INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV

SZENT ISTVÁN EGYETEM

INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2009-2013

Gödöllő 2009. február

Tartalomjegyzék PREAMBULUM.....................................................................................................................................................4 1. AZ EGYETEM BEMUTATÁSA.......................................................................................................................6 1.1 AZ EGYETEM OKTATÁSI EGYSÉGEI..........................................................................................................................6 1.3 AZ EGYETEMET JELLEMZŐ FONTOSABB ADATOK......................................................................................................16 1.3 AZ EGYETEM KÖZÉPTÁVÚ HELYZETE.....................................................................................................................21 2. AZ EGYETEMFEJLESZTÉS FŐBB TERÜLETEI.....................................................................................30 2.1 A KÉPZÉSI SZERKEZET........................................................................................................................................30 2.1.1 A hagyományos képzések kifutó rendszerben történő megszüntetésének időbeli ütemezése...............30 2.1.2 Alapképzési szakstruktúra kialakulása, indítások ütemezése...............................................................30 2.1.3 Mesterképzési szakstruktúra kialakítása, indításának ütemezése.......................................................34 2.1.4 Átjárás a képzési szintek között...........................................................................................................36 2.1.5 Mobilitás támogatása, külföldi képzésben részképzésben való részvétel elősegítése..........................37 2.2 FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSEK, SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK JELLEMZŐI......................................................................42 2.2.1 A jelenlegi és a tervezett felsőfokú szakképzési szakok:.......................................................................42 2.2.2 A karokon jelenleg folyó és a tervezett szakirányú továbbképzési szakok...........................................45 2.2.3 Kiegészítő jellegű képzések indítása ..................................................................................................47 2.2.4 Idegen nyelvű kurzusok meghirdetése, külföldiek részvételi lehetőségeinek bemutatása...................50 2.3 ESÉLYEGYENLŐSÉG, TEHETSÉGGONDOZÁS..............................................................................................................54 2.3.1 Beiskolázást segítő tehetséggondozás..................................................................................................54 2.3.2 Tudományos Diákköri tevékenység......................................................................................................54 2.3.3 Szakkollégiumi rendszer.......................................................................................................................55 2.3.4 Fogyatékkal élők esélyegyenlősége......................................................................................................56 2.4 A DOKTORI KÉPZÉS FOLYTATÁSA, TOVÁBBFEJLESZTÉSE............................................................................................57 2.4.1 A doktori képzés rendszerének átalakítása..........................................................................................57 2.4.2 A doktorjelölti jogviszonyban levők számára biztosított lehetőségek bemutatása...............................59 2.5 AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS INTÉZMÉNYI SZOLGÁLTATÓ RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA..........................................60 2.5.1 Érettségiző fiatalok...............................................................................................................................61 2.5.2 Fiatal felnőttek.....................................................................................................................................62 2.5.3 Aktív keresők........................................................................................................................................62 2.5.4 Nyugdíjasok..........................................................................................................................................63 2.6 FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI STRATÉGIA...............................................................................................63 2.6.1 Szakmai irányelvek, helyzetkép............................................................................................................64 2.6.2 Felnőttképzés a Szent István Egyetemen – jelen és jövő......................................................................65 2.6.3 A Központ jelenlegi működési modellje...............................................................................................65 2.6.4 A felnőttképzés intézményfejlesztési lehetőségei..................................................................................66 2.7 OKTATÁSI SZOLGÁLTATÁSI FUNKCIÓK...................................................................................................................67 2.7.1 Kollégiumok.........................................................................................................................................67 2.7.2 Informatika ..........................................................................................................................................67 2.8 INFORMATIKAI BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE.................................................................................................................70 2.8.1 Telekommunikáció fejlesztése..............................................................................................................71 2.8.2 Könyvtár fejlesztés................................................................................................................................71 2.8.3 Egyéb tevékenységet támogató informatika-biztonság........................................................................72 2.9 KUTATÁS-FEJLESZTÉST TÁMOGATÓ STRATÉGIA ÉS INTÉZMÉNYI GYAKORLAT................................................................73 2.9.1 Kutatás-fejlesztési stratégiai programok............................................................................................73 2.9.2 Intézményi kutatás................................................................................................................................74 2.9.3 RET és Ökopólus programok...............................................................................................................91 2.10 TUDOMÁNYOS TELJESÍTMÉNYEK BEMUTATÁSA AZ INTÉZMÉNYBEN, ÖSSZEHASONLÍTÁS HAZAI ÉS NEMZETKÖZI VONATKOZÁSBAN....................................................................................................................................................94 2.10.1 Tudományos profil..............................................................................................................................94 2.10.2 Környezetipari Regionális Egyetemi Tudásközpont ..........................................................................96 2.10.3 Helyi, regionális és országos kapcsolatok.........................................................................................96 2.11 NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK (HÁLÓZATI, INTÉZMÉNYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ÉS AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁSI TÉRSÉGBEN ÉS AZ EURÓPAI KUTATÁSI TÉRSÉGBEN)..........................................................................................................................98 2.12 INTÉZMÉNYI SZERVEZET, MENEDZSMENT STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA.........................................................................101 2.12.1 ESZMSZ szerinti szervezetek............................................................................................................101 2.12.2 Belső szervezeti átalakítások............................................................................................................104

2

2.12.3 Vezetés, irányítás fejlesztési stratégiája...........................................................................................106 2.13 A SZENT ISTVÁN EGYETEM MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA .............................................................................107 2.13.1 A minőségfejlesztés alappillérei.......................................................................................................107 2.13.2 Humán stratégia jellemzői, a foglalkoztatási terv kidolgozása, a foglalkoztatási követelményrendszer meghatározása..........................................................................................................117 2.14 AZ EGYETEMI GAZDÁLKODÁS KORSZERŰSÍTÉSE...................................................................................................120 2.14.1 A belső erőforrás allokációs rendszer továbbfejlesztése..................................................................121 2.14.2 Az informatikai és a kontrolling rendszer fejlesztése.......................................................................122 2.14.3 Hatékonysági mutatók, hatékonyság értékelési módszer bevezetése, bemutatása...........................124 2.14.4 Bevételszerzési stratégiák, érdekeltségi rendszer bevételek megszerzésénél és visszaforgatásánál126 2.15 AZ EGYETEMI INFRASTRUKTÚRA......................................................................................................................128 2.15.1 Infrastruktúra-fejlesztési és felújítási programok...........................................................................129 2.15.2 Gazdasági-Műszaki Modernizációs Központ Program (Europe Campus)......................................132 2.15.3 Az egészségturizmus feltételrendszerének kialakítása a gödöllői kampuszon.................................134 2.15.4 Magyar-Román-Szerb Egészségipari Tudásközpont........................................................................134 2.15.5 Babat-völgy környezet-és ökoturisztikai fejlesztése.........................................................................137 2.15.6 Környezetgazdálkodási és Műszaki Innovációs Központ Program, ................................................137 2.15.7 A Társadalmi Megújulás Központ program.....................................................................................138 2.15.8 Komplex ingatlanfejlesztés: FAO szolgáltató központ, konferencia központ és szaktanácsadói központ kialakítása......................................................................................................................................139 2.15.9. EU konform szaktanácsadási országos és regionális szervezetének kialakítása, az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése.......................................................................................................................140 2.15.10 Nemzeti Lovasközpont kialakítása.................................................................................................141 2.15.11 Az Állatorvos-tudományi Kar budapesti épületegyüttesének teljes rekonstrukciója.....................141 2.15.12 Oktatási, kollégiumi és könyvtári terek bővítése, rekonstrukciós fejlesztések az Ybl Miklós Építéstudományi Karon...............................................................................................................................142 .2.15.13 Többfunkciós épületegyüttes megvalósítása a jászberényi Alkalmazott Bölcsészeti Kar kampuszán...................................................................................................................................................144 2.15.14 Központi épület teljes rekonstrukciója...........................................................................................144 2.15.15 Multifunkciós továbbképzési, oktatási központ kialakítása a SZIE Jászberényi kampuszán.........144 2.15.16 Infrastruktúra fejlesztés a gödöllői kampuszon..............................................................................145 2.15.17 Élet-, baleset és vagyonbiztonság megteremtése a Mária utcai kollégiumban..............................146 2.15.18 A Gödöllői Tudományos Könyvtár működésének, tartalmi szolgáltatásainak minőségi fejlesztése – modern könyvtári és informatikai szolgáltatások feltételeinek kialakítása.................................................146 2.15.19 A SZIE műszaki tanüzem fejlesztési koncepciója .........................................................................147 2.15.20 Műszaki és Természettudományi Oktató Központ, Regionális Tudástranszfer Központ ..............149 2.15.21 Környezetipari és Alkalmazott Műszaki Informatikai Gyakorlati Képzőközpont .........................149 2.15.22 Mérnökinformatikai Központ továbbfejlesztése.............................................................................151 2.15.23 Laborfejlesztés................................................................................................................................151 2.15.24 Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeum működésének és tartalmi szolgáltatásainak fejlesztése........................................................................................................................151 2.15.25 Agro-Major Multifunkcionális Oktató, Bemutató és Tudáshasznosító Központ...........................152 2.15.26 Oktatói, dolgozói, hallgatói életminőség javítására irányuló fejlesztések.....................................152 3 AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS MONITORING TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA...................................................................................................................................................153 3.1 A FEJLESZTÉSI PROJEKTEK INDIKÁTORAINAK MEGHATÁROZÁSA...............................................................................153 3.2 MONITORING TEVÉKENYSÉG KITERJESZTÉSE A FEJLESZTÉSI MODULOKRA, ÉRTÉKELÉSI TECHNIKÁK, STATISZTIKÁK KÉSZÍTÉSE ..........................................................................................................................................................................154 3.3 A SZENÁTUS ÉS GAZDASÁGI TANÁCS FELADATRENDSZERE A FEJLESZTÉSBEN..............................................................154 3.4 AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNIKÁJA.......................................................................................155 3.5 INTÉZMÉNYI TESTÜLETEK ÉS FÓRUMOK KÖZREMŰKÖDÉSE.......................................................................................155 3.6 HALLGATÓI ÉS OKTATÓI TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG.....................................................................................156 3.7 MEGJELENÉS A HELYI, REGIONÁLIS ORSZÁGOS ÉS NEMZETKÖZI INFORMÁCIÓS RENDSZEREKBEN.....................................156

3

Preambulum A 2009. január 1-én szervezetileg módosult Szent István Egyetem elhivatott rendeltetése változatlanul az, hogy • az alapításakor megjelölt, majd folyamatos fejlődésével egyre bővülő tudomány - és szakterületeken - kutatási tevékenysége révén hozza létre, őrizze meg és fejlessze a tudományos szakismerteket, felsőoktatási tevékenysége útján pedig adja át mindezeket a jövő értelmiségi generációja számára; • az általa művelt szakterületeken segítse elő a humán erőforrások fejlődését, a magyar és az egyetemes tudomány eredményeinek gyarapítását és azok gyakorlati alkalmazását; • a legkorszerűbb ismeretek és módszerek alkalmazásával megkülönböztetett feladatának tekintse a vidék fejlesztését, a vidék számára szükséges szakemberek képzését. A Szent István Egyetem, mint autonóm felsőoktatási intézmény az előzőek szerinti általános küldetésén belül a következő célokat, feladatokat és kötelezettségeket valósítja meg: • az egyetemi és főiskolai karok szakmailag és tudományosan jól felkészült oktatói és kutatói a korszerűsített képzési rendszer, a szakok, a szakirányok, a tantárgyi programok és oktatási módszerek alkalmazásával biztosítják, hogy a hallgatók előképzettségüknek és képességeiknek, valamint szűkebb érdeklődési körüknek megfelelően magas szinten sajátíthassák el az új ismerteket; • az egyetem tudományos és szakmai környezetével lehetővé teszi, hogy hallgatói minél jobban megismerjék a választott szakterületek tudományos fejlődésének és gyakorlatának alapismereteit, s végzésüket követően minél előbb a társadalom alkotó értelmiségi tagjaivá váljanak; • az egyetem öntevékeny képzési, kutatási és szakmai tanácsadó alaptevékenységének integrált megvalósításával mindenkor a tágabb értelemben vett társadalmi igényeket, ezen belül is az agrártársadalom és a magyar vidék általános, valamint az egyetem karait és intézményeit övező régiók tényleges gazdasági, társadalmi, tudományos és kulturális igényeit elégíti ki, megvalósítva azt a célt is, hogy az egyetem az általa oktatott szakterületek kutatási központja legyen; • az egyetem meghatározó szerepet kíván betölteni a felnőttképzésben és a szakmai továbbképzésben is, ezen belül a szakirányú továbbképzés, a második alapképzés, és a tanfolyamos továbbképzés területén; • az egyetem a szakmailag érintett karok és oktatási szervezeti egységek korábbi tevékenységére alapozottan sajátos feladatának tekinti a települések értelmiség képzését, a települések, építészeti, kulturális színvonalának növelését és a polgárosodás elősegítését; • az egyetem képzési és tudományos kutatási tevékenységét elsősorban a természet -, a környezet- és környezet-egészségtudományok, az alap, alapozó fejlesztési - és alkalmazott agrár- és műszaki tudományok, az állatorvos-tudomány - és élelmiszerhigiénia, a kertészettudomány, az alkalmazott közgazdaságtudomány, valamint a neveléstudomány és társadalomtudományok területén fejti ki; • az egyetem karai - a munkaerő - piaci igények kielégítése és a felsőoktatási képzési kínálat növelése érdekében - a jövőben is folyamatosan bővíteni kívánják a szakok és szakirányok körét, a karok közötti átoktatás, áthallgatás és a kiegészítő képzés meglévő formáit és fokozni a képzési rendszerek rugalmasságát;

4

•

az egyetem az igényeket mind jobban figyelembe vevő tantárgy - és szakirány választást és a karok közötti áthallgatást elősegítő, a kredit rendszerre alapozott képzési követelmények alkalmazását valamennyi karára kiterjeszti és a hatályos jogszabály alapján azt valamennyi karon kizárólagossá teszi; • az egyetem karai, amelyek fontos szerepet töltenek be a felsőoktatási felvételi előkészítő képzés működtetésében, a jövőben tovább fejlesztik a diplomát nem nyújtó képzési formákat; • az egyetem a felsőoktatás és kutatás legfontosabb területein - a tudomány és a technológia, a menedzsment és a kommunikáció, az informatika és az információs rendszerek, a környezetgazdálkodás és a fenntartható fejlesztés tekintetében - teljes körű alkalmazásra törekszik. A Szent István Egyetem felvázolt tartalmi (képzési, tudományos kutatási és szakmai tanácsadási) feladatait teljesítését olyan szervezeti formában végzi, amely lehetővé teszi az egységes elvek szerinti működését, miközben a karok autonómiája a központi irányítás és felügyelet mellett érvényesül; A Szent István Egyetem a vidék fejlesztését fontos feladatának tekintő felsőoktatási intézmény, amely rendkívül széles körű felsőfokú (egyetemi, főiskolai) képzésre alapozottan, a mindenkori munkaerő- piaci igényeknek megfelelően biztosítja a felsőoktatás kiszélesítésének alapvető feltételeit. Az egyetem, a karok együttműködésére, valamint a vonatkozó tantervek és képzési programok rugalmas összehangolására alapozva, biztosítja a hallgatók intézményrendszeren belüli áthallgathatási lehetőséget. A Szent István Egyetem vezetői és oktatói elkötelezettséget vállalnak arra, hogy minden egyetemi tevékenységüket a legjobb minőségben végzik. Ennek érdekében az egyetem munkatársait úgy választják ki, munkájukat úgy szervezik meg, és felsőoktatási feladataikat mind az oktatás/nevelés, mind a kutatás, mind a szaktanácsadás területén, valamint az intézmény gazdasági működése során úgy végzik, hogy az mindenben megfeleljen a legmagasabb minőségi igényeknek. Az egyetemi munka minőségi követelményeinek és feltételeinek meghatározása, rendszerbe foglalása, megismertetése, valamint érvényesülésük folyamatos ellenőrzése céljából minőségügyi szervezetet hoznak létre és működtetnek, továbbá gondoskodnak arról, hogy tevékenységük helyzetét minőségi szempontból rendszeresen felülvizsgálják, értékeljék, és a tapasztalatok alapján továbbfejlesszék. A Szent István Egyetem oktató és kutató egyetemként definiálja magát és önként vállalt szerteágazó tevékenységében - az időről időre korszerűsített minőségbiztosítási rendszerén keresztül - garantálja a színvonal folyamatos emelkedését.

5

1. Az egyetem bemutatása A Szent István Egyetem (SZIE) a felsőoktatási intézmények integrációs programjának részeként a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, az Állatorvos-tudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola, valamint az Ybl Miklós Műszaki Főiskola szervezeti integrációjával 2000. január 1-jén, jött létre. Az Egyetem struktúrája először 2003-ban módosult, amelynek eredményeként 2008. végéig hat karral, három településen, négy telephelyen működött. 2009. január 1-ei hatállyal a Tessedik Sámuel Főiskola (TSF) – beolvadással – Tessedik Sámuel Egyetemi Központ (TEK) néven, három karral és egy intézettel a SZIE része lett. Az egyetem karai az eltérő hagyományok, fejlődési utak és képzési profilok ellenére egységes szellemben szolgálják a társadalmi felemelkedés és a nemzetgazdaság egészének a fejlődését. A karok feladatrendszere, szervezete és működése az utóbbi évtizedben jelentősen módosult, így alkalmazkodva a megváltozott társadalmi és gazdasági környezethez. Az egyetem olyan képzési profillal és képzési potenciállal rendelkezik, amely képes kielégíteni a vidék felemelkedését szolgáló fejlesztések aktuális és a jövőt egyaránt építő szakemberigényét. Az egyetem képzéskínálata a gazdasági élet, a természetes és épített környezet, a műszaki és humán szolgáltatás, valamint a pedagógusképzés számára fontos és nélkülözhetetlen szakmai irányultságú programokat kínál. Unikális jellegű képzéseivel és az általa gondozott diszciplínáknak köszönhetően több tudományterületen olyan szellemi központtá kíván válni, amely a hazai és külföldi hallgatói rekrutációban, továbbá a hazai és nemzetközi kutatási, fejlesztési és innovációs folyamatokban is jelentős szerepet tölt be. Az egyetem egyaránt fontosnak tartja az intézményi beágyazottságot és a környezettel való szerves kapcsolatot. A felnőttképzési, továbbképzési rendszere, ágazati szaktanácsadási és vidékfejlesztési tevékenysége garancia arra, hogy a tudományos eredmények a valódi felhasználók gyarapodását szolgálják. Az egyetem vállalt céljában így találkozik a tudomány magas szintű képviselete a vidék, az ország felemelkedését a szolgáló törekvéssel.

1.1 Az egyetem oktatási egységei A Szent István Egyetem a magyar felsőoktatás egyik meghatározó intézménye, igen jelentős tudományos potenciállal és rendkívül széleskörű felsőfokú képzési kínálattal. Tekintettel arra, hogy az egyetem jelenlegi struktúrája új, múltját a jogelődök (a mai egyetem oktatási egységei) története alapján mutatjuk be. Az Alkalmazott Bölcsészeti Kar (ABK, Jászberény) az önálló arculattal és integritással rendelkező régió, a Jászság központjában helyezkedik el. A tanítóképzés és egyéb humán képzési szakok mellett a térség egyetlen felsőoktatási intézményeként történelmileg kialakult regionális kulturális szerepet is betölt. A kar jogelődjét 1917-ben gróf Apponyi Albert kulturális minisztersége és jászberényi országgyűlési képviselősége idején, az ő személyes támogatásával alapították. 1959-ig középiskolaként, majd 1959-75 között érettségire épülő hároméves Felsőfokú Tanítóképző Intézetként működött. 1975. szeptember 1-jével - a többi tanítóképzővel együtt - tanítóképző 6

főiskolává minősítették. A levelező tagozati képzés 1994-től indult dinamikus növekedésnek, elsősorban a nem tanítói szakokon. Az 1995/96-os tanévtől új képesítési követelményeknek megfelelő 4 éves tanító-szakos képzés indult el. Egyidejűleg nappali tagozaton is önálló szakká alakultak át a szociálpedagógus és a művelődésszervező szakok, illetve a könyvtár szak a könyvtár-művelődésszervező szakpáron belül kapott helyet. 1990-ben tanítónyelvoktató szakpár indult. A levelező tagozaton mindegyik szak önállóan működik a mai napig. A Kar jelenleg a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Karaként működik. A karon négy főiskolai szakon (informatikus-könyvtáros, művelődésszervező, szociálpedagógus, tanító) folyik főiskolai alapképzés, nappali és levelező tagozaton. A 2006-ban indított BSc szakok: andragógia, szociális munka, tanító, informatikus könyvtáros. A Kar a nagy hagyományokra épülő tanítóképzés mellett fokozott figyelmet fordít a vidéki térségek és települések humán erőforrás szükségleteire a közoktatás, a közművelődés, a kultúra és a szociális ellátás területén. Olyan gyakorlatorientált értelmiségi szakemberek képzésére törekszik, akik felkészültek és alkalmasak a helyi társadalmakban közösségteremtő, társadalomszervező tevékenységek irányítására. Különleges regionális szerepe abban is megmutatkozik, hogy képzési helyéül szolgál több, más kar által szervezett szaknak (pl. humán erőforrás menedzser), amelyek hozzájárulnak a térség humán erőforrásának fejlesztéséhez. A Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar Tanárképző Intézetével együttműködve számos közös humántudományi kutatási témán dolgoznak. A kar képzési profiljával az univerzitás jelleg egyik fontos meghatározója. Az Állatorvos-tudományi Kar (ÁOTK, Budapest) két szakon (állatorvos, biológia), három nyelven folytat képzést. A Kar az országban az állatorvos-doktorok képzésére és szakterületi PhD fokozat adományozására kizárólagosan van feljogosítva. A Habsburg Birodalom felvilágosult uralkodói ismerték fel elsőként, hogy a mezőgazdasági termelés növelése érdekében Magyarországon fejleszteni kell a mezőgazdaság és az állattenyésztés infrastruktúráját. Ennek eredményeképpen 1782-ben II. József császár elhatározta, hogy egy állatorvosi iskolát hoz létre Pesten. Az intézmény gyökerei 1787-ig nyúlnak vissza, amikor a Pesti Egyetem Orvosi Karán megalakult az első állatorvoslást oktató tanszék, 25 évvel a világ első állatorvosi iskolájának alapítása után. Tolnay Sándor munkásságának köszönhetően elkészültek az első tananyagok, anatómiai preparátumok, felkészültek az első oktatók. Tolnay Sándornak és utódainak köszönhetően az intézmény folyamatosan fejlődött, majd 1851-ben „Királyi Állatorvosi Intézet” néven különvált az Orvosi Kartól. A neve hamarosan „Királyi Állatorvosi Akadémiára”, majd 1899-ben „Magyar Királyi Állatorvosi Főiskolára” változott. A főiskola megkapta a jogot, hogy állatorvosdoktori diplomát állíthasson ki végzett hallgatóinak. 1934-ben alakult meg Budapesten a József Nádor Műszaki és Gazdaság-tudományi Egyetem, amelybe a főiskola osztályként integrálódott. 1945-től rövid ideig a Magyar Agrártudományi Egyetem karává vált, majd 1952-ben visszakapta önálló főiskolai státuszát. Ezt követően elismerve az oktatásban és kutatásban elért eredményeket, 1962-ben egyetemi ragot kapott. A különböző nevek és szervezeti formák ellenére az intézmény mindvégig töretlenül folytatta azt a küldetését, hogy olyan állatorvosokat képezzen, akik a szakma valamennyi területén megállják helyüket. Az első száz év feladata az volt, hogy a nemzetközi tapasztalatokra alapozva kidolgozzák a teljes magyar nyelvű tananyagot, és nemzetközileg összemérhető szintűvé váljék a hazai állatorvosképzés. A második száz évben a világ állatorvoslására is meghatározó hatást gyakorló professzorok emelkedtek ki az intézményből. Az első átfogó állatorvosi tankönyvet az intézmény professzorai, Marek és Hutyra készítették, mely a XX. század első felében az egész világon az állatorvosi tanulmányok alapköve lett. Számtalan frissített kiadását a világ

7

összes nagyobb nyelvére lefordították, elismerve a magyar oktatók munkásságát. Marek, Aujeszky és Bartha kutatásai az egész világ állatorvoslását vitték előre. A folyamatosság másik jellemzője a történelmi kampusz. Az iskola 1871 és 1881 között költözött a jelenlegi helyére. Az akkor felhúzott épületek még ma is az állatorvoslást szolgálják. A történelmi épületekhez az 1970-es években épült egy modern épületrész. Az 1990-es évek politikai és gazdasági változásai hatással voltak az állatorvoslás oktatására is. Ennek következtében átalakult a tananyag, új területek (kisállat-gyógyászat, élelmiszer-biztonság, járványvédelem stb.) kerültek fokozottan előtérbe. A kar az elmúlt években tizenegy szakirányú továbbképzési szakot akkreditáltatott, amelyeknek az EU csatlakozás szempontjából kiemelt jelentőségük van. A magyar nyelvű oktatás mellett egyre több külföldi kapcsolódik be a kar képzéseibe, jelenleg a világ minden tájáról több mint 500 külföldi hallgató folytat állatorvosi tanulmányokat angol és német nyelven. Az Állatorvos-tudományi Kar gazdag örökségének és folytonos erőfeszítéseinek köszönhetően háromnyelvű, nemzetközileg elismert európai felsőoktatási intézménnyé fejlődött. Számos visszajelzés tanúsítja, hogy a kar által kibocsátott diploma bármely nyugateurópai állatorvos-képző intézmény oklevelével egyenértékű. A kar kutatási-fejlesztési stratégiája elsősorban arra irányul, hogy aktív részese legyen az EU kutatási programjainak és annak támogatási rendszerére támaszkodva, nemzetközi együttműködéssel a több tudományterületet integráló komplex fejlesztési tervekben vállaljon szerepet. Az integrált egyetemi szervezet új lehetőséget adott a kar számára. Az új struktúra olyan állatorvosok képzését ígéri, akik a hagyományos szakmai felkészültségen túlmenő jogi és közgazdasági ismereteik révén meghatározó szerepet tölthetnek be a vidékfejlesztésben és a mezőgazdaság EU integrációjában. A Kar képzési és kutatási tevékenységének új távlatai nyíltak meg az Üllő melletti Dóra-majorban létesített világszínvonalú Nagyállat-klinika használatba vételével, valamint a budapesti székhelyen átadott korszerű Kisállat-klinika átadásával. Az ÁOTK Magyarország egyetlen állatorvosképző intézménye, amely elismert oktatók és kutatók egész sorát adta hazánk és a világ állatorvos-tudományának. Az itt kiadott diplomát Európa legtöbb fejlett országa elfogadja, a képzés színvonalát az 1995-ben sikerrel lezajlott nemzetközi értékelés (European Association of Establishments for Veterinary Education, EAEVE) a nem EU-tagországok közül elsőként ismerte el. Két évvel később a Magyar Akkreditációs Bizottság eljárása alapján a kar hazai akkreditációja is megtörtént. Az elmúlt években a Kar ismételten sikerrel teljesítette a nemzetközi (EAEVE) és a hazai akkreditációs eljárás által támasztott követelményeket. A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK, Gödöllő) több mint 6000 hallgatójával az Egyetem legnépesebb egyetemi kara. A dinamikus növekedés a képzés folyamatos korszerűsítésének, munkaerő-piaci igényekhez való illesztésének az eredménye. A Kar "jogelődjének" az 1951 és 1956 között önállóan működő, majd 1957-ben a Mezőgazdaság-tudományi Karba beolvasztott Agrár-közgazdasági Kart tekintjük. A Kar akkori megszüntetése nem kifejezetten szakmai és gazdasági szempontok szerint történt, éppen ezért a mezőgazdasági felsőoktatás palettájáról nem sokáig hiányzott a gazdaságiszervezési szemléletű agrároktatás. A hatvanas évek végén az agrármérnök képzésen belül a különféle szakirányoknak megfelelő szakosodás indult meg, és ennek eredményeként 1970ben a Mezőgazdaság-tudományi Karon belül létre jött az Üzemszervezési Szak is. Az üzemszervező agrármérnök hallgatók az alaptárgyi, a technológiai és a módszertani ismereteken túl olyan elméleti és gyakorlati ökonómiai-szervezési ismereteket szerezhettek, amelyek segítségével jól megállhatták helyüket az akkori, dominánsan nagyüzemi termelési

8

és értékesítési feltételek közepette. 1980-tól lehetővé vált az üzemszervező agrármérnöki alapdiploma mellett a mérlegképes könyvelői oklevél megszerzése is. A 70-es évek végétől egyre erőteljesebb igény jelentkezett olyan mezőgazdasági szakemberek iránt, akik a gazdálkodással kapcsolatos speciális közgazdasági, pénzügyi, üzleti ismeretekkel és menedzseri kvalitásokkal is rendelkeznek. Ezen igény felismerésének eredményeként jött létre 1987-ben a Társadalomtudományi Kar a mezőgazdaság-tudományi és a mezőgazdasági gépészmérnöki karok gazdaság-, szervezés- és társadalomtudományi tanszékeiből, továbbá a Tanárképző Intézetből és a Gyöngyösi Főiskolából. Ez utóbbi a Kar üzemmérnöki intézeteként működött tovább. Egy év után sikerült elfogadtatni az engedélyező főhatóságokkal a képzés célját pontosabban kifejező Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar elnevezést. A ’80-as évek végén megindult és 1990-ben lezajlott társadalmi-gazdasági változások új kihívás elé állították a kart. A képzés elveit, tartalmát és szerkezetét egyaránt a kor követelményeihez kellett igazítani. 1950-ben a Földművelésügy Minisztérium a Magyar Agrártudományi Egyetem keretén belül (251/1950. MT rendelet) létrehozta a Mezőgazdasági Szaktanárképző Intézetet, megteremtve ezzel a mai mezőgazdasági tanárképzés alapját. Az intézet elsődleges feladatának „a mezőgazdasági egyetemet (főiskolát) végzett mérnök (agrármérnök, kertészmérnök, mezőgazdasági gépészmérnök, faipari mérnök, állatorvos) és más egyetemi (főiskolai) képesítéssel rendelkező szakemberek, továbbá felsőfokú mezőgazdasági, kertészeti és élelmiszeripari technikumi végzettségű szakemberek részére a mezőgazdasági, erdészeti, vagy élelmiszeripari iskolai oktatói tevékenységhez szükséges pedagógiai képesítés nyújtását” tekintette. (9/1968. MÉM. É. számú utasítás). A mérnök és műszaki posztgraduális képzés mellé 1977-ben csatlakozott a műszaki oktató képzés, majd fokozatosan 1981. fakultatív jelleggel 1988-ban pedig véglegesen beindult a graduális két-diplomás képzés. Az intézet az alapítás évétől országos hatósugárral rendelkezett, és elég hosszú ideig egyedül adott lehetőséget az agrárszakoktatásban működő szaktanárok számára a mérnöktanári képesítés megszerzésére. A Kar jelentős a szerepet tölt be a határon túli magyar anyanyelvű hallgatók agrárközgazdász képzésében és egyre erőteljesebb szerepet vállal a hazai általános közgazdászképzésben is. Fő kutatási területei: agrárgazdaságtan, gazdaságpolitika, háztartás-gazdaságtan, környezetgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, logisztika, biztosítástan, marketing, menedzsment, regionális gazdaságtan, nemzetgazdasági ágazatok gazdaságtana, humán erőforrás menedzsment, szaktanácsadási módszertan, munkatudomány, pénzügy, világgazdaságtan, európai tanulmányok és alkalmazott matematika. A Gépészmérnöki Kar (GÉK, Gödöllő) képzési struktúrája a mezőgazdasági termelési folyamatok műszaki igényeihez igazodó képzési formákból fejlődött ki; ma már kiterjed az általános gépészet, a kommunális gépészet, a mechatronika, az alkalmazott informatika, a környezettechnika, a műszaki menedzsment, valamint a vidéki települési infrastruktúra fejlesztésének diszciplínáira is. Ilyenformán a Kar illetve szellemi elődjeinek munkássága több mint kétszáz éves múltra tekint vissza. Kezdettől fogva meghatározó szerepet kapott a mezőgazdasági gépek, a géptan oktatása, később vizsgálata és fejlesztése. A második világháború után, 1950-ben, a Magyar Agrártudományi Egyetem átszervezésekor hozták létre a Gépesítési Szakot, majd a Gépesítési Kart, elsősorban a mezőgazdasági gépállomások szakemberigényének kielégítésére. A Kar önálló szervezetének kiépülése 1950-ben kezdődött meg. A Kar jogelődje 1954-ben Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskolává alakult, majd 1957-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kara lett. A Kar kezdetben Budapesten működött, Gödöllőre 1969-ben költözött ki. A megváltozott

9

igények kielégítésére, 1991-ben olyan új – kreditrendszerű – tanterv került bevezetésre, amely széleskörű tantárgy-kínálattal rendelkezik és lehetőséget biztosít a más karokra történő áthallgatásra is. A Szent István Egyetemen együttműködő kilenc kar és intézet között a Gépészmérnöki Kar a műszaki tudományok korábbinál is szélesebb körű gondozását valósította meg. A képzés helyes arányainak megtartása, az oktatók bekapcsolása a kutatómunkába és a gyakorlatorientált oktatási feladatok megoldásába együttesen eredményezték a sokoldalú, jól felkészült oktatói-kutatói állományt, amely biztos alapot szolgáltat a minőségi felsőfokú szakemberképzéshez. Többek között ennek is köszönhető, hogy a kar – a másik két, mesterszinten is gépészmérnököket képző hazai egyetemi karral összehangolt, szoros munkakapcsolatot ápolt. Emellett a saját tudományterületén meghatározó intézménnyé, mind az agrárgazdaság, mind egyéb nemzetgazdasági ágazatok területén elismert műszaki szakmai műhellyé vált. A karon az oktatás négy szakon (gépészmérnöki, műszaki menedzser, mechatronikai mérnöki, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki) folyik. A Kar a műszaki tudomány területén doktori iskolával rendelkezik. A kar üzemeltető, illetve termékpálya menedzser szemléletű képzésben nyert több évtizedes tapasztalatai jól kamatoztathatók – többek között – a logisztikai, műszaki informatikai, településüzemeltetői, környezet- és katasztrófavédelmi, élelmiszerbiztonsági, valamint szolgáltatástechnikai területekre irányuló szakemberképzésben egyaránt. E haladás alapozta meg a műszaki doktori iskola programjainak akkreditálását is. Az integráció elmélyíti és kiszélesíti a kar együttműködési lehetőségeit. A Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar (MKK, Gödöllő) több mint félévszázados sikeres és eredményes múltra tekinthet vissza. Oktatói karának tudományos felkészültsége, az elméleti alapozó oktatás színvonala évtizedek óta a legelfogadottabb az országban, meghatározza a hazai agrármérnök-képzés kereteit. Az egyetemi szintű mezőgazdaság-tudományi oktatás a Budapesti Tudományegyetemen kezdődött 1920-ban a mezőgazdasági szakcsoport létesítésével, amely később a Budapesti József Nádor Műszaki Egyetem Gazdaságtudományi Karán Mezőgazdasági Osztályként folytatta munkáját. Ebből jött létre 1945-ben a Magyar Agrártudományi Egyetem, amelynek Mezőgazdaság-tudományi Kara 1950-ben költözött Gödöllőre. 1951-től 1956-ig a nagyüzemi termelési ágazatok igényei szerint (növénytermesztés, állattenyésztés, ökonómia) több karra osztódott, s 1957-ben ismét egyesült. Ezután harminc éven keresztül gyakorlatilag változatlan szervezeti formában működve képezte a magyar mezőgazdaság számára a felsőfokú agrár szakembereket: agrármérnököket, üzemszervezőket, szakmérnököket. A Kar az ezt követő fél évszázados történetében bölcsője volt a Gazdaság és Társadalomtudományi Kar, később pedig a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet megszületésében. Az oktatási, kutatási és szaktanácsadási tevékenység fejlődése és bővülése eredményezte, hogy a Kar 1999-ben nevét „Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar” elnevezésre változtatta. Tevékenysége döntő mértékben hozzájárul a korszerű mezőgazdasági technológiák elterjedéséhez, a magyar mezőgazdaság és vidék fejlődéséhez, a környezet- és tájgazdálkodás EU-ban elvárt minőségi változásához, valamint a vidéki népesség szakképzettségének fejlesztéséhez. A karon 2006-ban indított BSc szakok: (ld. 2.1.2. pontban) A Kar 2006 óta nyolc alapképzési (BSc) szakra - ebből kettőre angol nyelven is -, valamint tizenkét mesterképzési szakra - ebből öt szakra angol nyelven is,- nyert sikeres akkreditációs engedélyt. A Kar az elmúlt években tíz, a magyar mezőgazdaság fejlődése és az EU csatlakozás szempontjából nagy jelentőségű szakirányú továbbképzési szakot vezetett be, amelyek közül néhány kizárólag a karhoz kötődik, mivel oktatásuknak személyi és tárgyi

10

feltételei csak a karon adottak. A karon három tudományágban (biológia, környezet- és agrártudomány), 4 doktori iskola működik. A doktori iskolák szellemi és kutatási potenciálja, külföldön is elismert eredményei nagymértékben hozzájárultak a nemzetközi pályázatokon és együttműködésekben elért eredményeihez. A Kar oktatási, kutatási és szaktanácsadási stratégiája elsősorban arra irányul, hogy bővüljön a piacképes képzési kínálat a graduális és a posztgraduális képzésekben, valamint doktori iskoláiban, magyar és angol nyelven egyaránt. Az integráció adta lehetőségekre alapozva a közös infrastruktúra racionálisabb kihasználásával, a karközi oktatás lehetőségeinek bővítésével, a nemzetközileg is elismert szakember-állománnyal az EU követelményeinek megfelelő oktatási, kutatási és szaktanácsadási tevékenység hatékonysága fokozható. Az egyik legjelesebb múlt századi magyar építészről elnevezett, több mint százesztendős Ybl Miklós Építéstudományi Kar (YMÉK, Budapest) jeles hagyományaira alapozva, építészmérnök, építőmérnök, településmérnök, műszaki menedzser, biztonságtechnikai mérnök és az országban egyedüli tűzvédelmi mérnök szakokon folytat hagyományos képzést. Az alapszakokon kívül környezetgazdálkodási, közműfenntartási, építésztervezői, építőmester, vállalkozási szakokon biztosított a hallgatók szakirányú továbbképzése. Az építőmérnök szakon már 2005-ben, az építészmérnök és a műszaki menedzser szakokon 2006-ban indítottuk a BSc képzést. 2008-ban került meghirdetésre, és indításra a Felsőfokú Szakképzés keretében a Környezetmérnök asszisztens szak. Hazánkban a múlt század utolsó harmadában a polgári és ipari fejlődés rohamos léptekkel indult meg. Ennek következményeként a hazai és külföldi - főleg osztrák - tőkések egymás után hozták létre az iparvállalatokat. Az ipari fejlődéssel egyidejűleg elkezdődött egy urbanizációs folyamat, a városok fejlődése is. Mind az ipar, mind a mezőgazdasági feldolgozóipar, mind a városok fejlődése fokozott igényeket támasztott a jól képzett építőipari szakemberek iránt. Kezdetben főleg németekből álló szakgárdák vezették a magyarországi építést, később azonban Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter és Trefort Ágoston miniszter munkássága nyomán megalakult a Középipartanoda. A szervezet tervezői a francia és belga gyakorlatból indultak ki, de erőforrásaikat a hazai ipar szükségleteihez mérték. A Középipartanoda építészeti, gépészeti és vegyészeti szakcsoporttal kezdte meg munkáját. A képzési idő három év volt, a felvétel feltétele pedig egy év ipari gyakorlat. A tanterv szerint az első évben általános ismeretek, a második-harmadik évben pedig a szaktárgyak oktatása volt a feladat. Az első igazgató, Hegedűs Károly programbeszédében hangsúlyozta az elméleti és gyakorlati képzés egységét. Az 1881. évi szervezeti szabályzat fogalmazta meg az iskola kialakult célját is. Eszerint “építőmestereket, pallérokat, a jelentékenyebb kézműipar számára szakavatott és működni képes mestereket, s gépekkel és munkamegosztással dolgozó, úgynevezett tömeg iparágak számára előmunkásokat, művezetőket és kiváltképp olyan szakembereket képezzen, akik kisebb ipartelepeknek, gyáraknak önálló vezetőivé lehessenek.” Az Ipartanoda 1896-ban átalakult Felső Ipariskolává. 1898-ban vált ki főiskolánk elődje ebből a szervezetből, Állami Felső Építő Ipariskola néven. Az építőmester képesítés törvényileg olyan jogosítvány volt, amelynek hiányában a családi háznál nagyobb épület kivitelezését nem volt szabad vezetni. 1884–1949-ig a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnök és építőmérnök végzettségű szakemberei is itt szerezték meg azt a jogosítványt, amelynek alapján épületek kivitelezését vezethették. Az államilag kijelölt bizottság első elnöke Ybl Miklós volt. 1901. őszére épült fel a jelenleg is törzsépületként használt Thököly út 74. szám alatti épület a Felső Építő Ipariskola számára. 1950-től technikumként, 1965–72-ig felsőfokú technikumként működött.

11

1972-ben alakult meg az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola oly módon, hogy a kormány egy szervezeti egységbe vont össze két intézményt, a budapesti Ybl Miklós Felsőfokú Építőipari Technikumot, és a debreceni Felsőfokú Épületgépészeti Technikumot. A kereslet, és a meglévő adottságok miatt a kormány lehetőséget biztosított a hallgatói létszám emelésére és új szakok beindítására. 1991-ben módosult az intézmény elnevezése Ybl Miklós Műszaki Főiskolára. 1995. július 1-jétől a Debreceni Főiskolai egység különvált és a Kossuth Lajos Tudományegyetem műszaki főiskolai karaként működött tovább. Az integráció után a főiskola egyetemi kar lett, ezért újabb névváltoztatásra került sor. Jelenleg Ybl Miklós Építéstudományi Kar. Az intézmény szellemiségét az alapítók által kijelölt irányok és a kiváló tanárok határozták meg több mint egy évszázadon keresztül. A Karon nemzetközi és országos hírű ökologikus építészeti, környezetgazdálkodási, tűzvédelmi, építőanyag és minőségirányítási kutatások folynak. A 25 éve működő Kós Károly díjas Népi Építészeti Diákkör évenkénti kiadványaiban és kiállításokon mutatja be kutató munkájának eredményeit. A Kar a budapesti és a közép-magyarországi régió egyetlen intézménye, ahol elméletileg megalapozott, gyakorlatorientált főiskolai képzés folyik, biztosítva az építész, a településfejlesztés és fenntartás, a tűz- és biztonságvédelem szerteágazó területein a szakemberek utánpótlását. A beiskolázási létszám folyamatosan emelkedik, a végzett hallgatók elhelyezkedése problémamentes. Az integráció lehetőségeit kihasználva a Kar oktatói egyetemi karokkal együttműködve létrehozták a településmérnöki és katasztrófavédelmi szakok MSc szintű oktatási struktúráját. A gödöllői karok hallgatói a jelzett szakok mellett részt vehetnek párhuzamos szakfordítói képzésben is. A Tessedik Sámuel Egyetemi Központ (TEK) a Dél-alföldi Régióban, három városban folytatja tevékenységét, három karon és egy intézetben: • Egészségtudományi és Környezet-egészségügyi Intézet • Gazdasági Kar • Pedagógiai Kar • Víz- és Környezetgazdálkodási Kar A régió humánerőforrás igényét, lehetséges fejlődési pályáit is alapul véve az elmúlt években a TEK az alábbi tudományterületeken akkreditált felsőfokú szakképzési és alapképzési (BA, BSc) programokat: • agrár- és környezettudományok, • alkalmazott műszaki és interdiszciplináris tudományok, • bölcsészettudomány, • egészségtudomány, • neveléstudomány, • társadalomtudomány. • üzleti tudományok, Az új lineáris képzési rendszerben a TEK oktatási szervezeti egységeiben 12 alapszakon folyik a képzés. A három kampuszon működő oktatási szervezeti egységek a párhuzamos fejlesztések elkerülése érdekében specializálódtak és kialakult néhány területen a karközi kooperáció is. Az akkreditált tudományterületeken a TEK elsősorban alkalmazott kutatási

12

feladatokat lát el, mind a képzésben, mind a K+F-ben széles körű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik. A TSF első időszakára szóló (2000-2005) intézményi fejlesztési tervében foglaltakat nagyrészt teljesítette, ennek eredményeképpen a magyar felsőoktatási intézményhálózatban pozíciói az elmúlt időszakban kedvezőbbé váltak és hallgatói piaca is stabilnak volt tekinthető. A Tessedik Sámuel Egyetemi Központ az Intézményfejlesztési Tervben foglalt célkitűzéseket az Új Magyarország Fejlesztési Tervben megfogalmazott átfogó nemzeti célok, valamint az országos és regionális operatív fejlesztési programok prioritásaival összhangban határozta meg. Az Egészségtudományi és Környezet-egészségügyi Intézet (EKI, Gyula) létrejötte az Európa Tanács javaslatára (és támogatásával) 1993 szeptemberében a Debreceni Orvostudományi Egyetem által Gyulán indított főiskolai szintű diplomás ápoló képzésnek köszönhető. A képzés gyakorló hátterét a Pándy Kálmán Megyei Kórház biztosította, amely a szegedi orvosképzés gyakorlóhelye is. Jelentős anyagi támogatást nyújtott a felsőoktatás meghonosításához Gyula Város Önkormányzata is. Az egyetem a kezdeti sikerek miatt a főiskolai tagozat új épületrésszel, új szakokkal való bővítését és kollégium-felújítást is tervezett. A felsőoktatás érdekeltségi viszonyainak változása azonban a székhelytől távoli karok leépítésére kényszeríttette az intézményeket, így döntött a DOTE is, aminek következtében a tagozat sorsa megpecsételődni látszott. Értékesebb berendezéseit, a hallgatói létszámot és a fejlesztésre biztosított többlet oktatói létszámot Nyíregyházára vitték; csak a leépítésre szánt dolgozói létszám maradt meg. A kar és a város vezetése azonban nem törődött bele az intézmény megszüntetésébe és az újonnan alakult Tessedik Sámuel Főiskola keretében kereste a túlélés és továbbfejlődés lehetőségeit. A képzést végül a város, a minisztérium és a főiskola együttműködésének eredményeként, a karokkal azonos módon működő, közvetlen rektori ellenőrzés alá tartozó önálló intézetként beillesztették az integrált főiskolába. Mivel e megoldás csupán átmenetileg lehetséges, a intézet számára létkérdéssé vált, hogy élni tud-e e lehetőséggel és megtalálja-e azt a képzési irányt, ami egyszerre eredményez keresettséget a hallgatói piacon és az elhelyezkedésben, illetve megfelelő gazdasági, társadalmi kapcsolatokat a képzés színvonalas megszervezéséhez. Az elmúlt évek eredményei azt mutatják, hogy az erőfeszítések sikerrel jártak – a szakmai integrációban rejlő lehetőségek néha úttörő jellegű felhasználásával – a tagozat helyzete stabilizálódott, az intézmény kidolgozta a magyar egészségügyi főiskolai fejlődés új, komplex programját, majd megkezdődött annak megvalósítása is. A szűk szakmai profilt „levedlő” intézményben több egyedülálló szak indításával (egészségturizmus-szervező, egészségfejlesztő-terapeuta szak; határ menti turizmus szakértő szakirányú továbbképzési szak, stb.) egy a város, a térség és az ország, sőt Európa igényeire is kitekintő fejlesztés vette kezdetét. Az Intézet legfontosabb feladata a térség egészségügyének és az ahhoz kapcsolódó térségfejlesztésnek, társadalomépítésnek és a gazdasági fejlesztésnek a szolgálata széleskörű, modern kutatási – oktatási - továbbképzési funkciók létrehozásával és a nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítésével. Az egyetemi integráció új lehetőségeket teremtett a fejlődés számára. Az „Egészségtudományi és Környezet-egészségügyi Intézet” megalakulásával az egyetem belső humán erőforrásai is bevonhatóak lesznek a meglévő és tervezett szakok oktatói közé.

13

Az egészségturizmus teljes körű oktatási kínálatának megteremtésén túl lehetőség nyílik a környezet-egészségügyi és más multidiszciplináris képzési programok elkészítésére is. Az intézményfejlesztés szempontjából is kiemelkedő fontossága lehet a tervezett közös Magyar-Román-Szerb Egészségipari Tudásközpontnak. Komplex jellege miatt ez olyan új gazdasági ágazat kialakításának katalizátorává válhat, amely képes integrálni a térség turisztikai-egészségipari adottságait, elősegítheti a határok menti régiók közös európai piaci fellépését és a változásokhoz szükséges társadalmi szemléletű paradigmaváltást. A Gazdasági Kar (GK, Békéscsaba) a TEK legtöbb hallgatóval rendelkező kara, az összes hallgatói létszám mintegy 40 százaléka tanul itt. A Békéscsabán húsz éve indított felsőoktatási képzés ma is sikeresen működő, népszerű kampuszában négy különböző szakon, andragógia (BA), gazdálkodás és menedzsment (BA), műszaki menedzser (BSc), pénzügy és számvitel (BA) folyik felsőoktatási alapképzés. A békéscsabai felsőoktatás rövid története folyamatos változásként írható le. A tanító képzés mellett elindított gazdasági képzés meghonosításával és a pedagógus képzés Szarvasra telepítése után a humán szervező szak elindításával, majd átalakításával, végül a térség gazdasági fejlődését segítő, a város szakképzési hagyományaira alapozó műszaki menedzser képzés elindításával többszörösen bizonyította piacérzékenységét, rugalmasságát és innovativitását. Az integráció megteremtette a hátterét és a kar fontos területnek tekinti az általa művelt üzleti képzések kínálatának bővítését a megyeszékhelyen. Békéscsaba középiskolái évente több mint 200 műszaki területen végzett érettségizett fiatalt bocsátanak ki. A kar műszaki menedzser képzése mellett a társkarokkal közösen műszaki területen alapképzési kínálat bővítése biztos piaci igényekre alapul. Békéscsaba nem csak Békés megye legnagyobb városa, székhelye, közlekedési vonalak metszéspontja, kulturális központ, de túlzás nélkül állítható, hogy diákváros is. A kar épületegyüttese a „diáknegyedben” található közel a városközponthoz. A kellemes diákélethez szükséges feltételek ma már többségében adottak. A kampusz kollégiuma 2007 végéig nemcsak 90 férőhellyel bővül, hanem egy új kollégiumi szárny építésével a jelenlegi szobáknak a mai kor igényeinek megfelelővé történő átépítése is bekövetkezik. A megújuló kollégium így a nappali tagozatos hallgatók mintegy harmadát képes színvonalas körülmények között elhelyezni. A hallgatók szabadidejük eltöltésére a város által kínált egyéb lehetőségek mellett a karhoz tartozó sportcsarnokot, a hallgatói klubot és az e-klubot is használhatják. A 2006 decemberében átadott modern új épületszárnyban minden igényt kielégítő új elektronikus könyvtár nyílik, valamint itt található a 350 fős előadó és konferencia terem is. A kar az alkalmazott gazdaságtudományok területén a régió olyan elismert, kiterjedt hazai és nemzetközi kutatási és oktatási kapcsolatokkal rendelkező tudásközpontja, széles körű gazdasági és tanácsadási kapcsolatokat ápol, és így aktívan hozzájárul Békéscsaba és Békés megye gazdasági, társadalmi fejlődéséhez is. Kiemelten törekszik arra, hogy képzési szerkezetét folyamatosan felülvizsgálva kövesse a piaci igényeket, nemzetközi kapcsolataival, a kor követelményeinek megfelelő infrastrukturális feltételekkel magas színvonalú szolgáltatást nyújtson mind tanulmányi, mind a szabadidő eltöltés szempontjából az ide jelentkező nappali és levelező alapképzésben résztvevő, posztgraduális képzésen lévő, illetve a távoktatási és e-learning képzési formákat igénybe vevő hallgatóknak. A Pedagógiai Kar (PK, Szarvas) Tessedik Sámuel városában, Szarvason található: elsősorban Békés megye és a dél-alföldi régió számára képez diplomás szakembereket. A 14

felnőttképzés (levelező tagozat, szakirányú továbbképzések) terén az intézményben folyó munka országos, illetve határon túli hatókörre is kiterjed. A pedagógusképzés szarvasi gyökerei a Tessedik Sámuel által 1780-ban alapított Gyakorlati Szorgalmatossági Iskoláig nyúlnak vissza. A tanítóképzés 1862-ben az Evangélikus Gimnáziumban indult meg, majd 1916-tól az ország egyetlen evangélikus tanítónőképzőjeként működött tovább. 1959-től Felsőfokú Óvónőképző Intézet, 1990-től a Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola működött Szarvason. A felsőoktatási struktúrában a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskolával 1998. január 1-jén egyesült, majd a Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Főiskolai Karaként 2009. január elsejétől integrálódott a Szent István Egyetem intézményébe. A kar stratégiai kérdésként kezeli a felsőfokú szakképzés (FSZ) kiépítését, ezért első lépésként 2006 szeptemberétől a szegedi Kossuth Zsuzsanna Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolával közösen levelező tagozaton csecsemő és kisgyermek nevelő-gondozó felsőfokú szakképzést indított. A hallgatók gyakorlati képzését a kar főépületének belső udvarán található gyakorlóintézmény szervezi. A hat óvodai csoport és négy általános iskolai osztály nyújtotta kereteket kiegészíti négy külső gyakorlóhely, melyek mindegyikén biztosítva van a pedagógusi képességek kialakításának feltételrendszere. A nemzetiségi szakirányon tanuló hallgatók tanévközi gyakorlati tevékenysége nemzetiségi oktatási intézményekben biztosított. A szlovák szakosok a szarvasi Szlovák Nemzetiségi Óvoda és Iskola, a román szakosok a kétegyházi Román Nemzetiségi Óvoda és Iskola keretein belül végzik gyakorlatukat. A nemzetiségi képzés jelentős szerepet játszik a kar külkapcsolatainak kialakulásában, amiben fontos szerepet töltenek be a nyelvi lektorok. A szlovák nemzetiségi hallgatók kéthetes tanítási gyakorlatukat a Losonci Pedagógiai és Szociális Akadémia gyakorló intézeteiben töltik, a román szakos hallgatók hasonló lehetőségeiről előrehaladott tárgyalásokat folytatunk az aradi Vasile Goldis Egyetem Pedagógiai karával. A szarvasi kampusz két kara által használt központi könyvtár felszereltsége messzemenően kielégíti a pedagógusképzés igényeit, infrastruktúrája azonban komoly fejlesztést igényel. A kar olyan óvodapedagógusok, tanítók, nemzetiségi óvodapedagógusok és tanítók képzésére törekszik, akik értelmiségivé válva, pedagógiai tudással, praktikus nevelői képességeket szerezve kezdhetik meg önálló pedagógusi pályájukat. A képzés során kiemelt figyelmet fordít az esztétikus környezet megteremtésére, a higiénés feltételek maradéktalan biztosítására, a múlt értékeinek tiszteletére és a nemzeti, nemzetiségi hagyományok ápolására. A kar folytatva az elmúlt évek gyakorlatát, a jövőben is kiemelt figyelmet fordít a munkaerőpiac, a társadalom új igényeit szolgáló szakemberek biztosítását célzó szakirányú továbbképzési rendszerre. A Pedagógiai Kar a régió óvodapedagógusainak és tanítóinak posztgraduális, szakirányú pedagógus szakvizsgát adó továbbképzéseket kínál, valamint a térség humánerőforrás szükségleteinek kielégítésére 4 féléves felsőfokú szakképzéseket. Felsőfokú szakképzéseket Szarvason kívül Gyulán, Szegeden és Szolnokon is indítunk. A karon folyó felsőoktatási tevékenység nemcsak a térségben, hanem a hazai és a határon túli magyar pedagógusképzésben is fontos szerepet játszik. A Víz- és Környezetgazdálkodási Kar (VKK, Szarvas) működése hosszú múltra tekint vissza. Tessedik Sámuel evangélikus lelkész – elsőként Európában – 1780-ban kezdte meg a fiatalok középfokú gyakorlati gazdasági képzését az általa alapított Gyakorlati Gazdasági

15

Szorgalmatossági Iskolában, mely 1806-ig állt fenn. Hosszabb szünet után a „tessediki örökséget” felvállalva 1927-ben indult újra Szarvason a mezőgazdasági szakemberképzés, mely azóta megszakítás nélkül folyik különböző formákban és szinteken. 1970-ben a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum megszüntetésével hozták létre a Debreceni Agrártudományi Egyetem Szarvasi Mezőgazdasági Főiskolai Karát, melyen növénytermesztési és öntözéses-meliorációs üzemmérnök képzés indult meg. A nappali tagozatos alapképzés mellett, kiegészítő (posztgraduális) képzés is folyt az intézményben. 1992-ben a környezetgazdálkodási agrármérnök szak elindításával egy új fejezet kezdődött a főiskola életében, 2000-től pedig a felsőoktatás országos hálózatának átszervezése miatt az újonnan megalakuló Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Vízés Környezetgazdálkodási Főiskolai Karaként működik. 2006-ban a bolognai folyamat részeként – mint ahogy a SZIE egésze – a Kar teljesen áttért az új típusú képzésre, így alapképzésben csak BSc szakokat indított. A karon közel 25 éve foglalkoznak környezetgazdálkodással, az 1980-as évek elejétől kezdődött el a szennyvízkezelés és elhelyezés, az ökológia, az energiagazdálkodás, a távérzékelés és a környezetvédelem tárgyak oktatása. Az 1992/1993-as tanévtől Magyarországon itt indult el elsőként a környezetgazdálkodási agrármérnök képzés. A hulladékgazdálkodási technológus felsőfokú szakképzés (FSZ) 1997-ben PHARE támogatással indult, ma már államilag finanszírozottként működik. 2006 őszén kezdődött a környezetgazdálkodási agrármérnök (BSc), a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök (BSc), a növénytermesztési mérnöki (BSc) és a mezőgazdasági mérnöki (BSc) szakokon az oktatás. Évtizedes múltra tekint vissza az intézményben folyó szakirányú továbbképzés a környezetvédelmi, környezetgazdálkodási, mezőgazdasági környezetgazdálkodási szakmérnöki szakokon. A kar hallgatóinak létszáma több mint 1000 fő. A képzés tárgyi feltételei (kísérleti telep, kertészeti bemutató tenyészkert 2 ha, mintafarm – a szántóföldi kisparcellás kísérletekhez 5 ha, tanüzem 60 ha, laboratóriumok: vetőmagvizsgáló, gabonaminősítő, talajtani, környezetvédelmi, élelmiszer és termékminőség vizsgáló, vízminőségi, vízgépészeti, növénykórtani és klímakamra, kari könyvtár 100 ezer kötettel és 220 folyóirattal) érdemi fejlesztést igényelnek. A szarvasi felsőoktatás – tekintettel történelmi múltjára, eredményeire és lehetőségeire – alkalmas arra, hogy a régióban hosszú távon is nagy jelentőséggel bíró oktatási-kutatásifejlesztési-szakképzési-szaktanácsadási központ legyen. Ennek érdekében széles körben működik együtt a térség társadalmi, gazdasági szereplőivel.

1.3 Az egyetemet jellemző fontosabb adatok Az intézményi szintű adatokat az Oktatási és Kulturális Minisztérium minden év október 1jén foglalkoztatott közalkalmazottakra, különösen a főállásúakra, az oktatókra és a hallgatókra vonatkozóan kéri. Az információkat a karokkal, gazdálkodó szervezetekkel egyeztetett adatokból származtattuk, adtuk meg az OKM-nek. Ennek az adatszolgáltatásnak az adataiból készültek különböző táblázatok amelyekből az egyetem jelenlegi humánerőforrás kapacitásairól, hallgatói létszámairól kaphatunk egy helyzetképet.

16

Összes közalkalmazott létszáma, változása. Az egyetemen foglalkoztatott közalkalmazottak karonkénti létszámát, annak előző évhez viszonyított változását, a következő táblázat tartalmazza: (fő) Teljes munkaidősre átszámított létszám

Közalkalmazottak összesen

Karok, szervezeti egységek ÁOTK GTK GÉK MKK ABK YMÉK EKI GK PK VKK Központ és Gödöllői egyéb szervezetek

Összesen

Index % VáltoVálto2008/ 2007. 2008. zás 2007. 2008. zás október 1. október 1. 2008-20 október 1. október 1. 2008-20 2007 07. év 07. év 441 318 150 289 178 203 36 87 118 95

435 303 149 279 176 195 40 81 111 89

308 2223

301 2159

-5 -15 -1 -10 -2 -8 4 -6 -7 -6

430 300 146,2 277,8 172,7 193 33 83,5 118 95

422 285,7 143,3 269,7 170,7 186 37,5 77,5 111 89

-7 -55

304 2153,2

287 2079,4

-8 -14 -2,9 -8,1 -7 4,5 -6 -7 -6

98,1 95,2 98,0 97,1 98,8 96,4 113,6 92,8 94,1 93,7

-54,5

94,4 96,6

A táblázatból megállapítható, hogy a közalkalmazottként foglalkoztatott létszám 3,4%-kal, több mint hatvan fővel csökkent. A csökkenésben már szerepel létszámcsökkentés, valamint a gödöllői kampuszon az egyes takarítási feladatok kiszervezés miatti létszámváltozás (12-13 fő) hatása is. A Gödöllőn kívüli karok létszáma kevésbé változott, a csökkenés a gödöllői kampuszon jelentősebb volt. Az egyetem engedélyezett létszáma (státusa) a létszámcsökkentések miatt módosult. A 2008. október 1-jén közalkalmazotti jogviszonyban 2159 fő volt, amely adat tartalmazza a tartósan távollévőket és azok helyettesítőit is. A részmunkaidősök teljes munkaidősre történő átszámítása után az állományban lévők létszáma 2079 fő volt. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak közül kiemelve az oktatókat, kutatókat, tanárokat a következő táblázat mutatja. A táblázat adataiból megállapítható, hogy 2033 alkalmazott közül 638 fő az oktató, 64 fő a kutató és 63 fő a tanár, így összesen 765 fő az, aki oktatással és/vagy kutatással foglalkozik.

(fő)

17

ÁOTK GTK GÉK MKK ABK YMÉK EKI GK PK VKK Központ és Gödöllői egyéb szervezetek

Összesen

Oktatók Kutatók Tanárok 65 36 7 128 5 26 81 4 1 137 14 55 0 1 65 1 16 15 33 0 3 33 1 3 25 1 5

1 638

2 64

Okt-KutTan. Egyéb összesen alkalmazottak Összesen 108 327 435 159 112 271 86 63 149 151 128 279 56 63 119 82 113 195 15 21 36 36 38 74 37 74 111 31 60 91

1 63

4 765

269 1268

273 2033

Főállásban foglalkoztatottak létszáma, változása: A foglalkoztatott alkalmazottak közül kiemelt jelentősége van a főállásban (teljes munkaidőben) foglalkoztatott közalkalmazottaknak, különösen az oktatói létszámnak. Az új felsőoktatási törvény (továbbiakban Ftv.) az oktatói munkakörökre vonatkozóan az alábbiakat tartalmazza: A felsőoktatási intézményben létesíthető oktatói munkakörök a következők: a) tanársegéd, b) adjunktus, c) főiskolai, illetve egyetemi docens, d) főiskolai, illetve egyetemi tanár”. Ugyancsak kiemelendő az Ftv. 84. § (5) bekezdésének új, 2006. március 1-jétől hatályos törvényi előírása, amely szerint: „Az oktató – függetlenül attól, hogy hány felsőoktatási intézményben lát el oktatói feladatot – az intézmény működési feltételei meglétének mérlegelése során legfeljebb kettő, illetve a felsőoktatási intézmény költségvetési támogatásának megállapításánál egy felsőoktatási intézményben vehető figyelembe. Az oktató – írásban adott – nyilatkozata határozza meg, hogy melyik az a felsőoktatási intézmény, amelyiknél az előzőekben meghatározottak szerint figyelembe lehet őt venni. Ilyen nyilatkozat hiányában az oktató egyik felsőoktatási intézménynél sem vehető figyelembe.” Fontosnak tartjuk még kiemelni az Ftv-ből a következő - korábban egyéb oktatói kategóriaként kezelt munkaköröket – oktatói feladatokat ellátó tanári munkaköröket:

18

A felsőoktatási intézményben az oktatással összefüggő feladatokat a) oktatói tanársegéd, adjunktus, főiskolai docens, egyetemi docens, főiskolai tanár, egyetemi tanár), b) tanári (így különösen nyelvtanár, testnevelő tanár, művésztanár, gyakorlati oktató, kollégiumi tanár, mérnöktanár, műszaki tanár) munkakörökben foglalkoztatottak [a továbbiakban a b) pontban felsoroltak együtt: tanári munkakörök] látják el. Tudományos fokozattal rendelkezők létszáma, változása Az előzőeken túlmenően állami támogatás jár a főállású minősített (tudományos fokozattal rendelkező) oktatók után is, ezért fontos a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma. Amennyiben jogszabály alkalmazási, foglalkoztatási, képesítési előírásként tudományos fokozatot említ, azon doktori fokozatot, a tudomány(ok) kandidátusa, a tudomány(ok) doktora, illetve a külföldön szerzett és honosított vagy elismert tudományos fokozatot kell érteni.(6) A tudomány(ok) kandidátusa fokozattal rendelkező személy a „doktori fokozat megjelölést használhatja.” Az egyetemen főállásban, további jogviszonyban, oktatói- kutatói és egyéb alkalmazotti munkakörökben foglalkoztatott tudományos fokozattal rendelkezők létszámát, ezen belül a főállású minősített oktatók létszámát a következő táblázat tartalmazza: (fő) Tudományos fokozattal Előzőből főállású rendelkezők összesen minősített oktatók Karok, Index % Index % Váltoszervezeti 2008/ 2008/ Változ 2007. 2008. zás 2008. egységek 2007 2007 2007. ás október 1. október 1. 2008-2 október okt 2008-2 007. év 1. 007. év ÁOTK 84 75 -9 89,3% 59 58 -1 98,3% GTK 79 80 1 101,3% 76 77 1 101,3% GÉK 45 43 -2 95,6% 45 43 -2 95,6% MKK 109 117 8 107,3% 100 106 6 106,0% ABK 16 16 0 100,0% 16 16 0 100,0% YMÉK 25 23 -2 92,0% 25 23 -2 92,0% EKI 7 7 - 100,0% 4 4 - 100,0% GK 11 13 2 118,2% 11 13 2 118,2% PK 11 10 -1 90,9% 11 10 -1 90,9% VKK 16 19 4 118,8% 18 21 3 116,7% Központ és Gödöllői egyéb szervezetek

Összesen

1 404

1 404

0 1

100,0% 100,0%

19

1 366

1 372

0 6

100,0% 101,6%

A tudományos fokozattal rendelkezők száma lényegesen nem változott, 369 főről 375 főre emelkedett. Az összes 375 fő tudományos fokozattal rendelkező közalkalmazott közül 311 fő a főállású oktató. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról szóló 8/2005. (I. 19.) Korm. rendelet 5. § (1) bek. a) pontja szerint a főállású minősített oktatók után kétszeres normatíva jár. Megjegyezzük, hogy a MAB az akkreditációs feltételek vizsgálata szempontjából a második további részmunkaidős jogviszonyt – amennyiben ehhez a főállású munkáltató hozzájárult -, teljes munkaidős jogviszonyként veszi figyelembe. Hallgatók létszámok (2006. október 15.) Kiemelten fontos az egyetemen a hallgatói létszám alakulása, az oktatási színvonal helyzete, a piacképes diplomások képzése. A karonkénti, tagozatonkénti hallgató létszámokat az alábbi táblázat tartalmazza: Hallgatói létszám 2008.október (fő) Karok, szervezeti egységek ÁOTK GTK GÉK MKK ABK YMÉK EKI GK PK VKK Doktori iskola, Gödöllő

Összesen

áll. Nappali Levelező, Összes Az előzőből államilag fin/összes tagozatos távoktatásos hallgató finanszírozott hallg. % hallgató hallgató 1 157 1 919 970 1 616 713 1 586 261 716 316 362

0 2 648 247 613 816 877 503 984 397 325

1 157 4567 1 217 2 229 1 529 2 463 764 1700 713 687

534 1 081 878 1 296 827 1 026 465 909 403 475

46,2% 23,7% 72,1% 58,1% 54,1% 41,7% 60,9% 53,5% 56,5% 69,1%

88 9704

119 7529

207 17233

85 7979

41,1% 46,3%

Az egyetemen 2008. októberében 9704 fő nappali tagozatos, 7529 fő esti, levelező, távoktatásos, összesen 17233 hallgató volt. A hallgatói létszámból államilag finanszírozott 7979 fő, amely a létszám több mint 46 %-a. *Számított hallgatói létszám, ebből a finanszírozottak létszáma, aránya A számított hallgatói létszám, 2008 október (fő)

20

Karok, szervezeti egységek ÁOTK GTK GÉK MKK ABK YMÉK EKI GK PK VKK Doktori iskola, Gödöllő

Összesen

Nappali Levelező, Az előzőből áll. fin./ tagozatos távoktatásos Összes államilag összes hallgató hallgató hallgató finanszírozott hall. % 1 157 0 1 157 534 46,2% 1 919 1 539 3 458 1 079 31,2% 972 251 1 223 869 71,1% 1 616 307 1 923 1 282 66,7% 713 408 1 121 689 61,5% 1 618 883 2 501 1238 49,5% 261 252 513 465 90,6% 669 492 1161 677 58,3% 316 794 1110 492 44,3% 362 163 525 475 90,5% 88

119

207

85

41,1%

9 738

5 700

15 438

8 117

52,6%

*A számított hallgatói létszám a 8/2005. (I. 19.) Korm. rendelet 4. § (25) bek szerint egy nappali tagozatos hallgatók egynek, egy esti, levelező és távoktatós hallgató pedig 0,5 főnek számít! Az egyetem számított hallgatói létszáma 15438. Az adatok rávilágítanak az egyetem jelenlegi humánerőforrás kapacitásai, valamint a hallgatói létszám helyzetére. A konkrét, mélyreható, az egyetem fejlesztését megalapozó elemzés az illetékes vezetők feladata, hatásköre, egyben felelőssége.

1.3 Az egyetem középtávú helyzete A bemutatott kari sokféleségéből fakadó adottságok, valamint az egyetemnek a későbbiekben tárgyalandó képzési és kutatási portfoliója alapján az Egyetem az alábbi négy stratégiai terület fejlesztésére fókuszál. Az Egyetem egyik legfontosabb kutatási fejlesztési fókuszaként meghatározható környezeti fenntarthatósági fókusz alapja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési tradícióból fakad. Az ebből kifejlődött fenntartható mezőgazdasági termelés, valamint a környezetvédelmi és környezetgazdálkodási fejlesztési irányok jól harmonizálhatóak a építészeti kar organikus építészeti, a gépészeti kar megújuló energetikai és a gazdaságtudományi kar modern gazdaságtudományi fejlesztéseivel valamint az alkalmazott bölcsészettudományi kar alkalmazott társadalomtudományi adottságaival. Ez a fejlesztési fókusz hordozza magában a legnagyobb potenciális szinergikus lehetőségeket. Az Egyetem a nemzetközi fejlesztési trendek egyik fontos területén, az élelmiszerbiztonsági és élelmiszerminőségi területen is aktív. Ez a fejlesztési fókusz jól illeszkedik a

21

mezőgazdasági és vidékfejlesztési hagyományokhoz, valamint a fenntarthatósági és a gyakorlatorientált képzési és kutatási szempontokhoz. Ez a fejlesztési fókusz az élelmiszer előállítási folyamaton kívül kiterjed az állati termék (biztonsági) és állatminőségi területre is az állattartástól a termék-előállítási folyamatig. Az egyetem egyik meghatározó jellegzetessége a hagyományosan erős gyakorlati képzés, amelyet a képzések nagy többségének gyakorlat-orientált jellege tesz szükségessé. A gyakorlati képzés jelentős súlya egyrészt a képzések hagyományaiban gyökerezik, másrészt pedig az egyes karok szoros felhasználói, mezőgazdasági, ipari és munkaerő-piaci kapcsolatrendszerének köszönhető. A gyakorlati készségek (kompetenciák) elsajátítására való törekvés nemcsak a karok képzési portfoliójában meghatározó, hanem abban is, hogy az egyetem kutatásai kevés kivételtől eltekintve az alkalmazott kutatások közé tartoznak. Az egyetem K+F+I stratégiája az ipari partnerek számára gyakorlati megoldásokat eredményező alkalmazott kutatásokat helyezi előtérbe. Az alkalmazott kutatási gyakorlat nemcsak az agrár, a környezettudományi és műszaki területeken érvényes, hanem ez határozza meg a gazdaság és társadalomtudományi, valamint az alkalmazott bölcsésztudományi kutatásokat is. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a hallgatók számára a vonzó képzési kínálat mellett kiemelkedően fontos a kutatási programokba történő bekapcsolódás, a megszerzett végzettség iránti munkaerő-piaci keresettség, valamint az Egyetem által nyújtott sportolási és szórakozási lehetőségek széles választékának biztosítása. Az Egyetem tehát egyrészt arra törekszik, hogy a széles képzési kínálatával meg tudjon felelni a hallgatók változatos érdeklődési körének. Másrészt az Egyetem törekvése arra irányul, hogy széleskörű alkalmazott kutatásokat preferáló kutatási portfoliója révén minél több hallgató számára biztosítson lehetőséget a kutatási feladatokba való bekapcsolódásra, részfeladatok önálló végzésére, amely munkaerőpiaci szempontból kifejezetten előnynek számít. Harmadrészt mivel az Egyetem a tanórán és a kutatólaboron kívül eltöltött időt is az egyetemi lét szerves részének tekinti minél színesebb sportolási és szórakozási lehetőségek biztosítására törekszik. Az egyetem a felsőfokú szakemberképzésben, a tudományos kutatásban és szaktanácsadásban, az értelmiségi életre, a tudományos ismeretek bővítésére és alkalmazására való felkészítésben felmerülő feladatait a jelenleginél korszerűbb oktatási és működési struktúrában kívánja megvalósítani. A meglévő infrastruktúra területi koncentrálása, valamint megfelelő kormányzati szándék és támogatás esetén a Szent István Egyetemen – JászNagykun – Szolnok, Békés és Pest megye legnagyobb felsőoktatási intézményében – lehetőség nyílik új diszciplínák oktatásának és kutatásának meghonosítására, a felhasználói szférával való szorosabb kapcsolat kialakítására és a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítására, a külföldi módszerek hazai adaptálására. Az egyetem működési térségeiben szellemi és intellektuális központjává kíván válni, amely elsősorban a képzési kínálat sokszínűségével teremthető meg. Kiemelten fontosnak tartjuk az együttműködést a térség gazdálkodó szervezeteivel és önkormányzataival, amely kölcsönösen eredményes lehet minden résztvevő számára. Tapasztalataink szerint az egyes karoknak otthont adó városok (Békéscsaba, Budapest, Gödöllő, Gyula, Jászberény, Szarvas) kiemelten kezelik az egyetemet, amely konkrét együttműködési megállapodásokban is megnyilvánul. Gödöllő, az egyetem székhelye, dinamikusan fejlődő, Budapest közeli iskola-város és kulturális központ. Több kutatóintézet, számos környezetbarát ipari vállalkozás, igényes és kvalifikált munkahely befogadója. A korábbi Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE) kezdettől együtt élt és fejlődött a várossal. Kapcsolatuk kiegyensúlyozott és gyümölcsöző

22

volt. Ennek bizonyítéka, hogy az egyetem fizikailag sosem volt különült el a várostól, és nem volt, zárt terület. Fejlesztéseit, szociális létesítményeit, oktató, kutató és alkalmazotti állományának letelepítését, lakáshelyzetük megoldását, a hallgatók ott lakását, otthonteremtését, kollégiumon kívüli „elszállásolását” közösen tervezte. Közös volt a források felkutatása és közös azok ésszerű felhasználása is. A tervek egyeztetettek, a megvalósulások egymást erősítők voltak és az erőforrások kiaknázásában is folyamatos volt a kölcsönös érdekeken nyugvó együttműködés. A jó hagyományok a Szent István Egyetem létrejötte után is folytatódtak, az egyetem amellett, hogy több városban, illetve fővárosi kerületben működő multikampusz, súlypontját és központját tekintve gödöllői, így igen sok szállal kötődik a városhoz. A 2000-től eddig eltelt időben a növekvő méretek és a változó feladatok ellenére, az új város-és egyetemfejlesztési elképzelések, személyes vezetői jó viszonyon alapuló folyamatos egyeztetése révén jó remény van arra, hogy a város és az egyetem nagy formátumú fejlesztési elképzelései a jövőben is egymást erősítő folyamatként valósuljanak meg. A gödöllői kampusz szűkebb környezete, a város és kapcsolódó régió helyzete alapvetően eltér a vidék általános gazdasági helyzetétől. Gödöllőn Budapest közelsége és a kiemelkedően jó közlekedési viszonyai következtében az utóbbi évtizedben nagyarányú fejlődés indult el, új iparágak telepedtek le és a munkanélküliség jelentős mértékben csökkent. Az elmúlt 10 év alatt Gödöllőn és környékén a meglévő üzemek mellett 5 nagy multinacionális cég létesített telephelyet, gyártóegységet (SONY, United Technologies/LEAR, Caterpillar, Schlumberger, AVON, GE, Bosch) és továbbiak letelepedése várható. A környéken az országos átlag feletti a kvalifikált munkaerő, a vezető szakemberek iránti igény. A regionális iparfejlesztés mellett Budapest vonzása az irányításban és az igazgatásban dolgozók iránt támaszt tartós keresletet. A város fekvése és az egyetem rendelkezésére álló kiváló adottságú területei, a gazdasági és kulturális beágyazottság nagyon jó lehetőségeket kínál a Szent István Egyetem központjának fejlesztésére, egy a multikampuszú, de Gödöllőn kiteljesedő természeti erőforrás és vidékfejlesztés mellett elkötelezett európai méretű egyetem, egy gödöllői Szent István Egyetemi városrész, vagyis a Szent István Egyetemváros kialakulására. A TEK esetében a felsőoktatás átalakulása, azon belül is elsősorban a családokat terhelő képzési költségek növekedése, az alap- és mesterképzés szétválása, illetve az alapképzés egységesülése egyik oldalról tovább növelheti az amúgy is regionálisnak nevezhető TEK régióból származó keresettségét, a másik oldalról azonban az évről évre változó felvételi szabályok, új pontszámítási módozatok és az államilag finanszírozott férőhelyek elosztásának új szabályozása egyértelműen a tradicionális, nagy egyetemi centrumok szerepét erősíti. E tendenciákat figyelembe véve két tényező erősítheti igazán a Tessedik Sámuel Egyetemi Központ esélyeit a hallgatókért folyó versenyben; • az oktatás minősége, a megszerezhető diploma értéke (piaci), többek között például az, hogy az alapképzésben végzett hallgatók képesek-e bekapcsolódni mesterképzésekbe, illetve • a hallgatói szolgáltatások, ezen belül elsősorban a kollégiumi szolgáltatások színvonala. Jelen fejlesztési terv mindkét tényezőt kiemelten fontosnak tekinti, amihez jó alapot teremtenek a korábbi évek tartalmi fejlesztései és az oktatást és a hallgató szolgáltatásokat biztosító infrastruktúra jelenleg is folyó érdemi megújítása. 23

A Szent István Egyetem rendeltetése, hogy az alapításakor megjelölt, majd egyre bővülő tudomány-és szakterületeken kutatási tevékenysége révén hozza létre, őrizze meg és fejlessze a tudományos szakismereteket, felsőfokú oktatási tevékenysége révén pedig adja át mindezeket a jövő generációi számára, és így az általa művelt szakterületeken segítse elő a humánerőforrás fejlődését, a magyar és az egyetemes tudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazását. Megkülönböztetett feladata a természeti erőforrások hasznosításának és megőrzésének, valamint a vidék fejlesztésének elősegítése, a települések számára szükséges szakemberek képzése, korszerű gyakorlati ismeretekkel való ellátása, különös tekintettel a Közép-Magyarországi és a Dél-alföldi Régió, valamint az Egyetem vonzáskörzetébe tartozó kistérségek szakmai-tudományos támogatása révén. A Szent István Egyetem és jogelőd intézményeinek többsége oktatási-képzési, kutatásifejlesztési és szakmai-tudományos tevékenységét az élettudományok, a műszaki, valamint gazdaság- és társadalomtudományok területén fejtette ki. A Szent István Egyetem az ország egyik legnagyobb integrált, multidiszciplináris egyeteme, az ország legnagyobb agrárfelsőoktatási intézménye. Meghatározó szerepet tölt be az agrártudományok művelése, a tudományos utánpótlás képzése, a hazai agrárkutatás és műszaki fejlesztés, a mezőgazdasági szaktanácsadási és felnőttképzési feladatok ellátásában. Az ABK gondozásában létrehozott Virtuális Továbbképző Központ kormányzati támogatással a térség hátrányos helyzetű rétegének képzési és felnőttképzési feladatait is ellátja.. Ma már az egyetem elsősorban a természeti erőforrások egyeteme, amely kutatóegyetemmé vált különösen a természeti erőforrások, a környezetipar, az élelmiszergazdaság, a vidékfejlesztés, a környezet-egészségügy és a vidéki humánerőforrás fejlesztésében. A Szent István Egyetem szoros kapcsolatot tart fenn az ország agrár-felsőoktatási intézményeivel, karaival és intézeteivel, így elsősorban az Európa-hírű hagyományokkal rendelkező agrár képzési területen oktató karokkal (Debrecen, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Keszthely, Mezőtúr, Mosonmagyaróvár, Nyíregyháza, Szeged, Székesfehérvár, Gyöngyös). Az egyetem számos országos agrár-felsőoktatás és kutatás-fejlesztési koncepció kezdeményezője volt. A Szent István Egyetem kihelyezett tanszékein keresztül jelen van a legfontosabb agrárkutató intézményekben és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az agár-felsőoktatást és mezőgazdasági-szakképzést, valamint az agrárkutatásokat illetően meghatározó bázisintézményének tekinti. A Szent István Egyetemnek kiterjedt és fontos oktatási és kutatási kapcsolatrendszere van a szomszédos Közép-Kelet-Európai országok, valamint az Európai Unió tagországainak felsőoktatási intézményeivel. A Szent István Egyetem széles együttműködési hálót hozott létre a fejlődő országokban. Egyes karai országos összehasonlításban is számottevő felsőfokú képzési tevékenységet fejtenek ki a határon túli magyar anyanyelvű agrárszakemberek kihelyezett felsőoktatási hálózatának kiépítésében, és pl. Erdélyben, a Csíkszereda központtal létrehozott oktatási képzési központ, több mint tíz éves működtetésében. A SZIE működése során messzemenően figyelembe veszi regionális környezetének sok nemzetiségéből adódó sajátos, multikulturális jellegét. Programjaival szolgálni kívánja a tágabb értelemben vett régió népeinek együttműködésen alapuló boldogulását is. A Tessedik Sámuel Egyetemi Központhoz tartozó karok és intézet széles profilú és rugalmas képzési kínálatot nyújtanak a képzési rendszer három szintjén a humán erőforrás folyamatos

24

fejlesztése érdekében, elsősorban a Dél-alföldi Régió társadalma és – innovációs tevékenysége révén – gazdasága felemelkedésének meggyorsítása céljából. Az európai felsőoktatásban kevés ilyen, minden tekintetben integrált egyetem található. A volt szocialista országok esetében – elsősorban a FÁK államaiban – megmaradt a korábbi szakegyetemi struktúra. A nyugat-európai országokban többféle rendszer működik, de elsősorban a több tudományterületen való oktatás-kutatás a jellemző. Fejlődését a hazai és külföldi intézményekkel és gazdaság szereplőkkel történő szoros együttműködésre is alapozza. Az egységessé váló európai gazdasági térségben újraértékelődnek az egyes régiók esélyei. Feltárulnak azoknak a térségeknek az értékei és potenciális lehetőségei is, amelyek a nemzeti határok között eddig nem voltak fontosak, vagy rejtve maradtak. A Szent István Egyetem rövid fennállása alatt a hazai és nemzetközi felsőoktatás világában elismert, tekintélyes intézménnyé vált. Nevét, karait és szerepét a szakemberképzésben és kutatásban széles körben ismerik, és ennek további erősödésével a jövőben is számolhatunk. A környező világ számára történő megismertetést a SZIE számos módon, több fórumon és testületben végzett munkájával tudta megvalósítani. Ebben lényeges tényező volt az intézmény képviselete és részvétele a CRE (európai rektorok testülete), ennek utódszervezete, az EUA (European University Association), továbbá az ICA (európai agrár felsőoktatási intézmények szövetsége) és a Dunai Rektorkonferencia munkájában. Különösen az ICA szervezetében való részvételünk járult hozzá lényegesen ismertségünk és elismertségünk erősítéséhez, elsősorban az európai és észak-amerikai agrárintézmények körében. Diákjaink az EU által biztosított csere programokban Európa számos országában folytathatnak hosszabb, rövidebb tanulmányokat, míg karainkon sok külföldi hallgatót fogadhatunk a Socrates, Ceepus, Erasmus, Cost együttműködések keretében, vagy az államközi, intézményi kétoldalú szerződések alapján. Diákjaink (évente 260-300 fő) nyári gyakorlatra utazhatnak az EU országaiba, a tengerentúlra, és több fejlődő országba. Egyetemünkön közel 800 fő külföldi hallgató tanul évenként, míg a rövidebb időtartamú tanulmányutakra, nyári kurzusainkra hozzánk érkezők száma évente eléri a 300 főt.

25

Regionális pozíció

Pest megye és Békés megye legnagyobb felsőoktatási intézménye (létszám, szakok száma és kutatási programok alapján) a fővárosi agglomeráció, Közép-Magyarország , Békés és Pest megye domináns tudáscentruma, a technológia-transzfer elsődleges csomópontja (akkreditált központi laboratórium, Zöld Út nyelvvizsgaközpont, tudományos könyvtár, kis- és nagyállat-klinika) egyedülálló előnyök a székhelyen, illetve a karok környezetében működő, egyéb jellegű tudományos intézményekkel való szoros kapcsolatból adódóan (Kisállat-tenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet, FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Mezőgazdasági Múzeum, Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, Talajtani Kutatóintézet, MTA kutatócsoportok. KÉKI) szaktanácsadási, humán-erőforrás fejlesztési és vidékfejlesztési központ (EU pályázatíró programok, személyiségfejlesztő tréningek, vezetési tanácsadás, gazdaképzések, szakirányú továbbképzési programok, nyelvi kurzusok, Szent István Nyári Egyetem) kiterjedt és jól működő kapcsolatrendszer a felhasználói szférával (konzorciumok, kutatási megbízások, szakképzési programok) vezető regionális szerep a szakmai vásárok, bemutatók, szakmai napok és konferenciák tekintetében (Agri-Expo, Vetőmag-börze, NATO projektek, EU információs napok, Claas szakmai napok, állatvédelmi programok, kurrens tudományos és szakmai konferenciák) aktív kapcsolatrendszer a térségi gazdaságfejlesztés nem kormányzati, ill. köztestületi jellegű szervezeteivel (Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Gödöllői Innovációs Kft, Budapesti Agrárkamara, Pest Megyei Agrárkamara, Magyar Állatorvosi Kamara, Építészkamara, Országos Bioenergetikai Kompetenciaközpont, Közép-magyarországi Bioenergetikai és Térségfejlesztési Klaszter, Terméktanácsok, Békés megyei kamarák)

Országos pozíció

hallgatói létszám alapján az ország első 6 felsőoktatási intézményének egyike egyedülálló, széleskörű szakválaszték, képzési kínálat országos érdeklődés és beiskolázás a széles szakválasztéknak köszönhetően (kiemelkedő a vidékről jelentkező hallgatók aránya) az ország egyetlen, a vidéki élettel kapcsolatos tudományok művelésével foglalkozó felsőoktatási intézménye meghatározó szerepet tölt be a tudományos utánpótlás képzése, a hazai agrárkutatás és műszaki fejlesztés, a mezőgazdasági szaktanácsadási és a felnőttképzési feladatok ellátásában kiemelkedő szakmai színvonal az ország agrár-felsőoktatással foglalkozó karai között doktori programok és a doktori hallgatók nagy száma országosan egyedülálló, kurrens szakok és tudományterületek gondozása (pl. állatorvos, zoológus, munkavállalási tanácsadó, kommunikációtechnikai mérnök, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök, vadgazda mérnök mesterszak)

26

Nemzetközi pozíció

a „klasszikus”, európai egyetemi modellnek megfelelő hallgatói létszám és szakstruktúra szoros kapcsolatrendszer Nyugat-Európa és Észak-Amerika meghatározó felsőoktatási intézményeivel és tudományos műhelyeivel országosan egyedülálló, aktív és gondozott kapcsolatrendszer a fejlődő országokkal (pl. Egyiptom, Eritrea, Indonézia, Kína, India, Libanon, Líbia, Malajzia, Marokkó, Thaiföld, Dél-Afrika) nagyszámú külföldi, nappali tagozatos költségtérítéses hallgató (legnagyobb számban az Állatorvos-tudományi Karon, kisebb számban a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karon, a Gépészmérnöki Karon, ill. a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon) jelentős szerep a határon túli magyarság felsőfokú képzésében (Csíkszeredai képzési központ jelentős európai kutatási programokban, konzorciumokban való részvétel, nagyszámú bilaterális programok, közös doktori képzések kiemelkedő kutatási-fejlesztési megbízások a különböző szakterületeken tevékenykedő multinacionális vállalatoktól (pl. Claas, KUKA Robotics, Bosch) Egyedülálló kooperatív képzési rendszer vezető multinacionális vállalatok közreműködésével (General Electric, IBM, Bosch, KUKA Robotics, BPW, Claas, UPS) kiterjedt tagsági viszony a szakterületek meghatározó világszervezeteivel

Jelen intézményfejlesztési koncepció támaszkodik a korábbi, különösen a 2007-ben elfogadott intézményfejlesztési terveinkre, ugyanakkor azokat a jelenlegi karok és egyetemi telephelyek alapos és körültekintő elemzésére, valamint az időközben megváltozott, az alábbiakban vázolt felsőoktatás fejlesztési koncepcióra alapozottan fogalmazza meg. Az egyetem szenátusa megállapította, hogy a 2007-es intézményfejlesztési tervben foglaltak végrehajtása megfelelően alakult. Az új terv a régi folytatása és a változó társadalmi- gazdasági környezet és felsőoktatás igényeiből adódó új feladatok beépítése. Az új fejlődési pálya megalapozásának egyik legfontosabb feltétele a népesség innovatív és adaptív képességének növelése. Ebben a folyamatosan megújuló és modernizálódó Szent István Egyetem pótolhatatlan és döntő szerepet tölt be. Az Egyetem Központ fejlesztési stratégiájának része a TEK regionális szakmai tudásközponttá fejlesztése. Ez a stratégiai célkitűzés feltételezi, hogy a TEK számára elérhető minden forrást a program megvalósítására fordítja. A Tessedik Sámuel Egyetemi Központ a Dél-alföldi régió szempontjából minden fontos képzési/tudomány területet művel és az integráció következtében a régión belül is gyorsan képes reagálni az állandóan változó hallgatói piac igényeire, a régió gazdaságának humánerőforrás igényeire és az alkalmazott K+F révén képes segíteni a gazdaság fejlődését. A TEK karai és intézetében művelt tudományterületeken a felsőfokú szakképzésben, az alapképzésben, egyes szakterületeken a mesterképzésben elsősorban alkalmazott, interdiszciplináris K+F tevékenységével, innovációs képességével dinamizálja a régió gazdaságát, és tevékenységével esélyt biztosít a régió felzárkózásához, az itt élő népesség helyben maradásához, boldogulásához. A fejlesztési program fő elemei a régiók alapvető célkitűzéseivel összhangban segítik védeni és megőrizni a régió természeti értékeit, ezekkel az értékekkel történő fenntartható gazdálkodást, összességében az élhető környezet

27

fenntartását, a környezettudatos nevelés módszereinek fejlesztését, valamint a versenyképes gazdaság kialakulását és az esélyegyenlőséget.

Szent István Egyetem Tessedik Sámuel Egyetemi Központ K o m p le x In n o v á c ió s K ö z p o n t

G azdasági K ar (B é k é s c s a b a )

V íz -é s K ö r n y e z e tg a z d á lk o d á s i K a r (S z a r v a s )

P e d a g ó g ia i K a r (S z a r v a s )

G a z d a s á g i-m űs z a k i m o d e r n iz á c ió s p ro g ra m

K ö r n y e z e tg a z d á lk o -d á s i é s m űs z a k i in n o v á c ió s p ro g ra m

K é p z é s i k í n á la t f e jle s z té s e , K + F k a p a c itá s b őv í té s e , G azdasági s z o lg á lt a tá s o k f e jle s z té s e , In fo r m á c ió s t u d á s b á z is , E -le a r n in g k ö z p o n t , F e ls őfo k ú s z a k k é p z é s fe jle s z t é s e , N e m z e tk ö z i k é p z é s ik u ta tá s i e g y ü ttm űk ö d é s i

A lk a lm a z o t t K + F k a p a c i-tá s b őv í t é s e , B io e n e r g e -tik u s , k ö r n y e z e tm é r n ö k , k ö r n y e z e tte c h n ik u s , t e r m é s z e t -t u r is z t ik a i k é p z é s fe lté t e le in e k m e g te r e m té s e ,

T á r s a d a lm i m e g ú ju lá s p ro g ra m S p e c iá lis s z a k e m b e re k b iz to s í tá s a a k o r a i é s a k is is k o lá s k o r i n e v e lé s s z á m á r a , R e k r e á c ió , n e m z e t is é g i é s in te g -r á lt /in k lú z í v

E g é s z s é g tu d o m á n y i és K ö r n y e z e te g é s z s é g ü g y i In té z e t (G y u la )

E g é s z s é g tu r iz m u s in n o v á c ió s é s k é p z é s i p ro g ra m E g é s z s é g tu r is z tik a i k é p z é s i k a p a c itá s f e jle s z té s e , M a g y a r R o m á n -S z e r b E g é s z s é g ip a r i Tudásközpont

R e h a b ilit á c ió s , s z o c iá lis é s tu r is z tik a i k é p z é s i, f e jle s z té s i e g y ü ttm űk ö d é s i p r o je k te k , H a llg a tó i s z o lg á lt a tá s o k f e jle s z té s e

Tessedik Sámuel Főiskola környezete AATESSEDIK SÁMUEL EGYETEMI KÖZPONT fejlesztési FEJLESZTÉSEINEK KÖRNYEZETE Gazdaság-Műszaki Modernizációs Program – Európa Campus (Békéscsaba) Környezetgazdálkodási és Műszaki Innovációs Központ Program, Társadalmi Megújulás Központ Program (Szarvas) Egészségturizmus Innovációs és Képző Központ Program (Gyula) Kapcsolódó Fontosabb Fejlesztési Projektek 1. M44-es 2. Egészségturizmus, -ipar (Biopolisz) 3. Egyéb kapcsolódó turisztikai fejlesztések 4. Repülőtér bővítés 5. TISZT, RKK 6. Megújuló energiaforrás projekt erőmű (Biopolisz) 7. Szemétből energia (Biopolisz) 8. Logisztikai fejlesztések 9. IT alapú gazdaságfejelsztés 10. Agro-biotechnoógiai fejlesztések (Biopolisz)

28

A világban ma a tudomány és a gazdaság legnagyobb hajtóereje az interdiszciplináris területeken tapasztalható. Ezért a Tessedik Sámuel Egyetemi Központ arra törekszik, hogy a művelt tudományok határterületeit összekapcsolva tevékenységével új minőségeket hozzon létre. Törekvéseiért és a végzett munkája színvonaláért 2008-ban Európai Minőségi Díjat (European Quality Award) kapott. A Szent István Egyetemre jellemző az országos kiterjedésű hálózatos felépítés, A helyi szereplőkkel sokrétű, szerteágazó fenntartható kapcsolatok, együttműködések épültek ki, amelyek tovább fejleszthetők. Az országos átlaghoz képest elmaradott térségek esetében, különleges feladata a régióban élők esélyegyenlősége érvényesülésének segítése. A TEK esetében a Szent István Egyetem küldetésének fontos eleme, hogy lehetőség szerint minden szinten elérhető képzési programokat kínáljon a régióban élő fiataloknak és felnőtteknek egyaránt, ezért mindazokon a területeken, ahol erre igény mutatkozik, illetve a feltételek megteremthetők, tervezzük az alapképzéseinkre épülő mesterkurzusok akkreditálását és elindítását. A Szent István Egyetem sajátos földrajzi helyzetéből adódóan a korszerű távoktatási formák (pl. e-learning) továbbfejlesztése, virtuális oktatás napi gyakorlattá tétele a digitális társadalom kiépülésével egyre nagyobb jelentőségű, különösen, ha figyelembe vesszük a határon túli magyarság különleges igényeit is. A fejlesztési program kulcseleme a Szent István Egyetem minden kampuszán intelligens tanulási terek létrehozása, figyelemmel az élethosszig tartó tanulás szemléletére, a távoktatás és a felnőttképzés sajátos igényeire is, amelyhez a program a humánerőforrást is hozzárendeli.

29

2. Az egyetemfejlesztés főbb területei 2.1 A képzési szerkezet 2.1.1 A hagyományos képzések kifutó rendszerben történő megszüntetésének időbeli ütemezése A Szent István Egyetemen néhány szak esetében már a 2005/2006-os tanévben meghirdettünk alapképzést (BSc). A kilenc kar és intézet teljes képzési struktúrája azonban a 2006/2007-es tanévtől alakul át, amikor már csak az új szakokra történt felvétel. A főiskolai, és egyetemi képzések fokozatosan futnak ki. A 3 éves főiskolai képzés esetében az utolsó nagy létszámú évfolyam 2008 tavaszán, a hét féléves képzés esetén 2009-ben kap oklevelet. Egyetemi képzés esetén 2010-ben fut ki az utolsó. mintatanterv szerint végző évfolyam. Kiegészítő képzés kifutása folyamatosan történik. Ez a mesterszakok akkreditációjának idejével függ össze. Általános alapelv egyetemünkön, hogy amennyiben a mesterszakot akkreditálják, az a következő beiskolázási évben kiváltja a kiegészítő szakokat, természetesen a főiskolai és egyetemi diploma inputként történő beengedésével. Ez azt jelenti, hogy elsőként az agrár és a műszaki képzési területen, majd az üzleti képzésben vezetjük be az új mesterszakokat. Természetesen a karok felkészültek arra, hogy a megadottnál később is történik diploma kiadás, évhalasztás, évkihagyás, nyelvvizsga hiánya, vagy egyéb okok miatt. Az új szakokra való áttérés esetén a karok nyomatékosan felhívták a beiratkozó hallgatók figyelmét a változtatásokra és mindent megtettek annak érdekében, hogy 2006 után már ne kelljen elkezdeni a főiskolai és egyetemi szakokat. Ennek eredményeként a megjelenő igények kezelhetők. Az új rendszerre áttérés és a régi kifuttatása nagy terhet ró az oktatás igazgatásra, különösen a szűkösen meglévő kapacitások (terem, labor, stb.) felhasználásának optimalizálására. 2.1.2 Alapképzési szakstruktúra kialakulása, indítások ütemezése A korábban elfogadott intézményfejlesztési tervben megfogalmazottak szerint a hatkarú, három településen működő egyetem képes az erőforrások hatékonyabb felhasználásával a természeti erőforrások, a magyar vidék, az agrárgazdaság, az állatorvoslás, a természeti és épített környezet, az emberi erőforrások teljes vertikumát átfogó képzési struktúra megvalósítására. A Szent István Egyetem Tanácsa 2004. május 12-én elfogadta a lineáris képzés bevezetését követően létesíteni és indítani kívánt szakok listáját. Ennek megfelelően indult el az alapszakok képzési, kimeneti követelményeinek kidolgozása. A munkát legtöbb esetben más intézménnyel közösen konzorcionális formában végeztük el, esetenként az intézmény egymaga vállalta fel a feladatot. A létesítést követően a karok megfeszített munkával készítették el az indítási akkreditációkat és a meghirdetés idejére valamennyi tervezett alapszakunk rendelkezett indítási engedéllyel. Az egyetem alapszak kínálata a következő:

30

Alkalmazott Bölcsészeti Kar: andragógia, informatikus könyvtáros, szociális munka, tanító. Állatorvos-tudományi Kar: állatorvosi (osztatlan), biológia. Egészségtudományi és Környezet-egészségügyi Intézet Ápolás és betegellátás alapszak – ápoló szakirány (BSc) Ápolás és betegellátás alapszak – dietetikus szakirány (BSc) Szociális munka alapszak (BSc) Egészségügyi szervező alapszak – egészségturizmus-szervező szakirány (BSc) Egészségügyi szervező alapszak – egészségbiztosítási szakirány (BSc) Turizmus-vendéglátás alapszak (BA) Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar: Agrár képzési terület Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki (BSc) Informatikus és szakigazgatási agrármérnöki (BSc) Mezőgazdasági szakoktató (BSc) Bölcsészettudományi képzési terület Andragógia (BA) – munkavállalási tanácsadó Gazdaságtudományok képzési terület Emberi erőforrások (BA) Gazdaságelemzés (BA) Gazdálkodási és menedzsment (BA) Kereskedelem és marketing (BA) Pénzügy és számvitel (BA) Turizmus-vendéglátás (BA) Társadalomtudományi képzési terület Kommunikáció és médiatudomány (BA) A Karon a megfelelő humánerőforrás rendelkezésre állása okán a következő alapszakok indítása van folyamatban, illetve tervbe véve: Romológia (BA) Nemzetközi tanulmányok (BA) Üzleti szakoktató (BA) Műszaki szakoktató (BA) Egészségügyi szervező (BA) Ingatlangazdálkodás (BA)

31

Gazdasági Kar: Andragógia BA (művelődészervező, személyügyi szervező szakirány); Gazdálkodási és menedzsment BA (marketing, regionális gazdálkodás, üzleti információs rendszerek, vállalkozás-és projektmenedzsment szakirány); Pénzügy és számvitel BA (vállalkozási szakirány); Műszaki menedzser BSc (logisztika, informatika szakirány); Turizmus és vendéglátás (BA). Társkarokkal közösen műszaki képzés tovább kibővítése a békéscsabai szakközépiskolák kibocsátására alapozva Gépészmérnöki Kar: gépészmérnök, mechatronikai mérnök, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök, műszaki menedzser. A Gépészmérnöki Karon a korábbi sikeres Kommunikációtechnikai mérnök képzés bázisán Médiatechnika szakot kívánunk létrehozni. Mezőgazdaság-és Környezettudományi Kar: Magyar nyelvű alapszakok állattenyésztő mérnök BSc, kertészmérnök BSc, környezetgazdálkodási agrármérnök BSc, környezetmérnök BSc, mezőgazdasági mérnök BSc, növénytermesztési mérnök BSc, természetvédelmi mérnök BSc, vadgazda mérnök BSc. Angol nyelvű alapszakok BSc in Agricultural engineering BSc in Wildlife conservation and management Pedagógiai Kar: óvodapedagógus (BA) szak, tanító (BA) szak, roma-, szlovák-, román nemzetiségi szakirányú óvodapedagógus; roma-, szlovák-, román nemzetiségi szakirányú tanító szak. Víz- és Környezetgazdálkodási Kar Környezetgazdálkodási agrármérnöki BSc Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök BSc Mezőgazdasági mérnök BSc Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki BSc

32

Ybl Miklós Építéstudományi Kar: építészmérnöki, építőmérnöki, műszaki menedzser. Az alapképzés rendkívül széles kínálata az oktatás és kutatás szinergiáját fokozza.. Az alapképzések meghirdetését nagy érdeklődés előzte meg, hiszen teljesen új képzésekről van szó. A beiskolázás sikeres volt, egy kivételével valamennyi alapszakunkat el tudtuk indítani. A jelentkezők száma nagy volt, ami azt is jelentette, hogy a szakok nagy részére csak igen magas pontszámmal lehetett bejutni. Hat szak esetében az országban a legmagasabb volt a felvételi határ, de a többi esetében is az átlag feletti. A finanszírozott létszámban az első helyes jelentkezések alapján történtek átcsoportosítások, ami lehetővé tette, hogy a felvételire jelentkezők ténylegesen választhassanak az intézmények (képzési helyek) között. Kormányzati döntés alapján a műszaki képzés magasabb, agrár és az üzleti képzés alacsonyabb finanszírozott létszámot kapott. Az alapképzésben további kínálatbővítéseket tervezünk középtávú fejlesztéseink során. A Gazdaság-és Társadalomtudományi Karon a regionális igények kielégítése miatt előkészítettük és megvalósítottuk a turizmus-vendéglátás alapszak, valamint a gazdaság igényeinek kielégítése céljából a pénzügy és számvitel alapszak akkreditációját, valamint tervezzük az ingatlangazdálkodás alapszak akkreditációját is. Az Alkalmazott Bölcsészeti Karon hasonló törekvések vannak a humánterületen is, részben az általános iskolai nyelvpedagógus szak, a pedagógia szak és az andragógia szak (ez utóbbi idegen nyelven is) MA szintű alapítására, illetve indítására, továbbá meglévő humán területekkel érintkező BA szakok párhuzamos képzési feltételeinek a kialakítása a fentiekhez hasonló módon karközi, illetve intézményközi együttműködésben. Tervezzük a szociálpedagógia szak visszaállítását alapszakként. Továbbra is szorgalmazzuk nem humán jellegű képzések (közgazdaság, informatika) működtetését idegen nyelven. A Gépészmérnöki Karon a korábbi sikeres Kommunikációtechnikai mérnök képzés bázisán Médiatechnika szakot kívánunk létrehozni, rövid távú oktatásszervezeti fejlesztési elképzelései sorában pedig kiemelt prioritással-, a képzési piacon érezhető intenzív kereslet okán oktatási termékeinek szélesebb körben való értékesítése céljából, kihelyezett tagozatos formában felsőoktatási partner intézményekkel közös képzések létesítését tervezzük. Az együttműködési forma részleteinek kimunkálása folyamatban van. Folyamatosan keressük azokat a lehetőségeket, amelyek révén az akkreditált angol nyelvű képzésekre kellő számú hallgató toborozható. Ennek sikeréhez az eddiginél hatékonyabban kell kihasználni a hallgatói csereprogramokat és a külföldi intézményekkel közös diplomák kiadásának lehetőségeit.

33

2.1.3 Mesterképzési szakstruktúra kialakítása, indításának ütemezése Az egyetem mesterszak kínálatát a következőképpen tervezzük: Alkalmazott Bölcsészeti Kar: közgazdaságtan tanári, mérnöktanári, pedagógia, okleveles korai inkluzív nyelvi fejlesztő, sonderpedagógiai szak. Állatorvos-tudományi Kar: osztatlan egységes állatorvosi szak, biológia Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar: Agrár képzési terület Vidékfejlesztési agrármérnök (MSc) Bölcsészettudomány képzési terület Emberi erőforrás tanácsadó (MA) Gazdaságtudományok képzési terület Vezetés és szervezés (MA) Regionális és környezeti gazdaságtan (MA) Marketing (MA) Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (MA) Pénzügy (MA) A Karon a megfelelő humánerőforrás rendelkezésre állása okán a következő mesterszakok indítása van folyamatban, illetve tervbe véve: Agrár-mérnöktanár (MA) Fordító és tolmács (MA) Gazdasági agrármérnök (MSc) Kommunikáció és médiatudomány (MA) Közgazdásztanár (MA) Logisztikai menedzsment (MA) Master of Business Administration (MA) Minőségfejlesztés-tanár (MA) Nemzetközi tanulmányok (MA) (Nemzetközi gazdasági kapcsolatok szakirány) Nemzetközi üzleti kommunikáció (MA) Nemzetközi gyógyturizmus-szervező Rekreáció-szervező és egészségfejlesztő Romológia (MA) Számvitel (MA)

34

Vállalati (üzleti) kommunikáció (MA) Vállalkozásfejlesztés (MA) Gazdasági Kar: a nagy létszámú alapképzési kibocsátásra alapozva a kar más karokkal együttműködve tervez mesterképzéseket indítani műszaki területeken és a következő szakokon Pénzügy MA; Vezetés és szervezés MA; Vállalkozásfejlesztés MA; Kommunikáció és médiatudomány MA Gépészmérnöki Kar: Gépészmérnök, Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök, Mechatronikai mérnök, Műszaki menedzser, Létesítménymérnök, Alkalmazott energetikai mérnök Műszaki folyamattervező mérnök Környezettechnikai mérnök Mezőgazdaság-és Környezettudományi Kar:(akkreditált és regisztrált szakok): Magyar nyelvű mesterszakok: mezőgazdasági biotechnológus mesterszak (MSc), környezetgazdálkodási agrármérnök mesterszak (MSc), agrármérnök mesterszak (MSc), állattenyésztő mérnök mesterszak (MSc), növényorvos mesterszak (MSc), természetvédelmi mérnök mesterszak (MSc), vadgazda mérnök mesterszak (MSc), környezetmérnök mesterszak (MSc), takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnök mesterszak (MSc), növénytermesztő mérnök mesterszak (MSc), ökotoxikológus mesterszak (MSc) biológus mesterszak (MSc). Angol nyelvű mesterszakok: Agricultural biotechnology Agronomy Animal Nutrition and Feed Safety Crop production Wildlife conservation and management Ybl Miklós Építéstudományi Kar: építészmérnök építőmérnök

35

szerkezetépítő mérnök, településmérnök, tűzvédelmi mester, tűz és katasztrófavédelmi Az MSc/(MA) szakok indítása a kilenc kar és intézet szoros együttműködésben valósíthatók meg. Az akkreditációs folyamatok jelenleg zajlanak, illetve egyes szakok esetében csak a tervezés stádiumában vannak. A szakok indítását a kiegészítő szakok helyett az engedélyek kiadását követően azonnal indítjuk. Az indítási engedély kérelmek beadásánál a várható létszámot prognosztizáltuk. Az igényektől és az érdeklődéstől függően indítjuk el a szakirányokat, így várhatóan nem minden évben indul valamennyi szakirány. A mesterszakok keretszámainak meghatározására azt követően kerülhet csak sor, amikor az indítási engedélyek birtokában vagyunk. A Gépészmérnöki Kar a Víz és Környezetgazdálkodási Karral közösen MSc szintű vízgépészeti mérnök képzés bevezetését tervezi. 2.1.4 Átjárás a képzési szintek között A mesterképzésekre való felvétel rendszerét a jogszabályi követelményeknek és az egyes szakok KKK-ben meghatározott szempontoknak megfelelően határoztuk meg. Költségtérítéses mesterképzés létszámát az igények és az intézményi kapacitás fogja meghatározni. Az MSc létszám meghatározásánál fontos szerepe lesz a gazdaság igényeinek, hiszen jelentős számban várható a munka melletti hallgatói jelentkezés. Ezért a meglévő kapcsolataink ilyen irányú továbbfejlesztése is az elkövetkezendő évek feladata lesz. Az MSc szakok másik jelentős forrását más felsőoktatási intézmények alapszakjain és a főiskolákon végzettek jelentik. Már eddig is történtek szerződéskötések az átvételről, ezeket az akkreditációt követően fel kell gyorsítani. A mesterszakok bemeneti követelményeit a karok, koncepciójuknak megfelelően, igen széles képzési ágban határozták meg. Azonos képzési ág esetében a bemenet nyilvánvaló és egyértelmű, eltérő képzési ág esetében az előkészítő, szintre hozó, kompetencia kurzusok beiktatása jelenti a megoldást. Ezen a területen az egyetem érdeke, hogy a bolognai alapelveknek megfelelően, de a jogszabályi előírásoknak is megfelelve, minél nagyobb rugalmasságot érjen el. A felsőfokú szakképzés és az alapszak közötti szerves kapcsolat meghatározott számú kredit elfogadásával biztosított, legyen az egyetem saját hallgatói jogviszonyú, vagy szakközépiskolákkal közös tanulói jogviszonyú képzése. . A Gazdasági Karnak együttműködési megállapodása van 3 békéscsabai, 1 Békés megyei fenntartású, 1 szentesi és 1 berettyóújfalui középiskolával, melynek értelmében a tanulói jogviszonyban történő felsőfokú szakképzést sikeresen teljesítő diákok 30-60 kredit beszámítással folytathatják tanulmányaikat a Békéscsabán kínált gazdaságtudományi képzési területeken. A Kar tervezi a tanulói jogviszonyt célzó együttműködés műszaki és humán területre történő kiterjesztését.

36

. A Pedagógiai Karon meghirdetett és beindított felsőfokú szakképzések lehetővé teszik, hogy a képzést sikeresen elvégző hallgatók kredit-beszámítással továbbtanulhatnak az óvodapedagógus és/vagy tanító alapszakon. 2.1.5 Mobilitás támogatása, külföldi képzésben részképzésben való részvétel elősegítése A Szent István Egyetem jogelőd intézményei 1998-tól vesznek részt a brüsszeli Leonardo, Socrates and Youth Technical Assistance Office által irányított és ellenőrzött Európai Uniós csereprogramban. Az integrációt követően a korábbi kétoldalú szerződéseket Szent István Egyetem néven megújítottuk. Az intézményi pályázatokat és a pénzügyi beszámolókat is a campus jelentések összesítésével készítjük. Az Egész életen át tartó tanulás program részét képező Erasmus Program fő célja a felsőoktatási intézmények európai együttműködésének támogatása, a közös oktatási tevékenységek összehangolása, a hallgatói tanulmányi, szakmai gyakorlati, oktatói és a személyzeti mobilitás elősegítése. Az Erasmus program keretében történő nemzetközi együttműködés, valamint a program egyetemi szintű megvalósításának általános eljárási szabályait az „Extended Erasmus University Charter” EUC) szabályrendszere határozza meg. Az Egyetem az „Extended Erasmus University Charter” alapján a tervezett centralizált projektjeinek megvalósítására az Európai Bizottságtól kérhet támogatást, decentralizált tevékenységeinek pénzügyi támogatását pedig a Tempus Közalapítvány Lifelong Learning Programjától igényelheti. Az „Extended Erasmus University Charter” mellett az Egyetem bilaterális megállapodásokat köt „Erasmus University Charter-el” rendelkező intézményekkel, amelyek rögzítik az intézmények közötti együttműködés, valamint a hallgatói és oktatói mobilitás kereteit. A bilaterális szerződések aláírására a külügyi rektorhelyettes jogosult. Az Egyetem az Erasmus programot a Tempus Közalapítvány által évente kidolgozott és elfogadott alapelveknek megfelelően valósítja meg. Az Erasmus program hallgatói és oktatói mobilitási programokból, valamint projekt pályázatokból épül fel. Mindhárom együttműködés alapja az aktivitás évét megelőzően megkötött kétoldalú megállapodás. Mobilitást illetve projekt tevékenységet csak hatályos szerződéssel és elfogadott intézményi pályázattal lehet végezni. A jóváhagyott intézményi pályázathoz az Európai Bizottság évente intézményi keretet állapít meg, melynek felhasználását szabályozzák és az éves pénzügyi beszámolók segítségével ellenőrzik. A jóváhagyott keret, mely ösztöndíjként kerül felhasználásra csak egy része a program nyújtotta haszonnak, legalább ekkora értékkel bír az intézmények között létrejövő tandíjmentes kapcsolat, mely egy Uniós intézmény esetén akár több százezer forint is lehetne szemeszterenként. Minden intézmény a saját hallgatói és oktatói ösztöndíjáért pályázik azaz a jóváhagyott keret a kimenő hallgatók és oktatók ösztöndíját jelenti. A hozzánk érkezők ösztöndíját a küldő intézmény finanszírozza. A Lifelong Learning Erasmus program megvalósítására és rendjére 2008-ban elkészítettük az intézményi Erasmus Szabályzatot, mely rögzíti a programmal kapcsolatos eljárási szabályokat és szervezeti rendszert.

37

A Szent István Egyetemre a hallgatói mobilitást segítésére utalt támogatás kari szintekre bontódik tovább, így a korábbi egyetemek (melyek ma a SZIE különböző karai) továbbra is autonómiát élveznek az ösztöndíjasok kiválasztásában, az ösztöndíj összegének megállapításában. Általános módszer az, hogy a karokra eső teljes összeget elosztjuk a hallgatók számára igénybe vehető hónapok számával. Ez adja meg az alapösztöndíjat. Hallgatóinknak kb. az ösztöndíj nagyságával azonos egyéb forrást kellett az ösztöndíjuk mellé rendelniük, hogy kint ne legyenek megélhetési problémáik. Sok esetben a kinti intézmény tanszéke, diák önkormányzata juttatta diákmunkához őket. Az Ybl Miklós Építéstudományi Karon a külügyi referens és szakreferens javaslata alapján születik döntés a külügyekért felelős dékán helyettes jóváhagyásával. Gödöllőn a három kar tanulmányi osztályainak érintett évfolyamfelelőseiből és a tanulmányi dékánhelyettesekből álló bizottság dönti el a kiutazó hallgatók névsorát az előzetesen elkészített minősítő táblázatok alapján. A táblázatba a pályázó hallgatók tanulmányi eredményeit, nyelvismeretét és egyéb szakmai előmenetelét foglaljuk, melyet különböző faktorok segítségével számszerűsítünk. Az összpontszámok alapján a sorrend dönt a pályázók között. Az Állatorvos-tudományi Karon a hallgatókat tanulmányi eredményeik alapján rangsoroljuk, a pályázatokat a kari nemzetközi bizottság értékeli. A Gazdasági Karon a tanulmányi eredmények és a nyelvtudás értékelésére felállított szakmai és idegen nyelvi bizottság rangsorolja a pályázókat. Az Ybl Miklós Építéstudományi Karon a pályázat tartalma és formája, tanári ajánlások és a HÖK javaslata alapján történik a kiválasztás. Gödöllőn a minimális pályázat beadási kritérium az utolsó 4 lezárt félév legalább jó rendű minősítése és a pályázandó ország nyelvének illetve a tanulmányok folytatásához szükséges nyelvnek nyelvvizsga bizonyítvánnyal igazolt legalább középfoka. A pályázathoz ezen kívül csatolni kell egy önéletrajzot és egy professzori ajánlást is. Az Állatorvos-tudományi Karon a hallgatókat tanulmányi eredményeik alapján rangsoroljuk, de előnyt jelent, ha a hallgató két tanszék közötti együttműködés keretében végzett közös munka céljából utazik. A középfokú nyelvvizsga a kiutazás feltétele. A Gazdasági Karon a tanulmányi eredmény mellett az idegen nyelv magabiztos ismerete a kiválasztás alapja. Az Ybl Miklós Építéstudományi Karon a program karon belül már ismert, az iskolai honlapon tájékoztató található róla. Információt közlünk a központi, valamint tanszéki hirdetőtáblán is. A pályázóknak tartunk eligazítást. A gödöllői karokon több tájékoztató nap - egy általános még ősszel más programokkal együtt, egy kizárólag Erasmus a pályázati periódusban és a nyertes pályázóknak két későbbi a kiutazás megkezdése előtt - és a honlap nyújt segítséget az érdeklődő hallgatóknak. Évközben fogadó órákon bárki kérhet felvilágosítást az Erasmus Irodában. Az Állatorvos-tudományi Karon tavasszal hirdetmény formájában tesszük közzé a pályázati lehetőségeket, ehhez az érdeklődők részére szóbeli tájékoztatás kapcsolódik. A pályázatot elnyert hallgatóknak néhány alkalommal tájékoztató megbeszélést tartunk. Az Intézményi szerződést a megkötött bilaterális szerződések alapján készítjük el. Sajnos a gyakorlat már évek óta azt mutatja, hogy a megkötött szerződéseket a minimális (200 EUR) ösztöndíjjal számítva csak kb. 60%-ban tudjuk kihasználni. A hallgatói ösztöndíjpályázatok elbírálásánál többször tapasztaljuk, hogy a bizottságok által felállított kritériumrendszereknek 38

minden szempontból megfelelő hallgatókat nem tudjuk kiküldeni, mert nem elegendő a hallgatói keret. Sokszor partnereink kérdezik az okát, miért nem küldünk hallgatót a korábbi évek gyakorlatának megfelelően. Bár a kiutazási kedv a Phare támogatások megszűnésével csökkent, még mindig nagyobb az igény, mint a rendelkezésre álló maximálisan kiküldhető hallgatói létszám. A program a lecsökkent ösztöndíjak mellett még mindig nagy népszerűségnek örvend. Két partnerintézményünknél az általánosan elfogadott tantárgylehallgatáson túl nemzetközi BSc (Christian Agricultural University, Dronten, NL) illetve MSc (Cranfield University, UK) fokozat megszerzésére is sor kerül. Az Állatorvos-tudományi kar angol nyelven teljes, német nyelven pedig 1-4 féléves képzést kínál, a bejövő hallgatók a korábbi tanulmányaiknak megfelelő szintű évfolyamhoz csatlakoznak. Néhány hallgató szívesen választ klinikai programot, és klinikai gyakorlatát tölti ERASMUS keretében a karon. A többi karon a bejövő hallgatók a kurzus katalógusok kínálatából választanak tárgyakat előtanulmányaiknak megfelelően. A kurzusok legtöbbje kiscsoportos vagy individuális konzultáció, mivel az érdeklődés egyenlőre csoportindítást nem tesz lehetővé. A gödöllői Campuson az elmúlt években annyira megemelkedett a bejövő hallgatók létszáma, hogy a 2008ban már meghaladta a Gödöllőről kiküldött hallgatók számát. A Gödöllői campuson az angolnyelvű részképzés már 5-10 fős csoportokkal folyik. A kurzuskínálatot az Erasmus program korábbi szakaszában, uniós mintákat felhasználva, az úgynevezett Európai Kredit Átviteli Rendszer (ECTS) segítségével állítottuk össze. A bejövő hallgatóknak a kollégiumunkban tudunk szállást biztosítani saját konyhával, fürdőszobával és korlátlan internet hozzáféréssel. Az egyre kedvezőbb feltételek és a korábbi években nálunk tanult ösztöndíjasok pozitív véleménye miatt növekszik a bejövő hallgatók száma, és az eddig tapasztalt kimenő és bejövő hallgatók aránya kb. 7:1-ről 1,25:1-re szűkült. 2008-ban pedig már felmerült az igény arra, hogy az Erasmus programot követően a hozzánk érkező hallgatók nálunk folytassák tanulmányaikat költségtérítéses képzés keretében. Intézményünk arra törekszik, hogy egyéb, elsősorban kutatási pályázatok felhasználásával is bővítsük az oktatói mobilitást. A jelen pénzügyi keretek a növelésnek nem adnak alapot, bár az elmúlt évek oktatói cseréi nagyon sikeresek voltak. Ennek segítségével elmélyültek az oktatási és kutatási kapcsolatok az érintett intézményekkel. A pénzügyi korlátok mellett az oktatói mobilitást nagymértékben akadályozza az oktatók-kutatók óraszámának növekedése, az oktatói létszám csökkenése, valamint a különféle egyéb feladatok (kutatás, klinikai munka, terepmunka külső előadások, szaktanácsadás, egyetemi, szakmai közéleti munka stb.). Hasonló akadályok tapasztalhatók a bejövő oktatók esetében is. A Szent István Egyetemre utalt támogatás kari szintekre bontódik tovább, így a korábbi egyetemek (melyek ma a SZIE különböző karai) továbbra is autonómiát élveznek az ösztöndíjas tanárok kiválasztásában, az ösztöndíj összegének megállapításában. Általános módszer az, hogy a karokra eső teljes összeget elosztjuk az oktatók számára igénybe vehető hetek számával. Ez adja meg az alapösztöndíjat. Általánosságban elmondható, hogy azok a tanárok utaznak a TS keretein belül, akik a partnerintézménnyel korábban is szoros kapcsolatban voltak és nekik köszönhető a kétoldalú kapcsolat. Ha az illetékes kapcsolattartó nem tud kiutazni, neki van joga a tanszékéről más tanárt jelölni a mobilitás teljesítésére.

39

Gödöllőn azok az oktatók is részesülnek mobilitási lehetőségben, akik a hozzánk érkező hallgatók oktatói/kutatói munkáját látták el. Mint ahogy már a korábban említettük, a tanárok kiválasztása kari/tanszéki autonómiát élvez. A kapcsolatfelelős az, aki az esetek nagy részében utazik, de azokat is próbáljuk utazással “jutalmazni” akik a megelőző akadémiai évben a bejövő hallgatókkal emelt óraszámban külön foglalkoztak. Sok esetben azokra az egyetemekre is utaznak, ahonnan a tavalyi külföldi hallgató érkezett, mivel szoros kapcsolat alakul ki köztük a közös elméleti és gyakorlati órák alatt. Ez a bejövő tanárok által kiválasztott új tanszékek esetére is igaz, mivel gyakran nem csak a kapcsolattartó tanszékre érkeznek tanári mobilitáson belül tanárok. A közös szakmai érdeklődés tovább bővíti és mélyíti a tanári mobilitásunkat új területeken is. A kiutazás alapfeltétele, hogy a partner intézményben fogadókészség mutatkozzon a kiutazó tanár szakterületén. Ezen kívül a fogadó intézmény nyelvén, vagy legalább angolul/németül vagy franciául az előadásai megtartásához szükséges nyelvismerettel rendelkezzen. A kari honlapokon, hirdetőtáblán elhelyezett felhívásokon és tájékoztató napokon kívül, melyeket kiutazó tanáraink is látogathatnak a kari koordinátorral történő többszöri személyes kapcsolat az, ami a legtöbb információt adja. Mint a hallgatói mobilitás esetén is, oktatói kiutazásokra is több lehetőségünk van a bilaterális szerződések alapján. Az évente meghatározásra kerülő ösztöndíj mennyisége határozza meg a végleges kiutazók létszámát. Az igény itt is több mint a rendelkezésre álló lehetőség. Oktatói mobilitás kertén belül ösztöndíjasaink nem csak oktatói feladatokat látnak el, hanem partnerintézményeinkkel közös projekt pályázatok előkésztését majd megvalósítását is felvállalják. A korábbi években az ECTS bevezetését is jelentős mértékben segítették a külföldi tapasztalatokkal hazatérő oktatóink. Partnereinktől hozott segédletek és katalógusok az európai kreditátváltási rendszer magyarországi bevezetésének alapját és formai megjelenését adta. Projekt pályázatok: két nagy csoportja az Intenzív programok (cél rövid tanulmányi program 10 naptól 3 hónapig terjedő időben) és a Tematikus hálózatok (min 30 partner esetén pályázható). Minden projektről külön pályázat és külön szerződés készül. A koordinátor intézménynek részletes pénzügyi tervet kell késztenie. Koordinátor bármely felsőoktatási intézmény lehet, partner pedig bármilyen intézmény, nem kötelező a felsőoktatási szférából lennie. IP/CD programok esetén min. 3 partnernek kell egymással partnerségi szerződést (minta a pályázati űrlap végén) kötnie, 3 Socrates országból. Egyiknek EU-s intézménynek kell lennie. Eddig a Szent István Egyetem partnerként vett részt EU-s intézmény koordinálta projekt pályázatokban. Mind tantervfejlesztési, mind intenzív programból számos működött az elmúlt években. A jövőben saját koordinációjú program pályázatát tervezzük. A Szent István Egyetem a Socrates/Erasmus program megvalósításáért, koordinálásáért és a program keretében elért eredményeiért 2004-ben elnyerte az E-Quality, Európai Minőségi Díj elnevezésű rangos elismerést. Az Erasmus program fennállásának 20. és magyarországi működésének 10. évfordulója alkalmából az Oktatási és Kulturális Miniszter Kiváló Erasmus koordinátori elismerésében részesült 2 koordinátorunk.

40

Az Erasmus program 2013-ig meghosszabbítást kapott az európai Bizottságtól, melynek köszönhetően jelentősen emelkednek a költségvetési keretek. A megemelt támogatással az eddigi mobilitáson túl, szakmai gyakorlatok és decentralizált intenzív programok keretében célozzák meg a 3 millió Erasmus hallgató elérését. A Szent István Egyetem tovább kívánja folytatni részvételét az új programgenerációban eddigi mobilitási tevékenységén túl abszorpciós kapacitásának növelésével és közös/kettős diplomák bevezetésével. A CEEPUS – Central European Exchange programme for University Studies (Közép-európai felsőoktatási csereprogram) Közép-Európában a kilencvenes évek elején csak kétoldalú együttműködések jöttek létre az akadémiai mobilitásban - a régió országait nem kötötték össze többoldalú kapcsolatok. A közép-európai országok részt vettek ugyan európai oktatási (mobilitási) programokban, mint pl. a TEMPUS, mégis egyre nagyobb igény mutatkozott egy – a regionális jellegzetességeket hangsúlyozó, nem az Európai Unió forrásaiból finanszírozott –multilaterális alapú regionális program létrehozására. Ezen előzmények után 1993 decemberében Ausztria, Bulgária, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia kormányai a CEEPUS - megállapodás aláírásával elindították a programot, amelyhez azóta Horvátország, Csehország, Románia, Albánia, Macedónia majd Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia és Pristina/Kosovó is csatlakozott. A program célja, hogy lehetővé tegye a résztvevő országok felsőoktatási intézményei (egyetemek, főiskolák) számára vendégtanárok fogadását, diákcseréket, nyelvi és szakmai kurzusokon, valamint nyári egyetemeken való közös részvételt, hogy ezáltal is erősítse a közép-európai értelmiség szakmai, baráti kapcsolatait. A program a résztvevő országok felsőoktatási intézményeinek munkakapcsolatára épül. Hivatalos munkanyelve az angol. A program költségeit a CEEPUS - országok kormányai finanszírozzák oly módon, hogy az országba érkező külföldi CEEPUS- ösztöndíjasok tartózkodási költségeit és ösztöndíját a fogadó ország fedezi. Minden ország deklarálja, hogy az adott évben hány "ösztöndíjhónapot" finanszíroz, azaz összesen hány hónapra fogad külföldi hallgatókat és oktatókat. Minden ország meghatározza az általa fogadott oktatók és diákok havi illetményét, az ország saját pénznemében. Ebből következően az ösztöndíjak mértéke országonként változó. A Szent István Egyetem Mezőgazdasági és Környezettudományi Karának saját koordinációjú hálózata működik. A hálózat 11 partnerrel 1998 óta 1 év kihagyásával folyamatosan működik. A hálózatnak a Ceepus program megújításának évében az „Agriculture and Environment in 21th century” címet adtuk. A hálózat keretében 2 nyári egyetem szervezésére is sor került, melyeknek rendezését a jövőben is prioritásként kívánjuk kezelni. A Gazdaság-és Társadalomtudományi kar a bécsi koordinációjú „E-bologna for Translation Studies” és a nyitrai koordinációjú „Applied Economics and Management” című Ceepus hálózat működik sikeresen. Az Állatorvos-tudományi karunk évek óta koordinátora, majd partnere a „Vetnest” hálózatnak. A Gépészmérnöki karunk 2. éve aktív partnere az „Implementation and utilization of e-learning systems in study area of production engineering in Central European Region” elnevezésű román koordinációjú hálózatnak. Minden hálózaton belül rövid és szemeszter hosszúságú hallgatói cserékre és oktatói mobilitásokra valamint nyári egyetemek megszervezésére is sor került. 41

2.2 Felsőfokú szakképzések, szakirányú továbbképzések jellemzői A felsőfokú szakképzése hallgatói jogviszony keretében intézményen belül és szerződés alapján szakközépiskolákban történik. Kormányzati törekvés szerint a felsőoktatási intézményekben növelni kellene a felsőfokú szakképzésben résztvevők számát, de ezt a szándékot eddig nem sikerült megvalósítani. Oka, hogy ez a képzés sem a fiatalok, sem a vállalatok igényeinek nem felel meg, és a magyar felsőoktatástól is idegen. Az intézményben meghirdetett felsőfokú szakképzésekre kezdetben nagyon kevesen jelentkeztek, az erre elkülönített felvételi létszám nem került felhasználásra és azt az oktatási kormányzat nem csoportosította át. Az utóbbi két évben azonban emelkedett a felvettek száma.. Határozott célunk a felsőfokú szakképzésben résztvevők számának növelése, új szakok indításával, további szakközépiskolák bevonásával, jelentősebb beiskolázási tájékoztatás kifejtésével. Törekvésünk, hogy a vállalati, konkrét igényekből kiindulva akkreditáljunk felsőfokú szakképzési szakokat és mind több céget igyekezzünk bevonni a képzés finanszírozásába is. 2.2.1 A jelenlegi és a tervezett felsőfokú szakképzési szakok: Alkalmazott Bölcsészeti Kar: • • • • • • • • • • • • •

középfokú sportedző, lovastúra-vezető, sajtótechnikus, intézményi kommunikátor, sportkommunikátor, idegenforgalmi szakmenedzser, moderátor, gazdálkodási menedzser-asszisztens, banki szakügyintéző, ifjúságsegítő, számviteli szakügyintéző, pénzügyi szakügyintéző, szociális asszisztens.

Állatorvos-tudományi Kar: • •

élelmiszerhigiéniai technológus, állatorvosi szakasszisztens

42

Az Állatorvos-tudományi Kar fel kívánja mérni, hogy a mely szakirányú továbbképzési szakokon van mód a távoktatás bevezetésére, ennek milyen személyi és anyagi feltételei vannak. A Kar ösztönzi a távoktatási módszerek bevezetését olyan szakok esetében, amelyek túlnyomó részben elméleti előadásokból állnak vagy olyan szakirányú továbbképzési szakok esetében, ahol az elméleti és a gyakorlati képzés blokkosítás formájában elválasztható. Az Állatorvos-tudományi Kar a társadalom részéről a korszerű élelmiszerbiztonsági ismeretek megszerzése iránt mutatkozó igény kielégítése érdekében felméri, hogy az élelmiszer-termelés, feldolgozás és forgalmazás területén dolgozó minőségbiztosítási, minőségellenőrzési és minőségirányítási szakemberek részéről milyen szakmai továbbképzési igény jelentkezik, és ennek megfelelő szakirányú továbbképzési kurzusok tantervét elkészíti, és a képzést beindítja. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Kis- és középvállalkozási menedzser (a békéscsabai Eötvös József Iskolaalapítvány Szakközépiskolájával együttműködésben) Egészségügyi menedzser Informatikai statisztikus és gazdasági tervező Titkárságvezető Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser Gyakorlati oktatás szakmenedzser Esélyegyenlőségi menedzser Adóigazgatási szakügyintéző Agrárkereskedelmi menedzserasszisztens Agrármenedzser-asszisztens Audiovizuális szakasszisztens Emberi erőforrás ügyfélkapcsolati szakügyintéző Európai Uniós üzleti szakügyintéző Idegen nyelvi titkár Idegenforgalmi szakmenedzser Kereskedelmi menedzser Kereskedelmi menedzserasszisztens Kereskedelmi szakmenedzser Médiatechnológus asszisztens Moderátor Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző Pénzügyi szakügyintéző Sajtótechnikus Televízióműsor gyártó szakasszisztens Vendéglátó szakmenedzser

Gazdasági Kar • • • •

banki szakügyintéző (hallgatói jogviszony) idegenforgalmi szakmenedzser (tanulói jogviszonyban a békéscsabai Eötvös József Iskolaalapítvány Szakközépiskolájában) intézményi kommunikátor (hallgatói jogviszony) közösségi-civil szervező (hallgatói jogviszony) 43

• • • • • • •

külgazdasági üzletkötő (tanulói jogviszonyban a békéscsabai Széchenyi István Szakközépiskolában) nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző (hallgatói jogviszony) pénzügyi szakügyintéző (tanulói jogviszonyban a békéscsabai Eötvös József Iskolaalapítvány Szakközépiskolájában) projektmenedzser asszisztens (hallgatói jogviszonyban) számviteli szakügyintéző (hallgatói jogviszonyban éstanulói jogviszonyban együttműködve a mezőkovácsházi Hunyadi János Közoktatási Intézménnyel, illetve a szentesi Boros Sámuel Szakközépiskolával) titkárságvezető (tanulói jogviszonyban a berettyóújfalui Arany János Szakközépiskolában) üzletviteli szakmenedzser (tanulói jogviszonyban szakközépiskolában)

Gépészmérnöki Kar: • • • •

audovizuális szakasszisztens, gépészmérnök asszisztens, mezőgazdasági műszaki menedzser asszisztens, mechatronikai mérnökasszisztens

Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar: • •

hulladékgazdálkodási technológus, mezőgazdasági menedzser asszisztens

A kar csak olyan felsőfokú szakképzéseket tervez indítani, amelyek esetében a kilépô hallgatók a kar valamelyik BSc szakján lehetôleg legalább 30 kredit beszámításával tudnak tovább tanulni. A kar olyan felnőttképzési és/vagy szakirányú továbbképzési programokban való részvételben is érdekelt, amely más karokkal együttműködésben valósítható meg. Pedagógiai Kar: A jelenleg folyó és tervezett felsőfokú szakképzések (4 féléves): Csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó Szegeden, Szolnokon és Gyulán. Tervezett indítás: Szentes Ifjúságsegítő FSZ Gyula, Szarvas, Szolnok. Tervezett indítás: Szentes, Békés, Szeghalom, Médiatechnológus asszisztens Szarvas, Szolnok, Gyula. Tervezett indítás: Szeged, Szeghalom, Szentes, Békéscsaba Moderátor (A képzés Szarvason indul nappali és levelező tagozaton. Tervezett indítás még: Szentes, Békés, Szeghalom) Víz- és Környezetgazdálkodási Kar • • •

hulladékgazdálkodási technológus agrárkereskedelmi menedzserasszisztens gyógy- és fűszernövény termesztő

Ybl Miklós Építéstudományi Kar: épített környezet mérnökasszisztens szakirányok:

44

építész mérnökasszisztens építő mérnökasszisztens vízgazda mérnökasszisztens A szakirányú továbbképzések indítását minden esetben a társadalmi, gazdasági igényekből kiindulva kell szervezni. Ezért folyamatosan figyelnünk kell a változásokra és a képzésnek rugalmasan kell ehhez igazodnia. 2.2.2 A karokon jelenleg folyó és a tervezett szakirányú továbbképzési szakok Alkalmazott Bölcsészeti Kar: • • • • • •

gyakorlatvezető tanító, tanító, fejlesztési (differenciáló), játék és szabadidő pedagógus, Sonderpedagógia társastánc-instruktor dámapedagógia

Állatorvos-tudományi Kar: • • • • • • • • • • •

állategészségügyi, igazgatási és járványügyi szakállatorvos kisállatgyógyász klinikus szakállatorvos toxikológus szakállatorvos élelmiszer-higiénikus szakállatorvos sertés-egészségügyi szakállatorvos mikrobiológus szakállatorvos (szakirányok: bakteriológia-mikológia, élelmiszer-mikrobiológia, immunológia, virológia) baromfi-egészségügyi szakállatorvos lógyógyász klinikus szakállatorvos lovas tanár és szervező egzotikus állatok betegségei kérődző-egészségügyi szakállatorvos (tervezett)

Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar: • • • • • • • • • • • • • • • •

Administration (WeSt M.B.A.) Agrárközgazdasági Angol/német-magyar Agrár szakfordító Egészségügyi szakmenedzser Egészségügyi rehabilitációs menedzser Életmódtanácsadó és terapeuta EU agrárszakértő Humánmenedzsment Magyar M.B.A. képzés Master of Business Népegészségügyi szakértő Mezőgazdasági szaktanácsadó Pályaorientációs tanár SNI mentor képzés Szakképzési felnőttképzési szakértő 45

• •

Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító Vállalkozási

Gazdasági Kar: o o o o o o

pénzügy, vállalkozási vállalkozás- és projektmenedzser gazdasági informatikai menedzsment regionális gazdasági szakértő (magyar-román tagozat) közvetítés (mediáció) humánerőforrás tréner

Gépészmérnöki Kar: • • • • • • • • • •

energiagazdálkodási, karbantartási és járműfenntartási, környezetvédelmi, műszaki menedzser, minőségügyi, üzemi logisztikai, energetikai menedzser, településüzemeltető, létesítmény üzemeltető CAD/CAM/CAE

Mezőgazdaság-és Környezettudományi Kar: • • • • • • • • • • • • • •

Alternatív-energia gazdálkodási tanácsadó Alternatív-energia termelési rendszerszakértő Halászati Kertészeti marketing és logisztika Kynológus Lótenyésztő Megújuló energia termelési és hasznosítási Mezőgazdasági környezetgazdálkodási Növénygenetika és növénynemesítés Növényvédelmi Szarvasmarha tenyésztési és tejgazdasági Takarmányozási és takarmánygazdálkodási Talajtani Vetőmaggazdálkodási

Pedagógiai Kar: • • • • •

Vezető óvodapedagógus Óvodai közoktatási szakértő Mentálhigiéné Óvodapedagógusi, tanítói gyógytestnevelés (Gyógytestnevelés tanítására felkészített pedagógus) Roma társadalom ismerete 46

• • • • • • • •

Fejlesztő óvodapedagógus Tanító, fejlesztési (differenciáló) (befogadó nevelés, mozgásfejlesztés, egészségfejlesztés) „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” alternatív program elmélete és gyakorlata Gyermektánc az óvodában, iskolában Bábjáték az óvodában, iskolában Az iskolai oktatás 5-6. évfolyamán, a nem szakrendszerű oktatás feladatainak ellátása Kommunikációs technikák, önismeret, konfliktuskezelés disputa módszerrel Projektrendszerű tervezésre épülő környezeti nevelés szakvizsgát adó képzés

Víz- és Környezetgazdálkodási Kar: • • • • • • • • • •

Energetikai szakmérnök Környezetvédelmi (főiskolai) szakmérnök Vetőmag-gazdálkodási szakmérnök Ökológiai gazdálkodó szakmérnök Környezetgazdálkodási szakmérnök Mezőgazdasági vízgazdálkodási szakmérnök Agrár-vidékfejlesztési szakmérnök Bioenergetikai szakértő Alternatív energetikai szakértő Hulladékgazdálkodási szakértő

Ybl Miklós Építéstudományi Kar: • • • • •

építőmester, közmű-fenntartási, közmű-gazdálkodási, építész-tervezői, tűzvédelmi.

A jövőben nagyobb hangsúlyt kell helyezni a szakirányú továbbképzések koordinált propagandájára és ennek eredményeként összefoglaló kiadványt jelentetünk meg, amelyet évente frissítünk. 2.2.3 Kiegészítő jellegű képzések indítása Olyan kiegészítő programok indítását szorgalmazzuk, amelyek a megszerzett diplomához köthető tevékenységek végzésének alappillérei (tanúsítványi rendszer, szakmai előképzettség, szakmai képzettség). Ezek a részprogramok nemcsak színesítik a képzés tantárgyi kínálatát, növelik az intézmény vonzerejét, hanem a hallgatók elhelyezkedési esélyét is nagyban növelik. Ilyenek lehetnek, részben már folyó képzések: • a lovastúra-vezető, (a felfüggesztett ROP-pályázat keretében, országos beiskolázással) • lovas oktató (Testnevelési Egyetemmel közös tanúsítvány) • a kommunikáció alapszak felsőfokú szakképzései (Szolnoki szakmai együttműködéssel),

47

• • • • • • •

a televíziós és rádiós alapismeretek modulja a bemondó, hírszerkesztő, operatőr, képés hangvágó szakmában (Helyi televízió) a közgazdasági felsőfokú szakok azon csoportja, amelyek részben nyelvi előképzettséget, részben szakmai előképzettséget kamatoztathatnak további elhelyezkedési lehetőségek reményében (működő számviteli szakügyintéző szak) speciális pedagógiai (sonderpedagógia, differenciáló pedagógia, gyakorlatvezető szakirányú továbbképzési szakok, táncinstruktor) szakirányú továbbképzések a szociális területet érintő képzések (működő ifjúságsegítő, illetve szociális asszisztens), tanfolyami képzések (krízishelyeztek megoldását szolgáló képzés: telefonsegély, adaptált tananyaga rendelkezésre áll.) idegen nyelvű képzések (informatika, építészet kar közi és egyetem közi együttműködésben) illetve a több éve húzódó, az adott kar érthetetlen ellenállása következtében akadozó idegen nyelvű közgazdászképzés

A pedagógiai felkészültség területén tett lépések körében: • A hallgatókat a saját munkájuk révén lehet a leginkább felkészíteni egy magasabb tanulmányi ciklus sikeres elvégzésére A gyakorlati pedagógiai felkészítés elengedhetetlen feladata a gyakorlóiskolai háttér aktívabb kihasználása: napközis feladatok átvállalása diákmunkaként. • Egyetemi szintű tanárképzést szolgáló gyakorlóiskolai háttér megteremtése részben a volt gyakorlóiskolai hálózatra, részben az általános iskolai keretek gimnáziumi rendszerre való kiszélesítésével, ez utóbbi Jászberényben • Központi feladatként a pedagógusképzés egyetemi intézményeként (a jelenlegi nem működő bizottság kiváltásával) • A technikai feltételek fejlesztésével a tanórai munka nyomon követése és értékelése korszerű berendezésekkel jól megszervezhető, ennek technikai feltételei adottak, valódi laboratóriumi körülményekké fejleszthetők (közös gimnáziumi, főiskolai képzési kapacitás és laboratóriumi kapacitás kialakítása − folyamatban). Az egyetem hagyományába szervesen illeszkedett bele az intézményt, kart körülölelő közeg kulturális életének irányításába, formálásába, illetve az erre a feladatra való felkészítés kötelessége. Ezt a feladatot magunkra nézve is fontosnak tartjuk: • alkotó közösségek szervezése (hallgatói alkotások kötetben történő megjelentetése − költészet, próza − másik két egyetemmel közösen: Eger, Miskolc SZIE Jászberény), az első kötet nyomdában • művészeti produkciók létrehozása, intézményesítése, egyetemi rendezvényeken való fellépés, kiállítások: Vechta, Gödöllő, királyi kastély, egyetemi tanévzáró • exkluzív hangversenysorozat folytatása (Barátok temploma, Jászberény), • tv-magazinműsor, rendszeres időjárásjelentés összeállítása, működtetése továbbítása (Trio-tv), • a közösségi hagyomány szakrendszerű föltárása (helytörténeti kutatószoba) • közösségi tömegsport feltételeinek a megteremtése (kosárlabda, kézilabda, saját főiskolai és területi bajnoksági részvétel továbbra is, két ágban nemzeti bajnokságban való részvétel). • Jégsport beruházás (központi szerep, sportiskolai, városi együttműködés) A kiegészítő jellegű képzések kialakítása során a különböző képzési formákban e-learning programok kidolgozását és indítását, a tartalomfejlesztések összekapcsolását tervezzük 48

A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar által gondozott akkreditált, továbbá akkreditáltatni tervezett 30 és 60 órás képzések, továbbképzések: • • • •

Pályaorientációs konzulens (30 órás képzés) Roma tanulók pedagógiai támogatása a szakképzésben és a helyi társadalomban Kooperatív tanulás a mezőgazdasági szakképzésben Projekt oktatás a mezőgazdasági szakképzésben

A Gépészmérnöki Karon intézetenként jellemzően 6-10 felnőttképzési tanfolyam tematikáját állítottuk össze. Tanfolyamkínálatunk lefedi szinte teljes szakterületi tevékenységi palettánkat. Tanfolyamkínálatunkat folyamatosan karbantartjuk, és hirdetjük a SZIE FKK honlapján, valamint kari honlapunkon is. A teljesség igénye nélkül többek között az alábbi tanfolyamokat kívánjuk elindítani: − − − − − − − − − − − − − −

Felsőfokú műszaki és gépjármű kárszakértő Alternatív energia a mezőgazdaságban Szárító, tároló telepek energetikája CNC szerszámgépek programozása Felsőfokú logisztikai tanfolyam Korszerű műszaki műanyagok alkalmazása gépészeti gyakorlatban Számítógépes gyártástervezés A sikeres projektmenedzsment Bevezetés gyakorlati úton a mikroprocesszoros technikába Precíziós technológiák Gépüzemfenntartó Biztosításközvetítő Adatbázis-kezelés Számítógépes szerkezet analízis alapképzés (a szakirány megjelölésével: mechanikai, elektromágneses és áramlástani) − Minőségirányítás Pedagógiai Kar a diplomával rendelkező óvodapedagógusoknak és tanítóknak számos posztgraduális, szakirányú pedagógus szakvizsgát adó továbbképzést kínál. A csecsemő- és gyermekgondozó felsőfokú szakképzés lehetőséget ad diplomás óvodapedagógusok átképzésére. Pedagógiai felkészültség: a pedagógusképzésben is egyre erőteljesebben jelentkezik a gyakorlatban alkalmazható ismeretek, készségek és kompetenciák iránti igény. A Pedagógiai Kar saját gyakorlóintézménye ideális lehetőséget jelent az óvodapedagógus és a tanító szakma elsajátításához, a hallgatók hospitálásához, egyéni és csoportos szakmai gyakorlatához, az ökoprogram részeként erdei iskola és óvoda szervezéséhez. A gyakorlóintézményen kívül a Pedagógiai Kar a hallgatók lakóhelyén működő óvodákkal és alapfokú tanintézményeivel is kapcsolatban áll. A kar hallgatói és oktatói számára a személyes kapcsolatok kiépítését és ápolását, a város sport- és kulturális életébe való bekapcsolódást teszik lehetővé a különböző rendezvények, kiállítások. 49

Ybl Miklós Építéstudományi Kar Kötelező kamarai továbbképzések (magyar építész kamara) Jogi és pénzügyi/szabvány- és minőségügyi (e-learning) (2×5 óra), és további képzések, Szabadon választható kamarai továbbképzések: Karrierképző (13 × 2 × 45 perc), Épületenergetikai tervezés, energetikai audit és tanúsítás a magasépítési gyakorlatban (3×8 óra) A környezetbarát építés új anyagai, szerkezetei és alkalmazásuk lehetőségei az energiatudatos építésben (6 óra), és továbbiak Tanfolyamok: Akadálymentes építészet (12×2 óra) Tervezők, műszaki ellenőrök, építési engedélyezési hatóságok dolgozói, létesítmény fenntartók részére Építési termékek megfelelőség igazolása (4 óra) Felelős műszaki vezetők, műszaki ellenőrök, termékgyártók Gipszbeton szerkezetek építésének új lehetőségei (4 óra) Tervezők, felelős műszaki vezetők, kivitelezők részére Napelemes áramtermelő rendszerek alkalmazása Magyarországon (6 óra) Építőipari tervezők és kivitelezők, épületgépészek, egyéni felhasználók részére Korszerű fémes anyagok építőipari alkalmazása (4 óra) Építőipari tervezők és kivitelezők, épületgépészek részére A különböző építőanyagok élettartam-kérdései (2 óra) Építőipari tervezők és kivitelezők részére Az építmények vízszigeteléséről és a leggyakoribb problémákról (6 óra)Építőipari tervezőknek és kivitelezőknek A flóratető (12×2 óra)Építészek, építtetők, építők, üzemeltetők, kertészek és kertészkedők, városlakók részére Alapfokú számítástechnikai ismeretekkel rendelkezőknek (3×6 óra) – Számítógépes szerkesztés (cad) i. – Számítógépes szerkesztés (cad) ii. – Építészeti szerkesztés és ábrázolás (Archicad) – Nemetschek Allplan építészeknek – Nemetschek Allplan szerkezettervezőknek – Webszerkesztés Alap- és emelt szintű Archicad, Photoshop (20 óra) Felhasználói szintű számítógépes ismeretekkel rendelkező, illetve az építészeti és képfeldolgozó szoftverek alapjait már elsajátított építész, belsőépítész, építőmérnöki, településmérnöki vagy akár kert- és tájtervező szakmát tanuló hallgatók, valamint az ezeket aktívan gyakorló pályakezdő mérnökök részére Épületenergetikai tervezés, energetikai audit és tanúsítás a magasépítési gyakorlatban (3×8 óra) A környezetbarát építés új anyagai, szerkezetei és alkalmazásuk lehetőségei az energiatudatos építésben (6 óra) 2.2.4 Idegen nyelvű kurzusok meghirdetése, külföldiek részvételi lehetőségeinek bemutatása Az idegen nyelvű oktatás területén két fő formát kell elkülönítenünk. Az egyik a teljes idejű képzés, a másik pedig a rövidebb időtartamú (a kölcsönös kredit-elismerésnek köszönhető, ECTS-rendszerben működő) képzések. Utóbbiakra az Európai Unió által finanszírozott keretek között van lehetőség.

50

Az első képzési típus tekintetében az Egyetem kilenc kara és intézete közül elsősorban a gödöllői karok, illetve az Állatorvos-tudományi Kar képviselnek jelentős szerepet. A jászberényi és a másik budapesti karon elsősorban rövid időtartamú képzések találhatók meg idegen nyelven. A BSc, MSc, PhD képzések Gödöllőn angol nyelven, az Állatorvostudományi Kar képzései pedig angol és német nyelven folynak. Létszám tekintetében azonban az utóbbi kar a jelentősebb, amelyen jelenleg több külföldi hallgató tanul, mint magyar, évfolyamonként átlagosan mintegy 100 fő. Ez a vonzerő egyebek mellett annak köszönhető, hogy itt a nyugat-európai hallgatók is nemzetközileg elismert diplomát szerezhetnek, továbbá az állatorvosképzés már két alkalommal (1995, ill. 2004) is sikeresnek bizonyult az EU-s akkreditációs eljárásban. A Szent István Egyetemen idegen nyelven felajánlott teljes idejű képzések Állatorvos-tudományi Kar D.V.M Állatorvos szak Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar BSc Vállalkozásszervező szak MSc Gazdasági agrármérnök szak Közgazdász-gazdálkodási szak MBA Üzleti jellegű MBA Gépészmérnöki Kar BSc Gépészmérnök szak Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök szak Mechatronikai gépészmérnök szak MSc Gépészmérnök szak Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök szak Mechatronikai gépészmérnök szak Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar BSc Mezőgazdasági mérnöki szak Vadgazda mérnöki szak MSc Mezőgazdasági biotechnológus szak Vadgazda mérnök szak Agrármérnök Takarmányozási és takarmány biztonsági Növénytermesztő mérnök Ybl Miklós Építészeti Kar BSc Építészmérnök szak Doktori (Ph.D.) képzés Biológiatudomány Növénytermesztés-és kertészettudomány Műszaki tudomány Környezettudomány

Gazdálkodás- és Szervezéstudomány Állatorvos-tudomány Állattenyésztés-tudomány

A külföldi hallgatók számára felajánlott képzések egyetemi stratégiájának megfogalmazásakor fel kellett ismernünk, hogy az általános tendencia a világban az, hogy azok a hallgatók, akik elhagyják otthonukat és külföldi intézményben szeretnének tanulni, azok mindig nyugat felé mennek. A távol-keletiek Európa felé, az európaiak Amerikai felé

51

stb. Ezért nagyon összetett feladat olyan képzési, lakhatási és egyéb feltételek megteremtése, amelyek a nyugat-európai hallgatókat is ide vonzanák Magyarországra. A lakhatási feltételek megteremtésével, illetve javításával, azaz az új, 21. századi szintű kollégium építésével is a külföldi hallgatók számára nyújtandó szolgáltatások bővítése volt a célunk. Természetesen egyetemünk igyekszik piacképes, magas színvonalú képzéseket ajánlani a külföldi hallgatóknak, illetve hasonlóan magas színvonalú intézményekkel együtt közös ún. doubledegree vagy joint-degree programokat kidolgozni és elindítani ahhoz, hogy a képzéseink folyamatosan megújulhassanak és vonzók maradjanak a hazai, és a külföldi hallgatók számára egyaránt. Ebben jelentős előrelépéseket tett az Alkalmazott Bölcsészeti Kar is kétoldalú megállapodásaiban. A programok kidolgozásának feltétele, hogy angol nyelven akkreditált képzések álljanak rendelkezésre. Közös MSc képzésünk működik 2005-től a nagy-britanniai Cranfield-i Egyetemmel, mely együttműködés keretein belül a hallgatók a Szent István Egyetemen elvégzett 4 tanévet követően 1 évet kint töltenek Nagy-Britanniában, és elvégzik az ott felajánlott MSc kurzust, melynek sikeres lezárásaként megvédik diplomamunkájukat. A külföldön sikeresen lezárt tantárgyak itthon elfogadásra kerülnek, így az itteni követelményeknek is megfelelnek a hallgatók, tehát mindkét egyetem diplomáját megkaphatják. Hasonló típusú együttműködést tervezünk más neves külföldi egyetemekkel is. MSc diplomára épülő 2 éves közös MBA képzést is tudunk ajánlani a Webster University-vel (USA) angol nyelven. Teljes idejű képzésben főleg közel- és távol-keleti, ázsiai, észak-afrikai hallgatók vesznek részt a gödöllői három karon, míg az állatorvos-tudományi területen elsősorban NyugatEurópából érkező hallgatók vannak. A többi szakot illetően a nyugat-európai hallgatók esetében preferált forma a Socrates/Erasmus bilaterális megállapodásokon keresztül megvalósuló rövid időtartamú képzés. Ilyen jellegű szerződéseket illetően a Szent István Egyetem 1998 óta közel 80 intézményi kapcsolattal rendelkezik, amely megállapodásoknak köszönhetően évente több mint 50 diákot és tanárt látunk vendégül. Egyetemünkről is nagyszámú hallgató utazhat ki az Európai Unió felsőoktatási intézményeibe, illetve oktató tarthat előadásokat Ausztriában, Belgiumban, Csehországban, Dániában, Finnországban, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Olaszországban, Hollandiában, Norvégiában, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban, Svédországban, Törökországban és Nagy-Britanniában. A Szent István Egyetemen ez a típusú program kifejezetten sikeresnek mondható, hiszen eddig összesen 1,5 millió euró került ösztöndíjként kiosztásra a pályázatokat sikeresen elnyerő hallgatók és – oktatási tevékenységük elismeréseként – az oktatók között. Intézményünk részt vesz a Közép Európai Csereprogramban (CEEPUS), szervezőként (koordinátorként) és résztvevőként is. A CEEPUS-programban résztvevő hallgatóinknak és tanárainknak lehetőségük nyílik hazai és külföldi tanulásra és tanításra. Intézményünket a külföldi hallgatók számára még vonzóbbá kívánjuk tenni az alábbi programokkal: • fejleszteni és bővíteni kívánjuk az idegen nyelven (elsősorban angol nyelven) oktatott tantárgyak kínálatát; hangsúlyozottan fejlesztendő feladatnak tartjuk komplett modulok kialakítását, 30 ECTS értékű komplett szemeszterek összeállítása pl. az ERASMUS programban • fokozatosan szeretnénk kialakítani nagyobb létszámú külföldi hallgatói csoportok (osztályok) teljes ciklusú oktatását a gödöllői campuson is, 52

• • • •

kétoldalú nemzetközi szerződéseinket lényegesen hatékonyabban kell kihasználni a hallgatói csereprogramok fejlesztése érdekében, már rövid távon szükségesnek tartjuk a külföldi hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeinek általános szabályozását, korszerűsíteni szükséges a külföldi állampolgárságú hallgatóknak kínált szakok, tantárgyak pontos, rendszeresen aktualizált megjelenítését honlapunkon, prioritásként kezeljük hallgatók toborzását, ezért igyekszünk részt venni a számunkra fontos országokban szervezett oktatási kiállításokon és vásárokon, továbbá igyekszünk kihasználni az interneten való megjelenés és reklámozás lehetőségeit is.

Hallgatóink külföldi egyetemeken Az európai integrációs folyamat komoly kihívást jelent az egyetemi szakemberképzés számára. Néhány éven belül végzettjeinknek itthon is, de különösen külföldön felerősödő munkaerő-piaci versenyhelyzetben kell helytállniuk. A nemzetközi tapasztalat és az egész kontinensre kiterjedő látókör megszerzése és fejlesztése tehát minden hallgatónk alapvető érdeke az érvényesülés és a karrierépítés szempontjából. Ennek alapjait a Szent István Egyetem már az egyetemi graduális képzésben biztosítani kívánja, olymódon, hogy minden egyetemi oklevélig (MSc fokozatig) eljutó hallgatója számára legalább egy szemeszternyi (12-15 hét) külföldi tanulást, szakmai gyakorlatot, adott szakterületen végzett munkát, stb. kínál. A tapasztalatok egyértelműen igazolják a külföldön végzett tanulmányok rendkívül pozitív hatását a további szakmai pályafutásra. A megszerzett ismereteken túlmenően hallgatóink egyénisége, kommunikációs és döntéshozatali készsége, idegen nyelvismerete rendkívül sokat fejlődik, olyan mértékben, amely hazai közegben nem igazán várható. Hallgatóink hosszabb külföldi tanulmányaik során megismernek egy másik kultúrát és nemzetet, amely hozzájárul az egyetem értelmiségképző nevelő szerepének erősítéséhez. Kétségtelen tény, hogy a fenti elképzelés a jelenlegi mobilitási statisztikákat tekintve merész. Megvalósítása egy hosszabb fejlesztési program szerint képzelhető el, amelynek tervezéséhez több alapvető input-feltétel elemzése szükséges. Ezek közül néhány (a teljesség igény nélkül): Milyen módon kezeli a tanulmányi és vizsgaszabályzat a külföldön végezhető (végzendő?) tanulmányokat: ez szabad választás, elvárás vagy kötelező érvényű előírás lesz? Milyen mértékben tudja a SZIE jelenlegi külkapcsolatait kiaknázni, és ezek maximumhoz közeli mobilizálása milyen mértékben fedi le az igényeket? Hogyan lehet a jelenleg kevéssé hatékony vagy gyakorlatilag szünetelő kapcsolatokat a projekt érdekében felélénkíteni? Hogyan alakulnak az európai hallgatói csereprogramok az európai integráció előrehaladásával? Milyen módon serkenti a bolognai folyamat a hallgatói mobilitást? Mekkora lesz a kétciklusú képzési forma kialakítása után az MSc fokozatig jutó hallgatók hányada, ill. száma? Hogyan lehet és kell a nyelvi képzést, ill. vizsgáztatást gyorsítani, hogy a hallgatók ne csak a záróvizsga időszakában jussanak el nyelvvizsga-bizonyítványig? Állami finanszírozás a BSc képzésben résztvevők 35%-ra várható. A képzésbe bevonni kívánt hallgatók efeletti hányadát önköltséges formákban lehet bevonni a képzésekbe. 53

2.3 Esélyegyenlőség, tehetséggondozás 2.3.1 Beiskolázást segítő tehetséggondozás Egyetemünkön - a vidék egyetemeként is- meghatározó szerepet játszott e szakterülethez tartozó tehetségek különböző szintű gondozásában. Intézményünk mindig is élenjárt vidéki agrár értelmiség minőségi alapképzésében és szakmai továbbképzésében. A hozzánk pályázó, nálunk tanuló fiatalok magukkal hozzák – az otthoni régió eltérő adottságokból származó nehézségeket, melynek leküzdése a legtehetségesebbeknél is időt vesz igénybe. Ezt ismerve, tanáraink fontosnak tartják – különösen az olyan nehéznek bizonyuló alapozó tantárgyak, mint a matematika, fizika, biológia, kémia esetében, - a halmozottan hátrányokból érkező tehetséges fiatalok tudásalapú esélyegyenlőségének biztosítását. E szándékot megerősítette, hogy intézményünk 1974-től - az akkori Mezőgazdasági Minisztérium felhatalmazása alapján - bázis intézménye lett az agrár-felsőoktatási intézmények tehetséggondozó mozgalmának Előbb az Agrár-felsőoktatási Intézmények Felvételi Előkészítő Bizottsága-ként (Agrár FEB), később Agrár-felsőoktatási Intézmények Tehetségért Mozgalma (Agrár TM) néven vált ismertté országszerte a továbbtanulni szándékozó 2-4 osztályos középiskolások és őket patronáló tanáraik körében.. A feladatlevelek megoldására épülő felkészítési módszer, ill. az ezt kiegészítő bentlakásos nyári és tavaszi oktatótáborok tudás alapú esélyegyenlőséget nyújtottak résztvevőinek és megfelelő impulzust és tájékozottságot biztosítottak a leendő felsőoktatási intézmény és pálya megválasztásához. E tevékenységünk az új felvételi rendszer, a kétszintű érettségi bevezetését követően volumenét tekintve visszafejlődött, de felkészítés eredményességét ismerő diákok és a középiskolai tanárok jelezték a képzések újraindításának igényét. A hátrányos helyzetű tehetségek tudás alapú esélyegyenlőségét a jövőben is célszerű támogatni, melyhez egyetemünk szellemi és infrastrukturális hátteret az AGRÁRSTAFÉTA Tehetséggondozó Alapítvány anyagi támogatást is tud nyújtani. Működésével szorosabbá válhatnak a középiskolákkal mindennapi kapcsolataink. 2.3.2 Tudományos Diákköri tevékenység A képzés minőségének javítása és a tudományos utánpótlás biztosítása szempontjából kiemelt fontossággal bír a tehetséggondozási tevékenység. A tehetséggondozás intézményi és országos keretfeltételei adottak. Évről évre nagy számú hallgató vesz részt intézményi TDK konferenciáinkon, a helyezettek az országos megmérettetésben is megállják helyüket. Csaknem minden évben lehetőséget kaptunk arra, hogy valamelyik tudományterület országos tudományos diákköri konferenciáját lebonyolítsuk. •

•

•

Az ÁOTK hallgatóságának kb. 30%-a kapcsolódik be a TDK munkájába, amelyet a tanszékek jelentős része, valamint több külső kutatóintézet is támogat. A diákköri tevékenység számos esetben túlmutat az egyszerű ismeretek elsajátításán és kisebb tudományos igényekkel fellépő természettudományos összefüggéseket feltáró munkában, TDK dolgozatban nyilvánul meg. A Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karon szintén igen aktív TDK tevékenység folyik, évről évre mintegy 16 szekcióban szekciónként kb. 8-12 hallgató mutatja be kutatási eredményeit. A kar hallgatói az országos tudományterületi konferenciákon rendszeresen előkelő helyezéseket érnek el és különdíjakat nyernek el. A Gépészmérnöki Karon 4-5 szekcióban általában 40-50 hallgató szerepel.

54

•

A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar hallgatói az országos Tudományos Diákköri Konferenciákon rendszeresen jól szerepelnek. A fiatalok tudományos nevelésére különösen nagy gondot fordít a Kar. A Kari TDK konferenciákon jelentős számú hallgató vesz részt: 6 szekcióban 50-60 fiatal.

Az egyetem a tudományos diákköri tevékenység koordinálása céljából már évekkel ezelőtt létrehozta az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanácsot. Az ETDT feladata az egyetemi TDK tanácskozások, valamint országos TDK konferenciák egyetemi rendezvényeinek szervezése, a kari TDK tevékenység ösztönzése, irányítása és koordinálása, a hallgatók és tanárok mozgósítása, a dolgozatok begyűjtése, bírálatra való kiadása, és az egyetemi TDK konferenciák finanszírozásával kapcsolatos ügyintézési és koordinációs feladatok ellátása. A megnövekedett hallgatói létszám igényli, hogy az egyetem központi feladataként kari felügyelettel hallgatói tanácsadó rendszert működtessen. Erre a humán szakterületi szakembergárda alkalmas. A Pedagógiai Kari intézetekhez kapcsolódó tudományos diákkörök tagjainak részvétele OTDK-konferenciákon. A karon folyó tudományos kutatások az óvó- és tanítóképzéssel kapcsolatos műhelymunkához kapcsolódnak, melynek eredményességét a Pedagógiai Kar OTDK-rangsorban elfoglalt helye mutatja. Országos versenyek: versmondó, mesemondó, szépkiejtési, helyesírási versenyeken való részvétel - tutoriális jellegű felkészítés A Gazdasági Kar évente 2 (humán és gazdasági) szekcióban szervez kari TDK konferenciát. A legjobb helyezést elérő hallgatók a szakmai (pl. közgazdász), az OTDK, illetve angol nyelvű előadásukkal a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem nemzetközi diákköri versenyén is előkelő helyet érnek el. A kari TDK verseny gazdasági szekciójában több alkalommal szlovák (Bél Mátyás Egyetem, Besztercebánya) és román (Vasile Goldis Egyetem, Arad) hallgatók is összemérték tudásukat. 2.3.3 Szakkollégiumi rendszer Szakkollégiumi rendszerünk működik, jelentős a hallgatói érdeklődés, a működés feltételeit intézményi és pályázati támogatásokkal biztosítani tudjuk. A tehetséggondozás rendszerét azonban újabb kihívások érik. A megnövekedett hallgatói létszám tömegessé tette a felsőoktatást. A foglalkozások, előadások személytelenebbek lettek, kevés az alkalom a tehetséges felfedezésére. Tutoriális jellegű foglalkozások csak a szakkollégiumok, ill. a Ph.D képzés keretében elképzelhetők. Állattenyésztési Szakkollégium Biotechnológiai Szakkollégium Gazdaságpolitikai Szakkollégium Környezetvédelmi (Zöld) Szakkollégium Vadászati Szakkollégium Vidékfejlesztési Szakkollégium Roma Szakkollégium Kertészeti Szakkollégium Pedagógiai Műhely

55

Egyetemünk életében színfoltot és egyben feladatot jelent a több felsőoktatási intézményben tanuló roma hallgatók Szent István Egyetem keretében, szakkollégiumként történő megszervezése. A Szakkollégium elsődleges célja a roma identitás megértése, megerősítése, holisztikus és kritikus látásmód fejlesztése. Mindezek mellett: • társadalmilag érzékeny és jól informált értelmiségiek képzése, a szakkollégisták önkifejezésének, önkiteljesedésének elősegítése; • egy olyan demokratikus közösség működtetése, mely elősegíti a tagok későbbi társadalmi, közéleti aktivitását, szerepvállalását. A tehetséggondozással kapcsolatos fejlesztési területek az alábbiak szerint foglalhatók össze: • A szakkollégiumaink elismertségének növelése, tevékenységük szakmai hátterének biztosítása (iskolateremtő professzorok) • Saját kiadású szakmai periodika megjelentetése és nagyhatású tudományos konferenciák rendezése 2.3.4 Fogyatékkal élők esélyegyenlősége Az esélyegyenlőség mentén kialakítandó tudásalapú társadalom megvalósítása, az integráció négy alappillér (Infrastruktúra, Innováció, Identitás-fokozás, Információ-hozzáférés) mentén képzelhető el. A Szent István Egyetem szolgáltatásaihoz való hozzáférés esélyegyenlőségi alapon – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – biztosított. Az „e-learning” tananyagok kialakítása fel fog gyorsulni, a multimédiás, informatikai eszközök szerepe az oktatásban óriási lesz. Az információhoz jutás esélyegyenlősége megteremtődik, ezáltal a tanár szerepe sem elsősorban az információk átadására, hanem azok felhasználására, hasznosítására irányul és ennek megfelelően kell az oktatás módszertanát átalakítani. A nyitott és távoktatás, valamint az informatikai és kommunikációs technológia oktatási alkalmazását egy nemzetközileg is nagy horderejű új koncepció serkenti. Eszerint az állampolgároknak saját maguknak kell átvenniük a kezdeményezést és a felelősséget az életpályájukon végighúzódó, annak sikerességét alapvetően befolyásoló képzés, továbbképzés tekintetében. A társadalomnak biztosítania kell állampolgárai számára a képzéshez való hozzáférést, hiszen ez az esélyegyenlőség feltétele. E két fogalom, tehát a képzéshez való hozzáférés és az esélyegyenlőség az Európai Unión belül már kulcsszavakká váltak. Az esélyegyenlőség nem csupán morális kérdés, mivel megvalósítása együtt jár a szellemi erőforrásokkal való gondosabb gazdálkodással is. Ezért kerületek előtérbe azok az oktatási módszerek és technikai megoldások, amelyek lehetővé teszik a színvonalas oktatáshoz való hozzáférést minden tanulni akaró állampolgár számára, beleértve a dolgozó felnőtteket, a hátrányos helyzetűeket, a mozgássérülteket, a képző intézményektől távol lakókat, stb. Lemaradás tapasztalható viszont az infrastruktúra esélyegyenlőséget biztosító átalakítása/fejlesztése (akadálymentesítése) kapcsán. Ezen a téren az utóbbi évek legnagyobb beruházása az Ybl Miklós Építéstudományi Karon valósult meg („Közintézmények akadálymentesítése” Phare program: A SZIE-Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar "A" és "B" épületének akadálymentesítése) Az egyetem új létesítésű épületei természetesen akadálymentesített formában valósultak meg. A gödöllői főépület, aula és szemináriumi termek akadálymentesítése a tervezett felújítás kapcsán fog megvalósulni.

56

A SZIE kiemelten fontos területnek tartja az esélyegyenlőség biztosítását. Ennek érdekében a Szenátus létrehozta az Egyetemi Esélyegyenlőségi Bizottságot (EEB).

2.4 A doktori képzés folytatása, továbbfejlesztése 2.4.1 A doktori képzés rendszerének átalakítása A Szent István Egyetemen jelenleg hét doktori iskola működik, Állatorvos-tudományi, Állattenyésztés-tudományi, Biológiai-tudományi, Gazdálkodás- és Szervezéstudományi, Környezettudományi, Műszaki-agrárműszaki, Növénytermesztés- és Kertészettudományi. Valamennyi doktori iskolában igényes és fegyelmezett munka folyik, mind minőségi, mind mennyiségi tekintetben jók a kibocsátási mutatók. Mindenképpen szeretnénk megőrizni a doktori képzésben kivívott jó pozícióinkat, de erre csak akkor van lehetőségünk, ha a dinamikus fejlődés útját választjuk, és átszervezéseket hajtunk végre. A Szent István Egyetem, mint a vidék egyeteme képzési szerkezetéből adódó, különleges helyzeténél fogva alkalmas a Regionális Tudományok Doktori Iskola megszervezésére, melyet a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar keretén belül kíván akkreditálni. A RTDI működésének sikeres beindításával a Kar arra törekszik, hogy a legkülönbözőbb szervezeti egységekből érkezett törzstagok által kidolgozott, multidiszciplináris tudományos kutatási és utánpótlás-nevelési programok megfelelően kapcsolódjanak a következő mesterképzésekhez: − gazdasági agrármérnök (osztatlan képzés), − vidékfejlesztési agrármérnök (Msc), − regionális és környezeti gazdaságtan (MA). Az RTDI által meghirdetni tervezett kutatási témák a − terület-, település- és vidékfejlesztés; − regionális gazdaságtan és közigazgatás; − marketingföldrajz, turizmus és szociológia; − környezetvédelem, valamint − gazdasági térinformatika (GIS) tárgykörökhöz kapcsolódnak. Általánosságban értékelve a SZIE valamennyi doktori iskolájában van kellő számú belső alapító tag. Megfelelő, professzori pozíciójú és akadémiai doktori címmel rendelkező, továbbá jó életkorban (45-65 év között) levő személyi állománnyal azonban csak az Állatorvos-tudományi doktori iskola rendelkezik. Ez meg is látszik az Iskola munkáján, mind szervezettségben, mind minőségben kiváló teljesítményt nyújtanak. Ebben az iskolában tehát a megteremtett értékek megőrzése a legfontosabb feladat, s erre igen jó esélyeket látunk. Az Állatorvos-tudományi Kar esetében az idegen nyelvű doktori képzés feltételei rendelkezésre állnak. A nemzetközi kapcsolatok igénybe vételével széles körben ismertetni kell a karon folyó doktori képzés lehetőségeit, és ösztönözni kell a kari oktatókat, hogy idegen nyelvű doktori hallgatókat fogadjanak nagyobb számban. Ehhez az Egyetemnek kezdeményeznie kell, hogy a külföldi PhD hallgatók fogadása egyszerűbbé váljék. Az Állattenyésztés-tudományi doktori iskolában sincs különösebb gond a személyi állománnyal, erős, nagy tekintélyű, DSc minősítésű professzorok vezetik az iskolát, ugyanakkor meg kell állapítani, hogy a sajnálatos hirtelenséggel elhunyt Dohy János méltó utódját nem sikerült megtalálni, s jelenleg nincs akadémikus-közeli személyiség a belső alapító tagok között. Jó a hallgatói utánpótlás, az Állattenyésztő mérnök MSc , valamint az Agrármérnök MSc, továbbá a Takarmányozási és takarmánybiztonsági MSc képzések

57

megfelelő merítési bázist jelenthetnek ezen a fontos, Egyetemünkön nagy hagyományokkal rendelkező területen. Minőségi szempontból egészen kiváló a Biológiai Iskola kibocsátási teljesítménye. Kitűnő ökológus, mikrobiológus és biotechnológus hallgatók végeznek, imponáló publikációs háttérrel. Az Iskola hátterét biztosító tanszékek közül kettő is (a Mezőgazdasági Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszék, valamint a Növénytani és Növényélettani Tanszék) kiváló minősítést kapott a legutóbbi MAB felülvizsgálat során. Ugyanakkor, jelentős veszteségek érték ezt az iskolát azzal, hogy egy professzor távozott az Egyetemről, ketten pedig nyugdíjba mentek. Az ő pótlásuk nem mindig sikerült, ugyanakkor mégis színesedett ennek az iskolának a tevékenysége azáltal, hogy igen szép, klasszikus biológiai munka terebélyesedett ki botanikai, zoológiai és mikrobiológiai területen egyaránt. A Biológus-, a Mezőgazdasági biotechnológus, valamint a Természetvédelmi MSc szakok adják az alapot ennek a doktori iskolának a hallgatói utánpótlásra. A Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Iskola nagy erőssége a Szent István Egyetemnek, robusztus és a hallgatók körében népszerű MSc szakokra támaszkodik: Marketing, Pénzügy, Vezetés és szervezés, Nemzetközi gazdálkodás. A GSZDI által hivatalosan meghirdetett kutatási témák: − az élelmiszergazdaság makroökonómiája, − agrárvállalkozás menedzsment, − marketing, valamint − vezetéstudomány tárgykörökhöz kapcsolódnak. A Kar oktatási profilváltásához igazodóan a kutatási témaköröket bővíteni szükséges a közgazdasági és üzleti tudományok irányában, valamint növelni a vezetéstudományi kutatási témák számát. Az utóbbi időszakban örvendetesen gyarapodott az MTA doktora címmel rendelkező professzorok száma az Iskolában, és a jó belső törzstag-gárdához tekintélyes külső törzstagok is csatlakoztak. E szellemi potenciál fokozottabb kihasználása mentén kiemelt feladatként jelenik meg az Iskola minőségbiztosítási rendszerének átdolgozása és esetleges szigorítása. Mivel a GTK oktatói korösszetétele nem ideális, nehéz feloldani az évtizedek alatt kialakult generációs szakadékot. Stratégiai cél tehát a doktori iskolával közreműködve az oktatói és kutatói utánpótlás tervszerű biztosítása. Megfontolandó továbbá a hallgatók számának további növelése a költségtérítéses (levelező) doktori képzésben. A Környezettudományi Iskola jelenleg komoly nehézségekkel küszködik, évek óta nincs a MAB előírásainak megfelelő vezetője, és az alapító tagok szakmai teljesítményeit is kevesellte a legutóbbi MAB értékelés. Örvendetes előre lépés történt azonban az utóbbi fél esztendőben, többen is sikeresen megvédték MTA doktori értekezésüket (vagy sikeresnek ígérkező védés előtt állnak), így bővült a potenciális iskolavezetők köre, ami lehetővé teszi, hogy új, minden tekintetben megfelelő vezetővel vágjon neki az iskola az előtte álló feladatoknak. A környezetgazdálkodási agrármérnöki-,, környezetmérnöki-,, vadgazda mérnöki mesterszakok megfelelő merítési bázist biztosítanak az iskola hallgatói utánpótlása számára.. Fontos kitörési pontot jelentene továbbá, ha sikerülne megfelelő tartalommal megtölteni a közelmúltban elindított környezet-egészségügyi alprogramot. A Műszaki-agrárműszaki Iskola élén is vezető váltásra kell felkészülni, de mert jó az utánpótlás, ennek aligha lesz akadálya. Igényes munka folyik ebben az iskolában, s jól 58

érezhető elmozdulás a klasszikus műszaki irányok felé, ami mindenképpen üdvözlendő. Sajnos a kibocsátással van némi gondjuk a műszakiaknak, mert a jó hallgatók iránt jelentős kereslet nyilvánul meg a gazdaság felől, s a csábító állásajánlatoknak sok hallgató nem tud ellenállni. Komoly feladatok előtt állunk ebben a helyzetben. Valamilyen megoldást kell ugyanis találni arra, hogy érdekeltté tegyük a hallgatókat a doktori tanulmányok feltétlen befejezésére, még akkor is, ha időközben állásba kerültek. A meglévő műszaki doktori képzési programon kívül a közeljövőben a többi MSc szakokon végzők számára is meg kell teremteni a lehetőséget a doktori képzésbe való bekapcsolódásra. A Növénytermesztés-és Kertészettudomány Iskola kilátásait jónak ítéljük, a Növénytermesztési és Növényorvosi M.Sc szakok megfelelő alapokat biztosítanak, s az iskola belső alapító tagjai között kellő számban vannak D.Sc minősítésű, országosan elismert szakemberek. Valamennyi doktori iskolánkban nőtt az akadémiai doktori címmel rendelkezők száma. A munkát javítanunk kell azonban, hogy megőrizhessük értékeinket a doktori képzés terén. Tételesen: • Javítani kell az iskolák közötti együttműködést, ami tantárgyak kölcsönös felvételét, az egyes iskolák közötti mobilitást, közös kutatási programokhoz való csatlakozást jelent, • Mélyíteni kell az ágazati és akadémiai kutatóhelyekkel meglevő együttműködést, akár közös témavezetés keretében kell kihelyezni a hallgatókat ezekbe az intézményekbe egy-egy félévre, hogy módszertani és tudományos ismereteik bővüljenek. • Bár a levelező doktoranduszok tudományos teljesítménye lényegesen elmarad a nappali ösztöndíjasok teljesítményétől, a levelező képzést a nappali tagozatos képzési kvóták alacsony száma miatt nem lehet visszaszorítani. A doktori iskolák sajátságait figyelembe véve az egyetem szintjén kell keresni azokat a lehetőségeket, amivel a levelező doktoranduszok eredményessége javítható. • Erősebben be kell vonni a SZIE „főiskolai” karait a doktori képzésbe, s nagyon kívánatos lenne bölcsészettudományi MSc és PhD képzést indítani, mert ehhez a Jászberényi Alkalmazott Bölcsészettudományi Kar és a Gazdasági és Társadalomtudományi Kar személyi állománya igen jó hátteret biztosít. • Az idegen nyelvű MSc képzések mellett jelentős lehetőség az idegen nyelvű PhD képzések indítása, de legalább nemzetközi népszerűsítése. Ezt a lehetőséget az MSc képzésekkel párhuzamosan lehet kiépíteni és a tartalmi fejlesztéshez szükséges feltételeket a pályázati rendszeren keresztül lehetne biztosítani. 2.4.2 A doktorjelölti jogviszonyban levők számára biztosított lehetőségek bemutatása A szervezett doktori képzésben rendelkezésre álló három év többnyire nem elegendő igazán kiváló értekezés elkészítésére. Az egyik – nem kívánatos – megoldás az, hogy a témavezetők és az iskolák engednek a színvonalból. Mások azonban egyéb lehetőségeket keresnek, amelyek közül az alábbiakat támogatandónak ítéljük: • a végzett (s lehetőleg abszolvált) doktorandusznak vagy az Egyetemen, vagy az Egyetemmel kapcsolatban álló intézményben (kihelyezett tanszékeken, konzorciumi partnereknél) kínálnak állást, s ott még egy-két éven át folytathatja munkáját, • ennek alapfeltétele, hogy a doktorandusz témája valamelyik nagy, országos vagy nemzetközi K+F programhoz kapcsolódjon, amit a jövőben hangsúlyozottan támogatni kívánunk,

59

•

valamelyik akadémiai kutatócsoportban alkalmazzák a doktorjelöltet (ehhez jó lenne a kutatócsoportok számát növelni, de e téren az utóbbi ciklusban nem volt elég sikeres az Egyetem), • egyéb nagy programok (EU-programok, Regionális Tudásközpont programok) terhére történik az alkalmazás, • tanársegédi állásba veszik a doktorjelöltet (ami nem szerencsés, mert túl nagy oktatási terhet jelent). Az Egyetem alapvető érdeke és törekvése tehát az, hogy vezető oktatói vagy kutatási programokat (EU, RET, OTKA Tudományos Iskola, MTA kutatócsoport) nyerjen.

2.5 Az élethosszig tartó tanulás intézményi szolgáltató rendszerének kialakítása A harmadik évezred folyamán is fejlődni kívánó társadalomnak olyan humán erőforrásra van szüksége, amelynek tömegei képesek a komplex munkafeladatok megértésére és elvégzésére, az összetett ismereteket igénylő döntések meghozatalára, nyitottak az új alapismeretek folyamatos befogadására, a korábban megszerzett szakismeretek folyamatos bővítésére, és vállalkoznak az új ismeretek és tudás öntevékeny elsajátítására. Fel kell ismernünk, hogy az informatikai, a műszaki-tudományos és az új társadalmi-gazdasági ismeretek rohamos bővülése következtében az iskolarendszerű képzésben megszerzett tudásanyag sem tartalmában, sem korszerűségében nem lehet elegendő az egész életpálya folyamán gyorsan változó munkaerő-piaci igények kielégítésére, ezért valamennyi felsőoktatási szakcsoport számára új oktatási cél- és feladatrendszer kidolgozása szükséges. Ez a folyamat az utóbbi években felerősödött és napjainkban kiforrott formájában, a kétciklusos képzés bevezetésében, a bolognai folyamat megvalósításában nyilvánul meg. A tudás társadalma olyan komplex oktatási és képzési rendszert igényel, ahol a bizonyítvány vagy az oklevél megszerzésével nem befejeződik, hanem megkezdődik a főként önképzésre alapuló tanulás élethosszig tartó folyamata. Ebben a rendszerben az iskola, az egyetem és a termelőüzem vagy gazdasági szervezet – a közös képzési célok és programok kidolgozása, ill. megvalósítása érdekében – közelebb kerülnek egymáshoz, ahol megnő a tanulók, oktatók és munkavállalók belföldi és nemzetközi mobilitása és a felnőtt-képzés folyamatában a munkaerő-piaci céloknak jobban megfelelő, új képzési célok, tanulási technológiák és módszerek kerülnek előtérbe. Evidenciaként vetődik fel a megújult magyarországi felsőoktatási intézményrendszerhez való alkalmazkodás és a meglévő szinergikus hatások erősítése, valamint az új képzési struktúra (Bolognai folyamat) kialakításában való aktív részvétel. A munka melletti “lifelong learning” képzési forma egy új tanulási kultúra meghonosítását jelenti elsősorban annak érdekében, hogy az egyének eredményesen alkalmazkodhassanak a gyorsan változó munkaerő-piaci feltételekhez. A hagyományos, elsősorban a fiatalabb korosztályok számára szükséges, iskolarendszerű oktatási és képzési formák ugyanis nem felelnek meg az élethosszig tartó tanulás követelményeinek. Az életpálya alatti tanulás (lifelong learning) feltétele, hogy az egyetem a pályázati rendszeren keresztül az ehhez szükséges forrásokat megszerezze, a karok ebben az új típusú képzési tartalmak fejlesztése révén tudnak szerepet vállalni. Az integrált egyetemek számára az egyik legnagyobb kihívást az élethosszig tartó tanulás intézményrendszerében való hatékony részvételük jelenti.

60

Az élethosszig tartó tanulás szervezetének, intézmény-rendszerének meghatározó jellemzője, hogy a hagyományos oktatási intézmények, a középiskolák, főiskolák és egyetemek által biztosított meglehetősen zárt intézményi keretektől és oktatási programoktól eltérően, a képzés megvalósításában az állami, az alapítványi és a magántulajdonú képzési intézmények, a multinacionális cégek és nemzeti nagyvállalatok, a kis- és középvállalkozások egész sora vesz részt. A tananyagokat, a képzési programokat, a képzés helyét és annak szervezését a regionális és helyi igényeknek megfelelően határozzák meg, azokat szükség szerint rugalmasan módosítják és a képzés maga gyakran a termelő üzemben vagy a cég oktatási központjában valósul meg. A képzés formája feltétlenül munka melletti, részidős képzés, a hagyományos előadásokat többségében csoportos konzultációk, tréningek és esettanulmányok feldolgozása váltja fel, a tananyagok egyéni tanulásra és folyamatos önellenőrzésre alkalmas formában készülnek el, és a számonkérés módjai az adott képzési célhoz, ill. témakörhöz igazodva változatos képet mutatnak. Ennek megfelelően fontos feladatunk, hogy a hagyományos alap-, posztgraduális és PhD képzési, valamint szakirányú kutatási-fejlesztési programjaik mellett létrehozzuk a munka melletti felnőttképzés, az élethosszig tartó tanulás új formáit, az adott régióhoz és integrált egyetemhez legjobban illeszkedő felnőttképzési intézményrendszerét és konkrét képzési programjait. 2.5.1 Érettségiző fiatalok Az érettségiző fiatalok képezik oktatásunk elsődleges forrását, hiszen közülük kerül ki a felsőoktatásba jelentkezők legnagyobb hányada. Ennek a szegmensnek az egyetemre való csábítását segíthetik elő az új szakok (gazdálkodási, gépészmérnöki, településmérnöki, humán erőforrás menedzser, pedagógia, stb.). Fontos törekvésünk az is, hogy a felvettek között túlsúlyban legyenek az intézményt első helyen megjelölő tanulók, fokozva ezáltal a hallgatók elhivatottságát és az egyetem célkitűzéseivel való azonosulást. Az érettségizett, ám felvételt nem nyert hallgatók esélynövelését célozzák az egyetemünk által meghirdetett felvételi előkészítő tanfolyamok (pl. Tehetségért Mozgalom), és a már néhány szakon elindult akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés. A SZIE elsődleges célrégiójában, Közép-Magyarországon, azon belül is Pest megyében az érettségizők száma, tehát a potenciálisan beiskolázható réteg növekedést mutat. A jelenlegi szakstruktúrából és a hallgatók származási régióiból kiindulva azonban ez a változás indifferens, mivel a jelentkezők nagy része nem a központi régióból kerül ki („ A vidék egyeteme”). Az országos adatok növekedést mutatnak Az érettségizők számának csökkenéséből és az érettségizettek számát meghaladó jelentkezésekből arra lehet következtetni, hogy a részidős képzések, a levelező és távoktatási formák szerepe, valamint a költségtérítéses hallgatók aránya növekedni fog. A felsőoktatási piacon tapasztalható versenyhelyzetet egyetemünk idejében felismerte. Minden kar kiemelt hangsúlyt fordít beiskolázási tevékenységére. Nem csupán az országos, ill. területi továbbtanulási börzék, fórumok rendszeres résztvevői, de széleskörűen alkalmazzák az oktatási marketing eszközeit is (újsághirdetések, tájékoztató előadások középiskolákban, széleskörűen propagált nyílt napok). Az egyetem karainak beiskolázási erőfeszítéseiben a hallgatói önkormányzatok és a különböző szakkollégiumok aktívan részt vesznek. A középiskolás diákok intézményválasztása szempontjából gödöllői kampusz esetében különleges fontossággal bír a gyönyörű környezet, az oldott és a nagyobb hallgatói tömeg ellenére barátságos, családias hangulat; az Állatorvos-tudományi és az Ybl Miklós

61

Építéstudományi Kar a kurrens szakok, a piacképes diploma, a Jászberényi Főiskolai Kart pedig a vidék értelmiségképzésében betöltött szerepe teszi népszerűvé. 2.5.2 Fiatal felnőttek A fiatal felnőttek (20-29 év közöttiek) több rétege jöhet szóba az egyetem potenciális hallgatójaként. Rájuk kevésbé jellemző, hogy nappali tagozaton kívánják folytatni tanulmányaikat, ezért ők elsősorban az egyetem egyre bővülő levelező, illetve távoktatási tagozatai közül választhatnak. Ezekben mind a már főiskolai diplomát szerzettek (kiegészítő alapképzés), mind a diplomával még nem rendelkezők (alapképzés) megtalálják a számukra kedvező képzési formát, csaknem minden egyetemi szakunkon. A főiskolai, illetve egyetemi diplomával rendelkezők számos posztgraduális képzés közül választhatnak, a felsőfokú szakirányú továbbképzés szakok keretein belül. Az előzőekben részletesen bemutatott demográfiai folyamatok egyetemünk szempontjából kedvező tulajdonsága a nagyfokú, vonzáskörzetünket érintő bevándorlás. A hazai társadalom legprogresszívebb, és vagyonilag tehetősebb rétegét ugyanis éppen a fiatal felnőttek alkotják, akik megfelelő anyagi háttér és biztos, jól fizető munkahellyel a háttérben vállalják az agglomerációba való kiköltözést, életfeltételeik minőségi javulását remélve. Márpedig ez a célcsoport a leginkább rákényszerített és egyben hajlandó is arra, hogy tudását fejlessze és új kompetenciákat sajátítson el, életszínvonala fenntartása és növelése érdekében. Ők tehát az élethosszon keresztül tartó tanulás fő érintettjei. 2.5.3 Aktív keresők A magyarországi munkaerőpiac jelenleg stagnál, a munkanélküliek száma nem növekszik számottevően, de a foglalkoztatás sem bővül jelentősen. A aggodalomra okot adó jelenség a foglalkoztatottság alacsony szintje: 2002-ben a 15-74 éves korosztály csupán 52,9%-a volt gazdasági szempontból aktívnak nevezhető. Az inaktivitási ráta 2002-ben 47,1% volt. Az ország gazdasági fejlettség szempontjából erősen differenciált. A ciklusokon áthúzódó kormányzati szándékok a területi különbségek csökkentésére vonatkozóan eleddig hatás nélkül maradtak. A központi elhelyezkedésű Szent István Egyetem kedvező helyzetben van, mivel az ország leginkább fejlett vidékén, a közép-magyarországi térségben, illetve a Jászságban helyezkedik el. Jászberény mikrokörnyezete a betelepült multinacionális cégek miatt szintén kedvezőnek mondható. A Közép-magyarországi régió mind foglalkoztatási, mind a munkanélküliség szempontjából kiegyenlített, problémamentes területnek tekinthető. Ellenben a Tessedik Sámuel Egyetemi Központ 3 kara és intézete a több szempontból elmaradott Dél-Alföldön s azon belül is a legkedvezőtlenebb társadalmi-gazdasági mutatókkal jellemezhető Békés megyében fekszik. Közép-Magyarország aktivitási rátája a vizsgált időszakban meghaladta az országos átlagot, a munkanélküliségi ráta pedig országosan a legkedvezőbbek közé tartozik. Dél-Alföld viszont lényegesen rosszabb foglalkoztatottsági statisztikát mutathat fel. Tapasztalataink szerint az aktív keresők a távoktatást és a levelező képzést részesítik előnyben, elsősorban ezek rugalmas időbeosztása miatt. Ez a célcsoport jellemzően aktív és rendszeres résztvevője a különböző felsőfokú tanfolyamoknak, nyelvi képzéseknek és nyári egyetemeknek is. A fiatal felnőttek és az aktív keresők csoportja nagyfokú átfedést mutat, ezért az előző pontban leírt lehetőségek természetesen rájuk is vonatkoznak.

62

Mind a fiatal felnőttek, mind az aktív keresők tanulása és továbbtanulása szempontjából fontos intézmény a nemrégiben létrehozott Felnőttoktatási Központ, amely az igények felmérésén túl az oktatás és a képzés technikai lebonyolításában is segítséget kíván nyújtani. PK szakmai továbbképzések, munkanélküliek felkészítése Népfőiskolával, Békés Megyei Regionális Képző Központtal)

(kapcsolat

a

Tessedik

2.5.4 Nyugdíjasok A nyugdíjasok graduális hallgatói minőségben való részvétele a felsőoktatásban minimális. Néhányan részt vesznek posztgraduális (felsőfokú szakirányú továbbképzés) képzésben, elsősorban azonban leginkább az egyetemeken megrendezésre kerülő szakmai fórumok, tájékoztatók és szakmai konferenciák résztvevői. Egyetemünk – lévén az élethosszig tartó tanulás lelkes támogatója – természetesen nyitott a nyugdíjasok fogadására és speciális igényeik kielégítésére. Egyetemünk specialitása a 2002-ben Gyulán létrehozott Nyugdíjasok Akadémiája. A felsőoktatási rendszer szerint működő szervezetnek eddig 34 kurzusa, mintegy 1200 hallgatója volt – 583 fő vizsgázott a tananyagokból. A városban és a térségben megnyilvánuló érdeklődés nyomán napirendre került a kezdeményezés országos szintű megszervezése.

2.6 Felnőttképzési intézményfejlesztési stratégia A Szent István Egyetem jogelőd intézményének – Gödöllői Agrártudományi Egyetem – gesztorságában 1992 júliusában az Oktatási Minisztérium létrehozta a Közép-magyarországi Regionális Távoktatási Központ Rektori hatáskörbe rendelt szervezetét, amelynek feladata a munka melletti (táv)tanulás elterjesztésének segítése, módszertani fejlesztések és képzések folyamatos biztosítása. A Szent István Egyetemen 2001 július 1. óta működik a Felnőttképzési Központ (FKK). Az FKK közvetlenül a Rektor alá rendelt szervezeti formában össz-egyetemi feladatokat lát el. Intézményen belüli tevékenységének sajátosságait az egyetem szervezeti és működési szabályzatának 86/B.§ pontja illetve a Rektor által 2003 november 17-én elfogadott Ügyrend határozza meg. Az FKK tevékenységét, szakmai koncepciójának kialakítását Szakmai Tanácsadó Testület (SZTT) és Szakmai Operatív Bizottság (SZOB) segíti. A SZIE felnőttképzési akkreditációja és nyilvántartásba vétele megtörtént, a kiadott tanúsítványok 2008-ig legális keretet biztosítanak a működéshez és a megújítva kiadott tanúsítványok 2012ig legális keretet biztosítanak a felnőttképzésben részt vállaló karoknak, egyéb egyetemi szervezeti egységeknek. A Szent István Egyetem felnőttképzési kínálatára jellemző, hogy a karok által gondozott szakok, szakirányok egy-egy legkorszerűbb modulját tartalmazzák gyorsan elérhetővé téve az érdeklődő szakembereknek. A Szent István Egyetem Tanácsa 2005. februári és májusi ülésein napirendre tűzte az Intézményben folyó felnőttképzési tevékenység korszerűsítését célzó koncepciót és döntött egy újszerű működési struktúráról. Az elmúlt időszakban sikerült áttekinteni, részben átszervezni az Egyetemen folyó felnőttképzési tevékenységet, kialakításra került egy korszerű szervezeti működési modell és gazdálkodási koncepció. Az Alkalmazott Bölcsészettudományi Karon egy továbbképzési központ létrehozását tervezi, amely a rektor közvetlen fennhatósága alá fog tartozni. A továbbképző központ célja az 63

egyetem műszaki, gazdasági és természettudományos képzéseinek értékesítése a régióban. Az Egyetem a képzéseket elsősorban távoktatási formában, e-learning tananyagokra építve, a továbbképző központ informatikai bázisán fogja kínálni. A tanfolyamok, mint a dajkaképzés, a pedagógiai asszisztensek, a gyermekvédelmi asszisztensek képzése lehetővé teszik rövidebb idő alatt hasznosítható tudás megszerzését, mely felel a társadalmi igényekre is. 2.6.1 Szakmai irányelvek, helyzetkép Az egész életpályára kiterjedő tanulás az utóbbi években a korszerű humánerőforrás-, illetve a gazdaság-fejlesztés meghatározó tényezőjévé vált. A jól képzett munkaerő számára a folyamatos – egész életpályára kiterjedő - tanulás lehetősége a korábban elsajátított ismeretek és készségek frissen tartása elengedhetetlenül fontos. Ez a momentum előtérbe helyezi a felnőttképzést, a munkamelletti – a hagyományos megközelítési módokhoz képest rugalmasabb, kötetlenebb - tanulási módszerek fontosságát. Nem véletlen, hogy a világ fejlettebb régióiban a különböző felnőttképzési programok és ezzel szoros összefüggésben a különböző távoktatás-módszertani és andragógiai megközelítések komoly népszerűségnek örvendenek. Ezt a folyamatot erősíti az információs és kommunikációs technológiák és azok oktatási alkalmazásainak (e-tanulás, e-learning) folyamatos térnyerése. Az informatikai rendszerek ugyanis a klasszikus munkaerőpiacot jelentős mértékben átalakítják, ezáltal generálják a tanulási igényeket, ugyanakkor hatékony eszközt is biztosítanak a jelentősen megnövekedett (számban és minőségben egyaránt) tanulási igények kielégítésében. Ennek tudható be, hogy nemzetközi viszonylatban is a felnőttképzési fejlesztések szervesen összekapcsolódnak az elektronikus tanulási rendszerek alkalmazásával, a távoktatási megoldásokkal és hatást gyakorolnak a klasszikus oktatási formákra is. Nem elhanyagolható továbbá, hogy a munkaerő-piaci képzések mellett az általános-, a tudás demokratizmusának elvére épülő tanulási lehetőségek (pl. hobbi tanulás, nyugdíjasok képzése stb.) kiszélesedése is elősegíti a különböző felnőttképzési programok elterjedését. A felnőttképzésről szóló CI/2001 (2003-ban módosított) törvény (Fktv) stabil jogi hátteret biztosít a legkülönbözőbb felnőttképzési megoldások kivitelezésére, az intézményi és program akkreditációra, valamint más jogszabályokkal együtt jelentős finanszírozási alternatívákat kínál (ez 2007-ben némileg csökken, megszűnik az felnőttképzési célú adókedvezmény). A felnőttképzések állami támogatásának rendszere alapvetően a következő pillérekre épít: • felnőttképzési normatív támogatás; • a munkaerő-piaci alap (MPA) felnőttképzési célú (továbbá a munkanélküliek át- és továbbképzését támogató) része; • indirekt formában a cégek szakképzési hozzájárulás kötelezettsége 33%-nak felhasználhatósága a saját munkavállalók képzésére; • EU (NFT1, NFT2) pályázati rendszer, elsősorban a különböző humánerőforrásfejlesztési programok keretében; • Kormányzati felnőttképzés-fejlesztési támogatások, pályázatok (Nemzeti Felnőttképzési Intézet koordinációjában); Az előzőekben jelzett források jelentős mértékben hozzájárultak a felnőttképzési piac átrendeződéséhez. Nagyszámban jelentek meg különböző képző helyek (sok közülük mikro-, kis-, vagy középvállalkozási formában, szűk – nyelvoktatási, autósiskolai stb. – profillal). Az egyetemeken markánsabban megjelentek a felnőttképzési programok , ugyanakkor a hazai felsőoktatás még mindig inkább kiegészítő – a Karok bevételeihez hozzájáruló – intézményként kezelik a felnőttképzést és nem tekintenek a területre reális oktatási 64

alternatívaként. A működési szabályozás a különböző intézményekben eltérően valósul meg: vannak teljesen liberalizált modellek, amelyek a gazdálkodó szervezeti egységeknek szabad keretet adnak felnőttképzési tevékenység folytatására (a SZIE ehhez közeli megoldást alkalmaz), máshol valamennyi felnőttképzési tevékenység – beleértve minden levelező , vagy szakirányú továbbképzési programot, tanfolyamot - kötelezően egy erre szakosodott központon (kvázi „Felnőttképzési Kar”) keresztül valósul meg és így biztosítják a módszertani és pénzügyi szakszerűséget. Az aprózott piacon a legjelentősebb felnőttképzési intézmények is gondokkal küzdenek (létezik olyan ZRt. formában működő, országos hálózattal bíró vállalkozás, ahol a dedikált felnőttképzési kurzusokon résztvevő diákok száma az elmúlt évben töredékére csökkent, és nem érte el a 100-at!). A felsőoktatás vonatkozásában a demográfiai változások, a hallgatói létszámok csökkenése és a felvételi eljárás átalakulása erősíteni fogják a felnőttképzés pozícióját és valószínűsíthető, hogy intenzív együttműködés – kooperatív képzési modellek – alakulnak ki. 2.6.2 Felnőttképzés a Szent István Egyetemen – jelen és jövő Az Egyetem jelenlegi felnőttképzési programjai – bár határozott elmozdulás tapasztalható – még mindig nem érik el a tömeges szintet. Ez részben a SZIE belső működési mechanizmusának sajátosságaiból, a felnőttképzés ’elitista’ alapú negatív megítéléséből, illetve a forráshiányos „költségvetési” szemléletű működésből fakadó szigorú – az önálló gazdálkodásra, vállalkozásra nem ösztönző – pénzügyi szabályokból fakad. A bevezetett működési modell megengedő – liberális – jellegű, vagyis a kezdeményezések alapvetően a klasszikus oktatási szervezeti egységektől (karoktól) jöhetnének, a nem teljesen transzparens pénzügyi- gazdálkodási helyzet nem teremt igazi érdekeltséget a korszerű felnőttoktatási programok beindításához (Az elmúlt időszakban a Felnőttképzési Központ önállóan több programot hirdetett meg, mint a Karok bármelyike). Az elmúlt időszakban a jellemző kitörési pontokat inkább a külső cégekkel (Vállalkozásfejlesztési Alapítványok, országos hálózattal rendelkező cégek stb.) kialakított együttműködés jelenti. 2.6.3 A Központ jelenlegi működési modellje A FKK központi szervezeti egységként – közvetlenül a Rektor alá rendelt formában– látja el feladatát. Tevékenysége a korábbi gyakorlat kiszélesítésével fel kell, hogy ölelje: A/ Az egyetem egésze vonatkozásában a törvényi kötelezettségből fakadóan a felnőttképzési nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget (Fktv 20, 27-28. §); az akkreditációs és nyilvántartásba vételi feladatok koordinációját (Fktv 8.§., 12.§); felnőttképzési terv összeállítását és végrehajtásának koordinálását (Fktv 15.§.); a Szakmai Tanácsadó Testület működtetését (Fktv 14 §.). B/ Az egész egyetemre kiterjedő formában támogatást nyújt • egy koherens andragógiai és pedagógiai módszertani megközelítésre épülő felnőttképzési rendszer kialakításához és a szervezeti egységek szintjén történő bevezetéséhez, igény esetén a validáláshoz; • az igények célcsoport-centrikus folyamatos felmérésével a felnőttképzési programok kidolgozásához;

65

• • •

a felnőttképzéshez kapcsolódó egyéb szolgáltatások igénybevételéhez (szintfelmérések, pályaorientáció, elhelyezkedési tanácsadás, álláskeresési technikák, tanulás-módszertani tréningek stb.), a különböző szervezeti egységek közötti együttműködés elősegítéséhez (projekt menedzsment); az egységes felnőttképzési-piaci megjelenéshez (marketing, hirdetések, Internetes portál üzemeltetése);

C/ Önállóan - a szervezeti egységek erőforrásaira építve – kölcsönös előnyök alapján kialakítja saját felnőttképzési programkínálatát; megszervezi a képzési programok kifejlesztését, bevezetését; működteti a kialakított felnőttképzési módszertani- (validációs) és minőségbiztosítási rendszert („SZIE-Felnőttképzés” védjegy/logó bevezetése); aktív marketing tevékenységet folyatat a képzési programok és az egyéb felnőttképzési szolgáltatások vonatkozásában; megszervezi a felnőttképzési programokat, biztosítja a szükséges hallgatói támogatási rendszert. D/ Regionális és országos hatáskörben távoktatás módszertani képzéseket fejleszt és valósít meg, valamint szervezetek és oktatási intézmények számára önálló-tanulási tananyagokat és képzéseket fejleszt és fejlesztésüket segítő tevékenységet folytat. 2.6.4 A felnőttképzés intézményfejlesztési lehetőségei A Szent István Egyetem számára a felnőttképzés továbbra is stratégiai fontosságú oktatási területet jelent, ennek kiaknázása a fenntartható működés szempontjából kulcskérdés, különös tekintettel a felsőoktatásban prognosztizálható átrendeződésekre. Ennek elősegítése érdekében a jelenlegi gyakorlathoz képest két terülten szükséges a fejlesztések kidolgozása és bevezetése. A jövőben az Egyetem egy új felnőttképzési programokat kínáló továbbképzési központot hoz létre a jászberényi campuson, amely a régióban kínálja az egyetemi karok graduális és rövid ciklusú képzéseit. Továbbá, lehetővé válik a SZIE FKK működéséből tapasztalatok átadása nemzetközi, elsősorban a többi EU tagállam (elsősorban a szomszédos országok) szak- és felnőttképzéssel foglalkozó intézményei, valamint munkaügyi központjai számára. A munkaerőpiac igényeivel összhangban olyan képzési programok kidolgozása, tananyagok fejlesztése, amelyek hiányoznak az együttműködő országokban, és amelyekre a gazdasági szereplők oldaláról igény jelentkezik. Erősíteni kell az Intézményen belül a Felnőttképzési Központ jogszabályi- és módszertani kérdésekre kiterjedő kompetenciáját. A szabálytalanul meghirdetett kurzusok az egész intézményt hátrányos helyzetbe hozhatják, másfelől az élesedő piaci versenyben egyre inkább előtérbe kerülnek a minőségi felnőttképzési programok, amelyek figyelembe veszik a felnőttkori tanulás és oktatásszervezés sajátosságait. Ennek megfelelően célszerű lenne a jelenlegi működési gyakorlatot abba az irányba továbbfejleszteni, hogy felnőttképzési tanfolyamot, képzést (akár beleértve a szakirányú továbbképzési programokat is, illetve minden a klasszikus graduális képzési kínálattól eltérő – a hagyományos akkreditációs tevékenység hatálya alá nem tartozó képzést) kizárólag a Felnőttképzési Központ módszertani akkreditációját és jogszabályi kontrollját követően lehessen meghirdetni. Ez ugyan a jelenlegi

66

liberalizált rendszerhez képest szigorúbb feltételt jelent, ugyanakkor a minőségbiztosítás szempontjából elkerülhetetlen. (lásd a 3.1 A, B pontjait). A felnőttképzési piaci jelenlét fokozása a Szent István Egyetem egésze számára elkerülhetetlen és úgy tűnik ez a tevékenység az egyetem belső működési sajátosságaiból fakadóan egyelőre nem teljes körűen valósítható meg. Megfontolásra érdemes elképzelés lehet a SZIE felnőttképzési programjainak értékesítésére egy gazdasági társaság létrehozása (például Szent István Egyetem Felnőttképzési Centrum Zrt) néven, az alábbi feltételekkel: Egyetemi résztulajdon fenntartása, esetlegesen érintett gazdasági társaságok, szervezetek bevonása; kizárólagos értékesítési feltételek biztosítása szerződéses rendszerben; Gödöllő és/vagy Budapest területén egyetemi ingatlan biztosítása (tulajdoni apportként és/ vagy hosszú távú bérleti/lízing szerződés formájában); Az egyetemen folyó – nem alaptevékenységi jellegű – oktatási feladatok kiszervezése a gazdasági társaságba (pl. nyelvoktatás, előkészítő tanfolyamok, gépjárművezetésoktatás stb.). A jelzett működési modell már megjelent a hazai felsőoktatási intézményekben, a hatékony működés érdekében ezekkel a képzési centrumokkal az együttműködés kialakítása célszerűnek tűnik.

2.7 Oktatási szolgáltatási funkciók 2.7.1 Kollégiumok A Szent István Egyetem egyes kampuszain a hallgatók kollégiumi férőhely ellátottsága igen különböző. Összességében azonban sajnos megállapítható, hogy mind mennyiségi, mind minőségi szempontból rendkívül sok kívánnivalót hagy maga után. A 2004-ben elfogadott intézményfejlesztési tervnek megfelelően egyetemünkön az elmúlt három esztendőben a kollégiumi férőhely bővítésében és a meglévők korszerűsítésében értük el az egyik legnagyobb eredményt. Gödöllőn 2006 szeptemberében a hallgatók igénybe vehették az új PPP konstrukcióban épült – 465 férőhelyes, korszerű kollégiumot. Emellett Gödöllőn befejezés előtt áll az A kollégium rekonstrukciója. Jászberényben 2007-ben elkészült, az Ybl Miklós Építéstudományi Karon pedig megkezdődött, a teljes kollégiumi rekonstrukció. Szarvason és Békéscsabán a PPP-beruházás eredményeként a kollégiumok 2008. február 1-től megújult formában várják hallgatóinkat és vendégeinket. A hostelként működő épületek a legmagasabb igényeknek is megfelelnek, korszerűek, jól felszereltek. Szállást tudnak biztosítani a nappali tagozatos, levelező, államilag finanszírozott képzésben résztvevő és költségtérítéses hallgatóknak, valamint külső szállóvendégeknek egyaránt. Jelentős mennyiségi és minőségi változás, fejlődés következett, illetve következik be a kollégiumi szolgáltatás területén. 2.7.2 Informatika A XX. század utolsó harmadában elindult információs és informatikai fejlődés pár évtized alatt eleddig soha nem tapasztalt mértékben változtatta meg mindennapjainkat. Hétköznapi életünk szinte valamennyi területén nem csak mint passzív szereplő, hanem mint aktív

67

közreműködő is kapcsoltba kerülünk az informatikával. Az oktatási intézmények egyik feladata, hogy az iskolapadból kikerülő emberek az informatika eszközeit biztonsággal tudják kezelni munkájuk vagy hétköznapi életük során. Különösen igaz ez a felsőoktatási intézményekre, ahol a jövő vezetőit képezik. Természetesen egy egyetemnek nem csak oktatnia kell az informatikát vagy felhasználnia az oktatásban, hanem saját működésében is hatékonyan kell tudnia alkalmazni. Különösen fontos, hogy az egyre telítődő oktatási piacon a Szent István Egyetem (SZIE) az informatika adta lehetőségeket minél nagyobb arányban tudja kihasználni versenyképességének növelésére. Alapinfrastruktúra fejlesztése Informatikai vonatkozásban alapinfrastruktúrának tekintjük az informatikai struktúrált hálózatot (aktív és passzív elemit) és az ezen a hálózaton elérhető alapszolgáltatásokat nyújtó hardver eszközöket (szerverek) illetve ezek működést kiszolgáló berendezéseket (szünetmentes áramellátás, klímatizálás) és létesítményeket (szerverterem). Ma már a felsőoktatásban is ipari standardoknak megfelelőek az elvárások mind a szolgáltatások színvonalában, mind a rendelkezésre állásban. Ezeknek az elvárásoknak a teljesítését csak egységes, magas műszaki színvonalú eszközökkel, technológiákkal lehetséges megvalósítani. Ezzel párhuzamosan figyelembe kell venni, hogy a hardver elemek alapvető tulajdonságaiknál fogva fizikailag viszonylag gyorsan elhasználódnak. Műszaki teljesítményük 3-5 év alatt olyan mértékben elévül, hogy az aktuális igények kielégítésére még kifogástalan állapotuk esetén sem képesek. A költséghatékony iránya ennek a folyamatos korszerűsítésnek az, hogy ha ugyanolyan bekerülési költséggel inkább a hosszabb távú megoldást kínáló architektúrát alkalmazzuk. A fentiek alapján az elkövetkező 5 évben (2008-2013) az alábbi fejlesztési feladatok állnak a SZIE előtt: • A technológiai amortizáció miatt elöregedő hálózati aktív eszközöket és szervereket folyamatosan frissíteni kell, hogy a kor követelményeinek megfelelő műszaki elvárásokat, szolgáltatásminőséget garantálni lehessen. • Azokat a szegmenseit is szélessávú kapcsolaton keresztül be kell kötni az egyetemi informatikai hálózati infrastruktúrába (SZIENET), amelyek jelenleg korlátozottabb sávszélességgel vagy egyáltalán nincsenek bekötve (pl.: ÁOTK Marek József kollégiuma, Gödöllői Campus gyakorlati és kísérleti terei). • Valamennyi telephelyen MABISZ szabványoknak megfelelő (behatolás védett, tűzjelző, tűzoltó rendszerrel, szünetmentes erősáramú betáppal, klímaberendezéssel ellátott) szerverszobát kell kialakítani. • A központi szolgáltatások esetében a PC architektúrát minden esetben szerver architektúrájú eszközökkel kell felváltani. • A PC beszerzéseket alapvetően feladat-orientálttá kell tenni, ahol a feladat által megkövetelt műszaki teljesítményű eszköz beszerzése történik meg. A beszerzendő PC-k típusának és gyártójának a sokféleségét csökkenteni kell. • A hálózati aktív eszközök cseréjénél figyelmet kell fordítani arra, hogy a megjelenő új technológiák fogadására alkalmasak legyenek, különös tekintettel a növekvő hálózati forgalomból eredő nagyobb sávszélesség igényének kielégítésére (10 Gbps). Felépítésük moduláris, skálázható legyen. • A szemináriumokban, előadótermekben, közösségi terekben a vezeték nélküli (wifi) hálózati kapcsolatokat ki kell építeni. • A szemináriumi és előadótermekben található oktatástechnika nem felel meg a mai kor követelményeinek, ezért korszerűsítésre szorul. • A költséghatékonyság, a biztonság és az üzemeltetés egyszerűsítése a 68

vékonykliens architektúra bevezetését igényli, különösen ott, ahol a számítógéppel végzett feladatok jól standardizálhatók (pl. adminisztráció, ügyvitel). • Az elkészült nyomtatókonszolidációs tervet frissítés után végre kell hajtani. • A folyamatosan növekvő digitális adatok tárolásához a meglévő storage rendszert bővíteni kell. Szolgáltatások fejlesztése A megfelelő technikai színvonalú alapinfrastruktúrára épülő szolgáltatások száma, minősége, biztonsága vegyes képet mutat az egyetemen. Az utóbbi években elindult szolgáltatás integráció teremtette meg a lehetőséget, hogy egységes platformon, egységesen, központilag menedzselt, stabil, nagy rendelkezésre állású alapszolgáltatások elindulhassanak (web, mail, elektronikus hallgató nyilvántartás, címtár). Az elkövetkezendő időszakban ezeknek a továbbfejlesztése szükséges, hogy a folyamatosan bővülő igényeket és feladatokat ki tudják szolgálni. Mindezek mellett az oktatás, kutatás, ügyvitel területén jelentős lemaradás tapasztalható. Szigetszerűen kialakult, fejlesztett alkalmazások, nincs egységes, mindenki számára elérhető csoportmunka támogatás, sok esetben a múlt század 90-es éveire jellemző technológiai megoldásokkal igyekeznek megfelelni a 21. század kihívásaira. Az informatikai szolgáltatások kulcsfontosságú jellemzője, hogy a változó feltételekhez való alakításuk, fejlesztésük folyamatos igény. A fentiek alapján az elkövetkező 5 évben (2008-2013) az alábbi fejlesztési feladatok állnak a SZIE előtt: • Mind az alap, mind a kiegészítő, a levelező, illetve a távoktatásos képzésben az elearning adta lehetőségeket az egyetem a versenyképességének megőrzése érdekében ki kell, hogy használja. Ehhez egységes keretrendszert kell kidolgozni, hogy ebben a virtuális térben a SZIE egységes arculattal tudjon megjelenni, illetve az oktatókat fel kell készíteni ilyen tananyagok létrehozására. • Az oktatók, kutatók kollaborációját segítő csoportmunka támogató, elektronikus dokumentum cserélő, szerkesztői rendszereket kell bevezetni. • A hallgatóknak ki kell alakítani olyan szabadon hozzáférhető számítógépes munkahelyeket, ahol a képzés során felmerülő informatikai feladataik megoldhatók, biztosítva ezzel az esélyegyenlőséget azok számára is, akik nem rendelkeznek saját tulajdonú számítógéppel. • A földrajzi tagoltság okozta nehézségek leküzdésére valamennyi telephelyen biztosítani kell a videokonferencia lehetőségét. • Az oktatási, kutatási célokat szolgáló digitális adatbázisokat, archívumokat kell létrehozni, ahol az egyetem eddigi tudásanyaga fellelhető, kutatható. • Ki kell alakítani a papírmentes iroda, az elektronikus ügyintézés feltételrendszerét, majd be kell vezetni. • Be kell vezetni a kontrolling szemléletű vezetői információs rendszert, amely naprakész adatokkal tudja segíteni a vezetői döntések meghozatalát. • Hibajegy kezelő rendszert kell bevezetni, hogy a problémakezelés egyszerűsödjön és a működés hatékonysága nyomon követhető legyen. • A jövőben bevezetendő szolgáltatásoknál mindenféleképp törekedni kell arra, hogy alapvetően kliens-szerver architektúrájú legyen a megvalósítás. Ezen belül a kliens oldali kapcsolat platform független legyen (web-es elérés). • A költséghatékonyságot jelentősen javíthatják a virtualizációs technikák alkalmazása, mivel ezekben az esetekben egyetlen hardver eszközzel többféle szolgáltatást, funkciót el lehet látni. A már meglévő, de a későbbiekben indítandó szolgáltatásoknál mindenféleképpen meg kell vizsgálni a technika bevezetésének lehetőségét.

69

•

• • • • • • •

• • •

• •

Ma már a legtöbb vonatkozásban felveszik a versenyt a szabad szoftverek az úgynevezett „fizetős” szoftverekkel. Óriási előnyük, hogy szabadon/ingyen hozzáférhetőek, tehát az egyetemnek jelentős költségmegtakarítást hozna alkalmazásuk, amennyiben a megfelelő minőségű ismeretekkel rendelkező szakembert hozzárendeljük. Ki kell dolgozni a SZIE alkalmazottak számára egy informatikai képzési stratégiát, amiben rögzítésre kerül, hogy mely alkalmazásokat, mely személyeket, milyen mélységben, kik, mikor, milyen időközönként fognak oktatni. A mobilitást és az információkhoz, erőforrásokhoz való korlátlan hozzáférés megteremtése érdekében ki kell építeni a virtuális magánhálózati (VPN – Virtual Private Network) megoldást. Központi felhasználói életciklus és jogosultságkezelést kell bevezetni, aminek keretében alkalmazástérkép és munkakör-jogosultság mátrix kerül kidolgozásra. Kerüljön kialakításra alumni adatbázis, webes állásbörze, webes hallgatói értékelő rendszerrel. Jöjjön létre a végzett hallgatók munkaerő-piaci sikerességének nyomon követését lehetővé tevő pályakövetési rendszer. Az egyetem segítse elő – a sikeres hallgatói pályakövetés érdekében - az intézmény és egykori hallgatóik közötti rendszeres és intenzív kapcsolattartást. Valósuljon meg a kiemelkedően tehetséges hallgatók tehetséggondozása. Az egyetem világhálón történő megjelenésével kapcsolatban szükséges lenne egységes struktúrát és tartalmat teremteni, annak érdekében, hogy a megjelenése egységesebb legyen. Ebből a szempontból pedig az egyes karokon történő webes fejlesztéseket alapul kell venni, azokat minden kar esetében lehetőség szerint integrálni kell. A pályázatok nyilvántartására és nyomon követésére komplett informatikai megoldást kell kialakítani, amiben a pályázati folyamat összes funkciója elektronizálásra kerül. Biztosítani kell az alkalmazottaknak jogtár és egyéb szabványos dokumentumok web alapú elérését. Digitális könyvtárat kell létrehozni, ahol biztosítani lehet a digitális tartalmakhoz való hozzáférést, akár a helyi specifikus anyagokhoz (TDK, szakdolgozat, diploma, doktori disszertáció), akár a hazai, nemzetközi adatbázisokhoz. Ennek megvalósításához digitalizáló műhelyet kell kialakítani, amelyben elhelyezésre kerülnek a digitalizáláshoz szükséges eszközök. A hallgatók elhelyezkedésének támogatása kapcsán egyetemi karrierirodát kell működtetni. Az egyetem tervezi egy technológia transzfer iroda felállítását, amely kialakítja és hosszú távon ellátja az innováció menedzsmenthez kapcsolódó feladatokat. Az innováció menedzsment feladat ellátásához szükséges nyilvántartási, értékelési, hasznosítási rendszereket és szabályzatokat ki kell alakítani, a tevékenység kommunikációját biztosítani szükséges. A fejlesztéseknél figyelembe kell venni a horizontális célokat, aminek keretében az egyetemen vakok, és gyengén látók számára munkaállomásokat kell kialakítani illetve a későbbi fejlesztéseknél a W3C szabványt lehetőség szerint alkalmazni kell. A laborfejlesztések esetében a kerekes székesek számára alkalmas munkaállomás kialakítását lehetőség szerint meg kell oldani.

2.8 Informatikai biztonság fejlesztése Az egyetem szolgáltatás és adatvagyon biztonságát mára egyre nagyobb mértékű veszélyek fenyegetik. Napról-napra kritikusabb kérdés az informatikai hálózatbiztonság, illetve 70

szoftverbiztonság. Jelentősen javítani kell az authentikációt, authorizációt, amivel kontrollálhatóvá válik az erőforráshozzáférés. A fentiek alapján az elkövetkező 5 évben (2008-2013) az alábbi fejlesztési feladatok állnak a SZIE előtt: • A meglévő címtárra alapozva a szolgáltatások mind szélesebb körére kell kiterjeszteni az authentikációt, authorizációt. Lehetőség szerint csatlakozni kell az ehhez kapcsolódó nemzetközi projekthez, az EDURoam-hoz. • A papírmentes iroda, az elektronikus ügyintézés kialakítása alapvető fontosságú, amelyekben a digitális aláírás kulcsszerepet játszik. Az ehhez szükséges PKI (Public Key Infrastructure) szolgáltatást el kell indítani. • A hálózatbiztonságot (pl. IDS, CSA, stb.), illetve a felhasználói szintű szoftverbiztonságot (pl. spam, vírus, spyware keresők) növelő alkalmazásokat kell bevezetni. A teljes hálózat mélységében (nem csak a külső peremen) alkalmazott biztonsági megoldások teszik lehetővé a felhasználói kör szélesítését. 2.8.1 Telekommunikáció fejlesztése A telekommunikációban mára nagyon sok közös felület alakult ki az informatikával, illetve általában ugyanaz a szervezet felelős mindkettőért. Az egyetem földrajzi tagoltsága okán jelenleg a négy telephelyen önálló telefonközpontok működnek. Mind a központok, mind a telefonhálózat műszaki színvonala a 2000 év előtti állapotokat tükrözi. Műszaki állapotukkal megegyező jelentőségű probléma, hogy az egyetem számára ma már igen kedvezőtlen szerződéses feltételek mellett biztosítják a szolgáltatók a külső kapcsolatokat. A fentiek alapján az elkövetkező 5 évben (2008-2013) az alábbi fejlesztési feladatok állnak a SZIE előtt: • Az elavult telefonközpontokat oly módon kell felújítani vagy kicserélni, hogy hosszútávon képesek legyenek az úgynevezett NGN (Next Generation Network) architektúra követelményeit teljesíteni. Ezáltal megteremtődik például az ENUM rendszer bevezetésének lehetősége. • A szolgáltatókkal kötött szerződéseket felül kell vizsgálni. • IP alapú telefonhálózatot kell kiépíteni, mert kiépítésével jelentősen csökkenthetőek a telefonköltségek. 2.8.2 Könyvtár fejlesztés Hálózati rendszerben és racionális munkamegosztás alapján tevékenykedik a Szent István Egyetem Könyvtár. A Szent István Egyetem Könyvtára az Egyetem oktatást, kutatást szolgáló információs infrastruktúrájaként, egységes egyetemi szakkönyvtári rendszerként működik. A szakkönyvtári rendszer tagjai tudományos szakkönyvtárként gyűjtik, feltárják, rendelkezésre bocsátják és közvetítik a hazai és nemzetközi szakirodalom hagyományos és elektronikus hordozóin megjelenő dokumentumait, részt vesznek az országos könyvtári és információpolitika alakításában, együttműködnek más könyvtárakkal a hazai könyvtári és információ-ellátás rendszerszerű működtetésben. A szakkönyvtári rendszer intézményei struktúrájukban és elhelyezkedésükben követik az Egyetem karainak, illetve területi irodáinak szervezetét. Alapvető feladatuknak tekintik az oktatás és tudományos kutatás szolgálatát, a hagyományok megőrzését, a korszerű lehetőségek integrálását. A muzeális gyűjteményrészek gondozásával és a kutatás rendelkezésére való bocsátásával részt vesznek a magyar kulturális örökség őrzésében, ápolásában és gondozásában. A könyvtár részese a MOKKA országos könyvtári internet-katalógusnak, amely nagyban kiszélesíti a hallgatók és az oktatók kölcsönzési lehetőségeit. A Szent István Egyetem Könyvtára hozzáférést biztosít az

71

információ minden megjelenési formájához az Egyetemen folyó oktató-, kutatómunka szakirodalmi információval történő ellátása érdekében. Támogatja a hallgatókat az önálló szakirodalmi keresés elsajátításában. Elősegíti a hazai és nemzetközi szakintézmények közötti dokumentumcserét. Nyilvános könyvtárként gyűjteményéből szakirodalmi információs szolgáltatást biztosít minden érdeklődő számára. A tervezett informatikai és könyvtári fejlesztések kihasználásával a karok végrehajthatják a szakdolgozatok, diplomamunkák, kutatási jelentések stb. digitalizálását és ezzel egy eddig a hozzáférhetetlen szürke irodalomban található tudás elérhető válik a képzés és a külvilág számra is. Az Állatorvos-tudományi Könyvtár könyvraktárának bővítése érdekében elengedhetetlenül fontos egy tömörraktár kialakítása az elkövetkező néhány éven belül. 2.8.3 Egyéb tevékenységet támogató informatika-biztonság Ugyancsak egyetemünkön található az alapítványi támogatásból működő Tehetségért Mozgalom, amely előkészítő, felzárkóztató és egyéb „post secondary” tanfolyamokat szervez. Jelentős szerepe van a hasonló oktatási profilú felsőoktatási intézményekkel, munkaügyi központokkal és a középiskolákkal való kapcsolattartásban, valamint a beiskolázási tevékenységben is. A kari hallgatói önkormányzatok szintén nagy szerepet vállalnak a középiskolai tájékoztató rendezvények megszervezésében és megtartásában, a kari nyílt napok rendezésében, illetve az EDUCATIO Kiállításon való közreműködésben. Fontos, hogy a beiskolázás területén egy új összegyetemi koncepció mentén fogalmazzuk meg és szervezzük feladatainkat. A SZIE célul tűzte ki a magasan képzett, idegen nyelveket jól beszélő szakemberek képzését. A képzési célok fontos részét képezte és képezi ma is a nyelvoktatás – ezen belül is a szaknyelvoktatás – korszerűsítése és fejlesztése. 2002 januárjában akkreditációt kapott a Gödöllőn bejegyzett, angol és német általános és szakmai nyelvvizsgára feljogosított „Zöld Út” Idegennyelvi Vizsgáztató Központ, ahol gazdasági és mezőgazdasági államilag elismert szaknyelvi vizsgát lehet tenni. A Vizsgaközpontot az Egyetem azzal céllal alapította meg, hogy a Szent István Egyetemet alkotó karoknak saját nyelvvizsgarendszere legyen, így segítve elő az államilag elismert nyelvvizsga megszerzését a hallgatók részére, amely a diploma feltétele. A „Zöld út” szaknyelvi vizsga egy olyan korszerű, kommunikatív és életszerű nyelvvizsga, amelynek letételével az ezen a szakterületen dolgozók, illetve dolgozni szándékozók államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt szerezhetnek szaknyelvtudásuk igazolására. Territoriális szempontból megközelítve a felhasználói csoportokat egyfajta duális érdeklődés és érdekeltség tapasztalható a Szent István Egyetem esetében. Hiszen miközben a Jászberényi Kar, a Békés megyei karok és intézet elsősorban a megye, ill. tájegység értelmiségi képzéssel kapcsolatos igényeit elégíti ki, addig a gödöllői kampusz, ill. az YMÉK szakjai iránt országos az érdeklődés, nem beszélve az ÁOTK kurrens szakjairól, amelyek egyedülállóak az országban, sőt, nemzetközileg is folytat beiskolázási és kutatási-tanácsadási tevékenységet. Strukturálisan tekintve az Egyetem szolgáltatásainak igénybevevőit, az igen széles felhasználói kör az alábbiak szerint azonosítható. Az oktatási szolgáltatások terén:

72

• • • • • • • • •

a középiskolákból kilépők (felsőfokú szakképzés, alapképzési szakok, nappali vagy levelező tagozat), a középiskola után munkát vállalók, majd továbbtanulók (alapképzési szakok, nappali vagy levelező tagozat), a munkába lépést kitoló diplomás fiatalok (kiegészítő alapképzés, nappali vagy levelező tagozat, szakirányú továbbképzési szakok) az igényekkel lépést tartó felnőtt korosztály (alap- vagy kiegészítő szakok, levelező vagy távoktatási tagozat), munka mellett további diplomára vágyó felnőttek (kiegészítő alapképzés, szakirányú továbbképzési szakok), jelenlegi hallgatók (szakmai felsőfokú végzettséget adó OKJ tanfolyamok, nyelvtanfolyamok, második szak felvétele, szakfordítói és mérnöktanári képzés), külföldi hallgatók (nemzetközi csereprogramok, külföldi államok ösztöndíjasai, BSc és MSc költségtérítéses diákok), tudományos pályára készülők (PhD képzés, szakkollégiumok) gazdálkodók, szakemberek (tanfolyamok, szemináriumok, nyári egyetem)

2.9 Kutatás-fejlesztést támogató stratégia és intézményi gyakorlat 2.9.1 Kutatás-fejlesztési stratégiai programok. A Szent István Egyetem tudományos és szakmai műhelyei átfogják a vidékfejlesztés, a természeti erőforrások, az élelmiszervertikum, a környezet, a terület és településfejlesztés, az egészséges táplálkozás, az életminőség előmozdítását döntően meghatározó, technológiai transzfert megalapozó. EU konform országos és regionális K+F programok megvalósítását. Az oktatási és kutatási infrastruktúra fejlesztését a karok fentiekben megadott kutatási fókuszaihoz igazodva kell megtervezni és végrehajtani. Különösen fontos, hogy a versenyképes idegennyelvű képzési feltételek csak technológiailag a legfejlettebb körülmények között biztosíthatók. Ezért a kutatási kapacitások fejlesztése nem emelhető ki és nem idegeníthető el az egyes karok egészének felújításából. A kutatási stratégiai céljaink megvalósítását elsősorban a következő főbb területeken irányozzuk elő: •

Az életminőség javítását és az egészséges táplálkozást megalapozó, az ökológiai adottságainkhoz jól illeszkedő, alacsony energia-és anyagráfordítással működtethető élelmiszertermelési technológiák, termékpályák, és termékek, valamint azok biológiai alapjainak, növény-és állategészségügyi feltételrendszerének, a termelési, a feldolgozási és az értékesítési vertikumok komplex műszaki-gazdasági fejlesztésének elősegítése.

•

A természeti erőforrások hatékony, környezettudatos felhasználása, az alternatív energia és előállításuk végtermékének beépítése, komplex alkalmazása, a hulladék, a szennyvíz tudatos kezelése és a természeti körforgásba való visszajuttatása, a környezetipar, mint húzóágazat középpontba állítása. Az energiafelhasználás hatékonysága és megújuló energiák használata a környezetvédelemi célok figyelembevételével.

73

•

• • • • • •

A terület- és településfejlesztést, a táj- és település rehabilitációt, illetve a természeti és települési értékek védelmét szolgáló kutatások végzése, amely a vidékfejlesztésre és az európai méretű nagyvárosok környezet- és ökotudatos revitalizációjára egyaránt vonatkozik. A környezet és az egészség kapcsolatrendszerét tudományosan feltáró és vizsgáló technológiák, módszerek és azok gyakorlati hasznosítását előirányzó fejlesztések megvalósítása. Agrár-műszaki gyártó, szolgáltató és felhasználó szféra vertikuma Elektronika, mechatronika és automatizálás Anyagtudomány és tribológia Mérnökinformatika és gyártástudomány Komplex (műszaki-gazdasági- és menedzsment) területek

A célok magvalósítását több régióban, több tudományterület összefogásával, az oktatási, a kutatási, a vállalti innovációs potenciált integráljuk és ezáltal egy olyan klaszter-elven működő technológiai, tudományos és innovációs központot hozunk létre amely hozzájárul a kiegyensúlyozott, a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődéshez. A következő négy évben, összhangban a Nemzeti Fejlesztési Terv célkitűzéseivel, a következő főbb, egyetemi szintű, valamennyi karunk kutatási, és a vállalkozói szféra potenciálját is igénybe vevő kutatási projektek indítását tervezzük. 2.9.2 Intézményi kutatás A Szent István Egyetem kutatási stratégiáját és fejlesztési programját a 2.9.2. fejezet tartalmazza. A jelenlegi helyzet jellemzésére a karok főbb kutatási irányait mutatjuk be, amelyek kiegészítik azon stratégiai kutatási programokat, amelyekről a következő fejezetben szólunk. Alkalmazott Bölcsészeti Kar Főbb kutatási irányok: • Az alternatív anyanyelvi törekvések összehasonlító elemzése. • A szövegértő olvasás képességének fejlődési lehetőségei az alternatív tankönyvekben. • Kisiskolások élőbeszédének vizsgálata. • Az ének-zene műveltségi részterület tevékenységköre és tananyagterve a pedagógusképzésben. • A képességfejlesztő felsőoktatási akciókutatásban a testnevelés tantárgy tananyagának és a tanítás folyamatának összegző leírása. • Az önellenőrzés hatása a tanulók munkateljesítményére. • Csoportos foglalkozások szervezésének lehetőségei, feladatai. • Az ember és társadalom műveltségi terület kialakítandó-közvetítendő értékei és ezek tanítására-nevelésére való felkészítés tudományos háttéranyagai. • Tutorális rendszer a tanítóképzésben • Oktatási reaktiváció a szakképzésben és felnőttképzésben • Pályapedagógiai, képezhetőségi vizsgálatok • Hallgatók szabadidős tevékenysége • Egészséges életmód és egészségmegőrzés Kutatási témák: • Kisgyermekkori nyelvoktatás 74

• •

Sportegészségügy, egészségügyi állapotfelmérés Oktatási reaktiváció, iskolaszervezettani kérdések, az iskolák beágyazottsága, kisiskolák helyzete • Pályapedagógia • Tanári attitűd • Anyanyelv, fogalmazás, kommunikáció • Sportpedagógia • Tehetséggondozás, nyelvi kompetencia • Pedagógiai mentor • Neveléstörténeti témák • Táncpedagógiai kérdések • A földrajztanítás megújítása • Élethosszig tartó tanulás • Felnőttképzés • A mese mint fejlesztő eszköz a nyelvtanításban • Regionális fejlesztések, információs központok (a Jászság TudásEgyeteme ) • Tantárgyválasztás Állatorvos-tudományi Kar • • • • • • • • • • • • • • • • •

A modern képalkotó eszközök alkalmazása az állatorvosi anatómiában: a kutya, a sertés, a juh, a ló és a madarak keresztmetszeti CT és MRI anatómiája. Neurobiológia: az agykéreg vasoaktiv intestinalis polipeptid (VIP) tartalmú sejtjeinek szinaptikus kapcsolatai; disztrofin fehérjék a neuronokban és a glia sejtekben; korrelált morfológiai és fiziológiai vizsgálatok a hippocampusban. Kísérletes szövettan: endocardiális és myocardiális pacemaker elektródák hatása a szívizomzatra. Az állatok tenyésztési és szaporítási rendszereinek fejlesztési lehetőségei és hosszú távú távlatai az európai mezőgazdaságban (SEF ABAR projekt, csatlakozás a QLG7 CT -2000-01368 sz. EC projekthez). A versenyképesség növelésének esélyei a hazai sertéshústermelésben (OTKA projekt). Élelmiszerbiztonsági kutatások. a klinikai laboratóriumi diagnosztika (hematológia, klinikai kémia, citológia, onkológia) fejlesztési lehetőségei az antioxidáns rendszer ontogenezisét és károsodásának következményei ultrahang-diagnosztika Fuzzy preferenciák és döntések (Flamad-magyar kétoldalú TÉT pályázat B-8/00, témavezető). Preferenciamodellezés rendezett struktúrákon (FKFP 0051/2000 témavezető). Maxitív preferenciák (OTKA T025163, témavezető). Campylobacter-fertőzöttség felmérő vizsgálata baromfiállományokban és baromfitermékekben (elnyert NKFP pályázat és PhD munka keretében). farmakokinetikai, gyógyszer-metabolizációs és reziduológiai vizsgálatok Alkaloidok és alkaloidszármazékok szintézise: kutatások kinolizidin-, benzokinolizidin-vázas alkaloidok körében. Biológiailag aktív szerves molekulák (központi idegrendszerre ható szerek) szintézise. Nukleinsav-hibridizációs eljárások alkalmazása az állatorvosi kórbonctani diagnosztikában és kutatásban (multiplex PCR kidolgozása macska vírusok – parvo, leukosis, corona, és FIV rutinszerű kimutatására) Uppsalai Állategészségügyi Intézet mikrobiológiai osztályával közösen; 75

• • • • • • • • • • •

A hazai háziméhállományok vírusfertőzöttségének és vírus-atka szindróma kórfejlődéstani vizsgálata (a gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézettel közösen). A haszon- és kedvtelésből tartott állatok helmintózisainak járványtana, a védekezés lehetőségei. Környezetkímélő védekezési módok állattartó telepeken tenyésző légyfajok ellen. Különböző fájdalomcsillapítók hatása az állatorvosi aneszteziológiában. Környezeti tényezők hatása gerinctelen állatpopulációkra/ közösségekre. Biomonitoring vizsgálatok. A viselkedés és idegrendszer kölcsönhatásának evolúciós vizsgálata. A lógyógyászat valamennyi területének (belgyógyászat, sebészet és szülészet) magas szintű művelése. A szarvasmarha peripartalis betegségeinek és az embrionális-, perinatalis mortalitás kártételének csökkentése. A sertések peripartális megbetegedéseinek kóroktani vizsgálata. A juhok korai vemhességének és perinatalis mortalitásának vizsgálata.

Egészségtudományi és Környezet-egészségügyi Intézet Egészségipari és Környezetegészségügyi Kutatások Magyarország Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiájának elsődleges célja – a Nemzeti Fejlesztési Tervhez hasonlóan – az életminőség javítása a turizmus ágazatban rejlő lehetőségek kiaknázásán keresztül. A hazai gyógy- és termális ásványvíz kincset a helyi lakosság is felhasználhatja az egyik legfőbb érték, az egészség megőrzésére, az életminőség javítása érdekében (gyógyászat, belföldi turizmus). E területet jelenleg még hatalmas pazarlás és kihasználatlan lehetőségek jellemzik. Tarthatatlan ellentmondás, hogy az ország lakóinak nagy része súlyos mozgásszervi-, reumatikus-, és idegrendszeri betegségekben szenved, miközben az e betegségek orvoslására használható termálvizek bőségesen állnak a rendelkezésünkre. Az életminőség javítása kulcskérdés, amelyet a turizmus fejlesztési irányainak meghatározásakor is jelentőségének megfelelően kell kezelni. A medicina területén a XX. század utolsó évtizedét és napjainkat az ún. „evidence-based medicine” elterjedése és meghatározóvá válása jellemzi. E szemlélet legfontosabb üzenete, hogy csak olyan gyógymódok - gyógyszermolekulák, gyógyító eljárások, kezelések és beavatkozások kerülhessenek be az orvoslás eszköztárába, melyek hatékonyságát a kor szigorú követelményeinek megfelelően tervezett, kivitelezett és értékelt kutatások és klinikai vizsgálatok igazolták. Ez az igény természetesen ki kell, hogy terjedjen a medicina minden ágára, tehát a gyógyszeres és a sebészi kezelésekre, a pszichoterápiára és a fizioterápiára egyaránt. Ehhez azonban meg kell teremteni azokat az eszközöket és módszereket, amelyekkel a változások mérhetők. A fenntartható turizmus kialakítása, illetve az aktuális turisztikai tevékenységek fenntartható módon történő fejlesztése kiemelt prioritása mind az Európai Unió vonatkozó stratégiáinak, mind pedig a hazai turizmusfejlesztési stratégiáknak. A turizmus intenzifikálódásával komoly mértékben megnőnek annak környezeti hatásai, ennek közvetlen gazdasági hatásai lehetnek – akár magának a turizmusban, akár más ágazatokban történő visszaesés formájában – és súlyos társadalmi következményeket is hordozhat magában. Turisztikai fejlesztéseknél elengedhetetlen a környezeti hatások előrejelzése és az ennek megfelelő tervezés kialakítása. Ehhez azonban jelenleg hiányoznak a minőségi mutatók, a beavatkozási pontok és módszerek, ezek kutatása és tudományos megalapozása alapvető jelentőségű az ágazat fejlesztése szempontjából. A Dél-alföldi Régió 2007-2013 közötti időszakra megfogalmazott operatív programja szerint a régió legjelentősebb vonzerejét a gazdag gyógy- és termálvíz-készletek jelentik a növekvő 76

jóléti turizmus piacán. A jövőkép lényegi eleme az „egészség és tudás régiójává” válás, ennek K+F háttere biztosításában intézményünk fontos szerepet tud és kíván betölteni. Mindezek alapján az intézményünk által kitűzött cél az egészségturizmus - mint a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia által priorizélt terület – fejlődésének támogatása az alap- és alkalmazott kutatások oldaláról. Ezen főcélon belül a következő alcélok különíthetők el: • a hazai gyógyvizek és a gyógyvízzé nem nyilvánított termális ásványvizek – mint terápiás eszközök – klinikai-balneológiai hatásainak átfogó jellegű megismerése, és a terápiás alkalmazás jövőbeli lehetőségeinek, igényeinek feltárása; • a termális ásványvizek turisztikai használata (egészségturizmus) környezeti vonatkozásainak feltárása és megismerése (életút analízis); • a termális ásványvíz alapú egészségturizmus gazdasági és társadalmi hatásainak elemzése; az egészségturizmus gazdasági és társadalmi multiplikátor hatásainak feltárása, különös hangsúllyal a munkaerővel szembeni megváltozott elvárások okozta hatásokra az oktatás területén. A rendszerváltást követő társadalmi változások hatásainak tanulmányozása A Dél-alföldi Régió 2007-2013 közötti időszakra megfogalmazott operatív programja szerint a régió 25 statisztikai kistérsége közül 7 tartozik az ország 48 leghátrányosabb kistérsége közé. 1995 óta ez a térség mutatta fel a legkisebb növekedést, s ha ez a tendencia folytatódik, akkor a még jelenleg mögötte lévő hazai régiók is utolérik. A térség halandósági mutatói aggasztóak. A halálozási arányszámok az országos átlagnál magasabbak: évek óta – 2001-et kivéve – az ország valamennyi régiója közül Dél-alföldön halt meg ezer lakosra számítva a legtöbb ember. A népesség egészségi állapota részben adottság, részben társadalmi, gazdasági környezet függvénye. A régiónak az eddiginél jobban fel kell készülnie a kívülről érkező hatások kezelésére, a régió-specifikus egészségproblémák integrált kezelésére, a külterületi népesség egészségügyi ellátásának fejlesztésére, a regionális érdekeltségű kórházi eszközpark-fejlesztés összehangolására, s ehhez kapcsolódóan regionális szintű szakmai egyeztetési fórumok létrehozására. Mindezek okán a program egyik specifikus célja a lakosság életkörülményeit meghatározó települési, környezeti állapot javítása a régió kohéziójának erősítése érdekében. A Johan Béla Országos Epidemológiai Központ által készített Dél-Alföldi Regionális Népegészségügyi Jelentés 2005 szerint az egészség egy olyan komplex állapot, mely magába foglalja a testi, lelki és szociális jólétet egyaránt, biztosítva a szűkebb és tágabb társas környezetben az egyén számára a tevékenykedést a tőle általában elvárható szinten. Az egészséget az életkoron túl többek között az egyén biológiai adottsága, életmódja, családi, munkahelyi, és társadalmi környezete befolyásolja. Az országosan jellemző halandóságcsökkenés a Dél-alföldi régióban is érvényesül. A halandóság viszonylagos javulása mellett azonban a régió folyamatosan magas nyers halálozási mutatóval rendelkezik. A halandóság 50%-át meghaladóan részesednek a halálokok közül a keringési rendszer betegségei. Mindezek alapján az intézményünk által kitűzött cél a régiós szintű gondolkodás, a helyi viszonyok komplex értékelésének új, interdiszciplináris megközelítése, a régió gazdasági, társadalmi-kulturális, egészségügyi viszonyainak feltárása, az azok közötti összefüggés megállapítása a folyamatok jobb megértéséhez és a megalapozott döntéshozatalhoz; jelenleg ezen ismeretek hiánya jelentősen akadályozza a fejlődési folyamatok kibontakoztatását. A kutatási tevékenység a következő alcélok mentén valósul meg: • környezet-epidemológiai felmérések a régióban, a neuralgikus pontok feltárása és a változtatási lehetőségek kidolgozása (arzénes ivóvíz, allergén anyagok, szálló por, stb.), élelmiszer-egészségügyi és –biztonsági kutatások; 77

•

a térség környezet-egészségügyi helyzetének és problémáinak széles körű ismertetése és tudatosítása, a vonatkozó EU irányelvek népszerűsítése, a máshol elért eredmények átvétele és adaptálása (technológia transzfer); • az egészségi állapotot befolyásoló tényezők vizsgálata az érbetegség eredetű mortalitás elemzésén keresztül; a cerebrovascularis betegség eredetű halálozás létrejöttének kapcsolata az életmóddal és egyéb tényezőkkel; • az egészségügyben keletkező veszélyes és különleges kezelést igénylő hulladékok keletkezésének, mennyiségük csökkentési lehetőségeinek vizsgálata. • a családok (egészség)kultúra-közvetítő szerepének és a gazdasági feltételek betegség-indukáló hatásainak kutatása többgenerációs családokban; • a non-profit szektor szerepe a modern társadalomban; Békés megyei civil szervezetek szerepvállalása a szociális és az egészségügyi szolgáltatás területén; • a határ-mentiségből származó új kihívások a gyulai szociális munkás képzés számára; előítéletesség vizsgálata a szociális munkás hallgatók körében. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Az elkövetkező években a nemzetközi együttműködések terén erősíteni kívánjuk az alapkutatás jellegű feladatok végzése mellett az alkalmazott kutatási feladatokat. Ennek megvalósítása érdekében a már meglévő, jól kialakult kutatási irányok mellett csatlakozni kívánunk az EU 2007-2013 között időszakában kialakuló nemzetközi kutatási áramlatokhoz, amelyek a kutatási kapacitás koncentrálására, a kutatási témák szakosodására irányulnak. A hazai pályázati források (pl. FVM, OTKA, NKFP) megszerzése mellett, EU források megszerzésére nemzetközi kutatási konzorciumokban is részt kívánunk venni. A nyugateurópai kutatási kapcsolatok mellett nagy hangsúlyt helyezünk a közép- és kelet-európai kutatási kapcsolatok kiépítésére is. Megteremtjük a oktatási-kutatási kapcsolatot azon szlovák, cseh, lengyel, román, ukrán, orosz kutatóhelyekkel, melyekkel együttműködve átfogó kutatási programokat indíthatunk el. Mindezek alapján törekedünk arra, hogy a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar továbbra is sikeresen kapcsolódjon és dinamikusan fejlődjön a hazai és nemzetközi tudományos közéletben. Az infrastrukturális fejlesztés egyik sarokpontja a gazdálkodó szervezetek szakképzési hozzájárulásának bővítése és ezen forrás okszerű, oktatást és kutatást segítő beruházásainak megvalósítása. A Kar oktatási irányait tekintve előtérbe kerül az új bolognai folyamatokban kialakult képzési formák gyakorlati irányultságának fejlesztése. Ennek megvalósulásához további szakképzési források mozgósítására van szükség. Ezen forráshoz szorosan kapcsolódó innovációs járulékok mennyiségének növelése is elsődleges cél. Az oktatásban hasznosuló kutatási eredményeken keresztül jelentősen bővülhet a Kar kutatási tevékenységének ismertsége és az itt dolgozó oktatók publikációs lehetőségei. A Kar jelenlegi kutatói háttere lehetővé teszi a már jelenleg is folyó nemzetközi és országos projektek további bővítését, új irányok kidolgozását. Fontos fejlesztési iránynak tekintjük a Kart támogató intézményekkel közösen kialakított képzési, továbbképzési, kutatási programok koordinációját, kutatási megbízásokban, konzorciumokban való közös részvételt. A Kar kutatásfejlesztési eredményeinek közzététele érdekében, szükségesnek érezzük a hazai és nemzetközi konferenciákon történő folyamatos jelenlét mellett, hogy bővítsük az intézményen belüli tudományos rendezvények, egyetemi napok, tudományos vitafórumok, megrendezett nemzetközi konferenciák számát. Ezen szakmai rendezvényeken lehetőség 78

nyílik a Kar direkt és indirekt reklámjára is. Az így szervezett rendezvények jó lehetőséget adnak különböző kurzusok, tanfolyamok, felnőttképzési programok, közalkalmazottak és köztisztviselők továbbképzésére. Ilyen rendezvények üzleti partnerekkel történő szponzorálása esetén a tervezett rendezvények költségei csökkenthetők, ami tovább bővítheti a résztvevők számát és növelheti az ismertséget. Kutatás-fejlesztés • A jelenleg folyó kutatások áttekintése mellett, tovább fokozzuk a gazdasági szférával történő együttműködésünk lehetőségeit. • Kutatási programokat dolgozunk ki a Kar támogatóinak gazdasági fejlesztéseire. Átvilágítási, stratégiai, operatív, marketing, személyügyi, stb. kutatási programokat kezdeményezünk velük, ezzel felajánlva a Kar szellemi kapacitásának hasznosítását. • Fejlesztjük a nemzetközi oktatási-kutatási programokban történő részvételünket. További együttműködéseket kötünk hazai és nemzetközi intézményekkel, az oktatási, publikációs lehetőségek bővítésére. • Erősítjük a meglévő kapcsolatrendszerünket az agrár-, területfejlesztési-, munkaügyiszakigazgatási szervekkel, amivel jelentősen bővítjük a Kar kapcsolatrendszerét. Ennek hatására jelentősen javulhat a Kar gyakorlati orientáltsága. • Fejlesztjük az országos és regionális szaktanácsadási rendszerekben történő koordinációs szerepünket. • Új oktatási és kutatási irányok (pl. biomassza gazdaságtan, versenyképesség, tőkevonzó-képesség), modellek kidolgozásával fejlesztjük a Kar kutatási témáit. • pályaorientációs tanár pedagógus szakvizsgával záruló szakirányú továbbképzés tartalmi korszerűsítése, • pszichológiai előkészítés az álláskeresők munkaerőpiaci reintegrációjának elősegítésére, • nemzeti pályaorientációs tanács munkájában való részvétel, • roma tanulók pedagógiai sajátosságainak kezelése a szakképzésben és a helyi társadalomban, • a projekt rendszerű tanulásszervezési eljárás modelljének alkalmazása két szakképző intézményben, • integrált, problémaorientált és kooperatív tanulásszervezés a roma tanulók szakmai felkészítésében, • az aktív, a problémaorientált és a kooperatív tanulás az agrárszakképzésben és a szaktanári felkészítésben. Európai összehasonlítás. • a szakképzésben résztvevő tanárok interkulturális kompetenciáinak kiépítése – nemzetközi koordinátor képzés tananyagának fejlesztése, • romológiai gyűjtemény tudományos feltárása és módszertani tanulmányok létrehozása. A szöveggyűjtemény hasznosíthatósága a különböző képzési formákban. Módszertani útmutató kidolgozása. Akadémiai kutatócsoportok létrehozásával erősítjük a tudományos kapcsolatrendszert. Gazdasági Kar A GK az alkalmazott gazdaságtudományok területén 2013-ra hazai és nemzetközi szinten is ismert és elismert tudásközpontja a magyar felsőoktatásnak, kiterjedt kutatási és nemzetközi együttműködési projektekkel. Megfelel minden területen egy szakegyetemi kar színvonalának. Széles körű gazdasági és tanácsadási kapcsolatokat ápol. Békéscsaba és Békés megye gazdasági fejlődéséhez aktívan hozzájárul.

79

A folyamatos ismertbővítés és fenntartáshoz az élethosszig tartó tanulás lehetőségét a művelt tudományterületeken kidolgozza és alkalmazza. A felnőttképzés hangsúlyozottabb szerepet kap az oktatási kínálatban. A kétciklusú képzés második ciklusában is megjelenve mesterképzést kínál a továbbtanulni szándékozóknak a Pénzügy, a Vezetés-szervezés, a Vállalkozásfejlesztés és üzletvitel mesterszak, illetve más a művelt (műszaki és humán) tudományterületekre épülő mesterszakok indításával. A K+F+I területén a TSF GK alkalmazott kutatási és tudásbázist hatékonyan szervezett tanácsadás keretében gazdasági szervezetek irányában hasznosítja. A GK erőssége, hogy jól képzett oktatói vannak és három tudományterületen is kínál képzést, rugalmas képzési szerkezetben. A több mint harminc éves múltra visszatekintő MTA Regionális Kutatások Központjának helyi kutatócsoportja szervesen kapcsolódik a GK oktatás-fejlesztési stratégiájához. Erősödni fog a GK gazdasági kapcsolati rendszere, különösen a GK által kínált képzések, valamint üzleti szolgáltatások területén. A gazdasági képzés stabil piaca megmarad, a bankszektor különböző szereplőivel az együttműködés töretlen lesz. A folyamatosan változó Európai Uniós ismeretek iránti igényeket a GK ki tudja elégíteni az iskolarendszerű képzésben azon kívül is. A térség „csomópontból” adódó logisztikai, különböző turisztikai szerepe tovább fog erősödni és elindul egy tartós gazdasági növekedés a régióban. Növekedni fog a KKV-k száma és a gazdasági tanácsadás iránti valamint információs szolgáltató központ szolgáltatásai iránti igény. Mindebből kiindulva a kutatási témák vezérfonala az alkalmazott tudományok - „best practice” - tudástranszfert preferencia, lehetőleg piaci megrendelések illetve hazai és nemzetközi konzorciumok tagjaként elnyert kutatástámogatással a következő, legfontosabb témákban, melyek a társadalmi gazdasági környezet változását követve folyamatosan naprakésszé teendők: • Regionális – interregionális gazdasági törekvések • Közösségi versenyző piac – piaci klaszterek • EU Piacszabályozási változások gazdasági hatásai hatásvizsgálata • Gazdasági folyamatok régió – ország – EU hatásmechanizmusának vizsgálata • Az EU Közösségi (Regionális – Kohéziós – Agrár) politikáinak társadalmi-gazdasági vonatkozásai • A nemzeti fejlődés és a kis és közepes méretű vállalkozások (KKV) gazdasági lehetőségei • Vezetői és PCM tréningek gazdasági hatásvizsgálata • Információs társadalom – információgazdaság • Szervezéstudomány területén üzletvitel – vállalkozásfejlesztés – marketing - logisztika • Média és kommunikáció hatása a gazdasági versenyképességre • Kultúra – humánerőforrás – gazdasági hatékonyság • Globalizáció – Regionalizmus • Tudástranszfer gazdasági hatékonysága • Pénzügyi szektor stakeholder analízise. Gépészmérnöki Kar Főbb kutatási irányok: • Minőségbiztosítási rendszerek fejlesztése • Informatikai és kommunikációs eszközök mezőgazdasági alkalmazása • Alternatív energiaforrások alkalmazhatósága (szél-, napenergia) • Mezőgazdasági anyagok és melléktermékek energetikai felhasználása.

80

• • • • • • • • • • • • •

Mezőgazdasági gépek fejlesztése, tervezése Számítógéppel támogatott mérnöki tevékenységek Környezettechnika, műszaki ökológia Komposztálási technológiák fejlesztése. Mezőgazdasági termények szárítása Precíziós technológiák fejlesztése a mezőgazdaságban. Közlekedésbiztonság Műszaki hőtan, alkalmazott termodinamika Hidraulika és pneumatika Terepjárás elmélet Ergonómia és környezetvédelem Járműelektronika és járműinformatika Haditudományok.

Kutatási témák: • Mezőgazdasági és élelmiszeripari alapanyagok nagyfrekvenciás és mikrohullámú kezelése, dielektromos jellemzőinek vizsgálata (INCO - COPERNICUS nemzetközi pályázat). • A takarmánygyártás műveletvezérléséhez szükséges anyagjellemzők vizsgálata (OTKA). • Az élelmiszerpiac igényeinek változása és hatásuk a Kelet-Közép-Európai élelmiszer-feldolgozási és tartósítási technológiákra (INCO-COPERNICUS). • Mezőgazdasági őrlemények hővezetési képességének meghatározása mérőautomata segítségével (OTKA). • Novel and Functional Food (27910-IC-3 Erasmus). • Állattartási munkafolyamatok minőségi és mennyiségi ...(FKFP). • Áramló közeg modellezése végeselem módszerrel (OTKA). • Napenergia hasznosításának műszaki-gazdasági feltételei a vidékfejlesztésben. • Fenntartható növénytermesztés magasszintű növényházi technológiával. • Neurális hálók alkalmazása hibrid, megújuló energetikai rendszerek méretezésére a távoli települések energiaellátásához fotovillamos rendszerekkel. • Nap és szélenergiás rendszerek modellezése, szimulációja és monitorozása. • Számítógépes folyamatirányítás a mezőgazdaságban. • Szoláris termikus rendszerek hőátviteli és áramlástani problémáinak elméleti és kísérleti vizsgálata. • Korszerű, környezetbarát műszaki műanyagok tribológiai vizsgálata (OTKA). • Az élő szervezetben lévő víz szerkezetének megváltoztatása 1/f zajspektrumú elektromágneses kezelése (OTKA). • Mérőrendszer motorok által hajtott forgógépek dinamikus terhelésének és hatásfokának analíziséhez (OTKA). • Szemcsésanyagok kifolyási tulajdonságai (MTA-TKI). • Belsőégésű motorok szerkezete, mérése. • Kalorikus gépek és rendszerek. • Gépjárművek felépítése, szerkezete, minősítése. • Traktorok és mezőgazdasági erőgépek szerkezete, műszeres mérések. • Lineáris és nemlineáris irányítási-megfigyelési rendszerek, csatolt rendszerek vizsgálata. • Dinamikus modellek alkalmazása a populációbiológiában. 81

• • • • • • • • • • • • • • • • • •

Társadalombiztosítási rendszerek matematikai modellezése. Döntéstámogatási modellek kialakítása ill. alkalmazása a klímaváltozás hatásainak vizsgálatában. Hő- és anyagtranszport folyamatok numerikus vizsgálata. Minőségbiztosítási rendszer alapját képező adatbázis modelljének kialakítása és dinamikus adatbázis-kezelő rendszerének elkészítése. Környezetkímélő mezőgazdasági műszaki technológiák alapjainak elméleti és kísérleti kutatása: vegyszer-, zaj-, vibrációs terhelés és talajtömörödés vizsgálata. •Vegyszeres vetőmagkezelő gépcsalád kifejlesztése. Kompozit anyagú szerkezeti elemek mechanikai modellezésének, méretezési és ellenőrzési módszereinek továbbfejlesztése. Cseppképzés, szemcsemozgás kinematikájának kísérleti és szimulációs vizsgálata, környezetbarát technológiát megvalósító gépkonstrukciók kifejlesztése érdekében. Szemcsés halmazok anyagtulajdonságai és boltozódási hajlama közötti összefüggések felderítése. A kombinált talajművelő gépcsoportok talajtömörítő hatásának elemzése és a károsodott talajszerkezet regenerálási módszerének továbbfejlesztése A mezőgazdasági gépesítési problémák megoldásának elvi és módszertani megalapozása kis és középvállalkozásokban. A búza humántáplálkozási paramétereinek meghatározása és termelési módszereinek fejlesztése a fenntartható és precíziós mezőgazdaság célkitűzéseinek megfelelően. A gazdaságilag fenntartható műszaki fejlesztés elvi és gyakorlati összefüggései. Áramlástechnikai mérőrendszerek fejlesztése. Víztakarékos öntözési technológiák fejlesztése. Számítógéppel támogatott műszaki diagnosztika. Intelligens épület, létesítmény menedzsment rendszer kommunikáció-technikai moduljának fejlesztése. Intelligens vezeték nélküli mérőhálózatok, ágens mobil robotok alkalmazása Internet alapú középiskolai tananyagfejlesztés.

Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar A kar stratégiai kitörési fókuszai az alábbiak • Környezetbiztonsági, környezetvédelemi, környezetipari kutatások • Környezet- és mezőgazdasági biotechnológiai kutatások • Életminőség javítása, élelmiszerbiztonsági és kapcsolódó állattenyésztési, növénytermesztési és takarmányozási kérdések • Klímaváltozás hatásai és menedzselése az agráriumban • Ökológiai mezőgazdálkodás, környezetgazdálkodás kérdései • Megújuló energiaforrások és környezeti hatásaik • Természeti erőforrásgazdálkodás és védelem (vad- és erdőgazdálkodás, természetvédelem) Főbb kutatási irányok: ökológia;etológia; mikrobiológia; talajtan és talajerő gazdálkodás; környezeti analitika; vízgazdálkodás és melioráció; növénynemesítés és –genetika; növénytermesztés gyepgazdálkodás; kertészet; növényvédelem; agronómia; állatnemesítés és állattenyésztés; szaporodásbiológia; halbiológia és halgazdálkodás; vadbiológia és vadgazdálkodás; takarmányozás; trópusi integrált

82

növénytermesztési és állattartási rendszerek; mezőgazdasági termelési folyamatok minőségbiztosítása; környezetgazdálkodás; környezetvédelem; természetvédelem; földhasználat; tervezés; tájökológia; környezetgazdaságtan; ökológiai mezőgazdaság; kultúrökológia; területi tervezés; alkalmazott térinformatika Folyó kutatási témák: • Almafajták molekuláris elkülönítése és rezisztenciagén markerek azonosítása. (lejárt) • Szennyezett talajok megtisztítására alkalmas transzgénikus nyárfa klónok (Populus spp.) előállítása, vizsgálata és felhasználása (lejárt) • Gombarezisztencia gének térképezése szőlőben • Tartós rezisztencia szőlőben: markerekre alapozott génpiramidálás és két, Vitis vinifera eredetű lisztharmat rezisztenciagén összehasonlítása • A mikroszatellit markerek a szőlőfajták megkülönböztetésének, azonosításának és eredetvizsgálatának hatékony eszközei. • A talajminőség javítás és fenntartás talajhasználati alapjai • A növénytermesztés egyes környezeti tényezőinek meghatározása Magyarország és Horvátország körülményei között • Klímavédelmet szolgáló növénytermesztési technológiák • Felkészülés a klímaváltozásra: környezet-kockázat-társadalom • Integrált gyomszabályozás és a talajvédelem lehetőségei a környezetkímélő növénytermesztésben • Fejlesztési tevékenység a termőterületek fizikai, biológiai állapotának megőrzésére, javítására és gyomkorlátozására • Természetvédelmi gyepek hasznosítása tejelő juhokkal, fenntartható legeltetéstechnológiai módszerek kidolgozása • A szignálátvitelhez kapcsolódó gének izolálása Gibberella fujikoroiból (Zárult) • Környezetkímélő és költségtakarékos tápanyag-utánpótlást biztosító komplex talajmikrobiológiai termékcsalád előállítása • Az új növénytermesztési rendszerek környezetbiotechnológiai kérdései • Női sterilitás és ivarosról klónos szaporodásra történő váltás növénykórokozó gombákban • Kukoricabogárral szemben ellenálló kukoricahibridek nemesítése klasszikus és biotechnológiai módszerekkel • Nagyhatékonyságú összetett biokontroll készítmények kifejlesztése a zöldség gombatermesztésben előforduló patogén mikroorganizmusok ellen • Monokultúrás napraforgó termesztés biológiai növényvédelemmel • Napraforgó peronoszpóra kutatások • Szarvasgomba ökológiai és termesztési kutatások • Elektronikus adatrögzítésen és adatkezelésen alapuló élelmiszer nyomonkövetési és élelmiszerbiztonsági rendszer kifejlesztése • Szarvasgomba termesztés, mint a vidékfejlesztés és a fenntartható gazdálkodás alternatív eszköze (TRUFFLES) • Fenntartható kertészet- Versenyképes zöldségágazati platform • Zöldségfélék újszerű tápanyag-utánpótlás • Eltérő nedvességviszonyok és N-tápanyagellátási módok hatása a talaj Nox és CO2 produkciójára, termékenységére, mikrobiológiai aktivitására szántóföldi modellkísérletben • Környezeti minták elemtartalmának frakcionálása és speciációs analízise

83

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

A talajsavanyosodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Új szemcseméret eloszlás vizsgálat kidolgozása az eltérő módszerek harmonizálásának érdekében A hazai talajosztályozás korszerűsítése és nemzetközi megfeleltetése Talajok sivatagosodását és leromlásának indikátorai és határértékei Környezeti változások hatásai a mérsékelt övi gyepekre. Üvegházhatású gázok (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid) mérlegének becslése a légkör és mezőgazdasági területek között Magyarországon. Automatikus talajlégzés- mérő rendszer kifejlesztése. Trópusi szigethegyek kiszáradástűrő növényeinek ökofiziológiai vizsgálata Kiszáradástűrő növények vizsgálata. Agroökoszisztémák környezeti összefüggései és szabályozásának lehetőségei. Felkészülés a klímaváltozásra: környezet-kockázat. Európai szárazföldi szénmérleg becslése. A Nitrogénciklus hatása az európai üvegházgáz-mérlegre. Innovációs képzés az állattenyésztésben az élelmiszerbiztonság és minőség növelése érdekében Innovatív, környezetkímélő élelmiszeranalitikai módszerek fejlesztése A szaporodási ciklus perzisztenciájának hosszabbítása tyúk szülőpár állományoknál Különböző legeltetési módok hatása hátrányos ökológiai adottságú területeken A szarvasmarha vágóértéke és marhahús minősége Speciális nyúltáp a szopós nyulak leválasztásához A kis kaptárbogár (Aethina tumida) mint potenciális kártevő a méhészetben: kockázatbecslés és megelőzés Géntechnológiával módosított szervezetek talajbiológiai hatásának vizsgálata Egér embrionális őssejt vonalakból kardiomyociták előállítása Mélyhűtött génbank fejlesztése A szarvasmarha és sertés petesejtek vitrifikációja Sertés petesejtek és embriók vitrifikációja (lezárult) Nagy hozzáadott értékű hústermékek termelését megalapozó technológiai kutatások hazai sertésfajtákban, különös tekintettel a mangalicára. A korai embrionális és magzati veszteségek állategészségügyi prevenciójának lehetőségei szarvasmarha állományokban. Sertés etetési kísérlet lefolytatása új kísérleti probiotikum készítménnyel. Pénzes pér spermamélyhűtés Halsperma mélyhűtés és vizsgálat Az őshonos ragadozó halfajok állományainak növelési stratégiája a faunaidegen gyomhalállományok egyidejű visszaszorításával Patakrevitalizáció az EU Víz Keretirányelv tükrében Az angolna mesterséges szaporítása Szerinproteáz inhibítorok vizsgálata a sügérfélék spermájában Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform Új típusú halnevelő rendszer kialakítása és gyakorlati fejlesztése Karotenoid tartalmú haltáp előállítása tejipari melléktermékekből A Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek (KTVF) mint street-level bureaucracy szerepe a magyar környezetpolitikában

84

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

            

Etnikai,néprajzi és kulturális jelenségek a horvátországi magyarság körében az 1991es déli szláv háború után. Természetes és mesterséges ökoszisztémák kölcsönhatásai: a biodiverzitás, az ökoszisztéma funkciók és a tájhasználat értékelése az Alföldre Távérzékelési és térinformatikai módszerek alkalmazása egy vízgyűjtő szennyezettségének felmérése Kivételes tájak, mindennapi tájak. A Világörökség részét képező európai borvidékek összehasonlító elemzése. EDC vegyületek bontására képes mikroszervezetek izolálása, identifikálása, szelektálása Magyarországi és oroszországi kunhalmok összehasonlító elemzése Program a mezei nyúl védelmére Mezei nyúl fajkezelési terv elkészítése Éticsiga monitorozási rendszerének működtetése Trófeabírálat Az őz területhasználata alföldi, mezőgazdasági élőhelyeken A vízivad nehézfém szennyezettségének felmérése Növényevő nagyvad fajok hatása az erdő felújulására különböző erdőhasználati módok esetén Vadföldek, a kiegészítő takarmányozás, a sózók és a dagonyák jelentősége a nagyvadgazdálkodásban Egy átalakító üzemmódú erdőterület lékeinek első évi összehasonlító vizsgálata Királyréten A Körösladányi Vaddisznóskert védett növényekre gyakorolt hatásának felmérése A paradicsomtörköly vadtakarmányozási célú felhasználásának vizsgálata Új vadföldi növénykeverékek hatékonyságának vizsgálata A Pilis-tetői természetszerű erdőgazdálkodás hatása a nagyvad-erdő kapcsolatokra Aranysakál visszatelepedésének okai Az ősz-téli takarmányozás hatása a növényevő nagyvad-fajok területhasználatára, táplálkozására és a rágáskárra Előkészületben lévő kutatások A szérum/plazma fruktózamin vizsgálata tengeri és a hazai akvakultúrákban Szerin proteáz inhibitorok sügérfélék spermájában Adriai kagylófajok ivarsejtjeinek és lárváinak mélyhűtése A hazai környezethez adaptált barramundi tenyésztés-technológia kidolgozásai Monoszex sügérállományok kialakítása Egészségmegőrző balatoni haltermékek kifejlesztése, innovációja Pontycentrikus haltenyésztési technológia korszerűsítése mezőgazdasági biomassza melléktermékek hasznosításával Paramecium tenyésztés és kereskedelem Fehérköves teljes vertikumú termelési technológiájának kidolgozása A magyar halgazdálkodás technológiai fejlesztése, megújuló biológiai erőforrások feltárása és használata Multicolor transzgenikus zebradánió vonalak létrehozása környezettoxikológiai és farmakológiai tesztekhez A fitoplankton mennyiségének csökkentése, a tóvizekegyidejű minőségi javításával Értékesebb és egészségesebb halhús előállítása a természetben is előforduló mikroorganizmusok segítségével 85

                           

Zöldségalapú élelmiszeripari alapanyag és funkcionális késztermék fejlesztése az egészséges táplálkozás és a jobb fogyasztói közérzet elősegítése érdekében A kardiovaszkuláris megbetegedések megelőzését, illetve gyógyítását elősegítő csomagolt készétel szortiment kifejlesztése. EDC vegyületek bontására képes mikroszervezetek izolálása, identifikálása, szelektálása Élelmiszer biztonság fokozása gabona alapanyagok mikotoxin szennyezettségének csökkentésével Innovatív gyorsanalitikai eljárás kidolgozása a mikrobiológiában Biodiverzitás Monitoring Rendszer kifejlesztése a Sárvíz-völgy (Fejér megye) minta területen Morfológiai wetlandek megőrzésének szerepe az éghajlatváltozás tükrében Magfelismerés a mezőgazdasági gyakorlatban Természetvédelmi gyepgazdálkodási vizsgálatok a Kárpát-medencében Észak-Magyarországi felhagyott szőlőterületek botanikai-tájtörténetitermészetvédelmi vizsgálata A legeltetésben szerepet játszó egyes fűfajok és növényzeti típusaik vizsgálata, különös tekintettel az abiotikus tényezőkre Talajdegradációs folyamatok széleskörű elemzése a talaj fenntartható használatának megalapozásához Természetvédelmi, gyepgazdálkodási, legeltetési technológiai fejlesztés Agrár-ökoszisztémák szolgáltatásainak gazdasági értékelése részvételi technikák alkalmazásával DDT-bontó mikrobák izolálása és alkalmazása biotechnológiai és bioremediációs célokra Növényevő nagyvadfajok természetszerű erdőfelújításra gyakorolt hatásának értékelése Az európai őz (capreolus Capreolus) alkalmazkodása az intenzíven művelt mezőgazdasági területeken. Szilárd környezeti minták különböző frakcionálási folyamatainak optimálása és biotesztek alkalmazása nehézfém terhelés jellemzésére és értékelésére Frakcionálási módszerek továbbfejlesztése és validálása nehézfémek környezeti mobilitásának jellemzésére talajokban, üledékekben és ülepedő pormintákban Biodízelt fenntartható módon, melléktermékeket értékesebben! "QSREVAMP" Reológia, mint új módszer a talajok fizikai, kémiai állapotában bekövetkező változások nyomon követésére A talaj szervesanyag készlet rövid és hosszú távú változásának nyomonkövetése és előrejelzésének megalapozása A SZIE Botanikus Kertjében megtalálható élőhelyek és bemutató parcellák rekonstrukciója, valamint speciális homoki élőhelyek kialakítása Gabonafüggetlen bioetanol technológia kidolgozása Másodlagos metabilitokkal történő komplexképzés és különleges baktériumtörzsek jelenléte a zuzmó fotobiontáiként a telepek belsejében, mint egyik lehetséges mechanizmusa a zuzmók nehézfémtoleranciájának Nehézfémek hatása a spermiumok és szeminális plazma antioxidáns állapotára Nematológiai és analitikai vizsgálatok mikroelemformák, eloszlások és dózisok hatásaira különböző talajtípusokon. Karotinoid vegyületek geometriai izomerjeinek eltérő biológiai hatásai (emlősben és madárban végzett modell-kísérletek)

86

        

Modellkísérlet IgY gyakorlati alkamazására syndesmochorialis placenta-szerkezetű újszülött állatokban Kertészeti növények szaporítási technológiájának fejlesztése Méhlegelő javítás szelektált fehér akác (robinia pseudoacacia) fajtákkal Biodízel alapanyag gyártásának és a keletkezett melléktermékek társtermékként történő komplex, innovatív fejlesztése Magas hatóanyag-tartalmú és hozamú mákfajok nemesítése és nagy hozzáadott értékű, termesztési- és feldolgozási rendszerek kifejlesztése Az élelmiszerbiztonság és minőség-ellenőrzés rendszerének innovatív fejlesztése a hazai állati termékek előállításában Biotechnológiai eljárások kidolgozása és indítása juh- és kecskeállományok genetikai anyagának gyors feljavítására A klímaváltozás káros hatásainak megelőzése, előrejelzése és csökkentése az agrárélelmiszertermelési vertikumban Környezeti egyensúlyon alapuló komplex tartástechnológiai és takarmányozási rendszer kidolgozása tejelő tehenészetekben

Pedagógiai Kar A kar megújulásra kész, egységes értékrend szerint, az európai igényeknek megfelelő pedagógiai felsőoktatási központ szerepet kíván betölteni a régióban. Igénye a szervezeti kultúrán alapuló innováció és fejlesztés, amely a kutatómunka irányait is jelzi. Törekszik a pedagógiai-szakmai egyetemi, főiskolai karok lineáris képzésben elengedhetetlen kapcsolatainak a realizálására; továbbá az óvodák, iskolák, közoktatási intézmények, továbbképzési intézetek partnerkapcsolatainak a kölcsönös érdekeket figyelembe vevő működtetésére. Célja a korszerű, praktikus tudással rendelkező, a társadalmi gyakorlat különböző szegmenseiben hasznosítható pedagógus szakember képzése Legfontosabb stratégiai elvek: • Az oktatói humán erőforrás reformja. • Differenciált oktatási formák és tartalmak továbbfejlesztése. • Az oktatási-képzési- fejlesztési-kutatási prioritások, tartalmak és szintek meghatározása és működtetése. • A BA és az MA képzés illeszkedési irányainak és realizációs lehetőségeinek a kidolgozása; innovációs lehetőségek kutatása. • Az oktatás-képzés-fejlesztés-kutatás specifikumainak a meghatározása és működtetése a versenyképesség szempontjai szerint. • A munkaerőpiac igényeinek beépítése a rendszer és alrendszerek működésébe-, a társadalmi igények megjelenítése. • Pálya- és karrierkövetés oktatói és hallgatói relációban. • • • • • • • • • •

Főbb kutatási irányok Neveléstörténet Tehetséggondozás Romológia Nyelvtudomány, nyelvi fejlődés Irodalomtudomány, gyermekirodalom Mozgásfejlődés, mozgásfejlesztés Egészségnevelés, egészségfejlesztés Művészeti nevelés, művészetterápia Informatikai eszközök pedagógiai alkalmazása 87

•

Módszertani és tantárgy-pedagógiai kutatások

A tervezett és realizáció előtt álló új szakokat, szakirányokat, továbbképzési formákat meghatározó, innovatív kutatási prioritások összefüggéseit kifejező tudományos- szakmai tevékenység irányai és tartalmai: Elektronikus ábrázolás (alapképzési szak) kutatási feltételei • Kutatási előzménye a Phare támogatással megvalósult Informatikai reklámgrafikus, web tervező c. projekt. • A kutatás tervezett folytatása: az információk vizuális megjelenítése, követése digitális technika alkalmazásával (arculattervezés, design, korszerű kommunikáció komplexitása, a régió humán erőforrásának tervszerű fejlesztési lehetőségei). Oktatói kutatómunka és tudományos minősítés biztosítása. Kommunikáció és médiatudományok (alapképzési szak) kutatási feltételei • Az információs társadalom igénye a médiumok világának, értelmezési lehetőségeinek megismerése és működtetése. • A munkaerő-piacon történő érvényesülés lehetőségeit tágíthatja ki az oktatásképzés-közművelődés, kormányzati-önkormányzati kommunikáció, s a kultúra egyes területein nélkülözhetetlen célzott és általánosan hasznosítható ismeret, fejlesztési lehetőségek köre. A médiapedagógus szakirány a pedagógus szakember korszerű szerepére történő felkészítést biztosítja. • Kutatási előzmény: tantárgyi struktúra, tananyagtartalmak, kimeneti prioritások kidolgozása: jegyzetek, segédanyagok készítése, szakirodalombázis. Tudományos minősítéssel rendelkező oktatók. Rekreáció

• • •

Gyakorlatorientált szakemberképzéshez a kutatás a specifikus irányokban hasznosítható tudást alapozza meg (MSc testnevelőtanár, MSc rekreáció, MSc egészségtan tanár). A társadalmi gyakorlat többféle szintjein működni képes szakembereket készít fel (idegenforgalom, személyi edző, vállalkozói létforma és konfliktuskezelés, animátor, instruktor, szabadidő-szervező stb.) Kutatási előzmény: hazai, széles körű felmérések, kísérleti anyag ill. minősített oktató és téma (rekreáció-prevenció) rendelkezésre áll.

Integrált/inkluzív nevelés (speciális és keresztprogram) kutatása • A többségi intézmények sajátos nevelést igénylő gyermekeinek egyéni fejlődését figyelembe vevő fejleszthető tevékenység kutatása. Kisgyermek-nevelő-képzés kutatása • Sajátos nevelést igénylő és hátrányos helyzetű gyermekek pszichés fejlődésének s a pedagógiai konzekvenciák kutatása. • Az anyanyelvi, zenei, vizuális nevelés (beszéddiagnosztika, művészetterápiák) domináns szerepe. Roma pedagógusképzés kutatása • A közvetlen és közvetett diszkrimináció és szegregáció ellenében működni képes pedagógus (óvodapedagógus és tanító) a roma kultúra tágan értelmezett kutatásával készül fel. A fenti, a képzés szintjeihez és tartalmaihoz igazodó kutatási-innovációs és fejlesztő tevékenységekhez csatlakoznak az egyéni hagyományos és új kutatási tartalmak (szövegértés

88

és szövegalkotás, olvasásszociológia – olvasásesztétika; kommunikáció – művészetterápiák; oktatás- és neveléstörténet; tehetségfejlesztés – kooperatív tanulási formák stb.) Stratégiai célok: • A minősített oktatók hatékony bevonása a kutatási-fejlesztési-innovációs munkába; a tudás mobilizálása a gyakorlatban. • Kutatási-fejlesztési-innovációs együttműködési formák a hazai és a külföldi partnerintézményekkel (Komárom, Losonc, Besztercebánya, Székelyudvarhely, Újvidék, Arad) • A kutatási-innovációs-fejlesztési tevékenység publicitásának támogatása. • A kutatói bázis kompetenciáinak centralizálása. • Az oktatói és hallgatói tudományos kutatómunka koordinálása, minőségi mutatóinak követése és orientálása. • A kari tudományos periodika (Diskurzus) rangjának, ismertségének és hasznosításának a lehetőségei; a külföldi partnerintézetekkel történő kooperációk bővítése. Kutatási témák • Evangélikus iskolák Békés megyében • Tanítókép a dualizmus korában • Tehetséggondozás és művészeti nevelés • Mozgásban tehetséges gyermekek • Gyermekismeret és tehetséggondozás • Roma gyerekek szocializációja • Fogalmi változások a romológiai kutatások területén • Magyarországi roma kultúra • Nyelv, kultúra, identitás • A gyermek nyelvi fejlődése • Pszicholingvisztika, szociolingvisztika • Nyelvtörténet • A középkor mint metafora • Kortárs magyar költészet • Gyermekirodalmi művek esztétikai sajátosságai • Gyermekfolklór • Mesei elemek a német romantikus prózában • Szomatikus fejlettség és motoros képességek vizsgálata • Finommotorika vizsgálata • Szomatikus prevenció és korrekció • Életmódvizsgálat • Web-design • Tervező grafika • Képzőművészet és zeneművészet kapcsolata • Zeneterápia • Biblioterápia • Szövegértés fejlesztése számítógép segítségével • Online tanulás • Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel 89

• • •

Óvodai zenei nevelés (Kodály és Forrai) Játékelméleti kutatások Irodalompedagógia – olvasáspedagógia

Víz- és Környezetgazdálkodási Kar Stratégiánkat a II Nemzeti Fejlesztési Terv és a Dél-Alföldi Régió programozási dokumentumai által preferált fejlesztési területeknek megfelelően állítottuk össze, figyelembe véve a Kar kutatóhelyeinek (Intézményeinek) sajátosságait, az általuk megfogalmazott elképzeléseket. A Kar kutatási szakterületei a Nemzeti Fejlesztési Terv II. (2007-2013) hat prioritása közül a negyedik prioritás, a környezeti és energetikai fejlesztés célterülethez kapcsolódnak. A Délalföldi Regionális Operatív Program fejlesztésének célterületei közül pedig a következő prioritásokhoz csatlakozhatnak:

• Dél-Alföldi régió húzóágazatainak fejlesztése

− Biopoliszhoz kapcsolódó innováció orientált beavatkozás − Innováción alpuló gazdaságfejlesztési, gazdaságszervező beavatkozás

• Dél-Alföldi településhálózat gazdaság-orientált ,turisztikai célú fejlesztése • Dunától a Körösökig – Város és vidéke integrált térségi fejlesztése. A megvalósítás stratégiai módszerei: − kapcsolódás nagy hazai és nemzetközi tudásközpontok kutatási projektjeihez; − nemzetközi kutatási együttműködések, kooperációk kialakítása, fenntartása és a meglévő nemzetközi együttműködések tartalmi fejlesztése; − kutatói-oktatói mobilitás elősegítése. Legfontosabb elképzelések, a K+F+I főbb területei, fejlesztési lehetőségek, stratégiai irányok a kutatás területén:

• Európai színvonalú környezetvédelmi infrastruktúra, élhető környezet kialakítása,

természetvédelem, helyi természeti értékek megőrzése, az épített környezet természetközpontú fejlesztése.

•

Energetikai célú biomassza hasznosítás, a szerves anyag lebontása és újrahasznosítása, komplex hulladékgazdálkodási rendszerek, hulladéklerakók rekultivációja.

•

A vízgazdálkodás, öntözéstechnikai és vízhasznosítás jelentőségének megfelelő megjelenítése a működés minden területén – a határon átnyúló közös árvíz-, belvíz- és vízkészlet gazdálkodás intézkedéseinek nyomon követése.

•

Megújuló energiaforrások, bioenergetikai eljárások.

•

Biomassza energetikai hasznosítását alapozó növénytermesztési technológiák komplex fejlesztése.

•

A precíziós, minőségorientált, környezetkímélő mezőgazdasági termelés egyes elemeinek fejlesztése.

•

Ökológiai gazdálkodás, termék előállítás és feldolgozás.

•

Zöldség- és gyógynövényfajok bioaktív anyagai és a kialakulásukat befolyásoló tényezők vizsgálata.

Ybl Miklós Építéstudományi Kar 90

Főbb kutatási irányok: • Diszkrét ill. konstruktív geometria • Számítógépes grafika a multimédia és a CAD alkalmazási területein • Multimédia-alkalmazás tudományos megalapozottságú vizsgálata • Ingatlanfejlesztések a lakóingatlanok körében. • Költségtakarékos lakásépítések. • Anyagvizsgálatok, az építőanyagok és a minőségirányítás • Tűz és katasztrófavédelem • Épületek szerkezetei és berendezései • Településtervezés és fejlesztés Kutatási témák: • Regionális lakáskoncepciók fejlesztése (TEMPUS JEP IB; Improving regional concepts in housing). • A geotechnikai különleges kérdései. • Közműellátási módok és rendszerek. • Térinformatika alkalmazásai. • Épületek merevítő rendszere • Viszkoelasztikus szerkezetek és kötelekkel merevített antenna tornyok • A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek káros következményeit leíró elméletek, számítási modellek és módszerek összegyűjtése, összehasonlító vizsgálata, a hazai alkalmazhatóságukhoz nélkülözhetetlen tulajdonságaik számbavétele. • Számítógépes tűzmodellek alkalmazása a tűzvizsgálatban (együttműködésben a NIBRA holland kutatóintézettel). • épületfizika és épületbiológia • ökologikus építés • népi építészet • megelőző tűzvédelem 2.9.3 RET és Ökopólus programok Környezetipari tudás, technológia és innovációs bázis megalapozása A program alapja az egyetemen működő Környezetipari Regionális Egyetemi Tudásközpont, valamint a Közép-Magyarországi Régió póluskoncepciójához tartozó ún. Ökopólus program. Magába foglalja a környezetet érő káros terhelések detektálását, toxikológiai hatáson alapuló mérőskála felállítását, a károk lokalizálását és megszüntetését, az alternatív energia források feltérképezését (biomassza), hasznosítási módjait és fejlesztési lehetőségeit. Ökoiskolai program működtetése az ABK és a GTK gyakorlóiskoláiban.

A biomassza hasznosítás lehetőségeinek feltárása és kidolgozása. A fosszilis energiahordozó készletek rohamos csökkenése, a széndioxid kibocsátás okozta üvegházhatás enyhítése szükségessé teszik a magújuló, környezetkímélő energiaforrások minél nagyobb mértékű bevonását az energiatermelésbe.

91

Napjainkban a biomassza, az ércek a szén és az olaj mellett a világ legfontosabb nyersanyagai közé tarozik és közöttük az egyetlen, amely önmagát környezetkímélő módon megújítani képes. Hazai természeti adottságaink lehetővé teszik, energiapolitikai és környezetvédelmi szempontból pedig hosszabb távon kikényszerítik a biomassza energetikai hasznosításában rejlő lehetőségeink fokozottabb kihasználását. A projekt során a 2008-2013 közötti időszakban pilot bemutató biomassza üzem felépítését, a szükséges géppark és technológia beszerzését, az irányító menedzsment, a szakember bázis, a beszállítói kör kialakítását, kiépítését tervezzük. A környezeti terhelések felmérésének, ártalmatlanításának alternatív lehetőségei. Hazánkban a környezeti állapot javítását szolgáló programok jelentős mértékben a szennyvízkérdés megoldására irányulnak. E területen jelentős elmaradásban vagyunk az Európai Közösség legtöbb tagállamához viszonyítva. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy a Budapesten keletkező szennyvizeknek jelenleg csak 46%-a kerül tisztításra, míg nagyobb rész közvetlenül a Dunába jut. A tervezett K+F tevékenységünk a tisztítási technológiák olyan megvalósítását célozzák, amelyek biztosítják a már forgalomban lévő, illetve a következő években forgalomba kerülő xenobiotikus anyagok megfelelő mértékű lebontását. A 2008-2013 Között elvégzendő szakmai feladatok: Szennyvíziszap hasznosítás alternatív lehetőségeinek feltárása, komposztálása, a végtermék precíziós növényi tápanyagként való felhasználása, szennyvíziszap energetikai célú hasznosítása, Toxikológiai laboratóriumi vizsgálati rendszer felállítása, ami gyors és hatékony működése révén eredményt mond a környezetterhelés minőségéről és mértékéről, A Duna parti szűrésű kutakból nyert ivóvíz ellenőrzése xenobiotikus anyagok vonatkozásában és szükség esetén megfelelő technológia kidolgozása ezek eltávolítására. Talaj- és toxikológiai laboratórium felépítése, a szükséges eszközök berendezések beszerzése, komposztálási pilot rendszer kiépítése, szakember bázis kialakítása, felhasználói kör tesztelése, igényfelmérése. Az energia fűz és nyár termesztési és hasznosítási technológiájának kidolgozása teljes termékpálya mentén. Az elkövetkezendő években a szántóföldek energiaforrásként történő hasznosítása Magyarországon a mezőgazdálkodás és vidékfejlesztés stratégiai ágazat lehet. Az elmúlt időszakban elsősorban a bioetanol, biodízel, biogáz programok megvalósítására helyeződött a hangsúly. Emellett jelentős figyelmet kell szentelni a szántóföldről nyerhető alternatív energiaforrásnak is (hőenergia, villamos energia előállítás), amely az egyre dráguló földgázzal szemben jelenthet alternatívát, családi, gazdasági és ipari méretekben egyaránt. Az energetikai célú fűz és nyárfatermelés előnyei: intenzív növekedés, könnyű feldolgozhatóság, igénytelenség (kedvezőtlen termőhelyeken, belvizes és aszályos körülmények közötti termésbiztonság), környezetbarát, nagy térfogattömeg, kiváló fűtőérték. A 2008-2013 között megvalósítandó szakmai feladatok: termesztéstechnológiai kutatások, műszaki, logisztikai kutatások, ökonómiai kutatások.

92

Elvégzendő feladatok továbbá a gépesítési infrastruktúra kialakítása, tárolási és szállítási kapacitás beszerzése, pilot kazánrendszer felépítése, szakemberbázis kialakítása, felhasználói kör tesztelése, igényfelmérése. A bioetanol és biodízel gyártás melléktermékeinek hasznosítása, elsősorban állati takarmányozási felhasználási szempontból. Néhány éven belül Magyarország teljes gabonatöbbletét a bioüzemanyag gyárak használják fel. A biodízel főleg repcéből, a bioetanol kukoricából és más gabonafélékből is előállítható. Megoldandó feladat, hogy mi történjék a melléktermékként megjelenő olajpogácsával. A 2008-2013 között elvégzendő szakmai feladatok: • • •

bioüzemanyag előállítása során keletkezett melléktermékek minőségi vizsgálata, a melléktermékek felhasználhatóságának elemzése állati takarmányozás céljából, a felhasználhatóság javításának technológiai és műszaki kérdése, innovációs fejlesztések, • a kialakított állati fogyasztásra alkalmas melléktermék ökonómiai és gazdaságossági relációinak vizsgálata. Életminőség, táplálkozás, egészség. A projekt egyik alapvető célja az elsődleges termelés, mindenekelőtt az állati eredetű alapanyagok és termékek közegészségügyileg aggálymentes fogyasztását, illetve további biztonságos feldolgozását megalapozó tudományos kutatások végzése, valamint az azok eredményeire épülő veszélyelemzésen és kockázatbecslésen alapuló útmutatók kidolgozása, broilerhízlalás, a tojástermelés,a sertéshízlalás és a tejtermelés higiéniai szabályaira vonatkozóan. A kutatások másik fő célja a fogyasztók életminőségének javítását elősegítő élelmiszerek és az előállításukra szolgáló módszerek kidolgozása. A 2008-2013 között végrehajtandó legfontosabb szakmai feladatok: az elsődleges termelés szerepe az egészséges élelmiszer termelésben, a fogyasztói magatartás és kultúra változása, a prevenciós szerepe az egészségmegóvás érdekében az előző három kutatási és innovációs téma tudás-és technológiai transzferjének kialakítása. A kutatáshoz szükséges, állati termék vizsgálatának telepi és labor háttér kialakítása, élelmiszeranalizáló laboratórium megvalósítása, speciális vizsgáló berendezések és műszerek beszerzése, egészséges élelmiszer egészségjavító hatásának vizsgálata egészségügyi rendszerben(kórház), pilot study minimális kialakításához szükséges beruházások végrehajtása. A kutatási műhelyek, a leírt, legfontosabb, intézményi szintű kutatások mellett természetesen , tovább folytatják azokat a kutatásaikat, amelyek az agrár, a műszaki, biológiai, építészeti pedagógiai, bölcsészeti társadalmi, közgazdasági területeket ölelik fel. Intézményi kutatás-fejlesztési ösztönzési rendszer kialakítása. A kutatás ösztönzési rendszer kialakítása és fejlesztése napjaink egyik legnehezebb feladata. Az intézmények elégtelen költségvetési támogatása azt igényli, hogy mind nagyobb mértékben folyjanak be kutatási pénzek az egyetemre és azok fedezzék a kutatással (beleértve 93

azok pénzügyi lebonyolítását, adminisztrációját, nyilvántartását, stb) összefüggő ún. rezsi költségeket. Az intézmény tehát abban érdekelt, hogy a rezsi minél magasabb legyen. A beérkezett pénzek javítják az intézmény likviditását. A sikeresen pályázó kutató természetesen elsősorban a tudományos munkára kívánja fordítani az elnyert pénzt, tehát az alacsony rezsiben érdekelt. Tovább nehezíti a megfelelő érdekeltség kialakítását, hogy a nagy országos és regionális pályázatok egy részében jelentős mértékű a külső résztvevő, alvállalkozó és ez esetben az elnyert összeg egy része csak „átfolyik” az egyetemen. Arányaiban intézményi szinten a költségvetési támogatás egyre kisebb, a pótlólagos források pedig mindig támogatás arányosak. Így a nagyszámú külső alvállalkozó bevonásában pénzügyileg nem érdekelt az egyetem, nélkülük viszont egyre nehezebb pályázatot nyerni. Az érdekeltség és ösztönzés kialakításánál tehát egy intézményi és egy kutatói érdeket kell összehangolni. Ezt úgy tudjuk elérni, ha a kutatási költségvetés összeállításánál érvényesítjük az intézményi érdeket (rezsit), esetleg a kutatáshoz szükséges munkabér egy részét. Intézményi szinten pedig elkülönítetten kezeljük a kutatási összegekből befolyó rezsi felhasználását és pontosan meghatározzuk ebben az intézményi, kari, tanszéki és kutatói részarányt. El kell jutni arra a szintre, hogy a kutatási pénzek ne elsősorban az egyetem (kar, tanszék) működési kiadásait fedezzék, hanem valóságos kutatás forrásává válhasson. Összefüggésbe kell hozni a kutatási eredményeket a szakmai előléptetés lehetőségével. Az oktatók javadalmazási rendszerébe be kell építeni a kezdeményező készség és az innovációs tevékenység anyagi és erkölcsi megbecsülését. E célból projektet kell kidolgozni a kari képzési, (szak)tanácsadási, és kutatási tevékenységek kidolgozói és megvalósítói számára egy olyan nyereségrészesedési rendszert, amely a kidolgozók és a megvalósító számára a kari nyereség egy bizonyos százalékát biztosítja. Megfontolandó ebből a célból vállalkozói típusú szervezeti formák kialakítása az intézményben. Mindez azért szükséges, mert jelenleg az innováció anyagi megbecsülése csak jutalmazási formákban érvényesül, az erkölcsi elismeréshez pedig viszonylag kevés formával és pénzügyi bázissal rendelkezik a kar. Jelenleg kidolgozás alatt áll egy ösztönző rendszer kialakítása, amely előreláthatólag 2008ban bevezetésre kerül.

2.10 Tudományos teljesítmények bemutatása az intézményben, összehasonlítás hazai és nemzetközi vonatkozásban 2.10.1 Tudományos profil A SZIE-n Magyarországon egyedülálló módon van jelen a természettudományi, az élettudományi, a társadalomtudományi, a gazdaságtudományi és a társadalomtudományi háttér is. Az Egyetem számára az integráció óriási, jelenleg még kiaknázatlan szinergialehetőségeket hozott. A vállalkozási és tudományágak közötti kapcsolatok megerősítése és a több tudományterületet érintő szervezeti felállás optimális. A SZIE három megye (Békés, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok) és Budapest területén elhelyezkedve - a régió képzési igényeinek kielégítése mellett - számos tudományterületen országos feladatot is ellát. Az Egyetem felsőfokú oktatási, tudományos kutatási és fejlesztési, valamint gyakorlati képzési, szakmai, szakértői és szaktanácsadási alaptevékenységét a természet- és környezettudományok, az alapozó- és alkalmazott agrártudományok, a természeti erőforrások megőrzése és hasznosítása, az állatorvos-tudomány, az 94

élelmiszertudomány, a műszaki tudományok, az alkalmazott társadalom- és közgazdaságtudományok és a pedagógiai és művészeti tudományok területén fejti ki. Stratégiai kutatásai a környezetipar, az életminőség, a biotechnológia, a mechatronika, a fenntartható mezőgazdasági termelés, a precíziós mezőgazdaság és az alkalmazott közgazdaságtan területeit ölelik fel. Az Egyetem a magyar felsőoktatás egyik meghatározó intézménye, amely rendkívül széleskörű felsőfokú képzésre alapozottan, a mindenkori munkaerő-piaci igényeknek megfelelően és azokhoz alkalmazkodva végzi tevékenységét. A gyors gazdasági fejlődés, a nagyszámú, korszerű vállalat lehetővé teszi az egyetem és a régió együttéléséből adódó előnyök kölcsönös kihasználását. A Szent István Egyetem – miközben megtartja, vállalja és gyarapítja megbecsült agrárhagyományait – a természeti erőforrás tudományok területén is megújítja, bővíti, gazdagítja tudományos és oktatási potenciálját. A SZIE – jogelőd intézményei sajátosságaiból és hagyományaiból adódóan – máig jelentős szerepet tölt be az ország K+F+I szférájában. Kötődése hagyományos a mezőgazdasági tudományok irányába, de igen jelentős a kutatási potenciál az egyetem alapításával felvállalt, immár multidiszciplinárisan értelmezett, vidékkel kapcsolatos tudományokkal kapcsolatban is (ökológia, környezet-gazdaságtan, regionális gazdaságtan, fenntartható fejlődési stratégiák, környezettudomány, tájgazdálkodás, stb.). A szakegyetemi struktúrából a több tudományterületet felölelő egyetemmé történő átalakulás, illetve a nemzetgazdasági és a nemzetközi integrációs folyamatok indukálták a egyetemi tudományos tevékenység diverzifikációját és kiterjesztését, amely elsősorban az új oktatási irányok megjelenésével aktualizálódott. Az utóbbi évek humán-erőforrás fejlesztésének és az új oktatási és doktori programok indításának köszönhetően új kutatási témák indultak el, amelyek kitűnő alapot jelenthetnek a jövőbeni, egészséges intézményi fejlődés szempontjából. Napjainkra az egyetem hagyományos agrártudományi kutatásainak aránya – a összes kutatási megbízás számának bővülése mellett – csökkenő tendenciát mutat, miközben az egyetem új tudományterületek kutatási programjaiba kapcsolódott be. A Szent István egyetem különböző tanszékei között eddig is számos együttműködési forma alakult ki. Ezeket sikeres pályázatok, nívós tanulmányok, közös tankönyvek sora igazolja. Aktuális feladat a karok hasonló tudományterületen tevékenykedő tanszékei (pl. matematika, informatika, kémia, filozófia, közgazdaságtan) kutatási potenciáljának integrálása a hatékony működés és a kapcsolatrendszer kiterjedése érdekében. A SZIE nemzetközi pozícionálását, kapcsolatait tehát az alábbi címszavak jellemzik: • • • • •

a „klasszikus”, európai egyetemi modellnek megfelelő hallgatói létszám és szakstruktúra, szoros kapcsolatrendszer Nyugat-Európa és Észak-Amerika meghatározó felsőoktatási intézményeivel és tudományos műhelyeivel, kiterjedt tagsági viszony a szakterületek meghatározó világszervezeteivel, nagyszámú külföldi, nappali tagozatos költségtérítéses hallgató (legnagyobb számban az Állatorvos-tudományi Karon, kisebb számban a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karon, ill. a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon), jelentős szerep a határon túli magyarság felsőfokú képzésében (Csíkszeredai képzési központ),

95

• •

jelentős európai kutatási programokban, konzorciumokban való részvétel, nagyszámú bilaterális programok, közös doktori képzések, kiemelkedő kutatási-fejlesztési megbízások a különböző szakterületeken tevékenykedő multinacionális vállalatoktól (pl. Claas),

2.10.2 Környezetipari Regionális Egyetemi Tudásközpont A Regionális Egyetemi Tudásközpont (RET) 2008. október 31.-én megszűnt. Az egyetem azonban a jövőben is működtetni kívánja a RET-et, egyszerűsített adminisztrációs rendszerben a Pályázati és Innovációs Központ felügyelete és a Pályázati és Innovációs Tanács szakmai felügyelete alatt. 2.10.3 Helyi, regionális és országos kapcsolatok Részvétel a régió tudományos életében A Közép-Magyarországi Régió egyetemei és a Magyar Tudományos Akadémia 2006. március 30-án ünnepélyes keretek között együttműködési megállapodást írt alá. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Közép-Európai Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szent István Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia egy nyitott hálózatot és Kabinetet hívott életre, amelynek célja, hogy segítse a főváros tudásközpontú, innovatív arculatának kidolgozását. A Kabinet jelenlegi és jövőbeni tagintézményei teljes szellemi potenciáljukkal hozzá kívánnak járulni Budapest, a Közép-Magyarországi Régió, és Magyarország 2007-2013-as tervezési időszakára vonatkozó stratégiai dokumentumainak előkészítéséhez, az innovációban és humánerőforrás-fejlesztésben érintett programok, projektek kidolgozásához. A kezdeményezés nyitott minden felsőoktatáshoz, tudományos élethez, innovációhoz kapcsolódó intézmény és szervezet előtt. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jogelődje, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal megbízást adott 2005 végén a Fővárosi Önkormányzatnak a Budapesti Póluskoncepció kidolgozására. A fejlesztési pólus program a növekedési pólus elméleten, vagyis a térben koncentrált fejlesztések logikáján alapszik, feltételezve, hogy a központok fejlesztése térségük előrehaladására is kedvező hatást gyakorol. Ezt a gondolatot hangsúlyozza a regionális versenyképesség növelésére alapozódó pólusfejlesztési koncepció. Az Európai Unió regionális politikájában a hatékonysági törekvések kezdetben háttérbe szorultak az inkább a régiók komplex gazdasági felzárkózását megcélzó területfejlesztési politikával szemben. A lisszaboni stratégia révén került előtérbe a tudásalapú gazdaság, a versenyképesség javítása a gazdaságpolitikában, és az innovációs (versenyképességi) pólusok kiemelése a területfejlesztésben. A pólus programok – kompromisszumok árán – oldják azt az alapvető konfliktust, amely a területfejlesztés kiegyenlítő, és a gazdaságfejlesztés hatékonyság növelő céljai között fennáll. A tudásalapú gazdaságban új nemzetközi / regionális munkamegosztás formálódik, amelyben elsősorban a tudásalapú kompetenciák kritikus tömegével rendelkező városok tudnak részt venni. A pólus, alapjában véve, egy konkrét innovatív projekt, amely egy technikai-tudományos terület, és az ahhoz kapcsolódó piac köré szerveződik, jellemzően ágazati jelleggel. A fejlesztési pólus programban hangsúlyt kap a különböző szférák (gazdaság, egyetem, kutatás) szereplőinek kooperációja.

96

A fejlesztési pólus programok a magyar régióközpontok és agglomerációjuk gazdaságának fejlődését kívánják felgyorsítani, oly módon, hogy a helyi gazdaság versenyképes elemeit erősítik, egyrészt a tudásalapú gazdaság fejlesztésével, másrészt a városi környezeti feltételek (a különböző szolgáltatások és infrastruktúrájuk) biztosításával. 2005. december 14-én alakult meg a Budapest Fejlesztési Pólus Operatív Projektirányító Munkacsoport, melybe az egyetemek képviselői is meghívást kaptak. A Tudapest Kabinet alapításának ötlete a póluskoncepció kidolgozása kapcsán merült fel, hiszen a fővárosi egyetemek és a kutatóközpontok olyan szellemi erőforrásokkal rendelkeznek, amelyek szinergikus hatását kihasználva, Budapest Közép-Európa vezető központjává válhat a K+F, az innováció, az oktatás és a humánerőforrás-fejlesztés területén. A Budapesti Fejlesztési Pólus (BFP) stratégiai koncepció a közép-magyarországi régiófejlesztési, a budapesti városfejlesztési, illetve a Budapesti agglomeráció fejlesztési programjaihoz kapcsolódva új dimenziót nyit a város- és régió fejlesztésében. A BFP koncepció kifejezetten gazdaságfejlesztési program, amely a tudásgazdaságot emeli ki, és annak erősítésére koncentrál. A BFP közvetlen fejlesztési térsége a Budapesti agglomeráció, hozzátéve, hogy a tudásgazdaság jórészt a főváros Duna menti térségeiben összpontosul. Az intenzív pólusfejlesztés természetesen nem csak az egész régió, hanem az ország fejlődésére is kihatással lesz, azáltal, hogy a regionális tudásközpontok kapcsolatban állnak egymással, együttműködésre törekszenek. • A BFP az innováció-vezérelt gazdaságfejlesztésre, a tudásgazdaság fejlesztésére koncentrál; • Legfőbb célja a tudásgazdaság szereplői közötti kooperáció ösztönzése, annak érdekében, hogy a gazdaság minél több innovatív terméket hozzon létre; A fejlesztés térsége a Budapesti agglomeráció, az intézkedések jellegükből adódóan térben koncentráltan jelennek meg, tágabb környezetre való hatásukat közvetetten fejtik ki. ÖkoPólus Kezdeményezők: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Szent István Egyetem, Földművelésügyi Minisztérium, Semmelweis Egyetem (SE) Cél: Az ÖkoPólus egy új technológia-intenzív innovációs terület, a környezetipar és a megújuló erőforrásokkal kapcsolatos technológiai rendszerek tudományos megalapozását és térségi fejlesztését irányozza elő. Célkitűzése az érintett tudományterületen meglévő kutatási és oktatási potenciál integrálása a régióban és ezáltal egy olyan, klaszter-elven működő technológiai, tudományos és innovációs központ létrehozása, amely hozzájárul a térség, ill. az egész ország kiegyensúlyozott, a fenntarthatóság irányába mutató gazdasági és társadalmi fejlődéséhez. Háttér: Napjainkban kiemelt cél a környezeti problémák csökkentése és megelőzése. A természeti erőforrások nagy lehetőségeket jelentenek a társadalom számára a környezettudatos és energiatakarékos, a meglévő erőforrásokkal gazdálkodni tudó életmód kialakításához. A környezetipar új, komplex, multidiszciplináris irányzat, amely napjainkban vált stratégiai fontosságúvá. A környezetiparba tartozó és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek, ill. az ezeket kutató, ezekre épülő tudományos irányzatok rendkívül széleskörűek és önmagukban is komplexek. Felhasználó-orientált, kooperatív és multidiszciplináris ágazat, amelynek tevékenységi körébe tartozik a természeti erőforrásokkal,

97

illetve a szekunder- és tercier szektorbeli gazdasági tevékenységek externáliáival összefüggő jelenségek, törvényszerűségek feltárása, javaslatok megfogalmazása. A Pólus keretében javasolt projektek: • Természeti (TERFEJL) és biológiai (BERFEJL) erőforrások fejlesztése, valamint a környezet állapotának megóvása modern technológiai eszközökkel • DEPIK - Demonstrációs Energiapark és Információs Központ – a megújuló energiaforrások felhasználásának elterjesztésére • Szennyvíztisztítási technológiák fejlesztése – ivóvízbázisok védelme • T-RAD Természetes radioaktivitás csökkentése és az életminőség javítása Kapcsolat vállalkozásfejlesztő szervezetekkel A SZIE, tudásközpont jellegéből adódóan kiemelt együttműködési területnek tekinti a vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó szervezetekkel ápolt kapcsolatokat. Ennek keretében stratégiai szövetség jött létre a Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal, valamint a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvánnyal. A Szent István Egyetem részt vesz az igen tekintélyes vállalkozásként induló Gödöllői Ipari Park kialakításának munkálataiban is, ugyanakkor aktív szerepet vállal a speciális, sajátos szempontú egyetemi vállalkozói park létrehozásában is. Ebbe a tevékenységbe kapcsolódik be az egyetem hathatós szakmai támogatásával létrehozott, a kampusz területén működő Gödöllői Innovációs Kht. is. Kapcsolat társadalmi szervezetekkel Az egyetem számára minden szempontból kiemelkedő előnyként jelenik meg az agglomerációs lokalizáció és a székhelyhez kapcsolódó turisztikai kínálat. A régió idegenforgalmának fejlesztéséhez a SZIE nem csupán a kínált szolgáltatások terén kíván hozzájárulni, hanem aktív szerepet vállal a terület szakember-igényének kielégítésében (idegenforgalomhoz kapcsolódó szakok indítása, tanácsadási tevékenység) és az új turisztikai termékek létrehozásában is (termálprogram, agroturizmus, ökoturizmus. Ennek érdekében szoros szakmai kapcsolat alakult ki a Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesülettel, valamint a Gödöllői Királyi Kastély Kht-val.

2.11 Nemzetközi kapcsolatok (hálózati, intézményi együttműködések és az Európai Felsőoktatási Térségben és az Európai Kutatási Térségben) A Szent István Egyetem kiterjedt oktatási és kutatási kapcsolatrendszere révén fontos szerepet tölt be az Európában működő nemzetközi felsőoktatási hálózatokban, szervezetekben. Kiemelendő, hogy az egyetem aktív tagja az EUA-nak (European University Association – Európai Egyetemek Szövetsége), az ICA-nak (Interuniversity Consortium for Agricultural and Related Sciences in Europe – Európai Agrárfelsőoktatási Intézmények Szövetsége), az ACRU-nek (Association of Carpathian Region Universities – a Kárpát-medence régiójának egyetemi szövetsége), valamint a DRC-nek (Danube Rectors’ Conference - Dunai Rektorkonferencia) is. Különösen az ICA szervezetében való részvételünk járult hozzá lényegesen ismertségünk és elismertségünk erősítéséhez, elsősorban az európai és északamerikai agárintézmények körében. Az ICA szervezetén belül működő állandó bizottságok közül pl. aktív tagjai vagyunk az IROICA-nak (a külügyi osztályvezetőkből álló bizottság), amelynek feladata a külföldi hallgatók számára összehangolt képzési és szolgáltatási kínálat biztosítása az európai agrárintézményekben, illetve a külföldi hallgatókkal kapcsolatos tapasztalatcsere. 98

Nemcsak egyetemi szinten képviseltetjük magunkat különböző nemzetközi szervezetekben, hanem karaink is számos nemzetközi tudományos/szakmai szervezetnek, szövetségnek, egyesületnek, stb. aktív résztvevői. Pl.. az Állatorvos-tudományi Kar egyebek mellett tagja. az Európai Állatorvos-képző Intézmények Egyesületének (EAEVE), továbbá a VetNEST (Veterinary network for Student and Staff Transfer) hálózaton belül pedig 6 közép-európai egyetemmel folytat együttműködést. Nemzetközi kapcsolataink fejlesztésében erősségünk az a körülmény, hogy tevékenységünk az oktatásban és kutatásban egyaránt nagyon széles spektrumot fog át. Stratégiánk a célszerűség és a hasznosság elvét követi: igyekszünk a már élő szerződéses kapcsolatokat „igazi” tartalommal megtölteni, a „régi” kapcsolatokat ápolni, és a 2000-es integráció nyomán kibővült tudományterületi lehetőségeinknek köszönhetően új kapcsolatok felé nyitni. Ez idáig egyetemi szinten több mint 40 együttműködési szerződés, illetve szándéknyilatkozat került aláírásra. A szerződések minden esetben kölcsönös együttműködési szándékon alapulnak, és mind a két fél érdekeit szolgálják. Legtöbb együttműködési megállapodás hallgatók cseréjére, oktatók és kutatók kölcsönös küldésére-fogadására, publikációk cseréjére, közös konferenciák szervezésére, illetve közös kutatásokra irányul. Ország Csehország, Szlovákia Egyiptom Eritrea Franciaország Hollandia India

Irak Izrael Kazahsztán Kína Koreai Köztársaság Kolumbia Lengyelország Líbia Moldávia Nepál

Intézmény D-Csehországi Egyetem, Szlovák Agrártudományi Egyetem (konzorcium) Ceske Budejovice Delta Academy of Science and Inf. Techn. in Mansoura Assiut University Ministry of Agriculture L’Assemblée permanente des Chambres d’Agriculture L’Esitpa I.U.F. M – Teacher Training College in Angers Professional Agricultural University, Dronten Wageningen University and Research Center University of Delhi Guru Gobind Singh Indraprastha University, Delhi TATA Consultancy Services Ltd Kirkuk University The Arab College of Education The College of Management Kazah Nemzeti Agráregyetem Ningxia University Seoul National University Universidad Piloto de Colombia University of Rzeszów Al-Fateh University, Tripoli Moldáv Állami Mezőgazdasági Egyetem Kathmandu University

99

Ország Németország

Oroszország

Peru

Románia Szíria Szlovákia Törökország USA

Intézmény Justus Liebig Universität, Giessen University of Vechta Hochschule Fehta Universität Bielefeld Moszkvai Állami Természetvédelmi Egyetem Tyimirjazev Moszkvai Mezőgazdasági Akadémia Moszkvai Gorjacskin Állami Mezőgazdasági Műszaki Egyetem Voronyezs Állami Agrártudományi Egyetem Universidad Nacional de San Antonio Abad del Cusco National University of Piura Universidad Nacional de San Agustin Universidad Nacional Agraria la Molina Cluj-Napoca University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine University of Aleppo University of Trnava (Nagyszombat) Faculty of Economics and Management Slovak University of Agriculture (Nyitra) Yasar University Ege University Murray State University Southwest Missourri University College of Agriculture and Life Sciences, Cornell University Ohio Dominican University Touro College, Auburn University University of Georgia Florida Gulf Coast University State University of New York at Buffalo University of Toledo

2006-ban további szerződéseket kötöttünk indiai és mongóliai egyetemekkel. A kutatási területek kiválasztását többször a fejlődő országokban működő partnerek igénye motiválta, mivel egyetemünk oktatóinak és kutatóinak szakértelmét hívták segítségül esetleges konkrét földrajzi, gazdasági jellegű nehézségek, problémák kiküszöböléséhez, fejlesztések megoldásához, tudományos kísérletekhez. A Bologna-folyamatra való átállásnak köszönhetően prioritásként megjelent, és viszonylag új stratégiaként figyelhető meg a bilaterális vagy multilaterális együttműködési megállapodások esetében a közös képzések kidolgozása és működtetése, illetve ún. virtuális egyetemek létrehozása. E megállapodások alapján kidolgozásra és bevezetésre kerülhetnek olyan szakok, amelyek keretein belül a hallgatók számára lehetőség nyílik részképzésre külföldi neves egyetemeken, és mi is tudunk fogadni ugyanilyen feltételekkel külföldi hallgatókat. Közös képzés kidolgozásának elképzelése egyelőre az MSc, illetve a PhD szintű képzési formákban fogalmazódott meg.

100

Legmagasabb szintű nemzetközi együttműködési formát jelentenek az államközi szerződések. Egyetemünkön ilyen típusú szerződés alapján tanulhatnak orosz hallgatók. 2005-ben pedig egyetemünk is felkerült a kazah állam oktatástámogató programjában résztvevő felsőoktatási intézmények listájára, amely szerint a Bolashak program állami finanszírozásával tanulhatnak nálunk kazah hallgatók. India és Magyarország között is létezik oktatási-kutatási, kulturális államközi szerződés, amelyhez kapcsolódni szeretnénk, és ennek érdekében jelentős munkát végzünk jelenleg is. Fontos fejlesztésnek tekintjük, hogy a líbiai kormány finanszírozásával egy pályázati-, illetve kutatóintézet létrehozását tervezzük a közeljövőben. Az intézet - pályázati rendszerben lehetőséget biztosítana mind magyar, mind líbiai szakembereknek kutató munka végzésére, közös kutatásokban való részvételre. Az intézeten belül egyebek mellett egy korszerűen felszerelt könyvtárat is létesíteni kívánunk. A kutatóintézet létrehozása egyedülálló kezdeményezés Európában. A Szent István Egyetem kapcsolatainak építésében és fejlesztésében kitűnő partnereink a budapesti külképviseletek vezetői. Az amerikai, indiai, líbiai, katari, ausztrál és még számos nagykövetség vezetői és képviselői látogatnak rendszeresen egyetemünkre, hogy elősegítsék országuk felsőoktatási intézményei és a Szent István Egyetem közötti szakmai, tudományos együttműködések megvalósulását. Az egyetem oktatói és kutatói számos pályázatban is részt vesznek. A pályázatok elsősorban európai uniós finanszírozással valósulnak meg, és céljuk lehet tananyagfejlesztés, tananyagkidolgozás, új képzés kialakítása, továbbá speciális kísérletek elvégzése, új kutatási eredmények bemutatása stb. A kutatás finanszírozása történhet ún. TéT (Tudományos és Technológiai) Alapból is. Az Alaphoz legutóbb benyújtott pályázatainkban Kínával, illetve Vietnámmal együtt tervezünk közös kutatást. Utóbbival a 70-es, 80-as években szoros kapcsolatunk volt, számos vietnámi hallgató tanult Magyarországon, így a ma már Szent István Egyetem részeként működő karokon is.

2.12 Intézményi szervezet, menedzsment stratégia kialakítása A Szent István Egyetem működését alapvetően a felsőoktatási törvény, ennek végrehajtási rendeletei és utasításai, valamint az egyetem belső szabályzata az Egyetemi Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint annak kari kiegészítései határozzák meg. Esetenként részkérésekben a rektor rektori utasításokat ad ki, amelyeket minden esetben a Vezetői Kollégium és az érdekképviseleti szervezetek előzetesen véleményeznek. 2.12.1 ESZMSZ szerinti szervezetek A Szenátus, amely az egyetem önkormányzati vezető testülete, delegált és választott tagokból áll, akiket 2006 októberében választottak meg az egyetem közalkalmazottai. A választás oktatók esetében karonként, a nem oktató közalkalmazottak esetében központilag történt. Az új Szenátus 2007 január 1-vel kezdi meg működését. Az eddig a Szenátusban dolgozók nagyrészt újraválasztásra kerültek, ami egyfajta elégedettséget tükröz. A Szenátus szerepe az új felsőoktatási törvény értelmében megerősödött. Ennek megfelelően javítani szükséges az ülések tartalmi előkészítésén, az előterjesztett anyagok minőségén.

101

A Szenátus összetételében az elkövetkezendő négy évben nem tervezünk változtatást, működését megfelelőnek ítéljük. A Szenátus mellett működő Gazdasági Tanács elsősorban az egyetem fejlesztésével és gazdálkodásával összefüggő ellenőrző, döntéselőkésztő feladatokat lát el. A Gazdasági Tanács 9 főből áll, a rektoron és a gazdasági főigazgatón kívül valamennyi tag külső, vállalati egyetemi és kutatóintézeti szakember. Az összetétel ilyen alakulása részünkről tudatos volt, hiszen egyrészt véleményünk szerint az ellenőrző és gyakran a véleményező funkció is hasznosíthatóbb számunkra, ha az nagy tekintélyű külső szakemberektől származik, másrészt az egyetem jövőjét nagyban befolyásolja a gyakorlattal, a társadalommal való szoros és kölcsönösen hasznos együttműködés. A Gazdasági Tanács tagjai viszonylag hamar ,megismerték törekvéseinket és már eddig is sok segítséget adtak fejlesztéseinkhez, de konkrét megoldandó ügyekben is. A Szenátusnak bizottságai vannak, amelyek az oktatási, kutatási, szaktanácsadási, igazgatási gazdálkodási, információs és szociális tevékenységgel összefüggésben hozunk létre. Ezek közül állandó bizottság az oktatási és a gazdasági, a többi terület esetében konkrét feladat ellátására alakítjuk meg a testületet. Ezzel szeretnénk elkerülni, hogy sok és formálisan működő bizottság jöjjön létre. Az egyetemen operatív irányító, tanácsadó és felügyeleti testületek működnek, amelyek a következők: • • • • • • • • • •

a Vezetői Kollégium az Egyetemi Tudományos, Doktori és Habilitációs Tanács Pályázati és Innovációs Tanács a Pedagógusképzési Tanács az Egyetemi Minőségügyi Tanács az Egyetemi Esélyegyenlőségi Bizottság az Egyetemi Fellebbviteli Bizottság a Hallgatói Felülbírálati Bizottságok az Egyetemi Oktatási Bizottság az Egyete1mi Tudományos Diákköri Tanács.

A Vezetői Kollégium az egyetem vezetésére, operatív működtetésére, a napi feladatok végrehajtására alakult, a rektor döntéseit előkészítő, tanácsadó és végrehajtó jogú testület. Az Egyetemi Tudományos, Doktori és Habilitációs Tanács elsősorban kidolgozza és koordinálja az egyetem kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiáját és megvalósítását, ellátja a doktori képzés és fokozatszerzés irányítását és felügyeletét, valamint a habilitációs eljárással kapcsolatos döntési, szervezési feladatokat. A Pályázati és Innovációs Tanács (PIT) kidolgozza az egyetemi szintű kutatás-fejlesztési stratégiát, stratégiailag előkészíti a kiemelt pályázatokat, megszervezi a karközi együttműködéseket, összehangolja az egyetemi szintű pályázatokat, rangsorolja a kiemelt pályázatokra beérkező javaslatokat, ellenőrzi a nagy pályázatok megvalósulását, javaslatot tesz a kiemelt pályázatok projekt-felelősének személyére és ellenőrzi a Pályázati és Innovációs Központ működését.

102

A Pedagógusképzési Tanács ellátja az egyetem Gazdaság-és Társadalomtudományi Karán, valamint az Alkalmazott Bölcsészeti Karán folyó pedagógusképzések és továbbképzések keretében folyó oktatómunka, valamint az ehhez kapcsolódó gyakorlati képzések összehangolását. Az Egyetemi Minőségügyi Tanács ellátja az egyetemen a minőségügy szervezését és működését szolgáló szabályozását, a minőségügyi tevékenység folyamatos ellenőrzését, a kari minőségügyi bizottságok munkájának koordinálását. Az Egyetemi Esélyegyenlőségi Bizottság figyelemmel kíséri a nők és a férfiak arányos képviseletét, amelynek keretében: • • • •

javaslatot tesz az arányos képviselet elérésére, ellenőrzi a intézkedések eredményességét, feltárja a megkülönböztetés megnyilvánulásait és a nők arányos szerepvállalását sértő intézkedéseket, kezdeményezi a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetését.

Az Egyetemi Fellebbviteli Bizottság feladata, hogy az egyetemi oktatók, kutatók és más egyetemi közalkalmazottak, illetve az egyetemen dolgozó közösségek által az őket érintő döntések ellen benyújtott olyan jogorvoslati kérelmek előzetes elbírálása és a jogorvoslati folyamat elindítása, illetve – jogszerűtlen kérelmek esetében – azok elutasítása, amely ügyekben a jogorvoslati döntés a rektor, a rektorhelyettesek, az egyetemi főtitkár és a gazdasági főigazgató feladatkörébe tartozik. A Hallgatói Felülbírálati Bizottságok a hallgatói követelményrendszerben meghatározott felülbírálati kérelmek elbírálásában járnak el. Az Egyetemi Oktatási Bizottság az egyetemi oktatással, képzéssel kapcsolatos javaslattevő, koordináló és ellenőrző testület. Az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács az egyetemen folyó tudományos diákköri tevékenység összegyetemi koordinációs szerve. A leírt bizottságok mellett a rektor, elsősorban eseti jelleggel, egy adott feladat kidolgozása, vagy megoldása érdekében ad hoc bizottságot hoz létre. Egyetemi fórumként működik az Egyetemi Professzori Tanács amely elsősorban stratégiai kérdésekben nyilvánít véleményt és segít a döntések megalapozásában. Az egyetemi érdekegyeztetés két fórumon keresztül valósul meg: • •

a vezetői és alkalmazotti érdekegyeztető tanács, amelynek tagjai a vezetők a szakszervezetek képviselői és a Közalkalmazotti Tanács elnöke, és a vezetői és hallgatói érdekegyeztető tanács, amelynek tagjai az érintett szint (szervezeti egység) vezetője és az illetékes hallgatói önkormányzat képviselője.

A Tanácsok munkáját megfelelő színvonalú adminisztrációs létszám segíti. Az elkövetkezendő években tevékenységükben lényeges változtatást és új testület létrehozását nem tervezzük.

103

2.12.2 Belső szervezeti átalakítások A karok az elmúlt időszakban – az intézményfejlesztési tervben foglaltaknak megfelelően jelentős belső szervezeti átalakításon mentek keresztül, amely folyamat a jelen tervezési időszakban is folytatódik. A változások főbb alapelvei a következők voltak: • • • • • • • • • •

Meg kell valósítani a belső integrációt annak érdekében, hogy oktatási és kutatási szempontból hatékony, az adott terület jellegzetességeinek megfelelő méretű és a kritikus szellemi tömeget jelentő egységek alakuljanak ki. Az átalakítást elsősorban a közös kutatási érdekek mentén, a munkát célzó együttműködéseken keresztül kívánjuk megvalósítani. A nagyobb egységek kialakítása egyúttal az egyes, főként kisebb tanszékek esetében mutatkozó utódlási gondok megoldását is célozza. ezen ismeretköröknek megfelelően szerveződő szervezeti egységek oktatói létszáma ne legyen 10 fő alatt, az oktatásban, kutatásban, infrastruktúrában meglévő párhuzamosságok kiküszöbölése, vezetési, irányítási struktúra egyszerűsítése, vezetők számának csökkentése, erőforrások koncentrációja, meglévő elaprózottságok kiküszöbölése, egyenletesebb oktatói terhelések kialakítása, oktatási, kutatási feladatok létszámigényének mérséklése, adminisztráció csökkentése.

A Gazdaság-és Társadalomtudományi Karon 45 önálló oktatási szervezeti egység volt. A Karon a szakmai alapú szervezeti korszerűsítést követően 11 önálló oktatási szervezeti egység működik és átszervezésre kerültek a szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek is. Az elmúlt 4 év pozitív tapasztalatai alapján – Egészségügyi menedzser szakirányú továbbképzési szak indítása – a kar fejlesztési stratégiájában kiemelt szerepet szán az egészségügyi oktatás, kutatás és továbbképzés fejlesztésének. A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara 2009. szeptember 1.-től létre kívánja hozni az Egészségügyi menedzsment és Prevenciós Intézetet. Az új Intézet, a GTK fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket, az egészségügyi és prevenciós szakterület oktatás iránti országos és nemzetközi igényeket kielégítő tevékenységekkel kívánja bővíteni. Ezért a továbbiakban az alábbi képzési struktúrában kíván oktatási feladatokat ellátni: alapképzés, mesterképzés, szakirányú továbbképzés, egészségügyi-, és orvos továbbképző kreditértékű tanfolyamok, valamint kapcsolódva a SZIE 7. számú doktori iskolájának programjához (környezetvédelem, környezet-egészségügyi és környezetbiztonság), tehát az egészségügyi menedzsmentképzés minden területén részt tud vállalni. Az új Intézet személyi infrastrukturális fejlesztése során, a tanári gárda öt fő, megfelelő tudományos fokozattal rendelkező egyetemi tanárral bővül. A GTK terveivel összhangban, amely a Kar budapesti campusainak (Ida utca és Maglódi út) fejlesztését is célul tűzte ki várhatóan, a képzésben részt vevők számának és az oktatáshoz való hozzáférésnek biztosítása érdekében - az új Intézet Gödöllő mellett a budapesti oktatási helyszíneken fejti ki, illetve fejleszti tevékenységét. Ezt támasztja alá, hogy azok az egészségügyi központi intézmények, amelyek a képzésben részt vevők számára gyakorlati és kutatási helyek biztosításával a

104

képzés(ek) kiemelkedő és szakmailag legmagasabb fokú minőségét is biztosítják, javarészt szintén Budapesten találhatóak. Nevezetesen az Állami Egészségügyi Központ, az Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központ, a NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ, az Országos Onkológiai Intézet a legjelentősebbek közül. A GTK - együttműködve Gödöllő Város Önkormányzatával - egyetértve a város településfejlesztésre vonatkozó hosszú távú elképzeléseivel - kiemelt figyelmet szentel a helyi egészségturizmus eddigi hagyományainak és jövőbeni terveinek. A Kar, az új Intézet létrehozásával látja biztosítottnak, hogy az ökonómiai, egészségügyi és egészségturizmusra, valamint a környezet-egészségügyi prevencióra vonatkozó elképzelései, hatékony szakmai háttérmunkával és a képzésben részt vevő szakemberek, oktatók közreműködésével, a minőség kiemelt biztosításával valósuljanak meg. Az így kialakítandó képesség lehetővé teszi az ökológiai, humán-ökológiai szemlélet keretében a természettudományi, a társadalomtudományi, az ember-tudományi és ezen belül az orvostudományi ismeretek integrálódását és interdiszciplináris képzési programok indítását. Az Intézet létrehozását indokolja a 2009. január 1-ével bekövetkezett, a szarvasi Tessedik Sámuel Főiskola beolvadása után kialakult helyzet, mivel a főiskola gyulai fakultása átvette a volt Egészségtudományi és Környezet-egészségügyi Intézet (EKI) alapfeladatait, azonban azokat legfeljebb csak az adott régióban tudja ellátni. Mivel az eredeti, egyesülést megelőző időszakban az EKI-t támogató országos egészségügyi intézmények az új, gyulai központ által nem tartják megvalósíthatónak az eredeti célkitűzések megvalósítását, ezért szakmai kompetenciájukkal, az új intézet létrehozását és működését kívánják támogatni a továbbiakban. Az új Intézet létesítésével ugyanakkor esély mutatkozik arra, hogy a „Biztonság és partnerség: feladatok az egészségügyben 2010-ig” kormányprogram meghirdetett kutatási, fejlesztési és oktatási programokba az Egyetem is bekapcsolódjon. Ezzel jelentős hazai és európai uniós források igénybevétele válik lehetővé. Ezzel együtt a Magyarország által elnyert NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ működtetésével lehetővé válik a NATO tagországok által szükségszerűen igénybe veendő képzések és továbbképzések lebonyolítása is. A SZIE gödöllői campusán az egyetemi testnevelés oktatás és sportszolgáltatás szervezeti kereteinek megújításával, hatékony megoldások bevezetésével a tevékenység esetleges kiszervezésre kerül, amely a Kar szervezeti struktúrájának változtatását eredményezheti. A Gépészmérnöki Kar az eddig meglévő 18 önálló oktatási szervezeti egység helyett hat intézetet és a Gyakorlati Képzési Központot hozta létre. Az intézeten belüli nem önálló oktatási szervezeti egységek elsősorban szakmai közösségekként működnek. Intézetenként egy adminisztrációt és egy könyvtárat tartott meg, amely jelentős létszámleépítést eredményezett. Az Alkalmazott Bölcsészeti Kar elsősorban szakmai alapon szervezte át belső struktúráját. Az önálló szervezeti egységek száma 9-ről hétre csökkent. A Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar belső szervezeti átalakítása fô elemeiben megtörtént. Ez jelentősen csökkentette a vezetők számát. A szervezet további módosításaira a

105

szakokhoz kapcsolódó finanszírozás keretében kerülhet sor. Szintén szükség lehet a tanüzemi rendszer kari integrációjának megoldására is. Az Állatorvos-tudományi Kar elsősorban a vezetői megbízások számát csökkentette. A meglévő 41 vezetői létszámot 20-ra csökkentette, illetve csökkenti. Központi szervezeti egységként meg kell erősíteni a PR irodát és a jelenlegihez képest más funkcióval rendelkező Pályázati Irodát. Ennek forrása ma nincs meg, de törekedni kell megteremtésére. A karok az intézményfejlesztési tervben leírtaknak megfelelően alakították belső szervezetüket. A folyamat nem zárult le, hiszen további ésszerűsítések várhatók. 2.12.3 Vezetés, irányítás fejlesztési stratégiája. Összhangban a kormányzati elképzelésekkel és törvényi szabályozás változásával a Szent István Egyetemen is korszerűsítjük az irányítási rendszert, és hatékonyabbá, átláthatóbbá tesszük. Az új Felsőoktatási Törvény előírásait követve az egyetem irányításában az akadémiai vezetés mellett helyet kaptak a felhasználók, a megrendelők és a tulajdonosok is. Létrehoztuk a Gazdasági Tanácsot. A döntési kompetenciákat újra gondoltuk, átláthatóbbá tettük a döntési mechanizmusokat. Az irányításhoz szükséges döntés előkészítő tevékenységet teljesen új alapokra helyeztük. A klasszikus feladatok mellett nagyobb súlyt kaptak a gazdasággal, társadalommal való kapcsolattartás, a külső, elsősorban magánforrások bevonásának igénye, a marketing és PR feladatok. A struktúrát ehhez kell igazítani, amely néhány szervezeti egység megszüntetését eredményezi. Az egyetem, a karok és az oktatási szervezeti egységek struktúrája hosszabb távon megmarad. A közöttük levő munkamegosztás és döntési kompetencia azonban újra gondolandó. Az egyetemben való gondolkodást kell erősíteni, hiszen ez teremtheti meg egy korszerű irányítás alapjait. A karok képzési kínálatának összehangolása kapcsán kidolgozás alatt áll egy kínálattervezési és felülvizsgálati rendszer tervezése,, melyet az egyetem a 2008-ban már működtetni kíván. Biztosítani kell az oktatás körülményeit végző szervezeti egységek munkájához szükséges erőforrásokat, és minőségbiztosítási módszerekkel mérni a hatékonyságukat. Az egyetem 2008 folyamán létrehozta a Pályázati és Innovációs Központot. A szervezet feladata a hatékony forrásgenerálás kereteinek és feltételeinek megteremtése és működtetése. Ki kell alakítanunk az intézmény PR stratégiáját, az erre vonatkozó feladatokat és létre hozni ennek szervezetét. A PR munka egyik döntő eleme a középiskolákkal való kapcsolattartás, az egyetem külső megjelenésének, arculatának kialakítása, állandó napirenden tartása. A külső gazdálkodó szervezetekkel való kapcsolattartást szervezetté kell tenni és erre meg kell határozni a kompetenciákat. A vezetés munkáját ma már megfelelő infrastruktúra és technikai eszköz segíti. Az információk rendezése, gondozása, a döntés előkészítésben történő felhasználása javítandó. Ezt szervezetté, átláthatóvá kell tenni.

106

A irányítás-vezetés döntő eleme a monitoring és kontrolling eljárások alkalmazása. Ennek kiépítése megkezdődött, azonban gyorsítani és hatékonyabbá kell tenni. Át kell alakítani a pénzügyi allokációs rendszert. A normatív finanszírozás csak akkor töltheti be funkcióját, ha • •

a normatíva valóban tükrözi a ráfordításokat és ha hosszabb távon kiszámítható valamint csak a ráfordítások arányában változik.

Ennek hiányában a normatíva nem alkalmas a belső pénzügyi allokáció végrehajtására. A fejlesztési prioritások határozzák meg az allokációs mechanizmusokat, amelyhez egy belső konszenzus kialakítása szükséges. Ezt a vezetésnek kell megteremtenie. A korszerű irányítás nem nélkülözi a minőségirányítási rendszer kiépítését. A folyamatban lévő minőségfejlesztés érinti a döntési mechanizmusokat, a végrehajtást és hatás ellenőrzést. A minőségbiztosításhoz fontos információt nyújtanak a felhasználók, valamint a képzésben érintettek. A Gazdasági Tanács tagjai folyamatosan értékelik az egyetem tevékenységét, a gödöllői öregdiákoktól rendszeresen kérünk információkat oktató munkánkról, az oktatás és az oktatók hallgatók által történő véleményezése és annak értékelése folyamatosan megvalósul. Nagyon fontos ugyanakkor a tanárok és a vezetők érdekeltségének megteremtése a minőségfejlesztésben. Ennek rendszerét most kívánjuk kialakítani, amelynek elkészítésére megbízást adtunk egy szakértőkből álló bizottságnak Minőségirányítási és biztosítási rendszerünk eredményeként szeretnénk ha a Szent István Egyetem egyre vonzóbb intézmény lenne az igényes hallgatók és az igényes oktatók számára.

2.13 A Szent István Egyetem minőségfejlesztési programja A Szent István Egyetem Minőségfejlesztési Programja (SZIE-MFP) a tudományos-gazdasági társadalmi változásokhoz való alkalmazkodás érdekében jött létre, egyben eleget téve a Felsőoktatási Törvény 21. §-ában megjelölteknek, mely előírja, hogy minden felsőoktatási intézménynek minőségfejlesztési programot kell készítenie, és ebben meg kell határoznia az intézmény működésének folyamatait, a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési, fogyasztóvédelmi feladatok végrehajtását, valamint az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendjét. 2.13.1 A minőségfejlesztés alappillérei Felsőoktatásunkból sohasem hiányzott a minőségre való törekvés, hiszen ez része minden tanár gondolkodásmódjának és munkájának. A magasan képzett oktatók, a hallgatók előképzettsége, az egyetemi oktatási folyamatok szabályozása, a kutatásban való aktív részvétel, az akkreditáció és a doktori képzés mind az oktatás minőségének javítása érdekében történnek. Mind több visszajelzésünk van arról, hogy diplomáink értékállóak, bírják a nemzetközi megmérettetést is, ugyanakkor megfogalmazódnak azok a hiányosságok is (nyelvtudás, számítógép-használat, önálló tanulásra való képesség, némely szakterületen a gazdasági és menedzsment-ismeretek hiánya, stb.), melyek orvoslására lépéseket szükséges tenni.

107

Az egyetemi képzés hosszú időn keresztül kis létszámú elitképzés volt. A társadalmigazdasági tudományos változások lassúak voltak. A tudományos-technikai változások társadalmi következménye ezek felgyorsulása és az általános tudásszint megnövelése. Ennek következménye – a felsőoktatás az elitképzés irányából a tömegképzés felé mozdul, ugyanakkor a megszerzendő ismeretek a gyors változások következtében állandó megújulásnak vannak kitéve, miközben ennek finanszírozása is egyre nagyobb erőfeszítés az állam számára. A források előteremtésére mind nagyobb erőfeszítések történnek, ugyanakkor egyértelmű, hogy a gazdasági növekedés közvetlen összefüggésbe hozható a felsőoktatás színvonalával és a globális versenyben a tudás megszerzése a társadalom fejlődésének sarkalatos kérdésévé válik. A verseny a második világháborút követően három régióban jelenik meg: USA, Távolkelet és Európa. Világossá válik, hogy az európai térség versenyképességét a térség oktatásának egységes, korszerű összehangolt fejlesztése biztosíthatja. Ezért a hetvenes évektől különböző kísérletek történnek az egységes rendszer kialakítására, melyben a főbb elvek a függetlenség, átláthatóság, átjárhatóság mellett a legfontosabb a minőség kérdése, hogy lehetővé tegye a térségben az egységes rendszer működését. Az egyik legfontosabb célként kell tehát elfogadni, hogy felsőoktatásunk tömegessé válásának időszakában olyan módszerek, rendszerek és eszközök kidolgozására kerüljön sor, melyekkel növekvő hallgató-létszám és teljesítmény-irányult új finanszírozási rendszer mellett is megőrizhető az egyetemünk által kiadott oklevelek minősége. (Európában korábban szokás volt kibékíthetetlen ellentétet feltételezni a képzés eltömegesedése és minősége között. Mára ez a vélekedés jóval árnyaltabbá vált. A felsőoktatás tömegessé válása a használható tudás és az oklevelek értékének ill. megítélésének differenciálódását is jelenteni fogja.) A Szent István Egyetem Minőségfejlesztési Programja ezeknek a gondolatoknak jegyében született, megfogalmazva azokat a tennivalókat, melyekkel a célok a leghatékonyabban és leggyorsabban elérhetők. A célok megvalósításáért folytatott erőfeszítések csak akkor járnak eredménnyel, ha a jelenlegi helyzet, a külső körülmények és a választott módszerek összhangját sikerül biztosítani. Ez különösen fontos olyan folyamatok esetén, mint a felsőoktatás, ahol az egyén szerepe, mozgástere, az egyetemi rendszer sajátos működése nem teszi lehetővé a minőségfejlesztés ipari, illetve szolgáltatói szektorban bevált módszereinek automatikus átvételét, szolgai másolását. A minőség megvalósításának általánosan ismert és használt modelljei, a szabványos minőségirányítási rendszer és a teljes körű minőségirányítás, ágazattól függetlenek és azt szolgálják, hogy a termékek és szolgáltatások használóinak elégedettségét elérjék illetve fokozzák, növeljék az előállító és szolgáltató szervezetek versenyképességét működésük tudatos fejlesztésével. A Szent István Egyetem minőségfejlesztési programját az elérendő célokhoz rendelve ötéves időtartamban jelöli ki, mely idő alatt a teljes körű minőségirányítást mindennapos gyakorlattá kell tenni. Ez alatt az intézmény olyan képességeinek kialakítását és működtetését kell érteni, amelyek lehetővé teszik a partnerek változó igényeinek kielégítését, továbbá olyan vezetési szemlélet és gyakorlat kialakítását, amely összefogja a szervezeti potenciált a folyamatos fejlesztés irányába, és végül egy minőségkultúra megvalósítását és folyamatos fejlesztését. A fejlesztési program útmutatója a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeit melynek irányelveit az ENQA (European Association for Quality Assurance in Higher Education) koordinálásban kidolgozott, az Európai Felsőoktatási Térség miniszterei 2005

108

májusában Bergenben fogadták el. Az elfogadott dokumentum az intézményi belső minőségbiztosításán túl kitérnek a külső értékelések megvalósítására, és a külső minőségbiztosítási szervezetek működésére is, de ezek ismerete is fontos volt a fejlesztési program kidolgozásánál. Az elfogadott dokumentum meghatározó kiinduló pontja, hogy az intézmény rendelkezzen egy átfogó minőségpolitikával és ehhez kapcsolódó eljárásokkal, melyek képzési programjainak és az általa kiadott diplomáknak a minőségét garantálják. Emellett határozottan kötelezze el magát egy olyan kultúra mellett, mely elismeri a minőség és a minőségbiztosítás fontosságát. Ennek elérésére az intézmény dolgozzon ki és valósítson meg egy stratégiát a minőség folyamatos javítása érdekében. A stratégiának, minőségpolitikának és eljárásoknak legyen formális státusza, s e dokumentumok legyenek nyilvánosak. Tartalmazzák továbbá a hallgatók és más érdekeltek szerepét. A formális minőségpolitikák és eljárások megadják azt a keretet, amelyen belül a felsőoktatási intézmények fejleszthetik és nyomon követhetik minőségbiztosítási rendszerük hatékonyságát. Hozzájárulnak továbbá az intézményi autonómia iránti bizalom kialakításához. A minőségpolitikák tartalmazzák a szándékok meghatározását és az alapvető eszközöket ezek elérésére. Az eljárási útmutató részletesebb információt adhat arról, hogyan valósítják meg a minőségpolitikát, és hasznos referencia pontként szolgál az eljárások gyakorlati megvalósítói számára. A Szent István Egyetem Minőségfejlesztési Programjának alapja az intézmény minőségpolitikájának megfogalmazása. A minőségpolitika tartalmazza: • • • • • •

az intézményen belüli viszonyt az oktatás és kutatás között, a minőségre és a színvonalra vonatkozó intézményi stratégiát, a szervezet minőségbiztosítási rendszerét, a tanszékek, iskolák, karok és más szervezeti egységek és egyének minőségbiztosítással kapcsolatos felelősségét, a hallgatók bevonását a minőségbiztosításba, a politika megvalósításának, figyelemmel kísérésének és felülvizsgálatának módjait.

Az Európai Felsőoktatási Térség (EFT) megvalósítása döntően függ attól, hogy az intézmény minden szinten mennyire elkötelezett abban, hogy képzési programjainak kimenetei legyenek világosan és egyértelműen meghatározottak; hogy az oktatók készek, hajlandóak és képesek a hallgatókat oktatni és a tanulásban támogatni, hogy elérhessék ezeket a kimeneteleket; és hogy teljesen, mindenkor és kézzelfoghatóan elismerjék a bizonyítottan kiemelkedő, hozzáértő és elhivatott kollégák munkáját. A Szent István Egyetemnek törekedni kell arra, hogy folyamatosan javítsa a hallgatóinak nyújtott oktatás színvonalát, és formális belső mechanizmusokkal rendelkezzék képzési programjai indításának jóváhagyására, követésére és rendszeres belső értékelésükre vonatkozóan. A hallgatók és más érdekeltek bizalma az egyetemben akkor alakul ki és marad fenn, ha az intézmény hatásos minőségbiztosítási tevékenységgel rendelkezik, mely biztosítja a képzési programok jó megtervezését, rendszeres nyomon követését és időszakos felülvizsgálatát, ezzel biztosítva folyamatos időszerűségüket és érvényességüket. A képzési programok és diplomák minőségbiztosítása egyebek közt tartalmazza: • •

a tervezett tanulmányi kimenetek kidolgozását és közreadását, a tananyagok és programok tervezésének és tartalmának gondos kezelését,

109

• • • • • • •

a különböző képzési formák (pl. nappali tagozatos, részidős, távoktatási, elearning) és intézmény-típusok (pl. egyetemi, szakképzési, szakmai) speciális szükségleteit, megfelelő tanulási források és eszközök meglétét, hivatalos program engedélyezési eljárást, amelyet a program oktatásától eltérő szervezet hajt végre, a hallgatók előrehaladásának és teljesítményének figyelemmel kísérését, a programok rendszeres időszakonkénti felülvizsgálatát (külső tagok bevonásával), rendszeres visszacsatolás kérését a munkáltatóktól, munkaerő-piaci és más szervezetektől, a hallgatók részvételét a minőségbiztosítási tevékenységben. A munkaerő-piaci visszajelzések összegyűjtése és elemzése érdekében tervezzük a digitális pályakövető rendszer kiépítését.

A hallgatók értékelése előzetesen közzétett és következetesen, egységesen alkalmazott kritériumok, szabályok és eljárások szerint történjék. A hallgatók értékelése a felsőoktatás egyik legfontosabb eleme. Az értékelés kimenetele alapvetően befolyásolja a hallgatók jövőbeni pályáját. Ezért fontos, hogy az értékelés mindenkor szakszerűen történjen, és vegye figyelembe a felmérésről és vizsgáztatásról létező kiterjedt ismereteket. Az értékelés továbbá hasznos információt nyújt az intézmények számára az oktatás és a tanuláshoz nyújtott támogatás hatékonyságáról. A hallgatókat értékelő eljárásoktól elvárható, hogy: • • • • • • • • •

mérjék a program által kitűzött célok és kimeneti eredmények elérését, feleljenek meg a céljuknak, ami lehet felmérő, formáló vagy összegző, legyen világos és közétett követelmény az osztályozásra, olyan emberek végezzék, akik értik az értékelés hallgatói fejlődésben betöltött szerepét, hogy a hallgató elérje a kívánt képzettség megszerzéséhez szükséges tudást és képességeket, ahol lehet, ne csak egy vizsgáztató értékítéletére támaszkodjanak, vegyék figyelembe a vizsgaszabályzatok minden lehetséges következményét, legyen világos szabályzata a hallgatói hiányzásnak, betegségnek és egyéb méltányos körülményeknek, biztosítsák, hogy az értékeléseket biztonságosan végezzék az intézmény meghatározott eljárásai szerint, pontosságukat adminisztratív ellenőrző vizsgálatok támasszák alá.

Az egyetem rendelkezzen belső mechanizmusokkal az oktatók minőségének és kompetens voltának biztosítására. Ezen mechanizmusokat a külső értékelők rendelkezésére kell bocsátani és az ilyen jelentésekben ki kell térni rájuk. Az oktatók jelentik a hallgatók számára a legfontosabb tanulási forrást. Fontos, hogy akik oktatnak, teljes mértékben ismerjék és értsék az oktatott tárgyat, rendelkezzenek azokkal a képességekkel és tapasztalattal, amely szükséges a tudást és megértést hatásosan továbbítani a hallgatók felé az oktatás széles spektrumában, és tudják értékelni a saját teljesítményükről kapott visszacsatolásokat. Az egyetemnek biztosítani kell, hogy az oktatók felvételi és kinevezési eljárásai tartalmazzák annak garantálását, hogy minden új oktató rendelkezzen legalább a minimálisan szükséges kompetencia szinttel. Lehetőséget kell adni az oktatóknak

110

tanítási képességeik fejlesztésére és bővítésére, és bíztatni kell őket ezek megbecsülésére. Az intézmények meg kell adják a gyengébb oktatóknak azt a lehetőséget, hogy készségeiket elfogadható szintre hozzák, és meg kell legyen a mód arra is, hogy felmentsék őket oktatási feladataik alól, amennyiben továbbra is kimutathatóan sikertelenek. A humán erőforrás gazdálkodási és fejlesztési feladatokkal együtt, annak szerves részeként, bővíteni kell az oktatói kompetenciák körét a kezdeményező képességgel, a folyamatos tájékozódás igénnyel és az együttműködési képességgel. E három kompetenciát be kell építeni az oktatói követelményrendszerbe, fejlesztését folyamatos tréning-típusú képzéssel célszerű megoldani. Ennek a projektnek a segítségével lehet csökkenteni az oktatók egyetemi tevékenységében jelenleg markánsan érvényesülő individualizmust, növelni a team-munkában való részvételi szándékukat. Az egyetemnek be kell mutatnia, hogy a hallgatók tanulásának támogatására rendelkezésre álló erőforrások és hallgatói szolgáltatások kielégítők és alkalmasak minden felkínált program esetében. Az oktatók mellett a hallgatók egy sor további forrásra és eszközre támaszkodnak a tanuláshoz. Ezek a fizikai forrásoktól (könyvtárak, számítógépes eszközök) az emberi támogatásig (tutorok, tanácsadók) terjednek. A tanulási eszközök és egyéb támogatási mechanizmusok legyenek könnyen hozzáférhetők a hallgatók számára, az ő szükségleteik figyelembevételével legyenek megtervezve, és rugalmasan alkalmazkodjanak a szolgáltatást igénybevevők észrevételeihez. Az egyetem rendszeresen kövesse figyelemmel, vizsgálja felül, és folyamatosan javítsa e szolgáltatások minőségét. Az egyetem folyamatosan gondoskodjon a képzési programjainak és egyéb tevékenységeinek hatékony működtetését biztosító információk szisztematikus gyűjtéséről, elemzéséről és felhasználásáról. Az egyetem önismerete a minőségbiztosítás kiindulópontja. Fontos, hogy az egyetemnek meg legyenek az eszközei a saját tevékenységükről való információgyűjtéshez és ezek elemzéséhez. E-nélkül nem tudhatják, mi működik jól és mire kell figyelmet fordítani, s mik az innovatív kezdeményezések eredményei. Fontos feladatként kell kezelni a tehetség-gondozást, melynek fő területei a tudományos diákkör, a szakkollégium és a doktori képzés. A minőségi oktatás keretében a kiemelkedő képességű hallgató a tehetségének kibontakoztatását segítő többletkövetelmények teljesítéséhez kell segítséget kapnia. A tudományos diákkör a kötelező tananyaggal kapcsolatos tudományos és művészeti ismeretek elmélyítését, bővítését, a hallgatók kutatómunkáját, illetve alkotótevékenységét szolgálja. A minőségbiztosításhoz szorosan kapcsolódó, és az egyetemtől elvárt szolgáltatás a megfelelő információs rendszer, melyet a helyi adottságoktól függően kell működtetni, de minimálisan ki kell terjednie: • • • • • • •

a hallgatók előmenetelére és teljesítményükre, a munkaerőpiaci alkalmazhatóságukra, a képzési programokkal való megelégedettségükre, az oktatói teljesítményekre (hatékonyság), a hallgatói populáció egészére, irányultságára, pályaképére (profile) a rendelkezésre álló tanulási erőforrásokra és ezek költségeire, az intézmény kulcsfontosságú teljesítménymutatóira. 111

Élni kell azzal a lehetőséggel, hogy az egyetem hasonlítsa össze magát más hasonló egyetemekkel, elsősorban a fejlesztési tervek, és ezen belül a minőségfejlesztés programjai és azok eredményessége terén. Ez lehetővé teszi önismeretünk bővítését és a teljesítményünk javításához vezető utak kijelölését. Az egyetemi információs rendszer akkor tudja betölteni feladatát, ha nyilvános és azon az egyetem rendszeresen közzé teszi naprakész és objektív, mennyiségi és minőségi adatait és információi képzési programjairól. Nyilvánosság technikai lehetősége a megfelelő informatikai háttér, melyben az egyetemnek be kell mutatni a felsőoktatásban vállalt feladatokat, az egyetemnek tájékoztatást kell adnia az általuk kínált programokról, ezek tervezett kimeneteiről, az elérhető végzettségekről, az alkalmazott oktatási, tanulási és teljesítményértékelési eljárásokról, és a hallgatók számára kínált tanulási lehetőségekről. A közzétett információ tartalmazza továbbá a korábbi hallgatók észrevételeit és elhelyezkedésüket, valamint a jelenlegi hallgatói kar irányultságát, pályaképét (profile). Ez az információ legyen pontos, elfogulatlan, objektív és könnyen hozzáférhető, és ne csak marketing céljára használják. Az intézmény igazolja, hogy saját pártatlansági és objektivitási elvárásainak eleget tesz. A belső intézkedések során tekintettel kell lenni a külső minőségértékelési eljárásokra is. A belső minőségbiztosítás vizsgálatait, és egyéb dokumentumait úgy kell megfogalmazni ill. kialakítani, hogy alapul szolgálhassanak a külső minőségértékelési eljáráshoz. Fontos, hogy az egyetem saját belső politikája és eljárásai megfeleljenek a külső vizsgálatok és az európai sztenderdek irányelveinek. Ha ezt a követelményt folyamatosan ki tudjuk mutatni, vagyis hogy a belső minőségbiztosítási rendszer jól működik, hatásos, és jól biztosítja a minőséget, megfelel az európai sztenderdeknek, akkor a külső minőségértékelési folyamatok egyszerűbbek lehetnek. A teljes körű minőségirányítás megvalósítása tartalmazza a partnerközpontú működés kialakítását, a vezetési és egyéb folyamatok folyamatos fejlesztését, aminek eredménye a jobb minőségű oktatás. A partnerek visszajelzései alapján, valamint a folyamatokban talált hibák megszüntetésével fejlesztik a folyamatokat. Nem az emberi hibák, hanem a folyamatok hibáinak megtalálása és kiküszöbölése a cél! A teljes körű minőségirányítás megvalósításához szükséges a munkatársak teljes körű részvétele, képességeinek és tudásának felhasználása a partnerek igényeinek kielégítése céljából, amit motiválással lehet elérni. Nem szabad elfelejteni, hogy az intézmény munkatársait is partnereknek kell tekinteni, akiknek szintén vannak elvárásaik. A teljes körű minőségirányítás megvalósítása azt is jelenti, hogy az intézményeknek mérniük kell eredményeiket, új módszereket és eszközöket kell keresniük és megvalósítaniuk, tanulniuk kell saját és mások tapasztalataiból, valamint meg kell osztaniuk másokkal a megszerzett tudásukat, tapasztalataikat és terjeszteniük kell eredményeiket. Ez utóbbi azért fontos, hogy ne kelljen újra mindent kitalálni és a minőségfejlesztést is gyorsabban tudják megvalósítani. A minőségfejlesztés támogatása újfajta vezetői szemléletet igényel: a minőség, mint vezetési filozófia alkalmazását. Ez azt jelenti, hogy a felsőoktatási intézmény vezetése képes arra, hogy olyan módon irányítsa a folyamatokat és az erőforrásokat - különös tekintettel az

112

emberekre - hogy az oktatás minősége feleljen meg a partnerek igényeinek illetve folyamatosan fejlődjön és haladja meg ezeket az igényeket. Ennek megvalósításához kitörés szükséges a hagyományos vezetői szerepkörből, és fő vezetői feladatnak kell tekinteni a következőket: jövőkép és stratégia kialakítása, változások kezdeményezése és menedzselése, kommunikálás a munkatársakkal, (információk adása és nyerése), a rendelkezésre álló tudás összefogása, az elvégzendő munka előfeltételeinek és az ideális környezetnek a megteremtése ahhoz, hogy a munkatársak elvégezhessék feladataikat, képzés és ösztönzés. Ugyancsak fontos a feladatok delegálása, hiszen a vezető nem tud mindent egyedül megvalósítani vagy ellenőrizni. A vezetés elkötelezettsége alapfeltétele a minőségfejlesztés sikeres megvalósulásának, ezért a Szent István Egyetem vezetése a program keretében kinyilvánítja elkötelezettségét, hogy: • •

• •

•

• •

•

megteremti a feltételeket a 2006. március 1-én hatályba lépett, 2005. évi CXXXIX. felsőoktatási törvényben foglaltak teljesítéséhez; törekszik az oktatás-kutatás, valamint az intézményi és kari működés minőségének fejlesztésére, az intézmény és a karok versenyképességének elősegítése, az általuk magvalósított képzettségek, kutatási eredmények, és szaktanácsadási tevékenység hazai és nemzetközi elismerésére; megvalósuljon a jó együttműködés, az egyenlő feltételek, az igazságos bánásmód, valamint a teljesítmény elvű elosztás és teherviselés minden kar, szervezeti egység illetve a munkatársak vonatkozásában; biztosítja a minőségbiztosítási rendszer kialakításához, működtetéséhez és fejlesztéséhez szükséges feltételeket a minőségbiztosítás szervezetének létrehozása és megfelelő működése, a szükséges kompetenciák megszerzésének elősegítése; az intézményi szintű minőségpolitika alapján a kari, saját minőségpolitikák megfogalmazása, és minőség célok kitűzése, a kari szintű rendszerek összehangolása céljából; mindent meg tesz a minőségbiztosítási rendszer megtervezése, bevezetése, működtetése valamint a külső és belső értékelések és visszajelzések figyelembevételével annak folyamatos fejlesztésére, és így a karok és a szervezeti egységek is tudatosan és tervezetten végezhessék az ilyen irányú tevékenységüket, és így végre tudják hajtani az intézményi minőségfejlesztési programot és cselekvési tervet; kezdeményezi az intézmény, a karok, a szakok és programjaik külső elismeréséhez - akkreditáció- szükséges feltételek realizálását; kialakítsa és mindennapi gyakorlattá tegye a minőségbiztosítási tevékenységet, melynek részeként az önértékelés megvalósítása minél több munkatárs számára alapvető követelmény legyen, és amelynek rendszeres alkalmazása a versenyképesség fokozását, a partnerek, és elsősorban a hallgatók elégedettségének növelését eredményezze. szorgalmazza a minőségdíj kritériumainak fokozatos teljesítését, amelynek eredményeként létrejön a vezetés, az oktatás-kutatás, a tudományos-szakmai és társadalmi szerepvállalás, beleértve a fenntarthatóság megvalósításában való közreműködés, valamint az oktatói, tanszéki, kari, intézményi teljesítmény objektív mutatókon alapuló értékelése, lehetőséget teremtve a hazai és nemzetközi összehasonlításokra, rangsorolásokra és a legjobb gyakorlatok átvételére.

113

Jelenleg a vezetői tevékenység sok tekintetben tudatosan, vagy igény szintjén elvárja a minőségi követelmények teljesítését, de vannak tennivalók: •

•

•

•

A vezetők szerepe és felelőssége jogszabályban és a működési szabályban rögzített, de ezt folyamatosan ellenőrizni és értékelni kell, hogy ez a szabályozás és annak megvalósítása elegendő-e, és szükség szerint ennek megváltoztatását kell kezdeményezni. A vezetők megbízatása a követelményrendszerben megadott szempontoknak megfelelő személyek sikeres pályázatához, és a pályázatot elbíráló testület, illetve felsőbb vezető döntése alapján történik. Meg kell vizsgálni, hogy a minőség a követelményrendszerben milyen súllyal jelenik meg, illetve ennek mérlegelése a pályázat elbírálásában a kompetenciákkal azonos jelentőséget kapjon. A vezetők tevékenységének értékelésénél a minőségi követelményrendszer teljesítése az egyik legfontosabb szempontként jelenjen meg, és mindennapos gyakorlattá kell tenni, hogy a vezetői díjazásban ennek következményei számszerűen is megnyilvánuljanak. A leendő vezetők felkészítésére, ill. a már funkcióban levők részére is biztosítani kell, hogy a vezetői tevékenység adott körére kellő minőségfejlesztési ismereteket, képzést és továbbképzést kapjanak, mellyel a teljeskörű minőségirányítás egyetemi gyakorlatában az egyetemi vezetés egységes elkötelezettségét a mindennapos gyakorlatban érvényre tudják juttatni.

A teljes körű minőségirányítás alapja az intézmény folyamatainak szabályozása, a szabályozás szerinti működés folyamatos ellenőrzése és az ellenőrzés tapasztalatainak feldolgozása, és értékelése alapján a szabályozás állandó karbantartása. A teljes képzési folyamatot célszerű a képzési irányok és szintek esetében áttekinteni és értékelni, majd a lehetséges fejlesztési elveket meghatározni. A rendszer elemeinek áttekintésekor a partnerközpontú működés elveit mindenkor figyelembe kell venni. A teljes képzési folyamat (szakok alapítása/indítása, felvételi kritériumok meghatározása, a tanítási ill. tanulási folyamat jellemzői, az értékelési módszerek és a végzettek után-követése, stb.) szabályait a jelenlegi szabályozások felmérésnek elvégzése után teljeskörűen meg kell alkotni. A minőségfejlesztés programját a folyamatok szabályozásával, a felmérések és ezek kiértékelésével állandó feladatként kell kezelni. Minimális szabályozásként és ellenőrzésként kell kezelni az egyes karokon a következőket: • • • • •

Kari oktatói teljesítménymérés szabályzata; Oktatói munka hallgatói véleményezésének szabályzata, illetve a mérésnél alkalmazott kérdőív kidolgozása; Kérdőíves mérési rendszer a végzős hallgatók körében; Kérdőíves mérési rendszer a felvett hallgatók körében; Pályakövetési rendszer a végzettek számára

Ki kell dolgozni a Kari Foglalkoztatási Kódex-eket, mely meghatározzák a személyenkénti, tanszékekre/intézetekre vonatkozó oktatási feladatok típusait, értékelésének módszerét, előírják az értékelés rendszerességét, a szükséges beavatkozások módját. 114

Az Oktatói munka hallgatói véleményezésének szabályzatában meg kell határozni a véleményezés célját, a véleményezés folyamatát, a méréshez használt kérdőívet és a keletkezett dokumentumok kezelésének módját. A kari szabályzatot az egyetemi szabályzattal összhangban kell meghatározni és folyamatosan fejlesztése szükséges. A szervezeti egységek (tanszékek, intézetek) értékelését a kar vezetése kari tanácson mutatja be és elemzi. A kari minőségbiztosítási tevékenység egyik fontos eleme a végzős hallgatók körében végzendő vizsgálat. A mérés célja, hogy képet kapjunk a végzős hallgatók intézménnyel kapcsolatos véleményéről, értékeléséről és ennek megfelelően módosítsuk, alakítsuk képzésünket. A felméréseket az adott kar legjelentősebb szakjain, annak minden tagozatán (nappali, levelező, távoktatási) célszerű elvégezni. Az eredmények megvitatja a kari vezetői értekezletek, illetve kari tanács, a mutatók, trendek alapján a Tanács/kari vezetés meghatározza a szükséges teendőket. A karok a pályakövetés különböző formáit működtetik az egyes szakjaikon, viszont fontos fejlesztési cél egy, a karok között összehangolt, egyetemi pályakövetési rendszer kialakítása. A kérdőíves véleményfelmérések eredményeit is figyelembe véve folyamatosan korszerűsítjük a szakok tantárgyi struktúráját, illetve az egyes tantárgyak tantárgyi programjait, különös figyelemmel a gyakorlat igényeire. A felvettek körében lebonyolítandó motivációs felmérés célja, hogy a karok világosan lássák, milyen tényezők eredményezték, hogy a jelentkező karukat választotta, és milyen elképzelései, elvárásai vannak az egyetemi oktatással, élettel kapcsolatban. A vizsgálatokat szeptemberben, a beiratkozás hetében célszerű lefolytatni. Nagy súlyt kell fektetni a beiskolázásra kerülő hallgatók középiskoláinak az informálására és ezt az adott szak vezetésének és oktatási egységeik munkatársainak folyamatos feladatává kell tenni. A minőségközpontú vezetés számára fontos információforrás az egyetemi/kari teljes körű dolgozói elégedettségi felmérés eredménye is. Ki kell alakítani a dolgozói elégedettség mérésének anonim és dokumentálható rendszerét. Az elégedettség vizsgálata rávilágíthat az oktatásban résztvevők létszámstruktúrájának valamint infrastruktúra állapotára. Jelenleg a karok között számottevő a különbség. A rosszul megállapított létszámnormák, vagy a reális létszámnormák bármely okból (pl. agyagi okokból) való be nem tartása a legbiztosabb út a felsőoktatás minőségromlásához A minőségfejlesztés hatékony működésének alapfeltétele a megfelelő informatikai háttér. Korszerű, jól szabályozott és működtetett informatikai rendszer biztosíthatja, hogy elegendő információ álljon rendelkezésre a véleményalkotáshoz, illetve a döntésekhez a dolgozóktól való folyamatos adatkérés nélkül. Az informatikai rendszer ma a legfontosabb eszköz és a leghatékonyabb lehetőség az egyetemen belüli feladatmegosztás és adatközlés számára, azon kívül, hogy a külső kapcsolatok építése is ma már leginkább erre az eszközre tevődik át. Az egyetem beiskolázási programjában a leendő hallgatók elérése, a kutatási munkában a partnerekkel való ismerkedés és kapcsolattartás, a végzett hallgatókkal való információcsere leginkább az egyetemi információs rendszeren keresztül válhat eredményessé. Nem túlzás azt állítani, hogy az egyetem arca ma már a számítástechnika és informatikai rendszer nyújtotta lehetőségek kiaknázásán múlik. Ezt a lehetőséget kell a minőségfejlesztés szolgálatába

115

állítani, illetve gondoskodni kell arról, hogy a minőségfejlesztés erre a területre is kiterjedjen, a célok megvalósításához ez a terület is megfelelően kapcsolódjon. Ennek érdekében a jelenlegi informatikai szabályozás mellett ki kell alakítani az egyetemen az informatikai tartamszolgáltatásra vonatkozó szabályozást, mely a hozzáférési jogoktól, az adatközlés és közzététel kötelezettségére is kiterjedjen. A minőségfejlesztés szükségessége, céljai és bemutatott programjának megvalósulása csak megfelelő rendszerben és a feltételek biztosítása esetén kerül összhangba. A minőségfejlesztés jelenleg működő struktúrája, tehát az Egyetemi Minőségügyi Tanács és a kari minőségügyi felelősök és bizottságok rendszere alapvetően megfelelőnek látszik. Ez a struktúra képes arra, hogy előkészítse a minőségfejlesztéssel kapcsolatos döntéseket, majd a döntések megszületését követően irányítsa a munkát. Ugyanakkor ma még hiányoznak a minőségfejlesztés operatív feltételei, melyek a minőségfejlesztés munkaszervezetének személyi, tárgyi illetve anyagi hátterének kiépítését követelik meg. A személyi feltételek megteremtése azt jelenti, hogy szükség van olyan személyre (esetleg személyekre), aki előkészíti a vizsgálatokat, majd közreműködik azokban, feldolgozza, tárolja, stb. a minőségfejlesztés adatait (mérésekkel kapcsolatos dokumentumokat, a nyomonkövetés dokumentumai stb.). Az ilyen munkavégzést, minthogy személyekre vonatkozó adatokkal dolgozik a titoktartás, és objektivitás érdekében mindenképpen önálló munkakörben célszerű megszervezni. Az ilyen un. Minőségügyi Iroda létrehozása a távlatokban elkerülhetetlen lesz, melynek kialakításában más kapcsolódó feladatok pl. az egyetem volt diákjaival való kapcsolattartás, középiskolai tájékoztatás, stb. elvégzését is célul lehet tűzni. Az Egyetemi Minőségügyi Iroda létrehozásának lehetőségét mielőbb át kell tekinteni, mivel a minőségfejlesztés feladatai a meglevő munkakörökkel, illetve ezek kiegészítésével hatékonyan és jó minőségben nem végezhetők el. A minőségfejlesztés szükséges és a jövőben nélkülözhetetlen működéséhez a célul tűzött feladatok pénzügyi feltételeit is meg kell teremteni. Ez azt jelenti, hogy az egyetem éves költségvetésébe a minőségfejlesztés költségeit be kell tervezni. Nyilvánvaló, hogy a minőségfejlesztésre fordítandó anyagi források előteremtése nem egyszerű feladat, de világosan látható, hogy már középtávon is csak a minőséget garantáló intézmények tudnak talpon maradni. Azok az intézmények, melyek a mindenkori követelményeknek megfelelő felkészültséggel bocsátják ki a hallgatóikat, melyek arculatának megszervezésével felkeltik a középiskolás tanulók figyelmét, melyek volt diákjaik visszajelzésével képesek az elvárásokhoz igazodni és korrigálni tudják képzésüket, melyek a belső működésükben a célszerűség és hatékonyság a meghatározó, stb. tehát a minőségüket állandóan fejlesztve működnek bízhatnak csak jövőjükben. A minőségfejlesztés tehát nem választás, hanem a fennmaradás kérdése, és ha ma még gazdasági számításokkal nem is lehet alátámasztani, de hosszútávon mindenképpen megéri a ráfordítás, nemcsak a hatékonyabb munkavégzés miatt, hanem a fejlődés érdekében. Az egyetem minőségfejlesztési programja a 2007-13 közötti időszakban vázolta fel a tennivalókat és megvalósítása évenkénti cselekvési terv alapján történik. Az egyetem minőségfejlesztési programjának elfogadását követően a cselekvési tervet az Egyetem Minőségfejlesztési Tanácsa évenként jelöli ki fogadtatja el a Szenátussal és számol be a végrehajtásáról. A Szent István Egyetem Minőségfejlesztési Programját a Szenátus 5/2006/2007 SZT számú határozatával elfogadta.

116

2.13.2 Humán stratégia jellemzői, a foglalkoztatási terv kidolgozása, a foglalkoztatási követelményrendszer meghatározása A Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. sz. melléklete a Foglalkoztatási követelményrendszer, mely az új Ftv. előírásai alapján készült. Ezt a szabályzatot ez év októberében fogadta el az Egyetemi Szenátus. Az Egyetem Foglalkoztatási Követelményrendszere és eljárási rendelkezése az egyetem valamennyi karán folyó oktatói – kutatói munkakörben foglalkoztatott emberi erőforrás gazdálkodás alapdokumentuma. A Szabályzat tartalmazza az egyetemi oktatók, kutatók követelményrendszerét, az egyes oktatói, tanári kategóriákba tartozók feladatait, a kinevezéshez szükséges követelményeket és feltételeket. A szabályzat összefoglalja a követelmények teljesítését szolgáló támogatandó célok és az egyetem által biztosítható támogatások főbb formáit, az egyetemi oktatók, tanárok és kutatók alkalmazásának (előléptetésének) eljárási, valamint a vezetői állásúak és a vezetők megbízásának és a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét is. Az Egyetemen előírt oktatói és tanári óraterhelést kívánjuk a következő időszakban is alkalmazni: Kategória Egyetemi tanár Egyetemi docens, főiskolai tanár, Főiskolai docens Adjunktusok Tanársegédek Nyelvtanár, testnevelő tanár

Heti tanításra fordított idő 4 - 6 óra 6 – 8 óra 10 - 14 óra 10 – 14 óra 12 - 16 óra 18 - 20 óra

A jelenlegi személyi állomány jellemzői, emberi erőforrás fejlesztés A rendelkezésre álló személyi állománnyal a tervezett feladatait az Egyetem el tudja látni, az oktatás és a kutatás kilenc és egy intézetben folyik. Az oktatói munkakörben 765 főt, tanári munkakörben 63 főt foglalkoztatunk, kutatói tevékenységben 65 fő vett részt. A tudományos minősítéssel rendelkezők aránya az oktatók-kutatók számához viszonyítva 58%. A karokon oktatott szakokra vonatkozó, publikált kormányzati és munkaerőpiaci prognózisok alapján jelentősen csökken majd a bölcsész-, a pedagógusképzésben, valamint az agrárképzésben, ezzel ellentétben a természettudományos és a műszaki képzés keretében pedig bővül a finanszírozott hallgatói helyek száma. Ez várhatóan a tervezési időszakra az oktatói állomány belső, karok és / vagy szakok közötti átrendeződését vonja maga után. A YMÉK az eddigi három éves főiskolai képzést felváltotta a négyéves BSC képzéssel. Ez 33%-os létszámnövekedést jelent, amihez az infrastruktúra feltételeket biztosítani kell, ezért a kar a jelenlegi főállású oktatói státusok növelését tervezi, miután jelenleg az egy oktatóra jutó hallgatói létszám 26 fő. Az egy oktatóra jutó heti óraszám 23 óra. Ilyen hallgatói létszámmal az oktatás minőségét nem lehet biztosítani, ezért szükséges ennek a létszámkeretnek a növelése.

117

A kiszolgáló dolgozói létszámot a lehetséges minimumra csökkentettük, itt az informatikai csoport területén szükséges három fő felvétele.

ÁOTK GTK GÉK MKK ABK YMÉK EKI GK PK VKK Központ és Gödöllői egyéb szervezetek

Összesen

Oktatók 65 128 81 137 55 65 15 33 33 25 1 638

Kutatók Tanárok 36 7 5 26 4 1 14 0 1 1 16 0 3 1 3 1 5 2 64

1 63

OktKutTan. Egyéb összesen alkalmazottak Összesen 108 327 435 159 112 271 86 63 149 151 128 279 56 63 119 82 113 195 15 21 36 36 38 74 37 74 111 31 60 91 4 765

269 1268

273 2033

A meglévő akkreditált szakokhoz szükséges oktatói állományt tekintve azonban előrelépés szükséges a PhD tanulmányok megkezdése, illetve a fokozatszerzés, valamint az MTA doktori cím megszerzése terén. Különösen indokolt ez az Ybl Miklós Építéstudományi, az Alkalmazott Bölcsészeti, de a Gazdaság- és Társadalomtudományi és a Gépészmérnöki Karokon is a tudományos fokozat megszerzésére van szükség. Hangsúlyos az egyetemi / főiskolai tanári nyugdíjazások miatti utánpótlások kérdése, ezért az elmúlt években 18 egyetemi tanári és 5 főiskolai tanári pályázati kiírást kezdeményeztünk. Az egyetemi tanári álláshely elnyeréséhez egyetemi követelmény a habilitáció megléte. Hasonlóan fontos a docensek körében a habilitáció megszerzésének ösztönzése, mellyel a minőségi értékeinket kívánjuk növelni. Azokon a szakokon, ahol a hallgatói létszám csökkenése miatt várhatóan oktatói létszámtöbblet alakul ki, de akik munkájára a teljesítményük és kompetenciájuk, nevük alapján az intézmény továbbra is hosszú távon igényt tart, képzés, továbbképzés, átképzés útján a népszerűbb vagy jobban működő szakokon kívánjuk tovább foglalkoztatni, illetve a költségtérítéses területen alkalmazni. Amennyiben az átcsoportosítással vagy átképzéssel nem tudjuk ezt a problémát megoldani, és az oktató az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, nyugdíjazását kezdeményezzük. A karokon, oktatási egységeken és szakokon belüli együttműködést, az oktatók és hallgatók közötti személyes kapcsolattartást, valamint az oktatási minőség fenntarthatóságát jellemzi, hogy az egyetemen foglalkoztatott oktatók többségében a Szent István Egyetemen állnak főállásban alkalmazásban, és mindössze 23 főt foglalkoztatunk további jogviszonyban, ettől a későbbekben sem kívánunk lényegesen eltérni.

118

A Kjt. 37/B §-a alapján a 62. életévet betöltött, nyugdíjasnak minősülő oktatók közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését kezdeményezzük. Ha az adott szakterületen az oktatási-képzési feladatok ellátása indokolja, ezen oktatók visszafoglalkoztathatók óraadóként illetve 50%-os, legfeljebb 75%-os részmunkaidős jogviszonyban. 65 éves életkorig foglalkoztatjuk azokat az egyetemi / főiskolai docenseket, tudományos főmunkatársakat, akik egyéni elbírálás alapján az adott szervezeti egység oktatói-kutatói munkájában jelentős szerepet vállalnak. 70 éves életkorig foglalkoztatjuk azokat az egyetemi / főiskolai tanárokat, tudományos tanácsadókat és kutató professzorokat, akik egyéni elbírálás alapján megfelelnek annak a kritériumnak, hogy a hazai, nemzetközi tudományos életben kulcsszerepet játszanak és oktatási feladataik ezt indokolják. Továbbképzési programok A felsőoktatásban egyre jobban körvonalazódó piacosodás és versenyhelyzet indokolja a szakvezetők, szakfelelősök, vezető oktatók menedzser szemléletének erősítését. Erre a legmegfelelőbb tréninget házon belül, egyfajta mini vagy gyorsított MBA képzést tartjuk a legalkalmasabbnak. Hasonlóan hasznos segítséget nyújtanak forrásszerzéshez a pályázati, pályázatírási gyakorlatot nyújtó tréningek. A kezdő oktatók esetében a tanítási módszerek, a didaktikai ismeretek megszerzése segítene az előadói munkában, az órákra való felkészülésben vagy az ellenőrzésben, és ezen keresztül az egyéni életpálya előrehaladásban. Az andragógiai továbbképzés pedig a felnőttképzésekben résztvevőknek nyújtana használható segítséget. Humán stratégia, ösztönzés, differenciált bérezés Az Egyetemen már eddig is működött bizonyos szinten az oktatók és kutatók négyévenkénti, valamint a vezetők vezetői megbízásának lejáratakor történő minősítése. A minősítés eredményeit, az Oktatói – Kutatói Feladatterv és a feladatterv teljesítéséről és a tanévben végzett tevékenységről szóló Éves beszámoló szempontjait figyelembe véve fejlesztjük tovább a rendszert. A teljesítményértékelés vezetői feladat, céljai a munkaköri követelmények teljesítésének figyelemmel kísérése, az egyéni teljesítmények megítélése és tudatosítása. Az oktatók között meglévő teljesítmény különbségek, esetleges hiányosságok megismerése, a teljesítmény-alapú differenciált bérezési formák előkészítése és majd működtetése, a személyzeti döntések (előmenetel, áthelyezés, visszaminősítés, leépítés, kitüntetés, nyugdíjazás, stb.) megalapozása. Ugyancsak vezetői feladat a képzési igények meghatározása, az intézmény, a szak és az egyén érdekét egyformán szolgáló egyéni pályatervek kidolgozása és karbantartása, illetve egy szak, intézet, oktatási egység működésének vizsgálata. A teljesítményértékelés felöleli az oktató • oktatási tevékenységét (tantervi oktatás, konzultáció, vizsgáztatás, gyakorlatok, diplomatervek, TDK dolgozatok, egyéb egyetemi oktatási, oktatásfejlesztési tevékenységek), • tudományos és szakmai tevékenységét (kutatási feladatok, nemzetközi kapcsolatok, publikációk), • irányítási és szervezési feladatokat, • forrásteremtést (pályázati tevékenység), • egyéni továbbképzési, fejlesztési és karrier (életpálya) célkitűzéseket.

119

Mivel az intézmény célja az oktatók teljes munkaidőben, főállásban megtartása, valamint a tudományos fokozatok mielőbbi megszerzésének ösztönzése, a bérezésben is ehhez kell alkalmazkodnunk, tehát a szenioritás szerinti besorolás mellett egy olyan lassan emelkedő, teljesítmény szerint mozgó bérsávot kívánunk bevezetni, megcélozni, amely mellett ezek a célok megvalósíthatók. Ennek a teljesítményfüggő bérsávnak a kidolgozásához kell meghatározni az átlagos teljesítmény szintet, amely teljesítése fölött részesül a munkatárs a juttatásban. Mivel az egyéni teljesítés áll a középpontban, a bérezés a realizált teljesítményen alapul. Ez lehet egy normaként elfogadott publikációs tevékenység, pályázati forrásteremtés vagy tudományos fokozat megszerzése. Mindenképpen olyan bérmennyiséget kell hozzárendelnünk ezekhez a teljesítésekhez, hogy a rendszer teljesítménynövelő hatást váltson ki, vagyis a bérköltségek növekedése megtérüljön a magasabb teljesítményben. Ezzel az egyetem jó hírneve, elismertsége és versenyképessége is legalább stabilizálódik vagy inkább erősödik és az egyéni célok is megvalósuljanak. Természetesen nem csak és kizárólag a bérezés eszközével kívánjuk a munkatársakat ösztönözni a nagyobb vagy magasabb teljesítményre. Nagyon fontos a kommunikáció, hogy minél jobban bevonjuk az oktatókat az intézményi, kari, szakterületi célok teljesítésébe. Ösztönző hatása van a munkakör-gazdagításnak például, amikor az oktatót tárgyfelelősi, szakvezetői feladatokkal bízzuk meg, vagy felkérjük, hogy valamely intézményi bizottságban képviselje az oktatási vagy átfogó szervezeti egység érdekeit például, vagy külföldi tanulmányúton vehet részt. Az Egyetem kiemelt feladatának tekinti a személyzeti feladatok minőségének és hatékonyságának emelését, amelyek megvalósítását segíti a már megvásárolt, beüzemelés alatt álló NexONHR személyügyi szoftver működtetése is. A program segítségével nemcsak naprakész adatok kérhetők le, hanem figyelemmel kísérhetők a teljesítményértékelések, fokozatszerzések, előrelépések, különböző megbízások alakulása vagy a egyéni kompetenciák, rövid stratégia kialakításának

2.14 Az egyetemi gazdálkodás korszerűsítése A Gazdasági Főigazgatóság (GF), mint az egyetem gazdasági szervezete az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) sz. Kormány rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 17. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a tervezéssel, az előirányzat felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat módosítással, a pénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a számviteli nyilvántartásokkal, a beszámolóval, valamint a bérszámfejtéssel és munkaerő gazdálkodással, az üzemeltetéssel, fenntartással, beruházással, a vagyon használatával és hasznosításával, valamint az ezekhez kapcsolódó FEUVE-i kötelezettségre és adatszolgáltatásra kiterjedő feladatokat végzi. A GF mind a külső, mind a gödöllői karok gazdasági szervezete (gazdasági vezetője, referense) felett szakmai irányítást gyakorol. A gazdasági szervezet fejlesztése keretében a következőket tervezzük: Az egyetemen jelenleg folyamatban van egy egyetemi szintű egységes vagyongazdálkodási rendszer kialakítása, amelynek bevezetésére előreláthatólag 2009-ben kerül sor.

120

Szintén tervezzük a Gazdasági Kollégium kialakítását, amely az intézmény és a karok költségvetési gazdálkodásában nyújt segítséget. A kollégium a Gazdasági Főigazgatóság főosztályvezetőiből és a karok gazdasági vezetőiből, referenseiből áll. A kollégium feladatait, munkakapcsolatait és üléseinek időpontjait az ügyrendjében határozza meg. Főbb feladatai a következők: a tervezési folyamat segítése, a költségvetés teljesítésének folyamatos figyelemmel kísérése, értékelése, beavatkozási javaslatok megtétele, a tervezettel szembeni várható többletbevételek előrejelzése, az azokkal kapcsolatban szükséges előirányzat módosítások kezdeményezése, stb. Fontos feladat a kontrolling rendszer kialakítása a bevételek és kiadások alakulásának elemzésére, a hatékonyság vizsgálatára képzett mutatószámrendszer számítására és értékelésére. A kontrolling rendszer működésének eredményeként bővülnek az információk a gazdasági döntések előkészítéséhez, a költségvetési folyamatok ellenőrzéséhez, valamint a tervezési folyamat eddigieknél jobb megalapozásához A szakmai továbbképzés területén a következő tervidőszakban is biztosítani kívánjuk a Gazdasági Főigazgatósághoz tartozó területek jogszabály változásaihoz kapcsolódó továbbképzéseken való részvételt. 2.14.1 A belső erőforrás allokációs rendszer továbbfejlesztése A felsőoktatás intézményrendszere erősen differenciált. Jelentős különbségek vannak az egyes szakterületek, az egyes intézmények között mind a feladatok és hagyományok, mind a meglévő feltételek és lehetőségek tekintetében. Az erőforrás allokáció jelenti: • a források, javak ( a humán erőforrások, az eszközök, a kapacitások) feladatokkal arányos elosztását, • a feladatváltozásokból következő, valamint a hatékonysági követelményeket érvényesítő erőforrás/kapacitás átcsoportosítását, • a szükséges erőforrások biztosításával kapcsolatos kötelezettségek meghatározását. Az egyetem, mint költségvetési szerv gazdálkodását az államháztartásról szóló1992. évi XXXVIII. törvény ( a továbbiakban: Áht.), az Ámr., a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény ( a továbbiakban: Ftv.), a 8/2005. (I.19.) Kormányrendelet, valamint a kapcsolódó jogszabályok (adótörvények, vagyontörvény, közbeszerzési törvény, éves költségvetési törvények, stb.) alapján bonyolítja, könyvvezetését a 249/2000. (XII.24.) sz. Kormányrendelet szerint végzi. Az egyetem gazdálkodási stratégiája az államilag finanszírozott képzés, kutatás, fenntartás költségvetési támogatással való alulfinanszírozottsága következtében az intézményi bevételek növelésére és a költségtakarékos gazdálkodásra irányul, a működőképesség fenntartását, az intézmény folyamatos likviditásának megőrzését szolgálja. A gazdálkodás belső szabályozottsága megfelel a jogszabályi követelményeknek, de a jogszabályváltozások, az egyetem gazdálkodási feltételeinek és a szakmai fejlesztési célok figyelembevételével továbbfejlesztésre szorul.

121

Az államilag finanszírozott képzés területén az előírt normatívák nem biztosítják a képzés, a kutatás és a fenntartás tényleges szükségleteit, a rendszer alulfinanszírozott. A normatívák alkalmazása jól „kereső” és rosszul „kereső” szakirányokat alakíthat ki, néhány szakirány működése ellehetetlenülhet. A jelenlegi érvényben lévő finanszírozási rendszerben a képzési-fenntartási támogatás a gazdálkodás meghatározó tényezője, de elégtelen volta miatt a saját bevételek növelése előtérbe kell, hogy kerüljön. A saját bevétel emelése a költségtérítéses hallgatói létszám növelésével biztosítható a nappali és levelező tagozaton egyaránt. Az egyetem saját bevételeinek növelése érdekében hasznosítani kívánja szabad kapacitásait, kutatási és innovációs szolgáltatást végez a magánszféra számára, pályázatokat készít az infrastruktúra fejlesztéséhez és a kutatási tevékenységének finanszírozásához. A képzési és fenntartási normatíva döntő hányadát az oktatók és egyéb alkalmazottak személyi juttatása és azok járulékai teszik ki, ebből adódóan nagy fontosságú a karok munkaerő kapacitásának meghatározása, a teljesítménymutatók alkalmazása és a létesítmény fenntartási költségeknek a reális felmérése az eltérő műszaki-technikai feltételek figyelembevételével. A költségtérítéses oktatás, a szolgáltatások, a kutatásfejlesztési megbízások, stb. bevételeinek fedeznie kell a %-os arányban meghatározásra kerülő amortizációs és intézmény fenntartási közvetett kiadásokat, amelyeket az előkalkulációban kell rögzíteni. A költségvetés belső lebontásának korszerűsítéséhez a fajlagos kiadások, a saját bevételek, a támogatások és a teljesítmények értékelése szükséges. A teljesítmények méréséhez egységes mutatószámrendszer kidolgozását és az informatikai feltételek megteremtését kell biztosítani. Az értékeléshez a rendelkezésre álló adatokat felhasználó kontrolling rendszert kell kiépíteni. Ezzel kialakítható egy olyan adatbázis, amely alapul szolgálhat a tervezési folyamat objektivitásának növelésére és egyben csökkentheti az elosztással járó konfliktusokat. A bevételek emelése, valamint a hatékony munkaerő- és költséggazdálkodás ösztönzésére Érdekeltségi Szabályzat elkészítését tervezzük. A feladatfinanszírozás, a fejlesztések és a beruházások döntési rendje: Azokban az esetekben, amikor egyazon feladatért vagy fejlesztési célért több kar, szervezeti egység egyenlő eséllyel pályázhat, megfontolandó az egyetemen belüli pályáztatási rendszer létrehozása. Egyéb esetekben továbbra is egyedi döntési rend szerint történne a feladatfinanszírozás, illetve a beruházások, felújítások meghatározása, valamint a kötelezettségvállalás. Az egyetem vezetésének állásfoglalásától függően a feladatfinanszírozás és a fejlesztések pályázati rendjének kidolgozását tervezzük. 2.14.2 Az informatikai és a kontrolling rendszer fejlesztése A kontrolling rendszer fejlesztésének főbb céljai: • A költségvetés teljesítésének folyamatos figyelemmel kísérése, elemzése és az ezáltal nyert megállapítások alapján intézkedési javaslatok kidolgozása. • A kötelezettségvállalások teljes körű nyilvántartása, a szabad előirányzatok megállapítása és a kötelezettségvállalásoknál a megalapozott döntésekhez történő adatszolgáltatás.

122

•

• • •

A kidolgozásra kerülő mutatószám rendszer alkalmazásával intézményi szintű, kari, tevékenységenkénti elemzések, teljesítmény- és hatékonysági értékelések elkészítése. A mutatószámok számítása, adatbázisban való rögzítése. Az értékeléseknek döntéshozáshoz, tervezéshez való biztosítása meghatározott időszakokra és határidőre. A vezetői információs rendszer bevezetése a napi és stratégiai jelentőségű döntések előkészítésének támogatásához. A feladatfinanszírozásban működő céljellegű források rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzése. A kontrolling rendszer elemzéseinek a számszaki adatok mellett szöveges értékelést is kell tartalmazniuk. Ezeket az egyetem vezetői, az érintett karok és szervezeti egységek vezetői kapják meg.

A kifejlesztett rendszerrel szemben támasztott főbb követelmények: kezelése rövid idő alatt elsajátítható legyen és a rendszerhez több hozzáférési lehetőséget biztosítson a megfelelő vezetői szinteken. A meglévő és kialakításra kerülő információs rendszer főbb ismérvei: A gazdasági folyamatok követése a TÜSZ elnevezésű , a felsőoktatási intézmények számára kifejlesztett integrált informatikai rendszerben történik, amely lehetővé teszi a komplex ügyviteli feladatok ellátását. Tervezzük a rendszer adta lehetőségek minél hatékonyabb kihasználását. A széleskörű paraméterezési lehetőségei és modularitása révén lehetőség van a teljes körű vezetői információs rendszer ( továbbiakban VIR ) kialakítására, amely a már említett napi és stratégiai döntések előkészítésén kívül a tervezési folyamat támogatását is szolgálja. A VIR bevezetésének további indokai: • • • • • • • • •

Szükséges a NEPTUN rendszer integrálása az egyéb adatbázisokkal. Az egyetem több olyan informatikai rendszerrel rendelkezik, amelyek egymástól függetlenül gyűjtik az intézmény fő folyamataira jellemző adatokat ( pénzügyi adatok, teljesítmény adatok, emberi erőforrás adatok, stb. ). Az információ áramlás rendezetlen és számos esetben pontatlan. A végrehajtási kontroll körülményes vagy hiányos. Az egyetem egészéről a naprakész adatok és elemzések hiánya. Nincs egységes elvekre épülő adatbázis. Nincs egységes információs rendszer. A stratégiai célok leképezésének hiányossága. Az egyes rendszerek kapcsolata a „napi” tranzakciókra korlátozódik.

Az egyetem forrásai bővítésének egyik módja a hazai és uniós pályázati kiírások adta lehetőségek minél hatékonyabb kihasználása. A pályázatok nyilvántartására olyan komplett rendszert kell kialakítani, amelyben a pályázat beadási pillanatától az elszámolásig bezárólag minden folyamat nyomon követhető és monitorizálható. A VIR rendszer elengedhetetlen kelléke, hogy a folyamatokat áttekintve a mindennapi munkába a kontrolling szemléletet behozzuk, és ahhoz alakítsuk át a meglévő rendszert. A VIR bevezetéséhez kapcsolódó célkitűzések: • A meglévő nagy mennyiségű adatból könnyen értelmezhető információk szolgáltatása. • Az egyetemi vezetés munkájának segítése a koncepcionális, stratégiai és operatív döntések meghozatalában. 123

• • • • • • •

Összegzett, időben folyamatos, az egyetem egészét érintő, jól strukturált és könnyen elemezhető információk biztosítása. A tevékenységekre jellemző mutatószámok kidolgozása. A statikus kimutatásokkal szemben dinamikus jelentések készítése, amelyek a további vezetői stratégia kiinduló pontjai lehetnek. Az egyetem rugalmasan tudjon alkalmazkodni a külső környezet dinamikus változásaihoz. Az integrált erőforrás-tervezés megvalósításával a menedzsment az egyetem minden területét, minden funkcióját és komplex értékteremtő folyamatait is ellenőrzés és kontroll alatt tarthassa. Az elemzésekhez szükséges „szabványok” kidolgozása. Az informatika adta lehetőségek kihasználása (Internet alapú fejlesztés, egységes adatbázis, stb.).

Jelenleg folyamatban van az egyetem valamennyi eszközének vonalkóddal való ellátása, ezáltal a leltározási feladatok korszerűsítése és gyorsabbá tétele. Ez a hatalmas munka valamennyi kartól és szervezeti egységtől fegyelmezett, segítőkész együttműködést követel meg a gazdasági (leltározási) területen dolgozó kollégákkal együttesen. A bevezetés követően a leltározási folyamat felgyorsul és minőségi változást hoz a rendszerben. A 2006 tavaszán az OKM Ellenőrzési főosztálya Egyetemünknél megbízhatósági ellenőrzést folytatott le. Az ellenőrzés megállapításai alapján elkészített intézkedési terv szerint biztosítani kell a személyzeti, bérelszámolási és egyéb gazdálkodással kapcsolatos dokumentumokhoz a gödöllői helyszínen való hozzáférést. A külső karok dokumentumainak tárolására irattárat kell kialakítani, melyre a költségvetésből fedezetet kell biztosítani. Jelenleg csak a Gazdasági Főigazgatóság és a gödöllői karok és szervezeti egységek iratanyagának tárolása megoldott az egyetem székhelyén. 2.14.3 Hatékonysági mutatók, hatékonyság értékelési módszer bevezetése, bemutatása Az egyetem és ezen belül a szervezeti egységek feladatellátásának, gazdálkodásának, a beruházásoknak és felújításoknak számszaki és szöveges értékelése éves szinten az egyetem beszámoló jelentésében valósul meg. A gazdálkodás kockázatainak csökkentése érdekében szükség van folyamatos monitoring, kontrolling tevékenységre a következő célok megvalósítása érdekében. • • •

A költségvetési tervezés módszereinek és megalapozottságának fejlesztése; a kiadási előirányzatok felhasználásának és a bevételek teljesítésének figyelemmel kísérése; a gazdálkodás hatékonyságának mérése.

A mutatórendszer kifejlesztését a következő mutatók alkalmazásának bevezetésével javasoljuk. Fedezeti mutatók: Államilag finanszírozott képzés összes működési bevétele beleértve a támogatást is / államilag finanszírozott képzés működési kiadásai Költségtérítéses képzés működési bevételei / működési kiadásai Saját bevételek / összes bevétel Támogatás / összes bevétel 124

Hatékonysági mutatók: Személyi juttatások hatékonysága: teljesített összes működési bevétel beleértve a támogatást is / személyi jellegű kiadások Élő munka hatékonysága: teljesített összes működési bevétel / átlagos statisztikai létszám Eszközhatékonyság: teljesített összes bevétel / immateriális javak és tárgyi eszközök nettó értéke Államilag finanszírozott oktatás, kutatásképzés hatékonysága: egy hallgatóra jutó: támogatás, térítési díj, működési bevétel, működési kiadás, oktatási funkciójú terület (m2), összes személyi jellegű kiadás, oktatói személyi kiadás, nem oktatói személyi kiadás, Egy oktatási m2-re eső működési és felhalmozási kiadás Egy oktatóra eső: éves oktatói személyi kiadás, hallgatók száma, összes személyi kiadás (oktatói + nem oktatói), saját bevétel és támogatás A költségtérítéses képzésnél az előbb felsorolt mutatók számítása Egy kollégiumban elhelyezett hallgatóra eső kollégiumi kiadás, támogatás, térítési díj Egy kutatóra eső: kutatási pályázati bevétel, elnyert kutatási pályázatok darabszáma A mutatókat egy év teljesítményeinek az értékelésére alkalmaznánk és felhasználásra kerülnének a tervezésnél is Tőkeszerkezet (intézményi szintű) mutatók: Saját tőke részaránya: saját tőke / forrás összesen. Tartalékok részaránya: tartalékok / forrás összesen. Idegen tőke részaránya: kötelezettségek / forrás összesen Kiadásszerkezet: Személyi jellegű költséghányad: személyi jellegű kiadások (személyi jutatás + járulékok)/ összes kiadás Anyaghányad: készletbeszerzés / összes kiadás Szolgáltatási költséghányad: igénybevett szolgáltatások / összes kiadás Egyéb folyó kiadások hányada: egyéb folyó kiadások / összes kiadás Amortizációs költséghányad: az éves értékcsökkenés / összes működési bevétel (saját bevétel + támogatás) Saját intézményi bevételek alakulása, normatív támogatás alakulása finanszírozási csoportonként. Saját bevételek alakulása: kutatási pályázati bevételek, egyéb pályázati bevételek, költségtérítéses képzések bevételei, bérleti díj bevételek, egyéb bevételek Egyéb mutatók: hallgatói létszám alakulása karonként, képzési szintenként, szakirányonként, finanszírozási formánként (államilag finanszírozott és költségtérítéses hallgatók aránya), kibocsátott hallgatók száma képzési szintenként, a felvett és eredményesen kibocsátott hallgatók aránya, a szakirányban elhelyezkedettek száma és aránya a végzett hallgatók számához viszonyítva.

125

Értékesíthető kutatási eredmények száma, bevételei és kiadásai (szerzői jogvédelem alá eső szellemi termékek, publikációk). Átlagos statisztikai létszám összetétele és változása; Egy főre jutó személyi jellegű mutatók változása; Egy főre eső működési költség változása; Egy főre jutó saját bevétel, támogatás változása; Tárgyi eszközök használhatósági foka eszközcsoportonként (nettó érték / bruttó érték); Likviditási gyorsráta; Pénzeszközök + követelések / rövid lejáratú köztelezettségek; Eszközellátottság eszközcsoportonként: eszközérték / átlaglétszám, eszközérték / hallgatói létszám. Egy m2-re jutó éves üzemeltetési költség = Üzemeltetési költség / Összes terület (a karokra osztott központi kezelésű előadókkal és közös használatú területekkel együtt) Egy1 m2-re jutó összes éves dologi és felhalmozási kiadás = (üzemeltetés + céljellegű dologi kiadás + osztott hitelkeret) / Összes terület Éves ledolgozott munkaóra kapacitás = főállású dolgozók száma x 40 óra x 42 (munkában töltött) hét + mellékállású dolgozók száma x 20 óra x 42 hét Egy elvi óra szűkített önköltsége = teljes bértömeg járulékaival / éves munkában töltött munkaóra kapacitás Éves munkában töltött oktatói kapacitás = oktatók száma x 12 óra x 42 hét Egy oktatott óra szűkített önköltsége = teljes bértömeg adminisztratív átterheléssel / Éves munkában töltött oktatói kapacitás (óraszám) (Teljes bértömeg adminisztratív átterheléssel = teljes bértömeg és járulékai + az adminisztratív dolgozók bérének és járulékainak felosztása oktatói létszámarányosan a tanszékek között) A javasolt mutatók rendszere a kontrolling tapasztalatai az egyetemi és kari, valamint gazdasági vezetés elvárásainak, javaslatainak megfelelően fejleszthetők. 2.14.4 Bevételszerzési stratégiák, érdekeltségi rendszer bevételek megszerzésénél és visszaforgatásánál A csökkenő részarányú központi finanszírozás, a felsőoktatási intézmények között is erősödő versenyhelyzet és a hallgatói létszám országos csökkenése abba az irányba hat, hogy az egyetem emelje a képzés színvonalát, növelje az oktatás hatékonyságát és tevékenysége mindinkább igazodjon a piaci körülményekhez. Ebben a helyzetben különösen fontos a stratégiai tervezés és a stratégiai menedzsment szerepe, mely biztosítani tudja az egyetem rendelkezésére álló erőforrások versenyképes hasznosítását. Az erőforrások professzionális hasznosítása nélkülözhetetlenné teszi mind a szellemi, mind a tárgyi, informatikai infrastruktúra több célú – oktatási és kutatási alaptevékenység melletti piaci értékesítését. Az erőforrások hatékony, a bevételszerzési stratégiát támogató főbb csoportjai a következők: a., Szellemi erőforrásokkal történő gazdálkodás b., Az egyetem átmenetileg szabad infrastruktúrájának hasznosítása c., Pályázati részvétel erősítése d., Humánerőforrás gazdálkodás e., Kapcsolattartás a piac szereplőivel • Kapcsolatok erősítése a magyarországi vállalkozásokkal. • Kapcsolatok erősítése a nemzetközi piac szereplőivel.

126

a., Szellemi erőforrásokkal történő gazdálkodás Az egyetemen felhalmozott szellemi vagyon az egyetem piaci megítélésének egyik meghatározó fokmérője, melynek piaci alapú hasznosítása az egyik legfontosabb forrás a bevételek növelésében. Ennek megfelelően célszerű egy szellemi vagyongazdálkodási stratégiát összeállítani, mely tartalmazza azt a vagyon felsorolást, mely a piaci értékesítésbe bevonható. Kutatás – fejlesztéshez kapcsolódó vagyon (szabadalmak, találmányok, stb.) Informatikai vagyon – értékesíthető szoftverek, adatbázisok, stb. Szakkönyv, jegyzet, publikáció, tananyagok, stb. A vagyonfelmérés mellett stratégiailag a második legfontosabb feladatot a vásárlói piaccal történő kapcsolatfelvétel kiépítése jelenti. A piaci értékesítés területe tovább bővül a Tessedik Sámuel Főiskola 2009. január 1-jétől történő beolvadásával, annak vonzáskörzetével is. b., Az egyetem átmenetileg szabad infrastruktúrájának hasznosítása Az egyetemi infrastruktúra fogalmába beletartoznak mindazon külső és belső tárgyi, anyagi, szervezeti eszközök, erőforrások, melyek az egyetem alapfeladatainak ellátását biztosítják. Ennek megfelelően az infrastruktúra helyzetének és ellátottságának értékeléséhez figyelembe kell venni az épületek, az ingatlanok és az informatikai eszközök által biztosított lehetőségeket. A bevételszerzési stratégia pontos kialakításához a kapacitások teljes körű felmérése szükséges. Ezt követheti annak a szolgáltatás csomagnak a kialakítása, amely az átmenetileg szabad kapacitásból a vállalkozói piac részére kerülne hasznosításra. c., Pályázati részvétel erősítése A K+F projekteken, oktatásfejlesztési projekteken történő részvételt jelent, és a saját bevétel növelés egyik folyamatos és arányait tekintve a legnagyobb bevételi forrását képezi. d., Humánerőforrás gazdálkodás Ezen a területen célként kell meghatározni a felnőttképzési piacból minél nagyobb arány megszerzését, és ezáltal a rendelkezésre álló humánerőforrás szabad, illetve a felnőttképzésre irányítható részének kihasználását. e., Kapcsolattartás a piac szereplőivel A vállalkozói szférával történő kapcsolatbővítés kiemelt bevételszerzési potenciált jelent. A kapcsolatok irányai lehetnek: • az adórendszer által biztosított együttműködés területei, • együttműködési megállapodások útján az egyetem tudásbázisának piaci hasznosítása érdekében, • K+F tevékenység biztosítása, • Nemzetközi téren közös K+F tevékenység és oktatási együttműködés. A karok bevételszerző stratégiájukat fejlesztési terveikben mutatják be, ezekhez gazdasági szempontból a következő kiegészítést tesszük

127

A költségtérítéses oktatási tevékenység kalkulációs rendjének továbbfejlesztését tervezzük, különös tekintettel az intézményfenntartáshoz és az eszközpótláshoz, illetve fejlesztéshez való hozzájárulásra. A kollégiumi térítési díjak folyamatos karbantartását tervezzük figyelemmel a rászorultságra, az ellátási színvonalra, illetve ezek változására. Törekedni szükséges az épületek, előadótermek, közös helyiségek szabad kapacitásainak bevételszerző hasznosítására. A Gazdasági Főigazgatóság munkaterületén egyes vagyonkezeléssel, karbantartással (hibaelhárítás, javítások, hőellátás, fűtési tevékenység stb.) foglalkozó egységek gazdasági társasági formába való kiszervezésének célszerűségét és gazdaságosságát megvizsgáljuk a tervidőszakban. Az alapításra kerülő társaság bérleti díj ellenében használhatná és hasznosíthatná a rendelkezésre bocsátott épületkapacitást, azzal a feltétellel, hogy bevételeiből köteles az adott épületek állagmegóvását biztosítani. Megvizsgáljuk a Rendészet kiszervezésének gazdaságosságát is. Jelenleg folyamatban van a sportlétesítmények szabad kapacitásának hasznosítási koncepciója Megfelelő nagyságú bevételszerzés érdekében az alapítványi formában történő működtetés tűnik a legkedvezőbb megoldásnak. Elsődleges szempont az egyetemi hallgatók kulturált körülmények közötti sportolási lehetőségének biztosítása. A saját cégek alapítását az Áht., az Ámr., az Ftv. és a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény szabályozza. A hivatkozott jogszabályok alapján és a kiszervezhető feladatok sajátosságainak megfelelően saját cégek alapítására vonatkozó egyetemi szabályzat készítését tervezzük.

2.15 Az egyetemi infrastruktúra 2008. december 31-én az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának bruttó értéke 13,5 milliárd Ft –ot, nettó értéke 6,6 milliárd Ft-ot képviselt. Az eszközök értékcsökkenése 6,8 milliárd Ft volt. Az eszközállomány használhatósági foka alacsony, az immateriális javaknál 22,9 %, az állomány 53,8 %-a 0-ra leírt eszköz; a gépek, berendezések, felszerelések (számítógépek, műszerek, mezőgazdasági munkagépek, felszerelések stb.) használhatósági foka 22,9 %, az állomány 50 %-a 0-ra leírt eszköz; a járműállomány használhatósági foka 29,5 % ,az állomány 37 %-a 0-ra leírt eszköz. Az épületek felújítására 2008. évben közel 138 millió forintot fordított az egyetem. A következő négy év stratégiai célja az épület infrastruktúra területén részletesen bemutatott felújítások és fejlesztések megvalósítása, gépek, berendezések, felszerelések vonatkozásában az elhasználódott eszközök minőségi fejlesztést eredményező cseréje, az informatika bővítése és fejlesztése a működés minden területén. Ez utóbbi vonatkozásban az egyetem egységes stratégia kialakítását tervezi. Kiemelten fontos a laboratóriumok, műhelyek, tanüzemek, egyéb gyakorlóhelyek fejlesztése.

128

Az egyetem rendelkezésre álló forrásaiból évente mintegy 1 milliárd Ft összegű beruházás és felújítás valósítható meg fontossági sorrend szerint. 2.15.1 Infrastruktúra-fejlesztési és felújítási programok Az oktatási, gyakorlati képzési, kutatási, fejlesztési, valamint belső és külső szolgáltatási tevékenység tartalmi fejlesztése csak az egyetemi infrastruktúra rekonstrukciós és beruházási programjainak megvalósításával, az egyetemi szervezeti struktúra további fejlesztésével, a humánerőforrás és pénzügyi gazdálkodás színvonalának növelésével oldható meg. A 2004-ben elfogadott intézményfejlesztési tervünkben megfogalmazott infrastruktúra fejlesztési elveink ma sem változtak, tehát: • • • • •

•

mivel nem várható a hallgatói létszám számottevő emelkedése, jelentős kapacitásbővítő beruházást nem tervezünk, elsősorban a rekonstrukciós, korszerűsítő beruházásokat részesítjük előnyben, a fő szempont, hogy az infrastruktúra fejlesztés az elkövetkezendő négy évben a hallgatók és dolgozók élet- és munkakörülményeit javítsák, emeljünk a szolgáltatások színvonalán, az elégtelen költségvetési támogatás miatt továbbra is nagy hangsúlyt kell helyeznünk a külső, vállalkozói források bevonására (PPP konstrukciók) Törekedni kell az energiafelhasználás csökkentését elősegítő megoldások alkalmazására, az egyetem kutatóbázisára alapozott megújuló energia lehetőségek kifejlesztésére és használatára az épület- és ingatlan felújítások és korszerűsítések során (napenergia hasznosítás, geotermia, stb.) erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Mezőgazdaság és Vidékfejlesztési Terv pályázatai révén mind jelentősebb Európai Uniós fejlesztési támogatásokhoz jussunk.

A Szent István Egyetemnek a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell vennie a gazdasági világválság hazai hatásait és csak olyan tevékenységekre vállalkozhat, amelyek még ezek között a körülmények között sem jelentenek kockázatot a biztonságos működésre és nem okozhatnak indokolatlan jövőbeni kockázatokat. Korábbi intézményfejlesztési tervünkben megfogalmazott infrastruktúra-fejlesztési projektjeink közül szerencsére több megvalósult, a megvalósulás folyamatban, illetve előkészítés alatt áll. A megváltozott gazdasági környezetnek megfelelően kell áttekinteni a megvalósult, illetve megvalósuló beruházásainkat, fejlesztéseinket. A korábbi terveket a csökkenő forrásoknak megfelelően, a lehető legnagyobb óvatossággal kell újraértékelni. Ennek az átértékelésnek ki kell terjednie a következő, korábban tervezett beruházásokra: • • • •

Az egyetem központi épületeinek teljes rekonstrukciója, felújítása. A program előkészítése megtörtént, a műszaki tervek elkészültek, a PPP programban megvalósuló pályáztatás eredményes volt a szerződés aláírás előtt van. Gödöllői sportcentrum kialakítása, mely tartalmazza a meglévő létesítmények teljes rekonstrukcióját, valamint új munkacsarnok és uszoda létesítését. Oktatási terek bővítése az Ybl Miklós Építéstudományi Karon.

129

• • • • • •

A PPP konstrukcióban készülő beruházás előkészületei megtörténtek. A konkrét fejlesztési munkálatok rövidesen megkezdődnek. Kollégiumi férőhelyek bővítése, kollégiumok rekonstrukciója. Gödöllőn elkészült egy 460 férőhelyes korszerű, új diákotthon, amelyet a hallgatók használatba vettek. Gödöllőn és Jászberényben befejeződött a kollégium rekonstrukciója, bővítése. Elkészült az Állatorvos-tudományi Karon egy modern európai szintű Kisállatklinika, amelynek műszerezése, berendezése is nagymértékben megvalósult. A Gödöllői Kampuszon felújításra került a VadVilág Megőrzési Intézet épülete, amely biztosítja az idegennyelvű képzések nemzetközi normáknak megfelelő feltételek közötti indítását.

Számítástechnika, könyvtárfejlesztések. Az Állatorvos-tudományi, az Alkalmazott Bölcsészeti (Jászberény) és az Ybl Miklós Építéstudományi Karon átadták az elnyert HEFOP pályázat segítségével elkészült többfunkciós számítógép termeket, amelyeket a hallgatók igénybe vettek. Gödöllőn rövidesen átadásra kerül egy komplex számítástechnikai, könyvtári szolgáltató központ, amely 150 férőhelyes számítógép és könyvtári hozzáférést tesz lehetővé a hallgatók számára és itt kapnak helyet többfunkciós hallgatói szolgáltatási termek is. Jászberényi kampuszon olyan könyvtár-informatikai fejlesztésre kerül sor, amely támogatja az intelligens tanulási környezet kialakítását az egyetem valamennyi kampuszán. Természetesen kisebb mértékben folytatódtak a saját erős beruházások, fejlesztések is, mint pl Gödöllőn egy korszerű többfunkciós előadóterem átadása, A Ybl Miklós Építéstudományi Karon a hallgatói gyakorlati férőhelyek korszerűsítése, stb. A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar budapesti képzéseihez szükséges infrastrukturális feltételek javítása a képzések számára új helyszín biztosításával, vagy a meglévő egyetemi ingatlan (Ida utca) oktatási tereinek bővítésével, átalakításával. A Pedagógiai Kar strandjának eladásából származó bevételt a tornaterem átalakítására, többfunkciós létesítmény kialakítására fordítja. A Kar szándéka a szarvasi Tessedik-tanya épületét Szarvas város önkormányzatával közösen alkalmassá tenni alkotótáborok, erdei iskola és óvoda számára a megfelelő infrastruktúra kialakításával. Az épület lenyűgöző környezete alkalmas nyári táborok, képzőművészeti alkotóhely és kiállítások, tanösvények, iskolamúzeum kialakítására és működtetésére. Kutatóközpontok kialakítása: a határon túli magyar pedagógusképző intézmények módszertani központja, roma kutatóközpont, nemzetiségi és multikulturális kutatóközpont Korábbi intézményfejlesztési tervünk beruházási, fejlesztési elképzeléseit reálisnak ítélhetjük, hiszen előzőekből is látható, hogy azok egy része megvalósult, több pedig jelenleg a megvalósítás stádiumában van, vagy oda jutott. Összhangban a korábban leírt tartalmi fejlesztéseinkkel az elkövetkezendő négy év infrastruktúra-fejlesztési és felújítási programjait a következőkben foglaljuk össze.

130

A Kommunikáció és média szak gyakorlati képzési infrastruktúrájának fejlesztéséhez létrehoztuk a Szent István Stúdiót, amely az egész egyetem kommunikációs stratégiáját szolgálja. További fejlesztése hozzájárul a PR tevékenység hatékonyságának javításához. Az infrastruktúra fejlesztési és felújítási programok felsorolása nem fontossági sorrendet tükröz. Az új beruházásokhoz, valamint a meglévő állami vagyon rekonstrukciójához költségvetési támogatás úgyszólván nem áll rendelkezésre, ezért a felsorolt fejlesztések finanszírozásához elsősorban pályázati pénzek felhasználását tervezzük. A szükséges saját forrás előteremtését pedig belső tőkeátcsoportosítással – ingatlanok értékesítésével – szándékozunk megoldani. A tervidőszakban az alábbi ingatlanértékesítésekkel számolunk: Cím

Helyrajzi szám

Funkció

Budapest, X. Maglódi út 8.

40991/35

oktatási épület, kollégium, lakóépület, konyha

Csopak, Sirály út

171

telek

Csopak, Füredi út

2016

telek

Domony külterület

0170

szántó

Gödöllő külterület

0105, 0119/4

szántó, erdő

Gödöllő, Ganz Ábrahám út 1.

076

oktatási épület (Doktorandusz ház) telek

Gödöllő

080/2, 081/13, 081/11, erdő, szántó, gyep 081/2, 093

Gödöllő, Szabadság út 9.

175/11, 176/1

Gödöllő, Szabadság út 76.

4415, 4416, 4417, 4418, raktár, műhely, út, kert 4418/1 4419/5, 4419/8, 4419/9, 4420, 4421

Gödöllő, Egyetem tér 1.

4947/2/A/19, 4947/2/A/ lakás, üzlethelyiség, út, telek 21-26, 4948/3/A/10, 4948/4, 4949, 4951/12, 4951/10/A/6,

Gödöllő, Páter Károly u. 1.

4950, 4951/1, 4959

telek, uszoda, garázs

Gödöllő, Premontrei út 6.

4969/1, 4969/4, 4969/5

bölcsőde, telek

Gödöllő, Szabó Pál u. Cím

5120/19 Helyrajzi szám

telek Funkció

131

telek, oktatási (Tanárképző Intézet)

épület

Tiszakécske, Kerekdombi üdülő

0212/2, 0212/3

kert, épület

Verseg

0128

szántó

Budapest, XIV. ker. Lőcsey u. 39.

31260/310

telek, oktatási épület

Fonyód, Hegyalja u. 29.

7876

épület, telek

Balatonfenyves, Munkácsy Mihály 2525 u. 20.

épület, telek

Balatonszepezd

kert

144/7

2.15.2 Gazdasági-Műszaki Modernizációs Központ Program (Europe Campus) A program a SZIE békéscsabai kampuszán valósul meg és arra épít, hogy: • Az egységes Európai Felsőoktatási Térségben (EHEA) a már meglévő és jelenleg folyó kapcsolatépítés következtében olyan közös képzéseket tudunk kínálni, ami a régión és az országhatáron is túlnyúló keresletet tud kielégíteni. • A szakegyetemek (professional universities) közvetlen gazdasági szerepe kimagasló, az élethosszig tartó tanulás (LLL) bevezetése és művelése a különböző gazdasági szereplők igényeihez igazítható (pl. CAD Hollandia, Writtle UK, FH Joanneum Ausztria stb.). • GK erőssége, hogy jól képzett oktatói vannak és három tudományterületen is rugalmas szerkezetben kínál képzést. A több mint harminc éves múltra visszatekintő MTA Regionális Kutatások Központjának helyi kutatócsoportja szervesen kapcsolódik a GK oktatás-fejlesztési stratégiájához. • Legnagyobb oktatásfejlesztést korlátozó tényező az oktatási, informatikai infrastruktúrának a reális igények mögötti elmaradottsága. • A fejlesztés eredményeként olyan „Europe Campus” jön létre, ahol a XXI. századi hallgatói igényeket nem csak az oktatás, hanem művelődési, kulturális és szabadidős tevékenységek területén is színvonalasan ki lehet elégíteni. A PPP keretében megépült új és felújításra került kollégiumi férőhelyekkel együtt a hallgatók életminősége nagyságrendileg javul. • Az új programokat jelentősen erősíteni fogja az, hogy a Közlekedés fejlesztési Operatív Program eredményeként javul a békési régió megközelíthetősége és a tervezési időszakban megépül az M44-es autóút. • A GK harmonikusan tud kapcsolódni Békés megye és Békéscsaba azon fejlesztéseihez, melynek felsőoktatási aspektusai nyilvánvalóak. A Békéscsabán a Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) beruházás befejezésével a TFS, GK nem csak a műszaki menedzser képzés technikai hátteréül is szolgáló műszaki infrastruktúra, hanem a turizmus-vendéglátás egyes elemei is kiépülnek 150 méteren belül, ami a regionális képző központ profiljával kiegészülve komplex képzési

132

vertikumot hoz létre a megye legnagyobb városában. A modern infrastrukturális háttér a szakközépiskolai kimenetet, a megye és a város szakember igényét összehangolva karközi együttműködésben további – elsősorban műszaki – képzési területeket hoz Békéscsabára • A térségben, leginkább Békéscsabán meglévő, nagyszámú, műszaki területen ismeretekkel rendelkező érettségizett felsőoktatás iránti igénye változatlan marad, mely igény egy részét a 2006-ban elindult interdiszciplináris menedzser típusú műszaki képzés helyben ki tudja elégíteni. • A térség „csomópontból” adódó logisztikai, különböző turisztikai szerepe tovább fog erősödni és elindul egy tartós gazdasági növekedés a régióban. Az igényeket a kara a képzéseivel követni tudja. Növekedni fog a KKV-k száma és a gazdasági tanácsadás iránti valamint információs szolgáltató központ szolgáltatásai iránti igény. • A Megyei-városi könyvtár határozott együttműködési, együttfejlesztési szándéka tartós folyamat. A szolgáltatások színvonala a TEK-i könyvtár e rendszerrel történő szoros együttműködése, az összehangolt fejlesztések következtében hatványozottan fog javulni a kampuszon és a városon belül is. • Erősödni fog a GK gazdasági kapcsolati rendszere, különösen a GK által kínált képzések, valamint üzleti szolgáltatások területén. • A gazdasági képzés stabil piaca megmarad, a bankszektor különböző szereplőivel az együttműködése a GK-nak töretlen lesz. • A folyamatosan változó Európai Uniós ismeretek iránti igényeket a GK ki tudja elégíteni az iskolarendszerű képzésben azon kívül is. • Fogadókészség az oktatási intézmények részéről az együttműködésre. A program fő célkitűzései •

Európai színvonalú képzés hosszú távú megalapozása. A képzés infrastrukturális és technikai/technológiai hátterének megteremtése. A hallgatói szolgáltatások színvonalának minőségi javítása.

•

A meglévő alapszakok (BA/BSc) fenntarthatóságának alapszakokra épülő mester képzések (MA/MSc) elindítása.

•

Az oktatói-kutatói humánerőforrás megerősítése és fenntarthatóságának biztosítása.

•

A gazdaságtudomány főként innovációt szolgáló alkalmazott kutatási-fejlesztési kapacitásának és tevékenységének bővítése, az üzleti képzések szélesítése.

•

GK szerves integrációja a régió gazdaságába. Gazdasági szolgáltatások kibővítése a GK-n. Vállalkozások innovatív tevékenységének elősegítése, elsősorban KKV-k gazdasági versenyképességéhez hozzájárulni.

megerősítése

és

az

• Teljes körű információs bázis Európai Uniós ügyekben. Folyamatos, szakmaspecifikus továbbképzés. Üzleti, információs, fejlesztési forráshoz jutási, piacfejlesztési tanácsadás a tervezési időszak végére on-line formában is. IKT alkalmazása napi gyakorlattá válásának elősegítése. 133

•

A GK képzések harmonikus kapcsolata a középfokú képzési szint, valamint a doktori (PhD) képzés irányában is. Kiterjedt felsőfokú szakképzési programok rövid távon és közvetlen bemenet doktori képzések irányába közép távon.

•

Folyamatosan bővülő nemzetközi oktatási, kutatási, tanácsadási projektek, növekvő külföldi hallgatói létszám a GK-n.

2.15.3 Az egészségturizmus feltételrendszerének kialakítása a gödöllői kampuszon Mint korábban is kifejtettük az egyetem egyik fő tartalmi fejlesztési programja a környezet egészségügy, az egészségturizmus, az ezzel kapcsolatos képzés kutatás beindítása. Ezt szolgálja az egészségturizmus feltételrendszerének kialakítását célzó projekt. A Gödöllő és térségében kialakításra kerülő termálprogram, gyógy- és egészségturizmus és sportolási feltételek és az ehhez szorosan kapcsolódó környezet egészségügyi képzések együttesére irányulnak. Gödöllő város és az egyetem közös fejlesztési célja, hogy a városban meglévő termálforrást kiaknázza és ere egy az előzetes felmérések alapján markánsan jelentkező igényt kielégítse az egészség és gyógyturizmus révén. A már meglévő turisztikai vonzerő mellett egy alternatív, az egyetem tudásbázisára építő (Környezet-és egészségtudományi Intézet) fejlesztési cél megvalósítása, amelyben az egyetem jelentős szerepet vállal. A 2008-2013 között elvégzendő szakmai feladatok. a geotermikus forrás feltárása és termálprogram infrastrukturális hátterének kialakítása, az egészségturizmus szakmai hátterének megalapozása, szakmai-gyógyturisztikai fejlesztési szegmensek kidolgozása, gyógyturizmust kiszolgáló szakembereinek képzése és felkészítése, járulékos kikapcsolódást nyújtó sportlehetőségek felmérése és kialakítása. A beruházási tervek e szakterületen: termálfürdő és kiszolgáló létesítményeinek építése, gyógyszálló építés, sport lés szabadidő létesítmények építése. 2.15.4 Magyar-Román-Szerb Egészségipari Tudásközpont • •

•

•

A program a SZIE gyulai kampuszán valósul meg és arra épül, hogy: A térség fejlődését nagy mértékben erősít, hogy a Közlekedés fejlesztési Operatív Program eredményeként javul a békési régió megközelíthetősége és a tervezési időszakban megépül az M44-es autóút, ami a ma is népszerű gyógy-, rekreációs és üdülőturizmusnak újabb lendületet ad. A békéscsabai repülőtér leszállópálya-bővítési kapcsolódó projekt megvalósulásával a légiforgalom szabaddá válik charter járatok fogadására is, ami elsősorban a nemzetközi elérhetőséget javítja. A Biopolis programhoz szorosan kapcsolódva új, nagyszabású egészség- és turizmusfejlesztési programok indulnak a térségben (Gyula, Békéscsaba-Póstelek,

134

• • •

Bányatavak), ahol a magántőke befektetései révén igen jelentős kapacitásbővülés várható a gyógyturizmus, konferenciaturizmus rekreáció, wellness stb. területeken. Románia Európai Uniós tagságával a vonzáskörzet jelentősen bővül, a képzések iránt a határ menti térségben is megjelenik a kereslet. Az egészségügyi rekreációs szolgáltatások iránti érdeklődés a határon túli romániai térségekből fokozatosan erősödik. Mindezek eredményeként a térségben Gyula válhat az egészségipar térségi központjává, amely új munkahelyek teremtésével javítja az ott élők életminőségét, segíti a helyben maradást és hosszú távú perspektívát kínál.

Célkitűzések és javaslat A határmenti térségben az egészségipar lehet az az új gazdasági ágazat, amely komplex jellege miatt integrálhatja a térség turisztikai-egészségipari adottságait: - Képes lehet a gazdasági-társadalmi szemléletváltás gyors megindítására. - Előkészítheti a térség közös európai piaci fellépéséhez szükséges szervezetek létrejöttét. - Javaslat: közös Tudásközpont létrehozása. Feladatok - Innováció az egészségipar kialakítása érdekében. - Új turisztikai vonzási tényezők feltárása, beillesztése a turizmus rendszerébe. - Új turisztikai termékek fejlesztése (pl. gyógyiszap, gyógyvíz). - A magyar-román határmenti turizmus erőforrásainak összehangolt fejlesztése, közös szervezeti rendszer létrehozása. - Integrált piaci együttműködési formák megteremtése az egészségipar szerveződő vállalkozóival közösen. - Az Alföld Spa keretében igényelt, illetve a tervezett nemzetközi Gyógyturizmusszervező mester szakhoz szükséges kutatások megindítása. - Szakmai gyakorlati helyszín működtetése egészségügyi és az egészségturisztikai oktatások résztvevői számára, hallgatói tehetséggondozás. - Hazai és nemzetközi egészségipari kutatások indukálása, azokban való sikeres részvétel. - Helyi vállalkozások, önkormányzati projektek szakmai segítése. - Hazai és nemzetközi turisztikai rendezvények, kiállítások és konferenciák tartása. A fejlesztés gestor-intézménye: Szent István Egyetem Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet, Gyula. A fejlesztés infrastrukturális feltételei A javaslat megvalósítása esetén elérni kívánt eredmények magukba foglalják: • a hallgatói, oktatói, kutatási célú infrastruktúra fejlesztését; • a megvalósuló beruházások fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítését; • a kutatóhelyek és gazdálkodó szervezetek közötti technológia- és tudástranszfer hatékonyságának és minőségének javítását; • a főiskola és a gazdálkodó szervezetek hazai és nemzetközi együttműködését elősegítő infrastruktúra fejlesztését. A beruházás a meglévő ingatlanokhoz szervesen kapcsolódó épületrész megvételét és célirányos átalakítását, berendezését tartalmazza. 135

A kialakításra kerülő új funkciók és térigényük − 2300 m2-es komplex oktatói-kutatói-hallgatói szolgáltató tér kialakítása az intézet gyulai kampuszán ezen belül; − 1 db 310 m2-es, 220 fő befogadására alkalmas multifunkcionális előadóterem, korszerű oktatástechnikával felszerelve; − 4 db, egyenként 41 m2-es szaktanterem az egészségügyi és egészségturisztikai szaktantárgyak oktatásához, továbbképzésekhez; korszerű oktatástechnikával és szakmaspecifikus demonstrációs eszközökkel felszerelve; − 1 db 635 m2-es, multifunkcionális-rendezvénytér kiállítások, konferenciák, kisebb szakvásárok lebonyolításához. − 1 db 415 m2-es egészségturisztikai kutató laboratórium (3 db, 76 m2-es kutatótér, 1 db 83 m2-es előkészítő, 2 db 5 m2-es palacktároló, 1 db 40 m2-es vegyszer- és 1 db 14 m2-es műszerraktár, 1 db 20 m2-es demonstrációs szoba, és 1 db 20 m2-es kiértékelő szoba a disszeminációs tevékenységekhez); megfelelő műszerpark és infokommunikációs eszközök; − 1 db 135 m2-es tornaterem és vele összenyithatóan 1 db 40 m2-es fizioterápiás gyakorlótér felszereléssel; valamint a kiszolgálásukra 2x18 m2-en női, és férfi öltöző a megfelelő szaniterekkel; − 1 db 68 m2-es tankonyha a hozzá tartozó 99 m2-es étterem helyiséggel; ami az egészségturisztikai célú gyakorlati képzések helyszíne is lesz; a felszerelés egy része már adott a jelenleg, szűkebb kapacitással üzemelő tankonyhában; − 1 db 82 m2-es klub különféle célokra (pl.: hallgatói rendezvények, Tudósklub, Nyugdíjasok Akadémiája, stb.); − női, férfi és mozgáskorlátozottak számára akadálymentesített vizesblokk; − 1 db, 370 m2 alapterületű, kétszintes összekötő egység (központi porta). Várható hatások A projekt sikeres megvalósulása elvárásaink szerint a következő hatásokat fogja kiváltani: − kialakul az egészségipari kutatások bázisa – 1 új kutató-fejlesztő-innovációs és szolgáltató transzfer központ a térségben; − a kutatóközpont funkcionális működése következtében megnő a tudásintenzív munkahelyek száma – 10 új tudásintenzív munkahely a térségben; − Gyula nemzetközi gyógyhely humán feltételeinek minőségi javítása; − a térségi húzóágazatnak számító egészségturizmus-egészségipar humánerőforrásainak korszerűsítése; − regionális innovációs-szolgáltató rendszer kiépülése az egészségturizmus, egészségügy és a szociális ellátások terén; − magyar-román határmenti közös turisztikai termékfejlesztések; − védett hallgatói gyakorlati helyek kialakítása; − felsőoktatási vállalkozások létrehozása az egészségipar területén. A beruházás megvalósulásának költségbecslése − A 2300 m2-es ingatlan vásárlási ára 220-250 millió Ft+ÁFA. − A legszükségesebb szakmai egységek kialakítása kb. 600 millió Ft. − A rendszer teljes kiépítésének összköltsége kb. 800 millió Ft, az ingatlan megvásárlásával együtt összesen kb. 1 milliárd Ft.

136

2.15.5 Babat-völgy környezet-és ökoturisztikai fejlesztése. Az egyetemhez tartozó, Gödöllő városától 6 km-re található, festői szépségű Babat-völgy hasznosítási lehetőségeit foglalja magába, amely elsősorban a környezet-turizmusban rejlő lehetőségeket kívánja kiaknázni. A projekt célja a terület infrastruktúrájának fejlesztése, előkészítendő a további, vállalkozói tőke bevonásával megvalósuló fejlesztéseket. Ezzel párhuzamosan ökoturisztikai jellegű fejlesztéseket kívánunk elindítani, amely magában foglalja a völgyben található tanüzemi kapacitások fejlesztését, a hasznosítási funkciók átalakítását. E célok eléréséhez a különböző tangazdasági és tanüzemi bemutató egységek kialakítása (kertészet, állattenyésztés, stb.) valamint ökoturisztikai szolgáltatások fejlesztése (öko-szálló, ökopark, stb.) kapcsolódik. A 2008-2013 között megvalósítandó feladatok: • •

multifunkcionális hasznosítási lehetőségeket biztosító tangazdasági és tanüzemi bemutató egységek kialakítása (öko-és agroturizmus). Európa Ökopark fejlesztése (NFTII. Kiemelt fejlesztési priorítása).

Beruházási tervek e szakterületen: • • • •

4 km útépítés, bemutató terek kialakítása, tanüzemi ingatlanok fejlesztése, közműellátás biztosítása, a műemlék „Grassalkovich Istálló-kastély” felújítása, látogatóközponttá fejlesztése, multifunkcionális hasznosítási lehetőségekkel (konferencia, képzés, stb.).

2.15.6 Környezetgazdálkodási és Műszaki Innovációs Központ Program, a TSF szarvasi kampuszán valósul meg és arra épít, hogy: • A Közlekedés fejlesztési Operatív Program eredményeként javul a békési régió megközelíthetősége és a tervezési időszakban megépül az M44-es autóút, ezáltal a mezőgazdasági területek, a mezőgazdasági termelés felértékelődik. • A mezőgazdasági termelésen belül nő a környezetkímélő termeléstechnológiák jelentősége, a biotermékek iránti igény. • A gyenge adottságú területeken az alternatív gazdálkodás különös jelentőséget kap, a biomassza termelésben az energianövények szerepe megnő. • A Biopolis program kiemelt célkitűzéseihez kapcsolódva a biomassza hasznosításban jelentős befektetői érdeklődés prognosztizált (bioetanol, biodízel). • Az EU irányelveknek is megfelelően nő a befektetői érdeklődés a légköri energiaforrások (napenergia, szélenergia) hasznosítása iránt is, a beruházások megalapozása, kivitelezése, üzemeltetése speciálisan képzett szakembereket igényel. • Összességében a megújuló energiaforrások (geotermikus energia, napenergia, szélenergia, biomassza) hasznosításában a Dél-alföldi Régió az ország egyik központja lehet, amiben a szegedi fejlesztési programokhoz szorosan kapcsolódva fontos alközpontot képeznek a békési városok (Békéscsaba, Gyula, Szarvas).

137

•

• • •

Az intenzíven művelt mezőgazdasági területeken a vízgazdálkodásnak, mint erősen limitáló tényezőnek a szerepe megnő, különösen a tapasztalt klímaváltozás következtében. A régió felbecsülhetetlen értékei a folyók (Tisza, Körösök), amelyek fenntartható hasznosítása (vízisport-, horgászturizmus) gazdasági cél. A környezeti erőforrásokkal történő fenntartható gazdálkodás komplex,folyamatosan újra termelődő feladat, amely csak lokálisan kezelhető. A nem mezőgazdasági területek hasznosítása új kihívásokat jelent, különösen ha a környezeti értékek megőrzése is alapvető érdek.

A Környezetgazdálkodási és Műszaki Innovációs Központ program fő célkitűzései •

Új képzési programok elindítása (felsőfokú-, alapfokú- és szakirányú továbbképzések az informatikus és szakigazgatási agrármérnök, az energetikai szakmérnök és a környezetmérnök szakokon).

•

A bologna-i folyamathoz kapcsolódó új szakirányok bevezetése, ökológiaigazdálkodás szakirány oktatása angol nyelven, nemzetközi kooperációban, környezetmérnöki alapszak indítása, a meglévő gazdaság- és vidékfejlesztés BSc szakon új szakirányok indítása és környezetgazdálkodási agrármérnök MSc szak létrehozása.

• •

A természetturisztikai képzés feltételeinek bővítése A biomassza energetikai hasznosítása, szerves anyag lebontásának és újrahasznosításának kutatása, komplex hulladékgazdálkodási rendszerekkel, hulladéklerakók rekultivációjával kapcsolatos alkalmazott kutatások. A vízgazdálkodási, öntözéstechnikai és vízhasznosítási alap- és alkalmazott kutatások. A biomassza energetikai hasznosítását alapozó növénytermesztési technológiák komplex fejlesztése. A precíziós, minőségorientált, környezetkímélő mezőgazdasági termelés egyes elemeinek fejlesztése, ökológiai gazdálkodás, termék előállítás és feldolgozás. Alternatív energiaiforrások gyakorlati felhasználása, KKV tanácsadás, technológiai transzfer az innovációs központ regionális adatbázisának és hálózatának működtetésén keresztül. Szolgáltató akkreditált laboratórium felszerelése, kiépítése. A hallgatói szolgáltatások színvonalának minőségi javítása.

• • • •

• •

2.15.7 A Társadalmi Megújulás Központ program a TSF szarvasi kampuszán valósul meg és arra épít, hogy: • Az Európai Unió kihívásaira a Pedagógiai Kar új iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzések indításával felel, mellyel közelít a társadalom és a munkaerőpiac igényeihez.

138

•

Az oktatás-nevelés területén tovább nő a korai gyermekkor pedagógiájának szerepe, különös tekintettel a nevelési, életvezetési problémákra, a tanulásban, illetve a részképességek területén megjelenő zavarokra, ezek időben történő feltárására és a korai fejlesztés erősödésére. • Az intézményi ellátás területén a fogyatékkal élők (hallásukban, látásukban, mozgásukban, értelmi képességeikben akadályozottak) integrált képzése, illetve a romák és a nemzeti kisebbségek társadalmi integrációjának erősítésére a jövőben még inkább kiemelt figyelmet igénylő feladat. • A családok átalakulása tovább erősíti a napközbeni ellátás és a gyermekintézményi szolgáltatások szerepét a megelőzés, a védelem és a segítés területén. • A városi könyvtárral való szoros együttműködés során az összehangolt fejlesztés lehetőséget ad a könyvtári szolgáltatások színvonalának jelentős emelésére, ami nagymértékben segíti a város és a régió lakosainak művelődési és önfejlesztési igényeinek kielégítését. Szarvas centrumában, felújított infrastruktúrában a TEK és a Körös-szögi Kistérség szoros együttműködésével és összehangolt fejlesztésével új térségi Könyvtár és Információs Szolgáltatási Központ jön létre biztosítva a kampusz mindkét karán a magas színvonalú szolgáltatást. A fejlesztés eredményeként olyan feltételek jönnek létre, ahol a XXI. századi hallgatói igényeket nem csak az oktatás, hanem művelődési, kulturális és szabadidős tevékenységek területén is színvonalasan ki lehet elégíteni. A kollégiumi férőhelyek felújítása szintén nagyban segíti a hallgatók életminőségének javulását. A Társadalmi Megújulás Központ program fő célkitűzései •

Tervszerű humánpolitikai fejlesztéssel az oktatás színvonalának biztosítása.

•

Az alapképzés és a szakirányú továbbképzések segítségével megfelelő szakemberek biztosítása a korai gyermekkor és kisiskolás kor új pedagógia kihívásai számára (integrált oktatás, korai fejlesztés, gyógytestnevelés, gyermekvédelem, szociális, családsegítési feladatok). Együttműködés a határon túli magyar felsőoktatási intézményekkel az óvó és tanítóképzés programjainak közös kidolgozására, az ekvivalencia kialakítására. Az informatika és a sport, rekreáció, szabadidő szervezés szerepének növelése a korai gyermekkor és kisiskolás kor pedagógiájában. A médiapedagógus szakirány és az elektronikus ábrázolás alapképzési szak elindítása. A hallgatói szolgáltatások színvonalának Európai Uniós szintre emelése.

• • • •

2.15.8 Komplex ingatlanfejlesztés: FAO szolgáltató központ, konferencia központ és szaktanácsadói központ kialakítása. Az ingatlanfejlesztés célja, hogy az egyetem rendelkezésére álló humánerőforrás és tudásbázis kihasználása érdekében szolgáltatói ingatlanfejlesztéseket hajtson végre. Ennek érdekében a FAO oktatási központja számára iroda és kiszolgáló helyiségeket alakítson ki és biztosítsa szükséges személyzetet. A SZIE Technológiai Transzfer

139

Központjának elhelyezését szolgáló, valamint az EU konform országos és regionális Szaktanácsadási Központ kialakítását kell végrehajtani. FAO szolgáltató központ kialakítása a Szent István Egyetemen. Intézményfejlesztési tervünk írása alatt született döntés szerint az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szervezete (FAO) római székhelyéről Budapestre költözik. A FAO központja a fővárosban működik, de az intézmény oktatási központja Gödöllőn tevékenykedik majd. Az ingatlanfejlesztés célja tehát egy szolgáltatói ingatlanfejlesztés, amelynek fő célja a FAO oktatási központja számára irodák és kiszolgáló helyiségek kialakítása, valamint a működéshez szükséges személyzet biztosítása. A fejlesztés hozzájárul a rendelkezésre álló humánerőforrás és tudásbázis optimális kihasználásához, illetve a FAO szerteágazó nemzetközi tevékenysége okán lehetővé válik más, magas hozzáadott-értéket adó szolgáltatási tevékenység idevonzása. Mindez tehát egy több funkciós irodakomplexum kialakítását igényli. A 2008-2013 között elvégzendő feladatok: • A FAO számára irodaépületek kialakítása, • a szükséges humán erőforrás és szolgáltatási háttér biztosítása, • az egyetem kezelésében lévő egyes meglévő ingatlanok többcélú hasznosítást lehetővé tevő konferencia központtá történő átalakítása. 2.15.9. EU konform szaktanácsadási országos és regionális szervezetének kialakítása, az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése. 2007-től fogadja a magyar agrárágazat az Európai Uniós szaktanácsadási forrásokat, amelyek egy országos hálózaton keresztül kerülnek a gazdák számára kifizetésre. Ebben az egyetem a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal együttműködve részben országos, részben regionális (Közép-Magyarországi régió) feladatokat vállal. A projekt lehetővé teszi az egyetemen meglévő humán erőforrás hatékonyabb kihasználását, a tanácsadási kínálatunk bővítését és infrastruktúra fejlesztéseket. A tervek szerint az állatorvos és vadgazdálkodás témakörében országos szaktanácsadási feladatok ellátása és koordinálása a feladatunk, egyébiránt regionális kötelezettségek várnak ránk. Támaszkodva az egyetemen már működő Regionális Szaktanácsadási Központ és az egyetem szervezetében létrehozott Központi Szaktanácsadási Intézet eddigi tevékenységére célszerűnek látszik egy egységes Agrár Szaktanácsadási Centrum létrehozása és személyi feltételeinek megteremtése, amely fogadni tudja az Európai Uniós szaktanácsadási forrásokat. Emellett a meglévő kapacitásra támaszkodva ki kell alakítani a szaktanácsadók képzésének, továbbképzésének infrastrukturális és személyi feltételeit. A 2008-2015 között végrehajtandó feladatok: • Agrár Szaktanácsadási Centrum létrehozása, a szükséges személyi feltételek megteremtése, • a Centrum működéséhez szükséges irodák, kialakítása, (Gödöllőn és Budapesten)

140

• •

országos szaktanácsadási kompetenciaközpont és továbbképzési bázis kialakítása (Gödöllőn és Budapesten) bérirodák, laboratóriumok kialakítása.

2.15.10 Nemzeti Lovasközpont kialakítása Az elmúlti időszakban, figyelembe véve a társadalmi igényeket, a piaci hatásokat a Szent István Egyetem sokat tett a hazai lovas kultúra fejlesztéséért, a lovas oktatás kibővítéséért és magasabb szintre emeléséért. A Magyar Lovas Szövetséggel együttműködve új képzési formákat indított, és ezek kibővítését tervezi. Ugyanakkor igényként jelenik meg egy Nemzeti Lovasközpont kialakítása, amely az oktatás, a kutatás, a szaktanácsadás, a versenyzés szakmai bázisát biztosítja. Elsődleges célunk, hogy a jelenleg lovasközpontként működő „Tattersaal” az egyetem szervezetében működjék, amelyhez komoly erőfeszítéseket kell tennünk. Amennyiben ez nem valósul meg, akkor a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal közösen tervezett projekt szerint, az eddig központként működő „Tattersaal” helyett Üllőn, a Dóra majori Tanüzem területén kerülhet kialakításra az új központ. A hely földrajzi fekvése, az ott már ma is megtalálható kiváló szakemberek, a lovas hagyományok és a klinikai háttér biztosíthatják a projekt sikeres megvalósítását. 2008-2013 között megvalósítandó feladatok: • Üllőn a szükséges infrastruktúra létrehozása, • a Központ működéséhez szükséges személyi feltételek megteremtése, • új oktatási programok akkreditálása. 2.15.11 Az Állatorvos-tudományi Kar budapesti épületegyüttesének teljes rekonstrukciója. Az Állatorvos-tudományi Kar budapesti épületei 1871 és 1881 között készültek. Ma is e műemléképületekben folyik az oktatás és kutatás, nemzetközileg is kiemelkedő színvonalon. Az épületek állaga erősen leromlott, működtetésük igen költséges, létrehozásukat követően minimális felújítás zajlott csak le. A kampusz területén 1970-ben új épülettömböt húztak fel, ez azonban az akkori technológiával, a mai energiatakarékossági igényeknek nem megfelelő módon épült fel, a régi épületekkel együtt alapvető gépészeti felújításra és hőszigetelésre szorul. A felújítás után az üzemeltetés költségei várhatóan jelentős mértékben csökkennének. Mára elodázhatatlanná vált az épületegyüttes teljes rekonstrukciója, amelynek eredményeként bővülnek, korszerűsödnek az oktatási terek, a kutatási műhelyek, a lakosság szolgálatában álló klinikák, olcsóbbá válik a működtetés, még jobban kihasználhatók lesznek a Kar fekvéséből, Budapest állategészségügyi szolgáltatásainak biztosításában, az állatgyógyászatban játszott szerepéből fakadó előnyök. A projekt megvalósítására Európai Uniós források, költségvetési fejlesztési támogatások és saját forrásból lehetséges. A 2008-2013 között elvégzendő feladatok: • a kampusz épületeinek műszaki felmérése, • a műszaki tartalmak meghatározása, • a projekt terv elkészítése, • a felújítási források meghatározása, • a beruházás beindítása. 141

A felújítandó, átalakítandó objektumok 1. Előadóterem kialakítása az egykori szülészeti Nagyállatkórház helyén. 2. Hallgatói közösségi tér és biotechnológiai kísérleti állatház kialakítása a régi Belgyógyászati Kisállatkórház helyén. 3. Az Anatómiai és a Kórbonctani Tanszék épületének felújítása, gyakorlótermek, laboratóriumok kialakítása. 4. A Kémiai és az Élettani és Biokémiai Tanszék épületének felújítása. 5. A Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék épületének felújítása. 6. Az aula és a tornacsarnok gépi szellőztetésének és klimatizálásának kialakítása. 7. Az Állatorvos-tudományi Könyvtár tömörraktárának kialakítása. 8. Az Állatorvos-tudományi Könyvtár tetőterének beépítése hallgatói közösségi tér és könyvtárinformatikai hozzáférés megteremtése céljából. 9. A Belgyógyászati Tanszék oktatási és laboratóriumi funkcióinak elkülönítése az épület átalakításával. 10. A Kar közműveinek (víz, gáz, csatorna, fűtés, melegvíz) felújítása, az energiatakarékosság elveinek megfelelően. 11. Az épületek nyílászáróinak korszerű, jobb hőtechnikai jellemzőkkel bíró ajtókra és ablakokra történő cseréje, a műemlékvédelem alatt nem álló épületek esetében az épületek hőszigetelése. 12. A műemlékvédelem alatt álló épületek falainak tisztítása, felújítása, a tetők javítása, az épületek akadálymentesítése. 13. Laboratóriumi fejlesztés, laboratóriumok akkreditálása (alapképzési, diagnosztikai, klinikai, molekuláris genetikai, biotechnológiai laboratóriumok). 14. Oktatási terek felújítása, korszerűsítése (előadóterem, gyakorlóterem, boncterem). 15. Akar belső úthálózatának felújítása 2.15.12 Oktatási, kollégiumi és könyvtári terek bővítése, rekonstrukciós fejlesztések az Ybl Miklós Építéstudományi Karon. Korábbi intézményfejlesztési tervünkben foglaltaknak megfelelően jelen tervezési ciklusban kerül sor, a PPP konstrukcióban, vagy egyéb módon megvalósuló oktatási tér bővítő fejlesztésekre a karon. A kar, a korábbi fejezeteiben leírt képzésfejlesztési terveinek megvalósításához azonban elengedhetetlen további oktatási terek kialakítása, a meglévő épület rekonstrukciója, a Mária utcai kollégium kiváltása új kollégiumi épülettel, valamint a kar könyvtári férőhelyeinek bővítése. A fejlesztés az alábbiakat foglalja magában: 1. Új tanulmányi épület kialakítása a Thököly út 74 területén A épület pincéjében tornatetem, a földszint nagyelőadó és aula, az emeleteken pedig szintenként szemináriumi termek kerülnek kialakításra. 2. A Thököly út 74 alatti „A” épület nyílászáróinak cseréje, vizesblokk felújítása , elektromos hálózat csere, tetőtér hőszigetelése 3. Az „A” épület alagsorának felújítása:

142

A már elkészült a helyreállítás terv alapján külső (közművek feltárása, talajnedvesség elleni szigetelés, lábazati szigetelés) és belső (előtétfalak helyreállítása teljes magasságban, belső vakolatok, padlóburkolatok helyreállítása, utólagos vízszintes falszigetelés, talajnedvesség elleni szigetelés, vízzáró felületkezelés a falakon, válaszfalak igény szerinti átépítése) felújítás elvégzése. 4. A „C” ( Thököly út 67 ) épület homlokzatának, tetőszerkezetének és alagsorának felújítása, laboratóriumi terek kialakítása az alagsorban: •

Az épületre vonatkozóan hosszú távú, tartós szárazságot biztosító műszaki megoldás: függőleges falszigetelés, lábazati falszigetelés, a teherhordó falak kapilláris felszívódás elleni vízszintes szigetelése, a pincei közbenső főfalak vízszintes szigetelése, az alagsori padló szigetelése. • Az alagsorba telepítendő laboratóriumok tereinek kialakítása: Az „A” épület pincéjéből az építőanyag laboratórium, épületfizikai laboratórium, a „B” épület földszintjéről a közmű és talajtechnikai laboratórium áttelepítése. Új laboratóriumi terek kialakítása, melyben elhelyezést nyer: • közmű és talajtechnikai laboratórium, • Építőanyag laboratórium • Épületfizikai és épületbiológiai laboratórium • Közös wc és mosdó helységek • •

A homlokzatok felújítása. Tetőszerkezet javítása: a fa fedélszék szarufa csere, tető héjazat csere, az érvényben lévő hőtechnikai szabványnak megfelelő utólagos hőszigetelés.

5. Mária utcai kollégium kiváltása új kollégiumi épülettel 6. Nagymaros mérőtelep felújítása, bővítése, téliesítése A beruházás építési engedélyezési terve már elkészült. 7. Thököly út 74 könyvtár fejlesztése Az akkreditációhoz szükséges 56 fős olvasó megteremtése (jelenleg 30 fős olvasóval rendelkezik a kar). A bővítést a szomszédos termek átépítésével kívánjuk megoldani. 8. Laboratóriumi és kutatási fejlesztések A Kar akkreditált tűzvédelmi, építőanyag, talajmechanikai és áramlástani laboratóriummal rendelkezett 5-10 évvel ezelőtt. Mára ezek az akkreditációk lejártak, a laboratóriumok eszközparkja elavult. A Kar oktatási feladatainak megfelelően, az évszázad műszaki színvonalához igazodó laborháttér megteremtése jelölhető meg célként, amelynek segítségével lehetőség van a mérnökképzés nemzetközi igényeit is kielégíteni. Ezért a kar kidolgozta a szükséges laboratóriumi fejlesztési irányokat, erre gépbeszerzés szintű tervvel rendelkezünk. A jövőben négy labort kívánunk működtetni: a) a közmű és talajmechanikai laboratórium, b) az építőanyag laboratórium, c) az épületszerkezet, épületfizika, épület biológia laboratórium, d) a tűzvédelmi laboratórium

143

9. Informatikai fejlesztések Az akkreditációhoz szükséges szabadon hozzáférhető és hálózatra kötött számítógépek száma: 140. Jelenleg karunkon ez a kapacitás rendelkezésre áll, de a tanteremben lévő eszközök biztonságos működtetése még nem megoldott. 10. Szentendrei képzési telephely létesítése A kar egy új telephely létrehozását tervezi Szentendrén, ahol karközi közös képzés keretében a fenntartható építés, az épületgépészet és a tűz és katasztrófavédelem kapna helyet. Ezzel kapcsolatos tárgyalásaink az ÉMI-vel és Szentendre városával megkezdődtek. A fejlesztés a pályázati lehetőségek függvényében várható. .2.15.13 Többfunkciós épületegyüttes megvalósítása a jászberényi Alkalmazott Bölcsészeti Kar kampuszán. A terv már korábbi intézményfejlesztési tervünknek is része volt. A Pénzügyminisztérium 200 millió Ft-ot biztosított a projekt második szakaszának a megvalósításához. A beruházás célja, hogy a várossal közösen egy olyan többfunkciós épület megvalósítását irányozzuk elő, amely egyrészt sportcsarnok (elsősorban a jeges sportok) céljaira alkalmas, és egyben szolgálja a kar, a város és a kistérség verseny és tömegsportját, másrészt a létesítmény hazai és nemzetközi versenyek rendezésére is megfelelő. A sportberuházás lehetővé teszi azt, hogy a gyakorlóiskolai sportiskolai funkció kiépítésével mind az utánpótlás nevelésének, mind a versenysport követelményeinek megfelelő centrum jöjjön létre. Az egymásra épülő képzési és sportfelkészítési program nemzetközi képzési központtá nőheti ki magát, amely további fejlesztési és bevételi forrásokat generál az intézmény számára. A 2008-2013 között elvégzendő feladatok: • •

a tárgyalások fejújítása a Pénzügyminisztériummal, az Oktatási és Kulturális Minisztériummal, valamint a Miniszterelnöki Hivatallal, a megvalósult létesítmények közös (a városi iskolákkal együtt történő) kihasználásának és fenntartásának feltételit rögzítő megállapodások elkészítése,

2.15.14 Központi épület teljes rekonstrukciója. Előző intézményfejlesztési tervünk egyik központi programja volt a rendkívül elavult központi épület teljes rekonstrukciója PPP formában. Az előkészületeket megtettük, a program konkrét végrehajtása jelen tervezési időszakra tolódik, ezért az 5,4 milliárdos projekt teljes egészében részévé vált a mostani intézményfejlesztési tervnek. 2.15.15 Multifunkciós továbbképzési, oktatási központ kialakítása a SZIE Jászberényi kampuszán A fejlesztés céljai: • központi irányítási és tájékoztatási rendszer működési feltételeinek a megteremtése • helyi kari és kar közi oktatási feladatok és képzési kapacitások változatos képzési formái (visszacsatolásos, távoktatásos, e-learninges) feltételeinek a kialakítása

144

• • • • • •

regionális és nemzetközi – virtuális továbbképző központi – feladatok konzorciumi együttműködésben megvalósuló oktatási, képzési tájékoztatási feltételeinek a kialakítása. Az intelligens tanulási környezet, a képzési tartalom és a képzési forma kialakítása (távoktatási rendszer, elektronikus tananyag- és tanulásszervezés) A rövid idejű képzési programok laboratóriumainak, gyakorlóhelyeinek a kialakítása A képzőközpontban működő képzési kapacitások, igények megfelelő közvetlen oktatói, képzési alkalmak kiszolgálása A fejlesztést kiszolgáló informatikai háttér befogadására alkalmas terek kialakítása Akadálymentesítés

2.15.16 Infrastruktúra fejlesztés a gödöllői kampuszon A fejlesztés célja: a karok épületeinek, az épületen belül a laboratóriumok, előadótermek, továbbá a hallgatói szolgáltató terek, az ezekhez tartozó és ezeket kiszolgáló közművek, úthálózatok infrastrukturális és gépészeti felújítása, valamint a meglévő sportlétesítmények teljes körű felújítása, multifunkcionális fejlesztése. A Mezõgazdaság- és Környezettudományi Kar az elkövetkező időszakban: • A 2008. folyamán elnyert pályázati támogatásból elvégzi a Botanikus Kert teljes rekonstrukcióját. • Elsődlegesen saját források bevonásával be kívánja fejezni a Halgazdálkodási Tanszék épületének és korábban félbemaradt felújítását, és a rendelkezésre álló oktatási tereknek a modernizációját. • Szakképzési források felhasználásával Méhészeti oktatási épületet és Tanméhest tervez kialakítani. • Elvégzi külső oktatási épületeinek (kísérleti terek, laboratóriumok, és egyéb épületek) állapotfelmérését és az annak megfelelő állagmegőrzési munkákat, valamint a nem hasznosítható épületek hasznosítási lehetőségeinek értékelését (összhangban az egyetem ingatlan gazdálkodási stratégiájával és szabályozásával). Infokommunikációs szolgáltatási és alapinfrastruktúra fejlesztése, multimédiás oktatási terek kialakítása A projekt alapvető célja, hogy az intézmény infokommunikációs kapacitásait olyan szintre emelje, amivel képes megfelelni a XXI. században elvárt oktatási, kutatási, tanulási feltételeknek nem csak hazai, hanem európai szinten is. A fejlesztések az elérni kívánt célt három irányból közelítik meg. 1. Az alapinfrastruktúra fejlesztésével az egyetemi és a legszélesebb értelembe vett infokommunikációs vérkeringésbe lesznek bekötve jelenleg infrastruktúrálisan hiányos vagy korszerűtlen szegmensek. A telefonrendszer VoIP alapokra helyezésével 25 évvel ezelőtti analóg technológia kerül leváltásra, ami hosszútávon fogja biztosítani a megfelelő minőségű hangkommunikációt, lehetővé teszi a későbbi IP alapú szolgáltatás konszolidációt és egyben jelentős költségmegtakarítást eredményez. 2. Olyan multimédiás oktatói terek létrehozása, amelyek megfelelnek mind az oktatói, hallgató, mind a korszerű oktatástechnika szakmai elvárásainak. Ezzel nemcsak a színvonalasabb oktatás, hanem a hazai és nemzetközi konferenciák rendezésnek lehetősége is megteremtődik. 3. A szolgáltatási infrastruktúra fejlesztésével bővülne és javulna az egyetemi felhasználói kör biztonságos hozzáférési lehetősége a SZIE nyújtotta erőforrásokhoz. Authentikált módon lenne lehetőség vezeték nélküli hálózat használatra és a

145

diákigazolványt felhasználva nyomtatási, fénymásolási szolgáltatáshoz jutnak a hallgatók. 2.15.17 Élet-, baleset és vagyonbiztonság megteremtése a Mária utcai kollégiumban. Korábbi intézményfejlesztési tervünk része volt a Mária utcai kollégium felújítása PPP konstrukcióban. Erre megszülettek a tervek is, azonban az épület állaga miatt semmilyen szempontból nem lett volna szerencsés a felújítás elvégzése. Ugyanakkor, ahhoz, hogy továbbra is működjön sürgősen el kell végezni az élet és balesetvédelmi munkálatokat, valamint gondoskodni kell a vagyonbiztonságról.

2.15.18 A Gödöllői Tudományos Könyvtár működésének, tartalmi szolgáltatásainak minőségi fejlesztése – modern könyvtári és informatikai szolgáltatások feltételeinek kialakítása Az intelligens tanulási környezet létrehozása lehetővé teszi, elősegíti az egyetemi közösség, az érdeklődők számára a hagyományos és nem hagyományos dokumentumokhoz, a különböző információforrásokhoz való hozzáférést, az információ felhasználásához szükséges készségek kifejlesztését. Valóságos és virtuális terek kialakításával optimális feltételeket nyújt a tanuláshoz, segíti az oktatói, kutatói, egyéb feladatok hatékonyabb elvégzését. Ezen intelligens tanulási környezet létrehozásának, működtetésének legtermészetesebb közege a minden tekintetben magas színvonalú, folyamatosan fejlődő, az egyetem karaival, az országos könyvtári irányító és egyéb szervezetekkel együttműködő tudásmenedzselő, tanuló szervezetként funkcionáló, az egész életen át tartó tanulás programjának megvalósításában részt vevő Egyetemi Könyvtár. A 2008–2013 között elvégzendő legfontosabb szakmai feladatok: • Az egységes Egyetemi Könyvtári struktúra kialakítása (könyvtár, levéltár, informatika). A szervezet működéséhez szükséges biztonságos pénzügyi és humánerőforrás biztosítása; • A könyvtári rendszer belső munkafolyamatainak újraszervezése: olvasóazonosítás egységesítése; a kölcsönzés folyamatának automatizálása; az állománygyarapítás korszerűsítése és kedvezőbb feltételeinek kialakítása (adatbázisok, folyóiratok); különgyűjtemények kezelése stb. • Minőségi könyvtári (tájékoztató, olvasószolgálat) és egyéb informatikai szolgáltatások bővítése; olvasó-kapcsolat fejlesztése; az önálló hallgatói tudásszerzés módszertani környezetének kidolgozása. • Digitális tartalomfejlesztés, e-learninget támogató könyvtár létrehozása. • Az egyetemi képzéshez igazodó, minden karra és szakra, képzési formára, a doktori képzésben résztvevőkre is kiterjedő könyvtári képzés bevezetése; közreműködés a szaktárgyi keretek között folyó irodalomkutatás metodikai képzésében (a hallgatói életpálya, a tanulási folyamat követése a gólyatábortól a diplomaszerzésig, valamint a doktori fokozat megszerzéséig). • A képzést megalapozó információs műveltség ismereteinek oktatása, valamint az információ felhasználásához szükséges készségek (digitális írástudás), az információáramlás kezelési képességének fejlesztése hallgatók, oktatók, egyetemi alkalmazottak, külső használók számára. • Könyvtári kiadványok szerkesztése, közreadása; könyvtári kutatómunka végzése;

146

•

Kapcsolatok szélesítése, partnerek keresése a könyvtári szolgáltatások összehangolásában, az információhoz való széles körű hozzáférés érdekében; teljes körű bekapcsolódás országos nyilvántartási és szolgáltató rendszerekbe (katalógusok, adatbázisok, lelőhelyjegyzékek stb.).

Beruházást igénylő könyvtári, intelligens tanulási környezet fejlesztések: • Az olvasói terek átalakítása, illetve bővítése: ülőhelyek számának növelése, szakolvasók, kiscsoportos tanulási terek kialakítása; a szabadpolcos állomány növelése; könyvtári bútorzat és világítás felújítása, akadálymentesítés; a könyvtári raktárakhoz kapcsolódó korábban könyvtári helyiségek használatának ismételt biztosítása. • Az állományvédelemnek megfelelő raktári terek kialakítása, bővítése, raktári nyilvántartást segítő modern rendszer kiépítése, a dokumentumok szállításának automatizálása; könyvtári beléptető rendszer, térfigyelő kialakítása. • Kutatókönyvtár – Régi Ritka Könyvek Tára feltételeinek kialakítása (kiállítás és használati olvasóterem együtt). • Alapinfrastruktúra konszolidálása; tágabb hozzáférés biztosítása (nyitvatartási időtől függetlenül a könyvtári katalógusok, adatbázisok, egyéb elektronikus dokumentumok otthoni hozzáférése); mobil hálózati (WireLess) környezet kialakítása, infokommunikációs és AV-eszközpark bővítése, egységesítése; egyetemi szintű digitalizáló műhely kiépítése. • Kétirányú kommunikációt biztosító egységes Könyvtári Portál kialakítása, a működtetés feltételeinek biztosítása. • Megfelelő könyvtárosi munkavégzés feltételeinek kialakítása (munkakörülmények, munkaeszközök stb.). • Az Egyetemi Szaklevéltár megfelelő, a törvényben foglalt alapvető működési feltételeinek kialakítása. • Egyetemi szinten megvalósítandó táska- és ruhatári feltételek biztosítása. 2.15.19 A SZIE műszaki tanüzem fejlesztési koncepciója A Műszaki Tanüzem tartalmi továbbfejlesztésének alapvető célja, hogy a Gyakorlati Képzési és Szaktanácsadási Központ elsődleges képzési helyszíneként a SZIE valamennyi műszaki képzési formájának képzési oktatási és bemutató helyszíne legyen, egyben kutatási-, szaktanácsadási- és bemutató központként funkcionáljon. A gyakorlati képzési-, kutatási- és szaktanácsadási feladatból kiindulva célunk a Tanüzem sajátos egyéni szakmai, oktatási és kutatás profiljának kialakítása mind a mezőgazdasági gépészet, mind az általános gépészet területein. A műszaki tanüzem fejlesztési koncepciónak a mezőgazdasági gépészmérnök képzés területét lefedő kompetencia központ funkcióval olyan „vidék-ipari üzem” kialakítása a cél, ahol a hagyományos mezőgazdasági termelésre épített vidéki iparok épülnek. Termék előállítási elsődleges cél a megújuló vagy bioenergia. Mindez korszerű technológiák fejlesztésével, telepítésével, a gyakorlati képzés, ipari méretű kutatási programok megvalósításával, valamint a bemutató oktató központi (regionális) funkciók teljesítésével. Az alternatív energia kompetencia központ és high tech üzem részeként, Bemutató és Gyakorlati Képzési Központjaként kívánjuk működtetni. Stratégia célkitűzés a mezőgazdasági termelésre és élelmiszeriparra alapozott energiatermelési technológiák üzemi méretű megvalósítása, illetve technológia-fejlesztése. Cél a teljes biológia, energia, körforgás környezet-hatékony

147

rendszereinek fejlesztése, bemutatása, valamint kutatási és referencia üzemi funkciók működtetése. A fejlesztés megvalósulásához szükséges feltételek: 1. Mezőgazdasági terület rendelkezésre állásának vonatkozásában: Alapvető, elsődleges cél a mezőgazdasági terület rendelkezési jogának megszerzése, hiszen ez a feltétele a koncepció megvalósításának. Ez több jogi lehetőség együttesének alkalmazásával valósítható meg. A lehetséges megoldások: • Kar kezelésében lévő 5,5 ha terület átadása. • MGI 40 ha területének bevonása. • A Kisállattenyésztő Intézet 320 ha terület (állami tulajdon) rendelkezési jogának megállapodása • A SZIE használt területeinek újraosztása (figyelemmel a megelőző helyzetre). 2. Állami támogatás rendelkezésre állásának vonatkozásában: • Földalapú támogatás • Gázolaj támogatás • Megújuló energiatámogatás További lehetőség a Referencia Üzemi koncepció kialakítása. Reális, részben gépek, géprendszerek eszközök gyártói, kereskedőközponti biztosítása (ellenszolgáltatás: gyakorlati képzési alap, innovációs alap, külön adó, oktatási bemutató és referencia központi szerződés, kiállítások és bemutatók szervezése) gyakorlati képzéshez, valamint technológiák és cégek eljárásainak és rendszereinek referencia helyi bemutatása, marketing és oktatási programok biztosítása. Azaz a teljes vidéki iparok vertikum azaz mátrix. A műszaki tanüzem fejlesztési koncepciónak a gépész-, és egyéb mérnök képzés területét lefedő kompetencia központ funkcióval célunk egy ma a fejlet ipari termelési feltételeket meghonosító számítógép vezérlésű ipari szolgáltató bázis létrehozása, amely ipari termelést folytat, de ennek bázisán biztosítja a korszerű mérnökképzés és továbbképzés gyakorlati üzemi feltételeit. Cél megteremteni a technikai feltételeit a korszerű felnőtt képzésnek, és a korszerű mérnöki kultúra elterjesztésének. Megítélésünk szerint a korszerű versenyképes oktatás nem képzelhető el a számítógép vezérlésű CAD-CAM, CAE rendszerek, és az automatizált gyártórendszerek gyakorlati oktatási tevékenységbe vonása nélkül. A műszaki informatika, az automatizált gyártás mérnöki ismeretei, és az alkalmazási gyakorlati kézségek ma a mérnöki diplomával szemben támasztott követelmények között meghatározóak. A lehetséges és racionális megoldás megítélésünk szerinti az egyetem és a termelési szféra új típusú gazdasági kapcsolatrendszerének kialakításával képzelhető el. Az Egyetem oktatási és kutatási alapfeladattal, valamint a termelési tevékenységet végző ipari vállalkozás közösen hoz létre high-tech ipari kapacitásokat, és azt közösen hasznosítják az oktatás és a termelés feladataiban, kölcsönös előnyöket biztosító, közhasznú gazdasági formában. Terveink szerit egy futballpálya méretű ipari csarnok adja a létesítmény építészeti alapját. A létesítmény az ipari termelési funkcióban a ma ismert legkorszerűbb fém megmunkálási és kikészítési technológiákat tartalmazza. Így Laser megmunkáló központ, lemez megmunkáló gépsorok, automata-forgácsoló berendezések, úgy hogy valamennyi ma ismert vezető technológia telepítésre kerüljön. 148

A létesítmény fontos funkciója a képzés és oktatás, valamint az az elem hogy valamennyi korszerű technológiában referencia központi - magyarországi valamint estenként regionálisfunkciókat is ellát. Ennek megfelelően oktató és kutató funkciók feltételeit is a létesítményben ki kívánjuk alakítani, az a cél, hogy a gépészmérnök képzés műszaki informatikai és gyártástechnológiai gyakorlatai az üzem bázisán és helyiségeiben valósuljanak meg, úgy hogy az oktatási létesítményt az üzemi termelés gazdasági környezete biztosítja. Ezen felül 100-120 fő konferencia központ létesítése szerepel a projekt tervben, a referencia központ és a tudományos kutatóhely funkcióihoz kötődően. 2.15.20 Műszaki és Természettudományi Oktató Központ, Regionális Tudástranszfer Központ A Központ kialakításával gyakorlatorientált képzési és kutatási terek létrehozását, fejlesztését, új technológiák fogadására alkalmas infrastrukturális háttér kialakítását tűzte ki célul. A fejlesztés keretében a Szent István Egyetem gödöllői központjában lévő Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum átépítésével - a meglévő épülethasználati funkciók integrálása mellett - egy közel 4000 m2 alapterületű multifunkciós oktató, kutató, fejlesztő, innovációs tér és bemutató központ létesítése valósul meg. A fejlesztések szervesen illeszkednek a SZIE Gépészmérnöki Kar hagyományain alapuló meglévő oktatási-, kutatás-fejlesztési innovációs profiljaihoz és azok tervezett továbbfejlesztéséhez. A fejlesztés keretében 3 új szak indításának (Médiamérnök, Létesítmény mérnök, Településüzemeltetési mérnök) oktatási infrastrukturális feltételeit kívánjuk létrehozni. A SZIE Gödöllői campus területén működő Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum meglévő épületegyüttesének átalakításával, korszerűsítésével és bővítésével kialakuló multifunkcionális tudástranszfer központ projekt megvalósítási költsége figyelemmel a beruházástól tananyag-fejlesztésig a feladatok széles vertikumára - 2,5 milliárd Ft összegre tervezett. A forrás biztosítás már beadott kiemelt projekt keretében kívánjuk megvalósítani. 2.15.21 Környezetipari és Alkalmazott Műszaki Informatikai Gyakorlati Képzőközpont A szakképzés a Közép-Magyarországi Régióban és Pest megyében is szétaprózott intézményhálózattal rendelkezik. Az anyagi források szűkössége miatt sem jól felkészült pedagógus állománnyal, sem jól felszerelt gyakorló helyekkel nem képesek az intézményfenntartók teljes egészében ellátni a képzőhelyeket. A hatékonyság és a gazdaságosság azt kívánja meg, hogy komplex logisztikai tervezéssel jól felszerelt, magasan kvalifikált oktatói állománnyal rendelkező regionális képzőhelyek, képzési centrumok alakuljanak ki. A Szent István Egyetemen megfogalmazódott elképzelés, szerint az egyetem területén a térség középiskoláival együttműködve gyakorlati képzőközpontot kell kialakítani, amely korszerű választ ad azokra a kihívásokra, amelyeket egy dinamikusan fejlődő régió a szakképzés elé állít. Terveink szerint meglévő oktatási intézményhálózat regionális kooperációjával gyakorlati képző központot hozunk létre és a tananyagot moduláris rendszerben dolgozzuk ki, oly módon, hogy főként a decentrumokban (a meglévő intézményekben) folyjék az általános (elméleti) képzés, továbbá a meglévő feltételek ésszerű kihasználásával, korszerűsítésével a 149

gyakorlati képzés egy része is. Az újonnan létrehozott gyakorlati képzési centrumban pedig a nagy értékű eszközrendszer a legmagasabb kihasználtságának biztosítása mellett valósul meg a gyakorlati oktatás speciális része. A projekttervben érintett szakmacsoportok: − Gépészet − Elektrotechnika-elektronika − Informatika − Közlekedés − Környezetvédelem-vízgazdálkodás − Mezőgazdaság Az oktatni tervezett szakok: Alternatív energetikai mérnökasszisztens Hálózati informatikus Logisztikai műszaki menedzserasszisztens Mechatronikai mérnökasszisztens Műszaki informatikai mérnökasszisztens Településüzemeltető mérnökasszisztens Hulladékgazdálkodási technológus Felnőttképzési kurzusok: Környezetipar 1. Üzemi hulladékkezelési technológiák 2. A sikeres projektmenedzsment 3. Precíziós technológiák 4. A napenergia hasznosítása 5. Felsőfokú logisztikai tanfolyam 6. Környezetbarát építésmódok Műszaki informatika 1. Számítógépes szerkezetanalízis alapfokú tanfolyam 2. Bevezetés gyakorlati úton a mikroprocesszoros technikába 3. Internet és levelezés 4. ECDL 5. CNC szerszámgépek programozása 6. CATIA V5 felhasználói alaptanfolyam 7. Elektronika és automatika a mezőgazdaságban 8. Adatbázis-kezelés 9. felsőfokú CAE képzés A képzőközpont laborhátterének kialakítására előzetes létesítmény kiépítési tanulmány születetett, lehetséges építési helyszínként jelölve ki a SZIE Gödöllői Kampusz területén: A Kar a megjelölt kistérségen kívül eső egyéb hazai, műszaki oktatást folytató középiskolákkal hálózati struktúrában oktatási együttműködést kíván létesíteni, amelynek szervezeti-, tartalmi részletei-, a partnerkapcsolat részleteit szabályozó megállapodás keretei jelenleg kidolgozás alatt állnak.

150

2.15.22 Mérnökinformatikai Központ továbbfejlesztése SZIE Gépészmérnöki Karán és az Egyetem társ karain oktatott mérnökinformatikai vonatkozású diszciplínák elsajátításának és magas szintű gyakorlati oktatásának bázisaként jött létre a Mérnökinformatikai Központ egy korábbi laboratórium-együttes rekonstrukciója eredményeként. A Mérnökinformatikai Központhoz kapcsolódóan az alábbi fontosabb tevékenységeket tervezzük: - korszerű oktatási tér és hallgatói hozzáférés biztosítása a mérnökinformatikai megoldások elsajátításához graduális képzés keretében, - felnőttképzési, továbbképzési szakirányú tanfolyamok tartása, - szakmai rendezvények (konferencia, szakmai bemutatók, műhelyvita stb.) rendezése,vállalati partnerekkel közös kutatólaboratóriumok létesítése, fenntartása, referencia termek kialakítása, ezzel az ipari partnerkapcsolatok erősítése A Gépészmérnöki Kar a természeti erőforrások korszerű energetikai célú felhasználásának oktatására, kutatására olyan funkcionálisan működő kutatóközpontot kíván létrehozni, amely egyben a kari létesítmények energiaellátásának részbeni kiszolgálását is hivatott ellátni. 2.15.23 Laborfejlesztés A Gépészmérnöki Kar létesítményfejlesztési prioritásként kezeli az oktatási-kutatási terét alkotó-, gyakorlati képzést szolgáló laboratóriumainak fokozatos fejlesztését, korszerűsítését, hiszen ez fontos feltétele a műszaki felsőoktatási tevékenységével kapcsolatos gyakorlati képzési szükséglet színvonalas kielégítésének. A rövidtávú laborfejlesztési koncepció néhány sarokpillére: Médiatechnikai laboratórium (ipari kommunikáció-technikai, ember-gép-, gép-gép kommunikáció, képfeldolgozás, multimédia tartalomfejlesztés stb) Precíziós technológia oktató-kutató laboratórium, Ágens alapon szerveződő mobil robottechnika kutató laboratórium 2.15.24 Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeum működésének és tartalmi szolgáltatásainak fejlesztése A Szent István Egyetem alapító okirata alapján a múzeumi tevékenység (így a Szakmúzeum fenntartása és fejlesztése) az egyetem egyik alaptevékenysége. Ennek szellemében a 2008-2013. tartó időszakban az alábbi tartalmi fejlesztési feladatok megvalósítását tervezzük: Gödöllői Campus szakmúzeumi állandó kiállítás • Az 1997. évi CXL. muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény alapján való működés feltételeinek megteremtése a Szakmúzeum működéséhez szükséges biztonságos pénzügyi és humánerőforrás biztosítása. •

A Szakmúzeum keretében 2007 évben létrehozott Műszaki Dokumentációs Központ fejlesztése, a kutatószolgálati tevékenység, valamint a múzeumlátogatók számára digitális alapú szolgáltatás rendszer megszervezése.

•

A technikatörténeti állandó kiállítások kortörténetéhez illeszkedő tárgyi-néprajzi tárgyú állandó kiállítás létrehozása, valamint a népi iparok, mesterségek (kovács, kádár stb.) bemutató és oktató központi funkcióinak kialakítása.

151

•

Az intézmény teljes körű akadálymentesítése, az épületet körbevevő látogatói terek közvilágításának megoldása, járdák, lépcsők balesetmentesítése.

Kétegyházi filiálé A tervidőszakban célunk az FVM Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási, Továbbképző és Szaktanácsadó Intézet területén működő Gabonatermesztés története című állandó kiállítás fejlesztése. A fejlesztés kizárólag regionális pályázati források felhasználásával kívánjuk megvalósítani 100 %-os pályázati intenzitás mellett. Ennek keretében célunk: • A látogató fogadás korszerű feltételeinek megteremtése (fogadótér, vizesblokk, ruhatár). • Múzeumpedagógiai és oktatási tevékenységek, valamint rendezvények fogadására alkalmas 40-50 fő befogadóképességű rendezvényterem kialakítása. • Látogatói fogadó portál (önálló megközelítés feltételeinek biztosítása) létesítése. 2.15.25 Agro-Major Multifunkcionális Oktató, Bemutató és Tudáshasznosító Központ Az Egyetem tervezi egy multifunkcionális oktatási bemutató központ (Agro-major) létesítését a gödöllői kampuszon. Ez a bemutató központ – modulokba szerveződve – agrár-gépészeti, talajtani, kertészeti, növénytermesztési, állattenyésztési, termékfeldolgozó, botanikai, vadgazdálkodási és energiatermelő bemutató tereket és létesítményeket foglal magába az Egyetem központi épülete mögött fekvő egyetemi tulajdonú területen, valamint Babatvölgyben és Szárítópusztán. A bemutató központ infrastruktúráját nagyrészt a meglévő létesítmények felújításával kívánjuk biztosítani. 2.15.26 Oktatói, dolgozói, hallgatói életminőség javítására irányuló fejlesztések Az egyetemi oktatók és dolgozók életminőségének fejlesztése kapcsán kidolgozás alatt áll egy egységes humán erőforrásgazdálkodási rendszer kiépítése, amelyet az Egyetem 2008/09 években bevezetni szándékozik. Ennek a fejlesztésnek az alábbi elemei kapcsolódnak az életminőség javítására irányuló fejlesztések köréhez. • • • •

Teljesítményértékelési rendszer kidolgozása (mind az oktatói-kutatói, mind a nem oktatói munkakörben foglalkoztatottakra) - 2 max. 4 évenként Ösztönzésmenedzsment kereteinek kidolgozása Training-továbbképzés-képzési rendszerek kidolgozása Utánpótlásnevelés- és karriermendzsment kereteinek kidolgozása

A hallgatók életminőségének fejlesztése az Egyetem legfontosabb fejlesztési törekvéseinek egyike. Ennek érdekében egyrészt a hallgatók tanulási és kutatási környezetét kívánja az egyetem fejleszteni (könyvtárinformatikai fejlesztés, hallgatók tanulását szolgáltató informatikai fejlesztések), másrészt a kollégiumfejlesztést szolgáló PPP beruházások az Egyetem mindhárom képzési székhelyén (Gödöllőn, Budapesten és Jászberényben) biztosítják a kollégiumi ellátás színvonalának magas színvonalát, harmadrészt pedig a sport és egyéb szabadidős tevékenység eltöltésének lehetőségét biztosító egyetemi szolgáltatások fejlesztése. Ez utóbbi terület kapcsán jelenleg kidolgozás alatt áll egy fejlesztési program, amelynek egyes elemeit az Egyetem már 2008-ban alkalmazni kívánja.

152

3 Az intézményfejlesztéssel kapcsolatos monitoring tevékenység bemutatása A Szent István Egyetem intézményfejlesztési tervének megvalósítását a felsőoktatási törvényben, az államháztartásról szóló törvényben, illetve az ezek végrehajtására vonatkozó kormányrendeletek alapján kialakított kontrollmechanizmusokat működtet, amelyek működési kereteit az egyetem szervezeti és működési szabályzatában rögzítette. Az intézményfejlesztési terv végrehajtására a Szent István Egyetemen működő szervezetek, monitoring funkciót betöltő mechanizmusok: • • • • • •

Egyetemi Szenátus Gazdasági Tanács Vezetői Kollégium Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszere (FEUVE) Függetlenített belső ellenőrzés (Belső Ellenőrzési Igazgatóság) tervezett, illetve célvizsgálatai Eseti szakmai testületek.

Az Egyetemi Szenátus és a Gazdasági Tanács a jogszabályban megfogalmazott kötelezettségei alapján dönt az intézményfejlesztési terv megvalósítását biztosító projektekről, meghatározza a végrehajtás menetét, a döntési és ellenőrzési mechanizmusokat, a végrehajtás ellenőrzési pontjait, az értékelés mérőszámait, a végrehajtás menetét. Az ellenőrzési tevékenysége keretében az Egyetemi Szenátus és a Gazdasági Tanács évente legalább egy alkalommal beszámoltatja a fejlesztési terv végrehajtásáról a végrehajtásért felelős személyeket (rektor, dékánok, gazdasági főigazgató). Az egyetem működteti a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét, amely segítségével a projektek felelősségi szintjeinek megfelelő vezetői szinteken kontrolálják (utalványozással, beszámoltatással stb.) a projektek időbeni megvalósítását, a projektek pénzügyi végrehajtását. Az egyetem függetlenített belső ellenőrzése révén az egyetem rektora rendszeresen, az éves munkatervben előre rögzített feladatként ellenőrzi a projektek végrehajtásának szabályszerűségét, vizsgálja hatékonyságát.

3.1 A fejlesztési projektek indikátorainak meghatározása Az intézményfejlesztési terv végrehajtásának értékelése kiterjed a végrehajtás, illetve a projekt hasznosulásának szakaszára terjed ki. Az intézményfejlesztési terv végrehajtására ütemterv és finanszírozási terv készül. A projektek terv szerinti (időbeni és a tervezett pénzügyi keretek között történő) megvalósításának ellenőrzésére alkalmazott eszközök: Az ütemterve végrehajtása GANTT diagram segítségével kerül értékelésre. A finanszírozási terv végrehajtásának értékelése terv-tény elemzéssel történik.

153

A megvalósult projektek hasznosulásának értékelése a megvalósítást követő években teljesítmény (kihasználási) és költségindikátorok segítségével történik: • •

Kihasználás (a projekt specifikumainak megfelelően a létesített névleges kapacitásra vetítve) Költséghatékonysági indikátorok (egységnyi teljesítmény paraméter elérésére szükséges ráfordítások)

Az indikátorok projekt-specifikusan kerülnek meghatározásra, melyeket a FEUVE keretében a felelős vezető évente egy alkalommal értékel.

3.2 Monitoring tevékenység kiterjesztése a fejlesztési modulokra, értékelési technikák, statisztikák készítése Az intézményfejlesztési terv végrehajtásának figyelemmel kísérése, valamint felügyelete, ellenőrzése a meglévő ellenőrzési mechanizmusokkal, szervezeti struktúrával végrehajtható. A monitoring tevékenység kiterjesztése a fejlesztési modulokra szükségszerűen megtörténik. Értékelési technikák: • • • • •

Beszámoltatás (szóbeli, írásbeli) Helyszíni szemle Projekt ütemterv ellenőrzése Projekt költségterv ellenőrzése Statisztikai kimutatások a hasznosításról (időkihasználás, kapacitáskihasználás, üzemelés költségei stb.)

3.3 A szenátus és gazdasági tanács feladatrendszere a fejlesztésben Az Egyetemi Szenátus feladatai A Szenátus a Szervezeti és Működési szabályzatban részletesen szabályozott feladatainak megfelelően, abból kiemelten az intézményfejlesztési tervhez kapcsolódóan: • • • • • •

elfogadja az intézményfejlesztési tervet, évenkénti bontásban a végrehajtási feladatokat, meghatározza az egyetem K+F és innovációs stratégiáját, dönt a nagy összegű projektekről, értékeli ezek végrehajtását, beszámoltatja a rektort a fejlesztési terv végrehajtásáról, értékeli a projektek teljesítménymutatóit.

A Gazdasági Tanács feladatai A Gazdasági Tanács a Szervezeti és Működési szabályzatban részletesen szabályozott feladatainak megfelelően, abból kiemelten az intézményfejlesztési tervhez kapcsolódóan: • véleményezi az intézményfejlesztési tervet, • véleményezi a nagy összegű projekteket,

154

• •

értékeli a fejlesztési terv végrehajtását, értékeli a projektek teljesítménymutatóit.

3.4 Az intézményfejlesztés kommunikációs technikája A SZIE külső-belső szolgáltató tevékenysége, társadalomépítő szerepvállalása, a fejlesztési programok megvalósítása akkor lehet igazán eredményes, ha ezt megfelelő horizontális és vertikális kommunikációs stratégiával támasztja alá. Mindez kiemelten igaz az intézményfejlesztési terv kialakítására és elfogadtatására. Kommunikációs technikánk kiterjed mint a szóbeli mind az írásbeli kommunikáció tervszerű alkalmazására. Elmondható, hogy a kommunikációnk vertikális kidolgozottsága megfelelőnek mondható a tapasztalható hiányosságok ellenére is, ezzel szemben a horizontális kommunikáció erősítését kiemelt feladatként kell kezelnünk nem csak az intézményfejlesztéssel kapcsolatos tájékoztatások esetében, hanem a munkaélet mindennapjaiban is. Úgy véljük, hogy amennyiben a az ITF kommunikációját sikeresen meg tudjuk valósítani, az ösztönzően hathat intézményünk egyéb területein is a több oldalú tájékoztatásra.

3.5 Intézményi testületek és fórumok közreműködése Minden fejlesztési terv a változások lehetőségét testesíti meg, és mint tudjuk a változásokkal szembeni ellenállás törvényszerűnek tekinthető, de nem tekintjük egyben természetesnek is. Az információhiányból vagy félreértésből fakadó ellenállás könnyen megelőzhető az emberek tájékoztatásával, kérdéseik megválaszolásával, a tervezett változás elmagyarázásával. Az érintetteket bevonása a változtatás megtervezésébe és bevezetésébe kétfajta jótékony hatást is mutat: egyrészt szakértelmük és információik hasznosíthatóvá válnak, így jobb megoldás születhet, másrészt a közösen megtervezett változtatásnak elkötelezettjévé válnak, sajátjuknak érezve és lelkesen részt vesznek a megvalósulásban is. Az intézményfejlesztés terveinek, folyamatának és elért eredményeinek kommunikációját tekinti a SZIE főtitkárának vezetésével az Intézményfejlesztési Projekt Team (IFPT) az egyik legfontosabb feladatának. A kommunikációs tervnek négy szintjét különböztethetjük meg: Az első szintű kommunikáció a tervezésben és implementációban aktívan résztvevők körére, illetve az egyetem felső vezetésére irányul. Ide soroljuk az Egyetemi Szenátust és a Vezetői Kollégiumot. Ennek fő csatornája a Vezetői Információs Rendszer, amelyben a folyamatok és eredmények mutatói megtalálhatóak. A főtitkári iroda gondoskodik a megfelelő adatok hozzáférési szabályainak kidolgozásáról, valamint a naprakész adatok folyamatos biztosításáról. Az előkészítésben résztvevők az IFPT tagjainak kiválasztása az intézményi feladatrendszerben elfoglalt szerep és a szakértelem alapján történt. A második szint az egyetemi szervezetek, bizottságok. Ide soroljuk a Kari Tanácsokat, az Egyetemi Érdekegyeztető Fórumot, a Professzori Tanácsot és az Egyetemi Minőségügyi Bizottságot. Az IFPT folyamatos kommunikációt alakított ki. A kommunikáció harmadik szintje kiterjed az egyetem összes polgárára. A negyedik szint az IFT-vel kapcsolatos információk kommunikálása a külvilág felé. Ez egyben jó belső marketing is, ezt a munkát a PR- stratégia fontos elemévé emeli. Jelenleg ezen a területen mutatkoznak hiányosságaink, különösen az intézmény térbeli tagoltsága miatt.

155

3.6 Hallgatói és oktatói tájékoztatási kötelezettség Az információ-áramlás legfontosabb eszköze az internetes alapú kommunikáció és adatkezelés, míg a fontosabb információs és vezetői rendelkezési dokumentumok köröztetése és érintettekhez való eljuttatása – elsősorban az elektronikus aláírással kapcsolatos jogszabályok hiányosságai és a gyakorlat kiforratlansága miatt – hagyományos, postai, ill. belső postai úton zajlik. Az egyetemi, illetve a kari vezetés a teljes körű, e-mailen történő kommunikációt tartja elsődleges célnak, elsősorban annak költségtakarékos volta és gyorsasága miatt. Miközben az információs célcsoportoknál az e-mail alapú kommunikáció és információáramoltatás hardver- és szoftver feltételei adottak, jelentős problémát okoz az idősebb alkalmazotti réteg szemléletének átformálása. E törekvés megvalósítási fázisába érkezett: egyes karokon rendszeres hírlevélben értesülnek az oktatók és alkalmazottak az intézmény különböző eseményeiről. Ezt a rendszert kívánjuk továbbfejleszteni a teljes egyetemi struktúrára, első lépésként az intézményfejlesztési terv folyamatairól való tájékoztatással. A SZIE megalakulásával párhuzamosan jött létre a „Szent István Egyetem” című havilap, amely az egyetem hivatalos lapja. Bemutatja az aktuális egyetemi eseményeket, foglalkozik a stratégiai kérdések hátterével, és nyilvánosságot biztosít az egyetem önszerveződő csoportjai által kifejtett tevékenységeknek. Tudósít az Egyetemi Tanács és egyéb egyetemi fórumok döntéseiről, bemutatja az egyetemi közélet fontosabb személyeit. Az IFPT a feladatokról, a folyamatban lévő munkákról, és eredményekről az egyetemi és kari újságokban, az egyetemi rádióban folyamatosan tájékoztatja az egyetem polgárait egy erre kialakítandó rovatban. A honlapon egy külön weboldalon általános tájékoztatót tervezünk az IFT-vel kapcsolatos tervekről, a munka állásáról, a várt eredményekről mind az egyetemi polgárok, mind a leendő hallgatók és bármely más érdeklődő számára. Cél továbbá olyan fejlesztések elvégzése, amely az egyetem valamennyi hallgatója számára elérhető információszerzési, információ-megosztási és kommunikációs szolgáltatásokat nyújt. Központi tárhely kialakítása, corporate mail rendszer kiterjesztése, portálalkalmazások fejlesztése. Összességében elmondható, hogy erősíteni kell a munkatársi, hallgatói kommunikációt és el kell érni az egyetem szolgáltatásainak egészét átfogó marketing tevékenység professzionális színvonalát.

3.7 Megjelenés a helyi, regionális országos és nemzetközi információs rendszerekben Egy intézmény kötelessége, hogy munkájáról, terveiről folyamatosan tájékoztassa azt a társadalmi közeget, amelyben él. Ez a fajta kommunikáció egyrészt a szervezet hatékonyabb működtetése, másrészt az egyetem súlyának megfelelő, a regionális és országos képviselet miatt szükséges. 156

Mint említettük a Karok helyi kapcsolatai kialakultak, az intézmények együtt élnek az őket körülvevő településekkel, kerületekkel. Helyi és regionális szinteken is folyamatosan megjelenünk a médiákban és ezt a gyakorlatot kívánjuk követni nemzetközi szinten is. Úgy tapasztaljuk, hogy a helyi közösségeket is érintő változások minden esetben előzetes egyeztetések után kezdődnek és folyamatos a kölcsönös tájékoztatás, tájékozódás. Az intézménynek egységes arculatot kell teremtenie, s ez a feladat része kell, hogy legyen az IFT kommunikációs tervének.

Gödöllő, 2009. február 26.

157