INNOVATÍV TUDOMÁNY A Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács tudományos tanácskozása nemzetközi részvétellel Színhely: Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, I. emeleti díszterem, Szabadka, Strossmayer u. 11. Időpont: 2009. december 12. (szombat)
Papp Árpád: Az etnokartográfia számítógépes elemzési lehetőségei
Az etnokartográfia számítógépes elemzési lehetőségei Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács „Innovatív Tudomány” című tanácskozása Szabadka, 2009. december 12. Papp Árpád
Az előadás szerkezete A) A néprajzi kartográfia fogalma (célja, módszere), felosztása B) Pillantás a historikus kartográfia világába C) A VMNA adatbázisának statisztikai módszerrel történő (másod)elemzése, illetve a további értelmezési lehetőségek elméleti alapjának meghatározása
A néprajzi kartográfia Célja: • A hagyományos (paraszti) kultúra jelenségeinek rögzítése • A kultúra jelenségeinek térképes feldolgozása • A térképekre vetített jelenségek értelmezése Módszerei: • Szinkron, kérdőíves, terepen történő adatgyűjtés • Diakron adatgyűjtés: levéltári és írásos dokumentumok, illetve korábbi gyűjtések felhasználásával készülő történeti-néprajzi atlaszok
A néprajzi kartográfia Felosztása: •
Hagyományos (népi) kultúra jelenségeit rögzítő kartográfia
•
A néprajztudomány által használt, de más céllal gyűjtött adatbázisok alapján készült kartográfiai munkák: demográfiai, statisztikai stb. kartográfia
•
Átmeneti kategóriák: nyelvi-néprajzi, illetve a demográfiai-néprajzi kartográfia
Historikus-etnokartográfia (a néprajzi kartográfia történeti előzményei)
•
•
•
a néprajzi kartográfia térképészeti előzményei a népélet térképekre vetített, korai, szórványos ábrázolásai, népcsoportok, törzsek szállásterületének jelölése más céllal készített atlaszok és térképek népéletre vonatkozó írottrajzolt korai adatai
A zónák és areák, illetve régiók és azok határának definiálása •
Több térkép, illetve jelenség egymásra vetítésével megállapítható a zóna- vagy régióhatár •
•
•
Európai határdefiniálási kísérletek: Pessler (1938), Weiss (1951), Erixon (1957), Bringéus (1972), Talve (1973-74), Gajek (1974) Magyar irodalomban: Barabás (1980) PaládiKovács (1980) Borsos (2001)
A jelenségek „sűrűsége” alapján meghatározhatóak a zónák
A néprajzi kartográfia feldolgozási fázisai •
Primer eredmény: a kérdőívekre adott válaszok alkotta adatbázis (aktív-kérdőívvel készülő és passzív-utólagos adatbázis)
•
Szekunder eredmény: az adatbázis alapján készített térképek
•
Tercier eredmény: a térképekből levonható összefüggések és következtetések, mely a néprajzi kartográfia célkitűzése
A rejtett jelenségek értelmezési lehetőségei (a fuzzy-elv)
A VMNA adatainak (térképlapjainak) elemzési módszere, az elemzési szintek Alkalmazott statisztikai módszerek: • Klaszteranalízis (a hasonlóság elvének alkalmazása) • Frekvencia- és kvantitatív vizsgálat alkalmazása (jelenségek gyakorisága és súlya) Az adatok többszintű elemzése: • • • •
Térképlapok (alkérdések) Kérdéskörök Témakörök Teljes adatbázis szintjén
A hasonló elemek meghatározásának haszna (klaszteranalízis)
A jelenség vagy jelenség-együttes stabil területének, valamint az átmeneti (instabil) zónák meghatározhatósága
Földiek: 9 klaszter esetében, minden csoport jelölésével
Földiek: 2 klaszter, 1. csoport (a falubelit tekintik földinek)
Földiek: 3 klaszter, 1. csoport (a falubelit tekintik földinek)
Földiek: 4 klaszter, 1. csoport (a falubelit tekintik földinek)
Földiek: 5 klaszter, 1. csoport (a falubelit tekintik földinek)
Földiek: 6 klaszter, 1. csoport (a falubelit tekintik földinek)
Földiek: 7 klaszter, 1. csoport (a falubelit tekintik földinek)
Földiek: 8 klaszter, 1. csoport (a falubelit tekintik földinek)
Földiek: 9 klaszter, 1. csoport (a falubelit tekintik földinek)
A jelenségek gyakorisága és súlya (frekvencia- és kvantitatív vizsgálat) Kit tekint a földijének? A
B
C
D
E
Össz. F
G
H
I
J
Bácskertes
Eredmény
3
2
0
0
0
0
0
0
0
0
5
2,533937
0,927602
0,384615
0,20362
0,135747
0,20362
0,135747
0,022624
0,022624
0,429864
5
Doroszló
Átlag eredmény Eredmény
0
5
0
0
0
0
0
0
0
0
5
Átlag eredmény
2,533937
0,927602
0,384615
0,20362
0,135747
0,20362
0,135747
0,022624
0,022624
0,429864
5
Gombos
Eredmény
0
5
0
0
0
0
0
0
0
0
5
2,533937
0,927602
0,384615
0,20362
0,135747
0,20362
0,135747
0,022624
0,022624
0,429864
5
Átlag eredmény Õrszállás
Eredmény Átlag eredmény
Ludas
Eredmény Átlag eredmény
Tóba
Eredmény Átlag eredmény
Szaján
Eredmény Átlag eredmény
Martonos
Eredmény Átlag eredmény
Csóka
Eredmény Átlag eredmény
Bóka
Eredmény Átlag eredmény
Torontálvásárhely
Eredmény Átlag eredmény
Becse
Eredmény Átlag eredmény
Péterréve
Eredmény Átlag eredmény
Össz.
0
0
5
0
0
0
0
0
0
0
5
2,533937
0,927602
0,384615
0,20362
0,135747
0,20362
0,135747
0,022624
0,022624
0,429864
5
5
0
2
0
0
0
0
0
0
0
7
3,547511
1,298643
0,538462
0,285068
0,190045
0,285068
0,190045
0,031674
0,031674
0,60181
7
4
1
0
0
0
0
0
0
0
0
5
2,533937
0,927602
0,384615
0,20362
0,135747
0,20362
0,135747
0,022624
0,022624
0,429864
5
5
0
0
2
0
0
0
0
0
0
7
3,547511
1,298643
0,538462
0,285068
0,190045
0,285068
0,190045
0,031674
0,031674
0,60181
7
3
1
0
0
0
0
0
1
0
0
5
2,533937
0,927602
0,384615
0,20362
0,135747
0,20362
0,135747
0,022624
0,022624
0,429864
5
4
0
0
0
1
0
0
0
0
0
5
2,533937
0,927602
0,384615
0,20362
0,135747
0,20362
0,135747
0,022624
0,022624
0,429864
5
5
0
0
0
0
0
0
0
0
0
5
2,533937
0,927602
0,384615
0,20362
0,135747
0,20362
0,135747
0,022624
0,022624
0,429864
5
0
3
0
0
0
0
0
0
0
2
5
2,533937
0,927602
0,384615
0,20362
0,135747
0,20362
0,135747
0,022624
0,022624
0,429864
5
1
0
0
0
1
0
0
0
0
3
5
2,533937
0,927602
0,384615
0,20362
0,135747
0,20362
0,135747
0,022624
0,022624
0,429864
5
5
0
0
0
0
0
0
0
0
0
5
2,533937
0,927602
0,384615
0,20362
0,135747
0,20362
0,135747
0,022624
0,022624
0,429864
5
Eredmény
112
41
17
9
6
9
6
1
1
19
221
Átlag eredmény
112
41
17
9
6
9
6
1
1
19
221
„Földiek”: minden jelenség együttes ábrázolása
„Földiek”: a falubelit tekintik (nevezik) földinek
„Földiek”: a falubeli (a jelenség előfordulásának kvantitatív ábrázolása)
„Földiek”: az elszármazott falubelit tekintik (nevezik) földinek
„Földiek”: az elszármazott falubeli (a jelenség előfordulásának kvantitatív ábrázolása)
„Földiek”: a környékbelit tekintik (nevezik) földinek
„Földiek”: a környékbeli (a jelenség előfordulásának kvantitatív ábrázolása)
A kulturális jelenségek „szintvonalai”: az adatbázis harmadik dimenziója
Következtetések
• A két statisztikai módszerrel az adatok elemzése több (négy) szinten végezhető el, az elemi jelenségek szintjétől a teljes adatbázisig • A klaszter- és kvantitatív elemzés lehetővé teszi a korábbi következtetések pontosítását
Köszönöm a figyelmet!
