IPARGAZDASÁGI SZEMLE
MAGYAR
TARTALOM
TUDOMÁNYOS
IPARGAZDASÁGTANI IPARGAZDASÁGI
TANULMÁNYOK
AKADÉMIA
KUTATÓCSOPORT SZEMLE
б
D a r v a s György: Mlfszakl politika az V. ötéves tervben
5
dr. Botos Balázs: S t r u k t u r a f e j l e s z t é s é s beruházások az iparban Berkó L i l l i : A munkásokkal való foglalkozás néhány iparvállalatnál
NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK
76
81
T e r m e l é k e n y s é g i tapasztalatok az Egyesült Államokban
TUDOMÁNY06 ÉLET
40
72
Tudományos é s mtlszaki célkitűzések Bulgáriában A mérnöki munka m e g s z e r v e z é s e
15
72
Az iparpolitika f e l f o g á s a a tőkés országokban
85
97
Az Ipargazdaságtan! Kutatócsoport kutatási t e v é k e n y s é g e az 1972-75 években CIOS v i l á g k o n g r e s s z u s Caracasban
97
112
Az 1975-ben elnyert közgazdasági tudományos fokozatok
SZAKIRODALOM
I «те/1.
116
118
d r . FUlöp Sándor: Vállalati é r t é k e s í t é s i é s árpolitikai döntések e l ő k é s z í t é s e 118 Bánsági Pál - Szabó B é l a - Rácz Dezső:
Gazdasági növekedés é s а fejlődés In-
tenzív periódusa 120 - Horváth György - T o r m a István: A vállalati tartalékainak f e l t á r á s a 124 - Űj könyvek
127
A tanulmányok rövid o r o s z é s angol nyelvű tartalmi kivonata
129
szervezettség
Szerkesztőbizottság: BOTOS BALÁZS, COTEL KORNÉL, GERGELY ISTVÁN, KOMONYI ZOLTÁN, LENDVAI ISTVÁN, NYIT RAI FERENCNÉ, PARÁNYI GYÖRGY, POLONKAI J Á N 0 6 , RABI BÉLA, ROMÁN ZOLTÁN ( f ő s z e r k e s z t ő ) , SIK GYÖRGY, TRETHON FERENC, VÁNYAI PÉTERNÉ, VÉGSŐ BÉLA A kiadásért felel a z Akadémiai Kiadó Igazgatója Technikai s z e r k e s z t ő SZÍJ REZSŐ
Szerkesztőség: Magyar Tudományos Akadémia Ipargazdaságtanl Kutatócsoport 1112 Budapest, Budaörsi ut 4 3 - 4 5 . T e l . : 850-777. Megjelenik negyedévenként. E l ő f i z e t é s i ára egy évre 2 5 0 , - F t . T e r j e s z t i a Magyar P o s t a . Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI. Budapest, V . , József nádor tér 1. postacím: 1900 Budapest) közvettenlll, vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI. 215-96162 pénzforgalmi j e l z ő s z á m á r a . - Indexszám: 2 5 . 3 9 4 76061 7 - Kossuth Könyvkiadó Sokszorosító Üzeme
С О Д fi Р I
Л II И fi
ОЧЕРКИ 5 5
Д ь е р д ь Д а р в а ш : Т е х н и ч е с к а я п о л и т и к а в пятом п я т и л е т н е м п л а н е д - р Балаж Ботош: Совершенствование
структуры и капиталовло-
жения в промышленности Лилли Б е р к о : К а д р о в а я р а б о т а приятиях
15
н а н е к о т о р ы х промышленных
пред-
40
МЕЖДУНАРОДНЫЙ ОПЫТ 72 Т р а к т о в к а промышленной п о л и т и к и в к а п и т а л и с т и ч е с к и х Цели н а у ч н о - т е х н и ч е с к о г о
развития в Болгарии
Организация инженерного труда
т р у д а в США
85
97
Деятельность Научно-исследовательского промышленности в 1 9 7 2 Всемирный к о н г р е с с
cios
Института
СПЕЦИАЛЬНАЯ ЛИТЕРАТУРА
112 Иб
118
Шандор Фюлёп: П о д г о т о в к а решений о на предприятиях Дежё Р а ц -
экономики
7 5 г г . 97
в Каракасе
З а щ и т а у ч е н ы х с т е п е н е й по э к о н о м и к е в 1 9 7 5 г о д у
Пал Б а н ш а г и -
72
81
Опыт повышения п р о и з в о д и т е л ь н о с т и
НАУЧНАЯ ЖИЗНЬ
странах
76
сбыте и политике
цен
не
Б е л а С а б о : Экономический р о с т и
период интенсивного
развития
120
Д ь е р д ь Х о р в а т - Иштван Т о р м а : В с к р ы т и е р е з е р в о в ности предприятия
организован-
124
К р а т к о е с о д е р ж а н и е с т а т е й на р у с с к о м и а н г л и й с к о м я з ы к а х з
129
CONTENTS
STUDIES
5
György Darvas: Technological policy In the fifth f i v e - y e a r plan
5
d r . Balázs Botos: Structural development and investment in Industry 15 Lilli Berko: P e r s o n n e l work at s e v e r a l Industrial
INTERNATIONAL EXPERIENCES
40
72
Interpretation of industrial policy In capitalist countries
72
Goals of s c i e n t i f i c and technological development In Bulgaria Organisation of e n g i n e e r ' s work
81
Productivity work in the United States
SCIENTIEIC LIFE
76
85
97
T h e activity of the R e s e a r c h Institute f o r Industrial E c o n o m i c s in 1972-1975 CIOS world c o n g r e s s in Caracas
112
Scicntific d e g r e e s in economics in 1975.
BOOK REVIEWS
97
116
118
Sándor Fülöp: S a l e s and p r i c e - p o l i c y d e c i s i o n s at e n t e r p r i s e s
118 - Pál Bánsági
- D e z s ő Rácz - B é l a Szabó: Growth and intensive development 120 - György Horváth - István T o r m a : Exploration of r e s e r v e s in e n t e r p r i s e organization
A b s t r a c t s in R u s s i a n and English
129
4
124
TANULMÁNYOK
D a r v a s György: MŰSZAKI POLITIKA AZ V . ÖTÉVES T E R V B E N 1 '
Az V . ö t é v e s t e r v e z é s megalapozó munkálatai során a t e r v e z ő szervek abból dultak ki, hogy a tudatos é s s z e r v e z e t t mllszaki politika é s ennek
in-
eredményeként
m e g v a l ó s u l ó mliszakl f e j l ő d é s a gazdaságpolitika megvalósításának fontos e s z k ö z e . Ennek m e g f e l e l ő e n az V . ötéves tervtörvény a terv fő céljai között többek
között
k i e m e l i , hogy a gazdasági hatékonyság n ö v e l é s é t "az élenjáró tudományos é s m ű szaki eredmények g y o r s a b b gyakorlati alkalmazásával kell e l é r n i . " A műszaki politika magában foglalja n e m c s a k a műszaki f e j l e s z t é s
legfontosabb
c é l k i t ű z é s e i t , hanem e célok megvalósítását szolgáló e s z k ö z ö k rendszerét i s . A célrendszer
kialakítása és az e s z k ö z r e n d s z e r s z e r v e z e t t működtetése
aránt feladata mind az o r s z á g o s hatáskörű e g y s é g e k n e k . Az V. ö t é v e s terv tották a legfontosabb c é l o k
szerveknek,
egy-
mind pedig a gazdálkodó
e l ő k é s z í t é s e során az irányító s z e r v e k
kialakí-
é s eszközök r e n d s z e r é t . A vállalatok most készítik
uj
ö t é v e s tervüket, a témának
Így az i s aktualitást ad, hogy e terveknek kell e l ő -
irányozni a központi c é l o k
m e g v a l ó s í t á s á t , a vállalatok következő években folyó
gazdasági
tevékenységében.
A m ű s z a k i politika c é l j a i é s e s z k ö z e i r é s z b e n általánosak, zatot, t e v é k e n y s é g e t , területet) stb.),
érintenek
(Ilyen például a g é p e s í t é s ,
r é s z b e n s p e c i á l i s a k . Az e s z k ö z r e n d s z e r b e n
f e l t é l e l e k r ő l é s e s z k ö z ö k r ő l beszélni képzettség javitása, a m i
stb.).
is
lehet általános
(mint pl. az általános m ű v e l t s é g ,
feltétele a m ű s z a k i fejlődés kibontakozásának,
vállalatok innovációs k é s z s é g é n e k előrehaladáshoz
átfogóak (több á g a -
E
cikk
növelése,
kemizálás é s átfogó szakmai vagy
a
amely elengedhetetlen a gyorsabb
e l s ő s o r b a n a konkrétebb célokról é s e s z k ö z ö k -
ről s z ó l , a műszaki politika sok tekintetben
még t i s z t á z á s r a váró egyéb p r o b l é -
" A Magyar Közgazdasági T á r s a s á g Ipari szakosztályában 1976. Január 2 8 . - á n elhangzott előadás ö s s z e f o g l a l á s a . A s z e r z ő az O r s z á g o s T e r v h i v a t a l Ipari f ő csoportjának v e z e t ő j e . 5
m á i t csupán érinti. Alapjául az e témában végzett kollektiv t e v é k e n y s é g tosabb következtetései szolgálnak. E kollektiv
munkában
legfon-
az Országos
Műszaki
F e j l e s z t é s i B i z o t t s á g , e g y e s szakminisztériumok é s az O r s z á g o s Tervhivatal
mű-
s z a k i , közgazdasági szakértőinek s z é l e s köre vett r é s z t .
A terv fő céljai a tudományos kutatás é s a mllszaki f e j l e s z t é s tertiletén
Az V. ötéves t e r v - a kutatás é s a mllszaki f e j l e s z t é s terllletén kialakult z e t e l e m z é s e , a gazdasági feltételekben é s a növekedés tényezőiben az
hely-
1976-80.
é v e k r e bekövetkező változások, valamint a gazdasági fejlődés 1 9 9 0 - i g várható irányzatainak m é r l e g e l é s e
alapján - többek között arra a
következtetésre
fő
jutott,
hogy 1.
Fokozni kell a tudományos kutatások
e r e d m é n y e s s é g é t . hatékonyabbá kell t e n -
ni a kutatási e r e d m é n y e k f e l h a s z n á l á s á t . 2.
Meg kell gyorsítani a gazdaságosan
felhasználható hazai é s klilföldl
eredmé-
nyek b e v e z e t é s é t é s e l t e r j e s z t é s é t . 3 . Koncentrálni kell mind a kutatási, mind a
mllszaki f e j l e s z t é s i célokat.
anyagi és s z e l l e m i erőket az eddiginél nagyobb
mértékben kell összpontosíta-
ni a társadalmi t e r m e l é s hatékonyságát előmozdító l e s z t é s i feladatok m e g v a l ó s í t á s á r a
és
ezzel
Az
kutatási
szoros
é s mllszaki f e j -
lisszefliggésben mind a
s z o c i a l i s t a , mind a fejlett tőkés o r s z á g o k felé s z é l e s í t e n i kell a kutatási mllszaki f e j l e s z t é s i eredmények
és
átvételét.
A z előző célokkal ö s s z e f ü g g é s b e n a hazai
é s nemzetközi
erőfeszítéseket
az
alábbi 4 feladatra kell összpontosítani: 1. A terv fő c é l j a i v a l összhangban a v e r s e n y k é p e s s é g n ö v e l é s e érdekében a mllszaki f e j l e s z t é s utján i s elő kell mozdítani a minden piacon versenyképes t e r mékek részarányának n ö v e l é s é t ; olyan termékek gyártását, melyeknek
telje-
sítménye, mllszaki p a r a m é t e r e i , mogbizhatósága, m i n ő s é g e é s tartóssága m e g felel a piaci követelményeknek. 2 . Közismert munkaerőellátási problémáinkkai leteken fokozni kell a g é p e s í t é s t ,
beleértve a kézi munkaműveletek
s é t , az anyagmozgatás g é p e s í t é s é t , korszerűsítését.
ö s s z e f ü g g é s b e n az Indokolt
valamint g
a
terü-
gépesíté-
m e g l é v ő gépi berendezések
3 . A tüzelő és a nyersanyag b e s z e r z é s i feltételeinek változáséval fokozni kell a r a c i o n á l i s t ü z e l ő - é s nyersanyagfclhasználást
összefüggésben
előmozdító kutatá-
si é s mliszakl f e j l e s z t é s i eljárások e l t e r j e s z t é s é t .
E fő Irányzaton belül mind
a s z é l e s é r t e l e m b e n vett e n e r g i a - r a c i o n a l i z á l á s t
(a
szerkezetének korszerűsítését),
tűzelőanyagfelhasználás
mind a szűkebb é r t e l m e z é s ű
racionalizálást
(tüzelő b e r e n d e z é s e k hatásfokának javítását) a korábbi Időszakhoz képest kell g y o r s í t a n i . Törekedni kell (gazdaságos
é r t é k e s í t é s i lehetőség esetén)
meglévő anyagok magasabb értékű f e l d o l g o z á s á r a , ki kell terjeszteni az g l a - é s n y e r s a n y a g - t a k a r é k o s technológiák a l k a l m a z á s á t , kezeti anyagok m i n ő s é g i tulajdonságalt.
meg
Fokozatosan
a
ener-
javítani kell a s z e r -
biztosítani kell a nagy
mennyiségű é s nagy értékű hulladékok gazdaságos feldolgozását. 4 . Tovább kell folytatni a k e m l z á l á s t .
A
racionális
munkaerőgazdálkodás
és
anyagfelhasználás érdekében történő k i t e r j e s z t é s e mindenekelőtt a m e z ő g a z d a ságban, valamint a s z í n e s f é m e k é s acélalapu
nyersanyagok,
anyagok, a t e r m é s z e t e s szálak é s bőrök h e l y e t t e s í t é s é n é l ,
a
egyes
szerkezeti építési
és
csomagoló anyagok felhasználásánál nagy jelentőségű. A tervezőmunka megállapításai szerint a m ű s z a k i - f e j l e s z t é s állami Irányításában é s a vállalati tevékenységben az e l ő z ő hosszutávu
fő feladatokból
az V.
öt-
é v e s terv Időszakában e l s ő s o r b a n az alábbi Irányzatokat kell érvényre juttatni: - v e r s e n y k é p e s műszaki színvonalú é s gazdaságos termékek növekvő arányú g y á r tása; - az anyag é s e n e r g i a f e l h a s z n á l á s
hatékonyságának n ö v e l é s e ;
- az anyagmozgatás g é p e s í t é s é n e k
meggyorsítása;
- a kohóipari k é s z t e r m é k e k minőségének javítása; - a gépipari előgyártmányok gyártásának f e j l e s z t é s e ; - r a c i o n á l i s fehérje gazdálkodás az állattartásban; - a beruházásoknál az é p í t é s - t a k a r é k o s műszaki megoldások alkalmazása; - komplex é p i t é s - g é p e s l t é s ; - a földtani kutatások g y o r s í t á s a ,
é s mélyebb rétegek megkutatása.
7
Л mUszakl f e j l e s z t é s i e l ő s c g i t ő eszközök
A mUszakl f e j l ő d é s átfogó és ágazati céljainak megvalósításában jelentős s z e repeit tolt be az V. ö t é v e s népgazdasági t e r v , illetve az ezek alapján
megvalósu-
ló közvetlen s z a b á l y o z á s i a közvetett s z a b á l y o z á s általános é s specifikus szere, si
rend-
valamint a vállalati t e r v e z é s é s a z e z e n alapuló vállalati mUszakl f e j l e s z t é -
tevékenység. A z V. ötéves terv a mUszakl f e j l e s z t é s előzőekben emiitett - csak 2)
felsorolt
vázlatosan
- fő céljai érdekében az alábbi közvetlen feladatokat és az alábbi e s z -
közök felhasználását irányozza elő: - A terv kiemelten foglalkozik a központi megkülönböztetett
f e j l e s z t é s i programokkal,
s z e r e p e t játszanak mUszakl politikánk fő céljainak m e g v a l ó s í -
t á s á b a n . E programok f e j l e s z t é s s e l é s a l k a l m a z á s s a l
összefüggő eszközeit
r u h á z á s , támogatás) a t e r v (kUlön mellékletben) tételesen emeli.
amelyek
Ilyen programok az V. ötéves
központi f e j l e s z t é s i p r o g r a m
és összegszerllen ki-
tervidőszakban a földgázprogram
mindenekelőtt a r a c i o n á l i s e n e r g i a f e l h a s z n á l á s t
(be-
mozdítja e l ő ) ,
(amely
azaluminiumiparl
(amely többek között a r e n d e l k e z é s r e álló aluminium
m a g a s a b b értékU feldolgozottságát s e g í t i e l ő ) , a számítástechnikai központi l e s z t é s i program (amelynek mind a gépipari t e r m e l é s szerkezetének
korszerűsí-
t é s é b e n , mind a számilásteehnikai kultura alkalmazásával járó előnyök
kiaknázá-
s á b a n van jelentős mllszaki f e j l e s z t é s i h a t á s a ) , a petrolkémiai f e j l e s z t é s i r a m (amely a korszerU vegyi anyagok t e r m e l é s é n e k jelentős anyaghelyettesítésben játszik jelentős
bővítése
prog-
utján
az
szerepet);
- A mUszakl f e j l ő d é s korábban e m l í t e t t irányzatait á l l a m i eszközökkel p r e f e r á l t olyan nagy beruházások
segítik a tervben mint
pl.
kiemelt,
a Dunai
f e j l e s z t é s e (konverteres acélgyártás b ő v í t é s é t irányozza e l ő ) , a TVK l é n tizemének f e j l e s z t é s e (a korszerU
fej-
vegyi anyagok alkalmazásának
VasmU
polipropikiszélesíté-
s é t biztosltja), a 780 KW-os távvezeték m e g é p í t é s e (biztonságosabbá t e s z i
ener-
g i a e l l á t ó rendszerünket é s a legkorszerűbb energia átviteli r e n d s z e r e l t e r j e s z t é -
2
' a feladatokat r é s z l e t e s e n az ОТ é s az OMEB "A hosszú távú f e j l e s z t é s m ű s z a k i politikájának irányelvei é s az V. ö t é v e s tervben érvényesítendő p r i o r i t á s o k " cimU tanulmánya tartalmazza. 8
8 ének megkezdését mozdítja elő). Fontos e l e m e l e s z n hdtőláne a zalaegerszegi
hűtőház m e g é p í t é s e ,
kiterjesztésének
a m e l y a megtermelt m e z ő g a z d a e á g i a n y a g o k
tárolása utján jelentősen csökkenti a v e s z t e s é g e k e t ; - A c é l c s o p o r t o s beruházások á l l a m i célokat l s előmozdit.
támogatása
Ilyen pl. a l e g k o r s z e r ű b b
jérészt műszaki
- csővezetékes
fejlesztési
szállítást
biz-
t o s í t ó - b e r e n d e z é s e k é p í t é s e , mindenekelőtt a kőolaj é s földgáz Ipartan; - A mUszakl politika fő céljainak
m e g v a l ó s í t á s á t szolgálja a z OMFB által k e -
z e l t , központi alapokból finanszírozott, a z O r s z á g o s Távlati Tudományos si T e r v b e n kiemelt témák (országos szlntU célprogramok t á m o g a t á s a , valamint az e g y e s Ipari tárcák
é s kutatási
főirányok)
tárcaszintű célprogramjainak -
szakl f e j l e s z t é s i célok érdekében t ö r t é n ő - koncentrált támogatása - VégUI a t e r v , e g y e s vállalati beruházások si célokat ls
Kutatá-
mU-
is;
támogatásával, m U s z a k l - f e j l e s z t é -
e l ő m o z d í t , amikor j e l e n t ő s előirányzatokat tartalmaz:
- a szénbányák k o r s z e r ű s í t é s é r e ; - vasöntödék rekonstrukciójára; - a ruházati Ipar, nyomdaipar, bútoripar rekonstrukciójára; - a h u s - é s cukoripar rekonstrukciójára; - az
állati
fehérjegyártás fejlesztésére;
- az építőanyagok é s s z e r k e z e t g y á r t ó kapacitások f e j l e s z t é s é r e . A f e l s o r o l á s nem teljeskörU, de m á r a példnszerli k i e m e l é s Is mutatja, hogy a népgazdasági terv megkülönböztetett f i g y e l m e t fordit mind az á l t a l á n o s , mind dig e g y e s ágazati célok megvalósítását
pe-
megalapozó eszközök b i z t o s í t á s á r a .
Szabályozás
A mllszaki f e j l e s z t é s i célok
megvalósításában
s z a b á l y o z ó r e n d s z e r működésének, h i s z e n a
rendkivUl fontos szerepe van a
népgazdasági t e r v b e n s z e r e p l ő
vetlen s z a b á l y o z á s érthető módon csak a feladatok egy részét fogja át. A tok megvalósításának jelentős r é s z e a közvetett
szabályozástól,
köz-
felada-
mindenekelőtt
a
s z a b á l y o z á s i r e n d s z e r működésének általános vonásaitól fUgg. A szabályozási r e n d s z e r 1975-ben é s 1976 január l - é n b e v e z e t é s r e kcrUlt 9
mó-
dosltásat a múlthoz képest több vonatkozásban a
mllszaki f e j l e s z t é s fő céljainak
megvalósítását i s s e g í t i k . - A termelői árak r e n d e z é s e alapján árrendszerünk - ha m é g nem Is a natos mértékben - a korábblaknál
jobban
orientál r a c i o n á l i s tUzelő- é s
kíványers-
anyagfelhasználásra; - Az e r ő f o r r á s o k é r t é k e l é s i arányainak módosítása (az eszközterhek t é s e , az eleven munkafelhasználás
terhelnek növelése) előmozdítja
csökken-
a
termelési
tényezők racionálisabb - adottságainknak jobban m e g f e l e l ő - felhasználását; - Növeljük a perspektivikus f e j l e s z t é s i s z e m l é l e t e t e r ő s í t ő vezetői ösztönzést; - A n y e r e s é g szintjének csökkentésével erősítjük a vállalati gazdálkodás
költ-
ségérzékenységét. A szabályozás általános továbbfejlesztése az
1976-80 Időszakra a IV.
t e r v h e z képest kedvezőbb feltételeket t e r e m t a
műszaki
realitásokkal s z á m o l v a azonban a t e r v k é s z í t é s
időszakában s z e m b e kellett
ötéves
fejlesztés számára.
nézni
a z z a l a körülménnyel, hogy egyes fontos célok megvalósításához a vállalatok d e l k e z é s é r e álló e r ő f o r r á s o k az uj feltételek mellett s e m kielégitőek.
A
ren-
Nagyjelen-
t ő s é g ű célok e s e t é b e n e z é r t az általános szabályozási r e n d s z e r keretén belül még külön speciális e s z k ö z ö k e t i s előirányoztunk e g y e s fontos feladatok megvalósításához.
Néhány - nem t e l j e s k ö r ü e n felsorolt - példa erre: - A népgazdasági t e r v , a nemzetközi együttműködés l e s z t é s fő céljai között i s kiemelt j e l e n t ő s é g e t
t e r v e é s a műszaki
fej-
tulajdonítunk a
versenyképesség
növelésének, e z e n belül a konvertibilis árualapok t e r m e l é s b e n
való r é s z e s e d é s e
n ö v e l é s é n e k . Az V. ö t é v e s tervidőszakra jóváhagyott hitelpolitikai irányelvek
er-
r e a célra rendkívül jelentős előirányzatot biztosítanak. - A racionális energiagazdálkodás előmozdítására az energiafogyasztó
beren-
d e z é s e k k o r s z e r ű s í t é s é r e a terv külön p r e f e r e n c i á t irányoz e l ő . - A g é p e s í t é s s e l ö s s z e f ü g g ő célok egy
r é s z é n e k e l ő m o z d í t á s á r a , mindenekelőtt
a munkaerőfclszabadltást eredményező anyagmozgatás g é p e s í t é s é n e k m e g g y o r s í t á s á r a és anyagmozgató' gépek gyártásának előmozdítására preferenciát t a r t a l m a z . 10
a t e r v ugyancsak
külön
Vállalati t e r v e z é s
Viszonylag kevesebbet lehet m é g mondani a vállalati t e r v e z é s e n alapuló m ü s z a kl f e j l e s z t é s i tevékenység alakulásáról. Ez t e r m é s z e t e s , mivel most folyik a v á l lalati ötéves tervezömunka. A kiinduló helyzet
áttekintése
azt
mutatja, hogy a
minisztériumok - a népgazdasági célokkal összhangban álló - Irányelveket adtak vállalati mtlszakl f e j l e s z t é s i t e v é k e n y s é g
tervezéséhez.
kat a tennivalókat, amelyek az adott ágazat
H e l y e s e n emelik kl a z o -
területén a népgazdasági
m e g v a l ó s í t á s á t e l s ő s o r b a n előmozdíthatják. A minisztériumok
feladatok
a rendelkezésükre
álló műszaki f e j l e s z t é s i alap m e g f e l e l ő hányadát - helyesen - e célok sának előmozdítására
a
megvalósítá-
koncentrálják.
E hónapokban a tervezőmunka
súlypontja
áthelyeződik a
vállalati s z f é r á r a . E
t e r v e z ő tevékenység keretében m o s t az a l é n y e g e s , hogy m e g f e l e l ő e n
érvényesül-
n e k - e az átfogó é s az ágazati központi mUszakl-fejlesztéel célok a vállalat
mun-
kájában; élnek-e a központilag biztosított lehetőségekkel; Jól ö t v ö z l k - e a központi feladatokat a helyi sajátosságokkal. A vállalati m ű s z a k i - f e j l e s z t é s i t e v é k e n y s é g kibontakozásának,
meggyorsításának
t e r m é s z e t e s e n c s a k egyik fontos e l e m e a f e j l e s z t é s i lehetőségek Igénybevétele. Ez s z ü k s é g e s , de nem e l é g s é g e s f e l t é t e l e a s i k e r e s vállalati akcióknak.
A
műszaki
f e j l e s z t é s i tevékenységben közel hasonló Jelentősége van a vállataton belüli m u n ka é s a vállalatok közötti kapcsolatok s i módszereknek,
szervezettségének,
a v e z e t é s i é s Irányítá-
v a g y i s annak a közegnek, amelynek termékenyítő jelenléte
nél-
kül s e m m i l y e n műszaki f e j l e s z t é s t koncepció nem bontakozhat kl.
A t e r v e z é s é s a műszaki f e j l e s z t é s kapcsolata é s ennek f e j l e s z t é s e
A z előzőekből - ugy v é l e m - v i l á g o s a n kitűnik, hogy V. ö t é v e s tervünk t ő s e r ő f e s z í t é s e k e t Irányoz elő a műszaki f e j l e s z t é s e l ő m o z d í t á s á r a é s s á r a . A tervezőmunka eredményei m e l l e t t Indokolt,
hogy
szót
jelen-
gyorsítá-
ejtsünk
néhány
olyan problémáról Is, amelyeket a közeli é s távoli Jövőben m é g m e g kell oldani. A magyar t e r v e z é s több mint n e g y e d s z á z a d o s ll
gyakorlata, de a nemzetközi
ta-
pasztalatok Is azt mutatják, hogy a tudományos kutatás é s a műszaki f e j l e s z t é s , valamint a népgazdasági é s vállalati t e r v e z é s ö s s z e f ü g g é s e i n e k ,
kapcsolatának
módszertani k é r d é s e i t s e m m l , s e m s z á m o s más o r s z á g mlndezideig nem tudta m é g tökéletesen m e g o l d a n i . A kutatás t e r v e z é s é n e k v i l á g s z e r t e még további kutatásokat igényelnek.
és
a kutatási és f e j l e s z t é s i célok
kérdései
Néhány a megoldatlan problémák
közül: s z á m o s e s e t b e n n e m mutathatók ki a kutatás közötti egyértelmű s z á m s z e r ű kapcsolatok;
irányításának
ráfordításai
és
eredményei
nem tekinthetők teljesen kiforrottnak
kiválasztására
szolgáló kritériumok;
tekinthetjük teljeskörllnek a célok megvalósításához Bár s z á m o s tanulmány e r r e kísérletet tett, egzakt
korántsem
felhasznált e s z k ö z r e n d s z e r t . módon nem biztosíthatóak
műszaki f e j l e s z t é s é s gazdasági növekedés kvantitatív ö s s z e f ü g g é s e i . Számos
a or-
s z á g h o z hasonlóan, m é g ml is keressük az utat a leghatékonyabb eredményt b i z tosító kutatási é s f e j l e s z t é s i intézményrendszer kialakításához. Jelenlegi i s m e r e t e i n k szintjén a konkrétan megragadható célok és eszközök t e r v e z é s e tekintetében V. ötéves tervezésünk a korábbi időszakhoz képest jelentősen e l ő r e lépett, de abban a tekintetben m é g nem lehetünk elégedettek, hogy a kutat á s é s műszaki f e j l e s z t é s ,
valamint a népgazdasági
t e r v e z é s kapcsolatának
va-
lamennyi lényeges ö s s z e f ü g g é s é t sikerült megfelelő m é l y s é g b e n feltárni. Tervezőmunkánk t ö k é l e t e s í t é s é n e k
további munkaprogramjában ezért változatla-
nul napirenden kell tartani a műszaki f e j l e s z t é s é s a népgazdasági
tervezéskap-
csolatának további k ö l c s ö n ö s e r ő s í t é s é t . Gondjaink közé t a r t o z i k ,
hogy a s z a b á l y o z á s általános rendszerének
mértékben kellene s e g í t e n i a műszaki f e j l e s z t é s t . ugy véljük, hogy a szabályozó rendszer
Mint az az
nagyobb
előzőekből kitűnt,
továbbfejlesztése - az 1971-75-ös
idő-
szakhoz képest - javltja a műszaki f e j l ő d é s lehetőségeit. K é r d é s azonban, hogy
ez
a javítás kielégítő m é r t é k ű - e ? Volt olyan v é l e m é n y ,
hogy az
1971-75 között é r v é n y e s ü l ő szabályozás
néhány
e l e m e fékezte a m ű s z a k i fejlődést. Az én v é l e m é n y e m Is közel áll ezekhez a n é z e t e k h e z . A mai h e l y z e t e t ugy lehet m e g í t é l n i , h o g y e fékek jelentős részét
feloldot-
tuk. A kérdés azonban a z , hogy a f é k e z é s m e g s z ű n t e t é s e e l e g e n d ő - e a műszaki l ő d é s g y o r s í t á s á h o z ? Altalánosságban azt kell mondani,
12
hogy
nem.
Ez
fej-
indokolja
egyébként azokat a szabályozó rendszerbe beépített s p e c i á l i s vonásokat, a m e l y e k e g y r é s z é r ő l az előbbiekben s z ó volt.
Nyilvánvaló
azonban, hogy itt nem lehet
n e m szabad m e g á l l n i . Szabályozási rendszerlink
továbbfejlesztésénél továbbra
és Is
követelménynek kell tekinteni, hogy a s z a b á l y o z á s rendszere általános
vonásaival
i s s e g í t s e , e r ő s í t s e a mtiszaki f e j l e s z t é s t . Ehhez nyilvánvalóan további
lépésekre
van szllkség, a m e l y e n nemcsak dolgozni kell (ez a kisebb probléma), hanem b e vezetésükhöz meg kell teremteni a r e á l i s
gazdasági feltételeket l s (és ez a na-
gyobb probléma). A jelenleginél gyorsabb mllszakl fejlődéshez a gazdasági
felté-
telek javulása (ez alatt elsősorban a kiegyensúlyozottabb f e j l ő d é s t , a jelenleginél kedvezőbb s z e r v e z e t t s é g e t értek) és a s z a b á l y o z ó
rendszer további t ö k é l e t e s í t é s e
(ez alatt e l s ő s o r b a n az á r r e n d s z e r továbbfejlesztését értem) csak együttesen
ve-
zethet e l . Annyit azonban - a f é l r e é r t é s e k e l k e r ü l é s e végett - e gonddal kapcsolatban le kell s z ö g e z n i , hogy az V. ö t é v e s terv
teljes eszköz rendszerét
lembe véve, a végeredmény mégis csak a z , hogy a tervben a g y o r s í t á s é s e s z k ö z e i benne foglaltatnak. Legfeljebb arról lehet
figye-
feltételei
vitatkozni, hogy ennek
a
gyorsulásnak a mértéke kisebb vagy n a g y o b b - e . Mllszakl fejlődésünknek fontos f e l t é t e l e , mint e r r e már utaltunk, a é s az irányítás, a vállalati együttműködés
szervezés
javítása is. Az alábbi példa
szemlél-
tetheti e z t . A z elmúlt Időszak nemzetközi műszaki
fejlődésének egyik leglátványosabb
ciója az elektrónlka területén zajlott le é s a z Integrált áramkörök öltött t e s t e t . Ml állapítható itt meg a s z o r o s a n vett
ak-
kialakításában
technikai s z f é r á n klvűl
az
irányítás és a s z e r v e z é s vonatkozásában? A technikai és technológiai problémák r é s z l e t e z é s e nélkül i s látható: ezen
áramkörök
elektrótcchnikai a l k a t r é s z e k m ű s z a k i - g a z d a s á g i képest - abban l s változást e r e d m é n y e z , hogy
alkalmazása - a megbízhatósági
konvencionális paramétereihez
Integrált Jellegüknél
fogva egyre
több s z e r e l é s i technológiát váltanak kl, a z alkalmazás tehát az alkatrészgyártó é s s z e r e l ő vállalatok technológiájának é s s z e r v e z e t é n e k részbeni Integrálását is j e l e n t l . Ilyen technológia alkalmazása tehát nemcsak az áramköri e l e m e k , a m u n k a m e g o s z t á s Integrálását ls igényli.
k o r s z e r ű s í t é s é v e l együtt történik. 13
hanem
Valamennyi nemzetközi tapasztalat
mutatja, hogy alkalmazása csak akkor lehet hatékony, ha b e v e z e t é s e a
Je-
azt
szervezés
Végigtekintve a m i i s z a k i fejlődés valóban
attraktiv eredményein, az tapasztal-
h a t ó , hogy eredményeinek s z é l e s körli a l k a l m a z á s a , hatékony kihasználása zelhetetlen a vezetés,
a szervezés és a szervezeti
l e s z t é s e nélklll. Ugy v é l e m tehát, jogos a z az
rendszer
elkép-
Jelentós továbbfej-
igény, hogy az előttünk álló Idő-
szakban az eddiginél l é n y e g e s e n nagyobb figyelmet fordítsunk a műszaki f e j l e s z t é s i akciók s z e r v e z é s i é s szervezeti feltételeinek fokozott b i z t o s í t á s á r a .
14
dr.
Botos Balázs:
STRDKT l) HA FEJLESZT ÉS ÉS BERUHÁZÁSOK AZ IPARBAN
A strukturafejlesztés feladatainak, e s z k ö z e i n e k
é s céljainak - egy s z é l e s
használt e l n e v e z é s s e l : a struktúrapolitikának -
kérdései
a gazdasági tevékenység
csaknem minden problémájával kapcsolatban állnak. Ebből következően a zeti vizsgálódások során alkalmazott
megközelítési
körlien
szerke-
módok tartalmi és m ó d s z e r -
tani szempontból egyaránt változatos jellegllek. A l e h e t s é g e s megközelítések két képezi a s t r u k t u r a f e j l e s z t é s beruházási kapcsolatainak
elemzése.
A beruházási, f e j l e s z t é s i terlllet ö s s z e t e t t s é g é n e k , sokrétűségének
következté-
ben az s e m szorul különösebb b i z o n y í t á s r a , hogy a beruházási tevékenység ture j f e j l e s z t é s i hatásának k i e m e l é s é v e l a felhalmozás oldaláról s e m komplex k ö z e l í t é s r ő l . Olyan formában foglalkozunk é s a beruházásokkal, hogy a k ö z ö s , e g y m á s t
egyi-
struk-
beszélhetünk
tehát a s t r u k t u r a f e j l e s z t é s s e l
átfedő, e g y m á s s a l érintkező
terü-
leteket k e r e s s ü k , A cikk e l s ő részében
röviden tárgyaljuk a beruházások
betöltött szerepének néhány elvi ö s s z e f ü g g é s é t . A ö s s z e f o g l a l v a értékeljük а IV. ö t é v e s gyelhető főbb tendenciáit,
strukturafejlesztésben
második é s harmadik
részben
terv időszakának (1971-75) e téren
megfi-
tapasztalatalt.
A tanulmány e l s ő d l e g e s e n e l v l - m ó d s z e r t a n l jellegű. Azt kívánja e l e m e z n i ,
hogy
a központi szándékot m e g t e s t e s í t ő beruházási elképzelések az említett Időszakban milyen lehetőségekkel é s m o z g á s t é r r e l rendelkeztek, mogatták a struktúrafejlesztési t ö r e k v é s e k e t .
mennyiben tükrözték é s t á -
E célkitűzéseknek megfelelően
központi szándék, a t e r v s z e r ű s é g é s a tervek s z á m s z e r ű t é r é s e i k értékelésének - egyébként rendkívül
megvalósulásának,
Izgalmas - k é r d é s e i v e l
foglalkozunk. Ez a magyarázata annak Is, hogy zömmel az e g y é b
a el-
kevesebbet
szempontokból
talán időszerűtlennek tűnő tervadatokra hivatkozunk, s csak esetenként érintjük a t é n y l e g e s megvalósulás
kérdését.
1. Struktura é s beruházás Az ipari s z e r k e z e t f e j l e s z t é s é t a maga ö s s z e t e t t s é g é b e n é r t e l m e z v e
korántsem
szabad a beruházások s z e r e p é t abszolutizálni. A beruházási politika, illetőleg az 15
e z e n alapuló beruházási (fejlesztési) t e v é k e n y s é g a struktúrapolitika nak egyik fontos e s z k ö z e : igy jellemezhető
általánosságban a
realizálásá-
két kategória
vi-
s z o n y a . Találónak n e v e z h e t ő az a meghatározás i s , amely s z e r i n t a
beruházások
strukturája ö s s z e k ö t ő kapocs az ipar f e l é irányuló
a
strukturája között / 5 / .
E z é r t .a beruházási
meghatározót Is я s z ü k s é g l e t i strukture,
szükségletek és
termelés
s z e r k e z e t alakulásának főbb mégha-
illetve
az
annak megfelelő t e r m e l é s i
s z e r k e z e t kell hogy l e g y e n e k . A reál szféra oldaláról közelítve a t e r m e l é s i t o z á s á h o z , nyilvánvaló,
szerkezethez,
illetve annak vál-
hogy:
- adva van egy, a különböző tényezők (eszközállomány, munkaerőstruktura, melékenység s t b . ) által meghatározott t e r m e l é s i
ter-
szerkezet,
- a t e r m e l é s b e újólag bevont tényezők (például az eszközállomány bővlllését s z o l gáló beruházások) r é v é n e z a s z e r k e z e t m e g e r ő s í t h e t ő vagy módosítható. A fenti folyamat dialektikus e l e m z é s e s o r á n
elkertilhetetlentil
k é r d é s , hogy a gazdaságpolitika e l m é l e t é t é s gyakorlatát
felvetődik
az a
tekintve tulajdonképpen
m e l y i k a eélszeríi kindulás: - beruházunk különböző célokból és ez megváltoztatja a strukturát, vagy - m e g akarjuk változtatni az adott strukturát é s e z é r t beruházunk bizonyos
el-
képzelések alapján. A k é r d é s f e l t e v é s ilyen
formája t e r m é s z e t c s e n e g y s z e r ű s í t é s t jelent.
például, hogy a beruházások egy r é s z e n e m
befolyásolja
Célunk azonban n e m a folyamat komplexitásának
Köztudott
a etruktura
ábrázolása, hanem
alakulást. meghatái"
zott tevékenységek é s kapcsolatok helyének k e r e s é s e , harmonikus beillesztésük a gazdasági fejlődés láncolatába. Válaszként egyébként valószínűleg egyik e s e t r e vonatkozólag s e m adható t e l m ű "igen", nincs abszolút érvényű s o r r e n d . Egyrészt I s m e r t , hogy a r a f e j l e s z t é s céljai a c é l h i e r a r c h i a magasabb "rangú" tagjainak vannak v e . Ugyanez vonatkozik a beruházásokra i s , vállalati
egyérstruktu-
alárendel-
é s népgazdasági
szinten
egyaránt. Például a vállalat egyik fő célja lehet a j ö v e d e l m e z ő s é g javítása, szolgálhatja bizonyos gyártmányok t e r m e l é s é n e k fokozása, m á r szükség lehet beruházások m e g v a l ó s í t á s á r a .
16
amelynek
Tehát a f e j l e s z t é s ,
ezt
eléréséhez a
beruhá-
z á s nz e l s ő d l e g e s célok e l é r é s é n e k egyik eszközét k é p v i s e l i , s mint ilyen
eaját
céljait alá kell rendelje a vállalati t e r v e k főbb célkitűzéseinek. Hasonló a kapcsolat jellege népgazdasági az e x p o r t k é p e s s é g fokozása rűbbé
tétele.
érdekében
Ennek egyik e s z k ö z e
szinten le. Mondhatjuk például, hogy
kívánatos
viszont,
termékszerkezetünk
hogy
korsze-
versenyképesebb t e r m é k e k e t
gyártó a l - vagy szakágazatokat a beruházási eszközök
e l o s z t á s a során k i e m e l t e n
kezeljük. M á s r é s z t a két folyamat - a s t r u k t u r a f e j l e s z t é s és a beruházási t e v é k e n y s é g idő é s térbeli ö s s z e f ü g g é s e i i s lehetetlenné teszik pontos a l á - vagy ségi viszony
fölérendelt-
m e g h a t á r o z á s á t . E l m é l e t i l e g mindkét folyamatot lehet ugyan
szokra osztani, a gyakorlatban
ritkán
szaka-
vannak é l e s
határvonalak.
Ugyanakkor ezek a z Időben egymást átfedő folyamatok igen sokféle
megközelítés-
ből é r t e l m e z h e t ő k .
azonban igen
-
Azaz a strukturafejlesztéanek
és a beruházásoknak i s
vannak
mozgása, fejlesztése
közötti
vállalati feladatai. J e l e n l e g a különböző strukturák kapcsolat s e m pontosan tisztázott,
a m i ugyancsak nehezíti a felvetett
kérdések
tisztázását. Végűi néhány s z ó t a s t r u k t u r a f e j l e s z t é s é s beruházások kapcsolata ból dönlő jelentőségű allokáció k é r d é s é r ő l .
szempontjá-
A beruházások struktúraalakító
hatá-
sa ugyanis főként az allokáció során érvényesíthető. Értelmezésűnk s z e r i n t a beruházások allokációja a r e n d e l k e z é s r e álló
felhalmo-
z á s i e r ő f o r r á s o k meghatározott I s m é r v e k é s módszerek s z e r i n t i e l o s z t á s a , a m e l y azonban nemcsak bizonyos arányok kialakítását Jelenti, hanem egyben egy nizmust is képez. A mechanizmus m e g f e l e l ő s z e m é l y i , birtokában képes c s a k működni é s s z e r v e s r é s z e a egészének.
illetve
mecha-
tárgyi
feltételek
gazdaságirányítási
rendszer
Ebből következően e r e d m é n y e s s é g e önmagában nehezen értékelhető.
tudatos é s c é l s z e r ű allokáció megkívánja ugyan a
mechanizmus
A
zavartalan funk-
c i o n á l á s á t , de a z utóbbi nem képezi a hatékony e l o s z t á s kizárólagos biztosítékát. Dár általánosságban csak a központi gazdaságirányítás ilyen Irányú t e v é k e n y s é g é r ő l esik s z ó , fontos hangsúlyozni, hogy az allokációnak i s - hasonlóan a
struk-
t u r a f e j l e s z t é s e g é s z é h e z - különböző s z i n t j e l , vetületei vannak. Például a z á g a z a ti m i n i s z t é r i u m o k ,
a pénzintézetek a l l o k á c i ó s feladatai mellett a vállalatok
irányú t e v é k e n y s é g e s e m hagyható f i g y e l m e n kívül. 17
ilyen
2 . A IV. ötéves t e r v beruházásai és az ágazati szerkezet stabilitása
Л gazdaságirányítási rendszer a beruházási tevékenységet - Így
az allokációt
i s - többféle módon, többféle eszközzel tudja szabályozni. Ezek közlil a beruház á s o k strukturaformáló szerepét tekintve kiemelkedő jelentőségű a középtávú népgazdasági terv. E z a terv 'tartalmazza felhalmozás szerkezetét,
a beruházás
a felhalmozás volumenét
é s fogyasztás arányát; a
é s s z e r k e z e t é t ; a legfontosabb
beruházási célok egyedenkénti vagy c s o p o r t o s meghatározását x) A népgazdaság .negyedik ötéves tervét r ö g z í t ő 1 9 7 1 - 7 5 között 1 9 6 - 1 9 7 milliárd
törvény
/2/,
az ipar
fejlesztésére
forint beruházást Irányzott e l ő . A tervben r ö g -
zített kiemelt I p a r f e j l e s z t é s i Irányok s z e r i n t a beruházásokkal
"elsősorban
a
népgazdaság mUszaki fejlődése é s korszeri! strukturája szempontjából alapvető é s a távlati Iparfejlesztést i s szolgáló célokat kell megalapozni". Maga a törvény
ls
kijelölt bizonyos f e l h a s z n á l á s i helyeket az alábbi jellegit előírások révén: - "Hcjőcsabán uj cementgyárat kell épiteni" - "Meg kell épiteni a Barátság-kőolajvezeték második vonalát" - "A Dunaújvárosi Papírgyárat
jelentősen bővíteni kell",
A terv reális megalapozásának és
előkészítésének
stb.
Igénye
természetszerűleg
a tervezőktől s z á m o s további kérdés m e g v á l a s z o l á s á t ls megkövetelte. h á z á s i előirányzatból mennyi szlikséges az áthúzódó k i e m e l t feladatokra? A fennmaradó
összeg
fejlesztésekhez,
A
mennyi
a
szét
az
milyen arányban osztható
e g y e s ágazatok k ö z ö t t ? Milyen az e g y e s ágazatok r é s z e s e d é s e
beru-
a beruházási f o r -
r á s o k különböző f o r m á i b ó l ? Az említett é s h a s o n l ó kérdésekre a v á l a s z t
maga a középtávú terv,
úgynevezett s z á m í t á s i anyaga, az ebből készült különböző
tájékoztatók
a
terv
és
nem
u t o l s ó sorban az é v e s tervek adták m e g . Az utóbblak alapját ugyanis a középtávú t e r v számitási anyagának éves
előirányzatai képezik,
a realizálódástól f ü g -
g ő e n bizonyos m é r t é k i g változtatva az ütemeken, illetve f i g y e l e m b e véve az közben felmerült aránytalanságok kiküszöbölésének
szükségességét.
Kiindulva a t e r v b e n előirt 196-197 milliárd forint ipari beruházásból,
X
* A z 1970. évi II. törvény (lásd: T e r v g a z d a s á g i Értesítő, 1970. 7. 18
Idő-
sz.).
tekintsük
át elsőként a beruházási források különböző kategóriáinak arányait. A terv
elő-
irányzatai ilyen szempontból a következők voltak:
K ö l t s é g v e t é s i juttatás (állami kölcsönnel egylltt) Fejlesztési
46 százalék
kölcsön
5 százalék
T a n á c s i alapokból nyújtott támogatás
1 százalék
Vállalati saját f o r r á s
31 százalék
Központi mUszakl f e j l e s z t é s i alap
0 százalék
Beruházási hitel
17 százalék
Ö s s z e s forrás
100 százalék
Két m e g j e g y z é s t kell tennUnk a fenti adatokkal
kapcsolatban. Az egyik a k ö z -
ponti é s vállalati beruházások h e l y e s vagy s z l l k s é g e s arányáról évek óta folyó v i tához kapcsolódik. A fenti adatok l s arra utalnak,
hogy r e á l i s képet csak akkor
kaphatunk a tényleges h e l y z e t r ő l , amennyiben határozottan döntési jogkörök é s a f i n a n s z í r o z á s i
megkülönböztetjük a
források szerinti arányokat. Ezek az
ará-
nyok ugyanis, ágazatok szerint m á s - m á s mértékben, de eltérnek egymástól. azután az olyan - jog s z e r i n t igaz, s
a IV.
ötéves terv tényadatai
így
szerint
is
igazolt - megállapítások: "a beruházások döntési kategóriák s z e r i n t i
alakulásá-
ban e g y r e inkább meghatározó a vállalati beruházások
/6/,
adnak r e á l i s képet a v a l ó s á g r ó l .
Ezekhez azt i s
részesedése"
hozzá kell tenni, hogy
nem
ugyan-
akkor a központilag befolyásolható f e j l e s z t é s i források (ide s o r o l v a az un. v i s s z t e r h e s formákat i s , tehát az állami kölcsönt,
f e j l e s z t é s i kölcsönt é s beruházási
hitelt) aránya ö s s z e s s é g é b e n jóval nagyobb a saját alapok r é s z e s e d é s é n é l . körUlmény pedig megkérdőjelezi a tényleges vállalati döntések körének Az egyértelmű megkülönböztetést egyébként
határalt.
kétségtelenül nehezítik azok az ö s z -
szefUggések és átfedések, amelyek ismertek a döntési é s f i n a n s z í r o z á s i riák vonatkozásában: központi alapokból ls
Ez a
megvalósulnak
kategó-
vállalati döntések,
a
saját források egy r é s z é t központi elhatározások determinálják, s t b . Másik megjegyzésünk a központi
források többféle Jogcímen való
kezeléséhez
kapcsolódik. Nem ttinik ugyanis egyértelműnek: szllkséges é s c é l s z e r U volt-e állami kölcsön é s f e j l e s z t é s i kölcsön, állami
támogatás és k ö l t s é g v e t é s i juttatás
kategóriáinak s z é t v á l a s z t á s a . A különböző rovatok véleményünk s z e r i n t 19
az
egyrészt
tovább nehezítették a z előbb említett - központi döntés-vállalati makörben való t i s z t á n l á t á s t , m á s r é s z t pedig
döntés - p r o b l é -
csökkentették a f e j l e s z t é s i
igények
v i s s z a s z o r í t á s á t c é l z ó törekvések hatékonyságát. Arra a f e j l e s z t é s i célra ugyanis, a m e l y i k r e nem kapott a javaslattevő k ö l t s é g v e t é s i kölcsönt igényelni,
в ha e z s e m s i k e r ü l t ,
juttatást,
preferált hitelt,
megkísérelt
állami
stb. Ugyanakkor
vi-
szont egyre gyengült - főként szubjektív okok miatt - a forrásallokációban r é s z t vevők "ellenálló k é p e s s é g e " . Bár az V. ö t é v e s tervidőszakra n é m i l e g
változott a helyzet
f e j l e s z t é s i k ö l c s ö n , a költségvetési támogatáson belül állami kölcsön s t b . ) , a fentiek m e g e m l í t é s é t azért
(megszűnt az
un.
domináns szerepet kap az sem
tartjuk
m e r t az elmúlt évek negatív következményeinek f e l s z á m o l á s a
feleslegesnek,
még további követ-
k e z e t e s munkát kíván. A beruházások struktúrapolitikai eszközként való felhasználását tekintve alapvető jelentőségű, hogy a népgazdaság, Illetve az Ipar r e n d e l k e z é s é r e álló eszközök e l o s z t á s á r ó l milyen szinten
rendelkeznek.
nyító szerveknek befolyásuk é r v é n y e s í t é s é r e
fejlesztési
A központi tervező é s
nyilvánvalóan az erőforrások
hányadánál van komolyabb lehetőségük, amelynek
f e l h a s z n á l á s a felett
E kategórián belül l s megkülönböztetünk
annak alapján, hogy milyen e r ő s s é g ű
azon
valamilyen
formában rendelkeznek. A f e j l e s z t é s i források ezen r é s z é t központilag nált alapoknak n e v e z z ü k .
irá-
két
determicsoportot,
kapcsolat füzl e g y m á s h o z a f e j l e s z t é s i alap
f e l e t t i döntést é s a beruházási döntést. így beszélünk - közvetlenül determinált
és
- közvetetten determinált központi f e j l e s z t é s i
f o r r á s o k r ó l . A közvetlenül determinált felhasználásokhoz t a r -
toznak az egyedi nagyberuházások, a c é l c s o p o r t o s beruházások é s az egyéb állami beruházások.
(Sok esetben ezt a ketegórlát ö s s z e f o g l a l ó a n állami
soknak n e v e z i k . ) A közvetetten determinált forrásokhoz a vállalati
beruházáberuházások
á l l a m i támogatását, a f e j l e s z t é s i kölcsönöket é s a beruházási (fejlesztési) x) ket soroljuk. X)
hitele-
Mint csaknem minden gazdaságpolitikai kategorizálásnak, a fentinek i s vannak tatható pontjai, tartalmaz bizonyos átfedéseket. Néhány Ilyen kérdésre a sőbblekben még v i s s z a t é r ü n k . 20
viké-
Lényegében a közvetlenlll és közvetetten
determinált
központi
tudja a g a z d a s á g i r á n y í t á s a beruházási s z e r k e z e t alakulását befolyásolni.
források
révén
legeredményesebben
Az 1. táblázatban összefoglaltuk azokat az adatokat, melyek a
fen-
ti kategóriák 1971-75 évekre előirányzott ágazati arányait jelzik. Ö s s z e s s é g é t tekintve a t e l j e s beruházási előirányzat mintegy kétharmadát v i s e l i k az általunk vizsgált kategóriák. A hitelből
megvalósítandó
a z é r t soroltuk ebbe a körbe, mert a p r e f e r e n c i á k
és
kép-
beruházásokat
kontingensek révén
szét-
osztásuk s o r á n nagymértékben érvényesíthető a központi szándék. 1. táblázat A központilag determinált források tervezett ágazati m e g o s z l á s a 1971-75 között (%-ban)
Ágazat
'Közvetlenül determinált I Közvetetten determinált ' források I források Forr. Egye-(CélEgyéb O s z - Vállala- F e j Be- Ösz- össze1 dl csoálla- e z e ti b e r . - l e s z t é - r u - s z e - sen nagy- portos mi sen ok áll. si köl- h á - sen ber. 1 ber. ber. csön támozási gatása hitelek
Bányászat
12
Villamosenergiaipar
21
Kohászat
4
Gépipar
2
74
-
! 17
16
19
6
_
1 -
2
6
12
_
_
2
10
5
4
-
38
18
15
9
76
3
15
28
30
26
14
Épltőanyagipar
13
-
2
11
24
5
3
10
11
Vegyipar
36
-
9
33
4
12
14
10
22
Könnyűipar
10
-
9
18
8
24
19
14
9
12
8
100 100
100
Élelmiszeripar Ipar ö s s z e s e n
-
2
26
8
4
17
9
100
100
100
100
100
100
F o r r á s : Saját s z á m í t á s o k az O r s z á g o s Tervhivatal adatai alapján. Miről tanúskodnak a táblázat adatai? E l s ő
megközelítésben a r r a
f i g y e l m e t ; hogy az e g y e s ágazatok tervezett r é s z e s e d é s e a központi
hívják
fel a
beruházási
alapokból igen hasonló volt. Egyedüli kivétel talán a vegyipar, amelynek 22 s z á z a l é k o s aránya magasan m e g e l ő z i a többi ágazatot, mégpedig e l s ő s o r b a n a beruházások Jelentékeny vegyipari hányada r é v é n . 21
nagy-
Valamennyi többi ágazat terve-
zett r é s z e s e d é s e 8 - 1 4 százalék között volt, ami figyelembe véve az ilyen ken f e l o s z t á s r a t e r v e z e t t 130-140 m i l l i á r d forintot,
maximálisan
nyolc
elmemilliárd
forint +_ e l t é r é s t jelent az átlagtól. Л további magyarázat
érdekében v á l a s z t kell keresni arra az igen fontos k é r -
d é s r e , hogy m i é r t n e m tükröződik a tervadatokból
nagyobb mérvli s z e l e k t i v i t á s ?
A z é r t , mert a tervben n e m kaptak m e g f e l e l ő súlyt a tudatos
struktúrafejlesztési
törekvések vagy, m e r t az ágazati arányok egyéb vetületekben igen hasonlóak e g y máshoz é s e z e l e v e kizárja a l é n y e g e s e b b eltérések l e h e t ő s é g é t ? Kiindulásként azt kell l e s z ö g e z n i , hogy az
ágazati aggregáltság e szintjén m é g
alig érzékelhetők a szelektív iparpolitika irányai. A globális ágazati adatok gukban nem j e l z i k , hogy a szelektív f e j l e s z t é s i bontásban céloznak differenciáltságot. A z t e g y e s szakágazatok tervezett
fejlődése
irányelvek az ágazatinál mélyebb
például,
hogy a gépiparon belüli
e l s ő s o r b a n azon szakágazatokban
dinamikusan biztositható é s hozzájárul
gépipar s z e r k e z e t é n e k korszerűbbé v á l á s á h o z . szakhoz képest csökkenő, globális gépipari
Ennek
megfelelően az e l ő z ő
kek gyártása, valamint a villamos gépek
a Idő-
részarány e l l e n é r e valójában j e l e n t ő -
sen növekszik a közúti járműgyártás, a s z á m í t á s - é s híradástechnikai
eszközállományának aránya. Ugyanez
az
e l t é r ő UtemU legyen. A tervelőirányzatok
s z e r i n t ezen ágazatban a fejlesztési eszközöket kell felhasználni, amelyek fejlődése
ma-
készülé-
é s berendezések gyártása iparág
álló—
vonatkozik a többi ágazatra i s , nem utolsó
sorban például a rendkívül heterogén könnyűiparra. Joggal felmerül e z e k után, hogy l e h e t - e , s z a b a d - e , c é l s z e r ű - e
makrostruktu-
r á l l s megközelítésből vizsgálni az ipari s z f é r a m o z g á s a i t ? Az egyéb strukturák fontosságának, sőt esetenkénti elsőbbségének m e l l e t t megállapíthatjuk: jelenlegi gazdaságirányítási,
tervezési
és
elismerése statisztikai
rendszerünk Indokolttá t e s z i a különböző bontású makrostrukturák e l e m z é s é t . E l sőrendű feladatnak egyébként a jövőben s e m a "legfontosabb" szerkezeti
vetület
kiválasztása tekinthető, hanem a különböző aggregáltságu
össze-
függések eddiginél tudatosabb t e r v e z é s e ,
szintek közötti
valamint a strukturafejlesztésnek, mint
folyamatnak b e i l l e s z t é s e a gazdasági tevékenység e g é s z é b e . Az 1. táblában s z e r e p l ő tervezett arányok é s a t é n y l e g e s megvalósulás nyos mértékben e l t é r n e k . Döntően m é g i s a t e r v e z é s 22
bizo-
során kialakított trányvona-
lak határozták meg a tényidőszaki beruházási strukturát. feltárni: milyen okok, milyen tényezők
KiséreljUk meg tehát
hatására alakult ki a terv fentlekben b e -
mutatott koncepciója. Nyilvánvaló, hogy több irányban kell vizsgálódásokat ö t é v e s tervidőszak tendenciáinak, az ipari
végezni.
Az
előző,
Ш.
t e r m e l é s i s z e r k e z e t különböző v e t ü l e -
teinek h a t á s e l e m z é s e ugyanugy nem m e l l ő z h e t ő ,
mint
például a
nemzetközi
in-
tegrációból s z á r m a z ó befolyás figyelembe v é t e l e . A KGST országok
együttműködésének hatása
a strukturafejlesztés é s a
házások ö s s z e f ü g g é s é h e z két szinten kapcsolódik. Az egyik szint a
beru-
külkereskede-
l e m révén közvetetten, tehát a kereslet é s kinálat egyéb tényezőivel ö s s z e f o n ó d va hat. A másik szint viszont az Integrációs kötelezettségeken keresztül közvetlenül befolyásolja a beruházási e s z k ö z ö k
e l o s z t á s á t . A két szint
már mereven
nem választható ugyan s z é t , m é g i s az integráció folyamatának fejlődési jegyei b i zonyos tendenciákat j e l e z n e k .
Eszerint a
közvetlen befolyáe e r ő s ö d é s é v e l csak a
későbbiekben, az úgynevezett strukturális integráció szakaszában kell számolni a beruházásallokáció s o r á n , mig a közvetett hatás már ma ° e m elhanyagolható.
Jól
tükröződik e z azokból az adatokból Is, a m e l y e k e t a 2. tábla (lásd a következő o P dalon) t a r t a l m a z . A táblában az európai
szocialista
országok ipari
beruházási r é s z e s e d é s é t illető változásokat hasonlítottuk ö s s z e , perlódus (1961-65,
ágazatainak
két ötéves
idő-
illetve 1966-70) vonatkozásában.
Két f i g y e l e m r e m é l t ó j e l l e g z e t e s s é g e t emelünk ki az adatok alapján. Az egyik e e l e m z é s ü n k szempontjából talán lényegesebb tendencia a különböző országok zatainak rendkívül sok hasonlatosságot mutató változása, együttmozgása. bázisadatok abszolút nagysága, illetve a v á l t o z á s s z á m s z e r ű
mértékének
lembe vétele nélkül m e s s z e m e n ő k ö v e t k e z t e t é s e k nem vonhatók l e ,
ágaBár
a
figye-
feltételezhető,
hogy az e g y e s országok beruházási struktúrájára az általánosan ható tendenciák, fejlődési t ö r v é n y s z e r ű s é g e k mellett a többi KGST országgal való szorosabb e g y ü t t működés is befolyást gyakorolt. Ezt t á m a s z t j a alá, hogy - a bányászatot é s e n e r g i a i p a r t , a kohászatot é s a gépipart illetően
valamennyi
m e g f i g y e l t országban azonos a változás iránya, - az épitőanyagiparban é s az é l e l m i s z e r i p a r b a n pedig csak a lengyelországi t o z á s e l ő j e l e t é r el a többi
országétól. 23
vál-
2. táblázat A fontoeabb ipari ágazatok beruházási r é s z e s e d é s é n e k változási Iránya az európai s z o c i a l i s t a országokban 1966-1970 között az e l ő z ő ötéves periódushoz viszonyítva
Ágazat
Bulgária
NDK
CsehLengyeB Szovjet- R o Magyarszloo r s z á g unió mánle ország vákia -
-
-
-
+
/+/
/+/
Bányászat é s e n e r g i a i p a r
-
-
Kohászat
-
-
Gépipar
+
+
+
/+/
/+/
/+/
+
+
+
/.-/
+
/-/
+
+
/+/
-
+
l-l
/+/
+
+
l-l
Épitőanyaglpar Vegyipar Könnyűipar Élelmiszeripar
+
+
•
'+
l-l
-
l-l
+
F o r r á s : Saját s z á m i t á s o k az / l / - b e n közölt adatol : alapján. Jelmagyarázat: +
- az ágazat b e r u h á z á s i feletti m é r t é k b e n ) , - = az ágazat beruházási feletti m é r t é k b e n ) , / + / = az ágazat beruházási alatti mértékben), / - / = az ágazat beruházási alatti m é r t é k b e n ) .
részaránya a z Ipar e g é s z é n bellii növekedett ( 1 , 0 % részaránya az Ipar e g é s z é n belül csökkent ( 1 , 0 % részaránya az ipar e g é s z é n belül növekedett ( 1 , 0 % részaránya az Ipar e g é s z é n belül csökkent ( 1 , 0 . %
Az emiitett tendenciákban m e g t e s t e s ü l ő hatás tehát nyilvánvalóan egyike volt a IV. ötéves t e r v i d ő s z a k hazai irányelveinek
kialakításában s z e r e p e t kapott s z e m -
pontoknak. Másik m e g j e g y z é s ü n k a változás m é r t é k é r e utal. Jól látható a táblából,
hogy
a Szovjetunió é s Magyarország iparának legtöbb ágazata e s e t é b e n az e l t é r é s
az
e l ő z ő tervidőszaktól e l é g kis mértékű v o l t . A z okok feltárása é s a tendencia
ér-
t é k e l é s e ugyancsak mélyrehatóbb e l e m z é s t
kívánna. Utalunk azonban arra,
a bázisadatok, mint e z t a következőkben látni fogjuk a későbblekben, a IV. é v e s terv beruházási szerkezetének kialakítása
során Is jelentős szerepet
hogy ötját-
szottak. Térjünk rá az arányok k é r d é s é r e . A következő táblázat a z 24
állóeszközállomány
1 9 7 0 . évi struktúráját hasonlítja ö s s z e a központilag ri> terminált források IV. ö t é v e s t e r v r e vonatkozó tervadataival. 3. táblázat A z állóalapok é s a központilag determinált f e j l e s z t é s i f o r r á s o k m e g o s z l á s a
Az 1970. évi állóeszközállomány
Ágazat
A központi források 1971-75 évi
százalékos
megoszlása
Bányászat
13
12
Villamosenergiaipar
14
10
Kohászat
12
9
Gépipar
19
14
6
11
Vegyipar
13
22
KönnyUipar
12
14
Élelmiszeripar
11
8
ipar ö s s z e s e n
100
100
Épitőanyagipar
F o r r á s : Az ipar á l l ó e s z k ö z e i é s kapcsolatuk a t e r m e l é s s e l , 1974, illetve 1. s z . tábla.
1 9 6 0 - 1 9 7 2 . KSH
A legjelentősebb e l t é r é s a két a d a t s o r között az épltőanyagipar é s a
vegyipar
e s e t é b e n figyelhető m e g . Az adatok többsége azonban arra utal, hogy a f o r r á s a l lokációban a bázisállapotnak Igen j e l e n t ő s s z e r e p e van. A központi szervek a
bi-
z o n y o s mértékig t ö r v é n y s z e r ű "arányosítás!" törekvések miatt sok esetben már a t e r v e z é s során l s n e h e z e n tudják a s z e l e k c i ó s Irányelveket é r v é n y e s í t t e t n i . problémák t e r m é s z e t e s e n nemcsak a IV. ö t é v e s t e r v , hanem - mint a 2. zat m a g y a r adataiból i s látható volt - m á r az
előző
középtávú
Ilyen táblá-
tervperiódusok
e l ő k é s z í t é s e során l s jelentkeztek. E z t a tencenciát erősiti azután az i s , hogy a m e g v a l ó s í t á s során a f e j l e s z t é s e k fő ágazati irányai - e l s ő s o r b a n a terven felUli beruházások révén - n e m is a tervben meghatározottakat, hanem i s m é t csak e l ő z ő öt év arányait követik
az
/4/.
A r r a i s utalnak a fenti adatok, hogy az ágazati sajátosságok 25
(beruházásigényes-
Hég, t e r m e l é k e n y s é g ,
s t b . ) f i g y e l e m b e vétele nélkül n e m értékelhetők r e á l i s a n a
különböző előirányzatok. így pl. a bányászatnak a közvetlenül determinált
beru-
házásokból való m a g a s r é s z e s e d é s e nyilvánvalóan nem a strukturaalakltásl
törek-
vésekkel való s z e m b e k e r ü l é s t jelentette, hanem azt, hogy az ágazat saját
erőből
a z Ismert okok miatt nem tudja a s z ü k s é g e s f e j l e s z t é s i forrásokat
biztosítani.
Látható ugyanakkor, hogy a gépipar s z á m á r a - r é s z e s e d é s e a legalacsonyabb az állami beruházásokból - a gazdaságirányítás egyéb e s z k ö z ö k , elsősorban a
hite-
lek révén kivánta lehetővé tenni a f e j l ő d é s t . Különbséget kell tenni a különböző tipusu központi alapokból tekintetében i s .
Nyilvánvaló ugyanis, hogy például az állami
preferenciát jelentett, mint a v i s s z t e r h e s formák,
való
részesedés
támogatás"erősebb"
h i s z e n az utóbbiakat a x)
rr
házónak előbb-utóbb v i s s z a kell f i z e t n i e , ki kell gazdálkodnia. lönböztetés ad magyarázatot azon ágazati különbségekre i s ,
Az ilyen
amelyek
berumegkü-
Indokolták,
hogy a c é l c s o p o r t o s beruházások 74 százalékát egyetlen ágazat, a bányászat
kap-
ja, illetve, hogy a vegyipar után a közvetlenül determinált beruházásokból l e g n a gyobb mértékben a bányászat é s v i l l a m o s e n e r g i a i p a r
részesedik.
A közvetetten determinált források t e r v e z e t t adataiból könnyűipar é s a kohászat r é s z e s e d é s e
emelkedik
e g y e s formákat azonban i s m é t változó a kép,
ki.
ö s s z e s í t v e a gépipar, a Külön-külön tekintve
hiszen a vállalati
az
beruházásokhoz
az épltőanyagipar vállalatai kapják a legnagyobb arányú állami támogatást, a l e s z t é s i kölcsönből a kohászat, mig a hitelekből a gépipar részesedik -
fej-
volume-
nét tekintve - az e l s ő helyen. Mindennek mérvadó m e g í t é l é s é h e z
t e r m é s z e t e s e n hozzátartozik annak i s m e r e -
te i s , hogy a különböző formák nagyságrendjeiket tekintve hogyan
aránylanak a
figyelembe vett ö s s z e s f o r r á s h o z . A következő tábla adataiból egyértelműen derül például, hogy a c é l c s o p o r t o s beruházások
a nagyberuházásokat
ki-
értékösz-
szegben meg s e m közelitik.
X)
A szabályozók 1976. január 1 - t ő l é r v é n y e s , már emiitett vonatkozású zása e különbségeket jelentősen csökkenteni kívánja. 26
válto-
4. táblázat A központilag determinált források értékben! megoszlásának tervezett arányai a IV. ötéves tervldöszakban
A közvetA közveAz ö s s z e s tetten lenül determinált f o r r á s ö s s z e g é n e k %-os m e g o s z l á s á t tekintve Egyedi nagyberuházások
91
47
C é l c s o p o r t o s beruházások
7
4
Egyéb állami
2
1
beruházások
Vállalati beruházások állami gatása Fejlesztési
kölcsön
Beruházási
hitelek
támo-
Összesen:
100
34
16
16
8
50
24
100
100
Forrás: Saját számítások az Országos Tervhivatal adatai alapján. A három legjelentősebb formát tehát az egyedi nagyberuházások, a vállalati
be-
ruházások állami támogatása é s a hitelek jelentik. KözlilUk is kiemelkedik a nagyberuházások j e l e n t ő s é g e ,
Így a továbbiakban azokkal r é s z l e t e s e b b e n foglalkozunk.
Az un. nagyberuházások - mint Ismert - e l s ő s o r b a n a népgazdaság
egyensúlyi
helyzetét nagymértékben befolyásoló energia é s alapanyaggyártó ágazatok sét,
ill.
a központi f e j l e s z t é s i programok megvalósítását
zásokat a középtávú népgazdasági terv keretében,
szolgálják. E
illetve egyedi e l b i r á l á s
bővítéberuháalapján
az Állami T e r v b i z o t t s á g hagyja jóvá. M i v e l ' e g y r é s z t a nagyberuházások megvalósítása e g y i k , középtávú
tervidőszak-
ról áthúzódhat a m á s i k r a , m á s r é s z t pedig a vonntkozó rendeletek lehetővé
teszik
a tervidőszak alatti javaslattételt é s jóváhagyást, a IV. ötéves tervet illetően
is
több megközelítésben kellett számolni
a
tervidőszak előtt és a tervidőszak alatt
a nagyberuházásokkal. így beszélhetünk kezdődő nagyberuházásokról,
Illetve
a
tervidőszak alatt befejeződő é s áthúzódó f e j l e s z t é s e k r ő l . Mindezek m e g e m l í t é s e nem a formai r e n d s z e r e z é s kedvéért történik. Minél nagyobb ugyanis a tervidőszak elején az áthúzódó nagyberuházásokból s z á r m a z ó l e 27
kötöttség, annál kisebb az az eszközhányad, amely a központi elképzeléseknek is m e g f e l e l ő struktúrafejlesztési t ö r e k v é s e k e t
szolgálhatja.
Л III. ötéves tervidőszak befejeztekor az Iparban jelentős volumenű é s számú b e f e j e z e t l e n nagyberuházást tartottak nyilván. A 49 áthúzódó nagyberuházás c s a k ö s s z e s s é g é b e n jelentett számottevő meghatározottságot az uj terv
számára,
hanem azt is s z ü k s é g e s s é tette, hogy minden ágazat kapjon ilyen elmen t é s i ö s s z e g e k e l . Az áthúzódó nagyberuházások mellett, а IV. ötéves alatt a középtávú é s é v e s tervek 30 uj cél jóváhagyását
nem-
fejlesz-
tervidőszak
foglalták magukban.
így
a v i z s g á l t öt év s o r á n ö s s z e s e n 79 nagyberuházáshoz kellett az erőforrásokat e l osztani. Az 5. táblázatban összefoglaltuk az e g y e s ágazatokban áthúzódó, illet ve jeződő nagyberuházások
befe-
számát. 5. táblázat
Egyedi nagyberuházások az Iparban а IV. ötéves tervidőszakban
Ágazat
Az előző terv időszakáról áthúzódó
L'j célként jóváhagyott
A tervidőszak alatt b e f e j e ződött
nagyberuházások Terv
Tény
Terv
Tény
Terv
A következő tervidőszakra áthúzódó
száma Tény*
Terv
1
Tény"
Bányászat
6
5
3
5
5
5
4
5
Vlllamosenergialpar
6
7
2
4
5
7
3
4
Kohászat
2
3
1
4
2
3
1
4
(lépipa r
9
12
-
2
9
12
-
2
Lpitőanyagipa r
3
4
10
4
8
6
5
2
10
10
3
5
11
12
2
3
7
5
2
4
8
7
1
2
5
4
1
1
53
50
17
23
Vegyipar Könnyűipar Élelmiszeripar Ipa r ö s s z e s e n S
3
3
3
2
40
49
24
30
N e m végleges a d a t o k .
F o r r á s : Saját s z á m i t á s o k az Országos Tervhivatal adatai alapján. Látható, hogy a z ipar egészének é s a z ágazatok zömének vonatkozásában is az 28
e l ő z ő tervidőszakról áthúzódó f e j l e s z t é s e k s z á m a felülmúlta a z uj célok
arányát.
A terv kifejezett és az adatokból l s jól tükröződő célkitűzése volt egyébként, hogy a folyamatban lévő (azaz áthúzódó) beruházásokra való koncentrálással azok mielőbbi b e f e j e z é s é t . Csupán az épitőanyagiparban volt t e r v e z e t t
elősegítse az
áthúzó-
dásnál több nagyberuházás kezdése a t e r v i d ő s z a k folyamán. A tényadatok jelzik e z e n koncepció változását,
Illetve
azonban
annak a folyamatnak a kezdetét
(amely
azután az V . ö t é v e s tervben fog még Jellemzőbbé válni), amelynek során k i e m e l t fontosságot kapnak az energetikai ágazatok. A táblázatból tükröződő tervelőirányzatok t e l j e s ü l é s e e s e t é n a IV. ötéves időszakról 17 nagyberuházás b e f e j e z é s e húzódott volna tényadatok i s kétségtelenül kedvező tendenciát
át
jelentettek
1975
terv-
utánra. Még
azonban, hiszen
a
mint
említettük a III. ö t é v e s tervről 46 áthúzódó nagyberuházás volt. A tényleges h e l y zet é r t é k e l é s e m é g s e m l e h e t s é g e s csupán a nagyberuházások darabszám ö s s z e h a s o n l í t á s a r é v é n , hiszen ezek az
adatok
nem tájékoztatnak az
nagyságok s z e r i n t i m e g v a l ó s u l á s , illetve áthúzódás h e l y z e t é r ő l .
A
szerinti értékbeni
költségvetési
adatok alapján végzett e l e m z é s ugyanis éppen azt mutatta, hogy a IV. ötéves t e r v Időszakról áthúzódó 23 nagyberuházás nagyobb volumenű költségdetermlnációt lentett az V. ö t é v e s terv
s z á m á r a , mint a III.
ötéves tervidőszakról a
je-
IV.-re
áthúzódó 49 f e j l e s z t é s . Végül v e s s ü k ö s s z e a t e l j e s beruházási előirányzatokat központilag determinált források tervezett e l o s z l á s á v a l , előtt t a r t á s á v a l ,
hogyan változik a két
kategória
aránya
t a r t a l m a z ó adatokat annak
a
egyidejűleg s z e m
ágazatonként (lásd: a 6.
táblázatot a következő oldalon). S z e m b e s z ö k ő az a hasonlatosság, amely a két kategória ágazati megoszlását arányát j e l l e m z i .
Ebből következik, hogy a t e l j e s beruházási s z e r k e z e t
és
alakulá-
sában döntő s z e r e p e van a központi szándék s z e r i n t elosztott forrásoknak.
Tehát:
a beruházásoknak,
lehető-
mint struktúrapolitikai eszközöknek felhasználása nagy
s é g e k e t kinál, de egyben nagy f e l e l ő s s é g e t l s ró a központi t e r v e z é s r e . Más
ol-
dalról a m e g f i g y e l h e t ő tendenciák alátámasztják T a r d o s Márton véleményét, a m e l y szerint: "Intézkedések sorozata biztosította, hogy a vállalatnál keletkező t é s i alapok é s a r e n d e l k e z é s r e álló hitelforrások f e l e l j e n a központi tervnek" / 8 / .
Bár
valószínű, 29
fejlesz-
felhasználása lényegében hogy az említett
meg-
intézkedések
6. táblázat Az ö s s z e s beruházások és a központilag determinált beruházások ágazati m e g o s z l á s a és aránya 1971-1975 között
Ö s s z e s determinált
Ágazat
1 Ft B ö - r e jutó B d
Összes (B ö )
beruházás m e g o s z l á s a (%-ban) Bányászat
12
12
0,67
Villamosenergiaipar
10
12
0,60
Kohászat
9
9
0,71
Gépipar
14
14
0,66
Épitőanyaglpar
11
10
0,79
Vegyipar
22
20
0,76
Könnyűipar
14
14
0,68
Élelmiszeripar
8
9
0,63
Ipar összesen:
100
100
0,69
F o r r á s : Saját s z á m í t á s o k az Országos T e r v h i v a t a l adatai alapján. c s a k a vállalatok b i z o n y o s szempontokból e m e l t e n kezelendő k ö r ó r e vonatkoztathatók,
(foglalkoztatottság,
export, s t b . )
eredménytlket tekintve a 6.
ki-
táblázat
adatai elég e g y é r t c l m l i e n vallanak.
3 . A beruházási strukturát befolyásoló gazdaságpolitikai eszközök
összhangja
Л beruházások strukturaformáló s z e r e p é t e l e m e z v e nem elegendő csak a k ö z é p távú beruházási tervelőirányzatokkal f o g l a l k o z n i . mint már emlitettUk,
s z á m o s egyéb b e f o l y á s o l ó
- mint a pénzügyi megkülönböztetések,
Gazdaságpolitikánk eszközzel
l s rendelkezik.
Ezek
e g y é b tervek, hitelpolitikai irányelvek
a z ipari beruházások allokációját különböző
-
formákban é s e r ő s s é g g e l ugyan, de
egyaránt alakithatják. Az emiitett gazdaságpolitikai t e s e n nem t á r g y a l v a ,
gyakorlata,
eszközök szerepét itt r é s z l e -
a következőkben röviden áttekintjük, hogy az IV. ötéves terv 30
Időszakában struktúrafejlesztési célkitűzéseinket tekintve, ezen eszközök
mennyi-
ben voltak a beruházási előirányzatokkal é s e g y m á s s a l összhangban. Induljunk ki a terv azon előirányzataiból,
amelyek a t e r m e l é s ágazati f e j l e s z -
t é s é r e vonatkoztak. A tervtörvény az ipar t e r m e l é s é n e k
átlagos növekedését
6 % körül határozta m e g , a z z a l , hogy ágazatonként eltérő - de s z á m s z e r l i e n rögzített mértékű f e j l ő d é s s e l kell s z á m o l n i . A fejlődést a már emiitett
évi nem
196-197
milliárd forint beruházás kívánta s z o l g á l n i . A törvény rögzítette továbbá, hogy a központi állami eszközökből
elsősorban
azon célokat kell megalapozni, melyek a népgazdaság műszaki f e j l ő d é s e , rU strukturája é s a távlati i p a r f e j l e s z t é s szempontjából alapvetőek. - a szénhidrogének,
korsze-
így
különösen a földgáz t e r m e l é s é t és f e l h a s z n á l á s á t ,
- az a l u m l n i u m - b á z i s gazdaságos h a s z n o s í t á s á t , - a korszerU közúti járművek é s s z á l l í t ó e s z k ö z ö k
gyártásának f e j l e s z t é s é t ,
- a kőolajtermékek vegyipari feldolgozásának f e j l e s z t é s é t , - a korszerU építési móddal készUlt épUletek, szerkezetek g y o r s e l t e r j e s z t é s é t , - a számítástechnika jelentős mértékű a l k a l m a z á s á t . Látható, hogy lényegében a központi f e j l e s z t é s i programok által kijelölt
terüle-
tekről van s z ó . Az a tájékoztató, amelyet az O r s z á g o s Tervhivatal a népgazdaság
fejlesztésé-
X)
nek negyedik ötéves tervéről kiadott s z e l e k c i ó irányáról,
,
már részletesebb
Irányelveket közölt
a
mértékéről.
A tájékoztató szerint az átlagnál
gyorsabb
termelésnövekedés
volt t e r v e z v e a
vegyiparban, az épitőlparlian é s a v i l l a m o s e n c r g l a iparban. A gépipar é s a nyUipar t e r m e l é s é n e k növekedése az átlagosnak megfelelő, m i s z e r i p a r é és a bányászaté
köny-
a kohászaté, az é l e l -
viszont az átlagostól elmaradó mértékben volt
elő-
irányozva. Ezen előirányzatoknak megfelelően volt t e r v e z v e zása i s az e l ő z ő tervidőszakhoz viszonyítva: épltőanyagipari, a könnyűipari é s vegyipari
növekvő részarányt beruházások, aminek
változik a z ipar állóeszközállományának m e g o s z l á s a Nyilvánvalóan az a tény, hogy az e g y e s X)
T c r v g a z d a s á g l Értesítő,
1970.
11.
sz. 31
a beruházási struktura v á l t o kéviseltek
az
következtében
is.
ipari ágazatok nem fejlődnek
azonos
mértékben, m é g n e m bizonyíték a s z e l e k t i v i t á s elveinek é r v é n y e s ü l é s é r e . e z vonatkozik a beruházási gtrukturára i s . Annak e l l e n é r e ugyanis,
Ugyan-
hogy
még
n e m beszélhettünk konkrétan szelektív iparpolitikai irányelvekről, már a III. é v e s tervidőszak beruházási strukturája i s struktúrájához k é p e s t . A következő
öt-
jelentősen változott a II. ötéves
terv
oldalon lévő tábla a második, harmadik
és
negyedik ötéves t e r v e k struktúráját foglalja ö s s z e . A megfigyelhető főbb arányváltozások a II. és III. ö t é v e s terv adatai között
a
következők voltak: - csökkent a b á n y á s z a t , a v l l l a m o s e n e r g l a l p a r é s a vegyipar, - növekedett az épitőanyagipar, a gépipar é s az
élelmiszeripar
r é s z e s e d é s e . A IV. ötéves terv előirányzatai szerint az e l ő z ő tervidőszakhoz
ké-
pest: - csökkcn a b á n y á s z a t , kohászat é s a gépipar, - növekszik az épitőanyagipar, a vegyipar é s a könnyűipar aránya. Az e l ő z e t e s tényadatok ezen előirányzatokat elsősorban a
bányászat,
a kohá-
s z a t , a vegyipar ós a könnyűipar e s e t é b e n igazolják. Elmaradt a tervezett
növe-
k e d é s mértékétől a z épitőanyagipar beruházásainak aránya, "terven felül"
növe-
kedett azonban a v i l l a m o s e n e r g i a i p a r , a gépipar é s az é l e l m i s z e r i p a r f e j l e s z t é s i volumene. Önmagában a változások tényéből e l s i e t e t t illetve iparpolitikánk struktúrafejlesztési
lenne
é r t é k e l é s t adni
beruházás-,
t ö r e k v é s e i r ő l , hiszen részarányok
tozatlanul hagyása i s jelenthet p r e f e r á l á s t (ha a bázis részaránya magas volt) restrikciót (ha a b á z i s részarány alacsony
volt).
Néhány következtetést
válvagy
azonban
mindenképpen sugallnak az adatok (lásd a 7. táblázatot a következő oldalon). Idézzük fel m é g e g y s z e r a II. és III. ö t é v e s tervek közötti változás néhány á g a zati jellemzőjét: e s z e r i n t jelentősen emlkcdett a kohászat é s az
élelmiszeripar,
kisebb mértékben az épitőanyagipar é s a gépipar beruházásainak súlya. A IV. ö t é v e s tervben nagyobb arányban nőtt az épitőanyagipar, a vegyipar és ipar r é s z e s e d é s e ,
kisebb mértékben pedig az é l e l m i s z e r i p a r é . Az
é s az é l e l m i s z e r i p a r esetében figyelhetünk meg- tehát
a
könnyű-
épitőanyagipar
folyamatos fejlődést,a
két
Ugyanakkor az e l ő z ő tervidőszakban
ki-
e m e l t e n fejlesztett gépipar é s kohászat részaránya csökkent az előirányzatok
és
tervidőszak b e r u h á z á s a i vonatkozásában.
32
7. táblázat A s z o c i a l i s t a ipar beruházásainak m e g o s z l á s a a II.. III., IV. é s V.
ötéves
tervidőszakokban (%-ban)
II.
IV. IV. V. ( t e r v - (nem v é g - ( e l ő z e t e s adatok) l e g e s tervadatényada- tok) tok)
III.
Ágazat
ötéves
tervidőszak
Bányászat
18,1
15,4
12,0
11,3
13,2
Villamosenergiaipar
12,1
13,3
19,8
13,6
12,1
Kohászat
9,7
11,1
8,9
7,6
8,0
Gépipar
17,9
18,6
14,0
15,7
14,3
6,0
6,4
9,6
8,2
8,6
Vegyipar
16,6
16,1
20,3
19,3
15,0
Könnylllpar
10,3
10,9
14,2
14,0
9,6
7,8
9,4
8,9
10,6
9,8
100,0
100,0
100,0
100,0
98,3*
tükröződő főbb
tenden-
Épltőanyagipar
Élelmiszeripar Ipar ö s s z e s e n
* N e m tartalmazza az Iparon bellii fel nem osztott ö s s z e g e t . F o r r á s : A KSH é s az ОТ adatai.
tények szerint Is. Az V. ötéves terv e l ő z e t e s ciái (a v i l l a m o s e n e r g i a i p a r ,
adatokból
a bányászat részarányának s z á m o t t e v ő növekedése, a
vegyipari beruházások alacsonyabb volumene) Ismét jelentősebb e l t é r é s e k r e nak az e l ő z ő tervidőszakhoz képest.
Bár c s a k az ágazatinál
adatok i s m e r e t é b e n foglalható el egyértelmli
mélyebb
utalbontású
álláspont a fenti változások
mérté-
kének é s jellegének minőségi jegyeit Illetően, néhány gondolatra azonban
felhív-
ják a f i g y e l m e t . Szükséges-e,
klvánatos-e a
strukturafejlesztés
hogy e g y - e g y ágazatot hosszabb Időtávon k e r e s z t ü l l e g y e n e z az Időtáv? A dlszpreferált ágazatok
következetessége preferálunk?
oly
Milyen
módon, hosszú
fejlesztésének elhanyagolása
nem
j á r - e több hátránnyal, mint a kiemeltek f e j l e s z t é s é b ő l s z á r m a z ó előny? Bár ezek 33
a kérdések igen l é n y e g e s e k irányvonalát tekintve,
strukturafejlesztésünk
megnyugtató választ ma
koncepcionális, hosszabb távú
még. gazdaságpolitikánk
elmélete
s e m tud adni. Valószínű egyébként, hogy c é l s z e r ű b b megközelítést jelenthet egy olyan "következetesség",
amely az ágazatokon bellii s z e l e k t á l . Erre utalnak
ipar-
f e j l e s z t é s ü n k jelenlegi gyakorlatának e l s ő eredményei i s . Ebben az esetben
ter-
m é s z e t s z e r ű l e g a fenti kérdések ismét csak
más
felmerülnek, de az aggregáció
szintjén. A z t láttuk az e l ő z ő e k b e n , hogy a központilag determinált f o r m á i eléggé e l t é r ő e n preferálnak. így a három
különböző
legnagyobb volumenű formából
(az egyedi nagyberuházások, a vállalati beruházások telek) három különböző ágazat (vegyipar,
források
állami támogatása és a
épltőanyagipar, gépipar) részesült
nagyobb arányban. Az ö s s z e s í t e t t központi
forrásokból való r é s z e s e d é s b e n
ban végül Is kiegyenlítődés figyelhető meg é s gyengül
az
Ennek ellenére az előirányzott arányokat tekintve azt
mondhatjuk, hogy
pontilag determinálható forrásokból való
ágazati
hileg-
azon-
szelektivitás. a
köz-
r é s z e s e d é s m e g f e l e l a terv egyéb
elő-
irányzatainak. Ezt igazolja, hogy az emiitett forrásokból való r é s z e s e d é s
ágaza-
ti rangsorát ö s s z e h a s o n l í t v a az e l ő z ő évek állóeszköz-állományának hasonló r a n g sorával,
három - é s p e d i g éppen a tervelőirányzatban
anyagipar, vegyipar,
kiemelt
- ágazat
(épitő-
könnyűipar) előrébb k e r ü l é s e figyelhető: m e g .
Sokkal k é r d é s e s e b b az összhang a támogatások é s m e n t e s í t é s e k egyéb tívákhoz való viszonyát illetően. Л IV. ötéves terv időszakában az
norma-
előirányzatok
s z e r i n t a preferenciákból mintegy 50 százalékban r é s z e s e d e t t két ágazat: a g é p ipar ős a könnyűipar.
Ez a két ágazat a közvetlenül determinált
beruházásokból
ugyanezen időszakban csak 12 százalékkal é s az ö s s z e s központilag forrásokból 28 százalékkal (lásd 1. táblázat) r é s z e s e d i k .
determinált
Ellenkező tendenciát
mutat az épitőanyagipar példája. Az ágazat a támogatásokból
és
mentesitések-
bők csupán 1 %-kal, az állami beruházásokból viszont 11 százalékkal dik.
Ugy tűnik
tehát, hogy a folyamatos gazdálkodásban é s
z é s é b e n alkalmazott preferenciák az esetek nagy avatkozást tükröznek,
részese-
fejlesztések ö s z t ö n -
részében ellentétes irányú b e -
mint a beruházási szándék b e f o l y á s o l á s a .
Nehezen értékelhető a hitelpreferenciák é s kontingensek gazdaságpolitikai e s z k ö z ö k h ö z ,
összhangja
hiszen s e m a preferenciák, s e m a 34
az egyéb
kontingensek
megállapítása nem kötődik s z o r o s a n vett statisztikai aggregátumokhoz. tel azonban a preferált és kontingentált hitelek
rendkivlll
magas
Tekintet-
részarányára a
t e l j e s h i t e l s z f é r á n belül, a tervezett illetve a várhaté hitelfolyósítás ágazati m e g o s z l á s á b ó l l s levonhatunk bizonyos következtetéseket. 8. táblázat A t e r v e z e t t é s várható beruházási h i t e l f o l y ó s í t á s ágazati
megoszlása
1971-1975 között (%-ban)
Előirányzott
Ágazat
Várható
megoszlás 2
Bányászat
2
Villamoscnerglaipar
-
1
Kohászat
18
8
Gépipar
30
30
3
8
Vegyipar
14
11
Könnyűipar
24
31
9
9
100
100
Épitőanyaglpar
Élelmiszeripar Összesen: F o r r á s : A Magyar Nemzeti Bank adatai. Mivel a s z e l e k t í v hitelpolitika elsősorban a
piacérzékeny
ágazatok
esetében
használatos b e f o l y á s o l á s i e s z k ö z , a bányászatban é s vlllamosenerglalparban repe e l e n y é s z ő .
Látható, hogy
az előirányzatok
kohászat é s vegyipar részaránya s z á m o t t e v ő .
szerint a gépipar,
könnyűipar,
A kérdés a z , mennyi tudatosságot
é s c é l s z e r ű s é g e t tükröznek a fenti arányok, i l l e t v e mennyiben segíthetik vagy tolják a struktúraátalakítási
sze-
gá-
törekvéseket.
Neményi István é r t é k e l é s e szerint
az e l m ú l t évekre "a terv és a
rendkívül s z o r o s , a terv által lényegében közvetlenül alakult ki a részkontingensek é s a
hitelszféra
meghatározott
p r e f e r e n c i á k rendszerén keresztül"
tehát a t e r v m e g f e l e l ő struktúrapolitikai
c é l k i t ű z é s e k e t tartalmaz,
renciák segíthetik azok r e a l i z á l á s á t . 35
kapcsolata /6/.
Ha
a hitelprefe-
Azonban m é g s z e r k e z e t f e j l e s z t é s i t ö r e k v é s e i n k megvalósításának szempontjából s e m Ítélhető m e g egyértelműen e z a m e r e v é s s z o r o s meghatározottság.
Ameny-
nyiben ugyanis e l ő n y ö s lehet a z , hogy a központi f e j l e s z t é s i programokban
részt-
v e v ő vállalatok, ágazatok számára a p r e f e r e n c i á k révén i s biztosltjuk a s z ü k s é g e s erőforrásokat (feltételezve t e r m é s z e t e s e n a kiemelt
programok c é l k i t ű z é s e i -
nek h e l y e s s é g é t ) , oly annyira k é r d é s e s , hogy a t e r m e l é s i bá tétele - az
s z e r k e z e t hatékonyab-
Ipar egészének vonatkozásában - e l é r h e t ő - e e z e n az uton.
lunk itt e l s ő s o r b a n azon terUletek t e r m é k s z e r k e z e t i
problémáinak
megoldására,
a m e l y e k nem k e z e l t e k kiemelten. K ö z r e j á t s z i k ebben az i s , hogy nem tak a vállalatok közötti közvetlen e s z k ö z á t c s o p o r t o s l t á s
Gondo-
tisztázot-
lehetőségei. Pedig ennek
a z igen fontos strukturaalakltásl eszköznek s z é l e s e b b körU bekapcsolásával denképpen csökkenthető lenne a f e j l e s z t é s i
preferenciák
nagy s z á m a .
min-
Szorosan
kapcsolódik az ö s s z h a n g kérdéséhez a különböző szlntU s z e r k e z e t f e j l e s z t é s i
dön-
t é s e k kapcsolatának koordináltsága. Az ellentmondások e téren alapvetően abból
származnak,
hogy az á g a z a t i , a l -
á g a z a t i - , Illetve a t e r m é k s z e r k e z e t f e j l e s z t é s é n e k feladatai bizonyos
mértékben
elváltak e g y m á s t ó l . A IV. ötéves terv e l ő k é s z í t é s e során olyan elvek alakultak
ki,
melyek szerint a termékstruktúra átalakítása e l s ő d l e g e s e n a decentralizált
szfé-
ra feladata, mig a nagyobb aggregátumok arányainak módosítása központi
dönté-
s e k e n alapszik. E z e n elveket a s t r u k t u r a f e j l e s z t é s folyamatának zavarai már tervidőszak kezdetétől megkérdőjelezték.
Egyben
s z e r v e k f i g y e l m é t a z elméleti é s gyakorlati
felhívták
problémákra
a
a
gazdaságirányitó
é s meggyorsították
kapcsolódó kutatómunkát. Mindez rövid idő alatt gyökeres változásokat nem hatott. Mindenesetre a t e r m é k s z e r k e z e t k é r d é s e i v e l való foglalkozás az é v e s terv e l ő k é s z í t é s e során közel s e m korlátozódott
a
hoz-
V.
öt-
csak a vállalatokra, s
ez
önmagábnn i s komoly eredménynek tekinthető. T e r m é s z e t s z e r ű l e g a feladatok s z é t v á l a s z t á s a a valóságban nem jelentkezik ilyen é l e s e n . Ha arra gondolunk, hogy a b e r u h á z á s i r é s z é b e n - a gyártandó termékre vonatkozóan is
döntések - az esetek
legnagyobb
döntést jelentenek, nyilvánvaló-
vá válik, hogy e l é g s z é l e s körben beszélhetünk központi t e r m é k s z e r k e z e t i
dönté-
s e k r ő l i s . Arányukat jellemezhetjük például a z z a l , hogy az ö s s z e s központilag d e terminált f o r r á s több mint ötven s z á z a l é k á t képviselik a nagyberuházások, 36
illet-
ve c é l c s o p o r t o s beruházások. Ezen beruházások pedig a központi akaratnak m e g felelően határoznak t e r m é k - ,
ill. gyártmányszlntll kérdésekben.
A m á r e l e m z e t t adataink arra Is utaltak azonban, hogy e l é g g é számottevő lönbségek vannak az e g y e s ágazatok ilyen értelmll
kü-
meghatározottság között.
Jól
látható e z a következő adatokból i s , a m e l y e k a IV. ötéves terv tervezett
nagybe-
ruházásainak és az állóeszközállomány 1970. évi ágazati megoszlásának
összeve-
tését tartalmazzák. 9. táblázat Egységnyi állóeszközállományra jutó nagyberuházások aránya
Egyedi nagyberuházások
Ágazatok
Állóeszközállomány
(Ft/Ft)
százalékos m e g o s z l á s a Bányászat
12
13
0,21
Vlllamosencrglaipar
21
14
0,33
Kohászat
4
12
0,07
Gépipar
2
19
0,02
Épitőanyagipar
13
6
0,50
Vegyipar
36
13
0,63
Könnyűipar
10
12
0,18
2
11
0,04 „
100
100
Élelmiszeripar Ipar ö s s z e s e n F o r r á s : 1. és 3.
0,22
táblák.
A nagyberuházásokból való. e l t é r ő r é s z e s e d é s azt jelenti, hogy a mikrostruktúra meghatározásában az e g y e s ágazatoknak
igen eltérő lehetősége van, legalább-
i s e g y - e g y középtávú tervidőszak vonatkozásában. Nyilvánvaló vegyiparban é s az épitőanyaglparban a nagyberuházások sítható a m a k r o - illetve mikroszlntU s t r u k t u r a f e j l e s z t é s értelmezése,
például,
hogy a
révén könnyebben kívánalmainak
bizto-
egységes
mint az e g y é b ágazatokban.
A vállalati hatáskörben hozott b e r u z á z á s l
döntések esetében a
strukturaalakl-
t á s Irányainak ö s s z e h a n g o l á s a a helyi é s központi érdekekkel kétségtelenül n e h e 37
zobb feladat. U g y a n i s ebben a szférában "a struktura javításának és a
szabályo-
z á s e g y s é g e s s é g é n e k kettős követelménye e l é g nehezen egyeztethető" / 3 / . P i a c i viszonyok között a különféle strukturaváltzások csak egymást s e n kiegészítve mehetnek végbe, s igy v é g s ő
soron a makrostruktura
s a is a termékek Iránti kereslet, s az annak kielégíthetőségét célzó eredménye. Amennyiben
azonban
a
kölcsönö-
strukturális,
átalakuláberuházások
igy a beruházási
részben vagy e g é s z b e n "kivonódnak a j ö v e d e l m e z ő s é g
döntések
közvetlen kontrolja
alól,
e l e v e megnő a hatékonysági szempontból előnytelen döntések lehetősége" / 7 / . Bár a preferenciák é s a z egyéb gazdaságpolitikai eszközök bizonyos mértékig
lehető-
s é g e t adnak a j ö v e d e l m e k átcsoportosítására Is, nem oldhatják fel azt a
feszült-
s é g e t , amelyet a s z e r k e z e t i átalakulás e l t é r ő szintjeinek
potenciális
ténye
te-
remt. A kétféle s z e r k e z e t mozgása, átalakulása közötti kapcsolat mechanizmusa
te-
hát ebben a körben e l é g g é tisztázatlan. A tapasztalatok pedig arra utalnak,
hogy
e z e k a tisztázatlanságok a terv é s a piac közötti kapcsolat ellentmondásaiból kadva végső s o r o n j ö v e d e l m e z ő s é g i ,
fa-
hatékonysági kérdésekre vezethetők v i s s z a .
I г о da I о m j e gy z ék / 1 / B e l o v l c s , A . : A KGST országok beruházásainak fejlődése 1961-1971 VVestnlk Statistik,
1973. 6. s z .
29. old.
között.
(oroszul)
/ 2 / Berend Iván: F e j l e s z t é s i - b e r u h á z á s i politika. (Kossuth Könyvkiadó) 1975.
77.
old. / 3 / Havas Gábor: A gazdasági növekedés néhány időszerű k é r d é s e , különös
te-
kintettel a r r a , hogyan lehetne az optimális növekedés követelményeit a
fej-
lesztések hazai
finanszírozási mechanizmusában hatékonyabban érvényesíteni.
(Kandidátusi é r t e k e z é s ,
1973.) 76. old.
/ 4 / Huszár J ó z s e f n é - Mandel Miklós: A beruházási döntések rendszeréről. gazdasági S z e m l e ,
1972. 6. s z .
671.
Köz-
old.
/ 5 / Kratsch, О.: A beruházások s z e r k e z e t e .
W i r t s c h a f t s w i s s e n s c h a f t , 1973.
12.
(németül) / 0 / Ncményi István: A magyar beruházási politika 30 é v e . (KJK) 1975. / 7 / Pénzügyi megkülönböztetések r e n d s z e r e ("Az anyagi é r d e k e l t s é g , 38
jövedelcm-
s z a b á l y o z á s , az állami pénzllgyek f e j l e s z t é s i kérdéseivel" foglalkozó munkab i z o t t s á g IV. s z . albizottságának tanulmánya). pest,
Pénzügyminisztérium,
Buda-
1972. 74. old.
/ 8 / T a r d o s Márton: Vállalati önállóság é s központi irányítás. Közgazdasági S z e m le,
1975. 7 - 8 . s z .
822.
old.
39
Rerkó Lilit: A MUNKÁSOKKAL VALÓ FOGLALKOZÁS NÉHÁNY IPARVÁLLALATNÁL
A z egyéni teljesítmények e l e m z é s é v e l é s a munkaerő s z a k m a i mobilitásával
kap-
c s o l a t o s vizsgálataink során s z á m o s olyan jelenséggel találkoztunk, amely
felhív-
ja a figyelmet a munkásokkal való foglalkozás fontosságára. Az a gyakorlat, gyan a munkásállományba tartozó dolgozók pályáját, e l ő m e n e t e l é t nyomon ahogyan munkahelyi é s munkán kivtlli problémáikkal törődnek, befolyást a munkahelyi e l é g e d e t t s é g s z i n t j é r e , a szakmaelhagyásban
teljesítményre,
és
aho-
követik, gyakorol
megnyilvánul pl.
a
is.
Ezért éreztük s z ü k s é g e s n e k , hogy a t e r m e l é k e n y s é g e m b e r i tényezőivel latos kutatásaink keretében e problémakört i s tanulmányozzuk.
A
kapcso-
következőkben
a z alkalmazott m ó d s z e r r ő l é s tapasztalatokról adunk tájékoztatást. Л vállalati h e l y z e t f e l m é r é s e k e t megelőzően áttekintettük azokat
a
funkciókat,
amelyeket e g y r é s z t a külföldi s z a k i r o d a l o m , m á s r é s z t a hazai gyakorlat is k e v é s b é egyértelműen a munkásokkal való foglalkozás szférájába tartozó ti feladatok közé s o r o l . elemzésére ben
is
igyekeztük
Ezen
belül a vizsgálódást
azon
többévállala-
funkciók r é s z l e t e s e b b
korlátozni, amelyek valamilyen - a vállalati eredmények-
közvetve vagy közvetlenül tükröződő - objektiv kritériumhoz
kapcsolha-
tók. Ilyen kritériumnak tekintettük az egyéni teljesítmények kedvezőbb alakulásának e l ő s e g í t é s é t és a f e l e s l e g e s munkaerőmozgások (fluktuáció) csökkentését. Fentiek f i g y e l e m b e v é t e l é v e l a munkásokkal való foglalkozás alábbi főbb t e r ü l e teit választottuk kl: a munkások f e l v é t e l e ,
a beilleszkedés elősegítése, a válla-
lathoz é s a munkához való kötődés e l ő s e g í t é s e , a munkások képzése és
tovább-
képzése. A vizsgált funkciókat a munkások f e l é irányuló s z e m é l y z e t i munka elemelnek tekintettük - kibővítve e z z e l a s z e m é l y z e t i munka kádermunkaként interpretálását. Ilyen m e g k ö z e l í t é s r e ösztönzött
az 1 0 1 9 / 1 9 7 4 .
használatos
(V. 2 . )
határozat i s , amely e m e l t e a s z e m é l y z e t i munkával s z e m b e n támasztott m é n y e k e t . E rendelet a r r a utasította a s z e m é l y z e t i
ls
sz.
MT
követel-
osztályokat, hogy a munka-
helyek vezetőivel együtt nagyobb f i g y e l e m m e l kísérjék a dolgozók egyes
rétegelt,
Így a fiatalokat, a nődolgozókat; többet törődjenek a nyugdíjkorhatárhoz 40
közele-
dőkkel; szisztematikusan kutassák a vezetői munkások elobbrejutását,
utánpótlási;
sogltaék a
tehetséges
érvényesülését.
Az említett funkciók gyakorlását rendelkezések Illetve gátolhatják. E z é r t szlfltaégeanek kapcsolódó jogi e l ő í r á s o k a t ,
melyek
é s jogszabályok ösztönözhetik,
tartottuk elemezni a vizagált funkciókhoz bizonyos társadalmi elvárásokat
(pl. a nőpolitika, a munkásosztály v e z e t ő további javítása). Bár a jogi e l ő í r á s o k ,
szerepének erősítése rendelkezések
vállalatoknál eltérő hatékonyságú, operatív
é6
tükröznek helyzetének
kötelező erejűek, azok a
intézkedésekben jelennek m e g . Ez fo-
kozottan érvényesül a vizsgált terUleten, h i s z e n a munkaügyi, s z o c i á l i s jogszabál y o z á s nem csak pénzügyi alapokkal, vagy m á s "elszámolható" eszközökkel
való
gazdálkodás módozatait irja e l ő , hanem az emberekkel való b á n á s m ó d o t , i l l e t v e munkájuk é s munkakörülményeik f i g y e l e m m e l k i s é r é s é t
a
szabályozza.
K é t s é g t e l e n , hogy a vállalati szintű s z o c i á l i s ellátás különböző formái (pl. g y e r mekintézményekkel való ellátottság,
üdülési
lehetőségek, a l a k á s é p í t é s
támoga-
tásának mértéke) közvetlenül járulnak hozzá a vállalati munkerőállomány litásának fokozásához é s közvetve alakíthatják az
egyéni teljesítmény
stabi-
szinvonalat
i s . A s z o c i á l i s juttatások vizsgálatától a vállalatoknál mégis eltekintettünk.
En-
nek egyik oka, hogy a s z o c i á l i s ellátás önmagában olyan s z e r t e á g a z ó terület, hogy az a z z a l kapcsolatos helyzet f e l m é r é s e egy önálló kutatás, vizsgálat tárgyát pezhetné.
Másik oka, hogy röviddel vizsgálatunk előtt
jelent
meg a
gazdálkodó
e g y s é g e k középtávú t e r v e z é s é r ő l szóló ОТ elnöki utasítás, mely a z z a l , hogy bek között előírja az e g é s z s é g ü g y i ,
ké-
töb-
s z o c i á l i s é s kulturális ellátás t e r v e z é s é t , e l ő -
reláthatóan módosltja a vállalatok jelenlegi gyakorlatát. Tudatában voltunk annak, hogy a munkásokkal való
foglalkozás
olyan
további
t e r ü l e t e i t _ls figyelmen kivül hagytuk, mint p l . a vállalati jogsegély szolgálat az üzemi demokrácia
vagy
érvényesítése.
A vállalatokra vonatkozó információkat az alábbi forrásokból nyertük: - elemeztük a vállalatok s z e r v e z e t i
é s működési
szabályzatalt a munkaköri
le-
Írásokat; - áttanulmányoztuk a vizsgálatba vont vállalatok kollektív s z e r z ő d é s e i t ; - a vállalatoknál interjút vezetőivel,
ill.
folytattunk a munkaügyi é s a s z e m é l y z e t i (fő)osztályok
munkatársaival. 41
Felmérésünkbe 12 vállalatot
vontunk be,
amelyek közül
7 KGM, 2 NIM é s 3
KIM felügyelet alá tartozik. Nagyságrendjüket tekintve e l é g eltérőek.
Előrebo-
csájtjuk azonban, hogy mivel a vizsgált problémakör
sem
ágazati hovatartozás,
vonatkozásában
az
s e m a vállalati dolgozói létszám alapján szignifikáns
lönbségek nem mutatkoztak - eltekintettünk az ezen Ismérvek szerinti sebb e l e m z é s t ő l . Ez alól kivételt jelentett, ha az ágazati rendeletek
kü-
részletelényegesen
f-llérő szabályozást alkalmaztak valamely területen. Az interjúkat a vállalatok központi
munkaügyi-személyzeti
vezetőivel
foly-
tattuk le. Ennek m e g f e l e l ő e n az interjúk elsősorban az ő koncepciójukat
világít-
ják meg a társadalmi elvárásokat tükröző előírások, rehajtásával kapcsolatban.
Feltehetően
rendeletek gyakorlati
vég-
lehet némi e l t é r é s a központi s z e r v által
kiadott működési e l v e k é s az egyes gyárak megfelelő r é s z l e g e i n e k gyakorlata között. Erre csak ott utaltunk, ahol elengedhetetlenül A továbbiakban az e l e m z e t t területekkel
szükséges.
kapcsolatos
vállalati tapasztalatainkat
ismertetjük, utalva a nemzetközi é s a hazai szakirodalom megállapításaira
is.
1. A munkások felvétele*^
A dolgozó e l s ő kontaktusa a vállalattal a felvétel során alakul ki, ezért ez
a
mozzanat a vállalat é s a dolgozó s z á m á r a egyaránt fontos. A felvételi r e n d s z e r , a jelentkezőkkel szemben támasztott követelmények ГОБ ö s s z e f ü g g é s t mutatnak a munkaerőhelyzettel. é r t é k e l é s é n é l nem tekinthetünk el attól, hogy a 3-nál közepes munkaerőgondokkal küzdenek,
j e l l e m z é s realitásának
1
Ezért a vállalati
tapasztalatok
12 vállalat közül
5-nél s ú l y o s ,
4 vállalatnál
egyensúlyozottnak tekinthető a munkaerőhelyzet.
szo-
"pillanatnyilag"
(Nem tekintettük feladatunknak
kie
vizsgálatát.)
' a vállalatoknál olyan szempontokat i s érvényesíteni k e l l , amelyeknél nem e l s ő sorban maga a v á l l a l a t , hanem az e g é s z társadalom érdekel kerülnek előtérbe, így pl. büntetett e l ő é l e t ű dolgozókat i s fel kell vennie, a csökkent munkaképess é g ű dolgozók rehabilitációjával kapcsolatos feladatokat kell magára vállalnia. Bár ezek a szempontok a munkaügyi, s z e m é l y z e t i munkában jelentős helyet töltenek be - vizsgálatuktól eltekintettünk. 42
A munkások f e l v é t e l é n é l é s alkalmasságuk megállapításánál a vállalatoknál
al-
kalmazott m ó d s z e r e k e t az 1 s z . táblázatban foglaltuk ö s s z e . A táblázat nem
tar-
talmazza az e g é s z s é g ü g y j _vlzsgá 1latot, a munkások ugyanis minden munkahely-és munkakörváltozásnál o r v o s i vizsgálatra
kötelezettek.
E z z e l kapcsolatban utalni kívánunk a r r a , hogy bár az utóbbi évtizedben m e r é s s é é s a szakirodalomban
több fizikai munkakör támaszt a dolgozókkal szemben olyan igényeket, korábban nem vetődtek
felis-
is állandóan hangoztatott ténnyé vált, hogy egyre amelyek
fel ( i d e g i - s z e l l e m i igénybevétel, f e l e l ő s s é g v á l l a l á s é s
a
döntések k é n y s z e r e ) , a jogi s z a b á l y o z á s ezidáig nem vette e z e k e t figyelembe. Az 1972. évi E g é s z s é g ü g y i Törvény alapján a munkaköri (szakmai)
alkalmas-
2)
s á g - v l z s g á l a t r ó l é s v é l e m é n y e z é s r ő l megjelent
rendelet
szerint
a munkaköri
(szakmai) a l k a l m a s s á g orvosi vizsgálatának célja annak o r v o s i elbírálása, hogy a dolgozó - e g é s z s é g i szempontból a l k a l m a s - e a vállasztott (betöltött) munkakörre,
illető-
leg szakmára e g é s z s é g é n e k vagy testi épségének előrelátható károsodása nélklll, - e s e t l e g e s b e t e g s é g e , vagy testi fogyatékossága a munkakör ellátása során
nem
l d é z h e t - c e l ő s z e m é l y é v e l vagy dolgozó társaival kapcsolatban fokozott baleseti veszélyt. Az e g é s z s é g ü g y i a l k a l m a s s á g i vizsgálat tehát továbbra s e m , vagy csak
részben
ad támpontot a r r a , hogy a dolgozó a későbbiekben b e v á l i k - e . A beválás valószínűségének n ö v e l é s é r e r é s z b e n a pszichológiai
alkalmasság-
vizsgálatok hivatottak. A dolgozó m e g f e l e l é s é n e k vizsgálatára azonban még
ke-
v é s vállalatnál (kb. 60 munkahelyen) működik űzempszlchológus az országban, ée a munkapszichológiai laboratóriumoknak s e m mindegyikében végeznek giai a l k a l m a s s á g - v i z s g á l a t o k a t . ben működik p s z i c h o l ó g i a i ,
pszicholó-
A felmérésünkben s z e r e p l ő 12 vállalat közül
111. ergonómiai laboratórium,
s itt
- döntően betanított - munkakörben végzik, illetve végezték el
ls
csak néhány
az a l k a l m a s s á g -
vizsgálatot, ott ahol s p e c i á l i s k é s z s é g e k s z ü k s é g e s e k , h o s s z ú a betanulási idő magasfoku
a
balesetveszély.
A
munkaerőhelyzet miatt
alkalmasság
m e r t n e m engedhette meg magának azt a
hogy alkalmatlanokat
2)
1 2 / 1 9 7 2 . (VH. 1 2 . ) EUM s z .
rendelet. 43
és
a z egyik vállalatnál
a pszichológiai laboratóriumnak el kellett állnia az "luxust",
4-
felmérésétől, "kl-
s z ű r j ö n " . Az e vállalatnál korábban végzett beválási
kontrollvlzsgálatok
tanúskodtak, hogy a z alkalmasnak minösitett kezdő dolgozóknak valóban a
arról kedvező
teljesitményszinvonaluk. A pszichológiai vizsgálatok eredményeinek
vállalatok r é s z é r e .
figyelembe v é t e l e nem kötelező
Kivételt képez ez alól az egyik vállalat, ahol az
a
üzemorvos
é s n pszichológiai laboratórium között nem hivatalos megállapodás áll fenn, mely s z e r i n t amennyiben a pszichológiai vizsgálat a jelölt alkalmatlanságát bizonyltja, a z üzemorvos is ilyen minősítést ad. A z alkalmasság megállapításának kérdésében eltérő álláspontokkal találkoztunk a vállalati szakemberekkel folytatott konzultációk során, melyek tükrözik az m é l e t i sikon is jelentkező n é z e t e l t é r é s e k e t . a szakmunkás bizonyítvánnyal,
Egyesek nem
el-
tartották kívánatosnak
vagy m á s oklevéllel rendelkezők t e s z t v i z s g a , vagy
próbamunka alapján történő akár p s z i c h o l ó g i a i ,
akár művezetői minősítését. Á l -
láspontjukat azzal indokolták, hogy a m i n ő s í t é s i feladatot
jogilag é s
szakmailag
a r r a alkalmas s z e r v e k - igy szakmunkásképző intézetek, szakközépiskolák, v i z s gabizottságok - m á r korábban e l v é g e z t é k .
Mások
szerint
a
munkaalkalmasság
pszichológiai elbírálásának inkább a szakmaválasztást Illetően van helye.
Egysé-
g e s volt viszont a munkaügyi vezetők v é l e m é n y e arról, hogy a munkaköri alkalm a s s á g pszichológiai elbírálása s z ü k s é g e s lenne minden Olyan betanított
munka-
k ö r n é l , amelynél n b a l e s e t v e s z é l y v a l ó s z í n ű s é g é t ezáltal csökkenteni lehet. gül helyenként olyan nézetet is képviseltek,
hogy bár önmagában a balesetveszély
valószínűségének c s ö k k e n t é s e igen fontos, e z azonban nem lehet kizárólagos adata az alkalmasság
fel-
megállapításának.
Kétségtelen, hogy az alkalmasság s z a k s z e r ű megállapítására lógiai vizsgálatok hivatottak.
Tény
azonban,
hogy
s z a k e m b e r e k hiányában i s meggyőződhet a vállalat mai i s m e r e t e i r ő l ,
Vé-
betanulási k é s z s é g é r ő l .
csak a p s z i c h o -
azok e l v é g z é s é r e
alkalmas
az újonnan jelentkezők s z a k -
Erre a próbamunka v é g z é s e
szolgál-
hat kellő információval. Többnyire a munkahely közvetlen v e z e t ő j e a z , aki - a betöltendő
munkahely
i s m e r e t é b e n - m e g tudja Ítélni a jelentkezők m e g f e l e l é s é t . Ez tehát azt lezi,
hogy a művezetők megfelelő jogkörrel
rendelkezzenek a felvételnél .A mű-
v e z e t ő k jogkörére egy kb. 100 vállalatra kiterjedő, közelmúltban végzett 44
feltéte-
felmé-
r é s eredményeiből következtethetünk / 7 / .
Ezek szerint:
vállalatoknál
a
mUvezctó'k 7 , 4 %-a nem v é l e m é n y e z , 3 7 , 1 %-a véleményez é s 5 5 , 5 %-a dönt
az
uj dolgozók felvételében. A NIM-hez tartozó
a KGM
vállalatoknál a művezetők 7 1 , 4 %-a
v é l e m é n y e z é s 2 8 , 6 %-a dönt. A könnyűiparban
nem
véleményez
a
művezetők
1 5 , 0 %-a, v é l e m é n y e z 3 5 , 0 %-uk ős dönt 50 %-uk. Az 1. s z . táblázatból Is látható, hogy a próbamunkával kapcsolatban még vállalaton belül is m á s - m á s gyakorlat é r v é n y e s ü l . kán végeztetnek az uj s z a k e m b e r r e l ,
egy
Tény, hogy próbamunkát
rit-
ha a r r a m é g i s sor kerül, az döntően annak
" t i s z t á z á s á r a " történik, hogy a jelentkező b é r k ö v e t e l é s e t e l j e s i t h e t ő - e . Megkíséreltük áttekinteni a felvételt
lebonyolító adminisztratív r é s z l e g n e k é s a
leendő munkahelyi vezetőnek az uj munkásokkal kapcsolatos i n f o r m á c i ó c s e r é j é t . Ennél a kérdésnél abból indultunk ki, hogy a munkásállományu dolgozók "fényképe", munkával
kapcsolatos életül; i n f o r m á c i ó - f o r r á s a a munkakönyv. Ez
ban a s z a k k é p e s í t é s e n klvUI csak az e l ő z ő
munkahelyek számáról é s a
vonatkozó kitüntetésekről, jutalmakról ad f e l v i l á g o s í t á s t . munkaerőgazdálkodás vezetői javasolták, hogy a kahelyi magatartáshoz kapcsolódó fegyelmi
Ezért
munkára
több helyen
a
munkakönyv tartalmazza a mun-
eljárásokat
ugyanis ilyen információ birtokában, elzárkózhatnának
ls.
a
Néhány vállalatnál
munkafegyelem
pontjából legtöbb problémát okozó dolgozók f e l v é t e l e e l ő l . De Így ls több nál tapasztaltuk, hogy "Íratlan szabályokat"
azon-
érvényesítenek
szemvállalat-
a felvételnél. Pl.
2
vállalatnál a felvétel kizáró okának tekintik ha háromnál, 3 vállalatnál,
ha
több "kilépett" bejegyzés van n jelentkező munkakönyvében,
a jelent-
illetve ha
ötnél
kező f i z e t é s é t különféle levonások terhelik. F e l m é r é s ü n k adatai arra utalnak, hogy a munkások felvételekor k é m e k javaslatot az e l ő z ő munkahelytől, k i v é v e ,
általában nem
ha a Jelentkező előreláthatóan
c s o p o r t - vagy művezetői beosztásba kerül. A meginterjúvolt egy r é s z e s z e r i n t az ó r a b é r - l i c i t á l á s t megakadályozta
munkaügyi
vezetők
volna, ha a dolgozót
az
e l ő z ő munkahely v é l e m é n y e Is k í s é r i . Mivel az a l k a ! m á s s á g vizsgálatára az e s e t e k
többségében nem kerül s o r , s a
próbamunka v é g e z t e t é s e Is többnyire e l m a r a d , feltételezhetnénk, s z e r e p h e z jut a próbaidő,
vagyis az az Időtartam,
n e m jár nagyobb e l k ö t e l e z e t t s é g g e l ,
amely
hogy
fokozott
alatt a munkaviszony
s e m a munkavállaló s e m a vállalat számára. 45
1. s z .
táblázat
A m u n k a k ö r i a l k a l m a s s á g m e g á l l a p í t á s á n a k m ó d j a i a v i z s g á l t vállalatoknál
A munkaköri a l k a l m a s s á g az u z e m pszichológus a l A m ó d s z e r alkalmazásának kalmasság gyakorisága vizsgálatokat v é gez
Vállalat szinten elterjedt
néhány munkakörben x valamennyi munkakörben
A vállalat egyes gyáraiban, üzemeiben alkalmazzák
néhány munkakörben*
javaslatot életrajzot b e s z é l g e kér az e l ő kér tést folytat ző munkaa dolgozóhelyrol val
a leendő munkahelyi v e z e t ő a jelent- e l ő z e t e s kezőről beszélinformágetést ciót kap a folytat munkaügyi vagy s z e mélyzeti osztálytól
4
4 3
2
1
2
7
5
6
2
3
3
valamennyi munkakörben
N e m alkalmazzák
felmérésére
munkaügyi vagy s z e m é l y z e t i osztály felvétel előtt
8
12
12xx
próbamunkát végeztet
visszajelz é s t ad a munkaügyi vagy a személyzeti o s z t á l y nak
3
1
5 2
6
x / E z e k betanítást igénylő munkakörök esetében általában az un. "követeiményes" betanított munkák, amelyek a munkástól valamilyen tekintetben különleges képességeket igényelnek (pl. jó hallást, egyensúlyőrzőket). A s z a k munkás munkakörökben nincsenek e g y s é g e s kritériumok a r r a , hogy melyekre fordítsanak nagyobb figyelmet az uj munkások f e l v é t e l é n é l . x x / C s a k a káderhatáskörbe tartozókra vonatkozóan kérnek önéletrajzot.
A vállalatok nagyobb r é s z é n é l a próbaidő
h o s s z á t az igényelt szakképzettségtől
t e s z i k függővé. Ez bizonyos fokig ellentmond annak a tapasztalatnak, hogy gyakran éppen a betanított munkásoknál van szükség hosszabb időre s z a k s z e r ű kiválasztás hijján - a dolgozó s z á m á r a olyan
ahhoz,
munkakört
hogy
találjanak,
a m e l y e t m e g f e l e l ő betanulási idő után, m e g f e l e l ő teljesítménnyel tud és e l l á t n i . (Pl. az egyik könnyűipari vállalatnál, ahol a betanított
-
hajlandó
munkások törvé-
nyes próbaideje 2 hét, általában 2 - 3 hónap s z ü k s é g e s ahhoz, hogy a z uj dolgozónak a legjobban m e g f e l e l ő munkakört k i v á l a s s z á k . ) A vállalatok nagyobb r é s z é b e n megfigyelhető a próbaidővel kapcsolatos sok enyhítése. A kollektiv s z e r z ő d é s e helyeken nek a próbaidő t e l j e s e l t ö l t é s é t ő l .
lehetővé t e s z i , hogy
Máshol a gyárakra,
előírá-
eltekintse-
g y á r e g y s é g e k r e bízzák
a
próbaidő legkisebb mértékének a vállalati előírástól e l t é r ő megállapítását. Arra a k é r d é s r e , hogy a próbaidőnek milyen
jelentősége van
a dolgozó és a
vállalat szempontjából, igen e l t é r ő válaszokat kaptunk. Azt, hogy a próbaidő mális,
for-
lényegében nem funkcionál céljának m e g f e l e l ő e n , csak egy vállalatnál
lentették ki. A legtöbb vállalatnál ugy látják, hogy a próbaidő
az
je-
uj munkahely
m e g i s m e r é s é r e s z o l g á l , s e z az az időtartam, a m e l y alatt a dolgozó dönt a r r ó l , hogy a vállalatnál m a r a d - e vagy s e m . Két vállalatnál a próbaidő funkcióját alapvetően abban látják, hogy l e h e t ő s é g e t nyújt a vállalat számára a dolgozó s é g e i n e k , alkalmasságának m e g i s m e r é s é r e .
képes-
Mindössze egy vállalatnál tekintik a
próbaidőt a s z e l e k t á l á s e s z k ö z é n e k , s ennél a vállalatnál magasabb ls a próbaidő e l t e l t é v e l a vállalati k e z d e m é n y e z é s b ő l történő munkaviszony m e g s z a k í t á s o k aránya. F e l t é t e l e z h e t ő tehát, hogy a próbaidő nem tölti be a vállalatoknál azt a
szere-
pet, amelyet betölteni hivatott. A gyakorlatban e l e n y é s z ő azoknak a z eseteknek a s z á m a , amikor a próbaidő végén a be
nem válást
megállapítva a vállalat
meg-
szűntette a munkaviszonyt. A munkások f e l v é t e l é v e l kapcsolatos vállalati gyakorlat
é s vélemények
egyér-
telműen arra utalnak, hogy egyenlőre még n e m vált általánossá e z a f e l i s m e r é s , hogy minél nagyobb a
munkaerőhiány, annál fontosabb a jelentkező
képességei-
nek legmegfelelőbb munkahelyre történő irányítása. Ebben nyújthat nagy s e g í t s é get a s z a k s z e r ű e n végzett k i v á l a s z t á s é s a próbaidő nyújtotta lehetőségek tényleg e s kihasználása. 47
2 . A beilleszkedés
elősegítése
A b e i l l e s z k e d é s e l ő s e g í t é s e , az uj dolgozókkal való foglalkozás a
munkaszocio-
lógiai é s a munkapszichológiai s z a k i r o d a l o m egyik "divatos" témája. Ez
döntően
abból a f e l i s m e r é s b ő l született, hogy az uj dolgozók "megtartása" a kezdeti szakban igen fontos. Statisztikai adatok
igazolják,
hogy a munkába
idő-
állás e l s ő
évében igen m a g a s a kilépések s z á m a / 2 / . Azoknál a vizsgált vállalatoknál,
ahol
a fluktuáció alakulását a vállalatnál eltöltött Idő szerint Is f i g y e l e m m e l k i s é r t é k , a fél éven belül kilépettek aránya 1973-ban é s
1974-ben
1 8 - 4 0 % között Ingado-
zott. Ez a jelenség több okra vezethető v i s s z a , melyek közül a b e i l l e s z k e d é s mata fontos s z e r e p e t
folya-
játszik.
A beilleszkedési folyamai elemeinek többféle tően két - e g y m á s s a l s z o r o s ö s s z e f ü g g é s b e n
csoportosítása
lévő - aspektust
ismert.
Alapve-
különböztethetünk
meg: - a vállalathoz,
i l l e t v e a szűkebb munkahe'yi kollektívához
való s z o c i á l i s Integ-
ráció folyamatát; - a munkafeladat s i t e r e s megoldásához vezető folyamatot. lényegében a betanítás, begyakorlás nem foglalkoztunk,
problémakörét öleli
(Ez utóbbival, fel, a
bár tudatában vagyunk annak, hogy az egyéni
amely
tanulmányban teljesítmények
kedvező alakulásában ez a kérdés milyen fontos s z e r e p e t j á t s z i k . ) Vállalati vizsgálataink során tudakozódtunk egyrészt a
beilleszkedés
s é v e l kapcsolatos tapasztalatokról, m á s r é s z t a beilleszkedést e l ő s e g í t ő
felmérétevékeny-
ségről. A b e i l l e s z k e d é s vizsgálható s z o c i o l ó g i a i módszerekkel é s "egyszcrll" m e g f i g y e l é s s e l . Szakszerű szociológiai b e i l l e s z k e d é s i vizsgálatot csak egy vállalatnál g e z t e k . 4 vállalatnál azonban - s z a k e m b e r bevonása nélkül - f e l m é r é s t
vé-
készítet-
tek az uj munkások adaptálódásáról. Rendeletileg csak a pályakezdő_üatjitek beilleszkedésének vizsgálatát és g í t é s é t irják elő a vállalatoknak.
Elsőként az Ifjúságról s z ó l ó 1971. évi IV.
elősetör-
vény tette a munkahelyi vezetők feladatává a
gondoskodást a r r ó l , hogy a "fiata-
lok adottságuknak é s képességüknek m e g f e l e l ő
munkát v é g e z z e n e k , a munkahelyi
48
k ö z ö s s é g b e zavartalanul b e i l l e s z k e d j e n e k . . . " . A
pályakezdőkkel
konkrét teendőket a törvény végrehajtásáról
1043/1971.
szóló
kapcsolatos
(X. 2 . ) K o r m . s z .
határozat Írja e l ő , a m e l y szerint az e l ő s z ö r munkába lépő fiatalokra - a ba lépéstől számított öt évig - a s z e m é l y z e t i ,
munkaügyi é s
s z e r v e k megkülönböztetett figyelmet kötelesek fordítani. lenti a munkahelyek vezetői s z á m á r a ,
munká-
üzemi-egészségügyi
Ez
elsősorban azt j e -
hogy a KISZ s z e r v e z e t é s a
szakszerve-
zet bevonásával évente meg kell vizsgálniuk, vajon a pályakezdő fiatalok
megfe-
lelően i l l e s z k e d n e k - e be a vállalati kollektívába. A határozat értelmében a l e s z k e d é s a képzettségnek é s képességnek m e g f e l e l ő munkának m e g f e l e l ő d í j a z á s t , az e g é s z s é g e s
munka v é g z é s é t , a
munkakörülményeket, a
beilvégzett
továbbkép-
z é s h e z s z ü k s é g e s feltételek meglétét jelenti. Néhány vállalatnál, abból a f e l i s m e r é s b ő l m á r korábban kell megtenni az e l s ő
kiindulva, hogy a
beilleszkedéshez
l é p é s e k e t , a s z e m é l y z e t i osztályok progra-
mot állítottak ö s s z e az ipari tanulókkal való kiemelt f o g l a l k o z á s r a .
Ebben álta-
lában a következők szerepelnek: a felnőtt szakmunkások korrepetálást a tanulók a vállalat KISZ s z e r v e z e t é h e z
tartoznak, résztvehetnek a t e r m e l é s i
nácskozásokon stb. Az 1972. óta mtiködő v e z é s b e n i s s z e r e p l ő pályaválasztási fiatalok b e i l l e s z k e d é s é n e k
pályaválasztási megbízottak - az e l n e -
elősegitésével. fiatalok b e i l l e s z k e d é s é r e s z é l e s
(12 vállalatból 7-nél) alkalmazott forma a fiatalok
körűen
ünnepélyes szakmunkássá
E rendezvényen általános tájékoztatást adnak a vállalat
n e t é r ő l , munkájáról,
ta-
teendők mellett - ugyancsak foglalkoznak a
A vizsgált vállalatoknál a pályakezdő
munkássá a v a t á s a .
vállalnak,
szociális létesítményeiről.
Az ünnepélyes avatást
ill.
történéhány
vállalatnál ö s s z e k ö t i k az üzem bemutatásával. A társadalmi s z e r v e k közül a s z a k s z e r v e z e t vállalja a fiatalokkal való m e g i s m e r t e t é s é t .
Ugyanakkor a s z o c i a l i s t a
brigádmozgalomnak
a
brigádok felajánlásai
között i s e g y r e gyakrabban s z e r e p e i a pályakezdőidtől való foglalkozás. A pályakezdők b e i l l e s z k e d é s é n e k s e g í t é s é r e alkalmazott m ó d s z e r e k fő hiányossága azonban a z , hogy nem tartalmazzák a szakmai
beválás egyénre
szabott
t e r v s z e r ű s e g í t é s é t , n e m terjednek ki az egyéni perspektíva bemutatására. E r r e az egyik l e g c é l r a v e z e t ő b b módszernek az un.
JJatronálás
mellett működő Ifjumunkás Tanács 1974. elején e z é r t 49
látszik. A
hirdette
KISZ KB
meg a szakmun-
kástanulókat é s pályakezdő fiatalokat patronáló mozgalmat, melynek elsősorban a szakmai beválás e l ő s e g í t é s é r e , a s z a k m a i fogások átadására kellene kiterjednie. Vállalati tapasztalataink szerint azonban
a patronálásl
mozgalom
még nem
használja ki azokat a lehetőségeket, a m e l y e k e t magában hordoz. Ez lóan összefügg a z z a l ,
hogy felmérésünk
nyilvánva-
idején e mozgalom még csak a
kezdeti
lépéseknél tartott. A z újonnan felvett dolgozók nagy r é s z e nem_pályakezdő. Kevésbé
kidolgozottak
a z o k a módszerek, amelyekkel a m á r m á s vállalati gyakorlattal rendelkező zóknak az uj kollektívába való b e i l l e s z k e d é s e vállalat ad ki tájékoztató füzetet, m e l y
elősegíthető.
dolgo-
1968 óta egyre
több
i s m e r t e t é s t ad a vállalatról, a Itovábbta-
nulási feltételekről, s t b . A b e i l l e s z k e d é s t elősegítő e s z k ö z lehetne, ha az nan jelentkezők előtt a vállalat i l l e t é k e s e i felvázolnák az előbbrejutás g e i t , a vállalatnál "befutható" pályát. A
újon-
lehetősé-
meginterjúvolt munkaügyi vezetők s z e -
rint ez egyelőre n e h e z e n megvalósítható. A beilleszkedés e l ő s e g í t é s é t a tanulmányozott vállalatok 2 / 3 - á b a n a munkaügyi o s z t á l y , kisebb r é s z é b e n emellett a s z e m é l y z e t i osztály i s feladatának tekinti. legtöbb helyen a művezetőktől várják el a
beilleszkedés
valamennyi vállalatnál a társadalmi s z e r v e k
meggyorsítását,
is magukra vállalják
a
A
szinte
beilleszke-
d é s s e l kapcsolatos teendőket. A z uj dolgozók csoportján belül az un.
Ingázók beilleszkedésének
elősegítésé-
r e fokozottabb f i g y e l m e t kell fordítani. A tanulmányozott vállalatoknál a nek gyakran
vezetés-
s z e m b e kellett néznie a z z a l , hogy a vidéki dolgozók b e i l l e s z k e d é s é -
nek e l ő s e g í t é s é r e hozott intézkedései a helyi dolgozók n e m t e t s z é s é b e ütköztek. A kollektivába való b e i l l e s z k e d é s felvetett problémái a r r a mutatnak, hogy a területen a vállalatoknak a munkások e g y e s
rétegeire,
korcsoportjaira
kozóan eltérő b e i l l e s z k e d é s i "stratégiát" kell kidolgozniuk.
50
ezen vonat-
3. A munkához é s a vállalathoz való kötődés e l ő s e g í t é s e
3)
Bármilyen nagymértékű is legyen a fluktuáció egy vállalatnál, a dolgozók gyobb
része
zamosabb
általában
idő
óta
évnél régebben
valóan
eltérő
dolgoznak
dolgozik
val kapcsolatban
a
olyanokból
tevődik
össze,
a vállalatnál)
munkaerőgazdálkodásnak,
feladatai
akik a vállalatnál már hu-
(az érintett vállalatok 4)
ugyanannál
dolgozóinak 27-74 %-a 10 .
A dolgozók e c s o p o r t j á -
személyzeti
vannak. Beilleszkedésük
részlegnek
nyilván-
már megtörtént, szakmai tu-
dásukkal tisztában vannak, s z e m é l y i problémáikról f o r m á l i s , vagy informális tudomást s z e r e z t e k a gazdasági é s társadalmi s z e r v e k Nem biztos azonban, hogy a vállalat, ill.
na-
uton
is.
ü z e m v e z e t é s m e g f e l e l ő Információk-
kal rendelkezik a r r ó l , hogyan viszonyulnak a dolgozók
munkahelyükhöz,
hogyan
értékelik saját munkájukat. Ennek feltárására hivatottak a munkahelyi k ö t ő d é s - i l l . attitűd-vizsgálatok A munkahelyi
/10/.
kötőtlés elemelnek feltárásával e l s ő s o r b a n a munka- és
üzemszo-
ciológia foglalkozik, de további é r t é k e s szempontokkal gazdagította az elméletet munkaszervezés,
a magatartás-tudományok é s a munkapszichológia
is.
irodalma a kötődésnek hol egyik, hol másik aspektusát emeli ki: igy a si szakemberek előtérbe helyezik a m i m k a e l ő k é s z l t é s , tosságának s z e r e p é t , a munkalélektan
A
a
téma
szervezé-
a munkaadagolás f o l y a m a -
ugyanakkor pl. a motiváció, a szociológia
pedig az Informális kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza. A munkahelyi kötődést befolyásoló tényezők közé sorolják általában a si kapcsolatokat, a vezetők é s beosztottak kapcsolatát módszereket), a teljesítmény-követelményeket,
(ezen
a kereseti
belül
munkatára
vezetési
viszonyokat, az e r k ö l -
c s i m e g b e c s ü l é s t é s a munkakörülményeket. Ezen ö s s z e t e v ő k közül tők. A s z o c i o l ó g i a , 31
egyesek mérhetők,
mások csak közvetetten
a szociometria azonban olyun eszközökkel
érzékelhe-
rendelkezik, a m e -
.. .. .. Nyilvánvaló, hogy a b e i l l e s z k e d é s e l ő s e g í t é s e i s a kötődést mozdítja elo. A t a nulmányban azonban el akartuk határolni n vállalatok feladatait az uj és régebbi dolgozók megtartásával kapcsolatban.
4
>Л vállalati
statisztikában ez az adat külön a munkásokra nem állt
kezésre. 51
rendel-
lyek s e g í t s é g é v e l ma m á r nincs különösebb
akadálya
annak, hogy a
vállalatok
s z a k e m b e r e k bevonásával - a fenti tényezők é r t é k e l é s e alapján - f e l m é r j é k , a dolgozók mennyire kötődnek munkájukhoz,
hogy
munkahelyükhöz és a vállalathoz. A
továbbiakban pedig e f e l m é r é s i e r e d m é n y e k e t i s figyelembe v é v e , intézkedjenek a dolgozók vállalathoz való "kötése" é r d e k é b e n . A vállalati kötődés vizsgálatának f o n t o s s á g á t
hangsúlyozza az a f e l i s m e r é s
hogy a munkaerőmozgások okainak f e l t á r á s á t nem elsősorban a két póluson pők-belépők) c é l s z e r ű k e r e s n i , mert a z érintett s z e m é l y e k nak, vagy már nem akarnak a mozgást kiváltó
is,
(kilé-
vagy még nem
tud-
tényleges okokra rávilágítani. A
munkaerőmozgás v a l ó s vállalati okainak a kutatását igy azokra a dolgozókra
kell
építeni, akik - legalábbis egyelőre - n e m távoznak a vállalattól, de közlilUk
ke-
rlllhetnek ki a jövő munkahelyváltoztatói Ezt a f e l i s m e r é s t a vállalatok döntő
/6/. többségénél még nem tették magukévá
a
munkaerőgazdálkodás v e z e t ő i . Erre utal a z a tapasztalatunk Is, hogy a f e l m é r é sünkben s z e r e p l ő 12 vállalat közül négynél végeztek ugyan
kötődés-vizsgálatot,
e z e k közül kettő azonban kizárólag a z z a l a céllal készült, hogy feltárja k a e r ő - h u l l á m z á s okait.
Ennek m e g f e l e l ő e n a f e l m é r é s csak a kilépések
a munokonként!
m e g o s z l á s á r a terjedt ki. A z egyik vállalatnál egy szociológus által végzett vizsgálatról már elmondható, 5) w rr hogy a munkahelyi kötődés s z i s z t e m a t i k u s f e l m é r é s é t jelenti
. A kötődést a v i z s -
gálatot végző s z o c i o l ó g u s a munkásnak a vállalat objektiv lehetőségeihez való szonyulásaként definiálta. E lehetőségeknek a következőket tekintette:a h e t ő s é g e k és a munkavégzés körülményei, a gyár p r e s z t í z s e , l i s juttatásainak s z i n v o n a l a , bérpolitikája é s
bérszínvonala,
vi-
munkale-
kulturális-szociáemberi-társadalmi
v i s z o n y a i . A vállalat néhány t e r m e l ő r é s z l e g é r e kiterjedő f e l m é r é s szakképzettség 5) S z ü k s é g e s m e g j e g y e z n i , hogy véleményünk szerint a beilleszkedéshez hasonlóan a kötődésre is é r v é n y e s , hogy e r ő s s é g é n e k é s mélységének a f e l m é r é s e , i l l . annak elmaradása önmagában nem é r t é k e l h e t ő s e m pozitívan, s e m negatívan a z az n e m a f e l m é r é s módszertani vonatkozásai az e l s ő d l e g e s e k . A vállalatok a kötődés e g y e s e l e m e i t vizsgálhatják é s befolyásolhatják anélkül, hogy s z o c i o l ó g i a i l a g é s módszertanilag is m e g f e l e l ő t e l j e s f e l m é r é s t végezzenek. Ugyanakkor a s z a k s z e r ű e n végzett vizsgálat e r e d m é n y e i t el lehet süllyeszteni egy Íróasztal fiókjába anélkül, hogy annak értékes útmutatásait valamely vállalati döntésnél, Intézkedésnél f i g y e l e m b e vennék az i l l e t é k e s e k . 52
é s nemek szerint mutatta
kl, hogy az itt f e l s o r o l t lehetőségeket hogyan
lik, érzőkelik a munkások
/1/.
A kötődést befolyásoló számtalan tényező lyekkel kapcsolatos
értéke-
közlil azokat tanulmányoztuk,
vállalati teendők viszonylag konkrétabbak. Ilyennek
ame-
tekintet-
tük a munkakörülményeket, a t ö r z s g á r d a t a g s á g e l i s m e r é s é t és a munkások
egyé-
ni é r t é k e l é s é t .
3 . 1 . A munkakörülmények javitása
Az utóbbi évtizedben végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a nyek - amelyek alatt most e g y r é s z t a munka tárgyi feltételeit
munkakörülmé(zaj,
világítás,
s t b . ) , m á s r é s z t a munkavégzés é r d e k e s s é g é t értjük - befolyást gyakorolnak a dolgozók egyéni t e l j e s í t m é n y e i r e .
Még közvetlenebbül
fejtik ki, ha a kedvezőtlen munkakörülmények
érzékelhető hatásukat
akkor
miatt a vállalatok nehezen
tudnak
munkaerőhöz jutni, i l l e t v e , ha emiatt nagymértékű a fluktuáció.
3 . 1 . 1 . A munka tárgyi feltételei
A IV. ötéves t e r v időszakában a dolgozók é l e t - é s munkakörülményeinek
terv-
s z e r ű javítását a középtávú munkavédelmi, s z o c i á l i s , kulturális é s s p o r t - f e j l e s z t é s i Intézkedési t e r v e k , az un. "komplex-tervek" szolgálták. A felügyeleti ságok utasítást,
ható-
illetve Irányelveket adtak kl a komplex tervek k é s z í t é s é h e z ,
me-
lyek az ágazati sajátosságokat l s tükrözték. A KC.M vállalatoknál az utasitás
a munkakörülményekkel kapcsolatos
mint munkavédelmi feladatokat határozta m e g . Ezek elsősorban az korszerűsítésére,
az üzemen belli!i
teendőket
anyagmozgatás
közlekedés biztonságosabbá t é t e l é r e , a
tonságtechnikai színvonal e m e l é s é r e é s a s é r ü l é s e k m e g e l ő z é s é r e vonatkoztak. kiterjedtek a m é g fennálló e g é s z s é g i ártalmak
is. 53
De
m e g s z ü n t e t é s é r e , továbbá az ü z e -
mi z s ú f o l t s á g m e g s z ü n t e t é s é r e , az üzemi öltözők, mosdók kulturáltságának tására
biz-
javí-
A vállalatoknál folytatott v i z s g á l ó d á s során betekintést nyertünk az é v e s
komp-
lex tervekbe és a végrehajtásukat dokumentáló j e l e n t é s e k b e / E z e k s z á m o s , a
mun-
kakörülmények javítására tett intézkedésről,
tettek
kisebb-nagyobb beruházásról
tanúbizonyságot. Felmérésünkben 3 könnyűipari vállalat s z e r e p e l t . javításával k a p c s o l a t o s t e v é k e n y s é g r e
Ezeknél a
munkakörülmények
különösen befolyással volt a nők
é s s z o c i á l i s helyzetének megjavításáról
hozott 1 0 1 3 / 1 9 7 0 . Korm. s z .
Valamennyi vállalatnál a munkarend-beosztással
gazdasági határozat.
kapcsolatos könnyítéseken tul a
nők álló munkáját könnyítő, a zajszint csökkenést e r e d m é n y e z ő ,
az
anyagmozga-
tást könnyítő, é s a túlórák csökkentését e l ő s e g í t ő intézkedéseket hoztak.
3 . 1 . 2 . A munka, munkakör é r d e k e s e b b é ,
vonzóbbá t é t e l e
A vállalathoz való kötődés egyik alapvető e l e m e a munkához való kötődés. utóbbi évek szakirodalmában sokat olvashatunk a munkának ez emberhez adaptálásának uj m ó d s z e r e i r ő l ,
Az
történő
igy a munka gazdagításáról, a munka(kör)-cseré-
r ő l . A vizsgált vállalatoknál tudakozódtunk az ezekkel kapcsolatos
tapasztalatok-
ról - 111. ezek hiányában - v é l e m é n y e k r ő l . É r d e k e s , hogy m i g a szakirodalom a munkajjumjcjerék bevezetését éppen a gyobb munkakedv s e r k e n t é s e é s az ezzel
elérhető nagyobb teljesítmény
na-
érdeké-
ben ajánlja, a hazai vállalatoknál a munkacsere r e n d s z e r e s í t é s é n e k éppen a jesítmény c s ö k k e n é s é t ő l való aggodalom szab gátat. Ezt támasztják alá az
telegyé-
ni teljesítményeket befolyásoló tényezőkről végzett kutatási eredmények l s / 1 1 / . Több vállalat munkaügyi vezetői a szakmunkások s z á m á r a a "többszakmásodásban", a második, harmadik szakma m e g s z e r z é s é b e n
látják
a
munkakörcsere
megvalósításának egyik útját, amely megfelel mind a vállalat, m i n d a z egyén
ér-
dekelnek. Hasonló a h e l y z e t a mimkagazdagl_tás
k é r d é s é v e l , a z z a l a különbséggel, hogy
területen a vállalatoknál a m u n k a s z e r v e z é s t ő l várják az e l s ő
lépéseket l s .
e Az,
hogy a munkagazdagitás igénye fennáll, legalábbis e g y e s szakmákban, megmutatkozik pl. abban, hogy a dolgozók e l ő r e l é p é s n e k , előrejutásnak ítélik meg dekesebb,
sokrétűbb munka v é g z é s é t
/1/. 54
az é r -
Ugy tUnlk azonban, hogy olyan Időszakban, amikor még a racionalizálással kapc s o l a t o s feladatok a fontosak, a munkagazdagltás s z i s z t e m a t i k u s nemigen kerlil s o r . Ez tükröződik a megkérdezettek
előmozdítására
többségének azon
álláspont-
jában l s , hogy e módezerek hazai viszonyokra egyelőre n e m adaptálhatók.
3 . 1 . 3 . A szakképzettség é s a munka m e g f e l e l é s e
Szinte valamennyi, a munkával való m e g e l é g e d e t t s é g r e vonatkozó kutatás kimutatta a szakképzettség é s a végzett munka megfelelésének Jelentőségét a k e d v r e , a munkához való hozzáállásra / 1 2 / .
Ezért a vállalatoknál
aziránt i s , hogy vajon törekednek-e a r r a , hogy a végzett
munka-
tájékozódtunk
munka megfeleljen
szakképzettségnek. A pályakezdő fiataloktól eltekintve - akikre
vonatkozóan r e n -
delet Írja e l ő annak r e n d s z e r e s vizsgálatát, hogy képzettségüknek é s
képességük-
nek m e g f e l e l ő munkát végezzenek - s e m m i s e m kötelezi a vállalatokat a lelés előmozdítására.
a
megfe-
(Megjegyezzük, hogy több vállalatnál a fentieket elsősorban
a diplomás pályakezdőkkel kapcsolatosan
értelmezik.)
A munkaerő-hullámzásról végzett vállalati f e l m é r é s e k a
"vállalattal
összefüg-
gő s z e m é l y e s indítékok" között s z e r e p e l t e t i k azt a kilépési okot, hogy a "végzett munka nem felel meg a dolgozó szakképzettségének". toknál a dolgozók viszonylag
A
tanulmányozott vállala-
kis hányada ( 2 - 8 %) Indokolta kilépését ezzel a
n y e z ő v e l . Valószínű, hogy e z az egyik oka annak,
hogy a kongruencia (111.
kongruencla) feltárására alkalmazható viszonylag e g y s z e r ű
módszerek
ilyen vizsgálatokra eddig egyik vállalatnál s e m került s o r ,
é s azok
téln-
ellenére elvégzését
nem i s t e r v e z i k . További indokként az alábbi érvekre támaszkodtak a munkaerőgazdálkodás vezetői: - N e m a vállalatokban, hanem a szakmai oktatásban szakoktatást kellene jobban igazítani
kell k e r e s n i
a t e r m e l é s igényeihez.
ható; nem lehet csak az oktatást e l m a r a s z t a l n i azért,
hogy
a hibát,
Ez a felfogás egyes
"rés" van az oktatás által adott i s m e r e t e k és azoknak a munka
a
vitat-
szakmákban
során való
fel-
- Amennyiben a dolgozó nyomasztónak találja, hogy munkakörének ellátása
so-
használása között.
55
rán nem használhatja
ki a benne
rejlő
m e g s z e r z e t t gyakorlatot - problémája belül minden bizonnyal megoldható, ra felismerik é s tudását
k é p e s s é g e k e t , elsajátított
Ismereteket,
Üzemen belül valószinUleg, de
vállalaton
Idővel igényét a k e v é s b é rutinjellegű munká-
hasznosítják.
Több helyen a munkaerőgazdálkodók nem értettek egyet a probléma v e l , mert
felvetésé-
- mint mondották - mindig tudnak olyan munkát adni, ami a
felkészültségének,
képességeinek m e g f e l e l . Ezzel kapcsolatban
olyan
dolgozók nézet
Is
v o l t , hogy a meg n e m f e l e l é s inkább fordítottan mutatkozik;nincs ember az adott munkakörre, szójátékkal kifejezve: n i n c s e m b e r , akinek az adott munkakör
meg-
felelne.
3 . 2 . A munkások egyéni é r t é k e l é s e ,
I s m e r e t e s , hogy az 1001/1968. 1019/1074. (V. 2 . ) s z .
minősítése
(I. 5 . ) Korm. s z .
határozatnak,
majd
az
MT határozatnak megfelelően r e n d s z e r e s e n minősíteni kell
a vezető és a legfontosabb érdemi é s ügyintézői
munkakörökben
dolgozókat.
A
m i n ő s í t é s célja, hogy időközönként é r t é k e l j e a minősített munkáját, emberi, p o litikai magatartását, s ezáltal e l ő s e g í t s e f e j l ő d é s é t . Ennek
megfelelően e
minősí-
t é s tulajdonképpen a dolgozó munkája, magatartása m e g í t é l é s é n e k alapvető dokumentuma / 8 / . A tőkés országok m u n k a ü g y i - s z e m é l y z e t i szakirodalma nagyon sok utalást t a r talmaz a munkásállományu dolgozókra i s alkalmazható egyéni értékelési rekre. A teljesítmény értékelésre
módsze-
kidolgozott és alkalmazott táblázatok lényeges
v o n á s a , hogy a m e n n y i s é g i teljesítményen tul minőségi szempontokat is f i g y e l e m be vesznek, továbbá olyan ismérveket szerepeltetnek,
mint p l . a gépek, a b e r e n -
d e z é s e k , s z e r s z á m o k kezelésmódját, az önállóságot v a g y a m á s feladatokra alkalmazhatóságot. A legújabb törekvések e téren a munka ért é k e l é s i és ményértékelési r e n d s z e r ö s s z e k a p c s o l á s á r a A t e l j e s í t m é n y é r t é k e l é s i rendszereket tekintik, amelyek alkalmasak a munkás
irányulnak
teljesít-
/3/.
tulajdonképpen olyan
segédeszközöknek
teljesítményének é s magatartásának
s o r ismérvvel való é r t é k e l é s é r e , adott esetben 56
való
számszerű
kifejezésére.
egy
Céljuk
e l s ő s o r b a n a - lehetőség s z e r i n t - igazságosabb és a teljesítményt hívebben
tük-
r ö z ő t e l j e s í t m é n y b é r - r e n d s z e r klalakitása. Gyakran azonban a r r a ls szolgálnak é s s o k s z o r ez a funkciójuk kerül előtérbe - ,
hogy a dolgozók
a
-
képességeiknek
leginkább m e g f e l e l ő munkaköri b e o s z t á s b a , ill. besorolásba kerüljenek.
Felhasz-
nálják a t e l j e s í t m é n y é r t é k e l é s t az e l ő l é p t e t é s s e l kapcsolatos döntések
megalapo-
zásához i s . Noha a t e l j e s í t m é n y é r t é k e l é s módszerének alkalmazása s e m p r o b l é m a m e n t e s , s i k e r e s alkalmazásának s z á m o s feltétele van, a munkások é r t é k e l é s é n e k máját a f e l m é r é s során azért vetettük f e l ,
mert korábbi,
problé-
az egyént t e l j e s í t m é -
nyekkel kapcsolatos vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy a dolgozók helyi produktumának j e l l e m z é s é r e egy mutatószám
-
arra,
magatartása,
-
s fokozottan é r -
v é n y e s ez a megállapítás az e m b e r r e l kapcsolatban. A művezetőkkel
n o r m a t e l j e s i t m é n y ü dolgozó munkahelyi
munka-
a teljesítményszázalék
s z o l g á l . Ritkán ad t e l j e s képet egy j e l e n s é g r ő l egyetlen mutató,
pen végeztetett szubjektív é r t é k e l é s l s rámutatott
s
kontrolikép-
hogy s z á m o s
alacsony
hozzáállása alapján
magas
művezetői é r t é k e l é s t kaphat és fordítva / 1 1 / . Az Időbérben é s csoport teljesítménybérben dolgozók munkáját egyénileg
nem
é r t é k e l i k . Ugyanakkor - mint a nem normázott területeken dolgozó munkások
tel-
jesitményalakulásáról végzett felmérésünk is mutatta - e dolgozók
teljesítménye
között i s van különbség. A munkások egyéni értékelésének
problémaköre az 1019/1974.
rozathoz is kapcsolódik, amely a vezetői
utánpótlás r e n d s z e r e s
sz.
MT
kutatását
hatáírja
e l ő a munkások körében. Ahhoz, hogy e z a tevékenység ne kampány jelleggel t ö r ténjen e g y r é s z t az egyénekre vonatkozó m e g f e l e l ő információkra, m á s r é s z t kritériumokra van s z ü k s é g ,
olyan
melyek az egyén elbírálásának alapjául szolgálhatnak.
Bár nálunk a munkásállományu
dolgozók
munkájának,
munkahelyi
és
emberi
magatartásának é r t é k e l é s é r e nincs m i n ő s í t é s i r e n d s z e r , egyfajta minősitésen időközönként keresztül mennek a munkások Is. E rendszer lényege azonban,
hogy
n e m a munkást, hanem a munkát, a munkakört minősiti, a konkrét munkást csak mintegy b e s o r o l j a ,
"bekategórizálja".
A vizsgálat időszakában a munkások m i n ő s í t é s é n é l , be veendő elveket a 7 / 1 9 7 1 .
(IV. 1 . ) s z . 57
besorolásánál
figyelem-
MUM rendelet szabta m e g , mely
előlr-
ja, hogy a vállalatoknál
előforduló
normázott munkát minősíteni
minden fizikai munkakört,
valamint minden
(kategórlzálni) kell. A b e s o r o l á s a munkakörülmé-
nyek és a k é p z e t t s é g alapján történik. Ez a r e n d s z e r alapjában objektív,
még akkor Is, ha a szakemberek szerint a
munkakörülményi fokozat megállapítása sok kívánnivalót hagy maga után. Igy pl. a felmérésünkben s z e r e p l ő egyik vállalatnál - ahol 50 munkakörre
vonatkozóan,
szakemberekkel f e l m é r é s t készítettek a munkakörülményekről - a munkakörök f e lében javasolni kellett a munkakörülményl fokozat módositáaát / 9 / . Egyfajta egyéni é r t é k e l ő s r e , m i n ő s í t é s r e azonban
már
az
1971-es
rendelet
alapján megjelent m i n i s z t é r i u m i irányelvek is felszólítanak. Igy pl. a KGM irány6)
elvek
arra hívták fel a vállalatok f i g y e l m é t , hogy
e g y e s munkák é s munkakörök között, de
a bérezésben
ezeken belül
nemcsak
az
is differenciálni kell. Ez a
rövid utalás - az "ezeken belül" - jelenti tulajdonképpen a dolgozók közötti" lönbségtétel k ö v e t e l m é n y é t .
A d i f f e r e n c i á l á s gyakorlati
irányelvek a következőket mondják: határokat arra,
végrehajtási módjára az
"A vállalatok használják fel a s z é l e s "tól-tg"
hogy az e g y e s munkakörök,
Hl. e g y e s dolgozók között a
kör fontosságának, a beosztásnak, a szakképzettségnek, az iskolai a felelősségi
kü-
igényeknek, a minőségi
követelményeknek
megfelelő
munka-
végzettségnek, értéksorrend
alakuljon k l . " A "tól-ig" határon belüli "mozgásra" é s ehhez s í t é s é r e , é r t é k e l é s é r e elsősorban az é v e s
kapcsolódóan a dolgozók minő-
b é r f e j l e s z t é s e k adtak lehetőséget. Egy
év - az 1 9 7 4 - e s év - adatai alapján próbáltunk meg következtetéseket levonni
ar-
ra vonatkozóan, hogy milyen kritériumok szolgálnak a béremeléseknél a d i f f e r e n c i á l á s alapjául. Ehhez az é v e s b é r f e j l e s z t é s i alap egyéni felosztásával
kapcsola-
t o s bérpolitikai c é l k i t ű z é s e k e t vettük f i g y e l e m b e a vállalatoknál, melyek a
kollek-
tív szerződésekben i s megfogalmazódtak. Egy év tapasztalataiból t e r m é s z e t e s e n n e m lehet általános következtetéseket vonni. A kapott adatok azonban azt mutatják, hogy a d i f f e r e n c i á l á s alapjául gáló értékelési kritériumok döntően két tartoznak azok, a m e l y e k a központi 6)
csoportba
leszol-
sorolhatók. Az e l s ő csoportba
intézkedésekre való vállalati reagálást tükrö-
Irányelvek a munkások é s alkalmazottak é s Gépipari Közlöny, 1971. 24. s z . 58
alapbérének
megállapításához.
Kohó-
z i k , pl. f é r f i - é s nődolgozók keresetének k ö z e l í t é s e , a másodikba azok,
amelyek
e l s ő s o r b a n a munka erőgazdálkodási szempontokat veszik f i g y e l e m b e pl. a 2 é s mllszakban, továbbá e g y e s munkaerővel r o s s z u l ellátott
gyáregységekben,
mekben dolgozók keresetének Javítása. Több esetben s z o c i á l i s
3
Üze-
megfontolásokke-
rUlnek előtérbe (pl. adott bérminimum alatti dolgozók f i z e t é s e m e l é s e ) . FelmérésUnk Időpontjában zajlottak a vállalatoknál az O r s z á g o s Szakmai táblázat b e v e z e t é s é v e l kapcsolatos munkák. Az OSZB érinti az egyéni
Bér-
minősítés
problémakörét i s , a m e n n y i b e n e l ő í r j a , hogy az alapbérek megállapítása során á l talában a tényezők két csoportját kell figyelembe venni. Az egyik csoportba az alapbért e l s ő d l e g e s e n meghatározó tényezők: a szakképzettség, a fizikát igénybevétel, tartósan j e l l e m z ő munkakörülmények é s a szakmai gyakorlat tartozik.
A
másik
csoportba a munkavégzés szempontjából h a s z n o s olyan egyéni tulajdonságok, p e s s é g e k tartoznak (önállóság, k e z d e m é n y e z ő k é s z s é g ,
szakmai
s t b . ) , amelyeket a kötelező tarifa nem m i n ő s í t , hanem a munkahelyi v e z e t ő m e g í t é l é s é r e
ké-
megbízhatóság,
azok anyagi e l i s m e r é s é t
bizza.
A munkások egyéni é r t é k e l é s é v e l ,
minősítésével
mozdította e l ő a 7 / 1 9 7 1 . MilM rendelet, m e l y
kapcsolatos
tevékenységet
lehetővé tette néhány,
k é p e s s é g g e l , több szakmával rendelkező vállalati " e z e r m e s t e r " riába
a
univerzális
kiemelt
kategó-
való b e s o r o l á s á t .
Az egyének m i n ő s í t é s e , é r t é k e l é s e elkerülhetetlenül Igényli reglsztrativ teendők e l v é g z é s é t i s . E téren hozott jelentős
változást a fenti rendelet,
a r r a l s felszólította a vállalatokat, hogy v e z e s s e n e k személyi besorolásáról
és s z e m é l y i
jellegU
nyilvántartást
a
amely
munkások
(óra)bérének alakulásáról. A z , hogy ez
f e l s z ó l í t á s mennyire aktuális volt megmutatkozik abban, hogy 1971. előtt a
a
vizs-
gált vállalatok több^ mint felében nem vezettek folyamatos nyilvántartást az e g y e s dolgozók s z e m é l y i
órabéréről.
A z egyéni m i n ő s í t é s k u l c s k é r d é s e annak e l d ö n t é s e ,
hogy kl v é g e z z e . A
s z a k i r o d a l o m é s gyakorlat a munkások t e l j e s í t m é n y é r t é k e l é s é b e n központi pet szán a művezetőknek. Ebben kétségtelenül érvőnyesUl a szándéka, hogy a művezetőknek m e g f e l e l ő
autoritást
tőkés szere-
vállalatvezetés azon
biztosítson, e z z e l ls
elő-
mozdítva azonosulásukat a vállalati célokkal. Nyilvánvaló, hogy a s z o c i a l i s t a vállalat n e m 59
blzthatja
c s a k a művezetőre
az
egyén sokoldalú e l b í r á l á s á t , n e m i s e z az
egyetlen
megoldás,
mény, a munkahelyi helytállás elbírálására
kínálkozik. így pl. máris
gyakorlattá vált a s z o c i a l i s t a brigádokban a jutalom- é s
mely a t e l j e s í t elterjedt
prémiumfelosztás
előtt
folyó m i n ő s i t ő - t e v é k e n y s é g . Több m e g f i g y e l é s utal a r r a , hogy brigádon bellii igen magas a m é r c e ,
gyakran a gazdasági vezetést felülmúló szigorral értékelik
a
brigádtagok e g y m á s teljesítményét é s munkahelyi magatartását. Ugyanakkor hangsúlyozottabban kellene biztosítani a közvetlen munkahelyi
veze-
tőnek azt a l e h e t ő s é g e t , hogy a v e z e t é s é r e bízott munkások e g é s z munkahelyi vékenységéről alkotott véleményét bizonyos döntéseknél é r v é n y e s í t h e s s e . t e l e n , hogy e z a megnövelt hatáskör nem
te-
Kétség-
kis mértékben bővitené a teendőit
és
- mint feljebb emiitetttik - nyilvántartással kapcsolatos feladatokat ls jelentene. Több vállalatnál ugy vélték, hogy az
alsószintű vezetők nem vennék
ha további adminisztratív teendőkkel növelnék meg amugyis túlterhelt
jónévcn, munkanap-
jukat. Véleményünk szerint a miivezetők akkor érzik tehernek, "feleslegesnek" ilyen többletmunkát, ha minősitő munkájukat nem veszik
az
figyelembe, ha nyilván-
tartásaik nem szolgálnak pl. a továbbképzési tervek, a jutalmazással
kapcsolatos
döntések alapjául, ugyanakkor számtalan egyéb módja i s van annak, hogy
javas-
lataikat f i g y e l e m b e vegyék. A vizsgálatban s z e r e p l ő 12 vállalat közül négyben, k í s é r l e t i
jelleggel,
próbál-
kozás történt a komplexebb jellegű - tehát nemcsak a teljesítményszázalékot gyelembe vevő - minősítésnek a munkásokra történő
kiterjesztésére.
kísérleteket e l s ő s o r b a n a vállalatok előtt álló megnövekedett oktatással
fi-
Ezeket
a
kapcsola-
t o s feladatok hivták életre (ezekről a későbblekben még szólunk).
3 . 3 . A vállalati munkaviszony hosszának anyagi é s e r k ö l c s i
1961-ben tette k ö z z é a SZOT Elnöksége a
törzsgárdatagok
elismerése
fokozottabb
meg-
b e c s ü l é s é v e l kapcsolatos irányelveket. Az utóbbi évek során bebizonyosodott,
hogy
nagyon sok e s z k ö z z e l élhetnek a vállalatok, amikor a náluk hosszabb szonyban álló dolgozókat kívánják honorálni, nem sokat ls e r r e ö s z t ö n ö z z e n e k . 60
munkavi-
utolsósorban azért, hogy
má-
A törzsgárdatagok anyagi
elismerésére
a
vizsgált
vállalatok
évenként r e n d s z e r e s e n fizetett jutalmat, egyharmada pedig a "ugrásának" évében fizetendő nagyobb ö s s z e g e t
egyharmada
törzsgárdafokozat
tekinti c é l s z e r ű n e k . A t ö r z s g á r -
dajutalom ö s s z e g e k abszolút nagyságának m e g í t é l é s é t ő l eltekintettünk, ben a vállalatok e l t é r ő lehetőségei játszanak döntő s z e r e p e t .
mivel e b -
Az e g y e s fokozatok
között a kifizetett ö s s z e g szóródásában nagy e l t é r é s e k e t tapasztaltunk. az egyik vállalatnál az 5 - 1 0 é v e s
é s a 40
évnél
hosszabb
Igypl.mig
munkaviszonnyal
rendelkező dolgozó évi törzsgárda jutalma között 1 0 - s z e r e s az e l t é r é s , addig helyen e z a különbség csak
más
3,5-szercs.
A vállalatok kétharmada a törzsgárdatagság anyagi e l i s m e r é s é t a z egyéni
nye-
r e s é g r é s z e s e d é s t n ö v e l ő tényezőként tartja s z á m o n ,
és százalékban - általában a
vállalatnál tötlött idő függvényében - p r o g r e s s z í v e n
állapítja m e g .
latnál a nagyon h o s s z ú (25 ill. 30 é v e s )
Három válla-
munkaviszonnyal rendelkező
munkások-
nak é r t é k e s ajándéktárgyat adnak. Erkölcsi e l i s m e r é s k é n t 4 vállalatnál
biztosita-
aak jutalomszabadságot a törzsgárdatagoknak. A lakásépítés vállalati
támogatá-
sánál minden vállalatnál, a kitüntetések odaítélésénél a vállalatok az üdültetésnél pedig a vállalatok felében
jelent - azonos
kétharmadánál,
feltételek mellett
-
előnyt a t ö r z s g á r d a t a g s á g . F i g y e l e m r e m é l t ó az egyik vállalatnál a m e l y 25 é v e s munkaviszony
felelt
a
alkalmazott dolgozónak
erkölcsi
e l i s m e r é s i mód,
m o t o z á s m e n t e s s é g e t bizto-
sító igazolványt ad. É r d e k e s ugyanakkor, hogy csak egy vállalatnál kapcsolták ö s s z e a t ö r z s g á r d a tagságot a b é r e z é s s e l , a 25 é v e s törzsgárdatagság
elnyerésétől kezdve a dolgo-
zónak a vállalat évi á t l a g b é r f e j l e s z t é s é v c l legalább azonos mértékű
béremelést
biztosítanak. A törzsgárdatagság e l i s m e r é s e k é n t a r é s z e s e d é s i alap terhére fizetett
különfé-
le jutalmak, vagy a növelt egyéni n y e r e s é g r é s z e s e d é s , b i z o n y o s fokig annak penzálására szolgál,
kom-
hogy a s z e m é l y i (óra-)bérek nagyságában közvetlenül
nem
játszik szerepet a munkaviszony h o s s z a . Ez - mint az előzőekben i s utaltunk - nem s z e r e p e l a "minősítési"
szempontok között. Az egyik vállalatnál
s z o c i o l ó g i a i vizsgálat s z e r i n t a munkások többsége ellenzi i s , hogy a
végzett
bérezésben
érvényesüljön a "régi" é s "uj" dolgozó megkülönböztetése / 1 / . U g y a n a k k o r
61
rá
mégis
o l v á r á s tapasztalható a r r a , hogy
honorálják
a régi munkaviszonnyal
rendelke-
zőket.
4 . A munkások k é p z é s e ,
továbbképzése
A dolgozók k é p z é s é v e l , továbbképzésével
kapcsolatos teendők ellátása a s z e -
m é l y z e t i osztályok "klasszikus" feladatai közé tartozik.
Ez megnyilvánul a
kosított szervnek - az oktatási
szervezeti
r é s z l e g n e k - a vállalat
sza-
felépítésében
elfoglalt helyében. Egy nemrégiben végzett f e l m é r é s s z e r i n t a szakoktatás a vállalatok 37 %-ában, a NIM vállalatok 29 %-ában é s a KIM vállalatok 50 a s z e m é l y z e t i r é s z l e g e k h e z tartozik
KGM
%-ában
/7/.
A felmérésünkben s z e r e p l ő vállalatoknál i s az oktatási funkciót, egy vállalat v é t e l é v e l , a s z e m é l y z e t i (fő)osztály keretén belül, 111. annak alárendelten rolják. Megállapíthatjuk tehát, hogy az általunk
a munkásokkal való
ki-
gyako-
foglalkozás,
fogalomkörébe s o r o l t feladatok közül az oktatás az a funkció, amelyet a
vállala-
toknál egyértelműen " s z e m é l y z e t i munkaként" Ismernek el é s gyakorolnak. Mig korábban zetők
az
beiskolázását
kötelezettségeit, bi években
az
oktatási
részlegek
végezték
ve-
(nyilvántartották a vezetők tanulmányi és v i z s g a -
majd ezek alapján oktatással
csak a vállalati k ö z é p - és felsőfokú
tanácsolták
foglalkozó
az átminősítést), addig az utób-
vállalati
szervek
feladatköre,
funkciója
jelentősen kibővült. E funkcióbővülésre két tényező hatott. Az egyik csolódik é s világjelenségnek tekinthető.
a műszaki fejlődéshez
A technikai
kap-
é s technológiai változások a
korábban elsajátított munkaeljárások állandó és egyre g y o r s u l ó változását, bá az ismeretek
felfrissítésének
v ü l é s r e ható másik tényező a m e l y e t a képzésnek
s z ü k s é g e s s é g é t hozták magukkal.
A funkclóbő-
a k é p z é s társadalompolitikai funkciója, az a
egyrészt
a
munkásból
vezetővé,
továb-
másrészt a
szerep,
szakképzet-
len munkás szakképzett dolgozóvá v á l á s a folyamatának tudatos elősegítésében
és
irányításában vállalnia kell. Az oktatással,
k é p z é s s e l kapcsolatos teendőket
a
vállalatok
r e n d s z e r f e j l e s z t é s é n e k általános e l v e i r ő l szóló 1014/1971. 62
a
továbbképzési
(IV. 28.) Korm.
sz.
határozat s z e l l e m é b e n é s a 6 / 1 9 7 2 . (IV. 2 1 . ) MUM s z . rendelete alapján A határozat a l a p e l v e , hogy minden dolgozónak biztosítani ha feltételei m e g f e l e l ő e k , a továbbképzésbe
végzik.
kell azt a jogot,
hogy
bekapcsolódhasson.
A kormányhatározat a s z aj; ma i_ .r_UjJEe n d s z e r ü
továbbképzés
rendszerébe
a
szaktudás felújítását, k o r s z e r i i s i t é s é t , a rokonszakma, 111. második vagy
további
s z a k k é p e s í t é s m e g s z e r z é s é t , az uj szakmákra való képzést, a különleges
munka-
körök b e t ö l t é s é h e z s z ü k s é g e s képzést é s végül
a
munkáscsoportok
Irányítására
felkészítő képzést sorolta. A szakmunkások továbbképzési r e n d s z e r é b e n e l ő r e l é p é s t jelentett (XII. 2 4 . ) s z . képzés^
MT határozat, a m e s t e r s z a k m u n k á s továbbképzés é s
a
1062/1974.
a
jnüX§í?i2r
bevezetéséről.
Az oktatási osztályok előtt további - uj - feladatot jelentett az általános lal_tanfolyamok niszteri
lsko-
m e g s z e r v e z é s é r e f e l s z ó l í t ó , 1972-ben kiadott művelődésügyi
mi-
utasítás.
Az oktatással kapcsolatos feladatok differenciáltabb ellátásának igényére fel a f i g y e l m e t az 1020/1973.
hívta
(VI. 2 7 . ) s z . MT határozat a nők szakképzése
és
továbbképzése feladatairól. Mindezek mellett továbbra Is fontos funkciója a vállalatok oktatási nak a hagyományos s z a k m u n k á s - k é p z é s s e l ,
- e z e n belül ls az un.
apparátusá-
beiskolázással
- k a p c s o l a t o s teendők e l l á t á s a . Végül m e g kell említenünk a Minisztertanács 2 0 2 6 / 1 9 7 3 . s z . határozatát, m e g t e r e m t e t t e a lehetőségét annak, hogy szakmunkás
képzettségű
amely
fiatalok
e l ő k é s z í t ő tanfolyam s i k e r e s e l v é g z é s e után műszaki egyetemen folytassák
egy tanul-
mányalkat. Tapasztalataink arra engednek következtetni, hogy a vállalatoknak e
szerteága-
zó feladatok közül a legtöbb problémát az un. ujrendszerű szakmai továbbképzés jelentette, amelynek ü t e m e z é s é t központilag
Írták elő. így p l . a KGM
vállalatai
s z á m á r a 1974-ben a munkásállomány 5 %-ának, 1975-ben pedig 6 %-ának
az uj-
r e n d s z e r ű továbbképzésbe való bekapcsolását írja elő. Ezeket az arányszámokat ugy határozták m e g ,
hogy évekre
bontották
mányhatározat azon előirányzatát, hogy "a vállalat gondoskodik a r r ó l , munkásokat,
főként a szakmunkásokat időközönként 63
(általában
5-8
a
kor-
hogy
a
évenként) t o -
vábbképezzék". A szakemberek nyilván ilyen időközönként tartották
szükségesnek
az ismeretek f e l ú j í t á s á t , k o r s z e r ű s í t é s é t é s a vállalatok lehetőségeit ezek
meg-
valósítására. A vállalati oktatást osztályoknak azonban komoly gondokat okozott az előirt retszámok b e t ö l t é s e . A beiskolázásnál ugyanis a keretszámokon tul kellett venniük a munkások tanulási szándékát
ke-
figyelembe
é s a r e á l i s vállalati
szükséglete-
ket i s . A munkások tanulási szándékának é s a beiskolázási szükségleteknek az
össze-
hangolására m á r a z 1014/1974. s z . MT határozat k i e g é s z í t é s e ajánlásokat adott a vállalatok
számára.
Az " ö s s z e h a n g o l á s " s z á m o s fontos f á z i s a munkások tanulási szándéka tényező
közül vizsgálatunk szempontjából
érdemel
klilön f i g y e l m e t . Ebben
munkásokkal v a l ó foglalkozás é s a s z e m é l y z e t i munka egyik fontos
a
ugyanis a
vonatkozását
látjuk. Az MSZMP KB 1974 övi állásfoglalása r ö g z í t i , hogy a fizikai dolgozók si szándékát
tanulá-
r e n d s z e r e s időközönként m é r j é k fel é s k é p e s s é g e i k e t figyelembe
vé-
li ve tanácsadással i s segítsék elo képzésüket, továbbképzésüket
.
Az
állásfogla-
l á s é s az ezt követően kiadott MT határozat a munkásokkal kapcsolatos zeti munka egyik nagy hiányosságának
személy-
f e l s z á m o l á s á t irányozta elő, mely
nyilvánult m e g , hogy a munkások "beiskolázását" nem előzte m e g , nem te elő a tanulási igények f e l m é r é s e é s azok ö s s z e v e t é s e a vállalati k e l , a műszaki f e j l e s z t é s igényeivel.
Erről
tanúskodik az
abban
készítet-
szükségletek-
i s , hogy a f e l m é r é -
sünkben s z e r e p l ő 12 vállalat közül csak 4 - b e n - és ott i s c s a k kísérleti jelleggel - mérték fel a munkások tanulási szándékát. Meg kell azonlian jegyezni, hogy a szándék f e l m é r é s e
é s az azzal
kapcsolatos
k é p z é s i , továbbképzési tanácsadás több hazai vállalat előtt n e m ismeretlen,
el-
sősorban néhány n a g y ü z e m tevékenységében jelenleg i s megtalálható. Ezzel kapcsolatban példaként említjük m e g az egyik nagyvállalat m e l y a szakmastruktúra perspektivikus változásának 7)
felmérését,
elemzéséhez k é s z ü l t / 5 / . A
Vállalati vizsgálatunk idején még nem jelent meg a 1 3 / 1 9 7 5 . (IX. 14.) sz.MUM rendelet a f i z i k a i dolgozók tanulási szándékának időközönkénti f e l m é r é s é r ő l , m e l y a konkrét teendőket ill. a f e l m é r é s m ó d s z e r é t határozza m e g . 64
f e l m é r é s t végzők f e l i s m e r v e , hogy a szakmastruktúra perspektivikus
változásai-
nak e l e m z é s e n e m c s a k a munkaerőösszetétel prognosztizálását t e s z i
szükséges-
s é , f e l m é r t é k a munkások mUszakl orientálódását (érdeklődését) Ilyen jellegű sokoldalú
is.
f e l m é r é s e k azonban - egyelőre - ritkaságszámba m e n -
nek. E z é r t inkább csak módszertani utmutatásul
szolgálhatnak
s z á m á r a , ahol a munkaerő szakmai ö s s z e t é t e l é n e k
azon
vállalatok
az egyéni elvárásokat is
fi-
g y e l e m b e v e v ő prognosztizálása napjainkban keríllt napirendre. Az oktatási lehetőségekről való m e g f e l e l ő tájékoztatás segít a m e g f e l e l ő tási típus megválasztásában i s , valamint e z á l t a l csökkenthető a helytelen tásra v i s s z a v e z e t h e t ő
oktaválasz-
lemorzsolódás.
N e m k é t s é g e s , hogy a szándékok f e l m é r é s e , a tanácsadás b e v e z e t é s e é s lánossá tétele uj követelményeket t á m a s z t a vállalatokkal
szemben.
álta-
Fokozottan
e l ő t é r b e kerül a s z e m é l y z e t i , oktatási é s munkaerőgazdálkodási tevékenység ö s z s z e h a n g o l á s a a vállalati mUszakl f e j l e s z t é s s e l , végrehajtását a 2 0 3 6 / 1 9 7 4 .
(X. 3 0 . ) s z á m ú MT
s z e r v e z e t i keretekben kell megoldani, személyzeti,
oktatási,
t e r m e l é s i feladatokkal. A
sor
határozat s z e r i n t
kerül
azonban a
b ő v í t é s é r e , tevékenységének k i t e r j e s z t é s é r e
ugyan a
vállalati ill.
munkaerőgazdálkodási s z e r v e k feladatkörének
feladat mai Üzemi
kismértékű
is.
4 . 1 . A munkások tanulásra, továbbképzésre való ösztönzése
A f e l s ő b b s z e r v e k f e l i s m e r v e az ö s z t ö n z é s
szerepét
az
oktatás t e r ü l e t é n , a
munkások továbbképzéséről szóló rendelet m e g j e l e n é s é v e l egyidejűleg Irányelveket adtak ki a vállalatoknak a továbbképzés ö s z t ö n z é s i módjának é s mértékének
meg-
8)
határozásához
.
Az irányelvek szerint a továbbképzés ö s z t ö n z ő
módozatainak megválasztásához
é s mértékének eldöntéséhez c é l s z e r ű , ha a vállalatok figyelembe v e s z i k a továbbk é p z é s tartalmát, a továbbképzésben való r é s z v é t e l e r e d m é n y t , a továbbképzéshez fűződő vállalati 8
jellegét,
az elérni
kivánt
és dolgozói érdekeket. T e r m é s z e -
' i r á n y e l v e k a munkások továbbképzésének ö s z t ö n z é s é r e , Munkaügyi Közlöny, XVI. é v f . 5 . s z . 1972. á p r i l i s 25. 65
t e s e n я vállalat adott és jövőbeni anyagi
lehetőségei döntően határozzák meg
az
ösztönzés mértékét. A vállalatoknak a z oktatásban való r é s z v é t e l r e alkalmazott a kollektiv s z e r z ő d é s is rögzíti. Ennek alapján állítottuk
ösztönzési
formált
ö s s z e a 2. táblázatot. 2. táblázat
Л munkások k é p z é s é r e ős továbbképzésére alkalmazott ö s z t ö n z é s i formák az o k tatás típusa szerint a vizsgált vállalatoknál
Ösztönzési
Anyagi ö s z t ö n z é s
A z oktatás típusa
jutalom Általános iskola b e f e j e z é s e
„ , . Szakmai , ,
forma
91 '
Erkölcsi ö s z tönzés
Nincs ösztönzés
ó r a b é r - egyéb jutalom- egyéb emelés szabadság
4
2
1
4
Szakmunkásképzés nappali felnőtt
9 2
4
3
2 1
2
Különféle tanfolyamok ( u j r e n d s z e r ü továbbképzés)
3
2
_
6
1
1
-
8
-
4
1
3
-
-
-
3
2
K ö z é p - (szakközép)
Iskola
Iskolarendszerű politikai oktatás
A táblázatban i s s z e r e p l ő ösztönzőket a vállalatok
3 2
gyakran a munkások
egyes
csoportjaira differenciáltan alkalmazzák. Igy pl. van olyan vállalat, ahol az á l t a l á n o s iskolát b e f e j e z ő dolgozók jutalmazásának nagyságái az életkortól teszik
füg-
g ő v é , ezzel i s k i f e j e z v e , hogy e v é g z e t t s é g m e g s z e r z é s e elsősorban a fiatalokkal s z e m b e n támasztott követelmény. Egy másik vállalat viszont, amely a dolgozók általános iskolája egy-egy évének s i k e r e s e l v é g z é s e esetén 3 nap jutalomszalmdságot biztosit, ennek
tankétsze-
r e s é t biztosítja a z iskolaköteles kort betöltött munkásnőknek. ^ E g y e s vállalatok több ösztönzőt l s alkalmaznak e g y - e g y adott oktatási f o r m á r a . 66
Az ujrendszerü s z a k m a i továbbképzésre vonatkozó rendelkezés az anyagi m e r é s s e l kapcsolatban követelményként Írja e l ő , hogy az végzett tanfolyamon s z e r z e t t t ö b b l e t i s m e r e t e k k e l ,
összhangban
álljon a
"annak h a s z n o s í t á s i l e h e t ő s é g é -
vel, a s z o l g á l t célnak a vállalati feladatok között elfoglalt fontossági é s n e m utolsósorban a minőségi és mennyiségi
elis-
sorrendjével
többletteljesítménnyel."
A vállalatoknál s z e r z e t t tapasztalataink viszont arra engednek következtetni,hogy az ö s z t ö n z é s kialakításánál Inkább a l e g e g y s z e r ű b b megoldást k e r e s i k . Az si osztályok ugyan általában f e l i s m e r t é k a továbbképzés, az Ismeretek nak s z ü k s é g e s s é g é t mint elvet, de a z t , hogy az
oktatá-
felújításá-
konkrétan a vállalat egyes
üze-
meiben mennyire a k t u á l i s , hol é s m i l y e n előnyöket jelent, továbbá a z t , hogy
mi-
lyen k é p z é s i tipus f e l e l n e meg leginkább a helyi
még
nem
A tanulmányi ösztöndijak odaítélésénél a vállalatok gondosan m é r l e g e l i k a
vál-
követelményeknek -
ismerik.
lalati é s egyéni érdekeket. Így p l . : az egyik vállalatnál előírják, hogy a tanulmányi ösztöndijakra előirányzott keret döntő hányadát a szakmunkástanulókkal kötött tanulmányi s z e r z ő d é s e k r e kell f e l h a s z n á l n i . Máshol a szakmunkásképzésen
belül
e g y e s hiányszakmák p r e f e r á l á s á r a kívánják a keretet felhasználni. Több vállalatnál a legfontosabb szakmákon kivtll azokat r é s z e s i t i k előnyben, akik "vidéki p l t é s i p r o g r a m c é l j á r a nyernek k é p z é s t " ,
továbbá akik "valamely országosan
e m e l t t e r m e l é s i p r o g r a m munkaerőképzettségi Igényét elégitik ki". A tanulmányi ösztöndij odaítélésénél s z i n t e
gyártele-
mindenhol elsőbbséget
ki-
társadalmi
biztosítanak
a
vállalati t ö r z s g á r d á h o z tartozó dolgozók gyermekeinek. Több vállalatnál az oktatási funkció bővüléséből adódóan megnövekedett tok e l l á t á s á r a oktatási bizottság létrehozását irányozták elő. Ez a abból a meggondolásból született, hogy a b e i s k o l á z á s s a l
felada-
kezdeményezés
kapcsolatos kérdésekben
ne érvényesüljön egyoldalú s z e m l é l e t , ne csak egy s z e r v - az
oktatási
csoport,
kisebb vállalatoknál a z oktatási előadó - döntsön, hanem egy olyan testület, a m e l y ben az oktatás, a t e r m e l é s , a m ű s z a k i a k , magukat. Ilyen bizottság: azonban
a munkaügy és a KISZ
képviseltetik
a vállalatok többségénél n e m jött l é t r e . Néhány
vállalatnál gyakorlatilag folyt a különböző
s z e r v e k között e g y e z t e t é s , de f o r m á l i s
keretek nélkül. A munkásképzés káderpolitikái aspektusai közül a vállalatoknál a szakmunkások 67
egyetejnl_^lőkészltŐre történő jMM l SÜ^Y9LL e ^itenységet vizsgáltuk meg. Bár a kezdeményezés közvetlen!!! nem érint nagy munkáslétszámot (az 1974-75-ös
ez tan-
évben országosan 2 00 dolgozót), a k i v á l a s z t á s módja Iránt azért tudakozódtunk vállalatoknál,
m e r t abban a munkásokkal való foglalkozás egyik fontos elemét
a lát-
juk. A vizsgálatunkban s z e r e p l ő vállalatok közill 4-ben "kaptak" keretszámot, nek arányában fiatal szakmunkásokat javasolhattak l a s z t á s szempontjait határozat rögzítette, vállalatok s z á m á r a az e z z e l kapcsolatos
mely-
felsőfokú képzésre. A
kivá-
ezenklvttl egy körlevél is megjelölte a tennivalókat. Eszerint: "A
közli! a tanfolyamra küldöttek kiválogatását a vállalat az érdekelt
jelentkezők
munkáskollek-
tivák (szocialista b r i g á d , üzemegység s t b . ) , az Országos Pályaválasztási
Tanács-
adó Intézet, valamint az üzemi orvos véleményének meghallgatásával, a társadalmi szervek vállalati s z e r v e i v e l együttműködve v é g z i k . " Két vállalatnál a k e r e t s z á m o k kitöltését e l s ő lépésben a dolgozók önkéntes jelentk e z é s é r e bízták, majd közülük válogattak.
Egy vállalatnál "nem verték dobra" a
lehetőséget, hanem e l e v e csak néhány olyan dolgozó figyelmét hívták fel a k e z é s l e h e t ő s é g é r e , akiket e l ő z e t e s Informálódás
jelent-
alapján alkalmasnak Ítéltek
a
j e l ö l é s r e . Minden vállalatnál az igazgató hozta a v é g l e g e s döntést. A kijelölt üzemek a megadott k e r e t s z á m o k k é t s z e r e s é t küldhették
pszichológiai
v i z s g á l a t r a , ahol h á r o m m i n ő s í t é s s e l - feltétlenül javasoljuk, javasoljuk, l á z á s á t nem Indokoljuk - élhettek. A v é g l e g e s beiskolázási sorrend
beisko-
kialakítása a
vállalatok feladatát k é p e z t e . Az, hogy a "feltétlenül javasoltak" és "javasoltak" a jelöltek 90 %-át tették ki, azt
bizonyitja, hogy az üzemek válogató munkája
igen
a l a p o s volt / 1 3 / . Meg kell jegyeznünk,
hogy a vállalatok többségénél az oktatással
a munkásokra vonatkozó információs r e n d s z e r t j e l l e m z ő szonylag jobb helyzetet konstatáltunk.
kapcsolatosan,
általános helyzetnél
Ez e l s ő s o r b a n a képzés
vi-
költségkihatásaiból,
valaminl a tanulmányi szabadságok kiadásával kapcsolatos szabályozásból Következménye ez továbbá annak i s , hogy a munkások ujrendszerü
adódik.
továbbképzé-
s é r ő l szóló rendelet e l ő i r á s a szerint a vállalatoknak nyilvántartást kell vezetniük a z ilyen továbbképzésben
résztvevőkről.
68
Összefoglalás
Az utóbbi években s z á m o s k e z d e m é n y e z é s sztiletett a munkásokkal való kozásra.
E r r e két t é n y e z ő hatott: egyrészt
központi határozat,
"kUlső tényezőként"
irányelv szllletett, a m e l y a t e r m e l é s i
mellett az emberi oldal szerepének fokozottabb
foglal-
számos
feladatok
olyan
teljesítése
figyelembe v é t e l é r e , a
szociális
szempontok é r v é n y e s í t é s é r e hívta fel a f i g y e l m e t 111. kötelezte a gazdálkodó s é g e k e t . Másrészt azonban a belső kényszer - a irányba hatott, hogy a vállalatok keressék
munkaerőhiány
-
egy-
abba
a dolgozók megtartásának
az
megfelelő
eszközeit. A v i z s g á l ó d á s rámutatott a r r a , hogy a rendeletekben, határozatokban megfogalmazott célkitűzések gyakorlati átültetése helyenként még hiányos, vagy jes,
nem
s hogy a végrehajtáshoz s z ü k s é g e s objektiv feltételek (eszközök) é s
tel-
szubjek-
tív feltételek ( s z e l l e m i kapacitás) nem mindig állnak r e n d e l k e z é s r e . Ami a szubjektív
feltételeket illeti tény, hogy az utóbbi években a munkaügyi-
s z e m é l y z e t i tevékenységek é r t e l m e z é s é b e n jelentős változásokra került s o r , utolsósorban ebből következik, hogy az e területeken
dolgozókkal
nem
szemben
tá-
masztott képzettségi követelmények sokrétűbbé váltak. Döntő s z e r e p e t Játszott e b ben a z , hogy mindjobban kibontakozott a munkaügyi-személyzeti
tevékenység
t e r d i s z c i p l i n á r i s j e l l e g e . így pl. mtg ö t - t i z évvel ezelőtt a munkaüggyel kozóktól elsősorban m ű s z a k i ,
e s e t l e g közgazdasági
már elismerik a műszaki-közgazdasági,
ismereteket
foglal-
igényeltek,
jogi, pszichológiai é s szociológiai
ma
isme-
retek azonos fontosságát. A MÜM rendelet alapján a munkaügyi szakemberek mára 1972-ben m e g s z e r z e t t felsőfokú tanfolyami
In-
szá-
képzés ls hozzájárult a hiányzó
i s m e r e t e k pótlásához. Hasonlóképpen bővült az az ismeretanyag,
amelyet a s z e m é l y z e t i
munkatársainak el kell sajátítania. Véleményünk
apparátus
szerint azonban ez nem
csupán
f e l k é s z ü l t s é g b e l i k é r d é s . Az 1019/1974. s z . MT határozat által ls kibővitett adatkör m e g f e l e l ő szintű ellátása a s z e m l é l e t i változás s z ü k s é g e s s é g é t is tette. A s z e m é l y z e t i osztályok éveken k e r e s z t ü l f e l s ő - é s középkáderei,
kizárólag a vállalatok
felfelve-
vezetői,
továbbá alkalmazottai f e l é irányították figyelmüket.
Vál-
lalati f e l m é r é s ü n k r e egy évvel az emiitett határozat m e g s z ü l e t é s e után került s o r , 69
e z z e l magyarázható, hogy néhány vállalatnál még mindig a hagyományos let érvényesült.
szemlé-
(Ez többek között két vállalatnál abban ls megnyilvánult, hogy a
s z e m é l y z e t i o s z t á l y a z é r t zárkózott el a e l ő l , mert tevékenységük nem
témakörünkhöz
kapcsolódó
konzultáció
terjed ki a munkásállományu dolgozókra.)
A vállalatok munkásokkal kapcsolatos munkaügyi-személyzeti tevékenysége tartalmi é s f o r m a i problémát takar. A vizsgálat során s z e r z e t t azon tok, miszerint a munkásokkal való foglalkozás f e l m é r t e l e m e l n e k ma még sok a f o r m á l i s e l e m ,
tapasztala-
végrehajtásában
véleményünk szerint, csak r é s z b e n adódik a
s z e r e k kiforratlanságából. Döntően annak következménye,
hogy a
való foglalkozás é s egyáltalán az "emberi tényezőről" való vezeti" oldala m é g n e m tisztázott. E g y e s teendőket
sok
mód-
munkásokkal
gondoskodás " s z e r -
funkcionális
és
társadalmi
s z e r v e k együttesen látnak e l , a végrehajtásban azonban hiányzik a koordináció. s z e r v e z e t i oldal tisztázatlansága azonban többnyire arra vezethető v i s s z a ,
A hogy
tartalmi szempontból is sok k é r d é s m é g t i s z t á z á s r a vár. Egyértelműbben kellene meghatározni a munkások körében végzendő s z e m é l y z e t i
tevékenység
terjedelmét, m ó d s z e r e l t . Továbbá kimunkálásra vár még a gazdasági tők é s különösen a munkahelyi vezetők emberekkel
kapcsolatos
tartalmát, középveze-
tevékenysége,
s z e m é l y z e t i feladatai. Meg kell jegyeznünk,
hogy a f e l m é r é s ü n k alapján Így kialakult kép nem t e l j e s ,
h i s z e n - mint a tanulmány elején utaltunk rá -
kihagytuk vizsgálódásunkból
vállalati s z o c i á l i s e l l á t á s problémakörét. Csak az e téren e l é r t jelentős
ä
eredmé-
nyeket is f i g y e l e m b e véve vonhatnánk le általánosabb érvényű következtetéseket a munkásokkal való foglalkozás jelenlegi helyzetéről a vállalatoknál.
I rodalom
/ 1 / Ambrus P é t e r : Tanulmány a MOM forgácsoló ciológiai vizsgálatokról.
Munkaanyag,
g y á r e g y s é g é b e n végzett
szo-
1973.
/ 2 / A munkaerővándorlás indítékai é s hatásai az uj mechanizmusban. (A lok munkaerő-vándorlásának s a j á t o s s á g a i . ) MTA
fiata-
Közgazdaságtudomá-
nyi Intézet KISZ s z e r v e z e t é n e k munkaközössége. Közgazdasági S z e m l e , 1971.
7-8.
sz. 70
/ 3 / Bloch Willi: Arbeltsbewertung und Leistungsbewertung. Arbelt und Köln, 1973.
julius.
/ 4 / D l v e r r e z J . : L' appréclatlon du p e r s o n n e l . Moderne,
Leistung,
Edltlone
de
Г Entreprlse
1962.
/ 5 / Káli Lajos: Az LKM-ben kialakult szakmunkás-továbbképzés z é s gyakorlata, tapasztalata é s feladatai. sági Konferencián elhangzott e l ő a d á s .
ós továbbkép-
II. O r s z á g o s Munkagazda-
1974.
/ 6 / Losonczi Károly: A m u n k a e r ő m o z g á s r ó l . Kossuth Könyvkiadó, / 7 / d r . Marcell Jenő: A vállalati irányítási r e n d s z e r szervezési kérdései.
Munkaanyag, Bp.
/ 8 / Az állami s z e m é l y z e t i munka feladatai, Vezetőképző Központ,
munkaügyi
1973. funkciójának
1974.
gyakorlata,
módszerel.
Országos
1971.
/ 9 / Százados I. - Szerdahelyi J . - Scherkez L . : A munkások munkaköri rolásáról.
Munkaügyi S z e m l e ,
1972.
március.
/ 1 0 / Szociológia. Marxlsta-Leninlsta Esti E g y e t e m Szociológia T a n s z é k zössége,
Bp.
/ 1 1 / d r . Ványai P é t e r n é :
beso-
Munka-
1974. Vállalati
v i z s g á l a t az egyéni teljesítményeket befolyá-
s o l ó t é n y e z ő k r ő l . Ipargazasági S z e m l e , 1975. 3.
ez.
/ 1 2 / V l s z t E r z s é b e t : A szakképzett munkaerővel való hatékony hány k é r d é s e . Ipargazdasági S z e m l e ,
1971. 2.
gazdálkodás
né-
sz.
/ 1 3 / Xantus László: A felsőfokú képzésben résztvett szakmunkásképesitésü f i a t a lok e g y e t e m r e e l ő k é s z í t ő tanfolyamának néhány ügyi S z e m l e ,
1974.
november.
71
tapasztalata.
Munka-
NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK
AZ IPARPOLITIKA FELFOGÁSA A TŐKÉS ORSZÁGOKBAN
Az OECD, az európai
é s a fejlett tőkés országok gazdasági szervezete az
években több t a g o r s z á g iparpolitikájáról
utóbbi
1
készíttetett
e l e m z ő tanulmányt ^,
majd
2/ ezekből egy ö s s z e f o g l a l ó ö s s z e h a s o n l í t ó tanulmányt is kidolgozott tést ad a r r ó l , mit értenek a fejlett t ő k é s illeszkedik ez a gazdasági életbe,
. Ez
áttekin-
országokban iparpolitika alatt, hogyan
melyek ennek a céljai é s
milyen eszközökkel
törekednek e célok m e g v a l ó s í t á s á r a . Az alábbiak a kiadványról adnak rövid
ösz-
szefoglalót. Az iparpolitika fő feladatának a tőkés országokban az ipar növekedésének é s h a tékonyságának e l ő m o z d í t á s á t tekintik, kompatibilisen m á s gazdasági, s z o c i á l i s társadalmi célokkal. A tőkés országok iparpolitikájuk zőket tekintik: különböző hatósági szabályozások, é s műszaki s e g í t s é g n y ú j t á s ,
és
fő eszközeinek a követke-
pénzügyi ösztönzők,
gazdasági
irányító tevékenység.
A fejlett tőkés országokban az iparpolitika nem az i p a r o s i t á s , hanem
az utóbbi
néhány évtized g y o r s gazdasági növekedésének időszakában alakult ki. Felfogásuk s z e r i n t ezt mindenekelőtt a gyors műszaki
változások é s az ezekhez s z ü k s é g e s
alkalmazkodás e l ő s e g í t é s e , a nagyobb v á s á r l ó e r ő é s a f o g y a s z t á s i szokások
vál-
t o z á s a , a n e m z e t k ö z i e s e d é s , a regionális gazdasági e g y s é g e k kialakulása é s a v i lágpiacon uj ipari t e r m e l ő országok
megjelenése
tette
s z ü k s é g e s s é . Az
ipart
e r ő s e n érintették a g y o r s s z e r k e z e t i változások, mind az ágazatokat, mind az
or-
szágon belüli e g y e s területeket
Az
illetően. Nagyfokú koncentráció ment végbe.
é l e s e d ő versenyben nagyobb f i g y e l e m fordult a vállalatok innovációs nek, vezetésének,
képességé-
s z e r v e z é s é n e k központi eszközökkel való e l ő s e g í t é s e f e l é .
1
Leg-
^Ilyen tanulmány készült az Egyesült Államok (1970), a 14 tagország (1971), Ausztria (1971), Japán (1972) é s F r a n c i a o r s z á g (1974) iparpolitikájáról. Az orsz ág-tanulmányokat az OMKDK m a g y a r nyelven ls hozzáférhetővé tette. 2 / The a i m s and instruments of industrial p o l i c y . A comparative study. (Az i p a r politika céljai é s e s z k ö z e i . Összehasonlító tanulmány) OECD. P a r i s , 1975. 72
ujabban a g y o r s ipari é s gazdasági növekedéssel járó mellékhatások urbanizációs,
(környezeti,
e g é s z s é g ü g y i problémák) tették s z ü k s é g e s s é a határozottabb
ipar-
politikai koncepciók kialakítását. Az Iparpolitikát a tőkés országokban i s a gazdaságpolitika
részének
tekintik;
számolnak a z z a l , hogy sokféle célja között konfliktusok lehetnek é s sikere
rész-
ben e célok, r é s z b e n az iparpolitikában érintett s z e r v e z e t e k , csoportok tevékenységének koordinálásától függ. Az iparpolitikában közvetlenül a második világháború után a fő cél a hazai ipar védelme é s f e j l e s z t é s e ,
s az importhelyettesítés volt,
majd fokozatosan előtérbe
került az innovációs k é s z s é g és a v e z e t é s f e j l e s z t é s e ,
a racionalizálás, a nagy-
ságrendi megtakarítások fokozott kihasználása, azután e l ő s e g í t é s e , ezek h a r m o n i z á l á s a , a társadalmi
a strukturális
követelmények
változások
fokozott f i g y e l e m -
be v é t e l e . Az iparpolitikai célokat e g y e s fejlett tőkés országok határozottabban, tervekben, programokban is megfogalmazzák
(például
Franciaországban),
tőkés országokban (igy az Egyesült Államokban, az NSZK-ban, ban) nincs pontosan rögzített iparpolitikai koncepció, de a
más
Dániában,
gyakorlati
munkában enélkül ls e l é g g é következetesen
érvényesül.
folyásolja a m ó d s z e r e k e t é s az eszközöket
az állami Ipar részaránya.
Az OECD országokban az iparpolitikát megvalósítani
esetleg
Svájcgazdasági
J e l e n t ő s mértékben
hivatott
be-
állami s z e r v e z e t
kölönböző; e g y e s о г ж ágokban az ipar irányítása a gazdasági minisztérium r é s z l e g é n e k feladata, m á s országokban külön Iparügyi (Franciaországban
egyik össze-
vont tudomány- é s Iparfejlesztési) m i n i s z t é r i u m van, néhány országban ipari k e r e s k e d e l m i (külkereskedelmi) m i n i s z t é r i u m van.
Az iparpolitika egyik
és
kulcs-
kérdésének a tőkés országokban a vállalkozók é s a dolgozók képviseleti
szervei-
nek közös iparpolitikai célokra való m e g n y e r é s é t tekintik. (Az OECD
jelentés
nem foglalkozik az Iparpolitika
politikai hatalommal é s harccal való ö s s z e f ü g g é -
s e i v e l . ) Az iparpolitikát a központi kormányzat, mint v á s á r l ó különböző ben befolyásolja (a C.NP-nek Japánban mintegy
mérték-
11, az Egyesült Államokban
százalékát teszik ki a vásárlások) és különböző mértékű a
kormányzatnak
22 piint
vállalkozónak a s z e r e p e (az államosított ipar vagy uj vállalkozásokban való r é s z vétel révén). 73
• 1 amennyi f e j l e t t lóké1
• s z a g b a n a z iparpolitika egyik központi céljának tekln-
ik a z ipar növekedé. énei: ."s strukturális átalakulásának e l ő s e g í t é s é t .
Ehhez
••.az-tiságpolilika s z o k á s o s eszközei m e l l e t t növekvő arányban vesznek igénybe •'
I
pénzügyi s e g í t s é g n y ú j t á s t , uj vállalatok alapításához állami
i ü . A vállalatok közötti társulásokat, ' i
ta-
közremli-
kooperációt, fúziókat bátorítják,
I m á s s z c m p o n l b ó l a monopóliumok tevékenységét
a
bizonyos korlátok
ugyanközött
ini ik tartani. Л miiszaki fejlődés e l ő s e g í t é s é r e a legtöbb fejlett tőkés o r s z á g ban t u d o m á n y - é s kutatáspolitikal koncepciót dolgoznak kl. A z ipari v e z e t é s s z i n onalát r é s z b e n a ' <'7,előképzés t á m o g a t á s á v a l , •p- íllalntol
leié
részben -
I n f o r m á c i ó s , tanácsadó s z o l g á l a t t a l ,
főként a k i s - és technikai
kö-
segitségnyuj-
' á f i s a l kivin ják < .-.»•lnl. Л? iparpoUi • • p.v- •• '<
-.i.iiiios ágát k é p e z i a s z e k t o r u l i s politika, amelynek 3/
Időnil-.jil különleges
valamenn.t •
'
figyelemben részesítenek.
figyelem
keretében
Különböző okokból s z l n -
középpontjába kcrlllhet, igy például
esetenként
szil! !égésnek t a r t j á k á l l a m i l a g s e g í t e n i I ' ií' ív cn f e j l e t t z
• !.>; . '
okai (pél '.üil
I
vagy nagy é s kockázatos beruzázásokat
Igépipn r . elektronikai ipar, petrokémia, az
igénylő
atomener-
gia ipa r); üzdő, k o r s z e r ű s í t é s t kivánó ágazatokat (például
szénbá-
1 •."'•SZ •>.)•, i
,. sol
ü:'.M in
t , a foglalkoztatási problémák miatt;
izatoltat, r a c i o n a l i z á l á s i céllal (építőipar,
- tó: • iipü olt
>/.ólt olcsó e n e r g i á t , nyersanyagot biztosító ágazatokat;
1
' .p'
v á g g y á r ' ó i g a z a t o k a t , a m e l y e k nehezen v i s e l i k el a -ni"
el
i p a r f e j l ő d é s é r e továbbgyűrűző hatást
In' listán, kézenfekvő, p(v:
kereskedelem);
hogy
»• íinak k e z e l é s é t ö s s z e f ü g g ő i p a r f e j l e s z t é s t
az
iparfejlesztés
kereslet gyakorol-
szekiorális
tervre és koncepcióra ikellene
3 ' ' ' A z Ipargazdaságtan! Kutató Csoport e témáról 1974. márciusában nemzetközi konferenciát rendezett; anyaga a z Ipargazdasági Szemle 1974. 2. számában jelent meg. 74
építeni, de ennek kidolgozására lására
kevés e s z k ö z z e l
a tőkés országokban ritkán kerül s o r é s r e a l i z á -
rendelkeznek.)
Az i p a r f e j l e s z t é s i politika a k i s - é s középvállalatokkal többnyire külön is lalkozik,
r é s z b e n , mert ezeket gazdasági szempontból
r é s z b e n pedig politikai
okokból, mert
Is c é l s z e r ű n e k
fog-
tartják,
igen fontos választól réteget képviselnek.
M e s s z e m e n ő f i g y e l e m m e l van az Iparpolitika a t e r ü l e t f e j l e s z t é s k é r d é s e i r e , a r e g i o n á l i s problémák, gondok f i g y e l e m b e v é t e l é r e . Az iparpolitikának mindenütt t o s feladata az export e l ő m o z d í t á s a , t ő s é g e k feltárását s e g í t ő központi
r é s z b e n közvetlenül, külkereskedelmi
szolgáltatásokkal és pénzügyi
75
lehe-
ösztönzőkkel,
r é s z b e n közvetve, az ipar v e r s e n y k é p e s s é g é n e k n ö v e l é s e , struktúrájának t é s e utján.
fon-
fejlesz-
TUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI CÉLKITŰZÉSEK
BULGÁRIÁBAN^
A Bolgár Kommunista Párt X. k o n g r e s s z u s a értékelte a tudományos kutatómunka jelenlegi h e l y z e t é t , továbbfejlesztési l e h e t ő s é g e i t .
Megállapították,
l e h e t ő s é g és s z ü k s é g e s feltétel r e n d e l k e z é s r e áll ahhoz, konyan szolgálja a s z o c i a l i s t a
hogy minden
hogy a tudomány
társadalomnak - a tudományos-technikai
l o m eredményeivel összhangban álló - é p í t é s é t .
Létrejött
haté-
forrada-
az a l a p - , az a l k a l m a -
zott és a f e j l e s z t ő kutatásokkal foglalkozó intézetek kiterjedt hálózata.
Kialakult
egy jelentős, a z o r s z á g jelenlegi követelményeinek
szakem-
nagyjából megfelelő
bergárda. A bolgár tudósok sok m a g a s színvonalú eredményt hoztak létre,
ezek
jelentős r é s z é t a gyakorlatban i s a l k a l m a z z á k . Ugyanakkor azonban az l s megállapítható, hogy a tudományos eredmények még n e m mindig f e l e l n e k m e g a gyakorlat követelményeinek, elvárásainak. A
tudomá-
n y o s tevékenység hatékonysága s o k s z o r nem kielégítő. A kutatások még nem centrálnak e l é g g é a jelenlegi fejlődési s z a k a s z fő problémáinak,
kon-
kulcskérdéseinek
a megoldására. A legfőbb feladat j e l e n l e g , hogy a tudományban rejlő
lehetőségek
t e l j e s körli é s hatékony - az o r s z á g t á r s a d a l m i , gazdasági é s kulturális
fejlődé-
s é t elősegítő - kihasználását biztosítsák. E feladat e r e d m é n y e s megoldása érdekében gozta a tudománypolitika elveit, a f e j l e s z t é s
a Bolgár Kommunista Párt kidolalapvető irányait és céljait.
Ennek
értelmében a hetedik ötéves tervben - illetve perspektívában 1990-ig - olyan litikát kívánnak folytatni, amely fokozott f i g y e l m e t
po-
fordit a tudományos potenciál
további k i é p í t é s é r e é s t ö k é l e t e s í t é s é r e , a tudományos-technikai haladás m e g g y o r s í t á s á r a és a r r a , hogy a tudomány közvetlenül l s
segitse
az anyagi
i l l e t v e a t á r s a d a l o m egyéb területein előttük álló gyakorlati feladatok
termelés, eredményes
megoldását. A tudománypolitika végrehajtása során a következő hat fő alapelvet kívánják
ér-
vényesíteni: 1. A tudományos erőforrások koncentrálása. Mind az a l a p - , mind az alkalma -
1
A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának a tudományfejlesztéssel é s a műszaki h a l a d á s s a l kapcsolatos (a Rabotnicseszko D e l o , Szófia, 1976. jan. 2 2 . számában megjelent) t é z i s e i alapján. 76
zott kutatásokat koncentrálni kell a társadalmi-gazdasági f e j l ő d é s alapvető feladat a i r a . Л tudománynak az eddiginél jobban kell szolgálnia a gazdaság l á s á t , a t e r m e l é s hatékonyságának e m e l é s é t , koncentráció é s a s z a k o s í t á s következetes tökéletesítését.
intenziflká-
a termékek minőségének javítását,a
végrehajtását, a társadalmi
viszonyok
Ezen belUl is különleges f i g y e l m e t kell fordítani a t e r m e l é s ,
mint olyan tevékenységek tudományos-mliszaki m e g a l a p o z á s á r a , amelyek
va-
hatéko-
nyan segíthetik a társadalmi munka termelékenységének n ö v e l é s é t . 2. A tudományos eredmények adaptálása.
A műszaki é s technológiai színvonal
e m e l é s é n e k alapvető f e l t é t e l e , hogy a hazai tudomány a v i l á g m é r e t ű tudományostechnikai forradalommal lépést tartva fejlődjék. Ehhez arra van szükség, hogy tudományos munkát a külföldi tudományos eredményekkel,
illetve
a
a nemzetközi
munkamegosztás követelményeivel összhangban tervezzék é s valósítsák meg. .3. A tudományos eredmények alkalmazásának
meggyorsítása
A gazdaság t o -
vábbfejlesztésének egyik alapfeltétele a hazai é s külföldi tudományos gyorsabb b e v e z e t é s e . A tudományos
eredmények b e v e z e t é s é t
eredmények
oly módon
s z o r g a l m a z n i , hogy lerövidüljön az ut a tudományos laboratóriumtól a
kell
termelésig,
a gyakorlatig. Korunkban a "jobb későn, mint soha" elv elavulóban van, s h e l y é be a "vagy időben, vagy nem c é l s z e r ű " e l v e lép. 4 . A tudomány intenzív f e j l e s z t é s e . A fő e r ő f e s z í t é s e k e t é s
eszközöket
nem
nnnylra a tudományos tevékenységgel foglalkozó s z e m é l y e k számának n ö v e l é s é r e , hanem inkább a kutatók szakképzettségének
az
kenység t e r v e z é s é n e k ,
Irányításának a t ö k é l e t e s í t é s é r e ,
szervezésének
és
emelésére,
a tudományos t e v é -
eredmények b e v e z e t é s é v e l foglalkozó s z e r v e z e t e k anyagi-műszaki bázisának
az
javí-
tására kell forditani. 5.
Az alap é s alkalmazott kutatások h e l y e s arányainak kialakítása.. A műszaki
haladás fő területein - a jelcnlef i fejlődési szakaszban biztosítani az alkalmazott é s f e j l e s z t ő
kiemelt
szerepet
kell
kutatásoknak. Ugyanakkor a jövőben
s z ü k s é g e s figyelmet forditani mind a gyakorlat közvetlen
problémáira,
távolabbi célokkal ö s s z e f ü g g ő kérdésekre irányuló alapkutatásokra.
Nem
el-
irányulnak.
6. A tudományos együttműködés k i s z é l e s í t é s e . 77
a
szabad
lebecsülni azokat az alapkutatásokat s e m , a m e l y e k a t e r m e l é s é s az Irányítás méleti é s módszertani alapjainak lerakására
ls
mind
A tudomány é s a műszaki
hala-
d á s terUletén i s elengedhetetlen a Szovjetunióval és más KGST tagországokkal ló együttműködés,
va-
integráció m e g v a l ó s í t á s a . Ennek érdekében el kell mélyíteni
együttműködést a legfontosabb
problémák é s feladatok kutatása terUletén.
az
Össze
kell hangolni a tudományos é s a m ű s z a k i - f e j l e s z t é s i terveket, á káderek k é p z é s é t . Bővíteni kell a k ö z ö s kollektívák — laboratóriumok, intézetek, irodák st.b. -
szer-
v e z é s é t . Erősíteni c é l s z e r ű az együttműködést a tudományos-technikai tájékoztat á s területén i s . Л Bolgár Kommunista Párt t é z i s e i az általános alapelvek mellett konkrétan kijelölték azokat a t e r m é s z e t - é s társadalomtudományi
területeket
ls
(irányokat),
a m e l y e k e t elsőrendűen fontosnak tartanak a gazdaság és társadalom továbbfejlesztéséhez. Л természettudományok terUletén e l s ő s o r b a n olyan kulcsproblémák
megoldására
kívánják a f i g y e l m e t Irányítani, a m e l y e k az ország t e r m é s z e t i kincseivel, anyagbázisának f e j l e s z t é s é v e l , az energetika (ezen belül a nukleáris f e j l e s z t é s é v e l ; a kohászat, a f é m f o r g á c s o l á s , a
gépipar, a
ipar területén uj, hatékony technológiák létrehozásával,
nyers-
energetika)
vegyipar, az
építő-
továbbá korszerűbb,
tö-
kéletesebb termékek kidolgozásával függenek ö s s z e . A kutatások jelentős r é s z e elektronikus számítástechnika f e j l e s z t é s é r e , továbbá automatizált Irányítási
rend-
s z e r e k kidolgozására é s b e v e z e t é s é r e Irányul, emellet nagy gondot fordítanak környezetvédelemmel, megoldására
a t e r m é s z e t biológiai egyensúlyával
kapcsolatos
az
a
kérdések
ls.
A társadalomtudományok
terUletén a z e r ő f e s z í t é s e k e t főleg a fejlett
ta társadalom építésével ö s s z e f ü g g ő
alapvető politikai,
szocialis-
közgazdasági,
társadal-
mi é s Ideológiai problémák komplex kutatására kívánják összpontosítani. A közgazdaságtudományi kutatásokat e l s ő s o r b a n
a
termelőerők
fejlődésének
t ö r v é n y s z e r ű s é g e i r e , a s z o c i a l i z m u s a n y a g i - m ű s z a k i bázisának kiépítésével c s o l a t o s k é r d é s e k r e , a t e r m e l é s hatékonyságának
problémáira,
az
r e n d s z e r , valamint az erkölcsi é s anyagi ö s z t ö n z é s t ö k é l e t e s í t é s é r e , a m u n k a - s z e r v e z e t kialakítására kívánják koncentrálni.
Irányítási korszerű
E témakörökön belül kutat-
ni k e l l - a t e r m e l é s i viszonyok f e j l ő d é s é v e l , Illetve ezeknek a t e r m e l ő e r ő k r e korolt hatásával, az állami é s s z ö v e t k e z e t i
gya-
tulajdon k ö z e l e d é s é v e l , az e g y s é g e s ,
ö s s z n é p i s z o c i a l i s t a tulajdon fokozatos kialakulásával, az áru-pénz 78
kap-
kapcsolatok -
nak, valamint az e l o s z t á s s z o c i a l i s t a elveinek ésszerűbb hasznosításával latos kérdéseket.
kapcso-
Nagy figyelmet kívánnak fordítani az Irányítás problémáira, a
s z e r v e z e t i strukturák t ö k é l e t e s í t é s é r e , a tudományos-technikai forradalom j e l e n s é g e i r e , azokra a változásokra, amelyeket e z az ember és a t e r m é s z e t nyában, az e m b e r e k e g y m á s közötti kapcsolataiban, a munkában, az
viszo-
életmódban,
a társadalmi életben magával hoz. A kutatás é s f e j l e s z t é s magas tudományos színvonalát n e m c s a k az egyes tudományágak f e j l e s z t é s é v e l , hanem az Interdiszciplináris é s a komplex jellegű
ku-
tatások eddiginél nagyobb támogatásával is e l ő kívánják s e g í t e n i . A vázolt feladatok megoldása érdekében jelentősen javítani kívánják a tudományos dolgozók "minőségi", szakképzettségbeli kiválasztási é s kiválasztódási rendszerének
összetételét. Tervezik
a káderek
javítását, a r e n d s z e r e s és
m i n ő s í t é s t , a tudományos munkára alkalmatlanok megalkuvás nélküli Nagy gondot fordítanak a fiatal tudományos kutatók
hatékony
felmentését.
n e v e l é s é r e , szakmai
tovább-
k é p z é s é r e ; a tudományos fokozatok é s cimek odaítélésénél e m e l n i kívánják a követelményeket. A kutatások e m b e r i tényezőinek f e j l e s z t é s e mellett javítani kívánják a nyos kutatómunka anyagi-műszaki
tudomá-
bázisát Is. A tézisek kimondják, hogy
"jelen-
t ő s e n növelni kell a tudományos kutatási é6 f e j l e s z t é s i t e v é k e n y s é g pénzügyi közeit". Ugyanakkor át kivánják
alakitani
a
esz-
finanszírozás s z e r k e z e t é t . Az e l ő -
irányzott eszközök 60-65 százalékát a tudományos-műszaki
eredmények -
ter-
m e l é s b e történő - b e v e z e t é s é h e z közvetlenül kapcsolódó munkálatok finanszírozására fordítják. Hangsúlyozzák,
hogy különleges gondot kell forditanl a felsőfokú oktatási
tézmények tudományos potenciáljának a f e j l e s z t é s é r e é s h e l y e s
In-
felhasználására.
Fokozni kell a minisztériumok é s m á s s z e r v e k f e l e l ő s s é g é t a tudományos
kuta-
tások Irányításában é s f e j l e s z t é s é b e n . C é l s z e r ű , hogy közvetlenül Is felelősek gyenek az adott ágazat vagy t e r m e l é s i ág tudományos é s m ű s z a k i - f e j l e s z t é s i
leter-
velnek helyes kialakításáért, azok időben történő és hatékony végrehajtásáért, s z ü k s é g e s feltételek m e g t e r e m t é s é é r t ,
valamint az eredmények
sének b i z t o s í t á s á é r t . A kutatási é s műszaki f e j l e s z t é s i tevékenységük é r t é k e l é s é n e k egyik alapvető kritériuma 79
gyors
bevezeté-
terv végrehajtása legyen.
a
egész
Növelni kívánják az elkövetkező tervldőszak!>an a Bolgár Tudományos Akadémia s z e r e p é t , anyagi-műszaki bázisának k o r s z e r ű s í t é s é v e l , káderállományának t é s é v e l . A jóváhagyott terv keretében folyó tudományos kutatómunka vel és irányításával ö s s z e f ü g g ő kérdésekben nagyobb jogokkal az Akadémiát.
erősí-
szervezésé-
kívánják felruházni „. dr. Sternthal János
80
Л MÉRNÖKI MUNKA MEGSZERVEZÉSE 1 '
A mllszaki tudományos fejlődést nagy mértékben
elősegíti a kutatási
eredmények
gyakorlatba történő bevezetésének m e g g y o r s í t á s a . A tapasztalatok szerint
nagyje-
lentőségű az e tevékenységekben k u l c s s z e r e p e t játszó mérnökök, magasan
képzett
mllszakl dolgozók munkája jobb m e g s z e r v e z é s e
ls.
A mérnöki munka m e g s z e r v e z é s e magába foglalja a tágabban é r t e l m e z e t t munk a s z e r v e z é s majd minden terliletét:
az
é s s z e r l l munka m e g o s z t á s é s
kialakításától a munkakörülmények javításáig.
Az
kooperáció
egyik problémakör azoknak a
tevékenységeknek a m e g s z e r v e z é s e , a m e l y e k révén a m é r n ö k i - m ű s z a k i munka hatékonyabbá, az uj technika létrehozása gyorsabbá válik. A tennivalók másik c s o portja magának a mérnöki munkának, munkahelynek a k o r s z e r ű s í t é s e , é s komfortosabbá tétele a
gépesítése
munkakörülmények javítása utján.
A mérnöki-műszaki e l ő k é s z i t ő
tevékenység,
valamint a gyártás átfutási idejé-
nek és költségei csökkentésének fontos f o r r á s a a s z ü k s é g t e l e n , párhuzamos kenységek - már a t e r v e z é s szakaszában történő - kiiktatása.
Ennek
tevé-
egyik
jó
m ó d s z e r e lehet a hasonló feladatok ö s s z e v o n á s á n alapuló un. c s o p o r t o s t e r v e z é s . Ennek keretében elemzik é s rendszerezik a különböző munkafolyamatokat, m e g határozzák az azonos tipusu folyamatok é s munkaeszközök o s z t á l y a l t ,
csoportjait.
A következő lépésben etalonokat, szabványokat dolgoznak ki a különböző lyokra é s csoportokra. szöri
Ezzel lehetővé válik a tipusfolyamatok
f e l h a s z n á l á s a , a dokumentációk, a
gyártóeszközök
és
osztá-
elemek
több-
szabványosítása
és
egységesítése. A t e r v e z é s gyorsítását segiti a lipuskonstrukciók szabványait é s tartalmazó katalógusok ö s s z e á l l í t á s a i s .
Ezeket a tervezők
más
é s a szerkesztők a
helyi viszonyokhoz adaptálják. A műszaki dokumentáció e g y s é g e s r e n d s z e r e ján az azonos tipusu munkák csoportjaihoz hatók ö s s z e .
Ezek a szabványok
adatalt
alap-
egyszerűsített e l ő k é s z i t ő rajzok állít-
lehetővé t e s z i k , hogy az e g é s z s z e r k e z e t
meg-
rajzolása helyett e g y e z m é n y e s jeleket használjanak.
1
' в . B. Trutovszklj: NOT i n z s e n e r n o - t e h n i c s e s z k i h rabotnlkov i szozdanie novoj tehniki (A mérnöki-műszaki dolgozók tudományos m u n k a s z e r v e z é s e és az uj technika létrehozása); Moszkva, Izdatelsztvo Ekonomika, 1974. 81
Egyre gyakrabban alkalmaznak un. korlátozó - v á l a s z t é k - s z ü k i t ő kat. Ezek a szabványok meghatározzák például
szabványo-
a h o s s z - m é r e t e k e t az átmérőt, a
csavarmenetek m é r e t e i t , ezzel kiküszöbölhető az a
probléma, hogy az uj kons-
trukció k i v i t e l e z é s é h e z még valamilyen s p e c i á l i s eszközt
vagy gépet kelljen e l ő -
állítani, s p e c i á l i s anyagokat kelljen b e s z e r e z n i . A z uj technika megvalósításának
t e r v e z é s é b e n igen nagy jelentőségű a
munka-
folyamatok megalapozottabb m ó d s z e r e k k e l történő t e r v e z é s e - e l e m z é s e . A t e r v e z é s h e z és a t e r m e l é s i r á n y í t á s r a c i o n á l i s
megszervezéséhez
elengedhetetlenül
s z ü k s é g e s az alkalmazott matematika i s m e r e t e , A grafikus m ó d s z e r e k , és a g r á f e l m é l e t e n alapuló h á l ó t e r v e z é s i m ó d s z e r e k külön is figyelmet érdemelnek ebből a szempontból. A hálóterv lehetőséget ad a munkák é s e s e m é n y e k közötti latok feltárására,
kapcso-
é s a kritikus ut meghatározásával a f i g y e l m e t azokra a
l e t e k r e irányitja, ahol jobb s z e r v e z é s s e l
terü-
lényeges i d ő - , Illetve költség megtaka-
r í t á s érhető e l . A t e r m e l é s i kapacitások jobb kihasználását, a berendezések é s z s z e r ű b b leterhelését c é l z ó tervek kidolgozását pedig
a
lineáris
programozás
módszercinek s z é l e s körű alkalmazása segítheti. A z é s s z e r ű munkaszervezésnél különösen nagy jelentősége van a specializáclójának,
a z a z annak, hogy egy adott
munkahelyek
munkahely dolgozójának
feladata
technológiailag hasonló munkákból álljon. Ezt az alapelvet a mérnöki munka rületén is c é l s z e r ű érvényesíteni.
Ez a különböző
munkahelyek olyan
z é s é t igényli, amelyben a s z e r k e s z t ő k , a technológusok
te-
átszerve-
é s a normások a doku-
mentumok, illetve a technológiai folyamatok haladási iránya szerint helyezkednek e l é s dolgoznak - t e a m rendszerben - együtt. A cél a z , hogy a műszaki mentáció minél k e v e s e b b
doku-
f e l e s l e g e s utat tegyen m e g , az e g y e s munkafolyamatok
között minél k e v e s e b b legyen a m e g s z a k í t á s . Nemcsak a közvetlen termelők, hanem
az alkalmazottak munkahelyein ls fon-
t o s az ergonómia a l k a l m a z á s a , az e m b e r i adottságoknak egyaránt m e g f e l e l ő munkahely é s munkamódszer kialakítás
é s a végzett
munkának
törvényszerűségeinek
h a s z n o s i t á s a . A k é n y e l m e s , racionális munkát lehetővé tevő irodabútorok
fel-
h a s z n á l á s a és é s s z e r ű e l h e l y e z é s e ; az ember testi é s pszichofizikai
adottságai-
val ö s s z e h ingolt munkaeszközök a l k a l m a z á s a ; jól kiválasztott szinek
alkalmazá-
s a a falakon é s b e r e n d e z é s e k e n ,
stb. mind hozzájárul a mérnöki munka 82
terme-
lékenységének növeléséhez.
Ezt példázza a klslnyovl "Elektromasina" gyár,
k é n y e l m e s e b b munkahelyek l é t r e h o z á s á v a l , ésszerllbb berendezések val é s jobb m e g v i l á g í t á s s a l
17 %-kal növelték a
ahol
alkalmazásá-
munkatermelékenységet az
iro-
dákban. A mérnöki munka s z e r v e z e t t s é g é t nagy mértékben segítheti a g é p e s í t é s é s automatizálás.
Elsősorban a manuális s z á m í t á s o k g é p e s í t é s e jár jelentős
ered-
m é n n y e l . Az i n f o r m á c i ó s folyamatok é s az adminisztráció k o r s z e r ű s í t é s é r e tén s z á m o s l e h e t ő s é g kínálkozik. E m e l l e t t
az
szin-
Igen komoly tartalékok rejlenek a m á r
m e g l é v ő irodai gépek é s berendezések jobb kihasználásában
ls.
A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának MUszaki Kibernetikai Intézetében p é l dául kidolgoztak egy automatikus rajzgépet, az "Itekan"-t. Ez a gép rajzok, fikonok é s más r a j z o s dokumentációk
készítésére
gra-
é s s z á m - b e t ű Index j e l ö l é s é r e
a l k a l m a s . A gép programját számitógépen állítják ö s s z e . Ezt az automatát
szé-
l e s körben alkalmazni lehetne pl. a számitóközpontokban az eredmények grafikai á b r á z o l á s á r a , a tudományos kutató intézetekben é s a t e r v e z ő Irodákban pedig uj technika t e r v e z é s é n e k
az
megkönnyítésére.
Az uj technika b e v e z e t é s e hatékonyságának növelését c é l z ó m u n k a s z e r v e z é s k o r s z e r ű s í t é s e szempontjából is nagy j e l e n t ő s é g e t tulajdonítanak a Szovjetunióban termelési egyesüléseknek.
Ezek a tudományos
kutató intézeteket,
tervező-szer-
k e s z t ő é s technológiai r é s z l e g e k e t , a k i s é r l e t i Üzemeket é s az uj technikát m a z ó vállalatokat
a
alkal-
egyesítik.
Ennek a s z e r v e z e t i formának előnyeit é s
működési eredményeit
szemléletesen
mutatja a Leningrádi Optikai-Mcchanikai Művek alábbi példája. A gazdálkodás hatékonysága с nagyvállalatnál az elmúlt években jelentősen n ö vekedett. Ezt döntően a - szabványosításon
és egységesítésen
alapuló -
széles
körű b e l s ő kooperációnak é s speciallzációnak tulajdonítják. 1962-ben, az e g y e s ü l é s megalakulásakor
az e g y s é g e s í t é s i
n y o s i t á s i ) együttható 36 % volt, jelenleg 65 %.
Az
érvényben
(tlplzálási-szabválévő előírások a
f e l é r e , az anyagnomenklatura a harmadára, a különböző s z e r s z á m o k é s f e l s z e r e l é s e k fajtálnak száma negyedére - s e z z e l c s ö k k e n t . Az e l t e l t Idő során az e g y s é g e s í t é s é s lió rubel megtakarítást e r e d m é n y e z e t t . 83
mennyisége
műszaki
ls jelentősen
szabványosítás mintegy 3
mil-
Számitógépek a l k a l m a z á s á v a l korszerűsítették a t e r v e z é s é s könyvelés r e n d s z e r é t , valamint e g y s é g e s í t e t t é k a dokumentációt (ennek
eredményeként a dokumen-
tumok száma n e g y e d é r e csökkent). A számitóközpont a t e r m e l é s műszaki
előké-
s z í t é s é b e n , a m ű s z a k i - g a z d a s á g i és az operativ t e r v e z é s b e n , valamint a t e r m e l é s irányításában ls hatékonyan közreműködik. A vállalaton belüli Információáramlást i s rendkívül hatékonyan oldották meg.
Az
e g y e s ü l é s d i s z p é c s e r p u l t j a i magnókkal vannak f e l s z e r e l v e . Ezekre rögzítik az o p e rativ m e g b e s z é l é s e k ,
körlevelek, beszámolók
s o r időt rabló munkától
megszabadulnak,
anyagait.
így a diszpécserek
ugyanakkor az
g y o r s a b b és megbízhatóbb. A központi d i s z p é c s e r pultnál a m e l y h e z a legfontosabb t e r m e l ő
részlegeknél
nak. A tervezettől való e l t é r é s t a d i s z p é c s e r t é s t hoz az e l t é r é s
mozgatható azonnal
információátadás
egy is
monitort helyeztek e l , kamerák csatlakoz-
érzékeli,
s operativ
dön-
fejlődés mai színvonalán már
nem
megszüntetésére.
Összefoglalóan megállapítható: a technikai
e l e g e n d ő a tudományos munkaszervezés m ó d s z e r e l alkalmazását a. fizikai munkah e l y e k r e korlátozni; figyelembevételük
az alkalmazotti, sőt az alkotó,
szellemi
munka területén i s j e l e n t ő s tartalékok felszabadítását teszik lehetővé. Róna P é t e r n é
84
TERMELÉKENYSÉGI TAPASZTALATOK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN
Az európai t e r m e l é k e n y s é g i központokat az 5 0 - e s évek elején a m e r i k a i k e z d e m é nyezésre,
M a r s h a l l - s e g é l l y e l hozták l é t r e .
Ebben az Időben az Egyesült Államok
t e r m e l é k e n y s é g e a b e c s l é s e k szerint a fejlett
európai
tőkés országok
termelé-
kenységének legalább jó k é t s z e r e s e volt. A következő két évtizedben a nyugaté s z a k - e u r ó p a i tőkés országokban a t e r m e l é k e n y s é g hogy ezt a t e r m e l é k e n y s é g i központoknak
növekedése - anélkül p e r s z e ,
tulajdonithatnánk - l é n y e g e s e n gyorsabb
volt, mint az Egyesült Államokban: a különbség
a
termelékenység
színvonalát
n é z v e lényegesen csökkent. A 6 0 - a s években még divatos volt Európa é s ka között "műszaki r é s r ő l " ,
és
Ameri-
majd "vezetési résről" b e s z é l n i , ma már alig
ni e r r ő l . Mintha megfordult volna a helyzet:
halla-
Észak-Amerlkában néhány éve
ko-
moly érdeklődés mutatkozik a nyugat-európai termelékenységi központok tevékenys é g e Iránt. Az utóbbi néhány évben az Egyesült
Államok Nemzeti T e r m e l é k e n y s é g i
ságának képviselői a N e m z e t i T e r m e l é k e n y s é g i
Központok Európai
Szövetségének
több ülésén i s r é s z t vettek é s a S z ö v e t s é g g e l é s az európai központokkal kapcsolatot
kívántak kiépíteni. Ennek egyik l é p é s e volt az az ötnapos
Bizott-
szorosabb
közös konfe-
rencia 1375.októberében, a m e l y e i a T e r m e l é k e n y s é g i Szövetség é s az Egyesült lamok Nemzeti T e r m e l é k e n y s é g i Bizottsága Washingtonban rendezett. A cián az amerikai résztvevők képet
adtak
tevékenységükről,
konferen-
problémáikról;
európai résztvevők Ismertették a központok é s az európai s z ö v e t s é g
Ál-
az
tevékenysé-
g é t . Közösen megvitattuk: milyen következtetések szűrhetők le e tapasztalatokból. A m e g b e s z é l é s e k e n az európai központok képviselőin (Igazgatóin) é s s é g főtitkárán kívül r é s z t vett még az angol
a
Szövet-
Iparügyi Minisztérium egyik
állam-
tltkárhelyettese (Anglia nem tagja a Szövetségnek), kanadai s z a k é r t ő , az Ázsiai T e r m e l é k e n y s é g i nem-európai (ezek között a japán)
ról - a tőkések, a s z a k s z e r v e z e t e k ,
Szervezet
termelékenységi
ü l é s e k r e a házigazdák nagyszámú szakértőjüket
az
EGK
m e g f i g y e l ő j e , több
főtitkára, továbbá
központ v e z e t ő j e . Az
több egyes
hívták m e g , igy különböző o l d a l -
az a d m i n i s z t r á c i ó , a tudományos kutatók o l -
daláról - gazdag képet kaptunk t e r m e l é k e n y s é g g e l kapcsolatos helyzetükről, l é m á i k r ó l , gyakran egymásnak ellentmondó további e l k é p z e l é s e i k r ő l . 85
prob-
Tanácskozásaink fő témái a következők voltak: a t e r m e l é k e n y s é g helyzete é s a t e r m e l é k e n y s é g i politika; t e r m e l é k e n y s é g i kutatások; a munka minőségének problémái, ipari kapcsolatok, a munkáltatók és a s z a k s z e r v e z e t e k
közötti
együttmű-
ködés. Az utolsó nap ö s s z e f o g l a l ó , é r t é k e l ő m e g b e s z é l é s t tartottunk.
A Nemzeti T e r m e l é k e n y s é g i Bizottság feladatköre
Az Egyesült Államokban a t e r m e l é k e n y s é g kérdései f e l é mindig nagy f i g y e l e m fordult, de a legutóbbi időkig az volt a vélemény,
hogy kormányzati
t e r m e l é k e n y s é g g e l - m é r é s é n , m e g f i g y e l é s é n kivül - nem kell amerikai gazdaság b e l s ő erői maguktól biztosítják a
szinten
a
foglalkozni, az
termelékenység
megfelelő
alakulását. Ez a hit az Egyesült Államokban - bár s z é l e s körben tartja még
ma-
gát - megingott, az amerikai gazdaságról é s társadalomról alkotott sok más e l képzeléssel együtt. Nixon elnök 1970.
jullusában N e m z e t i Termelékenységi
zottságot hozott l é t r e . A Bizottságnak 24 tagja van, tagja a s z a k s z e r v e z e t e k é s
8
tagja a munkáltatók,
8 tagja az adminisztráció é s a tudományos élet
s z é r ő l . Elnöke R o c k e f e l l e r , az Egyesült
Államok alelnöke.
költségvetése 2 , 5 millió dollár. (Ott-tartózkodásunk
Bi-
Titkársága 25
alatt tárgyalták a
8 ré-
fős,
Bizottság
átalakítását t e r m e l é k e n y s é g i központtá é s ezt határozattá i s e m e l t é k . ) A Nemzeti T e r m e l é k e n y s é g i Bizottság (és Központ) e l n e v e z é s h e z 1974.
júniusá-
ban hozzátették a "munka minősége" kifejezést i s é s feladatként nagy súllyal lölték meg az e z z e l kapcsolatos problémák tanulmányozását. A "munka ge" programot 1972-ben indították m e g é s gondozását
1974-ben
(Michigan) e g y e t e m e n létrehozott Társadalomtudományi ("A munka m i n ő s é g e " fogalmáról a továbbiakban
az
je-
minősé-
Ann Arbor
Intézet feladatává tették.
bőven szólunk.
Előrebocsátjuk
itt, hogy ezalatt n e m a dolgozó által végzett munka m i n ő s é g é t , hanem a munkának, körülményeinek, intézetnek,
jellegének a dolgozó
által é r z é k e l t
illetőleg a keretében felállított központnak
egyik: tanácsadás a munka m i n ő s é g é v e l kapcsolatos
két
minőségét értik.)
fő funkciót adtak.Az
akciókutatásokhoz, a k í s é r -
letek eredményeinek é r t é k e l é s e , a tapasztalatok s z é l e s körű I s m e r t e t é s e , g á l á s a , segítségnyújtás ezek másutt való alkalmazásához; a másik - ehhez 86
Az
propakap-
csolódó - funkció: információgyűjtés é s szolgáltatás a témával kapcsolatban, A m e rikáról é s más fejlett o r s z á g o k r ó l . Az uj t e r m e l é k e n y s é g i
Intézmény átveszi
e
funkciókat. A N e m z e t i T e r m e l é k e n y s é g i és Munka Minősége határozták meg,
Bizottság céljait röviden
ugy
hogy
- s e g í t s e az a m e r i k a i gazdaság termelékenységének a n ö v e l é s é t ,
továbbá
- az amerikai dolgozók munkamoráljának é s a munka minőségének a javítását. A Bizottság feladatalt a l e g f r i s s e b b
megfogalmazás a
következőkben
foglalja
össze: - ö s z t ö n ö z z e é s s e g í t s e munkáltatói é s s z a k s z e r v e z e t i együttes bizottságok s z e r vezését;
hangolja ö s s z e ezek munkáját
vállalati,
helyi,
regionális
és
ágazati
szinten; - t e r j e s s z e é s n é p s z e r ű s í t s e a céljaival kapcsolatos gondolatokat; - szolgáljon tanácsadóként az Elnöknek é s a Kongresszusnak a
termelékenységet
é s a munka m i n ő s é g é t érintő kormányzati politikát illetően; - k e z d e m é n y e z z e n t e r m e l é k e n y s é g g e l kapcsolatban kutatást é s technikai
segítség-
nyújtást, s e g i t s e é s koordinálja az Ilyen tevékenységeket. A Bizottság munkaprogramjának
legutóbbi meghatározásánál a következő
súly-
pontokat jelölték meg: - az amerikai dolgozók munkamorálja é s a munka m i n ő s é g e , - az Egyesűit Államok nemzetközi
versenyképessége,
- a közigazgatási munka hatékonysága, - az amerikaiak alapvető szükségletét képező javak é s szolgáltatások önköltsége. A Bizottság sok állami é s nem-profit célú magán s z e r v e z e t t e l épített ki együttműködést. Az Elnök irányában elsősorban a Gazdasági Tanácsadók Tanácsával, az adminisztrációt tekintve a Gazdasági és a Munkaügyi Minisztériummal, a t e r m e lékenységi kutatásokat illetően a Nemzeti Tudományos Alapítvánnyal (NSF) é s több közgazdasági kutatóintézettel (NBER, Brookings), a t e r m e l é k e n y s é g m é r é s é t tően a Gazdasági
E l e m z é s e k Irodájával (BEA)
tallal (BLS). Benyomásunk szerint az
ille-
é s a Munkaügyi Statisztikai H i v a -
a d m i n i s z t r á c i ó munkájában e területen
ls
sok még a p á r h u z a m o s s á g . Az egy foglalkoztatottra jutó bruttó nemzeti 87
termék (GNP) 1950-1970 között a z
a z Egyesült Államokban évente átlagosan 2 - 2 , 5 Olaszországban, az NSZK-ban 5 - 5 , 5
csökkentette.
(Ilyen ütem-differencia
a 2:1 arányt l , 1 5 : l - r e
Az átlagok mögött t e r m é s z e t e s e n T e r m e l é k e n y s é g i Bizottság alelnöke
Franciaországban,
százalékkal nó'tt. Ez a t e r m e l é k e n y s é g i kü-
lönbséget, mint emiitettük, l é n y e g e s e n é v alatt a 2 , 5 : 1 arányt l , 4 : l - r e ,
százalékkal,
20
módosítja.)
e r ő s e n differenciált kép rejlik. előadásában ugy értékelte,
A
Nemzeti
hogy m e z ő g a z d a -
ságuk és iparuk igen magas t e r m e l é k e n y s é g e t ért e l . Az alapprobléma jelenleg a szolgáltató ágazatok t e r m e l é k e n y s é g é n e k n ö v e l é s e ,
ezek foglalkoztatják az ö s s z e s
l é t s z á m több mint kétharmadát. Ugy vélik, hogy ezen a területen a s é g gyorsabb Utemü növeléséhez á l l a m i s e g í t s é g r e
van
szükség.
szektorokra való koncentrálásukat n e m c s a k ezek magas
arányával
termelékenyA
szolgáltató
magyarázzák,
hanem azzal i s , hogy a fogyasztók e r r e különösen érzékenyek és a t e r m e l é k e n y s é g m é r é s é n e k itt különösen nagy n e h é z s é g e i vannak. 1950 óta a közigazgatásban foglalkoztatottak
száma h á r o m s z o r o s á r a ,
ról 12 millióra növekedott. A N e m z e t i T e r m e l é k e n y s é g i feladatának tekinti a t e r m e l é k e n y s é g n ö v e l é s é t a
millió-
Bizottság egyik
közigazgatásban.
abban látják, hogy s e m a választott t i s z t s é g v i s e l ő k n e k ,
4
A
kulcs-
problémát
s e m a hivatali
vezetők-
nek nem sok érdekük fűződik a l é t s z á m m a l való takarékossághoz; a t e r m e l é k e n y s é g é r t é k e l é s é h e z n e m rendelkeznek összehasonlító adatokkal,
nincsenek
felké-
s z ü l v e e munka jobb m e g s z e r v e z é s é r e . A Bizottság s z é l e s körű programja gában foglalja a t e r m e l é k e n y s é g m é r é s i
módszereinek
k i f e j l e s z t é s é t e t területen
(a Munkaügyi Statisztikai Hivatallal együttműködve), e módszerek
elterjesztésére
propaganda k i f e j t é s é t , akciók k e z d e m é n y e z é s é t és n é p s z e r ű s í t é s é t ; a tők képzését, a t e r m e l é k e n y s é g n ö v e l é s é v e l
ma-
kapcsolatos
pozltiv
hivatalvezetapasztalatok
m e g i s m e r t e t é s é t : összehasonlító statisztikák közzétételét, anyagi ö s z t ö n z é s i
rend-
s z e r e k kipróbálását, l é t s z á m - n o r m á k b e v e z e t é s é t , é s Így tovább. Különösen
nagy
f i g y e l m e t fordítanak a rendőrség munkájára é s a
szemétgyűjtésre. A
tások egyéb s z f é r á i t illetően figyelmük a k e r e s k e d e l e m , az e g é s z s é g ü g y , tőipar és a s z á l l í t á s területére Irányul. Ugy értékelik, hogy ezek olyan
szolgáltaaz
épí-
területek,
a m e l y e k e n a koncentráció viszonylag alacsonyabb és a piaci erők nem b i z t o s í t a nak magas t e r m e l é k e n y s é g e t ,
központi Intézkedések
eredményezhetnek. 88
l é n y e g e s hatékonyságjavulást
Л N e m z e t i T e r m e l é k e n y s é g i Bizottság általánosabb irányú akciói közül érdemel,
hogy s z é l e s körll t e r m e l é k e n y s é g i propaganda-kampányt szerveztek pro-
f e s s z i o n i s t a reklámtanácsadók i g é n y b e v é t e l é v e l . adón,
említést
1000 újságon,
2500 rádióállomáson, 1000 T V -
600 folyóiraton k e r e s z t ü l , több s z á z e z e r f a l r a g a s s z a l
szerűsítették a termelékenység
nép-
növelésének fontosságál . Konferenciákat r e n d e z -
tek gazdasági é s m á s szakemberek különböző csoportjaival, s z e r k e s z t ő k k e l . Olyan jelszavakat propagáltak, mint "a munka t e r m e l é k e n y s é g e a jövő kulcsa", munkát v é g e z z , a m e l y r e büszke l e h e t s z " ,
"olyan
"ahogyan dolgozunk, ugy élűnk".
(E
kampány értékét illetően azonban kétkedő véleményeket is hallottunk.)
T c r m c l é k g t v s é g l kutatások,
vizsgálatok
A N e m z e t i T e r m e l é k e n y s é g i Bizottság a z Egyesült működést épített ki a N e m z e t i Tudományos
Államokban s z o r o s
Alapítvánnyal
együtt-
(NSF), amelyet
1950-
ben hoztak l é t r e . Az alapitványnak van egy un. BANN-programja (a RANN zeti Igényeket kielégítő kutatások" r ö v i d í t é s e ) .
"nem-
E program általános c é l j a ,
s e g í t s e a tudomány é s a technika f e l h a s z n á l á s á t
meghatározott nemzeti problémák
megoldásában, növelje a nemzet beruházási é s tudományos erőforrásainak nosítását,
r ö v i d í t s e az alapkutatási e r e d m é n y e k
hogy
alkalmazásának
Időben j e l e z z e p o t e n c i á l i s nemzeti problémák f e l m e r ü l é s é t
és
problémák e l k e r ü l é s é t segítő kutatásokat. A BANN-programba
hasz-
Időszükségletét,
kezdeményezzen e négy témakör
tatása tartozik, ezek: energia, környezet, t e r m e l é k e n y s é g , problémafeltáró tások.
1 9 7 5 - r e a program 75 millió d o l l á r r a l rendelkezett. Az alapitványnak
kukutavan
egy t e r m e l é k e n y s é g i o s z t á l y a , e z jelenleg négy kutatási irányt finanszíroz: a k ö z igazgatási munka t e r m e l é k e n y s é g e , a t e r m e l é k e n y s é g n ö v e l é s e érdekében
szüksé-
g e s gazdaságpolitikai intézkedések, a t e r m e l é k e n y s é g emberi tényezői, a m ű s z a ki f e j l e s z t é s g y o r s í t á s a . A kutatási igényeket sokoldalú galmazzák m e g é s a megbízásokért v e r s e n y e z t e t n e k . témákban egyedi
konzultációk alapján
(Kutatási támogatást
e l b i r á l á s alapján i s lehet k é r n i . ) Az alapítványnak vannak
fomás tudo-
mányterületek s z e r i n t működő állandó b i z o t t s á g a i , ezenkívül egyéni szakértőket m e g k é r d e z é s konferenciákat is ö s s z e h í v e g y - e g y lémáinak á t t e k i n t é s é r e . 89
ls
tudományterület időszerű p r o b -
s Л t e r m e l é k e n y s é g i kutatásokra 1975-ben 15 millió dollár, a mllszaki
fejlesz-
t é s s e l kapcsolatos általános kutatásokra további 7 é s fél millió dollár állt
ren-»
d e l k e z é s r e . Az á l t a l á n o s érdekli műszaki f e j l e s z t é s s e l kapcsolatos kutatások
fő
témái a f ö l d m o z g á s s a l , a m ű s z e r e s m é r é s e k k e l , a kommunális gazdálkodással é s a kommunikációs technológiával kapcsolatos problémák. A t e r m e l é k e n y s é g m é r é s é v e l , e l e m z é s é v e l foglalkozó illésen tájékoztatást
kap-
tunk a Munkaügyi Statisztikai Hivatal, a Brookings Intézet é s a New York-i zeti
Nem-
Gazdasági Kutató Intézet (NBER) t e r m e l é k e n y s é g i kutatási programjáról. A
Munkaügyi Statisztikai Hivatal változatlanul ségének alakulását
e l s ő s o r b a n az élőmunka t e r m e l é k e n y -
v i z s g á l j a , de k i e g é s z í t é s k é p p e n
törekszik a fajlagos
anyag-,
e n e r g i a - és á l l ó e s z k ö z ráfordítások m e g f i g y e l é s é r e Is. John W. Kendrtck (az NBER r é s z é r ő l )
b e s z á m o l t korábbi kutatásainak
t á s á r ó l , amellyel az Egyesült Államok t e l j e s termelékenységének
folyta-
alakulását
to-
1
vább követte a legutóbbi évekig '. Uj munkájában olyan e l s z á m o l á s i rendszert jav a s o l , amely a munkaerővel kapcsolatos ö s s z r á f o r d l t á s t - a s z ó s z é l e s ben - befektetésként, tőkeráfordításként k e z e l i .
értelmé-
(E gondolatát nemzetközi konfe-
rencián is előadta m á r és hasznosíthatóságát itt e r ő s e n vitatták.) Edward Denison (a Brookings Intézet r é s z é r ő l ) beszámolt a r r ó l , hogy m ó d s z e r é v e l ujabb hasonlítást k é s z í t e t t ,
össze-
most Japán é s a többi fejlett tőkés o r s z á g gazdasági
növe-
2)
kedésének f o r r á s a i r ó l , az 1 9 5 3 - 1 9 7 1 - e s i d ő s z a k r a .
S. Fabricant (NBER)
s z ó l t , hogy a t e r m e l é k e n y s é g és általában a gazdaságstatiszllka területén
arról külön-
böző konvenciókat alkalmazunk, de i d ő r ő l - i d ő r e meg kell v i z s g á l n i , hogy ezek vényben vannak-e m é g . Szólt a GDP m é r é s é n e k
problémáiról,
ér-
a környezeti á r -
t a l m a k , a h á z t a r t á s i munka, a tőkenyereségek különböző formáival kapcsolatban. Felvetette a k u t a t á s - f e j l e s z t é s i ráfordítások beruházási s é t , - bár a p é n z ü g y i - s z á m v i t e l i e l ő í r á s o k az tiltották meg az i l y e n számbavételt.
költségként való
kezelé-
Egyesült Államokban éppen m o s t
( F i g y e l e m r e méltó,
hogy a
kutatás-fejlesz-
t é s i költségek aránya a GDP-ben az Egyesült Államokban 3 %-ról 2 , 2 %-ra vissza.) * ' a teljes t e r m e l é k e n y s é g indexel a együttes alakulását viszonyítják.
termeléshez
esett
a munka- é s tőkeráfordítások
"'Denison a h a t á r t e r m c l é k e n y s é g e l m é l e t é r e építve r é s z l e t e s e n , s z á m s z e r ű e n m e g határozza a g a z d a s á g i növekedés forrásainak hozzájárulását a" növekedéshez. 90
Л Gazdaságügyi Minisztérium tanácsadója, Irving Siegel vállalati t e r m e l é k e n y s cg m é r é s i kampányukról s z ó l t ; i s m e r t e t t e különböző ágazati kapcsolati kel végzett számításaikat az e n e r g i a k ö l t s é g e k r ő l , é s a fajlagos lással kapcsolatos vizsgálataikat.
A vállalatoknak az élőmunka
mérlegek-
anyagfelhasznátermelékenysége
mellett a t e l j e s t e r m e l é k e n y s é g m é r é s é t i s javasolják. A vállalatok érdeklődése a t e r m e l é k e n y s é g m é r é s e Iránt m é r s é k e l t ,
bár az infláció növekedésével
dott, mert munkájuk hatékonyságát, ennek
tényezőit ilyen
fokozó-
ármozgások
mellett
csupán a j ö v e d e l m e z ő s é g alapján nehezen tudják megítélni. Szóba kerítitek a
vál-
lalatok által készített un. "társadalmi é r t é k e l é s " - e k (social auditing), amelyek a pénzügyi eredmények mellett a vállalatnak saját kében végzett t e v é k e n y s é g é t ls hivatottak
dolgozói és a t á r s a d a l o m
érde-
bemutatni. A vélemény az volt,
e z e k kezdenek n é p s z e r ű v é válni, de az is
hogy
elhangzott, hogy nem mindig t e l j e s e n
megalapozott háttérrel; elsősorban propaganda célokat szolgálnak. A Kanadáról hallott előadások közül e m l í t é s r e é r d e m e s a z , a m e l y
Iparpolitiká-
jukról s z ó l t . A kanadai Iparpolitika céljait a következőképpen fogalmazták meg: - az Ipar területi
szétterítése,
- m e g f e l e l ő foglalkoztatás a népesség
részére,
- az Ipar kanadai e l l e n ő r z é s é n e k e r ő s í t é s e , - a vállalkozó é s ujitásl kedv n ö v e l é s e , - a t e r m é s z e t i e r ő f o r r á s o k magasabb fokú feldolgozása, - a nemzetközi v e r s e n y k é p e s s é g fokozása, - a nemzeti é s társadalmi környezet minőségének javítása. E célok érdekében főként általános e s z k ö z ö k e t ,
szabályozókat alkalmaznak,
de
e m e l l e t t külön-ktllön Is foglalkoznak e g y e s fontos - egyrészt jelentős fejlődés előtt á l l ó , m á s r é s z t a v i s s z a f e j l ő d é s problémáival küszködő - szektorokkal. Ez biakat (ide sorolják például a textil- é s a cipőipart is) munkaerő é s a tőke m á s f e l é áramoljon vagy
abban
utób-
s e g í t i k , hogy
megfelelő s p e c l a l i z á c l ó é s
a
korsze-
r ű s í t é s utján v e r s e n y k é p e s s é váljanak. Nagy érdeklődést keltett a Kanadai Ipar- é s
Kereskedelemügyi
Minisztérium
ágazatok é s vállalatok közötti t e r m e l é k e n y s é g i ö s s z e h a s o n l í t á s a i r ó l adott m o l ó . Az ágazatok közötti ö s s z e h a s o n l í t á s o k a t az Egyesült Államokkal nyltl számukra statisztikai rendszerük
beszá-
megköny-
rokonsága és valutájuk k ö z e i - a z o n o s s á g a . 91
Ennek alapján m é l y e n tagolt ágazati bontásban
részletes elemzéseket
készítettek
az ágazatok különböző mutatóinak s z i n v o n a l - a r á n y á r ó l , egymáshoz való r ó l , különböző j e l l e m z ő k , többek között vállalatnagyság szerint i s .
viszonyá-
Tapasztalataik
szerint a munka technikai f e l s z e r e l t s é g e inkább náluk nagyobb, a t e r m e l é k e n y s é g m é g i s az E g y e s ü l t Államokban magasabb. Eddig 35 iparágra (gyártási ágra) összehasonlítást,
vonatkozóan készítettek
vállalatok
közötti
e g y - e g y ilyen vizsgálatban 7-33 vállalat adatai szerepelnek.
pasztalataik s z e r i n t ehhez a programhoz a vállalatok önként, s z í v e s e n nak. Általában a vállalatokkal az átlagos
Ta-
csatlakoz-
ágazati adatokat, továbbá a legjobb
a legrosszabb vállalatok adatalt közlik, t e r m é s z e t e s e n azok A vállalatok k é s z s é g e - k é r é s e alapján további
40-45
és
megnevezése nélkül.
szektorban terveznek
ilyen
ö s s z e h a s o n l í t á s o k a t , illetőleg ezek évente történő m e g i s m é t l é s é t . Az ö s s z e h a s o n l i t á s o k un. m u t a t ó s z á m piramisra
épülnek, amelynek középpont-
jában a n y e r e s é g / t ő k e arány áll; m o s t próbálkoznak naturális mutatók f e l h a s z n á lásával i s . (E m ó d s z e r t , amelyet magyar nyelven
az MTA Ipargazdaságtan!
tató Csoportja m á r többször i s m e r t e t e t t - anélkül, hogy sikerült volna az érdeklődést - , tulajdonképpen 20 évvel Ö s s z e h a s o n l í t á s i Központ
ezelőtt
az
Ku-
felkelteni
angol Vállalatok - közötti
alakította k i . ) Alaposan vizsgálják az adatok
megbízha-
tóságát, s helyenként az adózási vagy egyéb szempontból jelentett adatokon, ha a valós kcpet a korrigált adatok jobban megközelíthetik,
bizonyos korrekciókat
is
végeznek.
A munka m i n ő s é g e Ma nem is annyit, mint az európai tőkés országokban, de az utóbbi években
az
Egyesült Államokban is sokat b e s z é l n e k az élet é s a munka minőségéről, utolsósorban propaganda célzattal. A munka minősége alatt a munka értik, a sző legtágabb értelmében,
idesorolva a munkával
get befolyásoló tényezőket is. A munka minőségével központok nagy r é s z e intenziven foglalkozik,
az
való
nem
körülményeit
megelégedettsé-
európai termelékenységi
különösen nagy érdeklődés fordul
problémák f e l é a skandináv országokban (ahol ezt összekapcsolják
e
az üzemi d e -
mokrácia k é r d é s e i v e l ) és az NS7.K-ban (a munka humanizálása c i m s z ó alatt). Az Egyesült Á l l a m o k E g é s z s é g ü g y i ,
Oktatási é s Jóléti Minisztériumának 92
meg-
bízásából 1972-ben egy munkacsoport r é s z l e t e s tanulmányt
készített
"A
munka
Amerikában" c í m m e l . Ez 4 kiadásban jelent meg eddig, nagy érdeklődést
keltett
é s sok vitát váltott ki. Amerikában a z egyetértő vélemények m e l l e t t
a jelentés-
bem adott helyzetképet többen túlzottan p e s s z i m i s t á n a k , a javaslatokat
egyoldalú-
nak Ítélték. A tanulmány abból indul ki, hogy az amerikai társadalmat
egy
sor
súlyos
probléma nyugtalanítja. Ezek között emiitik a dolgozók kiábrándultságát és
elide-
g e n e d é s é t munkájuktól; a k i s e b b s é g e k i g é n y é t a r r a , hogy egyenjogúak legyenek; nők, az idősebbek k ö v e t e l é s é t , hogy e l i s m e r t é s
hasznos
társadalmi
t ö l t h e s s e n e k be; a fiatalok t ö r e k v é s é t , hogy a társadalmi k é r d é s e k b e n
a
szerepet hallathas-
I sák hangjukat. Értékelésük
s z e r i n t e z e k mindegyikében az élet
tartalmatlanságá-
nak é r z é s e tükröződik. Nézetük szerint az e l é g e d e t l e n s é g mélyén a munkához való v i s z o n y húzódnak m e g . A munka a felnőtt e m b e r életében
problémái
központi helyet foglal el; nem
e g y s z e r ű e n az önfenntartás vagy a gyarapodás e s z k ö z e , hanem nélkülözhetetlen s z e m é l y i s é g kialakulásához, ö n b e c s ü l é s é h e z ; ahhoz, hogy az életben rend és t e l e m uralkodjék; az é l e t r i t m u s egyik meghatározója. Ha a munka e sokrétű repet nem tudja betölteni, ennek a társadalom m á s szféráiban i s komoly
a ér-
szehatását
tapasztalhatjuk. A tanulmány szerint az amerikai dolgozók igen jelentős g e d e t l e n munkában töltött életének "minőségével",
r é s z e n e m azért
elé-
mert maga a munka nagymér-
tékben megváltozott. A probléma inkább a z , hogy a
munka n e m változott eléggé
g y o r s a n ahhoz, hogy a munkások elvárásainak, értékrendjének g y o r s és nagymértékű változásaival lépést t a r t s o n . A v i z s g á l a t fontos m e g á l l a p í t á s a ,
hogy a hosszú és e g é s z s é g e s élet fő f e l t é t e -
le a k ö z i s m e r t o r v o s i é s genetikai tényezőkkel szemben a munkával való
meg-
e l é g e d e t t s é g . A tanulmány fő ajánlása a munkakörök átalakítása, mégpedig
nem-
c s a k tartalmuk szempontjából (a munka gazdagítása é s a munkafeladatok s z é l e s í t é s e ) , hanem abban a tekintetben i s ,
hogy a dolgozók nagyobb mértékben
nek f e l e l ő s e k munkájukért, nagyobb mértékben szervezéséről.
döntsenek
munkájuk
jellegéről,
Ez - a tanulmány s z e r z ő i szerint - a politikai e l i d e g e n e d é s
kenését is eredményezheti.
Fontosnak tartják az e g é s z szakmai képzési 93
legye-
csökrend-
s z e r átformálását é s különösen a továbbképzési
lehetőségek
Ilyen átalakítása nézetük szerint a t e r m e l é k e n y s é g j e l e n t ő s
bővitését. A munka növekedését e r e d m é -
nyezheti, segítheti az infláció é s a munkanélküliség l e k ü z d é s é t . A tanulmány s z á m o s korábbi vizsgálat anyagát sorakoztatja fel annak t á s á r a , hogy a munka n e m nyújt kielégülést az amerikai dolgozóknak, ráljuk romlott, az e l i d e g e n e d é s
fokozódott. Az ilyen
munkamo-
"kikérdezéses"
azonban nagyon e l l e n t m o n d á s o s eredményeket adhatnak, igen
bizonyí-
felvételek
sok függ a
kérdés
f e l t e v é s é t ő l , a válaszok interpretálásától. Ezekről vitázva, n e v e s amerikai
szak-
értő (Eli Glnsburg) r é s z é r ő l is elhangzott az a v é l e m é n y , hogy felvételeikben, dolgozók válaszában azt kapják v i s s z a , utján
amit évtizedes
a
b e f o l y á s o l á s , manipulálás
betápláltak.
Az e téma tárgyalásához meghivott szakértők sok
k é r d é s b e n ellentétes
véle-
ményt fejtettek ki. Egyik p r o f e s s z o r (Sar Levitán) azt bizonygatta, hogy probléma nincs az a m e r i k a i dolgozók munkához való viszonyával; a
semmi
foglalkozta-
tottság bizonyítja, hogy s z í v e s e n dolgoznak; sokan vállalnak még "második
mű-
szakot" l s ; a t e r m e l é k e n y s é g - ha nem is nagy
első
ütemben, de - növekszik;
helyre valójában ma is a k e r e s e t e t sorolják; a munkával való
megelégedettség
problémáinak általános f e l v e t é s e alaptalan. Lényegesen meggyőzőbb volt az a kutatási beszámoló
(Michael Macoby r é s z é r ő l ,
Harvard
Egyetem), amely
arról
adott s z á m o l , h o g y munkával szembeni elvárásukat illetően a dolgozók eltérő
ka-
tegóriái különböztethetők meg: e g y e s e k e t elsősorban vagy kizárólag valóban a magasabb kereset é r d e k l i ,
másoknál viszont a munka t a r t a l m a , a munka
ge" f e l e l ő s s é g e jut e l s ő r e n d ű s z e r e p h e z .
Egyeseket vonzzák a nagy
nyek, másokat m e g i j e s z t e n e k ; van, aki egyedül,
"minőséköveteimé^
van, aki csoportban s z e r e t
gozni; van, aki s z e r e t i a fejét törni, van, aki Inkább
dol-
m á s o n gondolkodik munka
közben. Mindez a kulturális háttértől, a s z e m é l y i s é g t ő l , családi
állapottól é s sok
egyéb körülménytől függ. A Nemzeti T e r m e l é k e n y s é g i Bizottság abból Indul ki, hogy az emiitett
jelentés
alapjában r e á l i s problémákra hívja fel a figyelmet é s e kérdésekkel komolyan kell foglalkozni. Különböző kutatásokat, kísérleteket támogatnak, konferenciákat veznek a tapasztalatok m e g t á r g y a l á s á r a ,
publikációkat bocsátanak kl.
mel kísérik a n y e r e s é g r é s z e s e d é s i rendszereket 94
(ujabban
szer-
Figyelem-
nyugdíjrendszerekkel
kombinálják e z t ) , a r é s z v é n y v á s á r l á s i lehetőségek nyújtását, a s i é s t e r m e l é k e n y s é g n ö v e l é s t eredményekben
költségcsökkenté-
való r é s z e s e d é s i rendszereket
(un.
Seanlon-terv). Tanácskozásainkon fontos helyet kapott az kapcsolatok k é r d é s e é s ezeknek a s a . A jelenlévő
ipari
(munkáltatói-szakszervezeti)
t e r m e l é k e n y s é g alakulására
gyakorolt befolyá-
t ő k é s országok képviselőit e probléma e r ő s e n
foglalkoztatja,
mint várható volt, a legnagyobb felfogásbeli különbségek Amerika tőkés országok között éppen e téren
mutatkoztak.
m e g k ö z e l í t é s e e l s ő s o r b a n abban különbözik,
é s az európai
A kérdés amerikai é s
hogy
a
európai
munkáltatói-szakszervezeti
kapcsolatok alapjának, sőt szinte k i z á r ó l a g o s formájának Amerikában a több kötött kollektiv s z e r z ő d é s e k e t tekintik, ben a s z a k s z e r v e z e t e k üzemi
a tekintetben,
évre
mig az európai tőkés országok nagy r é s z é -
és magasabb szinten s z é l e s e b b körű é s
" b e l e s z ó l á s t " kivánnak biztosítani.
s
Bizonyos
közeledés mutatkozik azonban abban
hogy mind az Egyesült Államokban,
z ö s m u n k á l t a t ó i - s z a k s z e r v e z e t i bizottságot
folyamatos
mind
Kanadában igen sok kö-
hoztak l é t r e ; az Egyesült Államokban
különösen s i k e r e s n e k minősítik az acélipari
együttműködést. A Nemzeti
Terme-
lékenységi Bizottság feladatának tekinti, hogy s e g í t s e ezt-knek a munkáltatöl-szaks z e r v e z e t i bizottságoknak a létrehozását,
tapasztalatcserét s z e r v e z z e n
közöttük,
előmozdítsa a kedvező formák e l t e r j e d é s é t .
к я к Az Egyesült Államok a t e r m e l é k e n y s é g
színvonala tekintetében
ma is e l s ő h e -
lyen áll a világon, de fölénye a Szovjetunióval, továbbá az európai fejlett országokkal é s Japánnal szemben az utóbbi két évtizedben határozottan
Bár a tőkés országok között gazdasági é s katonai potenciálja ma Is feltétlenül minál, a t e r m e l é k e n y s é g i szinvonal-kUlönbségek
fokozatos c s ö k k e n é s e
foglalkoztatja a kormányzatot. Magasabb termelékenységük fő f o r r á s a i s e m szerint - a kedvező t e r m é s z e t i
feltételek,
- a piac é s a t e r m e l é s méreteiből adódó előnyök, - a munka nagyobb technikai
felszereltsége,
- a célratörőbb k u t a t á s - f e j l e s z t é s é s v e z e t é s , - a nagyobb t e l j e s í t m é n y - m o t i v á c i ó é s munkaintenzitás. 95
tőkés
csökkent. do-
komolyan megítélé-
Ezek köz Iii azonban tartósan m á r egyik s e m biztosit abszolút fölényt. Ezért t e r m e l é k e n y s é g n ö v e l é s é t és a munkalégkör é s motiváció javítását központi
a ak-
ciókkal l s segíteni kívánják. Tanácskozásainkon a különböző o r s z á g o k
képviselői
pasztalatról számoltak be. Ezek é r t é k e l é s e rámutatott
számos módszerről, arra,
hogy sok a közös
problémánk, törekvésünk, de e m e l l e t t az egyes országok között gondjaik é s e z e k megoldási l e h e t ő s é g e i tekintetében n e m c s a k fejlettségük é s t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i berendezkedésük, szerük, kulturális é s nemzeti hagyományaik,
termelékenységi
kiinduló
helyzetük,
hanem Intézményi
értékrendszerük
ta-
és
rend-
gondolkodás-
módjuk e l t é r é s e miatt is lényeges különbségek vannak. A műszaki megoldásoktól e l t é r ő e n e területen minden m ó d s z e r
átültetése kutatást é s adaptációt igényel.
A tőkés o r s z á g o k tapasztalatainak e g y b e v e t é s e érdekcsen e m e l t e ki, hogy a országokat a piac é s a t e r m e l é s m é r e t e i b ő l , a nagyobb erőforrásokból adódó nyök mellett l a s s ú változási és alkalmazkodási
nagy elő-
k é p e s s é g terhelt; a kis országok
viszont a nagyobb b e l s ő kohézió é s r u g a l m a s s á g előnyeit hasznosíthatják. Román Zoltán
96
TUDOMÁNYOS ÉLET
A7. IPARGAZDASÁGTAN! KUTATÓCSOPORT KUTATÓ TEVÉKENYSÉGE AZ 1972-1975 ÉVEKBEN
Az Ipargazdaságtanl Kutatócsoport 1 9 7 2 - 1 9 7 5 - r e s z ó l ó kutatási tervének
összeál-
lításánál az Ipar helyzetéből é s az Ipargazdasági kutatások iránti igényekből Indult ki.
' Már a terv ö s s z e á l l í t á s á n á l látható volt, hogy az ipar fejlődésének
Intenzív szakaszában a t e r m e l é s k o r s z e r ű s í t é s e é s további
növelése
további,
döntően a
korlátozott e r ő f o r r á s o k felhasználásának hatékonyságától, a t e r m e l é k e n y s é g zásától függ. A terv e z é r t a kutatások
foko-
középpontjába a t e r m e l é k e n y s é g és a h a -
tékonyság kérdéseit állította. A Kutatócsoport 5 témacsoportban folytatott kutatásokat, e z e k a következők voltak: 1. A t e r m e l é k e n y s é g e m b e r i tényezői; 2. A s z e r v e z é s helyzete és fejlesztése 3. I p a r f e j l e s z t é s é s
iparvállalatainknál;
iparvezetés;
4 . A vállalati gazdaságtan alapkérdései; 5. A t e r m e l é k e n y s é g n ö v e l é s e az Iparban. A kutatások vagy a vállalati s z f é r á t , vagy az iparpolitikát,
vagy
egyidejűleg
mindkét területet érintették é s Így kapcsolódtak az Országos Távlati Tudományos Kutatási T e r v "A s z o c i a l i s t a vállalat", i l l e t ő l e g a "Gazdaságpolitikánk tapasztalatainak e l e m z é s e ,
javaslatok t o v á b b f e j l e s z t é s é r e " c . főirányához. Ez a kapcsolódás
azonban - e l s ő s o r b a n a főirányok e periódusban
folyó koordinációjának h e l y z e t é -
ből kifolyólag - laza volt. Valamennyi t é m a c s o p o r t e g y e s kutatásai KGST n e m z e t közi együttműködéshez ls kapcsolódtak. A Kutatócsoport s z e r z ő d é s e s munkát fő feladataihoz igazodva,
s z e r é n y mértékben vállalt
Ft értékben). A kutatások a terv m e g v a l ó s í t á s á r a
(4 évre ö s s z e s e n irányultak
és
csak
600 0 0 0 . -
célkitűzéseiket
lényegében e l é r t é k . ^ L á s d : "Az MTA ipargazdaságtanl Kutatócsoport 1972-1975 évekre szóló k ö z é p távú tervének irányvonalai". Ipargazdasági S z e m l e , 1972. 2 . s z . 9 6 - 1 1 0 . oldal. 97
Néhány témában azonban (a t e r v e z e t t n é l kisebb l é t s z á m miatt) az eredeti
el-
képzeléseknél szilkebb keretekben folyt a kutatás és néhány részfeladatot a t e r v ből menetközben törölni kellett. A t e r v e n kivlll végzett munkák köztil említést d e m e l a Kutatócsoport közreműködése a z iparh e l y z e t e l e m z é s é n e k é s fejlődési prognózisának Л Kutatócsoport munkatársaitól ebben az publikáció jelent m e g . Az ipar munkájának
és az iparvállalati 2)
ér-
gazdaságtan
készítésében.
időszakban
13 könyv, több mint 200
s e g í t é s e szempontjából elsősorban a
következők tekinthetők fontos hozzájárulásnak? - a vállalati célok, a t e r v e z é s , a kapcsolatainak
nyereség-érdekeltség
s a központi
irányítás
megvilágítása;
- a t e r m e l é k e n y s é g terén mutatkozó h e l y z e t
é r t é k e l é s e , ebből adódó feladataink
e l e m z é s e , a nemzetközi tapasztalatok kritikai i s m e r t e t é s e ; - módszertani s e g i t s é g a vállalatok, néhány tekintetben az iparvezetés
munkájá-
hoz (főként a s z e r v e z é s , a középtávú t e r v e z é s , valamint a t e r m e l é k e n y s é g , tékonyság m é r é s e ,
ha-
e l e m z é s e terén).
A tudományterület f e j l e s z t é s é h e z leginkább azok a tanulmányok járulhatnak h o z z á , amelyek e g y e s alapkérdések (a s z o c i a l i s t a vállalatok c é l j a i , a középtávú v e z é s s z e r e p e , a munkaszervezés
feladatrendszere,
az
ter-
állóeszközigényesség
trendjei, a strukturafejlesztés f o g a l o m r e n d s z e r e , stb.) tisztázását tűzték k i , m á s r é s z t azok az e l e m z é s e k , amelyek a n e m z e t k ö z i
tapasztalatokat, az iparvállala-
tok tényleges helyzetét és munkáját, e g y e s kutatási területek átfogó
értékelését
tették vizsgálat tárgyává. Módszertani szempontból a Kutatócsoport - a terv kitűzéseinek m e g f e l e l ő e n - nagy súlyt helyezett
kutatásainak
empirikus
m a s z t á s á r a , a külföldi lapasztalatok e l e m z é é é r e és adaptálására, a lináris s z e m l é l e t r e ,
a gazdasági é s t á r s a d a l m i
célalátá-
multidlszcip-
követelmények, valamint m a k r o -
é s míkroökonómial ö s s z e f ü g g é s e k komplex f i g y e l e m b e v é t e l é r e . A Kutatócsoportnak 1971-ben jóváhagyott Szervezeti Szabályzata szerint nos érdekű ipargazdasági kutatások folytatása mellett az elméleti ipargazdasági munka előmozdítása i s feladata.
és
Lásd: az Ipargazdasági Szemle 1975. 2. számában, 7 - 4 3 . 98
gyakorlati
Ezt a Kutatócsoport többek között
az MTA Ipargazdasági Bizottságának s e g í t é s e révén igyekezett ellátni. A
7)
általá-
oldal.
kutatás-
Irányítás é s f i n a n s z í r o z á s r e n d s z e r e ebben az Időszakban ktllső munkatársak nagyobb arányú bekapcsolására é s
közös
kutatásokra kevés l e h e t ő s é g e t adott. A
tudományos élet élénkítéséhez hatásos eszköznek bizonyult az Ipargazdasági S z e m le c . folyóirat kiadása, s z é l e s e b b részvételt! tudományos konferenciák r e n d e z é s e , a tudományterületen tevékenykedő társadalmi
szervezetekkel való együttműködés,
a Kutatócsoport nemzetközi koordinációs s z e r e p k ö r e . A Kutatócsoport ebben az Időszakban "A s z o c i a l i s t a
iparvállalatok é s
egyesülések
látta
el
irányításának
m e g s z e r v e z é s e " c . KGST-téma hazai koordinátori feladatát é s Magyarország képv i s e l e t é t a Nemzeti T e r m e l é k e n y s é g i Központok
Európai Szövetségében;
ennek
kapcsán több nemzetközi tudományos tanácskozást és konferenciát, az MTA gazdasági renciát
Bizottságával
1972 d e c e m b e r é b e n
Ipar-
Ipargazdasági Tudományos Konfe-
rendezett.
Az alábbiak röviden jellemzik az e g y e s témacsoportokban végzett kutatásokat é s közlik a legfontosabb magyar nyelvű tanulmányok, publikációk bibliográfiai adatalt.
A t e r m e l é k e n y s é g e m b e r i tényezői E témacsoportban két kutatás folyt, az egyik az egyéni t e l j e s í t m é n y e k e t
befo-
l y á s o l ó tényezőket, a m á s i k a munkaerő mobilitás problémáit v i z s g á l t a . Az egyéni teljesítményeket befolyásoló tényezők s z e r e p é r ő l mind külföldi, hazai viszonylatban k e v é s gyakorlatilag ls hasznosítható i s m e r e t t e l
mind
rendelkezünk.
A kutatás célja e z é r t a z volt, hogy empirikus vizsgálatokkal f e l t á r j a , milyen nyezők hatnak az egyéni teljesítmények színvonalára és
változására,
m a g a s a b b teljesítményeket kiváltó körülmények m e g i s m e r é s é t
és
segítse
téa
megteremtését,
a további, hasonló vizsgálatokhoz módszertani utmutatást adjon. A kutatás alapját gépipari, kohászati é s textilipari vállalatok normázott és normázott munkaterületen dolgozó, mintegy 1800 munkására vonatkozó tok képezték. Ezek a teljesítményeket befolyásoló m e g k ö z e l í t é s b ő l kiindulva, többféle m ó d s z e r r e l ,
tényezők
nem
vizsgála-
rendszerszemléletű
ö s s z e f ü g g é s e i k b e n elemezték az
egyén é s a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i környezet s z e r e p é t . A t e l j e s í t m é n y e k ö s s z e h a s o n l í t á s á r a a kutatás uj m ó d s z e r t , a
teljesítményszá-
zalékok relatív színvonala szerint képzett teljesltményfokozatok e l e m z é s é t v e z e t 99
t e be, ami l e h e t ő v é tette a normák különböző feszitettségéből' adódó bizonytalans á g kiküszöbölését. A kutatásról készült ö s s z e f o g l a l ó tanulmányok az egyéni nyezők közül v i z s g á l t á k az életkor, a szakképzettség, a
té-
szakmai gyakorlat,
a
vállalati gyakorlat, a munkahelyváltoztatások s z á m a , a családi körülmények,
a
lakóhely; a v á l l a l a t i - ü z e m i tényezők közül a gyártási t ö m e g s z e r ü s é g , a munkafolyamat technológiai j e l l e g e , az ü z e m - é s m u n k a s z e r v e z é s
színvonala, a munka-
körülmények, a z ö s z t ö n z é s , a v e z e t é s , a munkahelyi légkör, csolatok t e l j e s í t m é n n y e l való ö s s z e f ü g g é s é t . Az egyéni
s az emberi
kap-
teljesítmények szintjének
vizsgálatát a t e l j e s i t m é n y i n g a d o z á s m e g f i g y e l é s e ls k i e g é s z í t e t t e . A kutatás f e l t á r t a , hogy a vizsgált tényezők közül az ü z e m i , vállalati é s a s ő , t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i tényezők egyaránt fontos s z e r e p e t teljesítmények alakulásában. Ahhoz, hogy a megfelelő
játszanak az
egyéni
külegyéni
tulajdonságokkal
rendelkező dolgozók k é p e s s é g e i valóban kibontakozzanak, kedvező objektiv f e l t é t e leket kell t e r e m t e n i . Az objektiv feltételek nemcsak a
teljesítmények
l á r a , hanem azok szóródására is hatnak.
megállapította, hogy
A vizsgálat
egyéni teljesítmények viszonylag sziik sávban mozognak é s ennek technikai-technológiai o ! a l vannak, hanem a
színvona-
gyakran
az nem
teljesítmények egymáshoz igazítása;
ennek megváltoztatása nemcsak vállalati, hanem s z é l e s e b b körű társadalmi f e l a dat. B e r k ó Ы111: A teljesítmények vizsgálata n e m normázott rületeken. Ipargazdaság, Ványai Péterné:
1975. 12. s z . 2 8 - 3 4 .
Teljesítmény-elméletek.
1972. 3. s z . 4 2 - 6 5 .
oldal.
Ipargazdasági S z e m l e ,
oldal.
Ványai P é t e m é : A munkások e m p i r i k u s vizsgálata.
munkate-
teljesítményét befolyásoló tényezők
Ipargazdasági S z e m l e , 1975. 3. s z .
23-50.
oldal. Ványai Péterné: A munkások teljesítményét befolyásoló Akadémiai Kiadó, Ipargazdasági Értekezések
tényezők.
sorozat, 9.
kötet.
(Sajtó alatt.) A munkaerő mobilitásával foglalkozó kutatás tisztázta a szakirodalomban e g y s é g e s e n használt mobilitási fogalmakat,
rendszerezte a
nem
mobilitás főbb tipu-
s a i t , áttekintette kiváltó tényezőit é s azokat az intézkedéseket, amelyekkel a m o 100
Л .
bllitás a t á r s a d a l o m é s a gazdaság
Igényel szerint befolyásolható. Felvázolta
munkaerőmozgások általános modelljét, abból kiindulva, hogy a rendelkezésre ló munkahelyek é s munkaerő különböző paraméterekkel s o h a s e m e s i k egybe, a két strukture összehangolása e z e k m é r e t e , j e l l e g e , hatása a s z o c i a l i s t a
jellemezhető
a ál-
strukturája
munkaerőmozgásokat kíván;
gazdaságban s o k f é l e e s z k ö z z e l
befo-
lyásolható. A kutatás - statisztikai adatok e l e m z é s é v e l , esettanulmányok, interjúk, ki b e c s l é s e k s e g í t s é g é v e l - tipikus
műsza-
munkásszakmák példáján v i z s g á l t a , hogy a z
előbbiekben említett kérdések konkréten hogyan érvényesülnek.
Feltárta, hogy
h á r o m kiválasztott szakmában ( e s z t e r g á l y o s , öntő, e l e k t r o m ű s z e r é s z ) a s e n végbement m o b i l i t á s milyen ö s s z e f ü g g é s t mutat a technikai
ténylege-
fejlődéssel
e g y é b objektív, a munkahelyi strukturát alakító tényezőkkel. A vizsgálat lapította, hogy az elmúlt évtizedben végbement mobilitás
ezekben a
n e m f e l e l t meg a gazdasági követelményeknek, e g y e s szakmákban tékű,
a
és
megál-
szakmákban
tul
nagymér-
mlg másokban túlzottan alacsony volt; ennek eredményeként vagy munkaerő
hiány, vagy f e l e s l e g alakult ki. Ez k á r o s gazdasági és
társadalmi
következmé-
nyekkel járt. A kutatás a három szakma jövőbeli munkaerőigényeire
is
b e c s l é s t adott
megállapította, hogy egyensúlyhoz akkor juthatunk, ha az e g y e s
szakmákra
tör-
ténő b e i s k o l á z á s t szorosabban kapcsoljuk a gazdaság jövőbeni Igényeihez. A t á s hangsúlyozta, hogy m e g f e l e l ő intézkedésekre van
szükség
vállalati szinten annak érdekében, hogy a hiányszakmák zettek ne hagyják el t ö m e g e s e n
szakmájukat,
szakmákban ( e l s ő s o r b a n a munkakörök
ill.
gazdagításával)
kuta-
népgazdasági
e s e t é b e n a már
a túlképzéssel
és
és
kikép-
jellemezhető
l e h e t ő v é váljon a
szaktu-
d á s magasabb szinten történő kihasználása. Tóth Józsefné: A munkaerőmobllltás
kutatása
Ipargazdasági S z e m l e , 1975. 1. s z . 4 9 - 6 3 . V i s z i Erzsébet: A munkaerőmobllltás Szemle,
1972. 2. s z . 3 5 - 4 8 .
oldal.
főbb típusai. Ipargazdasági
oldal.
V i s z t Erzsébet: A munkával való e l é g e d e t t s é g b i l i t á s vizsgálata.
a Szovjetunióban.
é s a szakmai
mo-
Ipargazdasági S z e m l e , 1974. l . s z . 2 5 - 4 1 .
oldal.
V i s z t Erzsébet: A munkaerő szakmai m o b i l i t á s a . Akadémiai
Kia-
101
dó,
Ipargazdasági
Értekezések
sorozat,
8.
kötet, 1975.
71.
oldal.
A s z e r v e z é s h e l y z e t e é s f e j l e s z t é s e Iparvállalatainknál E témacsoportban a kutatások egyik iránya a m u n k a s z e r v e z é s
kérdéseivel fog-
lalkozott. Fogalmilag a m u n k a s z e r v e z é s feladatkörének olyan uj megfogalmazását a d t a , amely a m u n k a s z e r v e z é s t r e n d s z e r s z e m l é l e t t e l ,
a munkahelyi
tevékenysé-
g e t és az ezeket meghatározó, biztosító folyamatok komplex ö s s z e f ü g g é s e i b e n
Ír-
ja le. Л kutatás a munkahelyek s z e r v e z e t t s é g é t és nyezők e l e m z é s é r e s z é l e s körli a l k a l m a z á s r a
t e r m e l é k e n y s é g é t befolyásoló
té-
szánt módszertant dolgozott kl. A
kialakított m ó d s z e r főbb jellemzői: - a munkahelyi tevékenységek ellátószolgálat,
különféle
oldalainak (a munkahely kialakítása, az
az e m b e r - e m b e r kapcsolatok, a gazdasági ö s s z e f ü g g é s e k ) komp-
l e x , együttes é s egyidejű e l e m z é s é r c ; - a közvetlen t e r m é k e l ő á l l i t ó munkahelyekből kiinduló, az e g é s z ö s s z e f ü g g ő folyamatláncot e g y m á s h o z kapcsoló e l e m z é s ; a helyzetfeltárás é s az s e k r e visszanyúló okvizsgálat s z e r v e s
alapösszefüggé-
összekapcsolása;
- a parciális h e l y z e t v i z s g á l a t i , e l e m z ő technikák integrált f e l h a s z n á l á s a , a szubjektív m e g í t é l é s e k é s az objektiv m é r ó p e k együttes a l k a l m a z á s a . A módszertant a kutatás 22 vállalat mintegy 3000 dolgozójára kiterjedő s i k e r r e l alkalmazta. A vizsgálatból - a m ó d s z e r próbája
mellett
-
mintán
leszllrhető
v o l t , hogy a legkülönfélébb ágazatokhoz tartozó, eltérő technológiájú üzemekben s z á m o s , általánosan jelentkező közös probléma van. Ezek k i e m e l é s e , a sukhoz s z ü k s é g e s objektív (tárgyi é s s z e m é l y i ) feltételek l l - i l z e m i szintű b i z t o s í t á s a ,
megoldá-
i p a r v e z e t é s i é s vállala-
valamint a m e g f e l e l ő közvélemény kialakítása
t e r ü l e t e n jelentős mértékben meggyorsithatja az
is
előbbre jutást.
Kitűnt,
számos hogy a
munkásoknak a saját munkájukat, munkahelyüket, munkakörülményeiket érintő t é n y e z ő k r ő l érett, határozott véleményük van. Ezek s z i s z t e m a t i k u s f e l t á r á s a , a t e r m e l ő e r ő k Időbeli é s technikai kihasználását jellemző objektív
adatok figyelemmel
k i s é r é s e é s az e z e k r e épülő, a t e v é k e n y s é g - és f o l y a m a t s z e r v e z é s t rendszer-kon102
cepcióban alkalmazó okvizsgálatok m e g f e l e l ő alapot képeznek a s z e r v e z e t t s é g f o lyamatos,
racionalizáló jellegi! fokozásához, a munka kulturáltabbá tételéhez,
Üzemi demokrácia é r d e m i f e j l e s z t é s é h e z ,
a munkások é s vezetőik közös
az
szem-
l é l e t e kialakításához. Л kutatás keretében s o r került még néhány vizsgálatra a k o r s z e r ű r e n d e z é s c k hatékony kihasználásával kapcsolatban, karöltve - e g y , a vállalati tevékenység főbb
termelőbe-
továbbá - az ipari
területeit f e l ö l e l ő , a
tárcákkal
szervezettség
h e l y z e t é r e vonatkozó önvizsgálatra alkalmas t e s z t m ó d s z e r kidolgozására és közzétételére. Balogh L á s z l ó - Kápolnai György -
Parányi
György: A
s z e r v e z é s i tartalékok feltárása é s h a s z n o s í t á s a .
munka-
Közgazdasági é s
Jogi Könyvkiadó. (Munkaszervezési s o r o z a t . ) 1975. 198 oldal. Szanisziól J ó z s e f : Az átlagosnál
termelékenyebb termelőberende-
zések kihasználásának v i z s g á l a t a . Ipargazdasági S z e m l e , 1973. sz.
38-50.
3.
oldal.
Parányi György: A m u n k a s z e r v e z é s Ipargazdasági S z e m l e ,
és a termelési
1972. 4. s z . 5 - 3 0 . o l d a l .
Parányi György: A munkahelyek s z e r v e z e t t s é g é t nyezők e l e m z é s e .
folyamatok.
befolyásoló
té-
Ipargazdasági S z e m l e . 1975. 1. s z . 8 - 3 2 . oldal.
Parányi György: A m u n k a s z e r v e z é s a vállalati irányítás rében. Ipargazdaság, 1975. 4. s z . A s z e r v e z é s i tennivalók
7-13.
feltárásának
Parányi György. Közgazdasági é s
rendsze-
oldal. gyors
módszere.
Jogi Könyvkiadó,
Szerk:
1975.
156
oldal. Az e témacsoportban folytatott kutatások másik iránya a vállalati s z e r v e z é s s z e r v e z e t t s é g egyéb területeivel
ős tényezőivel foglalkozott. A számitógépek
és vál-
lalati alkalmazását e l e m z ő vizsgálat m e g k í s é r e l t e 50 olyan hazai vállalat, intézmény tapasztalatait i s ö s s z e g e z n i , amelyek a számítástechnikai
kormányprogram
megvalósításában j e l e n t ő s s z e r e p e l játszanak.A különböző irányú vizsgálatok
kö-
z ö s célja azoknak a főbb okoknak e l e m z é s e volt, melyek miatt a vállalatok
szá-
m i t ó g é p e s f e j l e s z t é s é r e fordított jelentős
népgazdasági
beruházások
megtérülése
gyakran jelentősen e l m a r a d a kívánatos ( é s lehetséges) m é r t é k t ő l . Ennek e l e m z é 103
s é n tul a kutatás a gazdaságos vállalati számitógépalkalmazás általános
feltétel-
rendszerét é s a hazai viszonyokat f i g y e l e m b e vevő konkrét feltételeit is ö s s z e f o g lalta, s a vállalati vezetők é s s z á m í t ó g é p e s szakemberek s z á m á r a konkrét
aján-
lásokat adott. A szocialista é s t ő k é s országok s z e r v e z é s i tapasztalataira irányuló
vizsgálatok
eredményeinek a hazai gyakorlattal való összehasonlítása főként arra hivta fel
a
f i g y e l m e t , hogy a magyar gyakorlat helytelen irányban halad, amikor a vállalatok nagy, önálló s z e r v e z é s i r é s z l e g e k e t próbálnak kiépíteni. A k e v é s , jó
szakember
koncentráltabb felhasználása racionálisabb lenne. A s z e r v e z é s t jobban ö s s z e
kell
kapcsolni a v e z e t é s s e l , jobban kell építeni a vállalati közép- é s alsószintű vezetők munkájára. A Kutatócsoport a vállalatok v e z e t é s é t , s z e r v e z é s é t segitő
intézetek,
intézmények t e v é k e n y s é g é t is v i z s g á l t a s e z z e l kapcsolatos tapasztalatait az állami vezetés is hasznosította. Komonyi Zoltán: G a z d a s á g o s - e a vállalat s z á m í t ó g é p e s
fejleszté-
s e ? Közgazdasági é s Jogi Könyvkiadó, 1974. 169 oldal. Komonyi Zoltán: A hatékony s z á m i t ó g é p e s i t é s néhány feltétele v á l lalatainknál. Ipargazdasági S z e m l e , 1972. 4 . s z . 30-56. R o m á n Zoltán: Az ü z e m - é s munkaszervezés datai.
Munkaügyi S z e m l e ,
Román Zoltán: V e z e t é s , le,
Iparfejlesztés é s
1975. 4. s z .
1-8.
1973. 8. s z .
1-9.
oldal.
fejlesztésének f e l a oldal.
s z e r v e z é s , tanácsadás. Munkaügyi
Szem-
oldal.
iparvezetés
E témacsoportban az á l l ó e s z k ö z i g é n y e s s é g és élőmunka h e l y e t t e s í t é s
c.
kuta-
t á s célja annak vizsgálata volt, hogy a gazdasági fejlődés intenzív szakaszába v a ló átmenettel sége,
s z ü k s é g s z e r ű e n n ö v e k s z i k - e az ipari t e r m e l é s
állóeszköz-igényes-
milyen s z e r e p e van a változásokban az élőmunka holtmunkával történő
lyettesítésének,
he-
é s magát e helyettesítést milyen tényezők ösztönzik vagy fékezik.
Az ipari t e r m e l é s á l l ó e s z k ö z - i g é n y e s s é g é t
e l e m z ő kutatás rendszerbe
foglalta
a z á l l ó e s z k ö z - i g é n y e s s é g e t befolyásoló tényezőket és elemzéslik módszertanát. Az átfogó jellegű, a korábbi hasonló tanulmányokat is feldolgozó statisztikai
vizsgá-
lat Magyarország mellett további 11 o r s z á g iparára terjedt ki. Eredményei e g y e s 104
m á s vizsgálatok által l s jelzett tendenciákat
megerősítettek, több ö s s z e f ü g g é s t uj
oldalról világítottak m e g . Végső következtetésük,
hogy
az á l l ó e s z k ö z - i g é n y e s s é g
növekedése nem s z ü k s é g s z e r ű velejárója a f e j l ő d é s intenzivebbé válásának. A
be-
folyásoló tényezők vizsgálatából kiemelhető az ágazati változások hatásának a korábblaktól e l t é r ő s z e m l é l e t ű , többoldalú
elemzése.
A kutatások másik Iránya az élőmunka helyettesítésének tést ö s z t ö n z ő é s f é k e z ő tényezők oldaláról
problémáit a g é p e s í -
v i z s g á l t a , gépipari é s
élelmiszeripari
vállalatok tapasztalatai alapján. A vállalati f e l m é r é s e k eredményei azt
mutatták,
hogy a g é p e s í t é s e k kimutatott gazdaságossága nagy mértékben az alkalmazott s z á m í t á s módjától, a kiinduló adatbázis körétől é s
pontosságától függ. A
gépesíté-
s e k c é l s z e r ű s é g é t a vállalatok - érthetően - n e m egyszerűen a költségek, a jöv e d e l m e z ő s é g vagy a n y e r e s é g
szempontjából értékelik. A j ö v e d e l m e z ő s é g i
pontokon túlmenően többnyire fontos s z e r e p h e z
szem-
jut a munkaerőhiány, valamint a
műszaki fejlődés eredményeinek a l k a l m a z á s á r a , az
önköltség csökkentésére
m i n ő s é g javítására irányuló t ö r e k v é s . A g a z d a s á g o s s á g i men klvűl hagyva e l s ő d l e g e s e n a fogadóképesség
megfontolásokat
hiánya, a szabályozók
változtatása, a s z e r v e z e t t s é g é s a kapacitáskihasználás nem m e g f e l e l ő
ésa
figyelgyakori
színvonala
gyakorol kedvezőtlen hatást. Budavári Jánosné: A g é p e s í t é s néhány ösztönzője é s fékje az miszeriparban.
élel-
Ipargazdasági S z e m l e , 1973. 3. s z . 2 9 - 3 7 . oldal.
Sternthal János: A g é p e s í t é s ös/.tönzői é s fékjel (Gépipari
tapasz-
talatok alapján). Ipargazdasági S z e m l e , 1973. 3. s z . 7 - 2 8 . oldal. V é g s ő Béla: A t e r m e l é s á l l ó e s z k ö z - i g é n y e s s é g é n e k m a g y a r iparban. Közgazdasági S z e m l e , 1974. 2. s z .
változása
a
148-161.oldal.
V é g s ő Béla: A t e r m e l é s á l l ó e s z k ö z i g é n y e s s é g c az Iparban.
1975.
K é z i r a t . 388 oldal. A t é m a c s o p o r t keretében folyó kutatások másik témakörét a s t r u k t u r a f e l l e s z t é 3) sl kérdések
k,épezték.
A strukturafejlesztés é s a beruházások kapcsolatát
ző kutatás e l s ő d l e g e s célja a tényfeltárás volt.
Az
1960-73 közötti időszak s t a -
tisztikai adatainak feldolgozása illetve egyéb forrásanyagok e l e m z é s e révén ''a témáról rendezett nemzetközi konferencia 1974. 2. száma tette közzé (1-170. oldal). 105
elem-
anyagát az Ipargazdasági
arra) Szemle
k e r e s e t t v á l a s z t , hogy milyen s z e r e p e volt a beruházások r e n d s z e r é n e k a struktúrafejlesztési c é l k i t ű z é s e k
tervezési
és
megvalósításában. A
döntési vizsgálat
e r e d m é n y e i azt mutatták, hogy a f e j l e s z t é s i eszközök központi szándék által terminálható hányada igen jelentós strukturaalakitási lehetőséget képvisel, a lehetőségeket azonban az elemzett időszakban korántsem
de-
ezeket
használtuk ki m e g f e -
lelően. A bázisállapot meghatározó s z e r e p e , a t e r v e z é s és a kívülről jött döntések lentétei,
nemzetközi tendenciák befolyása a kívánatosnál é s szükségesnél
zottabban éreztették hatásukat. A beruházások struktúrafejlesztési
el-
foko-
lehetőségeinek
hatékonyabb kihasználását mindenekelőtt a strukrurafejlesztési folyamat a l a p e l v e i nek további t i s z t á z á s a , a beruházásallokációban
érvényesülő partikuláris hatások
k i s z ű r é s e , s a központi szándékot közvetítő irányelvek,
ösztönzők,
preferenciák
fokozottabb összhangja segíthetné. A t e r m é k s t r u k t ú r a f e j l e s z t é s é v e l foglalkozó kutatás r e n d s z e r e z t e a problémakör fogalmait é s e l e m e z t e az ujabb hazai tapasztalatokat. Ennek alapján vitatta azt
a
s z é l e s körben elterjedt felfogást, hogy a t e r m é k s z e r k e z e t fejlesztésének fő f e l a data a gyártásban lévő termékek t e r m e l é s i arányainak az
utókalkulációk
fedezeti
nyereségadatai alapján való kedvező Irányú alakítása. A kutatás szerint
módosí-
t á s r a szorulnak azok a nézetek i s , amelyek a t e r m é k s z e r k e z e t f e j l e s z t é s é v e l kapc s o l a t o s problémákat elsősorban beruházási korlátokra, munkaerőhiányra, nehézségekre vezetik vissza.
Lényegesebb a
tervszertitlenségnek,
a
piaci
fejlesztési
célok gyakori változtatásának, a c é l k i t ű z é s e k r é s z l e g e s teljesítésének kedvezőtlen h a t á s a . A kutatás ajánlásai a t e r m é k s z e r k e z e t javításának
olyan
lehetőségeire
hívják fel a f i g y e l m e t , amelyeket - a nagyobb t e r v s z e r ű s é g révén - a t e r m e l é s i munkamegosztás f e j l e s z t é s e , a s p e c i a l i z á c i ó é s a tipizálás fokozása, mány-korszerűsítés,
a
gyárt-
az önköltségcsökkentés é s a minőségjavítás nyújtanak.
Botos Balázs: Strukturafejlesztés é s beruházások az iparban. tatási beszámoló,
1975.
Botos Balázs: Strukturafejlesztés Ipargazdasági S z e m l e ,
1976.
1.
és
beruházások
az
Iparban.
sz.
Németh Péter: Az ipari beruházások ágazati
struktúraváltozásai-
nak néhány j e l l e g z e t e s s é g e 1960-1972 között. Ipargazdaság, 8-9.
sz.
60-63.
oldal.
Ku-
192 oldal.
106
1975.
Papanck Gábor: A t e r m é k s z e r k e z e t
f e j l e s z t é s é n e k lehetőségei é s
problémái Iparunkban. Ipargazdasági S z e m l e ,
1975.
4. s z .
5-25.
oldal. Papanek Gábor: A t e r m é k s z e r k e z e t javításának Időszerll kérdései iparunkban.
1975. Kézirat. 128 oldal.
Román Zoltán: Gazdasági növekedés daság,
1974. 3. s z .
65-77.
é s s z e k t o r á l i s politika. Gaz-
oldal.
A t e r m é k s z e r k e z e t f e j l e s z t é s é n e k egyik fontos eszköze a t e r m e l é s i ésszerll alakítása.
Az e z z e l foglalkozó kutatás
kooperáció
egy kérdőíves f e l m é r é s s e g í t s é -
gével a gépipar példáján e l e m e z t e a hazat iparvállalatok közötti kooperáció helyzetét é s problémáit. A f e l m é r é s adatokat szolgáltatott, mind a z igénybevett, mind a szolgáltatott kooperációról, a kooperáció c i ó s é s kapacitás k i e g é s z í t ő kooperáció). indítékai között a s z i l k s é g e s állóeszközök,
nagyságáról, j e l l e g é r ő l
(speclalizá-
A vállalatok az Igénybevett kooperáció a speciális
kapacitások é s a munka-
e r ő hiányát jelölték meg a legfontosabbnak. A kutatás arra ls rámutatott, hogy
a
népgazdaság jelenlegi kapacitás adottságai csak korlátozott mértékben teszik lehe^ tővé a vállalatok kooperációs igényeinek k i e l é g í t é s é t . Szükségesnek látszik, az a l k a t r é s z e k ,
r é s z e g y s é g e k biztositásáníl vállalataink az
mértékben támaszkodjanak nemzetközi
hogy
nagyobb
kooperációra.
Sternthal János: A gépipari Ipargazdasági S z e m l e ,
eddiginél
vállalatok t e r m e l é s i
1975. 4. s z . 26-46.
Sternthal János: Az iparvállalatok közötti Akadémiai Kiadó, Ipargazdasági
kooperációjáról.
oldal. termelési
kooperáció.
Értekezések s o r o z a t , 10. kötet.
(Sajtó alatt)
A vállalati gazdaságtan alapkérdései E témacsoportban a kutatások azt vizsgálták, lat c é l j a i , milyen célokat követnek ténylegesen e pélok a vállalati t e r v e z é s b e n ,
hogy melyek a s z o c i a l i s t a vállalataink,
illetve mennyiben
hogyan
válla-
tükröződnek
mozdítja e l ő vállalatainknál
t e r v e z é s a célok e l é r é s é t milyen ajánlások segíthetik a t e r v e z é s hatékonyabbá telét. 107
a té-
A vállalati c é l o k fogalmát, ö s e z c f U g g é s e l t a kutatás interdiszciplinárisán k ö z e lítette meg, rámutatva a s z o c i a l i s t a vállalat c é l r e n d s z e r é n e k ö s s z e t e t t s é g é r e .
A
vállalati célok magukban foglalják mind a vállalat e l é állított követelményeket, mind a dolgozók t ö r e k v é s e i t , a vállalatnak, mint s z e r v e z e t n e k
a céljai pedig az
ezek közötti ö s s z h a n g biztosítására Irányulnak. A vállalati c é l r e n d s z e r chikus felépítésű é s a célok közötti klilönféle, p r e f e r e n c l á l i s , feltételi
hierar-
stb.
kap-
csolatok fontos s z e r e p h e z jutnak. A vállalati középtávú t e r v e z é s s e l
foglalkozó kutatás e l e m e z t e a
ban gyakran ellentmondásosan tárgyalt vállalati
politika,
szakirodalom-
stratégia,
fejlesztési
koncepció fogalmát, ezeknek, s a kvantitatív tervezésnek a kapcsolatát és a gazdaság v i s z o n y a i közötti é s s z e r ű s z e r e p ü k e t . g a l m a s középtávú vállalati t e r v e z é s r e .
terv-
A kutatás koncepciót adott a
Kifejtette a t e r v e z é s i időhorizont, a
v e z é s f o l y a m a t o s s á g a , a t e r v e z é s korlátai, s a racionális döntési Időpont
ruter-
szere-
pét és ö s s z e f ü g g é s e i t . A kutatások alapján megfogalmazott ajánlások hangsúlyozzák, hogy a t e r m é k e k é s az e g é s z vállalat várható jövedelmezőségének v i z s g á l a ta é s a pénzügyi egyensúly e l l e n ő r z é s e a középtávú t e r v e z é s
alapvető r é s z e ,
kiindulni a f e j l e s z t é s i é s piaci tényezőkből, a magasabb hatékonyság, a s z e r v e z e t t s é g követelményeiből k e l l . Általános vételével
de
nagyobb
gazdasági helyzetünk f i g y e l e m b e -
középpontba kell állítani az intenzív fejlesztést é s a tartalékok
feltárá-
s á t . A korábbinál nagyobb külgazdasági, ' piaci é s á r m o z g á s o k rugalmasabb
ter-
v e z é s t követelnek. K é r i T a m á s : Az iparvállalat
rugalmassága.
Akadémiai
Ipargazdasági É r t e k e z é s e k sorozat, 3. kötet.
1972. 56 oldal.
K l e f e r Márta.' A marketing tevékenységek s z e r e p e az ti középtávú tervek 3. s z .
5-20.
Kiadó,
Iparvállala-
megalapozásában. Ipargazdasági S z e m l e , 1974.
oldal.
Komonyi Zoltán - Papanek Gábor: Az iparvállalati döntések é s t e r v e z é s Időhorizontja. Ipargazdasági S z e m l e ,
a
1973. 4 . s z . 3 6 - 4 7 .
oldal. Komonyl Zoltán: R u g a l m a s s á g a' középtávú Ipargazdasági S z e m l e ,
1975. 2. s z . 4 4 - 7 5 .
vállalati
tervezésben.
oldal.
R o m á n Zoltán: A s z o c i a l i s t a vállalat c é l j a i . Közgazdasági 1973. 4 . s z .
392-405.
oldal. 108
Szemle,
Romá n Zoltán: A vállalati középtávú t e r v e z é s PénzUgyi S z e m l e ,
1975. 11. s z .
880-888.
időszerű k é r d é s e i .
oldal.
Szabó Ágnes: Л stratégia s z e r e p e a vállalati t e r v e z é s ben. Ipargazdasági S z e m l e ,
1975. 3. s z .
51-65.
rendszeré-
oldal.
"A bizonytalanság f i g y e l e m b e v é t e l e az iparvállalatok döntéseiben" témájú tás empirikus tapasztalatok alapján keresett választ a r r a ,
hogy milyen
kuta-
tényezők
okoznak bizonytalanságot a vállalatok beruházási döntéseinél é s ezeket milyen m é r tékben, milyen módon veszik a döntéshozók figyelembe. A kutatás módszert é s ajánlott a bizonytalanság s z á m i t á s b a v é t e l é r e a beruházási döntések
adott
előkészíté-
s é n é l . A "Kockázat é s v e r s e n y k é p e s s é g " témában indított kutatás áthúzódik a
kö-
vetkező t e r v i d ő s z a k r a . B o t o s Balázs: A bizonytalanság f i g y e l e m b e v é t e l e az Iparvállalatok beruházási döntéseiben.
Akadémiai Kiadó, Ipargazdasági
Érteke-
z é s e k s o r o z a t , 4. kötet. 1973. 83 oldal. G e r g e l y István: Külső infláció, gazdasági tisztánlátás, aktív rearánypolitika.
Közgazdasági S z e m l e ,
1975.
12. s z .
cse-
1452-1465.
oldal. Papanek Gábor - Botos Balázs:
A bizonytalanság,a kockázat
ér-
t é k e l é s e f e j l e s z t é s e k t e r v e z é s é n é l . Szlgma, 1974. 1 - 2 . s z á m . 5 3 66.
oldal.
A t e r m e l é k e n y s é g n ö v e l é s e az iparban E témacsoport keretében a Kutatócsoport
az időszak e l e j é n fejezte be a
ter-
melékenység színvonalát é s növekedését meghatározó tényezőkről KGST együttműködésben készített f e l m é r é s é r t é k e l é s é t . Az újszerű v i z s g á l a t segítette a tikai adatgyűjtéssel hozzá nem férhető tényezők
statisz-
s z e r e p é n e k megvilágítását,
adott a gyártmányok é s technológiák k o r s z e r ű s é g s z e r i n t i minősítéséről é s a
képet ter-
m e l é k e n y s é g várható növekedésének, valamint gátló körülményeinek vállalati m e g ítéléséről. Szintén az e l ő z ő időszakról húzódott át az a kutatás, a m e l y a munka é s a j e s t e r m e l é k m y s é g é s tényezőik együttes e l e m z é s é r e dolgozott 109
kl módszert
telés
konkrét számításokat i s adott a népgazdaságra, az ipar e g é s z é r e és főbb ágazat a i r a , valamint e g y e s vállalatokra vonatkozóan. A módszer é s az ennek végzett e l e m z é s ö s s z e k a p c s o l v a vizsgálja a munkatermelékenység
alapján
és az á l l ó e s z -
k ö z i g é n y e s s é g alakulását és a munka állóeszközökkel való helyettesítésének kategóriájával a munka é s a t e l j e s t e r m e l é k e n y s é g kapcsolatát i s megvilágítja.A
vég-
zett vizsgálatok a m ó d s z e r vállalati é s nemzetközi összehasonlításokra való h a s z n o s í t á s i lehetőségeit is bizonyították. A t e r m e l é k e n y s é g m é r é s i m ó d s z e r e i körében ujabb számításokkal
összefoglaló
é r t é k e l é s készült az ágazati kapcsolati m é r l e g e k e n alapuló m ó d s z e r e k
alkalmaz-
hatóságáról é s általánosítható tapasztalatairól. A Kutatócsoport a hosszutávu v e z é s h e z kapcsolódva az Országos Tervhivatal
számára
ter-
matematikai-statisztikai
e l e m z é s t készített a gazdasági f e j l e t t s é g , a reálbérek és a t e r m e l é k e n y s é g
vál-
tozásának ö s s z e f ü g g é s e i r ő l . Több kisebb kutatás e l e m e z t e a t e r m e l é k e n y s é g növelésének az előző t é m a c s o portok keretében n e m vizsgált tényezőit, struktúraváltozások s z e r e p é t ,
így a nagyságrendi
megtakarítások é s a
valamint a termelékenység t e r v e z é s é n e k kérdését.
E l k é s z ü l t , és sajtó alatt van az az ö s s z e f o g l a l ó munka, a m e l y ö s s z e g e z i
a ter-
melékenység m é r é s é n e k , e l e m z é s é n e k é s a gazdasági növekedésben betöltött 4) repének hazai é s külföldi tapasztalatalt.
E munka történeti é s nemzetközi
szemeg-
világításban e l e m z i a gazdasági növekedés fogalmát, m é r é s é n e k problémáit, h o s z szutávu trendjeit hazánkban é s más országokban, a növekedés főbb forrásait, az e z e k hatásának s z á m s z e r ű s í t é s é r e alkalmazható és alkalmazott
módszereket.
Budavári Jánosné: A t e r m e l é k e n y s é g és a hatékonyság alakulása m a g y a r é s a nyugatnémet iparban 1950-1970 között. gi S z e m l e ,
1972. 4. s z .
57-64.
a
Ipargazdasá-
oldal.
Román Zoltán: Munkatermelékenység és hatékonyság az ipar zataiban. Statisztikai S z e m l e , 1972. 2. s z . 1 4 9 - 1 6 7 . R o m á n Zoltán: T e r m e l é k e n y s é g ű n k az
iparban.
ága-
oldal.
Hogyan látják
a
vállalatok? Közgazdasági é s Jogi Könyvkiadó, 1973. 396 oldal.
4
' a külföldi t e r m e l é k e n y s é g i Központok tapasztalatairól az Ipargazdasági Szemle - folyamatos k ö z l e m é n y e i mellett - 1 9 7 4 / 7 5 évi különszámában adott tájékoztatást (1-198. oldal). 110
Román Zoltán: T e r m e l é k e n y s é g e l e m z é s t e l j e s ráfordítási
mutatók
f e l h a s z n á l á s á v a l . Statisztikai S z e m l e ,
168-179.
1974. 2 - 3 . s z .
oldal. Román Zoltán: A nagyságrendi megtakarítások ós a v e z e t é s datai. Ipargazdaság,
1975. 7. s z .
1-4.
fela-
oldal.
Román Zoltán: T e r m e l é k e n y s é g é s gazdasági növekedés.
Kossuth
Könyvkiadó. (Sajtó alatt) Sternthal János: A munka- és t e l j e s t e r m e l é k e n y s é g alakulásának vállalati vizsgálata.
Ipargazdasági S z e m l e ,
1972. 1. s z .
41-67.
oldal. Sternthal János: Módszer Iparvállalatok közötti ö s s z e h a s o n l í t á s o k ra. Ipargazdasági S z e m l e , 1974. 3. s z . 2 1 - 3 2 .
oldal.
V é g s ő Béla: A gazdasági f e j l e t t s é g é s a t e r m e l é k e n y s é g sának ö s s z e f ü g g é s e i . Ipargazdasági S z e m l e ,
változá-
1973. 4. s z . 16-35.
oldal. V é g s ő Béla: A gazdasági f e j l e t t s é g ,
a
munkatermelékenység, a
r e á l b é r é s a reáljövedelem változásainak ö s s z e f ü g g é s e i . 1971. 97 oldal.
111
Kézirat.
CIOS VILÁGKONGRESSZUS CARACASBAN
A tudományos v e z e t é s é s s z e r v e z é s k é r d é s e i v e l foglalkozó legrégebbi
nemzetközi
t á r s a s á g , a CIOS XVII. v i l á g k o n g r e s s z u s a 1975. novemberében
Caracasban
Ult
ö s s z e . A k o n g r e s s z u s munkájában e l ő a d á s s a l , hozzászólásokkal
a Szovjetunió
és
több más s z o c i a l i s t a ország k é p v i s e l ő i i s r é s z t vettek. Az alábbiak két s z o v j e t unióbeli r é s z t v e v ő reflexióiról adnak rövid ö s s z e f o g l a l á s t . 1 ' A kongresszuson az érdeklődés középpontjában olyan kérdések állottak, mint a változó gazdasági erőviszonyok, a külföldi beruházások, a multinacionális t e v é k e n y s é g e a fejlődő országokban,
az irányítás és v e z e t é s
cégek
problémái a gazda-
s á g i növekedés különböző s z a k a s z a i b a n . A kongresszuson élénk e s z m e c s e r e kult ki az irányítás formáinak, m ó d s z e r e i n e k és technikájának fejlődési
ala-
tenden-
c i á i r ó l , s sok h o z z á s z ó l ó kitért a gazdasági válsággal é s a békés időkben
szo-
katlan méreti! inflációval, a tőkés v i l á g pénzügyi
kap-
csolatos
rendszerének zavaraival
kérdésekre.
A z Egyesült Államok, Anglia, az NSZK, Franciaország é s s z á m o s m á s k é p v i s e l ő i rámutattak a vezetők megnövekedett f e l e l ő s s é g é r e a külföldi ban eszközölt beruházások hatékonyságéinak n ö v e l é s é v e l ,
a vezetési
ország
országoktudományos
i s m e r e t e k e l t e r j e s z t é s é v e l , a v á l s á g l e k ü z d é s é v e l , a r e n d e l k e z é s r e álló
erőfor-
r á s o k racionális é s kiegyensúlyozott felhasználásával ö s s z e f ü g g ő feladatok kapcsán. A z előadásokban é s a vitákban fontos helyet kaptak a tudományos-műszaki d á s , a t e r m e l é s é s a tőke koncentrációja,
hala-
valamint a tőkés világgazdaságban k i -
é l e z ő d ő ellentmondások k é r d é s e i . Több előadás igyekezett bizonyítani, m á r nem a profit, a vállalat különböző
hogy a tőkés
vállalatok vezetésében a cél
vállalkozói társadalmi és s z o c i á l i s célok
együttesének m e g v a l ó s í t á s á r a t ö r e k s z e n e k .
Ezzel ö s s z e f ü g g é s b e n
figyelemremél-
tó, hogy a vezetéstudomány polgári képviselői nagy figyelmet szentelnek a
szer-
v e z e t e k behaviorista modelljének, a m e l y véleményük s z e r i n t nem a v e z e t é s m á l i s , hanem e m b e r i tényezőire orientálódik.
1
Felfogásuk
szerint
for-
a formális
' v . Afanaszjev - B . Mllner "A k o r s z e r ű irányítás realitásai" c . cikke (Kommuniszt, 1976. 1. s z . ) . 112
alapján
s z e r v e z e t i struktura a humán elvárásokkal s z e m b e n állva funkcionál, s a
mun-
k a t e r m e l é k e n y s é g növekedésének akadályát jelenti. E koncepció szolgált azoknak az uj követelményeknek a m e g f o g a l m a z á s á h o z ,
amelyek a
alapul
kongresszus
során több Ízben i s elhangzottak. Ilyen követelményként került előtérbe a m e n e d z s e r e k t á r s a d a l m i - s z o c i á l i s f e l e l ő s s é g é n e k n ö v e l é s e , a tőkés vállalatoknak a f o g lalkoztatottság b i z t o s í t á s á r a , a környezet v é d e l m é r e Irányuló
programokban való
r é s z v é t e l e stb. A konfliktusok megoldásának, az egyén é s a s z e r v e z e t kölcsönhatásának, a
ve-
zető s z a k e m b e r e k képzésének a v e z e t é s s e l kapcsolatos kérdései ugyancsak fontos s z e r e p e t kaptak e nemzetközi e s z m e c s e r é b e n . A z e téma körül kialakult vita
ve-
zérmotivuma az "uj realitások - uj vezető" jelszóban foglalható ö s s z e . Itt is m e g f o g a l m a z á s t nyert a követelmény a dolgozók v e z e t é s b e n való részvételének k i s z é l e s í t é s é r e . Többen azonban szembenálltak e f e l f o g á s s a l . Az egyik Iráni
felszóla-
ló pl. így fogalmazott: "A munkások dolgozzanak, s egyéni szükségleteik
kielégí-
t é s é v e l é s ne az irányítással foglalkozzanak, döntéseik nem lehetnek h e l y e s e k . " Az utóbbi években a vezetők e g é s z képzési r e n d s z e r e
és képzettségük
színvo-
nalának e m e l é s e s a j á t o s hidat képez az irányítási formák, m ó d s z e r e k
és
kák k o r s z e r ű ,
tevékenysé-
intenzív tudományos kutatása é s a különböző irányitó
gek gyakorlata között. Az "emberek v e z e t é s e " é s a v e z e t ő k é p z é s rületén folytatott kutatások g y o r s fejlődése a r r ó l a
techni-
módszerei
törekvésről tanúskodik,
az e m b e r i munka intenzivebbé tételének uj, a korábbiaknál
megfelelőbben
tehogy
kiala-
kított m ó d s z e r e i t é s eljárásalt találják m e g . A gazdasági függetlenségért, a g a z daság legfontosabb ágazatainak nemzeti tulajdonbavételéért folytatott harc a f e j l ő dő országokban e l ő t é r b e hozta a gazdasági f e j l ő d é s állami irányításának, valamint a n e m z e t g a z d a s á g központositott t e r v e z é s é n e k m e g s z e r v e z é s é v e l é s
szervezetével
ö s s z e f ü g g ő problémákat. A kongresszuson ezek körül nagy vita alakult ki. Igen é l e s , kritikai hangvétel j e l l e m e z t e
a multinacionális
cégek
tevékenységé-
ről é s irányítási s z e r v e z e t é r ő l .adott e l e m z é s e k e t . A tények e g é s z sorával nyították a h o z z á s z ó l ó k , külkereskedelem,
hogy ezek a cégek a különböző
bizo-
területeken, mint pl. a
a műszaki f e j l e s z t é s , gazdasági önállóság stb. f a fejlődő
orszá-
gokat hátrányos helyzetbe hozzák é s kizsákmányolják. Venezuela elnöke arról
be-
s z é l t p l . , hogy a multinacionális vállalatok f i g y e l m e n kivül hagyják annak az
or-
113
szágnak a nemzeti érdekelt, ahol tevékenykednek, kulturális értékeket rombolnak l e , fékezik a hazai tudomány é s a technika fejlődését. Hasonló álláspontot v i s e l t e k Latin-Amerika s z á m o s országának képviselői i s . kapcsolatban, hogy s z é l e s körli e g y e t é r t é s r e találtak e g y s é g e s , n e m z e t k ö z i , adózási törvények kidolgozását
kép-
Megemelithető
azok a javaslatok,
ezzel amelyek
vetették fel. Több r é s z r ő l
i s elhangzott az a javaslat, hogy a multinacionális cégek tevékenységével é s az e tevékenységek f e l e t t i e l l e n ő r z é s s e l ö s s z e f ü g g é s b e n külön normatívákat kell gozni.
Franciaországban szükségesnek
Ítélték egy
kidol-
nemzetközi monopóliumellenes
t ö r v é n y kidolgozását. A témával foglalkozó előadások tükrözték azt a f e l i s m e r é s t is,
hogy az e r ő f o r r á s o k hasznosításának hatékony irányítása
e g y e t l e n ország k e r e t e i között, ez nemzetközi
nem
együttműködést
oldható
követel.
Latin-
A m e r i k a országainak képviselői, mint egyik alternatívát, javasolták egy közi
latin-amerikai vállalat létrehozását,
meg
nemzet-
amelynek célja e régió gazdasági
Integ-
rációjának előmozdítása lenne. A fejlődő országok r é s z é r ő l megnyilvánuló
Irányvonal s z á m o s nagy tőkés
cég
képviselőjét indította a r r a , hogy e cégeknek a "harmadik világban" folytatott t e v é k e n y s é g é t , "jószolgálati küldetésként", letti gondoskodást j e l l e m e z z é k .
mint a hatékony gazdasági fejlődés
"Bennünket hívnak - és mi megyünk"
m e g az egyik nyugatnémet r é s z t v e v ő . A Stanford Research hangoztatta, hogy itt az ideje a nacionalizmusról
fogalmazta
Institut alelnöke azt
a "multlnacionalizmusra"
á t t é r é s r e . Egy másik előadás megfogalmazásában: "A csupán azoknak a tapasztalatoknak az e l t e r j e s z t é s é t
fe-
multinacionális szolgáló forma,
való
vállalat amelyekre
m á s országoknak szükségük van". A z E g y e s ü l t Államoknak az Irányítás é s a
ve-
z e t é s területén megnyilvánuló expanziója a konferencia előadásaiban l s helyet
ka-
pott. Az Egyesült Államokban 1964-ben
létrehozott nemzetközi v e z e t é s i
nyújtási Intézmény elnökének h o z z á s z ó l á s a Ismertette:
az
Intézmény
segítség1964-től
1 9 7 5 - i g 60 országban mintegy 5000 programot dolgozott kl ill. valósított m e g . Az intézménynek jelenleg 29 országban van
állandó
képviselete,
munkájába
8500
a m e r i k a i vezetési s z a k e m b e r t kapcsol b e . A k o n g r e s s z u s előadásaiban é s anyagaiban tükröződött az a t ö r e k v é s , hogy m e z z é k az irányítás elméletének é s gyakorlatának az
utóbbi években
ele-
végbement
f e j l ő d é s é t és tendenciáit. Jelentős helyet foglalt el e kérdések között a s z á m i t á s 114
technika é s a döntéshozatal r e n d s z e r e l m é l e t i k o n g r e s s u s tapasztalatai újból m e g e r ő s í t e t t é k ,
módszerelnek
az
alkalmazása.A
hogy az Irányítás e g é s z é n e k f o l y a -
matában a fő s z e r e p nem a technikai e s z k ö z ö k é , hanem az e m b e r e k é . Az uj e s z közök é s m ó d s z e r e k nem helyettesitik, hanem megalapozottabbá t e s z i k a
vezetők-
nek a hatékonyabb tevékenység kiválasztására Irányuló döntéseit. Kapcsolódva e k é r d é s e k h e z , nagy érdeklődés k í s é r t e a különböző v e z e t é s - s z e r v e z é s i koncepciókról é s ezek k o r s z e r ű s í t é s é n e k adó e l ő a d á s o k a t . Kiemelhetők a célok szerinti v e z e t é s v e s ) , a v e z e t é s i hierarchia é s a funkciók közötti
módszerekről,
irányairól
számot
(management by o b j e c t i -
hatékony koordináció
követei-
m é n y e l , a r e n d s z e r s z e m l é l e t ű é s egyidejűleg dinamikus k ö z e l í t é s , a vállalati nyítás terUletén felhalmozódott tapasztalatoknak a z
államigazgatás
irá-
korszerűsíté-
sében történő f e l h a s z n á l á s á r a Irányuló t ö r e k v é s e k . A konferenciáról b e s z á m o l ó cikkükben a s z e r z ő k - a
legújabb publikált
szak-
irodalmat i s f i g y e l e m b e véve - klrltikal é r t é k e l é s t le adnak az Irányítás é s a v e z e t é s m ó d s z e r e i v e l é s továbbfejlesztésével k a p c s o l a t o s polgári Irányzatokról.
A
m a g a t a r t á s e l m é l e t r e épülő modellekkel kapcsolatban rámutatnak a r r a , hogy bár az Ilyen tlpusu modellek alkalmazására s z á m o s k í s é r l e t történt, komoly e r e d m é n y e k e t n e m hoztak e t ö r e k v é s e k .
gyakorlati
Ennek fő oka abban rejlik, hogy az I r á -
nyítás é s a v e z e t é s a kapitalista gazdaságban - a látványosan fogalmazott orientációval ellentétben - valójában rtem az e m b e r t , s z o l g á l j a . Az Ilyen t ö r e k v é s e k célja az e m b e r n e k ,
a
hanem a
"nagy
üzletet"
dolgozónak a tőkés
dalmi é s gazdasági rendszerbe való Integrálása a tőkés t á r s a d a l o m és céljainak érdekében.
humán
Ezzel függ ö s s z e a m e n e d z s e r e k uj s z e r e p é n e k ,
társa-
gazdaság társadalmi
f e l e l ő s s é g é n e k a polgári teoretikusok é s gyakorlati szakemberek r é s z é r ő l
történő
fokozott e l ő t é r b e á l l í t á s a . A cikk s z e r z ő i hangsúlyozzák, hogy mindebben az röződik: az irányítás é s a v e z e t é s -hagyományos koncepciója a dolgozók
tük-
növekvő
öntudatának é s az osztályharc során s z e r z e t t tapasztalatainak eredményeként
már
nem tartható. dr. Végső Béla
115
AZ 1975. ÉVBEN ELNYERT KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI FOKOZATOK
A közgazdasági tudományok doktora fokozatot nyerte el: Benke István:
"Érdek és ö s z t ö n z é s " clmii disszertációja alapján.
Bod Péter:
"Egy matematikai
programozási
( 1 5 - 2 0 éves) népgazdasági
modellrendszer
tervezés
a hosszutávu
koordináló és
összefoglaló
munkáiban való f e l h a s z n á l á s r a " cimli disszertációja alapján. F o r g á c s Tibor: "Áruforgalom é s é r t é k e s í t é s " clmli disszertációja alapján. Szita János:
"Az összeurópai gazdasági együttműködés távlatai" cimü
disszer-
tációja alapján. T a l l ó s György: "A bankhitel s z e r e p e é s hatékony alkalmazásának feltételei a
gaz-
daságirányítás rendszerében" cimli disszertációja alapján. A közgazdasági tudományok kandidátusa fokozatot nyerte el: Árvay János:
"Nemzeti t e r m e l é s , n e m z e t i
jövedelem,
nemzeti vagyon"
cimü
d i s s z e r t á c i ó j a alapján. Bene László:
"A v e z e t é s tudományos megalapozása"
cimü disszertációja a l a p -
ján. Bodnár Pál:
"A t e r m e l é s i r á n y í t á s i
funkciók
f e j l e s z t é s e az
iparvállalatoknál"
c i m ü disszertációja alapján. Ehrlich Éva:
"Infrastruktúra, korok é s országok" cimü disszertációja alapján.
Mohy Eldln Eljurfot: "Szíria társadalombiztosításának
fejlődési lehetőségei
Ma-
g y a r o r s z á g tapasztalatai alapján" cimü disszertációja alapján. K ö v e s András:
"Gazdasági kapcsolatok a Szovjetunió é s a fejlett
tőkés országok
között" cimü d i s s z e r t á c i ó j a alapján. Mayer László:
"A mezőgazdaság s z e r e p e Tanzánia gazdasági fejlődésében"
cimü
d i s s z e r t á c i ó j a alapján. Achmed Abd E l - I I a f i z Muhamed:
"A mezőgazdaság
m é k - é r t é k e s i t é s i kapcsolatokra
f e j l ő d é s e , tekintettel a t e r -
Magyarországon és
Egyiptomban"
c i m ű disszertációja alapján. S e r e g i Ferenc: "A s z o c i a l i s t a állami nagyvállalatok irányításának,
szervezésének
é s igazgatásának kölcsönhatásai" cimü disszertációja alapján. 116
Szabó Katalin:
"Л nagyvállalati kihívás,
uj hullám a tőkekoncentrációban"
clmll
d i s s z e r t á c i ó j a alapján. Tenner György: "Adalék a marxista ú j r a t e r m e l é s i e l m é l e t h e z " clmll
disszertáció-
ja alapján. T e s n o r István:
"A b e r u h á z á s i egyllttmUködés, mint a s z o c i a l i s t a gazdasági
integ-
ráció f e l t é t e l e é s megjelenési f o r m á j a " clmll d i s s z e r t á c i ó j a alapján. Nguyen Tat Tot: "Statisztikai m e g f i g y e l é s e k é s vizsgálatok alkalmzása az
állat-
t e n y é s z t é s b e n " clmii d i s s z e r t á c i ó j a alapján. Winkler György: "Középtávú vállalati tervek kidolgozásának formalizált s z e r e i " clmll d i s s z e r t á c i ó j a alapján.
117
módsze-
Dr
-
l iilöp Sándor: Vállalati é r t é k e s í t é s i é s árpolitikai döntések e l ő k é s z í t é s e 1 '
A "Vállalati gazdálkodás" sorozatban könnyen kezelhető, gyakorlatias, de igényes e n megirt és aktuális témákkal foglalkozó könyvek jelennek meg. Ennek az igénynek jól felel meg Fülöp Sándor munkája. A könyv erénye a t ö m ö r s é g , amit ugy ér e l , hogy e g y r é s z t szelektál é s újszerű témákkal foglalkozik. M á s r é s z t i s mertnek tételez fel e g y e s , az é r t é k e s í t é s é s az árak témakörébe tartozó fogalmakat é s m ó d s z e r e k e t . A könyv e z e k r e épitve továbbfejleszti, gazdagltja é s e l mélyíti a vállalatok piacpolitikai i s m e r e t e i t . A könyv világos és jó s z e r k e z e t e , a sok gyakorlati példa é s m ó d s z e r c l m é l e t i utmutatás esak fokozza az o l v a s m á n y o san megirt munka használhatóságát. Külön kiemelendő a könyv végén s z e r e p l ő s z e m p o n t - ( k é r d é s - ) gyűjtemény, a m e l y a b e s z e r z é s , az értékesítés é s az árak területén a hiányosságok feltárásában é s a hatékonyabb s z e r v e z e t t s é g kialakításában scgiti a vállalatokat. Fülöp Sándor könyvének bevezetőjében a témakör körülhatárolását adja. A bes z e r z é s , az é r t é k e s í t é s é s az árak témáját az üzleti döntések gyűjtőfogalmába s o r o l j a . Az üzleti döntések . . . " k ö z v e t l e n ü l kapcsolatban állanak a piaci h e l y z e t tel" (10. o l d . ) . N e m azért üzleti döntések, mert a "napi operativ értékesítési tevékenységhez kapcsolódók" (11. o l d . ) , hanem mivel a döntések "specifikus tartalma . . . a piacra irányulás" (10. o l d . ) . Ennyiben elkülönülnek más v á l l a l a t i pl. " f e j l e s z t é s i , t e r m e l é s p o l i t i k a i , foglalkoztatási, pénzügyi" - döntésektől, bár t e r m é s z e t e s , hogy a döntések komplex rendszerében ezektől nem választhatók el. Nyilvánvaló, hogy a s z e r z ő meghatározásával - lényegében - a marketing-tlpusu döntések körébe sorolja a könyvében tárgyalt problémákat. A s z e r z ő tudatosan abból indul ki, hogy a döntéselőkészités árnyalt, több var i á c i ó s , s o k f é l e külső hatást é s korlátozó tényezőt figyelembe vevő - azaz: nem d e t e r m i n i s z t i k u s jellegű - m é r l e g e l é s i e s z k ö z . Ezért vörös fonálként húzódik végig a könyvön a kockázat és bizonytalanság, az alternatív akciók, a hatás változatok, a korlátozó tényezők, a szubjektív m é r l e g e l é s figyelembevételének sokféle l e h e t ő s é g e é s módozata. Bonyolult matematikai apparátus helyett - a gyakorlati h a s z n o s í t á s igényét s z e m előtt tartva - könnyen kezelhető, é s áttekinthető e l j á rásokat j a v a s o l . A könyv az é r t é k e s í t é s i döntések közül a választéki, a kollekciótervezési é s az innovációs döntések e l ő k é s z í t é s é t t á r g y a l j a . Helyesen világítja meg, hogy a v á l a s z t é k b ő v í t é s , illetve szűkítés k é n y s z e r ű kompromisszum eredője: s z é l e s e b b választék rendszerint nagyobb k é s z l e t t e l , kedvezőtlenebb gépkihasználással jár, de igy megelégcdcttebb a vevőkör. Szűkebb választék-ajánlat viszont fordított hatá-
1
'Közgazdasági é s Jogi Könyvkiadó,
Budapest, 118
1975. 175 oldal.
s u . Tehát a választéki döntés a vállalat j ö v e d e l m e z ő s é g e é s a vevőkör igényeinek e l i s m e r é s e közötti optimum k e r e s é s é n e k é s megközelítésének a problémája. Annak érdekében, hogy a vállalat s z á m á r a iránytű álljon r e n d e l k e z é s r e , javasolja a s z e r z ő a termékenként (választékok stb. szerint) képzett t e r m é k r a n g s o r t , a legkedvezőbb vállalati lehetőségektől a kedvezőtlenebbek f e l é . A kollekció sajátos f o g y a s z t á s i cikk (illetve: textilipari) s a j á t o s s á g . A divat igénye é s a fogyasztási ( n e m z e t i , éghajlati, öltözködési, f é r f i - n ő - g y e r e k stb.) szokások é s jövedelmek alapján készült mintákból válogat a k e r e s k e d e l e m . A gyár t ö r e k v é s e , hogy a kollekciót lehetőleg ugy állítsa ö s s z e , hogy az kelendő legyen é s az abból kiválasztott ("kimazsolázott") v e v ő r e n d e l é s kedvező jövedelmezőségű rendelésállományt b i z t o s í t s o n . A t e r m é k f e j l e s z t é s i döntések e l ő k é s z í t é s é b e n a s z e r z ő uj elemként vezeti be azt a s p e c i á l i s a n magyar szempontot, hogy n e m egyetlen piacra termelünk, han e m többféle é s a terméktulajdonságok m e g í t é l é s e szempontjából egymástól e l t é r ő s z e m l é l e t ű nemzeti piacokkal állunk s z e m b e n . Továbbá, hogy az e l t é r ő piacok m e g y e r é s e érdekében az újszerű t e r m é k e k megítélésének é s forgalombahozatali stratégiájának s o k f é l e változatára lehet s z ű k s é g . Az é r t é k e s í t é s i döntések fontos elemeként kezeli a s z e r z ő a hatások dinamikus j e l l e g é t . A k e r e s l e t , a vállalat piaci r é s z a r á n y a , az uj termékek iránti érdeklődés s t b . időben változik, eltérő ütemben növekszik, illetve csökken, ami fontos t é n y e z ő a ma hozott döntés várható hatásainak m é r l e g e l é s é b e n . A b e s z e r z é s i döntésekkel é s a döntések m ó d s z e r é v e l viszonylag k e v e s e t s z o k tunk foglalkozni. Ezt a hiányt f e l i s m e r v e szentel külön fejezetet Fülöp Sándor a b e s z e r z é s n e k . Vizsgálja a b e s z e r z é s i f o r r á s o k közötti v á l a s z t á s , az e g y e s s z á l lítók határidő, ár é s e g y é b m e g b í z h a t ó s á g i - f e g y e l m i t e l j e s í t m é n y e i m é r l e g e l é s é nek m ó d s z e r e i t . A b e s z e r z é s optimális Időpontja, mennyisége meghatározására e g y s z e r ű s í t e t t eljárást mutat be. Fontos é s aktuális r é s z e ennek a fejezetnek a b e s z e r z é s i stratégiák f e l v á z o l á s a a várható b e s z e r z é s i feltételek é s árváltozások figyelembevételére. A vállalati árpolitikával foglalkozó r é s z rövidre szabott. Foglalkozik a plactipusok, a piacok összefonódottsága, a s z ű k ö s információknak az árpolitikára gyakorolt hatásaival. Az árpolitikai döntésekkel kapcsolatban érinti az á r k é p z é s , a f e d e z e t s z á m i t á s , az á r d i f f e r e n c i á l á s s z e r e p é t , az ár é s más marketing-eszközök kölcsönhatását. Vázolja az árformák é s a t i s z t e s s é g t e l e n haszon vállalati á r politikát korlátozó s z e r e p é t . Újszerűen, kölcsönhatásaik szempontjából tárgyalja az árváltoztatások e l a s z t i c i t á s i és k ö l t s é g - (jövedelem-) fedezeti ö s s z e f ü g g é s e i t . Fülöp Sándor könyve, különösen az export-orientált könnyülpari ágak s z á m á r a , jól válogatott, k o r s z e r ű m ó d s z e r e k e t ad a vállalatok s i k e r e s piaci tevékenységét megalapozó döntések e l ő k é s z í t é s é h e z . A munka elméleti színvonalát é s gyakorlati használhatóságát tovább e m e l t e volna, ha a s z e r z ő az é r t é k e s í t é s , a b e s z e r z é s é s a vállalati árpolitika témakörét s z é l e s e b b alapon tárgyalja, további szakmákra érvényes m ó d s z e r e k e t dolgoz fel é s jobban kapcsolja mondanivalóját adott g a z d a s á g i feltételeinkhez, a gazdasági szabályozók az irányítás é s az á r u kapcsolatok é r v é n y e s r e n d s z e r é h e z . D r . Gergely István
119
Bánsági Pál - Szabó Béla - Rácz D e z s ő : Gazdasági növekedés é s a fejlődés intenziv p e r i ó d u s a 2 )
Aligha véletlen, hogy a nemzetközi, de a hazai közgazdasági szakirodalomban is megszaporodtak azok a tanulmányok, amelyek a gazdasági növekedés elméleti é s gyakorlati k é r d é s e i t , a gazdasági növekedés területeinek b e l s ő ö s s z e f ü g g é s e i t , t ö r v é n y s z e r ű s é g e i t vizsgálják. A gazdasági növekedés problematikája t e r m é s z e t e s e n lényegesen e l t é r a különböző társadalmi rendszerU országok esetében, s jelentős különbség mutatkozik a gazdasági fejlettség különböző szintjein e l h e l y e z kedő országok között l s . A legfejlettebb t ő k é s országokban a gazdasági növekedés újszerű elemeként említhetjük az Inflációt, mint a növekedés tartósnak Ígérkező "kísérő" j e l e n s é g é t , a növekedési ütemek l e l a s s u l á s á t , a pénzügyi rendszerek válságát, az energiahordozók területén létrejött uj helyzetet stb. A fejlődő országokban az utóbbi években igen e r ő s differenciálódás ment végbe a gazdasági növekedés f e l tételeinek tekintetében. Az alapvető probléma általában nem változott: a bekövetkezett nem jelentéktelen gazdasági növekedés e l l e n é r e e z e n országokban az életszínvonal n e m vagy csak jelentéktelen mértékben emelkedett, nem csökkent számottevően elmaradottságuk a fejlett országokhoz mérten a e m , nem sikerült blztosltaniok a h o s s z a b b távú gazdasági fejlődés b e l s ő , tartósnak Ítélhető t é n y e zőit stb. Ugyanakkor az olajválság után a fejlődő országok egy részében a p é n z ügyi feltételek u g r á s s z e r ű e n kedvező irányban változtak; a kérdés itt az, hogy hogyan tudják e z e k e t az eszközöket a modern gazdasági fejlődés szolgálatába á l lítani. A fejlődő o r s z á g o k másik, nagyobbik részében az olajválság kedvezőtlen hatása méginkább megnehezítette az amúgy ls ellentmondásokkal terhes növeked é s i folyamatokat. A szocialista o r s z á g o k , ezek között Magyarország gazdasági növekedése a hetv e n e s évek elején sok vonatkozásban minőségi változásokon ment keresztül. L e g fontosabbak azok a hatások, amelyek a gazdasági növekedés forrásainak m e g v á l tozásából fakadnak. A szocialista országok gazdaságának fejlődésében, korábban három tényező játszott kiemelkedő s z e r e p e t : a felhalmozási hányadok nagyarányú e m e l é s e ; a r e n d e l k e z é s r e álló munkaerő s z é l e s körű bevonása a t e r m e l é s b e ; a népgazdaság ágazati struktúrájának g y o r s változtatása az ipar javára a m e z ő gazdaság s z ü k s é g s z e r ű csökkenése é s a t e r c i e r s z e k t o r stagnáltatása ellenében. P e r s z e az e g y e s szocialista: országok e l t é r ő mértékben é s periódusban vették igénybe az emiitett emelőket és napjainkban s e m mutatnak e g y s é g e s képet a j ö vőbeni lehetőségeket illetően. Magyarországon azonban az 1960-as évek v é g é r e az emiitett tényezők m á r egyre kisebb mértékben szolgálhattak alapul a gyors gazdasági növekedésnek é s helyüket e g y r e Inkább a hatékonyság, a termelékenys é g , az eszközök jobb kihasználása, egyszóval az un. intenzív tényezők vették, i l l e t v e veszik át. Ehhez a folyamathoz járult még a hetvenes évek elején a f e j lett tőkés országokban kibontakozó pénzügyi válság, az infláció, az olajár drasztikus megváltozása. Ezen tényezők e l s ő s o r b a n a külgazdasági feltételek m e g v á tozásában jelentkeztek é s hatottak hazánk gazdasági f e j l ő d é s é r e . A gazdasági nö-
2)
Közgazdasági é s Jogi Könyvkiadó,
1975. 245 old. 120
vekedés üteme a s z o c i a l i s t a g a z d a s á g f e j l e s z t é s sai'kalatos k é r d é s e , miután a s z o cialista forradalom gazdaságilag k e v é s b é fejlett országokban ment végbe, igy közvetlen politikai, gazdasági érdek fűződik a gazdasági e l m a r a d á s gyors f e l s z á m o lásához, a néptömegek életszínvonalának e m e l é s é h e z . ^zabó Az elmondottak alapján Bánsági Pál, Rácz D e z s ő , Szabó Béla: Gazdasági növekedés é s a fejlődés intenziv periódusa c í m m e l megjelent tanulmánya Igen fontos, társadalmi é s gazdasági k é r d é s e k e t egyaránt magába foglaló terület vizsgálatára vállalkozott. A s z e r z ő k tanulmányuk fő céljaként a következőket jelölik meg. "E könyv c é l j a , hogy a technikai fejlődés é s a t e r m e l é s i viszonyok által meghatározott extenziv-intenziv n ö v e k e d é s i periódusok s a j á t o s s á g a l t , azok rendjét, alapvető j e l l e m z ő i t - e l s ő s o r b a n technikai oldalról - m e g k í s é r e l j e f e l t á r n i " . . . "A technikai fejlődésben hol tart a magyar gazdaság, ezen belül e l s ő s o r b a n az az Ipar, é s melyek ennek a szakasznak alapvető m o z g á s f o r m á l , t ö r v é n y s z e r ű s é g e i , hogyan érvényesülnek ezek a s z o c i a l i z m u s viszonyai között" (10. oldal). Ez a célkitűzés két megfontolásból külön f i g y e l m e t érdemel: e g y r é s z t , az elmúlt három évtizedes gazdasági növekedésünk legfájóbb pontja a technikai fejlődés nem kielégítő alakul á s a . Noha gazdaságpolitikánk szinte minden időszakban külön is hangsúlyozta a technikai f e j l e s z t é s j e l e n t ő s é g é t és nagy e r ő f e s z í t é s e k e t tett meggyorsítására, frontáttörést lényegében n e m sikerült ebben a vonatkozásban elérnünk. A technikai f e j l ő d é s lassúsága n e m kis s z e r e p e t játszott a t e r m e l é k e n y s é g é s általában a gazdasági hatékonyság távolról s e m kielégítő alakulásában. M á s r é s z t a jövőbeni gazdasági növekedésünkben a technikai fejlődés k é r d é s e , mint a termelékenység é s a népgazdasági hatékonyság legfőbb hordozója, meghatározó jellegűvé válik. Bármennyire örvendetes é s üdvözölendő l s azonban a s z e r z ő k szándéka, egy Ilyen rendkívül ö s s z e t e t t é s s z e r t e á g a z ó téma, mint a gazdasági fejlődés intenzív s z a k a s z a , ennél l é n y e g e s e n többet kiván: a sokoldalú, e g y m á s r a kölcsönösen ls ható tényezők mélyenszántó tudományos igényű e l e m z é s é t . A tanulmány legfőbb p r o b l é m á j a , hogy a c i m b e n jelzett gazdasági növekedés é s a f e j l ő d é s intenzív p e r i ó d u s á r ó l , annak megkülönböztető s a j á t o s s á g a i r ó l , uj vagy módosult b e l s ő ö s s z e f ü g g é s e i r ő l , a technikai é s a gazdasági oldalak megváltozott egymásrahatásáról v i s z o n y l a g keveset mond. Bár a s z e r z ő k tanulmányuk e l s ő r é s z é b e n nyomatékosan hangsúlyozzák a vizsgálat komplex jellegének fontosságát, valójában a tanulmány n e m tükrözi e z t a törekvésüket. Külön fejezetekben vizsgálják a l é t s z á m , a t e r m e l é k e n y s é g , az állóeszközök é s az állóeszköz hatékonyság kérdéseit stb. de ezek n e m integrálódnak s z e r v e s e g é s s z é . A tanulmányban megfogalmazott céltól e l t é r ő e n igen s z e g é n y e s e n tárgyalják a hazai gazdaság technikai fejlődésének k é r d é s e i t , elmaradásunk, l a s s ú fejlődésünk t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i okait, a különböző gazdaságirányítási rendszerelmek a technikai fejlődésre gyakorolt hatásalt stb. E kérdések objektiv v i s z g á l a t a márcsak azért i s fontosnak mondható, hiszen az e l múlt években sokat irtak az intenzív fejlődési periódusról általában, de annál k e v e s e b b érdembeli e l e m z é s k é s z ü l t . A tanulmány hat fejezetben tárgyalja a technikai fejlődés é s a gazdasági n ö v e kedés rendkívül s z e r t e á g a z ó területeit. 1. A technikai f e j l ő d é s é s a gazdasági növekedés extenziv-intenziv szakaszának ö s s z e f ü g g é s e i t tárgyalva a t e r m e l ő e r ő k fejlődésének részeként fejtik ki az intenziv é s extenzív periódusokat: az e l s ő periódus lényegében a technikai forradalom eredményeinek gyakorlati a l k a l m a z á s á t , gazdaságossá v á l á s á t , a meglevő t e c h n i kai szinthez történő i n t e g r á l á s á t , a második pedig a technikai forradalom ered121
ményeinek s z é l e s körll e l t e r j e d é s é t , az adott minőségi határokon bellii maradó, t ö k é l e t e s e d é s é t j e l e n t i . A technikai f e j l ő d é s e két minőségileg elkülönülő s z a k a s z a p e r s z e m e r e v e n nem választható e l ; az elhatárolás csak abban az értelemben l e h e t s é g e s , hogy egy adott fejlődési periódusban, mely e l e m e k vannak túlsúlyban, melyek a meghatározók. A technikai forradalmakat nem lehet azonosítani a g a z dasági növekedés intenzív periódusaival s e m időben, s e m térben (hiszen a g a z dasági fejlődés intenzív szakasza igen sok politikai, t á r s a d a l m i , gazdasági e l e m e t i s tartalmaz), de a technikai forradalom az intenziv fejlődési periódus alapját, technikai b á z i s á t adja. E f e j e z e t a technikai fejlődés é s a gazdasági növeked é s ö s s z e f ü g g é s e i t meglehetősen általánosan és rendszertelenül fejti ki: hiányzik a z alapos é r v e l é s , a különböző s z e r z ő k sok esetben igen e l t é r ő összefüggésben t e t t megállapításai ebben az e s e t b e n s e m helyettesíthetik a tudományos . e l e m z é s t é s bizonyítást. 2 . A gazdasági f e j l ő d é s extenziv-intenziv szakaszának a munkaerővel való ö s z s z e f ü g g é s e i t e l e m e z v e a szerzők megállapítják, hogy az extenzív növekedésre mindenekelőtt a munkaerő mennyiségi változása a j e l l e m z ő , mlg az intenziv s z a kaszban a munkaerő minőségi oldalai válnak meghatározóvá. Ezt, az eredetinek aligha nevezhető megállapítást a különböző lehetséges növekedési módok bemutat á s á v a l érzékeltetik: a bemutatott f e j l ő d é s i típusok azonban nem pontosan tükrözik a s z e r z ő k szándékait. A vizsgált " a - e " változatok közül a s z e r z ő k az "a" é s "b" változatot tipikusan extenzív jellegűnek tekintik, mlg a "c" változatot átmenetin e k , é s a "d-e" képviseli az intenziv periódusra jellemző helyzetet. Ugy gond o l o m , ez a f e l o s z t á s pontatlan: e g y r é s z t mert - a szerzők helyesen hangsúlyozzák az előző f e j e z e t b e n - az extenzív é s intenziv szakasz megkülönböztetése e l s ő sorban az e g y e s növekedési tényezők s z e r e p e , aránya alapján történhet, másr é s z t , mert az "a" illetve "b" változat olyan szituációt r e p r e z e n t á l , ahol a t e r m e l é k e n y s é g csökken, illetve nincs t e r m e l é k e n y s é g n ö v e k e d é s , ilyen szakasz p e dig a modern g a z d a s á g i növekedésben mindenképpen átmeneti é s egyedi lehet. Következésképpen e z e k a változatok n e m reprezentálhatják a ténylegesen létező, v a l ó s á g o s extenzív növekedési periódusokat. Hazánk gazdasági növekedésében igen t e k i n t é l y e s periódus nevezhető extenzívnek, de aligha található olyan periódus a k á r c s a k néhány év is - ahol a t e r m e l é s é s a létszám hányadosa csökkent, vagy stagnált volna. 3 . A gazdasági növekedés e g y e s szakaszainak történeti alakulását az e g y e s o r s z á g o k r a és o r s z á g c s o p o r t o k r a v i z s g á l v a a szerzők megállapítják: a s z o c i a l i s t a o r s z á g o k fejlődésében s z á m o s azonos vonás mutatható ki a t e r m e l é s i viszonyok a z o n o s s á g a , a f e j l e t t s é g közel a z o n o s szintje, a gyors fejlődésre való törekvés, tervgazdálkodás s t b . alapján; a megtett ut ls sok közös vonást mutat. Ennek l é n y e g e , hogy a technikai fejlődésben e g y e r ő t e l j e s extenzív jelleg dominált, sok h a s o n l ó j e l l e m z ő v e l , mint amelyet a fejlett tőkés országok korábbi fejlődése is felmutatott (pl. k o h á s z a t és a n e h é z i p a r nagy súlya s t b . ) . E fejezetben alig különböztethető m e g az ilyen gyakran idézett szerzők és a tanulmányt kidolgozók v é l e m é n y e , s igen lazán kapcsolódik a címben megjelölt témához. Az e g y e s o r szágokról kifejtettek meglehetősen elnagyoltak. 4 . A hazai f e j l ő d é s s e l foglalkozó r é s z a tanulmány l e g t e r j e d e l m e s e b b része: foglalkoznak a növekedési ütemmel, a t e r m e l é k e n y s é g g e l , az állóeszköz hatékonys á g g a l . E fejezettel kapcsolatban két m e g j e g y z é s t kell tenni: e g y r é s z t , hogy a c í m b e n jelzett intenziv szakasz v i z s g á l a t á r a alig került s o r , ugyanis a vizsgált 122
periódus 1 9 7 0 - e l véget é r , igy m e g l e h e t ő s e n keveset mond a legutóbbi évek f e j lődési p r o b l é m á i r ó l . Л másik é s z r e v é t e l a z , hogy a meglehetősen gazdag irodal o m , a m e l y e t e f e j e z e t megírásához felhasználtak, túlságosan nagy súlyt kap é s nem mindig érvényesül világosan a s z e r z ő k mondanivalója. A témákban gazdag fejezetből csak egy megállapítást emelnék kl, amely a gazdaságpolitikai döntés é s a gazdaságnövekedési litem k é r d é s e i r e vonatkozik: "Az extenzív s z a k a s z k i m e r ü l é s é t j e l z ő gazdasági tendenciákra ellentmondásosan, s o k s z o r éppen extenzív j e l legi! reakciókkal válaszoltak. Például a növekedési litem csökkenését ujabb extenz í v f e j l e s z t é s e k k e l (a t e r m e l ő e s z k ö z ö k b ő v í t é s e , uj munkaerőforrás k e r e s é s e ) , az importigény fokozódását, a tőkés külkereskedelmi mépleg romlását az anyag és anyagjellegű kivitel mennyiségének fokozásával kívántuk ellensúlyozni. A l e e g y s z e r ű s í t é s e l l e n é r e ls nyilvánvaló, hogy ez általában az ellentmondások, f e s z ü l t s é g e k halmozódását e r e d m é n y e z t e . " (84, o l d a l . ) Ezt a megállapítást igen f o n t o s nak v é l e m , kár, hogy nem került alaposabb e l e m z é s r e , bizonyításra. 5. A z ötödik fejezetben a technikai f e j l ő d é s r e ható általános tényezőket elemzik, Így p l . a m e g l é v ő , kiinduló technikai b á z i s s z e r e p é t , az uj technikát képvis e l ő ágazatok, tevékenységek g e n e r á l ó hatását egy magasabb s z a k a s z r a történő átmenetben, a t e r m e l é s i viszonyok, a gazdasági mechanizmusok szerepét é s a l a kulását a fejlett tőkés é s a s z o c i a l i s t a országokban, továbbá az Intenzív p e r i ó dusra történő átmenet követelményeit a gazdasági mechanizmussal s z e m b e n . Az intenzív szakasznak a gazdaságirányítás r e n d s z e r é v e l kapcsolatos követeiményel közül kiemelik a koncentrációt é s a s z e l e k c i ó t , a neipzetközl integrációt, é s v é gül az e g y e s területek differenciált k e z e l é s é t . 6. A magyar gazdaság műszaki f e j l e t t s é g e é s a továbbfejlesztés Irányai fejezet a hazai h e l y z e t mélyrehatóbb e l e m z é s é t é s m e g í t é l é s é t Ígéri, de e r r e a terj e d e l e m l s k e v é s lehetőséget adott. A tanulmány é r t é k e l é s é n é l mindenekelőtt kiemelendő a t é m a v á l a s z t á s I d ő s z e r ű s é g e , a téma t e l j e s körű vizsgálatának igénye. A szerzőknek azonban n e m sikerült a komplex s z e m l é l e t e t é r v é n y e s i t e n ö k , r é s z b e n azért s e m , m e r t a t a n u l mány lényegében csak az iparral foglalkozik. Ugy gondolom, a Jelenlegi Intenzív s z a k a s z egyik megkülönböztető j e g y e , hogy n e m szllkűl l e . Illetve nem szabad, hogy leszűküljön egyetlen t e r ü l e t r e , hanem a gazdaság e g é s z é t átfogja, Illetve át kell hogy fogja. Ebben az ö s s z e f ü g g é s b e n nem látszik c é l s z e r ű n e k az Intenzív s z a k a s z k é r d é s e i n e k tárgyalását az Iparra korlátozni, h i s z e n a t e r c i e r ezektor illetve az ujabban már önállóan is s z e r e p e l t e t e t t , negyedik ezektor (a tudományos kutatás é s a z oktatás), továbbá a m e z ő g a z d a s á g ls igen fontos s z e r e p e t j á t s z i k . A t e l j e s s é g e t Ígérő c i m után az o l v a s ó azt várná, hogy e területek n a gyobb arányban s z e r e p e l j e n e k . T e r m é s z e t e s e n a szerzők joga vizsgálatuk t á r gyának é s körének meghatározása, de ekkor a e l m e t i s Igy kell jelölniük. Ö s s z e f o g l a l ó a n elmondható, hogy a tanulmány - értékeivel é s problémáival együtt - hasznosan segiti a napjaink növekedési kérdéseinek jobb m e g é r t é s é t é s az előttünk álló feladatok jobb m e g o l d á s á t . Hegedűs Miklós '
X
' a z MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. 123
Horváth György - T o r m a István: A vállalati s z e r v e z e t t s é g tartalékainak feltárása 1 *
A z utóbbi fél évtizedben az érdeklődés előterébe került - mind a szakirodalomba n, mind a gyakorlatban - a vállalati s z e r v e z e t t s é g . A problémakör bonyolult, s z é t á g a z ó , e z é r t örvendetes - bár s o k s z o r nehéz é s hálátlan feladat - minden t ö r e k v é s , a m e l y e l ő kívánja segíteni a vállalatok tevékenységét ezen a területen. Ugyanakkor f o n t o s , hogy a megjelenő müvek tartalmi, s módszertani vonatkozásban egyaránt h e l y e s és k o r s z e r ű elveket képviseljenek. Megjegyzéseimet e b ben a s z e l l e m b e n t e s z e m meg a könyvhöz. A szerzők könyvükben a vállalati s z e r v e z e t t s é g e t harmonikus működésként j e l l e m z i k , amelyet a v e z e t é s s z e r v e z é s i funkciójával hoz l é t r e . Ez a j e l l e m z é s kif e j e z ő , viszont a s z e r v e z e t t s é g i tartalékok é r t e l m e z é s e m á r kevésbé. A s z e r z ő k s z e r i n t a v e z e t é s által meghatározandó konkrét s z e r v e z e t t s é g i követelményekhez, mint saját r e á l i s normákhoz viszonyítva a tényleges helyzetet, adódnak a s z e r v e z e t t s é g t a r t a l é k a i . Ez az é r t e l m e z é s akkor válik e g y é r t e l m ű v é , ha a követelmények (a normák) kitűzése is eleget tesz bizonyos követelményeknek, n e v e z e t e s e n , ha a vállalat m e g l é v ő , illetve jövőbeni (tervezett) adottságai alapján r e á l i s nak tekinthető s z e r v e z e t t s é g i szinvonalat fejezik ki. (A v e z e t é s - i s m e r e t e i t ő l , a s z e r v e z é s m e g í t é l é s é t ő l , stb. függően - az adottságok által lehetővé tettnél alacsonyabb szintet tükröző normákat i s "reálisnak" tarthat.) Szerkezetileg a könyv hat f e j e z t r e o s z l i k . Az I. fejezet (A s z e r v e z e t t s é g általános követeiményel) tárgyalja a s z e r v e z e t t s é g fogalmát, é r t é k e l é s é n e k , m é r é s é n e k l e h e t ő s é g e i t . A vállalat sokrétűsége é s e g y s é g e c. r é s z b e n a s z o k á s o s t e c h n i k a i - g a z d a s á g i - s z o c i á l i s aspektust egy n e gyedikkel, a vállalat jogi oldalával e g é s z í t i ki. Ez utóbbi - talán a túlságosan r ö vid bemutatás miatt - nem e l é g g é meggyőző. A s z e r v e z e t i felépítés é s az irányít á s s z e r v e z e t t s é g é t tárgyalva a c é l - e s z k ö z - f u n k c i ó ö s s z e f ü g g é s n e k meghatározó s z e r e p e t tulajdonit a c é l - f o l y a m a t - s z e r v e z e t ö s s z e f ü g g é s s e l szemben. Valójában ilyen egyértelmű viszonyt nem lehet felállítani; a f o l y a m a t - e s z k ö z , illetve s z e r v e zct-funkció között kölcsönhatás van (pl. a folyamat ls megszabhatja az eszközt). A II. fejezet ( S z e r v e z e t t s é g a célok kitűzésében é s a tervezésben) a vállalati célok meghatározásával, a tervezés szervezettségével, a tervezési rendszer m e g s z e r v e z é s é v e l , a t e r v k é s z í t é s kritériumaival é s a tervvégrehajtás s z e r v e z e t t s é g é v e l foglalkozik. A III. fejezet ( S z e r v e z e t t s é g a s z e r v e z é s i tevékenységben) a következő r é s z e ket foglalja magába: a s z e r v e z é s t e r v s z e r ű s é g e , a vállalat működését szabályozó e l ő í r á s o k r e n d s z e r e , az űgyvitelgépesités s z e r v e z e t t s é g e , a korszerű műszerek alkalmazása, tapasztalatcserék és mintaszervezések, a szervezés társadalmasít á s a . A fejezeten belül aránytalanul nagy r é s z t köt le (50 oldalból 18-at) a s z a bályzatok k é s z i t é s e . Л IV. fejezet ( S z e r v e z e t t s é g a végrehajtásban) a végrehajtás s z e r v e z e t t s é g é t , a c é l - e s z k ö z - f u n k c i ó r e n d s z e r t , a vállalati s z e r v e z e t felépítését tárgyalja. (Az o l v a s ó számára z a v a r ó , hogy ezek mindegyike m á r korábbi fejezetekben is e l ő f o r dult!)
1
' K ö z g a z d a s á g i é s Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1975. 270 oldal. 124
Az V. fejezet (A vállalati főfolyamatok s z e r v e z e t t s é g e ) foglalkozik az é r t é k e s í t é s , a b e s z e r z é s é s a vállalati pénzügyi r e n d s z e r összhangjával, a költséggazdálkodással, a szervezett állóeszköz-ellátással, a szervezett munkaerő-ellátáss a l , a vállalat főtevékenységének s z e r v e z é s é v e l é s a vezetés s z e r v e z e t t s é g é v e l . Л VI. fejezet ( S z e r v e z e t t s é g az e l l e n ő r z é s b e n ) az e l l e n ő r z é s s z e r v e z e t t s é g e , a v e z e t ő i e l l e n ő r z é s s z e r v e z e t t s é g e , a munkafolyamatokba épített e l l e n ő r z é s s z e r v e z e t t s é g e , az e l l e n ő r z é s e előírásának m ó d s z e r e i , a függetlenített b e l s ő ellenőri s z e r v e z e t részekből áll. A témakör r e n d s z e r e z é s é i a s z e r z ő k a v e z e t é s funkciói szerint végezték e l . A r e n d s z e r e z é s i elv m e g v á l a s z t á s a mindig befolyásolja a tárgyalás (bemutatás) m ó d ját é s a m e g é r t é s l e h e t ő s é g é t . Gyakran zavart okoz mind a s z e r z ő , mind az o l v a s ó s z á m á r a . Ezt tapasztalhatjuk itt i s , a m i k o r az e l s ő pillanatban logikusnak látszó r e n d s z e r e z ő elv végigvitele i s m é t l é s e k e t , töredékes tárgyalást e r e d m é n y e z . Ez abból következik, hogy a v e z e t é s i funkciók nem önmagukban véve léteznek, c s a k a vállalati működésen keresztül é r t e l m e z h e t ő k . A vállalat működése pedig - amelynek j e l l e m z ő j e a s z e r v e z e t t s é g - n e m v e z e t é s i funkciók szerint tagozódik, hanem saját belső logikája szerint bomlik a l r e n d s z e r e k r e , folyamatokra. Az input , a t r a n s z f o r m á l ó é s az output a l r e n d s z e r e k mindegyikénél van v e z e t é s é s érvényesülnek a v e z e t é s i funkciók, viszont s z e r v e z e t t s é g r ő l a l r e n d s z e r e k szerint (pl. a n y a g b e s z e r z é s s z e r v e z e t t s é g e , gyártás s z e r v e z e t t s é g e , é r t é k e s í t é s s z e r v e z e t t s é g e s t b . ) , vagy a vállalat e g é s z é r e é r t e l m e z v e helyes beszélnünk - ha e l f o gadjuk a r e n d s z e r s z e m l é l e t ű közelítési módot. Sajátosan fogalmazzák meg a s z e r z ő k a s z e r v e z é s - kettős - feladatát. Szüks é g e s n e k tartják "a feladatok átfogó, a legfontosabb ö s s z e f ü g g é s e k e t figyelembe v e v ő , a legfontosabb célokra lrányitott m e g f o g a l m a z á s á t ( r e n d s z e r s z e m l é l e t ü s z e r vezettségjavitó v e z e t é s i tevékenységet), ugyanakkor a munkahelyektől, a legkisebb s z e r v e z e t i egységektől kiindulva olyan, n e m egy esetben látszólag egymástól elkülönült intézkedések százainak (ezreinek) m e g t é t e l é t , amelyek csu.c e g y - e g y m o zaikjai a vállalati s z e r v e z e t t s é g javításának." Kevésbé lenne zavaró a m e g f o g a l m a z á s , ha a v e z e t é s szintjén történő feladatmeghatározás é s az alulról kiinduló intézkedések e g y b e e s é s é n e k s z ü k s é g e s s é g é t i s tartalmazná. Sokkal inkább c é l s z e rűnek tartanánk a s z e r v e z é s kettős feladatát ugy értelmezni, hogy ha egy alrends z e r jól illeszkedik a vállalati r e n d s z e r b e , de valamelyik részében működési z a var vagy tökéletlenség tapasztalható, akkor r e n d s z e r s z e m l é l e t ű racionalizálásra van s z ü k s é g , ha viszont az a l r e n d s z e r n e m illeszkedik a rendszerbe (racionalizál á s s a l nem tökéletesíthető), akkor az e g é s z a l r e n d s z e r t át kell s z e r v e z n i , tehát rendszerszervezés szükséges. Ellentmondásos álláspontot foglalnak el a s z e r z ő k a s z e r v e z e t t s é g m é r é s i l e h e t ő s é g é n e k m e g í t é l é s é b e n , mondván, hogy a s z e r v e z e t t s é g fokát nem lehet m é r ő számokkal kifejezni, szintje viszont néhány átfogó mutatóval közelítően meghatározható. V é l e m é n y e m s z e r i n t vitatható - bár a szakirodalomban időnként f e l m e rül - a s z e r v e z e t t s é g fokának é s szintjének megkülönböztetése (se e l m é l e t i , s e gyakorlati jelentősége nincs) é s hiányzik annak indokolása, hogy ha az egyiket nem lehet m é r n i , akkor a másikat mi ort igen. T e r m é s z e t e s e n a s z e r v e z e t t s é g fejlőd é s é t nem az határozza m e g , hogy mennyiben mérhető, hanem a z , hogy a v e z e t é s mennyire törekszik a f e j l e s z t é s é r e . (A vállalatok műszaki színvonalát analógiaként véve: a műszaki f e j l e s z t é s nem azért történik, mert annak bizonyos v o natkozásait mérni tudjuk, hanem mert f e l i s m e r t ü k , hogy a vállalat hatíkony m ű k ö d é s e enélkiil e l k é p z e l h e t e t l e n . ) 125
A könyv t á r g y a l á s i módját a taxonómiai é r t e l m e z é s j e l l e m z i . Az e g y e s t é m á k nál általános követelményeket, irányelveket közöl a s z e r v e z e t t s é g r e , illetve konkrét vállalati páldákat i s m e r t e t . Az anyagon végig vonuló dokumentáció- ( s z a b á l y z a t - , Urlap-)centrlkusság viszont s z e m l é l e t i zavart kelthet, a " p a p i r o s - s z e r v e z é s " létjogosultságát látszik igazolni. A könyvnek é r d e m e , hogy - sajátos r e n d s z e r e z é s é b e n - jó áttekintést ad, f e l hívja a figyelmet a s z e r v e z e t t s é g javításának l e h e t ő s é g é r e é s gondolatokat ébr e s z t . Egészében v é v e azonban a könyv s z á m o s hasznos gondolata mellett nem tükrözi v i s s z a azt a harmóniát, amelynek m e g t e r e m t é s é h e z segítséget kivánt n y ú j t a n i a vezetőknek é s a s z e r v e z ő k n e k . Azt Igazol ja, hogy a vállalati r e n d s z e r t , mint e g é s z e t e l m é l e t i l e g s e lehet e g y s z e r r e (egységként) kezelni a s z e r v e z é s s o rán, a gyakorlati s z e r v e z ő munkában pedig m é g kevésbé valósitható ez m e g . A jelenlegi fejlődési ezakaszban azonban n e m l s e r r e van s z ü k s é g , hanem sokkal inkább arra, hogy a vállalat e g é s z é t látva é s s z e m előtt tartva, a részeket tökéletesítsük és e z á l t a l Javítsuk az e g é s z n e k a működését. . dr. Pál János*'
X)
A Magyar Alumíniumipari T r ö s z t műszaki-gazdasági 126
tanácsadója.
UJ KÖNYVEK 1 '
BECK Béla: J u g o s z l á v i a gazdasága.
Bp. 1975. Közgazdasági é s Jogi
Könyvkiadó,
261 o l d . BEREND Iván: F e j l e s z t é s i - b e r u h á z á s i 97 old.
Közgazdasági
politika.
Bp. 1975. Kossuth
Könyvkiadó,
ismeretek)
BIRÓ J ó z s e f : M a g y a r - s z o v j e t gazdasági é s k e r e s k e d e l m i
kapcsolatok.
Bp. 1976.
Kossuth Könyvkiadó, 109 old. BOGÁRDI János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás. Bp.
1975. Akadémiai
Kia-
dó, 151 old. (Korunk tudománya) CSERNOK Attila - EHRLICH Éva - SZILÁGYI György: Infrastruktúra. Korok
és
o r ® ágok. Bp. 1975. Kossuth Könyvkiadó, 390 old. Energiahordozók.
Irányzatok a XX. század utolsó harmadában. Bp. 1975. OMKDK.
255 old. (MUszakl Fejlődési Áttekintések 1 1 . ) ENGLANDER T i b o r - HARSÁNYI István - KOVÁCS Zoltán: Vezetői alkalmasság vezetési készség.
Bp.
-
1975. Közgazdasági é s Jogi Könyvkiadó, 258
old. F r a n c i a o r s z á g Iparpolitikája. Bp. 1975. OMKDK. 112 old. GADÓ Ottó: Közgazdasági Könyvkiadó,
szabályozó rendszerünk 1976-ban. 158 old. (Közgazdasági
GYÖNGYÖSSY István: A nemzetközi pénzmozgások
Bp. 1976. Kossuth
Ismeretek) é s a valutaválság.
Bp.
1975.
Közgazdasági é s Jogi Könyvkiadó, 202 old. JAKOVEC, J . V . : Árak a tervgazdaságban.
Bp.
1976.
Kossuth Könyvkiadó,
248
old. KOZMA F e r e n c : Gazdasági Integráció é s gazdasági stratégia. Bp. 1976.
Közgaz-
dasági é s Jogi Könyvkiadó, 317 o l d . KUNSZT György: A tudományos tása.
kutatás logikai m o d e l l e z é s e é s tematikai irányí-
Bp. 1975. Akadémiai Kiadó, 435 old.
fUzetek) 1)
1 9 7 5 . d e c e m b e r - 1976. április között megjelent könyvek. 127
(Tudományszervezési
LÉVAI T a m á s - SZÁVA István: Ipari beruházások e l ő k é s z i t é s e , lebonyolitása. Bp. 1975. MUszaki Könyvkiadó, 414 old. MAKSZIMOVA, M. M.: A tőkés integráció alapvető problémái. Bp. 1975.
Kossuth
Könyvkiadó, 343 old. MANDI Péter: Oktatás és gazdasági növekedés a fejlődő országokban.
Bp.
1975.
PÁLDI András: A gazdaságirányítás é s t e r v e z é s reformja a Szovjetunióban.
Bp.
Akadémiai Kiadó,
188 old.
1976. Kossuth Könyvkiadó, 228 old. SIMÁI Mihály: A harmadik évezred f e l é .
Bp. 1976. Kossuth Könyvkiadó, 417
SZABÓ Kálmán: A termelőerők é s t e r m e l é s i viszonyok Bp.
fejlesztésének
old.
kérdései.
1976. Kossuth Könyvkiadó, 40 old.
SZORVINA, G . : Polgári koncepciók a s z o c i a l i s t a gazdaságról. Bp. 1976. Kossuth Könyvkiadó, 119 old. A vállalati munkaerőgazdálkodás é s munkaviszonyok. (Szerk.: Szabó Kálmán)
Bp.
1975. Akadémiai Kiadó, 120 old. (A szocialista vállalat 3 . ) A vállalat k e r e s k e d e l m i funkciói. ( S z e r k . : Szabó Kálmán) Bp. 1975.
Akadémiai
Kiadó, 75 old. (A s z o c i a l i s t a vállalat 4 . ) A vállalati alapok optimális k i h a s z n á l á s a . Akadémiai Kiadó, 144 old.
(Szerk.: Szabó Kálmán)
Bp.
1976.
(A szocialista vállalat 5 . )
TALLOS György: A bankhitel s z e r e p e gazdaságirányítási
rendszerünkben.
Bp.
1976. Kossuth Könyvkiadó, 445 old. Tudományos kutatás 1974. Bp. 1976. Statisztikai Könyvkiadó, 238 old. Tudományos - műszaki haladás é s a munka t e r m e l é k e n y s é g e . Bp. 1975. ОМКГЖ. 100 old. (A m ű s z a k i - é s gazdasági fejlődés fő irányai 13.) VAJBA György: Energia és t á r s a d a l o m .
Bp. 1975.
Akadémiai Kiadó, 154
old.
(Korunk tudománya) A vállalati gazdálkodás hatékonyságának fokozása az európai szocialista gokban.
Bp.
1975. OMKDK.
orszá-
184 old. (A műszaki é s gazdasági
fej-
l ő d é s fő irányai 1 2 . ) VISZT E r z s é b e t : A munkaerő s z a k m a i mobilitása. Bp. 1975. Akadémiai 71 o l d . (Ipargazdasági é r t e k e z é s e k 8 . )
128
Kiadó,
К Р А Т
К О В
С О Д Е
Р Ж А Н Н Е
С Т А Т Е Й
Я в е р д ь Ларваии ТЕХНИЧЕСКАЯ ПОЛИТИКА В ПЯТОМ ПЯТИЛЕТНЕМ ПЛАНЕ Пятый п я т и л е т н и й план п р е д у с м а т р и в а е т
значительные
уси-
лия в направлении ускорения технического прогресса в Венгрии. В статье тики,
рассказывается
о важнейших ц е л я х т е х н и ч е с к о й
с ф о р м у л и р о в а н н ы х в п л а н е и о с р е д с т в а х их Г л а в н о й целю т е х н и ч е с к о й п о л и т и к и ,
планом,
я в л я е т с я повышение э ф ф е к т и в н о с т и
тельской
предусмотренной научно-исследова-
работы и ускорение в в е д е н и я и р а с п р о с т р а н е н и я
чественных и зарубежных достижений, эффект.
поли-
достижении.
дающих
оте-
экономический
Наряду с э т и м н е о б х о д и м о ещё б о л е е
сконцентрировать
научные и с с л е д о в а н и я на таких з а д а ч а х исследований и т е х н и ческих разработок,
к о т о р ы е с о д е й с т в у ю т повышению
ности общественного производства.
эффектив-
В соответствии с этой
ос-
н о в н о й целью у с и л и я по примнению о т е ч е с т в е н н ы х и з а р у б е ж н ы х методов следует сконцентрировать
н а решении ч е т ы р е х
ших з а д а ч - у в е л и ч е н и и доли к о н к у р е н т о с п о с о б н ы х усилении механизации,
повышении р а ц и о н а л ь н о с т и
ния т о п л и в а и с ы р ь е в ы х м а т е р и а л о в ,
а также
важней-
товаров, использова-
распространении
химизации. Основными с р е д с т в а м и д о с т и ж е н и я у к а з а н н ы х ц е л е й ч е с к о г о р а з в и т и я я в л я ю т с я : план р а з в и т и я народного ства
и основанное
на нем н е п о с р е д с т в е н н о е
регулирование;
общая и с п е ц и а л ь н а я с и с т е м а о п о с р е д о в а н н о г о а также планирование деятельность
регулирования;
на п р е д п р и я т и я х и о с н о в а н н а я на нем
по т е х н и ч е с к о м у р а з в и т и ю
предприятия.
Особое в н и м а н и е в п л а н е у д е л я е т с я ц е н т р а л ь н ы м граммам р а з в и т и я , мышленности,
целевых программ и основных значения,
о с у щ е с т в л я е м ы х под
поли-
средств
направлений исследований
129
про-
вычислительной
Достижению о с н о в н ы х ц е л е й т е х н и ч е с к о й
т и к и с л у ж и т п о д д е р ж к а ф и н а н с и р у е м ы х из ц е н т р а л ь н ы х сударственного
про-
таким как программа развития г а з о в о й
алюминиевой п р о м ы ш л е н н о с т и ,
техники и т . д .
техни-
хозяй-
го-
руководством
Г о с у д а р с т в е н н о г о Комитета Технического Р а з в и т и я , к о н ц е н т р и р о в а н н а я поддержка
целевых программ
го з н а ч е н и я в о т д е л ь н ы х о т р а с л я х . шое в н и м а н и е
В плане у д е л я е т с я
также п о д д е р ж к а к а п и т а л о в л о ж е н и й на
ных п р е д п р и я т и я х тейных ц е х о в ,
(как например,
реконструкции
швейной промышленности и
рычагов,
системы
поскольку непосредственное
чугуноли-
регулирование,
(например,
г р у з к и на с р е д с т в а и у в е л и ч е н и е упорядочение
техническо-
экономических
п л а н о м , к а с а е т с я лишь ч а с т и плановых
Изменения с и с т е м ы р е г у л я т о р о в
предузаданий.
уменьшение
создало более
благоприят-
развития.
О т н о с и т е л ь н о меньше можно с к а з а т ь в н а с т о я щ е е о третьем э л е м е н т е системы с р е д с т в н о с т и на п р е д п р и я т и я х ,
на-
н а г р у з к и на живой т р у д ,
оптовых цен и т . п . )
ные у с л о в и я и д л я т е х н и ч е с к о г о
боль-
отдель-
т.п.).
Большое значение для осуществления целей го р а з в и т и я и м е е т ф у н к ц и о н и р о в а н и е сматриваемое
а также
ведомственно-
составление
-
о плановой
время
деятель-
п я т и л е т н и х планов
приятий к а к р а з п р о т е к а е т в н а с т о я щ е е в р е м я .
пред-
Успех э т о й
п л а н о в о й д е я т е л ь н о с т и з а в и с и т в большой м е р е от т о г о , с к о л ь к о в н е й н а й д у т с в о е выражение г о с у д а р с т в е н н ы е раслевые
цели технического
развития,
смогут и с п о л ь з о в а т ь предоставленные ми в о з м о ж н о с т и , местными
насколько
предприятия
им центральными
насколько центральные
на-
и оторгана-
з а д а ч и совместимы с
особенностями.
д - р Балаж
Ботош:
СОВЕРШЕНСТВОВАНИЕ СТРУКТУРЫ И КАПИТАЛОВЛОЖЕНИЯ В ПРОМЫШЛЕННОСТИ Существуют различные
подходы в с т р у к т у р н ы х
исследова-
н и я х , о т л и ч а ю щ и е с я д р у г от д р у г а к а к с о д е р ж а т е л ь н о , методологически. ходов,
В статье
стоящий в анализе
го р а з в и т и я ,
так и
р а с с м а т р и в а е т с я один из э т и х инвестиционных аспектов
причем а н а л и з э т о т н о с и т по преимуществу 130
под-
структурноприн-
ципиально-методологический
характер.
Этим о б ъ я с н я е т с я
ч т о з д е с ь р а с с м а т р и в а ю т с я главным о б р а з о м п л а н о в ы е
то,
показа-
т е л и и в г о р а з д о меньшей с т е п е н и - вопросы р а с х о ж д е н и я между планом и
фактическими
данными.
Б первой части статьи вкратце
обсуждаются
некоторые
п р и н ц и п и а л ь н ы е в о п р о с ы роли к а п и т а л о в л о ж е н и й в развитии.
Подчеркивается,
что инвестиционная
структурном
деятельность
я в л я е т с я в е с ь м а важным, но д а л е к о не е д и н с т в е н н ы м . с р е д с т в о м осуществления структурной политики.
Важнейшим
требованием
к е г о эффективному
использованию является правильное
нирование процесса
капиталовложения и структурного
а также в
их с о г л а с о в а н и е
со в с е й х о з я й с т в е н н о й
коорди-
развития,
деятельностью
целом. Во в т о р о й ч а с т и а в т о р д е л а е т попытку в ы я с н и т ь на
н о в е опыта ч е т в е р т о й п я т и л е т к и д и а п а з о н в о з м о ж н о с т е й , женных в з а м ы с л а х ц е н т р а л ь н ы х о р г а н о в о т н о с и т е л ь н о ловложений,
и то,
осзало-
капита-
в к а к о й мере они о т р а з и л и и с т и м у л и р о в а -
ли с т р е м л е н и я к р а з в и т и ю э к о н о м и ч е с к о й с т р у к т у р ы на м а к р о уровне.
Числовые
развития,
данные п о к а з ы в а ю т ,
что т а д о л я фондов
которую могут о п р е д е л я т ь центральные
к л ю ч а е т в с е б е в е с ь м а большие в о з м о ж н о с т и д л я развития.
органы,
структурного
Однако э т и в о з м о ж н о с т и были и с п о л ь з о в а н ы
не п о л н о с т ь ю в т е ч е н и е д а н н о г о п л а н о в о г о п е р и о д а . международных т е н д е н ц и й , ния,
структуре
и
т.п.,
- все это обусловило т о ,
капиталовложений недостаточно
селективность.
В статье
рования и подчеркивается,
Влияние
на б е з у ч е т а о с о б е н н о с т е й о т д е л ь н ы х
по к а п и т а л о в л о ж е н и я м
отраслевых невозмож-
капиталопло-
только плановые
на среднюю п е р с п е к т и в у .
задания
В третьей
ч а с т и с т а т ь и рассматриваются вопросы согласования 131
агреги-
отраслей.
При а н а л и з е структуроформирующей роли рассматривать
нужная
оказывает-
и в то же в р е м я о ц е н к а р е а л ь н ы х п р о ц е с с о в
жений н е д о с т а т о ч н о
привне-
о б с у ж д а ю т с я также в о п р о с ы что во многих с л у ч а я х
состоя-
что в
отражалась
с я н е д о с т а т о ч н ы м п р о в о д и т ь а н а л и з н а основе данных,
далеко
о п р е д е л я ю щ а я роль б а з о в о г о
р а с х о ж д е н и е между п л а н и р о в а н и е м и р е ш е н и я м и ,
сенными и з в н е ,
за-
средне-
срочного п л а н а и прочих с р е д с т в в о з д е й с т в и я на скую с т р у к т у р у , ференциация,
экономиче-
таких к а к годовые планы, финансовая
основные принципы к р е д и т н о й п о л и т и к и и д р .
При этом у с т а н а в л и в а е т с я ,
что оказание преференций
различным формам в л и я н и я ,
действует в разных
и к тому же оно было н е п о с л е д о в а т е л ь н ы м .
этим
направлениях
Не нашли о д н о з н а ч -
н о г о решения и т а к и е важнейшие в о п р о с ы , к а к в о п р о с ы , в о п р о с об у р о в н е , вательности,
диф-
как
на к о т о р о м с л е д у е т с т р е м и т ь с я к п о с л е д о -
в течение какого периода времени,
к а к о й должна
быть с в я з ь между с т р у к т у р н ы м р а з в и т и е м на р а з н ы х у р о в н я х и т.д.
Решение э т и х п р о б л е м я в л я е т с я одним и з
повышения э ф ф е к т и в н о с т и р а з в и т и я с т р у к т у р ы
условий
промышленности.
Лилли Б е р к о : КАДРОВАЯ РАБОТА НА НЕКОТОРЫХ ПРОМЫШЛЕННЫХ ПРЕДПРИЯТИЯХ Повышение у р о в н я к а д р о в о й р а б о т ы я в л я е т с я важным с т в о м повышения п р о и з в о д и т е л ь н о с т и
труда и стабильности
работников на п р е д п р и я т и и .
В с т а т ь е д е л а е т с я попытка
представление
э т о й работы на п р а к т и к е на
о постановке
нове опыта 1 2 промышленных
дать ос-
предприятий.
Из р а з л и ч н ы х в и д о в д е я т е л ь н о с т и , чить в понятие кадровой работы,
которые
можно в к л ю -
в предмет настоящего
иссле-
д о в а н и я были включены прежде в с е г о с л е д у ю щ и е : прием на боту, содействие
сред-
вхождению в к о л л е к т и в ,
ности к предприятию и к р а б о т е ,
воспитание
а также п о д г о т о в к а
ра-
привязанкадров
и повышение и х к в а л и ф и к а ц и и . Результаты данного исследования п о к а з а л и , ние у р о в н я к а д р о в о й
ч т о повыше-
р а б о т ы о х в а т ы в а е т в п о с л е д н и е годы в с е
больше и больше п р е д п р и я т и й . Причиной э т о г о б ы л о , с одной стороны,
принятие
шений и п р и н ц и п о в , ния
центральными органами многочисленных
ре-
с о г л а с н о которым п р е д п р и я т и я и у ч р е ж д е -
должны н а р я д у с з а б о т о й о выполнении
производственных
з а д а н и й у д е л я т ь внимание в н и м а н и е также в о п р о с а м роли к а д 132
р о в и нужд р а б о ч е г о к о л л е к т и в а . проявилось действие
С другой стороны,
"внутреннего принуждения",
здесь
когда в
у с л о в и я х н е х в а т к и р а б о ч е й силы п р е д п р и я т и я были в ы н у ж д е ны и с к а т ь с р е д с т в а более
у д е р ж а н и я р а б о ч и х на п р е д п р и я т и и .
р а з р а б о т а н н ы м и о к а з а л и с ь м е р о п р и я т и я по
Наи-
продлинению
стажа рабочих на предприятии путем применения с р е д с т в териального
и морального
ма-
стимулирования.
В т о же в р е м я н е х в а т к а р а б о ч е й силы и м е л а и о б р а т ные п о с л е д с т в и я .
Н а и б о л е е х а р а к т е р н ы м симптомом э т о г о
ложения я в л я е т с я т о , проводят
ч т о на б о л ь ш и н с т в е п р е д п р и я т и й
по-
не
и с п ы т а н и й на п р е д м е т п р и г о д н о с т и р а б о ч и х и п р и н и -
мают к а к п р а в и л о в с е х желающих. В х о д е о б с л е д о в а н и я лось также,
что в сегодняшней практике кадровой
выяви-
работы
е с т ь ещё и ф о р м а л ь н ы е э л е м е н т ы . По мнению а в т о р а э т о
объяс-
н я е т с я о т ч а с т и н е з р е л о с т ь ю м е т о д о в работы с к а д р а м и ,
а от-
ч а с т и о т с у т с т в и е м ч е т к и х о р г а н и з а ц и о н н ы х форм
проявления
з а б о т ы о р а б о ч и х и вообще з а н я т и я " ч е л о в е ч е с к и м В с т а т ь е даются предложения относительно с о д е р ж а н и я и форм р а б о т ы с к а д р а м и .
фактором". улучшения
В частности
предлага-
е т с я р а с ш и р и т ь с ф е р у п р и м е н е н и я м е т о д о в о ц е н к и личных к а честв рабочих,
их а т т е с т а ц и и ,
а также
вию вхождению р а б о ч и х в к о л л е к т и в .
р а б о т ы по
В отношении
содейст-
подготовки
и повышения к в а л и ф и к а ц и и к а д р о в а в т о р п о д ч е р к и в а е т ние п р и м е н е н и я форм с т и м у л и р о в а н и я ,
значе-
позволяющих
совмещать
в течение д л и т е л ь н о г о времени личные, групповые
и общест-
венные
интересы.
133
ABSTRACTS György Darvas: TECHNOLOGICAL POLICY IN THE FIFTH FIVE-YEAR PLAN T h e fifth f i v e - y e a r plan e n v i s a g e s big efforts for the speeding up of technological p r o g r e s s in Hungary. The a r t i c l e c o n s i d e r s the major
goals
of
technological
policy layed down by the plan and the means for their achievement. The main goal of Hungarian technological policy according to
the plan l s
the
improvement of the r e s u l t s of r e s e a r c h and development work and speeding up the introduction of e c o n o m i c a l l y profitable home and foreign r e s u l t s . Besides these l s n e c e s s a r y to concentrate even m o r e on the solution of such research and
it de-
velopment t a s k s which lead to a r i s e in productivity and g r e a t e r production e f f i c i e n c y . According to this main goal
the efforts aimed at the application of
and foreign methods should be concentrated at the namely raising the proportion of competitive
home
solution of four major
goods, enhancing
tasks,
mechanisation,
ensuring a m o r e rational use of fuel and raw materials a s well as spreading
of
chemisatlon. The most important means of the achievement of the above mentioned goals of technological development a r e , the development plan of the national economy and the direct regulation based on it, the general and special regulators, a s well as planning at e n t e r p r i s e s and
system
of
Indirect
the activity aimed
at
the
technological development of e n t e r p r i s e s based on planning. The plan d e v o t e s special attention to the central development p r o g r a m m e s , such a s the natural g a s p r o g r a m m e , the aluminium programme, p r o g r a m m e , e t c . B e s i d e s the plan s i n g l e s out major m e n t , like the e x t e n s i o n of the Dunai Metallurgical
computer
technics
objects of capital
invest-
Plant, the State
f o r Technological Development supports central r e s e a r c h p r o g r a m m e s plan devotes g r e a t attention to the Implementation of major ,
Committee and
the
investments
at
e n t e r p r i s e s (like the reconstruction of metal works, of clothing industry, e t c . ) . Beside direct regulation envisaged by the plan the functioning of the regulators and incentives
is of g r e a t importance for
g o a l s of technological development.
the achievement of
Modifications introduced 134
into
the
indirect the Indirect
regulator s y s t e m
(e.g.
relieving
menans
and putting a g r e a t e r s t r e s s on live
labour, modification of production p r i c e s e t c . ) have brought about better
condi-
tions for t e c h n o l o g i c a l development a s w e l l . Relatively l e s s can be said at the
p r e s e n t moment about the third element of
the s y s t e m i . e . about planning at e n t e r p r i s e
l e v e l , a s e n t e r p r i s e plan are
Just
being c o m p i l e d . T h e s u c c e s s of this planning activity depends to a great
extent
on how much it r e f l e c t s the central and s e c t o r a l t a r g e t s , on how much
enter-
p r i s e s can make use of the p o s s i b i l i t i e s opened up to them by the central
aut-
h o r i t i e s and h a r m o n i z e the central t a s k s with local intentions.
D r . B a l á z s Botos: STRUCTURAL DEVELOPMENT AND INVESTMENT IN INDUSTRY
T h e r e a r e v a r i o u s approaches of structural investigations differing from another in contents and in their methods a s w e l l . The
one t o
a r t i c l e contains one
t h e s e approaches consisting of an a n a l y s i s of the investment a s p e c t s of
of
structural
development, and this a n a l y s i s has p r i m a r i l y a methodological nature. T h i s latter point explains the fact that the a r t i c l e a p e a l s mostly to planned f i g u r e s and
very
little attention i s devoted to the discrepancy between the plan and its actual
ful-
fillment. T h e f i r s t part of the a r t i c l e d e a l s briefly
with
s o m e basic questions of the
role of Investments in structural development. It i s s t r e s s e d that
Investments
a r e very important but far not the only m e a n s of promoting a structural p o l i c y . Of paramount
importance
for
the application of this m e a n s Is adequate to
ordination of investment p r o c e s s and structural development,
as well
as
cotheir
harmonisation with the whole of e c o n o m i c activity. In the second part the author makes an attempt to reveal on the basis of the e x p e r i e n c e of the fourth f i v e - y e a r plan the range of the p o s s i b i l i t i e s contained in the central preconceptions with the view of investments and the degree to which they r e f l e c t e d and stimulated the aspirations
towards
structure on m a k r o l e v e l . A s the f i g u r e s show 135
the
development of
the share of development
the funds
which may be determined by central authorities
contains great p o s s i b i l i t i e s
for
structural development. These p o s s i b i l i t i e s however were not exactly used during this f i v e - y e a r plan. The influence of international trends, the determining role of the initial s t a g e , the contradictions between planning and the d e c i s i o n s introduced f r o m without, e t c . structure of points out in
of
the
i n v e s t m e n t s . The a r t i c l e a l s o d i s c u s s e s the agregation questions
and
many
- all t h i s r e s u l t e d the lack of
sufficient selectivity
c a s e s it is insufficient to carry out a n a l y s i s on the basis
data pertaining to various branches while the evaluation of real p r o c e s s e s taking into account the specific f e a t u r e s of various
branches of
of
without
industry ls not
p o s s i b l e as w e l l . When analysing the structure-formationat role of sufficient to c o n s i d e r medium-range
investment
capital
investments it is not
plans only.
The third part
of
the article c o n s i d e r s the questions of co-ordinating medium-range plan and other m e a n s of influencing economic s t r u c t u r e , like yearly plans, financial
differentia-
tion, basic p r i n c i p l e s of credit p o l i c y , e t c . It is pointed out that giving e n c e to these v a r i o u s forms of Influence and i n c o n s i s t e n c y . No unequivocal
entails
solution
has
prefer-
motion in different directions been found neither
for
such
important p r o b l e m s not that of the level on which consistency should be sought, and during what t i m e period, what, connection should be established
between
structural development on various l e v e l s , etc. The solution of these problems
is
a precondition f o r attaining a m o r e e f f e c t i v e development
of
of
the
structure
industry.
Lilli Berkó: PERSONNEL WORK AT SEVERAL INDUSTRIAL ENTERPRISES
x)
Improving the quality of personnel work is an important factor of enhancing labour productivity and the Insistence on the working place. The article attempts
"Personnel work" has a limited meaning here: it concerns the manual workers
to give a picture of the realisation of that on the b a s i s of the e x p e r i e n c e s at 12 Industrial e n t e r p r i s e s . Among the various a c t i v i t i e s can be Included in the
conception
of
personnel
work the following ones w e r e Investigated In the f i r s t place: taking on the
wor-
k e r s , helping their adaptation and Insistence on work and training and retraining. The survey Indicated that the past few y e a r s the Improvement of the quality of p e r s o n n e l work could have been pointed out m o r e and more expansively. On the one hand the reason Is the publication of s e v e r a l central d e c i s i o n s
and
guiding principles calling attention not only to the production Itself but a l s o
to
the taking account of the role of labour f o r c e
and social
surroundings. On
the
other hand the "inside manpower shortage" has a l s o promoted the e n t e r p r i s e s
to
look f o r the m e a n s of keeping their e m p l o y e e s . The
measures
aiming the m a -
terial and moral appreciation of workers can be considered a s the most ted o n e s . Manpower shortage has
elabora-
caused c o n t r a v e r s l y e f f e c t s at the s a m e t i m e .
T h e m o s t typical s y m p t o m s are: not to use apfltute t e s t s at most e n t e r p r i s e s and the taking on of every applicant. T h e survey has stated t h e r e are formal e l e m e n t s personnel work. According to the author's
In the p r e s e n t practice
of
opinion thle can be partly due to the
c r u d e n e s s of methods, and partly to the fact that the organisational of taking c a r e of workers has not been generally
framework
cleared up y e t .
The study contains s u g g e s t i o n s concerning the renovation
of the content
and
f o r m of personnel work. Among others It s u g g e s t s the extension of methods
hel-
ping the individual evaluation of workers and their adaptation. A s to the training and retraining of w o r k e r s the author s t r e s s e s the
importan-
c e of different ways of their promotion s e r v i n g steadily individual, group s o c i a l i n t e r e s t s together.
and
- - - MAGYAR""i-—,.., / ö S akadémia; . MYVTARA
IPARGAZDASÁGI SZEMLE
1976/2-3
M é - 6 6 3
magyar
TARTALOM
tudományos
ipargazdasAgtani IPARGAZDASÁGI
TANULMÁNYOK
akadémia
kutatócsoport SZEMLE
ИТ«/1.-3.
7
R o m á n Zoltán: A növekedés forrásainak s z á m s z e r ű s í t é s e Herman Sabel: A gyártmánystniktura f e j l e s z t é s e
7
36
V l s z t Erzsébet: A munkaerő mobilitás ráfordításai é s hozamai a felnőtt szakképz é s példáján
51
P u n g o m é , N e m e s Ágnes: A gépkihasználás é s költségeinek m é r é s i lehetőségei a gépiparban
68
A t e r m e l é k e n y s é g tartalékai - közelről
NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK EGB e l ő r e j e l z é s 1990-lg
92
ЮЗ
ЮЗ
Uj törekvések a lengyel t e r v e z é s b e n
108
V i z s g á l a t a termékpolitikáról Dániában Szovjet munkaszociológiai kutatások A munka humanizálása az NSZK-ban
TUDOMÁNYOS ÉLET
И4
US 126
137
A Magyar Tudományos Akadémia 1976 évi közgylilése
137
A S z e r v e z é s i - é s V e z e t é s i Tudományos T á r s a s á g T e v é k e n y s é g é r ő l
142
A Magyar Közgazdasági T á r s a s á g Ipari Szakosztályának tevékenységéről Ü z e m i demokrácia Skandináviában
155
A z ОГ T e r v g a z d a s á g i Intézetének ujabb kiadványai A Konjunktura é s Piackutató Intézet ujabb kiadványai P á l y á z a t i felhívás
174
'IU.
MAGYAR í ; y c . AKADSML$ KG.JYVTA..A
164 168
149
SZAKIRODALOM
175
N e m e s Ferenc: É r d e k e l t s é g - Magatartás - Tartalékok 175 - A szovjet Ipargazd a s á g i folyóirat, a z EKO 1975-ös évfolyama 177 - Angol ipargazdasági folyóirat (Journal of Industrial
Economios) 1975. évi évfolyama 182
U j könyvek 187 A tanulmányok rövid o r o s z é s angol nyelvű tartalmi kivonata 189
Szerkesztőbizottság: BOTOS BALÁZS, COTEL KORNÉL, GERGELY ISTVÁN, KOMONYI ZOLTÁN, LENDVAI ISTVÁN, NYITRAI FERENCNÉ, PARÁNYI GYÖRGY, POLONKAI JÁNOS, RABI BÉLA, ROMÁN ZOLTÁN ( f ő s z e r k e s z t ő ) , SIK GYÖRGY, TRETHON FERENC, VÁNYAI PÉTERNÉ, VÉGSŐ BÉLA A kiadásért felel az Akadémiai Kiadó igazgatója Technikai s z e r k e s z t ő SZÍJ REZSŐ
S z e r k e s z t ő s é g : Magyar Tudományos Akadémia Ipargazdaságtanl Kutatócsoport 1112 Budapest, Budaörsi ut 4 3 - 4 5 . T e l . : 850-777. Megjelenik negyedévenként. E l ő f i z e t é s i ára egy é v r e 2 5 0 , - Ft. T e r j e s z t i a Magyar P o s t a . Előfizethető a P o s t a Központi Hírlap Irodánál (KHI. Budapest, V . , J ó z s e f nádor t é r 1. p o s t a c í m : 1900 Budapest) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI. 2 1 5 - 9 6 1 6 2 pénzforgalmi j e l z ő s z á m á r a . - Indexszám: 25.394 7 6 1 0 6 5 - Kossuth Könyvkiadó Sokszorosító Ü z e m e
СОДЕРЖАНИЕ ОЧЕРКИ
7
Золтан Роман: Количественное выражение источников р о с т а Герман С а б е л : Совершенствование изделий
структуры
ассортимента
36
Эржебет В и с т : Р а с х о д ы и д о х о д ы м о б и л и з а ц и и р а б о ч и х на п р и м е р е с п е ц о б р а з о в а н и я в з р о с л ы х Пунгор,
Агнеш Немеш: В о з м о ж н о с т и и з м е р е н и я машин и е г о з а т р а т
Запасы производительности МЕЖДУНАРОДНЫЙ ОПЫТ
51
использования
в машиностроении
вблизи
сил,
68
92
юз
П р о г н о з ЕЭК д о 1 9 9 0 . г о д а
юз
Новые с т р е м л е н и я в п о л ь с к о м п л а н и р о в а н и и
юв
И с с л е д о в а н и е п о л и т и к и п р о д у к т о в в Дании
и*
С о в е т с к и е и с с л е д о в а н и я по с о ц и о л о г и и т р у д а
не
126
Г у м а н и з а ц и я р а б о т в ФРГ НАУЧНАЯ ЖИЗНЬ
7
137
С е с с и я В е н г е р с к о й Академии Наук 1 9 7 6 . г о д а
137
О д е я т е л ь н о с т и Н а у ч н о г о О б щ е с т в а организации, и у п р а в л е н и я 142 О д е я т е л ь н о с т и Промышленной С е к ц и и В е н г е р с к о г о Общества
Экономического
149
В н у т р и з а з о е к а я д е м о к р а ц и я в Шкандинавии
155
Новые и з д а н и я И н с т и т у т а П л а н о в о г о Х о з я й с т в а при Г о с п л а н е ВНР Новые и з д а н и я И н с т и т у т а Конъюнктуры и И с с л е д о в а н и я Рынка Объявление конкурса
im
168
174
СПЕЦИАЛЬНАЯ ЛИТЕРАТУРА
175
Ференц Немеш: З а и н т е р е с о в а н н о с т ь -
п о в е д е н и е - р е з е р в ы 175
С о в е т с к и й ж у р н а л э к о н о м и к и промышленности /ЭНО/ в 1 9 7 5 . г о д у 177 А н г л и й с к и й журнал э к о н о м и к и промышленности / J o u r n a l o f Economics/
в 1975.году
182
Новые КНИГИ 187 КРАТКОЕ СОДЕРЖАНИЕ СТАТЬЕЙ НА РУСС ОМ И АНГЛИЙСКОМ ЯЗЫКАХ 189 з
-
Industrial
CONTENTS
STUDIES
7
Zoltán Román: Quantitative evaluation of the s o u r c e s of economic growth Herman Sabel: Methods of product evaluation
7
36
E r z s é b e t Vtszt: C o s t s and benefits of labour mobility on the example of adult training
51
Ágnes Pungor: M e a s u r i n g utilization and c o s t s of machines in engineering Industries
68
R e s e r v e s of productivity - close-up
INTERNATIONAL EXPERIENCES ECE-predlctlon up to 1990
92
103
103
N e w efforts in P o l i s h planning
108
Survey of product p o l i c y in Denmark
114
Soviet research a c t i v i t y on work sociology Work humanization in the FRG
SCIENTIFIC LIFE
118
126
137
General meeting of the Hungarian Academy of S c i e n c e s in 1976 Activity of S c i e n t i f i c Association on Management and Organization
137 142
Activity of the Industrial Department of the Hungarian Economic Association Industrial d e m o c r a c y in Scandinavia N e w publications of Planning Institute
155 164
New publications of Institute for Market R e s e a r c h Request for c o m p e t i t i o n papers
174
4
168
149
BOOK REVIEWS
175
N e m e s F e r e n c : Interest - behaviour - r e s e r v e s 175 - 1975 volume of Soviet journal of Industrial e c o n o m i c s (EKO) 177 - 1975 volume of the engllsh Journal of Industrial E c o n o m i c s New books
182
187
A b s t r a c t In R u s s i a n and English
189
5
TANULMÁNYOK
Román Zoltán: Л NÖVEKEDÉS FORRÁSAINAK SZÁMSZERŰSÍTÉSE
1. A probléma A gazdasági növekedés e l ő s e g í t é s e - összhangba hozva a f e j l ő d é s minőségi, t u r á l i s és társadalmi k ö v e t e l m é n y e í v e l -
minden
ország
struk-
gazdaságpolitikájában
középpontban álló k é r d é s . A növekedés forrásainak, t ö r v é n y s z e r ű s é g e i n e k m e r é s e f e l é e z é r t n e m c s a k a közgazdasági
elmélet
megis-
m ű v e l ő i , hanem a gyakorlati
s z a k e m b e r e k , a t e r v e z ő k , a gazdaságpolitikusok is nagy f i g y e l e m m e l fordulnak. A növekedés folyamatának é s m a s k é r d é s , vajon
mozgatóerőinek
kutatása
során különösen i z g a l -
s z á m s z e r ü s i t h e t ő k - e a növekedés f o r r á s a i .
Megállapitható-e,
milyen hányadában miből s z á r m a z o t t a növekedés korábbi időszakokban, s a vőre nézve milyen forrásokból milyen
jö-
növekedést Irányozhatunk e l ő ? Statisztikai
munkák, ökonometrlai e l e m z é s e k , tervszámitások r e n d s z e r e s e n szolgáltatnak Ilyen adatokat.
Milyen m ó d s z e r e k állnak ehhez rendelkezésűnkre,
mennyiben
megbíz-
hatók, hasznosíthatók e z e k ? - e r r e k i s é r e l meg az alábbi cikk válaszolni. A gazdasági é s a társadalmi élet
legtöbb jelensége között kölcsönös
összefüg-
g é s van. Vizsgálat tárgyává tehetjük - meghatározott nézőpontból - ezeknek a j e lenségeknek é s ö s s z e f ü g g é s e k n e k a
t e l j e s rendszerét Is,
egy p r o b l é m á r a ,
összpontosíthatjuk.
jelenségcsoportra
vizsgálódásunk célja határozza m e g , hogy mit magyarázó jelenségnek, zónak. Ilyen értelemben
függvénykapcsolatot
vagy figyelmünket
Ez utóbbi esetben
tekintünk
mi élet j e l e n s é g e i t adott e s e t b e n mint a
magyarázandó
csupán annyit
és
mit
jelent,
k e r e s v e , a gazdasági és a t á r s a d a l -
növekedést m a g y a r á z ó , előidéző, s e g í t ő
vagy f é k e z ő j e l e n s é g e k e t v i z s g á l j u k . Ha e tényezőket abból a szempontból zük, hogy miképpen járultak
csak
feltételezve függő é s független v á l t o -
a n ö v e k e d é s tényezői k i f e j e z é s l s
hogy a növekedés folyamatára magyarázatot
egy-
elemez-
hozzá a növekedéshez, a n ö v e k e d é s forrásai k l f e j e 7
z é s t szoktuk használni. Ha ezek kl nem használt lehetőségeit vizsgáljuk, a növek e d é s tartalékairól beszéllink. A növekedés f o r r á s a i n a k s z á m s z e r ű s í t é s é n é l négy
feladat jelentkezik. Először:
a tényezők k i j e l ö l é s e , a m e l y e k a gazdaság növekedését befolyásolhatják.
Másod-
s z o r : az egyes t é n y e z ő k e t , változásukat j e l l e m z ő azon mutatószámok m e g j e l ö l é s e , a m e l y e k r e vonatkozóan s z á m s z e r ű adatok
gyűjthetők.
Harmadszor: annak
v i z s g á l á s a , hogy a tényezők között milyen ö s s z e f ü g g é s e k getlenül változnak-e, egyirányúan, vagy
vannak, egymástól füg-
kölcsönösen befolyásolják-e egymást
a gazdaság növekedését. Végül n e g y e d s z e r : t é n y e z ő k vagy tényezőcsoportok
meg-
annak megállapítása, hogy az
s z á m s z e r ű e n hogyan hatnak a gazdaság
és
egyes növeke-
d é s é r e , milyen s z á m s z e r ű kapcsolatba hozhatók a z z a l . A felsorolt feladatok közül viszonylag ható meg - a növekedést
e g y s z e r ű - bár sokféle variánsban
befolyásoló tényezők jegyzékbe f o g l a l á s a .
Az
m á s o d i k lépésnél azonban e tényezők nem jelentéktelen hányada kiesik
old-
emiitett vizsgáló-
dásunk köréből, m e r t m e g f e l e l ő mutatószámok
k é p z é s e , vagy adatok biztosítása
n e h é z s é g e k b e ütközik. A növekedés f o r r á s a i r a
irányuló számításaink
többnyire
az állóeszköz-ráfordítások
idősorá-
h á r o m Idősorra - a t e r m e l é s ,
a munka- és
r a - épülnek. A t e r m e l é s i viszonyok, a társadalmi é s intézményi háttér, az i r á n y í t á s , a külgazdasági kapcsolatok é s több m á s fontos (gyakran igy nevezik: v e t v e ható) tényező hatása a legritkább esetben s z á m s z e r ű s í t h e t ő ,
köz-
s ilyen igényű
vizsgálatainkban c s a k halvány megvilágítást nyer. A növekedés f o r r á s a i n a k
számszerű
vizsgálatánál a harmadik feladatra
nem
m i n d i g irányul kellő f i g y e l e m ; s o k s z o r e l e v e feltételezzük, hogy a tényezők
egy-
m á s t ó l függetlenül változnak é s hatnak a növekedésre. Gyakori hiba, hogy a p á r h u z a m o s változást - e l l e n ő r z é s nélkül - ok-okozati ö s s z e f ü g g é s k é n t kezeljük. Az időben végbemenő n ö v e k e d é s minden e l e m e többé-kevésbé s z o r o s korrelációt mut a t , de emögött egyaránt lehet egyidejűség é s különböző tipusu é s e r ő s s é g ű ,
köz-
v e t l e n vagy áttételes ok-okozati ö s s z e f ü g g é s . A legtöbb n e h é z s é g akkor jelentkezik, amikor a tényezők változásának
hatását
a gazdaság n ö v e k e d é s é r e s z á m s z e r ű e n Is meg kívánjuk jelölni. E problémával a továbbiakban r é s z l e t e s e n foglalkozunk. s é n é l alkalmazott leggyakoribb tekinteni:
A növekedés forrásainak s z á m s z e r ű s í t é -
eljárásokat az alábbi csoportosításban fogjuk át8
a z o n o s s á g o k alapján való tényezőkre korreláció- és regresszió
bontás,
elemzés,
faktoranalízis, a strukturahatások
számszerűsítése,
t e r m e l é s i függvények. Ezt megelőzően azonban egy, a legtöbb
módszernél közös gondot, a mennyiségi
é s hatékonysági ö s s z e t e v ő k elhatárolásának
kérdését tárgyaljuk.
A problémát a
gazdasági növekedés e l e m z é s é n e k példáján vizsgáljuk. Következtetéseink s z e r ű e n érvényesek e g y - e g y elemzésére
ágazat,
vállalat
termelés-növekedési
értelem-
forrásainak
ls.
2 . A mennyiségi é s hatékonysági ö s s z e t e v ő k elhatárolása A növekedés forrásainak s z á m s z e r ű s í t é s é n é l a fő m ó d s z e r a ráfordítások
meny-
n y i s é g é b e n (volumenében) é s a felhasználásuk hatékonyságában megállapítható tozások különválasztása.
E
két t é n y e z ő c s o p o r t elhatárolásánál mindenekelőtt
válhá-
r o m k é r d é s s e l kapcsolatban merülhet f e l probléma: a t e r m e l é s i tényezők "kihasználásának", "minőségének" é s "allokációjának" különböző számításba v é t e l e kapcsán. Az e l s ő problémát gyakran források
ugy i s
f e l v e t i k , hogy különböztessük m e g az
igénybevételének^ é s a t é n y l e g e s
f o r r á s a munkaképes korú n é p e s s é g , munkaórák számával mérhetjük.
ráfordításoknak a hatékonyságát.
erőErő-
a t é n y l e g e s munka-ráforditást a
teljesített
Gyakorlatilag azonban a népgazdaság
egészére
még becsülni is nehéz az utóbbit, többnyire e z é r t a foglalkoztatott l é t s z á m m a l ( a z az munkaévekkel) számolunk. E r ő f o r r á s a rendelkezésre álló t ő k e - , illetőleg
ál-
lóeszközállomány (a felfogások abban m á r eltérnek, hogy állóeszközök e s e t é n bruttó vagy nettó értékkel h e l y e s e b b - e s z á m o l n i ) , a ráfordítás: ennek használata, h a s z n á l ó d á s a . Ezt e l s ő s o r b a n az á l l ó e s z k ö z ö k időbeli kihasználásával tudjuk csolatba hozni (a naptári Időalapnak, a 365 x 24 órának többnyire csak 20-40 át t e s z i e z ki), de e r r e i s rendkívül nehéz aggregált ként vagy valamilyen a kapacitás- vagy
viszonyltjuk.
kap%-
mutatót képezni. Megoldás-
a müszakklhasználás f i g y e l e m b e v é t e l é v e l
korrigált értékkel számolunk, vagy a korrigálatlan adatokat nem a t é n y l e g e s , nem a kapacitás t e l j e s kihasználása
el-
esetén lehetséges,
potenciális
ha-
termeléshez
A termelékenységet, s é t kifejező a z o n o s s á g ,
hatékonyságot gyakorlatilag mindig a tényezők
összefüggé-
egyenlet maradék-tagjaként. reziduumként definiáljuk. Akár
munka- vagy t e l j e s t e r m e l é k e n y s é g r ő l k e / t e r m e l é s hányadosról van szó:
("összevont
hatékonyságról"),
akár t ő -
e z mindazt ki k e l l , hogy f e j e z z e , amit a
rá-
fordítások mennyiségi számbavételénél számításon kiviil hagytunk. Ugyanez é r v é n y e s a ráfordítások "minőségére" l s . A munkaráfordítások ben elsősorban a s z a k k é p z e t t s é g szerinti z é s i idő v a g y / é s a k é p z é s i
különbségeket
értjük e z a l a t t .
X)
esetéA kép-
költségek alapján kialakított egyenértékszámok s e g í t -
s é g é v e l ez közelítőleg számításba vehető,
de a gyakorlatban ritkán s z o k á s o s .
munkatermelékenységi mutatók többnyire tükrözik a munkaerő l é v ő különbségek (végbemenő változások)
A
szakképzettségében
hatását i s . A tőkeráfordítások közül az
állóeszközöknél e l s ő s o r b a n gyártási évük, "évjáratuk" szerinti megoszlásuk alapján szoktak korrigált értékeket meghatározni nyados alakulását j e l l e m z ő
és e z z e l a t e r m e l é s / á l l ó e s z k ö z há-
Indexből az állóeszközök "minőségében"
végbemenő
változások hatását kiiktatják. A ráfordítások allokációjából adódó strukturahatást a termelékenység-hatékonys á g egyik - külön i s kimutatható -
összetevőjének szoktuk tekinteni. Az ágazatok
közötti struktúraváltozások hatásának s z á m s z e r ű s í t é s é r e megvannak
index-számi-
t á s l módszereink, de mind az ágazati t e r m e l é k e n y s é g i színvonal-különbségek telmezése,
ér-
s o k f é l e alternativ
módszere
é s hatékonyságának elhatárolásával
kapcsolatos
mind a strukturahatás elkülönítésének
s z á m o s komoly problémát vet f e l . A ráfordítások mennyiségének problémákra é l e s e n rávilágított
E. F . Denison, valamint Dale W. Oorgenson
Z v i Griliches az E g y e s ü l t Államok növekedésének D e n i s o n 1962-ben m e g j e l e n t könyvének / 3 /
és
f o r r á s a i r ó l folytatott vitája
XX
*.
számításai megerősítették azt a már
korábban feltárt ö s s z e f ü g g é s t , hogy a gazdasági növekedés
jelentős r é s z e
vagy ennél is nagyobb hányada) az Egyesült Államokban hosszabb ráfordítások mennyiségi növekedéséből, hanem
(fele,
távon nem
hatékonyságuk változásából
a
adó-
dott. Jorgenson és G r i l i c h e s 1967-ben közzétett tanulmányukban azonban ezt kétségbevonták. X
>A tőkés országokban a n e m és életkor szerinti különbségeket is vizsgálni szokták.
'"»A vita teljes anyagát / 2 3 /
tartalmazza. 10
Elméleti megfontolásokból kiindulva
é s végighaladva Denison s z á m í t á s a i n ,
kü-
lönböző korrekciók után l é n y e g e s e n e l t é r ő eredményre jutottak. A következő főbb m ó d s z e r b e l i korrekciókat végezték: a t e r m e l é s n é l a beruházási é s fogyasztási vakat, a ráfordításoknál a munka- é s a tőkeráfordításokat
ja-
sűrűbben változó s u -
lyokicai aggregálták (az un. D i v l s i a - i n d e x elvének megfelelően); a beruházási
ja-
vak s z á m b a v é t e l é n é l mind a t e r m e l é s n é l ,
ár-
mind a ráfordításoknál
korrigált
Indexeket használtak; a ráfordítások t e l j e s ö s s z e g e helyett az azok által
nyújtott
szolgáltatásokat próbálták mérni, a létszám-adatoknál a munkanélküliség i n d e x é v e l , a tőkejavaknál a feldolgozóipari v i l l a m o s
motorok kihasználásának Indexével
h e l y e s b í t v e . Számításuk v é g e r e d m é n y e az 1945-65 közötti
Időszakra
vonatkozóan
a ráfordítások évi növekedési ü t e m é r e 1 , 8 3 helyett 3 , 4 7 százalékot, a t e l j e s
ter-
m e l é k e n y s é g növekedési Ütemére (a t e r m e l é s a
szá-
zai ékkal nőtt) 1 , 6 0 helyett 0 , 1 0 s z á z a l é k o t
korrigált adat szerint 3 , 5 9
adott;
a növekedésből a (teljes) t e r -
m e l é k e n y s é g g e l fedezett hányad 4 7 , 6 helyett 3 , 3 százalék válaszolt, ezt i s m é t követte
Jorgenson
és
Grlllches
lett. Сikkiikre Denison válasza,
majd
ujabb válasza ős a s z e r z ő p á r néhány z á r ó m e g j e g y z é s e . Jorgenson é s bizonyos fokig visszavonulásra k é n y s z e r ü l t :
ujabb számításuk
Denison Griliches
szerint 1950
és
1962 között a t e l j e s t e r m e l é k e n y s é g n e m 0 , 3 0 ,
hanem 1 , 0 3 százalékkal nőtt é s
ezzel a termelés
Az é l e s vita újra felhívta a
növekedésének 30 %-át adta.
g y e l m e t a r r a , hogy a legaprólékosabb
s z á m i t á s l m ó d s z e r e k mögött l s
fi-
koncep-
cionálisan vitatható elképzelések lehetnek é s ezek a s z á m í t á s v é g s ő e r e d m é n y e i ben lényeges különbségekhez v e z e t h e t n e k . A vitába Angus Maddison is bekapcsolódott / 1 5 / . Alternativ számításaiban -
a
Denison által i s vizsgált 9 fejlett t ő k é s o r s z á g 1950-1962 közötti növekedésének f o r r á s a i r a vonatkozóan - Denison sok b e c s l é s é t felülbírálta. A legnagyobb r é s t a kétféle s z á m í t á s között a z a d t a ,
hogy Maddison a tőke hozzájárulását
növekedéshez j e l e n t ő s e n m e g e m e l t e , a z o n a cimen, hogy meg nem testesült s z a k i haladás nincs: a műszaki haladást
Maddisonnál
0,87-tel szemben, a teljes termelékenységé 1,04
százalék
évi
2,14
2,30-kal
hogy Denison számitásaiban sok
mű-
százalék szemben. vitatható
b e c s l é s van, alapkorrekciója azonban - n e v e z e t e s e n , hogy a ráfordítások s 11
a
vagy a tőke vagy a munkaerő hordozza.
A 9 o r s z á g átlagát nézve a tőke h o z z á j á r u l á s a
Maddison m e g g y ő z ő e n mutat rá a r r a ,
elté-
ezek
1. táblázat Japán gazdasági n ö v e k e d é s e
és ennek f ő f o r r á s a i ,
K. Ohkawa és H. Rosovsky
s z á m í t á s a i szerint (átlagos évi növekedési Ütemek) 19081917
19121918
19171931
/ 1 / Bruttó n e m z e t i termék
5,07
6,75
/ 2 / Munka
2,19
/ 3 / Tőke
19311938
19551961
19621964
3,12
6,73
13,04
12,71
2,70
1,99
1,91
4,87
4,29
6,46
6,85
5,24
4,60
9,54
12,73
/ 4 / Munka + tőke
4,12
4,69
3,30
2,92
6,28
7,10
/ 5 / Munkatermelékenység (1-2)
2,88
4,04
1,13
4,82
8,17
8,42
/ 6 / T e l j e s t e r m e l é k e n y s é g (1-4)
0,95
2,05
-0,18
3,81
6,75
5,61
/ 7 / a munkánál
0,26
0,63
-0,56
1,86
0,37
-0,72
/ 8 / a tőkénél
0,51
1,26
-1,12
2,71
1,66
-1,42
0,43
1,03
-0,72
1,87
0,71
-0,97
/ 1 0 / a munkánál
0,56
0,58
0,66
0,49
0,36
0,43
/ 1 1 / a tőkénél
0,97
1,35
0,70
1,29
4,21
3,57
0,74
0,83
0,67
0,78
1,48
1,48
2,62
3,41
1,69
2,96
7,80
9,41
2,06
2,83
1,03
2,47
7,44
8,71
0,52
1,02
0,54
1,94
6,04
6,58
-0,22
0,19
-0,13
1,16
4,56
5,10
A kihasználás változása
/ 9 / a munkánál é s a tőkénél együtt A minőség v á l t o z á s a
/ 1 2 / a munkánál é s a tőkénél együtt Korrigált
munkatermelékenység
/ 1 3 / a kihasználás változása miatt (5-7) / 1 4 / a kihasználás é s a minőség változása miatt ( 5 - 7 - 1 1 )
Korrigált t e l j e s t e r m e l é k e n y s é g / 1 5 / a kihasználás változása miatt (6-9) / 1 6 / a kihasználás é s a minőség változása miatt (6-9-12)
F o r r á s : / 1 6 / 47. é s 68. oldal. Mezőgazdaság nélküli adatok.
között le a tőke hozzájárulását, a mllszakl
haladás túlnyomó r é s z é t a beruházá-
sokhoz k a p c s o l v a , jelentősen megnöveli - e
becsléseknél
még
önkényesebbnek
tűnik. A t e r m e l é s i tényezők
"kihasználásával"
é s "minőségével" kapcsolatos
ciók problémája jól vizsgálható K. Ohkawa
é s H. Rosovsky japán gazdasági
v e k e d é s é r e vonatkozó r é s z l e t e s , k o n z i s z t e n s lázatban Idézett adataik s e g í t s é g é v e l
korreknö-
számításai alapján / 1 6 / . Az 1. t á b -
6 Időszak növekedési Ütemei
hasonlíthatók 2. táblázat
Különböző t e r m e l é k e n y s é g i Indexek által jelzett tendenciák, K. Ohkawa é s X) H. Rosovsky s z á m í t á s a i alapján 19121918
19171931
19311938
19551961
19621964
/6/
+
-
+
+ +
+ +
/13/
+
-
/+/
+ +
+ +
/14/
+
-
/+/
+ +
+ +
/6/
+
-
+
+ +
+ +
/15/
+
+
+ +
+
/16/
+
+
+ +
+ +
/5/
+
+
/13/
+
+
+ +
/+/
/14/
+
+ +
+ +
/+/
/5/
+ +
+ +
+
-
/15/
+
+
+ +
/+/
+ +
/+/
Viszonyítás é s lndextlpus A) Az e l s ő (1908-17) Időszakhoz viszonyítva Munkatermelékenység
Teljes
termelékenység
+
13) Mindig a m e g e l ő z ő Időszakhoz viszonyítva Munkatermelékenység
Teljes
termelékenység
+
/16/
x)
+
+
+
+
•
Az 1. táblázat alapján, az index-tipusokat e tábla sorszámaival Jelöljük. + = Utemn ö v e k e d é s , / + / = gyenge, ++ = nagy n ö v e k e d é s , - = Ütemcsökkenés, / - / = g y e n g e , — = e r ő s c s ö k k e n é s , . = nincs l é n y e g e s változás. 13
e g y m á s h o z . A "kihasználási" és "minőségi" korrekciók a munka- és a t ő k e r á f o r dítások, valamint a munka és a t e l j e s
t e r m e l é k e n y s é g növekedésére nézve e g é -
s z e n más s z á m s z e r ű értékekhez vezetnek, - az e g y e s időszakok egymáshoz
vi-
szonyított é r t é k e l é s é t azonban nemigen módosítják. A 2. táblázatban azt mutatjuk b e , hogy a 3 - 3 munka é s teljes t e r m e l é k e n y s é g i index
a l e g e l s ő , valamint m i n -
dig a megelőző időszakhoz viszonyítva m i l y e n változási tendenciát jelez. Az
elég-
g é nagyfokú egyöntetűség m e g e r ő s í t i , hogy bár nehéz eldönteni; az egyes m ó d s z e közül melyik a "legjobb", egy-egy m ó d s z e r következetes alkalmazásának h i t e l é t e z n e m csökkenti.
3 . Tényezőkre bontás azonosságok alapján A gazdasági n ö v e k e d é s forrásainak s z á m s z e r ű s í t é s é n é l leggyakrabban
alkalma-
zott módszer a r r a épül, hogy a növekedést j e l l e m z ő ö s s z e f o g l a l ó mutatót a z o n o s s á g formájában t é n y e z ő k r e bontva irjuk f e l ; a növekedés ményt felosztjuk azután e tényezők között.
ütemét vagy a növek-
Az azonosságként
való f e l i r á s
additiv vagy multlplikativ; szokásosabb az utóbbi, amikor az összefoglaló részindexek s z o r z a t á b ó l állítjuk elő. A z azonosságok
mutatókra
és
lehet indexet
indexeikre
t e r m é s z e t e s e n e g y f o r m á n érvényesek. A s z o k á s o s két alapazonosság a következő: Q Q - L • j
a t e r m e l é s a l é t s z á m é s a munkatermelékenység szorzata, és
Q =К•
Q
a t e r m e l é s az állóeszközállomány és a t e r m e l é s / á l l ó e s z k ö z
há-
nyados szorzata. Gyakran vizsgált származtatott a z o n o s s á g például az alábbi: 0. Q - L *
K_
a termelés a létszám,
a termelés/állóeszköz
hányados
és
• a technikai f e l s z e r e l t s é g s z o r z a t a .
Elemzéseinkben további l é p é s , hogy
logaritmusok
segítségével a szorzat-ösz-
s z e f ü g g é s e k e t additiv ö s s z e f ü g g é s e k k é alakithatjuk át.
Közelítőleg additiv ö s s z e -
f ü g g é s irható fel a növekedési ütemek között i s . A növekedéshez való
hozzájáru-
l á s t százalékos m e g o s z l á s számításával határozzuk meg, a r é s z - i n d e x e k m u s a i vagy k ö z e l í t ő l e g növekedési ütemük értékel 14
között.
E
logarit-
növekményarányok
alapján azután a növekmény abszolút értékét l s megoszthatjuk a növekedés s a i között. A z o n o s s á g i egyenletekre
épül
a növekmény
közvetlen
forrá-
felosztására
használatos láncolatos b e h e l y e t t e s í t é s ! m ó d s z e r i s . A növekedés forrásainak azonosságok alapján való kimutatásánál több f e l t é t e l e z é s s e l él Link. Mindenekelőtt: f e l t é t e l e z z ü k , hogy az azonosságban felirt
tényezők
e g y m á s t ó l függetlenek. A t e r m e l é s növekedését például a l é t s z á m é s a
termelé-
kenység növekedésének arányában valójában csak akkor tulajdoníthatjuk e két nyezőnek, ha a l é t s z á m é s a t e r m e l é k e n y s é g
növekedése n e m befolyásolta
téegy-
m á s t . T é n y l e g e s ö s s z e f ü g g é s ü k azonban nagyon sokféle lehet. Előfordulhat (s e l é g g é tipikus), hogy a l é t s z á m növekedése nagyobb t e r m e l é s t é s e z z e l rendi megtakarításokat tett lehetővé é s e z a t e r m e l é k e n y s é g
ez
nagyság-
e m e l k e d é s é t is
se-
gítette. De fordított e s e t r e Is van példa, amikor a l é t s z á m n ö v e l é s e tulajdonképpen f e l e s l e g e s volt é s m é r s é k e l t e a t e r m e l é k e n y s é g növekedését. A termelékenységre
leggyakrabban f e l i r t azonosság szerint az a technikai
s z e r e l t s é g é s a t e r m e l é s / á l l ó e s z k ö z hányados szorzata.
fel-
E két tényező független-
s é g é n e k f e l t é t e l e z é s é v e l nem v e s s z ü k f i g y e l e m b e s e m a z t , hogy milyen
ésszerű
vagy é s s z e r ű t l e n h e l y e t t e s í t é s ment végbe a munka- é s az állóeszközráforditások között, s e m a z t , hogy a technikai f e l s z e r e l t s é g mutatóját f e l e s l e g e s l é t s z á m f o g lalkoztatása l s csökkentheti. Ezt az alábbi e g y s z e r ű példa s z e m l é l t e t i :
Növekedési ütemek (%) I. időszak II. időszak /1/
Termelés
10
10
/2/
Létszám
5
8
/3/
Állóeszközök
8
8
/ 4 / Munkatermelékenység (1-2)
5
2
/ 5 / Technikai f e l s z e r e l t s é g (3-2)
3
0
/ 6 / Termelés/állóeszközök
2
2
(1-3)
Az idézett adatok s z o k á s o s
interpretációja
I , - v e i s z e m b e n - a t e r m e l é s növekedésének fedezte a termelékenység növekedése. dos
a következő; a II.
időszakban-az
nem 50, hanem csak 20
százalékát
Ennek oka - a t e r m e l é s / á l l ó e s z k ö z hánya-
változása azonos volt - , hogy mig az I. 15
időszakban a munka technikai
fel-
s z e r e l t s é g e 3 s z á z a l é k k a l nőtt, a II.
időszakban nem változott, nem segítette
a
t e r m e l é k e n y s é g n ö v e l é s é t . A problémát ekkor a k e v é s beruházásban keressük. A két időszak között azonos körülményeket tételezve f e l , az Igazság a z , hogy II. időszakban az 5 s z á z a l é k feletti l é t s z á m n ö v e k e d é s termelés,
már nem járult hozzá
illetőleg a t e r m e l é s / á l l ó e s z k ö z hányados n ö v e l é s é h e z , v i s z o n t
a a
csökken-
t e t t e a t e r m e l é k e n y s é g e t é s a technikai f e l s z e r e l t s é g e t . E meggyökeresedett
szá-
m í t á s i és e l e m z é s i m ó d s z e r azonban ezt t e l j e s e n eltakarja. A z azonosságokra épülő tényezőkre zött korlátlan h e l y e t t e s í t é s t tételezünk
bontást j e l l e m z i m é g , hogy a tényezők köf e l , de értékük 0-nál feltétlenül
nagyobb
kell hogy legyen, s mindenegyes tényező l - l s z á z a l é k o s változásának azonos ( l - l s z á z a l é k o s ) hatást tulajdonítunk. Az a z o n o s s á g i helyes.
egyenletet önmagában nézve,
Ha azonban e számitások eredményeit különböző időszakokra vagy
böző t e r m e l é s i e g y s é g e k r e vonatkozóan vetjük egybe,
az e g y e s tényezők
ez
különhatásá-
nak abszolút értékben kifejezett nagysága i s l é n y e g e s . L e h e t s é g e s , hogy két ágazat t e r m e l é s - n ö v e k e d é s é n e k egyformán egyharmadát tulajdonithatjuk az ott foglalkoztatott l é t s z á m n ö v e l é s é n e k , de ha az egyik ágazatban a m u n k a t e r m e l é k e n y s é ge l é n y e g e s e n m a g a s a b b ,
itt abszolút értékben jóval
nagyobb volt a létszámnöve-
k e d é s hozzájárulása a t e r m e l é s n ö v e l é s é h e z . Különböző ágazatokat nézve megtév e s z t ő lehet, ha a technikai f e l s z e r e l t s é g e g y - e g y s z á z a l é k o s növekedését azonos a n értékeljük, e mutató abszolút értékében t i z - h u s z - s z o r o s különbség lehet! t e r m e l é s / á l l ó e s z k ö z hányados csökkenését é s ennek a munkatermelékenység kulásával való kapcsolatát
A ala-
nyilvánvalóan t e l j e s e n másként kell elbírálni pl. a
ci-
pőiparban, mint a villamosenergiaiparban. E nem jelentéktelen,
ritkán vizsgált korlátok mellett a tényezőkre bontás
azo-
n o s s á g o k r a épülő m ó d s z e r e i n e k fő előnyük rendkívüli egyszertiségllk s az, hogy az a z o n o s s á g o k szinte g u m i s z e r ü e n tágíthatok, nyező-kombinációk 'capcsolhatók ö s s z e
zsugoríthatók; a legkülönbözőbb
té-
egymással.
A leggyakrabban alkalmazott megoldásoknál a gazdasági (a t e r m e l é s - )
növeke-
d é s t vagy a l é t s z á m é s a munkatermelékenység, vagy az állóeszközállomány é s a t e r m e l é s / á l l ó e s z k ö z hányados szorzataként vizsgáljuk. Ily módon azonban
mind-
két e s e t b e n e g y - e g y alapvető t e r m e l é s i tényezőt számitáson kivlll hagyunk.
Ennél
az e l j á r á s n á l arra t e r m é s z e t e s e n nincsen 16
mód, hogy a mutatószámokkal ki nem
f e j e z h e t ő tényezőket, a társadalmi ö s s z e f ü g g é s e k e t , a külkapcsolatok s z e r e p é t , az irányítás színvonalát stb. f i g y e l e m b e vegyük.
Az azonban kézenfekvőnek
hogy a l é t s z á m é s az állóeszközök
való két közelítést
összekapcsoljuk.
oldaláról
Ennek e g y s z e r ű m e g o l d á s a ,
állóeszköz-ráfordításokat,
ha
látszik,
valamiképpen
vagy ö s s z e g e z z ü k a munka-
és
vagy Indexeik súlyozott átlagát határozzuk m e g . A t e r -
m e l é s t ekkor a ráfordítások együttes alakulásának
és együttes
(a t e l j e s ráfordításoknak és a t e l j e s termelékenységnek)
hatékonyságuknak
a szorzataként
Írhatjuk
f e l , az alábbi a z o n o s s á g formájában: Q Q
/ а Е I ЬК/
+
a t e r m e l é s a munkaьк/
és
állóeszköz-ráfordítások
e z e k hatékonyságának (a t e l j e s
termelékenység-
nek) a s z o r z a t a . A fenti azonosságból (a l é t s z á m m a l elosztva) a munkatermelékenységre ls
le-
v e z e t h e t ő egy ujabb a z o n o s s á g я e z kapcsolatot teremt a m u n k a - é s a t e l j e s
ter-
m e l é k e n y s é g között: <í
(al. •* bK) _
Q
''
(al. •
a munkatermelékenység a t e l j e s é s a munkaráfor')
dltások arányának, valamint a t e l j e s
termelékeny-
ségnek a szorzata. Az e l s ő tényező - amennyivel a két ráfordítás együttesen jobban nő, mint pán a munkaráfordítás - ugy é r t e l m e z h e t ő , hogy a munkaráfordításoknak x) közráfordttásokkal való b e h e l y e t t e s í t é s é t
méri.
A munkatermelékenység
csu-
állóeszindexe
tehát a h e l y e t t e s í t é s i és a t e l j e s t e r m e l é k e n y s é g i index s z o r z a t a .
x) Hasonlóan vizsgálhatjuk a h e l y e t t e s í t é s t =
/a
L
'
к
,
b K
'/ .
/ a L
,^'
b K
./.
az állóeszközráfordltások oldaláról Minthogy
általában L ' < K* é s f , >
is: 1
(a technikai f e l s z e r e l t s é g nő), a h e l y e t t e s í t é s a teljes t e r m e l é k e n y s é g h e z kép e s t a munkatermelékenységet többnyire növeli, a t e r m e l é s / á l l ó e s z k ö z hányad o s t csökkenti. 17
4 . Korreláció é s r e g r e s s z i ó e l e m z é s
A növekedés f o r r á s a i n a k s z á m s z e r ű s í t é s é v e l
kapcsolatos eddig tárgyalt
mód-
s z e r e k egyértelmű m e n n y i s é g i kapcsolatot tételeztek fel a növekedés és a m e g f i gyelt tényezők között. A gyakorlatban azonban csak tendenciaszerűen érvényesül ő , valószínűségi,
s z t o c h a s z t i k u s kapcsolatokról lehet b e s z é l n i . A növekedés f o r -
rásainak s z á m s z e r ű s í t é s é n é l ezért a sztochasztikus kapcsolatok statisztikai
vizs-
gálatának m ó d s z e r e i fontos szerepet kapnak. A z a s s z o c i á c i ó s együtthatók - minőségi i s m é r v e k közötti kapcsolatok v i z s g á l a tára - a gazdasági n ö v e k e d é s e l e m z é s é n é l
ritkábban használatosak, a
mennyiségi ö s s z e f ü g g é s e k megállapítása, k o r r e l á c i ó s s e k , változások irányának e g y b e e s é s é r e ,
vizsgálatokkal. Az e l t é r é -
annak gyakoriságára
számithatunk; a meghatározott i s m é r v e k - például növekedési
előjel-korrelációt ütemek - szerinti
rangsorban elfoglalt helyek közötti ö s s z e f ü g g é s e k e t jól mutatja be a c i ó ; az adatsor e l h e l y e z k e d é s é n e k é s a
törekvés
rangkorrelá-
r e g r e s s z i ó s görbének a helyzetét e g y e t -
l e n adattal j e l l e m z i a ( P e a r s o n - f é l e ) k o r r e l á c i ó s együttható. K o r r e l á c i ó s együtthatókat többnyíre a növekedés növekedés tényezőpárjai közötti kapcsolat
é s e g y - e g y tényezője, vagy a
vizsgálatára számítunk ( e g y s z e r e s kor-
r e l á c i ó ) . Viszonylag k e v é s a példa a növekedés
é s több t é n y e z ő együttes ö s s z e -
függésének kimutatására, többtényezős k o r r e l á c i ó s z á m í t á s á r a . A vizsgálatok végezhetők Idősorok között, vagy különböző gazdasági e g y s é g e k zatok, országok) a z o n o s időpontra vonatkozó
adatai között (un.
(vállalatok,
elága-
keresztmetszett
e l e m z é s ) . A kétfajta s z á m í t á s kombinálható i s . E r r e az ls k é s z t e t , h o g y az
Idő-
s o r o k többnyire r ö v i d e k , k e v é s o r s z á g r a állnak r e n d e l k e z é s r e . Az e l e m z é s
alap-
ját általános t ö r v é n y s z e r ű s é g e k m e g k ö z e l í t é s e érdekében az i d ő s o r o s és m e t s z e t i vizsgálatok kombinálása l é n y e g e s e n bővítheti.
kereszt-
Az i s növeli az
z i s t , ha az idősorok többféle s z a k a s z o l á s á v a l (például különböző, egymást
adatbáátfedő
periódusokra vonatkozó növekedési indexekből, ütemekkel) végzünk számításokat. Mint i s m e r e t e s , a k o r r e l á c i ó s együtthatók két vagy több változó kapcsolatának s z o r o s s á g á t j e l l e m z i k , de csak a n e m adnak magyarázatot,
sztochasztikus együttingadozást jelzik és arra
hogy a vizsgált tényezők között m i l y e n ok-okozati ö s z 18
s z e f ü g g é s van. E g y e s esetekben e g y é r t e l m ű ,
hogy az egyik (a függő) változó
v e t k e z m é n y e a másik (a független) változónak . Sok esetben azonban áll fenn, vagy egy harmadik i s m é r v a változás
kö-
kölcsönhatás
közös oka. A gazdasági
növeke-
d é s e l e m z é s é n é l fontos - de s o k s z o r nem kellően figyelembe vett - s z e r e p h e z jut, hogy az Időben l e z a j l ó , egymástól független jelenségek
között ok-okozati
össze-
f ü g g é s nélkül l s s z o r o s k o r r e l á c i ó s kapcsolatot figyelhetünk m e g . Ha megállapítható, hogy a vizsgált tényezők közül melyik az ok okozat, melyik tekinthető független é s melyik
függő
é s melyik
változónak, a
az
korreláció-
e l e m z é s t r e g r e s s z i ó s e l e m z é s s e l egészíthetjük ki. A r e g r e s s z i ó s függvény
leírja,
hogy adott tényező egységnyi változása milyen hatást gyakorol az e r e d m é n y v á l t o 2 zóra ( r u g a l m a s s á g ) ; az R
determlnációs
együttható k i f e j e z i , hogy az e r e d m é n y -
változó s z ó r á s n é g y z e t é n e k hányad r é s z e tulajdonítható a tényezőváltozó hatásának. A függvényt meghatározása előtt t e r m é s z e t e s e n előbb specifikálni kell, az s z e f l i g g é s e k i s m e r e t e és logikai e l e m z é s e alapján, utólag pedig
ösz-
hibaszámitással
f e l l e n ő r i z n i kell az eredmények elfogadhatóságát. vényeknél (és ilyenek a s z o k á s o s t e r m e l é s i kell állitanunk, hogy a tényező-változók
A többszörös r e g r e s s z i ó s f ü g g -
függvények ls) azt a feltételt is
egymástól
fel
lineárisan függetlenek. E z
g a z d a s á g i életben azonban szinte a l i g fordul elő! A tényező-változók közötti
a
kap-
c s o l a t (az e g y s z e r ű lineáris kapcsolatot jelöljük multikolllnearitás névvel) a r e g r e s s z i ó s együtthatók b e c s l é s é t e r ő s e n bizonytalanná t e s z i . A növekedés é s tényezőinek k o r r e l á c i ó s vizsgálata a
leggyakrabban a
terme-
l é s , a l é t s z á m , az állóeszközök é s a t e r m e l é k e n y s é g ö s s z e f ü g g é s e i t e l e m z i , ronként! ( e g y s z e r e s ) k o r r e l á c i ó s együtthatók s z á m í t á s á v a l . A t e r m e l é s é s a k a t e r m e l é k e n y s é g növekedése közötti k o r r e l á c i ó különösen régóta képezi latok tárgyát. S. Fabrlcant ö s s z e f ü g g é s ü k r e
az Egyesült Államok 51
pámun-
vizsgá-
feldolgozó-
ipari ágának 1899-1937 közötti adatai alapján 0 , 7 3 értékű rangkorrelációs együtthatót kapott / 8 7 / . E kapcsolatot Verdoorn-törvénynek doorn a t e r m e l é k e n y s é g n e k a t e r m e l é s r e vonatkoztatott
i s s z o k á s nevezni. rugalmasságát
Ver-
elemezte
é s s z á m í t á s a i több o r s z á g idősoraiból 0 , 4 5 - ö s r e g r e s s z i ó s együtthatót a d t a k / 2 4 / . R é s z l e t e s áttekintést é s é r t é k e l é s t ad az ilyen tipusu s z á m í t á s o k r ó l K. A.Kennedy könyve / 1 4 / . Saját é s mások s z á m í t á s a i alapján Verdoorn átlagos
rugalmassági
együtthatóját magasnak minősiti; az együttható valószínű sávját 0 , 4 1 - 0 , 5 7 0 , 2 5 - 0 , 5 0 közé helyezi (237. oldal).
helyett
K o r r e l á c i ó s e l e m z é s e k k e l azonban nehéz
gazdasági törvényeket
s z e r ű s é g e k e t bizonyítani. Példának idézhetjük
vagy törvény-
a vitát N. Kaldor egyik cikke
kö-
r ü l . Kaldor a "Verdoorn-törvénybol" kiindulva a brit gazdaság l a s s ú növekedését a z z a l magyarázta, hogy munkaerőforrások hiányában az ipar létszáma nem n ö v e kedett és ez nem adott lehetőséget a n é z e t e s z e r i n t e l s ő s o r b a n nagyságrendi
meg-
takarításokból táplálkozó t e r m e l é k e n y s é g - n ö v e k e d é s r e .
Bi zonyitásul a t e r m e l é -
k e n y s é g " és l é t s z á m n ö v e k e d é s
1953-54/1963-64
kapcsolatát
12
ország
közötti
adatai alapján v i z s g á l t a é s e minta s z o r o s ö s s z e f ü g g é s t m u t a t o t t / 1 2 / . S. Gomulka 39 o r s z á g 1958-68 közötti adatai alapján ezt,
végzett s z á m í t á s a i / 1 1 /
nem
Igazolták
Cripps é s T a r l i n g 1 9 5 1 - 7 0 - r e Vonatkozó, szintén 12 o r s z á g r a kiterjedő
m í t á s a i / 2 / viszont t ö b b é - k e v é s b é (a feldolgozóiparra
é s az 1951-65
periódusra)
m e g e r ő s í t e t t é k Kaldor f e l f o g á s á t . К . E . Rowthorn e l e m z é s e viszont azt m e g / 1 9 / , hogy ha e z utóbbi
szá-
állapltja
számításnál a vizsgált 12 országból Japánt kihagy-
ták volna, ez a kapcsolat s z o r o s s á g á t
j e l z ő mutatók értékét lényegesen csökken-
2 t e t t e volna (R
értéke 0 , 3 6 2 helyett 0 , 0 5 7 ) , a s z o r o s kapcsolat Kaldor
tánál is részben a k i s mintából, r é s z b e n v e t k e z e t t . Kaldor v á l a s z - c i k k é b e n / 1 3 /
számításának
vizsgála-
sajátos módszeréből kö-
a bírálatot r é s z b e n elfogadta és a
lassú
n ö v e k e d é s fő okának a z angol áruk nemzetközi v e r s e n y k é p e s s é g é n e k hiányát j e l ö l te
meg. A növekedés és a t e r m e l é k e n y s é g t é n y e z ő i r e
vonatkozó k o r r e l á c i ó s
elemzések
m é g n e m vezettek odáig, hogy kellő adatbázis alapján ö s s z e f ü g g ő képet r a j z o l n i a különböző tényezők ö s s z e f ü g g é s e i r ő l é s
szerepéről.
g o k r a vonatkozó kutatási eredmények s z i s z t e m a t i k u s s a talán segítene e b b e n .
Többszörös
e r e d m é n y áll r e n d e l k e z é s r e ,
tudjunk
Az egyes
ö s s z e g y ű j t é s e é s feldolgozá-
korreláció-vizsgálatokról
még
kevesebb
s a meggyőző, gyakorlatilag l s hasznosítható
k e z t e t é s e k levonását j e l e n t ő s s t a t i s z t i k a i - m ó d s z e r t a n i
orszá-
követ-
problémák i s nehezítik.
l e g t ö b b gondot ezek közül a multikollinearitás problémája
okozza
és
A
elsősorban
e z v e z e t e t t a közgazdasági e l e m z é s e k n é l k í s é r l e t e k h e z a faktoranalízis alkalmazásával.
20
5.
Faktoranalízis A faktoranalízis m ó d s z e r é t m á r mintegy öt évtizeddel ezelőtt kialakították, de
közgazdasági alkalmazása még ma i s e l é g g é
szükkörU. A m ó d s z e r lényege
hogy a vizsgált tényezők közé olyan faktorokat helyezünk, amelyeknek önálló talmuk nincs, de az eredeti változók Információtartalmát
Az e r e d e t i változók m e g f i g y e l é s i
tar-
magukba slirltlk, s
e l e m z é s során segítségükkel jól jellemezhetjük a változók közötti
az,
az
kapcsolatokat.
értékelből kiindulva, a faktorsulyok é s
faktor-
értékek lehető legjobb b e c s l é s é t k e r e s s ü k . Gyakorlatilag a faktoranalizist
akkor
tekintjük e r e d m é n y e s n e k , ha a kapott főfaktor az ö s s z e s s z ó r á s n é g y z e t n e k k ö r ü l belül f e l é t , az e l s ő három-négy faktor legalább 75-80 %-át m e g m a g y a r á z z a . faktorok közgazdasági é r t e l m e z é s e annak vizsgálatára épül, e r e d e t i változókból tevődnek ö s s z e .
hogy
A
azok milyen
Ezt a faktorsuly mátrix mutatja; ha ez k ö z -
vetlenül nem t e s z i lehetővé a faktorok e g y é r t e l m ű tartalmi é r t e l m e z é s é t , l é p é s e k r e (transzformációkra) van s z ü k s é g . Az eljárás igen ö s s z e t e t t , z á s a nagy körültekintést igényel. S e g í t s é g é v e l ját kiküszöböljük, de ez s e m automatikus,
további alkalma-
a k o r r e l á c i ó e l e m z é s több buktató-
t e l j e s e n "objektív" módszer; az
l é p é s t ő l , a lényegesnek Ítélt változók kiválasztásától
első
kezdve a matematikai e r e d -
mények é r t e l m e z é s e alapján a kutatónak többször is döntenie k e l l ,
hogyan halad
tovább. A faktoranalízis Ilyen tipusu közgazdasági e l e m z é s e k r e e l s ő (1967) nagyobb figyelmet keltő
kísérlete
való
alkalmazásának
Irma Adelmann é s С. T .
munkája volt / 1 / . A gazdasági növekedés é s 41 tényező, ezek között
Morris
társadalmi,
kulturális és politikai tényezők ö s s z e f ü g g é s é t elemezték 74 fejlődő vagy
kevéssé
fejlett o r s z á g adatai alapján. Munkájuk adott lnditékot H. T a k a m o r i
é s S. Yamashita vizsgálatához ls / 2 2 / ,
a m e l l y e l a f e j l e t t s é g , az életszínvonal é s az életkörülmények ö s s z e f ü g g é s é t mezték faktoranalizissel,
79 o r s z á g 45 mutatója alapján. Az
s z e r i n t rangsorba állított országok közül 1 . - 6 1 . országot
növekvő
egy főre jutó GDP
sorrendet v é v e alapul -
kezelték fejlődő országnak é s bizonyos
ele-
átlapolással
a
az
64.-79.
o r s z á g o t fejlett o r s z á g n a k . A két o r s z á g c s o p o r t r a külön-külön e l e m z é s t
készítettek é s ennek
alapján hat főfaktort képeztek. Ezek az e g y e s országok 21
eredményei
gazdasági t e v é k e n y s é g é n e k (teljesítményének) színvonalát
(Z^,
az életszínvonalat
(Z ), 2 (Z ), 3
a kulturális színvonalat az iparosítás színvonalát
(Z^),
az urbanizációt é s a mezőgazdaság arányát j e l l e m z i k . Vizsgálták az e g y e s
) (Z ) mutatók korrelációját az egy főre jutó G D P - v e l .
A fejlődő országok e s e t é b e n az életszínvonal-mutatók, a fejlett országok
esetében
a kulturális színvonalat jellemző mutatók jeleztek e z z e l szorosabb kapcsolatot. A főfaktorok ö s s z e f ü g g é s é t a gazdasági növekedés folyamatára kivetítve azt á l lapították m e g , hogy a gazdasági tevékenység (a teljesítmény)
színvonalával
az
életszínvonal előbb g y o r s a n , azután lassan nő; az életszínvonal növekedésével előbb a kulturális
színvonal l a s s ú , majd gyors
emelkedése
párosul stb. A főfaktorok
s e g í t s é g é v e l vizsgálhatók az egyes országok j e l l e g z e t e s s é g e i i s . Alábbi d i a g r a m juk (1. ábra) jól mutatja, hogy a gazdasági
f e j l e t t s é g , az
életszínvonal
'letkörillmények aránya az egyes országok között milyen eltérő lehet.
Életszínvonal
1. ábra. F e j l e t t s é g i jellemzők és ö s s z e f ü g g é s ü k néhány országban 22
és
az
Magyarországon a faktoranalízis közgazdasági
alkalmazásával
az utóbbi
évek-
ben több helyütt (MTA Közgazdaságtudományi Intézete, É l e l m i s z e r i p a r i G a z d a s á g kutató Intézet, ОТ T e r v g a z d a s á g i Intézet) kezdtek foglalkozni; l e g m e s s z e b b l e r Judit kutatásai jutottak. R i m l e r Judit
az 1950-66 közötti időszakra
zóan 49 mutatószám idősorát dolgozta f e l .
Kutatásával két hipotézist
verifikálni: " / a / A fejlődés hosszabb Időszakot komplexitás j e l l e m z ő , vagyis a z , hogy
Rlm-
vonatkoigyekezett
átfogó trendjeire e l s ő s o r b a n
a
a fejlődést m e g t e s t e s í t ő különböző f o l y a -
matok változása - a t e r m e l ő e m b e r , a t e r m e l é s i eszközök,
a környezet
és
a
s z ü k s é g l e t e k fejlődése - e g y m á s s a l h o s s z ú távon szinkronban van, / Ь / rövid t á von e z z e l s z e m b e n a különböző folyamatok változására az egyensúlytalanság l e m z ő . " / 1 7 / (1195. o l d a l . ) Számításai igazolták e f e l t e v é s e k e t . Ez - az rok között s z á m t a l a n s z o r megfigyelt multikolUnearitást tekintetbe
jel-
időso-
véve - a fak-
t o r a n a l í z i s bonyolult technikájához m é r v e még e l é g g é sovány eredménynek tiinik. További kutatásainak m é g n e m publikált
eredményei - mindenekelőtt a z " e g y m u -
tatós" növekedés é s a "többmutatós" f e j l ő d é s
dinamikájának
összevetése,
m a g y a r gazdaság ennek tükrében való é r t é k e l é s e - több é r d e k e s s é g e t , uj meréseket
s
a
felis-
Ígérnek.
6. A strukturahatások
számszerűsítése
A gazdasági növekedés mindig struktúraváltozásokkal jár: ezek f o r r á s a i l s , v e t k e z m é n y e i l s a növekedésnek. Változik a t e r m e l é s strukturája: ágak, ágazatok, termékcsoportok s z e r i n t ; területi
népgazdasági
megosztásában;
szervezési
f o r m á l t é s s z e r v e z e t i e g y s é g e i t , technológiai é s külgazdasági ö s s z e f ü g g é s e i t v e , s t b . Változik az igénybevett
e r ő f o r r á s o k , a t e r m e l é s i tényezők
j e l e n t ő s változások mennek végbe a t á r s a d a l m i gi növekedés forrásainak s z á m s z e r ű s í t é s é n é l
kö-
néz-
strukturája;
struktúrában; stb. Ha a g a z d a s á struktúraváltozásokról
beszélünk,
mindebből többnyire egyetlen ö s s z e f ü g g é s r e : a különböző t e r m e l é k e n y s é g ű á g a z a tok arány-eltolódásának hatására gondolunk. Az e g y e s ágazatok vagy m á s aggregátumok t e r m e l é k e n y s é g i mutatóinak sa ugyanis többnyire
viszonylag nagy,
s
szórá-
e z é r t a gazdaság e g é s z é n e k
termelé-
k e n y s é g e akkor ls változhat, ha az ö s s z e t e v ő e g y s é g e k t e r m e l é k e n y s é g e
változat-
23
l a n maradt. A s z o v j e t gazdaságstatisztikában
m á r évtizedekkel ezelőtt meghono-
sodott egy m ó d s z e r a strukturális eltolódások
hatásának kimutatására, a változó
é s változatlan állományú Indexek s z á m í t á s a .
Ez
standardlzálás néven jól i s m e r t
e l j á r á s a tőkésországokban i s , r é s z l e t e s e b b bemutatása szükségtelennek látszik. A munkatermelékenységgel kapcsolatos számításoknál tf
hogy megnézzük; m e n n y i v e l nott
a termelékenység
az a s z o k á s o s
eljárás, x\ az e g y e s ágazatokban , s
ebből milyen t e r m e l é k e n y s é g n ö v e k e d é s adódott volna az esetben, a r á n y a a bázisidőszakhoz képest
ha az
nem változott volna; a különbség
f e l t é t e l e s index é s a t é n y l e g e s t e r m e l é k e n y s é g v á l t o z á s között a
ágazatok
az Így
struktúraváltozás
h a t á s a . A számítást t e r m é s z e t e s e n ugy l s elvégezhetnénk, ha azt néznénk, n y i v e l nőtt volna a t e r m e l é k e n y s é g ,
ha m á r a periódus
g é n mutatkozó arányok lettek volna érvényben. Ez előbbinél jóval nehezebben
a
nyert
meny-
kezdetén az időszak v é feltételezés
azonban
az
értelmezhető.
A struktúraváltozások t e r m e l é s i f á z i s o k ,
ágazatok szerinti
szokásos
egyszerű
m ó d s z e r e i csak a r r a adnak lehetőséget, hogy a problémát vagy a t e r m e l é s , v a g y e g y - e g y t e r m e l é s i t é n y e z ő (a munka- vagy az állóeszköz-ráfordítások) struktúrájának változása o l d a l á r ó l közelítsük m e g . Ezek a változások azonban ö s s z e f o n ó d n a k , együttes f e l t é t e l e i k vannak, k ö l c s ö n ö s e n hatnak
egymásra. A
termelékeny-
s é g alakulását v i z s g á l v a például, az ö s s z e t é t e l - h a t á s e l e m z é s é n é l egyik s z o k á s o s f e l t é t e l e z é s ü n k , hogy az ágazatok
között a t e r m e l é s (vagy a létszám)
változatlanak m a r a d t a k . Ez azonban annak
arányai
f e l t é t e l e z é s é t ls jelenti, hogy a
m e l é s iránti k e r e s l e t megengedte a t e r m e l é s i
(illetőleg a
ter-
termelékenység-válto-
z á s által is befolyásolt létszám) arányok változatlan fenntartását. A l é t s z á m a r á nyokat érintő t e r m e l é k e n y s é g - v á l t o z á s t pedig a technikai f e l s z e r e l t s é g és az l ó e s z k ö z - a r á n y o k v á l t o z á s a is módosltja. A l é t s z á m összefügg egymással;
é s az
ál-
állóeszköz-struktura
ha külön vizsgáljuk e két strukturahatást,
elvonatkoztatunk
a t t ó l , hogy változásuk között milyen kapcsolat volt. A számítások mögött itt
is
x) A t e r m e l é s i struktura f e j l e s z t é s e t e r é n ujabban a termékstruktúra k o r s z e r ű s í t é s e áll középpontban, elsősorban ettől várunk kedvező strukturahatást. A t e r mékstruktúra v á l t o z á s a azonban s z o k á s o s számításainkban nem strukturahatásként jelentkezik, h a n e m az ágazati (átlag) mutatók javulásában; szerepük k i mutatásához r é s z l e t e s e b b e l e m z ő munkára van s z ü k s é g . Ennek módszerel még nincsenek kellően kidolgozva. 24
e g y nem-blzonyltott a l a p f e l t e v é s húzódik m e g , n e v e z e t e s e n ,
hogy az e g y e s
rész-
átlagok változása ( é s az ö s s z e t é t e l - h a t á s ) f ü g g e t l e n e g y m á s t ó l . A standardizált Indexek tanúsága szerint az Iparosítást mindig jelentős r a - h a t á s o k k i s é r i k . Ilyen s z á m í t á s o k
s z e r i n t az elmúlt negyedszázadra
struktuvisszate-
kintve, gazdaságunk e g é s z é t nézve a munkatermelékenység növekedésének körülbelül egyharmadát a r r a vezethetjük v i s s z a , hogy a mezőgazdasági n é p e s s é g
jelen-
tékeny r é s z e átáramlott a magasabb t e r m e l é k e n y s é g ű
Iparba
s t a t i s z t i k a i mutatók s z e r i n t ugyanis a t e r m e l é k e n y s é g
az Iparban é s építőiparban
l é n y e g e s e n magasabb v o l t , mint a mezőgazdaságban;
ha tehát ugyanaz a l é t s z á m
e m a g a s a b b t e r m e l é k e n y s é g ű ágazatokba ment dolgozni, m e l é k e n y s é g i mutató magasabb értékét e r e d m é n y e z t e .
é s építőiparba. A
e z az ö s s z e f o g l a l ó Mi történt azonban
tervaló-
jában? A mezőgazdaságban nagy rejtett munkanélküliség volt; t e r m e l é k e n y s é g e tozatlan nemzeti j ö v e d e l e m t e r m e l é s mellett - elsősorban a l é t s z á m s e l i s segitett - c s ö k k e n é s e folytán nőtt. A z
gépesítés-
iparban a t e r m e l é s n ö v e k e d é s
f e l é t a létszámtöbblet adta, viszonylag s z e r é n y t e r m e l é k e n y s é g n ö v e k e d é s
Egyidejűleg
jelentős
népgazdasági
k e n y s é g n ö v e k e d é s adódott a foglalkoztatottsági strukture átalakulásából. struktúraváltozás mögött az ipar s z á m á r a r é s z b e n csak jövőbeli igénye szempontjából h a s z n o s létszámgyarapodás ment v é g b e .
közel
mellett.
V a l ó s z í n ű azonban, hogy az ipar több l é t s z á m o t szivott f e l , mint a m i r e az Időszakban valóban s z ü k s é g e ' v o l t .
vál-
első
termeléA
nagy
foglalkoztatási
Másfelől viszont a
m e z ő g a z d a s á g segítette az ipar fejlődését a növekvő városi lakosság
élelmiszer-
e l l á t á s á v a l , exportjának devizahozamával
é s sok más módon l s . A struktúravál-
t o z á s o k okai és következményei igazában
csak a szokásosnál jóval
összetettebb
közgazdasági e l e m z é s e k k e l vizsgálhatók. Igen sok problémát vet fel a strukturahatás meghatározása a s z á m í t á s módszere szempontjából l s . Népgazdasági ágak, ágazatok, sőt
még vállalatok
esetében
i s a t e r m e l é k e n y s é g szinvonalát csak őrtékmutatók s e g í t s é g é v e l hasonlíthatjuk ö s s z e . Az értékmutatók Igen nagymértékben
függnek az á r r e n d s z e r t ő l , az á r a r á -
nyoktól. Közismert például, hogy a f e j l e t t s é g ialacsonyabb szintjén á l l ó ' o r s z á g o k ban a z ipari termékek ára viszonylag magasabb, a m e z ő g a z d a s á g i termékeké v i s z o n y l a g alacsonyabb. Ez az ipari é s mezőgazdasági t e r m e l é k e n y s é g 25
szlnvonal-
mutatóinak különbségét (az adott belföldi
árakon) megnöveli.
A legtöbb
fejlődő
o r s z á g r a é r v é n y e s e z , é r v é n y e s volt az 5 0 - e s években a m a g y a r gazdaságra Gyakran találkozunk olyan állásponttal - ujabban E r d ő s T i b o r / 6 / és
ls.
Falusné
Szikra Katalin / 8 / képviseli ezt nálunk - , hogy különböző ágazatok t e r m e l é k e n y s é g i színvonala egyáltalán nem mérhető ö s s z e .
Erveikben sok igazság van,
de
két körlilménnnyel talán n e m számolnak e l é g g é . Az egyik, hogy a - kétségtelenül nehezen megfogható - nemzetközi színvonalhoz képest t é n y l e g e s e n vannak különbs é g e k ágazataink t e r m e l é k e n y s é g i színvonalában, az ehhez m é r t - és a kedelmi c s e r é b e n realizálódó - struktúraváltozások
külkeres-
a növekedés valódi
forrásai
lehetnek (függetlenül attól, hogy ki tudjuk-e ezt mutatni). A másik körülmény: ha a z ágazati t e r m e l é k e n y s é g i mutatókat m é g f e l t é t e l e s m é r ő s z á m n a k s e m
fogadjuk
e l , ez közelről érinti az aggregált t e r m e l é k e n y s é g i és t e r m e l é s i mutatók
kifeje-
z ő erejét i s . A nemzeti jövedelem aggregált m é r é s é n é l szintén különböző ágazatok értékmutatóit ö s s z e g e z z ü k ,
s ennek eredményét az ágazati arányok
változása
jelentősen befolyásolja; a népgazdasági t e r m e l é k e n y s é g m é r é s é t szintén matikusnak kell minősítenünk,
hiszen a népgazdaság e g é s z é r e számított
kenységi mutató növekedésében esetenként 1 0 - 2 0 - 3 0 s z á z a l é k
probletermelé-
strukturahatás
je-
lenik meg. A strukturahatás s z á m s z e r ű s í t é s é n é l e r ő s e n befolyásolja a kapott
eredményeket
a dezaggregálás m é r t é k e (a figyelembe vett ágazatok, alágazatok száma), bá az i s , hogy hány r é s z p e r i ó d u s s a l számolunk.
továb-
A 3. táblázat 3x2, azaz 6
fóle
s z á m í t á s i alternatívát mutat be. A három népgazdasági ágban foglalkoztatottak arányváltozásának
termelékeny-
s é g r e gyakorolt hatását kifejező ö s s z e t é t e l - i n d e x az 1 9 5 0 - 1 9 7 0 közötti időszakra, változatlan árakon s z á m o l v a é s az 1950. évi létszámarányokat rögzítve 1 , 1 6 . Az ötévenkénti indexeket ö s s z e l á n e o l v a (ez esetben mindig az ö t é v e s periódus
kezdő
évének létszámarányát rögzitve) a t e l j e s időszakra 1 , 1 8 - o s Indexet kapunk. Ez évi 0 , 8 százalékos p o z l t i v , a t e r m e l é k e n y s é g ö s s z e s e n évi 5 s z á z a l é k köriili n ö v e k e d é s é h e z képest n e m jelentéktelen, de n e m i s
különösebben nagy
strukturahatást
jelent. Ha viszont hasonló módon s z á m o l v a , a kezdő év t e r m e l é k e n y s é g i nalarányait a mindenkori árakon v e s s z ü k
számításija,
az
összetétel-index a
é v r e 1,67, i l l e t ő l e g 1 , 3 7 l e s z ; ez m á r évi 2 , 6 , illetőleg 1 , 6 százalékos
26
szinvo20
terme-
3. táblázat Az ipar, az építőipar
é s a m e z ő g a z d a s á g létszám-arányából adódó t e r m e l é k e n y -
s é g i strukturahatást kifejező ö s s z e t é t e l - i n d e x a magyar gazdaságra
5 - 5 Időszak
évre
10 - 10 évre
rögzitve az ágazati termelékenységi A
В
1950-1955
1,16
1,040
1955-1960
1,15
1,043
A
В
1960-1965
1,04
1, 060
1965-1970
0,99
1,025
1950-1960
1,33
1,085
1,48
1,09
1960-1970
1,03
10,87
1,14
1,09
1950-1970
1,37
1,180
1,69
1,19
A
20 évre
színvonal-arányokat А
В
1,67
1,16
az ágazatok t e r m e l é k e n y s é g i színvonalát az időszak e l s ő évének (folyó)
árain
véve s z á m í t á s b a , В
az ágazatok t e r m e l é k e n y s é g i színvonalát 1970. évi árakon v é v e számításba.
F o r r á s : KSH statisztikai
évkönyvek.
l é k e n y s é g - n ö v e k e d é s t ad. Az e l s ő f a j t a , változatlan árakon való s z á m í t á s azt j e lenti, hogy az ágazati t e r m e l é k e n y s é g i szlnvonalarányokat
illetően kiiktatjuk
árarányok változásának hatását, c s a k az jut s z e r e p h e z , ahogyan ezeket az tonként különböző iitemü t e r m e l é k e n y s é g - v á l t o z á s
befolyásolta. (Más
v i z s g á l v a a t e r m e l é k e n y s é g szinvonalarányait, t e r m é s z e t e s e n
az
ágaza-
év
árain
e l t é r ő képet
kap-
nánk. ) A t e r m e l é k e n y s é g szinvonalarányait t é n y l e g e s árakon lönbség mutatkozik a s z e r i n t i s , hogy Ötévenként lépve a t e l j e s időszak
számítva,
hány évre rögzítjük e z e k e t
összetétel-indexe 1,37,
lényeges az
kü-
arányokat.
tizévenként 1 , 6 8 ,
az
e l s ő év arányait rögzitve 1 , 6 7 . A t é n y l e g e s árakon s z á m o l v a az e l s ő t í z é v e s időszak kiugróan nagy (évi 2 , 9 s z á z a l é k o s ! ) strukturahatást
mutat; változatlan á r a -
kon s z á m o l v a a strukturahatás a két t í z é v e s időszakban a z o n o s é s jóval mértékű.
27
kisebb
Hasonló
fejlődési
szakaszon
végighaladó
strukturahatás jelenik m e g , a nemzetközi zavarja - bár a strukturahatás e r ő s e n
országok Indexeiben azonos irányú
ö s s z e h a s o n l í t á s t tehát ez kevésbé
függ az
egyes országok
za-
árrendszerének
sajátosságaitól i s . A jövőre nézve azonban a strukturahatással növelt litem szabad
hogy túlzott várakozásokhoz v e z e s s e n , mert a f e j l e t t s é g magasabb
nem szint-
jén már nem számolhatunk Ilyen fokú é r v é n y e s ü l é s é v e l .
7. T e r m e l é s i függvények A növekedés f o r r á s a i n a k s z á m s z e r ű s í t é s é r e az utóbbi két évtizedben s z é l e s körűen felhasználják a t e r m e l é s i függvény s z á m í t á s o k a t . Bár ma i s sürün zák a műszaki haladást kizáró Cobb-Douglas függvényeket,
alkalmaz-
általánosabbak a mű-
s z a k i haladásnak helyet adó formulák. Ez utóbbi függvények a növekedés sainak s z á m s z e r ű kimutatására e l s ő s o r b a n két módon alkalmazhatók: hatjuk segítségükkel,
hogy a növekedésből
meghatároz-
ml tulajdonitható a (teljes)
k e n y s é g változásának (itt a műszaki haladás
kifejezést s z o k á s e r r e
vagy ezenkívül a munka- é s a tőkeráfordítások
forrá-
termeléhasználni),
külön-külön hozzájárulását i s
ki-
számíthatjuk. A műszaki haladással l s számoló t e r m e l é s i függvény alapjában ugyanazt a c s o l a t o t Írja le, mint a t e r m e l é s és a t e l j e s t e r m e l é k e n y s é g ö s s z e f ü g g é s é t
kap-
kifeje-
z ő a z o n o s s á g . Az ilyen t e r m e l é s i függvény általános alakja ez: Q = f (L, K, t)
é s ebből a növekedési ütemekre ( H i c k s - s e m l e g e s s é g e t f e l t é t e l e z v e ) ezt az ö s s z e f ü g g é s t kapjuk: q = a l + b k + m ahol Q - t e r m e l é s ,
L = munka, К = t ő k e , t = idő,
(a kisbetűk növekedési ütemet
jelentenek) m - a műszaki haladás (= a t e l j e s t e r m e l é k e n y s é g ) évi növekedési üteme. A z NSZK-ban egy kutató kollektíva 34 feldolgozóipari
ágazat 1958-1968
n e g y e d é v e s adatai (azaz 40 tagu idősorok) alapján a műszaki
haladást - a t e l j e s
t e r m e l é k e n y s é g növekedését - mind t e r m e l é s i függvények, mind 28
közötti
index-számitások
s e g í t s é g é v e l meghatározta / 9 / . A i0, 8 8 - a s rangkorrelációs együttható
a
kétféle
s z á m í t á s e l é g g é s z o r o s e g y b e e s é s é t mutatta. Az e l t é r é s t e l s ő s o r b a n a n a g y s á g rendi megtakarítások (a volumen-hozadék) eltérő
k e z e l é s e okozta; a
függvényekben ugyanis e z - a feldolgozóipar átlagában évi 0 , 8 , é s 3 , 6 közötti értékkel - klllön
ágazatonként-0,8
tényezőként jelenik m e g . A tanulmány egyébként
a munka- é s a tőkeráfordításoknak a növekedéshez való s é r l i meg elhatárolni e g y m á s t ó l .
termelési
Ez a z , amiben
hozzájárulását n e m
a t e r m e l é s i ftlggvény
kí-
számítá-
sok ujat adhatnak - ha az e l j á r á s elfogadható. Röviden f e l i d é z v e a t e r m e l é s i
függvények e l m é l e t é t , ennek
fogalomrendszerét
elsősorban k é t - t é n y e z ő s függvényeken fejlesztették ki, a grafikus ábrázolást ...Ihasználva.
ls
Ha a t e r m e l é s t a z anyagmentes t e r m e l é s s e l (a hozzáadott értékkel)
vagy a nemzeti jövedelemmel mérjük, megengedhető, kat é s a v á s á r o l t szolgáltatásokat kikapcsoljuk a tőke- / К / é s a m u n k a - / L / ráfordítások
hogy az
anyagráfordltáso-
vizsgálódásunkból
mennyiségének
és a termelést
függvényében
vizsgál-
j u k . A koordináta-rendszer két t e n g e l y é r e a két tényezőből felhasznált m e n n y i s é get f e l r a j z o l v a ,
összeköthetjük az a z o n o s nagyságú t e r m e l é s t adó kombinációkat;
e z e k e t izokvant-görbéknek n e v e z z ü k .
2. ábra. Izokvant-görbék, helyettesítés é s műszaki haladás
Az Izokvant-görbén való e l m o z d u l á s (lásd 2. ábra) a munka- é s tőkeráfordítások közötti h e l y e t t e s í t é s t , az lzokvant-görbe elmozdulása vagy átlépés m á s i k 29
lzo-
kvant-görbére a r á f o r d í t á s o k hatékonyságának
változását, "műszaki hatadást"
je-
l e n t . Az izokvantokról általában f e l t é t e l e z z ü k , hogy alulról konvex, egymást m e t s z ő görbék. Ez közgazdaságilag ugy é r t e l m e z h e t ő , t e r m e l é s i tényezők adott minősége é s a s z i n t j e mellett!) a
hogy adott időpontban
műszaki-szervezési
ismeretek
(a
adott
sorbarendezett h e l y e t t e s í t é s i lehetőségeken végighaladva
m e l y i k tényező e g y s é g n y i h e l y e t t e s í t é s é h e z a másik tényezőből növekvő ség
nem
bár-
mennyi-
szükséges.
11a csak az egyik t é n y e z ő mennyiségét
változtatjuk, a m á s i k é azonos marad, a
t ö b b l e t - t e r m e l é s (minden m á s feltételt változatlannak
tekintve) az e l s ő
tényező
változásának tulajdonítható. A t e r m e l é s é s e tényező növekményének viszonyát a t é n y e z ő határtermelékenységének
nevezzük é s ez matematikailag
a
termelési
függvényeknek az adott tényezőkre vonatkozó p a r c i á l i s differenciálhányadosa. A t e r m e l é s a két t e r m e l é s i ( i s m é t feltételezve m i n d e n más
tényező egyidejű, azonos mértékű növelése e s e t é n körülmény - ezek között m ű s z a k i - s z e r v e z é s t
m e r e t e i n k - v á l t o z a t l a n s á g á t ! ) különböző arányban emelkedhet. n y o s szintig, nagyságrendi megtakarítás (volumenhozadék)
Egy idei;;,
isbizo-
jelentkezhet,
lehet
a z o n o s a tényezők é s a t e r m e l é s növekedésének a mértéke é s előfordulhat negatív hozadék i s . A v i s z o n y t a t e r m e l é s n ö v e k e d é s é s
a tényezők azonos
arányú
e g y ü t t e s növekedése között volumcnrugalmassúgnak nevezzük. Ha ez konstans n e m feltétlenül 1), homogén t e r m e l é s i függvényről szólunk. A
függvények
o s z t á l y á n belül, ha a rugalmasságot az n = 1 hatványkitevő f e j e z i ki, azaz s e pozitív, sc negativ volumenhozadék, van.
ezen nincs
elsőfokú homogén t e r m e l é s i függvényünk
Gyakorlatilag a z o n b a n , minthogy csak
e l m é l e t i l e g jelölhető meg egy
p i l l a n a t , amikor a t é n y e z ő k mennyisége n ö v e k s z i k , de lan,
(de
olyan
ismeretszintünk változat-
mindez t e r m é s z e t e s e n absztrakció!
Elsőfokú homogén függvények esetében E u l e r tételével olyan s z á m í t á s végezhető,
amelynek
alapján matematikailag az
t é n y e z ő k felhasznált
mennyiségének
m e i é ' enységenek s z o r z a t á v a l egyenlő.
és
összes
t e r m e l é s az
egyes termelési
p a r c i á l i s deriváltjának, azaz Erre
m e l é s t matematikailag m e g o s z t j a a s z e r i n t , hogy
határ-ter-
épül az az e l j á r á s , amely a t e r abból mi tudható be az
egyes
tényezőknek, az adott e s e t b e n a munkának é s a tőkének. A t e r m e l é s i függvények ilyen felhasználását 30
megalapozatlan
előfeltevései
miatt - a tőkés országokban l s sok közgazdász
elfogadhatatlannak tartja. J .
Schumpeter, a polgári közgazdaságtan egyik nagy tekintélye elmélettörténeti kájában többször hangsúlyozza: "Nem i s m é t e l h e t ő
ter-
n e m l é t e z ő , hanem t e r v e z e t t
ü z e m e k r e é s ezek t e r m e l é s i felületének korlátozott 1038. oldal). R. Solow nyomán a t e r m e l é s i
mun-
e l é g gyakran, hogy ez a
m e l é s i fliggvény c s a k az absztrakció m a g a s fokán,
A.
területére
érvényes" ( / 2 0 / ,
függvények fontos szerephez
jutottak
az un. n e o k l a s s z i k u s n ö v e k e d é s e l m é l e t b e n , de ma m á r ennek i s mind több a rálója polgári k ö z g a z d á s z körökben i s . B. Gahlen t e r m e l é s i függvények pontossága, megbízhatósága
p r o f e s s z o r (NSZK) szerint
gálja. Sokkal Inkább a képletek saját maga által teremtett ( / Ю / , 2.
a
l á t s z ó l a g o s é s annak tulajdonit-
ható, hogy ' 'a modern n ö v e k e d é s e l m é l e t m á r nem a gazdasági növekedést
tölti ki empirikus adatokkal"
bi-
vizs-
világát elemzi é s
ezt
oldal).
A t e r m e l é s i függvények a 6 0 - a s évektől a s z o c i a l i s t a országokban
ls
népsze-
rűek lettek, de a munka- é s tőke- (állóeszköz) ráfordítások növekedéshez való hozzájárulásának m e g h a t á r o z á s á r a
ritkán alkalmazták
ezeket.
Magyarországon
Simon György é s R i m l e r Judit tett k ö z z é ilyen s z á m i t á s t . Simon György az OMFB r é s z é r e k é s z í t e t t
tanulmányainak eredményeit
össze-
g e z v e a nemzeti j ö v e d e l e m növekedését
termelési
függvények alapján 4 t é n y e z ő -
re bontotta: / 1 / a munkaldőráforditások
mennyisége; / 2 / a z üzemeltetett t e r m e -
lőberendezések m e n n y i s é g e ; / 3 / a kutató-fejlesztő műszakiak aránya; / 4 / a munka technikai f e l s z e r e l t s é g e / 2 1 / .
Számítása
szerint az 1950-1966 időszakban
a
n e m z e t i jövedelem növekedéséhez a munkaidő-ráfordítások növekedése 9 , 4 , a b e rendezésállomány n ö v e k e d é s e 2 4 , 9 , a kutató-fejlesztő t e v é k e n y s é g 5 2 , 9 , a t e c h nikai f e l s z e r e l t s é g n ö v e k e d é s e 1 4 , 9 (az egyéb tényező 2 , 1 ) százalékkal
járult
hozzá. Az állami
ipar
munkatermelékenységét
1950-1966 között a
mény 2 9 , 4 , a technikai f e l s z e r e l t s é g változása 1 7 , 9 , a
berendezésnövek-
kutatás-fejlesztés 1 0 2 , 0
s z á z a l é k k a l növelte, a l é t s z á m v á l t o z á s 3 6 , 1 százalékkal csökkentette. Az azt sugallják, hogy a t e r m e l é k e n y s é g növekedése
adatok
(különösen az Iparban) döntően
a k u t a t ó - f e j l e s z t ő műszakiak számától függ, de ez nehezen fogadható e l . R i m l e r Judit s z á m i t á s a szerint / 1 8 / a nettó nemzeti t e r m e l é s
1975-1990-re
t e r v e z e t t 5 , 9 s z á z a l é k o s évi növekedési üteméből a ráfordításoktól független 31
té-
n y e z ő k hatása 0 , 4 , az " ö s s z e s l é t s z á m h a t á s " 1 , 2 , az " ö s s z e s állóalaphatás" 4 , 3 s z á z a l é k l e s z . Alapul ez esetben Cobb-Douglas t e r m e l é s i függvény szolgált, n e k megfelelően a h a t á r t e r m e l é k e n y s é g e k arányában a t e l j e s növekedést
en-
felosztot-
ta a létszám é s az állóalapok növekedése között.
Egy jelentéktelen ( 0 , 4
száza-
l é k o s ) reziduumtól eltekintve, a m ű s z a k i haladás
(a t e r m e l é k e n y s é g növekedése)
eltűnik a növekedés f o r r á s a i közül, ami mai felfogásunkkal nehezen hozható
össz-
hangba. A növekedés f o r r á s a i n a k
számszerűsítése
D e n i s o n két munkája vált a legismertebbé:
terén
az utóbbi 10
évben E . F .
1962-ben megjelent könyve
/3/
az
E g y e s ü l t Államok g a z d a s á g i növekedésének forrásairól az 1909-1957 közötti Idős z a k r a vonatkozóan,
é s 1967-ben kiadott könyve / 4 / , amelyben 8 fejlett európai
t ő k é s ország és az Egyesült Államok növekedésének lönbségének tényezőit hasonlította ö s s z e . zi,
és f e j l e t t s é g i színvonal kü-
Denisont gyakorlatias k ö z e l í t é s j e l l e m -
e z e l s ő könyvének címében is tükröződik: "A gazdasági növekedés forrásai é s
a növekedés meggyorsításának az E g y e s ü l t Államok előtt álló alternatívái".Móds z e r é n e k fő vonásalt m á r e l s ő könyvében kialakította, ujabb munkái / 4 , 5 / ls
ezt
a l k a l m a z t á k , illetőleg fejlesztették tovább. Denison t e l j e s í t m é n y e valóban imponáló é s e l i s m e r é s r e m é l t ó . A r e n d e l k e z é s r e álló statisztikai adatoltat (és b e c s l é s e k e t ) a növekedést befolyásoló t é n y e z ő k r e és e z e k hatására vonatkozóan
különböző
rendkívüli alapossággal gyűjtötte ö s s z e ,
dolgozta fel, majd Igen sok e r e d e t i s é g g e l egy minden korábbinál átfogóbb e l e m z é s i módszert épített e r r e ; ezt
konkrét adatokkal kitöltve gyakorlatilag is s i k e r -
r e vitte. A "közönségsikert" Denison s z á m á r a az a
tény hozta, hogy s z á m o s -
e d d i g e szempontból megközelithetetlennek tartott -
növekedési tényező
s z á m s z e r ű értékeket adott és az o r s z á g o k közötti különbségeket Is
tatására
összetevőire
bontotta. A s z a k m a b e l i e k nem kis r é s z e azonban az impozáns ö s s z e f o g l a l ó
táb-
lák adatait bizonyos kétellyel fogadja. Idéztük már J o r g e n s e n é s G r i l i c h e s ,
vala-
m i n t Maddlson vitacikkeit - bár ők e m ó d s z e r nézetünk s z e r i n t leginkább
vitat-
ható pillérét, a h a t á r t e r m e l é k e n y s é g e l m é l e t é n e k "tendenciaszerű érvényesülését" (Denison szavai) n e m vonták k é t s é g b e . Denison például a z oktatás hozzájárulását a növekedéshez rendkívül
részletes,
f e l t é t e l e z i , hogy a munka é s tőke
a l a p o s számításokkal határozza meg, -
hozzájárulását a bér-profit arány, az 32
de
iskolai
v é g z e t t s é g s z e r e p é t a keresett arányok kifejezik. senki s e m bizonyította,
E feltételezések
érvényét még
s e z é r t a sok é r t é k e s részinformáción tul maga az
elem-
z é s i r e n d s z e r sok ponton Ingatag alapokra épül. XXX A növekedés forrásainak e l e m z é s é r e a statisztika é s az ökonometria sok s z e r t kinál,
mód-
az előbbiekben csak a leggyakrabban használatos eljárásokat tekin-
tettük át. A maga helyén, m e g f e l e l ő e n a l k a l m a z v a , ciókat adhat. Minden m ó d s z e r azonban,
mindegyik m ó d s z e r hasznos Informá-
é s még inkább alkalmazásuk:
re épül. Kritikai e l e m z é s ü n k ezeket é l e s
feltevések-
megvilágításba h e l y e z t e . Ennek f é n y é -
ben e g y e s m ó d s z e r e k - ugy tűnik - n e m állják ki
a szigorú próbát,
más
mód-
s z e r e k n é l fel kell figyelnünk a r r a , hogy feltevéseikkel többnyire e r ő s e n l e e g y s z e rűsítik a valóság képét. Ebből e l s ő s o r b a n azt szürhetjük l e , hogy
módszereink finomításánál, e l e m z é s i
e s z k ö z e i n k gazdagításánál ne csupán jobban r é s z l e t e z ő vagy tetszetősebb s o k r a , újdonságra,
eljárá-
a gépi adatfeldolgozás lehetőségcinek m a x i m á l i s k i h a s z n á l á s á -
ra törekedjünk. Mindenekelőtt az e g y s z e r ű s í t ő feltevések feloldása, a statisztika s z o k á s o s adataival é s m ó d s z e r e i v e l
n e m megfogható ö s s z e f ü g g é s e k m e g k e r e s é s e ,
a v a l ó s á g jobb m e g i s m e r é s e legyen a célunk.
Irodalom /1/
A d e l m a n , I. - M o r r i s , С. Т . : S o c i e t y , Politics and Economic A Quantitative Approach. B a l t i m o r e ,
/2/
Economies
1 9 5 0 - 1 9 7 0 . U n i v e r s i t y of Cambridge,
Economics,
Department of
Applied
P a p e r 40. New York - London. Cambridge University P r e s s , 1973.
D e n l s o n , E . F . : T h e Sources of Economic Growth in the United Statesand the A l t e r n a t i v e s ment,
/4/
1967.
C r i p p s , T . F . - T a r l i n g , R. J . : Growth in Advanced Capitalist
Occasional /3/
Hopkins.
Development.
Before Us. New York,
Committee for Economic D e v e l o p -
1962.
D e n i s o n , E . F . ( a s s i s t e d by J e a n - P i e r r e Poullier): Why Growth Rates P o s t w a r E x p e r i e n c e in Nine W e s t e r n Countries. Washington D . C . 1967.
33
The Brookings
Differ.
Institution,
/ 5 / Denison, E .
P . : Accounting f o r United States Economic Growth 1929-1969.
The Brookings Institution, Washington D . C. , 1974. /6/
Erdős Tibor: A t e r m e l é s k o r s z e r ű s ö d é s e suth Könyvkiadó,
/7/
és
a gazdasági növekedés .Kos-
1972.
Fabricant, S . : Employment in Manufacturing, 1899-1939. New York,
NBER
1940. /8/
Falusné Szikra Katalin: A t e r m e l é k e n y s é g é s hajtóerői. Kossuth
Könyvkiadó,
1975. /9/
Frohn, J . ,
-
Krengel, П . , -
Kuhlbier,
P.,
-
Oppenlander,
К. H . ,
-
Uhlmann, L . : D e r technische Fortschritt In der Industrie. Messung in Industriebereichen, Duncker and Humblot, B e r l i n , /10/
Gahlen, Bernhard: Einige Bemerkungen
der
(Hrsg. W. S. Hoffmann), Tübingen Mohr, 1971. / 1 1 / Gomulka, S . : Inventive Activity,
Diffusion
Growth, A a r h u s , Stiftsbogtrykkerle,
1973.
zum Fortschritt der
theorie. Az "Untersuchungen zum Wachstum
34
Wachstums-
deutscher
Wirtschaft"
kötetben.
and
the Stages of
Economic
1971.
/ 1 2 / Káldor, N .: C a u s e s of the Slow Rate of Growth of the United Kingdom. Inaugural L e c t u r e . /13/
Káldor,
London, Cambridge University P r e s s ,
An
1966.
N . : E c o n o m i c Growth and the Verdorn Law. A Comment on
Mr.
Rowthorn' s A r t i c l e . The Economic Journal, D e c e m b e r 1975. / 1 4 / Kennedy, Kieran A . : perience. /15/
Productivity and Industrial
Oxford, Marendon P r e s s ,
Maddison, A . : Explaining Economic
Growth. The Irish
Ex-
1971. Growth. Banca
Nazionale del
Lavaro.
Quarterly R e v i e w , September 1972. /16/
Ohkawa, Kazuchi - Rosovsky, Henry:
Japanese
Acceleration in the Twentieth Century.
Studies of Economic Growth in In-
dustrialized C o u n t r i e s . Stanford Oxford Univ. P r e s s , /17/
R i m l e r Judit vizsgálatában.
/18/
(Callf)-London:
Economic Growth: Trend
Stanford Lniv.
Press.
1973.
K í s é r l e t a faktoranalízis alkalmazására a gazdasági Közgazdasági S z e m l e ,
1970. 10.
fejlődés
sz.
R i m l e r Judit: E g y s z e r ű m ó d s z e r a ráfordítások mennyiségi é s minőségi tásának s z é t v á l a s z t á s á r a az aggregált Szemle,
-
1975. 5 . s z .
„.
t e r m e l é s i függvényben.
ha-
Közgazdasági
/ 1 9 / Rowthorn, R . E . : What Remains of
Kaldor's
Law? Economic
Journal,
March 1975. / 2 0 / Schumpeter, J . A . : History of Economic E . B. Schumpeter. /21/
Analysis.
London, Allen and Unwln,
1955.
Simon György: Gazdaságirányítás és népgazdasági é s Jogi Könyvkiadó,
Edited manuscript by
optimum.
Közgazdasági
1970.
/ 2 2 / T a k a m o r l , H. - Y a m a s h i t a , S.:
Measuring S o c i o - e c o n o m i c
Development:
Indicators, Development Paths and International C o m p a r i s o n s . The ing E c o n o m i c s . No 2 .
Develop-
1973.
/ 2 3 / The Measurement of Productlvty. Survey of Current B u s i n e s s , Part II. May 1972. /24/
Verdoorn, I. J . : Fattori che regolano lo lavore. L ' I n d u s t r i e ,
1949. (On an
tivity of Labour. E c o n o m e t r i c a , No 2.
35
sviluppo della produttivlta
Empirical 1951.)
Law Governing
del
the P r o d u c -
Hermann Säbel:
x)
A GYÁRTMÁNYSTRUKTURA
FEJLESZTÉSE
I. Kiinduló problémák 1. A termékpolitika dilemmája a) A termékpolitika
szükségessége
Az uj termékek a modern piacok markáns j e l l e m z ő i . Azok a vállalatok, lyek t e r m e l é s i programjában nagyobb arányban szerepelnek uj termékek, ben növekszenek,
mint az inkább hagyományos
magyarázata a t e r m é k e k é l e t c i k l u s a ,
vagyis az
piacra hozott t e r m é k e k é r t é k e s í t é s e felfut, forgalmuk v i s s z a e s i k ,
termékeikre
ame-
erőseb-
hagyatkozók.
Ennek
a tény, hogy a kifejlesztett
egy idő után a piac telítődik,
míg végül kiesnek a vállalat t e r m e l é s i
és
ezután
programjából.Egy-
egy ilyen piaci f á z i s különböző időtartamú lehet, mint az 1. ábra mutatja,
asze-
1. ábra
x) A s z e r z ő az üzemgazdaságtan p r o f e s s z o r a a bonni e g y e t e m e n . A s z e r z ő é s a kiadó hozzájárulásáért a Schmalenbachs Zeitschrift für betriebswirtschaftliche Forschung 1976. 2. számában m e g j e l e n t cikk magyar nyelven való közléséhez köszönetünket fejezzük ki. 36
r i n t , hogy például e g é s z termékcsoportot (pl. a cigarettákat), vagy csak t e r m é k e t (pl. a z E c k s t e l n - f é l é t ) , vagy csupán egy termékváltozatot
bizonyos
(pl. az
1970.
évi c s o m a g o l á s ú Ecksteln-cigarettát) v e s z ü n k - e tekintetbe. A vállalatoknak hosszú távú stratégiai megfontolásaik keretében forgalmuk h o s z szu
távú
prognózisának
kidolgozásánál abból kell tehát kiindulniok, hogy e z a
f o r g a l o m várhatóan a 2. ábra s z e r i n t alakul.
2.
ábra
Ö s s z e h a s o n l í t v a ezt a forgalmat az e l é r n i kívánt célokkal, nyilvánvaló l e s z
az
a különbség, a m i t a hosszú távú növekedési politika s e g í t s é g é v e l el kell tüntetni. Ha a vállalat saját f e j l e s z t é s é b ő l indul ki, az ilyen növekedési politika több a l a p vető l e h e t ő s é g e t kíván. Ezek között a termékpolitikai expanzió döntő s z e r e p e t j á t szik. Ha tehát egy vállalat nem m á s vállalatok megvásárlása utján tervezi s é t , hanem önmagát kívánja f e j l e s z t e n i ,
növekedé-
ugy létszükséglet s z á m á r a , hogy
folya-
matosan uj é s uj termékekkel álljon e l ő . A s i k e r e s h o s s z ú távú növekedési tika titka pedig a z , hogy a különböző életciklusokat után é s átfedésbe hozza.
37
helyesen
kapcsolja
poli-
egymás
Forga/om
b) A termékpolitika akadályai Az aktiv termékpolitika k é n y s z e r ű s é g é v e l s z e m b e n egy
sor
kockázati
tényező
hat. Ezek a következő címszavak alatt foglalhatók ö s s z e : s i k e r - v a l ó s z í n ű s é g , költség,
Idő.
Annak a v a l ó s z í n ű s é g e , hogy egy uj
termék
ötlete m e g v a l ó s u l , kijut a piacra
é s a piacon azután s i k e r e is l e s z , nagyon c s e k é l y . hogy a vegyiparban átlag 60 termékelgondolás
Megállapítást nyert
például,
között akad 1 olyan, amiből aztán
s i k e r e s piaci t e r m é k válik. A hatvanból 48 m á r az e l s ő e l e m z é s rostáján kiesik, a megmaradt 12 közül 7 állja ki az alaposabb
közgazdasági e l e m z é s próbáját, a
hétből 3 válik be a f e j l e s z t é s során, 2 a próbapiacon és összpiacon.
Ebben az összefüggésben
l e s z t é s gyakran m é g alkotóképes
kockázatot
1 lesz nyereséges
jelent, hogy a kutatás
az
és
fej-
m ó d s z e r e k mellett s e m eredményez elég elgon-
d o l á s t , é s ezek az elgondolások akkor l s többnyire csak kisebb javításokra, m i n t s e m átfogó műszaki ujitásokra vonatkoznak.
További kockázat abban rejlik, hogy
mennyire sikerült a t e r m é k műszakilag é s mennyire lesz s i k e r e s a piacon. A balsiker kockázatát növeli,
hogy a kutatás, a f e j l e s z t é s é s a gyártó
műhe-
lyek létrehozása nagy költséggel jár, ezek pedig kudarc e s e t é n hibás beruházásnak bizonyulva n e m c s a k tőkeveszteséget jelentenek, hanem e s e t l e g a piaci
pozí-
ciót is veszélyeztetik. P i a c i siker e s e t é n i s további kockázatot j e l e n t , vajon az értékesíthetőség tartama e l e g e n d ő - e a r r a , hogy a bevételnek a folyó
38
költségeken felüli r é s z e
időfe-
d e z z e az ö s s z e s beruházási költséget é s a kezdeti v e s z t e s é g e k e t . Az ö s s z e f ü g g é seket az alábbi ábra s z e m l é l t e t i .
Éppen itt vannak azonban a legnagyobb problémák i s , m e r t h i s z e n a kutatás f e j l e s z t é s időtartama egyre hosszabb, költségei e g y r e nagyobbak,másfelöl a
és ver-
seny é s a technikai fejlődés a termék piaci fázisát mind rövidebbre szabja.
c) A megoldás módjai - Megfelelő s z e r v e z e t i formák A vázolt dilemma megoldása érdekében fontos olyan s z e r v e z e t i formák t á s a , amelyek e g y r é s z t elősegítik az emberek alkotóerejének
válasz-
kibontakozását, 111.
legjobban hasznosítják ezt az erőt, másfelől pedig állandó újításra
ösztönöznek.
Amint az 1. táblázatból látható, a különböző elgondolásoknak megvannak a maguk s a j á t o s előnyel é s hátrányai. 39
4
1. táblázat S z e r v e z e t i forma
Elgondolás
Előnyök
Hátrányok
Termékmened-
A
zser
nek tökéletesítési j a -
letesítésekre
vaslatokat kell kidol-
jó
t e r m é k m e n e d z s e r e k - Kisebb töké-
A termékmenedzsereket túlságosan lekötik a napi teendők, az igazi
gozniok termékükre v o -
újdonságokat elhanya-
natkozólag
golják
Ujtermék-me-
T e r m é k e k k e l k a p c s o l a - Sajátos funk-
Nagyon is megmarad
nedzser
t o s elgondolások ö s z -
az adott piaci é s t e r -
clóju új t e r -
t ö n z é s e é s ö s s z e h a n g o - mékeket f e j -
mékterületen.
l á s a a termékek é s a
elég tekintélye
l e s z t kl
Nincs
p i a c bizonyos területén, e g y termékcsoport
ve-
zetőjének Irányítása alatt Újtermék-bi-
A z e g y e s funkcionális
zottság
t e r ü l e t e k l e g f e l s ő s z i n - tásköre a dön- re hajlamos tű képviselőiből;
fela-
Megvan
a ha- Konzervatív döntések-
téshez
data: a tervek m e g v i z s gálása Az
eljárással
Ujtermék-osz-
Együttesen f e l e l ő s e k
tályok
az uj termékekkel k a p - m á r hivatásc s o l a t o s minden t e v é -
s z e r ű e n fog-
k e n y s é g é r t , az e l g o n -
lalkoznak;
Az e l s z i g e t e l ő d é s v e szélye
dolások kialakításától a m e s s z e m e n ő tekintélyük
termék bevezetéséig
van
- Hatékony t e r v e z é s i
eljárások
A m e g f e l e l ő s z e r v e z e t i keret ugyan k e d v e z ő körülményeket k e d é s r e irányuló termékpolitika s z á m á r a , 40
biztosithat a növe-
egymagában azonban nem szavatolhat-
ja e politika hatékonyságát é s n e m korlátozhatja a vele járó minden szakaszban olyan
megfelelő tervezési
kockázatot.
eljárásokra van szUkség,
Ezért amelyek
lehetővé t e s z i k , hogy az uj termékre vonatkozó e l s ő elgondolástól a termékneka piacról történt k i l é p é s é i g mindvégig h e l y e s
döntéseket hozzunk. A gazdaságossági
e l e m z é s e k e l ő f e l t é t e l e , hogy ismerjUk a c s e l e k v é s alternatív l e h e t ő s é g e i t . Ez
pe-
dig f e l t é t e l e z i , hogy tudjuk, milyen ''öntési problémák e l é állit a termékpolitika.
2. A termékpolitika tárgya é s fázisai
a) A t e r m é k az előállitó
szemszögéből
Az előállitó s z e m s z ö g é b ő l a t e r m é k e l ő s z ö r ls olyan, meghatározott anyagi,
ve-
g y i , fizikai sajátosságokkal bíró fizikai képződmény, a m e l y n e k bizonyos konstrukciója é s feldolgozási módja van, bizonyos technikai és közgazdasági funkciókat cl
(ár-teljesltmény
arány) é s amelynek formát, szint, n e v e t , márkát lehet
lát adni
é s c s o m a g o l á s s a l lehet ellátni.
b) A t e r m é k a vevő s z e m s z ö g é b ő l Mindazon sajátosságok közül, amelyekkel az előllitó a t e r m é k e t
felruházhatja,
csak azok hatnak vonzóan, a m e l y e k a vevő tudatába hatolnak é s ott
érvényesül-
nek. Itt azonban f i g y e l e m b e kell venni egy lélektani j e l e n s é g e t , amely ugyan
el-
t é r ő e n mutatkozik m e g a fogyasztóknál é s a vevőként j e l e n t k e z ő iparnál, de e l v ben mindenkinél fontos: a vevő
élményét e l ő s z ö r az é s z l e l é s f o r m á l j a , az a z o n -
ban s z e l e k t í v é s különösen akkor nem elegendő egymagában a t e r m é k vonzóvá
té-
t e l é r e , ha az ö s s z e f ü g g é s e k túlságosan ö s s z e t e t t e k . Ilyenkor az emberi lélek
el-
k é p z e l é s e k h e z folyamodik: bizonyos képet, elképzelést alakit
kl a termékről,
oz a kép e g é s z e n sajátos szempontokhoz kapcsolódhat. Egy autó esetében nyilván n e m a k e r é k f e l f ü g g e s z t é s
módjához,
"sportos" vagy "fényűző" az autó, ezek a
hanem
inkább
ahhoz,
és
például mennyire
tulajdonságok pedig mint műszaki k a -
tegóriák nem l é t e z n e k . A v e v ő m e g n y e r é s e szempontjából csak azoknak a tulajdonságoknak van tőségük, a m e l y e k é s z l e l é s é s e l k é p z e l é s utján a vevő é l m é n y é n e k r é s z e l 41
jelenlesznek
é s Így a vevő magatartását meghatározzák. Ezért játszik olyan fontos szerepet
a
termékekről alkotott képzet, a hozzá fliződő kép.
c) Termékpolitika A termékpolitika c é l j a , hogy olyan t e r m é k e t vagy amely(ek) megnyerően hat(nak),
azaz
vonzza, ill.
u g y , hogy azok n e m érdeklődnek a konkurrens sikerU1-e e l é r n i ,
termékeket
hozzon
vonzzák a vevőket,
piacra, mégpedig
termékek Iránt. Hogy ezt
é s milyen mértékben, az döntően attól
a célt
függ, mennyire
elégíti
ki a termék az e g y e s vevők sajátos igényeit. A piac azonban többnyire nem e g y s é g e s ,
hanem a vevők homogén r é s z c s o p o r t -
j a i r a , úgynevezett s z e g m e n s e k r e tagolódik. Ennek döntő problémájának a szegmentálást
megfelelően a
termékpolitika
tekinthetjük, tehát a z t , hogy a terméket a
vevőközönség m e l y i k s z e g m e n s é n e k kínáljuk. E z z e l e g y r é s z t az a probléma jár, alapján végezzük e l ,
hogy ezt a c s o p o r t o s í t á s t h e l y e s kategóriák
m á s r é s z t olyan csoportokat
kell találni, amelyek
elegendő
k e r e s l e t e t tanúsítanak, harmadrészt biztosítani kell, hogy e z e k e t a csoportokat
ne
tartsák már konkurrens termékek lekötve. Bizonyos f o g y a s z t á s i cikkek e s e t é b e n demográfiai é s s z o c i o g r á f i a i
Ismérvek,
igy például a j ö v e d e l e m é s az iskolázottság alapján három alapvető
szegmenset
lehet megkülönböztetni: - egy alsót, a m e l y a kisebb jövedelmek é s az
alacsonyabb iskolázottsági
alapján a l e g o l c s ó b b árakon, nagy mennyiségben
szállitott,
gyöngébb
szint
minőségű
termékekkel e l é g í t h e t ő ki; - egy nagyobb, középsőt, amelynek
jövedelmi,
ill. képzettségi színvonala átlagos
é s amelynek k ö z e p e s minőségű é s árszínvonalú termékek kínálhatok; - egy kis f e l s ő t , a m e l y n é l az lehet h e l y e s , ha kiváló m i n ő s é g ű árut kinálunk mennyiségben,
kis
m a g a s áron.
Azt kell tehát e l v i l e g e l d ö n t e n i , hogy a vevőközönség
egy vagy több csoportját
kivánjuk-e k i e l é g i t e n i , ha pedig többet, ugy milyen termékváltozatokkal. A csoportokat gyakran nem annyira a különböztetik m e g világosan,
mint
demográfiai
inkább
és szociográfiai
magukhoz az e g y e s termékekhez
tődő lélektani beállítottságok. Ebben az ö s s z e f ü g g é s b e n gyakran bajos 42
Ismérvek kö-
megállapi-
t a n i , hány releváns i s m é r v e
van a csoportbeosztásnak,
mérhetők. Ujabban többdimenziós skálabeosztási a m e l y e k lehetővé t e s z i k , hogy a termékeket
melyek
ezek, hogyan
eljárásokat dolgoztak ki
a potenciális vevők
erre,
megkérdezése
alapján úgynevezett termékgócokba rendezzék. így például az alábbi ábrán az B, C, D é s E j e l z é s ű öt s z e m é l y g é p k o c s i - t i p u s l a vevők
A,
v é l e m é n y e alapján egy
termékgócba lehetett h e l y e z n i . E góc koordinátái a "sportos" é s a "luxus"
jelleg
fokát m é r i k .
Sportos
A
jelleg
x
xB
xC Luxus
jelleg
xD
xE 5.
ábra
A fenti ábra s e g í t s é g é v e l a piac egy vagy több, eddig le n e m foglalt s é t ismerhetjük f e l . Mindjárt f e l m e r ü l a k é r d é s , l é t e z n e k - e
szegmen-
egyáltalán
s z e g m e n s e k , azaz kedvezőbb körülmények állnak-e fenn ott a termékek
ezek
a
értékesí-
t é s é r e , m á s r é s z t miképp tolódnak el jelenlegi p r e f e r e n c i á k , ha uj termék
jelenik
meg a piacon. Spiegel "fülkeelmélete" alapján az ilyen j e l e n s é g e k megragadhatók. Bármiképp i s határozzuk meg az e g y e s
s z e g m e n s e k e t é s fedezünk fel
megállapításának,
(tehát a z
ket", a marketing
összetétel
elosztás, termék,
Illetve s z e g m e n s szempontjából m e g f e l e l ő kombinációjának)
termék s z e g m e n t á l á s á r a vonatkozó döntés az alapja. 43
ár,
"fülké-
a reklám és
az a
d) A döntés problémái az e g y e s fázisokban E g y - e g y terméket f á z i s o k során át f e j l e s z t e n e k ki, é s ezek t é s i problémákkal járnak. Az e g y e s helyzeteket
mind sajátos dön-
az j e l l e m z i , hogy a r e n d e l k e z é s -
r e álló információk t e r j e d e l m e különböző, miközben a folyamat alatt mind pontos a b b információkhoz jutunk. Akár csupán durva szakértől b e c s l é s e k r ő l , akár tos
piaci adatokról van s z ó , a r e n d e l k e z é s r e
álló Információk jellege dönti
hogy a z adott helyzetben milyen g a z d a s á g o s s á g i k e l l - e elégednünk kvalitatív
biz-
elemzés
h e l y é n v a l ó , hogy
el, meg
eljárásokkal, vagy mennyiségi e l e m z é s e k e t is v é g e z -
hetünk-e. - Gyártmányfejlesztési ötletek kiválasztása A termékpolitikai t e v é k e n y s é g ciklusának e l s ő ,
tipikus döntési kérdése annak
v a g y azoknak a t e r m é k e k k e l kapcsolatos ötleteknek a k i v á l a s z t á s a , amelye(ke)t a kutatás é s f e j l e s z t é s s o r á n konkrétan kl kell dolgozni. Többnyire e z a fázis
nél-
k ü l ö z i leginkább az információkat. Minthogy ebben a korai szakaszban még
nem
Indulhatunk kl a várt hozamokból é s költségekből, kvalitatív pontozási
eljáráshoz
k e l l folyamodnunk. - A termék alakjának m e g v á l a s z t á s a A kutatás és f e j l e s z t é s eredményeként t e r m e l é s r e é s
é r t é k e s í t é s r e érett
méknek kell létrejönnie. A f e j l e s z t é s során a termék kialakítására tett
ter-
lépések
soi'ozatában a termék m e g n y e r ő tulajdonságainak kidomboritásaa döntő közgazdas á g i probléma. Olyan változatokat vagy változat-kombinációkat kell kitalálni, a m e lyektől a piacon a legnagyobb s i k e r várható. Ebben a helyzetben m á r jobb információkból indulhatunk ki, ha terméktesztek utján tájékozódunk
a potenciális
ve-
vők beállítottságáról é s a r r ó l , mit r é s z e s í t e n e k előnyben. - A termék b e v e z e t é s é v e l kapcsolatos döntések Ha már megállapítottuk a termék o p t i m á l i s alakját, ugy h a r m a d s z o r arról kell döntenünk, meginditsuk-e az uj termék gyártását és piacra h o z z u k - e a terméket. E z z e l együtt azt i s el kell dönteni, hogy milyen reklám k í s é r e t é b e n hozzuk
piac-
r a . A z eddigi döntési szituációkhoz képest most megbízhatóbb információkat s z e rezhetünk a k i s é r l e t i piacok révén, a m e l y információk s z á m í t á s o k h o z is alapot nyújtanak. Ha megfontolásaink!» 44
aztán a az
gazdaságossági információszerzés
kérdését is bevonjuk, ugy a GO-NO-ON-döntés problémája előtt állunk, tehát azt kell eldöntenünk, hogy rögtön az ö s s z p l a c r a lépjünk-e ki (GO),
teljesen
leálllt-
suk-e a programot (NO), vagy további információkat k e l l - e még szereznünk
(ON),
mig v é g l e g e s döntést hozhatunk. GO о
„ GO
ON
о
NO
NO
- Döntések a t e r m é k piacról történő kivonásáról Helyesnek bizonyulhat, ha egy már piacon lévő t e r m é k e t vagy diverzifikáció révén megváltoztatunk vagy sünk. Ezek lényegében a termék b e v e z e t é s é v e l
variáció,
uj é r t é k e s í t é s i kapcsolatos
tipizálás
irányokat
kere-
döntések. De
m ó d s z e r s e m akadályozhatja meg, hogy e g y s z e r előálljon a kérdés: hagyjuk-e
egyik el-
halni a t e r m é k e t , vagy tudatosan vonjuk ki a p i a c r ó l . Egy h o s s z ú távra b e r e n d e z kedett vállalatnál ezt a döntést azzal ö s s z e f ü g g é s b e n kell
meghozni, hogy milyen
uj termék lép a korábbi termék helyébe.
I]. Minősitési
módszerek
1 . Ellenőrző k é r d é s e k jegyzéke (checklist) К módszert
először
ls elfogadhatatlan
g y á r t m á n y f e j l e s z t é s i ötletek
előzetes
s z ű r é s é h e z hasznosíthatjuk. A g y á r t m á n y f e j l e s z t é s i ötletek e l ő z e t e s k i v á l a s z t á s á nak az a c é l j a , hogy l e g e l s ő lépésként kirostáljuk az olyan elgondolásokat, lyek nem illenek bele a vállalat stratégiájába, nincs e l é g e r e j e ,
vagy
illetve amelyek a konkurrencia é s
zetben megengedhetetlenek. Annak érdekében, hogy
amelyekhez a
vállalatnak
a külvilág megszabta h e l y mindenre gondoljunk,
k é r d é s - j e g y z é k h e z folyamodhatunk, amilyet például a 2. táblázat mutat be.
45
ame-
olyan
2. táblázat Ellenőrző k é r d é s - j e g y z é k a f e j l e s z t e n d ő termékek e l ő z e t e s
kiválasztásához
Vállalati stratégia - Termék- és piacterületek
B e l e i l l i k - e a t e r m é k a vállalat eddigi stratégiájába, pl. abba, hogy nyersanyagelőálllté legyen é s ne térjen át a további f e l d o l g o z á s r a ? C é l s z e r ű e n k i t e r j e s z t h e t ő - e a vállalat stratégiája a t e r mékek é s a piac célbavett t e r ü l e t e i r e ?
- Kockázat
Elfogadható-e a z ötlet a vállalat kockázattal kapcsolatos szemlélete
számára?
Nagyságrendileg elfogadható-e az ötlet kockázata? Erőforrások -
Fejlesztés
E l v é g e z h e t ő - e a termék f e j l e s z t é s e a többi f e j l e s z t é s i feladat m e l l e t t ? Elegendő-e a f e j l e s z t é s i kapacitás? E l v é g e z h e t ő - e é s s z e r ű idő alatt a f e j l e s z t é s ? Szabadalmazható-e a termék?
- T e r m e l é s i tényezők
B e s z e r e z h e t ő k - e a szükséges gépek,
berendezések,
nyersanyagok? Elfogadható-e a szállítókkal kapcsolatos kockázat? Rendelkezésünkre állnak-e, m e g s z e r e z h e t ő k - e a m e g f e lelő g y á r t á s i i s m e r e t e k (know-how) ? - Tőke
Van-e e l e g e n d ő pénzünk, meg tudjuk-e s z e r e z n i a s z ü k s é g e s tőkét? Adósságunk a megengedhető határok között m a r a d - e ?
Külvilág -
Környezet
A t e r m e l é s s o r á n teljesíthetők-e a környezetvédelmi követelmények? A termék felhasználása során t e l j e s i t h e t ő k - e a környezetvédelmi
-
Piac
követelmények?
Elég nagyok-e a helyettesítés
esélyei?
Elég g y ö n g é k - e az eddigi v e r s e n y t á r s a k ? Távol tudjuk-e tartani a tervezett piacról a konkurrenseket? 46
E l l e n ő r z ő k é r d é s - j e g y z é k e k n e k nemcsak akkor vehetjük hasznát, ha
elképzelé-
seink nagyon bizonytalanok, hanem akkor l s , ha pontosan ismerjük valamely t e r mék é r t é k e s í t é s é n e k ,
árának é s költségeinek eddigi alakulását é s arról kell dön-
tenünk, hogy a terméket kivonjuk-e a p i a c r ó l , vagy meghagyjuk-e. Ha dünk a termék kivonására vonatkozó döntéstől, ráshoz
ugy h e l y e s ,
idegenke-
ha l é p c s ő z e t e s
eljá-
folyamodunk.
E l ő s z ö r az áruválaszték ö s s z e t é t e l é t e l e m e z z ü k ,
és mind a forgalomra,
mind
a n y e r e s é g r e vonatkozólag megállapítjuk, hogy nagyjából f e n n á l l - e az úgynevezett 20:80 szabály, ami azt jelenti, hogy a termékek 20 %-a a n y e r e s é g (a forgalom) 80 %-át e r e d m é n y e z i .
A termékek 80 %-át e l v i l e g kritikus értéknek tekintjük. Ezt a z állapotot a f o r g a l o m , a k ö l t s é g m e g t é r ü l é s é s a piaci r é s z e s e d é s elemezzük,
különös tekintettel
mutatói
ezek időbeni változására.
alapján
közelebbről
IIa ugy találjuk,
értékük kritikus nagyságot ért e l , a harmadik lépésben i s m é t e l l e n ő r z ő s e g í t s é g é v e l dönthetünk (lásd egy változatát a 3.
47
táblázatban).
hogy
jegyzék
3. táblázat E l l e n ő r z ő kérdések a piacról kivonandó termékek kiválasztásához K i e l é g i t ő - e még a t e r m é k jövőbeli piaci potenciálja? Nyerhetünk-e még valamit egy ujabb termékváltozattal? Nyerhetünk-e még v a l a m i t a marketing-stratégia
módosításával?
S z ü k s é g van-e a t e r m é k r e más t e r m é k e k eladásához? N e m k e l l - e a vállalat vezetőinek tul sok munkaidőt fordltaniok a t e r m é k r e ?
2 . E g y l é p c s ő s p o n t o z á s t e r m é k f e j l e s z t é s i javaslatok kiválasztására Ha ellenőrző k é r d é s e k s e g í t s é g é v e l m á r kiszürtük az elfogadhatatlan gyártmányf e j l e s z t é s i ötleteket é s ebben az igen korai szakaszban m é g n e m tudjuk pontosan felbecsülni a költségeket,
111. a b e v é t e l t , akkor kerülhet s o r az úgynevezett pon-
t o z á s o s (scoring-) e l j á r á s o k f e l h a s z n á l á s á r a . Ezen
eljárásokkal választhatók
a z o k az elgondolások, amelyek érdekében a kutatást é s / v a g y a f e j l e s z t é s t t o z o t t kutatási
é s f e j l e s z t é s i ráfordítások mellett el lehet kezdeni, vagy
ki
korláamelye-
ket m é g alaposabb közgazdasági e l e m z é s alá kell vonni. A z Ilyen pontozásos eljárások lényege
a z , hogy miután e g y - e g y elgondolás
l á t á s a i t a nyereség vagy tőkeérték alapján még nem
mérhetjük, kisegítő
s e g í t s é g é v e l alkotunk Ítéletet. Ezért olyan ismérveket m e l y ötlet sikerkllátásal szempontjából jelentősek s gondolások pontozásos m i n ő s í t é s é t ,
az
összeadással,
egyes
ismérvekre
valamely
mércék
keresünk, amelyek
vala-
lehetővé t e s z i k az e g y e s e l -
miközben az i s m é r v e k e l t é r ő jelentőségét s ú -
l y o z á s s a l vesszük f i g y e l e m b e . A pontértékek és a súlyozás alapján kapunk
ki-
vonatkozólag,
elgondolás
ezeket
pontszámokat
bizonyos módon,
összpontértékében
foglaljuk
pontértékek I s m e r e t é b e n azután elvégezhetjük az egyes elgondolások xl
például
össze.
E
összehason-
l i t á s á t . Erre a 4 . táblázat közöl példát. A pontozásos e l j á r á s b a n három e l e m :
az Ismérvek j e g y z é k e , a pontozás é s
s ú l y o z á s okoz p r o b l é m á t . Az i s m é r v e k jegyzékének tartalmaznia x ) V . ö . Albach - Karus - Lohmüller: 1 7 . old.
USW-Fall, 48
Nr.
kell
a
az ö s s z e s
1 9 - 6 9 / 7 0 / 7 0 Syntheseleder,
fontos Ismérveket,
mégpedig kellő mértékben tagoltan, hogy az ismérvek
val gyakorlatilag a súlyozást l s e l v é g e z h e s s ü k . kell megállapitaniok.
A pontértékeket
a
számá-
szakértőknek
Ennek során kiváltképp a f e l e l ő s s z e m é l y e k nyilatkozzanak.
E l j á r á s i , c é l s z e r ű s é g i kérdés, hogy - mint a példánkban - H - p o n t o s ,
vagy
5-
pontos, vagy m é g k e v e s e b b pontszámú skálát alkalmazunk-e. Az eljárást m é g a z zal l s finomíthatjuk, hogy nem közvetlen!!! az e g y e s
jegyeket
értékeljük,
inkább a rájuk vonatkozó szubjektív v a l ó s z í n ű s é g e k e t adjuk m e g .
hanem
Példánkban k ö -
rülbelül 0 , 6 a kedvezőtlen kutatási költségalakulás v a l ó s z í n ű s é g e , a közepes
szi-
tuációé 0 , 2 , a k e d v e z ő 0 , 1 . A kutatási költségek m e g n e v e z é s ű Ismérv pontértékét tehát Így kapjuk meg: 0 , 6 / - 5 / + 0 , 2 . 0 + 0 , 1 . 5 => - 2 , 5 .
Ezt aztán súlyozni k e l l , a jelen e s e t b e n 3 - m a l , ami - 7 , 5 értéket e r e d m é n y e z . súlyozásnak meg kell felelnie a vállalati
stratégiának. A példánkból
vállalati stratégiát nagyon konzervatívnak
tekinthetjük.
Az ilyen pontozási e l j á r á s s a l csak azt
tükröződő
a sorrendet állapíthatjuk m e g ,
s z e r i n t a termékekkel kapcsolatos elgondolásokat előnyben c é l s z e r ű
A
amely
részesíteni.
Az összpontérték elfogadható határát ugyancsak szubjektív módon kell m e g á l l a p í tani. Ezek a pontozások s e m jelentenek
m e r e v s é m á t , csupán azt kívánják
elő-
s e g í t e n i , hogy Idejekorán é s r e n d s z e r e s módon gondolatokat alakítsunk kl az e g y egy termékkel k a p c s o l a t o s elgondolásokat e s e t l e g befolyásoló sokféle
tényezőről,
é s a vállalat e g y e s szakértőinek tapasztalatait a döntésnél hasznosítsuk. A f e j l e s z t é s i javaslatokat
érettebb
szakaszukban jövedelmezőségi s z á m í t á s o k
alapján i s e l e m e z h e t j ü k . Ezek m ó d s z e r e l t a szakirodalom b ő s é g e s e n tárgyalja.
49
4. táblázat É r t é k e l ő lap termékek e l e m z é s é h e z P o n t o z á s : -5: k e d v e z ő t l e n , 0: közepes, 5: jó. A piaci-volument, az árakat, v a l a m i n t a kutatási é s t e r m e l é s i költségeket h á r o m s z o r o s súllyal figyelembe véve Ismérv
P i a c i helyzet A piaci volumene Konkurrensek Helyettesitők Árak Részösszeg Sorrend Költségviszonyok Kutatási költségek T e r m e l é s i költségek Marketing költségek Propagandaköltségek Részösszeg Sorrend Vállalati körülmények Image Hasznosítható háttér (dlvatstud l ó , a márka b e v e z e t e t t s é g e ) Szabadalmi helyzet Közvetlen piaci t a p a s z t a l a t Részösszeg Sorrend A f e j l e s z t é s helyzete A p i a c bővítése irányában A divat meghatározása i r á nyában Alkalmazhatóság T a n u l á s i effektus
OLM Ol,
Termék UL KHM KII TVM TV PoL
15 -5 0 15
15 -5 -5 -6
9 -5 -5 -6
6 -2 0 15
9 -3 -5 3
3 -5 -5 6
25 I
-1 Va
-7 VII
19 II
4 IV
-1 Vb
-15 -12 -5 -2
-9 -9 2 4
6 6 4 4
-9 -9 -3 -3
0 0 0 0
0 0 -3 -3
-34 VIR
•-12 VI
20 la
0 III
-6 IV
5
-2
-4
5
0
4
-3
0
0
5 5 -5
0 5 -5
-5 0 -5
5 0 5
1 0 5
4 0 -5
2 0 -5
0 0 -5
0 0 -5
10 II
-2 V
-14 VIII
15 I
6 III
3 IV
- 6 -5 VII Via
5
5
3
2
3
0
0
0
3
5 5 5
5 5 0
-5 0 0
5 5 4
5 5 2
0 5 3
0 5 0
0 0 0
0 0 0
-2 VIII
16 II
15 Illb
8 IV
5 V
0 VII
0 VI
26 II
25 III
4 V
-1 - 1 9 VII IX
Részösszeg Sorrend
20 I
15 Illa
Végösszeg Sorrend
21 IV
0 VI
50
-3 VIII
-24 VII
6 -5 -5 -6
FL
6 -4 -4 0
6 0 2 6
-10 -2 VIII VI
14 III
3 3 2 2
-6 -6 0 0
6 6 4 4
10 -12 11 V
20 lb
-5 VIb
32 I
Vlszt Erzsébet:
A MUNKAERŐ MOBILITÁS RÁFORDÍTÁSAI ÉS HOZAMAI A FELNŐTT SZAKKÉPZÉS PÉLDÁJÁN
A munkaerő mobilitásával,
annak e l m é l e t i
é s gyakorlati problémáival
foglalkozó
kutatók é s gyakorlati s z a k e m b e r e k e l s ő s o r b a n a mobilitás m é r t é k é t , okait, t ö n z é s i l e h e t ő s é g e i t é s várható alakulását tárgyalták. Míndezideig
ösz-
viszonylag ki-
sebb s z e r e p e t kapott a munkaerőmozgások ráfordításainak é s hozamainak
vizsgá-
lata. Ez a témakör a m o b i l i t á s s a l foglalkozó társadalomtudományoknak ma
még
viszonylag uj é s k e v é s s é kiforrott terlilete. A munkaerő mobilitás ráfordításai é s hozamai igen bonyolult ö s s z e f U g g é s - r e n d s z e r t alkotnak. Mivel a munkaerőmozgások áttételeken keresztül hatnak a t á r s a dalmi f e j l ő d é s r e , a gazdasági növekedésre (azon belül például az o r s z á g
Iparosí-
t á s á r a é s a m e z ő g a z d a s á g f e j l ő d é s é r e ) , belátható, hogy általánosságban nem lelhetünk p l . a r r a a k é r d é s r e , hogy 1975-ben a munkaerő
fe-
mobilitás milyen r á -
fordításokkal é s hozamokkal járt. A vizsgálatokat ezért konkrét, körülhatárolható e s e t e k r e (pl. e g y - e g y átképzési a k c i ó r a , a szakképzés ö s s z e h a s o n l í t á s r a , az ingázás különböző e s e t e i r e )
különböző formái
vonatkozóan végzik.
közötti Legtöbb-
s z ö r az akciót finanszírozó s z e r v gazdasági ráfordításait és hozamalt hasonlítják ö s s z e é s ritkábban v e s z i k s z e m ü g y r e , hogy a mobilitás az
egyénekre
miiyen
pénzben kifejezhető é s egyéb hatásokat gyakorol. A munkaerő mobilitás ráfordításait és hozamait többféleképpen csoportosíthatjuk. A legfontosabb c s o p o r t k é p z ő A felmerülés
i s m é r v e k az alábbiak lehetnek:
szintje:
1. népgazdaság (kormányzat), 2.
vállalat,
3.
egyén.
A f e l m e r ü l é s módja: 1. pénzügyi hozamok é s ráfordítások, 2. egyéb, "láthatatlan", közvetve vagy nem s z á m s z e r ű s í t h e t ő fordítások. 51
hozamok
és r á -
A hatások jellege: 1.
gazdasági,
2.
társadalmi,
3. pszichikai hatások. A hatások időhorizontja: 1. rövid távon, 2. hosszabb távon jelentkező hatások. Cikkünkben a f e l m e r ü l é s szintje (népgazdaság, vállalat,
egyén) szerinti c s o p o r -
tosításban mutatjuk be a hozamokat é s a ráfordításokat. Ezen belül a sek módjával, a hatások jellegével é s időhorizontjával kapcsolatos
felmerülé-
problémákkal
l s foglalkozunk. Hogy az ö s s z e f ü g g é s e k e t konkrétabb formában mutathassuk nem a mobilitásra általánosságban,
hanem annak egyik fontos típusára, a
mai m o b i l i t á s r a , azon belül pedig a felnőttek
szakmai
képzésére
be, szak-
vonatkozóan
vizsgáljuk a hozamokat é s a ráfordításokat.
Népgazdasági szint: hozamok A népgazdaság s z á m á r a a felnőttek
szakmai képzésének hozama elsősorban
nemzeti j ö v e d e l e m növekedésében jelentkezik azáltal, hogy a munkaerő
a
magasabb
hatékonyságú foglalkoztatását t e s z i l e h e t ő v é . Ha olyan dolgozót képeznek át, aki e l ő z ő foglalkozásában f e l e s l e g e s (és emiatt ténylegesen,
vagy
"kapun
munkanélküli) volt, a hozam t e r m é s z e t e s e n nagyobb, mint akkor, lalkozásban ugyan alacsonyabb hatékonysággal,
de munkát
végzett
belüli"
ha a régi fogaz
átképzett
dolgozó. Az. átképzés e l m é l e t i l e g abban az esetben járul hozzá legjobban a n e m zeti jövedelem n ö v e k e d é s é h e z , ha f e l e s l e g e s dolgozókat olyan szakmára képeznek át, amelyben nagy munkaerőhiány van. Redert ezt igy fogalmazta meg: "A
képzés
haszna e l t é r ő kiegyenlített munkaerőpiac és munkaerőhiány e s e t é n . Ha a
képzés
olyan dolgozókat érint, akik munkaerőhiánnyal küzdő munkahelyeket népesítenek be, nagyobb a h o z a m , mint amit az órabérnövekedés kenése kifejez."
é s a munkanélküliség c s ö k -
/1/
A tőkés országokban a munkanélküli s e g é l y megszüntetését ls haszonnak tekintik; t e l j e s foglalkoztatottság e s e t é n pedig haszon az olyan bérmegtakarítás, amely 52
mögött nem állt t e r m e l é s . dését ls,
Hozamnak tüntetik fel az olyan adóbevételek
amelyek a s z a k i s m e r e t e k növekedéséből,
é s jövedelemadó e m e l k e d é s é b ő l
jövedelem
származnak.
Van a szakmai mobilitásnak népgazdasági számszerűsíthető,
s az ebből adódó
növeke-
szinten olyan hatása i s , amely nem
de valójában hozamnak lehet minősiteni.
f e j l ő d é s é h e z s z ü k s é g e s munkaerő b i z t o s í t á s a , amely
napjainkban e g y r e
sebbé válik a gazdaságok s z á m á r a . A m í g a szakoktatási be m e g f e l e l ő e n az e z e n ágazat s z á m á r a s z ü k s é g e s
Ez a t e r c i e r szektor jelentő-
r e n d s z e r b e nem épülnek
szakmák, nagy szerepet kap a
dolgozók ilyen átképzése é s átirányítása. A felnőttek szakmai k é p z é s e a népgazdaság
egésze számára
ezen
túlmenően
s z á m o s , nem mérhető előnnyel ls j á r . A társadalom nyitottságát biztosító egyik csatornának is tekinthető, hiszen a magasabbra értékelt t á r s a d a l m i rétegekbe v a ló bejutást e l s ő s o r b a n a szakképzettség m e g s z e r z é s e biztosítja. A generációk közötti ellentét m é r s é k l é s é r e i s s z o l g á l ,
mivel az idősebb dolgozók számára ls
h e t ő s é g van a k o r s z e r ű i s m e r e t e k m e g s z e r z é s é r e . M i n d a z e g y é n , m i n d s a d a l o m szempontjából fontos funkciója a helytelen
pályaválasztás
a m e l y fiatal korban történő p á l y a v á l a s z t á s miatt gyakran válik A Szovjetunióban végzett egyik s z é l e s körű f e l m é r é s p á l y a v á l a s z t á s előtt álló fiatalok nem e l é g g é
tár-
korrigálása,
szükségessé.
rámutatott arra, hogy a
tájékozottak
e z é r t döntésük m e g l e h e t ő s e n v é l e t l e n s z e r ű n e k
a
le-
az e g y e s szakmákról,
tekinthető. A szakmával
szembeni
elvárások é s a m e g v a l ó s u l á s közötti e l t é r é s e k elsősorban a k á r o s mobilitáson k e resztül okoznak v e s z t e s é g e t
/18/.
A fiatalok körében történő s z a k m a e l h a g y á s t a KISZ f e l m é r é s e is Igazolja / 1 9 / . A többszáz,
Bulapesti
fővárosban dolgozó fiatal
vonatkozó f e l m é r é s b e n kimutatták, hogy néhány évvel a v i z s g a 43 %-uk már nem
Bizottságának forgácsolóra
m e g s z e r z é s e után
e r e d e t i szakmájában dolgozik, egy két éven belül foglalkozást
változtattak. A tőkés országok s z a k é r t ő i külön kiemelik
a felnőttek s z a k m a i képzésének
foglalkoztatási szinvonal stabilitására gyakorolt e r e d m é n y t . Ez abból következik, hogy az
hatását, mint társadalompolitikai
átképzett dolgozók
több szakmájusága
az e g y e s foglalkozások közötti konvertálhatóságukat fokozza é s ezáltal növeli lyeiket az állandó - valamelyik
szakmájuknak megfelelő - foglalkoztatásra. 53
a
eséA
konvertálhatóság n ö v e k e d é s e a társadalmi munkaidőalap jobb kihasználásához
is
v e z e t , mivel a munkahelyváltoztatás k e v e s e b b időt v e s z igénybe akkor, ha a dolg o z ó a munkahelyek nagyobb választékát képes betölteni, i s m e r e t e i szélesebb körűek.
Népgazdasági szint: ráfordítások A képzés a népgazdaság számára közvetlen költségeket abban az
esetben
je-
l e n t , ha azt népgazdasági szintű lrányitó s z e r v f i n a n s z í r o z z a . A közvetlen kiadás o k két fő csoportba sorolhatók: e g y s z e r i é s folyamatos r á f o r d í t á s o k . A z
egysze-
ri ráfordítások a s z a k k é p z é s i intézmények beruházási költségett foglalják
maguk-
ban, mlg a folyó költségek között olyan tételek szerepelnek, zök fenntartási költségei
é s az oktatási költségek
mint az
(oktatók b é r e ,
állóeszkö-
technikai s z e -
m é l y z e t bére, oktatáshoz s z ü k s é g e s e s z k ö z ö k , könyvtárak k ö l t s é g e i s t b . ) . A költségek másik csoportját a n e m z e t i
jövedelem
a m e l y egyrészt abból adódik, hogy az oktatók r é s z b e n vagy t e l j e s e n kiesnek a t e r m e l é s b ő l ,
elmaradt
része
alkotja,
és a tanulók a képzés ideje alatt m á s r é s z t abból,
hogy olyan
álló-
é s forgóeszközöket köt le a k é p z é s , a m e l y e k más termékek, szolgáltatások előáll í t á s á r a ls felhasználhatók lennének. Ez a "láthatatlan" költség a z z a l a t e r m e l é s i értékkel egyenlő, a m e l y meghiusult, e l v e s z e t t a képzés m i a t t . Mind a költségek, mind a hozamok - ugyanugy
mint a
e s e t é b e n - különböző időpontodban merülnek f e l . A n y e g é b e n a képzés i d e j é r e korlátozódnak (amit z é s megszervezésének,
termelő
beruház.ások
költségek rövidebb t á v r a , l é -
megnyújt a beruházás és a kép-
e l ő k é s z í t é s é n e k időszaka), a hozamok
ellenben hosszabb
t á v o n , a kiképzett dolgozók munkában eltöltött Ideje alatt folyamatosan jelentkeznek.
(Ezért a számításokban ezeket az összehasonlíthatóság
érdekében
azonos
Időpontra, jelenértékre kell s z á m í t a n i . )
V á l l a l a t i szint: hozamok A válialati képzés é r t é k e l é s e k o r nem tekinthetünk el attól, hogy a képzés csak a k k o r lehet e r e d m é n y e s , ha a vállalat
termékei 54
eladhatóak,
vagyis
a képzés
eredménye r e a l i z á l h a t ó - a kiképzett dolgozók munkájára
népgazdasági
szem-
pontból i s s z ü k s é g van. A vállalati eredményt (termelési é r t é k e t , nyereséget) a növeli, hogy vagy kiküszöböl szűk k e r e s z t m e t s z e t e t ,
felnőttképzés
azáltal
tehát a vállalatnál
munka-
erőhiánnyal küzdő szakmát népesít be, vagy a munkahelyek ellátásának s z í n v o n a lát növeli. A vállalati eredményt m é g egy további tényező i s befolyásolja: hető, hogy a vállalat által nyújtott k é p z é s a dolgozók
vállalathoz való
kötődését
növeli, a magasabb teljesítményt (vagy jobb minőségű munkát) e l é r ő hosszabb ideig tevékenykedik a vállalatnál. Ha munkaerőhiány
felte-
dolgozó
van az adott s z a k -
mában, a fokozott kötődés még nagyobb hozamot jelent a vállalatnak, mivel m u n kaerőtoborzási,
munkaerőfelvételi é s k é p z é s i költségeket takarít meg.
A vállalati képzésből fakadó előnyöket a z 1. é s 2. s z . ábrán érzékeltetjük. ábrák azt mutatják, hogy egy s z a k k é p z e t l e n é s egy betölthető munkakörben hosszú távon m i l y e n
szakképzett dolgozó által
hozamok
Az is
jelentkeznek a vállalatnál
abból, hogy dolgozókat képez ki az adott munkakör b e t ö l t é s é r e . A hozamok a következő forrásokból tevődnek ö s s z e : - a képzetlen dolgozó teljesítménye a 3 . időegységnél mig a képzett dolgozóé már a 2.
éri el
a
bérszinvonalat,
Időegységnél;
- a képzetlen dolgozó teljesítménye c s a k egy egységgel haladja meg a
bérszin-
vonalat, mig a képzett dolgozóé két e g y s é g g e l ; - a képzetlen dolgozó n - 1 időpontban kilép a csak n d
vállalattól - mig a képzett d o l g o z ó
időpontban.
Az ábrán i s bemutatott, pénzben k i f e j e z h e t ő hozamok mellett a vállalat s z á m á ra dolgozóinak k é p z é s e pénzben nem kifejezhető hasznot i s jelent. Ez e g y r é s z t fluktuáció csökkenéséből adódik, a jó vállalati kollektíva - ö s s z e s , letezett - e l ő n y e i v e l ,
itt nem
a törzsgárdatagság kialakulásával. A vállalati légkör
lásához az i s hozzájárul a felnőttképzésen
részjavu-
k e r e s z t ü l , hogy a munkájukkal e l é g e -
dett dolgozók fegyelmezettebbek, k e v e s e b b e t hiányoznak stb.
55
a
b
Teljesítmény Idö (Ft/óra)
n-1
n
n»l
1. ábra A képzetlen dolgozó teljesítménye (vagy: a képzés előtti helyzet) К Ш
Teljesítmény idö
Р
a villalatnál töltött töltött idő 1
2
3
n-l
2.
n
n*l
ábra
A kiképzett dolgozó teljesítménye (vagy: a képzés utáni helyzet) 56
Vállalati szint: ráfordítások A vállalatok szintjén a k é p z é s - a népgazdasági
szlntll k é p z é s h e z
e g y s z e r i é s f o l y a m a t o s , pénzbeni é s "láthatatlan", rövid kező ráfordításokat egyaránt jelenthet.
hasonlóan
-
é s hosszútávon
jelent-
A vállalati szintU ráfordításokat a
követ-
kezőkben olyan csoportosításban tekintjük át, amely s e g í t s é g e t adhat k é p z é s költségeit i s ö s s z e g e z ő hatékonysági vizsgálatok
a
vállalati
számára.
T é t e l e z z ü k fel azt a gyakran előforduló e s e t e t , hogy a vállalat nem végez b e r u házást a felnőttek s z a k k é p z é s é v e l l a p c s o l a t b a n ,
azt
m e g l é v ő épületeiben,
vagy
bőreit termekben v é g z i - tehát e g y s z e r i beruházási költség n e m merül f e l .
Ilyen
f e l t é t e l e z é s m e l l e t t a költségeket a következőképpen csoportosítjuk: - a tanfolyam elindításával kapcsolatban f e l m e r ü l ő költségek, - a tanfolyam fenntartásával kapcsolatos s z e r v e z é s i k ö l t s é g e k , - a tanfolyami k é p z é s állandó k ö l t s é g e i , - a forgóeszközök költségei, - az oktatók képzésének k ö l t s é g e i , - az oktatók b é r k ö l t s é g e , - a tanfolyam r é s z t v e v ő i n e k b é r e é s k i e s ő t e r m e l é s e . A vállalati tanfolyamok m e g s z e r v e z é s e ,
belnditása költségekkel jár,
amelyek
többnyire egy külön e r r e a c é l r a s z e r v e z e t t osztályon, vagy külső szakértők
be-
vonásával Icapcsolatban merülnek f e l . Hazánkban ez a t e v é k e n y s é g vagy az o k t a t á s i , vagy a s z e m é l y z e t i osztályok munkájához kapcsolódik, egyéb
feladatot i s ellátnak é s nehéz meghatározni, hogy
hányadát t e s z i kl a vállalati b e l s ő k é p z é s m e g s z e r v e z é s e .
amelyek
egy
tevékenységük
sor
milyen
Ha az egy-egy tanfo-
lyam beindításával kapcsolatos feladatokat a v e z e t ő s é g világosan kijelöli, a
fel-
m e r ü l ő költség ö s s z e g e a tevékenységgel megbízott dolgozók b é r e alapján m e g h a tározható. A tanfolyam fenntartásával kapcsolatos költségek általában szintén az oktatási, vagy a s z e m é l y z e t i osztályon jelentkeznek é s e tevékenységet ellátó
alkalmazot-
tak béréből, f e l s z e r e l é s ü k b ő l (Írógépek, számológépek s t b . ) é s a tanfolyamot
se-
gítő tananyagok ö s s z e á l l í t á s á v a l kapcsolatos költségekből
(pl.
tevődnek ö s s z e
nyomdaköltség). A k é p z é s á l l ó e s z k ö z költségei állandó j e l l e g ű költségek, a m e l y e k a 57
tanfolyam-
h o z s z ü k s é g e s épületek, gépek, b e r e n d e z é s e k amortizációjának formájában j e l e n nek m e g . Ez a k ö l t s é g t é t e l igen e r ő s e n változhat a s z e r i n t ,
hogy
milyen
szak-
m á r a történik a k é p z é s (tehát milyen b e r e n d e z é s e k , gépek s z ü k s é g e s e k ) . A z é s forgóeszköz k ö l t s é g e i
kép-
a képzéshez s z ü k s é g e s anyagokra forditott kiadásokból,
a z oktatást s z o l g á l ó gépek üzemfenntartási, javitási költségeiből é s egyéb, zéshez szükséges
kép-
e s z k ö z ö k költségéből tevődnek ö s s z e .
A z oktatók k i k é p z é s é n e k költségei külső szakemberek bevonása esetén könnyebben meghatározhatók; bérköltségük elkülöníthető a könyvelésben.
A költségek
gyakorlati példák s z e r i n t - kedvezőbben alakulnak, ha vállalati dolgozókat tenek fel e r r e
a célra,
-
készí-
mivel ők általában hosszabb Ideig végeznek oktatómunkát
a vállalatnál, mint a külső szakértők / 2 / . A z oktatók b é r k ö l t s é g e i n e k
meghatározása vállalati oktatók
a k k o r , ha az oktató c s a k ezt a tevékenységet n e m ritka, hogy a vállalati szakemberek,
végzi.
A
esetében
egyszerű
gyakorlatban
azonban
művezetők egyéb tevékenységük mellett
v e s z n e k r é s z t az oktatásban. Ilyen esetben a
költséget a
művezetők vagy
s z a k e m b e r e k k i e s ő t e r m e l é s e jelenti (ez a k i e s ő órákra e s ő
termelési
más
értékben
f e j e z h e t ő ki). A képzésben r é s z t v e v ő dolgozók k i e s ő t e r m e l é s é t
szintén figyelembe kell venni.
A képzés teljes vagy részmunkaidőben egyaránt történhet, vagy r é s z l e g e s t e r m e l é s é n e k k i e s é s é t o k o z z a .
Így a dolgozók t e l j e s ,
A dolgozók a vállalati
z é s idejére általában t e l j e s bért kapnak. A kiesett t e r m e l é s i érték
továbbképmegállapítá-
sánál ezt lehet meghatározott kulcs s z e r i n t növelni (A tanfolyamon való e s e t l e g e s t e r m e l é s értékét s z i n t é n figyelembe kell venni, csökkenteni e z z e l a költségeket.)
A z egyén szintje: hozamok A képzés az egyén s z á m á r a anyagi é s n e m anyagi t e r m é s z e t ű hozamokkal ( e l ő nyökkel) és ráforditásoldtal jár. Hazai vizsgálatok is rámutatnak, anyagi jellegű hatásoknak igen nagy a szerepűit, esetenként
hogy
lényegesen
a
nem-
befolyá-
s o l j á k a dolgozók döntését a képzésben való r é s z v é t e l l e l kapcsolatban. Ilyen
ten-
dencia e r ő s ö d é s é t figyelhetjük meg a fejlett tőkés országokban i s . A képzés
ho-
z a m a i és ráfordításai n e m csupán magát a dolgozót, hanem családját, 58
ls érintik,
m é r é s ü k e t és ö s s z e s í t é s ü k e t - habár e r r e történtek k í s é r l e t e k / 3 / - ez a mény tovább
körül-
nehezitl.
Ezon a szinten hozamnak minősül mindenekelőtt a dolgozó bérének n ö v e k e d é s e , a m e l y e g y e s vállalatoknál - a kollektiv s z e r z ő d é s s z e r i n t -
s z e m é l y i pótlék f o r -
máját ölti. (Például egyik m ű s z e r i p a r i vállalatunknál a m á s o d i k szakma z é s e e s e t é n a dolgozó 20 %-os pótlékot kap,
ha
m e g f e l e l ő e n változott és 5 %-ot akkor, ha régi
munkaköre
az
megszer-
uj szakmának
munkakörében maradt.) A p ó t l é -
kon kivül a dolgozó bére a nagyobb teljesítmény
elérésével,
v a g y a bonyolultabb,
jobb minőségben e l v é g z e t t munkával párhuzamosan is n ö v e k s z i k . Találkozhatunk olyan véleményekkel, ma f e l é való á r a m l á s a attól függ,
amelyek
szerint a dolgozó A-tól В
szak-
hogy milyen jövedelemdifferencia várható ettől
a változástól a dolgozó még munkában töltött ével alatt / 3 / . Ebből következik v é l e m é n y szerint - , hogy a fiatalok potenciálisan
mobilabbak,
mivel
időn keresztül élvezhetik a magasabb jövedelmet. (Ez a - szerintünk
hosszabb helyes
n é z e t k i e g é s z í t é s i - e s z o r u l annyiban, hogy n e m csupán az egyén gazdasági fontolásáról van s z ó , hanem arról a pszichológiai szempontról i s ,
meg-
hogy a f i a t a -
labbak magát a változtatást é s az a z z a l járó kockázatot könnyebben e l v i s e l i k , azt e s e t l e g igénylik
e
sőt
is.)
A béren kivül egy s o r n e m pénzben kifejezhető hnszna i s származhat az e g y é n nek abból, ha felnőtt korában képezi magát. S z a k i s m e r e t e i nak, aminek következtében számára előnyösebb munkát
konvertálhatőbbá v á l -
végezhet
(pl.
fizikailag
k e v é s b é m e g e r ő l t e t ő t , bonyolultabbat, nagyobb szakmai perspektívát nyújtót 6tb.), e s e t l e g munkakörülményei
i s javulnak,
jobb kollektívába, képzettebb dolgozók
kö-
z é k e r ü l . A dolgozó m é r l e g e l é s é t az l s befolyásolja, hogy perspektivikusan
mi-
lyen l e s z a k e r e s l e t az Illető szakma iránt, hogyan használható fel a szakma
a
jövőben. A tőkés szakirodalom Igen gyakran a képzés e g y é n szempontjából l s - a munkanélküliség
legfőbb pozltiv hatásaként
-
az
m e g s z ű n é s é t i l l . elkerülhetőségét j e -
löli m e g . Enr.ek oka, hogy n kormányszintű átképzési
programok célja a
tőkés
országokban e l s ő s o r b a n a munkanélküliség c s ö k k e n t é s e . Ehhez hozzátehetjük, hogy magának a munkábalépésnek l s fontos f e l t é t e l e lehet a k é p z e t t s é g
megszerzése,
ami a s z o c i a l i s t a országokban különösen a nők foglalkoztatási szintjének szempontjából l é n y e g e s .
növelése
A z egyén szintje: ráfordítások A z egyén s z á m á r a pénzbeni ráfordítást jelent, ha a k é p z é s é r t z e t n i e , vagy ha utazási k ö l t s é g e i - a képzésben való
tandíjat kell
r é s z v é t e l miatt -
megnö-
vekednek. A gyakorlatban a s z o c i a l i s t a országokban általában n e m jelent
közvet-
l e n kiadást a dolgozó s z á m á r a a felnőttoktatás keretében való s z a k k é p z é s . t ő k é s országokban a kormányszinten s z e r v e z e t t átképző
fi-
Egyes
tanfolyamok szintén
in-
g y e n e s e k abban az e s e t b e n , ha munkanélkülieket képeznek át, vagy akkor, ha kül ö n ö s e n nagy munkaerőhiánnyal küzdő szakmunkára képeznek. A nagyobb r á f o r d i t á s - t é t e l t a k i e s ő jövedelmek jelentik hogy a dolgozó - t e l j e s e n , vagy r é s z b e n -
annak
következtében,
munkaidőben v é g z i a tanfolyamot.
k i e s ő jövedelem c s ö k k e n t é s é r e , i l l . m é r s é k l é s é r e a gyakorlatban különböző o l d á s o k léteznek. A tőkés országokban a kormányszinten hallgatói az államtól - általában családjuk jövedelmétől kapnak, amely r e n d s z e r i n t a munkanélküli s e g é l y
szervezett függően -
összegével
A
meg-
tanfolyamok támogatást
azonos, de
annál
n e m kisebb. A vállalati tanfolyamok ideje alatt a dolgozók alapbérüket kapják
és
a z utazási költségtöbbletet i s megtéritik számukra. A közvetlen kiadások é s k i e s ő jövedelmek - mint anyagi j e l l e g ű ráfordítások m e l l e t t sok s z e r z ő hangsúlyozza a pszichikai jellegű "ráfordítások" jelentős
-
sze-
r e p é t , amelyeket az átállással járó n e h é z s é g e k okoznak. Van, aki ezek mellett
a
"szociológiai jellegű" ráfordításokat i s fontosnak é r z i , amennyiben az átképzés
a
r é g i munkahelytől, a kollektívától való e l s z a k a d á s s a l jár. F i g y e l m e t érdemlő tap a s z t a l a t , hogy e z a t é n y e z ő egyik dolgozó esetében ráforditás
jellegit, a dolgo-
z ó mobilitásának akadályozó t é n y e z ő j e , mig másutt - épp e l l e n k e z ő l e g - azt
ösz-
tönzi. A ráfordításokkal kapcsolatban azonban hangsúlyoznunk k e l l , hogy az egyén bilitásának léteznek bizonyos t ű r é s h a t á r a i . Ez alatt azt értjük, hogy n a g y előnyöket i s Ígérnek a mobilitás ellenében,
a
nagynak é r e z h e t i , hogy s e m m i l y e n anyagi előnyért
bármilyen
ráfordítást az egyén
olyan
s e m hajlandó a változtatásra.
E z e k a ráfordítások általában n e m pénzügyi természetűek.
60
mo-
A hatékonysági vizsgálatok módszertani problémái Az áttekintett hatások, hozamok é s ráfordítások ö s s z e v e t é s e ugyanazon a s z i n ten Is sok nehézségekkel jár. Még nagyobb problémát okoz azonban a z ,
hogy
-
konkrét példánknál maradva - az átképzés adott szinten f e l m e r ü l ő ráfordításainak e r e d m é n y e i m á s szinten jelentkezhetnek. Ebből
következik,
hogy a
(adott szinten) nem képesek közvetlenül értékelni a ráfordítások m i v e l az eredmény másutt (más szinten) mutatkozik. Ez a ma a hatékonyság m é r é s é t é s é r t e l m e z é s é t l s k é r d é s e s s é tetés m e g t é r ü l é s é b e n csak az lehet Igazán érdekelt, aki seli.
döntéshozók
hatékonyságát,
kercszthatás-problét e s z i , hiszen a b e f e k -
annak ráfordításait
vi-
E d i l e m m á v a l a legtöbbször "a népgazdasági szintű ráfordítás, vállalati
ha-
szon" problémájaként találkozhatunk. Számos s z a k e m b e r
sürgeti hazánkban is
a
vállalatok nagyobb r é s z v é t e l é t a képzés költségeiben. T ő k é s országokban felvetik azt i s ,
hogy az egyén túlságosan sokat nyer a képzésből akkor, ha minden költ-
s é g é t megtérítik, olyan álláspont i s ,
s az átképzés s z á m á r a csak pszichikai megterhelést jelent. Van a m e l y a dolgozók képzés alatt k i e s ő jövedelmének a kormány,
vagy vállalat által történő m e g t é r í t é s é t helyteleníti
/5/.
A felnőttek szakmai k é p z é s é r e vonatkozó hatékonysági Ing k e v é s konkrét példát ismerünk.
vizsgálatokra
viszony-
Az oktatás k ö l t s é g - h a s z o n e l e m z é s e
sokkal
korábban kialakult é s annak e l m é l e t i - m ó d s z e r t a n i
k é r d é s e i v e l ma már igen
mil foglalkozik. Jól j e l l e m z i a két terület közötti
különbségeket, hogy a
rület n e v e s angol k é p v i s e l ő j e ,
sok
szakte-
Blaug az oktatás gazdaságosságával foglalkozó t e r -
j e d e l m e s könyvében kifejti ugyan, kilenc oldalt szentel a s z a k k é p z é s ,
hogy rokonterületekről van s z ó , mégis
csupán
s ezen belül alig néhányat a felnőttképzés g a z -
d a s á g o s s á g i vizsgálatainak / 6 / . A felnőttek szakmai k é p z é s e hatékonyságának kérdéseit elsősorban
elméleti-módszertani
problémákat
elemez.
tárgyaló A
szakirodalom
különböző
szinteken
jelentkező ráfordítások é s hozamok együttes f i g y e l e m b e v é t e l e Inkább elméleti k ö vetelmény marad, e z a gyakorlatban a hatások elaprózódása hatások s z á m s z o r ü s i t h e t ő s é g é n e k n e h é z s é g e i miatt ritkán p r o b l é m a - f e l v e t é s azonban igen nagy jelentőségű.
és a nem-gazdasági
érvényesül.
Az
Felhivja a figyelmet a r r a , hogy
a k é p z é s r e vonatkozó központi döntések csak akkor vezetnek a kívánt
eredmény-
r e , ha f i g y e l e m b e v e s z i k , hogy a képzés a dolgozók é s e s e t l e g a vállalatok 61
ilyen
szá-
m á r a l s ráfordítással jár, amit azok csak
m e g f e l e l ő hozam ellenében vállalnak.
E n n e k tulajdonithaté, hogy több tanulmány a költség-haszon (cost-beneflt)
elem-
z é s e k r e n d s z e r e s e b b é tételét stirgetí a munkaerő képzési programokkal latban / 7 ,
kapcso-
8/.
N i n c s egyetértés abban a kérdésben, hogy m i l y e n célokat kell követnlök az átk é p z é s i programoknak. E g y e s s z e r z ő k a g a z d a s á g i hatékonyság n ö v e l é s é t
áliitják
e l ő t é r b e , mlg m á s o k az általánosabb társadalmi célokat hangsúlyozzák.
Ez
k é r d é s azt a gyakorlati problémát veti f e l , hogy a hatások körét milyen s e n huzzuk m e g , azokat milyen módszerekkel Gordon és mások lényegében azt hangsúlyozzák,
számszerlisitjiik, hogy
a
széle-
aggregáljuk.
a két c é l c s o p o r t
közötti
e g y e n s ú l y m e g t e r e m t é s e a c o s t - b e n e f l t e l e m z é s alkalmazásával érhető el / 9 / . Általános módszertani
követelmény az
e l e m z é s e k k e l kapcsolatban az
összeha-
s o n l í t á s , amikor vagy a k é p z é s előtti é s utáni helyzetet, vagy a képzett és a n e m k é p z e t t dolgozók csoportjait vetik egybe. Az utóbbi megoldást több s z e r z ő h e l y e s li,
m i v e l tisztábban mutatja a képzés-okozta változásokat / 1 0 , A problémák j e l e n t ő s hányada az Időhorizont különbözőségéből
m o k - pl. a magasabb t e l j e s í t m é n y , a bérszínvonal k e r e s z t ü l érvényesülnek,
s félrevezethet,
11/. ered. A
hoza-
növekedés - hosszabb
távon
ha azokat csak rövid távon vesszük
fi-
g y e l e m b e . A gyakorlati vizsgálatok általában 1 / 2 - 2 1 / 2 évet v e s z n e k figyelembe a hatások m é r é s é r e .
Hardln például nyomatékosan
felhívja a f i g y e l m e t az Időtáv
f o n t o s s á g á r a , s a vizsgálatok rövidebb Időszakra történő torzításokra
korlátozásából
adódó
/12/.
A téma szakértől hangsúlyozzák,
hogy n e m értékelhető
egyetlen átképzési
c i ó s e m céljainak v i l á g o s k i j e l ö l é s e nélkül. (E célok nélkül maga az akció i s t e l m e t l e n ! ) Ez annyit jelent, hogy ki kell jelölni a kívánt fő hozamokat és a s é g - h a s z o n e l e m z é s a z t a z alternatívát k e r e s s e , amely mellett a legkisebb d í t á s s a l juthatunk e l a kitűzött c é l h o z .
62
akérkölt-
ráfor-
Néhány gyakorlati v i z s g á l a t r ó l A következőkben példák rövid bemutatásával érzékeltetjük azokat a típusokat,
probléma-
a m e l y e k r e a tőkés országokban a felnőttek s z a k m a i képzésének h a t é -
konyságával k a p c s o l a t o s vizsgálatokat végezték. E példák szintű s z a k k é p z é s r e é s átképzési akciók é r t é k e l é s é r e Corazzlni / 1 3 / abból indult ki, hogy
általában a
kormány-
vonatkoznak.
az oktatást v é g z ő s z e r v e k a
kormánytól
korlátozott ö s s z e g e t kapnak é s azt k e r e s t e , hogyan osztható el ez az ö s s z e g hogy a v i s s z a t é r ü l é s a m a x i m á l i s legyen.
Összehasonlította az általános
ugy,
főisko-
lai képzés és a s z a k k é p z é s költségarányait az iskola b e f e j e z é s e utáni bérek
ará-
nyával. Megállapította, hogy ha a bérdifferenciák
vagy
csökkennek, akkor a szakmai képzés
változatlanok maradnak
kevésbé lesz k i f i z e t ő d ő az egyén s z á m á r a ,
mint az általános k é p z é s . Drouet a fémipari dolgozók példáján vizsgálta / 1 4 / .
szintén a k é p z é s i befektetések
arányait
Ő azonban csak a szakoktatás különböző formái közötti
választást
klvlnja megkönnyíteni a döntéshozók s z á m á r a .
Megállapítja, hogy az e g é s z n a -
pos oktatás azoknak az országoknak f e l e l meg
legjobban,
munkaerő terveket készítenek,
s munkaerőszükségleteiket
amelyek
hosszutávu
képesek előrebecsülni.
A leghatékonyabb formának a s z e r z ő a r é s z i d ő s oktatást tekinti. Main 1200 dolgozóval készített interjút, egy évvel azután, hogy - azonos
mó-
don - továbbkópeztók őket / 1 5 / . A dolgozók többsége kedvezően nyilatkozott, m i vel igényelte, hogy tanuljon (ós jól é r e z t e magát a tanfolyamon). A tanfolyam fő c é l j á t , a dolgozók bérének növekedését azonban nem érte e l . E z z e l szemben hat á s s a l volt a j ö v e d e l m e k r e azáltal, hogy - a
mintán belül
- a foglalkoztatottsági
színvonal növekedett. Edgarton egy kormányszintű átképzési programot é r t é k e l t
/16/.
Az
értékelés
kritériuma az volt, hogy a tanfolyamot e l v é g z ő dolgozóknak milyen hányada d o l gozik az ott s z e r z e t t képzettségének m e g f e l e l ő munkahelyen, t é t e l e z t e - egyben a dolgozó e l é g e d e t t s é g é n e k növekedését ságát ls bizonyítja. Statisztikai ö s s z e f ü g g é s t
Egyik fontos k ö v e t e l m é n y , hogy a k é p z é s i 63
fel-
é s a képzés hatékony-
keresett 92 független változó é s
szakmában való e l h e l y e z k e d é s között. 20 olyan, függő tényezőt t a l á l t , amely javíthatná a
amely - mint
a képzés szervezésével
a
össze-
szakmában való elhelyezkedés e s é l y e i t . programot rugalmasabban alkalmazzák
a z e g y é n e k h e z , a p r o g r a m s z e r v e z ő i ne ragaszkodjanak m e r e v e n a kialakított tatási
ok-
sémákhoz.
H a r d i n és Borús az átképzés egy
kormányszintű programjának gazdasági
t é k e l é s é t tilzte ki kutatása céljául / 2 / . Több e g y s z e r r e indított tanfolyamot
érvizs-
g á l t a k m e g , s f e l t é t e l e z t é k , hogy azok n e m lehetnek egyformán hatékonyak; a hat é k o n y s á g függ a k é p z é s m i n ő s é g é t ő l , a munkaerőpiac
helyzetétől, a
k é p e s s é g e i t ő l stb. A s z e r z ő k a képzést eredményesnek s z e m p o n t j á b ó l , é s javasolták hasonló tanfolyamok mivel a
minősítették a
kormány
f i n a n s z í r o z á s á t a jövőben
h o z a m / r á f o r d i t á s arányjóval kedvezőbbnek mutatkozott, mint pl. a
i p a r i beruházásoké ugyanabban az időszakban. A résztvevők v o l t a k é p z é s , pénzügyi ráfordításaik a rültek.
résztvevők
is, gép-
s z á m á r a is
előnyös
magasabb bérben rövid idő alatt
megté-
Egyik érdekes eredményük, hogy a bérek éves szinten történő
növekedé-
s e annál nagyobb volt, minél rövidebb tanfolyamot végeztek el a dolgozók.
Ennek
a l a p j á n a szerzők a rövid, 60-200 ó r á s tanfolyamok arányának n ö v e l é s é t javasolt á k . Kiszámították,
hogy rövid tanfolyamokon az 500 dolgozó helyett 1850 főt
tak volna kiképezni, a m e l y mind a kormány,
mind a dolgozók s z á m á r a
tud-
nagyobb
h a s z n o t eredményezett volna. Vizsgálatuk korlátjaként említik,
hogy a hatásokat csak rövid, 1 é v e s időszak-
ra e l e m e z t é k . A bérek egyenlőtlen ütemben történő változása miatt helyes követk e z t e t é s e k levonásához 4 - 5 é v e s Időszak f i g y e l e m b e v é t e l é r e volna s z ü k s é g . s ú l y o z t á k , hogy a felnőttképzésben r é s z t v e v ő k ö n a l a c s o n y a b b képzettségű dolgozók arányát,
Hang-
beltil növelni k e l l e n e a nők,
valamint a szolgáltató
az
szektorokban
v a l ó munkára történő átképzést. V i s z o n y l a g kevés vizsgálattal
találkozhatunk a tőkés szakirodalomban a v á l l a -
l a l a t i s z f é r á r a vonatkozóan. Ennek k ö l t s é g e i t a szakértők általában nem tekintik j e l e n t ő s n e k , vagy ha igen, több fontos
költségtényező megállapítása - a vállalati
adatok hiányosságai miatt - nehézséget o k o z . Mivel hazánkban é s m á s
szocialis-
ta országokban a dolgozók vállalatoknál történő speciális k é p z é s e , továbbképzése e g y r e inkább előtérbe keriil, hasznosnak tartjuk
egy
vállalati
r é s z l e t e s e b b i s m e r t e t é s é t . A szerzők: T h o m a s , Maxham 1 9 6 7 - b e n végezték Angliában / 1 7 / . s z a k k é p z e t l e n dolgozók
és Jones
esettanulmány a vizsgálatot
Abból indultak ki, hogy a vállalat számára a
'kiképzése" akkor l s költségekkel jár, ha azok nem f o r 64
m á l i s képzést kapnak,hanem munka közben, a gyakorlatban s z e r z i k s é g e s i s m e r e t e k e t . Tehát - e l t é r ő e n az n e m különböző képzési alternatívákat
előzőekben hasonlítottak
bemutatott össze,
meg a
szük-
vizsgálatoktél
hanem a
-
"képezni -
n e m képezni" alternatívát. A z esettanulmány egy konfekcióipari vállalatnál k é s z ü l t , ahol a v a r r ó - é s gépek k e z e l é s é r e fiatal, s z a k k é p z e t l e n nőket alkalmaztak,
egyéb
akiket a régebben ott
dolgozók tanítottak be. Az uj dolgozók átlagos t e l j e s í t m é n y e a l a c s o n y , a fluktuác i ó pedig m a g a s volt. A vállalat az Ipari Szakke >zési
Szolgálat s e g í t s é g é t
vette
igénybe a f o r m á l i s képzés - tanfolyam - m e g s z e r v e z é s é h e z . A tananyag kialakításához fontos volt a képzés alatt e l é r e n d ő cél
k i j e l ö l é s e , amit t e l j e s i t m é n y s z l n -
vonal formájában adtak m e g . Azokat a dolgozókat, akik a tanfolyam ideje gyengébb eredményt tanúsítottak,
alatt
elbocsátották, vagy m á s munkakörbe h e l y e z t é k .
Fontos célként tűzték ki azt i s , hogy a képzés után növekedjéka dolgozók
válla-
Iatnál eltöltött ideje. A költségeket öt tétel ö s s z e g z é s é b ő l nyerték: - az ui k é p z é s i forma b e v e z e t é s é n e k k ö l t s é g e i , - a z oktatók képzésének k ö l t s é g e i , - a képzés anyagköltségei, - a z oktatási osztály k ö l t s é g e i , - a képzés alatt kifizetett b é r - é s t e r m e l é s különbsége. A tanfolyam m e g s z e r v e z é s e a vállalat számára nagy kiadásokat jelentett, n ö s e n jelentős volt az utolsó t é t e l , a k i e s ő t e r m e l é s értéke. kiképzettek átlagosan 30 l - k a l magasabb teljesítményt
külö-
Ezzel szemben
a
értek el a k é p z é s b e f e j e -
z é s é t ő l számított egy év alatt. A vállalatnál eltöltött átlagos idő is megnőtt;
az
r
uj képzési forma b e v e z e t é s e előtt a dolgozók 64 / ( -a kilépett egy éven belül, a s z á m 26 %-ra csökkent. A k é p z é s i idő, vagyis a m i r e a dolgozó j e s í t e n i tudja a kitűzött t e l j e s í t m é n y szinvonalat,
tartósan
ez tel-
17-ről 7 hétre csökkent.
A számitások azt mutatták, hogy a kiképzésből adódó haszon 25 ' / - a adódott a magasabb teljesítményből é s 75 %-& a fluktuáció c s ö k k e n é s é b ő l . A dolgozóknak r é s z v é t e l nem jelentett k ö l t s é g e t , viszont a magasabb teljesítmény
elérése
átlagosan 25 ' / - k a i magasabb bért kaptak. A vállalat hasznát a fluktuáció kenése
eredményezte. 65
a
után csök-
A z esettanulmány k o r l á t j a , hogy csak a pénzllgyi hatásokat v i z s g á l t a . Ennyiben á l t a l á n o s is a példa. A vizsgálatok következő fejlődési
szakaszában minden
bi-
zonnyal helyet kapnak majd az igen nagy jelentőséggel biró, nem pénzügyi j e l l e g ű hatások i s .
Irodalom / 1 / M. W. Reder: C r i t e r i a for Judging the E f f e c t i v e n e s s of Training P r o g r a m a Department of E c o n o m i c s . Stanford University 1973. / 2 / E . Hardin - M. E .
Borus: Economics B e n e f i t s and C o s t s of Training.
Michigan,
1971.
/ 3 / L. Klaassen: Migration in Europe.
Paris,
1974.
/ 4 / A . Sjaastad: C o s t s and Returns of Migration. The Journal of Political Economy.
1972. Supplement.
/ 5 / E . W. S t r o m s d o r f e r : Economic Concepts and Criteria, for Investment in Vocational Education. T h e Stanford R e s e a r c h Institute, 1967. / 6 / M. Blaug: T h e P r i v a t e and Social Returns on Investment in Education:Some R e s u l t s for Great Britain. 1967.
3.
Journal of Human R e s o u r c e s ,
sz.
/ 7 / II. Goldwasser: An Approach to C o s t - E f f e c t i v e n e s s Studies in Manpower P r o g r a m s . U. S. Department of Labour.
1966.
/ 8 / D . A. R. F o r r e s t e r : The Costs and B e n e f i t s of Industrial Training. T e c h n i c a l Education and Industrial Training,
1967. 2.
sz.
/ 9 / M. S. Gordon: Retraining P r o g r a m s - At home and Abroad. Madison, 1965. / 1 0 / D . Garbutt: T r a i n i n g Costs: With R e f e r e n c e to the Industrial Training Act. London,
1969.
/ 1 1 / C. D . Ellis: A n a l y s i s and Costing of Company Training, London,
1969.
/ 1 2 / E . Hardin: B e n e f i t - C o s t Analyses of Occupational Training P r o g r a m s . A C o m p a r i s o n of R e c e n t - S t u d i e s .
Madison,
1969.
/ 1 3 / A. J . Corrazzini: Vocational Education: A Study of Benefits and C o s t s . Princeton,
1966.
66
/ 1 4 / P . Drouet: E c o n o m i c Criteria Governing the Cholse of Vocational Training S y s t e m s . International Labour R e v i e w , 1968. 3. s z . / 1 5 / E . D . Main: A Nationwide Evaluation of MDTA Institutional Job Training. Journal of Human R e s o u r c e s , 1968. 2 .
sz.
/ 1 6 / H. A . Edgarton: T h e Prediction of Outcomes of MDTA P r o g r a m s . University of W i s c o n s i n , / 1 7 / B.
Thomas
The
1967.
- J . Maxham - J . A . G. Jones: A C o s t - B e n e f i t Analysis of Industrial Training. 1969. 2.
British Journal of Industrial Relations,
sz.
/ 1 8 / Jadov - R ó z s i n - Zdravomiszlov: Cselovek i jego rabota. Moszkva, / 1 9 / Pályakezdő fiatalok gondjai. KISZ Ijfusági é s Érdekvédelmi tanulmánya,
1973.
67
1967.
Bizottságának
Pungorné N e m e s Ágnes:
A GÉPKIHASZNÁLÁS ÉS KÖLTSÉGEINEK MÉRÉSI LEHETŐSÉGEI A GÉPIPARBAN
A vállalati gazdálkodás megoldásra váró problémái között az utóbbi időben előtérbe kerillt a gépek, b e r e n d e z é s e k é s s z e r ű
ismét
kihasználása. Nyilvánvalóvá vált,
hogy a l é t s z á m - é s beruházásigények csökkentését, a t e r m e l é s i folyamatok b e l s ő tartalékainak feltárását alapvetően a munkaidőalap és a k o r s z e r ű d e z é s e k kihasználásának jobb m e g s z e r v e z é s é v e l
t.ermelőberen-
érhetjük e l . Ez a
helyzetfelis-
m e r é s tükröződik az utóbbi 10 év alatt lezajlott legkülönfélébb politikai-társadalmi é s tudományos fórumok vitáiban,
határozataiban i s .
Az elmúlt
évtizedben
megfigyelhető változásokat vizsgálva azonban feltűnik, hogy a gépkihasználás helyzetében lényeges javulás nem tapasztalható. A problémát a gépiparra vetítve, megállapítható, hogy az ágazat technológiai sajátosságaihoz kapcsolódó objektiv akadályok feloldása
mellett a
termelőberen-
d e z é s e k kihasználásának n ö v e l é s e olyan feladatokat is f e l v e t , amelyek a h e l y z e t f e l m é r é s n é l , a döntések e l ő k é s z í t é s é n é l rendelkezésre álló információs i s érintik. Anélkül,
rendszert
hogy a gépkihasználás növelésével kapcsolatos feladatok
rában a v i z s g á l a t i - m ó d s z e r t a n i kérdéseknek túlzott jelentőséget
so-
tulajdonítanánk,
fontos kiinduló feltételnek kell tekintenünk az adatbázis felülvizsgálatát, &z é r t é kelés
célszerű megválasztását.
Közismert j e l e n s é g például, hogy a gépek tényleges
kihasználását a
statiszti-
kai adatszolgáltatási r e n d s z e r az időbeli kihasználás mutatójával méri,
amelyben
a technikai k i h a s z n á l á s rejtve marad; ugyanakkor a g y á r t á s e l ő k é s z i t é s n é l kialakított é s s z e r ű technológia a t é n y l e g e s gépterhelések
i s m e r e t e nélkül gyakorta
el-
m é l e t marad, minthogy a művezető esetenként az éppen szabad gépre osztja át a müveletet. További problematikus terület a gépkihasználás költségvetülete, ugyani s pl. a g a z d a s á g o s technológiák kiválasztásánál műveleti időkel v e s z i k s z á m í t á s b a ,
általában (jó esetben)
mivel a gépre bontott
korlatilag hiányzik.
68
csak
költségfelosztás
a
gya-
A gépkihasználás komplex problémakörében - az utóbbi
Időben folytatott
vál-
lalati tájékozódó vizsgálatok tanulságait felhasználva - e l s ő s o r b a n a gépre o r i e n tált k ö l t s é g f e l o s z t á s h o z ,
vagyis a hatékony gépkihasználás m é r h e t ő s é g é h e z
kap-
c s o l ó d ó alábbi k é r d é s e k r e kerestünk választ: - mit értünk a k o r s z e r ű technika hatékony kihasználásán? - m i l y e n adatbázissal
számolhatunk?
- a g é p r e orientált költségfelosztásnál milyen alapelvek s z e r i n t érvényesíthető a kihasználtság h a t á s a ?
1. A k o r s z e r ű technika é s a hatékony kihasználás
értelmezése
A h e l y e t t , hogy belebonyolódnánk a definíciók s z ö v e v é n y é b e ,
inkább az adott
v i z s g á l a t s z ü k s é g l e t e i h e z mérten kíséreljük meg a két f o g a l o m együttes é r t e l m e zésének szemléletét
érvényesíteni.
A m i k o r a technika hatásait vizsgáljuk, nem magából a technikából, hanem nak mindenkori kihasználásából c é l s z e r ű kiindulni. Klasszikusainktól
an-
kölcsönözve
a magyarázatot: "A gép éppúgy nem közgazdasági kategória, m i n t á z ökör,
amely
az ekét huzza. A gépek jelenlegi alkalmazása egyike j e l e n l e g i gazdasági r e n d s z e rünk viszonyainak, a gépek kiaknázásának módja ellenben mint maguk a g é p e k . " A
gépek
korszerűségének
A z Ilyen
megállapításánál NC),
gépállományunkról
ipari o r s z á g o k é
(USA,
hol a
gép életkorát,
hol a gépértéket tekintik egyedül m e g -
Anglia,
kapcsolatban
kiderült,
érdemes
hogy
fiatalabb,
Franciaország,
évnél fiatalabb gépek az ö s s z - á l l o m á n y
kategori-
megjegyezni' mint
Csehszlovákia,
habár m é g nem k i e l é g i t ő mértékben - a tényleges elmarad. 69
vállalati
korszerűb-
nem k i e l é g í t ő alakulása is alátá-
Uj g é p b e s z e r z é s e i n k során mind több k o r s z e r ű
málistól m e s s z e
kö-
s t b . ) , a 10
mintegy 45 %-át t e s z i k kl. A
bet i s . Ezt a tényt a t e r m e l é k e n y s é g i mutatók
a
a fejlettebb
g é p b e s z e r z é s e k tanúsága s z e r i n t viszont, az uj gép nem jelent egyben
masztja.
dolog,
hol a v e -
j e l l e g ű - például a gépek életkorán alapuló -
z á l á s s a l s z e m b e n i fenntartásokkal vetkezőket:
más
/1/
z é r l é s módját ( p r o g r a m v e z é r e l t , határozónak.
egészen
gépet
állítunk ü z e m b e -
k i h a s z n á l á s emellett
az
opti-
Ugyanakkor azt i s figyelembe kell venni, hogy egy gép k o r s z e r ű s é g e csak nyit é r , amennyit hasznosítunk b e l ő l e ,
s ehhez nemcsak az
időbeli, hanem
technikai kihasználást (pl. a gép paramétereinek megfelelő munkadarabok s í t á s á t ) is érvényre kell juttatni. A k o r s z e r ű s é g g y e l e m r e méltő az a megállapítás,
anya
bizto-
változásának illusztrálására f i -
a m e l y egy néhány évvel e z e l ő t t i
s z e r s z á m g é p k o n g r e s s z u s o n hangzott e l . Robert Jungh szerint a
nemzetközi
csúcsteljesítmé-
nyek hajszolása helyett a jövő technikai főiránya a különböző teljesítmények
ösz-
szehangolása. V i z s g á l a t i szemléletünk általános alapelveként leszögezhetjük,
hogy
valamely
g é p vagy eljárás k o r s z e r ű s é g é t v é g s ő soron nem az dönti e l , hogy optimális t é t e l e k között potenciálisan "mit tud" produkálni, azaz m i r e képes. Sokkal lényegesebb ennél hogyan szolgálja az e g é s z üzemi
"Ideális
környezetben"
annak vizsgálata, hogy a gép
r e n d s z e r átbocsátó k é p e s s é g é n e k
s á g á n a k növelését. Ebben a m e g k ö z e l í t é s b e n a probléma tehát
fel-
beállítása
és hatékony-
m á r túlnő az egy
g é p r e , annak t e l j e s í t ő k é p e s s é g é r e korlátozott s z e m l é l e t e n . A kihasználás fogalmának é r t e l m e z é s é n é l i s sok tisztázatlansággal találkozunk. Igy például, extenzív é s intenzív k i h a s z n á l á s r ó l ,
időbeli é s technikai kihasználás-
r ó l , elkülönítetten beszélünk, anélkül, hogy az átfedések, zők változó s z e r e p e tisztázott lenne. Nyilvánvaló időtartama a t e r m e l é s n e k ,
illetve a z adott,
ugyanis,
hogy intenzitása
illetve a benne résztvevő állóeszközök
nak mindenütt egyaránt é s együttesen van,
tényeés
kihasználásá-
ugyanis a t e r m e l é s mindig
bizonyos
i n t e n z i t á s s a l é s bizonyos ideig folyik. A z üzemelési idő n ö v e l é s e csak akkor fokozza a kihasználást - extenzív oldalról - ha az "intenzitást" ( t e r m e l é k e n y s é g e t ) legalábbis
változatlannak
tekintjük,
i l l u s z t r á l á s u l kölcsönözhetünk egy s z e m l é l e t e s példát Hevesi akadémikustól, aki a f o l y a m a t o s munkarendekkel kapcsolatos vizsgálatainál
kitért
e r r e a kérdésre
is./2/ T e r m i k u s folyamatoknál, ha az extenzív kihasználást - mint időbeli l á s t - növeljük, ugy a m e g s z a k í t á s o k , c s ö k k e n é s e révén minden
lehűlések é s
egyéb műszaki változtatás
h a s z n á l á s intenzitása é s hatékonysága.
felmelegedések nélkül
de 70
ugyanakkor
számának
i s növekedhet a ki-
Ha viszont növeljük a kihasználás
t á s á t (pl. az egy órára jutó t e r m e l é s t ) ,
kihaszná-
a termelési
intenzitöbbletre
igény n e m merül f e l , ugy ezt az intenzitás növelést c s a k egyidejű c s ö k k e n é s é v e l
az Időbeli
kihasználás
realizálhatjuk.
A különböző ágazatokban a kihasználás é r t e l m e z é s é t , tos útjait a hagyományosan kialakult
munkarendek
Illetve növelésének s a j á -
eltérései
is
befolyásolják.
E z z e l kapcsolatban az alábbi tipikus csoportokat c é l s z e r ű megkülönböztetni: a) A munkarend típusának kialakításánál lege tölt be meghatározó s z e r e p e t
elsősorban a technológiai folyamat j e l -
(pl. a kohászati,
vagy a vegyipari
folya-
matok f o l y a m a t o s üzemeltetést követelnek meg); b) A társadalmi igények kielégítésének sajátosságai határozzák rendjét (pl. a t á v k ö z l é s , a k ö z l e k e d é s , szolgáltatások s t b .
a
vendéglátóipar,
meg az ü z e m e l é s az
egészségügyi
területén);
c) Az adott Iparág kialakulásával párhuzamosan kialakuló,
hagyományosnak mond-
ható munkarendek (pl. a textilipar többmüszakos ágazataiban), amelyeknél egy ideig nem kell változással
számolni;
d) Olyan iparágak, ahol az ü z e m e l t e t é s rendje a közvetlen műszaki nyektől, vagy társadalmi s z ü k s é g e s s é g t ő l
függetlenül
követelmé-
i s alakitható. Ebben
a
csoportban található a legtöbb változat, é s itt m é r l e g e l e n d ő a legtöbb t é n y e z ő . Az e g y e s típusok t e r m é s z e t s z e r ű l e g sajátos vizsgálati módszereket Igényelnek. A vizsgálatunk tárgyát képező gépipari terület
e g y é r t e l m ű e n a negyedik
jegyeit v i s e l i magán, ahol a kihasználással kapcsolatos
csoport
változatok m ü s z a k i - g a z -
dasági e l e m z é s e n alapuló s z e r v e z é s s e l alakithatók ki. A gépek kihasználásával s z e m b e n támasztott követelményként nem elegendő üzemórák számának
vagy a t e r m e l é s
mennyiségének n ö v e l é s e .
A feladat
m e g f o g a l m a z á s ' h o z elfogadhatjuk azt. a gondolatot, a m e l y s z e r i n t az az
az elvi
alapvető
követelmény, hogy azonos keretek között többet és olcsóbban termeljünk / 3 / . Ezt az é r t e l m e z é s t felhasználva vezetjük be a továbbiakban a "hatékony fogalmát, a m e l y azt az igényt é r z é k e l t e t i ,
kihasználás"
hogy a tisztán mennyiségi jellegű a d a -
tok mellett a gépkihasználást "minőségi" oldalról is j e l l e m e z z ü k . Nyilvánvaló, hogy egy gépipari
vállalat számára a kapacitások
kihasználása
további ö s s z e f ü g g é s e k e t is magában hordoz. A kapacitások kihasználása n e m c s a k az é v e s t e r m e l é s i programok m e g v a l ó s í t á s á v a l ,
összefügg
hanem bizonyos
fokig
olyan távlati (középtávú) feladatokkal l s , mint pl. az o p t i m á l i s termékstruktúra é s 71
a
géppark struktúrájának az ö s s z e h a n g o l á s a . Sőt ez a kapcsolat
miután egy adott g y á r t m á n y ö s s z e t é t e l ,
Illetve gyártási m e n n y i s é g
a z adott géppark kihasználási l e h e t ő s é g e i t ,
meghatározza
viszont az á l l ó e s z k ö z ö k állományvál-
t o z á s a (beruházások, g é p c s e r é k , s e l e j t e z é s ) , s a (korszerUsités,
interdependens,
illetve a meglévők jobb kihasználá-
m ű s z a k i f e j l e s z t é s ) b e f o l y á s s a l lehet az üzemköltségek alaku-
l á s á r a - Így a t e r m é k e k g a z d a s á g o s s á g á r a ,
rangsorára i s .
2 . Az adatbázissal kapcsolatos vállalati tapasztalatok A gépkihasználás helyzetének f e l v á z o l á s á h o z
fItalában több forrásból i s
ren-
d e l k e z é s r e állnak adatok. Kérdés, hogy e z e k közlll melyik, m i l y e n mértékben és biztonsággal használható fel nemcsak a kihasználás
színvonalának
meghatározá-
s á h o z , hanem egyúttal támpontként a kihasználás é s s z e r ű n ö v e l é s é n e k t e r v e z é s é h e z i s . Nem é r d e k t e l e n annak m e g f i g y e l é s e s e m ,
hogy a jelenlegi
információs
b á z i s lehetőségeit hogyan aknázzák ki vállalataink. A gépipari vállalatok statisztikai b e s z á m o l ó
rendszerében az üzemórákra
natkozó adatok r é s z b e n a KSH, r é s z b e n pedig a KGM
vo-
é r v é n y e s utasitása szerint
kerülnek ö s s z e á l l í t á s r a . A KSH adatigénye a hagyományos
s z e p t e m b e r havi
tel-
j e s k ö r ü r e n d s z e r e s üzemóra f e l v é t e l . E g y e s vállalatoknál a gépórákat folyamatos a n i s megfigyelik. A z adatbázis m á s i k l e h e t s é g e s forrásául szolgálnak azok KGM irányelvek, a m e l y e k a nagyüzemi ipari termelőkapacitások
kihasználásával
k a p c s o l a t o s vállalati feladatok e l ő m o z d í t á s a érdekében még 1972-ben, tehát v e t l e n ü l a M i n i s z t e r t a n á c s 2013 s z . tása
a
köz-
határozata nyomán születtek. A KGM utasi-
/ 4 / a l a p j á n a vállalatoknak - b e l s ő használatra - I-apacitás-kihasználási p r o g -
r a m o k a t és intézkedési terveket kellett kidolgozniok. A KGM utaíitás irányelveinek m e g f e l e l ő e n a vállalatok - sajátosságaiktól g ő e n - homogén g é p c s o p o r t o k r a , e z e n belül a k o r s z e r ű é s nagyértékü b e r e n d e z é s e k r e k i e m e l t e n ; gyárra, g y á r e g y s é g r e , mithatják a kapacitáskihasználás jelenlegi
termelő-
és üzemre differenciáltan s z á -
színvonalát, a jövőbeni
k e t é s a s z ü k s é g e s intézkedéseket. A k o r s z e r ű
követelménye-
gépek jegyzékére általában
a u t o m a t i z á l t , p r o g r a m v e z é r e l t , NC, i l l e t v e 5 évesnél fiatalabb gépeket ták felvenni. A n a g y é r t é k ü gépek kategóriájába a legalább 800 e F t bruttó g é p e k sorolhatók.
füg-
az
javasolértékű
Л tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az ban a KGM Távlati F e j l e s z t é s i
é l e t b e l é p é s e óta eltelt
Időszak-
F ő o s z t á l y a által tett javaslatok nem minden
latnál váltak a f o l y a m a t o s munka r é s z é v é .
Ez
-
feltehetően
válla-
- arra vezethető
v i s s z a , hogy n i n c s b e s z á m o l á s i k ö t e l e z e t t s é g , nincs rá ügyviteli kapacitás,
stb.
Több vállalatnál azonban pozitív tapasztalatokat l s szerezhettünk. Az egyik
meg-
v i z s g á l t gépipari vállalatnál például a gépek üzemóra nyilvántartása még
1964.
é v r e nyúlik v i s s z a , amikor is körrendelet Irta e l ő az e g y e s gyáregységek s z á m á ra a kihasználás f i g y e l e m m e l k i s é r é s é t , e l e m z é s é t ,
s esetenként a központ
felé
információk s z o l g á l t a t á s á t . Az e r e d e t i l e g Hollerith r e n d s z e r b e n készült
nyilvántar-
t á s a 7 0 - e s é v e k r e m á r nem felelt m e g az ujabb
- a
utasítást f i g y e l e m b e véve - á t s z e r v e z t é k
igényeknek.
Ezért
KGM
a nyilvántartást. Ez időtől kezdve
un. Gépminősítő Bizottság döntései alapján jelölik ki
(évente
egy
korrigálják)
az
üzemóra nyilvántartásba f e l v e t t gépek körét. A nyilvántartásra kötelezett gépek közül kiemelt v i z s g á l a t r a a következő csoportokat jelölték ki: • kulcsfontosságú, nagytermclékenységü é s nagyértékü gépek, berendezések (nem helyettesíthető,
a gyártási program tartásához s z ü k s é g e s egyedi gépek, s t b . ) ,
- nagyértékü gépek (900 eFt bruttó érték felett), - n a g y t e r m e l é k e n y s é g ü gépek (pl. különleges z é r l é s ű , NC,
többszerszámos,
másolók,
p r e c í z i ó s kovácsoló,
automaták, stb.
programve-
gépek).
Az e g y e s g y á r e g y s é g e k feladata, hogy a nyilvántartást naprakészen,
műszakon-
ként v e z e s s é k az e célra r e n d s z e r e s í t e t t havi nyilvántartási lapon. Az
üzemidők
m e l l e t t a nyilvántartásban ötféle állásidő okot lehet megjelölni: (T)
T a r t ó s g é p j a v í t á s (TMK f ő - é s k ö z e p e s javitás),
(V)
Váratlan
(M)
Munkahiány (anyag, s z e r s z á m , e g y é b műszaki ok),
(H)
Munkaerőhiány munkarenden belül (betegszabadság, fizetett s z a b a d s á g , h i á n y -
meghibásodás,
zás, kilépés (E)
stb.),
Egyéb okból k i e s ő idő (energiahiány, pontossági vizsgálat s t b . ) .
A g y á r e g y s é g e k feladata a nyilvántartáson tul az adatok e l e m z é s e i s , s ezen a z alapon például: - a kihasználás érdekében a technológiai f e g y e l e m
betartása;
- a gyártás beindítása előtt a m e g l é v ő technológiákat a nológtzálni;
kiemelt gépekre
áttech-
- a k i e m e l t gépek kihasználásáról negyedévenként beszámolókat k é s z í t e n i . A kiemelt gépek időelemzésének megalapozásánál a folyamatosság jelentős s z e r e p e t játszik még akkor i s , ha az adatok
pontossága,
objektivitása,
köztudottan
s o k s z o r nem kielégítő. Ennek i l l u s z t r á l á s á r a szolgálhat az a példa, amelynél az időszakos
megfigyelé-
s e k eredményeit slkerUlt összevetni a folyamatos nyilvántartással. A
megvizsgált
vállalat
T e r v - é s Munkaügyi F ő o s z t á l y a ugyanis - 1974.
év ő s z é n - a
kiemelt
g é p e k nagy r é s z é r e mintavételes munkanapfelvételt készített. A kétféle
módszer-
r e l készült - pl. az egyik gyáregységi műhelyben működő 12 automata
esztergá-
ra vonatkozó - f e l m é r é s i
eredmények összehasonlításából kiderült, hogy a
kieső
idők m e g o s z l á s a e l é g g é eltérő képet mutat. 1. táblázat
T
é
n у
e
z
Kieső idők <%) Folyamatos n y i l Mintavételes munkanapfelvótel vántartás
ő к
alapján Munkaerőhiány
(H)
Munkahiány
(M)
V á r a t l a n meghibásodások
(V)
47,9
T a r t ó s gépjavítás
(T)
7,1
Egyéb
(E)
21,4
11,1
100,0
100,0
23,6
17,8 42,2
-
Összesen:
28,9 -
A m ó d s z e r e k megbízhatósága, használhatósága szempontjából vállalati t a p a s z talataink elsősorban a r r a hivták fel a f i g y e l m e t , hogy - a mintavételes e l j á r á s - amennyiben kielégíti az adott vizsgálati
kör
b e r e n d e z é s e k ) sajátosságainak követelményeit - jól alkalmazható a idők súlypontjainak f e l d e r í t é s é r e ,
(gépek,
veszteség-
s m á s időszakos f e l v é t e l e z é s i módszerekhez
v i s z o n y í t v a könnyebb é s gyorsabb e l j á r á s ; - a gépi v e s z t e s é g i d ő k csökkentéséhez c s a k a folyamatos
nyilvántartás m e g f e l e -
l ő e n (Időben é s egységekben) tagolt adatai adhatnak megbízható M á s s z ó v a l , a gépi veszteségidőkkel
kapcsolatos vizsgálatoknál 74
támpontokat. a mintavételes
f e l v é t e l n e m helyettesítheti a nyilvántartásos m ó d s z e r t ,
Inkább
az
előzetes
- habár mindkét eljárásnál felvetődik az adatfelvétel szubjektivitásának
kérdése,
"szondázás" s z e r e p é t töltheti be;
ugy tlinik, hogy a nyilvántartás f o l y a m a t o s jellege ezt a v e s z é l y t csökkentheti, e m e l l e t t ez utóbbi a l é t s z á m ,
jelentősen
illetve normaórák alapján bizonyos
mértékben e l l e n ő r i z h e t ő l s . A kihasználás e l e m z é s é r e használt alapadatok körének bővítése l e n l e g dolgoznak egy uj k i e g é s z í t ő
érdekében
je-
r e n d s z e r e n , amely e l s ő s o r b a n a bérutalványo-
kat é s a t e l j e s í t e t t normaórákat használja majd f e l . A helyi próbavizsgálatok, de másutt s z e r z e t t alá,
tapasztalatok
is
azt
támasztják
hogy a gópi Idők e l e m z é s é h e z (majd a t e r v e z é s é h e z is) a normaórákra
pitolt m ó d s z e r a célravezetőbb. Elvben ugyanis ez a m ó d s z e r
ala-
lehetővé t e s z i :
- a gépkapacitási é s a t e r h e l é s i m é r l e g kidolgozását; - c é l s z e r ű áttechnológizálást a k i e m e l t gépekre; -- a normaóra é s a v e s z t c s é g i d ő c s ö k k e n t é s i Intézkedési tervek kidolgozását^ s t b . Egy másik alapvetően
megvizsgált
más
módon,
gépipari
vállalatnál
a
gépi
idők
nyilvántartása
a normaidők (munkautalványok gépenkénti
összesítése)
alapján folyik 1972. óta. Ennek s o r á n dekádonként é s gépfajtánként az
üzemórá-
kat a munkalapok alapján ö s s z e s í t i k . A f e l m é r é s b e tehát minden olyan gép rül, a m e l y i k dolgozóval,
illetve munkával el volt
beke-
látva. A z e g é s z r e n d s z e r t
un. Kapacitás Kihasználási Bizottság működteti, melynek főkoordinátora a
az
távlati
f e j l e s z t é s i o s z t á l y . Az e l e m z é s n é l k i e m e l t e n kezelik a nagy t e r m e l é k e n y s é g ű ,
a
szült k e r e s z t m e t s z e t e t képviselő, valamint az újonnan b e s z e r z e t t gépeket. A gyáregységekben az alacsony m u s z a k s z á m o t (müszakr-klhasználtságot)
mutató
g é p e k l e t e r h e l é s é t menetközben i s igyekeznek intézkedésekkel megoldani.A c i t á s o k kihasználásának javítására a Bizottság
kapa-
szintjén döntések születnek,
pl.
g y á r e g y s é g e k közötti kooperációra, a gyártás s z a k o s í t á s á r a , ö s s z e v o n á s o k r a , l é t s z á m átcsoportosításokra, a f e l e s l e g e s gépek
értékesítésére,
0-ra
leirt
gépek
s e l e j t e z é s é r e , stb. A müszakkihasználás
alakulását
évenként é s gyáregységenként
tos - a t é n y l e g e s m ű s z a k s z á m é s az é r v é n y e s
munkarend
még e g y s a j á -
viszonyát tükröző
mutatóval i s v i z s g á l j á k . A mutató tartalma: a szabály s z e r i n t e l s z á m o l á s r a rülő a m o r t i z á c i ó s é s e s z k ö z l e k ö t é s i költségekből leválasztják a tényleges 75
ke-
mü-
s z a k s z á m alapján Indokolt ö s s z e g e t . A nem Indokolt készenléti költség a két s z e g különbözetéből adódik. T e r m é s z e t e s e n e z n e m jelenti a z t , hogy ilyen a z e l s z á m o l á s i r e n d s z e r t i s megváltoztatták (az elszámolandó költségek t é s e a vállalatnál képződő alapot ls csökkentené). alkalmazható - az eddigi tapasztalatok
szerint
B e l s ő használatra
egyszerű,
gyors és
öszalapon
csökken-
viszont
jól
szemléletes
e s z k ö z - arra, hogy a gyáregységek figyelmét fokozottabban az általános költség e k csökkentésének l e h e t ő s é g e i felé fordítsa. A kapacitáskihasználás gyakorlati problémáinak m e g f i g y e l t vállalatok között - az
a
feltérképezése
területén
vállalat képviseli a legfejlettebb
-
a
szinvona-
l a t , ahol a s z á m i t ó g é p e s t e r m e l é s i program s z e r v e s részét képezik a kapacitást e r h e l é s termelőhelyre,
i l l e t v e munkahely m é l y s é g i g lebontott s z á m í t á s a i .
A t e r m e l é s munkanap m é l y s é g ű finomprogramozásának rendszertervét 1974. d e c e m b e r é r e készítették e l . A kéthónapos finomprogramban a produktiv feladatok olyan r é s z l e t e s s é g g e l jelentkeznek,
termelési
amely
- a munkanapokra m e g h a t á r o z z a az elvégzendő feladatokat; - e g y - e g y műhelyen belül - a szükséghez
m é r t e n - munkahelyi gépcsoport,
sőt
- módot nyújt a r r a , hogy havonként az e l é r t teljesítmények megállapíthatók
le-
gépenkénti gyártási s o r r e n d e t tartalmaz;
g y e n e k , s ennek r é v é n intézkedések is hozhatók,
pl. az a l á -
vagy
túlterhelés
feloldásáról. Ilyen rendszerben egyértelműnek látszik, hogy valamennyi olyan gép- é s munkahely-kapacitás (ezen belül műszak, n o r m a ó r a , szakmai m ü v e l e t t e r v e k igényt tartanak,
l é t s z á m is), melyre
a
f e l s o r o l á s r a k e r ü l . így a gépkihasználás nyilván-
t a r t á s a , megvalósítása é s e l l e n ő r z é s e mintegy kényszerpályára kerül és nem e l s z i g e t e l t e n a vállalat alapvető tevékenységétől,
hanem annak s z e r v e s
részeként
j e l e n i k meg. Ennél még l é n y e g e s e b b szempont azonban, hogy a gépi p r o g r a m o z á s képes
el-
bírálni: - a z egymást h e l y e t t e s í t ő gépeket, - a g é p h e l y e t t e s i t é s s e l kapcsolatos normaidő változást, - a z azonos munkára igénybevehető gépfajták közül ki tudja választani azt, a z elvégzendő m ü v e l e t e t a legkorábban m e g tudja kezdeni; 76
amely
- a gépkapacitás mennyiségi változására beszerzés,
(TMK,
értékesítés,
s e l e j t e z é s , uj gép
műhelyek közötti gépátrendezés) gyorsan reagál.
A müveletterveknek
t e r m é s z e t e s e n tartalmazniuk kell
a l k a t r é s z vagy s z e r e l v é n y előállításához s z ü k s é g e s nyolultsági kategóriáját, az
e g y - e g y saját
gyártású
normaidőn klviil a munka bo-
elvégzendő munkafázisok s o r r e n d j é t , a z
igénybevehe-
tő legkedvezőbb gépcsoportot. Ilyen adatok i s m e r e t é b e n l e h e t s é g e s s é válik, hogy a f i n o m p r o g r a m a műszakilag indokolt műveleti sorrend szerint kerüljön
optimali-
z á l á s r a é s a s z ü k s é g e s g y á r t ó s z e r s z á m o k i s időben előkészlthetők legyenek. A z elmondottakkal lényegében azt
kívánjuk illusztrálni, hogy
a
gépkapacitás
nyilvántartásának p a s s z í v s z e r e p e hogyan válik a t e r m e l é s i r á n y í t á s aktív
ténye-
zőjévé. A gyárlátogatások ugyanakkor azt is megmutatták, hogy általában sok az viszont k e v é s az e l e m z é s ; következésképpen n e m feltétlenül az b ő v í t é s e , hanem inkább a c é l s z e r ű e l e m z é s i m a z á s a igér eredményeket a
módszerek
adatbázis további
megkeresése és
gépkihasználás területén. A vállalati
m é r é s é r e a munkaigényesebb
m é g a nyomát s e m leltük. A k i h a s z n á l á s s a l
alkal-
látogatások
s o r á n olyan esetekkel i s találkoztunk, a m i k o r - az előbbiekben vázolt ellentétben - a kapacitáskihasználás
adat,
példákkal
változatoknak
szembeni érdektelenség m a g y a r á z a -
tai között s z e r e p e l a l á t s z ó l a g o s k ö l t s é g - é r z é k e t l e n s é g i s . Ez azonban egy s a j á tos c i r c u l u s v i t i o s u s , ugyanis, amig a gépek szintjéig lebontva nem jük a m é r é s e k e t ,
számításokat, addig az s e m fog
kiderülni,
tökéletesít-
hogy a gépek
ki-
használtságának milyen hatása van az e r e d m é n y e k r e .
3. A gépköltségek s z e r e p e A gépkihasználás komplex döntések e l ő k é s z í t é s é n é l a
a döntéselőkészitésnél problémáinak a megoldásánál, az e z z e l kapcsolatos t e r m e l é s i r á n y í t á s (gyárvezetés) többféle
közelítésre
támaszkodhat. Gyakorlatilag a feladatok m e g o s z l á s á t az
üzemekben egyfelől
munkája - vagyis az igények i s m e r e t é b e n a müvelettervek
a
technológus
kidolgozása - m á s f e -
lől az U z e m s z e r v e z ő munkája - azaz a f e l t é t e l e k é s kapcsolódások biztositása j e l e n t i , melynek eredményeképpen a gőpkihasználás 77
t é n y l e g e s szintje
-
kialakul.
Ugy tűnik, hogy a kihasználás javításának megalapozásához
szükséges
harmadik
l á n c s z e m m é g hiányzik (legalábbis n e m működik) a döntési rendszerben.
A műszaki részoptimumok m e g v a l ó s í t á s i feltételeit lényegében a technológus a z U z e m s z e r v e z ő együttműködése alapján lehet biztosítani.
és
Ebben a körben
ma-
radva azonban a gyártási folyamat e g é s z é t érintő m é r l e g e l é s e k r e már nincs
le-
hetőség; eszköztáruk a gazdasági hatások
(variánsok)
esetben k i e l é g í t ő .
üzemgazdász aktivizálódása jelentheti
Ebben a dilemmában az
é r t é k e l é s é r e nem minden
a kivezető utat. Az Ü z e m v e z e t é s ,
illetve a t e r m e l é s i r á n y í t á s
dolgát megkönnyíti, ha az
egyes
munkafázisokban kialakuló megoldások (változatok) r e á l i s feltételeken ala.ulnak, s ha a kiinduló adatoknak e g y s é g e s bázisa ("adatbank") van, ami az egyeztetést
le-
hetővé t e s z i , igy például, az ö s s z e h a n g o l á s kezdődhet a konstruktőrnél, aki
fi-
gyelembe v e s z i a vállalat adottságait,
konzultálhat a technológussal a
feltételek-
r ő l . A technológus - a hozzátartozó géppark i s m e r e t é b e n - t o v á b b konzultálhat t e r v e z é s i é s munkaügyi osztályokkal a f e l m e r ü l ő alternatívákról,
ilyen
a
alapról
kiindulva az ü z e m v e z e t é s előtt már m ű s z a k i l a g r e á l i s és összevethető alternatívák sora á l l , a m e l y e k alapján a döntésekhez támpontokat adó
előzetes
költség-
a n a l í z i s adható. Viszonylag k e v e s e b b probléma adódik azokban az ágazatokban, ahol a termékek a t e r m e l ő b e r e n d e z é s e k meghatározott é s körülhatárolható körén haladnak csak át gyártási folyamatban,
illetőleg a b e r e n d e z é s e k r ő l
a
végterméket nyerünk, avagy a
gépek t e l j e s í t m é n y e naturális m é r t é k e g y s é g b e n ( m é t e r , stb.) mérhető. Olyan gépipari üzemegységekben v i s z o n t , ahol általánosan jellemző a technológiailag é s m ű s z a k i színvonal tekintetében inhomogén géppark, a gépek k o n v e r tálhatók, a gyártmányok k i s - és középsorozatban, az alkatrészek
sokféleségéből
épülnek ö s s z e - az eredmények é r t é k e l é s e a jelenlegi körülmények között zen megoldható. 78
nehe-
Л kivezető utat az jelentheti, ha olyan irányban keressük a megoldást, ahol a döntések e l ő k é s z í t é s é n é l a költségokozók é s a költséghordozók reálisan közelebb kerlllnek e g y m á s h o z . Egyelőre azonban a kihasználás
számszerlisitési
kísérle-
teinél a vállalatok j ó r é s z t b e c s l é s e k r e vannak utalva.
K é r d é s , hogy a jelenlegi
vállalati nyilvántartási r e n d s z e r milyen l e h e t ő s é g e k e t kinál megalapozottabb tásokra,
szá-
illetve milyen változtatások s z ü k s é g e s e k e számitások érdekében.
így vetődött f e l , hogy a fel nem osztott költségek közül a gépek
üzemeltetésé-
vel kapcsolatos költségek mind nagyobb r é s z é t a tényleges felmerülésnek m e g f e lelően osszuk f e l . Ennek gyakorlati m e g o l d á s a azonban eredmények pontosságát ugyanis az adatfelvételi és
az e l s z á m o l á s i
egyaránt korlátozzák. Ez n e m c s a k hazai p r o b l é m a , az d é s s z e r t e a világon foglalkoztatja, s például korlati tapasztalatokat áttekintve / 5 / ,
kiderül,
nehézségekbe ütközik. Az problémák
üzemgazdászokat
a
kér-
a német kutatók által é s z l e l t
gya-
hogy hasonló helyzettel állnak
szemben. Az adatfelvételnél pl. nehézséget jelent,
hogy
- bizonyos adatokat r é s z b e n közvetett módon kell meghatározni (pl.
energiafel-
használási normákból történő v i s s z a s z á m i t á s ) ; - e g y e s m ű s z e r e k által mért adatok nagy t ű r é s s e l , pontatlanul
kerülnek
rögzí-
tésre-, - m á s adatok ö m l e s z t v e s z e r e p e l n e k ,
s igy az adatátvitelnél, ö s s z e á l l í t á s n á l több
a hibalehetőség; - egyéb,
k i e g é s z í t ő adatok felvételénél a kiképzetlen
s z e m é l y z e t további
hibák
f o r r á s a lehet. A költséggazdálkodás megjavítását például e l ő s e g í t e n é , ha a vállalatok az men belül a homogén gépek üzemeltetési
üze-
költségeit elkülönítetten gyűjtenék
és
tartanák nyilván. Ez esetben a költséghelyet n e m a területi hovatartozás,
hanem
a gépköltségek f e l m e r ü l é s i helye (gép, gépcsoport) jelöli. A gépköltségek
Így a
t é n y l e g e s gépóra-igénybevétel alapján pótlékolhatók a t e r m é k r e . g y á r t á s r a t é n y l e g e s e n fordított gépóra, a pótlékkulcs pedig a
Vetítési alap
géptipus egy
duktiv üzemórájára jutó gépköltség Ft é r t é k e . A gépórák nyilvántartását rű e z e s e t b e n pl. a gépkapacitás nyilvántartásához, vagy a t e r m e l é s i kapcsolni / 6 / .
a
pro-
célsze-
jelentéshez
Ennek a módszernek a gyakorlati alkalmazására eddig c s a k a v i 79
szonylag e g y s z e r ű gyártási folyamatoknál (pl. cementmU, könnyűfémmű, s t b . ) k e rillt s o r . Meg kell j e g y e z n i , hogy a szakirodalomban található g é p ó r a k ö l t s é g - s z á m l t á s r a vonatkozó javaslatok között é r t e l m e z é s b e l i e l t é r é s e k vannak, Így p l . : - ö s s z e s költség ö s s z e g é n e k 1 órára e s ő hányada (termelő munkások bérét i s b e leértve); - miihely-költségek ö s s z e g é n e k 1 órára e s ő r é s z e ,
Illetőleg
ennek
különféle
szempontok s z e r i n t i felosztása gépekre; - n e m az e g é s z miihely, csak a t e r m e l ő b e r e n d e z é s ü z e m e l t e t é s i
költségeinek
felosztása) stb. T e r m é s z e t e s e n mindegyik változatnak megvan a létjogosultsága, hogy milyen c é l r a alkalmazták (vállalati t e v é k e n y s é g gek e l e m z é s e
értékelése,
attól függően, mühelyköltsé-
stb.).
A hivatalos e l ő í r á s o k t ó l eltérő vállalati b e l s ő használatra
készülő
kalkulációs
s é m á k között é r d e m e s n e k látszik s z e m r e v é t e l e z n i néhány j e l l e g z e t e s típust. a) Az utóbbi időben a termékrangsorolásnál jelentkeztek merőben uj Irányok a költségfelosztás korszerűsítésére
/7/.
Ezek
közül
két
jellegzetesen
eltérő
szemlélet: - a termékek o s z t á l y o z á s a lényegében
n e m a k ö l t s é g v i s e l é s e n , hanem
a nyere-
s é g s z e r z ő k é p e s s é g e n nyugszik; a fix költségek f e l o s z t á s a háttérbe kerül; - a k ö l t s é g f e l o s z t á s n á l az a fő c é l , hogy az állandó
költségek mind nagyobb há-
nyada közvetlenül t e r m é k r e osztható l e g y e n . A z előbbi gyakorlati alkalmazásához jó példával szolgál a
pamutipar, ahol
a
direkt költségekhez az állandó költségekből csak a közvetlenül arányosnak tekinthető tételeket s z á m í t j á k hozzá - igy kerülve el a vetítési alapok és pótlékkulcsok okozta torzitásoleat. A z állandó költségek t ö m e g e ez esetben a vállalati
jövedel-
m e z ő s é g vizsgálatánál képezi e l e m z é s tárgyát. Ez a s z e m l é l e t a gyakorlatban azonban c s a k olyan helyeken érvényesíthető, ahol a t e r m e l é s v i s z o n y l a g z á l l vertikumot k é p e z , a gyártmányokra és
termelőberen-
d e z é s e k r e az e g y ö n t e t ű s é g a j e l l e m z ő . A gépipar technikailag, technológiailag gyártmánystruktura szempontjából is jóval ez az irányzat n e m kapcsolható. 80
bonyolultabb jellegéhez
és
nyilvánvalóan
A gépipari sajátosságokat jobban képviseli n másik s z e m l é l e t , ahol a költségek f e l m e r ü l é s é n e k é s e l s z á m o l á s á n a k valós közelítési bá válhatnak mind a technológiai változatok,
módszereivel
mind a
megalapozottab-
termékszerkezettel
kapcso-
latos gazdasági d ö n t é s e k . b) A gépiparban e l s ő
Ízben a technológiai
változatok közötti választás
gazda-
sági megalapozásánál merült fel a j e l e n l e g Is érvényes kalkulációs rendszer toztatásának igénye.
Ugyanis itt mutatkozott meg
legélesebben,
általános költségek f e l o s z l á s a pótlékoló átlagkulcsok
hogy
vál-
az
Uzcml
s e g í t s é g é v e l egyrészt
nem
v e s z i figyelembe a gépek üzemköltségei közötti tényleges különbségeket, r é s z t a vetítési alap (ulapvetően a munkabér) alkalmazása
a
m'.s-
költségalakulással
éppen ellenkező tendenciájú mozgást k é p v i s e l . A probléma áthidalására a vállalatok
egy r é s z e a v e t í t é s i
alap
módosításával
igyekezett a torzítást csökkenteni. Így találkozni lehet olyan példákkal, amikor a gyártási költségstruktúra sajátosságaitól avagy a bér- é s a m o r t i z á c i ó s költség nos költségeket.
függően - az a n y a g - és
-
bérköltségre,
ö s s z e g é r e vetítik a fel nem osztott általá-
F o l y a m a t o s jellegű gyártásnál, pl. a kőolajiparnál, a
termelés-
sel nrányos f e l d o l g o z á s i költségek (technológiai anyag, energia , stb.) és az é r t é k csökkenési Icirás ö s s z e g e képezi a fel költség-aránytalanságok csökkentése
nem oszlott k ö l t s é g e k vetítési alapját, a
érdekében.
A probléma egy r é s z e azonban továbbra ls megoldatlan maradt, ugyanis a t e c h nológiai variánsok közti választásnál
az ö s s z e h a s o n l í t á s r a kerülő gépek
alapgép közti költségdifferenciákat adott t e r m e l é s r e
és
az
( t e r m é k r e ) számították.
A
gépkihasználás g a z d a s á g i é r t é k e l é s é n é l viszont csak s p e c i á l i s esetben
számolha-
tunk azonos t e r m é k r e . c) A g a z d a s á g o s t e r m é k s z e r k e z e t é s a kapacitáskihasználás é r v é n y e s í t é s é r e s z o l g á l az a javaslat, a m e l y szerint a
összefüggéseinek
gépekkel kapcsolatos v a -
lamennyi állandó költséget - t e l j e s kihasználás esetén - proporcionális
költség-
ként számolnák e l . A kapacitás r é s z l e g e s kihasználása e s e t é n gépenként
megálla-
pítható az Uzembentartási költség m e g t é r ü l é s é n e k m é r t é k e ,
a
illetőleg az
a m e l y a gép kihasználatlanságából e r e d ő e n éri a vállalatot / 8 / . rozásához i s m e r n i kell a gépre programozott ó r á r a jutó gépköltségnek a s z o r z a t ö s s z e g é i . 81
Ennek
termékek Időigényének
kár,
meghatáés az
egy
A megoldás l á t s z ó l a g o s e g y s z e r ű s é g e mellett mlndenekeló'tt
a gépóraköltségek
" e g y s z e r é s mindenkorra" történő meghatározása vitatható. A fix gépóraköltségek alkalmazása f é l r e v e z e t ő
lehet a kihasználás változásától nem függő Üzemel-
t e t é s i költségek elhanyagolása miatt, s k é r d é s e s , hogy e z a hatás hogyan dik a t e r m é k - r a n g s o r o l á s n á l .
Mindenesetre
érző-
nagy e l ő r e l é p é s t jelentene, ha a jö-
v e d e l m e z ő s é g vizsgálatánál sikerülne meghatározni, hogy az eddig háttérben
ma-
radó gépértékek m e l y i k terméknél t é n y l e g e s e n milyen súllyal szerepelnek.
Ezen
a z alapon s z á m i t h a t ó például, hogy melyik gyártmánnyal é r d e m e s lekötni a kapac i t á s t ; hogyan csökkenthető az önköltség egyszerűen azáltal, hogy a nagyobb bevételt hozó gyártmányt a magasabb
iizemköltségü gépre t e s s z ü k ; uj
ár-
termék
e s e t é n eldönthető, hogy beruházás helyett a meglévő kapacitást terhelik le, stb. A
mintapéldában
- sajátos módon - a megvalósítható t e r m é k "áttechnolőglzá-
lások" végeredményben a nagyobb értékű é s termelékenyebb gépek
kihasználását
csökkentették, miután a számítások az e g y e s termékeket az alacsonyabb
gépóra-
költségek irányába t e r e l t é k . d) A k o r s z e r ű gépipari berendezések körét ilyen vonatkozásban
szemrevételez-
ve érdekes, hogy egyik illusztris képviselőjüknél - a s z á m j e g y e s v e z é r l é s ű peknél - m e g k í s é r e l t é k a gépóraköltség
gondolatát a gyakorlatba
is átültetni.Az
NC technika b e v e z e t é s é v e l kapcsolatos m U s z a k l - g a z d a s á g i - n z e r v e z é s i tokat ismertető cikksorozat / 9 /
anyagából
gé-
ezúttal csak a témához
tapasztalaIlleszthető
r é s z l e t e k e t emeljük k i . A kihasználásra,
illetve a k ö l t s é g s z á m í t á s i módszerre vonatkozó kérdések előtt
két megjegyzés: - az előbbiekben felvetett, k ö l t s é g - e l k ü l ö n í t é s i igény a példában t e l j e s ü l , miután
a
gyáregységben az NC gépek t é n y l e g e s e n külön költséghelyen szerepelnek; - az NC gépek e s e t é b e n a m i n ő s é g r e ,
megbízhatóságra vonatkozó
követelmények
fontossági s o r r e n d b e n megelőzik a költségtényezőket. A gépéra-költségekbfen e l ő s z ö r is a gépórákról (üzemidőkről, kell világos képet kapni. Az NC gépek
kihasználását a
lusztrálja:
82
veszteségidőkről)
következő diagram
il-
ahol
1, az évi 5000 (átlag havi 417) Üzemóra 2, gépmunkások bélyegzett órája szerinti Üzemidő 3 , gépek által termelt t é n y l e g e s
normaórák.
Az ábrából kitűnik, hogy a z üzemidő, ezen belül a normaórák e g y e n l e t e s e n növekednek. Ez alapvetően a t e r m e l é s i r á n y í t á s j a v í t á s á r a , a technológiai é s a munk a f e g y e l e m s z i g o r í t á s á r a , a TMK munka j a v í t á s á r a , a teljesítményhez kötött bér b e v e z e t é s é r c , s t b .
idő-
vezethető vissza.
A gazdasági kihatásokat a hagyományos (helyettesitett)
gépekhez
viszonyított
ó r a k ö l t s é g különbözete alapján számították kl. A s z á m í t á s i m ó d s z e r költségtényezőinek bemutatására egy gépet (illetve gép-párost) választunk ki:
H3
2. táblázat Max Müller Költségnem
NC
Hagyományos D P - 8 3 0 tip.
eszterga Amortizáció
581
42
412
41
150
20
Energia
27
6
Bérktg. + járulék
99
45
Összesen eFt/év
1269
154
Gépen ledolg.
5000
1950
Ft/ó
253
79
T e r m e l é k e n y s é g e m e l k . (%)
40
Eszközlek.
jár.
Karbantartás
Óraköltség
ó/év
Módositott ó r a k ö l t s .
181
(Ft/ó)
A táblázatból ezúttal nem a s z á m s z e r ü s é g i ,
hanem a módszertani
vonatkozá-
sokat emeljük ki: - a felsorolt tényezők alapján a költségek jelentós hányadát számításba lehet v e n ni; - a b é r / e s z k ö z költségarányok nyilvánvalóan elvben a g é p k i h a s z n á l á s fokozását
meredek irányváltást mutatnak, ami
indokolja;
- az egyes költségtényezőket nem számított értékek, hanem a költséghelyen t é n y l e g e s e n f e l m e r ü l t , illetve nyilvántartott ö s s z e g e k alapján állapították meg; - az óraköltségeket különböző üzemidők alapján számították ki, ami éppen a lineárisan változó tényezőknél torzitja az használás
összehasonlíthatóságot,
hatásvizsgálatára ilyen formában nem alkalmas.
84
ezért a
nem ki-
A mélyebb e l e m z é s t m e l l ő z v e , a s z á m s z e r ű eredményekkel kapcsolatban c s u pán egy é s z r e v é t e l t teszünk: az NC technika gazdasági előnye nyilvánvalóan k ö z vetlenül nem mutatható
kl.
Az
s z ü k s é g van a m i n ő s é g i tényezők
lntózkedések,
mérlegelések
é r t é k e l é s i rendszerének
megalapozásához
kialakítására
t é n y l e g e s költségkihatások pontos i s m e r e t é r e - ezek hiányában
és
a
nehezen körvona-
lazható a gépek é s s z e r ű alkalmazási t e r ü l e t e . Az NC gépek g a z d a s á g i l a g nem mérhető előnyeinek (adottságainak)reátis
szám-
bavétele nemcsak a h a z a i , de a külföldi szakemberek körében is egyelőre datlan feladatot j e l e n t .
Erre utal az a körülmény i s ,
szakirodalomban a z NC gépek g a z d a s á g o s s á g a
megol-
hogy p l . az ujabb amerikai
helyett inkább csak
"indokoltságát"
(justification) hangoztatják. e) A gépipar s a j á t o s s á g a i t s z e m előtt tartó k ö l t s é g s z á m í t á s i
javaslatokat
m e z v e c é l s z e r ű az üzemóra együtthatókon alapuló m ó d s z e r alapelveit is gálni &z adaptálhatóság szempontjából
ele-
megvizs-
/10/.
A m ó d s z e r lényegében az e g y e n é r t é k s z á m o s o s z t ó kalkuláció s p e c i á l i s e s e t e . A z e l ő z e t e s e n kialakított gépóra
alkalmazásának
együtthatók segítségével a
lönböző tipusu é s kapacitású gépek t é n y l e g e s üzemidejét a
kü-
j e l l e m z ő géptípus,
v e z é r g é p üzemórájára számítják át. A pótlókkulcs nem m á s ,
mint a
a
vezérgép
egy produktiv ü z e m ó r á j á r a jutó tényleges gépköltség, a v e t í t é s i alap pedig a óra együtthatókkal átszámított tényleges gépórák ö s s z e g é n e k felel meg. Az
gépelőál-
lított termékek g é p k ö l t s é g e i t a v e z é r g é p üzemidejére átszámított gépóra-igénybevétel arányában o s z t j á k f e l . Ez a m ó d s z e r - j a v a s l a t lényegesen csökkenti a pótlékoló tásiján rejlő t o r z í t á s o k a t ,
rezsi-kulcsos
ugyanakkor l e e g y s z e r ű s í t i a gépköltségek t é t e l e s ,
számíelkü-
lönített nyilvántartásával járó problémákat. Ugyanakkor a m ó d s z e r alkalmazásakor néhány kötöttséggel is számolni k e l l . Л m ó d s z e r lényegében
átlagértékekkel dolgozik,
f e l t é t e l e z v e , hogy a
p a r a m é t e r e k és a gépköltségek arányosak e g y m á s h o z .
Ebből következően, az e l -
s z á m o l á s e r e d m á i y e i c s a k i s hozzávetőleges technikai variánsok hoz elegendőek,
e g y é b üzemgazdasági célokra (pl.
összehasonlításá-
pontos termékkalkulácléra,
kihasználás é r t é k e l é s é r e ) közvetlenül nem vehetők igénybe.
85
műszaki
a
A problémát az o k o z z a , hogy a gépóra együtthatók a különböző tlpusu é s
kapa-
c i t á s ú gépek óraköltsége között értékállandóságot tételeznek f e l , a valóságban
vi-
s z o n t az egyes géptípusok költségei - akár e l l e n t é t e s irányban i s - változhatnak. T o v á b b i problémát okoz, hogy ez a m ó d s z e r a tényleges üzemidőn számolja el a költségeket,
így a különböző kihasználtságu
gépek összehasonlításánál
n á l á s - v á l t o z á s s a l j á r ó költségarányváltozásra
nem érzékeny,
a kihasz-
s nem szűri
ki a
v a l ó s arányokat t o r z í t ó tényleges kihasználás hatását. T é n y , hogy - néhány 10 év előtti k e z d e m é n y e z é s t
leszámitva - az
együtthatókon alapuló m ó d s z e r gyakorlati alkalmazásával elvétve,
illetve a próbálkozás szintjén megrekedve
üzemóra
gépgyárainkban
találkozhatunk.
Az
csak üzemóra
együtthatók folyamatos "karbantartásának" elmaradása azt e r e d m é n y e z t e , hogy az a l a p s z á m i t á s o k n é m i l e g elavultak még mielőtt s z é l e s körben b e v e z e t é s r e
kerültek
volna. A t e r m e l ő b e r e n d e z é s e k kihasználásával kapcsolatos gazdasági m é r l e g e l é s e k zai tapasztalatait s z e m r e v é t e l e z v e
ugy tűnik, hogy a viszonylag l a s s ú
d á s b a n mindvégig s z e r e p e t játszott a
ha-
előrehala-
vállalati érdektelenség, s a valóban
meg-
g y ő z ő számitások nagy munkaigénye. ,Jelenleg az érdeklődés némileg s z á m i t á s o k iránt. A m ó d s z e r
fokozódott
az üzemóra együtthatókon
s z é l e s körű alkalmazása azonban s z á m o s
é s gyakorlati k é r d é s tisztázását igényli.
alapuló elméleti
Ehhez hasznos s e g í t s é g e t nyújthat, n é -
hány - hazai e r e d m é n y e i n k e n túllépő - k í s é r l e t e t bemutatása. f) Óraköltségnormativák - teljesítménytől
függő é s független költségek
alapján.
A Karl Marx Stadt-i Gépgyártástechnológiai Központi intézet (ZIF) által
1965-ben
k i f e j l e s z t e t t óraköltségnormativák a korábban készült
üzemóra
együtthatós e l j á r á s h o z képest jelentős e l ő r e l é p é s t
hazai KGM IÜI
jelentettek, mivel
a normatí-
vákban s z e r e p l ő költségeket teljesítménytől függő és független költségfajtákra
bon-
tottál-:, igy ez a m ó d s z e r a kihasználás vizsgálatára is alkalmassá vált. A géptől függő költségek s e g í t s é g é v e l h e t e t l e n s e g é d e s z k ö z z é váltak p l . :
86
v é g z e t t gazdasági s z á m i t á s o k - elenged-
- a technológiai variánsok ö s s z e h a s o n l í t á s á n á l , - a hatásfok k i s z á m í t á s á n á l , - az ö n k ö l t s é g s z á m i t á s o k terliletén. Az Intézet által kidolgozott normatívákat / 1 1 / a vállatok r e n d e l k e z é s é r e csátották é s s z é l e s körben t e r j e s z t e t t é k . ján, e m p i r i k u s uton, számították kl a
bo-
A normatívákhoz e g y s é g e s bázis l e í r á s o k , az
alap-
energiafelhasználás, a ja-
vítások, a k e n ő - t i s z t í t ó s z e r e k é s a segédanyagok költségeit. A m ó d s z e r előnyeit elsősorban az alábbi területeken érvényesítették: - a vállalatok közötti ö s s z e h a s o n l í t á s o k n á l é s a gépek gazdaságosságának
vizsgá-
latánál; - az uj technikák, technológiák é s r a c i o n á l i s eljárások n é p s z e r ű s í t é s é n é l ; - a vizsgálatba be nem vont vállalatok adaptálhatták a s z á m í t á s o k a t , s így m e n tesültek a munkaigényes
számításoktól.
A m ó d s z e r továbbfejlesztését jelentette a "technológiai általános költség" e l n e v e z é s ű kalkulációs tétel b e v e z e t é s e , a m e l y (a normázott anyaggal,
bérrel egylitt
a technológiai költség komplexusát alkotva) elősegíti a vállalati költségek n o r m a tiv t e r v e z é s é t é s e l l e n ő r z é s é t / 1 2 / .
Ennek
jelentősége e l s ő s o r b a n abban
hogy miután ezeket a költségeket n e m c s a k a f e l h a s z n á l á s , hanem a
rejlik,
kapacitás-kl-
h a s z n á l á s is befolyásolja, a s z á m í t á s o k során mindkét tényezőt ki lehet mutatni. Igy lehetővé válik a t e l j e s í t m é n y - e l t é r é s e k vizsgálatából a kapacitás kihasználás é s költségalakulás közti s z o r o s ö s s z e f ü g g é s gépenkénti, gépcsoportonkénti tatása.
Ez különösen a változó gyártású gépipari vállalatoknál
nagy
kimu-
jelentőségű,
ugyanis lehetővé t e s z i a költséghelyen belüli költség é s t e l j e s í t m é n y közötti funkcionális összefüggés ellenőrzését
/13/.
Mind e z ideig hiányzott a gépkiha6ználással kapcsolatos munkahelyi k ö l t s é g e l l e n ő r z é s (pl. a leírásokat az állandó k ö l t s é g e k lenne változó a kihasználás függvényében).
csoportjába
sorolják, mintha
Érdekes szempont lehet, hogy az
nem el-
használódási é s l e t e r h e l é s i e l t é r é s e k kimutatása alapján különválaszthatók a t e c h nológusok,
művezetők hatáskörébe tartozó problémák a dolgozók f e l e l ő s s é g é t ő l .
Uj aspektusokat tárhat fel a t e r v e z é s h e z , e l e m z é s h e z az a javaslat, a m e l y fix óraköltség-normativákat a rugalmas költségnormativák vábbfejleszteni / 1 4 / . A gép normázott évi költségadatai 87
irányába kívánja
a to-
é s a hasznosítható g é p -
időalap arányából s z á m í t o t t normatívák ugyanis n e m e l é g g é reagálnak a különböz ő gépterhelésekből adódó költségdifferenciákra. A s z e r z ő megállapítása szerint a klilönböző t e r h e l é s i fokozatokra vonatkoztatott
költségnormativák
három tényező-
től függenek: - a z egyes r é s z n o r m a t i v á k nagyságától, - e z e k dinamizmusától a t e r h e l é s módosulása
esetén,
- a gépek, b e r e n d e z é s e k terhelési fokától. B á r a vállalatok általában nem érdekeltek a gépenkénti költségbontásban k e v é s b é a kalkulációs r e n d s z e r t e l j e s
á t s z e r v e z é s é b e n vagy a r e z s i
m o k e s e t l e g e s n ö v e l é s é b e n - a költségekben jelentkező
még
tételszá-
torzító hatások
kiszűré-
s é n e k igénye várhatóan kiköveteli a v á l t o z á s t . A gépóra költségek s i k e r e s alkalmazására a csehszlovák vállalatok gyakorlatában egyik legjobb példával az Olomouci M o r v a o r s z á g i Vasművek I9G4 májusában v e z e t t é k be a módszert
részben / 1 5 / . A gépóraköltség bevezetésének
előzménye,
Időnorma szabályzat s z e r i n t a gépi működési időt nyilván kell tartani / 1 6 / .
szolgálhat.
egy automata gépsorral dolgozó hogy az 1 9 6 1 - e s
külön tételként,
Itt
üzemuj
műveletenként
Ez szolgált alapul a számításoknál.
A gépóra tételek használata ugyan munka igényesebb
az eddiginél,
munka súlypontja gyakorlatilag áttolódik a g y á r t á s e l ő k é s z i t é s
viszont
területére. A
a gé-
penkénti r e z s i a termékönköltség számításba is beilleszthető, sőt lyukkártya, vagy s z á m i t ó g é p e s f e l d o l g o z á s esetén ez nem i s jelent többletmunkát.
4.
Néhány tanulság A jelenleg é r v é n y e s k ö l t s é g e l s z á m o l á s i r e n d s z e r b e n , mint i s m e r e t e s , a
m á n y o s módszerek f i g y e l m e n kivül hagyják, hogy a bérarányok jelentős
hagyocsökke-
n é s e , az állandó k ö l t s é g e k - ezen belül i s az amortizáció - növekedése, a nikai f e l s z e r e l t s é g n ö v e k e d é s e a költséghordozókat "költségokozóktól".
tech-
egyre inkább eltávolította
E z tette aktuálissá, hogy a torzítások
a
kikerülésére - a z e s e -
tenkénti, munkaigényes számitások helyett - é s s z e r ű b b s z á m v i t e l i eljárásokat k e r e s s ü n k . Ezek 'bázisául - ugy tűnik - a technológiai
dokumentációt
is fel lehetne
használni. Minél pontosabb az e l ő z e t e s s z á m í t á s az összehangolt normatechnológiák 88
alap-
ján biztosított e g y e n l e t e s l e t e r h e l é s h e z , annál nagyobb mértékben t e s z i f e l e s l e g e s sé
a zavarelhárító intézkedéseket.
Feltételezhetően
az
előbbi fázisban
adódó
többletmunka a későbbiek folyamán m e g t é r ü l , biztositva ezzel a változtatás
haté-
konyságát. A kihasználtsággal kapcsolatos s z á m í t á s o k a t alapvetően befolyásolja,
hogy
a
g é p e s í t e t t s é g n ö v e k e d é s é v e l a gépköltségek e g y r e jobban előtérbe kerlilnek. F e l t e hetően a kihasználás m é r é s é r e v a l a m i l y e n szintetikus n e m lenne c é l s z e r ű ,
mutatószámot
kialakítani
ugyanis ezt a g y á r t á s , Illetve a gép tipusa i s alapvetően b e -
f o l y á s o l j a . A technológiai variánsok közti s z á m í t á s analógiájára azokat a k ö l t s é g tényezőket c é l s z e r l l e l s ő s o r b a n f i g y e l e m b e venni, amelyek követik az
üzemelte-
t é s v á l t o z á s á t . Ma m á r egyértelmű, hogy az e g y e s technológiai variánsok
mér-
l e g e l é s é n é l s e m e l e g e n d ő csupán a m e g m u n k á l á s i időket f i g y e l e m b e venni, hanem a mögöttük meghúzódó jelentős óraköltség-különbözetekkel ls számolni kell. Az általános k ö l t s é g e k e t - a gépi Idővel ö s s z e f ü g g é s b e n - az alábbiak
szerint
oszthatjuk fel: - darabszámtól függő, - üzemidőtől függő é s - állandó k ö l t s é g e k . Nyilvánvalónak l á t s z i k , hogy a középpontba az üzemidőtől
fliggő költségek
ke-
rülnek. A d i f f e r e n c i á l á s a z é r t l s fontos, m e r t például - a javítások, a v l l l a m o s e n e r g l a é s a segédanyagköltség e l s ő s o r b a n a gép
műkö-
d é s i idejétől függenek; - az e g y e s s z e r s z á m o k költségeit b e f o l y á s o l j a , hogy milyen h o s s z ú ideig
dolgoz-
nak velük; - a mérőeszközök,
készülékek ü z e m e l t e t é s i költségei többségükben nem a m ű v e -
let időtartamától, hanem a t e r m e l é s i volumentől függenek. A f ü g g é s é s f ü g g e t l e n s é g fogalma ebben az értelemben
problematikus,
például az a m o r t i z á c i ó s költségek ö s s z e g e a müszakszámokkal s o k n á l , kenőanyagoknál i s csak f e l t é t e l e s a függő viszony.
változik,
Ugyanigya
energia költség az időbeli é s az intenzív kihasználás (gép é s
mert javítá-
villamos-
munkadarab
para-
m é t e r e k összhangja) alapján alakul. A z e g y e s költségtényezők (igy p l . a bérek ls) 89
változhatnak attól f ü g g ő e n , hogy az adott gép az e l s ő vagy a harmadik
műszakban
üzemel. Amennyiben az a l a p v e t ő szempontokat gyakorlati
számításokon keresztül é r v é -
nyesítjük^ a s z á m s z e r ű értékekből mindenekelőtt két dolog szembetűnő: - a z egy ü z e m r é s z b e n működő és különböző műszaki szinvonalon álló gépek ó r a költségei nagyságrendi eltéréseket mutatnak;
egy forgácsolási perc
a
c s u c s e s z t e r g á n 2 1 , 9 0 F t / ó , mig a t ö b b o r s ó s automatán 1 7 4 , 4 0 F t / ó ; vagyis
igy pl.
a
termelékenységnél n e m lehet csak a m ű v e l e t i időkre támaszkodni. - A gépterhelések változásánál az abszolút gépóraköltségeken ménytől függő ( l i n e á r i s a n változó)
és
belül
a
független (a kihasználtsággal
teljesítcsökkenő)
költségek arányainak jelentősége növekszik meg; ez utóbbiak aránya - az z e t e s számitások s z e r i n t - az Uzemóraköltségek
3 0 - 5 0 %-át teheti
irányítja a f i g y e l m e t arra a körülményre, hogy a gépkihasználás nél az üzemóra k ö l t s é g e k fix r é s z e nemhogy elhanyagolható,
elő-
ki. Ez
rá-
mérlegelésé-
hanem
alapvető
s z e r e p e t játszhat. Mindebből az i s következik, hogy az eddigi módszerekkel
számolt alacsonyabb
gépóraköltségek dezorientálhatnak a gépkihasználásban. Az "olcsó" gépek
leter-
h e l é s e csak l á t s z ó l a g v e z e t k ö l t s é g c s ö k k e n é s h e z .
Amennyiben az adott
gépfajták
kihasználása s z e r i n t differenciált k ö l t s é g f e l o s z t á s
é r v é n y e s ü l , a meglévő drágább
g é p e k jobb kihasználásával a gépekkel kapcsolatos költségek kisebb része
marad
"fedezetien". V é g s ő soron tehát,
ha a gépkihasználás t e r v e z é s é t
költségoldalról megfelelően
közelitjük, fokozatosan eljuthatunk a technológiai variáns kiválasztásánál
érvénye-
s í t e t t optimális g é p t e r h e l é s t ő l az e g é s z géppark kapacitásának hatékonyabb
ki-
használásig.
Felhasznált
irodalom
1 / Marx K. - E n g e l s F . : Válogatott Müvek. II. kötet. Kossuth, 1963. 410. old. 2 / Hevesi Gy.: F o l y a m a t o s munkarendek alkalmazásának gazdasági, é s szociális kérdései.
Akadémiai K.
1966. 90
szervezési
3 / B e y e r , R . : Grundfondswirtschafi: Nutzen wir alle Möglichkelten b e s s e r e r Auslastung. S o z i a l l s t i s c h e Finanzwirtschaft. 1971. 2 3 - 2 4 .
sz.
4 / 7 2 . 1 2 5 / 1 9 7 2 . KGM s z . utasítás. Kohó- é s Gépipari Közlöny,
1972.
szeptem-
ber 2 0 . 5 / Mliller, W.: Maschinenstunden Kostenrechnung D e u t s c h e Finanzwirtschaft. Finanzen und Buchführung.
1969.
6 / Tompa Miklós: A gépóra kalkuláció m ó d s z e r e . Számvitel é s Ugyvlteltechnlka. 1974. 7.
sz.
7 / G e r e n c s é r F . : A kalkulációk m i n ő s é g e . Figyelő, "bőbeszédű" mutató. F i g y e l ő ,
1975. d e c . 10. 4.
1975. d e c . 3. 6. old.
Egy
old.
8 / F e r e n c z i S . : A gépköltség jelentősége gazdaságos t e r m é k s z e r k e z e t kialakításánál. Ipargnzdaság,
1975. 5.
sz.
9 / Bencze V . : A numerikus technika bevezetésének tapasztalatai a GANZMÁVAG-ban. Minőség é s megbízhatóság,
1974. 3 . - 4 . - 5 .
sz.
1 0 / Ü z e m ó r a együtthatók m ó d s z e r e a műszaki-gazdasági számításokhoz. KGM IGÜSZI. 1962. 14. s z .
(Lehotczky G y . - P a r á n y i G y . )
1 1 / Janowitz: Anwendbarkeit der vom Z. für F . d e s Maschinenbaues Karl Marx Stadt entwickelten Stundenkostcnnormative. 1968. 3.
Fertigungstechnik und Betrieb.
sz.
1 2 / R e i n e c k e , G . : Normative Planung und Abrechnung d e r technologischen Gemeinkosten. Deutsche Einanzwirtschaft. 1966.
15.
sz.
1 3 / Hennig, G. - R e i n e c k e , G . : Maschinenstunden - Kostenrechnung In der P r a x i s . Deutsche Finanzwirtschaft. 1964. 3.
sz.
1 4 / R e i n e c k e , G . : F l e x i b l e Stundenkostennormative für Planung und Kontrolle technologischen Gemeinkosten. Deutsehe Finanzwirtschaft, 1967. 4. 5. s z . 1 5 / Hajek, N . - Vyroubal, M.: Gépórák alkalmazása a műhely általános k ö l t s é gek f e l o s z t á s á n á l . Podnikova Organizace.
1904. 10.
sz.
1 6 / Hradeczky, M . : A műhely általános költség f e l o s z t á s a a gépórák arányában. Podnikova O r g a n i z a c e .
1964. 10.
sz.
91
A TERMELÉKENYSÉG TARTALÉKAI - KÖZELRŐL
A következő néhány példa azt s z e m l é l t e t i ,
hogy milyen bonyolult áttételeken
ke-
r e s z t ü l érvényesülnek a napi vállalati gyakorlatban a munkahelyi t e r m e l é k e n y s é g , a m u n k a s z e r v e z e t t s é g fokozását c é l z ó t ö r e k v é s e k . Ezek k a p c s á n kerültek f e l s z í n r e , amelynek módszertani
a példák egy
alapjaival
az
felmérés
Ipargazdasági
1
S z e m l e több a l k a l o m m a l i s f o g l a l k o z o t t . ' A m ó d s z e r gerincét a munkahelyközpontu s z e r v e z e t t s é g - s z e m l é l e t alkotja; az e l e m z é s e k a fontosabb hiányosságok e r e d e n d ő okokig
visszavezetett
alapulnak. Az okvizsgálatokban egyaránt felhasználtuk az interjúkat é s
feltárásán a
folya-
m a t t a l kapcsolatos, f e l l e l h e t ő dokumentumokat.
A munkanormák, a b é r e z é s i mód é s a munka minősége A z egyik vállalatnál a s z e r v e z e t t s é g i h e l y z e t feltárása céljából elvégzett d ő í v e s felmérésből kitűnt, hogy a dolgozók ugy érzik, az alkalmazott
kér-
bérezési
f o r m a (személyi b é r e n alapuló l i n e á r i s teljesítménybér) s e m a m e n n y i s é g n ö v e l é sére,
s e m a m i n ő s é g i munka e l v é g z é s é r e n e m ösztönöz
különösebben.
Megkér-
d e z t e k több munkást, hogy ml ennek a jelenségnek az oka? Válaszok: - A normák nem minden esetben tükrözik a r e á l i s dolgozó nem tudja a megadott normaidő alatt
munkaidőszükségletet. IIa
a
elvégezni a munkát, Inkább " l e -
ég" é s pótidőt k é r . A 100%-ot igy i s e l s z á m o l j á k . - N e m érdemes nagyon "hajtani", m e r t 1 0 5 - 1 0 6 % felett
ú g y s e m számolnak
el
b é r t (vagy l e v e s z i k a normaidőt). - Ha ugyanazt a t e r m é k e t m á s dolgozó k é s z i t i e l , sok esetben
más
normaidőt
adnak. Ilyen módon a teljesítményből n e m derül ki, hogy ki a jobb munkás.
P a r á n y i György: A m u n k a s z e r v e z é s é s a t e r m e l é s i folyamatok. Ipargazdasági S z e m l e , 1972. 4 . s z . 5 - 3 0 . old. P a r á n y i György: A munkahelyek s z e r v e z e t t s é g é t befolyásoló tényezők e l e m z é s e . Ipargazdasági S z e m l e , 1975. 1. s z . 8 - 3 2 . old. 92
- A jó minőségű munkadarabok előállításában a munkások n e m érdekeltek a kisebb e l t é r é s e k e t a s z e r e i d é b e n korrigálják. Selejt esetén a legritkább esetben
blln-
tetnek. A munkásoknak a pontatlan normákra vonatkozó m e g j e g y z é s e i alapján ték meg a normatechnológusokat. mi az oka annak, hogy n e m tlikrözlk a t é n y l e g e s
kérdez-
a normák sok
esetben
munkaldőszllkségletet?
Válaszok: - A normatechnológusok n e m mindig i s m e r i k a
forgácsolandó termék anyagának
kiinduló m é r e t e i t . A kovácsolt előgyártmányokat az
üzemek áltatában
nem
szabványban előirt r á h a g y á s s a l (hanem annál jóval n a g y o b b r a ) k é s z í t i k , m e r t eladott termékek súlyának növelésében érdekeltek,
a az
s az öntvényeknél Is ugyan-
ez a helyzet. A rudanyagoknál pedig akkora a kiinduló á t m é r ő , amilyet
a rak-
tárban találnak. így a normatechnológus n e m tudja megállapítani, hogy
mekko-
ra anyagmennyiséget forgácsolnak majd le a nyersanyagból,
e z é r t pontos n o r -
mát s e m tud k é s z í t e n i . - Nagyobb alkatrészek f o r g á c s o l á s a e s e t é n a dolgozók s o k s z o r hivatkoznak f e l ö n tésekre,
zárványokra,
keményebb a n y a g r é s z e k r e ,
melyek lemunkálása
időt vett igénybe. Ezt p e r s z e e l ő r e t e r v e z n i nem lehet, ilyenkor
több
kérik a pót-
időt.. - Előfordul, hogy későn kezdik el technologizálni
a gyártmányt, s a norma
el-
k é s z í t é s é r e már n i n c s Idő. Ilyenkor a m á r megkezdett gyártáshoz a normát
az
üzemben készítik. Ezekben az esetekben előfordul, hogy a dolgozó e l k é n y e l m e s kedik az időt, s m i k o r a termék normát kap, kiderül, hogy a dolgozó
már
ennél több Időt fordított r á . Ebből is reklamáció és a pótidő kiadása s z á r m a z i k . A munkást a g y á r t á s közben f e l m e r ü l ő problémák
(nagyobb anyagráhagyás
kiinduló m é r e t , anyaghibák s t b . ) idegesitik, s ezért sok e s e t b e n még jobban égeti" a munkát, hogy h i t e l e s bizonyítékot t e r e m t s e n
ka m i n ő s é g é r e i s , A gyengébb munkásnak a rendezetlenség
szakmunkás f i z e t é s é n e k színvonalára. Emiatt
s hat a végzett állapota
mesterkedésekkel a jobb
"le-
a pótidő s z ü k s é g e s s é g é r e .
Ez állandó vitákra ad okot a munkás é s a normás között,
t e r e m t , hogy f i z e t é s é t pótidőkkel é s e g y é b
mun-
lehetőséget
feltornázza a jobb
szakmunkások még
többet
s z e r e t n é n e k k e r e s n i , hogy érvényt s z e r e z z e n e k a nagyobb szaktudásnak, s ez í)3
és
egy
n e m e g é s z s é g e s v e r s e n y t e r e d m é n y e z . A kiadott nagy mennyiségű pótidő' 2 '
(amit
p ó t f i z e t é s n e k is nevezhetnénk) eltakarja a gyengébb é s a jobb szakemberek közötti k ü l ö n b s é g e t , s a jól f e l k é s z ü l t , nagytudásu
szakemberekből jogos
elégedetlensé-
g e t vált ki. A b é r e z é s i mód é s a minőségi m u n k a v é g z é s közötti t a k o r Interjú és dokumentumok k e z é s é n e k történetét.
összefüggések
vizsgála-
alapján nyomon követték egy konkrét selejt
A munkafeladat e g y
alkatrész-sorozaton
m ű v e l e t é n e k e l v é g z é s e volt. A dolgozó a feladatot n e m középre, hanem a középponttól
a
kelet-
horonymarás
végrehajtotta, de a hornyokat
0 , 1 5 - 0 , 2 mm eltolódással marta ki. A
MEO
e m i a t t a tétel 70 %-át javítható munkaselejtnek minősítette. Megkérdezték a dolgozót, e g y e t é r t - e a z z a l , hogy őt jelölték m e g ként,
selejtokozó-
é r z i - e , hogy hibát követett e l ?
A dolgozó: A 40 HS horony k é s z í t é s é n é l a rajzon nem találtam s e m m i e l ő í r á s t az g e l y ü s é g r e vonatkozóan, a müveletterv s e m tartalmazott s e m m i l y e n tést,
e z é r t nem fordítottam különösebb gondot a horony
n o r m a i d ő is elég k e v é s volt, és i d e g e s í t e t t ,
hogy
egylen-
figyelmezte-
központban futására.
A
nem jövök kl v e l e . A rajzra
c s a k a munkadarabok e l k é s z í t é s e után irták rá az engedélyezett mérettürést. a m ű v e z e t ő , s e m a technológus nem f i g y e l m e z t e t e t t , hogy a megengedett
Sem
eltérés
a központtól max. 0 , 0 6 m m . A
művezető:
- Gépeink r o s s z állapotban vannak, e l e v e munkák e l v é g z é s é r e .
nem alkalmasak nagy
Egyik nap nagyolni kell rajtuk,
m m - e s fogással s i m í t a n i - ez nem m e g y . Az központtól való e l t é r é s e különben is rendkívül i s minden e l l e n ő r z é s n é l m á s értéket m é r t , tesek
pontosságú
másik nap néhány
emiitett
munkadarabon a
nehezen mérhető,
század horony
maga a MEO-s
nem csodálkozom rajta, hogy
lettek a darabok.
Ezekután f e l k e r e s t é k a gyártásközi e l l e n ő r t , akinek egyik feladata éppen
2
selej-
az,
>A pótidők tényleges mértékét, okok szerinti m e g o s z l á s á t dokumentumokon alapuló vizsgálattal is ellenőrizték; e z alátámasztotta az interjúkat. Hasonlóképpen bizonylatok alapján ellenőrizhető az órabérek, a teljesítmény é s a k e r e s e tek ö s s z e f ü g g é s e . 94
hogy a s z é r i a jellegű selejtkár k e l e t k e z é s é t
megakadályozza a kötelezően bemu-
talandó e l s ő darab e l l e n ő r z é s é v e l é s megkérdezték
tőle, hogy mit tud
a
selejt
keletkezéséről ? A MEO-s: - Én az a l k a t r é s z funkcióját i s i s m e r e m , maximális
központeltérés
0,06 mm.
sőt pontosan tudom, hogy az e l ő i r t
Néhány évvel ezelőtt ebből az
alkatrész-
ből m á r volt s e l e j t , ugyanilyen ok miatt. Már az e l s ő darab gyártásánál f i g y e l m e z t e t t e m a dolgozót, hogy szigorú
elő-
í r á s van az e x e n t r l c l t á s r a , de ő azt mondta, ez az ő dolga, ő jobban tudja.
Fi-
gyelmeztettem,
hogy jelenlegi m ó d s z e r é v e l selejtet fog gyártani,
n e k e m . T e r m é s z e t e s e n a mttvelet e l k é s z l i l t e
nem
hitte
el
után minden darabot m e g n é z t e m
és
a hibás darabokat k i s e l e j t e z t e m . Megvizsgálva a dokumentációt,
megállapítható, hogy a technológus a
műveleti
utasításban valóban nem hivta fel a dolgozó figyelmét a horony
központhelyzeté-
re,
legyártása
s hogy a rendelő megbízottja valóban már a
munkadarabok
után
- mintegy f i g y e l m e z t e t é s ü l - irta rá a rajzra a megengedett központeltérés é r t é kűit. Az utólagos b e j e g y z é s s e l n e m állított fel uj követelményt, csak rávezette
a
r a j z r a a z t az értéket, amelyet a g y á r t á s s a l foglalkozó szakemberek a s z a b v á n y ban megtalálhattak - ha megnézték
volna!
Л s e l e j t bekövetkezéséért tehát többen is f e l e l ő s e k , aid csak műveleti sorrendet
ir é s a kényesebb gyártási
kezdve
a technológussal.
hibalehetőségekre
nem
hivja fel a dolgozó f i g y e l m é t ; a m ű v e z e t ő , aki kiadja a dolgozónak a munkát a n é l kül, hogy a m e g f e l e l ő szakmai instrukciókkal ellátná, később a gyártás
folyamán
s e m e l l e n ő r z i a dolgozót, nem nézi m e g , hogy m e g f e l e l ő minőségben t ö r t é n i k - е a gyártás.
Felelős
a dolgozó, aki n e m v e s z i figyelembe a MEO-s tanácsait.
utasítja magától a s e g í t s é g e t , nem törődik kellőképpen a z z a l ,
hogy a gépéről
Elle-
kerülő munkadarab minősége milyen l e s z . E kiragadott, de az üzemben tipikusnak tekinthető példáitól megállapítható, hogy a s e l e j t oka n e m műszaki p r o b l é m a , hanem elsősorban r é s z t v e v ő dolgozók n e m t ö r ő d ö m s é g e ,
a gyártási
folyamattan
k ö z ö m b ö s s é g e volt. Ennek okát a
a k é r d ő í v e s f e l m é r é s alapján az ö s z t ö n z é s hiányosságaiban látták.
dolgozók
Ezt t á m a s z t j a
a l á , hogy a minőség javításának f o r r á s a i n á l válaszként megjelölt 9 tényezőből 95
kl-
e m e l k e d i k a jobb m i n ő s é g ű munka e l i s m e r é s e ,
s csak ezután
következik a
mi-
n ő s é g j a v í t á s f e l t é t e l e k é n t a jobb g y á r t ó e s z k ö z , a fokozott gépkarbantartás, a jobb kapcsolat a közvetlen vezetőkkel stb. A vizsgálat s o r á n a szakmunkásokkal beszélgettünk a munkástól függő s e l e j t e s munkavégzés okairól l s . A z e l s ő b e s z é l g e t é s azzal zárult, hogy n i n c s é r t e l m e jobb minőségben dolgozn i , hiszen legfeljebb 100 Ft pótlékért bárki
"önmeós" lehet, 100 Ft pedig
p é n z " . Az egyik munkás három nap múlva m e g k e r e s t e az interjút végző
"nem
szakem-
bert é s a következőket mondta el: "Tudja kérem, az az Igazság, hogy hiába dolgozik valaki jobban,
figyelmeseb-
b e n , nem becsülik m e g a minőséget s e m e r k ö l c s i l e g , s e m anyagilag. Akinek ha nincs s e l e j t j e , a z s e m kap d i c s é r e t e t . Aki sok selejtet csinál, az ls kap emelést.
Büntetést pedig nagyon ritkán kell f i z e t n i ,
sobér-
3000 - 4000 F t - o s
selejt-
kárnál ls csak 5 0 - 7 0 F t - o t . " Több dolgozót m e g k é r d e z t e k , mi a véleményük ről,
egy olyan b é r e z é s i
melyben a pontosabb, fegyelmezettebb munkavégzés
ből e l v e s z ő időt m i n ő s é g i prémiummal pótolnák?
rendszer-
miatt a több t e r m e l é s -
Szerintük ez jó módszer lenne,
m e r t a selejt létrejöttének egyik lényeges oka, hogy az önmaguknak
előirányzott,
kialakult n o r m a - t u l t e l j e s i t é s t mindenképpen el akarják érni. Ha azonban
tudják,
hogy a minőségi munkavégzést a vállalat kellő módon honorál ja, nem hajtják
ma-
gukat, esetleg csak 100 %-ot t e l j e s í t e n e k , de azt gondosabb munkával. A vizsgálat végén a z elemzők a megkérdezettek
mindegyikének feltették a kö-
v e t k e z ő kérdést: mi a z On véleménye, ha az On által elmondott hibák -
elsősor-
ban azok, amelyeket a vállalaton belül meg tudnak oldani - r é s z b e n megszűnnének, mennyivel lehetne csökkenteni a s e l e j t e t ? A 31 megkérdezett közül a piunkások30-40 c
/'c, a vezetők és funkcionális irányítók 2 0 - 3 5 % relativ selejtcsökkenési
lehetőséget
becsültek. A problémaikor általános jelentőségének é r z é k e l t e t é s é r e - kommentár nélkül 3) felelevenítünk egy adatot a hivatkozott s z é l e s körű
felmérésből.
Eszerint
munkanormák m i n ő s é g i ösztönző hatásával mind a munkások, mind vezetőik, Parányi György: Л munkahelyi ösztönzők egy s z e r v e z e t t s é g i tükrében. I p a r g a z d a s á g , 1975. 10. s z . 6 - 1 1 . old. 96
a mind
helyzetfeltárás
a funkcionális irányítók elégedetlenek voltak (36 rangsorolt
t é n y e z ő közül azt
6 - 8 - l k h e l y r e sorolták, ugyanakkor a probléma megoldásának
fontosságát,
sür-
g ő s s é g é t az ugyancsak 36 fokozatú rangsorban a 2 9 - 3 3 helyre (!) tették. (A j e s s é g kedvéért
a normák mennyiségi
a
tel-
ösztönző hatásával az érintettek még e l é -
gedetlenebbek voltak, ugyanakkor a javítás fontosságát,
ha lehet, még
hátrább
sorolták.)
A munkahelyi anyagellátás zavarai A munkahelyi anyagellátás zavarait a munkahelyi s z e r v e z e t l e n s é g egyik
tipikus
jellemzőjeként tartják nyilván. Ez volt a helyzet az egyik gépipari vállalatnál ahol a k é r d ő í v e s f e l m é r é s során a munkások é s közvetlen vezetőik, mind a z (izemmel kapcsolatban lévő szakmai funkcionális
is,
pedig
Irányítók elégedetlenek
vol-
tak az a n y a g e l l á t á s s a l . Az adott területen végzett m i n t a v é t e l e s munkanapfelvételekből kiderült, hogy a munkahelyek anyagellátási zavaraira vezethető v i s s z a az állásidő alátámasztotta a megkérdezettek v é l e m é n y é t .
A gyakori
22 %-a,
s
ez
anyaghiány a közvetlen
mutatókban nem jelentkező t e r m e l é s i problémákat, - a nagyobb állásidő e l k e r ü l é s e érdekében e l r e n d e l t - sürü programváltozásokat l s okozott. A munkahelyi anyaghiány l e h e t s é g e s okainak f e l t á r á s á r a
- az
kapcsolatos feladatkört három tevékenységcsoportra bontva
anyagellátással
- az anyagbiztosítás.
az a n y a g e l ő i r á s é s az anyagkiadás folyamatának e l e m z é s é t végezték e l . A z alkalmazott m ó d s z e r két legfontosabb jellemzője:
a) a folyamat
visszafelé
g ö n g y ö l l t é s e ; az e l e m z é s a munkahelyből kiindulva az e g é s z összefüggő folyamat s o k s z o r o s ok-okozati láncolatát é s r e n d s z e r ö s s z e f ü g g é s e l t
időrendben
visszafelé
gördítve jut el az eredendő okokig, b) A szigorú s o r r e n d i s é g ; a folyamat minden e g y e s l é p é s é n e k kihagyás nélküli
nyomonkövetése.
Az okozati lánc v i s s z a göngyöl i t é s e alapján kiderült, hogy jelentősen e l ő s e g í t e né a - v é g s ő soron a munkahelyen lecsapódó - anyagellátási
problémák f e l s z á -
molását: - az 1_. okozati tényezőcsoportnál a megalapozott, s z a k s z e r ű anyaggazdálkodás az ebből következő, előrelátó a n y a g b e s z e r z é s 97
kialakítása,
és
- 2 . okozati tényezőcsoportnál biztosítási terv,
a t e r m e l é s i feladat figyelembevételével az anyag-
illetőleg az anyagellátási program megalapozott előrelátó ö s z -
szehangolt kidolgozása, - a 3. okozati tényezőcsoport megoldása m e g f e l e l ő ,
a s z ü k s é g e s eszközök
és
munkaerő r e n d e l k e z é s r e állnak. A z okvizsgálal eredményeként az anyagdiszpécsereket anyagellátási helyzetet általában e l m a r a s z t a l ó
korholó
méltatlankodás
és
a
helyett
hazai
egy,
az
anyaggazdálkodás komplex fejlődésére irányuló intézkedéssorozat alakult ki, amely e g y a r á n t kiterjedt: - a z anyaggazdálkodást megelőző műszaki e l ő k é s z í t é s t e r ü l e t é r e , - a z anyagforgalom e l e m z é s é r e , az anyagok csoportosítására, - a z anyagellátási - az előfeltételek
tevékenység s z a b á l y o z á s á r a
és
megteremtésére.
A z intézkedési tervben r é s z l e t e s e n e l ő i r t tevékenységek végrehajtása, már fél év e l t e l t é v e l , egy s o r kézzelfogható eredménnyel járt. Egyebek között: - Az anyagválaszték a z eredetileg ö s s z e s e n 3 1 . 4 5 3 állomány mintegy kétharmadára, pontosabban 2 2 . 4 7 0 egyidejűleg az e l f e k v ő ,
cikkféleséget
cikkelemre csökkent. Ezzel
immobil cikkelemek száma 4110-ről
pedig 19 millió F t - r ó l 8 millió Ft-ra
tartalmazó
1700-ra,
értékben
változott.
- A három gyáregységből álló vállalat
anyaggazdálkodásának centralizálása
produktiv anyagfajták számát az átfedések,
1 9 . 0 1 9 cikkelemet kitevő un.
z a m o s s á g o k kiküszöbölésével 13.587 c i k k e l e m r e
a
párhu-
csökkentette. A kezelendő cikk-
(
e l e m e k számának mintegy 30 /c-os c s ö k k e n é s e az anyaggazdálkodás területén 8
fő
f e l s z a b a d í t á s á t tette l e h e t ő v é . - Az anyaggazdálkodásnál az un. A - D - C e l e m z é s eredményeinek alkalmazása(Ar é s z 405 cikk 3 , 4 2 %, forgalma 2 4 7 . 4 3 6 e F t ; 7 0 . 1 6 2 e F t ; C - r é s z 1 1 . 3 5 5 cikk 8 3 , 5 8 %, m e g t a k a r i t á s mellett - a pontosabb,
B - r é s z 1767 cikk 13 %, forgalma
forgalma
3 8 . 1 6 0 eFt) - a
létszám-
biztonságosabb és racionálisabb anyaggazdál-
kodás m e g v a l ó s í t á s á t kb. 20 %-os kockázati határon belül tette lehetővé; - A z anyagnorma e l ő í r á s o k m e g s z o r í t á s a , valamint az anyagkészlet-nyilvántartás
a
változások naprakészen
pontosabb számitógépes megoldása
alapozottabbá és aktuálisabbá tette az anyaggazdálkodás kiinduló adatait. 98
tartása, meg-
A kényszerpályára vitt, helytállóbb é s hatékonyabb munkavégzés megteremtette a t e r m e l é s i szükségletekkel összhangban álló
anyagtervezést,
Illetőleg a
prog-
ramozott anyagellátást. - A t e r m e l é s anyagellátása - kivéve az esetenként f e l - f e l bukkanó és a v á l l a lat befolyásolási l e h e t ő s é g é n kívül e s ő Importanyag b e s z e r z é s i zökkenőket -
gya-
korlatilag zavartalanná vált. - Az állásidő i s m é t e l t m é r é s e azt mutatta,
hogy az anyaghiány miatt
jelent-
kező veszteségidő-hányad az eredeti 22 %-ról 9 %-ra csökkent. A zavartalan anyagellátás t e r m e l é k e n y s é g i é s
költségkihatása nehezen
s z e r ű s í t h e t ő . A v e s z t e s é g i d ő csökkenés azonban közvetlenül
szám-
érzékelhető,
többek
között a dolgozók megváltozott véleménye alapján l s .
Üzemáttelcpltés,
t e r m e l é k e n y s é g és munkaintenzitás
Utolsó példaként egy vidéki ipartelepítés
kapcsán felmerült t e r m e l é k e n y s é g -
csökkenési probléma feltárásának é s f e l s z á m o l á s á n a k
munkaszervezési,
munka-
helyközpontu v i z s g á l ó d á s o n alapuló megoldását mutatjuk be. A probléma
ugyan-
csak általános; a vidékre áttelepített üzemekben gyakori az nyabb t e r m e l é k e n y s é g ,
eredetinél
a "budapesti normák" n e m t e l j e s i t é s e , aminek
tául mindenekelőtt az ipari kultura, a f e g y e l m e z e t t gozók "kétlakiságával" ö s s z e f ü g g ő kisebb mértékű lett, hogy e tényezők l é t e z é s é t s z á m o s vizsgálat
alacso-
magyaráza-
magatartás hiánya és a d o l érdekeltség s z e r e p e l .
igazolja,
Amel-
nézzük meg, mi volt
a mélyebb háttere az alábbi, viszonylag e g y s z e r ű szituációban a
termelékenység
n e m kielégítő alakulásának. Az egyik s z e r e l ő é s gyártó t e v é k e n y s é g e t
folytató vállalat budapesti
m á r 4 éve ü z e m e l ő gyártó gépsort egy, Időközben
telepén
a vállalathoz c s a t o l t ,
üzembe telepítettek át. Az áthelyezést g a z d a s á g i , m ű s z a k i , területi
és
vidéki munka-
e r ő problémák indokolták. A vidéki g y á r r é s z l e g n é l előnyös m e g v a l ó s í t á s i feltételek Ígérkeztek: - a korábbi alapanyag s z á l l í t á s i ut lerövidült, - a terméken minden munkafolyamat e l v é g e z h e t ő egy helyen, (korábban l e t k e z e l é s t egy kb. 100 k m - r e levő alvállalkozóval
végeztették),
- a gyártást külön üzemcsarnokban lehetett elhelyezni, 99
a
felü-
- korábban Is s z a l a g s z e r ü gyártást v é g z ő dolgozók álltak r e n d e l k e z é s r e . A z áttelepítés megtörtént é s s z i n t e pontosan az eredeti elrendezésben á l l í t o t ták fel a gépeket. E l t é r é s t m i n d ö s s z e e g y , az eddigi "szlik k e r e s z t m e t s z e t e t " m e g s z ü n t e t ő ujabb gép beállítása jelentett. A gyártás folyamatában több helyen müveletkoncentrációt alkalmaztak, s a
gé-
pek többsége e g y e n l e t e s e n volt l e t e r h e l v e . A r e n d e l k e z é s r e álló gyártási tapasztalat alapján, a viszonylag jól tott munkanorma (1000 db/műszak), a bevált
megállapí-
b é r e z é s i r e n d s z e r (alapbér
jesitmény-prémium) és a célszerű gépelrendezés
f
tel-
figyelembevételével a t e r m e l é s
újraindítása 3-4 napos betanulási idővel zökkenésmentesnek
Ígérkezett.
A
vég-
z e n d ő munka nem nevezhető bonyolultnak é s nem igényel különleges ü g y e s s é g e t . A tervezett betanulási idő után elkezdődött
a folyamatos gyártás
e x t e n z í v f e j l e s z t é s n e k megfelelő, egy gép é s egy fő többletet módosított normával (1160 d b / m ü s z a k ) . petés, 80,
a minimális
figyelembe
Ekkor érte a r é s z l e g vezetőit
mert egy hónapos t e r m e l é s után s e m sikerült
vevő
a megle-
a normát t e l j e s í t e n i ,
csak
m a x i m u m 90 % - o s mértékben. A dolgozók Így c s a k alapbérüket k e r e s t é k meg, amely megegyezett
ban v é g z e t t , könnyebb munkájuk á t l a g b é r é v e l , ugyanis c s a k a norma t e l j e s í t é s e után, a t ú l t e l j e s í t é s
a
a
koráb-
teljesítmény-prémium
mértékének megfelelően lett
volna
adható. A vállalat v e z e t ő s é g e ugy állapította m e g az alapbéreket,
hogy a korábbi
ta-
p a s z t a l a t o k alapján feltételezhető 1 1 0 - 1 2 0 %-os normateljesités esetén a nehezebb munka f i g y e l e m b e v é t e l é v e l 12-25 %-os nominálbér növekedés
volt várható.
Ez
n e m történt meg. A norma n e m - t e l j e s í t é s e következményeként a prémium a
má-
sodik hónapban is e l m a r a d t . Ez komoly
f e s z ü l t s é g e t és elégedetlenségei
eredmé-
nyezett. A gyárrószleg illetékes szakembere először
problémára orientáltan - munka-
f o l y a m a t , munkafegyelem, vezetői t é n y k e d é s e l l e n ő r z é s e -
vizsgálta a felmerült
n e h é z s é g okait. Ez a "gyors m ó d s z e r " n e m sok eredményt hozott. A z i n t e r j u - m ú d s z e r ü okvizsgálat keretében a dolgozókkal folytatott tésekből
beszélge-
kiderült, hogy a jelenlegi normát teljesithetetlennek tartják, a
j a v i t h a t ó - s e l e j t zavarja őket, az a n y a g e l l á t á s
akadozása miatt
t ö r t é n ő néhány napos átcsoportosítások bizonytalanság-érzetet 100
más
rengeteg
munkahelyre
keltenek.
Л munkahely s z e r v e z e t t s é g é n e k külső é s b e l s ő , statikus é s dinamikus s z e m előtt tartó komplex,
elemeit
r é s z l e t e s e b b vizsgálat után é r d e k e s eredményre
jutot-
tak. A helyi sajátosságokat f i g y e l e m b e véve
ugy látszott,
hogy a normát
valóban
tul f e s z í t e t t e n állapították m e g . Emellett szólt,
hogy:
- a dolgozó kollektíva ö s s z e t é t e l e alapvetően
megváltozott, a budapesti
gyártás-
nál túlnyomó többségben férfiak, a vidéki gyártásnál nők végezték a munkát, - a z uj gép ugyan a korábbi átbocsátó
képességet
növelte, de nem
lineárisan,
m e r t uj ponton jelentkezett szlik k e r e s z t m e t s z e t , - a gépjavítók nem i s m e r t é k e l é g g é volt a z
a
berendezéseket,
e z é r t hiba esetén
nagy
állásidő,
- az anyagmozgatás nem volt gépesítve (Budapesten
emelővillás
targoncával, itt
kézi e r ő v e l kellett v é g e z n i ) . A z Interjúkból é s további vizsgálatokból
klderUlt,
hogy
e g y é b problémák
is
vannak: - a z anyagellátás akadozik, m e r t a budapesti központi raktáron keresztül ják a z anyagot, tartalék-készletUk m i n i m á l i s , a szállítás
kap-
rendszertelen,
- a jelenleg megállapított norma nem tükrözi a t é n y l e g e s időszükségletet,mert hiányoznak a fennakadásmentes, folyamatos munka
előfeltételei
(anyagellátás,
anyagszállítás). - a k e r e s e t n e m függ a nem javítható. 111. javítható s e l e j t - az alkalmazott b é r e z é s i mód korszerűnek tűnik,
százalékarányától,
mert a
teljesitmény-pré-
mium tulajdonképpen kollektiv b é r e z é s i forma, amely köztudottan szervezettebb együttműködést é s nagyobb munka f e g y e l m e t eredményezhet.
.leien esetben a z o n -
ban e g y e s munkahelyeken nagyobb intenzitást é s erőkifejtést követel a munka,
de
e z s e m az alapbérekben, s e m a teljesítmény-prémiumban n e m differenciálóéik, - a közvetlen vezetőnek szinte s e m m i lehetősége nincs a z anyagi
ösztönzésre,
(a g y á r t á s megindulása óta p r é m i u m , jutalom nem volt.), - a munkavégzés meglehetősen monoton, de a kötelező ebédidőn klvüt munkaközt szünet nincs biztosítva, - a gyártás térbeli e l r e n d e z é s é n e k kisebb módosításai m e s e b b é tehetik a munkavégzést.
könnyebbé, ill. k é n y e l -
- általános volt a f e s z ü l t munkahelyi légkör é s k i s s é e l k e s e r e d e t t a hangulat. A munkaidőfelbasználás tényleges alakulásának
objektiv alapon történő m e g i s -
m e r é s é r e elvégezték a munkafolyamat t e l j e s é s analitikus I d ő m é r é s é t . A sek
folyamatos anyagellátás és - láthatóan - k i s s é
m e l l e t t folytak. M é g i s a norma a számított átlagok
szándékolt
méré-
müveletlassitások
alapján - a várakozás
elle-
n é r e - teljesíthetőnek bizonyult. Ebből egyértelműen kiderült, hogy a m a g a s baj az előbb felsoroltak összhatásából
munkaintenzitás csak "tünet",
a
származhat.
A z e l e m z é s eredményeképpen az alábbi módosításokra é s kisebb á t s z e r v e z é s e k r e került sor: - a z anyagellátás e g y s z e r ű b b ,
közvetlen m e g s z e r v e z é s e ,
- a z anyagmozgatás g é p e s í t é s é n e k
megvalósítása,
- a folyamatos munkavégzéshez s z ü k s é g e s é s a lehetőségekhez képest
optimális
raktárkészlet, - a termelő berendezések
térbeli e l r e n d e z é s é n e k módositása,
- a s z e r v e z e t t pihenőidők beiktatása. A g y á r r é s z l e g é s a z üzemvezető hatásos intézkedései alapján egy hónap alatt a javaslatok legnagyobb r é s z é t megvalósították. A z egy hetes a n y a g e l l á t á s i (feltöltési) kényszerszünet utáni újraindításnál r e l t villás targoncával) a beiktatott - ö s s z e s e n 20 perc n é r e a második
napon
-
bekövetkezett a "csoda", 102 %-os
(bé-
többlet pihenőidő e l l e normateljesités.
A z azóta eltelt néhány hónapban az átlagos teljesítés - változatlan norma lett - 110-112 % - o s . A z elért maximum 117 %. Ez abszolút értékben a
mel-
budapes-
ti t e r m e l é s n e k 1 2 8 - 1 3 0 %-os t e l j e s í t é s é t jelenti a tervezett 116%-kal szemben. További s z e r v e z é s i tartalék Ígérkezik egy differenciáltabb alapbér é s p r o g r e s s z í v kollektiv t e l j e s í t m é n y - p r é m i u m b e v e z e t é s é v e l ,
esetleg
az erkölcsi elismerés
fokozottabb é r v é n y e s í t é s e m e lett. A példák i s m e r e t e t é s é t a vállalati t e r m e l é k e n y s é g n ö v e l é s c s a k n e m minden k ö z v e t l e n é s közvetett f o r r á s á r a vonatkozóan folytatni lehetne. T a l á n ennyi is lélteti,
hogy a munkát s z e r v e z n i ,
s z e r v e z e t t e b b é tenni,
a munkahelyi tevékenységet
c s a k konkrétan lehet,
szem-
termelékenyebbé,
s ezt az aprólékos munkát kell át-
hatnia egy m e s s z e b b r e tekintő, r e n d s z e r s z e m l é l e t ű , a vállalat fejlődésébe i l l e s z kedő koncepciónak.
'
NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK
ECB ELŐREJELZÉS 1990-IG X )
Л 7 Európai Gazdasági Bizottság szakértőt e l ő r e j e l z é s t készítettek az európai o r szágok 1990-ig várható gazdasági n ö v e k e d é s é r ő l . A z e l ő r e j e l z é s a különböző n e m zeti terveken é s programokon alapul, de ezek ö s s z e g e z é s é n tul a térség re is m e g k í s é r e l átfogó e l ő r e j e l z é s t adni. EŐ célja,
egészé-
hogy segítséget nyújtson
tervezők é s gazdaságpolitikusok s z á m á r a ahhoz, hogy
nemzeti kérdéseiket a
a vi-
lággazdaság f e j l ő d é s é v e l ö s s z e f ü g g é s b e n e l e m e z h e s s é k .
Л piacgazdaságok várható gazdasági növekedése A piacgazdaságok példt nélkül álló
növekedési
é s jóléti
időszakát az
utóbbi
időbon s z á m o s t é n y e z ő - mint például a munkanélküliség, a pénzügyi r e n d s z e r inga tagsága, az infláció - fenyegeti.
E tényezők zöme az inflációra vezethető v i s z -
s z a , amelynek m é r t é k e az elmúlt esztendőben - Európában é s Amerikában aránt - átlagosan 10 % körül volt.
Ugyanakkor az infláció ütemében az
epy-
országok
között fennálló különbségek napjainkban nagyobbak, mint az 1 9 6 0 - a s években. A k é r d é s a z , hogy az inflációra régebben alkalmazott "gyógymódok" nyan
felhasználhatók-e
napjaink megváltozott nemzetközi
zött. Két t é n y e z ő - amely az ö v e z e t potenciális
fog. Az egyik: a fogyasztók több ó s jobb áruk, nye,
gazdasági feltételet
gazdasági
alapvetően befolyásolja - minden bizonnyal hosszú időn
növekedési
keresztül
termelésben
ütemét
illetve szolgáltatások Iránti
való
részarányának
kö-
érvényesülni
valaminl a t e r m e l ő ágazatok DÖvekvő beruházási s z ü k s é g l e t e közötti
t u s . A másik: a szolgáltatások
hatéko-
igé-
konflik-
növekedése,
a m e l y sokkal sebezhetőbbé teszi a gazdaságot az inflációs n y o m á s s a l szemben. X,
A z ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának "Overall e c o n o m i c perspective the EG'E region up to 1990" c . tanulmánya alapján. 103
for
A befektetett tőkék hatékonyságának f o l y a m a t o s csökkenése miatt az elmúlt időszakban é v r ő l - é v r e több tőkére volt s z ü k s é g a munkatermelékenység azonos
üte-
mű emelkedésének fenntartásához. A távlati tőkeszükséglet e l s ő s o r b a n az
iparban
é s a nyersanyagszektorban kialakuló uj irányzatokra, a szolgáltató ágazat
gazda-
ságon belüli arányában végbemenő s z e r k e z e t i
eltolódásokra l e s z
Ha az eddigi fejlődési tendenciák alapján f e l t é t e l e z z ü k , ságú országokban a m e z ő g a z d a s á g GDP-n évben kb. 4 %-ra ( j e l e n l e g kb. 7 %),
az
belüli
érzékeny.
hogy a fejlett
piacgazda-
aránya az elkövetkező
tizenöt
iparé kb. 46 %-ra (jelenleg kb. 50 %)
c s ö k k e n , a szolgáltatások aránya pedig - különösen
a közszolgáltatások
d é s e következtében - 50 %-ra nő, akkor - a tőkelgényesebb nyának növekedése következtében - olyan
igen
szolgáltatások
jelentős tőkehiánnyal kell
a m e l y n e k f e d e z é s e sok gondot fog okozni (1990-ben
a
növekeará-
szembenézni,
beruházásoknak
mintegy
6 8 - 7 5 %-a a szolgáltató ágazatba irányulna). A szolgáltató ágazat azonban nemcsak
tőke-,
hanem munkaerőigényes i s . így
részarányának n ö v e k e d é s e elvileg nemcsak tőke,
hanem munkaerőhiányra is
z e t n e . A munkaerőhelyzettel kapcsolatban azonban
a következő,
ve-
ellentétesen ható
irányzatok ls f i g y e l m e t érdemelnek: É s z a k - é s Nyugat-Európában várhatóan nő a munkaképes korú n é p e s s é g ,
bár korántsem olyan ütemben mint Dél-Európában;
nők fokozott mértékben vonhatók be a g a z d a s á g i életbe.
A munkaidő
a
csökkentése
é s a nyugdíjkorhatár l e s z á l l í t á s a viszont megint csak a munkaerőgondokat s ú l y o s bítja. Emellett v a l ó s z í n ű l e g lelassul a vendégmunkásoknak délről észak é s
nyugat
f e l é való áramlása. A rugalmas munkaidőbeosztás és a négynapos munkahét
szé-
l e s e b b körű b e v e z e t é s e i s befolyásolja majd a foglalkoztatottság alakulását,
ter-
m e l é k e n y s é g r e gyakorolt hatásuk azonban m é g nehezen j e l e z h e t ő e l ő r e . A fenti tényezők foglalkoztatottságra gyakorolt hatását az e l ő r e j e l z é s a kezőkben körvonalazza:
ha a z állóeszközök jobb kihasználása ugyanugy
dik, mint a múltban, akkor ez valószínűleg munkanélküliséget fog a szolgáltatások r é s z a r á n y á n a k további n ö v e k e d é s e viszont h a t á s t gyakorol majd a foglalkoztatottságra; a sokirányú kihatásai lehetnek (pl. a
kedvező
lassulásának
munkanélküliség súlyosbodása Dél-Európában,
a m i t azonban enyhíteni lehetne az É s z a k - é s Nyugat-Európában leállított d é l r e való t e l e p í t é s é v e l
folytató-
eredményezni;
határozottan
munkaerő-vándorlás
követ-
stb.). 104
iparágak
Az e l ő r e j e l z é s s z e r i n t a t e r m e l é s t ő k e i g é n y e s s é g e
minden ágazatban - a
tér-
s é g e g é s z é b e n - növekedni fog. A rendkivlil tőkeigényes szolgáltatási szektor f e j l e s z t é s e aligha folyhat olyan óriási ráfordítások m á r a z e g é s z gazdasági növekedés tltemét
m e l l e t t , mint eddig, mert
ez
korlátozná. S z ü k s é g e s s é válik tehát a
k e v é s b é tőkeigényes technológiák f e l t á r á s a . Tőkemegtakaritó eljárások b e v e z e t é s e e s e t é n - m é g a szolgáltatások bővülése mellett
l s - a gazdaság
nagy növekedési üteme érhető e l . Ennek mértéke - az
európai
e g é s z é r e nézve - ugy becsülhető, hogy az 1 9 7 6 - 1 9 9 0 - e s évi 4 - 4 , 5 %-os p o t e n c i á l i s növekedési
viszonylag
piacgazdaságok
Időszakban a piaci erők
ütemet alakíthatnak ki. Ez valamivel
el-
marad az elmúlt 15 év folyamán elért 4 , 6 %-os növekedési ütemtől. A potenciális gazdasági növekedésből c s e k é l y 0 , 5 - 1 %-os a t é n y l e g e s évi növekedési ütemet Észak-Európában
levonást e s z k ö z ö l v e
1 , 5 - 2 , 5 %, Nyugat-Európá-
ban 3 - 4 %, s Dél-Európában 5 - 6 , 5 % körülinek jelzik e l ő r e . A folytató országok e g é s z é t tekintve a gazdasági
piacgazdálkodást
növekedés átlagos évi
növekedési
üteme feltehetően e l é r i a 3 - 4 %-ot.
Л tervgazdálkodást folytató országok gazdasági növekedése Л világgazdaság utóbbi időben bekövetkezett
változásai a tervgazdálkodást f o l y -
tató országokra is e r ő s hatást gyakoroltak. Ezekkel az országokkal - az EGB e l ő r e j e l z é s s z e r i n t - az az
kapcsolatban
alapvető k é r d é s , hogy mennyi Időre
szükségük k e r e s k e d e l m i deficitjük k i k ü s z ö b ö l é s é h e z . probléma a beruházások arányának valamennyi
lesz
Másik - sok gondot okozó -
országban növekvő tredje. T o v á b -
bi m e g o l d á s r a váró kérdések: lassitható-e a f o g y a s z t á s növekedése inflációs nyomással,
vagy anélkül? Igénybe vehetők-e külföldi
e r ő f o r r á s o k ? Vagy
alternatív
megoldásként: m e g v a l ó s i t h a t ó - e a beruházási politika olyan áthangolása, hogy
ez-
által csökkenjen a beruházások aránya; s ha igen, akkor ez milyen t e r m e l é s i kereskedelmi szerkezetet
és
eredményez?
A kelet-európai o r s z á g o k gazdasági növekedése
f l g y e l e m r e m é l t ó a n gyors
az elmúlt 25 e s z t e n d ő alatt. A legutóbbi 5 év (1971-1975) évi üteme 5 - 1 2 % között szóródott, s 6 , 7 %-os
volt
folyamán a növekedés
átlagot adott.
Ugyanakkor
bizo-
nyos fokozatos l a s s u l á s ls megfigyelhető; e r r e utalnak a következő adatok: a t é r 105
s é g e g é s z é b e n a n e m z e t i jövedelem átlagos évi növekedési Üteme 1951-1960 zött 9 , 7 %, 1 9 6 1 - 1 9 7 0 között 6 , 8 %, 1971-1975 között pedig - e l ő z e t e s
kö-
adatok
s z e r i n t - 6 , 7 % volt. A foglalkoztatottság trendjét tekintve, 1970-1990 között a szóban forgó o r s z á gok nem számolhatnak olyan nagyarányú munkaerő-növekedéssel, mint az
előző
időszakban. Az évi növekedés átlagosan 0 , 8 % körül várható. A fejlődési
lehető-
s é g e k szempontjából itt ls fontos t é n y e z ő a munkaerő ágazatok közötti m e g o s z l á s a . A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma négy országban (NDK,
Csehszlo-
v á k i a , Magyarország, Szovjetunió) m á r erőteljesen csökkent. Az iparban é s építőiparban foglalkoztatottak aránya viszont emelkedik
Bulgáriában,
s z á g o n , Lengyelországban, Romániában é s a Szovjetunióban.
az
Magyaror-
Valószínűleg nő
a
szolgáltatások területén dolgozók s z á m a az NDK-ban é s Csehszlovákiában. A viszonylagos munkaerőhiány következtében a t e r m e l é s n ö v e l é s é b e n egyre kább a munkatermelékenység n ö v e k e d é s e játszik majd meghatározó s z e r e p e t . nek érdekében nemzetközi szinten tovább keli
erősíteni az ipari
é s szakosítást; e r ő f e s z í t é s e k e t kell tenni az uj tudományos é s technikai
s
mozgósítani kell a b e l s ő
tartalékokat; tőkeigényesebb t e r m e l é s i szerkezetet kell
eredmé-
A z elmondottakat ö s s z e f o g l a l ó a n s z e m l é l t e t i a következő táblázat:
A t EGP-övezel m ú l t b e l i éfi vérbatő g a t t h o ^ ! cilvekedéne 1976-1990 kötött vérb»t6 n ö vekedőn! Ultra (%)
1953-1960
1961-1978
Potenniáltean
Vnlóntlnllaltbetövti
4,8
4.6
3,9-4.6
3.0-4,0
Észak-Európa
3,1
3.2
2,6-3.6
1,5-2,6
Nyugat-Európa
5,6
4.7
4. 0 - 4 , 5
3.0-4.0
Dél-Európa
3,8*'
7,2
5,5-7.6
5,0-6,5
2,6
3.3
2.5-3.0
9.7"'
6.8
5,5-6,6
Piacgazdaságok Európa 1
1
ebből:
Észak-Amerika Európai tervgazdaságok
*'jufiOBtl4vl* nélkUI "'l 981-1960. 1 06
mód-
munkaerő-
kialakítani, azaz növelni
kell az egységnyi munkaerőre jutó állóeszközök értékét.
T é n y l e g e s növekedési ütem Cl)
En-
együttműködést
nyek alkalmazásának a m e g g y o r s í t á s á r a ; jobb vezetési é s m u n k a s z e r v e z é s i s z e r e k e t kell alkalmazni a vállalatoknál,
in-
5,5-6,6
A nemzetközi g a z d a s á g i kapcsolatok kilátásai A K e l e t - é s Nyugat-Európa közötti kapcsolatokat a következő 15 év várhatóan az j e l l e m z i ,
folyamán
hogy Nyugat-Európa országai megpróbálják majd h e l y r e á l -
lítani, Illetve egyensúlyban tartani k e r e s k e d e l m i
m é r l e g ü k e t , mégpedig
Európába irányuló k é s z t e r m é k - e x p o r t j u k n ö v e l é s é v e l . nyugati beruházási javak Iránti k e r e s l e t e
A kelet-európai
Keletországok
könnyen egybeeshet a nyugati országok
exportnövelési óhajával. K é r d é s e s v i s z o n t , hogyan lesznek képesek a pai országok e megnövekedőt! behozatalukat egyensúlyban
kelet-euró-
tartani a nyugati
or-
szágokba irányuló kivitelükkel. É r d e m e s felfigyelni a r r a , h o g y az E G B - ö v e z e t
e g y e s régióinak t é r s é g e n belüli
súlya - az e l t é r ő növekedési ütem eredményeként - 1 9 9 0 - b e n meglehetősen el fog térni a mostanitól. A z e g é s z t é r s é g b e n
előállított G D P - t 100-nak véve, a
gazdálkodást folytató országok viszonylagos súlya az
terv-
1970. évi 45 %-ról kb.
% - r a emelkedik 1 9 9 0 - l g . Ez önmagában l s e l é g e r ő s érv a kelet-nyugati
55
keres-
k e d e l e m é s gazdasági együttműködés g y o r s f e j l e s z t é s e m e l l e t t . Dél-Európa
súlya
a jelenlegi 6 %-ról 12 %-ra nő. Ez ugyancsak indokolttá t e s z i az ezen o r s z á g o k Icai folytatandó k ö z é p - é s hosszu-távu politika ö s s z e h a n g o l á s á t . Az elmúlt évek adatai szerint É s z a k - A m e r i k a talában fokozatosan csökkent,
aránya Nyugat-Európa
mig Nyugat-Európa
behoza-
aránya Észak-Amerika
zatálában fluktuált; a piacgazdálkodást folytató országoknak folytató országokból s z á r m a z ó behozatala viszonylag
a
beho-
tervgazdálkodást
alacsony szinten, m e g l e h e -
t ő s e n állandó maradt. A tervgazdaságok behozatala a piacgazdaságokból
lassan
növekedett 2 1 - r ő l 26 %-ra (1955-1970 között),
ugrott
majd
hirtelen
35 %-ra
(1974). Ez r é s z b e n á r - ,
r é s z b e n pedig volumenváltozást
d a s á g i együttműködésben a jövőben a
i s tükröz. A nemzetközi g a z -
külkereskedelmi c s e r e , a t e r m e l é s i
r á c i ó , a tudományos kapcsolatok mellett, növekvő
s z e r e p h e z fognak jutni a
koopefej-
l e s z t é s i e l k é p z e l é s e k r ő l való konzultációk é s a világproblémák közös m e g o l d á s á ra Irányuló t ö r e k v é s e k .
107
UJ TÖREKVÉSEK A LENGYEL TERVEZÉSBEN: A PROBLÉMA-PROGRAMOZÁS
A népgazdasági t e r v e z é s tökéletesítését az utóbbi években több s z o c i a l i s t a ban foként a komplex m e g k ö z e l í t é s m ó d s z e r e i n e k az
ország-
elterjedése jelentette.
a m ó d s z e r e k e l s ő s o r b a n a hosszutávu t e r v e k k é s z í t é s e
Ezek
során felmerlllt
elméleti
é s módszertant k é r d é s e k m e g v á l a s z o l á s á t c é l z ó kutatások é s k í s é r l e t e k
eredmé-
nyeként alakultak ki. A legnyilvánvalóbban jut érvényre a komplex
megközelítés
azokban a hosszutávu f e j l e s z t é s i programokban, amelyek nálunk általában ponti f e j l e s z t é s i programok"
"köz-
néven k ö z i s m e r t e k , a szovjet t e r v e z é s b e n pedig a
"komplex ágazatközi programok" m e g j e l ö l é s s e l Hasonló programok kidolgozása
szerepelnek.
folyik a lengyel
tervezésben
is.
Az
alábbi
I s m e r t e t é s b ő l 1 ' képet alkothatunk magunknak a r r ó l , hogy hogyan ítélik meg a gyel
tervezők az Ilyen programok s z e r e p é t a központi t e r v e z é s b e n .
A komplex f e j l e s z t é s i programokon belül rekonstrukciós programok,
(amelyek között szerepelnek
t e r ü l e t f e j l e s z t é s i programok stb.) a lengyel
ben különös figyelmet fordítanak az un. "probléma-programokra'' p r o b l e m o w e ) , amelyek a népgazdaság e g y - e g y kulcsfontosságú lakásprobléma) m e g o l d á s á r a
ágazati
tervezés(programy
problémájának (pl.
hivatottak.
A p r o b l é m a - p r o g r a m o z á s koncepciójának a megfogalmazása el.
len-
1973-ban
Közben kísérletképpen kidolgoztak néhány programot, ezek között a
készült legátfo-
góbb a lakásprogram v o l t . A kísérletek eredményeképpen megállapították, hogy a probléma-orientált m e g k ö z e l í t é s alkalmazásával a) az alcélok együttesének és megvalósításuk
biztositható eszközeinek alaposabb
feltárá-
sa, b) az egyes f e j l e s z t é s i tevékenységek közötti logikai-időbeli kapcsolatok zése
(hálótervezési
elem-
módszerekkel),
*Az i s m e r t e t é s a k ö v e t k e z ő két cikk alapján készült: Porwit, K.: A problémap r o g r a m o z á s a központi t e r v e z é s i r e n d s z e r b e n , é s Pletrzklewitz, 'Г.: A fejl e s z t é s i programozás a központi t e r v e z é s b e n (Gospodarka Planowa 1976. 1. s z . ) . 108
c) a z e g y e s álcátokhoz é s t e v é k e n y s é g e k h e z szükséges fontosabb kutatómunkák meghatározása, d) annak k l d e r i t é s e , hogy milyen mértékben determinálják a múltbeli
döntések
a f e j l e s z t é s i folyamatokat (azaz mekkora a rendszer "tehetetlensége"). A p r o b l é m a - p r o g r a m o z á s tartalmát
a következőkben határozzák meg:
- a céloknak, feladatoknak, valamint
elérésük
útjainak és módszereinek
a
meghatározása; - hatékonysági j e l l e m z é s ü k ( t ő k e i g é n y e s s é g , s é g , a n y a g i g é n y e s s é g stb.
munkaigényesség,
importigényes-
szerint);
- ráfordításigény beruházásokból,
importból, licencekből, fontosabb anyagok-
ból, a tudományos-kutatási háttér f e j l e s z t é s e , szakképzett
káderek
biztosítása,
stb.; - a program megvalósításából a központi igazgatási
szervekre eső
feladatok
meghatározása, - az egyes l é p é s e k , műveletek s o r r e n d j e , - a program megvalósításának a t e r m e l ő e r ő k térbeli e l h e l y e z k e d é s é r e gyakorolt várható h a t á s a . A hagyományos t e r v e z é s i eljárásnak a következő hiányosságai tették s z ü k s é g e s s é a központi t e r v e z é s v e z e t ő
s z e r e p é n e k e r ő s í t é s é t s z o l g á l ó uj
módszerek
k e r e s é s é t (aminek eredményeképpen alakult ki a probléma-programozás): - az ágazatok é s területek közötti kapcsolatokat t e r m é s z e t s z e r ű e n nem alkalmasak a r r a , hogy rájuk
kifejező
aggregált
mutatók
támaszkodva döntsünk
e g y e s aggregátumokon belül végrehajtandó strukturális
és
technológiai
az
változta-
tásokról; - a r é s z l e t e s e b b m é r l e g s z á m l t á s o k önmagukban nem tudnak választ adni a
kö-
v e t k e z ő k é r d é s e k r e : milyen mértékben é s miért fog megváltozni az e g y e s javak, i l l e t v e szolgáltatások iránti k e r e s l e t ,
m i é r t kell
lehetővé tenni az uj
iránti kereslet k i e l é g í t é s é t ; a t e r v s z á m i t á s o k súlypontja s z o t t az adott k e r e s l e t k i e l é g í t é s é h e z s z ü k s é g e s
termékek
nagymértékben
átcsú-
eszközök biztosításának
proble-
matikájára, elhanyagolva azt a nehezebben megválaszolható k é r d é s t , hogy m i l y e n kritériumok alapján választjuk ezt a k e r e s l e t i variánst, s sikat; 109
nem valamilyen
má-
- a f e j l e s z t é s i elképzeléseknek a megvalósításuk f e l t é t e l e i v e l
történő
hangolása tul egyoldalúan csak a v e r t i k á l i s t e r v i n f o r m á c i ó - á r a m l á s r a dott, amely a t e r m é k e k előre megadott nomenklatúrájában
össze-
támaszko-
tartalmazta
a szük-
s é g l e t és a kínálat adatait. Ennek alapján alakítottak ki mérlegeket népgazdasági s z i n t e n , miközben n e m volt lehetőség az e g y e s f e j l e s z t é s i
elképzelések horizon-
t á l i s , vagyis az a z o n o s szintű s z e r v e z e t e k közötti ö s s z e h a n g o l á s á r a , látókörön kivlil maradhadtak fontos f e j l e s z t é s i e l k é p z e l é s e k k a l m a s eszközök, ha nem szerepeltek a
s ezenfelül
megvalósítására
al-
m é r l e g e k előre megadott nomenklatúrá-
jában. A fent j e l l e m z e t t vonások azt e r e d m é n y e z t é k ,
hogy a t e r v e z é s i
gyakorlatban
gyakran olyan e l ő f e l t e v é s e k domináltak, a m e l y e k a múltbeli tapasztalatokra tek,
s a gazdaság e g y e s részterületeinek a szempontját
fejezték ki. Kialakult a
"rendszerek önfenntartásának" a tendenciája, a m e l y a t e r v e z é s b e n t á m a s z t o t t k ö v e t e l m é n y e k és a korábbi,
épül-
az élet
a jövőbeli követelményeket nem
által eléggé
f i g y e l e m b e vevő d ö n t é s e k közötti konfliktusokra vezetett. A p r o b l é m a - p r o g r a m o z á s alkalmazása a t e r v e z é s b e n a lengyel tervezők
véle-
m é n y e szerint a k ö v e t k e z ő előnyökkel jár: - megnöveli az e g y m á s s a l ö s s z e f ü g g ő tevékenységek programozásának a l e h e t ő s é g é t ; az e g y m á s t kölcsönösen f e l t é t e l e z ő f e j l e s z t é s e k e t
ágazati é s s z e r v e z e t i
hovatartozásuktól függetlenül ö s s z e f o g j a , - lehetővé t e s z i a hosszutávu és a középtávú t e r v e z é s
világosabb és konkré-
tabb ö s s z e k a p c s o l á s á t , - lehetővé t e s z i ,
hogy a t e r v e z é s s o r á n nagyobb figyelmet szenteljenek a m i -
n ő s é g i változások b e v e z e t é s é n e k , - a p r o b l é m a - p r o g r a m o k m e g f e l e l ő alapot teremtenek más programok e l k é s z i t é s é h e z is, mint p l . : ágazati programok,
termelési
egységek fejlesztési
prog-
r a m j a i , területi p r o g r a m o k , - a r e n d s z e r s z e m l é l e t ű megközelítés r é v é n
lehetővé válik a gráf-technika a l -
k a l m a z á s a , az e g y e s fontosabb alcélokhoz tartozó a l r e n d s z e r e k r e külön működés i modell f e l i r á s a , a z e g y e s célok jövőbeli helyzetének az azonosítása alapján a m e g v a l ó s í t á s különböző útvonal-variánsainak az segítségével, 110
e l k é s z í t é s e dinamikus
modellek
- a központi t e r v k é s z í t é s n e k azokra az aspektusaira a m e l y e k e t az optimális p r o g r a m o z á s i s m e r t pen figyelembe venni,
koncentrálja a f i g y e l m e t ,
módszereivel n e m lehetett kellőkép-
nevezetesen:
a) az optimális programozásnál a végtermék
struktúrájának a
kialakításához
klvUlről megadott követelményeket vesznek fel; a p r o b l é m a - p r o g r a m o z á s azokat
elemzi
a tényezőket, a m e l y e k e strukturák klilönböző variánsait kialakítják;
b) az o p t i m u m - s z á m i t á s o k b a n f e l t e s z i k , hogy a t e r m e l é s i eljárások
lehetséges
v a r i á n s a i kivlilről adottak: a probléma-programozásban l e h e t ő s é g nyilik a t e c h n i kai f e j l e s z t é s feltételeinek a mélyebb e l e m z é s é r c ; c) az optimum-számitásokban előre meghatározott között történt a v á l a s z t á s ,
ágazatok,
mig a probléma-programozásban
termékcsoportok
nem
befolyásolnak
bennünket e l ő r e megadott nomenklatúrák. A f e j l e s z t é s i e l k é p z e l é s t olyan
bontás-
ban vizsgáljuk, amilyent az adott probléma megkövetel. Ml nem várható a p r o b l é m a - p r o g r a m o z á s t ó l ? A Lengyelországban és külföldön s z e r z e t t tapasztalatok alapján a lengyel tervezők a m ó d s z e r fogalmazták m e g , a m e l y e k e t az e l s ő koncepciók
következő
korlátait
kidolgozásánál nem lehetett t e l -
j e s mértékben e l ő r e l á t n i . E l ő s z ö r : a p r o b l é m a - p r o g r a m o z á s nem tudja
biztosítani,
fejlődésének é s a gazdasági folyamatok Irányításának t e l j e s ,
hogy a
népgazdaság
összehangolt
sát adjuk. Ez abból fakad, hogy a problémára irányuló p r o g r a m o z á s p é s é n é l , tehát mind a f e j l e s z t é s i célok é s alcélok
leírá-
minden l é -
k i j e l ö l é s é n é l , mind az e s z k ö -
zök meghatározásánál kiválasztjuk a vizsgálat konkrét
t á r g y á t , ugyanakkor
nem
jelöljük m e g , hogy mit "hagytunk el" a vizsgálatból, s ennek a "maradéknak"
a
súlyát s e m tudjuk f e l b e c s ü l n i . Másodszor: a v i z s g á l t kérdések bonyolultsága
folytán m e s s z e m e n ő
egyszerű-
s í t é s e k r e vnn s z ü k s é g , amelynek során a kevésbé íontosabbnakitélt elemeket hagyjuk, s az alcélokat é s eszközöket különböző
el-
r é s z l e t e s s é g i g bontjuk l e . E z e k
a z e g y s z e r ű s í t é s e k döntő mértékben intuíción alapulnak, tehát i s m e r e t l e n
nagysá-
gú hibát vihetnek bele a programozásba. Harmadszor: a tudomány nem rendelkezik
még t e l j e s e n kielégítő
kel a bonyolult r e n d s z e r e k fejlődésének dinamikus
programozására
ami különös j e l e n t ő s é g g e l bir azokban az esetekben, r e n d s z e r strukturája, mind a tevékenység szinvormla. 111
módszerekvonatkozóan,
a m i k o r változik mind
a
Negyedszer: a p r o b l é m a - p r o g r a m o z á s fő
előnyei a f e j l ő d é s tényezőinek
l e t e s e l e m z é s é b e n nyilvánulnak m e g . Más oldalról azonban z á s á v a l nő az e g y e s mennyiségek jövőbeli értékének a tudjuk tehát objektiven
megbecsülni
a
vizsgálatok
rész-
a részletesség
foko-
bizonytalansága i s .
Nem
r é s z l e t e s s é g é n e k racionális
mértékét. Ötödször: a p r o b l é m a - p r o g r a m o z á s n a k ott van különös j e l e n t ő s é g e , ahol t u r á l i s változások várhatók. Ezek az érvényben
struk-
lévő folyamatok
struktúrájának
"tehetetlensége" folytán csak hosszabb távon programozhatók. Az
Időhorizont t á -
volodásának mértékében azonban csökken a jövőre vonatkozó f e l t é t e l e z é s e k bízhatósága, olykor pedig egyáltalán nincs
elegendő
alapunk egy
meg-
meghatározott
f o l y a m a t m o d e l l e z é s é r e . Itt is növekszik a bizonytalanság a programok s é g é t illetően, ami e g y r é s z t a v a r i á n s o s megoldások alkalmazására
helyes-
kényszerit,
m á s r é s z t arra, hogy lemondjunk a v é g s ő v á l a s z t á s r ó l , későbbi időpontra h a l a s z t va a döntést, a m i k o r több bizonyossággal Ítélhetünk a h e l y z e t r ő l . Hatodszor: a n e m z e t k ö z i környezetben olyan
változások
mennek végbe,
ame-
l y e k e t szinte lehetetlen előrelátni h o s s z a b b időszakra. Ez megköveteli,hogy
meg-
f e l e l ő rugalmasságot biztosítsunk a r e n d s z e r n e k . A p r o b l é m a - p r o g r a m o z á s t
azon-
ban nagymértékben "megmerevíti" az e g y m á s h o z
kapcsolódó ós kvantifikált t e v é -
k e n y s é g e k r e n d s z e r é n e k az a l k a l m a z á s a . Hetedszer: a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i f e j l ő d é s irányításának
jelenlegi
rendszere
a z ágazati-funkció-területi e l r e n d e z é s e n alapul. Nincs tehát adminisztratív
"gond-
noka" a végső s z ü k s é g l e t e k e g y e s csoportjainak (miiit pl. a lakáskomplexumnak). Mi a p r o b l é m a - p r o g r a m o z á s
r a c i o n á l i s alkalmazási köre a központi t e r v e z é s -
b e n ? A jelenlegi i s m e r e t e k alapján p é l d a s z e r ű e n területeket
a következő olyan
alkalmazási
jelölik m e g , amelyekkel kapcsolatban nem merül f e l kétség:
- meghatározott társadalmi s z ü k s é g l e t
kielégítésére
felállított célok é s a l c é -
lok rendszerének a m e g f o g a l m a z á s a , - a m e g v a l ó s í t á s e s z k ö z - e g y ü t t e s é n e k a l e í r á s a , tárgyi (ágazati, a l a n y i é s területi
tevékenységi),
összefüggésekben,
- a f e j l e s z t é s i s t r a t é g i a alapvető variánsainak a k i j e l ö l é s e , - a különösen h o s s z ú átfutási idejű tevékenységek (káderképzés,
vagy beruhá-
z á s i - t u r m e l é s i vállalkozások s t b . ) , valamint megkezdésük é s megvalósításuk e n t á c i ó s határidőlnek (vagy legalább egymásutániságuknak) a k i j e l ö l é s e , 112
ori-
- az egyik legfontosabb információalap
kialakítása
az ágazatok, a t e r m e l é s i
e g y s é g e k é s a tertlletek f e j l e s z t é s i programjainak kidolgozásához. Л lengyel hosszutávu t e r v e z é s b e n több
mint harminc stratégiai problémát
löltek kl, a m e l y e k r e vonatkozóan m á r hozzáláttak a
je-
komplex programok kidolgo-
z á s á h o z , a következő öt témakörben 1. a társadalom anyagi szükségleteinek fajtál, 2 . fűtőanyag-energetikai é s nyersanyaggazdálkodás,
3.
t e r j e d ő technológiai k é r d é s e k , 4. n e m z e t k ö z i együttműködés,
több ágazatra
főbb ki-
5. az infrastruktú-
ra f e j l e s z t é s e . Az 1 9 7 6 - 1 9 8 0 - a s népgazdasági tervjavaslat kidolgozásához
megadott
utmutatás
m á r tartalmazza azokat a módszertani megállapításokat, a m e l y e k az e g y e s k i v á lasztott probléma-programoknak az ö t é v e s t e r v e z é s b e történő beiktatására, mint a minisztériumoknak é s a m e g y e i hivataloknak az ebben a körben tervjavaslatok konkretizálása során
történő együttműködésére
valakészülő
vonatkoznak.
Az
1 9 7 6 - 8 0 - a s tervbe bevett programok a következők: 1. a gazdasági integráció f e j l e s z t é s e a KGST tagországokkal, 2. a tőkés országokba é s a harmadik világba irányuló export f e j l e s z t é s e , 3. a népgazdaság k e m l z á l á s a , 4 . nyersanyag-gazdálkodási
program,
5. e g é s z s é g ü g y i program, G. az oktatás é s n e v e l é s f e j l e s z t é s é n e k programja, 7. l a k á s é p í t é s i p r o g r a m . Horváth J ó z s e f * '
* ' a z MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa. 113
VIZSGÁLAT A TERMÉKPOLITIKÁRÓL DÁNIÁBAN 1 '
A Dániai Ipari S z ö v e t s é g
megbízásából Dániában kutatást folytattak az ipari t e r -
m e l é s kívánatos irányainak meghatározására. A kutatás
eredményeiről egy most
nyilvánosságra hozott kiadvány számol be: "Az ipari vállalatok termékpolitikája". A kutatás
a dán ipar két
alapvető fontosságúnak
tartott k é r d é s é r e keresett
választ: - milyen uj termékek gyártása lenne kívánatos,
és
- milyen termékek gyártását c é l s z e r i l megszüntetni? A termékpolitikáról é s t e r m é k f e j l e s z t é s r ő l folyó viták előterében rendszerint e l s ő kérdés áll, pedig a második fontossága
s e m elhanyagolható.
vállalat a döntést, a v á l a s z t e téren a végletekig
halogatja,
az
Ha ugyanis a
rendszerint
súlyos
v e s z t e s é g e k e t okoz magának. A vállalati termékpolitika kialakításához sok s e g i t s é g e t nyújthat, ha tudjuk: l y e n tényezők határozzák meg egy-egy t e r m é k j ö v e d e l m e z ő s é g é t . rint e r r e elég nehéz általános érvényű v á l a s z t adni. Az mék gazdasági szempontból s i k e r e s l e s z - e vagy s e m , függ. Ennek e l l e n é r e léteznek a termékpolitika san érvényes tényezők.
A kutatás
ugyanis, számos
sze-
hogy egy
egyedi
mi-
ter-
feltételtől
szempontjából l é n y e g e s , általáno-
Példaként megemlíthetők azok a f e l t é t e l e k , amelyek
é r t e l m ű e n megmagyarázzák: miért nincs gépkocsigyártás
Dániában?
egy-
Ha pedig
i l y e n feltételek l é t e z n e k , akkor egy olyan termékpolitika, a m e l y ezeket a
feltéte-
leket a maga javára f o r d í t j a , jóval s i k e r e s e b b lehet, mint a m e l y figyelmen hagyja ezeket. A v i z s g á l a t ezért egyik fő feladatának
az ilyen jellegű
kívül
feltételek
megállapítását tekintette. A kutatás cz ipari t e r m e l é s feltételeinek igen nagy számát tekintette át, a
ter-
mék minőségétől é s árától a környezetvédelmi problémákon keresztül a t e r m e l é si költségokig. Mindezen f e l t é t e l e k r e vonatkozóan a kérdéseket a kutatók t í v válaszlehetőségekkel együtt tették f e l . A t e r m e l é s gépesítette égi fokára
alternavonat-
kozóan például az alábbi v á l a s z l e h e t ő s é g e k e t jelölték meg:
1
' a z Integrator (a N e m z e t i T e r m e l é k e n y s é g i Központok Európai Szövetségének adványa) 1976. 1. s z á m a alapján. 114
ki-
- Kézi erővel végzett munka - Alacsony g é p e s i t e t t s é g l fok - Magas g é p e s i t e t t s é g l fok - Automatizált
termelés
A vizsgálatba a legkülönbözőbb ágazatokból véletlenszerűen
kiválasztott
s z á m ú vállalatot vontak be. Mindegyik vállalat
négy t e r m é k r e vonatkozólag
laszolta meg a kérdőiven s z e r e p l ő 29 k é r d é s t ,
mégpedig két m a g a s
••
vá-
jövedelme-
2)
z ő s é g i l , egy k ö z e p e s e n j ö v e d e l m e z ő é s egy v e s z t e s é g e s t e r m é k r e A kutatók Uy módon arra kívántak v á l a s z t kapni,
.
hogy vajon az alternatív
l a s z o k egy r é s z e j e l l e m z ő b b - e a j ö v e d e l m e z ő termékekre, mint a re.
nagy
vá-
veszteségesek-
A kérdések nagy r é s z e ugyanis nem tartalmazott különbséget a s z e r i n t , hogy
m i l y e n terméket vizsgálnak. Az eredmények alapján
nyolc k é r d é s esetében
lönböztethetők meg hntározottan a válaszok a s z e r i n t , hogy
jövedelmező,
v e s z t e s é g e s t e r m é k e k r e vonatkoznak-e. Ezt a néhány tipikus
küvagy
különbséget a két
c s o p o r t között általános j ö v e d e l m e z ő s é g i tényezőknek nevezték e l . A v i z s g á l a t s z e r i n t e tényezők n e m
jeleznek törvényszerűen különbséget
min-
den j ö v e d e l m e z ő é s v e s z t e s é g e s t e r m é k között,
gyakoriságuk azonban elég
nagy
a h h o z , hogy é r d e m e s legyen ezekkel a vállalati
termékpolitika kialakítása során
k i e m e l t e n foglalkozni. A nyolc t é n y e z ő a következő: - a termékminőség, - a termék ötletének e r e d e t e . - a versenyhelyzet Dániában, - a versenyhelyzet külföldön, - az export r é s z e s e d é s e az ö s s z é r t é k e s i t é s b ő l , - a termék részaránya a hazai
piacokon,
- a termék részaránya a külföldi piacokon, - a termék gyártásának g é p e s i t e t t s é g l foka. A különböző tényezők vonatkozásában a kutatás olyan telt,
jellegű
megállapításokat
hogy a m a g a s j ö v e d e l m e z ő s é g ű termékek általában jobb minőségűek, mint
veszteségesek,
gyakrabban saját f e j l e s z t é s
eredményei,
r é s z e s e d é s ű i t jóval
a na-
"'a vállalatok megadott jellemzők alapján saját maguk választhatták kl a t e r m é keket. 115
A t e r m é k e k r e vonatkozó e g y e s kérdések pontszámai Pontszám Minőség
Kiváló
25
Jó
5
K ö z e p e s , vagy r o s s z Eredet
Saját ötlet Vevő ötlete Általánosan Ismert
V e r s e n y Dániában
P i a c i r é s z e s e d é s Dániában
P l a o l r é s z e s e d é s külföldön
- 15
Átlagos
25 - 30
Gyenge
10
Átlagos
20 - 10
5 % alatt
- 30
5 - 5 0 %
25
50 - 85 7o
35
85 % felett
5
5 % alatt
- 35
5 - 14 %
- 25
15 - 50 %
15
50 % felett
25
5 % alatt 5 % felett
Gépesltettségi fok
5
10
J elentős Export r é s z e s e d é s
20
Gyenge
J elentős V e r s e n y külföldön
- 60
- 25 30
Kézimunka
- 35
Alacsony g é p e s í t e t t s é g
- 15
Magas g é p e s í t e t t s é g
15
Automatizáltság
40
116
gyobb az exportból, stb. Az eredmények sok
vonatkozásban hasonlóak a Harvard 3)
B u s i n e s s School korábban végzett v i z s g á l a t i n a k
eredményeihez.
A kutatás szerint n e m e l é g s é g e s az e g y e s kérdések válaszainak kUlön-kUlön é r t é k e l é s e . Ez ugyanis csak arra n é z v e ad információt, hogy milyen van az adott tényező a t e r m é k j ö v e d e l m e z ő s é g é v e l ,
kapcsolatban
más tényezők változatlansá-
gát f e l t é t e l e z v e . A 8 kiemelt feltételnek a termékek j ö v e d e l m e z ő s é g é r e kifejtett együttes hatását pontozásos r e n d s z e r r e l értékelték. A nyolc kérdés alternativ egyike a terméket bizonyos számú (pozitív, vagy negativ)
válaszainak
ponttal
mind-
értékeli.
nyolc pontérték egyUttes ö s s z e g e képet ad a r r ó l , milyen mértékben közelíti
A meg
a termék a tipikusan m a g a s jövedelmezőségűnek nevezhető termékek pontszámát. Az e g y e s l e h e t s é g e s válaszok pontjait a kutatás
e r e d m é n y e i , a v a s - és a c é l i p a r ,
a miianyaggyártás, a textilipar, a ruházati ipar,
a vegyipar é s
133 vállalatának v é l e m é n y e alapján állapították m e g .
az
elektronlka
Pozitív pontszámot azokhoz
a válaszokhoz rendeltek, amelyek a magas jövedelmezőségű
termékeknél
voltak
gyakoribbak, az ellenkező esetben pedig negatív pontszámot kapott a v á l a s z . A pontozásos t e s z t t e r m é s z e t e s e n a r é s z l e t e s e l e m z é s t nem pótolja, de két vedelmezőnek tiinő t e r m é k e s é l y e i n e k e l ő z e t e s , közelitő b e c s l é s é h e z jól sítható. Más s z ó v a l , ha a b e v e z e t é s r e
jö-
haszno-
tervezett t e r m é k e k r e vonatkozóan n i n c s e -
nek m á s információink, e r ő s e b b érvként azt c é l s z e r l i választant, amelynek
pont-
ö s s z e g e a teszt alapján magasabb. Minél nagyobb a különbség egyébként a pontértékek között, annál nagyobb a v a l ó s z í n ű s é g e ,
hogy helyesen választunk. IJr. Botos B a l á z s
'^Lásd: Schaeffer, S . : Impact of Strategic Harvard B u s i n e s s R e v i e w , 1974. 3 - 4 . s z .
117
Planning
on Profit
Performance.
SZOVJET MUNKASZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK
Az utóbbi években a Szovjetunióban megélénkültek azok a kutatások,
amelyek a
munkával való m e g e l é g e d e t t s é g r e , a munka tartalmának gazdagítására,
a dolgo-
zóknak a munka s z e r v e z é s é b e - v e z e t é s é b e való fokozottabb bevonására é s
ezeknek
a teljesítménnyel való ö s s z e f ü g g é s e i r e Irányulnak. A témakörben folytatott
kuta-
tások elméleti é s módszertani megalapozásában jelentős s z e r e p e t töltött be A . G . Z d r a v o m i s z l o v , N. D . Rózsin és V. A . Jadov "Ember é s munkája" cimü müve.** Ez a tanulmánykötet j e l e n t ő s mértékben járult hozzá a munkaszociológiai kutatások olyan területekre való k i t e r j e s z t é s é h e z a s z o c i a l i s t a
országokban,
amelyek
korábban elsősorban a tőkés szakirodalomból váltak i s m e r t t é . Az alábbiakban néhány olyan - a közelmúltban végzett - kutatásról
számolunk be,
amelyek
szertani szempontból vagy f e l m é r é s e i k s z é l e s köre folytán nagyobb
mód-
érdeklődésre
tarthatnak számot. A problémakör ú j s z e r ű módszertani megközelítéséről számol be G . N . S/okolova "Kisőrlet az iparvállalat követelményei é s a munkások e l v á r á s a i közötti XX) „ lat f e l m é r é s é r e "
kapcso-
cimli cikke. A s z e r z ő abból indul kl, hogy a vizsgált
kör - a munka j e l l e g é v e l , tartalmával való elégedettség
téma-
problémája - nem
közel egy évtizede kutatott tárgya a szovjet szociológiának, azonban
csak
uj, az
utóbbi Időben vetődött fel az a gondolat, hogy az elégedettség színvonalát a dolgozók felé támasztott, követelmények megvalósításával egyiitt kell vizsgálni. A s z e r z ő ehhez az irányzathoz csatlakozva olyan konkrét módszert dolgozott a m e l y n e k alkalmazásával f e l m é r h e t ő , hogy a munkásokkal s z e m b e n a vállalat
X)
XX
Z d r a v o m i s z l o v , A . G. , Rózsin, N. D. , Jadov, A . G . : Cselovek i ego 1967. Leningrád.
kl, ál-
rabota,
' s z o k o l o v a , G. N . : Opüt izmerenylja v z a i m o s z v j a z e j treboványij promUslennogo predprljatija sz potrebnoszt'janii r a b o c s e g o . S z o c i o l o g i c s e s z k i j e iszledoványija. Moszkva, 1976. 1. s z . 118
tal támasztott követelmények milyen kölcsönhatásban vannak a munkások ezen k ö vetelményekhez való alkalmazkodásával (elégedettségi fokával).A módszer a m e l ő t e v é k e n y s é g három alapvető jellemzőjének
önmagában
és
ter-
kölcsönhatásában
vett m e n n y i s é g i e l e m z é s é n alapul. A jellemzők: a munkással szemben
támasztott
követelmények, a munkás e z e n követelményekkel való e l é g e d e t t s é g e és a munkás teljesítményének mutatói. A s z e r z ő a követelmények két típusát:
a technológiai é s az un. szituációs k ö -
vetelményeket különbözteti m e g . Az előbbiekhez s é g é t , a munka bonyolultságát,
intenzitását é s
e i ő i r á s o k betartásának szigorúságát, hetőségét,
sorolja az előbbrejutás változatosságát,
a
lehető-
technológiai
munkaközi szünet egyéni beiktatásának
le-
a társaival való munkaközbeni kommunikáció fokát. A szituációs k ö v e -
telmények: a munkakörülmények j e l l e m z ő i , a munkabér, a m ű s z a k s z á m ,
a
mű-
vezetői e l l e n ő r z é s s z i g o r ú s á g a . A munkás e z e n követelményekkel való e l é g e d e t t ségének foka olyan mechanizmusnak tekinthető, amely szabályozza a munkás i l l e s z k e d é s é t a t e r m e l ő tevékenységije. A s z e r z ő a b e i l l e s z k e d é s objektiv
be-
muta-
tójának a munkás egyéni teljesítményét tekinti. A m ó d s z e r gyakorlati alkalmazhatóságát egy 200 fős mintán próbálták kl. adatgyűjtésre két s e g é d e s z k ö z ,
m é r é s i skálák é s kérdőivek szolgáltak. A
Az skálák
- amelyek a követelményekre vonatkozó információk é r t é k e l é s é t teszik lehetővé empirikus megfigyelések számszerűsítésén
alapulnak.
A munkásokhoz
intézett
kérdőiv 3 részhői állt. Az e l s ő r é s z a munkás szaktudásának, képességeinek vényesítési -
a
fokával
készségek
kapcsolatos
érvényesítésére
kérdéseket ható
-
tartalmazott.
A
munkakörülményekkel
második való
s é g r e vonatkozott. A harmadik részben a megkérdezett s z e m é l y i adatalt
-
érrész
elégedett(életkor,
stb.J tüntették f e l . A munkásoknak két párhuzamos k é r d é s s o r r a
kellett választ
adniuk.
Az e g y i k
k é r d é s s o r r a adott válaszok arra utaltak, hogy a munkás hogyan jellemzi az e g y e s követelmény-ismérveket,
a másik k é r d é s s o r r a adott válaszok pedig arra, hogy
az
adott k ö v e t e l m é n y - i s m é r v e k közül melyiket helyezi e l ő t é r b e . A kérdéspárra
adott
válaszok különböző kombinációja l e h e t s é g e s (a
elté-
résig) s
teljes egybeeséstől a teljes
e z s z á z a l é k o s a n is kifejezhető. Az e g y e s követelmények értékeiése
119
so-
rán kapott mutatók átlaga adja a munkásnak a s z a k i s m e r e t e i é s k é s z s é g e i bevételével
Igény-
kapcsolatos megelégedettségét tllkröző Indexet.
A f e l m é r é s s o r á n összevetették az e l é g e d e t t s é g i
mutatókat a
normateljesitési
mutatókkal. Bebizonyosodott, hogy a munkateljesítmény növekedésének arányában nő a technológiai követelményekkel
való e l é g e d e t t s é g , de e z az ö s s z e f ü g g é s
for-
dítottan ls fennáll. Ez a kölcsönhatás a z e g y e s rész-követelményeknél
ls
n y e s , azonban a kölcsönhatás nem mindig a z o n o s Intenzitású.
keresettel
(Pl. a
érvé-
való e l é g e d e t t s é g e r ő s e b b e n hat a t e l j e s í t m é n y r e , mint forditva.) A s z e r z ő rint e z arra utal, hogy a vizsgált követelményekkel
sze-
kapcsolatos magasabb e l é g e -
dettségi színvonal e l é r é s é h e z eleve olyan feltételeket kell t e r e m t e n i , hogy a dolgozók t e l j e s í t h e s s é k ,
111. t ú l t e l j e s í t h e s s é k a z előirt normákat.
A z e g y e s követelményekre vonatkozó e l é g e d e t t s é g i
mutatók é s annak a mutató-
nak az ö s s z e v e t é s e , amelyben tlikröződlk a munkások elégedettsége
szakismere-
t e i k , k é s z s é g e i k a l k a l m a z á s á v a l , ugyancsak érdekes ö s s z e f ü g g é s e k feltárását t e t t e lehetővé. Igy p l . e vonatkozásban a l e g s z o r o s a b b korrelációt
a munka bonyo-
lultsága é s a perspektíva lehetőségei mutatták. A munkabér motivációs funkciójának
további t i s z t á z á s á h o z járult hozzá a v i z s g á l a t azon megállapítása, hogy
a
munkabérrel való e l é g e d e t t s é g elsősorban a s z a k i s m e r e t e k , k é s z s é g e k é r v é n y e s í t é s é t befolyásoló tényezőkkel való e l é g e d e t t s é g r e hat. E mutatót ugyanis,
számos
ö s s z e t e v ő j e közül, éppen a munkabérrel v a l ó elégedettség színvonala befolyásolja legerősebben. A . V. Tylhonov "A munkás t e r m e l é s i önállóságának hatása a munkához való x) szonyra" clmü
cikkében
megállapítja,
hogy
foként a
munkagazdagitás
viazon
típusai kerültek e l ő t é r b e , amelyek g é p e s í t é s utján valósithatók m e g . E folyamatnak a gyakorlatban l s tapasztalható - é s
s z é l e s e n kutatott - vetülete e g y r é s z t
s z e l l e m i Igénybevétel növekedése a munkás-munkakörökben, t a r t ó - g é p k e z e l ő i é s operátori munkakörben
m á s r é s z t a karban-
foglalkoztatottak arányának növekedé-
s e . A s z e r z ő s z e r i n t ily módon a munka gazdagítása csak "horizontálisan" v é g b e , vagyis tulajdonképpen csak az e m b e r - g é p
rendszerben következik
funkciók ú j r a f e l o s z t á s a . Legalább ilyen f o n t o s ugyanakkora - meglehetősen X)
megy be
a
elha-
Tyihonov A . V . : Vlijánie proizvodsztvennoj s z a m o s z t o j a t ' e l n o s z t y rabocsego otnosenie к trudu. S z o c i o l o g l c s e s z k i e I s z l e d o v á n y i j a , Moszkva, 1976. 1. s z . 120
a
na
nyagolt - "vertikális", vagyis a v é g r e h a j t ó é s az ellenőrző-Irányító zötti f u n k c i ó - f e l o s z l á s , amelyet a s z e r z ő a problémájaként
munkások t e r m e l é s i
munka
kö-
önállóságának
értelmez.
A s z e r z ő t e r m e l é s i é s technológiai önállóságot munkásnak a technikától, a technológiától
különböztet m e g . Ez utóbbi
való függetlenségét tükrözi; a
terme-
l é s i önállóság ugyanakkor arra utal, hogy mennyire tölti be a m u n k á s a folyamat - m u n k a s z e r v e z é s i értelemben vett - ellenőrzésének é s
a
munka-
Irányításának
funkcióit. A t e r m e l é s i önállóság problémájának
aktualitását fokozza e g y r é s z t a
komplex
automatizálás b e v e z e t é s e , m á s r é s z t ujtipusu szakmákkal rendelkező szakemberek a l k a l m a z á s a . A s z e r z ő s z e r i n t lényeges k é r d é s , hogy a munkatevékenységek k i alakításában,
s z e r v e z é s é b e n és e l l e n ő r z é s é b e n milyen mértékű önállóság tekinthe-
tő optimálisnak,
s z o c i á l i s é s gazdasági
szempontokat egyaránt figyelembe
Azt az eddig elterjedt felfogást ugyanis, m i s z e r i n t
a
gazdasági
véve.
megfontolások
alapján kialakított v e z e t é s i struktura é s funkciók automatikusan oldják meg a k é r d é s s z o c i á l i s vetületét - Így a t e r m e l é s i önállóság problémáját - l s , nem i g a z o l ta a gyakorlat.
E r r e utal a jelenlegi h e l y z e t , amikor a "technológiai" é s " t e r m e -
lési" önállóság
kölcsönös viszonya m e g l e h e t ő s e n spontánul, m e s s z e nem
optimálisan alakul, s ez a munkához való viszony
mindig
alapvető j e l l e m z ő i r e
is
rá-
nyomja a b é l y e g é t . A kutatás során a munkához való viszony j e l l e m z é s é r e alkalmazott mutatókat a s z e r z ő n e m c s a k a s z o k á s o s objektiv és szubjektív tényezők szerint
rendszerezte,
hanem azokat a munkafolyamatot é s a munka e r e d m é n y e s s é g é t j e l l e m z ő
mutatók
csoportjára bontotta. Ezt az indokolta, hogy mlg a munka folyamatában az a t e r m e l é s többi résztvevőjével kerül kapcsolatba,
egyén
addig a munka eredménye
t e r m é k társadalmi jelentőségének é l t é k e l é s é n alapul. A s z e r z ő szerint
a
a munká-
hoz való viszony elsőrendű é l e t s z ü k s é g l e t t é való átalakulása éppen azáltal
valósul
m e g , hogy a munka társadalmi fontosságának
munka-
é r t é k e l é s e áthelyeződik a
folyamat e r e d m é n y é r ő l (a termékről) m a g á r a a munkafolyamatra. E r r e az "áthelyeződésre" a munka (funkcionális)
tartalma é s a munkás
m e l é s i ) önállósága közelítésének mértékében kerül s o r .
E gondolatmenet
(tertovábbi
hipotézisek felállítását tette lehetővé, a m e l y e k e t az empirikus kutatás is igazolt: 121
1. A munkás munkatevékenységének - a kutatás során l s figyelembe vett - o b jektiv mutatói bonyolult strukturát alkotnak, amelynek alapja a munka folyamatát é s annak e r e d m é n y e s s é g é t jellemző mutatók közötti e l t é r é s . 2 . A munka funkcionális tartalma é s a munkások t e r m e l é s i önállósága
megha-
tározottságának e l t é r ő jellege a tényezők viszonylagos függetlenségét e r e d m é n y e z i . 3. A munkások t e r m e l é s i önállósága legalább olyan mértékben hat a
munkához
való viszony mutatóira, mint a munka funkcionális tartalma. A hipotézisek i g a z o l á s á r a s z é l e s körű empirikus f e l m é r é s t végeztek egy főt foglalkoztató vállalat munkásai körében. A munka tartalmának meghatározására 960 munkanap-felvételt k é s z í t e t t e k . állóságának megállapítása a művezetőkkel
3500
szakmánkénti
A munkások t e r m e l é s i
é s a munkásokkal folytatott
ön-
részben
névtelen, r é s z b e n nyilt interjúk alapján történt. Az objektivitás fokozására használták a vállalat t e r m e l é s i
technológiájára é s s z e r v e z e t i felépítésére
felvonat-
kozó adatokat i s . A kutatás e l ő k é s z í t é s é n e k jelentős s z a k a s z a volt a
szakmák
(foglalkozások)
meghatározott i s m é r v e k szerinti c s o p o r t o s í t á s a . A munka tartalom szerinti
cso-
portosításnál a következő kritériumokat vették figyelembe: a gépesítettség foka, technológiai folyamatok kiszolgálásához s z ü k s é g e s gyelés, gépkezelés,
technikai funkciók jellege
s t b . ) , a s z e l l e m i é s fizikai igénybevétel
(fi-
aránya, továbbá
foglalkozásnak a t e r m e l é s funkcionális struktúrájában elfoglalt helye (alap-, segítő,
a
a ki-
stb.).
A t e r m e l é s i önállóság fokának meghatározása a munkásnak
egyrészt az e l l e n -
ő r z ő , m á s r é s z t az irányító funkciókljan való r é s z v é t e l e alapján történt. Ez utóbbi a munkafeladat t e r v e z é s é b e n és végrehajtásának s z e r v e z é s é b e n való k ö z r e m ű ködésre vonatkozott. A munkához való v i s z o n y
objektív mutatóit -
mény-mutatókat - az egyéni t e l j e s í t m é n y , a munka lomban való r é s z v é t e l ,
stb. alkották, mig a
lógiai funkciók végrehajtásának színvonala, a
minősége,
mint
ered-
az ujitó
mozga-
munkafolyamat mutatóit a
techno-
munkaeszközök
munkaidővel való gazdálkodás, az anyagfelhasználás
kezelésmódja,
célszerűsége,
a
a
kölcsönös
segítségnyújtás alapján állapították m e g . Az empirikus f e l m é r é s s z á m s z e r ű e n alátámasztotta a hipotéziseket. sodott, hogy a munka e r e d m é n y e s s é g é t é s a munka folyamatát 122
Bebizonyo-
jellemző mutatók
valóban jelentős mértékben eltérnek egymástól: pl.
a
magas
gyakran párosul munkaidővesztesóggel, anyagpazarlással stb. lóságnak, a munkatartalomnak és a munkatevékenység
normateljesités A termelési
önál-
jellegének az ö s s z e f ü g g é -
s é r e vonatkozóan azt tapasztalták, hogy a tartalmas munka azoknál a s z a k m a c s o portoknál párosul a t e r m e l é s i önállóság viszonylag alacsony színvonalával,
ame-
lyek a komplex g é p e s í t é s é s automatizálás átmeneti stádiumában vannak. A
"tar-
talmatlan" munkák azokban a szakmacsoportokban fokú t e r m e l é s i önállóságával,
amelyeket a
járnak együtt a munkás
közeljövőben gépesítenek;
s é g e a s e g é d - é s k i s z o l g á l ó t e r m e l é s i folyamatokban
ezek
található. A munka
alakul ki. A harmadik hipotézist támasztja alá
többtartal-
ma é s a munkás önállósága közel azonos színvonalon, e g y r é s z t a t e l j e s e n sített, m á s r é s z t a kvalifikált kézi munkát igénylő
nagy
t e r m e l é s i technológia
gépeesetén
az a m e g f i g y e l é s , hogy mlg
munka funkcionális tartalma a munkafolyamat mutatóival,
a
addig a t e r m e l é s i ö n -
állóság a munka e r e d m é n y e s s é g é v e l mutat szorosabb ö s s z e f ü g g é s t . A s z e r z ő végiil hangsúlyozza: a munkások t e r m e l é s i önállóságára vonatkozó kutatások eredményeinek nagy gyakorlati
jelentőségük van a munka társadalmi
gazdasági hatékonyságának e m e l é s e szempontjából.
így
például sokatmondó az a
vizsgált vállalatoknál tapasztalható h e l y z e t , hogy a munkások közel 2 / 3 t e r m e l é s i önállósága m e g l e h e t ő s e n korlátozott; zárólag a munka mennyiségének
részének
munkájuk tartalma és rendje
ki-
mindenkori elosztásától függ. Ilyen körülmények
között az egyén munkájának hatékonyságát
döntően az
s z e r v e z e t s z e r v e z ő k é s z s é g e határozza m e g . felelősségvállalástól,
és
adminisztrativ-irányitó
A dolgozók t e l j e s "mentesítése"
az önálló m u n k a s z e r v e z é s
lehetőségétől -
túlzott központositottsága miatt - csökkenti a munka vonzerejét
a
éppen e funkciók a
dolgozó s z á -
mára . A s z o v j e t munkaszociológiai kutatások mel kapcsolatos k é r d é s e k
gyakran foglalkoznak a munkafegyelem-
vizsgálatával.
m e g s z i l á r d í t á s á b a n - Idesorolják a
A
szovjet
szerzők a
fluktuáció csökkentését is - a
munkafegyelem teljesítmények
n ö v e l é s é n e k jelentős tartalékát látják. A munkafegyelem deficlniójának é r t e l m e z é s e ugyanis, hogy a munkafegyelem
nem e g y s é g e s .
lényegében leszűkíthető
a
Sokan
termelési
vallják folyamat
résztvevőinek olyan m a g a t a r t á s á r a , a m e l y a munkajogi normák előírásainak 123
meg-
F e l e l . J . L. Szokolnylkov "A s z o c i a l i s t a munkafegyelem és javításának x) s z e r e i " cimli cikk
módsze-
s z e r z ő j e nem o s z t j a ezt a nézetet, a munkafegyelmet
össz-
t á r s a d a l m i jelenségnék tekinti. Ez a koncepció - hangsúlyozza - összhangban a lenini munkafegyelem-fogalommal i s , amelynek
van
i s m é r v e i : a kollektivizmus és
e l v t á r s i együttműködés, a kollektívába vetett bizalom, az önállóság é s a
kezde-
m é n y e z é s a munkában. A szocializmus építésének egyes szakaszaiban eltérő
módszereket és eszközö-
ket alkalmaztak a munkafegyelem b i z t o s í t á s á r a , i l l . fokozására. Az a tény,hogy napjainkban uj követelményeket kell t á m a s z t a n i a munkafegyelem
erősítése érde-
k é b e n , több okra v e z e t h e t ő vissza: a t á r s a d a l m i t e r m e l é s növekvő volumenére, t e r m e l é s tudományos-technikai színvonalának e m e l é s é r e ,
a specializáció
és
k o o p e r á c i ó következtében kialakult g a z d a s á g i kapcsolatok bonyolultságára, m u n k a f e g y e l e m alakulását befolyásoló tényezők é r z é k e l t e t é s é r e jetunió kUlönböző vállalatainál az utóbbi
stb. A
a s z e r z ő a Szov-
években végzett szociológiai f e l m é r é s e k
e r e d m é n y e i n e k bemutatása alapján vállalkozott. k u z n y e c i kohászati üzemben
a
A n y u g a t - s z i b é r i a i , valamint
végzett s z o c i o l ó g i a i
munkafegyelmet a munkahelyi hiányzások,
ill.
kutatások
-
a
amelyek
során a
az önkényes kilépések
alapján
m é r t é k - arra utalnak, hogy az igazolatlanul hiányzók legnagyobb hányadát a v á l lalatnál 3 évnél k e v e s e b b ideje dolgozók alkotják. k a p c s o l a t áll fenn az életkor, a s z a k k é p z e t t s é g
Megállapították, hogy fordított színvonala,
a munka jellege,
a
munkakörülmények é s a munkafegyelem mutatói között. A kuznyeci iparvidék s z á m o s vállalatánál
a társadalmi s z e r v e k é s a s z e m é l y -
z e t i osztályok munkatársai b e s z é l g e t é s e k e t folytattak azokkal a dolgozókkal, akik f e g y e l m i vétséget követtek e l . Az interjúk a munkafegyelem m e g s é r t é s é n e k alábbi főbb okait tárták f e l : az önfegyelem
hiánya, a kedvezőtlen
családi
körülmé-
n y e k , a városi k ö z l e k e d é s é s egyéb s z o l g á l t a t á s o k hiányosságai, a munkafeltétel e k k e l (munkabér, munkakörülmények,
s t b . ) való e l é g e d e t l e n s é g . Az
h i á n y z á s o k 90 %-a, közvetve vagy közvetlenül,
igazolatlan
az alkoholizmussal volt
kapcso-
l a t o s . A b e s z é l g e t é s b e a munkafegyelmet betartó munkásokat i s bevonták, a r r a kértek választ, x
hogy milyen i n t é z k e d é s e k e t
tartanának a
leghatékonyabbnak
' s z o k o l n y i k o v J . L . : S z o c i a l l s z t i c s e s z k a j a diszcipline truda I putyl u l u c s s e n y i j e . S z o c i o l o g i c s e s z k i j e I s z l e d o v á n y l j a . Moszkva, 1976. 1. s z . 124
tőlük
ejo
a f e g y e l e m s é r t ő k k e l s z e m b e n . Mind az igazolatlan hiányzásokért,
mind az
ittas
állapotban való munkahelyi m e g j e l e n é s é r t a megkérdezettek többsége fegyelmi tézkedést (elbocsátás, (nyilvános m e g r o v á s ,
megróvás)
várna,
elmarasztalás)
de sokan m o r á l i s
következményeket
é s anyagi konzekvenciákat is s z ü k s é g e s n e k
tartanának. A f e l e t t e s e k utasításainak be n e m t a r t á s á é r t döntően erkölcsi
ráhatás,
kisebb r é s z b e n f e g y e l m i e l j á r á s alkalmazását látnák c é l s z e r ű n e k ; a k é s é s t te kizárólag e r k ö l c s i e l m a r a s z t a l á s s a l
és a kollektíva erejének a
k a f e g y e l e m m e g s z i l á r d í t á s á b a n játszott s z e r e p é t ,
a s z e r z ő utal azokra a
együttes hatásaként vezettek s i k e r r e . Ezek
"brigádvállalásl r e n d s z e r " bizonyult olyan m ó d s z e r n e k , Ezekben a brigádokban
kollek-
közül az un.
a m e l y mindkét
követel-
m a x i m á l i s a n megvalósították a
dományos m u n k a s z e r v e z é s elveit (munkahelyre lebontott anyagellátás b i z t o s í t á s a ,
munkezde-
m é n y e z é s e k r e , a m e l y e k a m u n k a s z e r v e z é s f e j l e s z t é s é n e k és a munkahelyi
ménynek eleget t e s z .
szin-
büntetnék.
F e l i s m e r v e a tudományos m u n k a s z e r v e z é s n e k
tívák közreműködésének
In-
müveletterv,
tu-
folyamatos
s t b . ) , ugyanakkor a brigádtagok többsége 3 - 4 szakmával
rendelkezett. Ezeknek a feltételeknek köszönhető,
hogy - a m e g f i g y e l é s e k
tanu-
sága s z e r i n t - gyakorlatilag n e m fordult e l ő á l l á s i d ő , a kilépések száma is m á l i s volt. A r e n d s z e r olyan b é r e z é s i m ó d s z e r r e l
párosult,
mini-
amelynél az e g y é n i
k e r e s e t a kollektíva ö s s z t e l j e s í t m é n y é t ő l is függ, A s z e r z ő utal a r r a az ö s s z e f ü g g é s r e , fluktuáció é s a t e r m e l ő
kollektíva
a m e l y a munkafegyelem egyik e l e m e , a
között
áll fenn. Több vállalati f e l m é r é s
a r r a , hogy minél k i s e b b a fluktuáció, tehát minél
"stabilabb"
m a g a s a b b a m u n k a f e g y e l e m színvonala, egyébként
azonos feltételek
kintettel a r r a a j e l e n t ő s s z e r e p r e , a m e l y e t a
a kollektíva,annáL mellett.
Szovjetunióban a s z o c i a l i s t a
kaversenynek tulajdonítanak a kommunista e m b e r r é n e v e l é s b e n , tényezőnek a m u n k a f e g y e l e m m e l való ö s s z e f ü g g é s e i r e i s .
utal
a szerző
A témára
Temun-
utal
vonatkozó
s z á m o s f e l m é r é s közül egy nagy vegyipari vállalatnál végzett vizsgálatot mutat részletesebben.
e
be
E s z e r i n t a hiányzások é s a munkaverseny
egyéni részvevőinek a
vállalat ö s s z l é t s z á m á h o z viszonyított aránya e g y é r t e l m ű e n
mutatja, hogy a r é s z -
vétel növekedésének függvényében jelentős mértékben csökken a 100 dolgozóra
eső
igazolatlan m u l a s z t á s o k aránya. Berkó L l l l l 125
A MUNKA HUMANIZÁLÁSA AZ NSZK-BAN
A fejlett iparú tőkés országokban, különösen az utóbbi évtizedben, mind több e s i k a t e r m e l é s s a munka emberi t é n y e z ő j é r ő l ;
általános gyűjtőfogalomként
sző a
munka humanizálásának nevezett teendők fokozódó j e l e n t ő s é g é r ő l . Hazánkban
el-
s ő s o r b a n a Skandináv országok e g y e s j e l e n t ő s e b b iparvállalatainak
kí-
s é r l e t e i váltak i s m e r e t e s s é / l / . A z Ipargazdasági érintette a munka humanizálása témakör e g y e s
Szemlében is
ezlrányu
több b e s z á m o l ó
vonatkozásait / 2 , 3 / .
biakban áttekintést adunk az NSZK-ban f o l y ó , a munka humanizálása be sorolt t ö r e k v é s e k r ő l .
Az
aláb-
fogalomkör-
Ennek aktualitást adott - s egyben lényeges információs
b á z i s á t ls képezte - az Essenben ez év t a v a s z á n megrendezett, nagy apparátussal e l ő k é s z í t e t t , azonos témakörű k o n g r e s s z u s
/8/.
A munka humanizálása k i f e j e z é s általános, k e v é s s é l o m , amelyet a témával foglalkozó féleképpen é r t e l m e z n e k ,
gyűjtőfoga-
s z a k e m b e r e k , illetőleg s z e r v e z e t e k i s
deklarálva a f o g a l o m definiálatlanságát / 4 ,
Vannak akik a témakört gyakorlatilag a z ergonómiai len g é p - , e m b e r - ,
körvonalazott
5/.
követelmények (a
környezet kapcsolatrendszer) kielégítésének
külön-
körére
közvetkorlátoz-
zák (nagyjából e z f e l e l meg a hagyományos é r t e l m e z é s n e k ) , mások tágabb
össze-
f ü g g é s e k e t é s a környezetvédelemnek az ipari munkával kapcsolatos vonatkozásait l s beleértik e f o g a l o m b a . Ezért
c é l r a v e z e t ő b b é s helyesebb képet ad
a
munka
humanizálása körébe tartozóként deklarált á l l a m i é s s z a k s z e r v e z e t i célkitűzések, akciók s z á m b a v é t e l e .
E z egyben rámutat, hogy melyek azok a súlyponti
l é m á k , amelyek a t ő k é s államigazgatást é s a
problé-
munkavállalókat képviselő
s z e r v e z e t e k e t e l s ő s o r b a n foglalkoztatják. E z t a képet e g é s z í t i ki néhány
szakjellegze-
t e s vállalati akció áttekintése.
A "munka humanizálás" állami programja
A munka humanizálása fokozásának á l l a m i programját a Szövetségi KutatásTechnológiaügyi M i n i s z t é r i u m által ajánlott
é s deklarált k u t a t á s i - f e j l e s z t é s i
irány (hazai terminológiával kifejezve: c é l p r o g r a m ) alkotja / 6 , 126
7/.
és fő-
Л p r o g r a m általános célja annak vizsgálata, hogy milyen lehetőségek fenn a munkafeltét eleknek az eddiginél jobban
a dolgozó e m b e r
állnak
szükségleteihez
i g a z í t á s á r a . Anélkül, hogy ennek az áttekintésnek a keretében Ideológiai mákra i s bővebben kitérnénk, s z ü k s é g e s elöljáróban kiemelni:
problé-
nagyjelentőségű,
hogy a fejlelt tőkés országokban komoly törekvések jelennek meg a munka n i z á l á s a területén. Ugyanakkor a konkrét programokból kategóriát
is
huma-
megállapíthatóan,
társadalmi vonatkozásban egyértelműen a konkrét
munkavégzés
a
szű-
kebb vagy tágabb körülményeire (következményeire) korlátozzák. Alapvető céljuk a piaci Igények változásának jobban m e g f e l e l ő rugalmas munkastrukturák és s t a bilabb, a vállalati érdekeket jobban magáévá tevő munkaerő-állomány biztosítása. A m i n i s z t é r i u m akcióprogramja r é s z l e t e s e n a következő célokat tűzi kl: a) Munkavédelmi mutatók,
Irányértékek, a gépekkel, b e r e n d e z é s e k k e l ,
munka-
helyekkel szembeni m i n i m á l i s ergonómiai követelmények kidolgozása. E program keretében mind a törvényeket,
rendeleteket
é s általános Igazgatási
előírásokat,
mind pedig a balesetelhárítási s z e r v e k b a l e s e t - m e g e l ő z é s i e l ő í r á s a i t é s a gazdas á g i , valamint szakmai s z e r v e z e t e k által kidolgozott összhangba kell hozni az e m b e r h e z méltó
műszaki
szabályzatokat
munkaviszonyokra vonatkozó
felisme-
r é s e k k e l (azaz érvényesíteni az ergonómiai követelményeket). b) Az e m b e r szempontjából m e g f e l e l ő technológiák, munkafolyamatok tése.
Fel kell tárni, hogy melyek azok a megerőltető
munkahelyek,
kifejleszamelyekhez
uj technológiát; uj gépeket é s k e z e l é s i r e n d s z e r e k e t , uj Irányitó é s e l l e n ő r z ő r e n d e z é s e k e t vagy uj s z á l l í t ó e s z k ö z ö k e t kell kifejleszteni,
s ezek
be-
bevezetésével
kiváltani nem m e g f e l e l ő munkahelyeket. Másfelől vizsgálni k e l l , hogy az újonnan k i f e j l e s z t e t t eljárások é s termékek nem hatnak-e e s e t l e g hátrányosan az
érintett
dolgozókra. c) Az e m b e r i követelmények komplex é r v é n y e s í t é s e a m u n k a s z e r v e z é s b e n . E b ben a z ö s s z e f ü g g é s b e n a z irányelvek nyomatékkal hívják fel a hogy n e m elegendő olyan munkakörülményeket b a l e s e t e k t ő l é s az idő előtti elhasználódástól szempontok l s érvényesüljenek,
hogy a munka
kialakítani, óvják
arra,
a m e l y e k pusztán
meg a
érdekes,
figyelmet
dolgozókat.
megelégedettséget
a
Olyan adó
l e g y e n , biztosítson fejlődési l e h e t ő s é g e t , a munka tartalmának gazdagabbá tételét. Ö s s z e s s é g é b e n : törődést az e m b e r r e l ,
mint egyénnel. 127
d) A m u n k a s z e r v e z é s r e é s a munkahely kialakításra mintaként szolgáló m o d e l lek kidolgozása. e) A tudományos f e l i s m e r é s e k ( é s vállalati tapasztalatok) e l t e r j e s z t é s e és h a s z n o s í t á s a . Ezzel kapcsolatban kiilön k i e m e l i a program a munkakörülmények tására alkalmas tudományos f e l i s m e r é s e k hasznosításának útjában álló e l e m z é s é n e k j e l e n t ő s é g é t , valamint, hogy
miképpen lehet ezeket az
elhárítani. F e l v e t i a munkavédelmi, technikai é s a munkatudományi a főiskolákon, a s z a k i s k o l a i oktatásban é s a továbbképzés x) tatásának
javí-
akadályok akadályokat
ismereteknek
keretében történő ok-
szükségességét.
É r d e m e s e z z e l kapcsolatban idézni egy kongresszuson elhangzott e 1 ő s z ó
meg-
állapítását, a m e l y s z e r i n t az egyik leglényegesebb megoldandó feladat a mérnöki s z e m l é l e t megváltoztatása; amikor a ma irányító tak, akkor a g é p e s i t é s - a u t o m a t i z á l á s ,
a korszerű technika állt a képzés
pontjában. Ma m á r uj formákra van s z ü k s é g ; tényezőt l s ,
munkát v é g z ő mérnökök tanulközép-
f i g y e l e m b e kell venni az
e z z e l ö s s z e f ü g g é s b e n n e m c s a k a vállalat
g a z d a s á g i , hanem
emberi a
nem-
zetgazdasági s z e m l é l e t is előtérbe kerül. A Minisztérium f e j l e s z t é s i koncepciója kifogásol in т munka humanizálás problémakörének é s e l e m e i n e k e l s z i g e t e l t s z e m l é l e t é t . tőleg minden t e r h e l é s i
tényezőre
Megállapítja, hogy egy
lehe-
kiterjedő s z e m l é l e t feltételei még csak
rájukban vannak m e g . A dolgozókat t e r h e l ő és zavaró tényezőket egymástól
csielkü-
lönítve működő tudományági intézmények vizsgálják, amelyek kutatási- és munkamódszerei sokszor lényegesen
eltérnek e g y m á s t ó l . Ehhez járulnak
m e g é r t é s azon n e h é z s é g e i , amelyek a szakkifejezések származnak.
Fontos az olyan kutatások s z o r g a l m a z á s a ,
tének bizonyos súlyponti területei átfogó
a
kölcsönös
összehangolatlanságából amelyek a dolgozók
éle-
vizsgálatára vonatkoznak. Ez ösztönzést
ad uj kutatási m ó d s z e r e k r e és az e g y e s tudományágak közötti szorosabb
együtt-
működésre. A koncepció az ö s s z e f ü g g é s e k e t tágabb, j e s z t i : "Fel kell tenni például a k é r d é s t , x!
társadalmi
vonatkozásokra ls
hogy a jólét n ö v e k e d é s e , a
kiter-
művelődési
"
A munkavédelmi s z a k k é p z é s s e l (munkavédelmi felügyelők é s üzemi munkavédelmi megbízottak) a Szövetségi Munkavédelmi é s Balesetkutatási Intézet foglalkozik, több hónapos intenzív tanfolyamok keretében. 128
l e h e t ő s é g e k , a c s a l á d i viszonyok, a t á r s a d a l o m b i z t o s í t á s , vagy éppen nyok hatnak-e a munkakörülményekre,
lakásviszo-
é s ha Igen, hogyan.
Ebből a szempontból különösen fontos m e g v i z s g á l n i , hogy a felnövekvő
nemze-
dék milyen módosult elvárásokat füz a munkához. Tanulmányozni kell, hogy a gyakran a m ű v e l t s é g i szinvonal e m e l k e d é s é b ő l gyan hatnak a munka tényleges a l a k u l á s á r a .
s z á r m a z ó - növekvő igények
d a s á g e g y e s t e r ü l e t e i n a növekvő m ű v e l t s é g i
gaz-
színvonallal.
A munkában s z e r z e t t tapasztalatok döntően t e r ü l e t e k k e l , sőt a magánélettel k a p c s o l a t o s
befolyásolják az egyéb
társadalmi
beállítottságot é s magatartást. adódó magatartásba s z o c i á l i s
l e z e t t s é g , valamint a z i n f o r m á c i ó s é s kommunikációs magatar
1
•> munkaszerveismét-
lődő e l s z i g e t e l t részmunka) és a munkával járó s p e c i á l i s megterhelésektől 1976-ban intézeti-vállalati
Meg
elköte-
z é s bizonyos f o r m á i t ó l , bizonyos tevékenységektől (mint p l . az állandóan
A Minisztérium által támogatott,
ho-
Ennek I s m e r e t e annál fontosabb,mi-
nél k e v é s b é vannak összhangban a munkahelyi kvalifikációs követelmények a
kell vizsgálni p l . hogyan ftigg a n e v e l é s b ő l
-
közös
/6/.
kutatásban
l e v ő témák s z á m a 122, kb. 100 m i l l i ó DM ö s s z é r t é k b e n . Ebből mintegy 20 % munkafolyamat technikai e s z k ö z e i , gonómia é s biztonságtechnika,
11 % a zaj é s r e z g é s c s ö k k e n t é s , 2 3 % az
5 % munkaegészségügy,
41 %
konkrét munkarendszer f e j l e s z t é s t é m á i r a é s konferenciák,
vegyes,
a er-
zömében
tapasztalatcserék t á -
m o g a t á s á r a van e l ő i r á n y o z v a .
A s z a k s z e r v e z e t e k t ö r e k v é s e i a munka humanizálására
A z NSZK S z a k s z e r v e z e t i
Szövetsége: é s e g y e s ágazati, illetve
z e t e i e r ő t e l j e s harcot folytatnak a mind intenzivebbé váló s z e r ü s é g növekedése folyamányaként létrejött,
rétegszakszerve-
termelés és a
egyoldalúan technikai-
tömeg-
gazdasági
szempontok s z e r i n t gépesített é s s z e r v e z e t t munkafolyamatok emberibbé t é t e l é é r t . A g a z d a s á g i f e l l e n d ü l é s időszakában sikerült elérniük, hogy a 7 0 - e s től különböző r e n d e l k e z é s e k nyek javításával, követelmények
biztosítsák a munkavédelemmel,
általában az ergonómiai szabályokkal
é r v é n y e s í t é s é t . A gazdasági r e c e s s z i ó
párhuzamosan a munkanélküliség fokozódásával, 129
a
évek
elejé-
munkakörülmé-
kapcsolatos
legfontosabb
bekövetkeztével azonban
-
azaz a munkások létbizonytalan-
ságának növekedésével - mind kevesebb f i g y e l m e t fordítanak a vállalkozók az e l ő í r á s o k r a , Illetve n e h e z e b b é válik a s z a k s z e r v e z e t i
érdekvédelem.
A munka humanizálásával kapcsolatos követelések
átfogó programjának tekint-
hetők a Német S z a k s z e r v e z e t i S z ö v e t s é g Hamburgban, 1975. májusában a munka humanizálása é s a z automatizálás tárgyában megtartott o r s z á g o s n a k határozatai
kongresszusá-:
/9/.
A dokumentum s z e r i n t annak e l l e n é r e , hogy a s z a k s z e r v e z e t e k e r ő f e s z í t é s e i a társadalmi r e f o r m o k eredményeképpen t é n t , a miiszaki é s s z e r v e z e t i változások,
és
s z o c i á l i s téren k é t s é g t e l e n haladás t ö r valamint a gazdasági növekedés
eddig
n e m vezetett a munkakörülmények általános javulásához. Tekintettel a n e m z e t k ö zi é s nemzeti tőke fokozódó ö s s z e f o n ó d á s á r a é s a növekvő
tőkekoncentrációra,
valamint arra, hogy a konjunktura Ingadozásai, a nyersanyagárak e m e l k e d é s e , valutaproblémák é s a z infláció következtében - mint megfigyelhető -
a
egyidejűleg
n e h e z e b b é vált a tőke é r t é k e s í t é s e , a munkakörülmények sok területen még nyomasztóbbakká váltak. Néhány adat a f e n t l e k alátámasztására: 1973-ban a S z ö v e t s é g i 2 , 5 millió üzemi b a l e s e t e t és foglalkozási megbetegedést
Köztársaságban
jelentettek be; a
t i s z t i k a szerint az 1973-ban nyugdíjazottak egyharmada Idő előtt k e r e s ő k é p t e l e n s é g vagy a szakma gyakorlására való nyugdíjba. Hosszú távon a német
képtelenség
bekövetkezett miatt
Ipar 43 ágazata közül 2 7 - b e n csökken,
stagnál és csak 9 - b c n növekszik a foglalkoztatottság.
sta-
került 7-ben
Ez fokozza a munkahelyet
é s a s z o c i á l i s viszonyokat fenyegető kockázatot. A s z a k s z e r v e z e t e k bírálata elsősorban
a következő, e folyamat k í s é r ő j e l e n s é -
g e i gyanánt növekvő mértékben fellépő következmények
és megterhelések
ellen
Irányul: a követelmények n ö v e k e d é s e , a munka ütemének g y o r s u l á s a , az t e l j e s í t m é n y k ö v e t e l m é n y fokozódása; a tartalmatlan, munkák t e r j e d é s e , a munkafolyamatok g e t e l t é s ütemhez kötött
egyhangú,
idő-
és
a
szakképzetlen
s z é t a p r ó z á s a és egyhangúvá tétele; e l s z i -
munkák az e m b e r i
érintkezés l e h e t ő s é g e nélkül,
annak csekély l e h e t ő s é g é v e l ; az e g é s z s é g r e ártalmas a mind általánosabbá váló több műszakos
130
vagy
munkahelyi megterhelések;
é s éjszakai munka okozta m e g t e r h e l é -
век бв hátrányok; az elöljárókkal kapcsolatos problémák é s ezekkel ö s s z e f ü g g é s ben a túlzott felügyelet, e l l e n ő r z é s ,
s z e m b e n á l l á s a dolgozókkal.
A munkaidő szabályozásával kapcsolatos követelések: - A pihenőidők minimumának r ö g z í t é s e ; a napi szünetekkel együttesen, 8 órában történő lalatok - p l . a textilruházati iparban -
munkaidőnek a rövid,
fizetett
limitálása (az Is gyakori, hogy a v á l kifizetik a
munkanormákba beszámítva a
pihenési pétiékot, azonban n e m engedélyezik a munka p i h e n é s i célú
megszakítá-
sát); - túlórában é s éjszaka végzett munka e s e t é n a pihenőidők m i n i m á l i s
Időtarta-
mának n ö v e l é s e ; - a munkaütem legkisebb Időtartamának 90
másodpercben történő
Ennek e l ő s e g í t é s é r e olyan - b é r d l f f e r e n c l á l á s - k o r l á t o z á s t ne tegye érdekeltté a munkaadókat a munkának
limitálása.
szorgalmaznak,
gazdasági
Indokokból a
amely legegy-
s z e r ű b b műveletekre bontásában; - pótszabadság a különösen kimerítő munkát
végzők é s a több műszakos mun-
karendben dolgozók s z á m á r a . A munka tartalmával kapcsolatosan a s z a k s z e r v e z e t e k azt Igénylik, hogy olyan technikát é s m u n k a s z e r v e z é s t alkalmazzanak a munkáltatók, a m e l y a munkahelyeken bizonyos minimumot kedés,
az
biztosit a s z e l l e m i követelmények, a s z o c i á l i s f e l e m e l -
egyéni munka alakításának l e h e t ő s é g e i , a s z o c i á l i s kontaktus
lehetősé-
gei é s a munka v á l t o z a t o s s á g a tekintetében.. Ennek érdekében egyebek között s é g e s n e k tartják a vállalatokat
arra kötelezni, hogy azokat a dolgozókat,
szükakik
meghatározott szintnél alacsonyabb b é r - vagy illetménycsoportba tartoznak, i l l e t ve bizonyos Időt az üzemben vagy a szakmában töltöttek,
megszabott időn belül
s z a k m a i továbbképzésben r é s z e s í t s é k é s ennek m e g f e l e l ő e n magasabb kategóriába sorolják bc. A csoportmunkával kapcsolatos s z e r v e z e t i követelések a munkacsoportok s z e r v e z é s é n é l a s z e m é l y i t é n y e z ő k , a csoportban résztvevők lembevételének szükségességével,
igényel
figye-
a csoporton belüli ö s s z h a n g , egyenletes
terhe-
l é s s t b . k é r d é s e i v e l foglalkoznak. Egy j e l l e m z ő kitétel 131
emberi
az Idézett
határozatból:
"Meg kell akadályozni, hogy a munkacsoportok között túlzott egyéni ö s z t ö n z é s é s v e r s e n y
között,
vagy egy csoport
tagjai
érvényesüljön az e g é s z munkacsoport,
v a g y a csoportok e g y e s tagjainak i - o v á s á r a . " A munka humanizálás problémakörét érintik többé k e v é s b é e g y e s rétegek helyzetének javítására
az alábbi
- az idősebb munkavállalók foglalkoztatásával
kapcsolatosan:
követelményeknek fokozottan m e g f e l e l ő munkahelykialakltás; jobb
speciális,
vonatkozó követelések:
e g é s z s é g v é d e l e m ; a szakmai tovább- és átképzés
z é s n é l a jövedelem szintjének b i z l o s t t á s a j
az
ergonómiai
igazságos
bérezés;
javítása; b e l s ő
áthelye-
munkahelyváltoztatás (felmondás) e s e -
t é n kötelező utánjárás az uj hely b i z t o s í t á s á r a ; d i s z k r i m i n á c i ó m e n t e s s é g - a női munka vállal ók foglalkoztatása
érdekében: a
e g y e d ü l á l l ó , az újból munkába álló, az idősebb
fiatal,
a
stb.
férjezett,
nők sajátos problémáinak
az figye-
l e m b e v é t e l e ; a z o n o s k é p z é s i l e h e t ő s é g e k é s elhelyezkedési e s é l y biztosítása mukra; az i g a z s á g o s munkaértékelés;
szá-
több segítségadás é s v é d e l e m a g y e r e k e s
anyáknak é s az idős nőknek. A munka humanizálását c é l z ó akciók keretében f i g y e l e m r e é r d e m e s e k a s z e r v e z e t e k által kiadott, kifejezetten
gyakorlati,
konkrét adatokat
szak-
tartalmazó
e r g o n ó m i a i irányelvek (munkahelykialakitási vezérfonalak). P l . e z e k egyikét e m b e r n e k m e g f e l e l ő munkaklalakltás" c í m m e l s z a k s z e r v e z e t i s z ö v e t s é g közösen adta ki.
Az
a német, az o s z t r á k é s
a
"Az svájci
ujabb fejlődési irányzatoknak
munkavégzés körülményeit érintő hatásai számbavételét l s hasonló irányelvek
a se-
gítik elő. Ilyenek p l . nz alkalmazottak s z a k s z e r v e z e t é n e k
a nagytermes
val é s a c s ú s z ó munkaidővel
követelményrendszere,
kapcsolatos
állásfoglalása,
a m e l y r é s z l e t e s e n i s m e r t e t i mind u vonatkozó szempontokat,
irodá-
rendeleteket, mind az ergonómiai
adatokat.
Vállalati törekvések a munka humanizálása területén
A vázolt áttekintésből kiviláglik, hogy melyek a
munka
humanizálása
deklarált fő f e j l e s z t é s i igények é s á l t a l á n o s törekvések. Ezek vállalati
terén
érvénye-
s ü l é s é n e k m é r t é k é r ő l é s f o r m á i r ó l t e r m é s z e t e s e n jóval nehezebb képet kapni. A 132
gyakorlati vállalati törekvések köréből,
az áttekintést záró Illusztrációként
két,
napjainkban különösen előtérben álló problémát emelünk ki. J e l e n t ő s e r ő f e s z í t é s t fordítanak e g y e s vállalatoknál - a c é l p r o g r a m alapján, tudományos
intézetekkel
ban, különösen a s z e r e l é s b e n alkalmazott, diktált,
karöltve - a merev,
tömeggyártás-
rövid ciklus - illetve
titemldejü formáknak rugalmasabb, kötetlenebb, érdekes munkamódszerekkel t ö r 1
ftnő f e l v á l t á s á r a a l k a l m a s uj munkarendszerek é s munkamódszerek
ra.
kialakításá-
Ezek m e g v a l ó s í t á s á n a k célja kettős:
- a munkatartalom javítása, - a piaci változásokhoz jobban alkalmazkodó,
rugalmasabb m u n k a s z e r v e z é s i
for-
mák l é t r e h o z á s a . A kötetlenebb munkát lehetővé l e v ő megoldásoknak
egyszerűbb, a diktált ütemű
szalagtól l e g k e v é s b é e l t é r ő változatai pz e g y e s munkaütemek közötti leteket foglalnak magukban, i l l e t ő l e g bizonyos mértékig
pufferkész-
átnyúlhat egyik munkása
m á s i k munkazónájába, e z z e l növelve esetenként az űtemidejét. A további tok lényege a munkatartalom
változa-
m e g n ö v e l é s e (1. ábra); ismét m á s megoldások
hetővé t e s z i k a feladat e g y e s elkülönített munkahelyeken történő e l v é g z é s é t ,
leeset-
l e g a kommunikáció lehetőségét biztosító c s o p o r t o s e l r e n d e z é s b e n . A munkások motiválásával é s a gyártás gazdaságosságával egyaránt ö s s z e f ü g g ő , sokat vitatott probléma a munkatartalom n ö v e l é s é v e l (különösen a t á s s a l ) v e l e j á r ó továbbképzés,
kvalifikáció-növelés
jellegének é s a s z ü k s é g e s i s m e r e t - s z i n t n e k
kérdése.
(A
munkagazdagimunkagazdagitás
az ö s s z e f ü g g é s é t a 2. ábra s z e m l é l -
teti. ) E g y r é s z t gond a vállalatoknál a k é p z é s munkakiesés nélküli s e , a munkás "hozzáállása",
másrészt a
megszervezé-
magasabb b é r e z é s s z ü k s é g e s s é g e
és
ennek m e g t é r ü l é s e . A z ergonómiai szempontok
idézett,
rendeletileg
biztosított
érvényesítésére
e g y e s vállalatoknál v é l e m é n y e z é s i joggal felruházott szakértő tanácsok működnek. Egyik vállalatnál*' néhány éve Munkatudományi Bizottság működik, feladata az uj l é t e s í t m é n y e k , m i a i l a g h e l y e s kialakítása.
amelynek
fő
illetve az újonnan létesített munkahelyek
ergonó-
1972. óta kötelező a Bizottság informálása
valameny-
HOESCH Hüttenwerke, Dortmund. 133
T e j j é ' feladat Diszponálás
Felügyelet
•t?
Beállítás Karbantartás
MUNKA G A Z D A G Í T Á S
Ellenőrzés Anyagmozgatás
5
Szokványos munkaciklus ( n é h á n y mozdulat)
Л MUNKA B Ö V I T E S
Ciklusidő t(perc) Munka mennyiség A m u n k a t a r t a l o m növelése
1. ábra
Kvalifikáció
K o o p e r á c i ó s képesség
a m u n k a diszponálása ( k o o p . )
Diszpozíciós képesség
m u n k a d a r a b diszponálás
működés-ellenőrzés rés
71
/
Szakismeret tejjes szerelés részszerelés E g y s z e r ű kézügyesség felhelyezés és/ Munkatartalom
Magasabb s z a k k é p z e t t s é g a munkafolyamatban
2. ábra 134
nyi, a témát érintő projektről (beruházási tervről).
A
üzemorvos,
munkabiztonsági felügyelő,
környezetvédelmi s z a k é r t ő , pszichológus,
Bizottság
a munkaügyi s z e r v k é p v i s e l ő j e é s az üzemi tanács (a munkások
összetétele:
képviselői) há-
r o m tagja. x) Egy m á s i k vállalatnál
Ergonómiai
T a n á c s működik, mint tanácsadó
testület,
közvetlenül a gyár v e z e t ő s é g e m e l l é rendelve. Az E r g o n ó m i a i Tanács vezetője
a
vállalat s z e m é l y ü g y i osztályának képviselője, tagjai a munkagazdasági o s z t á l y , a beruházási (uj műszaki projektek) o s z t á l y a , az energiagazdálkodás, a karbantart á s , a biztonságtechnika, az üzemgazdasági osztály,
az Üzemorvos
és
az é r i n -
tett üzem v e z e t ő s é g é n e k k é p v i s e l ő i . A T a n á c s 4 - 6 hetenként r e n d s z e r e s e n ü l é s e zik. Esetenként lgénybevesz különböző szakértőket;
1973.
óta
intézményesen
együtt dolgoznak a Munkavédelmi Kutatóintézettel. Parányi György
X)
KJtUPP GMBH Hüttenwerke,
Bochum. 135
Források
/ 1 / Héthy Lajos: Svéd k í s é r l e t e k a munkaszervezet k o r s z e r ű s í t é s é r e . 1975. 4. s z .
75-87.
Gazdaság,
old.
/ 2 / Parányi György: N e m z e t k ö z i konferencia az sának p r o b l é m á i r ó l . Ipargazdasági S z e m l e ,
Idősebb dolgozók
foglalkoztatá-
1971. 3. s z . 1 0 8 - 1 1 7 . old.
/ 3 / "A munka Amerikában" (Work in A m e r i c a . Report of a Special Task Force to the Secretary of Health, Education and Welfare. London, 1973. MIT P r e s s , l e , 1975. 2. s z .
88-92.
Cambridge,
(Massa.)
c . tanulmány I s m e r t e t é s e . Ipargazdasági S z e m -
old.
/ 4 / M e i e r , Bernd: D i e Humanisierung. Industriearbelt lm Wandel. Köln, Institut der deutschen Wirtschaft. 60.
1976.
old.
/ 5 / Humanisierung d e r A r b e l t s w e l t . Hinweise fUr die P r a x i s . Köln, Bundesvereinigung der Deutschen Arbeltgeberverbände. / 6 / Forschungsprogramm: Humanisierung des Arbeltslebens.
9.
1975.
old. Bonn - Bad G o d e s -
b e r g , 1975. B u n d e s m i n i s t e r i u m für Forschung und T e c h n o i g l e . 22 old. / 7 / Förderfibel. Bonn - Bad Godesberg, 1975. Bundesministerium fUr Forschung und Technologie.
140 old.
/ 8 / Kongress: Menschengerechte Arbeit - Erfahrungsaustausch zwischen F o r schung und B e t r i e b l i c h e r P r a x i s . E s s e n ,
6 . 4 . 1976. - 7 . 4 .
1976. RKW.
/ 9 / B e s c h l ü s s e "Humanisicrung der Arbeit" "Automation und Humanisierung der Arbeit" des D G B - B u n d e s k o n g r e s s e n vom Mal 1975 in Hamburg.
136
TUDOMÁNYOS ÉLET
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 1976. ÉVI KÖZGYŰLÉSE
A z Akadémia 136. k ö z g y ű l é s e mindenekelőtt az elmúlt tervperlédus kutatási ményeit értékelte é s az V. ötéves terv kezdetén társadalmi fejlődésllnk
ered-
céljaival
összhangban kijelölte a tudományos kutatás további fő Irányait. A z elnöki megnyitó k i e m e l t e , hogy a gazdasági,
gyorsan, néha meglepően változó
valamint politikai helyzet n e m c s a k nagy
erőfeszítést és
világ-
alkotóképes-
s é g e t , hanem r u g a l m a s s á g o t é s mobilitást i s igényel ahhoz, hogy töretlenek radjanak társadalmi fejlődésünk fő vonalai.
A jövő feladatalt ennek
ma-
megfelelően
kell kijelölnünk. L á z á r György m i n i s z t e r e l n ö k Üdvözlő szavaiban megállapította, hogy a mány é s a politika jó együttműködésének
i m m á r hosszú ideje tartó,
töretlen f e j l ő d é s e , é s e l é r t eredményeink a l e g s z o r o s a b b Népgazdaságunk e r e d m é n y e i b e n - e l s ő s o r b a n a
döntő s z e r e p e volt a kutatás é s a f e j l e s z t é s mind
növekedésében
kutatás é s a
szaki f e j l e s z t é s megnövekedett t á r s a d a l m i , gazdasági jelentőségének
l e m növekedési
vannak. -
s z é l e s e b b körben érvényre iu-
tó hatásának, a műszaki színvonal e m e l é s é n e k . A tudományos
az e c é l r a fordított ö s s z e g e k e m e l k e d é s e
lényegéljen
kapcsolatban
termelékenység
tudo-
mű-
megfelelően
gyorsabb volt, mint a nemzeti
jövede-
üteme.
A közgyűlés megállapította, hogy az Akadémia hivatása
a társadalmi
haladás
e l ő m o z d í t á s a e l s ő s o r b a n uj tudományos m e g i s m e r é s e k , Illetve ezeket c é l z ó
alap-
kutatások révén, továbbá a tudományos vívmányok gyakorlati hasznosításának e l ő s e g í t é s é v e l , amit - talán k i s s é elavulóban levően - alkalmazott kutatásnak kás n e v e z n i . A kutatások e két kategóriája
ugyanis é l e s e n nem határolható
E g y r é s z t manapság m á r alig van a t e r m e l é s n e k
é s а többi gyakorlati
ségnek olyan t e r ü l e t e , ahol a f e j l e s z t é s r e Irányuló alkotó tudományos m e g i s m e r é s e k e t ,
el.
tevékeny-
munka ne Igényelne uj
vagyis alapkutatást i s . M á s r é s z t viszont az 137
szo-
alapku-
t a t á s o k elvileg l e h e t s é g e s témaköreinek beláthatatlan halmazában é s s z e r l i határok között mindinkább é r v é n y e s ü l az a t ö r e k v é s , hogy bizonyos mértékig előnyben
ré-
s z e s ü l j e n e k azok a problémák, amelyek kidolgozása előreláthatóan segíteni fogja a k ö z e l j ö v ő társadalmi gyakorlatát. A tudomány fejlődése igényli a saját b e l s ő
tör-
v é n y e i által megszabott azon kutatásokat, amelyek eredményeinek gyakorlati
fel-
h a s z n á l á s a nem látható e l ő r e , m á s r é s z t helytelen
lenne a témaválasztásban,
ha
f i g y e l m e n klvlil maiadnának a t á r s a d a l o m előrelátható időszerű igényei. A z o r s z á g o s viszonylatban távlatilag legaktuálisabb együttműködését Igénylő tudományos főirányokat s z e r i n t 17-et - az O r s z á g o s Távlati T u d o m á n y o s
és
több
tárca
hatékony
é s célprogramokat - s z á m Kutatási
a m e l y n e k k o r s z e r ű s í t é s e é s 1990-ig való továbbtervezése
sze-
T e r v foglalja
össze,
folyamatban van.
OTT KT keretében f o l y ó munka egy nagyobb szakasza a közelmúltban s m o s t folyik a főirányok é s a c é l p r o g r a m o k folyó ötéves
Az
befejeződött,
időszakra
vonatkozó
középtávú terveinek kidolgozása. A z ОГТКТ tudományos életüknek fontos r é s z e , de nem meritl ki e g é s z é t .
A
m i n i s z t e r t a n á c s i határozat szerint a kutatási kapacitás negyede-harmada fordítandó a z o r s z á g o s távlati tervben kiemelt c é l o k r a .
Folyamatosan
m e l l e t t az ország kutatási kapacitásának azt a második
gondozni kell
harmadát i s ,
amelynek
t e r v e i t a tárcák - közöttük az Akadémia - saját hatáskörükben állapítják törődni kell továbbá a távlati terveken kívüli
kutatásokkal i s ,
e-
amelyekre
meg; hozzá-
v e t ő l e g a kutatási Icapacitásnak szintén harmadát fordítjuk. A tudományos kutatás jellegét é s irányát az MSZMP XI. K o n g r e s s z u s a e g y é r t e l m ű e n rögzítette: "A párt szilárdan vallja a tudományos kutatás elvét,
é s a jövőben i s a r r a törekszik,
hogy ezt a maga
s e . A tudomány művelőitől viszont azt kívánja, r e n d e l k e z é s r e álló e r ő k e t é s e s z k ö z ö k e t , tényleges
szabadságának
eszközeivel
érvényesít-
hogy é s s z e r ű e n használják fel a
vegyék figyelembe a s z o c i a l i s t a
építés
szükségleteit."
A főtitkár b e s z á m o l ó j a rámutatott a r r a , e s z k ö z ö k é s s z e r ű f e l h a s z n á l á s a , az intenzív
hogy a rendelkezésre álló erők f e j l e s z t é s előtérbe h e l y e z é s e
és több
f e l a d a t megoldását s ü r g e t i . Ezek közé tartozik a
nemzetközi kapcsolatok érdemi
t o v á b b f e j l e s z t é s e , a nemzetközi m u n k a m e g o s z t á s ,
a szocialista o r ® ágok
mliszaki-tudományos együttműködés
l e h e t ő s é g e i n e k nagyobb mértékű
138
közötti
igénybevéte-
l e , a kutatások objektiv feltételeinek, a m ű s z e r e z e t t s é g , a tudományos tájékoztat á s , a kutatás technikai feltételei
színvonalának javítása, a kutatókkal
támasztott követelmények következetes é r v é n y e s í t é s e , tékének а témák népgazdasági je lent őségétől
szemben
az állami támogatás
mér-
é s я kutatómunka e r e d m é n y e s s é g é t ő l
való egyértelműbb függővé t é t e l e . Л társadalomtudományi é s ezen beiül az ipargazdaságtaní kutatások jából iránytmutatő volt a miniszterelnök üdvözlő
szempont-
beszédének az a r é s z e ,
népgazdaságunknak helyzetéből, feladataiból vezette le a tudomány
amely-
aktuális
fela-
A népgazdasági t e r v e z é s és irányítás színvonaláról szólva megállapította,
hogy
datait.
a tudomány é s a technika eredményeinek
s z é l e s körű f e l h a s z n á l á s a , a
k o r s z e r ű s í t é s e é s b ő v í t é s e , a nemzetközi gazdasági
termelés
együttműködésből -
különö-
sen a KGST o r s z á g o k közötti gazdasági együttműködésből - adódó lehetőségek használása t e r é n még nagy tartalékaink vannak. A fejlődés intenzív jellegét s í t v e , a tudományos-műszaki haladás m e g g y o r s í t á s á r a ,
a munka
kierő-
termelékenysé-
gének további dinamikus n ö v e l é s é r e , az állóeszközök hatékonyabb kihasználására, a in minőségű, k o r s z e r ű é s versenyképes termékek t e r m e l é s é n e k fokozására
van
szükség. Bonyolult feladatokat kell megoldanunk a hatékonyság
e m e l é s é b e n , a minőség
ja vitás;'kan, s mindezek a feladatok csak ugy oldhatók m e g , ha az eddigieknél i s nagyobb mértékben számolunk a tudomány
segítségével,
eredményeível é s
minél gyorsabb a l k a l m a z á s á v a l . A tudományos
eredmények
leghatékonyabban a t e r m e l é s i s z e r k e z e t további
korszerűsítéséhez,
technológiák b e v e z e t é s é h e z , é s hatékonyságának
s ezzel a gazdasági tevékenység
járulhatnak hozzá a uj
fejlettebb
jövedelmezőségének
növeléséhez.
Л tudomány növekvő t á r s a d a l m i , népgazdasági j e l e n t ő s é g e azzal is hogy a gazdasági növekedés forrása fejlettségünk
mint a kulalás é s
fejlesztés
összefügg,
jelenlegi szintjén, s a jövőben
pedig még inkább csak a t e r m e l é k e n y s é g növekedése tetlen másként.
azok
l e h e t , az pedig e l k é p z e l h e -
eredményeinek
gyors realizálása
utján. A megnövekedett követelményeknek tudományos életünk g e t , ha biztosítjuk,
hogy
a
c s a k akkor tehet
ele-
gazdaságpolitikai célok é s a tudománypolitika
még
1,49
s z e r v e s e b b kapcsolatba kerUljön. A tudományos kutatásoknak
és
a
termelésnek
k ö z e l e b b kell kerülniük egymáshoz ugy, hogy a népgazdaságban,a vállalatok
mun-
kájában a tudomány eredményei a t e r m e l é s hajtóerejévé váljanak. A társadalomtudományi kutatók, s z a k e m b e r e k , akik
az uj tapasztalatok
r á s á t é s ö s s z e g e z é s é t végzik, egyben r é s z t vállalnak a politikai döntések s z í t é s é b e n , életmódunk, a köztudat é s a közerkölcs
formálásában. A
m u s v i s z o n y a i között a marxista társadalomtudományok tének fontos e s z k ö z e i .
Olyan szüntelenül gazdagodó
feltáelőké-
szocializ-
a társadalom
önismere-
Ismeretrendszert
jelentenek,
a m e l y a gazdasági é s politikai építőmunka tapasztalatait
é s a tudományok
ered-
m é n y e i t s z o c i a l i s t a társadalmunk építésének szolgálatába állítja. Érzékelik a k e l e t k e z ő ellentmondásokat és segítik azokat feloldani. E z igaz akkor l s , ha időnként a társadalomtudományok e g y i k - m á s i k s z a k á g a z a ta ma m é g nem tud m e g f e l e l ő választ adni korunk vagy
hazánk
társadalmának
p r o b l é m á i r a , nem k é p e s , vagy legalábbis nem eléggé képes a politikai
döntése-
ket a l á t á m a s z t ó , az ellentmondások m e g o l d á s á t e l ő s e g í t ő javaslatokat tenni. A társadalomtudományoknak fontos szerepük van a tudományos-technikai dés meggyorsításában,
társadalomépitő
hatásának kibontakoztatásában. A
dalomtudomány feladata annak feltárása é s
e m b e r i közösségek által
s z o l g á l ó e s z k ö z . Ebben a folyamatban igen
társa-
tudatosítása i s , hogy a gyors
tudományos-technikai fejlődés nem az e m b e r e k t ő l éppen a z emberek,
fejlő-
Utemü
függetlenül jön l é t r e ,
létrehozott,
a közösség
lényeges a különböző
hanem fejlődését
tudományágak
művelőinek egymás gondolatvilágát k ö l c s ö n ö s e n megtermékenyítő együttműködése. T á r s a d a l o m é p i t ő tevékenységünkhöz
nélkülözhetetlen, hogy mind többet
tudjunk
az e m b e r r ő l . Ez n e m c s a k a gazdasági hatékonyság szempontjából fontos,
hanem
a z é r t l s nélkülözhetetlen,
mert s e m m i f é l e
tudományos
ismeret
alkalmazásánál
n e m hagyhatjuk f i g y e l m e n kivül, hogy milyen emberi viszonyokba szólunk e g y - e g y uj f e l f e d e z é s s e l , milyenek a l k a l m a z á s u k emberi f e l t é t e l e i m é n y e i . Tudnunk k e l l ,
és
következ-
érdekeltek-e az e m b e r e k az uj ismeretnek m e g f e l e l ő
l e k v é s b e n , avagy e l l e n k e z ő az érdekük. Mindezeknek hoz nélkülözhetetlenek azok a tudományok,
val é s mindezt e g y s é g b e foglaló v i l á g n é z e t é v e l 140
cse-
a kérdéseknek a t i s z t á z á s á -
amelyek az emberek
g a z d a s á g i és társadalmi viszonyaival, kapcsolataik
bele
e r k ö l c s i , jogi
foglalkoznak.
közösségeivel, szabályozásá-
A kutatásirányltás terén a t ö r e k v é s a Jelenleginél
jóval e g y s z e r ű b b ,
c l a m e n t e s e b b é s ugyanakkor határozottabb, dinamikusabb
bürokrá-
irányítási r e n d s z e r ki-
a l a k í t á s a . Továbbra Is jelentős s z e r e p e t kap a kutatóhelyek
é s a vállalatok k ö z -
vetlen kapcsolata - hiszen az garanciát jelent a gyakorlati,
rövid
k i e l é g í t é s é h e z - , ugyanakkor nagyobb hangsúlyt helyezünk d a l m i , gazdasági céljaink é r v é n y e s í t é s é r e . Ennek
távú
h o s s z a b b távú
alkotókészségére
s a feladatok megoldásában
társa-
m e g f e l e l ő e n a központi Irányí-
t á s a társadalmilag legfontosabb tudományos kérdésekre ö s s z p o n t o s í t , l ő feltételeket t e r e m t ,
Igények
a
megfele-
kutatók k e z d e m é n y e z é s é r e ,
épít.
Az Akadémia 1976 évi k ö z g y ű l é s e az e l m é l e t tát, egymásra utalását é s a tudományos
é s a gyakorlat s z o r o s
kutatások i n t e r d i s z c i p l i n á r i s j e l l e g é t , a
tudományok c é l r a orientálásának l e h e t ő s é g e i t azzal a közgyűlés tudományos vitatémájaként
kapcsola-
egyetlen,
i s igyekezett bemutatni, hogy hazánk szempontjából
t é m á t jelölt kl, nevezetesen: hazánk e n e r g i a - és
alapvető
ásványi n y e r s a n y a g s z ü k s é g l e t é -
nek alakulását é s kielégítésének f o r r á s a i t . A vita bemutatta
a témakör
földtani,
m ű s z a k i , prognosztikai, t e r m e l é s i é s f e l h a s z n á l á s i , környezetvédelmi stb. kozásait é s kár, hogy a közgazdasági
é s iparpolitikai ö s s z e f ü g g é s e k
vonat-
megvilágí-
t á s á r a a vita s o r á n n e m jutott e l é g idő. A közgyűlés - mint m á s alkalommal l s - a
tisztújítás
funkciója mellett tag-
választó feladatalt i s ellátta. Ennek s o r á n a közgazdaságtudomány n e m z e t k ö z i tudóstársadalomból t i s z t e l e t b e l i tagjává Myrdal kiváló s v é d tudóst, N o b e l - d i j a s t ,
aki
területén
választotta
Kari
a fejlődő o r s z á g o k
feltárásában, a közgazdaságtudomány ée a társadalomtudományok
Gunnar
problémáinak kapcsolataiban
úttörő munkát végzett és - nem utolsó sorban - haladó közéleti s z e r e p l é s é v e l e l i s m e r é s t vivott ki. Közgazdászaink közül
a
ls
l e v e l e z ő taggá választották k i e m e l k e -
dő munkássága alapján Falusné Szikra Katalint,
a Marx Károly
Közgazdaságtu-
dományi E g y e t e m tanárát, Kornál J á n o s t , az MTA Közgazdaságtudományi tudományos tanácsadóját, Simái Mihályt, az MTA
Intézet
Világgazdasági Kutató Intézet
Igazgatóhelyettesét^ a Marx Károly Közgazdaságtudományi E g y e t e m t a n á r á t , é s
Si-
p o s Aladárt az MSZMP Politikai F ő i s k o l a politikai gazdaságtan tanszékének
ve-
zető professzorát. Gergely 141
István
A SZERVEZÉSI ÉS VEZETÉSI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGÉRŐL
Most két e s z t e n d e j e , hogy a S z e r v e z é s i és V e z e t é s i Tudományos T á r s a s á g a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövets é g e önálló t a g e g y e s ü l e t é v é alakult át.
A Szervezési és Vezetési
Tudományos T á r s a s á g
v e z é s i Tudományos E g y e s ü l e t t ő l , a Központi Társaságtól
-
jó ö r ö k s é g e t ,
értékes
t á r s a d a l m i aktivitásra alapozott ban gazdag,
lelkes,
társadalmi
az elődeitől - az
Ipargazdasági
hagyományokat é s
egyesületeknél
döntő
Üzemszer-
Bizottságtól, -
ami az
- tudásban,
önkéntes
tapasztalat-
munkára c s e l e k v ő k é s z tagságot vehetett át.
A z eltelt idő dinamikusan fejlődő szakasznak
bizonyult egyesületünk
életében.
Beleilleszkedtünk a t á r s e g y e s ü l e t e k k ö z ö s s é g é b e , kialakultak feladataink, z e t i kereteink, hazai é s nemzetközi kapcsolataink, Megalapozottan beszélhetünk
majd
feladataink
összetett
sajátos
szerve-
munkamódszereink.
jellegéhez igazodó
egyesületi
a r c é l r ő l is. Társaságunknak ma 8500 egyéni é s 550 kollektiv tagja van. Utóbbiak jogi
tagvállalataink.
Tagjaink kilenc központi szakosztályban,
42 területi
szervezetben, a
központi
állandó és Időszaki bizottságokkal együtt többszáz munkabizottságban, ifjúsági bizottságokban,
klubokban tevékenykednek é s r é s z t vesznek
t é s é b e n , hazai é s külföldi tapasztalatcserékben k e r e k e n 70 000 fő volt a megjelentek s z á m a .
Is. 1973-ban
végzi
jól látogatottak,
ankétjaink, kiadványaink
e l s ő s o r b a n a l a s - é s közép
közreműködünk
munkahelyi v e z e t ő k é p z é s é b e n .
rendezvényeinken
Nagy konferenciáink,
klubjaink, kerekasztal vitáink, munkabizottságaink k e r e s e t t e k . Számottevően
konferenciák e l ő k é s z í -
Ilyen tipusu
tanfolyamainkat
üzemek
évente 4000-6000
fő
el.
A közelmúltban v e z e t ő testületeinkben
142
ugy értékelhettük,
hogy jóllehet a céltu-
datos s z e r v e z ő munka i s hozzájárult egyesületünk iránti érdeklődést e l s ő s o r b a n r e á l i s képessége,
SZVT
igényeket tükröző p r o g r a m j a , fórumteremtő
valamint az a munkastílus váltja ki,
v e z e t é s központi - területi k é p v i s e l ő i t , delmi é s tudományos egyesületek
f e j l ő d é s é h e z , m é g i s az
amelyik k é p e s a párt és állami
a vállalatok vezető e m b e r e i t , az érdekvé-
aktivistáit, a s z e r v e z é s é s v e z e t é s
összetett
voltából adódóan a különféle tudományok szakembereit tömöríteni az egyenlő s t á t u s , a kerekasztal jegyében. Ez j e l l e m z ő nagy konferenciáinkra Az MTESZ O r s z á g o s Elnöksége már 1974
juniusában
is.
határozatilag
kötelezte
tagegyesületeit az üzemek f e l é fordulásra. így, folytatva az SZVT korábbi gyakorlatát tevékenységünket e g y é r t e l m ű e n a m i k r o s z f é r a , a vállalatok tuk. A makroszférának, a külső é s b e l s ő
gazdasági környezetnek
továbbra i s nagy f i g y e l m e t szentelünk programjainkban, kihatásuk valós meghatározásában, az
felé
de
irányíthat-
természetesen
elsősorban
vállalati
e s e t l e g e s negatív hatások leküzdésére a l -
k a l m a s módszerek kutatásában látjuk feladatainkat. A vállalati t e r v e z é s , piackutatás, eszközgazdálkodás,
műszaki
fejlesztés,
t e r m e l é k e n y s é g , hatékonyság,
b e r u h á z á s , munka-
minőség,
stb.
és
ismert problé-
máinak vitatásakor a szakemberek magától értetődően s z á m í t á s b a veszik a külső é s b e l s ő környezet r e a l i t á s a i t , de fórumaink ettől nem válnak a "mostoha v i s z o nyok" fölölti k e s e r g é s meddő s z í n t e r e i v é .
Ellenkezőleg, e g y r e gyakrabban kiala-
kul olyan alternativa, a m e l y i k alkalmas a negatívumok
ellensúlyozására.
Rendezvényeink - főleg nagy konferenciáink-témaköreinek megválasztásánál rekszünk az aktualitásra é s az e g é s z egyesületi
tö-
élet koncentrálására a
válasz-
tott témák körül. Ez a mi esetünkben viszonylag könnyen megvalósítható,
mert a
korábbi években hozott p á r t - é s kormányhatározatok e r ő t e l j e s e n jelentkezett a s z e r v e z é s i é s v e z e t é s i
végrehajtásának
tudományok
menetében
ismeretanyagának
elsajátítása iránti igény. Amikor pedig a Magyar Szocialista
Munkáspárt XI.
gazdasági e l e m z é s r e alapozva meghatározta gazdasági épitő munkában,
kongresszusa
közép- és hosszutávu feladatainkat a
egyben feltárta azokat a tartalékokat
c s a k a s z o c i a l i s t a társadalmi t e r m e l é s
is,
amelyeket
irányításának é s v e z e t é s é n e k k o r s z e r ű s í -
t é s é v e l , az előnytelen strukturák kedvezőirányu üzemszervezési tevékenység korszerű
mélyreható
módosításával,
művelésével, a műszaki 143
a
munka-
tudományos
és for-
radalom iparilag hasznosítható eredményeinek
gyors
ipari alkalmazásával,
anyagok, energiák, t e r m e l ő eszközök é s az idő é s s z e r ű e n
takarékos
l á s á v a l , tehát c s a k i s az é l ő - é s holtmunka termelékenységének
az
felhaszná-
é s hatékonyságá-
nak r e n d s z e r e s e n e m e l k e d ő szintjével lehet mozgósítani. P á r t - é s állami vezetésünk s z é l e s fronton harcba hivta dolgozó népünket a t é t l e n várakozás, a külpiaci n e h é z s é g e k eltúlzása és a b e l s ő , problémák halogatása ellen. Mint az IKARUSZ-gyáriak vásának o r s z á g o s visszhangja, ják, jó
Induló e r e d m é n n y e l .
tegében, a szakmunkások,
a szocialista
megoldásra
szocialista
váró
versenyfelhí-
munkabrigádok vállalásai
mutatják,
Tapasztalataink szerint a s z a k e m b e r e k minden
mérnökök, közgazdászok,
ré-
között egyaránt terjed az a
f e l i s m e r é s , hogy bármiként is alakul a külpiaci árak v i s z o n y l a g o s egyensúlya tőkés r e n d s z e r r e j e l l e m z ő ciklikus
ós általános válságok marxi
g e i s z e r i n t , a m i g termékeink használati értéke alacsonyabb, ráfordításaink pedig nagyobbak l e s z n e k ,
a
törvényszerűsé-
népgazdasági szintű
mint v e r s e n y t á r s a i n k é ,
addig az e g y e n -
lőtlen c s e r e számunkra kedvezőtlen állapota fennmarad. Egyesületünk munkaprogramját fentiek s z e m előtt tartásával ugy igyekszünk alakítani, hogy az jól szolgálja a párt é s kormány fontos stratégiai
ki-
célkitűzéseit,,
a minden piacon v e s z t e s é g nélkül értékesíthető termékek részarányának
növelé-
s é t . Abból indulunk ki, hogy a magyar munkások,
műszaki é s közgazdász é r t e l -
m i s é g soraiból jött ágazati é s
becsületbeli ügye,
népünkkel
tudásuk legjavát adni, de ez
önmagáiban
vállalati
szembeni hazafias k ö t e l e s s é g e e c é l é r t m é g nem elegendő.
vezetők
Meg kell valósítaniuk a bizalomteljes
gyakorlatát, a v e z e t é s gondjaiban való demokratikus k e z i dolgozókkal,
együttműködés
állandó
r é s z v é t e l plattformját a két-
a t e r m e l é s b e n é s értékesítésben döntő s z e r e p e t betöltő m ű s z a -
ki é s gazdasági s z a k e m b e r e k k e l , tási, egészségügyi,
sőt az államigazgatási,
természettudományi területeken
m e r t a fejlett s z o c i a l i z m u s t
pénzügyi,
jogi, okta-
dolgozó értelmiségiekkel i s ,
f e l é p í t e n i , az általános életszinvonalat
rendszeresen
e m e l n i csak igy l e h e t , közelítve a külpiacon is a v e r s e n y k é p e s s é g h e z . Az SZVT profilja az általa müveit v e z e t é s i é s s z e r v e z é s i tudományokhoz zodóan i n t e r d i s z c i p l i n á r i s .
Ezért k é p e s soraiban tömöríteni é s hatékonyan
igafog-
lalkoztatni a különféle s z a k e m b e r e k e t . Az eltelt időben rendezett 10 nagy konfeferenclánk jól tükrözi ezt a s o k r é t ű s é g e t . tettük: 144
Ezeken vita é s
tanulmány
tárgyává
- a vállalati Információs r e n d s z e r t , - a piackutatást, - közgazdász vándorgyűlés keretében - melyet a Magyar Közgazdasági T á r s a s á g gal é s a TIT választmányával közösen rendeztlink - a település f e j l e s z t é s t , - hasonló s z e r v e z é s b e n a külgazdaság .uj j e l e n s é g e i t ,
gazdasági
fejlettségünket,
gazdaságunk s z e r k e z e t é t , - a beruházások e l ő k é s z í t é s é t , - az a n y a g i - m ű s z a k i e l l á t á s t ,
s z e r v e z é s é t , a fővállalkozást, készletgazdálkodást,
- a vállalati s z e r v e z é s t - az akkor még csak
várható s z a b á l y o z ó
módosítások tükrében (a Magyar Közgazdasági T á r s a s á g g a l
közösen),
- a vállalati munka é s ü z e m s z e r v e z é s módszereit é s s z e m é l y i - a nagy, közép- ós kisvállalatok
rendszerbeli
feltételeit,
v e z e t é s é t , a vezetők utánpótlási, képzési,
to-
vábbképzési problémáit, - a z i p a r - külkereskedelem kapcsolatát, - a Magyar K e r e s k e d e l m i Kamerával közösen. Az 1976-ban m e g r e n d e z é s r e kerülő nagy konferenciánk
hasonló j e l l e g z e t e s s é g e t
mulatnak. Napirendre tűzzük: - a vállalati v e z e t é s demokratizmusát - a SZfXr-tal közös r e n d e z é s b e n , - g a z d a s á g i növekedésünk k é r d é s e i t a MKT-val ós a ТГГ-tel k ö z ö s e n , - a vállalati
hitelgazdálkodást,
- a v e z e t ő k é p z é s t é s továbbképzési - az O r s z á g o s Vezetőképző Központtal
közö-
sen, - a s z e l l e m i alkotó munka t e r v e z é s é t , s z e r v e z é s é t ,
értékesítését,
- a piacszervezést. Örvendetes, hogy megyei s z e r v e z e t e i n k közül jó néliány vált Igen színvonalas,
r e g i o n á l i s vagy általános
saját erejéből
érdekű konferencia
s é r e , együttműködve m á s MTESZ egyesületekkel, a tanácsokkal é s
képessé
megrendezévállalatokkal.
Az SZVT rendezvénycin, e g y e s ü l e t i életében sokrétű és s e m m i m á s s a l nem tolható, hogy Információkhoz juthatnak a s z a k e m b e r e k , E z e k között jelentős helyet foglalnak
hivatásos
munkájukhoz.
el a külföldi kapcsolataink révén
Információk, kiadványaink, könyvtárunk, és s a j t ó s z e m l é n k s z o l g á l t a t á s a i . di kapcsolataink r e n d s z e r e s e k ,
a KGST keretében együttműködő,
t á r s a d a l m i s z e r v e z e t e k k e l é s esetenkéntiek néhány fejlett t ő k é s 145
pó-
beáramló Külföl-
hasonló profilú ország
manage-
m e n t intézetével. Л s z á m o s nemzetközi rendezvény között különösen jelentős volt a z 1975 májusában megtartott JEHEVAN-i konferencia, m e l y e t jogosan
tekinthe-
tünk a kialakulóban l é v ő önálló s z o c i a l i s t a v e z e t é s l é s s z e r v e z é s i tudományok
uj,
magasabb s z a k a s z á t j e l z ő e s e m é n y n e k . Munkánk tartalmi r é s z é t illetően a párt é s kormányprogram tükrében le kellett vonni azt a tanulságot,
hogy nagy n e m z e t i célunk, a fejlett s z o c i a l i s t a
l o m anyagi- mliszaki megalapozásának é s a r e n d s z e r e s e n nalnak az együttes fedezetét nyitott gazdaságunkban nyok m e g k ö z e l í t é s é v e l érhetjük el. A versenypiacon magyarázatok,
senki nem ad szubvenciót.
életszínvo-
csak a z egyenlő
csereará-
senkit
nem
érdekelnek
E kemény feltételek között
hoz nagy erőforrásunk a KGST-ben kialakult
társada-
emelkedő
a
helytállás-
és továbbfejleszthető
kooperáció,
i n t e g r á c i ó , az erők e g y e s í t é s é v e l nyerhető többletek, de barátainktól s e m
vár-
hatunk egyoldalú áldozatokat. Tudomásul kell venni,
nem
hogy a t e r m e l ő munka
üvegházi körülmények között, hanem a v e r s e n y kemény f e l t é t e l e k között folyik, és e z a vezetőktől, az e g é s z kollektívától uj s z e m l é l e t e t , m á s magatartást igényel. A vezetőkkel s z e m b e n i hármas követelmény mindig i s magában litikai e l k ö t e l e z e t t s é g , a szakmai h o z z á é r t é s é s a vezetői
foglalta a po-
r á t e r m e t t s é g igényét.
A r r a azonban, hogy mit kell érteni r á t e r m e t t s é g alatt, nehéz v á l a s z o l n i . telmű,
mindenütt é s mindenkor é r v é n y e s
vezetői
Egyér-
tulajdonságokat nem is
lehet
meghatározni; m i n d e n e s e t r e a s z o c i a l i s t a vezetéstudomány m é g k e r e s i a v á l a s z t . Hazai és nemzetközi tapasztalataink
alapján ugy tűnik, hogy versenyhelyzetben
jó eredmény attól a vezetőtől r e m é l h e t ő ,
aki
- politikailag s z o c i a l i s t a rendszerünkhöz kötődik; - ismeri a marxizmust-leninizmust,
a tudományos
szocializmust,
a
politikai
gazdaságtant; - rendelkezik a t e v é k e n y s é g é h e z s z ü k s é g e s szakmai - dinamikusan gondolkodik,
szakszerűen
ismeretekkel;
cselekszik;
- a napi feladatok l e l k i i s m e r e t e s e l v é g z é s é h e z é s a holnapi - távlati megalapozásához egyaránt képes megnyerni a munkások, a magasabb
tennivalók képzett-
s é g ű szakemberek - köztük e l s ő s o r b a n a v e z e t ő társak - döntő többségét; - v e z e t é s i stílusa demokratikus,
emberközpontú;
- i s m e r i a világpiaci versenyben kialakult, dinamikusan
változó
informativ követésének m ó d s z e r e i t é s alkalmazza azokat; 14G
követelmények
- jártas a v e z e t é s é s s z e r v e z é s e l m é l e t i é s gyakorlati k é r d é s e i b e n , a munka
és
ü z e m s z e r v e z é s n e k kellő figyelmet s z e n t e l ; - rendelkezik technológiai é r z é k e n y s é g g e l , a mindig megujulóhoz, szüntelenül v á l tozóhoz időben képes alkalmazkodni, eredményesen harcol ugy sajtt elavult idegződései,
be-
mint a m e g c s o n t o s o d á s é s a maradiság e l l e n ;
- méltó figyelmet szentel az e m b e r i tényezőknek, az e r k ö l c s i é s anyagi zőknek, e m b e r i é s önmaga f e j l ő d é s é n e k , a z egyéni,
ösztön-
c s o p o r t és össznépi
érde-
kek egybehangolásának; - a kollektivát világosan meghatározott,
közösen kidolgozott, - ha kell
ben módosított - stratégiával képes belátható
menetköz-
időn belül a világpiaci
verseny-
k é p e s s é g színvonalára fejleszteni é s a további f e j l ő d é s s e l lépést tartani. E s z e r i n t a rátermett vezetőtől elvárható: - a k e z d e m é n y e z ő k é s z s é g , ö t l e t e s s é g , a s z o c i a l i s t a vállalkozókedv,
leleményes-
ség; - a szakterület fejlődőképes tendenciáinak Időben való f e l i s m e r é s e , a
prognosz-
tizáló készség; - az uj tudományos szervezési,
é s műszaki megoldások, technológiák,
korszerű
vezetési,
ö s z t ö n z é s i módszerek aktiv felhasználására való képesség;
- a saját tevékenységének kritikai é r t é k e l é s é r e ,
mások bírálatának, önmaga
ku-
darcainak e l v i s e l é s é r e ós a s z ü k s é g e s változtatásokra való k é s z s é g . A v e z e t é s i é s s z e r v e z é s i tudományok terén szükséges a kétfrontos harc. E két e g y m á s t ó l elválaszthatatlan diszciplína osztálytartalma nyilvánvaló, e r ő s töltése szembeszökő. Nem véletlen,
hogy a jelenkori
politikai
két antagonisztikus
dalmi r e n d s z e r - a történelmi előnnyel startoló tőkés é s a dinamikusan r ő s z o c i a l i s t a - harca с döntő fontosságú területeken é l e s é s létezik áru i s . Ilyen
például a vezetéstudomány technokrata, állítólag
irányzata é s s z á m o s ,
társaelőretö-
csempész-
"politikamentes"
s z o c i a l i s t a viszonyaink között már anakronizmusnak tekint-
h e t ő , a t ő k é s világban is csak a munkanélküliség val fenntartott munlcafegyelmezési c s o d a s z e r . tanuljunk fejlettebb országok
és létbizonytalanság
nyomásá-
Nincs s e m m i okunk arra, hogy
ne
v e z e t é s i é s s z e r v e z é s i tapasztalataiból, ha
történe-
t e s e n tőkés országokról van is s z ó , de a szocializmustól Idegen elemek
import-
ja nélkül. S z ü k s é g e s a kétfrontos harc
az élő szocialista világon bellii,
ltai pályán i s a m e g - m e g u j u l ó r o s s z beidegződések 147
leküzdéséhez.
Így
ha-
Ezek gyakran önmagukban helyes elgondolások abszolutizálásában és tulha jtásában jelentkeznek. A J e r e v a n - i konferencia kUlönbözó' gazdasági mechanizmusok
például a kibernetikai s z e m l é l e t é s a
automatizmusainak
túlértékelésében
rejlő
v e s z é l y e k r e hivta f e l a figyelmet. Az SZVT k e r e t é b e n többizben foglalkoztunk a vezetők szervezésével,
munkájának helyes m e g -
s z e m é l y e s időgazdálkodásukkal, a s o k s z o r killső körülmények
t á s á r a jelentkező, nehezen elhárítható v e s z t e s é g i d ő k , idegőrlő körülmények
haelhá-
rításának l e h e t ő s é g e i v e l . "Utolsó csepp" c l m ü s z i n e s
filmünkkel a
vezetői betegségek
megelőzésének
fontosságára hívjuk fel a figyelmet. Ugy gondoljuk, hogy ezek nagyon aktuális
kérdések é s továbbra Is
szükséges
napirenden tartani ő k e t . A s z e r v e z é s i é s V e z e t é s i Tudományos T á r s a s á g nem k e v é s küzdelem árán e l jutott a konszolidált e g y e s ü l e t i élet időszakába.
Vezető testületeink ugy vélik,hogy
a továbbiakban - talán mérsékeltebb dinamikával - de m é g elmélyültebb n y o s munkával kell hozzájárulnia a problémák m e g o l d á s á h o z . mérten k é s z s é g g e l
szervezés
E megtisztelő
és
vezetés
tudomá-
terén előttünk
álló
feladatra egyesületünk tagsága e r e j é h e z
vállalkozik. Valkó Márton az SZVT főtitkára
292
A MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG IPARI SZAKOSZTÁLYÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL
A Magyar Közgazdasági T á r s a s á g Ipari szakosztálya tisztújító k ö z g y ű l é s é t . A közgyűlés kintette az e l ő z ő ,
a
vezetőség
1976
áprilisában
tartotta
ujjáválasztása mellett - á t t e -
1971. októberi közgyűlés óta kifejtett s z a k o s z t á l y i t e v é k e n y s é -
g e t é s meghatározta a következő időszak munkájának főbb Irányait. A T á r s a s á g é s s z e r v e z e t e i n e k munkája az elmúlt években i s szorosan k a p c s o lódott a párt és állami v e z e t ő s z e r v e k által
kitűzött legfontosabb gazdasági f e l -
adatokhoz. Igyekezett hozzájárulni a z ezekkel kapcsolatos e l m é l e t i , elvi vonatkoz á s ú kérdések feldolgozásához, t i s z t á z á s á h o z . Emellett k ö z g a z d a s á g i , információs é s propaganda tevékenységet
i s kifejtett a közgazdászok s z é l e s e b b körében,
gitve ezzel a feladatok gyakorlati m e g v a l ó s í t á s á t .
Ez
a
kétirányú
tevékenység
nyilvánvalóan nem különíthető é s n e m klilönUlt el egymástól: az e g y e s nyek, akciók a gyakorlatot közvetlenül érintő, aktuális k é r d é s e k egyszersmind
se-
rendezvé-
feldolgozásával
a tájékoztatást é s a s z e m l é l e t f o r m á l á s t i s s z o l g á l t á k .
Az Ipari s z a k o s z t á l y általában havonként tartott rendezvényeinek súlyponti t é m á i j o r m e l é s hatékonyságának javításával, a t e r m e l é k e n y s é g g e l , , a t e r m e l é s i
struk-
' uia f e j l e s z t é s é v e l , a nemzetközi e g y ü t t m ű k ö d é s s e l . valamint a s z e r v e z é s és v e z e t é s ••»'invonalának e m e l é s é v e l ö s s z e f ü g g ő kérdések voltak. jelentkező konkrét gazdasági feladatokat l s megtárgyalt, t e r v i d ő s z a k f e j l e s z t é s i politikájával, a gazdasági
E m e l l e t t adott Időben Így
pl.
az V. ö t é v e s
szabályozó r e n d s z e r továbbfej-
l e s z t é s é v e l kapcsolatosan. Átfogó, népgazdasági é s ágazati j e l l e g ű témák m e l l e t t e l ő t é r b e kerültek a vállalatok b e l s ő é l e t é v e l
foglalkozó,
mint pl. a vállalatok b e l s ő m e c h a n i z m u s a , az túrájának p r o b l é m á i . A korábbinál nagyobb
mikroökonómlai
Iparvállalatok tevékenységi
súlyt
kaptak az
egy-egy
témák, struk-
iparághoz
tartozó vállalatokat közvetlenül érintő kérdések l s . A közel 30 rendezvényt h o s s z ú lenne f e l s o r o l n i ; jellegüket a z alábbi néhány p é l da érzékeltetheti: - Az ipar e g é s z é t érintő témák: a z V . ö t é v e s terv főbb i p a r f e j l e s z t é s i k é r d é s e i ; a gazdasági szabályozó t o v á b b f e j l e s z t é s é n e k irányelvei; az 1975. 149
évi
népgazdasági
tervhez
rendszer kapcsolódó
t e r m é k f o r g a l m a z á s i jellegU Intézkedések; a munka- é s
Üzemszervezés
ldőszerli
kérdései. - Egy-egy Iparágat, vállalatcsoportot érintő témák: a gépipari vállalatok közötti kooperáció é s a
termelékenység
közötti
kapcsolat
alakulása; a textilipari rekonstrukció közgazdasági k é r d é s e i . - Módszertani k é r d é s e k : a z V . ötéves t e r v kidolgozásának módszertani elvei; az O r s z á g o s Tervhivatal tal készített középtávú t e r v e z é s i utmutató; a t e r m e l é k e n y s é g ágazati é s
ál-
vállalati
mérése. Változatosabbá vált a rendezvmények f o r m á j a , s z e r v e z e t i k e r e t e ls. A
vezető-
s é g ezek meghatározásánál a téma jellegét é s az elérni kívánt célt tartotta
szem
előtt. - Előadást s z e r v e z e t t - e s e t l e g 1 - 2 korreferátummal - ,
ha a cél valamely
t u á l i s kérdésben az Iparral foglalkozó közgazdászok s z é l e s körének
ak-
tájékoztatása
volt. - Ankétra vagy konferenciára került s o r , amikor az adott témát különféle szefüggésekben, az e g y e s területek adottságainak f i g y e l e m b e v é t e l é v e l megtárgyalni, vagy az i l l e t é k e s szakemberek
ösz-
kívántuk
körében bizonyos feladatok m e g v a -
l ó s í t á s á t illetően t a p a s z t a l a t c s e r é t kivántunk létrehozni. alapját általában több e l ő a d á s és korreferátum képezte.
Ilyen esetekben
a vita
(Ankét foglalkozott
pél-
dául a s z e r v e z e t t s é g színvonalának m é r é s é v e l , a t e r m e l é k e n y s é g ágazati és
vál-
lalati
mérésével.)
- Kerekaaztat vitát
rendeztünk - a témában érdekelt v e z e t ő közgazdászok
s z o n y l a g szük k ö r é v e l - amikor a s z a k o s z t á l y az állami s z i n t e n
folyó
vi-
vizsgála-
toknak, Illetve á l l á s f o g l a l á s n a k az e l ő k é s z í t é s é h e z kívánt s e g í t s é g e t nyújtani. E s e tenként a vitaindító - e s e t l e g több - e l ő a d á s
főbb t é z i s e i t e l ő r e kiküldtük.
(Ke-
r e k a s z t a l vitán tárgyaltuk meg például a vállalati középtávú t e r v e z é s m ó d s z e r t a ni Irányelveit.) Kedvező fogadtatásra talált a mult év v é g é n
e l ő s z ö r m e g r e n d e z e t t "Iparpoliti-
kai fórum", amelyen d r . Trethon F e r e n c p é n z ü g y m l n i s z t e r h e l y e t t e s J ó z s e f , az O r s z á g o s T e r v h i v a t a l elnökhelyettese Írásban feltett k é r d é s e i k alapján - az
aktuális 150
tájékoztatta Iparpolitikai
a
és
Drecln
résztvevőket
-
kérdésekről, felada-
t o k r ó l . Ugyancsak kedvező tapasztalatot szereztünk oldottabb formájú nok s z e r v e z é s é v e l .
Például az Ipari é s
külkereskedelmi
vállalatok közös
termelékenységi
politikájával foglalkozó
k e l t s é g é v e l , vagy az Egyesült Államok klubdélutánon
klubdélutáérde-
élénk, közvetlen b e s z é l g e t é s alakult ki a r é s z t v e v ő k között.
A szakosztály rendezvényei - visszhangjukból ítélve - általában magas s z í n v o nalúak é s szakmai szempontból e r e d m é n y e s e k voltak. Ehhez - az aktuális
felada-
tokhoz kapcsolódó t é m a v á l a s z t á s mellett - nagymértékben
hozzájárult, hogy
Iparral foglalkozó v e z e t ő közgazdászok általában s z i v e s e n
vállaltak előadásokat,
referátumokat, v i t a v e z e t é s t . Az érdeklődés
a vitákra való f e l k é -
felkelléséhez,
s z ü l é s h e z , azok élénkítéséhez hasznosnak bizonyult az előadás t é z i s e i n e k
az
előzetes
szétküldése. Az utóbbi Időben bizonyos "polarizálódás" volt é s érdeklődés tekintetében.
megfigyelhető a szakmai
Igény
E g y r é s z r ő l a gazdasági-politikai v e z e t é s áltak
időben kiemelten k e z e l t , átfogó k é r d é s e k r ő l ,
akciókról,
vezetők által tartott előadásoknak, m á s r é s z r ő l
a
Intézkedésekről
kisebb s z a k m a i
adott szóló,
csoportokhoz
közvetlenül s z ó l ó vitáknak, ankétoknak van a legnagyobb vonzerejűit. Ez utóbbiakkal kapcsolatban é r d e m e s néhány s a j á t o s ,
pozitív
vonásra
e l e v e nagyobb l e h e t ő s é g van az adott témában közvetlenül s z e r i n t i meghívására; a szakmai orientáltság
felfigyelni, érdekeltek
például: személy
szempontjából homogénebb és
s e b b csoportokban iobbak a közvetlen e s z m e c s e r e
feltételei;
ki-
a fiatalabb g e n e r á -
cióhoz tartozó közgazdászok aktív bekapcsolódására a nagy hallgatóság előtt t a r tott előadásnál jobb fórumot adnak. A fiatal közgazdászok fokozottabb
bekapcsolására a s z a k o s z t á l y v e z e t ő s é g e
e l m ú l t években több lépést tett. "Csak fiataloknak" jeligével o r s z á g o s
pályázatot
hirdetett két, a vállalati s z e r v e z e t t s é g g e l é s a munkaerő gazdálkodással függő témában. A várakozásnak m e g f e l e l ő szinvonalat igazolja,
hogy a
összeszakmai
bíráló bizottság témánként l - l pályaművet tartott alkalmasnak az I. dijra, II. é s egy III. dijat osztott még ki. "Fiatal lpargazdászok Köre",
az
s egy,
Fiatalok k e z d e m é n y e z é s é r e alakult meg
a fiatalokat leginkább érdeklő témák önálló
élet keretében történő m e g v i t a t á s á r a . A kezdeti
érdeklődést é s lendületet
ban n e m sikerült állandósítani é s a kör néhány
összejövetel
a
klubazon-
után felosztott.
A
s z a k o s z t á l y i közgyűlésen r é s z t v e v ő k m e g e r ő s í t e t t é k a v e z e t ő s é g i beszámoló azon 151
v é l e m é n y é t , hogy a fiatalabb generációhoz tartozó közgazdászok intenzivebb,
szé-
l e s e b b körli bevonása nem igényel kiilön s z e r v e z e t i kereteket, a szakosztály
egé-
s z é t ő l elkülönült t e v é k e n y s é g e t , - a s z a k o s z t á l y c s o l á s u k r a kell törekedni. Ennek
bekap-
c é l r a v e z e t ő formája lehet e g y - e g y téma önálló
f e l d o l g o z á s á r a s z e r v e z e t t munkabizottságba t á s á r a való feLkérésük,
életébe való közvetlen
való bevonásuk, korreferátumok t a r -
stb.
A szakosztály Igyekezett s z e r v e s e n beilleszkedni a
MKT tevékenységének e g é -
s z é b e . Az évenként m e g r e n d e z e t t Közgazdász vándorgyűlések munkáját előadásokkal,
szekcióvezetéssel,
hozzászólásokkal s e g í t e t t e .
Néhány olyan
rendezvényre l s sok került, a m e l y e t az Ipari szakosztály
össztársaságl
kezdeményezett.
Több
e l ő a d á s t , vitát s z e r v e z e t t e g y e s budapesti szakosztályokkal k ö z ö s e n . Ezzel
sike-
rült a rendezvények horizontját s z é l e s í t e n i ,
e g y e s témákat komplexebben,
sokol-
dalúbban megtárgyalni. A vidéki közgazdászokkal való kapcsolat érdekében az s z á g o s érdeklődésre
számot
tartó
témákkal
foglalkozó
rendezvényekre
or-
vidéki
Iparvállalatok v e z e t ő közgazdászai is meghívást kaptak. A v e z e t ő s é g kezdeményez é s é r e - a szakosztály r é s z é r ő l biztosított előadókkal - több m e g y e i
szervezet-
ben ankétot tartottak a t e r m e l é k e n y s é g alakulásáról,
nemzetközi
összehasonlításáról,
színvonalának
l'gy tűnik, e tekintetben a lehetőségek m e s s z e nincsenek
h a s z n á l v a , hololt az együttműködésből az Ipari szakosztály é s a vidéki
ki-
szerveze-
tek egyaránt sokat profitálnának. A közgyűlés - megtárgyalva és elfogadva az b e s z á m o l ó t - azt. az utmutatást adta az
elmúlt Időszak munkájáról
szóló
uj vezetőségnek, hogy az elmúlt években
kialakított Iránynak m e g f e l e l ő e n v é g e z z e é s f e j l e s s z e tovább t e v é k e n y s é g é t . A szakosztály tevékenységének középpontjában
változatlanul a párt
v e z e t é s által az Ipar e l é tűzött fő feladatok megvalósításának rendezvények
és
állami
s e g i t é s e álljon.
formáját, keretoit c é l s z e r ű a jövőben ls a téma jellegétől
A
é s az
e l é r n i kívánt céltól függően meghatározni ( e l ő a d á s , ankét, k e r e k a s z t a l vita, stb.V A z iparban dolgozó, az iparral foglalkozó közgazdászok s z é l e s
körét érintő
d e z v é n y e k mellett a kisebb szakmai csoportokat érdeklő témáknak
is kellő
renteret
k e l l biztosítani. Nagyobb arányban c é l s z e r ű alkalmazni munkabizottsági formákat, a m e l y e k a szakosztály
tagságának nagyobb aktivizálását t e s z i k lehetővé.
Tovább kell f e j l e s z t e n i a t á r s s z e r v e z e t e k k e l 152
(a
MTESz t a g e g y e s ü l e t e i v e l ,
az
S z V T - v e l s t b . ) való együttműködést,
ésszorii m u n k a m e g o s z t á s t , biztosítva e z z e l az
indokolatlan párhuzamosságok kiküszöbölését.
Az
Ipari
szakosztály
töreked-
jék a tagság ö s s z e t é t e l é n e k é s érdeklődési körének m e g f e l e l ő , sajátos profil
ki-
alakítására. így az ipart érintő feladatok magasszlnvonalu, közgazdasági e l m é l e t i feldolgozását kell előtérbe h e l y e z n i . A súlyponti, h o s s z a b b időszakra kitűzött adatok megoldására a t é m á t komplexen átfogó, sával c é l s z e r U felkésztllni. Ehhez kapcsolható amelyekben a témában jártas s z a k e m b e r e k
fel-
hosszabbtávú program k i d o l g o z á munkabizottságok s z e r v e z é s e
is,
meghatározott program s z e r i n t ,
k é r d é s komplex, közgazdasági jellegű feldolgozására vállalkoznak. A z állami nyító é s gazdasági s z e r v e k előtt álló feladatok megoldásához
a Irá-
nyújtson s e g í t s é g e t
a s z a k o s z t á l y i d ő r ő l - i d ő r e o r s z á g o s pályázatok k i í r á s á v a l , majd az arra é r d e m e s pályamunkák k ö z k i n c c s é t é t e l é v e l i s . Folyamatossá é s s z o r o s s á kell tenni a kapcsolatot az Iparral
foglalkozó tudományos, kutató intézetekkel, s az egyéb
hasonló
profilú Intézményekkel. Jobban kell támaszkodni a fiatal, aktivan
közreműködni k é s z
közgazdászokra,
esetenkénti é s állandó j e l l e g ű megbízatások utján. Bevonásukhoz jó alapot
terem-
tene átfogó kép kialakítása a r r ó l , hogy elsősorban m i l y e n kérdések érdeklik őket, munkahelyükön hogyan hasznosíthatják tudásukat, m i v e l , milyen formában
szeret-
nének foglalkozni. A közgyűlésen vita folyt a r r ó l , hogy a szakosztály tevékenységében milyen m ó don c é l s z e r U érvényesíteni az é s s z e r ű szakosodást saját tagjai differenciált deklődési körének m e g f e l e l ő e n é s m á s s z e r v e z e t e k k e l kapcsolatban. A vitából
éraz
volt l e s z ű r h e t ő , hogy további s z e r v e z e t i tagozódásra nincs s z ű k s é g , hanem a t é maválasztással,
a témák feldolgozásának módjával, formáival kell
a
szakosodás
Irányába haladni. Az é s s z e r ű munkamegosztást e l ő s e g í t i , ha a szakosztály e g y e s súlyponti kérdésekkel hosszabbtávú program alapján foglalkozik. A T á r s a s á g é s a s z a k o s z t á l y tagságának ö s s z e t é t e l e ,
s az a körülmény,
sági T á r s a s á g a Magyar Tudományos Akadémiához
hogy a Magyar K ö z g a z d a -
kapcsolódik,
a r r a , hogy e hosszabb programba magas színvonalú munkával
jó alapot t e r e m t a
tudomány
és
gyakorlat kapcsolatának e r ő s í t é s é t i s szolgálják. A közgyűlés által elfogadott munkaprogram középpontba a hatékonyság k é r d é s é t állította. Ez s z á m o s olyan. 153
Ipar- é s
termelékenység
és
struktúrapolitikai,
a
termékszerkezet és a gyártás korszerűsítésével, r e k k e l , a nemzetközi munkamegosztásba
való
az Intenzív f e j l e s z t é s i bekapcsolódással,
módsze-
az Üzem-
és
m u n k a s z e r v e z é s s e l ö s s z e f ü g g ő kérdést é r i n t , amelyeket a párt é s állami v e z e t é s mind az V. ötéves t e r v i d ő s z a k ,
mind az ipar
hosszutávu f e j l e s z t é s é n e k
pontjaként jelölt m e g . A szakosztály uj v e z e t ő s é g e
a
vállalatoknál
s z e r v e k n é l dolgozó közgazdászok s z é l e s körének a korábbihoz
és
sarokirányító
hasonló támogatá-
s á r a számit é s ennek tudatában állitja ö s s z e a következő évek programját, s z e r v e z i meg ennek m e g v a l ó s í t á s á t . S z i r t e s I.ászióné az MKT ipari
szakosztályának
titkára
154
ÜZEMI DEMOKRÁCIA SKANDINÁVIÁBAN
A s z e m i n á r i u m o t a norvégiai Sole-ben,
1976. április 2 7 - 3 0 .
között
a
Nemzeti
T e r m e l é k e n y s é g i Központok Európai S z ö v e t s é g e é s a Norvég T e r m e l é k e n y s é g i t é z e t r e n d e z t e , a norvég s z a k s z e r v e z e t i s z ö v e t s é g Együttműködési Tanácsának t á m o g a t á s á v a l .
és
Hollandia, Belgium, NSZK,
országok:
Franciaország,
magukat, de voltak r é s z t v e v ő k tengeren túlról:
Norvégia,
Dánia,
Írország képviseltették
az Egyesült Államokból é s Kana-
dából l s . Foglalkozásukat tekintve a résztvevőknek tató, állami t i s z t v i s e l ő volt, a másik
szövetség
A mintegy 40 r é s z t v e v ő 13 o r s z á g b ó l
é r k e z e t t . A s z e m i n á r i u m o n főleg az é s z a k - e u r ó p a i Svédország,
munkáltatói
In-
mintegy fele tudományos
f e l e pedig a s z a k s z e r v e z e t e k é s
a
kumun-
káltatói s z ö v e t s é g e k funkcionáriusa. A z "ipari demokrácia" fogalmával jelzett problémakörrel évek óta a n e m z e t k ö x) zi rendezvények sorozata
foglalkozik. Ezek egyike volt a s o l e l szeminárium
Tárgya: az ipari demokrácia b e v e z e t é s e , kapcsán s z e r z e t t tapasztalatok e l e m z é s e ,
elterjesztése,
a különféle
is.
kísérletek
értékelése.
A tulajdonképpeni é r d e k e s -
s é g é t az adta m e g , hogy tulment az e g y e s k í s é r l e t e k
I s m e r t e t é s é n , boncolgatá-
sán (habár e z l s jócskán előfordult) é s általános
társadalmi
keretbe
őket m e g k í s é r e l t e megjelölni az ipari demokrácia fogalomkörébe
helyezve
tartozó tenden-
ciák s z e r e p e t ős jövőjét a fejlett tőkés o r s z á g o k életében.
A z ipari demokrácia fogalmának tartalma, E k é r d é s s e l foglalkozott a s z e m i n á r i u m
értelmezése nyitóelőadásában Johannes S c h r e g l e ,
a
N e m z e t k ö z i Munkaügyi S z e r v e z ő t (ILO) ipari kapcsolatok osztályának v e z e t ő j e . F e l XX) tf fogása s z e r i n t az ipari demokráciának legalábbis két szintje különböztethető
X
*Egy hasonló jellegű régebbi rendezvényről lásd: KU7.MANN Béla: S z e m i n á r i u m az ipari demokrácia skandináv útjáról (Osló, 1970. november 2 - 5 ) . I p a r g a z dasági S z e m l e , 1971. 1. s z . 8 1 - 8 6 . old.
^ E l ő a d á s á n a k főbb tételei megtalálhatók egy n e m r é g megjelent tanulmányában is: J.SCHREGLE: Workers' participation in d e c i s i o n s within undertakings. International I-abour Review, Vol. 113. No. 1. 1976. január-február. 155
meg: a) a vállalati döntésekben való m u n k á s r é s z v é t e l , egyUttes d ö n t é s , b e l e s z ó l á s s t b . ;
b) a közvetlen
más
néven: particlpáció,
munkakörülmények alakítása
dolgozó egyén által, más néven: a munka humanizálása,
munkahelyi
a
demokrácia
( s h o p - f l o o r d e m o c r a c y ) , a munkásélet minőségének (quality of working life)
javí-
t á s a stb. A m i a partlclpációt illeti: ez a vállalaton belüli döntéshozatal befolyásolása dolgozók kollektívája által. E tekintetben az előadó szerint nincs elvi a particlpáció é s a kollektív s z e r z ő d é s k ö t é s az utóbbi i s egy megállapodás,
létrehozását
megállapodás igen lényeges kérdésekben behatárolja a
s z e r z ő d é s e l ő í r á s a i jóval tulmennek a b é r - é s például
szociális a
hiszen
szolgálja,
amely
vállalatvezetés döntéseit.
A z utóbbi években egyébként l s az a tendencia figyelhető m e g ,
területén. Az E g y e s ü l t Államokban
különbség
jól i s m e r t r e n d s z e r e között,
kompromisszum
a
kollektiv
hogy a kollektiv
kérdések
szűken
vett
s z e r z ő d é s e k manapság
olyan dolgokra i s kiterjednek, mint uj Üzemek létrehozása, az automatizálás, munkafolyamatok megváltoztatása stb. Olaszországban a
EIAT-nál a
a
legutóbbi
kollektív s z e r z ő d é s kötésekor a dolgozók belefoglaltatták a megállapodásba,
hogy
a vállalat k ö t e l e s D é l - O l a s z o r s z á g b a n beruházásokat végezni. Ez a tétel - t i . hogy a kollektiv s z e r z ő d é s k ö t é s a particlpáció egyik formája m e g l e h e t ő s e n élénk reagálást váltott ki a szeminárium egyik amerikai kutató arra hivatkozott,
résztvevői
hogy az Egyesült Államokban
között. nem
Az
akad
olyan s z a k s z e r v e z e t i vezető, aki azt vallaná: a kollektív alku egyenlő a k o o p e r á cióval.
Egy holland r é s z t v e v ő pedig G . M e a n y
(az amerikai AEL-CIO e l n ö k e j s z a -
vait i d é z t e , aki egy interjúban arra a k é r d é s r e ,
hogy ml a s z a k s z e r v e z e t i
c é l j a , három s z ó v a l válaszolt: "Többet,
többet!" E z z e l s z e m b e n a nyu-
gatnémet r é s z t v e v ő k (az
többet,
előadót ls b e l e é r t v e )
azt hangsúlyozták,
"harc" a "játék", azaz az alkudozási folyamat r é s z e , partner e g y ü t t é l é s r e , k o m p r o m i s s z u m r a
hogy
h i s z e n valójában
harc
ez
a
mindkét
törekszik.
A munkahelyi demokrácia, a munka humanizálása s z e r v e s e n
ö s s z e f ü g g ugyan a
vállalati szintű particlpáció m e g v a l ó s u l á s á v a l , de nem lehet azonos v e l e . A
par-
t i c l p á c i ó utján a dolgozók "hozzáférnek a gazdasági hatalom emeltyűihez" (Schregl e ) , s e z e l ő s e g í t i a vállalaton belüli jobb munkakörülmények m e g t e r e m t é s é t de a hatalmi viszonyok megváltoztatása egymagában nem szünteti meg az 156
is,
elide-
genedést.
a munka m é g nem válik ezáltal az egyéni kielégülés f o r r á s á v á . A
mináriumon mindvégig hangsúlyozták, hogy a vállalati szintű partlclpáció tív m o z g a l o m t e r m é k e , az egyén közvetlen r é s z v é t e l é t munkafeltételei
sze-
kollek-
alakításá-
ban azonban csak a m u n k a s z e r v e z é s uj rendje biztosíthatja. E tekintetben s z ö r hivatkoztak a s z o c i a l i s t a országok
példájára,
mint
ahol
m á r n e m akadálya az Ipari demokrácia kibontakoztatásának,
a
több-
a magántulajdon munka humanizá-
l á s a azonban még csak megoldandó feladat. A z Ipari demokrácia fogalmának о kétszintű é r t e l m e z é s é t az előadó egy további s z i n t t e l , vagy fogalommal bővítette ki,
a gazdasági
ujabb fejleményről van s z ó , hogy eddig két skandináv
d e m o k r á c i á é v a l . Arról az országban
-
Dániában,
Svédországban - a szociáldemokrata v e z e t é s alatt álló s z a k s z e r v e z e t e k olyan
ter-
v e z e t e t dolgoztak kl, a m e l y túlmegy a
tes-
partlclpáció, azaz a vállalati vezető
tületekben való m u n k á s r é s z v é t e l é r v é n y e s r e n d s z e r é n . E javaslatok szerint a v á l lalati (adózás előtti) profltok
egy meghatározott hányada a s z a k s z e r v e z e t e k k e z e -
l é s é h e n levő beruházási alapba kerülne kötelező érvénnyel.
A
pedig az alap pénzén fokozatosan felvásárolnák a vállalatok
Az Ipari demokrácia e l t e r j e s z t é s é n e k mozgatórugói, A m e s s z e m e n ő társadalmi é s politikai koncepciók
szakszervezetek
részvényeit.
motívumai a
"munka
humanizálásának" problémakörével azonban csak ujabb keletű jelenségnok
látszik.
A kiindulópont ugyanis különféle t ö r e k v é s e k ,
összekapcsolása
ennél e g y s z e r ű b b ős egyöntetűbb k í s é r l e t e k é s Irányzatok s z á m á r a .
E . Thorsrud o s l ó i p r o f e s s z o r , az
az a T a y l o r
terveik, nevével
részfeladatok t e l j e s í t é s é r e
problémává
munkával
való
épü-
elégedetlenség
a fejlett t ő k é s országokban.Ez
az életmód változásával, az
Iskolázottsági
n ö v e k e d é s é v e l , a kedvező foglalkoztatási
lehetőségekivel
függ ö s s z e .
l é t s z ü k s é g l e t e k k i e l é g í t é s é v e l а dolgozó
n é p e s s é g b e n uj,
másfajta
157
előadó,
elvek.)
lő ipari m u n k a s z e r v e z é s nem mai találmány, a c s a k viszonylag n e m r é g vált a g g a s z t ó
létező
több mint 10
nem voltak k é s z s é m á i k ,
Nolia a futószalag-munka é s a hozzá liasonló,
a z életszínvonal e m e l k e d é s é v e l ,
elvekkel
vannak. A m i ellen voltak,
f é m j e l z e t t un. tudományos m u n k a s z e r v e z é s i
e téren
(Mint az egyik
uj m u n k a s z e r v e z é s i
é v e folyó kisértetek egyik v e z e t ő j e mondotta, c s a k egy volt világos: ml ellen
volt az
Az
fok
elemi
szükségletek
keletkeztek, s z e m b e t ű n ő v é vált az
a dlszparltás,
mények é s a r é g i elvek s z e r i n t s z e r v e z e t t
a m e l y a megjavult
életkörül-
munka között van. A mai
ugyanis továbbra l s csupán azoknak a l e e g y s z e r ű s í t e t t
munkástól
munkaműveleteknek az e l -
v é g z é s é t várják e l , a m e l y e k e t a racionális m u n k a s z e r v e z é s e gépi nagyipar nalán az alig képzett, o l c s ó bérű, az éhség rémétől
haj-
hajtott munkásoknak Írt elő
é s követelt m e g . Az effajta "tudományos m u n k a s z e r v e z é s " e l l e n á l l á s b a . N e m c s a k politikai,
nemcsak a dolgozók oldalán
ütközött
s z o c i á l i s , hanem gazdasági szempontok
leszól-
tak a létező m u n k a s z e r v e z é s i elvek felülvizsgálata mellett: - a hiányzások,
a fluktuáció e g y e n e s v e s z t e s é g e k e l okozott; nehezen s z á m s z e r ű -
s í t h e t ő , de nyilvánvaló károk s z á r m a z t a k a munkások
apattkus
passzivitásából,
k e z d e m é n y e z ő k é s z s é g ü k kihasználatlanul hagyásából l s ; - egyre nagyobb n e h é z s é g e k b e ütközött a munkahelyek
betöltése;
különösen a
fiatal munkaerő tanúsított tartózkodó magatartást bizonyos foglalkozásokkal, Iparágakkal szemben (egyebek között az ls egyik oka a t ö m e g e s
munkaerő-Importnak
Nyugat-Európában); - a műszaki f e j l ő d é s f e l g y o r s u l á s a , a piaci verseny
é l e z ő d é s e , a piaci
junktúra fokozódott változékonysága a t e r m e l é s i s z e r v e z e t nagyobb követelte m e g , hogy jobban tudjon alkalmazkodni
kon-
rugalmasságát
a k e r e s l e t hirtelen
változásai-
hoz. Mindez a tőkés vállalkozók, a vállalatok vezetői s z á m á r a e g y r e Inkább nyilvánvalóvá tette, hogy valamit tenni kell, é r d e m e s kockáztatni,
érdemes
ni ( é s e r r e pénzt szánni) a m u n k a s z e r v e z é s i rendszerekkel A munka "humanizálását", vagy "minőségének" modern munkapszichológiai,
javítását
kísérletez-
is. c é l z ó kísérletek a
szociáltechnlkai stb. kutatások eredményeire
n e k . Ezek eredete m é g a h ú s z a s - h a r m i n c a s
évek amerikai vizsgálódásaira
lik v i s s z a . A dolgozó e m b e r v i s e l k e d é s é t v i z s g á l ó diszciplínák két csoportba r o l j á k azokat a tényezőket,
épülnyúso-
amelyektől a munkával való e l é g e d e t t s é g függ:
- a munka tartalma (job content): az elvégzendő műveletek, a velük
kapcsola-
t o s f e l e l ő s s é g foka; - a munka f e l t é t e l e i (job context): a munkahelyi tárgyi é s s z o c i á l i s környezet, szakoktatás,
bérezés,
munkavédelem é s t á r s a d a l o m b i z t o s í t á s 158
stb.
A munkásosztály gazdasági ós politikai harca, a
fejlett tőkés országokban e d -
dig e l é r t vívmányok általában a második csoportba sorolható tényezőket javították, Amin tehát változtatni kell, az e l s ő s o r b a n a munka tartalma: kevesebb egyhangú, mechanikusan elvégzendő feladatot é s több változatos, nagyobb szaktudást
Igénylő
é s nagyobb f e l e l ő s s é g g e l járó feladatot kell a dolgozókra
rábízni. Ezt a
nyugat-
európai országokban
s ezt szolgálják a
alapjában két uton kívánják
elérni,
kü-
lönféle kísérletek: - a munkakörök "átszabása" (redesigning of j o b s ) , a m i
a
munkaszervezés
és
munkarend olyan Irányú átalakítása, hogy az e g y e s dolgozók munkaköre több, e g y más után következő vagy egymás melletti párhuzamos
feladattal
bővül
kl;
az
e g y e s s z e m é l y e k közötti munkamegosztást autonóm vagy félautonóm módon működő csoportok (brigádok) közötti munkamegosztás váltja fel s t b . ; - a participáció, ami alatt nemcsak a vállalati szintű döntésekben való
közve-
tett (küldöttek révén történő) r é s z v é t e l Intézményesített r e n d s z e r e értendő, hanem a dolgozó közvetlen informális b e l e s z ó l á s a Is a munkakörébe tartozó feladatok é s azok t e l j e s í t é s i módjának
meghatározásába.
A "munka humanizálásával" kapcsolatban folyó kutatásokat, ban egyfajta ambivalencia jellemzi: a munka "minőségének"
kísérleteket
azon-
megjavításáról
s z ó , de ez egyben é s végeredményben a t e r m e l é k e n y s é g e t i s fokozza,
tehát
van a
tőkésvállalat profltját is^ növeli. Л különféle Igen é r d e k e s é s hasznos kísérleteket ezért láció e l e m e ,
•<: legalábbis a l e h e t ő s é g e .
Ez a kettősség
lál mind a mai napig v e g y e s fogadtatásra az Ipari
végigkíséri a magyarázza,
manipu-
miért
ta-
demokrácia e s z m é j e a fejlett
tőkés országokban.
A fő társadalmi erők viszonya az ipari demokrácia
kérdéséhez
A szemináriumon elhangzottak, de főleg az előre benyújtott Írásos anyagok mutatják, hogy az Ipari demokrácia fogalomkörébe
azt
tartozó ujitások nem c s e k é l y
ellenállásba ütköznek a fejlett tőkés országokban. Л leginkább érdekeltek, n dolgozók ami különféle aggályokkal
e l e i n t e vonakodó magatartást
magyarázhat!):
tanúsítanak,
- Aggódnak amiatt, hogy a munkakörök "ujraszabása" az ő állásukat
veszélyez-
teti. - Tartanak az önállóbb munkával járó f e l e l ő s s é g vállalásától. - Vonakodnak a s z a k m a i át- és továbbképzéstől. - Előfordul, hogy a munkakörök megváltozott tartalma, a feladatkör kibővítése n e m tükröződik az anyagi javadalmazásban, a bérezésben. E z é r t fordították a szemináriumon a legnagyobb figyelmet azokra a r e , amelyekkel az uj m u n k a s z e r v e z é s i
módszerek-
megoldások bevezetésekor ezt a
kezdeti
vonakodást le lehet küzdeni: a dolgozók kezdeményező és közvetlen r é s z v é t e l e k í s é r l e t e z é s b e n , a legjobb megoldások k e r e s é s é b e n , a különféle s z e r v e z e t i "fejtágító" tanfolyamok s z e r v e z é s e a bizalmiak, igazgatók" stb. s z á m á r a ; a különféle k í s é r l e t e k
vállalati,
a jövőbeli
a
szak-
"munkás-
folyamatos e l l e n ő r z é s e
külső
s z a k e m b e r e k által stb. A m i a munkáltatókat Illeti: a kialakult m u n k a s z e r v e z é s i elvek é s eljárások lülvizsgálatába nem mindig önként - hanem Inkább a külső körülmények
és
feerők
( s z a k s z e r v e z e t e k é s pártok, állami s z e r v e k ) nyomására - és nem éppen humanit á r i u s megfontolásokból mennek bele.
(Mint. ahogy a
s z e m i n á r i u m egyik nyugat-
n é m e t résztvevője nyomatékkal mutatott rá az egyik norvég part tclpáctós
kísér-
let motívumainak boncolgatásakor: "Utópia azt hinni, hogy a tulajdonos a kapitalista társadalomban altruista alapon
hivja ö s s z e az embereket a vállalat
ügyel-
nek megvitatására. Az e l s ő szempont a profitabilitás".) Noha a különböző
orszá-
gokban eddig folyó k í s é r l e t e k ebből a szempontból számukra megnyugtató e r e d ményeket hoztak, m é g i s nem kis vonakodás tapasztalható az uj m u n k a s z e r v e z é s i elvek e l t e r j e s z t é s é t ő l . A vállalkozók
féltik a vállalaton
ben n e m ritkán támogatásra találnak a vállalati
belüli hatalmukat s
hierarchia különböző
e l h e l y e z k e d ő irányító-felügyelő s z e m é l y z e t n é l , amely végeredményben a félti a hagyományos v e z e t é s i rendszert kiiktató vagy
legalábbis
eb-
szintjein kenyerét
megreformáló
újításoktól. (A s z e m i n á r i u m o n ezért sok s z ó esett a r r ó l , milyen uj é s
tartalma-
sabb funkclól;at láthat el az Irányító apparátus az uj helyzetben.) F e l e t t é b eltérő - országonként é s gyakran az egyes országokon belül - a s z e r v e z e t e k álláspontja. Norvégiában é s Svédországban a s z a k s z e r v e z e t e k a mányon levő szociáldemokrata pártokkal együtt 1 GO
szakkor-
kezdettől (a hatvanas évek e l e j é -
tol) fogva az Ipari demokráciával való,. k í s é r l e t e z é s é l h a r c o s a i voltak. é s az NSZK-ban árnyalatnyian eltért a helyzet: szlntll
a szakszervezetek
Dániában
a
vállalati
partlcipácló kezdeményezői voltak, de csak a legutóbbi években kezdtek a
munka humanizálásával, a m u n k a s z e r v e z é s reformjával foglalkozni. Ugyanakkor igen s z é l e s az ipari demokráciával s z a k s z e r v e z e t e k tábora i s . Érdekes módon
folyó
kísérletezést
elutasitó
ebben a táborban egyaránt m e g t a l á l -
hatók a kapitalista társadalmi rend olyan m e g g y ő z ő d é s e s CIO-ba tömörült amerikai s z a k s z e r v e z e t e k ,
és
olyan o s z t á l y h a r c o s s z a k s z e r v e z e t i s z ö v e t s é g ,
a
Ilivel,
mint az
AFL-
kapitalizmussal s z e m b e n á l l ó
mint a Francia Kommunista
Párt
v e z e t é s e alatt álló CGT. Állásfoglalásukban lényegében politikai motívumok a d o minálok: - A participáclóban, az uj m u n k a s z e r v e z é s i k í s é r l e t e k b e n a tőkés t é s ama t ö r e k v é s é t látják, hogy a dolgozókat tályegytittmiiködés s z e l l e m é b e n növelje kizsákmányolást.
(Mint II. ,1
Whiting,
vállalatveze-
a vállalatba integrálja,
a termelékenységet, az
amerikai
mondotta a szemináriumon: a t e r m e l é k e n y s é g
osz-
a profltot, fokozza a
Ford Alapítvány
kutatója
g y ű l ö l e t e s s z ó az amerikai
s z e r v e z e t e k s z á m á r a , a participáció, a munkahelyi mert az e g é s z b e n a v á l l a l a t v e z e t é s manipulációját l e g e s s é tenni a s z a k s z e r v e z e t e k e t . ) A francia
s az
demokrácia
nem
szak-
különben,
látják, amelynek célja: f e l e s -
CGT a munka tartalmánál
fonto-
sabbnak tartja a munka feltételeinek a javítását: a b é r e m e l é s t , a munkavédelmet, a munkanélküliség elleni harcot stb. - A s z a k s z e r v e z e t e k felvetik ama
aggályukat i s , hogy az uj munkaszervezetben
a munkással s z e m b e n támasztott magasabb
követelmények megosztják a m u n k á s -
o s z t á l y t , differenciálják a munkaerőpiacot,
mert különválik az uj követelmények-
nek m e g f e l e l ő fiatalabb, képzettebb és
ezáltal jobban fizetett munkások rétege az
idősebb s a régifajta munkamegosztáshoz szokott,
annak m e g f e l e l ő
szakismere-
tekkel rendelkező munkásokétól. - Feltehető, hogy a s z a k s z e r v e z e t e k tartanak attól i s , hogy mivel az Ipari mokrácia fogalomkörébe tartozó különféle p a r t i c i p á c l ó s
de-
formák uj csalornákat é s
fórumokat teremtenek a v á l l a l a t v e z e t é s é s a vállalati dolgozók kapcsolatai s z á m á ra,
leértékelődhet a kollektiv s z e r z ő d é s k ö t é s n e k , mint a hagyományos
vezeti harci fegyvernek a j e l e n t ő s é g e , sultsága i s k é r d é s e s s é válhat.
szakszer-
sőt v é g s ő soron a s z a k s z e r v e z e t e k l é t j o g o 1 f>5
Minden e s e t r e a s z e m i n á r i u m ö s s z e s előadója állandóan hangsúlyozta, ipari demokrácia b á r m i l y e n formájának a megvalósítása
csak a
hogy az
szakszervezetek
aktív közreműködésével képzelhető e l , különben az ö s s z e s k i s é r l e t kudarcba fulladna.
Ma tehát ezt látják Nyugaton az e g y e t l e n járható útnak.
Eddigi eredmények,
problémák
A z Ipari demokrácia különböző aspektusai a e d d i g i törvényhozási aktusok é s nagyszámú m é g n e m jutottak tul a p r o g r a m k é s z í t é s ,
fejlett
tőkés
kísérlet
a kísérlet
országokban -
az
e l l e n é r e - a gyakorlatban szakaszán. A
szemináriu-
m o n elhangzottak Is a k í s é r l e t e k , v i z s g á l a t o k m ó d s z e r é r e , e l t e r j e s z t é s ü k
célszü-
rü útjára, a kilátásokra, nem pedig az általánosítható eredményekre vonatkoztak. E . Thorsrud p r o f e s s z o r m á r említett referátuma is a skandináviai
tapasztala-
tok ö s s z e g e z é s e k é n t igen szUkszavu volt a t é n y l e g e s eredményeket illetően. d e n e s e t r e egyértelműen megállapítható volt - m á s beszámolókból
ls
-,
Min-
hogy
a
k í s é r l e t k é p p e n bevezetett uj munkarendek mindenütt (Svédországban,
Norvégiában,
Dániában) fokozták a munka t e r m e l é k e n y s é g é t , vagy legalábbis sehol
sem
k e n t e t t é k . Viszont l é n y e g e s e n javították a munkahelyi
közérzetet, ami
k á n s a n tükröződött a hiányzások, a munkaerő-fluktuáció alakulásában.
szignifi-
Ugyanakkor
sok e s e t b e n a k í s é r l e t e k nem hozták meg a várt eredményt, amit főleg a l e t e k hibás m ó d s z e r é v e l vagy kedvezőtlen külső körülményekkel
csök-
kísér-
magyarázták.
A szemináriumon elhangzottakból és az Í r á s o s tájékoztatókból
kitűnt,
hogy
a
p a r t l c i p á c t ó és az uj m u n k a z s e r v e z é s i r e n d s z e r e k e l t e r j e s z t é s é n e k s z á m o s objektiv e l ő f e l t é t e l e é s korlátja van: - A vitákban többször felvetették, hogy a kapitalista országokat sújtó' g a z d a s á gi v á l s á g ,
munkanélküliség é s Infláció kedvezőtlen környezetet j e l e n t , m e r t Ilyen-
k o r а dolgozókat nem annyira munkájuk t a r t a l m a ,
mint
Inkább ez
foglalkoztatásul;
b i z t o n s á g a és jövedelmük alakulása izgatja.
(Valószínűleg
ls
magyarázza,
m i é r t m á s a s z a k s z e r v e z e t e k álláspontja a
prosperáló észak-európai
országok-
ban é s m á s a m e d i t e r r á n országokban vagy Angliában.) - A z uj munlmszervezet b e v e z e t h e t ő s é g e a z
országok
i s f ü g g . Nemcsak a munkaerő m i n ő s é g e (iskolázottsági, h a n e m a műszaki kultura, az üzemek
technikai 162
gazdasági fejlettsegétől szakképzettségi
foto),
f e l s z r e t t s é g e miatt i s .
Ugyanis
a
rugalmasan változtatható munkafeladatok
feltételezik, hogy az anyagszállítás, a
munkagépek c s e r é l h e t ő s é g e é s mozgathatósága, egyáltalában a gépellátottság
ne
Jelentsen gondot é s korlátozó tényezőt. (Mint ahogyan ezt - a szemináriumon
le-
vetített film tanúsága s z e r i n t - a s v é d o r s z á g i .Volvo-mliveknél
a
szerelőszalag
m e g s z ü n t e t é s e k o r biztosítani tudták.) - A rugalmas m u n k a s z e r v e z e t e l t e r j e s z t é s e függ az iparágak technológiai játosságaitól is: k ö l t s é g e s vagy technológiai
szempontból n e m helyettesíthető
r e n d e z é s e k nyitván gátat jelentenek másfajta technológiák - Az uj m u n k a s z e r v e z e t b e n való milködés az
sabe-
bevezetésének.
Iskolai r e n d s z e r megváltoztatását
ls Igényli. (Ma ezt u különféle s z a k s z e r v e z e t i és egyéb
tanfolyamok
csak
kis
róizbon pótolják.) X)
D r . Szamuely László
X)
A z MTA Közgazdasági Információs Csoport tudományos főmunkatársa. 1 CB
AZ ОТ TERVGAZDASÁGI INTÉZETÉNEK UJABB KIADVÁNYAI
Az ágazati ipargazdasági é s s z e r v e z é s i int é z e t e k (Ipargazdasági S z e m l e 1 9 7 5 . 3 . s z . ) é s a Pénzügykutatási Intézet Ipargazdasági S z e m l e 1975. 4. s z . ) után az alábbiak az O r s z á g o s Tervhivatal T e r v g a z d a s á g i Intézetének ujabb - 1974-ben é s 1975-ben m e g j e lent - tanulmányairól adnak rövid i s m e r t e tést.
P á l d i András: A gazdaságirányítás é s a népgazdasági t e r v e z é s reformja a Szovjetunióban (1890/TgI/1974. A s z e r z ő bevezetőként rövid áttekintést ad a Szovjetunió fejlődéséről.
Budapest. 186 oldal) gazdaságirányításának
Foglalkozik a r e f o r m Indítékaival, fő vonásaival é s b e v e z e t é s e
r ü l m é n y e i v e l . I s m e r t e t i az anyagi-technikai ellátás r e n d s z e r é t , tönzés módszereit és
mechanizmusát. Kitér a gazdasági
a gazdasági ö s z -
reformoknak a beruhá-
z á s i t e v é k e n y s é g r e gyakorolt hatására é s az árképzés t ö k é l e t e s í t é s é r e tett sekre.
Képet ad az ipar- ós m e z ő g a z d a s á g irányításának
kö-
lépé-
r e f o r m j á r ó l . Végül i s -
m e r t e t i az SZKP XXIV. K o n g r e s s z u s á n a k a gazdaságirányítási r e n d s z e r
tovább-
f e j l e s z t é s é v e l kapcsolatos munkáját.
Hajnal Albert: Információellátó r e n d s z e r a népgazdasági beruházásokhoz ( R e n d s z e r e l e m z ő v i z s g á l a t javaslatokkal) (1408/TgI/1975.
Budapest. 143 oldal)
A népgazdaság beruházási r e n d s z e r é b e n s z á m o s olyan megoldatlan probléma dályozza a fejlődést, e l é g í t ő , hiányos,
aka-
amelynek f o r r á s a a t e r v e z ő - és irányitó s z e r v e k nem ki-
m e g k é s e t t , nem az igényelt formájú, stb. i n f o r m á l t s á g a . A
nulmány s z e r z ő j e ú j s z e r ű modell
szerint
e l e m z i a beruházási r e n d s z e r t ,
i n f o r m á c i ó e l l á t á s i sajátosságait é s az ezekből fakadó problémákat,
ta-
annak
amelyek
fő
f o r r á s a i : a hiányzó é s hiányos információk; a munka rend összehangolatlansága a t e r v e z ő és irányitó s z e r v e k , valamint az ellátó rendszer között; a nem l e l ő s z e r v e z e t f o r m á k , amelyek a beruházásokhoz 1 06
kapcsolódó
megfe-
információkat szol -
gáltatják. A r e n d s z e r e l e m z ő é s problémafeltáró kép alapján javaslatokat nulmány egy csupán a beruházási s z f é r á h o z kapcsolódó
ad a t a -
információrendszerre.
Goldperger István: A műszaki fejlődés c é l k i t ű z é s e i a gazdaságpolitikában és a megvalósulás feltételei (2312/Tgl/1974.
Budapest. 107 oldal)
A tanulmánynak az a t ö r e k v é s e , hogy néhány olyan ö s s z e f ü g g é s t
mutasson
a m e l y e k megvilágítják, hogy a műszaki f e j l ő d é s objektiv feltételeit nem
be, csupán
egy szűkebb s z a k t e r ü l e t , a műszaki f e j l e s z t é s i tevékenység e r ő f e s z í t é s e i v e l lehet m e g t e r e m t e n i , hanem a gazdálkodás é s a gazdaságpolitika
minden lényeges e l e -
mének e r r e kell hatni. Közelebbről a gazdaságpolitika két fő területén v i z s g á l j a . A z egyik fő k é r d é s a műszaki fejlődés átalános v é n y e s ü l é s e a munkaerőpolitikában.
társadalmi
előfeltételeinek
A beruházási politika e l e m z é s é b ő l
a r r a k e r e s v á l a s z t , hogy milyen közgazdasági
ér-
kiindulva
ö s s z e f ü g g é s e k szabályozzák a b e -
ruházási források e l o s z t á s á t a népgazdasági é s vállalati döntésű beruházások, ill. a z uj l é t e s í t m é n y e k é s a rekonstrukciók között.
Bukta László: A f e j l e s z t é s i döntési r e n d s z e r kritikai é r t é k e l é s e é s k o r s z e r ű s í t é s é n e k javasolt módozata (2.'iOH/TgI/1974. A tanulmány a központi f e j l e s z t é s i döntések
Budapest. 132 oldal)
elvi és gyakorlati
gazdaságpolitikai
k é r d é s e i t tárgyalja. A s z e r z ő foglalkozik a központi f e j l e s z t é s i döntések e l ő k é s z í tésének problémakörével.
Klilön fejezetben
tárgyalja a kockázat
k é r d é s é t a makroszintű f e j l e s z t é s i döntések vállalati f e j l e s z t é s i döntések kapcsolódásának, korlátozó
tényezők k é r d é s e i t dolgozza f e l .
1 f>5
és
felelősség
szférájában. Végül a központia vállalati
döntések
és
lehetőségeit
Goldperger István: A műszaki fejlődést befolyásoló néhány tényező a IV. ötéves terv
időszakában (2573/Tgl/l974.
Budapest. 75 oldal)
A tanulmány a mliszakt fejlődés m e g v a l ó s u l á s á t nem e l s ő s o r b a n a formális t e r v kapcsolatok o l d a l á r ó l , hanem a t e r v e k végrehajtására ható vállalati
gazdálkodási
f e l t é t e l e k alapján k ö z e l i t ! meg. Következtetéseiben a népgazdasági t e r v e z é s e t é t e l e k alakításával kapcsolatos feladataira utal. Közelebbről a-népgazdaság k e z e t é t alakító központi f e j l e s z t é s i programok végrehajtásával, az
felszer-
állóeszközál-
l o m á n y k o r s z e r ű s í t é s i folyamatának néhány problémájával, valamint a
termelési
kapcsolatok műszaki tartalmát jelentő a n y a g - , minőség, alkatrészgyártás
és
a
t e r m e l é s i kooperáció fejlődésének n e h é z s é g e i v e l foglalkozik.
L a c k ó László: Az o r s z á g kedvezőtlen feltételekkel rendelkező területeinek helyzete (2778/TgI/1974.
Budapest. 265 oldal)
A t e r ü l e t f e j l e s z t é s h o s s z ú távra é r v é n y e s céljai közül az egyik legfontosabb a kül ö n b ö z ő területeken é l ő n é p e s s é g életkörülményeiben fennálló e l t é r é s e k
csökken-
t é s e . A feladat nyilvánvalóan csak h o s s z ú idő alatt oldható m e g . A kutatás ján készült tanulmány a r r a vállalkozott,
hogy e g y r é s z t meghatározza az
ország
a z o n t é r s é g e i t , ahol a z életkörülmények színvonala jelentősen elmarad az tól,
m á s r é s z t feltárja a kisebb területek sajátos
vonásait
alap-
átlag-
é s a f e j l e s z t é s lehet-
s é g e s eszközeit, i r á n y a l t . A dolgozat alapul szolgálhat a t e r ü l e t f e j l e s z t é s i tika,
valamint a h a s o n l ó jellegű kutatások orientálásához. Módszertani
poli-
tekintetben
a faktoranalízis egyik e l s ő hazai a l k a l m a z á s a területi kérdések vizsgálatára.
F r a n c i a László: A faktoranalízis a l k a l m a z á s i lehetőséget a területi tervezésben (2725/TgI/1974.
Budapest. 112 oldal)
A tanulmány a faktoranalizisben adekvát matematikai-statlsztikal a t e r ü l e t i t e r v e z é s b e n mindinkább e l ő t é r b e kerülő
eszközre talált,
olyan e l e m z é s i feladatok m e g -
o l d á s á r a , amelyek v a l a m i l y e n szempontból behatárolt t e r ü l e t e g y s é g e k , k o m p l e x t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i é r t é k e l é s é t célozzák. 166
körzetek
A tanulmány tartalmazza a
faktoranalízis alaphipotéziseit, matematikai megoldási m ó d s z e r e i t .
modelljét
és
Kitér az a l k a l m a z á s f e l t é t e l e i r e l s .
rületi t e r v e z é s azon munkaszakaszalt,
hatékonyabbnak tünő Összefoglalja
a
te-
amelyekben a m ó d s z e r alkalmazása c é l r a -
vezetőnek l á t s z i k . E vizsgálat eredményei alapján történt Magyarország kedvezőtlen rendelkező t é r s é g e i n e k lehatárolása.
107
feltételekkel
Л KONJUKTURA- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET UJABB KIADVÁNYAI*'
Dr.
Bakonyi Béla - S z ö l l ő s i Imre: A KGST-országok l i c e n c - é s know-how v á s á r l á s a i a fejlett tőkés országokból Az anyag e l s ő r é s z é b e n foglalkozik az egyes gok
l i c e n c - é s know-how kereskedelemmel
d e l k e z é s e i v e l . A második országok licenc- és
szocialista orszákapcsolatos
részben áttekintést ad a
know-how-vásárlásairól,
r ó l , ágazati m e g o s z l á s á r ó l ,
azok
ren-
szocialista tendenciájá-
valamint ismerteti az e g y e s fonto-
sabb vásárlásokat.
Dr.
Bársony Jenő: A KGST á r r e n d s z e r é n e k néhány problémája A kutatás foglalkozik a KGST-árrendszer általános problémáival s a továbbfejlesztés különböző gyakorlati funkcionálásával. mus továbbfejlesztésének
B e c s k y Róbert:
lehetőségeivel, a jelenlegi
árelv
Emellett felvázolja az á r m e c h a n i z -
irányait.
A magyar konfekcióipari export a Szovjetunióban Л kutatás konfekcióruházati
exportunk lehetőségeinek
feltárása
céljából vizsgálja ennek az iparágnak az egósz ruházati Iparban elfoglalt helyét; fő piacának,
a szovjet piacnak a jellemzőit
és
az e piachoz való a l k a l m a z k o d á s problémáit.
Dr.
F a r k a s György: A Kínai N é p k ö z t á r s a s á g gazdasági kapcsolatai a fejlődő o r szágokkal Tematikus összeállítás,
m e l y felkészülésül szolgált a z UNCTAI)
IV. konferenciáján való m a g y a r
X|
A tanulmányok H)7í3-l!)76-ban jelentek m e g . 168
részvételre.
Fáyné dr. Péter Emese:
A s z o v j e t - a m e r i k a i gazdasági kapcsolatok legutóbbi f e i -
le ményei A tanulmány a Szovjetunió é s az USA
közötti k e r e s k e d e l m i
hitelkapcsolatokról ad képet az utóbbi négy-öt é v r e
és
vonatkozóan.
M e g k í s é r e l választ adni arra l s , hogy a s z o v j e t - a m e r i k a i
meg-
állapodás felbontása után várhatóan hogyan alakulnak a két s z á g közötti gazdasági
Dr.
or-
kapcsolatok.
Fóti Zsuzsa: Együttműködés é s integrálódás az Európai Gazdasági
Közösség
személygépkocsi-Iparában A tanulmány képet Igyekszik adni az EGK s z e m é l y g é p k o c s i - g y á r tásában kialakult g a z d a s á g i kapcsolatokról, együttműködési mákról,
mikroszíntű integrációs folyamatokról, valamint az á g a -
zatot érintő
állami
beavatkozás módjairól. Kitér arra i s , hogy
a tagországok, különösen a kisebbek, ság-,
for-
Illetve exportpol inkájukkal
mennyire tudják
gazda-
hasznosítani az Iparági
Integ-
r á c i ó adta l e h e t ő s é g e k e t ; milyen spcciallzációt s z o r g a l m a z n a k .
G á c s János: Hiány é s támogatott f e j l e s z t é s (Tendenciák az épltőanyagipar irányításának történetében:
1950-1975)
A tanulmány a t e r v e z é s é s az vizsgálja az épltőanyagipar
ágazati
Irányítás
fejlesztésében.
lehetőségeit
E l e m z i továbbá
a
beruházások és az épitőanyagigény közötti kapcsolatokat.
Hamar Judit: A KGST é s a magyar export 1960-1970 között (A magyar export alakulására ható főbb tényezők) A z anyag Idősorok alapján összehasonlítja a m a g y a r export é s КСЭТ-export alakulásának Irányzatait. tenni az exportunkra ható olyan
Megkísérli
mérhetővé
tényezőket, mint pl. a t e r m é k -
struktúra, a piaci struktura változása stb.
169
a
D r . Kozma Géza: A miiszaki f e j l ő d é s közgazdasági környezete a tőkés o r s z á g o k ban A tanulmány kutatja a miiszaki fejlődés jelentőségét a g a z d a s á gi növekedésben. Vizsgálja ennek befolyásoló tényezőit,
továbbá
a miiszaki f e j l ő d é s r e ható gazdasági környezetet: az állami, ágazati és a vállalati s z e r v e z e t e t , a v e r s e n y h e l y z e t e t , a házásokat; a feltalálók, a tőkések, a eladók szerepét; a műszaki
az
beru-
termelésirányítók és
fejlődés é s a komparativ
az
előnyök
v á l t o z á s a közötti ö s s z e f ü g g é s t .
Dr.
Lakos István: t't a konvertibilitáshoz A tanulmány - támaszkodva az egyéb hazai kutatóhelyekkel
va-
ló együttműködésre - a valutakonvertibllitás belső és külső f e l t é t e l e i t vizsgálja. E z e n belül e l s ő s o r b a n lyen reális törekvések,
variánsok
azt e l e m z i , hogy
képzelhetők el a
s z á g o k kollektiv valutája pénzfunkcióinak
mi-
KGST-or-
kifejlesztésére.
Lányi Kamilla: Az agráripari komplexumok és a KGST A tanulmány három k é r d é s s e l
foglalkozik: a bulgáriai á t s z e r -
v e z é s e k k e l , mint a l e g s z o r o s a b b k é s z ü l é s példájával; az agráripari
integrációra való tudatos f e l integrációra
k é p z e l é s e k k e l mint a KGST - i n t e g r á c i ó
vonatkozói
el-
általános mintájával;
s z o v j e t Integrációs irodalom é s a v a l ó s á g o s folyamatok
a
kapcso-
latával.
Margittal Péter: Л külföldi tőkebefektetés mint piaci magatartás - Idegen tőke
a
belga gazdaságban Л kutatás központjában az áll, hogy a tudományos-műszaki
for-
radalom milyen sajátos helyzet e l é állította a tőkésországokat k ö z e l e b b r ő l Belgiumot - mind a t e r m e l é s ,
mind a piac
z é s e területén. Az uj műszaki vívmányok, gyártási és 170
-
szerveértékcsi-
tési módszerek,
más
országoktól való g y o r s é s növekvő á t v é t e -
lének követelménye a nemzetközi
tőkekapcsolatokat
z í v v é tette. Az Importált működötöké r é s z e s é v é válik egy
igen
Inten-
révén az érintett
ágazat
s z é l e s e b b piaci egységnek; fejlődését m á s
o r s z á g b ó l - sőt multinacionális befektető vállalat e s e t é n más o r szágokból - e l l e n ő r z i k . A tikának fokozottan
nemzeti f e j l e s z t é s i , beruházási
tekintetbe kell vennie a nemzetközi
m e g o s z t á s fejlettebb f o r m á i t , szemben a k l a s s z i k u s
poli-
munka-
késztermék-
nyersanyag c s e r é v e l . Munkácsy Gyula - Dr. Tóth Judit: A KGST-országokkal lebonyolított magyar külk e r e s k e d e l e m á r u s z e r k e z e t é n e k néhány sajátossága A kutatás azt v i z s g á l j a , hogy az e g y e s
KGST-országokkal f o l y -
tatott külkereskedelmünk fejlődésében egy hosszabb időszak hogyan é s milyen tényezők
hatására változott az
milyen viszonylati egyenleglrányzatok
alatt
áruszerkezet;
alakultak kl. Végül mind-
ezekből milyen következtetések adódnak.
N y e r s J ó z s e f n é dr. - D r . Berényi Judit - Szőnyi Zoltánné: A fejlődő országok iparosodása é s a KGST-országok s z e r e p e ebben a folyamatban A kutatás a fejlődő
országok
gyáripart t e r m e l é s é n e k f e j l ő d é -
s é v e l é s a társadalmi átalakulás fontosabb ö s s z e f ü g g é s e i v e l ,
az
I p a r f e j l e s z t é s r e irányuló politikájukkal foglalkozik. Az ipart
fej-
lődés problémáinak tárgyalása során valamint a nemzetközi együttműködés
kitér a
nyersanyagárak,
kérdéseire,
továbbá
KGST-országoknak a fejlődő országok iparosításához nyújtott
a se-
gítségére is. P é t e r Pál - D r . Berényi Judit: Háromoldalú t e r m e l é s i kooperáció Magyarország, a fejlett t ő k é s - é s a fejlődő országok vállalatai között Az
UNCTAD r é s z é r e
készült
tanulmány
e l s ő részében
v i z s g á l j a , hogy a m a g y a r gazdasági környezet mennyiben 171
azt
segíti
e l ő a fejlődő országokkal folytatott szűkebben a t e r m e l é s i
kooperáció
m i é r t érdekeltek a kooperációban t ő k é s - é s fejlődő o r s z á g b e l i ) formájában elemzi a
gazdasági
együttműködést,
kialakítását. Kutatja, a r é s z t v e v ő (magyar,
hogy fejlett
vállalatok. Ezután esettanulmányok
termelési
kooperációt. Végűi javaslatokat
t e s z a r r a vonatkozóan, hogy miként lehetne fejleszteni a háromoldalú kooperációt, m i l y e n eszközök segíthetnék a jelenlegi
aka-
dályok kiküszöbölését.
S á r o s i Éva:
A z NDK é s a KGST-integráció E munka célja az,
hogy
az
NDK szakirodalma, az
NDK-beli
s z a k e m b e r e k k e l - közgazdászokkal é s kutatókkal - folytatott konzultációk alapján i s m e r t e s s e az NDK-nak a szocialista gazdasági integrációval, a Komplex
Programmal é s annak e g y e s r é s z -
l e t e i v e l kapcsolatos állásfoglalásalt; az NDK népgazdasága m á r a e programtól várható legfőbb előnyöket,
szá-
illetve a célkitű-
z é s e k t e l j e s í t é s e érdekében az ország által vállalt
kötelezettsé-
geket.
S c h w e i t z e r Iván: A Szovjetunióból s z á r m a z ó gépbehozatal alakulásának e l e m z é s e (1958-1975) A tanulmány Magyarország vel,
szovjet gépimportjának
növekedésé-
ö s s z e t é t e l é n e k alakulásával foglalkozik, azzal a c é l l a l ,
hogy
f e l t á r j a a növekedés gyorsításának é s a hatékonyság fokozásának p r o b l é m á i t , akadályozó
tényezőit, s z e r v e z e t i feltételeit mind
a.
s z o v j e t kínálati, mind a magyar k e r e s l e t i oldalon.
A Világgazdasági é s az Információs főosztály munkacsoportja: A Világgazdaság é s a nemzetközi k e r e s k e d e l e m alakulása 1976 elején (Konjunktúra jelentés) A tanulmány e l e m z é s t é s rövid távú g a z d a s á g fő irányzatairól. 172
e l ő r e j e l z é s t nyújt a v i l á g -
A munka a következő fejezetekre o s z l i k : - A s z o c i a l i s t a országok gazdasági h e l y z e t e
és gazdaságpoliti-
kája. - A fejlett tőkés o r s z á g o k konjunktúrája. - Monetáris k é r d é s e k . -
Nyersanyagpiacok.
- A v i l á g k e r e s k e d e l e m volumenének é s árszínvonalának
alaku-
lása. - Következtetések a világgazdaság
irányzatainak
megítélése
alapján Magyarország külgazdasági helyzetének várhaté
alaku-
l á s á r a é s a követendő kereskedelempolitikára vonatkozóan.
173
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
A KG5TT Közgazdaságtudományi Bizottság pályázatot
hirdet "Magyarország és
a
K G S T - o r s z á g o k együttműködése f e j l e s z t é s é n e k lehetőségei" c . tanulmány m e g í r á sára. A pályázatra olyan, még nem publikált, illetve másutt fel n e m használt
mü-
vek nyújthatók be, a m e l y e k a fenti megjelölt téma keretében a m a g y a r népgazdas á g komplex fejlődési irányával vagy e z e n belül egy-egy ágazat fejlődési irányával,
i l l e t ő l e g e g y - e g y nagyobb jelentőségű gazdasági folyamattal (így a
termelési
k o o p e r á c i ó v a l , az á r r e n d s z e r r e l , a valutárls rendszerrel s t b . ) foglalkoznak. Л pályázók gondolataikat tömören é s világosan,
minél konkrétabban fejtsék
t ö r e k e d j e n e k a KGST-integrációban való részvételünk, gazdasági
Id,
együttműködé-
sünk f e j l e s z t é s é t s z o l g á l ó konkrét javaslatok kimunkálására. Л pályamüvek t e r j e d e l m e ne haladja meg a '2-3 szerzői Ivet. Л pályázatok beadási határideje: 1976. d e c e m b e r 31. A beérkezett pályamüveket bizottság bírálja el. Eredményhirdetés cius
1977. m á r -
31.
A bizottság az alábbi dijakat tűzi ki: I. dij
15 0 0 0 , - Ft
II. dij
10 0 0 0 , - Ft
Ezenkívül felhasználhatónak és é r t é k e s n e k ítélt pályaműveket
a bizottság
kü-
lön díjazásban r é s z e s í t i . A pályázatokat a következő c í m r e kérjük eljuttatni: Л Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi pest,
l'f.
11.
174
Intézete,
1361
Buda-
N e m o s Гсгспс: Érdekeltség - Magatartíls- Tartalékok' 4 ' 1968 után jelentősen megnőtt az é r d e k l ő d é s hazánkban a vállalati magatartás k é r d é s e i Iránt é s s z á m o s munka foglalkozott mind normativ, mind empirikus e l e m z é s é v e l . Örvendetes, hogy a Közgazdaásgí é s Jogi Könyvkiadó Nemes Ferenc könyvével alkalmasnak találta az időt a r r a , hogy a témáról s a magyar v á l l a l a tok gazdálkodási gyakorlatáról önálló szociológiai munkát j e l e n t e s s e n m e g . \ könyv három r é s z r e tagolódik. A z elsőben a s z e r z ő a vállalati magatartás irodalmának ö s s z e f o g l a l á s á r a és a tartalék fogalmának meghatározására tesz k í s é r l e t e t . Ismerteti a normativ p r o f i t m a x i m a l i z á l á s i k ö z e l í t é s t , a tudományos ü z e m v e z e t é s T a y l o r nevéhez kapcsolt irányzatát, majd a vállalaton bellii! " e m b e ri kapcsolatok" jelentőségét előtérbe h e l y e z ő , Mayo nevéhez fűződő r e n d s z e r t . Végül pedig a jelenleg legelterjedtebb vállalati m a g a t a r t á s - e l e m z é s i Iskola, a • i z e r v e z e t - e l m é l e t nézeteit mutatja be. Összefoglalja, hogy a nyugati közgazdaságtani irodalomban hogyan s z e r e p e l t e t i k a s z e r v e z e t - e l m é l e t vezető képviselői, C'yert, March é s Williamson a p r o f i l m a x i m á l á s s a l szemben a " m e g e l é g e d é s t " , mint a vállalati döntések fő motiváló tényezőjét. К felfogás s z e r i n t a vállalat döntései a v e z e t ő s é g h e z (management) tartozó s z e m é l y e k k o m p r o m i s s z u m a alapián alakul ki. Arról e szerzőknek nincs e g y s é g e s véleményük, hogy az e r ő f o r r á sokkal való gazdálkodás során a tartalékok képzésével csupán a vállalati g a z d á l kodás stabilitását kivániák-e biztosítani (Cyert, March), vagy pedig a tartalékok kialakításában a vezetői önérdek a döntő, azaz amikor a vállalatot a külső h e l y zet (a versenyhelyzet) nem kényszeríti m á s r a , akkor a vezetők t a r t a l é k - k é p z é s s e l k é n y e l m e s helyzetei "alkudnak" ki maguknak (Williamson). Ilyen alapokból kiindulva N e m e s F e r e n c kialakítja saját tartalék fogalmát. T a r talékrak nevezi az e r ő f o r r á s o k lehető legjobb (optimális) é s t é n y l e g e s e l o s z t á s á nak különbözetét. A tartalékot két a l a p f o g a l o m r a , az intézményesített és nem int é z m é n y e s í t e t t tartalék fogalmára tagolja. Intézményesítettnek minősiti a "kötel e z ő tartalék" képzését - tisztázatlanul hagyva, hogy az ilyen kötelezettséget ki szabja m e g . A nem intézményesített tartaléknak kettős funkciót tulajdonit: egyr é s z t a gazdálkodásnak a kötelező tartalékokon túli biztonságát s z o l g á l j a , másr é s z t kényelmi s z e m p o n t o l a t elégít k i . A könyv második r é s z e egy k é r d ő i v e s f e l m é r é s eredményét i s m e r t e t i , a m e l y ben 706 f e l s ő - , k ö z é p - é s a l s ó s z i n t ű gazdasági vezetői kérdeztek meg a g a z d á l -
* 'Közgazdasági é s Jogi Könyvkiadó.
Budapest, 1 75
1976.
148 oldal.
k o d á s i tartalékokkal k a p c s o l a t o s k é r d é s e k r ő l . A könyv harmadik részében a s z e r z ő fejti ki véleményét a gazdaságunkban kihasználatlanul maradt tartalékok keletk e z é s é n e k olealról. N e m e s Ferenc saját vizsgálataira alapozott fő k ö v e t k e z t e t é s é v e l , hogy Magyaro r s z á g o n még sok a r o s s z u l kihasznált e r ő f o r r á s , szóhasználata szerint "tartal é k " , amelyet m o z g ó s í t a n i kellene, t e l j e s e n egyet kell é r t e n i . A vizsgálat ú j s z e r ű s é g é n e k é s helyes fő mondanivalójának hangsúlyozása m e l l e t t - éppen a most kibontakozó uj kutatási irányzat nagy j e l e n t ő s é g é r e való tekintett e l - célszerli azonban rámutatni a s z e r z ő tartalék fogalmának vitatható e l e m e i r e é s néhány vitatható fogalomalkotásra é s módszertani m e g o l d á s r a . Ugy v é l e m , nem s z e r e n c s é s - é s a s z e r z ő intencióival s e m összhangban lévő tartaléknak kezelni m i n d a z t , ami nem o p t i m á l i s (36. oldal). A probléma ezzel kapcsolatban kettős: e g y r é s z t a fogalomalkotás megkövetelné, hogy a s z e r z ő m e g h a t á r o z z a a vállalati erőforrások o p t i m á l i s e l h e l y e z é s é n e k kritériumait.Távol áll t ő l e m azonban, hogy ezt hiányoljam, h i s z e n a vállalati tevékenység társadalm i szempontból való optimalitásának f e l t é t e l e i r ő l csak a könyv s z e l l e m é v e l ellent é t e s módon, e r ő s absztrakciók l e v e z e t é s é v e l lehetne b e s z é l n i . Inkább arra gond o l o k , hogy s z e r e n c s é s e b b módon i s meg lehetett volna a tartalék fogalmát hat á r o z n i , és egyúttal c é l s z e r i l lett volna, ha a s z e r z ő könyvében a vállalati magat a r t á s t leiró e l e m e k é s a társadalmilag c é l s z e r l i normativ gondolatok közötti vált á s n á l általában is óvatosabban jár e l . M á s r é s z t nem é r z e m egyértelműnek a tartalék fogalmának a s z e r z ő által h a s z nált pejorativ é r t e l m e z é s é t . I s m e r e t e s , h o g y gazdálkodásunk egyik fő gondja, hogy n e m tudunk a k e r e s l e t n e m várt változásához alkalmazkodni. A nehézség oka, hogy ehhez k a p a c i t á s - é s anyagtartalékok kellenek. A vevők igényeihez való a l kalmazkodás bolti k é s z l e t e k e t is Igényel. Ilyen módon van "jó", a z a z "szllkséges" t a r t a l é k i s , amiből k e v é s van az országban, - de erről a könyvben nem esik szó. A könyv második r é s z é b e n leirt v i z s g á l a t i anyag nagyon é r d e k e s . Különösen fontosnak tiinlk az a m e g á l l a p í t á s , hogy a magyar vállalati vezetők fő magatartási m o t í v u m a a munkájukkal való m e g e l é g e d é s kiváltása és n e m a n y e r e s é g r e való t ö r e k v é s . A m e g á l l a p í t á s s a l teljesen e g y e t é r t e k . A mondanivaló megfogalmazásával kapcsolatban m é g i s sok fenntartásom van. E l ő s z ö r i s a s z e r z ő nem t i s z t á z z a , hogy mit ért m e g e l é g e d é s r e törekvő magatartáson. A kérdőív 16. kérdése m e g e l é g e d é s t kiváltó n y e r e s é g r e vonatkozik. A 17., 18. é s 19. kérdésben pedigaz e r e d m é n y n e k általában kell m e g e l é g e d é s t kiváltónak lennie. N e m világos, hogy a 1 7 , . 18. és 19. k é r d é s r e válaszolva a kikérdezettek a nyereségre gondoltak-e vagy a tevékenységre általában. N e m v i l á g o s az s e , hogy a s z e r z ő a 10. táblában melyik k é r d é s r e adott válaszokat mutatja be és végül n e m egyértelmű,hogy s a j á t maga mit ért m e g e l é g e d é s t kiváltó magatartás alatt. H a s a i l ó probléma m e r ü l h e t fel az adaptívnak nevezett vállalati magatartással kapcsolatban i s . Meg s z e r e t n é m e m l í t e n i m é g , hogy c é l s z e r ű lett volna hangsúlyozni; a magyar á l l a m i é s szövetkezeti vállalatok intézményi helyzete l é n y e g e s e n eltér a vezető ipari országokétól é s e z nyilván nem kismértékben hat a vezetői magatartásra a k k o r i s , ha f o r m a i l a g sok hasonló e l e m e t sikerül megállapítani. A fenti kritikai m e g j e g y z é s e k n e m vonnak le s e m m i t abból, hogy N e m e s E e -
1 76
renc könyve a vállalati magatartással foglalkozó s z a k e m b e r e k és az egyetemi hallgatók s z á m á r a é r d e k e s , tanulságos olvasmány, s az ezirányu kutatások t o vábbi fontos eredményeket ígérnek. T a r d o s Márton X *
Л szovjet ipargazdasági folyóirat, az 1С К О 1!)7 r i-ös évfolyama Az EKO, az Ekonomlka i organizacija promlislennovo p r o l z v o d s z t v a , azaz az ipari t e r m e l é s gazdaságtana é s s z e r v e z é s e k i f e j e z é s r ö v i d í t é s e . Ez a cime a .Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Szibériai Tagozata á l t a l , A . G. Aganbcgjan akadémikus, a n o v o s z i b i r s z k i Ipargazdasági Intézet igazgatójának f ő s z e r k e s z t é s é vel kiadott szovjet ipargazdasági folyóiratnak, amely é v e n t e fi számmal jelenik meg. Az EKO a gazdasági élet gondjait és megoldásra váró problémáit a gyakoriali élet oldaláról igyekszik megközelíteni. Rövidebb, n é p s z e r ű stilusban írott c i k k e ket közöl nemcsak tudományos kutatók, e l m é l e t i közgazdászok tollából; a gazdaságirányítás v e z e t ő s z a k e m b e r e i , e g y e s ü l é s e k , vállalatok képviselői is gyakran s z ó t kapnak hasábjain. A s z e r k e s z t ő s é g teret biztosit az aktuális kérdések széles körű m e g v i t a t á s á r a . Az e l ő z ő számokban megjeleni cikkekhez gyakran közöl h o z zászólásokat és e g y - e g y eredeti v é l e m é n y , s z é l e s körű é r d e k l ő d é s r e számító probléma f e l v e t é s e után vitát k e z d e m é n y e z . A s z e r k e s z t ő s é g az e g y e s témák sokoldalú m e g k ö z e l í t é s é r e törekszik, amit n e m c s a k azzal ér e l , hogy az elmélet é s gyakorlat művelőinek véleményét állítja e g y m á s m e l l é , hanem más tudományágak képviselőit (például mérnököket, s z o ciológusokat) is bevonja az e g y e s kérdések többoldalú m e g v i l á g í t á s á b a . Egy-egy s z á m cikkel 3 - 4 fő témakör köré csoportosulnak, e m e l l e t t a folyóiratnak állandó rovatai l s vannak. Alábbi áttekintésünk az lí)7r>-ös évfolyamról a legtöbbet tárgyalt témacsoportokat és azokat a cikkeket emeli kl, melyek a magyar közgazdászokat is foglalkoztató kérdéseket tárgyalnak. A Szovjetunió 10. ö t é v e s terve - a "minőség terve". Ennek megfelelően az uj tervidőszakot m e g e l ő z ő 1 9 7 5 - ö s évében a szovjet közgazdasági érdeklődés h o m lokterében a hatékonyság é s m i n ő s é g növelésének utjai é s módjai álltak. Ezek az aktuális kérdések az EKO 1 9 7 5 - ö s é v f o l y a m á n a k tematikájában i s tükröződnek; az e g y e s számok fő témakörei: a gazdasági mechanizmus t ö k é l e t e s í t é s e , a t e r m e l é s intenz.iflkálása. az iránvitás s z e r v e z e t i strukturája, a vállalati irányítás rendszere és módszerei. A gazdasági mechanizmus tökélet e s 11 é s ének témakörében az 1. s z á m két c i k ket közöl a pénzügyek é s a f i n a n s z í r o z á s kérdésköréről. Ezekben a szerzők m e g fogalmazzák azt a követelményt, hogy szigorú függőségnek kell megvalósulni a bővített ú j r a t e r m e l é s pénzügyi l e h e t ő s é g e i é s a folyó g a z d a s á g i tevékenység kö-
X)
A Konjunktura é s Piackutató Intézel munkatársa. 177
zött nemcsak az e g é s z népgazdaság, hanem az ágazatok, az e g y e s ü l é s e k szintjén i s . A hitelpolitika s e g í t s é g é v e l kivánatos lenne törekedni a r r a , hogy az egyesül é s e k é s ágazatok "saját számlájukon" éljenek. A C. számban t e r j e d e l m e s cikk foglalkozik a gazdasági ö s z t ö n z é s tökéletesítés é n e k útjaival. A s z e r z ő rámutat a r r a , hogy a helyes gazdasági ösztönzés s a r k a l a t o s pontja a t e r m e l ő kollektívák munkáját j e l l e m z ő k r i t é r i u m r e n d s z e r jó m e g v á l a s z t á s a . V i s s z a t e k i n t é s t ad a korábban használt ilyen jellegű mutatókról és j a v a s o l j a a tervszámok szintjéhez - pl. a n y e r e s é g tömegéhez - fűződő érdekeltség erősítését. A 3 . számban több cikk a gazdasági mechanizmus t ö k é l e t e s í t é s é n e k kérdését az á l l ó e s z k ö z ö k hatékony kihasználásának s z e m s z ö g é b ő l v i z s g á l j a . Ezek közül az egyik az amortizáció funkcióit, az a m o r t i z á c i ó s normáknak a vállalati gazdálkod á s b a n betöltött s z e r e p é t e l e m z i e l ő s z ö r az e l m é l e t oldaláról, majd m e g v i z s g á l ja, hogy a jelenlegi (1975. január l - t ő l újonnan kidolgozott) a m o r t i z á c i ó s normák m e n n y i r e elégítik kl a z e l m é l e t i követelményeket. Kimutatja, hogy bár az uj a m o r t i z á c i ó s normák a gépek l e i r á s i idejét csökkentették, még s i n c s elég ösztönz é s a gépek optimális időben történő k i s e l e j t e z é s é r e és a m e g l é v ő gépek racionál i s kihasználására. A régi technika konzerválását eredményezi az a tény, hogy a kihasználatlan állóeszközöknek nincs p i a c a , ezeket a vállalatok n e m adhatják e l , v a l a m i n t a z , hogy a m e g t é r ü l é s előtt k i s e l e j t e z e t t gépek m e g m a r a d t értéke a v á l lalat nyereségéből kerül levonásra (bár e z a v e s z t e s é g a már l e i r t berendezések használatából megtérül). Két másik cikk az állóeszközök optimális használati idejének k é r d é s é v e l foglalk o z i k . E z z e l kapcsolatban az egyik s z e r z ő módszert Ismertet, melynek s e g í t s é g é v e l összehasonlítható a nagyjavítások, valamint az uj gépek Üzembeállításának eredményessége és költsége. A 10. ötéves terv s o r á n a szovjet gazdaság előtt álló legnagyobb feladat a g a z d á l k o d á s hatékonyságának n ö v e l é s e , a t e r m e l é s lntenzlfikálása. E témakörben az EKO mindegyik s z á m a közöl cikkeket, melyek három fő kérdéscsoportot ölelnek fel: a beruházási t e v é k e n y s é g hatékonyságának témakörét, a technikai haladás g a z d a s á g i problémáit, valamint a t e r m e l é s intenzifikálásának tartalékait az egyes ágazatokban. A z 1. számban Hacsaturov akadémikussal készült interjú ezek közül két t é m á v a l , a beruházásokkal é s a műszaki haladással foglalkozik. Hacsaturov vélemén y e s z e r i n t a jelenlegi beruházási t e v é k e n y s é g fő hibája, hogy n e m valósult meg a l e h e t ő s é g e k és az igények összhangja, tul sok az újonnan elkezdett beruházás, m e l y e k e t szinte lehetetlen anyagi, pénzügyi é s munkaerő forrásokkal ellátni. Ehhez kétségtelenül hozzájárul az épitőlpar s z e r v e z e t l e n s é g e é s technikai e l m a r a r a d o t t s á g a . A tudomány eredményeinek a z iparban való a l k a l m a z á s á v a l kapcsolatban Hacsaturov foglaLkozik azzal a j e l e n s é g g e l , hogy a szovjet vállalatok számára a s z a b á l y o z á s é s ö s z t ö n z é s hiányosságai miatt nem kedvező az uj eredmények kipróbálása. A Hacsaturovval folytatott Interjú mellett az 1. számban további három cikk f o g l a l k o z i k még a heruházások k é r d é s é v e l . A két e l s ő cikk a beruházási folyamat e g y e s szakaszait e l e m e z v e a t e r v e z é s fő hibáit a t i ; u s dokumentációk és a műs z a k i normák hiányosságaiban látja. N e m alkalmazzák a technológia tervezésének m o d e r n módszereit é s hiányzik a megalapozott műszaki-gazdasági ö s s z e h a s o n l í t á s . A k i v i t e l e z é s s e l kapcsolatban megállapítják, hogy a szovjet beruházásoknál a 178
k i v i t e l e z é s i idő normái о haladó külföldi tényadatok közel k é t s z e r e s é t teszik ki. A z építkezések minden fázisát e g y m á s után végzik, tekintet nélkül a r r a , hogy ezek közül e g y e s e k párhuzamosan i s elvégezhetők. Nem m e g f e l e l ő az épitési t e rület e l ő k é s z í t é s e ; az ilyen jellegű munkák v é g z é s é r e s p e c i á l i s vállalatokat k e l lene létrehozni. A l é p c s ő z e t e s f i n a n s z í r o z á s miatt s o k s z o r pénzügyi n e h é z s é g e k szakítják félbe az építkezést. Az uj beruházásokat ellátó szakosított gépipari ü z e mek hiánya miatt akadozik az üzembeállításhoz s z ü k s é g e s s p e c i á l i s b e r e n d e z é s e k szállítása. Egy másik cikk statisztikai adatok alapján a rekonstrukciók ö s s z e t é t e l é t elemzi é s javaslatot t e s z a rekonstrukciók hosszutávu komplex t e r v e z é s é r e . A h a r m a dik cikk az állóalapok aktiv és p a s s z í v e l e m e i n e k különböző elhasználódási i d e j é nek ellentmondásával foglalkozik és olyan rugalmas és o l c s ó építési módokra h í v ja fel a f i g y e l m e t , amelyek alkalmazásával készült épületek elhasználódási ideje ö s s z e e g y e z t e t h e t ő a berendezések gyorsabb e r k ö l c s i és fizikai kopásával. A 4. s z á m a tudományos-technikai haladás gazdasági kérdései clmü rovatban egy korábbi cikk kapcsán több h o z z á s z ó l á s t közöl. A vitaindító cikk fő m e g á l l a p í tása az volt, hogy hiányzik a vállalatok é r d e k e l t s é g e a tudomány é s technika eredményeinek felhasználásában. Л h o z z á s z ó l á s o k foglalkoznak azzal az ellentmondással, hogy az uj technika b e v e z e t é s e a t e r m e l ő n é l időszakos v e s z t e s é g e t , vagy csak c s e k é l y megtakarítást e r e d m é n y e z , mig az uj, jobb termék f e l h a s z n á l á s a a népgazdaság számára j e l e n tős előnyöket hozhat. Ezt az ellentmondást n szabályozók é s ösztönzők közvetítés é v e l kell feloldani. Az e r r e vonatkozó javaslatok között s z e r e p e l az Ilyen irányú központi f i n a n s z í r o z á s k i s z é l e s í t é s e , az uj találmányok bevezetésére vonatkozó rugalmasabb t e r v e z é s . Л 2. számban több cikk foglalkozik a technika uj eredményeinek, az újításoknak b e v e z e t é s é v e l , alkalmazásba vételük m e g g y o r s í t á s á v a l . Ez a cikksorozat a r ra k e r e s v á l a s z t , hogyan lehet az uj kutatási eredmények bevezetéséhez fűződő g a z d a s á g i kockázatot csökkenteni. A javaslatok között s z e r e p e l műszaki t a l á l m á nyok b e v e z e t é s é r e specializált intézmények alapítása, illetve olyan alapok l é t r e h o z á s a , amelyekből a vállalatok a b e v e z e t é s költségeit finanszírozzák, illetve f e deznék az ötlettől a kísérleteken át a b e v e z e t é s i g terjedő folyamai k ö l t s é g e i t . A A kutatás és b e v e z e t é s közötti idő rövidítésének egyik útját, az iparvállalat és kutatóintézet között létrejött s z o r o s együttműködést, annak formáit és t a p a s z t a l a talt mutatja be a 3. s z á m egy akadémiai kutatóintézet é s egy gépipari v á l l a l a t tudományos kooperációjának példáján. A harmadik fő témacsoporttal az irányítás s z e r v e z e t i struktúrájával k a p c s o l a tos cikkek közül különösen figyelmet é r d e m e l G. A. Kulagin cikke. Ebben a s z e r z ő rámutat a r r a a problémára, hogy rendezetlen, ellentmondásos a t e r m e l é s é s irányítás e g y e s láncszemeinek jogi h e l y z e t e , a b e l e s z ó l á s i jog és a döntés, v a lamint a f e l e l ő s s é g nincs összhangban. Tapasztalatai alapján mutatja be, hogy az iparvállalat az irányítási hierarchia a z o n o s szintjén álló kereskedelmi, s z á l l í t á s i , szolgáltató vá IIa la tokká 1 szemben hátrányos helyzetet kénytelen e l v i s e l n i . Ez u t ó b biak diktálhatják a s z e r z ő d é s e k f e l t é t e l e i t , egyoldalúan megszeghetik azokat é s ugyanakkor ennek minden hátrányos következménye az iparvállalatot sújtja. A z ipart irányító különböző felettes s z e r v e k a vállalat bevonása nélkül határozzák é s változtatják m e g a tervszámokat és hoznak operativ döntéseket a vállalat t e v é kenységével kapcsolatban anélkül, hogy ennek tovagyűrűző gazdasági k ö v e t k e z m é 179
n y e i t s z e m előtt tartanák. Mindezek alapján szükségesnek látja a vállalatok jogainak k i s z é l e s í t é s é t , a jogok, kötelességek é s a f e l e l ő s s é g összehangolása céljából, Ennek egyik e r e d m é n y e s utja lehet a z e g y e s ü l é s e k létrehozása, melyek mint Irányító é s gazdálkodó egységek az Irányítás é s döntés jogát, valamint a f e l e l ő s s é g e t é s é r d e k e l t s é g e t egyesítik. E z t a cikket a s z e r k e s z t ő s é g vitára bocsátotta és a 6. számban több j o g á s z , vállalati v e z e t ő é s irányításban dolgozó s z a k e m b e r hozzászólását közölte. A h o z z á s z ó l ó k egyetértettek a z z a l , hogy a jogi e l ő i r á s o k indokolatlanul nagy tömege van érvényben é s ez--k e g y m á s között n e m koordináltak; megérett a helyzet egy átfogó g a z d a s á g i - j o g i kódex ö s s z e á l l í t á s á r a . A vitából leszűrhető főbb következtetések: a vállalatok e g y m á s közötti kapcsolataiban növelni kell a s z e r z ő d é s e s f e g y e l m e t , nem az e g y e s vállalatok, hanem a z egyesülések jogkörét kell k i s z é l e s í t e n i , e z z e l kapcsolatban szabályozni kell a z e g y e s ü l é s b e tartozó vállalatok jogkör é t é s törekedni k e l l a r r a , hogy a m i n i s z t é r i u m egyre inkább értékelő, iránytmutató s z e r v l e g y e n . A t e r m e l é s i e g y e s ü l é s e k növekvő s z e r e p é r ő l a szovjet gazdaságban a folyóirat m á s számaiban i s olvashatunk. Az SZKP KB é s a Minisztertanács 1973. márciusában hozott határozatot az ipar s z e r v e z e t i struktúrájának tökéletesítéséről, e z e n belül a t e r m e l é s i egyesüléseknek - mint az ipar alapvető önelszámolási e g y ségeinek - létrehozásáról. A 4. s z á m több cikke a határozat m e g v a l ó s í t á s á v a l kapcsolatos tapasztalatokat i s m e r t e t i és interjút közöl ebben a t é m a k ö r b e n az Állami Tervbizottság elnökhel y e t t e s é v e l , A. V. Bacsurlnnal. Az interjú ö s s z e g e z i azokat a tényezőket, melyek a t e r m e l é s növekvő koncentrálódását e r e d m é n y e z i k , leirja hogyan felelnek m e g az e g y e s ü l é s e k ennek a követelménynek é s hogyan segítik elő a s p e c i a l i z á c i ó f e j l e s z t é s é t , a t e r m e l é s és tudomány i n t e g r á l á s á t . Ismerteti az egyesülések kialakítását e l ő k é s z í t ő munka jelenlegi h e l y z e t é t , a már létrejött egyesülések ö s z s z e t é t e l é n e k é s formájának jellemzőit. B a c s u r i n rámutat a r r a , hogy az e g y e s ü l é s e k kialakítása b i z o n y o s korrekciókat k ö v e t e l a t e r v e z é s és irányítás r e n d s z e r é b e n ; ki kell alakítani az e g y e s ü l é s - s z i n t ű t e r v e z é s , valamint az e g y e s ü l é s v á l lalatainak t e r v e z é s i r e n d s z e r é t , és nagy gondot kell fordítani a vállalatok közötti s z e r z ő d é s e k r e n d s z e r é n e k f e j l e s z t é s é r e , a s z e r z ő d é s e s f e g y e l e m m e g s z i l á r d í tására. A negyedik fő t é m a c s o p o r t , a vállalati Irányítási r e n d s z e r tökéletesítésének k é r d é s e szintén több számban kapott h e l y e t . 4 . é s 6. s z á m b a n konkrét vállalati tapasztalatok, eredmények ismertetésén k e r e s z t ü l mutatja be a folyóirat a vállalati é s ezen belül a t e r m e l é s i r á n y í t á s m o d e r n , automatizált r e n d s z e r e i n e k működését é s e rendszerek kidolgozásához ad m ó d s z e r t a n i s e g í t s é g e t . Elsősorban gépipari vállalatok ill. e g y e s ü l é s e k képviselői ismertetik a vállalat irányitási r e n d s z e r é n e k á t s z e r v e z é s é b ő l eredő előnyöket, de nem hallgatják el a modern módszerek b e v e z e t é s e során s z e r z e t t negntlv tapasztalatokat s e m . E z utóbbiak legtöbbször e m b e r i tényezőkre vezethetők v i s s z a , m e l y e k tárgyalásába egy szociológus is bekapcsolódik és karikírozott példával i l l u s z t r á l j a , hogy a meggondolatlan, k a m p á n y s z e r ű á t s z e r v e z é s milyen károkat okozhat. Az irányítás m o d e r n módszereit i s m e r t e t v e a 3. számban több cikket találhatunk, melyek a g a z d a s á g i döntések területén - elsősorban a prognosztikában é s a z uj termékek b e v e z e t é s é v e l kapcsolatban - e g y r e elterjedtebben alkalmazóit 180
m ó d s z e r e k k e l , a szakértői b e c s l é s e k k e l foglalkoznak. Bemutatják e m ó d s z e r a l k a l m a z á s i l e h e t ő s é g e i t , a s z a k é r t ő l csoport kialakításának é s az eredmények é r t é k e l é s é n e k módjait. Az EKO tematikájának gerincét k é p e z ő fenti néhány fő t é m a c s o p o r t mellett m i n den számban egy s o r egyéb jellegU cikk, Interjú stb. l s megjelenik. Ezekből s z e r e t n é n k még néhányat k i e m e l n i . Több cikk i s rámutat a r r a , hogy a 10. ötéves terv m a g a s minőségi mutatóinak e l é r é s é b e n a t e r m e l é s intenzifikálása, a népgazdasági és vállalati irányítás tökél e t e s í t é s e mellett nagy j e l e n t ő s é g e van az emberi tényezőknek l e . Ennek m e g f e l e l ő e n az EKO-ban több olyan cikk jelent m e g , amelyek a g a z d a s á g i képzés t ö k é l e t e s í t é s é v e l . a v e z e t ő i munka m i n ő s é g é n e k javításával foglalkoznak. E t é m a k ö r ben a z 1. s z á m cikksorozatot közöl az oktatás egyik modern m ó d s z e r é r ő l , a v á l lalati játékokról, melyek a vállalati gazdálkodás különböző területeit modellezik é s a valóságos helyzeteket utánozva segítik e l ő a döntéshozatal folyamatának m e g i s m e r é s é t , é s melyek s o k s z o r n e m c s a k az oktatásban, h a n e m a kutatásban l s felhasználhatók. A cikkek két konkrét ilyen "játékot" mutatnak be, melyek közül az egyik a vállalati irányítás struktúrájának kialakításával, a másik a t e r v e z é s sel kapcsolatos. Több számban jelentek meg munkatigyi problémákkal foglalkozó cikkek. O l v a s hatunk egy s z o c i o l ó g i a i e l e m z é s t a munkaerő mobilitásról (1. e z . ) , é s a munkaf e g y e l e m megszilárdításának t é n y e z ő i r ő l (5. s z . ) . A b é r e z é s s e l kapcsolatban az 1. s z á m foglalkozik a műszakilag megalapozott teljesítmény normák e l t e r j e d é s é nek gátjaival, 2. számban pedig cikk jelent meg a brigádok kollektív b é r e z é s é r ő l . A 4. s z á m "Munkabérek a tudományban" címmel é r d e k e s anyagot közöl a kutatók b é r e z é s é n e k uj f o r m á i r ó l . Az 5. számban a z Ipar ég k e r e s k e d e l e m kapcsolataival foglalkozó cikksorozat egyik cikke kérdőíves f e l m é r é s s e l nyert Információk alapján mutatja be a k i s k e r e s k e d e l e m é s ipar kapcsolatának aktuális problémáit. Egy m á s i k cikk az Iparvállalati piackutatás jelentőségével foglalkozik, egy harmadik pedig a s z e m é l y autók r é s z l e t r e történő árusításának olyan rendszerét mutatja be, amely m e l l e t t mindkét fél - a v e v ő é s az á l l a m l s jól járna. Ugyanebben a számban o l v a s h a tunk tanulmányt a t e h e r s z á l l í t á s e g y r e fejlődő formájáról, a konténeres szállításról. Az EKO állandó t ö r e k v é s e a s z o c i a l i s t a és tőkés országok tapasztalatai alapján a z iparpolitika é s a vállalatgazdaságtan külföldi e r e d m é n y e i n e k bemutatása. Á l landó rovat foglalkozik a s z o c i a l i s t a o r s z á g o k gazdaságirányításával. E rovatban 1975-ben e l e m z ő cikkek jelentek m e g Magyarország, L e n g y e l o r s z á g és az NDK g a z d a s á g i r á n y í t á s i r e n d s z e r é r ő l , annak reformjáról. A s z o c i a l i s t a nemzetközi egylittmliködés témakörében olvashatunk a tudományos-műszaki együttműködés, v a lamint a n e m z e t k ö z i közös vállalatok s z e r v e z é s é n e k p r o b l é m á i r ó l . A fejlett tőkés országok g a z d a s á g i é s lrányitásl tapasztalatalt bemutató rovat cikkoi r é s z b e n a folyóirat különböző számaiban már tárgyalt kérdéseket e g é s z í tik kl, r é s z b e n általános h e l y z e t e l e m z ő , leíró jellegűek. E z utóbbi csoporthoz tartozik az a rövid tanulmány, a m e l y az 1. számban jelent m e g é s vezető t ő k é s o r s z á g o k adatai alapján bemutatja a tudományos technikai forradalom hatását az ipari t e r m e l é s struktúrájának v á l t o z á s á r a , a t e r m e l ő b e r e n d e z é s e k használati i d e j é r e valamint a tudományos é s k é p z é s i költségek n ö v e k e d é s é r e . A 3. s z á m b a n USA, Anglia é s Hollandia t e r v e z é s i r e n d s z e r é r ő l olvashatunk. A 4. s z á m "A gondolat ipara" c i m m e l r é s z l e t e s e n foglalkozik az USA-ban az utóbbi években 181
s z é l e s körlien e l t e r j e d t tanácsadói irodák mtiködésével és bemutatja az egyik l e g nagyobb és l e g h í r e s e b b ilyen irodát. A korábban leírtak tanúsítják, hogy az EKO - fő célkitűzésének megfelelően k i e m e l t e n foglalkozik a t e r m e l é s r i r á n y i t á s f e j l e s z t é s é n e k problémakörével. Ehhez kapcsolódva gazdag anyagot közöl az i r á n y i t á s s z e r v e z é s é s az Irányítási munka f e j l e s z t é s e terén - f ő l e g az USA-ban - elért eredményekről. E témakörön belül Igen érdekes az a 3. s z á m b a n megjelent cikk, amely az Apolló program v é g r e hajtása során, az ö s s z e t e t t , bonyolult r e n d s z e r e k Irányítása terén szerzett tapasztalatokat e l e m z i . A 2. é s 6. s z á m a szakemberképzésnek az Egyesült Államokban kialakult r e n d s z e r e i t és m ó d s z e r e i t i s m e r t e t i , k i e g é s z í t v e ezzel a s z o v jet gazdasági k é p z é s s e l foglalkozó cikkek sorozatát. A z EKO hasábjain r e n d s z e r e s e n helyet kap m é g a tudományos élet híreivel fogl a l k o z ó , valamint a "Könyvek között" c . rovat. Állandó rovat az im. Tanácsos szakembereknek, a m e l y b e n a gazdasági vezetők nem kifejezetten gazdasági j e l l e gű kérdésekkel kapcsolatban kapnak életük, munkájuk során jól hasznosítható j a vaslatokat, ötleteket. A z EKO utolsó lapjait a játékos, humoros hangvételű Post S c r i p t u m foglalja e l . A z EKO vállalati é s ágazati irányításban dolgozó szakembereink érdeklődésére egyaránt számot tarthat. Cikkei f r i s s s z e l l e m ű , értékes Információkat adnak a s z o v j e t ioar h e l y z e t é r ő l , problémáiról, a s z o v j e t ipargazdasági kutatások uj e r e d m é n y e i r ő l . Minthogy sok problémánk közös, mind a gyakorlati szakemberek, mind a kutatók jól hasznosítható tapasztalatokra találhatnak a folyóirat hasábjain. Bagó E s z t e r
A n g o l ipargazdasági folyóirat (Journal of Industrial E c o n o m i c s ) 1975. évi évfolyama ipargazdaságtanhoz
általában az alábbi három fő tertiie-
- a v e z e t é s gazdaságtana (managerial e c o n o m i c s ) : elméleti é s gyakorlati utmutat á s a vállalaton belüli döntéshozatalhoz; - Ipari s z e r v e z e t (Industrial organization): a piaci koncentráció és az ezzel kapc s o l a t o s á r m a g a t a r t á s , versenypolitika; - e g y é b területek: különböző iparágak ö s s z e h a s o n l í t ó gazdaságtana; termelékenys é g ; a technika-technológia fejlődésének, átvételének k é r d é s e i ; ágazatok közötti v e r s e n y ; különböző iparágak export-import helyzetének a l a k u l á s a . E z e k k e l a kérdésekkel foglalkozik a "The Journal of Industrial Economics" с . n e m z e t k ö z i folyóirat i s , a m e l y e t Angliában adnak ki. A folyóiratot 1952-ben indították, azzal a c é l l a l , hogy hozzájáruljon a modern Iparban f e l m e r ü l ő problé-
X)
Lásd: Az Ipar- é s a z iparvállalatok gazdaságtanának h e l y z e t e l e m z é s e é s d é s i prognózisa. Ipargazdasági S z e m l e , 1975. 2. s z . 14. old. 182
fejlő-
mák e l e m z é s é h e z , az e l e m z é s i m ó d s z e r e k f e j l e s z t é s é h e z . Л folyóirat nemcsak az ipargazdaságtan elméletének gyarapítását, hanem a magán é s állami Iparvállatok gyakorlati tevékenységét l s szolgálni kívánja. A s z e r k e s z t ő s é g főként olyan cikkeket közöl, amelyek az ipargazdaságtan alapvető kategóriáival foglalkoznak 111. e kategóriák változásának hátterét világítják meg. A folyóiratban Igen sok olyan tanulmányt találunk, a m e l y e k a felállított hipotéziseket esettanulmányok alapján vizsgálják é s ezeken keresztül jutnak el elméleti általánosításokig. A t a nulmányok közös j e l l e m z ő j e a korr-ekt adat- é s f o r r á s k ö z l é s . A folyóirat e g y - e g y kötete 4 számból á l l . Az alábbiakban a f o l y ó i r a t 1974-75-ben megjelent XXIIk kötetéről adunk rövid tájékoztatást. A cikkek az ipargazdaságtanhoz sorolt, előbb emiitett három fő témakört e g y aránt érintik. Ebben a kötetben viszonylag kisebb a v e z e t é s gazdaságtanával f o g lalkozó cikkek aránya, nagyobb számban találunk a piaci hatásokat, a piacra v a ló belépést 111. ennek korlátait, valamint a vállalati méretekkel ö s s z e f ü g g ő k é r d é s e k e t e l e m z ő tanulmányokat. A v e z e t é s gazdaságtanának témaköréhez sorolható cikkek közül Yew-Kwang Ng abból a k o r s z e r ű v e z e t é s e l m é l e t i tételből indul kl, hogy a vállalat tulajdonosának nem a profit, hanem a h a s z n o s s á g m a x i m a l i z á l á s á r a kell törekednie. A s z e r z ő azt bizonyltja, hogy a tulajdonos által v e z e t e t t vállalat esetén a hasznosság m a x i malizálása végeredményben a profit m a x i m a l i z á l á s á h o z v e z e t . A profit f o g a l m á ba beleérti a tulajdonos azon f i z e t é s é t i s , a m e l y e t mint m e n e d z s e r é l v e z . T a n u l mányában azt i s e l e m z i , hogyan alakul a profit nagysága, ha a t u l a j d o n o s - m e n e d z s e r mások v e z e t é s i szakértelmét i s "bérli" ill. munkaidejének bizonyos r é s z é b e n saját maga m á s vállalatoknál vállal munkát. Matematikai modellen b i z o nyltja a h a s z n o s s á g és profit m a x i m a l i z á l á s e g y b e e s é s é t , a következő tényezők f i g y e l e m b e v é t e l é v e l : a tulajdonos j ö v e d e l m e , a tulajdonos f i z e t é s e a vállalat v e z e t é s é é r t , szabadidejének nagysága, az előállított termékek parametrikus árai, a t e r m e l é s m e n n y i s é g e , stb. P e t e r Holl az e l l e n ő r z é s formájának é s a vállalati működés e r e d m é n y e s s é g é n e k ö s s z e f ü g g é s é t e l e m z i , 183 angol vállalat példáján. Л tulajdonos (a kockázat v i s e lő) é s a m e n e d z s e r (a kockázat vállaló) funkcióiának különválása - a s z e r z ő s z e rint - azt e r e d m é n y e / h e t i , h o g y konfliktusok támadnak a tulajdonosok é s a vezetők c é l j a i között. E konfliktusok m i l y e n s é g e é s e r ő s s é g e függ a v e z e t é s autonómiájától, vagyis attól, hogy a tulajdon ós az e l l e n ő r z é s mennyire független. A v á l l a latok e r e d m é n y e s s é g é n e k többféle mutatóját e l e m e z v e , a s z e r z ő megállapítja, hogy a tulajdonosok által vezetett vállalatoloiál m a g a s a b b a profit- é s a növekedési ráta. A másik nagy témakör, a m e l l y e l több cikk is foglalkozik, az árpolitika, a nagyvállalatok közötti v e r s e n y , a piacokért folytatott harc formált tárgyalja. A t é makörben e l m é l e t i é s esettanulmányokra épülő cikkeket egyaránt találhatunk. L. Packman é s I,. Craycraft a többféle modell alapján előrebecsült és tényleges árak közötti e l t é r é s t e l e m z i . A legmegbízhatóbb b c c s l ó s e k e t a Fellner - naiv SUM (Sales Revenue Maximaizíng) modell alapján nyerték. A z esettanulmányok a nagyvállalatok közötti v e r s e n y s z á m o s problémáját vetik f e l . Ezek közül néhány l é n y e g e s kérdést v i z s g á l A . A l e m s o n é s T . Burley: K e r e s l e t é s belépés egy ollgopolisztikus piacra c . tanulmánya: - milyen eszközöket használnak a v e r s e n y b e n ? - a nagyvállalatok közötti hatalmi viszonyok (piaci részarányban kifejezve) vt183
szonylag állandóak vagy időszakonként v á l t o z n a k - e ? - a piaci v e r s e n y b e n melyik eszköz hatékonyabb és általánosabban elterjedt (pl. á r v e r s e n y , uj t e r m é k e k b e v e z e t é s e , h i r d e t é s e k ) ? - melyek a l e h e t ő s é g e k és a korlátok uj vállalatok b e l é p é s é r e olyan Iparágta, amelyet nagyvállalatok uralnak? Ezeket a k é r d é s e k e t a szerzők az a u s z t r á l i a i szappanipar példáján válaszolják m e g . Tanulmányukban megállapítják, hogy a vizsgált időszaktan, 1960-69 között, a z á r , mint a v e r s e n y eszköze háttérbe s z o r u l t , a vállalatok féltek az árháborút ó l . Ehelyett uj t e r m é k e k , ill. a régi t e r m é k e k sokféle változatainak (pl. többf é l e szinti, formájú, csomagolású, illatú szappanok) b e v e z e t é s e é s a hirdetés vált a vállalatok domináló stratégiai e s z k ö z é v é . D a l e Orr 71 kanadai iparvállalatnál azt v i z s g á l t a , hogy melyek a piacra való behatolás korlátai é s e korlátok és a j ö v e d e l m e z ő s é g között milyen a kapcsolat. Vajon csak arra h a s z n á l j á k - e a monopol helyzetben lévő vállalatok hatalmukat., hogy a magasabb profitot m e g k e r e s s é k ? Valóban jövedelmezőbbek-e azok az i p a r ágak, ahol a b e l é p é s t korlátozó tényezők e r ő s e k ? A vizsgálathoz a s z e r z ő olyan Indexet konstruált, a m e l y a piacra való behatolást egy összevont mérőszámmal j e l z i . Az un. b e l é p é s i ráta k i s z á m í t á s á h o z több tényezőt v e s z figyelembe: az adott Iparágban az elmúlt Időszakban elért átlagos profitrátát é s a t e r m e l é s növ e k e d é s i ütemét, a z uj vállalattól megkivánt állótőke nagyságát, a r e k l á m - i n t e n z i t á s t , a k u t a t á s i - f e j l e s z t é s i tevékenység színvonalát, a kockázat nagyságát, a piaci koncentrációt, az iparág nagyságát. Az ezen mutatók felhasználásával kis z á m í t o t t index nagysága alapján a v i z s g á l t mintát a s z e r z ő sorba rendezte, majd 3 egyenlő csoportba osztotta, s azt v i z s g á l t a , hogyan alakult az átlagos p r o f i t r á ta a legmagasabb, a z átlagos és a legalacsonyabb belépési index-számmal j e l l e m e z h e t ő vállalatcsoportokban. A kanadai iparban a legerősebb piaci korlátokat a fómkohászatban, a k ő o l a j f e l d o l g o z ó - é s a s z e s z i p a r b a n találta a s z e r z ő , é s megkérdőjelezte Bain é s Mann koncepcióját, a m e l y szerint a magas b e l é p é s i korlátokkal j e l l e m e z h e t ő Iparágak szignifikánsan jövedelmezőbbek, mint a z o k , ahol a belépési korlátok a l a c s o n y a b bak. Érdekes e r e d m é n y e k r e jutott a s z e r z ő a belépési korlátok és a piaci k o n c e n t r á c i ó , valamint a monopóliumok ö s s z e f ü g g é s é t e l e m e z v e . Azt tapasztalta, hogy a monopolista hatalom erősebben é r v é n y e s ü l a magasabban koncentrált és e r ő s b e l é p é s i korlátokkal jellemezhető iparágaktan, ugyanakkor több ok is b e f o l y á s o l hatja a monopoliumok magatartását abban, hogy ne törekedjenek szokatlanul m a g a s profit e l é r é s é r e . Ilyen a rövid- é s hosszulávu előnyök e g y e z t e t é s e ; olyan l i m i t árpolitika, a m e l y csökkenti az iparág vonzását az uj vállalatok számára; végül a félelem a túlzottan magas profit e s e t é n várható állami szabályozástól.Ezért m e g f i g y e l h e t ő , hogy a monopoliumok hatalmukat nem feltétlenül a j ö v e d e l m e z ő s é g b e n hanem e g y é b , nem pénzügyi előnyök utján érvényesitik. A piacra való behatolás egyik e s z k ö z é n e k , az árpolitikának a hatását e s e t t a n u l mányában R. W. Shaw az angol benzin k i s k e r e s k e d e l e m b e n vizsgálja. Az 1 9 5 0 ben még igen e r ő s e n koncentrált angol benzinpiac változásait nyomonkövetve e l e m z i a v e z e t ő eladók ármagatartását s ennek hatását az uj belépőkre. Mig 1950-ben csupán (И vállalat rendelkezett jelentős piaci r é s z e s e d é s s e l , 1969-re 35-40 uj vállalat jelent meg a piacon, s ezek közül 13 több, mint 100 benzinkutat állított f e l . A régi nagyvállalatok piaci r é s z e s e d é s e (Shell - BP, E s s o , Regent) ennek következtében j e l e n t ő s mértékben csökkent, ugyanakkor az árakat gyakorlatilag ők 184
diktálták. A s z e r z ő a v i z s g á l t időszakot a nagyvállalatok árpolitikáját jellemző i s m é r v e k alapján kisebb periódusokra bontotta ós ezek szerint e l e m z i a piaci r é s z e s e d é s alakulását. Felsorakoztatja azokat az egyéb eszközöket i s , amelyekkel a r é g i vállalatok az ujakat e l l e n ő r z i k , 111. megpróbálják " e l i j e s z t e n i " . Az é l e s verseny sok amerikai vállalatot késztet a r r a , hogy a Sherman t ö r vényt m e g s é r t v e , ö s s z e j á t s z o m A tény ugyan már régen i s m e r t , empirikus v i z s gálattal azonban eddig még nem támasztották a l á . Az a m e r i k a i s z e r z ő p á r , P. A s c h - J . Seneca 101 nagyvállalat 1958-67 között folytatott tevékenységét e l e m e z t e . A vizsgált mintában 51 olyan vállalat s z e r e p e l t , amely a törvény értelmében ö s s z e j á t s z o t t é s 50, a m e l y " b e c s ü l e t e s " maradt. A kutatás arra keresett v á l a s z t , hogy az ö s s z e j á t s z ó vállalatok fő j e l l e m z ő i (önmagukban 111. e g y m á s s a l kombinálva) e l t é r n e k - e a n e m ö s s z e j á t s z ó cégekótől. A tanulmány néhány statisztikailag szignifikáns különbséget állapított meg az " ö s s z e j á t s z ó " é s a "becsületes" vállalatok között. Az ö s s z e j á t s z ó vállalatok általában k e v é s b é jövedelmezőek, nagyobbak é s azokban az Iparágakban találhatók, ahol a r e k l á m t e v é k e n y s é g alacsony színvonalú. Néhány t é n y e z ő é s ezek kombinációja ered menyek ént olyan kategóriák képezhetők, ahol az ö s s z e j á t s z á s t "hajlam" várható. P l . olyan alacsony jövedelmezőségit vállalatok, amelyek egyben nagyok é s heterogén tevékenységet folytatnak; a fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok a m a g a s a n koncentrált Ipari ágazatokban stb. Az ö s s z e j á t s z á s t ó l "tartózkodók" táborának néhány jellemzője: jövedelmező v á l lalatok (mérettől függetlenül), viszonylag egynemű t e r m e l é s t folytatók, e r ő s r e k lám-Intenzltásu piacokra t e r m e l ő k . Az ö s s z e f ü g g é s e k magyarázata azonban nem e g y s z e r ű , nem mindig található o k - okozati ö s s z e f ü g g é s . A másik probléma a j o gi é s közgazdasági jelenségek ö s s z e o l v a d á s á b a n rejlik. Az e s e t e k többségében n e héz eldönteni,,hogy egy gazdaságilag Indokolt együttműködésről vagy egy büntetendő, törvénybe ütköző ö s s z e j á t s z á s r ó l v a n - e s z ó . Különösen nehéz az elhatárolás, a m i k o r nem tipikus együttműködési formáltat kell megítélni. A monopóliumok hatalma igen e r ő s , s ezt s o k s z o r a fogyasztók hátrányára érv é n y e s í t i k . Ennek egyik példája, hogy a vlllanycgők optimális élettartamát 50 év óta 1000 órában állapították m e g . S. J . P r a t s bebizonyítja, hogy az optimális é l e t t a r t a m ennél magasabb. Bár a magasabb élettartam kis mértékű fényerő c s ö k k e n t é s t jelentene, a z általa javasolt égő b e v e z e t é s é v e l növekedne a vásárlók k é n y e l m e , hiszen a h e l y e t t e s í t é s i v á s á r l á s o k csökkennének, é s olcsóbban l s jutnának villanykörtéhez. Az iparágtól t e r m é s z e t e s e n ez a m ó d o s í t á s bizonyos v á l toztatásokat követelne. A folyóirat a vállalati méretek problémáját igen sokoldalúan közelit! m e g . B . Gold cikkében felhívja a figyelmet a r r a , hogy bár a piaci előnyökért folyó v e r senyben az egyik fő f e g y v e r a t e r m e l é s n ö v e l é s e , nem forditanak kellő gondot a méretváltozásból eredő sokirányú' hatás tanulmányozására. A vállalati nagyság n ö v e l é s é t a vállalatra é s az iparágra vonatkozó teljeskörű információk e l e m z é s é nek kellene m e g e l ő z n i e . Megkérdőjelezi azt az általánosan elterjedt n é z e t e t , h o g y h o s s z ú távon a t e r m e l é s i m é r e t e k n ö v e l é s é v e l az e g y s é g r e jutó költségek függvénye U alakot v e s z f e l , melynek c s a k egy optimum pontja van. A r e á l i s gyakorlat alapján f e l t é t e l e z h e t ő , hogy adott technológia é s t e r m é k ö s s z e t é t e l mellett több o p t i m á l i s t e r m e l é s i nagyság van. A vezetőket a t e r m e l é s i m é r e t e k n ö v e l é s é r e n e m c s a k az 1 - g ö r b e l é t e z é s é t hirdető közgazdasági tanok ö s z t ö n z i k , hanem az a m e r e v műszaki h i e d e l e m , amely s z i n t e szabályként hirdeti, hogy a kapacitások m e g 185
duplázása nem k é t s z e r e s , csupán átlagosan 60 %-os beruházási költségnövekedést hoz magával. Л s z e r z ő hangsúlyozza, hogy a t e r m e l é s i méretek n ö v e l é s é t a gépek specializáltságának é s t e l j e s í t m é n y é n e k növekedése, a munkaerő szakképzettségének, az anyagok, alltatrészek, a technológiai műveletek, a v e z e t é s é s az e l l e n ő r z é s megváltozása k i s é r i . Í zért a nagy- és kisvállalatok termékszerkezetűket,állóeszköz e i k e t , költségstruktúrájukat, rugalmasságultat tekintve a vállalat nagyság növek e d é s é v e l egyre jobban különböznek. Л problémákat a s z e r z ő a japán kohászati ü z e m e k példáján é r z é k e l t e t i . A vállalatnagyság n ö v e k e d é s é t ó i eredő hatások érdekes vonatkozását tárgyalja J . Shorey cikke. A s z e r z ő azt állítja, hogy oksági ö s s z e f ü g g é s van a vállalat, a g y á r , 111. Ipartelep n a g y s á g a , valamint a v e z e t é s színvonala, a munkatársi kapc s o l a t o k között. Ezt. a kapcsolatot a sztrájkok, a hiányzások, a munka lassítások, a fluktuáció, я munkafegyelmi problémák, a negatív attitűd, a mentái stress j e l z i . A vállalat m é r e t é n e k , de különösen a telepek méretének növekedése általában több belső konfliktushoz, s ezért feltehetően magasabb t e r m e l é s i k ö l t s é g e k h e z v e z e t . Vannak ugyan ezt a hatást ellensúlyozó tényezők, de hogy Ilyen negatív ö s s z e f ü g g é s l é t e z i k , több gyakorlati tapasztalat l s bizonyltja. Pl. jelenleg a Volvo a Saab Svédországban, az IBM Nyugat-Németországban a g y á r t e l e pek méretét azért c s ö k k e n t e t t e , hogy elkerülje a rosszabb munkakapcsolatokat, a konfliktusokat. T . (I. Parry a multinacionális és a nem multinacionális vállalatok elemzése kapcsán érint m é r e t - p r o b l é m á k a t . Az e l e m z é s Ausztrália 11 iparcsoportjából indul ki, s 980 vállalat 1971 évi adatait dolgozzza fel. P a r r y a vállalatnagyságot a vállalati vagyonnal f e j e z i ki, s jelentékeny különbséget tapasztal a multinacion á l i s vállalatok javára. A multinacionális vállalatok nagysága önmagában azonban n e m jelent nagyobb j ö v e d e l m e z ő s é g e t , az előnyök csak akkor mutatkoznak m e g , ha technológiai fölényen, mégpedig a "vendéglátó" o r s z á g ipari sti-ukturájához Ill e s z t e t t legjobb technológiai eljárások alkalmazásán alapulnak. A technológiai változások é s a t e r m e l é s i méretek ö s s z e f ü g g é s é t elemzi G. Cowing i s , a v i l l a m o s e r ő m ü v e k példáján. Tanulmányában a műszaki funkcióelemz é s módszerét használja. E megközelítés lényege я műszaki változatok részletes a n a l i z i s i és t e r m e l é s i folyamatra gyakorolt hatásuk t e l j e s k ö r ü figyelembevétele. Hangsúlyozza, hogy a m ű s z a k i változtatásnál nem szabad egyoldalúan csak a g a z d a s á g i optimumot k e r e s n i , minden t e r m e l é s i folyamatnál a műszaki és gazdasáoptlmum összhangjára kell törekedni. A koncentráció v i z s g á l a t a a magyar szakirodalomban is elterjedt. Arablnda Ghosh India 22 fontosabb iparágára vonatkozóan készített Ilyen e l e m z é s t . Megállapítja, hogy 1948-1968 között, két évtized alatt a koncentráció egészében csökkent, leginkább a g y o r s a n fejlődő g é p - é s vegyiparban. A koncentráció növekedés e a "tradicionális" indiai iparágakban: a pamut, juta és növényolajiparban tap a s z t a l h a t ó . A koncentráció változását r é s z l e t e s táblázatokon, változatos e l e m z é s i módszerek f e l h a s z n á l á s á v a l (pl. a 4, a 8 legnagyobb vállalat koncentrációs a r á n y a , a Gini k o e f f i c i e n s é s a Herflndahl index változása) mutatja be. Ismertetésünk a "The Journal of Industrial Economics" gazdag tematikájából t e r m é s z e t e s e n csak a fő témaköröket emelhette kl. A tanulmányok lényegretörő t ö m ö r s é g e ; a konkrétság, s ugyanakkor az egyediben l s általános jelenségek kor e s é s e ; nemcsak az e r e d m é n y e k , hanem az alkalmazott kutatási módszerek (sok e s e t b e n kiilön "matematikai függelék") korrekt k ö z l é s e ; a táblázatok Információgazdagsága a magyar közgazdászok számára ls követendő példának tekinthető. 186
Ványai Péterné
11 j könyvek 1 *
BAGOI'A 1361a - ' GARAM J ó z s e f . A népgazdaság f e j l e s z t é s é n e k ötödik ö t é v e s t e r v a Bp. 1976. Kossuth Könyvkiadó, 223 old. MASIN, M. L . : Kutató- é s tervezőintézetek munkájának t e r v e z é s e . Közgazdasági é s Jogi Könyvkiadó, 251 old. BUCSY László: Az innovációk r e n d s z e r e é s a vállalati f e j l ő d é s . gazdasági é s Jogi Könyvkiadó, 352 old.
Bp.
1976.
Bp. 1976. K ö z -
Az e g y s é g e s ágazati osztályozási rendszer é s az ágazatok tartalmi s a . Bp. 1976. Statisztikai Kiadó, 67 old.
meghatározá-
ERDŐS l'éter: B é r , profit, adóztatás. Tanulmányok a kapitalizmus politikai g a z daságtanának vitatott k é r d é s e i r ő l . Bp. 1976. Közgazdasági é s Jogi Könyvkiadó, 551 old. Foglalkoztatottság é s k e r e s e t i arányok 1974. Bp. 1976. Sta tiszt Lkai Kiadó, old. (Statisztikai időszaki közlemények 377. köt.)
242
Iparunk színvonala é s fejlődése nemzetközi ö s s z e h a s o n l í t á s b a n . 1960-1974. Bp. 1976. Statisztika 1 Kiadó, 190 old. (Statisztikai időszaki közlemények 3 7 6 . k ö t . ) JÖCSIK Lajos: Környezetünk védelmében. Hazai feladatok é s nemzetközi együttműködés. Bp. 1976. Közgazdasági é s Jogi Könyvkiadó, 344 old. KACSALINA, L. K . : Ü g y v i t e l s z e r v e z é s - s z e r v e z é s t e r v e z é s . dasági é s Jogi Könyvkiadó, 309 old.
Bp. 1976.
Közgaz-
KÁPOLNAI György - VÁRKONYl László: Az anyagi é s erkölcsi ösztönzés a munk a s z e r v e z é s szolgálataUin. Jtpl. 1976. Közgazdasági é s Jogi Könyvkiadó, 192 old. ( M u n k a s z e r v e z é s i s o r o z a t . ) Komplex népgazdasági t e r v e z é s . S z e r k . : Fedőn nl.o. \ . P. Bp.1976. Közgazdasági é s J o g i Könyvkiadó, 316 old. (Időszerű Kii/gazdasági k é r d é s e k . ) Közgazdasági operációkutatási alkalmazások. Bp. - Moszkva, gi é s Jogi Könyvkiadó - Ekonomika. 399 old.
1976.
Közgazdasá-
A l a k o s s á g j ö v e d e l m e é s fogyasztása 1960-1974. Bp. 1976. Statisztikai Kiadó, 87 oki. (Statisztikai időszaki közlemények 374. k ö t . ) A magyar népgazdaság fejlődésének területi p r o b l é m á i . S/.erk.: Enyedi György. Bp. 1976. Akadémiai Kiadó, 2 5 ! old. Management Modul r e n d s z e r . A k i s s / á m i t ó g é p e s vállalati információrendszer moduláris f e l é p í t é s e . Bp. 1976. Közgazdasági é s Jogi Könyvkiadó, 210 old.
' ' 1 9 7 6 . április - 1976. Julius között megjeleni 1 76
könyvek.
MARTON Ádám: Az o s z t r á k é s a m a g y a r fogyasztói árpolitika é s áralakulás 1 9 4 5 - 1 9 7 2 . Bp. 1976. Akadémiai Kiadó, 205 old. N E M E S Ferenc: É r d e k e l t s é g - m a g a t a r t á s - t a r t a l é k o k . J o g i Könyvkiadó, 148 old.
Bp. 1976. Közgazdasági
N e m z e t i vagyon, á l l ó e s z k ö z ö k é s k é s z l e t e k s t a t i s z t i k á j a . Bp. 1976. K i a d ó , 84 old.
és
Statisztikai
NYILAS András: Világpiaci árváltozások - gazdasági feltételek. Bp. 1976. K o s suth Könyvkiadó, 85 old. OSZADCSAJA, I. M . : Kaynestol a n e o k l a s s z i k u s s z i n t é z i s i g . (Kritikai e l e m z é s ) . B p . 1976. Kossuth Könyvkiadó, 238 old. P A P P Ágoston - P E R C Z E L T a m á s - VÖLGYESY Pál: Munkapszichológia. 1 9 7 6 . Tankönyvkiadó, 334 old. R A D Ó László: Külkereskedelmi e l m é l e t e k . Könyvkiadó, 231 o l d .
Bp. 1976.
Közgazdasági
Bp.
és
Jogi
S E R E S Tibor - SZELECZKI Károly: Gazdasági i s m e r e t e k . Bp. 1976. KSH N e m z e t k ö z i Számítástechnikai Oktató é s Tájékoztató Központ. 264 old. SZADOVSZKU, V. N . : Az általános r e n d s z e r e l m é l e t alapjai. Bp. 1976. tikai Kiadó, 265 o l d . S z o c i á l p s z i c h o l ó g i a i kutatások Magyarországon. old.
Bp. 1976. Akadémiai Kiadó,
T e r ü l e t i Idősorok 1 9 6 5 - 1 9 7 4 . Bp. 1976. Statisztikai Kiadó, 303 old. Időszaki Közlemények 3 7 4 . k ö t . )
386
(Statisztikai
UDVARHELYI László: Külgazdasági politika é s szocialista integráció. Kossuth Könyvkiadó, 120 old. (Közgazdasági i s m e r e t e k . ) VARGA Jenő: A proletárdiktatúra gazdaságpolitikája. Válogatott Írások 1 9 2 2 . Bp. 1976. Kossuth Könyvkiadó, 372 old.
188
Statisz-
Bp. 1976. 1912-
КРАТКОЕ СОДЕРЖАНИЕ СТАТЬЕЙ Золтан Роман: Количественное выражение источнигов роста Настоящая с т а т ь я дает критический анализ о больше всего применяемых статистических и эконометрических методах для количественного выражения влияния источников р о с т а . Общей проблемой в ы д в и г а е т с я , что наши расчеты касающиеся источников роста базируются в основно! только на три ряда времени, на ряды времени п р о и з в о д с т в а , з а т р а т т р у д а и основных средств.Обычно не включают в круг наших исследований такие факторы как производственные отношения, общественный и институционный фон, управление и о р г а н и з а ц и я , внешнеэкономические с в я з и , которые н е л ь з я х а р а к т е р и з о в а т ь статистическими данными. В дальнейшем с т а т ь я отдельно рассматривает важнейшие методы в последующем группировке: факторное членение на основе производственных тождеств, корреляционный и регрессионный а н а л н з , факторный а н а л и з , цифровое выражение влияний струтуры, производственные функции.Показывается, что на какие предположения базируются отдельные методы и их применения, и имея эту в виду что способны они выражать из действительных зависимостей. При членении факторов на основе производственных тождеств, чаще всего применяются з а в и с и м о с т и : производство = численность х производительность труда , и производительность т р у д а = фондоемкость х техническую вооруженность труда.Эти формулы не принимают во зшг. ание соответствующим образом замещение между затратами т р у д а и основных с р е д с т в , поэтому стоит исходить из зависимости: иронзводство=все затраты / труда + основных с р е д с т в / х полную производительность. При анализе источников р о с т а торы изменяются и влияют на э к о н о ; от д р у г а . В действительности ка -дм во в о е : е и и показывает более-менее
бой, но за э т и м м о ' о т
ч а с т о иредпологают, что факн ч е с пй рост независимо друг . фактор р о с т а , происходящего т е с н у ю корреляцию между со-
ыть и о д л о в р с - енность и непосредствен-
ная м л н "íc к о с в е н н а я с в я з ь п р и ч и н 189
причинности р а з н о г о типа
и разной сильности.Но параллельное измерение часто рассматривается - б е з проверки - как с в я з ь причин и причинности. При цифровом выражении влияний структуры на экономический рост в первой очереди проблематичным является измерение относительного уровня производительности разных отраслей и предположение неиз еняегой структуры. Расчеты производственных функций могут дать новое и т е м , что он нопро уют разделить содействие к производству не только ммто'юв и . .изводства и производительности, но и з а т р а т труда и ка; гтала.Однако о с новой э т о г о служит предположение п р е д е л ь н о й р о л а бдительности и по этом;: не строится на остоверной Па конец автор подчеркивает, ч т о п р и у т ' ч н е п п п используемых м е т о д о в , при обогащении орудий а к г - п з а не '.остяточно с т р е мится более п о д р о б ш л уникальны: н а л е • , ю н о с т и ; , к.-чсси; зльном./ м . с и о л ь з о п н е возголностсй • ш ш о о б р ботка. 1режде всего пая ей целью до ей явиться разкрьшат н . малыше упрощенные у с л о в и я , включить факторы и з а п и с и о-: нелегко оплсаень*е с т а т и с т и ч е с к и а л н ы т и , углубленнее познание реальности.
Гер; ал У а б е л : Ооусрхенстновач .е структуры ассортимент.'
изделий
Почему нужно предприятиям активная политика ассортимента изделий - з а д а е т вопрос автор в введении.Ответ дают кривые .жизни лзг п'.'П: если, лаодлр.л.тле не спосо ен постояшю выходить на ры ;о с :о " : л новей; !и:;н изделиями, его эмономлческое нолочение о с л а б и т с я . П о нелегко (уоргнровать успешную политику а с с о р тимент" умдел; : подо с .лтат .ся глогини факторами риска. Дли решения выдиккутых :роолем, автор считает необходимым в первой очереди оформление соответствующих организационных форм.:í••::•: он у с т а п - в л и в а е т , различу:.' возмотные пормы о р г а н и з а цш; / манку, E N г.< Г У У Й , новый ко ;тет изделий, л . т . . / имеют и выгодные, г. нег"г' (иге стороны, по организованно заниматься 190
вь'ше указанными вопросами безусловно целесообразно.Тоже самое относится' к эффективным методам проектирования. Анализируя предмет политики ассортимента и з д е л и й , автор подчегживает, что надо иметь в виду те основные черты и з д е лий, которые в первой очереди служат суждения производителя и покупателя.А цель политики и з д е л и й , обобщает а в т о р , пустить в продажу т а к и е продукты, которые притягивают покупателя.Это решительно з а в и с и т от т о г о , как удовлетворяет изделие своеобразное требование т е х п о к у п а т е л е й , на спрос которым хотим б а зироваться. Одно изделие развивают ч е р е з рпдов фаз.С точки зрения окончательного у с п е х а розные решения играют одинаково важную роль.Однако н е л ь з я п р е н е б р е г а т ь тесную с в я з ь между решением о выпуске нового изделия и решением о снятии д р у г и х продукт о в с рынка. Во второй ч ю т и , автор показывает два м е т о д а , с помощью которых можно р а с ц е н и в а т ь алтернатпвы совершенствования с т р у к туры ассортимента изделий.Список проверочных вопросов можно р е з у л ь т а т и в н о и с п о л ь з о в а т ь в фазе предварительной выборки з а мысел совершенствования структуры изделий.Он о б е с п е ч и т , что при выборке предложений, не подходящих в стратегию предприятия, или не рекомендуемых из з а каких то причин со в с е х важных сторон приняли в с о о б р о я е н и е . С похожей целью показывает с т а т ь я проверочные вопросы к выборке проду т о в снимаемых с рынка. Йслп с ioi )щью проверочных вопросов уже выбрали не n p n e i лкмых замыслов но разлитию и з д е л и й , т о г л а применяют предложенные с т а т ь е й одноступенчатые, балловые к годы / скоринг / . Суть метода состоит з т о м , что так как перспектива некоторой идеи н е л ь з я измерять на основе прибыли, надо осуждать с помощью вспомогательных - е р и л . Т а к ранговой ряд изделий можно оценивать на основе взвешапных в разных масштабах баллов разных признаков / на пример: рыночное положение, отношения з а т р а т ы , условия предприятия, и , т . п . / . В с т а т ь ё показывается конкретный пример метода. 191
Зржебет
Вист:
Расходы
У' д о х о д и примере
гооилизачпи
рабочих
сиецобрпзовапин
СЕЛ ИМ
взрослых
С т а т ь я п о к а з ы в а е т о ч е н ь сложную с и с т е м у с в я з и и доходов мобильности рабочих сил относительно ному т и п у м о б и л и з а ц и и ,
расходов
одному в а ж -
профобразованию взрослых.Расходы и
д о х о д ы р а с с м а т р и в а ю т с я в г р у п п и р о в к е по уровню их в о з н и к н о в е ния / народное х о з я й с т в о ,
предприятие,
индивидуум/.Она
м а е т е " и видом возникновения расходов и д о х о д о в , связанными х а р а к т е р о м влияния и ггризонтом
времени.
В отдельной главе рассматриваются методические изучения эффективности.Подчеркивается,
зани-
проблемами,
вопросы
что с о п о с т а в л е н и е
х о д о в и д о х о д о в в одном же у р о в н е имеет з н а ч и т е л ь н ы е
рас-
трудности,
но б о л е е п р о б л е м а т и ч н о е с л и р а с х о д ы и р е з у л ь т а т ы в о з н и к а ю т р а з н ы х у р о в н я х . Проблема к о с в е н н о г о в л и я н и я с п л ы ю измерение и понимание эффективности.Совместный
учет
и д о х о д о в возникающих на р а з н ы х у р о в н я х в п р а к т и к е ществляется,
расходов редко о с у -
и з - з а и з м е л ь ч е н и я влияний и т р у д н о с т е й
выражения не э к о н о м и ч е с к и х
на
затрудняет
цифрового
явлений.
С т а т ь я на н е с к о л ь к и х п р и м е р е ах п о к а з ы в а е т
типы-проблемы
н а основе которых в к а п и т а л и с т и ч е с к и х странах провели
обсле-
д о в а н и я э ф ф е к т и в н о с т и п р о ф о б р а з о в а н и я в з р о с л ы х . Я т и примеры в общем п о к а з ы в а ю т
о ц е н к у п р о ф о б р а з о в а н и я на
уровне и действий
преобразования.
Автор п о д ч е р к и в а е т , л и с ь в основно!
государственном
ч т о предедыщче о б с л е д о в а н и я
с финансовыми в л и я н и я м и ,
api,нимопию в о в н и м а н и е в л и я н и и , н е имеющих ф и н а н с о в о г о
занима-
но н а д о с т р е м и т ь с я к
имеющих боляшое з н а ч е н с ,
характера.
192
но
Пунгор, Агнеп Нсмеш:
В о з м о ж н о с т и и з н е р е н ч п и с п о л ь з о в а н и я т.* он и и и его з а т р а т в машиностроени.
Э л е к т и в н о е использование современного производственно ю оборудовании явлпетсп значительным составным элементом вскрытия внутренних ресурсов промышленного предприятия. Исследования, проведенные в ряде предприятий машиностроительной промышленности, з том числе показывают, что выбор с о о т ветствующего базиса данных и целесообразного способа оценки случат ванной исходной, организационной предпосылкой при обмере состояния / уровня / использования оборудований, также при подг о т о в к е решений по э лективному использованию. Введение данной статьи пытается п о к а з а т ь , что целесообразно подходить к понятиям современной техники и эй активного использования не раздельно, а в сочетании друг с другом.Ис одя из э т о г о , м о л ю приближаться к организации использования оборудоьа 1.Й1, основанной па технико-экономического а н а л и з а , которая в то се время вызывает необходимо :ть разработки количественных и качественных п о к а з а т е л е й , Вторая ч а с т ь статьи занимается опытами, приобретенными на предприятиях в связи с базисом данных.Помимо сообщений данных о с т а н к о - ч а с а х в системе Ц^У и по указанию ;:инг.стерства, { падл 'У.д'|рч;:тгм;. существует 'пекущий учет стан о - ч о с о в / и п р о с т о е в / - .котя он и с п о л ь з у е т с я в ум'.пвлеш-ш мредприятнек далеко не одинаково.Статья помазывает три характерных типа г» них, осуществляемых организационные задачи использования оборудов- -ыя по разно; у. гранте рны : вид разрисовывается у одного т гон сопостачлснн р е з у л ь т а т о в текущего учета и ('Отаго-' пи; рабочего дня отборны i сводом, у другого - оценка, основзнг, на нозго-чгюы, в у т р е т ь е г о , считаемого наиболее с о в р е • епным срслн нмх, - где : ощиость и нагрузка в с т р о я т с я органиче счг, в •; ту г • тпниыочмнпум систему управления производством / с по ыь ' OB'!/. 193
Т р е т ь я ч а с т ь с т а т ь и з а н и м а е т с я ролью р а с х о д о в с т а н к о - ч а с о в при п о д г о т о в к е решений.Целесообразным я в л я е т с я исходить решение проблем*в током н а п р а в л е н и и , г д е причиняющие факторы и носители расходов р е а л ь н о приближены д р у г д р у г у . С т а т ь я показывает н е с к о л ь к о в а р и а н т о в из калкулнцпоиных с х е м , различных от on и щ и а л ь чо принятых фор; и употробляе; их главны" о разом в целит внутри предприятий / вы ор т е х н о л о г и ч е с к и х зри ч т о в , расходы стг.пкочасов у машинщифровы: правление: , метод коэф пциента времени работы, нормативные расходы с т а и , о - ч а . о в , приняты;; на г ' ш п н о стро. т е л ь н ы х предприятиях ГДР п !ССР/, В з а к л ю ч е н и и , автор п р е д л а г а е т н ч ь в о - п т ь с я т е х н о л о г и ч е ской документацией в к а ч е с т в е о а з и с р ю ч о т о в . й а н б о л е т-чно с о с т а в л е н н ы е предварительные расчеты В ТМИ: чем ст- MIT ИЗЛИШНИМ р я д ыерон;и1..тий г»О устранен,.га неиол ; до к. При. условия р: б л п т е н и я к планнров; п a j использовании оборудо.чип«) с о о т в е т с т венно о т о ч к и зрении р а с х о д о в , с т а н о в я т с я возгонный постепенно д о б и р а т ь с я с опт и; а д ы ю й н а г р у з к и в ы б н р а с ого т е х н о л о г и ч е с к о г о вг.рнапто до : а и бол се офаоктивного : с т ; . а з о в а и п • всего машинного парка.
Запасы производительности -
вблизи
С т а т ь я и з л а г а е т приобретенные на т р е х з а в о д а х опыт применения методики алы лпза п р о и з в о д и т е л ь н о с т и на забочен м е с т е , и з ложенный в прежних н о м е р а х " 1 p a r g a z d e s á g i u z e m i e " Qy T j, цетодики применяемой для вскрытия действительных первородных причин п р о б ив? уменьшаемых п р о и з в о д и т е л ь н о с т ь , влияющих на о р г а н и з о в а н н о с т ь т р у д а , с о с т о и т ъ том что ц е л ь причин и причинности, считая каждый шаг п р о ц е с с а р а с с г р в а е т с н обратно во в р е м е н и , и вскрытие ••оконннруется с интервью и и с с л е д о в а н и я ; " цг основе документов. йот ив п е р в о ю причинного и с с л е д о в а н и я был то - на основе вывода а н к е т н о е опроса - , что систем-" оплаты не ст;к улиоует труженпиков предприятия на лучшую р а б о т у . С т а т ь я обобщает мнение р а б о ч и х , н о р м и р о в щ и к о в - т е х н о л о г о в , м а с т е р а , контролера к а ч е с т в а , 194
о п р о щ е н н ы х it pot кпх п р и ч и н н о г о и с с л е д о в а н и я , и о б с т о я т е л ь с т в а •<о з m-t :п i« »B'o ни я т п алчного tip <вп. В т о р о й п р и м е р uoi:: з м в - о т в с к р ы т и е п р и ч и н с н а б ж е н ч е с к и х п е р е б о е в и вытекающие и з и т о г о и р о е i о н . П р и э т о й в ы я с н и л о с ь , ч т о н е д о с т а т к и 1- - п т е р п . м л ы ю м е п н б . : е н и и в о с н о в н о е в ы т е к а ю т и з п о с о о т в е т с т в и и о о про ион н о о т и и: т е риал г. н о в о х о з я й с т в а . i'|vri.iiii р и и о р i: чинен о р е з н е с и к х п р е д п р и я т и я , о д н о б у д г ' '"тто '.оо п р е д п р и я т и е б и л о п е р е в о д - - н о в п р о ч и н и л - * Ф а и з г е н п н и й . Р а б о ч и е с - о г о р а й о н а с ч и т а л и слишком в ы с о к о й и н т е н с и в н о с т и норе нелонной работы; в т е ч е н и и нескольких г о с я ц е в ионии чьи ю л н и т ь н е но и л и . П р и ч и н н о е и с с л е д о в а н и е нежнзыв- л о , ч т о н е н о р и и 1 а л н с ъ в ы с о к а ! И , а ИНОГО у с л о г . 1 Й р а б о т ы б и л и н е д о с т а т о ч н о о р • н н з о в а н ы нлп н е с о о т в е т с т в о в а л и р п н т и : у с л о в и я м . 1 Нос-а ннтн , и о ч н о ; - в - т р и т и и н; о б л е г , н е р и р о п я в о д и т с л ь ( о с т ь 'HC'.OHHOI'I ирода.с--;тяп з а н е с к о л ы с о н е д е л ь превысил п р о и я I п» ' т. а с' ? ' ! О С Н О В Н О Г О •! Одпряятня.
195
ABSTRACTS
Zoltán Román: Quantitative evaluation of the s o u r c e s of economic growth
T h e article a n a l y s e s the most often used statistical and econometrical methods of how to evaluate quantitatively the s o u r c e s of
economic growth. Calculations
the s o u r c e s of growth a r e mostly based only on
threetlme-series:
on
those
of
production, of labour and of capital (fixed a s s e t s ) . Relations of production, social and institutional background, management and organization a s well as foreign
re-
lations and other f a c t o r s not covered by
not
statistical
indicators usually are
included Into the quantitative a n a l y s e s . The article c h a r a c t e r i z e s the m o s t important
methods
according
following groupings: f a c t o r decomposition on the base of identities, and r e g r e s s i o n a n a l y s i s ,
factor-analysis,
tural changes, production functions.
quantification
to
the
correlation
of the effects of
struc-
The assumptions of the methods and their
utilization are a l s o d e s c r i b e d a s well a s their
adequacy
to reflect
real
inter-
dependences. When breaking down to factors we generally input x labour productivity, and labour
use the Identity: output = labour
productivity
= output/capital
ratio
capital/labour ratio (the technical equipment of labour). Since these formulas not reflect adequately the substitution between mended
to start
f r o m the
labour and capital, It is
x do
recom-
formula output = total (labour + capital) input x
total
productivity. When analysing s o u r c e s of growth it is often supposed dcpendently changing and effecting growth.
In reality all
that factors are
unin-
components of growth
show a more o r l e s s c l o s e correlation in t i m e , due e i t h e r to simple
simultaneity
o r direct or indirect causal relationship of different type and strength. changes should not be judged - without any control - a s causal
Parallel
relations.
When quantifying structural e f f e c t s first of all the m e a s u r e m e n t of the
relative
level of productivity by branches or s e c t o r s and the supposition of an unchanged 196
(standardized) structure present p r o b l e m s . Production functions may add new
In-
formations aiming at separating not only f a c t o r input and productivity but a l s o the contribution of labour and of capital. However,
the basis f o r this, the
marginal
productivity theory, can not be taken granted. Finally the author e m p h a s i z e s that aiming at m o r e perfect methods and tools of a n a l y s i s the c r i t e r i a should not be only p r o c e d u r e s yielding more d e t a i l s , t i e s or m a x i m u m utilization of the datn
processing possibilities.
The
novelprimary
objective has to be to eliminate the a s s u m p t i o n s and simplifications, to the a n a l y s i s
include
of f a c t o r s and relations which can not be characterized by the
usual
s t a t i s t i c a l data and methods and, by this way, getting c l o s e r to r e a l i t i e s .
Herman Sabel: Methods of product evaluation
Why do e n t e r p r i s e s need an activ product-policy - the author troduction. T h e a n s w e r is given by the product l i f e - c y c l e s : unable to send
asks
a s an
in-
If an enterprise
new products to the market t i m e by time, its economic
is
situation
will weaken. However It ts not s i m p l e to develop s u c c e s s f u l product-policy. Lots of r i s k - f a c t o r s must be considered. Creating suitable organizational structure i s important to mentioned above. T h e author s t a l e s the different possible ger,
solve the
problems
f o r m s (product-mana-
n e w - p r o d u c t - c o m m i t t e e e t c . ) all have advantages and disadvantages, but
deal with t h e s e auestions s y s t e m a t i c a l l y
i s useful
to
by all m e a n s . T h i s r e f e r s to
the e f f i c i e n t planning p r o c e s s e s as w e l l . Analysing product-policy the author e m p h a s i z e d the consideration of the f e a t u r e s of products serving a s the determinants of opinions.
Objectives of product-policy
the products
producer
and
s a t i s f y demands of the c o n s u m e r s ,
customer
can be s u m m e r i s e d a s the turnover
attracting c u s t o m e r s . T h i s p r i m a r i l l y depends on how far
baste
of
products
the e n t e r p r i s e wants to produce f o r .
Products a r e developed step by step.
final s u c c e s s different
de-
c i s i o n s play equally important r o l e s . Introducing new products at the s a m e
time
197
Respecting
It i s unavoidable to withdraw others f r o m the market.
In the second part of the
a r t i c l e the author d e s c r i b e s two methods of the evaluation of product-mix d e v e l opment.
List of control questions are useful in
development Ideas in advance. T h i s guarantees
the stage of selecting
product-
a
of
keen consideration
s u g g e s t i o n s when the ideas do not fit the e n t e r p r i s e s u g g e s t e d because of other reasons a r e r e f u s e d .
strategy
A similar
or
the
can not
be
list of questions
is
g i v e n f o r the s e l e c t i o n of the products a r e to be withdrawn f r o m the market. A f t e r refusing unacceptable product-development control-questions,
ideas
the
means of the
the o n e - s t a g e scoring procedure suggested by the author
m e s . The point of the procedure is - considering Ideas on the basis of t h e i r p r o f i t - e f f e c t s can evaluation by m e a n s of auxiliary c r i t e r i a .
not
that efficiency of the be measured
enterprise conditions e . t . c . )
co-
several
yet - to make
T h i s way the rank-order of
can be appreciated on the basis of different c r i t e r i a ( e . g . relations,
by
products
market position,
cost
c o n s i d e r e d with different e m p h a s i s e s .
A
c o n c r e t e example i s a l s o presented in the a r t i c l e .
Erzsébet
Viszt:
C o s t s and benefits of labour mobility on the example of adult
training
T h e article d e s c r i b e s the complicated interdependencies existing among c o s t s and b e n e f i t s of labour mobility, concerning an important type, that i s adult
training.
C o s t s and benefits a r e treated according to level of their appearance (they
are:
national, enterprise and individual). Way of the appearance of c o s t s and benefits a s w e l l as the c h a r a c t e r and t i m e - s p a n
p r o b l e m s of the e f f e c t s are dealt
methodological p r o b l e m s of investigating e f f i c i e n c y are d i s c u s s e d in a c h a p t e r . Comparing c o s t s and benefits c a u s e s a lot of
with
separate
difficulties even at
s a m e l e v e l . The p r o b l e m is much g r e a t e r if they appear at different ones.
the This
c r o s s - e f f e c t problem m a k e s more difficult to m e a s u r e and interpreat e f f i c i e n c y . Considering together the c o s t s and benefits appearing at
different l e v e l s i s
very
r a r e because of the difficulties of quantitative evaluation of none-economic e f f e c t s and the scatering of t h e m . 198
T h e a r t i c l e - giving s o m e short e x a m p l e s - introduces the problem-patterns of adult training investigated in W e s t e r n countries. T h e s e
examples
represent
m o s t l y the evaluation of training and retraining p r o g r a m s at government T h e author e m p h a s i z e s flat Investigations
so far related mainly
to
level. financial
e f f e c t s . However efforts to c o n s i d e r important but none-financial e f f e c t s have to be made.
Á g n e s Pungor: Measuring utilization and c o s t s of machines in engineering industry
Efficient utilization of modern equipments in one of the important f a c t o r s of e x ploring inside
reserves
of
an e n t e r p r i s e
investigations at the e n t e r p r i s e s
engineering industry among o t h e r s have resulted,
that at
determining d e g r e e of
utilization a s well a s prepaering d e c i s i o n aiming at efficient utilization, suitable data and a method of appreciaton
are
of
selecting
Important organizational
starting
conditions. T h e Introduction of the study a t t e m p t s to prove that t e r m s of up-to-date nology and efficient utilization should not interpreted
separately
tech-
but in a
close
connection. Organization of machine-utilization based on techno-economic a n a l y s i s can be approached this way, and at the
s a m e time it demands to c r e a t e
quan-
titative and qualitative indices. Second part of the article d e a l s with the e x p e r i e n c e s of e n t e r p r i s e s related to data b a s e . Beside the information on machine-hours worked out on the b a s e d i r e c t i o n s provided by m i n i s t r i e s and the central statistical authority, a
of
number
of e n t e r p r i s e s make regular m a c h i n e - h o u r (and t i m e - s h o r t a g e ) r e g i s t e r s . However consideration of these latters in e n t e r p r i s e management widely
differs. The ar-
t i c l e d e s c r i b e s three c h a r a c t e r i s t i c types of the methods mentioned a b o v e ,
which
r e a l i z e organizational tasks of machine-utilization different ways. One of t h e m based on the comparison of regular r e g i s t e r s and the r e s u l t s of sampling
is
analy-
s i s of w o r k - d a y s . The other l s the evaluation of p r i c e - r a t e s . The third and the most developed one can be c h a r a c t e r i z e d of the computerized production p r o g r a m . 199
by the capacity-utilization a s one part
T h i r d part of the a r t i c l e deals with the
role m a c h i n e - c o s t s at prepaering
c i s i o n s . Solutions can be found in the area
where emergency of c o s t s and
c o v e r a r e in c l o s e connection. The article d e s c r i b e s some
unofficial
w o r k e d out for inside u s e at the enterprise (they are: selection of v e r s i o n s , proportional d i v i s i o n of machine
costs,
method of w o r k i n g - h o u r - c o e f f i e i e n t , working-hour
detheir
schemes
technological
machine-hour-costs,
the
n o r m s at engineering
enter-
p r i s e s in GDR and C z e c h o s l o v a k i a . T h e author s u g g e s t s technological documentation
a s the base of
E x a c t initial calculations may prevent many subsequent utilization-planning is approached from c o s t - s i d e , lization,
measures.
calculations. If
from the optimal
machine-
machine-uti-
considered at s e l e c t i n g technological v e r s i o n s , you can get, the
efficient
u t i l i z a t i o n of machine-pool a s a whole.
R e s e r v e s of productivity - c l o s e - u p
T h e study deals with e x p e r i e n c e s gained from three e n t e r p r i s e s with the
applica-
tion of a methodology f o r productivity analysis within the company. The
method-
ology w a s published in an e a r l i e r number of the industrial Economic Review. The method is suitable to open up basic reasons
for problems affecting
the organi-
zational state of work and reducing productivity. Taking all stages of the production procedure into c o n s i d e r a t i o n the method
s t a r t s in the working place
and
going back it opens up the whole causal chain. T h i s opening-up Is combined with i n t e r v i e w s and other investigations relying on d o c u m e n t s . T h e f i r s t investigation of these causal relations w a s
motivated by
a c c o r d i n g to the outcome of a questionary s u r v e y , that workers w e r e not interested In the prevailing wage s y s t e m to carry h i g h e r quality l e v e l . Opinions of the w o r k e r s , norming s p e c i a l i s t s of quality control a r c given together with
of
the the
fact, factory
out thetr work at a
specialists,
foremen and
a c a s e story
including the
c o n d i t i o n s resulting a typical faulty product. T h e second example p r e s e n t s the exploration of r e a s o n s ot fhe often breakdown of m a t e r i a l supply and the t i m e - l o s s resulted. It turned out that inadequacy 200
in
>
material
supply
were
originating
in
the out-of-date way of material
mana-
gement. T h e third c a s e Is connected with the resettlement of a plant. A plant in p e s t was r e s e t t l e d to the country tn unchanged f o r m .
T h e workers found
Budainten-
sity of work to be too high and they w e r e unable to fulfil the norms for months. T h e investigation ponted out that not the work norms w e r e
s e t too high but
the
organization of many conditions was deficient or different f r o m the original s t a t e . Exploration of r e a s o n s was followed by appropriate m e a s u r e s and the output (he rural plant was boosted higher than that of the o r i g i n a l plant in w e e k s .
TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
KÖNYVTARA
of
3
IPARGAZDASÁGI SZEMLE ( Г
1976/4
TARTALOM
MAGYAR
JUOOMÁNYOS
IPARGAZOASAGTANI IPARGAZDASÁGI
AKADÉMIA
KUTATÓCSOPORT SZEMLE
1976/4.
TANULMÁNYOK Gergely István: Verseny é s v e r s e n y k é p e s s é g
7
dr. Havas Gábor: Kisérlet a vállalatok ö s s z e g e z e t t m e g í t é l é s é r e
29
Papanek Gábor: Vállalati gazdálkodás é s t e r m é k - p o l i t i k a
56
NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK A technológia átvételének problémái
78
A nyugat-európai ipar s z e r k e z e t v á l t o z á s a
84
Az ipargazdaságtan oktatása
88
TUDOMÁNYOS ÉLET Középtávú t e r v e z é s iparvállalatainknál
92
N e m z e t k ö z i konferencia a tőkés vállalati s z e r v e z e t e k k é r d é s e i r ő l
97
A S z a k s z e r v e z e t e k Elméleti Kutató Intézetének ujabb kiadványai
106
Pályázati f e l h i v á s
111
SZAKIRODALOM H e v e s i Gyula: Tanulmányok
113
A fejlett g a z d a s á g határán (Tanulmányok)
116
Kadet Károly "Nagy Ottó: Iparvállalati Ijeruházások f i n a n s z í r o z á s a
118
Uj könyvek
121
A tanulmányok rövid o r o s z é s angol nyelvű tartalmi kivonata
124
Az Ipargazdasági Szemle 1 976. é v i s z á m a i n a k tartal-
3
MAGYAR Rjccí.í/NYOS AKADÉMIA. KÖNYVTÁRA
jegyzéke
134
С О Д Е
V • A II И Е
ОЧЕРКИ д - р Иштван Г е р г е й : П о р е в н о в а т ь : и с п о с о б н о с т ь к с о р е в н о в а н и ю д - р Г а б о р л а в а ш : Опыт суммарной о ц е н к и д е я т е л ь н о с т и
пред-
приитий д - р Г а б о р И- и а н с к :
29
Развитие структуры производства
на 56
п р е д ш ш я т н'х
Ю Д . У НАРОДНЫЙ
7 29
опыт
Проблемы в н е д р е н и я
78
новой т е х н о л о г : ;
И з м е н е н и е в с т р у к т у р е з- п а д н о - е ь р о и о й с к о й 'Суре э к о н о м и к и прокы л е н н о с т н
промышленности
п Гагр
84 88
!1 ЛУЧ ПАП .'ШЗНЬ Среднесрочное
п л а н :рован;.е на про; о : • н - м м м х н р е д п р п и т г . н х
По •••дуна, о д н а я К о н ф е р е н ц и я по а р о к а л л е н ш г капиталистических
странах
97
Но г-не работы Н а у ч н о - Н с с л е д о в а т о - л ь о т е г о Объявление
92
организациям в
и н с т и т у т а Профсоюзов
онкурся
106
ill
СГГ'ЩИД'П.ПД:; ЯП ГЕРАТУ РА Дюл:
л о в е ян: О ч е р к и
из
На г р а н и ц е р а з в и т о г о х о з я й с т в а Осой
(г. дет -
От т о Н а д ь : • й ш щ е г . п о г м т е Н Г. ii
Новые
/ Очерки/ капитальных
влоко-
1
' ОС'! 'i.'Ia Ilii 'X п р е д п р и я т и й
КНИГИ
им с н о м е р о в
118 1 2
'ратьос содержание с т а т ь е й на русс, о Содер
116
куриала н
1976.
4
и • игл: ас; ом я з ы к а х год.
1
124 134
CONTENTS
STUDIES István Gergely: Competition and competitiveness
7
Dr.Gábor Havas: An attempt to judge enterprise activities in the aggregate
29
Gábor Fapanek: Enterprise management and product policies
S6
INTERNATIONAL EXPERIENCES The problems of technological transfer
78
Structural changes in West'Europcan industry
84
The educational programmes of industrial economics
N8
SCIENTD71С LIFE Medium "term planning with Hungarian industrial enterprises International Conference on " A n t i t r u s t and economic efficiency"
92 97
Publications of the Trade Unions' R e s e a r c h Institute
Ю5
Request for competition papers
1 1
'
BOOK REVIEWS Gyula Hevesi:
Ili
At the boundaries of a developed economy (Studies)
116
Károly Kadet " Ottó Nagy: The financing of industrial investments
118
New lx>oks
12'
Abstracts in Russian and English
124
Contents of the 1976 i s s u e s of the journal
1-14
5
Szerkesztőbizottság: BOTOS BALÁZS, COTEL KORNÍ L, GERGELY ISTVÁN, КOMONYI ZOLTÁN, LENDVAI IS'l VAN, NY П К AI FERENCNÉ, PARÁNYI GYÖRGY, POLONKAI JÁNOS, RABI BÉLA, ROMÁN ZOLTÁN ( f ő s z e r k e s z t ő ) , SIK GYÖRGY, TR ETI ION FERENC, V ANY AI PÉTER NÉ, VÉGSŐ BÉLA A k i a d á s é r t felel a z A k a d é m i a i Kiadói igazgatója Technikai s z e r k e s z t ő SZÍJ REZSŐ
S z e r k e s z t ő s é g : Magyar Tudományos Akadémia Ipargazdnságtani Kutatócsoport, 1112 Budapest, Budaörsi ut 4.4-45. T e l . : N=>0-777. Megjelenik negyedévenként. E l ő f i z e t é s i ára egy é v r e 250, - Ft. T e r j e s z t i a Magyar Posta. Előfizethető a Posta Központi Hirlap Irodánál (Kill. Budapest, V. , József nádor tér l. postacím: 1900 Budapest) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a Kill. 215-961(52 pénzforgalmi j e l z ő s z á m á r a . Indexszám: 25.. >«4 761.Í05"Kossuth Könyvkiadó Sokszorosító Üzeme
TANULMANYOK
Gergely István:
VERSENY ÉS VERSENYKÉPESSÉG
A verseny többértelmU kifejezés és nem kizárólagos formája a gazdasági verseny. A versennyel
kapcsolatban a z olimpia évében e l s ő pillanatban mindenki a sportra
gondol. Bár közismert olimpiai elv, hogy nem a győzelem, lianem a részvétel a fontos, m é g i s
erfhetö módon
--
a résztvevők mindegyike arra törekszik, hogy jó
helyezést érjen el, sőt ha lehet a dobogóra kerüljön. A versenyformák közé tartozik a létért való küzdelem is. Utóbbi az állatvilágban kettős célt szolgál. Egyrészt segiti a t e r m é s z e t e s kiválasztódást, amelynek révén a fajok ügyes, erőteljes tagjai megmaradnak, a satnya, beteges e l e m e k elpusztulnak. M á s r é s z t a biológiai egyensúlyt szolgálja, amely a természeti környezet dialektikus fejlődése keretében egyes fajok fentmaradását, mások kipusztulását é s ezzel a term é s z e t állandó megujulását s e g i t i . A versenynek
t e r m é s z e t e s e n számos m á s - " é s ennél szelidebb " formája ala-
kult ki, mint a tudományos "tanulmányi v e r s e n y e k , a mUvészi"zenei versenyek, a munkaverseny, a szakma
kiválóinak v e r s e n y e (pl. a szakma ifjú m e s t e r e címért).
Mindezt a z é r t célszerű előreliocsájtani, mivel a versenyek változatos s o k f é l e s é g e , e l t é r ő formáinak sajátosságai instruktiv módon segítik a gazdasági verseny működési formáinak és hatásainak megértését. A kapitalizmusban
a "verseny
kcnvsqertOrvcnvei" érvényesülnek é s a nagyobb
profitra, hatalomra való törekvések "tükröződnek hajtóerőként az egyes tőkések tudatában". ^
V
M a r x Károly (1949) ,42. old.
7
A továbbiakban a szocialista gazdasági versenyről lesz s z ő . "A szabályozott piacon folyó v e r s e n y nem konkurrenciaharc, miként a tőkés gazdaságban és ö s s z e h a " 2/ 3/ sonlithatatlanul kisebb áldozatokat követel".
Egy f e l m é r é s
szerint a megkérdezett
iparvállalataink "38 százaléka j e l e z t e belföldi, 46 százaléka importversenytárs h i á nyát, 21 százalékánál pedig egyáltalában nem volt v e r s e n y t á r s . " "Erős belföldi v e r senyt jelzett a megkérdezettek
12 százaléka, erős importversenyt 17 százaléka,
egyáltalán nem é r z e t t versenyt 40, illetve 46 százaléka".
Márpedig,
ahol
nincsen
kellő "edzés", nem kényszerülnek komoly e r ő f e s z í t é s r e , ott aligha sztlletnek kimagasló versenysikerek.
Bár az elmúlt években a helyzet alapvetően megváltozott,
nyilvánvaló, hogy a gazdasági v e r s e n y b e n rejlő lehetőségeket m é g nem aknáztuk ki. Szocializmusban
a piac működése a tervgazdálkodás követelményeinek van a l á -
vetve, ezért a verseny hatásköre leszűkül. Ugyanakkor azonban nem mondhatunk le egyetlen területen sem a verseny jótékony, pezsditő, a s z e l l e m e t és a s z e r v e z e t e ket megmozgató hatásáról.
Ezért lehet messzemenően egyetérteni Falusné á l l á s «
pontjával: "Népgazdaságunkban meglehetősen szUk az a s z f é r a , ahol a verseny v a lamennyi formája kibontakoztatható lenne, de ugyanúgy szük az ls. ahol a verseny 4/ semmiféle változatára sem nvilik lehetőség". A verseny
l e h e t s é g e s területeit vizsgálva Tardos Márton három gazdasági s z f é -
rát különböztet meg: "Az elsőbe azoknak a termékeknek é s szolgáltatásoknak a t e r melését és forgalmát kell sorolni, amelyeket a társadalom együttesen, kollektiven fogyaszt (például az oktatási, a z e g é s z s é g ü g y i , az infrastrukturális, a közlekedési stb. szolgáltatások). Nem nehéz f e l i s m e r n i - - irja - - , hogy a gazdaság e s z f é r á j á ban a verseny
lehetőségei minimálisak". "A gazdaság második szféráját sok e g y -
mástól elkülönült fogyasztó, illetve felhasználó jellemzi, ami a verseny elsőrendű feltétele." "A két szféra között szinte átmenetet képvisel azoknak az alapanyagoknak a t e r m e l é s e
és
forgalmazása, amelyekből a népgazdaság ellátását az állam
szavatolni kívánja. . . . A verseny korlátozását gazdaságpolitikai elhatározások indokolhatják. 2/
Wilcsek Jenő (1 967) 823. old.
3/
Román Zoltán (1969) 1027-1028. old.
4/
F a l u s n é Szikra Katalin (1974) 278. old.
S/
Tardos Márton (1972) 911-912. old.
8
Ezzel a hármas b e o s z t á s s a l egyet lehet érteni. Ugy tilnik azonban, hogy a három szférában nem annyira a verseny mérté kélicn van az alapvető különbség hanem qlibán, hogy a gazdasági verseny természete e l t é r egymástól. A szocialista fejlődés során három gazdálkodási elv, vállalati alaptípus alakult ki: a közüzemi, költségvetési
intézményi jellegii ("szmeta"
rendszerű);
az önálló gazdasági elszámolásra
épülő ("hozraszcsot" rendszerű) é s az önállóan gazdálkodó ("teljes gazdasági ön" e l s z á m o l á s " rendszerű) vállalat-típus. Valójában ma is mind a három tipusu vállalat létezik mint a gazdasági-társadalmi alap törvényszerűségeiből következő szük"
A továbbiakban a három v á l l a l a f t i p u s sajátosságainak és gazdasági
versenyhelyzetének körvonalazására törekszünk. A v e r s e n y s z f é r a j e l l e m z ő j e , hogy egymástól elkülönült termelők é s fogyasztók állnak egymással szemben. A versenyszféra szereplői az önállóan gazdálkodó vállalatok.
Sportanalógiánál
maradva ez a szféra
az erők, a képességek közvetlen
ö s s z e m é r é s é n e k - pl. uszó-, futóversenyek - területe. A versenyszférába zések,
sorolhatók a lakosság áruvásárlásai, a beruházási b e s z e r -
a vállalatok egymás
közötti forgalma, a külkereskedelmi kapcsolatok. A
felsorolásból is nyilvánvaló, hogy a v e r s e n y s z f é r a nem homogén, különböző tipusu piacokat foglal magában. Ezeken a piacokon a keresletnek é s a kínálatnak, az áraknak, az egyéni m é r l e g e l é s n e k é s döntésnek, a versenyképességet alakitó tényezőknek meghatározó
s z e r e p e van.
Kétségtelen ugyanakkor, hogy sok ok korlátozza a
piaci tényezők alakulását. Ilyenek pl. az árak klilönUiző árformákba történő besor o l á s a , vagy a lóruházásoknál a kivitelező kijelölése, a termelők számának csökkentése következte-ben a v e r s e n y l ó n
résztvevő szereplők kis s z á m a . Mindezeket
m é r l e g e l v e jogosan ir Tóth T a m á s disszertációjálvin a piaci szereplők " r e j l - ö n á l lóságáról".
?/
Az ö s s z e s
alakitó és korlátozó tényező figyelemhevételével a tervezett piac mű-
ködőképességének versenytársak
átfogó j e l l e m z ő j e
elsősorban a szükséglctkiclégités, az egyes
tevékenységét pedig jól j e l l e m z i egymáshoz viszonyított t e n n é k - é s
árpolitikájuk, piaci részarányuk, gazdasági fejlődésük, valamint jövedelmezőségük irányzata. A vállalatok gazdasági sikere megítélhető a mennyiségi (pl. termelés), ^ G e r g e l y István (1971) 86.1-864. old. 7/
Tóth T a m á s (I 976) 6.1. old. 9
a munkafeltételi (pl. bérezés, a munka minőségi vonásai), a minőségi (a termék, a termelés, a forgalom körében),
a fejlesztési-eszközgazdálkodási
beruházás,
ill.
(pl.
gyártmányfejlesztés,
eszköz" é s
bérjövedelmezőség,
cserélődés),
(pl.
kutatás,
a jövedelmezőségi jellemzők
exportgazdaságosság,
önköltségcsökkentés,
pénzügyi egyensúly) alapján. Mindezek alakulásában a piac, a vállalat piaci f e l t é t e lei és tevékenysége meghatározó s z e r e p e t tölt be. Az alapanyag- é s energia ellátási s z f é r a , az önálló gazdasági elszámolásra épülő szektor j e l l e m z ő j e , hogy a vállalat olyan piaci-gazdasági környezetben működik, amelyre befolyási, ráhatási lehetősége csekély. A verseny nem közvetlen, hanem áttételes.
Az olyan sportolóhoz hasonlítható, aki nem közvetlenül méri ö s s z e tudá-
sát ellenfelével, hanem annak teljesítményével versenyzik (pl. országos csúcs). Egyik erőmű a másikkal nem versenyezhet azzal, hogy elhőditja fogyasztókörét (hár elvileg e z l s elképzelhető),
nem épitenek ki egy városban két csatornázási
rendszert, csak a z é r t , hogy v e r s e n y r e kelljenek egymással, kivételes kuriózum, ha ugynazon az útvonalon két vasúttársaság versenyzik e g y m á s s a l . Ebbenaz esetben a verseny fő formája nem az, hogy az elkülönült piaci szereplők állnak szemben e g y mással,
hanem,
hogy egymástól elkülönülten nyújtott teljesítményeik felülmúlják
egymást. Az ilyen j e l l e g ű verseny e l e m z é s é h e z a piaci eszközök nem e l é g s é g e s e k , hanem piacon kívüli eszközöket is segítségül kell hivni. Az alapanyag- és energia ellátási szektor által szolgáltatott teljesítmény ugyanis általában homogén (pl. v i l l a m o s áram,
vízszolgáltatás,
kéményseprés), a teljesítmény mennyiségét és
minőségét
a népgazdasági t e r v , a kielégítendő szükséglet messzemenően behatárolja é s a
telje-
sítmények ára rögzített. Ennek következtében a piaci jellegű gazdálkodásra korlátozottak a lehetőségek.
Ilyen lehetőségek pl.
a "termelni vagy vásárolni" tipusu
döntés, ha egy termelővállalat eldönti, hogy áram", viz", vagy gázellátását saját segédüzeméből
biztosítsa, vagy üzemtől vásárolja meg. Piaci jellegű a helyettesítő
termékek révén kialakuló verseny, mint pl. a közlekedési eszközök — vasút, utak, hajózás, légi forgalom " közötti teljesítményi, idő és á r v e r s e n y . Ez a lehetőség azonban a nem helyettesíthető termékeknél (pl. vizellátás) e l e s i k . Ezért van
szük-
s é g a piacon kívüli eszközökön alapuló e l e m z é s r e . Ezek közé tartozik a teljesítmény (üzemi) ö s s z e h a s o n l í t á s é s az é r t é k e l e m z é s .
10
Az Üzemi,
illetve t e l j e s í t m é n y - ö s s z e h a s o n l í t á s abból indul ki, hogy szabott áru
t e r m é k e k , tevékenységek e g y b e v e t é s é r e , a legalkalmasabb e s z k ö z az ö s s z e h a s o n l í tó k ö l t s é g e l e m z é s . Az a vállalat s i k e r e s e b b , e r e d m é n y e s e b b a v e r s e n y b e n , a m e l y nek költségei, e r ő f o r r á s "összetétele kedvezőbb. Amennyiben pedig a kiinduló f e l t é telek eltérnek egymástól (pl. az egyik e r ő m ű képes,
mint a másik), ugy
korszerűbb,
nagyobb
teljesítményre
az azonos f e l t é t e l e k k e l rendelkező e g y s é g e k — akár
nemzetközi szintű " ö s s z e h a s o n l í t á s á v a l történhet az összehasonlító é r t é k e l é s . Az e l ő z ő m ó d s z e r n é l sokoldalúbb, t e l j e s e b b képet ad a teljesítményekről az é r t é k e l e m z é s , amely a ráfordításokon kivtll bevonj a az összehasonlító vizsgálatba a p hasznos téssel
tulajdonságokat
i s . Az é r t é k e l e m z é s s e l
/ , a funkció/költség e g y b e v e -
olyan tulajdonságokat l s lehet v i z s g á l n i , amelyeket nem, vagy nem m e g f e l e -
lően fejez ki a z á r .
A használati "használhatósági tulajdonságok között bizonyos v á -
logatásra van szUkség, hogy az alapvető, a meghatározó jellegi! tulajdonságokhoz eljussunk. Ilyenek az áramellátásban pl. a z á r a m e r ő s s é g , a feszültségingadozások m é r t é k e , a vízellátásban pl. a viz t i s z t a s á g a , nyomása, ipari é s l a k o s s á g i f e l h a s z nálásra a l k a l m a s s á g a , a t e l e v i z i ó vételi f e l t é t e l e i , adáshibái stb. - - amely tulajdonságok a z árban nem, legfeljebb f o g y a s z t ó i panaszokban tükröződnek é s t e r m é s z e t e s e n s z e r e p e t játszanak a költségalakulásban. Az együttesen,
kollektiven
fogyasztott
termékeket, teljesítményeket
előállitó
s z f é r a olyan t e l j e s í t m é n y e k r e irányul, a m e l y e k csak részben mérhetők euzakt e s z közökkel.
(A sport példájánál maradva: e g y műkorcsolyázó t e l j e s í t m é n y e ö s s z e t e t t
j e l l e g ű , m e r t az ugrások n e h é z s é g i foka m e l l e t t fontos e l e m e az e s z t é t i k u m . ) A közös fogyasztás j e l l e g ű közUzemi t e l j e s í t m é n y e k r e , a t á r s a d a l m i e l l á t á s r a az a j e l l e m z ő , hogy forgalombahozataluk a hagyományos piaci követelményeknek nem felel meg.
Általában az ár
nem j e l l e m z ő m é r ő e s z k ö z a kereslet é s kínálat, v a l a -
mint a v e r s e n y é s a v e r s e n y k é p e s s é g m e g í t é l é s é r e . E g y r é s z t , m i v e l közös f o g y a s z tás e s e t é n nem egyetlen használó kizárólagos tulajdonává válik a t e r m é k (pl. a park látogatói),
m á s r é s z t az arra rászorulók s z á m á r a biztosított é s - - a nagy számok
törvénye alapján v i z s g á l v a " véletlenszert! az igénybevétel (pl. o r v o s i e l l á t á s ) . Az árat nem (vagy csak r é s z b e n ) a fogyasztó f i z e t i , hanem a k ö z ö s s é g , a m e l y együttesen nem képes azt m é r l e g e l n i , hogy az á r k i f e j e z i " e a teljesítményt, a t e l j e s i t m é "
11
nyeknek milyen r é s z e
fejeződhet ki az árakban, az ár a r á n y o s - e a költségekkel. A
teljesítményeket n e m kizárólag az é l v e z i , aki azokat közvetlenül igénybe v e s z i , h a nem a s z á r m a z é k o s hatások — g a z d a s á g i előny vagy hátrány formájában — a t á r s a dalomban (szűkebb, vagy s z é l e s e b b körben) jelentkeznek. Azaz: a társadalmi e l l á t á s , a közös f o g y a s z t á s áttöri a g a z d a s á g i v e r s e n y kereteit. Társadalmi
ellátásnak,
az e g é s z s é g ü g y i
ellátás,
közös fogyasztásnak minősül többek között pl. a Metró, az á r v í z v é d e l e m .
színvonalát e l s ő s o r b a n a társadalom Az az ár, a m e l y e t a z
Mindhárom esetben a teljesítmények
l e h e t ő s é g e i , t e h e r b i r ó k é p e s s é g e szabja m e g .
igénybevevők, a t e l j e s í t m é n y e k é l v e z ő i fizetnek rendszerint
nincsen arányban, n i n c s e n közvetlen kapcsolatban a konkrét fogyasztással. (A M e t r ó "épités, az o r v o s i
ellátás, az á r v í z v é d e l e m
költségei nem arányosak a b é r l e t -
j e g y , az ingyenes k e z e l é s vagy kedvezményes g y ó g y s z e r e l l á t á s á r á v a l . ) Vannak t é nyezők, amelyek a z árban nem fejezhetők ki, kalkulálhatók. A Metró-jegy
a hagyományos árképzésben n e m
a s z á l l í t á s költségeit hivatott fedezni. Nem s z e r e p e l
a z árban, hogy v i s z o n y l a g csökkent a v á r o s i közlekedés zsúfoltsága, kisebb a b a l e s e t v e s z é l y , g y o r s a b b lett a közlekedés, enyhült a f e l s z í n i közlekedésben a k ö r n y e z e t i ártalom. A teljesítményeknek egy r é s z e aligha számszerűsíthető: a tlidősztlrés és
a tüdőgyógyászat
szenvedéstől
révén megelőzött é s meggyOgyitott megbetegedések r e n g e t e g
mentenek meg sok e m b e r t , meghosszabbítják életüket,
biztosítják
munkaerejüket, e z z e l maguk é s családjuk fenntartását. A teljesítmények hatásából nemcsak
azok r é s z e s ü l n e k , akik közvetlenül igénybe v e s z i k , hanem ennél s z é l e -
s e b b kört é r i n t e n e k . Az á r v í z v é d e l e m , egy víztároló é p í t é s e nemcsak a korábban árvízveszélyes
községeknek e l ő n y ö s , hanem közvetve előnyt jelent a jobb i p a r i - l a -
k o s s á g i v í z e l l á t á s , hajózás, öntözés, halászat stb. r é v é n sok m á s közösség s z á m á ra i s , ugyanakkor
hátrányos mindazoknak, akik telkét, lakását a tároló é p í t é s é h e z
igénybe kellett v e n n i . Mivel a t á r s a d a l m i ellátás t e l j e s í t m é n y e i nemcsak árban fejeződnek ki, és n e m c s a k a közvetlen igénybevevők s z á m á r a jelenthetnek gazdasági előnyt, ennek következtében az e l l á t á s létesítésének é s fenntartásának költségei kizárólag az á r r a l nem szembeslthetó'k.
A verseny ennek
következtében itt módosult értelmet kap. E g y -
r é s z t v i z s g á l h a t ó , hogy adott teljesítményt (Metro, o r v o s i ellátás, á r v í z v é d e l e m
12
s t b . ) mennyire gazdaságosan hoztunk l é t r e é s üzemeltetünk, a z a z az é s s z e r ű takar é k o s s á g mennyiben é r v é n y e s ü l .
M á s r é s z t vizsgálható a z e l l á t á s
minősége, az
Igénybevevők s z á m á r a nyújtott t e l j e s í t m é n y e k é s az érintettek k ö r é t e n é r z é k e l h e t ő gylirliző hatások m i l y e n s é g e . 8/ járás
Az ilyen jellegtl e l e m z é s e k m ó d s z e r e i r e s z á m o s el -
alakult ki. " Ezek sok h a s o n l ó s á g o t mutatnak a már e m l í t e t t é r t é k e l e m z ő é s
költségösszehasonlitó módszerekkel.
A p i a c r a ' i u t á s é s a korlátozó feltételek •
A versenyben való r é s z v é t e l
első
megnyilvánulása a piaci jelenlét. Az a tény
azonban, bogy egy vállalat, egy t e r m é k j e l e n van, fellelhető belföldön, vagy v a l a m e l y i k külföldi piacon, m é g nem j e l e n t i a versenyben való r é s z v é t e l t . Sportnyelven s z ó v a l nem az a c é l , hogy azok között legyünk, akik "futottak m é g " , hanem a h e l y e zettek
között. Sok vállalatunk büszkélkedhet azzal, hogy vagy s z á z országba s z á l l i t
a világpiacon. Közelebbről nézve azonban
kitűnik, hogy s z e r e p e igen alárendelt,
hogy c s a k néhány vállalatnak s z á l l i t v i s z o n y l a g kis volumenben, nyomott áron, olyan tételeket,
és
amelyeket a piacot uraló, v e z e t ő "nagy márkák" "nak, de neki s e m
kifizetődő. Az ilyen jelenlét lehet m u t a t ó s , de nem hatékony é s legfeljebb csak a k kor Indokolt, ha a piacra való bejutás nélkülözhetetlen e l ő f e l t é t e l e . A piacra való bejutáshoz i s m e r n i k e l l , hogy valójában m e n n y i r e zárt a piac, a p o t e n c i á l i s v e r s e n y z ő n e k milyen korlátokkal kell számolnia é s mely területen, m i lyen áron tud belépni a piacalakitó v e r s e n y t á r s a k közé. A piacra való bejutás helyzettel szét.
korlátai távolról s e m csak a s z o r o s a n vett piaci v e r s e n y -
kapcsolatosak, hanem átfogják a vállalat szakmai tevékenységének e g é -
így a s z o r o s a n vett é r t é k e s í t é s i korlátokon kivül ide sorolhatók a t e r m e l é s
korlátozó
feltételei,
a kutatás-fejlesztési
korlátok, e g y e s t e r m e l é s i tényezőkkel
kapcsolatos korlátozó feltételek é s a gazdaságpolitikai-Intézményi korlátok i s .
H in r Ichs, Harley H. - Taylor, G r a e m e M. (1969), Mishan, E . J . (1975)
ÍJ
É r t é k e s í t é s i korlátok közé sorolhatók a z é r t é k e s í t é s hálózati r e n d s z e r e , a k e r e s k e d e l m i bolt", illetve üzlethálózat c s az é r t é k e s i t é s . t e c h n i k a i feltételek (logistics). A hálózat nem feltétlenül a t e r m e l ő vállalat r é s z e , hanem v e l e g a z d a s á g i - é r d e k e l t s é g i kapcsolatban á l l ó vállalatoktól is állhat. Az érdekeltség hiányát j e l z i az alábbi példa: "A teflon edényt v á s á r l ó nagy- é s k i s k e r e s k e d e l m i vállalatok 50-60 ezer f é l e c i k k e t forgalmaznak. Ezek közül csak e g y , számukra nem kiilönnsebtón fontos cikk a teflonedény." ^ É r t é k e s í t é s - t e c h n i k a i feltétel - a termék jellegétől, függően - pl. a hütőlánc a gyártól a f o g y a s z t ó i g (pl. é l e l m i s z e r n é l ) ; a g a r a n c i á l i s é s garancián tuli javitó-,
szerviz", a l k a t r é s z e l l á t ó hálózat (pl. tartós fogyasztási cikknél); a c é l s z e -
rű, hatékony a l k a l m a z á s t e l ő s e g í t ő szakképző, lói
tótanitó,
ü z e m e l é s i , ill. felhaszná-
tájékoztató é s oktatási rendszer (pl. m ű s z e r e k n é l ) stb. Önmagában kiváló t e r -
mékek
használhatóságát é s igy árát csökkenti, eladhatóságát megnehezíti, sőt aka-
d á l y o z z a , ha csak a termékeket hozzák forgalomba, de nem biztosítják hozzá a használathoz nélkülözhetetlen m e g f e l e l ő technikai feltételeket. Az é r t é k e s í t é s i
korlátok közé tartozik, ha a gyártott t e r m é k , a vállalat nem
kellően i s m e r t é s
e l i s m e r t . Ezt a korlátot a írva korlatban mint a reklám" és pro-
pagandatevékenység
színvonalát
fejezik ki. Л korlátot több tényező
e m e l i a piacra belépni szándékozó e l é .
együttesen
Az e l s ő a reklám é s propaganda szakmák,
termékfajták s z e r i n t adott színvonala. Sok m á s termékhez képest kiugróan magas a kozmetikai cikkek é s m o s ó s z e r e k r e k l á m k ö l t s é g e hazánkban i s , valamint a fejlett tőkés országokban (Nyugat "Európában e l é r i a z é r t é k e s í t é s 15-10 %"át). Az újonnan
tólépő
s z á m á r a a reklám - é s propagandaköltség
tóruházásként
lentkezik, hiszen n i n c s e n
módjában — különösen az e l s ő időtón
megtérülésre
Ezért vannak előny tón a nagyobb vállalatok. Az USA é s
számítson.
--,
je-
hogy g y o r s
Nyugat-Európa között "nincsen lényeges különbség a reklám m é r t é k e és hatása t e kintetétón, kivéve a nagyszalxísu T V - r e k l á m hiányát a legtöbb európai országban. . . . Ugyanakkor mind Európában, mind az USA-ban a nagyvállalatok piaci r é s z e s e 10/ d é s é n e k növeléset s e g í t i elő".
<)
' Laki Mihály (1975) 194. old.
' "/Katona G. " S t r u m p e l , 11. " Zahn, E. (1971) 115. old.
14
Korlátozó tényező, hogy a piacra újonnan jött reklámja csak akkor számithat s i k e r r e , ha e l é r h e t i a f i g y e l e m f e l k e l t é s n e k azt a "kritikus tömegét", ahol az uj infQrm á c i ó m á r kezd m e g r ö g z ő d n i az érdekeltekben. A z a z nem e g y s z e r i ,
alkalomszerű
r e k l á m r a van s z ü k s é g , hanem tartós b e f o l y á s o l á s r a . A reklámhatás r ö g z ő d é s é h e z n e m c s a k azon a színvonalon legyen a reklám, a m e l y e t a már befutott v e r s e n y t á r sak kialakítottak, hanem annál átütőbbet kell e l é r n i , ami fokozott anyagi, s z e l l e m i é s pénzügyi befektetést igényel. Ebből adódik egy további korlátozó tényező: a piacon v e z e t ő helyet elfoglalók olyan v e r s e n y b e kezdhetnek pozícióik védelmében, amelyben az újonnan jött f e l t é t lenül kedvezőtlen helyzetben van. Ebből következik, hogy az uj belépő a reklám korláton akkor tud úrrá
lenni, ha m á s területen i s tevékenykedik, ahonnan kellő
e r ő f o r r á s t tud elvonni ahhoz, hogy a behatolás akadályain felülkerekedjen. Erre volt jó példa a g y ó g y s z e r i p a r v e r s e n y e "Fabulon"
készítményeivel a kometikai
ipar
tradicionális t e r m é k e i v e l s z e m b e n . A t e r m e l é s i - p i a c i korlátok között e l s ő helyen a piac koncentráltságának m é r t é két s z o k á s e m l í t e n i . stb.
A korlátozott verseny különböző formái; a monopol, oligopol
piaci s z e r k e z e t é s a vállalatok ö s s z e f o n ó d á s á n alapuló versenykorlátok képe-
zik a p i a c r a belépni é s ott tartósan megmaradni szándékozó vállalat s z á m á r a a l e g főbb akadályt. A koncentráltság fokát általában azzal m é r i k , hogy a legnagyobb vállalatok a s z a k m a i forgalomnak mekkora hányadát gyártják. A m a g a s koncentrációjú s z a k m á k ban a
legnagyobb vállalatok a r r a hivatkoznak, hogy a bonyolult g y á r t á s i eljárások
miatt e g y r e s z é l e s e b b körben nélkülözhetetlenek a termékek előállításához hatalmas t e r m e l ő b e r e n d e z é s e k , valamint a vertikális, h o r i z o n t á l i s melési-együttmüködési
ill. l a t e r á l i s irányú t e r -
kapcsolatok. Ezt az é r v e t m á r vagy két évtizede a szakmák
t ö b b s é g é r e megcáfolták.
15
'
х/
Vallalati é s g y á r i koncentráció 1958-ban az Egyesült Államokban (A legnagyobb vállalatok
kumulált • t e r m e l é s e
a s z a k m a ö s s z e s t e r m e l é s é n e k %-ában) Termék Vállalatok (gyárak) száma:
Vállalati koncentráció Gyári koncentráció — 4 8 20 50 4 8 20 50
F é m d o b o z o k , kannák
80
89
97
99
na.
19
30
58
Gázgyártás
79
88
94
98
na.
na.
25
38
Autó" é s motorgyártás
75
81
89
94
12
20
38
48
Izzólámpa
92
97
99
na.
42
66
91
E l e m é s akkumulátor
64
81
91
na.
28
46
74
Gumiabroncs é s "belső'
74
88
99
28
40
65
98
Aluminium (hengerelt é s préselt)
78
85
91
97
27
44
63
87
Biszkvit é s s z á r a z t é s z t a
65
72
82
92
26
32
54
79
96
Gőzgépek é s turbinák
87
90
99
na.
84
98
V a s ú t i mozdonyok
95
99
99
91
97
99
Csokoládé é s kakaó cikkek
71
84
98
na.
84
98 81
89
84
96
Fényképészeti felszerelés
65
74
85
93
na.
72
Transzformátorok
71
84
94
98
na.
na.
X/ Blair, John M. b e s z á m o l ó j a . - Közli: E c o n o m i c Concentration. Hearings before the Subcommittee of Antitrust and Monopoly of the Committee on the Judiciary. United States Senate 89. C o n g r e s s . - Part 4. Concentration and E f f i c i e n c y . Washington, 1965. 1 7 1 9 - 2 0 . old.
Az ö s s z e á l l í t á s b ó l nyilvánvaló, hogy c s a k kivételes az olyan szakmák, termékek köre (pl. vasúti mozdonyok), ( o l i g o p o l - ) helyzet veteli.
azért
ahol a vállalat
m é r e t e azért lett ó r i á s i , a monopol"
s z ü k s é g s z e r ű , m i v e l a gyártási koncentráció ezt m e g k ö -
Az e s e t e k többségében, ha csak a t e r m e l é s i oldalról indulunk ki, ugy n e h e -
zen lenne indokolható a vállalati koncentráció kialakulása.
16
A v e r s e n y b e n s z á m o t t e v ő partnerek közé való bejutás korlátja lehet, hogy nagyok és
e g y r e növekvóek a z optimális t e r m e l é s i
méretek. "A Péti NitrogénmUveknél
1932-ben Üzembe helyezett egyik technológiai sor 7 et ammóniát t e r m e l t
évente
a
150 et
közelmúltban
ammónia/év
befejezett beruházással belépő uj ammóniaüzem é p í t é s é n é l
kapacitású
t e r m e l ő vonalakat létesítettünk.
. . . Az 1938-49 években
Üzemelő kénsavgyárak alapvető k e r e s z t m e t s z e t é n e k , a kontakt-kemencének évi kapacitása 3 - 4 et volt, a m i . . . 1963 "65 "re 100 e t / é v - r e e m e l k e d e t t . . . A kőolajfeldolg o z ö Iparban . . . a kapacitás-nagyságrend 1 0 " 2 0 - s z o r o s á r a n ő t t . " 1 " / Az újonnan jött, a kezdő é s a szakmában i s m e r e t l e n vállalat s z á m á r a a kockázatcsökkentés egyik formája, ha viszonylag kisebb t e r m e l é s i volumenre m é r e t e z i
ter-
m e l é s i kapacitását. Ugyanakkor azonban e z z e l a döntéssel a v e r s e n y k é p e s s é g egyik fontos e s z k ö z é r ő l : a t ö m e g s z e r U s é g dományos
költségelőnyéről
mond le. "A Szovjetunió Tu" 3 3
Akadémiájának egyik bizottsága egy 1513 m "es é s egy 2186 m "es kohó
tizemének vizsgálata
alapján arra a következtetésre jutott, hogy a nagyobb e g y s é g
fajlagos kokszfogyasztása 8, fajlagos b e r u h á z á s i költsége 10, t e r m e l é k e n y s é g i s z í n vonala 53 százalékkal kedvezőbb. 1 , 1 ^ A z U z e m m é r e t e k növelése a kedvezőbb költségalakulás érdekében a legtöbb szakmában é r v é n y e s ü l ő j e l e n s é g . A termékválaszték
differenciálódása
további korlátozó tényező a z újonnan jött,
belépni szándékozó vállalat s z á m á r a . A differenciálódás kettős hatású. A t e r m e l é s ben lehetővé
t e s z i , hogy e g y - e g y v é g t e r m é k gyártott mennyiségét jóval meghaladó
t ö m e g s z e r U s é g valósuljon m e g az a l k a t r é s z e k ,
fődarabok, alkotóelemek
gyártásá-
ban, a z a z a t e r m e l é s i volumenből e r e d ő költségelőny, k ö l t s é g d e g r e s s z l ó fokozódik. A m á s i k hatás az é r t é k e s í t é s b e n é r v é n y e s ü l , amennyiben a s z é l e s v á l a s z t é k vonzó hatású a v e v ő r e , növeli a már befutott v á l l a l a t jó hírnevét. Ugyanakkor az é r t é k e s í t é s i hálózat, a reklám" é s propaganda "költség nagyobb forgalomhoz kapcsolódik, tehát a f a j l a g o s költség csökken.
10/
H/
S z e k é r Gyula (1970) 383. old.
I d é z i : Iványi Attila Szilárd (1976) 1238. old.
17
Az újonnan jött s z á m á r a az a l e h e t ő s é g marad, hogy vagy szűkebb választékát a versenyképessége megőrzése t é k e s í t é s i költségeket,
érdekében alacsonyabb áron adja, vagy növeli az é r -
hogy s p e c i a l i z á l t termékére felhivja a figyelmet. Mivel
mindkét esetben c s a k korlátozottan, kompromisszumok árán r é s z e s ü l h e t a differenciált termékválasztékhoz tartozó
tömegszerUség előnyeiből, ennek következtében
hátrányos helyzetije kerül. A korlátok egyik
sajátos formája a műszaki kutatásokhoz é s a kutatási e r e d m é -
nyek felhasználásához kapcsolódik. A kutatások k ö l t s é g e s e k , sőt gyakran m e g v a l ó síthatatlan az "ujrafeltalálás" a tapasztalatlan, összehangolatlan kutatógárdával. Kutatási eredményeket
licenc formájában csak akkor engednek át, ha már az abból
e r e d ő többletjövedelmet lefölözték. A találmányok gyakorlati hasznosítását m e g n e h e z í t i , hogy a f e j l e s z t é s , a t ö m e g s z e r ü
gyártás
megszervezése
komplex feladat,
amelyhez s z ü k s é g e s feltételeket uj v á l l a l a t csak ritkán képes előteremteni. A s z e r v e z é s i tapasztalatok,
a know "how á t e n g e d é s e pedig a már befutott cégek Üzleti e l -
képzeléseitől
fligg.
"konverteres
acélgyártás
s z á z a l é k beruházási százalékig
Ugyanakkor az uj technika alkalmazása
a korábbi Siemens "Martin r e n d s z e r r e l szemben 25"30
megtakarítást
terjedő csökkentését
gépkocsi m o t o r g y á r t á s
nélkülözhetetlen. A
é s az a c é l t e r m e l é s i
költségeknek néhol 4 0 - 4 5
e r e d m é n y e z i . Automatikus gépsorok beállítása a
munkabérköltségeinek 40"50 s z á z a l é k o s csökkentésére v e -
zethet. A Pilkington-féle float (lebegő) üveggyártás! e l j á r á s s a l . . . a régi t e r m e l é s i költség 75 s z á z a l é k á é r t állitható e l ő jobb mlnőségU üveg a beruházási költségek
„12/ egyharmadának m e g t a k a r i t á s a v a l . ' A korlátok s a j á t o s formája, ha elzárják az uj vállalatot a t e r m e l é s egyes f e l t é teleitől. Ez a h e l y z e t e g y e s t e r m é s z e t i kincsek, nyersanyagforrások e s e t é t e n , ahol a tőkés monopolhelyzet bázisa a bányák kizárólagos tulajdona, a legkedvezőbb l e l ő helyek e l l e n ő r z é s e . A korlátok s a j á t o s területe a pénzügyi korlát. E l m é l e t i l e g a bank minden kedvező kimeneteld b e f e k t e t é s h e z hitelt nyújthat. A beruházási hiteleknél a s o r o l á s i mutató a nagyvállalatok
számára
előnyt biztosit. A külkereskedelmi hiteleknél i s a nagy
volument exportáló vállalatok vannak kedvezőbb helyzetben. 12/
R a y , G . F . (1971) 89. old.
18
A versenytársak
r é s z é r ő l é r v é n y e s ü l ő korlátokon kivlil gyakoriak az intézményi
korlátok. Ezek s o k f é l é k lehetnek. Egyik csoportjuk a n e m z e t i sajátosságokból kö~ vetkezik,
mint pl.
a mértékegységek
különbözősége, a szabványok, biztonsági,
é r i n t é s v é d e l m i , környezetvédelmi, o r v o s e g é s z s é g ü g y i stb. e l ő í r á s o k e l t é r é s e . Egy m á s i k csoport nyíltan v e r s e n v k o r l á t o z ó t e r m é s z e t ű mint pl. a z importvámok, behozatali kontingensek, (a Közös Piac e s e t é b e n ) a v á m k e z e l é s i é s e g y é b illetékek További
korlátozó t é n y e z ő lehet, ha a
stb.
n e m z e t i ipar foglalkoztatása é s fellendítése
érdekében kooperációra, külföldi továbbfeldolgozásra szorítják a külföldi szállítót. E z é r t történik az alkatrészként való import s z á l l i t á s , bizonyos tartozékok h e l y s z i n i s z e r e l é s e , vagy a s z á l l i t ó e s z k ö z m e g v á l a s z t á s i kényszer. Az i s m e r t e t e t t
korlátozó tényezőknek
e l t é r ő s z e r e p e é s súlya van a különböző
szakmákban é s országokban. Gyakran n e m i s egyetlen tényező akadályozza vagy n e hezíti a piacra való
bejutást, hanem több tényező együttesen é r v é n y e s ü l . Amint "
hogy nagyon e l t é r ő annak l e h e t ő s é g e , hogy a z akadályokat leküzdjék, vagy tompitsák. Kétségtelen a felhozott pékiák alapján, hogy — sportnyelven szólva - - a piacra való bejutásnál az újonnan jött az e s e t e k többségéiben nem indul "azonos startvonalról",
nőm kerül "azonos súlycsoportba" v e r s e n y z ő t á r s a i v a l . A hátrányok ledolgo-
z á s a sok esetben ilyen körülmények között, bár nem feltétlenül lehetetlen, de r e n d kívüli e r ő f e s z í t é s t
követel. Az e g y e s sportokban k ö z i s m e r t a " k i e m e l é s i " e l j á r á s .
A többi v e r s e n y z ő e g y m á s s a l s z e m b e n kiharcolva az előrejutást, már fáradtan, j e lentős
igénybevétel
után jut oda, hogy a kiemeltekkel megküzdjön. Bármennyire i s
indokolják a k i e m e l é s t , m é g i s vét az e g y e n l ő s é g e l v é v e l s z e m b e n .
Versenyképesség
A v e r s e n y k é p e s s é g azoknak a feltételeknek az ö s s z e s s é g e , amelyek a versenyben való helytállást lehetővé t e s z i k . A sportból vett analógiát tovább folytatva ilyenek a z edzési és felkészítési
technikák, a m e l y e k a fizikai á l l ó k é p e s s é g , a lelki-pszichikai
e r ő n l é t , a v e r s e n y z é s i m ó d s z e r e k é s taktika, valamint sok m á s területen olyan ala"
19
pokat biztosítanak, a m e l y e k elősegitik, hogy a sportoló a versenyek feszült légkörében b e l s ő erőit e r e d m é n y e s e n tudja koncentrálni. Ma már a sportban való
felkészí-
t é s tudományos igényű feladat, amelyhez n e m c s a k tapasztalt sportolók, edzők, de a legkülönbözőbb s p e c i a l i s t á k segítségét v e s z i k igényije, hogy a v e r s e n y z ő e g y é n i s é g é hez
szabott é s az állandóan fejlődő v e r s e n y t á r s i teljesítményekkel é s v e r s e n y z é s i
m ó d s z e r e k k e l l é p é s t tartó e d z é s t e r v e t dolgozzanak ki. Hasonló a helyzet a v e r s e n y k é p e s s é g g e l a g a z d a s á g i v e r s e n y területén i s . A v e r s e n y k é p e s s é g g e l kapcsolatban a tőkés elméletlien többféle koncepció i s m e r t . 13/ Az egyik elmélet
a v e r s e n y k é p e s s é g akcióterületeit e m e l i ki. A "négy P" (product,
p l a c e , promotion, p r i c e , - - termék, piac, propaganda, ár) a vállalatok é r t é k e s í t é s i politikájának legfontosabbnak tekintett e l e m e i t e m e l i ki, azokat az akcióparamétereket, amelyek a v e r s e n y
s i k e r e szempontjából lényegesek. Ezeknek az eszközöknek
pontos időzitésétől, h e l y e s e n adagolt arányától é s hatékony kombinációjától ("mix"), valamint a f o g y a s z t á s , a v á s á r l á s
sajátos jellegétől függő alkalmazásától várja a
piaci s i k e r t . 14/ Egy másik e l m é l e t
a v e r s e n y k é p e s s é g taktikai-stratégiai oldalát e m e l i kl. A
"négy 0" (objects, o b j e c t i v e s , organisation, operations ~ tárgy,
cél,
szervezet,
c s e l e k v é s ) e l m é l e t e abból Indul ki, hogy a v e r s e n y k é p e s s é g , a piaci s i k e r , a m a r keting-eszközök hatékony
felhasználása koordinált c s e l e k v é s t követel. Előfeltétele
a körülmények, a l e h e t ő s é g e k gondos e l e m z é s e , a c s e l e k v é s , a piaci akciók t e r v e zése
és
az alkalmazott intézkedések folyamatos e l l e n ő r z é s e , nem utolsó sorban a
kialakitott koncepció menetközbeni c s i s z o l á s a , továbbfejlesztése érdekéljen. 15/ Egy további e l m é l e t i közelités dul e l .
a gazdálkodó s z e r v e z e t , a vállalat oldaláról i n -
A vállalatot m i n t rendszert s z e m l é l i egy olyan gazdasági környezetben.
a m e l y magában is r e n d s z e r n e k tekinthető. A vállalat és a vállalatot körülvevő g a z d a s á g i - t á r s a d a l m i környezetet j e l l e m z i , hogy nem statikus, hanem állandóan változik. 13/ McCarthy, E. J e r o m e (1968) 32. old. 14/
K o t l e r , Philip (1972) 91. old.
15/
E m e r y , F. E. " T r i s t , E. L. (1969) 256. old.
20
A vállalat mint r e n d s z e r é s a környezet mint egy s z é l e s e b b r e n d s z e r állandó kölcsönhatásban van.
Mindez m e g s z a b j a azoknak a tényezőknek a m o z g á s f o r m á i t ,
a m e l y e k a r e n d s z e r e k működését, egymásrahatását alakítják. Ezekből kiindulva a s z e r z ő k e l m é l e t i l e g négy f e j l ő d é s i lépcsőt, e l e m i strukturát különböztetnek m e g . A legegyszerűbb
struktura a klasszikus
tőkés piaci szabad verseny modellje,
ahol e g y m á s t ó l független t e r m e l ő k é s fogyasztók találkoznak. A piaci s z e r e p l d w-k csak rövidtávú taktikai v e r s e n v c é l j a i vannak, n e v e z e t e s e n minden t e r m e l ő arra t ö r e k s z i k , hogy eladja áruját, minden fogyasztó, hogy a z általa keresett cikkekhez hozzájusson. A következő
— az előbbinél bonyolultabb
d á s r a kerül s o r e g y s é g alakul ki;
"
struktura keretében differenciáló-
mind a t e r m e l ő k , mind a fogyasztók körében. E g y - e g y domináló ez
a korlátozott
"
monopolisztikus
"
tőkés piaci v e r s e n y
m o d e l l j e . A monopolista hatást gyakorol e g é s z g a z d a s á g i - t á r s a d a l m i környezetére. Hatására a z á r u c s e r é t már nem a véletlen irányitja, hanem a monopolista tudatos befolyása. Ez kikényszeríti, hogy a rövidtávú taktikai megfontolások kuljon
--
mellett
kiala-
e l s ő s o r b a n a nagyméretű monopolegység keretében — a hosszabb távú
stratégiai koncepcióra törekvő gondolkodásmód. A harmadik tipusu struktúrában állandó v á l t o z á s , f e s z ü l t s é g van annak következtében, hogy néhány g a z d a s á g i l a g e r ő s s z e r e p l ő között meg-megujuló harc alakul ki. E z az o l i g o p o l - p i a c m o d e l l j e , ahol a z oligopolisták e g y m á s közötti harca a v e v ő kért, a piaci b e f o l y á s é r t hat nemcsak a fogyasztókra, hanem érinti a többi t e r m e lőt i s é s a z e g é s z g a z d a s á g i - t á r s a d a l m i környezetet. Ebben a kiélezett versenyben a gvors manőverezés
érdekében minden s z e r v e z e t erőinek koncentrálására kény-
s z e r ü l . A kialakuló f e s z ü l t s é g e k időleges feloldása a z oligopolisták közötti hallgatólagos m e g e g y e z é s s e l valósul m e g . A negyedik tipus dinamikus
rendszer
olyan é r t e l e m b e n , hogy nemcsak a piaci
v e r s e n y t á r s a k által Indukált, hanem a g a z d a s á g i - t á r s a d a l m i környezetből
kjinduló
változásokkal, váratlan f e s z ü l t s é g e k k e l is s z á m o l . Ezek a hatások véletlenszerűek a piaci s z e r e p l ő k szempontjából — előrelátni é s befolyásolni a környezeti hatásokat c s a k
korlátozottan, vagy egyáltalában nem képesek. Ez a tipus j e l l e m z i a m o -
dern társadalmakat, ahol a különböző piacokon
21
belüli, a piacok közötti é s a kör"
nyezeti
— é s p e d i g a nemzeti é s n e m z e t k ö z i környezetből adódó
--
változások,
k o m p l e x hatások, bonyolult kölcsönhatások é s az ebből adódó bizonytalanságok e g y i d e j ű l e g érvényesülnek. A háromféle - " é s sok tekintetben vitatható - - közelítés egyértelműen é r z é k e l t e t i , hogy a v e r s e n y k é p e s s é g ö s s z e t e t t j e l e n s é g , amelyben e g y r é s z t az akcióparamét e r e k , m á s r é s z t a c s e l e k v é s i m ó d s z e r e k , továbbá a piaci és környezeti s z e r v e z e t e k erővonalai é s e g y m á s r a h a t á s a i érvényesülnek. Hiányzik k ö z e l í t é s i módnál l y e k alkalmassá
azonban mindhárom
azoknak a feltételeknek é s tulajdonságoknak az e l e m z é s e ,
ame-
(hiányuk alkalmatlanná) teszik a vállalatot arra, hogy v e r s e n y k é -
p e s legyen. A továbbiakban néhány i l y e n f e l t é t e l r ő l l e s z s z ó . 1. A v e r s e n y k é p e s s é g kiindulópontja a szükséglet f e l i s m e r é s e é s nvomonkövetése.
Nemcsak és
nem elsősorban a m e g l é v ő (deklarált), hanem a lappangó (látens)
é s a l e h e t s é g e s (potenciális) igények f e l i s m e r é s e . A szükséglet változó, r é s z b e n az e g y é n i , k ö z ö s s é g i é s társadalmi igények f e j l ő d é s e miatt, de legalább ilyen m é r t é k ben annak következtében, hogy a technikai-tudományos haladás, a kutatási e r e d m é nyek a l k a l m a z á s b a v é t e l e uj f o g y a s z t á s i - f e l h a s z n á l á s i - a l k a l m a z á s i
lehetőségeket
nyit m e g . A szükségletek vállalati m e g í t é l é s é b e n gyakori a beidegződésen alapuló s z e m l é l e t m ó d , ami a l e h e t ő s é g e k l e s z ű k í t é s é v e l jár é s csökkenti a v e r s e n y k é p e s s é g e t . S i kert
az alkotó m e g l á t á s o k , a kreativ
m ó d s z e r e k hozhatnak. Jellemző példát nyújt
e r r e az USA s z e m é l y a u t ó ipara, a m e l y a nagy méretű "országúti cirkálók" g y á r t á sára és
rendezkedett be. A külföldről importált kis" é s középméretű gépkocsik s i k e r e
n e m utolsó sorban az üzemanyaghiány
bizonyította logikájuk hibás, túlhaladott
v o l t á t é s k é n y s z e r í t i ki az Üzletpolitika módosítását. A szűkségletklelégités
a konkrét termék f o g y a s z t á s a , használata, szolgáltatás
igénybevétele r é v é n valósul m e g , de maga a s z ü k s é g l e t ennél s z é l e s e b b kategória — valamilyen h a s z n o s , tős
komplex t e l j e s í t m é n y i r e n d s z e r r e irányul. A termék ket-
é r t e l e m b e n i s c s a k leszükitetten j e l z i az igényelt t e l j e s i t m é n y r e n d s z e r t . E g y -
részt
sokféle t e r m é k lehet alkalmas a konkrét s z ü k s é g l e t k i e l é g í t é s é r e . A t e r m é k -
v á l a s z t é k é s az e g y m á s t h e l y e t t e s í t ő t e r m é k e k
létjogosultságának e z az alapja.
M á s r é s z t az igény valójában nem t e r m é k r e irányul, hanem olyan termékek, szol"
22
gáltatások, m ü v e l e t e k , stb. s o r á r a , ö s s z e t e t t r e n d s z e r é r e , a m e l y e k hasznos tulaj donságai, együttes
t e l j e s í t m é n y e r é v é n kielégíthető a s z ü k s é g l e t . Nem rántott h ú s -
ra irányul a s z ü k s é g l e t , hanem olyan é t k e z é s i r e n d s z e r r e , olyan ételekre, amelyek e l k é s z í t é s i módja, i z e , mennyisége, tálalási módja stb. m e g f e l e l igényünknek ( a m i történetesen
a rántott hus, de m á s f é l e é t e l l s lehet). Nem Istopirinre van s z ü k s é -
günk, hanem olyan o r v o s i - e g é s z s é g ü g y i
e l l á t á s i r e n d s z e r r e , amely m e g e l ő z i , i l -
letve e l m u l a s z t j a a m e g f á z á s t . Nem l e v e l e t irunk é s adunk a postára, hanem olyan k ö z l é s i r e n d s z e r t igénylünk, amelynek s e g í t s é g é v e l gyors t á v k ö z l é s i lehetőség nyi" lik.
Nem f o r g á c s o l ó g é p r e van s z ü k s é g , hanem olyan megmunkálási
eljárásra,
amelynek s e g í t s é g é v e l a s z ü k s é g e s a l k a t r é s z e k előállíthatók. 2. V e r s e n y k é p e s s é g meghalsz"
elképzelhetetlen
k o r s z e r ű s é g nélkül. "Kezdeményezz vagy
- - n e m z e t k ö z i l e g i s m e r t s z a k m a i s z ó l á s m o n d á s . A m i v e l azt fejezik ki,
hogy aki nem fogékony a z uj megoldásokra, n e m alkalmazza őket, az lemarad, A k e z d e m é n y e z ő "innovátor"-tipusu
é s a hagyományos módon gazdálkodó vállalatok
f e j l ő d é s i ütemét hasonlitja ö s s z e h o s s z a b b távra a téma kiemelkedő szakértője Mansfield p r o f e s s z o r :
Átlagos é v i növekedési ütem a s i k e r e s kezdeményezők
_
x/ /
é s a többi (hasonló méretű) vállalatnál az Egyesült Államokban
jjv
É v i átlagos növekedési ütem % innovátorok
többi vállalat
I. AcéÜpat; 1916-1926 1926-1935 1935-1945 1945-1954
13.7 6.5 3.4 3.2
3.7 3.3 2.0 2.4
13.1 7.9 3.6 6.7
6.6 4.1 3.6 4.2
П. Kó'olajfeldolgozás 1921-1927 1927-1937 1937-1947 1947-1957
x / M a n s f i e l d , Edwin: Entry, G i l b r a t ' s Law, Innovation, and the Growth of F i r m s . A m e r i c a n E c o n o m i c Review, 1962. 1023-51. old. 23
A z újra való fogékonyságot általában c s a k a m ü s z a k i megoldásokra szokás é r t e l m e z n i . Valójában a tudományos"mUszaki haladás nemcsak a t e r m é k - é s t e c h n o l ó g i a - f e j l e s z t é s t é r i n t i , hanem a vállalat v e z e t é s i stílusát i s , nemcsak a t e r m e l é s t , h a n e m k e r e s k e d e l m i m ó d s z e r e i t i s f e j l e s z t i é s a munka" é s ü z e m s z e r v e z é s minden t e r ü l e t é n s z e r e p e t j á t s z i k . Ezek együttes k o r s z e r ű s é g e s e g i t i a vállalat v e r s e n y képességét. 3. A v e r s e n y k é p e s s é g
f e l t é t e l e , hogy
i s m e r n i kell a versenytársakat, é s p e d i g
k e t t ő s értelemben: m i r e képesek, m i l y e n szinvonalon állnak a versenytársak, amibe b e l e é r t e n d ő , hogy az e r ő s oldalaik mellett m e l y e k a gyengeségeik. Továbbá v i z s g á l ni kell azt i s , hogy
— a z eddig i s m e r t e t e t t r e n d s z e r s z e m l é l e t alapján állva — hol
tűnik e l ő "fehér folt", ki nem használt l e h e t ő s é g , de legalábbis nem kellő s z í n v o n a l o n nyújtott t e l j e s í t m é n y — a v e r s e n y t á r s a k mellett a m i számunkra. E z a s z e m l é l e t alapvetően különbözik a hagyományos A konkurrenciavizsgálat részarány
— amely
konkurrenciavizsgálattól.
abból indul ki, hogy mekkora a piaci részarány é s e z a
egyben a piaci befolyás kifejezője - hogyan változik. A kon-
k u r r e n c i a v i z s g á l a t hátterében azonos termékfajták mérkőznek e g y m á s s a l . V a l ó j á ban a s z ü k s é g l e t k i e l é g i t é s i módok, a különböző versenytársak által nyújtott t e l j e s í t m é n y e k alapján kaphatunk r e á l i s képet a konkurrensek v e r s e n y k é p e s s é g é r ő l . A hagyományos
konkurrenciavizsgálattal szemben a " m i r e képes a v e r s e n y t á r s "
k é r d é s f e l t e v é s annyiban újszerű, hogy a v e r s e n y t á r s a k t e l j e s tevékenységét, nem p e d i g csak egyetlen - - bár kétségtelenül j e l l e m z ő - - sikeradatát, a piaci részarány a l a k u l á s á t nézi. A piaci r é s z a r á n y nem i s mindig fejezi ki a piaci befolyást. A konkurrenciavizsgálat az e g y e s v e r s e n y t á r s a k a t egyenként nézi, a v e r s e n y k é pességen
alapuló v i z s g á l a t célja, hogy a z ö s s z e s v e r s e n y t á r s együttes t e l j e s í t m é -
n y é t s z e m b e s í t s e a p i a c által igényelt, vagy igényelhető teljesítmény "színvonallal. E z a s z e m b e s i t é s adhat végül
is v á l a s z t azokra a "fehér foltokra", amelyek k i e l é -
g í t é s é r e törekedve v e r s e n y e l ő n y r e lehet s z e r t tenni. 4. A v e r s e n y k é p e s
vállalat, amennyiben
akkor
a szükségletkielégités
része
stratégiai t e r m é s z e t ű , m á s i k
az ellátandó tevékenységből indul ki,
különböző alternatívájával kerül s z e m l ó . Ezek egyik csoportja taktikai. Stratégiai
megfontolások
h o s s z ú távon m e g h a t á r o z ó jellegűek. Ilyen jellegű, ha pl. dönteni kell a közúti j á r -
24
mügyártás é s f e j l e s z t é s tekintetében. Gyártsunk autót, a u t ó t e s z t , teherautót, h e l y közi, vagy v á r o s i célú közlekedési e s z k ö z t , kis", közép-, vagy nagyméretű, teh.erbirásu jármüveket.
Megvan-e a gyártás é s a f e j l e s z t é s használati feltétele, a z ú t -
hálózat, a j a v i t ó - s z e r v i z , az üzem anyagéi lá tó b á z i s , biztositott"e az e l h e l y e z é s , a k ö r n y e z e t v é d e l e m , stb. követelménye, hogyan harmonizál a közúti gépjármüfejlesz t é s a közlekedés m á s ágaival, a helyettesítő, rokon, kiegészitő szolgáltatásokkal. Az eddig i s m e r t e t e t t
szempontok j e l z i k a f e j l e s z t é s l e h e t ő s é g e i t és korlátait.
Közkeletű v é l e m é n y s z e r i n t t e r m é k - s p e c i a l i z á c i ő r a van s z ü k s é g . Ha azonban a z e l látandó, a f o g y a s z t ó - f e l h a s z n á l ó által igényelt teljesítményt tartjuk s z e m előtt, a k kor a s z ü k s é g l e t e k
e g y - e g y komplex s z e g m e n s é n e k k i e l é g í t é s é r e van szükség. Más
példával é r z é k e l t e t v e a Mindegyikhez m á s
terotválkozás
teljesítmények
k r é m , a villanyborotva "száraz").
történhet k é s s e l , z s i l e t t e l , villanyborotvával. kapcsolódnak (pl.
késhez borotvaszappan vagy
Talán ennél m é g fontosabb két egymáshoz kap-
c s o l t tényező. Az egyik a szUkségletkielégités tendenciája (pl. a villanyborotvahasználat n ö v e k e d é s e ) é s a műszaki f e j l ő d é s Üteme, iránya. Felhozott példánkban mindhárom területen m ű s z a k i fejlődés valósul meg. a k é s e k a c é l m i n ő s é g e , tartóssága e g y r e javul, a z s i l e t t - p e n g é k minőségének javulása m e l l e t t kialakították
pl. a kettősélU készülékeket, a villany borotváknál pedig a l e g -
változatosabb technikákat alkalmazzák. Amikor a vállalat a szUkségkielégités a l t e r natívái között dönt, akkor m é r l e g e l n i e kell t e l j e s m ű s z a k i - t e r m e l é s i - a n y a g e l l á t á s i kooperációs "kereskedelmi stb. Ijázisát é s hátterét. Nyilvánvalóan olyan irányú s p e c i a l i z á c i ó r a fog törekedni, ahol - - potenciális adottságai i s m e r e t é l j e n - - v e r s e n y képes
lehet, a s z ő "sportos" érteiméljen, a z a z n e m c s a k a r é s z v é t e l , hanem a g y ő -
z e l e m , vagy a h e l y e z é s r e m é n y é v e l . Fentiekből
adódik a piacokon, az é r t é k e s í t é s i lehetőségeken alapuló k ö z e l í t é s .
Hazánkban úgyszólván törvényszerűnek tekinthető, hogy a belföldi piac az é r t é k e s í t é s alapja, de nem képezheti kizárólagos b á z i s á t . Ha pedig a vállalat kilép a v i l á g piacra, ugy m é r l e g e l n i e
kell, hogy a j e l e n l é t e n tul hol számithat s i k e r r e . A s z é t -
aprózódás v e s z é l y é v e l szemben súlyponti területeket kell találni: főpiacokat, ahol — a z erőket koncentrálva " a z e r ő f e s z í t é s s e l arányos eredménnyel számolhat. Annak m e g í t é l é s é h e z , hogy m e l y e k lehetnek a főpiacok, vizsgálni kell a s z ü k s é g l e t m é r e -
25
teit, a v e r s e n y t á r s a k által hagyott "fehér foltok" "at, a vállalat műszaki színvonalának lehetőségeit é s
korlátait. Ez azt jelenti, hogy lesznek olyan e s e t e k , amikor a
főpiacokon a vállalat sikeresen hclytállhat a nüiszaki fejlődés élvonalában lévő v e r senytársakkal (pl. Észak-Amerikában e g y e s campingcikkek pingágy
piacán),
— gumimatrac, c a m -
m á s esetekben viszont az élenjárókat követő stratégiát kénytelen
alkalmazni é s a s i k e r r e l
biztató főpiac ennek megfelelően pl. Dél-Amerika l e s z
( m ű s z e r e k , o r v o s i berendezések s t b . ) . 5. Ma már egyetlen vállalat sem senyten, hanem
képes versenyképesen helytállni a v i l á g v e r -
rendelkezik m e g f e l e l ő háttérrel. Sportanalógiánál maradva:a v e r -
s e n y r e való f e l k é s z í t é s b e n nemcsak sok s z a k e m b e r v e s z r é s z t , de egy részük
(pl.
a z e d z ő , az o r v o s ) állandóan a v e r s e n y z ő m e l l e t t áll. A v e r s e n y k é p e s vállalat sikerében nek e l é r é s é b e n
"
különösen nemzetközi piaci e r e d m é n y e i -
jelentős s z e r e p e t játszhat az a gazdasági-társadalmi
háttér ,
amelyet a "liátország" jelent. Az emberek tudatában egy-egy o r s z á g r ó l , v e r s e n y k é p e s s é g é r ő l gyakran él v a l a m i l y e n általános
kép, amely
s o k s z o r c s a l ó k a , túlhaladott, a konkrét esetlien nem
feltétlenül helytálló, de motiváló ~ tudatforma ló hatása tagadhatatlan. Ilyen s z ó l a m " s z e r ü e n általánosított
kép pl. a s v á j c i p r e c í z , az angol találékony, a finn jó ipari
f o r m a t e r v e z ő , a német megbízható, az japán s z o r g a l m a s , stb.
amerikai a technikai fejlődés é l é n j á r , a
Az ilyen l e e g y s z e r ű s í t é s e k
annyira élnek a köztudatban,
hogy ha ellenpéldával kerülünk s z e m lie - - p l . valamilyen "lapos" amerikai t ö m e g cikkel - - ugy azt sokan hajlamosak vagyunk kivételnek tekinteni. Közismert, hogy a magyarról
alkotott l e e g y s z e r ű s í t e t t kép ("image") a c s i k ó s - g u l y á s é s h o s s z ú idő
óta harcolunk a z é r t , hogy többek között mint ipari t e r m e l ő nemzetet i s elfogadjanak bennünket.
Viszont igaz az ellenpélda i s , a ki nem használt lehetőségekről: ha
jő m ű v é s z - z e n é s z nemzetnek tekintik a magyart, ugy é r d e m e s megvizsgálni, hogy milyen l e h e t ő s é g e k nyilnak az e r r e alapozott ipari-szolgáltató háttér kialakítására. A háttér egy m á s i k formája a n e m z e t k ö z i versenylien r é s z t v e v ő vállalatok terj^ m e l ő - s z o l g á l t a t ó infrastruktúrája. S z é l e s e n é r t e l m e z v e ide sorolható többek között az az á l l a m i , vállalati, gazdasági
i n f o r m á c i ó s szolgálat, amely e l ő s e g í t i a kocká-
26
zat csökkentését, a pontosabb, megalapozottabb h e l y z e t i s m e r e t e t , egy olyan banks z e r v e z e t , amely "üzleti bankként" alkalmas a r r a , hogy a z exportőr vállalat iránti bizalmat növelje, a t e v é k e n y s é g jellegéből adódó olyan szolgáltatások, amelyek r é v é n - - a már v á z o l t " komplex teljesítményt nyújtó s z ü k s é g l e t k i e l é g i t é s m e g v a l ó sítható.
x
Elemzésünkkel
azt kivántuk érzékeltetni, hogy a vállalatok g a z d a s á g i f e j l ő d é s é -
nek lényeges e l e m e
a g a z d a s á g i v e r s e n y , kiindulópontja a piacra való bejutás é s
e l ő f e l t é t e l e a v e r s e n y k é p e s s é g sokoldalú f e j l e s z t é s e
IRODALOMJEGYZÉK
E m e r y , F . E . - T r i s t , E. L.: T h e Causual T e x t u r e of Organizational Environments. Human R e l a t i o n s . 1965. vol. 18. 2 1 - 3 2 . p.
F a l u s n é Szikra Katalin: A gazdasági v e r s e n y r ő l .
Közgazdasági
Szemle,
1974.
március.
G e r g e l y István: Gazdaságirányítás é s a vállalatok három
alaptípusa. Közgazdasági
S z e m l e , 1973. julius"augusztus.
Hlnrichs, Harley H.
- T a y l o r , Graeme M.:
Program Budgeting and B e n e f i f C o s t
A n a l y s i s " C a s e s , T e x t and Readings. Pacific P a l i s a d e s / C a l . ,
1969.
Iványí Attila Szilárd: Ü z e m n a g y s á g é s technológiai k o r s z e r ű s é g a vaskohászatban. Közgazdasági S z e m l e , 1976. október.
27
Katona, George
- Strumpel, Burckhard'Zahn, Ernest: Aspirations and Affluence -
Comparative Studies
in the United States and Western
Europe.
New York, 1971.
Kotier, Philip: Marketing Management " A n a l y s i s , Planning and Control. Englewood C l i f f s , N . J . , 1972.
Laki Mihály: V e r s e n y h e l y z e t é s v á l l a l a t i t e r m é k s z e r k e z e t .
Közgazdasági S z e m l e ,
1975. m á r c i u s .
Marx Károly: A tőke, I. kötet. Budapest, 1949.
McCarthy, E. Jerome: Basic Marketing ~ A Managerial Approach. Homewood, 111., 1968. Mishan, E . J . : Cost-Benefit A n a l y s i s . London, 1975. Ray, G . F . : A z uj technika e l t e r j e d é s e . - - Nemzetközi
tapasztalatok.
Gazdaság,
1971. s z e p t e m b e r .
Román Zoltán: A vállalati magatartás vizsgálata.
Közgazdasági Szemle,
1969,
szeptember.
Szekér Gyula: A magyar vegyipar f e j l ő d é s e a felszabadulás óta. MUszaki Gazdasági Tájékoztató, 1970. á p r i l i s .
T a r d o s Márton: A gazdasági v e r s e n y problémái hazánkban. Közgazdasági S z e m l e , 1972. julius"augusztus.
Tóth Tamás: V á l l a l a t i külpiaci politika é s e s z k ö z e i . (Kandidátusi é r t e k e z é s - K é z irat) Budapest, 1976. Wilcsek Jenő: A g a z d a s á g i v e r s e n y h e l y e é s s z e r e p e az uj g a z d a s á g i m e c h a n i z m u s ban. Közgazdasági S z e m l e , 1967. julius "augusztus. 28
dr. Havas G á b o r : x /
KÍSÉRLET A VÁLLALATOK TEVÉKENYSÉGÉNEK ÖSSZEGEZETT MEGÍTÉLÉSÉRE
1. A t e r m e l ő t e v é k e n y s é g vállalati szintű é r t é k e l é s é r ő l
Bármilyen a vállalatok nagyságrend szerinti m e g o s z l á s a , a szint "rendszere é s ségnek
gazdaságirányítás
m e c h a n i z m u s a , a t e r m e l ő v á l l a l a t n a k , mint m e g f i g y e l é s i egy -
a jelentősége
minden átfogó hatékonysági e l e m z é s b e n domináns
marad.
Ez korántsem j e l e n t i azt, hogy a vállalat m ű s z a k i - g a z d a s á g i komplexitása (a t e l e p helyek é s Üzemek, az alkalmazott technológiák s o k f é l e s é g e ) , a t e r m e l é s
homogén
vagy diverzifikált j e l l e g e az analízis s z á m á r a közömbös lenne; nem az, ennek
el-
l e n é r e m a g a a v á l l a l a t , mint a g a z d a s á g i hierarchia közbülső e g y s é g e a d ö n t ő , m e r t a r e n d e l k e z é s é r e álló eró'forrásátcsoportositási, e l s z á m o l á s i , káderirányitási
le-
hetőségek folytán az adott t e r m e l é s n e k vagy t e r m e l é s i fázisnak az e r e d m é n y e s s é g e legalábbis makro "szempontból — legmegbízhatóbban e z e n a szinten mérhető. Több tényező a r r a utal, hogy hazánkban a vállalati munka megítélésének s z e r e pe a gazdaságirányításban jelentősebb, mint a tőllink nagyságrenddel nagyobb s z o c i a l i s t a országokban, vagy a nálunk inkább önmotivált tőkés vállalkozásoknál, t o vábbá, hogy fejlődésünk jelenlegi (hosszabb) szakaszában, amikor a s z e r k e z e t i a l ternatívák m e g l e h e t ő s e n nagy halmaza között kell szelektálnunk, a kérdés sen Időszerű.
különö-
A f e l s ő s z i n t ű határozatokban é s a szakirodalomban e z meglehetősen
e g y é r t e l m ű e n tükröződik i s , a m e g f i g y e l é s é s m e g i t c l é s e s z k ö z r e n d s z e r e azonban — ugy tílnik ""a feladat súlyához képest elmaradott.
х/
A s z e r z ő a PénzUgykutatási Intézet tudományos o s z t á l y v e z e t ő j e .
29
A g a z d a s á g o s s á g igényét kielégitő ü z e m m é r e t e k növekedése, párosulva a miiszaki f e j l ő d é s g y o r s u l á s á v a l (tőkés gazdaságban ezen felül a konjunkturális
hullámzás-
s a l ) egytitt járó kockázattal, az e m e l k e d ő kutatási é s f e j l e s z t é s i igényekkel, erősiti az i m m á r é v s z á z a d o s t e r m e l é s i koncentrációs folyamatot, s talán ennél is inkább a v á l l a l a t i centralizációt. A szűkebb é r t e l e m tón vett g a z d a s á g i - m ű s z a k i motívumokon f e l ü l a s z o c i a l i s t a országokban e r ő s í t e t t e e z t a tendenciát, é s o r s z á g o s nagyvállalatok (trösztök, e g y e s ü l é s e k ) kialakításához vezetett az a nézet i s ,
hogy nagyvállalati
formákban sokszor hatékonyabban lehet ellátni gazdaságirányítási funkciókat i s . Mint arra a Gazdaságkutató Intézet tanulmánya / 6 / rámutatott, a nagyvállalati rendszer
nyilvánvaló előnyei mellett, különösen kis országokban lehet hátrányos a
v e v ő k r e a termelők
kialakuló monopolpozíciója, v e s z é l y e s lehet továbbá a nagyvál-
l a l a t o k eluralkodásával a gazdasági é l e t t ó n nélkülözhetetlen rugalmas alkalmazko" d ó k é s z s é g é s k é p e s s é g csökkenése. Az s e m szorul különösebb bizonyításra, hogy a nagyvállalatok
működésének g a z d a s á g o s s á g a nagymértékben függ a gazdaság válla"
latstrukturájának szor
e g é s z é t ő l , közelebbről attól, vajon nem kényszerülnek"e rá s o k -
nagyvállalatok
i s olyan t e r m e l é s i tevékenységre, amely k ö z é p - ( e s e t l e g kis")
vállalatokban sokkal gazdaságosabban lehetne végezhető. Alihoz, hogy e z e n gondolásokra vetkeztetés hogy
a téren következtetésekig jussunk e l , nagyon sokoldalú m e g -
é s hosszutávu m e g f i g y e l é s e k r e van szükség. Nem i s valamiféle köm e g k ö z e l í t é s e végett e m l i t e m
ezt a kérdést, hanem egyfelől azért,
rámutassak: a vállalatstruktura j a v i t á s a is egyik
sürgető oka a minél egzak-
tabb, évek sorozatán át alkalmazható v á l l a l a t - é r t é k e l é s i r e n d s z e r kialakításának, m á s f e l ő l , hogy akár jó, akár r o s s z
ez
a struktura, nyilvánvalóan könnyelműség
lenne módositgatni; e z van, ezzel kell számolnunk, ezt kell mérnünk, minősítenünk. Ha aztán az é r t é k e l é s e k t ó n a hatékonyságot befolyásoló egyik független változónak a v á l l a l a t i nagyságrend bizonyul, e z i s h o z z á s e g í t majd egy struktura-tökéletesités megalapozásához. Az
operatív gazdaságirányítás
örök dilemmája,
hogy ha csupán a gazdasági
ö s s z f o l y a m a t o k r a , á g a z a t i tendenciákra ügyel, voltaképpen elvonatkoztat a v a l ó s á g t ó l , m e r t a konkrét t e r m e l é s t t é n y l e g e s e n végzők é s közvetlenül irányitók vállalatorientáltak. Ha v i s z o n t a központi t e r v e z ő é s irányitó apparátus belebocsátkozik az
30
e g y e s vállalatok t e r m e l é s i - f e j l e s z t é s i k é r d é s e i b e , elforgácsolhatja időalapját, s z e m elől v e s z t h e t i a nagyobb ö s s z e f ü g g é s e k e t . Сsernok Attila é s Mandel Miklós e r r ő l igy ir / 1 / :
"A gazdaságirányítás, illetve a népgazdasági t e r v e z é s h o s s z ú idő óta l e g n a gyobb problémája a népgazdasági é r d e k érvényre juttatása. Ma m é g a t e r v e z é s hatékonyságát jelentősen m é r s é k l i , hogy figyelmét, e r e j é t túlságosan a mikrofolvamatok v e s z i k igénybe. Tovább bonyolítja a h e l y z e t e t , hogy a k ö z ponti gazdaságirányítás s z e r v e z e t e , r e n d s z e r e is inkább a mikrofolyamatok t e r v e z é s é n e k , irányításának, m i n t s e m a szó igazi é r t e l m é b e n a központi, a k ö z ö s s é g érdekében történő c s e l e k v é s n e k kedvez." "A kivánatos e l ő r e l é p é s érdekében m e g kell erősíteni pontosabban szólva — be kell vezetni a folyamatok aggregálásából származó tendenciák, a gazdaság makrofolyamatainak hatékony t e r v e z é s é t , é s meg kell e r ő s i t e n l a tervhez Ilyen é r t e l e m b e n ( é s nem a r é s z l e t e k h e z ) ragaszkodó t e r v f e g y e l m e t . Ezek a folyamatok tervezhetők, sőt t e r v e z é s ü k elengedhetetlen f e l t é t e l e a s z o c i a l i s t a gazdaság fudatos. központi iránvitásának." N e m lehet egyet nem érteni azzal az állásponttal, hogy a központi szerveknek az aggregált
makrofolyamatokra
kell koncentrálniok, ugyanakkor a r é s z é s az e g é s z
dialektikus kapcsolatának i s m e r e t é b e n senki s e m állithatja (tekintsünk itt el néhány, a hatvanas évek derekán megjelent Írás sugalmazásától), hogy a társadalmi
tulajdonát reprezentáló s z o c i a l i s t a
termelőeszközök
államnak szabad lenne lemondania
vállalatai tevékenységének folyamatos m i n ő s í t é s é r ő l . I s m e r e t e s , hogy a z elmúlt három évtizedben ennek az é r t é k e l é s n e k a v i s z o n y í t á s i b á z i s a i , fő aspektusai változtak / 4 / . Kezdetben a fő i s m é r v a tervfeladatok t e l j e s í t é s e volt. A k ö t e l e z ő mutatók egy r é s z é t 1957"ben irányszámok váltották fel, s e z z e l párhuzamosan bevezették a n y e r e s é g r é s z e s e d é s n e k egy kezdetlegesebb,
első-
sorban a bázisévi e r e d m é n y t meghaladó t e l j e s í t é s e n alapuló r e n d s z e r é t . 1968-tól a n y e r e s é g n e k , mint a vállalati tevékenység kétségkívül legszintetíkusabb mutatójának alakulásához
kapcsoltuk a vállalat m e g í t é l é s é t , kisebb-nagyobb áttételeken k e r e s z -
tül a vállalat f e j l e s z t é s i lehetőségét, a dolgozók f e j l e s z t é s i lehetőségeket i s .
31
személyes érdekeltségét és a bér-
A n y e r e s é g , m i n t a vállalati munka m i n ő s í t é s é r e s z o l g á l ó mutató, k i s e b b - n a gyobb h u l l á m z á s s a l
szinte folyamatosan a viták é.s birálatok kereszttüzében á l l . A
v e l e szemben f e l h o z o t t meggondolások három csoportba sorolhatók:
- a kialakult piaci é s á r r e n d s z e r b e n a n y e r e s é g nem független ugyan a t e r m e lés hatékonyságától, de m é g s z á m o s más tényezőtől i s függ, ezért a h a t é konyság m é r é s é r e nem alkalmas; - elvi meggondolásokból, m é g "tökéletes" piac e s e t é n s e m lenne alkalmas a n y e r e s é g ennek a funkciónak a b e t ö l t é s é r e , m e r t a biztonságos jövő m e g alapozása, az anyagi é s s z e l l e m i - s z a k m a i befektetés, a vállalat (termék) neve jó c s e n g é s é n e k a szolgálata é s a n y e r e s é g között nagyon áttételezett a kapcsolat; - az e l ő b b i v e l összefüggésben: a n y e r e s é g az adott időszak termelőtevékenységének hatékonyságán feliil bizonyos mértékben a vállalatban felhalmozott anyagi, e r k ö l c s i , s z e l l e m i , kutatási kapacitás, mint "vagyon" egy bizonyos periódusra e l s z á m o l t kamatának i s tekinthető; a fentiek szerint é r t e l m e z e t t " f e l h a l m o z á s i " e r ő f e s z í t é s e k g y ü m ö l c s e évekkel később jelentkezik, e r ő s i t i vagy e l l e n t é t e l e z i a folyó t e r m e l é s b ő l eredő n y e r e s é g e t , ezért egyetlen év n y e r e s é g e nem lehet alkalmas a vállalat e g é s z tevékenységének m i n ő s í t é s é re.
I s m e r e t e s , hogy
e meggondolások alapján a b é r e z é s é s a nyereség kapcsolatát
1976-tói j e l e n t ő s e n lazitották, a vállalati vezetők m i n ő s í t é s é b e n pedig az éves n y e r e ségen felül a h o s s z a b b távú f e j l e s z t é s m i n ő s é g e i s s z e r e p e t kapott. Ezzel párhuzamosan fokozódtak az e r ő f e s z í t é s e k a hatékonyság más mutatókkal, mutatórendszerekkel
való m e g k ö z e l í t é s é r e . Ezek többsége a nyereségből indul ki,
azt, vagy annak v a l a m i l y e n korrigált ö s s z e g é t az e r ő f o r r á s o k egyikéhez"másikához, továbbá a v a l a m i l y e n
módon e k v i v a l e n s s é tett e r ő f o r r á s o k ö s s z e s s é g é h e z m é r i . D e
e z e n kivül i s m e r e t e s e k é s használatosak m á s jellegű érté к-mutatók, naturális m u tatók é s a kétfajta mutató egybevetéséből adódó v e g y e s jellegű mutatók is. Minthogy itt hányadokról, arányokról van s z ó , ezek a mutatók lehetővé t e s z i k a vállalatok profilon, alágazaton, ágazaton belüli sorolását i s . Az ilyen jellegű k í s é r letek közül a Gazdaságkutató Intézet s z á m í t á s a i keltettek különösen érdeklődést, é s joggal vetették f e l a z t a kérdést, nem n y i l i k - e mód az ágazati é s vállalati r a n g s o r o lás visszatérő, rendszeres elvégzésére.
32
A keresztmetszet-elemzések
r e n d s z e r e s e l v é g z é s e l é n y e g é t e n az egy vállalatra
dimenzionált dinamikus (idősorok alapján v é g z e t t ) e l e m z é s azt nézi, hogy a vállalat
relativvá tétele. Nem
önmaga korábbi helyzetéhez képest mit é r t e l , hanem azt,
hogy a . statisztikai m e g f i g y e l é s i egységek ilyen vagy olyan halmazán telul, a többiekhez é s a csoportátlaghoz képest milyen volt a vállalat f e j l ő d é s e . Ez a m e g o l d á s , a m i t talán leghelyesebb dinamikus k e r e s z t m e t s z e t - e l e m z é s n e k nevezni, ha nem is küszöböli ki, de alaposan csökkenti azokat a v e s z é l y e k e t ,
ame-
lyek a nagyon rövid ( e g y é v e s ) beszámoltatásból erednek, de azokat i s , amelyek a g a z d a s á g i környezet változásának é s a vállalati munka e r e d m é n y e s s é g é n e k e g y m á s rahatásából, ö s s z e m o s ó d á s á b ó l adódnak. Igaz ugyan, hogy a világgazdasági helyzet é s a szabályozott s z o c i a l i s t a piac változásai különböző mértékben érintik a különböző gazdálkodó e g y s é g e k e t , de ezekben a hatásokban m é g i s m e g f i g y e l h e t ő egy köz ö s j e l l e g , é s ha a v i s z o n y í t á s t képező vállalat "csoportokat s i k e r ü l ugy kialakítanunk, hogy az őket ért külső hatások halmazából minél nagyobb r é s z t tegyenek ki a közös jellegű hatások, akkor nyilvánvalóan e g y r e hívebben fogja tükrözni a vállalatcsoporton
belüli r a n g s o r s z á m á n a k
a változása saját tevékenységének az e r e d m é -
nyességét. Az ilyen jellegű
hatékonyságmérés
szükségességére
utalnak azok a felvetések
i s , amelyek a m é r l e g b e s z á m o l ó n alapuló é r t é k e l é s e k fogyatékosságait hangsulyozx/ zák é s m á s elemek f i g y e l e m t e v é t e l é t is javasolják / 7 / . Igazuk vau. A soktényezős x/ Gergely István / 4 / e r r ő l igy ir: "A vállalati j ö v e d e l m e z ő s é g megítélésénél kézenfekvő az e l m ú l t .1-5 év nyereségalakulásának a v i z s g á l a t a . . . . Ezt általában valamihez v i s z o n y í t v a . . . Ítélik m e g . Hosszabb időszaknál t e r m é s z e t e s e n az ö s s z e h a s o n l í t á s t megnehezítő, z a v a r ó tényezők k i k ü s z ö b ö l é s é r e i s s z ü k s é g van. Élihez kapcsolódó m ó d s z e r a vá rható n y e r e s é g b e c s l é s e a következő néhány é v r e . . . . A mult é s a jövő alapján lehet bizonyos m é r t é k i g arra következtetni, hogy a vállalat fellendülő vagy v i s s z a f e j l ő d ő szakaszban van"e, m e n n y i r e j ö v e d e l m e z ő m á s vállalathoz képest stb." "Mindkét m ó d s z e r nagyon általános é s f e l ü l e t e s ahhoz, hogy megalapozott k é pet adjon a vállalat helyzetének é r t é k e l é s é h e z . Mégis két olyan e l e m s z e r e p e l a globális m e g í t é l é s i m ó d s z e r b e n , amely megfontolást é r d e m e l . Az egyik, hogy v é g s ő soron a vállalatok vacvoni helyzete é s j ö v e d e l m e z ő s é g e az a két mutató, amelyben legátfogQbhan int kifejezésre a vállalat helyzete. A m á s i k szempont a r r a utal, hogy a j e l e n m e g í t é l é s é b e n csak hosszabb távon v i s s z a " é s e l ő r e p i l lantva lehet v i s z o n y l a g h e l y e s e n eligazodni. "
33
megközelítés
és a
számokon tulmutatő (verliális) e l e m z é s egyaránt nélkülözhetet-
l e n , megkerülhetetlen. De hány oldalon lehet kielégítően j e l l e m e z n i egy vállalat l e g fontosabb r é s z t e v é k e n y s é g e i t ? T i z oldalon? Százon? A s z á z o l d a l a s e l e m z é s l e s z bizonyára alkalmasabb a lényeges vonások m e g r a g a d á s á r a , d e végül is mennyire k é p e s felhasználni a gazdaságirányítás a vállalatonként! százoldalakat? Az előirt formátumban kért, és a t e l j e s e n kötetlen beszámolóknak, e l e m z é s e k nek átfogó é r t é k e l é s e mindenekelőtt a z é r t problematikus, m e r t ma már nem e g y e t len
cél, hanem - - mind f e l s ő s z i n t ű , mind vállalati s z e m s z ö g b ő l — célok e g é s z s o -
rának t e l j e s í t é s é t kellene mérnünk. Megkezdődött "" de m é g csak megkezdődött — annak a szemléletnek a f e l s z á m o l á s a , m i s z e r i n t egy valamikor l e s z ö g e z e t t kvanti" f i k á l t c é l t e l j e s í t é s e , vagy éppen "túlteljesítése"
lenne a hatékonyság mutatója. A
vállalatoktól azt várjuk e l , hogy betöltsék feladatukat. "Jól ellátni a t e r m e l é s i funkciót"
irja Varga György / 1 2 / "azt jelenti, hogy mindenkor rugalmasan követni
kell a technika é s a vevőpiac változásait, sőt aktiv módon k e r e s l e t e t kell t á m a s z t a ni azon termékek é s szolgáltatások iránt, amelyeknek g y á r t á s á r a , illetve e l l á t á s á r a a vállalat távlatilag f e l k é s z ü l h e t . "
Lábieirvzet f o l y t a t á s a
az e l ő z ő oldalról:
Deák Anna a r r ó l ir / 2 / , hogy a vállalat jövőbeli poziciója szempontjából nem a tőke m e g ő r z é s e , hanem a tőke t e r m e l ő k é p e s s é g é n e k a m e g ő r z é s e a fontos. Ennek a funkciónak a betöltését azonban nem lehet csupán pénzügyi adatokkal j e l lemezni, többek között azért, m e r t "a m é r l e g b e s z á m o l ó adatai ehhez a m é r l e g e léshez túlságosan rövidtávuak é s visszatekintő jellegűek, s z ü k s é g s z e r ű e n m á s tipusu ("könyv s z e r i n t i " ) s z á m b a v é t e l i é s é r t é k e l é s i szabályokhoz kötöttek é s statikusak." A s z e r z ő további fontos javaslatait, a ma alkalmazott vállalati stratégia jövőben várható becsült eredményének s z á m b a v é t e l é t , e l e m z é s i m ó d szerünk nem tudja figyelembe venni, de a retrospektiv analizis t ö k é l e t e s í t é s e még talán ehhez i s , a stratégia utólagos é r t é k e l é s é h e z pedig mindenképp, a mai nál jobb alapokat adhat.
14
Hosszú távon é r t e l m e z i k a vállalat hatékonyságát m á s s z e r z ő k i s , ezt különösen X/ xx/ Horváth L á s z l ó é s Román Zoltán fogalmazta m e g plasztikusan. Az adott (+ mobilizálható) eszközökkel, erőforrásokkal való minél jobb funkcióe l l á t á s s o k f é l e módon m é r h e t ő , de bizonyos, hogy a vállalati feladat ilyen rugalmas megfogalmazása
esetén
a tevékenység e g é s z é t átfogó mutatók v á l t o z á s á n a k az
e l e m z é s e k b e n prioritást kell adnunk. VégUl is leszögezhetjük, hogy mind a g a z d a s á g v e z e t é s s z á m á r a nélkülözhetetlen operativ e l e m z é s e k
f e l ő l , mind a vállalati c é l r e n d s z e r felől közelitve nagyon e r ő s
a z igény olyan ö s s z e v o n t vállalati szintű hatékonysági mutatókra, amelyek kielégítik a következő követelményeket:
Horváth L á s z l ó munkáiban, szembeállítja a vállalat rövid" é s hosszú távú feladatalt. A rövidtávú tervekben a vállalat adottságaként, a környezetével alkotott v i szony determinánsaként v e s z i számba a működését befolyásoló g a z d a s á g i - t e c h nikai j e l e n s é g e k e t . A távlati t e r v e z é s b e n v i s z o n t "a vállalatnak törekednie kell, hogy olyan helyzetije kerüljön, amelyben bármilyen r e á l i s hitelfeltételnek m e g f e l e l h e s s e n , m e g f i z e t h e s s e adóját, é s képes legyen helytállni a z adott piacon. Különösen l é n y e g e s e k a vállalat v e r s e n y p o z í c i ó i . A v e r s e n y k é p e s s é g a vállalat s z á m á r a bizonyíthatóan hosszú időtávon e l s ő s o r b a n az e m b e r i k é p e s s é g e k r e , a technikai f e l k é s z ü l t s é g r e , a gazdasági potenciálra redukálható." A vállalatnak "azt kell m e g c é l o z n i a , hogy liármllven v e r s e n y t á r s s a l képes legyen v e r s e n y e z n i a t e r m e l é s g a z d a s á g o s s á g a , hatékonysága, a termékek p a r a m é t e r e , a s z o l g á l tatások m i n ő s é g e tekintetéljen" / 5 / . XX/,
Román Zoltán megkülönbözteti a társadalmi munkamegosztásból adódó feladatokat, a dolgozók munkahelye funkcióból s z á r m a z ó követelményeket é s a s z o c i a lista iparvállalat mint s z e r v e z e t j e l l e g é t . Már a hármas arculat i s rányomja b é lyegét a vállalati célok s o k f é l e s é g é r e . "A célok s o k f é l e s é g e folytán s o s e m lehet t ö k é l e t e s konzisztencia s e m a vállalat elé tűzött különféle célok, s e m a vállalat dolgozóinak különlJöző c é l j a i , s e m e két c é l r e n d s z e r e g é s z e között. A g a z d a s á g irányítás r e n d s z e r é n e k , valamint a g a z d a s á g - é s a vállalatvezetésnek együttesen kell biztosítania, hogy e célrendszereken belül é s e z e k között minél kevesebb ö s s z e ü t k ö z é s letrven. i l l e t ő l e g ezek az ütközések végül is pozitív hatásúak l e g y e nek" / 1 1 / .
.15
- A technikai é s gazdasági környezet v á l t o z á s a i e l l e n é r e a mutatók használhatok legyenek a z e g y m á s r a következő évek tevékenységének h a t é k o n y s á g - m é résére, egybevetésére. - N e legyenek függetlenek a vállalat l é n y e g e s tevékenységeit j e l l e m z ő nem k e v é s adatoktól, de az áttekinthetőség érdekében számosságuk amannak t ö r e déke legyen. - Tegyék lehetővé, hogy minden e g y e s vállalat é r t é k e l é s e nélkiil, adott r ö v i debb é s h o s s z a b b időszakokban, a vállalatokat különböző i s m é r v e k s z e r i n t l e h e s s e n csoportosítani, egyazon időszakban többféle módon i s , ilymódon lehetővé t é v e , i l l e t v e megkönnyítve a vállalati s z f é r a egészének m e g f e l e l ő differenciálását, minósitését. - Következetes használatuk é s e g y s z e r ű s é g ü k adjon s e g í t s é g e t ahhoz, hogy a vállalatok saját magukat é s az irányitó, valamint pénzügyi s z e r v e k a v á l l a latokat azonos m é r c e s z e r i n t i t é l j é k m e g é s helyezzék el a gazdaság e g é s z é ben. A továbbiakban s z e r e t n é k egy olyan m ó d s z e r r ő l beszélni, amely - - ugy tűnik - az eddig használt e l e m z é s i m ó d s z e r e k m e l l e t t (de nem helyettük), m é g i s ezeknél várhatóan jobban képes a fenti követelményeket kielégíteni.
2. A faktoranalizisről általában
x/
Az e l e m z é s e k l é n y e g é b e n j e l e n s é g e k közötti ö s s z e f ü g g é s e k e t tárnak fel é s a m e n y nyiben matematikai formulákat is használnak, többnyire a r e g r e s s z i ó m ó d s z e r é v e l élnek / 3 , 8, 9, 10, 1 3 / . Egyes j e l e n s é g e k e t oknak, másokat okozatnak tekintenek, a z előbbit független / m a g y a r á z ó / , n e v e z i k el.
Ezzel
az utóbbiakat függő változónak / e r e d m é n y n e k /
azonban kisebb-nagyobb mértékben elszakadnak a realitásoktól,
h i s z e n a valóságban a j e l e n s é g e k sokoldalúan függenek e g y m á s t ó l .
X/
Ezt a f e j e z e t e t azok s z á m á r a iktatom ide, akik ezt a - - lényegéljen statisztikai — m ó d s z e r t közelebbről nem ismerik, vagy i s m e r e t e i k e t fel kivánják f r i s s í t e n i . Arra t ö r e k s z e m , hogy az eljárás lényege é s alkalmazhatósága világos legyen azok s z á m á r a i s , akik napi munkájuk s o r á n nem alkalmaznak matematikát, ill. a z e l j á r á s matematikai apparátusát n e m kivánják követni.
36
A világméretű
integrálódás, a gyorsuló idő, a n ö v e k e d é s s e l együtt növekvő koc-
kázat e g y r e inkábh e l ő t é r t ó állítja a kapcsolatok k ö l c s ö n ö s s é g é t é s
igy egyre
ke-
v é s b é használhatóak az egyirányú okozati kapcsolatok h i p o t é z i s é r e épülő e l e m z é s e k . Az újfajta igények e r ő s ö d é s e érthetővé t e s z i , hogy amikor a hatvanas évek e l e jén
--
e l ő s z ö r az angolszász szakirodalomban — ökonómiai célokra i s alkalmazni
kezdték az egyébként már é v t i z e d e k óta i. a e r t é s más területen eredménnyel a l kalmazott
faktoranalizist, amelyben a tómeneti adatoknak nem adnak rangot, p r i o -
r i t á s t é s egyiket s e m tekintik oknak vagy okozatnak, hanem maga a m ó d s z e r mutatj a ki a közöttük lévő ö s s z e f ü g g é s j e l l e g é t , akkor az uj e l j á r á s szinte egycsapásra került a f i g y e l e m homlokterébe. A r e g r e s s z i ó s m ó d s z e r e k " a z ö s s z e f ü g g é s e k kimutatására, matematikai f o r m u lákkal való l e í r á s á r a - elvonatkoztatnak a valóságtól é s а legfontosabbnak tartott e r e d m é n y t , pl. a z anyagi t e r m e l é s értékét vagy eredményét a legfontosabbnak t a r tott felhasznált tényezők pl. a tőke, a munka hatásának tekintik. A ténylegesen j e lentkezett eredmény tón azonban mindig marad egy megmagyarázhatatlan (reziduá" lis) elem.
A maradvány nagysága é s tartalma évtizedek óta a viták kereszttüzében
á l l , é s e r ő f e s z í t é s e k történtek ennek az elemnek r é s z e k r e bontására, matematikai apparátussal való m e g m a g y a r á z á s á r a . Mások m á s m e g k ö z e l í t é s tón v i z s g á l v a a gazdaság e g é s z é t , korlátaira tekintettel
lemondtak a formalizált m o d e l l e k r ő l , s a jelenségvilágot verhdlisan mutatják
tó, e l e m z i k . Ez a m ó d s z e r i s , a k á r c s a k az előbbi, hasznos e r e d m é n y e k r e vezetett, de ennek is megvannak a maga korlátai, hiszen a t e r j e d e l m e s é s sokszínű leirások nemigen teszik lehetővé az e g y e s időszakoknak, a gazdaság e g y e s területeinek e g y m á s s a l történő egzakt e g y t ó v e t é s é t . A faktoranalízis nem mond le s e m a f o r m a l i z á l á s igényéről, s e m az igen sok j e l e n s é g , változó azt
f i g y e l e m b e v é t e l é r ő l . Inputjába betáplálja a változók
tömegét, é s
k e r e s i , hogy mely változók alakulása, szóródása mutat rokon-vonást. F e l t e h e -
tő, hogy a változók
halmazában a változók egyik csoportja ilyen, m á s i k csoportja
pedig olyan mozgástipust kóvet. Az analizis c g y ' c g y nyalábba gyűjti a hasonló m ó don alakuló
változókat é s alkot egy olyan "" a reálvilágban nem
közös faktort, a m e l y
Létező "" változót,
leginkább képes r e p r e z e n t á l n i a köréje csoportosuló változó-
.17
kat.
E z a többlépcsős s z á m i t á s i folyamat, amit faktorizáciőnak neveznek, e m l é -
keztet a t r e n d k é s z i t é s r e , h i s z e n a trend sem a tényleges j e l e n s é g e k e t , hanem ténycsoportok karakterét r a j z o l j a kl. A faktoranalízis s i k e r r e l alkalmazható minden olyan feladat megoldásában, ahol a z adatok s z á m o s s á g a igen nagy, közöttük, illetve az adathalmaz e g y e s , előre nem i s m e r t csoportjain
belül
sztochasztikus ö s s z e f ü g g é s valőszinüsithető és az okozati
kapcsolatok feltételezhetően t ö b b é - k e v é s b é kölcsönösek. V i s s z a n é z v e alig-alig é r t hető, hogy a m ó d s z e r
ilyen sajátosságai e l l e n é r e közgazdasági alkalmazására v i -
s z o n y l a g későn került s o r , a pszichológiában, a biológiában é s m á s területeken már m i n t e g y f é l évszázada s i k e r r e l hasznosítják. A s z á m o s k ö z g a z d a s á g i felhasználás közül sokat Ígér e z az e l e m z é s i módszer a m i esetünkben ls, amikor nagyszámú vizsgálandó egységünk van, s azok között s o r rendet kívánunk megállapítani, de nem egyetlen ismérv (változó), hanem sok, m i n den vizsgálatba vont e g y s é g n é l m á s "más értéket mutató változó alapján, amelyek közül nem tudunk e l ő r e egyetlen változónak s e m alapvető, perdöntő jelentőséget tulajdonítani. a z Xj,
•••
Kiinduló hipotézisünk a z , hogy a m e g f i g y e l t e g y s é g e k n é l nem e s e t l e g e s x n
változó értékének alakulása, hanem függ egy vagy több, a számítás
e l ő t t m é g i s m e r e t l e n közös tényezőtől, közös faktortól é s a z z a l (azokkal) k o r r e l á cióban áll. A s z t o h a s z t i k u s
ö s s z e f ü g g é s t kifejező együtthatók kialakítása a faktor-
a n a l í z i s egyik m u n k a s z a k a s z a . Jelöljük ezt az együtthatót a m n s z i m b ó l u m m a l , ahol az m , n indexek jelölik, hogy milyen változónak milyen faktorral való kapcsolatának m é r é s é r ő l van s z ó . Ebben az esetben az e l s ő változónak az e l s ő m e g f i g y e l é s i e g y s é g n é l mutatkozó é r t é k e kifejezhető a faktorok függvényeként, l i n e á r i s kombinációjaként:
x
" mn—
A faktorizáciő akkor
a , ml
i. + a f + . . . + a . -1 f , (In m2 I 2n mk kn
v é g e z h e t ő e l , ha
kevesebb a változónk, mint a m e g f i g y e l é s i
egységünk.
38
A változók azonban a legkülönbözőbb dimenziókban fejezhetők ki. további s z á m í t á s o k a t v é g e z h e s s ü n k , azonos
Ahhoz,
hogy
d i m e n z i ó r a . kell hozni, standardizál-
ni kell őket. (A standardizált értéket egy tört adja m e g , amelynek számlálójában a változó
konkrét értékének az átlagos értéktől való e l t é r é s e , nevezőjében pedig az
adott v á l t o z ó
szórásértéke
szerepel.
A standardizált változók várható értéke 0,
s z ó r á s a 1, ily módon összehasonlíthatóságuk biztosított.) Ezután jön a voltaképpeni faktorizáció. Az a kérdés, hogy m e l y e k azok a m a t e matikai uton képzett tényezők, faktorok, a m e l y e k r e több változó, a változók bizonyos csoportja k é p z é s é h e z s z ü k s é g van, é s e z a közös faktor a köréjük csoportosuló változókat milyen s z o r o s korrelációval képes reprezentálni, helyettesíteni. A v á l tozó s z ó r á s n é g y z e t é n e k a z t a — l é n y e g e s e n nagyobb - - hányadát, amely a közös faktorokkal együttesen megmagyarázható, kommunalitásnak nevezik (a fennmaradó hányad a z e g y e d i s é g ) . A legtöbb változót, a legtöbb információt maga köré csoportosító e l s ő közös faktort főfaktornak is s z o k á s nevezni. Az adathalmaz akkor alkalmas faktor analízisre, ha a főfaktor a t e l j e s
input adathalmaz mintegy 50 % "át képviseli, "hordozza". A
második, harmadik stb. közös faktor e g y r e kevesebb információval járul hozzá az ö s s z k é p h e z , s ez azt a dilemmát adja f e l a közgazdásznak, hogy a matematikustól minél több közös faktor kimunkálását k é r j e - e (amikor a hordozott információk a r á nya k ö z e l e d i k a s z á z
százalékhoz),
vagy mondjon le az információk egy r é s z é r ő l
annak érdekében, hogy a z e l e m z é s s o r á n ne kelljen tul sok közös faktorral dolgoznia, könnyebb legyen a z áttekintés. Általában e l ő r e m e g szokták adni a pontossági követelményt (többnyire az információk minimálisan 75"85 %"át), s ha analízisünk szempontjából kedvező a helyzet, e z t m a x i m á l i s a n 4"5 közös faktorral biztosítani is lehet. N é g y - ö t képzett t é n y e z ő k e z e l é s e , husz"harminc eredeti változó helyett, nyilván van akkpra előny, a m i n e k a kedvéért le lehet mondani az információk ö t ö d é r ő l m e g y e d é r ő l . A közgazdász m é g i s nehezen barátkozik ezekkel a képzett tényezőkkel, a közös faktorokkal, m e r t nehezen tud nekik közgazdasági tartalmat tulajdonítani. De ha van olyan változó, a m e l y a faktorral s z o r o s korrelációt mutat, m á r i s adott a faktor i d é z ő j e l e s m e g n e v e z é s e . Ehhez matematikai oldalról i s hozzá tudnak s e g i "
39
teni: a kapott é r t é k e k e t m é r ő koordináta "tengelyeket elforgatják, hogy é r t e l m e z h e tőbb ö s s z e f ü g g é s e k h e z jussunk ( t r a n s z f o r m á c i ó ) . CélkltUzésUnknek m e g f e l e l ő e n nem t é r v e kl az eljárás r é s z k é r d é s e i r e , a m e g o l d á s o k alternatíváira, rátérünk a konkrétan e l v é g z e t t faktorizáció eredményeinek i s mertetésére.
3. K í s é r l e t
a
vállalatok faktoranalitikus s o r b a r e n d e z é s é r e
a) A feladat körülhatárolása A Pénzügyminisztérium 1975 "ben a z z a l bizta m e g kutatóintézetét, a PénzUgykuta" t á s i Intézetet, hogy a vállalatok hatékonyság szerinti csoportosításához alakitson kl o l y a n módszert, a m e l y
a z ö s s z e t e t t mutatók é s azok alakulása felől közelítve i s
hozzájárulhat azoknak a vállalatoknak a k i j e l ö l é s é h e z , ahol a t e r m é k s z e r k e z e t j a v í t á s á t különösképpen s z o r g a l m a z n i kell. x/ Többféle p r ó b á l k o z á s , meggondolás é s konzultáció után
megállapodtunk abban,
hogy a z éves v á l l a l a t i mérlegadatok többségét tároló pénzügyi adatbankra (Pénzügym i n i s z t é r i u m Számítóközpont) alapozva, a faktoranalizist é s a csoportosítást e l ő ször
1974-évre v é g e z z U k e l , majd a nyert tapasztalatok alapján a m ó d s z e r t a dina-
m i k u s e l e m z é s s e l k i e g é s z í t v e , a IV. ö t é v e s terv valamennyi é v é r e alkalmazzuk. Jóllehet ma m é g az
c s a k a munka e l s ő szakaszának, az 1974. évi faktorlzációnak
eredményei vannak készen, é r d e m e s n e k tartjuk e z e k közreadását, m e r t m á r
e z e k is hasznosíthatók, továbbá olyan é s z r e v é t e l e k e t válthatnak kl, amelyeket a munka további s z a k a s z a i b a n értékesítünk. Az analízis g é p i futtatásának p r o g r a m o z á s a , e l ő k é s z í t é s e é s a kapott e r e d m é nyek értékelése Szabó Jenő, a PM Számitóközpont matematikus munkatársa fáradts á g o t nem i s m e r ő , i m m á r több mint e g y é v e s munkájának köszönhető. Az input "adató к szakszerű k i j e l ö l é s é t dr. Sarkadi L á s z l ő n é , a PM Bevételi Főigazgatóság m u n katársa v é g e z t e . ^ A faktoranalizisnek a publikációk j e g y z é k é b e n már m e g j e l ö l t neves szakértőin kivUl sokat köszönhetünk Meszéna György é s Kazár Péter m e g j e g y z é s e i n e k .
40
Elsősorban a kompetitiv ágazatokra voltunk kíváncsiak, e z t szliken é r t e l m e z v e a vegyipar
40
a gépipar
133
az é l e l m i s z e r i p a r
123
é s a könnyűipar
97
ö s s z e s e n tehát
393
vállalat egyenként 43 e l e m e t "hívtuk le" az adatbankból, s ezekből már a program keretében az alábbiakban i s m e r t e t e n d ő szintetikus mutatókat képeztük. Ilymódon 315 nagyméretű táblázatot kaptunk. Hagyományos m ó d s z e r e k k e l ekkora információhalmaz é r t é k e l é s e s z i n t e lehetetlen lett volna.
b) A s z á m i t á s t a betáplált vállalati mutatók A végeredmény tásától függ.
használhatósága mindenekelőtt az input körültekintő m e g v á l a s z -
A mutatók kiválasztására nincs objektív bázisunk, s bár sokféle m é r -
l e g e l é s é s konzultáció alapján alakítottuk ki az alábbi 16 mutatót, nem lehetünk bizonyosak s e m abban, hogy e z e k a legfontosabbak, s e m abban, volna
hogy nem kellett
ennél l é n y e g e s e n több mutatót képeznünk. (A gépi s z á m i t á s igen sok mutató
bevitelét tette volna l e h e t s é g e s s é . ) Arra törekedtünk, hogy vállalati s z e m l é l e t ű é s népgazdasági s z e m l é l e t ű mutatók egyaránt s z e r e p e l j e n e k
az
inputban, vegyük figyelembe az exportot é s annak e r e d -
ményét, mérjük a z á l l a m i támogatás hatékonyságát. x/ portokba sorolhatjuk:
X/
A 16 mutatót a következő c s o -
A mutatók r é s z l e t e s tartalmát a mellékletben ismertetjük.
41
T e r m e l ú k e n v s é g - t i p u s u mutatók: 1. 2. 3. 7 . , 8.
Élőmunka e g y s é g e r e jutó tiszta jövedelem.' Élő" és holtmunka e g y s é g é r e jutó "megtisztított" e r e d m é n y . A z / s l h - Е / e g y s é g é r e jutó, járulékkal növelt eredmény. Eszközhatékonyság: Nettó á l l ó e s z k ö z , illetve nettó álióeszközH-készlet egy s é g é r e jutó tísztajövedelem. 11. Egyezik a 3. mutatóval, de hozamnak a járulékok nélküli eredményt tekintettük. Exporthatékonyság: 5 . , 5. Exportnyereséghányad, dollár é s rul>el relációban. 9. , 1 0 . Exporthányad, rubel é s dollár relációban. Tá m ogatá s haté konv sá a x/ 4. A támogatás e g y s é g é r e jutó e r e d m é n y . 12. A támogatás e g y s é g é r e jutó e r ő f o r r á s . EgyáÜ 13. Megtisztított e r e d m é n y / e r e d m é n y . 14. Allóeszközarány az eszközökön Ixtíill. 15.,16. S z e r v e s ö s s z e t é t e l , illetve annak reciproka állóeszközben, + forgóeszközben mérve.
c) A s z á m í t á s főbb e r e d m é n y e i
illetve álló
XX/
Tudomásunk s z e r i n t előttünk még nem végeztek vállalatok közötti s o r o l á s t faktoranalízis
s e g í t s é g é v e l . A tapasztalatok hiányával és a munka k í s é r l e t i jellegével
bizonyára ö s s z e f ü g g , hogy a s z á m i t á s o k e l ő k é s z í t é s e , a futtatások e l l e n ő r z é s e , korrekciója é s
a géppel
készíttetett táblázatok é r t e l m e z é s e e r ő s e n időigényesnek
bizonyult.
X/
A támogatásokat é s a m e n t e s s é g e k e t együttesen vettük figyeiemlie.
XX/
A z elvégzett faktoranalízis e l ő k é s z í t é s e , m ó d s z e r e i é s e r e d m é n y e i r é s z l e t e s e b ben megtalálhatók Szabó Jenő: A faktoranalízis alkalmazása a vállalatok gazdas á g o s s á g s z e r i n t i csoportositásálian c. doktori disszertációjában, Budapest, 1976.
42
Először tünk.
a gépipar négy vállalatának adataival manuális próbaszámítást v é g e z -
Ez egyfelől
igazolta a z inputadatok használhatóságára vonatkozó prehipoté-
zlsiinket, m á s f e l ő l egy é s másban eligazított bennünket a futtatás é s
eredménykl"
i r a t á s l e g c é l s z e r ű b b módját illetően. Az adatfeldolgozás, a l g o r i t m i z á l á s , p r o g r a m o z á s , t e s z t e l é s é s futtatás s z a k a szaiból
álló munka e l ő k é s z í t é s i n e h é z s é g e i t talán érzékelteti az a tény, hogy az a l -
g o r i t m u s s z e r i n t i futtatást m e g e l ő z ő e n magát az algoritmust i s programozni é s i s m é t e l t e n futtatni kellett a gépen. A kapott eredmények sok tekintetlxm meglepőek, markánsaknak, a s o r o l á s lyeket a közgondolkodás
szempontjából
a "gép" olyan mutatókat i s
kiemelten lényegesnek jelölt meg, a m e -
másodranguaknak Ítél, ugyanakkor a s o r o l á s szempontjá-
ból lényegtelennek itélt olyanokat (pl. a t ő k é s export hányadát vagy rentabilitását), a m e l y n e k alapvető fontossága nyilvánvaló. Ez újból f i g y e l m e z t e t termünket a f a k toranalízis
egyik lényeges vonására, n e v e z e t e s e n arra, hogy a z e g y m á s s a l k o r r e -
lálatlan mutatókat gyűjti e g y - e g y faktor k ö r é , s igy a faktorral l e g s z o r o s a b b k o r r e lációban l é v ő , legmarkánsabbnak m e g j e l ö l t mutató környezetében ( v e l e s z o r o s k o r relációban) ott lebet, ott i s van a hétköznapi logika szerint p r i o r i t á s t érdemlő mutató.
Magyarán:
a faktoranalízis nem általában a fontos, hanem kizárólag a s o r o l á s
szempontiából fontos, a m á s faktorok köré csoportosuló mutatók alakulásától e l t é r ő , azoktól függetlenül orientáló mutatókat e m e l i ki. A m á s i k m e g l e p e t é s az volt - legalábbis e l s ő pillantásra - , hogy a v i z s g á l t négy á g a z a t mindegyikéljen
a faktoranalízis m á s "más mutatókat j e l ö l t ki markánsnak.
Lábjegyzet folytatás: Az adatfeldolgozó p r o g r a m r e n d s z e r t COBOL nyelven Kisfaludy Sándor, Sztancsek Attila é s Andriska Ildikó készítette e l , a faktoranalízis algoritmusát Lakner M á r i a programozta FORTRAN nyelven. A faktoranalízis BMDX"72 könyvtári p r o g ramjának é l e s í t é s e F ó t i T a m á s , a többváltozós osztályképzés é s r e n d e z é s a l g o ritmusának FORTRAN nyelven való p r o g r a m o z á s a Farkas Péter munkája. A futtatásokat a I'M Számitóközpont SIEMENS 4004"es gépén v é g e z t é k . A Számitóközpontban v é g z e t t munka e r e d m é n y e s s é g é t Háklár László számítástechnikai é s Nonn F e r e n c matematikai tanácsi s e g í t e t t é k .
43
A betáplált 16 mutató közül nyolc az ágazatok mindegyikénél a faktorképzésben a l á rendelt és
s z e r e p e t játszott, ezek f i g y e l m e n kivül hagyhatók; az általuk
hordozott
ilymődon e l v e s z t e t t Információ a t e l j e s információhalmaznak mindössze 16 %'á.t
képezi.
A fontosnak itélt m á s i k n y o l c mutató közill öt k é t ' k é t ágazat, a maradék
három pedig e g y - e g y ágazat faktorképzésében jelentkezett nagy súllyal. Az 1. számú áttekintó' táblából leolvasható, bogy a kiválasztott, az analízis s o r á n képzett faktorokhoz legközelebb á l l ó , s o r o l á s i
szemponttól
karakterisztikusnak
i t é l t , ágazatonkénti 3 - 4 kiemelt mutató, ágazatonként eltéró'en, az ö s s z e s s z ü k s é g e s információnak 84 "92 %~át adja v i s s z a ; e z az arány kielégitó'nek mondható. A tábla e g y e s
kockáiba
két"két s z á m o t jegyeztem be: a f e l s ő azt j e l z i ,
hogy
a mutató hány s z á z a l é k k a l r é s z e s e d i k a t e l j e s információból, a z alsó szám pedig a helyettesítő (képzett) faktor é s az e r e d e t i mutató korrelációjának m é r ő s z á m a . M e g nyugtató, hogy n i n c s
0 , 8 7 alatti k o r r e l á c i ó s együttható. Ilymódon - - legalábbis a z
1974 "re e l v é g z e t t s z á m i t á s o k e r e d m é n y e s z e r i n t - - nincs s z ü k s é g arra, hogy a k ö z gazdaságilag n e h e z e n értelmezhető faktorokkal j e l l e m e z z ü k az ágazatot, hanem a faktorokat ( a m e l y e k a számitás során a hasonló é r t é k m e g o s z l á s u mutatókat h e l y e t tesitették) helyettesíthetjük a v e l e szen
l e g s z o r o s a b b a n korreláló, jól értelmezhető ( h i -
i s m e r t k ö z g a z d a s á g i tartalmú) mutatóval. Ebben az e s e t b e n tehát a f a k t o r i z á -
c i ó elvégezte feladatát, a markáns mutatók kiválasztását, a v é g s ő s z á m s z e r ű é s v e r b á l i s e l e m z é s b e n m á r magukat a faktorokat nem is kell szerepeltetnünk. Jól kirajzolódik minden ágazatban a főfaktor (táblánkban a hozzá legközelebb e s ő mutató). Igaz, c s a k egy ágazatban e l é g i t i k i az i n f o r m á c i ó - r e p r e z e n t á l á s vele s z e m ben támasztott 5 0 % ~os követelményét, de a másik három ágazatban is m e g k ö z e l í t i e z t az elvárt a r á n y t . Miután a f a k t o r a n a l í z i s megadta szempontból
az e g y e s ágazatokra a hatékonysági s o r o l á s
l e g l é n y e g e s e b b mutatókat, a kiválasztott mutatók alapján a géppel
rangsorba rendeztettük
"
t e r m é s z e t e s e n ágazatonként ~
a vállalatokat. A r a n g -
l i s t a lehetőséget ad t e t s z é s s z e r i n t i értékközök f e l á l l í t á s á r a , az értékközökbe jutó vállalatok ilyen v a g y olyan súllyal való j e l l e m z é s é r e : a vállalathalmaz m i n ő s í t é s é r e . E l s ő m e g k ö z e l í t é s k é n t v á l a s s z u k a legegyszerűbb értékközképzést, és egy képz e l e t b e l i vonallal minden ranglistát o s s z u n k két r é s z r e : a vonal fölött helyezkednek
44
A faktorképzésben leginkább résztvevő mutatók
fajlagos eredmény korr. eredm. sBfE
VEGYIPAR
meetiszt. er. támogatás
eszközarányos tisztajövedelem
erőforrás: támogatás
szerves összetétel
R export rentabilitás
tisztaiöv. netto állóeszköz
élő+holtm. támogatás
élőnpmka nettó á. eszköz
tisztaiöv. lek. eszköz
x/
élőmunka lekötött eszköz
45
16
8
22
0,953
0,977
0,923
0,909 46 0,894
17 0,969
49
16
0,972 ÉLELMISZERIPAR
1. sz. táblázat
exporthaté," konyság
GÉPIPAR
KÖNNYŰIPAR
х/
0,915 17
12
63
CL_874
0,881
0,966
Az egyes mutatók közgazdasági tartalmát részletesen a melléklet közli.
21 0, 933 21 0,959
х/ e l a z ágazati átlagnál kedvezőbb, nagyobb mutatóval
rendelkező vállalatok, alatta
pedig azok, a m e l y e k a kiválasztott m a r k á n s mutató .ágazati átlagát nem ütik m e g . A "legjobbak" nyilván azok a vállalatok, amelyek az ágazatra j e l l e m z ő v a l a m e n y nyi fontos mutató szempontjából vonal fölött helyezkednek e l , az ellenpólusra pedig azok a vállalatok szorulnak, amelyek mindhárom (a vegyiparban: mind a négy) m u tató s z e r i n t átlag alattlak; e z e k a " r o s s z a k " .
Közöttük a kombinatórlka törvényei
s z e r i n t m é g m á s i k ö t (a vegyiparban: nyolc) osztály képezhető. Annak érdekében, hogy a halmozódást (közös halmazt) elkerüljük, az osztályba s o r o l á s kritériumát ugy határoztuk m e g , hogy azok a vállalatok kerüljenek egy o s z tályba, a m e l y e k c s a k
a megjelölt m u t a t ó / к /
rangsoraiban szerepelnek a z átlag
alatti csoportban (ha a megjelölt osztály "képző mutatónál több mutató s z e r i n t m i n ő sülnek átlag alattinak, akkor nem ebbe, hanem valamelyik fentebbi osztályba t a r toznak). E z z e l az e g y s z e r ű s í t e t t c s o p o r t k é p z é s i m ó d s z e r r e l azokat a vállalatokat, a m e l y e k v a l a m e l y i k vagy több markáns mutató szerinti rangsorban átlag alá e s n e k , a 2. s z . táblázat
s o r o l j a osztályokba.
A táblázat e l s ő sorába, vagyis e l s ő osztályába jutó vállalatokat e r ő s e n p r o b l e matikusnak minősíthetjük, hiszen a fontos információk 84-92 %-át hordozó k r i t é r i u m o k s z e r i n t i r a n g s o r m i n d e g y i k é b e n a z átlag alatti kategóriába kerültek.
^ A mutatókat ugy állítottuk ö s s z e , hogy valamennyinél a hányados nagyobb értéke mutasson a z optimum irányába.
46
Az egy vagy több kiemelt kritérium s z e r i n t átlag alatti mutatót produkáló vállalatok osztályokba sorolása 2. §z. táblágat
GÉPIPAR a
KÖNNYŰIPAR
b
с
a
ÉLELMISZERIPAR
b
с
a
3,, 1 2 , 1 5
86
5
b
с
8,4,6
92
2
7,12,16
84
8
7,16
67
13
3, ,12
65
15
8,4
80
27
7,12
63
10
3,,15
70
11
4,6
29
1
12,16
38
7
12,,15
37
2
8,6
7
46
18
3
49
7
4
17
5
12
17
9
12
16
7
8
63
20
16
21
19
15
21
13
6
-
84 az adott ágazatban markánsként j e lentkező mutató jelzőszáma (ld. 42. old. é s a melléklet) a z osztály közbe sorolás kritériumát képező mutatók a teljes információ hány %"át hordozzák a z osztály közbe k e rült vállalatok d a rabszáma
0
60
0 55
Megiegvzések VEGYIPAR a
b
с
3,4,6,16
91
3
3,4,6
69
5
4,6,16
46
1
3,6
53
С Э
3,16
67
1
4,6
24
3
6,16
30
5
4
16
2
6
8
п
22
1 36
16
47
У
A vizsgálatba vont 393 vállalatból Itt c s a k az a 235 vállalat s z e r e p e l , amely legalább egy kritérium s z e m " pontjából az ágazati átlag alá került. ( T o vábbi négy vállalat a faktoranalízis szempontjából értékelhetetlennek bizonyult.) A teljes információ reprezentációs foka (b o s z l o p ) , a m e n n y i ben több mutatóról van s z ó , é r t e l e m s z e rűen az e g y e s mutatók i n f o r m á c i ó s hányadainak ö s s z e g é t mutatja.
Ez a z o s z t á l y o z á s i m ó d s z e r mindjárt legalábbis két kérdést vet fel: - A két o s z t á l y b a s o r o l á s e l s ő m e g k ö z e l í t é s n e k jó, de nincs akadálya több, l e g alábbis négy értékköz kialakításának, a m i különösen a z e g y e s vállalatok r e l a tív m o z g á s á n a k ( e r r e mindjárt r á t é r e k ) j e l l e m z é s é r e ad jobb alapot. - A z á g a z a t i vállalathalmaz m i n ő s í t é s é h e z fontos vetUlet, de csak egy vetület a vállalatok s z á m s z e r i n t i osztályokba sorolódása. Ezt a m e g o s z l á s t h e l y e s m á s vetületekkel, a vállalatok súlya s z e r i n t i m e g o s z l á s o k k a l i s kiegészíteni. A t l s z " t a j ö v e d e l m e n , t e r m e l é s i vagy hozzáadott értéken kivül itt figyelembe v e h e t ő a l é t s z á m , a lekötött e s z k ö z é r t é k , e s e t l e g a valamilyen módon e k v i v a l e n s s é tett e r ő f o r r á s o k együttes volumene i s .
A 2. s z . táblázat csupán a különböző osztály "kritériumok s z e r i n t átlag alá k e r ü lő vállalatok s z á m á t mutatja, ennek komplementere t e r m é s z e t e s e n az az ( é l e l m i szeripar
kivételéve
mindig kisebb) vállalathalmaz, amelybe a minden
szerint átlag fölötti kategóriában j e l e n t k e z ő vállalatok tartoznak.
kritérium
Az e g y e s á g a z a -
tokban a két hányad aszimmetrikusan helyezkedik e l , amit az alábbi ábra s z e m l é l tet: A "ió" é s a " r o s s z " vállalatok m e g o s z l á s a az e g y e s ágazatokban
.. , x / limit
VEGYIPAR
x/
GÉPIPAR
KÖNNYŰIPAR
ÉLELMISZERIPAR
A limit fölötti vállalatok valamennyi " a z adott ágazatban markánsnak Ítélt - m u tató s z e r i n t átlag fölöttiek, a limit alattiak legalább egy kritérium s z e r i n t átlag alattiak. 48
Az osztályokba
s o r o l á s , m é g az átlag alatti-feletti e g y s z e r ű s í t e t t kategorizálás
finomítása e s e t é n i s , csupán a vállalathalmaz m i n ő s í t é s é r e j ó , magának az e g y e s vállalatok helyének k i j e l ö l é s é r e már túlságosan durva m ó d s z e r . ( E g é s z közeli m u tató-értékkel
kerülhet egyik vállalat a határ
alá, a másik pedig f ö l é . ) Viszont k i -
e g é s z í t ő e l e m z é s i bázisként rendelkezésünkre áll maga a r a n g s o r , mind a kiemelt, mind a faktoranalízis eredményeként
kapott é s az annak s o r á n mellőzött mutatók
s z e r i n t i táblázatokban. Mi nem elégedtünk m e g a r a n g s o r s z á m m a l
s e m , m e r t egyenetlen e l o s z l á s e s e -
tén, de a rangsor e l e j é n é s v é g é n " i s m e r e t e s módon " többnyire igen nagy hézagok l e hetnek két, a rangsorban e g y m á s után következő vállalat mutatóinak é r t é k e között, i l l e t v e a r a n g s o r s z á m a m e g o s z l á s s ű r ű s ö d ő tartományaiban nem orientál e l é g g é . E z é r t a géppel kiszámíttattuk é s az eredménytáblázatokban közöljük a vállalat sorában a mutató abszolút értéke m e l l e t t
azt i s , hogy e z a mutató hány s z á z a l é k a az ágazati
átlagmutatónak. Ez a relativ e l h e l y e z k e d é s már magának a vállalatnak é s a vállalat irány itó s z e r v é n e k i s h a s z n o s
e l i g a z o d á s i pont, s m é g Inkább azzá válik, ha az évek
egymásutánjában olyan relativ jellegű idősort kapunk, mely f e l v i l á g o s i t ar) ól, hogy a z adott vállalat az adott mutató s z e m p o n t j á t ó l az ágazati átlaghoz viszonyítva m i lyen pályát futott he. Az ágazatok
különböző i s m é r v e k s z e r i n t i csoportokra bontása, a z átlagtól való
e l t é r é s e k é r t é k e l é s e , az egy osztályba s o r o l t vállalatok - vagy akár egy vállalat különböző mutatóinak azonos vagy e l t é r ő v i s e l k e d é s e gazdag anyagot kinál az e l e m zésekhez.
4 . A további munkáról Az i s m e r t e t e t t faktoranalízis s o r á n módunk volt eljárások kozt válogatni, egyik lehetőséget
mellőznünk, a másikkal
megpróbálkoznunk,
mondhatjuk:
végigjártuk
egy döntési fa egyik ága "tógát. Ezek a v á l a s z t á s o k nem jelentik azt, hogy a mellőzött utat minden esetben j á r hatatlannak vagy
célszerűtlennek tartjuk. Mar maguk a kiválasztott é s s z á m í t á s b a
49
betáplált mutatók i s bizonyos fokig önkényesek; önkényesnek nevezhető az i s , hogy ágazati egységeken
belül végeztük e l a faktorizációt. Lehet, hogy nagyon eltérő
adottságú ágazatokon belül néhány nagyobb csoportot c é l s z e r ű képezni, szakágazatokig lemenni, vagy m á s szempontok s z e r i n t integrálni. Elképzelhető, pl. a tőkés exportból jelentős
r é s z t vállaló vallalatok, a fogyasztópiaccal közeli kapcsolat-
ban álló vállalatok s t b .
szerinti
csoportosítás
is. Többféleképpen é r t e l m e z h e t -
jük az átlagot, két alapvető osztály helyett képezhetünk többet, é s igy tovább, vagyis a faktoranalízis alkalmazásában nagyon sok lehetőség áll előttünk. A számításokat e g y e l ő r e
nem ilyen irányba
kívánjuk kibővíteni,
hanem
az
1971-75 évek e g é s z é r e kívánjuk azokat e l v é g e z n i , értékelni. Joggal tehető f e l a
kérdés, m i é r t nem végeztünk é r z é k e n y s é g i vizsgálatokat,
m i é r t nem "játszottunk meg" több e l j á r á s "variánst annak érdekéljen, hogy azok kisebb vagy nagyobb e r é n y e i r ő l meggyőződjünk. r é s z l e t é n e k változtatása
Valóban, a programok egy "egy
az elvégzett munka e g é s z é h e z képest már nem jelentett
volna tul nagy pluszmunkát, de f é r f i a s a n l>e kell vallanunk, bogy a fennálló s z a b á lyozásnak m e g f e l e l ő e n a Pénzügykutatási Intézetnek a PM Számítóközpont számára s ú l y o s tizezrekben m e g kellett térítenie
a gépi futtatások költségeit, s e z a
válto-
zatok m e g r e n d e l é s é t érthetően korlátozta. A további munka e g y i k nagy kérdőjele a z , miképpen oldjukmeg a dinamikus e l e m z é s t akkor,
ha a z é v e n t e újólag e l v é g z e t t analízisek m á s - m á s
tatókat emelnek
markáns
mu-
kl? N e m látjuk m é g t i s z t á n , milyen formában lehet áttekinthetően
publikálni a különböző mutatók s z e r i n t különböző dinamikákat tükröző vállalatok é r t é k e l é s é t , c s o p o r t o s í t á s á t . T e r v e z z ü k az idősorok géppel történő grafikus ábrázol" tatását i s (a p r o g r a m c s o m a g o k e z t lehetővé teszik), de a g ö r b e s e r e g s z á m o s s á g a megint csak problematikusnak látszik é r t é k e l é s i szempontból. Maguk az előttünk á l l ó kérdések adnak v á l a s z t arra, m i é r t adtam számot a h a t é konyság szerinti v á l l a l a t i sorolásnál alkalmazott íaktoranalizisről m o s t , amikor a munka dandárja, a dinamikus e l e m z é s m é g hátra van. A z é r t , hogy s z é l e s vitafórumon kapjunk é s z r e v é t e l e k e t az eddig v é g z e t t munkáról, tanácsokat annak folytatására.
D e egyben azt i s r e m é l e m , hogy m á r e z a kezdeti s z á m a d á s is gazdagítja a
b e l s ő é s külső vállalatirányítás e s z k ö z t á r á t , é s e z z e l - - ha s z e r é n y mértékben i s , de - - hozzájárul a m a g y a r ipar előtt álló nem csekély feladatok megoldásához.
50
Melléklet
Az inpufniutatók közgazdasági tartalma A faktor analízisbe vállalatonként bevitt 16 mutató képzéséhez az 1974. évi m é r legbeszámolókból egyenként 43 adatot emeltünk ki. Ezekből az alábbiak szerint
ké-
peztük a szintetikus mutatókat:
' x/ 1. Élőmunka e g v s é e é r e mtó tiszta jövedelem Számláló: Eredmény + SZTK járulék + illetményadó + álló" é s forgóeszközök e s z k ö z l e k ö t é s i járuléka + telekhasználati dij + importforgalmi adó + vám + b e s z e r z é s b e n e l s z . forgalmi adó + f o r g a l m i adó + t e r m e l é s i adó + k e r e s k e d e l m i adó + földadó " egyéb k ö l t s é g v e t é s i támogatás importár k i e g é s z í t é s - t e r m e l é s i á r k i e g é s z í t é s - dotáció - b e s z e r zésben e l s z . árkieg. - fogyasztói á r k i e g é s z í t é s - export v i s s z a t é r í t é s - eredmény t e r h é r e képzett R alap Nevező:
bérköltség + SZTK + illetményadó
2. Elú'~ é s holtmunka etrvséecre jutó "megtisztított" eredmény Számláló: N y e r e s é g + t e r m e l é s i adó + t e r m e l é s i á r k i e g é s z í t é s " d o t á c i ó - e x port v i s s z a t é r í t é s Nevező:
(nettó anyagköltség + e s z k ö z l e k ö t é s i járulék + é r t é k c s ö k k e n é s i leirás) + (bérköltség + SZTK + Illetmény adó)
3. Az (sIH-E) e g y s é g é r e jutó, járulékkal növelt eredmény Számláló: a 2. mutató számlálója + járulékok Nevező:
s z o r z ó k u l c c s a l számitott lembe vett e s z k ö z é r t é k
bérköltség + nyereségmegbontásnál
4. A t á m o e a t á s e g y s é u é r e íutó eredmény 2. mutató s z á m l á l ó j a támogatások + bérek é s e s z k ö z ö k utáni m e n t e s s é g
X/ A "+" j e l e k é r t e l e m s z e r ű e n hozzáadást, a - j e l e k levonást jelentenek.
51
figye-
5. Export nyereséghányad dollár relációban V GXJ3 önk $ exp. á r b e v . - $ export önk. + f e l n e m oszt. kse. " ,—7 й 1 e r t e k e s i t e s önk. $ exp. á r b e v é t e l e 6. Export nyereséghányad Rubel relációban f e l é p í t é s e azonos a z 5. mutatóval, t e r m é s z e t e s e n $ helyett az R ada tokát alkalmazva 7. E s z közhaté konvság * ^ t i s z t a j ö v e d e l e m (Id. 1. mutató számlálója ) v á l l . t e v . á l l ó e s z k ö z e i n e k nettó ért. dec. 31 "én
2/ 8. Eszközhaté konvság t i s z t a j ö v e d e l e m (Id. 1. mutató számlálója) á l l ó e s z k . nettó értéke + készletek ért. dec. 31"én 9. Exporthányad R relációban R árbevétel ö s s z e s árbevétel 10. Exporthányad Й relációban f e l é p í t é s e azonos az előbbivel 11. A t e r m e l é s i tényezők hatékonysága tiszta j ö v e d e l e m (Id. 1. mutató s z á m l á l ó j a ) s z o r z ó k u l c c s a l s z á m . b é r k s g . + n y e r . megbontásnál figyelembevett e s z k ö z é r t é k 12. A támogatás e g y s é g é r e iutó e r ő f o r r á s é l ő " é s holtmunka f e l h a s z n á l á s (ld. 2.mutató nevezője) támogatások é s m e n t e s s é g e k (ld. 4. mutató nevezője)
52
Megtisztított eredmény / e r e d m é n y megtisztított eredmény (ld. 3 . m u t a t ó számlálója) nyereség
14. Allóeszközarány az eszközökön belül v á l l . tev. á l l ó e s z k . nettó ért. d e c . 31"én á l l ó e s z k . nettó é r t é k e + k é s z l e t e k dec. 31~én
15. S z e r v e s ö s s z e t é t e l r e c i p r o k a ' élőmunka f e l h a s z n á l á s (Id. 1. mutató nevezője) nettó á l l ó e s z k . érték dec. 31"én
16. S z e r v e s ö s s z e t é t e l reciproka
2
élőmunka f e l h a s z n á l á s á l l ó e s z k . nettó é r t . + k é s z l e t e k dec. 31 "én
53
IRODALOM 1 . Csernok Attila - Mandel Miklós: Gondolatok a gazdasági s z e r k e z e t r ő l . Gazdaság, 1972. 2. s z .
2 . Deák Anna: V á l l a l k o z á s , vállalkozói n y e r e s é g . Figyelő, 1976. 15. s z .
3 . F r a n c z l a László: A faktoranalízis a l k a l m a z á s i lehetőségei a területi t e r v e z é s b e n . О Т . T e r v g a z d a s á g i Intézet, 1974. 4 . Gergely István: Az á l l a m i vállalatok tevékenységének m e g í t é l é s é r ő l . Közgazdasági S z e m l e , 1969. 1. s z .
5 . Horváth László: A vállalati t e r v e z é s r ő l . Közgazdasági S z e m l e , 1973. 1. s z .
6 . Az ipari nagyvállalatokról. Gazdaság, 1973. 4. s z .
7. Kopátsy Sándor: A vállalati tevékenységek komplex é s többéves é r t é k e l é s é n e k problémája. Pénzügyi Szemle, 1969. 11. s z . 8. Meszéna György - Simon Béláné: A g a z d a s á g i fejlődés tényezőinek faktoranalízis alkalmazásával.
vizsgálata
ОТ. Tervgazdasági Inté-
zet, 1973.
9. Rimler Judit: A közgazdasági fejlődés v i z s g á l a t a é s a faktoranalízis. Közgazdasági S z e m l e , 1970. 8 - 9 . s z .
10. R i m l e r Judit: K í s é r l e t a faktoranalízis
alkalmazására a gazdasági fejlődés v i z s -
gálatában. Közgazdasági S z e m l e , 1970. 10. s z .
54
11. Román Zoltán: A s z o c i a l i s t a vállalat c é l j a i . Közgazdasági S z e m l e , 1973. 4. s z .
12. Varga György: T á v l a t i t e r v e z é s
a nagyvállalatoknál.
Közgazdasági
Szemle,
1970. 5. s z .
13. Vita László: A faktoranalízis
közgazdasági
Szigma, 1970. 2. s z .
55
alkalmazásának
lehetőségeiről.
Papanek Gábor:
VÁLLALATI GAZDÁLKODÁS ÉS TERMÉK "POLITIKA
A tőkés országok g a z d a s á g i
szakirodalma
"gyártmány struktur a" k i f e j e z é s e k e t .
ritkán használja a "termékszerkezet",
A publikációk t e r m é s z e t e s e n
problémákat, a m e l y e k e t m i a "mikrostruktúra"
mindazokat a
témakörébe sorolunk, s z é l e s k ö -
rűen tárgyalják; e l t é r ő e k azonban c í m s z a v a i k . N e v e z e t e s e n a s z e r z ő k - sági gyakorlatban politika,
a gazda-
meghonosodott felfogásmód a l a p j á n - - elsősorban a gyártmány-
termék-management,
mazzák (s " m a k r o - s z i n t e n "
termék-összetétel
ezeket a s z e k t o r á l i s
(mix) stb. kategóriákat
alkal-
politika é s a szelektív iparfej-
l e s z t é s fogalmaival e g é s z í t i k ki). A szóhasználat v á z o l t e l t é r é s e csupán terminológiai különbség? Ugy ttinik, hogy nemcsak a z . E z é r t cikklink áttekintést kiván adni a kétféle é r t e l m e z é s különbségéről, pontosabban:
ki s z e r e m é emelni a termék-politika e l m é l e t é n e k é s gyakorlatá-
nak néhány olyan e l e m é t , illetőleg m ó d s z e r é t , amelyek hasznosíthatóknak l á t s z a nak a magyar iparban (többek között tőkés piaci exportunk növelésében). A bemutatásra
kerülő e l e m z é s alapját e g y r é s z t az e l m ú l t években magyar v á l -
lalatoknál lefolytatott vizsgálataink, m á s r é s z t egy többhónapos belga tanulmányut tapasztalatai
képezik.
nak, r é s z l e t e s e b b
A hazai információk mintegy 30 iparvállalatunkra vonatkoz-
i s m e r t e t é s ü k az irodalomjegyzékben megjelölt publikációinkban
található m e g . A belga iparral kapcsolatos tájékoztatások r é s z b e n vállalatok m é r legbeszámolóiból, e g y é b hivatalos dokumentumokból é s a szakirodalomból, ijén mintegy
rész-
25 interjúból, konzultációból származnak. E viszonylag s z é l e s alapok
ellenére kutatásunkat nem tekintjük lezártnak. A modern tőkés vállalatelmélet f e j lődik, ennek m e g i s m e r é s e , követése
nehéz feladat, e m e l l e t t mindig jelentős e l t é -
r é s e k v a n n a k a z e l m é l e t é s a gyakorlat, a különböző o r s z á e o k elvei é s gyakorlata között i s . I s m e r e t e i n k "naprakész" voltának biztosítása tehát igen fontos. Tisztában vagyunk azzal i s , hogy a tőkés tapasztalatok valóban c é l s z e r ű hazai adaptációja mindenkor sok v i z s g á l a t o t , kísérletet igényel.
56
A termék-politika fogalma
Az utóbbi éveklien
számos
magyar
s z e r z ő foglalkozott m á r a t e r m é k s z e r k e z e t
f e j l e s z t é s elvi alapjaival, e témára e z é r t ezúttal nem térilnk ki. Szükségesnek l á t szik azonban, hogy a gyakorlati kérdések tárgyalását m e g e l ő z ő e n vázlatosan á t t e kintsük a termék-politika tőkés e l m é l e t é t . Témakörünk
szempontjából elsősorban
a XX.
század világ-gazdaságának két
- - s z o r o s a n ö s s z e f ü g g ő — sajátossága tekinthető fontosnak. E sajátosságok - a gyorsuló műszaki haladás é s - a növekvő t e r m e l é s i koncentráció é s s p e c i a l i z á c i ó . A műszaki haladás g y o r s u l á s á t , az uj találmányok ( é s gyártmányok) k i f e j l e s z t é sének, alkalmazásba vételének, illetve elavulásának - - átlagosan - - gyorsuló ü t e m é t századunkban nagyszámú empirikus v i z s g á l a t kimutatta m á r . Ezekről kritikai áttekintést ad pl.
L . M . Gatovszkij
- S z . A . Hejnmann / 8 / m ü v e . A z ü t e m v á l t á s s a l
párhuzamosan, e z z e l kölcsönhatásban f i g y e l e m r e m é l t ó változások következtek be az iparvállalatok
gyakorlatában. Közismert
hatás a vállalati kutatóapparátus növeke-
d é s e . További sajátosságként már egy 1956-os f e l m é r é s m e g j e l ö l t e , hogy un. "termék-fejlesztési"
részlegek
épültek
be nagyszámú
amerikai vállalat
szervezeti
r e n d s z e r é b e . Ez idő tájt a j e l e n s é g m é g annyira uj volt, hogy a m e g v i z s g á l t r é s z legek 50 %-я fiatalabb volt két é v e s n é l / 2 / . Az európai tőkés országokban is t a p a s z talható volt hasonló f e j l ő d é s . H.Heyvaert 86 belga vállalatra kiterjedő f e l m é r é s e i a j e l e n s é g okaira is utaltak. A vizsgálatok alábbi információi s z e r i n t a vállalati t e r mékfejlesztés összehangolt
r e n d s z e r e , a termékekkel kapcsolatos döntések m e g -
alapozottsága a vállalatok e r e d m é n y e s s é g é b e n alapvető jelentőségű tényezővé vált:
57
A termek-döntések közti ö s s z e f ü g g é s e k hatása a belga vállalatok e r e d m é n y e s s é g é r e
Az elért profit
Azon vállalatok s z á m a , ahol a t e r m é k e k r e vonatkozó döntések logikus r e n d s z e r t nincsenek ö s s z e képeznek haneolva
Összesen
Magas
32
14
46
Alacsony
1L
29
40
Összesen:
43
43
86
F o r r á s : H. Heyvaert / 9 /
A másodiknak emiitett iparfejlődési sajátosság, a vállalati méretek növekedése, immár több m i n t egy évszázada m e g f i g y e l h e t ő az iparban. K ö z i s m e r t folyamatok a fokozott c e n t r a l i z á c i ó , a m a m u t c é g e k kialakulása, a monopol-vállalatok létrejötte (amelyekkel
párhuzamosan azonban
mindenkor s z á m o s kisvállalat is életképesnek
bizonyult). A változások s z o r o s kölcsönhatásban vannak a mUszaki fejlődés g y o r s u lásával, hiszen
e g y e s esetekben éppen a t e r m e l é s fokozódó kutatás "igényessége, a
termékfejlesztés
mind bonyolultabb ö s s z e f ü g g é s e i tették indokolttá a vállalati m é -
retek n ö v e l é s é t , máskor viszont a nagyvállalatoknál kialakuló, olykor többezer fős kutatórészlegek, felgyorsulását.
a nagy marketing "apparátus stb. A fokozódó
koncentráció
s e g í t e t t é k a technikai haladás
további hatása a vállalat é s "környezet"
közti kapcsolat m e g v á l t o z á s a . Tudniillik napjaink nagyvállalatainak lehetőségük van r á , hogy l é n y e g e s
hatásokat gyakoroljanak vevőikre,
partner-vállalataikra,
és
"környezetük" e g y é b tagjaira. E v á l t o z á s következtében azután módosult a vállalatv e z e t é s feladatköre i s .
A k l a s s z i k u s marginalista felfogásmód például m é g joggal
tekinthette p a s s z í v tevékenységnek a v e z e t é s t , ugy v é l v e , hogy a v e z e t é s elsősorban az erőforrások
hatékony f e l h a s z n á l á s á v a l , a környezet" adta lehetőségekminél jobb
kihasználásával
biztosithatja a gazdálkodás
sikerét. P . D r u c k e r viszont már arra
mutathatott rá: a g a z d a s á g v e z e t é s napjainkban lényegesen szélesebbkörü tevékenys é g a p a s s z í v adaptációnál. F e l a d a t a i közé tartozik az i s , hogy kísérelje m e g mó"
58
dositani
környezetét, lehetőség s z e r i n t csökkentse akcióival a g a z d a s á g i feltételek
korlátozó
s z e r e p é t , é s számoljon tevékenységének környezeti hatásaival ( t e r v e z v e
ezeket i s ) / 6 / . A g a z d a s á g i fejlődés vázolt s a j á t o s s á g a i j e l l e m z ő " é s témakörünk szempontjából is l é n y e g e s — változásokra vezettek korunk v á l l a l a t e l m é l e t c b e n . Uj koncepciók, uj "iskolák" alakultak ki. Ezeknél az az e g y s é g e s döntésrendszer áll a z érdeklődés középpontjában, amely az aktiv é s
passzív vállalati tevékenységek kívánatos i r á -
nyát komplex összefiiggéseiklien határozza m e g . Az emiitett, szükségképp hosszú " tlvu s z e m l é l e t ű döntésrendszer i s m e r t e b b e l n e v e z é s e k vállalati stratégia, s t r a t é g i a i t e r v e z é s , hosszutávu t e r v e z é s stb. Ha f i g y e l e m b e v e s s z ü k a termékek k o r s z e r ű s é g é n e k növekvő s z e r e p é t a mai v á l lalatok gazdálkodásán;!к
s i k e r é b e n , nem találjuk meglepőnek azt, hogy a modern
vállalat "elméletek a t e r m e l é s b e kintik a v á l l a l a t i a stratégia
vonandó t e r m é k e k kialakítását, kiválasztását t e -
stratégia egyik alapvető feladatának. "A termékek meghatározása
kulcskérdése"
irja 11. J. Ansoff / 1 / .
A marketingelméletek ugyancsak
kiemelik a termékek s z e r e p é t a környezet befolyásolására a l k a l m a s eszközök k ö zött; h i s z e n ezek eszközök s z o k á s o s f e l s o r o l á s a i általában a t e r m é k e t nevezik m e g elsőnek a z e s z k ö z t á r b ó l . Hogyan j e l l e m e z h e t ő k
részleteikben
a termékek m e g h a t á r o z á s á v a l kapcsolatos
vállalati s t r a t é g i a i feladatok? Ugy tiinik, hogy e r r e a kérdésre a z un. t e r m é k - é l e t görbék f e l h a s z n á l á s á v a l érdekelheti.
kapunk olyan v á l a s z t , amely a magyar ipargazdászokat i s
A t e r m é k - é l e t g ö r b é k koncepcióit s o k s z o r nem r é s z e s í t j ü k kellő f i g y e -
lemben, holott e
koncepciókkal
Magyarországon már tiz é v v e l e z e l ő t t foglalkozni
kezdtek, s a legutóbbi időkben i s m é t megjelentek szakirodalmunkban. A koncepciók lényege
azoknak az időbeli változásoknak
a j e l l e m z é s e , a m e l y e k a termék e l s ő
gyártásba v é t e l é n e k e l ő k é s z í t é s e é s a gyártmány elavulása között lezajlanak. Ezen időszakon
belül megkülönböztetik a k i f e j l e s z t é s , a piacra b e v e z e t é s , a felfutás, a
telitettség
é s a hanyatlás
periódusait. Rámutatnak e g y r é s z t a r r a , hogy az e g y e s
periódusokban milyen tendenciával változnak a t e r m é k e k ráfordításigényei, é r t é k e sítési
lehetőségei,
gazdaságvezetésnek
eladási árai a termékekkel
stb; továbbá kapcsolatos
59
a r r a i s , hogy miben különböznek a feladatai.
A korszerű életgörbé-
e l m é l e t e k a fentlek k i e g é s z í t é s e k é n t m e g e m l í t i k , hogy az életgörbe-periódusok s o r r e n d j e a legtöbbször V i z s g á l a t tárgyává
nem
követi szigorúan felsorolásunk szabályos rendjét / 4 / .
t e s z i k továbbá a "termék" fogalmát, e l e m z i k az e fogalommal
kapcsolatos a g g r e g á c i ó s problémákat. Ennek indokoltsága
--
pl.
a Philips vonat-
kozásában - - a T V életgörbék példáján világitható meg. E c é g tapasztalatai s z e r i n t ugyanis a t e l e v i z i ó
vevőkészülékek é l e t g ö r b é j e ma még a legtöbb országban a f e l -
f u t á s stádiumában van; a s z í n e s készülékek forgalma például nő. Ugyanakkor a z o n ban a f e k e t e - f e h é r a s z t a l i készülékek iránt már sok országban csökken az igény, é s számos
olyan TV"tipus is van, amely t e l j e s e n elavultnak tekinthető. Igen lényeges
tehát, hogy mely
" t e r m é k e k " - r e vonatkoztatják az életgörbéket;
termékcsaládját,
a fekete-fehér asztali
készülékeket,
a TV-készülékek
vagy valamely TV tipust
(márkát) kívánnak v i z s g á l n i . Az életgörbékről m o s t elmondottak alapján a következőképp fogalmazhatjuk meg a vállalatoknak a gyártmányok "kialakításával", "meghatározásával"
kapcsolatos
s t r a t é g i a i feladatait: a vállalatoknak oly módon kell.alakítaniuk gyártmányaik
kifej-
l e s z t é s é t , piacra b e v e z e t é s é t , a t e r m e l é s é s é r t é k e s í t é s bővitését, illetve a g y á r t mányok piacról történő kivonását, s a f e l s o r o l t folyamatok s i k e r e érdekében oly módon kell befolyásolniuk környezetüket, hogy e z z e l - - l e h e t ő s é g szerint — biztos í t s á k termékszerkezetüknek mindenkor m e g f e l e l ő voltát. A most v á z o l t feladat c s e l e k v é s i programját a tőkés vállalatok általában t e r mék-politikának
nevezik.
g y a r iparban s z é l e s
A termék-politika e fogalma több ponton is eltér a m a -
körben elterjedt t e r m é k s z e r k e z e t i koncepcióktól. Iparunkban
gyakori (bár n e m egyetlen) vélemény
ugyanis, hogy mikrostrukturánk
termékeink r a n g s o r o l á s á v a l , é s a rangsor
javitását
"végére" kerülő gyártmányok t e r m e l é -
s é n e k leállításával kell végrehajtanunk. A z ismertetett elvek szerint viszont a t e r mék-politika - a vállalati s t r a t é g i a r é s z e ( é s nem önálló döntésrendszer), -alapfeladatának
a vállalati termékek "életét" alakitó aki iók meghatározását ( é s
nem a gyártmányok közti passziv v á l o g a t á s t ) tekinti, - döntései az é l e t g ö r b é k hosszabb időszakának e l e m z é s é n ( é s nem egyetlen idő" X/ pontra vonatkozó termék-rangsorokon) alapulnak. ^ A tőkés, illetve s z o c i a l i s t a f e j l e s z t é s i koncepciók é s m ó d s z e r e k között t e r m é s z e tesen lényeges különbségek vannak a v é g s ő célok tekintetéiben i s . E különbségeket é s következményeiket azonban n e m r é s z l e t e z z ü k . 60
Л különböző tőkés vállalatok termékpolitikája mindig e l t é r ő . J.W. Lorsch méréseik
/12/
P.R.Lawrence--
v i z s g á l a t a i a különbségek szUkségszerU voltát is igazolták. F.el"
kimutatták: m á s tipusu célok, m á s tipusu stratégia, é s más tipusu v á l l a -
lati s z e r v e z e t v e z e t s i k e r r e
pl.
a mltszakilag gyorsan avulO termékek e s e t é b e n
(Így a műanyagipar vállalatainál), mint a lassan változó környezetű Üzemekben (igy az é l e l m i s z e r i p a r hagyományos ágaiban).
Az é l e t g ö r b é k alakításának m ó d s z e r e i
A t e r m é к-politikai akcióprogramok r é s z l e t e s e b b e l e m z é s é n e k g y a k o r l a t i j e l e n t ő s é g e van iparunk szempontjából. Ezen e l e m z é s mutat rá ugyanis a r r a , hogy milyen módon, m i l y e n akciókkal
befolyásolhatják a vállalatok termékeik életét. E z é r t az
alábbiakban áttekintést adunk - -
kétféle m e g k ö z e l í t é s b e n
— a fontosabb t e r m é k -
politikai akciókról. Előbb arra mutatunk r á , hogy milyen tevékenységek révén a l a kitható e g y - e g y termék életgörbéje, majd a (következő pontban) azokra a feladatokra térünk kl, amelyek r é v é n a különböző t e r m é k e k életgörbéi összehangolhatok e g y mással. Az e g y e s t e r m é k e k életgörbéjét mind a t ő k é s , mind a hazai vállalatok f o l y a m a t o san alakítják a k u t a t á s - f e j l e s z t é s , t e r m e l é s , é r t é k e s í t é s t e v é k e n y s é g e i v e l . Ugy tűnik azonban, hogy a befolyásoló hatás m é r t é k e tekintetében lényeges különbségek vannak a belga é s a magyar vállalatok között. A magyar iparral kapcsolatos v i z s gálataink a r r a mutattak rá, hogy a kellő átgondoltság, céltudatosság é s k ö v e t k e z e t e s s é g gyakran hiányzik a termékek é l e t é n e k befolyásolásánál. Az e l e m z e t t s z e r k e z e t - f e j l e s z t é s e k 50 %-a e s e t é b e n állapíthattuk m e g például azt, hogy a jó koncepciók s i k e r e s
realizálását
s z e r ű t l e n akciók,
lényegesen gátolták t e r v e z é s i , s z e r v e z é s i hibák, t e r v -
"ad hoc" tevékenységek.
A hasonló problémákat t e r m é s z e t e s e n
nem találtuk i s m e r e t l e n n e k a tőkés cégeknél s e m . F i g y e l e m r e m é l t ó n a k tűnik a z o n ban, hogy e cégek következetesen küzdöttek munkájuk összhangjáért termékeik é l e tének v a l a m e n n y i fázisában.
61
1. A termékéletgörbék alakítása már a z "Indulásnál", az uj termékek k l f e j l e s z t é s é n é l megkezdődik. A tőkés vállalatoknál a céltudatos termékfejlesztésnek s z é l e s k ö r ben elfogadott módja a r e n d s z e r e s "innováció", a gyártmányok mllszaki tulajdonságainak é s f e l h a s z n á l á s i területeinek m ó d s z e r e s továbbfejlesztése. E módszer alkalmazásának jó példája a nylon e s e t e . Ezt az anyagot a du Pont c é g fedezte f e l - é s e l ő s z ö r ejtőernyőkötelek k é s z í t é s é n é l alkalmazta. Fokozni kivánta azonban az uj anyag t e r m e l é s é t , e z é r t r e n d s z e r e s e n kutatta gyártmánya uj felhasználási területeit. így találta fel előbb a nylon-harisnyát, majd a további nylon "termékeket / 1 3 / . További példa a f e k e t e - f e h é r TV"k hordozható típusainak forgalomba hozatala akkor, amikor a z a s z t a l i készülékek m á r a "hanyatlás" f á z i s á b a jutottak. A tőkés ipargazdaságtan elméletéljen vita folyik arról, hogy a m o s t s z e m l é l t e t e t t innovációs t e v é k e n y s é g valóban egyetlen t e r m é k életgörbéjének a módosításait e r e d m é n y e z i - e , vagy uj gyártmányok s z ü l e t é s é r e v e z e t . Az Innováció gondolatát s z é l e s körűen alkalmazó gyakorlat számára azonban e z végül is e g y r e m e g y . A lényeges: a z innovációs s t r a t é g i a e r e d m é n y e s volta, e r r e pedig tőkés példákon (igy a nylon é s a hordozható TV e s e t e i n e k sikerén) túlmenően olykor hazai tapasztalatok i s utalnak. Például a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár ban, ahol intenziven keresték, s m é g i s találták azokat a t e r m é k f e j l e s z t é s e k e t , a m e l y e k gyártmányaik v e r s e n y k é p e s s é g é t biztosithatják é s m a nagy sorozatokban gyártják korszerű terménybetakaritó,
nö-
vényvédő é s c s á v á z ó gépeiket. Továbbá a Medicor Müveknél, ahol a néhány éve b e v e z e t e t t piac-központu g y á r t m á n y f e j l e s z t é s j e l e n t ő s s z e r e p e t játszott abban, hogy a vállalat a világ e l s ő t i z c é g e közé került a z o r v o s i - m ű s z e r exportban. Az idézett példák kapcsán mindenekelőtt váció eredményessége ütemével.
Egyes
a r r a kell felfigyelnünk, hogy az inno-
s z o r o s ö s s z e f ü g g é s b e n van a f e j l e s z t é s m e g f e l e l ő időbeli
iparágakban,
igy az elektronikai iparban a fejlődés
különösen
g y o r s , itt azok a g y á r t á s i ágak számithatnak s i k e r r e , ahol a gyors ütem folyamatos fenntartása biztositható. A lassabban változtatások
s z ü k s é g s z e r ű voltát. A tiz"tizenöt é v e nem fejlesztett termékek ( p é l -
dául mosógépeink) Ijen,
fejlődő ágazatok s e m felejthetik e l azonban a
e s e t é n nem kereshetjük a nehézségek okát a piac telítettségé "
vagy "a k e r e s k e d e l e m m e g l e h e t ő s e n s z e s z é l y e s megrendeléseiben és r e n d e -
l é s - l e m o n d á s a i b a n " . ( F i g y e l ő , 1975. aug. 2 7 . )
62
Az innovációs
s t r a t é g i a s i k e r é t e g y e s tőkés vállalatok az Ipari kutatómunka v e -
zetési módszereivel vállalatnál
is e l ő kívánják s e g í t e n i . N e v e z e t e s e n s z á m o s amerikai nagy-
a mllszaki szempontok m e l l e t t piaci meggondolások i s befolyásolják a z
(alkalmazott) kutatásokkal
kapcsolatos döntéseket. E kutatás "Irányítási elv Immár
3 0 é v e s z ü l e t e t t a General E l e c t r i c n é l , a t ő k é s szakirodalom b ő s é g e s e n foglalkozik v e l e , s magyar nyelven i s jelentek m e g m á r róla ö s s z e f o g l a l ó k . E z é r t nem hagyható s z ó nélkül, hogy a m ó d s z e r mindezek e l l e n é r e s e m vált a belga ( é s magyar) ipar általános gyakorlatává.
Belgiumban hagyományos módon
— tehát m ű s z a k i
szempontok alapján " irányitják pl. m é g a z a m e r i k a i érdekeltségű ACEC v i l l a m o s gépgyár kutatásait l s . Ugyanezt t e s z i a hazai vállalatok többsége i s . Milyen
következtetést kell levonnunk az elmondottakból? Belgiumban ugy é r t é k e -
lik, hogy a kialakult h e l y z e t nem ad okot a z e l é g e d e t t s é g r e . A belga ipargazdászok ugyanis általában a hagyományokhoz v a l ó r a g a s z k o d á s s a l magyarázzák a vállalati gyakorlatot;
de e r r e a t e r ü l e t r e ls é r v é n y e s n e k tekintik azokat a megállapításokat,
a m e l y e k a r r a mutatnak, hogy a hagyományos Irányítás é s a piaci szempontok f i g y e l m e n kivül hagyása
sokszor
rontja a belga vállalatok e r e d m é n y e s s é g é t .
léltetően t á m a s z t j a alá ezt a koncepciót a következő ábra:
63
Szem-
S z e l l e m i e r ő f o r r á s o k e l o s z t á s a 62 belga iparvállalatnál Összesen
Verseny képes vállalatok
Közepes placpotenciálu cégek
"Problémás" vállalatok
с
§ •o E
XI
Marketing
Termelés
ü
l
Kutatás + 4-4-4+ 4 + + 4 f 4 4 + + 4 + + 4
Forrás: F. Martou / 1 4 / 2. Ugy tűnik, iparunkban különös f i g y e l m e t é r d e m e l , hogy a tőkés cégek miként törekszenek a t e r m e l é s é s az é r t é k e s í t é s E z z e l kapcsolatosan tés
fokozására gyártmányaik élete során.
már az is m e g e m l í t e n d ő , hogy itt a t e r m e l é s é s az é r t é k e s í -
irányitása jó piac "ismereten alapul. A vállalatok, hár nem mindig beszélnek
marketingről, m i n d i g f i g y e l e m m e l
k i s é r i k a bel" é s külföldi fogyasztók igényeit,
a fő v e r s e n y t á r s a k tevékenységét, a gyártmányokat h e l y e t t e s í t ő termékek f e j l ő d é s é t stb.
Valamennyi vállalati v e z e t ő n e k , igy a gyártmányfejlesztésben, a t e r m e -
lésirányításban, vagy a m i n ő s é g e l l e n ő r z é s b e n
64
dolgozó műszakiaknak i s van b i z o -
nyos is
áttekintése például az előállított termékek v e v ő i r ő l é s a vevők igényeiről. E z
biztositéka
azután annak, hogy a piaci i s m e r e t e k s z é l e s k ö r ű e n ~ bár az előbbi
ábra é r t e l m é b e n nem mindenütt kielégítően, " f e l h a s z n á l á s r a kerülnek a t e r m e l e s és értékesítés
fokozásakor.
az é r t é k e l e m z é s
A Ijefolyást é r v é n y r e juttató i s m e r t m ó d s z e r e k e t , pl.
e l j á r á s a i t , a z árképzés módját, a p i a c b e f o l y á s o l á s , a Public R e -
lations m ó d s z e r e i t nem
r é s z l e t e z z ü k ezúttal. Maguknál a m ó d s z e r e k n é l amúgy i s
fontosabbnak tűnik alkalmazásuknak céltudatos é s következetes összhangja. A v á l lalatok ugyanis nem t é v e s z t i k s z e m elől a z é r t é k e s í t é s i csatornák kiválasztásának, a reklámnak,
az árpolitikának,
a z eladás utáni szolgáltatásoknak minden oldalú
egyensúlyát, mindig biztosítani kívánják különböző tevékenységeik optimális kölcsönhatásait ( e z t n e v e z i k e g y e s e k "marketing mix""nek). Amikor például a Bekaert v a s i p a r i c é g az a m e r i k a i piacra juttatta t e r m é k e i t , ehhez s z é l e s k ö r ű akcióprogramot dolgozott ki, amelyben m é g uj üzem J e l l e m z ő a Philips gyakorlata s z e r v e z e t e van, a m e l y termékek
is.
l é t e s í t é s é n e k munkálatai i s szerepeltek.
E cégnek minden országban önálló "eladási"
a z ottani fogyasztók s p e c i á l i s igényeihez igazitja az e g y e s
értékesítésének
tennivalóit. N e m c s a k
kialakítja tehát, hanem mindig az
adott piac adottságai s z e r i n t alakítja ki az ö s s z h a n g o t a gyártmányok ára, v á l a s z téki ö s s z e t é t e l e , r e k l á m j a területén. A magyar
iparban a t e r m e l é s é s
olykor m é g a tőkés "apróságok"
é r t é k e s í t é s bővitésénél használt módszerek
export e s e t é n is l é n y e g e s e n eltérnek a fentiektől. Erre néha
i s utalnak. Ha például a nyugat-európai áruházakban találkozunk i p a r -
cikkeinkkel, nem egy
e s e t b e n az tűnik fel, hogy a tőkés cégek t e r m é k e i n é s a c s o -
magolásukon többnyire r é s z l e t e s ről é s a z a l k a l m a z á s
leírások találhatók az áru f e l h a s z n á l á s i területei-
e l ő n y e i r ő l , a hasonló magyar gyártmányok m e l l e t t pedig nem
mindig van ilyen dokumentáció. így a magyar habszifonok mellett olykor nem t a l á lunk
s z ö v e g e t , holott e
t e r m é k mibenléte i s csak k e v é s s é i s m e r t külföldön. Auto"
szifonjaink dobozán m i n d ö s s z e az olvasható: Lehel autoszifon, túlnyomásos (gyors " főző) fazekainkén pedig
csak a z Kukta. Rövid v i z s g á l a t után általában az is való"
szinüsithető, hogy a hiányosságokat nem k e r e s k e d e l m i , hanem ipari
problémák
okozzák. Az áru előnyeinek a l e i r á s a é s a használati utasítás például j ó r é s z t az ipartól
— igy a t e r m é k tervezőitől
"
várható. Gyakran ipari hibákat tárnak fel a
65
magyar
áruk gyenge reklámjának azok a "magyarázatai" i s , amelyek s z e r i n t nincs
b i z t o s í t v a termékeink állandó piaci j e l e n l é t e , s egnek következtében reklámozásuk tul k ö l t s é g e s , illetve
kockázatos. D e u g y a n e r r e mutat az i s , hogy e g y e s g y á r t m á -
nyainknál licenc-problémák nehezitik a reklámtevékenységet stb. A lie Iga - - é s általában a n y u g a f e u r ó p a i — vállalatokban az é r t é k e s í t é s i t e v é kenységnek további e m l i t é s r e méltó v o n á s a i s van. E vállalatok nagy ó v a t o s s á g g a l v e t t é k átugyanis az a m e r i k a i gazdasági életből a marketing-munka nak a gyakorlatát.
A "lemaradás" (bár
agresszivitásá-
mértékének h e l y e s s é g é t e g y e s e k vitatják)
tudatos.
Tudniillik megállapítható volt, hogy az európai piacokon inkább árt, mint
használ
az a g r e s s z í v magatartás; a v á l l a l a t i "image" "t rontja az ostobán kérkedő,
a hamisnak bizonyuló reklám, a fogyasztókban e l l e n é r z é s t kelt a manipuláció, a "környezet kulturális
szennyezése".
E z é r t azután a belga iparban - " é s ma m á r a
k o r s z e r ű marketing e l m é l e t i munkáiban i s , igy P. Kotier / 1 1 / könyvében, amelyet itt a marketing "bibliájának" neveznek — s z á m o s gondolatot találunk a fogyasztók tájékoztatásáról, jobb informálásáról. Bar ezek az etikai természetűnek tűnő g o n dolatok ismertek a magyar
marketing e l m é l e t b ő l , talán nem szükségtelen k i e m e l -
nünk: a belga ipar tapasztalatai s z e r i n t gyakorlati é r v é n y e s í t é s ü k gazdasági s z e m pontból is előnyös.
3. A gyártmányok m e g f e l e l ő h o s s z ú s á g ú kifejlesztésére, a termelésbeinditásra
életidejének biztosításához (a termékek
é s a piacra b e v e z e t é s r e forditott ö s s z e g e k
m e g t é r ü l é s é h e z ) általában szükség van a gyártmányunk, iltség r e n d s z e r e s csökkentcsőre.
Köztudott, hogy az e munka c é l j a i r a r e n d e l k e z é s r e álló — i s m e r t — m ó d -
s z e r e k alkalmazását a tőkés vállalatoktól általában m e g i s követeli a konkurrencia" h a r c . Az sem vitatott továbbá, hogy iparunk esetében "nincs, ami kényszerítene, é s alig van ami ösztönözne" a hatékony, vagy minőségi m u n k á r a / 7 / ; valamint,hogy j e l e n t ő s részben ennek következtében s z á m o s gyártmányunk hatékonysága nem m e g f e l e l ő . Mindazonáltal ugy tűnik, hogy
az önköltség csökkentése a mi iparcikkeink
sorsát
m á r ma i s , s valószinü (remélhető), hogy a
is l é n y e g e s e n
befolyásolhatja
jövőben e befolyás n ö v e k e d é s é r e is számithatunk. Ezért az alábbiakban m e g e m l í t jük az eszköztár
három igen fontos m ó d s z e r é t . T e s s z ü k ezt annak e l l e n é r e , hogy
66
az e m l i t é s r e kerülő módszerek nem tekinthetők ujaknak; az alkalmazásuk terén való elmaradásunk
a r r a utal ugyanis, hogy e metodikákra nem lehet e l é g s z e r e m l é k e z -
tetni. A hatékonyság-emelés
feladatainak a k i j e l ö l é s é h e z e l s ő s o r b a n az é r t é k e l e m z é s
technikája ajánlható. Mivel e metodika alkalmazásával megbízhatóan ellenőrizhető, hogy a termékek m e g f e l e l ő hatékonysággal gyárthatók-e, e z é r t a belga iparban s o k helyütt használják. A m ó d s z e r hazai alkalmazhatóságát
ma
már
saját
ta-
pasztalataink i s igazolják. A V i l l a m o s b e r e n d e z é s é s Készülék Müveknél például e l e m e z t é k , hogy mennyiben indokolják a mUszaki, é r i n t é s v é d e l m i , szempontok e g y e s
e s z t é t i k a i , stb.
kapcsolóiknak a konstrukcióját é s m é r e t e z é s é t , s f i g y e l e m r e -
m é l t ó volumenű "indokolatlan" ráfordítást sikerűit kiküszöbölniük. A Taurus G u m i ipari Vállalatnál v i s z o n t — többek között — oly módon végeztek vizsgálatokat, hogy összegyűjtötték e g y e s termékekből a z e l h a s z n á l t vagy s z e m é t b e hajitott példányokat é s m e g n é z t é k , hogy m e l y i k r é s z ü k ment m á r tönkre, illetve melyik r é s z ü k jő m é g . Ily módon több e s e t b e n tártak f e l összhanghiányt a t e r m é k - a l k o t ó e l e m e k m e g b í z h a tóságában, s az eredményeket felhasználva javithatták hatékonyságukat (illetve o l y kor a t e r m é k m i n ő s é g é t is). Alapvető jelentőségűk lehet a gyártmányok kedvező önköltségének a b i z t o s í t á s á ban a t e r m e l é k e n y s é g - n ö v e l ő e r ő f e s z í t é s e k n e k .
Különösen Így van e z a magyar
iparvállalatoknál, ahol a t e r m e l é k e n y s é g átlagban lényegesen alacsonyabb, mint a fejlett tőkés államok iparában. L e h e t ő s é g e i n k nagyságát jól s z e m l é l t e t i k a z Ikladi Ipari Műszergyár minta " s z e r v e z é s é n e k a tapasztalatai. Idézzük a sajtót: "A v á l l a latnál a v i l l a m o s
motorok t e k e r c s e l é s é n dolgozó futószalagok mentén m i n d ö s s z e
annyi történt a legutóbbi 18 évben, hogy a z e r e d e t i l e g 3 , 6 p e r c e s Utemidőt " n o r makarbantartás cimén - e l ő s z ö r 3 , 5 , majd 3 , 4 p e r c r e csökkentették. Most viszont a v e z e t ő k é s munkatársaik másként fogtak a munkához. Ellenőrizték, hogy a s z a l a gon dolgozók
k é n y e l m e s e n e l tudják-e helyezni a lábukat (nem tudták), m e g v a n - e
minden s z e r s z á m helye (nem volt), a jobb é s a bal kéz t e r h e l é s e a r á n y o s ~ e (aránytalan volt) é s
igy tovább. E z é r t átrendezték a s z a l a g o k a t . . . .változtattak a bérpo-
l i t i k á n . . . Intézkedéseik kis ráfordításokkal 20 %"kal növelték a t e k e r c s e l é s e r e d m é n y e s s é g é t . " (Népszabadság, 1975. junius 2 7 . )
67
A hatékonyan előállítható gyártmányok t e r m é k s z e r k e z e t i
arányait a különböző
g y á r t á s i ágakban t e r m é s z e t e s e n sok m á s módon i s növelhetjük. Vizsgálataink s z e rint e g y e s ágazatokban például azzal i s lényegesen segíthetnénk e z t a célt, ha j a v í tanánk a m i n ő s é g e l l e n ő r z é s minőségellenőrzést
gyakorlatán. Felvetésünk t e r m é s z e t e s e n nem kivánja a
a t e r m e l ő vállalat g a z d a s á g o s s á g i meggondolásainak alávetni
( h i s z e n gyakran j e l e n t k e z i k e munka h a s z n a a felhasználóknál). A tőkés
tapasztala-
tok azonban a r r a mutatnak, hogy a fokozott m i n ő s é g i követelmények felállítását é s a m i n ő s é g pontos m é r é s é t
sok gyártási ágban a t e r m e l é s gazdaságossága ls indo-
kolja. Elsősorban a megbízható m i n ő s é g e l l e n ő r z é s t ő l várható tudniillik, hogy i d e j e korán f i g y e l m e z t e s s e n a m i n ő s é g r o m l á s t okozó problémák j e l e n t k e z é s é r e , é s e z z e l lehetővé tegye a h i b a - o k m e g s z ü n t e t é s é t , illetve a további s e l e j t - t e r m e l é s e l k e r ü l é sét.
A gyártásközi m i n ő s é g e l l e n ő r z é s n e k i s nagy g a z d a s á g o s s á g i hatása lehet, ha
m e g tudja akadályozni, hogy a már s e l e j t e s s é vált f é l k é s z t e r m é k e k r e további munkát fordítsanak s t b .
4 . Köztudott, hogy a tőkés gazdaság nem tűri el a r e n d s z e r e s e n v e s z t e s é g e s e n m ű ködő gazdasági e g y s é g e k e t , a gazdasági v e r s e n y az elavult gyártmányok t e r m e l é s é nek a leállítására
k é n y s z e r i t . Ez a hatás gazdasági v á l s á g idején " tehát jelenleg -
fokozottan é r v é n y e s ü l , s gyakran v e z e t üzemek bezárásához. Más esetekben a v á l lalatoknak sikerül kedvezőbb (de a z é r t v e s z t e s é g e k k e l járó) megoldásokat találniuk. A Bekaert v a s i p a r i
c é g é v e s beszámolója például arról tudósít, hogy az 1975"ben
v e s z t e s é g g e l z á r ó . . . "1 üzemükben m é g megváltoztathatónak látszik a helyzet az U" z e m i v e z e t é s j a v í t á s á v a l . A szintén v e s z t e s é g g e l z á r ó . . . "1 üzem esetében viszont, ahol a hasonló Intézkedésektől s e m vártak lényeges javulást, a r é s z l e g
eladásáról
hoztak határozatot. A tulajdonosváltozás azután a f e l s ő v e z e t é s automatikus c s e r é j é t fogja jelenteni a z üzemben, s az i s valószinü, hogy a z uj vezetők lényegesen m ó dosítani fogják az ü z e m profilját. A t e r m e l é s " l e á l l í t á s t általában halogató magyar ipar s z á m á r a f i g y e l e m r e m é l t ó nak tűnik, hogy a belga
szakemberek
ösztönzők által s e r k e n t e t t ütemével
nem elégedettek a t e r m é k c s e r é n e k a fenti
s e m . A szaksajtó i s gyakran
szorgalmazza,
hogy a vállalatok r e n d s z e r e s e n v i z s g á l j á k felül t e r m é k e i k e t , s koncentrálják jobban e r ő i k e t a legkedvezőbbnek
bizonyuló gyártmányok e l ő á l l í t á s á r a . Nem hallgatható e l
68
azonban a z s e m , hogy a gyakorlat e z t az ajánlást nem mindig fogadja m e g . Az ok olykor " i r r a c i o n á l i s " , például a v e s z t e s é g e s termékek vizsgálatának a hiánya, vagy a hagyományokhoz való ragaszkodás. Máskor szerepUk van ebben a következőkben t á r g y a l á s r a kerülő e g y é b racionális meggondolásoknak I s .
A gvártmánv s z e r keze ti arányok kialakítása A g y á r t m á n y - é l e t g ö r b é k b e f o l y á s o l á s i módjának i s m e r t e t é s e után hangsúlyoznunk kell, hogy a termékpolitika
kialakításakor a tőkés vállalatok nem tartják elegendő-
nek a termékenkénti e l e m z é s e k
információit.
Döntéseikben f i g y e l e m b e kívánják
venni a különböző gyártmányok t e r m e l é s e é s é r t é k e s í t é s e között fennálló ö s s z e f ü g g é s e k e t i s , m e r t ugy Ítélik, hogy ezen ö s s z e f ü g g é s e k is lényeges tényezői a v á l a s z téki ö s s z e t é t e l ( " t e r m é k - portfolió") e r e d m é n y e s s é g é n e k . Vizsgáljuk meg, milyen ö s s z e f ü g g é s e k r ő l i s van s z ó ! Ö s s z e f ü g g é s e i n k egyik csoportját termékek közötti m ű s z a k i - t e r m e l é s i kapcsolatok alkotják. E kapcsolatok igen gyakoriak a korszerű ipari t e r m e l é s b e n . A v e g y iparban például
s z á m o s olyan g y á r t á s i e l j á r á s van, amely meghatározott arányok-
ban á l l i t e l ő többféle terméket. Az i s gyakori, hogy a gyár maga i s felhasználója bizonyos gyártmányainak, de a t e r m e l é s egy hányada - a "maradék" - é r t é k e s í t é s re
kerül.
S m á s iparágakban i s vannak hasonló termék-kapcsolatok. Ezek az ö s z *
s z e f ü g g é s e k azután lényeges hatással lehetnek a vállalati termék-politikára; tudniillik gyakran j e l e n t megoldásra váró problémákat, hogy a kínálat műszaki okokból adott arányai n e m felelnek m e g a k e r e s l e t i arányoknak. E z é r t gyakori feladat p é l dául a vegyiparban i s m e r t Solvay c é g " é s s z á m o s m á s tőkés vállalat ~ termék-po" litikájában a z , hogy e l ő s e g í t s é k a t e r m e l é s i arányokhoz közelálló k e r e s l e t i arányok kialakítását. A modern t ő k é s ipargazdaságtan nagy érdeklődést tanusit a gyártmányok értéke sitési összefüggései
iránt i s , mivel s z á m o s e s e t t e n e z e n ö s s z e f ü g g é s e k n e k lénye-
g e s g a z d a s á g i hatásai vannak. A kozmetikai ( é s e g y e s további) iparágakban például általában l é n y e g e s n e k tekintik, hogy a t e r m e l ő k mind teljesebb gyártmányválasz"
69
tékkal ( " p r o d u k t - m i x " - s z e l ) előállító
legyenek jelen piacaikon;
hogy tehát pl. a haj sampont
gyár mind a z s i r o s , mind a s z á r a z fejbőr s z á m á r a ajánljon készítményt.
Más iparágban az v e z e t eredményre, ha a vállalatok a vásárlök egy s p e c i á l i s c s o portjának valamennyi
igényét t ö r e k s z e n e k
kielégíteni, ha pl. a fotóipari cég e g y -
aránt gyárt f o g y a s z t ó i számára f i l m e k e t , fotópapírt, előhivó v e g y s z e r t , stb. "t; ily módon ugyanis n a g y s z á m ú iparban klasszikus
terméknél
kihasználhatóak az i s m e r t márka előnyei. Az
termék-összefüggéseknek
tartják az elavuló gyártmányok é s az
uj tipusok közti kapcsolatokat i s . Ez utóbbi kapcsolatok fontossága e g y e s ágakban Ipartörténeti példák alapján immár fél é v s z á z a d a i s m e r t . Köztudott például: a Ford a z é r t v e s z t e t t e e l autó-piaci hegemóniáját a "T" modell kiugró s i k e r e i után, m e r t a "T" modell f o r g a l m a z á s á t erőltette akkor
is, amikor az már elavult, ahelyett,
hogy a z igények v á l t o z á s á t követő uj típust fejlesztett volna ki / 3 / . Nem r é s z l e t e z z ü k , hogy a tőkés v á l l a l a t o k milyen módon vegyik figyelembe dönt é s e i k n é l a gyártmányok most vázolt t e r m e l é s i é s é r t é k e s í t é s i kapcsolatalt. Az á l talános döntési e l v e k ( p l . : az e r ő f o r r á s o k időten egyenletes t e r h e l é s é n e k biztosítás i , a t e r m e l é s folyamatosan n y e r e s é g e s v o l t á r a törekvés, s t b . ) i s m e r t e k a magyar szakirodalomban i s , kifejti őket pl. Horvátit L. / 1 0 / könyve. Továbbá a r é s z l e t e k t e k i n t e t é t e n a tőkés
cégeknek kellő konkrétsággal nem tárgyalható, pragmatikus,
c s a k "fejben" r e n d e l k e z é s r e álló é s gyakran bizalmasan kezelt m ó d s z e r e i vannak. Elemeznünk kell v i s z o n t azokat a tőkés koncepciókat, amelyek a g y á r t m á n y ö s s z e tétel kialakításának konkrét munkáival kapcsolatosak. Mindenekelőtt két e g y m á s s a l e l l e n t é t e s irányú
teavntkozási
módot különböztethetünk m e g (az e g y e s gyártmányok
é l e t é t befolyásoló fent tárgyalt akciókon túlmenően); azt, hogy csökkentjük, illetve, hogy irányt
növeljük a vállalat által előállított gyártmányféleségek
számát. Az előbbi
köztudottan "" specializációnak, az utóbbit diverzifikációnak nevezik.
A specializációs
törekvések indoka általálian az, hogy a felszabaduló e r ő f o r r á -
sok koncentrált felhasználásától n ö v e l é s é t gyakorta
s z o r g a l m a z z a a m a g y a r g a z d a s á g v e z e t é s i s . Itt i s f i g y e l e m r e -
méltóak azonban e g y e s r e k s z e n e k ugyanis
hozam "növekedés várható. Ezért a s p e c i a l i z á c i ó
tőkés tapasztalatok.
A tőkés gazdaságban egyidejűleg t ö -
a specializált t e r m e l é s kialakítására é s az é r t é k e s í t é s s z é l e s
választékának b i z t o s í t á s á r a . A szóban forgó célkitűzés e l é r é s é t például azzal te"
70
s z i k lehetővé, hogy a specializáoióval egyidejűleg s z é l e s k ö r ű munkamegosztást a l a kítanak kl a gyártmányok előállításán belül, a z a z szabványosítanak a z alkatrészek, részegységek,
alkotóelemek
szintjén,
kialakítják az "építőszekrény elemekből"
ö s s z e á l l í t h a t ó gyártmányok családjait, majd m e g s z e r v e z i k a szabványos e l e m e k s p e c i a l i z á l t t ö m e g t e r m e l é s é t é s a s z é l e s k ö r ű t e r m e l é s i együttműködést. Iparvállalataink
- - esettanulmányaink
szerint
"
általában oly módon k í s é r l i k
m e g a s p e c i a l i z á l t t e r m e l é s b e v e z e t é s é t , hogy sorozatgyártó ü z e m e t terveznek e g y egy adott t e r m é k valamennyi gyártási f á z i s a években többször
számára.
E törekvések az elmúlt
m e g f e l e l ő megoldást i s adtak a t e r m é k s z e r k e z e t i nehézségekre;
Így é r t e l s i k e r e k e t például a z Ikarus az autóbuszgyártásban. Problémát okoz a z o n ban, hogy a kutatásunk során v i z s g á l t vállalatoknak csaknem 1/3"a hasonló struk" tura-átalakitásra
készitett terveket, de e t e r v e k beruliázási é s létszámigénye t ú l -
zottan nagy volt. Iparvezetésünk e z é r t hangsúlyozottan kívánja hasznosítani az a l katrész és részegység
s p e c i a l i z á e i ő m ó d s z e r e i t . A s i k e r e s kísérletek közUl k ö z i s -
m e r t a Z s i g u l i - k o o p e r á c i ó . Ezidáig azonban m e s s z e nem használtuk ki valamennyi lehetőségünket. Az azonos rendeltetésű a l k a t r é s z e k tömegét gyártjuk például de~ koncentráltan a sok önálló g y á r t m á n y f e j l e s z t é s , a kereskedelmi b e s z e r z é s n e h é z s é g e i miatt. Csaknem minden ( g é p - ) gyárunk g y á r t szabványos méretű csavarokat. A Magyar Optikai MUvek szabványirodájának egy vizsgálata s z e r i n t 1974"ben " s a ját r a j z s z á m o s " volt a gyár számítástechnikai m ű s z e r e i b e épített alkatrészek 91%-a. D e nem k i e l é g i t ő a s z a k o s o d á s é s kooperáció a nagyobb r é s z e g y s é g e k t e r m e l é s é b e n s e m . Ha például a gépiari t e r m é k e k e g y s t a t i s z t i k a i csoportját, az "általános pek" t e r m é k c s o p o r t o t kettébontjuk ~ tékéig
gé-
a nomenklatura által adott lehetőségek m é r -
— a s z e r i n t , hogy a termékek v é g t e r m é k e k n e k , vagy továbbfelhasználásra
s z á n t termékeknek
tekinthetők, nemzetközi a d a t ö s s z e h a s o n l i t á s s a l
az o r s z á g o k közötti munkamegosztás elhanyagolását iparunkban:
71
mutathatjuk kl
A továbbfelhasználásra kerülő termékek aránya a z általános gépek gépipari termékcsoportban (általános gépek: 100,0)
A továbbfelhasználásra kerülő termékek termelésének
kivitelének
behozatalának
b^öldifel használasának aránya a z általános gépek között /%/
Svédország
51,3
44,7
51,5
53,7
Egyesült Királyság
48,7
58,1
53,6
44,6
Norvégia
48,2
34,6
55,9
53,6
Belgium
47,2
55,4
47,0
44,1
Ausztria
42,8
49,1
35,8
36,9
Magyarország
42,4
19,4
13,1
37,7
Olaszország
40,0
43,7
58,4
42,3
NSZK
39,9
39, 1
52,8
41,9
Dánia
39,2
45,0
49,7
41,7
Franciaország
22,3
49,0
49,0
22,2
F o r r á s : A gépipar t e r m é k s z e r k e z e t é n e k n e m z e t k ö z i ö s s z e h a s o n l í t á s a . KSH S t a t i s z tikai Időszaki Közlemények, 1970.
A specializáciő galom
fokozásának a fentiektől e l t é r ő további módjaira mutat rá a f o -
tágabb é r t e l m e z é s e . A tőkés v á l l a l a t o k ugyanis n e m c s a k egy-egy t e r m é k ,
vagy t e r m é k c s o p o r t előállítására szakosodnak, olykor az e g y - e g y piacra, vagy v a l a m e l y különleges előzőkben m á r
h e l y z e t r e s p e c i a l i z á l t t e r m e l é s t tekintik célszerűnek. Amint az
e m i i t e t t fotóipari példa i s utal rá, s i k e r e s lehet pl. a fotótermékek
piacára s p e c i a l i z á l t t e r m e l é s stb. i s . A vázolt e r e d m é n y e k é s lehetőségek e l l e n é r e nem állithatjuk, hogy a s p e c i a l i z á " ció fokozása mikrostrukturánk minden fontos problémáját megoldhatná. E tekintetben igen elgondolkodtatónak tűnik, hogy a belga iparvezetés ugy tartja: a s p e c i a l i " zációs
t e r m é k - p o l i t i k a csak akkor biztosithat igazi sikert az iparnak, ha a s p e c i a "
72
Lizáit vállalat " v e z e t ő poziciót" tud kivívni piacán. Tudniillik ugy Ítélik m e g , hogy csak a v e z e t ő p o z í c i ó biztosithat számukra kedvező nemzetközi cserearányokat. Vállalataiknak a n e m z e t k ö z i é s hazai piacokon m e g kell küzdeniük például a m e g f e lelő n y e r s a n y a g f o r r á s o k k a l , vagy olcsó munkaerővel rendelkező államok c é g e i v e l , s a versenyben
c s a k ugy állhatnak helyt, ha a piac e l i s m e r i különleges m e s t e r s é g -
beli tudásukat é s gyártmányaik magas m i n ő s é g é t . E gondolat, e nagy feladat m e g j e l ö l é s e bizonyára a magyar iparvállalatok s z á m á r a i s é r v é n y e s . A termékösszetétel
alakításának másodikként e m i i t e t t m ó d s z e r é r ő l , a d i v e r z i -
fikációról sok vita folyt m á r tudományos életünkben. A m ó d s z e r koncepciója a l e g nagyobb a m e r i k a i vállalatok v e z e t é s é b e n végrehajtott innovációként született az 1 9 2 0 - a s években. A General E l e c t r i c , a Westinghouse, a General Motors nem t a lálták elegendőnek céltudatosan
a hagyományos
termékeik piacán m e g l é v ő lehetőségeket, é s
kezdték k e r e s n i további növekedésük módjait. Elképzelésüket "" a d i -
v e r z i f i k á c i ó s politika
lényegét — a növekedési c é l k i t ű z é s e k alábbi f e l o s z t á s a v i l á -
gítja meg:
A n ö v e k e d é s i tipusok ö s s z e f ü g g é s e a t e r m é k - ,
illetve
piac-politikával
A piac-politika
A növekedés típusa, ha a termék-policika csak a hagyományos uj termékekkei t e r m é k e k r e tér ki is számol
- a hagyományos p i a cokkal s z á m o l
a piaci r é s z a r á n y fokozása
ter mé к-fej le s z té s
- uj piacok m e g s z e r zését is tervezi
a piac k i t e r j e s z t é s e
diverzifikáció
Forrás: P.deWoot,
/5/
A tőkés országokban a z verzifikáció.
50"es évektől terjedt e l s z é l e s e b b
körben
a
di-
Napjainkban a tőkés vállalatok a v á l l a l a t i méretektől függően é r "
73
tékelik a diverzifikáció célkitűzést.
Csak
a
lehetőségeit.
Kis vállalatoknak nem
legnagyobbak e s e t é b e n
remélnek
ajánlják
sikert
a
ezt
a
termékek
közti ö s s z e f ü g g é s nélkül "mindent" gyártani kivánópolitikától (az un. conglomerate " tipusu vállalattól). A kisebb - -
de m é g mindig igen nagy! — vállalatoknál a h o r i -
z o n t á l i s , vagy v e r t i k á l i s diverzifikáció politikájától várnak eredményt, akkor adják a legnagyobb s i k e r e s é l y t , ha e cégek vagy bizonyos ö s s z e f ü g g ő termékcsaládokra, va
gy
gyártási "láncokra" (pl. v a s é r c b á n y á s z a t " acélgyártás - g é p k o c s i t e r m e l é s )
t e r j e s z t i k ki t e r m e l é s ü k e t . Ezt az utat követi azonban a "közepes" válla latok mellett számos
igen nagy cég l s , Így a n e g y e d m i l l i ó f é l e terméket előállító General E l e c -
tric. Számunkra egyébként a diverzifikáció v e z e t é s i m ó d s z e r e i tekinthetőek a leginkább f i g y e l e m r e méltóaknak. Az e l s ő s i k e r e s e n diverzifikáló cégeknek ugyanis olyan v e z e t ő i voltak,
mint A. Sloan a G e n e r a l
Motors ~nál,
P. du Pont a du P o n f n á l ,
V. T e a g l e a Standard Oil of New Jersey "nél stb. , akik uj v e z e t é s i e l v e t honosítottak m e g az iparban, az un. decentralizációt.
F e l i s m e r t é k ugyanis, hogy nagyszámú —
s o k e z e r , olykor sok t í z e z e r - - terméktípus
f e j l e s z t é s é t , t e r m e l é s é t és é r t é k e s í t é -
s é t nem tudja egy s z e m é l y s i k e r r e l irányítani. termék-politika
Ezért igen nagy önállóságot adtak a
t e r é n az e g y e s t e r m é k e k é r t , vagy termékcsoportokért f e l e l ő s úgy-
nevezett t e r m é k - m a n a g e r e k n e k .
A k í s é r l e t fényesen bevált, az uj m ó d s z e r fontos
tényezőjévé v á l t a z emiitett vállalatok s i k e r e i n e k . A koncepció alkalmazhatónak tűnik iparunkban i s . T e r m é k v á l a s z t é k u n k inkább s z é l e s , mint szűk, s z á m o s v á l l a l a tmik állit e l ő igen sokféle t e r m é k e t . A z ebből fakadó problémák m e g o l d á s á r a p é l dául a Taurus Gumiipari Vállalatnál m á r ma i s dolgoznak termék""managerek". Hatáskörük szűkebb ugyan, mint a t ő k é s
cégek hasonló beosztású vezetőinek hatás-
köre (nem az övék a döntő szó pl. az á r "kérdésekben). Mindazonáltal igen e l ő n y ö s nek bizonyult, hogy a vállalatnál "gazdára" leltek a gyártmányok. A vállalati
termék-politikáról
s z ó l n i szeretnénk
elmondottak után
~
befejezésként ~
röviden
a különböző vállalatok gyártmányösszetétele közötti ö s s z e f ü g g é -
s e k r ő l i s . A több v á l l a l a t termék-politikájával kapcsolatos koordinációs igény r é s z ben "mikroszintü" problémákhoz kapcsolódik, például azt t e s z i s z ü k s é g e s s é , hogy legyen h o z z á v e t ő l e g e s
összhang
az e g y m á s termékeit felhasználó gyártási ágak
74
t e r m e l é s i színvonalában, vagy az e g y m á s k e r e s l e t é t növelő, illetve e g y m á s s a l v e r s e n y z ő t e r m é k e k e l ő á l l í t á s i arányai között. Ezeknél a z igényeknél gyakran ttinik fon" tosabbnak azonban a "makroszintű" arányok e g y e n s ú l y a , e l s ő s o r b a n a z , hogy a t e r m é k ö s s z e t é t e l v á l t o z á s a i (hosszú távon) s e g i t s é k e l ő a korszerű, jövővel rendelkez ő g y á r t á s i ágak f e j l ő d é s é t é s az elavuló t e r m e l é s v i s s z a s z o r í t á s á t . Köztudott, hogy a vállalatok kisebb-nagyobb
csoportjait érintő f e j l e s z t ő munka
ö s s z e h a n g o l á s á r a napjainkban már a legtöbb tőkés gazdaság is t ö r e k s z i k . A nyugateurópai t ő k é s államok többsége m e g k í s é r e l s z e l e k t i v struktura-politikát kialakítani. Az e g y e s ágazatokon
belüli összhangot az un. s z e k t o r á l i s f e j l e s z t é s i programokkal
próbálják biztosítani. N i n c s módunk r á , hogy cikkünk korlátozott kereteiben é r d e m ben foglalkozzunk e m ó d s z e r e k k e l ( e z volt például a "Szektorális e l e m z é s e k , s z e k t o r á l i s politika"
cimü Budapesten tartott konferencia tárgya, amelynek főbb anyagai
a / 1 8 / publikációban megtalálhatók).
Csupán a z t jegyezzük meg:
figyelemreméltó,
hogy a tőkés gyakorlat e t é r e n e l s ő s o r b a n a hosszabbtávú f e j l ő d é s i folyamatok b e f o l y á s o l á s á n a k tulajdonit j e l e n t ő s é g e t . Nyilvánvaló ugyanis, hogy gazdaságunk s a j á t o s s á g a i lényegesen nagyobb lehetőségeket biztosítanak iparunk központi irányításának, m i n t a m e l y e k k e l a t ő k é s államok számolhatnak. Fontos azonban, hogy e lehetős é g e i n k e t a rövidtávú feladatok miatt ne v e s z í t s ü k s z e m elől.
75
IRODALOM
1. Ansoff, H . J . :
Corporate Strategy. New-York,McGraw Hill. 1965.
2. Booz-Allen-Hamilton:
Management R e s e a r c h Report. Products.
Chichago,
1956.
Management of New
Idézi S . C . Jonhson. Har-
ward Business Review 1957. 35. köt. 3 . s z .
3. C h a n d l e r , A . D . :
Strategy
and Structure. Chapters in the History of the
Industrial E n t e r p r i s e . Cambridge, МГГ P r e s s , 1961.
4. Cox.W.B.:
Product L i f e C y c l e s
as Marketing Models. Journal of
Business, 1967. okt.
5. d e W o o t . P . :
La fonction d ' e n t r e p r i s e . F o r m e s nouvelles et p r o g r e s économique. Louvain"Paris, N a u w e t e r t s , 1969.
6. Drucker,P.F.:
The p r a c t i c e
of Management.
New York, Harper
and
Row 1967.
7. Faluvégi L . :
Gazdasági f e j l e t t s é g , gazdasági s z e r k e z e t , a külgazdas á g uj j e l e n s é g e i . Gazdaság, 1975. szept.
8. Gatovszkij, L. M. -
A s z o c i a l i s t a gazdaság növekedés nek prognosztizálási
Hejnmann.Sz, A,
m ó d s z e r e i . Budapest, Közgazdasági é s Jogi Könyvkiadó
/szerk./
1973.
9. Heyvaert, H . :
Stratégie e t innovation dans 1'entreprise.
Leuven,
CIACO, 1973.
10. Horváth L . :
A vállalat
távlati terve. Időhorizont, ciklusok, s t r a t é -
gia. Budapest, Közgazdasági é s Jogi Könyvkiadó, 1973.
76
11. Kotler, P.:
Marketing
Management.
Englewood
Cliffs,
N.J.,
Prentice - Hall, 1967.
12. L a w r e n c e , P. R. L o r s c h , J. W.:
13. L e v i t t , Т . :
Adapter l e s
structures de l ' e n t r e p r i s e .
Paris,
Les
éditlons d'organisation, 1973.
Explain the Product Life C y c l e .
Harward
Business
Review, 1965. m á r c . ápr.
14. M a r t o u . F . :
Strategie e t l'équilibre
des
ressources
humaines,
Leuven, UCL, 1973.
15. PapanekG. Botos В.:
16. P a p a n e k G . :
A bizonytalanság, a kockázat é r t é k e l é s e
fejlesztések
t e r v e z é s é n é l . Szigma, 1974. l . s z .
A t e r m é k s z e r k e z e t f e j l e s z t é s é n e k l e h e t ő s é g e i , é s problémái Iparunkban. Ipargazdasági S z e m l e , 1975. 4. s z .
17. P a p a p e k G . :
Az ipari t e r m é k s z e r k e z e t javításának i d ő s z e r ű feladatai. Budapest, Közgazdasági é s Jogi Könyvkiadó, Sajtó alatt.
' 8 . S z e k t o r á l i s e l e m z é s e k é s s z e k t o r á l i s politika. Ipargazdasági S z e m l e , 1974. 2 . s z .
77
NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK
A TECHNOLÓGIA ÁTVÉTELÉNEK PROBLÉMÁI*
A technológia á t v é t e l é n e k problémáiról e l é g sokat ir a szakirodalom. A technológia átvétele azonban m á s "más gondokkal jár a különböző országokban. A fejlett nyugateurópai é s é s z a k - a m e r i k a i országokban a technológia átadásának utja, módja, v a l a mint az ehhez t a r t o z ó j o g i szabályozás m á r kialakultnak tekinthető, hosszú múltra tekint v i s s z a . A s z o c i a l i s t a
országok e g y m á s közötti é s a kapitalista országokkal
való kapcsolatai különösen az utóbbi évtizedben élénkültek m e g , de m é g mindig akad s z á m o s rendezetlen probléma. A fejlődő országok is e g y r e jobban törekszenek arra, hogy gazdasági f e j l ő d é s ü k
m e g g y o r s í t á s a érdekében jobban támaszkodjanak az uj
technikai e r e d m é n y e k á t v é t e l é r e . E témakörrel
foglalkozott az Á z s i a i T e r m e l é k e n y s é g i Központok 18. ülésszakán
S. Masaru japán p r o f e s s z o r , aki előadásában az á z s i a i o r s z á g o k eddigi tapasztalatait é s problémáit e l e m e z t e . Hangsúlyozta, hogy a technológia nemzetközi átvétele e g y r e fontosabb a f e j l ő d ő á z s i a i o r s z á g o k s z á m á r a , j ó r é s z t ettől várják gazdasági növekedésük m e g g y o r s í t á s á t .
Az átvétel
azonban
számos
nehézségbe
ütközik,
ugyanis eltérő a z e g y e s országok gazdasági strukturája. Ismert tény, hogy a fejlettségi különbségek e g y r e inkább a kutatás é s a f e j l e s z tés
egyenlőtlen
színvonalára
vezethetők v i s s z a .
Ebből a r r a lehet következtetni,
hogy a tudományos
eredmények fokozott átadása döntő lehet az országok közötti
műszaki, f e j l e t t s é g i
színvonal-különbségek
— mint l e h e t s é g e s f e j l e s z t é s i stratégia
csökkentésében. A technológia átadása
— az 1950"60-as években került előtérbe,
ekkor ismerte fel több fejlődő o r s z á g , hogy e z a s p e c i á l i s "kereskedelem" hatékonyan segitheti g a z d a s á g i fejlődésüket. X/
T r a n s f e r of technology,(APO News Supplement, 1976. j ú n i u s . ) cimü cikk alapján.
78
Egy - - az 1 9 6 0 - a s évek elején készitett - - ENSZ jelentés
már rámutatott arra,
hogy a fejlett é s z a k i é s a fejlődő déli o r s z á g o k közötti műszaki különbség növekedésének egyik fő oka a z , hogy a tudomány é s a technika eredményei nem szolgálták m e g f e l e l ő e n a kevésbé
fejlett országok problémáinak megoldását. A j e l e n t é s azt is
hangsúlyozta, hogy e z é r t a fejlődő o r s z á g o k i s f e l e l ő s e k , mivel nem épitették ki a technikai é s
a tudományos
eredmények adaptálásához s z ü k s é g e s b e l s ő intézményi
rendszerüket. A tudomány é s a technika
s z e r e p é n e k növekedése napjainkban l s tovább folytató-
dik. Egyre sürgetőbbé válik a nemzetközi együttműködés k i s z é l e s í t é s e é s m é l y i t é s e . Az együttműködés
--
legyen a z bármilyen g y ü m ö l c s ö z ő is
"" azonban önmagában
nem e l é g . Az átvett tudományos é s technikai eredmények ugyanis csak akkor alkalmazhatók hatékonyan,
ha a fejlődő o r s z á g o k az eddiginél nagyobb e r ő f e s z í t é s e k e t
t e s z n e k "fogadóképességük"
m e g t e r e m t é s é r e . Sok esetben az átvett technika azért
nem hozza a várt e r e d m é n y e k e t , m e r t hiányoznak a gazdaságos alkalmazáshoz s z ü k s é g e s s z e m é l y i é s tárgyi feltételek. Ugyancsak alapvető feltétel a z oktatás é s
fej-
l e s z t é s Infrastruktúrájának m e g t e r e m t é s e . A tudományos é s a technikai haladás tehát nemcsak az e r r e forditott anyagi e s z közök nagyságától, hanem e z e k felhasználásának hatékonyságától i s függ. A fejlődő o r s z á g o k gyakran jobban járnak a fejlett országokból való technika adaptálásával, mint a saját f e j l e s z t é s s e l .
Ennek azonban makro" é s m i k r o - s z i n t e n i s s z á m o s e l ő -
f e l t é t e l e van. a) A m a k r o - s z i n t ű
feltételek közé a kutatási é s f e j l e s z t é s i politika kidolgozása, a
- - f e l h a s z n á l á s s a l é s az a l k a l m a z á s s a l foglalkozó tek r e n d s z e r é n e k é s
szervezetének
"
kutató é s f e j l e s z t ő i n t é z e -
m e g t e r e m t é s e , valamint az adaptálás ö s z -
tönzőinek kialakítása tartozik. A m a k r o - s z i n t ü feltételek közé sorolható még az o r s z á g o n belüli kutatási é s f e j l e s z t é s i politika koordinálása é s m e g f e l e l ő információs rendszer
kiépitése a technológia átadási mechanizmusának modernizá-
l á s a érdekében.
b) Az un.
m i k r o - s z i n t ű f e l t é t e l e k közé a kutatással é s f e j l e s z t é s s e l foglalkozók é s
az eredmények f e l h a s z n á l ó i közötti kapcsolat m e g s z e r v e z é s e ,
79
intézményesítése
tartozik. E feladat elsősorban a kutató - f e j l e s z t ő , valamint a technológiát átvevő központok,
információs
irodák é s
a gazdasági s z e r v e z e t e k
közötti hatékony
együttműködés b i z t o s í t á s á t jelenti. A fejlődő országokban alapvető k é r d é s , hogy valóban hasznos~e számukra az á t v é t e l ? A reális v á l a s z érdekében r é s z l e t e s e l e m z é s e k r e volna szükség, amelyek e l s ő s o r b a n azt v i z s g á l n á k , hogy milyen fajta technológiát, honnan, milyen csatornából é r d e m e s átvenni, e z e k
hogyan adaptálhatók, terjeszthetők el az adott országban.
(Külön probléma hogyan lehet mérni az átvétel hatékonyságát.) A fejlett technika átvételének egyik legnagyobb problémája az, hogy nehezen tudják
befogadni az á t v e t t technikát. Ehhez e l s ő s o r b a n a s z e m é l y i feltételek hiányoz-
nak, annak e l l e n é r e , hogy
a fejlődő országok nagy e r ő f e s z í t é s e k e t tesznek a s z a k -
k é p z é s f e j l e s z t é s é r e , a megfelelő képzettségű munkaerő biztosítására. A modern nehéziparban é s vegyiparban a magasan é s közepesen kvalifikált műszaki s z a k e m b e r e k iránti igény
azonban olyan m a g a s , hogy az iskolákból kikerülő ö s s z e s ilyen
képzettségű s z a k e m b e r t f e l s z i v j a , teliát nem marad m á s ágazatok számára. Számukat csökkenti az i s , hogy sokan elvándorolnak hazájuktól a fejlettebb országokba. R á a d á s u l nemcsak mérnökök s z ü k s é g e s e k a z uj technika adaptálásához, a hiány m á s foglalkozásoknál, Másik lényeges
p l . a szakképzett vezetőknél i s jelentkezik. probléma, hogy a fejlődő országokban a technológia átvételének
m ó d j a nem ö s s z e h a n g o l t , é s s z á m o s különböző érdek
(pl. a különböző etnikai c s o -
portok, a helyi é s központi szervek ellentéteinek) eredője. Ugyanakkor a különböző iparágak is gyakran egymástól nagy é s kisvállalatok
függetlenül
cselekszenek.
Kevés az információ a
között, é s nincs sok lehetőség arra, hogy az átvett uj techno-
l ó g i á t átvigyék e g y i k iparágtól, vagy üzemből a másikba. A s z o c i a l i s t a o r s z á g o k ban i s voltak hasonló problémák, s o k s z o r e g y - e g y licencet több o r s z á g is m e g v á s á r o l t , vagy több v á l l a l a t folytatott tárgyalásokat, majd vett m e g hasonló rendeltetésű szabadalmat, l i c e n c e t különböző vállalatoktól. Többnyire e z e k műszaki paraméterei s e m igen különböztek e g y m á s t ó l . A fejlődő o r s z á g o k további n e h é z s é g e , hogy bizonyos területeken a belső k e r e s let
nagysága nem t e s z i lehetővé a fejlett, igen nagy ráfordításokat igénylő technika
alkalmazását. A technológia átvétele m e g f e l e l ő stabil f o g y a s z t ó i bázis nélkül több"
80
nyíre nem
kifizetődő. Ezért nem g a z d a s á g o s pl. néhány országban a nehézipar ki-
é p í t é s e , ennek e l l e n é r e p r e s z t í z s b ő l léma, hogy
gyakran m é g i s sor kerül e r r e . További prob-
ellentmondás van a munkaerőt megtakarító
o r s z á g o k munkaerő bősége között. Sok fejlődő ország
fejlett technika é s a fejlett külföldi tőkével
próbálja
megoldani problémáit, é s ha e z gépekben, berendezésekben t e s t e s ü l l s meg, önmagában nem jelent nagyobb e l ő r e l é p é s t , h a n e m hatki más iparágak, vállalatok f e j l ő désére. A fejlődő országok amiatt is hátrányos helyzetben vannak, hogy többnyire szűkös anyagi e r ő f o r r á s a i k h o z képest az uj technikaátvételének költsége igen nagy. Néhány o r s z á g - - például Mexikó é s Chile - - jogi s z a b á l y o z á s s a l próbál javítani a s z e r z ő d é s e k feltételein. Az ipari technológia átadásának azonban még m a is a közvetlen külföldi beruházás
a legfontosabb csatornája. Az eddig átvett szabadalmak, komp-
lett Üzemek, többnyire együttjártak a v e z e t ő i tapasztalatok á t v é t e l é v e l é s az ü z e m e ket i s külföldiek vezették. Uj tendencia, hogy e g y e s fejlődő o r s z á g o k - - különösen ahol már némi saját t ő kével i s rendelkeznek - - félve a külföldi vállalatok gazdasági hatalmának növekedés é t ő l , csak a technológiát v e s z i k m e g . Ez azonban az exportáló o r s z á g o k é r d e k c i t e ütközik, ugyanis
számukra
lényeges az ipari szabadalmi törvények általános e l i s -
m e r t e t é s e , a szabadalmi v é d e l e m
biztositása
a modern nagyipari technológiával
gyártott t e r m é k e i k r e . Sok fejlődő o r s z á g csak a modern nagyipar közvetlen t e r m e l ő üzemelnek á t v é t e lét s z o r g a l m a z z a , e l f e l e d k e z v e arról, hogy e z e k eredményes működéséhez kisegítő üzemek i s
szükségesek.
A fejlődő országok azonban többnyire húzódoznak az ilyen
"háttér" ü z e m e k átvételétől, s nem v e s z i k figyelembe, hogy e z e k általában relatíve több e m b e r t tudnak foglalkoztatni é s technológiájuk i s könnyebben átvehető. Igaz, hogy a fejlett országok kisebb vállalatai s e m s z i v e s e n vállalják ennek rizikóját. Az ilyen átvételek azonban rendkívül fontosak lennének, hatékonyan segíthetnék a fejlődő országokban a helyi ipar gyorsabb f e j l e s z t é s é t . A tudomány é s technika eredményeinek átadásában a nemzetközi műszaki együttműködés i s
rendkívül fontos s z e r e p e t j á t s z i k . Ennek egyik legnagyobb akadálya,
hogy a fejlett országok kevés s z a k e m t e r e vállal ilyen feladatot, ugyanakkor a foga-
81
dó országokban l s vannak problémák, szakemberekkel ges
speciális
sára
pl.
sokszor e r ő s a z e l l e n é r z é s a külföldi
s z e m b e n . Többnyire hiányoznak a,technológia átvételéhez s z ü k s é -
i n t é z m é n y e k , s z e r v e z e t e k i s . Olyan információs központok felállítá-
lenne s z ü k s é g , a m e l y e k a kölcsönös kapcsolatok ápolásával, a technika á t v é -
telével
kapcsolatos
kérdésekkel foglalkoznának. Ehhez azonban jelentősen javítani
kellene a kommunikációs
rendszert i s . Ez szintén e l é g nagy anyagi e r ő f e s z í t é s e k e t
igényel a fejlődő o r s z á g o k t ó l . A t á r g y i l a g o s s á g kedvéért m e g kell jegyezni, hogy a tudományos és m ű s z a k i
i s m e r e t e k r ő l az információáramlás m é g a fejlett tőkés o r -
s z á g o k között s e m m e g f e l e l ő . Hasonló j e l l e g ű nehézségek vannak a s z o c i a l i s t a o r szágokban i s , ahol többet kellene tenni a külkereskedelmi vállalatok é s az iparvállalatok közötti együttműködés javításáért. További gond, hogy hiányoznak azok az ügynökségek, a m e l y e k segíthetnék a technológia átadását, e g y r é s z t a tudományos információk továbbításában, m á s r é s z t
a
technika átadásának lebonyolításában. A fejlődő országokban pillanatnyilag a kutatóintézetek, egyetemek töltik be ezt a funkciót. Nem nyugtathat m e g senkit az, bogy a fejlett országokban i s c s a k részben s i k e r ü l t ezt a problémát megoldani.
A fejlődő
országokban rendkivlil k e v é s az ilyen s z e r v e z e t é s működésük s e m kielégítő. A külföldi tanácsadó vállalatok száma ugyan meglehetősen nagy, de az ezekben rejlő l e hetőségeket s e m használják ki, mert többnyire csak egy vállalat érdekeit képviselik. A technika átadásának m e g g y o r s í t á s á t talán jobban szolgálná ha speciális t é m a körökkel,
technológiákkal
foglalkozó,
koncentrált irodákat
létesítenének.
Ennek
t e r m é s z e t e s e n e l ő f e l t é t e l e , hogy legyenek megfelelően képzett szakemberek é s r e n d e l k e z é s r e álljanak a m e g f e l e l ő pénzügyi eszközök. A technika átadásával kapcsolatos nemzetközi jogszatalyok s e m túlságosan kedv e z ő e k a fejlődő o r s z á g o k műszaki i s m e r e t e k
számára.
Ez is hozzájárul
ahhoz, hogy a tudományos
á r a m l á s a j ó r é s z t c s a k a fejlett országok között folyik. E l ő r e -
l é p é s t j e l e n t , hogy a z ENSZ 1974. évi közgyűlése elfogadta azt a deklarációt, amely s z e r i n t uj n e m z e t k ö z i r e n d s z e r t kell kialakítani a technikai eredmények átadásának javítására. 1975-ben a z UNCTAD e r r e vonatkozó uj s z e r z ő d é s i kódexet fogalmazott meg.
Alapelve,
hogy a fejlődő o r s z á g o k műszaki színvonalának növelését c é l z ó
technika átadását az
egyenlőség é s
a méltányosság e l v e alapján kell m e g v a l ó s i "
82
tani. Kimondták, hogy a tárgyalásoknál é s a s z e r z ő d é s k ö t é s e k n é l egyaránt s z a k m a i támogatást kell nyújtani a fejlődő országok s z á m á r a . Az UNCTAD a multinacionális társaságokkal
s z e m b e n i s szigorúbb intézkedéseket fogalmazott m e g , mivel e z e k
közvetlen beruházásai gyakran kihasználták a fejlődő országok gazdasági g y e n g e s é g é t . Ugyanakkor hangsúlyozták a szigorú n e m z e t k ö z i szabadalmi r e n d s z e r ségét. Mausecz Z s u z s a
83
jelentő-
A NYUGAT-EURÓPAI IPAR SZERKEZETVÁLTOZÁSA
Nyugat-Európa
g a z d a s á g i s z a k e m b e r e i t e g y r e inkább foglalkoztatják a gazdasági
s z e r k e z e t k é r d é s e i . A Közös Piac támogatásával működő College of Europe ( a m e l y nek fő feladata a gazdasági integráció e l m é l e t é v e l é s gyakorlatával foglalkozó dipl o m á s o k un. postgraduális képzése) e z é v i konferenciájának témáját i s a strukturál i s változások képezték. A mintegy f é l s z á z kutató, egyetemi tanár, m i n i s z t é r i u m i v e z e t ő r é s z v é t e l é v e l megtartott konferencián elsősorban a gazdasági v á l s á g s t r u k turális összetevőit elemezték. A tőkés Európa
második világháború utáni legsúlyosabb válságának okait v i z s -
gálva a r r a a következtetésre jutottak, hogy e z e k sem az olajárak e m e l k e d é s é v e l , s e m pedig a k l a s s z i k u s ciklikussággal nem magyarázhatók, hanem csak strukturális problémákkal hozhatók ö s s z e f ü g g é s b e . Amennyiben a válság strukturális t e r m é s z e t ű v o l t , nyilvánvaló, hogy a belőle kivezető ut is a strukturális átalakuláson át halad. Kétségtelen, hogy e s z e r k e z e t i m ó d o s u l á s o k a nyugat-európai gazdaság é s valamennyi
egészében,
fő szektorában m e g f i g y e l h e t ő k , döntően azonban az i p a r s z e r k e z e t
változásaiban kell, hogy tükröződjenek. A feldolgozóiparnak a társadalmi t e r m é k előállításához való hozzájárulása á l t a lában v é v e csökkenni fog, de Anglia e s e t é t e n e részarány e m e l k e d é s e valószinüsit" hető.
Ez meglepőnek tűnhet e l s ő l á t á s r a , hiszen Angliát sokan m á r hosszabb ideje
- éppen a m e z ő g a z d a s á g és a feldolgozó ipar viszonylag alacsony é s a s z o l g á l t a t á sok magas hányada m i a t t " a "posztindusztriális társadalom" egyik példájának t a r tották.
A j e l e n l e g i helyzetben azonban ugy tűnik, hogy a gazdasági növekedés kívá-
natos f e l g y o r s í t á s a csak a feldolgozó ipar s z e r e p é n e k n ö v e l é s é v e l biztositható. A feldolgozó
iparon belüli v á l t o z á s o k e l e m z é s e során a legfeltűnőbb v é l e m é n y t
egyik oldalon a nyugatnémet, a m á s i k o n a francia álláspont képviselte. A nyugateurópai i p a r s z e r k e z e t i átalakulásban a legkülönfélébb statisztikai é s kutatási e r e d m é n y e k alapján é l e n j á r ó NSZK e g y e s kutatói ugy vélték (DIW, Nyugat-Berlin), hogy a s z e r k e z e t i átalakulás folyamata a jövőben l e l a s s u l . A DIW által készitett 56 s z e k toros
ökonometrial
modell ilyen tendenciát igazol, de e m e l l e t t s z ó l a t á r s a d a l m i
t e r m é k növekedésének
l a s s u l á s a , valamint a magasszinttl munkanélküliség,
lyet a strukturális átalakulás
ame-
során képződő pótlólagos (strukturális) munkaerő-
f e l e s l e g tovább e m e l n e . A z NSZK-ban s e m osztott fenti véleménnyel s z e m b e n a szerkezetátalakulás v o natkozásában hasonló problémákkal s z e m b e n é z ő holland é s belga, valamint az ilyen szituációkkal f e j l e t t s é g i szintje miatt m é g c s a k i s m e r k e d ő francia gazdaság képvis e l ő i ugy vélekedtek, hogy a tőkés v i l á g g a z d a s á g válsága kifejezetten e l ő s e g i t i a s z e r k e z e t v á l t o z á s i folyamatot, é s a munkaerőpiac jelenlegi h e l y z e t e i s ilyen irányba hat, mégha konzerválja é s strukturálissá i s alakítja a meglévő munkanélküliség e t . A nyugat -európai gazdaságpolitika homlokterébe - éppen az általában l e g é r z é kenyebbnek
tekintett munkanélküliség általánossá válása idején - az a meggondolás
került, hogy a m é l y válságok m e g i s m é t l ő d é s e e l l e n nem a munkaerő-problémák á l l a m i t á m o g a t á s s a l é s néhány való m e g o l d á s a , hanem m ó d o s í t á s a nyújthat
iparág m e s t e r s é g e s fenntartásával vagy kibővítésével
csak a z i p a r s z e r k e z e t hatékonysági kritériumok s z e r i n t i
kielégitő garanciát, m é g akkor i s , ha e folyamat v é g r e h a j t á s á -
nak á r a a m a g a s szinten állandósuló munkanélküliség l e s z . A nyugat-európai országok gazdaságpolitikája i g y e k s z i k feltárni, amelyek az i p a r s z e r k e z e t
j e l e n l e g azokat a
lehetőségeket
s z ü k s é g e s s é vált változásait az adott
strukture v i s z o n y l a g legkisebb megrázkódtatása mellett biztosítják. Az ágazatonkénti komparatív előnyök é s a változtatások végrehajtásához legalkalmasabb insti" tucionális s z e r v e z e t a konferencia egyik központi kérdése volt. F r a n c i a o r s z á g a v i s z o n y l a g munkaerő-intenziv ágazatokban é s a közbenső javak gyártásában r e m é l előnyöket a nemzetközi munkamegosztásban, é s e l s ő s o r b a n a k ö z e p e s vagy a közepesnél valamivel fejlettebb technikára ö s s z p o n t o s í t . Ehhez a legalkalmasabb vállalati keretnek a középvállalatokat v é l i , é s e z e k pénzügyi é s technikai e r e j é n e k fokozását ösztönzi. Belgium mindenekelőtt a kohászati, f é m f e l d o l g o z ó é s féltermékgyártó, k l a s s z i kusnak s z á m i t ó (a gyarmati munkamegosztás keretében kialakult) iparágait i g y e k s z i k leépíteni, miután
a n e m z e t k ö z i v e r s e n y b e n e területeken e g y r e kevésbé tudja
kimutatni komparativ előnyeit. regionális
Ez az o r s z á g e s e t é b e n n e m c s a k g a z d a s á g i , hanem
problémákat i s f e l v e t , mivel az ipar hagyományosan e l t é r ő s z e r k e z e t ű
85
a vallon é s a f l a m a n d területen. A regionális politikaként i s megjelenő strukturális átalakítás
ismételten
a hatékony középvállalatot, a multinacionális társaságokhoz
fokozottan kapcsolódó, bedolgozó, ö s s z e s z e r e l ő vagy a l k a t r é s z t e r m e l ő ü z e m e t á l lit] a középpontba. Hollandiában a z i p a r s z e r k e z e t változását a környezetvédelmi é s az energiatakar é k o s s á g i m e g f o n t o l á s o k s z e m s z ö g é b ő l e l e m z i k . Ez e g y r é s z t következik a s p e c i á l i s földrajzi h e l y z e t b ő l (nyugat-európai folyók szennyezetten lépnek Hollandlába), m á s r é s z t azonban n e m magyarázható közvetlenül, h i s z e n Hollandia jelenleg NyugatEurópa energiahordozókban v i s z o n y l a g legjobban ellátott o r s z á g a . Itt a munkanélkül i s é g elleni h a r c központi s z e r e p e a meghatározó: holland vélemény szerint a k e v é s bé tőke - é s
e n e r g i a i g é n y e s beruházások jobb lehetőséget kinálnak a munkanélküli-
s é g c s ö k k e n t é s é r e , mégha lemondást i s jelentenek a m a x i m á l i s növekedésről. Többen hangsúlyozták, hogy a nyugat-európai ipar szerkezeténekátalakulása - e z úttal e l s ő i z b e n a világgazdaság története során - nem kizárólag a nemzetgazdaságon I »elüli problémákkal, vagy a fejlett tőkés v i l á g g a z d a s á g sajátos kérdéseivel függ ö s z " s z e . A h e l y z e t ú j s z e r ű s é g e abban á l l , hogy nem hagyhatók figyelmen kivul a fejlődő országok egy
részének
minden i p a r s z e r k e z e t i sához, é s a strukturális
iparosításából adódó külkereskedelmi hatások. A jövőben igazodás s z o r o s a n kapcsolódik az i m p o r t s z e r k e z e t v á l t o z á i l l e s z k e d é s jövőjét nem lehet kizárólag a belső adottságok
alapján m e g h a t á r o z n i (ahogy e z t , különben is helytelen k ö z e l í t é s s e l , a n y u g a f b e r lini DIW f e l m é r é s e igyekezett felvázolni). Ebben a h e l y z e t b e n konkrét t ö r e k v é s e k figyelhetők m e g a n y u g a f e u r ó p a i i p a r s z e r kezetet é r ő a z o n hatások e l e m z é s é r e , amelyek a fejlődő országok iparosodása következtében a következő 5"10 évben valószínűleg érezhetőkké válnak. A nyolcvanas évek e l e j é r e s z á m i t a n i lehet az OPEC "országok iparosításának e l s ő e r e d m é n y e i r e . Ma az O P E C - o r s z á g o k , de m á s kedvező a nyugat-európai
fejlődő o r s z á g i p a r o s í t á s i folyamata i s alapvetően
iparfejlődés szempontjából, hiszen a beruházási javak
iránti k e r e s l e t j e l e n t ő s r é s z é t e z az ipar e l é g í t i ki. Középtávon azonban várható, hogy az újonnan létesített gyárakban feldolgozott nyersanyagok a nyugat-európai f é l termékgyártó szektorokat fogják e g y r e komolyabb nehézségek elé állítani (kohászat, vegyianyagok), é s kényszerítenek a t e r m e l é s c s ö k k e n t é s é r e vagy feladására. A nem
86
OPEC-országokból ugyanakkor a munkaintenziv, a fejlettebb iparral rendelkező é s m á r régóta ipar cikkexportálóként s z e r e p l ő államokból ( t á v o l - k e l e t i országok, D é l Európa, e g y e s l a t i n - a m e r i k a i országok) pedig növekvő m é r t é k b e n a munkaigényess é g e t technikai i g é n y e s s é g g e l
párositó t e r m é k e k kivitele jut fokozottabb s z e r e p h e z .
Ez korlátozhatja a nyugat-európai ipar f e j l ő d é s é t olyan ágazatokban, mint a textil", ruházati, bőr", cipő", fa", Üveg", elektrotechnikai vagy optikai ipar, de a l e g f e j lettebb ágazatok e g y e s gyártmányait is érintheti. A világméretű ipari munkamegosztás s o r á n azonban s z á m o s igen komoly problém a vetődik fel. Közöttük talán a l e g l é n y e g e s e b b , é s t e r m é s z e t é n é l fogva is újszerű, hogy a nemzetközi ipari munkamegosztás eddigi modellje a z e g y e s iparágakon b e lüli s z a k o s o d á s r a vonatkozott, ahogy a s p e c i a l i z á c i ó a fejlett t ő k é s országok azonos iparágai között végijement. A múltban e z a modell lehetőséget nyújtott arra, hogy a termelés
az adott iparágban - megváltozott profilban ugyan, de - folytatódjék. A
j e l e n l e g i uj helyzet azonban e r r e kevesebb lehetőséget nyújt. Itt alapvetően e g y e s iparágak közötti munkamegosztás körvonalai rajzolódnak ki,
é s a strukturális prob-
lémákkal s z e m b e kerülő könnyűipari ágazatok, valamint a 8 0 ~ a s évek elejére a f é l termékgyártó szektorok s z á m á r a az igazodás szakosodás utján nehezen képzelhető e l . A strukturális átalakulás az iparágon belüli t e r m e l é s m e g s z ü n t e t é s é t , leadását, kitelepítését Indokolja, ami kétségtelenül jóval súlyosabb ellentmondásokat vet f e l , mint a fejlett tőkés világgazdaságban az e l m ú l t két évtizedben i s megfigyelhető, iparágon belüli specializálódásban kifejeződő i l l e s z k e d é s f o l y a m a t a . T é n y , hogy az ujtipusu ipari munkamegosztás e g é s z sor foglalkoztatási p r o b l é mát i s magával hoz. Többen hivatkoznak a r r a , hogy a fejlődő o r s z á g o k megnövekedett iparcikk-exportja
s z á m o s tőkés országban munkahelyeket v e s z é l y e z t e t . V a l ó -
jában azonban a s z á m i t á s o k azt igazolják, hogy a m é g mindig c s e k é l y fejlődő i m p o r t hányaduk (adott iparcikkcsoportok adott o r s z á g o n belüli t e r m e l é s é b e n , importjában vagy kínálatában) a m e g f e l e l ő iparág munkahelyeinek legfeljebb 2 "5 % "át érinti. A megváltozott helyzetben általában egyik o r s z á g s e m tartja c é l s z e r ű n e k a tőkés rend fenntartása és v i l á g m é r e t ű pozícióinak s t a b i l i z á l á s a vagy k i t e r j e s z t é s e szempontjából döntő, hatékonysági kritériumokra
épülő i p a r s z e r k e z e t - v á l t o z á s i folyamat f é -
k e z é s é t a foglalkoztatottsági nehézségek iparpolitikával való o r v o s l á s a mellett. Az utóbiakból fakadó f e s z ü l t s é g e k k e l ugyan tisztában vannak, enyhítésüket azonban a z iparpolitika, hanem a s z o c i á l i s é s r e g i o n á l i s politika feladatául tűzik ki. 87
nem
A Z IPARGAZDASÁGTAN OKTATÁSA
A legutóbbi időben akadémiai testületek két alkalommal is foglalkoztak az i p a r g a z daságtan oktatásával. Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának egyik albizotts á g a azt v i z s g á l t a , hogy hogyan folyik a z ipargazdaságtani i s m e r e t e k oktatása a mUszaki e g y e t e m e k e n , helyzetben.
a szervezéstan
Az MTA Ipargazdasági
helyzetelemzés
oktatásának
m e g e r ő s í t é s e után előállott
Bizottsága a tudományterületéről
készitett
kapcsán tekintette át a z i p a r - é s a vállalati gazdaságtan e g y e t e m i
oktatását. Mindkét v i z s g á l a t azt állapította m e g , hogy mlg a v á l l a l a t i v e z e t é s , t e r v e z é s , s z e r v e z é s é s gazdaságtan oktatása terén sok é r t é k e s k e z d e m é n y e z é s s z ü l e tett, s ezek m e g v i t a t á s a és s z i n t e t i z á l á s a volna kivánatos, a z ipargazdaságtani i s m e r e t e k oktatása, akárcsak az ilyen irányú kutatások, a legtöbb egyetemen i l l e t ő l e g karon m e g l e h e t ő s e n háttérbe s z o r u l t a k . Felhiva e r r e az é r i n t e t t egyetemek r e k torainak f i g y e l m é t , az MTA Ipargazdasági
Bizottságának
h e l y z e t e l e m z é s e azt i s
rögzítette, hogy e kérdés "megnyugtató r e n d e z é s e s z ü k s é g e s s é t e s z i mielőbbi a l a posabb m e g v i z s g á l á s á t é s megvitatását". Az ipargazdaságtani i s m e r e t e k oktatásának f e j l e s z t é s é h e z bizonyára hasznos t a pasztalatokkal s z o l g á l annak tanulmányozása, hogy hogyan oktatják az ipar- é s i p a r vállalati gazdaságtant a Szovjetunióban.
Erről legjobban két ujabb, s z é l e s k ö r ű e n
használt e g y e t e m i tankönyv f e l é p í t é s é b ő l kaphatunk képet. E két könyv "A s z o c i a l i s ta ipar gazdaságtana",
amely
L . I . Ityin professzor s z e r k e s z t é s é b e n 1974-ben 5.
átdolgozott é s k i e g é s z í t e t t kiadásában j e l e n t meg, é s "A s z o c i a l i s t a iparvállalat t e vékenységének
szervezése, tervezése
é s irányítása" clmü tankönyv, amely Sz. E.
Kamenyicer p r o f e s s z o r s z e r k e s z t é s é b e n 1976 "ban jelent m e g . "A s z o c i a l i s t a
ipar gazdaságtana" c . tankönyv 20 f e j e z e t b ő l áll és a "hagyomá-
nyos fejezetek" f e l f r i s s í t é s e m e l l e t t néhány figyelemreméltó uj r é s z t is tartalmaz. E l s ő fejezetét, a m e l y
a szocialista
ipart, mint a népgazdaság v e z e t ő ágát mutatja
be, közvetlenül "A társadalmi munkaráfordítások gazdasági hatékonysága a s z o c i a l i s t a iparban" c l m ü f e j e z e t követi. A könyv további r é s z e i b e n a hatékonyság kérdé"
88
s e vezérfonalként húzódik végig é s e f e j e z e t ennek szerzők a szocialista
megalapozását szolgálja.
Л
t e r m e l é s e g é s z é t n é z v e a gazdasági hatékonyság kritériumá-
nak a munka t á r s a d a l m i t e r m e l é k e n y s é g é n e k szinvonalát tekintik. Kiemelik, hogy a munka társadalmi t e r m e l é k e n y s é g é t e g y r é s z t azáltal növelhetjük, hogy az e r ő f o r rásokat a különböző ágazatok között közgazdaságilag megalapozottan osztjuk e l , m á s r é s z t e g y - e g y ágazaton belül ( é s a helyettesíthető termékeket előállító ágazatok között) az e r ő f o r r á s o k leggazdaságosabb f e l h a s z n á l á s á t hiztositő variánsok s z e r i n t termelünk. E két feladat t e r m é s z e t e s e n s z o r o s a n ö s s z e f ü g g e g y m á s s a l , de a g a z d a s á g i hatékonyság m é r é s e megoldásukkal kapcsolatban m á s - m á s m ó d s z e r e k e t kiván. A gazdasági
hatékonyság m é r é s é n é l felhasználható mutatók közül az e l s ő helyre a
beruházás "gazdaságossági, az önköltségi é s a t e r m e l é k e n y s é g i mutatókat sorolják, de tárgyalják a z e s z k ö z i g é n y e s s é g i , a j ö v e d e l m e z ő s é g i , é s
az ágazati kapcsolódó
mérlegekből meghatározható teljes ráfordítási mutatókat i s . A könyv ;>. f e j e z e t e a s z o c i a l i s t a ipar ágazati struktúrájával foglalkozik, mig a 4. f e j e z e t " "Gazdasági v e z e t é s a s z o c i a l i s t a iparban" " i s m é t egy, az e g é s z
tan-
könyvön végigvonuló problémakört e l e m e z . E f e j e z e t a s z o c i a l i s t a t e r m e l é s g a z d a sági vezetésének
lényegét, objektiv alapjait é s
alapelveit,
s z o v j e t ipar i r á n y í t á s i struktúráját, az iparirányítás
módszereit,
szervezeti
majd a
kérdéseit é s a z
ipari t e r m e l é s t e r v e z é s é t tárgyalja. A további f e j e z e t e k az ipar é s az i p a r f e j l e s z t é s alapvető k é r d é s e i v e l a következő i s m e r t struktúrában foglalkoznak: koncentráció
és
káderek;
műszaki haladás;
nyersanyagbázis;
üzemnagyság; s p e c i a l i z á c i ó é s kooperáció; kombináció; i p a r t e l e -
p í t é s ; az ipar t e r m e l é s i programja;
- beruházásai;
- állóalapjai;
- a n y a g i - m ű s z a k i e l l á t á s a ; t e r m e l é k e n y s é g é s munkabérek. A
-forgóalapjai;
jövedelmezőséget,
önköltséget é s a z ipar pénzügyeit tárgyaló f e j e z e t előtt egy külön fejezet foglalkozik a z ipari t e r m e l é s m i n ő s é g é v e l : az ipari termékek m i n ő s é g é n e k meghatározásával, jelentőségével; kal;
a m i n ő s é g m é r é s é r e felhasználható általános é s ágazati mutatók-
a minőségjavítás
gazdasági
hatékonyságával;
a minőség tervezésével, é s a
minőségjavítás legfontosabb útjaival. A korábban "Iparvállalatok t e r v e z é s e é s s z e r v e z é s e " c i m e n oktatott tárgy uj e l n e v e z é s e , "Az iparvállalatok tevékenységének s z e r v e z é s e , t e r v e z é s e é s irányítása"
89
tükrözi azt a megnövekedett figyelmet, a m e l l y e l a szovjet gyakorlat a kutatás é s az oktatás, az irányitás é s a v e z e t é s fesszor rész is
k é r d é s e i f e l é fordul. E tárgy - Kamenyicer p r o -
által s z e r k e s z t e t t - l e g u j a b b tankönyve 6 részből (26 fejezetből) áll. Az e l s ő
"A s z o c i a l i s t a iparvállalat ( e g y e s ü l é s ) j e l l e m z ő i és strukturája" már cimében
k i f e j e z i azt a z újdonságot, hogy a Szovjetunió ten a vállalatok m e l l e t t , mint i r á -
n y í t á s i formával, minden esetben az e g y e s ü l é s e k problémáival i s foglalkoznak. A m á s o d i k r é s z "Az iparvállalatok ( e g y e s ü l é s e k ) tevékenységének gazdasági v e z e t é s e " c i m e t v i s e l i , é s 6 fejezetből áll: a z irányitás tartalma, alapelvei é s a g a z d a s á g i döntések megalapozása, meghozatala é s teljesítésük
módszerei;
megszervezése;
a z automatizált i r á n y í t á s i rendszerek l é t r e h o z á s a ; az iparvállalatok ( e g y e s ü l é s e k ) t e v é k e n y s é g e t e r v e z é s é n e k tartalma és m ó d s z e r e i ; a t e r m e l é s i folyamat elemeinek n o r m á z á s a ; az iparvállalatok ( e g y e s ü l é s e k ) tevékenysége gazdasági e l e m z é s é n e k tartalma é s m ó d s z e r e i . A korábbi programokhoz képest tehát az irányitás, a v e z e t é s , e z e n belül a döntéshozatal é s a s z á m i t ó g é p e k alkalmazásának kérdései kiemelt h e l y e t kaptak. A könyv 3. r é s z e , "A t e r m e l é s s z e r v e z é s é n e k és technikájának f e j l e s z t é s e " s z i n tén 6 fejezetből á l l , s e z e k közül az e l s ő egy újra időszerű kérdésnek szentel m e g különböztetett f i g y e l m e t : cimet viseli.
"A t e r m e l é s
intenzifikálása, ennek utjai és m ó d s z e r e i "
A következő fejezetek tárgya a vállalat anyagi-műszaki bázisának
f e j l e s z t é s e , a t e r m e l é s " s z e r v e z é s alapelvei é s megoldásai, a t e r m e l é s időbeli t e r v e z é s e , a kisegítő, kiszolgáló folyamatok s z e r v e z é s e , valamint a t e r m e l é s t e c h n i kájának é s s z e r v e z é s é n e k t ö k é l e t e s í t é s é r e irányuló irányítási é s t e r v e z é s i k é r d é sek. A könyv 3. r é s z e "hagyományosabb" j e l l e g ű ; f e j e z e t e i a t e r m e l é s i program ö s z " s z e á l l i t á s á v a l , a kapacitás és a kapacitáskihasználás
kérdéseivel, a termelés ope-
rativ t e r v e z é s é v e l é s irányításával foglalkoznak. Itt is külön f e j e z e t tárgyalja a t e r m é k e k minőségének t e r v e z é s é v e l , b i z t o s í t á s á v a l kapcsolatos kérdéseket. A könyv 5. r é s z e a munkaerő é s az anyagi f o r r á s o k kihasználásával foglalkozik. Amunka s z e r v e z é s e , t e r v e z é s e é s normázása, az anyagi erőforrások kihasználásának s z e r v e z é s e é s t e r v e z é s e , valamint a t e r m e l é s lett
hatékonyságának anyagi ö s z t ö n z é s e m e l -
- uj témaként " külön fejezetet s z e n t e l n e k a dolgozó kollektíva s z o c i á l i s - k u l -
90
turális
f e j l e s z t é s e s z e r v e z é s e é s t e r v e z é s e kérdéseinek. Véglll a könyv 6. r é s z e a
vállalatok ( e g y e s ü l é s e k ) tevékenységének ö s s z e f o g l a l ó e r e d m é n y e i v e l
foglalkozik.
Az i d e s o r o l t négy f e j e z e t tárgya az önköltség é s csökkentésének t e r v e z é s e , a v á l l a lati j ö v e d e l m e z ő s é g
é s növelésének t e r v e z é s e , a vállalati pénzügyek, pénzgazdál-
kodás, valamint a vállalati és vállalaton belüli önálló e l s z á m o l á s .
91
TUDOMÁNYOS ÉLET
KÖZÉPTÁVÚ T E R V E Z É S IPARVÁLLALATAINKNÁL
1976. október 27 "én a Magyar Közgazdasági T á r s a s á g Ipari é s N é p g a z d a s á g t e r v e z é s i Szakosztálya a Kossuth Klubban vitát rendezett a vállalati középtávú tervek kidolgozásának tapasztalatairól.
A b e v e z e t ő előadást
Tervhivatal f ő o s z t á l y v e z e t ő - h e l y e t t e s e
Balassa Ákos,
az Országos
tartotta. Korreferensként dr Tombácz Mik-
l ó s a KGM f ő o s z t á l y v e z e t ő j e és dr H e r c z o g György a "Chinoin" Gyógyszer é s V e g y é s z e t i T e r m é k e k Gyára RT. f ő o s z t á l y v e z e t ő j e vett r é s z t . Vállalatainknál a z V. ötéves terv kidolgozása kapcsán másodizben keríilt sor középtávú tervmunkára. A középtávú t e r v k é s z í t é s s p e c i á l i s " a z é v e s t e r v e z é s t ő l e l t é r ő "" feladatokat r ő a vállalatok tervezőgárdájára. Kétségtelen, hogy az V. ötéves tervek kidolgozására irányuló t e r v e z ő munka alaposabb, körültekintőbb,
szervezet-
tebb volt a m e g e l ő z ő tervidőszakénál, több területen azonban m é g nem sikerült m e g találni az uj tipusu feladatok leghatékonyabb megoldási módozatait. Balassa Akos e l ő a d á s a az O r s z á g o s Tervhivatal e tárgyban készitett f e l m é r é s e é s e l e m z é s e alapján a vállalati
középtávú t e r v e z é s t e r é n e l é r t eredményekről, valamint a jövőben
megoldásra váró problémákról ö s s z e f o g l a l ó képet adott. A tervmunka e l ő k é s z í t é s é r e r e l a t i v e - - a z 1971-75 "ös terv e l ő k é s z í t é s i munkálataihoz viszonyitva
korán került s o r . Az irányító s z e r v e k már 1973"ban útmu-
tatókat, majd 1974 tavaszán t e r v - k é s z i t é s i irányelveket rendelkezésére. riumoknál
Az e l ő k é s z í t é s
kidolgozott
bocsátottak a vállalatok
hatékonyságának e m e l é s é t
célozták a
miniszté-
m ó d s z e r t a n i ajánlások, illetve kötelező jellegű m ó d s z e r t a -
nok i s . Ezek igen hasznosnak bizonyultak, de több problematikus e l e m e t is maztak:
92
tartal-
-
a tervkészítés
módszertanát sok e s e t b e n l e e g y s z e r ű s í t v e é r t e l m e z t é k , sokszor
csupán a táblázatok k i t ö l t é s é r e fordították a fő figyelmet; -
a módszertanokban gyakran nem volt egyértelműen különválasztható, hogy mi az ajánlás é s m i a kötelező j e l l e g ű e l ő í r á s ;
-
azonos j e l l e g ű munkát javasoltak a t e r v e l ő k é s z l t é s minden szakaszában, nem differenciáltak kellően a tervek e l ő k é s z í t é s é n e k é s későbbi
végleges
össze-
állításának f á z i s a i között; Az előadó az V. ö t é v e s tervek kidolgozását m e g e l ő z ő e l ő k é s z í t ő munka e l e m z é s é ből levonható
következtetések, a j ö v ő r e vonatkozó tanulságok közül a következőkre
hívta fel a figyelmet: -
Az e l ő k é s z í t é s során nagyobb f i g y e l m e t kell szentelni a t e r v e z é s különböző s z a kaszaiban f e l m e r ü l ő feladatok e l t é r ő j e l l e g é n e k .
-
C é l s z e r ű e g y é r t e l m ű e n elhatárolni a minisztérium tájékoztatását szolgáló információkat, s a vállalatok t é n y l e g e s
-
tervét jelentő adatsorokat.
Körültekintőbben kell meghatározni a központi s z e r v e k i n f o r m á c i ó szükségletét. Igy elkerülhetővé válik a vállalatokat terhelő, é s a későbbiekben e s e t l e g f e l h a s z nálásra nem
kerülő, f e l e s l e g e s
é s túlzott mennyiségű adatok ö s s z e á l l í t á s á v a l
j á r ó munka. -
A középtávú t e r v e z é s s t r a t é g i a i j e l l e g é t a módszertani előírásokban a múltbelinél jobban kell hangsúlyozni.
-
A m ó d s z e r t a n i ajánlásokat minden vállalatnak s a j á t o s s á g a i h o z igazítva kell a l kalmazni. Az e l ő k é s z í t é s t
követő t é n y l e g e s tervmunka színvonaláról a vállalatonkénti e l t é -
rések mellett összességében tervezés
megállapitíiató, hogy magasabb volt a korábbinál, a
hatékonysága emelkedett. Ez nem kis mértékben a vállalatoknak nyújtott
jobb tájékoztatásnak köszönhető.
A nagyobb vállalatok n e m c s a k betekintést n y e r -
tek, hanem r é s z t i s vettek a népgazdasági t e r v e z é s folyamatában. Ez lehetővé tette, hogy
kellő időben tájékozódjanak a rájuk háruló feladatokról. A népgazdasági t e r -
vezés
m e n e t é r e vonatkozó
panasz é r k e z e t t v i s z o n t a szerint
nem
információk s z e r v e z e t t e n kerültek a vállalatokhoz, sok szabályozó változásokat érintő
"
vállalati vélemények
kellő időben történt tájékoztatásról. E panaszok m e g í t é l é s é n é l nem
93
hagyható figyelmen kivül, hogy a magyar népgazdaság 1974"ben alapvetően uj f e l t é telek
közé került.
rendszer
igy c s a k
Az uj feltételeket tükröző, azpkhoz alkalmazkodó szabályozó1 9 7 5 - r e készülhetett e l . A viszonylagos
k é s é s tehát objektiv
okokkal magyarázható. A t e r v e z é s s o r á n a legtöbb problémát a z árak prognosztizálása okozta. E t e r ü leten
a vállalatok r é s z é r ő l az eddiginél nagyobb aktivitásra lenne szükség. A köz-
ponti
szervek h o s s z a b b távon csupán a z áralakulás tendenciáit képesek prognoszti-
zálni;
az egyes t e r m é k e k árainak e l ő r e j e l z é s e vállalati feladat. A t e r m e l ő v á l l a l a -
tok e munka e l v é g z é s é t a külkereskedelmi cégektől várták, akik v i s z o n t kevéssé é r d e k e l t e k az árak alakulásának hosszabb távú ismeretében. A t e r m e l ő é s külkeresked e l m i vállalatok közti együttműködés hatékonyabb formáit kell kiépiteni. A termelő, valamint a külkereskedelmi é s belkereskedelmi vállalatok munkakapc s o l a t a a tervmunkában jobb volt, mint korábban, de m é g mindig dominál a s z á m " s z e r ü s é g , a minőségi egyeztetés
háttérbe szorul. A hosszabb távra szóló s z e r z ő -
d é s k ö t é s pedig ritka, mint a fehér holló. A bankok é s a termelővállalatok kapcsolata általában pozitiven
értékelhető, de e g y e s területeken ugy tűnt, hogy a bank r é -
s z é r ő l a hitel e l n y e r é s é é r t kért biztosítékok túlzott követelményeketállitottak a v á l l a l a t o k elé.
A tanácsokkal
kiépitett kapcsolatokat m i n d e z i d e i g e g y o l d a l u s á g j e l l e -
m e z t e . A vállalatok e l k é p z e l é s e i k r ő l csokat,
a viszonftájékoztatásra
rendszeresen
tájékoztatják a z illetékes taná-
azonban többnyire nem
kerül
s o r . A tanácsok
g y a k r a n túlzott igényekkel lépnek f e l a z információ "kérés területén. A m i n i s z t é r i u mok
és
a vállalatok
kapcsolatai a tervmunkában általában jók voltak. A t e r v e z é s
k é s ő b b i szakaszaiban az az e l j á r á s , hogy a minisztériumok felbontották a népgazd a s á g i terv s z á m i t á s i anyagát, pozitiven értékelhető, ha tájékoztatást szolgál; sok e s e t l j e n viszont e n n é l , a s z ü k s é g e s n é l , jelentősen nagyobb s z e r e p e t kapott. Az e l ő a d ó véleménye
szerint
sok helyen eltúlozták a terv v é g s ő r ö g z í t é s e előtti m i n i s z -
t é r i u m i konzultációk - - hibás szóhasználattal: a terv "zsűrizések — jelentőségét i s . E j e l e n s é g részben objektiv, részijén szubjektív okokkal magyarázható. Objektiv okként említhető, hogy
a vállalatok egy
r é s z e nem tudott — e s e t l e g nem m e r t - - a
megváltozott, alapjaiban uj feltételekhez önállóan alkalmazkodni. A saját s z a b á l y o zórendszerünkkel, s a v á l l a l n t - v e z e t é s s e l s z e m b e n i b i z a l m a t l a n s á g p e d i g mint szub"
94
jektiv tényező járult hozzá a tervkonzultációk nisztériumok és vállalatok esetekben
szerepének túlhangsúlyozásához. A m i -
közti kapcsolatok negativ vonásaként említhető, hogy e g y e s
megállapíthatatlan, hogy a beadott terv ténylegesen a vállalat programja vagy
csak a m i n i s z t é r i u m r é s z é r e készített dokumentáció. Az előadás b e f e j e z ő r é s z e a vállalati tervek népgazdasági szinü ö s s z e s í t é s é n e k főbb adatait i s m e r t e t t e . Ma m á r túlhaladott az a nézet, m i s z e r i n t a vállalati tervszámok ö s z szegének
a népgazdasági előirányzatot pontosan ki kell adnia. Az optimális t e r v e z é s é s
fejlődés feltétele nem az ö s s z e g s z e r ű m e g e g y e z é s , hanem a tendenciák e g y b e e s é s e . A konkrét t e r v s z á m o k e l t é r é s e i e g y e s területeken kívánatosak i s . A termelés tervezésénél növekedéssel
számolt.
Az é r t ő k e s i t é s mértékű
a vállalatok
36-37 %-os, a népgazdasági terv .43-35 %"os
Az e l t é r é s e z esetben a kívánatosnál
kisebb mértékűnek tűnik.
területén a vállalatok a népgazdasági tervben előirányzottnál nagyobb
belföldi k e r e s l e t n ö v e k e d é s r e számitanak. Az előadó felhivta a figyelmet a r r a ,
hogy ha e z e n elvárás
nem
igazolódik lie, akkor tervezett értékesítésüket vállalataink
csak exportra is alkalmas termékstruktúrával latok a népgazdasági
előirányzatnál
tudják biztosítani. A nyereséget a v á l l a -
kisebbre tervezték. Ha e z taktikai e l k é p z e l é s e k e t
s z o i g á l , akkor pozitív, ha v i s z o n t a vállalatok tényleges k é p e s s é g e i t tükrözi, negativ j e l e n s é g . A l é t s z á m t e r v e k a lehetségesnél lényegesen nagyobb mérvű l é t s z á m n ö v e k e d é s s e l számolnak. A b é r f e j l e s z t é s i
tervek óvatosak, k i s s é alacsonyabbak a népgazdasági
szintű előirányzatnál. A vállalati beruházások é s hitelek t e r v s z á m a i jelentősen m e g h a ladják a népgazdasági terv
mutatóit. Ugyanakkor vállalataink viszonylag kismértékű
készletnövekedést t e r v e z t e k . F é l ő azonban, hogy e z nem a jobb készletgazdálkodást b i zonyítja, hanem a bankhoz benyújtott hitelkérelmek, a l á t á m a s z t á s á t szolgálja. Összefoglalójában az előadó megállapította, hogy - ha e g y e s területeken felfedezhetők is hiányosságok
- vállalataink előirányzatai lényegében jók, a l k a l m a s a k a r r a , hogy a
vállalati gazdálkodás
m e g f e l e l ő c s e l e k v é s i programjául
t e r v e z é s rugalmasságának j e l e n t ő s é g e i t
szolgáljanak. Hangsúlyozta a
ami e g y r é s z t a terv-alternatívák k é s z í t é s é b e n ,
m á s r é s z t a változó f e l t é t e l e k h e z való rugalmas alkalmazkodásban kell hogy kifejeződjön.
95
A z előadást követő vitában a h o z z á s z ó l á s o k először a beruházások, a munkaerő é s a z export árak t e r v e z é s e területén f e l m e r ü l ő problémákra tértek ki r é s z l e t e s e b ben.
A felszólalók k i e m e l t é k a külpiaci árváltozások gazdaságunkra gyakorolt hatá-
s á n a k jelentőségét. Tekintettel a r r a , hogy a z áralakulás tendenciái a jövőben mind fontosabhá válnak s z á m u n k r a , a külföldi piaci viszonyok alakulására vonatkozó progn ó z i s o k s z e r e p e fokozódik. A h o z z á s z ó l ó k is ugy látták, hogy vállalataink többsége a z V. ötéves
tervidőszakra a lehetségesnél
nagyobb mértéktl l é t s z á m n ö v e k e d é s s e l
s z á m o l t , s a tervekben előirányzott növekedés a rendelkezésre á l l ó munkaerő f o r r á s o k b ó l nem valósitható m e g . A g a z d a s á g i fejlődés extenzív s z a k a s z a lezárult, a t e r v e z e t t fejlődési ütemet intenziv m ó d s z e r e k k e l - - a t e r m e l é k e n y s é g és hatékonyság n ö v e l é s é v e l , a tartalékok h a s z n o s í t á s á v a l , a r e n d e l k e z é s r e álló munkaidőalap eddig i n é l hatékonyabb f e l h a s z n á l á s á v a l "" kell biztosítani. A v á l l a l a t i tapasztalatokról s z ó l v a kiemelték,
hogy a vállalatok többségénél
fokozódott a középtávú tervek
komplexitása, átfogóan tartalmazzák a vállalat öt évre s z ó l ó c s e l e k v é s i programját.
Erősödött a különböző időhorizontú tervek ® az e g y e s tervfejezetek k o n z i s z -
t e n c i á j a . Több f e l s z ó l a l ó a t e r v e z é s demokratizmusának fokozódásáról s z á m o l t be. V i t a alakult ki az
alternativ t e r v e z é s kérdésében. Olyan v é l e m é n y is elhangzott,
hogy nem t e l j e s e n Indokolt megkövetelni tervalternativák k é s z í t é s é t a vállalatoktól, mivel
több, f e l s ő b b szintű döntés meghozatalára s e m változatok közti v á l a s z t á s ,
hanem egyetlen j a v a s l a t
b e t e r j e s z t é s e utján kerül s o r . Az előadó a h o z z á s z ó l á s r a
adott válaszában felhivta a f i g y e l m e t a r r a , hogy az e tipusu döntéshozatalt mindig többfázisú e l ő k é s z í t ő munka e l ő z i m e g , é s ennek során valósul m e g a f e l s z ó l a l ó á l t a l hiányolt alternatívák é r t é k e l é s e , é s a legmegfelelőbb v á l t o z a t kiválasztása. Ez a z oka annak, hogy a v é g s ő döntés már c s a k az Így kiválasztott v a r i á c i ó elfogadásár a irányul.
Hangsúlyozta továbbá az alternativ tervezés m e g í t é l é s é n é l elengedhe-
tetlenül s z ü k s é g e s alapvető s z e m l é l e t m ó d változást. E változások teremthetik m e g --
az előadásban é s a vita során egyaránt többször emiitett
rugalmas t e r v e z é s
megvalósításának f e l t é t e l e i t .
dr. Szabó Ágnes
96
NEMZETKÖZI KONFERENCIA A TŐKÉS VÁLLALATI SZERVEZETEK KÉRDÉSEIRŐL
A tőkés
ipargazdaságtanban
igen kiterjedt irodalma van a v á l l a l a t i formák, a
monopóliumok é s e z z e l ö s s z e f ü g g é s b e n a t r ö s z t - e l l e n e s politika különböző t á r s a dalmi-gazdasági kérdéseinek.
E témakörben rendezett konferenciát az "European
Institute f o r Advanced Studies in Management" nevű v e z e t é s i kérdésekkel foglalkozó Intézet, Brüsszelben 1976. s z e p t e m b e r é b e n . A konferencián 14 e l ő a d á s hangzott e l . Az e l ő a d á s o k egyik c s o p o r t j a az e l m é l e t i h á t t e r e t vázolta fel, s a piaci hatalom n ö vekedéséből
származó
r é s z e olyan empirikus
előnyöket é s hátrányokat e l e m e z t e . A konferencia második kutatások e r e d m é n y e i t tárgyalta, a m e l y e k a z á l t a l á n o s f e j -
l ő d é s i t e n d e n c i á k g y a k o r l a t i é r v é n y e s ü l é s é t v i z s g á l t a к néhány kiválasztott Iparágban. E k é r d é s e k e t a tőkés g a z d a s á g viszonyai között, a polgári gazdaságtan nézőpontjából e l e m e z t é k . Ennek e l l e n é r e az előadások é s a vita a hazai ipargazdasági kutatások s z á m á r a i s jól hasznosítható tanulságokkal szolgált. A konferencia központi témája annak e l e m z é s e volt, hogy a monopolhatalomnak a tőkés gazdaságban m i l y e n
hatásai vannak a társadalomra, s a negativ hatások
hogyan m é r h e t ő k . E t é m á v a l m á r korábban i s többen foglalkoztak. Harberger p é l dául m á r 1954-ben k é s z i t e t t egy b e c s l é s t , a m e l y b e n az USA netto n e m z e t i t e r m é k é nek 0 , 1 %"ára é r t é k e l t e a monopóliumok létéből fakadó t á r s a d a l m i v e s z t e s é g e k e t . Munkáját sok kritika é r t e , m e r t b e c s l é s é t t ú l s á g o s a n alacsonynak találták. A konferencia r é s z t v e v ő i szintén birálták Harberger" é s követőinek - m e g k ö z e lítését.
F ő hibáját t é v e s
kiinduló h i p o t é z i s e i b e n látták.
E korábbi tanulmányok
ugyanis f e l t é t e l e z t é k , hogy - a monopóliumok á r k é p z é s é b e n nem j á t s z i k s z e r e p e t , hogy piaci hatalommal rendelkeznek; - e g y e s vállalatok v e s z t e s é g e i t (amit a monopolista hatalomért folytatott s i k e r telen harcban szenvednek) mások monopolista haszna kiegyenlíti; - a monopolista pozíció e l é r é s é r e é s fenntartására fordított k ö l t s é g e k egy m o n o pólium-nélküli világban is felmerültek v o l n a .
97
A korábbi e l e m z é s e k ugyanakkor figyelmen kívül hagyták, hogy a hivatalosan f e l tüntetett m o n o p o l i s t a profitok többnyire alacsonyabbak a v a l ó s á g o s nyereségnél. J e lentős részüket költségként tüntetik f e l , holott csak a monopolista helyzet e l é r é s é r e é s fenntartására irányuló e r ő f e s z í t é s e k miatt merülnek f e l . E. Phillips átfogóbb e l e m z é s e a monopol "vállalatok létével kapcsolatos k ö l t s é g e k h e z sorolta többek között - a f e l e s l e g e s t e r m e l é s i kapacitások
tóruházási
költségeit;
- a f e l e s l e g e s reklámkiadásokat; - a termékstruktúra túlzott d i f f e r e n c i á l á s á r a irányuló kutatás é s f e j l e s z t é s költségeit; - a lobby "intézmények finanszírozásának költségeit; - a m e g v e s z t e g e t é s e k r e , kenőpénzekre forditott kiadásokat. Ezek ö s s z e g é t a z USA netto n e m z e t i termékének mintegy 5 % "ára becs ülte. Ebből fontos k ö v e t k e z t e t é s e k e t vont le a gazdaságpolitikára é s e z e n belül a
trösztellenes
politikára vonatkozóan is. Ezek az eredmények ugyanis a r r a utalnak, hogy j e l e n t ő s előnyök s z á r m a z h a t n a k abból, ha az árakat a társadalmi költségek szintjére c s ö k kentik é s
kiküszöbölik azokat a pazarló kiadásokat, a m e l y e k a piaci hatalmi p o z í -
ciók m e g s z e r z é s e miatt merülnek f e l . A piaci hatalom seit
egy további aspektusát " a z infláció é s a verseny ö s s z e f ü g g é -
is é r i n t e t t e a konferencia. Többen i s felhivták a f i g y e l m e t arra, hogy a j e -
lentős á r e m e l k e d é s e k
gyakran a monopolisztikus piaci hatalom következményeként
jelennek meg. A közgazdasági árak s t a b i l i z á l á s á t
szakirodalomban általánosan elfogadott megállapítás, hogy
az
nagy mértékben megkönnyíti a v e r s e n y t támogató politika. A
konferencia r é s z t v e v ő i
is egyetértettek abban, hogy a z infláció kapcsolatban áll a
verseny hiányával. Az ö s s z e f ü g g é s azonban még nem tisztázott egyértelműen. N i n c s bizonyíték a r r a , hogy a nyugati gazdaságokban az infláció növekedéséért alábbis részijén
leg-
a monopolizáltsági fok növekedése vagy csökkenése lenne f e l e -
lős. Az e g y e s
iparágakban nemzeti szinten tapasztalható koncentrációt ugyanis n a g y -
mértékben e l l e n s ú l y o z z a pl. a növekvő külső verseny é s a fogyasztók mobilitásának
98
a n ö v e k e d é s e a b e l s ő piacokon. M á s r é s z r ő l
v i s z o n t egyáltalán nem
hogy bizonyos árak s z i l á r d s á g a a v e r s e n y kizárásának
bizonyított,
köszönhető. Л tapasztalatok
azt mutatják, hogy a pénzügyi intézkedések hatása csak viszonylag j e l e n t ő s k é s é s s e l jelentkezik az árakban. ból
Az árak e "tehetetlensége" "" az árarányok szempontjá-
pozitív tényezőnek tekinthető, ugyanis
csökkenti a s p e c i a l i z á c i ó kockázatát
é s e z z e l e l ő s e g í t i a munkamegosztás e l m é l y ü l é s é t . A specializáció
gyakran kockázatos beruházásokat igényel. A hatékonyság n ö v e -
l é s e érdekében azonban s z ü k s é g van s p e c i a l i z á c i ó r a , e z é r t igen nagy jelentősége van minden kockázat "csökkentő
lépésnek. Egy specializált iparág t e r m é k e i r e v o -
natkozó árak tehetetlensége alacsonyabb kockázatú beruházásokat jelent, mint egy t e l j e s e n tiszta "szabadver.senyes" iparág rövid távon gyorsan v á l t o z ó árai. A hosz" szabb időszakon át stabil árak használatára legjobb példa a ma m á r hatalmas s z o l gáltató s z e k t o r . Itt az á r k é p z é s Igen m e s s z e áll a marginális k ö l t s é g - e l v követés é t ő l . Az árakkal történő v e r s e n y z é s itt hosszabb távon történik. A tőkés szakértők a v e r s e n y t általában a gazdaság s z e r v e z é s é n e k hosszutávu evolúciós
alapelveként kezelték. A konferencián ugyanakkor hangsúlyozták, hogy
óvakodni kell a megalapozatlan v e r s e n y "elméletektől. A jelent s e jót,
se
v e r s e n y önmagában
nem
r o s s z a t . Csak akkor előnyös egy gazdaság s z á m á r a , ha az e g y -
m á s s a l v e r s e n y b e n álló g a z d a s á g i e g y s e g e k e t helyes é s r e á l i s célok v e z é r l i k . A közgazdászok feladata, hogy m e g m u t a s s á k a gazdaságpolitikusoknak a verseny h e l y e s ösztönzőit é s korlátait. A fő feladat annak biztosítása, hogy a különböző iparágak é s piacok nyitva álljanak a z uj r é s z t v e v ő k , versenytársak s z á m á r a . A koncentráció
növekedésével tényként számolnak, de k e r e s i k a
szükségtelen
koncentráció a kartellizálódás é s a külső v e r s e n y t á r s a k elé e m e l t protekcionista akadályok m e g s z ü n t e t é s é n e k útját. S z á m o s nyugati közgazdász e z t a fúziók törvényk e z é s i fékjeinek e r ő s í t é s é b e n látja. A konferencián viszont elhangzottak olyan e l ő adások i s , a m e l y e k a z adminisztratív
eszközök korlátaira hivták fel a f i g y e l m e t , s
e l s ő s o r b a n a g a z d a s á g o s s á g követelményének é r v é n y e s í t é s é t s z o r g a l m a z t á k . O . E . Williamson tanácsadója
--
--
az USA Igazságügyminisztériuma Antitröszt Főosztályának
például azt i s m e r t e t t e , hogy a pontos g a z d a s á g o s s á g i számitások
hogyan használhatók fel annak érdekében, hogy az USA monopóliumellenes
99
förvé"
n y e i valóban csak a n e m z e t g a z d a s á g i szempontból káros fúziókat akadályozzák m e g . Megállapította, hogy
a tröszt-ellenes
foglalkozó munkatársainak versenyt
gátló
rendszabályok gyakorlati
tevékenysége
szinte kizárólag
érvényesítésével
csak a tervezett fúziók
hatásainak e l e m z é s é r c korlátozódott. K e v é s figyelmet s z e n t e l -
nek arra, hogy a z ö s s z e v o n á s o k e g y e s esetekben valóban a kedvezőbb g a z d a s á g o s s á g o t szolgálhatják, я nem mindig a monopolista piaci pozició e l é r é s é t célozzák. Hangsúlyozta
annak fontosságát, hogy az "antitröszt politika"
irányitói m e g f e l e l ő
közgazdasági i s m e r e t e k k e l rendelkezzenek, s ezáltal képesek legyenek reálisan é r tékelni a fúziók e r e d m é n y e k é n t jelentkező növekvő g a z d a s á g o s s á g o t , nagyságrendi megtakarításokat, vagy a piaci hatalom
növekedéséből
s z á r m a z ó káros következ-
ményeket. A gazdasági
hatékonyságot növelő fúziók mellett é r v e l t J. Cable előadása i s ,
a m e l y azt v i z s g á l t a , hogy a z un. többszörös (azaz több r é s z t v e v ő által m e g v a l ó s í tott) fúzió mennyiben minősíthető a beruházási
lehetőségeket kutató tevékenység
egyik uj formájának. Mivel egyetlen cég s e m ismerheti valamennyi beruházási l e hetőségét é s
a z információk nem
s z e r e z h e t ő k lie e l l e n s z o l g á l t a t á s nélkül, a "tö-
m e g e s " jellegű fúzió döntő fontosságú lehet a szabad t ő k é s á r a m l á s szempontjából. Finnek a megállapításnak az empirikus
bizonyítása mindenesetre még eléggé
hiányos, de é r d e k e s az a f e l f o g á s , hogy a fúzió egy olyan tőkeáramlási m e c h a n i z m u s t jelent, a m e l y
alapvetően különbözik a hagyományostól. Mig korábban a haté-
konyabb cégek olvasztották magukba kevésbé hatékonyan működő versenytársaikat, az uj, megváltozott h e l y z e t r e az j e l l e m z ő , hogy a nagyméretű, s z i l á r d piaci h e l y z e tű vállalatok náluk hatékonyabban működő kisebb cégeket i s képesek m e g s z e r e z n i . Az ilyen tipusu hasznosnak Ítélte.
--
fúzió utján történő
"" tőkeáramlást a z előadó társadalmilag
A globális n e m z e t g a z d a s á g i optimum
kialakulásához ugyanis
s z ü k s é g van a fúziókon belüli é s a fúziók közötti szabad t ő k e á r a m l á s r a . Ennek korlátozása e s e t é n csupán egy sor lokális optimumra lehetne s z á m i t a n i . Ilyen m e g k ö z e l í t é s b e n az uj, hatékonyabb beruházási lehetőségeket kináló fúzió alapvetően r a cionálisnak tekinthető. E z é r t az "antitröszt politika" általi m e r e v elutasítása csak annak v e s z é l y é t n ö v e l n é , hogy v é g l e g e s í t e n é a lokális szub-optimumok állapotát.
100
Mindez t e r m é s z e t e s e n nem jelenti azt " mutattak rá többen
hogy a többszö-
r ö s fúzió a tőkeáramlás e l ő s e g í t é s é n e k tökéletes é s hibátlan e s z k ö z e . A kérdés Jn" kább a z , hogy l é t e z n e k - e m á s alternatívák, é s ha Igen, hatékonyabbak-e a fúziónál. A r e á l i s v á l a s z további s z é l e s k ö r ű v i z s g á l a t o t Igényel. Már ma l s megállapítható azonban, hogy a többszörös fúziókkal s z e m b e n
differenciált m e g k ö z e l í t é s r e van
s z ü k s é g . Bár e l v i l e g ki lehetne dolgozni egy ilyen szelektív a n t i t r ö s z t politikát, gyakorlati m e g v a l ó s í t á s a s z á m o s problémába Ütközne. A legfőbb n e h é z s é g az, hogy m i g e politika é r v é n y e s í t é s e a z e g y e s konkrét e s e t e k v i z s g á l a t á t jelenti, addig a többszörös
fúziók Igazi hatékonyságbeli előnyei j ó r é s z b e n nem vállalati, hanem
n e m g a z d a s á g i szinten jelentkeznek. Hasonlóan csak n e m z e t g a z d a s á g i szinten értékelhetők r e á l i s a n a mUszaki f e j l ő dés é s
a piaci hatalom ö s s z e f ü g g é s e i . A műszaki-technikai h a l a d á s s a l foglalkozó
e l m é l e t i é s empirikus j e l l e g ű munkák általában utalnak a piaci s z e r k e z e t é s a különböző ágazatok k o r s z e r ű s é g é n e k ö s s z e f ü g g é s e i r e . Kevesen f i g y e l n e k fel azonban a r r a , hogy az okozati kapcsolat többnyire a mUszaki fejlődésből Indul ld é s halad a piaci s z e r k e z e t m e g v á l t o z á s a f e l é . E g y e s iparágak - - mint pl. a repülőgépipar, vagy a számítógépipar - - jóval nagyobb m ű s z a k i - f e j l e s z t é s i l e h e t ő s é g e k k e l rendelkeznek, mint m á s ágazatok. Ezek a nagyobb lehetőségek azonban többnyire nem á l l nak kapcsolatban az eladások v o l u m e n é v e l , inkább a tudomány
f e j l ő d é s é n , egyre
ujabb i s m e r e t e k m e g s z e r z é s é n alapulnak. A műszaki-tudományos eredmények a l k a l m a z á s a ugyanis biztosithatja e g y e s vállalatok s z á m á r a , hogy g y o r s a b b növeked é s t é r j e n e k e l mint m á s iparágakban működő v e r s e n y t á r s a i k . A t e r m e l é s i sikerek - - az ujabb I s m e r e t e k m e g s z e r z é s é n keresztül — ujabb s i k e r e k h e z vezetnek, s v é gül e z az önmagát e r ő s í t ő folyamat magasan koncentrált piaci s z e r k e z e t kialakulását eredményezi. A konferencia második r é s z é b e n a témát az e g y e s iparágak tapasztalatainak a f é nyében vitatták m e g . A tőkés ipargazdaságtan j e l e n t ő s f i g y e l m e t szentel az ui vállalatok piacra lépésé nek, a m e g l é v ő k kiválásának, ö s s z e o l v a d á s á n a k , továbbá e z e n j e l e n s é g e k gazdasági hatékonyságra é s társadalmi j ó l é t r e gyakorolt hatásának. E t e r ü l e t hagyományos e l m é l e t e i ugyanakkor gyakran f i g y e l m e n kivül hagyják a nemzetközi v e r s e n y hatását.
101
E z jelentős korlátot j e l e n t , m e r t a legtöbb ipari állam t e r m e l é s é n e k é s f o g y a s z t á sának a nemzetközi viszont a nemzetközi
kereskedelem
igen jelentős komponensét képezi. M á s r é s z r ő l
k e r e s k e d e l m e t taglaló elméleti é s e m p i r i k u s munkák ritkán
foglalkoznak olyan jellegtl problémákkal, mint például a z adott iparágba történő bel é p é s t akadályozó tényezők. G . R i e t z é s L. Ohlsson
"
a svéd g é p g y á r t á s 1959-68 közötti fejlődését bemuta-
t ó - - előadása azáltal igyekezett áthidalni a két közgazdasági terület közötti s z a k a dékot, hogy m e g v i z s g á l t a , milyen kapcsolat áll fenn az uj vállalatok m e g j e l e n é s e , illetve a régiek távozása
következtében megváltozott t e r m e l é s i s z e r k e z e t é s az
iparág nemzetközi specializációjának v á l t o z á s a között. A vállalatok uj ipa - ágba történő b e l é p é s é n e k az alábbi öt korlátját, illetve ö s z tönzőjét e l e m e z t é k : - az erőforráshiányt; - az optimális
sorozatnagyságok (az uj kapacitások tőkeigényének) különbözősé-
gét; - a cégek megállapodásait; - a csökkenő behozatali vámokat; - a belső k e r e s l e t növekedését. Arra a k ö v e t k e z t e t é s r e
jutottak, hogy a t e r m e l é s i tényezőkben és f e l s z e r e l t s é g -
ben bekövetkező v á l t o z á s o k időzítése é s m é r t é k e alapvetően befolyásolja a p i a c r a l é p é s feltételeit. A s z e l l e m i
tőke m e n n y i s é g é n e k é s arányának növekedése például az
e l m ú l t években m á s k é p p e n hatott az uj vállalatok alkalmazkodására, mint a r é g i e k é r e . Ez nyujthat magyarázatot arra, hogy a z uj vállalatok m i é r t növelték r é s z a r á nyukat a m a g a s a n képzett s z a k e m b e r e k e t igénylő un. "mérnök intenziv" t e r m e l é s ben, mig a r é g i e k aránya csökkent. A magasan képzett m ű s z a k i szakemberek korábbi munkaerőhiányának m e g s z ű n é s e növelte a termelő ágazatok munkaerő-intenzitását,
s egyben e r ő s i t e t t e azt az irányzatot, hogy a s v é d gépgyártás nemzetközi
specializációja e g y r e növekvő súllyal használja fel ezt a t e r m e l é s i tényezőt. A vizsgálatok azt i s megmutatták, hogy amennyiben az 1 9 7 0 - e s években i s é r v é nyesülnek a korábbi hatások, akkor a s v é d gépiparnak j e l e n t ő s e n növelnie kell m é r nök" é s szakmunkás "intenzív t e r m e l é s r e való s p e c i a l i z á l ó d á s á t . Az újonnan alakult
102
vállalatok r é s z b e n már e z t az irányzatot követték. A 6 0 - a s é v e k végén ugyanis k i egyensúlyozódott a "mérnök-piac",
más
korlát pedig nem jelentkezett
ezzel.az
irányzattal s z e m b e n . A különböző kartell jellegti é s m á s megállapodások hatását n e m tudták közvetlenül m é r n i . Közvetett mutatóként a négy legnagyobb cég r é s z a r á n y á t j e l l e m z ő koncentrációs
hányadost használták.
vállalatok s z á m á r a
Ez azt mutatta, hogy a külföldi é s az uj belföldi
igen nagy n e h é z s é g e t jelentett a magasan koncentrált t e r m e l é s -
be é s p i a c r a való b e l é p é s . N e m tudták azonban e l ő r e j e l e z n i , hogy a korlátok á t m e netiek vagy tartós t e r m e s z e t ü e k . 1959 _ ig a védővámok lassították a behozatalt. A vámok 1959-68 közötti fokozatos csökkentése hátrányosan érintette a régebbi cégek expanzióját. A későiibi Kennedy-forduló é s az EFTA-EGK megállapodás értelmében foganatosított v á m c s ö k k e n t é s e k tovább gyengítették annak l e h e t ő s é g é t , hogy a b e l s ő t e r m e l ő k fenntartsák kartell jellegű
é s e g y é b megállapodásaikat. Ugyanakkor v i -
szont növekedett a belföldi é s külföldi cégek kooperációs együttműködése. A s z e r z ő k végül felhivták a figyelmet a r r a , hogy a - - t e r m e l é s i tényezők m e l lett
a k e r e s l e t i tényezők i s igen fontos meghatározói, mind a t e r m e l é s i , mind
pétiig a k e r e s k e d e l m i
specializációnak. A svéd gépipar j e l e n l e g i t e r m e l é s i s z e r k e -
zetének kialakulását ugyanis alapvetően befolyásolta, hogy S v é d o r s z á g olyan t e r m é kekben növelte n e m z e t k ö z i specializációját, amelyek piaca c s a k viszonylag l a s s a n bővült. Egy merőben
más
megközelítést
alkalmaz.
A. Silberston angol közgazdász, a
m ü s z á l i p a r n e m z e t k ö z i h e l y z e t é t e l e m z ő tanulmányában. Kutatása elsősorban a r r a irányult, hogy m e g h a t á r o z z a a müszálipar s z e r k e z e t é t f o r m á l ó legfontosabb tényezőket a közös piaci országokban, Angliában, az USA-ban é s Japánban. Az ipari s z e r k e z e t e t meghatározó
tényezők közül különös f i g y e l m e t s z e n t e l t a koncentráció
fokának, a z üzemnagyságnak, a vertikális integráció mértékének é s a multinacionális t e r m e l é s i
tevékenységnek. Vizsgálatait kiterjesztette a k e r e s l e t
alakulásá-
nak, a t e r m e l é s m é r e t e i n e k , a szabadalmak é s a műszaki szinvonal ö s s z e f ü g g é s e i nek, valamint az e g y e s ü l é s e k , fúziók következményeinek az e l e m z é s é r e l s . A müszáliparnak
két f ő szektora van: a c e l l u l ó z alapú, é s a szénhidrogén alapú
g y á r t á s . A v i z s g á l a t körébe vont országok a v i l á g m ü s z á l t e r m e l é s é n e k 3 / 4 - é t a d j á k .
103
A m í g a szénhidrogén alapú mUszálak t e r m e l é s e 1963 óta 2 " 3 - s z o r o s á r a növekedett, a d d i g a cellulóz alapú mtiszáltermelés mas
stagnál. A m ű s z á l világpiacát néhány hatal-
előállító uralja. Hasonlóképpen a n e m z e t i piacokon is 2 - 3 nagyvállalat játszik
döntő s z e r e p e t . Az európai országokban é s Kanadában igen m a g a s a koncentráció f o k a , e g y e s piacokat egyetlen nagyvállalat tartja e l l e n ő r z é s e alatt. Ugyanakkor - Japán é s az USA k i v é t e l é v e l - - a hazai felhasználásban egyre növekvő részarányt k é p v i s e l a behozatal. A műszálgyártók n e m z e t k ö z i tevékenységének k i s z é l e s e d é s e a jól i s m e r t utat követte:
szabadalmi v é d e l e m alatt álló uj t e r m é k e k licenceinek eladása; később kül-
f ö l d i kapacitások l é t r e h o z á s a az uj t e r m é k e k előállítására; m a j d m e g l é v ó idegen k a p a c i t á s o k átvétele külföldön. E folyamat e l l e n é r e a hazai tulajdonu t e r m e l é s r é s z a r á n y a ritkán e s e t t 75 s z á z a l é k alá. A vizsgált o r s z á g o k müszáliparát m a g a s fokú eladói koncentráció, vertikális i n t e g r á c i ó (amely " v i s s z a f e l é " f e l ö l e l i a k é m i a i a l a p a n y a g - t e r m e l é s t ; "előre" pedig a kész
mUszálak felhasználását), s a multinacionális
lemzi.
érdekeltségek kialakulása j e l -
Az e l e m z é s kimutatta, hogy e z e k a j e l l e m v o n á s o k e l s ő s o r b a n az alábbi t é -
n y e z ő k hatására alakultak ki: - igen magas v o l t a k e r e s l e t i szinvonal növekedésének üteme; - a t ö m e g t e r m e l é s g a z d a s á g i előnyöket biztositott; - a vertikális kapcsolódás szintén g a z d a s á g i előnyt jelentett; - a szabadalmi v é d e l e m , a z uj termékek késleltetett b e v e z e t é s e é s a fúziók g a z daságilag h a s z n o s a k voltak. E tényezők közül Silberston s z e r i n t a legnagyobb jelentősége a t e r m e l é s i m é r e t nek van, amely e g y r é s z t v e r s e n y k é p e s k ö l t s é g e k m e l l e t t i e l ő á l l i t á s t , m á s r é s z t p e d i g m e g f e l e l ő szintű
kutató "fejlesztő t e v é k e n y s é g e t t e s z lehetővé. Az uj mUszálak
f e l f e d e z é s e a k e r e s l e t g y o r s növekedését e r e d m é n y e z t e . Ennek legfőbb h a s z o n é l v e z ő i a kulcsfontosságú
szabadalmak é s l i c e n c e k tulajdonosai voltak. Ezek a c é -
g e k - - piaci poziciójuk fenntartása érdekében - - folyamatosan dobták piacra az ujabb termékeket.
Ez j e l e n t ő s
kutató-fejlesztő tevékenységet igényelt. E r r e ösztönözte
ő k e t a szabadalmak birtoklásából s z á r m a z ó gazdasági előny, s a z uj termékek v i s z " szatartásáből
e r e d ő h a s z o n ( e g é s z a korábbi termék a m o r t i z á l ó d á s á i g , sőt s o k -
s z o r azon túlmenően i s ) .
104
A mllszálak világpiacán uj termékekkel jelentkezők kezdetben ciklusának e l s ő szakaszában
--
--
a termék é l e t -
Igen magas árakat állapithatnak m e g . Ez lehetővé
t e s z i a piaci poziciő m e g ő r z é s é h e z s z ü k s é g e s nagyarányú kutatási tevékenység f i n a n s z í r o z á s á t . Az idő előrehaladásával a növekvő verseny l e s z o r í t j a a magas á r a kat, ekkor kell piacra lépni a z uj termékkel. Jelenleg azonban nem lehet a nylonhoz, p o l y e s t e r h e z vagy az acrylhoz hasonló újdonságokkal jaink kutató-fejlesztő tevékenysége
számolni.
E z é r t nap-
már nem nyújt a korábbihoz hasonló hatékony
v é d e l m e t a konkurrenciával s z e m b e n . Ezért a k e r e s l e t biztosításának uj módszere: a v e r t i k á l i s integráció lép e l ő t é r b e . Ezáltal a vállalatok nyersanyagszállítóikat é s a miiszálak felhasználóit egyaránt magukhoz kapcsolják. A k e r e s l e t biztosításának különböző formáiban közös, hogy mind a jelentős kutatás "igényesség, mind pedig a vertikális
integráció
súlyos korlátot jelent az iparágba belépni kivánó uj vállalatok
számára. Bár a konferencia a gazdaság é s az Ipar s z e r v e z e t i
fejlődésének tendenciáit a
tőkés viszonyok között v i z s g á l t a , számunkra is h a s z n o s i s m e r e t e k e t nyújtott a v e r seny, a piaci hatalom é s a hatékonyság
növekedésének e g y e s g a z d a s á g i é s t á r s a -
dalmi ö s s z e f ü g g é s e i r ő l . Sternthal János
105
A SZAKSZERVEZETEK ELMÉLETI KUTATÓ INTÉZETÉNEK UJABB KIADVÁNYAI
BUZA Márton: Üzemi demokrácia, m u n k á s r é s z v é t e l , munkásellenőrzés é s a s z a k s z e r v e z e t i m o z g a l o m Európában. B p . , 1976. 145 p.
A tanulmány e l s ő r é s z e e l v i - e l m é l e t i megfogalmazását adja a s z o c i a l i s t a , e z e n bellii az üzemi, munkahelyi demokrácia tartalmának. Ismerteti a z üzemi demokrácia é r vényrejuttatásának
mechanizmusát, a s z a k s z e r v e z e t e k
folyamatban. Bemutatja a népi demokráciák
helyét és s z e r e p é t ebben a
demokratikus intézményeit, azok m ű -
ködését. A tanulmány második r é s z e azokat az eredményeket vázolja, amelyeket a tőkés e u r ó pai országok munkásosztálya ért el a munkásrészvétel, a munkásellenőrzés területén az utóbbi évtizedekben. Értékeli a különböző irányzatokat képviselő s z a k s z e r v e z e t e k között végbement k ö z e l e d é s i folyamatot, amely a tapasztalatok folyamatos k i c s e r é l é s é v e l e r ő s i t i az egységtendenciákat, s a l i e l e s z ó l á s é r t folyó küzdelmet i s .
A
bele-
s z ó l á s i jog k i t e r j e s z t é s é t igényli a tudományos-technikai forradalom i s . A tudomány és
technika
f o r r a d a l m a nem nélkülözheti a képzett e m b e r e k véleményét, a dolgozók
beleszólását a m o d e r n technika eredményeinek felhasználásába.
D r . GAYER Gyuláné: Az üdültetés szociálpolitikai problémái. Bp., 1976. A tanulmány
b e s z á m o l a s z e r v e z e t t , kedvezményes SZOT-üdültetés társadalompoli-
tikai vonatkozásaival
kapcsolatos
adatfelvétel e r e d m é n y é r ő l . A kutatók az üdüléssel
106
kapcsolatos motivációkat é s magatartásformákat olyan problémakörökben v i z s g á l t á k , mint az üdülés gyakorisága és h o z z á f é r h e t ő s é g e , a f i z e t e t t szabadság kivételének módja, a beutalók e l o s z t á s i rendje, annak i s m e r e t e , az UdUlők komfortfokozatának fontossága, a z üdülés főbb típusainak m e g í t é l é s e , n é p s z e r ű s é g e az lidűlési l e h e t ő s é gek kihasználása szempontjából.
Különös
f i g y e l e m m e l k e r e s t e k választ arra a k é r -
désre: m i é r t maradnak kl a s z e r v e z e t t Üdülésből a leginkább rászoruló fizikai d o l g o zók.
A tanulmány megfontolásra é r d e m e s javaslatokat t e s z az illetékes szerveknek
a munkásUdültetés jobb m e g s z e r v e z é s é r e ,
kiterjesztésére.
HAMBURGER Mihály - STEMLER Gyula: Szociáldemokrácia és s z a k s z e r v e z e t e k Bp., 1976. 45 p.
A tanulmány tárgya a pártok é s a s z a k s z e r v e z e t e k kapcsolatainak alakulása, j e l l e g e é s formája a nyugat-európai tőkés országokban. A kapcsolatok tartalmában é s j e l l e g é b e n három alaptípust különböztet meg: 1./Azoknak
az országoknak a munkásmozgalma, ahol a szociáldemokrata párt s z a k -
szervezeti
kezdeményezésre
alakult parlamentáris képviseleti s z e r v v é és politikai
párttá. 2 . / E b b e a típusba azok az országok tartoznak, ahol a s z a k s z e r v e z e t i mozgalom s p o n tán módon jött l é t r e , de az e l s ő nemzeti központokat a politikai pártok s e g í t s é g é v e l alakították kl. 3 . / A mozgalom
töredékes csoportok formájában jött létre, távol tartották magukat a
párt-politikai harcoktól. Ismerteti azokat a feltételeket, a m e l y e k között az e g y e s országokban a szociáldemokrata pártok é s a s z a k s z e r v e z e t e k tevékenykednek. Ezek a z országonként e l t é r ő gazdasági, társadalmi,politikai feltételek a három alaptípuson belül
is j e l e n t ő s e n
Kedvező irányzat
befolyásolják a munkásmozgalom j e l l e g é t é s m o z g á s t e r é t .
a nyugat-európai munkásmozgalomban a baloldali befolyás e r ő -
s ö d é s e a z utóbbi években, mivel e z kedvezően hat a s z a k s z e r v e z e t i e g y s é g t ö r e k vésekre is.
107
KENEDY János: Az EGK szociálpolitikája é s a szakszervezetek, . Bp., 1976. 125 p.
Az EGK "országokban elfogadtak több olyan s z o c i á l i s akcióprogramot, amelyek a foglalkoztatás és a dolgozók munka" é s életkörülményeinek javitását Irányozták elő. Ezek az akcióprogramok - állapltja m e g a tanulmány - j e l z i k azokat a tőké3 törekvéseket, a m e lyek az élesedő osztályellentétek hatására v a l a m e l y e s "szociális arculatot" igyekeznek kölcsönözni az EGK tevékenységének, anélkül azonban, hogy az érdekeltek az integráció társadalmi-gazdasági jellegének megváltoztatására gondolnának. A s z a k s z e r v e z e t e k egyre inkább felismerik e "szociális engedmények" valódi célját és értelmét. tozásokért
Erősödik m o z g a l m i egységük. Fokozzák harcukat a gyökeres társadalmi v á l sok taktikai kérdésben, bár az e l t é r ő ideológiai és stratégiai elképzelések
s o k s z o r megosztják erejüket.
D r . PALICZ Mihályné - Dr. GÁSPÁR István: A munkaügyi viták okai é s ezek társadalmi vonatkozásai. Bp. , 1976. 43 p.
A tanulmány munkavédelmi jogfejlődésünk áttekintése után a napjainkban jelentkező munkaügyi viták okaival é s keletkezésük társadalmi hátterével foglalkozik. Javaslatai a munkaügyi panaszok é s eljárások racionálisabb é s gyorsabb Intézését kivánják e l ő m o z dítani.
A SZÉKI Közgazdasági Osztályának munkaközössége: A munkaversenv helyzete és megítélése. Bp. , 1975. 202 p.
A fenti tárgykörben több éven át végzett kutatómunka eredményeit összefoglaló publikác i ó a s z o c i a l i s t a munkaversenymozgalom é s a vállalati belső mechanizmus kölcsönhatá"
108
s á t tárgyalja. Feltárja a vállalati mechanizmusban és a munkaversenyben é r v é n y e s ü l ő főbb tendenciákat, j e l e n s é g e k e t és a j e l e n s é g e k m o z g á s f o r m á i t . A tanulmány a munkaversenyt mint a vállalati b e l s ő mechanizmus gazdasági é r t e l e m ben vett r é s z é t v i z s g á l j a . K e r e s i a munkaverseny gazdasági hatékonysága e m e l é s é n e k útját. E z t a vállalati b e l s ő mechanizmus
k o r s z e r ű s í t é s é b e n , az Üzemi demokrácia e r ő -
s í t é s é b e n , a v e r s e n y é r d e k e l t s é g i r e n d s z e r é n e k javításában, s az e g é s z v e r s e n y m o z g a lom tartalmának, formáinak é s m ó d s z e r e i n e k a javitásában j e l ö l i m e g . Külön hangsúlyozza a s z a k s z e r v e z e t e k feladatait a munkaverseny "mozgalom demokratikus, jogi é s
etikai normájának é r v é n y e s í t é s é b e n , a dolgozók tulajdonosi s z e m l é l e t é n e i
f e j l e s z t é s é b e n és a v e r s e n y m o z g a l o m
e g é s z o r s z á g o t átfogó, s z é l e s k ö r ű e l t e r j e s z t é s é -
ben.
TAKÁCS Györgyné, D r . - D r . TAKÁCS Márta: Az ui m u n k a s z e r v e z e t hatása a dolgozókra, különös tekintettel a s z o c i a l i s t a brigádm o z g a l o m r a a Z a l a e g e r s z e g i Ruhagyárban Bp., 1976. 105 p.
A z Ideológiai é s
Kulturális Osztály kutatói a m u n k a s z e r v e z é s hatását Igyekeztek kimu-
tatni a dolgozók s z e m é l y i s é g é r e , é s a brigádmozgalomra. Kiderült, hogy a m u n k a s z e r v e z é s s e m m i f é l e negativ hatással nincs a dolgozók idegállapotára. A brigádmozgalomban a hatás m á r nem ilyen e g y é r t e l m ű , m e r t a s z e r v e z e t i változások bizonyos válságtüneteket hoztak f e l s z í n r e a mozgalomban. Az egyéni t e l j e s í t m é n y b é r r e történt áttérés m e g gyengítette a kollektívák b e l s ő kohézióját. A munkahelyek á t r e n d e z é s é v e l járó á t c s o p o r tosítások pedig a s z e r v e z e t i
kereteket bomlasztották f e l . Ez felhívja a figyelmet a r r a ,
hogy a m u n k a s z e r v e z é s i feladatokat az érdekeltek r é s z l e t e s informálásával alaposan e l ő kell k é s z i t e n i , különösen az uj é r d e k e l t s é g i r e n d s z e r r ő l zókat.
Összegezve:
kell e l ő r e meggyőzni a dolgo-
a kísérletképpen bevezetett uj m u n k a s z e r v e z é s i r e n d s z e r azt m u -
tatja, hogy az f e l s z í n r e hozhat bizonyos negativ jellemtulajdonságokat (önzés, e g é s z ségtelen rivalizálás
stb), de ha párosul egy e g é s z s é g e s ö s z t ö n z é s i r e n d s z e r r e l , m i n -
denképpen e r ő s i t i a pozitív s z e m é l y i s é g v o n á s o k a t és lenditő e r e j é v é válik a fejlődésnek.
109
T Ó T H Árpádné: A műszaki é r t e l m i s é g h e l y z e t e , m l l v e l t s é g e . m ű v e l ő d é s e . B p . , 1976.
A SZÉKI Ideológiai é s Kulturális Osztálya s z é l e s körli adatgyűjtést folytatott a mUszaki értelmiségről.
A vizsgálatra
c é l j a a mUszaki é r t e l m i s é g
1974"ben kerUlt s o r az Ozdi Kohászati Üzemekben. F ő
munka" é s életkörülményeinek vizsgálata', különös tekintet"
t e l a művelődésükre é s a munkásokkal való kapcsolatukra. A v i z s g á l a t kiterjedt a m é r nöki munka két fontos ágára: a t e r m e l é s é s a kutatás, f e j l e s z t é s , t e r v e z é s terUletén dolgozó mérnökökre. A tanulmány a f e l m é r é s
adatait statisztikailag feldolgozva ö s s z e g e z i s az Így ö s s z e á l -
lított helyzetképből l e v o n néhány f i g y e l e m r e m é l t ó következtetést, különösen a fiatal mUszaki értelmiséggel
s z e m b e n támasztott e g y r e növekvő és differenciáltaob követelmé-
n y e k r ő l , valamint a mérnökök és a fizikai dolgozók megváltozott viszonyáról.
110
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
Iparvállalataink egyik legfontosabb feladata termékstruktúrájúk f e j l e s z t é s e . Ennek problémáival a gazdálkodó e g y s é g e k több é v e , különösen az V. ö t é v e s középtávú tervük kidolgozása kapcsán, Intenziven foglalkoztak és minden bizonnyal sok é r t é kes tapasztalatot gyűjtöttek ö s s z e , s z á m o s hasznosítható m ó d s z e r t fejlesztettek ki. Az e t é r e n folyó további munka e l ő s e g í t é s e érdekében a Magyar Közgazdasági T á r s a s á g Ipari Szakosztálya
"A vállalati termékstruktúra f e j l e s z t é s é n e k m ó d s z e r e i é s tapasztalatai" cimmel p á l y á z a t o t
irki.
A pályázat célja, hogy az ilyen tapasztalatokkal
rendelkező "" e l s ő s o r b a n v á l l a -
lati s z a k e m b e r e k e t — a s t r u k t u r a f e j l e s z t é s t e r é n végzett munkájuk átgondolására, rendszerezésére,
tapasztalataik áttekintésére, m ó d s z e r e i k l e í r á s á r a é s továbbfej-
lesztésére ösztönözze. A pályázatra olyan, m é g nem publikált tanulmányok nyújthatók lie, amelyek a vállalati termékstruktúra f e j l e s z t é s é n e k m ó d s z e r e l t és tapasztalatait konkrét példákon e l e m z i k . A pályamüvekkel s z e m b e n tehát követelmény, hogy a vállalati gyakorlat tapasztalatait é s az i s m e r t e t e t t m ó d s z e r e k e t konkrét adatokkal s z e m l é l t e s s é k . A vállalatra vonatkozó információkat a biráló bizottság bizalmasan k e z e l i , a tanulmányok későbbi publikálása e s e t é n mód l e s z ezek példaszerű adatokkal való helyettesítésére. A pályaművek foglalkozhatnak egy vagy több vállalat, pozitív é s negatív
tapasz-
talatainak e l e m z é s é v e l , a hatékonyabb strukturafejlesztés b e l s ő é s külső f e l t é t e l e i nek f e l t á r á s á v a l , a vállalati munkában t é n y l e g e s e n alkalmazott é s módszerek
alkalmazható
l e í r á s á v a l é s é r t é k e l é s é v e l , azaz a strukturafejlesztés e g y - e g y sajátos
problémakörével vagy átfogó tárgyalásával. Előnyben r é s z e s ü l n e k azok a pályamunkák. a m e l y e k
más vállalatoknál
i s hasznosítható m ó d s z e r e k e t , vagy a struktura
f e j l e s z t é s é t s z é l e s területen e l ő s e g í t ő javaslatokat is tartalmaznak.
111
A pályaművek t e r j e d e l m é t tekintve nincs megkötés. F o g a l m a z á s u k világos é s t ö mör
legyen. Magának az érintett vállalatnak (vállalatoknak) a j e l l e m z é s e rövidre
fogható.
A tanulmányban a fő helyet a vállalat problémáinak e l e m z é s e , azon m ó d -
s z e r e k és
folyamatok l e í r á s a foglalja e l . ahogyan a s t r u k t u r a f e i l e s z t é s c é l s z e r ű
irányainak é s az e l k é p z e l é s e k r e a l i z á l á s i feltételeinek kidolgozása történt, illetve, ahotrvan ezt a jövőben megalapozottabban v é g e z n i c é l s z e r ű . A másutt (külföldön) a l kalmazott m ó d s z e r e k kérjük megjelölni.
hazai adaptálásának i s m e r t e t é s é n é l a z i s m e r e t forrását is
A r é s z l e t e s s z á m i t á s o k a t , adatokat, példákat mellékletben c é l -
s z e r ű közölni. Pályázni egyénileg é s csoportosan i s lehet. A pályázatok beadási határideje 1977. á p r i l i s 15. A pályamiiveket két példányban a Magyar Közgazdasági T á r s a s á g Titkárságára (Bud a p e s t , V. Kossuth Lajos tér 4. IV. 54) kell eljuttatni. (A T i t k á r s á g postai s z á m a 1361 Budapest
Pf. 14).
irányitő
A pályázat j e l i g é s , a s z e r z ő ( s z e r z ő k ) neve, c í -
m e , telefonszáma, munkahelyének n e v e
zárt borítékban legyen csatolva. A b e é r -
k e z e t t pályázatokat bizottság bírálja el; a Szakosztály 1977. juniusában hirdeti ki az eredményt. A legjobb pályamunkák díjazásban r é s z e s ü l n e k . I. dij:
10.000 Ft
II. dij:
7 . 0 0 0 Ft
III. dij:
5 . 0 0 0 Ft
A beérkezett pályamüvektől függően, e g y - e g y fokozatban több dij is kiadásra ker ü l h e t , és dijazásban
részesülnek
e g y é b , értékes
pályamunkák i s . A MKT Ipari
Szakosztálya az a r r a é r d e m e s munkák publikálását s z o r g a l m a z n i fogja é s a pályamunkák ö s s z e s i t e t t
f e l d o l g o z á s á t i s t e r v e z i . A tanulmány dijazása publikálás e s e -
t é n a s z e r z ő i jogokat é s jogdijakat nem érinti. A Magyar Közgazdasági T á r s a s á g Ipari Szakosztálya
112
SZAKIRODALOM
H e v e s i Gyula: Tanulmányok
A kötet a z 1970"ben elhunyt Hevesi Gyula válogatott Írásait t a r t a l m a z z a , méltó e m léket á l l i t v a kiemelkedő s z e m é l y i s é g é n e k . A cikkek, tanulmányok s z o r o s egységben idézik elénk a s z o c i a l i s t a társadalom f e j l ő d é s é t e l ő s e g í t ő politikust, közéleti e m bert, é s a tudományos alkotásban, a tudomány s z e r v e z é s é b e n é l e n j á r ó tudóst. H e v e s i Gyula pályáját vegyészmérnökként kezdte, s korán f e l i s m e r t e , hogy a mérnöki tevékenységben egyenlő súllyal kell s z e r e p e t kapnia a m ű s z a k i é s a t e r m é szettudományoknak, valamint a közgazdaság- é s m á s társadalomtudománynak. A különböző tudományos eredmények komplex felhasználásának s z e m ' é l e t e v é g i g k í s é r t e e g é s z tudományos munkásságát, s e r r e ösztönözte a v e z e t é s é v e l 1960"ban megalakult Ipargazdaságiam Kutatócsoportot i s . A kutatások multidiszciplinaritásá" nak s z ü k s é g e s s é g é t az e l s ő k között hangsúlyozta é s valósította m e g saját kutatásaiban. A kötet ö s s z e á l l í t á s á n á l a s z e r k e s z t ő bizottság Hevesi Gyula gazdag életművéből azokat a cikkeket válogatta ö s s z e , amelyek csak s z é t s z ó r t a n találhatók meg a f o l y ó iratokban é s a napi sajtóban. Bekerült a kötetbe néhány nem publikált tanulmányterv e z e t , b e s z é d i s . A különböző témakörű, különböző időszakokban s z ü l e t ő Írások h í ven állitják elénk a kommunista e m b e r t é s az alkotó tudóst, aki mind politikai, mind tudományos cikkeiben a s z o c i a l i s t a társadalom f e j l e s z t é s é é r t küzdött. H e v e s i Gyula jövőbe mutató munkásságát a kötetből kiragadott, néhány közgazdas á g i vonatkozású cikkével érzékeltetjük. Ma is korszerűek és követhetők azok a t a nulságok, amelyeket "A munka társadalmi kategóriái. A "fizikai munka" é s " s z e l l e m i munka" k é r d é s é h e z " c. 1919-ben irt cikke alapján levonhatunk. Hangsúlyozza, hogy a f i z i k a i é s s z e l l e m i munka zavaros f o g a l m a k , s vizsgálatainkban arra kell törekednünk, hogy ne magát a munkafolyamatot e l e m e z z ü k (amely mindenkor a s z e l l e m i é s fizikai m e g e r ő l t e t é s keveréke), hanem a munkaeredményeket, a m e l y e ket ezek a különböző munkák létrehoznak. Az e m b e r i munkát négy fő kategóriába sorolta, s e z e k m a i s alkalmasak a r r a , hogy a különböző munkák e g y m á s h o z v i s z o nyított é r t é k e l é s é t e l v é g e z z ü k . Az e l e m z é s n e k e z z e l a m ó d s z e r é v e l minden munkafajtának megtalálhatjuk a helyét és a többi munkafajtákkal v a l ó v i s z o n y b a állításának alapját. A munkáknak e z az o s z t á l y o z á s a k é t s é g e n kivül az e z e n munkákat v é g z ő embereknek bizonyos osztályokba s o r o l á s á t j e l e n t i . Ha a társadalom ugyanis a munkák között h i e r a r c h i á t állapit m e g , akkor e z egyben az e m b e r e k sorrendbe való á l l í t á s á t i s j e l e n t i . Ez azonban n e m a r é g i osztálytársadalmak tagozódása, hanem
/^Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976. 231 oldal.
113
a z e g y e s munkák t á r s a d a l m i l a g értékesebbnek tartása, e g y e s e m b e r e k átlagon felü" liiliségének, t e h e t s é g é n e k e l i s m e r é s e . E z a z egyetlen osztályozódás, a m e l y e t a kommunista t á r s a d a l o m i s megenged. Ugyancsak k o r s z e r i ! m a is a "Tudományos üzemvezetést" c . cikkének k ö v e t e l é s e . Ebben H e v e s i Gyula a "racionális üzemorganizáció" s z e r e p é r ő l Így ir: "A m u n ka helyes b e o s z t á s á v a l , a f ö l ö s l e g e s m u n k a r é s z l e t e k kikutatásával és k i k ü s z ö b ö l é s é v e l , a gépek, b e r e n d e z é s e k é s műhelyek c é l s z e r ű e l h e l y e z é s é v e l é s c s o p o r t o s í t á s á v a l , a munkafolyamat minden egyes r é s z l e t é n e k beható e l e m z é s é v e l , az ezen e l e m z é s alapján való l e g c é l s z e r ű b b kidolgozásával akárhány üzemben a munka t e r m e l ő képességének olyan ó r i á s i fokozása érhető e l , aminőt különben csak zseniális t a l á l mányok vagy rendkívüli f e l f e d e z é s e k tudnának produkálni. "E gondolatok f o n t o s s á g á r a a m u n k a s z e r v e z é s gyakorlati m e g v a l ó s í t á s á t sürgető szakemberek ma is f e l hívják a f i g y e l m e t . Hevesi Gyula m á r 1919"ben megállapította, hogy a jó ü z e m v e z e t é s h e z nem e l e gendő a s z a k m a i tudás. Az ü z e m v e z e t é s - Írja " olyan fejlett és komoly tudomány, m i n t akár maga a g é p é s z e t , vagy a v e g y é s z e t . Kellő számú m e g f e l e l ő s z a k e m b e r hiányában azt j a v a s o l t a , hogy a tudományos üzemvezetésben jártas specialisták s e g í t s é g é v e l e g y - k é t legnagyobb gyárat alakítsanak mintagyárrá. Ezekben e g y r é s z t a kiképzendő s z a k e m b e r e k tanulhatnának, m á s r é s z t példaképül szolgálhatnak a m u n kafolyamatok r a c i o n á l i s m e g s z e r v e z é s é v e l e l é r h e t ő eredmények tanulmányozásához. (Az MSZMP KB 1971 decemberi határozata az üzem" é s m u n k a s z e r v e z é s f e j l e s z t é s é r ő l s z i n t é n felvetette az un. m i n t a s z e r v e z é s e k gondolatát.) Hevesi Gyula tudományos munkásságának igen fontos szakaszát jelzik az ipari á l lóeszközök extenziv é s intenziv kihasználásainak kérdéseivel foglalkozó müvei. N e v é h e z fűződik azoknak a kutatásoknak a beindítása, amelyek a folyamatos munkaren " dek c é l s z e r ű alkalmazásának gazdasági é s s z o c i á l i s feltételeit vizsgálták. Hazánkban a z e l s ő nagyobb s z a b á s ú példát a munkahét megrövidítésével egybekötöttfolyam a t o s ü z e m e l é s m e g v a l ó s í t á s á r a a papíripar mutatta, e z t követte a C s e p e l i C s ő g y á r , a Miskolci Pamutfonóipari Vállalat é s sok más üzem. Az MTA Ipargazdaságtan! Kutatócsoportjában Hevesi Gyula v e z e t é s é v e l folyó kutatás kimutatta, hogy a folyamatos munkarend gazdasági é s s z o c i á l i s szempontból egyaránt kedvező. A vizsgálatok s i k e r é t a z i s j e l l e m z i , hogy a Kormány Gazdasági Bizottsága 1965 augusztusi határozatában megállapította: a z ezirányu kísérletek népgazdaságilag előnyöseknek bizonyultak, a javasolt munkarendi megoldások pedig s z o c i á l i s a n is elfogadhatók, s ő t s z á m o s esetben az eddiginél előnyösebbek a dolgozók s z á m á r a . Hevesi Gyula akadémikus az e l m é l e t i é s gyakorlati szempontok ö s s z e k a p c s o l á s á t minden kutatásában egyaránt s z e m előtt tartotta. Hangsúlyozta, hogy a tudományok homályos f o g a l m i definíciói a gyakorlatban komoly károkat okozhatnak. "Gondoljunk csak például népgazdaságunknak a z o k r a az ó r i á s i v e s z t e s é g e i r e - - irja —, amelyek a t e r m e l é k e n y s é g fogalmának h e l y t e l e n é r t e l m e z é s é h e z fűződtek, g y a k o r latilag kizárólag a z e l ő munkára vonatkoztatva ezt a k i f e j e z é s t . " A nem e l é g g é s z a batos s z ó h a s z n á l a t , a t e r m e l é k e n y s é g fogalmának elvonatkoztatása a holt munka felhasználásától - - v é l e m é n y e szerint " n e m kis s z e r e p e t játszott a beruházásokkal való pazarlásban é s a raktáraknak eladhatatlan árukkal é s szükségtelen a l k a t r é s z e k k e l való f e l d u z z a s z t á s á b a n .
114
E rövid i s m e r t e t é s Hevesi Gyula kötetének csak néhány közgazdasági cikkét é r i n tette. Politikai kérdésekkel é s tudomány s z e r v e z é s s e l foglalkozó publikációi azonban elválaszthatatlanul összefonódnak közgazdasági tevékenységével. H e v e s i G y u l a m u n kája során gyakran fordult a m a r x i z m u s - l e n i n i z m u s klasszikusainak e l m é l e t i m ü v e i h e z . Különösen sokat idéz Lenintől, s az idézeteken átsütnek a kortárs s z e m é lyes élményei is. A kiállításában is s z é p kötet méltóképpen járult hozzá a forradalmár tudós e m lékének ápolásához, m e g ő r z é s é h e z , é s é r t é k e s munkásságából sok maradandó mondanivalót tett újra hozzáférhetővé a kutatóknak é s a gyakorlati szakembereknek. Ványai Péterné
Az IPARGAZDASAGI CRTEKEZCSEK sorozat eddig megjelent kötetei: Cukor György: Hosszutávu tervezés az iparban Deák Anna: Vállalati pénzgazdálkodás és pénzügyi tervezés Kéri Tamás: Az iparvállalat rugalmassága Botos Balázs: A bizonytalanság figyelembevétele az iparvállalatok beruházási döntéseiben Kis Tibor: A szocialista nemzetközi vállalat Mód Aladárné - Kozák Gyula: A munkások
rétegződése.munkája,
ismeretei és az üzemi demokrácia Harsányi István: Л szervezés vezetés tudományos alapjairól Viszt Erzsébet: A munkaerő szakmai mobilitása Sajtó alatt: Ványai Péterné: A munkások teljesitményét befolyásoló tényezők Sternthal János: Termelési kooperáció a gépiparban
115
A f e j l e t t gazdasáe határán (Tanulmányok)' ^
F i a t a l s z e r z ő k tanulmánykötetét adta ki fenti c i m m e l a Közgazdasági é s Jogi Könyvkiadó. A kötet,s a kötettel induló sorozat célja, hogy teret biztosítva "egy most induló közgazd á s z generáció" Írásainak, ö s z t ö n z é s t adjon a további tudományos munkához, s egyidejűl e g s z é l e s e b b körben i s i s m e r t e s s e a már e l é r t eredményeket. A kötet Dr. N e m é n y i István bevezetője mellett hét s z e r z ő kilenc tanulmányát tartalm a z z a . Bár a kötet c i m e tulajdonképpen m á s t igér, a közös t é m a k ö r r e l foglalkozó tanulmányok érdekes, tanulságos s helyenként igen izgalmas olvasmányt nyújtanak. Valam e n n y i dolgozat témája ugyanis a beruházási tevékenység racionalitásának fokozása, a m i további gazdasági fejlődésünk egyik alapvető f e l t é t e l e . T e r m é s z e t e s e n a m e g k ö z e l í t é s i módok a különböző tanulmányokban eltérőek. Találkozunk e l m é l e t i é s m ó d s z e r t a ni, vállalati és n e m z e t k ö z i kérdésekkel ugyanugy, mint a különböző társadalmi rendszerű o r s z á g o k tapasztalatainak é r t é k e l é s é v e l . Több tanulmány foglalkozik például a beruházások gazdaságosságának m é r é s é v e l . D r . Csath Magdolna a beruházásgazdaságossági mutatók é s m ó d s z e r e k kiemelkedőbb tőkés változatairól ad jó képet. A már hagyományosnak tekinthető mutatók mellett foglalkozik a korszerűbb m ó d s z e r e k k e l , a matematikai p r o g r a m o z á s felhasználási lehetős é g e i v e l i s . A tanulmány azonban n e m c s a k bemutat és f e l s o r o l , hanem értékel é s ajánl i s , j e l e z v e , hogy a s z e r z ő jó i s m e r ő j e a szakterületnek. Káposzta Sándor tanulmányának c i m e is ("Szelektivitás és g a z d a s á g o s s á g i s z á m í t á s a tudományos-technikai f o r r a dalom kezdeti s z a k a s z á n " ) j e l z i azt a szándékot, hogy a j e l e n l e g i követelményeknek m e g f e l e l ő m é r é s i m ó d s z e r e k e t javasoljon. Bár a s z e r z ő - - talán nem is alaptalanul - - a kötet ciménél óvatosabban értékelve a közepesen fejlett o r s z á g közé sorolja hazánkat, mondanivalója e g y é r t e l m ű e n az anyagi erőforrások hatékonyabb felhasználására kiván ö s z t ö n ö z n i . A g a z d a s á g o s s á g i s z á m i t á s o k közül r é s z l e t e s e b b e n a kritériumrendszerekkel é s a "D" * mutatóval foglalkozik. A m i a kritériumrendszert illeti, néhány vitatható megállapítástól eltekintve (például: "a kritériumrendszer 1973 márciusában napvilágot látott, azóta s e m foglalkozott v e l e senki azzal a céllal, hogy az a gyakorlatban meghonosodjék"), egyet kell értenünk a s z e r z ő állásfoglalásával. Valóban nem tudunk ma a s z e l e k t í v i p a r f e j l e s z t é s s e g é d e s z k ö z e k é n t célravezetőbb é r t é k e l ő m ó d s z e r t ajánlani.Kiss é elnagyoltabb a tanulmányban a "D"-mutató é r t é k e l é s é v e l foglalkozó r é s z . s talán é r d e m e s lett volna az e v v e l foglalkozó e l é g s z é l e s k ö r ű szakirodalom figyelembevétele is. Az az okfejtés s e m tekinthető s z e r e n c s é s n e k , amellyel a s z e r z ő a gazdaságosságnak, m i n t döntési kritériumnak az elhanyagolását példázza. Nem igaz ugyanis, hogy a népg a z d a s á g i szintű beruházásoknál a g a z d a s á g o s s á g i számításokat csak utólag, a beruház á s megvalósítása után végezzük e l . A probléma az, hogy a s z á m i t á s o k k é s z i t é s e sok e s e t b e n csak f o r m a l i t á s t jelent, s döntési kritériumként valóban nem játszik s z e r e p e t . Mindkét emiitett tanulmányban s z e r e p e t kapott már a bizonytalanság, kockázat k é r d é s e . D r . Mucsi Barnatós dolgozatának egyik központi témája a beruházási döntések kockázatának é r t e l m e z é s e , é r t é k e l h e t ő s é g e . A s z e r z ő k t ö r e k v é s e i , hogy minél s z é l e s e b b körben ráirányítsák a szakemlierek f i g y e l m é t e problémakörre, egyértelműen pozitív értékelést kell kapjanak, m e r t e z z e l feltétlenül hozzájárulnak beruházási g y a -
^ Közgazdasági é s Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1976. 352 oldal.
116
korlatunk t ö k é l e t e s í t é s é h e z . A tanulmány m á s i k fő területe a népgazdasági és vállalati szintű é r d e k e l t s é g ö s s z h a n g j a , Illetve e l l e n t é t e . Ugyancsak a beruházások gazdaságosságának m é r é s é v e l foglalkozik D r . Mikö Gyula egyik tanulmánya ls ("A beruházások gazdaságosságának t e r ü l e t i - á g a z a t i multiplikátorai"). A m e g k ö z e l í t é s Igen érdekes és ú j s z e r ű s é g é n é l fogva feltétlenül érdeklődésre tart számot.' Igen s z é l e s k ö r ű adatbázisra támaszkodik, csaknem 1200, 1968-1973 között bankhitellel finanszírozott vállalati beruházást véve f i g y e l e m b e . E beruházások 100 F t e s z k ö z r e jutó n y e r e s é g é n e k mutatója alapján végzett e l e m z é s a beruházások területi é s ágazati hovatartozásának hatását v i z s g á l j a a g a z d a s á g o s s á g s z i n t j é r e . Ugy véljük, a v i z s g á l a t folytatása feltétlenül c é l s z e r ű lenne, mégpedig e l s ő s o r b a n a beruházások t e r v e z é s é n é l felhasználható következtetések r é s z l e t e s e b b kifejtése érdekében. A nem t e r m e l ő beruházások különböző modellek s e g í t s é g é v e l történő területi t e r v e z é s é v e l foglalkozik az előbbi s z e r z ő másik tanulmánya, e l s ő s o r b a n a s z i m u l á c i ó s é s o p t i m a l i z á l á s i modellek ilyen célú hasznosíthatóságát v i z s g á l v a . Megállapítja, hogy a különböző, elméletben jónak vagy rossznak kikiáltott d ö n t é s e l ő k é s z i t é s i módszerek tényleg e s é r t é k e l é s é t csak a gyakorlatban való a l k a l m a z á s teszi lehetővé. D r . Belyácz Iván két tanulmánya a műszaki fejlődés és a beruházások kapcsolatáról, i l l e t v e az á l l ó e s z k ö z - g a z d á l k o d á s problémáiról s z ó l . Különösen a z e l s ő témaválasztás tünlk érdekesnek, hiszen az emiitett két gazdasági tevékenység gyakorlatilag kialakult különválasztása n e m c s a k f e s z ü l t s é g e k e t teremtett az elmúlt időszakban, hanem m i n d két terület szaliályozását, irányítását is megnehezítette. A s z e r z ő javaslatai a tanulmányban e l é g g é általános jellegűek, é r d e m e s lenne tehát e t é r e n is további munkát v é g e z n i a vállalati é s népgazdasági szintű kapcsolatok ö s s z e h a n g o l á s á t segitő konkrét j a vaslatok érdekében. Az állóeszközgazdálkodás problémáit illető gondolatok ugyancsak igen f i g y e l e m r e m é l t ó a k , néliány esetben azonban a megállapítások r e a l i t á s a — éppen a hivatkozott tételek vitatott j e l l e g e miatt — többoldalú m e g k ö z e l í t é s s e l lenne csak a l á támasztható. (Ilyen például a technikai f e l s z e r e l t s é g szintjének é s az eszközigény c s ö k kenő voltának ö s s z e f ü g g é s e , v a g y az amortizációt középpontba állító konstrukció j e l e n t ő sége). D r . Kováts Ildikó a f e j l e s z t é s i tevékenység egy s p e c i á l i s oldalával foglalkozik, az infrastruktúra s z e r e p é t é r t é k e l i az elmaradott országok g a z d a s á g i fejlődésében. A t a nulmány a gazdag s z a k i r o d a l m i hivatkozással együtt jó képet ad e terület e l m é l e t i é s gyakorlati problémáiról, fontosságáról. D r . Botos Katalin tanulmányában jövőbeli fejlődésünk egyik alapvető tényezőjével, a KGST-országok beruházásainak koordinációjával foglalkozik. Beszámol arról, hogy az adott időszakban az i n t e g r á c i ó s beruházáspolitika lényegét a n e m z e t i beruházáspolitikák terveken keresztüli ö s s z e h a n g o l á s a jelenti. Mint rámutat, a továbblépés útját a koordináció egyedi formáinak e l t e r j e s z t é s e jelentheti. Ugyancsak komoly s z e r e p e lehet a s z e r ző v é l e m é n y e s z e r i n t a hatékonyabb összehangolásban a KGST-országok Nemzetközi Beruházási Bankjának. A kötet fiatal, de nem egy esetben m á r komoly tudományos tapasztalattal rendelkező s z e r z ő i jó érzékkel válogatták ki témájukat, jó stilusban adják e l ő mondanivalójukat, m e l y ha néhány esetben vitára is ösztönöz, kétségtelenül hozzájárulhat i s m e r t beruház á s i problémáink m e g o l d á s á h o z . D r . Botos Balázs
117
K a d e t Károly - Nagy Ottó: I p a r v á l l a l a t i b e r u h á z á s o k f i n a n s z í r o z á s a
H a s z n o s kézikönyvet kapnak kezükbe a beruházási s z a k e m b e r e k Kadet Károly - Nagy Ottó munkájának e r e d m é n y e k é n t . A s z e r z ő k arra vállalkoztak, hogy közérthető f o r m á b a n , r e n d s z e r e z v e feldolgozzák a vállalati lieruházások finanszírozásának j e l e n l e g i f e l t é t e l e i t és s z a b á l y a i t . Külön é r d e m e könyvüknek, hogy a publikált szabályokon é s e l j á r á s o k o n tul a g y a k o r l a t i szakemljerek s z á m á r a a banki e l j á r á s o k m e g i s m e r é s é t é s á t t e k i n t é s é t is lehetővé t e s z i k , f i g y e l m e t forditva az e l j á r á s o k é r d e m i indoklására. Az iparvállalati beruházások finanszírozásának rendjéből t e r m é s z e t s z e r ű l e g követk e z i k , hogy legnagyobb terjedelemben a bankhitelről e s i k s z ó . E m e l l e t t bemutatják a v á l l a l a t i döntési körbe tartozó beruházások más f i n a n s z í r o z á s i f o r r á s a i t , az ezek r e n d e l k e z é s r e állásához s z ü k s é g e s f e l t é t e l e k e t é s a követendő szabályokat. így külön f e j e z e t b e n foglalkoznak a v á l l a l a t i saját f e j l e s z t é s i alapok r e n d s z e r é v e l , továbbá a v á l l a l a t i beruházások f i n a n s z í r o z á s á h o z r e n d e l k e z é s r e álló egyél) pénzügyi forrásokkal. A gyakorlat számára h a s z n o s példatár e g é s z i t i ki a f i n a n s z í r o z á s i r e n d s z e r i s m e r t e t é s é t . A példákon k e r e s z t ü l a gyakorlati szakemlierek m e g i s m e r h e t i k a vállalatok é s bankok kapcsolatában leginkább előforduló dokumentumokat: igy a bankok é s a v á l l a l a t o k közötti s z e r z ő d é s e k formáit, továbbá a banki álláspontok közlésének módozatait. A szerzők k í s é r l e t e t tesznek a r r a i s , hogy a f i n a n s z í r o z á s i rendszer elvi é s g y a k o r l a t i bemutatása m e l l e t t m e g i s m e r t e s s é k az olvasóval a vállalati beruházások h e l y é t és jelentőségét a népgazdasági beruházások r e n d s z e r é b e n . így áttekintést kiván" nak nyújtani a n é p g a z d a s á g i t e r v e z é s r e n d s z e r é r ő l , a beruházásokkal összefüggő l e g fontosabb fogalmakról é s a beruházási folyamat főbb j e l l e m z ő vonásairól. V é l e m é n y e m szerint azonban e fejezetek könyvük kevésbé sikerült r é s z e i , mert több lényeges közgazdasági ö s s z e f ü g g é s m e g i s m e r t e t é s é v e l adósok maradnak. Például a beruházás o k rendjéről s z ó l ó jogszabály alapján leírják a ma é r v é n y e s beruházási döntési j o g köröket és a beruházásoknál használatos e g y é b csoportosításokat (alap, - kapcsolódó", k ö z ö s , - t e r m e l ő - nem termelő", szinttartó", pótló", k o r s z e r ű s í t ő és kapacitás "növel ő beruházások). Hiányzik azonban e z e k közgazdasági indoklása. Különösen é r d e k e s lett volna annak f e l v á z o l á s a , hogy m i l y e n ö s s z e f ü g g é s b e n nyer m á s "más fontosságot az e g y e s fogalmak a l k a l m a z á s a . Ezek után bár nem lényegtelen, de az is elmaradt, hogy m e g i s m e r j e az o l v a s ó azokat a problémákat, amelyek e közgazdasági megfontolások gyakorlati alkalmazásában rendszerint n e h é z s é g e t okoznak. E nehézségek r é s z b e n a f o g a l m a k nem e g y é r t e l m ű definiálhatósága miatt, de nem kevésbé a következetes g y a k o r l a t hiányában m e r ü l n e k fel. Ezen túlmenően kifogásolható, hogy a szerzők gyakran n e m tudtak elszakadni a z államigazgatásban é s a bankgyakorlatban kialakult é s s z o k á s o s stílustól ( " k e l l e l j á r n i " , "kell betartani", "kell e l s z á m o l n i " , "kell m e g v a l ó s í t a niuk", "kell fizetniük" s t b . ) Vitatható a könyv logikai f e l é p í t é s e i s . Valójában a könyv n e m a f i n a n s z í r o z á s i rend logikájára épül, és elszakad a beruliázási folyamat időbeli m e g v a l ó s í t á s á t ó l i s . Ennek fő okn v a l ó s z í n ű l e g az, hogy a s z e r z ő k s o k s z o r túlzottan az é r v é n y e s , önálló jogszabályaink i s m e r t e t é s é t tartották s z e m e l ő t t .
Közgazdasági é s Jogi Könyvkiadó,
Budapest, 1976. 516. oldal.
118
A s z e r z ő k több fontos k é r d é s r e adnak v á l a s z t az olvasónak a hitellel ö s s z e f ü g g ő p r o b l é m a k ö r t e n . Többször v i s s z a t é r ő gondolat, hogy a vállalati önállóság e l s ő s o r b a n az Igények rugalmasabb kielégítését é s e z e n k e r e s z t ü l a j ö v e d e l m e z ő s é g n ö v e l é s é t c é lozza. A vállalati elhatározások r e a l i z á l á s a pedig saját eszközökkel többnyire nem biztositható, e z é r t a bankhitel a keletkező saját f o r r á s o k m e g e l ő l e g e z é s é n e k fontos e s z köze. A lütel ebben a minőségében tehát s z e l e k t á l a vállalatok között a j ö v e d e l m e z ő s é g s z e r i n t , biztosítékot k e r e s v e a feltételekhez kötött v i s s z a f i z e t é s r e . E m e l l e t t k i e g é s z í ti, m e g e l ő l e g e z i a vállalat saját e s z k ö z e i t , tehát az is lényeges, hogy a vállalatnak saját e s z k ö z e i elfogadható nagyságrendben álljanak r e n d e l k e z é s é r e . Sőt az i s l é n y e g e s , hogy a hitel utján r e n d e l k e z é s r e bocsátott pénz "használatáért" a vállalat kamatot f i z e t é s m i n d e z e k e t a f e l t é t e l e k e t a bank é s a vállalat között s z e r z ő d é s e s kapcsolat r ö g zíti. Bár többnyire hangsúlyozzuk, hogy a s z e r z ő d é s egyenrangú felek - bank és v á l lalat - kapcsolata, a j e l e n l e g i "pénzkereslet" mellett e kapcsolatban Inkább a bank s z e r e p e a meghatározó. Világosan kell látnunk azonban, hogy a h i t e l e z é s elveinek gyakorlati - többnyire k o m p r o m i s s z u m o s " m e g f o g a l m a z á s á t t a r t a l m a z z á k az un. Hitelpolitikai Irányelvek. Az Irányelvek s z e r e p e - mint e r r e a s z e r z ő k utalnak - e l s ő s o r b a n abban jut kifejez é s r e , hogy összhangot t e r e m t s e n a h i t e l e z é s i gyakorlat és a népgazdasági t e r v e z é s között. A vita az elmúlt é v e k t e n éppen abban fogalmazódott m e g , hogy miként kell e z t az ö s s z h a n g o t é r t e l m e z n i , hiszen sokan ugy vélték, hogy e z az ö s s z h a n g olykor k i sebb-nagyobb m é r t é k i g egyúttal korlátozza l s a hitel szerepével kapcsolatos e l k é p z e l é s e k maradéktalan m e g v a l ó s í t á s á t . Vagyis a kedvezmények é s megkülönböztetések mint az Irányelvek konkrét e l ő í r á s a i , a s z e r z ő k szerint kettős s z e r e p e t játszanak. Egyik oldalról e l ő s e g i t i k a népgazdasági szinten kivánatos célok f i n a n s z í r o z á s á t (például a központi f e j l e s z t é s i program k e r e t é t e n megvalósuló vállalati beruházások e s e tén) de m á s oldalról a z z a l i s járnak, hogy korlátozzák a j ö v e d e l m e z ő s é g i követelmények é r v é n y e s í t h e t ő s é g é t . É r d e m e s azonban a r r a is felfigyelni, hogy az V. ötéves terv kezdetével az Irányelvekben megnőtt azoknak a céloknak a j e l e n t ő s é g e amelyek a preferenciákat már nem egy alágazatra (pl. alumíniumipar) hanem jóval átfogóbban é r t e l m e z i k . Ilyen például a konvertálható export "áru alapok n ö v e l é s é t , vagy a munkae r ő f e l s z a b a d i t á s e l ő s e g í t é s é t stb. c é l z ó hitel. Ma a hitelek o d a í t é l é s e s o r á n e l é g sok - ö s s z e s e n hét - feltételt v e s z f i g y e l e m b e a bank. E z e k a j ö v e d e l m e z ő s é g , a beruházás időtartama, a termékkibocsátás fajlagos f e j l e s z t é s i költségigénye, a saját forrás aránya, a rövidebb lejárati idő, a f e j l e s z t é s devlzasziikségletének m e g t é r ü l é s i ideje é s a z é p í t é s részaránya. F é l ő azonban, hogy e feltételek e r e d m é n y e egymásnak gyakran ellentmond, é s igy k é r d é s e s , hogy e l l e n t m o n d á s o s e s e t e k b e n vajon melyik kritérium kap meghatározó s z e r e p e t ? Elképzelhető például, hogy a j ö v e d e l m e z ő s é g színvonala kedvezőbb ugyan az átlagosnál, de a v á l l a lat r e n d e l k e z é s é r e álló saját e r ő aránya c s a k a m é g elfogadható minimumot é r i e l . Az olvasó tehát joggal megkérdezheti, vajon a bank ezekben az esetekben miként dönt? A v á l a s z t nyilván a s o r o l á s i mutató é r t é k e adja. Ez nem m á s , mint a f e j l e s z t é s i költség többletnyereségből való m e g t é r ü l é s i idejének é s a h i t e l e z é s időtartamának mértani átlaga. A hitelbírálat szempontjai azonban ma már jóval gazdagabbak, mint amikor az un. s o r o l á s i mutatót elfogadták. ( E z t huzza alá az i s , hogy a z un. cenzúra bizottsági e l ő t e r j e s z t é s - amely lényegében a hitel m e g s z a v a z á s á t jelenti " e z e n kivlil kilenc további szempontot is t a r t a l m a z . )
119
Jól r e n d s z e r e z e t t áttekintést nyerhetünk a könyvből a hitelek különböző típusairól i s . A szerzők f e l o s z t j á k a beruházási hiteleket lejáratuk (egy é v e n belüli, közép é s h o s s z ú lejáratú); j e l l e g ü k (preferált é s nem preferált); kezelésük módja (alapmegelő" l e g e z é s i " , és célhitel) valamint f o r r á s a i k (tervben s z e r e p l ő é s pótlólagos jellegük) s z e r i n t . A h i t e l r e n d s z e r fejlődése s z e m p o n t j á t ó l különösen a célhitelek és a f o r r á s o k s z e r i n t pótlólagosnak minősített (elterjedt j e l ö l é s s e l un. addicionális) hitelek é r d e m e l n e k figyelmet. A célhitelek j e l e n t ő s é g é t már az előzőekben is hangsúlyoztuk, amikor a h i t e l e z é s s z e m p o n t j á t ó l a több ágazatban egyidejűleg hitellel finanszírozott fejlesztésekről b e s z é l t ü n k . Ennek o d a í t é l é s é n é l rendszerint fontos s z e r e p e t kap a hitelversenyeztetés (pályázati felhívás). Bár e hiteltípus legjelentősebb formája a konvertálható e x p o r t árualapok n ö v e l é s e é r d e k é b e n bevezetett, kedvezményezett hitel, figyelmet é r d e m e l nek a külföldi s z a b a d a l o m (licenc), a g y á r t á s i e l j á r á s (know-how) é s a külföldi g é p b é r let (leasing), a t e r m é k f i z e t é s s e l történő g é p v á s á r l á s (production sharing) f i n a n s z í r o z á s á t célzó hitelkonstrukciók is. Röviden utalnak a s z e r z ő k arra i s , hogy a "devizahitelek é s a konvertálható e x p o r t árualapokat e r e d m é n y e z ő hitelek a terv tón elosztott források bővítését szolgálják (addicionális hitelek)" v a g y i s ez annyit i s j e l e n t , hogy bizonyos hiteleket a belső, i l l e t v e kiilső források ö s s z e f ü g g é s é b e n a népgazdasági terv szempontjából minősítenek. F e l t é t e l e z i k , hogy e h i t e l e k forrásait nem a belföldi e r ő f o r r á s o k t e r e m t i k m e g , hanem a külföldi hitelek. E f e l t é t e l e z é s helytálló volt a IV. ötéves tervidőszak e l s ő felében, m a m á r megváltozott a h e l y z e t . A konvertálható export "árualap hitelek é s ezen belül a d e vizahitelek is r é s z e i a népgazdasági tervekben előirányzott hitelvolumennek. E m e l l e t t az i s figyelmet é r d e m e l , hogy a belső forrásokat s z ü k s é g s z e r ű e n ki kell e g é s z í t e n i külföldi hitellel - a t e r v e z e t t belső f e l h a s z n á l á s o k finanszírozásához. E hitelfajták t e r v e z é s e még m á s s z e m p o n t t ó l is l é n y e g e s . Szakmai körökben i s m e r t ugyanis, hogy e beruházások é p i t é s i g é n y e sem hanyagolható el, hiszen közülük jő néhány, egyenként több milliárd F t é r t é k ű uj üzem l e s z . Például e konstrukcióban valósul meg Martfűn az uj Növény o l a j g y á r , a Folyékony cukorgyár, a Kaposvári Húskombinát stb., amelyek k i v i t e l e z é s e terven f e l ü l i anyagi-műszaki kapacitásokkal nem lenne megoldható. Végezetül s z ü k s é g e s felhivni a s z a k e m b e r e k f i g y e l m é t a vállalati beruházások á l l a m i támogatásáról s z ó l ó fejezetre. 1976. január 1 "vei e területen lényeges v á l t o z á s o k következtek be é s e r r ő l Kadet Károly - Nagy Ottó munkájától f r i s s ismereteket s z e rezhetünk. De e z e n túlmenően az i s f i g y e l m e t é r d e m e l , hogy kellő betekintést adnak a z olvasónak - ugyanugy mint a hitelnél " az e l j á r á s i szabályokba é s gyakorlatba i s . Megi -rkedhet az o l v a s ó a támogatások két alaptípusával, igy: a tervben a vállalat/ok/ szerii előirányzott támogatással, v a l a m i n t a több vállalat s z á m á r a pályázatok utján elnyerhető és m e g t é r ü l é s i követelménnyel egybekötött t á m o g a t á s s a l . Értékes i n f o r m á c i ó t kaphatunk e z e n kivül az un. támogatási bizottságok munkájáról is abban az ö s s z e függésben, hogy a z e g y e s bizottsági tagok - akik az irányitószerveket képviselik - m i l y e n szempontból nyilvánítanak v é l e m é n y t . De e l s ő s o r b a n arról győzi m e g a f e j e z e t a z o l v a s ó t , hogy a t á m o g a t á s i rendszer j e l e n l e g i - 1976. január 1 "tői érvényes - s z a b á l y a i legfontosabb c é l k é n t a beruházások hatékonyságának javítását kívánják biztosítani.
Huszár Jőzsefné
120
Ui konvvek
ABALKIN.L. I.: A fejlett s z o c i a l i z m u s gazdasági mechanizmusa. Bp. 1976. Kossuth Könyvkiadó, 270. old. AFANASZJEV,V.: T á r s a d a l m i információ é s társadalomirányítás. Bp. 1976. Kossuth Könyvkiadó, 380 old. AG AN BEG JAN, A. G. " K O Z L O V . L . A . - KAZAKEVICS.D. M.: Ágazati rendszerek t e r v e z é s e . (Optimalizációs modellek é s m ó d s z e r e k . ) Bp. 1976. K ö z g a z d a s á g l é s Jogi Könyvkiadó, .41 old. BODNÁRné KARSAI Éva " Fülöp Sándor - KEGSKÉS Józsefné: Iparvállalatok belső é r d e k e l t s é g i r e n d s z e r e . Bp. 1976. Kossuth Könyvkiadó, 214 old. BOGNÁR József: Világgazdasági korszakváltás. Tanulmányok é s b e s z é l g e t é s e k . Bp. 1976. Közgazdasági é s Jogi Könyvkiadó " Gondolat Könyvkiadó, 226 old. Energiaproblémák é s "kilátások I985"ig. l - 2 . k ö t . Bp. 1976. OMKDK. 2 db. ERDŐS Tibor: old.
Egyensuly, v á l s á g , ciklikusság. Bp. 1976. Kossuth Könyvkiadó, 244
A fejlett gazdaság határán. (Tanulmányok.) S z e r k . : Neményi István. Bp. 1976. Közg a z d a s á g i é s Jogi Könyvkiadó, 353 old. GAAL Béla: Szelektív vevőkutatás é s é r t é k e s i t c s a vállalati gyakorlatban. Bp. 1970. Közgazdasági é s Jogi Könyvkiadó, 197 old. Gazdaságpolitikai k i s s z ó t á r . kiadó, 267 old.
Főszerk.:
Berényi József, llp. 1676. Kossuth Könyv-
Gazdaságpolitikánk tapasztalatai é s tanulságai 1657-1960. (Szerzők: F r i s s István és kutatócsoportja.) Bp. 1976. Kossuth Könyvkiadó - Közgazdasági é s Jogi Könyvkiadó, 372 old. HEVESI Gyula: Tanulmányok. Bp. 1976. Akadémiai Kiadó, 232 old. HUSZÁR István: A s z o c i a l i s t a gazdasági integráció néhány időszerű e l v i é s gyakorlati k é r d é s e . llp. 1976. Kossuth Könyvkiadó 3 0 o l d . 1976. julius " 1976. novemlier között megjelent könyvek
121
Ipari zsebkönyv 1976. Bp. 1976. Statisztikai Kiadó, 166 old. Jövőkutatási fogalomtár. S z e r k . : Schmidt Ádám. old. ( T u d o m á n y s z e r v e z é s i flizetek)
Bp.
1976. Akadémiai Kiadó, 351
KADET Károly - NAGY Ottó: Iparvállalati beruházások f i n a n s z í r o z á s a . Bp. 1976. Közgazdasági é s Jogi Könyvkiadó, 516 old. KOCSONDI András: M o d e l l - m ó d s z e r . A m o d e l l e k helye és s z e r e p e a tudományos m e g i s m e r é s b e n . Bp. 1976. Akadémiai Kiadó, 210 old. KOZMA Ferenc: Jólét s z o c i a l i s t a módon. (A s z o c i a l i s t a életmód k é r d é s é h e z . ) Bp. 1976. Kossuth Könyvkiadó, 133 old. LŐRINCZ Lajos " NAGY Endre - SZAMEL Lajos: A közigazgatás kutatásának tudományos irányzatai. Bp. 1976. Közgazdasági é s Jogi Könyvkiadó, 472 old. MAGYARI BECK István: K i s é r l e t a tudományos alkotás produktumának interdiszciplináris m e g h a t á r o z á s á r a . Bp. 1976. Akadémiai Kiadó, 94 old. (Tudományszervez é s i füzetek) MAJTÉNYI György: Az ipari t e r m e l é s s z á m i t ó g é p e s irányitása. Bp. 1976. Közgazdasági é s Jogi Könyvkiadó, 2.18 old. MARTOS István: S z o c i a l i s t a kiadó, 108 old.
iparvállalat é s a világpiac. Bp. 1976. Kossuth Könyv-
MEGYERI Endre: E r ő f o r r á s "értékelés é s j ö v e d e l e m s z a h á l y o z á s . Bp. 1976. Közgazdasági é s Jogi Könyvkiadó, 191 old. Munkaügyi kislexikon. old.
Fószerk.:
Józsa Ödön.
Bp. 1976. Kossuth Könyvkiadó, 347
NICK, Harry: A tudományos-technikai f o r r a d a l o m . Bp. 1976. Kossuth Könyvkiadó, 49 old. (Közgazdasági i s m e r e t e k ) PALÁNKAI Tibor: A nyugat-európai Könyvkiadó, 269 old.
integráció.
A regionális elemzések Kiadó, 334 old.
S z e r k . : Kulcsár Viktor. Bp. 1976. Akadémiai
módszerei.
Bp.
1976.
Közgazdasági és Jogi
RÉNYI Alfréd: Napló a z i n f o r m á c i ó e l m é l e t r ő l . Bp. 1976. Gondolat Könyvkiadó, 187 old, RIPP Géza: A v á l s á g gazdaságtana. Bp. 1976. Kossuth Könyvkiadó, 219 old. 122
RIMLER Judit: F e j l ő d é s e l e m z é s ökonometriai m ó d s z e r e k k e l . Bp. 1976. Közgazdas á g i é s Jogi Könyvkiadó, 375 old. SEVCOV, V . S z . : A tőkés integráció. Bp. 1976. Kossuth Könyvkiadó, 107old. (Közgazdasági i s m e r e t e k ) SZENTES T a m á s : Az elmaradottság é s f e j l e t t s é g dialektikája a tőkés világgazdaságban. Bp. 1976. Kossuth Könyvkiadó, 499 old. S z e r v e z é s é s irányítás a tanácsi iparvállalatokban. S z e r k . : Varga Sándor. Bp. 1976. Közgazdasági é s Jogi Könyvkiadó, 150 old. ZASZLAVSZKAJA,Т. I. - RIVKINA, R. V . : A m.inkaerőmobilitás szociológiai kutatásának m ó d s z e r t a n i problémái. Bp. 1976. Közgazdasági é s Jogi Könyvkiadó, 293 old.
123
К Р А Т К О Е
С О Д Е Р Ж А Н И Е
СТАТЬЕЙ!
д - р Иштван Г е р г е й : Соревнование и способность к соревнованию С т а т ь я з а н и м а е т с я т р е м я темами: I . / х а р а к т е р х о з я й с т в е н н о г о с о р е в н о в а н и я , 2 . / у с л о в и я выхода на рынок, 3 . / с п о с о б н о с т ь к соревнованию. 1 . / В социализме д е я т е л ь н о с т ь рынка подчинена т р е бованиям п л а н о в о г о х о з я й с т в а , и поэтому сфера влияния э к о номического соревнования сужается.Функция экономического с о р е в н о в а н и я - увеличить экономическую эффективность со своим оживляющим, всколыхнущим ум и организации влиянием. У с а м о с т о я т е л ь н о хозяйничающих предприятий экономическое с о р е в н о в а н и е о с у щ е с т в л я е т с я т а к , что разделены друг от д р у г а производители и потребители непосредственно сопоставляют свои продукты и выработки. У предприятий в сфере м а т е р и а л ь ного и э н е р г е т и ч е с к о г о с н а б ж е н и я , соревнование обычно не п р я м о е , цены обычно являются фиксированными.Для сравнения выработки в т а к и х случаях используют косвенные методы как например с р а в н е н и е затрат и выработки.Между производителями п р о д у к т о в , потребленных с о в м е с т н о , к о л л е к т и в н о , обычно нет с о р е в н о в а н и я в оригинально'; смысле с л о в а . В т а к и х случаях можно с р а в н и т ь з а т р а т ы , и измеряемые и неизмеряемые э л е менты выработки. 2 . / Выход на рынок о з н а ч а е т , что предприятие не т о л ь к о п р и с у т с т в у е т среди с в о и х соперников, но и они принимают е г о в расчет.Ограничивающими условиями выхода на рынок являются в том числе о р г а н и з о в а н н о с т ь с б ы т а , уровень и и н т е н с и в н о с т ь рекламы, к о н ц е н т р а ц и я , с е р и й н о с т ь произв о д с т в а , ассортимент п р о д у к т о в , р е з у л ь т а т и в н о с т ь д е я т е л ь ности И+Р, природные ограждения и искусственные п р е п р я т с т в и я ставленные международной т о р г о в л е . 3 . / Понятие способности к соревнованию не д о с т а 124
точно определено специальной л и т е р а т у р о й . И с с л е д о в а н и е с ч и т а е т способность к соревнованию совокупностью о п р е деленных условий и к а ч е с т в п р е д п р и я т и й . Т а к и е : познание необходимости и хождение по его с л е д а м , где под у д о в л е т ворением необходимости понимается не т о л ь к о потребление конкретных п р о д у к т о в , но и использование комплексных с и с т е м выработки.Условие!: способности к соревнованию я в л я е т с я с о в р е м е н н о с т ь , держать шаг с научно-техническим развитием.Нужно о п о з н а т ь место предприятия среди соперник о в , сферу д е я т е л ь н о с т и , благопрятную для с е б я и для общества.Способность к соревнованию не я в л я е т с я с т а т и ческим, а о к а з ы в а е т с я динамически! требованием.Она предп о л о г а е т и о з н о в а т ь во время воз; ожностп р а з в и т и я и и с ч е р пывать их.
д - р Габор Хаваш: Опыт суммарной оценки д е я т е л ь н о с т и
предприятий
Для оценки работы предприятий основой я в л я е т с я прибыль.Если х о т я т о ц е н и в а т ь предприятие о т н о с и т е л ь н о / н а родному х о з я й с т в у . в ц е л о м , или данной о т р а с л и , подотрасли в целом / , то в большинстве с л у ч а е в относят прибыль к использованным р е с у р с а м , и получаемые таким образом нормы уже можно с о п о с т а в и т ь . Е с л и сопоставление происходит с т о ч ки з р е н и я народно о х о з я й с т в а , то вместо прибыли и с п о л ь зуют чистый д о х о д . Э т о т метод измерения многие критикуют. Поэтому родились дополнтиельные решения, к н о г о - п о к о з з т е л ь ные"методы измерения, методы пока еще опытного х а р а к т е р а . Общая проблема этих приближений, что у нас не имеется о б ъ е к т и в н а я основа для определения в е с а , з н а ч е н и я о т д е л ь ных п о к о з а т е л е й . Автор п р е д л а г а е т факторный анализ в к а ч е с т в е много-
125
п о к о з а т е л ь н о г о метода и з м е р е н и я . Э т о т метод а н а л и т и ч е с к о г о у ч е т а - напротив п р о и з в о д с т в е н н о й функции и уде отмеченных п о к а з а т е л е й измерен ;я - не считает одно явление н е з а висимым, д р у г и е зависимыми, а в свой вход б е з п е р в е н с т в а п у с к а е т п о к а з а т е л и , т р е б у я от самого метода выбор среди них самые важные.Это д о с т и г а е т с я косвенным о б р а з о м : с о б и р а е т в одну кучу п о к а з а т е л и , отражающие родственные черты, и с о з д а е т т а к о й - не существующий в реальном мире - фактор который с п о с о б е н с большей или меньшей точностью " п р е д с т а в л я т ь " экономические п о к а з а т е л и , которые группируются вокруг н е г о . В дальнейшем д о с т а т о ч н о п а л и з и р о в а т ь в е л и ч и ну и изменение 3 - 5 ф а к т о р о в по предприятиям, вместо с о в о к у п н о с т и , состоящей из 2 0 - 3 0 п о к а з а т е л е й . В обследовании и с с л е д о в а л и с ь с помощью факторного а н а л и з а годовые п о к а з а т е л и 4оо предприятий, относящихся 4 обраб тнвающей о т р а с л и . Р е з у л ь т а т обследования я в л я е т с я удовлетворительным и д о к а з ы в а е т , что факторный анализ который удивительно п о з д н о , в с е г о лишь 2о л е т н а з а д н а чали и с п о л ь з о в а т ь ля экономических целей - выявил 3 - 4 основного п о к а з а т е л я в " е с т о 1 6 , пустивши : по отраслям. Таким образом с о в о к у п н о с т ь анализируемых п о к а з а т е л е й более обозримая, и в обмен па э т о надо было о т к а з а т ь в с е г о от 16%-ов информации. Ма ;инная о б р а б о т к а дан лас находила основным н е с к о л ь ко общих но отраслям и в то время несколько характерных только для данной о т р а с л и п о к а з а т е л е й . Это обращает в н и мание на п р а в и л ь н о с т ь оценки г е с т а , р а з в и т и я данных п р е д приятий в первой очереди внутри своей о т р а с л и . Н а основе полученного а л г о р и т м а , уже л е г к о продолжают и с с л е д о в а н и е : для каждого г о д а проделают и начерчивают проделанный путь каждог> предприятия внутри отраслевой тенденции.Автор н а д е е т с я , что р а з р а б о т а н н а я методика эффективно помогает предприятию в с а м о п о з н а н и и , и в дальнейшем для единой оценки предприятия отраслевыми ; ведомственными органами.
126
Габор Папанек: Р а з в и т и е структуры п р о и з в о д с т в а на предприятиях ' Структуру но номенклатуре продуктов предприятия можно р а з в и в а т ь многими с р е д с т в а м и , на пример процессом и с с л е д о в а н и я и р а з р а б о т к и , решением регулирования п р о и з в о д с т в а , сбытой и рекламой. Автор исследует к а к и е элементы из 11 к а п и т а л и с т и ч е с к о й " практики могут иметь значение для в е н г е р с к и х предприятий / на пример при увеличении э к с п о р т а на к а п и т а л и с т и ч е с к о м рынке / . С т а т ь я основывается с одной стороны на шестьмесячиой стажеровке в Б е л г и и , с другой стороны на и с с л е д о в а н и я х , проведенных в п о с л е д ние годы на в е н г е р с к и х п р е д п р и я т и я х . Р а з в и т и е структуры но номенклатуре продукци . на к а п и т а л и с т и ч е с к и х предприятиях о з н а ч а е т оформление жизненных циклов п р о д у к т о в . Предприятия в с е г д а с т а р а ю т с я р а з в и в а т ь свои продукты, в в е с т и их на рынок, расширить произв о д с т в о и сбыта и с н я т ь продукты с рынка.А также для т о г о чтобы отмеченные меры с успехом в о з д е й с т в о в а л и на э к о н о мическую с р е д у , этим мероприятиям соответствуют п л а т е жеспособный спрос с т р у к т у р е по номнклатуре своих продуктов. Это понятие намечает более широкие задания чем р а с п р о с т р а ненное в в е н г е р с к о й промышленности понятие по которому для улучшения " микроструктуры " необходимо оценить свои продукты и п р е к р а т и т ь п р о и з в о д с т в а т е х , которые находятся в конце п о р я д к а . Из частичных з а д а ч оформление ипзнен ,ых циклов п р о д у к т а , с т а т ь я з а н и м а е т с я с инновацией, с у; ень[еиием с е б е с т о и м о с т и п р о д у к т а , с увеличением п р о и з в о д с т в а и сбыт а , а также с прекращением п р о и з в о д с т в а устаревших прод у к т о в . Она п о д ч е р к и в а е т , что капиталист;.чес ие предприятия с т а р а ю т с я но многосторрнную гармонию этих д е я т е л ь н о с т е й , они не упускают например взаи; одепетвие : е иду развитием 127
п р о д у к т а , о б р а з о в а н и е м ц е н , каналами сбыта н рекламой.В дальнейшем, х о т я не в с е г д а г о в о р я т о м а р к е т и н г е , при каждой своей акции с л е д я т з а т р е б о в а н и я ' внутренних и з а р у бежных п о т р е б и т е л е й и з а своим соперникам, и не только р у но ;одители но и начальник;, о т д е л о в IM е,от соответствующий к р у г о з о р о рыночно.. положении своих . р о д у к т о в . Э т а практ и к а я в л я е т с я и з в е с т н о й и в е н г е р с к о й про; ы ш л и т ю с т и , но ц е л е с о о б р а з н о было б м более широко и с п о л ь з о в а т ь е е . При оформлении " политики продукта " не достаточны т о л ь к о анализы но продуктам.'Л к а п и т а л и с т и ч е с к и е и в е н г е р с к и е опыты показывают, что при т а к и х решениях надо приним а т ь во внимание с в я з и , между производством и сбытом р а з ных продуктов.Обычно .ольшое значение имеет и т о , чтобы предприятия с т р е м и л и с ь но уменьшение но еиклгтуры продукт о в , и- специализацию, ведь от концентрированного использ о в а н и я р е с у р с о в можно ожидать увеличение эффективности. Часто имеется возможность одновпегочно с усилением стремл е н и й по специализацию, о б е с п е ч и т ь широкий ассортимент п р о д у к т о в . Г то я в л я е т с я р е з у л ь т а т о м широкого разделения т р у д а при п р о и з в о д с т в е п р о д у к т о в , унификации д е т а л е й и составных ча - т е й , а также организации массового произв о д с т в а и широкой производственной кооперации с п е ц и а л и з и рованных э л е м е н т о в . Кроме уже с к а з а н н ы х , в промышленности ч а с т о в с т р е чаются производственные-сбытовые связи между продуктами производственными IM разных предприятиях.Особенно важно, ч т о долгосрочные изменения стрктуры но номенклатуре прод у к т о в с о о т г с т с т в о зли р а з читаю о т р а с л е й , имеющих будущее.
128
ABSTRACTS
István Gergely: Сощpetition and competitiveness
T h e article deals with three s u b j e c t s , they are: 1. Nature of e c o n o m i c competition; 2. Preconditions of entry on the market; 3. C o m p e t i t i v e n e s s . 1. In s o c i a l i s m the functioning of m a r k e t s e r v e s die requirements of controlled e c o n o m y . Thus scope of e c o n o m i c competition i s r e s t r i c t e d . The function of e c o nomic competition i s to improve e c o n o m i c efficiency by its e f f e c t stimulating both minds and organizations. At the e n t e r p r i s e s
acting independently e c o n o m i c competition a c q u i r e s a form
in which s e p a r a t e d producers and p u r c h a s e r s directly compare their products and performance. At the e n t e r p r i s e s working in the s e c t o r of raw material and energy production competition has not direct form and p r i c e s are generally fixed. For the comparison of p e r f o r m a n c e in such c a s e s there a r e indirect methods e . g . the comparison of c o s t s and p e r f o r m a n c e s . Among the producers of the products consumed in a collective way there is no economic possibility
competition
in the s t r i c t s e n s e of the word. In such c a s e s w e have the
of comparing expenditures and m e a s u r a b l e and unmeasurable compo-
nents of p e r f o r m a n c e s . 2. Getting to the market m e a n s that the e n t e r p r i s e is not only presented among h i s competitors but it is a l s o reckoned with. Marketing organization, level of advertising and its intensity, production c o n centration,
s c a l e and a s s o r t m e n t of production, efficiency of R and D, natural
l i m i t s as w e l l as b a r r i e r s
r e s t r i c t i n g international trade can be mentioned as l i -
miting f a c t o r s of getting to die market.
129
3. T e r m
of c o m p e t i t i v e n e s s
Competitiveness
is
is not exactly determined in s p e c i a l - l i t e r a t u r e .
c o n s i d e r e d by the study to he a bunch of different conditions
and s p e c i a l i t i e s of the e n t e r p r i s e .
These
a r e among others:
to recognise and
follow up tuhe demand w h e r e meeting demand does not mean the consumption of a product, only but o f f e r i n g a complex
s y s t e m of s e r v i c e s . T o be up-to-date and to
l e e p pace with the advance of technology a r e the preconditions of competitiveness. Among competitors the e n t e r p r i s e has to r e c o g n i z e its right place and the field of actions sents
being favourable for itself and u s e f u l for society. Competitiveness r e p r e not a standard but a dynamic requirement. If r e q u i r e s a quick recognition
and utilization of development p o s s i b i l i t i e s .
D r . Gábor Havas: An attempt to judge e n t e r p r i s e activities in the aggregate
F o r a judgement of the activity of e n t e r p r i s e s above all profit is serving as a basis.
Should the e n t e r p r i s e
be judged In a relative way (compared to the national
economy as a whole or to that of a branch or sub-branch) profit i s generally c o m pared to r e s o u r c e s
required.
If the appraisal applied regarded instead of profit. ral
complementary
The r a t e s obtained in this way may be compared.
r e f l e c t s a national economic point of view net income is This m e a s u r e m e n t method i s heavily criticized. S e v e -
solutions and multi" index methods of experimental character
have teen found in this w a y . A general problem of this approach is represented by the fact that w e have no objective b a s i s to determine the r e a l Importance of diff e r e n t Indices. As a multi "index method the factor analysis contrast to production
is proposed by the author. In
functions and the i n d i c e s mentioned above this statistical
method does not r e g a r d one phenomenon to be an independent variable and others to be dependent o n e s .
T h i s method takes indices without priorities into its input
and the method i t s e l f i s to s e l e c t the m o s t important i n d i c e s . This i s obtained in
130
an Indirect way: Indices having s i m i l a r i t i e s a r e gathered into one group and a new factor
- a fictions one
indices with m o r e
- i s created which i s able to represent r e l a t e d economic
or l e s s
a c c u r a c y . Following
a n a l y s e . 3 to 5 f a c t o r s with each enterprise
this it is already sufficient to
Instead of a m a s s of indices including
in s o m e c a s e s 20 to 30 o n e s . In this attempt y e a r l y indices of 400 e n t e r p r i s e s in four p r o c e s s i n g Industries were
analysed by factor a n a l y s i s . The o t h e r w i s e satisfactory r e s u l t s prove that
the tool of factor a n a l y s i s " f i r s t used for e c o n o m i c purposes surprisingly late, about twenty y e a r s ago, only - s e l e c t e d 3 to 4 i n d i c e s for each branch instead of the original input including 16 indices. Thus the s e t of indices to be analysed have been made m o r e transparent and only 16 per cent of inCormation has to tó d i s r e garded in turn. The indices showed by computer evalution a s significant include a few common ones as w e l l as a few that are only c h a r a c t e r i s t i c to die branch concerned. This c a l l s die attention can primarily
to the fact that the place and development of a given enterprise
be judged
algorithm a n a l y s e s
witiiln
its own industry. By applying die
elatórated
can be c a r r i e d out wldiout difficulties: the development of
each e n t e r p r i s e as within the trends of its industry Is elaborated and graphed for the period 1 9 7 1 - 1 9 7 5 . knowledge of their
It i s hoped that tills w i l l help e n t e r p r i s e s to have a better
own development and s i m i l a r y
help by branch and central
authorities to obtain a m o r e uniform judgement of e n t e r p r i s e s .
Gábor Papanek: E n t e r p r i s e management and product policies
Product portfolio of e n t e r p r i s e s
may be shaped by numerous metiiods. Results of
r e s e a r c h and development, decicions on production regulation, marketing activity basically
influence as w e l l as market influencing.
The article e x a m i n e s what
e l e m e n t s of d i e s e a c t i v i t i e s from die "capitalistic" practice may be of interest for
131
Hungarian e n t e r p r i s e s (e. g. for i n c r e a s i n g exports to capitalistic markets). T h e analysis
is b a s e d
on experiences of a study tour to Belgium for several months,
on the one hand and on evaluations
c a r r i e d out with Hungarian enterprises during
r e c e n t y e r a r s , on the other. At capitalistic e n t e r p r i s e s development of product portfolio means a shaping of the l i f e - c u r v e s
of products.
meeting requirements
In order to a s s u r e a product portfolio continuously
the e n t e r p r i s e s
correspondently control development and
introduction of new products, e x t e n s i o n of production and marketing, withdrawal of produtts f r o m the market and for the s u c c e s s of the latters they influence their environment. T h i s
approach includes a w i d e r range of t a s k s than it is a s s u m e d in
Hungarian industry may
te
achieved
according
to what an improvement of our m i c r o - s t r u c t u r e
only by setting up a rank order of our products and by a w i t h -
drawal of the products at the bottom of the list. Of the tasks of shaping the l i f e - c u r v e of products the a r t i c l e deals with innovation,
reduction
with production
of production
c o s t s , e x t e n s i o n of production and marketing and
c e a s e of obsolate products.
It
is e m p h a s i z e d that c a p i t a l i s t i c
enterprises
aim
at a complex harmony of these activities. Interdependences and
interactions
of product development, p r i c e policy, marketing channels and a d -
v e r t i s i n g are a l s o regarded. Moreover,
though marketing is not always mentioned
they follow up demands of their d o m e s t i c and foreign c o n s u m e r s in all their actions and they keep a c l o s e watch on their
competitors. All m a n a g e r s p o s s e s s a f i r m
knowledge of the f i r m ' s market position.
This practice i s already known a l s o in
the Hungarian industry but it would be expedient to make use of it in a wider ran г ge. Forming a product
policy
information gained f r o m product-analyses i s not
sufficient. Both capitalist and Hungarian experiences making the r e l a t i o n s
indicate that at d e c i s i o n -
between the production and marketing have to be taken into
consideration a s w e l l a s the technical and production relations among products or marketing r e l a t i o n s of products. It i s generally of special importance diat the e n terprise
should aim
at a reduction of the number of different products that i s at
specialization b e c a u s e a concentrated u s e of r e s o u r c e s may result higher p r o f i t s .
132
Parallel to s p e c i a l i z a t i o n there is often a possibility to a s s u r e a wide assortment at the s a m e t i m e . T h i s may be obtained by organizing a c o m p r e h e n s i v e division of labour within production of different products, by standardization of parts, c o m ponents And sub-units, by forming product f a m i l i e s relying on each other, further by a l a r g e - s c a l e production of s p e c i a l i z e d e l e m e n t s and a w i d e - r a n g i n g production cooperation. In addition to those outlined above, there are often production "marketing r e lations
between products
Important that changes
manufactured by different e n t e r p r i s e s . It is especially In product portfolio result in the long run the advance of
p r o g r e s s i v e manufacturing branches having good prospects and contribute to die withdrawal of branches growing obsolate.
133
AZ IPARGAZDASÁGI SZEMLE 1976. ÉVI SZAMAINAK TARTALOMJEGYZÉKE
T A N Ú L M Á N Y OK Szám
Oldal
D a r v a s György: M ű s z a k i politika az V. ö t é v e s tervben
1
5
Botos Balázs: Strukturafejlesztés é s beruházások az iparban
1
15
Berkó Lilli: A munkásokkal való foglalkozás néhány Iparvállalatnál
1
40
Gergely István: V e r s e n y é s v e r s e n y k é p e s s é g
4
7
dr. Havas Gábor: K í s é r l e t a vállalatok ö s s z e g z e t t m e g í t é l é s é r e
4
29
Papanek Gábor: Vállalati gazdálkodás é s termék-politika
4
56
Román Zoltán: A n ö v e k e d é s forrásainak s z á m s z e r ű s í t é s e
2~3
7
Herman Sabel: A gyártmánystruktura f e j l e s z t é s e
2-3
36
V i s z t Erzsébet: A munkaerő mobilitás ráfordításai és hozamai a felnőtt s z a k k é p z é s példáján
2"3
51
Pungorné, N e m e s Agnes: A gépkihasználás é s költségeinek m é r é s i l e h e t ő s é g e i a gépiparban
2"3
68
A t e r m e l é k e n y s é g tartalékai - közelről
2-3
92
EGB e l ő r e j e l z é s 1 9 9 0 - i g
2-3
103
A z ipargazdaságtan oktatása
4
88
Az iparpolitika f e l f o g á s a a tőkés országokban
1
72
A mérnöki munka m e g s z e r v e z é s e
1
81
A munka humanizálása a z NSZK-ban
2"3
NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK
134
126
Szám
Oldal
A n y u g a f e u r ő p a l ipar s z e r k e z e t v á l t o z á s a
4
84
Szovjet munkaszociológiai kutatások
2" í
A technológia átvételének problémái
4
78
T e r m e l é k e n y s é g i tapasztalatok az Egyeslilt Allamokhan
I
85
Tudományos é s műszaki célkitűzések Bulgáriában
1
76
Uj törekvések a lengyel tervezésben
2*3
108
Vizsgálat a termékpolitikáról Dániában
2"3
114
CIOS v i l á g k o n g r e s s z u s Caracasban
I
112
Az 1975"ben elnyert közgazdasági tudományos fokozatok
1
116
I
97
I 18
TUDOMÁNYOS ÉLET
Az Ipargazdaságtanl Kutatócsoport kutatási tevékenysége az 1972-75 években A Konjunktura é s Piackutató Intézet ujabb kiadványai Középtávú t e r v e z é s iparvállalatainknál A Magyar Közgazdasági T á r s a s á g Ipari Szakosztályának tevékenységéről A Magyar Tudományos Akadémia 1976 évi közgyűlése N e m z e t k ö z i Konferencia a tőkés vállalati s z e r v e z e t e k kérdéseiről
2-.i
168
4
92
2"3 2~3
149 137 ^
4
A z ОТ T e r v g a z d a s á g i Intézetének ujabb kiadványai
2-3
164
Pályázati felhivás
2~3
174
A S z a k s z e r v e z e t e k E l m é l e t i Kutató Intézetének ujabb kiadványai
4
'
Szám
Oldal
A S z e r v e z é s i " é s V e z e t é s i Tudományos T á r s a s á g Tevékenységéről
2-3
142
Ü z e m i demokrácia Skandináviában
2"3
155
2-3
182
l
120
4
113
döntések e l ő k é s z í t é s e
1
118
Hevesi Gyula: Tanulmányok
4
113
Horváth György - T o r m a István: A vállalati s z e r v e z e t t s é g tartalékainak f e l t á r á s a Kadet Károly " Nagy Ottó: Iparvállalati lieruházások
1
124
4
118
N e m e s Ferenc: É r d e k e l t s é g " Magatartás - Tartalékok
2-3
175
Szovjet ipargazdasági folyóirat, az EKO L975"ös évfolyama
2-3
177
1
127
2-3
182
4
121
1
129
2-3
189
4
124
SZAKIRODALOM Angol ipargazdaság folyóirat (Journal of Industrial Economics) 1975. é v i évfolyama Bánsági Pál - Szabó Béla - Rácz D e z s ő : Gazdasági növekedés é s a fejlődés intenziv periódusa A fejlett g a z d a s á g határán (Tanulmányok) dr. Fülöp Sándor: Vállalati é r t é k e s í t é s i é s árpolitikai
finanszírozása
Uj könyvek
A tanulmányok rövid o r o s z é s angol nyelvű tartalmi kivonata
AHüYAR ИЗСУ-Л;; OS AMADÉM* fcOií 1 v ÍÁKA,
