INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV

TOMORI PÁL FŐISKOLA

INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2012-2016.

Szenátus általi elfogadás dátuma: 2012.05.22. Határozat száma: 2012/2/21. Hatályos: A Főiskola fenntartójának döntését követő napon. Az intézményfejlesztési tervet a fenntartó képviseletében és felhatalmazásában jóváhagyom:………………………………………….

Intézményfejlesztési terv 2012-2016. oldalszám: 3 / oldalak száma: 71

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ..................................................................................................... 3 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK .............................................................................. 5 1. § VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK LISTÁJA ............................................................................ 5 2. § A INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV HATÁLYA ..................................................................... 5 II. A TOMORI PÁL FŐISKOLA KÜLDETÉSE, JÖVŐKÉPE, ÉRTÉKRENDJE ..... 6 3. § AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN MEGFOGALMAZOTT KÜLDETÉST LEÍRÓ PRIORITÁSOK, IRÁNYELVEK ÉS VISZONYULÁSOK .......................................................................................... 6 III. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ............................................................................ 8 4. § AZ INTÉZMÉNY RÖVID TÖRTÉNETE ÉS BEMUTATÁSA ....................................................... 8 5. § A KALOCSAI SZÉKHELY ................................................................................................... 9 6. § A BUDAPESTI TELEPHELY .............................................................................................. 10 7. § A KECSKEMÉTI TELEPHELY ........................................................................................... 11 8. § A HALLGATÓI LÉTSZÁM ALAKULÁSA ............................................................................ 11 IV. OKTATÁS ................................................................................................................... 15 9. § ALAPSZAKOK ................................................................................................................ 15 10. § SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK ................................................................................. 16 11. § FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSEK (FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS)....................................... 17 12. § NYELVI KÉPZÉS ........................................................................................................... 19 V. SZAKMAI-TUDOMÁNYOS MUNKA ...................................................................... 21 13. § TANANYAGFEJLESZTÉS ............................................................................................... 21 14. § TUDOMÁNYOS MŰHELY............................................................................................... 22 15. § TOMORI CIVIL ESTÉK .................................................................................................. 22 16. § ÉRTELMISÉGI KLUB ..................................................................................................... 23 VI. A FŐISKOLA ÉS A MUNKAERŐPIAC ................................................................. 24 17. § GYAKORLATI IGÉNYEK FIGYELEMBEVÉTELE A KÉPZÉSI STRUKTÚRA KIALAKÍTÁSÁNÁL ............................................................................................................................................ 24 18. § DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER (’DPR’) ........................................................ 24 VII. HUMÁN INFRASTRUKTÚRA ............................................................................... 28 19. § ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS ............................................................................................ 28 20. § NEM OKTATÓ ALKALMAZOTTAK ................................................................................. 30 VIII. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNIKÁJA .......... 31 21. § A KOMMUNIKÁCIÓ SZÍNTEREI, HALLGATÓI ÉS OKTATÓI TÁJÉKOZTATÁS ..................... 31 22. § INTÉZMÉNYI MARKETING ............................................................................................ 32 IX. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS FŐBB TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA ..... 33 23. § ESÉLYEGYENLŐSÉG, TEHETSÉGGONDOZÁS ................................................................. 33 24. § AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS INTÉZMÉNYI „SZOLGÁLTATÓ” RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA ....................................................................................................................... 34 25. § HELYI, REGIONÁLIS ÉS ORSZÁGOS KAPCSOLATOK, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, RÉSZVÉTEL A HELYI GAZDASÁGFEJLESZTŐ ÉS TÁRSADALOMALAKÍTÓ PROGRAMOKBAN ........................... 35 26. § NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ....................................................................................... 36 27. § MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM, MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER .............................. 37 28. § INTÉZMÉNYI GAZDÁLKODÁS KORSZERŰSÍTÉSE ........................................................... 38


29. § INFORMATIKAI INFRASTRUKTÚRA ............................................................................... 39 30. § ÉPÜLETEK, HELYISÉGEK .............................................................................................. 41 X. A KUTATÁS-FEJLESZTÉST ÉS AZ INNOVÁCIÓT TÁMOGATÓ INTÉZMÉNYI STRATÉGIA ........................................................................................... 42 31. § A KUTATÁS-FEJLESZTÉSI JÖVŐKÉP .............................................................................. 42 32. § A HELYI TUDÁSBÁZIS KIALAKÍTÁSÁNAK INTÉZMÉNYI LEHETŐSÉGEI ........................... 45 XI. AZ INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS MONITORING TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA .................................................................................. 47 XII. SWOT ANALÍZIS ..................................................................................................... 48 XIII. VEGYES RENDELKEZÉSEK ............................................................................... 49 33. § HATÁLYBA LÉPÉS ........................................................................................................ 49 I. SZÁMÚ MELLÉKLET: AZON RÉGIÓKRA JELLEMZŐ TÁRSADALMI ADATOK, AMELYEKBE A FŐISKOLA OKTATÁSI SZOLGÁLTATÁSAIT NYÚJTJA (FORRÁS: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL): ............................. 50


A Tomori Pál Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) a 2012-2016. időszakra vonatkozó Intézményfejlesztési tervét az alábbiakban állapítja meg.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § Vonatkozó jogszabályok listája (1) 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról (hatályos 2012. szeptember 1-ig), továbbá; (2) 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról (hatályos 2012. szeptember 1-től)

2. § A Intézményfejlesztési terv hatálya (1) Jelen intézményfejlesztési terv a 2012-2016-es időszakra vonatkozik. Az abban foglaltak felülvizsgálata és aktualizálása 2014. második félévében esedékes. (2) A felülvizsgálat eredményét a szenátus fogadja el és küldi tovább a fenntartónak. (3) Az intézményfejlesztési terv személyi hatálya kiterjed a Főiskola valamennyi munkavállalójára, ill. ahol érintettek, a Hallgatói Önkormányzat vezetésére is. (4) Az intézményfejlesztési terv területi hatálya magában foglalja a Főiskola valamenynyi képzési helyét, így a székhelyét és telephelyeit. (5) Jelen intézményfejlesztési terv megalkotása során a Főiskola vezetősége figyelemmel volt az állami fenntartású felsőoktatási intézményekre kiadott módszertani segédletre. A módszertani segédlet az állami fenntartású felsőoktatási intézmények számára kötelező, a nem állami fenntartású felsőoktatási intézmények számára fakultatív, leginkább az intézményfejlesztési tervük létrehozását segítő anyag. (6) A Főiskola vezetősége az ajánlott módszertani útmutató alkalmazása során annak elveit kívánta átültetni a saját intézményfejlesztési tervébe, azzal hogy csak azon elvek kerülhettek felhasználásra, amelyek a magán felsőoktatási intézményi jellege megenged és összeegyeztethető a működés ilyen jellegével.

5


II. A TOMORI PÁL FŐISKOLA KÜLDETÉSE, JÖVŐKÉPE, ÉRTÉKRENDJE 3. § Az alapító okiratban megfogalmazott küldetést leíró prioritások, irányelvek és viszonyulások (1) A Tomori Pál Főiskola alapító okirata szerint a Főiskola a Dél-Alföldi Régió meghatározó tudásbázisaként kíván működni, elsősorban a régió versenyképességének megalapozásához, illetve fejlődése elősegítéséhez illeszkedő, a dinamikusan változó társadalmigazdasági kihívásoknak megfelelő széles spektrumú tudás-szolgáltatások nyújtásával. A kiindulási alapnak tekinthető földrajzi terület lefedése után, működési körét tovább kívánja bővíteni az országos felsőoktatási piac irányába. A Főiskola ezen kívül növekvő szerepvállalással kíván jelen lenni a dél-budai régióban, különösen Budapest XXII. kerületében, elsősorban a terület értelmiségének a megszólításával és összefogásával, az itt működő oktatási intézményekkel történő együttműködések kialakításával, a kulturális életében történő aktív szerepvállalással. (2) A 2012-2016-ra vonatkozó intézményfejlesztési terv tervezése során figyelembe vett prioritások: a) a Dél-Alföldi Régió felsőoktatási és felnőttképzési szempontból ellátatlan területének lefedése, a gazdasági képzések régióban való megtartása és lehetőség szerint fejlesztése; b) hiányzó tudáspiaci igényeinek kielégítése, elsősorban közgazdaságtani, külgazdasági és európai uniós ismeretek felsőfokú képzése (felsőoktatási szakképzése) területén, valamint ezekre alapozva egyéb tudományterületeken folyó képzések (pl. szabad bölcsészet, nemzetközi tanulmányok) oktatása és fejlesztése; c) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által támasztott követelmények öszszehangolása a Főiskola székhelyének és telephelyeinek helyt adó régiók innovációs- és tudáspiaci elvárásaival, erre alapozott képzési programok és tudományos tevékenység megvalósítása; d) a humán erőforrás kihasználásával olyan színvonalú oktatás megvalósítása, amely a hazai-, és az európai munkaerőpiacon versenyképes felsőfokú végzettséggel rendelkező diplomásokat képez; e) a felsőfokú oktatáshoz és a felnőttképzéshez kapcsolódó szaktanácsadással, kutatásokkal, kiadói tevékenységgel, rendezvény- és konferenciaszervezéssel a tudásrégió kiépülésének támogatása. f) annak érdekében, hogy az intézmény a küldetését teljesítse, a következő irányelveket fogalmazta meg:  kiemelt fontosságú a versenyképesség folytonos és rugalmas fejlesztése, annak érdekében, hogy a Főiskola szervezeti felépítése, tevékenység-szerkezete, működési szabályai, személyi és tárgyi feltételei mindenkor megfeleljenek a változó környezet elvárásainak;  a „Bologna folyamat” szellemében szervezett, nemzetközi mércével is színvonalas felsőoktatás megvalósítása, amely jól illeszkedik a lineáris képzési rendszerbe, és amelynek érdekében bevezettük a kreditrendszert és a minőségbiztosítási rendszert (ISO 9001-2010), lehetővé tesszük a nemzetközi oktatói és hallgatói mobilitást (ERASMUS program), és integráljuk a tantervekbe az európai ismereteket;  kapcsolati tőke kialakítása, kiterjesztése és kihasználása az országhatárokon belül és nemzetközi szinten egyaránt annak érdekében, hogy a Főiskola értékes tag6


jává váljon a civil-, üzleti- és tudományos szférának, a felek minél nagyobb hasznára és megelégedésére;  elkötelezettség kialakítása arra nézve, hogy az intézmény a főiskolai hallgatók, oktatók, dolgozók és partnerek elvárásainak maximálisan megfeleljen. (3) Az érintettekkel kapcsolatos viszonyát a Főiskola a következőképpen fogalmazza meg: a) A hallgatók számára az oktatási szolgáltatások keretén belül biztosítja a tudományos szempontból naprakész, ugyanakkor gyakorlatorientált képzést, amelynek célja a munkaerőpiacon hasznosítható és a mögötte lévő tudás alapján értékes végzettség megszerzése. Az intézmény oktatási kínálatát három, egymásra épülő szintre tagolja. A minél szélesebb kínálat biztosítása érdekében oktatási programjait felsőfokú szakképzés (felsőoktatási szakképzés), alapképzés és szakirányú továbbképzés területeken kínálja a potenciális igénybe vevők elé. Az iskolarendszerű képzésen kívül a Főiskola lehetőséget nyújt a nappali képzéssel egyenértékű végzettség megszerzésére levelező rendszerben, továbbá a már diplomával rendelkező számára posztgraduális képzésben való részvételre, ezzel is biztosítva az egész életen át tartó tanulás lehetőségét. b) A Főiskola biztosítani kívánja felsőfokú (BA és posztgraduális) végzettség megszerzésének lehetőségét idegen nyelven, ehhez kiépíti a szükséges kapcsolatokat külföldi felsőoktatási intézményekkel, oktatókkal. Mindezekkel párhuzamosan az intézmény meg kívánja szervezni külföldi hallgatók felsőfokú képzését magyar, illetve idegen nyelven. c) A hallgatók életminőségének javítása érdekében az intézmény folyamatosan fejleszti a kapcsolódó szolgáltatásokat, úgymint a hallgatók kollégiumi elhelyezése, idegen nyelv oktatás, kulturális-, sport- és szabadidős tevékenységek, Diplomás Pályakövetési Rendszer, belső ösztöndíjrendszer kialakítása. d) Az oktatók motivációja szempontjából a legfontosabb az önmegvalósítás és a folyamatos szakmai továbbfejlődés, hiszen ez az alapja az egyéni érvényesülésnek és az egzisztenciális biztonságnak. Annak tudatában, hogy a Főiskola versenyképessége és a küldetés teljesítése mindenekelőtt az oktatókon múlik, a fent említett kérdéskör a hatékonyság szempontjából elsőbbséget élvez. e) A nem oktató dolgozók legfontosabb feladata az oktatási alaptevékenységet megvalósító személyi állomány támogatása, részükre a munkakörülmények személyi, tárgyi, és szellemi hátterének biztosítása. Mindezek szellemében elengedhetetlen a munkavállalókból – beleértve az oktató és nem oktató dolgozókat is – egységes humán erőforrás állomány kialakítása, hiszen ennek színvonala, csapatszelleme, elégedettsége és állandó szakmai fejlődése képes csak megteremteni a hatékony és sikeres működés alapját. f) A Főiskola közös célokat kíván megvalósítani Kalocsa város önkormányzatával és a város lakosságával. A cél az, hogy közös erővel a Főiskola a Dél-Alföldi Régió nyugati felének tudományos központja, húzóereje legyen. Ennek érdekében a Főiskola stratégiáját, infrastrukturális fejlesztéseit, intézményi működését és marketing tevékenységét mindenkor össze szeretné hangolni a város és a régió terveivel. g) A Főiskola a fejlődése szempontjából fontos a budapesti és a kecskeméti telephely is. Mind a telephelyen folyó oktatásban, mind az értelmiséggel való kapcsolattartásban hasonló céllal tevékenykedik, mint a Főiskola székhelyét adó városban, nyilvánvalóan a helyi adottságok figyelembevételével. (4) A Tomori Pál Főiskola számára a fent megfogalmazott irányelvek szükségszerűen az intézményi stratégia alapköveit képezik, az operatív tervek és konkrét feladatok ennek szellemében fogalmazódtak meg.

7


III. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 4. § Az intézmény rövid története és bemutatása (1) A Tomori Pál Főiskola állami intézményi akkreditációját követően 2004. szeptember 1-én kezdte meg működését két akkreditált szakon (MAB 2003/9/VII/2. sz. határozata, FTT 87/2004/03/03. sz. határozat, 2004. június 14-i parlamenti ülésen meghozott határozat; szakok: Gazdálkodási szak - MAB 2003/9/VI./1./42. sz. határozat, Külgazdasági szak MAB 2003/9/VI/1/43. sz. határozat). A Főiskola Kalocsa székhellyel „egyéb jogi személyiségű” non-profit szervezet formájában a KF-SZ Kalocsai Felsőoktatási és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, mint Fenntartó felügyelete mellett működik. (2) A Főiskola új felsőoktatási intézményként, jogelőd intézmény nélkül jött létre, alaptevékenységét, a működés irányítását, stratégiai fejlesztéseit az elfogadott Alapító okirat szellemében végzi. (3) Az intézmény állami feladatként ellátandó alaptevékenysége: az Alapító okiratban felsorolt tudományágakban, szakindítási engedéllyel rendelkező szakokon, a jóváhagyott képesítési követelmények szerint főiskolai szintű alapképzés, szakirányú továbbképzés, akkreditált felsőfokú szakképzés nappali, levelező tagozaton; egyéb továbbképzések, az arra vonatkozó külön jogszabály rendelkezések szerint; a képzéshez kapcsolódó tudományágakban tudományos kutatás és fejlesztés, valamint tudományszervező tevékenység végzése, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése; tankönyv- jegyzetíratás és -kiadás, taneszköz fejlesztés, és ezek biztosítása a hallgatók részére; könyvtári és informatikai szolgáltatás, kollégiumi elhelyezés, kulturális és sportolási lehetőség; az intézmény infrastruktúrájának fenntartása és folyamatos fejlesztése; igazgatási és szervezési, pénzügyi-gazdasági, és más szolgáltató szervezeti egységek működtetése. (4) Az alaptevékenység ellátásának anyagi feltételeit a Főiskola saját bevételei biztosítják. (5) Az intézmény alaptevékenységén túlmenően – alapfeladatai ellátásának sérelme nélkül – jogosult az Alapító okiratban meghatározott feladatkörnek megfelelő vállalkozási tevékenységre, a külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével. Ilyen tevékenységek: a) a felsőfokú szakképzésben (felsőoktatási szakképzésben) részt vevő hallgatók számára olyan képzés, illetve szolgáltatás nyújtása, amely közvetlenül nem kapcsolódik a képesítési követelményekben és a tantervekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez; b) felvételi előkészítő és egyéb tanfolyamok tartása; c) a képzéshez kapcsolódó tudományágakban kutatás és fejlesztés, tudományszervezés, kultúraművelés és fejlesztés, szaktanácsadási és egyéb tevékenység; d) az intézményi infrastruktúra szabad kapacitásainak hasznosítása (kiadói tevékenység, nyomdaipari szolgáltatások, nyomdaipari termékek gyártása, valamint kollégiumi szálláshely biztosítása). (6) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság 2010-ben a Főiskola minden működési terültét érintő ún. intézmény akkreditációt végzett, amelynek eredményeképpen a vizsgálóbizottság megállapította, hogy a Főiskola a jogszabályok és a működésére vonatkozó egyéb előírásokat, alapelveket betartva működik, így az intézményi akkreditációja 2015-ig meghosszabbításra került. 8


5. § A kalocsai székhely (1) A Főiskola 2004 óta van jelen Kalocsán, jelenleg is ez a Főiskola székhelye. (2) A Főiskola 2011 szeptemberében stratégiai megállapodásokat kötött Kalocsa Város vezetésével a Főiskola által használt kalocsai épületek tovább használatának a tárgyában, újabb határozatlan időtartamra, de legalább nyolc éves időtartamra. (3) Sajnálatos tendencia a kalocsai képzőhelyre jelentkező hallgatók számának folyamatos csökkenése immár két éve, amely a jelenleg folyó felvételi eljárásban és folytatódni látszik. (4) A Főiskolának továbbra is figyelmet fordít a térség gazdasági sajátosságaira, azaz a kereskedelem túlsúlyára az ipari termeléshez viszonyítva, ill. a munkanélküliség arányára. Bács-Kiskun Megye az ország közepesen fejlett régiója, a munkanélküliség aránya átlagban 11% körül alakul, ami közepes átlag, meghaladja a fejlett régiók 8-9%-os rátáját, de nem éri el a legfejletlenebb régiók 14-15% mutatóját. A térség erős turisztikai vonzerővel bír, különösen Kalocsa és környéke. (5) A MERCEDES-BENZ gépjárműveket gyártó német vállalkozás Kecskemét mellett építette fel a legújabb autógyárát, amely feltehetően fel fogja lendíteni a térség gazdaságát, különösen az autógyárnak beszállító vállalkozások által végzett tevékenységek kapcsán. A gazdasági képzés ezen a területen így elengedhetetlen, annak érdekében, hogy a gazdaság várható növekedésével együtt szakember gárda is rendelkezésre álljon. (6) A régió egy nagyon sajátos képzési helyzetbe kerülhet az állami intézmények pólusrendszerben történő átalakítása és tevékenységük felosztása kapcsán. A pólus-rendszer kialakítása vonatkozásában kiadott előzetes információk arra engednek következtetni, hogy a gazdasági képzések az állami intézményekben vissza fognak szorulni, így a Főiskola által nyújtott képzések hiánypótlóak lehetnek. Ennek megtörténte ugyan egy jövőbeli bizonytalan esemény, azonban a Főiskolán a kapacitásnak készen kell erre állnia. CÉLKITŰZÉS: A FŐISKOLA JÓ KAPCSOLATOK KÍVÁN ÁPOLNI KALOCSA VÁROS VEZETÉSÉVEL, MIND AZ OKTATÁSI, MIND AZ EGYÉB, FŐISKOLA ÁLTAL NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK MEGVALÓSÍTÁSA TEKINTETÉBEN. A TAVALY MEGKÖTÖTT HASZNÁLATI MEGÁLLAPODÁSOK A FŐISKOLÁNAK JÖVŐT TEREMTENEK A VÁROSBAN. EGYÉRTELMŰ CÉLKITŰZÉS AZ UTÓBBI IDŐBEN JELENTŐSEN VISSZAESŐ KALOCSAI HALLGATÓI JELENTKEZÉSEK FELFUTATÁSA, AMELY NÉLKÜL A FŐISKOLA MŰKÖDÉSE NEM TARTHATÓ FENN KALOCSÁN.

MEGVALÓSÍTÁS: A FŐISKOLA A HALLGATÓI JELENTKEZÉSEK FELFUTTATTATÁSÁHOZ EGYÉRTELMŰEN IGÉNYLI ÉS VÁRJA A VÁROS VEZETÉSÉNEK ÉS INTÉZMÉNYEINEK A SEGÍTSÉGÉT. AZ OKTATÓI KAR VÁLTOZATLANSÁGA MELLETT AZ OKTATÁS SZÍNVONALA FOLYAMATOSAN EMELKEDETT KALOCSÁN, EZÉRT A CÉL MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ NEM SZERVEZETI ÉS OKTATÁSI ÁTALAKÍTÁSOK SZÜKSÉGESEK, HANEM AZ, HOGY A FŐISKOLÁT ÉS AZ ÁLTALA NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOKAT MEGISMERJÉK A RÉGIÓBAN ÉLŐ EMBEREK ÉS A FŐISKOLÁRÓL POZITÍV BENYOMÁS ALAKULJON KI. 2013: A KÖRNYÉK VÁLLALKOZÓIVAL VALÓ AKTÍV KOMMUNIKÁCIÓ MELLETT (PL. KÉRDŐÍVEK), ANNAK FELMÉRÉSE, HOGY JELENLEG A RÉGIÓBAN MILYEN GAZDASÁGI FŐIRÁNYZATOKAT KELL FIGYELEMBE VENNI ÉS A KÉPZÉSI STRUKTÚRA ENNEK MEGFELELŐ ÁTVILÁGÍTÁSA; ERŐS MARKETING TEVÉKENYSÉG. 2014: AZ ÁTVILÁGÍTÁS ALAPJÁN ESETLEGES DÖNTÉS ÚJ SZAKOKRÓL, ILL. MEGLÉVŐ SZAKOK ÁTDOLGOZÁSÁRÓL, TOVÁBBRA IS KITERJEDT MARKETING TEVÉKENYSÉG MELLETT; 2015: AMENNYIBEN SZÜKSÉGES AZ ÚJ SZAKOK LÉTREHOZÁSA, AKKOR EZEK BEINDÍTÁSA; 2016: RENDSZERELEMZÉS, A MEGVALÓSÍTOTT FELADATOK ÉRTÉKELÉSE.

9


6. § A budapesti telephely (1) A Főiskola alapítása során már felmerült annak az igénye, hogy Kalocsán kívüli képzési helyeket is létrehozzunk. A választás végül Budapestre és Kecskemétre esett. Az országból a Főiskolára jelentkezők egy része Budapestet könnyebben érheti el. A Főiskola képzési kínálatával hiányt pótol Dél-Budapesten, ill. Pest megye déli részén (pl. Érd és vonzáskörzete). (2) A Főiskola a budapesti telephelyén folyó képzést 2011 februárja óta a saját tulajdonát képező 1223 Budapest, Művelődés utca 21-27. szám alatti épületben folytatja. (3) A telephelyen jelenleg a képzések teljes- és részmunkaidőben egyaránt folynak. (4) A kalocsai képzőhellyel szemben itt általános tendencia a hallgatói létszám emelkedése, amely az itt folyó oktatáshoz megfelelő alapot teremt. (5) A budapesti és Pest-megyei régió az ország egyik legfejlettebb régiója, erős ipari kibocsátással és kereskedelmi szektorral rendelkezik. Nem szabad elfedni azt a tényt, hogy Magyarország egyértelműen Budapest központú, a legtöbb magyarországi vállalkozás Budapesten és Pest megyében van bejegyezve, a központi szolgáltató és közhatalmi szervek székhelye is itt található. A régió alapvetően erős szellemi tőkével rendelkezik, ami determinálja a felsőoktatási intézményekbe járók magasabb arányát. (6) A Főiskola 2011-ben megalapította saját fenntartásában a Tomori Pál Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskolát, amely 2012 szeptemberétől kezdi meg az oktatási tevékenységét, azaz az első tanulók ekkor érkeznek meg. A telephelyen külön kialakításra került, ill. kerülnek a középiskola által használt tantermek. CÉLKITŰZÉS: A BUDAPESTI ÉPÜLET MEGVÁSÁRLÁSA KAPCSÁN VÁLLALT PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE ÉS EGYIDEJŰLEG AZ INGATLAN FEJLESZTÉSE SAJÁT ÉS LEHETŐSÉG SZERINT PÁLYÁZATI FORRÁSOKBÓL. K IEMELT SZEREPET KELL SZÁNNI AZ OKTATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK MINŐSÉGÉNEK A FEJLESZTÉSÉRE, MIVEL A RÉGIÓBAN NEM A FŐISKOLA AZ EGYEDÜLI MAGÁN FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY, ÍGY ITT ERŐS KONKURENCIA HARCRA LEHET SZÁMÍTANI. A KÖZÉPISKOLA FEJLESZTÉSE ÉS BŐVÍTÉSE, FELMENŐI ÁGON AZ OKTATÓI GÁRDA BŐVÍTÉSE A MINŐSÉGI OKTATÁS SZEM ELŐTT TARTÁSÁVAL, A MŰKÖDÉSHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA KIALAKÍTÁSA (ORVOSI SZOBA, KÖNYVELÉS, SPORTOLÁSI LEHETŐSÉG, STB.). CSALÁDI NAPKÖZI KIALAKÍTÁSA, AMELY HOZZÁJÁRULHAT A HALLGATÓI LÉTSZÁM NÖVELÉSÉHEZ, MIVEL A HALLGATÓK A GYERMEKEIKET MAGUKHOZ KÖZEL HELYEZHETIK EL A FŐISKOLÁN FELÜGYELET MELLETT. MEGVALÓSÍTÁS: AZ INGATLAN KAPACITÁSÁNAK MINÉL NAGYOBB HATÉKONYSÁGBAN VALÓ KIHASZNÁLÁSA; SZIGORÚ, A KIADÁSOK ALACSONYAN TARTÁSÁT MEGCÉLZÓ GAZDÁLKODÁS FOLYTATÁSA. AZ OKTATÓI GÁRDA MEGTARTÁSA, ILL. AHOL SZÜKSÉGES, BŐVÍTÉSE, AZ IDEGEN NYELVEN OKTATOTT KÉPZÉSEK BEINDÍTÁSA ÉS FELFUTTATÁSA. 2013: A KÖRNYÉK VÁLLALKOZÓIVAL ÉS KULTURÁLIS SZERVEZETIVEL VALÓ AKTÍV KOMMUNIKÁCIÓ MELLETT (PL. KÉRDŐÍVEK), ANNAK FELMÉRÉSE, HOGY JELENLEG A RÉGIÓBAN MELYEK A GAZDASÁGI ÉS KULTURÁLIS IRÁNYZATOK ÉS A KÉPZÉSI STRUKTÚRA ENNEK MEGFELELŐ ÁTVILÁGÍTÁSA; ERŐS MARKETING TEVÉKENYSÉG; FOLYAMATOS PÁLYÁZATFIGYELÉS ÉS AZ ÉPÜLET ÁLTAL NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK KOMMUNIKÁCIÓJA, KIHASZNÁLTSÁGÁNAK NÖVELÉSE, A KÖZÉPISKOLA INFRASTRUKTURÁLIS ÉS KÉPZÉSI FEJLESZTÉSÉNEK MEGKEZDÉSE; 2014: AZ ÁTVILÁGÍTÁS ALAPJÁN ESETLEGES DÖNTÉS ÚJ SZAKOKRÓL, ILL. MEGLÉVŐ SZAKOK ÁTDOLGOZÁSÁRÓL, TOVÁBBRA IS KITERJEDT MARKETING TEVÉKENYSÉG MELLETT; AZ ÉPÜLET KAPCSÁN A VÉGREHAJTANDÓ FELADATOK VÁLTOZATLANOK, A KÖZÉPISKOLA INFRASTRUKTURÁLIS ÉS KÉPZÉSI FEJLESZTÉSÉNEK FOLYTATÁSA; 2015: AMENNYIBEN SZÜKSÉGES AZ ÚJ SZAKOK LÉTREHOZÁSA, AKKOR EZEK BEINDÍTÁSA; AZ ÉPÜLET KAPCSÁN A VÉGREHAJTANDÓ FELADATOK VÁLTOZATLANOK, A KÖZÉPISKOLA INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE, A KÉPZÉS KIÉRTÉKELÉSE;

10


2016: RENDSZERELEMZÉS, A VALAMENNYI KÉPZÉSI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS MEGVALÓSÍTOTT FELADATOK ÉRTÉKELÉSE.

7. § A kecskeméti telephely (1) A Főiskola 2010-ben stratégiai partnerségre lépett a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi- és Iparkamarával. Jelenleg a Kamara épületében történik a kecskeméti telephelyen folyó oktatás. (2) A főiskola Kecskeméten jelenleg a részidős képzésre koncentrál, azonban a közeli jövő tervei között szerepel ennek megváltoztatása és a teljes idejű munkarendben folyó oktatás felé történő erőteljes nyitás. (3) A kalocsai székhely kapcsán a Bács-Kiskun megyei régió kapcsán írtak itt is érvényesek, azzal a kivétellel, hogy Kecskemét a régió központja, megyeszékhely, így jóval nagyobb mértékben összpontosul itt az ipar, a kereskedelem és szolgáltató szektor, mint a régió más helyein. (4) Mindenféleképpen érdemes a MERCEDES autógyárral stratégiai partnerségre lépni, amennyiben erre a másik fél nyitott. CÉLKITŰZÉS: A KECSKEMÉTI KÉPZŐHELYEN AZ OKTATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK BŐVÍTÉSE, ÉS EZEKNEK ESETLEGESEN ÖNÁLLÓ ÉPÜLETBEN TÖRTÉNŐ MEGVALÓSÍTÁSA. MEGVALÓSÍTÁS: KECSKEMÉTEN ÉS KÖRNYÉKÉN A BEISKOLÁZÁS NÖVELÉSE, ILL. ANNAK FELMÉRÉSE, HOGY A FŐISKOLA AZ OKTATÁSI TEVÉKENYSÉGÉT MILYEN EGYÉB HELYEN TUDJA FOLYTATNI KECSKEMÉTEN. STRATÉGIAI PARTNERSÉG KIALAKÍTÁSA A KÖRNYÉK VÁLLALKOZÓIVAL, KÜLÖNÖSEN A MERCEDES AUTÓGYÁRRAL. 2013: A KÖRNYÉK VÁLLALKOZÓIVAL ÉS KULTURÁLIS SZERVEZETIVEL VALÓ AKTÍV KOMMUNIKÁCIÓ MELLETT (PL. KÉRDŐÍVEK), ANNAK FELMÉRÉSE, HOGY ÉRDEMES-E A FŐISKOLÁNAK KECSKEMÉTEN AZ OKTATÁSI SZOLGÁLTATÁSAIT TOVÁBBFEJLESZTENI, ÉS HA IGEN, MILYEN IRÁNYBA. ERŐS MARKETING TEVÉKENYSÉG; OKTATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRA ALKALMAS INGATLAN KERESÉSE; 2014: AMENNYIBEN POZITÍV VISSZAJELEZÉS ÉRKEZIK A FELMÉRÉS ALAPJÁN, A FŐISKOLA KIDOLGOZZA A KECSKEMÉTI TELEPHELYÉNEK BŐVÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TERVET; 2015: A KECSKEMÉTI TELEPHELYEN NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE; 2016: RENDSZERELEMZÉS, A MEGVALÓSÍTOTT FELADATOK ÉRTÉKELÉSE.

8. § A hallgatói létszám alakulása (1) A Főiskola által kínált képzések egyik erőssége a képzés tartalmában is megjelenő gyakorlatorientált szakmai képzés, a másik a rendelkezésre álló oktatói potenciál, a tudományos minősítéssel rendelkező oktatói állomány, akik többsége maga is üzleti, vezetői gyakorlattal és tapasztalattal rendelkezik, ezáltal is megjelenítve a munkaerő-piaci elvárásokat a képzésben és a képzések fejlesztésében. A különböző intézmények, a vállalatok a diplomás főiskolásoktól elvárják, hogy képesek legyenek nagy önállósággal végezni feladataikat, ami megalapozott szakmai felkészültségre és begyakorlott ismeretekre építve valósítható meg. Az önállóság mellett a kooperáció, a gyors döntés képessége is elvárás. Lényegi követelmény a tanult ismeretek magabiztos gyakorlati alkalmazásának megléte a munkavégzés során. Ezért van az, hogy oktatásunk egész rendszerében a gyakorlatorientált képzés élvez prioritást.

11


(2) A Tomori Pál Főiskola teljes idős (nappali) és részidős (levelező) alapképzést, szakirányú továbbképzést és felsőfokú szakképzést folytat, szeptemberi és keresztféléves indítással, államilag finanszírozott és költségtérítéses formában. (3) Az alapszakok, képzési formák, képzési idő szerinti létszámadatok a 2012. március 15-i állapot szerint a székhelyen folytatott és a telephelyeken folyó képzésben összesen (ide nem értve a felsőfokú szakképzést): SZAK

TAGOZAT

FÉLÉVEK SZÁMA

Nemzetközi gazdálkodás (BA) Pénzügy és számvitel szak (BA) Gazdálkodási és menedzsment szak (BA) Szabad bölcsészet szak (BA) Nemzetközi tanulmányok szak (BA)

nappali tagozat levelező tagozat nappali tagozat levelező tagozat nappali tagozat levelező tagozat nappali tagozat levelező tagozat nappali tagozat levelező tagozat

6+1 6+1 6+1 6+1 6+1 6+1 6 6 6 6 Összesen:

LÉTSZÁM (FŐ) 36 58 68 145 67 157 16 63 2 9 621

(4) A szakirány választásra nappali és levelező tagozaton egyaránt a negyedik félév végén kerül sor, kivéve a „kifutó” szakok levelező tagozatát, ahol ez a választás a 6. félévben történik. A főiskolai képzés szakdolgozat megírásával, annak megvédésével és záróvizsgával zárul. (5) A Főiskola különböző szakjain képzést folytató hallgatói létszáma 2004 óta folyamatosan emelkedik. A 2012. március 15-i állapot szerint összesen 1004 aktív (beiratkozott/tantárgyat felvett) hallgatója van a Főiskolának. Ebből a felsőfokú szakképzésben résztvevők létszáma 359 fő, a főiskolai képzésben résztvevők létszáma 621 fő, amelyből a nappali képzésben résztvevők száma 314 fő, a többiek, a lényegesen nagyobb létszámot adó levelező képzés keretében folytatják tanulmányaikat. Az államilag finanszírozott hallgatók száma összesen: 322 fő. (6) A hallgatók kor szerinti megoszlását megvizsgálva megállapítható, hogy kb. 75%-a 30 év alatti, azonban magasnak mondható a 30 éven felüli korcsoport megjelenése. A hallgatók kor szerinti megoszlása: KOR 18-20 21-30 31-40 41-50 51-60 61-70

LÉTSZÁM 79 760 342 137 15 1

(7) A hallgatók képzési helyek között megoszlása a (beleértve aktív és passzív hallgatókat is) jól mutatja azt a trendet, hogy bár Kalocsa a székhely, mégis kétszer annyi hallgató tanul Budapesten, a telephelyen, mint Kalocsán. A kecskeméti telephely felfutóban van. A hallgatók képzőhely szerinti megoszlása 2012. március 15-én:

12


TAGOZAT Részidős képzés Teljes idős képzés Részidős képzés Teljes idős képzés Részidős képzés Teljes idős képzés

LÉTSZÁM

MEGNEVEZES Budapest Budapest Kalocsa Kalocsa Kecskemét Kecskemét

643 212 243 158 73 3

(8) A hallgatói lemorzsolódás 2011 évben az eddigiekhez hasonlóan 15-20%-os volt. (9) A Tomori Pál Főiskolán 2004/2005-ös tanévéhez képest a felvételizők létszáma folyamatosan növekvő tendenciát mutat, hasonló tendenciában követi a felvettek számának alakulása is. Ezt a következő táblázat és grafikon szemlélteti.

A felvételizők és a felvettek száma a rendes és a pótfelvételi eljárásban

Év

2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011.

Felvételizők száma a rendes felvételi eljárásban

Felvettek száma a Felvettek száma a rendes felvételi pótfelvételi eljáeljárásban rásban

0 583 309 358 535 709 1683 1862

0 291 129 87 181 349 312 372

151 61 48 208 122 45 144 116

Felvettek száma a rendes és a pótfelvételin összesen 151 352 177 295 303 394 456 448

Mindez grafikonon bemutatva:

13


CÉLKITŰZÉS: A HALLGATÓI LÉTSZÁM FOLYAMATOS NÖVELÉSÉRE KELL TÖREKEDNI, MIVEL EZ A FŐISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ÉS ELISMERTSÉGÉNEK A ZÁLOGA. A LÉTSZÁM NÖVELÉSE NEM MEHET A MINŐSÉGI OKTATÁS ROVÁSÁRA ÉS FIGYELEMMEL KELL LENNI A FŐISKOLA KAPACITÁSÁRA IS.

A HALLGATÓI LÉTSZÁMNÖVELÉSHEZ SZÜKSÉGES TEVÉKENYSÉG KIFEJTÉSE (MARKETING) JELENTŐS RÉSZBEN BELFÖLDÖN TÖRTÉNIK, DE A FŐISKOLA AZ ELMÚLT IDŐSZAKHOZ KÉPEST INTENZÍVEBB „KAMPÁNYT” KÍVÁN FOLYTATNI KÜLFÖLDÖN IS, KÜLFÖLDI HALLGATÓK FELVÉTELÉRE. MEGVALÓSÍTÁS: A FŐISKOLA VEZETÉSÉNEK KÜLÖNÖS FIGYELMET KELL FORDÍTANIA ARRA, HOGY A JELENLEGI ISMERETEK ALAPJÁN AZ ÁLLAM A MAGÁN FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOLYÓ OKTATÁST NEM FOGJA TÁMOGATNI, ÍGY KIZÁRÓLAG KÖLTSÉGTÉRÍTÉSES (ÖNKÖLTSÉGES) HALLGATÓK KERÜLHETNEK FELVÉTELRE.

A FENTIEK MIATT A FŐISKOLÁNAK MÉG INKÁBB NÖVELNI KELL A FELSŐOKTATÁSI SZOLGÁLTATÁS MINŐSÉGÉT, SZÍNVONALÁT, HOGY A HALLGATÓKÉRT FOLYÓ, VÁRHATÓAN IGEN KIÉLEZŐDŐ VERSENYBEN A FŐISKOLA MEGFELELŐ ALAPOKAT TUDJON FELMUTATNI. A FŐISKOLA CÉJA, AZ EDDIGI DINAMIKUS HALLGATÓI LÉTSZÁM NÖVEKEDÉSI ÜTEMÉNEK FENNTARTÁSA. 2013-2015: MINDEN EDDIGINÉL ERŐSEBBEN KELL A FŐISKOLÁT MEGJELENTETNI A MÉDIÁBAN. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÜNK ÁLTAL KÍNÁLT LEHETŐSÉGEK KIHASZNÁLÁSÁVAL AZ OKTATÁS SZÍNVONALÁT ERŐSÍTENI KELL, AZ OKTATÓK MÉRÉSE EDDIG FOLYAMATOS VOLT ÉS A JÖVŐBEN IS KÜLÖNÖS FIGYELMET KELL ERRE FORDÍTANI.

2016: RENDSZERELEMZÉS, A MEGVALÓSÍTOTT FELADATOK ÉRTÉKELÉSE.

14


IV. OKTATÁS 9. § Alapszakok (1) A Főiskola 2004. június 14-én kapta meg a működéséhez szükséges törvényi felhatalmazást, így a 2004/2005-ös tanévben csak a pótfelvételi keretében tudott hallgatókat beiskolázni. Ennek ellenére is az alapszakokon – nappali és levelező képzés keretében – közel 250 hallgató kezdte meg tanulmányait. (2) A többciklusú, lineáris képzési szerkezet bevezetéséhez igazodva a Főiskola 2005 őszén nyújtott be szakindítási kérelmet a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsághoz (MAB) a Gazdálkodási és menedzsment valamint a Nemzetközi gazdálkodás alapszak indítására. 2006-ban a MAB mindkét szak működését támogatta (a Nemzetközi gazdálkodási szakot Budapest, székhelyen kívüli képzési hellyel együtt). A Főiskola 2007-ben akkreditáltatta a Szabad Bölcsészet alapszakot, több szakiránnyal, 2008-ban pedig a Pénzügy és számvitel alapképzési szakot. (3) A Főiskola 2010-ben átesett egy minden területre kiterjedő, ún. intézmény akkreditációs eljáráson, amelynek sikeressége eredményeképpen a Főiskola akkreditációját újabb 5 évvel meghosszabbították. Az akkreditációval egyidejűleg a Nemzetközi gazdálkodás és a Gazdálkodási és menedzsment szakunk akkreditációját is felülvizsgálta a MAB és azokat megvonta. A Főiskola többszöri fellebbezése ellenére sem sikerült a két szak akkreditációját megtartani. Mivel a Főiskola biztos volt benne, hogy a szakok megfelelnek az elvárt feltételeknek és személyi feltételeknek, a szakok képzését korszerűsítve újból benyújtotta azokat a MAB akkreditációra. A MAB 2011 szeptemberében (Gazdálkodás és menedzsment) és 2011 decemberében (Nemzetközi gazdálkodás) újból támogatta a szakokat, határozatlan időtartamra. (4) 2011 elején a Főiskola akkreditáltatta a Nemzetközi tanulmányok alapképzési szakot, ami teljesen új szakként jelenik meg a Főiskola képzési kínálatában. A Nemzetközi gazdálkodás, a Gazdálkodás és menedzsment, valamint a Nemzetközi tanulmányok szakot a Főiskola angol nyelven is regisztráltatta. Külföldi társintézményei felé a Főiskola a Nemzetközi gazdálkodási szakot ajánlja angol nyelven. (5) A Főiskola közgazdasági képzéseinek fejlesztése kapcsán kiemelendő, hogy a Főiskola az oktatói kiválóság kapcsán - hét helyezést javítva a tavalyi eredményén - a Budapesti Corvinus Egyetem mögött a második helyen áll: RANG (OKTATÓK KIVÁLÓSÁGA)

INTÉZMÉNY

1.

Budapesti Corvinus Egyetem KTK

2

Tomori Pál Főiskola

3

Szent István Egyetem GTK

4.

Debreceni Egyetem GVK

4.

Pécsi Tudományegyetem KTK

Forrás: http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/2011/12/1/A_legjobb_gazdasagi_egyetemek_es_foiskolak__4VCO3V

(6) A közgazdasági tudományterületen folyó képzések gazdaságossági megfontolások és az optimális kapacitás kihasználás miatt úgy épülnek fel, hogy közgazdász hallgatók az első tanévben ugyanazokat az alapozó tantárgyakat tanulják, így a szakok közötti átjárásra két szemeszter elvégzése után még lehetőség nyílik. A hallgatók számára biztosítjuk a szakok párhuzamos hallgatását.

15


(7) Kiemelt prioritásként kezeljük a szakmai gyakorlati képzés feltételrendszerének és működési keretrendszerének továbbfejlesztését. (8) A képzési kínálat bővítésére törekszünk rövidebb időtartamú szakmai képzések beindításával, ugyanis ezekre egyre nagyobb igény mutatkozik a kapott visszajelzések alapján.

CÉLKITŰZÉS: A NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK ALAPKÉPZÉSI SZAK FELFUTTATÁSA, A MÁR MEGLÉVŐ SZAKOKON FOLYÓ KÉPZÉS ÉRTÉKELÉSE, KÜLÖNÖSEN A PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITELI ALAPKÉPZÉSI SZAK ÉS A SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK KAPCSÁN, UGYANIS EZEKEN AZ ALAPSZAKOKON NEMRÉG VÉGEZTEK ELŐSZÖR A HALLGATÓK, ÍGY VÁRJUK AZ Ő, ILL. A MUNKAADÓIK VISSZAJELZÉSÉT. A FŐISKOLA ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSE AZ ALAPKÉPZÉSEI KAPCSÁN A MEGLÉVŐ SZAKOK FEJLESZTÉSE. MEGVALÓSÍTÁS: 2013: A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÜNKBŐL KINYERT ADATOK ALAPJÁN, ILL. A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER SEGÍTSÉGÉVEL KAPOTT VISSZAJELZÉSEKBŐL FEL LEHET ÁLLÍTANI MINDEN SZAKRA KITERJEDŐEN EGY CÉLTÉRKÉPEKET, AMELYEKBEN KIMUTATÁSRA ÉS MEGFOGALMAZÁSRA KERÜLNEK A SZAKOK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETSÉGES IRÁNYAI;

2014: A CÉLTÉRKÉP ELKÉSZÍTÉSE ÉS BEVEZETÉSE A FŐISKOLA MŰKÖDÉSÉBE; 2015: A CÉLTÉRKÉP BEVEZETÉSE ÉS ALKALMAZÁSA KAPCSÁN NYERT GYAKORLATI ADATOK ELEMZÉSE ÉS DÖNTÉSEK MEGHOZATALA AZ ESETLEGES SZAKOKON BELÜLI VÁLTOZTATÁSOKRÓL; 2016: A FŐISKOLA KÉPZÉSI STRUKTÚRÁJÁNAK ÚJBÓLI TELJES ÁTTEKINTÉSE ÉS KIELEMZÉSE, A MEGVALÓSÍTOTT FELADATOK KIÉRTÉKELÉSE.

10. § Szakirányú továbbképzések (1) A főiskolai képzési profilhoz illeszkedő szakirányú továbbképzéseink kínálatát a potenciális munkaerő-piaci igények alapul vételével alakítottuk ki. Beiskolázási gyakorlatunkban fenntartjuk az őszi féléves és keresztféléves képzések indítását, a rövidebb időtartamú szakmai képzéseket a piaci igények szerint szervezzük. (2) A szakirányú képzések jelenleg nem elég hangsúlyosak a Főiskola képzési struktúrájában, amelyet szemléltet, hogy jelenleg 15 hallgató tanul ezen a területen. (3) A Bács-Kiskun Megyei Rendőrkapitánysággal együttműködési megállapodást kötöttünk, amely alapján az állomány diplomás tagjait a gazdaságvédelmi szakirányú továbbképzési szakon térítésmentesen oktatjuk. (4) Jelenleg az alábbi szakirányú továbbképzéseinket indítjuk: Szakirányú továbbképzések Képzés neve Gazdaságvédelem szak Logisztikai és szállítmányozási menedzser szak

Képzés helye Kalocsa Budapest Kalocsa Budapest

CÉLKITŰZÉS: A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓJÁNAK FEJLESZTÉSE. A NYILVÁNTARTOTT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK INDÍTÁSA VÁLLALATI EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN. TERVEZZÜK SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉSEINK EGYES MODULJAINAK ANGOL NYELVEN FOLYÓ OKTATÁSÁT ÉS RÖVIDEBB IDŐTARTAMÚ ANGOL NYELVŰ SZAKMAI KURZUSOK INDÍTÁSÁT. ÚJ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI

16

Intézményfejlesztési terv 2012-2016. oldalszám: 17 / oldalak száma: 71 SZAKOK TANANYAGÁNAK A KIDOLGOZÁSA ÉS REGISZTRÁLÁSA. VÍTÉSE.

A SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉSI KÍNÁLATUNK BŐ-

MEGVALÓSÍTÁS: 2013: MÁR 2012-BEN EL KELL KEZDENI A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK ÁTVILÁGÍTÁSÁT ÉS A FŐISKOLA E TERÜLETEN FENNÁLLÓ KÉPZÉSI PORTFÓLIÓJÁNAK A TISZTÍTÁSÁT. KÜLÖNÖS HANGSÚLYT KELL HELYEZNI A NÉPSZERŰBB SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOKRA, ILL. A RÉGIÓK JELLEGZETESSÉGEIBŐL FAKADÓ IGÉNYEKET ENNEK A TÖREKVÉSNEK AZ ÉRVÉNYRE JUTTATÁSÁT, MÁR A KÉPZŐHELYEK KAPCSÁN EMLÍTETT, A VÁLLALKOZÓKNAK ÉS A KULTURÁLIS SZEKTORNAK KIKÜLDENDŐ KÉRDŐÍVEK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNÁL IS FIGYELEMBE KELL VENNI. 2014: A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS KÉPZÉSI SZERKEZETÉNEK SZÜKSÉG SZERINTI ÁTALAKÍTÁSA, FEJLESZTÉSE, AZ EZZEL KAPCSOLATOS ADMINISZTRATÍV LÉPÉSEK MEGTÉTELE (PL. OKTATÁSI HIVATAL FELÉ). 2015: AZ ÚJÍTÁSOK ÉS AZ ÚJ KÍNÁLAT KOMMUNIKÁLÁSA KIFELÉ, ERŐS MARKETING KIFEJTÉSE. 2016: RENDSZERELEMZÉS, A FŐISKOLA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEINEK ÚJBÓLI TELJES ÁTTEKINTÉSE ÉS ELEMZÉSE, A MEGVALÓSÍTOTT FELADATOK KIÉRTÉKELÉSE.

11. § Felsőfokú szakképzések (felsőoktatási szakképzés) (1) A Főiskolán az alapképzés mellett 2004 őszétől a különböző szakirányú felsőfokú szakképzés is megkezdődött, és a Főiskola együttműködési megállapodásokat kötött szakközépiskolákkal felsőfokú szakképzés szervezésére. Az először indított szakok: banki-, pénzügyi-, számviteli szakügyintéző, valamint az idegenforgalmi szakmenedzser szak. (2) A középiskolákkal kötött együttműködési megállapodások a következő településekre terjednek ki: Budapest, Dunaújváros, Karcag, Pécs, Kalocsa, Miskolc, Győr, Veszprém, Békéscsaba, Nagykanizsa, Szombathely, Baja, Gyula, Szeged, Bonyhád, Kiskőrös. Az alábbi térkép szemlélteti, hogy a Főiskola az ország mely terültén található középiskolákkal kötött felsőfokú szakképzése kapcsán együttműködési megállapodást.

17


(3) A megújuló FSZ képzési kínálatunkkal az új OKJ szerinti szakképzések megszerzésének lehetőségét biztosítjuk a jövőben, szem előtt tartva részben a főiskolai alapképzés tervezett bővítésének szakirányait, részben a régióban várható szakképzési igényeket. (4) A Főiskola megállapodást kötött a Kalocsai Fegyház és Börtönnel, amely alapján a fogvatartottak felsőfokú szakképzésben vesznek részt. (5) A felsőfokú szakképzéseket a jogszabályok felsőoktatási szakképzésnek fogják nevezni a jövőben és fel kell arra készülni a Főiskolának, hogy középiskolákkal együttműködésben nem indíthat felsőfokú szakképzést néhány éven belül. Ez a változás, amennyiben bekövetkezik, két irányban módosítja a Főiskola életét: egyrészről meg fog nőni a felsőoktatási intézményekben szervezett felsőfokú szakképzésekre jelentkezők száma, másrészről viszont a Főiskola partnereket veszít. A Főiskola feladata, hogy a felsőfokú szakképzésre vonatkozó szabályok változásokból fakadó folyamatokat a saját javára fordítsa, azokból profitáljon. (6) A Főiskola által kínált felsőfokú szakképzési programokkal minőségi képzést biztosítunk, a programok tartalmi kidolgozásában arra törekszünk, hogy kellően kompatibilisek legyenek ahhoz, hogy a potenciális résztvevők számára lehetővé váljon a képzési programok sokszínűségének kihasználása és az átjárás közöttük. A felsőfokú szakképzési programok eredményeként megszerzendő képességek függvényében lehetővé tesszük a munkatapasztalat során szerzett tudás-, kompetenciaszint mérését, az adott szakmai tudás, kompetencia elismerési, beszámítási lehetőségét. (7) Jelenleg az alábbi felsőfokú szakképzési szakok vannak regisztrálva a Főiskola kapcsán az Oktatási Hivatalban: Képzés neve

Felsőfokú szakképzések Képzés helye

Banki szakügyintéző (OKJ 55 343 01 0010 55 01)

Kereskedelmi szakmenedzser (OKJ 55 345 01 0010 55 02)

Kalocsa Budapest Kalocsa Budapest

Kis- és középvállalkozási menedzser (OKJ 55 345 01 0010 55 03)

Kalocsa

Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző (OKJ 55 345 01 0010 55 05)

Kalocsa

Pénzügyi szakügyintéző (OKJ 55 343 01 0010 55 05)

Kalocsa

Reklámszervező szakmenedzser (OKJ 55 345 01 0010 55 06)

Kalocsa

Számviteli szakügyintéző (OKJ 55 343 01 0010 55 06)

Kalocsa

Idegenforgalmi szakmenedzser (OKJ 55 812 01 0010 55 01)

Kalocsa

Budapest

Budapest

Budapest

Budapest

Budapest

Budapest

Munkarend teljes, részidős teljes, részidős teljes, részidős teljes, részidős teljes, részidős teljes, részidős teljes, részidős teljes, részidős teljes, részidős teljes, részidős teljes, részidős teljes, részidős teljes, részidős teljes, részidős teljes, részidős

18


Üzleti szakmenedzser (OKJ 55 345 01 0010 55 07)

Kalocsa

Logisztikai műszaki menedzserasszisztens (OKJ 55 345 02 0010 55 01)

Kalocsa

Európai Uniós üzleti szakügyintéző (OKJ 55 345 01 0010 55 01)

Kalocsa

Külgazdasági üzletkötő (OKJ 55 345 01 0010 55 04)

Kalocsa

Titkárságvezető (OKJ 55 346 02 0010 55 02)

Kalocsa

Gazdasági idegen nyelvű levelező (OKJ 55 346 02 0010 55 01)

Kalocsa

Értékpapírpiaci szakügyintéző (OKJ 55 343 01 0010 55 02)

Kalocsa

Gazdálkodási menedzserasszisztens (OKJ 55 343 01 0010 55 03)

Kalocsa

Projektmenedzser-asszisztens (OKJ 55 343 01 0010 55 05)

Budapest

Budapest

Budapest

Budapest

Budapest

Budapest

Budapest

Budapest Kalocsa Budapest

teljes, részidős teljes, részidős teljes, részidős teljes, részidős teljes, részidős teljes, részidős teljes, részidős teljes, részidős teljes, részidős teljes, részidős teljes, részidős teljes, részidős teljes, részidős teljes, részidős teljes, részidős teljes, részidős teljes, részidős teljes, részidős

CÉLKITŰZÉS: A SZAKOK SZÁMÁNAK MEGTARTÁSA. ITT IS FOKOZOTTAN FIGYELEMBE KELL VENNI AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS VÁRHATÓ MEGSZŰNÉSÉT, A PIACI IGÉNYEK VÁLTOZÁSÁT, VALAMINT A FŐISKOLA KÉPZÉSI SZERKEZETÉNEK VÁLTOZÁSÁT. A FŐISKOLA FOKOZNI KÍVÁNJA A KÉPZÉSI SZINTEK KÖZÖTTI ÁTJÁRÁST. MEGVALÓSÍTÁS: 2013: AZ ÁTJÁRHATÓSÁG FELTÉTELRENDSZERÉNEK RÉSZLETES KIDOLGOZÁSA, RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁS A HALLGATÓK SZÁMÁRA AZ ÁTJÁRHATÓSÁG ÁLTAL NYÚJTOTT LEHETŐSÉGEKRŐL ÉS ELŐNYÖKRŐL. 2014-2015: A KÉPZÉSI SZERKEZET ÚJRAGONDOLÁSA, SZÜKSÉG SZERINTI MEGVÁLTOZTATÁSA. 2016: RENDSZERELEMZÉS, A MEGTETT LÉPÉSEK KIÉRTÉKELÉSE.

12. § Nyelvi képzés (1) Az intézmény a hallgatók munkaerő-piaci versenyképességének biztosítása érdekében a megfelelő szakembergárda és színvonalas oktató munkájuk mellett, kezdettől fogva kiemelt figyelmet fordít az idegen nyelvek oktatására. A hallgatóknak nemcsak a kötelező nyelvi órák állnak a rendelkezésükre, hanem minden évben külön nyelvi kurzusokat is szervez a Főiskola. Általános észrevétel, hogy a hallgatók a főiskolai tanulmányaik alatt még nem érzik a nyelvek fontosságát, ill. azt, hogy a munkaerőpiacon ennek milyen hatásai vannak.

19


(2) Igyekszünk a részidős munkarendben tanuló hallgatóinkat is megszólítani, akiknek munka és tanulás mellett a nyelvi követelmények teljesítésére alig marad idejük. Nekik szintén külön nyelvi kurzusokat szervezünk. (3) A hallgatók nyelvi képzésben való részvételének motiválását szolgálja a kezdettől fogva létező államilag elismert nyelvvizsgára felkészítő kurzusok szervezése a két tannyelvű (pl. ORIGÓ, PANNON) vizsgarendszerhez. 2005-ben a Főiskola Idegen nyelvi Lektorátusa a PANNON kétnyelvű vizsgarendszer akkreditált vizsgahelyévé vált. A PANNON nyelvvizsga központ bővítette a nyelvvizsgakínálatot az egynyelvű nyelvvizsgákkal, amelyet 2012 elején a Főiskola is átvett. Már most látszik, hogy ez nagyon népszerű vizsgaforma lesz és ezzel még több hallgatót tudunk idevonzani a régióból nyelvvizsgára. (4) 2009 augusztusában a Tomori Pál Főiskola a Budapesti Corvinus Egyetem Corvinus Szaknyelvi Vizsgaközpontjának akkreditált vizsgahelye lett. Jelenleg 50 órás szakmai nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamot kínál ezzel összefüggésben a Főiskola, minden félévben Kalocsán és Budapesten. Próbavizsgákat is szervez a Főiskola minden szakmai vizsga időszakot megelőző hónapban. Pillanatnyilag kizárólag Kalocsán szervezhet a Főiskola szakmai nyelvvizsgát, de tervben van a budapesti telephelyre való kiterjesztése is. (5) Angol nyelven folyó diplomás képzést is kialakítottunk, amelyhez a külföldi hallgatók számára ún. előkészítő kurzus kapcsolódik részben a közel azonos nyelvi tudásszint megteremetésére, részben a beilleszkedés támogatására. Az idegen nyelvű képzés angol nyelvű jegyzeteinek elkészítése megkezdődött, az oktatógárda rendelkezésre áll. (6) A Főiskola megvizsgálja a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben lefektetett lehetőséget, amely azon hallgatóknak nyújthat segítséget, akik a diplomájukat a nyelvi feltételek nem teljesítése miatt máig nem tudták átvenni. CÉLKITŰZÉS: A NYELVI SZEMINÁRIUMOK TOVÁBBI MEGHIRDETÉSE, A HALLGATÓK MIND NAGYOBB CSOPORTJÁNAK MEGSZÓLÍTÁSA ÉS A NYELVTUDÁS FONTOSSÁGÁNAK A MEGÉRTETÉSE VELÜK. EBBEN SEGÍTHETNEK AZ IDEGEN NYELVEN IS KÍNÁLT KÉPZÉSEINK (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK, ILL. GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT ALAPKÉPZÉSI SZAKOK) ÉS A NEM MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR HALLGATÓK MEGJELENÉSE A FŐISKOLÁN. MEGVALÓSÍTÁS: 2013: AMENNYIBEN ANNAK FELTÉTELEI ADOTTAK, AZ ÚJ NEMZETI FELSŐOKTATÁSI TÖRVÉNY SZERINTI NYELVVIZSGÁT HELYETTESÍTŐ NYELVI KÉPZÉSEK MEGSZERVEZÉSE, KÖVETELMÉNYRENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA ÉS BEINDÍTÁSA; 2014: AZ INTÉZMÉNYI NYELVVIZSGÁK KIÉRTÉKELÉSE, AMELY VALÓSZÍNŰLEG ORSZÁGOS SZINTEN IS MEG FOG TÖRTÉNNI AZ ILLETÉKES SZERVEK ÁLTAL (PL. MAGYAR REKTORI KONFERENCIA). A KIÉRTÉKELÉS UTÁN A SZÜKSÉGES KONZEKVENCIÁK LEVONÁSA, HA SZÜKSÉGES, A NYELVI KÉPZÉSEK ÁTALAKÍTÁSA. 2015: VISSZAJELZÉSEK KÉRÉSE A HALLGATÓK NYELVI TUDÁSA KAPCSÁN A MUNKAADÓKTÓL ÉS A DPR PROGRAM KERETÉBEN MAGUKTÓL A HALLGATÓKTÓL. A VISSZAJELZÉSEK KIÉRTÉKELÉSE; 2016: A NYELVI KÉPZÉSEK/SZOLGÁLTATÁSOK KIELEMEZÉSE.

20


V. SZAKMAI-TUDOMÁNYOS MUNKA 13. § Tananyagfejlesztés (1) A szakmai-tudományos munka fókuszában egyrészről a tananyagfejlesztés, a tankönyv- és jegyzetírás, az oktatási segédeszközök (példatárak, hallgatói munkafüzetek) elkészítése állt. Ezek némelyike már megjelent, ill. egy részük kiadás előtt van. Másrészről az alapképzés és felsőfokú szakképzés utóbbi években megváltozott tartalma miatt folyamatosan nagy erőkoncentrációval folytatjuk az új követelményeknek megfelelő tartalmú tananyagfejlesztéseket, emellett pedig a külső publikációkra is odafigyelünk. (2) A Tomori Pál Főiskolának eddig is nagy előnye volt (és valószínűleg egyedülálló ebből a szempontból a felsőoktatási intézményi palettán), hogy a legtöbb tantárgyhoz saját készítésű jegyzetet tud a hallgatóknak biztosítani. Ez egyrészt a szakmai anyagok áttekintését és rendszerezését is felvállalja, illetve egy nagyon alacsony árat biztosít a szakirodalom beszerzését tekintve (figyelembe véve az aktuális könyv-szakkönyv árakat). Ezt a tevékenységet tovább kell folytatni, a hiányzó jegyzeteket pótolni kell, a régieket aktualizálni. A fejlesztés, aktualizálás a folyamatosan változó társadalmi-gazdasági-politikai környezet okán számos tantárgyat érint, pl. a Környzetgazdaságtan, az EU-ismeretek tantárgyakat. (3) A jegyzetek és egyéb oktatási segédeszközök írásakor, frissítésekor figyelembe kell venni: a) a szakmai változásokat, újításokat, a nemzetközi és hazai, a tantárgy tematikájához kapcsolódó publikációk új megközelítéseit, b) a tantárgyat gondozó, illetve oktató tanár kutatási eredményeit, amelyeket publikált vagy publikálni szándékozik; c) az újonnan akkreditált szakok (pl. Gazdálkodás és Menedzsment, illetve a Nemzetközi gazdálkodás) esetében az új tantárgyak megjelenését és integrálását a tantervi rendszerbe; d) a gyakorlati és jogszabályi változásokat; e) munkaerő-piaci változásokat. (4) Tananyagfejlesztés tekintetében új Szabadon választható tantárgyak beépítését is tervezni kell a különböző alapszakok tantárgyi rendszerébe. Az új tantárgyak esetében is követni kell a szakmai kihívásokat, a munkaerőpiac követelményeit, a jogszabályi változásokat. Olyan tantárgyak bevezetését tervezzük, mint pl. Versenyelmélet, Közigazgatási ismeretek. CÉLKITŰZÉS: A TANANYAGFEJLESZTÉS ÉS TANANYAG-KORSZERŰSÍTÉS FELGYORSÍTÁSA, A MÉG HIÁNYZÓ TANKÖNYVEK ELKÉSZÍTÉSE; CÉLUNK, HOGY NÉHÁNY ÉVEN BELÜL AZ OKTATOTT TANTÁRGYAK MINDEGYIKÉHEZ A FŐISKOLA OKTATÓI ÁLTAL ÍRT, VAGY KERESKEDELMI FORGALOMBAN ELÉRHETŐ EGYÉB, JÓ MINŐSÉGŰ TANANYAGOT BIZTOSÍTSUNK. A JEGYZETEKET ÉS TANKÖNYVEKET A FŐISKOLA – VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGE KERETÉBEN – A KIADÓI HIVATALBAN TESZI ELÉRHETŐVÉ HALLGATÓI SZÁMÁRA. A MŰKÖDÉSHATÉKONYSÁG NÖVELÉSÉRE TERVEZZÜK AZ INFORMATIKAI KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) NYÚJTOTTA LEHETŐSÉGEK MIND SZÉLESEBB KÖRŰ BEÉPÍTÉSÉT A TANANYAGFEJLESZTÉSEKBE, KÉPZÉSI ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSAINKBA. AZ IDEGEN NYELVEN FOLYÓ KÉPZÉSEK BEINDULÁSÁVAL AZ IDEGEN NYELVŰ TANANYAGOK FEJLESZTÉSE, AZ IDEGEN NYELVŰ HALLGATÓK SZÁMÁNAK A FIGYELEMBEVÉTELÉVEL.

MEGVALÓSÍTÁS: A FŐISKOLA A FENTI CÉL MEGVALÓSÍTÁSÁT KIEMELKEDŐ PRIORITÁSKÉNT KEZELI, AMELYHEZ VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGE KERETÉBEN BIZTOSÍTJA AZ ANYAGI FORRÁSOKAT. 2013-2015: A MEGLÉVŐ TANANYAGOK FELÜLVIZSGÁLATA, ILL. A HIÁNYZÓ TANANYAGOK ELKÉSZÍTÉSE A TANTÁRGYI TEMATIKÁK EGYMÁSRA ÉPÜLÉSE ÉS ÖSSZEHANGOLÁSA JEGYÉBEN.

21


2016: RENDSZERELEMZÉS, A TANANYAG-FEJLESZTÉSI FELÜLVIZSGÁLATA;

14. § Tudományos műhely (1) A tudományos műhely célja a kutatási eredmények belső disszeminációja és a legtehetségesebb hallgatók bevonása a tudományos munkába. (2) A szakmai-tudományos munka minőségi megalapozottságát az oktatógárda dokumentált kvalifikáltsága, tudományos minősítése garantálja. A jövőbeni szakmaitudományos potenciál megalapozását pedig a PhD tanulmányokat folytató fiatal oktatói csapat biztosítja. Az oktatói-kutatói együttműködés egyik formája az a belső tudományos műhely, amelynek kiépítése megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe keretében megrendezett tudományos konferenciákkal. A belső tudományos műhely nagy eredménye, hogy a Tudomány Napja alkalmából megrendezett konferenciákon egyre több külföldi előadót fogadunk. Tudományos műhelyünket külföldi partnerintézményeinkben is elismerik, aminek eredményeképpen oktatóink is megjelennek külföldi konferenciákon (pl. Temesvár, Eperjes, Szentpétervár, Glasgow, Moszkva). (3) A Főiskola tudományos munkáját részletesen a Kutatás-fejlesztési, innovációs stratégia mutatja be. CÉLKITŰZÉS: A TUDOMÁNYOS MŰHELYTŐL ELVÁRÁS, HOGY MINDEN ÉVBEN LEGALÁBB EGY TANULMÁNYKÖTET MEGJELENJEN, TUDOMÁNYOS RENDEZVÉNYEKET SZERVEZZEN. A TUDOMÁNYOS MŰHELY EGYBEN A NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS PLATFORMJA IS. A TUDOMÁNYOS MŰHELY MUNKÁJÁHOZ PÁLYÁZATI ERŐFORRÁSOKAT IS BE KÍVÁNUNK VONNI. TERVEZZÜK EGY TUDOMÁNYOS ELEKTRONIKUS KIADVÁNY ALAPJAINAK A LEFEKTETÉSÉT. TOVÁBBI CÉLUNK A TUDOMÁNY ÜNNEPÉNEK MINÉL SZÉLESEBB KÖRBEN TÖRTÉNŐ MEGISMERTETÉSE, A HALLGATÓK RÉSZVÉTELÉNEK ÖSZTÖNZÉSE, HOGY BÁTRAN VÁGJANAK BELE ELŐADÁSOK TARTÁSÁBA, EZEN KERESZTÜL A HALLGATÓK BEVONÁSA A TUDOMÁNYOS ÉLETBE. CÉL A KÜLFÖLDI OKTATÓK SZÁMÁNAK NÖVELÉSE, ELSŐSORBAN A KÖRNYEZŐ ORSZÁGOKBÓL, DE MÁS EURÓPAI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYBŐL IS. MEGVALÓSÍTÁS: 2013: AZ ELEKTRONIKUS TUDOMÁNYOS KIADVÁNY MEGJELENTETÉSI FELTÉTELEINEK A MEGVIZSGÁLÁSA, KIADÁSA. A FŐISKOLA HONLAPJÁNAK ILYEN IRÁNYÚ FEJLESZTÉSE. INTÉZMÉNYI SZINTŰ KUTATÁSI TÉMA KIJELÖLÉSE, KUTATÁS MEGTERVEZÉSE; 2014-2016: A KUTATÁS ELSŐ SZAKASZÁNAK LEFOLYTATÁSA, PUBLIKÁCIÓK MEGJELENTETÉSE, RENDSZERELEMZÉS.

15. § Tomori Civil Esték (1) 2011-ben indult egy előadás sorozat Tomori Civil Esték néven, a budapesti telephelyen. Az eddigi három alkalom során aktuális gazdasági és társadalmi kérdésekkel foglalkozott, neves előadók részvételével. Az esemény teljesen nyitott az érdeklődők számára. a Főiskola oktatói és hallgatói mellett más felsőoktatási intézményekből, civil szervezetektől, vállalatoktól, helyi értelmiségi köröktől is voltak résztvevők. A kezdeményezés célja a Főiskola és a vállalkozói, ill. civil szféra közötti párbeszéd elősegítése. Ezt oly módon kívánjuk megvalósítani, hogy évente legalább 4-5 alkalommal kerekasztal-beszélgetéseket szervezünk, amelyen a Főiskola oktatói és vendégelőadók tartanak előadásokat. CÉLKITŰZÉS: A RÉSZTVEVŐK KÖRÉNEK BŐVÍTÉSE. A FŐISKOLA ISMERTSÉGÉNEK ÉS ELISMERTSÉGÉNEK NÖVELÉSE, TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEINEK DISSZEMINÁCIÓJA. A FŐISKOLA ÉS A VÁLLALKOZÓK, VALAMINT A CIVIL SZFÉRA SZEREPLŐI KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS SZOROSABBRA FŰZÉSE.

22


ELŐ KÍVÁNJUK SEGÍTENI, HOGY EZEK A KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉSEK A VÁLLALKOZÓKNAK, VALAMINT A CIVIL SZFÉRÁNAK IS FÓRUMOT NYÚJTSANAK EREDMÉNYEIK, TAPASZTALATAIK MEGJELENÍTÉSÉRE. A FŐISKOLA EZT A FÓRUMOT IS FEL KÍVÁNJA HASZNÁLNI ARRA, HOGY VISSZAJELZÉSEKET KAPJON A MŰKÖDÉSÉVEL ÉS KÉPZÉSEIVEL KAPCSOLATOSAN. MEGVALÓSÍTÁS: 2013-2015: A TOMORI CIVIL ESTÉK ISMERTSÉGÉNEK MARKETING ESZKÖZÖKKEL VALÓ NÖVELÉSE. ÉVENTE 8-10 KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS MEGSZERVEZÉSE, AZ EGYÜTTMŰKÖDŐK KÖRÉNEK BŐVÍTÉSE. 2016: RENDSZERELMEZÉS, FELÜLVIZSGÁLAT, KIÉRTÉKELÉS.

16. § Értelmiségi Klub (1) Az Értelmiségi Klub azt a célt szolgálja Kalocsán, amit a Tomori Civil Esték Budapesten, figyelemmel a régió sajátosságaira. CÉLKITŰZÉS: A FŐISKOLA ÉS KALOCSA VÁROS, VALAMINT A KALOCSAI KISTÉRSÉG ÉRTELMISÉGE KÖZÖTTI PÁRBESZÉD ERŐSÍTÉSE. RÉSZTVEVŐK KÖRÉNEK A BŐVÍTÉSE. A FŐISKOLA ISMERTSÉGÉNEK ÉS ELISMERTSÉGÉNEK NÖVELÉSE, TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEINEK DISSZEMINÁCIÓJA. A FŐISKOLA ÉS A VÁLLALKOZÓK, VALAMINT A CIVIL SZFÉRA SZEREPLŐI KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS SZOROSABBRA FŰZÉSE. ELŐ KÍVÁNJUK SEGÍTENI, HOGY EZEK A KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉSEK A VÁLLALKOZÓKNAK, VALAMINT A CIVIL SZFÉRÁNAK IS FÓRUMOT NYÚJTSANAK EREDMÉNYEIK, TAPASZTALATAIK MEGJELENÍTÉSÉRE. A FŐISKOLA EZT A FÓRUMOT IS FEL KÍVÁNJA HASZNÁLNI ARRA, HOGY VISSZAJELZÉSEKET KAPJON A MŰKÖDÉSÉVEL ÉS KÉPZÉSEIVEL KAPCSOLATOSAN. MEGVALÓSÍTÁS: 2013-2015: AZ ÉRTELMISÉGI KLUB ISMERTSÉGÉNEK MARKETING ESZKÖZÖKKEL VALÓ NÖVELÉSE. ÉVENTE 8-10 KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS MEGSZERVEZÉSE, AZ EGYÜTTMŰKÖDŐK KÖRÉNEK BŐVÍTÉSE. 2016: RENDSZERELMEZÉS, FELÜLVIZSGÁLAT, KIÉRTÉKELÉS.

23


VI. A FŐISKOLA ÉS A MUNKAERŐPIAC 17. § Gyakorlati igények figyelembevétele a képzési struktúra kialakításánál (1) A munkaerőpiac igényeire és azok változására intézményünk reagálni kíván. (2) A már meglévő szakjaink tantárgyainak felfrissítésekor, a szakirányok bővítésénél, az indításra tervezett új szakok tanterveinek összeállításánál messzemenően figyelembe vesszük a széles társadalmi igények, ill. a gazdasági szféra végzős hallgatókkal szembeni szakmától független elvárásait. Szintén figyelemmel vagyunk a régiók gazdasági és demográfiai sajátosságaira is. (3) Ma intézményünk – a gazdasági megtorpanás ellenére is – úgy látja, hogy a piacok kiszélesedésével a termelő és szolgáltató vállalatok egyik kulcsfontosságú területévé nőtte ki magát a vállalati logisztika. Mindezen túl hazánk földrajzi elhelyezkedése és az európai integrációban elfoglalt pozíciója és potenciális régiófejlesztési törekvések alapján is a logisztika mint funkció és a logisztikával foglalkozó szervezetek felfutása prognosztizálható. Hallgatóink szakmai tudásának ezen a területen való naprakészen tartása, másrészt a munkaerő-piaci lehetőségek kiszélesítése érdekében is szorosan együttműködünk a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társasággal, valamint a Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztályával. CÉLKITŰZÉS: A TOMORI PÁL FŐISKOLA KÖZÉPTÁVON ELÉRENDŐ CÉLJA MEGHATÁROZÓ SZEREPPEL BÍRÓ GAZDASÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNNYÉ VÁLNI A RÉGIÓBAN, AZ UNIÓS ELVÁRÁSOK SZEM ELŐTT TARTÁSÁVAL BEÁGYAZÓDVA A SZÉKHELY ÉS TELEPHELYEINEK A RÉGIÓJÁBA. A TOMORI PÁL FŐISKOLA EGYRE NAGYOBB HANGSÚLYT KÍVÁN FEKTETNI A MUNKAERŐ-PIACI IGÉNYEK FELMÉRÉSÉRE. A FELMÉRÉSEK EREDMÉNYEI ALAPJÁN GYAKORLAT-CENTRIKUS KÉPZÉSI TARTALMAK KIDOLGOZÁSÁVAL AZ EGYES SZAKOKHOZ TARTOZÓ SZAKIRÁNYOKAT AKTUALIZÁLJUK, A SZAKMAI TÖRZSANYAGHOZ TARTOZÓ TANTÁRGYAK TANANYAGAIT FOLYAMATOSAN KORSZERŰSÍTJÜK. A FENTI CÉL ÉRDEKÉBEN STRATÉGIAI PARTNERSÉGÜNKET BŐVÍTJÜK A RÉGIÓ KÜLÖNBÖZŐ INTÉZMÉNYEI, GAZDASÁGI VÁLLALKOZÓI KÖRÉBEN, KEZDEMÉNYEZZÜK A KAMARAI EGYÜTTMŰKÖDÉST A HAZAI MUNKAERŐ-PIACI IGÉNYEKNEK ÉS A RÉGIÓBA BETELEPÜLŐ KÜLFÖLDI VÁLLALKOZÁSOKNAK LEGINKÁBB MEGFELELŐ HUMÁN ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI IGÉNYEK MEGISMERÉSÉRE, KÖZÖS FEJLESZTÉSI PROJEKTEK KIDOLGOZÁSÁRA. MEGVALÓSÍTÁS: 2013: A FENTI CÉL ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN OLYAN KÉPZÉSI KÍNÁLAT KIFEJLESZTÉSE, VALAMINT OLYAN, AZ ELŐZETES TUDÁS, KÉSZSÉG MÉRÉSÉT ÉS BESZÁMÍTHATÓSÁGÁT BIZTOSÍTÓ KÉPZÉSI PROGRAM KIALAKÍTÁSA, AMELY ELSŐDLEGESEN A KISTÉRSÉGI ÉS RÉGIÓS MUNKAERŐ-PIACI IGÉNYNEK LEGINKÁBB MEGFELELŐ SZAKIRÁNYOKBAN SZÜKSÉGES. ENNEK ÉRDEKÉBEN HALLGATÓI ÜGYFÉL-CENTRIKUS MŰKÖDÉST KÍVÁNUNK KIALAKÍTANI, AMELYNEK SZOLGÁLTATÁSAI A RÉGIÓ MIND SZÉLESEBB KÖRŰ LAKOSSÁGA SZÁMÁRA ÉRHETŐK EL; 2014: A RÉGIÓ VÁLLALKOZÓITÓL BEÉRKEZŐ VÁLASZOK ÉS JAVASLATOK KIÉRTÉKELÉSE ÉS A 2013-RA TERVEZETT PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK BEFEJEZÉSE, MARKETING ESZKÖZÖKKEL VALÓ NÉPSZERŰSÍTÉSE, A FŐISKOLA „GAZDASÁG-ETIKUS” OKTATÁSÁNAK A NÉPSZERŰSÍTÉSE; 2015: A VÁLLALT PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK A KIÉRTÉKELÉSE ÉS FELÜLVIZSGÁLATA AZ URALKODÓ GAZDASÁGI TRENDEK FÉNYÉBEN, HA SZÜKSÉGES, A TRENDEKNEK MEGFELELŐ GYAKORLATI KÉPZÉS BEVEZETÉSE A KÉPZÉSI STRUKTÚRÁBA; 2016: RENDSZERELEMZÉS, A MEGVALÓSÍTOTT FELADATOK KIÉRTÉKELÉSE.

18. § Diplomás Pályakövetési Rendszer (’DPR’) (1) A jelenlegi és a már végzett hallgatók pályakövetési módszereit a Főiskola kidolgozta, sajnos az egységes szoftver bevezetéséhez kiírt pályázatban nem lettünk nyertesek, de

24


ettől függetlenül a saját erőforrásunkkal megvalósítottunk már egy kérdőíves felmérést. Ennek eredményei számokban: (2) A korábbi időszakban megfogalmazott törekvésünk, amely szerint a pályakövetést egy bevált, elfogadott szoftver támogatásával oldanánk meg, sajnos nem vezetett eredményre, mivel pályázati kérelmünket elutasították. Az elmúlt időszakban egy kérdőíves megkeresést küldtünk szét végzett hallgatóinknak, melynek feldolgozását megkezdtük. A tavaly kiküldött ötszáz kérdőívből 123 érkezett vissza. A válaszok elsődleges értékelése azt mutatja, hogy van olyan kérdéscsoport, amelyre nem szívesen válaszolnak, vagy esetleg valóban nem is tudnak válaszolni. Ezeket a megállapításokat is figyelembe véve a legutóbb kiküldött kérdőíveken már módosítottunk. A visszaérkező válaszok elemzése alapján a következőket állapíthattuk meg:

(3) A végzett hallgatókkal való folyamatos kapcsolattartás révén a Főiskola visszajelzést kaphat egykori hallgatóitól, megismerheti munkavégzési tapasztalataikat, amelyek hozzájárulhatnak a főiskolai képzésfejlesztéshez. A Főiskola pedig megújuló továbbképzési kínálatával továbbra is hozzájárulhat egykori hallgatói egész életen át tartó tanulási lehetőségeinek támogatásához, a kapcsolatok további fenntartásához és kölcsönös erősítéséhez. (4) A válaszadó végzett hallgatók kor szerinti megoszlását mutatja az alábbi ábra. Látható, hogy a jelentősebb válaszadó csoport a fiatalabb korosztályból kerül ki, de ez szerintünk a hallgatói korösszetételt is reprezentálja:

(5) Megkérdeztük a végzettektől azt is, hogy honnan érkeztek a Főiskolára. Látható, hogy bár a hallgatók többsége városi volt, azért jelentős a községből érkezettek száma is. Ez szerintünk visszaigazolja fontos regionális szerepünket.

25


(6) Ha megnézzük azt, hogy a végzettek melyik megyéből érkeztek, akkor az előző megállapításunk még inkább megerősítést nyer.

(7) A válaszadó végzettek körében a főiskolát megalapozó középiskolák típus szerinti megoszlása igen tanulságos. Az kissé talán meglepő, hogy a legtöbben szakközépiskolából érkeztek, bár lehet, hogy az alacsonyabb gimnáziumi arány azt mutatja, hogy a gimnáziumi végzettségűek inkább az egyetemeken próbálkoznak.

(8) Érdeklődtünk arról, hogy végzett hallgatóink milyen nagyságú szervezetben dolgoznak. A következő diagram a munkahelyek létszám szerinti megoszlását mutatja be. Meglepő, hogy viszonylag sokan dolgoznak nagyobb létszámú szervezetekben.

26


(9) A végzett hallgatóink ranglétrán elfoglalt helyére vonatkozóan kapunk képet ebből az ábrából:

Látható, hogy meghatározó többségük alkalmazottként dolgozik. Ez persze nem annyira meglepő, hiszen a kor szerinti megoszlásnál már láttuk, hogy aránylag sok a fiatalabb korosztályhoz tartozó volt hallgató, aki még pályája elején áll. (10) A „Melyik településen van a jelenlegi /utolsó munkahelye?” kérdésre kapott válaszok: Egyéb város Bács-Kiskun megye

Főváros Község

42

Külföld

14

4

Baranya megye

1

1

Budapest főváros

15

1

Győr-Moson-Sopron megye Jász-Nagykun-Szolnok megye

1

1

11

12

2

2

1

Külföld

1 1

Pest megye

1

Somogy megye

3

61 1

15

Csongrád megye Fejér megye

Megyeszékhely vagy megyei (üres) Végösszeg jogú város

2

1 1

4 3

Tolna megye

2

2

Veszprém megye

2

2

Végösszeg

47

15

17

1

24

1

105

(11) Azt gondoljuk, hogy az utolsó kimutatás is regionális szerepünk egyik bizonyítéka. CÉLKITŰZÉS: CÉLUNK A HALLGATÓK BEILLESZKEDÉSÉT ÉS ÉLETVITELÉT BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE, MŰKÖDTETÉSE. PÁLYÁZATOKON VALÓ RÉSZVÉTEL A DPR KITERJESZTÉSE A MUNKÁLTATÓKRA. MEGVALÓSÍTÁS: 2013: A MUNKÁLTATÓK BEVONÁSA A DPR-BE, MÉLYINTERJÚK, KÉRDŐÍVEK ÚTJÁN. EBBŐL MUNKAERŐPIACI VISSZAJELZÉSEKET KAPUNK; 2014-2015: A VISSZAJELZÉSEK FELDOLGOZÁSA ÉS A KÉPZÉSI STRUKTÚRA ÁTVILÁGÍTÁSA A FELDOLGOZÁS SORÁN KAPOTT INFORMÁCIÓK ÉS VÉLEMÉNYEK ALAPJÁN; 2016: RENDSZERELEMZÉS, A DPR KAPCSÁN ALKALMAZOTT INTÉZMÉNYI GYAKORLAT KIÉRTÉKELÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE.

27


VII. HUMÁN INFRASTRUKTÚRA 19. § Általános áttekintés (1) Az oktatáshoz és az intézmény működtetéséhez szükséges humán erőforrások rendelkezésre állása stabilizálódott az elmúlt években és kellő alapul szolgál a további fejlesztési tervek megvalósításához. (2) Az egyes tanszékeken a képzés teljes vertikumához szükséges oktatói létszám rendelkezésre áll. A minősített oktatók száma induláskor 19 fő volt. Jelenleg a Főiskola dolgozóinak a száma 68 fő, ebből 51 fő oktató besorolású dolgozó. Az oktató besorolású dolgozók közül 37 fő minősített oktató (az oktatók 73%-a). A minősített oktatók számaránya a Tomori Pál Főiskolán a legmagasabb a felsőoktatási intézmények között. (3) Az oktatók száma és összetétele az akkreditálásra beadott szakok követelményei szerint változik. (4) A jövő szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy az oktatói állomány milyen korösszetételű. A vizsgálódás alapvető eszköze a korfa. Ennek segítségével kívánjuk bemutatni, illetve igazolni azt az állítást, miszerint az oktatói állomány összetétele kiegyensúlyozott képet mutat, sőt a teljes létszám 44 %-a 40 év alatti. E felismerés igazolása azért fontos, mert az a humán erőforrások tervezésének kiinduló alapjául szolgál. (5) Az összesített korfa adatai két, a jövőre nézve pozitív fejleményről árulkodnak: egyrészt a kor szerinti összetétel egészségesnek nevezhető, a fiatal oktatók aránya viszonylag magas, ugyanakkor a 65 év feletti oktatók aránya alacsony, sőt a 60 év felettiek aránya is mindösszesen kevesebb, mint 15 %, másrészt a középgeneráció (30-50 évesek) belső kor szerinti összetétele egyenletes, aránya 54 %, amely az ún. „húzó” generációt adja. A nemek szerinti bontást mutató adatok azt jelzik, hogy minden generáció vonatkozásában a férfiak vannak túlsúlyban. A jelenlegi állapot szerint oktatóink 56%-a férfi, 44%-a nő. (6) Az oktatói gárdával és az alkalmazottakkal szemben az elvárásokat elsősorban a Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatának „Foglalkoztatási követelményrendszer” című fejezetében fogalmaztuk meg. (7) dolgozói elégedettség mérés:

28


4,5

1,5

4,0

1,2

3,5

0,9

3,0

0,6

2,5

0,3

2,0

0,0

Értékelje, hogyan van megelégedve a nem anyagi (erkölcsi) elismeréssel.

Értékelje, hogyan van megelégedve a tanulási lehetőségekkel.

Értékelje, hogyan van megelégedve az előrelépési lehetőségekkel.

Értékelje, hogyan van megelégedve a munka érdekességével.

Értékelje, hogyan van megelégedve a fizetésével.

Átlag Medián Szórás

(8) A dolgozói elégedettségmérés adatainak az eloszlása:

(9) A Főiskola kiemelt figyelmet fordít a fiatal kollégák szakmai fejlődésére, minden nem minősített oktatónak lehetőséget biztosítva a PhD képzésben való részvételre. Ezzel célunk a már most is jelentős számú minősített oktatói gárda létszámának bővítése. 29


(10) Jelenleg 10 fő folytat PhD tanulmányokat. (11) A PhD hallgatókkal szembeni elvárások elsősorban szintén a Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatának „Foglalkoztatási követelményrendszer” című fejezetében kerültek megfogalmazásra. CÉLKITŰZÉS: AZ OKTATÓI LÉTSZÁM SZINTEN TARTÁSA, ESETLEGESEN NÖVELÉSE. AZ OKTATÓI GÁRDA SZAKMAI ÖSSZETÉTELÉNEK HARMONIZÁLÁSA A TANTÁRGYI PROGRAMOK ÁLTAL TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEKKEL. A PHD KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK TÁMOGATÁSA, TANULMÁNYI SZERZŐDÉSEK MEGKÖTÉSÉN KERESZTÜL. A FŐISKOLA IGYEKSZIK A PUBLIKÁLÁSI ÉS A KONFERENCIÁKON VALÓ RÉSZVÉTEL LEHETŐSÉGÉT MEGTEREMTENI. MEGVALÓSÍTÁS: ÉVEK SZERINTI LEBONTÁS HUMÁN ERŐFORRÁS ESETÉBEN NEM RELEVÁNS. A FŐISKOLA, AHOGY AZ EDDIG ÉVEK ESETÉBEN IS SAJÁT ERŐFORRÁSAIVAL KÍVÁNJA A FENTI CÉLKITŰZÉST MEGVALÓSÍTANI, ILL. PARTNEREINEK A SEGÍTSÉGÉVEL, A KÖLCSÖNÖS EGYÜTTMŰKÖDÉS FIGYELEMBEVÉTELÉVEL. TOVÁBBRA IS MINDEN ÉVBEN ELEMEZZÜK AZ OKTATÓK MUNKÁJÁT, ILL. ELVÉGEZZÜK AZ OKTATÓI ELÉGEDETTSÉG MÉRÉST.

20. § Nem oktató alkalmazottak (1) Emberi erőforrásaink harmadik szegmensét a nem oktatóként alkalmazottak alkotják. Nem oktató alkalmazottak tevékenykednek a képzőhelyek tanulmányi hivatalában (5 fő), a Gazdasági Hivatalban (2 fő), Kiadói hivatalban (1 fő), a Rektori Hivatalban (1 fő), a budapesti képzőhely operatív személyzeteként (5 fő) és takarító személyzetként (3 fő). (2) A nem oktató alkalmazotti létszám az adminisztratív feladatok ellátásához jelenleg elegendő és az elmúlt időszakhoz képest jelentős emelkedést mutat, amely leginkább annak köszönhető, hogy a Főiskola Budapesten immár egy teljesen a saját fenntartása alatt működő épületben folytatja tevékenységét. CÉLKITŰZÉS: A NEM OKTATÓ ALKALMAZOTTAK SZÁMÁNAK SZINTEN TARTÁSA, ESETLEGESEN NÖVELÉSE, A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE ÁLTAL ELŐÍRTAK TELJESÍTÉSE. MEGVALÓSÍTÁS: A FŐISKOLÁNAK AZ OKTATÓ ÉS NEM OKTATÓ ALKALMAZOTTAKKAL KAPCSOLATOS VISZONYÁBAN FIGYELEMMEL KELL LENNIE A 2012. JÚLIUS 1-JÉVEL ÉLETBE LÉPŐ 2012. ÉVI I. TÖRVÉNYRE, AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRE. AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉNEK ELŐÍRÁSAI SZERINT FELÜL KELL MAJD VIZSGÁLNI A FŐISKOLA ÁLTAL FOLYTATOTT HUMÁN ERŐFORRÁS MENEDZSMENTET, ILL. AZ ALKALMAZOTT MUNKAJOGVISZONYHOZ KAPCSOLODÓ SÉMÁKAT, SZABÁLYZATOKAT.

30


VIII. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNIKÁJA 21. § A kommunikáció színterei, hallgatói és oktatói tájékoztatás (1) A Főiskola kommunikációját alapvetően külső és belső kommunikációra bonthatjuk. Mindkét irányban kulcsfontosságú a gyors, pontos és kiegyensúlyozott információáramlás biztosítása, lehetőség szerint minél kisebb anyagi eszközök bevonásával. (2) A belső kommunikáció az oktatók és hallgatók megfelelő információval való ellátását, az összetartozás, az egy campushoz tartozás attitűdjének kialakítását jelenti. (3) Az intézményi fórumok feladata a szenátus által elfogadott, jelen intézményfejlesztési terv megismertetése az oktatókkal, továbbá tájékoztatás nyújtása a főiskola működéséről, jogszabályokról, szabályzatokról, belső utasításokról. Az intézményi fórumok formái: a Szenátus, a Szenátus bizottságai, a vezetői- és tanszéki értekezlet, összoktatói értekezlet. (4) A külső kommunikáció magában foglalja a Főiskola megjelenését, jó hírnevének alakítását és megőrzését folyamatosan három területen: Kalocsa, Budapest és Kecskemét városaiban, ezek vonzáskörzetében, ill. időszakosan az egész országra kiterjedően a felvételi jelentkezések időszakában. (5) A Főiskola minden, a felsőoktatás működésére vonatkozó jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségének eleget tesz mind a hallgatók, mind a munkavállalók irányába, mind a kalocsai székhelyen, mind a budapesti és kecskeméti telephelyen. (6) A tájékoztatási kötelezettség fórumai: a) személyes tájékoztatás, tanácsadás az ügyintézők által. Ennek színhelyei a kalocsai, a budapesti és a kecskeméti Tanulmányi hivatal; b) nyílt adatok, ill. olyan közlemények tekintetében, amelyek nem egy személyhez, hanem személyek meghatározott csoportjához szólnak tanulmányi ügyeikkel kapcsolatosan az alkalmazott kommunikációs csatorna az intézmény honlapja és az Egységes Tanulmányi Rendszer ún. „üzenőfala”; c) a nem mindenki számára hozzáférhető adatok esetében pedig a Főiskola Egységes Tájékoztatási rendszerének (intranet) informatikai megoldása, melyhez az érintettek jelszóval tudnak on-line csatlakozni és szűrések beállításával biztosítható, hogy csak az a csoporttagjai érjék el a tartalmakat, akiknek erre jogosultságuk van. CÉLKITŰZÉS: AZ INTÉZMÉNYI KOMMUNIKÁCIÓ JELENLEG NEM SZORUL FEJLESZTÉSRE, AZONBAN A HALLGATÓK ÉS AZ OKTATÓK KÖZÖTTI KÖZVETLEN ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓ RENDSZERSZINTEN NEM TELJESEN MEGOLDOTT, PL. CSATOLMÁNYOK KÜLDÉSE AZ ETR RENDSZERBEN NEM LEHETSÉGES, CSAK EMAIL-RE. ENNEK KIALAKÍTÁSA A LEGFŐBB CÉLKITŰZÉS.

MEGVALÓSÍTÁS: 2013: ANNAK FELMÉRÉSE, HOGY AZ ETR VAGY ANNAK EGY KÜLÖN ALRENDSZERE LEHETŐSÉGET NYÚJT-E CSATOLMÁNYOK (PL. ÓRAI TANANYAGOK) ELKÜLDÉSÉRE KÖZVETLENÜL A RENDSZEREN BELÜL. AMENYNYIBEN VAN ILYEN RENDSZER, ILL. A MÁR MOST ALKALMAZOTT RENDSZER (PL. A FŐISKOLA HONLAPJA) KÉPESSÉ TEHETŐ ERRE, AKKOR ANYAGI ERŐFORRÁS BIRTOKÁBAN ENNEK A RENDSZERNEK A KIÉPÍTÉSE; 2014-2015: HALLGATÓI ÉS OKTATÓI VISSZAJELZÉSEK ALAPJÁN A RENDSZER FINOMHANGOLÁSA, MÓDOSÍTÁSA; 2016: A RENDSZERELEMZÉS, ANNAK MEGVIZSGÁLÁSA, HOGY A RENDSZER ELÉRTE-E CÉLJÁT, ILL. HOL SZORUL TOVÁBBFEJLESZTÉSRE.

31


22. § Intézményi marketing (1) A Főiskola a marketing tevékenysége részeként kezeli a PR tevékenységét, amelynek egyebek mellett meghatározó szerepe volt az intézmény létrejöttében és szerepe kiemelt jelentőséggel bír a Főiskola tevékenységeiről, eredményeiről szóló információk mind szélesebb körű megosztásában, elterjesztésében. (2) A PR egy részében személyes találkozások alkalmával valósul meg, így: helyi, regionális és országos pályaválasztási fórumokon, kiállításokon való megjelenéssel; a helyi és regionális gazdasági-, tudományos-, és oktatási fórumokon való megjelenéssel, kapcsolatépítéssel; a gazdasági szereplőkkel való személyes kapcsolatfelvétellel; középiskolákkal a beiskolázás ösztönzésére, illetve közös felsőfokú szaktanfolyamok szervezésére, lebonyolítására kialakított együttműködések keretében; nyílt napok keretében, másik részében az intézményi honlapon, intézményi tájékoztató kiadványokban, a helyi és országos médiumokban, szaksajtóban megjelentetett cikkek, riportok formájában, ill. az üzleti partnereinkkel való rendszeres szakmai egyeztetések, visszajelzések során. (3) Ezek egy része tervezett, meghatározott időszakonként ismétlődő külső megjelenés, más része célirányosan szervezett, és előkészített. CÉLKITŰZÉS: A FŐISKOLÁNAK FOKOZÓDÓ FIGYELMET SZÜKSÉGES FORDÍTANIA A MARKETING TEVÉKENYSÉGÉRE, AMELYNEK SZÜKSÉGESSÉGÉT A KORÁBBAN MÁR RÉSZLETESEN KIFEJTETT MEGVÁLTOZOTT JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET ÉS FINANSZÍROZÁSI FELTÉTELEK (PL. AZ ÁLLAMI FINANSZÍROZÁS VÁRHATÓ MEGSZŰNÉSE) INDOKOLJÁK LEGINKÁBB.

MEGVALÓSÍTÁS: 2013: MARKETING TERV KIALAKÍTÁS, ANNAK MEGVIZSGÁLÁSA, HOGY A MARKETING-TEVÉKENYSÉGET KÜLSŐ ERŐFORRÁS BEVONÁSÁVAL, VAGY BELSŐ ERŐFORRÁS BEVONÁSÁVAL KELL VÉGREHAJTANI; 2014-2015: A MARKETING PROGRAMOK, AKCIÓTERVEK VÉGREHAJTÁSA, ELEMZÉS, VISSZACSATOLÁS; 2016: A RENDSZERELEMZÉS, ÉRTÉKELÉS, SZÜKSÉGES VÁLTOZÁSOK VÉGREHAJTÁSA, TOVÁBBFEJLESZTÉS.

32


IX. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS FŐBB TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA 23. § Esélyegyenlőség, tehetséggondozás (1) 2008-ban megvalósult a kalocsai székhelyen található oktatási épület akadálymentesítése. Ugyanezt kell megvalósítania budapesti épület kapcsán is. A kecskeméti telephelyen a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara épülete akadálymentesített. (2) A Főiskola Szenátusa 2007-ben elfogadta a „Fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének szabályzatát”. (3) Az esélyegyenlőség megerősítésére egyrészt az alapképzési és felsőfokú szakképzési programjainkba beépítettünk olyan tantárgyakat, amelyek a hallgatóink önismereti, munkaerő-piaci alkalmassági készség-fejlesztését szolgálják, másrészt képzési szolgáltatásaink is opcionálisak a hallgatóink számára. (4) Az I. sz. mellékletben a (15) bekezdés alatt található ábra szerint Bács-Kiskun Megyében magas a hátrányos helyzetű hallgatók száma és ebben igen nagy differencia látható pl. a budapesti telephelyhez képest. Erre mindenféleképpen figyelemmel kell lenni az esélyegyenlőség megvalósítása során. A Főiskola kiemelt fontosságú feladatának tekinti a tehetséges, de nem tehetős családból származó hallgatók segítését. (5) 2011-ben ösztöndíj lehetőséget hirdettünk két roma származású és két határon túli magyar nemzetiségű diák számára. Ennek keretében mentesülnek a tandíjfizetés alól és ingyenes kollégiumi elhelyezést kap az ösztöndíjprogramban foglalt feltételek teljesülése esetén. (6) A Főiskola 2010-ben elindította a Polányi Károly Szakkollégiumot, először kizárólag a kalocsai kollégium falain belül, majd 2012-től Budapesten is. A szakkollégium ingyenes kollégiumi ellátás mellett lehetőséget biztosít a tagjainak egy magasabb szintű tudás megszerzéséhez, ill. a meglévő tudásuk elmélyítéséhez, amely később a munkaerőpiacon hasznos lehet. (7) A tehetséggondozás keretében biztosítjuk hallgatóink számára a TDK műhelyben való részvételt, ennek intézményi és intézményközi kiterjesztését tervezzük. Ezen kívül hallgatói szakmai napot tartunk, ahol a hallgatók fejleszthetik tudományos munkájukat és verbális előadó képességűket. A hallgatói szakmai napon külső előadók is szakmai előadást tartanak. A házi TDK-n és az OTDK-n részt vett hallgatók száma 6 5 4 3 2 1 0

10 5

4

6

5

3 3

1 2005.

2006.

2

3 1 2007.

1

2 2008.

Házi TDK

2009

2010

0 2011 (év)

OTDK

33


CÉLKITŰZÉS: AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSA A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ HALLGATÓK FIGYELEMMEL KISÉRÉSE. A FŐISKOLA TOVÁBBRA IS ELVEI KÖZÖTT VALLJA „A TEHETSÉGES, DE NEM TEHETŐS” FIATALOK FELKAROLÁSÁT, ANYAGI LEHETŐSÉGEIHEZ MÉRTEN. A FŐISKOLA A JÖVŐBEN IS FOLYTATNI KÍVÁNJA AZ ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMJÁT, ILL. A HALLGATÓI SZAKMAI NAPOK MEGSZERVEZÉSÉT.

A FŐISKOLA TOVÁBBRA IS ELKÖTELEZETTEN VALLJA, HOGY A HALLGATÓKAT BE KELL VONNI A TUDOMÁNYOS ÉLETBE, AMELYNEK JÓ „TÁPTALAJA” A FŐISKOLA KALOCSAI ÉS BUDAPESTI KOLLÉGIUMÁBAN LÉTREHOZOTT POLÁNYI KÁROLY SZAKKOLLÉGIUM, TDK-K ÉS EGYÉB SZERVEZETT MŰHELYVITÁK. MEGVALÓSÍTÁS: 2012-2015: A SZAKKOLLÉGIUM MOZGALOMBA MINÉL TÖBB HALLGATÓ BEVONÁSA. OLYAN RENDSZER KIÉPÍTÉSE, AMELY A HALLGATÓKAT ÉRDEKELTTÉ TESZI A TUDOMÁNYOS MUNKÁBAN, PL. PLUSZ KREDITEK ADÁSA, A MUNKÁLTATÓK FELÉ TÖRTÉNŐ MEGJELENÉS LEHETŐSÉGE, STB. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG KAPCSÁN TOVÁBBI ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMOK INDÍTÁSA; 2016: RENDSZERELEMZÉS, A TEHETSÉGGONDOZÁS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉG MUTATÓSZÁMAINAK AZ ELEMZÉSE.

24. § Az élethosszig tartó tanulás intézményi „szolgáltató” rendszerének kialakítása (1) Az élethosszig tartó tanulás az egész életet végigkísérő tanulási lehetőségek biztosítását, az emberi önnevelő, önoktató, önképző képesség fejlődésének elősegítését jelenti. (2) Az egész életen át tartó tanulás Főiskolánkon elérhető lehetőségeinek keretrendszerét a munkaerő-piaci igényekre alapozott graduális képzési kínálatra épülő szakirányú továbbképzések, rövidebb időtartamú szakmai képzések kínálata alkotja. A potenciális célcsoport a régióban működő vállalkozások és a közszféra munkavállalóiból tevődik össze. A régiós együttműködések, partnerségek építésének egyik célja a térség humán erőforrás fejlesztési igényeinek megismerése és a képzési igényeknek leginkább megfelelő tartalmú felnőttképzési kínálat kiépítése. (3) A képzések innovációját a potenciális felhasználókkal való együttműködésben, a stratégiai partnerek által igényelt képzési programfejlesztésekkel kívánjuk biztosítani. (4) Kiemelt prioritásként kezeljük a vállalati és intézményi kapcsolatrendszer erősítését, a munkaerő-piaci fejlesztési, képzési igények folyamatos megismerését és a fejlesztési igényeknek leginkább megfelelő képzési programok megújult kínálatának kidolgozását. A felnőttképzési kínálatunk fejlesztésével az egész életen át tartó tanulás egyik régiós intézményi bázisát szeretnénk megteremteni. Ennek keretében együttműködési megállapodást kötöttünk a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával és a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, ill. a Vállalkozók Országos Szövetségével. (5) A Főiskola által kínált felnőttképzési programokkal minőségi képzést biztosítunk. A programok összeállításában és meghirdetésében figyelemmel vagyunk a város, a kistérség és a régió speciális gazdasági helyzetére. Számos tanfolyamunk FAT akkreditációval is rendelkezik. FAT akkreditációval rendelkező felnőttképzések Angol, általános nyelvvizsga felkészítő tanfolyam, alapfok (képzési idő: 60+60 óra) Angol, általános nyelvvizsga felkészítő tanfolyam, középfok (képzési idő: 80+80 óra) Angol, általános nyelvvizsga felkészítő tanfolyam, felsőfok (képzési idő: 60+60 óra) Német, általános nyelvvizsga felkészítő tanfolyam, alapfok (képzési idő: 60+60 óra)

34


Német, általános nyelvvizsga felkészítő tanfolyam, középfok (képzési idő: 80+80 óra) Német, általános nyelvvizsga felkészítő tanfolyam, felsőfok (képzési idő: 60+60 óra) Vállalkozási ügyintéző (OKJ 52 344 02 0000 00 00) Mérlegképes könyvelő (OKJ 54 344 02 0000 00 00) (6) A felnőttképzési szakok nagyobb arányú indítása, és az intézmény ez irányú nyitása alapvető céllá vált a felsőoktatási rendszer megreformálásának köszönhetően. Mérlegképes tanfolyamokat a főiskola képzési helyszínein, valamint azokon kívül is indítani tervezünk. A vállalatokkal való szorosabb együttműködéssel egyetemben növelni kívánjuk a teljes mértékben gyakorlatorientált, egy-két napos kompetenciafejlesztő kurzusok, illetve konferenciák részarányát az intézmény tevékenységén belül. Ezek a rendezvények lehetőség szerint felnőttképzési programként regisztrálásra kerülnek. CÉLKITŰZÉS: AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS LEHETŐSÉGÉT BIZTOSÍTÓ FELNŐTTKÉPZÉSI RENDSZER KIÉPÍTÉSE, A MINŐSÉG ÉS HATÉKONYSÁG FOLYAMATOS JAVÍTÁSA; A FELNŐTTKÉPZÉSI RENDSZERHEZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS BIZTOSÍTÁSA MINDENKI SZÁMÁRA; A FELNŐTTKÉPZÉSI RENDSZER MIND SZÉLESEBB KÖRŰ MEGNYITÁSA AZ ÉRINTETT RÉGIÓK LAKOSSÁGA SZÁMÁRA.

MEGVALÓSÍTÁS: 2013: A RÉGIÓ MUNKAVÁLLALÓI ALKALMASSÁGI POTENCIÁLJÁNAK NÖVELÉSÉRE EGYÜTTMŰKÖDÉST ÉPÍTÜNK KI AZ ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLATTAL, VÁLLALATOKKAL, HOGY MEGISMERVE AZ ÁTKÉPZÉSI IGÉNYEKET, KÉPZÉSI KÍNÁLATI PALETTÁNKAT BŐVÍTSÜK. SZERVEZÉSI APPARÁTUS KIÉPÍTÉSE; 2014-2015: A BEÉRKEZETT IGÉNYEK, ÉSZREVÉTELEK FELDOLGOZÁSA ÉS A KÉPZÉSI KÍNÁLAT ESETLEGES BŐVÍTÉSE, A BEISKOLÁZOTTAK SZÁMÁNAK A NÖVELÉSE. SAJÁT KOMPETENCIAFEJLESZTŐ TRÉNINGEK KIDOLGOZÁSA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA; 2016: RENDSZERELEMZÉS, KIÉRTÉKELÉS.

25. § Helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (1) A Tomori Pál Főiskola rendszeres szakmai konzultációt tart fenn a Corvinus Egyetem és a Széchenyi István Egyetem oktatóival. BA képzési tervünk összeállításánál építettünk az ő szakmai tapasztalataira is. A folyamatos együttműködés során az egyetemek elvárásait hallgatóink érdekében továbbra is figyelembe fogjuk venni, annak érdekében is, hogy a nevezett intézmények – de más gazdasági jellegű intézmények is – szívesen fogadják főiskolánkról a mesterfokon tanulni szándékozó hallgatóinkat. (2) A Főiskola a gyakorlatigényes alapképzési és felsőfokú szakképzési szakokon tanuló hallgatók számára, a gazdaság szereplőivel együttműködésben szakmai gyakorlati helyeket biztosít. Jelenleg több olyan központi vállalkozói érdekképviseleti szervvel vettük fel a kapcsolatot (Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, továbbá a Vállalkozók Országos Szövetsége), akik tömörítik a régió vállalkozásait és a velük való együttműködésünk alapján segítséget nyújtanak a hallgatók szakmai gyakorlatának a megszervezésére, szakmai gyakorlati helyek közvetítésében. CÉLKITŰZÉS: KÖZÖS OKTATÁSI PROGRAMOK LÉTREHOZÁSA, INDÍTÁSA. MEGVIZSGÁLJUK, HOGY MELY FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK RENDELKEZNEK OLYAN SZAKIRÁNYOKKAL, MELYEK ÖSSZEHANGOLHATÓK A TOMORI PÁL FŐISKOLA ÁLTAL KÍNÁLT SZAKIRÁNYOKKAL. CÉLKÉNT FOGALMAZZUK MEG, HOGY VÉGZETT HALLGATÓINK MÁS FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MESTERSZAKJAIRA SIKERESEN FELVÉTELIZZENEK, ÉS OTT HELYTÁLLJANAK.

35


TOVÁBBI PARTNEREK SZAKMAI GYAKORLATI HELYEK BIZTOSÍTÁSHOZ. MEGVALÓSÍTÁS: 2013: PARTNER ADATBÁZIS LÉTREHOZÁSA, MEGLÉVŐ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ERŐSÍTÉSE; 2014-2015: PARTNEREK MINŐSÍTÉSI RENDSZERÉNEK A KIDOLGOZÁSA, A HALLGATÓI VISSZAJELZÉSEK ALAPJÁN; 2016: A SZAKMAI GYAKORLATTAL KAPCSOLATOS VÉGZETT TEVÉKENYSÉG FELÜLVIZSGÁLATA, RENDSZERELEMZÉS.

26. § Nemzetközi kapcsolatok (1) A Főiskola csatlakozott az Európai Unió által finanszírozott ösztöndíj programokhoz, így az ERASMUS ösztöndíj programhoz. (2) A diákcsere programban való részvétel lehetősége motivációt jelenthet a hallgatóknak. A diákcserék maximum 10 hónap időtartamúak lehetnek az ERASMUS ösztöndíj keretében, egyéb esetben 1-2 szemeszter. A diákcsere programok lebonyolítása során az ERASMUS együttműködési szerződés megléte az adott partner intézettel szükségszerű feltétel. Az ERASMUS támogatás a hallgatók esetében tanulmányi mobilitást és/vagy külföldi szakmai gyakorlat megszerzését finanszírozza. Egyéb tanulmányi célú kiutazások, tapasztalatszerzés esetében a közös oktatási program csupán kívánalom, nem feltétel, annak megléte mindenképp erősíti az intézményi kapcsolatokat, azok fejlődését. (3) Az oktatói csereprogramok az intézményi kapcsolatok szempontjából alapvető fontossággal bírnak. A vendégoktatók fogadása egyrészt színesíti, gazdagítja és rangossá teszi a képzést, másrészt igen értékes gyakorlati tapasztalatszerzést, információcserét tesz lehetővé. Az oktatók és ezáltal az intézményvezetés betekintést kaphat nemcsak a partner által folytatott képzések tartalmába, minőségébe, hanem megismerkedhet az ott zajló intézményi folyamatokkal, helyi sajátságokkal, továbbfejlesztve ezáltal saját működését, képzésének színvonalát. Ezáltal jobban tudják a külföldi tanulási lehetőségek kihasználására motiválni a hallgatókat is. (4) A nemzetközi pályázatokban való részvétel, bekapcsolódás már folyamatban lévő programokba (ERASMUS, SOKRATES megújuló programjai) olyan innovációs lehetőségeket nyújt Főiskolánk számára, amelyek folyamatosan bővíthetők. A Főiskola a 2010/2011, 2011/2012 és 2012/2013-as tanévekben egymás után sikeresen pályázott a TEMPUS Közalapítványnál ERASMUS ösztöndíjra. Az ösztöndíjak elnyerésén túl szintén optimizmusra ad okot, hogy a támogatási összegek folyamatosan növekvő tendenciát mutatnak, így több hallgatónak, oktatónak, valamint általános személyzetnek is van lehetősége külföldön tapasztalatot szerezni. A kiutazói létszámok számadatai: 2010/2011-es tanév: 6 fő hallgatói mobilitáson (átlag 4 hónap), 1 fő hallgatói szakmai gyakorlaton, 5 fő oktatói mobilitáson és 2 fő személyzeti mobilitás programon vett részt. 2011/2012-es tanév: 5 fő hallgatói mobilitáson (átlag 5 hónap), 7 fő oktatói mobilitáson és 1 fő személyzeti mobilitáson. A 2012/2013-es tanévre az elnyert támogatási összeg 20%-al nőtt az előző évhez képest. (5) Eddig a következő felsőoktatási intézményekkel kötöttünk együttműködési megállapodást: A külföldi felsőoktatási intézményekkel kötött együttműködési megállapodások Intézmény megnevezése Együttműködés fajtája Nyitrai Egyetem (Szlovákia) ERASMUS West University of Timisoara (Románia) ERASMUS Partiumi Keresztény ERASMUS

36


Universitatea de Stiinte Agricola si Medicina Veterinara a Banatului Timisora (Románia) Presovká Univerzita (Szlovákia) Okan University Istanbul (Törökország) Państwowa wyższa szkola zawodowa w Nowym Saczu (Lengyelország) Artesis Hogeschool Antwerpen (Belgium)

Általános együttműködési megállapodás ERASMUS ERASMUS ERASMUS

Lomonoszov Egyetem (Oroszország)

Általános együttműködési megállapodás Előkészítés alatt általános együttműködési megállapodás Általános együttműködési megállapodás

Bécsi Egyetem Moszkvai Állami Szociális Egyetem Szentpétervári Állami Kultúra és Művészetek Egyeteme Szentpétervári Közgazdasági, Kulturális és Gazdálkodási Főiskola (Oroszország)

ERASMUS ERASMUS

Általános együttműködési megállapodás Általános együttműködési megállapodás

CÉLKITŰZÉS: MINÉL TÖBB HALLGATÓT ÉS OKTATÓT ÖSZTÖNÖZNI ARRA, HOGY ÉLJEN AZ ÖSZTÖNDÍJ-PROGRAMOK ÁLTAL NYÚJTOTT LEHETŐSÉGEKKEL. MINÉL TÖBB EU TAGÁLLAMBAN TALÁLHATÓ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYNYEL FELVENNI A KAPCSOLATOT ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOK KERETÉBEN FOGADNI ÉS KÜLDENI HALLGATÓKAT, ILL. OKTATÓKAT.

KÜLFÖLDI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL KÖZÖS OKTATÁSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA 2016-IG. A NEMZETKÖZI AKKREDITÁCIÓ LEHETŐSÉGEINEK FELTÁRÁSA, ÉRVÉNYESÍTÉSE, KIEMELT JELENTŐSÉGGEL BÍR A FŐISKOLA SZÁMÁRA. A FŐISKOLA ELSŐSORBAN KÖZÖS KÉPZÉSEK MEGSZERVEZÉSÉRE TÖREKSZIK A KELET-KÖZÉP EURÓPAI RÉGIÓ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEIVEL. ENNEK ELSŐ LÉPÉSEI A FENTI ÁLTALÁNOS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOK MEGKÖTÉSE. MEGVALÓSÍTÁS: 2013: A CÉLKITŰZÉS ELÉRÉSÉHEZ A FŐISKOLA MÁR MOST TÖBB FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNNYEL KÖTÖTT EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁST ÉS TAPASZTALATOKAT NYERT EZEN MEGÁLLAPODÁSOKBÓL, VALAMINT ELNYERTE AZ ERASMUS PROGRAMBAN VALÓ RÉSZVÉTEL LEHETŐSÉGÉT 2013-IG; 2014-2015: AZ ERASMUS PROGRAMBAN VALÓ RÉSZVÉTELRE VALÓ ÚJABB PÁLYÁZAT KIDOLGOZÁSA ÉS BENYÚJTÁSA, TOVÁBBI KÜLFÖLDI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ KAPCSOLATFELVÉTEL ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS KIÉPÍTÉSE; 2016: A KÖZÖS EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ÉS AZ ERASMUS PROGRAM EREDMÉNYEINEK A KIÉRTÉKELÉSE.

27. § Minőségfejlesztési program, minőségirányítási rendszer (1) Az ISO 9001 szabvány szerinti minőségirányítási rendszer kiépítésének előkészítése 2007-ben külső tanácsadó segítségével, a Szenátus Minőségbiztosítási Bizottságának felügyelete mellett kezdődött meg. A Főiskola Szenátusa 2008. január 23-án, 2008/1/2. számú határozatával elfogadta a Minőségirányítási kézikönyvet. A kézikönyv alapját az ISO 9001:2000 szabvány és a Felsőoktatási törvény képezte. (2) 2008. május 7-én végezte el a külső tanácsadó cég az intézmény belső auditját, amelynek értékelése 2008. június 11-én, vezetőségi átvizsgálás keretében történt meg. A minőségirányítási rendszer bevezetésének utolsó momentumaként 2008. május 30-án sikeresen végrehajtott előauditot követően 2008. június 12-én megtörtént a tanúsító szervezet által lebonyolított tanúsító auditálás. A tanúsító auditálás eredményeként 2008. június 17-i keltezéssel kapta meg az intézmény az MSZ EN ISO 9001:2001 minőségirányítási rendszer tanúsítványát. (3) 2009-ben több időpontban végeztünk belső auditot (2009. április 15., 2009. április 27., 2009. május 5., 2009. május 6., 2009. május 19.), amelyeket követően a minőségcélok megvalósulásának értékelése vezetőségi átvizsgálás keretében, 2009. június 9-én történt meg. 2009. június 10-én került sor az első – sikeres – periodikus tanúsító auditra, immár az új, MSZ EN ISO 9001:2009 minőségirányítási rendszer szerint. 37


(4) 2010-ben a belső auditot az ExQualitas Libri Kft. munkatársa végezte március 24én, március 30-án, április 21-én és május 12-én. Az auditor a megállapításokat hibakezelő feljegyzéseken közölte. A tanúsító szervezet a periodikus auditot 2010. június 12-én tartotta. Az auditon nem volt megállapított hiányosság. (5) 2011-ben a tanúsító szervezet a megújító auditot június 8-án tartotta, ahol mindent rendben talált. (6) Azóta folyamatosan működtetjük a minőségirányítási rendszert, a követelményeknek megfelelően évenként belső audittal és vezetőségi átvizsgálással is meggyőződünk a rendszer működtetésének hatékonyságáról. A rendszer működtetésének eredményeként fejlődött az értékelési gyakorlatunk, bár még további fejlesztések szükségesek. A minőségirányítási rendszer megfelelőségét igazolta az is, hogy az akkreditációs vizsgálaton a rendszerünket elfogadták, és csupán apróbb értelmezési pontosítások beillesztését kérték. CÉLKITŰZÉS: A FŐISKOLAI TEVÉKENYSÉG SORÁN ÉSZLELT HIÁNYOSSÁGOK MEGFELELŐ KEZELÉSÉBEN A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER SZABÁLYAINAK KÖVETKEZETESEBB, TUDATOSABB ALKALMAZÁSA. A FŐISKOLAI TEVÉKENYSÉG OBJEKTÍVEBB ÉRTÉKELÉSE ÉRDEKÉBEN A HALLGATÓI ÉS EGYÉB PARTNERI VÉLEMÉNYEZÉSEK MÓDSZERÉNEK FINOMÍTÁSA, ÁTMENETI RÖGZÍTÉSE A TRENDEK VIZSGÁLHATÓSÁGA ÉRDEKÉBEN. MEGVALÓSÍTÁS: 2013: A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER FOLYAMATOS FEJLESZTÉSÉT ELŐIRÁNYZÓ FELADATOK ÉRTELMEZŐ ISMERTETÉSE, A TELJESÍTÉS FONTOSSÁGÁNAK TUDATOSÍTÁSA A SZERVEZETEN BELÜL, AZ ELEMZÉSI- ÉS NYOMON KÖVETÉSI GYAKORLAT KIDOLGOZÁSA; 2014: A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER FOLYAMATOS FEJLESZTÉSÉT ELŐIRÁNYZÓ FELADATOK ÉRTELMEZŐ ISMERTETÉSE A HALLGATÓK RÉSZÉRE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATRA, A TELJESÍTÉS HASZNOSSÁGÁNAK TUDATOSÍTÁSA A HALLGATÓK SZÁMÁRA; 2015: CÉLSZERŰEN ÉS RUGALMASAN ALKALMAZHATÓ MEGELŐZÉSI GYAKORLATI FOGÁSOK KIDOLGOZÁSA ÉS ÁLTALÁNOSSÁ TÉTELE; 2016: A TAPASZTALATOK ALAPJÁN A MEGLÉVŐ SZABÁLYOZÁS TOVÁBBFEJLESZTÉSE.

28. § Intézményi gazdálkodás korszerűsítése (1) A Főiskola bevételi forrásai két részből tevődnek össze: az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység bevételeiből. Az alaptevékenység bevételei az állami normatívákból, a költségtérítéses hallgatók befizetéseiből, valamint vállalkozások által fizetett szakképzési hozzájárulásból állnak. A vállalkozási tevékenység bevételeit legnagyobbrészt a Kiadói Hivatal és a budapesti ingatlan szállás bérbeadásából származó bevételei jelentik. (2) A Főiskola bevételeinek alakulása a hallgatói normatíva és a költségtérítés (önköltség). (3) A foglalkoztatók igényeire alapozva szakmai tanácsadást biztosítunk belső vállalati képzési programok kidolgozásában, ill. részt vállalunk vállalatok külső vagy vegyes képzéseinek biztosításában. (4) Az alábbi táblázatban jól látható, hogy a Főiskola célkitűzése, amely szerint a bevételei nagy része költségtérítésből tevődjön össze sikeresnek mondható. Az állam fokozatosan fog kivonulni a magán felsőoktatási intézmények finanszírozásából, azaz a most állami képzésben tanulók utáni juttatások még megmaradnak legkésőbb ezen hallgatók tanulmányainak a végéig. A Főiskolának fel kell arra készülni, hogy várhatóan a 2014/2015-ös tanévtől kizárólag költségtérítéses (önköltséget fizető) hallgatók tanulnak a Főiskolán (ide nem értve, akik tanulmányaikat bármely okból nem tudják a mintatanterv szerint folytatni).

38


Év

Hallgatói normatíva (Ft)

2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011.

0 4 560 000 20 000 000 35 813 333 48 716 667 53 303 206 55 660 002 56 580 000

Költségtérítés (Ft) 19 628 700 86 708 500 121 229 500 110 041 000 114 085 920 139 520 791 144 533 042 161 245 223

Oktatási normatíva és költségtérítés aránya % Oktatási normatíva Költségtérítés

0,00% 5,00% 14,16% 24,55% 29,92% 27,64% 27,80% 25,97%

100,00% 95,00% 85,84% 75,45% 70,08% 72,36% 72,20% 74,03%

(5) A Főiskola gazdálkodásához szükséges ügyviteli szoftvereket az induláskor (2004. szeptember) ismert feltételeknek megfelelően alakítottuk ki, így: a tanulmányi ügyek és a hallgatói pénzügyek nyilvántartására az ETR; a személyzeti nyilvántartásra és a bérszámfejtésre a nexONBÉR nevű programot alkalmazzuk, a banki átutalásokra az OTP Elektra (a bank által rendelkezésünkre bocsátott) program szolgál. Ezen szoftverekben keletkezett adatok, illetve papír alapú bizonylatok adatainak nyilvántartására az SAP Smart Enterprise szoftvert vezettük be. (6) A hallgatókkal kapcsolatos pénzügyi kérdések korrekt kezelése szükségessé teszi az alkalmazott gazdálkodási és tanulmányi rendszer közti kapcsolatot, „átjárhatóságot”. Az adminisztrációs feladatok minőségi megoldása érdekében kezdeményeztük a SAP és az ETR rendszer adatainak összekapcsolását. Az ehhez szükséges infrastrukturális és személyi feltételeket biztosítjuk. (7) A különböző folyamatok informatikailag támogatott nyilvántartási rendszerének rendelkezésre állása hosszabb távon, bővülő feladatok mellett is egy transzparens, idő-, költség-, és erőforrás hatékony működést tesz lehetővé. CÉLKITŰZÉS: OLYAN VEZETŐI INFORMÁCIÓS RENDSZER ÉS EGYSÉGES GAZDASÁGI RENDSZER KIÉPÍTÉSE, AMELYNEK KERETÉBEN A FENTI PROGRAMOK INTEGRÁLTAN KÉPESEK EGYÜTT MŰKÖDNI ÉS A VEZETÉS SZÁMÁRA ADATOT SZOLGÁLTATNI. AKTÍVABB PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉGET KÍVÁNUNK FOLYTATNI, MIND ÖNÁLLÓAN, MIND KONZORCIUMI PARTNERKÉNT. A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁSOK FOGADÁSÁNAK A LEHETŐSÉGE GYAKORLATILAG MEGSZŰNT, AZ ÍGY KIESŐ BEVÉTELT PÓTOLNI SZÜKSÉGES.

MEGVALÓSÍTÁS: 2013: A PÁLYÁZATOK KAPCSÁN STRATÉGIAI PARTNERSÉGI KAPCSOLATRA LÉPTÜNK EGY KÜLSŐ PÁLYÁZATÍRÓ CÉGGEL, A MAGYAR PÁLYÁZATKÉSZÍTŐ IRODA ZRT-VEL, ILL. SPECIÁLIS PÁLYÁZATI SZAKTERÜLETEN IS KÜLSŐ PARTNEREK BEVONÁSÁVAL KÍVÁNUNK PÁLYÁZNI. A FŐISKOLA FOLYAMATOSAN ELEGET FOG TENNI A SZÁMVITELI TÖRVÉNY ÉS EGYÉB KÖLTSÉGVETÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOKNAK, KÜLÖNÖSEN A PÉNZÜGYI TERVEK ELKÉSZÍTÉSÉRE. A FŐISKOLA 2015-IG SZÓLÓ HOSSZÚ TÁVÚ PÉNZÜGYI TERVVEL RENDELKEZIK; 2014-2015: A PÉNZÜGYI TERVBEN FOGLALTAK TELJESÍTÉSE, PÁLYÁZATOKON VALÓ RÉSZVÉTEL; 2016: AZ ELMÚLT IDŐSZAK PÉNZÜGYI KIÉRTÉKELÉSE ÉS ÚJ HOSSZÚ TÁVÚ PÉNZÜGYI TERV KÉSZÍTÉSE.

29. § Informatikai infrastruktúra (1) A Tomori Pál Főiskola informatikai struktúrája a kiépítés óta folyamatos fejlesztéseken ment keresztül, amiket a növekvő igényekhez igazítottunk. Jelenleg a Főiskola mindhárom képzőhelyén teljes géppark áll mind az oktatók, mind a hallgatók rendelkezésére. Ezen számítógépek egy része az oktatói irodákban, másik része pedig a hallgatók 39


számára hozzáférhető, direkt erre a célra kialakított tantermekben található. Képzőhely szerinti lebontásban ezek a következők: KÉPZŐHELY

ASZTALI PC A HALLGATÓK RENDELKEZÉSÉRE (DB)

ASZTALI PC AZ OKTATÓK RENDELKEZÉSÉRE (DB)

Kalocsa

55

30

Budapest

100

10

Kecskemét

21

0

(2) A fenti számítógépeken kívül még 10 laptop és projektor segíti az oktatók munkáját. A kecskeméti telephelyen a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara biztosítja az informatikai feltételeket a velük való megállapodás szerint. (3) A munkavégzéshez szükséges informatikai infrastruktúra rendelkezésre áll, az intranetes belső kommunikációs rendszer a napi munkafolyamatokba beépült, folyamatosan használjuk. (4) Az informatikai infrastruktúra szolgáltatásait (levelezés, hálózati könyvtárak, hálózati nyomtatás, DHCP szolgáltatás, VPN kapcsolat a képzőhelyek között, honlapok, biztonsági mentések, adatvédelem, SAP és oktatás) 4 db szerver nyújtja, melyeket folyamatosan monitorozunk és felügyelünk. (5) A Főiskolának a tervezése során nem szabad figyelmen kívül hagynia, hogy a TISZTASZOFTVER Program várhatóan 2013. január 1-től átalakul. Amennyiben eltérő központi kormányzati szándék nem alakul ki, akkor a felsőoktatási intézményeknek ezen időpontot követően maguknak kell megoldani az általuk és hallgatóik által használt szoftverek licenszének a kérdését. Az átállásra való felkészülés egyik lépése az ingyenesen igénybe vehető programok alkalmazásának a megvizsgálása, továbbá az egyedi szoftvergyártókkal (pl. MICORSOFT Magyarország Kft. a WINDOWS® és OFFICE® programcsomagok tekintetében) való megállapodások előkészítése. (6) A Főiskola által használt tanulmányi rendszer az Egységes Tanulmányi Rendszer (ETR). A Főiskola tavaly frissítette az ETR rendszerét. Az új rendszer már lehetővé teszi az elektronikus leckekönyv bevezetését, de csak egy hosszabb sikeres tesztperiódust követően, a megfelelő hatósági jóváhagyás után. (7) A hallgatók minőségi képzéséhez, gazdasági igényeknek való megfelelőséghez nagymértékben hozzájárul a mySAP.com termékcsalád, melyet oktatási célokra az SAP Hungary Kft. nyújt a Főiskolának. Ezen integrált ügyviteli rendszer segítségével a hallgatók a különböző vállalati folyamatok számítógépes támogatását ismerhetik meg a termeléstől az ügyfélkapcsolaton, logisztikán, számvitelen, emberi erőforrás-gazdálkodáson és pénzügyön keresztül az értékesítésig. CÉLKITŰZÉSEK: A FŐISKOLA HONLAPJÁNAK FEJLESZTÉSE ÉS AZ EHHEZ SZÜKSÉGES SZOFTVEREK BESZERZÉSE. A SZÁMÍTÓGÉPEK KORSZERŰSÍTÉSE, SZOFTVEREK AKTUALIZÁLÁSA/FRISSÍTÉSE, SZERVEREK KARBANTARTÁSA. A TISZTASZOFTVER PROGRAM ALAKULÁSÁNAK FIGYELEMMEL KISÉRÉSE. ÁTÁLLÁS ELŐKÉSZÍTÉSE AZ KIZÁRÓLAG ELEKTRONIKUS ÚTON FOLYÓ ÜGYINTÉZÉS FELÉ (PL. ETR MODULO). AZ ELEKTRONIKUS LECKEKÖNYV BEVEZETÉSE. MEGVALÓSÍTÁS: 2013: A JELENLEG RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ASZTALI SZÁMÍTÓGÉPEK ÁTVIZSGÁLÁSA, HA SZÜKSÉGES, AKKOR JAVÍTÁSA VAGY CSERÉJE, AZ ETR MODULO RENDSZER ÉS AZ ELEKTRONIKUS LECKEKÖNYV BEVEZETÉSE;

40


2014: A FŐISKOLA HONLAPJÁNAK FEJLESZTÉSE AZ ONLINE KÖZÖSSÉG-ÉPÍTÉS ÉS HATÉKONY INFORMÁCIÓCSERE ÉRDEKÉBEN. KERESŐ-OPTIMALIZÁLÁS, DESIGN-, ÉS FUNKCIÓ SPECIFIKÁCIÓ ELKÉSZÍTÉSE; 2015: A SZERVEREKEN FUTÓ OPERÁCIÓSRENDSZEREK FRISSÍTÉSE, VALAMINT A BENNÜK TALÁLHATÓ ESZKÖZÖK SZOFTVERFRISSÍTÉSE, KALIBRÁLÁSA; 2016 – ÚJ LEVELEZŐRENDSZER BEVEZETÉSE, TÖBB ESZKÖZ MONITOROZÁSÁNAK KIÉPÍTÉSE, A LEHETŐ LEGOPTIMÁLISABB TÁVOLI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS/SZERVIZELÉS LEHETŐSÉGÉNEK MEGTEREMTÉSE. AZ ETR RENDSZER FELÜLVIZSGÁLATA.

30. § Épületek, helyiségek (1) A képzéshez szükséges infrastrukturális feltételek rendelkezésre állnak és az egyes képzőhelyek kapcsán említésre kerültek. A főiskola gazdálkodásában alapvető fontosságúak az épületek, amelyeket a jó gazda gondosságával kíván megőrizni és folyamatosan fejleszteni ott, ahol ez szükséges. (2) 2006. március 1-től önálló jogi személyként működik a Tomori Pál Városi és Főiskolai Könyvtár. Az intézmény eleget tesz a városi könyvtár feladatának, valamint a főiskola által bevonható források révén a főiskolai könyvtár funkcióinak is. (3) Hallgatóink számára – korlátozott férőhellyel – kollégiumi elhelyezést biztosítunk. A kollégiumi szobákban internetelérés található. (4) A budapesti telephelyünkön 132 férőhelyes kollégium működik. A kollégiumi szobák a legmagasabb kategória besorolási osztályban találhatóak a vonatkozó rendelet szerint (IV. kategória). (5) Kecskeméten is rendelkezik a Főiskola a kollégiumi elhelyezéshez szükséges infrastruktúrával, amelynek bővítése szükséges lehet a kecskeméti képzés felfutása kapcsán. (6) 2008 júniusában megtörtént a Főiskola által használt ingatlanok kapacitás-felmérése, először a Főiskola életében. Ezt 2011-ben követte egy újabb maximális hallgatói létszám megállapítására vonatkozó eljárás, amely a Főiskola hallgatói kapacitását újból 2500 főben határozta meg. Az újabb kapacitás-akkreditációt a Főiskola új budapesti telephelye miatt volt szükséges elvégezni. CÉLKITŰZÉS: A KOLLÉGIUMOK ÁLLAGÁNAK A MEGŐRZÉSE, KARBANTARTÁSUK A HASZNÁLATUKRA VONATKOZÓ JOGVISZONY JELLEGE ÉS ELŐÍRÁSAI SZERINT. KÜLÖNÖSEN FONTOS PÁLYÁZATI PÉNZEK BEVONÁSA A KORSZERŰSÍTÉSHEZ. A FŐISKOLA FENN KÍVÁNJA TARTANI AZ OKTATÁSI HIVATAL ÁLTAL MEGHATÁROZOTT MAXIMÁLIS HALLGATÓI LÉTSZÁMOT, AZZAL, HOGY AMENNYIBEN SZÜKSÉGES, ÉLNI FOG AZ ÁTCSOPORTOSÍTÁS LEHETŐSÉGÉVEL. MEGVALÓSÍTÁS: 2013-2015: AZ ÉPÜLETEK FOLYAMATOS KAPACITÁS KIHASZNÁLÁSA, A NEM HASZNÁLT TERMEK, HELYISÉGEK HASZNOSÍTÁSA, AKÁR A FŐISKOLA BELSŐ SZERVEZETE ÁLTAL, AKÁR KÜLSŐ PARTNEREK BEVONÁSÁVAL. AZ ÁLLAGMEGÓVÁS KAPCSÁN FOLYAMATOS PÁLYÁZAT FIGYELÉS ÉS PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSA, EHHEZ SZÜKSÉGE SZERINT KÜLSŐ PARTNEREK BEVONÁSA; 2016: RENDSZERELEMZÉS, AZ ÉPÜLETEK KIHASZNÁLTSÁGÁNAK KIÉRTÉKELÉSE.

41


X. A KUTATÁS-FEJLESZTÉST ÉS AZ INNOVÁCIÓT TÁMOGATÓ INTÉZMÉNYI STRATÉGIA 31. §

A kutatás-fejlesztési jövőkép

(1) A Tomori Pál Főiskola – amint az intézményi jellegéből következik – a K+F+I tevékenységet az oktatásra és az elméleti kutatásra helyezi. A Főiskola vezetése felismerte, hogy a kutatás kiváló eredményei egyben az oktatás minőségének javulásával járnak együtt intézményi szinten. Rövid- és középtávon legfontosabb feladat a tudományos teljesítmények növelésének elősegítése mind az oktatók, mind a hallgatók részéről. (2) A Főiskola elkötelezte magát a főiskolai tudásbázis létrehozásában, működtetésében és fejlesztésében. Fontosnak tartja felvállalni azt a szerepkört, amelyet a főiskolai tudásbázisnak ma a térségben be kell töltenie. Intézményi szinten cél olyan társadalmi-gazdasági környezet megteremtése, amely a humán erőforrás helyi képzése és fejlesztése révén innováció-orientált. Az optimális tudásáramlást biztosító feltételrendszer kialakításával a Főiskola nagy hangsúlyt fektet a helyi innovatív vállalkozókkal fenntartható kapcsolati tőke építésére, biztosítására. (3) A Főiskola meg kíván felelni az Európai Unió jelenlegi (2007-2013-as) és az azt követő költségvetési időszakában megfogalmazott célkitűzéseinek, a K+F szektor kiemelt támogatásának. E prioritás miatt a hazai és nemzetközi felsőoktatási intézmények fokozódó versenyére számítani kell. A kutatási eredmények gyakorlati felhasználása iránti elvárások felértékelik az interdiszciplináris megközelítés szerepét, amely kapcsán a kooperációs lehetőségeket maximálisan ki kell aknázni, hiszen az intézmény oktatói gárdáját éppen az interdiszciplinaritás jellemzi, szinte minden tudományág jelen van a főiskola oktatói palettáján. (4) A Főiskola elkötelezett és minőségi oktatói gárdával rendelkezik, amely lehetővé teszi a) az egyéni, b) a tanszéki, c) a tanszékek közötti, d) a főiskolai (részben egyetemi) intézetek, e) valamint a Főiskola és egyéb külföldi intézmények közötti kutatási kapcsolatok kialakítását, fenntartását és közös kutatási programok kidolgozását. A nemzetközi és így a hazai érvényesülést az egymással szorosan együttműködő intézmények teremtik meg. (5) A Főiskola tovább kívánja ápolni a már meglévő, sikeresen működő, és a jövőbeli fejlesztési lehetőségeket magában hordozó nemzetközi kapcsolatait (lásd 27. §). (6) Ezek közül az Universitatea de Stiinte Agricole si Medicina Veterinara a Banatului Timisoara (Temesvár, Románia) intézménye, a Tomori Pál Főiskola és a Fűszerpaprika Kutató-Fejlesztő Kht. (Kalocsa) között háromoldalú szerződés él, amely elsősorban a közös tudományos, szakmai tevékenységek ösztönzését szolgálja. Szintén az előbb említett romániai intézményekkel kötött megállapodások értelmében minden évben lehetőség van doktori tanulmányokat folytató oktatók csereprogramjára, amelyet eddig már több alkalommal és sikeresen kiaknázott a Főiskola oktatói gárdája. A 2009/2010-es tanév 8 hónapjában is hét temesvári doktorandusz hallgató kapott kutatási lehetőséget intézményünkben. (7) A kutatás terén a Főiskola jövőképében fontos szerepet tölt be jelentős kutatási teljesítmények felmutatása, azok hazai és nemzetközi szakmai életben való prezentálása, a tudományos közéletben való jelenlét és érvényesülés. Ennek érdekében a Főiskola a megala42


kulása óta minden évben rendszeresen részt vesz a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésében, s idén immár nyolcadik alkalommal tartotta meg nagyszámú érdeklődő és résztvevő mellett a Magyar Tudomány Ünnepe előadás sorozat keretében helyi intézményi konferenciáját. Idén, s a korábbi évek során is a konferencián elhangzott magyar és angol nyelvű tanulmányokat ISBN számmal ellátott „Tudományos mozaik” című többkötetes kiadványban jelenteti meg. Az eddigi konferenciák és főiskolai kiadványok a következő inter- és multidiszciplináris témakörök és kérdések köré szerveződtek: a) „Társadalom – gazdaság – kultúra” (2004): egy kötetben összesen 129 oldalban. b) „Tudás – etika – felelősség” (2005): egy kötetben összesen 89 oldalban. c) „Evolúció – fejlődés – revolúció” (2006): egy kötetben összesen 141 oldalban. d) „A tudomány keresztútjain” (2007): egy kötetben összesen 251 oldalban. e) „Tudomány határok nélkül” (2008): két kötetben összesen 242 oldalban. f) „Tudományterületek találkozása” (2009): három kötetben összesen 708 oldalban. A harmadik rész a kötetsorozatban teljes egészében angol nyelvű. g) „Interdiszciplináris kihívások a tudományban” (2010): két kötetben, összesen 471 oldalban. h) „Gazdaság és társadalom a globális térben” (2011): egy kötetben, összesen 269 oldalban. (8) A kutatás nem öncélú tevékenység, hanem szerves egységet képez az oktatással. A Főiskola a jövőben még nagyobb hangsúlyt kíván fektetni olyan tudományos konferenciák szervezésére, amelyek tudományos eredményei közvetlenül kötődnek az intézményi oktatási profilhoz és struktúrához, hozzájárulva a hallgatók szakmai tudásának és felkészültségének bővítéséhez. E kezdeményezés eddigi igen sikeres megvalósulása volt, hogy a Főiskola befogadója lehetett a Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya által fémjelzett egynapos konferenciának (2009. november 24.), amely a következő két évben is megismétlésre került és 2012-ben is a Főiskola látja vendégül a rendezvényt. A Főiskola kezdeményezte a következő szervezetekkel való kapcsolatfelvételt a folyamatos szakmai előadások és/vagy közös konferenciák szervezése végett: a) Magyar Közgazdasági Társaság b) Magyar Nyelvtudományi Társaság c) Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság d) Magyar Filozófiai Társaság e) Magyar Szociológiai Társaság f) Magyar Szakképzési Társaság g) Magyar Regionális Tudományi Társaság h) Magyar Földrajzi Társaság i) Promontorium Polgári Kaszinó j) Budatétény Borkatakomba k) Artemisszió Alapítvány l) Menedék Alapítvány m) Roma Education Fund n) Toljsztoj Magyar-Orosz Kulturális Társaság o) Klíma Klub (9) A Főiskolának elismert oktatói, szakemberei révén egyenrangú kapcsolatot kell fenntartania a szakmai szervezetekkel, társintézményekkel és a lokális vállalati-vállalkozói

43


szféra képviselőivel. Ebben a kapcsolattartásban a partnerségre, a kölcsönös előnyök kihasználására kell a hangsúlyt fektetni. (10) A Tomori Pál Főiskolán kialakítandó ösztönzési rendszer részben a már eddig is működő elemekből, részben az elért eredményekből, részben pedig fontos új kezdeményezések megfogalmazásából áll. Az ösztönzés egyik célja, hogy az oktatók alkotóerejüket az oktatói és tudományos kutatói teljesítményük fenntartására, fokozására fordíthassák, hozzájárulván ezáltal az oktatás és a kutatásfejlesztés színvonalának emeléséhez. Az ösztönzés másik célja az oktatásban és kutatásban kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakemberek megtartása, illetve megnyerése a főiskolai oktatás és kutatás-fejlesztés számára. (11) A Főiskola elkötelezett az oktatók magas színvonalú kutatási teljesítményének ösztönzésében, az oktatási és a tudományos feladatok összehangolásában. A kutatási teljesítmény értékelését, elismerését hatékonyságmérési mutatók és módszerek kidolgozásával, bevezetésével kell megvalósítani. A jövőre nézve szükséges a kutatási teljesítmény külső és belső értékelési elemeit, elveit kidolgozni. (12) A Főiskola az informatikai infrastruktúra fejlesztése keretében létre kíván hozni egy olyan adatbázist, amely segítségével folyamatosan nyomon követhető az oktatók publikációs tevékenysége és azok elért hatásai (pl. hivatkozások, impakt faktor), hasznossága (pl. tudományos ösztöndíjak, szerződések). (13) A kutatás-fejlesztés és az innováció anyagi hátterének biztosítása érdekében erősíteni kell az oktatók és a szervezeti egységek forrásszerzési képességeit. A felsőoktatásban a versenyképesség mérésének egyik lehetősége az elnyert pályázati források mértéke, azok sikeres felhasználása, a pályázat célkitűzéseinek hatékony, fenntartható megvalósítása. Ennek érdekében a Főiskola a közeljövőben prioritásként kezeli egy pályázatfigyelő és pályázatkezelő rendszer kidolgozását. (14) A kutatási mutatók mind az együttműködő társ-intézmények, mind a külső finanszírozók számára, mind pedig az intézményen belüli folyamatok bemutatása, monitorozása szempontjából fontosak. A fenti általános elvek alapján a Főiskola kidolgozza az egyes tudományterületek sajátosságait figyelembe vevő specifikus mutatókat. (15) A Főiskola elindította az ún. „Karriertervezés és önismereti tréning” c. csoportfoglalkozásokat, amely keretében a főiskola hallgatóival való egyéni foglalkozás megteremtését és erősítését lehet elérni. Cél, hogy a főiskola adjon teret a tehetséges hallgatóknak egyrészt a tudományos munkában való részvételhez (pl. OTDK), másrészt a elhelyezkedési nehézségekkel küzdőknek a saját képességeik szerinti karrier eléréséhez. A minőségi képzés megvalósításának egyik alapfeltétele a munkaerő-piachoz való alkalmazkodás, ezért az eredményes tanuláshoz elengedhetetlenül fontos az önismeret és a tudatos tevékenység végzésére való felkészülés (karriertervezés). A csoportfoglalkozások megszervezése minden szemeszterben előre meghirdetett ütemterv szerint történik, amelyek során a helyi oktatók és/vagy külső szakemberek (pszichológusok, fejvadászok, pályaválasztási tanácsadók stb.) által vezetett közösségi és egyéni beszélgetések keretében kerül sor a hallgatók tudatos és reális én-képének kialakítására. Fontos, hogy a jelenlegi piacorientált világban a fiatalok minél hatékonyabban sajátítsák el a meggyőző kommunikációt, a fellépés és érvelés technikáját. (16) A kutatás-fejlesztés intézményi felügyelete és koordinálása, valamint az innovációs tevékenységek elősegítése érdekében a Főiskola erősíteni kívánja a már meglévő intézményi innovációs szervezetet, amely helyi tudásközpontként, kooperációs centrumként funkcionálhat a jövőben. A tudományos rektorhelyettes irányítása alá tartozó ún. Stratégiai és Innovációs Iroda jól illeszkedik a Főiskola szervezeti struktúrájába, működésének és sikerességének jövőbeli feltételrendszerét a jelenben kell megteremteni. Az eredményorientált kutatás támogatása mellett fontos az eredmények hasznosításának elősegítése, a tudás és 44


felhalmozott ismeretanyag piacra vitele, az üzleti alkalmazási lehetőségek megteremtése. A Főiskola Stratégiai és Innovációs Irodája összehangolja és ellátja a főiskola innovációval, vállalati/vállalkozói együttműködéssel kapcsolatos feladatait: a) előkészíti és gondozza a vállalkozókkal kialakított stratégiai partnerkapcsolatokat, b) segíti a kis- és középvállalkozásokkal való együttműködést, c) az állami és a nem profitorientált szervezetekkel való együttműködést, d) intézi a Regionális Interdiszciplináris Központ kialakításával, és a tudásszolgáltatások (konferenciák, tudományos műhelyek, helyi fórumok) működtetésével kapcsolatos központi feladatokat, e) részt vesz az innovációs tevékenységekhez szükséges jogi, gazdasági és szervezeti feltételek megteremtésében, (17) segíti az innovációs pályázatok és projektek megvalósítását CÉLKITŰZÉS: A FŐISKOLA REGIONÁLIS SZEREPKÖRÉNEK KIALAKÍTÁSA ÉS ERŐSÍTÉSE. AZ INTÉZMÉNYKÖZI KOOPERÁCIÓ ÖSSZEHANGOLÁSA. A FELSŐOKTATÁSI MOBILITÁS FELTÉTELEINEK ELŐSEGÍTÉSE ÉS BŐVÍTÉSE. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERÜLTEK BŐVÍTÉSE. A FŐISKOLA LOKÁLIS ÉS REGIONÁLIS INNOVATÍV SZEREPKÖRÉNEK KIALAKÍTÁSA ÉS ERŐSÍTÉSE. AZ INTÉZMÉNYI KUTATÁS-FEJLESZTÉS GAZDASÁGI ÉS PIACI ELVÁRÁSOKHOZ VALÓ IGAZÍTÁSA. AZ OKTATÓK TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGÉNEK TÁMOGATÁSA, ÖSZTÖNZÉSE. MEGVALÓSÍTÁS: 2013: FELSOROLT SZERVEZETEKKEL SZOROSABB EGYÜTTMŰKÖDÉS KIALAKÍTÁSA, BEVONÁSUK A TUDOMÁNYOS MŰHELYMUNKÁBA; 2014-2015: KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÉS KUTATÁSI SZERZŐDÉSEK KÖTÉSÉNEK A MEGVIZSGÁLÁSA ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS KIALAKÍTÁSA, LEHETSÉGES KÖZÖS KUTATÁSI PROGRAMOK KAPCSÁN; 2016: RENDSZERELEMZÉS, KIÉRTÉKELÉS, A KUTATÁSI PROGRAMOK EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE.

32. §

A helyi tudásbázis kialakításának intézményi lehetőségei

(1) A Tomori Pál Főiskola kutatás-fejlesztési tevékenysége elsősorban az oktatók tudásbázisára és a Főiskola országon belüli és nemzetközi kapcsolataira épül. A kutatási és tudományos tevékenységek során előálló tudás-bővülés jelentősen hozzájárul az oktatás magas színvonalának fenntartásához és továbbfejlesztéséhez is. Magyarországon a tudásalapú társadalom feltételeinek megteremtése a felsőoktatási intézményeket is új kihívások elé állítja. (2) A tudásbázis fogalma a Főiskola esetében a kutatási, az oktatási és a szolgáltatási kapacitásokat jelenti. A kutatási kapacitások magukban foglalják a jól képzett, részben nemzetközileg is elismert kutató oktatókat, valamint a hazai és nemzetközi együttműködéseket és kapcsolatrendszereket. Az oktatási kapacitások magát a felsőoktatási intézményt (akkreditált képzőhelyet), a képzési struktúrát (alapképzés, felsősokú szakképzés), a magasan kvalifikált oktatókat, az oktatásszervezés gyakorlatát, illetve a kompetencia alapú képzéseket jelenti. A szolgáltatási kapacitások vonatkoznak az oktatók szaktudásának folyamatos bővítésére, hallgatók tudományos munkába való bevonására, és a tudásbázis-image kialakítására. (3) A főiskolai tudásbázis a képzési és oktatási kapacitásokon túl bizonyos szakértői munkákat is felvállalhat, hisz a szakemberbázis rendelkezésre áll az oktató-kutató kollégák személyében. További lehetőséget jelent, hogy „rendelkezésre állnak” a hallgatók, akik szakmai gyakorlat gyanánt bevonhatók a szakértői szolgáltatások piaci alapon történő nyújtásába, vagy kutatási projektekbe, természetesen a témavezető főiskolai oktatók felügyelete mellett. 45


CÉLKITŰZÉS: A FŐISKOLAI OKTATÓI ÉS HALLGATÓI TUDÁSVAGYONÁNAK INTÉZMÉNYI ÉS PIACI HASZNOSÍTÁSA, HATÉKONY ALKALMAZÁSA AZ OKTATÁSBAN ÉS A KUTATÁSBAN, CÉL- ÉS ESZKÖZORIENTÁLT KIAKNÁZÁSA.

MEGVALÓSÍTÁS: 2013: PIACI HASZNOSÍTÁS LEHETŐSÉGEINEK A MEGVIZSGÁLÁSA ÉS AKCIÓTERV KIDOLGOZÁSA. A FŐISKOLAI TUDÁSBÁZIS SZERVEZETI KOORDINÁLÁSA, SZEMÉLYI, INFRASTRUKTURÁLIS ÉS ANYAGI FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE HELYI ÉS KÜLSŐ FORRÁSOK BEVONÁSÁVAL. 2014-2015: A TUDÁSBÁZIS PIACI HASZNOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ AKCIÓTERVEK VÉGREHAJTÁSA 2016: A TUDÁSBÁZIS HASZNOSÍTÁSÁNAK KIÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA

46


XI. AZ INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS MONITORING TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA

47


XII. SWOT ANALÍZIS Erősségek Oktatók  Egy minősített oktatóra jutó hallgatók száma  A hallgatók az oktatók segítőkészségét és elérhetőségét igen jóra értékelik  Elméletileg felkészült, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező oktatók Könyvellátás  Hallgatóink használhatják a Főszékesegyházi Könyvtárat  A hallgatók rendelkezésére áll a Tomori Pál Városi és Főiskolai Könyvtár  A Főiskola vállalkozási tevékenysége keretében saját kiadót és jegyzetellátót üzemeltet Nyelvoktatás és vizsgáztatás  Ingyenes, a tantervbe beépített nyelvoktatás  Pannon nyelvvizsgahely működtetése (a vizsgázók főleg a városból és a térségből kerülnek ki)  „Oeconom” közgazdasági szaknyelvi vizsgahely működtetése (a vizsgázók főleg a hallgatóink közül kerülnek ki) Képzés  A 2004-es indulás óta évről évre nő a jelentkezők és a felvett hallgatók száma  Kiscsoportos oktatás  3 gazdálkodástudományi, 1 szabad bölcsész alapszak, 1 társadalom tudományi szak  17 akkreditált felsőfokú szakképzés  Széles képzési paletta, három képzési szint  Több lábon állás: székhelyen kívüli képzés Budapesten és Kecskeméten  Országos szinten is versenyképes költségtérítés Infrastruktúra  Számítógéppel való ellátottság  2008-ban felújított épület a székhelyen, saját ingatlan a budapesti telephelyen  Kollégiumi férőhelyek színvonala Budapesten magas és ára versenyképes Vezetés  A vezetés korösszetétele, férfiak-nők aránya  Szervezetünk áttekinthető és rugalmas  Gazdasági stabilitás, szufficites költségvetés  ISO minőségirányítási rendszer Társadalmi kapcsolatok  Tomori Civil Esték, a gazdasági sé társadalmi szereplőkkel való kapcsolattartás fóruma Budapesten  Értelmiségi Klub, a helyi közösség mértékadó szereplőivel való kapcsolattartás fóruma Kalocsán

           

Lehetőségek Székhelyen kívüli képzés fejlesztése a kecskeméti telephelyen A Főiskola működési térségeinek fejlesztési programjainak kidolgozásába való bekapcsolódás Intenzívebb kapcsolat az általunk felügyelt középiskolákkal Nemzetközi és magyar felsőoktatási együttműködés Idegen nyelvű képzés fejlesztése A munkaerőpiac szereplőivel való kapcsolat szorosabbra fűzése A diplomás pályakövetési rendszer piaci előnyeinek kihasználása Az oktatók nagyobb arányú és gyakoribb részvétele tudományos konferenciákon Az oktatói publikációk nagyobb arányú országos megjelentetése és terjesztése 10 PhD előtt álló oktató Osztott képzések hazai és külföldi felsőoktatási intézményekkel Közös szakok hazai és külföldi felsőoktatási intézményekkel

    

Erősségek – Lehetőségek Az elméletileg felkészült, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező oktatókra és az oktatási tapasztalatokra alapozva a képzés fejlesztése (új szakok indítása) A felkészült oktatói gárda további erősítése a PhD hallgatók támogatásával, segítésével A nemzetközi és magyar felsőoktatási intézményekkel együttműködve osztott képzések és közös szakok, valamint mester szintű szakok indítására is van lehetőség, amit jól megalapoz az intézmény széles képzési palettája és hogy a hallgatók kellő nyelvi alapozást kapnak Az idegen nyelvű képzés feltételei adottak, az oktatók rendelkezésre állnak, idegen nyelven oktatott szakok akkreditálva vannak, a külföldről érkező hallgatók kollégiumi elhelyezése megoldott Az oktatási paletta további szélesítése, új szakirányú továbbképzési szakok, esetlegesen új tudományterületek felé való nyitás (követendő stratégiai irányok)

Gyengeségek Oktatók  A PhD hallgatók hosszú idő alatt végeznek Könyvellátás  A szükségesnél kevesebb saját jegyzet Képzés  A hallgatók közösségi és szabadidős programjai nem elég széles skálán mozognak Infrastruktúra  A székhelyen a kollégiumi elhelyezés fejlesztésre szorul Vezetés  Kevésbé fejlett információáramlás az információs rendszerek között  Gyenge marketing és PR tevékenység  A külső visszacsatolt információk gyűjtése esetleges  A budapesti ingatlan megszerzése kapcsán jelentős összegű pénzügyi vállalások történtek Egyebek:  Hallgatóink érdeklődése a tudományos munka iránt az elvártnál alacsonyabb  Kutatómunka szervezettségének hiánya  A kapcsolati tőke fejlesztésre szorul a térség gazdasági-társadalmi szervezeteivel

    

Gyengeségek – Lehetőségek A térség fejlesztési programjainak kidolgozásába való bekapcsolódás csak akkor lehetséges, ha a térség gazdasági-társadalmi szervezeteivel az együttműködést szorosabbra vonjuk Az oktatási kínálat piaci igényekhez való igazítása csak akkor lehetséges, ha a térség munkaerő-piaci szereplőivel az együttműködést szorosabbra vonjuk A diplomás pályakövetési rendszer piaci előnyei csak abban az esetben használhatók ki, ha az információgyűjtés rendszerét kidolgoztuk, annak infrastrukturális és személyi feltétele adott, így elkerülhető, hogy az információgyűjtés csak esetleges legyen A hallgatók tudományos munka iránti érdeklődésének felkeltése érdekében a szakkollégiumi mozgalomhoz való csatlakozás elősegítése intézményi támogatással és motivációval, így teremtve meg a lehetőségét a hallgatók tartalmas, szakmai közösségi programjaihoz A Tudományos Műhely munkájának hangsúlyosabbá és szervezettebbé tétele, ami a kutatómunkát szervezettebbé és eredményesebbé teszi és ezen eredményeket az oktatók egyénileg vagy közösen konferenciákon bemutathatják és publikálhatnak a tárgykörben (alternatív stratégiai irányok)

       

Veszélyek Demográfiai csökkenésből adódóan a felsőoktatásba jelentkezők számának a csökkenése Állami támogatás megszűnése, az állam kivonulás a magán intézmények finanszírozásából Felsőoktatási centralizáció, az állami intézmények pólus alapon megszervezett átalakítása kiszámíthatatlan hatással jár A működési környezetből eredő különféle hatások (pl. előre be nem tervezhető adók és költségek) Magyarország gazdasága elmaradott, lassú ütemben fejlődik, és ez a munkaerőpiacon nem indukál keresletet Kiszámíthatatlan gazdasági környezet, a felsőoktatás átalakítása és annak hatásai nem előre láthatók A jogszabályi környezet folyamatos változása, nem előrelátható, a társadalmi kommunikáció szegényes vagy teljesen hiányzik A felsőfokú szakképzés rendszerének az átalakítása, várhatóan a középiskolákba kihelyezett képzések lehetőségének a megszüntetése

   

Erősségek – Veszélyek A negatív demográfiai hatás, az állami finanszírozás megszűnésének és a felsőoktatás átalakításának negatív hatásai csökkenthetők a beiskolázásra való fókuszálással és az intézmény, illetve az oktatók jó hírnevének fenntartásával, erősítésével, versenyképes költségtérítéssel A kiszámíthatatlan gazdasági és jogi környezet változásának negatív hatásai a szigorú fiskális gazdálkodás folytatásával és a nyújtott szolgáltatások minőségének a fenntartásával és fejlesztésével mérsékelhetők A széles oktatási paletta a meglévő öt alapszak és 17 akkreditált felsőfokú szakképzés kellő rugalmasságot ad, hogy a működési környezet változásainak kedvezőtlen feltételeit mérsékeljük A középiskolákban jelenleg még kihelyezhető felsőfokú szakképzés lehetőségének átalakulása korrigálható a székhelyen és a budapesti telephelyen indított a Főiskola saját szervezésében indított felsőfokú szakképzéssel. (alternatív stratégiai irányok)





Gyengeségek – Veszélyek A negatív demográfiai hatás, az állami finanszírozás megszűnésének és a felsőoktatás átalakításának negatív hatásai mérsékelhetők és bizonyos esetben elkerülhetők, amennyiben a belső információs rendszerek közötti információáramlás minősége megfelelő és mögötte megfelelő adminisztrációs háttér és fegyelem húzódik, továbbá a marketing tevékenység infrastrukturális és személyi feltételei megteremtődnek A kiszámíthatatlan gazdasági és jogi környezet negatív hatásai mérsékelhetők és bizonyos esetben elkerülhetők, amennyiben a belső információs rendszerek közötti információáramlás minősége megfelelő, mögötte megfelelő adminisztrációs háttér és fegyelem húzódik, valamint a külső visszacsatolt információk gyűjtése rendszeressé válik és az intézmény proaktív módon tervez. (mindenképpen szükséges intézkedések)

48


XIII. VEGYES RENDELKEZÉSEK 33. § Hatályba lépés (1) Az intézményfejlesztési terv a szenátusi elfogadást követően a fenntartó jóváhagyásával lép életbe.

49


I. SZÁMÚ MELLÉKLET: AZON RÉGIÓKRA JELLEMZŐ TÁRSADALMI ADATOK, AMELYEKBE A FŐISKOLA OKTATÁSI SZOLGÁLTATÁSAIT NYÚJTJA (FORRÁS: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL): (1) A foglalkoztatottság alakulása: 6.2.1.1. A foglalkoztatottak száma [ezer fő] 2010. Terület Budapest Pest KözépMagyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Alföld és Észak Ország összesen

2011.

I. negyedév

II. negyedév

III. negyedév

730,2 497,5

729,7 497,7

730,4 498,9

1 227,6 161,7 127,0 133,8 422,6 190,4 101,5 111,6 403,5 142,5 108,0 82,5 333,1 1 159,1 216,3 106,9 63,9 387,1 175,9 132,1 167,5 475,5 185,1 123,4 161,4 469,9 1 332,5 3 719,3

1 227,4 161,1 130,5 135,7 427,3 189,5 101,4 111,3 402,2 147,9 113,3 85,4 346,6 1 176,1 217,7 108,4 66,6 392,6 183,0 136,4 177,6 497,0 191,6 129,4 164,7 485,7 1 375,4 3 778,9

1 229,3 165,8 132,3 141,3 439,5 190,3 104,4 111,2 405,9 149,2 113,9 86,2 349,3 1 194,7 218,3 110,0 66,3 394,5 187,4 141,9 181,0 510,2 196,5 131,5 165,9 493,8 1 398,5 3 822,5

IV. negyedév

I. negyedév

II. negyedév

III. negyedév

IV. negyedév

731,5 499,2

727,8 499,7

735,9 504,5

741,1 507,9

741,8 513,0

1 230,8 167,8 133,5 141,6 442,9 189,5 107,0 109,2 405,6 143,7 108,5 87,5 339,6 1 188,1 221,1 110,9 63,7 395,8 187,3 141,0 178,6 506,9 193,2 128,7 160,9 482,7 1 385,4 3 804,3

1 227,5 170,8 129,6 140,2 440,6 184,3 106,1 112,5 403,0 139,8 104,7 85,4 329,9 1 173,4 213,5 107,0 59,0 379,5 180,4 132,5 167,2 480,1 187,8 125,8 158,4 472,0 1 331,6 3 732,5

1 240,4 171,1 132,7 142,3 446,1 185,4 107,9 116,9 410,2 142,9 110,4 85,0 338,3 1 194,6 218,5 107,3 59,3 385,1 190,4 140,2 177,8 508,4 193,8 126,6 159,9 480,3 1 373,8 3 808,8

1 248,9 170,1 133,8 149,6 453,5 188,2 108,3 119,5 416,0 138,7 109,7 86,4 334,8 1 204,3 220,7 110,1 62,5 393,3 195,3 142,6 183,0 520,9 198,2 127,9 162,5 488,6 1 402,7 3 855,9

1 254,8 171,4 133,3 144,8 449,5 191,8 111,6 116,5 420,0 138,0 111,7 82,9 332,6 1 202,1 217,2 109,5 63,3 390,0 194,4 142,0 183,5 519,9 195,0 128,6 160,1 483,7 1 393,7 3 850,6

50


(2) Gazdaságilag aktívak létszáma: 6.2.1.5. Aktivitási arány [%] 2010. Terület

2011.

I. negyedév

II. negyedév

III. negyedév

Budapest Pest KözépMagyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Alföld és Észak

60,4 57,8

59,9 57,8

60,4 57,4

59,3 55,8 57,6 55,2 56,1 58,7 55,6 56,4 57,2 54,8 51,7 51,3 52,9 55,5 50,2 51,8 51,1 50,7 49,3 51,1 49,7 49,9 52,2 51,7 54,0 52,6 51,1

59,1 54,6 58,0 56,2 56,1 58,3 56,4 56,7 57,3 56,1 52,6 52,2 53,9 55,8 50,7 51,4 51,8 51,1 51,3 51,3 51,6 51,4 53,7 52,4 55,2 53,8 52,1

Ország összesen

54,9

55,3

IV. negyedév

I. negyedév

II. negyedév

III. negyedév

IV. negyedév

60,0 57,1

60,0 56,5

60,8 56,8

61,2 57,2

61,0 57,5

59,2 55,2 59,3 57,9 57,3 58,6 57,9 56,1 57,7 55,1 53,2 51,6 53,6 56,3 50,9 51,7 51,5 51,2 52,5 53,1 52,2 52,5 54,5 53,6 56,1 54,8 52,9

58,8 55,7 59,7 57,6 57,5 58,3 58,5 54,9 57,4 54,9 51,7 52,9 53,4 56,2 51,4 52,7 50,0 51,5 52,3 53,5 52,1 52,6 53,6 52,6 54,5 53,6 52,6

58,5 57,2 59,3 57,3 57,8 57,0 57,9 55,5 56,8 53,8 50,4 52,5 52,3 55,8 50,9 51,9 47,6 50,6 51,1 51,7 50,7 51,1 52,9 52,4 54,0 53,1 51,6

59,2 58,1 59,3 57,7 58,3 56,8 57,8 57,4 57,2 53,7 51,7 52,3 52,7 56,2 51,2 52,4 48,4 51,0 52,9 53,8 52,0 52,8 53,8 52,2 54,0 53,4 52,5

59,5 58,1 60,3 59,8 59,3 57,3 58,3 58,9 58,0 53,7 50,9 53,1 52,6 56,8 52,2 53,8 48,7 52,0 54,4 54,2 53,1 53,9 54,7 52,0 55,1 54,1 53,4

59,5 58,4 60,5 58,4 59,0 58,3 59,1 57,8 58,4 54,0 50,9 52,1 52,5 56,8 52,0 53,9 50,3 52,2 53,8 54,0 52,5 53,3 54,1 53,1 54,3 53,9 53,2

55,8

55,5

55,0

55,6

56,3

56,2

51


(3) Munkanélküliségi ráta: 6.2.1.7. Munkanélküliségi ráta [%] 2010. Terület

Budapest Pest

I. negyedév

II. negyedév

2011.

III. negyedév

IV. negyedév

I. negyedév

II. negyedév

III. negyedév

IV. negyedév

9,2 8,7

8,9 9,1

9,6 8,6

8,8 8,3

9,4 7,4

9,7 7,4

9,7 7,8

9,5 7,5

Közép-Magyarország Fejér

9,0 11,7

8,9 10,0

9,2 8,3

8,6 8,1

8,6 8,5

8,8 9,7

8,9 10,2

8,7 9,9

Komárom-Esztergom Veszprém

9,9 13,0

8,0 13,2

8,8 12,3

8,6 11,5

8,9 11,5

7,0 10,7

7,5 9,3

7,9 10,1

Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron

11,6 6,9

10,4 6,7

9,7 7,0

9,4 7,1

9,6 7,0

9,3 6,4

9,1 5,9

9,4 5,7

Vas Zala

9,8 12,0

11,2 12,5

10,9 11,5

9,6 11,0

8,6 9,6

7,0 8,9

7,3 9,1

5,6 9,7

Nyugat-Dunántúl Baranya

9,1 14,4

9,5 13,2

9,3 10,8

8,8 13,7

8,2 14,7

7,3 12,4

7,2 15,0

6,8 15,7

Somogy Tolna

14,9 10,6

12,2 8,8

12,6 6,8

14,2 7,4

16,1 8,9

13,3 8,7

12,3 8,3

10,6 10,2

Dél-Dunántúl Dunántúl

13,7 11,3

11,8 10,5

10,4 9,8

12,3 10,1

13,7 10,3

11,8 9,3

12,5 9,4

12,7 9,5

Borsod-Abaúj-Zemplén Heves

17,5 13,6

17,6 11,5

17,4 10,6

16,9 11,4

18,7 12,7

17,0 13,1

17,5 12,9

18,1 13,3

Nógrád Észak-Magyarország

20,2 16,9

17,8 16,0

17,5 15,6

18,1 15,6

19,9 17,3

20,7 16,5

16,6 16,1

17,9 16,8

Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok

13,4 13,0

13,3 10,3

13,2 9,7

12,9 10,7

14,6 13,1

12,8 11,2

13,0 10,1

12,4 9,9

Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld

20,0 15,7

18,1 14,3

17,4 13,8

18,2 14,3

21,6 16,8

18,3 14,4

17,6 13,9

16,2 13,1

Bács-Kiskun Békés

11,8 14,8

11,1 11,6

10,1 11,8

10,0 11,7

12,0 13,3

10,5 12,1

9,9 10,5

10,2 11,6

Csongrád Dél-Alföld

8,3 11,5

8,5 10,3

9,3 10,3

9,5 10,3

10,1 11,7

9,2 10,5

9,6 10,0

9,6 10,4

14,6

13,5

13,1

13,3

15,2

13,7

13,2

13,3

11,8

11,1

10,9

10,8

11,6

10,8

10,7

10,7

Alföld és Észak Ország összesen

52


(4) A gazdaságilag aktív népesség bruttó keresetének alakulása: 6.2.1.9. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2010. Terület

I. negyedév

I. félév

2011.

I–III. negyedév

I–IV. negyedév

I. negyedév

I. félév

I–III. negyedév

I–IV. negyedév

$Havi bruttó átlagkereset, Ft/fő Budapest

264 307

263 257

259 686

261 090

268 108 269 677

267 196

270 938

Pest Közép-Magyarország

185 756 248 145

183 812 246 730

181 808 243 374

182 869 244 625

189 446 190 290 251 722 253 065

189 095 250 841

191 668 254 338

Fejér Komárom-Esztergom

192 883 195 940

190 508 193 939

188 972 192 782

190 288 195 480

195 039 196 762 198 110 198 520

196 252 198 355

198 649 203 603

Veszprém Közép-Dunántúl

166 707 186 625

163 807 184 097

161 990 182 562

163 777 184 433

168 611 169 629 188 665 189 733

169 288 189 342

172 835 192 916

Győr-Moson-Sopron Vas

190 404 170 731

193 624 169 675

190 814 168 004

193 544 170 158

196 102 203 333 172 960 175 691

201 442 175 613

205 859 178 815

Zala Nyugat-Dunántúl

160 260 177 767

155 955 177 916

154 820 175 824

156 461 178 147

159 455 160 364 180 923 185 385

160 442 184 438

163 228 188 146

Baranya Somogy

177 589 162 034

173 885 158 835

171 180 156 657

171 955 157 503

175 999 177 739 162 653 165 557

177 353 165 525

179 523 167 804

Tolna Dél-Dunántúl

179 989 172 455

177 892 169 281

176 186 166 995

177 613 167 949

179 767 186 988 172 093 175 491

186 326 175 158

188 400 177 356

Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén

179 747 167 966

177 902 164 881

175 965 162 377

177 737 163 465

181 573 184 407 170 032 173 425

183 841 172 578

187 087 173 959

Heves Nógrád

184 104 160 620

180 374 154 193

179 322 152 282

181 665 153 118

188 105 190 326 159 832 160 371

190 790 160 560

193 858 162 421

Észak-Magyarország Hajdú-Bihar

171 150 174 943

167 386 169 295

165 352 167 048

166 732 167 820

173 364 176 058 175 482 175 169

175 720 175 050

177 609 177 129

Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg

159 020 155 650

153 957 149 533

151 978 147 587

152 438 148 536

160 175 160 360 162 753 162 160

160 764 161 228

162 642 161 851

Észak-Alföld Bács-Kiskun

163 903 161 207

158 200 158 317

156 128 156 291

156 890 157 747

167 018 166 739 163 205 164 399

166 490 164 687

168 013 167 769

Békés Csongrád

158 700 175 570

152 763 171 798

150 571 168 508

151 762 169 135

156 742 156 975 170 640 173 636

156 982 173 188

158 649 175 032

Dél-Alföld Alföld és Észak

165 527 166 556

161 537 161 987

159 027 159 784

160 130 160 844

164 238 165 812 167 927 169 153

165 756 168 935

168 041 170 822

Ország összesen

206 729

203 952

201 182

202 525

209 912 211 421

210 125

213 054

53


(5) Nyilvántartott álláskeresők száma: 6.2.1.11. A nyilvántartott álláskeresők száma 2009 Terület

március

június

2010

szeptember december március

június

szeptember december

Budapest Pest

32 082 31 872

36 611 34 886

40 381 37 317

43 152 39 240

47 856 43 812

46 011 40 364

46 055 39 844

47 771 40 766

Közép-Magyarország Fejér

63 954 21 625

71 497 21 942

77 698 22 482

82 392 23 559

91 668 27 312

86 375 22 736

85 899 22 502

88 537 23 253

Komárom-Esztergom Veszprém

14 207 21 610

15 350 20 689

15 689 20 919

16 174 22 338

17 636 23 586

14 510 18 146

13 721 17 543

14 581 19 512

Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron

57 442 14 655

57 981 14 353

59 090 14 445

62 071 14 887

68 534 16 457

55 392 12 593

53 766 12 017

57 346 13 696

Vas Zala

11 806 18 401

11 948 18 221

12 714 18 614

13 008 19 003

13 555 19 865

10 499 16 113

10 102 16 079

10 399 17 555

Nyugat-Dunántúl Baranya

44 862 29 070

44 522 28 668

45 773 28 415

46 898 29 060

49 877 30 410

39 205 26 020

38 198 26 004

41 650 28 857

Somogy Tolna

26 731 15 868

25 395 14 382

25 730 14 944

27 887 16 176

28 705 17 300

23 644 13 856

24 064 14 034

26 639 14 980

71 669 68 445 173 973 170 948

69 089 173 952

73 123 76 415 63 520 182 092 194 826 158 117

64 102 156 066

70 476 169 472

64 816 19 475

64 057 19 655

68 622 21 218

20 208 21 349 18 483 114 713 119 448 102 774

18 179 101 891

19 368 109 208

41 153 26 093

42 041 26 590

47 208 29 423

60 537 61 895 52 403 136 214 143 105 119 649

52 910 121 541

60 823 137 454

Dél-Dunántúl Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld

69 326 21 313

66 216 20 513

68 156 20 722

19 914 18 482 110 553 105 211

18 633 107 511

44 666 27 116

42 620 25 223

43 442 26 117

60 334 54 043 132 116 121 886

56 262 125 821

71 922 22 583

46 764 28 913

73 714 24 385

49 914 31 296

Bács-Kiskun Békés

33 654 28 492

32 576 26 472

34 143 26 045

36 651 29 229

39 380 30 874

32 678 25 625

32 477 24 617

35 161 28 856

Csongrád Dél-Alföld

21 143 83 289

20 857 79 905

21 177 81 365

23 285 89 165

24 861 95 115

20 788 79 091

20 539 77 633

22 590 86 607

325 958 307 002

314 697

340 092 357 668 301 514

301 065

333 269

563 885 549 447

566 347

604 576 644 162 546 006

543 030

591 278

Alföld és Észak Ország összesen

54


(6) Vállalkozások száma 2011. december 31-én Magyarországon Költségvetési és költségvetéNonprofit si rend szerint gazdálkodó szervezet szervek

Területi egység

Társas vállalkozás

Egyéni vállalkozás

Vállalkozás összesen

Egyéb Összesen szervezet

Budapest

239 303

143 459

382 762

1 551

35 406

456

420 175

Pest

87 587

92 816

180 403

1 495

9 780

186

191 864

KözépMagyarország

326 890

236 275

563 165

3 046

45 186

642

612 039

Fejér

19 429

37 321

56 750

580

3 915

40

61 285

KomáromEsztergom

15 268

24 349

39 617

459

3 528

18

43 622

Veszprém

13 676

37 652

51 328

759

4 762

22

56 871

Közép-Dunántúl

48 373

99 322

147 695

1 798

12 205

80

161 778

Győr-MosonSopron

20 744

48 390

69 134

681

5 582

36

75 433

Vas

9 761

28 123

37 884

635

3 172

73

41 764

Zala

11 753

37 167

48 920

710

3 877

26

53 533

Nyugat-Dunántúl

42 258

113 680

155 938

2 026

12 631

135

170 730

Baranya

18 433

38 696

57 129

984

5 277

70

63 460

Somogy

11 367

43 333

54 700

717

4 039

47

59 503

Tolna

7 893

26 364

34 257

434

2 801

32

37 524

Dél-Dunántúl

37 693

108 393

146 086

2 135

12 117

149

160 487

Borsod-AbaújZemplén

23 017

51 668

74 685

1 353

7 113

66

83 217

Heves

11 230

35 759

46 989

580

3 465

33

51 067

Nógrád

5 344

17 655

22 999

549

2 204

32

25 784

ÉszakMagyarország

39 591

105 082

144 673

2 482

12 782

131

160 068

Hajdú-Bihar

21 534

69 780

91 314

625

5 372

109

97 420

Jász-NagykunSzolnok SzabolcsSzatmár-Bereg

11 427

39 084

50 511

511

3 105

49

54 176

16 927

93 769

110 696

1 055

4 355

90

116 196

Észak-Alföld

49 888

202 633

252 521

2 191

12 832

248

267 792

Bács-Kiskun

22 669

73 489

96 158

637

4 721

93

101 609

Békés

9 578

55 749

65 327

489

3 271

102

69 189

Csongrád

16 811

58 960

75 771

430

5 126

279

81 606

Dél-Alföld

49 058

188 198

237 256

1 556

13 118

474

252 404

Külföld

346

3 827

4 173

–

32

6

4 211

Összesen

594 097

1 057 410

1 651 507

15 234

120 90

55


(7) Kiskereskedelmi szektor: 6.4.4.1. A kiskereskedelmi üzletek és a gyógyszertárak száma, december 31. (2004–) Területi egység 2004 2005 2006 $Kiskereskedelmi üzlet Budapest 31 962 32 414 32 630 Pest 15 999 16 428 16 549 Közép-Magyarország 47 961 48 842 49 179 Fejér 5 842 5 801 5 737 Komárom-Esztergom 5 153 5 032 4 945 Veszprém 6 458 6 365 6 267 Közép-Dunántúl 17 453 17 198 16 949 Győr-Moson-Sopron 7 771 7 793 7 819 Vas 4 309 4 358 4 288 Zala 5 599 5 588 5 546 Nyugat-Dunántúl 17 679 17 739 17 653 Baranya 6 509 6 540 6 483 Somogy 7 044 7 001 6 747 Tolna 4 273 4 257 4 267 Dél-Dunántúl 17 826 17 798 17 497 Dunántúl 52 958 52 735 52 099 Borsod-Abaúj-Zemplén 10 126 9 860 9 495 Heves 5 154 5 171 5 142 Nógrád 3 020 3 053 2 963 Észak-Magyarország 18 300 18 084 17 600 Hajdú-Bihar 8 634 8 616 8 597 Jász-Nagykun-Szolnok 6 223 6 169 5 992 Szabolcs-Szatmár-Bereg 9 740 9 791 9 599 Észak-Alföld 24 597 24 576 24 188 Bács-Kiskun 9 366 9 499 9 523 Békés 6 008 5 995 5 997 Csongrád 7 022 7 007 7 060 Dél-Alföld 22 396 22 501 22 580 Alföld és Észak 65 293 65 161 64 368 Ország összesen 166 212 166 738 165 646 Ebből: egyéni vállalkozók által működtetett üzletek Budapest 7 160 6 722 6 218 Pest 7 112 6 985 6 654 Közép-Magyarország 14 272 13 707 12 872 Fejér 2 836 2 686 2 520 Komárom-Esztergom 2 493 2 346 2 204 Veszprém 3 260 3 098 2 923 Közép-Dunántúl 8 589 8 130 7 647 Győr-Moson-Sopron 3 406 3 362 3 181 Vas 1 846 1 821 1 725 Zala 2 499 2 414 2 287 Nyugat-Dunántúl 7 751 7 597 7 193 Baranya 2 625 2 595 2 430 Somogy 3 456 3 359 3 118 Tolna 2 122 2 057 1 970 Dél-Dunántúl 8 203 8 011 7 518 Dunántúl 24 543 23 738 22 358 Borsod-Abaúj-Zemplén 4 719 4 524 4 199 Heves 2 718 2 644 2 539 Nógrád 1 545 1 527 1 459 Észak-Magyarország 8 982 8 695 8 197 Hajdú-Bihar 3 886 3 803 3 689 Jász-Nagykun-Szolnok 2 963 2 872 2 725 Szabolcs-Szatmár-Bereg 5 287 5 227 5 100

2007

2008

32 449 16 253 48 702 5 619 4 877 6 094 16 590 7 743 4 150 5 296 17 189 6 196 6 316 4 039 16 551 50 330 9 453 5 103 2 850 17 406 8 464 5 931 9 594 23 989 9 276 5 796 6 974 22 046 63 441 162 473

31 494 16 171 47 665 5 390 4 736 5 838 15 964 7 349 3 908 5 149 16 406 6 015 6 040 4 002 16 057 48 427 9 417 5 024 2 731 17 172 8 265 5 867 9 352 23 484 9 045 5 706 6 652 21 403 62 059 158 151

5 811 6 262 12 073 2 391 2 111 2 805 7 307 3 056 1 649 2 143 6 848 2 280 2 898 1 833 7 011 21 166 4 117 2 452 1 393 7 962 3 556 2 692 5 063

5 270 5 870 11 140 2 179 1 907 2 587 6 673 2 756 1 475 2 019 6 250 2 107 2 712 1 771 6 590 19 513 3 888 2 296 1 305 7 489 3 343 2 526 4 797

56


Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Alföld és Észak Ország összesen

12 136 4 497 3 379 3 369 11 245 32 363 71 178

11 902 4 451 3 369 3 308 11 128 31 725 69 170

11 514 4 286 3 260 3 203 10 749 30 460 65 690

11 311 4 114 3 101 3 067 10 282 29 555 62 794

10 666 3 897 2 927 2 799 9 623 27 778 58 431

57


(8) Ipari termelés értéke: 6.4.2.1. Az ipari termelés értéke és volumenindexe telephely szerint (2004–) Terület 2004 2005 2006 2007

2008

2009

2010

$Termelési érték, millió Ft Budapest

2 390 508

2 454 356

2 721 725

2 934 433

3 375 449

3 050 725

3 432 993

Pest

1 353 624

1 505 857

1 496 639

1 676 350

1 790 011

1 524 156

1 828 010

Közép-Magyarország

3 744 132

3 960 213

4 218 364

4 610 783

5 165 460

4 574 880

5 261 003

Fejér

1 376 413

1 484 839

2 108 929

2 345 565

2 135 616

1 617 382

1 769 299

Komárom-Esztergom

1 870 893

2 390 336

2 786 501

3 050 145

2 982 288

2 420 202

2 568 713

456 317

475 609

550 070

566 425

537 625

440 179

515 370

Közép-Dunántúl

3 703 622

4 350 784

5 445 501

5 962 134

5 655 530

4 477 763

4 853 382

Győr-Moson-Sopron

1 565 044

1 674 591

2 037 576

2 230 328

2 261 868

1 746 494

2 031 864

Vas

573 551

570 464

626 786

606 724

624 135

508 456

597 282

Zala

701 494

513 414

511 613

520 820

555 535

510 314

590 139

2 840 089

2 758 470

3 175 975

3 357 872

3 441 538

2 765 264

3 219 285

Baranya

257 090

278 504

292 536

325 883

358 674

284 249

279 357

Somogy

464 343

297 091

298 127

332 212

369 026

339 875

469 709

Tolna

205 476

210 252

224 797

257 402

272 788

268 417

285 993

Dél-Dunántúl

926 909

785 847

815 460

915 497

1 000 488

892 541

1 035 059

7 470 620

7 895 101

9 436 936

10 235 503

10 097 555

8 135 568

9 107 726

Borsod-Abaúj-Zemplén

982 622

1 233 954

1 575 834

1 562 811

1 590 413

1 311 563

1 639 922

Heves

418 650

448 670

581 714

657 097

612 664

497 447

630 585

Nógrád

169 996

152 169

155 062

168 161

183 298

144 403

158 666

1 571 269

1 834 793

2 312 609

2 388 069

2 386 375

1 953 413

2 429 173

Hajdú-Bihar

510 632

514 290

583 198

592 912

649 605

578 669

566 586

Jász-Nagykun-Szolnok

527 727

589 963

785 946

908 206

960 537

974 458

1 194 001

Szabolcs-Szatmár-Bereg

427 640

388 423

460 184

465 122

441 303

387 173

396 499

1 465 999

1 492 676

1 829 328

1 966 240

2 051 445

1 940 300

2 157 087

Bács-Kiskun

474 167

486 574

546 961

573 396

611 341

571 641

647 957

Békés

291 579

277 896

301 162

307 427

321 390

269 543

285 876

Csongrád

372 099

409 362

483 621

541 503

570 070

500 178

555 061

1 137 846

1 173 832

1 331 745

1 422 326

1 502 801

1 341 363

1 488 894

4 175 113

4 501 301

5 473 682

5 776 635

5 940 621

5 235 075

6 075 154

15 402 212

16 371 474

19 147 055

20 642 464

21 223 956

17 962 989

20 62 351

Veszprém

Nyugat-Dunántúl

Dunántúl

Észak-Magyarország

Észak-Alföld

Dél-Alföld Alföld és Észak Ország összesen

58


(9) Közoktatásban tanulók: Általános iskolai tanulók Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Alföld és Észak Összesen

122 572 119 645 116 433 102 087 101 033 99 306 224 659 220 678 215 739 40 517 39 126 37 480 28 936 28 120 27 158 33 268 32 090 30 775 102 721 99 336 95 413 37 688 36 845 35 543 23 558 22 817 21 822 25 211 24 346 23 475 86 457 84 008 80 840 35 389 34 281 33 315 30 681 30 000 28 855 22 345 21 716 20 696 88 415 85 997 82 866 277 593 269 341 259 119 75 321 74 786 71 314 28 679 28 272 27 671 19 624 19 086 18 536 123 624 122 144 117 521 56 015 54 465 52 862 40 054 38 994 37 460 64 126 62 906 61 623 160 195 156 365 151 945 51 163 49 412 47 862 35 042 33 706 32 369 37 493 36 139 34 760 123 698 119 257 114 991 407 517 397 766 384 457 909 769 887 785 859 315

112 804 109 519 107 968 107 885 107 706 109 071 97 197 96 461 95 766 95 218 94 773 95 111 210 001 205 980 203 734 203 103 202 479 204 182 35 633 34 243 33 383 32 426 31 675 31 203 26 092 25 163 24 684 24 047 23 413 23 127 29 227 28 212 27 098 26 484 25 706 25 368 90 952 87 618 85 165 82 957 80 794 79 698 34 400 33 515 32 866 32 377 31 865 32 042 21 019 20 129 19 609 18 949 18 309 18 083 22 411 21 621 21 030 20 354 19 666 19 307 77 830 75 265 73 505 71 680 69 840 69 432 31 846 32 888 29 835 29 139 28 254 27 803 27 886 27 696 26 433 25 819 24 939 24 577 19 551 18 799 18 205 17 836 17 229 16 780 79 283 79 383 74 473 72 794 70 422 69 160 248 065 68 973 26 873 17 682 113 528 50 440 36 910 59 981 147 331 45 589 31 140 33 289 110 018

242 266 67 416 25 623 17 179 110 218 50 025 35 004 59 012 144 041 44 150 30 002 32 503 106 655

233 143 65 650 25 873 16 801 108 324 48 769 34 079 57 244 140 092 42 871 28 850 31 625 103 346

227 431 221 056 218 290 64 209 62 004 60 112 25 387 24 664 24 160 16 416 16 084 15 580 106 012 102 752 99 852 47 723 46 334 45 529 33 178 32 283 31 750 55 805 53 952 52 088 136 706 132 569 129 367 41 675 40 387 39 660 28 045 27 229 26 626 30 734 30 097 29 570 100 454 97 713 95 856

370 877 360 914 351 762 343 172 333 034 325 075 828 943 809 160 788 639 773 706 756 569 747 547

59


$Szakiskolai tanulók Budapest 16 652 Pest 8 145 Közép24 797 Magyarország Fejér 6 055 Komárom-Esztergom 5 050 Veszprém 6 146 Közép-Dunántúl 17 251 Győr-Moson-Sopron 6 335 Vas 3 541 Zala 3 879 Nyugat-Dunántúl 13 755 Baranya 5 427 Somogy 5 399 Tolna 4 227 Dél-Dunántúl 15 053 Dunántúl 46 059 Borsod-Abaúj10 541 Zemplén Heves 4 775 Nógrád 2 507 Észak17 823 Magyarország Hajdú-Bihar 7 850 Jász-Nagykun6 630 Szolnok Szabolcs-Szatmár8 771 Bereg Észak-Alföld 23 251 Bács-Kiskun 8 177 Békés 5 934 Csongrád 5 563 Dél-Alföld 19 674 Alföld és Észak 60 748 Összesen 131 604

15 758 7 971

15 972 7 871

15 335 7 847 23 182

15 361 7 984 23 345

16 029 8 126 24 155

16 157 8 539 24 696

16 420 8 433 24 853

16 814 8 428 25 242

23 729 6 130 5 023 6 380 17 533 6 251 3 561 3 903 13 715 5 573 5 437 4 354 15 364 46 612

23 843 6 305 5 100 6 276 17 681 6 144 3 456 3 783 13 383 5 563 5 470 4 346 15 379 46 443

6 282 4 841 5 925 17 048 5 875 3 424 3 907 13 206 5 412 5 519 4 331 15 262

6 276 5 294 6 197 17 767 6 198 3 449 4 200 13 847 5 428 5 645 4 372 15 445

6 131 5 123 6 121 17 375 6 235 3 357 4 300 13 892 5 296 3 823 4 764 13 883

6 669 5 380 6 282 18 331 6 558 3 500 4 193 14 251 5 418 5 667 4 979 16 064

6 731 5 372 6 319 18 422 6 821 3 801 4 159 14 781 5 851 5 915 4 480 16 246

6 624 5 302 6 325 18 251 6 965 3 843 4 264 15 072 5 684 6 134 4 155 15 973

45 516 10 379

47 059 10 802

45 150 10 693

48 646 10 784

49 449 10 755

49 296 10 831

10 590 4 784 2 774

10 377 4 855 2 676

4 844 2 599 17 822

5 099 2 534 18 435

5 180 2 439 18 312

5 442 2 429 18 655

5 233 2 504 18 492

5 041 2 475 18 347

18 148 8 054

17 908 8 007

7 919 6 656

8 112 6 910

8 482 7 103

8 539 7 160

8 366 7 083

8 150 6 994

6 717

6 665 8 419

9 141

9 550

10 117

10 152

10 385

8 621 23 392 8 366 5 948 5 577 19 891 61 431

8 448 23 120 8 307 5 849 5 489 19 645 60 673

22 994 8 259 5 694 5 733 19 686

24 163 8 464 5 811 5 688 19 963

25 135 8 685 6 078 6 135 20 898

25 816 8 928 5 903 5 998 20 829

25 601 8 992 5 987 5 863 20 842

25 529 8 830 6 035 5 881 20 746

60 502 62 561 129 200 132 965

64 345 133 650

65 300 138 642

64 935 139 237

64 622 139 160

131 772 130 959

60


$Gimnáziumi tanulók Budapest Pest KözépMagyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Dunántúl Borsod-AbaújZemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-NagykunSzolnok Szabolcs-SzatmárBereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Alföld és Észak Összesen

50 010 13 715

50 625 13 960

51 228 14 394

51 817 14 814

50 917 14 924

52 032 15 893 67 925

50 886 16 248 67 134

50 591 16 811 67 402

49 918 17 022 66 940

63 725 6 678 5 498 6 488 18 664 8 790 4 123 4 346 17 259 8 369 4 969 4 432 17 770 53 693

64 585 6 794 5 653 6 683 19 130 8 864 4 226 4 556 17 646 8 479 5 015 4 521 18 015 54 791

65 622 6 960 5 852 6 795 19 607 9 057 4 334 4 696 18 087 8 657 5 198 4 563 18 418 56 112

66 631 7 088 6 153 6 728 19 969 9 122 4 374 4 833 18 329 8 822 5 257 4 671 18 750 57 048

65 841 6 872 6 183 6 686 19 741 9 015 4 455 4 883 18 353 9 572 5 200 4 762 19 534 57 628

7 260 6 164 6 867 20 291 9 231 4 564 5 075 18 870 8 833 4 859 5 001 18 693

7 110 5 983 6 711 19 804 8 791 4 505 5 035 18 331 8 652 5 876 4 952 19 480

7 042 5 824 6 579 19 445 8 373 4 512 4 938 17 823 8 421 5 031 4 842 18 294

6 867 5 686 6 253 18 806 7 949 4 337 4 839 17 125 8 249 4 854 4 739 17 842

57 854 12 653

57 615 12 467

55 562 12 285

53 773 11 946

11 886 5 408 3 093 20 387 10 650

12 023 5 473 3 068 20 564 10 820

12 156 5 506 3 128 20 790 11 145

12 244 5 648 3 135 21 027 11 309

12 300 5 663 3 131 21 094 11 503

5 646 3 235 21 534 11 601 7 416

5 640 3 167 21 274 11 629 7 333

5 639 3 107 21 031 11 791 7 046

5 550 3 181 20 677 11 671 6 763

6 814

7 082

7 335

7 365

7 327 11 543

11 430

11 437

11 540

10 377 27 841 8 903 7 821 8 077 24 801 73 029

10 577 28 479 9 004 7 916 8 027 24 947 73 990

10 908 29 388 9 143 8 092 8 070 25 305 75 483

11 165 29 839 9 322 8 315 8 110 25 747 76 613

11 192 30 022 9 221 8 165 8 055 25 441 76 557

30 560 9 340 8 218 8 171 25 729

30 392 9 078 7 673 8 042 24 793

30 274 9 107 7 474 7 850 24 431

29 974 8 936 7 144 7 725 23 805

77 823 203 602

76 459 201 208

75 736 198 700

74 456 195 169

190 447 193 366 197 217 200 292 200 026

61


$Szakközépiskolai tanulók Budapest 57 755 55 795 54 499 54 479 54 256 52 481 53 567 53 457 Pest 12 247 12 271 12 332 12 987 12 999 13 283 13 043 12 714 Közép65 764 66 610 66 171 Magyarország 70 002 68 066 66 831 67 466 67 255 Fejér 10 979 10 898 10 676 10 484 10 885 11 391 11 436 11 761 Komárom6 297 6 452 6 428 Esztergom 7 112 6 878 6 627 6 645 6 462 Veszprém 7 930 7 912 8 200 8 341 8 028 7 952 7 873 7 901 Közép-Dunántúl 25 618 25 800 26 389 26 432 25 804 25 255 25 002 25 248 Győr-Moson-Sopron 11 437 11 135 11 159 11 221 11 350 11 232 11 956 12 278 Vas 6 418 6 649 6 812 6 749 7 140 7 096 7 002 6 724 Zala 7 444 7 523 7 321 8 660 8 681 8 349 8 006 7 794 Nyugat-Dunántúl 25 094 26 128 26 411 26 846 26 956 26 604 26 229 25 868 Baranya 6 692 6 854 7 163 7 751 7 371 7 610 7 650 7 757 Somogy 4 231 6 839 6 993 7 194 7 361 7 061 7 109 6 965 Tolna 6 324 5 995 4 834 5 437 5 254 5 356 5 383 5 267 Dél-Dunántúl 17 247 19 688 18 990 20 382 19 986 20 027 20 142 19 989 Dunántúl 73 660 72 746 71 886 71 373 71 105 67 959 71 616 71 790 Borsod-Abaúj19 880 19 877 19 508 Zemplén 20 227 20 570 20 729 20 245 19 999 Heves 8 469 8 341 8 303 9 019 9 095 9 257 8 888 8 691 Nógrád 4 023 4 134 3 992 4 512 4 314 4 230 4 252 4 176 Észak32 372 32 352 31 803 Magyarország 33 758 33 979 34 216 33 385 32 866 Hajdú-Bihar 13 959 13 879 14 214 14 181 14 318 14 458 14 670 14 568 Jász-Nagykun9 493 9 677 9 726 Szolnok 10 240 10 095 10 019 9 885 9 670 Szabolcs-Szatmár12 321 12 611 12 824 Bereg 12 507 12 612 12 758 12 764 12 794 Észak-Alföld 36 706 36 586 36 991 36 830 36 782 36 272 36 958 37 118 Bács-Kiskun 12 092 12 096 12 200 12 241 12 358 12 600 12 880 12 310 Békés 8 904 9 006 8 888 8 830 8 881 8 746 8 805 8 902 Csongrád 12 647 12 582 12 284 12 574 12 948 13 131 12 996 12 748 Dél-Alföld 34 151 34 468 33 482 33 496 33 925 34 077 34 042 34 008 Alföld és Észak 103 960 104 490 105 284 104 257 103 656 102 795 103 778 102 403 Összesen 236 518 242 004 240 364 247 622 245 302 244 001 243 096 242 016

53 586 12 196 65 782 11 193 5 938 7 438 24 569 12 180 6 204 6 771 25 155 7 351 6 424 4 680 18 455 68 179 18 731 8 132 3 738 30 601 14 347 9 187 12 555 36 089 12 074 8 569 11 828 32 471 99 161 233 122

62


(10) Gimnáziumi nevelés és oktatás: 2.6.6. Gimnáziumi nevelés és oktatás (1990–) Tanév

Iskola – feladat-ellátási hely

Tanuló összesen

nappali oktatás

Nappali oktatásban tanulókból 9. évfoleány lyamos

Egy Osztályok Egy pedaosztályra a nappali Pedagógus Osztályterem gógusra jutó jutó oktatásban tanuló tanuló

1990/1991

321

142 247 123 427

35 255

81 991

3 988

10 246

3 989

31

12

1991/1992 1992/1993

358 396

154 051 134 139 165 314 143 805

35 070 36 289

88 070 93 227

4 191 4 408

10 732 11 290

4 199 4 520

32 33

12 13

1993/1994 1994/1995

420 445

172 751 150 163 182 448 158 957

36 465 37 378

95 293 99 139

4 476 4 579

11 959 12 578

4 703 5 001

34 35

13 13

1995/1996 1996/1997

475 497

186 671 164 203 189 963 166 989

35 290 101 257 36 143 101 313

4 662 4 750

12 912 13 133

5 203 5 421

35 35

13 13

1997/1998 1998/1999

511 533

194 841 169 107 201 802 171 769

37 304 102 102 38 394 102 739

4 866 4 956

13 451 13 786

5 567 5 714

35 35

13 12

1999/2000 2000/2001

533 615

208 570 175 492 215 500 178 500

39 537 104 248 40 713 105 758

5 064 7 275

14 155 15 550

5 796 6 195

35 25

12 11

2001/2002 2002/2003

685 715

223 474 182 267 232 399 186 508

42 050 107 695 42 622 110 145

6 410 6 431

16 845 17 128

6 594 6 755

28 29

11 11

2003/2004 2004/2005

728 743

239 086 190 447 238 850 193 366

43 130 112 121 44 097 113 317

6 581 6 704

17 675 17 816

6 974 7 129

29 29

11 11

2005/2006 2006/2007

761 807

243 878 197 217 246 267 200 292

46 252 115 620 45 711 117 590

6 819 6 935

18 213 19 284

7 362 7 490

29 29

11 10

2007/2008 2008/2009

822 837

243 152 200 026 242 777 203 602

43 796 117 247 43 150 119 566

6 949 7 088

18 687 18 436

7 567 7 626

29 29

11 11

2009/2010 2010/2011

850 876

239 992 201 208 241 872 198 700

41 398 117 471 42 464 115 188

7 052 6 952

18 363 18 292

7 555 7 649

29 29

11 11

2011/2012

879

236 707 195 169

40 819 112 552

6 867

18 186

7 552

28

11

63


(11) Végzettek száma nappali oktatásban: 2.6.2. Végzettek a nappali és a felnőttoktatásban (1990–) Érettségi vizsgát tett Év

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

összesen 67 874 68 539 71 460 80 517 80 201 84 179 88 158 90 249 92 098 89 628 89 200 88 908 90 409 89 227 92 954 88 538 90 786 91 029 81 183 90 450 87 244 85 925

ebből gimnáziumban 27 241 27 541 29 265 34 217 34 413 34 620 35 906 36 427 37 749 36 267 37 100 37 989 40 239 42 739 48 259 45 151 46 847 47 422 42 353 49 278 46 768 46 561

szakközépiskolában 40 633 40 998 42 195 46 300 45 788 49 559 52 252 53 822 54 349 53 361 52 100 50 919 50 170 46 488 44 695 43 387 43 939 43 607 38 830 41 172 40 476 39 364

ebből a nappali oktatásban gimnáziumban szakközépiskolában 53 039 54 248 59 646 68 607 68 604 70 265 73 413 75 564 77 660 73 965 72 200 70 441 69 612 71 944 76 669 77 025 76 895 77 527 68 453 78 037 77 957 76 441

24 136 24 599 26 685 31 051 31 029 31 202 32 133 32 651 33 730 32 029 32 200 32 496 33 550 34 998 37 052 38 169 38 219 38 900 33 851 40 068 39 830 39 168

28 903 29 649 32 961 37 556 37 575 39 063 41 280 42 913 43 930 41 936 40 000 37 945 36 062 36 946 39 617 38 856 38 676 38 627 34 602 37 969 38 127 37 273

64


(12) Egyetemek és főiskolák nappali tagozatára felvettek száma: 2.6.8. Egyetemek, főiskolák nappali tagozatára jelentkezettek és felvettek (1990–) Évek 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Jelentkezett 46 767 48 911 59 119 71 741 79 805 86 548 79 369 81 924 81 065 82 815 82 957 84 499 89 131 87 110 95 871 91 677 84 269 74 849 66 963 90 878 100 777 101 835

Felvettek a jelentkezettek százalékában

Felvett 16 818 20 338 24 022 28 217 29 901 35 081 38 382 40 355 43 629 44 538 45 546 50 515 53 420 52 703 55 179 52 957 53 990 50 941 52 081 61 262 65 503 66 810

36,0 41,6 40,6 39,3 37,5 40,5 48,4 49,3 53,8 53,8 54,9 59,8 59,9 60,5 57,6 57,8 64,1 68,1 77,8 67,4 65,0 65,6

65


(13) Hallgatók száma: 2.6.10. Felsőfokú alap- és mesterképzés (1990–) Tanév 1990/1991 1991/1992 1992/1993 1993/1994 1994/1995 1995/1996 1996/1997 1997/1998 1998/1999 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012

Hallgatók száma összesen 102 387 107 079 117 460 133 956 154 660 179 565 199 032 233 657 258 315 278 997 295 040 313 238 341 187 366 947 378 466 380 632 375 819 359 391 340 851 328 075 318 019 316 385

nappali tagozat 76 601 83 191 92 382 103 713 116 370 129 541 142 113 152 889 163 100 171 612 176 046 184 071 193 155 204 910 212 292 217 245 224 616 227 118 224 894 222 564 218 057 218 304

Nappali tagozaton tanulókból első évfolyamos 22 662 22 662 25 385 30 192 35 005 42 433 44 698 45 669 48 886 51 586 52 578 56 709 57 763 59 699 59 783 61 898 61 231 55 789 52 755 61 948 68 715 70 954

külföldi hallgató 3 310 5 842 6 248 6 324 6 399 6 300 6 434 6 636 7 111 7 711 7 751 8 088 8 184 8 850 9 302 10 072 10 757 11 435 12 934 14 290 15 090 16 450

nő 37 409 40 754 46 197 53 796 59 487 67 361 74 122 80 201 86 700 91 951 94 435 99 111 104 008 110 097 114 952 116 199 119 125 120 278 118 381 116 981 112 725 112 854

66


(14) Nappali tagozaton tanulók száma a hallgatók állandó lakóhelye szerint 6.2.5.4. Felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő nappali tagozaton tanulók száma a hallgatók állandó lakóhelye szerint (2004–) Területi egység Budapest

2004 38 857

2005 39 687

2006 40 664

2007 41 368

2008 40 260

2009 39 940

2010 40 105

2011 38 518

18 772 57 629

19 306 58 993

21 499 62 163

21 934 63 302

21 946 62 206

22 562 62 502

21 842 61 947

22 792 61 310

7 986 5 500

8 286 5 567

8 655 5 803

8 612 5 827

8 555 5 805

8 315 5 656

7 949 5 616

8 109 5 552

7 804 21 290

7 915 21 768

8 096 22 554

8 234 22 673

7 748 22 108

7 588 21 559

7 175 20 740

7 235 20 896

8 958 5 341

9 154 5 390

9 546 5 555

9 771 5 635

9 669 5 181

9 327 5 438

9 064 5 173

9 130 5 189

6 382 20 681

6 575 21 119

6 355 21 456

6 559 21 965

6 237 21 087

6 216 20 981

6 002 20 239

5 938 20 257

8 107 5 880

8 085 6 071

8 176 6 230

8 316 6 124

8 166 6 225

8 153 6 008

7 992 5 824

7 719 5 635

Tolna Dél-Dunántúl

5 243 19 230

5 307 19 463

5 481 19 887

5 192 19 632

4 988 19 379

4 912 19 073

4 602 18 418

4 438 17 792

Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén

61 201 15 059

62 350 15 257

63 897 15 652

64 270 15 136

62 574 15 089

61 613 14 627

59 397 14 067

58 945 13 632

6 446 3 584

6 337 3 719

6 730 3 971

7 416 4 067

6 601 3 971

6 307 3 823

6 230 3 660

6 413 3 486

Észak-Magyarország Hajdú-Bihar

25 089 12 080

25 313 12 407

26 353 12 584

26 619 12 282

25 661 13 307

24 757 12 941

23 957 12 598

23 531 12 809

Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg

7 922 12 225

7 969 12 697

8 079 13 153

7 901 13 510

7 968 13 423

7 544 12 785

7 171 12 411

7 234 12 263

Észak-Alföld Bács-Kiskun

32 227 10 477

33 073 10 706

33 816 11 239

33 693 11 563

34 698 11 212

33 270 11 001

32 180 10 576

32 306 10 581

7 188 9 179

7 396 9 342

7 649 9 628

7 605 9 513

7 390 9 480

7 339 9 224

7 040 9 087

7 177 9 081

Dél-Alföld Alföld és Észak

26 844 84 160

27 444 85 830

28 516 88 685

28 681 88 993

28 082 88 441

27 564 85 591

26 703 82 840

26 839 82 676

Országhatáron kívül

9 302 212 292

10 072 217 245

9 871 224 616

10 553 227 118

11 673 224 894

12 858 222 564

13 873 218 057

15 373 218 304

Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy

Heves Nógrád

Békés Csongrád

Összesen

67


(15) Hátrányos helyzetű tanulók aránya (az ábrán a legvilágosabb rész 20% alatti, a legsötétebb rész 40% feletti arányt jelez a hátrányos helyzetű tanulók számának a nem hátrányos helyzetű tanulók számával összevetve).

68


(16) Demográfiai adatok: (17) Lakónépesség korcsoport szerint: 6.1.2. A lakónépesség korcsoport szerint, január 1. (2003–) Területi egység

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

$0–14 éves Budapest

216 533

212 777

210 835

210 797

210 871

212 663

215 102

218 563

222 948

..

Pest

193 378 409 911

195 735 408 512

197 059 407 894

198 534 409 331

200 563 411 434

202 415 415 078

204 521 419 623

206 109 424 672

205 518 428 466

..

Fejér

71 480

70 169

68 886

67 300

65 912

64 702

63 709

62 833

61 916

..

Komárom-Esztergom

51 620

50 530

49 783

48 774

47 873

47 153

46 630

46 000

45 384

..

58 610 181 710

57 379 178 078

55 829 174 498

54 443 170 517

52 885 166 670

51 760 163 615

50 759 161 098

50 122 158 955

48 885 156 185

..

Győr-Moson-Sopron

67 864

67 008

66 181

65 616

65 278

65 018

65 075

65 056

64 851

..

Vas

41 497

40 549

39 573

38 687

37 800

36 993

36 285

35 483

34 559

..

Zala

44 462 153 823

43 236 150 793

42 061 147 815

40 897 145 200

39 922 143 000

38 966 140 977

38 408 139 768

37 480 138 019

36 651 136 061

..

Baranya

63 360

61 944

60 954

59 662

58 576

57 572

56 520

55 645

54 691

..

Somogy

54 685

53 694

52 443

51 004

49 779

48 380

47 075

45 972

44 863

..

40 425 158 470

39 361 154 999

38 305 151 702

36 973 147 639

35 739 144 094

34 644 140 596

33 736 137 331

33 088 134 705

32 193 131 747

..

494 003

483 870

474 015

463 356

453 764

445 188

438 197

431 679

423 993



Nyugat-Dunántúl

Tolna Dél-Dunántúl Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén

..

..

..

.. ..

136 539

133 105

129 639

126 009

122 651

119 224

116 599

113 544

110 659

..

Heves

51 788

50 873

50 107

49 369

48 403

47 331

46 527

45 544

44 603

..

Nógrád

35 848 224 175

35 229 219 207

34 436 214 182

33 572 208 950

32 712 203 766

31 813 198 368

30 986 194 112

30 087 189 175

29 181 184 443

..

Hajdú-Bihar

99 341

97 485

95 649

93 511

91 339

89 415

87 742

86 324

84 255

..


70 815

69 109

67 486

65 491

63 569

61 963

60 609

59 193

57 702

..

115 813 285 969

113 199 279 793

110 985 274 120

108 529 267 531

106 348 261 256

103 817 255 195

101 369 249 720

98 810 244 327

95 867 237 824

..

Bács-Kiskun

90 053

87 909

85 967

83 748

81 948

80 167

78 880

77 516

75 863

..

Békés

63 170

61 526

59 560

57 864

55 886

53 939

52 156

50 641

48 939

..

66 407 219 630

65 300 214 735

63 959 209 486

62 663 204 275

61 600 199 434

60 867 194 973

59 920 190 956

58 846 187 003

57 682 182 484

..

729 774

713 735

697 788

680 756

664 456

648 536

634 788

620 505

604 751

1 633 688

1 606 117



Csongrád Dél-Alföld Alföld és Észak Ország összesen

..

..

.. ..

1 579 697 1 553 443 1 529 654 1 508 802 1 492 608 1 476 856 1 457 210 1 442 000

69


$15–64 éves Budapest

1 194 968

1 185 614

1 179 709 1 179 267 1 175 679 1 176 808 1 180 659 1 182 590 1 188 004

..

Pest

766 316 1 961 284

780 336 1 965 950

795 165 804 283 817 228 829 035 840 180 849 471 853 765 1 974 874 1 983 550 1 992 907 2 005 843 2 020 839 2 032 061 2 041 769

..

Fejér

297 194

297 840

298 481

298 474

299 292

299 202

298 987

297 884

297 041

..

Komárom-Esztergom

219 491

220 346

220 131

219 612

220 248

219 739

219 566

217 473

216 695

..

Veszprém

256 857 773 542

256 225 774 411

255 179 773 791

254 219 772 305

253 618 773 158

251 792 770 733

250 824 769 377

248 874 764 231

247 411 761 147

..

Győr-Moson-Sopron

306 586

307 882

307 986

309 492

310 111

310 929

312 746

312 995

314 083

..

Vas

184 809

184 528

184 107

183 782

183 252

182 102

181 510

180 098

179 314

..

Zala

205 033 696 428

204 885 697 295

204 432 696 525

203 941 697 215

203 529 696 892

202 034 695 065

200 805 695 061

199 293 692 386

198 191 691 588

..

Baranya

279 390

278 046

276 417

275 289

275 561

274 200

273 240

272 229

270 986

..

Somogy

228 443

227 588

226 510

225 428

224 740

222 091

220 364

219 296

217 764

..

Tolna

169 740 677 573

168 987 674 621

167 945 670 872

166 591 667 308

165 660 665 961

163 893 660 184

162 164 655 768

160 027 651 552

158 393 647 143

..

2 147 543

2 146 327

Borsod-Abaúj-Zemplén

497 507

493 956

490 797

487 903

483 960

477 615

471 639

465 556

461 172

..

Heves

218 939

218 462

217 826

216 642

216 052

214 079

212 216

209 807

207 527

..

Nógrád

148 081 864 527

147 167 859 585

146 269 854 892

145 240 849 785

144 045 844 057

141 780 833 474

139 810 823 665

137 755 813 118

135 852 804 551

..

Hajdú-Bihar

375 679

375 681

375 963

375 523

375 470

374 783

374 004

373 666

373 893

..


279 333

277 908

276 673

274 467

272 586

269 486

266 246

262 960

260 611

..

393 557 1 048 569

393 354 1 046 943

393 339 392 496 392 379 390 302 387 121 384 515 382 857 1 045 975 1 042 486 1 040 435 1 034 571 1 027 371 1 021 141 1 017 361

..

Bács-Kiskun

368 455

367 823

368 114

367 062

366 814

365 196

362 453

360 411

358 212

..

Békés

265 850

263 996

262 248

260 221

258 279

254 594

250 919

247 279

244 642

..

Csongrád

293 201 927 506

292 911 924 730

292 962 923 324

292 494 919 777

292 883 917 976

293 044 912 834

292 636 906 008

291 806 899 496

290 964 893 818

..

2 840 602

2 831 258

2 824 191 2 812 048 2 802 468 2 780 879 2 757 044 2 733 755 2 715 730

6 949 429

6 943 535

6 940 253 6 932 426 6 931 386 6 912 704 6 898 089 6 873 985 6 857 377 6 839 000


Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl Dunántúl



Dél-Alföld Alföld és Észak Ország összesen

2 141 188 2 136 828 2 136 011 2 125 982 2 120 206 2 108 169 2 099 878

70

..

..

..

.. ..

..

..

.. ..


$65–X éves Budapest

307 841

306 918

306 799

308 042

309 578

312 826

316 449

320 403

322 733

..

Pest KözépMagyarország

145 718 453 559

148 324 455 242

151 405 458 204

154 747 462 789

158 759 468 337

163 570 476 396

168 589 485 038

174 300 494 703

178 278 501 011

..

Fejér

59 735

60 570

61 431

62 558

63 507

64 668

65 599

66 699

67 163

..

Komárom-Esztergom

44 404

45 010

45 630

46 397

46 915

47 757

48 254

48 958

49 332

..

54 280 158 419

54 915 160 495

55 547 162 608

56 347 165 302

57 203 167 625

58 068 170 493

58 804 172 657

59 811 175 468

60 277 176 772

..

Győr-Moson-Sopron

64 596

65 248

65 755

66 498

67 278

68 437

69 212

70 384

71 033

..

Vas

41 123

41 265

41 549

41 892

42 199

42 782

43 155

43 783

43 815

..

Zala

48 358 154 077

48 584 155 097

48 704 156 008

49 337 157 727

49 992 159 469

50 678 161 897

50 991 163 358

51 818 165 985

52 201 167 049

..

Baranya

61 959

62 270

62 942

63 404

64 078

64 861

65 151

65 884

65 778

..

Somogy

52 573

52 783

52 849

52 967

53 977

54 553

54 758

55 310

55 320

..

38 833 153 365

38 939 153 992

39 100 154 891

39 382 155 753

39 567 157 622

39 894 159 308

39 974 159 883

40 535 161 729

40 597 161 695

..

465 861

469 584

473 507

478 782

484 716

491 698

495 898

503 182

505 516


Nyugat-Dunántúl

Tolna Dél-Dunántúl Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén

..

..

..

.. ..

110 438

111 082

111 418

111 867

112 340

112 795

112 922

113 671

112 962

..

Heves

54 302

54 434

54 823

54 875

55 005

55 464

55 698

56 103

55 855

..

Nógrád

35 518 200 258

35 732 201 248

35 796 202 037

36 012 202 754

36 273 203 618

36 589 204 848

36 841 205 461

37 075 206 849

36 886 205 703

..

Hajdú-Bihar

76 817

77 099

77 760

78 323

78 832

79 604

80 446

81 308

81 526

..


65 999

66 157

66 664

67 274

67 467

67 751

68 036

68 622

68 439

..

76 823 219 639

77 011 220 267

77 299 221 723

77 548 223 145

77 327 223 626

76 899 224 254

76 836 225 318

77 104 227 034

76 772 226 737

..

Bács-Kiskun

85 608

85 852

86 418

87 052

87 528

88 347

89 046

90 491

90 766

..

Békés

67 111

67 323

67 782

67 762

68 025

68 124

68 247

68 636

68 221

..

67 209 219 928

67 574 220 749

67 928 222 128

68 428 223 242

69 268 224 821

70 228 226 699

71 270 228 563

72 588 231 715

73 181 232 168

..

639 825

642 264

645 888

649 141

652 065

655 801

659 342

665 598

664 608

1 559 245

1 567 090

1 577 599

1 590 712

1 605 118

1 623 895

1 640 278



Csongrád Dél-Alföld Alföld és Észak Ország összesen Ország mindösszesen

..

..

.. ..

1 663 483 1 671 135 1 681 000

10 142 362 10 116 742 10 097 549 10 076 581 10 066 158 10 045 401 10 030 975 10 014 324 9 985 722 9 962 000

71

INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV

Recommend Documents