IPARI PARK JELLEGŰ BERUHÁZÁS A MONORI KISTÉRSÉG TERÜLETÉN A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉ- SE SZEMPONTJÁBÓL

IPARI PARK JELLEGŰ BERUHÁZÁS A MONORI KISTÉRSÉG TERÜLETÉN A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE SZEMPONTJÁBÓL

Tartalomjegyzék A kistérségi közlekedési infrastruktúra fejlődése __________________________________ 3 Jelenlegi közlekedési helyzet _______________________________________________ 3 Az M0 továbbépítése ______________________________________________________ 3 Elkerülő utak építése ______________________________________________________ 4 Forgalomvonzó létesítmények az M0 környezetében ___________________________ 4 Feladatok (a közlekedés egészét tekintve) _____________________________________ 5 Átfogó térségi közlekedésfejlesztési koncepció ________________________________ 5 Feladatok (a közúti közlekedést tekintve) _____________________________________ 6 Átkelési szakaszok kérdése (amíg nincsenek elkerülő szakaszok) __________________ 6 Foglalkoztatottsági viszonyok változásai _________________________________________ 7 Általános helyzet _________________________________________________________ 7 Elérni kívánt munkaerő-piaci célok _________________________________________ 8 A térségi foglalkoztatást befolyásoló gazdasági jellemzők _______________________ 8 Iparfejlesztési beruházások gazdasági környezete ________________________________ 11 Az ipari parkok országos hálózata és a Dél- Pest megyei helyzetkép ______________ 11 Az ipari parkok fejlesztésének 10 éves programja _____________________________ 12 Földtulajdonviszonyok és ingatlanérték ________________________________________ 15 A Budapest környéki ingatlanárak várható alakulása _________________________ 15 Ipari parkok alapításának jelenleg érvényes folyamata ____________________________ 16 Együttműködés és üzemeltetés ________________________________________________ 20 Az önkormányzatok helyzete ______________________________________________ 20 Az ipari zónák egységes kezelésének lehetősége _______________________________ 20 Az önkormányzatok szerepe ______________________________________________ 22 A kezelő feladatköre _____________________________________________________ 23 A betelepülővel kapcsolatos szempontok ____________________________________ 26

Közlekedésfejlesztés

A kistérségi közlekedési infrastruktúra fejlődése Jelenlegi közlekedési helyzet 1 A térség közúti közlekedési hálózatának gerincét a 4-es sz. főút adja, amelyhez mindkét oldalról csatlakoznak a különböző alacsonyabb rendű úthálózati elemek. A településeket átszelő főközlekedési vonal az országos hálózatnak is fontos eleme. Forgalmi viszonyaira jellemző, hogy jelenlegi állapotában túlterhelt, kapacitástartalékai kimerültek. Általánosságban elmondható, hogy Budapestről kifelé haladva a forgalom nagysága fokozatosan csökken. A Ferihegyi repülőtérre vezető utat követő 2x1 sávos szakaszon naponta mintegy 23 ezer jármű közlekedik, ennek 91%-a személygépkocsi. Mind a megelőző, mind az ezt követő szakaszokhoz képest itt jelentős a kerékpárosok száma, bár a teljes forgalomnagyság csupán 1%-át adják. A járműforgalom a Vecsés – Üllő közötti szakaszon 19 ezer darabra csökken, ezen belül a személygépkocsik aránya azonban nem változik (ez később a monori részen is hasonló, csupán a forgalom nagysága csökken mintegy 15 ezer járműre). Az M0 autóút M5-öshöz közeli keresztmetszetében naponta 26 ezer jármű halad keresztül (itt a személygépkocsik aránya 75%), ami nem sokkal nagyobb a vecsési szakaszt terhelő járműforgalomnál. A kapacitáshiány komplex problémákat vet fel, amelyek összefüggéseikben vizsgálva már jócskán túlmutatnak a gépjárműforgalom vagy az elkerülő út szükségességének kérdésén. Amíg nincs alternatív elkerülő útvonal, addig biztosítani kell mindenki számára a településeken való áthaladás lehetőségét. A jelenlegi állapotban rendezetlen viszonyok jellemzik a közlekedési helyzetet, ahol a különböző közlekedési módok együttélése szinte ellehetetlenült. Egyre fokozódik a közúti közlekedésből származó környezeti terhelés, az út mentén élők életkörülményei és a biztonságos közlekedés feltételei vannak veszélyben. A gyorsforgalmi úthálózat 10 éves fejlesztési programjában az M4 jelű gyorsforgalmi út megépítése nem került bele, így pillanatnyilag az elkerülő szakaszok megépítése jelentheti az egyetlen reális megoldást a meglévő közlekedési gondok enyhítésére. A megyei középtávú úthálózat-fejlesztési programban ezért szerepel a 4-es sz. főút Vecsést illetve Üllőt elkerülő szakaszának megépítése (ezek a szakaszok már úgy épülnek, hogy a későbbiek folyamán a megépülő M4 jelű útba integrálhatóak legyenek).

Az M0 továbbépítése Az M0 autóút M3 és M5 közötti szakaszának megépülése új közlekedési helyzetet teremt a térségben. Első ütemben az 51-es sz. főút és a 4-es sz. főút közötti szakasz épül meg, ezt követi a 4-es sz. sz. főút és az M3 autópálya közötti szakasz kiépítése. A Bu1

A forgalmi adatok az 1998-as országos közúthálózati keresztmetszeti számlálásokra támaszkodnak

3


dapestet elkerülni szándékozók az M0 autóút térséget érintő szakaszán átmenő forgalomként jelennek meg, ez az autóút környezetében növekvő környezeti terhelések formájában jelent majd elsősorban problémát. Az eredő és célforgalommal egészen más a helyzet. A fővárosból érkező és az M3/M5 felé távozó gépjárművek extra terhelésként jelennek meg Vecsésen, hiszen az M0 az elkerülő út megépültéig csak így lesz elérhető (ugyanez igaz az M0 autóúton érkező és a fővárosba tartó forgalomra). Másrészről viszont aki eddig pl. Monort csak a fővároson átkelve tudta megközelíteni, az most az M0 autóutat használva bizonyos mértékben “tehermentesíti” Vecsés úthálózatát. Az M0 alatti részen forgalomnövekedés csak olyan mértékben várható, amekkora új forgalmat a 4-es sz. főútra vonz az új országos hálózati elem (az alsó részen működik az autóút gyűjtő-elosztó szerepe, vagyis a dél-keleti irányból érkezőknek nem kell feltétlenül Vecsés irányába továbbhaladniuk).

Elkerülő utak építése A középtávú fejlesztési koncepcióból látszik, hogy napirenden van mind a Vecsést, mindpedig az Üllőt elkerülő útszakasz. A fentiek tükrében jól látható, hogy a két szakasznak mekkora szerep jut az M0 új szakaszának meglévő hálózati elemekhez való kapcsolatában. Ezek megléte nélkül Vecsés és Üllő forgalmi terhelése tovább nőne, így döntő fontosságú, hogy meglegyenek, mire az M0 adott szakasza működőképessé válik. Ellenkező esetben főleg a Vecsést terhelő forgalom nagyarányú növekedése várható (fontossági sorrendet állítva talán e szakasz megléte fontosabb). Mindkét elkerülő szakasz paramétereit úgy kell kialakítani, hogy vonzóbb legyen a gépjárművezetők számára, mint a meglévő 4-es út (ez egyaránt elérhető az elkerülőn biztosított jobb közlekedési feltételek megadásával, illetve a meglévő úton végrehajtott korlátozó intézkedések segítségével).

Forgalomvonzó létesítmények az M0 környezetében Az M0 új szakasza és a két elkerülő szakasz megépültével egy új gyűjtő-elosztó úthálózat jön létre, amely tehermentesíti a 4-es sz. főutat Vecsés és Üllő területén (ez a hatás az M0 teljes záródásával tovább fokozódik). A megépülő új utak környezetében azonban várhatóan több olyan beruházás is elkészül majd, amely forgalmat generál. Ez olyan többletforgalom lesz, ami azon túl jelentkezik, hogy az M0 megépültével és a meglévő hálózati elemek átértékelődésével egyébként is teljesen új közlekedési helyzet teremtődik. A beruházások elkerülhetetlenül is olyan új forgalmat generálnak, amely forgalomnövekedést nem lehet teljes mértékben az M0-n és az elkerülő utakon tartani. Ez a forgalom a 4-es sz. főutat és a települési úthálózatokat terheli majd. Az új beruházásoknak éppen ezért olyan közúti kapcsolatokkal kell rendelkezniük, hogy az általuk generált forgalom ne juthasson vissza a településekre újabb forgalmi és környezeti terheket róva azokra. A személygépkocsival történő egyéni utazások számának csökkentésével mérsékelni lehet az utak terheltségét. Rövid távolságokon (10 km alatt) a kerékpáros közlekedés jó alternatívát jelenthet, de hosszabb távokon a kerékpáros közlekedést kombinálva a 4


közforgalmú közlekedéssel még mindig jelentős eredmények érhetők el. Mindehhez természetesen a kerékpáros közlekedés jelenlegi feltételeinek javítása szükséges. Mivel kistelepülésekről van szó, saját belső hálózatként a kisforgalmú utcák jöhetnek szóba, azonban a települési hálózatok egymással való összekötéséhez már önálló kerékpárút kiépítése szükséges (pl. Népliget - Vecsés ( - Üllő)). A térségből naponta ingázók nagy aránya miatt külön hangsúlyt kell fektetni az autóbuszon, illetve vasúton történő utazások minőségének javítására. A MÁV Budapest – Cegléd fővonalán ma óránként közlekednek szerelvények, ezeket a reggeli és a délutáni csúcsidőkben kellene úgy sűríteni, hogy a térség ingázóinak jobb közlekedési kapcsolatokat jelenthessen. Erre megfelelő formát adhatna egy elővárosi vasút jellegű kapcsolat. A Ferihegyi repülőtér kapcsán tervezett gyorsvasút – amely az említett vasúti fővonalból leágazva Ferihegy 2. terminálig haladna – is új közlekedési lehetőségeket teremthet. Ezek a lehetőségek azonban csak akkor lesznek kihasználhatók, amennyiben a végállomás földalatti megállóját a térségből közúton jól meg lehet közelíteni. A megálló elhelyezkedése következtében azonban ez a megoldás csak Vecsés és esetleg Üllő esetében jelent valódi alternatívát. Az autóbuszos közlekedés terén az M0 kiépültével nagyobb hangsúlyt kell helyezni olyan járatok beindítására is, amelyek nem közvetlenül a centrumot célozzák meg, hanem a főváros “peremén” haladva teremtenek kapcsolatot más célpontokkal.

Feladatok (a közlekedés egészét tekintve) Átfogó térségi közlekedésfejlesztési koncepció

Alapvetően három fő részből állva, a végén ún. projekt főlapokkal, amelyek már konkrét célokat térképeznének fel, hogy a bennük felsorolt feltételrendszer valamelyik elemének teljesülésekor, a megvalósításhoz hozzá lehessen látni. Az egyes fázisok: •

(részletes, valamennyi közlekedési ágra kiterjedő) adatgyűjtés: minden rendelkezésre álló információ rendszerezése, helyi interjúk, meglévő koncepciók elemzése, értékelése.

•

helyzetelemzés: a kistérség szempontjából a meglévő helyzet elemzése, értékelése. Prioritások felállítása, a meglévő helyzet elemzése a prioritások szempontjából, megoldási lehetőségek (projektcsoportok) felvázolása

•

javaslattétel: minden projektcsoporton belül konkrét projektek felvázolása (projekt főlapok, a hozzájuk tartozó valamennyi – a későbbi lépések szempontjából fontos – körülmény megadásával)

•

opcionális lehetőség: egy kistérségi számítógépes forgalmi modell felépítése, amellyel később a folyamatos gondolkodás lehetősége biztosítható 5


A koncepció megalkotásának alapvető célja a megelőző gondolkodás lenne kistérségi szinten. Az ilyen közös munka lényege, hogy a kistérség meglévő közlekedési kapcsolatait vizsgálva, és pontosan megismerve a térséget érintő rövid ill. hosszú távú elképzeléseket, egy olyan programcsomagot lehessen kidolgozni, amellyel a kistérség saját maga tudja az igényeinek megfelelően irányítani a környezetében zajló változásokat (4-es út, elkerülő szakaszok, M0 autóút, kapcsolódási pontok, szükséges átépítések, forgalmi és környezetvédelmi kérdések stb.).

Feladatok (a közúti közlekedést tekintve) Átkelési szakaszok kérdése (amíg nincsenek elkerülő szakaszok)

E munka keretében tényleges tervek (akár azonnal engedélyezési / kiviteli tervek) születhetnének azokon a településeken, ahol a 4-es út jelenlegi átkelési szakaszán problémák jelentkeznek. Amíg nincs alternatív elkerülő útvonal, addig biztosítani kell mindenki számára a településeken való áthaladás lehetőségét. A tervekkel ez az átkelés válhat emberbarátabbá, szabályozottabbá. A tervekben megfogalmazandók megépítése által csökken a környezeti terhelés, rendezetté válnak a forgalmi viszonyok, ízléses utcakép valósítható meg, javulnak az ott élők életkörülményei és javulnak a biztonságos közlekedés feltételei. A tervek megoldásokat tartalmazhatnak pl. az alábbi kérdésekre: •

átmenő forgalom kultúrált áthaladásának biztosítása

•

rendezett parkolás a főút mentén

•

tisztázott csomóponti mozgások, kapubehajtók

•

gyalogos forgalom a főút mentén és azt keresztezve

•

kerékpáros forgalom a főút mentén

•

a főút mentén elhelyezkedő intézmények közlekedésbiztonsága

•

a település széleinek markáns kijelölése

•

környezetvédelmi kérdések (zaj- légszennyezés)

Az elkerülő megépítésével a forgalom egy része elöl lezárhatóvá válik az átkelési szakasz, ennek megfelelően csak a fentiekben részletezett terv egyes intézkedéseinek megszigorítása lesz szükséges.

6

Foglalkoztatottsági viszonyok

Foglalkoztatottsági viszonyok változásai Általános helyzet A térségben az aktívkorú népesség közel 50.000 fő. A községek elhelyezkedése, infrastruktúrája, vasúthálózat megléte, illetve hiánya befolyásolja a munkanélküli ráta alakulását. A körzet munkanélküli rátája 5%. A községek munkanélküliségét vizsgálva 3,3 – 7,3% között alakult, nagyobb ráta 8 községünkre jellemző, mivel ezeket nem érinti a vasúti közlekedés.

8 7 6 5 % 4 3 2 1 Vecsés

Vasad

Üllő

Pilis

Péteri

Nyáregyháza

Monor

Maglód

Káva

Gyömrő

Gomba

Ecser

Csévharaszt

Bénye

0

Grafikon 1 Regisztrált munkanélküliek aránya 1999-ben Forrás. Munkaügyi Központ Monori kirendeltsége

A térség munkaerőviszonyai szempontjából kedvezően hat, hogy a lakosság száma nem csökken, hanem folyamatosan növekszik, illetve a szakképzett munkaerő hozzáférhető. Kedvezőtlen folyamatoknak és adottságoknak tekinthetjük viszont, hogy: •

alacsony a helyi foglalkoztatás, magas az ingázás, a szakképzett munkaerőt Budapest elszívja,

•

alacsony képzettségi szint,

•

főiskolai oktatás a kistérségben jelenleg nincs,

•

idegen-nyelvek ismerete általánosan ritka,

•

szakiskolai és középfokú oktatás kevés, színvonala nem kiemelkedő. 7


Elérni kívánt munkaerő-piaci célok A munka-erőpiac szerkezete a munkanélküliek állományának összetétele jelentősen nem változott a 2001. évre. A térségben a legfontosabb célok közé a regisztrációba bekerült munkanélküliek munkába helyezése, a tartóssá válás megelőzése, a vállalati kapcsolattartás javítása, munkahely megőrzése, preventív képzés prioritása tartoznak. Az elmúlt években a regisztráltak 7-11 %-a pályakezdő volt, mely napjainkra 4 %-ra csökkent. Az iskola elvégzése után a munkát kereső fiatalok folyamatosan jelentkeznek, a munkaügyi központnál regisztráltatják magukat. Az iparfejlesztés szempontjából elérendő célként elsősorban azt kell megfogalmazni, hogy a munkanélkülieket fel kell készíteni a munkavállalásra, a tervezett iparfejlesztési igényeknek megfelelő konvertálható tudással kell rendelkezzenek. A munkaügyi központ a regionális különbségek felszámolása, hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásának megvalósítási eszközeként, a munkába állás elősegítéseként a mobilitási támogatást is kitűzte célfeladatként. Ezt a célt a térség iparfejlesztési programján keresztül hatékonyabban lehet majd elérni. A térségi fejlesztési lehetőségek jobb kihasználásával feltétlenül javulás várható a térségi nagyarányú ingázás hatékony csökkenésében is. Ennek megteremtéséhez a munkavállalók számára biztonságos, hosszú távon is perspektivikusnak ígérkező munkahelyek létrehozását, létrejöttét kell majd támogatni.

A térségi foglalkoztatást befolyásoló gazdasági jellemzők A körzet gazdasági struktúrájában domináns a feldolgozóipar, ezen belül is a fémfeldolgozás és fémipari termékek gyártása. A második helyet a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások foglalják el. A munkáltatók többsége egyéni vállalkozó. Az átlagosan foglalkoztatott állományi létszám 50 fő alatti. Az alkalmazásban állók száma stabilizálódott. Dinamikus fejlődés tapasztalható Vecsés, Üllő és Ecser községekben. Külföldi érdekeltségű, nagyobb létszámot foglalkoztató munkáltatók is megjelentek körzetünkben. Például: •

Thomas And Betts Hungary KFT

•

Papst Hungary KFT

•

Weytec Ipari és Kereskedelmi KFT

A gazdaság erősségi között feltétlen érdemes megemlíteni: •

a kedvező földrajzi elhelyezkedést,

•

az ebből eredő jó közlekedési lehetőségeket, 8


•

az általánosan megfelelő infrastruktúra ellátottságot,

•

a szakképzett munkaerő jelenlétét,

•

a már meglévő, magot képező logisztikai központokat,

•

a mezőgazdaságra alapozható hagyományosan ismert ipar (savanyítás) meglétét is.

Emellett a fejlesztési tervben a meglévő gyengeségek kiküszöbölésére is nagy hangsúlyt kell majd fektetni. Ilyen problémák többek között: •

a helyben dolgozók gyenge képzettségi szintje,

•

az elöregedett intézményi és ipari, kereskedelmi épületek,

•

a meg nem lévő vagy elavult településrendezési tervek,

•

a gyenge innovációs potenciál, alacsony vállalkozási készség,

•

a gyenge információáramlás,

•

a nem megfelelő közbiztonság.

9

Gazdasági környezet

Iparfejlesztési beruházások gazdasági környezete Az ipari parkok országos hálózata és a Dél- Pest megyei helyzetkép Magyarországon az ezredfordulóra kialakult és megszilárdult az ipari parkok rendszere. Jelenleg 133 ipari centrum rendelkezik az "Ipari Park" címmel, melyek viszonylag egyenletesen helyezkednek el az országban, bár a néhány "sűrűsödési terület" egyike éppen a Dél-Pest megyei körzet. Az ipari parkok közül 24 még nem kezdte el működését, a működő 109-ben is akad néhány, amelyik még a fejlődés elején tart. A működő 109 parkban mintegy 1 500 vállalkozás - eddig összesen 660 milliárd Ft. értékű beruházással és ma már 110 000 fős létszámmal - 2 600 milliárd Ft értékű terméket állított elő, melynek 83 %-a exportra került. Az ipari parkokba települt vállalkozások termelékenysége meghaladja az országos átlagot, az egy foglalkoztatottra jutó termelés az ipari átlag kétszerese. 2000-ben az ipari vállalatok adták az ipar teljes értékesítési árbevételének 22%-át, az ország exportjának 37%-át, és az iparban foglalkoztatottak 13/-a az ipari parkokban dolgozik. A Dél-Pest megyei körzetben az alábbi ipari parkok alakultak meg: 1998-ban: •

AIRPORT Ipari Park ( Tököl )

•

Ceglédi Innovációs Centrum és Ipari Park (Cegléd)

•

Duna Ipari Park (Pécel)

•

ECO-PARK ( Bp. XVIII. ker - Vecsés)

•

Ráckevei Ipari Park ( Ráckeve )

•

Dunavarsányi Ipari Park ( Dunavarsány)

•

M5 Ipari Park ( Újhartyán)

•

OBO Ipari Park ( Bugyi)

•

Dabasi Ipari Park (Dabas)

•

Szigetszentmiklós-Leshegy Innovációs Központ és Ipari Park (Szigetszentmiklós)

1999-ben:

2000-ben:

11


2001-ben: •

CBA Logisztikai Központ és Agráripari Park (Alsónémedi)

•

Gödöllői Ipari Park (Gödöllő)

Ha ehhez a 12 ipari parkhoz hozzászámítjuk a szomszédos megyék közeli ipari parkjait, nem túlzó az a megállapítás, hogy bőven el van látva ipari parkkal ez a térség. A parkok közül a betelepült vállalkozások, és a foglalkoztatottak száma alapján: 2 ipari park számit az érett szakaszban lévő parkok közé 1 ipari park a növekedési szakaszban van 5 ipari park a kezdeti szakaszban lévőnek minősíthető 4 ipari park pedig még indulónak számít A térségben kínálati piac alakult ki, a monori kistérség közvetlen körzetében alakult ipari parkok elsősorban kis és középvállalkozások részére kívánnak telephelyet biztosítani, mezőgazdasági termékfeldolgozás, környezetkímélő iparágak és logisztikai központok betelepedését várják.

Az ipari parkok fejlesztésének 10 éves programja A Gazdasági Minisztérium kidolgozta a tízéves ipari parki fejlesztési programot, amivel minőségi változást kíván elérni az ipari parkok fejlődésében. A fejlesztési program főbb célkitűzései: •

Az ipari parkok váljanak a térségi innovációs rendszerek meghatározó elemeivé,

•

Az Európai unió Strukturális Alapjaiból is támogatott gazdaságfejlesztési és innovációs programok végrehajtó szervezeteivé,

•

Nemzetközi kooperációra is alkalmas gazdaságfejlesztési és innovációs intézményekké

•

Az ipari parkok száma az évtized végére mintegy 250-re emelkedjen

•

Ösztönözze az ipari parkok létesítését az ország kevésbé fejlett területein

•

Gyorsítsa fel a régi ipartelepek modernizációját, az úgynevezett "barna mezős" ipari parki fejlesztéseket

•

Az ipari parkok szolgáltatásainak fejlesztésével gyorsítsa fel a magas tudástartalmú technológiák, a K+F intézmények és az innovatív vállalkozások betelepülését

12


•

A szolgáltatások fejlesztésével szolgálja a kis- és középvállalkozások sajátos igényeit

•

És segítse az önkormányzatok térségi gazdaságfejlesztési törekvéseit.

A Széchenyi-terv azzal számol, hogy e célok megvalósításához növekvő források állnak rendelkezésre, éves szinten pályázati alapon elérhető közel 3-4 milliárd Ft állami társfinanszírozás, az Európai Unióhoz való csatlakozás után pedig ehhez évi 7-8 milliárd Ft uniós támogatás kapcsolódik.

13

Ingatlanviszonyok és területérték

Földtulajdonviszonyok és ingatlanérték A Budapest környéki ingatlanárak várható alakulása A Colliers cég közelmúltban megjelentetett jelentése szerint a főváros környékén a nagyobb, elsősorban disztribúcióval foglalkozó vállalatok magasabb belmagasságú, új építésű ingatlanokat keresnek, illetve valósítanak meg legtöbbször saját beruházásban. Ez a fejlődés elsősorban a déli szektort érinti. A Colliers jelentése szerint 5-8 000 nm-es tisztázott tulajdoni helyzetű szennyezés mentes telkekre, és 1-3000 nm-es objektumokra van a legnagyobb igény. Ebben a térségben a kis- és középvállalkozások számára ennél kisebb, 1-2 000 nm körüli telkekre is várható igény. Budapest környékén a telekárak vonatkozásában a jól megközelíthető (autópálya, illetve főútvonallal rendelkező) területeken, ha azok rendelkeznek megfelelő rendezési tervvel, akár 10 000 Ft/nm-es árak is kialakulhatnak, míg az ilyen tervvel nem rendelkező telkek esetében átlagosan 3-5 000 Ft a nm telekár. Várható, hogy a tervezett gyorsforgalmi utak megépítésével a monori kistérségben is jelentős felértékelődés várható az ingatlanpiacon, és az igénylők is megjelennek, Kérdés, hogy ipari parkban keresnek telephelyet, vagy egyéni beruházásokat kívánnak megvalósítani. A kistérség önkormányzatainak azonban így is, úgy is alapvető érdekük, hogy összehangoltan lépjenek fel az ingatlanpiacion, rendezett képük legyen a kistérség ingatlankínálatáról és ne egymás konkurensei, hanem társai legyenek e téren is.

15

Ipari parkok alapítása

Ipari parkok alapításának jelenleg érvényes folyamata Az ipari parki program megvalósítását a Gazdasági Minisztérium (korábban az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium) kétlépcsős pályázati rendszer működtetésével segíti. Ennek első lépcsője az "Ipari Park" cím pályázat, ami egy minősítési eljárást jelent. A második lépcsőben a cím viselői pályázhatnak az ipari park beruházásait segítő konkrét támogatásokra. Az ipari park címre pályázhatnak azok a belföldi székhelyű, jogi személyiségű gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, helyi önkormányzatok, kistérségi társaságok, amelyek nem esnek az államháztartás működési rendjéről szóló, 217/1998.(XII.30.) Korm. Rendelet kizáró hatálya alá. A cím elnyerésének minimális feltételei (a 2001. évi pályázati kiírás alapján): •

A terület minimális nagysága 10 ha, további 10 ha fejlesztési terület bevonásénak lehetősége.

•

A pályázó rendelkezzen a terület tulajdonjogával, vagy tartós (legalább 25 éves) hasznosítási jogával, telekkönyvi kivonattal, vagy szerződéssel igazolva az ingatlan per-, teher- és igénymentességét. A területen már működő és csatolt telekkönyvi kivonattal igazolt tulajdonjoggal rendelkező vállalkozások nyilatkozattal csatlakozhatnak az ipari park megvalósításához. (A betelepült vállalkozások saját ingatlanát terhelő jelzálog bejegyzése nem kizáró feltétel.)

•

A terület az önkormányzati testület által jóváhagyott Település Rendezési Terv szerint kijelölt iparterület legyen. Termőföld, vagy mezőgazdasági művelés alatt álló terület ipari park céljára való felhasználása esetén a földügyi hatóság kivonásra vonatkozó engedélye szükséges.

•

A pályázó rendelkezzen megvalósíthatósági tanulmánnyal, (vagy a jelenlegi műszaki jellemzők és szakmai fejlesztési tervek leírásával), valamint legalább három éves üzleti tervvel, amelynek részletesen előírt tartalmi követelményeknek megfelelően kell elkészülnie.

•

A pályázónak kötelezettséget kell vállalnia, hogy öt év alatt legalább10 vállalkozást telepít be, amelyek legalább 500 főt foglalkoztatnak, de a pályázat beadásakor már legalább öt vállalkozás működjön az ipari park területén ( vagy öt vállalkozás betelepedésére a pályázó érvényes szerződéssel rendelkezzen) és ezek foglalkoztatott létszáma legalább 100 fő.

•

A pályázó rendelkezzen a teljes beépítetlen terület környezeti állapotának tényfeltárását tartalmazó dokumentációval. Minden esetben szükséges a környezet és természetvédelmi hatóságoknak a terület ipari parki célú felhasználására vonatkozó egyetértő nyilatkozatai.

•

A pályázó rendelkezzen a helyi önkormányzat egyetértő és támogató nyilatkozataival. 16


•

A tervezett ipari park megvalósítása szerepeljen a megye és a régió fejlesztési stratégiájában, a pályázó rendelkezzen az illetékes megyei területfejlesztési és regionális fejlesztési tanács egyetértő és támogató nyilatkozataival.

Az "Ipari Park" cím elnyerésénél a következő tényezők kerülnek értékelésre pontozási rendszerben: A./ A projekt műszaki tartalma ( adható max. pontszám 30 pont) Ezen belül értékelési szempont •

A terület egybefüggősége, közműellátottsága, közlekedése és infrastruktúrája

A parkba betelepült és betelepülő vállalkozások innovatív jellege, versenyképessége és exportorientációja •

Környezetvédelmi szempontok

B./ A projekt gazdasági megalapozottsága ( adható max. pontszám 30 pont) Az üzleti terv pénzügyi-gazdasági-piaci megalapozottsága, a pénzügyi tervek kidolgozottsága, az ipari park, mint vállalkozás gazdaságossága, megtérülése kerül értékelésre. Vizsgálják a beruházás tervezett forrásösszetételét, a bevont hazai és külföldi vállalkozói tőke arányát. Fontos szempont az ipari park által kínált telekárak, bérleti díjak versenyképességét. C./ Munkahelyteremtés ( adható max. pontszám 20 pont) Döntő szempont az ipari parkba teleülő vállalkozások által tervezett új munkahelyek, illetve foglalkoztatottak száma D./ Szolgáltatások minősége, színvonala ( adható max. pontszám 20 pont) •

Az ipari parkot szervező, megvalósító és üzemeltető társaság szolgáltatásai a betelepülő cég számára cégalapítástól a beköltözésig

•

Az ipari parkba betelepült vállalkozások számára végzett jogi, pénzügyi egészségügyi, postai, biztonsági stb., feladatok

•

Az ipari parkban szervezeti keretek között tervezett logisztikai, innovációs és inkubátorházi szolgáltatások, a hazai szellemi tőke és az egyetemek, kutatóhelyek bevonása.

Előnyt élveznek a már megvalósított szolgáltatások. Az "Ipari Park" címre évente egy alkalommal lehet pályázni. A címet elnyertek pályázhatnak infrastruktúra kiépítéséhez nyújtott támogatásokra, minden évben újra kiírásra kerülő pályázat(ok) feltételei szerint. Az ipari parkok, mint projektek fejlesztésének kiinduló pontja, hogy az ipari park a befektetők és betelepülők számára alkalmas telephelyet tudjon kínálni. Ehhez a rendezett építési feltételek (pl. szabályozási terv, hatósági engedélyek), valamint a működés alapfeltételeit biztosító vonalas infrastruktúrák kiépítése (közlekedési feltételek, energia-és vízellátás, szennyvíz és 17


esővíz elvezetés) szükséges. Mivel az alapinfrastruktúrák kiépítése költséges, és hosszú idő alatt térül meg, ezért az állam 1997 és 2001 között jelentős forrásokkal támogatta az ipari parkokat. A Gazdasági Minisztérium ( korábban az IKIM) mellett az infrastruktúra fejlesztését támogatta a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium a Területfejlesztési Célelőirányzat központi és a Megyei Területfejlesztési Tanácsokhoz decentralizált keretéből, ezenkívül támogatási forrást jelentettek a különböző Phare támogatási eszközök. 1997 és 2000 között 42 ipari park részesült állami támogatásban az alábbi táblázat szerinti összesítésben. Fejlesztési forrás

Források

Millió Ft

Részesedése %-ban

GM (IKIM) támogatás

2.053

18,0

FVM központi támogatás

1.674

14,6

800

7,0

Phare támogatás

1.250

10,9

Támogatás összesen

5.777

50,5

Ipari park saját forrás

5.655

49,5

FVM decentralizált támogatás

A Széchenyi-terv a korábbi időszakhoz képest jelentősen növelte az ipari parkok, logisztikai központok és innovációs centrumok fejlesztésére fordítató támogatást. Jelenleg a Széchenyi-terv Regionális Gazdaságépítési Programja az ipari parkok számára közvetlenül négy pályázat keretében nyújt támogatást az alábbi célokhoz: • SZT-RE-4: Minőségileg fejlettebb szolgáltatást nyújtó, úgynevezett innováció-orientált ipari parkok fejlesztéséhez (a fejlesztés teljes összegének 33 %-a, maximum 100 millió Ft.) • SZT-RE-6: Az ipari parkok logisztikai fejlesztéséhez, illetve logisztikai centrumok kialakulásához (a beruházás teljes összegének 20 %-a, maximum 100 millió Ft.) • SZT-RE-8: a high-tech ágazatokban működő, kezdő vállalkozásokat segítő technológiai inkubátorházak, a kutatás-fejlesztési intézményrendszer, az egyetemek, kutatóhelyek által közösen létrehozott innovációs központok, valamint a K+F intézmények és a vállalatok közötti technológia-áramlást elősegítő technológiai transzfer-központok fejlesztéséhez és szolgáltatásaihoz (a beruházási költségek 50 %-a, maximum 100 millió Ft; szolgáltatásoknál az összköltség 33 %-a, maximum 50 millió Ft.) 18


• SZT-RE-1: a térségi klaszterek, azaz a vállalatoknak, K+F intézményeknek, termelési lánc mentén szerveződő térségi együttműködésének létrejöttéhez. A pályázat támogatja a klaszter-management kiépítését ( az összes költségének 50 %-áig, maximum 25 millió Ft), valamint a klaszter-management működését, szolgáltatásait ( az összes költségének 50 %áig, maximum 25 millió Ft).

19

Együttműködés és üzemeltetés

Együttműködés és üzemeltetés Az önkormányzatok között végzett egységes, kérdőíves felmérés eredményei egyértelműen sugallják, hogy az ipari park jellegű, önkormányzati együttműködéssel létrejövő beruházás üzemeltetésére külön gazdasági szervezetet kell létrehozni és megbízni. Az önkormányzatok politikai jellegű, alapvetően lassú döntéshozó szervezetek. Ebből fakadóan egy gazdasági beruházás irányításánál és működtetésénél nem lehet cél az önkormányzatok közvetlen beavatkozását előíró vagy lehetővé tevő szervezeti felépítés.

Az önkormányzatok helyzete Az önkormányzatok egy kistérségi szintű, ipari park jellegű beruházásban több szempontból is sajátos helyzetben vannak. A vállalkozás felvállalásakor elsődleges feladatuk az engedélyező hatóság szerepének ellátása. Ezen felül az önkormányzatok képesek biztosítani az ipari beruházásokhoz és üzemekhez szükséges munkaerőt és annak utánpótlását, melynek várható összetétele az önkormányzati munkaerő-politikán illetve az egyéb helyi sajátosságokon múlik. Az önkormányzatok határoznak az ipari üzemek és vállalkozások számára nyújtott helyi kedvezmények rendszeréről. Ez utóbbi szerepkört a tervezett, lehetséges beruházáshoz kistérségi szinten kell összehangolni. A meghallgatások során több olyan példa is előjött, melyekben egy-egy alkalmas helyet kereső vállalkozó az egyes önkormányzatok ajánlatait játszotta ki egymás ellen, hogy minél kedvezőbb helyi adó- és egyéb feltételeket érhessen el. Több esetben a vállalkozó elegendő, összefogott információ hiányában nem találta meg a neki megfelelő területet és elhagyta a térséget. Olyan eset is adódhat, amikor az önkormányzat a térségi összehangoltság és információáramlás hiánya miatt a vállalkozónak végül annyira kedvező feltételeket ajánl fel, hogy gyakorlatilag akár tíz éven keresztül semmilyen közvetlen önkormányzati bevételt nem tud majd belőle kihozni. Ezt a helyzetet sok középtávon is nyereségesen működtethető üzem használhatja ki, amelynek megéri öt-tíz évig iparűzési és egyéb helyi adóktól mentesen működni, majd odébb költözni a következő önkormányzathoz.

Az ipari zónák egységes kezelésének lehetősége A fentiek elkerülése és megelőzése érdekében, illetve a térségi gazdasági arculat felépítése és tervszerű alakítása miatt javasoljuk, hogy a kistérség településeinek ipari zónáit, vállalkozási övezeteit illetve az ezekre alkalmas területeit kistérségi szinten egységesített szempontok alapján kell működtetni, értékesíteni és kezelni. Az önkormányzatok ipartelepítési politikáját célszerű összehangolni és az önkormányzatok közötti ilyen irányú, hatékony kommunikációt megszervezni. Ennek a munkának az egyik konklúziója és egyben javaslata, hogy az egy vagy több ipari park vagy ahhoz hasonló jellegű beruházás közös létrehozásának végállomásaként célszerű 20


lenne a kistérség településeinek fent felsorolt területeit zónákra osztani és azokat térségi szinten, meghatározott feltételek mellett egységesen kezelni. Ez a lépés mintaértékű lehet, mivel kézzel foghatóan fejezi ki azt az elvet, amiért a kistérségek 1998-99 folyamán létrejöttek. Valódi, az egyes településeken túlmutató gazdaságfejlesztési program jöhet így létre, mely alulról szerveződő, az érdekeltek konszenzusa mentén minden szereplője egyértelműen jól járhat és azonos érdekek mentén tud együttműködni. Természetesen a kistérségi együttműködés és gazdaságfejlesztés sikeressége illetve azon belül az itt leírt koncepciónak a kivitelezhetősége a gondos előkészítésen múlik. Ennek a munkának a legfőbb feladata a feltárás, a szempontok előzetes felvetése és a potenciális érdekeltek véleményének, hozzáállásának megismerése – keretei azonban nem adnak lehetőséget egy ilyen összetett kistérségi mintaprogram minden elemének kifejtésére. Ezt a feladatot egy következő munkában javasoljuk megoldani, melyre a Széchenyi Tervben rendelkezésre áll a megfelelő pályázati forrás. A gyakorlati felvetésre visszakanyarodva, a zónákba sorolás alapvető szempontjai között legalább az alábbi kritériumokat érdemes figyelembe venni: •

elérhetőség – út, vasút minősége

•

közműellátottság – csatornázottság, ipari víz, fúrt kutak, áramellátás, hulladékszállítás, telefonvonalak stb.

•

munkaerő ellátottság

•

adókedvezmények

•

településfejlesztési preferenciák – alvóvárosok, könnyűipari zónák, munkaerő intenzív ipar stb.

A szempontrendszert úgy kell megválasztani, hogy az tükrözze a potenciális betelepülők vélt prioritási szempontjait illetve megfeleljen az önkormányzatok egyéb politikájának is, melyek között szerepet kell kapjon a foglalkoztatás, a közlekedés, a környezetvédelem, a településfejlesztés és minden egyéb szempont, amelyet egy-egy önkormányzat fontosnak tart. Ezeket a szempontokat személyes megbeszéléseken keresztül feltétlenül fel kell tárni, részletesen meg kell ismerni. A zónarendszer kialakítása összetett kérdés, mert mindamellett, hogy sok, összetett szempontot kell figyelembe venni a kialakítása során, nem lehet túl bonyolult és a betelepülők számára elriasztó. Előzetes javaslatunk, hogy legjobb vizuálisan szemléltetve, a különböző zónákat eltérő színekkel jelezve tematikus térképre vetíteni a felosztást, melyből rátekintve világosan kiderül, hogy melyik területen milyen jellegű ipar és milyen feltételekkel, árakkal létesíthető. Az áttekinthetőség érdekében öt-hat alapzónánál többet nem célszerű kialakítani. Ezeket természetesen generikus elvek alapján tovább lehet bontani alzónákra, melyek pl. azonos színűek, de különböző sraffozásúak stb. Az ipari zónák látványos bemutatására, promocionálására ma már a legkülönfélébb marketing és vizuális technikák állnak rendelkezésre, pl.: CD-ROM, Internet oldal, tematikus térkép stb. 21


A rendezési tervekben kijelölt iparterületek közös kezelése rengeteg gyakorlati kérdést vet fel. Ezeket a kérdéseket igyekeztünk az önkormányzatok, a betelepülők és a területeket egységesen kezelő társaság szempontjából is megvizsgálni, feltárni. A munka során főleg az olyan kérdésekre igyekeztünk koncentrálni, mely a három felsorolt partner közötti együttműködést meghatározza. Az itt bemutatott kérdéseken és javaslatokon túl természetesen az együttműködések jóval részletesebb és rendszerezettebb szabályait a már javasolt mintaprogram pályázat keretében lehet kidolgozni.

Az önkormányzatok szerepe Az előzetes, kérdőíves felmérés során kiderült, hogy az önkormányzatoknak nincs nagyobb, összefüggő, komplex ipartelepítésre alkalmas területe. Ennek fényében készültek el az alább következő javaslatok, melyek sikeres alkalmazása lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok megtartsák a szükséges ellenőrző és irányító szerepüket a kistérségi ipar fejlődése felett. javaslatok 1. Az ipari zónának kijelölt és a beruházásba bevont magánterületek megvásárlására az önkormányzatok létesítsenek opciós vételi jogot az együttműködés alapján ésszerűnek gondolt évekre. Ezzel a beavatkozással elejét vehetik a nagymértékű földspekuláció megindulásának és a beruházás sikeres kivitelezéséhez is biztonsággal rendelkezésre fog állni a szükséges ipari zóna terület. Azokon más beruházásokat – akár konkuráló ipari parkot – az nem önkormányzatok ellenőrzésén és akaratán kívül nem lehet létrehozni. 2. Az opciós területek megvásárlását az üzemeltető egyoldalú kérésére kezdhesse meg az önkormányzat, önállóan, az üzemeltető jóváhagyása nélkül azonban ne kezdeményezhesse ezt. Ennek a szabályozásnak a jelentősége abban áll, hogy az üzemeltetőt – aki az önkormányzatok felügyelete és érdekeltsége alá esik – ne lehessen ellehetetleníteni. Az így garantált terület mindenkori biztosítékot jelent a vállalkozás sikeres kivitelezéséhez. Az kezelő társaság vagy üzemeltető a potenciális érdeklődőknek mindenkor garantálni tudja a felajánlott és bemutatott területeket, illetve azokat, megfelelő garanciák mellett, biztosítékként tőkeszerzéskor vagy hitelfelvételnél is használni tudja. 3. A fentiekben leírtak gyakorlati rögzítésekor figyelemmel kell lenni a jövendő Nemzeti Földalap esetleges előírásaira is! 4. Fontos, hogy az ipari területek értékesítését és kezelését jelentő gazdasági tevékenységet az elérhető legnagyobb mértékben függetleníteni lehessen a politikai befolyástól, fordulatoktól és az országot egyenlőre jellemző gyakori fordulatoktól. A beruházásban részt vevő önkormányzatok olyan jogi erővel bíró csatlakozó nyilatkozatot kell hozzanak, amelyet politikai változások idején nehéz jogi és gazdasági következmények nélkül felmondani vagy abból kivonulni. Az ilyen fajta kötöttség természetesen nem jelenti azt, hogy gazdasági sikertelenség esetén a tulajdonosok – tehát az önkormányzatok is – nem tudják felszámolni a gazdasági társaságot. A kötöttség alapvető célja, hogy a gazdasági tevékenységet függetleníteni lehessen az általa kezelhetetlen politikai kockázatoktól.

22


5. Az előbbiekhez kapcsolódóan fontos kitétel az is, hogy a már bekapcsolódó önkormányzat vagy bármilyen más tulajdonos a politikai vonulatoktól függetlenül se léphessen ki a társaságból és vonhassa ki a tőkéjét vagy bármilyen más támogatását megfelelő indokok és szabályozottság nélkül. A könnyen és gyakran változó tulajdonosi kör és a hozzájuk kapcsolódó tőkerészek lehetetlenné és komolytalanná teszik egy kistérségi szinten, több település gazdasági potenciáljával gazdálkodó társaság működését. 6. A gazdálkodási alap rendezését a társaság megalakulása előtti, korai fázisban célszerű megoldani. A zónarendszer kialakítását megelőzően szükség lesz a besoroló szempontrendszer kialakítására és elfogadására. A zónarendszerbe bekapcsolható területeket gondosan fel kell mérni és a szempontrendszer alapján be kell sorolni. Az így kialakított katasztert egyeztetni kell minden csatlakozni szándékozó partnerrel és el kell velük fogadtatni. Ennek jelentősége abban áll, hogy a kezelő társaságot már ne terhelje a működés megkezdésekor olyan bizonytalanság, amelyet a zónarendszer rendezetlensége okozhat az első komoly érdeklődőknek felajánlandó területek feltételeinek ismertetésekor. A korai és egyértelmű rendezéssel a zónaterületek tulajdonosai közötti későbbi árvitákat és egyéb konfliktusokat lehet könnyen elkerülni. eredmény A leírt konstrukció lehetővé teszi, hogy a forrásszerzés teljességgel az üzemeltető feladata legyen, így az önkormányzatok kapacitásait ilyen tevékenységgel nem kell terhelni illetve a zökkenőmentes üzleti működés is lehetővé válik. A forrásszerzéshez kapcsolódóan az üzemeltető kell legyen az általa így megszerzett források kedvezményezettje is, függetlenül attól, hogy esetleg nem a saját területeit és jogait – hanem a tulajdonos önkormányzatokét – használta fel ehhez. Fontos lehetővé tenni, hogy az ipari parkok üzemeltetését és menedzselését végző gazdasági társaság kellően megerősödhessen, mivel nagy területen, kiterjedt feladatokat lát el illetve a szolgáltatásai hatékony felvállalásához megfelelő és stabil kezdőtőkére is szüksége lesz.

A kezelő feladatköre A kezelő társaság tulajdonosi körét az önkormányzatok és az előzetes kérdőíves felmérés alapján ki nem zárandó tőkebefektetők és a területtulajdonosok képezhetik. Működési formájára a jelen munka keretein belül nem lehet határozott javaslatot tenni, mivel ahhoz több egyeztetésre lenne szükség. A szóba jöhető formák között a legvalószínűbb a közhasznú társasági formában való működés, bár abból a nyereséget közvetlenül kivenni nem lehet. A kezelő alapvetően olyan társaság kell legyen, aki csak a zónafejlesztésért, az erre szánt öszszeg felhasználásáért és befektetéséért felel. Feladatai közé tartozhat a területek megszerzése, az infrastruktúra kiépítése, fejlesztése és a kivitelezési munkák szervezése, bonyolítása. A kezelő társaság létrehozásának és elindításának alapja az előzetes költségvetés és a gyakorlatban is kivitelezhető üzleti terv elkészítése és minden érintett fél általi hivatalos elfogadása. Ezzel az aktussal megteremthető a kezelő társaságot kötő gazdasági mutatórendszer és a működés előrehaladása és sikeressége egyértelműen mérhetővé válik. Az üzleti tervben termé23


szetesen dinamikus elemeknek is szerepelni kell, melyek alakulását rendszeres egyeztetéseken és beszámolók alkalmával lehet nyomon követni és módosítani. Rendkívül fontos, hogy még a tevékenység megindulása előtt feltárjuk az üzleti működés sikerességét befolyásoló kockázatokat és az előre látható, potenciális rendkívüli helyzetek kezelését is kidolgozzuk. javaslatok 1. A kezelő legfőbb feladata, hogy a zónákba vont területeket a tulajdonosok szempontjainak megfelelően értékesítse. Az értékesítés azonban felveti azt a problémát, hogy a már értékesített területek tulajdonjoga átszáll a vevőre és így az értékesített területek végleg kikerülnek a kezelő társaság kezéből, további nagy volumenű hasznosításukra semmilyen mód nincs. Ezzel a koncepcióval a kezelő társaság elsődleges funkciója lassan megszűnne és a tulajdonosok – azaz az önkormányzatok – is elveszthetik közvetlen érdekérvényesítő lehetőségüket az eladott területeken. 2. A fenti probléma kiküszöbölésére, illetve a ma jellemzőbb piaci követelmények teljesítése érdekében célszerűbb a területek bérbeadására törekedni. A lehetőségekhez képest már a zónásítás elején meg kell határozni a feltétlen eladandó és a bérbe adandó területek arányát. Ennek során, a tulajdonosokkal való tárgyalás alatt törekedni kell arra, hogy minél nagyobb bérbe adható területet alakíthassunk ki. 3. Az egyszeri értékesítés létjogosultsága a társaság működéséhez szükséges kezdeti tőke biztosításában rejlik, illetve az esetleges felvett banki kölcsönök visszafizetésekor kap szerepet. Figyelembe kell venni azt is, hogy az egyes területek tulajdonosai természetesen szabadon dönthetnek úgy, hogy a területük értékesítését preferálják. Ezt viszont a fentebb leírt üzemeltetési logika miatt még a zónásítás lezárása előtt tisztázni kell. 4. A bérleti konstrukciók az értékesítésből származó egyszeri haszonszerzéshez képest több gazdasági lehetőséget rejtenek magukban. A bérbeadásra szánt területeken a kezelő ellenőrzésével a társaság tulajdonában maradó üzemcsarnokok kivitelezésére nyílik mód. A mai gazdasági viszonyok között jellemzőbb a bérlet kedvelése. A kész, infrastruktúrával megfelelően felszerelt csarnokok könnyen bérbe adhatók. A csarnoképítés kezdetben az alaptőkéből, a területértékesítésből és a kölcsönökből származó forrásokból indulhat meg. A csarnokkal bővített területekért természetesen jóval magasabb bérleti díjat lehet kérni. 5. A társaság kezelésében lévő és bérbe adható csarnokok létesítése felgyorsulhat a térségben lévő, ilyen célra alkalmas, azonban jelenleg hasznosítatlan építmények felújításával és átalakításával. Ez természetesen feltételezi, hogy az ilyen létesítmények a társaság kezelésébe kerülnek. 6. A kezelő társaság működésének alapja a szolgáltató tevékenység. Ezeket a funkciókat a sikeres működés érdekében számára széles spektrumban lehetővé kell tenni és ezekben a szerepkörökben meg kell erősíteni. Ennek érdekében elsősorban az önkormányzatok tehetnek hatékony lépéseket.

24


7. Ilyen jellegű segítség lehet, ha a kezelő számára lehetővé teszik, hogy közműkvótákat kedvezményesen átvegyen és a zónákba települő ipar számára azt saját áron értékesíthesse. 8. A későbbi vagy akár a kezdeti működés során a kezelő számára lehetővé kell tenni, hogy ipari vízkivételre a zónákhoz kutat fúrathasson és saját, erre épülő hálózatot üzemeltethessen, tehát a vizet saját maga által megállapított áron adhassa el. 9. További kisebb, de deklarálandó szolgáltatási lehetőségek például: •

az őrzés-védelem – már kivitelezésnél az építőanyagra vigyázhat a cég, majd őrizheti a telephelyek külső környékét, parkolóit stb.,

•

az irodatakarítás – ez számos betelepülő esetén igen jelentős bevételt generáló szolgáltatási tevékenység lehet,

•

az engedélyezési eljárások lebonyolítása – mivel a kezelő közvetlen kapcsolatban van az építési hatóságként funkcionáló önkormányzatokkal ez ésszerű lépés lehet,

•

az említett terület-karbantartás.

10. A kezelő társaság természetesen nem lesz képes – főleg eleinte – mindezt a tevékenységet saját keretein és kapacitásain belül ellátni. Kénytelen lesz megfelelő alvállalkozókat keresni és megbízni. Az ebben rejlő kockázatok kiküszöbölése végett illetve, hogy a szolgáltatási minőség egységes lehessen az alvállalkozókkal szemben megfelelő garanciális követelményeket kell felállítani. Elvárható, hogy megfelelő, belső minősítési rendszert alakítson ki a kezelő és azt alkalmazza az alvállalkozóival szemben. Az alvállalkozókkal szemben alapelvárás kell legyen, hogy a tevékenységüket fedő felelősségbiztosítással rendelkezzenek. Ez különösen akkor fontos, ha a kezelő társaság kiviteleztetést is bonyolít. 11. A kezelő társaság kiviteleztetés esetén minden esetben érje el, hogy a kivitelező kauciót adjon, melyet nem-teljesítés vagy hibás teljesítés esetén feltétel nélkül vissza lehet tartani a késésekből adódó károk finanszírozására. 12. Mivel a tevékenységi kör és a zónarendszer az egész kistérségre kiterjedhet a kezelő társaság viszonylag nagyszámú céggel, betelepülővel tarthat fenn közvetlen gazdasági kapcsolatot. Logikusnak tűnik, hogy a nyereséges működés érdekében a társaság maximálisan kiaknázza ezt a kedvező helyzetét és a fent felvázolt szolgáltatásokon túl kapcsolatba lépjen a biztosítótársaságokkal is, melyek részére megfelelően kialkudott feltételek mellett biztosítási csomagokat értékesíthet. Itt az ipari termelőket érintő számos biztosítás mindegyike szóba jöhet, melynek a működési terület kiterjedtsége folytán igen jelentős lehet a jutaléka. eredmény A feladatok és funkciók alapos és gondos behatárolásával és a feltételrendszerek átgondolt és egyértelmű kialakításával elérhető, hogy a kezelő társaság mindenkor magas színvonalú szol25


gáltatói tevékenységet végezzen, mely a biztonságon túl feltétlen előnyt jelent a potenciális betelepülők szemében és az értékesítési tevékenységet erősítheti meg.

A betelepülővel kapcsolatos szempontok Elsődleges fontosságú tényező, hogy a térségbe olyan betelepülőket kell behozni és megtelepíteni, akik a zónarendszerbe valamilyen módon beilleszthetők, hiszen akkor az önkormányzati és tulajdonosi szempontoknak megfelelnek. Fontos, hogy a betelepülők, azaz területvásárlók és bérlők valóban az általuk megígért tevékenységet folytassák. Ne spekulációs okokból vásároljanak vagy esetleg béreljenek területet. Ennek befolyásolására velük szemben kiköthető, hogy csak adott időn belül, a megígért beruházást megvalósító betelepülő veheti igénybe az adott zónára vonatkozó kedvezményeket. A betelepülőkkel el kell fogadtatni, hogy bizonyos szolgáltatásokat a kezelő társaságtól kötelezően – természetesen reális áron – igénybe vesznek. Ilyen szolgáltatások a terület karbantartás, őrzés stb., melyeknek célja, hogy az ipari zónák környéke minden körülmények között rendezett maradjon és vonzó legyen a további betelepülni szándékozók számára. Amennyiben ezt nem sikerül érvényesíteni, úgy az ilyen feladatok ellenőrzése áthárul a területileg illetékes önkormányzatokra, akik kapacitásaik korlátai miatt nem fogják tudni hatékonyan érvényesíteni azokat. A területek egységes kezelése biztosítja a számon kérhetőséget is. Ilyen rendszer mellett a zónaterületeken megszűnhet a parlagfű, az illegális hulladék és az illegális bányászati kitermeléssel (homok) járó probléma is. A betelepülővel olyan megállapodást kell elfogadtatni, amelyben kötelezi magát, hogy meghiúsult beruházás esetén a területét eredeti áron visszaadja a társaságnak, aki azt visszaadja a tulajdonosoknak. Ezzel bezárható a spekulációra törekvő földvásárlók előtt egy újabb kiskapu. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a betelepülők számára megfelelő szerződéses feltételekben előre rögzíteni kell az általuk betartandó együttélési szabályokat és már ezen a ponton meg lehet határozni, hogy a kezelő társaság milyen esetekben jogosult ellenőrizni az üzem telephelyét, aki köteles őt beengedni a területre. Ilyen esetek például a környezeti vészhelyzetek. Az egységes együttműködési szerződés az egész kistérségre kiterjedően kötelező működési szabályokat ró a betelepülőkre, mely a kezelhetőséget nagyban megkönnyíti. A betelepülőktől elvárható az is, hogy adott időn belül számukra megfelelő minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszert vezessenek be, melynek kialakításába a kezelőt is bevonják. Mindezek a feltételek akkor érvényesíthetők igazán, amennyiben a már a területen működő vállalkozások is hajlandók átvenni és alkalmazni a szabályozási rendszert. Ez megfelelő előkészítéssel elérhető, mivel az együttműködési rendszer alapvető célja a kistérség gazdaságának hatékony, integrált fejlesztése, erősítése, mely minden itt működő társaság egységes érdeke kell, hogy legyen. 26

ÖNKORMÁNYZATI INTERJÚK EREDMÉNYEI

A monori kistérség gazdaságfejlesztési lehetőségei az országos közúthálózat fejlesztésének tükrében – önkormányzati interjúk Mottó "Az ipari területek értékesítésének stratégiája minden egyes önkormányzat szintjén más és más. Ezért megtörténhet, hogy egy-egy betelepülő egymás ellen próbálja kijátszani az önkormányzatok ajánlatait, mellyel akaratlanul is egészségtelen, az önkormányzatok számára kedvezőtlen rivalizálást szül." Alfred Winterhauer

Előzmények

Az alábbi összefoglaló a kistérség gazdaságfejlesztési koncepciójához illeszkedően, a közúthálózat fejlesztésével kapcsolatos, önkormányzati összefogással, tehát valódi kistérségi együttműködéssel megvalósuló ipari park jellegű beruházás koncepciójának első lépcsőjeként készült. Módszertanát tekintve, a térségben minden egyes önkormányzatot egyenként, személyesen vagy írásban megkeresve egységes kérdések alapján kérdeztünk meg. A kérdéslistát mellékletben csatoltuk. A kérdésekre beérkezett válaszokat értékeltük, osztályoztuk és amennyire az lehetséges volt számszerűen és grafikusan ábrázoltuk. Az interjú sorozat célja, hogy a térségben meghatározó vélemények megoszlását megismerjük és megismertessük, a beruházási koncepcióval kapcsolatos aggályokat feltárjuk, illetve, hogy a koncepció életképességét már a vizsgálatok elején érzékelhessük.

Témajegyzék 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

Megvalósíthatóság A park arculata Ingázás enyhítése Meglévő iparterületek Meglevő területek értékesítése Meglevő iparűzési adóbevétel Ipari park terv Elvárt területnagyság Létesítés lehetséges helye Parkok száma Járulékos fejlesztési igények IP támogatás ismerete Lehetséges saját erő Saját erő ütemezése Külső tőke aránya Lakossági megtakarítások Létesítés más területén Létesítés saját területen Adókedvezmények nyújtása Közvetlen M0 felhajtás Önkormányzati együttműködés gátja Lehetséges befektető partnerek Önkormányzat és külső tőke konfliktusa Környezetterhelési kompenzációk Iparűzési adó visszaosztása Üzemeltetési rendszer

29 29 30 30 30 31 31 32 32 33 33 33 35 35 36 36 37 37 37 37 38 38 39 39 39 40

28

A monori kistérség gazdaságfejlesztési lehetőségei az országos közúthálózat fejlesztésének tükrében – önkormányzati interjúk

A térségben önkormányzatok összefogásával létesítendő ipari park jelMegvalósíthatóság legű beruházás a felmérések nyomán életképes, megvalósítható gondolatnak látszik. Elvi síkon egy önkormányzat sem látta lehetetlennek egy ilyen fejlesztési elképzelés megvalósulását. A megkérdezettek között volt olyan, főképp az agglomerációs települések között, amelyik a saját területén ilyen beruházást nem kíván megvalósítani, máshoz azonban hajlandó betársulni. A felmerült javaslatok között megjelent olyan is, amely a beruházást mindenképpen kistérségi koordinációval képzelné el.

A park arculata

Az ipari park jellegű beruházás arculatát tekintve a vélemények megoszlottak. Alapvető egyetértés mutatkozott abban, hogy a nehézipari üzemeket vagy a környezetterhelő tevékenységeket kizárnák a potenciális betelepülők közül. Kizárnák az olyanokat is, amelyek a helyi egyéb érdekeket, pl. a turizmust, veszélyeztethetik. A közepes és könnyűipari beruházások arculatában két ellentétes vélemény fogalmazódott meg. Az önkormányzatok egyik fele szerint a munkaerő-igényes beruházásokat kell letelepíteni, mely az ingázók térségben tartását szolgálhatná. A másik önkormányzati csoport véleménye, hogy az ingázást egy ilyen beruházás önmagában nem oldaná meg, ezért inkább az olyan jelentősen automatizált könnyűipari beruházásokra voksolnának, mint például az elektronika ipar.

Az arculat legyen: • Környezetbarát • Könnyűipari • Élelmiszer feldolgozás

Az agglomerációban felmerült az igény a térségben még hiányzó nagybevásárló központok létesítésére is.

29


Ingázás enyhítése

Az előző pont megosztottságából kitűnik, hogy egy nagyobb (könnyű) ipari központ nem csökkentené egyértelműen a térségi ingázás mértékét. A térségben szakképzett munkaerő felesleg nincs, térségi szinten a munkanélküliség is alacsonynak mondható. Az igazi kihívást a Budapestre bejáró munkaerő helyben tartása jelentené. Az önkormányzati vélemények szerint a munkaerő helyben tartásához önmagában általában nem elegendő a térségen belül munkahelyeket teremteni. A munkahelyteremtés mellett a budapestivel versenyképes béreket kell kínálni, illetve garantálni kell a munkahely hosszú távú fennmaradását, állandóságát. A vélemények többsége szerint az ipari park jellegű beruházás valószínű, hogy jelentősen csökkenthetné a térségi ingázás mértékét.

Ingázás enyhítése

100% 80% 60% 40% 20% 0%

igen

nem

Egyes vélemények szerint a megtartó képesség függ a mérettől és a szakképzettségi igénytől. A jelenleg meglévő ipari vagy szolgáltató centrumok mérete a térséMeglévő iparterü- gen belül jelentősen szór. A felmérés alapján azonban kijelenthető, hogy ezek közül kevesek területe haladja meg a 10 hektárt. Ennek oka letek részben az, hogy kevés önkormányzat rendelkezik ipari hasznosításra alkalmas, jelentős méretű, összefüggő területtel. Az ipari centrumok mai elhelyezkedése is alátámasztja azt a feltevést, hogy könnyen értékesíthető, gyorsan betelepülő ipari zóna a megfelelő infrastrukturális adottságú és különösen a közúton könnyen elérhető területeken alakulhat ki. A térségi tipikus példa az Üllőn kiépített logisztikai központ. A térségben a legnagyobb szolgáltató és ipari területek a jelenlegi 4. számú főút mentén helyezkednek el.

Ez a kérdés több önkormányzat esetében, ahol ilyen nincs nem volt reMeglevő területek leváns. A többieknél a területek értékesítésének hatékonysága ala-

Meglévő parkok mérete 7 6 5 4 3 2 1 0

0

5-10

10-20

20-30 30-100

100 fölött

Probléma: • Hagyományos ipar leépülése • Kedvezőtlen infrastruktúra

30


értékesítése

csony. Ennek okát a kérdezettek gyakran a rossz út- és egyéb infrastruktúra ellátottságban látják. Több esetben a településen hagyományosan jelenlévő ipar leépítésével vagy megszűnésével indokolják. A fenti hátrányoktól nem szenvedő települések, bizonyos esetekben, Budapesthez közel, a 4-es út mentén jelentős bevételre tettek szert, melyet infrastruktúra beruházásoknál a céltámogatás kiegészítéséhez használtak fel.

Az ipari hasznosítású részekről befolyó adóbevétel a településgazdálMeglevő iparűzési kodás szempontjából ritkán jelentős. A legtöbb esetben a terület betelepületlensége az ok, más esetekben viszont (pl. Üllő) az adott adóbevétel kedvezmények, iparűzési adókedvezmény miatt nem származik önkormányzati bevétel a területről.

Probléma: • Alacsony betelepülési arány • Hosszú távra adott kedvezmények

Ritka esetekben pedig az ebben az évben történt jelentősebb értékesítés miatt még nem volt iparűzési adó bevétel, de egyre jelentősebb bevételekre számítanak belőle.

Ipari park terv

Az önkormányzatok többsége, a területméretből vagy a közlekedési adottságokból adódóan nem tervezte, hogy a következő 5-10 évben, tehát akár hosszú távon is önállóan ipari parkot vagy ilyen jellegű beruházást hozzon létre. Jelentős szempont az is, hogy az agglomerációs önkormányzatok inkább az alvóvárosi jelleget és a turizmust kívánják erősíteni, mely a nagyobb volumenű iparral nehezen fér össze. Egyetlen kivétel Vecsés, ahol már van ipari park címet elnyert terület. Néhány önkormányzat - főképp a kisebbek - egyáltalán nem tervezett ipari parkot, esetleg kisebb ipari-szolgáltató központokat el tudtak képzelni.

Tervezett ipari parkot

54% 52% 50% 48% 46% 44% 42%

igen

nem

31


A lehetséges közös beruházás méretét illetően a megkérdezett önkorElvárt területnagy- mányzatok általában nehezen tudtak elszakadni a saját településük lehetőségeitől, így az adott válaszok gyakrabban tükrözték azt a lehetséság ges méretet, amelyet a saját közigazgatási területükön vagy ahhoz közel el tudtak képzelni. A legnagyobb elképzelt méret 50 hektár. A méretbeni elképzeléseket azonban az önkormányzatok prekoncepciói jelentősen befolyásolták. Egy vélemény szabad teret engedett a területnagyságnak és azt a befektetőktől tette függővé. Egy vélemény szerint a beruházás kivitelezésének ütemezését összhangba kell hozni az autópálya és az új utak építésével, tehát azt körülbelül 7-8 éves időszakra javasolta.

Létesítés ges helye

A térségi ipari park helyszínét illetően az elképzelések általában a jölehetsé- vendő 4-es elkerülő, M0 vagy a 405. számú főút körül váltakoztak. A többség a 4-es elkerülő út mentét tartotta legelfogadhatóbbnak, mivel arról közvetlen felhajtási lehetőség lesz az M0 kistérségi szakaszára. További előnyként tüntették fel, hogy ez a terület a kistérség középpontjához is közel fekszik, így szinte mindenkitől elérhető távolságra van, mely a munkaerő szempontjából jelentős. A jó megközelíthetőséget minden megkérdezett fontosnak tartotta.

Elképzelt méret 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 0 ha

0-10 ha 10-20 ha

20-30 ha

30-40 ha

40-50 ha

50 ha fölött

Helyszín javaslatok: • 4-es elkerülő • M0 • 405-ös

Az új 4-es jó megközelítést biztosítana Magyarország egyetlen repterére is.

32


Parkok száma

A kistérségben megvalósítható ipari park jellegű beruházások számát illetően elég sok önkormányzat a több, kisebb méretű park mellett szavazott, ezt tartotta ideálisabbnak. Ennek oka valószínűsíthetően az, hogy az önkormányzatok egyike sem rendelkezik ilyen célra önállóan hasznosítható, nagy, összefüggő területtel. Másik súlyos problémának a földspekuláció tűnhet. A földtulajdon a térségben elaprózott, a földspekuláció megindulása miatt nehéz lesz egyetlen nagyobb területet rövid időn belül rentábilis keretek közt kialakítani. Felmerült olyan szempont is, hogy az egymást esetleg zavaró tevékenységeket így jobban el lehet különíteni. Egy pozitívabb vélemény szerint a több kisebb jobban működtethető és így több területet lehet mozgatni, betelepíteni egyszerre.

Parkok száma

100% 80% 60% 40% 20% 0%

egy

több

Mindezek ellenére, bár kisebb számban, de elhangzottak olyan vélemények is, melyek egy nagy terület beépítése mellett voksoltak. Az elképzelt fejlesztés sikerességének javítása, hatékonyságának nöJárulékos fejlesz- velése érdekében szinte minden önkormányzat az úthálózat fejlesztést helyezte előtérbe. Fontosnak tartották még a nem sugaras rendszerű, a tési igények térséget szolgáló, jól működő tömegközlekedés kialakítását, mely a munkaerő-áramlást a nem 4-es út mellett fekvő településekből is megkönnyíti. Fontos lépésnek tartották az elővárosi vasút megvalósulását is. Egyéb vélemények szerint fontos a szennyvízhálózat teljes kiépítése, a közbiztonság javítása és a célzott szakképzés, oktatás beindítása is.

Fejlesztések: • Úthálózat • Tömegközlekedés • Csatornázás • Közbiztonság

Az ipari park klasszikus értelemben vett kialakítását szinte senki sem IP támogatás is- tartotta megvalósíthatónak a vizsgált együttműködési szerkezetben. Önállóan szinte egyik önkormányzat sem tervezte, még hosszú távon merete sem, az állami támogatásból megvalósuló ipari park létrehozását. Ebből fakadóan, kevés kivételtől eltekintve a támogatás megszerzésének 33


folyamatát sem ismerték.

34


Lehetséges erő

A beruházás létrehozásához szinte minden önkormányzat elképzelhesaját tőnek tartotta valamilyen mértékű önrész-hozzájárulás biztosítását. Ennek összege természetesen az önkormányzat lehetőségeihez képest jelentősen szórt. Legnagyobb volumene elérte a 20 millió forintot. A tőke biztosításának időtartama általában nem jelentett kérdést a megkérdezettek számára. Egy reális beruházás ütemezés esetén bármelyik önkormányzat hajlandó lenne az alaptőkét a rá kiszabott ideig biztosítani. A tőke allokációjához fontosnak tartották a testületek megfelelő meggyőzését. Az önkormányzati testületek hozzájárulásának megszerzéséhez áttekinthető, bizonyítható és biztonságos megtérülést kell bemutatni.

Lehetséges önerő

6 5 4 3 2 1 0

0 MFt

1-5 MFt

5-15 MFt

20 MFt

A kisebb önkormányzatok terhének enyhítésére és lehetőségeinek bőSaját erő ütemezé- vítésére kialakított elképzelés, mely szerint a kis önkormányzatok csak a beruházás végén biztosítják a rájuk eső részt, és az értékesítéskor ők se kapják először vissza, nem ütközött különösebb ellenállásba a nagyobbak részéről. Egy vélemény szerint a kicsik pénzügyileg sokszor mobilabbak, ezért ez a lépés kevésbé indokolt. További javaslatként született meg az, hogy a befektetett tőke időarányos lekötése alapján legyen visszajuttatva a nyereségrész is. A viszszajuttatás módját előre jól demonstrálhatóan kell bemutatni.

35


Külső tőke aránya

A külső tőke bevonása a beruházásba érdekes módon nem hozta az előre elképzelt eredményt. Az önkormányzatok egy része nem idegenkedik attól, ha nem maradnak többségi helyzetben. Többek véleménye szerint az önkormányzat alapvetően politikai döntéshozó testület, mely lassan dönt és nem alkalmas gazdasági társaságok közvetlen irányítására. Az önkormányzatok általában megelégednének egy pénzügyi-működési ellenőrző szerep megtartásával és boldogan átadnák a beruházáshoz szükséges tőkehiány fedezésének terhét külső befektetőknek. Egy másik szempont szerint a külső tőke bevonása, pontosan a gazdasági és irányító szerep elvesztése miatt csak minimális mértékben kívánatos. Az önkormányzatok kisebb hányada a térségi gazdasági és társadalmi szempontok érvényesíthetősége érdekében mindenképpen fontosnak tartja, hogy a beruházás az önkormányzatok többségi tulajdonában maradjon.

Külső tőke bevonása 5 4 3 2 1 0

0%

49%

50%

80%

100%

A kompromisszumos megoldás legfeljebb 50 százalék külső tőkerészt javasolt. A beruházáshoz szükséges tőke biztosításához érdekes elemként felLakossági megta- merült a térségi lakossági megtakarítások mobilizálásának ötlete. Az ötlet alapját a sok helyen bevált közmű létesítések pénzügyi konstrukkarítások ciója adta, ahol egy pénzintézet közreműködésével a lakosság finanszírozza a létesítés egy részét. A különbségek ellenére több önkormányzat elképzelhetőnek tartotta az ötletet, azonban az indokolt kifogások miatt ennek megvalósíthatóságát mindenképp tovább kell majd vizsgálni. Fő problémaként a politikai kockázat, a lakosság bizalmatlansága és a pénztelenség merült fel.

Lakossági tőke bevonása

80% 60% 40% 20% 0%

igen

nem

36


A létesítés helyének megválasztásakor a legtöbb esetben a közigazgaLétesítés más terü- tási területen kívül létesülő beruházás esetén a megkérdezettek általában a beruházás testület előtti indokolhatóságát tartották problémának. letén Egy ilyen beruházás esetén nehéz megmagyarázni, hogy miért jó az egy településnek, ha nem a területén létesülő beruházást finanszíroz. Ennek fényében nagyon fontosnak tartjuk kimunkálni a beruházás előnyeit az egyes önkormányzatok számára olyan formában, melyet adott esetben a testület elé lehet tárni. Néhány megkérdezett önkormányzat a fenti problémát egyáltalán nem vetette föl. A területére eső létesítéskor a legelső gondot a potenciális környezetLétesítés saját te- szennyezés lehetősége jelentette. Ezt minden önkormányzat egységesen elkerülendő problémának tartotta.

rületen

A megvalósuló ipari park jellegű beruházás betelepülőinek nyújtott Adókedvezmények kedvezményekkel kapcsolatban az önkormányzatok egységesen indokolatlannak tartották az iparűzési adókedvezményeket vagy az egyéb nyújtása támogatásokat. Az egységes vélemény szerint messze nem ez az elem a legfontosabb a betelepülni szándékozó vállalkozások szemében. Egy vélemény szerint abban az esetben, ha külső beruházó végez el egyes fejlesztéseket, akkor az önkormányzatok megfontolhatják valamilyen kedvezmény nyújtását, ez azonban ne haladja meg az országosan elfogadott mértékeket.

Iparűzési adókedvezmény

100% 80% 60% 40% 20% 0%

igen

nem

Az M0 közvetlen felhajtási lehetőséget megakadályozza az a tény, Közvetlen M0 fel- hogy a kistérségben ilyet a 4-es elkerülőn kívül nem terveztek és ennek létesítése meghaladja az önkormányzatok anyagi kereteit. 37


hajtás

Önkormányzati együttműködés gátja

Egyes önkormányzatok úgy vélték, hogy nem függ a beruházás sikeressége ettől. A beruházás létrejöttének egyik legnagyobb gátja az önkormányzatok rivalizálása, széthúzása és a nagy forráskülönbségből adódó helyzeti előny vagy hátrány lehet. Nincs a térségben egyetlen meghatározó központ, Monor ugyan erős, de Vecsés, Üllő és Gyömrő, sőt Pilis is jelentősnek mondható. Minden nagyobb település jellemzően egyedül kíván prosperálni, a gazdaságfejlesztés térségi összehangolásának még nincsenek szembetűnő nyomai. Amennyiben nem tisztán önkormányzati területek felvásárlásával alakul ki a park, abban az esetben a vásárlás korrekt, átlátható lebonyolítására nagy hangsúlyt kell fektetni.

Problémák: • Rivalizálás • Széthúzás • Forráskülönbségek • Önzés

Az ipari területek értékesítésének stratégiája minden egyes önkormányzat szintjén más és más. Ezért megtörténhet, hogy egy-egy betelepülő egymás ellen próbálja kijátszani az önkormányzatok ajánlatait, mellyel akaratlanul is egészségtelen, az önkormányzatok számára kedvezőtlen rivalizálást szül. Ennek elkerülésére egyes vélemények azt javasolják, hogy a létesítést megelőzően az együttműködési rendszerben mindenképpen előre meg kell egyezni, mégpedig úgy, hogy az a testületek számára egyértelműen elfogadható legyen. A térségi összefogással létrejövő ipari központ önkormányzatokon kívüli befektetőjeként az önkormányzatok kompromisszum készek, sokLehetséges befekféle partnerrel el tudják képzelni az együttműködést. Ennek elsődleges tető partnerek oka, hogy ilyen jellegű tapasztalatuk még nem nagyon van. Megfontolandó javaslatként felmerül, hogy elsősorban a helyi lokálpatrióták bevonása kell legyen a cél, akik figyelembe veszik a település érdekeit.

Befektetők: • Lokálpatrióták • Pénzintézetek • …bárki…

38


A külső tőke és az önkormányzatok között a működési rendszerben a Önkormányzat és korábbiakban már vázoltak szerint jelentős konfliktus van. Az önkorkülső tőke konflik- mányzat egy nehézkes döntéshozó szervezet és direkt irányítással nem működtethetne egy ilyen létesítményt. Az indirekt módszer viszont tusa nem teszi lehetővé, hogy a testület a folyamatokba, a gazdasági működés részleteibe a számára biztonságot nyújtó, kellő mélységig belelásson. Ezenfelül, a külső tőke gazdasági érdekei gyakran ellene hathatnak az önkormányzat egyéb - társadalmi, térségfejlesztési - érdekeinek. Egyes vélemények szerint konfliktus van abban is, hogy a külső tőke nem kedveli a bérleti rendszert, bár ez nem áthidalhatatlan. Néhány önkormányzat a fentiekkel ellentétben kedvező tapasztalatiról számolhatott be.

Önkormányzat: • Nehézkes • Politikai • Direkt Befektető: • Profitorientált • Ellenérdekelt • Rugalmasabb

Az önkormányzat, amelyik területén a beruházás létesül, szembe kell Környezetterhelési nézzen egy ilyen létesítmény okozta megnövekedett teherforgalom káros környezeti hatásaival. Kompenzációként mindenképp elkerülő út kompenzációk vagy szervizút létesítésére lesz szükség. Javaslatként felmerült, hogy a befolyó összegekből vagy a károkozó saját forrásaiból kell a kompenzációt megoldani, karbantartási szolgáltatásokat biztosítani. A közös önkormányzati beruházásból származó iparűzési adó igazsáIparűzési adó visz- gos visszaosztása is fontos. Azok, akiknek a létesítmény nem fedi a területét nem részesülhetnének ebből. Ennek megoldására az egymás teszaosztása rületén üzemeltetett közművek, intézmények dotálása egy elképzelhető formának ígérkezik. A visszaosztást három formában képzelték el a megkérdezett önkormányzatok: forrásarányosan, a lakosszám arányában vagy a minimális igények (önkormányzati kötelezettségek, feladatok) biztosítása ará-

Visszaosztás: • Forrásarányos • Lakosszám-arányos • Teherarányos

39


nyában. Az ipari központ létesítésére az önkormányzatok általában olyan üzeÜzemeltetési rend- meltetési rendszert látnak életképesnek, amelyben az önkormányzatoknak akkora tőkerész jut, amivel biztosítható, hogy belelásson az szer üzemeletetésbe és ellenőrizhesse azt. Az önkormányzatok ellenőrző bizottságon keresztül érvényesíthetnék akaratukat, melybe minden érintett legalább egy-egy főt delegálna. A nagyobb önkormányzatok között elhangzott olyan vélemény, hogy nem szükséges a méretarányos szavazati jog, mivel itt csak a működés irányításáról lehet szó, és így a kisebbek is elég súlyt kaphatnának. Az operatív üzemeltetést mindenki szakmai csoportra bízná. A területeken belül a lehetőségek mértékéig a bérletbeadás lenne a főbb értékesítési forma. Felmerült az igény, hogy az önkormányzatok között a nem pénzügyi kérdésekben semmiképp se tőkearányos legyen a szavazati jog. Környezetvédelmi kérdésekben például minden önkormányzatnak lehet vétójoga. Ebből eredően a vétójogok kérdését egyértelműen szabályozni kell.

40

IPARI PARK JELLEGŰ BERUHÁZÁS A MONORI KISTÉRSÉG TERÜLETÉN A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉ- SE SZEMPONTJÁBÓL

Recommend Documents