DEKA
ÉRTESÍTŐ
Internet: http://bajnok.hu/ertesito • E-mail:
[email protected]
IV. évf. 2. sz., 2015. febr.
Tartalom • • • • •
Dr. Bajnok István: A jog és az igazság���������������������������������������������������������������������� 1 Gyökössy Endre: Igekincs������������������������������������������������������������������������������������������ 2 Olvasói levelek������������������������������������������������������������������������������������������������������������3 Dr. Bajnok István: A politika������������������������������������������������������������������������������������ 6 Gy. Pap Zsolt: Szorít az idő���������������������������������������������������������������������������������������� 7
A jog és az igazság Az embereknek ma a jogrendszer előírásait (mint igazságszolgáltatást) kell betartaniuk. Vizsgáljuk meg, hogy milyen kapcsolat van a jog és az igazság között. Az emberek általános véleménye az, amihez joguk van, az helyes, az igazságos is. Ez az általános vélemény nem minden esetben helytálló. Először is vizsgáljuk meg az igazság és jog kapcsolatát. Mit tartunk a két fogalomról, és azt, hogy hogyan viszonyulnak egymáshoz. A jog emberi tudomány, ezt ma az egyetemeken tanítják. Az igazság nem emberi alkotás, az velünk született, életünk jelentős része, érzete. A hívőknek már említettük, hogy az Isten tízparancsolata foglalta össze ezeket a kérdéseket (az Istennel való kapcsolat és az emberek közötti kapcsolat kérdéseit). A jog kötelességet jelent az emberek életében. A hatalom betartatja a jogrendszer előírásait. A hatalom olyan törvényeket, rendeleteket hozhat, illetve igyekszik hozni, ami az érdekét szolgálja. Erre a törekvésére egy példát említek – amit szerettek volna egyes politikusok jogrendszerbe is foglalni –, „a megélhetési bűnözést”. Ez azt jelenti, hogy az ember megélhetése érdekében megengedhető az, ami egyébként nem, sőt jogilag is elítélendő. Igen, az élet fenntartása minden embernek fontos szükséglete. Ennek fenntartása lehetséges munkával, adománnyal, kéregetéssel stb. A keresztények milliói napi imájukban is mondják – amire Isten tanította őket –, „mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma”. Csak halkan merem állítani, ez a politikusoknak is kötelessége, hogy az alájuk tartozó minden normálisan gondolkodó embernek biztosítsák az életük fenntartásához szükséges feltételeket, hogy ne szoruljanak bűnözésre. Röviden összefoglalva szüksé-
günk van lakásra, munkahelyre, élelemre, orvosi segítségre, szórakozásra stb. Mindezen feltételek lehetővé tételét ma a politikusok feladatának is tartom. Ilyen a munkahelyek, lakások létesítésének elősegítése, biztosítása, orvosi ellátás, nyugdíj stb. Ezeket korábban (ókorban, középkorban) szociális együttérzésből részben a vallások szokták vállalni, de ma már Bismarck állami feladattá tette (pl. betegbiztosítás, nyugdíjbiztosítás). Alapállás: aki a jogot sértő bűnt követ el, büntetést érdemel. A jog kétféle formáját lehet megkülönböztetni: az írott és az íratlan jogot (szokásjogot). Mindkettő jelentkezhet a leírt törvényekben. A mai jogrendszer ismer enyhítő és súlyosbító körülményeket. Ezzel bizonyos differenciákat alkalmaz az igazságszolgáltatásban. Az igazság az emberek életében, érzetében, a természet törvényeinek felismeréséből, a normálisnak tartott viselkedéséből ered. Egyes formáját a jogrendszer is tartalmazza. A jogrendszernek nem volna szabad az ember igazságérzetét megsérteni. Ez nem mindig sikerül. A gyakorlatban, sőt a történelemből is ismerhetünk adatokat, ahol a törvény ütközött az igazságérzettel (például egyes inkvizíciós ítéletekben, boszorkányégetésben stb.). De napjainkban is előfordult, hogy az emberek igazságérzete tiltakozik a jogi ítélet ellen. Csupán egyet említek: Stohl András drogosan, alkoholosan befolyásolva gépkocsival balesetet okozott, a sérült később belehalt. Ezért hat hónap börtönbüntetésre ítélték. Biztosan enyhítő körülmények alapján szabták ki a büntetését. Sok ember igazságérzete az ítéletet nem tartotta arányosnak vétkével. Nem kívánom folytatni, hogy zajlott le a börtönbüntetése (telefon-, rádió-, tv-használat a börtönben(?), hogy fogadták hívei kiszabadulásakor). Véleményem szerint kerülni kell az ilyen kétes eseteket. Dr. Bajnok István
Igekincs A tékozló fiú atyja tékozló szeretettel vár tékozló fiaira. Mind a kettő: az egyik távolban kíván tékozolni, a másik otthon. Egyfolytában várja őket. Amikor az egyik elmegy, elengedi, nem csap az asztalra: „Márpedig, amíg az én kenyeremet eszed, azt csinálod, amit én mondok!” Ó, mennyivel bölcsebben szeret bennünket Isten, mint mi egymást! El akarsz menni? Eredj. Egyetlen szóval sem tartja vissza. De attól kezdve, hogy elment, az atya várja haza gyermekét. Megtudtuk tehát, hogy az Isten kire vár. De lássuk azt is, mire vár? Az Ószövetségben az Isten angyala megvárja az áldozatot. Gedeon elszalad elkészíteni az áldozatot: a gödölyét. Leteszi egy kőre, s az egész nagy lánggal ellobban. Gedeon akkoriban komoly anyagi áldozatot hozott, mivel akkor egy gödölye elég sok pénzt ért. Azt merem állítani: legkönnyebb pénzt adni a szegénynek. Pénzt adunk – mikor többet, mikor kevesebbet –, és ez nemcsak anyagi lehetőségeinktől függ, hanem lelki állapotunktól is: ha például azt gondoljuk, több a „levezekelni valónk”, akkor mélyebben nyúlunk a zsebünkbe. Nemrég mondta egy fiatal lelkésztársam: „Bandi bátyám, amilyen 2
DEKA ÉRTESÍTŐ
mértékben fogy a gyülekezet vasárnaponként a templomból, olyan mértékben nő az adomány.” A rossz lelkiismeret adománya. Pedig Isten többre vár! A pénzen épülhetnek új templomok, de lesznek-e benne ifjú lelkészek, gyülekezetek, akiknek az Igét majd hirdetni fogják? Mennyi időt töltünk mi Istennel egy nap? Mi lenne, ha egyszer az esti félhomályban egyszer csak nagyot lobbanna valami, s a hihetetlen fényben ráébrednénk, hogy az Úr van ott? Akkor is sietnél, hogy mielőbb lehuppanhass a fotelba a tévé elé? Nem elég a pénzünk, amit olyan könnyen, gyorsan és egy kicsit rossz lelkiismerettel odaadunk, „feláldozunk!” Ha adunk, adjuk jó lelkiismerettel – ezt várja tőlünk az Isten, többet vár tőlünk. Az idődet várja, igazi áldozatot, békességet vár, hűséget, jó szót vár. Azt kérdezte egy férj a feleségétől: – Mondd, kedves, mit szeretnél, mit tudnék neked adni? – Magadat add! Folyton futsz, sohasem vagy velem, legalább egyszer legyünk igazán együtt. Egy-egy asszony jobban örülne egy szál virágnak, mint egy nercbundának, de azt a régi szívvel, szeretettel, régi csókkal, régi békességgel add. Ahogy régen atyáink paroláztak haragos szomszédokkal a kis kerítés fölött, például karácsonykor, mert tudták, haraggal nem lehet „karácsonyozni”. Hogy megbékéljünk egymással, ezt várja tőlünk az Isten. Gyökössy Endre nyomán
Olvasói levelek Akikre büszkék voltunk, vagyunk és leszünk (KSH-tól részleges közlés) A Szocialista Magyarországért kitüntetést kapta: • Dr. Schmitt Pál, a MOB elnöke, több évtizedes szocialista sportvezetői munkájáért. Munka Érdemrend arany fokozatát kapták: • Demján Sándor, a Gorsium ÁFÉSZ elnöke, eredményes szervezőmunkájáért. • Csányi Sándor, az OTP V. kerületi fiókjának elnöke. • Áder János, Csorna város pártbizottságának másodtitkára. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapták: • Széles Gábor, az Ikarus üzemi pártbizottságának tagja. • Pozsgai Imre, a Hazafias Népfront elnöke. • Rogán Antal, a Sárvári Gimnázium KISZ-bizottságának titkára. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapták: • Hoffmann Rózsa, gimnáziumi tanár. • Kósa Lajos, a Debreceni Városi Tanács előadója. • Matolcsy György, minisztériumi előadó. IV. évf. 2. szám
3
A magyar nemzet érdeke A pártokat sok szempontból lehet véleményezni, munkájukat minősíteni, elfogadottságukat megítélni stb. Tapasztalni lehet, hogy a pártok többsége nem tartja elsőrendű feladatának a közösség érdekeinek szolgálatát, a nemzet céljainak megvalósítását (pedig ezt hirdetik magukról). Inkább céljuk az egyének, csoportok érdekeinek védelme – céljaik megvalósításának elősegítése (ami nem jár sokszor sikerrel). Természetesen kivételek mindig, mindenben lehetnek. Az elmondottakat bizonyítja, hogy az egypártrendszer bukása után – az ún. rendszerváltozáskor – száznál több párt alakult, de az 1990. évi választáskor csak 6 párt kapott mandátumot a parlamentben. Vizsgálatom első szempontja: hogy vélekedtek a pártok a magyar nemzeti érdek védelmében. Ezt tartom egy nemzet életében a legfontosabb szempontnak. Ezt már az egypártrendszerben is hangoztatták. Például a nemzet érdeke volt, hogy a szovjet hadsereg itt maradjon Magyarországon, ezért az akkori kormánynak kérnie kellett a szovjet csapatok itt maradását. Ez a „nemzeti érdek” csak 1992-ben szűnt meg (akkor már nem volt szükség rá?). 1990 után a nemzet érdekében zárták be az ipari üzemeket, és inkább a kormány a munkanélküli segélyek fizetését vállalta! A nemzet érdekében vették fel az újabb kölcsönöket! Sokan úgy gondolták, sokan vagyunk magyarok, ezért nehéz a magyarok munkával való ellátása, taníttatása – ezért csökkenteni kellene a magyarok létszámát! Talán ezért megengedték az abortuszt, csökkentették a szülési kedvezményeket, sőt ajánlották, hogy a fiatalok máshol a világban keressék létbiztonságukat! Nem kívánom folytatni az elmúlt időszakban magyar érdek címén tett rendeletek, törvények sorát! Hála Istennek, ez már csak a múlt! Mi valójában a magyar nemzet érdeke? Részletek címszavakban! 1. Munkahelyek szaporítása: a magyar ipari, mezőgazdaság termelés növelése, fejlesztése, exportra alkalmas cikkek gyártása. A minőségi termékek gyártása az iparban, a mezőgazdaságban. 2. Az oktatás színvonalának emelése nemzetközi színvonalra. Tanárképzés javítása, a tananyag modernizálása, a kötelező oktatás megkövetelése, segítése. 3. A tudományos élet fejlesztése. A finn példát követve, akik hasonló helyzetben vannak, mint mi – a tudományos élet fejlesztésére, az oktatási színvonal javítására nem sajnáltak több pénzt költeni! 4. A művészeti élet, a sport patronálása. Tárlatok rendezése, a sportolók megbecsülése, a létesítmények, nemzetközi, hazai bajnokságok előkészítése, rendezése. 5. A nemzetközi szervezeteben a magyar névnek tekintélyt kell szerezni! A nemzetek közötti kapcsolatainkat ne a pártpolitika, hanem a nemzet érdeke határozza meg. 6. A közbiztonság javítása, hogy ne féljen hazánkba jönni a turista vagy a tanulni vágyó fiatal stb. B. József 4
DEKA ÉRTESÍTŐ
Kedves István! Azt írod, hogy „tartsuk tiszteletben minden ember véleményét”. Kérdezem: még akkor is, ha hamisságot, tudatlanságot állít? Pl. a 2/3-os nagyon értékes sikerről? Másik: „nem kívánom nevemet közölni, mert diktatúrában sok minden elképzelhető”. „Ezzel élt Rákosi is, amikor 1947-ben csalással kétharmados többséget szerzett.” Ezzel az anonim tolakodónak nyissak ajtót? E sorok felett elgondolkodva kérdezlek, hogyan értelmezzem a leírtakat. Ágoston Laci Válasz: Leveledre a következőket válaszolom. Minden ember véleményét tiszteletben kell tartani. A magyar Alaptörvény nem bünteti a véleménynyilvánítást. Ezért ha valaki akármilyen indulattól vezérelve véleményt nyilvánít, azt leírhatja, elmondhatja. Ha szavait tettek követik, mint példának említem a napi sajtóban hangos franciaországi eseményeket. Az már nem a véleménynyilvánítás szabadsága körébe tartozó eset. A gyilkosság már büntetendő. Ugyanakkor felmerül szavaid alapján, hogy megengedhető-e, hogy a karikaturisták, újságírók hazudhatnak, csúfot űzhetnek mások érzelmeiből, viselkedéséből a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva. Célszerű lenne a médiában megjelenő hazugságokat, csúfolkodásokat, idétlen karikatúrát, rosszindulatot is tiltani, büntetni, ami okozója lehet hasonló indulatok kiváltásának, mint pl. az iraki háború kitörésének. Mert háborút kirobbantani nemcsak fegyverrel, de „tollal” is lehet kezdeményezni. A másik megjegyzésedre nincs mit közölnöm, mert egyes emberek félelmét nem tudom befolyásolni. Ismert, hogy diktatúrában sok minden megtörténhetett, ami normális esetben nem. A kétharmados többség (abszolút többség) már egy pártnak is hatalmas lehetőséget biztosít, amihez esetleg csak több kisebb párt együttműködése szükséges. Természetesen nem minden kétharmados többségű párt azonos értékű! Szerkesztő
Kiegészítő javaslat a választási törvényhez 1. Az országgyűlési és önkormányzati képviselők jelölésekor feltétel legyen a középiskolai végzettség és a 25-30 éves kor. Indokolás: fiatalabbaknak nincs gyakorlata, tapasztalata. 2. A választáshoz kapott támogatási összeg sikertelenség esetén adó formában visszakövetelhető legyen. 3. Hős az, aki élete kockáztatásával önként, nem kötelezettként vízből, tűzből, romokból, harci körülmények között életeket ment meg. 4. Értelmetlen Magyarországon „csak” 32 egyház elismerése (köztük 5 görögkeleti, 3 zsidó egyház). Helyes sorrend a történelmi egyházak elismerésére: katolikus, református, evangélikus, görögkeleti, izraelita, unitárius. Természetesen minden egyéb vallás is szabadon gyakorolható, de nem helyes további 26 egyéb elismert egyház állami támogatása, mert a 32-n kívül is vannak még további egyházak – azokat nem kellene támogatni? IV. évf. 2. szám
5
5. A terrorizmus meghatározása bővebb indokolást igényel. A szakirodalomban is különbséget kell tenni a hazájukat meggyőződésből védő egyének (partizánok) és idegen pénzből felbérelt zsoldoskatonák cselekményei között. A cselekmények is minősítendők. Gy. Pap Zsolt
A politika Kényes kérdés. Sokan a politikát pejoratív értelemben értelmezik. Azt mondják, a politika csak rossz lehet: „úri huncutság”! Pedig a politika nemcsak mai életünket, hanem jövőnket, sőt múltunk értelmezését is befolyásolja. Mindenekelőtt vizsgáljuk meg, mit mond a Magyar Értelmező Kéziszótár a politika fogalmáról. „A politika a társadalom, az államvezetés, a hatalom megszerzésére, megtartására irányuló közösségi vagy egyéni tevékenység.” Ezzel kapcsolatos eszmék, elvek rendszere, vagyis mai életünk része, amin ma még változtatni lehet. A politika a jelen helyzetünket, eseményeket értelmezi, cselekedetünket meghatározza, behatárolja, irányt mutat a jövőre. Bizonyos fokig függ a világ eseményeitől is. Más államok törekvései, elvei befolyással bírhatnak részben vagy teljesen saját életünk politikájára is. A politikát befolyásolhatják a múltban történt események (háborúk, szabadságharcok, bukások stb.). A múltban történtek már történelmi adatok, események, azt megváltoztatni nem áll módunkban. A múltat a politikusok azonban különbözőképp értelmezhetik. Értelmezni lehet pozitív vagy negatív elvek, eszmék, vélemények szerint. Példának említem a magyar 1956-os szabadságharc, illetve az 1919. évi proletárdiktatúra eseményeit. Mindkettő egészen eltérő értelmezést nyert a szovjet megszállás (1945–1990) idején, illetve (1990–2015) a mai politikai életünkben. A történelmi események értelmezésének későbbi megváltoztatása nemcsak mai életünkben, hanem korábban is előfordult. Erre példát már említettünk az Értesítőben is. Például Batthyány Lajos kivégzését árulásért és mint hősnek mauzóleum építését ugyanannak az embernek (Ferenc József) uralkodása alatt. Ebből következik, hogy a politika és a történelmi események, emlékek értelmezése, megbecsülése változhat az időben és az emberek fejében. Vagyis a mai politika és a történelmi események, emlékek értékelése nem azonos értelmezést nyerhetnek koroktól függően. Mint említettem, a politika eseményei jelen életünkben történik, megváltoztathatók. A történelmi múltnak csak mai értelmezését változtathatjuk meg. A két fogalom között ez a különbség. A múltat lehet meghamisítani, tévesen értelmezni, túlbecsülni, tanulni belőle. Ez már a mai politikusok ténykedése, feladata. A politika befolyásolja egész életünket, nem tudjuk magunkat kivonni alóla, akkor se, ha elfogadjuk, akkor se, ha nem tekintjük elfogadhatónak. Aki azt vallja, hogy nem politizál, az fogalomtévesztésben van – ő sem bújhat ki a politikai hatások alól. Ugyanis aki azt mondja: nem politizálok, az nem kíván változtatni a jelen helyzeten, annak az a politikai nézete: minden jó úgy, ahogy van! Nincs szükség változtatásra. Mert ha nem 6
DEKA ÉRTESÍTŐ
is tetszik neki valamely törvény, rendelkezés, amin változtatni kívánna, magatartásával arra utal: politizáljon más, „vigye bőrét más a vásárba”. Ez nyárspolgári magatartás, aki semmiért sem mer vállalni felelősséget. Felelőtlennek érzi magát a ma történéseiért, ő csak minden körülmények között „jól szeretne élni”, megpróbáltatások ellenére is. Fél, hogy kirúgják állásából, esetleg lecsukják stb. Kissé enyhébb fogalmazásban: megfáradt, már csak a békességet szereti bármi áron! Ezzel magyarázható egyes magyarok magatartása a 45 éves szovjet megszállás alatt is. Dr. Bajnok István
Szorít az idő A mostanában kellő előkészítés nélkül megjelent rendelete a Földművelési Minisztériumnak, miszerint az idén már csak hatásosan elkábított élő halat lehet árusítani. Az ellenzék most azt firtathatja, hogy vajon milyen körülmények között születhetett meg ez a rendelet? Nos, bizonyára senkivel – még a halakkal sem, ill. az érdekképviseleti szervükkel – nem egyeztettek, hatástanulmányokkal sem bástyázták körül. Bizonyára voltak ellenzői – haljogok védelmezői, konkurens kábítóeszköz-gyártók, módszer-kifogásolók és mások – mint a többi, mostanában hirtelen napvilágot látott tervezeteknek. Már csak azért is, mert azt ugyebár a jobboldali kormány hozta és azt – már csak zsigerből is – bírálni, ócsárolni kell. Ezekről sokan azt hiszik, hogy most pattantak ki a rendeletalkotók, a törvényhozók fejéből, pedig valójában már bizonyára eltöltöttek több-kevesebb időt a fiókokban, arra várva, hogy mikor lesz szükség rájuk, mikor nyílik alkalom az előhúzásukra. Úgy tűnik, most jött el ezeknek az ideje, mert valahol hézag van a költségvetésben (pl. csökkent az áfabevétel az üzemanyagokból vagy valami más?), amit ki kell tölteni. Nos, előbb – még a választások előtt – érthetően aligha lett volna politikus kirukkolni velük. Ezek ugyanis – bármennyire is szükségesek lennének a teherviselés egyenletesebbé tétele, a bevétel növelése érdekében, mindig népszerűtlenek. Márpedig a köztudatban – még az írástudókéban is – gyakran összemosódik az elképzelés, a szándék, a terv és a tett közötti különbség. A mostanában felvetődő elképzelések közül némelyik – pl. a kábítószertesztre vonatkozó – még csak „bimbózó” elképzelés. Felvetése csak egy megvitatásra váró tervezet, mégis olyan vehemenciával támadják, mintha a törvényerőre emelés előtt állna. Ugyanekkor a kötelező alkoholszondázást magától értetődőnek tartják. (Ha ugyanis a vérvizsgálatot valaki nem vállalja, akkor automatikusan alkoholos befolyásoltság alattinak tekinti a hatóság!) Tudvalevő, hogy nem vagyunk egyformák, és vannak közöttünk – még polgármesterek között is – szép számmal olyan honfitársaink, akik lassúbb felfogásúak, akiknek több idő kell ahhoz, hogy megértsék, felmérjék, „megemésszék” egy-egy – esetleg személy szerint őket nem is érintő – intézkedés következményeit. Az ilyenek számára nem „barátságosak” a gyors felfogást igénylő előterjesztések. Jelen esetben is ez lehet a hiba? IV. évf. 2. szám
7
Úgy tűnik, hogy túlságosan későre tűzték ki a helyhatósági választásokat, és így kevés idő – alig 2-3 hét – maradt a költségvetési terv benyújtásáig, aminek pedig már tartalmaznia kellett volna ezeket az új bevételi forrásokat. Erre majd 5 év múlva, 2019-ben gondolni kell! Gy. Pap Zsolt A KERESZTÉNY PEDAGÓGUS TÁRSASÁG (KPT) és a KERESZTÉNY PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE 2015 február 7-én 10-13 óráig alapszabály szerinti ülést tart. Az ülés helye: Zugligeti Szent Család plébániatemplom cserkész helyisége. (Megközelíthető a Széll Kálmán térről induló 155-ös busszal.) Minden régi és új tagot várunk, akiket a pedagógusszakma érdekel, akinek ötlete van pedagógustémában, akár írásban is jelezheti azt címünkre. Bardócz Tódor András KPT-elnök, Dr. Bajnok István KPT tiszteletbeli elnök, Zámbó Istvánné, a Keresztény Pedagógusok Szakszervezete elnöke
Felhívás A 2014. évi szja 1%-áról ismét rendelkezhetnek. Kérjük, értesítse ismerőseit, barátait, hogy az egyházaknak adható 1% mellett 1%-kal az Értesítő kiadóját is támogathatják. Ezzel segíthetik a lap megjelenését, mivel egyéb pályázatokra nem számíthatunk. Adószámunk: 18227073-1-43, Demokratikus Közéletért Alapítvány
TERJESZD AZ ÉRTESÍTŐT! Ha több példányt kívánsz, vagy nem kívánod további küldését ingyenes havilapunknak, kérem, jelezd – kívánságod teljesítjük. A Demokratikus Közéletért Alapítvány (DEK A) lapja. Felelős szerkesztő: dr. Bajnok István. Eng. szám: 90324363 Szerkesztőség: 1111 Budapest, Bartók Béla út 18. Tel./fax: 386 4476 OTP számlaszámunk: 11711034-20833390 8
DEKA ÉRTESÍTŐ
