Integrált vad- és élőhelygazdálkodás: nagyvadgazdálkodás Elméleti alapok
Ökológiai alapok: populációk jellemzése • Formai struktúrelemek: – monogén struktúrelemek (egyedhez kötöttek, pl. szín, ivar, kor); – szingén struktúrelemek (a populáció egészéhez köttöttek, pl. állománysűrűség, koreloszlás, ivararány).
• A populáció változásának mérése – a populáció jellemzőinek meghatározása – Hány állat van a populációban – populációméret (létszám vagy sűrűség) – Hogyan változik a populáció mérete – nő, stagnál, csökken – Mi okozza a változást?
• populáció mérleg: születés, halálozás, be- és kivándorlás.
A populációk jellemzésére használt mutatók • Populációdinamika ÿ a populáció létszámá-nak (sű-rűségének) és struktúrá-já-nak (kor-elo-szlás, i-var-arány) időbeli változása ÿ tómodell. • Populációs paraméterek ÿ a populációt álla-potát, dinamikáját jellemző mu-tatók. • A paraméterek megválasztásának szem-pont-jai: – mennyire könnyű becsülni, – a paraméterek együtt mennyire képe-sek a populáció lényeges sajátságait le-írni, – mennyire alkalmasak az adattartomá-nyon kívüli extrapolálásra, – mennyire szoros az összefüggésük a po-puláció folyamataival, – mennyire általánosak, vagyis más po-pu-lációk esetében alkalmazhatók-e.
Populációdinamika • a populáció struktúrájának és funkciójának időbeli változása: – tómodell – exponenciális növekedés (korlátlan forrásbőség) – logisztikus növekedés (korlátozott források)
• homogén populációkat leíró modellek: – exponenciális növekedés (korlátlan forrásbőség) – logisztikus növekedés (korlátozott források)
A vadgazdálkodás és céljai Az aranysakál terítékváltozása 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
A fenntartható (tartamos) hasznosítás
Példa:állományváltozás és hasznosítható mennyiség exponenciális növekedés esetén
• Korlátlan növekedés: a hasznosítható mennyiség csak a kezdő állománytól függ
Példa:állományváltozás és hasznosítható mennyiség logisztikus növekedés esetén
• Korlátozott növekedés: a hasznosítható mennyiség a relatív sűrűségtől függ - sűrűségfüggés
Tanulságok • az állomány növekedése változatlan minőségű élőhelyen véges • semmilyen vadállomány létszáma nem lehet tartósan az eltartóképesség felett, • további állománynövekedést csak élőhelyfejlesztéssel lehet elérni • az élőhely romlása állomány csökkenéshez vezet
További tanulságok • hasznosított állomány nem lehet az eltartóképessége felett • a tartamos gazdálkodásban csak az éves növekmény hasznosítható • a legnagyobb hasznosítható mennyiség az eltartóképesség felénél-kétharmadánál van • magasabb és alacsonyabb létszámnál is csökken a hasznosítható mennyiség • a kívánatos állománynagyságot ökológiai és ökonómiai szempontok szerint kell megválasztani
További tanulságok • a környezet, így az eltartóképesség változik, az évek között különbségek vannak • nem lehet „átlagstratégiával” hasznosítani, hanem • évről-évre meg kell határozni a valós állapotnak megfelelő hasznosítható mennyiséget
Az ökológiai modellek gyakorlati alkalmazása • „csak” az állomány létszámát és az éves növekményt kell ismerni • erre kidolgozott módszerek vannak pl. a mezei nyúlnál (Kovács-Heltay módszer 1985, SZIE Vadbiológia módszere 2002) • mi van a nagyvaddal?
Viharfelhők a mennybolton • a létszámot NEM LEHET jól becsülni
A gímszarvas jelentett létszáma, hasznosítása és a rekonstruált minimális létszám alakulása 1973-2004 között országosan
A vadgazdálkodás és céljai
Viharfelhők a Mennyországon • a létszámot nem lehet jól becsülni • a létszám nem jó mutató
Somogy megye: szarvaslétszám-vadkár összefüggés 500000
14000
450000
12000
400000
Vadkár(eFt)
300000
8000
250000 6000
200000 150000
4000
100000 2000 50000 0
0 1994
1995
1996
1997
mg.-i vk.
1998
Év
1999
erdei vk.
2000
2001
2002
szarvas
• a szarvaslétszám és a vadkár ellentétesen mozog
• a vadkárból nem lehet a létszámra következtetni és viszont
Létszám(db)
10000
350000
Mire alapozzuk a hasznosítás tervezését a létszám helyett? • a létszám rosszul becsülhető, de nem is fontos – az ökológiai hatások a sűrűségtől függenek (létszám/terület) – a sűrűséget, a környezettel való összhangot az állomány jelzi: jó produkciójú állomány nem lehet túlszaporodott – a gazdálkodás eredményességét a létszám/sűrűség változása jellemzi
A sűrűségfüggés megjelenése • Sűrűségfüggés – Versengés növekedése – teljesítmény romlása • Átlagos szaporulat, testtömeg, ivarérés, elhullási arány stb. • Trófea minősége romlik
– A hatás elsősorban a fiatal korosztályokban érvényesül – Sok bizonyíték a nagyvadfajoknál
Mit lehet tenni? Megint egy kis ökológia: a sűrűség függés
Sűrűségfüggés és bioindikátorok • a szaporulat csökken • a vemhesülési arány csökken • a testtömeg, az agancstömeg csökken • a kondíció romlik • a halandóság (különösen a fiataloké) nő • a parazitáltság, a betegségek gyakorisága nő • az ivarérettség ideje kitolódik • az elvándorlás nő » ezek mérhetők és jellemzik az állományt – bioindikátorok
Sűrűségfüggés: Eberhardt modell: sorrend és előrejelzés
Sűrűségfüggő szabályozás • Minden ami a sűrűség függvényében változik (Eberhardt modell) – A sűrűség változása hatására szekvenciális és előrejelezhető változások lépnek fel – Visszacsatolás - szabályozás - stabilizálás – Központi szerep tényező: TESTTÖMEG • küszöbtesttömeg • kondíció vs. testtömeg
Sűrűségfüggő szabályozás • Sorrend és hatás a szaporodásra – fiatalok túlélése - szaporulat – első termékenyülés - ivarérettség elérése – kifejlett nőstények termékenyülése – kifejlett nőstények mortalitása
• Hímek?
Sűrűségfüggő szabályozás: jávorszarvas • Sűrűség hatása: – testméretek és szaporulat csökken
• Nagy sűrűségű populációk jellemzői – – – – – –
alacsony predáció (incl. vadászat) kis testtömeg lassú testnövekedés alacsony szaporodási ráta alacsony felnevelt szaporulat nagyobb éves ingadozások a populáció méretében
Korosztályokból álló pop. Jellemzése: az élettáblázat • A legfontosabb paraméterek: – – – –
létszám (vagy állo-mánysűrűség), reprodukció, ha-lálozás a populáció nem homogén, ivarokra (ivararány) és kor-csoportokra (kor-eloszlás) oszlik ÿ a kor-cso-por-tok szerinti (korspecifikus) mortalitás és szapo-rulat ismeretére is szükség lehet. – A paramétereket becslő statisztikák: szüle-tési ráta, mortalitási ráta, növe-ke-dé-si ráta, be- és kivándorlási ráta, stb.
• Korcsoportokból álló) populációk jellemzése – A populációk nem homogének ÿ az egyedek kö-zötti különbségek különösen a nagy-testű fajoknál fon-tosak ÿ fitness (egyedek rátermett-sége a sza-porodási sikerben ki-fejezve) – Az életprogram és az életkilátások leírása élet-táblázatokkal történik: • kohort: az azonos időpontban született egye-dek csoportja
– túlélési program: egy meghatározott időpont-ban születt egyedek szá-mának ala-ku-lása élet-táb-lázatban összefoglalva ÿ milyen valószi-nű-séggel érik meg egy bizo-nyos életkor kezdetét ÿ lx = nx/n0 – kibővített élettáblázat: a túlélési program a-datai kiegészítve az életko-ron-kénti ter-mékeny-ségi adatokkal ÿ a termékenységi program-mal ÿ mx = a nőstényen-kén-ti nős-tényutódok száma ÿ a populáció dinamikája szempont-jából a nőstények szere-pe a meghatározó! –
x
nx
Dx
lx
dx
qx
px
mx
mx*lx
0
n0
n0-n1
n0/n0
l0-l1
d0/l0
1-q0
m0
m0*l0
1
nx
n1-n2
n1/n0
l1-l2
d1/l1
1-q1
m1
m1*l1
2
nx
n2-n3
n2/n0
l2-l3
d2/l2
1-q2
m2
m2*l2
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
z
nz
nz-nz+1
nz/n0
lz-lz+1
dz/lz
1-qz
mz
mz*lz
• a túlélési programból meghatározható a halálo-zá-si program (dx), amely a meg-született egyedek-nek (n0) bármely x és x-+1 időpontok közötti el-hullási va-ló-szi-nűségét fejezi ki. • a korspecifikus halálozási program (qx) azt fe-jezi ki, hogy az x időpon-tot megért egyedek (nx) milyen valószínűséggel pusztulnak el a x+1 életkor el-érése előtt.
• A túlélési programból (lx) kiszámítható az élet-koronkért várható élet-tartam (ex): z
ex =
l x + l x+1 Σ 2 y= x lx
• A bruttó szaporodási ráta (BRR) abban az eset-ben valósulna meg, ha minden nőstény megérné a maximális életkort: z
BRR = Σ m x x=0
A vadgazdálkodás és céljai
• A hasznosítható létszám kiszámolása
