INTÉZETI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Példány sorszáma:

Sátoraljaújhely Város Önkor mányzat Erzsébet Kórháza Sátoraljaújhely

INTÉZETI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Készítette: dr. Borzi Márta mb. igazgató főorvos

Ellenőrizte: _______________________ ZOK - elnöke

_______________________ SZB-elnöke

_______________________ KT-elnöke

_______________________ MESZK helyi elnöke

Jóváhagyta: ______________________ Csernai Ferencné Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke

Szervezeti és Működési Szabályzat

Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Erzsébet Kórháza

Tartalomjegyzék I. INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA, ALAPTEVÉKENYSÉGI KÖRE ........................................................................... 5 1. Az intézet elnevezése:..................................................................................................................................... 5 2. Az intézet székhelye és adatai: ........................................................................................................................ 5 3. Alapítás ideje:................................................................................................................................................. 5 4. Alapító szerv: ................................................................................................................................................. 5 5. Alapító okirat: ................................................................................................................................................ 6 6. Az intézmény jogállása: .................................................................................................................................. 6 7. Intézményi képviselet: .................................................................................................................................... 6 8. Az intézmény gazdálkodási formája:............................................................................................................... 6 9. Típusa: ........................................................................................................................................................... 6 10. Közfeladata: ................................................................................................................................................... 6 11. Az intézet fenntartó szerve:............................................................................................................................. 6 12. Intézet szakmai felügyelete: ............................................................................................................................ 6 13. Intézet alaptevékenységi köre:......................................................................................................................... 7 14. Gazdálkodó szervezetekben alapítói, tulajdonosi jogok: .................................................................................. 8 II. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS................................................................................................................................ 9 1. Organogram..................................................................................................................................................... 9 2. Az intézetvezetés szervezeti tagozódása............................................................................................................ 9 2.1. Igazgató főorvos ............................................................................................................................................ 9 Igazgató főorvos Tanácsadó Testületei: ................................................................................................................ 9 Igazgató főorvos munkáját segítő munkaértekezletek.......................................................................................... 10 2.2. Igazgató főorvos általános helyettese: .......................................................................................................... 12 2.3. Orvos-igazgató............................................................................................................................................ 14 2.4. Gazdasági igazgató ..................................................................................................................................... 18 2.5. Ápolási igazgató.......................................................................................................................................... 20 3. Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje:......................................................................................... 23 3.1 Általános rendelkezések ............................................................................................................................... 23 3.2. A mellérendelt szervezeti egységek koordinációja........................................................................................ 23 3.3. Az alá- és fölérendeltség érvényesülése, az ügyintézés rendje ...................................................................... 23 3.4. Munkakörök átadása ................................................................................................................................... 23 4. Kommunikáció............................................................................................................................................... 24 4.1. Külső kommunikáció................................................................................................................................... 24 4.2. Belső kommunikáció: intézményi testületek ................................................................................................ 24 4.2.1. Vezetői Értekezlet .................................................................................................................................... 25 4.2.2. Kibővített Vezetői Értekezlet .................................................................................................................... 25 4.2.3. Szakmai Vezető Testület .......................................................................................................................... 25 4.2.4.Felügyelő Tanács....................................................................................................................................... 26 4.2.5.Főorvosi Értekezlet.................................................................................................................................... 27 4.2.7.Gazdasági vezetői értekezlet ...................................................................................................................... 29 4.2.8. Érdekegyeztető Tanács ............................................................................................................................. 30 4.2.9. Intézeti Kutatás Etikai Bizottság............................................................................................................... 30 4.2.10. Szakmai Minőségellenőrző Bizottság...................................................................................................... 30 4.2.11. Gyógyszerterápiás Bizottság ................................................................................................................... 31 4.2.12. Transzfúziós Bizottság ........................................................................................................................... 33 4.2.13. Infekció Kontroll Bizottság..................................................................................................................... 33 4.2.14. Műszerügyi Bizottság ............................................................................................................................. 33 4.2.15. Tudományos Bizottság............................................................................................................................ 34 4.2.16.Szakdolgozók Tudományos Bizottsága .................................................................................................... 34 4.2.20. Ad-hoc Bizottságok ................................................................................................................................ 34 4.2.18. Összdolgozói értekezlet .......................................................................................................................... 34 4.2.19. Orvosi értekezlet..................................................................................................................................... 35

2



4.2.20. Osztályértekezlet .................................................................................................................................... 35 4.2.21. Közalkalmazotti Tanács ......................................................................................................................... 35 III. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER............................................................................................................ 37 IV. AZ INTÉZET MŰKÖDÉSI RENDJE ............................................................................................................. 41 1. Az Intézményben az egészségügyi tevékenység végzésének formái:................................................................ 41 2. A betegellátás általános rendje ....................................................................................................................... 43 2.1. Sürgősségi betegellátás................................................................................................................................ 43 2.2. Fekvőbeteg - gyógyintézeti rend .................................................................................................................. 44 Várólista ............................................................................................................................................................ 50 A betegek kivizsgálása ....................................................................................................................................... 51 A betegek gyógykezelése, ápolása, gondozása..................................................................................................... 53 A műtét.............................................................................................................................................................. 55 Betegazonosító rendszer ..................................................................................................................................... 57 Az egészségügyi dokumentáció vezetésének rendje: ........................................................................................... 58 Diagnosztikai osztályok működése ..................................................................................................................... 60 A járóbetegek ellátása szakrendelőkben és a gondozókban.................................................................................. 61 A szervezeti egységek általános hygiénés rendje................................................................................................. 63 Az egészségügyi felvilágosító és az egészséges életmódra nevelő munka ............................................................ 64 Ügyeleti (készenléti) szolgálat ............................................................................................................................ 64 A munkarend, munkaidő beosztás fontosabb elvei a következők: ........................................................................ 65 Az intézet személyi állományának riasztása és behívása ..................................................................................... 68 V. INTÉZETI MUNKAKÖRÖK SZABÁLYOZÁSA............................................................................................ 69 A gyógyító-megelőző ellátás szervezeti egység vezetői: ...................................................................................... 69 A vezető főorvosok jogállása: ............................................................................................................................. 69 Ápolási osztály vezetőjének jogállása: ................................................................................................................ 71 A központi diagnosztikai osztályvezetők jogállása:............................................................................................. 72 Intézeti főgyógyszerész jogállása: ....................................................................................................................... 72 Infekciókontroll csoportvezetőjének jogállása: .................................................................................................... 73 Vértranszfúziós osztály főorvosának jogállása: ................................................................................................... 73 Gondozóintézet főorvosának jogállása: ............................................................................................................... 73 Önálló szakrendelések vezetőinek jogállása:....................................................................................................... 74 Részlegvezető főorvos, főorvos, adjunktus, szakorvos, segédorvos, orvos-gyakornok: ......................................... 74 Osztályvezető és önálló részlegvezető szakdolgozók: .......................................................................................... 74 Központi steril vezetőjének jogállása:................................................................................................................. 75 Otthoni szakápolás szolgálat vezetőjének jogállása:............................................................................................ 76 Központi betegszállítói szolgálat vezetőjének jogállása:...................................................................................... 76 Központi takarítói szolgálat vezetőjének jogállása: ............................................................................................. 77 Központi műtő szolgálat vezetőjének jogállása: .................................................................................................. 77 Központi dietetikai szolgálat vezetőjének jogállása:............................................................................................ 78 Szociális iroda vezetőjének jogállása: ................................................................................................................. 78 Munkavédelmi előadó ........................................................................................................................................ 79 Tűzvédelmi előadó ............................................................................................................................................. 79 Belső ellenőr ...................................................................................................................................................... 79 Titkárság vezetője, Központi Irattár kezelése...................................................................................................... 79 A gazdasági igazgatóhelyettes és a gazdasági szervezet osztályvezetői ............................................................... 79 VI. A MUNKÁLTATÓI JOGKÖR GYAKORLÁSÁNAK RENDJE ..................................................................... 82 A munkáltatói jogkörök gyakorlása: ................................................................................................................... 82 A kórház dolgozóinak felvételi rendje ................................................................................................................ 84 Munkaköri leírások készítése és nyilvántartása................................................................................................... 84 Munkakör átadás-átvétel szabályai ..................................................................................................................... 84 VII. VAGYONGAZDÁLKODÁS......................................................................................................................... 85 VIII. A KÖZLÉS, NYILATKOZÁS SZABÁLYAI ............................................................................................... 86 A személyhez fűződő jogok tiszteletben tartásának szabályozása ........................................................................ 86 IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉS ................................................................................................................................. 88

3



Mellékletek, függelék:........................................................................................................................................ 90

4



I. INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA, ALAPTEVÉKENYSÉGI KÖRE 1.

Az intézet elnevezése: Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Erzsébet Kórháza

2.

Az intézet székhelye és adatai: Székhelye:

3980 Sátoraljaújhely, Mártírok útja 9.

E-mail cím:

[email protected]

Internetes honlapja:

www.svoek.hu, www.ujhelyikorhaz.hu

OEP kód:

1407

KSH kód:

15352176 8610 322 05

Költségvetési intézményi törzsszám: 352178 Adóazonosító szám:

15352176-2-05

Eü. szolg.azonosító száma:

050400

Általános forgalmi adó alanyisága: Igen Számlavezető pénzintézet neve, címe:OTP és Kereskedelmi Bank Nyrt. Sátoraljaújhely, Széchenyi tér 13. Bankszámlák: Költségvetési elszámolási számla: Lakásépítés és vásárlás munkáltatói támogatása: 3.

Alapítás ideje: Történeti alapítás: Újraalapítás:

4.

11734138-15352176 11734138-25814116

1833. 1995.01.01.

határozatszám: 156/1994./314/X.07.

Alapító szerv: Eredeti alapító: Újraalapító:

Zemplén Vármegye Közgyűlése Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő Testülete

5


5.


Alapító okirat: Az intézmény Alapító Okiratát a Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő testülete 285/2009/2240/XII.3./ sz. határozatával hagyta jóvá.

6.

Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy, élén az igazgató főorvos áll, akit Sátoraljaújhely Város Képviselő Testülete nevez ki.

7.

Intézményi képviselet: Az Államháztartási Törvényben, valamint a Polgári Törvénykönyvben meghatározott képviselet szempontjából az egyszemélyi felelős vezető jogkörét az igazgató főorvos gyakorolja. A szervezeti szabályzat által meghatározott körben az igazgatók jogosultak az intézmény képviseletére saját hatás- és jogkörük keretén belül. Az intézmény jogi képviseletét az igazgató főorvos által meghatalmazott jogi képviselő látja el.

8.

Az intézmény gazdálkodási formája: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

9.

Típusa: Közszolgáltató költségvezetési szerv, ezen belül közintézet, kiemelt (súlyponti) kórház és rendelőintézet.

10.

Közfeladata: Egészségügyi szolgáltatás nyújtása.

11.

Az intézet fenntartó szerve: Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő testülete

12.

Intézet szakmai felügyelete: Szakmai és módszertani szempontból munkáját az egyes szakellátási területeken az Egészségügyi Minisztérium, az országos szakmai intézetek és a regionáis Tisztiorvosi szolgálat a hatályos jogszabályokban, rendeletekben, módszertani levelekben foglaltaknak megfelelően irányítja, ellenőrzi. 6


13.


Intézet alaptevékenységi köre: Az alábbi jogszabály alapján került meghatározásra: 11/2009. (XII.31.) PM tájékozatója az államháztartási szakfeladatok rendjéről TEÁOR Szakágazati besorolás 8610 Fekvőbeteg ellátás 861001 Fekvőbeteg aktív ellátása 861002 Fekvőbeteg krónikus ellátása 861003 Bentlakásos egészségügyi rehabilitációs ellátás 8622 Szakorvosi járóbeteg-ellátás 862213 Járóbetegek gyógyító gondozása 862232 Foglalkozás-egészségügyi szakellátás 8690 Egyéb humán egészségügyi ellátás 869020 Otthoni szakápolási szolgálat 869031 Egészségügyi laboratóriumi szolgáltatások 869032 Képalkotó diagnosztikai szolgáltatások 869033 Paramedikális szolgáltatás, természetgyógyászat 869036 Vér-, szövet- és egyéb kapcsolódó szövetbank 869037 Fizikoterápiás szolgáltatás 8899 M.n.s. egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül 889911 Pszichiátriai betegek nappali ellátása Alaptevékenységgel összefüggő vagy azt kiegészítő tevékenység 5590 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 559099 Egyéb m.n.s. szálláshely-szolgáltatás 561 Éttermi, mozgó vendéglátás 561000 Éttermi, mozgó vendéglátás 5629 Egyéb vendéglátás 562917 Munkahelyi étkeztetés 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 682001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 731 Reklám 731200 Médiareklám 84114 Államháztartás kiadási oldalának felügyelete, igazgatása 841143 A költségvetés végrehajtása, a kifizetések ellenőrzése területi szinten 8532 Szakmai középfokú oktatás 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 89044 Közfoglalkoztatás 890442 Közhasznú foglalkoztatás 890443 Közmunka

7


14.


Gazdálkodó szervezetekben alapítói, tulajdonosi jogok:

Az intézet 6 % üzletrésszel rendelkezik a „Kórház Informatika 2000” Informatikai és Szolgáltató Közhasznú Társaság 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72-76. társaságban.

8



II. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS 1. Organogram Mellékletben 2. Az intézetvezetés szervezeti tagozódása 2.1. Igazgató főorvos Közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek: Központi igazgatás  Belső ellenőr  Munkavédelem  Tűzvédelem  Jogi feladatok  Igazgatói titkárság  Központi Irattár  Minőségirányítás  Minőségirányítási munkatárs  Orvosi dokumentáció Igazgató főorvos Tanácsadó Testületei: Vezetői Értekezlet Kibővített Vezetői Értekezlet Szakmai Vezetői Testület Felügyelő Tanács Főorvosi Értekezlet Főnővéri Értekezlet Gazdasági vezetői Értekezlet Érdekegyeztető Tanács Etikai Bizottság Szakmai Minőségellenőrző Bizottság Gyógyszerterápiás Bizottság Transzfúziós Bizottság Infekció kontroll csoport Műszerügyi Bizottság Tudományos Bizottság Szakdolgozók Tudományos Bizottsága Ad Hoc Bizottságok

9



Igazgató főorvos munkáját segítő munkaértekezletek Összdolgozói munkaértekezlet Orvosi értekezlet Osztályértekezlet Közalkalmazotti Tanács Igazgató főorvos feladatköre Az intézet élén egyszemélyi felelős vezetőként az igazgató főorvos áll teljes döntési joggal és felelősséggel. Az intézmény orvosi, ápolási, gondozási, gazdasági és műszak tevékenységének összehangolása és irányítása, ellátja az intézet minőségirányítási vezetői feladatokat.  

 

      

 



Meghatározza, irányítja, összehangolja és ellenőrzi a kórház gyógyító megelőzőrehabilitációs szervezeti egységeinek a munkáját. Tanulmányozza az intézmény működési területén élő lakosság megbetegedési viszonyait, értékeli az arra vonatkozó statisztikai adatokat, elkészíti az intézmény szakmai fejlesztési programját. A menedzsment bevonásával szakmai fejlesztési tervet készít, irányítja annak megvalósulását, elvégzi az időközi elemzéseket, módosításokat. Meghatározza az intézmény küldetését, az ezzel összefüggő minőségcélokat. Irányítja, folyamatosan fejleszti az intézet minőségügyi rendszerét, szorgalmazza a szakmai és minőségbiztosítási tanúsításokat. Biztosítja a minőségügyi rendszer hatékony működéséhez szükséges feltételeket. Kapcsolatot tart a tulajdonos önkormányzattal, a kórház területén működő civil szervezetekkel. Végzi a szakhatósági határozatok végrehajtásának irányítását, az ÁNTSZ irányításával részt vesz a népegészségügyi programban az intézményre háruló feladatok megoldásában. Az igazgató főorvos általános helyette és az orvos-igazgató közreműködésével folyamatosan értékeli az orvosi munka szakmai és etikai színvonalát. Az ápolási igazgató közreműködésével folyamatosan értékeli az ápolás, mint önálló tevékenység szakmai és etikai színvonalát. A minőségirányítási vezető közreműködésével folyamatosan értékeli a betegek megelégedettségét, a dolgozók véleményét a munkakörülményekről. Szervezi és ellenőrzi a betegellátó osztályok, a diagnosztikai osztályok, részlegek együttműködését. A minőségügyi rendszeren belül kiadja az intézet belső szabályozó dokumentumait, meghatározza a fontos szakmai eljárásokat, protokollokat, az egyes munkahelyek működési rendjét. Összehangolja a külső és belső szabályokat. Elkészíti az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát, házirendjét. Biztosítja az egészségügyi törvényben, egyéb jogszabályokban, a felettes szervek utasításaiban foglaltak megvalósulását, megköveteli az egészségügyi foglalkozások etikai szabályinak betartását. Kötelezettséget vállal és utalványoz értékhatár nélkül. 10


 

 

 

 



 

     


Az intézmény bér-, és munkaerő-gazdálkodási feladatait összehangolja a követelményekkel. Jóváhagyja az intézmény orvosi, ápolási, gazdasági és műszaki továbbképzési tervét. Támogatja a dolgozók képzési, továbbképzési igényeinek kielégítését, különösen akkor, ha az intézeti érdekkel párosul. Elfogadja az intézmény költségvetési tervét. Pályázatok, a „Zempléni betegekért” Alapítvány és egyéb lehetőségek keresésével folyamatosan feltárja a külső erőforráshoz való hozzájutás módjait. Biztosítja a Kormánytól, a tulajdonostól, a természetes és jogi személyektől kapott anyagi támogatásoknak az adományozó szándéka szerinti felhasználását. Megadja az orvosi irányelveket a beruházási, felújítási tervek elkészítéséhez és az éves költségvetéshez. Figyelemmel kíséri, feldolgozza és értékeli az intézmény ellátottsági és működési mutatóit, a finanszírozás hatásait, elemzi az összintézeti és az egyes munkahelyek működési hatékonyságát. Ennek megvalósítására korszerű üzemgazdasági szemléletet, támogatására megfelelő számítógépes rendszert alkalmaz. Segíti az orvosok tudományos tevékenységét, a tudományos bizottságok munkáját, elősegíti a kórház jobb szakmai megítélését célzó együttműködések megvalósulását. Figyelemmel kíséri a kórházzal együttműködő egészségügyi intézetek és szolgáltatók tevékenységét, lépéseket tesz az együttműködés hatékonyságának növelésére ott, ahol az a szakma fejlődését, vagy a betegek jobb ellátását eredményezi. Kivizsgál a kórházhoz érkező minden betegpanaszt, reklamációt, különösen a szakmai hibákra és a betegek elégedetlenségére vonatkozókat. Az ezzel kapcsolatos válaszintézkedéseket megteszi. Kapcsolatot tart a betegjogi képviselővel. Kapcsolatot tart a sajtóval, elősegíti a lakosság körében az intézmény pozitív arculatának kialakítását. Folyamatosan ellátja a lakosságot a szükséges információkkal és közreműködik az esetleges negatív hírekkel kapcsolatosan a valós helyzet bemutatásával, tisztázásával. Együttműködik az intézetben tevékenykedő érdekképviseleti szervekkel. Képviseli a kórházat a felettes szervek, a társszervek, a társadalmi szervezetek és a hatóságok irányában. Gyakorolja munkáltatói jogkörét a kinevezésekben, felmentésekben, bérezésben, munkaügyi vitákban. Elkészíti a menedzsment tagjainak és az osztályvezető főorvosoknak a munkaköri leírását. Felügyeli az intézmény munkabizottságainak tevékenységét, megbízza elnökeit és tagjait. Kidolgozza a kórház katasztrófa védelmi tervét, gondoskodik a dolgozók körében annak megismeréséről, begyakorlásáról, az erre vonatkozó korszerű ismeretek oktatásáról az orvosok és az egyéb egészségügyi végzettségű dolgozók vonatkozásában.

Igazgató főorvos hatásköre, jogköre: 11


       


ellátja a polgári törvénykönyvben meghatározott képviseleti jogkört, gyakorolja a rendelkezési jogkört az orvosok és egyéb egyetemi végzettségű dolgozók vonatkozásában, utasítási jogkörrel rendelkezik minden betegellátó osztály vezetője felé, intézményi szabályzatok jóváhagyása, ellenőrzési és beszámoltatási jogköre van az intézet egészében a gyógyító- megelőző munka minden területén, valamint a gazdasági és műszaki ellátás vonatkozásában, teljes munkáltatói jogkört gyakorol az intézmény minden dolgozója felett. Részleges munkáltatói jogkört biztosít az ápolási és a gazdasági igazgató számára. munkáltatói jogkörébe tartozó dolgozók munkaköri leírásának meghatározása. intézmény tevékenysége elleni panaszok megvizsgálása, elintézése.

Az igazgató főorvos 60 napot meghaladó távolléte esetén a munkakör átadás-átvétel írásban történik, melynek tartalmaznia kell a legfontosabb folyamatban lévő ügyeket, a Kórház pénzügyi helyzetét. 2.2. Igazgató főorvos általános helyettese: Közvetlen szakmai irányítása alá tartozó szervezeti egységek: Fekvőbeteg szakellátás  Belgyógyászati mátrix osztály: Általános belgyógyászat (diabetológia, gasztroenterológia, kardiológia)l Neurológia, telestroke Reumatológia Bőrgyógyászat  Sebészeti mátrix osztály: Általános sebészet és traumatológia Fül-orr-gégészet Szülészeti-nőgyógyászat Szemészet  Sürgősségi osztály (SO2)  Csecsemő - és gyermekosztály: Csecsemő részleg Újszülött ellátás Gyermek részleg  Akut Pszichiátriai osztály: Fekvőbeteg osztály 12



 Központi Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztály: Fekvőbeteg osztály Központi aneszteziológiai szolgálat Intézeti reanimációs szolgálat  Pszichiátriai Rehabilitációs osztály: Fekvőbeteg osztály felnőtt és gyerek részleggel (utóbbi jelenleg szünetel) Nappali ellátás  Krónikus Belgyógyászati Osztály Diagnosztika és therápia  Radiológiai osztály: Fekvő és járóbetegek radiológia ellátása CT Ultrahang diagnosztika Mammographia  Központi laboratórium: Általános laboratórium Járóbeteg laboratórium Mikrobiológiai laboratórium  Fiziotherápia  Pathológia: Kórbonctan és boncterem Kórszövettani labor Cytológiai labor Megtekintő  Gyógyszertár Intézeti Gyógyszertár  Vértranszfúziós osztály Donor- és vérvételi részleg Haematológiai laboratórium Járó beteg szakellátás Területi kiszállás Igazgató főorvos általános helyettese feladatköre:  irányítja a kórház fekvőbeteg aktív és krónikus szakellátásnak szakmai tevékenységét,  a gyógyító-megelőző fekvőbeteg szakellátások tervezését, szervezését végzi, 13



 folyamatosan figyelemmel kíséri a fekvőbeteg osztályok betegforgalmát, tájékozódik a finanszírozási adatokról és azok alakulásáról, szakmai és finanszírozási elemzéseket végez, és javaslatokat tesz az igazgató főorvos számára az indokolt szakmai változtatásokról.  ellátja a Központi Gyógyszertár valamint a Kórház diagnosztikai ellátásainak irányítását, munkájának tervezésével és szervezésével összefüggő feladatokat.  az igazgató főorvos távollétében annak feladatát ellátja teljes hatáskörrel és jogkörrel, kivéve a közép és hosszú távú kötelezettségvállalásokat Az igazgató főorvos 60 napot meghaladó távolléte esetén a munkakör átadás-átvétel írásban történik, melynek tartalmaznia kell a legfontosabb folyamatban lévő ügyeket, a Kórház pénzügyi helyzetét.  intézkedéseiről az igazgató főorvost tájékoztatja.  az osztályvezető főorvosok, a kódoló orvosok feletti szakmai és etikai felügyelet biztosítása, kapcsolattartás az osztályvezető főorvosok, a kórházi menedzsment és az orvosi kar között.  a kórházban folyó betegellátás szakmai színvonalának folyamatos figyelemmel kísérése, szakmai ellenőrzése, javaslattétel az indokolt és szükséges változtatásokra a Kórház igazgató  a fekvőbeteg osztályok orvosi, ápolási valamint gondozási tevékenységének összehangolása.  a SZVT tagjaként részt vesz annak munkájában.  közreműködik az intézeti szabályzatok készítésében, gondoskodik a szakmai szabályok intézményi betartásának ellenőrzéséről, gondoskodik arról, hogy a gyógyító munka során a szakmában elfogadott korszerű elvek, és gyakorlat érvényesüljön, részt vesz a Házirend rendelkezései végrehajtásának ellenőrzésében.  feladat ellátásával összefüggésben aktívan részt vesz a Kórház szakmai stratégiai programjainak tervezéseiben, döntés előkészítésében, valamint a döntések végrehajtásaiban és a végrehajtás ellenőrzésében.  felelős az általa kiadott intézkedések és utasítások helyességéért, elvégzi a munkaköri leírásában megfogalmazott feladatokat, ellátja továbbá mindazon feladatokat amivel az igazgató főorvos külön megbízza.

Igazgató főorvos általános helyettese hatásköre, jogköre:  Rendelkezési jogkört gyakorol az irányítása alá tartozó szervezeti egységek valamennyi dolgozója felett, a szolgálati út betartásával.  Ellenőrzési joga van az intézet egészében a gyógyító-megelőzési munka minden területén.  Az igazgató főorvos távollétében megilletik mindazok a hatáskörök és jogkörök, mint az igazgató főorvost. 2.3. Orvos-igazgató Orvos-igazgató szakmai irányítása alá tartozó szervezeti egységek: Osztályos háttérrel rendelkező szakrendelések:  Belgyógyászati mátrix osztály: II. belgyógyászati szakrendelés Belgyógyászati ambulancia 14



Anyagcsere- diabetológiai szakrendelés Gastroenterologiai szakrendelés Echocardiographia Kardiológia Ideggyógyászati szakrendelés Ideggyógyászati ambulancia Akupunktúra Ideggyógyászati laeser Carotis UH rendelés EEG-rendelés Reumatológiai szakrendelés Bőrgyógyászati szakrendelés Bőrgyógyászati laeser  Sebészeti mátrix osztály: Sebészeti szakrendelés Sebészeti ambulancia Proktológiai szakrendelés Nőgyógyászati szakrendelés Nőgyógyászati ambulancia Nőgyógyászati UH Terhestanácsadás M.Sz.Sz. Menopausa szakrendelés Fül-orr-gégészeti szakrendelés Audiológia Szemészeti szakrendelés Szemészeti ambulancia  Csecsemő- és gyermekosztály: Gyermekszakrendelés, Mozgó Szakorvosi Szolgálat (gyermek), Gyermek pulmonológia.  Akut Pszichiátriai osztály: Pszichiátriai szakrendelés Gyermekpszichiátriai szakrendelés  Központi Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztály: Aneszteziológiai szakrendelés Osztályháttér nélküli szakrendelések: Foglalkozás-egészségügyi szakrendelés (másodfokú) Üzemorvosi ellátás (saját dolgozóink részére) Gépjármű alkalmassági vizsgálat (másodfokú) 15



Orthopedia szakrendelés Urológia szakrendelés Tüdőgyógyászati szakrendelés, allergológia Gondozóintézeti ellátás: Tüdőgondozó Pszichiátriai gondozó Onkológiai gondozó Bőrgyógyászati gondozó Addiktológia Orvosi Könyvtár Orvos-igazgató feladatköre:  Feladatkörébe tartozik az igazgató főorvos közvetlen irányítása mellett az intézményben nyújtott járóbeteg szakellátási tevékenység ellenőrzése, különös tekintettel a szakrendelésekre, az ambulanciás tevékenységekre, a gondozó intézeti gondozásokra, továbbá a foglalkozás-egészségügyi szakellátásra és a mozgó szakorvosi szolgálatra.  Szakmai irányítási, vezetési és szervezési tevékenysége kiterjed az osztályos háttérrel rendelkező és nem rendelkező, önállóan tevékenykedő járóbeteg ellátó egységek vezető főorvosainak irányítására, tevékenységeinek szervezésére és tervezésére.  A járóbeteg szakellátás egységeinek finanszírozási adatait folyamatosan figyelemmel kíséri, az adatokat elemzi, és tájékoztatást nyújt az igazgató főorvosnak, javaslatokat tesz a járóbeteg ellátást érintő indokolt változtatásokra vonatkozóan.  Az igazgató főorvos távollétében ellátja az általános igazgató helyettessel szakmai helyettesítését. Intézkedéseiről az igazgató főorvost tájékoztatja.  Kapcsolatot tart a járóbeteg szakellátó egységek szakorvosai, szakrendelés és gondozó vezető főorvosai valamint az osztályvezető főorvosi kar és a kórházi menedzsment között.  Feladatkörébe tartozik a kórház fekvőbeteg és járóbeteg szakellátásával összefüggő eü dokumentáció szabályszerűségnek biztosítása, a szakmai szabályok és a hatályos jogszabályok betartatása és az eü dokumentáció folyamatosságának és szakszerűségének ellenőrzése, ellenőrzéseiről jelentések készítése.  Feladatkörébe tartozik a kórházi fekvőbeteg és járóbeteg ellátásával összefüggő betegjogok érvényesülésének folyamatos figyelemmel kísérése, a betegek által bejelentett panaszok kivizsgálásában való közreműködés, az egészségügyi hatósági rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése a járóbeteg szakellátás területén.  Feladatköréhez tartozik az intézmény egészség illetően a higiénés rend biztosítása, felügyelete, az ezzel összefüggő vezetői intézkedések végrehatásának ellenőrzése, az intézményben nyújtott eü szolgáltatások folyamatos minőségi ellenőrzése.  Közreműködik a járóbeteg szakellátásokat érintő intézményi szabályozások készítésében, összehangolásában, a Házirend valamint a rendelési rend betartásában, végrehajtásának ellenőrzésében és az ezekhez kapcsolódó jelentések összeállításában.

16



 Ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel az igazgató főorvos általános helyettese valamint az igazgató főorvos megbízza, elvégzi a munkaköri leírásában meghatározott feladatokat, felelős az általa kiadott intézkedések, és utasítások helyességéért.  Közvetlen irányítási, vezetési szervezési tevékenységet lát el a kórházi minőségirányítási rend kiépítésében, továbbfejlesztésében, és hatékony működtetésében valamint az eü szolgáltatásainak ellenőrzésében. Orvos-igazgató hatásköre, jogköre:  Rendelkezési jogkört gyakorol az irányítása alá tartozó szervezeti egységek valamennyi dolgozója felett, a szolgálati út betartásával.  Ellenőrzési joga van az intézet egészében a gyógyító-megelőzési munka minden területén.  Az igazgató főorvos távollétében megilletik mindazok a hatáskörök és jogkörök, mint az igazgató főorvost.

17



2.4. Gazdasági igazgató Gazdasági igazgató szakmai irányítása alá a gazdasági szervezet (gazdasági igazgatóság) egységei tartoznak az alábbiak szerint: Gazdasági igazgató közvetlen irányításával: Finanszírozási osztály: Informatikai csoport Kontrolling csoport Gazdasági ellátó osztály Pénzügyi és számviteli csoport Anyag- és eszközgazdálkodási csoport Humán erőforrás gazdálkodási csoport

Pénztár Központi raktár Szállítás Bér és munkaügy Humánerőforrás gazdálkodás

Gazdasági iroda Őrzés vagyonvédelem, portaszolgálat Önálló leltárellenőr Gazdasági igazgató helyettes vezetésével: Közbeszerzési és szerződéskötési csoport Fejlesztési csoport Élelmezési csoport Diétás ételkészítés Ellátotti, dolgozói vendégélelmezés Élelmezési raktár Konyha üzem Felszolgálás és szállítás Műszaki osztály: Energetikai és épületgépészeti csoport Gondnoksági és környezetvédelmi csoport Műszaki adminisztrációs csoport Műszerügyi csoport Telefonközpont

és

Gazdasági igazgató feladatai: A gazdasági igazgató feladatkörébe tartozik az – igazgató főorvos közvetlen irányítása mellett – az intézmény működésével összefüggő gazdasági, pénzügyi és intézményüzemeltetési (gondnoksági) feladatok, valamint a mindezekkel összefüggésben felmerült adminisztratív feladatok irányítása.  Gondoskodik az intézmény gazdálkodással, könyvvezetéssel és adatszolgáltatással összefüggő feladataira vonatkozó jogszabályok, előírások érvényesítéséről. 18


 









     

 

 


Operatív módon végrehajtja az intézmény egészére vonatkozó gazdasági, pénzügyi intézkedéseket. Gondoskodik az intézmény költségvetésének elkészítéséről, a beszámolókat, jelentéseket meghatározott időre teljesíti. Kidolgozza a költségvetési javaslatot, a felügyeleti szervek, illetve a tulajdonos önkormányzattal való egyeztetés alapján. Az egyeztetés során alakítja ki a kiadási előirányzatokat, figyelembe véve az előző évhez képest megváltozott feladatokat, szerkezeti módosításokat. Jóváhagyja az intézmény könyvviteli, elszámolási rendjét, meghatározza az alkalmazott bizonylatokat, azok kezelésének szabályait, különös tekintettel a számlarend jogszabályi, keretgazdálkodási és a döntések információs igényeit is figyelembe vevő kialakítására. Gondoskodik a gazdálkodási eredmények folyamatos elemzéséről, értékeléséről, a hatékonyság, az ésszerűség és takarékos gazdálkodás érdekében. Felelős az intézmény adósságállományának - külső körülményektől függően – a lehető legalacsonyabb mértéken tartásáért. Irányítja a kontrolling tevékenységet, melynek során ellenőrzi, értékeli és elemzi az üzemgazdasági szemléletben készített fedezet számításokat. A menedzsment felelős tagjával (általános igazgató-helyettes, orvos igazgató) együttműködve megszervezi és irányítja a finanszírozással kapcsolatos jogszabályok figyelemmel kísérését és annak betartatását a finanszírozási bevétel maximalizálása céljából. Irányítja az intézmény bér- és munkaerő gazdálkodási és szociális ellátási feladatait, ellenőrzi a bér - és munkaügyi szabályok betartását az intézményben. Köteles biztosítani a bérkeret betartását. Részt vesz a Közbeszerzési feladatok megszervezésében, felügyeli a Közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok betartását. Megszervezi a szerződések nyilvántartását, az intézmény jogi képviselőjével együttműködve folyamatosan figyelemmel kíséri a szerződésállományt. Irányítja és ellenőrzi az ingatlan- és energiagazdálkodás, valamint a gondnoksági feladatokkal összefüggő folyamatokat. Gondoskodik az intézmény vagyonvédelmének biztosításáról, melyet az önálló leltárellenőrön és az alleltár ellenőrökön keresztül valósít meg. A minőségügyi vezetővel együttműködve részt vesz a minőségügyi rendszer működtetésében, annak továbbfejlesztésében. A működés hatékonyságának növelése céljából vizsgálja a gazdasági szervezet felépítését, javaslatot tesz az optimális struktúra kialakítására, az esetleges változtatásokhoz megteszi a szükséges intézkedéseket. Részt vesz a gazdasági szervezeti egységek ügyrendjének jogszabály szerinti elkészítésében, elkészíti az egyes szervezeti egységek vezetőinek munkaköri leírását. Elkészíti, felülvizsgálja és a jogszabályi követelményeknek megfelelően aktualizálja a Szervezeti és Működési Szabályzat és egyéb szabályzatok gazdasági vonatkozású részeit. Ellátja az igazgató főorvos által delegált munkáltatói jogkörből adódó feladatokat a gazdasági szervezet munkavállalói tekintetében. Saját hatáskörében oldja meg a gazdasági ellátó szervezet dolgozóinak létszámátcsoportosítását és munkaerő-gazdálkodásának korszerűsítését. 19




   


Köteles biztosítani a vezetői és a folyamatba épített ellenőrzések megvalósulását. A talált hiányosságok megszüntetéséért a mulasztók felelősségre vonása tekintetében intézkedik. Gondoskodik a gazdasági szervezet dolgozóinak továbbképzéséről. A vezetői testület meghívott tagjaként részt vesz annak munkájában. Részt vesz a pályázatok, távlati fejlesztési tervek elkészítésében és teljesítésében, az igazgató főorvossal egyetértésben. A gyógyászati szervezeti egységek gazdasági, pénzügyi munkájához iránymutatást, segítséget ad.

Gazdasági igazgató hatásköre, jogköre:  

   

A gazdasági jellegű kérdésekben ellátja az intézmény képviseletét a számviteli törvényben, valamint a polgári törvénykönyvben meghatározottak szerint. Ellátja az Államháztartási törvény szerinti pénzügyi ellenjegyzői feladatokat, amennyiben a feladat az orvosi, illetve ápolási testülettel szoros kapcsolatban van, e jogkört az igazgató főorvossal, illetve az ápolási igazgatóval gyakorolja. Kötelezettséget vállal a jóváhagyott költségvetési, fejlesztési és felújítási terv teljes körére vonatkozóan értékhatár nélkül. Rendelkezési jogköre van a gazdasági szervezet dolgozói vonatkozásában. Aláírási joga van az intézmény gazdálkodásának irányítása körében hozott belső utasítások, szabályok tekintetében. Részleges munkáltatói jogkört gyakorol az igazgató főorvos által delegáltan a szervezeti felépítésben közvetlenül hozzárendelt szervezeti egységek dolgozói vonatkozásában.

2.5. Ápolási igazgató Ápolási igazgató szakmai irányítása alá tartozó szervezeti egységek:  Ápolási osztály  Dietetikus szolgálat  Központi sterilizáló  Hygiénés csoport  Otthoni szakápolás  Szociális iroda  Központi műtősszolgálat  Központi betegszállítás  Takarítói szolgálat  Mosodai szolgáltatás (számláló biztosok)  Nővérszállás Ápolási igazgató szakmai irányítása alá tartozó dolgozók:  Fekvőbeteg ellátás ápolási tevékenységet végző dolgozók 20


      


Járóbeteg szakellátás asszisztensi tevékenységet végző dolgozók Gondozóintézeti asszisztensi tevékenységet végző dolgozók Diagnosztikai és terápiás tevékenységet végző dolgozók Aneszteziológiai szakasszisztensek Gyógytornászok, gyógymasszőr és fiziotherápiás asszisztensek Boncmester, boncsegéd Infekciókontroll tevékenységet végző dolgozók

Ápolási igazgató feladatköre: Az ápolási igazgató feladatkörébe tartozik – az igazgató főorvos közvetlen irányítása mellett – az intézmény által nyújtott ápolási tevékenység felügyelete és a tevékenységek összehangolása, ennek keretében különösen:  A kórházi ápolási dokumentáció szabályszerű vezetésének, a dokumentáció szakmai tartalmának felügyelete.  A betegjogok érvényesülésének folyamatos figyelemmel kisérése.  A házirendben foglalt rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése.  A betegek által bejelentett panaszok kivizsgálásában való közreműködés.  A betegjogi képviselővel való kapcsolattartás.  Az intézmény higiénés rendjének folyamatos figyelemmel kisérése.  Az intézmény ápolói és egyéb szakdolgozói munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozók továbbképzésének véleményezése és felügyelete.  Feladatainak megfelelően meghatározza az ápolási, asszisztensi és egészségügyi segédszemélyzet létszámát az érvényes jogszabályi előírások alapján, szükség esetén átcsoportosításukról gondoskodik.  Ellenőrzi az egészségügyi szakdolgozók és kisegítő személyzet szolgálati beosztását, műszakváltásának rendjét, ügyeleti szolgálat ellátását.  Rendszeresen ellenőrzi az egészségügyi szakdolgozók és kisegítő személyzet szakmai munkáját és etikai magatartását.  Szervezi az össznővéri és főnővéri értekezleteket, ahol értékeli az ápolásügy helyzetét, meghatározza a feladatokat.  Gondoskodik az ápolók fizikai munkáját megkönnyítő ápolási eszközök beszerzéséről.  Elkészíti közvetlen beosztottjainak munkaköri leírását és annak betartását ellenőrzi.  Közreműködik az intézeti szabályzatok készítésében és gondoskodik arról, hogy az ápolásügy minden szabályzatban megfelelő súllyal kapjon helyet.  Tanulmányozza az ápolási munka, az egészségügyi szakdolgozók ellátottsági és működési mutatóit. Ezeket összeveti a hazai és nemzetközi értékekkel, szükség esetén megteszi az intézkedéseket.  Ellenőrzi a jogszabályok és helyi szabályozások szakdolgozókra vonatkozó előírásainak betartását, az eltéréseket saját hatáskörben rendezi.  Koordinálja a fekvőbeteg osztályok, központi diagnosztikus és terápiás egységek és a járóbeteg ellátó részlegek egészségügyi szakdolgozóinak munkáját.

21






  


Felelős az általa kiadott intézkedések, utasítások helyességéért és azok betarttatásáért, valamint az észlelt hiányosságok jelentéséért, a mulasztók felelősségre vonásáért. Köteles az ápolás színvonalának emelése érdekében minden lehetséges intézkedést megtenni és gondoskodni a hibák feltárásáról, ezekre a munkahelyi vezetők figyelmét felhívni. Részt vesz a minőségbiztosítási rendszer kiépítésében, annak továbbfejlesztésében. Felügyeli és ellenőrzi a központi sterilizáló, epidemiológiai szakápoló és takarító szolgálat munkáját a higiénikus főorvos szakmai előírásainak figyelembevételével. Rendszeresen ellenőrzi a higiénés szabályzatban foglaltak betartását.

Ápolási igazgató hatásköre, jogköre:    



Aláírja a feladatainak ellátása során keletkezett iratokat. Képviseli az egészségügyi szakdolgozókat a megfelelő értekezleteken, fórumokon. Képviseli az intézetet ápolási ügyekben külső szerveknél. Rendelkezési jogkört gyakorol a vezető szakdolgozók, a közvetlen beosztottai és a szolgálati út betartásával /osztályos vezető főnővér / az intézetben dolgozó ápolók, asszisztensek, egészségügyi adminisztrátorok, kisegítő egészségügyi dolgozók és az osztályos takarítók ügyében. Részleges munkáltatói jogkört gyakorol az igazgató főorvos által delegáltan a szakdolgozói, szakasszisztensi, valamint a kisegítői állománycsoport szervezeti felépítésben közvetlen hozzárendelt szervezeti egységek dolgozói vonatkozásában.

22



3. Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje: 3.1 Általános rendelkezések Az intézmény osztályai egymással mellérendeltségi viszonyban állnak. Munkakapcsolatukat a konzultatív javaslattételi, véleményezési jog gyakorlása és kötelezettsége jellemzi, szabályozza. Ellenőrzési jogosítvánnyal a belső ellenőrzés rendelkezik. A kórház és szervezetei munkakapcsolatában az alá- és fölérendeltség érvényesül. 3.2. A mellérendelt szervezeti egységek koordinációja Az intézmény szervezeti egységei között a szervezeti egység vezetők kötelesek koordinációra. A koordinációs hatáskör a koordináló és a végrehajtásért közvetlenül felelős szervezeti egységek közötti alá- és fölérendeltségi viszonyt nem eredményezhet, kivéve, ha az igazgatók valamelyike a gyors és eredményes végrehajtás érdekében a koordinálót utasítási jogkörrel is felruházta. A koordináció eszközeiként elsősorban a szakmai konzultációkat, közvetlen megbeszéléseket kell alkalmazni. Az intézet dolgozói kötelesek:  a munkavégzéssel kapcsolatosan felmerült kérdésekben egymást korrektül tájékoztatni,  egymás megkeresésére a legjobb szakismereteik szerint a kívánt határidőre választ adni, vagy az akadályt azonnal a határidő lejárta előtt közölni,  a tapasztalt hiányosságokról egymást tájékoztatni,  a szervezeti egységek közötti ügyeket közvetlen munkakapcsolat formájában kell intézni. 3.3. Az alá- és fölérendeltség érvényesülése, az ügyintézés rendje A szakterületek vezetői munkájukért az egyszemélyi vezetés elve szerint felelősek, ezért az ügyintézés során az egyes intézkedéseknek (a kimenő leveleknek, határozatoknak) az ő álláspontjukat kell tükrözniük. Egy tervezet akkor válik hivatalos irattá, amikor a kiadmányozásra jogosult aláírta. Az intézeti kimentő levelek csak igazgató főorvosi aláírással mehetnek ki. Ezt követően az iratokon a közreműködők nem módosíthatnak. Ha bármilyen oknál fogva az iraton aláírás után, de elküldés előtt módosítás válna szükségessé, azt végrehajtani csak az aláírásra jogosult vezető jóváhagyásával lehet. Az ügyintézéshez különösen a tájékoztatók és beszámolók összeállításához - elengedhetetlenül szükséges nyilvántartások vezetéséről, az adatok rendszerezéséről gondoskodni kell. Kerülni kell ugyanakkor a párhuzamos nyilvántartások vezetését. 3.4. Munkakörök átadása Az intézmény vezető állású dolgozói, valamint a igazgató főorvos által kijelölt dolgozók munkakörének átadásáról, illetve átvételéről személyi változás esetén jegyzőkönyvet kell felvenni. 23



Az átadásról és átvételről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:  az átadás-átvétel időpontját,  a munkakörrel kapcsolatos tájékoztatást, fontosabb adatokat,  a folyamatban lévő konkrét ügyeket,  az átadásra kerülő eszközöket,  az átadó és átvevő észrevételeit,  a jelenlévők aláírását. A munkakör átadás-átvételével kapcsolatos eljárás lefolytatásáról a munkakör szerinti felettes vezető gondoskodik. 4. Kommunikáció 4.1. Külső kommunikáció A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak elő kell segíteniük. A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat:  Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az igazgató főorvos vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult.  Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel.  A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire.  Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.  A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje, közlés előtt vele egyeztesse.

4.2. Belső kommunikáció: intézményi testületek

24



4.2.1. Vezetői Értekezlet Rendszeresen ülésezik Tagjai: igazgatók Feladata: az igazgató főorvos munkájának segítése operatív kérdésekben. Az üléseken a testület tagjai információt cserélnek, közös álláspontokat alakítanak ki és eldöntik a felvetődött problémák megoldásának módját, továbbá kijelölik a teljesítési határidőket és felelősöket. Így különösen szakmai kérdésekben, a főorvosi értekezlet elé kerülő anyagok előkészítésében, a pályázatok elbírálásában. Véleményezési, javaslattevő szerepe van. Ülést vezeti: igazgató főorvos Napirendtől függően meghívás alapján részt vehet bárki, de csak tanácskozási joggal. A testület üléseiről jegyzőkönyvet vezet. A testület döntéseiről határozatot hoz. 4.2.2. Kibővített Vezetői Értekezlet Alkalomszerűen ülésezik, összehívásáról az igazgató főorvos dönt Tagjai: az igazgatók és az érdekképviseleti szervek vezetői Feladata: az igazgató főorvos munkájának operatív segítése Ülést vezeti: igazgató főorvos Napirendtől függően meghívás alapján részt vehet bárki, de csak tanácskozási joggal. A testület üléseiről jegyzőkönyvet vezet. A testület döntéseiről határozatot hoz. 4.2.3. Szakmai Vezető Testület Az intézmény tanácsadó, véleményező, javaslattételi szerve, amely a vonatkozó jogszabályokban - 43/2003 (VII.29. ESZCSM rendelet - előírtak szerint meghatározott feladatait annak keretei között a saját maga által meghatározott ügyrend szerint gyakorolja. Vezetője: előzetes jelölés alapján a tagok titkos többségi szavazattal választják Tagjai: igazgató főorvos általános helyettese, orvos-igazgató, ápolási igazgató, mátrix vezető főorvosok, osztályvezető főorvosok és szakmavezető főorvosok. Üléseit – a jogszabály kötelező rendelkezése értelmében – a testület vezetője évente legalább két alkalommal, illetőleg szükség szerint hívja össze. Köteles összehívni az ülését abban az esetben, ha ezt a tagok egyharmada írásban kezdeményezi. Tanácskozási joggal részt vesz az ülésen: a fenntartó Önkormányzat képviselője, igazgató főorvos, gazdasági igazgató. A testület feladatai:  Részt vesz az intézmény szakmafejlesztési programjának, szervezeti és működési szabályzatának, házi rendjének, valamint belső szabályzatainak előkészítésében.  Véleményt nyilvánít az intézményt érintő feladat-ellátási szerződés vagy feladatátvállalási szerződés megkötésére irányuló pályázat elbírálása során.  Véleményezi, illetve rangsorolja a szakmai mátrixok vezetői munkaköreinek betöltésére beérkezett pályázatokat.

25





Intézményfenntartó, illetőleg a igazgató főorvos felé javaslattételi joga van, illetve felkérésre meghatározott szakmai kérdésben véleményt nyilváníthat.  Részt vesz a Kórház Szervezeti és Működési Szabályzatának, házirendjének, továbbá a következő belső szabályzatok előkészítésében:  Intézet Gyógyszerellátási Szabályzata,  Fekvő- és járóbeteg szakellátás ápolási ellátási rendje,  Ügyeleti, készenléti szolgálatra vonatkozó szabályozás,  Intézet belső minőségügyi rendszerére vonatkozó szabályozás.  Véleményezi, illetve rangsorolja a vezető-helyettesi és a szakmai osztályok vezetői munkaköreinek betöltésére beérkezett pályázatokat,  gyakorolja egyetértési jogát,  a fenntartó, illetve a igazgató főorvos felkérésére meghatározott szakmai kérdésekben véleményt nyilvánít,  a szakmai működés veszélyeztetése esetén megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket. A Szakmai Vezető Testület véleményének kikérése kötelező:  A vezető-helyettesek megbízása, megbízás visszavonása illetve felettük az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,  a szakmai osztályok vezetői megbízása, a megbízás visszavonása kérdésében. A Szakmai Vezető Testület egyetértése szükséges:  A Kórház szakmai tervéhez,  a Kórház fejlesztési prioritásainak meghatározásához,  a vezetői, orvos-igazgatói és ápolási igazgatói kinevezésnél a külön jogszabályban meghatározott feltételek alóli felmentéshez,  a Kórházi Etikai Bizottság vezetőjének és tagjainak, továbbá a halottból történő szerv-, szövetkivételhez, a halál tényét megállapító bizottság kinevezéséhez,  kutatási projektek engedélyezéséhez,  minőségbiztosítási politika kialakításához és a belső minőségügyi rendszerről szóló szabályzat elfogadásához,  más egészségügyi szolgáltatóval való szakmai együttműködési és konzíliumi kérési rendhez. Szakmai Vezető Testület Vezetőjének feladatai:  Összehívja a Testület üléseit, meghívja a tanácskozási joggal felruházott személyeket.  Gondoskodik a jegyzőkönyv-vezetéséről, az igazgató főorvosnak történő megküldéséről és a jegyzőkönyv irattározásáról.  Szoros kapcsolatot tart az intézet menedzsmentjével. 4.2.4.Felügyelő Tanács A Kórház Felügyelő Tanácsának működésére az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, valamint a 23/1998. (XII.27.) EüM rendeletben foglaltak az irányadók.

26



Tagjai: A Felügyelő Tanács létszáma 9 fő, nem delegálható a Felügyelő Tanácsba a Kórház vezetője és az Etikai Bizottság tagja. A tagok egyharmadát az intézet ellátási körzetéhez tartozó települési önkormányzatok küldötteiből, egyharmadát az intézet területén működő társadalmi szervezetek küldötteiből, a többi tagot az intézet küldötteiből kell megválasztani. A tanács elnöke a társadalmi szervezetek küldöttei közül kerül megválasztásra. A Felügyelő Tanács megbízatása 4 évre szól. A Felügyelő Tanács a Kórház által nyújtott egészségügyi szolgáltatással összefüggő feladatkörében:  jogosult megismerni az egészségügyi szolgáltatás működésével, fenntartásával, bővítésével, átszervezésével kapcsolatos pénzügy, gazdasági adatokat, mutatókat, beszámolókat, valamint az egészségügyi szolgáltatással, annak minősítésével kapcsolatos – személyazonosításra alkalmatlan – statisztikai adatokat,  véleményt nyilvánít, és javaslatokat tesz a kórház működésével, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatban,  véleményt nyilvánít, és javaslatokat tesz a Kórházi struktúra átalakításával, az egészségügyi közszolgáltatások alvállalkozásba adásával, közreműködői szerződések megkötésével kapcsolatban,  kérdést intézhet a Kórház orvos-szakmai vezetőjéhez, aki 15 napon belül tájékoztatást ad,  az egészségügyi szolgáltatás színhelyére beléphet, azonban az ott folyó egészségügyi ellátást, valamint az egyéb munkavégzést nem zavarhatja,  biztosítja a kapcsolattartást a Kórház vezetése és a betegek között,  képviseli az érintett lakosság érdekeit az intézet működésében,  közvetíti a Kórház orvos-szakmai vezetője felé az egészségügyi szolgáltatás igénybe vevőjének az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó kezdeményezéseit,  figyelemmel kíséri a Kórház működését, az SzMSz-ben, a KSz-ben, a Házirendben foglaltak érvényesülését. A Felügyelő Tanács akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint a fele jelen van. A Felügyelő Tanács határozatait nyílt szavazással, a jelen lévő tagok több mint a felének szavazat többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Felügyelő Tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A Felügyelő Tanács működésével kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatokat a Kórház látja el. A Felügyelő Tanács működésével kapcsolatos költségeket a Kórház a költségvetésében biztosítja. 4.2.5.Főorvosi Értekezlet Rendszeresen, havonta egy alkalommal ülésezik, rendkívüli esetben az igazgató főorvos összehívása alapján. A főorvosi értekezlet a igazgató főorvos szakmai tanácsadó testülete. Tagjai:  az igazgatók,  mátrixvezető, szakmavezető, osztályvezető főorvosok,  szakrendelések, gondozóintézet vezető főorvosai,  intézeti főgyógyszerész 27





szükség esetén a napirendi pontok megtárgyalásához szükséges illetékes szakembert, az orvosi kamara képviselőjét, Témától függően összorvosi értekezletté bővíthető. Az értekezletet az igazgató főorvos, vagy az igazgató főorvos kijelölt helyettese vezeti A Testület megtárgyalja:  az osztályvezető főorvosok szakmai beszámolóját osztályuk működéséről, gyógyító-megelőző munkájáról, területi tevékenységéről,  kórházhigiéniai feladatokat,  tűz-, munka- és környezetvédelem helyzetét, feladatokat,  a fejlesztési terveket, műszerigényeket,  a Kórházat érintő szakmai és minőségügyi kérdéseket,  az osztályok, szolgálatok, részlegek közötti együttműködés és munkamegosztás kérdéseit,  a kórházi osztályok etikai helyzetét,  a gazdasági, teljesítmény-finanszírozási helyzetet,  az igazgató főorvos által előterjesztett személyi kérdéseket és mindazon ügyeket, amelyeket az értekezleten résztvevők előterjesztenek. Feladata: véleményt nyilvánít minden orvos-szakmai kérdésben, amelyet az igazgató főorvos terjeszt elő. Éves munkaterv alapján megtárgyalásra kerül:  a mátrixvezető főorvosok szakmai beszámolója a szakmai részlegek működéséről, gyógyító-megelőző munkájáról,  az osztályvezető főorvosok beszámolója az osztály működéséről és gyógyítómegelőző munkájáról,  a szakmai fejlesztési terveket,  a Kórházat érintő szakmai és minőségügyi kérdéseket,  az osztályok, szolgálatok, részlegek közötti együttműködés és munkamegosztás kérdéseit  az intézmény által szakmailag támogatott intézmények, szolgálatok munkáját,  a szakmai részlegek együttműködésének rendje,  az intézmény orvos-etikai helyzetét,  és mindazokat a kérdéseket, amelyeket az értekezleten résztvevők előterjesztenek Javaslattevő szerepe van, határozathozatali joga nincs. A Főorvos értekezletről emlékeztető készül, ami minden osztályra kiadásra kerül. Az osztály dolgozóival történt ismertetés után, a jelenlévők aláírásával vissza kell juttatni a titkárságra.

4.2.6. Főnővéri értekezlet Rendszeresen havonta egy alkalommal ülésezik, 28



Az ápolási igazgató hívja össze, az igazgató főorvos ápolási igazgatójának tanácsadó testülete, egyben az ápolási szervezet rendszeres munkaértekezlete, döntés-előkészítő, végrehajtó testület Tagjai: az ápolási igazgató, mint az értekezlet vezetője, osztályvezető ápolók/vezető asszisztensek. Feladatai:  információátadás, tájékoztatás, az ápolási tevékenység aktuális feladatait  az előző értekezleten született megállapodások alapján hozott intézkedések eredményeinek értékelése,  az ápolási szervezet működésének javítására, fejlesztésre irányuló aktuális és soron következő feladatok megtárgyalása és mindazon kérdések, amelyeket az értekezleten résztvevők előterjesztenek,  vezető szakdolgozók és speciális szakterületek képviselőinek beszámoltatása általuk képviselt szakterület működéséről,  az intézet ápolásszakmai, - etikai, - higiéniai, helyzetének áttekintése, feladatok meghatározása.  a szakdolgozók munkájával, munkakörülményeivel összefüggő kérdéseket,  a szakdolgozók képzésével, továbbképzésével összefüggő feladatokat, megvitatja, véleményezi az erre vonatkozó intézményi terveket,  az osztályok higiénés helyzetét,  a betegellátással, a hotel-szolgáltatásokkal összefüggő szakmai feladatokat,  a szakdolgozók munkafegyelmével, az etikai követelmények teljesítésével kapcsolatos tapasztalatokat, feladatokat,  az ápolási eszközökkel, anyagokkal való ellátottság helyzetét, a gazdaságosság, a takarékosság követelményeinek érvényesülését,  az egyes osztályokon végzett ápolási-gondozási tevékenység tapasztalatait,  mindazon kérdéseket, melyeket a résztvevők előterjesztenek. A vezető ápolói értekezlet napirendjére kell tűzni az állandó résztvevők bármelyike, ill. az Szakdolgozói Tanácsadó Testület által javasolt napirend megtárgyalását. Az értekezletről emlékeztetőt kell készíteni, ha valamely ügyben testületileg állást foglalt, véleményt nyilvánított, vagy javaslatot tett. 4.2.7.Gazdasági vezetői értekezlet Rendszeresen kéthetente. ill. szükség szerint ülésezik.. Tagjai: a gazdasági szervezet osztályvezetői, ill. eseti meghívás alapján az intézmény vezető beosztású közalkalmazottai. Az értekezletet a gazdasági igazgató vezeti. A gazdasági igazgató tanácsadó testülete, egyben a gazdasági- műszaki irányítás szervezeti egység vezetőinek munkaértekezlete. Az értekezlet feladatai:  az intézmény gazdasági ellátásával, gazdálkodásával, üzemvitelével kapcsolatos teendők koordinálása, egyeztetése, 29



 javaslatokat tesz a gazdasági terület és a betegellátó osztályok közötti munkakapcsolat, együttműködés fejlesztésére,  megtárgyalja az intézményi anyag- és eszközgazdálkodás tapasztalatait, feltárja a gazdaságosság ellen ható tényezőket, körülményeket, javaslatokat tesz ezek megszüntetésére,  segíti az intézmény műszaki-technikai fejlesztésére vonatkozó tervek kidolgozását,  közreműködik a vagyonvédelmi intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában,  javaslatokat tesz az intézmény alaptevékenység jellegű egyéb tevékenységeiből származó bevételeinek növelésére, a bevételek felhasználására. Az értekezlet napirendjére kell tűzni az állandó résztvevők bármelyike, ill. a igazgató főorvos által javasolt téma megtárgyalását. Az értekezletről emlékeztetőt kell készíteni, ha valamely ügyben testületileg állást foglal, véleményt nyilvánított vagy javaslatot tett. 4.2.8. Érdekegyeztető Tanács Szükség szerint ülésezik Tagjai: az igazgatók, EDDSZ, Közalkalmazotti Tanács, Orvosi Kamara és az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara képviselője, igazgató főorvos által külön meghívottak. Feladata: az intézeten belüli érdekegyeztetés 4.2.9. Intézeti Kutatás Etikai Bizottság A Bizottság az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, valamint a Kórházi Etikai Bizottságokról szóló 14/1998.(XII.11.) EüM rendelet alapján működik. A bizottság elnökét a igazgató főorvos által felkért 5 fő szakorvos közül maga választja. Tagjai: 4 fő szakorvos, 3 fő szakdolgozó az igazgató főorvos megbízása alapján, a betegjogi képviselő, mint a bizottság titkára. A Bizottság feladatai:  az intézményen belül felmerülő etikai ügyben való állásfoglalás,  a betegjogok érvényesítésében való közreműködés,  a szerv- és szövetátültetés törvényben szabályozott kivételes eseteiben a jóváhagyás megadása,  a további feladatait a kötelezően készítendő ügyrend tartalmazza.  biztosítja a bizottság elé kerülő etikai ügyek sokoldalú ( orvosi, pszichológiai, jogi, vallási stb.) megítélését. Vezetője: a bizottsági tagok közül megválasztott személy 4.2.10. Szakmai Minőségellenőrző Bizottság Feladata az intézményben folyó gyógyító, ápolási munka szakmai színvonalának ellenőrzése, javítása, az egyes osztályok tevékenységének összehangolása, gazdaságosságának ellenőrzése. A Bizottság rendszeresen vizsgálja az egészségügyi beavatkozások során keletkezett nem kívánt eredmények, szövődmények kialakulásának okait. Tagjai:  Igazgató főorvos általános helyettese, aki egyben a bizottság elnöke,  ápolási igazgató, vagy az általa kijelölt személy, 30


   


gazdasági igazgató, vagy az általa kijelölt személy, általános intenzív és aneszteziológiai osztály megbízottja, higiénés szakasszisztens, pathológia, kórszövettan megbízottja.

Feladata:          

Az év végi összefoglaló kimutatások alapján elemzi a gyógyszergazdálkodás helyzetét, javaslatokat dolgoz ki a költségkímélő megoldásokra. Intézményi iatrogén fertőzések alakulása, ezek kezelésének, lejelentésének ellenőrzése, megelőzésre való oktatás. Műtéti szövődmények statisztikai elemzése, okok feltárása. Egészségbiztosítási felügyelet felé a kért indikátorok lejelentése, országos átlagtól való negatív eltérések okainak feltárása. Osztályokon folyó munka protokollok szerinti működésének ellenőrzése, intézményi szinten egységes szakmai eljárási rend, standardok alkalmaztatása. Decubitus kezelés kontrollja. Új technológiák, műszerek, protokollok bevezetése, ismertetése és alkalmazásuk ellenőrzése. Intézményi elhalálozások alakulása, intézményi boncolási eredmények statisztika értékelése, klinikopathológiai konferencia szervezése. A beteg-ellátó egységek működése közben fellépő szakmai kérdésekben döntés és segítségnyújtás. Intézményi szinten betegorientált és színvonalas gyógyítás missziójának erősítése és képviselete.

Munkáját szorosan együttműködve végzi a kontrolling, etikai, gyógyszerügyi és gyógyszerterápiás, szakmai tudományos bizottságokkal. A bizottság legalább 3 havonta, de a feladattól függően gyakrabban is ülésezik. Munkájáról évente beszámol az Igazgatói Testületnek. Elemzései, ellenőrzések során megállapított eredményei alapján javaslatokat tesz a vezető testület felé a hatékonyabb és magasabb színvonalú gyógyító munka eléréséhez. 4.2.11. Gyógyszerterápiás Bizottság Tagjai:  Igazgató főorvos ált. helyettese és/vagy az orvosigazgató  Főgyógyszerész mint a bizottság titkára,  Osztályvezető főorvosok, illetve az általuk delegált orvos. A bizottság üléseit az elnök hívja össze. A titkár feladata a gyógyszerezéssel kapcsolatos jogszabályok követése és az intézetet érintő változások közzététele a felhasználók felé körlevél formájában. A Bizottság feladatai:

31



 összeállítja a kórházi alaplistát, valamint a gyógyszerterápiás protokollokat, meghatározza az intézeti antibiotikum politikát, véleményezi a széles spektrumú, drága antibiotikumok javallatait, engedélyezi és ellenőrzi felhasználását.  véleményt nyilvánít a gyógyszerellátás szervezésével kapcsolatban,  megvizsgálja és minősíti a fekvőbeteg osztályok gyógyszerterápiás gyakorlatát, elemzi - az orvosi dokumentáció alapján is - az osztályok gyógyszerfelhasználását, az indokolatlan gyógyszerfelhasználást jelzi az igazgató főorvosnak,  figyelemmel kíséri a korszerű farmakoterápiás elveket, értékeli a korszerű gyógyszerterápiás elvek érvényesülését,  felhívja a figyelmet a helytelen és elavult gyógyszerterápiás eljárásokra,  szakmai és gazdasági szempontból elemzi és értékeli a Kórház és az egyes osztályok gyógyszerfelhasználását,  A Bizottság tagjai jogosultak a kórlap alapján elemezni a gyógyszer felhasználást, a laborvizsgálat és röntgenfelvétel-készítés indokoltságát.  javaslatot tesz az igazgató főorvos részére a gyógyszerkeretek meghatározásával kapcsolatban,  javaslatokat dolgoz ki a hatékony, biztonságos és gazdaságos gyógyszerterápiás elvek érvényesítésére, véleményezi és jóváhagyja az új terápiás protokollok bevezetését.  szakmai és gazdasági szempontból elemzi és értékeli a kórház gyógyszerfelhasználását, gyógyszerbeszerzését és javaslatot tesz az esetleges hiányosságok kiküszöbölésére és az indokolatlannak minősített beszerzések és felhasználások csökkentésére,  véleményezi és jóváhagyja az új terápiás protokollok bevezetését.  a helyes terápiás gyakorlatokra vonatkozó szabályok, illetve a minőségi és hatékony gyógyszerrendelés ösztönzéséről szóló jogszabályban foglaltak alapján véleményezi az új gyógyszerterápiás eljárások kórházon belüli bevezetését és szakszerűségét, valamint meghatározza az új gyógyszerterápiás eljárások gyógyszerszükségletét,  az új gyógyszerek forgalomba hozatalára is figyelemmel javaslatot tesz a kórház gyógyszerkészletének összetételére, valamint  ellenőrzi a kórház gyógyszerellátással kapcsolatos minőségügyi feladatait, a szolgáltatások minőségét és az esetleges hiányosságok esetén javaslatot tesz azok megszüntetésére. A Bizottság havonta, ill. szükség szerint ülésezik. Az ülésekről - különös tekintettel a gyógyszer felhasználásra vonatkozó megállapításokra - jegyzőkönyvet kell felvenni, s annak egy példányát a igazgató főorvosnak és a gazdasági igazgatónak meg kell küldeni, egy példányát az irattárban kell elhelyezni. A Bizottság a munkarendjét, ügyrendjét, munkamódszerét maga határozza meg. Saját hatáskörben dönt átfogó vagy részvizsgálatok lefolytatásáról, azonban a igazgató főorvos által meghatározott cél- vagy átfogó vizsgálatot köteles elvégezni. A Bizottság szükség szerint felkérésre, tapasztalatairól tájékoztatást köteles adni az Igazgató Tanácsnak, ill. a Főorvosi Értekezletnek. Ezen testületek előtti beszámoltatást a Bizottság is kezdeményezheti.

32



4.2.12. Transzfúziós Bizottság Havonta ülésezik. Elnöke: igazgató főorvos delegálása alapján az orvos igazgató Titkára: a vértranszfúziós osztály vezetője Feladata: a vér –és vérkészítmény felhasználás indikációinak szakmai értékelése. 4.2.13. Infekció Kontroll Bizottság Tagjai:  az igazgató főorvos által megbízott orvos, mint a higiénés orvos,  ápolási igazgató,  főgyógyszerész,  intézeti vezető higiénikus,  orvos-igazgató Feladatai:  a Kórház infekció-kontroll tevékenységének megszervezése és követése.  a nosocomiális fertőzések számának csökkentését célzó intézkedések megtétele és összehangolása, a megfelelő eljárási rend kidolgozása a gyógyító-megelőző ellátás.  a mikrobiológiai surveillance-ok megszervezése, a célosztályok, illetve a betegcsoportok meghatározása.  a felfekvésekből, katéterezésekből, kanülökből és egyéb okból származó nosocomiális fertőzések továbbterjedésének vizsgálata.  a Kórház területére behozott fertőzések tekintetében szakszerű konzíliumi ellátáshoz tanácsadás.  a mikrobiológiai vizsgálati mintavétel módszereinek és eredményeinek állandó értékelése, elemzése.  a higiénés protokollok elkészítése, betartatása.  helyi továbbképzési tervek összeállítása, közreműködés a képzés megszervezésében.  a Bizottság évente legalább két alkalommal ülésezik. Az ülésekről jegyzőkönyv készül, amelyet a igazgató főorvos részére is el kell küldeni. Vezetője: az infekciókontroll csoport főorvosa 4.2.14. Műszerügyi Bizottság Szükség szerint ülésezik Tagjai:  orvos-igazgató  gazdasági igazgató,  gazdasági igazgató helyettese,  a belgyógyászati mátrix vezető főorvos,  sebészeti mátrix vezető főorvos,  intenzív-aneszteziológus főorvos,  radiológia főorvos,  műszer- és eszközgazdálkodási csoportvezető. 33



A Bizottság feladatai:  A Kórház technikai – fejlesztési helyzetének folyamatos figyelemmel kisérése, elemzése, fejlesztési koncepciók kidolgozása.  Az egyes egységektől beérkező éves igények átfogó összesített értékelése, javaslattétel a igazgató főorvos, illetve a Vezetői Testület részére a rendelkezésre álló éves beruházási keret felhasználására.  Javaslatot tesz az Igazgatói Testületnek a beszerzés sorrendjének kialakítására.  A tervet véleményezteti az Igazgatói Testülettel. 4.2.15. Tudományos Bizottság Szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik Elnöke: a Szakmai Vezető Testület által javasolt személy Tagjai: elnökhelyettesét és titkárát, valamint két tagját az orvos-értekezlet választja Feladata: szervezi és véleményezi a képzéssel, továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat, részt vesz a tudományos rendezvények megszervezésében, ellenőrzi az orvosi könyvtár tevékenységét. Javaslatot tesz és véleményezi a hazai és külföldi kongresszusokon, tapasztalatcseréken való részvételt. Minden fontosabb oktatással, továbbképzéssel, belső elméleti és gyakorlati szakmai képzéssel kapcsolatos kérdést megvizsgál, véleményez. Napirendjét maga határozza meg. Szervezi a Tudományos Üléseket. 4.2.16.Szakdolgozók Tudományos Bizottsága Évente két alkalommal ülésezik, illetve szükség szerint Vezetője: ápolási igazgató Tagjai: az intézmény tudományos munkájában kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakdolgozók Feladata: a szakdolgozók tudományos munkájának segítése, koordinálása, döntés előkészítés és az ápolás-fejlesztési dokumentáció kidolgozása A Testület elnöke évente egy alkalommal a vezetőápolói értekezleten beszámol az intézmény tudományos szakmai tevékenységéről. 4.2.20. Ad-hoc Bizottságok Szükség szerint ülésezik. Tagjainak száma változó. Feladata: egy-egy konkrét probléma megoldása – az igazgató főorvos kérésére Az igazgató főorvos és helyettesei, valamint az osztályvezető főorvosok, mátrixvezető főorvosok a hatáskörükbe tartozó feladat elvégzésére, elemzés értékelés elkészítésére, vizsgálat lefolytatására, az irányításuk alá tartozó dolgozók megbízásával, ill. más szervezeti egységben dolgozók felkérésével eseti bizottságokat hozhatnak létre. A bizottságot létrehozó vezető kötelessége a bizottság jog- és hatás-körének, az ellátandó feladatnak és céljának meghatározása. 4.2.18. Összdolgozói értekezlet Évente legalább egy alkalommal ülésezik, illetve szükség szerint. Tagjai: az intézet valamennyi dolgozója 34



Feladata: az igazgató főorvos beszámolója a kórház egészét érintő kérdésekről, a dolgozók tájékoztatása az intézmény működésével kapcsolatos aktuális kérdésekről, továbbá megtárgyalja a dolgozók javaslatait, észrevételeit. Az összdolgozói értekezlet véleményező, javaslattevő szerepet tölt be, határozathozatali joga nincs. Az összdolgozói értekezletről emlékeztető készül és azt az intézmény irattárában meg kell őrizni. Az olyan kérdésekre, amelyre a jelenlévő vezető választ adni nem tud, azt 8 napon belül írásban kell megválaszolni. 4.2.19. Orvosi értekezlet Évente két alkalommal ülésezik, illetve szükség szerint Tagjai: az intézet orvosai Feladata: az orvosi kar egészét érintő kérdések megvitatása 4.2.20. Osztályértekezlet Negyedévente ülésezik. Az osztályértekezlet az osztályvezető/ mátrixvezető főorvos, ill. osztályvezető tanácsadó szerve, ill. az osztály tevékenysége irányításának eszköze. Az osztályértekezlet az intézmény, valamint az osztály működésével, szakmai tevékenységével kapcsolatos aktuális kérdéseket tárgyalja meg, egyben az osztály dolgozóinak fóruma is. Az osztályértekezletet az osztályvezető főorvos, ill. mátrixvezető hívja össze szükség szerint, de legalább negyedévente egy alkalommal. Állandó témája az osztályvezető főorvos ill. főnővér beszámolója a vezetői értekezleteken elhangzottakról. Az osztályértekezletre meg kell hívni az osztály valamennyi dolgozóját, időpontjáról értesíteni kell az osztály szakmai irányítását gyakorló igazgatót, ápolási igazgatót, a témától függően az igazgató főorvost. Az osztályértekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni, ha testületileg állást foglalt, véleményt nyilvánított vagy javaslatot tett. A jegyzőkönyvet az igazgató főorvosnak kell megküldeni. 4.2.21. Közalkalmazotti Tanács A Közalkalmazotti Tanács a közalkalmazotti részvételi jog gyakorlásának szervezeti formája, amely elsősorban a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak nevében jóléti, szociális érdekekkel összefüggő kérdésekben játszik jelentős szerepet. A Közalkalmazotti Tanács a munkáltatói döntést megelőzően véleményezi:  a munkáltató gazdálkodásából származó bevételek felhasználásának tervezetét,  a munkáltató belső szabályzatának tervezetét,  a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét,  a korengedményes nyugdíjazásra és a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzeléseket,  a közalkalmazottak képzésével összefüggő terveket, 35



 a munkáltató munkarendjének kialakítását.

36



III. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER Az Intézet az MSZ EN ISO 9001:2009-es jelű nemzetközi szabvány és a Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok 1.0 verzió szerinti integrált minőségirányítási rendszert működtet. Igazoltan az élelmezés területén HACCP rendszert tartunk fenn. A minőségirányítási rendszer alapvető működési feltétele a vezetőség elkötelezettsége a minőségügy iránt. A Minőségirányítási Kézikönyvben részletesen meghatározásra került a vezetőség tagjainak általános feladat- és hatásköre a minőségirányítás egyes területeire vonatkozóan. Intézményünk élén első számú felelős vezetőként az igazgató főorvos áll, aki egyben a minőségirányítási vezető feladatait is ellátja. Közvetlen irányítása alá tartoznak az igazgatók, igazgató helyettesek, akik a menedzsment tagjai. A vezetők általános minőségirányítási feladatait és felelősségét a következő felelősségmátrix tartalmazza.

Rövidítések: IF és IFH igazgató főorvos és általános helyettese MV: minőségirányítási vezető MMT: minőségirányítási munkatárs

OI: orvos-igazgató

ÁP: ápolási igazgató

GI: gazdasági igazgató, GIH: gazdasági igazgató helyettese

OV: osztályvezetők, szervezeti egységek vezetői

Jelmagyarázat: F = felelős K = közreműködő Megj.: A felelősségi mátrixban az igazgató főorvos és minőségirányítási vezető feladatait elkülönítettük, függetlenül attól, hogy jelenleg egy személy tölti be a posztokat. Feladatok / tevékenységek A VEZETŐSÉG FELADATAI A minőségpolitika megfogalmazása és aktualitásának fenntartása A vezetés minőséggel kapcsolatos felelősségének és hatáskörének meghatározása A vezetőségi átvizsgálások végrehajtása és dokumentálása A minőségirányítási rendszer hatékony működéséhez szükséges feltételek biztosítása A minőségpolitikából adódó feladatok képviselete, a minőségirányítási rendszer kialakításának, fejlesztésének, belső és külső felülvizsgálatának koordinációja

IF, OI, MV GI ÁP OV IFH MMT GIH K F

K

F K

K

K

F F

K K

K K

K K

K K

F

37



Az egyes szervezeti egységekben a minőségirányítási rendszerből adódó feladatok képviselete ERŐFORRÁSGAZDÁLKODÁS Humánerőforrásokkal kapcsolatos követelmények meghatározása a szolgáltatás működtetéséhez szükséges infrastruktúra meghatározása a szolgáltatás környezeti feltételeinek biztosítása A BETEGELLÁTÁSSAL KAPCSOLATOS SZERZŐDÉSEK FELÜGYELETE Szerződéskötés (OEP) Egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos megrendelések, szerződések kezelése BESZERZÉS Az anyagbeszerzés adatainak meghatározása és jóváhagyása Áruátvétel Az alvállalkozók /beszállítók /szolgáltatók kiválasztása és értékelése A FOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA A szolgáltatások azonosítása A gyógyító tevékenységek orvos-szakmai irányítása A gyógyító tevékenységek ápolásszakmai irányítása A raktározás felügyelete A karbantartás felügyelete ELLENŐRZÉSEK ÉS VIZSGÁLATOK Betegvizsgálatok tervezése Vizsgáló, diagnosztikai eszközök felügyelete A NEMMEGFELELŐSÉGEK KEZELÉSE Eltérések jelentése az orvos-szakmai területeken Eltérések jelentése az ápolásszakmai területeken Eltérések jelentése az egyéb tevékenységek során Hibakezelő döntés a gyógyító területeken Hibakezelő döntés az egyéb tevékenységek során Vevőszolgálati javító tevékenységek gyógyítás területén Vevőszolgálati javító tevékenységek gazdasági ellátás területén Betegelégedettségi vizsgálatok A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER FEJLESZTÉSE Helyesbítő és megelőző tevékenység koordinálása Belső minőségügyi audit Képzések lebonyolítása, nyilvántartása Adatgyűjtés, mérés, elemzés

K

F

F F

K K

K K

K F

K K

F

K

K

K

K

F K

K

K

F F

K

K

K

K

F

K

K

K

K

F

K

F

K F

K

K

K

K

F F

K K K K K

F

F K

K

F

F

F K F K

K

K K K

K K

K K F K K K K K F F F K

F F F

K K

K F K

K K K

F

K K K

K K

K K

F

K F

K

38



Minőségirányítási vezető (Igazgató főorvos)  

    

    

Minőségfejlesztési programok, intézkedési tervek készítése a vezetőség által meghatározott minőség célok megvalósításához, Az elvárt minőség eléréséhez szükséges ellenőrzések, folyamatok, berendezések (beleértve az ellenőrző- és vizsgáló berendezéseket is), források és képességek meghatározása és biztosítása, A kórházi folyamatok, az ellenőrzési és vizsgálati eljárások és az alkalmazható dokumentáció, valamint a minőségügyi feljegyzések összhangjának biztosítása, A minőségellenőrzési, az ellenőrzési és vizsgálati módszereknek a külső és belső elvárásokhoz igazodó folyamatos fejlesztése, Az elvárható, a szabályozásokban meghatározott higiéniai körülmények, illetve követelmények meghatározása és teljesítése, A mérési, diagnosztikai követelményeknek - beleértve az ismert lehetőségeket meghaladó igényeknek - a kellő időben történő meghatározása A minőségirányítási rendszer egységes működésének fenntartása érdekében, a minőségirányítási rendszer változásainak tervezést és végrehajtását a „Minőségfejlesztés, minőségtervezés szabályozása” című eljárási utasítás szerint végezzük. Közvetlenül irányítja a Minőségirányítási munkatárs tevékenységét. Minőségirányítási képzési programok meghatározása. Feltárt nem-megfelelőségek javítására, helyesbítésére vonatkozó utasítások kiadása, azok végrehajtásának hatékonyságának ellenőrzése. Vezetőségi átvizsgálások lefolytatása Kapcsolattartás a Tanúsító szervezettel.

Minőségirányítási munkatárs A minőségirányítási munkatárs feladatkörébe tartozik – a Minőségirányítási vezető (igazgató főorvos) közvetlen irányítása mellett – az intézmény minőségirányítási rendszerének működtetése, folyamatos fejlesztése.  Közvetlenül irányítja a belső auditorok munkáját.  Az intézmény beteg dokumentációjának szakszerű kezelését, selejtezését és védelmét megszervezi, a dokumentumokról kérésre hivatalos másolatot készít.  Feladata az intézmény minőségirányítási rendszerének működtetése, fejlesztése, felülvizsgálatra és tanúsításra való előkészítése.  Minőségirányítási képzési programokat szervez.  A minőségirányítási rendszerben felelősséggel tartozó személyek folyamatos, megfelelő szintű oktatását folyamatosan elvégzi.  Biztosítja a minőségügyi dokumentumok megfelelő kezelését, tárolását, módosítását, a hatályon kívüli dokumentumok bevonását.  Belső auditok során az intézmény belső szabályozási rendszerét folyamatos figyelemmel kíséri, javaslatot tesz a módosításokra, a feltárt hiányosságok megszüntetésére.  Hatékonyan segíti menedzsment munkáját. 39



Minőségirányítási munkatárs hatásköre és jogköre:  aláírja a feladatainak ellátása során keletkezett iratokat,  rendelkezési jogkört gyakorol minőségirányítási feladatok vonatkozásában, a minőségirányítási vezetővel (igazgató főorvossal) történt előzetes egyeztetés alapján az intézmény valamennyi dolgozója felett,  minőségirányítási feladatok vonatkozásában képviseli az intézetet külső szerveknél az igazgató főorvos jóváhagyásával  minőségirányítási feladatainak ellátása során teljes körű betekintési joga van a beteg dokumentációkba, illetve pénzügyi adatokba közvetlen felettesével történt egyeztetés után, illetve éves ellenőrzési terv alapján. Osztályos minőségirányítási vezetők (osztályvezető főorvos): Minőségirányítási vezető által jóváhagyott szabályozó dokumentumok alapján történő napi munkavégzés irányítása, ellenőrzése. Auditokra való felkészülés, auditokban való részvétel. Belső auditorok: Minőségirányítási vezető által meghatározott, előre tervezett, a szabványban előírtaknak megfelelő belső auditok lefolytatása, egyedi megbízás alapján. Orvos- és ápolásszakmai dokumentumellenőrző megbízottak: A minőségirányítási vezető által jóváhagyott ellenőrzési szempontok szerint, rendszeres időközönként, mintavételes eljárással betegdokumentáció ellenőrzése, írásban dokumentált módon, egyedi megbízás alapján.

40



IV. AZ INTÉZET MŰKÖDÉSI RENDJE 1. Az Intézményben az egészségügyi tevékenység végzésének formái: A 2003. évi LXXXIV. tv. szerint az egészségügyi tevékenység végzésére többfajta jogviszony keretében kerülhet sor, melyek közül az intézményben  közalkalmazotti (típusos jogviszony)  megbízási szerződéses  közreműködői szerződés egyéni vagy társas egészségügyi vállalkozás által nyújtott szolgáltatásra  szabadfoglalkozású orvos, szakdolgozó  önkéntes segítői  jogviszony alkalmazási formák fordulnak elő. A közalkalmazottak kinevezési okmány, jogszabályban meghatározott garantált bér, esetenként munkáltató által kiegészített jövedelem alapján végzik munkájukat. Részletes munkaköri feladatukat munkaköri leírásuk tartalmazza. Szerződés jogviszonyok kötésének gyakorlata, feltétele: Megbízásos jogviszony kötésére kerül sor minden olyan esetben, ha a munkavégzés rövidtávra, meghatározott feladat elvégzésére vonatkozik, s közalkalmazotti státusz nem kívánatos (pl. nyugdíjas, idős, helyettes, részmunkaidős dolgozó).  Közreműködői szerződéskötésnek minősül minden olyan szerződés, amely a szakmai alapfeladat körébe tartozó feladat ellátásához szükséges segítő/ közreműködő igénybevételére irányul. Az alaptevékenység körébe tartozó szellemi tevékenységre külső személlyel vagy szervezettel számla ellenében, dologi kiadások között tervezett és elszámolt szolgáltatásra kizárólag az alábbi feltételek fennállása esetén lehet szerződést kötni:  az adott feladat ellátáshoz megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt a Kórház nem foglalkoztat, illetőleg nem képes megfelelő számban foglalkoztatni, vagy  eseti, nem rendszeres jellegű feladat ellátásához szükséges,  a feladat ellátására, a betegellátás folyamatos biztosítására a Kórház szerződéses kötelezettséggel rendelkezik. Közreműködő igénybevételének szükségességéről, a díjazás mértékéről az igazgató főorvos dönt, de figyelembe veszi az érintett szervezeti egység szakmai felügyeletét ellátó igazgató (orvos igazgató, ápolási igazgató, gazdasági igazgató) állásfoglalását. Kizárólag olyan személlyel, vagy szervezettel lehet szolgáltatási szerződést kötni, amely a feladat ellátására megfelelő szakértelemmel és jogosultsággal rendelkezik (ÁNTSZ engedély és felelősségbiztosítás). A közreműködői szerződésnek minimálisan az alábbi elemeket kell tartalmaznia:  az ellátandó feladatot, helyét, idejét  a díjazás mértékét,  a szerződés időtartamát, 

41


     


az egyéb ill. közalkalmazotti jogviszonyban vele együttműködő dolgozókkal való kapcsolatát, a szervezettel kötendő szerződés esetén azt, hogy a szervezet részéről személy szerint ki (kik köteles (kötelesek) a feladat ellátására, továbbá a teljesítés igazolására felhatalmazott személy megnevezését, a tárgyi eszközök, általában a minimum feltételekben előírt feltételek biztosításának körülményét, a közreműködő által okozott kár esetén szükséges eljárást, a közreműködő tevékenységének lehetséges ellenőrzését.

A szolgáltatási díjtételek megállapításánál az adott feladat ellátásához szükséges Kjt. szerinti bérbesorolását kell figyelembe venni, amely kiegészülhet a mindenkori vezetői döntésnek megfelelőn (hiányszakma, ellátási érdek, a piaci viszonyok figyelembevétele). Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő Testülete mindenkori Költségvetésről szóló rendelete alapján diplomához kötött feladat – főfoglalkozásként – közreműködővel való elvégeztetéséhez a polgármester és a jegyző jóváhagyása szükséges. Közreműködő igénybe vétele esetén is biztosítani kell az egészségügyi ellátás folyamatosságát és egységes színvonalát. A közreműködő hatásköre a konkrét orvosi/egészségügyi tevékenysége végzésével kapcsolatban általában nem különbözik a hasonló tevékenységet végző közalkalmazottétól, vagyis az orvosi tevékenységből eredő jogok és kötelezettségek, utasítási jogkörök a szervezeten belül a különböző jogviszonyban foglalkozottaknál azonosak. A betegnek végzett ellátással kapcsolatban felmerült kárért közvetlenül akkor is a Kórház tartozik felelősséggel, ha magát a feladatot közreműködő végezte el. A kár közreműködő általi megtéríttetéséről mérlegelés után a Kórház dönt. Szabadfoglalkozású orvos szerződési alapon, az intézmény javára és bizalmából végez feladatot, melyhez saját felelősségbiztosításra és működési engedélyre nincs szükség. A beteget ért kárért közvetlenül az intézmény felel. A kár megtérítését a Kórház szabadfoglalkozású orvostól csak súlyos mulasztás esetén követeli meg. A szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó és az egészségügyi szolgáltató közötti megbízási szerződésben rögzíteni kell:  az ellátandó feladat (ok) pontos megnevezését, a feladatok ellátásához szükséges tárgyi feltételek biztosításának módját, valamint a munkavégzés helyét és idejét,  a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó szakmai felettesének megnevezését,  amennyiben a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó feladatkörébe más egészségügyi dolgozók szakmai irányítása is beletartozik, az általa irányított, illetve felügyelt egészségügyi dolgozók munkakörének megnevezését.,  az adott időszakban, de legfeljebb 6 hónap alatt a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó által végzendő egészségügyi tevékenység időtartamát és beosztását, illetve a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó nyilatkozatát az önkéntesen vállalt többletmunka tervezett mértékéről, 42


  


az ellátott feladatok díjazását, a megbízás keretében okozott kár megtérítésének szabályait, a szerződés megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket,

Önkéntes segítő alkalmazására kerül sor azokon a betegellátást, szakorvosi tevékenységet segítő területeken, ahol közalkalmazott munkatársra a minimum rendelet értelmében nincs szükség, de vállalkozó munkatárs önként jelentkezik, s a feladat elvégzése szempontjából alkalmazása kívánatos. Az önkéntes segítői munkáért nem jár díjazás. Szerződések alkalmazása a betegellátás területén:  ügyelet, készenlét,  fekvő-, járóbeteg-, gondozói ellátás,  időszakos helyettesítések,  szakértői tevékenység,  halottkezelés, Vállalkozói szerződések a kiszolgáló tevékenységeknél:  őrzés védelem, portaszolgálat  mosodai szolgáltatás (szennyes és tisztaruha szállítás)  szakértői tevékenység  tűzvédelem  munkavédelem Utasítás szerződéses jogviszonyban: Szerződéses jogviszonyban történő feladat ellátás során a Megbízott általában önállóan, saját felelősségére, saját kompetenciája alapján végzi tevékenységét, erre a szerződésben kötelezettséget vállal. A Megbízott felé utasítási, ellenőrzési joga csak a Kórháznak van. Megbízott azonban – nem munkajogi, hanem – kizárólag szakmai kérdésekben a vele együtt dolgozó alkalmazottnak utasítást adhat, utasítást alkalmazott szakmai felettestől elfogadhat.

2. A betegellátás általános rendje Az intézményben megjelenő betegek a sürgősségi betegellátó, a fekvőbeteg ellátó és a járóbeteg szakellátó egységekben kapnak állapotuknak megfelelő gyógyintézeti szakellátást. 2.1. Sürgősségi betegellátás A sürgős panaszokkal érkező betegeket a Sürgősségi Betegellátó Osztály látja el. Az itt mindenkori műszakban dolgozó orvos dönt a szakma szabályai szerint, hogy a beteg az ellátás után járóbetegként távozhat, vagy további kezeléséhez fekvőbeteg gyógyintézeti felvétel szükséges. Ezzel egy időben meghatározza a szakmailag illetékes osztályt, amely a beteget átveszi, illetve felveszi. A sürgős felvétel miatt előzetes helybiztosítás nem kötelező. A Sürgősségi osztály részletes működését az osztály Működési Rendje tartalmazza. 43



2.2. Fekvőbeteg - gyógyintézeti rend A betegek fekvőbeteg-gyógyintézeti felvétele A betegek fekvőbeteg-gyógyintézeti (továbbiakban: intézeti) felvétele általában előzetes helybiztosítás útján, az alábbiak szerint történik: Az intézetbe beutalásra jogosultak: 217/1997. Korm. rendelet 27.§-a alapján. Az intézménybe a mindenkor hatályos beteg-beutalási rendszer alapján kell a betegeket felvenni.  Sürgős esetben az orvos javaslatára, vagy orvosi javaslat nélkül is fel kell venni azt a jelentkezőt, vagy beszállított beteget, aki közvetlen életveszély állapotában van, aki az intézeti felvétel elmaradása esetében közvetlen életveszélybe kerülhet, vagy akinek állapota sürgős intézeti ellátást igényel és ennek elmaradása miatt állapota hevenyen rosszabbodhat.  A fertőző betegségben, vagy elmebetegségben szenvedők, vagy arra gyanúsak és jogszabályban meghatározott más betegek, valamint idegen állampolgárságú betegek intézeti felvételére a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.  Amennyiben a külföldi beteg ellátása nem sürgős szükség esetén történt (EU-kártya), akkor a kiszámolt térítési díj megfizetése szükséges.  Amennyiben a fenti esetekben sürgős szükség alapján történik felvétel, a sürgős szükség fennállását ellátó szakorvos bírálja el..  A beteg kísérőjének felvételét - kivételesen indokolt esetben - engedélyezheti az osztályvezető főorvos, ha a kísérő:  Az intézet csecsemő- és gyermekosztályán elsősorban a szoptatás céljából itt tartózkodó anyák elhelyezése az osztály épületében lévő anyaszálláson történik.  Az intézeti felvételhez/ellátáshoz az intézmény szabályzatai által előírt beleegyező nyilatkozatok aláírása (beteg vagy törvényes képviselője) szükséges.  A beteget minden ellátási esemény előtt kötelezően azonosítani kell.  Az Intézményben betegazonosító rendszer működik, mindenkor a hatályos jogszabályoknak megfelelően.  A felvevő orvos minden beutalt, illetve felvételre jelentkező beteget köteles megvizsgálni és ennek, valamint az egyéb orvosi leletek alapján az osztályvezető főorvos által leadott hatáskörben dönt a beteg felvételéről. Kérdéses esetben az osztályvezető főorvos (helyettes) véleményét köteles kikérni.  Helybiztosítás nélkül, vagy sürgősséggel érkező beteget munkaidőben az  osztályvezető főorvos, vagy helyettese, ügyeleti időszakban az osztály ügyeletes orvosa köteles megvizsgálni és a vizsgálat eredményéhez képest dönteni a felvételről. Ha nem történik meg a beteg felvétele, de a közvetlen életveszély, vagy heveny állapotrosszabbodás lehetősége fennáll, az orvos köteles ezek elhárításához szükséges orvosi ténykedést elvégezni. Ezt meg kell tenni akkor is, ha a szükséges orvosi ténykedés egyáltalán nem, vagy csak részben tartozik az osztály feladatkörébe.  A beteg más intézetbe történő továbbszállítására, illetőleg hazabocsátására csak akkor kerülhet sor, ha az orvos e ténykedést elvégezte és más intézetbe történő továbbszállítás esetében a beteg felvételét a másik intézet előzetesen (távbeszélő) biztosította. 44



 Az előzőekben megvizsgált, illetve ellátott olyan betegről, aki nem kerül felvételre, az orvos köteles minden esetben a beteg vizsgálatára és ellátására vonatkozó adatokat a számítógépes nyilvántartásba bejegyezni és annak egy kinyomtatott példányát a betegnek.  A vizsgálati leletből egy példányt minden esetben a betegnek átadunk.  Beutalt, vagy beutalás nélkül érkező beteg felvételét csak azon szakorvos, illetőleg ügyeletes orvos utasíthatja el, akit - képzettségét figyelembe véve - az osztályvezető főorvos ezzel a hatáskörrel felruházott.  Sürgős ellátásra szoruló beteg esetében - akár helybiztosítással, vagy anélkül érkezik a beteg - a felvevő orvos a fizikális vizsgálat után a szükséges gyógykezelést megkezdi, intézkedik a sürgős vizsgálatok (radiológiai, laboratóriumi, EKG, konzíliáriusi vizsgálatok, stb.) elvégzése iránt és kitölti a kórlapot.  A felvételre kerülő betegekről a felvevő orvos a szükséges adatokat felveszi. A status felvétele az osztályok rendje szerint kötelező. Ha a felvett beteg közvetlen életveszélyben van, a felvevő orvos köteles az életveszély elhárításához szükséges - az adott körülmények között lehetséges - orvosi ténykedést elvégezni, illetve megkezdeni.  Az életveszély elhárításáról szükséges ténykedést el kell végeznie, illetve meg kell kezdenie abban az esetben is, ha az egyáltalán nem, vagy csak részben tartozik az osztály feladatkörébe.  A beteg más intézetbe vagy osztályra történő továbbszállítására csak akkor kerülhet sor, ha az orvos e ténykedéseket elvégezte, a beteg felvételét más intézetbe, vagy osztályra biztosította, és a szállítás közben előrelátható állapotromlás, szövődmény kisebb kockázatot jelent, mint a más intézetben, osztályon végzett szakellátás elmaradása. Amennyiben a beteg nem szállítható, konzíliumról a helyszínen kell gondoskodni. Amennyiben a betegség szakterületi hovatartozása azonnal nem tisztázható, úgy a beteg az első orvosi ellátás után a Sürgősségi Betegellátó osztályon maradjon megfigyelésre, amíg további elhelyezése biztonsággal el nem dönthető.  Fertőző megbetegedés gyanúja esetében a beteget el kell különíteni és amennyiben a betegség fennállása beigazolódik, úgy a területileg illetékes kórház fertőző osztályára kell szállítani haladéktalanul. a fertőzőbeteg osztályon kell elkülöníteni. A beteg felvételének osztályos ügyviteli feladatai: A betegfelvételekor az intézet informatikai rendszerében (E-Medsolution) rögzítik a felvételt végző ellátási egységben a beteg azonosító adatait (név, születési név, születési év, TAJ szám, anyja neve, lakhelye, felvétel időpontja (óra, perc), legközelebbi hozzátartozó neve) A mentőszolgálat, illetve a betegszállító szolgálat által beszállított beteg átvételéről haladéktalanul gondoskodni kell. A beteget átvevő orvos, ha a szállítást indokoltnak (vagy indokolatlannak) tartja, ezt a körülményt a betegátvételi igazoláson a kívánt szöveg megjelölésével és névaláírásával igazolja.

A betegek elhelyezése a betegellátó osztályokon 45




   






A beteg elhelyezését a megfelelő kórterembe az orvos utasítására az osztályos nővér végzi. A betegnek az osztályon való elhelyezése előtt kell biztosítani a fürdési lehetőséget, szükség esetén fertőtlenítést, intézeti ruhaneművel való ellátását. Az eszméletlen beteg és a pszichiátriai beteg saját ruhájának és egyéb tárgyainak átvételét leltár alapján kell elvégezni. A betegek ruhaneműjének tárolása e célra kijelölt szekrényekben történik. A páciensek pénzének és értékének kezelése mindenkor a hatályos Letétkezelésiszabályzat alapján történik. A nővér az osztályon történő elhelyezéskor a beteget szóban, és írásban tájékoztatja az intézeti szabályokról, az osztály érvényes házirendjéről. A nővér a betegnek a betegszobában történt elhelyezéséről a beteg gyógykezelését végző osztályos orvost - sürgős esetben azonnal - értesíti. Az osztályon elhelyezett beteget az osztályos orvos (ügyeletes orvos) megvizsgálja és sürgős esetben felettesének azonnal jelentést tesz. Nem sürgős esetben az ügyeletes orvos az ügyeleti szolgálati idő lejártával, az osztályos orvos pedig még a felvétel napján teszi meg jelentését. Az osztályos (ügyeletes) orvos a beteg állapotának megfelelő kezelési utasítást ad a nővérnek. A nővér az orvosi utasításnak megfelelően részt vesz a vizsgálatok előkészítésében, valamint a gyógyszeres és egyéb kezelések végrehajtásában, a diétás nővérrel együttműködve gondoskodik a beteg megfelelő élelmezéséről. Sérülés, mérgezés, vagy erőszakos cselekmény gyanúja esetén felvett beteg ruházatát az intézeti ellátás időtartama alatt jól zárható, elkülönített helyen kell tárolni és csak a nyomozó hatóság engedélyével szabad tisztíttatni, fertőtleníttetni, az illetékes személyeknek kiadni. Ugyanígy kell eljárni, ha a sérülést közlekedési baleset okozta, ha a sérült közlése alapján, vagy a sérülés jellegéből arra lehet következtetni, hogy a sérülés bűntett, üzemi baleset, vagy tűzeset következménye. Ebben az esetekben a hatóságokat értesíteni kell az ügyeleti (készenléti) szolgálat fejezetnél meghatározottak szerint.

A betegek áthelyezése más betegellátó osztályra A beteget betegségének megfelelő osztályra kell áthelyezni. Amennyiben az alapbetegség gyógyítása mellett a kialakult szövődmény kezelése kerül előtérbe, akkor a beteget a szövődmény jellegének megfelelő profilú osztályon kell elhelyezni. Az áthelyezésről osztályvezető főorvos (helyettese) vagy az általa kijelölt orvos - előzetes helybiztosítás után - intézkedik. Az áthelyezés az átvevő osztály osztályvezető főorvosának (helyettesének) egyetértése alapján történik. Áthelyezés esetén a beteg korábbi osztályos orvosa az új osztályos orvost a beteg állapotáról kellőképpen tájékoztatni, egyben a zárójelentést, vagy annak másolatát és az egyéb szükséges okmányokat átadni köteles. Ugyanekkor az ápolási zárójelentést is át kell adni.

A betegek szállítása (kísérése) az intézeten belül 46



Ha a betegnek más osztályon történő vizsgálata szükséges, a kezelőorvos határozza meg, hogy a beteg szállítása fekvő, illetőleg ülő helyzetben történjen-e, illetőleg járóbeteg esetében kísérő szükséges-e vagy sem. A szállításról, illetőleg a kísérésről minden esetben a beteget ellátó osztály gondoskodik. A betegek elbocsátása az intézetből, más intézetbe történő helyezése Ha a beteg intézeti gyógykezelésre már nem szorul, el kell bocsátani. Az elbocsátásról az osztályvezető főorvos, illetőleg az osztály - általa megbízott - orvosa határoz. A tervezett elbocsátást megelőző 24 órával korábban az elbocsátást a beteggel, vagy törvényes képviselőjével közölni kell. Ha az elbocsátást a beteg kéri, de az osztályvezető főorvos a beteg távozását egészségi állapota szempontjából nem tartja kívánatosnak, arra a beteget figyelmezteti. A beteg ilyen esetben csak akkor bocsátható el, ha írásbeli nyilatkozatban a figyelmeztetést tudomásul veszi, és az elbocsátásból származó következményekért a felelősséget vállalja. Amennyiben a beteg az írásbeli nyilatkozat aláírását megtagadja, az orvos ezt a tényt - a beteg elbocsátása előtt - két tanú jelenlétében külön nyilatkozaton és a zárójelentésen feljegyzi, és a betegdokumentációban ezt elhelyezi a feljegyzést a két tanú is aláírja. Kiskorú, fiatalkorú, cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteget a saját felelősségére elbocsátani nem lehet. Az ilyen beteget a legközelebbi hozzátartozója (törvényes képviselője) kérésére is csak abban az esetben lehet az osztályvezető főorvos megítélése ellenére elbocsátani, ha az elbocsátás várható következményeiért a közeli hozzátartozó (törvényes képviselő) felelősségét írásbeli nyilatkozatban elismeri. Az osztályos orvos ezt a tényt a zárójelentésen is köteles feltüntetni. Az Pszichiátria osztályon elhelyezett betegek elbocsátásával kapcsolatban a vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezésekben foglaltak szerint kell eljárni. Az intézet igazgató főorvosának (helyettesének) hozzájárulásával, illetőleg utólagos értesítése mellett, az osztályvezető főorvos a beteget elbocsáthatja, ha a beteg az intézet rendjét ismételt figyelmeztetés ellenére súlyosan megsérti. Nem bocsátható el a beteg akkor, ha az eltávolítás egészségi állapotát jelentősen veszélyezteti, vagy közegészségügyijárványügyi előírásokat sért. A beteg elbocsátásával kapcsolatos tennivalókat - a felettes utasításának megfelelően - az osztályos orvos végzi. Amennyiben a beteg önmaga ellátására nem képes és mások segítségére szorul, úgy elbocsátani csak a közeli hozzátartozó előzetes értesítése után szabad (távirat, vagy más megfelelő módon). A hozzátartozót a beteg elbocsátásáról előzetesen akkor is értesíteni kell, ha a betegnek nincsen az osztályon megfelelő ruházata, hogy a hozzátartozó a hazaszállításhoz megfelelő ruházat behozataláról gondoskodhasson. Az elbocsátás időpontjának meghatározásánál a beteg, illetve a közeli hozzátartozók kérését - lehetőség szerint - figyelembe kell venni. Ha a beteg elbocsátás utáni ellátása, ápolása valamely okból nem látszik biztosítottnak, vagy egyedül él és gondozásra szorul, úgy erről a beteg lakóhelye szerint illetékes egészségügyi szakigazgatási szervet (Polgármesteri Hivatalt) kellő időben értesíteni kell az eset körülményeitől függően a szükséges intézkedés megtétele végett. Az osztályos vezető főnővér rendelkezésére az ezzel a feladattal megbízott

47



dolgozó kiadja a betegnek a leltár szerint átvett értéktárgyakat és ingóságokat, illetőleg átveszi tőle azokat a tárgyakat, amelyeket az intézet adott neki használatra. A zárójelentést három példányban kell elkészíteni. Egy példányt a kórlapban kell megőrizni. Két példányt az osztályos orvos az elbocsátás napján átad a betegnek, (vagy 1 példányt közvetlenül küld el a beteg kezelő-orvosának, vagy gondozójának) azzal a figyelmeztetéssel, hogy az egyik példányt őrizze meg, a másik példányt pedig adja át kezelőorvosának, illetőleg az illetékes gondozóintézet orvosának. Az átadás bárminemű akadálya esetében az osztályos orvos a zárójelentés két példányát késedelem nélkül a kezelőorvosnak (gondozónak) küldi meg úgy, hogy a beteg gyógykezelésének megszakítása ne következhessék be. A távozó beteget indokolt esetben a nélkülözhetetlenül szükséges időre - különösen hétvégén, ünnepnapok előtt (2-3 napra) vénnyel kell ellátni. Ha az osztályos orvos a beteg betegszállítással történő szállításának szükségességét határozta el, úgy lehetőleg a szállítást megelőző napon gondoskodik annak megrendeléséről, a szállítás várható idejére a beteget az osztályos nővérrel előkészítteti, és a betegszállító személyzetének a beteg szállítására vonatkozó utasításokat megadja. A beteg ellátásáért az osztály felelős mindaddig, míg a betegszállítás a beteget át nem veszi. Azoknak a betegeknek az elbocsátására, akiknek intézeti elhelyezése jogszabályi rendelkezés, vagy az arra hivatott egészségügyi szerv rendelkezése (döntése) alapján történt - a vonatkozó jogszabályok rendelkezése irányadóak. Ha az intézetben a beteg szükséges és korszerű ellátásának személyi és tárgyi feltételei nem biztosítottak, gondoskodni kell más megfelelő intézetbe történő haladéktalan áthelyezéséről, illetőleg átvételére az előjegyzésről. A más intézetbe történő áthelyezést, illetve átvételre (felvételre) előjegyzést a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően - az osztályvezető főorvos (helyettese) kezdeményezi. Ügyeleti időszakban a beteg más intézetbe történő sürgős áthelyezéséről az osztály ügyeletes orvosa köteles gondoskodni. Erről megfelelő módon értesíti az osztályvezető főorvost is. A beteg más gyógyító-megelőző intézetbe történő áthelyezésének, lakására történő szállításának, mentő vagy betegszállítás igénybevételének szabályait a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályok tartalmazzák. A zárójelentést, és a szükséges okmányokat, a beteggel együtt kell megküldeni a beteget átvevő intézetnek. A beteget lehetőleg a délelőtti órákban kell elbocsátani, illetőleg (nem sürgős esetben) más intézetbe áthelyezni. A betegnek kötelező Elszámolási nyilatkozatot adni az ellátás költségeiről. Elhalálozás A haldokló beteghez a nővér köteles orvost hívni, aki a körülményektől függően dönt a haldokló elkülönített elhelyezéséről. Az orvos engedélyezi, hogy a hozzátartozók, illetve egyéb, a beteg által kért személyek a beteget meglátogathassák. A halál beálltát orvosi halotti vizsgálattal kell megállapítani. Ha az elhalt személy birtokában olyan pénzösszeg és értéktárgy van, amelyet korábban nem helyeztek el intézeti letétbe, azokat két tanú jelenlétében a szolgálatot teljesítő nővér jegyzékbe veszi és átadja a intézet pénztárába, ahol megőrzéséről gondoskodnak. Az elhunyt értéktárgyait (pénzét) a hagyatéki végzéssel rendelkező örökösöknek kell kiadni. 48



A halottat a halál bekövetkezése helyéről csak a halál bekövetkezésétől számított két óra leteltével lehet elszállítani a pathológiára. A halott ellátásával kapcsolatos teendőket részletesen szabályozza az Elhunytakkal kapcsolatos teendők–szabályzata. A halott vizsgálatra és a kórbonctani vizsgálatra a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályok az irányadók. Ha az intézet területén olyan személy hal meg, akit az intézetbe (osztályra) még nem vettek fel, a vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezésekben felsorolt orvosok valamelyike gondoskodik a halott-vizsgálat elvégzéséről, pathológiára való szállításáról, illetve szükség esetén a hatósági boncolás elrendeléséről. Vitás esetekben ezeket a teendőket az intézet ügyeletvezető főorvosa köteles elvégezni, illetőleg intézkedni. Ugyanez vonatkozik az intézet egész területén munkát végző, (saját, vagy külső vállalatok, intézmények, stb. dolgozói) vagy beteget látogató személyek halála bekövetkezésekor. Ha a halál a rendelőintézetben, vagy gondozóintézetben következik be, a rendelőintézet, vagy gondozóintézet vezetője (helyettese) végzi el a halott vizsgálatot és az ezzel kapcsolatos teendőket. Az eset körülményétől függően el lehet tekinteni attól, hogy a halott 2 óráig rendelőintézetben (gondozóban) maradjon. Ezekről az esetekről az intézet igazgató főorvosát (helyettesét) értesíteni kell. A beteg és a hozzátartozójának tájékoztatása A kezelőorvosnak a beteget az írásos betegtájékoztató útján és szóban betegségről tájékoztatni kell. A beteg rendelkezik arról is, hogy melyik hozzátartozóját, milyen mértékben tájékoztassa az orvos. A beteg számára szükséges kezelés, beavatkozás csak a beteg hozzájárulásával történhet, kivéve a cselekvőképtelen, vagy kiskorú beteg esetét, amikor törvényes képviselő nem elérhető valamint a hatályos jogszabály életmentő beavatkozásra vonatkozó rendelkezései. A beteg megtagadhatja az orvosi kezelést, erről írásos nyilatkozatot tesz, melyet két tanúnak hitelesítenie kell. A betegségről adott felvilágosítás során az orvosnak körültekintően, a betegre és annak állapotára való figyelemmel kell eljárnia. Az osztályok működési rendje határozza meg, hogy az osztály orvosai közül ki milyen esetben, milyen mértékben és mikor adhat felvilágosítást a beteg hozzátartozójának. Az orvos az adott tájékoztatásért szakmailag és etikailag felelős. Egészségügyi szakdolgozó csak a beteg általános állapotáról adhat felvilágosítást. A beteget, illetve hozzátartozóját az intézetből történő elbocsátás előtt is megfelelő mértékben tájékoztatni kell az egészségi állapotáról, a gyógykezelés további módjáról és a követendő életrendjéről. A titoktartási kötelezettség a beteg gyógykezelésének befejezése után is fennáll. Fegyveres erők és fegyveres testületek tagjainak állapotáról szóbeli, vagy írásbeli megkeresésére felvilágosítást kell adni elöljáró parancsnokának (megbízottjának). Ez a felvilágosítás az ápolás várható időtartamára, a szállíthatóságára, a végleges gyógyulásra vonatkozhat és nem lépheti át az orvosi titoktartás szabályait. A fegyveres erők és testületek állományába tartozó orvosnak az orvosi titoktartás alá eső felvilágosítást is meg kell adni. A beteg hozzátartozójának értesítése

49



A fekvőbeteg osztályok kötelesek a beteg hozzátartozóját telefonon vagy táviratilag haladéktalanul értesíteni az alábbi esetekben:  ha a beteg hozzátartozóját a felvételről értesíteni bármi okból nem képes és erre az osztályt felkéri, vagy erről nyilatkozni nem tud,  ha a beteget a fekvőbeteg intézettől elbocsátják (legalább 24 órával korábban).  Az intézeti felvételről a beteg lakáscímére kell értesítést küldeni:  ha lakáscíme nem állapítható meg, az intézeti felvételről a rendőrség helyi szervét kell értesíteni,  a beteg váratlan, súlyos állapotrosszabbodása, életveszélyes állapot kialakulása esetében,  ha a beteget más intézménybe áthelyezik, és a beteg erről hozzátartozóját értesíteni nem képes,  a beteg halála esetében. A félreértések elkerülése érdekében az elhalt személy születési évét és anyja nevét is közölni kell a táviratban. A hozzátartozók értesítéséről a felvevő orvos, az ügyeletes orvos, illetőleg az osztályos orvos gondoskodik az intézeti telefonközponton keresztül távirat formájában. Fegyveres erők és fegyveres testületek tagjaival kapcsolatban a fekvőbeteg osztályok kötelesek az illetékes parancsnokságot, annak ügyeleti szolgálatát telefonon vagy táviratilag haladéktalanul értesíteni az alábbi esetekben:  ha az érintett személy kórházi beutalását, illetve beszállítását nem a fegyveres erők és fegyveres testületek végezték,  az érintett személy váratlan, súlyos állapotrosszabbodása, életveszélyes állapot kialakulása esetében,  ha az érintett személyt más intézetbe áthelyezik, vagy az intézetből elbocsátják,  az érintett személy halála esetén. A beteg halála esetén ha az értesítés telefonon keresztül történik, akkor az értesítés tényét és az értesített telefonszámát a betegdokumentációban az értesítést végző személynek dokumentálni kell. Várólista A 2006. évi CXV. törvény egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról (9.§) rendelkezik arról, hogy az „egészségügyi szolgáltató az ellátás természete, továbbá tartós kapacitáshiány esetén alakíthat ki várólistát”. Várólistára csak azon betegek kerülhetnek, akiknek ellátása nem igényel azonnali ellátást. A várólista kezeléséért az alábbi munkatársak a felelősek: A beteg előjegyzése, az azonosító kód kiadása, beteggel való közlése, a dokumentációba történő bejegyzése az előjegyzést végző asszisztens, osztályos adminisztrátor feladata. A megfelelő adatokat egy, az intraneten vezetett táblázatba kötelesek bejegyezni.

50



Az intraneten lévő adatokat az informatikai osztály munkatársa 2-3 napon belül viszi át webes formátumba és helyezi ki a kórház honlapjára (www.svoek.hu), egyúttal törli a lejárt előjegyzéseket. Az előjegyzések szabályszerű elvégzéséért, ellenőrzéséért az osztályvezető, rendelést vezető főorvosok a felelősek. Az informatikus munkatárs ellenőrzéséért az informatikai osztály vezetője a felelős. A várólistán szereplő adatok:  A beteg egyedi azonosító kódja  Mikor kapta az előjegyzést  Mikorra kapta az előjegyzést a vizsgálat, beavatkozás elvégzésére, felvételre  Hová kapta az előjegyzést (osztály, rendelés) Várólistára azon fekvőbetegek kerülnek fel, akiknek a kivizsgálását követően 20 napnál hosszabb idő telik el az ellátásukig, osztályos felvételéig. Az egyedi azonosítók kód és sorszám szerinti tartományokban a szakrendelésekre, ambulanciákra vannak kiadva, ezt folyamatosan az informatika készíti el, és juttatja el a rendelésekre. Az előjegyzést végző asszisztens, adminisztrátor kötelessége a betegeket tájékoztatni a várólista tényéről, az egyedi azonosító használatáról. A járóbetegek számára betegfogadási lista kialakítására kerül sor, telefonon keresztül, történő előjegyzési rendszer szerint, mely a kórház honlapján megtekinthető, s melyet az informatika naponta ellenőriz. A betegek kivizsgálása Vizsgálatok A betegek érdekében az intézetben el kell végezni mindazokat a vizsgálatokat, amelyek - a járóbeteg-ellátás keretében már elvégzett vizsgálatokon túlmenően - a betegség megállapításához, a beteg állapotának megítéléséhez, a gyógykezelés eredményességének értékeléséhez szükségesek. A beteg vizsgálatának tervét az érvényben lévő szakmai irányelvekkel összhangban az osztályos orvos határozza meg, amelyet az osztályvezető főorvossal egyeztet. A beteg vizsgálatát lehetőleg az erre a célra kijelölt külön vizsgálati helyiségben kell elvégezni. Az osztályos orvos a felvett, illetve átvett beteget sürgős esetben azonnal, egyéb esetben a lehető leghamarabb köteles megvizsgálni a szakma szabályai szerint. A kezelőorvos a beteg dokumentációját az intézményi szabályozásnak megfelelően elkészíti. Az osztályos orvos felettese az újonnan felvett beteget közvetlen életveszély esetén azonnal, egyébként a következő orvosi vizit alkalmával köteles megvizsgálni, a megkezdett kezelést, a bejegyzett adatokat ellenőrizni, szükség szerint módosítani és a további vizsgálatokat, gyógykezelést elrendelni. Az osztályvezető főorvos (helyettes) a sürgős és súlyos betegeket szükség esetén soron kívül akár naponta többször is köteles megvizsgálni, ellenőrizni. Az ellenőrzéseket, a kiegészítő intézkedéseket az etikai követelmények betartásával kell végezni.

51



Orvosi vizitek Az orvosi vizit a betegvizsgálatnak, információ-szerzésnek, továbbá a beteg és a gyógyító személyzet rendszeres személyes kapcsolatának egyik fontos, betegágy melletti formája. Törekedni kell arra, hogy a vizit ne váljék formálissá, ne sértse meg az orvosok közötti, illetve az orvos-beteg viszony etikai és a titoktartás szabályait. A viziten csak annyi orvos és szakdolgozó vegyen részt, amennyi a betegellátás és a továbbképzés szempontjából szükséges. Indokolt, hogy a viziten esetenként a beteget beutaló orvos is részt vehessen. Orvostanhallgatók részvétele is engedélyezett - oktatási célból - a viziten. Az orvosi vizitek gyakoriságát, időpontját, a résztvevő személyeket az osztály jellegétől és a beteg-anyagtól függően az osztályvezető főorvos, az osztály működési rendjében határozza meg. Ettől eltérni csak kivételes esetben lehet. A vizitek időpontját úgy kell meghatározni, hogy az biztosítsa a betegek folyamatos észlelését, de lehetőleg ne zavarja a betegek egyéb ellátását (étkeztetés, délutáni pihenő, látogatás, vizsgálati anyagok levétele stb.) Az osztályos orvos naponta legalább egyszer vizitel. A vizit során az orvos minden beteget a szükséges mértékben megvizsgál, állapotát, ellátását (gyógyszer, diéta, ápolás, kötés stb.) és a korábbi utasítások megtartását ellenőrzi, valamint megadja a további utasításokat. A viziteket is fel kell használni a betegek egészséges életmódra nevelésére és az egészségügyi dolgozók továbbképzésére. Osztályvezető főorvos (helyettes) által tartott viziten a beosztott orvos ismerteti a betegek klinikai adatait (tünetek, leletek, stb.) Az osztályvezető főorvosnak (helyettesének) azonban már a vizit előtt (pl.: munkakezdéskor megtartott referáláson) tájékozódnia kell a beteg állapotáról, ezzel is elkerülve, hogy a beteg előtt tárgyalják, vitassák meg betegségét. A felettes orvos az ellenőrzést, a kiegészítéseket a beosztott orvos (orvosok) véleményét is mérlegelve, az etikai követelmények betartásával köteles végezni. Az ügyeletes orvos az osztály munkarendjében meghatározott esti órákban vizitet tart, hogy a betegeket ellenőrizze, ellássa, esetleges kívánságaikat meghallgassa és szükség szerint intézkedjék. Heti pihenőnapokon, munkaszüneti napokon az ügyeletes orvos az osztályos orvosnál előírtak szerint vizitel és ezzel is biztosítja az ellátás folyamatosságát. Osztályok együttműködése A kórisme, a gyógykezelési terv megállapításához, valamint a gyógykezelés eredményességének értékeléséhez - a beteg állapotának megfelelően - igénybe kell venni a betegellátó és központi diagnosztikai osztályok által végzett szakvizsgálatokat. A titoktartási kötelezettség a szakvizsgálatokat végző osztályok dolgozóira is kiterjed. A szakvizsgálat célzottan történik. Az esetek egy részében kezdeményezése nem feltételezi a szakvizsgálatot végző szakorvos előzetes véleményének kikérését. A vizsgálatra felkért osztállyal közölni kell a beteg valamennyi pontos személyi adatát, a kért vizsgálat nemét (a vizsgálat módját a szakvizsgálatot végző osztály osztályvezető főorvosa határozza meg), a diagnózist (a

52



feltételezett diagnózist, vagy differenciál-diagnosztikai problémát) továbbá minden olyan klinikai adatot, amely a szakvizsgálat elvégzésének hatékonyságát biztosítja, illetőleg elősegíti. Az országos intézetek által kiadott, módszertani irányelvekben megjelölt feltétlenül elvégzendő vagy ajánlott szakvizsgálatokat lehetőleg az intézetbe utalás előtt, a járóbeteg-ellátás keretében kell elvégezni, és azokat megismételni csak megfelelő szakmai indokok alapján szabad. Szakvizsgálatot csak orvos kérhet. Az osztályos orvos a vizsgálat eredményéről (szakvéleményről) lelet formájában értesül. A beteg tájékoztatásáról, a szakvizsgálatot kérő lap megfelelő kitöltéséről az osztályos orvos, a beteg szükség szerinti helyi szállításáról, kíséréséről, a vizsgálaton való pontos megjelenéséről az osztályos nővér gondoskodik. A szakorvos által közölt leletet (vizsgálati eredményt) a kórlaphoz kell csatolni. A vizsgálatot végző orvos a vizsgálati eredménnyel kapcsolatban szakvéleményét is köteles közölni. Leletet csak szakorvos adhat ki. A beteg érdekében kerülni kell minden felesleges szakvizsgálatot. Azon vizsgálatok esetében ahol a jogszabály előírja a beteg írásbeli beleegyezését kell kérni a vizsgálat előtt. Az orvos a beteget tájékoztatni köteles a szakvizsgálat elvégzésének céljáról, módjáról és lehetséges szövődményeiről illetve a vizsgálat elmaradásának következményeiről és a vizsgálat alternatíváiról. A beteg jogosult a hozzájárulást megtagadni, de ezt az intézményi szabályozásnak megfelelően dokumentálni kell. Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes beteg helyett, annak törvényes képviselője jogosult megadni az írásbeli hozzájáruló nyilatkozatot. A súlyos betegeknél, vagy egyéb indokolt esetben több szakmára kiterjedő konzílium hívható össze. A konzíliumot a kezelőorvos az osztályvezető főorvossal egyetértésben kezdeményezi. Az osztályvezető főorvos (helyettese) a beteg, illetőleg a közvetlen hozzátartozó kérelmére is kezdeményezhet konzíliumot, ha a kérelmet indokoltnak tartja. A szakorvosi konzíliumot sürgős esetben 3 órán belül, halasztható esetben 24 órán belül el kell végezni. Részletesen az Intézet Konzílium adás- kérés rendje című szabályzat szabályozza. A betegek gyógykezelése, ápolása, gondozása Gyógykezelés A betegek számára biztosítani kell mindazokat a gyógyeljárásokat, amelyek gyógyulásukhoz, munkaképességük, keresőképességük lehető legnagyobb mértékű és mielőbbi helyreállításához, panaszaik megszüntetéséhez szükségesek, és amely gyógykezelésekhez, beavatkozásokhoz írásban hozzájárulást adtak. A betegek gyógykezelésének tervét - az érvényben lévő szakmai irányelvekkel, módszertani levelekkel, protokollokkal összhangban – a kezelőorvos határozza meg az osztályvezető főorvossal egyeztetve. A diagnózis megállapításához hasonlóan, a beteg gyógykezelési tervének meghatározása és végrehajtása is szükségessé teszi az osztály orvosainak és más társosztály, központi diagnosztikai, therápiás osztály orvosainak együttműködését, kollektív munkáját. A betegek gyógykezelését elsősorban az osztályos orvos végzi, felettese közvetlen irányítása, ellenőrzése mellett. Az olyan kezelési eljárásnál, beavatkozásnál, melynek elvégzéséhez az osztályos orvosnak nincs kellő tapasztalata, gyakorlata, a felettesnek jelen kell 53



lennie, illetőleg a beavatkozást a felettesnek kell elvégeznie. Törekedni kell a gyógyító munka arányos és tervszerű elosztására. Az orvos által előírt gyógyszerek szétosztását az arra kijelölt egészségügyi szakdolgozó végzi és ellenőrzi azok bevételét. Ha a szükséges gyógykezelés az osztályon nem biztosítható, illetve másik fekvőbeteg osztály profiljába tartozik a kezelés, haladéktalanul intézkedni kell a beteg áthelyezéséről. A betegek ápolása Az ápolás a gyógyító-megelőző munka alapvető része. Az ápolás elsődleges feladata az egészséges, vagy beteg egyén segítése, azon tevékenységeinek elvégzésében, amelyek hozzájárulnak egészségéhez, gyógyulásához, és amelyeket segítség nélkül maga végezne el, ha lenne hozzá ereje, akarata vagy tudása. Ezen túlmenően segítenie kell a beteget az orvos által előírt diagnosztikus és terápiás terv végrehajtásában is. Az ápolási munka szakmai irányításáért, szervezéséért az ápolási igazgató felelős. Osztályos szinten a mátrix vezető ápoló és a főnővérek felügyelik az ápolási tevékenységet. Az ápolási tevékenységet az ápolók az egyénre szabott ápolási terv alapján végzik. Az ápolási személyzet funkciói: Az ápolásra - gondozásra szoruló egyén, vagy közösség szükségleteinek felmérése, a szükséges ápolás megtervezése és ellenőrzése. Ápolási dokumentáció vezetése. Az ápolási dokumentációt a kezelőorvos és az osztályvezető főorvos is köteles ellenőrizni - az ellenőrzést aláírásával igazolja. Az ápolási személyzet közreműködik az orvos által készített vizsgálati és kezelési terv végrehajtásában. Ennek érdekében a beteget rendszeresen megfigyeli és ellátja. A betegek étkeztetése A betegek étkeztetésének rendjét (diéta neme, étkeztetés módja) - a beteg állapotától, a végzendő vizsgálatok és a gyógykezelés jellegétől függően - a kezelő orvos a diétás nővérrel együttműködve állapítja meg. Az osztályos vezető főnővér a diétás nővérrel együttműködve végzi az orvosi utasításnak megfelelő ételrendelést. Felnőttek esetében az ételt naponta háromszor, a "Házirend"-ben meghatározott időkben kell kiszolgálni. Szükség esetén ennél gyakoribb, napi négyszeri, vagy ötszöri étkeztetést kell biztosítani. Az intézetben az élelmezési üzemből (konyha) szállítják az osztályokra az ételt. Az osztályokon az étel szétosztását az osztályos vezető főnővér (helyettes) naponta köteles ellenőrizni. Segédnővér, tanulónővér a felszolgálásban és az etetésben működik közre. A tálalás és az étkezés kulturáltságát biztosítani kell. A járóképes betegek, ha erre lehetőség van, az ebédlőben, vagy az osztályon étkezésre kijelölt helyen étkeznek. A fekvőbetegek részére az ételt az ágynál kell felszolgálni, ha szükséges, a nővér (segédnővér, tanulónővér) a beteget megeteti. A betegszobában ételt tárolni nem szabad. Ételmaradék sem a kórteremben, sem az

54



osztályon nem maradhat. A hulladékot minden étkezés után azonnal el kell távolítani az osztályról. A betegek az intézetben való tartózkodásuk ideje alatt szeszesitalokat nem, illetőleg orvosi engedéllyel - az előírt mennyiségben és minőségben fogyaszthatnak.

csak

A műtét A betegek műtét előtti kivizsgálása, előkészítése A választott műtét esetén a beteg felvétele előtt - lehetőség szerint - járó betegként kell elvégezni a szükséges vizsgálatokat, kezeléseket. A felvétel és a műtét elvégzése közötti időt a szakmai szabályok maradéktalan figyelembevételével a lehető legrövidebbre kell csökkenteni. Ha a beteg nem azon az osztályon fekszik, ahol a műtétet elvégzik, őt lehetőség szerint a műtéti osztályra kell áthelyezni. Ha a beteg állapota olyan műtétet tesz szükségessé, amely speciális intézmény profiljába tartozik - előzetes helybiztosítás után - a megfelelő intézménybe át kell helyezni. A műtétet az orvostudomány mindenkori állása szerint indokolt esetben, a beteg írásbeli hozzájárulásával a korszerű orvostudománynak megfelelő módon szabad végezni a hatályos jogszabályok figyelembevételével. A műtétek előtt végzendő vizsgálatokat az érvényben lévő szakmai irányelvek tartalmazzák. A műtéthez szükséges vizsgálatok elvégzéséről, valamint a szakorvosi vélemények beszerzéséről az osztályos orvos gondoskodik. A műtét előtt aneszteziológiai konzíliumot kell tartani. Ennek során határozza meg az aneszteziológus a műtéti érzéstelenítés módját, a közvetlen műtét előtti vizsgálatokat, és a gyógyszeres előkészítést. Intézkedni kell továbbá annak érdekében, hogy az esetleg szükségessé váló vérkészítmények a műtét folyamán rendelkezésre álljanak. A beteg írásbeli hozzájárulását kell kérni a műtétek elvégzése előtt formanyomtatványon. Az orvos a beteget tájékoztatni köteles a műtét elvégzésének céljáról, módjáról, lehetséges szövődményeiről, az műtét elmaradásának lehetséges következményeiről és egyéb kezelési alternatívákról. A beteg jogosult a hozzájárulást megtagadni, de ezt az intézmény szabályozásának megfelelően dokumentálni szükséges. Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes beteg helyett annak hozzátartozója jogosult megadni az írásbeli hozzájáruló nyilatkozatot.

55



Közvetlen életveszély esetében az észlelő orvosnak azonnal meg kell kezdenie a szükséges életmentő beavatkozásokat. Egyidőben intézkednie kell, hogy az illetékes szakorvost haladéktalanul a beteghez hívják. A betegek műtét utáni megfigyelése A beteget a műtét után állandó és rendszeres megfigyelés alatt kell tartani. Kisebb megterhelést jelentő műtét után a beteget a kórtermében kell elhelyezni. Általános érzéstelenítésben végzett, nagyobb megterhelést jelentő műtét után a beteget külön részlegen (ébredő) kell elhelyezni. Az intenzív betegellátó osztályon kell elhelyezni a kritikus állapotban levő, vitális funkcióban károsodott betegeket, akiknek állapota az ébredő osztályon a műtét utáni időszakban nem rendeződött és a továbbiakban intenzív ellátásra van szükségük. A műtő működése Az egyes műtők működési rendjét az osztályos működési rend tartalmazza. A műtőrészlegben csak azok az egészségügyi dolgozók tartózkodhatnak, akiknek állandó szolgálati helye a műtőrészleg, vagy esetenként oda szolgálatra beosztottak, továbbá azok, akiknek ott-tartózkodását a műtőrészleg vezetője (helyettese) külön engedélyezi. A műtőrészlegbe való belépés előtt az átöltöző helyiségben az oda belépőnek tiszta műtői ruhába kell átöltöznie. Magában a műtőhelyiségben műtői öltözékben (köpeny, sapka, lábbeli, maszk, stb.) szabad tartózkodni. Távozáskor a műtőrészlegből a műtői ruházatot kivinni nem szabad. A betegek műtői szállítása megfelelő szállítóeszköz (tolókocsi, gurulóágy, műtőasztal) segítségével történik. A betegek csak tiszta műtői fehérneműbe öltöztetve juthatnak a műtőbe. A szállítóeszköz karbantartása, tisztántartása és szükség szerinti fertőtlenítése, a betegenként szükséges ágyneműcsere a műtőrészleg feladata. A műtőrészleg betegszállító eszközeit más célra igénybe venni nem szabad. Gondoskodni kell a szennyes, tiszta és steril műtő-anyagok (gyógyszer, vegyszer, kötszer, műszer, fehérnemű) megfelelő elkülönített kezeléséről, szállításáról, tárolásáról. A műtét végzéséhez szorosan együttműködő munkacsoportot kell kialakítani. E munkacsoportban a betegség természete szerint illetékes osztály részéről a műtőorvos és asszisztenciája, az aneszteziológus orvos és asszisztens, a műtőrészleg részéről a műtőasszisztens és a hozzá beosztott műtőssegéd vesz részt. A műtéti munkacsoport a feladat, felelősség és hatáskör átruházása révén, a műtét ideje alatt önálló egységként végzi munkáját. Vezetője a műtőorvos. A műtőorvos az osztályvezető főorvos által esetenként kijelölt orvos. Az aneszteziológiai ellátást aneszteziológus szakorvos irányításával kell biztosítani. Az aneszteziológiai betegellátás körébe tartozó műtéti érzéstelenítést csak orvos végezhet az aneszteziológus asszisztens közreműködésével. Az orvos 56



megbízási alapján kijelölt személy feladata, hogy műtét előtt a műtétnél használt technikai eszközöket ellenőrizze, és azok állapotát a műtőnaplóban rögzítse. Műtétet önálló felelőséggel - közvetlen életveszély kivételével - csak szakorvos végezhet. Amennyiben a műtőorvos nem szakorvos, a műtéti asszisztenciában legalább egy, a szakmában jártas szakorvosnak kell részt vennie, akinek feladata a műtét irányítása és szükség esetén végzésének átvétele. A műtét menetének, valamint a beteg műtét alatti állapotának folyamatos észlelése, rendszeres dokumentálása az aneszteziológus, a műtét szakmai leírása a műtő szakorvos feladata. A műtéti leírás, valamint az altatási jegyzőkönyv egy-egy példánya a beteg dokumentációjában kerül megőrzésre. Biztosítani kell, hogy a műtőrészleg a szükség szerinti műtétek végzésére az ügyeleti időszakban is teljes mértékben rendelkezésre álljon. Betegazonosító rendszer A betegazonosító rendszer célja A betegazonosító rendszer bevezetésének célja, hogy fokozza az ellátás biztonságát, megkönnyítse a kommunikációban akadályoztatott beteg ellátási esemény előtti azonosítását. Betegazonosítás rendje: Járóbeteg szakellátásban a beteg adatainak ellenőrzése TAJ kártya (jogviszony ellenőrzés) és személy igazolvány alapján a következő adatok egyeztetésével és rögzítésével történik:  név, születéskori név  születési dátum, születési hely  anyja neve  lakcím (lakcímet igazoló hatósági igazolvány alapján). Beteg adatainak informatikai rendszerbe történő első bevitele, későbbiekben ismételt megjelenéskor azok ellenőrzése a beteg TAJ kártyája, személy igazolványa alapján történik, amennyiben beutalója van, arról a szükséges adatok betöltésével. Járó- vagy döntően fekvőbeteg ellátásban a beteg vizsgálatra jelentkezésekor és/vagy kórházi felvételekor, később az ellátás során bármikor szükség lehet egyéni betegazonosító eszköz alkalmazására. 

Egyéni azonosító eszközt használunk, ha a beteg: - ismeretlen személyi azonossággal kerül ellátásra, intézeti felvételre, - tudatállapota kóros vagy azzá válik, - kommunikálni nem képes, - ellátása folyamán, akkor és ott, amikor állapota azt szükségessé teszi. 57





Egyéni betegazonosító eszközre kötelező rávezetni az alábbi adatokat: - beteg neve, - születési ideje, - a beteget ápoló osztály megnevezése, - anyja neve.



Az egyéni azonosító eszközt a beteg csuklójára kell biztonságosan felhelyezni - vizsgálatra vagy felvételre érkezéskor: a sürgősségi betegfogadó helyen, - az ellátás során: az osztályon, amikor a beteg állapota azt szükségessé teszi.



Az egyéni azonosító eszköz alkalmazása munkaköri kötelessége orvosnak és szakdolgozónak egyaránt, ha az alkalmazási feltételek bármelyike adott betegnél felmerül

A betegazonosítás formája: A betegazonosítás formája a csukló szalag, amely tartalmazza a beteg TAJ számát, TAJ szám hiányában a számítógépes rendszer által generált esetszámot. Az azonosítás módja, folyamata: Kötelező valamennyi fekvőbeteg számára az azonosító karszalag. A betegazonosító rendszer használatáért az intézmény költségtérítést nem kérhet. A betegazonosító felhelyezése: A betegazonosító felhelyezésének helye az a betegellátó osztály ahol a beteg ellátását megkezdik. Felhelyezésére szakképzett ápoló, asszisztens jogosult a beteg vizsgálatát végző orvos utasítása alapján. A betegazonosító eltávolítását szakképzett ápoló, asszisztens végzi a kezelőorvos utasítása alapján. A levett betegazonosító karszalag az orvosi dokumentáció része, azt az orvosi dokumentációban kell elhelyezni.

Az egészségügyi dokumentáció vezetésének rendje: A beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az egészségügyi dokumentációt ügy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze a beteg állapotát és az ellátás folyamatát.

58



Az egészségügyi dokumentáció egy adott betegről a Kórház egy betegellátó szervezeti egységében felvett és tárolt összes adat, amit egy iratcsomóban, vagy számítógépek memória egységeiben (floppylemezen) egy jelszóval kell tárolni. A dokumentációban lehetőség szerint az orvosi, ápolási és egyéb szakmai irat eredeti példányát kell megőrizni. (Adatvédelmi Szabályzat) Az egészségügyi dokumentációban az érintett beteg egyes gyógykezelési eseményeivel kapcsolatos dokumentumokat el kell különíteni. A fekvőbeteg ellátásban egy gyógykezelési eseménynek minősül az érintett folyamatos fekvőbetegként történő kezelése ugyanazon szervezeti egységben, amelynél az eltávozás, alkalmazkodási szabadság nem jelent megszakítást. Járóbeteg szakellátás keretében egy gyógykezelési esemény az érintettnek egy alkalommal történt megjelenése és ellátása. Az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni:  a beteg személyazonosító adatait,  cselekvőképes beteg esetén az értesítendő személy, kiskorú, illetve gondnokság alatt álló beteg esetében a törvényes képviselő nevét, lakcímét, elérhetőségét,  a kórelőzményt, a kórtörténetet,  az első vizsgálat eredményét,  a diagnózist és a gyógykezelési tervet megalapozó vizsgálati eredményeket, a vizsgálatok elvégzésének időpontját,  az ellátást indokoló betegség megnevezését, a kialakulásának alapjául szolgáló betegséget, a kísérőbetegségeket és szövődményeket,  egyéb, az ellátást közvetlenül nem indokoló betegség, illetve a kockázati tényezők megnevezését,  az elvégzett beavatkozások idejét és azok eredményét,  a gyógyszeres és egyéb terápiát, annak eredményét,  a beteg gyógyszer-túlérzékenységére vonatkozó adatokat,  a bejegyzést tevő egészségügyi dolgozó nevét és a bejegyzés időpontját,  a betegnek, illetőleg tájékoztatásra jogosult más személynek nyújtott tájékoztatás tartalmának rögzítését,  a beleegyezés, illetve visszautasítás tényét, valamint ezek időpontját,  betegtájékoztatást,  minden olyan egyéb adatot és tényt, amely a beteg gyógyulására befolyással lehet,  a dokumentációba történő betekintéskor, másolat kiadásakor a minőségirányítás által kitöltött „Orvosi dokumentum kiadásának kérőlapja”-nak másolatát,  a beteg tájékoztatását és annak aláírással történő igazolását a gyógyszeres kezelés és a gyógyászati segédeszközzel való ellátás alternatíváiról az azonos hatóanyagtartalmú és gyógyszerformájú készítmények és azonos funkcionális csoportba tartozó gyógyászati segédeszközök beteget terhelő várható költségeiről és helyettesíthetőségéről,  az intézeti és transzplantációs várólistára történő felvételről szóló tájékoztatást, illetve a beteg beleegyezését. 59



Az egészségügyi dokumentáció részeként kell megőrizni:  kórlapot, lázlapot, beutalót,  zárójelentést,  kórboncolási jegyzőkönyvet  az egyes vizsgálatokról készült leleteket,  beleegyező nyilatkozatokat, betegtájékoztatókat,  a gyógykezelés és a konzílium során keletkezett iratokat,  az ápolási dokumentációt,  a képalkotó diagnosztikus eljárások felvételeit (Radiológiai osztályon) valamint  a beteg testéből kivett szövetmintákat (Pathologiai osztályon ),  az adatlapokat,  elszámolási nyilatkozatot. Több résztevékenységből álló összefüggő ellátási folyamat végén, vagy fekvőbeteg intézeti ellátást követően a beteg elbocsátásakor, írásbeli összefoglaló jelentést, zárójelentést kell készíteni és azt 2 példányban a betegnek át kell adni. Az ápolási, gondozási tevékenységről dokumentációt kell vezetni (ápolási dokumentáció) amely része az egészségügyi dokumentációnak. Az ápolási dokumentáció tartalmazza a beteg ápolásának, gondozásának teendőit, melyet – az orvosi diagnózis és terápia összefüggésének tekintetében – a beteg kezelőorvosa aláírásával hagy jóvá. A kórlapot, zárójelentést és adatlapot az osztályvezető főorvos, a kezelőorvos és (az adatlapot) a kódoló orvosok is aláírásukkal és pecsétjükkel hitelesítik. E nélkül a dokumentáció nem érvényes. Amennyiben javítás történik a betegdokumentációban, azt aláírással és pecséttel kell ellátni. Diagnosztikai osztályok működése A működés általános elvei A diagnosztikai egységek működési rendjét - a betegellátó osztályok osztályvezető főorvosainak a meghallgatásával - úgy kell meghatározni, hogy az összhangban legyen a betegellátó osztályok és a szakrendelések működési rendjével. A kölcsönös együttműködést úgy kell megszervezni, hogy a diagnosztikai osztályok igénybevétele a munkanap folyamán lehetőleg egyenletes legyen. A szükséges vizsgálatokat úgy kell végezni, hogy azok eredményei a beteg állapotától függően azonnal, sürgősen (3 órán belül), halaszthatóan (24 órán belül) - de ezen határok között is - a lehető leghamarabb rendelkezésre álljanak. A diagnosztikai osztályok a sürgős beavatkozás szükségességére utaló leleteket a beteg kezelőorvosával haladéktalanul közölni kötelesek. Külön váróhelyiségek hiányában lehetőleg biztosítani kell, hogy az osztályos betegek és a járóbeteg-ellátás betegeinek ellátása külön időben történjék. Törekedni kell a diagnosztikai gépek, műszerek, eszközök leggazdaságosabb és leghatékonyabb üzemeltetésére. A diagnosztikai osztály gondoskodik a korszerű vizsgálatok elvégzéséről. A vizsgálatokhoz szükséges anyagok levételének módjáról, szakmai szabályairól, valamint a kóros 60



és a nem kóros értékekről az osztályokat (részlegeket) rendszeresen tájékoztatja. Egyszerűbb esetben a vizsgálati anyagokat a fekvőbeteg osztály kijelölt dolgozói, különleges esetekben pedig a diagnosztikai osztály kijelölt dolgozói veszik le a fekvőbeteg osztályon, illetőleg a diagnosztikai osztályon . A vizsgálati anyagok szállítását intézetünkben a szervezeti egységekben kijelölt dolgozók végzik. Amennyiben a vizsgálat elvégzése közben olyan körülmények merülnek fel, amelyekre a vizsgálatot, kezelést kérő orvos nem tért ki, de felderítése (megállapítása) a beteg egészségi állapotára befolyással lehet, azt a vizsgálatot, gyógykezelést végző osztály a szakvéleménnyel egyidejűleg tartozik a vizsgálatot kérő osztállyal közölni. Ha a kért vizsgálat elvégzése folyamán a diagnosztikai osztályon más vizsgálat elvégzésének szükségessége is felmerül, és ez ugyanabból a vizsgálati anyagból elvégezhető, - a kezelőorvossal történő telefonegyeztetés után a diagnosztikai osztály orvosa köteles azokat is elvégezni és az eredményt szakvéleményével együtt a vizsgálatot kérő osztályra eljuttatni. Amennyiben a diagnosztikai osztály vezetője azt észleli, hogy a vizsgálatot kérő orvos szakmailag megalapozatlan, nem megfelelő irányú, felesleges, vagy feleslegesen gyakori vizsgálatokat kér, a sürgősségi jelzést indokolatlanul használja, köteles erre az orvos felettesének figyelmét felhívni, az etikai előírások betartása mellett. A tudományos munkához szükséges szakvizsgálatok diagnosztikai osztályokon történő elvégzését az intézet igazgató főorvosa engedélyezheti. Klinika gyógyszervizsgálatok során az elvégzett laboratóriumi, ill. képalkotó vizsgálatokat a gyógyszervizsgálat szponzora fizeti szerződésben rögzített feltételek mellett. A járóbetegek ellátása szakrendelőkben és a gondozókban Járóbeteg szakellátás A járóbeteg szakellátás az intézet szakrendelésein történik. A szakrendelés feladata:  az egészségügyi ellátók által beutalt, illetve a beutaló nélkül érkező járóbetegek gyógyítómegelőző ellátása az ezzel kapcsolatos közegészségügyi-járványügyi és adminisztratív feladatok elvégzése, gyógykezelési javaslattal történő ellátása,  az intézet fekvőbeteg osztályai számára konzíliumok adása,  a kórházban kezelt krónikus betegek továbbkezelése, utógondozása,  amennyiben szükséges, a vizsgálatra küldött betegek kórházi elhelyezésének kezdeményezése,  elsősegély nyújtása,  a betegdokumentáció vezetése, tárolása. A szakrendelések irányítása az orvos-igazgató feladata. Az osztályos háttérrel rendelkező szakrendelések kórház-rendelőintézeti egységben működnek, közvetlen szakmai irányítójuk az illetékes osztály osztályvezető főorvosa. A nem orvosi 61



munkakörben dolgozó összes többi dolgozó közvetlen irányítása a rendelőintézet vezető asszisztensének feladata, a munkáltatói jogokat az ápolási igazgató gyakorolja. A működés általános szabályai A járó betegek ellátása általában a szakrendelőkben és a gondozókban történik. A szakrendelőben megfelelően képzett orvos végez munkát. A szakrendelések az intézet járó betegek szakorvosi ellátását biztosító részlegeiben működnek. Ezen részlegek működési rendjét az illetékes osztályvezető főorvosok készítik el. A szakrendeléseken folyó járóbeteg ellátás zökkenőmentes biztosításáért és szakmai színvonaláért az illetékes osztályvezető főorvos a felelős. A betegfogadás általános rendje a szakrendeléseken A beteg az egyes szakrendeléseket a mindenkori jogszabályoknak megfelelően orvosi beutalóval vagy a nélkül veheti igénybe. A betegfogadás rendje lehetőség szerint a szükséglethez alkalmazkodik. A betegfogadás rendjét naprakész állapotban, megfelelő módon, jól látható helyen ki kell függeszteni a munkahelyeken és meg kell küldeni az intézet működési területén a tisztifőorvosoknak, a beutalási joggal felruházott orvosoknak és a megye valamennyi kórházának, rendelőintézeteinek és a mentőszolgálatnak. A beteg az egyes szakellátást a rendelési időben veheti igénybe. Vizsgálatra előjegyzett beteget fogadunk – kivéve az akut eseteket. Azokat a betegeket, akik a rendelési idő lejártáig jelentkeznek, fogadni kell és meg kell vizsgálni, a beteg állapotától függően el kell látni, illetőleg előjegyezni. Ha a rendelési időben a beteg ellátására nem kerül sor, úgy a beteg vizsgálatát indokolt esetben az osztályon kell folytatni. A szakorvosi vizsgálatok rendje A beteg érdekében el kell végezni (végeztetni) mindazokat a vizsgálatokat, amelyek a betegség megállapításához, a beteg állapotának megítéléséhez, vagy a gyógykezelés eredményességének értékeléséhez, a keresőképesség elbírálásához, stb. szükségesek. A vizsgálatot végző szakorvos a beteg vizsgálatát az érvényben lévő szakmai irányelvekkel összhangban, az osztályvezető főorvos útmutatásainak, illetve utasításainak megfelelően végzi. A szakrendelésen a beteg vizsgálatakor csak azok az egészségügyi dolgozók vehetnek részt, akiknek állandó szolgálati helye a szakrendelésen van, vagy esetenként oda képzésre, továbbképzésre beosztottak. A szakrendelések együttműködése

62



A szakrendelések kötelesek szorosan együttműködni, egymásnak minden szükséges segítséget megadni. Az együttműködést a fekvőbeteg gyógyintézeti osztályok együttműködési rendjével összhangban kell megszervezni. Kiegészítő szakvizsgálatok A szakrendelésen megjelent betegen nemcsak a kért szakorvosi vizsgálatot, hanem - az indokok gondos mérlegelésével - az azzal összefüggésben lévő kiegészítő szakvizsgálatokat is el kell végezni. A kiegészítő szakvizsgálat célzottan történik. Amennyiben a kiegészítő vizsgálatok elvégzésére az intézetben nincs lehetőség, a beteget a szükséges vizsgálatokra az illetékes intézetbe kell irányítani. Konzultáció Azokat a szakrendelésen ellátott betegeket, akiknek kórlefolyásában probléma jelentkezik, az osztályvezető főorvos, illetve a szakrendelés vezetője esetmegbeszélésre (konzultáció) jelöli ki. Amennyiben a betegség megállapításához, a célszerű gyógykezelés megítéléséhez bonyolult, többirányú szakvizsgálat látszik szükségesnek, ennek megítélése céljából az illetékes szakorvosok bevonásával, szaktanácskozást (konzíliumot) lehet összehívni. A konzílium eredményét írásba kell foglalni. A gyógykezelés rendje A szakrendelés orvosa a beteget,  ha szakorvosi kezelésre szorul, gyógykezelésben részesíti, részére szükség szerint gyógyszert, gyógyászati segédeszközt rendel, a gyógykezeléssel és a követendő életmóddal kapcsolatos felvilágosítást megadja,  a további szakorvosi kezelésre vagy ellenőrzésre szoruló beteget a vele egyeztetett időpontra előjegyzi,  a szakorvosi ellátásra nem, de orvosi ellátásra szoruló betegnek - a leletek szakvéleményének, valamint a gyógyeljárásra vonatkozó javaslatának közlésével - a kezelőorvoshoz irányítja,  az intézeti kivizsgálásra, gyógykezelésre, ápolásra szoruló beteg beutalása iránt intézkedik, illetőleg előjegyzi. Az ambulanciákon - sürgős szükség esetét kivéve - olyan orvosi beavatkozás nem alkalmazható, amely az orvostudomány mindenkori állása, illetőleg a vonatkozó jogszabályok szerint kizárólag fekvőbeteg- gyógyintézetben végezhető el. A szervezeti egységek általános hygiénés rendje A takarítást az osztályokon általában napi két alkalommal, szükség szerint gyakrabban kell végezni a hygiénikus főorvos által jóváhagyott és rendszeresen ellenőrzött szerekkel és módon.

63



A fertőtlenítés (felület és kézfertőtlenítés) a hygiénikus főorvos által jóváhagyott, rendszeresen ellenőrzött szerrel és módon történhet. A tálalást a mindenkori rendszernek megfelelően végzik. A mosogatás az előírt 2 fázisban történik. Az osztályokon a tálalást ápolók végzik. A kórtermekben romlandó ételt tárolni nem szabad, a kórházba mind a betegek, mind a dolgozók számára különösen gyorsan romló, tejet, tojást tartalmazó ételt (fagylalt, krémes stb.) behozni tilos. A betegnek a nem romlandó élelmét az e célra kijelölt hűtőszekrényben lehet tárolni, amelyet naponta ellenőrizni, hetente fertőtleníteni kell. Veszélyes hulladékok kezelése: E körbe tartoznak egyrészt a vérrel, illetve testváladékokkal érintkező egyszer használatos injekciós tűk, fecskendők, szerelékek, stb., melyeket egy szúrásbiztos, lezárható dobozban kell gyűjteni. Műszak végén a szakdolgozó a dobozt lezárja és zárt műanyag zsákban az erre a célra kijelölt "veszélyes hulladék" felirattal ellátott tárolóedényben helyezi el. Ugyanígy kell eljárni a kötözési hulladékok vonatkozásában is. - Átmeneti hulladéktárolóból elszállítást külső vállalkozó végzi. A szennyes textília gyűjtése, szennyezettségi fokának megfelelően elkülönítve zsákokban történik. A zsákokat a számlálóbiztosok naponta összeszedik és a mosodába szállítják. A tiszta textília szállítását a számlálóbiztosok végzik. A textíliák mosását külső szerződéses partner végzi. Az intézet részletes hygienés rendjét a Kórházhigienés Szabályzat, a hulladékkezeléssel kapcsolatos szabályozást a Környezetvédelmi Szabályzat tartalmazza. Az egészségügyi felvilágosító és az egészséges életmódra nevelő munka 





A kórház valamennyi egészségügyi dolgozójának feladata és kötelessége a rendszeres, folyamatos egészségügyi felvilágosító és egészséges életmódra nevelő munka végzése mind a fekvőbetegek, mind a járóbetegek tekintetében. E munkát az osztályvezető főorvosok irányítják és ellenőrzik. A kórház minden osztályán, részlegén a betegekkel való foglalkozás közben (vizsgálat, gyógykezelés, ápolás, vizit, tájékoztatás, gondozás stb.) a kórház orvosai, egészségügyi szakdolgozói kötelesek felvilágosító, egészséges életmódra nevelő tevékenységet folytatni és magatartásukkal megfelelő példát mutatni. Munkaértekezleteken, osztályértekezleteken, főorvosi értekezleteken foglalkozni kell az egészségügyi felvilágosító és egészséges életmódra nevelő munka kérdéseivel is.

Ügyeleti (készenléti) szolgálat Általános rendelkezések

64



A gyógyító-megelőző ellátás folyamatosságának biztosítása céljából az intézetben alkalmazott orvosok és egyéb szakdolgozók, valamint műszaki dolgozók és gépkocsivezetők ügyeletes (készenléti) szolgálatot kötelesek teljesíteni. Az ügyelet teljesítése a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályok alapján kötelező. Jelenleg a hatályos 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról, a 2003. évi LXXXIV. Tv. az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről, a 47/2004. (V.11.) ESzCsM rendelet az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről alapján. A beosztásoknál, munkaidőkereteknél figyelembe kell venni a vonatkozó jogszabályokat, elsősorban a Kjt, annak végrehajtási rendelete (233/2000 K.r.), a jogállási törvény (2003. évi LXXXIV tv.) és a sürgősségi rendelet (47/2004. ESZCSM r.) vonatkozó utasításait. Megfelelő nyomtatványok alkalmazásával (l. Bizonylati Album) a munkavégzés igazolását lehetővé kell tenni. A dolgozók személyre szóló munkarendjét a Munkaköri leírásuk tartalmazza. A sürgősségi rendelet 12.§(4) bekezdés szerint az ügyeleti időben a kórház ügyeleti ellátásáért az ügyeletvezető felelős:  irányítja és szervezi az ügyeleti időre eső valamennyi műszakban, ügyeletben, vagy készenlétben szolgálatot teljesítő dolgozót  határkörébe tartozik a sürgős vészállítás, készenlétes orvos behívása, rendkívüli gyógyszer és szakmai anyag igény engedélyezése,  rendelkezik az intézmény összes üres ágya felett, és dönt a felmerülő vitás kérdésekben. A 2006. évi CXXXII. Tv. az ellátórendszer fejlesztéséről a sátoraljaújhelyi kórháznak „Súlyponti kórház” nevet rendelt, ami a betegellátás biztonsága, a megfelelő sürgősségi ellátás biztosítása szempontjából kötelezettséget ró a kórházra. A betegellátás zavartalansága és magas szakmai színvonalának biztosítása érdekében a kórház vezetése javaslatára a Képviselő Testület 2007. határozata értelmében hozzájárult az orvosi ügyeleti és sürgősségi feladatok intézményen belüli összevonásához, és ezen feladat biztosításában külső közreműködő igénybevételéhez. A külső közreműködő kiválasztása közbeszerzési eljárás keretén belül valósul meg. A kórház napszaktól, pihenőnaptól, munkaszüneti naptól függetlenül biztosítja a betegek folyamatos ellátását. Azokon a munkahelyeken illetve munkakörökben, ahol a tevékenység a nap 24-órájában egyenletes, többműszakos, azaz folyamatos munkarendet kell alkalmazni. Azokon a területeken, ahol a munkaterhelés nem egyenletes, a munkáltató rendelkezése alapján egyműszak és ügyelet/készenlét munkarendet kell alkalmazni. A munkarend, munkaidő beosztás fontosabb elvei a következők: A kórház vezetésének folyamatos vagy időszakos felmérésekből ismernie kell az éjszakai időszakokban (ügyelet/készenlét) a dolgozók munkaterhelését, hogy ennek megfelelően ki tudja választani a leginkább megfelelő, optimális munkarendet. A feladatok megváltozásánál, vagy változtatási szándék esetén ennek ismerete különösen nagy a jelentőséggel bír. A 2004.05.01-i Európai Uniós csatlakozás óta Magyarországon is figyelembe kell venni azt az Uniós munkajogi szabályozást, miszerint alkalmazottak esetében az ügyelet minden óráját munkaidőnek kell tekinteni, valamint, hogy a munkaidő nem haladhatja meg a 12 órás napi illetve 65



a 60 órás heti limitet. Ebből következik, hogy közalkalmazotti vagy alkalmazotti jogviszonyban a heti 40 órás, rendes munkarendben dolgozók számára, rendkívüli túlmunka címén, ügyeleti szolgálati beosztás a rendelkezésre álló létszám mellett alkalmazotti vagy közalkalmazotti formában nem is írható elő. Amennyiben a feladat többműszakos, folyamatos munkarendben szakember létszám hiány miatt nem biztosítható, úgy az éjszakai időszakban és a heti pihenőnapon a folyamatos betegellátás biztosítása céljából szerződéses jogviszonyban (elsősorban szabadfoglalkozású, másodsorban közreműködői) szerződéssel lehet a feladat elvégzését megoldani. A 2003. évi LXXXIV tv. 5.§. (5) lehetővé teszi, hogy „az egészségügyi tevékenység különböző jogviszonyokban eltöltött együttes időtartamának meghatározása során az ügyeleti feladatellátás tekintetében csak az azon belüli tényleges egészségügyi tevékenységvégzés időtartamát kell figyelembe venni.” Az ügyeleti idő a korábbi gyakorlatnak megfelelően (hétközi 16, munkaszüneti 24 óra) rövidebb is lehet, ha az a munkaszervezéshez jobban illeszkedik. Törekedni kell az ügyeletek utáni pihenőidő biztosítására, mely szabály alól csak különleges esetben, a betegellátás veszélyeztetettsége esetén szabad eltérni. Amennyiben az egyes munkahelyeken megfelelő létszám biztosítható, a folyamatos munkarendet kell előnyben részesíteni az ügyeletivel szemben. Műszakos munkarendet átváltani ügyeletire csak a feladat veszélyeztetettsége esetén, határozott időre lehet (pl. betegség, vagy szabadság miatt egyszerre több dolgozó kiesése), s az akadályozó tényező megszűnte után a műszakos rendet vissza kell állítani. Az ügyeleti beosztást a felelős vezető készíti el a tárgyhónapot megelőzően, és azt az illetékesek számára hozzáférhető helyen kifüggeszti. A beosztás 1 példányát az igazgatói titkárságra is le kell adni. Ugyancsak el kell készíteni a tárgyhót követő ügyeleti teljesítést is, ami az utólagos ellenőrzés, illetve a díjfizetés alapja. Az orvosi ügyelet esetében a főorvos csupán javaslatot tesz a külső közreműködő számára az ügyeletben részt venni kívánókról, a beosztást a közreműködő készíti el és őrzi meg. Az ügyeletben végzendő feladatok alkalmazottak esetében a munkaköri leírásban, illetve más jogviszony esetén a szerződésben kerülnek megfogalmazásra. Ügyeleti időszakban a rangidős ügyeletes szakorvos az ügyeletvezető, aki intézkedik a felmerülő problémák, a vitás kérdések megoldásában, ügyeleti időszakban személyében az intézmény vezetőt képviseli. Amennyiben különleges helyzetről van szó, az ügyeletvezető az igazgató főorvost vagy helyettesét mobil telefonon értesíti. A szóbeli információn kívül, az ügyeleti időben történt rendkívüli eseményről, a megfelelő nyomtatvány alkalmazásával, a következő munkanap reggelén a Titkárságot értesíteni kell. Az ügyeleti díj megállapítása a jogszabályban előírtnak megfelelően, az érdekképviseletek jóváhagyásával történik. Ettől a dolgozó javára, megállapodás alapján el lehet térni. Közalkalmazottak számára Készenlét adására vonatkozó szabályok a következők: Készenlétre minden közalkalmazott dolgozó kötelezhető. A készenlét időtartama alatt a dolgozó munkára képes állapotban egy általa megadott helyen tartózkodik. Az elérhetőségét (általában telefonos) köteles a készenlét adásának helyén az ott dolgozó munkatársak számára hozzáférhető módon elhelyezni. 66



A kórházban szolgálatot teljesítő meghatározott személy (ügyeletes orvos, ügyeletvezető orvos, szakdolgozó) hívására - mérlegelés nélkül - köteles munkára jelentkezni. Amennyiben az indokolatlanság lehetősége felmerül, azt csak utólag, a következő munkanapon tisztázhatja az igazgatóval. Értesítéstől számított 40 percen belül köteles a munkahelyén megjelenni, a feladatát elvégezni. Indokolt esetben, a beteg veszélyeztetettsége esetén a megjelenés ideje rövidebb is lehet, vagy haladék nélküli. A készenléti díj megállapítása, a készenlétben végzett túlmunka díjazása a Mtv. könyv alapján kerül kiszámításra, az érdekképviseletek jóváhagyásával. Ettől a dolgozó javára, megállapodás alapján el lehet térni. A túlmunka idejének kiszámításába az értesítéstől a hazaérésig eltelt idő számít. A készenlétben végzett túlmunka idejét a heti munkaidőkeretbe (6 havi viszonylatban) be kell számítani. Készenléti díj átalányként is fizethető, mely esetben a készenlét alatt végzett túlmunkáért külön térítés nem jár. A készenlét letelte után nem jár pihenőidő. A havi készenlétek száma 10, ettől rendkívüli helyzetben el lehet térni. A kórház egyes munkahelyein a folyamatos ellátást biztosító munkarend bemutatását a következő táblázat mutatja: Osztály Sürgősségi Osztály

Nappali műszak Éjszakai műszak ügyelet/készenlét 1 sebész/traumatológus 1 sebész/traumatológus és 1 belgyógyász / 1 belgyógyász/ sűrgősségi szakorvos sűrgősségi szakorvos 1 ügyeletes belgyógyász szakorvos Belgyógyászati mátrix Neurológiai szakma 1 készenlétes szakorvos Bőrgyógyászati szakma Hétvégén 1 készenlétes szakorvos 2 ügyeletes szakorvos és Sebészeti mátrix 1 készenlétes Gégészeti szakma 1 készenlétes szakorvos Szemészeti szakma 1 készenlétes szakorvos Szülészet és 1 ügyeletes szakorvos Nőgyógyászati szakma 1 készenlétes szakorvos 1 ügyeletes szakorvos Csecsemő és gyermekosztály 1 ügyeletes szakorvos Központi aneszt. és intenzív osztály Psychiatriai osztály 1 szakorvosi készenlét acut lásd belgyógyászat Krónikus belgyógyászat lásd belgyógyászat Ápolási osztály 67


Röntgen osztály Laboratórium Vérellátás


Asszisztens műszakban 1 szakorvosi készenlét Asszisztens műszakban 1 szakorvosi készenlét 1 labor asszisztensi készenlét

Patológia

Gyógyszertár Központi sterilizáló Informatikai osztály Műszaki osztály

1 asszisztens és gyógyszerész készenlétben 1 asszisztens és 1 fizikai dolgozó készenlétben. 1 informatikus heti pihenő napon 1 műszaki csoportvezető

Az intézet személyi állományának riasztása és behívása Rendkívüli események alkalmával (tömeges balesetek, tömeges ételmérgezések, természeti csapások, különleges komplex kezelést igénylő esetek stb.) az ügyeletes főorvos, az igazgató főorvos, vagy helyettesének hozzájárulásával az intézet személyi állományát a szükségnek megfelelően részben, vagy teljes egészében riaszthatja. A riasztási terv a műszaki osztályon, a tűzvédelmi előadónál, a minőségirányítási munkatársnál. A riasztott személyek kötelesek haladéktalanul munkahelyükön megjelenni és a szolgálatot azonnal felvenni, a szükséges feladatokat elvégezni. A szükségállapot befejezését és a rendes ügyeleti szolgálatra való visszatérést az igazgató főorvos (helyettese) rendeli el. A részletes szabályozást a Katasztrófaterv tartalmazza.

68



V. INTÉZETI MUNKAKÖRÖK SZABÁLYOZÁSA A gyógyító-megelőző ellátás szervezeti egység vezetői:  mátrix vezető főorvosok,  szakmafelelős főorvosok (mátrix részlegvezető főorvosok),  osztályvezető főorvosok,  ápolási osztály vezetője,  központi diagnosztikus osztályok vezető főorvosai,  intézeti főgyógyszerész,  vértranszfúziós osztály vezető főorvosa,  önálló gondozók főorvosai,  infekciókontroll csoportvezető főorvosa  önálló részlegek vezető orvosai. A szervezeti egységek vezetői teljes körű felelősséggel, többirányú együttműködési viszonyrendszerben az igazgató főorvos alárendeltségében irányítják az osztály, az egység munkáját. Egymással mellérendelt viszonyban vannak. Biztosítják munkaterületükön a szakmai irányelvek, etikai normák, jogszabályok és belső szabályok betartását, az egészségügyi dokumentációk pontos és naprakész vezetését. Elkészítik osztályuk szervezeti és működési rendjét. Osztályuk vonatkozásában ellátják a minőségbiztosítási feladatokat. A vezető főorvosok jogállása: Az új szervezeti struktúrában kialakított belgyógyászati és sebészeti mátrix vezető főorvosok elsősorban koordinátori funkciót látnak el, támogatva az osztályon dolgozó szakorvosokat a szabad orvoslás szellemiségének az érvényesülésében. Laza, kollegiális, elsősorban szakmai és gazdálkodási területű együttműködés valósul meg. A mátrix vezető, a szakmafelelős és a mátrixba be nem vont osztályok esetében az osztályvezető főorvosok felett a munkáltatói jogokat az igazgató főorvos gyakorolja. Az igazgató főorvos a mátrix vezető főorvos javaslatát figyelembe véve, az osztály szakmailag egységes részlegének irányítására – a korábbi osztály ill. részleg struktúrának megfelelően – szakmafelelős főorvost (részlegvezető főorvost) bíz meg. A szakmafelelős főorvos képviseli elsősorban a szakmai irányelvek érvényesülését a részlegen belül, a hozzá tartozó egység dolgozóit illetően delegált munkáltatói jogosultsággal rendelkezik. További nagyobb vagy szakmai részleg, ápolási egység vezetésére a mátrix vezető főorvos megbízást adhat, az orvos igazgató egyetértésével, melyet az igazgató főorvos hagy jóvá. A vezető főorvosok konkrét feladatait, szakmai felelősségét az osztály működési rendje és munkaköri leírásuk határozza meg, azonban általánosságban az alábbiak szerint alakul. Feladatai, kötelezettségei:

69




      

  


a vezető főorvos felelős azért, hogy az általa vezetett szervezeti egység a betegek gyógyító-megelőző ellátását, egészségi állapotuknak megfelelően szinten, a rendelkezésre álló legkorszerűbb módon biztosítsa, felelős a diagnosztikai és terápiás munkáért, felelős az osztály/részleg gazdálkodásáért, felelős a finanszírozással kapcsolatos jogszabályok betartásáért és betartatásáért, valamint az orvosi adatok kódolásának valódiságáért, felelős az adatvédelmi előírások maradéktalan betartásáért és betartatásáért, felelős az Egészségügyi Törvényben meghatározott, betegekkel kapcsolatos kötelezettségek betartatásáért, a betegjogok érvényesüléséért, felelős az egészségügyi dokumentációk naprakész, pontos, törvényben szabályozott vezetéséért, értekezlet formájában felelős a dolgozók megfelelő informálásáért, az intézmény vezetés koncepciójának ismertetésért, a dolgozók belső szakmai továbbképzéséért, a felmerülő helyi problémák megbeszéléséért, megoldásáért, a szükséges javító intézkedésekre javaslatot tesz az igazgató főorvosnak, illetve a saját hatáskörébe tartozó intézkedéseket megteszi, rendszeresen tanulmányozza a lakosság megbetegedési viszonyait leíró statisztikai adatokat, elkészíti és szükség esetén kiegészíti az osztály működési rendjét, a dolgozók munkaköri leírását, azt elfogadásra javasolja az igazgató főorvosnak és az ápolási igazgatónak.

Biztosítja és ellenőrzi:  a gyógyító-megelőző ellátás szakszerűségét, a gyógykezelés időtartamát,  az előírt dokumentáció elkészítését, az információs tevékenység végrehajtását, szakszerűségét,  az etikai követelmények megtartását,  az osztály rendelkezésére álló anyagi eszközök hatékony felhasználását,  a jogszabályban, a Szervezeti és Működési Szabályzatban, az intézeti szabályzatokban foglaltak végrehajtását, a munkafegyelem megtartását, a munkavédelmi szabályok betartását,  a fekvő- és járóbeteg-ellátás egységét,  rendszeresen ellenőrzi szakmája rendeléseit, a rendelési idők betartását,  figyelemmel kíséri az osztály ügyeleti és készenléti szolgálatát, a dolgozók munkaterhelését. Ellátja:  

a hatáskörébe utalt munkáltatói feladatokat és jogokat, az igazgató főorvos által meghatározott egyéb feladatokat.

Kapcsolatot tart:  az igazgatókkal,  vezető főorvosokkal,  háziorvosokkal, 70





a kiszolgáló osztályok, részlegek vezetőivel.

A vezető főorvos indokolt esetben - az igazgató főorvos, vagy helyettese utasítására, továbbá az ügyeletet vezető orvos, az osztály ügyeletes orvosa, vagy más osztály osztály vezető főorvosa kérésére - munkaidején túl is behívható. A vezető főorvos köteles az intézetet irányító testületnek, az igazgató főorvosnak kérésre munkájáról beszámolni, a rendkívüli eseményekről, a megtett intézkedésről kérés nélkül az igazgató főorvost, vagy helyettesét haladéktalanul tájékoztatni. A gyógyító-megelőző ellátás osztályvezetőinek sajátos feladatait, jogkörét, hatáskörét, speciális kötelezettségeit, részletes munkaköri leírásuk határozza meg, amelyet az igazgató főorvos készít el.

Ápolási osztály vezetőjének jogállása: Az ápolási osztály vezetője diplomás ápoló, aki az ápolási igazgató irányításával látja el feladatát és egyben az osztályvezető ápolója. Részlegvezető feladatok ellátásával megbízhatja az osztály beosztott nővérét - az ápolási igazgató egyetértésével. Az ápolási munka szakmai felügyelője az ápolási igazgató.

Feladatai, kötelezettségei: 

      

az ápolási osztály vezetője felelős azért, hogy az általa vezetett szervezeti egység a betegek ápolását, egészségi állapotának megfelelően, a rendelkezésre álló legkorszerűbb módon biztosítsa, felelős az ápolási munka színvonaláért, az osztály gazdálkodásáért, az osztályon folyó szakmai munkához igénybe veszi a konzíliumi tevékenységet ellátó orvos szakmai tanácsait, osztálya vonatkozásában ellátja a minőségbiztosítási feladatokat, részt vesz a minőségbiztosítási rendszer kiépítésében és annak továbbfejlesztésében, felelős a térítési díjak befizetésére vonatkozó szerződések elkészítéséért és annak dokumentálásáért, osztálya dolgozói részére rendszeresen munkaértekezletet tart, a szükséges intézkedésekre javaslatot tesz az ápolási igazgatónak, illetve a saját hatáskörébe tartozó intézkedéseket megteszi, elkészíti az osztály működési rendjét, a dolgozók munkaköri leírását, s azt elfogadásra javasolja az ápolási igazgatónak

Biztosítja és ellenőrzi:    

az ápolási munka szakszerűségét, az ápolás időtartamát, az előírt dokumentáció elkészítését, az információs tevékenység szakszerűségét, az etikai követelmények betartását, az osztály rendelkezésére álló anyagi eszközök hatékony felhasználását, 71





a jogszabályokban, a Szervezeti és Működési Szabályzatban, az intézeti szabályzatokban foglaltak végrehajtását, a munkafegyelem megtartását, a munkavédelmi szabályok betartását.

Kapcsolatot tart:  az igazgatókkal,  osztályvezető főorvosokkal,  osztályvezető főnővérekkel,  háziorvosokkal,  a kiszolgáló osztályok, részlegek vezetőivel. Az ápolási osztály vezetője indokolt esetben munkaidején túl is behívható. Az ápolási osztály vezetője köteles az intézetet irányító testületnek, az igazgató főorvosnak, ápolási igazgatónak kérésre munkájáról beszámolni, rendkívüli eseményekről és a tett intézkedésről kérés nélkül haladéktalanul jelentést tenni. Az ápolási osztály vezetőjének sajátos feladatait, jogkörét, hatáskörét munkaköri leírása határozza meg, amelyet az ápolási igazgató készít el. A központi diagnosztikai osztályvezetők jogállása: Jogállása, általános feladatai megegyeznek az osztályvezető főorvosokéval. Intézeti főgyógyszerész jogállása: Jogállása az osztályvezető főorvosokkal megegyező. Az orvos igazgató felügyelete alatt látja el feladatát. A hozzá beosztott diplomások, szakdolgozók és kisegítő dolgozók munkáját irányítja. Feladatai, kötelezettségei: az intézeti főgyógyszerész részt vesz a gyógyszerkeretek megállapításában, nyomon követi azok betartását, gondoskodik a gyógyító munkához szükséges gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, infúziók beszerzéséről, a gyógyító munkához megfelelő mennyiségű gyógyszer és gyógyászati segédeszköz rendelkezésre állásáról, a Gyógyszerterápiás Bizottság számára jóváhagyás céljából elkészíti az intézeti gyógyszerek Alaplistáját, részt vesz a tendereztetés bonyolításában, ellenőrzi az egyes osztályokon a gyógyszergazdálkodást, annak dokumentációját és arról rendszeresen tételes jelentést tesz az igazgató főorvosnak, elkészíti az Intézeti Gyógyszerellátási szabályzatot. biztosítja a helyi készítésű gyógyszerek, oldatok szakszerű elkészítését, az ahhoz szükséges feltételeket, ellátja mindazokat a szakmai feladatokat, melyet az orvos igazgató hatáskörébe utal, osztálya vonatkozásában ellátja a minőségbiztosítási feladatokat, részt vesz a minőségbiztosítási rendszer kiépítésében és annak továbbfejlesztésében, a munkavédelmi szabályzat betartását rendszeresen ellenőrzi saját területén, osztálya dolgozói részére rendszeresen munkaértekezletet tart. 72



Munkája során kapcsolatot tart   

a megyei tiszti főgyógyszerésszel, az Országos Gyógyszerészeti Intézettel, a gyógyszert forgalmazó cégekkel, a gyógyító, diagnosztikai osztályok és a gazdasági egységek vezetőivel, az igazgató főorvossal, helyetteseivel. Az intézetvezető főgyógyszerész sajátos feladatát, jogkörét, speciális kötelezettségeit munkaköri leírása tartalmazza. Infekciókontroll csoportvezetőjének jogállása: Az igazgató főorvos megbízása alapján a vonatkozó jogszabályokban meghatározott tevékenységgel, az intézmény egészére kiterjedő jogokkal tevékenykedik a működési rendjükben meghatározottak alapján. Feladatait az érvényben lévő kórházi higiénés előírások határozzák meg. Ellátja a korábban a higiénikus főorvos tevékenységi körébe tartozó feladatokat is. Részletes feladatait az Infekciókontroll Csoport működési rendje tartalmazza. Vértranszfúziós osztály főorvosának jogállása: Jogállása megegyezik az osztályvezető főorvosokéval. Feladatai:    

a gyógyításhoz szükséges vér és vérkészítmények biztosítása, a vérkészítményre szoruló betegek transzfúziológiai vizsgálatának irányítása, a helyben elvégezhető vizsgálatok elvégzése, a terhesek szerológiai gondozásának irányítása, a vérbegyűjtés lebonyolítása.

Munkája során kapcsolatot tart a helyi és megyei Vöröskereszttel és az Országos Vértranszfúziós Szervezettel. A részletes munkarendet az osztály működési rendje rögzíti. Gondozóintézet főorvosának jogállása: Jogállása megegyezik az osztályvezető főorvosokéval. A gondozóintézet vezető főorvosa az orvos igazgató felügyelete alatt látja el feladatát. Irányítja a hozzá tartozó beosztott orvosok és szakdolgozók, kisegítők munkáját. A szakdolgozók, kisegítő dolgozók irányításával - az ápolási igazgató egyetértésével -, vezető asszisztenst bízhat meg. A vezető főorvos köteles munkájáról kérésre az igazgató főorvosnak beszámolni, a rendkívüli eseményekről, ill. azokkal kapcsolatosan tett intézkedésekről haladéktalanul jelentést tenni. A gondozó-vezető főorvosnak sajátos feladatát, jogkörét, hatáskörét speciális kötelességeit, részletes munkaköri leírása határozza meg. 73



Önálló szakrendelések vezetőinek jogállása: Az önálló szakrendelések vezetőinek feladatai megegyeznek az osztályvezető főorvosok feladataival. Részlegvezető főorvos, főorvos, adjunktus, szakorvos, segédorvos, orvos-gyakornok: Jogállását, feladatait, jogkörét, hatáskörét, az illető osztály működési rendje és az osztályvezető főorvos által készített munkaköri leírás tartalmazza. A segédorvos, orvos-gyakornok a munkáját közvetlenül irányító főorvosnak, adjunktusnak, szakorvosnak, illetve az osztályvezető főorvosnak van alárendelve. Az osztályvezető főorvos távollétében a főorvos, adjunktus, szakorvos az osztályvezetőt helyettesíti, ha erre megbízást kap, és az igazgató főorvos jóváhagyja. Osztályvezető és önálló részlegvezető szakdolgozók: Ide tartoznak az alábbi munkakörök: matrix vezető főnővér részlegvezető főnővér fekvő- és járóbeteg ellátás, illetve a központi diagnosztikus osztályok, központosított szolgálatok vezető szakdolgozói, intézeti gyógyszertár vezető szakdolgozója, műtő vezető szakdolgozója, otthoni szakápolás vezető szakápolója. Jogállása: A fekvő- és járóbeteg ellátás, központi diagnosztikus osztályok, intézeti gyógyszertár vezető szakdolgozóinak tevékenységét az ápolási igazgató szervezi, ellenőrzi és irányítja, de a betegellátásra vonatkozó közvetlen szakmai utasítás kiadása az osztályvezető főorvos (főgyógyszerész) hatásköre. Feladata:  a mátrix vezető főnővér koordinálja a betegápolás folyamatát a részlegvezető főnővéreken keresztül, a központosítható feladatok (gyógyszerellátás, gazdasági nővéri feladatok, anyaggazdálkodás, keretgazdálkodás) átszervezésével biztosítja az egység hatékony működését,  irányítja, szervezi és ellenőrzi a hozzá beosztott szakdolgozók, betanított egészségügyi dolgozók, kisegítők, stb. munkáját a korszerű szakmai és vezetési elvek alapján,  elvégzi a szakdolgozók legalább 1 hétre vonatkozó munkarend szerinti beosztását és közli a dolgozókkal,

74



 vezeti a munkaidőkeret nyilvántartását szolgáló nyomtatványokat, s közben figyelemmel kíséri a dolgozók munkaterhelését (lehetséges összevonását), az indokolt, vagy szükséges beavatkozásokra javaslatot tesz,  gondoskodik az osztály profiljának megfelelő gyógyszerek, vegyszerek, kötszerek, gyógyászati segédanyagok, stb. beszerzéséről, tárolásáról, célszerű felhasználásáról, az ezekkel kapcsolatos nyilvántartási feladatok szabályszerű ellátásáról,  felelős a diagnosztikai és terápiás műszerek, felszerelések, naprakész üzemeltetéséért, a szakdolgozói munka minőségéért, a munkavédelmi-, higiénés, tűzrendészeti előírások, az osztályos munkarend, gazdálkodási-, iratkezelési-, leltározási-, dokumentációs-, és statisztikai és egyéb minőségbiztosítási szabályok betartásáért,  felelős az egészségügyi dolgozók között és a betegekkel kapcsolatban megnyilvánuló etikus magatartásért,  fekvőbeteg osztályokon a vezető ápolónő felelős az ápolási munka minőségéért, az egyénre szabott ápolás megteremtéséért, az orvosi utasítások betartásáért, a vizsgálatok előkészítéséért,  gondoskodik /közvetlenül, vagy a gazdasági nővér útján / az osztályon előforduló műszaki meghibásodások kijavításáról, szükség esetén a hiba bejelentéséről,  feladata a hozzá beosztottak rendszeres képzésének és továbbképzésének szervezése, új dolgozók fogadása, beilleszkedésük elősegítése,  figyelemmel kíséri az osztályon gyakorlatra beosztottak és a tanfolyamos szakdolgozók munkáját, segíti és ellenőrzi az előirt ismeretek elsajátítását,  tevékenységéről rendszeresen beszámol az ápolási igazgatónak,  fentieken túl az egyes területek szakdolgozóinak speciális feladatait a szakmafelelős főorvos által az ápolási igazgató egyetértésével elkészített munkaköri leírás szabályozza,  részt vesz a minőségbiztosítási rendszer kiépítésében és annak továbbfejlesztésében,  a takarékos gazdálkodásra ösztönöz a felhasznált eszközök tekintetében, biztosítja és ellenőrzi a raktározás szakszerűségét,  elkészíti és leadja a havi gyógyszer és szakmai anyag leltárt, felel a részleg leltárkészletért. Központi steril vezetőjének jogállása: A Központi steril vezetője szakápoló, aki az ápolási igazgató irányításával látja el feladatát. Feladatai, kötelezettségei: biztosítja a betegellátáshoz sterilen alkalmazandó orvosi kézieszközök, műszerek, varróanyagok, stb. csíramentességét.

Ellátási terület: A kórház valamennyi műtő részlege, fekvőbeteg osztálya, járóbeteget ellátó szakrendelése és ambulanciája, diagnosztikai, terápiás részlege. Indokolt esetben munkaidején túl is behívható. 75



Köteles az intézetet irányító testületnek, az igazgató főorvosnak, ápolási igazgatónak kérésre munkájáról beszámolni, rendkívüli eseményekről és a tett intézkedésről kérés nélkül haladéktalanul jelentést tenni. Sajátos feladatait, jogkörét, hatáskörét munkaköri leírása határozza meg, amelyet az ápolási igazgató készít el.

Otthoni szakápolás szolgálat vezetőjének jogállása: Az otthoni szakápolás vezetője diplomás ápoló, aki az ápolási igazgató irányításával látja el feladatát. Feladatai, kötelezettségei:  a beteg otthonában, vagy tartózkodási helyén kezelő vagy háziorvosának rendelésére végzett szakápolás elvégzése,  napi kapcsolatot tart a kórházi és háziorvosokkal,  további ápolók területi szakápolói tevékenységét szervezi és irányítja,  elvégzi a szükséges teljesítmény jelentési kötelezettségét

Ellátási terület: A kórház ellátás területén, az OEP szerződésben meghatározott feltételekkel, kapacitással. Indokolt esetben munkaidején túl is behívható. Köteles az intézetet irányító testületnek, az igazgató főorvosnak, ápolási igazgatónak kérésre munkájáról beszámolni, rendkívüli eseményekről és a tett intézkedésről kérés nélkül haladéktalanul jelentést tenni. Sajátos feladatait, jogkörét, hatáskörét munkaköri leírása határozza meg, amelyet az ápolási igazgató készít el. Központi betegszállítói szolgálat vezetőjének jogállása: A központi betegszállítás vezetője csoportvezetői beosztásban beteghordó, aki az ápolási igazgató irányításával látja el feladatát. Feladatai, kötelezettségei: szervezi és végzi a betegek szállítását, kísérését,

Ellátási terület: az intézet területe (fekvőbeteg osztályok, járóbeteg szakrendelések, gondozók, stb). Indokolt esetben munkaidején túl is behívható. 76



Köteles az intézetet irányító testületnek, az igazgató főorvosnak, ápolási igazgatónak kérésre munkájáról beszámolni, rendkívüli eseményekről és a tett intézkedésről kérés nélkül haladéktalanul jelentést tenni. Sajátos feladatait, jogkörét, hatáskörét munkaköri leírása határozza meg, amelyet az ápolási igazgató készít el. Központi takarítói szolgálat vezetőjének jogállása: A központi takarítói szolgálat vezetője ápolói végzettséggel rendelkezik, aki az ápolási igazgató irányításával látja el feladatát. Feladatai, kötelezettségei: szervezi és irányítja a hozzá beosztott takarítók munkáját Ellátási terület: az intézet területe (fekvőbeteg osztályok, járóbeteg szakrendelések, gondozók, stb) Indokolt esetben munkaidején túl is behívható. Köteles az intézetet irányító testületnek, az igazgató főorvosnak, ápolási igazgatónak kérésre munkájáról beszámolni, rendkívüli eseményekről és a tett intézkedésről kérés nélkül haladéktalanul jelentést tenni. Sajátos feladatait, jogkörét, hatáskörét munkaköri leírása határozza meg, amelyet az ápolási igazgató készít el. Központi műtő szolgálat vezetőjének jogállása: A központi műtős szolgálat vezetője műtős szakasszisztens végzettséggel rendelkezik, aki az ápolási igazgató irányításával látja el feladatát. Feladatai, kötelezettségei: Szervezi és irányítja a hozzá beosztott műtősnők illetve műtőssegédek munkáját, Végzi és felügyeli a műtőben végzendő általános és speciális asszisztensi feladatokat Ellátási terület: A kórház műtétes bőrgyógyászat)

osztályai (sebészet,

szülészet,

szemészet,

gégészet,

Szülőszoba,

Indokolt esetben munkaidején túl is behívható.

77



Köteles az intézetet irányító testületnek, az igazgató főorvosnak, ápolási igazgatónak kérésre munkájáról beszámolni, rendkívüli eseményekről és a tett intézkedésről kérés nélkül haladéktalanul jelentést tenni. Sajátos feladatait, jogkörét, hatáskörét munkaköri leírása határozza meg, amelyet az ápolási igazgató készít el. Központi dietetikai szolgálat vezetőjének jogállása: A központi dietetikai szolgálat vezetője egészségügyi főiskola dietetikai szak végzettséggel rendelkezik, aki az ápolási igazgató irányításával látja el feladatát. Feladatai, kötelezettségei: szervezi és irányítja a hozzá beosztott diétás nővérek munkáját, szakmai szabályoknak megfelelően ellenőrzi a diétás ételek kiszabását és elkészítését, tápanyagtartalom és konyhatechnikai módozatok megvalósítására javaslatot tesz, a beteg aktuális állapotának megfelelően személyre szóló diéta megállapítása. Ellátási terület: a kórház fekvőbeteg osztályai, élelmezési osztálya. Indokolt esetben munkaidején túl is behívható. Köteles az intézetet irányító testületnek, az igazgató főorvosnak, ápolási igazgatónak kérésre munkájáról beszámolni, rendkívüli eseményekről és a tett intézkedésről kérés nélkül haladéktalanul jelentést tenni. Sajátos feladatait, jogkörét, hatáskörét munkaköri leírása határozza meg, amelyet az ápolási igazgató készít el. Szociális iroda vezetőjének jogállása: A szociális iroda vezetője egészségügyi főiskola szociális munkás szak végzettséggel rendelkezik, aki az ápolási igazgató irányításával látja el feladatát. Feladatai, kötelezettségei: Szervezi és irányítja a hozzá beosztott szociális munkások munkáját, A fekvőbetegek szociális és pszichés problémáival való foglalkozás, megbízásuk alapján segítő, ügyintéző feladatok felvállalása Ellátási terület: A kórház fekvőbeteg osztályai. Indokolt esetben munkaidején túl is behívható.

78



Köteles az intézetet irányító testületnek, az igazgató főorvosnak, ápolási igazgatónak kérésre munkájáról beszámolni, rendkívüli eseményekről és a tett intézkedésről kérés nélkül haladéktalanul jelentést tenni. Sajátos feladatait, jogkörét, hatáskörét munkaköri leírása határozza meg, amelyet az ápolási igazgató készít el. Munkavédelmi előadó A munkavédelemmel kapcsolatos feladatokat, a jogszabályok követését, az azzal kapcsolatos belső szabályok aktualizálását az intézet munkavédelmi felelőse látja el a Munkavédelmi szabályzat alapján. Végzi a dolgozók munkába lépéssel kapcsolatos és további folyamatos oktatását. Tevékenyen részt vesz az üzemi balesetek megelőzésében, a szabályzatban foglaltak betartatásában (szondázás). Javaslati joga és kötelezettsége van az igazgató főorvos felé minden munkavédelemmel kapcsolatos jobbító észrevétel megtételében. Karbantartja az intézet Katasztrófavédelmi szabályzatát. Tűzvédelmi előadó A tűzvédelemmel kapcsolatos feladatokat, a jogszabályok követését, az azzal kapcsolatos belső szabályok aktualizálását az intézet tűzvédelmi felelőse látja el a Tűzvédelmi szabályzat alapján. Tevékenyen részt vesz a tűzvédelmi riadóterv kialakításában, a dolgozói körök oktatásában. Javaslati joga és kötelezettsége van az igazgató főorvos felé minden tűzvédelemmel, katasztrófa védelemmel kapcsolatos jobbító észrevétel megtételében. Belső ellenőr A belső ellenőr az igazgató főorvos közvetlen irányításával a Belsőellenőrzési kézikönyvben foglaltak alapján végi tevékenységét. Titkárság vezetője, Központi Irattár kezelése A vezető titkárnő irányítja a Titkárság munkáját és a Központi Irattárat, felügyeli a kézbesítéssel, iktatással megbízott dolgozók munkáját. Az iratkezeléssel kapcsolatos szabályokat, az iktatás, levélbontás, irattárkezelés, selejtezés bonyolítását az intézet Iratkezelési szabályzata foglalja össze. A gazdasági igazgatóhelyettes és a gazdasági szervezet osztályvezetői A gazdasági igazgatóhelyettes és a gazdasági szervezet osztályvezetői a gazdasági igazgató felügyelete alatt látják el feladatukat. A gazdasági igazgató helyettes munkaköri feladatai:  gondoskodik arról, hogy a beszerzésekkel kapcsolatban álló osztályok vezetői megismerjék a beszerzésekre / közbeszerzésre vonatkozó jogszabályokat, utasításokat és rendelkezéseket.  a gazdasági ellátás rendje szerint részt vesz a megbeszéléseken, munkaértekezleteken, 79


         




saját feladatai elvégzésén felül köteles a veszélyes helyzeteket, rendkívüli eseményeket felettesének jelenteni, munkatársa segítségére lenni, ha azt kéri illetve, ha az indokolt. felettesei megbízása szerint szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézményi pályázatok előkészítését, lebonyolítását a közvetlen szakmai felettese által kiadott feladatok végrehajtása, és beszámolás a feladat előrehaladásáról, befejezéséről felügyeli a műszaki ellátás tevékenységét, a műszaki osztályvezetőn keresztül irányítja az osztály munkáját a menedzsment részére a fejlesztések és beruházások feltételrendszeréről adatokat szolgáltat, javaslatot, tervet készít. koordinálja a fejlesztési forrásokat biztosító pályázati lehetőségek felkutatását, azokról folyamatosan tájékoztatja a menedzsmentet részt vesz a pályázatok előkészítésében, illetve lebonyolításban irányítja az intézmény által kötött szerződések előkészítését, jogi-, és szakmai egyeztetését, teljes körű adminisztrációját, a központi szerződéstár működését az intézmény működéséhez kapcsolódó engedélyezési eljárásokban a műszaki vonatkozású feladatokat ellátja. az intézmény közbeszerzési referensi feladatait ellátja, melynek keretében: a) Szakmai felettesétől írásban megkapott utasítások alapján, elkészíti az ajánlati felhívást és azt a Közbeszerzési Értesítőben közzé téteti, b) Lefolytatja a közbeszerzési eljárást az ajánlati felhívás elkészítésétől az eljárás eredményének a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételig, illetve a szerződéskötésig c) Megszervezi és lebonyolítja az ajánlatok bontását, és ellátja az ezzel kapcsolatos összes adminisztrációs feladatot. ( pl. jegyzőkönyv készítése stb.) d) Az ajánlatok feldolgozása, értékelése után a Bíráló Bizottság részére döntéselőkészítő előterjesztést készít. e) Szakmai felettese döntése és indoklása alapján megszervezi és lebonyolítja a közbeszerzési eljárás eredményének hivatalos kihirdetését. Elkészíti az eljárást lezáró „Összegzést”, s megküldi valamennyi érintettnek. f) Elkészíti az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót és közzé téteti a Közbeszerzési Értesítőben. Feladata a fentieken kívül a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos valamennyi adminisztratív feladat ellátása, valamint az intézmény közbeszerzési tervének, az éves statisztikai összegzés elkészítése és megküldése, a jogszabályok követése

Hatásköre, jogköre:  jogosult és köteles a rábízott feladatokat a munkajogi és munkavédelmi szabályok megtartásával ellátni.  a gazdasági igazgató távolléte esetén irányítja a gazdasági igazgatóság tevékenységét Felelős:  a műszaki ellátás irányításáért  az intézmény közbeszerzési szabályzatában meghatározott feladatok végrehajtásáért 80


   


az éves közbeszerzési terv elkészítéséért és az abban jóváhagyott beszerzésekkel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért azért, hogy a közbeszerzés területén a tevékenységek szakszerűen legyenek elvégezve, szabályszerűen befejezve és teljes körben dokumentálva. az intézmény központi szerződéstárának működéséért, a szerződések előkészítésétől a teljes körű dokumentálásig a fejlesztési forrásokat biztosító pályázati lehetőségek folyamatos felkutatásáért, a pályázatok szakszerű végrehajtásáért, szabályszerű befejezéséért és teljes körű dokumentálásáért.

A gazdasági szervezet osztályvezetőinek általános munkaköri feladatai:  szervezik, irányítják és ellenőrzik az irányításuk alá tartozó dolgozók munkáját,  tevőlegesen részt vesznek az irányításuk alá tartozó szervezet munkájában,  részt vesznek az intézményi szabályzatok kidolgozásában,  elkészítik az irányításuk alá tartozó szervezet működési rendjét,  elkészítik a beosztottjaik munkaköri leírását,  részt vesznek az intézet komplex terveinek összeállításában, elkészítik szervezetük időszakos munkaprogramját, jóváhagyás után gondoskodnak végrehajtásáról,  gondoskodnak arról, hogy beosztottjaik a működésüket érintő jogszabályokat, utasításokat és rendelkezéseket megismerjék,  különös gondot fordítanak a tevékenységi körükre vonatkozó szabályok betartására, elvégzik a hatáskörükbe utalt ellenőrzési feladatokat,  különös figyelmet fordítanak a munkavédelmi, vagyonvédelmi szabályok betartására,  gondoskodnak arról, hogy a munkaköri átadások és átvételek az előírásnak megfelelően történjenek,  figyelemmel kísérik a dolgozók munkaterhelését, túlmunkáját, a szükséges változtatásokra a javaslatot megteszik,  az irányításuk alá tartozó szervezet vonatkozásában ellátják a minőségbiztosítással kapcsolatos feladatokat,  munkatársaik részére rendszeresen munkaértekezletet tartanak, gondoskodnak a hivatali titkok és a betegekkel kapcsolatos titkok megőrzéséről. A gazdasági szervezet működésének részletes szabályait Gazdasági szervezet ügyrendje tartalmazza. Az ügyrendben határozzuk meg a gazdasági szervezet által ellátott feladatok, munkafolyamatainak leírását, a szervezeti egységek vezetőinek és alkalmazottainak feladat- és hatáskörét (munkakörét), a helyettesítés rendjét, továbbá a szervezeti egységek belső és külső kapcsolattartásának speciális szabályait.

81



VI. A MUNKÁLTATÓI JOGKÖR GYAKORLÁSÁNAK RENDJE A munkáltatói jogkörök gyakorlása: A munkáltatói jogkörök az igazgató főorvost, mint az intézet egyszemélyi felelős vezetőjét, illetik meg. Az igazgató főorvos a munkáltatói jogkörének gyakorlását átruházhatja helyetteseire, vezető munkatársaira, akik a kapott jog gyakorlását tovább ruházhatják az irányítási körükbe tartozó munkatársaikra. A leadott hatáskör bármikor visszavonható, korlátozható. A jogkörök gyakorlását átengedő magasabb vezető és vezető egyedi ügyekben is visszaveheti a döntési jogot. Ellenjegyzési kötelezettség: az anyagi kötelezettségvállalással járó munkáltatói intézkedések gazdasági igazgatói ellenjegyzéssel érvényesek. Az ellenjegyzés részletes szabályait az intézeti kötelezettségvállalásról szóló szabályzat tartalmazza. Az Igazgató főorvos kizárólagos hatáskörei: Az igazgató főorvos munkáltatói jogkört gyakorol igazgató főorvos általános helyettese, az orvos-igazgató, a gazdasági igazgató az ápolási igazgató, a belsőellenőr, a minőségbiztosítási munkatárs és az igazgatói titkárság dolgozói tekintetében. Közvetlenül gyakorolja a munkáltatói jogokat, különös tekintettel az alábbiakra:  kinevezés  felmentés, a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése  az illetmény, illetménypótlék, jutalom megállapítása  fegyelmi jogkör  kártérítésre kötelezés  utasítási jog  beszámoltatási jog  ellenőrzési jog  munkaköri leírás elkészítése  szabadság, szabadnap, tanulmányi szabadság kiadása  rendkívüli szabadság és fizetés nélküli szabadság engedélyezése  tudományos üléseken és kongresszusokon való részvétel engedélyezése  továbbképzés elrendelése  minősítés, szakmai munka értékelése  figyelmeztetési jog gyakorlása (szóbeli és írásbeli)  munkaidő-beosztás a Kollektív Szerződés figyelembevételével  ügyeletre és készenlétre történő beosztás  belső helyettesítés, túlmunka elrendelése  egészségügyi alkalmassági vizsgálatok elrendelése (soron kívüli)  kirendelés, kiküldetés, átirányítás  tanulmányi szerződéskötés 82



Az intézet többi dolgozója tekintetében a munkáltatói jogkörének gyakorlását – a kinevezés, a felmentés, a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése, kártérítésre kötelezés, a vezetői megbízás, az illetmény, illetménypótlék, jutalom megállapítása, tanulmányi szerződéskötés kivételével – átruházza az igazgatókra, fenntartva a visszavonás jogát. Az igazgató főorvos dönt valamennyi intézeti dolgozó további közalkalmazotti vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának engedélyezéséről. Az igazgató főorvos dönt a főorvosi és adjunktusi címek adományozásáról. Az igazgató főorvos előzetes egyetértést gyakorol valamennyi dolgozó tekintetében:  továbbképzés elrendelése  tudományos üléseken és kongresszusokon való részvétel engedélyezése  rendkívüli szabadság és a fizetés nélküli szabadság engedélyezése esetében. Átruházott hatáskörök: Az igazgató főorvos általános helyettese, az orvos-igazgató, a gazdasági igazgató és az ápolási igazgató az irányítása alá tartozó szervezeti egységek valamennyi dolgozója felett közvetlenül gyakorolja a munkáltatói jogokat, különös tekintettel az alábbiakra:  utasítási jog  a fegyelmi jogkör  beszámoltatási jog  ellenőrzési jog  munkaköri leírás elkészítése  szabadság, szabadnap, tanulmányi szabadság kiadása  rendkívüli szabadság és fizetés nélküli szabadság engedélyezése  tudományos üléseken és kongresszusokon való részvétel engedélyezése  továbbképzés elrendelése  minősítés, szakmai munka értékelése  figyelmeztetési jog gyakorlása (szóbeli és írásbeli)  munkaidő-beosztás  ügyeletre és készenlétre történő beosztás  belső helyettesítés, túlmunka elrendelése  egészségügyi alkalmassági vizsgálatok elrendelése (soron kívüli)  kirendelés, kiküldetés, átirányítás Az átruházott munkáltatói jogkör gyakorlására felhatalmazott vezetők – a munkaköri leírásokban vagy megbízás alapján – részlegesen tovább ruházhatják jogkörüket az általuk irányított terület dolgozóira.

83



A kórház dolgozóinak felvételi rendje Közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthető és csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. A kórház dolgozóinak felvételére minimum 3 hónapos próbaidővel, határozott vagy határozatlan idejű kinevezéssel kerül sor, mely tartalmazza a dolgozó adatait, beosztását, munkahelyét, illetményét és egyéb kötelezettségeit (pl. titoktartási, felelősségbiztosításban való részvétel). A kinevezések előkészítése és az igazgató főorvos részére történő jóváhagyás céljából történő előterjesztése a munkaügy feladata. Osztályvezető főorvos alkalmazása a pályázatot elbíráló bizottság javaslata alapján az aktív (fegyelmi, felmondás alatt nem álló) osztályvezető főorvosok, valamint a MOK és az illetékes szakmai kollégium véleményének figyelembevételével vezetői megbízással történik. Az orvosok határozott vagy határozatlan időre történő alkalmazására az osztályvezető főorvos tesz javaslatot. A beosztott dolgozók határozott vagy határozatlan időre történő alkalmazására, munkaviszonyának meghosszabbítására a közvetlen munkahelyi vezető előterjesztése alapján kerül sor. Osztályvezető ápoló határozott vagy határozatlan időre történő alkalmazására az osztályvezető főorvos és az ápolási igazgató egyetértésével kerül sor. Az osztályos ápolók, szakdolgozók alkalmazásához, munkaviszonyának meghosszabbításához az osztályvezető főorvos, az osztályvezető ápoló véleményének figyelembe vétele szükséges. Munkaköri leírások készítése és nyilvántartása A dolgozók munkaköri feladatait, felelősségét, helyettesítését a munkaköri leírások határozzák meg, melynek elkészítése a közvetlen munkahelyi vezető feladata. Az igazgató főorvos, igazgató főorvos általános helyettese, az orvosigazgató, a gazdasági igazgató és az ápolási igazgató az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetők és beosztott dolgozók személyre szóló munkaköri leírását készíti el. A munkaköri leírásban foglaltak tudomásulvételét a dolgozók aláírásukkal kötelesek igazolni. A munkaköri leírások nyilvántartása a munkaügy feladata. Munkakör átadás-átvétel szabályai A vezető beosztású dolgozók, az önálló ügyintézők, valamint az eszköz- és pénzkezeléssel megbízott dolgozók munkakörét szervezeti változás, vagy személyükben történő változás miatt munkakör átadás-átvételi jegyzőkönyv felvétele mellett kell átadni, illetve átvenni.

84



VII. VAGYONGAZDÁLKODÁS

A kórház vagyongazdálkodását Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 9/2004. (III.22.) számú rendelete (továbbiakban: Rendelet) határozza meg. A Rendelet a kórházat a Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe sorolja és az intézmény által működtetett, üzemeltetett vagyont a Kórház tartja nyilván. A vagyon hasznosítása a Rendeletben meghatározottakon túlmenően az alábbi intézményi belső szabályzatok szerint történik:  Eszközök .és ingatlanok bérbeadási szabályzata  Felesleges vagyontárgyak selejtezési szabályzata  Idegen tulajdonú eszközök beszerzési szabályzata  Leltározási szabályzat

85



VIII. A KÖZLÉS, NYILATKOZÁS SZABÁLYAI A kórház minden dolgozója munkajogi felelősséggel is tartozik olyan közléssel kapcsolatban, amely a kórház működését oly módon érinti, hogy:  rontja annak jó hírnevét,  megrendíti a lakosság bizalmát,  sérti a betegek, hozzátartozók és a kórházi dolgozók személyiségi jogait és ez számukra jogosulatlanul hátrányos következményekkel járhat. Mindez vonatkozik az adatok, okmányok, működési és ügyviteli információk illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tételére is. E közlési tilalom nem vonatkozik a felügyeleti, valamint az ellenőrzésre jogosult és az eljáró hatóságokkal szemben, valamint a közérdekű bejelentésre és a közvetlen vagy közvetett munkahelyi felettesnek történő jelentési kötelezettségre. A személyhez fűződő jogok tiszteletben tartásának szabályozása A kórház dolgozója, mint közalkalmazott, fegyelmi vétséget követ el, ha a közalkalmazotti jogviszonyából eredő lényeges kötelezettségét vétkesen (szándékosan, vagy gondatlanságból) megszegi (1992. évi XXXIII. tv. 45. §-ának (1) bek. ). Gondatlan károkozás esetén a közalkalmazott 3 havi illetményéig felel a közalkalmazottak jogállásáról szóló hivatkozott törvény 81.-82. §-ában foglalt feltételek esetén. A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a polgári törvénykönyv vonatkozó törvényhelyeinek védelme alatt állnak (Ptk. 75-85. §-ig.). A kórház minden dolgozója tehát a fentiek szerint a hivatkozott törvényekben meghatározott jogkövetkezmények terhe mellett felelősséggel tartozik olyan közléséért, nyilatkozatáért, amely sérti akár a kórház (mint jogi személy), akár a munkatársak vagy a betegek, illetve hozzátartozóik személyiségi jogait. A kórház érdekeinek sérelmeit jelenti különösen, ha valaki rontja annak jó hírnevét, illetve a kórház üzemi titkainak minősülő adatokat, okmányokat, működési és ügyviteli információkat jogosulatlanul nyilvánosságra hoz, vagy azzal egyéb módon visszaél. E közlési tilalom nem vonatkozik a felügyeleti, valamint ellenőrzésre jogosult eljáró hatóságokkal szemben, vagy a munkahelyi felettesnek történő jelentési kötelezettségre, az utóbbiba beleértve munkatársak jogszabályba, szakmai szabályba ütköző eljárásait is. A beteg személyiségi jogainak sérelmét jelenti különösen az, amennyiben a kórházi dolgozók megszegik az 1977. évi CLIV. Eü. tv. (a továbbiakban Eü. tv.) 25. §-ában, valamint a 138. § (1) bekezdésében foglalt titoktartási kötelezettséget.

86



Az orvost (a kórházat), valamint az egyéb egészségügyi dolgozót az Eü. tv. 138-as §. (2) bekezdésében foglaltak szerint nem köti ezen titoktartási kötelezettség, ha az adat közlésére jogszabály kötelezi, illetőleg arra lehetőséget ad, vagy közlését az Eü.tv., illetőleg a végrehajtásról rendelkező jogszabály végrehajtása szükségessé teszi, úgyszintén, ha az adat közlésére az érdekelt személy felhatalmazza. Az előző bekezdésben hivatkozottak jogszabályi kötelezettséget írnak elő: 

 

a beteget korábban vizsgáló, gyógykezelő orvossal szemben a később gyógykezelést végző orvos irányában, illetőleg mindegyikük vonatkozásában az egészségügyi hatóságokkal, Egészségügyi Minisztériummal, büntető és polgári ügyekben a rendőrséggel, ügyészséggel, bírósággal, vagy az igazságügyi szakértővel szemben írásbeli megkeresésre; az Eü.tv. járványügyi rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 18/1998. NM (VI.03.) miniszteri rendelet alapján; a rendkívüli haláleset esetén.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény II. fejezetének vonatkozó rendelkezései és végrehajtási utasításai, valamint az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglaltak alapján a beteg, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal, vagy közokirattal igazolt meghatalmazottja, vagy örököse részére a kérelemben megjelölt orvosi dokumentációt (teljes orvosi dokumentációt) fénymásolatban térítés ellenében ki kell adni.

87



IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉS Az Intézet Szervezeti és Működési Szabályzata az alábbi jogszabályok alapján készült:  1997. évi VXXXIII. törvény a Kötelező egészségbiztosítás ellátásairól a végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1) korm. rendelettel egységes szerkezetben  43/1999. (III. 3) korm. rendelet Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól  9/1993.(IV. 2.) MN rendelet az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről  Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) korm. rendelet  A személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény  Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelé.séről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény  A polgárok személyi adatainak kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi LXXII. törvény, és a 62/1997. (XII. 21.) rendelet  Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a halottakkal kapcsolatos rendelkezései végrehajtásáról, valamint a rendkívüli halál esetén követendő eljárásról szóló 34/1999.(IX.24) BM–EüM– IM rendelet;  A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 24. § (1)–(2) bekezdés, 30. § (1)–(2)–(3) bekezdés;  temetőkről és a temetkezésről szóló törvény 1. § (1), 20. § (1)-(2) bekezdés;  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 48. § (1)-(2) bekezdés;  az eltűnt személyek felkutatásának és a rendkívüli halálesetek kivizsgálásának rendjéről szóló 23/1994. (X.26.) BM rendelet 4. § (2) bekezdés, 12. § (1)-(2)-(3) bekezdés;  1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről  158/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet a katasztrófa-egészségügyi ellátásról  29/2000. (X. 30.) EüM rendelet az egészségügyi intézmények katasztrófaterveinek tartalmi követelményeiről  A térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások és térítési díjáról szóló 284/1997. (XII.23.) Kormány rendelet  2003. évi CXXIX. Törvényt (továbbiakban Kbt.) a közbeszerzésekről.  A betegazonosító rendszer működéséről szóló 1/2005. (Eü.K. 1) EüM irányelv  A 2006. évi CXV. törvény egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról (9.§) rendelkezik arról, hogy az „egészségügyi szolgáltató az ellátás természete, továbbá tartós kapacitáshiány esetén alakíthat ki várólistát”. Várólistára csak azon betegek kerülhetnek, akiknek ellátása nem igényel azonnali ellátást.  356/2008.(XII. 31.) korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi intézményekben történő végrehajtásáról

88



 43/2003. (VII. 29.) ESZCSM rendelet a gyógyintézetek működési rendjéről, illetve szakmai vezető testületéről  2006. évi CXV. törvény egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról  2008. évi CV. Törvény Költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról  217/1997. Korm. rendelet 27.§-a alapján.

89



Mellékletek, függelék: Mellékletek:            

Organogram Házirend Dolgozóknak járó juttatások szabályzata Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) Katasztrófa terv Munkavédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Intézeti kutatás etikai bizottság ügyrendje Szakmai vezető testület ügyrendje Felügyelő Tanács ügyrendje Gazdasági szervezet ügyrendje Belső szabályzatok jegyzéke

Függelék:  Intézményi engedélyezett létszám

90

INTÉZETI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents