Intézményünk minőségpolitikája a helyi pedagógia programmal egységes

A H A TV A NI

5.Sz. ÁLTALÁNOS ISKOLA

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

2011.

IM IP 2011.

Az i s k o l a j ö v ő k é p e , k ü l d e t é s n y i l a t k o z a t a Legfőbb szakmai – emberi – célunk tanulóinknak biztonságot, szeretetet, tudást adni. Erősíteni és motiválni fogékonyságukat a tanulásra. A siker megéreztetése egyéni életpályájuk konstruktív vezetéséhez. Jó példát, mintát adni gyermekeinknek – tanulóinknak – arra a kihívásra válaszolva; hogy megértsék a változások szükségességét a kultúrált viselkedés fontosságát a jól képzettség elengedhetetlenségét a konstruktív gondolkodást és életvezetést egymás munkájának segítését, elismerését

Az 5 . S z . Á l t a l á n o s I s k o l a m i n ő s é g p o l i t i k á j a Intézményünk minőségpolitikája a helyi pedagógia programmal egységes képet alkot.

M i nős é gpo l i t i k ai nyi l at k oz at Minden gyermek szeressen iskolába járni!! Olyan iskola kívánunk lenni ahol minden tanuló fogékony az új ismeretekre. Nevelő – oktató tevékenységünk során figyelembe vesszük a tanuló képességeit, eszerint ütemezzük haladását. Intézményünk a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását alapfeladatának tekinti. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tanári tevékenységre nagy súlyt fektetünk. Segítjük a beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő tanulókat .

-2-

IM IP 2011.

Tanulóink biztonságot, törődést, szeretetet, odafigyelést, elfogadást érzékeljenek az iskolában. A napközi az egymásra figyelést, a folyamatos öntevékenységet, a kulturális tevékenységet – s az arra való igényességet – erősítse tanulóinkban. Kiemelt szerepet töltsön be a „mindenkit valamely sikerhez juttatás” elve. A gyermekvédelem fontossága hassa át mindennapos nevelő munkánkat. Az iskolában folyó munka folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése kiemelkedő szerepet játsszon az intézményi működés valamennyi területén. A Diákönkormányzat által irányított iskolai életterek új funkció és feladat szerinti működtetése az iskolán kívüli tevékenységek – kulturális, sport s egyéb – segítése, pártolása. Felső tagozatban – különösen 7-8 évfolyamon – a pályapedagógiai és orientációs tevékenységünk segítse a továbbtanulást, pályaválasztást Partnereink megelégedésére változni, erősségeinket megtartani, gyengeségeinken javítani! Minden tanuló érezze a szabadságot a véleményezés és az érzelmek kifejezése terén, s ehhez teremtsük meg az ezzel való élni tudás színtereit. Mindezt a magunk erejében bízva, optimális munkateljesítménnyel, teljes elkötelezettséggel, a „Mi tudat” beépülésével pedagógiai filozófiánkba.

S z e r ve z e t i c é l j a i n k Az iskola egységes küldetéssel és minőségpolitikával rendelkezzen, amelyekben világosan meghatározottak az intézmény céljai és a minőséggel kapcsolatos elképzelései, és ezek összhangba kerülnek az érdekelt felek megismert igényeivel. Váljanak egyértelművé az egyes intézményi folyamatok céljai, ezek összhangba kerülnek az iskola közös céljaival és minőségpolitikájával. Az egyes intézményi folyamatok megvalósulása – megfelelő működése érdekében szükséges lépések átgondolásával a célok megbízhatóbban, nagyobb

-3-

IM IP 2011.

hatékonysággal valósuljanak meg. A közös célmeghatározás, a team-munka váljon rendszeressé, a hétköznapokba történő beépítése által olyan nevelőtestület alakuljon ki, mely egységes nevelési-oktatási elvekkel és szemlélettel, közös értékrenddel és magas fokú módszertani felkészültséggel rendelkezik, és napi működését is ennek szellemében végzi, pedagógiai autonómiája megtartása mellett. A világos célmeghatározásokon keresztül legyenek azonosíthatók az iskola eredményességét jelző mutatók és legyen igazolható a működés eredményessége. A tanulók előrehaladásának nyomon követésével érjük el, hogy az intézmény nevelési-oktatási munkájának eredményességét jelző információk elemzésének eredményei beépüljenek a működésébe, és javuljanak a folyamatok. A partnerektől érkező elvárásokat és azok változásait időben érzékeljük és ezekre gyorsan és hatékonyan reagáljunk. Intézményünk minden munkatársa váljon képessé a folyamatos fejlesztés (PDCA-SDCA) ciklusának rendszeres, az iskolai működés minden területére kiterjedő alkalmazására, fejlessze folyamatosan tevékenységét, és ezzel járuljon hozzá az iskola jobbításához. Váljanak világossá a munkatársak felelősségi és hatáskörei. A intézményi feltételek tervezett és rendszeres ellenőrzésével, értékelésével és a felfedett veszélyek megszüntetésével váljon az iskola működése biztonságossá és egészségessé. Az erőforrások kihasználása váljon mérhetővé és legyen igazolható az intézmény hatékonysága. A közösen elfogadott, a partnerek elvárásain alapuló értékrend és a rendszeres partneri értékelések alapján váljon objektívvé a pedagógiai munka elismerése és ennek jutalmazása is, növekedjen a munkatársak elégedettsége.

-4-

IM IP 2011.

T ö r vén yi hát t é r A többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról 40. § (10.) szerint a közoktatási intézmény a feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. Mindezt a rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni. A fent meghatározott törvény, a 3/2002-es OM rendelet, valamint a Hatvan város Minőségirányítási programja az Óhatvani Óvoda és Általános Iskolára vonatkozó részek figyelembe vételével készítettük el intézményi minőségirányítási programunkat.

A minőségbiztosítás Nem csak az oktatásban, hanem minden emberi munkában, teljesítményben is szükség van visszajelzésre, megerősítésre és/vagy hibajelzésre. Tudnunk kell, mit hogyan csinálunk, mit kell megőriznünk, min kell változtatnunk, hogyan haladjunk tovább. Az ember saját teljesítményének pontos ismerete jelenti a tájékozódási pontokat, a fogódzókat s egyben a motiváló tényezőket is a jobb eredmény elérésére, a sikerélmény megszerzésére. Mind az egyén, mind az iskola vonatkozásában létfontosságúak azok a tényezők, illetve folyamatok, amelyek a teljesítményről tájékoztatnak, visszajelzést adnak. Eredményesnek általában olyan oktatási folyamatot neveznek, melynek során a folyamat résztvevői megfelelnek az előre megadott elvárásoknak. A színvonal mindig egy adott rendszer – pl. a felsőoktatás, a munkaerőpiac – elvárásainak történő megfelelést jelöl.

-5-

IM IP 2011.

A hatékonyság már viszonylag modern elvárás, amely a tömegoktatás kiépülése nyomán jelentkező fenntartói és intézményvezetői dilemmát érzékelteti: arányban áll-e a működésre fordított anyagi és szellemi erőforrás az eredményekkel?

M i a mi nős é g ? A minőség elsősorban a felhasználók igényeinek megismerését és kielégítését szolgáló belső kezdeményezés nyomán jön létre.

Minőségnek nevezzük

azokat a jellemzőket, amelyek a nevelést és oktatást alkalmassá teszik az intézményhasználók kifejezett és rejtett igényeinek minél teljesebb kielégítésére. A minőség tulajdonképpen a célnak való megfelelés. A minőségszemlélet az értékeléssel együtt alakul ki. Az értékelési folyamat működése segít a minőség kialakításában, ellenőrzésében, megőrzésében és továbbfejlesztésében, s mindeközben informál, támogatja az elkötelezettség kialakulását, motivál, megerősít, korrekcióra ösztönöz, szelektál, innovációra sarkall.

M i nős é gi r án yí t ás i h ag yo má n ya i nk A Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztési program II. intézményi modell megvalósítása (2000-2002) Teljeskörű minőségirányítás (2000-től folyamatosan) Ebből következik, hogy a partnerazonosítás, az elégedettségvizsgálat, az igényfelmérés és az intézményi marketing beépült a mindennapos tevékenységbe, s célunk, hogy a minőségirányítás a 2011./2012. tanévben ismét rendkívül nagy szerepet kapjon iskolánkban.

-6-

IM IP 2011.

Az újra önálló iskola első minőségirányítási feladatai:  Swot elemzés A módszer célja feltárni az intézményen belüli erősségeit, amelyek nem kellően vagy nem kielégítően fejlődtek a belső és/vagy a külső partnerek szerint. Számba veszi az intézmény lehetőségeit és buktatóit, illetve ezek összefüggéseit. Rendezi az intézményről rendelkezésre álló információkat.  Szervezeti kultúra fejlesztése  A partnerkapcsolatok irányítása A partnerkapcsolatok irányításának célja Mutassa be az intézmény szabályozásait a partnerek igényeinek, elégedettségének megismerésére, a közvetlen és közvetett partnerekkel való kommunikációra. Külön szabályozzuk a partneri igény- és elégedettségmérés folyamatát és annak elemzését. A partnerek igényeinek és elégedettségének mérése. A partnerek igényei és elégedettsége mérésének célja: az igények megismerésével közös értékrend alakuljon ki az intézmény és partnerei között a hatékony együttműködés érdekében.

-7-

IM IP 2011.

A F ennta rtói minőségpolitika Hatvan Város Önkormányzata közoktatási feladatellátási rendszere műkötetésében minőség alatt azt érti, hogy ezirányú közszolgáltatásának biztosítása valamennyi intézményhasználó, a város és a kistérség fejlődését elősegítve megfelel a jogszabályi előírásoknak és a helyi önkormányzati képviselő-testületi döntéseknek. Az önkormányzati minőségirányítási program lehetőséget jelent a közoktatási intézményhálózat folyamatos fejlesztésére, így a helyi közösség és a partnerek elvárásai hatékonyabban teljesíthetők, a különböző szinteken hozott döntések megalapozottabbak és kiszámíthatóbbak lehetnek. Jövőkép, küldetésnyilatkozat Hatvan megőrzi iskolaváros jellegét. Az önkormányzat feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervében meghatározottak szerint biztosítja a közszolgáltatást. A közoktatási ellátásban részt vevő valamennyi gyermek és tanuló megkapja az intézményes támogatást, hogy adottságainak megfelelően fejlődjön személyisége, képességei kibontakozhassanak. Fenntartói minőségirányítási alapértékek Gyermekközpontúság: a fenntartó az irányítási és az intézményi munkában egyaránt a gyermekek és a fiatalok jogainak tiszteletben tartását, életkori sajátosságainak megfelelő nevelési, oktatási tevékenység és feltételek biztosítását tartja kiemelten fontosnak. Partnerközpontúság: A hivatali és az intézményi ügyintézés során a legjobb tudásunk szerint intézzük a gyermekekkel/tanulókkal és a szülőkkel kapcsolatos teendőinket. Partnereinkkel rendszeres kapcsolatot tartunk. Az intézményvezetők számára havi rendszerességgel vezetői értekezletet hívunk össze. Az intézményeket érintő kérdésekben egyeztető tárgyalásokat tartunk. Az intézményvezetők tanév végi beszámolóikban adnak számot az intézményben végzett munkáról. A helyi médiában rendszeres tájékoztatást biztosítunk. Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek felemelésére, integrálására. Ennek megvalósítása érdekében fenn

-8-

IM IP 2011.

tartói és intézményi esélyegyenlőségi tervet készítünk. Az iskolákban ösztönözzük a különböző tanítási módszerek elterjesztését, a felzárkóztatást és a tehetséggondozást. Törvényesség: A fenntartói, irányítói munkában a jogszabályi előírások betartásával és betartatásával végezzük munkánkat, ezt az intézményekben is elvárjuk. Eredményesség, hatékonyság: Az intézmények felkészítenek a továbbtanulásra, a munkavállalói létre, az élethosszig tartó tanulásra. A sajátos nevelési igényű tanulókat az egyénileg sikeres életút vezetésére készítik fel. A fenntartó minőségpolitikájában a közoktatási intézményrendszerrel kapcsolatos jövőkép általános és irányokat megfogalmazó stratégiai céljai az elvárásokat jelenítik meg és egyben jelzik a fejlesztési irányokat is.

A z i s k ol á r a vo nat k oz ó el vá r ás o k , mi nős égi c él ok Kiemelt elvárások:  a szervezeti kultúra fejlesztése ; arculat, szokások, módszerek, érzelmi eszköztár, vezetési stílus,  az intézményi alapdokumentumok, szabályzatok elkészítése,  a meglévő intézményi helyiségrendszer kihasználtságának felülvizsgálata,  a kiemelt nevelési, pedagógiai célok megvalósítása,  a humán erőforrás jobb kihasználása a feladatellátás szakmai elvárásainak érdekében,  a pedagógus étékelési rendszer, az önértékelési rendszer működtetése,  a különböző szociokulturális hátérrel rendelkező gyerekek, tanulók értékrendjének alakítása, képességfejlesztése,  sokféle nyitottság biztosítása, az interkulturális különbségek kezelése.

-9-

IM IP 2011.

Az e ll enő rzés, érték elés ren dj e A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 102.§ának d) pontja az általános ellenőrzés, 104. §-a (1) - (3) bekezdése a törvényességi ellenőrzés, 107. §-a a szakmai ellenőrzés és az ellenőrzési folyamat feltételrendszerét, működtetését határozza meg. A törvény 102. §-ának g) pontja valamint 104. §-ának (4)- (5) pontja az értékelést tartalmazza. A törvényességi ellenőrzés célja: Ellenőrizni a házirend, valamint - a kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat kivételével – más belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartását, a szabályzatban foglaltak jogszerűségét, a működés és döntéshozatal jogszerűségét. A szakmai, pedagógiai ellenőrzés célja: A szakmai munka megfelelése a nevelési, pedagógiai programban leírtaknak, a szakmai munka eredményességének ellenőrzése. A szakmai ellenőrzésben az vehet részt, aki az Országos szakértői névjegyzékben szerepel. A pénzügyi ellenőrzés célja: A pénzügyi dokumentáció jogszerűsége, hatályossága, a gazdálkodási szabályzatok és a költségvetési rendelet betartásának vizsgálata. A partnerközpontú működés ellenőrzésének célja: A partneri igény elégedettségi vizsgálata. Az ellenőrzés szabályozása: Az ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal az ellenőrzés vezetőjének egyeztetni kell a közoktatási intézmény vezetőjével és azzal, aki az ellenőrzést kezdeményezte (fenntartó). Egyes ellenőrzések vonatkozásában, ha az ellenőrzés eredményességét veszélyezteti, az előzetes egyeztetést nem kell megtartani.

- 10 -

IM IP 2011.

Az előzetes egyeztetéskor közölni kell az ellenőrzés időtartamát, formáját, módszereit, az ellenőrzés időpontját és az érdekeltek véleménynyilvánítási lehetőségeit az ellenőrzés megállapításairól. Az ellenőrzésről írásbeli összegzés, jelentés készül, melyet a fenntartó és az érintett intézmény vezetője kap meg. A szakmai ellenőrzések megállapításait a személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályok megtartásával lehet csak nyilvánosságra hozni. A törvényességi ellenőrzés eredményeképpen a fenntartó felhívja a közoktatási intézmény vezetőjét a jogszabály sértő döntés orvoslására. Ha a felhívás nem vezet eredményre, a jogszabálysértő döntést megsemmisíti, és az intézmény vezetőjét új döntés, illetve az elmulasztott intézkedés meghozatalára utasítja. Ha a jogszabálysértő döntés meghozatala óta több mint egy év eltelt, vagy a döntést abíróság már felülvizsgálta, vagy ha a döntés jóhiszeműen szerzett jogokat sért, a döntést nem lehet megsemmisíteni. Ezekben az esetekben csak tájékoztatja az intézményvezetőt a megállapításokról, a helyes eljárásról. Az ellenőrzések során tapasztalt esetleges hiányosságok, hibák megszüntetése, korrigálása érdekében intézkedési tervet köteles készíteni az intézményvezető. Ehhez figyelembe kell vennie a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26) Korm. rendelet előírásait is. A hiányosságok megszüntetése után a fenntartó utóellenőrzés keretében győződik meg a javítás eredményességéről. A szakmai mérések csak szakképzett szakemberekkel, hiteles mérőeszközökkel történhetnek. A mérés megkezdése előtt az érintett szakembereket (pedagógusokat) tájékoztatni kell. A mérés eredményeinek elemzését szóbeli szakértői tájékoztató segítségével tudomásukra kell hozni. A fenntartó igényli a mérésre vonatkozó már meglévő eredményeket, lehetőség esetén az azokkal történő összehasonlítást. (országos, más településen mért adatok). A fenntartói mérés eredményeiről az érintett szakembereken kívül az intézményvezetők és a fenntartó Kulturális és Oktatási Bizottsága, valamint igény esetén a Képviselő-testület részletes tájékoztatást kap. A mérési eredmény az intézmény szakmai munkájának értékelésébe beépítésre kerül. - 11 -

IM IP 2011.

Hel yzet elemz és A f el a dat - el l á t ás i he l y t ár s a da l m i - gaz d as ág i k ör n yez et én ek be mut atás a Az intézmény működési és gazdasági területének társadalmi helyzete Hatvan az Észak-magyarországi régióban, Heves megye nyugati kapujában, négy megye - Nógrád, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves – az Alföld és a Nyugat - Mátra találkozásánál, Budapesttől 58 km-re fekszik. Vasúti és közlekedési csomópont. Megközelíthető az M3-as autópályán, a 3-as, 21-es és a 32-es főközlekedési utakon is. Állandó lakóinak száma 22 274 fő volt. Területe 6 617 hektár. Településszerkezetét tekintve két városrészből áll: a már történelmi idők óta létező Óhatvanból és az 1800-as évek második felében keletkezett Újhatvanból. A két városrészt a Zagyva folyó és a vasúti vonalak választják ketté.

D e mo g r áf i a i mut at ók a l a k u l ás a a t e l e pül é s en és az i nt éz m én yb en Demográfiai adatok a településen Lakónépesség száma

22 121

Állandó népesség száma

22 274

Állandó népességből a 0-5 évesek száma

1 197

Állandó népességből a 6-14 évesek száma

1 982

Állandó népességből a 15-18 évesek száma

1 045

Állandó népességszám változása 1990-2010 (- / +)

-2 603

A népességszám változása az elmúlt 5 évben közel 10,5%-os csökkenést jelent. Az állandó népességszám változását azonban befolyásolja, hogy korábban Hatvan településrészét képező Kerekharaszt 2006. október 1-jétől önálló község lett, leválásakor 1 012 fővel csökkent a város lakóinak száma. Mindezt figyelembe véve – amennyiben valamennyi adatból ezt a számot kivennénk - az állandó né - 12 -

IM IP 2011.

pességszám változásnál a mutatószám -1 591, ami kb. 6,6% -os csökkenés. Az állandó népesség közel 20%-a, 4 224 fő, 0-18 éves. Ezek a statisztikai adatok a Magyarországra jellemző lassú, folyamatos népességcsökkentést jelzik. (Az utolsó öt év különbségeinek átlaga 165.)

Bevándorlás: Közeli településekről Közeli városból Távolabbi településekről Távolabbi városokból Megyeszékhelyről Budapestről Külföldről

3 2 2 2 1 2 1

Közeli településekre Közeli városba Távolabbi településekre Távolabbi városokba Megyeszékhelyre Budapestre Külföldre

2 2 1 2 1 3 2

Elvándorlás:

(1 = Egyáltalán nem jellemző … 5 = Nagyon nagy mértékben jellemző)

Hatvan

földrajzi

elhelyezkedése

meghatározó

a

bevándorlás,

elvándorlás

vizsgálatánál. Az autópálya és az autóutak jó közlekedési lehetőséget jelentenek a fővárosba történő mindennapos „bejárásra” – elvándorlás nélkül -. A város ipari parkjának nagy vállalatai (Bosch, Leoni, Johnson Electric stb.) pedig a fővárosból, közeli városokból „eljárókat” vonzzák – letelepedés nélkül -. (Forrás: Hatvan város közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve)

Demográfiai adatok a település intézményeiben A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók, középfokú oktatási intézménybe járók száma Hatvan városban a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya a legfrissebb adatok alapján 746 HH / 211HHH. Ez az arány ~ 28%. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben való

- 13 -

IM IP 2011.

jogosultságról szóló határozat másolati példányai a városi közoktatási intézmények részére is 2009. február 25-ig megküldésre kerülnek. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek mindegyike rendelkezik a szülő által aláírt nyilatkozattal, amelynek eredeti példánya a Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Osztályán található. Az önkormányzati fenntartású intézményekbe összesen 313 tanuló jár be, ami egy kisebb iskolai létszámnak is megfelel. Mintegy 40%-uk Kerekharasztról érkezik, a többiek a városkörnyékről, Hatvan kistérségéből. A Lesznai Anna Egységes Gyógypedagógiai, Módszertani Pedagógiai Szakszolgáltató Intézmény általános iskolásai közül 63 a bejáró (60%).

Gyereklétszám változása az 5.Sz. Általános Iskolában Ellátott közoktatási feladatok* 2005/2006. tanév

2006/2007. tanév

2007/2008. tanév

2008/2009. tanév

2009/2010. tanév

Ellátott gyerekek/tanulók száma

Általános iskola 1-4.

174

178

172

173

148

Általános iskola 5-8. összesen Gyógypedagógiai oktatás Napközi/tanszoba HH/HHH SNI

264 438

226 404

204 376

195 368

191 339

I: Sz: 0 144/30 110/46 17 (10+7)

I: Sz: 0 130/28 108/36 12

I: -

Sz: 0 203/ 139/0 47

I: -

Sz: 0 212/ 99/0

- 14 -

I: -

Sz: 0 195/ 102/4

IM IP 2011. Ellátott közoktatási feladatok* 2010/2011. tanév

Ellátott gyerekek/tanulók száma

Általános iskola 1-4. Általános iskola 5-8. összesen Gyógypedagógiai oktatás Napközi/tanszoba HH/HHH SNI

148 190 338 I: Sz: 0 118/19 109/32 12

Szociokultúrális háttér: a lakosság munkanélküliségi mutatói szociális ellátásban részesülők megoszlása, az SNI, a Hátrányos Helyzetű és Halmozottan Hátrányos Helyzetű gyermekek aránya az iskolában a települési átlaghoz viszonyítva

Szociális helyzet a településen Munkanélküliek száma a településen Ebből tartósan munkanélküli Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt? Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt?

Összesen 683 101 213 213 799

A nyilvántartott 683 fő álláskereső a hatvani munkavállalási korú népesség 4,4 %-át jelenti, az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya 0,7%. Ez a település környezeti elhelyezkedéséből és a város 1998-ban megnyitott, ma már több, mint 5 000 dolgozót foglalkoztató ipari parkjának is köszönhető. A munkanélküliség elsősorban az alacsony iskolai végzettségűeket és a 40 év feletti lakosságot veszélyezteti. Megállapítható, hogy a nők aránya a magasabb.

- 15 -

IM IP 2011.

Az SNI-s tanulók felülvizsgálata folyamatos. Jelentős részük – az eddigi visszajelzéseket figyelembe véve – a vonatkozó jogszabály változása miatt törlésre került a rendszerből. Az SNI-s képzés fenntartói nyilvántartása alapján a 2007/2008-as tanévhez képest 46 tanulóval lett kevesebb az integráltan oktatottak száma csökkent a 2011/2012-es tanév kezdetére az általános iskolák és az óvodák vonatkozásában. Az 5.Sz. Tagiskolában évről-évre csökken a Sajátos nevelési igényű tanulók száma, viszont erősen növekszik a Hátrányos Helyzetű és a Halmozottan Hátrányos Helyzetű tanulók száma. A városi átlaghoz képes intézményünkben a HHH tanulók számának feltártsága szinte 100%-os!! Minden tanévben felmérjük a Hátrányos helyzetű és a Halmozottan Hátrányos Helyzetű tanulókat, részben a tankönyv-támogatás, a kedvezményes étkezés, a közoktatási statisztikai adatnyilvántartás biztosítása érdekében. A 2009. évi adatok szerint a városban ellátott tanulók száma 5201 fő, ebből Hátrányos Helyzetű 746 fő – ebből Tagiskolánkban 110 fő, ami azt jelenti, hogy 14,7% a mi Tagiskolánk tanulója!!! (ez természetesen nem a valós városi adat, hiszen nagyon valószínű, hogy a feltártság még nem 100%-os városi szinten, s az itt tanuló gyermekek egy része bejáró tanuló! ) Az ellátott 5201 tanulóból 211 aki Halmozottan Hátrányos Helyzetű – ebből Tagiskolánkban 46 fő, ami az jelenti, hogy 22%-a jár az 5.Sz. Tagiskolába! (ebből 4 fő bejáró tanuló) Ennek magyarázata, hogy miután intézményünkben a Gyermekvédelmi munka évek óta folyamatosan kiemelt terület – befogadó iskola lévén – s ezért a törvény által előírt időponttól – 2007. január – folyamatos a szülők tájékoztatása, mint prevenciós feladat, és az együttműködés a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodájával!

- 16 -

IM IP 2011.

Az i nt éz mé n y be mut at ás a Az 5. Sz. Tagiskola – mint önálló intézmény -1979-ben, a gyermekek évében nyitotta meg kapuit tanulói előtt. 2007. július 1-jétől az Óhatvani Óvoda és Általános Iskola 5.Sz. Tagiskolájaként folytatta közoktatási tevékenységét, kiegészítve a Közoktatási Típusú Sportiskolai orientációval a 2008/2009. tanévtől. 2011. július 1-jétől ismét önálló iskola! A város legnagyobb lakótelepének közepén áll a befogadó iskolaként működő intézmény, ahova nemcsak a sportolni vágyó gyermekeket, de a vidékieket és a testi fogyatékkal élőket is nagy szeretettel várjuk!

Alapelvünk: Pedagógiai Programunk kiemelt alapelve minden tanuló szeressen iskolába járni, ennek feltétele a jó szakmai felkészültség, módszertani kultúra, tolerancia, nyitottság gyermekszeretet részünkről, kölcsönös bizalom szülő és iskola között.

É rtékr end ünk Értékesek azok a tevékenységek, amelyek erősítik az intézményünk iránti bizalmat partnereinkben. Értékesnek tekintjük a szaktudást, azaz azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyeket tanulással kellett elsajátítani, s amelyek felhasználása emeli az adott munka, tevékenység minőségét. Értékesnek tekintjük, azt a munkavégzési módot, a partnereinkhez való olyan hozzáállást, kapcsolatteremtést, amely bizalmat és elégedettséget ébreszt úgy, hogy folyamatosan bíznak bennünk. Értékesnek tekintjük, azt ha valaki képes átadni tudását és ezt meg is teszi, annak érdekében, hogy mások is hasznosíthassák. Értékesnek tekintjük azokat a készségeket, amelyek elősegítik partnereink elégedettségét. Értékesnek tekintjük azt, ha valaki csapatember, azaz elvégzi azokat a feladatokat is, amelyek elvégzéséből nincs közvetlen haszna, de amelyek szükségesek a szervezet működéséhez, vagy fejlődéséhez. - 17 -

IM IP 2011.

Értékesnek tekintjük az adott problémához, feladathoz való hozzáállást, az eltökéltséget és elkötelezettséget arra, hogy az adott feladatot a lehető legjobban végezzük el. Jellemző beiskolázási körzete, tanulóinak összetétele – mely alapvetően meghatározza partnerei igény kielégítését és oktatásszolgáltatásának szervezését – a lakótelepen élő, a makrogazdaság kihívásait nehezen viselő családok, valamint az óvárosi hatvani családok gyermekei. Befogadó iskola lévén az elmúlt években egyre több vidéki gyermeket hoznak az iskolába. Az intézmény hagyományos 8 évfolyammal működő általános iskola, közoktatási típusú sportiskolai osztállyal. Nagy közösségformáló erő és egyben az iskola arculatát döntően meghatározó a színvonalas sportélet, a Sulinet által támogatott – eurocompatibilis – számítástechnika, valamint szabadidős programokat szervező napközi és a diákönkormányzat. A pedagógiai munka során számolni kell azzal a ténnyel, hogy tanulók közül nagyszámú a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű. Ehhez igazítottak – az esélyek optimalizált biztosítása érdekében – az oktatási és nevelési programok.

Az intézményi feladatellátás jogi és szervezeti keretei Feladatellátási hely neve

5.Sz. Általános Iskola

Feladatellátási hely címe

3000 Hatvan, Szabadság út 13.

Fenntartó neve

Hatvan Város Önkormányzata

Fenntartó címe

3000 Hatvan Kossuth tér 2.

Alapítás éve

1979.

Székhelye

3000 Hatvan Szabadság u. 13. Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv

Gazdálkodási jogköre

- 18 -

IM IP 2011.

A nevelési programban általánosan megfogalmazott legfőbb cél: „Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek !"  A kompetencia alapú oktatás elterjedésének támogatása.  A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerű megoldások és együttműködések kialakítása.  A halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók "szegregációjának" (nincs hivatalosan!) csökkentése, esélyegyenlőségük megteremtése a közoktatásban.  Az eltérő oktatási igényű csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása, az interkultúrális oktatás.

A f e l a d a t e l l á t á s i h e l y t e v é k e n ys é g e

Az 5.Sz. Általános Iskola a pedagógiai programban megfogalmazott prioritásai, vállalt feladatai a következők:  „befogadó” iskola  felmenő rendszerben közoktatási típusú sportiskola-orientációjú Az iskola cél- és feladatrendszerét vállalt szerepünkhöz igazítottuk: „…az iskolának úgy kell… általánossá válnia, hogy minden értelmileg ép gyereket el tudjon juttatni a követelmények szerinti szintig (ismeretanyagban, készségekben, képességekben), mely szintről képessé válik tanulmányai folytatására, s alkalmas lesz életének konstruktív vezetésére.” (Nevelési program) Az iskola feladatait a célok elérése érdekében tervezzük! A tervezés lényege és értelme – valamennyi ránk vonatkozó szabályozó figyelembevételével – a napi működés célnak megfelelő biztosítása. A célnak való megfelelés pedig nem más, mint a minőség! A Comenius 2000. Közoktatási és Minőségfejlesztési program II. Intézményi modell építése során felmértük gyengeségeinket, erősségeinket, lehetőségeinket, veszélyeinket, mely további működésünk javításának alapja. - 19 -

IM IP 2011.

Nevelőtestületünk A nevelőtestület egy munkastílusban összeszokott, szakmáját értő, szakmailag meghatározó munkacsoport. Az iskola épületének legfőbb jegyei: A tantermek mérete: 51m2-54m2, a folyosók, lépcsők azonban szűkek, keskenyek. A tanulók sportolási, mozgási lehetőségét szolgálja óriási udvarunk ahol a műfüves pálya várja az ifjú focistákat az egész városból sőt a területi bajnokságokat is itt rendezik, és tornatermünk + öltözők, vizesblokk, szertárak. Eszköz, felszereltség Viszonylag jól felszerelt, önálló könyvtár audio és video tárral. Szertárak: biológia-földrajz, technika, rajz, fizika-matematika, kémia, alsó tagozatos és sport. A két számítástechnikai terem biztosítja –Multimédiás Linux - Unix szerverrel működő hálózati rendszer, valamint a 24 órás Internet hozzáférés – a számítástechnikai ismeretek EU szinten történő elsajátítását. Mail szerver, Web szerver. Önálló Webpage készült iskolánkról, melynek címe: http://www.otossuli.sulinet.hu Az információ naprakész áramlása érdekében a tanári helységben és a könyvtárban is működnek számítógépek. A tanügyigazgatási nyilvántartások és jelentések külön adminisztratív feladatokat ellátó számítógépeken készülnek. Sport-udvarunkban 2007 óta műfüves pálya várja a tanulókat a város minden közoktatási intézményéből, valamint ping-pong asztalok, kosárlabda-pálya s egyéb mozgásigényt kielégítő eszköz várja a napközis és tanulószobás gyermekeket délutánonként! Az intézmény tornacsarnoka folyamatos felújításra szorul, de felszereltsége egyre jobb. Az iskola hagyományrendszere Hagyományok közt számon tartott, nagy nyilvánossággal megrendezett Tanévnyitó, Tanévzáró és Ballagási ünnepélyek, a Tehetséges diákok találkozója, a Farsangi karnevál, a Tanár-diák mérkőzések, a Karácsonyi műsor, a Gyermek

- 20 -

IM IP 2011. nap, Őszi-tavaszi iskolai kirándulás, Nyílt napok, Fogadó óra, Szülői értekezletek, Sportnapok, Nyári táborozások, stb. Az “ÖTÖS-DIÁK” címet 1991-ben alapította a Diákönkormányzat, amelyet minden évben annak a tanulónak ítél oda, aki kiemelkedő tanulmányi teljesítményével és példamutató magatartásával és a közösségért végzett munkájával érdemli ki. A cím oklevéllel és pénzjutalommal jár. A "Jó tanuló, jó sportoló" címet 2005. óta kaphatja meg a kiemelkedő eredményekkel és jó tanulási eredménnyel rendelkező 7-8. évfolyamos diákunk. Az iskola megnyitása (1979) óta jelentős szerep jut a sportnak. Ezen belül is a fiú-lány labdarúgás, kézilabda, atlétika, úszásoktatás a fő profilunk. 2008/2009. tanévtől beindítottuk a Közoktatási típusú sportiskolai képzést, s elindult az 1.s (sport) osztály, melyet már nagyon vártak a sportolni vágyó tanulók!! A szülői és gyermeki elégedettségmérés alapján büszkén mondhatjuk; szeretnek a sportosztályba járni, elégedettek a képzéssel!! Nevelési rendszerünk alapelvei között kiemelt szerep jut a gyermekszereteten alapuló és gyermeki jogokat tiszteletben tartó gyermekközpontú pedagógia, melyet az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő bánásmód és felelősség jellemez. Oldott, humánus hangulat megteremtése iskolánkban, melyben diák, szülő, pedagógus együtt, egymással, alkotó módon tud együttműködni. Fejlesztési területek:  kulcskompetenciák fejlesztése  művelődéshez való igény kielégítése  demokratikus értékek mellett elkötelezett „ember” nevelése  esélyteremtés, az esélyegyelőségek csökkentése  hátránykompenzáció, integráció”

Célként fogalmazzuk meg a tanulók képességeinek kibontakoztatását, te- 21 -

IM IP 2011. hetséggondozást, hátrányok csökkentését az egyenlő lehetőségek biztosításával, a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének olyan irányú fejlesztését, amely fizikailag és szellemileg egészséges, a társadalmi és természeti környezetükkel harmóniában élő felnőtté válásukat segíti. A tanulókkal és a pedagógus közösséggel szemben megfogalmazott igényeket, elvárásokat az iskola minőségügyi és pedagógiai dokumentumaiban rögzítettük. A tanulókra legyen jellemző:  A kulcskompetenciák többségének birtoklása  Önkéntes normakövetelés  Önismereten alapuló önálló véleményalkotás  Kölcsönös tisztelet  Együttműködés a többi diákkal és a tanárokkal  Tolerancia, a kirekesztés elutasítása A nevelőtestület legyen:  Munkastílusban összeszokott, szakmáját értő, a realitásokhoz igazodó, a mindig legésszerűbb megoldást kereső közösség  Fontos szellemi, innovációs központ (pl .folyamatos pályázatfigyelő csoport, minőségbiztosítási, minőségirányítási támogató szervezet, esélyegyenlőségi munkacsoport, stb.). A felmenő rendszerben bevezetésre tervezett közoktatási típusú sportiskolaorientációjú profil érdekében különösen nagy hangsúlyt kap az iskola életében az egészség és az élet értékelésére, a megfelelő önismeretre és tűrőképességre, a nehézségek és problémák természetes megoldására és az egészséges életmódra nevelés. Ennek érdekében rendszeresen felmérjük a tanulók egészségi állapotát és gondoskodunk a fogyatékkal élő és hátrányos helyzetű gyermekek integrációjáról.

Az egészségnevelés területei: - 22 -

IM IP 2011.  személyiségfejlesztés  helyes táplálkozás  káros szenvedélye kelkerülése: alkohol, dohányzás, kábítószer  betegségek megelőzése, illetve felismerése,  testkultúra, személyi higiénia kialakítása  a helyes napirend megismerése  egészségügyi szűrések  a mozgás igényének kialakítása Az egészségnevelés feladatai:  szemléletformálás  helyes értékrend kialakítása  felvilágosító munka,  megelőzés  egészségünk védelme, megóvása. Egészségnevelési programunk megvalósítása érdekében együttműködő partnereink:  Iskolaorvos, iskolai védőnő tanulóink egészségi állapotának figyelemmel kísérése (szűrés, védőoltások), és rendszeres tisztaságvizsgálatok  Egészségnevelési prevenciós programok közös megvalósítása (káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése)  Családi életre való felkészítés, serdülőkori problémák – előadó meghívása  Iskolafogászat: rendszeres szűrés  Vöröskereszt

Hatvani

Egyesülete:

Elsősegélynyújtó

versen

tisztasági verseny, rajzpályázatokon való részvétel  Hatvani

Rendőrkapitányság:

Drogprevenciós

pedagógusoknak, tanulóknak egyaránt

programok

–

(előadó meghívása),

fiatalkori bűnözés – előadás, kerékpáros és KRESZ-vetélkedő –

- 23 -

IM IP 2011. fizikai állóképesség ügyesség fejlesztése, közlekedésbiztonságra nevelés.  Szivárvány Szociális Szolgálat: állandó kapcsolattartás – a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók megsegítése érdekében.

G ye r mek véd el em: A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és az eseti családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése, esetleges megoldása, illetve megfelelő segítség kérése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Kiemelt szerepe van az osztályfőnöknek, a napközis nevelőknek és a gyermekvédelmi felelős tanárnak. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására, segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tanár dolgozik. Alapvető feladata, hogy segítse a tanulókat és szüleiket szociális problémáinak megoldásában különös tekintettel az iskolai életet befolyásoló tényezőkre.

- 24 -

IM IP 2011.

Az IKT eszközök alkalmazására és a pedagógusok infokommunikációs eszközhasználatára, módszertani felkészültségére vonatkozó elemzés

ri felkész.)

Számítógép

Elavult

14/1/1

6/--/--

konfiguráció:

Kifutófélben lévő

19/4/1

9/1/0

Korszerű

-

18/1/2

33/2/3

Hordozható

Elavult

-

--

--

számítógép:

Kifutófélben lévő

-

--

--

Korszerű

-

1

9

Digitális zsúrk.

-

--

--

Szkenner

0/1/0

0/1/0

0/2/0

Digitális videok.

-

1

1

Digitális fényk.

0/0/1

1

1

Tintasugaras nyomtató

1

2

2

Lézernyomtató

1

1

1

Színes lézernyomtató

1

1

1

Aktív tábla

-

2

10

Web kamera

-

1

1

Projektor

1

3

3

Nyomtatók

- 25 -

6/--/--

2010/2011.

Darab

(diák/adminisztráció/taná

2009/20010.

ri felkész.)

Darab

(diák/adminisztráció/taná

ri felkész.)

2008/2009.

Típus/kategória

(diák/adminisztráció/taná

Eszköz neve

Darab

Az általános iskola hardver és szoftver feltételei

IM IP 2011.

A számítástechnikai eszközökkel felszerelt helyiségek

helyiség

helyiségek száma

gépek száma

2008.

2009.

2010.

2011.

2008

2009

2010

2011

tantárgyak oktatására is)

2

2

2

2

27

27

27

27

Multimédiás terem

1

1

3

11

6

6

10

18

Szertárak

5

5

5

5

1

1

2

2

Tanári szoba

1

1

1

1

1

1

2

3

Tanulás

1

1

1

1

6

6

8

8

Adm.

1

1

1

1

1

1

1

1

Irodák

2

2

2

2

2

2

2

2

egyéb

0

0

0

2

0

0

0

3

Számítástechnika szaktanterem (egyéb

Könyv -tár

Az intézményben a diákok az informatikai oktatásra használt teremben és a könyvtárban található számítógépeket használhatják. Az intézmény helyi számítógépes hálózattal rendelkezik, Linux hálózati operációs rendszert működtetve. A számítógépek 100 %-a kapcsolódik a hálózatra. Fájl, mail és web szervert működtetünk az iskolában. Az internetre a gépek 100%a csatlakozik (közháló Sulinet).

- 26 -

IM IP 2011.

A z i nt éz mé n yi s z ol g ál t at ás ok e r ed mén yes s ége Lemorzsolódás kockázatát jelző mutatók alakulása az intézményben Az előző tanévben 250

2

--

--

--

--

2005/2006

7

2

--

2

2

--

--

--

--

2006/2007

8

2

--

2

1

--

--

--

--

2007/2008

6

4

--

5

5

--

1

1

--

2008/2009.

5

1

1

8

5

2

2

2

--

2009/2010.

9

4

--

9

1

--

3

2

--

2010/2011.

11

3

--

11

2

--

5

4

--

belül

- 27 -

belül

2

összlétszámon

--

összlétszámon

3

belül 9

összlétszámon

2004/2005

Tanév

SNI gyerekek

tanulók aránya fő

HH / HHH-tanulok

fő

SNI gyerekek

fő

HH / HHH-tanulok

óránál többet hiányzó

SNI gyerekek

Magántanulók aránya

HH / HHH-tanulok

Évfolyamismétlők aránya

IM IP 2011.

A ve z e t é s s z e r e p e , f e l e l ő s s é g e , e l k ö t e l e z e t t s é g e a minőségfejl eszt ési programb an A vez e t és s z er epe, f el e l ő s s é ge a m i nős é gf ej l es z t és i p r o gr a m m űkö dtetés ébe n:  Az intézmény vezetősége elkészíti a minőségfejlesztési tervet.  A minőségfejlesztési programban meghatározott feladatok végrehajtásának biztosítására szervezetet hoz létre a tagintézményekben és működtet  Elkészíti, és rendszeresen felülvizsgálja az intézmény stratégiai terveit.  Biztosítja a működés feltételeit.  Lehetőséget biztosít a jogi követelmények megismerésére és biztosítja a jogszerű működését.  Megteremti az intézményi dokumentumok összhangját a változó jogszabályokkal.  Kapcsolatot tart fenn és koordinálja a partnerekkel az együttműködést.  Biztosítja az intézményben az alkalmazottak és a gyermekek jogainak gyakorolását.  Menedzseli az intézményt.  Személyes példamutatással segíti a rendszer megvalósulását.  Felügyeli a rendszer működését.  Az intézmény, mint szervezet munkája során kiszámítható, egymásra épülő, ellenőrizhető tevékenységek sora kell, hogy legyen.  Érvényesülnie kell a stratégiai tervezésnek.  Operatív terveket kell, hogy készítsünk.  Az elfogadott terveket mindenki számára hozzáférhetővé kell lenni. (Minőségirányítási rendszer vezetőségi átvizsgálása - Vezetői ellenőrzés Minőségirányítási eljárások 1.sz. melléklet)

- 28 -

T e r ve z é s S t r at é gi a i t er ve z és Az 5. Sz. Általános Iskola annak érdekében, hogy céljainak megfelelően működjön megtervezi stratégiáját. Meghatározza a hosszú távú stratégiai alapdokumentumok elkészítésének rendjét, tartalmát, egymáshoz való viszonyát. Az intézményben folyó nevelő-oktató munkát meghatározó stratégiai alapdokumentum az intézmény Pedagógiai programja. A Pedagógiai programban rögzített alapelvekre épül az iskola minőségpolitikája és az ehhez kapcsolódó minőségcélok rendszere. A stratégiai terveket az éves munkatervek bontják le operatív feladatokra. A stratégiai tervezés során tisztázni kell a következő tartalmakat: Hogyan biztosítja az intézmény a partnerek elvárásainak, és az intézményi működés értékelésének az összegyűjtését? Hogyan biztosítja a belső és a külső használóktól származó adatok összegyűjtését és elemzését a hosszú távú tervek, pedagógiai/nevelési programok előkészítése során? Hogyan alakítja, vizsgálja felül és aktualizálja küldetését, jövőképét az intézmény? Hogyan ismerteti és valósítja meg pedagógiai/nevelési programját és hoszszú távú terveit az intézmény?

Az i n t é z m é n y m i n ő s é g i r á n y í t á s i r e n d s z e r e

IM IP 2011.

M i nős é gi r án yí t ás i s z er vez et f el épí t és e és m űk ödt et és e A szervezet mindenkori felelős vezetője az igazgató. Működésének felelőse a minőségügyi vezető. A szervezet felépítése: Igazgató Minőségügyi megbízott

Igazgatóhelyettes

Munkaközösség vezetők

Állandó (első) minőségi kör

Nevelőtestület

Minőségi körök

Egyéb dolgozók

T á mo gat ó s z e r vez et

A minőség fejlesztése csak közösen valósítható meg, nem elkülönült egyének munkája, hanem a szervezet közös tevékenysége. A vezető legfontosabb feladata a munkatársak bevonása az intézmény közös kérdéseinek megválaszolásába, a problémák megoldásába. Ahhoz, hogy ez eredményes legyen, ki kell alakítani a szervezeten belül az ehhez szükséges újszerű munkamódszereket, a jól működő team-munkát. A team-munka alatt olyan szervezet- és személyiségfejlesztési lehetőséget értünk, amely abban az esetben, ha az iskola általánosan alkalmazott eszközévé válik, az együttdolgozás képességével és élményével, a konszenzusra törekvés légkörével ajándékozza meg a benne résztvevőket. Segítségével hatékonyabbá válik a munka, és az egyének tudásának összegződésével, közösen jobb megol- 30 -

IM IP 2011. dások születnek. Ezt fejezi ki az 1+1 kisebb, mint 2 elv, ami azt jelenti, hogy két ember külön-külön kisebb hatékonysággal képes dolgozni, mint ha együttműködnek. A közösen végzett munka során megadatik és természetessé válik az egymástól való tanulás. A szervezet – de az egyes személy is – jól felhasználható eszközt kap problémáinak és feladatainak megoldásához. A feladatok végrehajtása eredményesebb, hatékonyabb, ha azok, akik ezen munkálkodnak, magukénak érzik, amit csinálnak, elkötelezettek sikere érdekében. Mindenki nagyobb felelősséggel viseltet az olyan megoldások iránt, amelyek kidolgozásában részt vett. A team-munka ennek az elkötelezettségnek és közös felelősségvállalásnak az alapjait teremti meg, ezért ez a tevékenységi forma fontos motiválási lehetőséget ad a vezető kezébe. A team-munka arra is jó, hogy a benne részt vevők tapasztalatot gyűjtsenek együttműködés mibenlétéről; így pl. felismerik: nem az a fontos, hogy valamilyen helyzetből győztesen kerüljön ki az ember, hanem az, sikerüljön megtalálni és megteremteni a konszenzus lehetőségét. Ez a fajta gondolkodásmód a későbbiek során jelentős mértékben hozzájárulhat a munkatársak emberi kapcsolatainak javításához is. A team-munka javítja a kommunikációt az intézményi kapcsolatok minden területén. Mivel a problémák megoldásához tényeket és adatokat kell gyűjteni, az előrehaladásról be kell számolni és az eredményeket terjeszteni kell, javul az információk áramlása a szervezeten belül, az informális információs csatornákból hivatalos csatornák lesznek. A team-munka segít az idővel való hatékonyabb gazdálkodásban is. A közös feladatmegoldások az időkeretek betartására szoktatnak: most ennyi időnk van rá, és ezalatt kell megoldani az adott feladatot. Természetesen mindenki tisztában van azzal, hogyha több idő lenne, feltehetően jobban oldanák meg az adott feladatot, de azzal is tisztában vannak, hogy a késedelemmel esetleg elszalasztanának egy lehetőséget, például egy pályázat beadási határidejét.

A gyorsaságból adódó hibákat később van mód kijavítani, de az elszalasztott lehetőséget már nem lehet visszahozni. - 31 -

IM IP 2011. Minden feladat nem oldható meg team-munka keretében, de a legtöbb feladat megoldási lehetőségei könnyebben és teljesebben tárhatók fel ezzel az eszközzel. (Minőségi körök működése - Minőségirányítási eljárás 1. sz. melléklet)

Az i n t é z m é n y b e l s ő m ű k ö d é s i r e n d j é n e k b i z t o s í tása Cél: Olyan intézményi belső szervezet kialakítása, a jogosítványok, hatáskörök és a kapcsolatrendszer meghatározása, amely biztosítja a többcélú, közoktatási intézmény partneri igények szerinti működési rendjét, a minőségirányítási rendszer működését. A minőségügyi szervezet Az intézmény a minőségfejlesztési feladatok megoldását úgy szervezi, hogy azok rendszerbe építve, a folyamatokba ágyazva fejtsék ki hatásukat. A minőségi célkitűzések megvalósulását, a minőségfejlesztési feladatok végrehajtását az iskolában minőségbiztosítási vezető és a minőségbiztosítási csoport ellenőrzi és fejlesztési javaslatokat, ajánlásokat készít az intézmény vezetősége számára. A minőségirányítási rendszer működtetése A minőségirányítási rendszer működtetése a minőségbiztosítási vezető feladata, akit az igazgató nevez ki. Feladatait munkaköri leírás alapján végzi. A minőségirányítási rendszer működtetésére vonatkozó munkát állandó minőségbiztosítási csoport és konkrét feladatra szerveződött, változó összetételű minőségügyi team végzi. A minőségirányítással összefüggő dokumentációt elektronikus és nyomtatott formában tároljuk. A betekintést mindenki számára biztosítani kell. A módosítás jogával az igazgató és a minőségügyi vezető rendelkezik. - 32 -

IM IP 2011.

Információs rendszer Minden szervezet kialakításában, működésének elindulásában hatalmas szerepe van az intézményi kommunikációnak. Az intézményi kommunikáció alapja az elemzés és megfontolás, hogy a legjobb módon tudja szolgálni a minőségpolitikai célokat, a küldetésnyilatkozatban megfogalmazottakat. Az intézményi kommunikáció résztvevői a vezető és az intézményvezetés, a pedagógusok, a pedagógiai munkát közvetlenül segítők, s az intézmény azonosított közvetlen partnerei. Ebben a folyamatban szereplők közös igénye a megfelelő kommunikációs csatornák kialakítása, s azok működtetése. Elengedhetetlen tehát, hogy meghatározza információs struktúráját, az abban résztvevők pontos helyét és jogosultságait. Alapvető célunk, hogy az info-kommunikációs technológiák (IKT) adta lehetőségek használatának elősegítése az oktatásban, szervesen kapcsolódva az intézményi irányítással, a közös alapú kommunikációval. Hatalmas szüksége van jól működő, hozzáértéssel működtetett, naprakész technikai ellátottságú (folyamatosan fejlesztett) informatikai rendszerre, mely a kommunikáció XXI. századi formáit jelentik. Az információ elvesztése vagy zavarok jelentkezése az információs szolgáltatásokhoz való hozzáférésben hatással lehetnek az intézmény működőképességére. Az információ nem olyan erõforrás, amit könnyen lehet helyettesíteni. ( tervezést, védelmet és irányítást igényel!!) E kihívások érdekében Intézményi Informatikai Stratégia készítése elengedhetetlen vezetői feladat. Az információ kezelése és minél jobb hasznosítása kétség kívül változásokra vezethetnek: a vezetés és a dolgozók közti kommunikáció hatékonyságában, a szerepekben és felelősségi körökben, és az intézmény sikeres működtetésében. Az informatikai stratégia magában foglalja:  a vezetés részérõl megnyilvánuló elkötelezettséget, a követendõ irányvonalat, az információs rendszerek szervezetünkben betöltendő fontos és egyre bõvülõ szerepére vonatkozó megállapításokat, elvárásokat;  az irányítási és műszaki koncepciókat, amelyek meghatározzák azokat az módszereket és alapszabályokat, amelyek segítségével az információs rendszerek fejlesztése és üzemeltetése majd történik. - 33 -

IM IP 2011.  meghatározza az erőforrásokkal és befektetésekkel kapcsolatos főbb igényeket;, valamint a megvalósításra vonatkozó felelõsség kijelölését. Stratégiai cél az informatikai ismeretek és készségek kellően hangsúlyos megjelentetése az intézményi dokumentumokban és egyéb tantervi szabályozásokban; ezek folyamatos felülvizsgálata és szükség szerinti korrekciója, a számítógéppel támogatott oktatási megoldások terjedésének előmozdítása, a készségfejlesztés és ismeretátadás folyamatában speciális számítógépes alkalmazások támogatása a tanórai és önálló tanulás során, melynek elsődleges helyszínei az iskola informatika terme és könyvtára. Az intézmény munkájának, sikereinek, eredményeinek megismertetése a külső világgal alapfeladat. Az oktatási törvényben előírt dokumentumi közzététel – Nevelési program, szabályzatok, minőségirányítási program, stb. – mellett mindennapi információ-adás szükséges ahhoz, hogy partnereink tudják: ezekben az intézményekben komoly, felelősségteljes munka folyik mindennap. Meg kell teremteni azt az informatikai hátteret, mely alkalmas ellátni e feladatot, s hozzárendelni azokat az értő felelősöket, akik gondoskodnak e marketing tevékenység hatékony működéséről!

A p a r t n e r k a p c s o l a t o k i r á n yí t á s a A minőségfejlesztés során az iskola az azonosított partneri kör igényeinek minél jobb színvonalú kielégítésére vállalkozik. Ha ez a tevékenység folyamatos, interaktív, akkor jól működik a minőségfejlesztés az intézményben. A partnerekkel folytatott folyamatos párbeszéd alapján ölt testet a helyi minőségfogalom. Az intézmény legfontosabb partnerei a gyermekek és a szülők, akik visszaigazolják/visszaigazolhatják a változásokat. A következő oktatási szint igényeinek felmérése, mérlegelése segíti a távlatok, a jövőkép konkrétabb, életszerűbb meghatározását.

- 34 -

IM IP 2011. A reális cél kitűzését, a partnerek részéről a fokozottabb támogatottság elérését indukálja a partnerek elégedettségi szintjének mérése alapján kirajzolódó kép a külső és belső közérzetről. Az önértékelés iránti igény kialakulása az egyik legfontosabb mutatója a partnerközpontúságnak és, a minőségfejlesztő tevékenységnek. Intézményünk a partnerazonosítást folyamatosan, tanévenként elvégzi és azt dokumentálja, s abból fokadóan határozza meg évi feladatait s jelöli ki a személyeket. ( Partnerkapcsolatok irányítása –minőségirányítási eljárás 2. sz. melléklet)

P artn er i pa naszkeze lés Célja: a felmerülő panaszok, problémák kezelése. Szülők problémáinak kezelése  A pedagógus kezeli a problémát, vagy bevonja az igazgatót.  Osztályfőnök kezeli a problémát, vagy bevonja az igazgatót.  A szülő közvetlenül fordul az igazgatóhoz. Az illetékes szóban, vagy írásban ad tájékoztatást a panasz kezeléséről 30 napon belül. Tanulók problémáinak kezelése  Pedagógushoz  Osztályfőnökhöz  Gyermekvédelmi felelőshöz  Igazgatóhelyetteshez  Igazgatóhoz

fordulhat panaszával.

 Panaszt tehet egyénileg, vagy a Diákönkormányzaton keresztül. Az illetékes írásban vagy szóban ad tájékoztatást a panasz kezeléséről 30 - 35 -

IM IP 2011. napon belül.

I n t é z m é n yi m a r k e t i n g Az intézmény marketingtevékenysége során az igazgató a partnerek igényeire alapozva elemzést végeztet, s kialakítja a képzési kínálatot, ismeri, és tudatosan használja a marketingkommunikációt, a marketingeszközöket az intézmény céljainak elérése érdekében. Az intézményi marketing a minőségmenedzsment egyik legmeghatározóbb tényezője, mivel jelentős mértékben a vezető és az érintettek minőségszemléletének függvénye és egyértelműen magában hordozza a minőségfejlesztés intézményre jellemző elemeit. A tervszerű marketingkommunikáció része a marketingtevékenységnek, s mint hatékony tényező beépül a minőségfejlesztés rendszerébe. A partnerekkel való folyamatos kommunikáció révén a minőségügy megerősítőjévé, motorjává válik. Célja: A székhely és a tagintézmények népszerűsítése, megismertetése a lehetséges felhasználókkal. Eredményeink, sikereink minél szélesebb körben való kihirdetése. Az intézményi marketing módszerei, eszközei:  tájékoztató kiadvány a tagintézményekről,  tájékoztatás a helyi, megyei médiákban az iskola tanulóinak tanulmányi és sport és kultúrális eredményeiről,  tájékoztatás a kiemelkedő eseményekről,  meghívás az intézményi rendezvényekre,  kapcsolattartás a társintézményekkel, civil szervezetekkel, részvétel, közreműködés a város rendezvényein.

Mérések, ellenőrzések, ért ékelések ren dszere - 36 -

IM IP 2011. A mérések, ellenőrzések, értékelések rendszere intézményünkben A mérés, ellenőrzés, értékelés rendszere az 5. Sz. Általános Iskolában kiterjed:  az intézmény működésére  az alkalmazotti körre  a gyermekekre  a minőségirányítási rendszerre  A mérés, ellenőrzés, értékelés célrendszere Rövid távú célok: (1-2 év) A pillanatnyi teljesítmény javítása az erősségek kihasználásával, a gyengeségekre utaló visszajelzésekkel és annak megvitatásával, hogyan lehet ezeken úrrá az egyén, a szervezet Az egyéni képességek felszínre hozása és hasznosítása az ehhez szükséges nevelési- oktatási – képzési szükségletek és lehetőségek összhangba kerülése Hosszú távú célok: (3-5 év) Az intézmény céljainak eredményes megvalósítását, az optimális emberi erőforrás kihasználását segíti. Pontos tárgyilagos adatokat biztosít a minőségi munka elismeréséhez. Az iskolára kiterjedő mérési feladatok  az intézményi folyamatok, tevékenységek ellenőrzésére, mérésére, értékelésére  az adottságok és az eredmények ellenőrzésére, mérésére, értékelésére (irányított önértékelés)  fenntartói és egyéb vizsgálatokra (szakmai tevékenységre vonatkozó gazdasági, pénzügyi szempontú)  külső szakmai vizsgálatra

 Az intézmény egészére kiterjedő mérési feladatok keretében gondoskodni kell;

- 37 -

IM IP 2011. 

a költségvetési terv és beszámolók adatainak áttekintéséről,

 a pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos adatok méréséről,  az oktató és nevelőmunka illetve annak színvonalának méréséről.

Az i s k o l a a l k a l m a z o t t j a i r a k i t e r j e d ő m é r é s i f e l adato k A z i nt é z mé n y peda gó gus a i r a vo nat k oz ó m ér és ek Az intézmény pedagógusaira vonatkozó méréseket a pedagógusok teljesítményértékelése program keretén belül a QUALY-CO cégtől a fenntartó által vásárolt rendszer adaptálásával valósítjuk meg.

Az i nt é z mé n y ne m p eda g ó gus m unk ak ör b en f o gl al k oz t at ot t ai r a von at k oz ó mér és ek Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottjaival kapcsolatban mérni kell:  a munkájuk eredményességét a feladatellátásukra jellemző mutatószámok alapján,  a pedagógusok munkáját segítő tevékenység mértékét, színvonalát.

A s z ü l ő k k ö r é b e n vé g z e t t m é r é s e k - 38 -

IM IP 2011.

K é r d ő í ve s m ó d s z e r r e l e l é g e d e t t s é g vi z s g á l a t (k é t é ve n te ) Felelős: Minőségirányítási vezető. Célcsoport: 1-8 évfolyam tanulóinak szülei. Módszer: kérdőíves módszer keretében az igények és elvárások felmérése További partnerek igényei és elvárásainak mérése a partnerazonosítás alapján kétévente!

A s z e r ve z e t i k u l t ú r a f e j l e s z t é s e Az intézmény vezetése a munkatársak bevonásával tudatosan fejleszti szervezeti kultúráját. Ennek során fokozottan ügyel az alábbiak megvalósítására: 

a munkatársak bevonására a fejlesztési folyamatokba,



ésére,

 a személyes fejlődés támogató rendszerének kialakítására, 

-gazdálkodás tudatos tervezésére,

 

fejlesztésére, az együttműködés támogatására,

   a szervezeti kultúra folyamatos fejlesztésére.

Annak tudatosítására, hogy intézményünk tevékenysége szolgáltatás, s e szolgáltatást a partneri igényekre folyamatosan reagálva, s azokat aktualizálva kell - 39 -

IM IP 2011. szerveznünk, visszatérő SWOT elemzéseket végeztünk. Az ebben azonosított gyengeségeinket a folyamatos fejlesztés technikájával megpróbáltuk úgy menedzselni, hogy előbb-utóbb erősséggé váljanak. A minőségi körök foglalkoznak a problémákkal. Pedagógiai Programunkban kiemelten kezelt pedagógusi autonómia, a kooperatív tanulási technikák s a célok megvalósítható projectekben történő rövidtávú megfogalmazása, tervezése segít a közös cselekvés reális határainak megtalálásában. A nevelőtestületi klíma javítása érdekében megfogalmazható feladatok:  „Mit gondolunk arról, hogy mit gondolnak rólunk…” - reális önkép kialakítása  Dokumentumok fontosságának és kezelésének egységes elfogadása  Közös értékrend, közös célok, egységes arculat  Évente SWOT elemzés, s azt követő intézkedési terv készítése - közös gondolkodás, ötletelés alapján  Nyílt kommunikáció – "tudjon mindenki mindent az iskoláról..." - alkalmazotti kommunikációs rendszer működése naprakész legyen  Problémamegoldások egységesítése, megoldások közös keresése - több esetmegbeszélés, stb.  Önismereti tréningek – pszichológiai kommunikációs tréningek  Újabb klímateszt elvégzése, értékelése

Korábbi hitünk abban, hogy nevelőtestületünk szakmailag és munkastílusban összeszokott, jól felkészült és egységes néhány pontban megingott. Tisztában vagyunk azzal, hogy a tükör, amit magunk elé tartottunk az apróbb hibákat is láttatja, ezért az eddig bevált szervezetfejlesztési technikák mellett, újabb célirányos technikákra van szükség, így például; önhatékonyság, önismeret és énkép fejlesztése, konfliktuskezelésre (tanár-tanár, tanár-diák, tanár-szülő), a tolerancia erősítésére, a kritika elfogadására és alkalmazására irányulóan.

- 40 -

IM IP 2011. A fejlesztési folyamatokba a munkatársakat több eszközzel kell bevonni. Ilyenek pl. tanításmentes napok szervezése, amelyeken kizárólag belső problémáinkkal, fejlesztési lehetőségeinkkel foglalkozunk.

(Értékelés – ösztönzés – Dokumentumok kezelése - minőségirányítási eljárás 4. sz. melléklet

Az I M I P f e l ü l vi z s g á l a t a N y i t o t t - é s I r á n yí t o t t ö n é r t é k e l é s A hatvani 5. Sz. Általános Iskola Minőségirányítási programjának felülvizsgálatát a mindenkori jogszabályok szerint végezzük el. Célja: Az intézmény képes legyen tényekre alapozva megállapítani erősségeit és fejlesztendő területeit, s ennek eredményeként képes legyen kijelölni, mely területeken szükséges a beavatkozás, a fejlesztés. Legyenek ismertek az intézmény elért eredményei és az ehhez alkalmazott módszerek. Az intézmény tevékenységének, eredményeinek és az eredmények eléréséhez használt módszereknek a legteljesebb bemutatása annak érdekében, hogy tényekre alapozva megállapíthassa erősségeit és fejlesztendő területeit, és ennek eredményeként ki tudja jelölni, hogy mely területeken szükséges beavatkozás, fejlesztés. Az önértékelés területein arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen adottságokkal rendelkezünk, milyen lehetőségeink vannak az adott területen, amit elértünk, azt hogyan, milyen feltételek mellett tudtuk megtenni.

- 41 -

IM IP 2011. A vezetés értékelése  Stratégiai és operatív tervezés  A dolgozók irányításának értékelése  Erőforrások felhasználása  Az oktatási-nevelési és a működési folyamatok, és szabályozottságuk  A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szint - értékei  A szervezeti kultúra és klíma értékelése  A munkatársak részvétele az intézményi programok és fejlesztések végrehajtásában  A külső partnerek elégedettsége  A belső partnerek elégedettsége  Közösségi, társadalmi szerepvállalás  Az intézmény oktatási, nevelési eredményei Az eredményekben azt vizsgáljuk, hogy mit értünk el. Az eredmények bemutatása mérésekre, az ezekből származó adatok elemzésére épül. (Irányított önértékelés – minőségirányítási eljárás 5. sz. melléklet(

- 42 -

IM IP 2011.

Melléklet ek

- 43 -

1.sz. melléklet

Vezetői ellenőrzés - Minőségirányítási eljárás Célja: Legyen meghatározva azon tényezők ellenőrzési, illetve figyelemmel kísérési folyamata, amelyek befolyásolják a minőséget, illetve valamely partner elégedettségét. Legyen meghatározva: mit kell ellenőrizni, kinek a feladata ez, milyen gyakorisággal kell végezni, milyen módszerrel vagy módszerekkel, és hogyan kell felhasználni a keletkező ellenőrzési bizonylatokat. Legyenek meghatározva a nyert információk felhasználási módja és az ellenőrzést követő beavatkozás lépései.

A folyamat bemenete Azok a tényezők, amelyek hatással vannak a partnerek elégedettségére.

A folyamat kimenete Vezetői ellenőrzési terv. A megvalósult ellenőrzések.

A folyamat indul Az előző vezetői ellenőrzés hatékonyságát az igazgató a minőségügyi megbízott bevonásával értékeli, és a szükséges módosításokkal elkészítette az ellenőrzési tervet. A folyamat lezárul A vezetői ellenőrzés hatékonyságát az igazgató a minőségügyi megbízott bevonásával értékeli, és a szükséges módosításokkal elkészíti az új ellenőrzési tervet. A vezetői ellenőrzési terv készítése A vezetői ellenőrzési tervet azoknak a tényezőknek az ismeretében kell elkészíteni, amelyek hatással vannak a partnerek elégedettségére, a minőségre.

IM IP 2011. Az elkészítés során figyelembe kell venni az előző ellenőrzési folyamat eredményeit is, különös tekintettel a gyengébben működő területekre, folyamatokra. Az ellenőrzési tervnek át kell fognia az intézményi működés minden területét, beleértve a nevelési-oktatási folyamatokat, a támogató folyamatokat (pl. továbbképzés, takarítás, stb.), a szervezeti-működési feltételeket (klíma, szervezetiműködési szabályozások, tárgyi feltételek, stb.). A vezetői ellenőrzési tervet az igazgatónak kell elkészítenie minden év tanév kezdetéig. A tervnek tartalmaznia kell a következőket: mit kell ellenőrizni, kinek a feladata az ellenőrzés, milyen gyakorisággal kell ellenőrizni, az ellenőrzés módszere vagy módszerei, hogyan kell felhasználni a keletkező ellenőrzési bizonylatokat, az ellenőrzést követő beavatkozás lépései. Az ellenőrzési tervet a munkaközösség vezetőknek és a minőségügyi megbízottnak kell véleményeznie. A vezetői ellenőrzési tervet az igazgató adja ki.

- 45 -

IM IP 2011.

M i nős é gi r án yí t ás i r en ds z er vez et ős ég i át vi z s g ál ás a - M i n ő s é g i rá n y í tá s i e lj á r á s

Célja Meg kell bizonyosodni arról, hogy a minőségirányítási rendszer folyamatosan megfelelő, alkalmas és hatékony a küldetés, a minőségpolitika és a minőségcélok megvalósításában. Értékelni, hogy szükségesek-e a változások a szervezet minőségirányítási rendszerében, beleértve a politikát és a célokat is.

Fogalmak Átvizsgálás: Tevékenység, amely a vizsgált tárgyra vonatkozóan az alkalmasságról, a rendeltetésnek való megfelelésről, a hatásosságról és a hatékonyságról való gondoskodásra irányul a kitűzött célok elérése érdekében. Hatásosság: A tervezett tevékenységek megvalósításának és a tervezett eredmények elérésének mértéke. Hatékonyság: Az elért eredmény és a felhasznált erőforrások viszonya.

A folyamat bemenete A belső auditok eredményei (összefoglaló jelentés a belső auditokról), vevői visszajelzések, a folyamatok eredményességéről információ, a termék megfelelőségéről információ, a helyesbítő illetve megelőző intézkedések helyzetképéről információ, a korábbi vezetőségi átvizsgálás meghozott intézkedéseinek helyzete, illetve egyéb a minőségirányítási rendszert érintő változások ismerete.

A folyamat kimenete Intézkedések a minőségirányítási rendszer illetve folyamatainak fejlesztésével kapcsolatosan. Intézkedések a partneri követelményeknek való megfelelés fejlesztésével kapcsolatosan. Intézkedések az erőforrás szükségletek kielégítésével kapcsolatosan.

- 46 -

IM IP 2011. A folyamat indul A tárgy év lezárásakor, decemberben.

Eljárás A minőségirányítási rendszer átvizsgálásának tervezése Az átvizsgálást az igazgatónak kell elvégeztetni azért, hogy meggyőződjön arról, hogy a minőségirányítási rendszer mennyire alkalmas a minőségpolitika megvalósítására. Az átvizsgálás a szükséges információk beszerzéséből és ezek kiértékeléséből áll. A szükséges információkat a témafelelősök szolgáltatják. Az átvizsgálást vezetőségi értekezlet keretében történik, ennek összehívása, a cél kitűzése és a napirendi pontok ismertetése az igazgató felelőssége. Feldolgozandó szükséges információ

Témafelelős

a belső auditok eredményei (összefoglaló jelen-

minőségügyi

tés a belső auditokról)

megbízott

partneri visszajelzések

adott

partnerrel

kapcsolatért

felelős

személy vezető a folyamatok eredményességéről információ a helyesbítő illetve megelőző intézkedések helyzetképéről információ

illetékes szakterületi vezetők minőségügyi megbízott

a korábbi vezetőségi átvizsgálás meghozott intézkedéseinek helyzete a minőségirányítási rendszert érintő egyéb változások

igazgató minőségügyi megbízott

- 47 -

IM IP 2011.

A minőségirányítási rendszer átvizsgálása Az átvizsgálás a szükséges bemenő információk vezetőségi értekezleten történő feldolgozásából, megvitatásából áll. Ennek során arra kell a választ keresni, hogy a minőségirányítási rendszer milyen hatásos illetve hatékony a célja megvalósításában, a minőségi szolgáltatás létrehozásában, a minőségpolitika illetve a minőségcélok megvalósításában. Az átvizsgálás lezárása Az átvizsgálásról egy jegyzőkönyv készül – felelős a minőségügyi megbízott – amelyben a következők szerepeljenek:  Intézkedési tervek a minőségirányítási rendszer illetve folyamatainak fejlesztésével kapcsolatosan.  Intézkedés tervek a partneri követelményeknek, elvárásoknak való megfelelés fejlesztésével kapcsolatosan.  Intézkedési tervek az erőforrás szükségletek kielégítésével kapcsolatosan. folyamatos fejlesztés (PDCA-SDCA ciklus): Alapmodellje a W.A. Shewart által bevezetett, W.E. Deming által használt és sokak által továbbfejlesztett PDCA-ciklus. Eszerint bármely tevékenység lebontható négy lépésre: P (plan) – tervezés; D (do) – megvalósítás; C (check) – értékelés és ellenőrzés; A (act) – beavatkozás. A ciklus során a tervezett (P) és megvalósított (D) tevékenységek közötti különbség mérése, ellenőrzése és elemzése (C), valamint a megfelelő beavatkozás (A) alapján érhető el a tervezett, kívánt eredmény. A ciklus újbóli indulása esetén az előző körben nyert tapasztalatok kiindulásként, mintaként, normaként (S – standard) szolgál. Ez biztosítja, hogy ugyanazt a hibát a szervezet, csoport, egyén ne kövesse el ismét, így a következő kört magasabb minőségi szinten tudja megvalósítani.

- 48 -

IM IP 2011.

2.sz. melléklet

M i nős é gi k ör ök m űk ö dés e - M in ő sé g ir á n yítá s i e lj á rá s

Célja: Az intézményben létrehozott minőségi körök munkája segítse elő a minőség-fejlesztési rendszer kialakítását, bevezetését, működését és fejlesztését.

Fogalmak Minőségi kör : széles feladatkörrel rendelkező, több terület és/vagy érdekelt partner képviselőiből összeállított, egy-egy konkrét feladat elvégzésére alakult csapat. Minőségi körök kialakítása Minőségi köröket kell létrehozni a minőségfejlesztési rendszer kiépítésekor azoknál a folyamatoknál, melyek kialakítása, szabályozása több terület együttműködését igényli. Ilyen folyamat, feladat többek között: nyitott és irányított önértékelés, partnerazonosítás, igényfelmérés, intézkedési tervek kidolgozása és megvalósításának felügyelete, az intézményben működő folyamatok szabályozottságának és hatékonyságának áttekintése, szükség szerinti szabályozásának kidolgozása. A létrejövő egyes minőségi körök feladatait a minőségügyi megbízott javaslata alapján az intézmény vezetője tűzi ki. A minőségi kör vezetőjét az intézmény vezetője jelöli ki vagy - a már korábban megalakult - minőségi kör választja meg a kitűzött feladattól függően. A kijelölés írásban történik, és a megbízásnak tartalmaznia kell a minőségi körök életre hívásának célját és feladatait. A minőségi körökbe történő jelentkezés önkéntes. A körök tagjait a kör vezetője hívja meg a csapatba. A kör működése közben (amennyiben az elvégzendő feladatok igénylik) az összetétele változhat, de a vezetője (a kör működéséért felelős személy) az intézmény vezetője által kijelölt személy marad.

- 49 -

IM IP 2011.

Minőségi körök működése A minőségi kör megbeszéléseit a minőségi kör vezetője hívja össze. A minőségi körnek a munka megkezdésekor első lépésként a minőségi kör feladatát kell pontosan meghatározni. A minőségi kör vezetőjének minden megbeszélésről emlékeztetőt kell felvennie, amely kötelezően tartalmazza: a megbeszélt témákat, a kitűzött feladatokat, a feladatok határidejét, a feladatok felelőseit. A minőségi kör mindaddig tevékenykedik, ameddig a kitűzött célt meg nem valósította. A kitűzött cél elérésekor a minőségi kör tevékenységét befejezi, és öszszefoglaló jelentést készít tevékenységéről a minőségügyi megbízott és az igazgató számára.

- 50 -

IM IP 2011.

3.sz. melléklet

P ar t n er k a pc s ol at ok i r án yí t ás a – mi n ő s é g i rá n y í t á s i e lj á rá s Az eljárás célja:  Legyenek ismertek az intézmény érdekelt felei (partnerei).  Legyenek ismertek az érdekelt felek igényei olyan mértékig, hogy úgy lehessen kielégíteni, hogy a partner elégedett legyen.  Legyen ismert a partner által megadott igények teljessége.  Legyenek ismertek azok az igények, amelyeket a partner nem határozott meg, de amelyek az elégedettségét befolyásolhatják.  Legyenek ismertek a kötelező előírások, beleértve azokat a követelményeket is, amelyeket szabályzatok és jogszabályok tartalmaznak.  Legyenek ismertek a partnerek elégedettségének, illetve elégedetlenségének okai, illetve az abból következő lehetőségek a javításra, változtatásra.  Legyen ismert a hatékony napi működéséhez szükséges információk belső áramlásának, frissítésének folyamata, az információszükséglet és az informálandók köre, a lehetséges kommunikációs csatornák, valamint az érintettek bevonásának módja az információk terjesztésébe és felhasználásába. Az eljárás menete a.) A partnerek azonosítása A partnerek azonosítására egy teamet kell megalakítani. A team vezetőjének megbízása az igazgató feladata. Az igazgató által megbízott team vezetőnek meg kell alakítania a partnerazonosítással foglalkozó teamet. A team megalakításánál és működtetésénél a teamekre vonatkozó szabályozást kell figyelembe venni. A teamnek rövid team ülés keretében azonosítania kell az ismert közvetlen partnereket. b.)A partnerek kiválasztásának minimális szempontjai: Kinek vagy kiknek az elégedettsége fontos az intézménynek? Kinek vagy kiknek az elvárásai irányíthatják a szakmai célok kitűzését? - 51 -

IM IP 2011.

Kik azok, akik leginkább segíthetik ötleteikkel az intézmény fejlesztését? Mely személyek és intézmények járulhatnak hozzá az anyagi erőforrások bővítéséhez? A partnerek tipikusan – de nem kizárólagosan - az alábbiak közül kerülhetnek ki: Közvetlen partnerek:  A tanulási-tanítási és nevelési folyamat elsődleges szereplői (tanulók, a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő munkatársak).  A tanulási-tanítási és nevelési folyamat közvetlen megrendelői, akik elvárásokat támasztanak és/vagy forrásokat biztosítanak az intézmény számára (ilyen például a szülő, a fenntartó).  A tanuló életútjának, illetve tanulási útjának következő állomása (továbbtanulás esetében ez a következő oktatási szint vagy program; munkába állás esetén ez a munkaerőpiac). Amennyiben létezik az intézmény számára meghatározó szerepet játszó egyéb közvetlen felhasználó, azt az intézménynek szintén azonosítania szükséges (ilyen lehet például az intézmény által kínált oktatási program közvetlen vagy potenciális megrendelője). Közvetett partnerek: Mindazon megrendelők, akik valamely szabályozó rendszeren keresztül társadalmi és szakmai igényeket fogalmaznak meg és/vagy közvetítenek az intézménynek (ilyenek például a különböző jogalkotó szervezetek, köztük az Oktatási Minisztérium is). Azok a partnerek, akik együttműködésükkel segíthetik az intézményt céljai elérésében (ilyenek például a kollégiumok, a civil szervezetek, szociális szervezetek, kulturális szervezetek, gazdasági szervezetek, köztiszteletben álló magánszemélyek, egyházak, sportintézmények stb.). Azok a szervezetek és közösségek, amelyek elvárásokat fogalmaznak meg a tanulási-tanítási és nevelési tevékenység folyamatával és/vagy eredményével szemben (ilyenek például a szakmai szervezetek, a kamarák, a civil szervezetek, az egyházak, a munkaadói szervezek stb.).

- 52 -

IM IP 2011.

A partnerazonosítás rendszeressége A fenti partnerazonosítást minden évben el kell végezni.

K om mu ni k ác i ó r end j e az az on o s í t ot t p ar t n er ek k el

Partner

Intézményi kontakt

Kontakt személyek

Módszerek/

személy

segítői

gyakoriság Szem.

TANULÓK

DÖK vezető tanár

Pedagógusok,

beszélgetés,

diákönkormányzat

Interjúk, kérdőívek

képviselői

/

állandó

ill.

évenkénti Igazgató, NEVELŐTESTÜLET

igazgatóhelyettes,

Minőségi

munkaközösség

vezetők,

vezetők,

kör

minőségügyi Pedagógusok

megbízott

Szem. beszélgetés, kérdőívek / állandó ill. évenkénti Szem.

Igazgató, SZÜLŐK

minőségi kör vezetők, minőségügyi megbízott

Igazgatóhelyettes, pedagógusok

beszélgetés, Interjúk, kérdőívek /

állandó

ill.

évenkénti Szem. FENNTARTÓ igazgató

igazgatóhelyettes

beszélgetés /állandó

KÖVETKEZŐ OKTATÁSI SZINT

Igazgató,

Továbbtanulási

igazgatóhelyettes

felelős

- 53 -

Írásban, 8. évente

szóban/

évfolyamok/

IM IP 2011. Igazgatóhelyettes,

KÖZVETETT PARTNEREK igazgató I.

munkakörvezetők,

Személyes

minőségügyi

/állandó

megbízott Állandó munkakapcsolat Munkaközösség

/pl.:SzSzSz.,

vezetők,

ÁNTSZ,

KÖZVETETT Igazgató,

pedagógusok,

Hivatal/,

PARTNEREK igazgatóhelyettes,

gazdasági

beszélgetés,

II.

minőségügyi megbízott ügyintéző, iskolatitkár, felelős

Polgm.-i

interjú/állandó, GYIV- havi rendszeresség: térítési

díj

beszedésekor

Az intézmény nevelőtestülete és a nem pedagógus munkatársak az iskola vezetésének meghatározó partnerei. Nélkülük az intézmény nem működtethető, véleményük, elégedettségük figyelmen kívül hagyása könnyen vezethet kontraszelekcióhoz, a szervezet kiürüléséhez, belső konfliktusokhoz. Intézményünkben több pedagógus és nem pedagógus munkatárs foglalkozik a kisgyermekekkel, tanulókkal, ezért elengedhetetlen tudatos együttműködésük, ami pedig az egyes szakaszokhoz kapcsolódó sajátos igények megismerésén és beépítésén keresztül valósulhat meg. Alapvetően fontos elvárás minden munkatárs részéről az értelmes, sikeres munka végzésének lehetősége és a munka során elért eredmények visszajelzése.

- 54 -

IM IP 2011.

Fe jlesz tés i c él ok kit űzés e -

Ön érték elés en és a part ner ek

megismerésén keresztül - Minőségirányítási eljárás Az eljárás célja: Legyenek ismertek az intézmény dolgozóinak elvárásai, jövőképe, valamint az intézmény erősségeiről, gyengeségeiről kialakított képe. Legyen ismert, hogy az intézmény munkatársai szerint az intézmény partnerei milyennek látják az intézményt. Legyen ismert az intézmény dolgozói által kialakított (illetve feltételezett) kép az intézmény érdekelt feleiről (partnerek), a partnerek elégedettségéről az intézmény munkáját illetően, valamint azon elvárásokról, amelyeket a partnerek támasztanak az intézménnyel szemben. Legyenek ismertek az intézmény érdekelt felei (partnerei). Legyenek ismertek az érdekelt felek igényei olyan mértékig, hogy úgy lehessen kielégíteni, hogy a partner elégedett legyen. Legyen ismert a partner által megadott igények teljessége. Legyenek ismertek azok az igények, amelyeket a partner nem határozott meg, de amelyek az elégedettségét befolyásolhatják. Legyenek ismertek a partnerek elégedettségének, illetve elégedetlenségének okai, illetve az abból következő lehetőségek a javításra, változtatásra. Legyenek azonosítva a partnerek elégedettségét befolyásoló szempontok, és ezeken keresztül legyen ismert a partnerek elvárása és elégedettsége ezekkel a szempontokkal szemben, legyen ismert az intézmény munkatársai által vélelmezett partneri elvárás és elégedettség ugyanezen szempontok szerint, és a kettő legyen számszerűsíthető és összehasonlítható. Az összehasonlítás eredményeképpen felállíthatóak legyenek a partnerek elégedettségét növelő fejlesztési célok kitűzve, illetve legyen egyértelmű az ezek közötti fontossági sorrend is. Az eljárás menete A nyitott önértékelésből adódó, a munkatársak által feltételezett partneri elvárásokat és partneri elégedettséget kell összevetni a partnerektől érkező elvárá

- 55 -

IM IP 2011.

sokkal és elégedettséggel. A módszer a Comenius 2000 I. intézményi modell „nyitott önértékelés, partnerek elvárásainak és elégedettségének megismerése, és ezek összehasonlító elemzése, célok kitűzése” pontjait valósította meg. A módszer azon alapszik, hogy ugyanazokat a tényezőket (szempontokat) kell értékelniük az intézmény munkatársainak, mint később a partnereknek. (A külső intézményképnél az értékelés során arra kell válaszolniuk, hogy mit gondolnak arról, hogy az adott szempontot hogyan értékeli a megnevezett partner, tehát nem azt, hogy ők hogyan értékelik, azt a belső intézményképnél kell megválaszolni – „Mit gondolunk arról, hogy mit gondolnak rólunk…”). Az ugyanazon kérdésekre kapott válaszok különbsége mutatja, hogy a feltételezett elvárásokkal szemben melyek a partnerek valós elvárásai, illetve a feltételezett elégedettséggel szemben melyek a partnerek adott tényezővel szembeni valós elégedettségei. Ahol – amelyik tényezőnél - a partnerektől származó elégedettség kisebb mint a feltételezett elégedettség (és nagy a fontossága), az nyilvánvalóan azt mutatja, hogy az adott tényezővel szemben fokozottabb az elvárás, tehát a módszer alkalmas nemcsak elégedettség mérésére, hanem az elvárások felderítésére is. A konkrét szempontok, kérdések kialakításának módszer a következő: Először a globális tényezőket kell meghatározni, utána minden egyes globális szempontot ki kell fejteni Fa-diagram szerint. A konkrét szempontrendszer kialakítása után ezeket olyan módon kell megfogalmazni, hogy azokra a megcélzott partnerek válaszolni tudjanak. Minden egyes szempont esetében tudni akarjuk: az adott partner milyen mértékben elégedett az adott szemponttal, illetve azt is, milyen mértékben találja fontosnak az adott szempontot. Ugyanis hiába fejezi ki egy partner az elégedetlenségét egy szemponttal szemben, ha nem tudja azt is közölni, hogy nem tartja fontosnak, tehát nem ezen a téren vár változtatást. Minden egyes szempont esetében a partnereknek értékelniük kell majd az adott szempontot fontosság szempontjából 1–től 5–ig, és elégedettség szempontjából 1–től 5–ig. Természetesen ezt megelőzi a belső munkatársak értékelése ré - 56 -

IM IP 2011.

szint a saját szemükkel nézve, részint a partner „vélt szemével” nézve. Az lesz a legproblematikusabb szempont, ahol a partneri elégedettség a legkisebb (1) és a fontosság a legnagyobb (5) (abszolút elégedetlenség). Amenynyiben az elégedettségre adott értékeléseket 6-ból kivonjuk, az 5 jelzi a legnagyobb elégedetlenséget, míg az 1 jelzi a legkisebb elégedetlenséget. Ez tehát az elégedetlenség mérőszáma. Tehát az a szempont, amelyikkel a legelégedetlenebbek (mert fontos és az elégedettség kicsi), az elégedetlenségre 5-öt, a fontosságra szintén 5-öt kap. Az elégedetlenség és a fontosság szorzata ekkor maximális (25). Látszik, hogy az elégedetlenség-fontosság szorzat az, amelyik megmutatja melyek azok a szempontok, amelyek a legproblematikusabbak, és amelyek mint fejlesztési célok azonosíthatók ettől kezdve. A kapott szorzatok automatikusan rangsort is állítanak fel az egyes szempontok között. Ugyanígy végezhető el a partner által adott értékelések és a vélt partneri értékelések különbségének képzése is.

Módszertani eszköztár és kultúra - Minőségirányítási eljárás Az eljárás célja: Legyen mindenkor aktuális, az intézmény cél- és feladatrendszeréhez illeszkedő módszertani tapasztalat- és eszköztár. Legyen világos; mikor lehet és mikor kell ezeket használni. Működjenek rendszeresen olyan fórumok, amelyeken lehetővé válik a módszertani tapasztalatok egymásnak történő átadása, megvalósul az egymástól való tanulás, lehetővé válik a bevált, sikeres megoldások megismerése.

- 57 -

IM IP 2011.

Tegyék lehetővé ezek a fórumok a hasonló intézményekben alkalmazott és sikeresnek bizonyult módszertanok és eszköztár megismerését, az új pedagógiai módszerek megismerését.

Az eljárás menete Nevelőtestületi összejövetelek, szakmai csoportok működése: Működjön meghatározott módon a pedagógusok együttműködésére vonatkozó szakmai keretet, illetve fogalmazza meg az ezzel kapcsolatos követelményeket. A követelmények meghatározása terjedjen ki;  az egy osztályban tanító/nevelő pedagógusok együttműködésére,  a munkaközösségek tagjainak együttműködésére (ide értve az osztályfőnöki, a napközis munkaközösséget, az azonos tárgyat oktatókat),  az együttműködés szabályozott kereteinek megfogalmazására (az együttműködés fórumai, az egyeztetések gyakorisága és rendje),  az együttműködés rendjének értékelésére.

4.sz. melléklet

É rt ék e lés – ös z t ö nz és – m in ő sé g irá n yítá si e l já rá s Érvényességi kör Az intézmény dolgozói, benne a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak. Célja: A pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak anyagi és erkölcsi elismerése és jutalmazása alapuljon a dolgozók értékelésén. Az értékelés közös, mindenki által ismert szempontrendszer alapján történjen. A szempontrendszer támaszkodjon az intézmény alapdokumentumaira - úgy mint a küldetésnyilatkozat és a minő - 58 -

IM IP 2011.

ségpolitika, és az ezekben megfogalmazott alapértékekre - és legyen összhangban az országos vagy helyi szinten kiépülő értékelési, ösztönzési, illetve minőségi pótlék rendszerrel.

Feljegyzések Az alábbiak azt mutatják, hogy az eljárás végrehajtása során milyen feljegyzések, milyen formanyomtatványon keletkeznek, kitöltés után kinek a felelőssége a megőrzés, ez hol történik és mennyi a megőrzési idő.

A folyamat bemenete A dolgozókra vonatkozó - a munkaköri leírásokban megfogalmazott - célok.

A folyamat kimenete A dolgozókra vonatkozó célok teljesülésének mértéke ismert. Jutalmazott munkatársak.

A folyamat indul A dolgozókra vonatkozó - a munkaköri leírásokban megfogalmazott - célokat a munkatársak összevetik a tényleges feltételekkel. A folyamat lezárul Az igazgató kiértékeli a dolgozókra vonatkozó célok teljesülésének mértékét, ez alapján és a dolgozói javaslatok alapján jutalmazza a kiválasztottat.

Eljárás A dolgozókra vonatkozó célok teljesülésének értékelése Az értékelést a minőségügyi megbízott szervezi. Az értékelésben minden munkatárs önkéntesen vesz részt. Az értékelés a következőből áll: minden munkatárs munkáját a munkakörére megfogalmazott célokhoz való összehasonlítással, valamint a pedagógusokra elfogadott értékrendhez viszonyítással értékelik. Az ér - 59 -

IM IP 2011.

tékelést nevelőtestületi értekezleten azok a pedagógusok végzik, akik vállalják az ilyen értékelést. Ebben a körben mindenki értékel mindenkit. Az értékelés eredményét – az értékelő lapokat - az igazgató kapja meg, aki kiértékeli. Az értékelés eredményét mindenki magára vonatkozóan kapja meg, az igazgató kizárólag azok eredményét teheti a nevelőtestületen belül nyilvánossá, akik ezzel írásban egyetértenek. A dolgozók jutalmazása A jutalmazás az értékelés alapján történik. Jutalmazni csak olyan munkatársat lehet, aki az értékelésben részt vett, és eredménye nyilvánossá vált a nevelőtestület előtt. Ezek közül a nevelőtestület minden tagja írásban javasolhat egy vagy több személyt jutalomra. A javaslatok alapján az igazgató dönt, aki a döntésekor közzé teszi a javaslatok összesített eredményét is.

D ok u me nt u mok k ez e l és e – m i n ős égi r á n yí t ás i e l j á r ás

Érvényességi kör Mindazon dokumentumok, amelyek az iskola tevékenységét szabályozzák. Célja: A szabályozó dokumentumokat a kiadásukat megelőzően vizsgálják át, hagyják jóvá megfelelőség szempontjából, szükség szerint aktualizálják és hagyják újra jóvá, hogy a dokumentumok megfelelő verziói álljanak rendelkezésre azokon a helyeken, ahol a minőségirányítási rendszer működése szempontjából lényeges tevékenységet végeznek, az elavult dokumentumokat a kiadási és az alkalmazási helyekről vonják vissza, vagy más módon akadályozzák meg ezek véletlen alkalmazását, megfelelően azonosítsanak minden elavult dokumentumot. A szabályozó dokumentumok legyenek olyan felépítésűek, hogy legyenek alkalmasak az általuk szabályozott folyamatok megfelelő működtetésére. - 60 -

IM IP 2011.

A minőségirányítási rendszer számára szükséges feljegyzések esetében igazolni lehessen a minőségirányítási rendszer a követelményeknek való megfelelőségét és hatásos működését.

Fogalmak Dokumentum: Információ és annak hordozója. Szabályozó dokumentum (specifikáció): Dokumentum, amely követelményeket tartalmaz. Azok a nem szóbeli információk, illetve ezek hordozói, amelyek az intézményen belül valamit meghatároznak, előírnak. Egy dokumentum vonatkozhat – egyebek mellett - egy folyamatra vagy tevékenységre, folyamatok kölcsönhatásának leírására, szervezeti felépítésre. Egy dokumentum tipikus médiuma (hordozója) papír vagy elektronikus adathordozó (számítógép, számítógépes hálózat, hajlékony lemez, stb.). Tipikus dokumentumok: közoktatási törvény, NAT, küldetésnyilatkozat, minőségpolitika, Minőségügyi Kézikönyv, Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, eljárás, folyamatleírás, utasítás, igazgatói utasítás, éves munkaterv, beiskolázási terv, üzleti terv, belső minőségügyi felülvizsgálati terv). Minőségirányítási dokumentum: Olyan (szabályozó) dokumentum, amely – általában a minőségirányítási rendszeren belül – a minőségre hatással bíró módon szabályoz. Használatos még minőségirányítási illetve minőségbiztosítási dokumentum elnevezés is. Eljárás: Olyan (szabályozó) dokumentum, amely egy folyamatot szabályoz, és egymás mellé rendeli a folyamaton belüli részfolyamatokat, illetve tevékenységeket valamint az értük való felelős személyeket. Minőségügyi terv: Dokumentum, amely leírja egy minőségirányítási rendszer elemeinek követelményeit és azokat az erőforrásokat, amelyeket egy konkrét esetben alkalmazni kell. A minőségügyi terv általában tartalmazza az adott feladattal kapcsolatos teendőket, erőforrásokat, felelősöket, időszükségletet. Hivatkozhat egyéb dokumentumokra – eljárásokra, utasításokra – és azokban az esetekben szükséges, amikor az egyébként már meglévő dokumentumok nem szabályozzák elég részletesen az adott feladat megvalósítását úgy, hogy az a megfelelő minőséget garantálja.

- 61 -

IM IP 2011.

Külső dokumentum: A intézményen kívül keletkezett (az intézmény számára szabályozó) dokumentum. Ez valamelyik érdekelt fél követelményét tartalmazza. Ilyenek – egyebek mellett - a partnerek követelményei, minőséggel kapcsolatos jogszabályok, szabványok, az intézmény minőségbiztosításával kapcsolatos partneri követelmények. Feljegyzés: Dokumentum, amely rögzíti az elért eredményeket vagy igazolásul szolgál tevékenységek elvégzéséről. A folyamat meghatározása A folyamat meghatározása csak a szabályozó dokumentumok készítésének és kiadásának folyamatára vonatkozik.

A folyamat bemenete Igény új dokumentumra vagy egy dokumentum módosítására. A módosításra szoruló aktuális dokumentum.

A folyamat kimenete Új vagy módosított dokumentum.

A folyamat indul Amikor kiderül, hogy egy folyamatra vagy tevékenységre nincs dokumentum, de szükséges; vagy elavult tartalmú dokumentum létezik. A folyamat lezárul Az új vagy módosított dokumentumot az alkalmazók megkapják, a régit megsemmisítik. Eljárás A szabályozó dokumentumok rendszerének felépítése Az alábbiak azt írják le, hogy a minőségirányítási rendszert milyen szabályozó dokumentumok alkotják, kik a felelősek ezen dokumentumok készítéséért és karbantartásáért, kiknek kell véleményezni és jóváhagyni, és kinek van joga egy adott szabályozó dokumentumot elrendelni. - 62 -

IM IP 2011.

A véleményezés azt jelenti, hogy az adott dokumentumot meg kell ismernie elrendelés előtt a véleményezőknek (V). A jóváhagyás azt jelenti, hogy az adott dokumentumot a jóváhagyó elfogadja vagy nem fogadja el (változatlan formában) (J), az elrendelő tesz kötelezővé az adott dokumentumot..

Dokumentum

Készíti (K) és karbanVéleményezi tartja (Kr)

Jóváhagyja Elrendeli (E)

Külső mok

érdekelt fél

érdekelt fél

igazgató

fenntartó

fenntartó

fenntartó

dokumentu-

Alapító Okirat

Szervezeti és Működési Szabályzat intézményvezetés (SzMSz) Munkaköri Leírások intézményvezetés (MK) Házirend (HR)

teljes alkalmazotti fenntartó (J), igazkör, szülői kör, gató (E) diákönkormányzat érintett dolgozó

Bombariadó terv (BT) Leltárszabályzat és selejtezési szabályzat (LSSz) Iratkezelési szabályzat (Isz) Iskolai könyvtár működésének szabályzata (IKSz) Iskolai Sportkör Működése

igazgató (E)

diákönkormányzat diákönkormány(J), tantestület (J), zat, nevelőtestület, szülői kör (J), szülői kör igazgató (E)

intézményvezetés, diákönkormányzat

munkavédelmi szakMunkavédelmi sza- értő (K) bályzat (MSz) munkavédelmi felelős (Kr) illetékes tűzoltóság Tűzvédelmi sza(K) bályzat (TSz) tűzvédelmi felelős (Kr) Tűzriadó terv (TT)

munkavédelmi szakértő (J), igazgató (E) illetékes Tűzoltóság (J, igazgató (E)

tűzvédelmi felelős

-

igazgató (E)

tűzvédelmi felelős

-

igazgató (E)

VIGASZSZ

-

igazgató (E)

iskolatitkár

-

igazgató (E)

-

igazgató (E)

szakértő könyvtáros (Kr)

(J)/

(K),

sportkör-vezető (Kr)

iskolavezetés (E)

tantestület és inKüldetésnyilatkozat tantestület és intéz- nevelőtestület és tézményvezetés (K) ményvezetés intézményvezetés (J) Pedagógiai Program minőségügyi nevelőtestület, (Nevelési program intézményvezetés megbízott (J), szülői kör és helyi tanterv) igazgató (E) (PP)

- 63 -

IM IP 2011.

minőségügyi megbíKözéptávú továbbzott a munkaközösség képzési program vezetőkkel minőségügyi megbíTovábbképzési és zott a munkaközösség finanszírozási terv vezetőkkel Tanmenetek (TM- adott tárgyat tanító xxx) pedagógus Éves munkatervek munkaközösségek (MT) Éves iskolai munintézményvezetés katerv Minőségirányítási minőségügyi megbíKézikönyv (MK) zott Minőségirányítási minőségügyi megbíEljárások (ME) zott

nevelőtestület

nevelőtestület igazgató (E)

(J)

nevelőtestület

nevelőtestület igazgató (E)

(J)

munkaközösség vezető nevelőtestület nevelőtestület

intézményvezetés (E) munkaközösségek (J) igazgató (E) munkaközösségek (J) igazgató (E)

teljes alkalmazotti igazgató (E) kör az érintett szakteigazgató (E) rületi vezetők

További dokumentumok is létezhetnek a minőségirányítási rendszerben, ezek létrehozását fenti dokumentumok egyikének kell elrendelnie. Fentiekkel megegyező módon szabályozni kell: kinek a felelőssége az adott dokumentumot elkészíteni (és karbantartani, ahol az értelmezhető), kinek kell véleményeznie és jóváhagynia, és kinek van joga kiadni, elrendelni. A Minőségirányítási Kézikönyv hivatkozik a minőségirányítási rendszer minden eljárására. A minőségirányítási eljárásoknak hivatkozniuk kell azokra az utasításokra, amelyek egy - az eljárásban említett, de részleteiben ki nem fejtett - részfolyamatot, tevékenységet szabályoznak. Fordítva is így kell lenni, valamennyi utasításnak meg kell jelennie abban az eljárásban, amelyiknek egy részfolyamatát, tevékenységét szabályozza. Belső szabályozó dokumentumok formai követelményei A szabályozó dokumentumok formai felépítése az alábbi. Minden dokumentum minden oldala fejléccel és/vagy lábléccel rendelkezik, ami tartalmazza: a szabályozó dokumentum címét, a szabályozó dokumentum azonosítóját, a szabályozó dokumentum változatszámát, az érvénybelépés időpontját, az aktuális oldal oldalszámát, a dokumentum összes oldalainak számát. - 64 -

IM IP 2011.

Belső szabályozó dokumentumok módosítása, kiadása A szabályozó dokumentumok bármelyikének új kiadásakor a régi kiadást - a törzspéldányon kívül - meg kell semmisíteni, a törzspéldányt a dokumentum kiadásáért felelő személy lefűzi. Az egyazon típusú szabályozó dokumentumok bármelyikének új kiadásakor módosul az adott dokumentumtípus «dokumentumok» Mesterlistája is, amely a következőket tartalmazza: az egyes szabályozó dokumentumok címe, az egyes szabályozó dokumentumok azonosítója, az egyes szabályozó dokumentumok változatszáma, az egyes szabályozó dokumentumok érvénybelépésének kezdete. A szabályozó dokumentumok módosításáért, nyilvántartásáért, elosztásáért általánosságban a dokumentum kiadója felel (dokumentum kiadásáért felelő személy). Az elosztás és a nyilvántartás az elosztóíven történik. A dokumentumok átvételét az átvevő aláírással kell igazolnia. Az igazgató jogosult kiadni külső felek – például valamelyik partner - részére olyan dokumentumot (Küldetésnyilatkozat, Minőségirányítási Kézikönyv, Pedagógiai Program, stb.), amely érvényessége csak a kiadás időpontjában biztosított. Belső szabályozó dokumentumok tartalmi követelményei A különböző típusú szabályozó dokumentumok különböző tartalmi elemekkel rendelkezzenek. Ezek a következők: Szervezeti és Működési Szabályzat A Szervezeti és Működési Szabályzat készítésére vonatkozó tartalmi követelményeket a mindenkori törvények és kormányrendeletek illetve minisztériumi rendeletek tartalmazzák. Ezek alkalmazásáért a készítő illetve a karbantartó felelős. Belső működési szabályzatok (Házirend, Tűzvédelmi szabályzat, stb.) A belső működési szabályzatok készítésére vonatkozó tartalmi követelmé - 65 -

IM IP 2011.

nyeket a mindenkori törvények és kormányrendeletek illetve minisztériumi rendeletek tartalmazzák. Ezen felül igazodni kell minden lényeges intézményi változáshoz. Ezek alkalmazásáért a készítő, illetve a karbantartó felelős. Pedagógiai program A pedagógiai programnak a küldetésnyilatkozatból kell következnie. A pedagógiai programok készítésére vonatkozó tartalmi követelményeket a mindenkori törvények és kormányrendeletek illetve minisztériumi rendeletek tartalmazzák. Ezek alkalmazásáért a készítő illetve a karbantartó felelős. Helyi tanterv A helyi tantervnek a pedagógiai program oktatási terv részéből és az érvényben lévő tantervekből kell következnie. A helyi tanterv készítésére vonatkozó tartalmi követelményeket a mindenkori törvények és kormányrendeletek illetve minisztériumi rendeletek tartalmazzák. Ezek alkalmazásáért a készítő illetve a karbantartó felelős. Középtávú továbbképzési program A pedagógiai program módosulásakor át kell vizsgálni, és szükség esetén módosítani. A dolgozók aktuális képzettsége és a szükséges (ideális, ld. Munkaköri leírások ideális képzettség része) képzettsége közötti különbségből, illetve a partnerek igényeiből kell következnie. Továbbképzési és finanszírozási terv A középtávú továbbképzési programból kell következnie. Tanmenetek A tanmeneteknek a helyi tantervből kell következnie. A tanmenet adott évfolyamra és adott tantárgyra vonatkozó tananyag tematikus lebontása tanóra. Minőségügyi Kézikönyv A Minőségügyi Kézikönyv felépítése tetszőleges lehet. Figyelni kell ugyanakkor arra, hogy hivatkozzon mindazokra a dokumentumokra, amelyek leírják a minőségirányítási rendszer működését, valamint segítsenek a minőségirányítási rendszerben történő eligazodásban. Minőségirányítási Eljárások A Minőségirányítási Eljárások alapvető célja a minőségirányítási rendszerben a nevelés-oktatás minőségére lényeges befolyással lévő folyamatok megfelelő működésének leírása a következő szempontok figyelembe vételével. - 66 -

IM IP 2011.

Meg kell határozni az adott eljárás célját. Az eljárás egy folyamat vagy valamilyen szempontok megfelelőségét igyekszik biztosítani, ezt világosan definiálni kell. Ez a cél jelenti az adott folyamatra meghatározott minőségcélt is, aminek az elérését az eljárás hivatott biztosítani. Az eljárás célját az intézmény küldetésnyilatkozatából és/vagy minőségpolitikájából kell megpróbálni levezetni. Meg kell határozni az eljárás hatályát, érvényességi körét, azaz azt, hogy az eljárást hol kell alkalmazni, milyen területen, világossá téve, hogy mi az, amire kiterjed az eljárás hatálya és mire nem. Egy folyamatban meg kell határozni azokat a részfolyamatokat, tevékenységeket, amelyek lényeges hatással lehetnek az adott folyamat eredményére. Meg kell határozni az adott részfolyamat, tevékenység végrehajtásáért felelős személyt. Meg kell határozni az adott részfolyamat, tevékenység megfelelősége igazolásának módját. Ez lehet egy felhatalmazott személy aláírása (a felhatalmazást maga az eljárás adja), egy jegyzőkönyv kitöltése vagy adott esetben nincs értelme ilyen igazolásnak. Meg kell határozni, kell-e rögzíteni valamilyen módon valamilyen információt a folyamat közben, illetve végén. Ez az információ a keletkezése után „lefűzésre” kerülhet (bizonylatolja az adott tevékenységet) vagy továbbítani kell más személy felé. Ezt jelezni kell. Fentieken túl meg kell megfontolni a következőket:  Annak jelölése az eljárás elején, hogy milyen bemenetből (inputból) dolgozik az eljárás által szabályozott folyamat.  Annak jelölése az eljárás elején, hogy milyen kimenetet (outputot) hoz létre az eljárás által szabályozott folyamat. Az eljárás célja ennek a kimenetnek a megfelelőség-biztosítása.  Annak jelölése az eljárás elején, hogy milyen esemény határozza meg az eljárás által szabályozott folyamat kezdetét (indítási kritériumok, a folyamat lehatárolása).  Annak jelölése az eljárás elején, hogy milyen esemény határozza meg az eljárás által szabályozott folyamat végét (lezárási kritériumok, a folyamat lehatárolása). - 67 -

IM IP 2011.

 Amennyiben alkalmazható, ezen dokumentum struktúráját kell használni. Azokban az esetekben, amikor egy eljárás hatálya egy világosan definiált folyamat, a fenti folyamatszemléletű leírást kell alkalmazni. Akkor is, amikor ez nem alkalmazható kötelező elem a cél és az alkalmazási terület (hatály) meghatározása, ekkor a továbbiakra vonatkozóan nincs formai megkötés. Figyelembe kell azonban venni ekkor is az alábbiakat:  Minden tevékenységhez ki kell jelölni a tevékenység végrehajtásáért felelős személyt.  Legyen világos kell-e feljegyzésen rögzíteni valamilyen információt a tevékenységgel kapcsolatban.  Legyen világos ki viseli a felelősséget a résztevékenység megfelelőségéért. Amennyiben a résztevékenység végrehajtása után a megfelelőséget másvalaki igazolja, rögzíteni kell az igazolás után ki vállalja a felelősséget a megfelelésért.  Éves munkatervek  Tartalmazza az intézmény éves működésének szakmai-tartalmi és személyi, tárgyi és gazdasági céljait és feladatait. Külső szabályozó dokumentumok Külső szabályozók esetében az igazgató felelőssége az adott külső szabályozó belső szabályozóvá tétele és érvényesítése. A külső dokumentumokat – partnerenként lebontva – azok végzik, akik az adott partnerrel való kapcsolatért felelősek (ld. 5. pontban a vonatkozó eljárást). Amennyiben a felelős tudomást szerez az adott partner (érdekelt fél) által megfogalmazott követelményről (elvárásról), ezt továbbítja a munkatársak felé. Az informálandó munkatársak köre a partnerkapcsolatok irányításával foglalkozó eljárás szerint van megfogalmazva. A felelősnek el kell döntenie, szükségesnek látja-e annak igazolását, hogy az illetékes munkatársak tudomásul vették az adott követelmények/elvárások létét (például a külső dokumentum átvétele aláírás ellenében, vagy jegyzőkönyv a külső dokumentum ismertetéséről).

- 68 -

IM IP 2011.

Az igazolásokat meg kell őrizni. Igazolások megkövetelésének hiányában (például külső dokumentum kifüggesztése a faliújságra, vagy felhívás kifüggesztése a faliújságra, amely utal az új külső dokumentumra) a felelősség az adott partnerért felelős személyen marad.

Feljegyzések A minőségirányítási rendszer feljegyzéseit minőségirányítási eljárások, illetve egyéb dokumentumok határozzák meg. Az adott feljegyzésre vonatkozó szabályozás az illető dokumentumban található. Itt van meghatározva a keletkező feljegyzés azonosítója (amennyiben van), neve, a megőrzéséért felelős személy megnevezése, a megőrzés helye és a megőrzés időtartama.

- 69 -

IM IP 2011.

5. sz. melléklet

Irán yított önértékelés – m inősé girányítási eljárás Célja: Az intézmény képes legyen tényekre alapozva megállapítani erősségeit és fejlesztendő területeit, s ennek eredményeként képes legyen kijelölni, mely területeken szükséges a beavatkozás, a fejlesztés. Legyenek ismertek az intézmény elért eredményei és az ehhez alkalmazott módszerek. Felelősök: igazgató minőségügyi megbízott munkaközösség vezetők Együtt érvényes dokumentumok Minőségirányítási eljárás a team munkára Feljegyzések Az alábbiak azt mutatják, hogy az eljárás végrehajtása során milyen feljegyzések, milyen formanyomtatványon keletkeznek, kitöltés után kinek a felelőssége a megőrzés, ez hol történik és mennyi a megőrzési idő. Feljegyzés Azonosítója

A megőrzés

Neve

Felelőse

helye

Időtartama

Jelentés az önértékelésről

igazgató

igazgató irodája

3 év

A folyamat meghatározása A folyamat bemenete A vezetői ellenőrzés eredményei, a belső auditok eredményei, a partnerektől származó visszajelzések, a partnerek elégedettsége, illetve elégedetlensége, az indikátorrendszer mutatóinak eredményei,

- 70 -

IM IP 2011.

tanévzáró értékelő értekezlet eredményei, a javító és fejlesztő (megelőző) tevékenységek eredményei, a korábbi értékelő beszámolók során elhatározott intézkedések megvalósulásának értékelése, a minőségfejlesztési munka eredményei

A folyamat kimenete Az intézmény erősségei és gyengeségei és az ez alapján kitűzött fejlesztési célok dokumentált formában.

A folyamat indul Az igazgató megbízza az önértékelés elvégzésére a minőségügyi megbízottat. A folyamat lezárul Az önértékelés jegyzőkönyvében megállapítottak az intézmény erősségei és gyengeségei, ezek alapján ki lettek jelölve a fejlesztési célok, és ezek megvalósítása is igazolt.

Eljárás Az önértékelés alapelvei Az önértékelés részint azon tényezők értékeléséből álljon, amelyek hatással vannak az intézményi munka eredményeire, azaz a partnerek elégedettségére, a küldetés és a minőségpolitika teljesülésére, részint a partnerek elégedettségét jelző mutatókra. Az önértékelés módszere feleljen meg az intézmény igényeinek (esetleges specialitásainak), használatával azonosítani lehessen az intézmény erősségeit, a fejlesztendő folyamatokat, tevékenységeket és területeket, legyen tényszerű.

- 71 -

IM IP 2011.

Fentiek az alábbi módon jelenjenek meg: A) Az önértékelés terjedjen ki az intézmény jellemző tulajdonságaira, adottságaira (tehát azokra a tényezőkre, amelyek szerepet játszanak a partnerek elégedettségének kialakításában, a küldetés és a minőségpolitika megvalósításában), ezen belül különösen: A vezetés értékelése. Stratégiai és operatív tervezés. A dolgozók irányításának értékelése. Erőforrások felhasználása. Az oktatási-nevelési és a működési folyamatok, valamint szabályozottságuk értékelése. A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje. A szervezeti kultúra és klíma értékelése. B) Az önértékelés térjen ki az intézmény által elért eredményekre, ezen belül különösen: A munkatársak részvétele (bevonásának mértéke) az intézményi programok és fejlesztések végrehajtásában. A külső partnerek (szülők, tanulók) elégedettsége. A belső partnerek (pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő munkatársak) elégedettsége. Közösségi, társadalmi szerepvállalás. Az intézmény oktatási, nevelési eredményei. Az önértékelés lebonyolítása Az önértékelés előkészítése Az önértékelés lebonyolítására 5–8 főből álló teamet kell létrehozni, és ki kell jelölni a team vezetőjét. A teamek megalakításánál és működtetésénél a teamekre vonatkozó szabályozást kell figyelembe venni.

- 72 -

IM IP 2011.

A team feladatai az önértékelés lebonyolításában: a módszertan tanulmányozása, megismerése, a módszertanban ajánlott szempontrendszer átvizsgálása és adaptálása a helyi sajátosságokra, az eszközök (kérdőívek, felmérőlapok) kipróbálása és véglegesítése, a felmérésbe bevontak körének meghatározása, az eszközök (kérdőívek, felmérőlapok) kiosztása és összegyűjtése, szükség szerinti tanácsadás a kitöltéshez, az intézmény eredményeire vonatkozó adatok gyűjtése, összeállítása, a kérdőívek és adatok összegzése, feldolgozása, a működési jellemzőkre és adottságokra, valamint az eredményekre vonatkozó adatok elemzése és írásbeli összefoglaló készítése. A teamnek első lépésként részleteiben meg kell ismernie a módszertant, majd át kell vizsgálnia az ajánlott tématerületeket és a hozzájuk tartozó kérdőíveket és értékelőlapokat. A helyi sajátosságok figyelembevételével szükség szerint át kell dolgoznia, ki kell egészítenie őket, hogy a team-tagok testre szabott felmérést és értékelést tudjanak végezni. A teamnek a kérdőívek érthetőségét, alkalmasságát, beválását azok széles körű szétosztása előtt ki kell próbálnia, és a tapasztalatok figyelembevételével véglegesítenie kell a kérdőívek tartalmát. A felmérésbe bevontak körének kijelölése A felmérés és az értékelés komoly időszükséglete miatt nem célszerű minden munkatársat bevonni az önértékelés intézményi szintű folyamatába. A reprezentativitás biztosítása érdekében azonban fontos, hogy a felmérésbe bevontak (megkérdezettek) köre a „piramiselvnek” megfeleljen, tehát az igazgatótól lefelé haladva a szervezet egyes szintjeiről a munkatársak egyre nagyobb számban legyenek képviselve és vegyenek részt az önértékelési felmérőlapok és kérdőívek kitöltésében; például: 1 fő igazgató, 1 fő igazgatóhelyettes, 2 fő munkaközösség-vezető, 11-21 fő tanár.. - 73 -

IM IP 2011.

Ügyelni kell arra, hogy minden terület arányosan képviselve legyen (alsós, felsős, napközi) Az adottságok felmérése Az önértékelésbe bevont minden egyes vezető és munkatárs egyénileg válaszol a felmérőlapokon – az 1–7. sz. tématerületeken – feltett kérdésekre. A kitöltéshez és a kérdések értelmezéséhez az önértékelés lebonyolítására létrehozott team tagjai szükség szerint segítséget nyújtanak. A kérdések értékelése 0-tól 5-ig terjedő skálán történik. A pontozás módszere minden kérdőív láblécében szerepel. Az egyénileg kitöltött kérdőívek adatainak kérdésenkénti és tématerületenkénti összesítését a team végzi. Az értékelésnél az árnyaltabb elemzés biztosítása érdekében a vezetők, illetve a nem vezető munkatársak által kitöltött kérdőíveket külön kell csoportosítani. Az ismételt önértékelésnél már az előző önértékelés adatainak is szerepeltetni kell, különös tekintettel a trendek megjelenítésére. Az eredmények adatainak összeállítása Az intézményi eredmények kimutatása – amelyhez a vizsgálódási szempontok összeállítását a team végzi – mérhető adatok elemzésére épül; így: a tanulmányi átlagok, az elégedettségi mutatók, a részvételi számok, a százalékos értékek stb. feldolgozására. Az eredmények feltérképezése során a rendszeres partneri igényfelmérésekből, elégedettségi vizsgálatokból kapott adatokat kell hasznosítani. Fel használni a korábbi felmérések eredményeit, kiegészítve a felmérés óta eltelt idő alatt bekövetkezett változások regisztrálásával. Amennyiben lesznek olyan értékelési szempontok, amelyekről eddig nem gyűjtöttek adatokat az intézményben, akkor ezeket pótolni kell, és gondoskodni kell arról, hogy a továbbiakban ezeket az adatokat is gyűjtsék.

- 74 -

IM IP 2011.

Az aktuális eredményeket az előző évek eredményeihez mért fejlődési tendenciájukban kell bemutatni (trendvizsgálat). Az önértékelés eredményeinek elemzése és értékelése Az értékelés eredményeiről a minőségügyi megbízott írásbeli összefoglalót készít, amelynek alapján tájékoztatja az intézmény munkatársait. Az eredmények alapján történik a fejlesztési célok meghatározása, amelyeket a nevelőtestület hagy jóvá. Véleményezi és jóvá-

Dokumentum

Készíti

Fejlesztési célok

minőségügyi megbízott

hagyja nevelőtestület

Kiadja igazgató

Eredmények partnerek tudomására hozása Az igények és elégedettség felmérésének eredményeit, valamint az ezek alapján felállított célokat írásban kell rögzíteni, és nyilvánossá és elérhetővé kell tenni annak a partner számára, akit (amelyet) az információ érint. Ez a minőségügyi megbízott felelőssége.

- 75 -

IM IP 2011.

Tart alomjeg yzék A z i s k o l a j ö v ő k é p e , k ü ld e t é s n y i l a t k o z a t a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 A z 5 . S z . Á lt a lá n o s I s k o l a m i n ő s é g p o l it ik á j a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 Minőségpolitikai nyilatkozat ....................................................................................... 2 S z e r v e z e t i c é lj a in k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Törvényi háttér ......................................................................................................... 5 A minőség biztosítás .................................................................................................. 5 Mi a minőség? .......................................................................................................... 6 Minőségirányítási hagyományaink ............................................................................. 6 A F e n n t a r t ó i m in ő s é g p o l i t ik a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Az iskolára vonatkozó elvárások, minőségi célok ....................................................... 9 Az ellenőrzés, értékelés rendje ................................................................................ 10 H e l yze t e l em zés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 2 A vezetés szerepe, felelősség e, elkötelezettsége a minőségfejlesztési programban ... 28 T e r ve zés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 9 Stratégiai tervezés ................................................................................................... 29 Az intézmény minőség irányítási rendszere ............................................................... 29 Minőségirányítási szervezet felépítése és működtetése ............................................ 30 Támogató szervezet ................................................................................................ 30 Az intézmény belső működési rendjének biztosítása ................................................. 32 A p a r t n e r k a p c s o l a t o k i r á n y ít á s a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 4 Partneri panaszkezelés ............................................................................................ 35 Intézményi marketing ............................................................................................... 36 Mé r é s e k , e l l e n ő r z é s e k , é r t é k e l é s e k r e n d s z e r e . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 6 A z i s k o l a a lk a lm a z o t t j a ir a k it e r j e d ő m é r é s i f e l a d a t o k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 8 Az intézmény pedagógusaira vonatkozó mérések ..................................................... 38 Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottaira vonatkozó mérések .. 38 A s zü l ők k ör é be n vég zet t m ér és ek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 8 Kérdőíves módszerrel elégedettségvizsgálat (két évente) ......................................... 39 A s z e r v e z e t i k u l t ú r a f e j le s z t é s e . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 9 A z I MI P f e l ü l v i z s g á l a t a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 1 Nyitott- és Irányított önértékelés .............................................................................. 41

- 76 -

IM IP 2011.

M e l lék let ek Minőségirányítási rendszer vezetőségi átvizsgálása - minőségirányítási eljárás ......... 46 Minőségi körök működése - minőségirányítási eljárás ............................................... 49 Partnerkapcsolatok irányítása –minőségirányítási eljárás .......................................... 51 Kommunikáció rendje az azonosított partnerekkel ..................................................... 53 Fejlesztési célok kitűzése - Önértékelésen és a partnerek megismerésén keresztül .. 55 Módszertani eszköztár és kultúra ............................................................................. 57 Értékelés – ösztönzés – minőségirányítási eljárás..................................................... 58 Dokumentumok kezelése – minőségirányítási eljárás ................................................ 60 Irányított önértékelés – minőségirányítási eljárás ...................................................... 70

- 77 -