Eredeti közlemény
Bajcsy-Zsilinszky Kórház, III. Belgyógyászati Oktató Osztály, Budapest,1 77 Elektronika Kft., Budapest2
Internetalapú támogatás vércukor- önellenőrzést végző cukorbetegek számára: a Dcont® eNAPLÓ 2010–2015 közötti adatainak elemzése Jermendy György dr.,(1) Kecskés Ágnes,(2) Nagy Attila,(2) Ági Tamás,(2) Bibok György dr.(2) Összefoglalás A Dcont® eNAPLÓ internetalapú, telemedicinális rendszer a vércukor-önellenőrzést rendszeresen végző cukorbetegek gondozását támogatja. Az üzembe helyezést követő első öt év alatt az adatbázisba 2535 rendszeres felhasználó 2 532 004 vércukormérésének számszerű adata került (775 nő 831 479 vércukorértékkel; 1760 férfi 1 718 525 vércukorértékkel). A felhasználók többsége (n=1272; 50,2%) 1-es típusú diabetesben szenvedett (2-es típusú diabetes: n=1011; 39,9%, nem ismert a típus: n=252; 9,9%). Ennek megfelelően a legtöbb felhasználó (1563 beteg) csak inzulinkezelésben részesült (feltöltések száma: 1 983 873), az orális készítmény + inzulinterápián lévő felhasználók száma 354 fő volt (feltöltések száma: 279 566). Leggyakrabban a 40–69 év közöttiek töltöttek fel adatokat a Dcont® eNAPLÓ rendszerbe, a férfiak magasabb életkorban is szívesen használták a rendszert, ez a nőkre azonban nem volt jellemző. Fiatal cukorbetegek (életkor 10–19 év) is jelentősebb arányban szerepeltek a felhasználók között, s 1-es típusú diabetes esetén egy másik csúcs is jól azonosítható volt a 35–40. életév körül. A 2-es típusú diabetesben szenvedők életkori csúcsa az 55–65. életév közé esett. A felhasználók kis hányada (291 fő [11,5%]) rendelkezett éhomi vagy étkezés előtti olyan vércukorértékkel, amelyet étkezés utáni, 90–120 percen belül kivitelezett mérési eredmény is követett. A vércukorértékek medián értéke 7,6 mmol/l (nők 7,8 mmol/l, férfiak 7,5 mmol/l; p<0,05) volt. A felhasználók 80,9%-ánál legalább egy vércukorérték a hypoglykaemia tartományába (≤3,9 mmol/l) esett. A betegek 17,1%-a (434 fő) engedélyezte azt, hogy a rendszerben szereplő adataikat a kezelőorvosuk is láthassa. Az internetalapú rendszer a gondozást hathatósan segíti, szélesebb körű használatát érdemes szorgalmazni a cukorbetegek körében. ■■ Kulcsszavak: diabetes mellitus, vércukor-önellenőrzés, glukometer, telemedicina, Dcont® eNAPLÓ, glykaemiás kontroll, hypoglykaemia
Internet-based telecommunication method for diabetic patients with selfmonitoring of blood glucose: 5-years experiences with Dcont® eNAPLÓ Summary: The Dcont® eNAPLÓ is an internet-based telecommunication method for improving care of diabetic patients with regular self-monitoring of blood glucose. Using Dcont.hu 2,532,004 blood glucose values were uploaded by 2,535 regular users (775 women with 813,479 and 1,760 men with 1,718,525 blood glucose values) in the first 5 years after implementing the free telecommunication method. Type 1 diabetes (n=1,272; 50.2%) predominated over type 2 (n=1,011; 39.9%) among regular users. The majority of users (n=1.562; 61.6%) were treated only with insulin whereas 354 patients (13.9%) were on insulin + oral drugs. The Dcont® eNAPLÓ proved to be popular among patients with age of 40–69 years, however the method was used predominantly by men rather than women in older age. Nevertheless, a relatively high number of patients with age of 10–19 years also used this method frequently but another peak of age distributions was detected around 35–40 years in patients with type 1 diabetes. The peak of age was around 55–65 years in patients with type 2 diabetes. Only a small part of patients (n=291, 11.5%) had fasting or pre-meal blood glucose values followed by postprandial (90–120 min) measurement. The median value of blood glucose was 7.6 mmol/l (women 7.8 mmol/l, men: 7.5 mmol/l; p<0.05). At least one blood glucose values within hypoglycaemic range (≤3.9 mmol/l) were registered in 80.9% of patients. Only 434 patients (17.1%) permitted in the system for his/her physician to have a look at their personal data
41
DIABETOLOGIA HUNGARICA XXIV. évfolyam 1. szám
Jermendy György
electronically. The internet-based telecommunication method should be considered useful in the care of diabetic patients, therefore its use is strongly recommended. ■■ Key words: diabetes mellitus, self-monitoring of blood glucose, glucometer, telemedicine, Dcont® eNAPLÓ, glycaemic control, hypoglycaemia DIABETOLOGIA HUNGARICA 24 (№1) 41–47. 2016. március
A
vércukor-önellenőrzés lehetősége jelentős segítséget kínál a cukorbetegeknek és az orvosoknak egyaránt. Nem véletlen, hogy a nemzetközi és a hazai szakmai irányelvek, illetve ajánlások külön fejezetet szentelnek a helyes vércukor-önellenőrzés körülményeinek ismertetésére.1,2,3 Ebben a témakörben konszenzus-értekezleteket is tartottak, s az ajánlásokat szakmai lapokban megjelentették.4,5,6 A vércukor-önellenőrzés az inzulinnal kezelt cukorbetegek napi tevékenységének szerves része, s dokumentált, hogy az önellenőrzést rendszeresen végzők anyagcserehelyzete jobb, és ezzel összefüggésben a késői szövődmények kialakulása ritkább, mint az önellenőrzést nem végzőké. Az inzulinnal nem kezelt, 2-es típusú diabetesben szenvedők elsősorban az ún. strukturált betegoktatás keretén belül megvalósított vércukor-önellenőrzésből profitálnak leginkább.4 A vércukormérő készülékek újabb generációi – a technikai fejlődéssel összefüggésben – folyamatosan megújulnak. Az előállítók az utóbbi években olyan fejlesztést valósítottak meg, amely a telemedicina lehetőségeit is ki tudja aknázni. A hazai fejlesztésű Dcont® vércukormérő-család Magyarországon három évtizede érhető el a betegek számára, a forgalmazó 77 Elektronika Kft. rendszeres időközönként megújuló készülékekkel jelenik meg.7 A cukorbeteg-gondozást segítő telemedicinális, internetalapú rendszer, a Dcont® eNAPLÓ 2010 óta a betegek számára térítésmentesen áll rendelkezésre.8 A jelenlegi dolgozat a Dcont® eNAPLÓ első öt évében, a 2010–2015 között szerzett tapasztalatokat tekinti át. Elsősorban a felhasználói betegkör legfontosabb jellemzőiről gyűjtöttünk adatokat.
Módszer A Dcont® eNAPLÓ telemedicinális rendszer a vércukor-önellenőrzést rendszeresen végző cukor-
42
betegek telekommunikációs támogatását biztosítja, a módszer a kezdeti tapasztalatokat összegző korábbi dolgozatban megtalálható.8 Röviden: A vizsgálat időtartama alatt, 2010–2015 között használatos vércukormérők mindegyike (Dcont® Personal, Dcont® Start, Dcont® Optimum, Dcont® Optimum Plusz, Dcont® Partner, Dcont® IDEÁL, Dcont® TREND) rendelkezik egy optikai adapterrel, amely biztosítja a személyi számítógéphez történő csatlakozást, az adatfeltöltés (mérési eredmény, mérés időpontja) automatikus, a szolgáltatás ingyenesen hozzáférhető. Kezdetben csak a beteg életkora és neme került rögzítésre, később jelölhető volt a diabetes típusa, tartama, kezdetének időpontja és terápiája (hatástani csoportok szerint). A feltöltött vércukoradatokból átlag, szórás, tendenciagörbék, mérési naplók, grafikonok állíthatók elő, amelyeket a beteg megtekinthet, azokat kinyomtatva orvosának megmutathatja, illetve felhatalmazás esetén az adatokat a kezelőorvos online is elérheti. Az automatikus adatfeltöltés kizárja azt, hogy a mérési eredmény a mérést követően manipulálható legyen. Arra is van lehetőség, hogy – kölcsönös egyetértés esetén – a kezelőorvos és a beteg elektronikus üzenetet (e-mail) küldjön egymásnak. A Dcont® eNAPLÓ rendszer próbaüzem után, 2010 júliusától kezdődően folyamatosan a betegek rendelkezésére áll. A Dcont® eNAPLÓ adatbázis elemzését jelenleg a 2010. július 16. és 2015. május 30. közötti közel 5 éves periódusban végeztük el. Csak azokat a betegeket vontuk be az értékelésbe, akik alapvető felhasználói adataikat megadták (nem, életkor) és a rendszerben legalább 10 feltöltött vércukormérési adattal rendelkeztek. A készülékek alsó mérési határa 1,1 mmol/l volt (kivétel: Dcont® IDEÁL, Dcont® TREND, ahol az alsó mérési határ 0,6 mmol/l), ez alatt a készülék „Low” jelzést adott. A felső mérési határ egyes készülékeknél (Dcont® Optimum, Dcont® Optimum Plusz, Dcont® Partner) 30,5 mmol/l, másoknál (Dcont® Personal,
Vércukor-önellenőrzést végző cukorbetegek internetalapú támogatása
Dcont® Start) 25,5 mmol/l, a Dcont® TREND és Dcont® IDEÁL) esetében pedig 33,3 mmol/l volt, e határ felett a készülék „High” jelzést adott. Miután az értékeléshez számszerű adatra volt szükségünk, és „Low”, illetve „High” érték csak igen kis számban (Low: n=4397 [0,17%]; High: n=1806 [0,07%]) fordult elő, ezeket az adatokat az összesítő értékelésbe nem vontuk be. A statisztikai elemzés során leíró statisztikát alkalmaztunk, a klinikai adatok esetében az átlagot és a szórást (x±SD) adtuk meg, a vércukorértékek összegzése során a medián értéket és az interkvartilis tartományt állapítottuk meg, a férfiak és a nők vércukorértékeinek összehasonlításakor a Mann– Whitney-tesztet használtuk.
Eredeti közlemény
ma: 1 983 873), az orális készítmény + inzulinterápián lévő felhasználók száma 354 fő volt (feltöltések száma: 279 566). Csak orális antidiabetikus kezelésben részesült 338 beteg (feltöltések száma 90 849), önmagában diétás előírást tartott 157 fő (feltöltések száma 81 263), nem inzulintermészetű injektábilis készítményt használt 24 beteg (feltöltések száma 5364). Az egy betegre eső átlagos mérési számot a terápiás csoportok szerint külön nem értékeltük, mert azok meglehetősen széles körben szórtak a gyakori felhasználók és a ritkán mérők adatai alapján, s így az átlagérték kevés információt adott volna. A felhasználók életkora 43,8±19,5 év (férfiak: 45,9±18,7 év, nők: 39,1±20,6 év; szélső értékek 2–91 év) volt. A diabetes kezdetekor a betegek életkora 30,8±18,4 év (férfiak: 33,2±17,9, nők: 25,3±18,2 év, szélső értékek 1–80 év), a regisztrációkor a betegek életkora 41,3±19,4 év (férfiak: 43,4±18,6, nők: 36,7±20,4 év, szélső értékek 1–88
Eredmények A vizsgálat tartama alatt 2535 rendszeres felhasználó (775 nő, 1760 férfi) összesen 2 532 004 vércukormérési eredményt töltött fel, a nők 813 479 mérési eredménnyel, a férfiak 1 718 525 vércukorértékkel rendelkeztek. Noha a feltöltők között számottevően több volt a férfi, mint a nő, a nők átlagosan valamelyest több adatot töltöttek fel, mint a férfiak (1. táblázat). A használók közül 1-es típusú diabetesben szenvedett a betegek többsége (n=1272; 50,2%), 2-es típusú diabeteses beteg kisebb számban (n=1011; 39,9%) szerepelt a rendszerben, 252 beteg esetében (9,9%) a diabetestípust illetően nem áll rendelkezésre adat. Ennek megfelelően a legtöbb felhasználó (1563 beteg) csak inzulinkezelésben részesült (feltöltések szá-
1. táblázat. A vércukormérési eredmények megoszlása férfiak és nők között Felhasználók száma
Felvitt mérési eredmények száma
Egy felhasználóra eső mérések száma
Nő
775 (30,6%)
813 479 (32,1%)
1050
Férfi
1760 (69,4%)
1 718 525 (67,9%)
976
Férfi + nő
2535 (100,0%)
2 532 004 (100,0%)
999
2. táblázat. A felhasználók életkor szerinti megoszlása Életkor (év) <10,0 10,0–19,9 20,0–29,9 30,0–39,9 40,0–49,9 50,0–59,9 60,0–69,9 70,0–79,9 ≥80,0 Összes
Összes n 88 343 215 338 473 421 464 164 29 2535
Nő % 3,47 13,53 8,48 13,33 18,66 16,61 18,30 6,47 1,14 100,00
n 45 136 88 137 119 89 99 50 12 775
Férfi % 1,78 5,36 3,47 5,40 4,69 3,51 3,91 1,97 0,47 30,57
n 43 207 127 201 354 332 365 114 17 1760
% 1,70 8,17 5,01 7,93 13,96 13,10 14,40 4,50 0,67 69,43
43
Felhasználók száma
DIABETOLOGIA HUNGARICA XXIV. évfolyam 1. szám
Jermendy György
400 ■ Férfi (n=1760) ■ Nő (n=775)
300 200 100 0
<10,0
10,0–19,9 20,0–29,9 30,0–39,9 40,0–49,9 50,0–59,9 60,0–69,9 70,0–79,9 ≥80,0 Életkortartomány (év)
1. ábra. A felhasználók (n=2535) életkor és nem szerinti megoszlása
Betegek száma
év) volt. Kisgyermekek esetén – értelemszerűen – a feltöltéseket a szülők végezték. A felhasználók életkor és nem szerinti megoszlásából kiderül, hogy leggyakrabban a 40–69 év közöttiek használták a Dcont® eNAPLÓ rendszert (2. táblázat). A férfiak magasabb életkorban is szívesen használták a rendszert, ez a nőkre azonban nem jellemző (1. ábra). Az élekor és diabetestípus szerinti megoszlásból kiderül, hogy a fiatal cukorbetegek (életkor 10–19 év) is jelentősebb arányban szerepeltek a felhasználók között, de 1-es típusú diabetes esetén egy
másik csúcs is jól azonosítható a 35–40. életév körül. A 2-es típusú diabetesben szenvedők életkori csúcsa az 55–65. életév közé esett (2. ábra). A vércukormérések napszaki megoszlásából kiderül, hogy az éjszakai óráktól (0.00–3.59 óra) eltekintve a mérések száma közel azonos volt (452 596 és 539 024 között változott) a különböző napszakokban (3. táblázat). A mért vércukorértékek medián értéke 7,6 mmol/l volt (férfiak: 7,5 mmol/l, nők: 7,8 mmol/l, p <0,05) (4. táblázat). A vércukorértékek megoszlását férfiak és a nők esetében a 3. ábra tünteti fel.
■ 1-es típus (n=1272) ■ 2-es típus (n=1011) ■ nincs adat (n=252)
50 40 30 20 10 0
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60
2. ábra. A felhasználók (n=2535) életkor és diabetestípus szerinti megoszlása
44
65
70
75
80
85 90 Életkor (év)
Vércukor-önellenőrzést végző cukorbetegek internetalapú támogatása
3. táblázat. A vércukormérések napszaki megoszlása Napszak (óra) 0.00–3.59 4.00–7.59 8.00–11.59 12.00–15.59 16.00–19.59 20.00–23.59 Összesen
Bevitt adat száma (n) 120 929 467 127 452 596 490 490 539 024 461 838 2 532 004
4. táblázat. A felhasználók vércukorértékeinek alakulása Mérési adatok száma (n)
Látható, hogy a férfiak közel kétszer több mérési adattal rendelkeztek, mint a nők, az oszlopdiagram azonban azonos jelleggel férfiak és nők esetében is balra tolt, a kezelési célnak megfelelően. A felhasználók kis hányada (291 fő [11,5%]) rendelkezett éhomi vagy étkezés előtti olyan vércukorértékkel, amelyet étkezés utáni, 90–120 percen belül kivitelezett mérési eredmény is követett.
Mérési eredmények száma (db)
Eredeti közlemény
Interkvartilis értékek (mmol/l) 25%
50% (medián)
75%
Nők
813 479
5,6
7,8
11,1
Férfiak
1 718 525
5,6
7,5
10,4
Nők + férfiak
2 532 004
5,6
7,6
10,6
A hypoglykaemiás tartományban lévő vércukorértékek (≤3,9 mmol/l) előfordulását az 5. táblázat tünteti fel. Látható, hogy az összes mérés 8,67%‑a (n=219 597) volt a hypoglykaemiás tartományban, s legalább egy hypoglykaemiás érték a betegek 80,9%-ában (n=2052) előfordult. A rendszerben szereplő betegek közül 434 fő (17,1%) engedélyezte, hogy adataikat a kezelőorvosuk is láthassa.
250000 ■ Férfi ■ Nő
200000 150000 100000 50000 0
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 Vércukorszint (mmol/l)
3. ábra. A férfiak és nők mérési eredményeinek megoszlása (mérési szám férfiaknál: 1 718 525, nőknél: 813 479) 5. táblázat. Hypoglykaemiás tartományban lévő vércukorértékek (≤3,9 mmol/l) előfordulása Hypoglykaemiás tartományban lévő érték
Hypoglykaemiás tartományú értékkel rendelkező betegek
Mérési eredmény össz-száma (n)
Betegek száma (n)
Nő
813 479
775
n 76 146
% 9,36
n 672
% 86,71
Férfi
1 718 525
1760
143 451
8,35
1380
78,41
Férfi + nő
2 532 004
2535
219 597
8,67
2052
80,95
45
DIABETOLOGIA HUNGARICA XXIV. évfolyam 1. szám
Megbeszélés A Dcont® eNAPLÓ a cukorbeteg-gondozást segíti, az első öt év tapasztalatai megerősítik a kezdeti megfigyeléseket. Jelenlegi vizsgálatunk a nagy betegszám és a két és fél milliót meghaladó vércukormérési adat következtében megbízhatóan tájékoztat a Dcont® eNAPLÓ telemedicinális, internetalapú rendszer felhasználói körének jellemző vonásairól. Ez alapján kijelölhető, mely betegcsoportok figyelmét érdemes felhívni arra, hogy éljenek a rendszer nyújtotta előnyök lehetőségével. A Dcont® eNAPLÓ rendszert döntően (69,4%ban) férfi betegek használták, a nők az átlagos feltöltési számot tekintve azonban valamelyest szorgalmasabbak voltak, mint a férfiak. A férfiak magasabb életkorban is szívesen használták a rendszert, ez viszont a nőkre nem volt jellemző. Az 1-es típusú cukorbetegek között jelentősebb volt a 10–19 év közöttiek, illetve a 35–40 életév közöttiek aránya, a 2-es típusú cukorbetegek életkori csúcsa az 55–65. életév között volt. Az életkori és nemi megoszlást részben a diabetestípus életkori előfordulása, részben a korszerű technikai rendszerek iránti érdeklődés magyarázza. A rendszert legnagyobb arányban (61,6%) az inzulinterápián lévők használták, de örvendetes módon jelentősebb számban szerepeltek az inzulin + orális kombináción lévők (13,9%) és a csak tablettás betegek (13,3%) is. Úgy látszik, lassan egyre többen elfogadják azt a szakmai álláspontot, amely szerint a rendszeres vércukor-önellenőrzésnek helye van a nem-inzulinterápián lévők körében is.9 A mért vércukorértékek medián értékéből (7,6 mmol/l) messzemenő következtetés nem vonható le, hiszen a betegpopuláció semmiképpen nem tekinthető reprezentatívnak. Figyelemre méltó azonban az, hogy viszonylag csak kevesen (11,5%) rendelkeztek olyan éhomi vagy étkezés előtti vércukorértékkel, amelyet étkezés utáni, 90–120 percen belül mért érték is követett. A gondozás során hangsúlyozni szoktuk, hogy a pre- és postprandialis vércukorértékek egybevetésével sokkal megalapozottabb következtetés vonható le az inzulindózis esetleges módosításának szükségességről, mint egyetlen egyedi érték ismeretéből. Úgy látszik, hogy ebben a vonatkozásban a betegoktatás terén még vannak teendőink.
46
Jermendy György
A hypoglykaemia-események részletezését egy külön dolgozatban tervezzük, e helyen csak arra hívjuk fel a figyelmet, hogy nem túl ritka (az összes mérés 8,67%-a) a ≤3,9 mmol/l mérési eredmény. A mai korszerű vércukormérő rendszerek műszaki paraméterei már alig fokozhatók. A méréshez szükséges vércsepp mennyisége tovább nem csökkenthető, a mérés gyorsasága, a készülék élettartama már tulajdonképpen tovább nem javítható, mert az elérte az elvi csúcsot. Napjainkban a fejlesztés új irányvonalat vett. Egyrészt felértékelődtek azok a készülékek és tesztcsíkok (vércukormérő rendszerek), amelyek megbízhatók a mérési pontosságot tekintve.10 Az ISO szabvány 2013-ban szigorodott,11 az új ISO 15197:2013 szabvány 2016 májustól kezdődően Magyarországon is kötelező lesz. A vonatkozó vizsgálatok – régebbi készülékek esetén utalólagos bemérések – alapján valamennyi jelenleg forgalomban lévő Dcont® vércukormérő készülék és tesztcsík megfelel az új szabvány előírásainak; a Dcont® IDEÁL (Dcont® TREND) megbízhatósági adatait 2013-ban publikáltuk.12 Másrészt a gyártók, fejlesztők olyan plusz-szolgáltatásokkal igyekeznek az új készülékeket ellátni, amelyek segítik a cukorbeteg-gondozást. Az egyik ilyen lehetőség a Dcont® eNAPLÓ, amely a betegek számára térítésmentesen vehető igénybe, teljes körű online vércukornapló-szolgáltatás. Mindazonáltal számos közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy az ilyen jellegű technikai segítség folyamatos működtetéséhez, egy további lépésként online tanácsadás biztosításához megfelelően képzett szakemberek is szükségesek.13,14 Ez utóbbi körülmény finanszírozási kérdéseket is felvet. Ugyanakkor az is dokumentált, hogy az internetalapú vércukor-önellenőrzés fokozza a beteg motivációját, stabilizálja a vércukorértékeket, csökkenti a HbA1c-értéket (ez a hatás 2-es típusú diabetesben csak mérsékelt).15,16 Több gyártó próbálkozik a vércukormérő készülékhez kapcsolódó okostelefon-applikáció megvalósításával.17,18,19,20 Egy további fejlesztési lehetőség a memóriában tárolt vércukorértékek analízisén alapszik. Ez a szolgáltatás speciális átlagértékek megadását, a vércukor-variabilitás felismerését és ennek nyomán a hypoglykaemia-kockázat előrejelzését biztosítja. Remélhetőleg ezzel az új szolgáltatással rövidesen saját tapasztalatokat szerezhetünk a Dcont® készülékek legújabb típusai (Dcont® HUNOR, Dcont® MAGOR) esetében.
Vércukor-önellenőrzést végző cukorbetegek internetalapú támogatása
Irodalom 1. International Diabetes Federation: Self-monitoring of blood glucose in noninsulin-treated type 2 diabetes. Recommendations based on a workshop of the IDF Clinical Guidelines Taskforce in collaboration with the SMBG International Working Group. Brussels, 2009. 2. American Diabetes Association: Standards of medical care in diabetes – 2015. Diabetes Care 2015; 38: Suppl 1. 3. A diabetes mellitus kórismézése, a cukorbetegek kezelése és gondozása felnőttkorban. A Magyar Diabetes Társaság szakmai irányelve, 2014 (szerk: Jermendy Gy, írta: Gaál Zs, Gerő L, Hidvégi T, Jermendy Gy, Kempler P, Winkler G, Wittmann I). Diabetologia Hungarica 2014; 22(Suppl 1): 2-84. 4. Winkler G, Barkai L, Jermendy Gy: A vércukor-önellenőrzés gyakorlati szempontjai. A Magyar Diabetes Társaság konszenzus-értekezletének állásfoglalásai. Diabetologia Hungarica 2007; 15(Suppl 2): 40-43. 5. Klonoff DC, Blonde L, Cembrowski G, Chacra AR, Charpentier G, Colagiuri S, et al: Coalition for Clinical Research-Self-Monitoring of Blood Glucose Scientific Board: Consensus report: the current role of self-monitoring of blood glucose in non-insulin-treated type 2 diabetes. J Diabetes Sci Technol 2011; 5: 1529-1548. 6. Czupryniak L, Barkai L, Bolgarska S, Bronisz A, Broz J, Cypryk K, et al: Selfmonitoring of blood glucose in diabetes: from evidence to clinical reality in Central and Eastern Europe - Recommendations from the International Central-Eastern European Expert Group. Diabetes Technol Ther 2014; 16: 460-475. 7. Fövényi J: A vércukor-önellenőrzés története és hazai vonatkozásai. Diabetologia Hungarica 2005; 13: 273-282. 8. Jermendy Gy, Nagy A, Tölgyesi R, Tamás Gy: Vércukor-önellenőrzés és telemedicina: a Dcont.hu adatbázis elemzésének első tapasztalatai. Diabetologia Hungarica 2011; 19: 298-304. 9. Blevins T: Value and utility of self-monitoring of blood glucose in noninsulin-treated patients with type 2 diabetes mellitus. Postgrad Med 2013; 125: 191-204. 10. Freckmann G, Schmid C, Baumstark A, Pleus S, Link M, Haug C: System accuracy evaluation of 43 blood glucose monitoring systems for selfmonitoring of blood glucose according to DIN EN ISO 15197. J Diabetes Sci Technol 2012; 6: 1060-1075. 11. In vitro diagnostic test systems – requirements for blood-glucose monitoring systems for self-testing in managing diabetes mellitus. ISO 15197:2013. 12. Jermendy Gy, Szabó A, Barkai L, Hidvégi T, Winkler G: A Dcont IDEÁL mérési pontossága laboratóriumi és klinikai körülmények között. Diabetologia Hungarica 2013; 21: 227-235. 13. Shulman RM, O’Gorman CS, Palmert MR: The impact of telemedicine interventions involving routine transmission of blood glucose data with clinician feedback on metabolic control in youth with type 1 diabetes: a systematic review and meta-analysis. Int J Pediatr Endocrinol 2010; 2010: 536957. 14. Verhoeven F, Tanja-Dijkstra K, Nijland N, Eysenbach G, van Gemert-Pijnen L: Asynchronous and synchronous teleconsultation for diabetes care: a systematic literature review. J Diabetes Sci Technol 2010; 4: 666-684. 15. Cho JH, Chang SA, Kwon HS, et al: Long-term effect of the Internet-based glucose monitoring system on HbA1c reduction and glucose stability: a 30-month follow-up study for diabetes management with a ubiquitous medical care system. Diabetes Care 2006; 29: 2625-2631. 16. Pal K, Eastwood SV, Michie S, Farmer A, Barnard ML, Peacock R, et al: Computer-based interventions to improve self-management in adults with type 2 diabetes: a systematic review and meta-analysis. Diabetes Care 2014; 37: 1759-1766.
Eredeti közlemény
17. Liang X, Wang Q, Yang X, Cao J, Chen J, Mo X, et al: Effect of mobile phone intervention for diabetes on glycaemic control: a meta-analysis. Diabet Med 2011; 28: 455-463. 18. Hitman GA: Mobile phone intervention for diabetes (editorial). Diabet Med 2011; 28: 381. 19. Årsand E1, Frøisland DH, Skrøvseth SO, Chomutare T, Tatara N, Hartvigsen G, et al: Mobile health applications to assist patients with diabetes: lessons learned and design implications. J Diabetes Sci Technol 2012; 6: 1197-1206. 20. Garabedian LF, Ross-Degnan D, Wharam JF: Mobile phone and smartphone technologies for diabetes care and self-management. Curr Diab Rep 2015; 15: 109.
Közlésre érkezett: 2015. november 30. Közlésre elfogadva: 2016. január 22.
A levelezésért felelős szerző: Dr. Jermendy György Bajcsy-Zsilinszky Kórház, III. Belgyógyászati Oktató Osztály 1106 Budapest, Maglódi út 89-91. E-mail:
[email protected]
47
