Integrált vad- és élőhelygazdálkodás: nagyadgazdálkodás Gímszarvas: táplálkozás, szaporodás, sűrűségfüggés, gazdálkodás
Táplálkozási viselkedés • 24 órás táplálkozás – 6-10 táplálkozási periódus, közte kérődzés és pihenés – táplálkozási csúcs szürkületben, DE a zavarás hatására éjszakába csúszik – kérődzés és pihenés rejtett helyeken - zavarás – preferencia a N-tartalom alapján - facilitáció • szarvasmarha legelők • sirálytelepek
• Az étvágy szezonálisan változik – bikák szeptember - december között 40%-kal csökken • nappalhossz? • hormonális hatás: üzekedés (a kasztrált bikáknál kevésbe mutatkozik) • alkalmazkodás: tél: kevés táplálék vagy üzekedés?
A gímszarvas erdei táplálékának nyersfehérje/nyersrost aránya (xxx) és a magas tápértékű növények fogyasztása (▲▲▲) Hajósszentgyörgyön a vegetációs periódus alatt.
A növénycsoportok szezonális változása a szarvas táplálékában Hajóson (H), Imre-hegyen (IH) és Babaton (B)
Növénycsoport (%)
90
60
30
0
Tavasz
Nyár
Ősz
Tél
Fásszárúak H
Egyszikűek H
Kétszikűek H
Fásszárúak IH
Egyszikűek IH
Kétszikűek IH
Fásszárúak B
Egyszikűek B
Kétszikűek B
A kultúrnövények fogyasztása (%) a mezőgazdasági területen
Táplálékalkotók (%)
100 80 60 40 20 0 06.16.
06.29.
Lucerna
07.18.
Kukoricalevél
07.31.
08.15.
Kukoricaszem
08.30.
09.15.
Búzalevél
09.30.
Búzaszem
10.30. Egyéb
Gímszarvas táplálékának minõsége két élőhelyen Hajós 1998 június
F e lv e t t t á p a n y a g ( g /1 0 k g )
3000 erdõ 2500
mezõgazdaság
2000 1500 1000 500 0
Nyersfehérje
Nyerzsír
Nyersrost
Nyershamu
Bikák és tehenek eltérései • A bikák többet esznek – nagyobb tömeg , de gyengébb minőségű táplálékot fogyasztanak
• Nagyobb testméret – mennyiségileg nagyobb igény – többet és rosszabbat kell fogyasztaniuk
• Eredmény: élőhely-foglalási különbségek – rosszabb táplálék-ellátottságú területek használata – nagyobb mk. – térbeli ivari elkülönülés
Szaporodás • Bikák – döhérkedés nyár 2.felében rohamos "hízás" – heresúly július szeptember között 3X-ra nô – Üzekedés • bőgőhelyek felkeresése – tehenek által intenzíven használt részek – idős bikák általában óda térnek vissza, ahol először volt háremalapítási sikerük – fiatal bikák sokat kóborolnak – kb. a bikák 1/5-e sérül kisebb nagyobb mértékben a bőgés során – bőgési/szaporodási siker
Szaporodás • + korreláció: a testmérettel, kondícióval párzások száma & háremnagyság apaság – Sikeres bikák: 12+ apaság – kicsi bikák: 0 apaság – nincs jele, hogy az agancs nagysága pozitívan korrelálna a szaporodási sikerrel, de a nagyobb agancs nagyobb rangot jelent
• bikák a bőgés alatt a testtömeg 20%-át, a zsírtartalékaik 80%-át vesztik el • sikeres bikák: nagyobb veszteség, rossz telelési esélyek, ragadozók nagyobb veszteséget okozhatnak
A harc bevezetése: párhuzamos séta
Ez is a szaporodás ára
A szaporodás költségei
A szaporodás költségei
A szaporodás költségei
A szaporodás költségei
Szaporodás • Tehenek – Üzekedés: • 6-24 órás ösztrusz • szinkronizált termékenyülés: születések 80%-a 30 napon belül • szagingerek?: a háremeken belül még erősebb szinkron • a legtöbb tehén csak 1 bikával párosodik
– Vemhesség: kb. 33 hét • felszívódás és magzati veszteség ritka (<<15%) • tehenek nagyobb borjak jobb életkilátások anyai hatás nagyobb • ikerborjak <<1% P(hazai vizsgálatokban 3-4% is lehet)
ünők Az ünők vemhesülése különböző élőhelyeken
A nem vemhes tehenek aránya különböző élőhelyeken
Kor és szaporodási siker kapcsolata • Elöregedés ➞ 10-12 éves kortól – csökken testtömeg – csökken kondíció (KFI) – bikák: a csúcs után rapid csökkenés • verekedési sikerben • párzási sikerben • háremnagyságban
– tehenek: az idősebb teheneknél a borjúnevelés sikerének csökkenése kevésbe kifejezett
A tehenek és a bikák eltérő szaporodási sikere a kor függvényében
Kor és szaporodási siker kapcsolata • A szaporodás költségei: – magzatnevelés és szoptatás • 200-800 g (2000g) tej/nap anyag & energia!
– üres tehenek • nagyobb súlygyarapodás • nagyobb termékenyülési arány (90%!)
– szoptató tehenek • kevés súlygyarapodás és kondíciójavulás (alacsonyabb termékenyülés) • a populáció sűrűségének és a táplálékellátottságnak a függvénye a hatás mértéke
– az üres tehenek borjúnevelési eredménye az előny ellenére kisebb: • fizikai predesztináció? • környezeti hatás?
A szaporodás ára: a tehenek kora és a mortalitása közötti kapcsolat szaporító és nem szaporító teheneknél
Ivararány és szaporodási siker különböző élőhelyeken
Szaporodás • Borjak túlélése – Az elsô 6 hónap veszteségeinek zöme a születés utáni napokban következik be. – Nem sűrűségfüggő : • a születési súly(?) • neonatális mortalitás(?) • az átlagnál kisebb súllyal és az ellések csúcsa után születő borjak mortalitása nagyobb
– Borjak mortalitási csúcsa: első tél vége • mértéke függ: – időjárástól – populáció sűrűségtől
• a kisebb és későbbi születés borjak elhullása ekkor is nagyobb • a bikaborjak veszteségei nagyobbak – nagyobbra kell nőniük és ezért – kevesebb zsírtartalékot képezhetnek
A szaporodással kapcsolatos események a gímszarvasnál
Növekedés és agancsfejõdés • Élőhelyi hatás: – rossz élőhelyen élő tehenek • kisebb tejtermelés • lassabb borjúfejlődés
– kisebb születési súlyú vagy hiányos tápláltságú borjak (a 2. évi kompenzáció esetén is!): • kisebb kifejlettek lesznek • gyengébb túlélés • kisebb szaporodási siker – bika: kevesebb utód – tehén: kisebb borjak & nagyobb elhullás
Növekedés és agancsfejődés • Agancsfejődés: – egyedi különbségek • • • • • • • •
korai fejlődés hatása kifejlettkori táplálkozás egészségi állapot mekkora a genetikai adottságok hatása? agancs: alacsony fejlődési prioritás táplálékhiány élőhelyvesztés/romlás sűrűségnövekedés gyors csökkenést okoz.
Gazdálkodási hatások 1. Az üres tehenek konzekvensen gyengébb értékűek 2. Az idős/idősnek látszó tehenek általában a legjobb anyák - "matriarcha" "vezértehén" 3. A vezértehén lelövése kártevés - a szociális szerkezet felbomlik
Sűrűségfüggő szabályozás: gímszarvas • Növekedés és fejlôdés – Kisebb testméretek – Késôbbi ivarérés és késôbbi elsô ellés
• Erôs reakciók a fiatal korcsoportokban – Testtömeg – Szaporodási jellemzôk – Agancsméretek
Sűrűségfüggés – gímszarvas Rum-sziget • A testtömeg hatása
Sűrűségfüggés – gímszarvas Rum-sziget • A testtömeg hatása
Sűrűségfüggés • Szaporodás – későbbi első termékenyülés és ellés – szoptató tehenek termékenyülési aránya csökken – a fekunditás szorosan korrelál a testtömeggel • 40-50 kg-os küszöbtesttömeg • sűrűbb állományokban magasabb a küszöb
– növekvő sűrűség • későbbi vemhesülés • későbbi ellés • rosszabb a borjú túlélése
Sűrűségfüggés • Mortalitás – főleg a fiatalokat sújtja • • • •
neonatális mortalitás <20% első életév alatti mortalitás: 5-40% 2. életév alatti mortalitás:0-30% következmény: csökken borjú/tehén arány
– bikák: • az első két évben a mortalitás nő • a hímeket relative nagyobb mortalitás éri • a kifejlettekre gyakorolt hatás kisebb
– Sűrűségfüggés • kulcsfaktor-analízis – csökken fekunditás – a növekvő téli elhullás szabályoz
Gazdálkodás a sűrűségfüggés ismeretében 1. Az optimális sűrűség a gazdálkodás céljától függ: • a növekvő sűrűség a bikákra hat erősebben • az agancsok mérete gyorsan csökken 2. Élőhelyenként eltérő az optimális sűrűség • "eltartóképesség" 3. Az eltartóképesség instabil • a klíma és a környezet más tényezői alakítják 4.Fenntartható hozam • agancs • hústermelés
Gazdálkodás a sűrűségfüggés ismeretében 5. Kisérletező gazdálkodás • A gazdálkodási cél(ok) egyértelmű meghatározása – Van-e kártétel? – Megfelel-e a hozam? – Megfelel-e a minőség?
• •
Különböző nagyságú hasznosítási ráták alkalmazás és a hatásuk monitoringja: Állománynagyság – teljes számlálás – reprezentatív számlálás
• • •
Testtömegek változása, KFI Agancstömegek változása Reprodukciós mutatók – fiatalok első vemhesülése később – szoptató tehenek ismételt vemhesülése kevesebb
Fenntartható létszám
Populáció-rekonstrukció
Szarvaskertek és “zárvad” A gímszarvas vadászati célú zárttéri tartása nem jelentős
