ielő tt h ozzájáru ln a a családi jö v e d e lem h e z. H e e r és S m it h to vá b b fe jle s z te tté k ezt a gon d olatot olyan m ódon, h o gy fig y e le m b e v e tté k a családok esetleges fiú -p re fe re n c iá já t, v a g yis azt. h o gy a fiú örököst tö b b re é rték e lik a le á n y nál. A h a rm ad ik fa jta m o d ellb en a g y e rm e k e k a fog ya sztá si ja v a k h o z hason lítanak. A szülők a g ye rm e k s zá m ra vo n a tk o zó d ön téseknél azt m érle ge lik , h o gv m ásfa jta ja v a k fog ya sztá sá ról m ilye n m érték b en érdem es lem on d an iu k annak érdekében , h o gv g y e rm e k ü k (pon tosabban: a m eg le v ő n é l e g g y e l több g y e r m e kük) legyen . E zt a m o d e llt alk a lm a zta O k u n és Bec ker. A z ered eti O k u n -fé le m od ellb en a jö v e d e le m m eg oszlik a P nN g y e r m e k n evelési k öltségek és az összes több i fogya sztási ja v a k ra fo r d íto tt M kiadás k ö z ö tt: Y = M + P nN A z e g y ik te n g e ly re a g y e rm e k e k számát, a m ásikra az összes többi ja v a k b ó l v ásárolt m en n y iség et m érik fe l. az in d iffe re n c ia görb ék azokat a g y e rm e k - és e gyéb fo g ya sztá s -k o m b in á c ió k a t k ö tik össze, a m e ly e k e t a családok egy enlően érték eln ek . A jö v e d e lm i egyenes p e d ig az adott családi jö v e d e le m b ő l elérh ető k o m b in ációk at k öti össze. A szülők azt a k o m b in á c ió t vála sztjá k , ahol jö v e d elm i egyen esü k a legm agasab b an fe k v ő in d iffe re n c ia g ö rb é t érin ti. J ö v e d e le m em elkedés. v a g y is a jö v e d e lm i egyen esn ek jo b b ra és fö lfe lé v a ló eltolód ása ese tén a gy erm ek szám nő. M iv e l ez a k ö v e tk e zte té s az esetek többségében ellen tm on d a valóságnak, kü lön b öző szerzők m ás-m ás m ódon p rób á ltá k a m o d e llt k iegészíten i. H e b e r le fe lv e te tte azt a gondolatot, h o gv nem az abszolú t jöved elem szin t, hanem a h a sonló társad alm i h elyzetű családokhoz v is zo n y íto tt jö v e d e le m s zin t b e fo ly á s o lja a g y erm ekszám ot. E bben sze re p e t já ts zik az is. h o gv a m agasabb á tla gjö ve d e lm ű társad alm i rétegek b en a g y e rm e k n e v e lés " illő ” szín von ala m agasabb k öltségek et tesz szükségessé, m in t az alacson yabb j ö ved elm ű r é te g ekben. Easte rlin v is zo n t azt á llíto tta, h o gv a családok j e le n le gi jö v e d e lm ü k e t a szüleik, hajdan i (az ő g ye rm e k k o ru k id e jén m e g fig v e lt ) jö v e d e le m s zin tjé h e z v i s zon yítják . a m ik or a gyerm ek szám ró l döntenek. H a jö v e d e lm ü k a szülőkéhez kénest magas, ak k or tö b b g ve rm e k e t válla ln a k . B e c k e r más k iu tat vá la s zto tt: fig y e le m b e v e tte a gye rm e k e k szám a m ellett azok m in őségét is. A z i l y en típ usú m o d e llek e t tá rg y a lj a a szerző a n e g ye d ik m o d e llfa jta k é n t. E b ben az esetben a jö v e d e lm i e g v e n le t a la k ja : Y—M =
QN
ahol Q a g y e rm e k e k m inősége. M ost a g y e rm e k e k re fo r d íto tt k iadások és egyéb fogya sztási k iadások in d iffe re n c ia térk ép e m elle tt e g y m ásikat is leh et rajzoln i, a m elyen az e g y ik te n g e ly re a g ye rm e k e k szám át, a m ásikra a m in őségü k et m é r
I R O D A L O M
355
jü k f el és itt az in d if f eren cia g ö rb é k azt fe je z ik ki, hogy a szülők h o gy a n é rté k e lik egym ásh oz v is z o n y ítv a a g y e rm e k e k szám át és m inőségét. B e c k e r szerin t a g y e rm e k e k m in őségét ja v íta n i le h e t olyan m ódon, h o gy tö b b et k ö lte n ek rá ju k (k ü lön órák at adnak n e k ik stb.). A szü lők azt a gye rm e k s zá m -m in ő s é g k o m b i n ációt vá la s ztjá k , a m e ly e t ad ott jö v e d e lm ü k k e l o p tim álisn a k tartan ak, v a g yis a m e ly m e g fe le l az in d iíie r e n c ia térk ép en an nak a pontnak, ah ol Y — M g y e r m ek n ev e lé s i k iad ásaik von ala a legm agasab b an fe k v ő in d iffe re n c ia gö rb é t érin ti. H a a jö v e d e le m nő, von ala m agasabban fe k v ő in d iffe re n c ia g ö r b é t érint, ez a legeg yszerű b b esetben azt je le n ti, h ogy m ind g y e rm e k e ik szám át, m ind azok m in őségét em elik . A m od ell azonban nem z á r ja ki azt a leh etőséget, h ogy ebben az esetben a gye rm e k s zá m a lig v a g y sem m it sem nő, m e rt a g y e rm e k szám jö v e d e le m e la s ztic itá s a m inim ális, viszon t a g y e rm e k e k m in őségén ek e m e lésére fo r d íto tt k iadások jö v e d e lem e la s ztic itá s a nagy. A tan u lm án y jó l fo g la lja össze és osztályo zza a tá r g y a lt m ik roö k on ó m ia i term ék en y ség m o d ellek et, bár a te rm ék en ység alakulásának m egértéséh ez csu pán leegy szerű sített sém ák at nyújt. (A . R.)
C U T R I G H T , P h .: Sp on tan eou s f e t a l loss: A n ote o n rates and som e im p lic a tio n s . (.bpontan m a gza ti v e szies e g : m e g je g y zé s e k az a rá n y szá m ok ról és néhány k övetk eztetés.) — J o u rn a l o f B io so cia l S cie nce. 1975. N o. 4. 421— 433. p. A szerzó két, egym ással összehasonlítható, azonos m ód szerta n t alk alm azó vizs gá la t e le m ze s e v e i p ró b á l vá la szt találn i n éh ány, a spontán m a g z a ti v e s z te ség g e l (S M V ) kapcsolatos k érdésre. A z S M V l én yegesen n a gyob b annál, am it a n ép m ozg a lm i statisztika, v a g y a k ó rh á zi n y ilv á n ta rtá s adatai fe ltá rn a k . F ren ch , B ie rm an, S h a p iro és m u nkatársai a haland ósági táb la m ód szert a lk a lm a ztá k az S M V becslésére. A z előb b i fő le g h a w aii, k e leti és v e gy e s szárm azású n ők v a la m iv e l több, m in t 3000 terhességének tö rtén etét d olg ozta fel. A n ők 96 százalék a házas v o lt és kb. 50 száza lék u k m e g fig y e lé s é t m á r terhességük 12. h ete elő tt m egk ezd ték. A terhesség 4. h e té tő l m e g fig y e lt S M V a rán ya 107 e z r e lé k vo lt, a h alandósági tá b la m ód szerrel becsült a rán y p e d ig 237 ezrelék . A 28. h ét után b e k ö v etk e ze tt m a gza ti h a lálozá sok at (halvaszü letés) le s zá m ítv a az S M V -t 227 e zrelé k n e k találták. S h a p iro és m unkatársai N e w Y o r k - i fe h é r és n e m -fe h é r nők terhességét fig y e lté k m eg. A 99 százalék b an házas p op u láció 40 s zá za lék á t m ár a terhesség 8. h e té tő l sik erü lt m e g fig y e ln i. A fe h é r n ők n él az S M V m e g fig y e lt arán ya 125 e z r e lé k volt, a haland ósági tá b la m ód szerrel b ecsü lt é rté k 187 e z relék . A n em fe h é r n őknél a m e g fe le lő é rték e k 247, ille tv e 315 e z r e lé k volta k . A haland ósági táb la m ód s ze rre l k ap ott m agasabb é rték ek annak k ö v e tk e z m é nyei, h o gy a terh esség 4— 11. hetéb en a becsült arán yok n a gy ob b a k a m e g fi g y e lő k n é l. A fe h é r és n em fe h é r n ők együ ttes é rték e 153, ille tv e 218 ezrelék . A szerző id é zi két ku tatón ak azt a fig y e le m r e m é ltó m egállap ítá sá t, m iszerin t a m eg te rm é k e n y íte tt p eték n ek talán e gyh a rm ad a pusztul el m ég a ciklus 25. n apja előtt. G y a k o ri az a vélek ed és, a m e ly k ü lön b séget tesz k orai és k ésői m agzati veszteség k ö zö tt és azt tartja, h o gy az e lőb b i ú gy fo g h a tó fe l, m in t a „te rm é s ze t szü letésszab ályozó m ód szere” , a m e ly e ltü n teti a g e n e tik a i- és le p én y re n d e lle n e s ségek je le n té k e n y részét. E fe lfo g á s s zerin t a k ö rn y e ze tn e k nincs b e fo ly á sa a k ora i m agzati veszteségre. A szerző n em ért e g y e t a le ír t fe lfo g á s s a l; a rra a m eg g yő ződ ésre jut, h o gy a k ö rn y e ze tn e k á lta láb an n a gyob b a b e fo ly á sa a 8— 19. h ét k özö tti időszakban, m in t a k orábbi, v a g y későbbi periódu sban. F elfo g á s á t azzal is b izo n y ítja , h o gy a terhesség 12. h ete e lő tt n em egészséges n ő k m agzati veszteségi a rán ya 91 száza lék k a l n a gyob b az egészséges nőkénél. A b eteg nők között le g n a g y o b b szám ban a h e v e n y lé g z ő s ze rv i fe rtő zésb en és gyu lla dá sok ba n szenvedők, m a jd a n ő gy óg y á sza ti p ro b lém á k k a l küszködő n ők talá lh atók . A le g nagyob b a m a gza ti halálozás arán ya a terhesség id e jé n v é rz ő nők n él, d e m agas az arán y a b alesetet szen ved ők n él, a m érg ezette k n é l és a h ú gyú ti fertő zések b en m eg b e te ge d e tte k n é l is. A v izs g á la to k szerin t hasonló k ö v e tk e zm é n y e i vann ak v a la m e ly m eg b eteged ésn ek ak ár az utolsó m enstru ációs periódu s előtt, akár azután lép fel. Ú gy tű n ik azonban, h o gy a terh esség 12. h ete után az an ya rossz egészségi á llap o tán a k kisebb a je le n tő sé g e m in t annak előtte. Cu t r i g h t elem zi
356
I R O D A L O M
a fe h é r és n em fe h é r nők m a gza ti vesztesége k özö tti külön bséget. E zzel k a p csolatb an m e g á lla p ítja a nem fe h é r n ők k öréb en nem g y a k o rib b a k a m agzati ren d e llen ességek ; a n a gyob b S M V a színesbőrű nők rosszabb egészségi állapotának k ö v e tk e zm é nye. A szerző a to vá b b iak b an azt v izs g á lja , h ogyan b e fo ly á s o lja az S M V csökkenése a házas term ék en ységet, ille tv e h ogy m en n yi le h e te tt v o ln a a házas term ék en ység 1940-b en azonos születésszab ályozási m ód szerek et fe lté te le z v e — ha az 1960-ban p re v a le n s S M V é rv é n y e s ü lt v o ln a húsz é v v e l korábban. A z S M V -n e k 1940. és 1960. k özö tt b e k ö v etk e ze tt csökkenése m a gy a rá zza azt a p a ra d o x jelen séget, m iszerin t a n em fe h é r n ők n él a h a tékon y születésszabályozás e lte rje d e s e e lle n é re nőtt a fe n ti id őszakban a házas term ék en ység. A z SM V m iatt a v é g r e h a jto tt terhesség m egszak itások egy r észe „s zü k s é gte le n ” , te k in te t tel arra, h ogy a terhesség úgyis spontán vetéléssel végződ n ék . C u tr i g h t úgy véli, nogy az U S A -b a n h ét m ű vi ab ortu szb ól le g a lá b b egy „s zü k s é g te le n ” . A z S M V b efolyá ssal van a fog a m zá sgá tlá si h ib a a rá n yra is. M iv e l álta lá b a n k e veseb o SM V - r ö l tudnak, m in t a m en n yi a valóságb an b ek ö vetk ezik , több alk a lo m m a l lo rd u l elő terhesség fog am zásgá tlás m ellett, m in t a m e n n y irő l tu d om ást s ze re z nek. A s zá m ba v e tt es a valóságos hib aa rán y k özötti kü lön b ség 10— 25 száza lék k özött ingadozhat. J. P.
D U C H E N E , J.— W I J E W I C K R E M A , S.: N o t e sur les hypotheses d ’indép endance et de c o n tin u it é en d é m o g r a p h ie . U n e a p p r o c h e pro b a b ilis te . (J e g y ze t a d e m o grá fiá b a n a lk a lm a zo tt fü g g e tle n s é g i és fo ly to n o s s á g i hipotézisről. V a ló szín ű s é ge lm é leti m egk özelítés.) — P o p u l a t io n et F a m ilie , 1973. N o. 30. 93— 111. p. A d e m o g rá fia á lta l tan u lm án yozo tt je le n s é g e k sohasem érv é n y e s ü ln e k más je le n s é g e k hatásától fü g g e tle n ü l és a d e m o g rá fia i elem zés e g y ik a la p v e tő f e l adata, hogy a v izs g á lt je le n s é g e t m egtisztítsa a za v a ró je le n s é g e k hatásától, s a za v a ró h atások tól m eg tis ztíto tt állap o tb an m érje. A z ún. za v a ró hatások k i küszöbölése során a je le n s é g e k k ölcsön h atá sa iva l k ap csolatban k ü lö n fé le h ip o tézisek et alkalm azu n k , e h ip o té zis ek k özé ta rto zik a L o u is H e n r y álta l m e g fo g a lm a zo tt fü g g e tle n s é g i és kon tin u itási (foly ton os s á g i) h ip otézis is. L . H e n r y a tan u lm án yozo tt esem é n yt A - v a l, a za v a ró esem én yt P - v e l je lö lv e e ze k et a h ip o tézisek et íg y fo g a lm a zza m eg : „ A P esem ény á lta l é rin te tt szem ély ek n ek nincs k eveseb b esélyü k az A esem én y á télésére m in t a P esem én y á lta l m eg k ím é lt s ze m é ly e k n e k ” és „a n n a k az esélye, h ogy a P esem ény b e k ö v e tk e zik az A esem én yt á té l t s ze m é ly e k részére ugyanaz, m int azok szám ára, ak ik nem é l ték á t” . V a jo n á llíth a tó -e, h o gy a foly ton ossá g i h ip o tézis tu la jd o n k ép p en azonos a fü g ge tle n s é g i hipotézissel és csupán az esem én yek fe lc s e ré lé s é rő l van szó. A szerzők h a lm a z e lm é le ti és v a ló s zín ű s é ge lm éle ti je lö lé s e k felh a s zn á lá s á v a l k ísér lik m eg, h ogy a k érd ésre m a te m a tik a ila g is egzak tan d e fin iá lt v á la s zt ad jan ak e gy n em ism étlő d ő esem ény á lta l b e fo ly á s o lt m ásik n em ism étlő d ő esem ény (a h a jad on ok halandósága álta l b e fo ly á s o lt első házasságkötések) és e g y ism ét lődő esem ény (a nők halandósága á lta l b e fo ly á s o lt általán os term ék en y ség ) p é l d áján ak a felh aszn álásával. O k fejtés ü k m a te m a tik a ila g d iszk rét m eg fo g a lm a zá s ban tö rté n ik ; e ttő l egy k on k rét kérdés kapcsán csupán tan u lm án yu k végén térn ek el. A nem ism étlőd ő esem én yek et elem ző fe je z e tb e n a b e v e ze tő je lle g ű m eg je gy zések en és a la p form u lá k on túlm enően s zerzők az első házasságkötések x és x + 1 éves e gza k t é le tk o r k özö tt m e g fig y e lt szám ának; a h a ja d on o k x és x + l év es egzak t é le tk o r k özö tti ha lálozá si szám ának, az x -é v e s e g za k t é le tk o rig to vá b b élő h a jad on o k szám ának, az x -é v e s egzak t é le tk o rig to vá b b é lő azonos g e n erációb eli nők, a b e töltö tt é v e k szám a a lap ján x - é v e s k o rig to vá b b é lő azonos g en erá ció b eli nők és az x és x + 1 éves e gzak t é le tk o r k özö tti első h á zasságköté sek — az 50 éves e gzak t é le tk o ru k ig to vá b b é lő nők m eg k é rd e zé s e a la p já n m eg á lla p íth a tó — szám ának m atem a tik a i m eg fog a lm a zá s á t adják. A fü g getlen ség i és a foly ton ossá g i hip otézis m a tem a tik ai m egfog a lm a zá sá n a k tá rg ya lá sa során k ife jtik , h ogy a fü g ge tle n s é g i hip otézis alk alm azásán ak c é lja — eb ben az eset ben — a h a ja d o n o k halandósága első h á zasságkötésekre g y a k o ro lt szelek táló
I R O D A L O M
357
hatásának a kiküszöbölése. A z első házasságok v a lószín ű ségén ek teh á t azonos nak k e ll len n ie azok szám ára is, ak ik m egh a ln ak és azok szám ára is, ak ik nem halnak m eg h a jad on k én t első házasságuknak a m egk ötése előtt, sőt to vá b b m enve, azok szám ára is, ak ik ha nem k ö tö tte k v o ln a m ár házasságot, m egh a ltak voln a, v a g y nem h a ltak v o ln a m eg hajad onk én t. A z x éves k orb an tö rtén ő házasodásnak a valószín ű sége nem fü g g attól az életk ortól, m ely n e k elé ré s e k o r a h a jad on k én t tö rtén ő elhalálozás, a n u pcialitás hatásától fü g ge tle n ü l b e k ö v e t kezik. A fü g ge tle n s é g i hip otézis szerin t tehát az ,,x és x + l éves e gzak t éle tk o r k özötti első házasságkötés” és „у és y + l éves egza k t é le tk o r k özö tt hajad on k én t v a ló elh a lá lo zá s ” esem én yei k ö zö tt sztochasztikus fü g ge tle n s é g n e k k e ll len n ie és a 15— 49 éves k o rin te rv a llu m o n b e lü li m inden életk orban, v a g y is az első há zasságkötéseket M -m e l, a ha jad on ok ha lálozá sa it p e d ig D -v e l. ezen esem ények b ek ö vetk ezésén ek é le tk o rá t k ü lön b öző alsó in d e x e k k e l je lö lv e P { M X] D V) = P ( M X) a l.í^ x^ 4 9
és 16 <1 у s j 49
éle tk o ro k ra von atkozóan, am i a P (D y l M r ) = P (Dy) fe n n fo rg ását is jelen ti, m ert Bayes első fo rm u lá ja alap ján P ( M x ID y) P ( D v)
P ( D v! M r ) = v
a
Р ( М г) Р ( П у = P (D „). P ( M X)
v
v a g yis a у éves korban h a jad on k én t v a ló elh alá lozás valószín ű sége azonos a házasságra lé p ők n e k és a házasságra nem lé p ő k n e k esetében, a házasságra lép ők esetében p e d ig a házasságkötés életk ora ( x ) b á rm e ly é le tk o r lehet. A fe n tiek b ől az is k ö v e tk e zik , s a szerzők ezt m a te m a tik a ila g is b izo n y ítjá k , h ogy annak a valószín ű sége, h o gy v a la k i egy b izon yos x éves k o rig hajad on m a ra d jon azonos azok esetében, ak ik a h a jad on k én t v a ló elh alá lozás k ockázatának egy b izon yos у éves k o rig ki v o lta k ugyan téve. de nem h altak m eg és azok esetében, ak ik e kock ázatn ak nem v o lta k k ité v e. M e g je g y ze n d ő , h ogy a fü g g e t lenségi h ip otézisn ek a szerzők álta l adott fe n ti m eg fog a lm a zá sa k étségtelen ü l tovább m eg y más szerzők én él ( H e n r y - é nál is), m e ly e t — a szerzők je lö lé s m ó d já t a lk a lm a zv a — a P ( M XI D X) = P ( M X)
form ában leh etn e felírn i. A foly am atosság i hip otézisn ak le h e tő v é k ell tenn ie a hajad on ok halálozási valószín ű ségein ek k ite rje s zté s é t az azonos gen erá ció h oz tartozó összes nőkre, fü g getlen ü l attól, h o gy házasságot kötn ek-e, v a g y sem. s ha igen, m ely é le tk o r ban. A gen eráció h oz tartozás állap otáb an b e k ö v etk e ző halálozások at D ’ -ve) je lö lv e : P ( D ' VI M X) = P ( D VI M X) a 15 < 1 x ^ 4 0 és 1 5 < ! y < ! 4 9
é le tk o ro k ra von atk ozóan és
■ 40
P (D \,
ГТ
40
M xl = P ( D yl
П
M x)
358
I R O D A L O M
a 15
é le tk o ro k ra von atk ozóan , ahol Mx esem ény az Л /.v esem ény k o m p lem en ter értéke. E z a hip otézis m agában fo g la lja a E ( D у) = P ( D y ) hip otézist is. M ás szerzők csupán e zt is é rtik rajta, am i nem tek in th ető k ie lé gítőn ek. M in d en esetre ebben az esetben fen n á ll, h ogy a von a tk ozó g en erációh oz tartozás á llap o táb an v a ló halálozás valószín ű sége e g y e n lő a h a jad on k én t v a ló halálozási valószín ű séggel, e gy éb k én t p e d ig a h alálozások e két típusa között külön bséget k ell tennünk. A szerzők ezt k övetően az x éves korú ha jad on ok arányának, az első h á zasságkötések ún. red u k ált szám ának és a k o rrig á lt (tis ztíto tt) n u pcialitási v a ló színű ségekn ek a m atem a tik ai m eg fog a lm a zá s á t adják. A folyam atossági h ip o té zis szerzők álta l ad ott m egh atározásán ak a je le n tő sé g e az első házasságkötések red u k ált szám ának re tro s p e k tív m e g fig y e lé s alap ján v a ló m a tem a tik ai le v e z e tése során d om b orod ik ki. A z ism étlőd ő n é p m o zg a lm i esem én yek e le m zé s é v el fo g la lk o zó rész egy ik k ie m e lk e d ő jelen tő ség ű k övetk eztetése, h o gy a foly a m a tossá g i h ip otézisn ek az alk alm azása ebben az esetben felesleges. Ism é tlő d ő e s em én y ek ről (általán os te r m ék en ység) lé v é n szó ugyanis n em k e ll k ü lön b séget tennünk a tan u lm án yozott esem ényt m ár á té lt és m ég át nem é lt nők között. Csak a von atk ozó g en e rá c ió hoz tartozás állap otáb an v a ló h alálozás valószín ű ségéről leh et szó. A fü g g e tle n ségi h ip otézis tehát ebben az esetben nem té te le zi f e l (n em im p lik á lja ) a f o lyam atossági hipotézist. A foly am atosság i h ip otézisn ek nincs h e ly e az ism étlőd ő esem én yek elem zésén ek a m ód szertan i apparátusában. A m e n n y ib e n viszon t a term ék en ységet a születési sorszám nak a fig y e le m b e v é te lé v e l elem ezzü k, nem ism étlőd ő esem ények elem zésérő l van szó és m in d k ét h ip o tézisn ek az a lk a lm a zására szükség v a n : m inden születési sorszám von atk ozásában b iztosítanu n k k ell m inden nő m agatartásának az azonosságát. Josianne D u c h é n e és S ta n le y M. W i j e w i c k r e m a tan u lm án ya k é ts ég b e vo n h atatlan elő re h aladást je le n t a d e m o g rá fia i elem zésn ek k özism erten k ie m e lk e d ő fontosságú területén. V. E E S P E N S H A D E . T. J.: T h e im p a c t o f c h ild r e n on household savings: age effects versus f a m ily size. (A g y e rm e k e k hatása a háztartások m eg tak arításaira: az é le tk o r és család nagyság ellen tétes hatásai.) — P o p u l a t io n Studies. 1975. No. 1. 123— 125. p. A szerző A l l e n K e l l e y n e k a P o p u la tio n Studies egy k oráb b i szám ában m eg je le n t ta n u lm án yáb ól indu l ki. részben b írá lja , részben k ie gé s zíti és a lá tám asztja az abban szerep lő felté te le zé s e k e t. K e l l e y szerin t a g y e rm e k e k a h áztartások tak arék osk od ását p o zitíva n v agy n eg a tíva n b e fo lyá so lh a tjá k , v a g y esetleg n em is hatnak rá. E zt a k érd ést nem lehet e lm é le tile g eldönten i, csak a háztartások s zin tjén v é g z e tt tap asztalati v iz s gálato k adhatnak fe lvilá g o s ítá s t a k ap csolat je lle g é r ő l. U g y a n a k k o r hozzáteszi, h ogy a k ap ott e re d m én y a szóban fo rg ó gazd asági fe jle tts é g s p ecifik u m a lehet. K e l l e y m in ta v é te li adatok a lap ján — fig y e le m b e v é v e m ind a g y erm ek ek k özvetlen , m ind k ö z v e te tt hatását a háztartások m egtak arítási arán yszám ára — arra a k öv e tk e zte té s re jutott, h o gy az első g ye rm e k n e k nincs szám ottevő hatása, a m ásodik fig y e le m re m é ltó n övek ed ést okoz. m íg a to vá b b ia k m a rgin á lis hatása n egatív. A szerző K e l l e y m ód szerét azért b írá lja , m ert nu llán ak te k in te tte azo kat az együ tthatók at, a m e ly e k az ered eti egy e n le tb e n nem k ü lön b öztek s zig n i fikánsan n u llától. H a m eg tarto tta v o ln a az ered eti együ tth atók at, k ö v e tk e z te tései m ások le tte k voln a. A z első és a m ásod ik g y e rm e k n ö v e li a m egtak arítási arány szám ot. m íg a to vá b b i g y e rm e k e k csökkentik. A szerző egy h a gy o m á n y o sabb m ód szerrel v é g ze tt szám ításai hasonló ered m én yh ez vezettek . K e l l e y e re deti e g y enletei tehát é rzék en yen rea gá lta k a változtatásra.
I R O D A L O M
359
Espenshade fe lh a s zn á lv a az 1960— 1961. é v i háztartásstatisztikái fe lv é te l adatait, lé n y e gé b e n hasonló célú szám ítást vé gze tt. K e l l e y m in tá já v a l szem ben azonban n a gy e lő n yt jele n te tt, h ogy nem csak a g y e rm e k e k szám át, hanem é le t k oru k at is ism erte. A n ettó m eg tak arítást fü g g ő v á lto zó n a k te k in tv e azt kapta ered m én yü l, h ogy a jö v e d e le m p o z itív és s ta tisztik a ila g szig n ifik á n s hatást g y a k o ro l a háztartás m egtak arítására. A zo n b a n K e l l e y v e l ellen tétb en ú gy találta, h ogy nem a g y e rm e k e k szám ának, hanem é letk oru k n ak v a n s zig n ifik á n s hatása. A hatás irá n y a és n a gysága a g y e rm e k e k átlagos é le tk o rá tó l fü gg. H a a g y e r m ek ek átlagos é le tk o ra k eveseb b, m in t 9,5 év, az átla gos é le tk o r n ö v ek e d é se a háztartás m egtak arításán ak csökken éséh ez vezet, m íg ha az átlagos éle tk o r 9,5 é v n é l m agasabb, az átla gos é le tk o r n ö v ek e d é sé v e l a háztartás n ö v e li m eg tak arítását is. E zt az e re d m én yt a szerző úgy é rtelm ezi, h o gy a g y e rm e k e k a le g p o zitív a b b hatást ak k or g y a k o ro ljá k a család m egtak arítására, am ik o r a k ö zép isk ola b e fe je zé s é h e z k özeled n ek . E nn ek m agy a rá za ta lehet, h o gy a szülők ek k o r k ezd en ek fo k o zo tta b b a n takarékoskodni, g y e rm e k e ik fe lső fo k ú oktatását biztosítandó. A c ik k b e fe je z ő részében a szerző h iv a tk o zv a Eizenga tan ulm ányára, aki egy k özbeeső id őszak (1950) adatai a lap ján v é g z e tt hasonló vizsgá latot, va la m in t K e l l e y és s aját ered m én yeire, ig a z o lv a lá tja K e l l e y felté te le zé s é t, m ely szerin t a g ye rm e k e k n e k a háztartások takarékosságára g y a k o ro lt hatása fü g g a g a z dasági fe jle tts é g s zin tjétől. A g y e rm e k e k szám án ak m in t m egh a tározó té n y e zőnek a szerepe az ország gazd asági és társad alm i fe jle tts é g é n e k n ö v ek e d é sé v e l csökken, azonban a g y e rm e k e k é le tk o ra b e fo ly á s o lh a tja a m egtak arítási a rá n y szám okat. S. K . F R A U E N T H A L , J. C.: A d y n a m ic m o d e l j o r h u m a n p o p u l a t io n gro w th . (A z em b eri népesség n ö vek ed ésén ek dinam ikus m o d e llje .) — T h e o r e tic a l P o p u la tio n B io lo g y . 1975. V o l. 8. N o. 1. 64— 73. p. A tan u lm án y oly a n m o d e ll diszkussziója, a m e ly a m eg ú ju ló foly a m a tok n a k L o t k a á lta l 1939-ben le v e z e te tt in te g r á le g y e n le té re épül. E nn ek s e g íts é g év e l a jö v ő b e li lán yszü letések g ö r b é je m egh a tározh ató zá rt népességre, ha ism eretes a k iin d u ló népesség k orm egoszlása és a jö v ő b e n m in d en k o ré v re m eg h a tá ro z ható a to vá b b é lé s i valószín űség, v a la m in t a lá n yszü letések valószín ű sége. A m od ell k on stru k ciójá h oz a szerző fe lh a s zn á lta E a s te rlin e g y ik ered m én yét, m ely sze rin t azok az asszonyok, ak ik n a gylétszám ú születési koh orszba tartozn ak á l talában k eveseb b g y e rm e k e t szülnek, m in t a kisebb születési koh orszok tagjai. A jelen ségb en az a tény ju t k ifeje zé s re, h ogy a te rm é k e n y sé g i m agatartás a r e la tív gazd asági h e ly ze t b e fo ly á sa a latt áll. A m od ellb en a p illa n a tn y i k o r sp ecifik u s term ék en ység, m in t a m eg előző időszakok lá n yszü letésein ek k ö v e t k e zm én ye je le n ik m eg. A m o d e ll a la p e g ye n le te a k özism ert B ( t ) = 0 ( t ) + í B (t —x) l(x,t) m(x,t) dx о
(1)
L o tk a -fé le in teg rá le g y e n le t, ah ol B ( t ) a lán yszü letések szám a a í időpontban, G ( t ) azon n ők lán yszü letésein ek szám a a t időpontban, ak ik t = 0 időpon tban a népességben je le n volta k , l(x , t) azon t — x időp on tb an szü letett n ők aránya, ak ik X éves k ort m eg é rtek és m ( x , t ) d x annak a valószín ű sége, h o gy e g y t— x id őpon tban szü letett nő lá n y t szü l a m ik o r é le tk o ra az (x , x + d x ) in terv a llu m b a esik. A z in te g rá le g y e n le t m ( x , t ) fü g g v é n y é t a szerző a k ö v e tk e ző alakban á llítja elő m(x,t) —m(x) [ 1+ y (,B0—I i ( l —x ))l B (l —x )]
(2)
ahol m ( x ) te rm é k e n y sé g i fü g g v é n y n em fü g g az id őtő l, у és B 0 p e d ig konstansok. A у konstans alk alm as m eg v á la s ztá sá va l a k oh orszn agyságn ak a jö v ő b e li te r m ék en ységre g y a k o ro lt hatását v e h e tjü k fig y e le m b e , B 0 p e d ig az id ők fo ly a m á n m egszü letett g ye rm e k e k k e l ön m a gát rep rod u k áló koh orsz k ezd eti nagysága (elem szám a).
360
I R O D A L O M
A szerző b em u tatja a m od ell m a tem a tik ai tu la jd o n ságait és az e gy e n le t m eg o ld á s á v a l kapcsolatos m egfon tolásoka t, m ajd у k ü lön b öző é rté k e ire v izs g á lja az eredm én yt. Ism eretes, h o gy az (1) in te g rá le g y e n le tn e k csak egy v a ló s gyö k e van és az n a gyob b m in t 0, többi g y ö k e i p e d ig k o n ju g á lt k o m p lex párok, m ely ek közü l van egy dom ináns, m ely n e k valós része a legn agyobb . A z m ( x ) fü g g v é n y (2) d e fin íc ió ja m ia tt azonban a у é rték é tő l fü g gő en a valós g y ö k 0 v a g y 0-nál kisebb is lehet. A tan u lm ány végén táb lázatb a fo g la lv a a d ja m eg a szerző a népesség jö v ő b e li viselk ed ését külön böző у é rték e k fe lté te le zé s é v e l. K ü lö n fe lh ív ja a f i g y e lm e t a népesedési h u llám okra, a m e ly e k a dom ináns k o m p lex g y ö k k e l álln ak kapcsolatban, am int ezt m ár korábban K e y f i t z is kim utatta. Sz. K.
G I R A R D , A . — R O U S S E L . L . — B A S T I D E , H .: N a ta lité et p o lit iq u e f a m ilia le . U n e enqu éte d ’o pin io n . (Születési arán yszám és család p olitik a. K ö z v é le m é n y kutatás.) — P o p u la tio n . 1976. N o. 2. 355— 377. p. Fran ciaországban a te rm ék en ység 1975-re olyan m érték b en csökkent, hogy m ár a népesség rep ro d u k c ió ja sem látszott b iztosítottn ak. A term ék en ység to váb b i csökkenésének m eg fék ezéséh ez szükséges á llam i in tézked ések b en k íván t segítséget n yú jta n i az IN E D álta l s ze rv e ze tt k ö zv é le m é n yk u ta tó vizsgálat. A fe lv é te l során 1943. 18 éves és idősebb fé r fit és nőt. v a la m in t 947 főb ől á lló 18— 39 éves házas nőt k érd e zte k m eg. A k érd ések a lakosságnak e népesség n övek ed éssel kapcsolatos á llásfoglalására, az id eális g yerm ek szám ra, a nők m u n k a v á lla lá sá va l és az an yai fe la d a to k k a l kapcsolatos p rob lém ák ra, a le g fe l jeb b egy v a g y két g y e rm e k válla lá sá n a k attitű d jeire, az állam n a k a születés szám befolyásolásáb an játszott s ze rep ére és a csa lá d p olitik a i intézkedésekre, a családoknak n y ú jto tt an yagi tám ogatások m ód oza taira von atkoztak. F ran ciaország népességszám ának n ö vek ed ését a lakosság többsége nem k íván ja, a népességszám ot a je le n le g i szinten ta rtja k ívánatosnak. T o v á b b i csökkenést viszon t általáb an az ország jö v ő je szem p o n tjá b ó l igen károsnak tar tanának. Az id eális család n agyságra von atk ozó v é le m é n y e k d iffe re n c iá ló d n a k aszerint, h ogy a m eg k é rd e ze tt e lv o n a tk o zta t a saját an yagi k ö rü lm én y e itő l va g y sem. A z átlagos id eális g yerm ek szá m 2.50 (ez az előző é v ek h ez k épest csökkenő ten d en ciát m utat), a m eg k é rd e ze tt s a já t an yagi k ö rü lm én ye ih ez v is zo n y ítv a 2.38 (a tren d von a l szin tén csökkenő). C sökkent u g ya n ak k or a 0 g y e rm e k e t id e á lis nak tartó k arán ya is. a lakosság több sége a 2 gyerm ek es c s alád m o d ellt tartja ideálisnak. A nők m ind n a gyob b arán ya v á lik gazd a sá g ila g a k tív v á Fran ciaországban is. A fe lv é te l során m eg k é rd e ze tte k szerin t a 40 éven a lu li házas nők 58%-a d olgozott. A k ö zv é le m é n y 64%-a. a 35 éven alu lia k 75% -a ért e zze l e g y e t — egyen jogú sági, fü g getlen ség i, ille tv e an yag i o k o k ra h iv a tk o zv a — v a g y is h e lyesn ek ta lá lják , h ogy a házas nők ne ad já k fe l szakm ai tevéken ységü ket. G y e rm e k és különösen g y e rm e k e k születése esetén ez a v é le m é n y szám ot tevően m eg v á lto zik . A m eg k é rd e ze tte k 82% -a szerin t m ind az anya. m ind a g y e rm e k e szem p on tjáb ól k ed vező b b , ha két v a g y három é v ig csak gye rm e k e g on d ozásával fo g la lk o zik , ezért a d o lg ozó n ők nek fize té s n é lk ü li szabadságot kell erre az időszakra biztosítani, s le h e tő v é tenni, h o gy ezt k öv e tő e n m u nkakörü kbe visszatérhessenek. A k öv e tk e ző k érdéscsoport azokra az attitű d ök re von atk ozott, a m elyek m egh a tározzá k a házaspárnak a k ív á n t gyerm ek szá m m a l kapcsolatos döntéseit. A k a oo tt ere d m én ye k szerin t m in d azok n ál ak ik nem akarnak m ásodik g y e r m e ket. a le g g y a k o rib b in d íték a szülők fü ggetlen ségén ek , n yu galm án ak m egóvása. A h arm ad ik g y e rm e k visszautasításának oka elsősorban, h o gy v ilá g r a jö v e te le csökken tené a család életszín von alát. A k ö zv é le m é n y n a g y já b ó l azonos arányban oszlik m eg abban a kérdésben, hogy az állam n ak k ötelessége a születésszám n ö velése (39% ) ille tv e , h o gy az állam n a k nem k ell ily en irányú in tézk ed ések et tennie, m ert ez csak a h ázaspá
I R O D A L O M
361
rok ra tarto zó p ro b lé m a (47% ) . A z á lla m b eavatk ozá sá n ak h ív e i s ze rin t a lé n y e g a gyerm ek es család ok é le ts zín v o n a lá t csökkentő terh ek ellensú lyozása. A családi p ó tlé k résza rán ya és r e la tív é rték e a háztartások k ö lts é g ve té s é ben é v rő l é v re csökken. M in é l több g y e rm e k e van va la k in ek , an n ál inkább ta r tja k e vé s n e k a p ó tlé k összegét. M á sreszt a k ö zv é le m é n y b e n erős az az ir á n y zat, h ogy a család i p ó tlé k összegét d iffe r e n c iá ln i k e lle n e a jo g o s u lta k jö v e d e lm e szerint. A term észetb en i és a p én zb en i tám ogatási fo r m á k k özü l v a la m e ly e s t nagyob b je le n tő s é g e t tu la jd o n íta n a k a pén zb en n y ú jto tt családi s e gé ly n e k (53% ), s szám os más tám ogatá si fo rm á t is javasoln ak , m in t p l.: m in d en an ya saját jo g o n rés ze s e d jék társadalom biztosításban, a h áro m évesn él kiseb b g y e rm e k e t gond ozó an yák fize té s t k apjanak, m in d en h á ro m gyerm ek es a n ya 60 éves k o rá tól jog osu lt le g y e n n y u g d íjra , stb. A tan u lm án y szerzői szerin t a k e d v e ző tle n fra n c ia népesedési h e ly ze t m e g oldásáh oz szükséges, h o gy a családok egy része v á lla lk o z z é k a h a rm a d ik g y e r m ek m egszü lésére is. E z viszon t csak abban az esetben lesz reá lisa n elérh ető cél, ha a fia ta l n ő k részére le h e tő v é teszik a szak m ai és a családi fe la d a to k öszszeegyeztetését. A ja v a s o lt m egold ási fo rm a a m a gy a r g ye rm e k go n d o zá s i se g ély h e z hasonló ren d szer b evezetése. P. M. H E E R , D. M . : M a r k e t a b le licenses f o r babies: B o u l d i n g ’s p ro p os a l revisited. ( Á ru ba bocsátha tó g y e rm e k v á lla lá s i „jo g o s ítv á n y o k ” : B o u ld in g ja v a s la tá nak újr a f elvetése.) — S ocia l B io lo g y . 1975. N о. 1. 1— 16. p. K e n n e t h B o u ld in g , neves a m e rik a i k özgazd ász 1964-ben a k ö v e tk e ző ja va sla tta l á llt e ió a v ilá g egetó tu in epesedesi p ro b lém á in a k m eg old á sá ra : „ A z e g y e tle n oly a n m egoldás, a m e ly m in im á lis társad alm i k o n tro llt ig é n y e ln e es e g y o e n biztosítan á az e tik a i választás leh ető ség ét és m a x im á lis sza badságot a z e g y é n szám ára, az lenne, ha b e ve ze tn é k a g y e r m e k v á lla lá s i » j o g o s ítv á n y « ren d szerét. E szerin t m in d en nő — m egh a tá rozo tt k o rt e lé r v e — egy ig a z o lv á n y t kapna, a m e ly fe ljo g o s íta n á b izon yos szám ú g y e rm e k v á lla lá s á ra ipi. ez egy n ő re s zá m ítv a 2,2 lenne, p o n té rté k e 22), a m en n yi éppen az 1,0 r e p rodukciós arán yszám ot b iztosítan á a n e m ze t szám ára. M in d e n nő m egszü lh etn e k ét g y e rm e k é t és a m eg m a ra d t 2 p on t és to vá b b i 8 p on t össze g yű jtés é v e l — v á sárlás, aján d ék ozás, örök lés stb. ú tján — m ég e g y h a rm a d ik g y e rm e k e t v á lla l hatna. A z á lla m fe la d a ta l enn e a jo g o s ítv á n y o k p iacán a k m egs ze rv e zé s e és fe n n tartása, ah ol e ze k a d á s -v é te l tá rg y á t k é p e zv e cseréln én ek gazdát. A több g y e r m ek után v á g y ó , job b m ód ú nők íg y fe lv á s á ro lh a tn á k a szegén yeb b v a g y e g y e d ü lálló v a g y m ed d ő stb. n ő k től »fe ja d a g ju k a t«. A fé r fia k a t ki le h e tn e h a gy n i a szám itásból, hiszen v a ló já b a n a n ők te rm é k e n y sé g e a döntő. E nn ek az e lgo n d olá sn ak jö v e d e le m -k ie g y e n lítő aspektusa is van , ui. a g a z dagabb e m b e rek több g y e rm e k e t vá lla lh a tn á n a k és e zá lta l csökken ne e g y fő r e eső jö v e d e lm ü k , a szegén yeb b ek n él p e d ig fo r d íto tt hatás érvén yesü ln e. A jo g o s ítv á n y o k ára term észetesen a társad alom g y e rm e k utáni v á g y á t tü krözn é, ahol n a gy a g y e r m e k értéke, ott fe ls z ö k n e a jo g o s ítv á n y ára, és fo rd ítv a . A z id eális szituáció az v oln a, ha e g y g y e rm e k p é n zb e li ára n u lla lenne, v a g y is b árk i in g yen m egk ap hatná, ha to vá b b i g y e rm e k e t szeretne. H a az ár tú l m agasra szökne, a k k o r e setleg szu b ven ciók ú tján k e llen e tám ogatn i a család n evelésre alkalm as, de n e m e lé g jó m ó d ú családokat, m íg adózással k e lle n e sú jta n i a k e vésb é »é r d e m e s e k « g y e rm e k utáni vágyát. E z az elgo n d olá s — pusztán szok atlan sága fo ly tá n — p illa n a tn y ila g ab szurdnak tű n ik m in d en k i előtt, h o lott csak az e m b eriség közös fé le lm é t tü k rö zi a túln épesedés re n d k ív ü l súlyos, hosszú távú p ro b lé m á ja előtt.” E nn yi B o u ld in g e re d e ti elk ép zelése, am it egészen rö v id e n te rje s zte tt az i l leték es fó ru m o k e lé és am it annak id e jén senki sem v e tt k om oly a n az E gyesü lt Á lla m o k b a n . A z elm ú lt é v tiz e d esem ényei, különösen az 1974. é v i e n e rg ia v á ls á g h irte len a n ép esedési p ro b lém á ra te re lté k az a m e rik a i k ö zfig y e lm e t. A szerző B o u ld in g ja v a s la tá v a l kap csolatb an m ég n éh án y fon tos szem pontot, ill. m eg old á st is fe lv e t, a m e ly e k re B o u ld in g fig y e lm e n em te r je d t ki k e l lőképpen.
362
I R O D A L O M
Ily e n 1. a kényszer re n d k ív ü l fon tos és kényes kérdése. A z abortusz 1973. é v i le g a lizá lá s a az E gy esü lt Á lla m o k b a n m ár e le v e m e g k ö n n y íte tte a k o rm á n y zat s za b á ly ozó s zerep ét e téren . B á r ebben a s zab ályozó m ech anizm u sban nagy szerep et já tszh a t a k ö zv é le m é n y ereje, szerző szerin t jó v a l erőseb b en n él a szü lő k g y e r m e k utáni vá g ya , ill. akarata, h o gy s ajátm agu k határozh assák m eg g y e r m ek e ik szám át. 2. A legszélsőségeseb b m egold ás az v o ln a — a m itő l szerző e rk ö lcs ile g v is zszaretten — , h o gy a társad alom elp u sztítan á a m ár v ilá g r a h ozott „lé ts z á m fe le tti” csecsem őket, ak ik szám ára az á lla m n em tudna alk alm as fogad ószü lő k et szerezn i. 3. K e v é s b é drasztikus v o ln a a Chasteen (1970) á lta l ja v a s o lt születéssza b ály ozási fo r m a : a p u b ertá s-k orb an e g y id ő z íte tt fog a m zá s gá tló sze rt ültetn én ek — k ö te le ző e rő v e l — a fia ta lo k b ő re alá, a m e ly m in d a d d ig r e v e r z ib ilis e n b iz tosítaná sterilitásu k at, am íg é re tt k orb a n em érnek, és e k k o r e g y m ásik szerrel sem leg esíten ék e zek hatását. E h h ez azonban előb b elő k e lle n e á llíta n i a m eg fe le lő hosszú hatású fo g a m zá s gá tló szereket. 4. K in g s le y D avis (1973) azt ja va solta , h ogy s eb észileg s te rilizá ln i k ellen e m in d en o ly a n nőt, aki m ár egy " lé ts z á m fe le tti” g y e rm e k e t szült. S zerző szerint ez nem le n n e e lé g g é hatásos intézkedés, m ert sok nő úgyis csak h árom g y e r m ek e t szeretn e. 5. A le g k e v é s b é jó m egold ásn ak ta r tja azt a javaslato t, h ogy az állam v e g y e gond ozásb a v a g y a d ja ki g y e rm e k te le n fogad ószü lő k h öz az en g e d é ly n é l kü l szü lt gye rm e k e k e t, m ert enn ek e gy rés zt ren d k ív ü l súlyos p szich oló gia i k ö v e tk e z m é n y e i len n én ek az an yák ra és g y e rm e k e k re nézve, m ásrészt óriási a n ya gi terh et rón a a társadalom ra. A fe n ti m egold áso k a t m é rle g e lv e , a szerző úgy v é li. h ogy B o u ld in g ja v a s la tá t csak a p u b ertá sk ori hosszú hatású fo g a m zá s gá tló s ze r s e g íts é g é v e l lehetn e m egvalósíta n i. 6. A „b é b i-jo g o s ítv á n y ” árubabocsáth atósága kérd éséb en to v á b b fe jle s z ti az ered eti elgond olást, m iszerin t ak ik nem ak arn ak g y e rm e k e t v a g y a n orm án ál k e ve s e b b e t akarnak, ela d h a tjá k jo g o s ítv á n y u k a t azoknak, ak ik a n orm án ál több g y e rm e k e t akarnak, ú g y h ogy az á lla m tö lte n é b e a ..b é b i-jo g o s ítv á n y ” n a gy keresk ed ő szerepét, m e g fe le lő fo r g ó tő k é v e l s za b á ly o zv a a ..béb ip iacot” és ezáltal a népességn övek ed és ütem ét. S zerző szerin t a B o u l d i n g - f é l e te r v csak azt tudná b iztosítan i, h o gy a k ohorsz nettó rep rod u k ciós arán yszám ne sok k al lé p ie tú l az 1.0 értéket, de a n a pja in k b an sokat v ita to tt cél. a zéró népességn övek ed és (Z P G ) elérésére nem alkalm as. F e lté te le zv e , h o gy az á lla m fe lv á s á ro ln á az összes g ye rm e k v á lla lá s i jo g o s ítv á n y e g y tizedét. ú g yh o g y az e gy é n e k kezében csak an nyi m aradna, ami az ad ott id őszak ra a 0.9 értékű rep rod u k ciós rátát b iztosítaná, a k k o r az E gyesü lt Á lla m o k 2070-re érn é el az 1970. é v i népességszám ot (205.7 m illió fő t). E g y to v á b b i v á lto za t B o u ld in g ja v a s la tá ra az lenne, h o gy az em b erek 18— 35 éves k oru k k özt k ik ölcsön ö zh etn ék az álla m n a k jogosítvá n yu k a t. ami után k am a tot húznának. E z a fa jta any agi ösztönzés m ár ön m agáb an is k itoln á az átlagos g verm ek szü lési éle tk o rt, am i kissé csök k en ten é a term ék en ységet. A fe n ti spek u lációk kal, ja v a s la to k k a l s ze m b e á llítja a k o n k ré t h e ly ze te t az E gyesü lt Á lla m o k b a n , ahol az utóbbi é v e k népesedésp o litik a i in tézk ed ései (az abortusz lega lizá lá sa , a fogam zásgá tlási tech n ológ ia fejlő d é se , az á tfo g ó család te rve zé s i p ro g ra m o k ) ny om án m áris lecsö k k en t a term ék en vség. 1972— 73-ban a nettó rep rod u k ciós arán yszám 1.0-nél kiseb b volt. v a g y is az u tán p ótlási szint alatt m aradt. M e g e m líti, h o gy a fe n ti in tézk ed ések ellen ére, e gvéb k ü lső-b első tén vező k hatására is v á ra tla n u l felszö k k en h e t a term ék en ység. A je le n le g i születéssza b ályozási g y a k o rla tn á l h a tékon yab b eszk özökn ek tartan á az ún. gverm ek szü lési k v ó tá k v a g y az any a g i ösztön zők rendszerét. A k v ó ta -re n d s ze r abból áll. h o gy az álla m h a tározza m eg , h ogy e g y - e gy ő m axim u m n g y e rm e k e t szülh et A z an yagi ösztönzők ren d szeréb en az e gyik a lte rn a tíva szerin t a norm át nem tú llé p ő családok h a v i p én zb eli segélyben r é szesülnének. az ennél tö b b g ye rm e k e s ek v is zo n t m inden to vá b b i g ye rm e k után h a vi adót fiz e tn é n e k . A m ásik a lte rn a tíva szerin t p e d ig e g y egészen m agas ö szszeget k e lle n e fize tn i egyszeri adó f o r m á b a n m inden norm án fe lü li gyerm ek
I R O D A L O M
363
után (pl. 5000 d o llá rt). A szerző szerin t az adózási ren d szer k ie g y e n líté s h e ly e tt inkább fo k o zn á az an yag i e gy en lő tlen séget, nem csak a szü lőket sú jtva, hanem e le v e h átrányos h e ly ze tb e s zo rítv a a tö b b e d ik gye rm e k e k e t. K é t n em rég en v é g zett k ö zv é le m é n yk u ta tá s azt v izs g á lta (S im o n , 1973, 1974), h ogy visszaria sztan á -e az adóztatás az em b e rek e t a g y e rm e k v á lla lá s tó l: a m e g k é rd e ze tte k e gyh a rm ad a azt válaszolta, h o g y m ár h a vi 25 d o llá r esetén sem v á lla ln a h a rm a d ik g y e r m e ket, de h a vi 300 d o llá r esetén m á r 53% n em vá lla ln a . E g y é b k é n t az an yag i ösz tönző ren d szer e lő fe lté te le v o ln a a szem élyazon ossági szám b e v e ze té s e az U S A ban, a m itől az a m e rik a ia k nagyon idegen k ed n ek . E g y m ásik, igen k ényes szem p on tb ól, az eu gen ik ai k ö v e tk e zm é n y e k szem p on tjá b ól is e g y b e v e ti e k ét u tóbbi ren dszert. M iv e l az E gyesü lt Á lla m o k b a n álta láb an m agasabb a job b m ód ú szülők g y e rm e k e in e k in telligen ciah án yad osa, m in t a h átrányos h e ly ze tb e n n e v e lk ed ő szegén y gyerm ek ek é, e b b ő l azt a k ö v e t k eztetést v o n ja le, h o gy helyeseb b az elő b b ie k gye rm e k s zá m á t n ö v eln i, ezá lta l m agasabb in te llig e n c iá jú „e m b e ra n y a g o t te r m e lv e k i” , a s zegén yek et p ed ig m inden eszk özzel g á to ln i a n a gy család ok létrehozásában. (R e m é lh e tő le g soha nem k erü l sor en n ek az em b ertelen , nyom asztó H u x le y -i k ép n ek a m egvalósítá sá ra, a m it D a v id H e e r reá lis és k ö z e li le h e tő ségk én t v e tít elénk.) V é g ü l m e g e m líti azt a p arad ox leh etőséget, h o gy m agá n ak a fo g a m zá s gátlási tech n ik á n ak a to v á b b fe jle s z té s e — am i a B o u ld in g -ja v a s la t e lő fe lté te le len n e — fe lesleg essé tenn é az áruba bocsátható g y e rm e k v á lla lá s i jo g o s ítv á n y o k b evezetését, m e rt a n n yira lecsö k k en th eti rövid esen a term ék en ységet, h o gy a k orm á n y za t le g fő b b g o n d ja esetleg n em sokára a születésszám e m elése lesz. Sz. K . - n é
K O C H . G. G.— A B E R N A T H Y . J. R . — I M R E Y . P. B .: O n a m e th o d f o r studyin g f a m ily size pre fe rences. (A család n agyságra von atk ozó elk ép ze lé s e k ta n u l m án yozásán ak e g y ik m ódszere.) — D em o gra p h y . 1975. N o. 1. 55— 66. p. E gyes n ép ességcsop ortok család n agysággal k ap csolatos elk ép zelésein ek v izs gá la tá n á l a k é rd e ze tt sze m é ly álta láb an e g v d ire k t k érd ést kan. M e g v á la szolásával az ille tő álta l k ív á n t gy erm ek szám ról n yerü n k in fo rm á c ió t, am i v i szont csak az é le t egy ad ott szakaszában reális. E zen m utató jobb. k ö rü lte k in tőbb m e g k ö ze líté s é re szám os p ró b álk ozás történ t. A le g fő b b p ro b lém a a v á l tozó k ö rn y e ze ti és szem ély iségtén y ezők álta l m egh a tá rozo tt m utatók k v a n tifik á lása. E rre tö re k e d e tt G o ld b e r g és C oo m b s (1963) v izsgá lata, am elyb en a m eg k é rd e ze tt saját m aga p ro gram ozh atta választásait. N é m ile g e lté rő n éző p on t a l k a lm azásával p rób ál je le n d olgoza t ad ek vá tab b m ódszert a lk alm azn i a k ív á n t család n agvság m érésére. A z elem zés an yaga az 1968-ban v é g ze tt N orth C aro lin a A b o rtio n Studv m intáj áb ól k iv á la s zto tt rétegzett, v é le tle n csoportok, m e ly ek íg y é le tk o r és csa lád i á lla p o t tek in tetéb en n égy egy m ástól fü g g ő alcsop ortot k épeztek . M in d en csoportban az aláb b i k érd ést tették f e l: " T é te le z z e fe l e g v p ercre, h o g y éppen most. h ázasodott m eg és kap e g v döntési lehetőséget, egész é le té re ak ár ,.x” , akár " y ” szám ú g v e rm e k e t választh at. M e ly ik e t választaná. „ x ” -et. v a g y " y ” - t? ” A le h e ts é ges szám ok 0-tól 6-ig te r j edtek. A becsü lt p r efere n c ia p a ra m é te re k e t az alábbi n égy bontásban k ö zlik : i) az összes v izs g á it nő é le tk o r szerint. ii) az összes va la h a is házas nő. iii) azon n ő k , ak ik je le n le g is első f é r j ü kkel é ln ek házasságban, etn ik a i cso p ortok szerint. iiii) az összes 31— 44 éves n ő , aki első fé r jé v e l él je le n le g is házasságban. iskolai végzettség szerint. A v izs g á la t e re d m én y e i szerin t az am erik ai szülési n orm a a 2— 4 g y e rm e k es családot tárttá m e g fe le lő n e k M in d en k i in k áb b a k ét v a g y a h árom g y e r m ek m elle tt döntött, de a n égy gy erm ek es álla p o tot az e g y, ille tv e öt g y erm ek e lé h e ly e zik. A szerzők h a n gsúl y ozzák , h o g y az álta lu k alk a lm a zo tt eljárás nem hason
364
I R O D A L O M
líth ató össze a d ire k t k érd ésekkel. A d ire k t kérd ések a d ön tésh ozatal belső te r m észetére n em adnak fe lvilá g o sítá st, v is zo n t a p áron k én ti összehasonlítás m ód szere ép pen ezt a d ja m eg, bár az egyén belső m ech an izm u sáról ez sem ad k é pet, m iv e l csak e gy e tle n p árb ó l tud választani. E zért a p áron k én ti m ódszert csak a d ire k t k érd ésre adott vá la s z álta l k ije lö lt öve ze te n belü l érd em es a lk a l m azni. R. CS.
N E A L , A . — G R O A T , H. Т .: A l i e n a t i o n p re d ic to rs o f d iff e r e n t ia l f e r t ilit y . A l o n g itu d in a l study. (A z elid eg en ed és s zin tje m in t a d iffe r e n c iá lis te rm é k e n y ség e lő r e je lz ő je .) — A m e r i c a n J o u r n a l o f S ociolo gy. 1975. V o l. 80. No. 5 1220— 1226. p. A te rm ék en y ség és elid egen ed és oksági kap csolatán ak e le m zé s é re 1963-ban vizs g á la to t v é g e z te k 336 anya körében , ak ik et lon gitu d in á lisá n 1971-ben újra m egk erestek . A z elem zés fő k érd ése az. h o gy az elid egen ed és s z in tje elő re je lzi-e a te rm ék en y ség b izon yos s zin tjét? A z e re d e ti m in ta T o le d o összes. 1962-ben szült asszonyát tartalm azta, akik közül 700 részletes vizsgá laton m en t át az elid egen ed és s zin tjén e k m e g á lla p í tására. N a g y o b b részü k fe h é r bőrű k atoliku s és protestáns volt. A m e g k é rd e ze t tek 47% -a k e rü lt 1971-ben ú jb ó l vizsgá latra. A z elid egen ed és, m in t fo g a lo m a céltalan ság, szociális bezártság, e lv á rá s n élk ü liség és erőtlenség, v a g yis az ön érvén y esítés h iá n yát tartalm azta. A z e re d e tile g m eg k é rd e ze tte k 4 3% -a nem szült to vá b b i gyerm ek et, 33%nak egy, 24°/0-n ak k ettő v a g y több g y e rm e k e s zü letett az e lte lt n yolc é v alatt. A z e lem zésb ől a rra az e re d m én yre ju tn ak a szerzők, h o gy azon asszon yok nál. ahol 1963-ban m agas elid eg en ed ési szin tet á lla p íto tta k m eg, ott az azóta tap asztalt te rm ék en y ség is magas. V a jo n a n ö vek ed ő család m éret az e lid e g e n e dés n ö vek ed ését is e re d m én ye zte? Ezen k érdés m eg v á la s zo lá s á ra n égy a lcsop ortot k ép ezn ek az 1963-as és 1971-es e lid eg en ed ési szin tek kü lön b ségei szerint. A z ere d m én ye k n em tám aszt já k alá ezt a fe lte vé s t, m iv e l a n ö v e k v ő család m éret nem n ö v e li az elid egen ed és szintjét. T o v á b b i elem zés c é ljá b ó l két alcsop ortra osztották a vizsgá ltak at, v a g yis a m in d k ét id őpon tban stab ilan m agas szoron gási szin tű eket a m ind k ét id őpon tban alacson ya któl e lv á la s ztjá k . E zen b elü l a te r v e z e tt g y erm ek szá m ok tek in tetéb en is csop ortosítanak a n em te rve ze tt, v a g y n em k ív á n t terhességek hatásának vizsgá la tá ra . A zo n asszonyoknál, ak ik n él m in d ig m agas v o lt a szo rongási szint, a nem te r v e z e tt terhességek a rán ya kétszer, h árom szor m agasabb volt, m in t a m in d k ét id őp on tb an alacson y szorongási szinten le v ő k n é l. A n ö v e k v ő család m éret és a to vá b b i terhességet m ár nem te rv e ző nők arányán ak együ ttes em elk ed ése a fogam zásgá tlás szerep ére, h ián yára fig y e lm e z te t. A v iz s gála t e re d m én ye i a la p já n tehát a m agasabb szorongási szin t a szü letésszab ályo zás, fogam zásgá tlás alacson y h a tékon yságá val, m ellő zé s év e l já r együtt. A z a tény. h o gy a család m éret n övek ed ése nem em eli to vá b b a szorongási szintet, a g yerm ek , ille tv e család e g y ik fontos p szich oló gia i p o zitív u m á ra h ív ja fe l figy e lm ü n k e t, m ely n e k a gyerm ek szü lést m o tiv á ló té n y e ző k v izsgá latáb an a jövő b en nagy obb s zerep et k ell adni. R. CS.
P E T E R S E N , W .: A d e m o g r a p h e r ’s v ie w o f p r e h is t o r ic d em o gra ph y . (A paleod e m o g rá fia egy d em o gráfu s szem ével.) — C u r r e n t A n t h r o p o l o g y . 1975. No. 2. 227— 245. p. A z e lm ú lt k ét é v tize d b e n a régészek, an trop ológu sok tö b b ízb en fo g la lk o z tak olyan kérd ések k el, m ely e k a m ai d e m o g rá fia szám ára is fontosak, e lé rt e re d m én y e ik e t azonban saját m agu k sem ta lá ltá k k ielég ítő n ek . S zerző a fe n t e m lített d iszcip lín á k m ű v elő in e k k ív á n t segítséget n y ú jta n i azzal, h o gy m int k ív ü lá lló az e lk ö v e te tt hibák, p rob lem atik u s p on tok je lz é s é v e l a le g ú ja b b d e
I R O D A L O M
365
m o g rá fia i m ód szerek m egism erése és használata fe lé ir á n y ítja figy e lm ü k e t, ugyanis a le gtö b b en k özü lü k n em is m e rik a m ai d em o gráfu sok m unkásságát. S zerző a p a le o d e m o g rá fiá b a n e d d ig használt d e m o g rá fia i m ód szerek et ta g la lja két csoportba összefog la lva . A z első a d e m o g rá fia i je le n s é g e k régészeti forrá sa n y a gra tám aszk od ó e lő re - v a g y visszavetítése, am it ren d szerin t a n ép r a jz i (a n tro p o ló g ia i) a n a ló g iá k alk alm azása révén , va g y a „n ép esség — r e n d e l kezésre á lló ja v a k és term észeti e rő fo rrá s o k " e gy en sú ly i e lm é le té n e k s egítség é v e l végezn ek . E lőb b i P e te r s e n szerin t a d e m o g rá fia i elem zés szám ára k evés se g ítséget nyú jt, n em is csupán azért, m ert az összevetés az elté rő g a zd asági-k u ltu rális-term észeti k ö rü lm én y e k m ia tt igen nehéz, h an em m ert h iá n yzan a k a je le n k o ri term észeti n é p e k re von atk ozó k ie lé g ítő pontosságú nép ességstatiszti kák és elem zések. S zerző b izon yta la n n a k ta rtja az utóbbi „d a r w in is ta '’ alapokon nyu gvó e lm é le te k e t is általán osításu k és b izo n yító an yagu k szórván yos je lle g éb ő l adódó la b ilitá s u k m iatt és fig y e lm e z te t arra, h ogy a rég észek jelen tő s ré szét e lm életalk o tásu k b an túlzottan b e fo ly á s o lja az a tény, h o gy forrá sa n yagu k szinte k izá ró la g csak tá rg y a k b ó l áll. (M e g je g y ze n d ő , h ogy szerző b írá la ta nem m entes ném i v u lg á ris m a terializm u s-ellen ességtő l.) P e te rse n szerin t e gy é rtelm ű e n nem az előb b fe ls o ro lt m ódszerek, hanem a d e m o g rá fia i becslések íg é r ik a legtöb b ered m én yt. A le g g y a k o rib b és v is zo n y lag a legeg yszerű b b en v é g re h a jth a tó a n épességnagyság becslése. S zerző le g in k áb b azok kal rok on szen vez, ak ik ezt az egy fő re eső la k ó té r alap ján k ísérlik meg, s ú gy vé li. h ogy kü lön b öző életm ód ú közösségekre érdem es len n e ily en m utatókat k id olgozn i. A háztartásnagyság m egb ecsü lése m ár p rob lem atikusabb, m iv e l n agyon nehéz a rok on sá gi-e g yü tté lés i ren d szerek rekonstruálása. A term észetes szap orod ás becslése terén P e te r s e n s zerin t a n ép ességn ö ve kedés rá tá já t átlagosan nem ig e n leh et l% o -n é l több n ek fe lté te le zn i. T é n y v i szont, h o gy k ü lön -k ü lőn a haland óság és a term ék en y ség becslése igen nehéz feladat. A z e rre v o n a tk o zó n ép raj z i a n a ló g iá k je le n le g e lé g g é szórván yos adatai k evéssé haszn álh atóak re n d k ív ü li elté ré s e ik m iatt. Szám os je le n le g m ég k iküs zöb ö letlen p ro b lé m á v a l állu n k szem ben a c son tm arad ván y ok b ó l történ ő nem és ha lálozá si k or m eg á lla p ítá sa terén is. D u rva általán osításkén t szerző 20 év k ö rű ire teszi az átla gos ha lálozá si k ort szem b en az iparosítás e lő tti korszak 35— 40, ille tv e a m ai 70— 75 év év e l. A term ék en ység m egh a tározása ad ath ián y m ia tt m ég a h alandóságénál is nehezebb. F eltétele zh e tő , h ogy tö b b n y ire k ö ze l á llh a to tt a b io ló g ia i m a x im u m hoz, bár a társad alm ak e g y része m ás fe jlő d é s i stádium ban is lehetett. E gyes szerzők fe lté te le z ik a n ép ességk on tro ll k ü lön b öző trad icion á lis fo rm á in a k (coitus interruptus, g y erm ek gy ilk ossá g , házasságtól v a ló tartózkodás, esetleg abortusz) alk alm azását is. B á r ez nem zárh a tó ki, P e te r s e n v é le m é n y e szerin t a te rm é k en y ség et nem elsősorban fen tiek , nem is a háborúk, hanem a m o zg ó -v á n d o rló életm ód korlátozh atta, s a h ely h ezk ötött é letm ó d a term ék en y ség n övek ed ését ered m én yezte. A term észeti n ép ek népesed éstörtén etén ek e g y ik a la p té te le az. h ogy am int ezek a c iv iliz á c ió v a l érin tk ezésb e k erü ltek, n a gyarán yú létszám csökken ésen m en tek keresztül, elsősorban a p u sztító já rv á n y o k , szám u n k ra ism eretlen b e te g ségek h irte le n m e g je le n é s e k övetk eztéb en . S zerző ism ét fe lh ív ja azonban a f i g y e lm e t 'arra, h ogy azo k a források , am e lye k e n a k u tatók becslései alap u ln ak (m isszionáriusok, fe lfe d e z ő k je le n té s e i) nem túlságosan m egb ízh atóak . A z is felté te le zh e tő , h o gy a látszólagos létszám csök ken és m ögött tu la jd o n k ép p en egy nagyarán yú a sszim ilá ciós-k evered ési fo ly a m a t rejtő zik . M in d en esetre e g y á lta lá ban nem m egn yu gtató az, h ogy a K olu m b u sz e lő tti A m e rik a népességét az egy ik szerző 8,5 m illió b a n , a m ásik p e d ig 113 m illió b a n á lla p ítja meg. A tö rté n ele m e lő tti időszak népességének m ig rá c ió já ra von atk ozó adatok, ha lehet, m ég az e d d ig fe lso ro lta k n á l is b izon ytalan a b b ak . A fö ld r a jz i nevek en alap u ló vá n d o rlá si e lm é le te k csakúgy fé lre v e ze th e tn ek , m in t a m ai v á n d o rm o z g a lm a k a d ata ib ó l v a ló visszak övetk eztetések . T is ztá za tla n a k u lturális, n y elvi, fizio ló g ia i je le n s é ge k d iffú z ió já n a k lefolyása, tén y leges m ére te i is. Á tte k in té s e v é gé n szerző az aláb b i m egá lla p ítá so k a t teszi: az a n tro p oló gusok ford ítsa n a k n a gyob b fig y e lm e t a v izs g á lt közösség d e m o g rá fia i je lle m z ő i nek m in él pontosabb felm é rés é re, a m iv e l a d e m o g rá fia i b ecsléseket m eg k ön ynvíth etik , az an alóg k öv e tk e zte té s ek m ód szerét haszn álh atóvá teszik. N a gy o b b
366
I R O D A L O M
fig y e lm e t ja v a s o l a tö rté n ele m e lő tti id őszak népessége társad alm i sze rk e ze té nek, k u ltú ráján ak tan u lm án yozása terén is, m iv e l a n é p m o zg a lo m je le n s é g e i so hasem pusztán fiz io ló g ia ia k , s a fe n ti té n y e zők n élk ü l n em is érth etők m eg teljesen. F. T.
R Y D E R , N . B .: N o te s o n sta tionary pop ulatio n s. (J e g y ze te k a stacion er népes ségről.) — P o p u l a t io n In d e x. 1975. No. 1. 3— 28. p. B á r a s zak em b erek és a laik u sok fig y e lm é t je le n le g a v ilá g népességének igen gyorsü tem ű n övek ed ése k öti le, nem kétséges, h o gy a tá v o la b b i jö v ő szem p o n tjá b ó l ez a d e m o g rá fia i egy e n s ú ly -h iá n y csupán á tm en eti je lle gű . A népes ség n ö vek ed ésén ek átlagos ütem e k ö ze lítő le g zérus n agyságren d ű v o lt az em b eriség tö rtén etén ek legk o rá b b i szakaszaiban is és a s tacion er népesség k ü lön böző je lle m z ő in e k és az e je lle m z ő k k özö tti k ap csolatokn ak a fe ltá rá s a a tá v o labbi jö v ő sze m p o n tjá b ó l sem te k in th ető m erőb en a k ad ém ia i je lle g ű szellem i tornának. A zérus n ö vek ed ési rá tá jú stab il népesség, v a g yis a s tacion er népesség k i alaku lásának és fen n m arad ásán ak a fe lté te le i: 1. a n ő i népesség to vá b b élési ren d jén e k (fü g g v é n y é n e k ) v á lto za tla n s á ga , 2. a le á n y é l veszü letések k orsp eci fikus arán yszám ain a k vá lto za tla n s á ga ; 3. a k ét előb b i fü g g v é n y m e g fe le lő é r tékei szorzatösszegének, v a g y is a női népesség nettó rep rod u k ciós e g y ü tth a tó já nak 1 -gyel v a ló e gy e n lő sé g e :
4. a f iú élveszü letések le á n y é lv es zü letés e k h e z v is zo n y íto tt arán yán ak ( k ) a v á lto zatlan sága; 5. a f é r fi népesség to vá b b é lé s i ren d jén e k v á lto za tla n s á g a : 6. a n é pesség zártsága a v á n d o rlá s o k k a l szem ben. A le á n y é lv es zü letés e k В ( t ) - v e 1 je lz e tt é v i szám a a p fa ) és a m ( a ) é rté kek id őb eli v á lto za tla n s á ga esetén a
e g y e n le tte l h a tározh ató m eg, m ely b e n a nettó rep rod u k ciós együ tth ató ( Rn) é r ték én ek e g y s é g n y in ek k e ll le n n ie an nak a biztosítása érd ek ében , h ogy a népes ség s tacion er je lle g e k ia la k u ljo n . E z u tóbbin ak term észetesen szám os e gyéb f e l tétele is v a n ; e ze k et N o r m a n B. R y d e r részletesen e lem zi. A népesség zártsá g á nak a fe lté te lé v e l kap csolatb an pl. m e g je g y zi, h ogy az h e lyettesíth ető azzal a fe lté te le zé s s e l is, h o gy a k ü lön b öző k orú ak és n em ű ek vá n d o rlá si e g y e n le g e z é rus legy en , a k ü lön b öző korú és nem ű v á n d o rló k te rm ék en y ség e és halandósága p ed ig azonos le g y e n a m e g fe le lő korú n e m -v á n d o rló k é v a l, d e elk ép ze lh ető sta cion er (és e gyéb s ta b il) népesség k ialak u lása álla n d ó n em zérus ván d o rlási e g y e n le g fen n fo rg á s a esetében is, a v á n d o rló k k ü lön b öző strukturális je lle m ző in ek az állan d ósága esetében, a p (a) és a m (a ) é rték ek ú jram egh a tározásának az alap ján . A stacion er je lle g biztosításán ak term észetesen eb ben az eset ben is fe lté te le m ara d a nettó rep rod u k ciós együ tth ató é rték é n e k 1 -gyel v a ló egyen lősége. A m e n n y ib e n a népesség stacion érrá válásán ak a fe lté te le i b izto sítottak, fe lm e rü l, h o gy m ek k ora lesz a stacion érrá v á ló népesség végső (a to váb b iak b a n v á lto za tla n ) szám a. E zt le geg yszerű b b en nép ességelőreszám ítás le bon yolítása útján h a tá rozh a tju k m eg. H a en n ek során m ár m egh a tároztu k a végső női születési koh orszn ak a létszám át, a fe la d a t is m eg old o ttn a k te k in t hető. A z e lőreszám ítást a zzal a létszám m a l célszerű k ezd en i, m ely a m e g fe le lő te rm ék en ységi szin t azo n n ali elé ré s e esetében alak u ln a ki. T é te le z zü k fe l, hogy az előreszám ítás k ezd etén a női népesség to vá b b élési fü g g v é n y e p (a ), te rm é k en ységi (an yasági) fü g g v é n y e p e d ig R 0 m ( a ) , ahol
I R O D A L O M
367
H a am a női születési é v já ra to k lé tszám ain a k a sorozata, m ely e k a p r o p a g a tív k or felső határán ál k eveseb b szám ú é v re terjed n ek ki В ( t —-x), ak k or a p (a) és a m (a) állan d ósága esetében k ia la k u ló végső születésszám :
A m e n n y ib e n a népesség az előreszám ítás kezd etén sta b il n ö v ek v ő, ille tv e stabil csökkenő népesség, a fen ti form u la az aláb b ivá egyszerű söd ik:
ahol R 0 a n ettó rep rod u k ciós együ ttható, r a term észetes szaporodás intrin sic arányszám a, M p e d ig az an yák átlagos életk ora le á n y g y e rm e k e ik m eg szü leté m ítva ). sekor (a halandóság hatásának a fig y e le m b e v é te lé v e l s zá zám ítva). E zt k övetően a szerző a stacion er népesség átlagos é le tk o rá v a l fo g la lk o zik. R y d e r szerin t a stacion er népesség átlagos é letk orán ak (a) a m eg h a tá ro zá sára az alábbi form u lá k használhatók.
E zt k övetően a szerző a stacion er népesség átlagos é le tk o rá v a l fo g la lk o zik. R y d e r szerin t a stacion er népesség átlagos é letk orán ak (a) a m eg h a tá ro zá sára az alábbi form u lá k használhatók.
-
i о
X
1,. dx '
“
i l o
X-
2
“
I l x dx 0
d c dx '
E{\+C*) 2
I xdx dx 0
E fo rm u lá k k özü l a középső az ún. k on traharm ónikus átla g k iszám ítására s zolgáló fo rm u la k én t is fe lfo g h a tó , m ely n e k alkalm azása a d e m o g rá fia i k u tató m unkában e lé g g é gya k o ri. A h arm ad ik form u láb an szerep lő E a születéskor várh ató átlagos élettartam , v a g y is a h alandósági tábla (és általában a stacion er népesség) m eg h a ltja in a k az átlagos életk ora. C 2 p ed ig a h alandósági tá b la b eli (és á lta láb an a stacion er népességen b elü li) h alálozási k o ro k szóródási e g y ü tt h a tóján ak (v a riá c ió s k o e fficie n sé n ek ) a n égyzete. С = ~
, ahol D a h alálozási
k orok szórása R y d e r a C o a l e - D e m é n y -fé le n yu gati típusú h alandósági tá b lá k nak az alap u l v é te lé v e l m eg v izs gá lja , hogyan alakul az átlagos é le ttartam n ak ( E) a n ö v ek e d é sé v e l a ha lálozá si k o ro k v a riá c ió s k o e ffic ie n s e (C ) és a népesség átlagos é le tk o ra (á) m u tatóján a k az értéke. E h alandósági táb lá k — m in t is m eretes — hu szonn égy haland ósági szín v o n a lra von atk ozóan k észü ltek el. A női népesség szü letésk or vá rh a tó átlagos életta rta m a ( E f ) a legm agasab b h a lan dósági szín vo n a l esetében 20.0 évet, a lega lacson yab b h alandósági szín von al esetáben 77,5 é v e t tesz ki. az egyes (szom szédos) h alandósági szín vo n a la k a női népesség szü letésk or vá rh a tó átlagos életta rta m a ( E f ) tek in tetéb en 2,5 é v v e l térn ek el egym ástól. A női népesség m in d en egyes h alandósági szín vo n aláh oz a fé r f i népesség vo n a tk o zó h alandósági s zín v o n a lá t le író h alandósági táb la tartozik . A ha lálozá si k o ro k szórási m u tatója ( D ) érték én ek az a lak u lá sá va l k a p csolatban R y d e r k im u tatja, h o gy ez u tóbbi a szü letésk or vá rh a tó átlagos é le t tartam ( E) szóródása te rje d e lm é n e k (ran ge) m in teg y a k ö ze p é ig a születéskor vá rh a tó átlagos éle tta rta m m a l ( E) e gyü tt nő. m a jd csökken, v a g y is a születéskor
3 ti 8
I R O D A L O M
halálozások n ak az arán ya előb b a k ie g y e n líte tte b b k ors ze rin ti m egoszlás (v a g y is nagyob b szóródás), m ajd — az átlagos éle tta rta m (E ) to vá b b i n ö v ek e d é sé v e l — az öre gk o ri m ódusz k örü li k on cen trá ltab b k o r szerin ti m egoszlás (v a g y is kisebb szóródás) fe lé halad. Szem betűnő a születéskor vá rh a tó átlagos életta rta m ( E ) n ö vek ed ése és a h alálozási k orok szóródási egy ü tth a tó ja (va riá c ió s k o e ffic ie n s e ) m u tató ja (C ) é rték é n e k a csökkenése közötti kap csolatn ak a linearitása. A szóródási e g y ü tt ható (va riá ciós k o e ffic ie n s ) érték e ih e z ille s zte tt regressziós egyenes é rték ei a la p já n e gy éb k én t e lé g g é kockázatos m inden, a Coale— D e m é n y - fé le halandósági táb lák szü letésk or várh ató átlagos éle tta rta m (E ) érték ein tú lm enő extrap olá ció, m ert a szóródási együ tth ató (va riá c ió s k o e fficie n s) é rték ei a R y d e r álta l hasz nált nyu gati típusú táb lák esetében a női népesség 85.6 é v e t k ite v ő születéskor vá rh a tó átlagos életta rta m a és a fé r fi népesség 82,5 é v e t k ite v ő születéskor vá rh a tó átlagos éle tta rta m a fö lö tt m ár n e g a tív előjelű ek . É rdekes ezzel a ku tatási ered m én n yel kapcsolatban R y d e r - nek az a m e g fig y e lé s e is, h ogy a h a lá lozási k orok szóródási e gyü tth ató ján a k (v a riá c ió s k o e fficie n sé n ek ) az értékei azonos h alandósági szín v o n a la k esetében is m agasabbak a női m in t a fé r f i n é pesség esetében, s ez a külön bség a szü letésk or várh ató átla gos éle tta rta m n ö v e k e d é s év e l együ tt nő. K im u ta th a tó az is. hogy a szü letésk or vá rh a tó átlagos éle tta rta m ( E ) n ö ve k e d é s év e l és a halálozási k orok szóródási együ tth a tó ja (va riá ciós k o e fficie n se i érték én ek ezzel e g y ü ttjá ró csök k en ésével nő a stacion er népesség átlagos é le t kora (á ) és a legm agasab b szü letésk or v á rh a tó átlagos éle tta rta m -é rté k e k , ille tv e a lega lacson yab b szóródási együ tth ató é rték ek esetében csaknem e lé ri a szüle téskor v á rh a tó átlagos éle tta rta m n a k (E ), v a g y is a stacion er népesség m egh a ltjai átlagos életk orá n a k a felét. Pon tosan a fe le csak abban az esetben le h e t ne. ha m ind en k i ugyanabban az életk orba n halna m eg. am i a valóságb an nem ford u lh at elő. R y d e r p rofesszor ezt k övetően a k ü lön b öző h alandósági szín von alú és n ö vek ed ési rátájú stab il népességek szám os d e m o grá fia i je lle m z ő jé n e k az e g y b e v e té sé v e l fog la lk o zik . K ü lön ös fig y e lm e t szentel a m u n k ak ép es korú aln épesség az aln ép ességek k icserélőd ési arány a és az ún. d e m o g rá fia i átm en et a nénességi m od ellek s e gítség ével történ ő elem zése k érd ésein ek is. K é ts ég te le n ü l fi gy e le m re m éltó a népesség öreged ésén ek a m ére té re k id o lg o zo tt új m ódszertani k on cep ciója is. m ely szerin t a népesség öreged ését nem a v a la m e ly v is zo n yla g magas é letk ort (p l . 60. ill. 65 é v e t) e lértek és ennél időseb bek össznépességen b elü li a rá n y á va l k e lle n e m érnünk, hanem az azon é le tk o rig to vá b b é lő k és ö re geb b ek arán yával, m elyn ek az e lérések o r a m ég vá rh a tó átlagos é lettartam tíz é vet tesz ki. N o r m a n B. R y d e r p ro fesszo r tan u lm ányának g on d o lati gazd agságát é rz é k eltetn i is a lig á llo tt m ódunkban. M in d en fe je z e te m egérd em eln é, h ogy is m e r tetést írju n k róla. V. E.
S N O W D E N . R .: R e c e n t studies in in t r a u t e r i n dev ices: A re appraisal. (M éhen b elü li eszközök ú iab b v izs g á la ta : ú jraérték elés.) — J o u rn a l o f B io social Scie nce. 1975. No. 4 367— 375. p. A szerző az E x e te ri E gyetem en m űködő C sa lád tervezési K u tatási E gység tev é k e n ys é gé t ism erteti, a m e ly E x e te rb ő l és D éln yu gat A n g liá b ó l 1964. óta g v ű jt a m éhen b elü li eszk özökre vo n a tk o zó ad atok at: 1972-től k ezd őd ően p ed ig a kutatóm unka az egész ország te rü le té re k iterjed . A cik kb en ism ertetett m eg állap ítá sok húsz k özp o n tb ól szárm a zó 25 000 eset tap asztalatait összegezik. A szerző úgy vélek e d ik , h o g y a m éhen b elü li eszk özök érték elésén él k ü lön ösképpen szükség van a hosszabb id e ig tartó m e g fig y e lé sre , összeh a so n lítva a kü lön b öző típusú, rég eb b i és ú jab b eszközöket, arra a k ö v e tk e zte té s re jut. h o gv a terhességi arán y von atkozásában nincs közöttü k lén y eges különbség. A tapasztalatok szerin t — ú gy tűnik — fo rd íto tt v iszon y van a terhességi ráta és a vérzés és/vagy fá jd a lo m m iatti e ltá v o lítá s arányszám a között. E z le gin k á b b a L ip p es L o o p esetében n y ilv á n v a ló . E zzel szem ben a k ilök őd ési arányszám növ e -
I R O D A L O M
369
kedése e g y ü ttjá r a terhességi arán yszám n ö v ek ed ésével. E z od avezetett, hogy ig y e k e zte k „n e m k ilö k ő d ő ” m éhen b e lü li eszk özöket k ife jle s zte n i, a k éső b b iek ben azonban rájöttek , h ogy a k ilök őd ési arán y csökkenése n em fe lté tle n ü l já r e gyü tt a terhességi arán y csökken ésével. F eltétele zh e tő e n v a la m e ly, ism eretlen k özbülső v á lto zó b e fo ly á s o lja m ind a terhességek, m ind a k ilök őd ések g y a k o riságát. A szerző p rob lem atik u sn ak v é li a h atékon ysági m u tatók in terp retálását, te k in te ttel a k ü lön b öző k özp on tok h a tékon ysági m u tatói k ö zö tt fe n n á lló e lg o n d o lk oztató külön bségre. A h atékon ysági m utatók k özö tti kü lön b ségn ek n a g y o b b részt az a lk a lm a zó k k özö tti — fő le g fe lk é s zü ltsé g b eli — d iffe re n c iá k ra utalnak. O ly an m éhen b elü li eszk özn ek az előállítása, a m e lyn ek terhességi arán ya nu lla — illu zórik u s. A fe lh e ly e z ő — alk a lm a zó felk észü ltségét, m egb ízh a tóságát ugyanis nem leh et m in d en esetben g a ra n tá ln i: az in tra u terin eszköz a lk a lm a z hatóságának le gm e gb ízh a tó b b m u tatója va ló s zín ű le g a m ellék h a tások aránya, m eg fe lelő e n alacson y terhességi ráta m ellett. A z e g y ik m éhen b elü li eszközt, a D a lk o n -p a jzs o t k é t vá lto za tb a n p ró b álták ki. A z e g y ik v á lto za tb a n a szövetb a rá t m ű an yagot ré zze l im p regn álták . Ü g y ta lálták. h o gy nincs k ü lön bség a rézm en tes és a rezet ta rta lm a zó v á lto z a t között. A D alk on eszk özzel v é g z e tt m ásik v izs g á la t azt m utatja, h o gy b izon yos ala p ja van annak, m iszerin t ennek az eszk özn ek a k ilök őd ési arán ya alacsony. J. P.
S T E T S O N , D. M . — W R I G H T , G. C.: T h e effects o f laws o n d iv o r c e i n A m e r ic a n States. (A jog sza b á ly ok hatása a v á lá s ra az am erik ai állam ok b an .) — Jo u r n a l o f M a rr ia g e and the F a m ily. 1975. No. 3. 537— 547. p. A z E g v e s iilt Á lla m o k b a n m inden ta gállam ön állóan sza b á ly ozh a tja az á l la m p olg á ro k családi é letén ek a jo g s zfé rá já b a eső viszon yait. íg y tö b b e k k ö zött a házasságoknak vá lá s útján történ ő f e l b ontását is. E nnek k ö v etk eztéb en n a gvok az eltérések a vá lá st k orlá to zott m érték b en en ged élyező, ille tv e a v á ló ok ok szélesebb v á laszték án alap u ló en gedék en yeb b, jo g i szab ályozá s és a d m i n is ztra tív g y a k o rla t terén. Éppen ezért m e g le p ő , h ogy a házasságok in s ta b ilitá sával fo g la lk o z ó tan u lm ányokban , a m últ század óta folyam atosan em elk ed ő válási arányszám ok at elsősorban a társadalm i és gazdasági k ö rü lm én ye k v á l to zásával hozták összefüggésbe, és csak igen csek ély je le n tő sé g e t tu la jd o n íto t tak a válási jo g s za b á ly o k sok féleségén ek. A szerzők, fe lté te le z v e , h o gy a válási jogszab ályok b an és azok v é g r e h a j tásában re a lizá ló d ó á lla m i p olitik á n a k a gazdasági és a társad alm i k ö rn y e ze t hatásaitól fü ggetlen , ön á lló hatása is van a v álási arán vszám ok alakulására, cél szerű nek ta rtj ák e k érd ésk ö r b ehatób b tanulm ányozását. E lem zésü kben a v á lási arány szám ok e ltéréseit a gazd asági fe ilettsé g . a társad alm i k ö rü lm én yek és a válási j og együttes és k ü lön -k ü lön m ért hatásai alap ján v izsgá ljá k . A z álla m gazdasági fe jle tts é g é n e k szín vo n a lá t je lz ő m u tatók közü l a szer zők az iparosítás, az u rbanizáció, a jö v e d e le m és oktatás arán yán ak v á lto zá s á v a l fo g la lk o zn a k . A v álások at b e fo ly á s o ló társad alm i k ö rü lm én ye k k özö tt e ls ő sorban a népesség stabilitásán ak, a lakosság e tn ik ai összetételén ek és a v a l lási n orm ák n ak (p l. a k a to licizm usnak) tu la jd o n íta n a k jelen tőséget. A szerzők kiem elik , h o gv a k oráb b i sza k irod a lom a gazdasági fe jle tts é g és a v á lá sok a la kulása k özö tt nem ta lá lt egy értelm ű összefüggést. A társad alm i té n y e zők h a tásaival fo g la lk o z ó elem zések viszon t kim u tatták, hogy azokban az á lla m o k ban ahol n a gy a zárt etn ik ai közösségekben élő b evá n d o ro lta k aránya, ez m e g erősíth eti a szárm azási h e ly szilárd családi éle tte l kapcsolatos tra d icion á lis n o r m áit. és c sök k en tőleg hathat a válások szám ára. A katoliku s vallású lakosság m agas résza rán ya ugyancsak n e g a tív irányú összefüggést m utat a v á lá sok szá m ával. A vá lá s i jo g d iszp ozitivitá sá n a k m egh atározásáh oz a szerzők pontozásos m ód szerrel k iszá m ított in d e x e k e t alkalm azn ak. Í g y p éldáu l a válási jo g r a v o natkozó in d e x — a k ü lön b öző k o d ifik á lt jog sza b á ly ok b a n m eg h a tá rozo tt v á ló okok v álaszték án ak fig y e le m b e v é te le alap ján — nu lla pon tszám esetében a v á
370
I R O D A L O M
lási jo g n a k m in im ális, öt p on t esetében p e d ig m a x im á lis e n g ed ék en y ségét je lzi. A v á lá s i jo g s za b á ly o k vé gre h a jtá sá n a k d is zp o zitiv itá sá t m utató in d e x a válást k im on d ó b írósági e ljá rá s eltérései a la p já n s o ro lja be az egyes tagállam ok at. B á r a vá lá s i jo g i in d e x és a v é g re h a jtá s i in d e x n a gysága n y ilv á n v a ló a n szoros kap csolatb an á ll egym ással, kim u tath ató, h o gy a v é g re h a jtá si in d e x é rz é k en yeb b en rea g á l a házasság fe lb o n tá st k érő k n ö v e k v ő szám ára. V á lá s i arán yszám a latt a szerzők az 1960-ban 1000 házas n ő re ju tó válások szám át értik. A z előb b iek b en fe ls o ro lt fü g g e tle n v á lto zó k és a vá lá s i arán yszám ok k ö zötti több ször ös k orreláció s k ap csolatok feltá rá sa h árom lép ésb en történt. A k is zá m ított k orrelá ció s e gy ü tth ató k a gazd asági fe jle tts é g v á lto zó in a k (pl. az ip arosításnak) a válási a rán yszám m a l v a ló h a tá rozo tt n e g a tív összefü g gésére utalnak. A társad alm i tényezők, v a la m in t a v álási jo g és a v é gre h a jtá s e lk ü lö n íte tt hatását m érő p a rciá lis k orreláció s együ tth atók u gya n ak k or v ilá g o san je lzik , h o gy a v álások at k orlá to zó á lla m i p o litik a e lfe d h e ti a gazd asági f e j lődési fo ly a m a t hatását. A k o rreláció szám ítás ere d m én ye i m e g e rő s ítik azt a k oráb b i fe lte vé s t, hogy a társad alm i té n y e ző k e m líte tt v á lto zó i (népességstabilitás, e tn ik ai összetétel, k atolicizm u s) a vá lá s i arán yszám ok ra csök k en tőleg hatnak. V a la m e n n y i p a rciá lis k orreláció s k ap csolat irá n y a k övetk ezetesen n e g a tív és az e gyü tth ató k h o zzá ve tő le g es e n egyen lőek . A v álási arán yszám n ak a válási jo g i in d exszel, to vá b b á a v é g re h a jtá si in d e x s ze l v a ló összefü ggése erős, 0,67, ille tv e 0,80. A gazd asági fe jle tts é g és a társad alm i té n y e zők e lk ü lö n íte tt hatását m érő p arciá lis k orreláció s együ tth atók azt m u tatják, h o gy ez az összefüggés sem m i esetre sem csökken nullára. A s zerzők fe jte g e té s e ik a la p já n arra k ö vetk eztetn ek , h o gy : 1. a v álási jo g d iszp ozitivitá sá n a k m érték e erősen összefü gg a v á lá s i arán yszám n a gyságá va l; 2. ez az összefüggés az á lla m vá lá s i p o litik á ja és a vá lá sok alakulása között k i m utatható ak k or is, ha a gazd asági fe jle tts é g hatásai v a g y a társad alm i k ö rü l m én yek válto zásai d om in á ln a k ; 3. bár úgy tűnik, h ogy a gazd asági és a tá r sadalm i fo ly a m a to k b e fo ly á s o ljá k a vá lá sok alakulását, de k ö zv e tle n hatásuk lén yegesen kisebb akkor, a m ik or a v á lá s i jo g s za b á ly o k és azok vé gre h a jtá sa d is zp ozitivitá sá n ak hatását m ás té n y e ző k tő l e lk ü lö n ítv e vizsgá lju k . A s zerzők k ö v e tk e zte té s eik n a gyob b m érték ű á lta lán osításától ta rtó zk o d nak, m in th og y azok lé n y e gé b e n a gazd asági és társad alm i tén y ezők néh ány v á l to zójá n a k az elem zésén alapulnak. A le v o n h a tó k ö v e tk e zte té s ek e t k orlá to zza az is, h o gy tan u lm án yu k b an e g y e tle n é v k eresztm etszeti ad ata ira tám aszkodnak, to vá b b á a házasság in sta b ilitását csak e g y e tle n szem szögből, a v álási a rá n y szám ok fig y e le m b e v é te lé v e l v izs g á ljá k . A szerzők szerin t a v álási jo g m egszorító szab ályozá sa csökkenti ugyan a válási arányszám ot, de nem éri el azt a sok esetben han gsú lyozott célt. hogy fen n tartsa a házasságok stabilitását. E red m én ye a valóságb an az újraházasodás leh ető ség étől e lzá rt de fa c to k ü lö n é lő k szám ának a gyarapodása. B á r a v á lá s i jo g lib e ra lizá lá s á n a k nem csek ély szám ú e lle n z ő je van az E gyesü lt Á lla m o k b a n , több ta g á lla m tö rv é n y h o zó i m egk ezd ték a rég i válási jo g s za b á ly o k re fo rm já n a k előkészítését. CS. M.
S U I T S , D. B. — M A R D F I N , W . — P A I T O O N P O N G , S . - T E H - P E I Y U . : B i r t h c o n t r o l i n an e c o n o m e t r ic s im u la ti on . (Születésszabályozás egy ök o n om etriai szim u lációban .) — I n te r n a t io n a l E c o n o m ic R e v ie w . 1975. No. 1. 92— 111. p. A z előreszám ítás c é ljá ra k id o lg o zo tt ök o n om etria i m od ellek b en általában a legu tób b i id ő k ig elég k evés fig y e lm e t szen teltek a d e m o g rá fia i tén yezők n ek pl. szü letési és halálozási arán yszám ok n a k és egyéb d e m o g rá fia i változók n a k, m in th og y ezek hosszabb tá vo n é rv é n y e s ítik hatásukat. Ez b izon yos m érték ig érthető, hiszen 10— 15 é v en b elü l v a lób a n kevéssé b e fo ly á s o ljá k pl. a m u n k aerő helyzetet. G azd asági v a g y g a zd a s á g p o litik a i szim u láció esetén a hatás korábban je le n tk e zik , elsősorban azért, m ert a m o d e ll ily e n k o r a tá v o la b b i jö v ő t e lő k é szítő gazdasági in tézked ések és p o litik a hatásának elem zését szolgálja.
I R O D A L O M
371
A s zerzők szerin t különösen ak k or v á ln a k fontossá a d e m o g rá fia i v á lto zók, ha gazd a sá g p o litik a i elem zést v a g y op tim a lizá lá s t k ív á n u n k v é g e zn i a s zi m u láció segítségével. E bben az esetben u gyanis nem csak a p illa n a tn y i te r m é ken ységi viszon yok , hanem a népesség vá rh a tó — e setleg m e g fe le lő népesség p o litik á v a l b e fo ly á so lt — jö v ő b e li term é k e n y sé g i m agatartása is lén y eges össze t e v ő je a k eresett optim um nak. A z u tób bi n éh án y é vb en e gy re több en fo g la lk o z nak a gazd asági é le t d e m o g rá fia i összetevőin ek k é rd é s eiv e l és n éh ány m od ellb e is b e ép íte ttek m ár d e m o g rá fia i vá lto zók a t, de az ezek h ez tarto zó p a ra m é te re ket m ég csak tiszta e lm é le ti alapon konstruálták. A s ze rző k m o d e lljü k k id olgozása k özb en jelen tő s fig y e lm e t s zen teltek a fe jlő d ő országok g a zd a s á g i-d e m o g rá fia i viszon yain ak , a m od e ll 11 e gy e n le te közü l egy k ife je z e tte n a fe jlő d ő (elsősorban sp an yol— p ortu gál n y e lv te rü le te n le v ő ) országok nak m e g fe le lő korrek ciós té n y e ző t k ép viseli. A szerzők egy ik e (Suits, 1971) ré s z v é te lé v e l k id o lg o zo tt k oráb b i m o d e llt te rje s zte tté k ki úgy, h o gy az a születésszabályozási, család tervezési p ro gra m o k hatásainak v izs gá la tá ra is alk alm as legyen . E zen k ív ü l azonban a m o d e ll fig y e le m b e v e szi a fé r fia k és nők fo g la lk o zta to tts á g á t kü lön -k ü lön , a h a lálozá si arányszám ot, de elh a n y a g o lja a ván d orlás hatását. E z utóbbi azért lehetséges, m ert a belső v án d o rlás országos szinten nem v á lto z ta tja m eg a népességet, a külső (országok k ö zö tti) ván d orlás p ed ig a népesség szám ához k épest tö b b n y ire kicsi. A szim u lációs k ís é rle te t 10 m illió fős népesség és 100 $ b ru ttó n em zeti te r m ék/fő fe lté te le zé s s e l ind ították . A z e re d m én y e k e t „p ost hoc” tech n iká va l, a m e g fig y e lt tén y leges gazd asági n ö vek ed ési ad atok ka l v e te tté k össze. I ly m ódon N ém etorszá g n a k a m ai N S Z K -h o z tarto zó ta rto m á n ya it v iz s g á lv a k id erü lt, h ogy a b ru ttó nem zeti te rm é k 1870 és 1970 k ö zö tt olyan n ö vek ed ést m utat, am it a szim u lációs p ro gra m 51 év. tehát a lig v a la m iv e l több m in t fe le idő a latt ért el. A z e ltérést a két vilá g h á b o rú okozta k árok k al és a 100 é v a latt b e k ö v etk e ze tt több súlyos gazdasági v á ls á g g a l m agyarázh atju k . A hosszú id őszak ok szim u lá c ió já t az e lőb b i p éldá ba n e m líte tt okokon túl a jelen tő s tech n ik a i-tech n o lóg ia i v á lto zá s o k is m egn eh ezítik , e ze k et ugyanis a m od ell fig y e le m b e v e n n i nem tudja. A tech n ik a i fe jlő d é s to rzító hatásának k i küszöbölése c é ljá b ó l nagyszám ú fe jle t t és fe jlő d ő országban 1960 és 1970 között le z a jlo tt gazd asági n ö vek ed ést h a son lították össze a szim u lációs ered m én yek k el. F e jle tt országok ra a 10 é v n y i id őszak n ö vek ed ését a szim u lációs p ro g ra m egy k iv é te lle l csak 15— 25 é v a latt v o lt képes p rod u k áln i, am it a szerzők a m o d e ll n ek a beruh ázásokat k ezelő e g y e n le té re v e ze tn e k vissza, ez ugyanis a bru ttó nem zeti te rm é k n övek ed éséh ez k épest sokkal kisebb arányb an em eli a b eru h á zások összegét, m int az a valóságb an em elk ed ett. A fe jlő d ő országok esetében 18 ország k özü l m indössze k ettőn él m u tatk o zott lén yegesen gyorsab b fejlőd és, m in t a m it a m o d e ll a la p já n v á rn i lehetne, többségü k n a g y já b ó l a szim ulációs utat k övette, kb. egyh a rm ad u k azonban csu pán 0— 2 é v n y i fe jlő d é s t m u tatott fe l a szim u lá cióh oz képest. B á r ezek az e lté r é sek részben m agy arázh atók (a le m a rad áso k pl. term észeti csapásokkal, p o litik a i és gazd asági n eh ézségek k el) a s zerzők úgy v é lik , h ogy a m o d e ll szerk ezeti hibái to rzítjá k az elő re jelzés t, de a hibák term é s ze te m a m ég nem világos. Szim u lációs k ís érle te k et v é g e z te k a szü letésszabályozás hatásának m érésé re. A d e m o g rá fia i fa k to ro k enn ek a la p já n n em g y a k o ro ln a k túlságosan erős hatást a gazd asági fo ly a m a tra . E nn ek e lle n é re szükségesnek ta rtjá k ezek f ig y e le m b e v é te lét, m ert e gy rés zt a hatás a fe jlő d ő országok ra m égis érezh ető, m ás részt hosszabb tá vo n a kis hatások összegeződ n ek és v é g ü l b izon yos d e m o g rá fia i je le n s é ge k n e k (pl. csökkenő születésszám ) k ö zv e tle n gazd asági hatásai is v a n nak. m e ly e k e t e d d ig m ég nem v e tte k f ig y e le m be a m od ellben . K ü lö n szakaszban fo g la lk o z ik a tan u lm án y a m od ell to vá b b fe jle szté sé n ek szükségességével. A szerzők v é le m é n y e szerin t a d e m o g rá fia i té n y e ző k hatását a je le n le g in é l érzék en yeb b, p recízeb b m u tatók b e vo n á s á v a l pontosabban k ö z ö l h etik a ren d szerrel, íg y a m egism ert és je le n állap otáb an elsősorban csak d e m onstrációs célok ra alkalm as m od e ll h e ly e tt hatékony, e lő re je lz é s e k re és e le m zésekre alkalm as m o d e llh e z jutnak. Sz. K.
372
I R O D A L O M
T R O S T , J.: M a r r i e d and u n m a r r ie d c o h a b ita t io n : T h e case of Sweden, w it h som e comparison s. (H ázas és h ázasságn élkü li e gy ü ttélé s . S véd ország esete n éh ány összehasonlítással.) — J o u r n a l o f M a r r ia g e and the F a m ily . 1975. N o. 3. 677— '682. p. A h ázasságn élkü li együ ttélés egyes föld részek en , p éld á u l K ö z é p - és D elA m e rik á b a n az elm ú lt é v tize d ek b e n igen g y a k o ri volt. E u rop á ban es EszakA m e rik á b a n viszon t arán yu k a tö rv é n y e s n ázasságbeli együ ttélések h ez v is zo n y ítv a je le n té k te le n volt. Jan Tro st, az uppsalai e g y e te m p rofesszora, tan ulm án y áb an a rró l szám ol be, hogy S k an d in á v iá ban a hatvanas e v e k k özep e óta e g y re te rjed a f é r f i és nő e gy ü ttélésén ek ez a fo rm á ja . T r o s t á tveszi L ő c s e i P á l á lta l a V á rn a i S z o c io ló g ia i K on gresszu son ja v a s o lt „syn d yasm os” fog a lm a t, m e ly e g y a rá n t je le n ti a házas es házasságnél küli egy ü ttélések et és az u tób biak a ra n yán ak válto zását e lem zi. S v é d o rs zá g ban az 1960-as é v e k első fe lé b e n a házasságn élkü li egy ü ttélé s e k arán ya 1 száza lék volt, ez 1969— 1970-re 6,5 száza lék ra em elk ed ett, m a jd az 1974 tavaszán v é g re h a jto tt országos re p re z e n ta tív v izs gá la t 12 szá za lék o t m u tatott ki. E zt a vá lto zá s t tü k rözi a házasságk ötési arán yszám ok alakulása is. 1966öan 61 000 házasságot k ötö ttek S v é d o rs zá g ban, 1973-ban v iszon t csak 38 000-t; net é v a latt 37 százalék os csökkenés k ö v e tk e ze tt be. H é t é v összesített vesztesége m in tegy 120 000 házasságkötés. Ez a szám viszon t elm a ra d a syn d yasm osok 12 száza lék a m ögött, am i m in te g y 200 000 házasságn élkü li egy ü ttélést jelen t. A szerző szerin t a kü lön b ség a b b ó l adódik, h o gy m ár a 60-as e v e k első fe lé b e n is m e g fig y e lh e tő v o lt a házasodási k o r fo k o za to s csökken ése; ez a ten d en cia f o ly tatódhatott, e setleg fo k o zó d h a to tt a h ázasságn élkü li egy ü ttélések lé tr e jö tté v e l. M á s ik oka le h e t a h ázasságn élkü li e gy ü ttélé s e k m egn ö vek ed ésén ek , h ogy a há za s fe le k e g y re ritk áb b a n v á r já k m eg házasságuk tö rv é n y e s fe lb o m lá sá t és új „syn d yasm osra” lépnek. A tö b b i s k an d in á v ország házassági a d a ta iva l összeh ason lítva Dániában m utatható ki m ég a házasodások szám án ak jelen tő s csökkenése, F in n orszá goan v iszon t csak kisebb m éretű e változás, N o rv é g iá b a n p e d ig nem tapasztalható. T ro st m ás országok házassági ad a ta it is e le m e zte és b ár m ásutt m ég n em tudott lén y eges csökkenést m e g á lla p íta n i, m égis fe lté te le zi, h ogy hasonló vá lto zá s más országokban is fo ly a m a tb a n van. A z európai országok b an a házasságn élkü li egy ü ttélést d e viá n s je le n s é g kén t k e z e lté k e d d ig es a v á lto zá s t S véd orszá g b a n is a fia ta l é rtelm is é g ie k t il takozó m aga tartásak én t fo g tá k fel. A v izs g á la to k azonban azt m utatták, hogy az együ ttélés ezen fo rm á já n a k te rjed é s e a lig v a la m iv e l m agasabb az é rtelm is é g ie k körében, m in t a tö b b i réteg e k n é l és b ár az új egy ü ttélé s e k zö m é t a fia ta lo k te rem tik m eg, te rjed e fo r m a az id őseb b ek n él is. T r o s t 1974. é v i ad atai s ze rin t a 25 é v e n alu lia k syn d yasm osain ak 53 százalék a házasságn élkü li és 47 százaléka tö rvén y es házasság, a 25— 34 év es e k n é l 20 száza lék házasságnélkü li, és m ég az 55 év en fe lü lie k n é l is 3 s záza lék ra e m e lk e d ett a h á zasságn élkü li együ ttélések aránya. K ö zv é le m é n y k u ta tá s i e re d m é n y e k is b izo n yítjá k , h o gy a je le n s é g m ár nem tek inth ető deviánsnak, m iv e l m egszű n őb en v a n azon n o rm ák hatása, m ely e k e líté lik az ily en párkapcsolatot. A házasságn élkü li e g y ü ttlélé s rő l m ég h iányosak az ism eretek. P é ld á u l nem á lla p íth a tó m ég m eg, h ogy e p árka pcsola tok b an é lő k m en n y ib en tek in tik együ ttélésü k et próbaházasságn ak és k ív á n já k -e később házasságkötéssel tö r v é nyesíteni. H a ez d erü ln e ki, a k k or valószín ű , h o gy hosszabb tá vo n a házasság k ötések szám a ism ét em e lk e d n i fog, m íg elk ép zelh ető, h ogy a válások arányán ak csökken éséh ez v e z e t m ajd en n ek az ú j in tézm é n y n e k kialakulása. Cs.-Sz. L. W E S T O F F , Ch.: T h e y ie ld o f the i m p e r f e c t : T h e 1970 N a t io n a l F e r t i l i t y Study. ( „ A n em -tök életes is le h e t hasznos” : az 1970. é v i Országos T e rm é k e n y ségi V izs g á la t.) — D e m o g r a p h y . 1975. N o. 4. 573— 580. p. A szerző ö s s ze fo g la lja a term ék en ységk u tatás, külön ösk épp en p ed ig az 1970. é v i a m e rik a i Országos T e rm é k e n y s é g i V izsgálata, to vá b b iak b an O T V ) főbb
I R O D A L O M
373
m egállap ítá sa it. M ásk ép p en fo g a lm a zv a , W e s to ff arra p ró b á l válaszo ln i, m ik az e lm é le ti és g y a k o rla ti tan ulságok a v izs g á la t n y ilv á n v a ló tö k életlen ség e e lle nére. A z 1970. é v i O T V jó l d ok u m en tá lja azt a re n d k ív ü li változást, a m ely a te r m ék en ység szabályozásában az 1960-as évek b en A m e rik á b a n végb em en t. A f o ly a m a t ak ár fo g am zásgá tlási fo rra d a lo m n a k is n evezh ető. A z orális fo g a m zá s gátlás a term ék en ységszab ályozás legn épszerű b b m ó d s ze ré v é vált. T a lá n m ég d rá m aib b az a m eg fig y e lé s, m iszerin t a fogam zásgá tlás c é ljá b ó l v é g ze tt s te ri lizá c ió a le gg y a k ra b b a n a lk a lm a zo tt m ód szer le tt az idősebb házaspárok k ö ré ben (fe le s é g 30— 44 éves). A v a sectom ia term észetét 1970-ben k evésb é ö v ezte tudatlanság, m int 1965-ben. Á lta lá b a n elm ondható, h ogy az a m erik ai n ép esség ben szám ottevő p oten ciá lis ig é n y él a sterilizá cióra . F ig y e le m b e v é v e a tabletta, a sebészi s te rilizá c ió és az IU E használatában b e k ö v etk e ze tt n övekedést, m egállap íth ató, h o gy 1970-re a n em k ív á n t terh es ségtől v e s z é ly e zte te tt a m erik ai h ázaspárok 52 százalék a hatékony, m od ern f o gam zásgátlással v é d e k e ze tt (1965-ben egyharm ad, 1960-ban 10 száza lék ). A v iz s g á la t le h e tő v é tette, h o gy a szerzők n yom on kövessék a ta b letta és az IU E e l te rjed ését az 1960-as évtized b en . A részletes in fo rm á c ió k öv e tk e zté b en m e g b íz ható becslések á lln ak ren d elk ezésre az abbahagyások arán yán ak alak u lásáról is. B á r g y a k o rla tila g m in d en am erik ai házaspár é le te fo ly a m á n alk a lm a zza a fogam zásgá tlásn ak ilyen , v a g y olyan fa jtá já t, n a gy k ü lön bség van a házasp á rok k özö tt a tek in tetb en , h ogy m ik o r k e zd ik el az an tikoncepciót. A hatvanas é v ek derek án m eg n ö v ek e d e tt azon házaspárok aránya, ak ik m ár az első terh es ség előtt is a lk alm azta k fogam zásgátlást. A v izs g á la t a m ód szerek hatékonyságát is kutatta. E zze l kapcsolatban a szerzők a hatékonyság új in d ik á to rá t ve ze tté k b e : a k ite rje s zte tt használati h atékon yságot (exten d ed use o ffe c tiv en e ss ). am elv a fo g am zásgá tlási m ód szer h ib á ja k é n t d e fin iá l m inden n ém k ív á n t terhességet, ha az a. m ód szer alk alm azásán ak időszakában k ö v e tk e ze tt be. fü g ge tle n ü l attól, h o gy a terhesség lé tr e jö tte id e jén a házaspár élt e a m ód szerrel v a gy sem. W e s t o f f részletezi, m ié rt v á lt szükségessé ennek az in d ik áto rn ak az alkalm azása A k ite rje s zte tt használati h a tékonyság term észetesen n ö v e li a h ib aa rán yt az egyszerű használati h aték o n ysággal szem ben. (Ez u tóbbi alkalm azása esetén nem szám ít a fo g a m zá s gá tló m ód szer h ib á já n a k a terhesség, ha annak b e k ö v e tk e z te k o r a házaspár éppen nem élt a m ódszerrel, b á r álta láb an abban az időszakban v é d e k e ze tt). M in d en fogam zásgá tlási m ód szert szá m b a v év e a nem k ív á n t terhesség lé tr e j öttén ek a v alószín ű sége e g y harm ad öt éven és 14 s z á z a lé k egy éven belül. A házaspárok gyak rab b an k ö v e tn e k el " h ib á t” , ha a fogam zásgátlással csak a terhesség lé tr e j öttén ek id őp o n tiá t k ív á n j ák szabályozn i m inth a m ár egyálta lán nem k ív á n n a k gyerm ek et. Érdekes, h o g y a közösülés g yak orisága kiseb b azoknál az azonos k orcsoportú. v é d e k e ző házaspároknál, ak ik csak később akarnak gyerm ek et, m in t azoknál, ak ik m á r egyálta lán nem ak arnak. A fogam zásgá tlás h atékonysága a vá la s zto tt m ód szertől fü ggően vá lto zik . A z a n tik on cep ció m egb ízh a tósága lén yegesen n ö v ek e d e tt az 1960-as években. E zt b izon y í t j ák a házassági kohorsz elem zések is. M ind en j el szerin t ez az irá n y zat a jö v ő b e n is fo ly ta tó d n i fog. A iavu lás m érték én ek több m in t fe le az orális fog a m zá sgá tló ta b letta ja v á ra írható. A fogam zásgá tlási m ód szerek m eg v á la s z tásában le v ő k ü lön bség a k ü lön b öző csoportok (isk olai végzettség, vallás, e tn i k ai h ovatartozás szerin t) k özö tt csökken őben van. A szerző m e g á lla p ít j a , h o gv az O T V -n e k nem s ik erü lt in fo rm á c ió k a t sze re zn ie a terhességm egszak ítások g y a k o ris á g á ró l: a nők m űvi ab ortu szaikat ti. nem v a lljá k be. A n em k ív á n t terh ességek arán yán ak m egállap ítá sa az O T V e g y ik le g tö b b et v ita to tt kérdése. 1966— 1970 k özö tt becslés szerin t 2.65 m illió születést h á rí tottak el. M é g fon tosabb, h o gy ha a nem k ív á n t terhességek nem k ö v e tk e zte k v o ln a be az 1926— 1935-ös k oh orsz a népesség m egú jítá sá h oz szükséges te rm é k en ységn ek m indössze k éth arm ad át é rte v o ln a el. A nem k ív á n t terhességek elk erü lésén ek lén yeges n ép esed ésp olitik ai im p lik á c ió i vannak. É rd em es m eg je gy e zn i, h o gv ha m anapság nem lé te zn e m ár nem k ív á n t terhesség, az E gyesü lt Á lla m o k periódu s te rm ék en y ség e a je le n b ő l szám ított h á rom é v v e l k ésőbben m ár lén y egesen a rep rod u k ció s zin tje alatt lenne. W e s t o f f m eg á lla p ítja , h o gy a nem k ív á n t terhesség igen b on yo lu lt k ategória. A valóság-
374
I R O D A L O M
ban általáb an n em h e ly é n v a ló a terh ességeket m ere v en k ív á n ta k ra és n em k í ván tak ra osztani, éppen e zé rt a k ategória, ah ogy m a h asználják, tökéletlen . E zen a téren to vá b b i fin o m ítá sra v a n szükség. A n em k ív á n t te rm ék en y ség az 1960-as év tize d b e n e gy é b k é n t kb. egy h a rm a d d a l csökkent. A c s o p o rt-d iffe re n ciák k atolik u sok és n em k atoliku sok, fe h é re k és fe k e té k k ö zö tt m egszűnőben, ille tv e csökken őben vannak. A z O T V le g fő b b c é lja a term ék en y ség i k ü lön b ségek és tren d ek jo b b m eg értése volt. A csoport elem zéseik a k atoliku sok és nem -k atolik u sok, ille t v e a fe h é re k és fe k e té k k özö tti k ü lön b ségeket v e tté k szám ba, fig y e le m b e v é v e az is k olai v é g ze ttsé g e t és a jö v e d e lm e t, m in t a k ét legfo n to sa b b m o tiv á ló té n y e zőt. A te rm ék en ységi trend v izs gá la ta két összehasonlítással történt. A z 1970ben 35— 44 éves nők tö b b é -k e vé s b é telje s te rm ék en y ség ét v e te tté k össze a házas term ék en ység in d e x é v e l, a m ely an alóg az id őszak i te lje s term ék en y ség i a rá n y n yal az 1966— 1970 évek b en, és azután ezt a periódu s rátát h ason lították össze a zzal az azonos je lle g ű aránn yal, a m ely az 1961— 1965 é v e k re v o n a tk o zik és a m ely az 1965. é v i O T V -b ó l szárm azik. A v izs g á la t a k övetk ező, fon tosab b ere d m én y e k re ju to tt: 1. A fe k e té k na gyobb te rm ék en y ség e csaknem te lje s en a n a gyob b nem k ív á n t term ék en ység k övetk ezm én ye. K ö v e tk e zé sk é p p e n ebben az é v tize d b e n a term ék en y ség i kü lön bség fe h é re k és fe k e té k k özö tt v a ló s zín ű le g csökkenni fog. 2. A k atoliku sok és nem k atolik u sok te rm é k e n y sé g e k özö tti 15 százalékos k ü lön bség 1966— 1970ben viszon t azzal m agyarázh ató, h o gy a k atoliku sok több g y e rm e k e t akarnak. 3. T a lán a le g jo b b e gy e d i e lő r e je lz ő je a term ék en y ség n ek a házasságkötési kor. M in d a k íván t, m ind a nem k ív á n t te rm ék en y ség alacson yabb lesz, ha a h á zasságkötési k or m agasabb. 4. A z iskolai v é gze ttsé g szin tjén e k em elk ed ése a term ék en ység csökken éséh ez vezet. E z ig a z a k atoliku s n ők re is. A jö v ő b e n az iskolai v é g ze ttsé g g e l m agyarázh ató term ék en y ség i külön b ségek csökken i fo g nak, e g y -k é t é v tize d en b elü l e setleg el is tűnnek. 5. A z 1970. é v i O T V -n e k nem s ik erü lt b izon yítan i, h o gy n a gyob b jö v e d e le m — az egyéb v á lto zó k a t azonos nak v é v e — m agasabb te rm é k e n y sé g ge l jár. Sőt kis m érték ű n e g a tív k o rre lá c ió v o lt k im u tath ató jö v e d e le m és te rm ék en y ség között. 6. A női fo g la lk o zta to tts á g hatása a k ív á n t term é k e n y sé g re neh ezen elem ezh ető. M é g is m egállap íth ató, hogy a versen gés a g y e rm e k n e v e lő fu n k c ió és a családon k ív ü li te rm ék en y ség között létező jelen ség. A szexu ális szerep et h angsú lyozó trad icion a lizm u s p o zitíva n k o rre lá l a k ív á n t term ék en ységgel. 7. A n ép ességnövek ed és fon tosságán ak m eg értése szerep et játszh at a k ív á n t gyerm ek szám ban . A töm egkom m u n iká ciós esz közök v a lószín ű leg ú gy hatnak, h o gy e rk ö lcs ile g ig a z o ljá k a kisebb családot. 3. A nem i p re fe re n cia inkább a sorren d re v on atk ozik , m in t v a la m e ly ik nem irányáb a m utatkozó kizárólagosságra. A m eg k é rd e ze tt nők n a gyob b része m in d enesetre nem k ív á n ja a nem ek tudom án yos b efolyá solását. 9. A házasság sta b ilitásáh oz a le g jo b b e lő r e je lz ő a házasodási kor. 10. A te rm é k e n y sé g csökkenése teljes egészében a nem te rv e ze tt term ék en y ség csökkenésének k ö v e t k ezm én ye. M ás fogalm azásb an az 1960-as é v e k alacson yabb te rm ék en y ség e a jo b b szüle tésszabályozási m ód szerek e lte rje d é s é v e l m agvarázh ató. A z O T V -k hasznossága fő le g abban re jlik , h ogy le h e tő v é teszik a term ék en y ség i tren d ek m érését, az abban szerep et játszó v á lto zó k viszon vla go s jele n tő sé g é n e k alakulását k ö v e tv e p ed ig m ód n v ílik id őb en i összehasonlításukra, fe lh a s zn á lv a ak ár e gy n e g ye d é v század ad atait is. A k orm á n y fe lis m e rv e az i l y en v izs gá la to k jelen tőségét, in tézm én y esítette azok at: O T V -k e t az U S A -b a n 1973 óta k é té ve n k é n t h ajtan ak v é gre. E f e j l ődés k övetk eztéb en a p aram éterek becslése k orm á n y fe la d a ttá v á lik és az e g y e te m e ken töb b et fog la lk o zh a tn a k az ok i elem zések kel. E nn ek m eg fe le lő e n m ár t e r v e zik az első lo n gitu d in ális vizsgá latot, am e ly valószín ű sok olyan k é rd ésre v á laszol m a jd , am e ly re a keresztm etszeti v izs g á la to k nem tudnak válaszoln i. J. P.
I R O D A L O M
375
DEMOGRÁFIAI FOLYÓIRATSZEMLE
D E M O G R A F IE a C seh szlovák S zöv e ts ég i S tatisztik ai h iv a ta l fo ly ó ira ta 1975. No. 4. S R B , V .: C seh szlovák ia népességének és a h áztartások szám ának e lő re je lz é s e a 2000. évig. (1974. é v i előreszám ítás.) B U R I A N , M . : C seh szlovák ia népességének társad alm i stru k tú rája és enn ek a la kulása. D O L E J SI, V .; A h alandóság alakulása C seh szlovák iáb an az 1960— 1971. é v ek közt. (I. rész.) S E K E R A , V . : A cseh szlovák c igá n y o k lak ásviszon yai. A " D e m o g r a fie ” S z e r k esztősége álta l ren d ezett ankét ered m én yei.
1976. No. 1. H A V E L K A , J.: A n ép ességfejlő d és aktuális p ro b lém á i C seh szlovákiában. S Z A B A D Y , E.: A népesség re p ro d u k c ió ja M a g ya ro rs zá g o n ; a te rm ék en y ség a la kulása az elm ú lt h arm inc esztendőben. C A S T E L L O N , R. H .: K u b a és L a tin -A m e r ik a népesedési prob lém ái. R O S N E R , A .: A népesség elvá n d orlá sá n a k fo ly a m a ta a fa lv a k b ó l és a m e z ő gazd aságb ól L en g yelo rszá g b a n . D O L E J S I , V . : A halandóság alakulása C seh szlovák iáb an az 1960— 1971. évek közt. (II. rész). D A N I E L , В .: M e g je g y zé s a cigá n y ok 1899— 1901. é v e k k ö zti összeírásáról M o r v a országban. H U S Á K , Т . : A tu d om án yos-m ű szak i fe jlő d é s és a népességrobbanás. A " D e m o g ra fie ” ta rta lm i szerk ezete az 1959— 1973. években.
DEM OGRAPHY az A m e rik a i N ép esség i T ársaság fo ly ó ira ta 1975. No. 4. W E S T O F F , Ch. F .: „ A n em tö k életes is leh et hasznos” : az 1970. é v i Országos T e rm é k e n y s é g i V izsgálat. F R I E D L A N D E R , D.: T öm eges b evá n d orlás Iz ra e lb e és a népesedés din am ik ája. L O N G , L. H.— H A N S E N , K . A . : A z U S A d éli á llam aib a visszatérő lakosság v á n d orlásán ak tren d jei. W E R M U T H , D. — W E R M U T H , N .: A fe lső fo k ú végzettség ű m unkaerő v á n d o r lásán ak m egh atározói. H O H M , Ch. F . : A társad alom b iztosítás (ill. -b izton ság) és a te rm ék en y ség közti összefüggés n em ze tk ö zi áttekintése. B O N G A A R T S , J.: A o io ló g ia i te rm ék en ység b ecslésének e g y lehetséges m ód szere. Н О Е М , J. М . : N övek ed ési-csö k k en ési h alandósági tá b lá k szerk esztése: h ozzá szólás R. Schoen és V. N elso n c ik k e ih ez (és a szerzők válasza). R O S E N Z W E I G . M . R .— S E I V E R , D. A . : H ozzászólás N. K . N a m b o o d iri " A d o tt paritású h ázaspárok k özü l m e ly e k k észü ln ek to vá b b i g y e rm e k v á lla lá s á ra ? — E g y d iszk rim in a n cia -a n a lízis g y a k o rla t” c. cik kéh ez (és a szerző v á la sza).
376
I R O D A L O M
N O T A S D E P O B L A C IO N R E V IS T A L A T I N O A M E R I C A N A D E D E M O G R A F IA a L a tin -a m e rik a i D e m o g rá fia i K ö zp o n t (C E L A D E ) fo ly ó ir a ta 1975. aug. szám T U R N E R , J.: A család nagyság gazd asági von atk ozása és a szülők sze m p o n tjá b ól v a ló je le n tő sé g e C h iléb en : re p re ze n ta tív vizsgá lat. M A R Q U E S , R. M . — B E R Q U Ú , E. S.: In fo rm á c ió e g y s é g e k k iválasztása d e m o grá fia i vizs gá la to k h o z: v é le tle n táb lá k szerkesztésén ek m ódszere. C O R T E S , F.— F L I S F I S C H , A . : Szü letési arán yszám és társad alm i-gazd a sá gi v á l to zók : m ód szerta n i m egjegyzés. O R T E G A , A . : A B ou rge o is-P ic h a t á lta l ja v a s o lt m althu si n ép ességm od ell a lk a l mazásai. A R A I C A , H .: N éh á n y becslés a fo g am zásgá tlási g y a k o rla t e lte rje d ts é g é rő l a P a n a m ai K öztársaságban . A la tin -a m erik a i n em zetk özi ván d orlás vizsgá la ta (I M I L A ).
1975. dec. szám G A T I C A , F .: U rb a n izá ció L a tin -A m e r ik á b a n : a városn ö vek ed és és népesség kon cen tráció té rb e li és d e m o g rá fia i aspektusai. P U J O L , J.: C h ile n ép ességének előreszám ítása nem ek és ötéves k orcsoportok szerint, 1950— 2000-ig. H I L L , K . H .: In d ire k t m ód szerek a halandóság becslésére. B angladesh p éldá ján bem utatva. G O N Z A L E Z , G .— E R R Á Z U R 1 Z , M . M . : N épesedési V ilá g é v : L a tin -A m e r ik a k o r m án yain ak k o n feren ciája. C H I, P. S. K . — B O G Á N , M. W .: V izs g á la t a v á n d o rló k ró l és vis sza v á n d orlók ról P eruban.
P O P U L A T IO N a fra n c ia D e m o g rá fia i In té ze t fo ly ó ira ta 1976. No. 1. Jelentés F ran ciaország 1974. é v i d e m o g rá fia i h ely zetérő l. B E N G T S S O N , B. O.— J A C Q U A R D , A . : A zo n o s h o m o zig ótá k eloszlásán ak tö r v é n y e egy adott populációban. C H E S N A I S , J. C.: Ö n gyilkossá g a börtön ökben. R O B E R T , P h . — A U B U S S O N de C A V A R L A Y , B.— L A M B E R T , T h .: B ü ntető íté le te k éle tk o r és tá rs a d a lm i-fo gla lk o zá s i k a te g ó ria szerint. E lem zés és előrej elzés. V E S S I L L I E R , M . : F ran cia szerzők, író k d e m o grá fiá ja . T U G A U L T , Y . : T e rm é k e n y s é g és urbanizáció. (A z IN E D e g y k iad ván y án a k is m ertetése.) K E D E L S K I , M . : A vá rh a tó a k tív é le tta rta m és a vá rh a tó b é re k isk olázottsági szint szerint. V A L L I N , J.: T h a ifö ld népessége. M U N O Z - P E R E Z , F .: K o llo k v iu m a d e m o g rá fia i elem zés és alk alm azásai tá r gyáb an (P árizs, 1975. okt. 20— 22.) K o llo k v iu m a belső v án d o rlás hatásáról az u rb an izá ció ra (C h ap el H ill, 1975. szept. 18— 20.) A z időskorú n ők k ih agyása a nép szám lálások b ól L a tin -A m e rik á b a n . A lk o h o lizm u s és ön gyilkosság.
I R O D A L O M
1976.
377
No. 2.
L E B R A S , H.— C H E S N A I S , J.-C .: A la k ó h e ly életciklu sa és a la k ó k életkora. C H E S N A I S , J.-C. — N I Z A R D , A . : N ép esség és a lak ások életkora. A z 1968. é v i n ép szám lálás e re d m én y e in ek elem zése. S C H R E I D E R , E.: K o n sz a n g v in itá s és b io ló g ia i v a riá c ió k az em bernél. G I R A R D , A . — R O U S S E L , L . — B A S T I D E , H .: Szü letési arán yszám és család p o litik a. (K ö zv é le m é n yk u ta tá s .) L O C O H , T h . : A n u pcialitás alak u lása 1961 és 1970 k özt Togóban . L A N T O I N E , C.— P A I L L A T , P . : A p á rizs i ré g ió n y u g d íja sa in a k an yag i e rő fo r rásai és é le tk ö rü lm é n y e i 1974-ben. B I R A B E N , J . - N . : Születésszám és k o r szerin ti m egoszlás az O rosz B iro d a lo m ban és a S zovjetu n iób an . A L o u v a in i K a to lik u s E g y e te m D e m o g rá fia i Tanszéke. A stabil népesség és a stacion er népesség fo g a lm a L a p la c e és Q u ételet szerint. P R I O U X , F .: A születésszám szezon ális ingad ozása H olla n d iáb an . H O U D A I L L E , J.: F els ő fo k ú tan u lm án yok at fo ly ta tó k szám a az N S Z K -b a n . S A R D O N , J. P . : A s te rilizá c ió alakulása az E gyesü lt Á lla m ok b a n . G O Y - S T E R B O U L , S.: A F ü lö p -s zig etek n ép esed ésp olitik ája.
P O P U L A T I O N ET F A M IL L E a b e lg a N ép esség- és C saládku tató K ö zp o n t fo ly ó ir a ta 1975. No. 36. D U C H E N E , J.— L E S T H A E G H E , R .: K ís é r le t a fra n c ia u ra lom id e jé n é lt b elga népesség rek o n s tru k ció já ra : a női népesség néh ány d e m o g rá fia i je lle m z ő je . D A M A S , H .— W A T T E L A R , Ch.: B elg iu m d e m o g rá fia i h e ly ze té n e k k ilátásai a já rá sok szintjén , az 1971— 1985 k özti id ősza k ra : a h ip o tézisek és e re d m é n y ek ism ertetése és b írálata. V A N D E W A L L E , E.— B L A N C , О.: N ép e s s ég n y ilv á n ta rtá s o k és d e m o g rá fia : egy b e lg iu m i v a llo n község (L a H u lp e ), 1846— 1880. P I R S O N , R .: A női em a n cip áció a m ai tu n éziai társadalom ban.
1975. No. 37. M A S U Y - S T R O O B A N T , G . : „ A hasonlók egym á sra ta lá lá sa ” . I. rész. A b e lga já rá s o k term ék en y ség én ek d im en ziói, az 1961— 1970-es é v e k összehasonlí tása. D U C H E N E , J.: A z ad ott id őp on tra vo n a tk o zó haland ósági tá b lá k k iiga zítá s a a G o m p e rtz - és a M a k e h a m -tö rv é n y m ód szerével. J U L É M O N T , G .: O rszágos te rm é k e n y sé g i v izsgá lat. V I I I . rész. A z e lv á rá so k sta bilitása, lon gitu d in á lis elem zés — 1966— 1970. P I C H E , V . : T e rm é k e n y s é g i v izs g á la to k A f r ik a trópusi ö v e ze té b e n : a k é tfa jta k ö v e te lm é n y e k elve.
P O P U L A T I O N IN D E X a P rin c eto n E g y e te m N ép ességk u tató H iv a ta la és az A m e rik a i N ép ességi T ársa sá g fo ly ó ir a ta 1975. No. 3. A z A m e rik a i N ép ességi T ársa sá g 1975. é v i k o n fe re n c iá ja .
378
I R O D A L O M
P O P U L A T I O N S T U D IE S a lon d on i K ö zg a zd a s á g i F ő is k o la N ép ességk u tató B izottsá gán ak fo ly ó ir a ta 1976. No. 1. A M B I R A J A N , S.; M alth u si n é p esed éselm élet és In d ia p o litik á ja a 19. századi éh ín ség id ején . D A S G U P T A , A . — R O Y , G. S.: B an glad esh re fe lá llíto tt n épességbecslések egy sp ecifik u s á tm en eti népességi m od ell segítségével. F R E N K E L , I.: A család n agysá ggal szem ben tan úsított a ttitű d ök n éh ány k e le t európai országban. P A G E , H. J.— W U N S C H , G . : S zü lők tú lélési ad a ta i: L e d erm a n n m o d e ll h a lan dósági táb lá in a k alk a lm a zá sá va l k ap ott ered m én yek . S H A W , R. P . : H o g y a n é rz é k e lik az egyes k o rm á n y za to k a nép ességn övek ed ést? C U R L I N , G. T . — C H E N , L. C.—- H U S S A I N , S. В .: D e m o g rá fia i v á ls á g : A b a n g lad eshi p o lgárh áb orú (1971) hatása a szü letésekre és h a lálozá so k ra B a n g ladesh e g y ik m ezőgazd asági területén. L E V I N E , D .: A z e gy h á zi a n yak ö n y vezés m egb ízh a tósága és a család rek on stru k ció rep rezen tativitása. H E I T L I N G E R , A . : P ro n a ta lis ta n é p esed ésp olitik a C seh szlovákiában. F A R I D , S. M . : K o h o rs z nu pcialitás A n g liá b a n és W alesb en . T H O M L I N S O N , R .: K ís é rle te zé s a születések és h alálozások kettős n y ilv á n ta r tási ren d szerén ek e gy e zte té s é v e l M arok k ób an . A B O U - G A M R A H , H .: M ó d s ze re k a term ék en ység, sta b il népesség a la p já n v a ló becsléseinek k iiga zítására, a h alandóság csökken ésén ek fig y e le m b e v é te lé v el.
S T U D IA D E M O G R A F IC Z N E a L e n g y e l T u d om án yos A k a d é m ia D e m o g r á fia i B izottsá gán ak fo ly ó ir a ta 1975. No. 42. V A L E N T E J , D .: A nép ességtu d om án yok ren d szere k ia la k ításán ak n éh ány p ro b lém ája. B E R E N T , J.: S zületésszám és család tervezés E urópában az 1970-es évek b en. (12 országos term ék en y ség i fe lv é te l összehasonlító v izs g á la ta —- néhány előzetes ered m én y.) D Z I E N I O , K . : D e m o g rá fia i fe jlő d é s és n ép esed ésp olitik a a N é m e t D em ok ratiku s K öztársaságban . K E D E L S K I , M . : A le n g y e l vá ros i népesség m u n k a e rőp ote n c iá lja isk olázottsági szin t szerint. K L O N O W I C Z , St.: L e n g y e lo rs zá g népessége é le tta rta m p o te n ciá ljá n a k v e s z te s é ge m in t a népesség egészségi á llap o tán a k jelző s zá m a az 1950., 1961. és 1972. évek re. K W I E C I E Ń , W . : A v ilá g népességén ek e löreged ési fo ly a m a ta és en n ek e lő r e jelzése. R O E S K E - S L O M K A , I.: A d e m o g rá fia i té n y e ző k s zerep e a gazd asági növek ed és bizon yo s von atkozásában. S Z Y M A N O W I C Z , K . : M ó d s ze re k annak m eghatározására, h o gy m ily e n fok ú ha tása le h e t a k örn yezetn ek , ill. a v e les zü letett té n y ezők n ek b izon yos társa d a lm i-d e m o g rá fia i foly am atok ra.
IN D E X 25 191 D E M O G R A F I A M egjelenik negyedévenként Felelős szerkesztő: Dr. Szabady Egon Szerkesztőség: Budapest, K SH Népességtudom ányi Kutató Intézet, V., Veres Pálné utca Postai irányítószám unk: 1053 T elefo n : 174-342 K iad óh ivatal: Budapest, II., K eleti K á ro ly utca 18/b. T ele fo n : 350-530 K iadásért fe le l a Statisztikai K iadó Vállalat igazgatója T erjeszti a M agyar Posta. E lőfizethető bárm ely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta K özpon ti H írlap Irodánál Postai irán yítószám : 1051 (K H I. Budapest, V., József nádor tér 1. Postacím : 1900 Budapest) közvetlenül v a gy postautalványon, valam int átutalással a K H I. 215—96162 pénzforgalm i jelzőszám ra E lőfizetési díj fé lé vre 52,— Ft, egész évre 104,— Ft 76 2081 P átria Nyom da, Budapest Felelős vezető: Bendsák László igazgató
