Intézményfejlesztési Terv ( )

Intézményfejlesztési Terv (2012–2015)

Nyíregyházi Főiskola 2012.06.30.

TARTALOM

1

BEVEZETŐ........................................................................................................................ 2

2

AZ ELŐZŐ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK CÉLJAINAK ÉRTÉKELÉSE ....... 9

3

HELYZETELEMZÉS....................................................................................................... 26 3.1

4

HELYZETÉRTÉKELÉS ............................................................................................................. 26

3.1.1

A TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI KÖRNYEZET ÉRTÉKELÉSE ............................................ 26

3.1.2

KÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE ............................................................................ 32

3.1.3

K+F+I TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE .......................................................................... 47

3.1.4

INTÉZMÉNYIRÁNYÍTÁS ÉRTÉKELÉSE ............................................................................. 51

3.1.5

AZ INTÉZMÉNY VERSENYTÁRSELEMZÉSE ..................................................................... 66

3.1.6

GAZDASÁGI, TÁRSADALMI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE ....................................................... 69

3.1.7

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZEMPONTJAINAK ÉRTÉKELÉSE ......................................... 75

3.1.8

SPECIÁLIS FELADATELLÁTÁS TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE .................................. 77

3.1.9

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI ÖNÁLLÓSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE ....................................... 79

AZ ÚJ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV STRATÉGIAI FEJEZETEI ...................... 80 4.1.1

JÖVŐKÉP MEGHATÁROZÁSA .......................................................................................... 80

4.1.2

TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ JÖVŐKÉP MEGHATÁROZÁSA ........................................ 81

4.1.3

SZERVEZETRE VONATKOZÓ JÖVŐKÉP MEGHATÁROZÁSA, LEHETSÉGES INTEGRÁCIÓS

IRÁNYOK FELVÁZOLÁSA................................................................................................................ 86

4.2

STRATÉGIAI IRÁNYOK MEGHATÁROZÁSA ............................................................................. 87

4.2.1

5

ÁLTALÁNOS STRATÉGIAI IRÁNYOK ............................................................................... 87

4.3

STRATÉGIAI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA ................................................................................. 90

4.4

STRATÉGIAI MUTATÓSZÁMOK MEGHATÁROZÁSA............................................................... 108

4.5

ÉVES MŰKÖDÉSI TERV KIALAKÍTÁSA .................................................................................. 115

4.6

STRATÉGIAI KONTROLLING FOLYAMATÁNAK ÉS ESZKÖZEINEK BEMUTATÁSA .................. 118

4.7

STRATÉGIAI KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATÁNAK ÉS ESZKÖZEINEK BEMUTATÁSA ............... 129

MINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSOK ÉS KAPCSOLÓDÓ ADATGYŰJTÉS ........................... 132

1

1

BEVEZETŐ

1 . A Nyíregyházi Főiskola újrafogalmazott küldetésnyilatkozata A Nyíregyházi Főiskola, a felsőoktatási törvényben keretjelleggel meghatározott létesítési és működési alapelveket elfogadva, eddigi tapasztalataira, értékeire és fejlődő eredményeire építve, az ország és Észak-alföldi régiójának, benne különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének olyan felsőoktatási tudáscentrumaként kíván működni, amely vonzáskörzetének társadalmi-gazdasági helyzetét folyamatosan elemezve, érdemben hozzá tud járulni a versenyképes gazdaság emberi erőforrás-igényének biztosításához, a helyi folyamatok innovatív jellegű erősítéséhez, s ezen keresztül az ország más területeihez viszonyított fejlődésbeni elmaradottságának mérsékléséhez. Ezek szolgálatába állítja felsőfokú szakemberképzési rendszerét és belső struktúráját, amely – a felsőoktatási szakképzés, alapképzés, mesterképzés, pedagógusképzés piaci igényeknek megfelelő választékát kínálva – beépül az élethosszig tartó tanulási folyamat rendszerébe. A tartalmában és közlési technológiájában megújuló, illetve színesedő tudásközvetítés, a maradandó értékek átadásán keresztül az általános értelmiségi-, a megújuló értékek folyamatos beépítésén keresztül pedig a rugalmas alkalmazkodásra képes szakmai értelmiségi réteg képzését fogja eredményezni. Mindezt a fenntartói elvárásokra alapozva, a tudáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása mellett, a felhasználói szféra bevonásával és együttműködésével, a legtágabb értelemben vett (ideológiai, etnikai stb.) semlegességének fenntartásával oldja meg. A Nyíregyházi Főiskola kiemelt feladatának tekinti a hátrányos helyzetű és a roma fiatalok felsőoktatási hozzáférésének elősegítését. A tudásközvetítésen túl, az intézményben koncentrálódott szellemi kapacitásával bekapcsolódik a tudástermelés folyamatába. Kutatási profilját úgy alakítja, hogy születendő eredményei az oktatók egyéni karrierépítésén túl a környezet számára is aktivizálható innovációs termékekként jelenjenek meg. A környezet irányába történő nyitás szélesítésének, a kifelé irányuló szolgáltatási kör bővítésének a működési feltételrendszer financiális megalapozását kell erősítenie. A nyitás azonban nemcsak a szűkebb értelemben vett környezetre irányul, hanem a határon túli területeket is el kell érnie. Ez a hatás a határon túli, a megyével, a régióval érintkező magyar felsőoktatás, szakemberképzés és továbbképzés minden oldalú segítésével teljesedhet ki. A működés feltételeit és a közvetített tudástartalmat a dinamikus fejlődésnek megfelelő szinten kell biztosítani, ami elengedhetetlenül fontossá teszi a határon átnyúló oktatási és tudományos együttműködési kapcsolatok szélesítését, az oktatói és hallgatói mobilitás erősítését, s a nemzetközi érintkezés kultúraközvetítő eszközeinek megismerését és megismertetését. A Nyíregyházi Főiskola nemzetközi kapcsolataiban kiemelt fontosságúak az ország északkeleti, keleti határainak közelében elhelyezkedő felsőoktatási intézmények és a kelet-európai államok, továbbá a közép-ázsiai-térség felsőoktatási intézményei. A környezet számára is hasznosítható tudástermelés és a kifelé irányuló szolgáltatás a munkatársaink számára lehetőségeket és perspektívát ad, és a megye, a régió gazdasági fellendülésének elősegítését képes eredményezni. Mindez együttesen alkotja az fenntarthatóságának biztosítékát.

intézmény

hosszabb

távú

fennmaradásának

és

(A hátrányos helyzetűek és a roma fiatalok felsőoktatásának – és oktatásának – kérdését a Nyíregyházi Főiskola egy átfogó európai és nemzeti program keretei között mérte fel, ennek 2

– és kiemelt fontosságának – e Küldetésnyilatkozathoz csatolt Függelék különálló, részletes kifejtését adja. Lásd: Függelék a Nyíregyházi Főiskola küldetésnyilatkozatához.) 2. A 2012-2015. évekre vonatkozó Intézményfejlesztési Terv alapelvei

A Nyíregyházi Főiskola A nemzeti felsőoktatás fejlesztéspolitikai irányai elnevezésű, új felsőoktatási koncepcióban tükrözött és egyéb módon is kommunikált állami elvárások, a regionális és a megyei specialitások figyelembevételével, továbbá az intézményben a 2011es év folyamán jelentkezett finanszírozási hiányok megszüntetésének alapcéljaiból kiindulva készítette el és rögzítette Intézményfejlesztési Tervét. Szem előtt tartva azt, hogy a tervben kifejezett képzési, gazdasági-gazdálkodási, kutatásfejlesztési és innovációs, valamint szervezeti program illeszkedjék a legátfogóbb nemzeti programokba (s érintkezzen az Európai Unió elvárásaival is), továbbá alkalmazkodjon a regionális társadalmi, gazdasági, demográfiai és egyéb helyzet által meghatározott feltételekhez, s ugyanilyen szempontok alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, valamint a beiskolázási körzet (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, és kisebb részt Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyék) és ezek kistérségeinek aktuális állapot- és igényrendszerébe. Mindezek mellett a Nyíregyházi Főiskola 2011 végére kialakult financiális problémáinak megoldását és ezeknek egy négyéves programban történő kezelését – amely a hiány folyamatos redukcióját, majd megszüntetését jelenti – tartja ez az Intézményfejlesztési Terv az egyik legfontosabb, sőt – általános és az adott geográfiai területtel összefüggő küldetése mellett – az összes többit meghatározó feladatnak. Éppen ezért valamennyi stratégiai elvben és az alájuk rendelt konkrét programokban és feladatokban is áthatóan van jelen ez a gondolat. 3. Az új Intézményfejlesztési Terv fő koncepcionális irányai Az Intézményfejlesztési Terv átfogó elveinek három meghatározó iránya van: az oktatási/képzési, a gazdasági/gazdálkodási és a K+F+I vetülete, valamint a mindezekhez kapcsolódó szerkezeti és szervezeti átalakítások. Noha ezek az irányok sokszorosan kapcsolódnak egymáshoz, az Intézményfejlesztési Terv koncepcionális egésze ezeknek a célterületeknek a meghatározó kiemelése mentén épül fel. Összességében mint jövőképet a Nyíregyházi Főiskola teljes működésre és szerkezetre vonatkozó, a gazdasági egyensúly szempontjaiból meghatározóan motivált és az ezekkel összefüggő nemzeti-regionálismegyei felsőoktatási, társadalmi és innovatív érdekekre koncentráló átfogó reformprogramját fogja egybe ez az anyag.

Az e három alapvető tevékenységi irányban jelentkező programrendhez a Nyíregyházi Főiskola irányításának és szerkezetének egy minden elemében a fenti célokat követő és erőteljes átalakítást jelentő korszerűsítése kapcsolódik. Ennek legfontosabb részei: a magasabb vezetői létszám csökkentése, egy újjászervezett, a tudományterületi elvek és képzési feladatok mentén szerveződő, méretgazdaságos és hatékonyan működő szervezeti struktúra kialakítása, továbbá a stratégiai, a gazdasági és a működési kontrolling megerősítése. A minőségpolitika és az intézmény nemzetközi feladatdimenziója is az új helyzethez és kihívásokhoz igazodik.

Az új Intézményfejlesztési Terv koncepciója így összhangot teremt az állami elvárások, koncepciók, a regionális és a megyei feladatok és a beiskolázási és működési környezetben 3

kialakult gazdasági-társadalmi-etnikai-demográfiai adottságai, lehetőségei és fenntarthatósága között.

helyzet,

valamint

az

intézmény

Függelék a Nyíregyházi Főiskola küldetésnyilatkozatához A Nyíregyházi Főiskola hátrányos helyzetű és roma fiatalokra irányuló felsőoktatási stratégiájának európai uniós és magyarországi stratégiai, törvényességi és szociológiai háttere 1) Az Európai Unió dimenziója Az európai roma lakosság felzárkóztatásának és esélyegyenlőségének ügyében a roma integráció európai platformja, az első európai romacsúcs 2008 szeptemberében Brüsszelben határozta el a tagállamok közös gondolkodását. Felkérték az Európai Bizottságot, hogy szervezze meg az erre vonatkozó programot. Ennek következtében tudatosodott, hogy Európában a mintegy 10-12 millió roma származású polgár jó része súlyos mértékben hátrányos helyzetű. Az Európai Bizottság 2012. április 6-án nyilatkozott a „romák integrációját célzó nemzeti stratégiák összehangolásának uniós keretéről”. Előzetesen a magyar EU-elnökség, személyesen Orbán Viktor miniszterelnök óriási szerepet vállalt a program stratégiai prioritásában. Az Európai Bizottságban Járóka Lívia magyar EU-képviselő tett jelentést, az Európai Néppárt álláspontját Tőkés László, az EU Parlament alelnöke ismertette, az előterjesztők Vivian Reading és Andor László voltak, elemző támogatással szólalt meg továbbá Győri Enikő, magyar külügyi államtitkár. A közös célokat a társadalmi befogadásban és a felzárkóztatásban határozták meg. A problémakörhöz az Európai Közösség egyik legsúlyosabb emberi jogi problémája is kapcsolódik. Tőkés László szerint az európai kereteket a tagországoknak kell majd tartalommal feltölteniük, együttesen a civil szféra és a cigány közösségek erőfeszítésével. Az alapelv szerint a célcsoportot nem elsősorban etnikai, hanem gazdasági alapon kell meghatározni, és biztosítani számukra az esélyegyenlőséget, különösen a területi alapokon létrejött kirekesztések ellenében, vagyis alapvetően kell törekedni a fejletlen kisrégiókban összesűrűsödő hátrányok felszámolására. A magyar EU-elnökség tervei szerint 2012. június 24-én a tagállamok állam- és kormányfőinek csúcsértekezletén kerül sor a roma integrációról szóló uniós stratégia keretrendszerének elfogadására. (Az erre vonatkozó koncepciót 2012. március 9-én 576 igen, 32 nem és 60 tartózkodással fogadta el az Európai Parlament.) A roma integráció sikerétől erőteljesen függ az Európa 2020 programja is, gyakorlatilag a roma keretrendszer ennek a tervnek is része. A terv egyik célja, hogy a 20 és a 64 éves kor közötti népesség foglalkoztatási szintjét az unió átlagában 69%-ról 75%-ra emeljék. A magyar elnökség a roma keretstratégiát ebbe az optikába is beillesztette. A roma stratégia keretrendszere Győri Enikő államtitkár megfogalmazásában egyszerre lép föl a mélyszegénység, a diszkrimináció és a társadalom peremére szorulás folyamatai ellen. Járóka Lívia elfogadott Európa Parlament-i jelentése szintén alapelvekként emeli ki a társadalmi, a kulturális, a gazdasági beilleszkedést, az egyenlőség elvét a foglalkoztatásban és az oktatásban is. Minden program egyértelműen hangsúlyozza, hogy a helyzet kezelésében az Európai Unió kistérségeinek megcélzásán van a hangsúly. A stratégiát „a város környéki, falusi szegénységet mérséklő programok” révén, „a leghátrányosabb helyzetű kistérségek”-ben kell alapjaiban megvalósítani. (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében legmagasabb Magyarországon a halmozottan hátrányos népesség aránya. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek pozíciója alapvetően nem változott, az ország legelmaradottabb 33 kistérségének (311/2007. (XI.17) egynegyede, összesen nyolc kistérség a megye kistérsége.) Ahogyan Bernard Rorke, a Nyílt Társadalmi Alapítványok roma programjának igazgatója megfogalmazta, Magyarországnak nagy érdemei vannak a stratégia megszületésében. Rorke is kiemeli továbbá – Járóka Líviával együtt – a területi elvet. Az ő összegzésében a cél: komplex (oktatási, szociális, infrastrukturális) projektekkel segíteni és megjeleníteni „a marginalizált közösségek igényeit”. Az Európai Unió roma stratégiájának gondolkodásában a romák felzárkóztatása az általános szegénység és kirekesztés felszámolásával párhuzamos törekvés. Vagyis „a roma ügyeket a szegénység és elmaradottság felszámolását célzó stratégiába”, az antidiszkrimináció elvébe kell helyezni, a megvalósítások célhelyszíneit tekintve elsősorban a problémakört sűrítő kistérségekben.

4

Járóka Lívia jelentése szerint: „A regionális megközelítés lényege pedig, hogy … az EU-nak készítenie kell egy krízistérképet, amely világos képet adna arról, hogy az EU mely mikrorégióiban, mekkorák a problémák. Minél több probléma van egy mikrorégióban, annál több pénz juthat a térségbe - ez lesz a vezérelv. A mikrorégiókat a szegénység felmérésére korábban kidolgozott, ún. laekeni indikátorok alapján kell feltérképezni.” A romaélethelyzet problémáinak alapelemeit tehát nem etnikai, hanem gazdasági-szociális és mikroregionális alapon veszi szemügyre az Európai Unió. „A megoldásoknak ezért a rossz oktatási, megélhetési helyzetre kell koncentrálniuk.” A kistérségekre irányuló magatartást „területi célzás”-nak nevezik, vagyis a szegénység és az elmaradottság megszüntetését megcélzó stratégiába helyezik a roma ügyeket. Szintén Járóka Lívia összegzésében „a stratégia ezért nem akar azzal foglalkozni, ki roma és ki nem, csupán azt nézi, hogy mely területeken sűrűsödik a roma lakosság. Abból indul ki, hogy a legelmaradottabb kistérségekben viszonylag magas a romák száma, és fordítva: a romák nagy része elmaradott térségekben él.” Az európai krízistérképeken a veszélyeztetettség területeit pontosan meg lehet majd jelölni és ezekhez speciális igények kapcsolhatók. Szakértők szerint „a kistérségek számára pályázati feltételként szabható meg a romák megsegítése és az antidiszkriminációs célok, miként az is, hogy minden térségnek a maga eszközeivel kell feltérképeznie mennyien vannak a romáik, kirekesztettek-e, és mit lehet tenni az érdekükben”. A sajtó egyértelműen kiemeli, hogy „a stratégia sikeréhez fontos lenne az is, hogy a magyar kormány jó példát mutasson a többi tagállamnak.” Az uniós keretrendszer összesen „öt pillérre - emberi jogok, oktatás, foglalkoztatás, lakhatás, egészségügyi helyzet - alapozva fogalmazza meg a felzárkóztatás irányelveit.” A stratégia jelentőségét alighanem Tőkés László Európa Parlament-i alelnök fogalmazta meg a legpontosabban, amikor „a romastratégia magyar uniós elnökség alatt történt elfogadása kapcsán egy nagy ügy európai diadaláról beszélt.” A roma stratégia felsőoktatási vonatkozásait érinti az Európai Parlamentben április 20-án, szintén Tőkés László előterjesztésére megszavazott döntés is az európai felsőoktatási rendszerek modernizációjáról. „A dokumentum az őshonos kisebbségek, illetve nemzeti közösségek felsőoktatásának - és az őket szolgáló intézményeknek - a támogatását kéri a tagállamoktól, különös tekintettel a veszélyeztetett kultúrákra. Hangsúlyozza, hogy ennek az anyagi hátterét, finanszírozását is biztosítani kell.” Mivel a roma népesség 600 éve őshonos a Kárpátmedencében, ez a dokumentum az ő támogatásukat is tartalmazza. Az európai roma stratégia szoros összefüggésben van továbbá az Európai Egyetemek Szövetsége 2011-es, ún. Aarhusi Nyilatkozatának különösen az 1. és a 3. pontjával. Az 1. azt fogalmazza meg, hogy „a szélesebb körű hozzáférés és a kapacitás növelése a diverzifikáltabb hallgatói népesség igényeinek történő megfelelés érdekében: hogy a lehetőséggel rendelkező összes tanuló kihasználhassa a felsőoktatás előnyeit.” (1. pont) „Európa nem vállalhatja sem annak kockázatát, hogy tehetséges emberek generációját veszti el, sem azét, hogy a kutatási és innovációs tevékenység erősen csökken, míg versenytársaink jelentős mértékben fektetnek be az egyetemekbe és a fiatalok következő nemzedékébe.” (2 pont) Tökéletesen igaza van tehát Binder Mátyásnak, aki ekként fogalmaz a Roma etnikai mobilizáció Kelet-Európában című tanulmánya összegzésében: „Sikeres etnikai, társadalmi, politikai mobilizációs csatornákat, tehát az adott országokon belül a nem-cigányokkal közösen kell feltárni, kiépíteni és használni.” 2) A magyar állam dimenziója és törekvései Magyarországon kb. 750 ezer roma származású lakos él, 70%-ukban mélyszegénységben. A romák a Kárpátmedencébe bevándorló utolsó népcsoportok közé tartoznak, kb. 600 éve élnek sorsközösségben a többi néppel. Székely János püspök megfogalmazásában „ez a 600 év sokkal inkább szól a békés egymás mellett élésről, a kölcsönös segítésről.” A mai 14 évnél fiatalabb magyarországi lakosság 30-35%-a roma származású. Amíg Közép-Európa születési rátája 1,4-1,6 között mozog, addig a roma lakosság születési rátáiban 3 és 4 közötti az átlag. (Zárug Péter Farkas politológus adatai) A politológust idézve: „Magyarország érdeke, hogy állampolgárai legnagyobb részét bármi áron emelje ki a mélyszegénységből és hozza be a munka világába, hiszen az biztosítja az állami infrastruktúra fennmaradását.” A roma lakosság területi tagozódása Magyarországon, illetve a Kárpátmedencében az alábbi szerkezetet mutatja: „az Észak-magyarországi és az Észak-alföldi Régióban a Felvidékre, Kárpátaljára, Partiumba benyúló részeken a cigány lakosság olyan koncentrációjú, … hogy évtizedeken belül önálló államalakító tényezővé válhat.” „…a még többség részéről (is) más hozzáállásra, más gazdasági és társadalompolitikára van szükség.” Balog Zoltán (még államtitkárként adott) megnyilatkozása szerint „ha az európai romák foglalkoztatási szintje ugyanaz lenne, mint az európai átlag, ez 3-5%-os GDP-növekedést jelentene az államoknak.” A magyarországi roma lakosság jelentős része Borsod-Abaúj-Zemplén és SzabolcsSzatmár-Bereg megyékre koncentrálódik. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a magyarországi romák 22%-a, Szabolcs-Szatmár-Beregben a 18%-a él. Ez a terület adja a Nyíregyházi Főiskola beiskolázási körzetének 7580%-át is, az elkövetkező évek, de különösen évtized felsőoktatási programjait tehát képtelenség kidolgozni az átfogó, az európai uniós és magyarországi feltételeknek megfelelő felsőoktatási roma stratégia nélkül.

5

1995-től 10 kormányhatározatot alkotott meg a magyar állam a roma lakosság életkörülményeinek javítására, de „egyikkel sem sikerült érdemben javítani a romák helyzetén”. A mai magyar kormány ebből a helyzetből keresi a kitörést, részben az Európai Unióban, a roma stratégia markáns képviseletével, részben Magyarországon. Magyarországi intézkedései közül kiemelkedően fontosak az 1496/2011. (12.27.) Kormányhatározat a roma kulturális központ létesítéséről, továbbá a 1102/2011. (04.14.) Kormányhatározat a roma koordinációs tanács létrehozásáról a „cigány népesség hatékony felzárkóztatásának előmozdítását szolgáló intézkedések társadalmi partnerségen alapuló kialakítása, végrehajtása céljából” programok. A legátfogóbb kormány szintű intézkedés az 1430/2011-es Kormányhatározat a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiáról, valamint végrehajtásának a 2012/2014. évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről. E határozatnak is kulcskategóriája „a leghátrányosabb helyzetű kistérségek” fogalma. A határozatnak különösen az I/2, 8, 9, a II/2, 3, 5, 7, 8, 9, a III/1, 4, 5, 7, a IV/2, 4, 6, a V/2 és a VI/1, 2, 3, 4, 5, 7 pontjai érintik az oktatást, a felsőoktatást és a meghatározó kistérségek geográfiai és gazdasági szerepét a roma lakosság társadalmi integrációjában. (Ezek a pontok gyakorlatilag annak a keret-megállapodásnak a főbb tartalmi vonásait bontják ki, amelyet Magyarország kormánya és az Országos Roma Önkormányzat 2011. május 20-án kötött Budapesten.) A „leghátrányosabb helyzetű kistérségek” kategória (amelyek közé Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén egyes részei is tartoznak) számos ponton található meg a Nyíregyházi Főiskola intézkedési tervében, hasonlóképpen azoknak a képzéseknek, továbbképzéseknek, kulturális programoknak, gazdasági és életszínvonalbeli felemelési igényeknek a tartalmaival, amelyek érdekében a kistérségek középpontjában lévő felsőoktatás tud a legtöbbet tenni. 3) A Nyíregyházi Főiskola küldetése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és részben Borsod-Abaúj-Zemplén megye roma lakosságának felzárkóztatásában, az Európai Uniós és a nemzeti programok megvalósításában A Nyíregyházi Főiskola beiskolázási körzetének (75-80% -ban Szabolcs-Szatmár-Beregnek és Borsod-AbaújZemplén megyének) a lakossági összetételében az országos átlagot négyszeresen haladja meg a roma származásúak aránya. A szociálisan nehéz helyzetben levő emberek aránya is jóval magasabb az országos átlagnál, nem beszélve a központi régiókról. Csupán Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakossága 2001 és 2012 között 590 ezerről 552 ezerre csökkent, 38 ezer emberrel lett kevesebb. A foglalkoztatási ráta 2003 és 2008 között egyre romlott. A munkanélküliek száma 2001-től (21.700 fő) 2012-re közel kétszeresére emelkedett (40.200 fő). A GDP 2011-ben az országos átlag százalékában 1,5%-kal kevesebb volt, mint 2001-ben. A magyarországi átlaghoz és az Észak-alföldi Régióhoz képest is jóval nagyobb a megye lakosságfogyása. A 2001es bázisévhez képest 2009-re az országos fogyás 1,66%-ra, az Észak-alföldi Régió fogyása 3,92%-ra emelkedett. Szabolcs-Szatmár-Bereg értéke közülük a legmagasabb: 4,08%. A lakosság tényleges fogyása az Észak-alföldi Régióban 2008-ban 11.611 fő volt, ennek több mint a fele: 5.692 fő szabolcs-szatmár-beregi. A foglalkoztatási ráta az utóbbi 10 évben Magyarországon átlagosan 50-51% között mozgott. Az Észak-alföldi Régióé kb. 45%-os volt, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéé csupán a 41-43% közötti. Az egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlag százalékában szintén Szabolcsban a legalacsonyabb, csupán 54%-os. A másik két, régiót alkotó megyéé ennél jóval magasabb: Hajdú-Bihar 73%-on, Jász-Nagykun-Szolnok 67%-on állt 2009-ben. Még a több, hasonlóan negatív adottsággal bíró Borsod-Abaúj-Zemplén megye értéke is jóval meghaladja Szabolcs-SzatmárBereg megyéét, a 61%-os aránnyal. Az egy főre jutó GDP alapján a fővárost is beleszámítva, Szabolcs a megyék sorrendjében a 19. helyen áll, csupán Nógrád megye teljesítménye rosszabb. A Nyíregyházi Főiskola hallgatói létszámának 2012-ben 11,1%-a hivatalosan is hátrányos helyzetű volt, vagyis többletpontot kapott az igazoltan hátrányos szociális állapotért. Az intézményből az utóbbi években kiiratkozó költségtérítéses hallgatók aránya, akik nem voltak képesek fizetni az oktatás költségeit, 30%. 2001 és 2009 között a 2005-ös felsőoktatási törvény felvételi rendjének köszönhetően a vidéki főiskolák összrészesedése az összes felsőoktatásba jelentkező közül a 22%-ról 14%-ra zuhant. A vidéki főiskolák átlagosan (3-4 évfolyam negatívumával számolva) tehát 30%-nyi hallgatót veszítettek ezzel a szabályozással. A Nyíregyházi Főiskolán is ugyanennyi a százalékos hallgató-veszteség. Ez nagymértékben befolyásolta a PPP-költségek visszafizetésének feltételeit is, hiszen az előzetes számítások sem ezzel, sem a megye, illetve a beiskolázási körzet lakosságának elvándorlásával nem számolhattak. A roma népesség felsőoktatásba történő bevonását mindenféle szempontból az intézmény legfontosabb feladatai között kell megjelölni. Az elvándorlások ellenére, ahogyan arra a statisztika rámutat, Szabolcs-Szatmár-Bereg ugyanis „Az ország legfiatalabb korösszetételű megyéje. A gyermekkorúak (15 év alattiak) aránya kiugróan itt a legmagasabb (18,2%), az időskorúaké (64 év felettieké) pedig a legalacsonyabb (13,5%), így az öregedési index - a 100 gyermekkorúra jutó időskorú a legkisebb (74) az országosnak csupán kéttizede (2009-es adat).” Ugyan pontos statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre, de a becslések alapján a 14 év alatti magyarországi lakosság kb. 30-35%-a roma származású. Ha Szabolcs-Szatmár-Beregben és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az ország

6

roma lakosságának 40%-ával számolunk, akkor megbecsülhető, hogy a Nyíregyházi Főiskola beiskolázási körzetében a 14 év alattiak között a roma lakosság aránya ennél jóval magasabb, kb. 50%-os lehet. Mindez egyértelműen prognosztizálja az intézmény stratégiáját a roma származású lakosság felsőoktatásba emelésének elősegítésében. Ez a szándék teljes mértékben összhangban van az Európai Uniónak azzal a törekvésével, hogy a roma programokat elsősorban a romák által sűrűn lakott és hátrányos helyzetű kistérségekben kell megvalósítani, együttesen az általános szociális és gazdasági hátrányok leküzdésével. Ahogyan egy szaktanulmány megállapítja, Szabolcs-Szatmár-Bereg „gazdaságának teljesítménye gyengébb az átlagosnál, annak ellenére, hogy a megye jelentősen fejlődött. Az egyenetlen hazai területi fejlődés miatt azonban a térség helyzete szinte permanens marad. Az átütő változásnak megítélésünk szerint előfeltétele a képzések erősítése.” A roma problémával együtt kezelendő szegénység, szociális hátrány párhuzamos törekvésekként jelennek meg a főiskola ezek ellen fellépő stratégiájában. A romák mellett a magyar és más származású lakosság mutatói is országosan a legrosszabbak közé tartoznak. Rendkívül alacsony például a foglalkoztatási arány. „A szabolcsszatmár-beregi foglalkoztatási arány a megyék sorában a legalacsonyabb, az országos átlagtól 10 százalékponttal marad el, a legmagasabb fővárosi mutatónál 17 százalékponttal kisebb és hasonló hátrány mutatkozik a legfejlettebb vidéki régiókhoz képest is.” Megdöbbentő szám az is, hogy „a térségben a 15-74 éves népesség csupán négytizede végez rendszeres vagy többé-kevésbé rendszeres jövedelemszerző tevékenységet.” 2009-es adat, hogy „a nyilvántartott álláskeresők száma a megyében 2008 végén 56 ezret tett ki, országosan 47 ezret”. „Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete 2007-2008-ban a megyében mintegy 91 ezer Ft körül alakult, ami az országos átlag 83%-ak, a fővárosinak 68%-a és a megyék sorában a legkisebb értékek közé tartozik.” Ezekre a lakossági jövedelmi arányokra terhelődik rá ugyanaz a költségtérítés, mint a magasabb jövedelmű régiókban élők gyermekeire. Nem véletlen, hogy a közgazdász szempontú statisztika is egyértelműen leírja: „a kedvező folyamatok, változások elindításának egyik kulcskérdése az emberi tényező, ezen belül az iskolázottság színvonalának alakulása.” Hogy az önálló Nyíregyházi Főiskola eddig is milyen szerepet kapott a folyamatok pozitív alakításában, illetve mi lehet a felelőssége a jövőben, a következő arány jól mutatja: „A 25-X évesek körében a diplomások aránya országosan közel 13%, a megyében ugyanakkor csak valamivel több mint 8%.” Ha az Északalföldi Régióban mint gazdasági egységben gondolkodunk, akkor a másik két, régiót alkotó megyéhez képest is kirívó Szabolcs-Szatmár-Bereg megye elmaradottsága. Szintén egy szaktanulmányból idézve: „Az ezredfordulóra Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét a legszegényebb, legelmaradottabb megyék között tartjuk nyilván.” A régió összképéhez ad érzékletes adatokat az is, hogy a régión belül a munkanélküliek száma Szabolcs-Szatmár-Beregben növekedett a legerősebben, közel 7%-kal évente átlagosan. Az is negatív adat, hogy a régió munkanélküli lakosságának több mint a fele Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében él. A gazdasági fejlődés prognózisa is egységet mutat a többi negatív tényezővel. "A megyében az országosan és a régióban jelentkező negatív társadalmi és gazdasági tendenciák jóval erőteljesebben jelennek meg, s ennek ékes bizonyítéka például, hogy a működő vállalkozások száma az 1999-2007-es időszakban rendkívül lassú (1,57%) évenkénti átlagos növekedést mutatott. Ráadásul a működő vállalkozások számának növekedését tekintve a másik két megye sokkal jobban teljesített." A településszerkezet is számos ellentmondással terhelten alakult. A lakónépesség csökkenését mindenféle szaktanulmány kiemeli, viszont több más, ehhez kapcsolódó negatív vonás is megállapítható. Az egyik kimutatásból idézve: „a legtöbb kistérségben rohamos az elöregedés és a fiatalok leginkább a főváros, valamint a 70-100 ezer fős városokat megcélzó elvándorlása”, a térségben továbbá a roma lakosság erős sűrűsödése jellemző. (…) „Abban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, mely a régió népességének 37,72%-át adja, a lakosság egyre inkább Nyíregyháza, illetve annak vonzáskörébe koncentrálódik, viszont a megyeszékhelyről is megfigyelhető egyfajta elvándorlás a főváros, illetve a fejlettebb országrészek irányába.” 4) Konklúzió Az iskolázás, a felsőoktatás fejlesztése tehát egyértelműen a negatív folyamatok megállításának vagy visszafordításának záloga. Szoros összefüggésben van a vidékfejlesztés elvével, hiszen a tendenciák ÉszakkeletMagyarország folyamatos kiürülése és etnikai átalakulása irányában hatnak, s ezt fékezheti, illetve enyhítheti, kezelheti a munkahelyteremtő felsőoktatás. Ezeknek az átalakulásoknak szintén a roma származású lakosság oktatása és felsőoktatása a kulcskérdése, amely nem köthető össze egyidejűen a felsőoktatás egyetemes, nemzetközi színtéren történő képviseletével. Míg ez egyértelműen egyetemi küldetés, addig a leszakadó, elnéptelenedő, a foglalkoztatásban lemaradó, az esélyegyenlőtlenségbe süllyedő kistérségek oktatásának és felsőoktatásának fejlesztése főiskolai feladat. Összegzésképpen ismét egy szaktanulmány záró gondolata idézhető: „Az említett tendenciák ismeretében sajnos tovább várható a megye marginalizálódása és bármilyen vidék-, illetve területfejlesztési politikának speciálisan kell kezelnie a térséget.” Ugyanezt a kérdést természetesen meg lehet közelíteni a felsőoktatás felől is. 2009. szeptember 30-án egy szaktanulmány készült a vidéki és a fővárosi felsőoktatás összehasonlításának tárgyában. 2009-től a tanulmány elemi megállapításai nem

7

változtak meg: „A vidéki felsőoktatási intézmények nem csak a tudás, az ismeretek, a művelődés, a hagyományőrzés színterei, de a regionális gazdaságfejlesztéshez szükséges tudás szintetizálásáról és továbbításáról is ezek az intézmények gondoskodnak, ily módon jelentős mértékben hozzájárulnak a regionális versenyképesség növeléséhez. A fővárosba jelentkező és tanulmányait ott frissen befejező fiatalok ritkán költöznek vissza lakóhelyükre, hiszen a fővárosi évek alatt kialakított szakmai és emberi kapcsolataiknak is meghatározó szerepe van az elhelyezkedésükkel kapcsolatos döntés meghozatalában. Regionális szinten ez azt jelenti, hogy a képzetlenebb, nem megfelelő mértékben motivált, elszegényedett, munkanélküli fiatalok az ország - amúgy sem jól működő és forráshiánnyal küzdő - szociális rendszereit fogják tovább terhelni. Jelen folyamatok hosszútávon súlyos strukturális problémák kialakulását indukálják.” A Nyíregyházi Főiskola roma felsőoktatási stratégiája tehát egyaránt illeszkedik az Európai Unió törekvéseibe, a magyar állam és a magyar kormány progresszív roma stratégiájába, Szabolcs-Szatmár-Bereg elemi érdekeinek feltételrendszerébe és mindezeken keresztül Magyarország jövőképébe.

8

2

AZ ELŐZŐ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK CÉLJAINAK ÉRTÉKELÉSE

A 2007-2011 közötti időszakra vonatkozó Intézményfejlesztési Terv a kitűzött stratégiai célokat három nagyobb program köré szervezte. Ezek a következők voltak: ˗ Akadémiai program: a képzési vertikum interdiszciplináris és piacorientált fejlesztése. ˗ Zöld régió: a fenntartható fejlődés regionális kihívásait leképező K+F+I program. ˗ Dinamikus térháló: a külső és belső szolgáltatásfejlesztés programja. Az értékelést a főbb stratégiai célokhoz tartozó stratégiai akciók értékelésével adjuk meg.

9

Megvalósítás értékelése

Stratégiai cél

A képzési vertikum interdiszciplináris és piacorientált fejlesztése: az alapképzési szakstruktúra bővítése. IFT: Esélyteremtő tudás akadémiai program, 1.1

1

Eredmény indoklása

Az intézmény alapképzési struktúrája a bolognai rendszer bevezetése után 2011-ig nem változott. 2011-ben a képzési kínálatból töröltük a germanisztika és szabad bölcsészet alapszakokat, mert a szakra több éve nem volt beiskolázott hallgató. A kieső szakokat két új szakkal pótoltuk. Az alapképzési szakstruktúra átalakítása a létszám megőrzéséhez nem járult hozzá.


Kapcsolódó stratégiai akció

Ipari termék- és formatervező mérnöki

0

Turizmus-vendéglátás

1

Pénzügy-számvitel

0

Mérnökinformatikus

0

Gazdasági informatikus

0

Csecsemő- és kisgyermeknevelő

1

Informatikus és szakigazgatási agrármérnöki

0

Eredmény indoklása A feltételek hiánya miatt a képzés nem lett benyújtva akkreditációra. A szak akkreditációja lezárult, a képzés 2012-ben indulhat. A feltételek hiánya miatt a képzés nem lett benyújtva akkreditációra. A szak akkreditációja sikertelen volt. A szak akkreditációja sikertelen volt. A szak akkreditációja lezárult, a képzés 2012-ben indulhat. A feltételek hiánya miatt a képzés nem lett benyújtva akkreditációra.


Stratégiai cél

A képzési vertikum interdiszciplináris és piacorientált fejlesztése: az alapszakokhoz kapcsolódó szakirányok bővítése. IFT: Esélyteremtő tudás akadémiai program, 1.1

1

Eredmény indoklása A szakirányok kínálata összességében illeszkedik az intézmény humán erőforrásaihoz és a hallgatói létszámhoz. A kínálat további bővítése fejlesztéseket igényelne, ugyanakkor minden körülményt értékelve (demográfiai okok, a főiskolának kedvezőtlen felvételi rendszer, a versenytársak pozíciói) a hallgatói létszám növekedése ettől nem várható.


Kapcsolódó stratégiai akció Közlekedési mérnöki alapszakhoz: Járműgépész Légiközlekedési műszaki Műszaki logisztika

2

Mezőgazdasági mérnöki alapszakhoz: Fenntartható mezőgazdasági technológiák Lótenyésztő Környezet- és ökogazdálkodási

1

Gépészmérnöki alapszakhoz: Járműgépész Energiagazdálkodás

1

Mezőgazdasági és élelmiszeripar gépészmérnöki alapszakhoz: Műszaki minőségbiztosítási Termék feldolgozási Gépüzemeltetési

11

1

Eredmény indoklása Valamennyi megvalósult. A szakirányok választéka hozzájárul a képzés népszerűségéhez és a piacképességhez. Két szakirány megvalósult. Az új szakirányok piacképesek, de nem vezettek a létszámok megőrzéséhez. A járműgépész szakirány megvalósult, az energiagazdálkodás helyett gépgyártástechnológiai szakirányt indítottunk. Csak a gépüzemeltetési szakirány valósult meg. Ez a kínálat nem vezetett a létszámok megőrzéséhez.

Stratégiai cél






Eredmény indoklása A természetvédelmi monitorozó szakirány piacképes. A technika szakirányt a humánerőforrás helyzete miatt meg kellett szüntetni. A környezetbiztonsági szakirány előkészítése megtörtént, de a szakirány nem lett meghirdetve. A szak csak 2012-ben indul. Szakirányú továbbképzés formájában valósult meg, de nincs érdeklődés iránta.

Környezettan alapszakhoz: Természetvédelemi monitorozó Technika Környezetbiztonsági

1

Turizmus-vendéglátás alapszakhoz: Szálloda és vendéglátás

0

Testnevelő-edző alapszakhoz: Személyi tréner

0

Nemzetközi tanulmányok alapszakhoz: Kelet-közép-európai tanulmányok

0

Nem valósult meg.

2

Megvalósult és hozzájárul a szak piacképességéhez és népszerűségének megőrzéséhez.

Kommunikáció és médiatudomány alapszakhoz: Televíziós műsorszerkesztő

12

Stratégiai cél

A képzési vertikum interdiszciplináris és piacorientált fejlesztése: a mesterképzési szakstruktúra kialakítása, új mesterképzési szakok indítása. IFT: Esélyteremtő tudás akadémiai program, 1.1


1


Bár a terv nem teljes mértékben valósult meg, ennek ellenére sikerült kialakítani az Észak-Alföld régió legnagyobb volumenű tanárképzését, amely országosan is számottevő mértékű. Összességében a mesterszakok az alapképzések létszámcsökkenését jelentős mértékben pótolják.



Alkalmazott nyelvészet

0

Angol nyelv- és kultúratanár

0

Magyar nyelv- és irodalomtanár

2

Történelemtanár

2

Ének-zenetanár

2

Vizuális és környezetkultúra tanár

2

Ügyviteltanár

0

Népzenetanár

0

Andragógia

2

Nemzetközi tanulmányok

2

13

Eredmény indoklása A szak akkreditációja sikeres volt, de a képzés kevés számú jelentkező miatt nem indult. A szak akkreditációja sikertelen volt. A szak akkreditációja sikeres volt, a képzés sikeresen folyik. A szak akkreditációja sikeres volt, a képzés sikeresen folyik. A szak akkreditációja sikeres volt, a képzés sikeresen folyik. A szak akkreditációja sikeres volt, a képzés sikeresen folyik. A szak akkreditációja sikertelen volt. A szak akkreditációja sikertelen volt. A szak akkreditációja sikeres volt, a képzés sikeresen folyik. A szak akkreditációja sikeres volt, a képzés sikeresen folyik.

Stratégiai cél





Kapcsolódó stratégiai akció Pedagógiatanár

2

Inkluzív nevelés tanár

2

Család- és gyermekvédelem tanár

2

Szociálpedagógia

0

Környezettan-tanár

2

Fizikatanár

2

Kémiatanár

2

Matematikatanár

2

Informatikatanár

2

Testnevelő tanár

2

14

Eredmény indoklása A szak akkreditációja sikeres volt, a képzés sikeresen folyik. A szak akkreditációja sikeres volt, a képzés sikeresen folyik. A szak akkreditációja sikeres volt, a képzés sikeresen folyik. A szak a beszámolási időszakban nem volt megalapítva. A szak akkreditációja sikeres volt, a képzés sikeresen folyik. A szak akkreditációja sikeres volt, a képzés sikeresen folyik. A szak akkreditációja sikeres volt, a képzés sikeresen folyik. A szak akkreditációja sikeres volt, a képzés sikeresen folyik. A szak akkreditációja sikeres volt, a képzés sikeresen folyik. A szak akkreditációja sikeres volt, a képzés sikeresen folyik.

Stratégiai cél





Kapcsolódó stratégiai akció Földrajztanár

2

Alkalmazott ökológia

0

Mérnöktanár

2

Közgazdásztanár

0

15

Eredmény indoklása A szak akkreditációja sikeres volt, a képzés sikeresen folyik. A szak akkreditációja sikertelen volt. A szak akkreditációja sikeres volt, a képzés sikeresen folyik. A piackutatás nem támasztotta alá a regionális igényt, így a képzés bevezetését gazdaságtalannak ítéltük.

Stratégiai cél



hegesztőtechnológiai labor kialakítása

A képzési vertikum interdiszciplináris és piacorientált fejlesztése: Intézményi gyakorlóhelyek kialakítása. IFT: Esélyteremtő tudás akadémiai program, 1.1

2




2

Megvalósult a Versenyképes Nyíregyházi Főiskola program keretében.

2

Megvalósult a Versenyképes Nyíregyházi Főiskola program keretében.

Két belső gyakorlóhelyet alakítottunk ki a legmodernebb hozzáférhető technikával, egy további gyakorlóhely kialakítása a beszámolási időszakon átnyúlik (CAS labor).

ügyvitel-technikai labor kialakítása

16

Stratégiai cél


0

A képzési vertikum interdiszciplináris és piacorientált fejlesztése: egy szakon az angol nyelvű képzés feltételeinek megteremtése. IFT: Esélyteremtő tudás akadémiai program, 1.1 2

Eredmény indoklása Megfelelő nyelvtudású oktatói állomány csak a légiközlekedési hajózó szakirányon van, a közlekedésmérnöki alapszakon a feltételek nem adottak. A Képzési és Továbbképzési Intézet és a Student Stop! Nyelviskola folyamatosan megújuló felnőttképzési programjai a piaci igényekhez igazodnak. A beszámolási időszakban több mint 50 képzési program lett akkreditálva.



angol nyelvű képzés a közlekedésmérnöki szak légiközlekedési hajózó önálló szakképzettséget adó szakirányán

Kompetencia alapú és egyéb szakmai továbbképzések szervezése

Nyelviskola működtetése általános és szakmai nyelvismeret megszerzése céljából

17


0

Nem valósult meg.

2

A beszámolási időszakban 1240 fő vett részt felnőttképzési programokban 65MFt árbevétellel.

2

Létrejött a Student Stop! Nyelviskola, amely 7 nyelvből biztosít általános és szaknyelvi felkészítést.


Stratégiai cél

Az akadémiai versenyképesség megőrzése: e-learning rendszer fejlesztése. IFT: Esélyteremtő tudás akadémiai program, 1.2

2


A Virtuális Campus, majd a Partiumi Virtuális Campus szervezeti egység népszerű e-learning kurzusokkal bővíti a képzési kínálatot. Az e-learninges tárgyak mellett a Moodle rendszer számos jelenléti alapú tantárgy oktatását is segíti.




Virtuális Campus létrehozása

2

A folyamatosan bővülő kínálat több mint 160 elearninges tananyagot tartalmaz. (A vállalt érték többszöröse.) A szabadon választható tantárgyak kínálatának jelentős részét elearninges kurzusok biztosítják, melyek elsősorban a részidős hallgatók körében népszerűek.

WiFi hozzáférés biztosítása a campus egész területén.

2

Pályázati forrásból megvalósult.

18

Stratégiai cél

Az akadémiai versenyképesség megőrzése: az esélyegyenlőség biztosítása. IFT: Esélyteremtő tudás akadémiai program


2


Az esélyegyenlőség feltételrendszerét kialakítottuk és fenntartjuk.



Romák Társadalmi Mobilitásáért Program

2

A fogyatékossággal élő hallgatók élet- és tanulási körülményeinek javítása

2

A halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók segítése

Roma Tehetséggondozó Műhely

19

Eredmény indoklása Pályázati támogatással zajlik a „Good Start” program a romák kommunikációs készségeinek fejlesztése érdekében. Az akadálymentes közlekedés, egyenlően hozzáférhető fizikai környezet a campus egész területén biztosított.

2

A patronáló tanári rendszer lehetővé teszi a hallgatókkal való egyéni foglalkozást

2

9 hallgató bevonásával megvalósult, elsősorban felsőfokú szakképzésekhez és a szociálpedagógia alapszakhoz kapcsolódóan.

Stratégiai cél

A regionális sajátosságokat figyelembe vevő K+F megvalósítása. Az Észak-Alföld régió természeti adottságait megőrző és az azokra tudatosan építő technológiák/integrált rendszerek fejlesztése. IFT: Zöld régió program


2


A Zöld régió program hozzájárult a bevételtermelő innovációs paradigmaváltás feltételeinek kialakításához.




Biomonitoring és környezettudományi elemzések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

2

A témában 55 publikáció született.

Az ökológiai és integrált agrártermelés biológiai és agrotechnikai alapjainak kutatása

2

Energiaültetvényt telepítettünk.

2

6 funkcionális élelmiszercsoportban 139 különböző termék kifejlesztésére került sor pályázati támogatással (Norvég Alap).

Vidéki Vendéglátás és Turisztikai Oktató Centrum kialakítása

2

Megvalósult a tanszállóként funkcionáló Bessenyei Hotel.

Térinformatikai laboratórium létrehozása

2

AMKI kutatóközpont infrastrukturális fejlesztése

2

Bioaktív hatóanyagok és funkcionális élelmiszerek kifejlesztése

20

6 millió forintos beruházással valósult meg pályázati forrásból. 45 millió forintos eszközberuházásra került sor pályázati forrásból.

Stratégiai cél

A regionális sajátosságokat figyelembe vevő K+F megvalósítása. Az Észak-Alföld régió természeti adottságait megőrző és az azokra tudatosan építő technológiák/integrált rendszerek fejlesztése. IFT: Zöld régió program





Multifunkcionális Tangazdaság projekt

1

Rekreációs jellegű profit-orientált szolgáltatások nyújtása

2

21

Eredmény indoklása Megvalósult, de a 2011. évi racionalizálási program keretében új alapokon, csökkentett volumennel működik. Megvalósult az uszoda, lovarda, Tuzson János Botanikus Kert és a sportpályák vonatkozásában. A bevételt a működési költségekbe forgatjuk vissza.

Stratégiai cél



Spin-off cégek létrehozása

Tudástár (szakkönyvtár) létrehozása

Az intézmény regionális beágyazottságának növelése. IFT: Dinamikus térháló program.

2



2

Létrejött két spin-off cég élelmiszer-technológiai és képzésfejlesztési profillal.

2

Megyei intézmények és a főiskola összefogásával, pályázati támogatással valósult meg.

2

Létrejött a K+F és az innovációs tevékenység koordinálására, önálló szervezeti egységként.

1

Rövid működés után a funkciók újraelosztásával a szervezeti konszolidáció érdekében megszűnt.

A programokon keresztül a főiskola regionális kisugárzó szerepe megvalósult. Integrált Tudáscentrum létrehozása

Innovációs, Minőségügyi és Kommunikációs Osztály létrehozása

22


Stratégiai cél






Informatikai és Szolgáltató Központ (ISZK)

2

E-életmód program kifejlesztése

1

Kooperatív K+F Központ létrehozása

1

Szolgáltató Központ létrehozása

2

23

Eredmény indoklása A létrejött ISZK egyben Hungarnet hálózati csomópont is, a főiskola és 7 megyei intézmény teljes körű szolgáltatója és informatikai rendszerének fejlesztője. A kifejlesztett program hozzájárul a mozgásszervi betegségek munkahelyi prevenciójához. (A beszámolási időszakban csak az intézményben került bevezetésre.) Laboratóriumi mérések és termékfejlesztés külső partnerekkel. A projekt 2011-ben fejeződött be, eddig nem eredményezett bevételt. Felnőttképzési szolgáltatásokat nyújt elsősorban a megyei lakosság számára.

Stratégiai cél






Call Center működtetése

2

Információ nyújtása intézményi, oktatási és egyéb szolgáltatásokról, kulturális programokról

Műszaki és Energetikai Szolgáltató Központ létesítése

2

Campus-Land Nonprofit Kft létrehozása szolgáltatásra

2

Az INNOVA Kft. létrehozásában való részvétel

2

Megvalósult a tervezett négy divízióban. A regionális szerepvállaláshoz kiemelten hozzájárul az akkreditált hegesztéstechnikailabor, a motorfékpad, továbbá a tüzeléstechnikai és a biogáz-labor. A kft a belső üzemeltetés egy részét végzi. A nyelviskolán keresztül és rendezvényszervezési tevékenységével külső szolgáltatást is végez. 11% tulajdonrésszel megvalósult, regionális innovációs központként működik.


24

Stratégiai cél





Kapcsolódó stratégiai akció Az ENEREA Kft. létrehozásában való részvétel

2

A Tuzson János Botanikus Kert interaktív jellegének kialakítása

1

Együttműködés más képzőintézményekkel

2

25

Eredmény indoklása 11% tulajdonrésszel megvalósult. Profilja: energetikai szolgáltatások nyújtása, szaktanácsadás, pályázatokban való közös részvétel. A Flórapalota pályázat nem volt sikeres. A többgenerációs programok feltételeinek kialakítása megvalósult. Több megvalósult TÁMOP pályázatnál voltunk konzorciumi tagok informatika, természettudomány, pedagógusképzés területen. HURO programok keretében romániai egyetemekkel is együttműködtünk.

3

HELYZETELEMZÉS

3.1

HELYZETÉRTÉKELÉS

3.1.1

A TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI KÖRNYEZET ÉRTÉKELÉSE

A Nyíregyházi Főiskola környezetének azonosítása A Nyíregyházi Főiskola első helyes jelentkezőinek területi megoszlását vizsgálva kimagasló az intézmény regionális szerepe: az első helyen ide jelentkezők nyolcvan százaléka az ÉszakAlföld régióból adja be jelentkezését. A többi régió - az Észak-magyarországit leszámítva jelentősen alulreprezentált az országos arányokhoz viszonyítva. első helyen NYF (%)

összes jelentkező (%)

Észak-Alföld

80,2

14,6

Észak-Magyarország

13,1

11,0

Közép-Magyarország

2,8

31,4

Dél-Alföld

1,3

12,8

Külföld

1,1

2,0

Közép-Dunántúl

0,6

10,5

Dél-Dunántúl

0,5

8,5

Nyugat-Magyarország

0,3

9,2

Összesen

100

100

1. táblázat: A jelentkezők megoszlása régiók szerint (2011. általános eljárás, minden képzési szint, munkarend és finanszírozási forma) Forrás: felvi.hu

Megyei szinten vizsgálva a jelentkezők arányát, kiderül, hogy nem is igazán a régió, hanem inkább a földrajzi távolság szerepe jelentős az intézményválasztásban. Az intézménynek otthont adó Szabolcs-Szatmár-Bereg megye adja ugyanis a jelentkezők kétharmadát. A földrajzi távolság e szerepét támasztja alá továbbá, hogy míg az azonos régióba tartozó JászNagykun-Szolnok megyéből mindössze a jelentkezők 2 százaléka származik, addig BorsodAbaúj-Zemplén megyéből a szintén régióba tartozó Hajdú-Biharral azonos arányban jelentkeznek (12-12 százalék). Tovább szűkítve a területi kört, a Nyíregyházi főiskola lokális szerepét jól mutatja, hogy az első helyen ide jelentkezőknek közel negyede a Nyíregyházi kistérségből való. A 2012-es jelentkezési adatok szerint ez a jelenség tovább erősödött. A régió meghatározó felsőoktatási intézményének, a Debreceni Egyetemnek a regionális vonzására valamivel kisebb százalékos mutató jön ki (74,8%), míg az egyéb régiók szerepe pontosan 4%-kal nagyobb. A fentiek alapján a gazdasági-társadalmi környezet elemzésére az Észak-Alföld régiót képviselő regionális adatok önmagukban hamis eredményt adnának, így a környezet bemutatásánál a beiskolázás 66%-át adó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből indulunk ki. Bemutatva azt, hogy a megye még az összességében hátrányos helyzetű Észak-Alföld régión belül is súlyosan hátrányos, elmaradott helyzetben van.

3.1.1.1 AZ INTÉZMÉNY GAZDASÁGI KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA Gazdasági mutatók Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a régió más megyéivel összehasonlítva Mutató

Régiós átlag

1 főre jutó bruttó hazai termék (2009) Bruttó hozzáadott érték a mezőgazdaságban (2009) Bruttó hozzáadott érték az iparban (2009) Bruttó hozzáadott érték a szolgáltatásban (2009)

1.659 eft

Szabocs-SzatmárBereg 1.393 eft

Hajdú-Bihar 1.879 eft

Jász-NagykunSzolnok 1.737 eft

53.386 millió ft

61.398 millió ft

43.811 millió ft

142.208 millió ft

191.099 millió ft

208.500 millió ft

419.978 millió ft

564.641 millió ft

296.788 millió ft

2. táblázat: A nemzetgazdasági ágazatok teljesítménye a régió megyéiben (forrás: KSH)

Az egy főre jutó bruttó hazai termék Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a regionális átlag 84%-a, a Hajdú-Bihar megyei érték háromnegyedét sem éri el. Az építőipar kivételével valamennyi nemzetgazdasági ágazatban lényegesen megelőzi a kb. 15 ezer fővel kevesebb lélekszámú Hajdú-Bihar megye, az ipari ágazatban pedig Jász-Nagykun-Szolnok megye is. Több publikáció is az ipar alacsony fejlettségét jelöli meg annak okául, hogy az egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlag 54,5 százaléka, ettől csak Nógrád megyéé alacsonyabb. Ahogyan a „Háttéranyag a készülő Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz” c. megyei összegzés is megállapítja, „Szabolcs-Szatmár-Bereg megye már a gazdasági válság kirobbanása előtt ipari hanyatlással kellett, hogy szembesüljön. A megye iparosodottságának alacsony fokát jelzi, hogy 2009-ben az egy lakosra jutó ipari termelési érték az országos átlag 38%-a. A megye gazdaságának szerkezetét a kisvállalkozások magas aránya, illetve a kevéssé technológia intenzív, ezért alacsony jövedelemtermelő képességű iparágak jellemzik. A szó klasszikus értelmében vett nagyvállalatok a megyében egyáltalán nincsenek (250 és több főt foglalkoztató vállalkozásból 18 volt a megyében 2009-ben). Záhony logisztikai térség a különleges pozíciójával járó kedvezmények ellenére sem tudta pozícióvesztését megállítani.” „A megye fejletlen ipara, és az ebből adódóan képzetlen munkaerő kínálata a terület gazdasági centrumoktól távoli fekvésének számlájára írható. Az ipar területén a megyének nincsen valódi profilja. A meglévő szerény iparosodottság is széttagolt, a klaszteresedés jelei tompák.” A Nyíregyházi Főiskola vonzáskörzete a nemzeti számlák mutatóit tekintve az ország egyik legelmaradottabb gazdasági körzete, a régió másik két megyéjétől is súlyosan leszakadt állapotban.

27

3.1.1.2 AZ INTÉZMÉNY DEMOGRÁFIAI KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA Szabolcs-Szatmár-Bereg megye demográfiai környezetét két fő mozgatóerő alakítja. Az első a modern társadalmakra jellemző demográfiai átalakulás, a születésszám csökkenése és a népesség elöregedése az utóbbi közel két évtizedben hazánkban is egyre erőteljesebben befolyásolja a népesség korösszetételét. Bár a megyei tendenciák – némi késéssel ugyan – követik a nemzetközi trendeket, Szabolcs-Szatmár-Bereg korstruktúrája az országos átlaghoz képest még mindig egyedülállóan fiatal: itt a legmagasabb a gyermek- és fiatalkorúak aránya. A gyermekek esetében három százalékos többlet figyelhető meg megyénkben az országos arányokhoz képest (forrás: KSH 2008), de többlet mutatkozik a fiatalkorúak esetében is. A népesség-előreszámítások szerint ez a többlet hosszabb távon is érvényesülni fog, annak ellenére, hogy az elöregedés megyénkben is jellemzővé válik. A gyermek-és fiatalkorúak aránya az elkövetkezendő tíz évben továbbra is három százalékkal fogja meghaladni az országos arányokat. Az országosnál magasabb arányok abból következnek, hogy bár a születések száma a megyében is csökkent, még mindig jellemző, hogy itt születik a legtöbb gyermek. (Az ezer szülőképes korú nőre jutó születések száma a megyében, 2007-ben 44,3 volt, szemben az országos 40,5-el). Az intézmény számára ebből adódó konzekvencia, hogy a pedagógusképzés alsó szintjein (csecsemőnevelő és kisgyermekgondozó, óvó, tanító, általános iskolai tanár) hosszú távon is jelentős megyei igény prognosztizálható, amely kiegészül a gyermek- és családvédelmi szakemberekre, szociálpedagógusokra irányuló kereslettel. A megyét jellemző másik trend a migráció. A vándorlás jelentősen befolyásolja a megye népességének jellemzőit és részben korösszetételét is. Az Észak-Alföld régió esetében, 2000 és 2007 között a belföldi vándorlás a térségen belül legnagyobb mértékben és ütemben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népességének számát csökkentette. Az elvándorlók száma minden évben meghaladta a régió átlagát, illetve a régió másik két megyéjének adatait (átlagosan -3,8%, de 2004-óta minden évben az átlag fölötti volt a migráció mértéke.) A rendelkezésre álló adatok alapján az elvándorlás hátterében feltételezhetően a máshol folytatott egyetemi, főiskolai továbbtanulás, illetve a kedvezőbb gazdasági-egzisztenciális és foglalkoztatási feltételek geográfiai megkeresése és megteremtése áll. Ez azonban részben azt is feltételezi, hogy a mobilitásra elsődlegesen a kedvezőbb társadalmi helyzetű csoportok tagjai képesek, az itt maradók pedig főleg a gazdasági, társadalmi és szociális szempontból legrászorultabbak köréből kerülnek ki. (Forrás: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Gyermekvédelmi Koncepciója 2010-2014.) A megyéből történő elvándorlás a beiskolázást tekintve negatív hatású, mert a potenciális hallgatói kört érinti.

28

Az intézmény foglalkoztatási környezetének bemutatása munkanélküliségi ráta (2011) foglalkoztatottsági ráta (2011) szellemi foglalkozásúak aránya a nyilvántartott álláskeresők körében (2010) bruttó átlagkereset (2010)

Szabolcs-Szatmár-Bereg 18,4%

Hajdú-Bihar 13,2%

Jász-Nagykun-Szolnok 11,1%

42,5%

46,1%

47,1%

13,4%

14,6%

13,4%

154.970 ft

179.360 ft

166.244 ft

3. táblázat: A munkaerő piaci részvétel a régió megyéiben

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2012. januári adatai szerint az országban a legtöbb álláskeresőt (az NYF hallgatói arányát összesen 75-80%-ban adó) Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tartották nyilván, előbbiben 80 200, utóbbiban 74 600 főt. Miközben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a munkanélküliségi ráta országosan a legnagyobb (Nógrád megyével azonos mértékű), a szellemi foglalkozású álláskeresők aránya a régiós átlag alatt van. 2010-ben a főiskolai végzettségűek aránya a nyilvántartott munkanélküliek között Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2,6% volt, ez a régiós átlag alatt van és országosan is a negyedik legkedvezőbb megyei érték. Megállapítható, hogy miközben a beiskolázási körzet a legnagyobb munkanélküliségi rátával sújtott környezet, s ez a beiskolázásra kedvezőtlen hatással van, a Nyíregyházi Főiskola működésének is köszönhetően, a diplomás és ezen belül a főiskolai végzettséggel rendelkezők elhelyezkedési lehetőségei az országos és a régiós átlagnál jobbak.

3.1.1.3 AZ INTÉZMÉNY OKTATÁSI KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA Közép-Magyarországot leszámítva az Észak-Alföld régióban tesznek érettségit évente legtöbben az országban, s ennek a létszámnak több mint a harmada Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei középiskolás. Másrészt a felsőoktatásba felvettek száma (2011-es adatok alapján) a megyében több, mint az érettségizők száma (5298 érettségiző, 5468 felvett) mutatva ezzel a megyei továbbtanulási hajlandóságot. Adataink alapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei továbbtanulók több mint egynegyede a Nyíregyházi Főiskolán végzi tanulmányait (2010-ben 26%, 2011-ben 25%). A megyei adatok alapján (változatlan peremfeltételek mellett) folyamatos hallgatói utánpótlásra lehetne számítani. A jelentkezési adatok azonban világosan mutatják, hogy a peremfeltételek változása ezt a hallgatói utánpótlást jelentősen redukálhatja. (Pl. a 2005-ös felsőoktatási törvény felvételi rendje, a megye lakosságának elszegényedése, a költségtérítéses képzés összegének emelkedése stb.)

3.1.1.4 AZ INTÉZMÉNY VONZÁSKÖRZETÉNEK ÉS A KÉPZÉS IRÁNTI HALLGATÓI KERESLET BEMUTATÁSA

Az intézmény képzései iránti kereslet földrajzi kiterjedését általánosságban már bemutattuk a 0 első szakaszában, ezt itt egyes speciális területekre vonatkozóan egészítjük ki.

29

Országos kereslet mutatkozik a légiközlekedési hajózó szakra, itt a megyei reprezentáció 10% alatti. A mesterszakokra (döntően a tanári mesterszakra) történő jelentkezéseknél a lokális jelleg valamelyest csökken: a jelentkezők 60%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és összesen 85%a érkezik az Észak-Alföld régióból. (2011-es adat). Valamennyi művészetközvetítő szaknál 40% alatti a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei jelentkezők száma, a régió reprezentáltsága viszont 80%-os. Ezektől az értékektől csak néhány százalékkal magasabb a sporttudományi képzési terület két szakjára vonatkozó adat. A más képzési területhez tartozó alapszakok többsége az átlaghoz közeli értékeket mutat, kivéve a közlekedésmérnöki alapszakot (40%-os a megye, 70%-os a régió aránya) és a matematika alapszakot (48%-os a megyei, 76%-os a régiós adat). Az átlagtól jóval erőteljesebb viszont a lokális beágyazottság a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki szakon (76,7%), a gazdálkodási és menedzsment szakon (70,8%) és a mezőgazdasági mérnöki szakon (70,7%). A Nyíregyházi Főiskola képzései kifejezetten lokális érdeklődésre tartanak számot agrár és gazdaságtudományi területen. A szakok többségére is jellemző a lokális kereslet. A regionális szerepkör a művészetközvetítő szakokon, a sporttudományi területen és a tanári mesterképzésben hangsúlyozottabb. 3.1.1.5 AZ

INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGÉNEK KÖRNYEZET VONATKOZÁSÁBAN

ÉRTÉKELÉSE

AZ

ÁGAZATI,

SZAKPOLITIKAI

A felsőoktatásra vonatkozó ágazati célkitűzéseket a Nemzeti Reform Program alapján definiáljuk. 1. A képzettségi szint javítása érdekében Magyarország a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának (a 30-34 évesek körében) 30,3 százalékra növelését és a korai iskolaelhagyók arányának (a 18-24 évesek körében) 10 százalékra csökkentését vállalja 2020-ig. Az oklevelet szerzők száma a 2009/2010-es tanévben főiskolai és egyetemi szinten, valamint alap-, mester- és osztatlan képzésben országosan 52 ezer fő volt. A Nyíregyházi Főiskola mint állami felsőoktatási intézmény ennek kb. 3%-át, adta, a 2000. évi integráció óta 20.185 oklevelet adott át. A Nyíregyházi Főiskola roma programja jelentősen hozzájárul a romák iskolai sikerességének javításához, az iskolaelhagyók számának csökkentéséhez. 2. Túlfutás és lemorzsolódás csökkentése. A felsőfokú végzettségű fiatalok arányának növelését elsősorban a felsőoktatásban jelenleg tapasztalható képzési időn túli oklevélszerzés (túlfutás) és lemorzsolódás hatékony csökkentésével kívánjuk elérni. Az intézkedés keretében rugalmas képzési kínálatot, valamint a képzés- és valamint a képzés- és tartalomfejlesztés megvalósítását tervezzük.

30

A Nyíregyházi Főiskola a lemorzsolódás csökkentése érdekében felzárkóztató kurzusokat tart a képzés első évében a műszaki és természettudományi szakos hallgatóknak matematika és fizika tantárgyakból. Bizonyos szakok képzési programjába a középiskolás praktikum a képzés első félévébe tantervi szinten is bekerült. Patronáló tanári rendszerrel egyénileg követjük a hallgatók fejlődését. A képzési tartalomfejlesztésben több pályázati program támogatásával regionális vagy országos konzorciumok tagjaként részt vettünk a természettudományos, az informatikai képzési területen, valamint a tanári mesterképzésben. A megvalósított Virtuális Campus az elektronikusan támogatott tananyagok széles skáláját kínálja (240 tananyag). 3. Informatikai/mérnök végzettségűek kibocsátásának növelése. A felsőoktatás informatikai/mérnök kibocsátás mennyiségi és minőségi növelését az IT-mérnökké válásra motiváló programok (nyílt nap, roadshow, külföldi ösztöndíj alap) indításával kívánjuk elérni, amelyet már a középiskolában megkezdünk, az IT és a kapcsolódó szakok iránti érdeklődés felkeltése érdekében. A Nyíregyházi Főiskola valamennyi preferált képzési területen (műszaki, természettudományi, informatikai) folytat képzést. A középiskolás korosztály bevonását több programunkkal, részben pályázati támogatással több éve megkezdtük. 4. Idegennyelvtudás javítása. A felsőoktatásban jelenleg sok esetben az oklevél megszerzésének gátja az idegennyelvtudás hiánya, vagy alacsony szintje, ezért célunk a felsőoktatásban az idegen nyelvű oktatás és a hallgatói nyelvtudás fejlesztése. Ennek keretében támogatni kívánjuk a szakmai követelményeket már teljesítők (hallgatói jogviszonnyal már nem rendelkezők) képzését és vizsgázási lehetőségeit, illetve a felsőoktatási intézményi hallgatók idegen nyelvi képzésének fejlesztését. A nyelvtudás eredményeinek serkentésére 2009. szeptember 1-jén létrehoztuk a Nyíregyházi Főiskola Campus-Land Nonprofit Kft.-je keretein belül a STUDENT STOP! Nyelviskolát, ahol a képzésbe beépített szaknyelvi órákon túl visszafogott árakon vehetnek részt a hallgatók különböző nyelvekből (7 nyelv) nyelvtanfolyamokon, majd a Bölcsészettudományi és Művészeti Karon működő nyelvvizsgahelyen tehetnek nyelvvizsgát. A hallgatói nyelvtudás ösztönzését segítik többek között az Erasmus és CEEPUS-pályázati programok, amelyeken az utóbbi években átlagosan 55 hallgatónk vesz részt. 5. Halmozottan hátrányos helyzetű diákok iskolai sikerességének elősegítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai sikerességének elősegítése. Az előzőekben említett roma programon túl a pedagógus továbbképzésben több programunk kapcsolódik az ágazati stratégiai célkitűzéshez: Inklúzió pedagógia, Család- és gyermekvédelem, Preventív és korrektív pedagógia, Roma társadalomismeret.

31

3.1.2

KÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE

3.1.2.1 KÉPZÉSI PORTFOLIÓ ÉRTÉKELÉSE A képzési portfólió értékelését intézményi szinten (nem karonként) végezzük el, mert a karok profilja képzési területenként nem tiszta. Ugyanaz a képzési terület számos esetben több karon is megjelenik, több szak fenntartása karok közötti együttműködésben, illetve jelentős átoktatással történik. A tervezési és ellenőrzési folyamatok irányítása is elsősorban intézményi szinten történik. A képzési kínálat értékelése A Nyíregyházi Főiskola az alapító okiratának és a működési engedélyének megfelelően alapés mesterképzést 2012-ben 40 szakon (36 alapszakon, négy mesterszakon, ezen belül 15 mestertanári szakképzettségen), tíz képzési területen (agrár, bölcsészettudomány, gazdaságtudományok, informatika, műszaki, művészetközvetítő, pedagógusképzés, sporttudomány, társadalomtudomány, természettudomány) folytat. A képzési palettába szervesen illeszkedik 23 felsőfokú szakképzés kilenc szakmacsoportban, valamint 51 szakirányú továbbképzési szak (a pedagógus szakvizsga tanulmányi területeit külön számítva). A képzési kínálat a megjelenő tíz képzési terület miatt horizontálisan gazdag, így a beiskolázási körzet polgárai számára széles körben teszi elérhetővé a felsőoktatást, ugyanakkor párhuzamossághoz vezet a régióban. Az elhelyezkedést tekintve viszont nincs párhuzamunk, mert a Nyíregyházi Főiskolán végzők elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében helyezkednek el. Vertikálisan a bölcsészettudomány, informatika, műszaki, pedagógusképzés, sporttudomány, társadalomtudomány, művészetközvetítő, természettudomány területen az alapképzés befejezése után helyben is lehet mesterszakon folytatni a tanulmányokat, elsősorban a tanári mesterképzésben. (Három diszciplináris mesterszak jelent kivételt, de ebből csak kettőre vannak jelentkezők, az andragógia MA-ra és nemzetközi tanulmányok MA-ra.) Ez a részleges folytathatóság nem jelent problémát, mert alapszakon végzett hallgatóink jelentős számban tanulnak tovább a Debreceni Egyetem nálunk nem akkreditált mesterképzésein, ami a jövőbeni együttműködésnek is fontos alapköve. A képzési kínálatban hiányt jelent, hogy néhány közismereti tanári mesterszakunk nincs akkreditálva (angoltanár, biológiatanár). A statisztikákban még nem jelenik meg a testnevelő tanár MA szak, de a képzés akkreditációja sikeresen volt, és 2012-ben elindul. A vertikális teljességhez hozzátartozik, hogy a pedagógus-továbbképzésbe az intézmény az utóbbi években egyre nagyobb volumenben kapcsolódik be, elsősorban a pedagógus szakvizsga különböző tanulmányi területein. Képzés székhelyen kívül Több éves előkészítő munka után az ukrán és magyar felek kölcsönös egyetértésével, valamint az Oktatási Kormányzat Határon Túli Főosztályának támogatásával 2000 szeptemberében elindult Beregszászon a gazdálkodási szakos közgazdászok képzése, 40 fő államilag támogatott és 10 fő költségtérítéses keretszámmal. A Bologna-rendszerű képzésre történő átállást követően gazdálkodás és menedzsment szakon hasonló kapacitással folytatódott az oktatásunk. Az államilag támogatott keretszámot 90%-os mértékben csaknem minden évben fel tudtuk tölteni, sőt két évben engedéllyel azt túl is léphettük. Az elmúlt három év beiskolázási eredményei: 2009-ben 71 fő, 2010-ben 53 fő, 2011-ben 32 fő. 32

A képzést részmunkaidős rendszerben a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola ingatlanában nyíregyházi oktatók végzik pénteki és szombati napokon, heti rendszerességgel. A határátkelés gondjaitól eltekintve az oktatás zökkenőmentes, amely a szervezésben alkalmazkodik a helyi körülményekhez is. Végzettjeink 80%-ban Ukrajnában találnak munkalehetőséget. Többen körülük már mesterképzésbe is bekapcsolódtak. Az élénk érdeklődésből ítélve a képzésre a továbbiakban is szükség van. A képzés szerkezete Megállapítható, hogy a képzési szerkezet 2010-ben elérte az IFT-ben meghatározott célértékeket: a korábbi IFT a felsőfokú szakképzés 10%-os, az alapképzés 70-80%-os, a mesterképzés 6-8%-os arányát határozta meg. Ezek az arányok lényegében 2011-ben is megmaradtak, de valamelyest nőtt a mesterképzés aránya (8%-ról 10%-ra) és a szakirányú továbbképzések aránya is (1%-ról 2%-ra).

10%

2%

13% 1%

Felsőfokú szakképzés Főiskolai Alapképzés Mesterképzés Szakirányú továbbképzés

74%

1. ábra: A képzési szintek közötti arányok 2011-ben

A képzés volumene A külső feltételrendszer negatív átalakulása elsősorban az intézményi működés legfontosabb zálogát és a gazdálkodás sarokelemét adó hallgatói létszám apadásában csapódott le és volt mérhető. 2005 és 2011 között a Nyíregyházi Főiskola hallgatói összlétszáma 5827 fővel lett kevesebb. A létszám 2010-es év végére a 2005-ös, az intézmény eddigi csúcsát is jelentő 13.127 főről szinte hajszálpontosan az integráció utáni első év (2001) hallgatói létszámösszegére apadt (7783). A felvett hallgatók létszámában a 2006-os évtől (3699) két éven át gyors csökkenést mutató tendenciát (2007: 3166, 2008: 2481) 2009-ben sikerült nemcsak megállítani, hanem jelentősen vissza is fordítani (2968 fő), majd 2010-ben és 2011ben ismét a 2008-as létszámot meghaladóan beiskolázni (2878, 2653 fő). A hallgatói létszámcsökkenés a 2010-2011-es időszakban 6,5%-os volt az októberi adatok alapján. A Nyíregyházi Főiskolára jelentkező hallgatók száma az utóbbi három évben 5%-kal nőtt, ami bizonyítja az intézmény iránti érdeklődést. Ugyanakkor a vidéki főiskolák számára 33

kedvezőtlen felvételi rendszer és a felvételi szigorítása következtében a felvett hallgatók száma az utóbbi három évben 11%-kal csökkent. Ennél is jobban, 23%-kal csökkent az államilag finanszírozott hallgatók száma. A hallgatói létszám csökkenésének csak részben oka a kevesebb felvett hallgató, ez a létszámcsökkenés harmadát teszi ki. További ok, hogy a felvett hallgatók mintegy 12%-a nem iratkozik be. A létszámcsökkenés közel kétharmadának oka azonban a lemorzsolódás (ld. TABL_14). 8000 7000 6000 5000

Összes jelentkező Első helyes

4000

Összes felvett Állami felvett

3000 2000 1000 0 2009

2010

2011

2. ábra: Jelentkezők és felvettek a Nyíregyházi Főiskolára (2009-2011)

A hallgatói létszámcsökkenés okai tehát: - a felvételi rendszer főiskolára nézve kedvezőtlen hatása; - rossz beiratkozási hajlandóság, elsősorban a költségtérítéses képzésre felvett hallgatóknál; - a Bologna-rendszerű képzés bevezetése: a régi típusú, főiskolai szintű tanárképzés teljes negyedik évfolyama hiányzik a létszámból (mintegy 2000 fő), ezt a mesterszintű tanárképzés létszáma csak részben pótolja; - az évközi lemorzsolódás tanulmányi vagy szociális okok miatt; - a beiskolázási térségben a diploma nélküli, de továbbtanulni akaró potenciális hallgatói érdeklődés az idősebb korosztályban kisebb a korábbinál: részben nincs fizetőképes kereslet, részben már diplomát szereztek. A csökkent hallgatói létszámon belül gazdasági értelemben veszélyforrásként jelentkezett az állami finanszírozású hallgatók létszámapadása, a költségtérítéses hallgatók nagyjából megőrzött arányában pedig a gyenge fizetőképesség. A beiskolázási körzetben élő családok gyenge gazdasági teherbírása pedig komoly bizonytalansági faktort képezett még ezekben a befizetésekben is. A költségtérítésekből származó bevétel 2006 és 2011 között összességében kb. 35-40%-kal csökkent. A képzési területek részesedése az országos képzési létszámban a 2011-es adatok szerint a 4. táblázat szerint alakul. Lényegesen nagyobb arányokat kapunk a tanári mesterszak szakképzettségeit illetően. Külön kiemelendő a természettudományos közismereti tanári

34

szakokon, az informatikatanár szakon és a mérnöktanár szakon mérhető jelentős részesedés (5. táblázat). A 2009-2011-es adatok alapján 12-14 olyan alapszakunk van, ahol az országos létszámban a Nyíregyházán tanulók aránya nagyobb, mint 10%. 3. ábra: Országosan jelentős volumenű alapszakok. A létszám százalékos részesedése az országos létszámban (2011).

Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a tanári mesterképzésben, a természettudományos, a sporttudományi, a művészetközvetítő képzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben országos szinten is jelentős volumenű képzés folyik a Nyíregyházi Főiskolán. Az előbbieken kívül más képzési területhez tartozó, de az országos létszámban jelentős arányt betöltő szakjaink: mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki, szociálpedagógia, mezőgazdasági mérnök, közlekedés-mérnöki, programtervező informatikus. Unikális szakunk a közlekedésmérnök-légiközlekedési hajózási szak, mert iskolarendszerű hivatásos repülőgép vezető képzés az országban egyedül intézményünkben folyik. A szak azonban komoly finanszírozási problémákat vet föl, mert a képzési normatíva nem fedezi a gyakorlatok kiadásait. Képzési terület

Részesedés (%)

műszaki képzési terület

1,27

agrár képzési terület

1,40

gazdaságtudományok képzési terület

1,45

bölcsészettudomány képzési terület

2,18

informatika képzési terület

2,24

társadalomtudomány képzési terület

3,45

pedagógusképzés képzési terület

3,88

felsőfokú szakképzés

4,49

természettudomány képzési terület

5,28

sporttudomány képzési terület

7,54

művészetközvetítés képzési terület

14,61

4. táblázat: A képzési területek aránya az országos létszámokban (2011)

35

Mestertanári szakképzettség

Részesedés (%)

tanár - család- és gyermekvédő tanár

40,28

tanár - ének-zene tanár

18,27

tanár – fizikatanár

30,89

tanár – földrajztanár

19,18

tanár – informatikatanár

25,27

tanár - inkluzív nevelés tanára

40,43

tanár – kémiatanár

22,07

tanár - környezettan-tanár

50,00

tanár – magyartanár

9,99

tanár – matematikatanár

20,57

tanár - mérnöktanár (gépészmérnök)

58,14

tanár – pedagógiatanár

11,96

tanár – történelemtanár

7,22

tanár - vizuális- és környezetkultúra-tanár

25,52

5. táblázat: A tanári szakok aránya az országos létszámban (2011)

A megjelenített tanári szakok országos arányszámában – a történelemtanár szak kivételével – a Nyíregyházi Főiskola nagyobb volument képvisel a Debreceni Egyetemnél.

3. ábra: Országosan jelentős volumenű alapszakok. A létszám százalékos részesedése az országos létszámban (2011).

36

3.1.2.2 A SZAKMAI GYAKORLATI KÉPZÉS ÉRTÉKELÉSE A szakmai gyakorlat a lebonyolítás helyszíne szerint lehet külső vagy belső. A külső szakmai gyakorlat (elsősorban a fél éves összefüggő gyakorlat a gazdálkodási és menedzsment, szociálpedagógia alapszakokon, tanári mesterképzésben illetve a 7 féléves mérnöki képzések több félévre elosztott gyakorlata) a hatályos Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 1. sz. melléklete alapján hatféle módon szervezhető: 1. a főiskola és a gazdálkodó szervezettel kötött együttműködési megállapodás alapján, az illetékes Kar szervezésében. 2. a főiskola és a gazdálkodó szervezettel kötött együttműködési megállapodások alapján, a Karrier Iroda szervezésében. A Karrier Iroda ezt a tevékenységét a Karok szakmai felügyeletével végzi. Az iroda feladata feltérképezni a potenciális szakmai partnereket, ezáltal egymáshoz rendeli a hallgatókat és a gazdálkodó szervezeteket 3. a főiskola külső közvetítő partner segítségével helyezi el a hallgatót 4. a gyakorlat Erasmus mobilitás keretében kerül teljesítésre 5. a hallgató önmaga keres szakmai gyakorlati helyet. Ebben az esetben a gyakorlóhely megfelelőségét, elfogadását a szakfelelős javaslatára az illetékes dékán állapítja meg. 6. a főiskola gyakorlóhelyén. A szakmai gyakorlatok esetében a TVSZ által rögzített keretek között lehetőség van munkatapasztalat beszámítására. Az intézményben a külső szakmai gyakorlatok szervezésére egy szak kivételével túlnyomóan az 1. szervezési forma jellemző, az intézménynek jelenleg 551 db regisztrált együttműködési megállapodása van szakmai gyakorlat teljesítésére. A gazdálkodási és menedzsment alapszakon a gyakorlatot közvetítő partner, a MAG Praktikum Gyakorlati Oktató, Szolgáltató és Innovációs Nonprofit Kft. szervezi. A szakmai gyakorlat értékelése a hallgató által készített gyakorlati napló alapján történik. A gyakorlati napló tartalmi és formai követelményeit szakonként, a szakfelelős előterjesztése alapján a Kari Tanácsok fogadják el. Ahol a KKK és a képzési program lehetővé teszi, a hallgató a szakmai gyakorlatot belső gyakorlóhelyen is teljesítheti. A természettudományi alapszakok belső gyakorlóhelyeinek kialakításához hozzájárult a Versenyképes Nyíregyházi Főiskola pályázat (TÁMOP-4.1.1/A10/KONV-2010-0013, 527 265 190 Ft támogatási érték.) A pedagógusképzés rendszerében több gyakorlati feladat is megjelenik. Ezek koordinálását a Pedagógusképző Kar külön egysége, a Módszertani és Gyakorlati Képzési Csoport végzi. A pedagógusjelöltek iskolai gyakorlatukat a két gyakorló iskolában, összefüggő gyakorlatukat pedig más közoktatási intézményben végzik. A mezőgazdasági gyakorlati képzés 70%-ban a Tangazdaságban valósul meg. A csecsemő- és gyermeknevelő felsőfokú szakképzés gyakorlóhelyeire (bölcsődék, óvodák, gyermekvédelmi központ, szeretetszolgálat) speciális előírások érvényesek, amelyeknek a képzésbe bevont intézmények mind tárgyi és infrastrukturális feltételek, mind szakmai, módszertani előírások tekintetében megfelelnek.

37

Informatika területen a gyakorlati képzésbe egyre inkább bekapcsolódik a Megyei Kormányhivatal.

3.1.2.3 FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE Az iskolarendszeren kívüli képzéseket a főiskola külön szervezeti egysége, a Képzési és Továbbképzési Intézet szervezi és koordinálja. Képzési kínálatukkal a munkaadók és kamarák által felmerülő igényeket igyekeznek kielégíteni. 2011-ben több mint 300 fő vett részt ilyen képzésben, kis mértékben felülmúlva az elmúlt években mért létszámot. Az intézet 2003 márciusától a felnőttképzési törvény értelmében akkreditált. Az erről szóló dokumentum több mint 40, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképzés lehetőségét tanúsítja intézetünkben. 2007 márciusában létrehoztuk a Nyíregyházi Főiskolán a tanulási kompetenciák, az oktatás és szakképzés fejlesztéséért közhasznú alapítványt. Az alapítvány elsődleges célja az oktatás és képzés fejlesztése, kutatások támogatása, tananyagok, módszertani segédanyagok készíttetése, a közép- és felsőoktatásban résztvevő fiatalok támogatása, valamint a hátrányos helyzetű felnőttek segítése tárgyi-, illetve pénzeszközökkel, tanulási, továbbképzési lehetőségekkel. A Képzési és Továbbképzési Intézet tevékenységének részletes leírása a www.nyf.hu/kepzesi honlapon található meg. Intézményünk alapító tagja a 2002-ben 12 magyar felsőoktatási intézmény által hivatalosan létrehozott MELLearN Hálózatnak (Magyar Egyetemi Lifelong Learning Network). A Nyíregyházi Főiskola szervezte és rendezte meg 2008-ban a 4. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferenciát Felnőttképzési tapasztalatok és lehetőségek a felsőoktatás megújításában címmel, mely visszatekintést, összefoglalást nyújtott a hazai és nemzetközi andragógiai kutatások tapasztalatairól, a felsőoktatást foglalkoztató felnőttképzési kérdésekről és a már megvalósult jó gyakorlatokról. A Partiumi Tudáscentrum projekt fejlesztései révén megvalósult Szolgáltató Központtal kialakultak azok a szervezeti keretek és képzési rendszerek, amelyek a Tudásközpont élethosszig tartó tanulás jegyében működő, népfőiskolai rendszerű oktatási szolgáltatásainak alapját képezik. (Szervezet- és tananyag-fejlesztésekre, akkreditációs eljárások lebonyolítására került sor.) A Virtuális Campushoz csoportosított tevékenységek eredményeképpen létrejön a Tudásközpont elektronikus távoktatási rendszerének infrastruktúrája, és kifejlesztjük az oktatás indításához szükséges interaktív, elektronikus tananyagokat.

3.1.2.4 KÉPZÉSFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE A képzési szerkezet korszerűsítése az Intézményfejlesztési Tervben lefektetett elveknek és célkitűzéseknek megfelelően történik. A 2007-ben elfogadott Intézményfejlesztési Terv oktatási fejezeteinek lényeges korrekciójára került sor 2010-ben. A korábbi vállalások túlzottnak bizonyultak mind a kapacitás, mind a minőségi követelmények tekintetében, így a karok javaslata alapján módosításokat nyújtottunk be, amelyeket a fenntartó elfogadott. A 2010-ben módosított Intézményfejlesztési Tervben lefektetett főbb irányelv a következő: „… a régió munkaerő-piaci igényeihez alkalmazkodva fejlesztjük alapképzési struktúránkat. Arra törekszünk, hogy az alapképzések bemenetét szolgáló felsőfokú szakképzéseket is kínáljuk, 38

illetve szakközépiskolákkal együttműködve tanulói jogviszony keretében is bővítsük e szinten tanulók létszámát. Emellett nagyobb hangsúlyt kell helyezni arra, hogy az alapképzésben résztvevők párhuzamos képzés keretében, vagy végzésüket követően minél nagyobb számban kapcsolódjanak be az OKJ-s végzettségek megszerzési folyamatába. A posztgraduális képzésben a szakirányú továbbképzések struktúráját is hozzá kívánjuk igazítani az alapképzéshez, így biztosítva a képzés vertikális rendszerének kialakulását. Földrajzi és intézményi helyzetünket felmérve alakítjuk a mester szintű képzések struktúráját, amelyen belül a tanárképzés fejlesztésére helyezünk nagy hangsúlyt.” Az intézmény a képzési programját minden évben fölülvizsgálja, ami a következő szempontokra terjed ki: - újonnan engedélyezett szakok, szakirányok programjának beillesztése - a Képzési és Kimeneti Követelményekben bekövetkezett változások követése - a személyi feltételek aktualizálása a MAB követelményeinek megfelelően - az egyes tantervi programok fejlesztésének figyelembevétele, pl. a szakirodalom korszerűsítése. A képzési program felülvizsgálatának felelőse az oktatási rektorhelyettes. A munka a kari oktatási dékánhelyettesek irányításával a tanév második félévének elején kezdődik. Minden változást a szakfelelős kezdeményez egy változásjelentő kitöltésével, amelyet (ellenőrzés után) a Kari Tanácsok bírálnak el. A végső döntést a tanév végén a Szenátus hozza meg, azaz elfogadja a következő tanévre érvényes képzési programot. Az elfogadott változások átvezetésre kerülnek a Neptun Tanulmányi Rendszerben és a Tanulmányi Tájékoztatóban. Az utóbbi két évben a képzési program módosítására a tavaszi szemeszter megkezdése előtt is szükség volt, ezt a személyi feltételekben bekövetkezett változások és a KKK módosítása indokolta. A beszámolási időszakban egyetlen lényeges tartalmi változást lehet kiemelni a képzési programokban: a természettudományi és informatika képzési területen a gyakorlatra vonatkozó előírások a KKK módosításával lényegesen megváltoztak, a változást a tantervekben átvezettünk.

3.1.2.5 KÉPZÉSI EREDMÉNYESSÉG ÉRTÉKELÉSE A hallgatók haladását minden félévben mérjük intézményi szinten a felvett, illetve a teljesített kreditek számával. Több év adatai szerint hallgatóink intézményi átlagban félévente (az elvárt 27-33 kredit helyett) 25 kreditet vesznek fel és 20 kreditet teljesítenek. Az elvárt kreditszámtól való elmaradás oka egyrészt az egyes tantárgyak felvételéhez szükséges előkövetelmények meglétének hiánya, másrészt az átlagot torzítja az a tény, hogy a képzési időn túl járó hallgatóknak már eleve kevesebb kreditet kell felvenniük. A teljesített kreditekből arra lehet következtetni, hogy a hallgatóink intézményi szinten átlagosan két félévet csúsznak tanulmányaikkal, amit a szakonkénti vizsgálat is megerősít (TABL_14, TABL_15 adattáblák). A tanulás eredményességét elsősorban a fő ellenőrzési ponton, a záróvizsgán nyújtott teljesítménnyel, az árnyaltabb képet nyújtó diplomaminősítéssel, illetve a szakdolgozatok eredményével mérjük. A záróvizsga eredményességét mind számszerűen, mind a záróvizsga bizottságok írásbeli véleménye alapján értékeljük.

39

oklevél minősítés szakdolgozat érdemjegye

Bölcsészettudományi és Művészeti Kar 3,85

Gazdasági és Társadalomtudományi Kar 3,85

Műszaki és Mezőgazdasági Kar 3,5

Pedagógusképző Kar 4,0

Természettudomá nyi és Informatikai Kar 3,5

3,90

4,2

3,5

3,29

3,93

6. táblázat: A tanulás eredményessége, a szakonként vett átlagok mediánja (2011)

Az oktatói állomány megfelelőségét a MAB 2011. júniusi – 2016-ig érvényes – Intézményakkreditációs jelentése is megállapította minden vizsgált paraméter vonatkozásában. Az oktatói állomány leterheltsége karonként erősen különböző. A labor- és gyakorlatigényes képzések miatt az egy főre jutó hallgatók száma 20-23 a TTIK és MMK egységben, ami az országos átlag (11,2, a KSH adatai szerint 2010-ben) kétszerese. A BTMK esetében az alacsony szám egyrészt a művészetközvetítő szakok egyéni órákat is magába foglaló képzési rendjével, másrészt az alacsony bölcsészhallgatói létszámmal magyarázható. Az oktatók heti óraszáma a hatályos Felsőoktatási Törvénynek megfelelő. (A heti óraszámba valamennyi képzési rend óráit beszámítottuk.) Egy oktatóra jutó hallgatók száma

Az oktatók heti óraszáma

BTMK

10,78

15,96

GTK

74,59

15,73

MMK

20,00

18,46

PKK

39,05

11,97

TTIK

22,91

13,09

7. táblázat: Az oktatói állomány leterheltsége

3.1.2.6 NEMZETKÖZI DIMENZIÓ ÉRTÉKELÉSE Külföldi hallgatók A 2010/2011-es tanévben a külföldi hallgatók aránya a Nyíregyházi Főiskolán 3,8% volt, ezzel az állami főiskolák között az első, és kilencedik az állami felsőoktatási intézmények rangsorában (forrás: A nemzeti felsőoktatáspolitika irányai, tervezet). A külföldi hallgatók a főiskola magyar nyelvű képzéseibe kapcsolódnak be. A Tudományos együttműködések nemzetközi dimenziója A Nyíregyházi Főiskola intézményi, kari és kutatócsoporti együttműködéssel rendelkezik 27 ország több mint hatvan egyetemével, főiskolájával, kutatóhelyével. Az intézmény nemzetközi kapcsolataiban sajátos geopolitikai helyzetéből – a szlovák-ukrán-román határ közelsége –, regionális beágyazottságából adódóan az országhatáron átnyúló kapcsolatépítések a meghatározóak. A pályázati, kutatási, oktatási együttműködésekben a 40

román, ezen belül is nagyobb részt partiumi és erdélyi felsőoktatási intézmények vezetnek, ezek száma: 17, ezt követik a lengyel (9), az ukrán (8), a szlovák (7) és a cseh (7) egyetemek és kutatóintézetek együttműködési megállapodással. A kapcsolatok nemcsak papíron léteznek, de az oktatásban, kutatásban, közös pályázatokban is testet öltenek. A Nyíregyházi Főiskola fontos küldetésének tekinti a kisebbségi magyarság anyanyelvű felsőoktatásának megszervezését és fejlesztését. A Gazdasági és Társadalomtudományi Kar oktatói a Beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kihelyezett gazdálkodási és menedzsment képzésében oktatnak, a Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet oktatói részt vállaltak a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem magyar BA szakának akkreditálásában, és az oktatásban, a tehetséggondozásban, a szakkollégiumi illetve TDK tevékenységben is részt vesznek. Közös kutatási projektek kidolgozásában és megvalósításában a Természettudományi és Informatikai Kar és a Műszaki és Mezőgazdasági Kar jeleskedik, matematika és informatika, biológia, bioanalitika, élelmiszeripar, agrár-műszaki témákban és területeken. A Matematikai és Informatikai Intézet tudományos kapcsolatai Európán túlra is terjednek. Az intézmény az izsevszki Udmurt Állami Egyetemmel megkötött együttműködés révén tagja lett a Finnugor Egyetemek Nemzetközi Szövetségének (AFUU). Örvendetesen alakul az intézmény kapcsolata a Japán Josai Egyetemmel, két év alatt a Nyíregyházi Főiskola öt hallgatója nyerte el az egyetem ösztöndíját. A Képzési és Továbbképzési Intézet Grundtvig-Tanulási Kapcsolatok nevű nemzetközi program keretében hatékony és eredményes együttműködést folytat nemzetközi konzorciumokon belül hat európai egyetemmel. Az intézmény a kelet-európai kapcsolatok koordinálására a Külügyminisztérium támogatásával önálló szervezeti egységet hozott létre a szlavisztikai tanszékek, továbbá a Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék humánerő bázisán. A Kelet- és Közép-európai Kutató Központ a kelet- és közép-európai régió és Magyarország politikai, gazdasági együttműködési lehetőségeinek, a logisztikának, a politikai rendszerek változásának a kutatását, a kapcsolódó felhalmozott tudás továbbadását, a témához kapcsolódó publikációk, tudományos konferenciák szervezését végzi, a Kelet- és Közép-európai Kutató Központ működését az „Alapítvány a Kelet- és Közép-európai Kutatásért és Képzésért” közhasznú szervezet támogatja. Az intézet fennállása óta öt nemzetközi konferenciát is szervezett orosz, ukrán, lengyel és jelenleg Baltikum tematikával. Mindez szoros összhangban áll a megye fejlesztési koncepciójával, amely szerint „Fejlesztő megyeként továbbra is aktívan részt kívánunk venni nemzetközi programokban, külföldi régiókkal való együttműködésekben, testvérmegyei kapcsolatok mélyítésében, valamint nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartásban és nem utolsó sorban a határon átnyúló kapcsolatok újraépítésében, új elemekkel való megtöltésében.” Külföldön folytatott képzési tevékenység A külföldön folytatott képzési tevékenységről beszámoltunk a 3.1.2.1 szakaszban.

Hallgatói mobilitás A Nyíregyházi Főiskolán a hallgatói mobilitás feltételei adottak, 17 ország 52 felsőoktatási intézményével van megállapodásunk, de a mobilitás sem kiutazó, sem beutazó irányban nem éri el a kívánatos szintet.

41

tanév

kiutazó

beutazó

szakmai gyakorlatra

szakmai gyakorlatra

kiutazó

beutazó

2007/2008

39

23

11

2

2008/2009

51

16

6

5

2009/2010

39

11

11

4

8. táblázat: Hallgatói Erasmus mobilitás

A külföldre irányuló hallgatói mobilitás gátló tényezői ugyanazok, mint az intézmény hallgatói eredményességének gátló tényezői általában: az idegen nyelvi kompetenciák hiánya és a hallgatók nagy részét jellemző gyenge gazdasági potenciál. (A mobilitás anyagi forrásaihoz célországonként eltérő mértékben ugyan, de szükséges az egyéni anyagi forrás biztosítása.) A Nyíregyházi Főiskola Ének-Zene Tanszéke egy Európában egyedülálló témájú Erasmus Intenzív Program résztvevője: 2006 óta tagja az ArGeNord (International Arbeitgemeinschaft Musikpädagogik der nördlichen Länder Europas) elnevezésű nemzetközi zenepedagógiai munkacsoportnak, melyet 6 európai felsőoktatási intézmény szakemberei koordinálnak. A projekt keretében kapcsolódott be a főiskola az Erasmus Intenzív Programokba. Oktatói mobilitás Erasmus

CEEPUS

OTKA

Egyéb

tanul-

mobilitás

mányút, kutatás

Konferencia

okt.

szem

okt.

szem

okt.

szem

okt.

szem

okt.

szem

26

5

12

0

1

0

79

47

42

9

31

12

1

126

51

Összesen

221 221

9. táblázat: Oktatói mobilitás (2010-2011)

A 2010/11. tanévben az átszámított oktatói létszámra (298 fő) vetített Erasmus, CEEPUS és OTKA mobilitási pályázatok keretében lebonyolított oktatói mobilitás 14,8%-os volt. Ez arányaiban lényegesen magasabb a hallgatói mobilitásnál. A személyzeti mobilitásban az Erasmus mobilitási program keretében az idegen nyelvi egységek adminisztratív dolgozói, illetve a Nemzetközi Kapcsolatok Iroda Erasmus mobilitási pályázatokat koordináló munkatársai vesznek részt. Az intézmény teljes alkalmazotti létszámára vetített tanulmányutak, pályázati és kutatási együttműködés keretében megvalósult külföldi intézményekbe kiutazó teljes dolgozói létszám 221 fő, ez a 2010. és 2011. évi átlagos állományi létszám középértékének (734 fő) 30%-a. A mobilitási programok, tanulmányutak, pályázati megbeszélések regionális beágyazottságunkat erősítik, túlnyomó részt a szomszédos országokba irányulnak: Románia, Lengyelország, Szlovákia, Ukrajna. Örvendetes, hogy a 2010/11. tanévben már az Erasmus oktatói mobilitásban is nagyobb volt a közép-kelet-európai országok részesedése (55%) mint a nyugat-európaiaké. Az oktatói Erasmus és CEEPUS mobilitási programok, továbbá a tanulmányutak révén növekszik az interregionális pályázati és kutatási együttműködések száma is.

42

3.1.2.7 TEHETSÉGGONDOZÁS ÉRTÉKELÉSE A tehetséggondozás intézményi keretei A Lónyay Menyhért Tehetséggondozó Szakkollégium a főiskola Szenátusának 2009. február 17-i határozata alapján 2009. március 1. napjával jött létre a karok együttműködésével. Az induló létszám karonként 4 fő, 2009 folyamán ez 20 szakkollégistát jelentett. 2009 decemberében a szabályzatnak megfelelően karonként újabb 2-2 fővel gyarapodott a szakkollégisták létszáma. A szakkollégium működési szabályzatát a Szenátus 2010-ben elfogadta. Ez a dokumentum határozza meg jelenlegi tevékenységünket is. A 2010-es naptári év során 25 szakkollégista vett részt a rendszeres munkában. A félévek elején és végén az összehívott közgyűlések nyilvános fórumán tárgyalják meg a kari és egyéni programok teljesítésének eredményét s a következő időszak vállalt feladatait. A kari felelősök a karhoz tartozó mentortanárok munkáját folyamatosan és rendszeresen koordinálják és ellenőrzik. A tehetséggondozó tevékenység kari kutatócsoportokban és egyéni konzultációk keretében zajlik, s legfőbb célja a nyitott személyiségű érdeklődő hallgatók támogatása a főiskolai tanulmányaikban, a későbbi mesterképzésben és a választott pályájukra való sikeres felkészülésben. 2011-ben a szakkollégiumi létszám 30 fő, a tevékenységbe bevont oktatók száma 26 fő. A TÁMOP 4.2.3-08/1 disszeminációs pályázata a tehetséggondozó tevékenység eredményeinek bemutatásával s újabb előadási lehetőségekkel segíti a munkát a hungarológia, a kisebbségkutatás, a nemzetközi kapcsolatok, a társadalomtudomány köréből. A szakkollégium működéséhez kiemelt támogatást biztosítanak a 2010/2011. évi TÁMOP pályázatok. A közösségépítés eredményessége mind a tanfolyamokon, tréningeken való részvételben, mind a kari kutatóműhelyekben zajló munkában lemérhető. Ez a munka folyamatos és sikeres. A hiányosságok között a kollégiumi bentlakás szorgalmazása és a rendezvényeken való még aktívabb részvétel említhető meg. A mentortanárok lelkes együttműködése mind az öt kar részéről sikeres, s remélhetőleg az újabb hallgatók felvételével a közösség dinamikusan továbbfejlődik. A Bölcsészettudományi és Művészeti Kar Bessenyei György Tehetséggondozó Műhely a 2007/2008-as tanév második félévétől működik, 2010-től a TÁMOP 4.1.1.A „Versenyképes Nyíregyházi Főiskola” projekt támogatásával. A Nyíregyházi Főiskola Tudományos és Művészeti Diákköreink tevékenysége A Nyíregyházi Főiskolán a tudományos diákkörök öntevékeny csoportokként működnek, amelyeknek célja ˗ a kiemelkedő képességű, kutatni szerető hallgatók bevonása és a legtehetségesebb hallgatók kiválogatása és támogatása; ˗ a kötelező tananyagot meghaladó, tudományos igényű önképzés; ˗ a diákköri munka során vagy azon kívül elért egyéni vagy kollektív eredmények szakmai megítélésének és nyilvánossá tételének elősegítése. A tudományos diákkörök céljaikat a hallgatók és az oktatók együttműködésével valósítják meg, munkájukban külső elméleti és gyakorlati szakemberek is részt vehetnek. A munkájukhoz szükséges anyagi fedezetet intézményi és hazai pályázatokkal (Öveges József pályázat, TÁMOP, OKA) biztosítjuk. Az intézmény karain tevékenykedő tudományos 43

diákkörök munkáját az illetékes dékán felügyelete alatt működő Kari Tudományos Diákköri Tanács (KTDT) irányítja. Intézményünk karain egy-egy, összesen öt Tudományos Diákköri Tanács (TDT) működik. Hallgatóink érdeklődési körüknek megfelelően minden félév elején kapcsolódhatnak valamely diákkörhöz, ahol kutató munkájukról rendszeresen beszámolnak és megvitatják a felmerülő problémákat. A Bologna-rendszerű képzésre történő áttérés miatt kevesebb hallgató tudott sikeresen szerepelni az OTDK házi konferenciáin, és ebből kifolyólag kevesebben jutottak be az országos döntőbe, hiszen az első ciklus három éve viszonylag rövid időszak az eredményes kutatómunkához. Az OMDK versenyein a művészetközvetítő egységek hallgatói rendszeresen eredményesen szerepelnek. A Pedagógusképző Kar megalakulásával az ötödik Kar is bekapcsolódott a diákköri tevékenységbe. 2009-ben OTDK versenyen már ők is képviselték intézményünket. A bemutatott dolgozatok száma 2011-ben ismételten növekedett intézményi szinten. 2011ben 65 dolgozat nevezett az OTDk-ra, amelyk közül végül 42-t mutattak be diákjaink. A legintenzívebben az MMK-n növekedett az OTDK-n résztvevő hallgatók létszáma 4. ábra. 30 25 20

2005 2007

15

2009 2011

10 5 0 BTMK

GTK

MMK

TTIK

PKK

4. ábra: A Nyíregyházi Főiskola diákkörösei által bemutatott dolgozatok száma 2005 és 2011 között

Az eredményességünket tekintve a helyezett dolgozatok száma az MMK-n és a PKK-n növekedett az előző évekhez képest. A BTMK-n és a GTK-n kismértékű visszaesés tapasztalható, a TTIK-n 2005-ben nagy létszámban vettek részt a hallgatók és a legeredményesebb volt a karok között, 2007-ben és 2009-ben mind a bemutatott dolgozatok számában, mind a helyezések számában visszaesés mutatkozott, azonban 2011-ben ismét növekedett a Kar eredményessége 5. ábra.

44

10 9 8 7 2005

6

2007

5

2009

4

2011

3 2 1 0 BTMK

GTK

MMK

TTIK

PKK

5. ábra: Az OTDK helyezettjeinek száma 2005 és 2011 között

Összességében örülünk, hogy minden kar minden OTDK évben képviselteti magát az országos versenyen. Dicséretes, hogy a BTMK és az MMK az előző évekhez képest növelni tudta a diákkörös hallgatók részvételét az OTDK-n. A GTK-n a hallgatói létszámához képest kevés a diákkörösök száma. Ezt a jövőben mindenképpen növelni szeretnénk. A PKK-n remélhetőleg a diákkörösök létszáma is növekedni fog a hallgatói létszámmal együtt. Ezen a karon feltételezhetően a levelezős hallgatói létszám többsége miatt marad el a diákkörösök létszáma. A TTIK-n a bemutatott dolgozatok száma a BTMK-hoz és az MMK-hoz képest csökken, azonban a 2011-es OTDK versenyen a helyezett dolgozatokat tekintve a legeredményesebb kar volt. A Tudományos Diákköri munkán kívül jelentős tevékenység és eredményesség mutatkozik a mérnök, a képzőművész és az ügyvitel, programtervező informatikus szakos hallgatóink magyar, európai és nemzetközi megméretéseiben. Világbajnokokkal rendelkezünk a műrepülés, a gyorsírás és gépírás (ügyvitel), egyes küzdősportok és a maketthíd-építés területén. Például az MMK Kar hallgatói által elért versenyeredmények közül kiemelkednek a következők ˗ Maketthíd-építő Világbajnokság (Kanada 2010. március 05.): Egyéni és csapatversenyben világbajnoki cím ˗ Számítógéppel vezérelt marógép (CNC) 2008-ban országos I. hely, 2009-ben MACHTECH II. hely ˗ Válogató robotépítés (ISEL Hungária, 2010.) országos II. helyezés Megalakult a „Bioenergia” és a „Robot és CNC berendezés fejlesztő” elnevezésű tehetséggondozó műhely. Roma Tehetséggondozó Műhely A roma fiatalok főiskolai és társadalmi integrációjának elősegítésére a TÁMOP 4.1.1.A-10/1 sz. pályázat (Versenyképes Nyíregyházi Főiskola) tehetséggondozó alprojektje biztosít forrást egy Roma Tehetséggondozó Műhely infrastrukturális feltételeinek kialakítására és az abban folyó tehetséggondozó, felzárkóztató tevékenységre. A 2010/2011. tanév első félévében kilenc roma származású hallgató kapcsolódott be a műhely munkájába. A pályázat futamideje alatt a következő tevékenységek megvalósítására kerül sor: ˗ a roma fiatalok eddigi iskolai pályafutásának tanulmányozása, 45

˗ a formális tanulás segítéséhez mentortanári rendszer kiépítése, ˗ a nem formális tanulás segítéséhez közösségi terek biztosítása, ˗ értelmiségivé válásukat elősegítő tanórán kívüli tevékenységek biztosítása: nyelvtanulás, külső előadók meghívása, ˗ a hátrányos helyzetű tehetséges roma hallgatóink számára karrier-tanácsadás. A középiskolás korosztályra vonatkozó kezdeményezések A TÁMOP „Nyír-diss-credit” (Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja a Nyíregyházi Főiskolán) pályázattal egyik célunk volt, hogy a Nyíregyházi Főiskolán a tudományos műhelyekben folyó diákok és oktatók tevékenységét bemutassuk a beiskolázási körzet középiskoláiban és motiváljuk a középiskolás diákokat, hogy bekapcsolódjanak ebbe a kutató munkába. 2011-ben Road Show keretében erre 8 alkalommal került sor. A középiskolásokat bevonjuk a „Kutatók éjszakája” programba, illetve a Nyíregyházi Főiskola Központi Könyvtár és Szakirodalmi Információs Központja is rendszeresen tart közép- és általános iskolás korosztályt is megcélzó programokat.

46

3.1.3

K+F+I TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE

3.1.3.1 KUTATÁSI PORTFOLIÓ ÉRTÉKELÉSE A Nyíregyházi Főiskola oktatói sokszínű kutatási tevékenységet folytatnak, a hittudomány kivételével minden tudományterület művelői megtalálhatók az intézményben. A hét tudományterülethez kapcsolódva 28 tudományágban folyik kutatási tevékenység, mely lefedi az oktatott képzési területek és képzési ágak, szakok teljességét. Örvendetesnek tartjuk azt is, hogy a tudományágakon belül folyó kutatások tematikailag szervesen illeszkednek a képzési szakstruktúra belső szerkezéhez – szakirányok, specializációk, képzési modulok. A tudományterület legkiterjedtebb művelése a természettudományok körében valósul meg, kilenc tudományágban 17 tematikus kutatás folyik. A folyamatos és intenzív kutatómunkát a teljes intézményben az országos viszonylatban is kiváló 70% fölötti oktatói minősítettség és jó publikációs tevékenység is jelzi. Az egy főre jutó Web of Science publikációk tekintetében a Nyíregyházi Főiskola az országos felsőoktatási rangsorban 13., több egyetemet és minden főiskolát megelőz 2009-es és 2010-es adatok alapján. A főiskola korábbi Intézményfejlesztési Tervében az akadémiai és a kutatási terület szinergiáit kihasználva jelölte ki a stratégiai kutatási területeket, melyek az „Esélytermtő Tudás” akadémiai, a „Zöld régió” K+F programokban fogalmazódtak meg. A stratégiai kutatási területek a pedagógusképzés, műszaki és informatikai tudományok, környezettudományok, művészetközvetítés és szociológia. Az intézményben nemzetközileg is releváns kutatásokat folytatnak természettudományi és agrár-műszaki területen. A tudományterületek közül a természettudományi terület összegzett impakt faktora a legmagasabb, 2011-ben 69,75. Természettudományi és informatikai kutatások a következő témákban folynak: Környezetanalitika; molekuláris táplálkozás; sejtosztódás és redox szabályozás; mikrobiológia és élesztő genetika; humán sejtbiológia; humánbiológiai; szupraindividuális biológia, ökológia; környezeti és fenntarthatóságra nevelés; diadikus harmonikus analízis; formális nyelvek és automaták; történeti földrajz, turizmus és területfejlesztés, természetföldrajz; az egészséges életmód domináns faktorai. A társadalom- és a bölcsészettudományok területén folyó kutatások közül a romológiai, az alkalmazott nyelvészeti és a szocioldialektológiai területeken folyó kutatások emelkednek ki. A Romológia kutatóműhely a romológia kutatásának speciális területét, a roma politikai magatartást, a romák társadalmának politikai rendszereinek feltárását, a romák politikai kultúrájának vizsgálatát végzik. A Vizuális Kultúra oktatásának, művelésének jelentőségét bizonyítja, hogy a 2010/11-es időszakban 128 kiállításon vettek részt, részben szervezték is azokat. A Vizuális Kultúra Intézet minősített oktatói létrehozták a DAB területi szakbizottság képzőművészeti munkacsoportját, melynek célja: a régió képzőművészeti eseményeinek felkarolása és művészettörténeti, képzőművészeti, iparművészeti kutató és alkotó tevékenységek bemutatása.

A bölcsész- és pedagógusképző karok oktatói a bölcsészettudományok hét ágában végeznek tudományos tevékenységet. Kiemelkedő a nyelvtudomány különböző ágainak és területeinek súlya. Az alkalmazott nyelvtudomány egyik legjelentősebb hazai műhelye működik itt egy MTA doktor és három egyetemi tanár irányításával. Országosan és nemzetközileg is 47

elismerést vívott ki a szocioldialektológiai kutatócsoport – nyelvész, informatikus, geográfus – által kidolgozott informatizált nyelvi korpusz dimenzionális nyelvföldrajzi ábrázolására használható multidiszciplináris projekt. Az irodalomtudományban a nemzeti értékteremtő és -megőrző életművekhez, a különböző irodalomtörténeti korszakokhoz kapcsolódó kutatások mellett megjelent a roma tematika, a cigány mesevilág hatásának feltárása. A pedagógusképzés elméleti és gyakorlati megújításához, a hallgatók mentális problémáinak feltárásához kapcsolódnak a pszichológia és neveléstudomány területén folyó elméleti és empirikus kutatások. A fordításkutató munkacsoport kutatásai révén külföldi munkacsoportokhoz is kötődik: pl. European Masters in Translation Network. A Nyíregyházi Főiskola Ének-Zene Tanszéke egy Európában egyedülálló témájú Erasmus Intenzív Program résztvevője: negyedik éve tagja az ArGeNord (International Arbeitgemeinschaft Musikpädagogik der nördlichen Länder Europas) elnevezésű nemzetközi zenepedagógiai munkacsoportnak, melyet 5 európai felsőoktatási intézmény szakemberei koordinálnak. A Műszaki és Mezőgazdasági Kar a felsőoktatási műszaki- és agrárkutató hálózat részeként elsősorban alkalmazott kutatásokat végez a műszaki tudományok és agrártudományok területén. A Kar főbb kutatási területei: anyagtudományok és annak gyakorlati alkalmazása; mechatronika az iparban és a mezőgazdaságban; a régió infrastruktúrája, ipara, mezőgazdasága és környezeti kölcsönhatása; tájjellegű növények termesztéstechnológiájának fejlesztése; mezőgazdasági melléktermékek energetikai célú hasznosítása; növénynemesítési és állattenyésztési tevékenységek; repülőgépek üzemeltetésének mechanikai viszonyai; környezetfizika; nagyenergiás fizika; sok résztvevős rendszerek viselkedésének számítógépes modellezése; a fizika tanításának módszertana. Agrár-műszaki területen nemzetközi viszonylatban is jelentős a környezetbarát megmunkálási technikák, illetve az élelmiszeripari technológiák körében folytatott kutatási tevékenység. A Gazdasági és Társadalomtudományi Karon a tudományterületek diverzifikációja miatt széles tudományterületi spektrumban folyik a tudományos munka. A kar kutatóműhelyei: interetnikus kapcsolatok; marketing kommunikáció; migrációs kutatóműhely; romológia; kultúrdiplomácia; logisztika. 3.1.3.2 K+F KAPACITÁSOK ÉRTÉKELÉSE A Nyíregyházi Főiskolán, intézményi szinten a minősítettségi arány az elmúlt évek folyamán fokozatosan emelkedett, 2011 októberében a teljes munkaidős egyetemi, főiskolai oktatók 71%-a rendelkezett tudományos fokozattal, s ez folyamatosan növekszik. Itt külön kiemeljük, hogy a 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról, 9. § (3) b) pontja, illetve (4) bekezdése szerint az egyetemnek 50%-os, egy főiskolának 30%-os minősítettségi aránnyal kell rendelkeznie. Ehhez viszonyítva különösen kiemelkedőnek ítéljük a Nyíregyházi Főiskola minősítettségi arányát. Az elemzett időszakban MTA doktori címet szerzett a főiskola három oktatója, ezzel együtt az intézményben elsőségi nyilatkozatot tett főállású oktatóként dolgozó 8 MTA doktor száma, munkássága is jelzi azt, hogy a Nyíregyházi Főiskola a tudomány magas szintű művelésének tekintetében az elsők egyike a magyar főiskolák között. A Magyar Kormány által preferált műszaki, informatikai és természettudományi területen 6 MTA doktor dolgozik, ami garancia nemcsak az oktatás színvonalára, hanem arra is, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és a régió tudományos szerepe és elismertsége tovább emelkedjen. A minősítettek között a 40 év alattiak magas 48

aránya mutatja, hogy az oktatók tudományos kutatásának színvonala hosszú távon biztosított, s továbbra is növekedni fog. A fiatal minősített oktatók magas aránya jól mutatja a Nyíregyházi Főiskola megtartó-képességét is. A 2010 decemberében az MTA Debreceni Területi Bizottságán belül megalakult Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szakbizottság vezetőségének és tagságának zömét a Nyíregyházi Főiskola oktatói alkotják. A megye a főiskola koordinálásával 4 munkabizottságot hozott létre (képzőművészeti, romológia, testnevelés és sporttudomány, logisztika).

3.1.3.3 K+F EREDMÉNYESSÉG ÉS TECHNOLÓGIA TRANSZFER ÉRTÉKELÉSE Felsőoktatási intézmények esetében a minőségverseny egyik legfontosabb mutatószáma a tudományos publikációk száma nemzetközileg ismert és elismert szaklapokban. A Nyíregyházi Főiskola évi átlagos összes publikációjának száma mintegy 1200. Ez többféle publikációs felületen való megjelenést takar. A felsőoktatás minden szereplője által elfogadott tekintélyes etalon a tudományos publikációknak a Thomson Reuters Web of Science szolgáltatása által fenntartott adatbázisában való kereshetősége. A Nyíregyházi Főiskola tudományos kapacitása, a Thomson Reuters Web of Science által jegyzett publikációk egy oktatóra vonatkoztatott arányának elemzése alapján, tizenharmadik a magyar felsőoktatási intézmények között. A tudományos kutatás értékelésének egy másik általánosan elfogadott értékelése, minőségi garanciája az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) által támogatott programok száma és összegszerűsége. A Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszer adatai szerint a Nemzeti Felsőoktatási Rendszerben szereplő intézmények között az egy kutatóra/oktatóra eső OTKA támogatás a min. 5M Ft támogatású projektek körében országos listáján a Nyíregyházi Főiskola (több egyetemet megelőzve) szintén a tizenharmadik helyen állt. Az egy oktatóra/kutatóra eső GOP, TÁMOP, TIOP források (2009-2010 átlaga) az országos összesítési listáján a Nyíregyházi Főiskola a tizennegyedik helyen szerepel. A 2008. évben jelentkező európai gazdasági válság hatásai rendkívül kedvezőtlenül érintették a főiskola innovációs bevételteremtő paradigmaváltási programjának megvalósítását. A külső gazdasági környezetben bekövetkezett negatív tendenciák (lásd. GDP-adatok, a munkanélküliség mutatói) az Észak-Alföld régiót, különös tekintettel a megyét még az ország többi részétől is nagyobb mértékben sújtották. A főiskola ennek ellenére az intézmény K+F+I tevékenységének szervezeti újjászervezésével, szolgáltatási portfólió kialakításával és magalapozta, hogy alkalmazkodni tudjon a gazdasági környezet változásaihoz, és képes legyen a megye tudáscentrumává válni. Ennek segítségével az intézmény megyei és regionális gazdasági szerepe jelentősen növelhető. 2009-ben az intézmény vezetése létrehozta az Integrált Tudáscentrum (ITC) szervezeti egységet a kutatásfejlesztési és innovációs, továbbá az ezekhez kapcsolódó szolgáltató tevékenység ösztönzésére regionális tudáscentrum-képző szerepkörben. Ezt követően (2010ben) két spin-off céget alapított a kutatások és a képzési kapacitás gyakorlati hasznosítására. A kutatás-fejlesztési és innovációs intézményi tevékenység összességében – ahogyan azt a 2007-es IFT 2009-es átdolgozása, valamint az ITC létrehozása, centrumképző szerepe és a spin-off cégek létrehozatala is mutatja –, egyre intenzívebben fordul a megyei és a regionális igények szolgálata felé. Ezeket a megyei fejlesztési koncepció így határozza meg: „a megye legfontosabb fejlesztési célja között szerepel a hátrányos helyzet leküzdése, amit a feldolgozószektor erősítésével és fejlesztésével” kíván kezelni. A Nyíregyházi Főiskola Tudáscentruma és spin-off cégei még intenzívebben be kívánnak kapcsolódni a megye most készülő Innovációs Operatív Programjába. 49

Az elmúlt 10 évben megindult a korszerű ipartelepítés is, „amint azt az ipari parkok száma is jelzi. A megyében 11 minősített ipari park működik, Záhony és Tuzsér területén már most is jelen vannak minősített intermodális logisztikai szolgáltatók. Várható a megye szerepének növekedése az ország energiaellátásában is.” A szervezeti átalakítást mutatja az innováció felső vezetői szintre emelése 2011-ben, a tudományos és innovációs rektorhelyettesi pozíció megteremtésével, akinek a munkáját egy – különböző szakterületek képviselőiből álló – Tudományos és Innovációs Operatív Csoport is segíti. Az innovációs bevételteremtésben fontos szerepe van az újonnan létrejött, két spin-off vállalkozásnak, akik az élelmiszer- és műszaki tudományok, illetve a képzés- és tananyagfejlesztés, elektronikus tartalmak fejlesztése és avhumán szolgáltatások területén fejtik ki tevékenységüket. Az intézmény bevételteremtő tevékenysége és potenciálja jellemzően három területre koncentrálódik. Ezekre a területekre számít az intézmény a jövőben is. 1. Az Agrár és Molekuláris Kutató és Szolgáltató Intézetben főleg pályázatok keretében folynak funkcionális élelmiszerekkel, antioxidánsokkal kapcsolatos alkalmazott kutatások, amelyek révén jelentős számú (összesen közel 180 féle, a Partiumi Tudáscentrum fejlesztése projekt keretében 139) új termék fejlesztése történt. Az Agrár és Molekuláris Kutató és Szolgáltató Intézet az egyik spin-off cégen keresztül jelentős számú (több mint 10) együttműködési megállapodást kötött, aminek keretében alkalmazott kutatásokat végez, illetve speciális innovációs szolgáltatásokat (speciális mérések, speciális szabványok) kínál vállalatok, vállalkozások számára. Az AMKSZI laboratóriumi szolgáltatásokat alakított ki (klasszikus és műszeres analitikai mérések, mikrobiológiai-, genetikai- és sejtbiológiai vizsgálatok), engedélyezési eljárásokban működik közre. Tevékenységei közé tartozik egészségügyi innováció végzése (egészségmegőrző élelmiszerek, kiegészítő terápiák, egészségügyi biztonság). A laboratórium analitikai, genetikai és mikrobiológiai kutatói szolgáltató funkciókkal és az elmúlt két év infrastrukturális fejlesztései révén a nagy értékű műszerpark segítségével bázisa lehet a főiskola regionális tudásközpont szerepének, és mindez kiterjedt vállalati kapcsolatokat eredményezhet. 2. A magyar felsőoktatási intézmények között a Nyíregyházi Főiskola volt az első, ahol az intézmény teljes, 100%-os területét lefedő vezeték nélküli internet elérési lehetőség kiépült. A főiskola Informatikai Szolgáltató Központja által menedzselt informatikai szolgáltatásokat (webes alkalmazásfejlesztés, JAVA, PHP alapú alkalmazások, adatbázis-kezelő rendszerek elkészítése, IT tanácsadás és támogatás, szerverek számítási kapacitásnak biztosítása, hálózati biztonsági szolgáltatások, teszt labor és virtuális környezet biztosítása a legújabb technológiákhoz, CISCO hálózati akadémia képzés) a főiskola Matematika és Informatika Intézetével (90%-os minősítettségi arány) való szoros együttműködésben ajánlja. Kiemelendő, hogy a programtervező informatikus szakos hallgatók az Informatikai Szolgáltató Központban szerzett gyakorlati ismereteikkel tovább tudják szélesíteni azt a tudást, amely alapján diplomájuk az elhelyezkedési lehetőségeik tekintetében kiválóak.

50

3. Műszaki területeken a főiskola nagyszámú laborjával, széleskörű elméleti tudásbázisával, gyakorlati tapasztalataival és kiterjedt kapcsolatrendszerével állt és áll rendelkezésre a megye különféle műszaki elemzést, vizsgálatot igénylő cégei számára. Ezek többek között: Anyagtudományi kutatások (kompozitok fejlesztése, fém- és műanyaghegesztés, minőségirányítási rendszerek értékelése, repülőgép-részegységek mechanikai vizsgálata, számítási hálók optimalizálása és simítása. Néhány rendelkezésre álló nagy értékű labor a felsorolt kutatások és szolgáltatások számára: Motoroktató laboratórium, szerviz- és diagnosztikai laboratórium, motorfékterem, pneumatika laboratórium, elektronikai laboratórium, robottechnikai tanműhely, hegesztés-technológia laboratórium, anyagszerkezettan laboratórium, röntgen laboratórium, CAD-CAM laboratórium.

3.1.4

INTÉZMÉNYIRÁNYÍTÁS ÉRTÉKELÉSE

3.1.4.1 INTÉZMÉNY-IRÁNYÍTÁSI FOLYAMATOK, ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE Stratégiai tervezés, kontroll és minőségirányítás 2007–2009 között a főiskola új vezetésnek ki kellett jelölnie az intézmény jelenét és jövőképét meghatározó taktikai és stratégiai megoldásokat. Ezek között a két legfontosabb, átfogó feladat volt az előző szakaszban elért országos, regionális és megyei pozíciója közelében tartani meg a főiskolát, és az új feltételek között rajzolni fel a korrigált, de a Küldetésnyilatkozatban rögzített alapértékekhez ragaszkodó jövőképet. 2008 szeptemberétől egyre erőteljesebben a külső és belső negatív összhatásoknak a kivédésére kellett összpontosítania a menedzsmentnek. A 2007-ben elfogadott stratégiai elképzeléseket módosítani kellett, különösen: az állami vagyon védelmére, a hatékony és gazdaságos működés prioritásaira, illetve a minőségszemlélet terjesztésére fókuszálva. A stratégia alapján az intézményben folyó oktatói munka és gazdálkodási folyamatok rendszeres kontrollja, az optimalizálás és hatékonyság erősítése határozott igényként jelent meg (a nagy beruházások befejezésével párhuzamosan) 2007/2008-tól a Nyíregyházi Főiskola irányításában. Ennek képezte egyik fontos részét a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság átvilágítása, rekonstrukciója, átszervezése és a külső szerződések felülvizsgálata, a fontos főiskolai funkciókat ellátó kiszervezések, szolgáltatások visszavonása vagy redukálása is. Mindez a hatékony intézményirányítást segítő törekvéssor részleteiben a kontrollrendszer gondos kiépítése, a TÜSZ, NEPTUN, ADMIR (akadémiai minőségirányítási rendszer) rendszerekből kinyerhető adatok folyamatos elemzése, a FEUVE szigorú működtetése és a kockázatelemzés kísérleti bevezetése programjaiban öltött testet. (A Vezetői Információs Rendszer fejlesztése befejeződött, jelenleg a tesztelés szakaszában tart.) A kiszervezett minőségirányítás visszakerült az intézménybe, az intézményi minőségirányítás működése tételesen szabályozásra került a Minőségirányítási kézikönyvben és a mellékleteit képező négy folyamatszabályozásban: az oktatási, kutatási, szolgáltatási és önértékelési folyamatszabályozásokban. A minőségirányítás 2009 óta rendszeresen elvégzi az intézményi önértékelést. Ennek keretében teljesítmény- és elégedettségméréseket is végrehajt. A teljesítménymérések során az oktatók az Akadémiai Dolgozók Minőségirányítási Rendszerében számoltak be oktatói, kutatói, szervezői, pályázati és közéleti tevékenységükről. Emellett közép- és rövidtávú 51

karrierterveket készítenek közvetlen munkahelyi vezetőjükkel. A vezető a rövidtávú tervek teljesülését évente ellenőrzi. A nem oktatói munkakörben foglalkoztatottak ugyancsak készítenek karrierterveket, teljesítményük ellenőrzése pedig a terv teljesülésének kontrolljával párhuzamosan valósul meg. Az elégedettségmérésben mind a dolgozók, mind a hallgatók részt vesznek. A dolgozók véleményezik az intézmény egészének működését, illetve közvetlen munkavégzési helyük humán feltételrendszerét. A hallgatók értékelik az intézményi működést, az egyes képzési szakokat, illetve az oktatói munkát. Az oktatók félévente kurzusértékelő lapokon számolnak be az egyes kurzusok tapasztalatairól, a felmerült problémákról, valamint tesznek fejlesztési javaslatokat. A teljesítmény- és elégedettségmérésekről, a karriertervek teljesüléséről és a kurzusértékelések tapasztalatairól a minőségirányítási felelős jelentést készít a felsővezetés részére. Az elvégzett teljesítmény- és elégedettségmérés eredményei alapján éves minőségfejlesztési tervek készülnek, ezeket a Szenátus hagyja jóvá, teljesülését félévente értékelik a Minőségirányítási Bizottság ülésén. A bizottságban minden szervezeti egység képviselteti magát, a bizottság elnöke az intézmény minőségirányítási felelőse, aki közvetlenül a rektor irányításával látja el feladatát. Ahol a kontroll és a minőségügyi vizsgálatok, illetve tapasztalatok során az eredményességi, a gazdasági vagy a minőségi mutatókban hiány mutatkozott, szerkezet-átalakító, racionalizáló vagy egyéb intézkedésekre került sor. Az új szabályozási, racionalizálási, hatékonyságnövelő, szerkezet-átalakító és egyéb programok a működés különböző aspektusait célozták, és különböző típusú, de az intézményi működés és hatékonyság minőségét egyaránt emelni kívánó dokumentumokban öltöttek testet (Válságmegelőző intézkedési tervjavaslat, Szerkezet-átalakító programok, A bevételteremtő innovációs paradigmaváltás programja stb.) Az intézmény szervezeti modellje Az Intézményfejlesztési Terv Nyíregyházi Főiskola 2007–2011. c. dokumentumban megfogalmazottaknak megfelelően a 2007/2008. tanévtől az új vezetés egy feladatorientált, kisebb létszámú menedzsment felállításával kezdte meg munkáját: rektor, kancellár, stratégiai rektorhelyettes, gazdasági-műszaki főigazgató. A működés első nyolc hónapját követően azonban a Hároméves fenntartói megállapodásban vállalt feladatok, az új funkciók, illetve a PPP-s beruházások befejezése után felszínre került problémák új felső vezetési struktúra kialakítását tették szükségessé. 2008. április 1-jétől a rektor munkáját a rektorhelyettesek, a főtitkár és a gazdasági főigazgató, továbbá a fő funkciók ellátására szerveződő személyek, testületek, illetve szervezeti egységek segítik. Az intézményen belül hármas tagozódású központi irányítási rendszer alakult ki, akadémiai, adminisztratív és gazdasági, szolgáltatási irányítás. Az akadémiai képzési területek kari struktúrába szerveződve működnek. Az elmúlt években a szervezeti működésben és az oktatási-kutatási és szolgáltatótevékenységben is törekedni kellett a gazdaságosságra, a hatékony működésre, a belső szinergiák kihasználására, az inaktivitás megszüntetésére, s mindezzel párhuzamosan biztosítani kellett a karok és más szervezeti egységek működőképességének és egyenletes színvonalát és a MAB által előírt akkreditációs feltételeknek való megfelelést. Ezért elengedhetetlen volt a hatékonyság és racionalizálás irányába mutató szerkezetátalakítási lépéseket összehangolni az egyes szervezeti egységek, szakok akkreditálhatósághoz szükséges oktatói személyi állomány megőrzésének követelményével. Mindezek megvalósításához 52

szükség volt a tudományterületi erőforrások koncentrálására, a kari párhuzamosságok megszüntetésére, profiltisztításra, vagyis az azonos képzési területhez tartozó szakok lehetőség szerinti egy karon való elhelyezésére. 2011-re megszilárdult, letisztult a kari struktúra (5 kar) és a funkcionálisan megfelelően működő szervezetirányítási rendszer, a karok közötti együttműködés szabályozottan, jól működik. Az intézmény döntéshozatali modellje A törvényi előírásoknak megfelelően az intézmény legfőbb döntéshozó és végrehajtást ellenőrző fóruma a Szenátus. A döntéshozatali munkát döntés-előkészítési – véleményező, javaslattevő – szinten a Gazdasági Tanács segíti. A két testület létszámát az intézmény méretének megfelelően alakítottuk ki. A Szenátus és a Gazdasági Tanács működésének alapelveit az intézmény Szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) tartalmazza, de a Gazdasági Tanács saját ügyrenddel is rendelkezik. A 2007-től 2010 júniusáig tevékenykedő Szenátusnak 14 állandó tagja volt, a 2010 júniusában megválasztott Szenátus – az eredménytelen HÖT választás függvényében – 12 állandó taggal dolgozott. A 2011-ben lebonyolított eredményes HÖT választás következtében a Szenátus állandó tagjainak létszáma 19 főre emelkedett, ami a már hatályos és a jövőben hatályba lépő jogszabályi rendelkezések alapján 2012. szeptember 1-után változik. A Szenátus döntéseinek előkészítésében véleményező testületként a Tudományos Tanács is részt vesz. A Szenátus feladatkörébe tartozó ügyek előkészítését az állandó bizottságok végzik. A bizottságok és tanácsok működését az ügyrendek szabályozzák. A rektor munkáját segítő tanácsadó és döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testületek a rektori és dékáni értekezletek. A főiskolai vezetés és az alkalmazottak közötti érdekegyeztetés az Érdekegyeztető Tanács keretében folyik, az SZMSZ-ben meghatározott tárgyakban és működési rendben. Az intézményi döntéshozatali modell demokratikus működtetése lehetővé tette az elmúlt években a szerkezetátalakítási és racionalizálási stratégiai célok sikeres megvalósítását.

3.1.4.2 A GAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE Az intézmény bevételszerkezetének alakulása A Nyíregyházi Főiskola összes bevétele a 2008-2011. gazdasági évek között jelentős változást nem mutat (10. táblázat). 2009-ben 1,1%-kal haladta meg az előző évit, míg 2010-ben 5,3%os csökkenés következett be. A 2011. évi csaknem azonos szinten alakult az előző gazdasági évhez viszonyítva. Bevételek típusai millió Ft Állami támogatás 6.031 Működési (saját) bevétel 1.253 Átvett pénzeszköz 202 - ebből működési célra 116 - ebből felhalmozási célra 86 Egyéb bevétel 365 Pénzmaradvány igénybevétele 389 Bevétel összesen 8.240 10. táblázat: Az intézmény bevételei

2008

2009 % 73,2 15,2 2,5 4,4 4,7 100,0

millió Ft 5.308 1.259 165 85 80 1.201 400 8.333

53

% 63,7 15,1 2,0 14,4 4,8 100,0

2010 millió % Ft 5.197 65,9 1.314 16,6 188 2,4 118 70 842 10,7 350 4,4 7.891 100,0

2011 millió % Ft 4.653 59,1 1.350 17,2 171 2,2 93 78 1.237 15,7 455 5,8 7.866 100,0

A bevétel összetételében jelentősebb változás történt. Az állami támogatás valamennyi évben az összes bevételből a legjelentősebb részarányt képviseli, viszont arányában lényeges módosulás következett be. Míg 2008-ban a támogatás 73,2%-os volt, 2011-ben már csak az 59,1%-ot érte el. A 2011. évi képzési – tudományos – fenntartói támogatás aránya az állami támogatáson belül 59,4%, a 2008. évi 67%-kal szemben (11. táblázat). 2008. év

4.045 millió Ft

2009. év

3.370 millió Ft

2010. év

3.375 millió Ft

2011. év

2.765 millió Ft

11. táblázat: Az állami támogatáson belül a képzési – tudományos – fenntartói támogatások alakulása a vizsgált időszakban

A normatíva csökkenésének legjelentősebb indoka, hogy az államilag támogatott, számított hallgatói létszám a fenti időszakban 1826 fővel csökkent, továbbá a 2009-es évtől az elszámolás során belépő finanszírozottsági szint tovább csökkentette a rendelkezésre álló forrásokat (94; 97; 87%). A működési saját bevétel részaránya csaknem azonosan alakult. (15,2% - 17,2% között.) A működési bevételen belül legjelentősebb jogcím az oktatási költségtérítés. Összege évről évre mérséklődik a költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók számának csökkenése miatt. Míg a 2008-as gazdasági évben e jogcímen befolyt bevétel 689,5 millió Ft volt, addig 2011ben ez több mint 195 millió Ft-tal, 28,3%-kal csökkent. A költségtérítést fizető hallgatók létszáma a 2008. évi 4061 főről 2011-re 3120 főre változott. Mindezek mögött a beiskolázási körzet (főleg Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék) gazdasági erejének jelentős csökkenése és stagnálása áll. A költségtérítéses bevétel kiesését részben pótolta, hogy a 2009. évben üzembe helyezett gázmotoros kiserőmű által megtermelt villamos energia értékesítéséből származó nettó bevétel 2010-ben 188,8 millió Ft, 2011. évben pedig 122,8 millió Ft volt. Az intézmény működési saját bevétele – kisebb mértékben ugyan, mint az állami támogatás csökkenése – de növekvő tendenciát mutat. Az intézmény célja, hogy a működési (saját) bevételeit az elkövetkező évben is növelje.

54

millió Ft

6. ábra: Az állami támogatás és a saját bevétel alakulása 2008-2011

Az átvett pénzeszközök évenként 2 - 2,5%-ot képviselnek az összbevételen belül. Az egyéb bevételek részaránya 2009-ben jelentősen megnövekedett (14,4%). Ez évben 775,3 millió Ft összeg érkezett központi beruházás jogcímen. 2010. és 2011. években jelentősen növekedett a támogatásértékű bevételek összege. 2010-ben 657 millió, míg 2011-ben 1.231,8 millió Ft volt. A támogatásértékű bevételek uniós forrással megvalósuló pályázatok utófinanszírozott összegeiből származnak. A pályázati bevételek segítségével jelentősen javult intézményünk infrastruktúrája, mely színvonalas oktatási és kutatási feltételeket teremtett. Az intézmény kiadási szerkezetének alakulása A kiadások szerkezetét tekintve a működési kiadások valamennyi évet tekintve a legjelentősebb részarányt képviselik (12. táblázat). Kiadások típusai

2008 millió

2009 %

millió

Ft

2010 %

millió

Ft

2011 %

millió

Ft

%

Ft

Működési kiadások

7.576

96,6

6.891

86,3

6.972

93,8

6.995

93,7

- ebből személyi kiadás

3.993

-

3.525

-

3.459

-

3.502

-

- ebből dologi kiadás

2.752

-

2.657

-

2.937

-

3.062

-

Felhalmozási kiadások

217

2,8

1.092

13,7

462

6,2

468

6,3

- ebből beruházás

183

-

1.051

-

460

-

402

-

34

-

39

-

1

-

64

-

-

-

2

-

1

-

1

-

46

0,6

-

-

1

-

1

-

7.839

100,0

7.983

100,0

7.435

100,0

7.464

100,0

- ebből felújítás - ebből egyéb felhalmozás Kölcsön nyújtása Kiadások összesen

55

12. táblázat: Az intézmény kiadási szerkezete

A felhalmozási kiadások összege a 2009. évet kivéve 10% alatt maradt. 2009-ben központi beruházási forrásból 775,3 millió Ft összegű támogatásban részesültünk, aminek felhasználása még abban az évben megtörtént. Ebből a forrásból valósítottuk meg a gázmotoros energiatermelő egység megvásárlását 410,4 millió Ft összegben, valamint az energiacentrum létrehozását és a hőközpont átalakítását 307,3 millió Ft értékben. A 2010. évi 462,2 és a 2011. évi 467,9 millió Ft összegű felhalmozási kiadások közül 80% a pályázati források terhére történő gépek, berendezések, informatikai eszközök vásárlását jelentette. A működési kiadásokon belül a személyi juttatások és azok járulékai együttesen kerültek kimutatásra (13. táblázat). 2008. Személyi juttatás

2009.

2010.

2011.

3.050,9

2.710,8

2.739,6

2.772,5

Járulékok

942,4

814,1

719,9

730,0

Összesen

3.993,3

3524,9

3.459,5

3.502,5

13. táblázat: Személyi juttatások és járulékai

A személyi juttatásban a 2008. évihez viszonyítottan 340,1 millió Ft-os csökkenés mutatkozik 2009-ben. Az ezt követő évek kiadásai megközelítőleg azonos szinten alakultak. A 2008. évben intézményünk fizetett 13. havi illetményt, illetve a 2007. évre járó juttatás egy részét is abban az évben teljesítettük. Ezt követően ez a juttatás a jogszabályi változások következtében megszűnt. A fizetendő járulékok mértékében 2009. július 1-jén, ill. 2010. január 1-től történt jelentős csökkenés (5%). A működési kiadásokon belül a dologi kiadások részaránya évről évre növekedett (1,7 -3,5% között). Ez részben az infláció növekedése, részben pedig a pályázati források adta lehetőségek miatt következett be. Az intézmény adósságállományának alakulása A lejárt kötelezettségállományban mind összegében, mind összetételében jelentős változás történt. 2011-re a szállítói tartozások összege szinte a 2008. évi érték tízszeresére növekedett. 2011-ben az állami támogatás összegéből a kormány 516 millió Ft-ot zárolt, ennek következtében komoly likviditási gondjaink keletkeztek. Vállalt kötelezettségeinknek határidőben nem tudtunk eleget tenni, annak ellenére, hogy komoly megszorító intézkedéseket tettünk. A megnövekedett tartozásállomány rendezésére szállítóinkkal a fizetések ütemezésében részben megegyeztünk. Az intézmény eszközállományának alakulása A befektetett eszközök összes értéke 2009-ben az előző évit figyelembe véve 691 millió Ft-tal (7,7%) növekedett. Ez a gépek, berendezések, felszerelések beszerzésének növekedéséből adódott. A következő évben kisebb mértékben (116 millió Ft), de szintén növekedés volt tapasztalható. 2011-ben viszont 143 millió Ft-os csökkenés következett be. Csökkent az állami támogatás intézményi beruházásra fordítható forrása, valamint a felhasználható pályázati forrás. A befektetett eszközökön belül a legjelentősebb részesedést az ingatlanok és vagyon értékű jogok képviselik. Részarányuk valamennyi évben meghaladja a 80%-ot.

56

Intézményi tulajdonrészek, működő vállalkozások eredményessége Intézményünk nyolc gazdasági társaságban rendelkezik részesedéssel. Kettőben 100%-os tulajdonnal, melyből az egyik társaság felszámolás alatt áll. A tulajdoni részesedésünk összesen 12.870 ezer Ft. Tevékenységük elsősorban az oktatás, pályázati lehetőségek biztosítása, kutatás és egyéb szolgáltatás-nyújtás segítésére irányul.

3.1.4.3 PÁLYÁZATI ABSZORPCIÓS KÉPESSÉG ÉS FORRÁSBEVONÓ KÉPESSÉG ELEMZÉSE A Nyíregyházi Főiskola a vizsgált 3 évben összesen 148 db pályázatot nyújtott be, ebből 106 db hazai és 42 nemzetközi. A nemzetközi pályázatok közül kiemelkedőek a magyar-román határon átnyúló pályázatok. Az egyéb nemzetközi pályázatok (pl. TÉT pályázatok, ERASMUS pályázatok stb.) általában csak kisebb volument képviselnek. Kiemelkedő a „Partiumi Tudáscentrum Fejlesztése” EGT/Norvég finanszírozási mechanizmusú pályázat, mely több mint 800 MFt pályázati támogatást biztosított a főiskola fejlesztéseihez. A pályázatok sikeressége 57%-os, a 148 db pályázatból 84 nyert el támogatást, Ez az eredmény jónak tekinthető, mivel esetenként előfordul, hogy a benyújtott pályázatok száma 46-szorosa a nyertes pályázatoknak. A sikeresség a főiskola felkészült és gyakorlott szakembergárdájának – a szakmai megvalósítást végző tanárainak, kutatóinak és a pályázatok adminisztrációját és pénzügyi menedzselését megvalósító Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság munkatársainak – köszönhető. A vizsgált 3 évben a Nyíregyházi Főiskola 3.111.903. 418 Ft értékű pályázati támogatással, 289.509.698 Ft önerő ráfordításával valósított meg projekteket, ill. indított meg fejlesztéseket. A projektek egy része a főiskola alaptevékenységének megújítását, azaz a képzések fejlesztését szolgálta. E projektek keretében több szak, szakirány tananyagai korszerűsödtek, ill. kerültek távoktatásos kidolgozásra. A fejlesztések egy jelentős része a főiskola képzési, kutatási, szolgáltatási infrastruktúrájának modernizálását, korszerűsítését és bővítését valósította meg. Jelentős az a pályázati összeg is, melyet kutatásfejlesztésre fordított az intézmény. A 2009-2011 közötti időszakban kiemelkedtek azok az átfogó projektek, melyek a főiskola több karát, szervezeti egységét érintették. Ezek 1.424.398.601 Ft támogatási összeggel az összes elnyert támogatás 46%-át képviselték. A nagy pályázatok az elnyert 2.247.101.858 Ft össztámogatási összeg 72%-át jelentik. Ezek a következők voltak: TÁMOP-08, TÁMOP-10, TIOP-2010 hazai, és az EGT/Norvég finanszírozású, a Partiumi Tudáscentrum Fejlesztése nevű mint nemzetközi pályázat. Összességében megállapítható, hogy a főiskola pályázati tevékenységből származó fejlesztési forrásteremtő tevékenysége kiegyensúlyozott és magas szintű volt az elmúlt 3 évben.

57

3.1.4.4 INFRASTRUKTÚRA-MENEDZSMENT ÉS VAGYONGAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE

Infrastrukturális kapacitások értékelése a hallgatói, munkavállalói létszámok tükrében A kialakított infrastruktúra férőhelyek tekintetében 10 ezer fős hallgatói létszám befogadására alkalmas, 8000 fő számára optimális. A korábbi Intézményfejlesztési Terv 2012-re 9000 fős hallgatói létszámot becsült, ám az oktatási rendszer átalakítása és a demográfiai hullámvölgy kettős hatása miatt a jelenlegi hallgatói létszám kb. 7000 fő. A beruházások eredményeképpen több előadóteremmel, a modern műszaki előírásoknak megfelelő laboratóriumokkal bővültünk, és üzembiztosabb új rendszerekkel, minden tekintetben komfortosabb épületek állnak rendelkezésre. A teremkihasználtság a nappali és levelezős hallgatókat figyelembe véve, teremtípusokat összesítve, szorgalmi időszakban, kéthetes időszakot vizsgálva 56,4%os. Az összes férőhelyre a tantervi időalaphoz vetített kihasználtság 33% körül alakul. A kollégiumi férőhelyek tekintetében az 1496 rendelkezésre álló férőhelyből 1068 kollégiumi szálláshely. A Hotel Sandra Ifjúsági szálló 428 férőhellyel rendelkezik. Ezen férőhelyekből 400 az állandó nappali tagozatos hallgatóknak, 28 férőhely pedig a Főiskola esti és levelezős hallgatóinak és kari vendégeinek van fenntartva, vendégszobaként. A Bessenyei Hotel 102 férőhelyes tanszállóként üzemel. Tanszállóként a hallgatók szakmai gyakorlati képzését biztosítja a főiskola, illetőleg az emelt szintű szolgáltatási színvonallal többletbevételre tehet szert. A meghirdetett férőhelyek tekintetében (1468) a kihasználtság 95,4%, az összes férőhely tekintetében 87,7%, a nyári időszakban a 20,3%. A munkavállalói létszám-elhelyezés tekintetében a szervezeti felépítésnek megfelelően került kialakításra az infrastruktúra, oktatói férőhelyek esetén 70% körüli, adminisztratív férőhelyek esetén 90% körüli kihasználtság mutatkozik, az átlagos állományi létszám 734 fő. A gyakorlóiskolák tekintetében a kihasználtság 100%-os, túljelentkezés mutatkozik mindkét intézményben. A 2012. évben a két általános iskolába összesen 404 fő jelentkezett és 275 fő nyert felvételt. Az hallgatói létszám a két intézményben együttesen 2309 fő. Infrastrukturális kapacitások fenntarthatóságának értékelése A jelenlegi és a prognosztizált felsőoktatásban tanuló hallgatói létszámadatokat figyelembe véve a Nyíregyházi Főiskola infrastruktúrája jelentős tartalékokat mutat. Amennyiben a képzési és támogatási rendszer nem változik, az épületek jelentős részének fenntarthatóságát a beruházások forráshiánya, a szükségszerű felújítások elmaradása hosszú távon veszélyeztetheti. A Hotel Sandra épület révén az új diákotthoni férőhelyek létrehozása PPP program keretében valósult meg, a Nyíregyházi Főiskola csak a férőhelyeket bérli. Az infrastruktúra műszaki állapotának fenntartására, az intézmény díjfizetése mellett, a szolgáltató kötelezettséget vállalt 2025-ig. A Campus Kollégium és Bessenyei Hotel épületegyüttese a kollégiumi férőhelyrekonstrukció PPP program keretében került felújításra, a szükséges időközi felújításokról az intézmény, a PPP szolgáltató és az üzemeltető közösen dönt. A meghatározott elvégzendő felújítás értékével a PPP konstrukció bérleti szolgáltatási díja kiegészítésre kerül.

58

A főiskola B-D-E jelű tanulmányi épületei az oktatási infrastruktúra fejlesztési PPP program keretében kerültek felújításra, a bérleti szolgáltatási díj fizetési kötelezettség 2027-ig áll fenn, a szükséges felújítások elvégzésére a szolgáltató keretet képez, és annak állásáról folyamatos tájékoztatást ad. A meglévő infrastruktúra feltöltése, fenntarthatósága a Nyíregyházi Főiskola tervei alapján az oktatás, nevelés teljes vertikumára kiterjedő képzési kínálattal lehetséges. Infrastruktúra hasznosításából származó bevételek értékelése Az oktatási infrastruktúra külső hasznosítására elsősorban a báli, illetőleg a szalagavatós időszakban van igény, már visszajáró bérlők, illetőleg konferenciák szervezői is előszeretettel választják helyszínnek a Nyíregyházi Főiskolát. A nyári vizsgaidőszak után (3-4 hét) nincs jelentős külső igény terembérletre, ilyenkor energiatakarékossági szempontok miatt a hűtés sem üzemel. 2011-ben a főiskola oktatási épületeinek külső bérleti díjból származó bevétele 60.706 eFt volt. A Hotel Sandra hasznosítására a PPP szolgáltató jogosult. A férőhelyek külső hasznosítása elsősorban a főiskola nagy rendezvényeire történik, de sportrendezvények és konferenciák céljára is igénybe van véve. A többletbevételeket a többletköltségek levonása után fele-fele arányban osztja meg az intézmény és a diákszálló. A 2011 évi külső hasznosítások bevételének az intézményt megillető része 259 eFt volt. A Campus Kollégium és Bessenyei Hotel meglévő férőhelyeinek külső hasznosításból 2011ben a kollégiumi férőhelyek bevétele 39.736 eFt volt, a hotel férőhelyek bevétele 35.432 eFt volt. A kihasználtság emelése érdekében a Nyíregyházi Főiskola hallgatói után rangsorolva, más intézmények hallgatói is felvételt nyerhetnek a kollégiumban. Kapacitásfelesleg azonosítása, értékelése A Sóstói úti campuson jelentős kapacitásfelesleg mutatkozik, az infrastruktúra fenntarthatósága érdekében a jelenlegi foglaltság, elhelyezkedés átszervezésére, összefüggő területek felszabadítására és új típusú nevelési, oktatási tartalommal való megtöltésre van szükség. A rendelkezésre álló szabad kapacitás eltérő hasznosítására csak ráfordítással van lehetőség. A kialakított infrastruktúra jellege miatt az alternatív funkcióval történő megtöltést csak átalakítással lehet elérni. Kapacitásigények azonosítása, értékelése A gyakorlóiskolák tekintetében mutatkozik infrastrukturális kapacitáshiány, szükséges megvizsgálni az egyes részek intézményi campusra történő átszervezésének lehetőségét, valamint az átszervezéssel járó előnyöket és hátrányokat.

3.1.4.5 HUMÁNERŐFORRÁS ÉRTÉKELÉSE A Nyíregyházi Főiskola rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges állandó oktatói karral, az alaptevékenységének ellátásához szükséges oktatók 89%-át közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatja. A teljes munkaidős oktatók 71%-a tudományos minősítéssel rendelkezik. Folyamatos kutatási tevékenység végzésére megfelelő képzettséggel és kutatási gyakorlattal rendelkező személyeket alkalmaz ügyvivő szakértő, illetve laboránsi munkakörökben. 59

A humánerőforrás szerkezete és belső arányai A fenntartó által engedélyezett állományi létszám évek óta nem változott, 882 fő, ugyanakkor a tényleges foglalkoztatotti létszám csökkenő tendenciát mutat. A 2011. október 15-i statisztika szerinti átszámított foglalkoztatotti létszám 776 fő – 274 egyetemi, főiskolai oktató, 24 egyéb oktató, 282 egyéb alkalmazott, 160 gyakorlóiskolai pedagógus, 30 egyéb gyakorlóiskolai alkalmazott –, ez a 2007. évi 854 főnek a 91%-a. Öt év alatt legjelentősebb az apadás, 46% (41-ről 22 főre) az egyéb oktatók (nyelvtanár, művésztanár stb.), lényegesen kevesebb, 14,5% az egyetemi, főiskolai oktatók körében. A tanári munkakörökben bekövetkezett nagyobb mérvű csökkenés azzal magyarázható, hogy az általános nyelvi képzést fokozatosan átvette a Student Stop! Nyelviskola, ezért először részmunkaidős foglalkoztatásokra, később munkakörök megszűntetésére került sor. A főiskolán az egyéb alkalmazottak körében azért nem következett be érzékelhető változás (2,5%-os csökkenés), mert közben 2008-tól fokozatosan növekedtek az ellátandó feladatok (kiszervezett informatikai feladatok, ill. üzemeltetés visszavétele). A gyakorlóiskolákban a folyamatosan növekvő tanulói létszámmal párhuzamosan csökkentek a szakvezetői feladatok, ezért a pedagógusi feladatokat 5%-os létszámcsökkenés mellett is el tudják látni. Az átszámított oktatók, kutatók aránya a teljes átszámított foglalkoztatotti létszámhoz viszonyítva 38%-os, a főiskolán foglalkoztatottakon belül (298+282=580) 51%-os. A 2011. október 15-i statisztika szerint a Nyíregyházi Főiskola 287 teljes munkaidős oktatási tevékenységet ellátó oktatójának 73%-át (266 főt) egyetemi, főiskolai oktatóként, 27%-át egyéb tanári munkakörökben (mérnöktanár, műszaki oktató, testnevelő tanár) foglalkoztatja. A 2011. tanévben a fent említett ok következtében nyelvtanárokat már csak részmunkaidős foglalkoztatással alkalmazott. Az intézményben folyó kutatásfejlesztési feladatok ellátására csak egy részmunkaidős egyetemi tanárt alkalmazunk kutatói státusban. Folyamatos kutatási tevékenység végzésére ügyvivő szakértő és laboránsi munkakörökben 8 fő-t foglalkoztat. Az Intézményfejlesztési Tervben vállalt és megvalósított kutatásfejlesztési tevékenységet a fő- és részfoglalkoztatású oktatók látják el az oktatói feladatok mellett. A teljes munkaidős egyetemi, főiskolai oktatók körében 2007-hez viszonyítva (298/266) 11%-os a csökkenés, az egyéb teljes munkaidős oktatói beosztásokban (40/19) 52%-os. A két oktatói kategóriában együttesen (332/287) 45 fővel, 13,5%-kal apadt a létszám. A részmunkaidős, illetve további jogviszonyban egyetemi, főiskolai oktatót alkalmazni – tekintettel a kizárólagossági nyilatkozatra – csak kivételesen indokolt esetben, rektori engedéllyel lehetséges. Ennek köszönhetően e kategóriában a foglalkoztatottak létszáma öt év alatt 36-ről 17-re, tehát több mint a felére csökkent. Az oktatói létszám csökkenése azonban ezzel együtt sem nem követte 2011 nyaráig a 30%-os hallgatói létszámapadást. Az 1025/2011. (II. 11.) Korm. határozat alapján a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által elrendelt zárolást követő költségcsökkentési intézkedések révén felmentéssel, nyugdíjazással és határozott idejű kinevezések meghosszabbításának korlátozásával 2012 folyamán az egyetemi, főiskolai oktatói munkakörökben dolgozók száma tovább mérséklődik. Az oktatói létszámot nagyobb mértékben azokon a képzési területeken és szakokon csökkentette az intézmény vezetése, ahol nagyobb arányú a hallgatói létszám apadása (pl. biológia BSc), illetve ahol megszűnt a képzés (pl. germanisztika). Felmentésre, illetve nyugdíjazásra kerültek azok a kollégák is, akik nem teljesítették az Ftv.-ben, illetve az intézmény foglalkoztatási követelményrendszerében megfogalmazott kritériumokat. 60

Az egyetemi, főiskolai oktatói munkakörökben foglalkoztatott oktatók belső aránya az egyetemi tanárok arányának folyamatos emelkedésén (150%) kívül lényegesen nem változott az elmúlt öt év alatt. Az intézmény humánerőforrás-politikájának egyik sarkalatos eleme ugyanis egyrészt az, hogy előléptetésekre az Ftv., illetve a Nyíregyházi Főiskola foglalkoztatási követelményrendszerében meghatározott kritériumrendszert alkalmazzák, másrészt főiskolai tanári előléptetésekre általában csak a nyugdíjba vonulók arányában kerül sor. A menedzsment következetes minőségközpontú humánerőforrás-fejlesztési törekvéseinek köszönhetően sikerült az elmúlt öt évben három diszciplináris és egy tanári mesterképzési szakot akkreditáltatni. Az elmúlt években kedvezően alakult az oktatók átlagéletkora is, 47,61 év. Örvendetes változás, hogy az egyetemi, főiskolai oktatók több mint fele ötven s harmaduk (33%) negyven év alatti. Öt évvel ezelőtt a negyven év alattiak aránya 23% volt. A fiatalok intézményhez kötődése bizonyítja, az intézmény humánerőforrás-megtartó erejét, s azt is, hogy perspektívát látnak a Nyíregyházi Főiskolában. Intézményi szinten a minősítettségi arány 71%. Ez az arány a magyar főiskolák között kiemelkedő. A 8 MTA doktor is jelzi azt, hogy a Nyíregyházi Főiskola a tudomány magas szintű művelésének tekintetében a magyar főiskolák között egyike az elsőknek. A minősítettek között a 40 év alattiak magas aránya mutatja, hogy az oktatók tudományos utánpótlásának színvonala hosszú távon biztosított, s lehetőség van mind a mennyiségi, mind a minőségi növekedésre is, mivel a 40 év alatti, fokozattal rendelkező oktatóknak van a legtöbb esélyük arra, hogy a magyar tudományos életben a legrangosabb tudományos címet, az MTA doktora megszerezzék. A fiatal minősített oktatók magas aránya jól mutatja a Nyíregyházi Főiskola megtartó-képességét, s az egyes tudományterületeken belüli minősítettség magas aránya (pl. matematika és számítástudományok, informatika) a képzési kulcsterületek minőségét garantálja. A központi és decentralizált szervezeti egységekben az adminisztratív munkakörben foglalkoztatott munkatársak létszáma alig változott, 174 főről 169-re csökkent, miközben a feladatok jelentősen megnövekedtek: pályázati tevékenység, esélyegyenlőségi szolgáltatások, hallgatói tanácsadás, karrierszolgáltatás stb.

Továbbképzések támogatása, belső karriermenedzsment eszközök Az intézmény humánerőforrás-fejlesztési politikájának egyik fontos eleme a minősítettek arányának és szerkezetének fejlesztése az oktatók körében, s az intézmény szolgáltató jellegének és versenyképességének biztosítása. A tudományos fokozattal rendelkezők arányának emelése érdekében tett intézkedések: ˗ ˗ ˗

tudományos minősítési eljárásban (MTA doktora, PhD, DLA) részt vevők és fokozatot szerzők anyagi támogatása (tandíj, utazás, eljárási díj stb.) MTA doktori fokozat szerzése esetén 6 hónapra felmentés az oktatói feladatok végzése alól rangos tudományos folyóiratokban való publikálás anyagi segítése

61

Az egyéb dolgozók, adminisztratív személyzet esetében: ˗

a jogszabályok által előírt kötelező és egyéb szakmai továbbképzések anyagi támogatása

˗

belső továbbképzések tartása (minőségirányítás, VIR, ügyvitel, kockázatkezelés)

˗

saját nyelviskolában való nyelvtanulás kedvezményes feltételekkel, ingyenes angol nyelvi kommunikációs tréningek szervezés

Karriermenedzsment A karriertervezés az intézményi stratégiához alkalmazkodva az egységekben (tanszékek, intézetek) történik, az SZMSZ-ben és a Minőségirányítási kézikönyvben rögzített módon ötéves és éves karriertervek készülnek. Az önértékelés és értékelés évente megtörténik, intézkedési tervek készülnek. A karriertervek értékelésének eredményét az előléptetések során figyelembe veszik, az intézményi foglalkoztatási kritériumrendszer nem teljesítését munkaviszony megszűntetésével vagy egyéb tanári munkakörökbe történő munkaköri átsorolással szankcionálják A kiemelkedő tudományos és egyéb dolgozói teljesítmények anyagi elismerésére 2010-ben a menedzsment kidolgozta a „Rektori elismerés” ösztönzési rendszert.

3.1.4.6 INTÉZMÉNYI SZOLGÁLTATÁSOK ÉRTÉKELÉSE Hallgatói szolgáltatások A campus jelleggel kiépült Nyíregyházi Főiskola az oktatás infrastrukturális feltételeinek magas szintű kiépítésén túl a hallgatói élet komform fokozatát növelő szolgáltatások igénybevételi lehetőségeit is biztosítja. Épületeiben kiskereskedelmi egységek (élelmiszerbolt, hús-és zöldségbolt, papír-és könyvesbolt) működnek, fodrász és kozmetikai üzlet, valamint szolárium kínálja a szolgáltatásait. Munkaidőben valamennyi épületében hideg és meleg büfé üzemel, az esti órákban pedig a klubhelyiségek töltenek be hasonló funkciókat. Vendéglátó egységként is üzemel a munkahelyi étterem, az egészségügyi ellátást pedig helyi orvosi rendelő biztosítja. A környezet és a sportlétesítmények bőséges kínálata ösztönzőleg hat az egészséges életmód kialakítására. Helyben működtet a Magyar Posta és az OTP fiókegységeket, a MÁV pedig jegyirodát. Az intézmény vezetése kiemelt feladatként kezeli a hallgatói utánpótlás biztosítását, de ugyanilyen hangsúlyt helyez a felvételt nyert hallgatók beilleszkedésének elősegítésére, a tanulmányi előmenetel nyomon követésére, az esélyegyenlőség biztosítására és a kiemelkedő tehetségek gondozására. Ennek alárendelten szervezi oktató-nevelő munkáját. A 2011. évet „a hallgatók évének” hirdették meg, amelynek keretében még nagyobb szerepet szántak a hallgatói előremenetel támogatásának. Valamennyi karon kiépítésre került a patronáló tanári (mentor tanári) rendszer, amelyen keresztül valamennyi hallgatónk élhet a tanácsadásaink valamilyen formájával. A tanácsadás igen sokrétű, csoportos és egyéni, így a részvételről pontos kimutatással nem rendelkezünk. A tanácsadáson belül kiemelt szerepet kapott a tanulmányi tanácsadás, amelyre tanfolyami képzés keretében készítettük fel patronáló tanárainkat, a tanulmányi ügyintézőket és a HÖTelnökség megbízott tagjait. A tanácsadás formája a hallgatók szélesebb köreit érintő 62

kérdésekben csoportos jellegű, de az egyéni tanácsadás lehetőségeit fogadóórák keretében vagy előre történő bejelentkezés esetén – a tanácsadó személyét is megválaszthatóan – egyre szélesebb körben biztosítjuk. Különösen hasznos az egyéni tanácsadás a hátrányos helyzetű és a költségtérítéses képzésben résztvevő hallgatók esetében, akiknek még a fizetési nehézségeit is segítjük áthidalni, a beilleszkedésüket pedig megkönnyíteni. A munka hatékonyságát azon keresztül érzékeljük, hogy csökken a hallgatói jogviszonyát tanulmányi okok miatt megszüntető hallgatók száma, az elért tanulmányi eredményekről pedig a tantárgyfelelős oktatók féléves értékeléseiből nyerünk információkat. Szakonként differenciáltan az egyes tantárgyakból felzárkóztató kurzusokat indítunk. Az első évfolyamos hallgatóknál a hatás azon keresztül is érzékelhető, hogy rugalmasabbá vált az egyéni tanulmányi rendjeik kialakítása. Az életvezetési tanácsadás egyénre szabott, hallgatóközpontú, amelyet sportorvosi mentorálással biztosítunk. A hallgató bármilyen problémájának megoldásához kérheti a segítséget, amelyre preventív vagy fejlesztési célú tanácsadási módszereket alkalmaznak. Céljaik szerint segítik munkatársaink az életpálya-építéssel kapcsolatos feladatok során jelentkező mentálhigiénés problémák ellátását is. Az egészségügyi tanácsadásra hetenként két alkalommal orvosi ügyeletet biztosít intézményünk, amelyet döntően akut esetekben vesznek igénybe hallgatóink. Üzemorvosunk preventív jelleggel ismeretterjesztő előadásokat, illetve egészségügyi állapotfelméréseket végez. Intézményi szinten kiemelt figyelmet kapnak a fogyatékossággal élő hallgatóink, akiknek ügyeit az intézményi és kari koordinátorok segítségével az Esélyegyenlőségi Iroda munkatársai és kortárssegítők bonyolítják. Valamennyi érintettnek legfőbb feladata a hallgatói élet teljes területére kiterjedően az esélyegyenlőség biztosítása, amit a személyi feltételek megléte mellett az intézmény tárgyi feltételei is messzemenően támogatnak. Kiépítettségük szintje országosan is példaértékű. Az e körben végzett szolgáltatási tevékenység széleskörű, amelyet a fogyatékkal élő hallgatók mellett a tartósan betegek és a hátrányos helyzetű hallgatóink is elérhetnek. Ez indokolja, hogy a szolgáltatási tevékenységek ellátásába az oktatók egyre szélesebb körei is bekapcsolódjanak, amit a körükben végzett tréningek szervezésével igyekszünk elérni. Az Esélyegyenlőségi Iroda vállalja a legtöbb feladatot a mentálhigiénés tanácsadásban, amelynek egyéni és csoportos tanácsadási tematikáit dolgozták ki és valósítják meg. A munkába speciális végzettségű szakembereket is bevonnak. Segítségükkel valósulnak meg a mentálhigiéniai, konfliktuskezelési, párkapcsolati, önbecsülési, autogén tréningek, valamint a lelki egészségvédelemmel kapcsolatos előadások. A karrier-tanácsadásra az intézmény Alumni és Karrierirodát működtet, mégpedig azért, hogy a hallgatóink az akadémiai felkészültség és alkalmasság mellett a munkavállalói készségeket is elsajátítsák és ezáltal az elhelyezkedési esélyeiket is növeljék. Ennek érdekében készség- és képességfejlesztő tréningeket, valamint tudatos karrierépítést segítő képzéseket szerveznek. Céges előadások, üzemlátogatások és szakmai utak hozzák hallgatói közelségbe a munkaadói oldal elvárásait, amelyekre tréningek keretében készülhetnek fel a hallgatók. Valamennyi karrierszolgáltatást a jobb megfelelés érdekében működtetjük. A programnak része az élet végéig tartó tanulási folyamatba történő beintegrálás s a mobilitásra való felkészítés. Az irodán regisztrált hallgatói létszám 4000 fő, amely növekvő intenzitással bővül. A tehetségek gondozására az intézmény tehetséggondozó szakkollégiumot létesített, amelynek 30 tagja van. A tartalmi munka mellett a szakkollégium szolgáltató jellege is 63

folyamatossá vált. Ez tréningek szervezésében, tapasztalatcserék szervezésében nyilvánul meg.

valamint

hazai

és

nemzetközi

Jelentős hallgatói szolgáltatást biztosít a Nemzetközi Kapcsolatok Iroda, amelynek legfőbb érdeme a hallgatói mobilitás élénkülése, valamint a Student Stop! Nyelviskola, amely a nyelvvizsgára való felkészítést biztosítja.

Hallgató Személyes megkeresés Tanulmányi beilleszkedési tanácsadás

E-mail, postai megkeresés Problémát feltáró találkozás

Életvezetési tanácsadás

HÖT

Esélyegyenlőségi tanácsadás

Hallgató elérési lehetőségek: e-mail, NEPTUN, hirdetések, plakátok, rendezvények, honlap, Főiskolai Tükör, Campus Rádió. 7. ábra: A Nyíregyházi Főiskola tanácsadási szolgáltató rendszere

Kollégiumi szolgáltatás Intézményük 1496 férőhely kollégiumi kapacitással rendelkezik, amelyből 1068 férőhely a PPP keretében korszerűsített Campus Kollégiumban és 428 férőhely a PPP keretében épített Hotel Sandra Ifjúsági Szállóban található (bérelt kollégiumi férőhely). 2011-ben az intézmény székhelyén kívül lakó államilag támogatott, teljes idejű hallgatói létszám 2050 fő, a kollégiumban elhelyezett hallgatói létszám pedig 1027 fő volt, ami az állami finanszírozott teljes tanulmányi idejű hallgatók körében 50-1%-os igénybevételt jelent. Ez a más képzési rendszerű és finanszírozási forrású hallgatókkal egészül ki 80-90%-ra. A fejlesztések előtt évi rendszerességgel, férőhely hiánnyal küzdöttünk, míg ma gyakorlatilag minden kollégiumi igényt ki tudunk elégíteni. A kollégium vezetői keresik az alternatív kihasználási lehetőségeket, így éves szinten összességében 81,2%-os állandó kihasználtságot tudtak elérni. A kollégiumi férőhelyek iránti viszonylag alacsony igény a hallgatók szociális helyzetével hozható összefüggésbe. Sokan keresik az alternatív lakhatási lehetőségeket, de sokan még 5070 km-es körzetből is gazdaságosabbnak ítélik a napi ingázást, mint a bentlakást. A hatályos jogi szabályozás alapján számított lakhatási támogatásra jogosult hallgatói létszám 2011. évi átlaga 1011 fő volt, akiknek a kollégiumi férőhelyekhez viszonyított aránya 71,8%. A táblázat által kért tartalmi mutató nem áll rendelkezésünkre, mivel a számított lakhatási támogatás összegének hallgatókat megillető hányada (a hatályos szabályozás alapján) a szociális ösztöndíj alapba kerül, és a hallgatók szociális ösztöndíj pályázatot nyújtanak be, melynek része a lakhatási támogatás is. E pályázat egységes szemléletet tükröz. A kollégiumokban különböző térítési összegek ellenében a hallgatók igény szerinti komfortfokozatait elégítik ki. Az élet- és tanulási feltételek mellett a kollégium a szabadidő hasznos eltöltéséhez, valamint a közösségformálásához is közvetít fórumot, helyben kínálja a mindennapi élet alapszolgáltatásait. 64

Könyvtár A központi Könyvtár és szakirodalmi információs központ az intézményben folyó oktatás és kutatás szakirodalmi hátterét biztosítja. Az alapvető könyvtári szolgáltatásaikon túl online elérhető 24 órás szolgáltatásaikkal biztosítják az intézmény súlyának megfelelő részvételt a régió kulturális és tudományos életében. A könyvtár állománya 299740 dokumentum, 270 tanulóhellyel rendelkezik, amelyből 160 szabadon használható számítógépes munkaállomás. Könyvtárunk nyilvános, így bárki által szabadon látogatható. EISZ keretében beszerzett adatbázisainak száma 7, az azon túl biztosított adatbázisok száma 4. A beiratkozott olvasók száma 10.398 fő, a látogatások száma 91.163, OPAC, honlaplátogatás 154.912. Az egy beiratkozottra jutó könyvtári szolgáltatások igénybevételi száma 24. A klasszikus könyvtári szolgáltatásokon túl jelentős a 24 órás online szolgáltatások köre és a könyvtár saját rendezvényeinek száma. Informatikai szolgáltatás A Nyíregyházi Főiskola számottevő és korszerű informatikai rendszerrel rendelkezik. A belső gerinchálózata 1Gbit/sec, a munkaállomás végpontok 100Mbit/sec, a szerver végpontok 1Gbit/sec sebességűek, az internet irányába a hálózat 1Gbit/sec sebességű adatkapcsolattal rendelkezik. A hálózat központi kapcsolóeszköze egy Cisco Catalyst 6500, a biztonságról Cisco PIX tűzfal, és Cisco IPS behatolás-védelmi eszköz gondoskodik. Az intézményben több mint 5000 vezetékes végpont került kialakításra, így minden iroda, valamint minden tanterem rendelkezik vezetékes végponttal. A főiskola dolgozói és hallgatói számára nagy sebességű̋ és biztonságos vezeték nélküli hálózat (WIFI) is rendelkezésre áll. Jelenleg 163 AP működik. Ezzel az eszköz számmal a Főiskola teljes területén van vezeték nélküli internet-kapcsolat. Jelentős az intézmény szerver eszközparkja és tárolóegység kapacitása, amelynek bővítése (pályázati kereteken belül) jelenleg is folyamatban van. Az intézményben a nem oktatási célra használt számítógépek száma 2000 darab, amelyből 300 darab hallgatói laborban lévő és 1230 darab az oktatói számítógép-állomány. A számítóközpont hallgatók részére nyújtott szolgáltatásai széles körűek, felölelik a Neptun tanulmányi rendszer teljes körű üzemeltetését, a könyvtári rendszerek üzemeltetését, a kollégiumi alhálózat üzemeltetését, a hallgatókat segítő rendszer működtetését, a MOODLE távoktatási keretrendszer teljes körű üzemeltetését, a hallgatói Wi-Fi vezeték nélküli internet szolgáltatást, továbbá az oktatói és hallgatói honlapok részére térhely szolgáltatás biztosítását. Sport A Nyíregyházi Főiskola országos szinten is egyedülálló sportinfrastruktúrával rendelkezik. Értékét növeli, hogy egy létesítmény kivételével mindez a Campus központjában található, közel a kollégiumokhoz, a Sóstói erdő szomszédságában. A lovarda az intézménytől 20 perces gyalogolással érhető el. A fedett sportlétesítmények összterülete 4518 nm, amely magában foglalja az atlétikai és sportcsarnokot, az aerobik és fitnesz termet, az uszodát és a lovardát. A szabadtéri sportlétesítményeink összterülete 29635 nm, amelyből legnagyobb az atlétika pálya, 17900 nm. Ezek mellett 2 bitumenes kézilabda pálya, 3 darab salakos teniszpálya, 1 darab 4 palánkos bitumenes streetball pálya, füves lóversenypálya és lovarda pálya található még. Sportcélokat szolgál a kialakítás alatt lévő élettani kutató laboratórium is. A sportlétesítmények a képzési területhez tartozó hallgatók elméleti és gyakorlati oktatásának feltételrendszerét, a nem sport-szakos hallgatók testi nevelését, és a szabadidő hasznos eltöltését szolgálják. A sportlétesítmények a főiskola hallgatói és dolgozói által szabályozott 65

keretek között az oktatási időszakon túl látogathatók. E feltételrendszer járul hozzá ahhoz, hogy a Nyíregyházi Főiskolán igen aktív a sportélet. Étkeztetés Intézményünk dolgozóinak és hallgatóinak az étkeztetési feltételeit saját tulajdonú, de vállalkozó által üzemeltetett, és vendéglátóhelyként is működtetett éttermében biztosítja. Előre váltott menüjegyes és a’ la cart ebédek igényelhetők, de egyéni igény szerint a reggeli és vacsora ellátást is biztosítja a konyhánk. A választék ettől szélesebb körű, mert a Hotel Sandra, illetve a B épületi büfé is biztosít a késő délutáni időkig, illetve az esti órákban is meleg étkeztetést.

3.1.5

AZ INTÉZMÉNY VERSENYTÁRSELEMZÉSE

Versenytárselemzés az oktatás területén Az intézmény beiskolázási körzetében két további állami felsőoktatási intézmény működik, a Debreceni Egyetem és a Miskolci Egyetem. A tanítóképzés és a társadalomtudományi képzés szempontjából szintén versenytárs a Debreceni Református Hittudományi Egyetem. Az 16. táblázat a három állami intézmény néhány adatát tartalmazza a 2010. évre vonatkozóan. A képzési portfóliót illetően megállapítható, hogy az alapszakok kínálatában jelentős átfedés van a három intézmény között: 10 alapszak mindhárom intézmény kínálatában megjelenik, további14 közös alapszakunk van a Debreceni Egyetemmel és egy a Miskolci Egyetemmel. A mesterképzési kínálatban három szak szerepel mindhárom intézmény kínálatában, további hét mesterszak közös a Debreceni Egyetemmel és egy a Miskolci Egyetemmel. (A tanári szakképzettséget külön mesterszakként számítva.) Regionálisan meghatározó szerepe van a Nyíregyházi Főiskolának az alábbi szakokon. (A zárójelben a 2012-es általános felvételi eljárásban megjelenő képzőhelyek országos száma szerepel.) ˗ ének zene (6) ˗ közlekedésmérnök (3) ˗ közlekedésmérnök, légiközlekedési hajózó (1) ˗ képi ábrázolás (6) ˗ környezetkultúra (3) ˗ plasztikai ábrázolás (3) ˗ testnevelő-edző (6) ˗ sportszervező (7, a Debreceni Egyetem a 2011-es póteljárásban kapcsolódott be) 3. ábra adataival az előbbi szakok koherenciát mutatnak.

Általánosságban jellemző versenyhátrány a Debreceni Egyetem és Miskolci Egyetem nagyobb kutatási potenciálja, hangsúlyosabb beágyazottsága a termelő szférába, nagyobb volumenű K+F tevékenysége, a tradíciók révén jelentkező elszívó hatása. Versenyelőnyt azonosítunk a következő területeken: 1. Általános iskolai tanárképzés. ˗ 50 éves hagyományokra épülő képzés, jelentős piaci pozíció. 1962 és 2011-között 34537 pedagógus diplomát adtunk ki. 85%-a a régióban helyezkedett el. 66

˗

˗ ˗

Nagy volumenű a tanárképzés, országosan a tanárképzésre felvettek több mint 10%-a a Nyíregyházi Főiskolán tanul. A párhuzamosan működő szakok esetében 2011-es adatok szerint a Nyíregyházi Főiskola egy kivétellel megelőzi a Debreceni Egyetemet képzési volumenében. (V.ö. 14. táblázat.) A versenytársaknak nincs általános iskolai tanárképzési tapasztalata. A természettudományi és bölcsészettudományi potenciál teljes egészében a tanárképzés és tanítóképzés szolgálatába állítható.

2. Művészetközvetítő alapképzés. ˗ Több évtizeden keresztül kialakult képzés. ˗ Regionálisan meghatározó szerep, párhuzamosság nélkül. 3. Sporttudományi képzés. ˗ Fejlett intézményi infrastruktúra (sportlétesítmények). ˗ Több évtizeden keresztül kiépült képzés. ˗ Regionálisan meghatározó szerep, lényeges párhuzamosság nélkül. 4. Közlekedésmérnök képzés ˗ 50 éves hagyományokra épülő képzés, jelentős piaci pozíció, országosan a felvettek mintegy 20%-a a Nyíregyházi Főiskolán tanul. ˗ Regionálisan meghatározó szerep, párhuzamosság nélkül.

Tanári szak

DE

NYF

tanár - fizikatanár

19

38

tanár - földrajztanár

31

47

tanár - informatikatanár

23

92

tanár - kémiatanár

13

32

4

23

tanár - magyartanár

45

71

tanár - matematikatanár

41

94

tanár - pedagógiatanár

36

67

tanár - történelemtanár

69

46

tanár - környezettan-tanár

14. táblázat: Az NYF és a DE képzési volumene a párhuzamosan működő tanári szakok esetében (2011)

Ebből a tényből levezethető akciók: ˗ a képzési kínálatban jelentős profiltisztítást kell végrehajtani, és azokat a területeket ahol jelentős versenyhátrányunk van, le kell építeni ˗ azokat a képzési területeket, ahol jól azonosítható versenyelőnyünk van, fejleszteni kell ˗ hálózati együttműködés keretei között szinten kell tartani azokat a képzési területeket, ahol az előnyök és hátrányok egyensúlyban vannak és a képzési volumen megfelelő. Versenytárselemzés a K+F területén

67

A K+F tevékenység elemzésében a regionális szereplő (Debreceni Egyetem) mellett egy hasonló méretű főiskolát (Eszterházy Károly Főiskola) is elemzünk. Felsőoktatási intézmények esetében a minőségverseny egyik legfontosabb mutatószáma a tudományos publikációk száma nemzetközileg ismert és elismert szaklapokban. A felsőoktatás minden szereplője által elfogadott tekintély a tudományos publikációk a Thomson Reuters Web of Science szolgáltatása által fenntartott adatbázisában való kereshetőség (15. táblázat). Nyíregyházi Főiskola

Eszterházy Károly Főiskola 0,059

Debreceni Egyetem

2009-2010 publikációk 0,12 0,483 átlaga egy oktató/kutatóra vetítve Helyezés az országos 13 18 7 listán 15. táblázat: A Nyíregyházi Főiskola és versenytársainak tudományos kapacitása a Thomson Reuters Web of Science által jegyzett publikációk elemzése alapján

Ez a mutató azt jelzik, hogy a Nyíregyházi Főiskola a magyar felsőoktatás hetven szereplője között az adott vizsgálati területen az egyetemeket megközelítő, több egyetemmel egyenrangú szerepet tölt be. A tudományos kutatás értékelésének egy másik általánosan elfogadott értékelése, minőségi garanciája az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) által támogatott programok száma, összegszerűsége. A Nemzeti Kutatásnyilvántartási Rendszer adatai szerint a Nemzeti Felsőoktatási Rendszerben szereplő intézmények között az egy kutatóra/oktatóra eső OTKA támogatás a min. 5M Ft támogatású projektekből az országos listán a Debreceni Egyetem a harmadik, a Nyíregyházi Főiskola (több egyetemet megelőzve) a tizenharmadik helyen állt. Egy kutatóra/oktatóra eső KTA támogatás a minimum 5M Ft támogatású projektekből, a Nemzeti Kutatásnyilvántartási Rendszer adatai szerint a Nyíregyházi Főiskola 381 ezer forinttal a harmadik, a Debreceni Egyetem 350 ezer forinttal a negyedik, az Eszterházy Károly Főiskola 269 ezer forinttal a hetedik a magyar felsőoktatási intézmények listáján. Egy oktatóra/kutatóra eső GOP, TÁMOP, TIOP források (2009-2010 átlaga) az országos összesítési listán negyedik helyen szereplő Eszterházy Károly főiskola esetében 12398 ezer forint, a hetedik helyen szereplő Debreceni Egyetem esetében 7650 ezer forint, a tizennegyedik helyen szereplő Nyíregyházi Főiskola esetében 2906 ezer forint. A Nyíregyházi Főiskola potenciálja minden területen – abszolút mértékben – lényegesen kisebb, mint a nála többszörösen nagyobb méretű és több integrált partnerből egybeállt Debreceni Egyetemé, de méretre átlagolva, ami a teljesítményt igazán mutatja, már nem marad el az egyetemek színvonalától, a magyarországi főiskolák között pedig határozottan kiemelkedik. Ezt jelzi az az adat is, amely szerint a Nyíregyházi Főiskola oktatóinak több mint 70%-a rendelkezik tudományos fokozattal, valamint az a tény is, hogy a Magyar Kormány által kiemelten preferált informatikai, természettudományi, műszaki területen 6 (első főállású, kizárólagossági nyilatkozatot aláíró) MTA doktora címmel rendelkező oktató dolgozik a főiskolán, akik közül négynek a tudományos karrierje teljes egészében a Nyíregyházi Főiskolához kötődik.

68

Szervezet Hallgatói összlétszám

Ebből államilag finanszírozott

Debreceni Egyetem 15 kar 31524

Miskolci Egyetem 8 kar, 1 intézet 13080

Nyíregyházi Főiskola 5 kar 7807

19590

7068

3855

3026 - 78 országból 170 – 30 országból 296 – 18 országból Külföldi hallgató 64 38 36 Alapképzési szakok 70 37 18 Mesterképzési szakok 128 13 34 Szakirányú továbbképzési szakok 21 24 23 Felsőfokú szakképzési szakok 761 db – 9863 fő 23 db – 644 fő 15 db – 307 fő Felnőttképzési tanfolyamok 1456 635 315 Oktatói létszám 61,81% 50,4% 71% Fokozattal rendelkezők 4826 1915 1495 Kollégiumi férőhelyek száma 226/169 102/61 50/15 Erasmus programban résztvevő hallgatók (kiutazó/beutazó): Térségi vonzerő (saját 75% 78,5% 80,2% régióból érkező hallgatók aránya) 16. táblázat: A versenytársak és a Nyíregyházi Főiskola néhány mutatója 2010-es adatok alapján. (Forrás: az intézmények honlapja, felvi.hu.)

3.1.6

GAZDASÁGI, TÁRSADALMI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE

Foglalkoztatási szerep értékelése, az intézmény, mint munkáltató A Nyíregyházi Főiskola közalkalmazott dolgozóinak teljes munkaidősre átszámított átlagos állományi létszáma 2011. évben 734 fő volt ebből teljes munkaidős 709 fő. A dolgozók 85,%a Nyíregyházán és közvetlen környékén, további 3,2%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében lakik. A nyíregyházi kistérségben foglalkoztatottak 1,2%-ának az intézmény ad munkát. Közvetett foglalkoztatóként jelenik meg a kiszervezett szolgáltatások esetében (takarítás, kertészet, épületfelügyelet), kb. 80 fő. A Nyíregyházi Főiskola a megyeszékhely egyik legnagyobb munkáltatója. A KSH adatai szerint 2010-ben az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete országosan 201.172 Ft/fő/hó, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csupán 154.970 Ft/fő/hó, a Nyíregyházi Főiskolán 262.494 Ft/fő/hó. A főiskola esetében nagyobb a jövedelmi súly, a foglalkoztatottai súlynál. Ez magyarázható azzal, hogy egy felsőfokú oktatási intézmény nagyobb arányban alkalmaz diplomásokat, mint egy átlagos vállalat. Szolgáltatói , szállítói szerep értékelése ˗ Az Intézmény az alaptevékenységéhez kapcsolódóan szabad kapacitását kihasználva költségtérítéses szakirányú továbbképzést is végez, melynek bevétele 2011-ben 23.097

69

˗

˗

˗ ˗

˗

ezer forint volt. Ez azért lényeges, mert hozzájárul a térségben élő és dolgozó diplomások helyben történő továbbképzéséhez. Az intézményben vannak pozitív kutatási és/vagy innovációs együttműködési tapasztalatok a vállalati szféra szereplőivel (pl.: Karácsony Kft., Várda Vulkán Kft., HAVI Logistics Kft., Balkányi Vetőmag Kft., Nyírségvíz Zrt., AJG AGROGÉP Kft.,) 2011.-ben bruttó 22.706 ezer forint volt a szerződés állomány. Főiskolánk 2010. év végén 2 Spin-Off céget alapított, többségi tulajdonosként, melyek ez év folyamán 20 együttműködési megállapodást kötöttek különböző megyei cégekkel. Szolgáltatásaikat folyamatosan bővítik. A főiskola közös kutatásokat, fejlesztéseket folytat vállalatokkal (pl: Mogyi Kft., téli fóliában végzett napraforgó termelés.) A főiskola oktatói rendszeresen szakértői megbízásokat kapnak a térség szervezeteitől többek közt informatikai, logisztikai, pedagógiai, pszichológiai, környezettan területeken. (Tanácsadási program pl.: Dombka Mg. Zrt, Nyírbátori Mg. Zrt., Szil-Ker Kft., Agrárgazdálkodási Kft., Nobilis Zrt., Szal-Tó Kft., HASSO Kft.) A kutatáshoz kapcsolódó szolgáltatások 2011. évben 18.165 ezer forint értéket tettek ki. A megye fejlesztési stratégiájában a mezőgazdaság és az azon alapuló feldolgozóipar továbbra is meghatározó. Ennek része a megyében megtermelt hungarikumok, a falusi önellátó gazdálkodásra épülő életforma támogatása, a gyógynövény-termesztés és a gyógyászati célra alkalmas növénykoncentrátumok készítése, valamint az alternatív energiaprogramok. Ebbe az agrár és biológiai kutatásaink révén termékfejlesztéssel, tudományos adatelemzéssel, új technológiák kialakításával és működtetésével valamint szakemberellátással már hatékonyan bekapcsolódtunk. A gyümölcs ágazat a megye egyik fontos gazdasági erőforrása, amelynek erősítése a feldolgozóipari vertikum átalakításával, új feldolgozó- és töltőüzemek létesítésével, a faj- és fajtagazdagság szélesítésével, valamint a meglévő mezőgazdasági termelési technológia fejlesztésével és a már meglévő feldolgozó kapacitások korszerűsítésével lenne lehetséges. (Háttéranyag a készülő Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz, SzSZB megye.)

Megrendelő szerep értékelése A költségeink között az egyik legnagyobb költségnem az üzemeltetés. 2009 őszétől a főiskola a PPP- konstrukcióban levő ingatlanok üzemeltetését saját, 100%-os tulajdonában lévő cége vette át (Campus-Land Nonprofit Kft.) Ezen kívül vannak olyan tevékenységek, amelyekre célszerűbb külső vállalkozás szolgáltatását igénybe venni. Az alábbi táblázat tartalmazza azokat a megyei székhelyű vállalkozásokat, amelyektől 2011. évben a legnagyobb értékben vettünk igénybe szolgáltatásokat: Cégnév Martin-Invest Kft. Tipographic Kft. Tréner Kft. Horizont Tex Kft. Nyírségvíz Zrt. Tulipa Kft. Nyírpapír Kft. Start Nonprofit Kft. Inform Média Kft.

A szolgáltatás megnevezése Gyermek étkeztetés Irodatechnikai szolgáltatás, értékesítés Repülőgépes gyakorlati képzés Takarítás Vízszolgáltatás Park rendezés Írószer értékesítés Vendéglátás, étkeztetés PR és reklám tevékenység

70

A megrendelés értéke/ ezer Ft. 187.201 69.658 65.233 47.763 39.046 21.018 15.706 14.578 12.785

17. táblázat: 2011. évben a legnagyobb értékben igénybe vett szolgáltatások (megyei székhelyű vállalkozások)

Másodlagos gazdasági hatások értékelése A főiskola gazdaságélénkítő hatásának elsődleges forrása, hogy a foglalkoztatottakon keresztül szélesíti a fogyasztói réteget, sőt a hallgatók új fogyasztói csoportot jelentenek. A bérek és egyéb juttatások kifizetésén túl az intézmény beszállítókat is igénybe vesz, ami bevételt jelent a vállalkozások számára. A közvetlen kifizetések címzettjei a bevételt további helyi szolgáltatásokért és javakért részben továbbadják, így az intézményből kiáramló összegek továbbgyűrűznek a gazdaságban. Számításaink szerint a Nyíregyházi Főiskola oktatói, dolgozói és hallgatói éves szinten kb. 3.5 milliárd keresletet indukálnak (élelmiszer, ruházat, iparcikk, szolgáltatások stb.). A nappali tagozatos hallgatók aránya a lakónépességben 4,73%, az összes hallgató aránya a lakossághoz képest 9,26%. Felsőoktatási intézmény

Nappali tagozatos hallgatók száma (fő)

Agglomeráció lakossága (fő)

Hallgatói fogyasztási csoport mérete (%)

Nem helyi (megyei) hallgatók becsült száma (fő)

Nem helyi (megyei) hallgatói fogyasztási csoport mérete (%)

Nyíregyházi 4 647 136 231 3,4 430 0,3 Főiskola 18. táblázat: Hallgatói fogyasztási csoport súlya. Forrás: NEFMI 2010, FELVI 2010, VÁTI 2009

A felsőoktatási intézmény által elnyert pályázati támogatások jelentős mértékű külső forrást jelentenek a térségnek. A pozitívan elbírált pályázatok átlagos támogatási aránya tekintetében nincs túlzottan nagy szórás az intézmények között. A Nyíregyházi Főiskola 90% feletti átlagos támogatási hányadot tud felmutatni. Az egy lakosra eső támogatások összegében már jelentősebb eltérések tapasztalhatóak. Felsőoktatási intézmény

Nyíregyházi Főiskola

Pályázott költségigény (ezer Ft)

Pályázatokon elnyert támogatás (ezer Ft)

Támogatási arány (%)

A térség lakossága (fő)

Egy lakosra eső támogatás (ezer Ft)

919 217

834 013

90,73%

136 231

6,12

19. táblázat: Pályázati források vonzása (NFÜ: 2002-2010)

Társadalmi/gazdasági beágyazottság A főiskola kohéziós szerep tekintetében olyan szervező és elosztó központ, amely: (1) munkahelyeket teremt és élénkíti a gazdaságot, (2) fenntartja a térség vitalitását, formálja a humán erőforrást, (3) hozzáadott értéket jelent a közösség életében, hiszen értékteremtő és közösségi szerepein keresztül erősíti a társadalmi kohéziót. Jellemző kohéziós kapcsolat: ˗ A vállalkozások részéről támogatások nyújtása, ˗ Szponzori szerződések vállalatokkal, ˗ Gyakorlati képzőhelyként jelennek meg a képzési folyamatban (pl.: Elektrolux Kft., OTP Bank Nyrt, RW Technika Kft, MÁV Zrt, Unilever Magyarország Kft., MCE Kft., Záhony Port Kft.), ˗ Előadásokat, kurzusokat tartanak a főiskolán, konferenciákon előadóként vesznek. 2010. évben körülbelül 80 vállalkozás, mintegy 70 millió forint szakképzési támogatást nyújtott a Nyíregyházi Főiskola számára, ami 2011. évben 89 cégre és közel 80 millió Ft-ra 71

emelkedett, s ezzel - az eszközbeszerzések révén - jelentősen hozzájárultak a gyakorlati képzések fejlesztéséhez. Helyi és országos jelentőségű vállalkozásokkal jöttek létre kutatásfejlesztési együttműködések, melyek jelenleg is folyamatosak. A Patriumi Tudáscentrum Fejlesztése című projekt keretében a Nyíregyházi Főiskola 20 együttműködést alakított ki és tart fenn vállalkozásokkal, többek közt funkcionális élelmiszerek kutatása, e-tartalmak, e-learning fejlesztések, illetve képzés és tananyagfejlesztés területén. Társadalmi mobilitási hatások értékelése A főiskola kiemelkedő szerepet játszik a társadalmi mobilitás elősegítésében; ez a szerep nem csak a közösség tekintetében hasznos, de egyben értékalapú társadalmi aktus is. A társadalmi mobilitás elősegítése, az új társadalmi csoportok felsőfokú oktatásba való becsatornázása hozzájárul a térség vitalizációjához, humán tőkéjének karbantartásához. Kutatások adatai támasztják alá, hogy a Nyíregyházi Főiskola és a Kaposvári Egyetem az ország két olyan felsőoktatási intézménye, amelyek leginkább elősegítik a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező társadalmi csoportok becsatornázását a felsőoktatásba. Előbbiben 53 pontos, utóbbiban 50 pontos értékkel jellemezhető a társadalmi mobilitás mutatója a 2009-es évben a Hallgatói motivációs kutatás és a 2010-es Diplomás kutatás adatai alapján1. Az Észak-Alföldön található a leghátrányosabb helyzetű kistérségek többsége és azok népessége is itt a legmagasabb arányú. A kistérség-típus népessége a megye népességének 50%-a felett van Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, de 40-50% közötti Békés és Hajdú-Bihar megyében is. Ezért a Nyíregyházi Főiskola szerepe kiemelkedik a hátrányos helyzetű kistérségekből érkezők továbbtanulásában, a Nyíregyházi Főiskola esetében a 2010-ben felvételt nyertek 40 százaléka érkezett a szóban forgó kistérségekből2.

8. ábra: Társadalmi mobilitás mutató a kiemelt intézményekben. Forrás: Felvi 2010.

1 2

A magyarországi állami intézmények átlagos értéke 31 pont A felvételi adatok a FELVI-ből, a kistérségek besorolása a VÁTI-ból származnak

72

A helyi munkaerő-piacon való humánerő-megtartási mutató kifejezi, hogy egy felsőoktatási intézmény (FOI) végzettei, milyen arányban vállalnak munkát a FOI székhelyének számító városban/nagyvárosi településegyüttesen. A megtartó erő nagymértékben függ a lokális kereseti viszonyoktól, hogy a térségben vannak-e a végzettek számára releváns munkahelyek, illetve ezen munkahelyek milyen fizetési és egyéb kondíciókat tudnak kínálni. A megtartó erő tehát jelentősen függ a térség gazdasági mutatóitól, jellegzetességeitől! Egy FOI annyiban tud erre rásegíteni, hogy a helyi gazdaság igényeit igyekszik kiszolgálni, figyelembe venni a képzési és innovációs portfóliójának kialakításakor.3 Felsőoktatási intézmény

Debreceni Egyetem (debreceni karok) Széchenyi István Egyetem Miskolci Egyetem Kecskeméti Főiskola Pécsi Tudományegyetem (pécsi karok) Nyíregyházi Főiskola Pannon Egyetem (veszprémi karok)

Elemszám

fő 388

Helyi munkaerőpiacon való megtartási mutató % 29

Megyei munkaerőpiacon való megtartási mutató % 39

Budapesti munkaerőpiacra való kilépési mutató % 7

174 203 102 379

29 29 26 20

40 46 41 29

9 13 9 12

128 109

17 13

55 24

2 17

20. táblázat: Megtartási mutatók. (Forrás: Diplomás kutatás 2010)

A megye ismert, nehéz gazdasági körülményei és munkaerő-piaci helyzete ellenére a Nyíregyházi Főiskola megtartási mutatói igen kedvező képet mutatnak, ami azt jelenti, hogy az intézményben végzett hallgatók leginkább a helyi és megyei szervezeteknél találnak munkát. Ez azt jelenti, hogy a megyei diplomás munkaerő-fejlesztés elemi záloga a Nyíregyházi Főiskola. Az intézmény tudomány- és kultúraközvetítő szerepének értékelése A teljes megyében meghatározó értékű a Nyíregyházi Főiskola tudomány- és kultúraközvetítő szerepe. A településen 75 közművelődési intézmény található, a 2009-es évben a kulturális rendezvények száma 691 volt. Ezek munkáját a Nyíregyházi Főiskola közvetlenül is segíti, de maga is folyamatosan fellép az idézett szerepben. A Nyíregyházi Főiskola jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a város és a megye kulturális élete egyre magasabb színvonalú lehessen. Az intézményben napirenden vannak a nemzetközi, országos kulturális és tudományos rendezvények is. A 2010. évben elkészült az Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban az a multifunkcionális helység, amely számos kiállításnak, rendezvénynek adott otthont, ezzel bekapcsolva a gyakorló részegységét a helyi és a nemzetközi kulturális vérkeringésbe. Az évente megrendezett „Kutatók éjszakáján” a középiskolások, általános iskolások és a város lakossága felé is nyitottan, nemcsak előadássorozatok hallgathatóak, hanem változatos programokat is kínál az intézmény. Ugyanígy évente kerülnek megrendezésre az „Őszi fizikus 3

Adatforrás: Diplomás kutatás 2010 (Educatio Nonprofit Kft.) kérdőíves vizsgálat, Q78-as kérdése

73

napok”is, amikor kísérleti délutánokat, versenyeket rendez a főiskola az általános és középiskolások részére, ismert személyiségek részvételével. Az idősek akadémiája rendezvény keretében pszichológiai, művészeti, informatikai és egyéb tudományterületek előadóitól hallgatnak előadásokat az érdeklődő nyugdíjasok. Az Akadémiai Kaszinó, illetve más tudománynépszerűsítő sorozatok a helyi televíziós és rádiós csatornákon eleven részei a megye, a város tudományos életének. A főiskola kerengőjében rendszeresen kerülnek megszervezésre hazai és nemzetközi fotó- és képzőművészeti kiállítások. Ezeken a kiállításokon nem kizárólag a főiskolán alkotó művészek, hallgatók munkáit mutatják be, hanem találkozhatunk a helyi és az országos művészeti élet jeles képviselőinek munkáival is. Tavaly több mint 70 magyar és 40 külföldi vett részt a főiskola International Week rendezvényen. A 2011. évben a Nyíregyházi Főiskolán került lebonyolításra a jubileumi 30. Országos Diákkori Konferencia (FIFÖMA tagozata) is, melyre az országból összesen mintegy 320 dolgozat érkezett. A Nyíregyházi Főiskola Központi Könyvtára rendszeresen biztosít programokat a város lakói számára, ilyenek többek közt a teadélutánok, valamint a „Könyvjelző” program keretében megrendezett vetélkedősorozat általános iskolai diákok számára. Elindult a Szabolcs-SzatmárBereg megyei Szakkönyvtári Tudástár, ami közös együttműködés eredménye a Jósa András Múzeum, a Megyei Levéltár, a Megyei Kórház és a Nyíregyházi Főiskola között. A Tuzson János Botanikus Kert rendszeresen várja a város és megye lakóit, de folyamatosan jelentkeznek olyan programokkal is, mint az őszi fesztivál, vagy a tavaszi növénykiállítás és vásár, a gyermeknapi rendezvények. 2012 tavaszán a Nyíregyházi Főiskola Bölcsészettudományi és Művészeti kara a HANGSZÓKÉP rendezvénysorozatának immár harmadik évfolyamát indítja. A programok, kiadványok bepillantást engednek a karon folyó sokszínű műhelymunkába és részvételre, értékalkotásra ösztönzik a résztvevőket, hallgatókat egyaránt. A Nyíregyházi Főiskola kulturális széleskörűen kisugárzó tevékenységét tükrözi a Színházi Műhely és a Vörös Postakocsi c. folyóirat. A főiskolán rendszeresen kerülnek megrendezésre konferenciák, melyek több témakörben, széles társadalmi rétegeket szólítanak meg. Ilyenek voltak az elmúlt két évben többek közt, a logisztikai konferencia, a „Tudománnyal a régió társadalmi és gazdasági fejlődéséért” c. konferencia, az „Innovációs kényszer a felsőoktatásban” c. konferencia, illetve a „Műszaki Tudomány az Észak-Alföldi Régióban” c. konferencia, az 50 éves a mérnökképzés Nyíregyházán nemzetközi konferencia. A Multimédia az oktatásban, nemzetközi konferencia a 2010. évben, a Nemzetközi multidiszciplináris konferencia, a Conference on Dyadic Analysis, a Nemzetközi élelmiszeripari konferencia és a Cigánymese-világok című konferencia pedig a 2011. évben került megrendezésre. A Turizmus és Földrajztudományi Intézet tudományos turisztikai konferenciát szervezett, melynek témája a helyi TDM szervezetek szerepe a desztináció turisztikai kínálatának fejlesztésében volt. Általánosságban az mondható el, hogy a Nyíregyházi Főiskola nemcsak a kultúra, tudomány, művészet közvetítésében, hanem oktatói révén a városi és a megyei kulturális civil 74

szervezetek működtetésében is meghatározó szerepű. Oktatóink kulcsszerepet töltenek be az országos és megyei gazdasági, illetve kulturális szervezetek (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Kölcsey Társaság, Móricz Társaság, TIT Jurányi Egyesület) vezetőségeiben. A főiskoláról kerülnek ki a megyei és városi folyóiratok szerkesztői és szerkesztőbizottságainak tagjai (Vörös Postakocsi, Pedagógiai Műhely, Szabolcs-SzatmárBereg megyei Szemle stb.).

3.1.7

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZEMPONTJAINAK ÉRTÉKELÉSE

Képzési tevékenységek, a fenntarthatósághoz kapcsolódó szakok, szakirányok, tantárgyak Kifejezetten a fenntarthatósághoz kapcsolódó szak a környezettan, amely mind a BSc-ben, mind a tanári MA-ban külön tantárgyként tartalmazza a fenntartható fejlődés elméletét és gyakorlatát. Bizonyos szakirányokban nevesítve jelenik meg a fenntartható fejlődés, illetve a fenntarthatóság. Ilyen a tanítóképzés (Környezeti és fenntarthatóságra nevelés specializáció), illetve a mezőgazdasági mérnök alapszak (Fenntartható mezőgazdasági technológiák specializáció). A 21. táblázat foglalja össze a különböző szakok mintatantervében szereplő, a fenntarthatósággal összefüggő tantárgyakat. Szak

Tantárgy

Kémia alapképzési szak

Fenntarthatóság I.

Kémia alapképzési szak

Fenntarthatóság II.

Kémiatanár (MA)

A fenntarthatóság

Környezettan alapképzési szak

A fenntarthatóság I.

Környezettan alapképzési szak

A fenntarthatóság II.

Környezettan-tanár MA

Környezeti és fenntarthatóságra nevelés

Nemzetközi tanulmányok alapképzési szak

Fenntartható fejlődés

Nemzetközi tanulmányok (MA)


Tanító alapképzési szak


Mezőgazdasági mérnöki alapképzési szak

Fenntartható állattenyésztés I.

Mezőgazdasági mérnöki alapképzési szak

Fenntartható állattenyésztés II.

21. táblázat: A fenntarthatósághoz kapcsolódó tantárgyak

A természettudományi alapszakokon, a tanító szakon, vizuális kommunikáció szakon kötelező Környezettani alapismeretek tantárgyban a fenntartható fejlődés önálló fejezetként szerepel, s ez a tantárgyhoz rendelt 2 kredit megszerzésének a feltétele. A szakkollégiumi programban a fenntartható fejlődés témakörében rendszeresen szerepelnek előadások. Országos pályázat keretében (TÁMOP-4.1.2-08/1/A-20090030 Interdiszciplináris és komplex megközelítésű digitális tananyagfejlesztés a természettudományi képzési terület alapszakjaihoz) több tananyagot készítettünk a témában. A részvételünkkel kifejlesztett

75

Környezettani alapismeretek, Fenntarthatóság/Sustainability című digitális tananyagok az ország bármely felsőoktatásban tanuló hallgatója számára szabadon elérhető. A Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Karán 2010 áprilisában indult el a „Bioenergia” Tehetséggondozó Műhely tevékenysége (NTP-OKA-I-070-1 program) 22 hallgató bevonásával, mely 2010 novemberében zárult. Kutatás A Környezettudományi Intézet tudományos műhelyében a Szupraindividuális biológia, benne kiemelten az ökológia területén alap és alkalmazott kutatásokat végző kutatócsoport, valamint a Környezeti és fenntarthatóságra nevelés csoport működnek. A beszámolási időszakban 10 publikáció, 9 konferencia előadás született szorosan ebben a témában. A Nyíregyházi Főiskolán 2008-2011 időszakban a „Zöld Régió” program keretében kiemelt prioritással bírt a természeti értékek állapotának monitorozása területén nemzetközileg és hazailag is elismert kutató munka eredményeire és tapasztalataira épülő képzések, vizsgálatok és elemzések bővítése, Közép-Európa legnagyobb természetvédelmi civil szervezetével, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel együttműködésben. Európai Unió FP-7 keretprogram, FP-7-regions-2009-01 alprogram, 245449 sz. projekt „Biomass Mobilization” projekt célja az volt, hogy feltárja a biomassza forrásokat az adott régióban és kutatásvezérelt klasztereket alakítson ki, elősegítendő a biomassza energiatermelésre történő felhasználását. A Nyíregyházi Főiskola kutatócsoportjának energianövény-termesztéssel kapcsolatos publikációinak a száma a beszámolási időszakban. Társadalmi szolgáltatások Intézményünk aktívan részt vesz a fenntartható fejlődéssel összefüggő társadalmi szerepvállalásban. Többek között a Nyíregyháza város önkormányzatával több alkalommal tartottunk közösen a fenntartható fejlődés témakörében továbbképzést a Polgármesteri Hivatalban az irodai dolgozóknak, illetve vezetőknek. A megye középiskoláival közösen tartott tehetséggondozó, illetve beiskolázási programok során rendszeresen tartunk előadást fenntartható fejlődés témakörében („NYÍR-DISS-CREDIT” TÁMOP-4.2.3-08/1-2009-00008, Tudományos eredmények elismerés és disszeminációja a Nyíregyházi Főiskolán). Továbbá önállóan, illetve nem állami szervezetekkel közösen nyert pályázatokban tartott képzések, tehetséggondozó programok, illetve szabadegyetemek (XIX. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemre) keretében a fenntartható fejlődés rendszeresen programként szerepel. Intézményi működés Az infrastruktúra működtetése, illetve beruházások, felújítások során az alábbiak szerint vettük figyelembe a fenntarthatóság, illetve környezettudatosság szempontjait. -Ingatlangazdálkodási koncepció. Sóstói úti terület az IFT-ben szereplő fejlesztési tervek megvalósultak, melyekkel jelentősen javult az intézmény infrastruktúrája, a korszerűbb, szigetelt épületekkel, illetve felújításokkal csökkent az intézmény hő és villamos energia szükséglete. A korszerű beépített fűtési-hűtési és légtechnikai berendezésekkel a beltéri levegő minősége jelentősen javult, korszerűbb világítási technika bevezetésével, valamint a beépített épület-automatikai rendszerek segítségével alacsonyabb energiaszükséglet mellett, komfortosabbá váltak a munkahelyi, oktatási és kollégiumi környezetek. 76

A gyakorló iskolákban a külső nyílászárók cseréjével, illetve a külső hőszigetelés megvalósításával, valamint a régi analóg, de folyamatosan karbantartott fűtési hőmérséklet szabályozás segítségével az intézmény esetében jelentős energia megtakarítás történt.

3.1.8

SPECIÁLIS FELADATELLÁTÁS TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE

Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Kar Tangazdasága Növénytermesztés: Nyírtelek Ferenc-tanya 250 ha (szántóföldi növénytermesztés: lucerna 25 ha; tritikálé 20 ha; őszi zab 10 ha; kukorica 195 ha) Oktatási kutatási feladatok: Az egyhetes összefüggő gépüzemeltetési gyakorlatok helyszíne mezőgazdasági mérnök és mezőgazdasági gépészmérnök szakokon tanuló hallgatók számára. A területek művelését a gépész oktatást szolgáló és a Tangazdaság meglévő erő és munkagépeivel az összefüggő gyakorlatokon túl napos gyakorlatok keretében a hallgatók végzik el. Az MMK oktatóinak felügyeletével szántóföldi növénytermesztés minden egyes munkaműveletében (altalajlazítás; szántás; magágykészítés; tápanyagvisszapótlás; vetés; növényápolás; betakarítás; kaszálás; rendkezelés; bálázás) jelentős gyakorlati ismereteket szereznek. A terület nagyüzemi tápanyagvisszapótlási, növényvédelmi és fajtaösszehasonlító kísérletek helyszínéül szolgál. Gyümölcstermesztés: Nyírtelek Ferenc-tanya 3 ha (intenzív gyümölcstermesztés: alma 1,5 ha; őszibarack 0,5 ha; szilva 0,5 ha; kajszi, bogyósok, szőlő 0,5 ha). Oktatási kutatási feladatok: A mezőgazdasági mérnök szakos hallgatók egyhetes metszési gyakorlata mellett napos és tantárgyi (fajtaismereti és növényvédelmi) gyakorlatok helyszíne. Bemutatókert: Nyíregyháza 7 ha (energianövények 4,5 ha; vegyes gyümölcsös 0,5 ha; szőlő anyatelep 0,5 ha; zöldségnövények 1,5 ha) Hajtatóház 600 m2 Oktatási kutatási feladatok: A terület közelsége miatt kitűnően alkalmas tantárgyi és napos gyakorlatok helyszínéül. Itt vannak beállítva a szabadföldi kísérletek melyek a technológiai fejlesztésre irányulnak. Az energianövényekkel (energiafűz; energiaakác; turkesztáni szil; amerikai bársonymályva; olasznád) tápanyagutánpótlási tartamkísérleteket állítottunk be. Torma génrezerv ültetvényben a világ legfontosabb tormafajtái (közel 100 fajta) kaptak helyet. Itt történik a Nyíregyházi Főiskola által nemesített zöldségfajták (köztük a Szatmár fejeskáposzta és a Nyírpiros pritaminpaprika) fajtafenntartása, és itt található a 9 állami fajtaelismerésre benyújtott csemegeszőlő törzsültetvénye is. Állattenyésztés: Nyíregyháza-Lovarda (magyar sportló és welsh póni iskolalovak 13 db; magyar sárga tyúk törzsállomány 20 db) Napkor-sertéstelep (mangalica és keresztezett állományok 120 db) Oktatási kutatási feladatok: Itt található lóállományunk a hallgatók lovaglás oktatását és a versenysportot szolgálja. A fajtakísérletek mellett sertéstelepünkön folyik a mezőgazdasági mérnök szakos hallgatók egyhetes állattenyésztési gyakorlatának sertéstenyésztési része. Annak ellenére, hogy a Tangazdaság elsősorban oktatási és kutatási célokat szolgál a 2011ben elvégzett racionalizálásnak köszönhetően a 2012-es évben önfenntartóvá válhat ennek sikeressége elsősorban a szántóföldi növénytermesztés és a gyümölcstermesztés jövedelmezőségétől függ.

77

A tangazdaság vezetését 2 fő Agrártudományi és Táj és Vidékfejlesztési Tanszéken dolgozó oktató végzi. A Tangazdaság dolgozóinak létszáma 5 fő (1 fő adminisztrátor; 4 fő fizikai dolgozó). A gazdálkodást nagymértékben nehezíti a speciális Tangazdasági támogatások elmaradása. Közoktatási feladatellátás A Főiskola két gyakorló iskolája (Nyíregyházi Főiskola Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium) biztosítja a tanítóképzésben, tanári mesterképzésben résztvevő hallgatók iskolai gyakorlatát és részben a tanári mesterszakos hallgatók féléves összefüggő gyakorlatát. Az Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium a Nyíregyházi Főiskola fenntartásában működő 13 évfolyamos, nyolcosztályos általános iskolát, nyolc-, öt- és négyosztályos gimnáziumi képzést és több emelt szintű programot, tagozatot (ének-zene, matematika-számítástechnika, rajz-vizuális kultúra, környezetvédelem, idegen nyelvi képzés, testnevelés) is magába foglaló közoktatási intézmény. A hagyományos oktatáson túl az intézményben jól kidolgozott módja és gyakorlata van az integrált oktatásnak, a sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozásnak. Kiemelendő az intézményen belül szakszolgálati rendszer, melynek része a logopédiai, a pszichológiai és a szociálpedagógiai ellátás és gondozás, csakúgy, mint a gyógytestnevelés, valamint a szabadidő szervezése. Az iskola által nyújtott lehetőségeket bővíti az alapfokú művészetoktatási intézményekkel való együttműködés, melynek köszönhetően a diákok például modern és néptáncot is tanulhatnak, a népi hangszerekkel ismerkedhetnek vagy éppen a főiskolai létesítményeket használva úszni és lovagolni járhatnak. Az Apáczai Gyakorlóiskolában a nyíregyházi közoktatás, a tanító- és tanárképzés szolgálatában eltöltött évtizedek nevelési irányzatai, a pedagógusok, a szülők, a gyermekek és a Nyíregyházi Főiskola törekvései kialakítottak egy úgynevezett gyakorlóiskolai szellemiséget. Az intézmény pedagógiai programja a Nemzeti Alaptanterv és a vonatkozó jogi előírások által meghatározott, s minden közreműködő számára kötelező információk mellett azokat a megkülönböztető jegyeket tartalmazza, amelyek csak erre az iskolára, erre a szellemiségre vonatkoznak. Az alapfokú oktatás mellett az iskola alaptevékenységéhez tartozik a következő művészeti ágak oktatása: táncművészet, képző- és iparművészet, szín- és bábművészet. A két gyakorlóiskola közoktatási és a pedagógusképzéshez kapcsolódó szakvezetői feladatait 2011-ben 160 pedagógussal és 38 egyéb közalkalmazottal látta el. Két gyakorlóintézményünk pedagógusállománya magasan képzett pedagógusokból áll. A magyarországi általános iskolák többségéhez viszonyítva jóval magasabb a szakvizsgázott (36%), illetve egyetemet végzett (29%) pedagógusok száma. Mindkét iskolánk eredményesen vett részt a TÁMOP-3.1.5-2009/A/2 pedagógus továbbképzésre kiírt pályázaton. Az itt elnyert 30.000.000 Ft előnyösen fejleszti a részt vevő kollégák pedagógusi kompetenciáit. Az iskolák több kisebb pályázaton is eredményesen szerepeltek. A pályázati forrásokat tehetséggondozásra, külföldi cserekapcsolatok fejlesztésére használták fel.

78

Az oktatás szaktantermi rendszerben történik, a szaktantermek fejlesztésére – felújítás, eszközellátás – pályázati források bevonásával kerül sor.

3.1.9

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI ÖNÁLLÓSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE

A látszólagos ágazatpolitikai kvantitatív előnyök súlyos nemzetstratégiai problémákat generálhatnak Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Történelmi távlatban tehát valójában hátrányként jelennek meg. A párhuzamosságok teljes megszűntetése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye diplomásokkal való ellátását veszélyezteti. Ugyanakkor a finanszírozási kérdéseket az önálló Nyíregyházi Főiskola is képes megoldani. A megújított intézményi stratégia mellett a Nyíregyházi Főiskola tudományos minősítettségi aránya (70% fölött), amely meghaladja a Debreceni Egyetem és a Miskolci Egyetem értékeit, a bizonyítható részvétele az EU 6. és 7. Kutatás-fejlesztési programjaiban (16. hely a 29-ből), a külföldi hallgatók magas aránya (9-10. a 29-ből), a nemzetköziesítés szempontjából a FÁK államokra fordított nemzetközi figyelme (a Külügyminisztérium által is felügyelt és támogatott Kelet- és Közép-európai Kutató Központja nagy nemzetközi konferenciái Oroszország, Ukrajna, Lengyelország, Fehéroroszország és a Baltikum vonatkozásában), specifikus küldetése (lakossági szociológiai, etnikai arányok és kistérségi helyzet) sem indokolja a Nyíregyházi Főiskola önállóságának megszüntetését. Intézményi integráció

Hálózatos együttműködés

Várható ágazatpolitikai előny A párhuzamosságok teljes megszüntetése A finanszírozási nehézségeket az integrált intézménynek kell megoldani

Várható ágazatpolitikai hátrány A két intézmény küldetésének konfrontálódása A nyíregyházi telephelyen a minőségi felsőoktatás drasztikus beszűkülése Szabad infrastrukturális kapacitás keletkezése Munkanélküliség generálása kistérségi és megyei méretekben A finanszírozási probléma és a roma lakossággal telített kistérségekre irányuló küldetés veszélyezteti a DE kiemelt egyetemi szerepkörét, és nem áll összhangban nemzetközi küldetésével.

Kereteket biztosít a párhuzamosságok kezelésére Regionális feladatok elosztása, különösen a pedagógusképzésben A meglévő infrastruktúra hatékonyabb kihasználása A két intézmény küldetése nem konfrontálódik A két intézmény a régión belül továbbra is hatékonyan oldja meg az eltérő koncepcionális és térségi irányú feladatokat

A finanszírozási nehézségeket a kisebb intézménynek egyedül kell megoldani

22. táblázat: Az intézmény szervezeti önállóságának értékelése

79

4

AZ ÚJ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV STRATÉGIAI FEJEZETEI

4.1.1

JÖVŐKÉP MEGHATÁROZÁSA

1.

A Nyíregyházi Főiskola a maga jövőképét önállóan rajzolja elő, mert meg lehet szerezni és körül lehet határolni beiskolázási körzetében, az adott régióban, sőt azon túl is azokat a felsőoktatási specifikumokat, amelyek a szomszédos nagy egyetemektől (Debreceni Egyetem, Miskolci Egyetem) eltérő küldetést és ehhez kapcsolódó sajátos feladatkört jelölnek ki számára. Ezek a specifikumok egyaránt kapcsolódnak a magyar felsőoktatás megújulási programjához, a kormány ehhez kötődő célkitűzéseihez és az Európai Unió elvárásaihoz, és képesek megteremteni a hosszabb távú finanszírozás forrásait.

2.

A Nyíregyházi Főiskola e jövőkép érdekében a részben PPP-s forrásból felépített és magas törlesztésekkel járó infrastruktúrához kötött képzési, oktatási, kutatási funkcióit új programjában a helyzet kihívásaira felelve és a nemzeti-regionális-megyei érdekekre koncentrálva határozza meg. Az intézményi struktúrát és az emberi erőforrásokat ezért a hallgatói létszámhoz viszonyítva méretgazdaságosan átalakítja. csökkenő Gazdálkodásában az állami források mellett a K+F+I-ből, bérbeadásokból és szolgáltatásokból származó saját bevételek arányának növelésével az egyensúly biztosítására törekszik. Képzési profiljának, továbbá innovációs tevékenységének kialakításában érzékenyen figyelembe veszi Szabolcs-Szatmár-Beregnek mint az ország egyik leghátrányosabb helyzetben lévő perem-megyéjének demográfiai, etnikai és gazdasági jellemzőit, hogy tudásbázisával hozzájáruljon a társadalmi kohézió, a gazdasági fejlődés és a foglalkoztatás nemzetstratégiai céljainak megvalósításához.

3. A főiskola a térség felsőfokú tanulmányokat folytatni kívánó lakosságára gyakorolt vonzerejéhez nemcsak a képzések által nyújtott végzettségek versenyképessége, az oktatás magas színvonala, hanem az elmúlt évek nagyarányú infrastruktúra-fejlesztése is hozzájárul. Az infrastrukturális beruházások java része ugyanakkor PPP konstrukció keretén belül valósult meg, amely így nem egyszeri, hanem hosszan tartó működési költségnövekedésben jelentkezik. Az évekkel korábban tervezett és azóta megvalósult beruházások lényegesen magasabb hallgatói létszám figyelembevételével kerültek megtervezésre, mint amivel jelenleg a beiskolázási körzetből való elvándorlás és az időközben (2005) megváltozott felvételi szabályozás miatt a főiskola rendelkezik. Az intézmény ezért egy – a képzésre, a gazdálkodásra, a K+F+I tevékenységre vonatkozó 4 éves belső reform keretében – a finanszírozási források belső arányának megnövelésére törekedve alkotta meg a jövőképét kifejező új Intézményfejlesztési Tervét. 4. Az Intézményfejlesztési Terv az új, illetve ismételten fontosnak tartott stratégiai célokat a következő hét pontban foglalja össze: -

Pedagógusképzés egyes feladatainak ellátása a régióban

-

Társadalmi kohézió programja: hátrányos helyzetű és roma fiatalok tanulásának és iskolai sikerességének elősegítése 80

-

Esélyteremtő tudás: az ország egyik legelmaradottabb térségében piacképes diplomához juttatni a fiatalokat

-

A megye innovációs képességeinek növelése

-

Az intézmény gazdálkodási egyensúlyának hosszú távú biztosítása

-

Az intézményi irányítás és szervezet fejlesztése

-

Alkalmazott kutatások főiskolája cím elnyerése

4.1.2

TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ JÖVŐKÉP MEGHATÁROZÁSA

1.

Az oktatás/képzés vonalán a fenntartói szakstruktúra-elképzelések, a regionális érdekek és a megyei érdekek, továbbá a demográfiai mutatók figyelembevételével összesen az elkövetkező években körülbelül ötezer hallgató jelenlétére lehet számítani. A szakstruktúrában meghatározó helyen az általános iskolai tanárképzés, továbbá az átfogó pedagógusképzés áll, együtt az állam által preferálandó további szakokkal, valamint a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása szempontjaiból igényelt képzésekkel. (Ezek részletes kifejtését lásd a 4.3. szakaszban.) Ehhez a megközelítően ötezer fős hallgatói létszámhoz kell igazítani részben a humánerő-állományt, részben az optimalizált infrastruktúrát, részben pedig a költségvetést, oly módon, hogy a PPP törlesztések (évenként kb. 700 millió Ft) biztosíthatók legyenek.

2.

A hallgatói célcsoport meghatározásában speciális és meghatározó követelményként jelentkezik a hátrányos helyzetű, s ezen belül a roma származású fiatalok, továbbá az akadálymentesített infrastruktúra és az országos elismertséget kivívott szakértői csoport révén a fogyatékossággal élő fiatalok nagyobb arányú bevonása a felsőoktatásba. Ezek révén a Nyíregyházi Főiskola az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításának egyik hazai modellintézményévé válhat. A hátrányos helyzetű és a roma hallgatók létszámának növelése új, speciális ösztöndíjrendszerrel és célzott felvételi pályázatokkal biztosítható. Ez, illetve a felzárkóztatási hálózat kialakítása és működtetése körülbelül 200 millió forintos többletforrást igényel. Az erre a célra a Magyar Államtól kért támogatás mellett a főiskola európai uniós pályázatok révén akar hozzájárulni a források előteremtéséhez a Nyíregyházi Főiskola társadalmi egyenlőséget középpontba helyező, felzárkóztató programjához.

Az Országos Roma Önkormányzat által közvetített roma társadalmi igényeket alapvetően figyelembe vevő, kialakítandó képzési palettában (a megye adottságaihoz igazodó és a hátrányos helyzetű fiatalok számára is elérhető alap- és szakképzésekben) kiterjedt vagy országos beiskolázással, 2013-tól folyamatosan növekvő mértékben célértékként 2015-re az összlétszámban 300 roma hallgató jelenléte tekinthető reálisnak.

3. A roma hallgatók felsőoktatási létszámának növelése fontos eszköz a roma társadalom képzésében, gazdasági és életviteli felzárkóztatásában. A magyarországi népességen belül 81

egyre növekvő számban jelen lévő romák iskolázottságának emelése foglalkoztatási arányszámuk növelését is elősegíti, ami hatékony eszköz a mélyszegénység arányának csökkentéséhez, s egyben hozzájárul a GDP növeléséhez, az adóbevételek növeléséhez és a szociális jellegű transzferek igénye iránti csökkentéshez. A roma hallgatók – és a hátrányos helyzetű hallgatók – létszámának növelésére a felvételt szabályzó jogszabályok megváltoztatásának eszközét mellőzve a főiskola vezetése alapvetően három megoldást javasol, ezek: ˗ új ösztöndíjrendszer kidolgozása, ˗ a hallgatók számára különféle, a főiskolán végzendő munkalehetőség felkínálása (könyvtári szolgáltatás, parkgondozás, diszpécser feladatok, botanikus kerti munkák) a tanulmányi költségek fedezhetősége érdekében, ˗ célzott felvételi pályázatok kiírása. Ezzel a képzési részprogrammal a nemzeti felsőoktatás új koncepciójának (A nemzeti felsőoktatás fejlesztéspolitikai irányai, 1. számú függelék: A felsőoktatási fejlesztéspolitika beavatkozási logikája) a demográfiai csökkenés ellensúlyozására, az esélyteremtés és társadalmi dimenzió bővítésére, a társadalmi felzárkózás elősegítésére, a felsőoktatáshoz való hozzáférés szélesítésére vonatkozó céljai együttesen kerülnek a Nyíregyházi Főiskola Intézményfejlesztési Tervének képzési tartalmába. Az esélyegyenlőséget biztosító, a hátrányos helyzetű és roma fiatalokra irányuló képzési szándék részletes programját e képzés fajsúlyos szerepe miatt az e ponthoz csatolt külön melléklet foglalja össze. (Lásd: 1. sz. Melléklet) 4. Az önköltséges hallgatói létszám bővítésére, a saját bevételi források növelésére; új, a bevételeket segítő képzési formákként, az intézmény a meglévő szakstruktúrára épülő angol nyelvű repülőgép-vezető szakirányú továbbképzést, a nemzetközi tanulmányok szakra épülő angol nyelvű Európai uniós szakértő szakirányú továbbképzést és a gazdálkodási és menedzsment szakra épülő pénzintézeti profilú szakirányú továbbképzést dolgoz ki. A képzés többi területén (különösen az érintkező, az egymásra épülő szakok, illetve közösen indítandó szakok és a regionális érdeklődére igényt tartó képzések esetében) a Nyíregyházi Főiskola a munkamegosztás és a kölcsönös előnyök alapján az önállóságot megtartó regionális hálózatos együttműködést alakít ki a Debreceni Egyetemmel. 5. A finanszírozási hiány megszüntetését, a stabil gazdasági működés kialakítását a Nyíregyházi Főiskola a belső emberi és infrastrukturális erőforrások még hatékonyabb kihasználásával, s újjáalakításával biztosítja. Ennek elérésére a következő intézkedéseket vezeti be: ˗ A rezsiköltségek csökkentése céljából koncentráltabb tér- és infrastruktúrakihasználást valósít meg. Az így felszabaduló tereket bérbe adja. ˗ Korszerűbb energiatechnológiát vezet be, amely szintén csökkenti a rezsiköltséget. ˗ A megye agráradottságaira és az intézmény infrastruktúrájára és tudásbázisára alapozva a megyei innováció folyamatában intenzívebb szerepet vállal fel, s ezáltal növeli az innovációs bevételeket. ˗ Külföldi hallgatók számára angol nyelvű, önköltséges szakirányú továbbképzéseket dolgoz ki. 82

˗ A nemzeti felsőoktatás-fejlesztési politika irányelveinek (párhuzamosságok megszüntetése, oktatási szerkezetátalakítás, méretarányos szervezeti struktúra) teljesítéséből következő létszám-racionalizálást hajt végre a bérmegtakarítás érdekében. ˗ Az alulfinanszírozott repülőgépvezető-képzést kizárólag önköltséges formában indítja. 6. Innovációs és gazdaságélénkítő tevékenységében a Nyíregyházi Főiskola a megyei cégekkel meglévő kapcsolatait erősíti, és új termékek létrehozására törekszik. A kutatási-fejlesztési és az innovációs program elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mezőgazdasági lehetőségeire és a főiskola belső infrastruktúrájára támaszkodik, magában foglalva e profitot teremteni képes termékek létrehozását, továbbá a szolgáltatások erősítését. A Nyíregyházi Főiskola Partiumi Tudáscentrumán belül, már meglevő szervezeti és emberi erőforrás bázison létrehozza az intézmény Innovációs Központját. Az innovációban, ahogyan az felsőoktatás területén is, a Nyíregyházi Főiskola együttműködik a zónaközpont Debreceni Egyetemmel, különösen annak Tudás- és Technológia-Transzfer Irodájával, továbbá a közös érdekeltségeket megjelenítő cégeken keresztül is. A már meglévő K+F+I tevékenység alapján és ennek továbbfejlesztése céljából pályázza meg a főiskola az alkalmazott kutatások főiskolája címet.

7. A Nyíregyházi Főiskola nemzetközi kapcsolatait a meglévő kétoldalú együttműködésekre, a Kelet- és Közép-európai Kutató Központ ügyrendjében megfogalmazott célkitűzésekre, Magyarország Külügyminisztériumával meglévő folyamatos jó kapcsolataira alapozva, A Nemzeti felsőoktatás fejlesztéspolitikai irányai című dokumentumhoz igazodva a következőkben jelöli meg: Az intézmény a maga geopolitikai helyzetének, küldetésének, nemzetközi kapcsolatainak irányát az országhatáron átnyúló – partiumi, kárpátaljai, felvidéki felsőoktatási intézmények – oktatási, kutatási, kulturális együttműködések erősítésében, a keletre történő nyitásban jelöli ki. Az újonnan kiépítendő kapcsolatok célterülete a közép-ázsiai térség, a posztszovjet államok és Tajvan. Az új nemzetközi kapcsolatok kialakítására, a célcsoportok elérésére, a tájékoztatásra a Nyíregyházi Főiskola és a Kelet- és Közép-európai Kutató Központ folyamatosan fejlesztett idegen nyelvű honlapját is felhasználja. Az intézmény nemzetközi megjelenésének erősítése és a nemzetközi tapasztalatszerzésbe bekapcsolódó oktatói és hallgatói mobilitási létszám folyamatos emelése céljából támogatja a pályázati forrásokból történő idegennyelv-oktatási programok kidolgozását. 8. Az intézményi működés minden területét, beleértve a szerkezetet és szervezeteit, kommunikációját, kontrollrendszerét, a tehetséggondozást és felzárkóztatást, továbbá a hallgatói élet valamennyi területét, belső és nemzetközi kapcsolatait az új koncepcióhoz, az újraalkotott küldetéshez és annak folyamatos kihívásaihoz igazítja. A Nyíregyházi Főiskola jövőképét a következő (4.) fejezetrészekben kibontott tartalmakkal és időbeli ütemezéssel valósítja meg.

83

1. sz. Melléklet A hátrányos helyzetű és a roma fiatalok képzésének társadalompolitikai indoklása és jövőkép-rajza

A specifikumok és a program leírása A Nyíregyházi Főiskola beiskolázási körzetének 75-80%-át adó Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-AbaújZemplén megyékre esik Magyarország roma lakosságának 40%-a (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére 18%, Borsod-Abaúj-Zemplén megyére 22%). A munkanélküliség, a szociálisan hátrányos helyzet és a szegénység is e két megyében éri el a legaggasztóbb méreteket Magyarországon. (A két megyében jelenleg 87 ezer fő a munkanélküli, ebből 39.8 ezer fő Szabolcsban, 47.2 ezer fő Borsodban.) A magas elvándorlást mutató két megyében (az összlakosság 2001-ben: 1 millió 343 486, 2012-ben: 1 millió 230 000, az összes csökkenés: 113 ezer fő. Tíz év alatt Borsodból 75 497-en, Szabolcsból 37 989-en mentek el), ahol a munkanélküliség mellett a gazdasági termelékenységi mutatók is országosan a legrosszabbak közé tartoznak, máris súlyos társadalmi gondként jelentkezik a roma és a szociálisan hátrányos helyzetű lakónépesség élete és jövőképe (oktatás, munkahelyek, civilizációs körülmények). Szociális értelemben olyan települési (és területi) zárványok jönnek létre, illetve tágulnak egyre nagyobb ütemben, amelyek riasztó méretekben konzerválják a társadalmi és a kulturális elmaradottságot. Egyre nagyobb feszültségek gócpontjaivá válnak, s egyre sürgetőbb kormányzati beavatkozást igényelnek. Ennek az állapotnak a nagyszabású megváltoztatására 2011. május 20-án korszakos érvényű Keretmegállapodás született meg Magyarország Kormánya és az Országos Roma Önkormányzat között. Ez a szerződés határozott és ütemezett oktatási tartalmakat foglal magába. A Nyíregyházi Főiskola, amely 15 éve rendelkezik roma oktatási, a kulturális fejlődést előmozdító képzési, pályázati és oktatásszervezési tapasztalatokkal, a pedagógusképzés területén pedig az ország egyik legelismertebb intézménye, felismerve a megyei, az országos és az európai uniós igényt erre a társadalmi szükségletet megjelenítő munkára, 2012. március 21-én Együttműködési megállapodást kötött az Országos Roma Önkormányzattal - a magyar kormány és az Országos Roma Önkormányzat közötti szerződés egyes oktatási és felsőoktatási tartalmainak megvalósítására. A közös elhatározás azt a határozott célt fogalmazza meg, hogy a Nyíregyházi Főiskola keretei között - mint a roma lakossági arányokat tekintve az országban a legalkalmasabb helyen és világszínvonalú építészeti és infrastrukturális feltételek között- magyarországi és később európai uniós modellként is a magyarországi roma fiatalok tanulását elősegítő oktatási és felsőoktatási centrum jöjjön létre, kiterjedt, akár országos, sőt a határokon túlra is terjedő beiskolázási körrel. A két szomszédos egyetem érdekeltségi viszonyait ez nem érinti és nem sérti, hiszen a Debreceni Egyetemnek a felsőoktatási kormányzat a nemzetközi egyetemi és tudományos színtéren szán meghatározó szerepet a magyar egyetemi tudományosság és felsőoktatás erejének bizonyítására, nem pedig a kelet-magyarországi belső társadalmi és szociális esélyegyenlőségre irányuló oktatási és felsőoktatási felzárkóztatásban. A Miskolci Egyetem pedig mint erős műszaki felsőoktatási bázis alapvetően nem a pedagógusképzés roma modulokkal bővített és gazdagított továbbfejlesztésében érdekelt. Az Országos Roma Önkormányzat elnökével történt előzetes egyeztetések szerint az Országos Roma Önkormányzat - a magyar kormány és a közötte kötött szerződés egyes oktatási programjainak végrehajtására részt kíván venni a Nyíregyházi Főiskola finanszírozásában. A Nyíregyházi Főiskola a működési strukturális és a képzési szerkezetében megkezdi kialakítani a Roma Felsőoktatási és Képzési Központot, amely az ezt a küldetést szolgáló szervezetekből, a magyar társadalom és az Országos Roma Önkormányzat igényeit kiteljesítő képzési programokból és a roma fiatalok közép- és felsőoktatásba áramlását elősegítő szakmai hálózatból áll. A főiskola a teljes működés vonatkozásában szorosan együttműködik a megyei és a települési önkormányzatokkal, a roma civil és társadalmi szervezetekkel és az egyházakkal. A Nyíregyházi Főiskola a Roma Felsőoktatási és Képzési Központot középiskolai, szakképzési, felsőoktatási és kollégiumi szinteken működteti, a név tehát a program átfogó természetére utal. A Nyíregyházi Főiskola a maga megőrizni kívánt általános iskolai tanárképzésében, tanítóképzésében, csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó felsőfokú szakképzésében - mint átfogó jellegű pedagógusképzési formákban - a széles körű roma felzárkóztatási és felsőoktatási program keretén belül valamennyihez a hátrányos helyzetű és a roma lakosság segítésére, kulturális felzárkóztatására irányuló roma modulokat illeszt. Ezeket az intézmény hallgatói a pedagógusképzésen belüli specifikumként általánosan és kötelezően kapják meg. Mindezeken túl a Nyíregyházi Főiskola valamennyi képzési típusát a jelentkező elvárások szerint a roma társadalmi igény és a szociálisan hátrányos helyzetűek felsőoktatásának szolgálatába

84

állítja, illetve átvizsgálja, rendezi és racionalizálja azokat a magyar felsőoktatás megújítási programjának az EMMI által koordinált harmonizációja szerint.

A stratégiai program társadalmi jelentősége A várható társadalmi és felsőoktatási haszon nemcsak Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, de az ország roma lakosságának szempontjából is kivételes jelentőségű lehet, s szerepet kap az új felsőoktatási törvénynek a középosztályt megerősíteni kívánó alapcéljában. Az intézmény így képes lehet csökkenteni Szabolcs-Szatmár-Bereg és részben Borsod-Abaúj-Zemplén megye folyamatos gazdasági süllyedését és humánerő-apadását. A tehetséges roma fiatalok bevonásával a felsőoktatásban egyre veszélyesebben jelentkező demográfiai apályt is mérsékli. A magyar felsőoktatás megújulási dimenzióját szolgálva a magyar kormánynak a Országos Roma Önkormányzattal közösen kialakított programja szerint a társadalmi felzárkózást, az esélyegyenlőséget segíti elő. A Nyíregyházi Főiskola specifikus felsőoktatási programja megnyitja a szélesebb hozzáférést a szociálisan hátrányos helyzetűek, elsősorban a romák számára a felsőoktatásba, vagyis esélyeket teremt a társadalmi boldogulásra, az alkotásra és a munkával betöltött életre. Az átfogó program így egyértelműen nemzetstratégiai és gazdasági prioritásokhoz kapcsolódik. A képzések révén a Nyíregyházi Főiskola segíti a munkaerőpiac szakember-ellátottságát is. A centrum létrehozásával hosszabb távon nemzetközi síkon is felmutatható felsőoktatási modellt hoz létre a roma képzés vonatkozásában, amellyel már indulásakor nemzetközi hálózatba is bekapcsolódik. (Mellékletként a teljes IFT-anyag végén csatoljuk a Partiumi Keresztény Egyetem részéről az e vonatkozású együttműködésre vonatkozó nyilatkozatot Tőkés László alapító Püspök és János-Szatmári Szabolcs Rektor aláírásával, továbbá Farkas Flórián Elnök nyilatkozatát az Országos Roma Önkormányzat finanszírozási szándékáról. Csatoljuk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és az Észak-keleti országrész és a kapcsolódó határon túli magyarok lakta területek roma lakossági arányait tartalmazó térképet is. – 2. sz., 3. sz., 4. sz. mellékletek)

85

4.1.3

SZERVEZETRE

VONATKOZÓ JÖVŐKÉP MEGHATÁROZÁSA, LEHETSÉGES INTEGRÁCIÓS IRÁNYOK FELVÁZOLÁSA

Tekintettel a keresleti bázis csökkenésére és az ágazat intézményracionalizálási prioritásaira, a Nyíregyházi Főiskola a hallgatói létszám kapacitását felére csökkenti (10060-ról 5000-re). (A tényleges hallgatói létszámban, mely jelenleg 7000, ez 25%-os csökkenést jelent.) Ehhez igazítja hozzá az oktatói és dolgozói emberi erő kapacitását is (az időszak végéig 20%-os csökkentést irányoz elő intézményi szinten), a meglévő infrastruktúra leghatékonyabb és koncentrált felhasználásával pedig bérbe adandó területeket szabadít fel, amelynek révén finanszírozását segíti elő. Működését az erősítendő belső finanszírozási bázison és speciális küldetése alapján (hátrányos helyzetűek és romák felsőoktatásba emelése) önállóan képzeli el. Tematikus együttműködést alakít ki a zónaközpont Debreceni Egyetemmel a pedagógusképzésben, hálózatos együttműködést egyéb ágazatpolitikai kérdésekben. Így például a regionális innovációban, a közös tulajdonrészű kft-kben (ENEREA KFT., INNOVA KFT., NYÍRSZAKKÉPZÉS NONPROFIT KFT.), illetve részt vesz a Debreceni Egyetemen működtetett Tudás- és Technológia Transzfer Iroda régióra vonatkozó munkájában. Együttműködik a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolával a hittanárképzésben.

86

4.2

STRATÉGIAI IRÁNYOK MEGHATÁROZÁSA

4.2.1

ÁLTALÁNOS STRATÉGIAI IRÁNYOK

Stratégiai terület

Stratégiai dilemma

Vizsgálati szint

Stratégia

Oktatás

Képzésterületi fókusz

agrár (mezőgazdasági)

leépítés

agrár (műszaki)

szinten tartás

bölcsészettudomány

leépítés

gazdaságtudományok

szinten tartás

informatika

fejlesztés

műszaki

fejlesztés

művészetközvetítés

fejlesztés

pedagógusképzés

fejlesztés

sporttudomány

szinten tartás

társadalomtudomány

leépítés

természettudomány

szinten tartás

agrár A

leépítés

agrár F

szinten tartás

bölcsészettudomány A

leépítés

bölcsészettudomány M

leépítés

bölcsészettudomány F

fejlesztés

gazdaságtudományok A

szinten tartás

gazdaságtudományok F

szinten tartás

informatika A

fejlesztés

informatika F

fejlesztés

műszaki A

szinten tartás

műszaki F

fejlesztés

művészetközvetítés A

fejlesztés

pedagógusképzés A

fejlesztés

pedagógusképzés M

fejlesztés

Képzési szint fókusz

87


Stratégiai dilemma

Vizsgálati szint

Stratégia

pedagógusképzés F

fejlesztés

sporttudomány A

szinten tartás

sporttudomány F

szinten tartás

társadalomtudomány A

leépítés

társadalomtudomány M

leépítés

természettudomány A

leépítés

Tevékenységi hatókör

Intézmény

Regionális, a roma program országos.

Felnőttképzési aktivitás

Intézmény

fejlesztés

Képzési kínálat kialakításának motivációja

Intézmény

Hallgatói kereslet és munkapiaci igények.

Tevékenység súlya az alaptevékenységekben

Intézmény

fejlesztés

Intézményi szerep az innovációs láncban

Intézmény

Tudományos és piaci kutatási aktivitás kiegyensúlyozottan.

Tevékenység kiemelt területei

Nyelv- és irodalomtudományok

szinten tartás

Filozófia- és történettudományok

szinten tartás

Matematikai tudományok

szinten tartás

Agrártudományok

szinten tartás

Műszaki tudományok (informatika is)

fejlesztés

Kémiai tudományok

szinten tartás

Biológiai tudományok

szinten tartás

Gazdaságtudományok

szinten tartás

Földtudományok

szinten tartás

Fizikai tudományok

szinten tartás

Körrnyezettudomány

fejlesztés

Tevékenység hatóköre

Intézmény

Lokális (Nyíregyháza vonzáskörzete, megye).

Belső működési struktúra átalakítása

Intézmény

Jelentős változásokat tervez.

Oktatás

Kutatás-Fejlesztés és Innováció

Intézményirányítás

88


Stratégiai dilemma

Vizsgálati szint

Stratégia

Szervezet önállóság

Integrációs törekvések

Intézmény

Hálózatos együttműködést tervez.

Gazdálkodás

Gazdálkodás stratégiája

Intézmény

Gazdálkodási egyensúlyra törekszik.

Gazdálkodási egyensúly fenntartásának módja

Intézmény

Kiadáscsökkentésre és bevételnövelésre egyaránt törekszik.

Vállalkozási, szolgáltatási tevékenység intenzitása

Intézmény

fejlesztés

Oktatók-kutatók státusza

Intézmény

Döntően főállású.

Kapacitások fenntartása

Intézmény

leépítés

Oktatói-kutatói utánpótlás biztosítása

Intézmény

Döntően belső erőforrások biztosításával.

Létesítménykapacitások fenntartása

Intézmény

leépítés

Létesítménygazdálkodás

Intézmény

Jelentős változásokat tervez.

Kiválósági minősítésre való törekvéshez szükséges intézményfejlesztés

Intézmény

Az intézmény az alkalmazott kutatások főiskolája minősítésre törekszik.

Humánerőforrás

Infrastruktúra

Kiválósági minősítésre való törekvés

23. táblázat: Általános stratégiai irányok

89

4.3

STRATÉGIAI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

Pedagógusképzés egyes feladatainak ellátása a régióban Definíció. A régió általános iskolai tanár igényeinek teljes körű kielégítése. Olyan modul beépítése a képzési programokba, amely megismerteti a hallgatót a hátrányos helyzetűek és a roma gyerekek szocializációjának módszereivel, és elősegíti az iskolai sikerességüket. Részvétel a pedagógusképzés teljes vertikumában, hálózati együttműködésben a Debreceni Egyetemmel. A Nyíregyházi Főiskola a régió egyik pedagógusképzési centrumaként kíván működni, kiemelten az általános iskolai tanár- és tanítóképzés területén, speciális, társadalmi felzárkóztató, a halmozottan hátrányos helyzetű és roma fiatalok nevelésére fókuszáló pedagógiai programmal (inklúzió, roma társadalomismeret és kultúra modulok beépítése a képzési programba.) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a KSH évente közzétett népesség-nyilvántartási adatai szerint a megszülető gyermekek száma 2007-ig enyhe emelkedést mutat, utána 2009-ig stagnál, 2010-től pedig kismértékű csökkenés tapasztalható. A megye ezen kivételes helyzete különösen indokolttá teszi a tanárképzés kiemelt jelenlétét. A Főiskola regionális beiskolázású, egyre nagyobb számban jelennek meg a határon túli hallgatók is a tanárképzésben. A megyében dolgozó tanárok korösszetétele sajátos képet mutat, hisz közel 50%-uk elmúlt 50 éves, tehát nagyobb arányú nyugdíjazás várható a körükben, mint amit a tanulói létszámváltozások és az iskola-összevonások indokolnának. A megyei általános iskolai tanárképzés szinten tartását ezeken kívül a megye lakosságának 4.1.2 fejezet mellékletében bemutatott hátrányos gazdasági helyzete és etnikai összetétele is indokolja. A kitörés lehetősége mindkét szférából a tudáson keresztül történhet meg. A lakosság felzárkóztatása és az oktatás színvonalának megtartása érdekében a Nyíregyházi Főiskola a csecsemő- és kisgyermekgondozástól az általános iskolai tanárképzésig alkotta meg pedagógusképző oktatási struktúráját. Ezt szervesen egészíti a szociálpedagógus és andragógus képzés is. Mindezek következtében komplex pedagógusképző programrendszer jön létre a Nyíregyházi Főiskolán, amely amellett hogy biztosítja és kiegészíti a regionális pedagógusképzést, hatékonyan képes válaszolni Szabolcs-Szatmár-Bereg megye e típusú kihívásaira. E képzési komplexumhoz a megfelelő színvonalú és mennyiségű gyakorlóhelyre is szükség van. Ezek közül már biztosítottak a Nyíregyházi Főiskola rendkívül eredményesen működő, számos oktatói és tanulói eredményt, értéket felmutatni képes gyakorlóiskolái.

90

91

9. ábra: A Nyíregyházi Főiskola Társadalmi kohézió programja az alábbi nemzeti kihívások megoldásához járul hozzá:

Demográfiai csökkenés

Tehetségvonzás, tehetséggondozás

Egyenlőtlen hozzáférés a felsőoktatáshoz

A Nyíregyházi Főiskola hátrányos helyzetű és roma fiatalokat segítő programja

Alkalmazkodás a munkaerő-piaci igényekhez

Társadalmi felzárkóztatás

A fiatal szakemberek elvándorlása

93

Társadalmi kohézió programja: hátrányos helyzetű és roma fiatalok tanulásának és iskolai sikerességének elősegítése Definíció. A magyar kormány és az Országos Roma Önkormányzat közötti szerződés egyes oktatási és felsőoktatási tartalmainak megvalósítása a Nyíregyházi Főiskola keretei között. Magyarországi és európai uniós modellként a magyarországi roma fiatalok tanulását elősegítő képzési és felsőoktatási centrum jön létre, lehetőleg országos és határokon túlra is terjedő beiskolázási körrel. Felsőoktatáspolitikai háttér: Keretmegállapodás Magyarország Kormánya és az Országos Roma Önkormányzat között 2011. május 20. „A Kormány programjában célként fogalmazta meg a cigányság életkörülményeinek javítását és társadalmi beilleszkedésének elősegítését. Ezen célkitűzések megvalósulása érdekében jelen Keretmegállapodás különös hangsúlyt fektet a munkahelyteremtésre és az oktatás területén történő együttműködésre”.

A roma fiatalok oktatásba való bevonása integrált környezetben valósulhat meg, máskülönben társadalmi marginalizálódásuk elkerülhetetlen. A hátrányos helyzetű és roma fiatalokat alapvetően a teljes képzési struktúrába kívánjuk bevonni, illetve azokba, amelyeket az ORÖ és a magyar állam javasol. Az igények, a képzés és a felzárkóztatás koordinációját az intézményben kialakított Roma Felsőoktatási és Képzési Központ fogja végezni. Kiemelt program továbbá minden pedagógusképzési formában a hátrányos helyzetűek és romák gondozására, oktatására irányuló modulok beépítése. Felsőoktatáspolitikai háttér: Keretmegállapodás Magyarország Kormánya és az Országos Roma Önkormányzat között 2011. május 20. „A Felek 2015-ig közös célként fogalmazzák meg, hogy támogatják: 10.000 roma fiatal érettségit adó képzésben tanulását, és segítik 5000 tehetséges roma személy felkészülését, hogy megfeleljen a felsőfokú oktatásban való részvétel feltételeinek.”

Ahhoz, hogy célunkat megvalósíthassuk, amely szerint minél több roma és hátrányos helyzetű fiatal munkaerő-piacon hasznosítható diplomát szerezzen, fontos, hogy a roma fiatal a kora gyermekkori, az óvodáskorban történő szocializációs folyamatba bekapcsolódjon. Intézményünknek először ezt a hálózatot kell kialakítania. Ennek érdekében elengedhetetlen az óvodapedagógus-képzés kidolgozása és megvalósítása, az óvó- és tanítóképzésben roma modul kidolgozása és indítása. Felsőoktatáspolitikai háttér: Keretmegállapodás Magyarország Kormánya és az Országos Roma Önkormányzat között 2011. május 20. „A Széll Kálmán Tervhez igazodva a Kormány és az ORÖ az együttdöntési rendszer keretében az oktatási, szakképzési, felsőoktatási, felnőttképzési lehetőségek minőségét javítja, kiterjeszti. A Felek együttműködésében olyan csecsemő- és kisgyermekvédő és fejlesztő rendszert alakítanak ki, illetve a már meglévőt fejlesztik tovább, mely érdemben hozzájárul a hátrányos helyzetű közösségekben, településeken élő, elsősorban roma gyermekek sikeres iskolai belépéséhez.”

A roma gyerekeket tanító általános iskolai tanárok számára alapvető követelmény a módszertani kultúra fejlesztése, a tanítás során megélt konfliktusok feldolgozása, s ehhez tanártovábbképzések szervezése is indokolt. Ennek érdekében a „roma társadalomismeret” témájú pedagógus továbbképző programot intézményünk már kidolgozta és indítását tervezi. A tanító és tanárképzésben részt vevő hallgatóknak olyan általános iskolában kell tanítási gyakorlatot teljesíteniük, ahová hátrányos helyzetű tanulók is járnak. Már a gyakorlati idő alatt mentori tevékenységgel kell segíteniük, támogatniuk a tanulási problémákkal küzdő gyerekeket. Felsőoktatáspolitikai háttér: Keretmegállapodás Magyarország Kormánya és az Országos Roma Önkormányzat között 2011. május 20. „A roma kultúra művelésének támogatása mellett a Kormány megteremti annak feltételét, hogy a többségi társadalom is megismerhesse a roma hagyományok és kultúra értékeit.

Tanár és andragógia szakos hallgatókkal bekapcsolódunk a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjába, ahol a diákok számára tanulmányi tanácsadást, támogatást és mentorálást végzünk. Intézményünk a felsőoktatási intézménybe való bejutás segítése érdekében (pályázati forrásból támogatva) hátrányos helyzetű és roma fiatalok számára érettségi-előkészítő kurzusok szervezését tervezi. Az intézmény területén középiskolai oktatást is előirányoz, kollégiumi bentlakással. (Lásd: 2. bekezdés utáni felsőoktatáspolitikai háttér.) Fontos feladat olyan felsőoktatási szakképző programok kidolgozása és indítása, amelyek elvégzésével a hallgató egyrészt a munkaerőpiacon is keresett szakképzettséghez jut, másrészt a végzettség lehetőséget biztosít alapszakon való továbbtanulásra. (Csecsemő és gyermeknevelő-gondozó, ifjúságsegítő, intézményi kommunikátor, képzési szakasszisztens, titkárságvezető.) Határozott igény a már a felsőoktatási intézménybe bekerült hátrányos helyzetű fiatalok idegen nyelvi ismeretének fejlesztése is a diploma megszerzése és az elhelyezkedési esélyek növelése érdekében. Intézményünk felnőttoktatás keretében roma és hátrányos helyzetű felnőttek számára OKJ-s végzettséget és szakképzést adó tanfolyamok szervezését is kívánja végezni. Felsőoktatáspolitikai háttér: Keretmegállapodás Magyarország Kormánya és az Országos Roma Önkormányzat között 2011. május 20. „A hazai gazdaság megszilárdítása érdekében a Kormány vállalja, hogy erősíti a helyi piac védelmét … Ezen szubvenciókat elsősorban a hátrányos helyzetű közösségek, települések, elsősorban a romák helyben végezhető, az agráriumhoz, a kézművességhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó tevékenységekre alakítja.”

A főiskola egyedülálló művészetközvetítő és hagyományőrző programokat kínál a hátrányos helyzetű és roma fiatalok számára népzene, táncművészet, képzőművészeti ábrázolás, drámajátékok, roma népköltészet és mitológia oktatása, kutatása terén. (Lásd: a 4. bekezdés utáni felsőoktatáspolitikai háttér.) A Nyíregyházi Főiskola a fenti hátrányos helyzetű csoportok mellett kiemelten kezeli a fogyatékossággal élők beiskolázását, oktatási, infrastrukturális, mentális és gondozói ellátását. Meghirdetendő szakjain a fogyatékossággal élő tanulói/hallgatói réteget fontos célcsoportnak tekinti. Ez utóbbit a Főiskola akadálymentesített infrastruktúrája, szakemberi csoportja és ezen a területen elért eredményei alapozzák meg. Ezek között meghatározó: a 98%-ban akadálymentesített infrastruktúra, a 40%-ban akadálymentesített infokommunikációs rendszer és az Esélyegyenlőségi Iroda munkájának országos elismerései.

95

Esélyteremtő tudás: az ország egyik legelmaradottabb térségében piacképes diplomához juttatni a fiatalokat Definíció. Profiltisztítás után olyan képzési szerkezet kialakítása, amely figyelembe veszi a fenntartó által kijelölt feladatokat és elvárásokat, a regionális feladatellátás és a gazdaságosság szempontjait, a megye fejlesztési tervét, és továbbra is piacképes diplomához juttatja Nyíregyháza vonzáskörzetének fiataljait. A tehetséggondozás területén a Nyíregyházi Főiskola meg kívánja őrizni az eddigi értékeit és szervezeteit (Lónyay Menyhért Szakkollégium, Roma Tehetséggondozó Műhely, Bessenyei György Tehetséggondozó Műhely, továbbá TDK-szervezetek), kibővítve a hátrányos helyzetű és roma fiatalok képzésének és tehetséggondozásának nemzetközi dimenzióival, együttműködve különösen a Partiumi Keresztény Egyetemmel és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával. A Nyíregyházi Főiskola földrajzi, demográfiai, gazdasági és etnikai működési környezeténél fogva, az állam által kijelölt képzési területeken szorgalmazza a többszörösen hátrányos helyzetű, de felsőfokú tanulmányokat folytatni kívánó, különösen a roma származású hallgatói létszám bővítését, illetve az erre a rétegre irányuló pedagógiai munka végzőinek speciális módszertani felkészítését. A képzési szerkezet az állami feladatkijelölés véglegessé válása és a zóna vezető intézményével kialakított hálózatos együttműködés keretei között nyeri el végső formáját. A képzési szintek létszámának és arányának célértékeit a tervezési időszak végére az alábbiak szerint határozzuk meg: képzési szint

létszám (fő)

arány (%)

felsőoktatási szakképzés

800

17

alapképzés

2570

55

mesterképzés

1080

23

szakirányú továbbképzés

250

5

4700

100

24. táblázat

A mesterképzés profilját alapvetően az általános iskolai tanárképzés szabja meg. Emellett az andragógia és a nemzetközi tanulmányok mesterképzési szakot kívánjuk továbbra is fenntartani. Tervezett alap- és mesterképzéseinket négy nagyobb csoportba osztjuk. ˗ A fenntartó által kijelölt feladatellátás. A fenntartó által állami ösztöndíjas helyekkel támogatott, az intézmény fő profilját adó nagy volumenű képzések, amelyeken fejlesztést tervezünk. ˗ Regionális feladatellátás. A felsőoktatási zónában párhuzamosságot nem jelentő, állami ösztöndíjas helyekkel támogatott alapképzések, amelyekre stabil regionális és régión átnyúló igény prognosztizálható. Ezen a területen szinten tartási, illetve fejlesztési stratégiát tervezünk.

˗ Gazdaságosan fenntartható képzések. Olyan nagy volumenű, de párhuzamosságot jelentő, ugyanakkor a megye fejlesztési tervéhez kapcsolódó képzések, amelyek a felsőoktatási zónán belül két képzési helyen is gazdaságosan fenntarthatók. Az állam által kiemelt képzési területeken állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas helyekkel is támogatott képzések (természettudomány, informatika). ˗ Nemzetközi vonatkozású képzések. Olyan, jelenleg kis volumenű vagy a zónán belül párhuzamosan futó képzések, amelyeknek nemzetközi dimenziója van. (A szakstruktúra így csoportosított áttekintéséhez lásd a következő táblázatot.) A fenntartó által kijelölt feladatellátás

Regionális feladatellátás

Gazdaságosan fenntartható képzések

Nemzetközi vonatkozású képzések

pedagógusképzés

művészetközvetítő képzési terület

gazdasági képzési terület

szlavisztika-ukrán szakirány

szociálpedagógia

műszaki képzési terület testnevelő-edző

andragógia mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök

nemzetközi tanulmányok

egyes természettudományi szakok (földrajz, biológia, környezettan)

magyar alapképzési szak ügyvitel szakiránya

programtervező informatikus kommunikáció és médiatudomány

25. táblázat

A párhuzamos alapképzések közel fele (10 szak) nem tartható fenn a Nyíregyházi Főiskolán, 9 szakot párhuzamosan is fenntarthatónak ítélünk. A további párhuzamosságok képzési helyéről a zónán belüli tárgyalások során kell dönteni. Figyelembe véve a Debreceni Egyetem jelentős versenyelőnyét és a képzés kis volumenét, a Nyíregyházi Főiskolán az alapképzés szintjén leépítésre kerül sor az alábbi területeken és szakokon: ˗ agrárképzés: mezőgazdasági mérnök ˗ bölcsészettudományi képzési terület: angol, germanisztika, romanisztika, történelem, szabad bölcsészet, szlavisztika-orosz szakirány; a magyar alapképzési szakot csak az ügyvitel szakiránnyal indítjuk, ezt továbbra is szükségesnek és fenntarthatónak ítéljük.egyes természettudományi szakok (fizika, kémia, matematika) ˗ társadalomtudomány: társadalmi tanulmányok. További tárgyalásokon kell rendezni az alábbi alapszakok képzési helyét a zónán belül: ˗ csecsemő- és kisgyermeknevelő ˗ informatikus könyvtáros ˗ pedagógia ˗ sportszervező. A felsőoktatási szakképzésekre vonatkozó részletes tervet csak a vonatkozó jogszabály megjelenése után tudunk benyújtani. A tervezett arányokat a felsőfokú szakképzésben elért eredményeink alapján határoztuk meg. Erősítjük a szakirányú továbbképzések súlyát, négy prioritásra helyezve a hangsúlyt: Angol nyelvű repülőgép-vezető képzés. Indokoltság: A jelenlegi légiközlekedési hajózó alapszak alulfinanszírozott, jelentős veszteség (évente kb. 60 millió Ft) okozója, így csak 97

önköltséges formában tartható fenn a jövőben. Ugyanakkor a képzésre jelentős külföldi érdeklődés mutatkozik, elsősorban a kormányzat „keleti nyitás” stratégiája következtében. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalával megkezdett egyeztetések nyomán – a támogató javaslatukra is – olyan önköltséges angol nyelvű repülőgép vezető képzést kívánunk indítani szakirányú továbbképzés formájában, melyre a jelentkezők közlekedésmérnök vagy gépészmérnök diplomával léphetnek be. Angol nyelvű európai ismeretek posztgraduális képzés. Indokoltság: Az intézmény a nemzetközi tanulmányok BA szakra épülő – európai uniós ismeretek (jogi, gazdálkodási, szervezési, pályázati, üzleti és bürokráciát ismertető) tartalmú „nemzetközi” szakot hoz létre (a meglévő, akkreditált nemzetközi tanulmányok mesterszak tudományos bázisán) elsősorban az Európai Unióval szoros gazdasági-politikai kapcsolatokat ápoló, és a tagjelölt országok diákjainak részvételével, az érintett kormányok finanszírozásával, külügyi megállapodások alapján. Ennek előzményét képezi a Külügyminisztériummal közösen szervezett Kelet és Közép-Erópai Kutató Központ működése és az általa szervezett konferencia- sorozat, továbbá a KEKK orosz és angol nyelvű honlapon már biztosított kommunikációs tevékenységi köre. Szakirányú továbbképzés pénzintézeti területen. Indokoltság: Nyíregyháza várost jelentős célterületként ítéli meg a pénzintézeti terület, amelynek szakképzett munkaerőre van szüksége a szakképzés szintjétől a szakirányú továbbképzésekkel bezárólag. Az egyik nagy, Nyíregyházán a közeljövőben operációs központot létesítő magyarországi pénzintézettel kibontakozó együttműködés nyomán úgy ítéljük meg, hogy jelentős létszámbővülést tudunk elérni a gazdasági-pénzintézeti profilú szakirányú továbbképzések esetében. Pedagógus továbbképzés. Indokoltság: A pedagógusképzés átalakítása, a pedagógus életpálya modell bevezetése nyomán várhatóan megnövekedik a pedagógus továbbképzésekre vonatkozó igény. Prognosztizálható, hogy korábbi mestertanári szakképzettségek szakirányú továbbképzésekké alakulnak, illetve a korábbi együttműködésre alapozva bekapcsolódunk a honvédelmi nevelés képzési hátterének kialakításába. A fenti prioritások mellett fenn kell tartani a műszaki és agrár területeken korábban felépített szakirányú továbbképzési rendszerünket. A megye innovációs képességeinek növelése Definíció. Innovációsprojekt-menedzsmentfeladatok ellátása. Alkalmazott kutatásokkal bekapcsolódás az innovációs láncba. Szövetség a megyei, városi önkormányzatokkal, kamarákkal, cégekkel a megye gazdasági fejlesztésének elősegítésére. A megye 2004-2020 közötti időszakra meghatározott legfontosabb prioritásai értelmében alkotó szerep vállalása az innováció és a képzés révén a „munkahelyteremtésben és a helyben foglalkoztatás megerősítésében.” A Nyíregyházi Főiskola Partiumi Tudáscentrumán belül létre kívánja hozni a Nyíregyházi Főiskola Innovációs Központját. Az innováció folyamatában a főiskola komplex szerepet tölt be, az innovációs lánc elemei közül többet is fel kíván vállalni, úgy, mint az ötlet, a kutatásfejlesztés és esetlegesen a megvalósulás végig vitele. Az intézmény mindezeket figyelembe véve a tudományos és a piaci kutatási aktivitás kiegyensúlyozottságára törekszik. A létrejövő Innovációs Központ egyrészt arra a főiskolai tudásbázisra kíván támaszkodni, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egyedülálló módon koncentrálódik minden olyan területen, melyet a kormányzat kiemelten kezel, mint a gazdasági megújhodás lehetséges 98

területét (például informatika, műszaki tudományok, biotechnológia), másrészt arra a nemcsak a megyében - kiemelkedően nagy értékű eszközparkra, amit a főiskola számos pályázat erőforrását felhasználva épített ki ez elmúlt években. Az Innovációs Központ nemcsak a főiskolai innovációs fejlesztések, hanem a megye egyik innovációs centrumává is kíván válni úgy, hogy segíti a megye munkahely-teremtési törekvéseit. Ezáltal mód nyílik olyan egyedülálló innováció-közvetítő, oktató, szolgáltató bázis működtetésére, amely a Nyíregyházi Főiskola szellemi és kutatási kapacitására alapozva a város és a megye számára nyújt hasznos szolgáltatásokat, ezáltal hozzájárul az elmaradott térség fejlesztéséhez. A K+F+I-ben megjelenő stratégiai célok az előző öt év Intézményfejlesztési Terve alapján megvalósult eredményekre épülnek. Ez a terv világosan meghatározta a célokat, irányokat és megteremtette a jövő kutatásfejlesztéseinek alapját, hiszen sok beruházást, laborfejlesztést, eszköz-, műszerbeszerzést tartalmazott, amire a jövőben építeni lehet. A jövőben a meglévő eszköz-, műszerpark továbbfejlesztése, a üzemeltetése, akkreditálása, a szolgáltatások és a disszemináció kiterjesztése a cél.

Főbb innovációs és vállalkozásélénkítő programok A nemzetstratégiai szempontból kiemelt műszaki és természettudományos irányvonalakon hangsúlyosan tovább kell fejlesztenünk a főiskola természet- és műszaki tudományos kutatási tematikáját, fő K+F prioritásait és portfolióját. A prioritásokat az alábbiakban jelöljük meg: 1. A fenntartható fejlődést szolgáló és az Észak-alföldi Régió természeti adottságait megőrző és az azokra tudatosan építő ipari és mezőgazdasági technológiák. 2. Biomonitoring a régió és különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg megye természeti területein. 3. A megyében termelt zöldségek és gyümölcsök bioaktív hatóanyagainak vizsgálata és mérések végzése az Agrár és Molekuláris Kutató és Szolgáltató Központban, táplálkozásbiológiai kutatások eredményeinek hasznosítása. 4. Magas hozzáadott értékű élelmiszer és egészségvédő termékek kifejlesztése. 5. Energianövények termesztésének és felhasználásának technológiája. 6. Fékpadi mérésekkel belső égésű motorok vizsgálata és környezetkímélő hajtóanyagok fejlesztése. 7. Műszaki és anyagtudományi kutatások és ezek alkalmazása (környezetbarát megmunkálási technológiák, csavarés menetfelületek, járműgépészet, szárítástechnológia, környezetfizika). 8. A megye gazdaságára vonatkozó logisztikai és vállalkozásélénkítő, a munkahelyteremtést elősegítő elemzések és prognózisok készítése. 9. Környezetkímélő agrár és műszaki munkafolyamatok fejlesztése és vizsgálata. 10. Az innovációt és a K+F tevékenységet támogató informatikai rendszer és tudásbázis folyamatos fejlesztése.

Az intézmény gazdálkodási egyensúlyának hosszú távú biztosítása Definíció. A vagyongazdálkodás, üzemeltetés és a humánerőforrás olyan rendszerű átalakítása, amely hosszú távon biztosítja a stabil finanszírozás feltételeit. Részletesen ld. 4.5 fejezetben. 99

Az intézményi irányítás és szervezet fejlesztése Definíció. Az intézményirányítás hatékonyságot, szervezeti-működési gyorsaságot növelő komplex átalakítása, a szervezet méretének jelentős csökkentése. Az intézményi kontroll működésének megerősítése. A keresleti bázis csökkenése, az ágazat intézményracionalizálási prioritásai következtében a tervezett időszak végére a Nyíregyházi Főiskola hallgatói létszáma kb. 25%-kal csökken, ennek arányában módosul az állami támogatás mértéke is. Ezért az ágazati fejlesztési prioritásokkal összhangban méretgazdaságos, hatékonyan működő, gyorsan reagáló, rugalmas szervezeti struktúra kialakítása a cél. Az intézmény törekszik az emberi erőforrások integrált kihasználására, s ugyanakkor a minőségelvű működés kereteinek biztosítására a szabályozottság és az intézményi kontroll megerősítésével, továbbá a minőségszemlélet minél szélesebb körben történő terjesztésével. Felső vezetés, intézményirányítási struktúra: a rektor munkáját határozott feladatkijelöléssel az eddigi három helyett két rektorhelyettes, továbbá főtitkár, gazdasági főigazgató és a fő funkciók ellátására kialakított szervezetek, személyek, testületek segítik. Az akadémiai, adminisztratív, gazdasági és szolgáltató feladatokat ellátó funkcionális és szolgáltató egységeknek a megváltozott feladatokhoz igazodó méretgazdaságos, hatékonyságelvű átszervezése szükséges. A kari szervezet átalakítása a profiltisztítás, a zónán belüli párhuzamosságok megszüntetése következtében változó képzési és szakstruktúra, az egyes területeken drasztikusan csökkenő hallgatói és oktatói létszám miatt elkerülhetetlenül szükséges. A fenntartói döntéshez igazodó, tudományterületi elvek és képzési feladatok mentén szerveződő, a tudományterületi erőforrásokat koncentráló, a belső szinergiákat kihasználó karok, intézetek, központok jönnek létre. A stratégiai célokhoz kapcsolódó új szervezetek fejlesztése: 1. Az intézményi kontroll működésének megerősítése a kontrollcsoport szervezeti keretét biztosító Kontrolliroda kialakítására. 2. A társadalmi kohézió programjának végrehajtására, a hátrányos helyzetű és roma fiatalok beiskolázásának és iskolai sikerességének elősegítésére: Roma Felsőoktatási és Képzési Központ létrehozása, közösen az Országos Roma Önkormányzattal. 3. Az innovációs stratégiai program megvalósítására és koordinálására a meglévő személyi bázison: Innovációs Központ kialakítása. Az oktatók státusában: Az állami támogatás forrásának csökkenése, a bevételi források növekedése változásokat indukál. A döntően főállású oktatók arányos részét az időszak végére részben saját bevételi források terhére alkalmazza az intézmény. Emberierőforrás-kapacitás: A csökkenő hallgatói létszámhoz, a változó képzési és finanszírozási forrásokhoz igazodó, a tervezett időszak végére – a 2011. évi októberi statisztikai átszámított létszámhoz viszonyított – 20%-os oktatói-dolgozói kapacitáscsökkenés a véglegessé váló képzési szerkezet, az akkreditációs elvárások és az új feladatok szem előtt tartásával. Az intézmény az innovációs és oktatási, képzési stratégiája végrehajtásának biztosítására ugyanakkor célul tűzi ki az oktatói-kutatói létszám arányának folyamatos növelését a mindenkori átszámított (és folyamatosan csökkentett) összlétszámon belül. 100

Humánerőforrás menedzsment: A humánerőforrás fejlesztése alapvetően belső forrásokból valósul meg. A fiatal minősített korosztályok arányának további növelése, a korfa további optimalizálása, a minősítettség belső szerkezetének javítása a meglévő karriermenedzsmenteszközök továbbfejlesztésével történik. A teljesítmények elismerésére új, minőségelvű ösztönzési rendszer kidolgozása és bevezetése szükséges. A továbbképzések intézményi támogatása a stratégiai célokhoz kötődik. Szabályozottság: A jogkövető és hatékony működés biztosítását az intézményi működési folyamatok teljes körű szabályozásával, a szabályzatoknak a változó jogszabályi környezethez igazodó folyamatos karbantartásával és kontrolljával biztosítja az intézmény. A minőségelv érvényesítésének alapját a főiskola minőségpolitikája képezi. A már meglévő minőségirányítási rendszert, az önértékelést maradéktalanul kiterjeszti az egyénekre. A minőségkultúra terjesztése érdekében rendszeres, minden oktatóra és dolgozóra kiterjedő minőségoktatás bevezetését tartja szükségesnek.

101

102

SZENÁTUS REKTOR

GAZDASÁGI TANÁCS Általános rektorhelyettes

-Oktatási Tanulmányi Osztály rektorhelyettes - Központi Könyvtár és Szakirodalmi Információs Központ

- Nemzetközi Kapcsolatok Iroda - Esélyegyenlőségi Iroda - Tuzson János Botanikus Kert

Főtitkár - Rektori Hivatal o Rektori Titkárság o Humánpolitikai Iroda o Jogi és Szabályozási Iroda o Központi Iktató

ÉRDEKKÉPVISELETEK Gazdasági főigazgató - Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság - Bessenyei Könyvkiadó - Bessenyei Hotel - Campus Kollégium - Tangazdaság

Kommunikációs vezető - Alumni és Karrieriroda - PR Iroda

Belső Ellenőrzési Iroda Minőségirányítás Kontrolliroda Informatikai Szolgáltató Központ Roma Felsőoktatási és Képzési Központ

Partiumi Tudáscentrum - Innovációs Központ - Képzési és Továbbképzési Intézet - Partiumi Virtuális Campus

-

A fenntartói döntéshez igazodó, tudományterületi elvek és képzési feladatok mentén szerveződő, a tudományterületi erőforrásokat koncentráló, a belső szinergiákat kihasználó karok, intézetek, központok, gyakorlóiskolák, Campus-Land Nonprofit Kft.

Alkalmazott kutatások főiskolája cím elnyerése Részletesen: Ld. Az Intézményfejlesztési Terv 5. fejezetét (132. o.) Stratégiai akciók Stratégiai cél

Stratégiai akció

Kapcsolódó mutató 2012

Pedagógusképzés egyes feladatainak ellátása a régióban

Óvodapedagógus képzés indítása

Tanárképző Központ létrehozása A Bologna-rendszerű akkreditált közismereti tanárszakok átalakítása osztatlan képzéssé (12 szak, általános iskolai tanár szint) A Bologna rendszerben nem akkreditált további közismereti tanárszakok akkreditációja (biológia, angol) A kerettantervekben megjelenő további tantárgyak tanítására felkészítő általános iskolai tanári szakok akkreditációja (a később megjelenő jogszabálytól függően) Hittanárképzés indítása együttműködésben a Szent Atanáz Hittudományi Főiskolával Pedagógus szakirányú továbbképzések és pedagógus szakvizsga tanulmányi területeinek bővítése, korrigálása a 2012. évi NAT-ra építve Gyógypedagógus képzés indítása (együttműködve a Debreceni Egyetemmel)

Alapképzésben résztvevő hallgatók száma pedagógusképzési területen

Határidő 2013 2014 X

X Az általános iskolai tanárképzésben résztvevő hallgatók száma

X

Szakindítási engedéllyel és beiskolázott hallgatókkal rendelkező tanári szakok száma

X

X

X

X

Pedagógus szakirányú továbbképzésben résztvevő hallgatók száma

A gyógypedagógus képzésben résztvevő hallgatók száma

X

X

X

2015

Stratégiai cél Társadalmi kohézió programja: hátrányos helyzetű és roma fiatalok tanulásának elősegítése

Stratégiai akció Roma Felsőoktatási és Képzési Központ kialakítása Roma képzési modul kidolgozása Hallgatói mentorprogram megvalósítása

Esélyteremtő tudás programja: az ország egyik legelmaradottabb térségében piacképes diplomához juttatni a fiatalokat

Hátrányos helyzetű és roma hallgatók felsőfokú tanulmányainak megkezdését segítő programok kidolgozása és indítása (pl. felvételi előkészítő, szakmaorientáció, idegen nyelvi felzárkóztatás) Párhuzamos és nem fenntartható szakok törlése a képzési programból Járműmérnöki alapképzési szak indítása Műszaki szakoktató (közlekedési szakirányon) alapképzési szak indítása Elektronikus ábrázolás alapképzési szak indítása Repülőgép-vezető angol nyelvű szakirányú továbbképzés indítása EU szakértő angol nyelvű szakirányú továbbképzés indítása Pénzintézeti szakirányú továbbképzés indítása Felsőoktatási szakképzések indítása

A megye innovációs képességének növelése

Mobilitást segítő program kidolgozása pályázati forrásból Komplex idegen nyelvi fejlesztés pályázati forrásból Innovációs Központ létrehozása a NYF Partiumi Tudáscentrumon belül A K+F-ben és az innovációban meghatározóan részt vevő laborok akkreditációja Szolgáltatási portfólió megjelentetése, és a folyamatos innovációs PR A megyei innovációit

Kapcsolódó mutató Következők mindegyike A pedagógusképzésben roma képzési modult teljesítő hallgatók aránya Mentorprogramban részt vevő tanító, tanár, andragógia és szociálpedagógia szakos hallgatók aránya Felzárkóztató programokban résztvevő hátrányos helyzetű és roma tanulók száma

2012 X

Határidő 2013 2014

2015

X X

X

A képzésben résztvevő hátrányos helyzetű és roma fiatalok száma Hallgatói létszám

X

Műszaki képzésben résztvevő hallgatók száma Műszaki képzésben résztvevő hallgatók száma Hallgatói létszám

X X X

Szakirányú továbbképzésben résztvevő hallgatók száma Szakirányú továbbképzésben résztvevő hallgatók száma Szakirányú továbbképzésben résztvevő hallgatók száma Felsőoktatási szakképzésben résztvevő hallgatók száma Mobilitásban résztvevő hallgatók aránya a hallgatók körében Használható nyelvtudást szerző hallgatók aránya K+F+I többletbevétel

X

X

X

X X X

X

X

X

X

X

Akkreditált laborok száma K+F+I többletbevétel

X

X

X

X

Konferencia események

X

X

X

X

105

szolgáló konferenciák szervezése

száma

106

Stratégiai cél Az intézmény gazdálkodási egyensúlyának hosszú távú biztosítása

Stratégiai akció Az intézmény szabad és felszabaduló infrastrukturális kapacitásának hasznosítása Kapcsolatteremtés nagyvállalatokkal, kkv-kal, pénzintézetekkel Pályázatok benyújtása hátrányos helyzetű és roma fiatalok beiskolázását segítő programokra Üzemeltetési kiadások csökkentése, fűtés-hűtés racionalizálása Oktatási struktúra racionalizáló átalakítása

Költségracionalizáló és bevételteremtő intézkedések Az intézményi irányítás és szervezet fejlesztése

Az „Alkalmazott Kutatások Főiskolája” cím elnyerése 26. táblázat

Funkcionális és szolgáltató egységek hatékonyságelvű átszervezése

Kapcsolódó mutató 2012 X

Határidő 2013 2014 X X

2015 X

K+F+I többletbevétel

X

X

X

X

Hátrányos helyzetű és roma program többletbevétel

X

X

X

X

Üzemeltetési kiadások csökkentése

X

X

X

X

Oktatási struktúra átalakításából adódó személyi költség megtakarítás A 60 napon túli szállítói tartozás állomány konszolidációja Főállású támogató személyzet személyi kiadása

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Ingatlanhasznosítási bevétel

Felsővezetők és vezetők létszámának 25%-os csökkentése 2015-ig A főiskolai oktatók és dolgozók létszámának 20%os csökkentése 2015-ig A pedagógusképzés létszámához igazodó gyakorlóiskolai infrastrukturális és személyi háttér létrehozása A kontroll erősítése az intézményi főfolyamatokban kontrolliroda létrehozásával A minőségszemlélet erősítése az oktatók, dolgozók és a hallgatók körében képzésekkel.

Felsővezetők és vezetők létszáma

X

X

X

X

Átlagos állományi létszám

X

X

X

X

Dolgozói és hallgatói elégedettségmérések

X

Egy szakvezetőre jutó hallgatók száma

Kontrolling tevékenységek száma

X

Minőségügyi oktatásokban részt vevők aránya

X

X

X

X

Elégedettségmérésben résztvevők aránya

X

X

X

X

A pályázat elkészítése

X

107

4.4

STRATÉGIAI MUTATÓSZÁMOK MEGHATÁROZÁSA

108

Stratégiai cél megnevezése Esélyteremtő tudás programja: az ország egyik Stratégiai cél legelmaradotmegnevezése tabb térségében piacképes Pedagógusképzés diplomához egyes juttatni fiatalokat feladatainak ellátása a régióban

A megye innovációs képességének növelése

Hátrányos helyzetű és roma fiatalok tanulásának elősegítése Az intézmény gazdálkodási egyensúlyának hosszú távú biztosítása

Stratégiai mutató megnevezése

Hallgatói létszám Stratégiai mutató megnevezése Műszaki képzésben résztvevő hallgatók száma Alapképzésben résztvevő hallgatók száma Szakirányú pedagógusképzési továbbképzésben területen (bemenet) résztvevő hallgatók száma Felsőoktatási szakképzésben Alapképzésben résztvevő hallgatók résztvevő hallgatók száma száma Mobilitásban pedagógusképzési résztvevő hallgatók területen (kimenet) aránya a hallgatók körében Használható nyelvtudást szerző hallgatók aránya Az általános iskolai tanárképzésben résztvevő hallgatók száma (bemenet) K+F+I többletbevétel Szakindítási engedéllyel és beiskolázott K+F+I pályázati hallgatókkal bevétel rendelkező tanári szakok száma Akkreditált A képzésbenlaborok száma résztvevő hátrányos Konferencia helyzetű és roma események száma fiatalok száma Ingatlanhasznosítási bevétel A K+F+I többletbevétel pedagógusképzésben roma képzési modult hallgatók aránya Hátrányos helyzetű és roma program többletbevétel Üzemeltetési kiadások csökkentése Mentorprogramban Oktatási részt vevőstruktúra tanító, átalakításából adódó tanár, andragógia és személyi költség szociálpedagógia megtakarítás szakos hallgatók aránya A 60 napon túli szállítói tartozás állomány Felzárkóztató konszolidációja programokban résztvevő hátrányos helyzetű és roma tanulók száma

Stratégiai mutató definíciója Hallgatói jogviszonnyal Stratégiai mutató rendelkezők száma definíciója Műszaki alapképzésbenfelvett Alapképzésre jogviszonnyal hallgatók száma rendelkező pedagógusképzési hallgatókminden száma területen Szakirányú szakon, továbbképzésben munkarendben résztvevő hallgatók összesen száma Alapképzésben Felsőoktatási abszolutóriumot szakképzésben szerzett hallgatók résztvevő hallgatók száma száma pedagógusképzési Mobilitásban területen résztvevőminden hallgatók szakon, aránya a hallgatók munkarendben körében Intézményi nyelvi összesen vizsgát vagy iskolai állami Az általános nyelvvizsgát tett tanárképzésre felvett hallgatók száma száma a hallgatók programban minden szakon, résztvevők körében munkarendben Vállalkozói szféra összesen megrendeléseiből Szakindítási származó bevétel engedéllyel és Bevételt hozó K+F+I beiskolázott pályázatokból hallgatókkal származó pótlólagos rendelkező tanári forrásokszáma szakok Akkreditált laborok Igazoltan hátrányos száma helyzetű és magát Innovációs romának vallóés konferenciák hallgatók száma konzultációk száma Roma modult sikeresen teljesítők aránya az összes pedagógusképzésben résztvevő abszolutóriumot szerzett hallgatók körében A stratégiai mutató Mentorprogramban célértékeit a 2012. részt vevő tanító, évi eredeti tanár, andragógia és költségvetési szociálpedagógia tervhez viszonyítva szakos hallgatók adtuk meg, az aránya összes értékékaznem tanító, tanár, kumulálódnak. andragógia és szociálpedagógia szakos hallgató körében Felzárkóztató programokban résztvevő hátrányos helyzetű és roma tanulók száma

109

Stratégiai mutató mértékegysége

Stratégiai mutató célértékei

fő Stratégiai mutató mértékegysége

7300Stratégiai 6400 5500 mutató4700

2012

2013

2014

2015

fő

430

360

380

400

fő

30

30

50

60

fő

200

200

250

250

fő

850

830

810

800

fő

27

27

45

54

%

0,7

0,9

1,2

1,5

%

-

-

80

80

fő

0

200

200

230

Millió Ft/év

50

50

50

50

db Millió Ft/év

15 14,0

15 16,0

17 16,0

19

db/év

0

2

1

2

fő db/év

175

250

400

500

1

2

2

2

65,1

208,3

257,5

257,5

2012

2013

2014

2015

célértékei

Millió Ft

% Millió Ft

15

15

40

100

50,0

50,0

50,0

50,0

Millió Ft

0,0

200,0

200,0

200,0

Millió Ft

32,1

66,6

66,6

66,6

% Millió Ft

10,0 5

60,9 10

122,8 15

190,0 20

Millió Ft

49,0

0,0

0,0

0,0

db

20

150

280

300

110

Stratégiai cél megnevezése

Stratégiai mutató megnevezése

Az intézményi irányítás és szervezet fejlesztése

Főállású támogató személyzet személyi kiadása Felsővezetők és vezetők létszáma



Stratégiai Stratégiai mutató mutató definíciója mértékegysége Főállású támogató személyzet % személyi kiadása járulékkal Felsővezetők és vezetők létszáma % a 2011 októberi állapothoz viszonyítva Átlagos állományi létszám a 2011 októberi % állapothoz viszonyítva tanár szakos hallgató/szakvezető


A stratégiai célokhoz tartozó vizsgálatok száma évente Minőségügyi Minőségügyi oktatásokban részt oktatásokban részt vevők aránya vevők aránya az alkalmazottak körében ElégedettségméElégedettségrésben résztvevők mérésben résztvevők aránya aránya a teljes hallgatói körben 27. táblázat: Stratégiai mutatószámok meghatározása

111

Stratégiai mutató célértékei 2012

2013

2014

2015

100

95

90

85

97

85

80

75

97

90

85

80

3,9

5

6

7

db

6

24

24

24

%

95

98

98

98

%

10

15

20

25

112

10. ábra: A nemzeti felsőoktatási fejlesztéspolitika és a Nyíregyházi Főiskola stratégiai céljainak összefüggései

Megújult felsőoktatás-politika Esélyteremtés és társadalmi dimenzióbővítés Nemzeti felsőoktatási kiválóság

Társadalmi kohézió Regionális pedagógusképzés

Alkalmazott kutatások főiskolája

Finanszírozás és fejlesztéspolitika

Képzettségi szint növelése

Irányítás- és szervezetfejlesztés

Esélyteremtő tudás

Gazdálkodási egyensúly biztosítása

Megyei innováció erősítése A minőség védelme

A felsőoktatás szerepe a K+F+I-ben

Nemzetközi kapacitások és európai

Jelmagyarázat:

nemzeti célok

NYF stratégiai célok

114

4.5

ÉVES MŰKÖDÉSI TERV KIALAKÍTÁSA

A főiskola az elmúlt években – különösen 2009 óta – egyre nehezedő gazdálkodási környezetben működött. Az intézmény rendelkezésére álló források folyamatosan és nagymértékben csökkentek, az állami támogatás csökkenését a növekvő saját bevételek sem voltak képesek ellensúlyozni. A gazdálkodás egyensúlyának biztosítása érdekében számos takarékossági intézkedés történt az elmúlt években. A kialakult helyzet három alapvető okra vezethető vissza: 1. 2005. évi törvényi szabályozásokat követően a főiskola államilag finanszírozott és költségtérítéses hallgatói állománya is mintegy 30%-kal csökkent, 2. az időközben – még évtized közepi kapacitási igényeket figyelembe vevő – az intézményi kubatúra jelentős részét európai színvonalúra emelő, megvalósult ún. „PPP” konstrukciójú fejlesztési beruházások üzemeltetése és szerződésszerű fenntartása lényeges többletterheket rótt a feszített gazdálkodásra, 3. konkrétan a 2011. év végén a főiskolai költségvetésből zárolt, az éves költségvetés összegéhez mérten is jelentős 516 millió (!) forintot kitevő összeg jelentős likviditási gondokat okozott. A három ok közül leginkább tendenciózus, érzékeny hatást gyakorló, emiatt tartósan befolyásolandó, egyben a ráhatás miatt leginkább változtathatónak tekintendő az 1. pontban említett hallgatói létszám csökkenése. Az intézmény vezetése – észlelve az állandósuló likviditási nehézségeket és a megváltozott gazdálkodási peremfeltételeket – intézkedési tervet dolgozott ki a rövid távon már érvényesíthető költségcsökkentésre valamint bevétel növelésre. Működési bevételek növelése Az intézmény vezetése felmérte a bevételek növelésének lehetséges formáit és azokat a következőkben jelölte meg: 1.

A hallgatói létszám csökkenésének hatásaként szabad kapacitás jelentkezik az oktatási ingatlanok esetében. Ezek hasznosítására középtávú tervet dolgoztunk ki. A 2012-től kb. 2600 m2 alapterület bérbeadása történhet meg, míg a következő években az oktatási struktúra átrendeződésével folyamatosan kb. további 4000 m2 hasznosítható. A csökkenő hallgatói létszám maga után vonja a kollégiumi férőhely igények mérséklődését is. Számításaink szerint lehetőség nyílik egy kollégiumi épületszárny bérbeadással történő hasznosítására.

2.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az ország egyik leghátrányosabb helyzetben lévő területe. Mind az Európai Unió, mind az ország kiemelten kezeli az ilyen területek kistérségeinek felzárkóztatását. Ebből az is következik, hogy meg kell élénkülnie a nagyvállalatok, kis- és középvállalatok tevékenységének, és ezáltal a K+F+I tevékenységeknek. Az ebből adódó bevétel növekedésből számításaink szerint az intézményünk is részesedni fog.

3.

A hátrányos helyzetű és roma fiatalok tanulásának és iskolai sikerességének elősegítésének programjával az Intézményfejlesztési Terv korábbi fejezete foglalkozik részletesen.

Működési kiadások csökkentése 1. A korábbiakban vázolt ingatlanhasznosításokból eredően jelentős mértékű üzemeltetési és közüzemi díj megtakarítására számítunk. Csökkenteni kívánjuk a külső szolgáltató cég által végzett üzemeltetési feladatok költségeit. A földgáz csoportos közbeszerzése során jelentős árcsökkentést értünk el. Ebből, valamint a gázmennyiség-felhasználás mérséklődéséből adódóan is jelentős megtakarítással számolunk. Terveink szerint számottevő megtakarítást érhetünk el a villamosenergia-felhasználás racionalizálásával is. 2. A képzési program átalakításával, amely meghatározza a gazdálkodás egyes intézkedéseit is, az Intézményfejlesztési Terv korábbi fejezete foglalkozik részletesen. 3. Kiemelt célként tűztük ki a gazdálkodási egyensúly hosszú távú biztosítását, a likviditás megtartását. Az előzőekben felsorolt intézkedések megalapozhatják a 60 napon túli szállítói tartozás konszolidációját.

116

1

Intézmény működési terv (2012-2015)

2

Bevételek típusai (millió Ft)

2012

2013

2014

2015

3

Állami támogatás igény

4871,7

4239,8

4174,9

4006,7

4

Működési (saját) bevétel

1240,1

1603,7

1652,9

1652,9

5

Átvett pénzeszköz

77,0

75,0

75,0

80,0

6

* ebből működési célra

75,0

75,0

75,0

80,0

7

* ebből felhalmozási célra

2,0

0,0

0,0

0,0

8

Egyéb bevétel

853,0

650,3

350,0

350,0

9

Pénzmaradvány igénybevétele

402,1

0,0

0,0

0,0

10

Összesen (3+4+5+8+9)

7443,9

6568,8

6252,8

6089,6

12

Kiadások típusai (millió Ft)

2012

2013

2014

2015

13

Működési kiadások

6971,7

6453,3

6087,6

5924,4

14

* ebből személyi kiadás járulékokkal

3429,2

3318,0

3156,4

3089,2

15

* ebből dologi kiadás

3103,7

2749,2

2599,2

2549,2

16

Felhalmozási kiadások

472,2

115,5

165,2

165,2

17

* ebből beruházás

472,2

115,5

165,2

165,2

18

* ebből felújítás

0,0

0,0

0,0

0,0

19

* ebből egyéb felhalmozás

0,0

0,0

0,0

0,0

20

Összesen (13+16)

7443,9

6568,8

6252,8

6089,6

28. táblázat Vagyongazdálkodási terv (2012-2015) Vagyon (millió Ft)

2012

2013

2014

2015

Immateriális javak

66,8

63,3

62,0

61,0

Vagyoni értékű jogokra adott előleg

0,0

0,0

0,0

0,0

Ingatlanok és vagyoni értékű jogok

7772,4

7592,6

7412,8

7233,0

Gépek, berendezések, felszerelések

1286,2

1114,2

992,2

895,2

9,3

5,8

2,8

4,8

Járművek Tenyészállatok

7,0

6,3

5,6

5,6

Beruházások, felújítások

0,0

0,0

0,0

0,0

Beruházásra adott előlegek

0,0

0,0

0,0

0,0

Tárgyi eszközök értéke összesen

9141,7

8782,2

8475,4

8199,6

Befektetett eszközök összesen

9573,0

9213,5

8906,7

8630,9

117

29. táblázat

Az intézményi működési terv (28. táblázat) és a vagyongazdálkodási terv (29. táblázat) fenntarthatóságának rövid indoklása 1.

A Nyíregyházi Főiskola belső gazdálkodása az elmúlt években több elismerést kapott a Fenntartótól. Már eddigi intézkedései is (2009, 2010, 2011) azt a célt szolgálták, hogy stabilizálják az intézmény financiális működését és 2011 decemberéig sikeresek is voltak. A PPP beruházások harmadik ütemének leállításával, és a belső megszorításokkal érték el azt, hogy 2010 és 2011 folyamán az intézmény működőképes maradt.

2.

A hallgatói létszám apadásából következő hiányok, a 2011-től felerősödő zárolások és az összegződő PPP-terhek 2011 második félévében együttesen kulminálódtak. Ez vezetett a belső hiány megnövekedéséhez.

3.

A válasz-intézkedéseket csak 2012-ben tudtuk elkezdeni, illetve tudjuk folytatni, mert ekkorra készült el A Nemzeti Felsőoktatás Fejlesztéspolitikai Irányai című koncepció, amely irányokat ad a további küldetéshez és a szakok prioritásához.

4.

A rendelkezésre álló paraméterek alapján most már jobban becsülhető a Főiskola várható hallgatói létszáma és az ehhez szükséges infrastruktúra és épületkapacitás. Ez egyértelműen rámutat, hogy a deficit pótlásának hosszú távon érvényesíthető legfontosabb forrása a kapacitásfölöslegként megjelenő infrastruktúra bérbeadása. Ez összesen kb. 6600 m2, amiből máris 2600 m2-re folynak bérbeadási tárgyalások. A fennmaradó kapacitás hasznosítására is megkezdődtek az egyeztetések. (Bérbeadások esetén a nem lakás célú ingatlanok bérleti díjának minimumáról szóló, a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által kibocsátott határozatból indulunk ki.)

5.

A vagyongazdálkodási koncepció tervből is látszik, hogy az intézmény a szinten tartást tűzte ki célul, jelentősebb fejlesztéseket, beruházásokat nem tervez végrehajtani (a csökkenést alapvetően az amortizáció adja az egyes tételeknél).

4.6

STRATÉGIAI KONTROLLING FOLYAMATÁNAK ÉS ESZKÖZEINEK BEMUTATÁSA

A Nyíregyházi Főiskola a jogszabályi előírásoknak megfelelően belső kontrollrendszert működtet, hogy megfeleljen a törvényben előírt feladatkörének, biztosítsa az államháztartási pénzeszközökkel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodást. A Szigma Integrisk Kockázatkezelő- és a Vezetői Információs Rendszer működtetésével, a stratégiai célok és akciók teljesülésének rendszeres áttekintésével, a megelőző, feltáró, iránymutató és helyrehozó kontrollok alkalmazásával garantálja az intézményi stratégia célkitűzéseinek eredményes végrehajtását. A belső kontrollrendszer – belső kontrollkörnyezet, kockázatkezelési rendszer, kontrolltevékenységek, információs és kommunikációs rendszer, nyomon követési rendszer működésének elveit és szabályait a Belső kontroll kézikönyv rögzíti, a kontrollfolyamatok működtetése a Kontrolliroda keretében történik, a stratégiai célokhoz, akciókhoz kapcsolódó mutatók időarányos tényértékeit a Vezetői Információs Rendszer riportjai tartalmazzák. Az adatszolgáltatást a folyamat-/adatgazdák végzik, a felelősök a FEUVÉ-ben, a folyamatszabályzatokban történnek kijelölésre.

118

Az intézmény a kontrolltevékenység részeként minden tevékenységre vonatkozóan kidolgozza a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzést (FEUVE), belső szabályzataiban a felelősségi körök meghatározásával szabályozza az: a. engedélyezési, jóváhagyási és kontrolleljárásokat, b. a dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférést, c. beszámolási eljárásokat.

119

120

Stratégiai cél Pedagógusképzés feladatainak ellátása a régióban

Stratégiai akció Óvodapedagógus képzés indítása

Felelős oktatási rektorhelyettes

Tanárképző Központ létrehozása A Bologna-rendszerű akkreditált közismereti tanárszakok átalakítása osztatlan képzéssé (12 szak, általános iskolai tanár szint)

oktatási rektorhelyettes oktatási rektorhelyettes

A Bologna rendszerben nem akkreditált további közismereti tanárszakok akkreditációja (biológia, angol)

oktatási rektorhelyettes

A kerettantervekben megjelenő további tantárgyak tanítására felkészítő általános iskolai tanári szakok akkreditációja (a később megjelenő jogszabálytól függően) Hittanárképzés indítása együttműködésben a Szent Atanáz Hittudományi Főiskolával



Kontroll módszerek, kontrolling eszközök rendszerfejlesztési kontroll VIR rendszer Stratégiai tervezés támogatása, operatív tervezés, stratégiai ellenőrzés kontrolling eszközeivel szervezeti kontroll rendszerfejlesztési kontroll VIR rendszer Stratégiai tervezés támogatása, operatív tervezés, stratégiai ellenőrzés kontrolling eszközeivel rendszerfejlesztési kontroll VIR rendszer Stratégiai tervezés támogatása, operatív tervezés, stratégiai ellenőrzés kontrolling eszközeivel rendszerfejlesztési kontroll VIR rendszer Stratégiai tervezés támogatása, operatív tervezés, stratégiai ellenőrzés kontrolling eszközeivel rendszerfejlesztési kontroll VIR rendszer Stratégiai tervezés támogatása, operatív tervezés, stratégiai ellenőrzés kontrolling eszközeivel

Stratégiai mutató

Monitoring gyakorisága szemeszterenként 1 alkalom

alapképzésben résztvevő hallgatók száma

1 alkalom szemeszterenként 1 alkalom

szemeszterenként 1 alkalom Általános iskolai tanárképzésben résztvevő hallgatók száma Szakindítási engedéllyel és beiskolázott hallgatókkal rendelkező tanári szakok száma

szemeszterenként 1 alkalom

1 alkalom

Stratégiai cél

Stratégiai akció

Pedagógusképzés feladatainak ellátása a régióban

Pedagógus szakirányú továbbképzések és pedagógus szakvizsga tanulmányi területeinek bővítése, korrigálása a 2012. évi NAT-ra építve Gyógypedagógus képzés indítása (együttműködve a Debreceni Egyetemmel)

Felelős oktatási rektorhelyettes


Kontroll módszerek, kontrolling eszközök rendszerfejlesztési kontroll VIR rendszer Stratégiai tervezés támogatása, elemzések,operatív tervezés, stratégiai ellenőrzés kontrolling eszközeivel rendszerfejlesztési kontroll VIR rendszer Stratégiai tervezés támogatása, operatív tervezés, stratégiai ellenőrzés kontrolling eszközeivel

122

Stratégiai mutató

Monitoring gyakorisága

Pedagógus szakirányú továbbképzésben résztvevő hallgatók száma


A gyógypedagógus képzésben résztvevő hallgatók száma


Stratégiai cél Társadalmi kohézió programja: hátrányos helyzetű és roma fiatalok tanulásának elősegítése

Stratégiai akció

Felelős

Kontroll módszerek, kontrolling eszközök

Roma Felsőoktatási és Képzési Központ kialakítása

rektor

Roma képzési modul kidolgozása


Hallgatói mentorprogram megvalósítása


szervezeti kontroll VIR rendszer Stratégiai tervezés támogatása, operatív tervezés, stratégiai ellenőrzés kontrolling eszközeivel rendszerfejlesztési kontroll VIR rendszer Stratégiai tervezés támogatása, operatív tervezés, stratégiai ellenőrzés kontrolling eszközeivel személyi kontroll VIR rendszer Stratégiai tervezés támogatása, operatív tervezés, stratégiai ellenőrzés kontrolling eszközeivel

Hátrányos helyzetű és roma hallgatók felsőfokú tanulmányainak megkezdését segítő programok kidolgozása és indítása (pl. felvételi előkészítő, szakma-orientáció, idegen nyelvi felzárkóztatás)


rendszerfejlesztési kontroll VIR rendszer Stratégiai tervezés támogatása, operatív tervezés, stratégiai ellenőrzés kontrolling eszközeivel

123

Stratégiai mutató

Igazoltan hátrányos helyzetű és magát romának valló hallgatók száma

Roma modult sikeresen teljesítők aránya az összes pedagógusképzésben résztvevő hallgatók körében Mentorprogramban részt vevő tanító, tanár, andragógia és szociálpedagógia szakos hallgatók aránya az összes tanító, tanár, andragógia és szociálpedagógia szakos hallgatók körében

Monitoring gyakorisága szemeszterenként 1 alkalom



szemeszterenként 1 alkalom Felzárkóztató programokban résztvevő hátrányos helyzetű és roma tanulók száma

Stratégiai cél

Stratégiai akció

Esélyteremtő tudás programja: az ország egyik legelmaradottabb térségében piacképes diplomához juttatni fiatalokat

Párhuzamos és nem fenntartható szakok törlése a képzési programból


Járműmérnök BSc alapszak indítása


Műszaki szakoktató (közlekedési szakirányon) BSc alapszak indítása


Repülőgép-vezető angol nyelvű szakirányú továbbképzés indítása


Felelős

Kontroll módszerek, kontrolling eszközök szervezeti kontroll VIR rendszer Stratégiai tervezés támogatása, elemzések, operatív tervezés, stratégiai ellenőrzés kontrolling eszközeivel rendszerfejlesztési kontroll VIR rendszer Stratégiai tervezés támogatása, operatív tervezés, stratégiai ellenőrzés kontrolling eszközeivel rendszerfejlesztési kontroll VIR rendszer Stratégiai tervezés támogatása, operatív tervezés, stratégiai ellenőrzés kontrolling eszközeivel rendszerfejlesztési kontroll VIR rendszer Stratégiai tervezés támogatása, operatív tervezés, stratégiai ellenőrzés kontrolling eszközeivel

124

Stratégiai mutató


Hallgatói létszám


Műszaki képzésben résztvevő hallgatók száma


Műszaki képzésben résztvevő hallgatók száma


Szakirányú továbbképzésben résztvevő hallgatók száma


Stratégiai cél Esélyteremtő tudás programja: az ország egyik legelmaradottabb térségében piacképes diplomához juttatni fiatalokat

Stratégiai akció

Felelős

EU szakértő angol nyelvű szakirányú továbbképzés indítása


Pénzintézeti szakirányú továbbképzés indítása


Felsőoktatási szakképzések indítása


Mobilitást segítő program kidolgozása pályázati forrásból

általános rektorhelyettes

Komplex idegen nyelvi fejlesztés pályázati forrásból


Kontroll módszerek, kontrolling eszközök rendszerfejlesztési kontroll VIR rendszer Stratégiai tervezés támogatása, operatív tervezés, stratégiai ellenőrzés kontrolling eszközeivel rendszerfejlesztési kontroll VIR rendszer Stratégiai tervezés támogatása, operatív tervezés, stratégiai ellenőrzés kontrolling eszközeivel rendszerfejlesztési kontroll Stratégiai tervezés támogatása, operatív tervezés, stratégiai ellenőrzés kontrolling eszközeivel rendszerfejlesztési kontroll VIR rendszer Stratégiai tervezés támogatása, operatív tervezés, stratégiai ellenőrzés kontrolling eszközeivel rendszerfejlesztési kontroll VIR rendszer Stratégiai tervezés támogatása, operatív tervezés, stratégiai ellenőrzés kontrolling eszközeivel

125

Stratégiai mutató






Felsőoktatási szakképzésben résztvevő hallgatók száma


Mobilitásban résztvevő hallgatók aránya a hallgatók körében


Használható nyelvtudást szerző hallgatók aránya


Stratégiai cél A megye innovációs képességének növelése

Stratégiai akció

Felelős


Innovációs Központ létrehozása a NYF Partiumi Tudáscentrumon belül

rektor

A K+F-ben és az innovációban meghatározóan részt vevő laborok akkreditációja

rektor

Szolgáltatási portfólió megjelentetése, és a folyamatos innovációs PR

rektor

szervezeti kontroll VIR rendszer értékelemzés, információmenedzsment Stratégiai tervezés támogatása, elemzések,operatív tervezés, stratégiai ellenőrzés kontrolling eszközeivel működési kontroll VIR rendszer értékelemzés, információmenedzsment Stratégiai tervezés támogatása, elemzések,operatív tervezés, stratégiai ellenőrzés kontrolling eszközeivel működési kontroll VIR rendszer Értékelemzés,információmened zsment eszközök

126

Stratégiai mutató



1 alkalom

Akkreditált laborok száma




Stratégiai cél Az intézmény gazdálkodási egyensúlyának hosszú távú biztosítása

Stratégiai akció

Felelős

Az intézmény szabad és felszabaduló infrastrukturális kapacitásának hasznosítása Kapcsolatteremtés nagyvállalatokkal, kkv-kal, pénzintézetekkel

Gazdasági főigazgató

Pályázatok benyújtása hátrányos helyzetű és roma fiatalok beiskolázását segítő programokra


Üzemeltetési kiadások csökkentése, fűtés-hűtés racionalizálása


Oktatási struktúra racionalizáló átalakítása

Gazdasági főigazgató, rektor

Költségracionalizáló és bevételteremtő intézkedések




VIR Kozkázatkezelő Rendszer Stratégiai tervezés támogatása, operatív tervezés, stratégiai ellenőrzés kontrolling eszközeivel VIR Kozkázatkezelő Rendszer Stratégiai tervezés támogatása, operatív tervezés, stratégiai ellenőrzés kontrolling eszközeivel VIR Kozkázatkezelő Rendszer Stratégiai tervezés támogatása, operatív tervezés, stratégiai ellenőrzés kontrolling eszközeivel VIR Kozkázatkezelő Rendszer Stratégiai tervezés támogatása, operatív tervezés, stratégiai ellenőrzés kontrolling eszközeivel VIR Kozkázatkezelő Rendszer Stratégiai tervezés támogatása, operatív tervezés, stratégiai ellenőrzés kontrolling eszközeivel

127

Stratégiai mutató


Ingatlanhasznosítási bevétel

Szemeszterenként 2 alkalom



Hátrányos helyzetű és roma program többletbevétel


Üzemeltetési kiadások csökkentése


Oktatási struktúra átalakításából adódó személyi költség megtakarítás


A 60 napon túli szállítói tartozás állomány konszolidációja


Stratégiai cél Az intézményi irányítás és szervezet fejlesztése

Stratégiai akció

Stratégiai mutató


működési kontroll VIR rendszer Költség- és eredménykontrolling eszközei személyi kontroll VIR rendszer Költség- és eredménykontrolling eszközei személyi kontroll VIR rendszer Költség- és eredménykontrolling eszközei szervezeti kontroll, működési kontroll VIR rendszer Költség- és eredménykontrolling eszközei szervezeti kontroll VIR rendszer

Főállású támogató személyzet személyi kiadása


Felsővezetők és vezetők létszáma








Rektor

VIR rendszer TQM (EFQM) eszközrenszere

Minőségügyi oktatásokban részt vevők aránya

Évente 1 alkalom

Rektor

VIR rendszer TQM (EFQM) eszközrenszere

Elégedettségmérésben résztvevők aránya


Felelős

Funkcionális és szolgáltató egységek hatékonyságelvű átszervezése

Gazdasági főigazgató Rektor

Felsővezetők és vezetők létszámának 25%-os csökkentése 2015-ig

Rektor

A főiskolai oktatók és dolgozók létszámának 20%-os csökkentése 2015-ig


A pedagógusképzés létszámához igazodó gyakorlóiskolai infrastrukturális és személyi háttér létrehozása


A kontroll erősítése az intézményi főfolyamatokban kontrolliroda létrehozásával A minőségszemlélet erősítése az oktatók, dolgozók és a hallgatók körében képzésekkel. Dolgozói és hallgatói elégedettségmérések

Rektor


30. táblázat

128

4.7

STRATÉGIAI KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATÁNAK ÉS ESZKÖZEINEK BEMUTATÁSA

A stratégiai kommunikáció az állam, a fenntartó, a régió, a megye felsőoktatási igényeinek, elvárásainak, feladatainak a Nyíregyházi Főiskola felsőoktatási, szervező, kulturális, gazdasági és innovációs programjaiban tükröződő, PR szempontú közvetítését jelenti a szűkebb és tágabb magyar társadalom, valamint a külföld számára. Jelentős tevékenységet fejt ki továbbá a Nyíregyházi Főiskola értéktartományának és -tudatának megismertetésében, képzési és programpropagandájában, mindenkori és volt hallgatóinak folyamatos tájékoztatásában. Fontos feladata, hogy a korábban elsősorban a képzésekre és a tudományos, hallgatói és egyéb programokra, rendezvényekre irányuló tájékoztatása egészüljön ki az intézményi K+F és innováció kommunikációs megismertetésével, folyamatos támogatásával, és jelentősen erősítse a maga eszközeivel az öregdiák- és az alumni-kapcsolatokat. A Nyíregyházi Főiskola stratégiai kommunikációs munkájának gyakorlati feladatait (belső és külső tájékoztató eszközök, multimédiás platformok, írott sajtó és hírlevelek elkészítése stb.) továbbra is a PR Iroda látja el, amely az Alumni és Karrier Irodával közös, új szervezeti egységben rektorközvetlen irányítással működik majd. Az Alumni és Karrier Iroda az öregdiákok felé történő külső kommunikációt-, kapcsolattartást valamint a pályakövetési rendszer működtetését koordinálja, illetve ehhez kapcsolódó programokat szervez (pl. Öregdiák találkozó stb.). Az iroda egyik kiemelt feladata ma is a főiskola jelenlegi hallgatóinak a munkaerő-piacra jutásának gyakorlati segítése (Innovációs és Állásbörze, álláskeresési, kommunikációs tréningek szervezése stb.). A kommunikációt erősítő további két média-eszközünk a Főiskolai Tükör című, képzési időszakban közel havonta megjelenő újság és a földi sugárzású kisközösségi rádióadónk, a Campus Rádió. Az intézmény kommunikációs folyamatának jelenlegi és továbbra is megtartandó kiegészítő eszközei, fórumai: ˗ a Nyíregyházi Főiskola Felvételi és Alumni Magazinja (amely online hírlevél formájában jut el az olvasókhoz, kiadását a Tanulmányi és Felvételi Osztály koordinálja), ˗ a főiskola honlapja (www.nyf.hu), amely az intézmény és feladatellátásaival kapcsolatos információkat tárolja, teszi közzé, illetve az intézmény híreiről tájékoztatja az oldalra látogatókat (www.nyf.hu hírek, illetve a Hírharang rovat, Hónaptár – online havi rendszerességgel elkészülő saját gyártású híradó), ˗ grafikai arculat (logó, levélpapír, arculati kézikönyv stb.), ˗ tájékoztató táblák (plakát, információs tábla stb.), ˗ sajtótájékoztató, sajtóinterjú (újságírók tájékoztatása, nagyobb volumenű interjú adása egy-egy kiválasztott témában), ˗ kiadványok (brosúrák, tájékoztató füzetek stb.), ˗ PR film, ˗ sajtóhirdetés, tévé és rádió reklám, ˗ óriásplakát. A Nyíregyházi Főiskola belső kommunikációjának eszközei a belső levelezési rendszeren keresztül kiküldött e-mail tájékoztatók, hírek is. Az intézményi külső kommunikáció egyik fontos célja a tájékoztatás, a főiskola belső és külső közvéleményének informálása, a másik a célcsoportok PR és marketing szempontú elérése. A folyamatos belső információáramlás, a belső kommunikáció használata a sikeres intézményi munka alapvető feltétele. Fontos, hogy az intézmény a jövőben is használni tudja

a korábbi években kialakított kommunikációs rendszerét, megteremtett marketing eszközeit és kapcsolatrendszerét, ami az eredményes felvételi munka hátterét teremti meg. Marketing munkája révén az intézmény által kínált oktatási formákra, képzésekre hoz jelentkezőket, illetve az utóbbi években erősödött szolgáltatási és innovációs tevékenységének (amit többek között a 2011-ben elkészült intézményi Szolgáltatási Portfólió is tartalmaz) értékesítését segíti. Ezek által a stratégiai célok megvalósulását támogatja, az intézmény bevételeit növeli, a Nyíregyházi Főiskola belső és külső elfogadottságát, ismertségét, a tájékoztatást (egyben a marketing és PR munkát) segíti elő. Kiemelt feladat az intézmény képzéseire, továbbá tudományos és innovációs eredményeire vonatkozó angol nyelvű PR munka erősítése. Az intézményi angol nyelvű honlap részletező továbbfejlesztése folyamatos feladat. Fontos, hogy az intézmény a következő években is folytassa kialakított kapcsolattartását, erősítse a belső és külső támogatórendszerekkel való együttműködést, különös tekintettel a főiskola eredményes működéséhez szükséges együttműködések kialakításában. Ez magába foglalja a jelenlegi támogató gazdasági cégekkel, szervezetekkel történő folyamatos, bővülő szerepkörű kapcsolattartást és az új támogatók felkeresését, és számukra új szolgáltatások, együttműködési lehetőségek felkínálását, továbbá szakképzési támogatások szervezését, a különböző rendezvényekhez kapcsolódó külső cégek intézményünkhöz kötődő promóciós tevékenységének erősítését. A kapcsolattartást az elkövetkező években az új IFT koncepciója alapján az alábbi célcsoportokkal szükséges kiemelten fenntartani, illetve tovább erősíteni: ˗ regionális döntéshozók (megyei és települési önkormányzatok, kormányhivatalok, ágazati és felügyeleti szervek, regionális fejlesztési tanács), ˗ szakmai szervezetek (szakmai kamarák, szövetségek, szakszervezetek, munkaerőközvetítő cégek), ˗ helyi vállalkozók (nagyvállalatok, kis- és középvállalkozók, vállalkozói kamarák), ˗ oktatási intézmények, a régióban található felsőoktatási intézmények, határon túli közés felsőoktatási intézmények, ˗ egyéb partnerek (beszállítók, működési környezet stb.), ˗ sajtó (regionális és helyi általános, nyomtatott, tévé, rádió, online). Kiemelt figyelmet kell fordítani a Nyíregyházi Főiskola K+F és innovációs munkájának, tudományos eredményeinek, disszeminációs tevékenységére. Az eredmények marketing és PR jellegű menedzselése az intézmény PR Irodájában működő Tudomány Menedzsment Ügynökség feladata, amely az intézmény spin-off cégeivel együttműködve segíti a K+F, az innovációs és a tudományos eredmények kommunikációját, támogatva ezáltal az intézményi marketing munkát, a hallgatók toborozását. További feladata a megszületett tudományos eredmények külső értékesítésének előkészítése.

130

Tevékenység Főiskolai Tükör című kiadvány megjelentetése Campus Rádió működtetése Hónaptár magazin megjelentetése (online) Alumni és karrier események szervezése Alumni és Felvételi Magazin online hírlevél Pályakövető rendszerrel felmért/elért hallgatók száma Szolgáltatási portfólió frissítése, megjelentetése (online és nyomtatott) Az angol nyelvű honlap részletező továbbfejlesztése

Mutató mértékegysége szám (megjelenés)

Kimeneti cél 2013 6



24 órás sugárzás

folyamatos

folyamatos

folyamatos

szám (megjelenés)

8

8

8

db

2

2

3

szám (megjelenés)

5

6

8

fő

~1.500

~1.500

~1.500

db

1

1

1

% (az angol nyelvre átültetett anyag aránya)

25%

35%

50%

31. táblázat: Az intézményi Stratégiai kommunikációhoz kapcsolódó tervezett monitoring mutatók

131

5 MINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSOK ÉS KAPCSOLÓDÓ ADATGYŰJTÉS ALKALMAZOTT KUTATÁSOK FŐISKOLÁJA CÍM

MINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSOK 1. Tudományos fokozattal rendelkező oktatók, kutatók arányának alakulása

Tudományok

MTA doktor

Teljes munkaidős oktatók száma

PhD DLA

Minősített

Kandidátusa

[fő]

[%]

[fő]

[%]

[fő]

[%]

[fő]

[%]

oktatók aránya összesen

2006

302

9

2,98

34

11,25

91

30,13

1

0,3

44,66%

2007

298

7

2,34

42

14

91

30,53

5

1,61

48,65%

2008

287

4

1,4

40

13,93

99

34,94

6

2,9

51,91%

2009

279

6

2,15

39

13,97

120

43

6

2,15

61,29%

2010

270

8

2,96

38

14

126

46,6

7

2,59

66,29%

32. táblázat: A minősített oktatók aránya (2006-2010) 2011 Életkor

A teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatók, kutatók létszámadatai Összes

Minősített

MTA tag

DSc

CSc

PhD

DLA

<25

0

0

0

0

0

0

0

25-29

7

0

0

0

0

0

0

30-34

31

18

0

0

0

17

1

35-39

50

33

0

0

0

31

2

40-44

27

22

0

0

0

20

2

45-49

22

17

0

3

1

12

1

50-54

36

28

0

1

5

21

1

55-59

43

29

0

0

10

19

0

60-64

34

27

0

2

13

10

2

>65

16

15

0

2

8

5

0

33. táblázat: A minősített oktatók létszámadatai életkor szerint (2011)

132

2011 A teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatók, kutatók létszámadatai MTA Minősített tag

DSc

CSc

PhD

DLA

Matematika- és számítástudományok 20

16

0

2

4

10

0

Fizika tudományok

5

5

0

1

0

4

0

Kémia tudományok

5

5

0

2

0

3

0

Földtudományok

8

7

0

0

1

6

0

Biológiai tudományok

9

7

0

1

1

5

0

Környezettudományok

6

6

0

0

0

6

0

Gépészeti tudományok

8

3

0

0

1

2

0

Közlekedéstudományok

2

2

0

0

0

2

0

Informatikai tudományok

3

2

0

0

0

2

0

Elméleti orvostudományok

3

2

0

0

0

2

0

Sporttudományok

11

3

0

0

0

3

0

Növénytermesztési és kertészeti tudományok

21

19

0

1

8

10

0

Állattenyésztési tudományok

1

1

0

0

0

1

0

Gazdálkodás- és szervezéstudományok

18

9

0

0

0

9

0

Közgazdaságtudományok

7

6

0

0

3

3

0

Állam- és jogtudományok

2

1

0

0

0

1

0

Szociológiai tudományok

3

2

0

0

1

1

0

Politikatudományok

1

1

0

0

1

0

0

Történelemtudományok

15

13

0

0

2

11

0

Irodalom- és Kultúratudományok

12

11

0

0

3

8

0

Nyelvtudományok

29

25

0

1

2

22

0

Filozófiai tudományok

2

2

0

0

1

1

0

Neveléstudományok

32

21

0

0

8

13

0

Pszichológiai tudományok

9

5

0

0

0

5

0

Művészettörténeti és művelődéstörténeti tudományok

1

1

0

0

0

1

0

Iparművészet

5

2

0

0

0

0

2

Képzőművészet

8

3

0

0

0

0

3

Zeneművészet

11

4

0

0

0

0

4

Összesen:

257

184

0

8

36

131

9

Minősítettek aránya:

71,6%

Tudományág

Összes

34. táblázat: A minősített oktatók száma és aránya tudományáganként (2011)

133

Intézményi szinten a minősítettségi arány 2012. év elején átlépte a 70%-ot. Mivel a 2011 decemberében elfogadott új Nemzeti Felsőoktatási Törvény értelmében egy egyetemnek 50%os, egy főiskolának 30%-os minősítettségi aránnyal kell rendelkeznie, kiemelkedőnek ítéljük a Nyíregyházi Főiskola minősítettségi arányát. A 8 MTA doktor is azt jelzi, hogy a Nyíregyházi Főiskola a tudomány magas szintű művelésének tekintetében első a magyar főiskolák között. A Magyar Kormány által preferált műszaki, informatikai és természettudományi területen 7 MTA doktor dolgozik, ami az oktatás és a régió tudományos színvonalának további emelkedését egyaránt garantálja. A fiatal minősített oktatók magas aránya jól mutatja a Nyíregyházi Főiskola megtartó-képességét. A jövőre vonatkozó célunk az, hogy a magas ismertségű és elismertségű minősítéseket (MTA doktora cím, habilitáció) szerzettek arányát növeljük oktatóink körében. Tesszük ezt azért is, mert meglátásunk szerint az általános minősítettségi arányunk kiemelkedik a magyar főiskolák közül, sőt jónéhány egyetemét is meghaladja. A magasabb minősítettségű kollégáink aránya szintén kiemelkedik a főiskolák közül. Magasabb minősítettségű kollégáink létszámát azért is kívánjuk növelni, mert az ilyen címekkel rendelkezők munkássága kiemelkedő ismertséget és elismertséget hoz a főiskolának. Humánerőforrás-gazdálkodásunk következtében általános minősítettségi arányunk – jóllehet a PhD, DLA fokozatok körében ezt már kifejezetten nem célozzuk – tovább fog növekedni. 2013-ra várhatóan 75%, 2014-re várhatóan 77% lesz. 2013 és 2014-ben várhatóan további 1-1 első, főállású kollégánk fogja megszerezni az MTA doktora címet.

2. Tehetséggondozás, szakkollégiumok A Lónyay Menyhért Szakkollégium A tehetséggondozó szakkollégium a főiskola Szenátusának 2009. február 17-i határozata alapján 2009. március 1. napjával jött létre a karok együttműködésével. Az induló létszám karonként 4 fő, 2009 folyamán 20 szakkollégistát jelentett. 2009 decemberében a szabályzatnak megfelelően karonként újabb 2-2 fővel gyarapodott a szakkollégisták létszáma. A 2010-es naptári év során 25 szakkollégista vett részt a rendszeres munkában. A félévek elején és végén az összehívott közgyűlések nyilvános fórumán tárgyalják meg a kari és egyéni programok teljesítésének eredményét s a következő időszak vállalt feladatait. A kari felelősök a karhoz tartozó mentortanárok munkáját folyamatosan és rendszeresen koordinálják és ellenőrzik. A tehetséggondozó tevékenység kari kutatócsoportokban és egyéni konzultációk keretében zajlik, s legfőbb célja a nyitott személyiségű érdeklődő hallgatók támogatása a főiskolai tanulmányaikban, a későbbi mesterképzésben és a választott pályájukra való sikeres felkészülésben. 2011-ben 30 hallgatóval működött a kollégium. 2013 és 2014-ben növelni kívánjuk a létszámot az alapításkor meghatározott 50 főre. A főiskola tehetséggondozó pályázati programjának sikeres elnyerésével a szakkollégium részt vesz a TÁMOP 4.1.1-08/1 pályázati projektekben. E program keretében a következő tehetséggondozó tréningek segítették a szakkollégista hallgatók munkáját: ˗ ˗ ˗ ˗ ˗

asszertív tréning konfliktuskezelési tanácsadással – 2010. I. félév jogi tréning – 2010. II. félév angol tanfolyam – 2010. II. félév vállalkozási tréning – 2011. I. félév informatikai tréning – 2011. II. félév 134

A pályázat finanszírozásában 2010-ben négy kari konferenciát szerveztek. A TÁMOP 4.2.3-08/1 disszeminációs pályázata a tehetséggondozó tevékenység eredményeinek bemutatásával s újabb előadási lehetőségekkel segíti a munkát a hungarológia, a kisebbségkutatás, a nemzetközi kapcsolatok, a társadalomtudomány köréből. A szakkollégium működésében kiemelt támogatást biztosítanak a 2010-2011. évi TÁMOP pályázatok. A közösségépítés eredményessége mind a tanfolyamokon, tréningeken való részvételben, mind a kari kutatóműhelyekben zajló munkában lemérhető. A mentortanárok lelkes együttműködése mind az öt kar részéről sikeresnek mondható, s remélhetőleg az újabb hallgatók felvételével a közösség dinamikusan továbbfejlődik. Bessenyei Tehetséggondozó Műhely A Bessenyei György Tehetséggondozó Műhely a 2007/2008-as tanév 2. félévétől működik, 2010-től a TÁMOP 4.1.1.A „Versenyképes Nyíregyházi Főiskola” projekt támogatásával. A műhely célja: a szakmai kompetenciák mélyítése mellett felkészíteni hallgatóinkat a lineáris képzés következő ciklusára, a mesterképzésre, de emellett fontos feladatának tartja az általános műveltség fejlesztését, annak segítését, hogy hallgatói szélesebb látókörű, nyitottabb szemléletű emberek legyenek, felkészüljenek az értelmiségi létre. A műhely 2010 óta 156 hallgató bevonásával dolgozott, munkájukat 8 patronáló tanár, 1 műhelyvezető és 1 programkoordinátor segítette. Ezen időszakban 300 óra (10 x 30) nyelvtanfolyamot biztosítottunk 40 hallgató számára. A két meghirdetet hallgatói pályázatra összesen 114 (39 + 75) pályamunka érkezett meg, amelyekből két nagysikerű kiállítást rendeztünk, illetve a szépirodalmi alkotásokat megjelentettük a Pedagógiai Műhely című folyóiratban. A pályázat hozadéka volt az is, hogy a szépirodalmi tevékenységet folytató tehetséges hallgatók számára külön alkotói kört is szerveztünk egy mentortanár bevonásával. 12 tudományos/művészeti, úgynevezett műveltségfejlesztő előadást tartottak a kar oktatói.

Roma tehetséggondozó műhely A roma fiatalok főiskolai és társadalmi integrációjának elősegítésére a TÁMOP 4.1.1.A-10/1 sz. pályázat (Versenyképes Nyíregyházi Főiskola) tehetséggondozó alprojektje biztosít forrást egy Roma tehetséggondozó műhely infrastrukturális feltételeinek kialakítására és az abban folyó tehetséggondozó, felzárkóztató tevékenységre. A 2010/2011. tanév első félévében kilenc roma származású hallgató kapcsolódott be a műhely munkájába. A pályázat futamideje alatt a következő tevékenységek megvalósítására kerül sor: a roma fiatalok eddigi iskolai pályafutásának tanulmányozása, a formális tanulás segítéséhez mentortanári rendszer kiépítése, a nem formális tanulás segítéséhez közösségi terek biztosítása, értelmiségivé válásukat elősegítő tanórán kívüli tevékenységek biztosítása: nyelvtanulás, külső előadók meghívása, ˗ a hátrányos helyzetű tehetséges roma hallgatóink számára karrier-tanácsadás. ˗ ˗ ˗ ˗

135

3. Kutatási infrastruktúra

K+F+I célú helyiségek hasznos alapterülete (m2)

K+F+I célú helyiségek kapacitása (fő)

K+F+I célú helyiségek rendelkezésre állása (óra/hét)

K+F+I célú kapacitások kihasználtsá ga (%)

Országos viszonylatban egyedülálló kutatási eszközök (lista)

Turizmus és Földrajztudományi Intézet

200

100

38

86

-

AMKSZI

400

26

40

Matematika és Informatika Intézet

200 15

80 5

30 40

25 20

-

Műszaki és Mezőgazdasági Kar

80

10

40

50

400 kW-os dízelmotor fékpad

30

3

40

70

repülés szimulátor

20

12

10

75

50

20

20

50


25

10

40

60


40

15

40

50

Kar/Szervezeti egység

Műszaki és Mezőgazdasági Kar Műszaki és Mezőgazdasági Kar Műszaki és Mezőgazdasági Kar

Olympus CellR Imaging rendszer

autóvillamossági szimulátor CS-Wave típusú hegesztő szimulátor ERESCO MF4 típusú, röntgen sugárforrás DÜRR HD-CR 35 NDT típusú Digitális képlemez scanner OBJET Eden 350V típusú Rapid prototyping berendezés

35. táblázat: A Nyíregyházi Főiskola kutatási infrastruktúrája

Megtörtént az ügyvitel-technikai labor kialakítása, amihez kapcsolódóan az ügyviteli szakmai gyakorlat programját is kidolgozták, melynek részeként új tankönyvek, jegyzetek, módszertani útmutatók készültek. Kiépült egy motorvizsgálati laboratórium, s az ott vizsgált motoroknál összehasonlító mérésekből a helyes beállítási paraméterek megadhatók. A Hegesztéstechnikai laboratórium átadása megtörtént 2011. június 21-én. A főiskola laborjai és mérőszobái: 1) Mérőlaboratórium. Gépipari mérések, geometriai méretek nagypontosságú mérése CNC 3D koordináta mérőgéppel, méréstechnikai fejlesztések. 2) Metallográfiai laboratórium. Fémek metallográfiai vizsgálata. 3) Gépelemek laboratórium. Optikai feszültség vizsgálat. Nyúlásmérés. Gépelemek szerelése, vizsgálata. 4) Hegesztéstechnológia laboratórium hegesztő szimulátorral. Hegesztéstechnológiák fejlesztése. Hegesztés műszaki paramétereinek mérése és szabályozása. 136

5) Anyagszerkezettan laboratórium. Fémek összetétel vizsgálata,analízise. 6) Röntgen laboratórium. Hegesztett kötések belső hibáinak vizsgálata digitalizáló és feldolgozó rendszerrel. Hibakereső vizsgálatok (röntgen, mágneses, folyadékpenetrációs); (akkreditálás alatt). 7) Forgácsolástechnológia laboratórium. Forgácsoló megmunkálások hagyományos és CAM módszerrel. Forgácsoló gépek mérése és beszabályozása. Forgácsolás műszaki paramétereinek mérése 8) Mechanikai anyagvizsgáló laboratórium. Fémek és hegesztett kötések mechanikai és technológiai jellemzőinek vizsgálata, „K+F” feladatok(akkreditálás alatt) 9) CAD-CAM és additív gyártás laboratórium. Számítógéppel segített tervezés (AUTOCAD, SolidWorks), szerszámgépek programozása, gyár- és gyártástervezés, (EdgeCAM, Keller SYMPLUS, TECNOMATIX Plant Simulation V9). Műszaki feladatok fizikai modellezése (MSC MARC 2010). Minőségirányítás informatikai támogatása (SPC,FMEA,QFD,REM). 10) Motorvizsgáló laboratórium. A belsőégésű motorok teljesítményének és hatásfokának vizsgálata speciális fékpadon, oktatás, kutatás és külső szolgáltatás céljából. 11) Élelmiszeripari gépek laboratórium. Elsősorban a terményszárítással kapcsolatos technológiai fejlesztésekhez szükséges oktató-kutató eszközöket tartalmazza (fagyasztva szárító berendezés, porlasztva szárító készülék, vákuumszárító szekrény, kísérleti gyorsfagyasztó berendezés, hőcserélő vizsgáló készülék, lemezes szűrőprés). 12) Növénytermesztés gépei laboratórium. A szántóföldi és kertészeti munkagépek bemutatása és gyakorlati vizsgálata, valamint üzemeltetése, különös tekintettel a növényvédelmi gépekre. 13) Állattartás gépei laboratórium. A szarvasmarha tartás géprendszere, a fejőgépek működésének szemléltetése, méréstechnika. 14) Szerkezettani laboratórium. Az erőgép – és gépjármű motorok szerkezeti felépítésének és működési elvének oktatása, valamint a kapcsolódó részegységek kialakítása. 15) Hidraulika és pneumatika laboratórium. A traktorok és járművek hidraulikus és pneumatikus rendszerének felépítése, működése és vizsgálata. 16) Műszaki logisztikai laboratórium. A szállítmányozás és a logisztikai tervezés informatikai (szoftveres) háttere. 17) Anatómiai és Szaporodásbiológiai labor. Állattan, állatélettan, Anatómia, Általános állattenyésztés, ,,C” tantárgyak gyakorlati oktatását biztosítja, esetenként, esetenként kutatási feladatok végzése. 2005. évben komplett szaporodásbiológiai eszközökkel, műszerekkel szereltük fel. 18) Állattenyésztési és Takarmányozási Labor. Takarmányozástan és Állattenyésztési technológiák c. tantárgyak gyakorlati oktatását szolgálja. Hallgatói TDK tevékenység folytatása, gyakorlati kutatások 19) Növényvédelmi labor. A növényvédelem általános, kertészeti, növénytermesztési ismereteinek gyakorlati oktatása, kutatási feladatok végzése. 20) Növénytermesztési és Kertészeti labor. A Növénytermesztés és Kertészet tantárgyak általános és részletes technológiájának gyakorlati kérdéseit ismerik meg a hallgatók, TDK munka végzése, gyakorlati kutatások. 21) Talajtani és Agrokémiai labor. Agrokémia, Talajtan, Földművelés és vízgazdálkodás c. tantárgyakhoz kapcsolódó méréseket, vizsgálatokat végeznek a hallgatók. Az oktatók kutatómunkájának is jó feltételt biztosít. 22) Környezetgazdálkodási labor. A környezetgazdálkodási szakirány hallgatóinak tantárgyi gyakorlóhelye, „K+F” feladatok végzése. 23) Növénynevelő labor (fényszoba). Szabályozott körülményeket biztosít az oktatók tenyészedényes kísérleteihez, kutatómunkájához. 137

A műszerpark nagyértékű eszközei: UV/VIS spektrofotométer: PerkinElmer Lambda 35 Infravörös spektrofotométer: Shimadzu FTIR 8400 Röntgen fluoreszcens analizátor: Xepos EDP-XRF (javítás alatt) ICP-OES: PerkinElmer Optima 5300 DV Atomabszorpciós spektrofotométer: Perkin-Elmer 400 Gázkromatográfok: Agilent 7890A (FID) PerkinElmer Clarus500 (FID/ECD) GC/MS: Thermo ITQ (ioncsapdás) Folyadékkromatográfok: Shimadzu LC 20 Prominence HPLC-DAD Shimadzu LC 20 Prominence HPLCDAD/FLU/ELSD Ionkromatográf: Metrohm Compact IC882 plus Elemanalizátor: Thermo Flash 2000 (C,H.N,S) Mikrohullámú roncsoló: Milestone Ethos 1 Rapid prototyping: OBJET Eden 350V Mobil röntgen sugárforrás ERESCO MF4 Digitalizáló rendszer DÜRR HD-CR 35 NDT Aberlink Axiom too CNC 3D koordináta mérőgép

Ez a műszerpark alkalmas szerves és szervetlen analitikai problémák megoldására, a TTIK intézeteinek kutatásaihoz szükséges analitikai vizsgálatok elvégzésére, emellett a szabad kapacitás kiajánlható a régió mezőgazdasági és ipari üzemeinek. TTIK Hat PC labor került kialakításra, továbbá egy Apple Macintosh labor 20db iMac munkaállomással, jelenleg pályázati forrásból beszerzés alatt álló Apple mobil termékekkel kerül kiegészítésre (iPhone, iPad). A létrehozott térinformatikai labor alkalmas földtudományi, geológiai kutatások, oktatási feladatok támogatására. 4. Nemzetközi és hazai kutatási kapcsolatrendszer Az alábbi táblázatokban bemutatjuk a Nyíregyházi Főiskola tudományos műhelyeinek, kutatócsoportjainak tudományos és K+F tevékenységét, együttműködéseit. A meglehetősen nagyszámú és szerteágazó tevékenységgel rendelkező főiskolai tudományos potenciál részletes leírása terjedelem okán nem lehetséges. Így amellett, hogy táblázatos formában ezeket ismertetjük, néhányról részletesebben kívánunk szólni. 1. A hivatásos repülőgépvezető-képzés feltételeit vizsgáló csoport tevékenysége kapcsán ki kell emelnünk azt a tényt, hogy Magyarországon egyedül itt képeznek hivatásos repülőgép-vezetőket iskolarendszerű képzésben. A csoport rendelkezésére álló repülőgépszimulátor Magyarországon egyedülálló, a nagy értékű berendezést a MALÉV-vel való együttműködés során sikerült beszerezni. Minden feltétel adott ahhoz, hogy a jövőben a Part-147 szerinti légijárműszerelő-képzési jogosultságot is megszerezzük. 2. A Szolnoki Attila (MTA doktora) által vezetett statisztikus fizika kutatócsoport a nemegyensúlyi jelenségek és fázisátalakulások vizsgálatában nemcsak Magyarországon, 138

3.

4.

5.

6.

7.

hanem világviszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el. Ezt mutatja Szolnoki Attila 2011-ben elért MTA doktori címe, nemzetközileg ismert és elismert kiemelkedő publikációs tevékenysége, továbbá a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által az egyetemi tanári kinevezéshez megkövetelt publikációs és citációs elvárások többszörös teljesítése. A Simon László (MTA doktora) vezette kutatócsoportkorszerű, hazánkban úttörő jellegű, nemzetközi jelentőségű tudományos kutatómunkát folytat a talajvédelemhez kacsolódóan a fitoremediáció területén (szennyezett talaj és víz tisztítása növényekkel). A 16-os számmal jelölt csoport ugyancsak irányítása alatt dolgozik, és a legfontosabb nitrogénműtrágyák, a települési szennyvíziszap komposzt és a települési biokomposzt energianövényekre gyakorolt hatásait vizsgálja. A molekuláris táplálkozás kutatócsoport az Agrár és Molekuláris Kutató- és Szolgáltató Intézeten belül működik Dinya Zoltán (MTA doktora) vezetésével. Tevékenységük során számos funkcionális élelmiszert fejlesztettek ki, melyek egy része a mátészalkai Nobilis Zrt. forgalmazásában kereskedelmi forgalomban is kapható. A szupraindividuális kutatócsoport, melynek vezetője Szép Tibor (MTA doktora), a vonuló madarak állományával kapcsolatos ökológiai, etológiai kérdéseivel foglalkozik. A kutatások eredményei nemzetközileg is ismert és elismert lapokban olvashatók, ahogy ez a mellékelt publikációs és citációs lista is bizonyítja. A kutatások hazánk számára kiemelt fontosságát az a tény is alátámasztja, hogy az elmúlt 10 évben a Magyarországon élő vándormadarak (fecskék) populációja drasztikusan visszaesett, oly mértékben, hogy ha a jelenlegi trendek maradnak, 20 éven belül teljes mértékben eltűnnek Magyarországról. A diadikus harmonikus analízis kutatócsoport, melynek vezetője Gát György (MTA doktor), megoldott számos több évtizede keresett matematikai problémát a Fourier-sorok elméletében. Közülük is kiemelkedik a Taibleson-sejtés igazolása, melynek kapcsán Gát György Alexits György Emlékdíjat kapott a Magyar Tudományos Akadémiától. A kutatócsoport tagjait számos helyen kérték fel előadások tartására a világ különféle egyetemein. A Dömösi Pál (MTA doktor) által vezetett kutatócsoport a formális nyelvek és automaták, szimmetrikus titkosító rendszerek témájában végez nemzetközi kihatású kutatásokat. Dömösi Pál és munkatársai számos alkalommal voltak vendégkutatók japán egyetemeken.

139

Ssz. 1.

Műhely neve „Környezetbarát megmunkálási technológiák” kutatócsoport

2.

„Csavar- és menetfelületek” kutatócsoport

3.

„Mezőgazdasági és élelmiszeripari anyagok szárítása” kutatócsoport

4.

„Jármű- és mezőgazdasági erőgépek” kutatócsoport

5.

„Konvencionális és megújuló energiák alkalmazása” kutatócsoport

6.

PROFINET valósidejű ipari kommunikációs rendszer

K+F+I tevékenység - környezetbarát furat- megmunkálási technológiák optimalizálása - a forgácsolási paramétereknek a fúrás előtolóerő- és nyomatékszükségletére, valamint a a szerszámkopásra gyakorolt hatásának meghatározása - menetfelületek matematikai modelljének és gyártásgeometriájának kidolgozása - csigahajtások feszültségállapotának fizikai modellezése, elemeinek gyártása többféle technológiával, méret- és alakhelyesség ellenőrzése, hordkép vizsgálata - a konvektív szárítás és a liofílezés összehasonlító vizsgálata - az energiafelhasználás és a szárítási idő csökkentése technológiai módosításokkal, kombinált eljárásokkal - különböző bio-hajtóanyagokkal működtetett belsőégésű motorok összehasonlítása - mezőgazdasági traktorok hajtási fokozatainak kapcsolás alatti energetikai elemzése - a motorikus égésterek és a beállítási paraméterek vizsgálatainak kidolgozása - a biogáz környezetkímélő felhasználása érdekében a kéntelenítési eljárás kísérleti vizsgálata, alapadatok megállapítása a kénhidrogén baktériumos kivonásához - a biomassza hőtermelési célú felhasználásának vizsgálata, biomasszát hasznosító rend-szerek technológiai tervezése - IO controller vezérlési program ciklusidejének meghatározása és mérése - nem szinkronizált valósidejű Profinet IO rendszer reakcióidejének meghatározási módszerei és mérési lehetőségei - Profinet IRT rendszer busz frissítési idejének meghatározása 100 Mbps full duplex hálózatban - a bitsebesség növelésének hatásai és korlátai

140

Együttműködések - Miskolci Egyetem Gépgyártástechnológia Tanszék - Kolozsvári Műszaki Egyetem Gépgyártás Tanszék - Miskolci Egyetem Gépgyártástechnológia Tanszék - Difi-Cad Kft., Miskolc

- Debreceni Egyetem - Szent István Egyetem - Temesvári Műszaki Egyetem - Wroclav University, Környezet- és Élettudományi Kar - Szent István Egyetem - FVM – Mezőgazdasági Gépesítési Intézet - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Bátorcoop Szövetkezet, Nyírbátor - Károly Róbert Főiskola - Szent István Egyetem, Gépészmérnöki Kar

- Miskolci Egyetem - Siemens Hungária Kft. - National Instruments Magyarország

Ssz. 7.

Műhely neve Soft computing és katasztrófaelméleti módszerek alkalmazása

8.

A hivatásos repülőgép-vezető képzés feltételeit vizsgáló munkacsoport

9.

Nem-egyensúlyi fázisátalakulások vizsgálata

10.

Anyagtudományi kutatások

11.

Környezetfizikai kutatások

12.

Nagyenergiájú fizika

K+F+I tevékenység - változtatható szárnyállású szuperszonikus repülőgépek longitudinális stabilitásának biztosítása - erőművi rendszerek irányítása - transzformátor-állomások terhelésmegosztása állomáson belül és állomások között - öntözőrendszerek irányítása - idegrendszer fiziológiai modellezése - a hivatásos repülőgép-vezető képzés EU előírásainak vizsgálata, valamint az ezeknek megfelelő képzés kialakítása - Képzési Kézikönyv - Üzemeltetési Kézikönyv - Minőségbiztosítási Kézikönyv - nem-egyensúlyi jelenségek és fázisátalakulások vizsgálata a statisztikus fizika módszereivel, analitikus és numerikus számolások (Monte Carlo szimulációk) alkalmazásával - Au, Ag, Cu, Ni, Pd anyagtranszport felületi diffúziós és reakciókinetikai együtthatóinak meghatározása Al2O3, SrTiO3 és SiO2 hordozókon - Au és Pd felületi öndiffúziós együtthatóinak meghatározása - felületi Ostwald-érés, folytonos fémréteg szigetesedésének és morfológiaváltozásainak vizsgálata - spinel réteg növekedési kinetikájának vizsgálata zafír felületen - kölcsönös diffúzió vizsgálata zafír felületen lévő Au/Ag nanorészecskékben - ólom és egyéb szennyezők vizsgálata agyagásványokban - Hg(CN)2 kölcsönhatásának vizsgálata átmeneti fémek cianidjaival - hévíz-kutak össz-alfa aktivitásának és nyomelem-tartalmának meghatározása - a radon-gáz útjának nyomon követése marattnyom-detektoros eljárással, modellszámítások - semleges pionok spektrumának meghatározása a RHIC gyorsító PHENIX kísérletében 130 AGeV és 200 AGeV energiákon - a PHENIX detektor elektromágneses kaloriméterének kalibrálása

141

Együttműködések - E-ON Erőmű, Nyíregyháza - Israeli Electric Co., Haifa - ITE Kft., Budapest - ISEL Hungária Kft. - Siemens Magyarország Kft.

- NKH Légiközlekedési Igazgatóság - Rzeszow-i Műszaki Egyetem

- külföldi tanulmányutak - Műszaki Egyetem, Dánia (vendégkutató)

- külföldi tanulmányutak

- MTA ATOMKI Radoncsoport

- ELTE - Debreceni Egyetem Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet - Brookhaven National Laboratory (USA) - Eötvös Loránd Fizikai Társulat

Ssz. 13.

Műhely neve Szakmódszertani kutatások

14.

„Ökológiai gazdálkodás technológiai fejlesztése” kutatócsoport

K+F+I tevékenység - főiskolai fizikatanár-képzésben fejlesztett eszközök és módszerek - a főiskolai hallgatók önálló munkáját biztosító eljárások és módszerek

- a szántóföldi növénytermesztés, a kertészeti termelés és az állattenyésztés környezetkímélő, fenntartható technológiájának fejlesztése a fogyasztói igényeknek megfelelő, egészséges, szermaradányoktól mentes termékek előállítása érdekében - rezisztens csemegeszőlő fajták (7db) - fejeskáposzta fajta (1 db) - napraforgómoly elleni környezetkímélő technológia kidolgozása 15. „Fitoremediáció” - Cd és Ni rizofiltráció hatékonyságának fokozása kutatócsoport Pseudomonas talajbaktériumokkal - a gyöngyösoroszi bányameddőben lévő nehézfémek tartós stabilizálása többféle adalékkal - fitostabilizációs és fitoextrakciós vizsgálatok - nehézfémek stabilizálása galvániszappal szennyezett talajban 16. „Energianövények ásványi - energianövények nehézfém-felvétele. - nitrogénműtrágyázás optimalizálása táplálkozásának vizsgálata” energianövényeknél kutatócsoport - nitrátlemosódás- és gyomflóravizsgálatok - a biokomposzt és a szennyvíziszapkomposzt energianövényekre gyakorolt hatásának vizsgálata 36. táblázat: A Műszaki és Mezőgazdasági Kar K+F+I tevékenysége

142

Együttműködések - Pädagogische Hochschule Freiburg, - Pädagogische Hochschule Heidelberg - Universität Dresden - Ungvári Egyetem - Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem - DAAD - GDCP - Biokultúra Szövetség - Dairy Training Centre Oenkerk, Hollandia

- Debreceni Egyetem ATC - MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet - Nyitrai Konstantín Filozófus Egyetem, Szlovákia

- Debreceni Egyetem ATC - MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet - University of Aarhus, Dánia

Ssz. 1.

Műhely neve Általános kémia csoport

K+F+I tevékenység - ionszelektív elektródok kifejlesztése - környezetanalitikai problémák vizsgálata - a nehézfémek mint környezetszennyező ágensek megkötődése szilárd és folyékony fázis határfelületén - nehézfémek extrakciójának vizsgálata szennyezett talajokból -szubsztituált kinolinok és benzopiránok kromatográfiával kombinált tömegspektrokémiai vizsgálata - gyümölcsök és zöldségek bioaktív hatóanyagainak izolálása és jellemzése - funkcionális élelmiszerek és táplálkozás-kiegészítők kifejlesztése - metabolitok azonosítása és a redox állapot monitorozása in vitro körülmények között

2.

Molekuláris táplálkozás csoport

3.

Sejtosztódás és redox szabályozás csoport

- a sejtosztódásban szerepet játszó gének funkciójának felderítése a Drosophila melanogasterben, különös tekintettel az ubiquitinációban részt vevő E2-ubiquitin konjugáló génekre - növényi eredetű bioaktív hatóanyagok és thioredoxin/glutathion alapú redox rendszerek összefüggéseinek tanulmányozása

4.

Mikrobiológia és élesztő genetika csoport

5.

Humán sejtbiológia csoport

- a hasadó élesztő meiotikus sejtosztódásában szerepet játszó gének funkcióinak felderítése - növényi eredetű bioaktív hatóanyagok vizsgálata - normál/pathológiás bőr és szőrtüsző neuro-endokrin aspektusai szőrtüsző szervkultúrán és teljes bőrkultúrán - a kemoterápia humán szőrtüszőkre kifejtett hatásának vizsgálata

143

Együttműködések - Ungvári Nemzeti Egyetem, Vegyi Kar, Analitikai Kémiai Tanszék, Ungvár, Ukrajna. - P.J.Safarik Egyetem, Kémia Intézet, Analitikai Kémia Tanszék, Kassa, Szlovákia. - MTA Kémiai Kutató Intézet - Debreceni Egyetem, TTK, Szerves Kémiai Tanszék, - Pécsi Tudományegyetem, ÁOK, Szerves és Gyógyszerkémiai Intézet, - Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. - Exilfood Kft, - Tiszatej Kft, - Tarpa Manufaktura és Pálinkafőzde Kft. - Nobilis Zrt. - Kelet-Magyarországi Biokultúra Egyesület - Tedej ZRt. -SzSzB Megyei Egészségügyi Holding Zrt. - GÉSZ. Kft. - MTA Szegedi Biológiai Központ, - Szegedi Tudományegyetem, - University of Oulu, Biotechnology Institute, - University of Rzeszow, Faculty of Biology and Agriculture, Lengyelország, - Fraunhofer Institute for Technology and Automation, Magdeburg, Németország, - Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, - University of Oradea, Románia - RAK Kht. - Kobe Advanced ICT Research Center, National Institute of Information and Communication Technology Cell Biology Group, Kobe Japán

„Vasile Goldis” Nyugati Egyetem, Arad, Románia Universitätsklinikum Schleswig-Holstein Klinik für Dermatologie, Allergologie und Venerologie, Lübeck, Németország

Ssz. 6.

Műhely neve Humánbiológiai csoport

7.

Szupraindividuális biológia kutatócsoport

8.

Környezeti és fenntarthatóságra nevelés csoport

9.

Diadikus harmonikus analízis kutatócsoport

10.

Formális nyelvek és automaták kutatócsoport

11.

Könyvtártudományi kutatócsoport

K+F+I tevékenység - izomélettan - növényi eredetű bioaktív hatóanyagok humán táplálkozásbiológiai vizsgálata - a recens és történeti népességek - antropológiai elemzések

- vonuló madarak állományát befolyásoló ökológiai és evolúciós tényezők vizsgálata, módszertani fejlesztések - hosszú távú integrált monitoring vizsgálatok - a madarak szociális magatartásának, valamint a stressz okozta hormonális és magatartási jellemzőknek kísérletes vizsgálatai - a szülő egyedek utódokra gyakorolt hatásának vizsgálata - kísérletes hidroökológiai vizsgálatok - a talajok elemforgalmának és szennyezéssel kapcsolatos mikrobiális jellemzőinek vizsgálata - a fenntartható fejlődés interdiszciplináris jellegének, oktatásban való megjelenésének és tanítás-módszertanának vizsgálata - tananyagfejlesztés - diadikus harmonikus analízis kutatások

- automaták szorzatai - formális nyelvek algoritmikus és kombinatorikus tulajdonságai - szimmetrikus titkosító rendszerek (nemzetközi szabadalom) - a tartalmi feltárás nyelvészeti vonatkozásai - üzleti információs szolgáltatásokat - elektronikus zeneműtár - könyvtár- és művelődéstörténeti kutatások - oktatási anyagok tesztelése

144

Együttműködések - Debreceni Egyetem, Evoluciós, Állattan és Humánbiológia Tanszék, - Jósa András Múzeum, Nyíregyháza - Magyar Madártani Egyesület - francia, osztrák, angol, holland, kanadai, délafrikai, svájci kutatócsoportok

- Harangodi Erdei Iskola

- Grúzia - Japán - Mexikó - Spanyolország - ELTE - Pécsi Tudományegyetem - Tbilisi Állami Egyetem - Osaka University

- Dán Királyi Könyvtárosképző Intézmény - Robert Gordon University (Aberdeen) - 11 hazai könyvtárosképző intézmény

Ssz. 12.

Műhely neve Testnevelés és Sporttudományi Intézet

K+F+I tevékenység Együttműködések - a Sporttudományos Világtanács - Semmelweis Egyetem (ICSSPE) felkérésére 35 ország testnevelési Testnevelési és rendszerének nemzetközi Sporttudományi Kar összehasonlító elemzése - Testnevelés és - terhelés- és élettani, sportpszichológiai Sporttudományi laboratóriumi vizsgálatok Szakmai Kollégium - versenysportolók - Debreceni Egyetem személyiségjegyeinek vizsgálata különböző sportágakban - az egészségtudatos magatartás vizsgálata - a motorikus teljesítmények és az antropometriai jellemzők kapcsolatának hazai és nemzetközi követéses vizsgálatai - az egészségdimenziók és az egészséges életmód faktorainak változásai - a rendszeres testedzés hormonális, fiziológiai és pszichológiai aspektusai a mentális egészség, a sérülés-prevenció és a civilizációs ártalmak vonatkozásában 13. Turizmus és - az agroturizmus komplex fejlesztési - Budapesti Gazdasági irányai Főiskola területfejlesztő - a magyar - ukrán határvidék és az északkutatócsoport alföldi turizmus fejlesztési koncepciójának kidolgozása - Nyíregyháza és SzabolcsSzatmár-Bereg Megye idegenforgalmi és lovas turisztikai fejlesztési koncepciójának kialakítása 37. táblázat: A Természettudományi és Informatikai Kar K+F+I tevékenysége

145

Ssz. 1.

Műhely neve Alkalmazott Kommunikáció Intézet

2.

Migrációs kutatóműhely

3.

Romológia kutatóműhely

4.

Logisztika-kutatás

K+F+I tevékenység - az iskolai hátrányok reprodukálódásának folyamata és a felnőttoktatásba való bekapcsolódási lehetőségek - a roma felzárkóztatás lehetőségeinek kutatása - tanulási képesség- és attitűdvizsgálatok - turizmusmarketing, borkultúra és a bormarketing, tájjellegű ital-hungarikumok marketingkommunikációja - a nemzetközi migráció trendjei, az időskori mobilizáció kérdései - a migránsok társadalmi beilleszkedésének, a befogadó intézményi környezet kialakításának lehetőségei - a romák politikai kultúrájának vizsgálata

-Szállítási, logisztikai folyamatok kutatása - Marketingkommunikáció - Az észekkeleti régió kisvállalkozásainak kutatása

38. táblázat: A Gazdasági és Társadalomtudományi Kar K+F+I tevékenysége

146

Együttműködések - Roma Education Fund - Pécsi Tudományegyetem

- Bulgária

- Országos Roma Önkormányzat -Budapesti Corvinus Egyetem

Ssz. 1.

Műhely neve Szociodialektológiai munkacsoport

2.

Irodalomtudományi műhely

K+F+I tevékenység - országhatárokon átívelő szóföldrajzi és változásvizsgálatok - informatizált nyelvi korpusz többdimenziós nyelvföldrajzi ábrázolása

- kora újkori reformáció-kutatás - a magyarországi neolatin irodalom és drámatörténet - a magyar líratörténet és a népi kultúrák kapcsolata - magyar-francia irodalmi kapcsolatok kutatása - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye irodalmi múltjának kutatása 3. - ukrán–magyar, magyar–ukrán szótár írása Lexikográfiai műhely - új szótártípus előkészítése 4. - szövegnyelvészeti, pragmatikai, Fordítás és kultúra stilisztikai, irodalomelméleti, munkacsoport irodalomtörténeti kutatások - fordítástudományi és fordítástörténeti kutatások 5. - tananyagfejlesztés Zenepedagógiai műhely - kreatív zenei gyakorlatok 6. - zenepedagógiai kutatások Zenepedagógiai műhely - tantervfejlesztés - szakmódszertani tananyagfejlesztés - népzenei tananyagfejlesztés - zenei informatikai tananyagfejelsztés - népzenei gyűjtés, lejegyzés, rendszerezés harmóniai rendszerek kutatása 7. - Contemporary Art Medals Student Vizuális művészetek Medal Project műhelye - a régió képző- és iparművészete 19451989 és 1989- napjainkig (kiállítás, feldolgozás, kiadvány) 39. táblázat: A Bölcsészettudományi és Művészeti Kar K+F+I tevékenysége

147

Együttműködések - II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola - Partiumi Keresztény Egyetem - MTA Irodalomtudományi Intézet - Debreceni Egyetem

- ELTE - Morfologic Kft. - European Masters in Translation Network Optimale Európai Uniós fordításkutatói program - ArGeNord - ArGeNord nemzetközi munkacsoport - Vikár Sándor Zeneiskola, Nyíregyháza - Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad -British Art Medal Society -MTA DAB képzőművészeti munkabizottság

Ssz. 1.

Műhely neve Tanítóképző Intézet

2.

Neveléstudományi Intézeti Tanszék

3.

Környezettudatosság és fenntarthatóság műhelye

4.

PKK egységek közti kutatási együttműködés

5.

Egészségpszichológiai Kutatócsoport

6.

Iskolai erőszak kutatócsoprt

K+F+I tevékenység - nyelvtudományi, irodalomtudományi, földrajztudományi, neveléstudományi, pszichológiai kutatások - tantárgy-pedagógiák - kompetenciaalapú oktatás: matematika, szövegértés - a gyakorlati képzés feltételeinek kidolgozása - multikulturális nevelés - romológia és ehhez kapcsolódó tantervés tananyagfejlesztés - tananyagfejlesztés - didaktikai visszacsatolás – romániai és magyarországi pedagógusok módszertani kultúrájának mérése Szabolcs-SzatmárBereg és Szatmár megyékben - Regionális Pedagógusképző és Továbbképző hálózat és adatbázis az ÉszakAlföldi Régióban - néhány európai ország tanárképzésének elemző, összehasonlító vizsgálata - az iskolai lemorzsolódás, az iskolakerülés vizsgálata - a fenntartható fejlődés interdiszciplináris jellegének, oktatásban való megjelenésének és tanítás-módszertanának vizsgálata - tananyagfejlesztés - kompetenciaalapú pedagógusképzés - a hátrányos helyzetű roma fiatalok nevelésének és tanulmányi felzárkóztatásának vizsgálata - a felsőoktatásban résztvevő fiatalok vizsgálata - neveléstudomány-történet -a depresszív élményfeldolgozás háttértényezői serdülőknél és főiskolai hallgatóknál - szubjektív értékek kapcsolata a szubjektív jóléttel és érzelmi intelligenciával -új spirituális tudatosság hatása a mentális egészségre az iskolai erőszak minden szegmensét és háttértényezőit kutatja

148

Együttműködések - Óvó- és Tanítóképző Karok Dékáni Kollégiuma

- Debrecen - Eger - a Humboldt Egyetem Gazdaságpedagógiai Intézete, Berlin - Usti nad Labemi egyetem

- Harangodi Erdei Iskola

- Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete - CHERD

- Debreceni Egyetem Magatartáskutató Intézet

mintegy 30 közoktatási intézmény és nevelési tanácsadók

Ssz. 7.

Műhely neve Neurolingvisztikailogopédiai kutatóműhely

K+F+I tevékenység -nyelvi és kommunikációs zavarok kutatása

8.

Tehetség és tanácsadás kutatóműhely

tehetségkutatással és tehetségfejlesztés kidolgozásával foglalkozik

40. táblázat: A Pedagógusképző Kar K+F+I tevékenysége

149

Együttműködések -Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Neurológia és Mozgásszervi Rehabilitációs Osztálya -Egyesített Szent István és Szent László Kórház Neurológiai Rehabilitációs Osztálya - a londoni, UCL-London’s Global University Humán Kommunikációtudomány Tanszéke - a pozsonyi Comenius Egyetem Logopédia Tanszéke -a DEOEC Fizikális Medicina és Rehabilitáció Tanszéke -Jósa András Megyei Kórház Debreceni Egyetem

5. Tudományos folyóiratnál szerkesztőségi tagsággal rendelkező oktatók és kutatók A Nyíregyházi Főiskola 32 oktatója 33 különböző tudományos folyóiratnál rendelkezik szerkesztőségi tagsággal, amit a következő táblázatok mutatnak be. Ssz.

Oktató neve

Folyóirat címe

Beosztás

1.

Kiss Lajos András

Partium*

állandó munkatárs

2.

Mester Béla

Magyar Filozófiai Szemle

szerkesztőségi tag

3.

Reszler Gábor

Klió

szerkesztő

Szabocs-Szatmár-Beregi Szemle*

rovatvezető

4.

Karádi Zsolt Pedagógiai Műhely *

főszerkesztő

Fordítástudomány 5.

Csekéné Jónás Erzsébet

szerkesztőbizottsági tag

Nyelvinfó Translatologia Pannonica

41. táblázat: A BTMK oktatóinak szerkesztőségi tagságai

Ssz.

Oktató neve

Folyóirat címe

Beosztás

1.

N. Szabó József

a szerkesztőbizottság elnöke

2.

Galó Miklós


3.

Kerülő Judit

4.

Nádasdi József

5.

Vargáné Bosnyák Ildikó


6.

Szakál Zoltán


7.

Kerülő Judit

Hungarian Educational Research Journal


8.

Onder Csaba

A Vörös Postakocsi*

alapító főszerkesztő

9.

Kukla Krisztián

10.

Duleba Szabolcs

Logisztikai Évkönyv*


11.

Egri Imre

Logisztikai Antológia*

szerkesztő

Gazdasági és Társadalomtudományi Közlemények*

szerkesztőbizottsági tag szerkesztőbizottsági tag

szerkesztő

42. táblázat: A GTK oktatóinak szerkesztőségi tagságai * Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kiadványok

150

Ssz.

Oktató neve

Folyóirat címe

Beosztás

1.

Szolnoki Attila

PLoS ONE

academic editor

2.

Péter László

„Gép”


Miskolci Egyetem közleménye, szerkesztőbizottsági tag 3.

4.

5.

Szigeti Ferenc

Dezső Gergely

Horváth Róbert

Multidiszciplináris tudományok” Journail Technological Engineering


Annals of faculty engineering hunedoara – International Journal of Engineering

nemzetközi tudományos bizottsági tag

Acta technica Corviniensis – Bulletin of engineering

nemzetközi tudományos bizottsági tag

Biomechanica Hungarica

rovatvezető és szerkesztőbizottsági tag

43. táblázat: A MMK oktatóinak szerkesztőségi tagságai

Ssz.

Oktató neve

Folyóirat címe

Beosztás

1.

Harsányiné Petneházi Ágnes

Journal of Preschool and Elementary School Education


2.

Szabó Antal

Pedagógiai Műhely

szerkesztőbizottsági elnök

44. táblázat: A PKK oktatójának szerkesztőségi tagsága

151

Ssz.

1.

2.

Oktató neve

Folyóirat címe

Beosztás

Teaching Mathematics and Computer Science


Acta Mathematicae Paedagogicae Nyíregyházienzis

egyik főszerkesztő

Publicationes Mathematicae

szerkesztő

Scientiae Mathematicae Japonicae (Mathematica Japonica New Series)

szerkesztő

Mathematica Japonica (JAMS)

szerkesztő a lap átalakulása előtt

Kovács Zoltán

Dömösi Pál

3.

Szalontai Tibor

International Journal for Mathematics Teaching and Learning

szerkesztő

4.

Kurdics János

Acta Mathematica Academiae Paedagogicae Nyiregyhaziensis

szerkesztő

Journal of Classical Analysis

szerkesztő

Acta Mathematica Academiae Paedagogicae Nyiregyhaziensis

egyik főszerkesztő

Testnevelés és Sporttudományi Szemle

tanácsadó testületi tag

Magyar Sporttudományi Szemle

szerkesztőbizottsági tag, a tanácsadó testület tagja

International Quarterly of Sport Science

rovatvezető

5.

6.

7.

Gát György

Hédi Csaba

Vajda Ildikó

8.

Szép Tibor

Ornis Hungarica

9.

Balogh József

Naukovyj Visnyk of Uzhgorod University Series Chemistry

45. táblázat: A TITK oktatóinak szerkesztőségi tagságai

152


szerkesztő

6. Tudományos szervezetben tisztséget betöltő oktatók és kutatók

Tudományterület

Nemzetközi tudományos szervezeti tagságok száma

Országos tudományos szervezeti tagságok száma

Biológia

2

14

Környezettudomány Kémia

10 2

19

Természetföldrajz

5

Társadalomföldrajz

5

Turizmusföldrajz

10

Matematika didaktika

2

Könyvtártudomány

2

Könyvtártudomány, informatika

2

Műszaki tudományok

1

Természettudományok

1

Matematika

1

1

Informatika

1

2

Sporttudomány

1

14

Műszaki tudományok

4

18

Agrártudományok

2

14

Fizika tudományok

1

6

Alkalmazott nyelvtudomány

4

Gazdaságtudomány

5

Irodalomtudomány

4

14

Képzőművészet, iparművészet

6

50

Művészettudomány

7

Neveléstudomány

10

Nyelvpedagógia

3

3

Nyelvtudomány

6

41

Történettudomány

2

Zeneművészet

2

15

46. táblázat: Tudományos szervezeti tagságok száma

A Nyíregyházi Főiskola oktatói nemzetközi tudományos szervezeteknél 47, országos tudományos szervezeteknél pedig 275 tagsággal rendelkeznek. A tagságok számát tudományterületenkénti bontásban az alábbi táblázat mutatja. 153

7. Nemzetközi tudományos díjak és elismerések A Nyíregyházi Főiskola három művészoktatója hat rangos nemzetközi díjjal büszkélkedhet: Aranyosi Zsuzsánna 2009. II. Nemzetközi Textiltriennálé, Textildesign kategória I. díj

Havasi Tamás 2011. International Miniature Graphic Art Exhibition „Island of unwanted things” Timisoara (Románia) 2011.VII. Nemzetközi Ex libris kiállítás „Danube the river of Europe” Ruse (Bulgária) 2011 I. Mini Print International in Kyiv

Szepessy Béla 2009. The “losif Iser” International Contemporary Engraving Biennial, Ploesti (Románia) 2011. I. Mini Print International in Kyiv

154

8. Publikációs produktivitás

2009 Magyar nyelvű

Kar

2010 Idegen nyelvű

Magyar nyelvű

2011 Idegen nyelvű

Magyar nyelvű

Idegen nyelvű

könyv és könyv és könyv és könyv és könyv és könyv és cikk cikk cikk cikk cikk cikk könyvfejezet könyvfejezet könyvfejezet könyvfejezet könyvfejezet könyvfejezet [db]

[db]

[db]

[db]

[db]

[db]

[db]

[db]

[db]

[db]

[db]

[db]

TTIK

36

30

8

51

9

37

6

41

90

112

4

73

MMK

4

60

2

27

4

53

0

16

10

59

3

69

PKK

7

18

10

1

15

14

7

0

12

65

3

0

BTMK

37

119

8

47

58

83

11

27

59

73

26

42

GTK

16

48

12

21

17

39

11

10

146

41

4

17

47. táblázat: Magyar és idegen nyelvű publikációk száma (2009-2011)

2009 Kar

2010

2011

Magyar nyelvű

Idegen nyelvű

Magyar nyelvű

Idegen nyelvű

Magyar nyelvű

Idegen nyelvű

TTIK

0,74

0,66

0,51

0,52

2,5

0,97

MMK

1,25

0,56

1,07

0,30

1,46

1,53

PKK

0,59

0,26

0,70

0,14

1,79

0,06

BTMK

1,41

0,50

1,22

0,33

1,4

0,72

GTK

1,30

0,67

1,05

0,39

3,97

0,44

48. táblázat: Egy főre jutó magyar és idegen nyelvű publikációk száma (2009-2011)

155

11. ábra: Az egy főre jutó publikációk számának alakulása karonként (2009-2011)

156

9. A teljes munkaidőben foglalkoztatott kiemelkedő idézettségű 25 oktató, kutató neve, publikációi és idézettsége Az oktató neve

Beosztása

A szervezeti egység neve

1.

Balogh József

egyetemi tanár

Környezettudományi Intézet

2.

Csekéné Jónás

egyetemi tanár

Szlavisztika Intézet és Kelet- és

Erzsébet

Közép-európai Kutató Központ

3.

Dömösi Pál

egyetemi tanár


4.

Duleba Szabolcs

főiskolai docens

Gazdálkodástudományi Intézet

5.

Gát György

egyetemi tanár


6.

Gaul Emil

egyetemi tanár

Vizuális Kultúra Intézet

7.

Györkös István

főiskolai tanár

Agrártudományi Tanszék

8.

Jánosi Zoltán

egyetemi tanár

Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet

9.

Kerekes Benedek

egyetemi tanár

Jármű és Mezőgazdasági Géptani Tanszék

10.

Kiss Lajos

főiskolai tanár

Filozófiai és Történettudományi Intézet

András 11.

Kókai Sándor

főiskolai tanár

Turizmus és Földrajztudományi Intézet

12.

Kovács Zoltán

főiskolai tanár


13.

Lénárd Margit

egyetemi docens


14.

Lendvai Ádám

főiskolai docens


15.

Margitics Ferenc

főiskolai tanár

Tanárképző Intézet

16.

N. Szabó József

egyetemi tanár

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

17.

Nagy Károly

főiskolai tanár


18.

Onder Csaba

főiskolai tanár

Alkalmazott Kommunikáció Intézet

19.

Pállné Lakatos

főiskolai tanár


Ilona 20.

Simon László

egyetemi tanár

Tájgazdálkodási és Vidékfejlesztési Tanszék

21.

Szép Tibor

egyetemi tanár


22.

Szigeti Ferenc

főiskolai tanár

Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék

23.

Szolnoki Attila

főiskolai docens

Fizika Tanszék

24.

Tukacsné

főiskolai tanár


főiskolai docens

Tájgazdálkodási és Vidékfejlesztési Tanszék

Károlyi Margit 25.

Varga Csaba

49. táblázat: A Nyíregyházi Főiskola kiemelkedő publikációkkal és idézettséggel rendelkező oktatói

157

10. A K+F+I tevékenységekből származó bevétel K+F+I célú szerződés tárgya MMK

Szerződő partner/ vállalkozás megnevezése

Szerződés időtartama

Szerződés összege (Bruttó, Ft)

Kapcsoló korszerűsítés

Várda Vulkán Kft.

2010-2012 (2 év)

5 250 000

Láthatatlan ellátási lánc

Havi Logistics Kft.

2010-2012 (2 év)

7 500 000

Gumiabroncs fejlesztés

Taurus Carbonpack Kft.

2009-2011 (2 év)

7 500 000

Az energiafűz felhasználása

Térségi Hulladékgazdálkodási Kft.

2011 (1 év)

1 000 000

Logisztikai fejlesztések

Záhony-Port Kft.

2010 (1 év)

3 750 000

Műszaki logisztika fejlesztése

Kelet-Trans Kft.

2009-2010 (2 év)

3 375 000

Műszaki fejlesztés (abroncsgyártás)

Michelin Hungária Kft.

2009 (1 év)

2 500 000

Energianövények tápanyagellátása

Nitrogénművek

2010-2011 (2 év)

6 250 000

50. táblázat: A Műszaki és Mezőgazdasági Kar K+F+I szerződései

Szerződő partner/ vállalkozás megnevezése



Eltérő termőterületről származó paradicsomminták vizsgálata

Thermo Energo System Kft.

2 év

7 millió

A nagydobosi sütőtök vizsgálata, termékfejlesztés

EF-NA Bt.

2 év

9 millió

Gyümölcslevek vizsgálata és technológiafejlesztés

Agrana Juice Mo. Kft.

1 év

7 millió

CISCO akadémia

CISCO

határozatlan

-



K+F+I célú szerződés tárgya TTIK

51. táblázat: A Természettudományi és Informatikai Kar K+F+I szerződései

K+F+I célú szerződés tárgya PKK

Tereptanár-képzés

Szerződő partner/ vállalkozás megnevezése Szociális intézmények, Önkormányzat

52. táblázat: A Pedagógusképző Kar K+F+I szerződése

158

2010-2012

13.700.000

11. K+F+I célra elnyert pályázati források mértéke és a növekedésével kapcsolatos célkitűzések

K+F+I célú megrendelésből származó (mFt)

K+F+I célú pályázati bevétel (MFt) Kar/ Szervezeti egység

2009

2010

Hazai forrás Költségvetési forrás

2011

Hazai forrás

ÚMFT/ ÚSZT

Nemzet-közi forrás

Költségvetési forrás

Hazai forrásból ÚMFT/ ÚSZT

K+F+I eredmények hasznosításából (mFt)

Nemzetközi forrás

Költségvetési forrásból

ÚMFT/ ÚSZT

2009

2010

2011

8

9

6

9

3,2

1,8

7,3

21,9

Nemzet-közi forrás

2009

2010

2011

8,2

16,8

12,6

TTIK Környezettud. Int.

7,5

6,2

6,2

Turizmus és Földr. Intézet

25,964

32,538

36,527

AMKSZI

63,7

42

Matem. és Inform.Int.

5

5

Matem. és Inform.Int. TÁMOP Matem. és Inform.Int.Cseh TÉT Matem. és Inform.Int.Java/Baross

0.61

42

1,6 2.44

1,07 6,3

MMK

42,2

PKK

158,243

59,9

1,07

12,425

51

41,8

BTMK

53. táblázat: K+F+I bevételek alakulása (2009-2011)

21,8

10,3

45,6

55,8

442,229

32,572 0,75

160

2011-ben a Nyíregyházi Főiskola K+F+I tevékenységeiből származó pályázati bevétel 251,219 millió Ft volt, míg a K+F+I célú megrendelésekből 30,9 millió Ft és a K+F+I eredmények hasznosításából 12,6 millió Ft bevétel származott. Mindez az 1 405 002 532 Ftos saját bevétel 20,97%-át tette ki. A Nyíregyházi Főiskola K+F+I célra elnyert pályázati forrásnövekedést a kormányzat által kiemelt műszaki, informatikai és természettudományos területeken vár a korábbi évek erőforrásaival megegyező – 10%-kal nagyobb nagyságrendi szinten, a benyújtott pályázatok sikeres elnyerése esetén. Az intézmény a jelenlegi mintegy 300 fős oktatói állománya várhatóan az előrelátható felsőoktatási keretszám alakulások, illetve a Debreceni Egyetem oktatási palettájával meglévő párhuzamosságok megszüntetése, csökkentése okán csökkenni fog. Ezt a csökkentést az intézmény – lehetőségeihez mérten – úgy kívánja végrehajtani, hogy a K+F+I célú aktivitásokat, együttműködéseket, illetve az ebből fakadó bevételeket ne veszélyeztesse. Ennek érdekében az intézmény három kiemelt területet kíván megnevezni, mint a további bevételteremtő K+F+I tevékenységek fókuszterületeit. 1. Az Agrár és Molekuláris Kutató és Szolgáltató Intézet: Az AMKSZI a térség legfejlettebb, legjobban felszerelt molekuláris biológiai kutatóintézetével rendelkezik, mintegy 1,5 milliárd Ft értékű eszközparkkal. Kiterjedt kapcsolatrendszere és már eddig is megvalósult K+F+I szolgáltatásai lehetővé teszik, hogy a Nyíregyházi Főiskola joggal várja el, hogy az elkövetkezendő három évben tovább növelje bevételeit. Elsősorban az AMKSZI következő szolgáltató tevékenységeiből várunk bevételt: -

szerves és szervetlen analitikai problémák megoldása

-

analitikai mérések végzése (módszerek fejlesztése, adaptálása)

-

szabvány szerinti elemzések

-

mérési eredmények értékelése, szakvéleményezése

-

felhasználói tanfolyamok tartása (nagy értékű analitikai berendezések használata)

2. Műszaki szolgáltatások, fejlesztések: A Műszaki és Mezőgazdasági kar szervezeti egységeiben folyó K+F+I tevékenységek teszik ki a Nyíregyházi Főiskola jelenleg legtöbb bevételteremtő szerződéseinek állományát, melyek elsősorban gépészeti és mezőgazdasági szolgáltatásokból, kutatási megrendelésekből állnak. Országosan egyedülálló tevékenység repülőgépek részegységeinek mechanikai vizsgálata. Kiemelkedő az anyagtudományi (kompozitok fejlesztése, fém- és műanyaghegesztés) kutatások és a mezőgazdasági terményfeldolgozás kutatásával kapcsolatos szerződések fontossága. További szerződéseik vannak és várhatók a következő területeken: -

megújuló energiaforrások, bioenergetika

-

a bioetanol alkalmazásának vizsgálata

-

a zöldség- és gyümölcsszárítás technológiai fejlesztése

-

minőségirányítási rendszerek értékelése

-

számítási hálók optimalizálása és simítása

3. Informatikai szolgáltatások és fejlesztések: A Nyíregyházi Főiskola Informatikai Szolgáltató Központja szervesen összekapcsolódik a Matematika és Informatika Intézettel, ezzel az együttműködéssel a Nyíregyházi Főiskola legnagyobb hozzáadott szellemi értéktartalommal rendelkező K+F+I szolgáltatáskínálatát jeleníti meg. Az Informatikai Szolgáltató Központ munkatársai nemcsak a térség, hanem az ország egyik legmodernebb informatikai hálózatát működtetik piacvezető technológiákkal. Szolgáltatási portfóliója többek között a következő, a térségben egyedülálló lehetőségeket kínálja: -

a HBONE hálózati csomópont a megye számos intézményének internet- és domain name szolgáltatója

-

CISCO hálózati akadémia

-

regionális informatikai szolgáltatások nyújtása: IT tanácsadás, szerverszámítás kapacitás biztosítása, hálózati biztonsági szolgáltatások

-

teszt, labor, virtuális környezet biztosítása a legújabb technológiákhoz

támogatás,

Bevételek bruttó összege [M Ft] 2011

2012

2013

2014

2015

1. Pályázati bevétel

251,219

300

360

360

350

2. K+F+I megrendelések

30,9

35

38

38

38

3. K+F+I eredmények hasznosítása

12,6

14

16

16

16

294,719

349

414

414

404

20,97

24

29

29

27

1+2+3. összege 1+2+3. összegének aránya a saját összbevételhez képest [%] 54. táblázat: K+F+I bevételek tervezett alakulása (2012-2015)

162

163

12. OTDK résztvevők és helyezettek száma A Nyíregyházi Főiskola Tudományos és Művészeti Diákköreink tevékenysége A Nyíregyházi Főiskolán a tudományos diákkörök öntevékeny csoportokként működnek, amelyeknek célja ˗ a kiemelkedő képességű, kutatni szerető hallgatók bevonása és a legtehetségesebb hallgatók kiválogatása és támogatása; ˗ a kötelező tananyagot meghaladó, tudományos igényű önképzés; ˗ a diákköri munka során vagy azon kívül elért egyéni vagy kollektív eredmények szakmai megítélésének és nyilvánossá tételének elősegítése. A tudományos diákkörök céljaikat a hallgatók és az oktatók együttműködésével valósítják meg, munkájukban külső elméleti és gyakorlati szakemberek is részt vehetnek. A munkájukhoz szükséges anyagi fedezetet intézményi és hazai pályázatokkal (Öveges József pályázat, TÁMOP, OKA) biztosítjuk. Az intézmény karain tevékenykedő tudományos diákkörök munkáját az illetékes dékán felügyelete alatt működő Kari Tudományos Diákköri Tanács (KTDT) irányítja. Intézményünk karain egy-egy, összesen öt Tudományos Diákköri Tanács (TDT) működik. Hallgatóink érdeklődési körüknek megfelelően minden félév elején kapcsolódhatnak valamely diákkörhöz, ahol kutató munkájukról rendszeresen beszámolnak és megvitatják a felmerülő problémákat A diákkörök az Országos Tudományos és Művészeti Diákköri Konferenciákon képviselik intézményünket. 2005-2009-ig 145 diákköri hallgató vett részt az OTDK-n és OMDK-n. A bemutatott dolgozatok száma 109, a helyezést elért dolgozatok száma 2005 és 2009 között 27. A Bologna-rendszerű képzésre történő áttérés miatt kevesebb hallgató tudott sikeresen szerepelni az OTDK házi konferenciáin, és ebből kifolyólag kevesebben jutottak be az országos döntőbe, hiszen az első ciklus három éve viszonylag rövid időszak az eredményes kutatómunkához. Az OMDK versenyein a művészetközvetítő egységek hallgatói rendszeresen eredményesen szerepelnek. A Pedagógusképző Kar megalakulásával az ötödik Kar is bekapcsolódott a diákköri tevékenységbe. 2009-ben OTDK versenyen már ők is képviselték intézményünket. 12. ábra

164

13. ábra: A Nyíregyházi Főiskola diákkörösei által bemutatott dolgozatok száma (2005-2011)

14. ábra: A helyezettek száma (2005-2011)

Határon átnyúló kapcsolatainkat példázza az a tény is, hogy az Ének-Zene Tanszék és a Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet diákkörösei a Partiumi Keresztény Egyetem Tudományos Diákköri Konferenciáján egy első és két második helyezést szereztek. Az OTDK és OMDK konferenciákon kívül diákkörös hallgatóinknak más konferenciákon is van lehetőségük elindulni.

165

˗ Robotintelligencia Tudományos Diákkör diákkörösei: 2007-ben a RoboCup világranglistáján a főiskolai OND csapat első helyezést ért el a poszterek versenyében Atlantában. Az ezt követő években Kínában, Grazban, Szingapúrban rendezett RoboCup világversenyeken vettek részt. A diákkör 2009-ben megrendezte a Magyar Ifjúsági Robot Kupát (MIRK). ˗ A Sporttudományi Diákkör hallgatói a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán megrendezésre kerülő Nemzetközi TDK-n rendszeresen kiváló eredménnyel szerepelnek. ˗ Az Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencián. a Környezettudományi Diákkör és a Mendöl Tibor Diákkör hallgatói jeleskedtek.

13. Bejelentés alatt álló és bejegyzett szabadalmak, oltalmak, bejegyzett és dokumentált know-how-k száma A Műszaki és Mezőgazdasági Kar fajtabejelentései állami elismerésre: Étkezési csemegeszőlőfajtákra 11 bejelentést történt, és ezek közül hét kapott egyedi szaporítási engedélyt. Jelenleg az állami elismerés odaítélése előtti kötelező vizsgálatokat végzik. A csemegeszőlőfajtákat kiváló genetikai rezisztencia, azaz a kórokozókkal szembeni erőteljes ellenállás jellemzi. A 11 bejelentett fajta a következő: -

Venus BR-1 Suvenir Dunaw Dawn seedless Klára Léna Adriána Moldova Guzal Kara Árkádia

Élettani szempontból igen jelentős, rendkívül kedvező beltartalmi értékekkel rendelkező zöldségfajtáink állami elismerése már megtörtént: -

Nyírpiros pritaminpaprika Szatmár káposzta Nyírnemes és Petrence tormafajták

166

14. A felsőoktatás és gazdaság kapcsolatát erősítő tudás- és technológiatranszfer szervezetek A Nyír-Inno-Spin Kft. és a Spin-Direkt Kft. megalapítása a Partiumi Tudáscentrum fejlesztése c. projekt keretében történt, így ezek a cégek megkerülhetetlenek a projekt eredmények fenntartása és továbbfejlesztése szempontjából. Ugyanakkor ezen túlmenően céljuk, hogy szolgáltató spin-off vállalkozásként bekapcsolódjanak a tudás- és technológia transzfer folyamatokba, közreműködjenek az intézményben meglévő tudás- és az innovációs eredmények piaci hasznosításában, és ezáltal jelentősen hozzájáruljanak a bevételteremtéshez. A megalapításuk óta eltelt egy év alatt tevékenységeiket fokozatosan szélesítve egyre nagyobb szerepet vállalnak a Nyíregyházi Főiskola bevételteremtő innovációs paradigmaváltásának megvalósításában. Regionális érdeket fejez ki a Nyíregyházi Főiskola már meglévő kapcsolattartása a Debreceni Egyetem Tudás- és Technológiatranszfer Irodájával, amely a szellemi termékek gazdaságba történő közvetlen átvitelét szolgálja. A Nyíregyházi Főiskola tagsága, tulajdonrész-birtoklása az INNOVA, ENEREA és a Nyírszakképzés Nonprofit Kft-ben ugyancsak a tudásátvitel e programját fejezi ki és folytatja. Záradék Jelen Intézményfejlesztési Terv 2012–2015 című dokumentumot a Nyíregyházi Főiskola Szenátusa az RH/26-67/2012. (június 28.) számú határozatával fogadta el. Nyíregyháza, 2012. június 28.

Prof. Dr. Jánosi Zoltán rektor

167

Intézményfejlesztési Terv ( )

Recommend Documents