Integrált Városfejlesztési Stratégia PÁLHÁZA MÁJUS Készítette: X-Centrum Nonprofit Kft

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza

Integrált Városfejlesztési Stratégia

PÁLHÁZA

2008. MÁJUS Készítette: X-Centrum Nonprofit Kft.

1


BEVEZETÉS Pálháza város integrált városfejlesztési stratégiája (IVS) 2007-2013 évekre szóló, stratégiai szemléletű, megvalósítás-orientált, területi szemléletű dokumentum. Támaszkodik a joghatályos településrendezési tervre, örökségvédelmi hatástanulmányra, közlekedésfejlesztési-, környezetvédelmi programjára, a kistérségi, települések együttműködése körében megfogalmazott fejlesztési elképzelésekre és a megfogalmazott hosszú távú városfejlesztési koncepciójára. Az IVS nem csupán összegzi a korábbi elképzeléseket, hanem új módszerekkel, tervezési eljárásokkal tárja fel a következő évek lehetőségeinek számbavételével a városfejlesztés teendőit, feladatait. A stratégiai elképzelések keretet adnak a fejlesztési pályázatoknak, de hangsúlyozandó, hogy a stratégia nem csupán a forrásszerzés eszköze, hanem – miként neve is mutatja – az integrált – a problémákat, lehetőségeket komplexen mérlegelő, aktív városfejlesztés megalapozója. Az uniós indíttatású, nemzeti, regionális fejlesztési programokra épülő támogatások ésszerű felhasználása a pozitív folyamatok fenntartásához, és a város belső nehézségeinek, problémáinak enyhítéséhez nagymértékben hozzájárulhatnak. A jelen integrált városfejlesztési stratégia ennek a támogatott beavatkozásnak átgondolt, megalapozott előkészítését is szolgálja. A stratégia az előírt, elfogadott módszertani sablon, tartalmi tematika alapján készült. Az IVS feladata a középtávú fejlesztési célok és azok települési célterületeinek meghatározása. A középtávú célok egyik pillérét a hosszú távú törekvések, másik pillérét a jelenlegi helyzet aktualizált elemzései, lehetőségei adták. A középtávú célok három alapelvet követnek, melyeket a társadalom, a gazdaság és a környezet fejlesztési irányokban érvényesít. A fejlesztés egyik elve a kohézió, a lakhatósági, élhetőségi különbségek felszámolására ill. enyhítésére irányult, továbbá a városi együttélés összetartó erejének erősítésére, de a gazdasági együttműködés fokozására is, mely eredményeiben ugyancsak az előző folyamatokat képes erősíteni. A másik elv a fenntarthatóság a pozitív fejlődési folyamatok megőrzését, a város természeti adottságainak hosszú távú fenntartását hivatott szolgálni. A stratégia születésekor, de méginkább a megvalósítása során elengedhetetlen alapelvet követett és vár el, éspedig a belső és külső partnerséget. A stratégia készítése során széleskörű szakpolitikai egyeztetések történtek, lakossági kérdőíves megkérdezés, majd fórum került megtartásra. A vállalkozói fórum, s közvetlen egyeztetések mellett a szomszédos települések közötti koordináció is megtörtént, melyeket a stratégia mellékletében mutatunk be.

2

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza A célrendszer realitását a tematikusan felépített helyzetelemzés alapozza meg. A problémák elemzéséhez a hivatalos statisztikai és az önkormányzati adatokra támaszkodott a terv. A problématérkép a területi gócpontokra mutatott rá, melyek beavatkozást igényeltek. Az értéktérkép a védendő, megőrzendő értékek halmozódását jelzi, mely helyeken a megőrző hasznosításra kell törekedni. A célok ugyanakkor illeszkednek a város lehetőségeit meghatározó, támogató környezeti feltételeket jelentő területek – kistérség, megye, régió – törekvéseihez. A kitűzött célok elérése érdekében stratégiai programok, konkrét intézkedések kerültek megfogalmazásra. A fejlesztési prioritások, célterületek kiválasztásánál a problémák vagy éppen az értékek halmozódása, volt az iránymutató. A cél-, akcióterületek megjelölését segítették a már korábban elhatározott önkormányzati fejlesztési szándékok. Ezek elsősorban az intézmények felújítására, intézményi fejlesztésekre, utak építésére, felújítására vonatkoztak. Pálháza város fejlődése fontos állomáshoz, szakmai lehetőséghez érkezett, melyet tudatos városfejlesztési munkával, azt irányító stratégiai menedzsmenttel, egy városfejlesztési társaság létrehozásában is megjelenő szervezeti megoldással kell kihasználnia. A társaság nemcsak a stratégia végrehajtását és annak eredményei mérését, monitorizálását biztosíthatja az elkövetkező években, hanem feltétele, segítője a tudatos városfejlesztés folyamatosságának, garantálva annak szakszerűségét, rugalmasságát, áttekinthetőségét, ellenőrizhetőségét.

3


Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ............................................................................................................................. 2 TARTALOMJEGYZÉK ............................................................................................................ 4 1. HELYZETÉRTÉKELÉS ....................................................................................................... 5 1.1. A térség értékelése ............................................................................................ 5 1.2. Pálháza város szerepének meghatározás tágabb és szűkebb értelemben ..... 11 1.2.1.Településtörténet ..................................................................................................... 15 1.3. A város gazdaságának jellemzése................................................................... 18 1.4. A szolgáltatási, turisztikai infrastruktúra és kínálat helyzete............................. 21 1.5. Társadalmi tényezők és folyamatok elemzése................................................. 25 1.6. A környezet állapota......................................................................................... 35 1.6.1. Épített környezet .................................................................................................... 36 1.7.Közszolgáltatás................................................................................................. 39 1.7.1. Oktatás-nevelés ...................................................................................................... 39 1.7.2. Szociális ellátottság ................................................................................................ 41 1.7.3. Közművelődés ........................................................................................................ 41 1.7.4. Közigazgatás .......................................................................................................... 43 1.8. Összefoglaló SWOT-elemzés és problémafa .................................................. 45 2. JÖVŐKÉP – A VÁROSFEJLESZTÉS CÉLRENDSZERE, STRATÉGIAI KERETEI..... 48 2.1. Pálháza átfogó jövőképe.................................................................................. 48 2.2. A fejlesztési célok hierarchiája – stratégiai programok .................................... 48 2.3. Akcióterületek meghatározása......................................................................... 53 Belvárosi akcióterület (I.)................................................................................................. 53 Lakóterületi akcióterület (II.) ........................................................................................... 59 Rekreációs akcióterület (III.)............................................................................................ 62 Iparterületi akcióterület (IV.) ........................................................................................... 64 Az akcióterületek fejlesztési céljainak összefoglalása ..................................................... 66 3. STRATÉGIAI PROGRAMOK INTEGRÁLTSÁGA - KAPCSOLÓDÁSAI..................... 68 3.1. Gazdaságfejlesztési program elemei ............................................................... 74 3.1.1. Gazdaságfejlesztés - önkormányzati irányítású és indíttatású szervezeti kerete kialakítása......................................................................................................................... 75 3.1.2. Pálházi vállalkozásfejlesztő inkubátorház - PVIK ................................................. 77 3.1.3.Turizmusfejlesztés................................................................................................... 79 3.1.4. Kisipari kézműves szakmák felélesztése, sikeres vállalkozásokká fejlesztése ...... 84 3.1.5. Kistérségi kereskedelmi funkció erősítése – Hegyközi vásár ................................ 85 3.1.6. Szociális gazdaság létrehozása............................................................................... 85 3.1.7. Mezőgazdaság és kapcsolódásai ............................................................................ 86 3.1.8. Aktív városmarketing, ingatlangazdálkodás, befektetés ösztönzés........................ 87 3.2. Együttműködési stratégiai program.................................................................. 89 3.3.Városépítő stratégiai program és ingatlangazdálkodási terv............................. 96 3.3.1.Városépítő beruházások akcióterületenként............................................................ 96 3.3.2. Ingatlangazdálkodási terv..................................................................................... 103 3.4. Városmarketing program................................................................................ 107 3.5. Anti-szegregációs terv.................................................................................... 111 4. REALIZÁLÁSI STRATÉGIA ÉS MONITORING .......................................................... 124 4.1. Az új városfejlesztési szervezet – Pálházai Városfejlesztési Társaság Nonprofit Kft létrehozása ...................................................................................................... 125 MELLÉKLETEK ................................................................................................................... 128 4


1. HELYZETÉRTÉKELÉS 1.1. A térség értékelése A társadalmi-gazdasági fejlettség területi képe az 1990-es évek közepéről az ezredfordulóra alig módosult, de 2000 után egyes, a területi különbségekre ható folyamatok felerősödtek. A leggyorsabban fejlődő térség a főváros, valamint az azt övező agglomeráció, az ország központi térségének súlya tehát tovább nőtt. A gazdasági növekedés fontos színterei továbbá a Dunántúl északi és nyugati sávja, valamint a regionális gazdasági és tudásközpontként funkcionáló megyeszékhelyek (elsősorban Pécs, Szeged, Debrecen és Miskolc). A legfejletlenebb kistérségek nagyobb hányadának fejlődési üteme messze átlag alatti, a leszakadó térségek az északkeleti országrészben és a Dél-Dunántúlon koncentrálódnak. A csökkenő nemzetgazdasági súlyú mezőgazdaság továbbra is jelentős szerepet játszik a kedvező agráradottságú déli országrész, és számottevő ipar híján a periferikus helyzetű, elmaradott, döntően aprófalvas kistérségek életében. A kedvező folyamatok ellenére a magyar turizmust továbbra is a nagy vendégforgalomhoz képest szerény gazdasági hozam jellemzi. A stagnáló külföldi vendégforgalom egyre nagyobb hányada irányul Budapestre, míg a dinamikusabban bővülő belföldi turizmus, növekvő arányban vidéki területeket részesít előnyben. Kedvezőtlenek a demográfiai folyamatok. Az elvándorlás leginkább Borsod-AbaújZemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyék kistérségeit sújtja. A hazai munkaerőpiac változatlan jellemzője az egyszerre alacsony munkanélküliségi ráta, illetve alacsony szintű foglalkoztatottság, és hogy a területi különbségek a régiók, megyék, kistérségek és településkategóriák szintjén egyaránt nőttek. A munkanélküliek aránya a DélDunántúl illetve Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék határ menti kistérségeiben két-háromszorosa az országos átlagnak. Az ország környezeti állapota az elmúlt években érezhetően javult, egyrészt az államilag is támogatott környezetvédelmi intézkedéseknek és az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően, másrészt a szigorodó környezeti követelményrendszer hatásainak következtében, harmadrészt a tisztább termelési technológiák és rendszerek elterjedésének következményeként. A környezeti állapotot tekintve a leginkább terheltek a nagyvárosi központokkal és jelentős agglomerációval rendelkező térségek, ahol a közlekedési légszennyezés jelentős és a területhasználat intenzív. Még mindig problémásak a jelentős szennyezés-felhalmozó volt nehézipari, kitermelő-ipari és energetikai körzetek,(középdunántúli ipari tengely, a Dunántúl Duna menti területei, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén iparvidékei). A jó környezetállapotú térségek összefüggően elsősorban Magyarország északkeleti felében, és egyes határ menti területeken találhatók. E területek iparszerkezetében a kevésbé szennyező szakágazatoknak van túlsúlya, a közúti közlekedés negatív hatásai csekélyebbek, az intenzív mezőgazdasági termelés sem jellemző, országos és helyi jelentőségű védett természeti területekben nagyrészt igen gazdagok. A kommunális infrastruktúra területén a kilencvenes évek végére a települések vezetékes ivóvízzel történő ellátása teljes körűvé vált és megkezdődött a szennyvízcsatorna-hálózatok kiépítése. Mára csak a Dél-Dunántúlon és Észak-Borsodban maradtak bekötetlen települések.

5

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Az OTK-ban Magyarország európai integrációját mutató ábra alapján a Budapest-Bukarest fejlesztési tengelyen fekszik. Az Észak-magyarországi régió fejlesztési pólusaként Miskolctól személyautóval mintegy másfél órányira, a Sátoraljaújhelyi kistérségben fekszik, városi szerepe és koordináló funkciója egyre jelentősebb a környező települések számára.

A Sátoraljaújhelyi kistérség területe 311 km2. A Sátoraljaújhely (17.759 lakos) központú kistérség Borsod - Abaúj - Zemplén megyében, a szlovák határ mentén fekszik. A kistérség települései a Tokaji-hegység északi részén, a Hegyközben (a Bózsva-patak és mellékvizeinek völgyeiben) találhatóak. A kistérség jelenlegi helyzetének, adottságainak és jövőbeni lehetőségeinek a figyelembe vételével a térség jövőképe, stratégiai céljai az alábbiakban fogalmazhatóak meg:

6


•

•

•

•

•

•

•

•

A hegyközi falvakban a belvízrendezés, a tájképhez illő falukép kialakítása, a szociális ellátórendszerek fejlesztése, megélhetést biztosító és az elöregedést meggátoló munkahelyteremtések létrehozása az elsőszámú feladat. Fontos feladatok emellett a közigazgatási, szociális és oktatási intézményhálózat korszerűsítése, ésszerűsítése, a szennyvíz, ivóvíz csatornázottság teljes körű megvalósítása egységes, összehangolt turisztikai fejlesztési irányvonal kialakítása és a kereskedelmi, szolgáltató, könnyűipari szektorban a munkahelyteremtések kistérségi ösztönzése. A megvalósuló infrastrukturális fejlesztések révén a térségen belüli, illetve a közvetlen környezettel történő térségi kapcsolatok érzékelhetően javulnak: a térségen belüli ingázás, valamint, a szomszédos kistérségek, ezen belül kiemelten a szlovák kistérségek elérhetőségének feltételei javulnak; A kistérségben kialakul a több lábon álló gazdasági szerkezet: néhány meghatározó erős nagyvállalat mellett sűrű, beszállításra is alkalmas kis- és középvállalkozások hálózata jön létre. Eredményesen működnek a vállalkozásokat támogató üzleti és gazdasági szolgáltatások. A munkaerőpiacról tartósan kiszorult népesség számára a szociális gazdaság keretén belül jön létre hosszú távú foglalkoztatási lehetőség. Periférikus helyzetéből a kistérség kimozdul, további térségi szerepköröket ragadhat meg (oktatás, egészségügyi és szociális ellátó központ, kereskedelmibevásárlóközpont, a kistérségi turizmus koordinációs központja), Szlovákia határmenti kistérségeit is bekapcsolja, integrálja. A kistérség eredményesen kapcsolódik be a környező fejlett és tovább fejlődő turisztikai központok közti térségi munkamegosztásba: saját turisztikai termékek és vonzerők tervszerű kifejlesztésével önálló, illetve fontos kapcsolódó eleme lehet a tradicionális térségi turisztikai vonzerőknek (Szilvásvárad, Aggtelek, Nemzeti Parkok) A kistérség hatékonyan avatkozik be a hátrányos helyzetű rétegek felzárkózatása érdekében: Jelentős eredményeket mutat föl a térség a hátrányos helyzetű, marginalizált, alacsony társadalmi státuszú, elsősorban roma lakosság integrációjában képzési, életminőségi és közösség fejlesztési állapotuk tekintetében. Mindezek eredményeként megtörténik a kistérség arculatváltása, az eredményes struktúraváltás modelljévé válik, amely lakosai számára fejlődési perspektívát és komfortos környezetet biztosít.

7

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Dinamikus adatok a kistérségre vonatkozóan (1997-2006) Sátoraljaújhelyi kistérség Működő vállalkozások száma (db) Működő vállalkozások a mező-, vad-, erdő-, halgazdálkodás ágakban Működő vállalkozások a bányászat, feldolgozóipar, villamos energia, gáz-, gőz-, vízellátás ágakban

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

-

-

966

1 016

1 051

1 107

1 141

1 159

1 180

-

-

-

62

68

76

82

76

85

86

-

-

-

103

103

126

118

116

111

111

-

Működő vállalkozások az építőiparban Működő vállalkozások a kereskedelem, javítás ágakban

-

-

47

48

47

48

59

63

67

-

-

-

313

319

300

308

306

295

301

-

Működő vállalkozások a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás ágakban

-

-

78

77

66

76

76

75

75

-

-

-

51

50

53

49

49

50

49

-

-

-

29

27

34

35

45

48

54

-

-

-

133

159

163

182

192

195

194

-

-

-

33

37

51

59

64

74

79

-

Működő vállalkozások az egészségügyi, szociális ellátás ágakban

-

-

60

60

63

62

62

65

68

-

Működő vállalkozások egyéb ágban

-

-

57

68

72

88

96

98

96

-

319

360

397

429

450

454

465

459

457

461

179

199

215

236

239

237

251

251

243

231

115

128

137

143

150

163

169

174

175

183

26 671

26 437

26 220

26 093

25 875

25 667

25 359

25 062

24 807

24 486

5 144

Működő vállalkozások a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágakban Működő vállalkozások a pénzügyi közvetítés ágban Működő vállalkozások az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban Működő vállalkozások az oktatásban

Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) Vendéglátóhelyek száma (db) Állandó népesség száma (fő) Lakónépességből a 0-14 évesek száma

5 051

4 918

4 820

4 734

4 618

4 439

4 262

4 118

3 967

Lakónépességből a 15-59 évesek száma Lakónépességből a 60 év felettiek száma

-

-

-

-

-

-

-

-

-

7 995

-

-

-

-

-

-

-

-

-

8 192

Vándorlási egyenleg

-

-

-

-

-

-218

-182

-210

-364

-302

1 640

1 559

1 737

1 790

1 452

1 484

1 772

1 796

1 845

1 954

Regisztrált munkanélküliek száma az aktívkorúakon belül (17-55) (db) Regisztrált munkanélküliek arány az aktívkorúakon belül (%) Lakásállomány (db) Ivóvízhálózatba bekerült lakások aránya (%) Szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások aránya (%)

6,1

5,9

6,6

6,9

5,6

5,8

7

7,2

7,4

24,4

9 846

9 874

9 926

-

9 756

9 821

9 834

9 862

9 895

9 919

80,5

81,4

82,3

-

86,1

86,5

87,1

87,7

88

88,4

40,6

41,8

44

-

45,9

53,2

68,8

71,7

73

74,4

164,4

171,6

222,6

-

239,8

598,9

759

759

763,2

718,8

Óvodások száma(fő)

-

-

-

-

985

1 011

933

916

873

812

Óvodai férőhelyek száma (fő) Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő)

-

-

-

-

1 042

1 019

1 007

982

915

965

-

-

-

-

2 684

2 594

2 611

3 914

2 405

2 329

Általános iskolások száma (fő)

-

-

-

-

2 684

2 594

2 611

3 914

2 405

2 329

Középiskolai tanulók száma (fő)

-

-

-

-

1 664

1 592

1 704

1 755

1 782

1 777

Közműolló (m)

Forrás: KSH

8

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Dinamikus adatok elemzésének főbb megállapításai: • • •

• • • • • • •

A működő vállalkozások száma az elmúlt években folyamatosan, bár ágazatonként eltérő mértékben gyarapszik. A kereskedelmi üzletek száma stagnál, a koncentrációs folyamat hatása még csak kis mértékben érte el a térséget. A szálláshelyeket, vendéglátóhelyeket üzemeltető vállalkozások száma stagnál, bár örvendetes, hogy a turizmus fejlődésével várhatóan tovább növekszik, a most is gyarapodó vendéglátóhelyszám. Az állandó népesség száma folyamatosan, kis mértékben csökken, de a vándorlási egyenleg az elmúlt években tovább romlik. A munkanélküliség adatai folyamatosan kedvezőtlenek, és annak belső struktúrája (tartós munkanélküliek aránya) is romlik. A lakásállomány stagnál, kismértékben nő. Az infrastrukturális ellátottságban, ivóvíz és különösen a szennyvíz terén némi javulás tapasztalható. Az óvodai férőhelyek száma, az óvodások számának csökkenése miatt az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent, bár 2006-ban újra növekedésnek indult. Az általános iskolások száma csökken. A középiskolások száma az elmúlt évtizedben enyhén növekedett, míg az utóbbi években már stagnált, csökkenővé vált.

A következő oldal összehasonlító adatokat tartalmazó táblázata elemzéséből az alábbi megállapításokat tehetjük: • • • • • • • • • •

A vállalkozási aktivitás a városban relatíve alacsony. A lakónépesség arányaiban is kevésbé csökken, mint a kistérségben és a régióban. Magas az eltartott népesség rátája. Az elvándorlás az utóbbi két évben nem volt jellemző Pálházáról. A munkanélküliség megfelel a kistérségi és a régiós szintnek, bár a 2006-ban bekövetkezett térségi romlás nem érintette Pálházát. A turisztikai ágazat kapacitás és forgalmi adatai a városban jelentősen elmaradnak a régiós szinttől, arányoktól. Az óvodai ellátás kapacitása nem változott, megfelelő a városban A középfokú képzés 2006-ban indult, míg felsőfokú oktatás nincs a városban. A lakásellátottság megfelelőnek mondható. A város infrastrukturális ellátottsága rendkívül jó.

9

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Összehasonlító statikus adatok (város – kistérség – régió) 2005-2006 Sátoraljaújhelyi kistérség

Pálháza város

Működő vállalkozások száma (db) Működő vállalkozások a mező-, vad-, erdő-, halgazdálkodás ágakban Működő vállalkozások a bányászat, feldolgozóipar, villamos energia, gáz-, gőz-, vízellátás ágakban Működő vállalkozások az építőiparban Működő vállalkozások a kereskedelem, javítás ágakban Működő vállalkozások a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágakban Működő vállalkozások a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágakban Működő vállalkozások a pénzügyi közvetítés ágban Működő vállalkozások az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban

Észak-Magyarországi régió

2005

2006

2005

2006

2005

2006

84

-

1 180

-

63 306

-

12

-

86

-

2 694

-

10

-

111

-

5 888

-

8 22

-

67 301

-

6 808 14 908

-

8

-

75

-

3 727

-

5 3

-

49 54

-

3 127 2 821

-

6

-

194

-

13 627

-

Működő vállalkozások az oktatásban Működő vállalkozások az egészségügyi, szociális ellátás ágakban

2

-

79

-

2 772

-

4

-

68

-

2 649

-

Működő vállalkozások egyéb ágban Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db)

4

-

96

-

4 285

-

30

30

457

461

18 084

17 600

18

17

243

231

8 695

8 197

11 1178

11 1167

175 24 807

183 24 486

6 658 1 286 722

6 605 1 278 550

Lakónépességből a 0-14 évesek száma

168

156

4 118

3 967

211 355

206 643


817

817

-

7 995

-

406 219

Lakónépességből a 60 év felettiek száma

193

194

-

8 192

-

417 168

Vendéglátóhelyek száma (db) Állandó népesség száma (fő)

Vándorlási egyenleg Regisztrált munkanélküliek száma az aktívkorúakon belül (1755) (db) Regisztrált munkanélküliek arány az aktívkorúakon belül (%) Lakásállomány (db)

7

3

-364

-302

-3 786

-6 126

64 7,8 415

57 7 415

1 845 7,4 9 895

1 954 24,4 9 919

83 220 6,5 505 343

81 071 20 507 124

Ivóvízhálózatba bekerült lakások aránya (%) Szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások aránya (%)

90,6 83,6

91,3 85,8

88 73

88,4 74,4

88,7 56,6

89,3 59,1

1073,7

1073,7

763,2

718,8

298,8

577


67

64

873

812

42 706

42 600

Óvodai férőhelyek száma (fő)

75

75

915

965

45 199

45 464

Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő)

258

251

2 405

2 329

117 521

113 528

Általános iskolások száma (fő)

258

251

2 405

2 329

117 521

113 528

-

-

1 782

1 777

55 006

54 412

Közműolló (m)

Középiskolai tanulók száma (fő)

Forrás: KSH

10


1.2. Pálháza város szerepének meghatározása tágabb és szűkebb értelemben Pálháza, Magyarország legészakibb részén, a Zempléni Hegység keleti oldalán fekvő földrajzi, földtani értelemben rendkívül változatos megjelenésű és páratlan természeti értékű, egészséges mikroklímával rendelkező, hegyközi tájegység középpontjában fekszik.

Vonzása a Hegyköz 17 településére terjed ki, állandó lakosainak száma 2006-ban 1167 fő. Területe 31.100 hektár, azaz 311 km2, ami a megye területének mindössze 4,3 %-a. Pálháza város eddigi fejlődése során ezen térség ipari, kereskedelmi, közlekedési, idegenforgalmi, oktatási, egészségügyi, szociális, központjává vált. A Sátoraljaújhelyi kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén helyezkedik el. A kistérség 19 települése természet földrajzi csoportosítás alapján a megye négy kistáján található: - Központi – Zemplén: Hollóháza, Kishuta, Nagyhuta, Vágáshuta - Hegyközi – dombság: Füzér, Nyíri, Füzérkomlós, Füzérkajata, Filkeháza, Bózsva, Füzérradvány, Pálháza, Kovácsvágás, Vilyvitány, Felsőregmec, Alsóregmec, Mikóháza - Vitányi – rögök: Pusztafalu - Bodrogköz: Sátoraljaújhely

11


A kistérségben három olyan település található, amelynek népsűrűsége 80 fő/km2-nél nagyobb. Hollóháza kiugróan magas népsűrűsége, valamint Pálháza több mint az átlagos érték kétszeresével bíró népsűrűsége alacsony súllyal, míg Sátoraljaújhely magas értéke jelentős súllyal kerül be az átlagszámításba. Település neve

Területe (km2)

Népessége (fő)

Népsűrűsége (fő/km2)

Alsóregmec Bózsva Bózsva

15,39

238

15,46

16,39

216

13,18

Felsőregmec

10,75

304

28,28

Filkeháza

4,41

117

26,53

Füzér

37,49

530

14,14

Füzérkajata

11,46

139

12,13

Füzérkomlós

5,87

412

70,19

Füzérradvány

9,86

419

42,50

Hollóháza

2,36

1053

446,19

Kishuta

5,18

345

66,60

Kovácsvágás

21,13

658

31,14

Mikóháza

16,92

556

32,86

Nagyhuta

35,06

77

2,20

Nyíri

16,47

459

27,87

Pálháza

6,76

1167

172,63

7

245

35

73,47

17154

233,48

2

97

48,5

Pusztafalu Sátoraljaújhely Vágáshuta Vilyvitány

13,13

300

22,85

Mindösszesen

311,1

24486

78,71

KSH Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyv, 2006

12

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza A kistérség déli szélén elhelyezkedő központi települést, Sátoraljaújhelyet a Bodrog völgye felől érkező 37-es főúton, illetve a 80-as számú vasúti fővonalon lehet megközelíteni. A többi település a 37-es és 3-as főutakat a Hegyközön át összekötő, illetve az ebből kiágazó mellékutak valamelyikén érhető el. Sátoraljaújhely határában közúti és vasúti határátkelő működik Szlovákia felé. A kistérség gazdasági központja egyértelműen Sátoraljaújhely. A legnagyobb foglalkoztatók a térségben, Sátoraljaújhely vonzáskörzetében a dohányipar, fémfeldolgozás, textil- és konfekcióipar, borászat, húsipar ágazatokban tevékenykednek. A kistérség más településein fontos megélhetési forrás az erdészet és a faipar. A kistérség kiváló idegenforgalmi adottságokkal rendelkezik, melyeket (megfelelő szálláshelyek és vendéglátóhelyek tekintetében) egyelőre csak részben használnak ki. A természeti és épített környezet egyaránt gazdag látnivalókban. Híres a Füzéri Vár, a Füzérradványi kastély és fasor, a Kőkapui várkastély, a Széphalmi Kazinczy Mauzóleum. Több községben középkori eredetű templomokat és tájházakat is találhatunk. Sátoraljaújhely belvárosa az épületek stílusegysége révén kellemes kisvárosi hangulatot áraszt, a város környéki hegyek kirándulásra csábítanak. A Magas-hegyen sífelvonó és ülőszékes libegő működik, tetején kilátó áll. A kistérségen belül kiterjedt turistaút-hálózat található Sátoraljaújhely környékén, Kőkapunál, valamint a Nagy-Milic és Füzér térségében. Kőkapura a Pálházáról induló kisvasúttal is eljuthatunk. A kistérségben a cigány, a német, a szlovák és a ruszin kisebbség van jelen. A cigány kisebbség mindegyik településen megjelenik. A kistérségben magas a munkanélküliségi ráta értéke, a munkanélküliek iskolázottsági szintje is kedvezőtlenebb a megyei átlagnál. A szakképzetlenek aránya magas (meghaladja az 50%-ot).

Település

Alsóregmec Bózsva Felsőregmec Filkeháza Füzér Füzérkajata Füzérkomlós Füzérradvány Hollóháza Kishuta Kovácsvágás Mikóháza Nagyhuta Nyíri Pálháza Pusztafalu Sátoraljaújhely Vágáshuta Vilyvitány

Állandó népesség száma (fő)

Munkanélküliségi arány (%)

A 7 éves és idősebb népességből az általános iskola 8. osztályát végzettek száma (fő)

A foglalkoztatottak száma (fő)

2001

2006

2001

2006

2001

2006

2001

2006

234 229 211 123 580 155 416 411 1143 370 639 560 86 468

238 216 304 117 530 139 412 419 1053 345 658 556 77 459

3,9 11,4 18,6 14,1 15,4 19,8 14 23,6 7,5 10,3 26 7,7 10,3 11,1

10 15,5 35,1 16,2 15 26,2 16,5 25,1 14,2 19,7 35,9 10,7 9,7 25,2

77 62 54 40 205 65 127 139 269 134 240 123 41 188

-

72 59 28 21 125 22 113 86 351 117 87 191 15 94

-

1190

1167

7

7,2

277

-

392

-

284 18 363 97 316

245 17 154 97 300

15,1 7,6 17,4 11,6

24,3 11,2 8,3 13

103 4 337 31 91

-

54 6 243 11 51

-

Forrás: KSH

13

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Pozitív lehetőségeket rejt magában, hogy az állandó népesség 60%-a (több mint 15.000 fő) aktív korú, tehát 18-59 éves korú közé esik. Az időskorúak (60 évesnél idősebbek) aránya a kistérségben az állandó népesség 19 %-a, ami foglalkoztatási szempontból kedvezőbb, a megyei aránynál. Borsod-Abaúj-Zemplén megye természeti adottságait tekintve nem tekinthető mezőgazdasági térségnek, gazdaságában az agrárium súlya országos átlag alatti. Hegyköz területén a szántóföldek összterülete 6671 ha. A sátoraljaújhelyi körzeti földhivatal adatai alapján Hegyközben összesen 314,4 ha szőlőterületet művelnek, ebből a legnagyobb és művelés alatt álló terület Sátoraljaújhely területén fekszik, mely a hegyközségi nyilvántartás szerint 160 ha, kiváló borminőség előállítására alkalmas terület. A Hegyközben a földhivatali nyilvántartás szerint több mint 200 ha gyümölcsös található. A legjellemzőbb gyümölcsök Hegyközben: dió, málna, szeder, ribiszke, alma. A gyümölcstermesztés – ezen belül a biotermékek részarányának növelése - és a szakszerű, piacképes feldolgozás az elkövetkezendő időszakban stratégiai fontosságú lehet a kistérség életében. A Hegyközben a mezőgazdasági szövetkezetek felszámolásával párhuzamosan erősen lecsökkent az állattenyésztés jelentősége. A Hegyköz erdősültsége magas, eléri az összterület 52,2 %-át (15670 ha). Az itteni erdők 71 % gazdasági erdő, 29 % véderdő. A hegyközi területen az Északerdő Zrt. rendelkezik a legnagyobb tulajdonrésszel, 70%-kal. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyére jellemző alapvetően ipari jelleg a Hegyközben nem szignifikáns, ugyanis mindössze három településen, a térségközpont Sátoraljaújhelyen, Pálházán és Hollóházán koncentrálódik jelentős ipari tevékenység. Ez a három település adja a nagyipari foglalkoztatók zömét, amelyek között szerepelnek a nehézipar (könnyűfémöntés és járműmotor alkatrészgyártás), a könnyűipar és élelmiszeripar, dohányipar reprezentánsai. A térség területén a vezetékes távközlési térségi rendszerek jól kiépítettek. A mobiltelefon hálózatok a teljes térségben kiépítettek, ugyanakkor a teljes lefedettség ellenére néhány hegyközi település, vagy településrész mobilhálózaton a mai napig nem elérhető. Az otthoni Internetezés folyamatosan és lassan terjed, de egyelőre még nem tipikus a kistérség otthonaiban. Teleházak a kistérségben Füzérkomlóson, Pálházán, Sátoraljaújhelyen működnek. Kistérségi szinten 1 km vízvezetékre 758 m csatorna jut, ami jóval meghaladja a megyei átlagot. A kistérségben viszont a tartós munkanélküliek aránya összességében 4%-os, ami alacsonyabb, mint a megyei átlag. A regisztrált munkanélküliek között a kistérségben a legnagyobb arányt képviselik az általános iskolát végzettek, őket követik a szakmunkásképzőben végzettek. A következő diagram az 1000 főre jutó vállalkozások számát mutatja 2004-ben. A vállalkozások között legnagyobb arányt képviselnek a kereskedelmi ágazathoz tartozók.

14


Forrás: Sátoraljaújhelyi kistérség foglalkoztatási programja 2004

Pálháza kistérségi szerepe jelentős több szempontból is: o A második legnépesebb település a térségben o Sátoraljaújhely mellett az egyetlen városi ranggal bíró település o A térségben Pálháza bír a legalacsonyabb munkanélküliségi rátával o A foglalkoztatottak aránya a térségi legjobb mutatóérték, kb. 33 % körül van o A városban egészségügyi központ működik o Térségi óvoda és általános iskola található a településen o A térség földrajzi középpontja o A Hegyközi vásárnapok több évtizede működnek a városban o A vállalkozási aktivitás Sátoraljaújhely után itt a legmagasabb o A városban működik Teleház

1.2.1.Településtörténet Az ásatások során nyert leletek alapján arra lehet következtetni, hogy a Zempléni hegységben, a Hegyköz területén már az őskorban is éltek emberek. Pálháza település valószínűleg a füzéri vár egykori várbirtokosának Drugeth Fülöp nádornak utasítására telepítéssel, új irtásfaluként az 1320-as években jött létre a Bisó patak völgyében. Később Luxemburgi Zsigmond 1389-ben örök adományul adta Perényi Péternek Füzér várát és tartozékait, benne Pálházát is. Az 1389-i adománylevélben merül fel először Pálháza neve. A település -háza végződéssel ellátott személyneve is későbbi középkori eredetére utal. A település a füzéri uradalomhoz tartozott, melynek földesurai többször változtak, legutóbb I. Lipót császár 1686-ban a füzéri várat és tartozékait - Pálházával együtt - előbb báró majd gróf Károlyi Lászlónak adományozta, aki 1947-ig volt a terület földbirtokosa. Az 1427. évi portális összeírás a település 13 kapuját említette. 15


A település a XV. században és a XVII. század elején többször elpusztult. A XV. században a husziták többször feldúlták. A török hódítás idején portyázó török csapatok miatt pusztult el, majd magyar lakosokkal betelepült. Azt 1711. évi pestis járványkor és tűzvész miatt ismét elnéptelenedett, az 1715. évi összeírásban, mint lakatlan helység szerepelt. Újra betelepült az ezután következő években, 1786-ban, már mint magyar falu van feltüntetve. Az 1878. évi népszámlálás válogatott adatai 54 házat, 300 lakost, 1 nemest tartalmaztak. 1833-ban 57 háza és 431 lakosa volt a településnek. Az Abaúj-Torna vármegye és Kassa című 1896. évi kiadványában, Pálháza körjegyzőséggel, 85 házzal, 514 magyar lakossal szerepelt. 1875-ben Pálháza Ipartelepen megépült a mai Fűrészüzem elődje a Fűrészmalom. A Kemencpatak völgyben lévő erdőterületen kitermelt fa szállítására 1888. évben építették meg a Kőkapui völgyben Pálháza Ipartelep induló állomással a keskeny-nyomközű erdei vasutat - ez a mai Magyarország legrégebben épített erdei vasútja. A XVIII. század végén kiépült a szilárd burkolatú főközlekedési útvonal Sátoraljaújhely - Pálháza - Hollóháza irányában, valamint Pálháza - Telkibánya - Gönc felé. Az 1930-as években kiépítették a hegyközi településeket összekötő szilárd burkolatú utakat is. 1934-ben, a községben kiépült 5 db közvilágítási lámpa, ezt tovább bővítették még 5 közvilágítási lámpával, az áramot az Ipartelepen lévő Fűrészmalom saját áramfejlesztője biztosítja. Pálháza lakossága földesurát követve felvette a református vallást. 1812-ben megépült a református templom. 1910-ben, a községben a református templom mellett megépült egy egytantermes egy tanerős népiskola. 1930-ban két tantermes két tanerős új állami iskola épült. 1938. évben megépült a kultúrotthon. 1914-től a községben országos állat- és kirakodóvásárt tartanak a Hegyközben ez az egyedüli vásár. A vásár megtartására azóta is rendszeresen sor kerül. Az első világháború sok szenvedést okozott a Hegyköz lakosainak. A Trianoni békeszerződésben meghúzott országhatár a perifériára sodorta a Hegyköz környékét, elvágva a felvidéki gazdasági, közlekedési kapcsolatait. A békeszerződéssel elcsatolt felvidéki és erdélyi összefüggő nagy erdőségek után viszont a kőkapui vadászkastélyt övező erdőség felkapott vadászterület lett. Több esetben vadászott a területen a magyar kormányzat vezérkara, Horthy Miklós kormányzó, Gömbös Gyula és Bethlen István miniszterelnök. A gazdasági fejlődés az 1929. évi gazdasági válság után és a második világháborúban ismét megtorpant. A megtorpanás után a gazdasági fejlődés azonban az 1950-es években tovább folytatódott. Pálháza az Állami Erdészet hegyközi központjává vált. 1938-ban megépült a sportpálya, 1952. évben kiépült a községben a villanyhálózat. 1958-ban külszíni fejtéssel megnyílt a Perlit bánya. 1964 évben megépült a vezetékes ivóvízhálózat. 1968-ban a körzeti általános iskola, 1973. évben pedig a napközi otthonos óvoda épült fel. 1990-ben új egészségügyi központ jött létre, majd 1995. évben megépítésre kerül a vezetékes földgáz. 1998-ban pedig kiépült a szennyvízhálózat. A fejlődés mellett azonban voltak kedvezőtlen körülmények is. A lakosság nagy felháborodására 1980-ben felszámolták a hegyközi, bodrogközi kisvasúthálózatot, amely máig is ható veszteséget okozott a hegyközi települések lakosságának és gazdálkodó egységeinek, intézményeinek. Kilencévi szünet után 1989-ben Pálháza Ipartelepről kiindulva Rostalló végállomásig közös erőfeszítéssel megépítésre került 7 km-es szakaszon az erdei kisvasút, mely 1996-ban Pálháza indulóállomással még 1,2 km-es szakasszal bővült. 1999-

16

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza ben pedig a pálházi induló állomáson megépült az indóház. Hazánk legrégibb keskenynyomtávú vasútja a Zempléni-hegységben közlekedik. A Pálháza - Kőkapu közötti 700 mm nyomtávolságú lóüzemű görpályát 1888-ban Károlyi István gróf építtette, amely a pálházi fűrészüzemet szolgálta ki. Az üres kocsikat hegymenetben lovak húzták, a fával megrakott szerelvények pedig önállóan gurultak le. A kőkapui vadászkastély alatt 1903-ban alagutat fúrtak, majd a fővonalat Susulya állomásig vezették tovább. Az első gőzmozdonyt 1902-ben helyezték üzembe, de több erdőtűz után 1906-ban a lóvontatáshoz tértek vissza. 1924-ben átadták a Hegyközi Vasút SátoraljaújhelyPálháza-Fűzérkomlós vonalát. 1927-ben a Sátoraljaújhely - Sárospatak szakasz készült el, amely a Bodrogközi Gazdasági Vasúttal teremtett összeköttetést. Az új vonal megnyitásával lehetővé vált az erdei vasút rakományainak továbbítása is. 1947-ben állami tulajdonba került, a nyomközt ebben az évben 760 mm-re bővítették. 1948-ban gőz-, 1964-ben dízelvontatásra tértek át. A menetrend szerinti személyszállítás 1958-ban kezdődött. A Pálházi Állami Erdei Vasút nevet 1975-ben kapta, korábban Kemencepataki ÁEV néven működött. A BodrogköziHegyközi Kisvasút 1980. november 29-én megszűnt, ezért az erdei vasúton üzemszünetet rendeltek el. Pálháza-Ipartelep-Kőkapu (7 km) között. 1989. augusztus 15-én indult ismét a forgalom. A pályát 1990-ben Kőkaputól a rostallói turistaházig (1 km), 1996-ban pedig Pálháza-Iparteleptől Pálházáig (1 km) hosszabbították meg. Pálházán található Európa egyetlen olyan ásványmúzeuma, ahol a perlit ilyen sokféle feltalálási formájában tekinthető meg. A kiállításban szerepel bányászásának, feldolgozásának bemutatása ill. a készülő félkész- és késztermékek széles skálája. A könnyű, levegős anyagot nagy mennyiségben használják fel az építőiparban hőszigetelésre, a mezőgazdaságban talajjavításra, a földkeverékek lazítására használják. Magyarország egyetlen perlitbányája Pálházán található. A pálházai perlitbánya 1959 óta működik. Közvetlenül a bánya melletti előkészítő üzemben történik a perlit őrlése, szárítása és osztályozása a vevők igénye szerint. Hegyközben Pálházán és környékén lelhető fel a perlit, a riolit egy különleges szürkés-fehér színű, apró gyöngyszerű változata. A Térségi Művelődési Ház mellett látható a 2002-ben készült Szarvaskút, Pannonhalmi Zsuzsanna keramikus alkotása. A színezett porcelán-samott alapú kompozíció különlegessége, hogy egyben égették ki a nagyméretű szarvas figurákat. A kerámia két területe áll hozzá közel: egyrészt az építészethez kapcsolódó, a teret meghatározó szobrok, domborművek, kutak, másrészt az emberközeli részletek megmunkálása, a kisméretű, finom porcelántárgyak (doboz, váza, tál, plasztika) tervezése és kivitelezése. A pálházi református kőtemplomot 1826-ban építették fel a fatemplom helyére, felszentelését november 19-én tartották. A templom átépítésére, toronnyal való bővítésére 1910-ben került sor. A legutolsó felújítás 1990-91-ben volt. A templomban 210 ülőhely van, a karzat fából készült, faragott mellvéddel. Az úrasztala faragott kőalapzaton márvány körlap. A szószék kőből, téglából készült, felette fa szószék-korona. A hajórész 15 m hosszú 10 m széles, bolthajtásos mennyezete vakolt. A templomhajó palával fedett, a tető díszítése fémből készült zászló, felette csillag. A torony négyzet alapú, 20 m magas, ebből épület 15 m, sisak 5 m, lemezborítással, csúcsán toronydísz, rajta kakas és csillag. A toronyban 2 harang van. A 150 kg-os harangot Egry Ferenc öntette 1911-ben Kisgejőcön. A 98 kg-osat a budapesti Harangművek 1925-ben készítette. A római katolikus templom 1995. június 25-én készült el, Seregély István érsek úr ünnepélyesen megszentelésével. A toronyban két harang található, melyek Őrbottyánban készültek, a padok és az oltár Németországból származik. A templomtervező Orbán Tibor

17

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza volt, aki a templombelsőt és a berendezést is megtervezte (oltár, papi szék, ministráns székek, tabernákulum, a sekrestye bútorzata). 1988-ban elkészült a kerítés is stílusban a templomhoz illeszkedően, kő és fa. 4-5 évvel a templom felépülése után több tervező közreműködésével a plébánia is elkészült. Fenséges, nyugalmat árasztó táj veszi körül a várost, ahol az ember és a természet évszázadok óta él szelíd harmóniában. A Zempléni-hegység és a Bodrogköz találkozásánál formálódott területen ezernyi módját találja az ember, hogy megismerje a természetet, hogy közel kerüljön csodáihoz. Az ásványgyűjtő, a madarak életére kíváncsi ornitológus, a vadak csapásait járó erdőszerető ember, a vízparton csendesen üldögélő horgász éppúgy megtalálja az örömét, mint a tájat gyalogosan, kenuval vagy kerékpárral bebarangoló turista. Itt található a mai Magyarország legmagasabb, legépebben megmaradt tűzhányó kúpja, a tokaji Nagy-Kopasz, mely büszke védőbástyaként őrzi a Zempléni hegyvidéket és a TiszaBodrog összefolyás történelmileg igen jelentős területét. A drámai hatású csoportba rendeződött Sátor-hegyek is egy hajdani tűzhányó kalderájának lepusztult maradványai, melynek méretei talán az Etna mai méreteivel vetekedtek. Olyan vidék ez, ahol a déli melegkedvelő flóra és a Kárpátok magashegyi növényei randevúznak egymással, ahol még ma is viszonylagos zavartalanságban élhet az országosan is kiemelkedő vadállomány, ahol visszatelepültnek mondható a hiúz és a farkas és ahol világelső muflon- és gímtrófeák jellemzik az állomány minőségét. A terület természeti értékeinek, gazdag növény- és állatvilágának védelmében hozták létre a Zempléni Tájvédelmi Körzetet.

1.3. A város gazdaságának jellemzése Pálháza gazdasági alapját az 1875-ben Pálháza Ipartelepen megépült Fűrészmalom jelentette, amely a Kemenc-patak völgyben lévő erdőterületen kitermelt fa feldolgozását látta el. Kis idő múlva, 1888-ban felépült a fa szállítására alkalmas keskeny-nyomközű erdei vasút, amely máig az ország legrégebben épített erdei vasútja. A sikeres fakitermelés az 1930-as években magával vonta a hegyközi településeket összekötő szilárd burkolatú utak megépítését, valamint a közvilágítás létrejöttét. A gazdaság a II. világháború alatt jelentősen visszaesett, 1958-ban külszíni fejtéssel azonban megnyílt a Perlit bánya. A perlit Pálházán és a környékén kerül bányászásra, őrlésre, szárításra és osztályozásra. A perlit bánya máig működik, és jelentős mértékben hozzájárul a lakosság alkalmazásához. Az országtól történő nagy erdőterületek elcsatolása Pálházát az Állami Erdészet hegyközi központjává tette. 1980-ban felszámolták a hegyközi, bodrogközi kisvasúthálózatot, amely 1989-ben Pálháza Ipartelep - Rostalló között újraindult. A rendkívüli táj, valamint a vadászat évtizedekig jelentett turistalátogatókat a város és környéke számára, azonban a szálláskapacitások hiánya, a turisztikai célpontok nem megfelelő állapota, a rendezvények és események rendszertelensége a turizmus visszaesését okozta, amelynek hangsúlyozása az elmúlt években került újra a város látószögébe. A település központi szerepe már 1914-től érvényesült; a községben országos állat- és kirakodóvásárt tartanak máig is, valamint a város egészségügyi központtal is rendelkezik 1990 óta.

18

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Város vállalkozásainak szerkezete A városban működő vállalkozások nagy része, két-harmada a szolgáltató szektorban tevékenykedik. Az ipar és a mezőgazdaság azonban máig fontos tényezőként jelenik meg a város életében. Működő cégek Gazdasági ágak Vállalkozás száma Mezőgazdaság 5 Ipar 3 Kereskedelem 16 Szolgáltatás 57 Forrás: Önkormányzat

A város vállalkozásainak típusait vizsgálva kijelenthető, hogy Pálházán 48 egyéni vállalkozó és 33 társas vállalkozás működik.

Működő vállalkozások a Működő mező-, vad-, vállalkozások erdő-, száma (db) halgazdálkodás ágakban 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

75 75 72 82 83 84 84 Működő vállalkozások a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágakban 2 1 2 4 5 5 5

11 13 10 13 12 13 12

Működő vállalkozások a bányászat, feldolgozóipar, villamos energia, gáz-, gőz-, vízellátás ágakban 11 11 10 10 12 11 10

Működő Működő vállalkozások vállalkozások a kereskedelem, az építőiparban javítás ágakban 7 7 7 6 7 8 8

Működő vállalkozások a pénzügyi közvetítés ágban

Működő vállalkozások az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban

Működő vállalkozások az oktatásban

3 1 0 0 1 3 3

6 7 6 8 7 6 6

1 0 1 1 2 2 2

18 20 21 23 22 21 22 Működő vállalkozások az egészségügyi, szociális ellátás ágakban 4 4 4 4 4 4 4

Működő vállalkozások a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás ágakban 8 7 7 9 7 6 8 Működő vállalkozások egyéb ágban

4 4 4 4 4 5 4 Forrás: KSH

19

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Működő vállalkozások száma 1999-2005 84 82 80 78 Működő vállalkozások száma (db)

76 74 72 70 68 66

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

Forrás: KSH

1999 és 2001 között a Pálházán működő vállalkozások száma csökkent, majd 2002 és 2005 között a vállalkozások száma lassú növekedésnek indult, belső struktúrájában minimális változásokkal. A városban működő vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerint 19992005 Működő vállalkozások egyéb ágban

100%

Működő vállalkozások az egészségügyi, szociális ellátás ágakban Működő vállalkozások az oktatásban

80%

Működő vállalkozások az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban Működő vállalkozások a pénzügyi közvetítés ágban

60%

Működő vállalkozások a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágakban Működő vállalkozások a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágakban Működő vállalkozások a kereskedelem, javítás ágakban Működő vállalkozások az építőiparban

40% 20% 0%

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

Működő vállalkozások a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás ágakban Működő vállalkozások a mező-, vad-, erdő-, halgazdálkodás ágakban

Forrás: KSH

A városban működő vállalkozások struktúrája alig változott 1999 és 2005 között. Legnagyobb arányban a kereskedelemben működnek vállalkozások, míg legkisebb mértékben a pénzügyi közvetítések ágazatban. Jelentős még a mező-, vad-, erdő- és halgazdálkodásban; a bányászat, feldolgozóipar, villamos energia, gáz-, gőz-, és vízellátásban; az építőiparban, valamint a szálláshely-szolgáltatásban működő vállalkozások is.

Vállalkozás neve ÉPFA-TERV KFT

Legjelentősebb cégek Tevékenység tervezés, építőanyag kereskedés

Nemcsák László és Nemcsák Lászlóné Északerdő Zrt.

díszfaiskola, kertészet fakitermelés, erdőművelés, erdei kisvasút

Hanyi Istók Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Perlit ’92 Bányászati és Feldolgozó Kft.

kereskedelmi szálláshely bányászat Forrás: Önkormányzat

20

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás A mezőgazdaságban, a 2007. december 31-ei önkormányzati adatok szerint, 5 vállalkozás működik. A KSH adatnyilvántartása összevontan kezeli a mező-, vad-, erdő- és halgazdaságot, ezáltal a 2005. évi adatok alapján kijelenthető, hogy ebben a szektorban tevékenykedő vállalatok nagymértékben hozzájárulnak a város gazdaságához. A legjelentősebb vállalkozás ebben a szektorban az Északerdő Zrt. Ipar – építőanyag ipar Az önkormányzat 2007. december 31-én 3 olyan cégről tudott, amely az ipari szektorban működött. A KSH adatszolgáltatása szerint azonban ennél jóval több vállalkozás van jelen a bányászatban, a feldolgozó- és az építőiparban. A település jelentős perlit készlete és bányászati múltja alá is támasztja ezen vállalatok létjogosultságát. Kiemelkedő cég a Perlit ’92 Bányászati és Feldolgozó Kft. Kereskedelem Az önkormányzat 16 vállalkozást tartott nyilván 2007. december 31-én, míg a KSH 2005-ös adatai között 22 cég volt nyilvántartva.

1.4. A szolgáltatási, turisztikai infrastruktúra és kínálat helyzete

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) 21 23 27 28 28 28 31 26 30 30

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) 16 17 20 20 20 22 23 18 18 17

Vendéglátóhelyek száma (db) 9 9 11 11 11 9 9 9 11 11

Éttermek, Bárok, cukrászdák borozók száma (db) száma (db) 1 6 2 7 2 7 2 7 2 5 2 5 2 5 4 5 5 4 Forrás: KSH

A kiskereskedelmi üzletek száma, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma 1997 és 2003 között növekedtek, majd visszaesés következett be. 2005-ben és 2006-ban növekedés volt tapasztalható a kiskereskedelmi üzletek számában, azonban az egyéni vállalkozások által üzemeltetett ilyen üzletek számában csökkenés volt megfigyelhető. A vendéglátóhelyek száma az elmúlt 10 évben a 9 és 11 között szóródott. Jelentős változás nem következett be ebben az ágazatban. Az éttermek és a cukrászdák száma 2005-ben és 2006-ban megduplázódott, így a városban már 5 ilyen vendéglátó egység működik. Ezzel párhuzamosan a bárok, borozók száma lecsökkent, így 2006-ban ilyen üzletekből 4 db található a városban.

21

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Egyéni vállalkozók a városban: Bajtel Gyula Közúti árufuvarozó Bercsényi & Bercsényi Bt. Sírkő felpucolás, bontás nélkül Danyi János Bt Építési vállalkozó ÉPFA TERV kft. Építőanyag Kereskedelem Espán János Fakitermelő Farkas Lajos Famegmunkálás Frucht -T-mix Kkt Zöldség gyümölcs Gáspárné Timkó Erzsébet Nyelvoktatás Hanyi Istók Bt. Panzió Kristóf Bt Fogtechnikus Kuma József Fuvarozó Mahuth Géza Bádogos Nemcsák László Díszfaiskola Novák Ernő Kőműves NOL-NAFT – 2005 Kft. Nyirzem Coop Rt. Élelmiszerjellegű vegyes

Palócz László Fakitermelő P-ker Bt Használt cikk értékesítés Silvanus Patika Bt Suták Ferenc Fakitermelő Szakács Sándor Gipszkartonozás Szuhi Gyula Közúti szállítás Tipp és tett Bt Zöldség gyümölcs Tomkó Ferenc Elektromos-háztartásicikk javítás Tomkó Gyuláné Használtcikk kisker Tóthné Hornyai Szilvia Fodrász Vinerma Bt. Tüzép Zelencz Bertalan Közúti fuvarozás

Forrás: Önkormányzati honlap: www.palhaza.hu

Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) 1999-2006 35 30 25 Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db)

20 15 10 5 0

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Forrás: KSH

22

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) 1999-2006 25 20 Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db)

15 10 5 0

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Forrás: KSH

Vendéglátóhelyek száma 1999-2006 12 10 8 Vendéglátóhelyek száma (db)

6 4 2 0

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Forrás: KSH

Magánszállás Magánszállás adás vendég- férőhelyeinek látóinak száma (fő) száma (fő)

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

1 2 2 4 3 5 5 6

7 13 13 29 30 40 41 46

Vendégek száma magánszállás adásban (fő)

105 98 104 185 152 162 178 238

Vendégek száma magánszállás adásban (vendégéjszaka)

175 513 451 695 678 492 625 690

Vendégek száma összesen a kereskedelm i szálláshelyeken (fő)

Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka)

3057 1804 1287 1102 1325 1938 2173 1987 1834

6808 5600 3459 3760 4580 4365 5398 5099 4837

23


1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Panziók szállásférőhelyeinek száma (db) 100 116 100 100 100 90 22 22

Vendégek Turistaszállások száma a Vendégek szállásférőszáma a turistahelyeinek száma szállásokon (fő) panzióban (fő) (db) 3581 145 2912 35 405 1399 35 235 1052 37 113 989 37 401 924 95 1925 13 95 1965 208 110 1840 147

Panziók száma (db)

2 3 2 2 2 1 1 1 1

Falusi szállásadás szállásférőhelyeine k száma (db) 11 7 13 13 29 30 40 Forrás: KSH

A városba érkező vendégek száma 1999-től folyamatosan növekszik magánszálláshelyeken, amivel egyidejűleg a magánszállások száma is megemelkedett. A kereskedelmi szálláshelyekre érkező vendégek száma 1998 után drasztikusan lecsökkent, ám 2003-tól a 2000 fő körül ingadozik a vendégek száma. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 1998 után szintén drasztikusan lecsökkent, majd 2002 után 4500 fő fölé emelkedett, amely értéket 2006-ban is tartotta. A városban lévő panziók száma 1-re csökkent 1998 és 2006 között, amelynek következtében a szállásférőhelyek száma, illetve a vendégek száma ötödére csökkent. A turistaszállások és a falusi szállásadások száma ezzel szemben nőtt.

A városban az alábbi szálláslehetőségek állnak a turisták rendelkezésére 1. Ulicska Vendégház, Pálháza, Vörösmarty u. 10. 2. Kis Kocsis Vendégház, Pálháza, Dózsa Gy. út 62. 3. Kati Vendégház, Pálháza, Sport u. 1. 4. Illés Vendégház, Pálháza, Petőfi u. 3. 5. Körmöndi Zoltánné, Pálháza, Arany J. u. 19. 6. Gál István, Pálháza, Petőfi u. 2. 7. Nagy József, Pálháza, Ipartelep 8. Bercsényi Csabáné, Pálháza, Dózsa Gy. út 49. Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

24


Helyi gazdaság és vállalkozásfejlesztés eszközei Pálházán gazdaságösztönző stratégiai program keretén belül a térség egészséges gazdasági struktúrájának kialakítása, a gazdasági hatékonyság, jövedelemtermelő-képesség erősítésének támogatása, a KKV-k erősítése, a vállalkozói aktivitás ösztönzése és munkahelyteremtés valósul meg. A versenyképesség növelése; a gazdaság bázisának a szélesítése, a vállalkozások versenyképességének javítása, a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása az ingatlangazdálkodás, tanácsadás és egyéb szorosabb önkormányzati támogatások által kerülnek megvalósításra. A város további célja – a szolgáltatások, a turizmus fejlődésével – a város kereskedelmi/piaci imázsának, vonzerejének javítása.

1.5. Társadalmi tényezők és folyamatok elemzése A település területe az elmúlt 10 évben nem változott, 675 hektáron terül el mindössze.

A település területe 1997-2006 700 600 500 400

A település területe(ha)

300 200 100 0

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Forrás: KSH

25


1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Állandó Lakónépességből Lakónépességből A település népesség száma a 0-14 évesek a 15-59 évesek területe(ha) (fő) száma száma 675 1214 226 798 675 1223 233 795 675 1231 226 807 675 1203 213 788 675 1190 198 795 675 1207 198 812 675 1207 189 821 675 1190 178 812 675 1178 168 817 675 1167 156 817

Lakónépességből a 60 év felettiek száma 190 195 198 202 197 197 197 200 193 194 Forrás: KSH

A város lakónépessége 1997 és 1999 között nőtt, azonban 1999 és 2006 között ez a szám szinte folyamatosan csökkent, összességében a vizsgált tíz év alatt mintegy 50 fővel. A lakónépesség korcsoportonkénti összetétele az elmúlt 10 év során jelentős mértékben nem változott.

Állandó népesség száma 1997-2006 1240 1230 1220 1210 1200 Állandó népesség száma (fő)

1190 1180 1170 1160 1150 1140 1130

1997 1998 1999 2000 2001

2002 2003 2004 2005 2006

Forrás: KSH

26


A lakónépesség összetétele 1997-2006 900 800 700


600


500 400

Lakónépességből a 60 év felettiek száma

300 200 100 0

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Forrás: KSH

A város vándorlási egyenlege a 2004-es negatív csúcs után pozitívvá váltott, azaz a városba települők száma ma meghaladta a városból elvándorlók számát, mely az elmúlt évek településfejlődésének egyik következménye.

Vándorlási egyenleg 2002-2006 40 30 20 Vándorlási egyenleg 10 0 -10 -20

2002

2003

2004

2005

2006

Forrás: KSH

A születések és halálozások számát tekintve kijelenthető, hogy az elmúlt évek során a halálozások száma mindig meghaladta az élve születések számát. A tendencia a lakosság fogyását mutatja, amely megállítása egy átgondolt stratégia eredményeként megvalósítható.

27

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Születések és halálozások száma 1997-2006-ig

25

22

20 15

18 15 12

16

15

14 14

17 12

11

10 9

9

8

10

9

8

Élveszületések száma(f ő) Halálozások száma (f ő)

7

6

5 1 0 Forrás: KSH

Háztartások száma, helyzete 100 háztartásra jutó

Év

Háztartások száma

személy

foglalkoztatott

Családok száma

1980 1990 2001

400 389 387

324 310 287

167 152 102

400 389 387

100 családra jutó összes 15 évesnél családtag gyerek fiatalabb 300 111 83 307 118 86 293 106 65 Forrás: Önkormányzat

Háztartásban élő

Összes háztartás

összesen

380

1180

foglalkoztatott

munkanélküli

100 háztartásra jutó inaktív kereső

eltartott

személy

foglalkoztatott

69 Forrás: Önkormányzat

Foglalkoztatás-munkanélküliség Megnevezés Regisztrált álláskeresők 365 napnál kevesebb ideig regisztrált munkanélküliek Járadékos Álláskeresési segélyben részesül Rendszeres szociális segélyben részesül Munkanélküliségi ráta térségi

Mutatószám 69 14 18 9 13 24,24% Forrás: Önkormányzat (2007.dec.31.)

28


Nyilvántartott Munkanélkülie k száma

Folyamatos nyilvántartott />365 nap/

Járadé k típusú ellátás

Segély típusú ellátás

Rendszeres szociális segély

Munkavállalási korú népesség

Relatív mutató* (%)

Arányszám **

69

14

18

9

13

817

8,4%

1,27

* Relatív mutató - nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában ** Arányszám - a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya

Népesség gazdasági aktivitás szerint Pálházán 1980 1990 2001

Összesen 970 1124 1104

Foglalkoztatott 498 552 392

Munkanélküli 4 51

Inaktív kereső 185 238 354

Eltartott 287 330 307 Forrás: KSH

Foglalkoztatott

Munkanélküli

∑=Aktív

Inaktív

Munkaképes korú

Aktivitási arány

Munkanélküliségi Ráta

498 552 392

4 51

498 556 443

185 238 354

683 794 797

72,9% 70% 55,6%

0,7% 11,5% Forrás: KSH

Foglalkoztatott + Munkanélküli = Aktív - Aktív + Inaktív = Munkaképes korú - Aktivitási arány = Aktív / Munkaképes korú - Munkanélküliségi ráta = Munkanélküli / Aktív -

Népesség gazdasági aktivitás szerint országosan Összesen 1980 1990 2001

Foglalkoztatott 5068840 4527157 3690269

Munkanélküli 126227 416210

Inaktív kereső 2202477 2658255 3305541

Eltartott 3438146 3063184 2786295 Forrás: KSH

Foglalkoztatott

Munkanélküli

5068840 4527157 3690269

126227 416210

∑=Aktív

Inaktív

Munkaképes korú

5068840 2202477 7271317 4653384 2658255 7311639 4106479 3305541 7412020

Aktivitási arány

Munkanélküliségi Ráta

69,71% 63,64% 55,4%

2,7% 10,1% Forrás: KSH

Foglalkoztatott + Munkanélküli = Aktív - Aktív + Inaktív = Munkaképes korú - Aktivitási arány = Aktív / Munkaképes korú - Munkanélküliségi ráta = Munkanélküli / Aktív -

Munkanélküliségi ráta Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Ország 5,7 5,3 5,3 5,5 6,1 6,2 6,1

Régió 10,3 9,2 9,7 9,8 10,5 10,7 10,5

Kistérség Pálháza 10,9 8,9 8,9 7 9 6,9 10,9 7,8 11,5 7,9 12 8 12,9 7,2 Forrás: KSH

29

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Pálháza alacsonyabb munkanélküliségi rátával rendelkezik mind a térségi, mind a regionális munkanélküliségi rátához képest. Országos adatokat figyelembe véve azonban 0,9%-kal rosszabb értékkel bír a város.

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Regisztrált munkanélküliek száma az aktívkorúakon belül (17-55) (db) 79 63 80 70 55 56 64 63 64 57

Regisztrált munkanélküliek arány az aktívkorúakon belül (%) 9,9% 7,9% 9,9% 8,9% 6,9% 6,9% 7,8% 7,8% 7,8% 7,0% Forrás: KSH

A regisztrált munkanélküliek száma 1997 és 2006 között a 80 és az 55 fő között szóródott. 2001 után jellemzően mintegy 60 munkanélküli (7,8%) volt regisztrálva a városban.

Regisztrált munkanélküliek száma az aktívkorúakon belül (17-55) 1997-2006 80 70 60 50

Regisztrált munkanélküliek száma az aktívkorúakon belül (17-55) (db)

40 30 20 10 0

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Forrás: KSH

A regisztrált munkanélküliek aránya az elmúlt 10 évben 10% alatt volt.

30


Regisztrált munkanélküliek aránya az aktívkorúakon belül (17-55) 1997-2006 10% 9% 8% 7% 6%

Regisztrált munkanélküliek arány az aktívkorúakon belül (%)

5% 4% 3% 2% 1% 0% 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Forrás: KSH

A 2001-es népszámlálás adatait figyelembe véve a KSH-tól kapott éves területi statisztikai információkat a következőkkel egészítettük ki. Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%)

1980 1990 2001

68,7% 65,9% 43,9%

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül (15-59) (%)

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%)

31% 36% 56%

13,2% 5,2%

Legfeljebb általános Felsőfokú iskolai végzettséggel végzettségűek a 25 rendelkezők aránya az évnél idősebb aktívkorúakon belül népességből (%) (15-59) (%)

47,30% 47,40% 42,50%

4,5% 6,0% 10,1% Forrás: KSH

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül (15-59) (%) 1980-2001 60% 50% Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül (15-59) (%)

40% 30% 20% 10% 0%

1980

1990

2001

Forrás: KSH

31

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül 1990 után a másfélszeresére nőtt. 2001-ben a 15-59-es korosztály 56%-a nem rendelkezett rendszeres munkajövedelemmel. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők magas aránya azt vonta maga után, hogy a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves korosztályban 1990 után jelentősen lecsökkent 40% köré.

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) 1980-2001 70% 60% 50% Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%)

40% 30% 20% 10% 0% 1980

1990

2001

Forrás: KSH

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 1990 után közel megduplázódott. Az 1990-es 6%-ról 2001-re 10%-ra nőtt.

Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb népességből 1980-2001 12% 10% 8%

Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb népességből (%)

6% 4% 2% 0%

1980

1990

2001

Forrás: KSH

32

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Egészségügyi állapot A lakosság egészségi állapotának jellemzése: A védőnői szolgálat keretében 2 védőnői körzet került kialakításra, mely Pálháza központtal 8 településre kiterjedően látja el feladatait. A születések száma csökkenő tendenciát mutat, 10 évre visszamenőleg átlagosan 8 fő évente. A várandósok száma jelenleg 2 fő, az abortuszok előfordulása 2 évente 1 fő. A védőnői szolgálat fő profiljai: - prevenció - várandós-, csecsemő-, gyermekgondozás - tanácsadás - családlátogatás, családtámogatás - óvodás, iskoláskorú gyermekek szűrése (16 éves korig) - egészségvédelem - nővédelem, családtervezés - felvilágosítás Ezen célok megvalósulását a védőnői szolgálat rendezvények, összejövetelek szervezésével kívánja előmozdítani: - Egészségnap - Szűrések, előadások - Szoptatás világnapja - Születés hete rendezvény - Baba-mama Klub (havonta egyszer) Gyermekkori megbetegedések: A fertőző betegségek az oltási rendnek köszönhetően visszaszorultak. Évente egy-két alkalommal gyermekközösségben előfordul bárányhimlő, vírusfertőzések. A fejlődési rendellenességek előfordulása ritka, 1997-ig visszamenőleg körülbelül 8 esetet regisztráltak (kromoszóma rendellenesség, szívhiba, sérv). Az orvoshoz fordulás gyakorisága gyermekek körében 3 fő/nap, szakorvoshoz utalásra átlagosan heti 3 alkalommal kerül sor. Csecsemő-tanácsadáson havonta egy alkalommal van jelen gyermekorvos. Szűrések: - Státuszvizsgálatok: (újszülött kori, 3 hónapos, 1-2-3-5-6 éves korban), az óvoda minden csoportja, iskola minden osztálya körében. Évente 3-4 alkalommal általános személyes higiéné valamint tetvesség szűrése). - Nőgyógyászati rákszűrés évente 2 alkalommal, átlagosan 50 fő részvételével. Mammográfiára irányítás, szervezés. - Egészségnap szervezése évente 1 alkalommal (EKG, látás-, hallás-, vércukor-, koleszterin-, vérnyomás-, testsúly-, testzsír mérés; csontritkulás, vizelet vizsgálat). Ennek kapcsán körülbelül 380 szűrővizsgálat elvégzésére kerül sor, mintegy 100 fő részvételével.

33

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Életmódjellemzés Káros szenvedélyek vonatkozásában becsült adatok állnak rendelkezésre. A gyermekes családok körülbelül 80 %-nál dohányzik valamely családtag. Az alkoholfogyasztás egyre nagyobb gondot jelent, főként a fiatalabb korosztály vonatkozásában, valamint az utóbbi években megjelent a kábítószer fogyasztás. Az egészségügyi ellátás intézményinek jellemzése A lakossági alapellátást két körzetben 2 háziorvos és 2 fogorvos végzi. Az egészségügyi szolgáltatást mindkét körzetben átlagosan napi 30 fő veszi igénybe. Plusz szolgáltatásként biztosítjuk a fizioterápiás ellátást, mely az orvosi körzeteken kívül a Hegyköz betegeinek ellátását is szolgálja. A településen a folyamatos egészségügyi ellátás biztosított. Az ügyeleti feladatokat 5 háziorvos 7 szakdolgozóval felváltva végzi 18 településre kiterjedően. Az ügyelet hétköznapokon 16.00-07.00 óráig, hétvégén szombat 07.00 órától hétfő 07.00 óráig biztosítja a betegek ellátását. A fekvő-, és járó beteg szakellátást a térség súlyponti kórházaként a Sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórház látja el. A szakellátás biztosítása nehézkes, az ellátás előjegyzés alapján történik, a várakozási idő hosszú, az utazás is terhet ró a betegekre. Mentálhigiénés helyzet jellemzése: Az idős kori depresszió az érintett korosztály 2%-át, pszichés zavar a lakosság 10%-át érinti. Az alkoholfogyasztás mindkét egészségügyi körzetben a lakosság 30%-át érinti. Helyi segítő hálózat Háziorvosok száma: 2 Védőnők száma: 2 Óvónők száma: 5 Családgondozók száma: 2 Szociális szakemberek száma: 11 Szociális támogatásban részesülők száma: 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

40 fő 22 fő 44 fő 37 fő 38 fő 45 fő 24 fő 39 fő

Forrás: Önkormányzat

34


1.6. A környezet állapota Pálháza területének uralkodó kőzete a riolittufa, melyet a Nagy-Hallgató és a Fekete-hegy peremén a dacit vált fel. A hegyek lábához simuló síkságot a Bózsva és a Ronyva, valamint kisebb patakok vize töltögette. A település Bózsva-patak által feltöltött részein a mésztelen öntéstalaj, teraszán pedig agyagbemosódásos barna erdőtalaj a jellemző. A város éghajlata nagy eltéréseket az országos átlaghoz viszonyítva nem mutat, a napsütéses órák időbeli megoszlása alapján kedvezőnek mondható. Viszonylag alacsony a ködös, párás időjárású napok száma. A települést övező tájegység flórája és faunája, azaz növény és állatvilága rendkívül gazdag. Három jellegzetes flóratartomány jellemző, illetve annak képviselői vannak jelen: a magas hegyvidéki fajok a kárpáti növényvilág kassai flórajellegzetességéhez tartoznak, a másik egységet a pannóniai flóra északi-középhegységi növényzetének tagjai adják, a harmadik összetevő a hegységekben az Északi-középhegységre jellemző erdőövezet. A város környéki völgyek alján bükkösöket találunk, és a magasabb, napsütésesebb térszíneken helyezkednek el a kocsánytalan tölgyesek. A legmagasabb hegyek (Fekete-hegy, Nagy-Hallgató) északi oldalain bükkösök tanyáznak. A lombkorona záródása következtében a bükkösök aljnövényzete fajszegény. A tölgyek alatt, a tisztásokon, az erdei utak mentén a teljes vegetációs időszakban nyílik valamilyen virág. Az erdőkben, réteken, számos ritka és védett növényfaj él, s több ismert gyógynövényfaj is megterem. Az idős erdőrészek természetes és mesterséges odúiban, valamint gallyfészkeiben számos madárfaj tanyázik, s a Zempléni-hegységben élő kisemlősök is szép számban képviseltetik itt magukat. Az őshonos nagyvadak, a gímszarvas, őz, vaddisznó mellett a muflon is megtalálható itt. Rendkívül gazdag a rovarvilág, több ritka és védett faj található a környékbeli erdőkben. Az erdők növénytakaróján, a bomló korhadékokon, a réteken sokféle ehető gomba él. Természeti adottságai kedveznek az erdő- és vadgazdálkodásnak, üdülési potenciálja is jelentősen fejlődik. Számos turistaút halad el mellette, közvetlen környéke bővelkedik természeti szépségekben, történelmi és irodalmi emlékhelyekben. Dinamikusan fejlődő infrastruktúrájával, bővülő szálláslehetőségeivel és egyéb más szolgáltatásaival egyre vonzóbb turisztika célponttá válik az idelátogató turisták számára. Az érintetlen természeti környezet és a városhoz való közelség pedig egyre több letelepülni vágyó családot vonz a községbe.

35


1.6.1. Épített környezet Az épített környezet nevezetességeit, épületeit, szobrait stb. a várostörténeti, városfejlődési részben már bemutattuk, a következő ábrák a lakásállományt jellemzik. 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Lakásállomány (db) 408 414 416 415 404 408 417 415 415 415

1980

Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) 40,6%

1990

17,2%

2001

8,2% Forrás: KSH

A lakásállomány az elmúlt 10 évben alig változott, 404 és 417 db lakás volt található Pálházán 1997 és 2006 között. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya jelentősen lecsökkent 2001-re. Míg 1980-ban 40% körül volt az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, addig 2001-re ez az arány 8%-ra esett vissza.

Lakásállomány 1997-2006 418 416 414 412 410

Lakásállomány (db)

408 406 404 402 400 398 396

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Forrás: KSH

36


Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) 1980-2001

45% 40% 35% 30%

Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%)

25% 20% 15% 10% 5% 0%

1980

1990

2001

Forrás: KSH

Közművek Pálháza rendkívül jó közműellátottsággal bír. A város minden lakása rendelkezik árammal, 92%-uk ivóvíz hálózati kapcsolattal, 85,8%-uk pedig a szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás. 305 háztartás rendelkezik kábeltelevízióval, 70 pedig ISDN vonallal. 402 lakás rendszeres hulladékgyűjtést végez a városban. A településen 370 személygépkocsi, valamint 5 nyilvános telefonfülke található.

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Ivóvízhálózatba bekerült lakások aránya (%)

Szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások aránya (%)

82,6% 84,1% 84,6% 86,5% 90,1% 90,4% 89,2% 90,4% 90,6% 91,3%

57,7% 60,2% 62,9% 64,2% 81,5% 82,4% 83,6% 85,8%

Közműolló (m) 894,7 894,7 894,7 894,7 1073,7 1073,7 1073,7 1073,7 Forrás: KSH

A közműszolgáltatás témakörében először az ivóvízhálózatba, valamint a szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások arányát vizsgáltuk. Az ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya 1997-2006 között 82%-ról 91%-ra nőtt, míg a szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások aránya 1999-2006 között 57%-ról 86%-ra emelkedett. Az ivóvíz hálózatba nagyobb mértékben kötötték be a lakásokat, mint a szennyvízhálózatba. A következő diagrammok a táblázatban feltüntetett adatokat szemléltetik.

37

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Ivóvízhálózatba bekerült lakások aránya (%) 1997-2006 92% 90% 88% Ivóvízhálózatba bekerült lakások aránya (%)

86% 84% 82% 80% 78%

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Forrás: KSH

Szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások aránya (%) 1999-2006 90% 80% 70% 60% Szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások aránya (%)

50% 40% 30% 20% 10% 0%

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Forrás: KSH

Közműolló (m) 1999-2006 1200 1000 800 Közműolló (m)

600 400 200 0

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Forrás: KSH

38


1.7.Közszolgáltatás 1.7.1. Oktatás-nevelés A demográfiai helyzetet elemezve kijelenthető, hogy a városban a gyerekek számának stagnálása várható. Pálháza körzeti feladatokat lát el Kishuta, Kovácsvágás és Füzér oktatásában. A városban megtalálható: a Pálházi Körzeti Óvoda, Kovácsvágási Óvoda, valamint a Füzéri Tagóvoda, a Pálházi Körzeti Általános Iskola, Kovácsvágási Tagintézmény, Kishutai Tagintézmény, Füzéri Tagintézmény.

2001 2002 2003 2004 2005 2006

Óvodások száma (fő)


80 87 75 75 67 64

75 87 75 75 75 75

Óvodapedagógusok száma (fő)

Általános iskolai osztálytermek (db)

6 6 6 6 6 5

14 14 14 14 17 17

Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógy-pedagógiai oktatással együtt) (fő)

252 259 265 269 258 251

Általános iskolai főállású pedagógusok száma (fő)

26 27 27 26 25 25 Forrás: KSH

A közoktatási szolgáltatásokat jellemzendő, megállapíthatjuk, hogy a városban található óvoda 2002 kivételével, 75 óvodásnak biztosít helyet, ami megfelel a városi igényeknek. Egyetlen alkalommal sem volt óvodai férőhely hiány 2001-től Pálházán. Az óvodapedagógusok száma 2001-2005 között 6 fő volt, 2006-ban már csak 5 fő. Az általános iskolások száma 2001-2006 között 251 és 269 fő között szóródott, az itt dolgozó pedagógusok száma 2001-től 25-27 fő. Óvodai nevelés- 1 intézmény- 1 feladat-ellátási hely Pálházán bejegyzett OM azonosítóval működik a Körzeti Óvoda, a Kovácsvágás Óvoda, és a Füzéri Tagóvoda. 3 gyermekcsoport található a városban, 25 férőhellyel csoportonként. Az óvodába beíratott gyermekek száma Pálházán 27 fő, amelyből 6 hátrányos helyzetű. Más településről ideérkező óvodások száma 38.

39


Óvodások és óvodai férőhelyek száma 2001-2006 90 80 70 60


50


40 30 20 10 0

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Forrás: KSH

Általános iskolai nevelés- 1 intézmény- 1 feladat-ellátási hely Pálházán azonos OM azonosító alatt működik a Körzeti Általános Iskola, a Kovácsvágási Tagintézmény, a Kishutai Tagintézmény, valamint a Füzéri Tagintézmény. Az általános iskolai tanulók száma Pálházán 248, amelyből 2 fő sajátos nevelési igényű tanuló, 24 hátrányos helyzetű gyermek, míg 1 halmozottan hátrányos helyzetű.

Általános iskolai tanulós száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 2001-2006 270 265 Általános iskolai tanulós száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő)

260 255 250 245 240

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Forrás: KSH

Középiskolai nevelés A Pálházi Iskola a Báthori István Középiskola és Szakiskola Tagintézménye Cím: 4371 Nyírlugos, Debreceni u. 2. 3 év alatt érettségi szerezhető, jelenleg 2 tanulócsoporttal működik. A pedagógusok (8) a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium tanárai.

40


1.7.2. Szociális ellátottság A városban tartós és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény nem működik, azonban nappali ellátást nyújtó idősek klubja igen. Ennek az intézménynek a kapacitása 1997 óta fokozatosan az igényeknek megfelelően működik, 2005-ben már a kapacitáskihasználtsága 100% alá süllyedt.

Nappali ellátást nyújtó idősek klubjainak kihasználtsága (%) 1997-2006 180% 160% 140% 120% Nappali ellátást nyújtó idősek klubjainak kihasználtsága (%)

100% 80% 60% 40% 20% 0%

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Forrás: KSH

A szociális ellátottság részletesebb elemzése az Antiszegregációs terv részét képezi.

1.7.3. Közművelődés A Térségi Művelődési Ház és Könyvtár, amely a Dózsa György utca 151.szám alatt várja 818 óra között az érdeklődőket, gazdag programokkal járul hozzá a lakosság jobb közérzetéhez. Főbb tevékenységei: könyvtári tevékenység, egészség-megőrző tevékenység, művészeti és egyéb oktatási tevékenység. Emellett itt található még a Pálházi Fórum és a Pálházi Képújság szerkesztősége is, valamint a Művelődési Ház ad otthont a kabarék és színi előadások számára. A Hegyközi Vadászati Múzeum Rácz Sándor munkáit mutatja be.

41

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza TÉRSÉGI MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR 3994 Pálháza, Dózsa Gy. út 151. tel./fax: 47/ 570-026 igazgató: Skinti Csaba tel.: 47/ 570-026 nyitvatartás: hétköznap 8-18 óráig KÖRZETI ÁLTALÁNOS ISKOLA 3994 Pálháza, Vásártéri út 13. tel.: 47/ 370-028 igazgató: Kocsis Éva tel.: 47/ 370-028 KÖRZETI ÓVODA 3994 Pálháza, Vásártéri út 15. tel.: 47/ 370-567 óvodavezető: Suták Sándorné tel.: 47/ 370-567 EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT 3994 Pálháza, Dózsa Gy. út 43. tel.: 47/ 370-650 IDŐSEK NAPKÖZI OTTHONA ill. CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT Körzeti Alapszolgáltatási Központ 3994 Pálháza, Dózsa Gy. út 33. tel.: 47/ 371-000 vezető: Ulicska Lászlóné tel.: 47/ 371-000 SILVANUS GYÓGYSZERTÁR 3994 Pálháza, Dózsa Gy. út 152. tel.: 47/ 370-007 POSTA 3994 Pálháza, Dózsa Gy. út 30. tel.: 47/ 370-009 ZEMPLÉN TAKARÉKSZÖVETKEZET 3994 Pálháza, Dózsa Gy. út 119. tel.: 47/ 370-031 Fiatalok Pálházáért Egyesület 3994 Pálháza, Dózsa György u. 151. Térségi Művelődési Ház elnök: ifj. Lontay László 30/299-99-48 elnökhelyettesek: Petercsák Nóra, Moravszki József Iskolasegítő Pálházi Alapívány 3994 Pálháza, Vásártéri u. 13. Körzeti Általános Iskola elnök: Szabóné Fisser Ágnes 47/370-028

42

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Nagycsaládosok Országos Egyesületének helyi szervezete 3994 Pálháza, Dózsa György u. 43. csoportvezető: Ulicska Lászlóné 47/370-500 Pálháza Olympiakos Sport Akadémia Futball Club - POSA FC 3994 Pálháza, Sport u. 2. elnök: Petercsák Balázs 70/775-4551 Vezetőségi tagok: Bacsó Béla, Horváth Péter, Kovács Barnabás, Szuhi Gyula Pálháza Polgárőr Egyesület 3994 Pálháza, Dózsa György u. 39. Polgármesteri Hivatal - Pálháza elnök: Moravszki Zsolt 30/903-11-44 titkár: Makó István 30/547-51-89 Pálháza Városi Sport Egyesület 3994 Pálháza, Dózsa György u. 151. Polgármesteri Hivatal - Pálháza elnök: Istenes László 70/547-88-56 elnök helyettes: Dávid Sándor Zempléni Pisztráng Sporthorgász Közhasznú Egyesület 3994 Pálháza, Sport u. 268/1. 47/370-248 elnök: Elek István elnökhelyettes ifj.Róth József titkár: Szalontai Péter Forrás: Önkormányzati honlap, www.palhaza.hu

1.7.4. Közigazgatás POLGÁRMESTERI HIVATAL 3994 Pálháza, Dózsa Gy. út 151. tel.: 47/ 370-001 fax: 47/ 370-142 polgármester: Lesovics Miklós tel.: 370-001/18-as mellék ügyfélfogadás: kedd 8-12, csütörtök 8-16 óráig Polgármesteri hivatal címe:

3994 Pálháza, Dózsa György u. 151.

Polgármesteri hivatal főszáma: 47/370-001 Polgármesteri hivatal fax száma: 47/370-142 Polgármesteri hivatal e-mail címe: [email protected] [email protected] Ügyfélfogadási idő: kedd: 8:00 - 12:00 csütörtök: 8:00 - 16:00 Pénztári órák: kedd és csütörtök: 10:00 - 12:00 Polgármester fogadóórája: kedd: 14:00 - 16:00 Jegyző fogadóórája: kedd: 14:00 - 16:00 Bejelentkezés a fogadóórára személyesen

43

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza vagy a 370-001 telefon, illetve a: 370-142-es fax számokon Bodnár-Hudák Eszternél. Polgármester: Lesovics Lossó Miklós Képviselőtestületi tagok: Petercsák Vince Moravszki Zsolt Bacsóné Ignácz Katalin Szalontai Péter József Róth József Illésné Havasi Teodóra Horváth Zoltán Jegyző: Csató Szabolcs Forrás: Önkormányzat honlapja, www.palhaza.hu

44


1.8. Összefoglaló SWOT-elemzés és problémafa ERŐSSÉGEK • Pálháza központi szerepe a térségi településhálózatban • Komolyabb szennyeződésektől mentes természeti környezet • Egészségügyi ellátás jó színvonalú • A foglalkoztatáshoz a településen és vonzáskörzetében az aktív korú munkaerő biztosított • Ipari szakmakultúra és hagyományok megléte • Hagyományokra, falusi értékekre épülő környezet • Közeli nyitott határok, komplementaritás, nemzetközi együttműködések lehetősége • A város közműellátottsága jó • A legek városa • Kivételes mikroklíma • A hegyköz földrajzi középpontja • Viszonylag állandó korösszetétel • Kereskedelmi központ • A Zempléni tájvédelmi körzet mellett található • Különleges madárvédelmi körzet mellett fekszik • Az országos bicikliút nyomvonala átmegy a városon • A fejlődés iránt elkötelezett, stratégiában gondolkodó városvezetés • Előnyös földrajzi fekvés • Civilszervezetek jelenléte • Erős kulturális intézményi háttér • Egyedülálló mikroklímával rendelkezik • Turisztikai attrakciók közvetlen közelsége (Sárospatak, Füzérradványi kastély, Füzéri vár, stb.) • Városkörnyéki turisztikai attrakciók jelentős száma • Egyedülálló természeti képződmények közvetlen közelsége • Egyedülálló, az ország legrégebbi kisvasútja • „Legek városa” (legészakibb, legkisebb lélekszámú, legrégibb kisvasúttal rendelkezik, legmagasabb az 1 főre eső diplomások száma) • Múzeumok és kiállítóhelyek megléte (az egyetlen perlit-kiállítás) • Nemzetközi Kéktúra Útvonal a településen halad át (Kassa-Sátoraljaújhely) • Nyitott, ambíciózus városvezetés

GYENGESÉGEK • Munkahelyek alacsony száma • Relatíve nehézkes, periférikus megközelíthetőség • Nincs „igazi” belvárosa, illetve nem összekapcsoltak az elemei (falusias jelleg jellemzi) • Alacsony jövedelmek, gyenge vásárlóerő, kereslet • A fejlesztésekben érdekelt intézmények, szervezetek koordinálatlansága, együttműködésük hiánya • Barna mezős, rozsda területek rehabilitációja megoldatlan • Kevés a terület a zöldmezős beruházásokhoz • Kényszervállalkozások jelenléte • Kvalifikált munkaerő elvándorlása • Nagyszámú szakképzetlen és alulképzett munkavállaló • Turisztikai termékek hiánya a kedvező adottságok ellenére • Kulturális rendezvények, programok ciklikussága • Szolgáltatások hiánya • Vállalkozói összefogások hiánya • Hegyközi települések összefogásának hiánya • Alacsony a kistérségben működő szervezetek közötti partneri együttműködés foka • Szakképzési rendszer hiányosságai, nem piacelvű képzések • Tőkeszegény vállalkozások • Külső befektetők hiánya • Térségmarketing hiánya • A gazdaság és oktatás közti kapcsolatok, kölcsönhatás hiánya

45


LEHETŐSÉG-KIHASZNÁLÓ STRATÉGIAI IRÁNYOK • Koordinált település-rehabilitációs programok indítása • Középfokú (szak)képzés indítása, szakmaképzés • Kistérségi méretű integrált turizmus-fejlesztési projektek elindítása • Összehangolt KKV fejlesztés • Célzott gazdaságfejlesztési koncepció kialakítása és vállalkozási aktivitás ösztönzése • Városfejlesztési Társaság létrehozása, a tervezés és operatív végrehajtás feladataira • A helyi védelemre érdemes épületekben a kulturális turizmus fogadására alkalmas intézményrendszer kiépítése (kézműves tábor, néprajzi bemutató) • Közös öko-turisztikai, aktív és lovasturisztikai programok a térségben • Az Északerdő aktívabb közreműködése és kooperációja • A település térségszervezői szerepének erősítése • Kulturális intézmények fokozottabb, hatékonyabb működése a vállalkozói szférával, turisztikai szolgáltatókkal • Pálházai Turisztikai Pont felállítása • EU-s fejlesztési pályázati források igénybevétele

•

•

•

•

•

• •

•

VESZÉLY-ELHÁRÍTÓ STRATÉGIAI IRÁNYOK A szoros kistérségi, hegyközi együttműködés – a térséget alkotó települések közti konfliktusok következtében – gyengül – aktív kezdeményezések tétele ennek elkerülésére. Az át nem gondolt turizmus erősíti a környezet maradék értékeinek (táj, extenzív gazdálkodás stb.) erodálódását – tudatos fejlesztéssel elkerülhető. Konfliktusok a turisták és a helyi lakosság között – belső felkészítéssel, marketinggel, kommunikációval elkerülhető A fizetőképes kereslet nem növekszik – gazdasági vonzerő növelésével befektetések, jövedelem-termelőképesség növelése szükséges A partnerkapcsolatok nem megfelelő működése aktív kezdeményezésekkel elkerülhető. További távolodás a szomszédos településektől a kooperációval elkerülhető A vállalkozások tőkeszegénység miatti versenyképtelensége fokozódik, újabb munkahelyek szűnnek meg Kevés megvalósítható pályázat készül

46


47


2. Jövőkép – A városfejlesztés célrendszere, stratégiai keretei A következő fejezet a célok, tervek összefoglalását, rendszerezését adja. A helyzetelemzés által bemutatott kép egy fejlődő, a nehézségei ellenére erősödő település arcát mutatja, mely kellő tudatossággal, önbizalommal tervezi jövőjét, törekedve kihasználni lehetőségeit. Pálháza megfogalmazta hosszú távú jövőképét, mely azon „elképzelések” „elvi, lírai kerete”, melyet konkrét mérhető célokká fogalmazva, konkrét lépésekkel, programokkal kíván megvalósítani, elérni.

2.1. Pálháza átfogó jövőképe „Pálháza – a Hegyköz Fővárosa.” Pálháza a legészakibb fekvésű, pezsgő kisváros. Lélekszáma eléri majd az 1300 főt, akiknek elsősorban a városban fellelhető munkalehetőségek biztosítanak megélhetést. Pálháza a Hegyköz központi településeként a környékre irányuló turizmust nemcsak kiszolgáló, hanem azt megállító kisváros. Helyi látványosságaival, színes programjaival, kiváló mikroklímájával a látogatók százezreit vonzza ide. Az erdei kisvasút, az Ófaluban kialakított élő skanzen, a gazdag halállománnyal rendelkező horgásztó, a hagyományos díszítő művészet mellett régi-új kézműves mesterségek egyedi termékei, kivételes természeti adottságai közkedvelt turisztikai célponttá teszik a várost. A városból minden hegyközi település elérhető; túrák, kirándulások kiinduló- és végpontja, azokon résztvevő turisták állandó szálláshelye. Növény- és állattani ökotáborok szervezője, házigazdája. Pálháza turizmusát 5-6 tagból álló helyi turisztikai egyesület (Vadászati Múzeum, Kisvasút üzemeltetője, panzió tulajdonosa, stb.) működteti, akik mellett megjelennek a magánszállást adó helyi lakosok. A turisztikai szolgáltatók mellett 5-6, elsősorban kézműipari kis- és középvállalkozás jön létre, mely növeli a helyi foglalkoztatottak arányát. A hagyományos erdőgazdálkodás, famegmunkálás, a perlit-bányászat és a lankás lejtőkön folytatott mezőgazdasági tevékenység jó megélhetést biztosít a lakosságnak. A város közoktatási rendszere kiszolgálja a helyi lakosságon túl a környező települések igényeit. Új szakközépiskolájában a fa megmunkálásához kapcsolódó, hagyományos szakmákat oktatják. Az egészségügyi ellátás körzeti központja, kereskedelmi centrum, a hagyományos hegyközi vásár otthona. A város múltjából való építkezés, a régi és új értékek megtalálása, hasznosítása virágzó, színes településsé teszi Pálházát.

2.2. A fejlesztési célok hierarchiája – stratégiai programok A következő oldalak táblázatai a hosszú és középtávú városfejlesztési célokat, prioritásokat és azok tematikus hierarchiáját, rendszerét foglalják össze.

48


Lakosság életminőségének fokozása 15-20 éves átfogó cél Turisztikai, szolgáltatási, kereskedelmi központ, a Hegyköz valódi fővárosa

Gazdasági versenyképesség növelése A központi földrajzi fekvésre, a helyi hagyományokra, kivételes mikroklímájára épülő látogató- és pihenő turizmus kialakítása, vállalkozások ösztönzése

Színvonalas vendéglátóipari szolgáltatások, programok fejlesztése révén a város turisztikai vonzerejének növelése

Térségi (munkaerőpiaci, turisztikai) szervezői szerepkör kialakítása

Akcióterület Rekreációspihenő övezet

Kis- és középvállalkozásokra épülő kézműves ipar megerősítése kooperáció

A kihasználatlan, ipari tevékenységre alkalmas területre termelő (kézműves és feldolgozóipari) kis- és középvállalatok telepítése

Vállalkozás -támogatási funkció erősítése

Társadalmi – kulturális tőke fejlesztése Térségi kereskedelmi, szolgáltató központ funkció megerősítése Térségi szolgáltatási és kereskedelmi funkció erősítése

A jellegzetes építésű területek hagyományokon alapuló idegenforgalmi hasznosítása

Közszolgáltatások fejlesztése (oktatás, eü., közigazgatás, hulladék, stb.)

Térségi kulturáli s jelenlét erősítése Közössé gi kohézió erősítése

Kulturális szolgáltatások, rendezvények városépítő szerepének növelése

Széleskörű szabadidő és sportlehetőség ek biztosítása a térség lakosságának és a turistáknak

Városidentitás – városmarketing

Közszolgáltatá si intézmények fejlesztése A lakosság foglalkoztatás ának ösztönzése

Környezeti fejlesztés Egyedi városarculati elemek kialakítása

Színvonalas, egyedi arculatú városközpont kialakítása

Városközponti zöldfelületek, parkok, sétálóutca fejlesztése

Parkolási feltételek javítása

Közbiztonság javítása

Akcióterület

Akcióterület

Akcióterület

Iparterület

Lakóövezet

Belváros

Épített és természeti környezet védelme, fejlesztése

Biztonságos lakókörnyezet kialakítása Közterületek megújítása Zöldfelületek növelése Területrendez és, a terület kihasználtságá nak fokozása

49

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza A 15-20 évre szóló hosszú távú átfogó fejlesztési célok A jövőkép megvalósítása érdekében hosszú távon szükséges, hogy A város gazdaságának szerkezete úgy alakuljon, hogy a város kvalifikált lakosságát is meg tudja tartani (sőt ide vonzani, betelepülést ösztönözni), és az alacsonyabban kvalifikált lakosok is – adott esetben átképzés, szakképzés mellett - munkalehetőséget találjanak. A városi oktatási struktúra támogassa a foglalkoztathatóság feltételeit. A kedvező földrajzi fekvését, természeti, kulturális értékeire alapozva régi-új városprofil kialakítása. A természeti értékek kímélése mellett azok gazdasági „hasznosítása” lehetővé váljék, a térség többi településével összefogva. Az esélyegyenlőség elve megvalósuljon, vagyis a város minden lakójának – fizikai és társadalmi adottságoktól függetlenül – az egyenlő hozzáférés lehetősége fennálljon. A lakókörnyezetet ne károsítsa a gazdasági fejlesztés. A rehabilitációk, fejlesztések a hagyományos, egyedi hangulatot megőrző, karakteres arculatot adjanak a városnak. A 7-8 évre szóló - tematikus - fejlesztési célok Gazdasági versenyképesség növelése - Munkahelyek számának növelése - Vállalkozási aktivitás fokozása, vállalkozószám, jövedelemtermelés, foglalkoztatás növelése, - Mezőgazdasági termelés növelése, - Erdőgazdálkodás erősítése - Fafeldolgozó kézműves ipar fejlesztése - Turizmus fejlesztése - Kereskedelem és egyéb szolgáltatások fejlesztése

Társadalmi-kulturális feltételek, tőke fejlesztése - A lakónépesség számának növekedése, természetes gyarapodás és betelepülés útján, - A város lakóhelyi vonzerejének növelése, - Kulturális és szabadidő lehetőségek bővítése, - Együttműködés fokozása a térségi településekkel - Esélyegyenlőség feltételek javítása, - Lokálpatriotizmus fokozása

Környezet fejlesztése terén (természetes és épített) - Egyedi városi arculat kialakítása - Városkép javítása - Természetes és épített környezet hasznosítása azok védelme mellett - Környezetvédelmi fejlesztések, beruházások

50


Gazdasági versenyképesség növelése

Társadalmi-kulturális feltételek, tőke fejlesztése Környezet fejlesztése terén (természetes és épített)

Vertikális - Mezőgazdaság - Erdőgazdálkodás - Faipari kézműves ipar fejlesztése - Turizmus fejlesztése - Kereskedelem fejlesztése - Szolgáltatások fejlesztése - Kulturális és szabadidő lehetőségek bővítése - Együttműködés fokozása a térségi településekkel - Egyedi városi arculat megőrzése - Városkép javítása - Természetes és épített környezet hasznosítása azok védelme mellett

Célrendszer és elemei

Kohéziót erősítő - Munkahelyek számának növelése Vállalkozási aktivitás fokozása

- Népességnövekedés A városban élés vonzerejének növelése - Lokálpatriotizmus fokozása - Környezetvédelem

Célok leírása, konkretizálása

Alapcél Lakosság életminőségének javítása

Átfogó cél (15-20 év) Turisztikai, szolgáltatási, kereskedelmi központ, a Hegyköz valódi fővárosa

Stratégiai prioritás 1. Gazdasági versenyképesség növelése

2.

Társadalmi – kulturális tőke fejlesztése

3.

Környezeti fejlesztés

Vonzó vidékies kisváros kialakítása, funkcióval, szolgáltatásokkal bővített, megélhetést biztosító, térségszervező szereppel bíró városként vonzóbb lakhellyé váljon. Munkanélküliség csökkentése, munkahelyteremtés, vállalkozói aktivitás növelése, vonzó gazdasági környezet biztosítása a tudatos és reális gazdaságfejlesztési koncepció megvalósítása révén. A város a térség kulturális és turisztikai szolgáltató központja legyen. Az együttműködés fokozása a társadalmi csoportok, szerveződések között. Egyedi városarculati elemek kialakítása. Az épített és természeti környezet megóvása.

Specifikus, tematikus célok (7-8 év) A központi földrajzi fekvésre, a helyi hagyományokra, kivételes mikroklímájára épülő látogató- és pihenő turizmus kialakítása, vállalkozások ösztönzése Kis- és középvállalkozásokra épülő kézműves ipar megerősítése - kooperáció Térségi kereskedelmi, szolgáltató központ funkció megerősítése Közszolgáltatások fejlesztése (oktatás, eü., közigazgatás, közművek, hulladék, stb.) Kulturális szolgáltatások, rendezvények városépítő szerepének növelése

Éves vendégéjszakák száma eléri a min. 15000 éj/év értéket Turisztikai és kulturális rendezvények száma eléri az évi 12-t Turisztikai szolgáltatók száma eléri az 5 db-ot Létrejön a Pálházai Turisztikai Pont 2 kkv létrejötte 2 szociális gazdaság típusú vállalkozás létrejötte Inkubátorház és tanácsadó szolgálat felállítása Élelmiszerláncolat üzletének városba telepítése, Szolgáltató inkubátorház építése A közintézmények közintézmény építése.

felújítása,

korszerűsítése.

Új

Kulturális és turisztikai rendezvények száma eléri az évi 12-t.

51

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Város-identitás – város-marketing Egyedi városarculati elemek kialakítása Épített és természeti környezet védelme, fejlesztése

A város külső és belső imázsának növelése A kisvárosi jellegnek megfelelő épületek, terek kialakítása, egyedi utcabútorok elhelyezése Műemlék és műemlék-jellegű épületek állagmegóvása, épület-felújítások, zöldfelületek növelése, környezetvédelmi akciók szervezése

Közvetlen, eszközjellegű célok Színvonalas vendéglátóipari szolgáltatások, programok fejlesztése révén a város turisztikai vonzerejének növelése Térségi (munkaerő-piaci, turisztikai) szervezői szerepkör kialakítása A kihasználatlan, ipari tevékenységre alkalmas területre termelő (kézműves és feldolgozóipari) kis- és középvállalatok telepítése Vállalkozás-támogatási funkció erősítése A jellegzetes építésű területek hagyományokon alapuló idegenforgalmi hasznosítása Térségi kulturális jelenlét erősítése Közösségi kohézió erősítése A lakosság foglalkoztatásának ösztönzése Széleskörű szabadidő és sportlehetőségek biztosítása a térség lakosságának és a turistáknak Közszolgáltatási intézmények fejlesztése Színvonalas egyedi arculatú városközpont kialakítása Parkolási feltételek javítása Zöldfelületek növelése Közterületek megújítása Városközponti zöldfelületek, parkok, sétálóutca fejlesztése Közbiztonság javítása Biztonságos lakókörnyezet kialakítása Területrendezés, a terület kihasználtságának fokozása

Kulturális és turisztikai rendezvények száma eléri az évi 12-t. 10 turisztikában megjeleníthető vendéglátóipari egység Pálházai Turisztikai Pont (egyesület) létrehozása. Városfejlesztő társaság létrehozása. A környező településekkel összefogva konkrét munkalehetőségek szervezése. 2 új vállalkozás telepítése

Inkubátor-ház kialakítása Hagyományőrző bemutató ház kialakítása Kulturális rendezvények befogadására alkalmas létesítmények kialakítása, rendezvények szervezése Közösségi programok szervezése A foglalkoztatottak számának 10%-os növelése Rekreációs övezet kialakítása Közintézmények korszerűsítése. Egészségügyi szolgáltató központ kialakítása Belváros rehabilitációja, sétálóutca kialakítása, hangulatos térátalakítások Új parkolók kialakítása a városközpontban Parkosítás Városközponti rekonstrukció Városrehabilitációs, funkcióbővítő projekt végrehajtása Térfigyelő rendszer kiépítése Járdaépítések, -felújítások Használaton kívüli területek beépítése, funkcióval való ellátása (rekreációs övezet)

52


2.3. Akcióterületek meghatározása Pálháza kisvárosi jellemzőinek megfelelően városrészeket nem határozhatunk meg, viszont a város területét jellemző funkciójuk alapján feloszthatjuk városközpontra, lakóövezetre, iparterületre, ill. rekreációs területre. Az akcióterületek a koncentrált beavatkozások színhelyei, a város fejlesztésének gócpontjai. A városközpont területe egybeesik a Belvárosi akcióterülettel, az iparterületek adják ki az Iparterületi akcióterületet, a hagyományos városi építésű terület a Lakóövezeti akcióterület, ill. a jelenleg szántóföldként funkcionáló terület, a jövőben kialakítandó Rekreációs akcióterület. Az Önkormányzat által 2007-2013 között fejlesztendő akcióterületeket a helyzetelemzés, a stratégiai célok, valamint a város területi tagozódásának értékelése alapján az alábbiak szerint jelöltük ki. A KSH a 2000 fő feletti településekről tart nyilván éves területi statisztikai adatokat városrészekre és utcákra lebontva. Mivel Pálháza lakossága alig valamivel több, mint 1000 fő, így az akcióterületekről KSH által szolgáltatott adatok nem állnak rendelkezésünkre.

Belvárosi akcióterület (I.) Akcióterület lehatárolása:

53

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Az akcióterület pontos lehatárolása: A város fő utcája a Dózsa György út, amely két oldalán helyezkednek el a városi jelleget és a belvárosi képet erősítő fejlesztések. Az Ipartelep út kezdetén helyezkedik el a kialakítandó belvárosi parkoló, mely szintén a Dózsa György utcából nyílik. Pontos lehatárolás szerint az akcióterület az alábbi utcarészeket érinti, a következő utcák által határolt területet jelenti: Páros oldal: Dózsa Gy. út 16-146 szám Páratlan oldal: Dózsa Gy. út 17-151. szám Ipartelep út Sport u. (Hrsz: 270) Sport köz: (Hrsz:265) Vásártér u.: (Hrsz 234) Az akcióterület jogosultságának igazolása: Az akcióterület támogatásra való jogosultsága biztosított, mivel rendelkezik összesen 12 db műemlék, műemlék jellegű, ill. helyi védettséget élvező épülettel (min. 1 db) 4 db közösségi funkciót ellátó intézménnyel (min. 1 db) 22 db kereskedelmi és szolgáltatóegységgel (min. 2 db) 2 db üzleti szolgáltatóval (min. 1. db). Az akcióterület meghatározó súlyú problémái: • Alacsony kvalifikáltsági szint • Az idegenforgalmi lehetőségek alacsony kihasználatlansága • Falusias kép • Leromlott épületek jelenléte • Városképi, esztétikai töredezettség • Egységes, egyedi arculat hiánya • Erős közúti forgalom • Összefüggő gyalogos rendszer hiánya • Parkolási kapacitáshiány Az akcióterületi fejlesztési célok illeszkedése az IVS célrendszeréhez A funkcióbővítő városrehabilitáció alapvető célja, hogy Pálháza városi szintű ellátási viszonyai, a belváros környezeti feltételei javuljanak, a város idegenforgalmi vonzereje javuljon. A rendezett, egyedi hangulatú, vidékies jellegű városközpont növelje a városlakók komfortérzetét, fokozza az itt élők lokálpatriotizmusát, ill. a tetszetős városközpont a település környezeti és épített értékeire, hagyományaira szerveződő színes rendezvények együttes hatására idevonzza és több napra itt tartsa a látogatókat. További alapvető cél, hogy a belvárosi akcióterületi beavatkozások további környezeti fejlesztések generálói legyenek, elősegítve a teljes városi rehabilitációt. Az IVS-ben megfogalmazott priorizált céloknak megfelelően a belvárosi akcióterület fejlesztési céljai az alábbiak. Gazdasági versenyképesség növelése • Térségi szolgáltatási és kereskedelmi funkció erősítése • Színvonalas vendéglátó-ipari szolgáltatások, programok fejlesztése révén a város turisztikai vonzerejének növelése

54

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza • Térségi (munkaerőpiaci, turisztikai) szervezői szerepkör kialakítása • Vállalkozás-támogatási funkció erősítése Társadalmi-kulturális tőke fejlesztése • Térségi kulturális jelenlét erősítése • Közszolgáltatási intézmények fejlesztése Környezeti fejlesztés • Színvonalas, egyedi arculatú városközpont kialakítása • Városközponti zöldfelületek, parkok, sétálóutca fejlesztése • Parkolási feltételek javítása • Közbiztonság javítása • A belvárosi közúti forgalom mérséklése

Fejlesztési programok, a fejlesztések ütemezése Első szakaszra tervezett önkormányzati fejlesztések (2008-10.), a 2007-08. évi ROP támogatási keretből Városi funkció, települési környezet fejlesztése • Sétáló utca kialakítás • Parkolók építése • Autóbusz öböl kialakítás • Kerékpár tárolók elhelyezése • Pihenőparkok kialakítása (Római katolikus és Református templom előtt) Közszféra célú fejlesztések •

A Rendőrség és a Polgárőrség épületének felújítása, korszerűsítése

Közösségi célú fejlesztések • Többcélú közösségi terület kialakítása • Hagyományőrző kiállítótermek kialakítása „Soft” jellegű közösségi célú fejlesztések • Közösségépítést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő hagyományőrző programok • Településfejlesztési tevékenységhez kapcsolódó helyi társadalmi akciók támogatása • Kulturális és sport programok • Helyi foglalkoztatási program szociális gazdaság keretei között Első szakaszra tervezett (2008-10.), magántőke bevonásával megvalósuló gazdasági célú fejlesztések a 2007-08. évi ROP támogatási keretből Gazdasági funkció • Vendéglátóipari és kiskereskedelmi szolgáltatóház fejlesztése • Kerékpárszerviz és -kölcsönző létrehozása Első szakaszra tervezett önkormányzati fejlesztések (2008-10.) önkormányzati forrásból • Hulladékgyűjtők számának növelése

55

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Második és harmadik ütemre tervezett önkormányzati fejlesztések (2010. után) állami támogatásból és egyéb forrásból Gazdasági funkció • Inkubátorház kialakítása • Régi hivatal épületében szálláshely kialakítása Városi funkció, települési környezet fejlesztése • Buszmegállók egységes, városképbe illeszkedő kialakítása • Látvány tó a kisvasút és belváros közelében • Térfigyelő rendszer kiépítése • Körforgalom és bekötő utak kialakítása, elkerülő út építése Közszolgáltatási célú fejlesztések • Egészségügyi Szolgáltató Központ építése • Közintézmények energiakorszerűsítése (napkollektor, energiatakarékosság) • Szennyvízhálózat korszerűsítése • Óvoda bővítése „Soft” jellegű, közösségi célú fejlesztések • Közösségépítést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő hagyományőrző programok • Településfejlesztési tevékenységhez kapcsolódó helyi társadalmi akciók • Kulturális és sport programok • Helyi foglalkoztatási program szociális gazdaság keretei között Második és harmadik ütemre tervezett (2010. utáni), egyéb támogatásból és magántőkebevonással megvalósítható fejlesztések • Kereskedelmi helyiségek homlokzatának egységesítése, az épületek felújítása • Turistaház bővítése • Programiroda felállítása

56


A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoportok igényeihez Célcsoport Igény, elvárás Tervezett tevékenység Belvárosi és az egész város Esztétikus, harmonikus, Gyalogos utca kialakítása, lakossága funkciógazdag környezet portálfelújítások, új közösségi, kulturális, létesítmények, zöldfelület bővítése, közterületek rendezése Közbiztonság javulása Térfigyelő rendszer kialakítása Közlekedési problémák oldása Új parkolók építése, biztonságos buszöböl építése, körforgalom és bekötő utak kialakítása, elkerülő út építése Korszerű közintézmények, Egészségügyi szolgáltató hatékony ellátási rendszer központ kialakítása,, óvoda bővítése Város-látogatók Színvonalas, egyedi hangulatú, Gyalogos utca kialakítása, kellemes időtöltést biztosító kereskedelmi egységek környezet felújítása, zöldfelület bővítése, hangulatos térátalakítások Befektetők, vállalkozási szféra Rendezett, vonzó fizikai Esztétikus közterületek, környezet megoldott parkolás, gyalogos tér kialakítása Profitot termelő befektetési A rehabilitációs folyamat lehetőségek megvalósításában való részvétel Vállalkozóbarát környezet, Inkubátorház kialakítása vállalkozás-támogatás

57

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza A tervezett fejlesztések pénzügyi terve Belváros rehabilitációja I. ütem (2008-09.) Tevékenység típusa ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ESZA ESZA ESZA ERFA ERFA ERFA ERFA Összesen

Beavatkozás Pihenőpark és parkoló kialakítása a Református Templom mellett Parkoló kialakítása a posta épülete előtt Sétáló utca kialakítása Belvárosi parkoló kialakítása Rendőrség és polgárőrség épületének funkcióbővítéssel együtt járó felújítása Pihenőpark és parkoló kialakítása a Római Katolikus Templom mellett Többcélú közösségi tér kialakítása Autóbusz öböl kialakítása Színházhoz kapcsolódó fejlesztés Vendéglátóipari és kiskereskedelmi Szolgáltatóház fejlesztése Kerékpárszerviz és kölcsönző, kerékpáralkatrész kereskedés Hagyományőrző programok Társadalmi akciók Szociális gazdaság-típusú program Kulturális és sport programok Hulladékgyűjtők kihelyezése

Tervezett teljes költségvetés (eFt) 41 299

Támogatás aránya (%)

Támogatás (eFt)

Önerő (eFt)

85

35 104

6 195

4 630

85

3 935

695

37 302 6 339 37 926 19 763

85 85 90 85

31 707 5 388 34 133 16 798

5 595 951 3 793 2 964

19 534

85

16 604

2 930

34 526

85

29 347

5 179

6 634 3 867

85

5 639 3 480

995 387

20 000

90 50

10 000

10 000

14 000

50

7 000

7 000

8 000 3 000 6 000

85 85 85

6 800 2 550 5 100

1 200 450 900

6 000 2 000 270 820

85 -

5 100 218 685

900 2 000 52 135

Közszféra tervezett fejlesztései a II. ütemben (2010. után) Beavatkozás Inkubátorház kialakítása Régi hivatal épületében szálláshely kialakítása Buszmegállók egységes, városképbe illeszkedő kialakítása Látvány tó a kisvasút és belváros közelében Egészségügyi Szolgáltató Központ építése Közintézmények energiakorszerűsítése (napkollektor, energiatakarékosság) Szennyvízhálózat korszerűsítése Iskola felújítása Óvoda bővítése Kulturális és sport programok Közösségépítést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő hagyományőrző programok Településfejlesztési tevékenységhez kapcsolódó helyi társadalmi akciók Az infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódó helyi foglalkoztatási program szociális gazdaság keretei között Összesen

Tervezett költségvetés (eFt) 50 000 30 000 10 000 10 000 150 000 150 000 30 000 5 000 5 000 6 000 6 000 6 000 8 000 466 000

58

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Magánszféra tervezett fejlesztései a II. ütemben (2010. után) Beavatkozás Kereskedelmi helyiségek homlokzatának egységesítése, az épületek felújítása Programiroda felállítása Turistaház bővítése

Tervezett költségvetés (eFt) 15 000 5 000 50 000

A tervezett fejlesztések várható hatásai Társadalmi-gazdasági hatások • A belváros igazi városközponttá fejlődik, ahol a városi funkciók bővítésével a belvároson kívüli területeken élők is igazi városban érezhetik magukat, ezáltal növekszik a lokálpatriotizmus. • Fokozódik a városközpont, így az egész város vonzereje. • A szép, rendezett, fejlett városközpont segíteni fog a betelepülő vállalkozások idevonzásában. • Az inkubátorház nyújtotta kedvező lehetőségek serkentőleg hatnak a vállalkozói aktivitásra, amelynek munkahelyteremtő hatása lesz. • Javul a közbiztonság és a közlekedésbiztonság. • A városi területek kihasználtsága és hatékonysága növekszik. • A társadalmi összefogás, együttműködés fokozódik. Esélyegyenlőségi hatások • Növekszik az akadálymentesítettség foka. • A munkanélküliek munkába állásának esélye javul a családi napközi működésének köszönhetően. Környezeti hatások • Megoldódnak a parkolási gondok, kevesebb lesz az autók által elfoglalt közterület. • A városközpont környezetesztétikai szempontból jelentősen javul. • Megnő a zöldfelületek területe.

Lakóterületi akcióterület (II.) Az akcióterület pontos lehatárolása: A város Belvárosi, a Rekreációs és az Iparterületi akcióterületeken kívül eső területei. A Lakóterület problémái: • Alacsony foglalkoztatottsági szint • Alacsony kvalifikáltsági szint • Közterületek rendezetlensége • Kereskedelmi-szolgáltató egységek hiánya A területi fejlesztési célok illeszkedése az IVS célrendszeréhez A város jelentős részét elfoglaló lakóterület állapota, jellege jelentősen hozzájárul a városkép kialakításához, különösen Pálházán, ahol a városon végigvezeti az utazót a főút. A város priorizált célkitűzése a környezeti fejlesztések, az épített környezet megóvása és fejlesztése. A

59

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza városlakók életminőségét befolyásolja a lakókörnyezet állapota, az épített környezet milyensége, színvonala. Gazdasági versenyképesség növelése • A jellegzetes építésű területek hagyományokon alapuló idegenforgalmi hasznosítása Társadalmi-kulturális tőke fejlesztése • A lakosság foglalkoztatásának ösztönzése • Közösségi kohézió erősítése Környezeti fejlesztés • Biztonságos lakókörnyezet kialakítása • Zöldfelületek növelése • Közterületek megújítása Tervezett fejlesztési programok, beavatkozások Gazdasági funkció • Pincesor felújítása • Bevásárló központ telepítése Városi funkció, települési környezet fejlesztése • Játszóterek korszerűsítése, fejlesztése • Járdaépítés és felújítás • Szennyvíz-hálózat korszerűsítése • Patak medrének helyreállítása Közösségi célú fejlesztések • Óváros kialakítása Közszolgáltatási célú fejlesztések • Óvoda bővítése Magántőke bevonásával megvalósuló gazdasági célú fejlesztések • Üzletközpont (szupermarket) telepítése A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoportok igényeihez Célcsoport Városi lakossága

Városlátogatók

Igény, elvárás Színvonalas, rendezett fizikai környezet Közösségi célokat szolgáló, minőségi élettér kialakítása Korszerű, esztétikus, jól funkcionáló közintézmények

Tervezett tevékenység Közterületek rendezése, zöldfelület növelése Parkok, játszóterek felújítása

Közintézmények felújítása, Egészségügyi szolgáltató központ kialakítása Széles kínálatú kereskedelmi- Üzletközpont létesítése szolgáltatási paletta Rendezett, vonzó fizikai Közterületek rendezése, környezet zöldfelület növelése Színvonalas turisztikai Óváros kialakítása, pincesor látványosságok felújítása

Pénzügyi terv és időbeli ütemezés

60


A lakóövezeti fejlesztések pontos költségvetését a tervezett tevékenységek beazonosítása és elfogadása után javasolt megtervezni. Az látható, hogy a terület fejlesztésére forrást jelentenek: • Városrehabilitációs állami támogatás: ÉMOP, TÁMOP, TIOP források, • A területen már jelenlévő, ill. behívható magánberuházók, • Céltámogatások településfejlesztésre, • Az önkormányzati források kis részben. A megvalósítás 2011-13. közötti időszakban reális. A tervezett fejlesztések várható hatásai Társadalmi-gazdasági hatások • Javul a városkép, pozitív irányba változik a város karaktere. • A szép, rendezett lakóövezet jelenléte segíteni fog a betelepülő vállalkozások idevonzásában. • A városi területek kihasználtsága és hatékonysága növekszik. • Javul a lakosság elégedettségi szintje. Környezeti hatások • A kertváros környezetesztétikai szempontból jelentősen javul. • Megnő a zöldfelületek területe, a tervezett fásításokkal a környezet állapota javul Esélyegyenlőségi hatások • A felújított, gazdagított közterületek lehetőséget adnak a területen élőknek a szabadidő minőségi környezetben való eltöltésére • Javul a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés • Szélesedik az akadálymentes épületek köre

61


Rekreációs akcióterület (III.) Akcióterület lehatárolása

Az akcióterület pontos lehatárolása: 37127 számú út 3719 számú út Hrsz:: 206. (Árpád utca) Hrsz: 024/18 (szántó) A rekreációs terület a Hrsz: 024/12-024/17 terület. A területi fejlesztési célok illeszkedése az IVS célrendszeréhez Társadalmi-kulturális tőke fejlesztése • Széleskörű szabadidő és sportlehetőségek biztosítása a térség lakosságának és a turistáknak Környezeti fejlesztés • Területrendezés, a terület kihasználtságának fokozása Tervezett fejlesztési programok, beavatkozások Közösségi célú fejlesztések • Szabadtéri színpad kialakítása • Sportcsarnok • Focipálya • Műfüves focipálya • Öltöző és kiszolgáló helyiségek 62

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoportok igényeihez Célcsoport Városi lakossága Városlátogatók

Igény, elvárás Tervezett tevékenység Szabadidő eltöltésére minőségi Sportcsarnok; Focipálya; lehetőségek Műfüves focipálya; Öltöző és kiszolgáló helyiségek Szabadidő eltöltésére minőségi Sportcsarnok; Focipálya; lehetőségek Műfüves focipálya; Öltöző és kiszolgáló helyiségek Színvonalas programok Szabadtéri színpad

kialakítása Pénzügyi terv és időbeli ütemezés A Rekreációs övezet fejlesztéseinek pontos költségvetését a tervezett tevékenységek beazonosítása és elfogadása után javasolt megtervezni. Az előkészítő munkák alapján a megvalósítás 2010. után lehet reális. A tervezett fejlesztések várható hatásai Társadalmi-gazdasági hatások • Javul a város funkcionális ellátottsága. • A városi területek kihasználtsága és hatékonysága növekszik. • Javul a lakosság elégedettségi szintje. Környezeti hatások • A város környezetesztétikai szempontból színesedik. • Megnő a zöldfelületek területe, a tervezett fásításokkal a környezet állapota javul Esélyegyenlőségi hatások • A kialakított létesítmények lehetőséget adnak a területen élőknek a szabadidő minőségi környezetben való eltöltésére • Szélesedik az akadálymentes épületek köre

63


Iparterületi akcióterület (IV.) Akcióterület lehatárolása

Az akcióterület problémái • Barnamezős területek kihasználatlansága • Zöldmezős beruházásokra alkalmas területek hiánya • Kényszervállalkozások jelenléte • Aktív, nagy területet és munkaerőt igénylő, felszívó vállalkozások hiánya • A nagyobb munkaerőt foglalkoztató fűrészüzem fokozatosan leépült, majd megszűnt • Gazdaság fejlesztési koncepció hiánya • Ipari területek túlzott közelsége, beépülése a lakóövezetbe Az akcióterületi fejlesztési célok illeszkedése az IVS célrendszeréhez Az Iparterület fejlesztései egyértelműen a gazdaságfejlesztést célozzák meg, s a fejlesztéseket rendszerbe foglaló gazdaságösztönző program az IVS-ben kiemelt programként szerepel. Gazdasági funkció A kihasználatlan, ipari tevékenységre alkalmas feldolgozóipari) kis- és középvállalatok telepítése

területre

termelő

(kézműves

és

Tervezett fejlesztési programok, beavatkozások • Pálházai vállalkozásfejlesztő inkubátorház projekt külterületi telephelyeinek inkubátor jellegű kezelése, kedvezményes bérletbe adása • Zöldmezős gazdasági területek előkészítése • Barnamezős területek rehabilitációja, előkészítése • Magán, ill. egyéb vállalkozói tulajdonban levő kihasználatlan területekre befektető keresése

64

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoportok igényeihez Célcsoport Jelenlegi városi vállalkozók

Újonnan alakuló helyi vállalkozások (KKV-k) Befektetők, városba vonzott vállalkozások

Városi lakosság

Igény, elvárás Vállalkozóbarát környezet Jövedelmező munkalehetőség Pályázati és egyéb források bevonásának igénye Vállalkozásösztönzés Kedvezményes feltételek a vállalkozások beindításához Vonzó városi környezet (telephelyi)

Tervezett tevékenység Inkubátorház szolgáltatás kialakítása Városi beruházások helyi vállalkozók általi kivitelezése Pályázati tanácsadás, vállalkozói klub Inkubátor szolgáltatások kialakítása

Városmarketing, Zöldmezős és barnamezős területek rendezése, előkészítése Rendelkezésre álló munkaerő Képzés, foglalkoztatás ösztönzés Munkahelyteremtés Befektetés ösztönzés, vállalkozói aktivitása ösztönzés Az elhanyagolt területek Rehabilitáció, és hasznosítás rendezése

Pénzügyi terv és időbeli ütemezés A barnamezős területek rehabilitációjának előkészítését, a területek felmérését, és tulajdonosi érdekeltségi tárgyalásokat javasolt megkezdeni a jelen tervezési támogatási időszakban (20072008), de a fejlesztések érdemi megvalósítására a 2009-2010-es időszaktól nyílik lehetőség. A projekt pontos költségvetését a tervezett tevékenységek felmérése, beazonosítása és elfogadása után javasolt megtervezni. Az mindenesetre látszik, hogy a terület fejlesztésére forrást jelent: • Állami támogatásból, GOP forrásból és KözOP forrásból • A területek üzleti célú értékesítéséből származó bevétel • Kis részben az önkormányzat saját forrásai

65


Az akcióterületek fejlesztési céljainak összefoglalása

Városközpont

Lakóövezet

Gazdasági versenyképesség növelése Térségi szolgáltatási és kereskedelmi funkció erősítése Színvonalas vendéglátó-ipari szolgáltatások, programok fejlesztése révén a város turisztikai vonzerejének növelése Térségi (munkaerőpiaci, turisztikai) szervezői szerepkör kialakítása - Vállalkozástámogatási funkció erősítése A jellegzetes építésű területek hagyományokon alapuló idegenforgalmi hasznosítása

Rekreációs terület Iparterület

Társadalmi-kulturális tőke fejlesztése Térségi kulturális jelenlét erősítése Közszolgáltatási intézmények fejlesztése

A lakosság foglalkoztatásának ösztönzése Közösségi kohézió erősítése Széleskörű szabadidő és sportlehetőségek biztosítása a térség lakosságának és a turistáknak

Környezeti fejlesztés Színvonalas, egyedi arculatú városközpont kialakítása Városközponti zöldfelületek, parkok, sétálóutca fejlesztése Parkolási feltételek javítása Közbiztonság javítása A belvárosi közúti forgalom mérséklése Biztonságos lakókörnyezet kialakítása Zöldfelületek növelése Közterületek megújítása Területrendezés, a terület kihasználtságának fokozása

A kihasználatlan, ipari tevékenységre alkalmas területre termelő (kézműves és feldolgozóipari) kisés középvállalatok telepítése

66

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Az alábbi táblázat az egyes akcióterületekre 2007-13. közötti időszakra tervezett, elsősorban beruházási jellegű (önkormányzati és magán) fejlesztéseket mutatja a különböző szakpolitikai funkciók szerint csoportosítva. Akcióterület

Gazdaságfejlesztés

Közterületek fejlesztése

Városközpont

Kereskedelmi helyiségek homlokzatának egységesítése, az épületek felújítása Inkubátorház kialakítása A létrehozott Tájházban szálláshelyek kialakítása Régi hivatal épületében szálláshely kialakítása

Lakóövezet

Pincesor felújítása Bevásárló központ telepítése

Harangláb felújítása, környezetének fejlesztése Parkolók kialakítása (piac, műfüves pálya, posta előtt) Buszöböl kialakítása Sétáló utca kialakítása Térfigyelő rendszer kiépítése Látvány tó a kisvasút és belváros közelében Busz pályaudvar kialakítása Játszóterek korszerűsítése, fejlesztése

Rekreációs terület

Iparterület

Közlekedési úthálózat fejlesztése Körforgalom és bekötő utak kialakítása Elkerülő út kialakítása Buszváró kiépítése a kisvasút végállomásá nál

Lakóterületek fejlesztése Szennyvízhálózat korszerűsítése

Szennyvízhálózat korszerűsítése Járdaépítés

Turisztikai, kulturális fejlesztések Tájház kialakítása Szabadtéri fedett színpad építése

Óváros kialakítása Szabadtéri színpad kialakítása

Közszolgáltatás és intézményfejlesztés

Környezetvédelem

Egészségügyi Szolgáltató Központ építése Közintézmények energiakorszerűsítése (napkollektor, energiatakarékosság)

Parkosítás, zöldfelületek növelése

Általános iskola tornatermének és ebédlőjének felújítása Óvoda bővítése Sportcsarnok Focipálya Műfüves focipálya, Öltöző és kiszolgáló helyiségek

Patakmeder rehabilitációja

Barnamezős területek előkészítése Inkubátorház egyes funkcióinak telepítése

67

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Egyéb, akcióterülethez nem köthető, ismert fejlesztések: • Kerékpárút építése • Kilátó-tanösvény-kalandpark kialakítás a Kánya-hegyen (magán kezdeményezés) • Kemping kialakítás (magán kezdeményezés)

3. Stratégiai programok integráltsága - kapcsolódásai A célrendszer, a fő pozícionálási elemek és a beavatkozások területi súlypontjainak meghatározásával párhuzamosan kialakítottuk a célok eléréséhez vezető stratégiai utat, azon integrált szemléletű stratégiai programokat, amelyek sokoldalúan hatnak és lehetővé teszik az alapvető célok részletes kibontását, tervezett időszakon belüli elérését. A célok meghatározásánál, a tervezésnél, majd a stratégiai programjavaslatoknál több szemléleti, stratégiai alapelv érvényesítésére figyeltünk, amelyek áthatják a célok minőségi, mennyiségi paramétereinek, s a realizálás módjának meghatározását is. Ezek az alábbiak: 1. A társadalmi kohézió erősítése A régió, a megye, a kistérség, és a környező települések irányába történő konvergálás céljának megvalósulásához a gazdasági és környezeti fejlesztések mellett fontos stratégiai törekvés a társadalmi kohézió erősítése. 2. Kapcsolati hálózat kialakítása, erősítése A társadalmi kohézió erősítésére vonatkozó cél elérésének megvalósulásához nélkülözhetetlen a városon, a térségen belüli kapcsolati hálózatok kialakítása, erősítése. A közös identitás, a kooperáció, a szolidaritás csak az egyenrangúságon és bizalmon alapuló kapcsolatok sűrű hálózatának működésével érhető el. A kapcsolati hálók kiépülését és működését a hagyományos kommunikáció és együttműködési formák mellett hatékonyan segíthetik az informatika nyújtotta új lehetőségek, az info-kommunikációs eszközök. A belső együttműködés hálózatok mellett szükséges a külső kapcsolati rendszerek szerves kiépítése, a nyitottság növelése. 4. Esélynövelés Az esélyek növelése érdekében a legfontosabb feladat az itt élő emberek mobilizációs, aktivitási készségének, egyéni lehetőségeinek javítása. Ezen belül a legfontosabb feladat, hogy a migrációs tendenciái megálljanak, javuljon a népességmegtartó képesség. A másik kiemelt prioritás a halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi csoportok leszakadásának megakadályozása. Az esélyteremtés a társadalmi kirekesztődés megakadályozását, a társadalmi integráció biztosítását követeli meg. 5. A fejlődés fenntarthatósága – fenntartható városfejlesztés elvének stratégiai érvényesítése A Pálházán élő emberek esélyeinek javulásához fontos, hogy olyan kitörési pontokat találjunk, olyan fejlődési pályára történjen meg az átállás, amely a fejlődés hosszú távú fenntarthatóságát biztosítja. A fenntarthatóság első eleme, hogy a természeti feltételeket ne pusztítsa, második eleme az épített környezet, a kulturális értékek megőrizhetősége és a harmadik feltétel, hogy a szociális problémák, az azokból fakadó konfliktusok ne váljanak a fejlődést veszélyeztető mértékűvé. Ezért is fontos a szociális bajok megfelelő orvoslása, a konfliktusok megelőzésének, kezelésének, mindenek előtt a mediációnak a biztosítása, továbbá a társadalmi kirekesztés megelőzése, a diszkrimináció elleni határozott fellépés. A fenntarthatóság témái, prioritásai: fenntartható városgazdálkodás, fenntartható közlekedés, fenntartható építés és fenntartható várostervezés, melyek nevesítetten, illetve tartalmilag

68

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza több programcsomag részét képezik. Stratégiánkban érvényesítjük a „fenntartható városfejlesztés európai uniós irányelvekben megfogalmazott céljait: - a gazdasági jólét és a foglalkoztatottság növelése a városokban; - az egyenlőség, a társadalmi kirekesztés megszüntetése és a felújítás elősegítése a városi területeken; - a városi környezet védelme és javítása a helyi és globális fenntarthatóság elérése érdekében; - hozzájárulás a jó kormányzási és a helyi szintű önálló döntéshozatali lehetőségek kialakításához. A városi környezet javítását szolgáló további célok, fenntarthatósági alapkövek: A városi területek levegőminőségének, az ivóvízellátás megbízhatóságának és minőségének, a felszíni vizek és a talajvizek védelmének és az azokkal való gazdálkodás javítása; a végső elhelyezést igénylő vizek mennyiségi csökkentése azok forrásánál, valamint a környezeti zaj csökkentése. -

Az épített környezet és a kulturális örökség megóvása és továbbfejlesztése, a biodiverzitás elősegítése és a zöldterületek növelése a városi területeken belül.

-

Az erőforrásokat hatékonyan használó településszerkezetek elősegítése, amelyek minimálisra csökkentik a területelvonást és a szabályozatlan városterjeszkedést.

-

A közlekedés környezeti hatásainak minimálisra csökkentése azáltal, hogy kevésbé közlekedés-igényes gazdasági fejlesztési irányt próbálnak követni és környezetileg fenntarthatóbb közlekedési módok igénybevételére ösztönöznek.

-

A vállalatok környezeti teljesítményének javítása a jó környezetgazdálkodás valamennyi ágazatban történő elősegítése útján.

-

Az üvegházhatású gázkibocsátások mérhető és jelentős csökkentése a városi területeken, különösen is az ésszerű energiafelhasználás, a megújuló energiaforrások és a kombinált hő és energia fokozott felhasználása és a hulladék mennyiségének csökkentése útján.

-

A környezeti veszélyek minimálisra csökkentése és kezelése a városi területeken.

-

A holisztikus, integrált és környezetileg fenntartható megközelítések elősegítése a városi területek kezelése terén, a funkcionális városi területeken belül olyan ökológiai szemléleten alapuló megközelítések támogatása, amelyek felismerik a városok és a vidék egymástól való kölcsönös függését, és ezzel javítják a városközpontok és a környező vidéki területeik kapcsolatát.

6. Egészségfejlesztés A társadalmi fejlődés, a felzárkózás esélyéhez nélkülözhetetlen az emberek egészségi állapotának javulása. A kedvezőtlen tendenciák megállítása és a kedvező irányú változások bekövetkezése érdekében olyan egészségfejlesztő program kidolgozása és megvalósítása szükséges, amely a szociális helyzetnek, valamint a testi, lelki egészségnek az összefüggésén alapul. A programnak a környezeti ártalmak csökkentésétől az egészségtudatos magatartás általánossá tételén át, a prevenció különböző módjaira, az egészséges életmódra és az infrastruktúrafejlesztésre egyaránt ki kell terjednie. 7. A kulturális tőke, a tudás gyarapítása A jobb életminőség elérése, a szociális problémák megoldása és az ezekhez vezető további célok érdekében a megye és a város lakossága számára a tudás, a műveltség fejlesztése 69

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza jelenti a legfőbb kitörési pontot. A szociális hátrányok leküzdését, az intergenerációs mobilizációt leghatékonyabban az iskolázottság, a képzettség növelésével lehet biztosítani. A fejlődés a tudásalapú információs társadalomban a leghatékonyabban a kulturális tőkére alapozható, amit a közoktatásra épülő városi felnőtt- és át- valamint továbbképzési rendszer szolgálhat eredményesen. 8. Az információs társadalom elemeinek erősítése A kulturális tőke gyarapításának, a korszerű tudás megszerzésnek új lehetőségeit biztosítják az info-kommunikációs eszközök. Az információs társadalom révén a korábbi hátrányos helyzet előnyössé változtatható. A tudásalapú információs társadalom az infokommunikációs infrastruktúra fejlesztése mellett egy új típusú fejlődési pályára történő áttérést is feltételez. Ennek az új típusú fejlődésnek a lényege, hogy meghatározó erőforrása a tudás, az információ, alapvető gazdasági ággá a szolgáltatások válnak és a kapcsolatok szerveződése hálózatokon belül történik. 9. A gazdasági versenyképesség javítása Az életminőség javulásának fontos összetevője, feltétele az egészség, a tudás, az információk mellett a gazdasági versenyképesség javulása. A jobb egészségi állapotú, piacképesebb tudással, képzettséggel rendelkező, az információhoz széleskörűen hozzájutó, bizalmon alapuló kapcsolatok hálózatával rendelkező társadalom, vállalkozások a nagyobb hozzáadott érték, a széleskörű szolgáltatások, az innovációs és vállalkozási készség javulása révén növelhetik a versenyképességet. 10. Foglalkoztatás növelése, társadalmi aktivitás fokozása A szociális problémák megoldása érdekében a munkanélküliség csökkentése olyan cél, amely az általános vélekedés szerint, minden mást meg kell, előzzön. Értelmezésünk szerint azonban a foglalkoztatás nem öncél, hanem a város számára olyan szakmai, ösztönzési, gazdaságfejlesztési feladatot kell, hogy jelentsen, melynek eredményeként a cégek, szervezetek beruházásai teremtenek új munkahelyeket. 11. Élhető környezet Az életminőséget, a szociális helyzetet befolyásoló feltétel az élhető környezet megléte. A környezet élhetőségén belül döntő tényező a környezet biztonsága, amelynek javulásához a természeti környezet biztonsága, védelme, az épített, technika környezet biztonságossága, a közbiztonság éppen úgy hozzátartozik, mint a létbiztonság. 12. A legalapvetőbb emberi jogok szociális feltételei biztosítása minden ember számára Mindaddig, amíg az előzőekben felsorolt részcélok megvalósításával általánossá válik az életminőség javulása, a szociális fejlesztés minimális célkitűzés kell hogy legyen, a legalapvetőbb emberi jogok, így az élethez és a méltósághoz való jog szociális feltételeinek biztosítása minden ember számra.

70


Stratégiai programok

Együttműködési stratégiai program

Gazdaságösztönző stratégiai program

Városmarketing stratégiai program

Városépítőberuházási stratégiai program

71


Az egyes beruházás típusú fejlesztések és a stratégiai programok kapcsolata: Akcióterület:

Konkrét fejlesztés, beruházás:

Belvárosi akcióterület

Sétálóutca kialakítása Belvárosi játszótér kialakítás Szabadtéri színpad építése Kisvasút állomásának áthelyezése Park kialakítás Református templom előtti park kialakítása Posta és körjegyzőségi épületek előtti parkolók kialakítása, kerékpártárolók elhelyezése Autóbuszöböl kialakítás Utcakép építés (boltok homlokzata) Piaci parkoló kialakítás Római katolikus templomnál parkosítás, parkoló Tájház kialakítás Térfigyelő rendszer kialakítás Egészségügyi szolgáltatási központ kialakítása Autóbusz-pályaudvar kialakítása Inkubátorház létrehozása Infokommunikációs terminál kihelyezése Látvány tó a kisvasút és belváros közelében

Gazdaságösztönző program

X

X X X X

X X

Városépítő beruházási program

Együtt-működési program

Városmarketing program

X X X X X X

X X X X X X

X X X X X X

X

X

X

X X X X

X X X X

X X X

X X X

X X

X

X

X X X

X

X

72


Lakóövezeti akcióterület Rekreációs akcióterület

Iparterület

Kilátó (tanösvény) ((Kalandpark kialakítás))– Kánya hely Régi hivatal épülete – szálláshely kialakítás Kemping kialakítás (magán kezdeményezés) Közintézmények energiakorszerűsítése (napkollektor, energiatakarékosság) Pincesor felújítás Temető fejlesztés Óváros kialakítása Bevásárlóközpont városba telepítése Focipálya Sportcsarnok Műfüves pálya Nagyszínpad Öltöző, kiszolgáló épületek „Inkubátorház” egyes funkcióinak telepítése Barnamezős területek előkészítése

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X X X X X X X X X

X

X

X X

X

X

X X X

X X X X X X X X X

73


3.1. Gazdaságfejlesztési program elemei A fejlett országok gazdaságpolitikájában elmúlt évtizedekben, számos országban annak ellenére, hogy mindig hangsúlyozásra került a keretek, feltételek megteremtésére irányuló szabályozás, beavatkozás elve, a gyakorlatban sok helyütt mikro-szinten is erőteljesen támogatták vállalkozásaikat. Ezen gazdaságfejlesztő tevékenységet a Pálháza és térsége munkaerő piaci gondjainak orvoslása során is alkalmazni kell. Ugyanakkor a siker egy tudatos gazdaságfejlesztési koncepció kialakításával és operatív megvalósításával érhető el, melynek elemeit a következőkben mutatunk be. Az Európai Unió kis- és középvállalkozási politikájának céljai: o Vállalkozások alapítását és folyamatos működését segítő üzleti környezet fejlesztése, o Az európai KKV-k versenyképességének javítása, európaivá, nemzetközivé válásuk ösztönzése, o A tagállamok nemzeti politikájának közelítése konkrét intézkedésekkel, akciókkal, úgymint o Vállalkozói környezet fejlesztése, o Finanszírozás bővítése, o KKV-k erősítése regionális szinten, KKV-k részvétele kutatás-fejlesztésben o Szaktanácsadás, képzés, o Kis- és középvállalkozások nemzetközi együttműködése, o Speciális vállalkozási csoportok támogatása, A kis- és középvállalkozói politika fő tendenciájának lényege, hogy - az életképes, illetve potenciálisan fejlődőképes vállalkozásokra kell fókuszálni, a vállalkozói szellem erősítésével, a kockázat és felelősség vállalására épülő, önmegvalósítást jelentő vállalkozói kultúra révén, a speciális csoportok (nők, fiatal vállalkozók, kisebbségek) társadalmi integrációjának előmozdításával. A pálházai gazdaságösztönző stratégiai program célja a város, a térség egészséges gazdasági struktúrája kialakításának, a gazdasági hatékonyság, jövedelemtermelő-képesség erősítésének támogatása, a KKV-k erősítése, a vállalkozói aktivitás ösztönzése és a munkahelyteremtés. A versenyképesség növelése; a gazdaság bázisának a szélesítése, a vállalkozások versenyképességének javítása, a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása az ingatlangazdálkodás, tanácsadás és egyéb szorosabb önkormányzati támogatások által. További cél – a szolgáltatások, a turizmus fejlődésével – a város kereskedelmi/piaci imázsának, vonzerejének javítása.

74

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza A foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési program rendszere: Prioritások

Intézkedések

Gazdaságfejlesztés

Humánerőforrás fejlesztés

Beruházás létesítését elősegítő tevékenységek támogatása

Munkaerő-piaci részvételt ösztönző intézkedések

Turisztikai lehetőségek kihasználását célzó beruházások ösztönzése Szociális gazdaság fejlesztésével kapcsolatos intézkedések végrehajtása, vállalkozói aktivitás ösztönzés Szolgáltatások fejlesztésének támogatása

Partneri együttműködés erősítése A térség társadalmigazdasági fejlesztésében érintett szervezetei együttműködésének elősegítése térségi, regionális összefogás az esélyegyenlőség biztosítására Vállalkozói és közszféra, városok közötti, és befektetői együttműködések elősegítése

3.1.1. Gazdaságfejlesztés - önkormányzati irányítású és indíttatású szervezeti kerete kialakítása Mind a városrehabilitációs beavatkozások, beruházások piaci szemléletű menedzsmentjének valósíthatásához, mind, pedig a vállalkozói aktivitást, gazdaságfejlesztést, elősegítő tevékenységet támogató szervezetet kell kialakítani, mely Önkormányzati tulajdonú és kezdeményezésű, ugyanakkor független, fejlesztési szemléletű. Kis városról lévén szó jelenleg bonyolult önkormányzati intézményrendszerről nem beszélhetünk, de az új szervezetnek lehatárolt keretekkel, jogokkal, lehetőségekkel, és felelősséggel kell rendelkeznie. (lásd a „Startégia megvalósíthatósága” fejezetben) A szervezet általános feladata a városfejlesztési stratégia realizálási folyamatának, a stratégiai programcsomagok, projektek megvalósításának menedzselése, koordinálása szoros együttműködésben az abban érintett szervezetekkel, intézményekkel, a realizálási tapasztalatok alapján a városfejlesztési stratégia „karbantartásának”, szükség szerinti kiegészítésének kezdeményezése. A szervezet tevékenységi körét az IVS-ben feldolgozott összes városfejlesztési akciók és azok program szintű operatív feladatai ismeretében lehet pontosan meghatározni.

75


Az ingatlangazdálkodási terv intézkedéseinek koordinálása (megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása, üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése), a terület-előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében), a közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények (pl. közintézmények, szociális lakás stb.) esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), a magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése), az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele), adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Hivatal csoportjaival, lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal).

Részleteiben a feladatok - a stratégia realizálását segítő folyamatok működtetése, koordinatív irányítás a további projekt-generálástól a megvalósíthatóság mérlegeléséig, projektek megvalósításának irányítása, megvalósíthatósági tanulmányok készítése, készíttetése, regionális, országos és európai uniós nemzetközi pályázatok készítése, a projektek, programok megvalósítására vonatkozó közgyűlési döntések előkészítése, a projektek realizálásában az önkormányzat, s intézményei részvételének koordinálása, nyomon követése, operatív munkakapcsolat a regionális, országos és európai uniós területfejlesztési hatóságokkal, ügynökségekkel, a partner-városok és szakmai partner-intézmények szervezeteivel, a városfejlesztési stratégiához és realizálásához kapcsolódó kommunikációs, városmarketing feladatok végzése a városfejlesztési stratégia monitoring rendszerének kialakítása működtetése, rendszeres tájékoztatás, beszámolás a város vezetése, közgyűlése és a város lakossága, közvéleménye felé.

76


3.1.2. Pálházi vállalkozásfejlesztő inkubátorház - PVIK Pálházán a már felsorolt gazdasági környezet hiányosságait, a munkanélküliséget, az alacsony vállalkozási aktivitást, a kényszervállalkozások életképtelenségét a városba vonzott munkahelyekkel és a kis- és középvállalkozások aktivitásának növelésével lehet orvosolni. Elsősorban széles körű, hálózati támogatásokkal, helyi vállalkozók bevonásával működő, helyben nyújtott szolgáltatásokkal, oktatási, képzési, képességfejlesztési és ismeretterjesztő tevékenységével, uniós elvárásoknak megfelelő gazdasági környezet biztosításával, esetenként kedvezményes bérleti lehetőségekkel lehet elérni. Európa minden országában gondot jelent a helyi, regionális és nemzeti kormányzatok számára a gazdaság monolitikus szerkezetének lebontása, a kis- és közepes vállalkozások hiánya. Az 1980-as évek elején született meg a vállalkozói inkubátorházak gondolata. A vállalkozói inkubátorház olyan telepek, támogatások és szolgáltatások együttese, melyet a kezdő és Pálháza városi és a környező települések vállalkozásainak speciális szükségleteihez alakítanak. Az inkubátorház jelensége szorosan összefügg a foglalkoztatás krízisével. A gazdaság felelős döntéshozóinak azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a gazdaság jövője nem csak a már korábban jellemző tendenciáktól függ, hanem a kisvállalkozások foglalkoztatási kapacitásainak megteremtésétől is. Az inkubátorház intézményének a célja , hogy növelje az új vállalkozás esélyeit, és segítse fejlődését a kezdeti szakaszban (csökkentse a megszűnés lehetőségét, a vállalkozás sebezhetőségét, és növelje a jövedelmezőségét, lehetőséget biztosítson a kezdő vállalkozásoknak) A térség, területi vagy helyi fejlesztés céljai az inkubátorház felhasználásával: • Helyi dinamikus környezet létrehozása, főként munkahely teremtés céljából • A gazdasági visszaélés megállítása oly módon, hogy az inkubátor-házak segítik a kis és középvállalkozások beilleszkedését a helyi és térségi gazdaságba • Szolgáltatásokkal, tanácsadással a kezdő és vagy kényszervállalkozásokat fejlődési pályára állítani • A lehetséges pályázati és egyéb források keresése, adminisztrációinak támogatása a vállalkozók számára Az inkubátorházak funkciói: • Ingatlan kínálat - változtatható, bővíthető korlátozott időtartamra, a szabadpiacinál alacsonyabb áron, (telephellyel bővített kültéri ingatlanokkal) • Megosztott szolgáltatások - felszerelések és szolgáltatások közös használata, amely főként az adminisztratív funkciókra vonatkoznak (titkárság, telex, konferencia terem stb.) • Tanácsadás a vállalkozók számára - az irányítás, marketing, könyvelés, (piac)kutatás, a technológiai transzfer területein, kapcsolattartás a tudományos környezettel, támogató szervekkel (kamara, fejlesztési ügynökségek) • A vállalkozók közötti cserekapcsolatok tere, integrálódás a szakhálózatba. Az információ és más szolgáltatások elérése alapvető jelentőségű. • Munkaügyi központ állandó és szoros együttműködése, támogatása – igényre épülő képzésekkel és vállalkozói aktivitásösztönzéssel

77

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza A Pálházai Vállalkozásfejlesztő Inkubátorház, elsősorban szolgáltató jellegű központ. A kereskedelmi egységek bérletét is biztosítja, de a Pálházai Városfeljesztő Társaság is itt kap helyet. A felkínált szolgáltatások lehetővé teszik, hogy a vállalat alvállalkozóknak adja ki azokat a feladatok, amelyek elvégzésére nincs felkészülve. A szolgáltatások igen változatosak. Rendelkezik azon alapszolgáltatásokkal (titkárság-kézbesítés, telex, szabvány, gépelés, karbantartás, stb.), amelyekre a vállalkozásoknak mindig és rendszeresen szüksége van. Más, támogató jellegű szolgáltatások is gyakoriak, egyedi megoldások is lehetnek, ilyenek például: tanácsadás, üzleti tervtanulmány, segítség az értékesítéshez és az exportáláshoz, árkalkuláció és ellenőrzés, könyvelés, jogi és pénzügyi, műszaki és technológiai tanácsadás, képzés, pályázatírás, pályázati tanácsadás stb. Az inkubátorházban igénybe vehető szolgáltatások 2 • Bérelhető irodák, szolgáltató helyiségek, boltok 15 m -tõl, • A központhoz kapcsolódó bérelhető iparterületi telephelyek (kedvezményes feltételekkel) • telefonközpont, bérleményenként külön fővonal, internethasználat • telefaxhasználat, • sokszorosítási lehetőség, 2 • kb 40 m -es klimatizált tárgyalóhelyiség, konferenciaterem, • teremhangosítás vezetékes és vezeték nélküli mikrofon használattal, • televízió, videó, írásvetítő, flipchart tábla használata, • projektor bérlési lehetősége vetítővászonnal, • gazdasági, pénzügyi, marketing, hitelügyi, szaktanácsadó szolgáltatás. • pályázatírás Ingatlan kínálat változtatható, bővíthető, korlátozott időtartamra, a szabadpiacinál alacsonyabb áron, irodák, telephelyek, zöldmezős és barnamezős ingatlanok Megosztott szolgáltatások felszerelések és szolgáltatások közös használata, amely főként az adminisztratív funkciókra vonatkoznak (titkárság, telex, konferencia terem stb.) Termékfejlesztéssel kapcsolatos szolgáltatások: • iparjogvédelem, • a termékfejlesztési folyamat megtervezése, • a prototípusok elkészítésének koordinálása, • fejlesztő, gyártó és értékesítő partnerek keresése, • befektetők keresése, • projekttervek készítése, • cégalapítás, • projektmenedzselés, • piackutatás, Tanácsadás

Az üzletviteli, stratégiai, műszaki és egyéb szakterületi tanácsadás már nem csak a multinacionális cégek, nagyvállalatok kiváltsága, az alábbi területek minden gazdasági szereplő mindennapi kérdéseire megoldást kínálhat: • forráskeresés • üzleti tervek és megvalósíthatósági tanulmányok készítése, • pályázatírás, pályázatmenedzsment, • marketingtanácsadás, 78

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza • • • • • •

műszaki és technológiai tanácsadás, költségracionalizálás, termelékenységi tanácsadás, pénzügyi-, hitel- és adótanácsadás, környezetvédelmi tanácsadás, minőségügyi tanácsadás, informatikai támogatás

Piacfejlesztő, kapcsolatépítő szolgáltatások

Egyre nagyobb szerepe van a globalizálódó gazdaságban az egyazon iparághoz, vagy termelési folyamathoz kapcsolódó szereplők együttműködésének. A kkv-k különböző beszerzési, értékesítő, fejlesztési stb. hálózatokba tömörülnek, ezáltal kihasználják a szövetség nyújtotta előnyöket, de ugyanakkor megőrzik saját önállóságukat. • fejlesztési társulások szervezése, • vállalkozások a térségbe vonzása • összeszerelő, termelő cégek a térségbe vonzása • közös vállalkozások szervezése, • nemzetközi kooperációk segítése, • a térség hagyományira épülő mezőgazdaság szervezett szakszerű támogatása • a „pálházi”, „hegyközi” termékek piacra jutásának segítése, marketing eszköztár széles körének alkalmazásával Különleges adatbázisok információnyújtása • Munkaügyi Központ, Kamarák, és egyéb hálózati szervezetek által Oktatás szervezése a helyi munkaügyi központtal Rendezvényszervezés: gazdaságfejlesztő rendezvények által Egyéb szolgáltatások: benchmarking során az adoptálható szolgáltatások köre kialakul, véglegesedik

3.1.3.Turizmusfejlesztés A turizmus a helyi és térségi értékekre építve a város gazdaságának húzóágává válhat, illetve a befektetők számára a vonzó gazdasági környezet megteremtésének az egyik eszköze is lehet. A turizmusfejlesztés alapjai: - „Pálháza a legek városa” - „a hegyköz fővárosa” - Város, de mégis falusias jelleg és környezet, vendégbarát lakosság - A város csomóponti „kapu” jellegének nem megfelelő kihasználása - Piacképes vállalkozói szemlélet - Páratlan kisvasút, mely páratlan, még kihasználatlan lehetőségeket rejt - Kihasználatlan idegenforgalmi lehetőségek - Szolgáltatók kooperációjának hiánya - Turizmus szezonalitása (elsősorban a nyári időszakra koncentrálódik) - Szálláshelyek hiánya, idegenforgalmi szolgáltatók hiánya - Komplett turisztikai csomagok, szolgáltatások hiánya

79

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza A turizmus városi koordinációjának megteremtése, turisztikai koncepció 1. Turisztikai szolgáltató szervezet létrehozása Pálháza Turisztikai Pont (mely a turisztikai szolgáltatók egyesületeként, szervezett keretek között működik) 2. A szervezet a tervezett Pálházai vállalkozásfejlesztő inkubátorház (Szolgáltató központ) PVIK- ban kap helyet, és folyamatos nyitvatartással várja a térség vendégeit. 3. A Turisztikai pont szervezetének, szolgáltatási körének és feladatainak kialakítása: • • • • • • • • • • •

• • • •

• • • • • •

• •

városi, város környéki és térségi vonzerők feltárása hálózatba foglalása, programcsomagok kialakítása tematikus utak szervezése (vadászat, természetjárás, horgászat) agrokultúra, falusi turizmus létrehozása a térség turisztikai szolgáltatóinak tömörítése jelenlegi programok összefogása, szervezése, új rendezvények meghonosítása a kiaknázatlan turisztikai vonzerők hasznosításának előkészítése, turisztikai vállalkozás ösztönzés marketing eszközök készítése, intenzív alkalmazása Város (PTP) turisztikai honlapjának létrehozása: A honlap létrehozásával az önkormányzat a településen élők és az ide látogatók számára nyújtana áttekinthető, korszerű és egységes, az Internetre épülő informatikai környezetben széleskörű tájékoztatást. A tájékoztató anyagok felépítése és tartalma, amely több nyelven készül és segítené az idegenforgalmi szolgáltatások és programok bemutatását az érdeklődők számára. Az interaktív terminál felállítása és tartalmának aktualizálása A Hegyközi vásár menedzsmentjének megvalósítása Kiadványok megjelentetése szórólapok, úti füzetek, képeslapok, videó film készítése és terjesztése. Ajándéktárgyak tervezése és gyártása: a szociális szövetkezet bevonásával. A helyi arculatot és tájat bemutató ajándékok kialakítása a reklám érték mellett jövedelmi forrást is jelent. („pálházai”, „Hegyköz fővárosa”, „Hegyköz kapuja” brand) idegenvezetés megszervezése, vendégek kísérete a város határain túl a „hegyköz fővárosa” brand felépítése „pálházai” „hegyközi” termékek piaci bevezetése, turisztikai, városmarketing szerepének kialakítása A regionális és térségi turisztikai szervezetekkel szoros együttműködés Turisztikai feladatokon kívül városmarketing szerep Hálózatépítés, együttműködések megteremtése: A turizmusfejlesztésben érdekeltek (önkormányzat, civilszerveződések, egyesületek, vállalkozók) közötti együttműködés kialakítása. Ennek révén bővülhet a program kínálat, illetve a programok egyeztetve kerülnek az éves esemény naptárba A Hegyközi alternatív közlekedés összehangolás (lovaskocsi + kisvasút + különjárat + buszjárat + kézihajtány + lovaglás + kerékpározás) Növekvő intenzitással részt venni különböző szervezetek munkájában, újak megalakításában. A települések összefogva, vagy csatlakozva másokhoz közös szervezetet alkotva eredményesen használhatják ki a turisztikai lehetőségeiket.

80

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza • •

Pálháza testvérvárosi kapcsolatainak kialakítása és eredményes kihasználása Nemzetközi kapcsolatok, rendezvények építése

A Pálházai Turisztikai Ponttal, az érdekelt szereplőkkel, szakmai szervezetekkel valamint külső tanácsadókkal kialakított átfogó turisztikai koncepció kialakítása és operatív végrehajtása hozza meg a várt eredményt. Turizmus fejlesztési területei: 1. Városképrendezés – lásd városépítő stratégiai program 2. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése: A, Szálláshely kihasználás növelése, szálláshely fejlesztése: Pálházán az elmúlt 10 évben a vendégéjszakák számának számottevő emelkedése figyelhető meg, ami mára eléri a közel 5000 vendégéjszakát évente. Nő a magán és falusi szálláshelyek iránt az igény, de panzió és jelentős kapacitású ifjúsági szálláshely is található a városban. Pálházának a Hegyközbe irányuló turistákat meg kell állítania, szolgáltatásaikkal a városba marasztalnia, és a Hegyközi barangolások központjává kell válni, ami komplex feladat, melynek egyik legfontosabb eleme a szálláshely kapacitás. A szálláshely létesítése többnapos rendezvények rendezését, esti programjainknak valamint az átutazó turisták itt maradásának lehetőségét is magukba hordozzák. A rendezvényeken kívül a tematikus utakra, programokra, a kínált térségi turisztikai csomagokra épülő szálláslehetőségek is igényként merülnek fel az idegenforgalom fejlődésével. Magánszálláshelyek kialakításának ösztönzése, támogatása: Tájékoztatással, tanácsadással, kiadványokban és Interneten történő megjelenés biztosításával, szakképzési lehetőséggel kell támogatni azokat akik a térségben magánszálláshelyet kívánnak kialakítani. – A Pálházai Turisztikai Pont (PTP) folyamatos marketingtámogatást biztosít számukra. Ifjúsági szálláshelyek kialakítása: Számos iskolai és kiránduló csoport célpontja a Zemplén és Pálháza. További értékes termék kialakítással, szolgáltatói összefogással, szolgáltatásbővítéssel, pályázati lehetőségek megragadásával ez a célcsoport tovább növelhető, melyhez a szálláskapacitás növelése társul. B, Vendéglátás és gasztronómia A városban a gasztronómiai szolgáltatások és minőségi vendéglátóhelyek száma kevés. Mind a meglévő, mind az újonnan létesülő vendéglátóhelyek bázisát a városba érkező vendégek (az önkormányzat vendégei), átutazó turisták, a rendezvények résztvevői és kiállítói, szervezői jelentős mértékben növelik. A cél ezek számát a turisztikai fejlesztések révén növelni. A Hegyközi vásár rendszeresítése, a Pálházai, hegyközi termékek fejlesztése mind ehhez a kínálathoz csatlakoznak. Egyes szolgáltatók a termékeik sajátos és egyedi kiszolgálását is tervezik (pl.: pálinkaház építés), melyek önálló programként is megállják a helyüket.

81

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Családias éttermek, gasztronómiai szolgáltatások kialakítása: Tanácsadással, tájékoztatással, oktatások szervezésével és kiadványokban történő megjelenéssel, esetleg egyéb helyi kedvezményekkel kell támogatni azokat, akik olyan vendéglátóhelyet akarnak kialakítani, amely a hagyományos tájjellegű gasztronómiai kínálatot biztosít az ide látogatóknak. C, Alternatív közlekedési infrastruktúra fejlesztése A turizmus fejlesztésétől talán egy első hallásra idegen a közlekedési lehetőségek fejlesztése, azonban, ha belegondolunk pont Pálháza esetében az egyik legnagyobb turistacsalogató a kisvasút jelenléte, hiszen éves szinten közel 50000 főt utaztat. Korábbiakban már taglaltuk a vasút fejlesztési lehetőségeit, most erre nem térnénk ki. Gyengeségként említhetjük azonban a Hegyközben a tömegközlekedés lehetőségeit, bár talán a turisták számára nem a hagyományos értelembe vett tömegközlekedés lehet vonzó. A térségben meg kell szervezni, olyan alternatív közlekedési módozatokat, melyek önmagukban is kuriózumként jelentkeznek, és a Hegyköz egyes látnivalóit összeköthetik, és egyedi élményt nyújtanak. Erre épülve az alábbi lehetőségeket kell jól rendszerbe foglalni és működtetni: - Kerékpárkölcsönző hálózat (épülő kerékpárút) - Lovaskocsis szállítás - Terepjárós közlekedés - Lovaglás - Kézihajtány a kisvasút nyomvonalán - Gyalogtúra, esetleg speciális területek, akadályok leküzdésével - Hegyköz taxi, minibusz - Traktor körjárat - Kisvasút 3. Turisztikai termék kínálat kialakítása: A turisztikai kínálat kialakítása szolgáltatói kooperációkra épül és rendszerint célcsoportok, vagy témák köré összpontosul. A Város és a szomszédos településeinek vonzerő feltárását követően a tudatos turizmusfejlesztési koncepció mentén ki kell alakítani a turisztikai termékeket a szereplők bevonásával. Aktív turizmus feltételeinek javítása és ösztönzése A térségben az aktív turizmus feltételei és lehetőségei is adottak: lovaglásra, vadászatra, horgászatra, kerékpározásra, vízisportokra is van lehetőség, melyek összefogva, szervezett keretek között komoly kínálatot is képviselhetnek. Egyes szolgáltatók kínálják ezen lehetőségeket (lovaglás, pisztránghorgászat, stb..) de ezeket összefogva megfelelő kommunikációval igen vonzó lehetőséget kínálnak. Országos (nemzetközi) kerékpár úthoz kapcsolódó infrastruktúra létrehozása A város számára további lehetőségeket nyit a Kassa-Sátoraljaújhely kerékpárút új szakaszának átadása, ami Pálházát eléri az idén. Újabb célcsoportok igényeihez alkalmazkodva a város ez évi fejlesztéseiben szerepel a kerékpárkölcsönző létesítése és kerékpártárolók kialakítása. Hagyomány ápolás-teremtés (rendezvények) A helyi hagyományokra, kultúrára, helyszínekre, természeti értékekre épülő rendezvény kínálat fejlesztése jó lehetőségeket kínál a vendégek ide csalogatására. Ehhez kapcsolódhatnak a már hagyományos rendezvények szervezése, vagy regionális

82

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza rendezvényekhez való kapcsolódás, esetenként a szakmai rendezvények és kiállítások, szakvásárok: Vadászati kiállítás, Pisztráng nap, Hegyközi nyár Jövőbeni rendezvények: Hegyközi vásár havi rendszerességgel, Pálházai vasút fesztivál, Hegyközi gasztronómiai parádé (mézeskalács, méz, gomba, pálinka, egyéb helyi éltelek), Hegyközi Kézműves Napok (művészeti fesztivál – helyi alkotók civil szervezetek kezdeményezésével), stb.. Speciális célcsoportokat, témákat megcélzó rendezvények: Vadász napok, Erdész napok, „A víz éve” rendezvénysorozat, Előzd le a vonatot, - hegyi futóverseny, stb.. Hegyközi turisztikai programcsomagok, lehetőségek: Hegyközi kézműves táborok, Erdei iskola, Ifjusági, iskolai táborok, Közlekedjünk aktívan – avagy járjuk be a hegyközt minél változatosabban (lovagás, kerékpározás, túrázás-gyaloglás, lovas kocsizás, kisvasutazás, terepjáró kirándulás), Disznóvágás, Pisztráng sütés, Horgászverseny, stb.. 4. A település turizmus marketingjének kialakítása – szorosan összefügg a Pálházai Turisztikai Pont tevékenységével és a Városmarketing egyéb elemeivel „Pálháza a legek városa” – Az ország legkisebb városa, a legrégibb erdei kisvasút indul a városból, az egy főre jutó felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosok száma a városban a legnagyobb, a legészakibb város,… „ Pálháza a Hegyköz fővárosa”… hegyköz kapuja… 5. Turisztikai szolgáltatók együttműködései: A városi turisztikai kezdeményezések és az IVS vállalkozói fórumán tapasztaltak szerint is látható, hogy lelkes és piacképes ötletekkel rendelkező vállalkozók turisztikai szereplők vannak a városban. Azonban a sikeres és jó ötleteket a kooperációk hiánya és a mindennapi problémák elnyomják és megvalósításuk csupán ötlet marad. Ezt a kreatív ötletekkel teli lelkesedést kell a megvalósítás és az operatív kooperáció szintjére fejleszteni, melyhez a polgármester úr irodai infrastruktúrát és 1 fő személyi állományt igért. Felmerül az igény a rendszeresen megrendezésre kerülő vállalkozói klub iránt. A best practise bemutatásai, illetve külső tanácsadók iránymutatása, tréningjei és tanácsai által az okos ötletektől a finanszírozás megtalálásáig segítséget nyújthatna a vállalkozói kooperációk számára. Ennek lehetőségei és szervezései folyamatban vannak. Várható hatások: rendezettebb városkép városi lakosság identitás tudatának erősödése befektetők számára vonzóbb környezet növekedik a településre látogatók száma és az itt tartózkodási idő növekszik a település ismertsége, imázsa növekszik a turisztikai szálláshelyek, turisztikai szolgáltatások száma a vendégéjszakák számának növekedése által a turizmusból vagy az ahhoz kötődő szolgáltatásból élők aránya nő a mikrotérségi szerep erősödik, a kulturális programok száma növekszik, tovább javul a kisvárosi kép, javulnak a vendéglátás feltételei, munkahelyteremtő hatás.

83


3.1.4. Kisipari kézműves szakmák felélesztése, sikeres vállalkozásokká fejlesztése Pálháza és a Hegyköz nagy hagyományokkal rendelkezik a kisipari és a kézműves mesterségek terén. A kosárfonástól, a korongozáson át a kovácsmesterségig, fafaragásig sok hagyományos szakma jelen van ma is a térségben. A gazdaság egyik jelentős ágaként felépítendő a turizmushoz és a kereskedelemhez is csatlakozó vállalkozói aktivitás ösztönzésére épülő program, mely felkarolja ezen kézműves ágazatokat. A szakmákhoz értő mestereket felkutatja, akik betanítják a fiatalok, vállalkozó szellemű helyiek számára, valamint életképes formába öntik és gondozzák a termékek piacra jutását. (ezen mesterségek alkotó táborok és egyéb kézműves foglalkozások során a gyermekek és érdeklődők számára is továbbörökíthetők). A kézműves játszóházak, szakkörök, táborok, mesterség-, és gasztronómiai bemutatók, szakmai tanácsadások esetében a kézművesség egyrészt, mint idegenforgalmi termék és program, másrészt, mint lakossági kulturális és közösségi program (pl.: családi hétvégék szervezése), harmadrészt kereskedelmi cikk, és napi használati termék jelenik meg. A kézműves termékek estében elsősorban a hagyományos, pálházi, hegyközi motívumokat, technikákat (anyagfelhasználás) megőrző munkák mesterségek felélesztése a cél. A termékek értékesítését népművészeti kézműves boltokban (viszonteladóknál), kézműves vásárokon, egyéb hagyományápoló rendezvényeken, illetve kiemelkedő idegenforgalmi helyszíneken (pl.: Pálházi Turisztikai Pont) tervezik, piaci célcsoportjuk elsősorban a lakossági háztartások és a turisták. A kézműves termeléshez szükséges alapanyagok, eszközök értékesítését a kézműves alkotók, egyesületek, alkotóműhelyek számára is elérhetővé kell tenni. Vállalkozói kezdeményezésre jött létre a példaértékű, és méltán a város büszkesége a Mézeskalácsház, melynek termékei a interneten is megtalálhatóak. Ezen bontakozó vállalkozás jó példája lehet a múlt hagyományaira és a régi pálházi, hegyközi és vidéki szokásokra, mesterségekre és termékekre épülő sikeres kisvállalkozásoknak. Ezen program szárnyai alatt, valamint az inkubátorház nyújtotta finanszírozási, tanácsadási és egyéb lehetőségekkel az okos ötletből, kitartó munkával családokat eltartó munkalehetőségek válhatnak. Néhány helyi alkotó, akiknek alkotásai a mindennapokon túlmutatva a Hegyköz határait is átlépték már: Dr. Bányainé Palásty Katalin Pálházi amatőr festő, akinek képei neves galériákban is megtalálhatók. Nagy sikerű kiállítása volt a 2007-ben a Térségi Művelődési Házban is. Farkas Lajos Sokan ismerik Pálházán. Fest, rajzol, fát farag, megrendelésre és saját örömére egyaránt. Autodidakta alkotó, amatőr a szó legnemesebb értelmében. Az értékteremtés önzetlen igénye meglepően fejlett vizualitással, ösztönös ráérzésekkel, a szépre való rácsodálkozásokkal elegyedik, így jön létre az a sajátos világ, melynek rajzolt és faragott produktumait több héten át láthatta a Térségi Művelődési Ház közönsége.

84


3.1.5. Kistérségi kereskedelmi funkció erősítése – Hegyközi vásár Pálháza földrajzi elhelyezkedésénél fogva ősidők óta kereskedelmi központként is működött, itt cseréltek gazdát a hegyköz termékei, messze földön híres volt az egykori Pálházi állatvásár. Mára a környező települések lakosai, közigazgatási ügyek intézése mellett az üzleteket is meglátogatják itt intézik a bevásárlásokat. Pálházán az üzletek, boltok széles skálája megtalálható. A város a nagy vonzáskörzetre és a növekvő igényekre alapozva keresi a lehetőséget egy nagyobb üzletközpont városba telepítésére. Önkormányzat néhány potenciális ingatlannal rendelkezik ezen funkció erősítésére. Fel kell tárni a városlakók igényeit (pl.: végezheti ezt a Városfejlesztési Társaság) a hiányzó szolgáltatások vonatkozásában és ezek fejlesztése is lehet néhány család számára munkahely teremtő lehetőség (kérdőívünk alapján sokan hiányolják: számítástechnikai bolt, stb.) Az elmúlt évben felújított városi piacot be kell kapcsolni a térségi, hegyközi vérkeringésbe. A piacot vállalkozó üzemelteti, és remélik, hogy a most induló szezonnal a hegyközi kereskedelmi funkciókat napi szinten be fogja tölteni, naponta friss (hegyközi, és pálházi márkákat) terméket lehet vásárolni, és alkalmanként vásárokat tematizált kereskedelmi napokat is szervezhet a város (pl.: régiség vásár, dísznövény, alma vásár stb.). Mind piaci funkcióknak, mind a város életének fontos momentuma az időszakos Hegyközi kirakodó vásár megrendezése, mely általában 2-4 alkalommal kerül megrendezésre évente. Ezen vásárok havonkénti megjelenése és tartalommal való megtöltése, a hegyköz településeinek összefogásával és termékeinek bemutatásával, vendégcsalogató programokkal bővítve (pl.: szilvalekvárfőző verseny, pálinkakóstolás, sétakocsikázás) Pálháza szerepének és súlyának erősödését vonja magával. Szélesíthető és színesíthető a paletta szlovákiai és egyéb nemzetközi hagyományok, termékek, események, korábbi szokások bevonásával, mely a kereskedelmi funkción túl jelentős turisztikai értékkel is bír.

3.1.6. Szociális gazdaság létrehozása A foglalkoztatási politika fontos elemeként jelenik meg Pálházán a munkanélküliséget felszívó szociális gazdaság kialakítása. Szociális gazdaság – szűkebb értelmezésben olyan szociális-közösségi vállalkozásokból áll, amelyek helyi szinten összekapcsolják a kielégítetlen szükségleteket a kihasználatlan munkaerővel, mégpedig úgy, hogy: köztes helyet foglalnak el az állam és a piac között gazdasági és szociális küldetést egyaránt teljesítenek közérdeket szolgálnak céljuk nem a profit felosztása, hanem újrahasznosítása, szociális küldetésüknek alárendelten Tevékenységei: a hiányzó szolgáltatások, innovatív, helyi szinten új termékek kialakítása, gondozása • Személyi/szociális szolgáltatások (otthoni segítés, gyermekfelügyelet, idősgondozás, laikus betegápolás, felzárkóztatás, háztartási-házkörüli munkák, stb.)

85

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza • • •

Új info-kommunikációs technológiák alkalmazásához kapcsolódó szolgáltatások (távmunka-szervezés, komplex internetes információnyújtás, weboldalak fejlesztése, stb.) Környezetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások (természeti környezet védelme, településüzemeltetés, újrahasznosítható anyagok gyűjtése és hulladék-kezelés, stb.) Kulturális/szabadidős/közösségépítő tevékenység (helyi turizmus, hagyományőrzés, kulturális programok, sportrendezvények szervezése, stb.)

A szociális gazdaság létrejöttének okai • A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet • Ezeknek az igényeknek az „olcsó” kielégíthetősége • A nagy munkanélküliség, és a formális gazdaság képtelensége arra, hogy ennek felszívására kellő számú munkahelyet teremtsen • Új esélyt adni a hátrányos adottságokkal rendelkező kistérségeknek és aprófalvaknak

3.1.7. Mezőgazdaság és kapcsolódásai Mezőgazdasági területek hasznosítása, újragondolása: Alapvető változás a tájhasználatban annyiban várható, hogy az ún. „non food” mezőgazdasági szisztéma alapján előtérbe kerülnek az ipari növények termesztése, ez esetenként színesíti a tájat, mivel nagy felületű virágzó táblák is megjelenhetnek. Ezen mezőgazdasági területekre a nagyipari művelés a jellemző, mely iparág számottevő munkaerőt nem foglalkoztat. A konyhakerti növények háztáji (őstermelői) gazdálkodása a lakosság kiegészítő kereseti forrása és a hegyközi vásár (városi piac) mindennapi termékeivé válhatnak. A város tulajdonában levő művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület és termőföldek hasznosítása a helyi mezőgazdaság szereplőivel átgondolandók (a kertészet és díszfaiskolai lehetőségek). Állattenyésztés: Klasszikus nagy Pálházi állatvásárok is jelzik a térség állattartásának szerepét, mely mára már néhány háztartási gazdaságra korlátozódott. Ezek azonban a falusi termékek (tej, sajt, és hús) féleségeinek, falusi ízeinek a modern kori közvetítői, ami a nagyvárosból jövő turisták számára kuriózum. A vendéglátók szívesen vásárolnak vendégeik részére ezen háztartásokból. Alacsony státuszú munkaerő bevonása - Felvásárló rendszer: A hegyköz területei, földjei, környező erdei természeti kincsekben, termékekben, termésekben igen gazdagok. A környező erdők bogyósgyümölcs és vadnövényzetének begyűjtése a nagyszámú képzettséget nem igénylő munkaerő számára jövedelemforrásként jelenik meg. A Hegyközben nagy hagyományai vannak a begyűjtésnek, Pálházán a gomba a környező településeken az egyéb növények folyamatos felvásárlása megoldott. Ezen termények gyűjtésének és piacra juttatásának szervezése tovább fejleszthető. A termények szervezett felvásárlásán kívül a hűtőházi raktározás és feldolgozás is további munkahelyeket teremt. A termések gyűjtése és leadása számos család számára egész éves megélhetést biztosít. Pálházi termékek felkarolása, brand építése: A városmarketinghez legalább annyira hozzátartozik a térséghez, Pálházához kapcsolódó termékek, márkák kiépítése, mint a helyi mezőgazdasági termékek értékesítésének segítéséhez. Ez a márkanév mintegy folyamatos minőséget magába hordozó termék jelenik

86

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza meg. Mind az idegenforgalomi szerepét, mind pedig a kisipari kereskedelemi jelentőségét meg kell említenünk a már méltán híres Pálházi pálinkának és Pálházi Mézeskalácsnak, de a Pisztráng is egyre inkább a város nevéhez kapcsolható. További termékek felélesztése és fejlesztése, piacra juttatása mind munkahelyet, megélhetést, mind pedig vendégcsalogató falusi atmoszférát épít. Erdőgazdálkodás: Meg kell említenünk, ugyanakkor manapság már nem oly jelentős Pálháza erdőgazdálkodási tevékenysége. A környező erdős területeken az erdőgazdálkodásnak nagy hagyományai vannak, erről árulkodik Pálháza ipartelepén a jelenleg kihasználatlan fűrészüzem is. Korábban több száz főt foglalkoztató erdészet ma alig néhány tíz fővel üzemel. A környék területei tájvédelmi terület részét képezik, és a tevékenység a fakitermelés helyett az erdő megóvás és gondozás, turisztikai célú hasznosítás felé ment el. Számottevő munkaerő biztosítására nem számíthatunk ebben a szektorban a beáramló szlovákiai faáru jelenléte miatt sem. A korábbi fűrészüzem területének rehabilitációjával azonban más iparág, üzem működtetésére nyílik lehetőség, melyre a város keresi a kitörés irányát A faiparhoz kapcsolódóan kisipari mesterségek, pl.: fafaragás éli reneszánszát. (Farkas Lajos munkái)

3.1.8. Aktív városmarketing, ingatlangazdálkodás, befektetés-ösztönzés A városfejlesztő társaság feladatai közé sorolandó az elsősorban Önkormányzati tulajdonban levő iparterületek, létesítmények számbavétele, barnamezős és zöldmezős beruházásokra felkínált értékesítése. Ennek konkrét feladatai közé az ingatlanok piacképessé tétele (közmű), illetve kommunikálása (befektetői tárgyalások, „a város eladása”), folyamatos kapcsolat, partnerkeresés, külföldi telephelyet, munkaerőt kereső cégek megnyerése, a városba vonzása. A nem Önkormányzati tulajdonban levő használaton kívüli, gazdasági tevékenységre alkalmas területek tulajdonosi egyeztetése, közös beruházási, befektető keresési együttműködések szintén eredményeket hozhatnak.

87


Pálháza gazdaságfejlesztési program

I. A Gazdaságfejlesztés (Önkormányzati irányítás és indítatású) szervezeti kereteinek átgondolt és szabályozott kialakítása (Fejlesztési Iroda felállítása) II. Pálházi vállalkozásfejlesztő inkubátorház (Szolgáltató központ) PVIK A helyi gazdasági szereplők együttműködései III. Turizmusfejlesztés

IV. Kisipari kézműves szakmák felélesztése, sikeres vállalkozásokká fejlesztése, szociális szövetkezet építése V. Kistérségi kereskedelmi funkció erősítése – Hegyközi Vásár

VI. Szociális gazdaság létrehozása

VII. Mezőgazdaság és kapcsolódásai

VIII. Aktív ösztönzés

városmarketing,

ingatlangazdálkodás,

befektetés

Gazdaságfejlesztési stratégiai program - PÁLHÁZA A program realizálásában együttműködők, a megvalósítás mechanizmusa A vállalkozói együttműködések kezdeményezésében, a tanácsadói szolgálat kiépítésében, az inkubátorház felállításában és működtetésében, a befektetés ösztönzés és városmarketing stratégiai és operatív feladatainak kidolgozásában az önkormányzat által szervezetében átgondolt és szabályozott Fejlesztési Iroda kulcsszerepet játszik városépítő beruházások lebonyolítása mellett. A rendszer és a programok fokozatos kiépítésével a vállalkozók, befektetők, civil szervezetek, munkaügyi központ és a gazdaság egyéb szereplőinek minél aktívabb és irányítóbb szerepére számítunk. A program, hatásai, eredményességi kritériumai A program várható hatására a gazdaságfejlesztés szervezett és szabályozott önkormányzati tulajdonú (ugyanakkor független) keretek között zajlik, az átgondolt gazdaságfejlesztési koncepciók mentén. Kistérségi kereskedelmi funkciók erősítésére, új élelmiszer áruház telepedik a városba, és a hegyközi vásár újra jelentős szerephez jut. 88

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza A hagyományos kisipari és kézműves mesterségek száma növekszik, melyeknek a megfelelő piacra jutását a fejlődő termékek, márkák kommunikációs és marketing támogatását biztosítani kell. A Szociális és kisipari gazdaság sikeres létrehozása ismertséget, sikereket és munkahelyeket teremt. A városban létrejövő inkubátorház kedvező feltételekkel, és szolgáltatásokkal a kezdő vállalkozói aktivitást ösztönzi (újonnan alakult vállalkozások száma). Pálháza város a Hegyköz turisztikai vonzerőit összefogva kiépül számos turisztikai termék, a hozzátartozó aktív Turisztikai Ponttal és szolgáltatókkal, valamint a rendezvények száma és jelentősége növekszik. A turizmus a lakossági elvárásoknak megfelelően a gazdaság meghatározó ágává válik.

3.2. Együttműködési stratégiai program A stratégiai programcsomag célja – a Pálházán élő emberek életminőségének jobbá válása és a város versenyképességének javulása érdekében – a társadalmi kohézió erősítése, a város belső és külső kapcsolatrendszerének, a hálózati típusú kapcsolódások formáinak, technikáinak megújítása, az együttműködések eredményességének, hatékonyságának javítása. A stratégiai programokban megfogalmazottak megvalósítását támogató együttműködések több területen meg kell jelenjenek. Ezek egy része ma is megfelelő szinten, intenzitással működik, más részük fejlesztésre szorul, vagy új kapcsolatfelvételt igényel. Az együttműködési stratégiai program közvetlen céljai: • • • • • • • • • • • • • • • • • •

hazai és nemzetközi együttműködések infrastrukturális fejlesztések növelik a gazdasági vonzerőt, befektetési-, gazdasági-kooperáció ösztönzése szolgáltatással, kommunikációval, térbeli mobilitás növekedése, internet-elérhetőség javítása lakosság, vállalkozások, turisták felé, kulturális különbségek megismerése, hagyományok értékek ápolása és teremtése kulturális értékek bemutatása, kommunikáció-készség erősítése, generációk harmonikusabb együttélése, informáltság, tájékozottság növekedése, a szülőváros jobb megismerése, tájékozottság, lokálpatriotizmus erősödése, találkozási helyek javítják a lakosok életkörülményeit nemzetközi tapasztalatok, minták átvétele, egészséges életmód hatások érvényesülése, generációk egymást segítő magatartásának kibontakoztatása munkahelyteremtés az együttműködések által idegenforgalom központi szerepének kialakulása

89

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Kiinduló háttér és feltételek Pálházai lakosság életminőségének javítása során szempont és elvárás gazdasági megújulás, a munkahelyteremtés és a fiatalok elvándorlásának megakadályozása. A fejlődés kulcskérdésévé mára az vált, hogy sikerül-e az életminőség javulását hatékonyan szolgáló módon, az együttműködéseket ösztönözni, kialakítani, a kapcsolati hálózatokat megújítani. Míg korábban vélekedhettünk úgy, hogy a város lényegében épületek, utcák, terek, intézmények összessége, vagy hihettük azt, hogy a város fejlődése alapvetően az ipari üzemek működésétől, netán a város vezetőinek több felső támogatást kijáró képességén múlik, mára ez a vélemény elavult. A város alapvetően a különböző kapcsolatok hálózata. Az épületek, utak, szolgáltatások hálózatain belül kiemelt fontosságúak az emberi kapcsolatok. A város élete, fejlődése mindenek előtt azon múlik, hogy elég erős-e a kohézió, azaz a kapcsolati háló. Ez a megállapításunk teljesen összecseng a II. Európa Tervnek a társadalmi kohéziót középpontba állító szemléletével. Pálháza város életében a kapcsolatoknak kiemelt szerepe van, hiszen kisvárosi jellegéből, mondhatni falusi atmoszférájából, és a közvetlen lakossági kapcsolat a város mindennapjait átszövik. A lakosság és a város kapcsolata A kapcsolatok megújulása először is a városlakóknak a városukhoz fűződő kapcsolatára vonatkozik. Ennek a kapcsolatnak a megújulásához jó alapul szolgál az, hogy a pálházai lakosság kérdőíves megkérdezése, mely eredményei szerint az itt élők túlnyomó többsége szereti városát a felmerült és megfogalmazott problémák ellenére, nem akar innen elköltözni. A kapcsolatok megújulásához szükség van olyan valóságos, a város területén kialakításra kerülő találkozási pontokra is, amelyek lehetővé teszik és már puszta létükkel ösztönzik a kapcsolatok létesítést, erősítését, ápolását. Ezek a kisvárosias (mondhatni falusi) jellegből adódóan megteremthetőek. A jövőben a városfejlesztésnek tudatosan kell ösztönöznie, támogatnia az olyan közösségi helyek, terek kialakítását, melyek egyszerre erősítik a kohéziót, javítják a város versenyképességét és növelik idegenforgalmi vonzerejét. A városon belüli találkozások szinterei közül kiemelt fejlesztésre érdemes a belváros magjának megújulása, és további közösségi funkciókkal való megtöltése, szabadtéri színpad, és sétálóutca kialakítása. A különböző társadalmi csoportok együttműködésének fokozása - a civil szervezetek bevonásával: A társadalmi kohézió fontos feltétele, hogy a város különböző társadalmi csoportjai, egységei egymással szoros kapcsolatban álljanak, együtt működjenek, és egyenrangú félnek tekintsék egymást. Ezt a kooperációt jól szolgálhatja egy olyan rendszernek a kiépítése, mely a folyamatos információcserén, az érdektörekvések egyeztetésén, a konfliktuskezelés intézményesült technikáján nyugszik.

90

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Pálháza civil szervezeteinek és az egyházak összehangolt és kitartó munkája – rendezvények, programok, integrált közösségi terek kialakításának formájában (különböző célokkal: sport, kultúra, munka, oktatás, stb.)- tartja fent a vonzó vidéki, élhető hangulatot. A városban működő főbb civil szervezetek, bevonása nélkülözhetetlen a város fejlődéséhez: Fiatalok Pálházáért Egyesület Iskolasegítő Pálházi Alapívány Nagycsaládosok Országos Egyesületének helyi szervezete Pálháza Olympiakos Sport Akadémia Futball Club - POSA FC Pálháza Polgárőr Egyesület Pálháza Városi Sport Egyesület Zempléni Pisztráng Sporthorgász Közhasznú Egyesület Nők a Hegyközért Közhasznú Egyesület Városok közötti együttműködések kialakítása, megújítása Nemzetközi kapcsolatok: Pálháza korábbi testvérvárosi kapcsolatai finoman szólva is igen gyérnek mondhatóak. Ezek kapcsolatok fenntartása és megújítása mellett új kapcsolatok keresése, szerződések kötése célszerű, melyek elősegíthetik a hálózati rendszerben történő fejlődést, a partnerségi kapcsolatok megerősödését, a konzorciumokban történő pályázást. Elsősorban a városnak kulturális téren vannak kapcsolatai: Seprődi János Kórusszövetség Kongresszusa, és Kórusfesztivál. Határon túli résztvevőkkel: Felvidék, Ukrajna, Erdély Cél: ezen nemzetközi kapcsolatok kiszélesítése számos egyéb területre. Ezen külföldi kapcsolatok szélesítése, mind a fiatalok külföldi tanulmányút, kirándulási és munkahelyi, tapasztalatszerzési lehetőségeit, mind a lakók kulturális és világnézetük, látókörük szélesedését elősegítik, ugyanakkor a városba érkező külföldiek a társadalmi és gazdasági, turisztikai folyamatok fejlődését segítik. 2008. március 28-án került megrendezésre a Pálházai Euroregionális Konferencia „Határok nélkül” címmel. A Hegyközi Területfejlesztési Szövetség és a Miniszterelnöki Hivatal rendezésében. Megvitatták a régió hátrányait, lehetőségeket, ennek keretében jött szóba Szlovákia területén Kenyherc településen egy ipari park kiépítése, és mint munkalehetőség a környéken élők számára. Kb. 35 km-re van Pálházától. A konferencián a határmenti szlovák települések polgármesterei is részt vettek. A közös összefogást hangsúlyozták. Ezen kezdeményezés kiváló kezdet a nemzetközi összefogás erősítésére. Pálháza és a Sátoraljaújhelyi Kistérség kapcsolati hálózatának kialakítása, megújítása A térben egymáshoz közeli települések fejlesztése technikailag is csak hálózatban képzelhető el. A beruházások, a KKV szektor piaci nyereségessége, a turisztikai vonzerő javítása, az út és közműfejlesztések nem képzelhetőek ma már úgy el, hogy egy-egy település önállóan válik a fejlesztés kedvezményezettjévé, kiszorítva, leelőzve a körülötte lévő többi települést.. Azok a fejlesztések a célszerűek, melyek valamennyi fél együttes hasznát gyarapítják, és az egyik nyeresége nem okoz a másiknak veszteséget. A különböző önkormányzatok gesztorsága mellett megvalósuló akciók, projektek, fejlesztések, közös beruházások, szolgáltatásbővítések esetén az egyenrangúságon, egymás érdekeinek tiszteletben tartásán alapuló, és a kölcsönös előnyök elérésére irányuló szerződések, társulások nélkülözhetetlenek. A város felismerte és eddig is élt ezen lehetőségekkel. (Többcélú Kistérségi Társulás a szociális infrastruktúra fejlesztésére) Létező és gyakorlatban működő kooperációk: 91

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza 1. Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulása Sátoraljaújhely 18 település tartozik bele, a kistérség területének összehangolt fejlesztésére (fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítése, megvalósítása) kistérségi közszolgáltatások biztosítása, fejlesztése, szervezése, településfejlesztés összehangolása határozatlan időre jött létre. 2. Területi ellátási kötelezettséggel működő fogorvosi alapellátás Társult Önkormányzatok: 17 Önkormányzat: Pálháza, Füzérradvány, Kishuta, Filkeháza, Pusztafalu, Nyíri, Kovácsvágás, Vilyvitány, Alsóregmec, Felsőregmec, Füzérkajata, Nagyhuta, Füzér, Füzérkomlós, Bózsva, Vágáshuta, Mikóháza 3. Pálháza Körzeti Alapszolgáltatási Központ 5 település között jött létre: Filkeháza, Füzérkajata, Füzérradvány, Nagyhuta, Pálháza A közös fenntartással és közös foglalkoztatással kapcsolatos feladatkörök ellátását a gesztor önkormányzat önállóan gazdálkodó intézménye (Pálházi Körzeti Alapszolgáltatási Központ) útján biztosítja. A feladatok szakmai ellátását a társulásban részt vevő önkormányzatok szociális és gyermek-és ifjúságvédelmi szakemberei végzik. A közös foglalkoztatással kapcsolatos munkáltatói jogokat az önálló jogi személyiségű intézmény vezetője gyakorolja, az adott települési önkormányzat polgármesterének javaslattételi egyetértési joga van. Tevékenységi kör: Házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, étkeztetés 4. Pálháza Körzeti Alsófokú Oktatási Intézmény Fenntartó Társulás Közösen fenntartott Intézmény: Pálháza Körzeti Általános Iskola és Körzeti Óvoda Társult önkormányzatok: Pálháza, Kovácsvágás, Füzér, Füzérradvány, Kishuta, Füzérkajata, Filkeháza, Nagyhuta, Vágáshuta 5. Egészségügyi Központ Közös fenntartású intézmény: fenntartó 8 település, Orvosi ügyelet: 18 község illetékességi területére terjed ki. A pálházi egészségügyi központban lévő ügyeletet a társult önkormányzatok közösen tartják fenn, közösen működtetik. Hegyköz településeinek együttműködése Pálháza az ország legkisebb városa, mely rangját, városi címét kiemelt földrajzi helyzetének és a hegyközben betöltött központi szerepének is köszönheti, ezért kell fokozott figyelmet szentelni a város és a környező települések viszonyára. Pálházát a hegyköz fővárosaként emlegetjük, hiszem számos térségi funkciót tölt be (egészségügyi, oktatási, szociális területen), ámde korábbi térségszervező jelentősége csökkent és megkopott, a város némi önállósodási törekvései, a szomszédos területek településpolitikai viszonyai, és versengései hatására (pl.: körjegyzőség felbomlása, a Hegyközi nyár rendezvénysorozat nehézkes szervezése). Az egyes települések a fent említett társulásokban együttműködnek, elsősorban forrásaik optimalizálása végett, azonban ezeken túllépve rendkívül fontos ezen települések folyamatos együttműködése a turizmus, a gazdaság fejlesztésben, foglalkoztatásban és a térség mindennapjaiban egyaránt, melyben Pálházának központi, és vezető szerepet kell vállalnia, a kezdeményezések élére kell állni. Nemzetközi partnerségi kapcsolatok A hálózatokat, a partnerkapcsolatok nem vághatják ma már szét az országhatárok. Az Európai Unió tagállamai közötti határok virtualizálódtak, és a közelmúltban a fizikai határok teljesen megszűntek Szlovákia irányába is. Az EU legfőbb értéke a hálózati típusú, egyenrangúságon

92

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza és bizalmon alapuló együttműködés, melynek garanciája az információk mellett az áruk és szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlása. Ezen folyamatok érezhetőek Pálháza esetében is, hiszen jelentős a szlovák beáramló munkerő. Közép-Európa továbbra is olyan egység, melynek településeit a közös múlt, közös kultúra összeköti és a hálózati együttműködést megalapozza. A határon túli magyarokkal összeköt bennünket sok egyéb mellett a közös nyelv, a nemzeti összetartozás hálója. Pálházát földrajzi fekvése is arra predesztinálja, hogy legyen ezen határokon átívelő kapcsolatokat kihasználja, kezdeményezze és szervezze. Erre kiváló kezdeményezés a fentebb már említett Pálházai Euroregionális Konferencia, amely megnyithatja a Hegyközből a Kenyherc-i ipari parkba áramló munkaerő útját. A helyi gazdasági szereplők együttműködései A város gazdasági szereplőinek kis és középvállalkozóinak és gazdálkodóinak az együttműködései gyerek cipőben járnak. Az önkormányzat a városfejlesztési szervezet kezdeményezésével, a vállalkozók magasabb szintű együttműködését kell megvalósítani, mind az egyéni érdekek, mind a városi befektetés ösztönzésének, vállalkozási aktivitás növelésének szempontjából. A stratégiakészítés során a vállalkozói fórumon láttuk, hogy az egyes cégek, termelők, és vállalkozások között a mindennapokban minimális kapcsolat van, ugyanakkor az igény és az egyéni ötletek megvannak, melyek az egyéni erőforrások, összefogások hiányában eredménytelen. Felmerült az igény egy független komplex vállalkozássegítő tanácsadói tevékenységgel kapcsolatosan, mely a pályázati és befektetési lehetőségektől, az információk áramoltatásától, a munkaerő toborzáson át a finanszírozás és tőkebevonásig számos lehetőségét közvetítene, az és operatívmegvalósításban is részt venne. Az önkormányzat keresi a lehetőségét és finanszírozást ezen komplex szolgáltatás beindításának, mely a tervek szerint az inkubátorházban kap majd helyet. Jelenleg a polgármester az együttműködéseket erősítendő irodai infrastruktúrát és 1 fő munkaerő biztosítását ígérte a vállalkozói irányítású gazdaság és turizmusfejlesztő, támogató szolgáltatáshoz. Szintén az együttműködéseket erősíti az alkalmanként megrendezett Vállalkozói klub gondolata is, melyet a helyi gazdaság szereplői kezdeményeztek az IVS vállalkozói és civil fórumán. Sínen vagyunk, sínen leszünk? – avagy a „Kisvasút” együttműködési lehetőségei Páratlan turisztikai vonzerővel rendelkezik a város, az ország legrégebbi kisvasútja által. Évenként 50000 utast szállít a 9,3 km-es távon Pálháza állomástól Kőkapu-Rostalló végállomásig az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. üzemeltetésében lévő erdei kisvasút. A városnak sajnos nem sok kapcsolata van sem az üzemeltetővel, sem az útvonal (a természetvédelmi terület) sem egyes állomások tulajdonosaival, üzemeltetőivel. A vasútvonalra és az üzemeltetőre épülő együttműködéseket tartalmilag talán a helyi gazdasági szereplők együttműködései között kellett volna szerepeltetnünk, azonban mégis kiemelt területként javasoljuk kezelni hiszen: Pálháza Turisztikai Pont turisztika szervezési feladatai között priorotásként kell kezelni a kisvasút lehetőségeit, akár az üzemeltetővel, akár egyéni kezdeményezésként, a térség turisztikai szolgáltatóival, állomásokkal: - Vasútra épülő rendezvények szervezése: Kézihajtány verseny A Lillafüredi Mikulásvonat mintájára tematizált programok

93

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Ki előzi meg a vonatot? – futó és sportverseny - A kisvasút fejlesztésnek, meghosszabbításának lehetőségei - A kisvasút szezonalitásának csökkentése (téli időszaki üzemeltetés megoldása) - Szolgáltatási színvonal emelése (pl.: welcome drink – gönci barack – pálházai pálinka, hegyközi gyömölcs-szörp, stb.) - Az állomások összehangolt turisztikai csomagként kezelt szolgáltatás hálózata - egyéb térségi közlekedés lehetőségei (nemcsak turisztikai) Együttműködések erősítendő területei: - Az üzemeltető nyitottabb kooperációja, aktívabb működése - A turisztikai vállalkozások bevonása a kisvasút fejlesztésébe, életébe - A kisvasút állomásainak, nyomvonalának aktívabb kooperációja - Pálháza aktívabb bekapcsolódása a kisvasút életébe - Turisztikai csomagok részeként a szolgáltatók összehangolt munkája, egymást erősítő marketing tevékenységei - a hegyköz, Pálháza a térség márkáinak (brand), attrakcióinak bemutatása az utazás alkalmával Tájékoztató, infokommunikációs eszközök Az információk folyamatos gyűjtése, megjelentetése mellett azoknak a közösségi elérhetőségi pontoknak a kiépítése a városvezetés feladata, melyek lehetővé teszik, hogy az emberek megismerhessék a város aktuális ügyeit és kifejthessék az őket érintő ügyekről személyes álláspontjukat. Bár a lakosság jelentős része idős korú, de törekedni kell a internet minél szélesebb körű kiépítésére és megismertetésére, valamint a városba látogatók számára az elérhetőség biztosítására. A város honlapja igen impozáns és sokrétű információt tartalmaz, melynek naprakészen tartása szintén fontos a külső megítélés szempontjából. A „főváros” szerepet hangsúlyozva, talán térségi, hegyközi információkkal bővíthető még a honlap tartalma. Felmerült a városközpontban kihelyezett turisztikai és infokommunikációs terminál kihelyezésének lehetősége, melyen a városba érkezők tájékozódhatnak a helyi attrakciókról és a szolgáltatók nyújtotta lehetőségektől, valamint interaktív képeslapot tudnak küldeni a város főteréről. A Pálházai Turisztikai Pont a térségi idegenforgalmi szervező feladatán kívül az együttműködéseket és az információszolgáltatást is folyamatosan biztosítja. Fejlesztésre, kapcsolatfelvételre javasolt főbb együttműködési területek: - város vállalkozói és önkormányzati szorosabb kooperációja - városon kívüli befektetés-kereső és ösztönző, (pl.: szakmai szervezetek) kooperációja - a hegyköz falvainak aktívabb kooperációja, egészségesebb versenye - „a hegyköz fővárosának” kezdeményező szerepvállalása - komplex gazdaságfejlesztési együttműködések a városi beruházások, és befektetés ösztönzési programokban - szlovákiai és egyéb nemzetközi együttműködések, testvérvárosi kapcsolatok ösztönzése - turisztikai együttműködések, mintegy hegyközi-hálózat szervező funkciókkal (Pálházi Turisztikai Pont) - a kisvasút együttműködési lehetőségeinek bővítése és a kihasználtság javítása

94


Pálháza együttműködési program

A Lakosság és a város kapcsolata

A különböző társadalmi csoportok együttműködésének fokozása

Városok közötti együttműködések megújítása (nemzetközi, hazai, kistérségi) “a Hegyköz fővárosa” – a Hegyköz településeinek együttműködése

Nemzetközi partnerségi kapcsolatok

A helyi gazdasági szereplők együttműködései

Sínen vagyunk – avagy a „Kisvasút” együttműködési lehetőségei

Infokommunikációs eszközök lehetőségei

Együttműködési stratégiai program - PÁLHÁZA A program realizálásában együttműködők, a megvalósítás mechanizmusa Az együttműködések kezdeményezésében az önkormányzat kezdeményező szerepet tölt be. A szükséges technikák és technológiák biztosítására a piaci szereplők, a vállalkozások bevonásával kerül sor. A hálózat működése alapvetően a város lakóinak, a civileknek az együttműködésre épül. A program, hatásai, eredményességi kritériumai A program várható hatása, hogy a kapcsolati hálók társadalmi tőkeként akkumulálódnak és konvertálódnak, a gazdasági versenyképességet javítják és a jobb életminőség elérésének egyik fontos feltételét biztosítják, munkahelyet teremtenek, és a társadalmi feszültségeket csökkentik. Az eredményességi kritérium a kohézió, az emberek közötti bizalom erősödése, az együttműködés javulása, és az eltérő társadalmi csoportok kölcsönös elfogadása.

95


3.3.Városépítő stratégiai program és ingatlangazdálkodási terv 3.3.1.Városépítő beruházások akcióterületenként Belvárosi akcióterület Élhető, a városi ranghoz méltó központ (belváros) kialakítása Az alábbi önkormányzati tulajdonokat érintik a fejlesztések: HRSZ

Terület

Utca

Fejlesztés célja

148/2

közterület

Dózsa Gy. út

közösségi tér, park kialakítás

314/1

közterület

314/2

közterület Sétálóutca, parkoló

312

közterület Lakóház, udvar Volt rendőrség épülete

310

városközpont

Játszótér kialakítás

329

közterület

9/1

piac műfüves focipálya és környéke

Kisvasút végállomásának áthelyezése Parkoló kialakítás, kerékpártároló elhelyezés Közösségi tér, park és parkoló kialakítás

357 310 310 324/1 268/2

Művelődési Ház Művelődési Ház Inkubátorház Régi focipálya

Kavics utca Dózsa Gy. 149.

A bevásárló központ telepítése Orvosi rendelő és alap szociális ellátási kp áthelyezése városba látogatók információ szolgáltatására, és a helyi szolgáltatók bemutatására

Közintézmények

Energiakorszerűsítés

328

belterület

Látvány tó kialakítása

012

Temető

Temető fejlesztés, bővítés

063

Kánya-hegy Kivett beépítetlen terület

Kilátó, Kalandpark kialakítás

308/3 319

Közterület Lakóház, udvar , gazdasági épület

Kiszolgáló létesítményekkel

Térfigyelő rendszer kialakítása

Infokommunikációs terminál kihelyezése

308/1

148/1, („Kék ház” ) melletti terület Volt malom, (leendő inkubátorház) előtti terület Szintén a leendő inkubátorház előtti terület A Művelődési Ház és Polgármesteri Hivatalt, valamint az Inkubátorház környékét összekötő utca

Tájház kialakítás, kereskedelmi szálláshely létrehozása

Inkubátorház, és a Művelődési ház közti terület

324/1 310 310 226 67/1 72 69

Megjegyzés

Körforgalom építés

Napkollektor, energiatakarékosság Geotermikus energia Leendő kisvasút megálló közelében

Elkerülő út építéssel párosul Forgalomcsökkentés a cél

Parkoló kialakítása

96

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Régi rendőrség épülete - HRSZ: 312 Tájház kialakítás Bemutatóterem Helyi hagyományőrzés bemutatása Szálláshely kialakítás a tetőtérben SÉTÁLÓUTCA kialakítás padokkal, díszkivilágítással a malom épületéig HRSZ: 314/1 és a 314/2 + a Kavics utca (ez a művelődési házat kötné össze az inkubátorházzal) Belvárosi játszótér kialakítás: Hrsz: 310, növelve a közösségi funkciót és a belváros funkcióellátottságát Kisvasút végállomásának a városmagba telepítése - Hrsz: 329 Az épülő sétáló utca központjába, a belváros magjába telepítik a kisvasút végállomását a hozzátartozó kiszolgáló helyiségekkel. (buszváró kialakítása, büfé, vizesblokk kialakítása padok elhelyezése) Többcélú közösségi tér 323/2 ingatlan tervezett vételi ára: 7 M Ft, előzetes tárgyalások is voltak (jelenleg magántulajdon). 325 hrsz-ú ingatlan tervezett vételi ára: 6 M Ft (Jelenleg magántulajdon) és e 2 ingatlan helyén épülne szabadtéri színpad Park kialakítása (közösségi tér), Református templom előtt - 148/2 : közterület meglévő épület bontásával – (kék ház (148/1) elbontása) Utcabútorok telepítése - Világítás - Térburkolás - Harangláb felújítás - Kis tó kialakítás szökőkúttal - Hrsz: 148/1.(kék ház), 2.5 M Ft-ért vásárolná meg az Önkormányzat, melyet elbontva közösségi teret alakítana ki Parkoló kialakítása - posta és körjegyzőségi épületek előtt – ill. kerékpártárolók elhelyezése - Hrsz: 111-posta - Hrsz: 122/1, 123, 124 körjegyzőség tulajdonában lévő épületek Utcakép építés: Hrsz: 179, 180, 313/1 Gazdasági társaságok üzleteinek felújítása Homlokzat egységesítés Akadálymentesítés Külső felújítás Nyílászáró csere Homlokzat szigetelés Tető felújítás Piac: Hrsz: 9/1 Piac előtti árok lefedése Kerékpártároló elhelyezése

97

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Római katolikus templom előtt – műfüves pályánál: Hrsz: 357 A városi funkciók erősítése és a közösségi tér minőségi javítása: parkoló kialakítás, parkosítás, világítás, utcabútorok elhelyezése, focipálya kivilágítás, palánk burkolása nézőtérépítés. Térfigyelő rendszer kialakítása: közbiztonsági funkció erősítése a kialakítandó belvárosban Művelődési ház Hrsz: 310 Polgármesteri Hivatal Hrsz: 310 Sétálóutca Kavics Utca, HRSZ: 314/1, 314/2, 148/2 Régi focipálya: Hrsz: 268/2 I. A bevásárló központ a városba telepítése II. Orvosi rendelő és alap szociális ellátási kp áthelyezése (jelenlegi focipálya) Egészségügyi Központ Szolgáltatás bővülés: Szakrendelések Gyermekorvos Szemészet Belgyógyászat Sebészet Alap szociális ellátó központ: Jelzőrendszeres segítségnyújtás Szociális étkeztetés Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Családi napközi Házi segítségnyújtás, stb.. Inkubátorház létrehozása (szolgáltató kp kialakítás) Hrsz: 324/1., a tulajdonossal 12 M Ft összegű adásvételi előszerződés van, amennyiben nyer a pályázat az Önkormányzat megvásárolja. Régi malom épületében Szolgáltató Központ Kedvezményes bérlettel Szolgáltatásokkal Kereskedelmi funkció Gazdaságélénkítő szerep (kerékpártároló-kölcsönző építés) Térfigyelő rendszer kiépítése Körforgalom kialakítása a Hrsz: 308/1, 308/3 területen melynek egyik leágazásaként elkerülő út kerülne megvalósításra, jelentősen csökkentve a teherforgalmat a belvárosban. Elkerülő út kialakítása: HRSZ: 323/1 323/1-HRSZ-ú ingatlan: tervezett vételára 8 M Ft (szintén magántulajdonban van) Parkoló kialakítása: HRSZ: 319 319 HRSZ-ú ingatlan tervezett vételára 2 M Ft Infokommunikációs terminál kihelyezése:

98

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Hrsz: 324/1 Inkubátorház, és a 310 Művelődési ház közti terület, a városba látogatók információ szolgáltatására, és a helyi szolgáltatók bemutatására A régi polgármesteri hivatal épületének eladása HRSZ: 69 "Erdei Iskola" megvalósítása céljára az önkormányzat eladná kb: 30 M Ft-os vételáron, ez pályázatfüggő, mely megvalósítására egy nyíregyházi alapítvány pályázik. Egyéb tervek (forrás keresés alatt) Belső vízrendezés Közintézmények energiakorszerűsítése (napkollektor, energiatakarékosság) Hrsz: 310, 226, 67/1, 72, 69 Geotermikus energia Belvárosi akcióterület további tervezett fejlesztéseinek helyszínei: Óváros kialakítás, korhű jelleg megőrzés Látvány tó a kisvasút és belváros közelében Kilátó (tanösvény) ((Kalandpark kialakítás))– Kánya hely Camping kialakítás (magán kezdeményezés) Pincesor felújítás Temető fejlesztés :

HRSZ: 328 HRSZ:063 HRSZ: 23/1 Hrsz: 016/1, 016/2 HRSZ:012

Iparterület „Inkubátorház” funkció az iparterületi, telephelyi részekre is Barnamezős területek előkészítése Mezőgazdasági feldolgozó és/vagy felvásárló üzem létesítése, vonzása (ingatlankeresés) Fűrészüzem: HRSZ: 354 A tulajdonossal (Északerdő ZRT.) az infrastruktúra teljes kiépítése, meglévők fejlesztése. Cél: vonzóvá tenni befektetők számára, munkahelyteremtés céljából.

99


Rekreációs akcióterület Focipálya Sportcsarnok Műfüvespálya Nagyszínpad Öltöző, kiszolgáló épületek

HRSZ:

024/12

024/13

024/14

024/15

024/16

024/17

A terület jellege

A terület elhelyezkedése

szántó

37127 számú út és Árpád u. Hrsz:206 között

szántó


szántó


szántó


szántó


szántó


Akcióterület neve

rekreációs

rekreációs

rekreációs

rekreációs

rekreációs

rekreációs

Önkormányzati szándék

Fejlesztési szándék

Irányár

Előtárgyalás

vásárlási+fejleszté si szándék

sportcentrum, pályák szabadtéri színpad stb.

1.5 M Ft

igen



1,5 M Ft

igen



1,5 M Ft

igen



1,5 M Ft

igen



1,5 M Ft

igen



1,5 M Ft

igen

Lakóterület Lakóterületek Családi lakóházak építésére nagytelkes övezeti besorolással területeket kell biztosítani, a belterület alkalmas részein. A már megkezdett területeken folytatni kell a telekkialakítást, de a foghíjak beépítését is szorgalmazni kell. 10-15 éves távlatban mintegy 50 db új telekre lesz szükség. Új területek bevonásával is biztosítani kell a lakásépítés lehetőségét, a Füzérradvány és Filkeháza felé vezető utak mellett. A belterületbe vonást ütemezetten kell végrehajtani, a szükségletnek megfelelően. A 07/1 hrsz-ú területet zöldterületként kell kezelni, záportározó előirányzásával.

100


Az új lakásépítési területeken is biztosítani kell a hagyományőrző, fésűs beépítési módot, utcára merőleges gerincű beépítéssel. A településközpont vegyes terület, az Ó-faluban alapvetően falusias. A város külső övezete részben kertvárosi karakterben újul meg, de megmaradnak a falusi elemek is. PÁLHÁZA VÁROS történelmi és építészeti értékeit tekintve figyelemreméltó település. Minden adottsága megvan ahhoz, hogy a falu felújítás terén is eredmények szülessenek. ÁLTALÁNOSAN ÉRVÉNYES FELADATOK: -az épületek állagának a felmérése -a sérült épületek rendbehozatala -településképi, történelmi, néprajzi szempontból értékes épületek védelem alá vonása -műemlékek védelme A helyi védett épületek felújítására külön pályázati források állnak rendelkezésre, amelyeket folyamatosan figyelni kell, s a lehetőségekről tájékoztatni kell a tulajdonosokat. Mindezen feladatok megvalósítása magas fokú egyéni és közösségi együttműködést kíván, amelyben az Önkormányzat elsősorban szervező és szemléletformáló szerepet tölthet be. A feladatok megvalósításában kezdeményező szerepet játszhatnak a közösség azon tagjai, akik tevékenységük révén közvetlenül érdekeltek a kedvező települési arculat kialakításában, mint például a vendéglátással foglalkozók. Az épített környezet fejlesztése terén kiemelkedően fontos feladat a leromlott állapotú lakóépületek felújítása. Komoly gondot jelent, hogy a leromlott állapotú lakóházakat általában idősek, illetve alacsony fizetésűek lakják, akiknek a felújításra nincs pénzük. Ez esetben is minimálisan az állagmegóvási munkálatok elvégzése javasolt. Az egyik olyan lehetőséget, ami pénzügyi támogatás elérését teszi lehetővé, a házak falusi turizmus keretében történő hasznosítása jelenti. A magyarországi népi építészet a feudális rend megszilárdulása után kezdett kiformálódni, ettől kezdve jöttek létre a sajátos település- és épületelemek. A Hegyközben a települések zömét zárt falvak teszik ki, melyek között a legtöbb utcás, szalagtelkes település. Legegyszerűbb változata az útifalu, amely egyetlen utcából és a rá merőlegesen elhelyezkedő telkek sorából áll. Ez a jellegzetesség Pálházán is megfigyelhető. A Hegyköz építészeti szempontból – a mai Magyarország északi területeivel – az Északi házterület csoportjába tartozik. A lakó és gazdasági épületek, valamint a telek jellemzői hosszú fejlődés eredményeként jöttek létre. A helyi jellegzetességeket tükröző népi építészeti emlék a városban ma is megfigyelhetők a lakóterületi akcióterületen, (mely a TRT szerint helyi védelemre javasolt ingatlanokat is takarja).

101


HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÜLETEK UTCA, HÁZSZÁM, HELYRAJZISZÁM ALAPJÁN Sorszám Utca megnevezése Házszám Helyrajzi szám Dózsa György 11 81/2 1. 29 74 2. 31 73 (Templom) 63 48 3. 65 47 4. 149 5. (Templom) 151 6. 153 7. 154 8. 108 162 9. 173 10. 324/1 11. (Volt Malom) 154 186 12. Sport 21 297 13.

Ezen épületek hagyományos és korhű felújítása cél, mind a lakóterületi akcióterületen, valamint a belvárosi akcióterületen. Hogy mind építészetében, mind pedig hangulatában megőrizzék a falusi hangulatot. Folyamatosan felértékelődik a műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, a településszerkezetben, épített környezetben, a település életében. A település vezetősége kiemelt figyelmet fordít az értékek megőrzésére. A folyamatos pályázati rendszerek keretén belül lehetséges. Az AVOP programok falu és város megújítási pályázatai is lehetőséget biztosítanak erre az alábbi témákban: Falufejlesztés és – megújítás Intézkedés: Falufejlesztés, - megújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése. Az Ó-faluban eredeti falukarakter visszaállítása a fő célkitűzés, mert az archaikus falukép a vonzó és ez a települési identitás alapja és a hely szellemét is ez adja. A látásmód, a kultúra újra felfedezése, s ezzel együtt a közösségi élet ezáltal megújul.

Egyéb, akcióterülethez nem köthető fejlesztések Köztéri hulladékgyűjtők számának növelése Utcabútorok kihelyezése Parkosítás Információs táblarendszer A kereskedelmi szolgáltatások megfelelő színvonalon bevásárlóközpontok városba települése (terület biztosítása).

való

biztosítása

érdekében

Szennyvíz telep bővítése, korszerűsítése, belvízelvezetés korszerűsítése pályázati stádiumban van. Kerékpárút építés Sárospatak – Kassa vonalon, szintén pályázati szakaszban. PÁLHÁZA település a Zempléni Tájvédelmi Körzet, mint kiemelt térség része.

102

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Külterületének jelentős része a ZTK Területrendezési Terve alapján a Védelmi célú övezet be tartozik. A település közigazgatási területén a Bózsva-patak és a Bisó-patak völgyében üdülőerdő fejlesztés kialakítása előirányozható. Az üdülésre kijelölt erdőtagokra sajátos termelési előírásokat kell kidolgozni. Szükséges feltárásuk turistautakkal, berendezésük pihenőhelyekkel és egyéb felszerelési tárgyakkal. Településhálózati és tájhasználati változás, Alapvető változás a tájhasználatban annyiban várható, hogy az ún. „non food” mezőgazdasági szisztéma alapján előtérbe kerülnek az ipari növények termesztése, ez esetenként színesíti a tájat, mivel nagy felületű virágzó táblák is megjelenhetnek.

3.3.2. Ingatlangazdálkodási terv Az önkormányzati ingatlangazdálkodási terv több összetevőből áll: • az akcióterületekre eső önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosítása - eladással – és rajta a befektetői tőke által végrehajtandó fejlesztéssel - önkormányzati tulajdonban megtartással és a terület új, közösségi célú beépítésével (pl. iskola-, közintézmény építés) -rehabilitálásával, a rajta levő önkormányzati ingatlanvagyon értékének növelésével - közterületként, közösségi térként hasznosításával (pl. közpark, szabadidő-terület) - környezetvédelmi célú hasznosításával (pl. véderdő) - egyes – kulcspozícióban levő - akcióterületekre eső nem önkormányzati tulajdonú ingatlanok megvásárlása, önkormányzati tulajdonba vétele - a megvalósulás elősegítése – önkormányzati megvalósítás, terület-előkészítés érdekében a későbbi - hasznosítás lehetőségének megőrzése/biztosítása érdekében, vagy - önkormányzati jövedelemszerzés (a terület felértékel(őd)ése utáni értékesítés) érdekében

Ingatlaneladás Az Önkormányzat az alábbi kereskedelmi területeit kínálja eladásra, melyek a kertvárosi lakótelepi akcióterületen helyezkednek el. (Ezek lehetnek a városba telepítendő bevásárló központ potenciális ingatlanjai.) Az alábbi ingatlanok a lakóövezetben helyezkednek el. Eladási áruk 1M forint, mely pálházi lakos vásárlása esetén 500 e Ft-ra módosul, mellyel a helyiek ingatlanvásárlását szeretnék ösztönözni: HRSZ 402 404 430 431 439

Ingatlan beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület

Utca, házszám Móra F. u Móra F. u Móricz Zs. u. Móricz Zs. u. Liget u.

Szándékok a tulajdonnal? eladási szándék eladási szándék eladási szándék eladási szándék eladási szándék

Hasznosítása lakóház célra lakóház célra lakóház célra lakóház célra lakóház célra

Potenciális jelentkező van-e? igen igen igen igen

Egyéb az önkormányzat tulajdonában levő ingatlan, melyet eladásra szánnak, összesen 12 M Ft (3M Ft/lakás): 103


HRSZ 229/21

Ingatlan lakóház, udvar 4 lakásos ingatlan)

Utca, házszám

Szándékok a tulajdonnal?

Hasznosítása

Potenciális jelentkező van-e?

Petőfi u.

eladási szándék

lakóház célra

Igen

Az iparterületen az alábbi ingatlant közművesítés után az Önkormányzat zöldmezős beruházásnak eladásra kínálja. A városfejlesztési szervezet további feladatai között szerepel, hogy a magán, vagy vállalkozói kézben levő forgalomképes, de kihasználatlan ingatlanokat felkutassa, és a befektetés ösztönzés részeként előkészítse (közmű, stb) és értékesítse. A régi polgármesteri hivatal épületét Hrsz: 69 , "Erdei Iskola" megvalósítása céljára az önkormányzat eladná kb: 30 M Ft-os vételáron, ez is pályázatfüggő, mely megvalósítására egy nyíregyházi alapítvány pályázik. A Móricz Zs. u, folytatásában építési telkek kialakítása HRSZ: 469/2-509 A Mezőgazdasági út építése kapcsán külterületbe vont terület ismételten belterületbe csatolása Hrsz: 025, 075, 076, 074, 073, 072,

Ingatlanvásárlás

HRSZ

Ingatlan

148/1

Áruház (kék ház)

Dózsa Gy.út

szántó

kovácsvágási út (37127) és Árpád u. Hrsz:206 között

szántó


szántó


szántó


szántó


024/12

024/13

024/14

024/15

024/16

Utca, házszám

Elhelyezke dése

Szándékok a tulajdonnal

Fejlesztés tárgya

Értéke

Előtárgyalások

lakóövezet

önkormányzat részéről vásárlási szándék

park,közösségi tér

2,5. M Ft

igen

vásárlási+fejlesztési szándék


1.5 M Ft

igen



1,5 M Ft

igen



1,5 M Ft

igen



1,5 M Ft

igen



1,5 M Ft

igen

rekreációs

rekreációs

rekreációs

rekreációs

rekreációs

104

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza kovácsvágási út (37127) és Árpád u. Hrsz:206 között

rekreációs


lakóház, udvar

belvárosi

önkormányzat részéről vásárlási szándék

Volt malom

Belvárosi

024/17

szántó

319

319

Belvárosi

323/2

Belvárosi

Önkormányzat részéről vásárlási szándék Önkormányzat részéről vásárlási szándék Önkormányzat részéről vásárlási szándék Önkormányzat részéről vásárlási szándék

Belvárosi

Önkormányzat részéről vásárlási szándék

324/1 323/1

325

magántulajdo n

lakóház, udvar

Belvárosi

Dózsa Gy.út 143.


1,5 M Ft

igen

12

pályázat elnyerése esetén Pályázat elnyerése esetén Tervezett vételár

Elkerülő út építés

8M

Tervezett vételár

Parkoló kialakítás

2M

Tervezett vételár

7M

Tervezett vételár

6M

Tervezett vételár

sétálóutca

2 M Ft

Inkubátorház

Szabadtéri színpad építés

A rekreációs akcióterület fejlesztéseinek megvalósításához az Önkormányzat 9 M Ft-ért vásárolná meg a következő helyrajzszámú ingatlanokat: 024/12, 024/13, 024/14, 024/15, 024/16, mely jelenleg szántóként nyilvántartott területeket belterületté nyilvánítás után a fejlesztések helyszínét adnák. Az alábbi térkép a Belvárosi akcióterületen, az első ütemben megvalósuló fejlesztések tulajdoni viszonyait mutatja.

105


Városépítő stratégiai program + Ingatlangazdálkodási terv Városépítő beruházások akcióterületenként

Ingatlaneladás

Ingatlanvásárlás

Városépítő stratégiai program + Ingatlangazdálkodási terv - PÁLHÁZA A program realizálásában együttműködők, a megvalósítás mechanizmusa Az Önkormányzat saját ingatlanjainak fejlesztéseit saját és pályázati forrásokból kívánja megvalósítani. Azonban a városfejlesztésekkel, gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos ingatlangazdálkodáshoz a városnak a nem saját tulajdonban levő ingatlanok piackeresését és gazdasági hasznosítását is segítenie kell a vállalkozók és a magán tulajdonosokkal. A területek fejlesztésére projekttársaság is alakítható ingatlanfejlesztési befektető bevonásával.

106


3.4. Városmarketing program A marketing stratégia és programjai célja a városról alkotott kép, város-imázs javítása, annak érdekében, hogy a fejlesztési célok eléréséhez szükséges pozitív célcsoport-döntések megszülessenek az egyes meghatározó szereplők, úgymint pl. pályázatok esetében a döntéshozó testületek, a szabályozás oldaláról a kormány, a gazdaság terén a befektetők, a helyi vállalkozások, turisták, vagy éppen a helyi lakosság részéről. A városmarketing – a szakma elmúlt évtizedben kialakult gyakorlata szerint - egyrészt szemléletet jelent, a célcsoporti igényeknek, elvárásoknak való megfelelést a fejlesztésekben, a „városi kínálat” kialakításában, másrészt a kommunikációs, „értékesítési” tevékenység hatékony végzését.

City-Identity Pálháza-identitás építése Helyiek magatartása /behaviour

A lakosság belső identitása, lokálpatriotizmusa

Városkép Arculat/Design

Tudatos marketing kommunikáció

Teljesítmény, várostermékek

A városmarketing stratégiai irányok legfontosabb elemei kell, hogy legyenek hatékonyan járuljon hozzá a város újrapozícionálásához, melynek fő pillérei a városépítés, a gazdaság-turizmus és a hatékony működés. A városépítés terén a teljesítmények megfelelő alapot képeznek egy marketingkommunikációs munkához, míg a gazdaság terén maga a marketing tevékenység tud hozzájárulni a gazdaságfejlesztés program céljainak eléréséhez, (telephely-marketing, befektetés-ösztönzés stb. révén.) a marketing-szemlélet érvényesítése, mely megjelenik mind az együttműködési mechanizmus, mind a stratégiai programok nagyobb elfogadottságában, megvalósíthatóságában. a város közös érdeke, hogy térségi értelemben meghatározó szerepet játsszon, a térségi, Zemplén/Hegyhát-identitások erősítése mellett az elzárkózás, elkülönülés helyett a kooperáció, a közös kezdeményezések, programok kialakítása legyen jellemző, a marketing stratégia megyei, regionális hatású akciókkal, programokkal kell, hogy megjelenjen, mert csak így valósulhat meg az eredményes újrapozícionálás.

Külső identitás, pozíció, megkülönböztethetőség, azonosság

Pálháza-imázs

A városmarketing szakmai keretét a város-identitás a város-teljesítményének, a város szervezeti, lakói magatartásának, formai-vizuális arculatának és a kommunikációjának egysége képezi, amely belső (lokálpatriotizmus, mi tudat) és külső (egyediség,

107

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza megkülönböztethetőség, vonzerő) dimenzióval bír, és amely jól megragadható, mérhető pozitív imázsként tükröződik vissza. Külön kihangsúlyozandó a belső kommunikáció, a belső PR tevékenység szerepe, jelentősége. A stratégia egészének sikerességi feltételeként is megfogalmazható a belső irányú tevékenység megalapozottsága, hatékonysága. Nincs külső imázs-javítás a belső kommunikáció, a belső marketing eredményessége nélkül, s ez különösen igaz Pálháza nehéz helyzetében! A „mi tudat” erősítése egy koordinált, jó motivációs rendszert alkalmazó, a teljesítmények elismerését biztosító, megvalósító akciósorozattal lehetséges. Az lenne kívánatos, hogy a támogatott impulzusok révén a városban kialakuljanak, újraéledjenek a hagyományok, szokások és az azokat megjelenítő események, a művészetek, a helytörténet stb. területén. A „mi tudat” erősítésében kiemelkedő jelentőségű az önkormányzat és a lakossága közötti kapcsolat minősége. Mindezen elemekre épülően elengedhetetlennek tartjuk a térség települései közötti szervezeti és személyes, baráti, közösségi kapcsolatok kialakítását, ápolását nem csupán a közvetlenül érvényesíthető előnyök érdekében, hanem a lakosság nem gazdasági életminőségi elemeinek érvényre jutása végett is. A külső kommunikáció feladata emellett egy olyan egyediség kialakítása, a régió, település-azonosság tudatos felépítése, mely révén megfogalmazódnak a jellemző információk, üzenetek, a komparatív versenyelőnyök. A külső közvélemény felé megfogalmazandó üzenetek vonatkozásában igen körültekintően kell eljárni, hiszen a jelenlegi attitűdök megváltoztatása csak fokozatosan lehetséges, s ezért különösen be kell tartani azon szabályokat, melyek a hihetőség, elfogadási készség, rokonszenv megteremtése, bizalom kiépítése érdekében szükségesek. A kétoldalú kommunikáció következtében befolyásolható, alakítható a város megítélése, a város-imázs. Az objektív tények és a szubjektív, az egyes szereplőkben visszatükröződő kép között többnyire mérvadó különbségek persze jelentkeznek, általában negatív irányban, s csak néhány esetben jobb, kedvezőbb a megítélés, mint a reális helyzet. A kommunikációs stratégia feladata az objektív tények és szubjektív imázs összhangjának megvalósítása. A City Design nem más, mint a szimbólumok, a formai arculati elemek egymásra épülő rendszere, mely egységes, összhangot mutató vizuális megjelenítést eredményez. Elemei között megjelenik: a logó, mely széles körűen használható, s kiadványokon, rendezvényeken és egyéb helyeken hatékonyan megjeleníti a városhoz tartozást, képviseletet, a használata (akár módosított formában) sajátos minőségi garanciát jelenthet, mert például támogatott kiadványok esetében, rendezvényeknél csak akkor használható, ha az megfelel a szakmai elvárásoknak, védjegy - Pálházai készítésű termékekre helyezve, a termék származás megerősítését szolgálja, eleme lehet a turisztikai termék fejlesztésének, a sajátos építészeti formai megoldások, avagy a kulturált útbaigazító táblák stb. mind elemei a CD-nek.

108

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza A County Behavior nem más, mint a települést valamilyen szerepben megjelenítő, képviselő személyek, a lakosság szűkebb-tágabb körének viselkedése, magatartása egymással és a városon kívüli közvéleménnyel. Itt a lakosság turistákkal, látogatókkal szembeni vendégszeretete, nyelvismerete, nyitottsága, a vállalkozásainak üzleti kulturáltsága, magatartása, a vezető politikai, társadalmi személyiségek magatartásjellemzői, viselkedése egyaránt beletartoznak. A County Behavior nemcsak PR eszközökkel, (követendő minták megismertetése, díjak, elismerések stb.) hanem a képzés, nevelés, kapcsolattartási készségek javítása által is fejleszthető. A County Communication azon közvetlen kommunikációs (és nem csupán PR eszközök) szisztematikus alkalmazása, melyek együttesen fejtik ki információs és befolyásoló hatásukat. Külön érdemes kiemelni az ún. nem eredendően kommunikációs eszközök hatását, úgymint termékek, személyek, létesítmények, szolgáltatások stb., melyek szintén fontos üzeneteket hordoznak rólunk. CI (city identity), azaz város-identitás koncepció a városon belüli olyan stratégiai irányítást és ennek megfelelő cselekvési tervet, olyan intézkedések összességét jelenti, amely összehangolja a város intézményeinek, szervezeteinek, csoportjainak tevékenységét a város belső és külső „arculatának” sikeres és meghatározott tervszerű alakítását, építését célozva meg. A városmarketing stratégia realizálása a programelvűségre épül. A stratégia keretében három alprogram került kidolgozásra, melyek mellett eseti akciók is javasoltak. A három stratégiai alprogram - mely számos akcióban realizálódik - a következő: 1. Turizmus-marketing A város turisztikai kínálatának összekapcsolása, turisztikai termék kialakítása, többcsatornás kommunikáció és értékesítés-ösztönzési eszközök megvalósítása, melynek révén Pálháza része lehet egy térségi „Zemplén-desztináció”-nak. A város turisztikai marketingjének a célja, hogy központja legyen a turisztikai tájékoztatásnak, együttműködésszervezésnek, mellyel Észak-Magyarország Régió kiemelt turisztikai desztinációihoz tud kapcsolódni. (Miskolc-Bükk, Aggtelek és térsége) elsősorban kiadványok, internetmegjelenés, rendezvények, egyesületi együttműködés révén. 2. „Telephely- és közösségi gazdaságfejlesztési marketing” – A gazdaságfejlesztési stratégia megvalósítását szolgáló marketing-program, mely a külső befektetések vonzásában érintettek együttműködésével kell, hogy megvalósuljon. A helyi, már itt működő vállalkozások fejlődése érdekében kifejtendő „közösségi” marketing elsősorban a kis- és középvállalkozókhoz kapcsolódik, de a mezőgazdasági termelők számára is kiváló lehetőséget kínál. Elemei: marketing információs rendszer, vásárok-kiállítások, tanácsadás, kiadványok, rendezvények-találkozók stb. A „Pálháza-info” néven a város internetes honlapjának keretében kialakítandó egy marketing és üzleti információs hely.

109

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza 3. „Belső-marketing” A belső marketing alapvető funkciója, hogy javítsa a városon belüli együttműködést, kialakítsa az itt élők város iránti elkötelezettségét, tiszteletét, szeretetét azáltal, hogy megismerteti a követendő példákat, lehetőségeket, mintákat. Néhány lehetséges eszköze: - Minták, pozitív példák bemutatása, - „Így is lehet” jól működő helyi vállalkozók bemutatása, - Iskolai vetélkedő sorozat “pl. „Ismerd meg szülőfölded” címmel, - partnervárosi (települési) kapcsolatok erősítése, - térségi szintű kulturális napok, hetek rendezése, - településszövetségek bemutatása, - helyi értelmiség megnyerésének, megtartásának fontos eszköze a szakmai díjak, elismerések rendszeres adományozása mellett ösztöndíjak, nyújtása - az etnikai önszerveződések támogatása - Gondolkodó, tevékeny polgárokra van szüksége. A fejlesztési törekvések megvalósításába történő bevonáshoz viszont nagyon intenzív kommunikációra van szükség az önkormányzat és a lakosság között. Legyen a kommunikáció kétoldalú – tájékoztatás és véleménykérés. - Nyitott Városkapu Napja rendezvény évenkénti megrendezésével, ahol a polgárok bepillanthatnak a polgármesteri hivatal életébe, és javaslatokat tehetnek. A városmarketing célcsoportja minden a városfejlesztési stratégiában érintett célcsoport. A város-marketing tevékenységet, közösségi marketinget az önkormányzat – s elsősorban a városfejlesztésért felelős szervezet - által koordináltan, szakmai és civil szervezetekkel kooperációban, célszerűen külső szakmai tanácsadó segítségével valósíthatjuk meg. A stratégia a város és teljesítménye ismertségének, elismertségének növelése, imázsának javítását, hatékony eszközrendszerének működtetését tűzi ki célul. A városmarketinget nem egyszerűen kommunikációs, PR tevékenységként definiálva arra törekszünk, hogy a korszerű, modern marketing teljességében (szemlélet, stratégia, eszközök és módszertan) épüljön be az önkormányzat és a város életébe. A városmarketing ennek megfelelően: − magába foglalja a rendszeres kutatási, elemző tevékenységet a városfejlesztési, városmarketingi döntések megalapozása érdekében; − befolyásolja a célcsoport-elvárások közvetítésével a város-termék fejlesztését; − közösségi típusú integrált kommunikációt szervez, s valósít meg a város érdekében; − közösségi értékesítést, értékesítés-támogató tevékenységet folytat. A városmarketing tevékenység nemcsupán önálló program, hanem minden program, alprogram és projekt „kísérő tevékenysége”, amelyben ötvöződik az általános városmarketingi, városimázs-építés és a konkrét program, projekt érdekeit szolgáló marketing munka. A városmarketing munka ilyetén tudatos, átgondolt és „megkettőzött” felfogása mindenképpen indokolttá teszi önálló, kiemelt megjelenítését a stratégiai programokban, akciótervben, hiszen hatékonysága elengedhetetlen a városfejlesztési sikerében, különösen ha

110

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza figyelembe vesszük, hogy a városok közötti verseny éleződése nem csupán a hagyományos városfejlesztési területeken, hanem a marketing tevékenységben is egyre fokozottabb. A városmarketing munka során előtérbe kerülő elvek, üzenetek a bizalom, biztonság, városkép, kommunikációkészség, együttműködés-kapcsolatok, információs technológia, tudásszint növelése. A városmarketing realizálását éves marketing-költségvetés biztosíthatja, melyet éves marketing-terv alapján célszerű kialakítani, miáltal megteremthető a marketingprogramok, akciók szakmai megalapozottsága. A városmarketing tevékenységben is elengedhetetlen az együttműködés, az integráltság, s a közösségi, önkormányzati és vállalkozói marketing kooperációja. A városmarketing hatékonyságát, teljesítményét számos mutatóval mérhetjük, úgymint a marketing akciók, kampányok száma., a közösségi marketinggel foglalkozók száma, a városimázs és különböző részmutatóinak javulása, a sikeres szakmai projektek marketingtámogatása, kedvezőbb általános üzleti, turisztikai, kulturális stb. sikeresség a marketinggel támogatott esetekben. A marketing költségvetés mértéke elsősorban a megoldandó feladatok és az elvárt eredményesség alapján határozható meg. Célszerű ugyanakkor az általános célú, imázsépítő közösségi marketing tevékenységre évente legalább évi 7-8 MFt közösségi forrást fordítani, amelyet pályázati források, a vállalkozók, a szakmai és a civil szervezetek, valamint a konkrét projektek marketing büdzséje egészít ki.

3.5. Anti-szegregációs terv Helyzetértékelés Pálházán még nem készült el a teljes Esélyegyenlőségi program, de egyes részeit kidolgozta és elfogadta, úgymint az Esélyegyenlőségi Intézményi Programot és a Közoktatási helyzetelemzést. A teljes program kidolgozását 2008 végére tervezi az Önkormányzat. Demográfiai elemzés a célcsoportok szerint Az esélyegyenlőségi kérdések vizsgálatakor valamennyi hátrányos helyzetű csoport helyzetét elemezni kell, úgymint a fogyatékkal élők, a 45 év feletti nők, a nem aktív korúak és az alacsony státuszúak helyzetét. A fogyatékossággal élők helyzete A városban fogyatékossággal élő emberek létszámára és fogyatékosságuk mértékére megbízható statisztikai adat nem áll rendelkezésre. Pálháza városban a Magyar Államkincstár adatai szerint 6 fő részesül fogyatékossági támogatásban. Ettől eltér a fogyatékosokkal foglalkozó civil szervezetek és a háziorvosi rendelők nyilvántartása, amely szerint 227 fő a pálházai fogyatékkal élők száma. Ennek oka, hogy a jogszabályi előírás szerint csak súlyos esetben adható a fogyatékossági támogatás. A háziorvosi szolgálatok adatai szerint a Pálházán élő hallássérültek száma: 10 fő. 111

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének 1 pálházai látássérült tagja van, de számuk a városban 15 fő. A háziorvosi szolgálatok adatai szerint a Pálházán élő szellemi fogyatékosok száma: 1 fő, a mozgáskorlátozottak száma 201 fő. A pálházi lakosságnak 19 %-a valamilyen fogyatékossággal él. A csoport demográfiai összetétele eltér a városi átlagtól, hiszen az időskori mozgásszervi és egyéb problémák következtében az időskorúak nagyobb arányt képviselnek. A Városnak az akadálymentesítéseknél figyelmet kell fordítani, hogy a fogyatékosok különböző csoportjainak érdekeit összehangolja a fizikai környezet kialakításánál. A 45 év feletti nők helyzete Pálházán a BAZ Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltsége által nyilvántartott munkanélküli nők száma 2008. áprilisban 44 fő, a pálházi nyilvántartott munkanélküliek 51%-a. Aggodalomra ad okot azonban az, hogy a tartósan munkanélkülieknek már közel 60%-a, vagyis a nők újra elhelyezkedése nehezebb. A regisztrált munkanélküli nők iskolai végzettség szerinti megoszlását vizsgálva kimutatható, hogy a városban a munkanélküli nőknek kb. 18 %-a szakmával nem rendelkező, alacsony iskolai végzettségű. A regisztrált munkanélküli nők életkor szerinti megoszlását tekintve megállapítható, hogy a 40 év feletti korosztályba sorolt munkanélküli nők aránya 50 %. Pálházán a Magyar Államkincstár adatai szerint a GYES-en, GYED-en, GYET-en lévő inaktív lakosok száma 31 fő, akikről a gyakorlatból tudható, hogy többsége nő, de a Magyar Államkincstár nem tartja nyílván nemek szerint megkülönböztetve a támogatást igénylőket. A Pálházán élő nők számára szükség van olyan új képzési irányvonalakra, és az eredményes részvétel érdekében olyan képzési feltételek megteremtésére, amelyek révén új munkalehetőségek válnak számukra elérhetővé. Az időskorúak helyzete A városban élő idősek aránya 1997. és 2006. között kb. 15-17 % között mozgott, amely jóval alacsonyabb a kistérségi és regionális, 30 % körül mozgó arányoktól. Az időskorúak nappali ellátása biztosított, de átmeneti vagy tartós benntartózkodást biztosító intézmény nem működik a városban. Alacsony státuszúak helyzete A város hátrányos helyzetű kistérség egyik települése, de ezzel együtt a térség egyetlen városa Sátoraljaújhely mellett, ill. több szempontból is jobb helyzetben van, mint a térség más települései. Településtörténeti adatok alapján látható, hogy a település évtizedekre visszatekintve a térségi foglakoztatás egyik központja volt a perlit-bányája és az erdőgazdaság miatt. A rendszerváltást követő gazdasági hanyatlás során növekedett ugyan a munkanélküliség mértéke, de mindig a térségi alatt maradt (2006-ban 7,2%). A munkájukat elvesztett pálháziak a közeli városokban kerestek és találtak állást. A térségben az alacsony státuszú lakosság (többségében romák) aránya meghaladja az országos átlagot, de a városban kiugróan alacsony arányt képviselnek.

112

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Foglalkoztatás Pálháza és térsége társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott térség, foglalkoztatási szempontból a megye legkritikusabb területei közé tartozik. A foglalkoztatást tovább nehezíti a munkaerő kínálat kedvezőtlen aránya, összetétele. Jelentős az alacsony iskolázottsági, szakképzettségi szint (a lakosság 42,5%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik), a magasan kvalifikáltak elvándorlása, bár meg kell említenünk, hogy az 1000 lakosra jutó diplomások számát tekintve a város az első helyen áll az országban. Az aktív korúak csoportjában a regisztrált munkanélküliek aránya 2006-ban 7,2% volt, mai napig is 7-8% között mozog, ami megfelel az országos átlagnak, viszont alacsonyabb a kistérségi és regionális arányoktól. A tartós munkanélküliek aránya 2,6% a teljes lakosság arányában. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 2001-ben 56% volt, a foglalkoztatott nélküli háztartások száma 5,2%. Az önkormányzat közhasznú, közcélú foglalkoztatás keretében biztosít munkalehetőséget a munkanélküliek számára. 2008 áprilisában ez a következők szerint alakul: Közhasznú foglalkoztatottak száma: 10 fő (2 fő Polgármesteri Hivatalban dolgozik, 8 fő a településen kertészeti munkát végez.) Közcélú foglalkoztatottak száma: 5 fő (1 fő óvoda dajka, 1 fő művelődési ház turisztika, 3 fő kertgondozás a településen.) Lakhatási körülmények elemzése Pálházán 415 db az önálló háztartások száma, ebből az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 8,2%. Az alacsony komfortfokozatú lakásokat többnyire idős emberek lakják, a város különböző pontjain helyezkednek el. A város közművel való ellátottsága nagyon jónak mondható, a közmű-ellátottság 90%-os. Az új építési területek is közművesítettek. A lakóházak hagyományos falusi építkezés szerint készültek, de megkülönböztethető két viszonylag jól elválasztható rész: a város belső részein található az Ófalu, a kifelé eső területeken a modern építésű házak. A város lakóházállománya viszonylag homogén képet mutat, néhány leromlott, magántulajdonban lévő lakóház lelhető fel, amelyekből idősek kihaltak, s most használaton kívül vannak. Nincs olyan településrész, ahol több, leromlott ház található egymáshoz közel, nincs leszakadó településrész. A városban egy szociális bérlakás-tömb található, a lakóövezetben, a város közepében van. 5 db felújított, összkomfortos lakás, ahol a bérleti díj kb. fele, mint a városban elfogadott bérleti díjak. A lakások bérbeadása szociális jelleggel pályázat útján történik, rászorultsági alapon, azonban a pálházi lakosok előnyt élveznek a pályázat elbírálásakor. A lakásokat 4 évre adja bérbe az önkormányzat, kérelemre egy alkalommal meghosszabbítható. A jelenlegi lakók bérleti szerződése 2010. december 31-én jár le. A településen a lakásépítéseket elsősorban a foghíjasság megszüntetésének jegyében engedélyezik, új lakóterületek előkészítés alatt vannak a város szerves folytatásaként (közművesítettség teljes körű, telkesítés folyamatban van).

113

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Egészségügy és szociális ellátás elemzése A városban működő Egészségügyi Központ társulási közös fenntartású intézmény. A fenntartó települések: Pálháza, Füzérradvány, Füzérkajata, Filkeháza, Kishuta, Nagyhuta, Kovácsvágás, Vágáshuta. Egészségügyi Központ által ellátott funkciók: Háziorvosi alapellátás Fogorvosi ellátás Fogtechnikus Fizikoterápia Orvosi ügyelet, amely 18 község illetékességi területére terjed ki. (Pálháza, Füzérradvány, Kishuta, Filkeháza, Pusztafalu, Nyíri, Kovácsvágás, Vilyvitány, Alsóregmec, Felsőregmec, Füzérkajata, Nagyhuta, Füzér, Füzérkomlós, Bózsva, Vágáshuta, Mikóháza, Hollóháza) A védőnői szolgálat keretében 2 védőnői körzet került kialakításra, amelyek Pálháza központtal 8 településre kiterjedően látják el feladataikat. A fogorvosi alapellátás területi ellátási kötelezettséggel működik, a következő településekre vonatkozóan: Pálháza, Füzérradvány, Kishuta, Filkeháza, Pusztafalu, Nyíri, Kovácsvágás, Vilyvitány, Alsóregmec, Felsőregmec, Füzérkajata, Nagyhuta, Füzér, Füzérkomlós, Bózsva, Vágáshuta, Mikóháza. Az egészségügyi ellátást biztosító intézmények jelenleg egy kevésbé korszerű, a kor színvonalának nem megfelelően felszerelt épületben működik. A Városi Önkormányzat a közeljövőben nyújtja be pályázatát egy korszerű, mindenki számára elérhető egészségügyi központ kialakítására. A városi lakosság egészségügyi állapota, a megbetegedések száma, a betegségtípusok előfordulási gyakorisága megfelel az országos átlagnak. A szenvedélybetegségek (elsősorban a dohányzás és az alkoholizmus) terjedőben van, különösen a fiatalok körében. Társulási formában működik a házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, étkeztetés. Pálháza Körzeti Alapszolgáltatási Központ néven 5 település részvételével jött létre a társulás: Filkeháza, Füzérkajata, Füzérradvány, Nagyhuta, Pálháza. A közös fenntartással és közös foglalkoztatással kapcsolatos feladatkörök ellátását a gesztor önkormányzat (Pálháza) önállóan gazdálkodó intézménye útján biztosítja. A feladatok szakmai ellátását a társulásban részt vevő önkormányzatok szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi szakemberei végzik. Házi segítségnyújtásban ellátottak száma 41 fő, a jelzőrendszert Pálházán 4, Filkeháza 1, Nagyhuta 1 fő veszi igénybe. A házi és jelzőrendszeres segítségnyújtásban 4 szakember dolgozik. Étkezést 172 időskorúnak biztosítanak kedvezményesen a 6 társult településen összesen. Pálházán nem működnek tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények, viszont van idősek nappali ellátását biztosító intézmény, amely férőhelyeinek száma 60, 2008. áprilisban a gondozottak száma 57 fő, az intézmény kihasználtsága 95%-os. A Városi Önkormányzat a kötelező segélyezési formákon túlmenően igyekszik segíteni a rászorultakon. Az önkormányzat nyújtotta pénzbeli támogatások:

114

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza a nagycsaládosok ingyenesen jutnak tankönyvhöz (380 családból 26 család, 6,8%), • a rendszeres gyermekvédelmi támogatás keretében biztosított számukra az ingyenes étkeztetés, • pénzügyi támogatás a nagycsaládosoknak az iskolai kirándulásokhoz. Az Önkormányzat adatai szerint 2007-ben rendszeres szociális segélyben részesült 37 fő (9 család, 2,4%). 59 gyermek (34 család gyermekei, 8,9%) után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi támogatást. Lakásfenntartási pénzbeli támogatást kapott 6 fő (6 család, 1,6%). •

Közoktatási elemzés A város helyi (települési) közoktatási feladatai mellett térségi, társulásos megállapodás alapján körzeti feladatokat is ellát a Pálháza Körzeti Alsó fokú Oktatási Intézmény Fenntartó Társulás keretein belül. A közösen fenntartott Intézmény: Pálháza Körzeti Általános Iskola és Körzeti Óvoda. A társult önkormányzatok: Pálháza, Kovácsvágás, Füzér, Füzérradvány, Kishuta, Füzérkajata, Filkeháza, Nagyhuta, Vágáshuta A társulás ily módon történő kialakítását a települések földrajzi elhelyezkedése, és alacsony lélekszáma indokolta. Óvoda OMazonosító 029187 029187 029187

Intézmény neve Körzeti Óvoda Pálháza Kovácsvágás Óvoda Füzéri Tagóvoda

Gyermeklétszám az intézményben Összesen HH/HHH SNI 65 31/11 1 36

34/22

-

16

7/5

Forrás: Városi Önkormányzat

Az óvoda férőhelyeinek száma a pálházai óvodában 75, ezzel szemben a beiratkozott gyerekek száma 65 fő (a más településről bejáró gyerekekkel együtt). A Körzeti Óvoda és a Tagóvodák által kiszolgált településeken az óvodáskorú gyermekek száma: 129 fő, a be nem iratkozott, óvodás korú (3-5 éves) gyermekek száma: 18 fő. A környező településekről 38 gyermek jár be, akik közül 16 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű. A pálházi óvodások között 6 hh-gyermek van, hhh-gyermek nincs a pálházi óvodások között. A pálházi, a kovácsvágási óvodák épületeiben folyamatos felújítási munkálatok történnek (nyaranta). A pálházi óvodában a tető, az aljzatburkolatok, víz-, villanyvezeték cseréjére került sor. Szükséges még a fűtési rendszer korszerűsítése, a bútorzat cseréje, valamint az udvar teljes felújítása. Kovácsvágáson szintén felújított és kibővített óvodában tartózkodhatnak a gyermekek, de szükséges lenne egy csoportszoba aljzatának cseréje és udvari játékok biztonságossá tétele. Pálháza város és kistérsége alapfokú nevelési, oktatási intézményeiben jelentős a hátrányos-és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók aránya. A 2007/2008-as tanévre vonatkozó adatok az alábbi táblázatban találhatók.

115

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza OMazonosító

029187 029187 029187 029187

Intézmény neve

Körzeti Általános Iskola Pálháza Kovácsvágási Tagintézmény Kishutai Tagintézmény Füzéri Tagintézmény

Gyermek, tanulólétszám az intézményben Összesen HH/HHH SNI

Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint Normál (általános) tanterv

Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás SNI Összesen HH/HHH SNI 2

248

133/78

2

Összesen 248

HH/HHH 133/78

40

39/37

-

40

39/37

-

5

1

-

5

1

-

6

4

-

6

4

-

Gyógypedagógiai tagozat Összesen

HH/HHH

* A hh tanulók aránya az Észak-Magyarországi Régióban 61,1%, Magyarországon 35,5%. Forrás: Városi Önkormányzat

116

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Iskola Az iskola tanulóinak létszáma jelenleg 299 fő. A pálházi központi iskolában a 299 tanulóból 248-an, a kovácsvágási tagiskolában 40-en, a kishutai tagiskolában 5-en, a füzéri tagiskolában 6-an tanulnak. A központi pálházi iskolába a székhely településről 78, a környező településekről (Filkeháza, Füzérkajata, Füzérradvány, Kovácsvágás, Vágáshuta, Kishuta, Nagyhuta, Bózsva, Füzér, Nyíri, Mikóháza) összesen 170 tanuló jár be. A roma etnikumhoz tartozó tanulók száma 118 fő, akik kb. 97%-ban a környező településekről járnak be. A hátrányos helyzetű tanulók aránya az intézményben összesen 59,2%, számuk 177 fő, a halmozottan hátrányos helyzetűek száma 120 fő, a tanulói létszám 40,1%-a. A hátrányos helyzetű gyermekek aránya megfelel a régiós átlagnak, de az országos átlag feletti. A központi pálházi iskolában a hátrányos helyzetűek aránya kedvezőbb a régiós és az intézményi átlagtól: 53,6%. A hhh-gyermekek aránya szintén alacsonyabb, mint az intézményi átlag: 31,4%. A székhelyi iskola tanulóinak helyzetét vizsgálva kiderül, hogy a más településekről bejáró gyermekek között nagyobb arányt képviselnek a hh- és hhh-gyermekek, mint a székhelytelepülésen élő gyermekek között. A pálházi lakóhellyel rendelkező hh/hhh gyermekek aránya 28/3. A hh-gyermekek 15,8%-a pálházi, míg a hhh-gyermekek 2,5%-a. A jelenség a helyzetelemzés adataiból egyértelműen magyarázható: Pálháza foglalkoztatottsági mutatói meghaladják a térségi átlagot, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya az országos átlag felett van. Az iskola továbbtanulási arányait vizsgálva, látható, hogy az érettségit adó képzési intézmények irányába jelentkezők aránya magasabb, mint az országos átlag (2005.). A Városban is megfigyelt tendencia, hogy a hátrányos helyzetű családokból egyre inkább a szakiskolákba jelentkeznek a gyerekek a családban az egy főre jutó anyagi terhek növekedése, a jövedelmek csökkenése miatt. A közszolgáltatási feladatellátást tekintve a városban elérhető nevelési tanácsadás, logopédiai tanácsadás, gyógytestnevelés, amely szolgáltatásokat többcélú társulás tartja fenn. A Sátoraljaújhelyi Szakmai Kollégiumi Szakszolgálat látja el, hetente 1 alkalommal jár logopédus, és nevelési tanácsadó, gyógytestnevelő. A fejlesztőpedagógiai szolgáltatás, a gyógypedagógiai tanácsadás, pályaválasztási tanácsadás megyei önkormányzati fenntartói háttérrel működik a városban. A közeljövőben a fejlesztő pedagógiai szolgáltatást is a többcélú társulás fogja működtetni. A pálházi és a kovácsvágási iskolák épületei 2005-2006-ban teljes rekonstrukciós és bővítési folyamaton estek át, amelynek eredményeképpen a tanulók a XXI. század követelményeinek megfelelően felújított korszerű iskolába járhatnak. Felújításra szorul azonban még a konyha és ebédlő, valamint a tornaterem is. A város, de inkább a közoktatási társulási ellátási területe a hh és ezen belül a hhh gyermekek/tanulók arányát tekintve hátrányos térség. Bár a nevezett gyermekek/tanulók eloszlása szegregációs törekvéseket nem tükröz, de a párhuzamos osztályoknál fokozott figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű tanulók eloszlására az integráltságuk érdekében. A Kovácsvágási és Füzérradványi Cigány Kisebbségi Önkormányzatokkal, valamint a Kishutai és Pálházi Szlovák Kisebbségi Önkormányzattal az iskola jó kapcsolatban van, rendszeresen, havonta találkoznak.

117

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Az esélyegyenlőséget célzó konkrét intézkedések, és azok fenntartásának biztosítása érdekében elkészült az Esélyegyenlőségi intézményi program. A közoktatási intézmény 2003-tól vezette be a képesség-kibontakoztató és az integrációs programot, amelyben jelenleg 90 halmozottan hátrányos tanuló kapcsolódott be az integrációs programba. 2005-től bekapcsolódtak az Útravaló/Út a középiskolába elnevezésű ösztöndíj programba, amelybe jelenleg 12 hátrányos és halmozottan hátrányos tanuló 5 mentortanárral került be. Az előző években bekerültek közül 13-an 5 mentortanárral folytatják a programot. A Gyermekétkeztetési Alapítvány által meghirdetett pályázatok segítségével 4 település 90 rászoruló hátrányos helyzetű tanulója jut rendszeresen élelmiszer-csomaghoz. Pálháza és a környező települések összehasonlítása A térségben egyedi módon alakultak a települések közötti különbségek. Az alábbi táblázat mutatja a Pálházával társulásra lépett települések helyzetét a különböző mutatókon keresztül. A legrosszabb helyzetben van Füzérradvány, Füzérkajata, Kovácsvágás és Füzér. Kishuta, Nagyhuta, Pálháza, Vágáshuta viszonylag jó helyzetben vannak az alacsony státuszúak helyzetét tekintve A térségben komoly társadalmi feszültséget okoz az alacsony státuszú lakosság, ezen belül a romák számának növekedése. A közelmúltban lezajlott füzéri roma-kiköltöztetés (napjainkban is tart) jól jellemzi a térségben uralkodó hangulatot. A Füzéren élő nagyszámú romákat a környező települések befogadták, a romák szabadon választhatták meg új lakóhelyüket. Pálházára egyetlen család sem költözött. Viszont vannak kedvelt települések a romalakosság körében, amelynek következtében elindult egy települések közötti szegregáció. Pálháza, Kishuta, Nagyhuta, Vágáshuta településeken nincs, vagy elenyésző a romalakosság aránya (a kiköltöztetés után más Füzéren is), míg Filkeháza, Füzérradvány, Füzérkajata településeken 30-50% közötti az arányuk, és megfigyelhető a településen belüli szegregáció is. Mutató megnevezése Lakónépesség száma (2006) Lakónépességen belül 0-14 évesek (2006) Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya (2006) Állandó népesség száma (2006) Felsőfokú végzettségűek száma (fő) (2001) Lakásállomány (db) (2006) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (2001) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül (2001) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (2001)

Pálháza Filkeháza Füzérradvány Füzérkajata Kovácsvágás Kishuta Nagyhuta Vágáshuta

Füzér

1167

117

419

139

658

345

77

97

530

13,34%

18%

24,82%

11,51%

26,75%

9%

9%

11,34%

16,8%

70,6%

62,4%

55,4%

59,7%

57,6%

35,4%

40,3%

48,5%

63,8%

1167

117

419

139

658

345

77

97

530

71

3

7

2

7

3

2

2

12

415

42

208

77

237

133

80

67

227

17,2%

30,95%

46,7%

62,33%

46,64%

24,1%

28,95%

35,7%

34,51%

20,4%

45,9%

97%

48,5%

73,3%

38,7%

87,5%

56,1%

52%

56%

69%

63,2%

74,7%

18%

49,6%

53,1%

76,6%

64,7%

118

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) (2006) A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül (2006) A HH/HHH gyermekek aránya a gyermekkorúakon belül (2008. május) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva (%) (2006) Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva (%) (2006) Szegregátum Romák aránya a lakónépességen belül

7,2%

16,2%

25,1%

26,2%

35,9%

19,7%

9,7%

8,3%

15%

29,4%

37,6%

44,6%

40,3%

42,4%

64,6%

59,7%

51,5%

36,2%

10%

80%

n.a.

n.a.

-

-

-

n.a.

12,3%

54,8%

44,7%

11,7%

38,8%

14,3%

-

7,6%

21,6%

3,9%

16,6%

21,1%

16,9%

46,8%

13,5%

-

4,5%

18,5%

nincs

van

van

van

van

nincs

nincs

nincs

van

0,4%

24,8%

50%

7,2%

50%

-

-

-

3%

A településen folyó, esélyegyenlőséget javító projektek, intézkedések A város az elmúlt években többször pályázott és nyert, ill. pályázik, amely projekteknek célja az esélyegyenlőség, a foglalkoztatás a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása. Nevezetesen: 1. A felnőttképzés fejlesztése a Sátoraljaújhelyi Kistérségben a művelődési házak bevonásával - HEFOP/ 2005 / 3.5.4-05/1.-2005-07-0016/2.0 Cél: a kistérségben élő munkanélküliek, nők, fogyatékosok, cigányok, egyéb hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok felnőtt képzésbe való bevonása a munkaerő-piacon történő minél hatékonyabb érvényesülés érdekében. 2. A Körzeti Általános Iskola teljes rekonstrukciója - ROP-2.3.1-2004-07-0120/31 3. Tervezett beruházás az egészségügy terén: új korszerű egészségügyi központ - ÉMOP 2007.4.1.1. Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, kistérségi járó beteg szakellátó központok fejlesztése, Alap-járóbeteg szakellátás korszerűsítése 4. Szociális Alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése ÉMOP 2008. 4.2.1. Cél: új alapszolgáltatási központ építése, amelyben családsegítő központ, idősek klubja, idősek nappali ellátása, idősek konyhája, idősgondozás, házi segítségnyújtása, jelzőrendszeres segítségnyújtás működik. Az IVS és az Anti-szegregációs terv elkészítése átgondolásra, integrált rendszerbe foglalásra késztette a városvezetést, amelyet az alábbiakban bemutatott ASZT tükröz. Az IVS és az ATT összevetése esélyegyenlőségi szempontból Pálháza az Integrált Városfejlesztési Stratégiájának elkészítésekor az alapos helyzetelemzés után, és a korábbi évek tapasztalatai, ismeretei alapján kezdte meg a stratégiai tervezést. Az IVS a városfejlesztési céloknak megfelelően négy akcióterületet jelöl ki, amelyek lefedik a város teljes területét.

119

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza A belvárosi akcióterületre megfogalmazott fejlesztések minden pálházai lakos számára kellemesebbé, hangulatosabbá teszi a várost; a gyalogos utca kialakítása, a közterek rendezése; a kialakítandó tájház akadálymentesítése mindenkinek, a fogyatékkal élőknek, az időseknek növeli az esélyegyenlőségét, a nyugodtabb belvárosi közlekedés révén; a kiszélesített buszöböl a más településekről érkezőknek, és a településről indulóknak ad nagyobb közlekedési biztonságot. A projektben megvalósítandó kiegészítő jellegű tevékenységek között szerepel egy szociális gazdaság jellegű elem is (családi napközi), amely a munkanélkülieknek teremt munkalehetőséget, ill. javítja mások foglalkoztathatóságának esélyeit. A tervezett projektek mind az egészségügy, mind a szociális ellátás, mind a közösségi lehetőségek terén jelentős felújításokat, bővítéseket, korszerűsítéseket mutatnak. A gazdaságösztönző program eddig nem alkalmazott, újszerű intézkedésekkel, eszközökkel igyekszik javítani a foglalkoztatottsági mutatókon. Az együttműködési stratégiai programban megfogalmazottak megvalósítása szintén növelheti a foglalkoztatottságot. Anti-szegregációs program Minden infrastrukturális és településrehabilitációs fejlesztés esetén különös figyelmet kell fordítani az alacsony státuszú lakosok helyzetére. Az alacsony státuszú lakosok esélyegyenlősége elősegítésének elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések megtétele, ami csökkenti munkaerő-piaci hátrányaikat és javítják a foglalkoztathatóságuk feltételeit. Pálháza város a hátrányos helyzetű Sátoraljaújhelyi kistérség egyik viszonylag jó helyzetben lévő települése. Jó helyzetben vannak, mert magasabb a foglalkoztatottság aránya, alacsonyabb a munkanélküliség aránya, mint az országos átlag. A városvezetés igyekszik a térségben szervező szerepet felvállalni a munkahelyteremtésben, a környező települések foglalkoztatottságán is javítani. Célok Rövid célok

Középtávú célok

Lakhatás távú Közterületek felújítása, rendezése, korszerűsítése

Szinten tartás

Egészségügy A lakosság egészségi állapotának felmérése; figyelemfelhívás a prevencióra; a szenvedélybetegségek terjedésének megakadályozása. A lakosság egészségi állapotának javítása. Új egészségügyi központ felépítése; a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, a szakorvosi ellátások körének bővítése.

Oktatás Saját fejlesztő pedagógiai szolgáltatás kialakítása.

Foglalkoztatás Támogatott munkahelyteremtés; térségi vezető szerep felvállalása a térségi munkanélküliség csökkentése érdekében Óvodáztatás 3 A város éves kortól; foglalkoztatottsági a HH és HHH szintjének növelése. gyerekek beiskolázása középiskolába, felsőoktatásba.

120

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza A Városi Önkormányzat működése során a következő általános irányelvek betartására törekszik. Megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód elve: A megkülönböztetés tilalma vonatkozik bárminemű nemzetiségi, faji, származási, vallási, viselkedési, egészségi állapot és társadalmi helyzet szerinti diszkriminációra. Az emberi méltóság tiszteletben tartása: Minden ember emberi méltósága, egyedisége alapján egyenlő tiszteletet érdemel. Érdekeiket figyelembe véve olyan feltételeket, körülményeket és légkört kell kialakítani, melyek ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzésére és megerősítésére szolgálnak. A társadalmi szolidaritás erősítése közös érdek, mely nagyban elősegíti a hátrányos helyzetű csoportok integrálódási lehetőségeit. Méltányosság és rugalmas ellátás: A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létező egyenlőtlenséget, ezért olyan pozitív méltányos és rugalmas intézkedéseket kell kidolgozni, melyek elősegítik az érintettek társadalmi pozíciójának javulását, ezáltal integrációjuk megvalósítását. Tervezett beavatkozások Pálháza Város Önkormányzata a társadalmi deszegregációs, integrációs, esélykiegyenlítő és növelő célkitűzései megvalósítása érdekében elkészíti Települési Esélyegyenlőségi Tervét, amely magába foglalja a Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv dokumentumát, az Önkormányzat, mint 50 főnél nagyobb foglalkoztató Esélyegyenlőségi Tervét, és az Integrált Városfejlesztési Stratégia Anti-szegregációs Tervét. Határidő: 2008 vége Felelős: városi önkormányzat - jegyző Pálháza Város Önkormányzata vállalja, hogy az Anti-szegregációs Tervben és a Települési Esélyegyenlőségi tervben foglalt célkitűzések és intézkedések megvalósítása érdekében, a város egyéb stratégiai dokumentumait - mint rendeletek, koncepciók, határozatok összhangba hozza e két dokumentummal. Határidő: 2009. március 31. Felelős: városi önkormányzat – jegyző Prioritás Lakhatási integrációt biztosító eszközök

Oktatási integrációt biztosító eszközök

Helyzetelemzési hivatkozás Homogén városkép Kevés telek

Beavatkozás

Felelős

Határidő

Szinten tartás

Városi önkormányzat – főépítész Városi önkormányzat – főépítész Városi önkormányzat – polgármester

folyamatos

A korai Intézményveze tő fejlesztés, gondozás, illetve a gyógypedagógiai tanácsadás elérhetőségének

2008 vége

beépíthető Új lakóterületek előkészítése

Alacsony státuszú lakosok (nem koncentrált) jelenléte Saját fejlesztő pedagógiai, gyógypedagógiai szolgáltatás hiánya

Szociális bérlakás-építés

Pénzügyi forrás

2010. 2013.

Keresés alatt

121


Munkaerőpiaci integrációt biztosító eszközök

növelése; a szűrések és a korai fejlesztés rendszerének kidolgozása, a feltételek megteremtése a társulási együttműködés lehetőségének kihasználása. Városi A hh és hhh Ösztöndíjönkormányzat, fiatalok alacsony programok intézményveze továbbtanulási tők aránya Nincs helyben Képzés a Intézményveze tő fejlesztő fejlesztő felkészítés pedagógia irányában Magas A helyi Városi önkormányzat munkanélküliség munkanélküliek bevonása a város- - polgármester rehabilitációs munkálatokba Városi Átképzési önkormányzat programok

Közmunkaprogramok

Alacsony kvalifikáltság Turisztikai adottságok kihasználtsága alacsony

Munkaerő közvetítése a térségben kapcsolatfelvétel szlovákiai ipari parkkal Szociális gazdaság-típusú programelem a belváros rehabilitációs projektben Átképzési programok A turisztikai lehetőségek kihasználását célzó beruházások ösztönzése pályázati referens alkalmazásával

– polgármester, Munkaügyi Központ Sátoraljahely Városi önkormányzat - polgármester Városi önkormányzat - polgármester

folyamatos

2009.

folyamatos

folyamatos

folyamatos 2008. december

Városi önkormányzat - polgármester

2008-09.

ÉMOP

Városi önkormányzat - polgármester Városi önkormányzat - polgármester

2009.

TÁMOP

2008.

122

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza Közszolgáltatá Rossz si integrációt állapot biztosító eszközök

egészségi Egészségügyi szűrővizsgálatok szervezése

Szenvedélybetegsé gek terjedőben

Magas munkanélküliség

Városi önkormányzat – polgármester, háziorvosi, védőnői szolgálat Városi önkormányzat – polgármester, háziorvosi, védőnői szolgálat

Kampány a képzési intézményekben a szenvedélybetegs égek kialakulásának megelőzése érdekében Családi napközi Városi működtetése a önkormányzat, polgármester szociális gazdaság formában

folyamatos

2008-09.

2009.

ÉMOP

123


4. Realizálási stratégia és monitoring Örök igazság, hogy a városfejlesztési stratégiák, programok annyit érnek amennyi megvalósul belőlük. A nemzetközi és hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy a stratégiák többségének a realizálás gyenge pontja. Elengedhetetlennek, hogy javaslattal éljünk a városfejlesztési stratégia megvalósítási módszereire vonatkozóan, realizálási stratégiát alkossunk, mely több mint önmagában a szervezeti, finanszírozási feltételek összefoglalása. Láthatóan a realizálás a készítés során alapozódik meg, majd az egyeztetett véglegesítést követően a megismerést, az azonosulást, s az együttműködési készséget támogató lépések következnek. A konkrét realizálást megelőző ún. „fit-elemzés” lényege az aktuális megvalósíthatósági feltételek felülvizsgálata, a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatok megfogalmazása. A megismerés, elfogadás folyamatában nagyon fontos, hogy a stratégiai célok folyamatosan specifikálásra kerüljenek, - készüljön a stratégiai területekhez kötődő konkrét intézkedéssorozat, s minden szervezet, intézmény, szereplő számára egyértelműek legyenek feladatai, felelőssége, a megvalósításhoz rendelkezésre álló erőforrások, feltételek rendszere, valamint azon határidők, ameddig a meghatározott teendőket el kell végezni.

R e a liz á lá si c é lo k a stra té g ia sik e re s m e g v a ló sítá sá b a n E lfo g a d á si c é lo k : • m e g ism e rn i, • m e g é rte n i, • a k a rn i, • tu d n i

M e g v a ló sítá si c é lo k : • sp e c ifik á ln i • p o te n c iá l ig a z ítá s • stru k tú ra • re n d sz e r • k u ltú ra

A h a té k o n y v é g r e h a jtá s: 1 . k ö ltsé g c é lo k 2 . fo lya m a tc é lo k 3 . h a tá rid ő k Mindezek alapján vázoljuk fel a stratégia realizálásának logikai modelljét. Természetesen a stratégia végrehajtása során számtalan konfliktus keletkezik. E konfliktusok jellege négy nagy csoportba sorolható: − célkonfliktusok, (amelyek abból erednek, hogy az egyes törekvések eltérően érintik például a politikai pártokat, szakmai szervezeteket, egyes lakossági rétegeket, s ebből eredően feszültségek, viták keletkeznek a realizálási folyamatban is, melyek passzív vagy különböző mértékekben aktív ellenállást eredményeznek); 124

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza − az elvárások, a siker mértékének meghatározásában jelentkező konfliktusok, (amelyeknek lényege, hogy a meghatározó vezetői személyiségek, szervezetek eltérően ítélik meg az elérhető sikerhatásokat, más-más elvárást fogalmaznak meg a végrehajtó apparátus, intézmények számára); − a megvalósítás módjára vonatkozó konfliktusok, (amelyek az eltérő személyiségjegyekből, szakmai kvalifikációs különbségekből erednek még abban az esetben is, ha az érintettek mindegyike ugyanazon cél elérésén meggyőződéssel dolgozik); − kulturális konfliktusok, amelyek az egyes célok elérését biztosító megoldások szemléleti különbségeiből erednek, s például egy önkormányzati hivatali munka kialakításának jellege, egy környezetvédelmi probléma megoldása, stb. vonatkozásában egy technokratikus, avagy egy marketingorientált megközelítés különbségében jelentkeznek. E konfliktusok feloldására számos lehetőség kínálkozik az egyes szereplők, illetve a stratégia megvalósítását vezetők részéről egyaránt, úgymint a meggyőzés, kompromisszum kialakítása esetleg közvetítő segítségével, koordináció, viták-érdekérvényesítő csaták a döntéshozóknál, visszavonulás, illetve képzés révén. A célok megfogalmazása, a stratégia specifikálása, azaz a különböző eszközök alkalmazási kombinációjának kialakítása során a siker érdekében történő szervezeti és kulturális alkalmazkodás folyamatát kell megvalósítani. A realizálási stratégia három fontos elemet kell, hogy tartalmazzon, biztosítson: - kommunikációs program – a város vezetésének készült stratégia széles szakmai és lakossági rétegekhez szóló üzeneteinek megfogalmazása, eljuttatása a stratégia megismerése, megértése, elfogadása és a vele való azonosulás elérése érdekében. Erre utaltunk a városmarketing stratégiai program „kísérő jellegű” marketing feladatainál. - szervezeti megvalósítás, menedzsment feltételek biztosítása, - pénzügyi, finanszírozási feltételek megteremtése.

4.1. Az új városfejlesztési szervezet – Pálházai Városfejlesztési Társaság Nonprofit Kft létrehozása A Regionális Operatív Programok Irányító Hatósága és az ÖTM a város-rehabilitációra kiadott kézikönyvében, illetve pályázati felhívásában a nem megyei jogú városok számára nem írja elő, hogy csak tisztán város-fejlesztéssel foglalkozó társaságot hozzanak létre a város-rehabilitációs fejlesztések megvalósítására. Ugyanakkor a városfejlesztési stratégiai menedzselési, irányítási feladatokat nem önkormányzati bizottságoknak kell ellátniuk, a bizottságok a városfejlesztés, rehabilitáció irányait, prioritásait, stb. határozzák meg, a további irányító, szakmai munkát arra szakosodott városfejlesztő szervezetnek, kell elvégeznie. Pálháza város vezetése azonban önálló városfejlesztési társaságot szándékozik alapítani, a stratégiai menedzselési feladatok végzésére. A 100%-ban önkormányzati tulajdonú Nonprofit Kft a Pálházai Városfejlesztési Társaság nevet viseli majd. A szervezetnek a vagyongazdálkodási és üzemeltetési szemlélet helyett a fejlesztési szemlélettel kell rendelkeznie, mely a rövid távú fiskális szempontok helyett a városrehabilitáció esetén a közép és hosszú távú gondolkodást szorgalmazza, mely értelmében az önkormányzat például az egyes akcióterületek fejlesztési céljának, céljainak rendeli alá az akcióterületen levő ingatlanokat, azok értékesítését, bérbeadását és vásárlását, funkcióval való 125

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza megtöltését. A fent említett fejlesztési, üzemeltetési és vagyongazdálkodási szemlélet elkülönülését és megfelelő rendszerben kezelését kell átgondolni a szervezeten belül, valamint ennek megfelelően meghatározni jogosultságait és kötelezettségeit. A elvárás a fejlesztési szervezettel szemben: • Hatékonyabb, átláthatóbb, piaci szemléletű menedzsment • Önkormányzati költségvetés részbeni tehermentesítése új konstrukciók alkalmazásával, • Forrás és tervezési koordináció, amely által tervezhetővé válnak a rehabilitációs folyamatok és azok finanszírozása • Magántőke bevonásának lehetőségének kialakítása az egyes projektekbe • A fejlesztési és az üzemeltetési-vagyongazdálkodási funkció megkülönböztetése A szervezettel kapcsolatosan felmerülő, pontosítandó kérdések: • Önkormányzati tulajdonosi jogok gyakorlása • Akcióterületi ingatlangazdálkodás szabályozása • A vagyongyarapítás nyereségének fejlesztési célú visszaforgatása, érdekeltségi rendszer felállítása • Akcióterületi fejlesztések szabályozása • A városfejlesztési társaság törzstőkéje, működési forrásainak és a város-rehabilitációs fejlesztési források saját forrás biztosítása • A vagyongazdálkodó és üzemeltető feladatok összehangolása a fejlesztési feladatokkal A Városfejlesztési Társaság feladatát az alábbiakban foglalhatjuk össze: − általánosan: feladata a városfejlesztési stratégia realizálási folyamatának, a stratégiai programcsomagok, projektek megvalósításának menedzselése, koordinálása, szoros együttműködésben az abban érintett szervezetekkel, intézményekkel, a realizálási tapasztalatok alapján a városfejlesztési stratégia „karbantartásának”, szükség szerinti kiegészítésének kezdeményezése. − részleteiben: = a stratégia realizálását segítő információs, kutató és döntéstámogató rendszer kialakítása és működtetése, ⇒ szükséges kutatások, elemzések végzése/végeztetése, ⇒ folyamatos „figyelő-rendszer” működtetése, ⇒ szakmai adatbázisok létrehozása, fejlesztése, ⇒ döntéstámogató szakértői rendszerek kialakítása, = stratégiai program-menedzserek révén az egyes stratégiai nyalábok realizálásának koordinatív irányítása, ⇒ a stratégiai programcsomag realizálásában érintettek közötti koordináció, ⇒ további projekt-generálás, ⇒ részletes megvalósíthatósági vizsgálatok végzése, = az alprogramok, projektek megvalósítását szervező állandó vagy időszakos operatív szakmai csoportok, teamek létrehozása és munkájának irányítása, ⇒

megvalósíthatósági tanulmányok készítése, készíttetése, 126

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Pálháza ⇒ ⇒

regionális, országos és európai uniós nemzetközi pályázatok készítése, a projektek, programok megvalósítására vonatkozó közgyűlési döntések koordinatív

előkészítése, ⇒ a projektek realizálásában az önkormányzat, s intézményei részvételének koordinálása, nyomon követése, = operatív munkakapcsolat tartása regionális, országos és európai uniós területfejlesztési hatóságokkal, ügynökségekkel, a partner-városok és szakmai partner-intézmények szervezeteivel, = a városfejlesztési stratégiához és realizálásához kapcsolódó kommunikációs, városmarketingi operatív feladatok szervezése, koordinálása, = a városfejlesztési stratégia monitoring rendszerének kialakítása működtetése, = rendszeres tájékoztatás, beszámolás a város vezetése, közgyűlése és a város közvéleménye felé. A vázolt feladatok sokrétűek, mégis az a véleményünk, hogy nincs szükség nagy szervezet létrehozására, sem a város méretei, sem a fejlesztések volumene nem indokolja, ugyanakkor ezen független szervezet a városi és térségi gazdaságfejlesztési programok kidolgozása és végrehajtása miatt is indokolt. A Társaság jelentős részben felállítható az Önkormányzatnál jelenleg is városfejlesztési területen, kapcsolódó szakmai részterületen tevékenykedő munkatársakból, meglévő szervezeti, intézményei tevékenysége alapján. Nincs szükség kényszerűen arra, hogy az „alap-funkciókon” résztevékenységért felelős munkatárs a szervezet állandó tagja legyen.

túl,

minden

Célszerű alkalmazni a program és projekt-teamek esetében például az állandó szervezeti helyről történő időleges, a projekt idejére a szervezetből történő kiemelésnek, a külső szakértők megbízásának gyakorlatát, azaz nem egy merev, hanem egy rugalmas feladatorientált szervezet, szervezeti működés kialakítása kívánatos.

127


Mellékletek

128

Integrált Városfejlesztési Stratégia PÁLHÁZA MÁJUS Készítette: X-Centrum Nonprofit Kft

Recommend Documents