Papp Ferenc alezredes1: Az Országos Tiszti Kaszinó működése 1933-34-ben A Magyarországot ért pénzügyi válság a m. kir. Honvédtisztek Országos Tudományos és Kaszinó Egyesületének teljesítményében is jelentős visszaesést eredményezett. Ennek első, igazán jelentős hatását az 1931. évben tapasztalhatjuk. A honvédelmi vezetés azonban fontosnak tartotta a tiszti kaszinó életben tartását, erkölcsi és anyagi támogatását, amelynek eredményeként a legnehezebb évek nehézségeit sikerült áthidalni, és 1934-re megteremteni a továbblépés és fejlődés lehetőségeit. Kulcsszavak: kaszinó, művelődés, tiszti kaszinó, gazdasági válság, kultúra, hangosfilm. Az előzmények A m. kir. Honvédtisztek Országos Tudományos és Kaszinó Egyesület életében – mint ahogy azt már előző cikkeimben is bemutattam – a ’30-as évek első felének évei, főként 1931-től 1933-ig – sajátos helyet foglalnak el. Szinte természetes, hogy a gazdasági válság okozta pénzügyi nehézségek rányomták a bélyeget az ország kulturális életére, ezen belül a tiszti kaszinó működésére is. Éppen ezért a kiút keresése – sok energiát felemésztve – az első számú feladatnak számított. Talán ennek is köszönhető, hogy a több mint nyolc évig működő elnök lemondott, illetve az alapszabály módosítása is aktuális feladattá vált. Az újonnan választott elnökség részére hatalmas plusz terhet rótt a működőképesség megőrzése, mivel a bevételek általában folyamatosan csökkentek. Az újonnan bevezetett hangosfilm vetítés ellenére még az állandó bevételt termelő mozi is anyagi gondokkal küzdött. A nehéz évek közül a legsanyarúbbnak az 1932-es számít, ugyanis ezen a nyáron még az eddig elodázhatatlannak számító felújítási munkálatok is elmaradtak. A nagyszabású rendezvények száma jelentősen csökkent, és sokszor a látogatói létszám a közepesnél is gyengébbre süllyedt. Kivételt jelentettek ez alól a szombat esti táncmulatságok, ahol a résztvevők száma szinte változatlan maradt. Ehhez minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy a részvétel költségeit - mesterségesen - minimális szinten tartották. Az elnökség minden elismerést megérdemel, ugyanis a folyamatos érdeklődéscsökkenés mellett is sikerült fenntartani a tevékenység folyamatosságát. Kisebb létszámmal ugyan, de továbbra is működtek a különféle csoportok és műkedvelői körök, és sikerült életben tartani a tudományos és ismeretterjesztő előadások rendszerét. Az intézmény a nehéz évek időszakában sem veszítette el a közjogi méltóságok támogatását és elismerését, akik gyakran személyes jelenlétükkel is megtisztelték a kaszinót. A kaszinó vezetése főként az 1931. március hónaptól érezhető gondok ellensúlyozásaként megtalálta az új lehetőségeket, amelyekkel javítani, szélesíteni tudta a kaszinótagok művelődési lehetőségeit. Ügyesen megkötött – az állomány érdekeit szolgáló – szerződésekkel jelentős kedvezményeket biztosítottak a tagság részére. Az egyesület 1932-ben, illetve 1933 nyaráig túljutott a krízisen, sőt, egy lassú fejlődést produkálva – az új elnök – vitéz Révy Kálmán altábornagy vezetése alatt ismét megindult egy pezsgő tiszti kaszinói élet a Váci utca 38-ban.
1
a ZMNE doktorandusz hallgatója
1
A Tiszti Kaszinó programjai az 1933-as esztendőben Az 1933-as év első hónapja a programok tekintetében meglehetősen szerényre sikerült, és mindössze előadások megtartására szűkült. Az 1932 szeptemberében (az új évad kezdete – P. F.) megkezdett tudományos és ismeretterjesztő előadások januártól tovább folytatódtak. Azok jellege azonban az év első hónapjában eltértek a megszokottaktól, mivel az előadások témáját tekintve most a sporté volt a főszerep. Ennek az volt az oka, hogy az 1932. évi Los Angeles-i Olimpián a katonák közül Piller György százados2 és Nagy Ernő folyamőrkapitány3 a magyar kardvívásnak hatalmas elismerést, a katonáknak pedig nagy büszkeséget szereztek. Mindketten tagjai voltak a Gerevich Aladár, Glykais Gyula, Kabos Endre, Petschauer Attila nevével fémjelzett olimpiai bajnoki címet nyert kardcsapatnak. A tiszti kaszinó vezetése több előadást is szentelt a világhíressé vált tiszteknek, és jelentős elismerésben is részesítette az ünnepelteket. A sportos témában tartott előadások után a januári előadássorozatot vitéz Deseő Lajos ny. tábornok „Tapasztalatok és tanulságok a világháborúból” című, katonai témájú előadása zárta.4 Az 1932-ben elfogadott és 1933-tól életbe léptetett új alapszabály néhány változást eredményezett a kaszinó életében. Az új alapszabály értelmében ezen túl családi igazolványt kaphattak a rendes és jóléti tagok gyermekei (a lányok férjhezmenetelükig, a fiúk 20 éves korukig) valamint a kaszinó rendes tagjával együtt élő nagyszülők, szülők és nőtestvérek is. Ettől kezdve jóléti tagok lehettek a 16 évesnél idősebb leány árvák, és a 20-24 év közötti fiú árvák is, ha az apjuk tiszt és magyar állampolgár volt.5 Az új elnök, vitéz Révy Kálmán altábornagy még 1932. december 7-én levélben fordult a honvédelmi miniszterhez, melyben tájékoztatást adott arról, hogy a tagdíjak összegének csökkentésével az elnökség nem ért egyet, azt nem tartja időszerűnek. (ugyanakkor a fizetéseket központilag többször is csökkentették az elmúlt években – P. F.) Azt javasolja, hogy a tagdíjak havonta legyenek fizethetők. Az indoklás az volt, hogy: „célszerű, mert az aránylag gyakori áthelyezések folytán a tényleges állományúak tagsági díjainak utólagos visszafizetése feleslegessé válik.”6 Az igazi ok azonban nyilván az volt, hogy a bevételek ne csökkenjenek. Erről tanúskodik a kaszinó elnöke által megfogalmazott 631/1932. számú levél is, amelyben arról tesznek jelentést, hogy mivel a tagdíjak tervezett csökkentése nem valósult meg, így várhatóan 7000 pengős összeggel fog nőni a bevétel. A takarékosság jegyében arra is garanciát vállalnak, hogy az előirányzott kiadásokat csökkenteni fogják.7 Talán ezzel is magyarázható, hogy február hónapban összesen három ismeretterjesztő előadást tartottak, és ezek közül csupán egy volt katonai tárgyú „Hadászati támadás és hadászati védelem” címmel. Az előadó újlaki Utassy Lóránd vezérkari szolgálatot teljesítő (vkszt.) százados volt.8
2
Jekelfalussy Piller György, felsőtárkányi (Eger, 1899. június 19. – San Francisco, 1960. szeptember 6.) kétszeres olimpiai bajnok vívó, edző. http://hu.wikipedia.org/wiki/Piller_Gy%C3%B6rgy letöltés ideje: 2011. 05. 31. 3 Nagy Ernő (Facsád, 1898. augusztus 2. – Budapest, 1977. december 8.) olimpiai bajnok vívó. Az első világháborúban 1916-tól az Osztrák-Magyar Haditengerészet zászlósaként vett részt. 1919-től folyamőrtisztként a MAC (Magyar Atlétikai Club) vívója lett. Kard- és tőrvívásban egyaránt versenyzett, de nemzetközi szintű eredményeit kardvívásban érte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy_Ern%C5%91_%28v%C3%ADv%C3%B3%29 letöltés: 2011. 05. 31. 4 Országos Tiszti kaszinó-lap V. évfolyam, 1933. január, 2. o. 5 Uo. 3. o. 6 Hadtörténelmi Levéltár, 8908/Elnökség-1932 7 Hadtörténelmi Levéltár, 8905/Elnökség-1932 8 Országos Tiszti kaszinó-lap V. évfolyam, 1933. február, 3. o.
2
A szórakoztató esték között kiemelt rendezvény volt a február 25-ei álarcos jelmezes est. A reggelig tartó mulatság sajátossága volt, hogy a hölgyek hajnali 1 óráig – a hölgyválasz időtartamáig – kötelesek voltak álarcot viselni.9 Február hónapban a Nyugállományú Katonatisztek Országos Szövetsége (NYUKOSZ) is estélyt rendezett, amelynek célja az özvegyek és árvák megsegítése és támogatása volt. A sikeres, bevétel orientált műsoros esten neves és közkedvelt művészek léptek fel, akik közül meg kell említeni Fedák Sári, Báthy Anna és Fricsay Richárd nevét.10 A jogsegély szolgálatot továbbra is biztosították, bár nem tisztázható okok miatt a szolgáltatást végző Dr. Pajor Rezső udvari tanácsos ettől a hónaptól – szerda helyett – kedd délutánonként fogadta saját Margit körúti otthonában a tanácsra szoruló kaszinótagokat és az egyéb igényjogosultakat. A kaszinó elnöksége a paletta szélesítése érdekében egy új kezdeményezéssel állt elő, amelynek értelmében egy vadász –és turistaosztály szervezését tűzték ki célul. Az ügyvezető igazgató február hónapban meg is kezdte az igények felmérését és az alapításhoz szükséges tárgyalásokat, amelyek hamarosan eredménnyel is jártak. A mozi vezetése az elmúlt időszakban bármennyire is törekedett arra, hogy a belépők árait alacsony szinten tartsa, most mégis arra kényszerült, hogy a premierfilmek vetítésekor árat emeljen. A bérletjegy-füzettel rendelkezőket azonban ez normál napokon nem érintette.11 Március 3-án jelentős eseménynek adott otthont a kaszinó nagydíszterme. Az 1932ben létrehozott Országos Liszt Ferenc Társaság a nemzeti zene ápolására, illetve a zeneszerző műveinek népszerűsítésére 1933-tól hangversenyeket, sőt ebben az évben a zongoraművészek első nemzetközi Liszt Ferenc versenyét is megrendezte. Nagy megtiszteltetésnek számított, hogy ennek az országos hírű rendezvénysorozatnak – amit a Magyar Rádió élőben közvetített – a tiszti kaszinó láthatta el a házigazda szerepét. Az ünnepi műsor előtt a kaszinó elnöke mondhatott köszöntőt, amelynek keretében méltatta a kezdeményezést. A köszöntő után Papp Viktor erdélyi magyar zeneíró és zenekritikus, a Magyar Rádió zenei tanácsadója olvasta fel Liszt Ferencről írt gondolatait. A m. kir. Operaház művészei által bemutatott művekhez a kísérő zenét a m. kir. Mária Terézia 1. honvéd gyalogezred zenekara szolgáltatta Fricsay Richárd vezényletével. Az egész este rendezéséért vitéz Csics Pál alezredes, az egyesület ügyvezető igazgatója (A király és kormányzója című könyv társszerzője – P.F.) volt felelős. Az est mottójaként büszkén hirdették, hogy az előkelő közönség előtt lezajlott nagysikerű rendezvény bevételéből „a Kormányzó Ő Főméltósága vezetése alatt álló segélyakciót támogatjuk.”12 Az előző évről szóló költségvetési jelentést március hónapban terjesztették fel a miniszternek, aki a jelentést alapul véve további szigorításokat rendelt el. Pl. a kaszinó alkalmazottainak eddig kifizetett fizetési előlegeit megtiltotta. A reprezentációs költségek és a segélyezések kifizetésének minimális szintre csökkentésére is intézkedett.13 A szigorítások természetesen a programok számára is hatással volt. Az 1933-34-es idényre vonatkozóan a tudományos bizottság hat katonai vonatkozású előadást tervezett, amiből három szabadon választható és három kötött témájú volt, melyek az alábbiak voltak: 1. A környező államok hadseregszervezeteinek összehasonlító ismertetése. 2. A technikai térfoglalás a korszerű hadseregekben. 3. A katonai légügyek állása korszerű megvilágításban.
9
Országos Tiszti kaszinó-lap V. évfolyam, 1933. február, 3. o. Uo. 3. o. 11 Országos Tiszti kaszinó-lap V. évfolyam, 1933. február, 4. o. 12 Országos Tiszti kaszinó-lap V. évfolyam, 1933. március, 1. o. 13 Hadtörténelmi Levéltár, 1713/Elnökség-1933 10
3
A pályázat szabályain és a díjazás összegén nem változtattak az előző évekhez képest. (100 pengő jutalom és 44 pengő költségtérítés – P. F.) A márciusban megtartott négy ismeretterjesztő előadás közül kiemelten aktuális katonai témájúnak számított vitéz Szentnémedy Ferenc vkszt. százados „Menettagozódás – légi felderítés – repülő alacsony támadás” című előadása. Báthory István Fejedelem születése 400. évfordulójának alkalmából emlékestet szerveztek, ahol nemes Dudich Endre egyetemi magántanár tartott előadást „Báthory István, mint hadvezér” címmel.14 Az idény utolsó két hónapjában (április, május) a mozi vetítéseken túl a rendezvények közül csupán két említésre méltó eseményt szerveztek, ami két szombat esti családi táncösszejövetel volt. Ebben a hónapban még ismeretterjesztő előadást sem tartottak. Hasonlóan szegényes volt a kínálat május hónapban is. Csupán egy újító jellegű próbálkozásuk volt, amikor meghirdették a fej-és aktrajzoló tanfolyam megszervezését, melynek vezetésével Héja Zoltán festőművészt bízták meg.15 A nyári hónapokban azonban jelentős felújítási, átalakítási munkák kezdődtek. A termeket külön bejárattal látták el, az első emeleten kényelmesen berendezett hallt létesítettek. A kártyaszobák számát kettővel megnövelték. A dohánytőzsdét és a ruhatárat saját kezelésbe vették és egy buffett-et (sic!) is létrehoztak. A személyfelvonó létesítésén túl modernizálták a villanyvilágítást is.16 Az 1933/34-es idénytől megváltoztatták a teremigénylés feltételeit. Eddig a bajtársi összejövetelekre automatikus volt a terembiztosítás. Szeptembertől azonban az igénylés feltételéül szabták a ruhatárak igénybevételét, valamint az étkezések földszinti vendéglőben történő megrendelését. Az elnökség megállapodást kötött a Köztisztviselők Színház és Hangverseny Egyesületével arról, hogy a kaszinó tagjai részére kedvezményes színházi bérleteket biztosítanak. További könnyítésnek számított, hogy a bérletek árát havi részletek formájában is befizethették, ha erre igény mutatkozott. A kedvezményt az tette lehetővé, hogy az Országos Tiszti Kaszinó a nevezett egyesület pártoló tagjainak sorába lépett, és így valamennyi rendes és rendkívüli tag élvezhette az előnyöket. Plusz költségként csupán a személyenkénti 1 pengős tagsági igazolványért kifizetendő összeg jelentkezett, ami már az első alkalommal megtérült. A kedvezmény - ami általában 30-40%-os volt - kiterjedt az összes színházra, valamennyi hangversenyre, orfeumra, cirkuszra, az Angol parkra, a fürdőkre és az uszodákra.17 A nyár folyamán egy kézikönyvtárat is felállítottak, ahol lexikonokat, és különféle segédleteket gyűjtöttek össze és tettek hozzáférhetővé. Az étkezési lehetőséget is kedvezőbbé tették, ugyanis a tagsági igazolvánnyal rendelkezők részére az ebéd és a vacsora árát 1 pengő 20 fillérre mérsékelték. Ehhez 10 étkezésre szóló utalványfüzetet kellett váltani, ami 30%-os kedvezményt biztosított.18 A NYUKOSZ nyelviskolájában kedvezményes oktatásban részesülhettek a kaszinótagok és hozzátartozóik. A 8 hónapig tartó tanfolyamért 40 pengőt kellett fizetni, amit törleszthettek havonkénti 5 pengő befizetésével is. A tavasszal elhatározott vadásztársaság létrehozása szeptemberre valósággá vált, és őszre már megfelelő vadászterülettel is rendelkeztek. Ekkor született meg a nyári klubhelyiség létesítésének terve is, ami azonban csak évek múlva 1939-ben realizálódott.19
14
Országos Tiszti kaszinó-lap V. évfolyam, 1933. március, 3. o. Országos Tiszti kaszinó-lap V. évfolyam, 1933. május, 3. o. 16 Országos Tiszti kaszinó-lap V. évfolyam, 1933. szeptember, 3. o. 17 Országos Tiszti kaszinó-lap V. évfolyam, 1933. szeptember, 2. o. 18 Uo. 4. o. 19 Uo. 57. o. 15
4
A nyári felújítási munkálatoknak köszönhetően őszre új kazánt állítottak működésbe, amivel gazdaságosabb és hatékonyabb fűtést tudtak biztosítani. A színpad modernizálásán túl, gondot kellett fordítani a tető felújítására, és egy úgynevezett „mozi társalgó” létrehozására is, ahol a vendégek kényelmesen várakozhattak a mozi kezdetéig. Mindebből érzékelhető, hogy ez a nyár már bizonyos anyagi fellendülést hozott, ami pozitív hatással bírt az új évad tartalmi, szakmai tevékenységére is. Ennek első jól érzékelhető hatása a mozi működésében, illetve annak reformjában mutatkozott meg. A nyár folyamán létrehozott előkelő mozi környezeten túl modernizálásokat és technikai tökéletesítéseket hajtottak végre, ami tiszta hangzást, jobb minőségű és nagyobb méretű vetített képet eredményezett. A vetítési napok számát növelték, és bevezették az úgynevezett „félárú (sic!)délutáni mozielőadásokat” is. A délutáni előadásokon túl két esti előadást is tartottak. A filmek kiválasztására még nagyobb hangsúlyt fektettek, és csak olyan filmeket mutattak be, amelyek az előző évi felemelt helyáru filmekkel egyenértékűek voltak. Mindezt úgy tették, hogy a felemelt helyáru előadásokat megszűntették. Így a Tiszti Kaszinó mozija „filléres elite (sic!) - mozinak nevezhető”.20 A törekvésük az volt, hogy a legjobb filmeket a premier mozik után azonnal bemutathassák. A belépésre kedvezményes utalvánnyal és a napi jeggyel egyaránt csakis a tagsági, vagy a családtag igazolvány, illetve vendégek esetében a mozi meghívó felmutatásával nyílt lehetőség. Az utalvány füzetet váltók 20%-os kedvezménnyel 50 fillérért mozizhattak. A kedvezményeket kiterjesztették a ludovikások és a reáliskolások jegyáraira is. Könnyítettek a mozi meghívók igénylési rendszerén, amennyiben a megszerzéshez ezen túl elegendő volt egy kaszinótag ajánlása is, ráadásul a meghívó árát 2 pengőről 1 pengőre csökkentették. Ésszerű lépésnek ítélhető az is, hogy a mozihoz tartozó trafikot és büfét, saját kezelésbe vették, ezzel is tovább növelve nem csak a komfortot, de a bevételt is. Októberben megkezdődtek az ismeretterjesztő előadások. Bár kifejezetten katonai tárgyú előadást nem tartottak ebben a hónapban, mégis ki kell emelni vitéz Farkas Ferenc vkszt. őrnagy előadását, amely „Beszámoló a IV. világ-jamboree előkészítéséről és eredményéről” címmel hangzott el. Az előadás beszámolt az 1933. augusztus 1-jétől megrendezett gödöllői cserkész világtalálkozó eseményeiről és eredményeiről. (A nagyszabású rendezvényen mintegy 36 nemzet 18 ezer cserkésze vett részt – P.F.) November hónapban kihirdették az 1933/34-es évben tartandó katonai témájú előadásokra vonatkozó tudnivalókat. A beérkezett tíz pályamunkából az OTK tudományos bizottsága csak az alábbi négyet fogadta el előadásra: 1. „A japán-kínai hadjárat tanulságai” szerző: vitéz Németh Lajos ny. tábornok. 2. „Az olasz-francia érdekellentét” szerző: Réczey Ferencz vkszt. százados. 3. „A katonai légügyek állása korszerű megvilágításban” szerző: vitéz Szentnémedy Ferenc vkszt őrnagy. 4. „Az 1918. évi német támadások és a katonai döntés lehetőségei” szerző: Zsedényi Zoltán vkszt. százados. Az előadások közül, mivel az alaki előírásoknak csak az 1.,3.,4., számú munka felelt meg, a 100-100 pengős jutalmat csak ők kapták meg. November hónap 27-én az egyes számú előadást meg is tartották, de ezen csak a kaszinó tagjai és a külön meghívottak vehettek részt.21 December hónap kiemelkedő eseménye volt a Mikulás est. A műsort Dr. Patakfalvi Kerestély István, népszerű nevén Pista bácsi, a Magyar Rádió ismert mesemondója a Jó Pajtás című gyermekújság szerkesztője rendezte. A kor szellemét jól tükrözi, hogy még a gyermekműsorok is erős nemzeti tartalmat hordoztak. A műsorok első számaként elhangzó Himnusz és a bemutatott irredenta jeleneteket, szinte elvárásnak számítottak a műsor 20 21
Országos Tiszti kaszinó-lap V. évfolyam, 1933. szeptember, 19. o. Országos Tiszti kaszinó-lap V. évfolyam, 1933. november, 1-2. o.
5
összeállításakor. Ugyanez figyelhető meg a december 26-ai Karácsonyi Gyermekmatiné műsorának tematikájában is. Decemberben szintén két ismeretterjesztő előadást tartottak, amiből a katonai témájút most is zárt körben rendezték. A négy elfogadott téma közül ez volt a második, és ez az olaszfrancia érdekellentéteket taglalta. Az őszi és téli hónapok újabb kedvezményes szolgáltatásokkal kecsegtették a kaszinó tagjait. Az Astoria, az Erzsébet királyné, a Metropol, a Palace és a Pannónia szállók jelentős kedvezménnyel várták az utalvánnyal rendelkező érdeklődőket. A Gellért szálló pl. az olcsóbb szobáiból 15%, a drágább szobáiból 25% kedvezményt ígért. A kiszolgálási díjból 15 illetve 10%-ot, a szálló vendégeknek a gyógyfürdő szolgáltatásaiból 25%-os engedményt biztosított. December 18-án tartották az egyesületi év közgyűlését, amelyen a Honvédség főparancsnoka is részt vett. A 446 tag részvételével lezajlott ülésen megvitatták az előző (1932-33) év és a következő év zárszámadását, illetve terveit, amit a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Sajnálatos tényként említették, hogy a nyugdíjasok egy része kilépett az OTK-ból, ezért a jövő egyik fő feladataként az ő visszacsábításukat határozták el. Az új alapszabály értelmében új kategóriaként jelent meg a „vidéki” tagság, így a kaszinó országos jellege tovább erősödött. Ezt a törekvést erősítették a tudományos előadások vidéki helyőrségeknek történő kiajánlásával és rendelkezésre bocsátásával is. Ezen a közgyűlésen fogadták el az „Aradi vértanúk” arcképeinek beszerzésére vonatkozó javaslatot, melyet dr. Demiány Gyula ny. ezredes, hadbíró hozott javaslatba.22 Január hó 15-én tartotta meg vitéz Szentnémedy Ferencz vkszt. őrnagy a katonai légügyekről szóló előadását, amelyen csak kaszinótagok vehettek részt. A Magyar Földrajzi Társaság rendezésében a „Dolomitok”-ról szóló előadáson azonban bárki részt vehetett. Január 20-án reggelig tartó Jelmezes (Dominós) estet szerveztek, mely alkalomra külön meghívókat is kibocsátottak az olyan vendégek és hozzátartozók részére, akik nem rendelkeztek mozi-meghívóval. Részükre a belépő díja azonban nem kettő, hanem öt pengőbe került.23 Januártól komoly szervezéssel nagy divatigényt kielégítve Bridzstanfolyamot indítottak kezdők és haladók részére, amelynek helyszínéül a székház földszintjén levő Rákóczi-terem szolgált. A tanfolyam elméleti előadásokból és játékgyakorlásból állt. Lehetőség nyílt arra is, hogy az érdeklődő csak az előadások hallgatásán vegyen részt. A kezdők tanfolyamára több mint 40, a haladókhoz több mint 30 fő jelentkezett. A tanfolyamot dr. Bukovinszky Péter, az országos Magyar Bridge Club mesterjátékosa vezette. A kaszinó vezetősége elhatározta, hogy az un. „közepes minőségű mozi darabokat” ezen túl nem vetítik le, mivel a közönség főként az elsőrendű művészi filmek iránt érdeklődik. Ezt a döntést az tette lehetővé, hogy jelentősen megnövekedett a minőségi alkotások száma, így már azokkal is teljesíthetővé vált a havi 18-20 vetítési alkalom, főként, ha azokat két egymást követő napon is műsorra tűzték. Ez kissé módosította a vetítési napokat, amelyek kedd-szerda, szombat-vasárnap és ünnepnapokra tevődtek át. A minőségi alkotások kölcsönzési díja azonban magasabb volt. Ezért arra kényszerültek, hogy ismét bevezessék a felemelt helyáru (csillagos) mozi napokat, de ezekért csak 10 fillér plusz árat kellett fizetni. Az 1934-es évtől a sima mozi meghívókért 1 pengőt, felülbélyegzéskor abban az esetben, ha a belépőt az ismeretterjesztő előadásokra, tánc összejövetelekre és estélyek re is igénybe szerettek volna venni, további 1 pengőt kellett fizetni egy évre.24 Februárban érezhetően ismét felpezsdült az élet. A január hónapban megkezdődött vidám estélyek folytatódtak. Február 10-én a szombatesti tánc-est keretében ismét álarcos jelmezes szórakozáson vehettek részt az érdeklődők. Az estély a jelmezek felvonulásával 22
Országos Tiszti kaszinó-lap VI. évfolyam, 1934. január, 1-2. o. Uo. 4. o. 24 Országos Tiszti kaszinó-lap VI. évfolyam, 1934. január 25. o. 23
6
kezdődött, majd hajnali 1 óráig hölgyválasz. A régebbi szokásoknak megfelelően a hölgyeknek jelmezben vagy kis estélyiben, az uraknak kis társaságiban, szmokingban vagy frakkban illett megjelenni. A következő megjegyzés azonban valószínűleg nem alaptalan. „Már most kérjük a közönséget, hogy a jelmezes öltözködésnél a túlságos szabad felfogást és feltűnőséget kerülje. Az O.T.K. e tekintetben ellenőrzést fog gyakorolni.”25 Új elem, hogy az asztalok foglalásához külön írásos igényt kellett benyújtani, amelynek alapján az igazgatóság megtervezte az ültetési rendet. Ezek az estélyek ebben a tekintetben, valamint a rendezvény időtartamában eltértek a szokásos szombatesti táncmulatságoktól. A februári hónap szintén nagy jelentőségű eseményének számított a február 26-án megtartott opera – hangverseny. A legutóbbi ilyen jellegű hangversenyhez hasonlóan ezt az eseményt is élőben közvetítette a Magyar Rádió. A zeneszámok elhangzása előtt Márkus László író, a m. kir. Operaház főrendezője, - 1935-től igazgatója - tartott bevezetőt. A teltház mellett lezajlott rendkívül magas színvonalú koncert bevételét nyomorenyhítő akció javára ajánlották fel. Ez a hónap sem múlhatott el ismeretterjesztő előadások nélkül. Február 5-én „Az 1918. évi német támadások és a katonai döntés lehetősége címmel Zsedényi Zoltán vkszt. százados tartott zártkörű előadást. Ebben a hónapban rendhagyó módon német nyelvű előadást is hallgathattak. A „norvég sícsapatokról” képekkel illusztrált előadást Ebbe Astrup norvég ezredes tartotta. (Az 1937-ben alakult Norvég – Magyar Egyesület első elnöke – P.F.) Március hónap első programja egy vidám gyermekdélután volt, ahol a már közismert Pista bácsi és az általa szervezett gyermekművészekből álló társulat mutatkozott be, ismételten nagy sikerrel. Ebben a hónapban négy ismeretterjesztő előadást tartottak, melyek közül az alábbi három katonai témát ölelt fel: 1. Március 5-ös „Államerődítés a háború tapasztalatain keresztül” címmel Molnár Pál hdszt. őrnagy tartott zártkörű előadást. 2. 9-én „Emlékezés” címmel vitéz Pávai Mátyás ny. altábornagy tartott ének-és zeneszámok beiktatásával színesített, a magyar háborús dicsőségről szóló előadást. 3. A hónap utolsó előadását 26-án Csegezy Tibor százados tartotta „Távolbalátás” címmel. A népszerű bridge előadások március első felében befejeződtek. A szervezők azt ígérték, hogy a kurzus befejezéseként egy sok résztvevős versenyt is rendeznek, ahol lehetőség nyílik az elméleti felkészültség gyakorlati bemutatására is, mégpedig úgy, hogy a kezdők a haladókkal is felvehetik a versenyt. A verseny azonban megfelelő számú jelentkező hiányában elmaradt. A népszerű kártyajáték iránti érdeklődés hatására a második emeleti kis dísztermet is a bridzsjátékra rendezték be, így azt a szombati táncösszejövetelek kiegészítő programjaként ekkor is gyakorolhatták az érdeklődők.26 Első alkalommal tartottak 1934. március 15-én, díszelőadással egybekötött megemlékezést a Tiszti Kaszinóban. A műsorban a szólistákon kívül - akik közül többen is tisztek voltak – közreműködött a 2. honvéd gyalogezred zenekara Szeghő Sándor karmesterrel az élen, valamint a Petris Brúnó tánctanár által vezetett tánctanfolyam növendékei. A közel három órás időtartamú műsor nagy érdeklődés mellett zajlott, ahol különösen a gyermekek által bemutatott táncok arattak nagy sikert.27 A nyár közeledtével a kaszinótagok közül toborozva szervezni kezdtek egy Földközi tengeri társas utazást, amelyhez a hajózási vállalattól 10%-os kedvezményt kaphattak a jelentkezők. A 18 napig tartó körutazás 340-750 pengős költsége nem számított az olcsó utak közé, még a 10%-os kedvezménnyel sem. Viszont, hogy ezt a programot reális alternatívaként az elnökség is támogatta, jelzi a klubtagok egy része anyagi lehetőségeinek javulását is.28 A 25
Országos Tiszti kaszinó-lap VI. évfolyam, 1934. február, 2. o. Országos Tiszti kaszinó-lap VI. évfolyam, 1934. március, 10. o. 27 Országos Tiszti kaszinó-lap VI. évfolyam, 1934. április, 2. o. 28 Uo. 8-9. o. 26
7
szervezők ügyességét jelzi ugyanakkor az, hogy a tengeri utat a doberdói és isonzói olasz hadszíntér, valamint a Hősök Temetőjének megtekintésével kötötték egybe. Április hónapban megalakult a Tennisz (sic!) Társaság, amelybe a felhívás alapján 26 fő jelentkezett. A társaság tagjai a MAFC XI. kerületi Bertalan úti sporttelepét vehették igénybe kedd, csütörtök és szombati napokon. A tagdíj 41 pengő volt, aminek befizetésére 6 havi részletfizetési lehetőséget is biztosítottak. A szombati táncestélyek 14-én befejeződtek, 28-án azonban nagyszabású társas vacsorát rendeztek, amit zenével, tánccal és bridzsjátékkal színesítettek.29 A májusi hónap bővelkedett a kirándulásokban. 12-én kirándulást szerveztek a Laki hegyi nagyadóhoz, amelynek megtekintéséhez motorcsónakokkal szállították a jelentkezőket. A délután 3 órakor kezdődő program – vacsora után – 21 óráig tartott, és 1 pengő 80 fillérbe került. 20-án a Kékesre szerveztek autóbuszos kirándulást, melynek keretében látogatást tettek a mátraházai tiszti üdülőbe is. Sajnálatos módon a busz a hegyek között felborult, és a kaszinó a károsultak részére kártérítést volt köteles fizetni. 27-én hajókirándulásra invitálták az érdeklődőket Visegrádra.30 Május hónapban jelentették meg az ingyenes gyermeknyaraltatásra szóló felhívásukat is. A bevált gyakorlatnak megfelelően az idei évben is hat gyermek részesülhetett teljesen ingyenes üdülésben. Április 23-ától kezdődően – a melegre való tekintettel - a szombati mozielőadásokat beszüntették. Kárpótlásként, a máskor szokásos 3 havi nyári szünet helyett, ebben az évben csak 2 hónapos mozi szünetet tartottak. A hasonló kellemetlenségek megelőzése érdekében megkezdték a levegő mesterséges hűtésére vonatkozó tervek kidolgozását, amit hamarosan meg is valósítottak.31 Az elnökség a Honvédelmi Minisztérium anyagi támogatásával csónakházat vásárolt, amely június végétől várta a kaszinó vendégeket. A tervek szerint ez a ház nem csak az evezősport céljait szolgálta, hanem előfutára kívánt lenni egy Duna menti partrészlet megszerzésének is, ahol más társas sportok (pl. a tenisz) gyakorlására is lehetőség kínálkozott.32 Június hónapban csak vasárnaponként tartottak mozielőadást, de ekkor egymást követően két nagyfilmet mutattak be, a rendes helyárak megtartásával.33 1932 májusában „vitéz Kary Béla pályadíj” címmel írták ki azt a pályázatot, melyre a beadás határideje 1934-ben járt le. A bíráló bizottság véleménye alapján a beérkezett pályaművek egyike sem érte el a kitűzött célt, ezért az 1500 pengős kiírást meg kellett ismételni új határidővel, ami 1935. október 31-e volt. Az újbóli kiírással együtt egy másik pályázatot is közzétettek, amelynek címe „A csapattiszt tapasztalatai a világháborúban”. A művel szemben elvárás volt, hogy bemutassa „A háború átélt eseményeit, súrlódásait és meglepetéseit, a harc lélektanát, a testi és lelki benyomások, az események közvetlen indító okát és azok közvetlen hatását”34 A naplójegyzetek gyűjtésére és feldolgozására inspiráló kiírás célja újabb fontos adatok és információk megszerzése és közzététele volt, a háború lényegének alaposabb megismerése érdekében. A pályadíj jelen esetben is jelentős összeg volt, 1200 pengő. A beadási határidőt 1935. június 30-ában állapították meg.35
29
Országos Tiszti kaszinó-lap VI. évfolyam, 1934. május, 2. o. Országos Tiszti kaszinó-lap VI. évfolyam, 1934. május, 2. o. 31 Uo. 27-28. o. 32 Országos Tiszti kaszinó-lap VI. évfolyam, 1934. június, 2. o. 33 Uo. 24-25. o. 34 Országos Tiszti kaszinó-lap VI. évfolyam, 1934. szeptember, 4. o. 35 Uo. 3-4-5. o. 30
8
A kaszinó a nyári szünet időszakában egy lifttel gazdagodott, amit a mozgásban korlátozott személyek részére állítottak üzembe, kezdetben 6 filléres díjért cserébe. Szintén a nyár „vívmánya” volt a ruhatárak racionalizálása. Az új elhelyezés lehetővé tette az egyirányú forgalmat, és így csökkentette a torlódást. A nyár folyamán karba helyezték a földszinti éttermeket, és a mozi pénztárakat a földszintre telepítették át. Az étterem új vendéglőse Figyelmessy József lett, aki a bon-rendszer bevezetésével jelentős kedvezményeket biztosított a tagoknak.36 A szeptember 16-án megnyitott és felújított vendéglő új neve „Téli Kastély” lett. A mozi tökéletesítésére a nyár folyamán 5500 pengőt áldoztak, melynek eredményeként a gépházat modernizálták és a vetítővásznat is nagyobbra és újra cserélték. Szeptembertől ismét meghirdették a kaszinótagok és jóléti tagok gyermekei részére a torna– és vívótanfolyamot. Az oktatást most is a Honvéd Tiszti Vívó Klub igazgatósága felügyelte, mintegy biztosítva a magas színvonalat. Október hónapban ismét beindultak a tudományos előadások, bár ebben a hónapban csupán egy volt katonai tárgyú, Dr. Horváth Barna egyetemi ny. r. tanár „Háborús potenciál és szervezett béke” című előadása.37 Az évad első szombati családi táncösszejövetele október 20-án volt, ahol a zenét egy elsőrendű dsessz (sic!) együttes biztosította. Ebben a hónapban az ígéreteknek megfelelően ismét meghirdették a bridzstanfolyamot, amit novembertől márciusig terveztek lebonyolítani. Az előadásokat hétfőnként a kezdőknek, szerdánként a haladóknak, és péntekenként a mesterjátékra törekvőknek tervezték megtartani. Az eddigi 2 pengős bekerülési költséget azonban jelentősen – 5 pengőre – fel kellett emelni, ugyanis az eszközök beszerzése ezt szükségessé tette.38 Önálló nyelviskolát továbbra sem működtetett a kaszinó, de a „NYUKOSZ” szervezésében továbbra is lehetőséget biztosítottak a katonák és hozzátartozóik ez irányú képzésére, mégpedig tandíjmentesen. A tanfolyamra csupán beiratkozási díjat kellett fizetni, azt is havi 5 pengős részletekben.39 A júniusban bevezetett újítást, miszerint a moziban előadásonként 2 nagy filmet mutattak be, ősztől egy kicsit módosították, mert az eredetileg három órás előadást két és fél órára csökkentették, és bevezették az úgynevezett. „tarka műsort” Ez 5-6 színes, ismeretterjesztő, zenés, énekes, táncos, sporttal foglalkozó rövidfilmet jelentett, amit híradóval egészítettek ki. Ősztől a mozihelyárak is emelkedtek, illetve a nyomott árakat valamint az utalványfüzeteket megszüntették, és visszatértek a régi árakhoz. AZ 1934/35. évi idény katonai tárgyú előadásokra meghirdetett pályázatára 6 pályázat érkezett. A tudományos bizottság október 5-ei ülésén úgy döntött, hogy ezek közül a „Van-e védelem a korlátlan légi háború ellen?” című művet elfogadja, és „Az élőket hívom” jeligéjű munkát további véleményezésre megküldi a Magyar Katonai Írók Körének. Vagyis négy művet a hatból elutasított. Ezen felül a pályázaton kívüli, felkérésre beérkezett előadási anyagok közül az alábbi munkákat elfogadta: „Az 1934.évi olasz hadgyakorlatok.” Előadó: vitéz Bajnóczy József vkszt. ezredes „Az orosz rejtjelkulcsok megfejtése és annak jelentősége a világháborúban”. Előadó: Pokorny Hermann altábornagy „A haditengerészet fejlődése és tengerészeti politika a világháború óta.” Előadó: Dr. Hardy Kálmán vkszt. folyamőr törzskapitány. „Gorodok – Satanov 1914.” Előadó: vitéz báró Than Károly ny. altábornagy
36
Országos Tiszti kaszinó-lap VI. évfolyam, 1934. szeptember, 8. o. Országos Tiszti kaszinó-lap VI. évfolyam, 1934. október, 1. o. 38 Uo. 7. o. 39 Uo. 17. o. 37
9
„Bem utolsó erdélyi hadműveletei.” Előadó: Gyalókay Jenő ny. ezredes, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. November 26-án az első előadás a légi háborúval kapcsolatban vitéz Szentnémedy Ferenc vkszt. őrnagy előadásában el is hangzott, melyen csak az OTK tagjai, és a külön meghívottak vehettek részt. A mozi helyárakat a jelentős látogatószám emelkedése miatt novembertől ismételten mérsékelni tudták.40 Továbbá az eredményes – filmforgalmazó vállalatokkal kötött – megállapodásoknak köszönhetően biztosítani tudták, hogy a kaszinó mozija az úgynevezett utánjátszó filmszínház utáni 3. héten már vetítette az új filmeket. Pontosabban, a mozi évadban megjelenő 280 filmből 120-at.41 Az 1934. év Mikulás-estet december 7-én tartották Szili – Kováts László, a zeneakadémia gyermekszínház igazgatójának rendezésében. A műsorról érdekes, a kor hangulatát tükröző híradó jelenet maradt fenn, amelyben a „Baba Vásár” című táncjáték részletét és a „Mikulás érkezését” megtekinthetjük a fennmaradt archív híradó felvételén is. December 17-én tartották az év utolsó előadását, melynek témája az 1934. évi olasz hadgyakorlat volt. Témája miatt ezt az előadást is zárt körben rendezték.
Összegzés A vizsgált két év a m. kir. Honvédtisztek Országos Tudományos és Kaszinó Egyesület életében a fokozatos fejlődés, pontosabban az eredeti fejlődési ütem visszaállításának időszakaként jellemezhető. A sokszor mesterségesen életben tartott közösségi élet a pénzügyi ellehetetlenülés ellenére megtartotta a kaszinót. A nehezen induló 1933-as év szerény kínálata, a rendezvény gyakoriság hullámzó jellege ellenére a taglétszám - a nyugdíjas tagok kivételével - szinte egyáltalán nem csökkent. Ezt a helyzetet volt hivatott stabilizálni az alapszabály módosítás azon része is, amely új elemként bevezette a „vidéki” tag fogalmát, amitől a kaszinótagok számának stabilizációját és esetleges növekedését is remélték. Az előző évekkel összehasonlítva még a tudományos és ismeretterjesztő előadások gyakorisága is jelentősen csökkent, sőt, április hónapban el is maradt. Ez a megállapítás fokozottan igaz, ha a katonai témájú és vonatkozású előadásokat vizsgáljuk. Az egyéb rendezvények szervezése is visszaesett, eltekintve egy-két koncerttől vagy estélytől, illetve a hatalmas divatot kielégítő bridzsoktatástól. A takarékossági intézkedések eredményeként a pozitív változások elsőként a nyári hónapokban jelentkeztek. A nyári felújítási munkálatok ismételt beindításából érezhetővé vált, hogy a kaszinót ért krízis – minisztériumi támogatással ugyan, de - a végéhez közeledik. A színpad modernizálása, technikai fejlesztése, a tetőszerkezet felújítása, az újabb liftek üzembe állítása, valamint a modern és előkelő mozi környezet kialakítása mind a tagok kényelmét és komfortérzetét szolgálták. Az új évad kezdéséhez már sokkal biztatóbb körülmények között nyílt lehetőség. A kulturált környezet és a színvonalas műsorszervezés eredményeként ismét egyre gyakoribbá válhattak a Magyar Rádió kaszinóból történő hangverseny közvetítései, amelyek országosan is elismert színvonalú rendezvényeknek számítottak. A tenisz, valamint a vadásztársaságok létrehozása, a kirándulások újbóli megszervezése, a csónakház megvásárlásának ötlete mind arra utal, hogy a kaszinói élet felemelkedése megindult, és 1934-ben tovább is fejlődött.
40 41
Országos Tiszti kaszinó-lap VI. évfolyam, 1934. november, 28. o. Uo. 29. o.
10
Felhasznált irodalom: 1. A http://hu.wikipedia.org/ vonatkozó részei 2. Országos Tiszti kaszinó-lap 3. Hadtörténelmi Levéltár dokumentumai
11
