Papp Ferenc ezredes. Az Országos Tiszti Kaszinó története és működésének tanulságai

DOI azonosító: 10.17625/NKE.2014.026

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM HADTUDOMÁNYI ÉS HONVÉDTISZTKÉPZŐ KAR Hadtudományi Doktori Iskola

Papp Ferenc ezredes Az Országos Tiszti Kaszinó története és működésének tanulságai című doktori (PhD) értekezés szerzői ismertetője

2014.


A TUDOMÁNYOS PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA

A XIX. század közepén alapított tiszti kaszinók - akárcsak Európa-szerte - a magyar tisztikarnak

nagyon

hasznos

intézményei voltak egészen Néphadseregének

és

egyre

hatékonyabb

közösségteremtő,

ismeretnyújtó

1944-ig. A második világháború utáni időszak Magyar

közművelődési

intézményei

nem

voltak

alkalmasak

a

korábbi

hagyományok folytatására, ami a kaszinók szellemiségének elhalásához vezetett. E század elején, a sorozott hadsereg megszüntetése után - no meg az egyre szorítóbb gazdasági nehézségek közepette - általános nézetté vált, hogy a katonának nincs szüksége közösségi létre, mert a szabadidejét önállóan szervezi. Valóban, a korábbi művelődési házak elvesztették a létjogosultságukat, de a professzionális hadseregben ismét megnőtt az igény a testületi szellem kialakítására és erősítésére. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy ennek leghatékonyabb intézménye a tiszti kaszinó. A Monarchia, majd a két világháború közti tisztikar műveltségi mutatói, erkölcsisége és magas fokú szakmai tudása, a tisztikar társadalmi megbecsülését nagyban meghatározta. A korszak tisztikara a hagyományápolásban, a hazaszeretetre nevelésben, a katona-etikai, erkölcsi tartásban és társadalmi szerepvállalásban példaértékű lehet. A hadsereg kulturális életének alakulása, fejlődése, esetleges negatív tendenciái és annak hatása az állományra - azon belül is elsősorban a hivatásosokra - mindig az érdeklődésem középpontjába tartozott. Nem véletlen, hiszen közel 25 évet szolgáltam olyan beosztásokban, amit ma divatosan művelődésszervezői munkakörnek neveznek. Már katonai főiskolásként, majd 1983-tól pályakezdő tisztként is érezhettem a helyőrségekben működő klubok pozitív, kapcsolatépítést segítő, közösségi érzést adó és nevelő, nem utolsósorban szociális, segítő funkcióját. A Váci utcai Tiszti Házat már csak egy-két alkalommal volt lehetőségem meglátogatni, ennek ellenére eleganciája nagy hatást gyakorolt rám. A ’90-es évek elején a Cegléden állomásozó 3. Katonai Kerület kulturális ügyekért felelős tisztjeként többek között 14 klub szakmai felügyeletét láttam el. Hatalmas kihívást és egyben nagy megtiszteltetést is jelentett ez a felelősségteljes munka. Sajnos már akkor részese lehettem néhány klub bezárásának, illetve önkormányzat részére történő átadásának. Ez a tendencia a mai napig tart, amelynek eredményeként jelenleg - klasszikus értelemben - egyetlen klub sem működik. Ez a tény, illetve a kiútkeresés ösztönzött arra, hogy a doktori értekezésem témájaként a kaszinók két világháború közötti - a nagyközönség számára szinte teljesen ismeretlen, komolyan senki által nem kutatott, így feldolgozatlan - működését feltárjam, értékeljem, s tanulságokat levonva, néhány hasznosítható javaslatot tegyek a jelen illetékesei

2

számára, abban


reménykedve, hogy ezzel hozzájárulhatok eme egykori intézményrendszer - a modern korhoz és igényekhez igazított - feltámasztásához!

HIPOTÉZISEK

Munkám kezdetén az alábbi hipotéziseket állítottam fel: 1) Feltételeztem, hogy az 1860-as évektől létrejövő helyőrségi tiszti kaszinók az Országos Tiszti Kaszinó létrehozásának és későbbi működésének előképei voltak. 2) A XIX. században meginduló kaszinómozgalom a két világháború közötti időszakban teljesedett ki az Országos Tiszti Kaszinóban. 3) A két világháború közötti időszakban az Országos Tiszti Kaszinónak jelentős szerepe volt a tisztikar műveltségének és testületi szellemének formálásában és erősítésében. 4) Az Országos Tiszti Kaszinó működése mintája lehet a jelenkorban, a Magyar Honvédség kulturális intézményének is.

KUTATÁSI CÉLKITŰZÉSEIM 1) Felkutatom, majd elemzem és értékelem a kaszinómozgalom magyarországi gyökereit, valamint a kaszinómozgalom legfontosabb jellemzőit. 2) Levéltári, könyvészeti és sajtóforrások alapján meghatározom az első magyarországi tiszti kaszinó létrejöttének időpontját és körülményeit, legfontosabb jellemzőit. 3) Bemutatom a Váci utcai objektum létrejöttének körülményeit, a működtetés jellemzőit. 4) Feldolgozom és elemzem az Országos Tiszti Kaszinó két világháború közötti működését az általam rendszerezett fő tevékenységek alapján. 5) Röviden összefoglalom a Honvédség kulturális intézményeinek jelenlegi helyzetét, s ebből, valamint a kutatási eredmények alapján következtetést és ajánlást fogalmazok meg az aktuális teendőket, illetve a jövő tiszti kaszinóit illetően.

A TÉMA FELDOLGOZÁSA SORÁN ALKALMAZOTT KUTATÁSI MÓDSZEREIM A kitűzött célok megvalósítása érdekében a disszertáció megírását hosszas adatgyűjtés, rendszerezés és dokumentum feltárás előzte meg. Mivel a könyvészeti források meglehetősen

3


szűkösnek bizonyultak,

a dokumentum feltáráshoz igénybe kellett venni a kutatás

hagyományos és specifikus módszereit egyaránt. A forrásgyűjtés során elsősorban a levéltári kutatásokra támaszkodtam, de a kitűzött célok megvalósítása érdekében felkutattam, tanulmányoztam és rendszereztem a témával foglalkozó szakirodalmat, illetve publikációkat is. A két világháború közötti időszak kaszinói működésének jobb megértése, az összefüggések megvilágítása érdekében fontosnak tartottam röviden foglalkozni a korszak gazdasági, politikai és kulturális sajátosságaival, valamint az abból adódó következményekkel is. Ehhez fel kellett térképezni a könyvészet területén a szükséges vonatkozó irodalmat. Az internetes keresések szintén eredményesen segítették az adatgyűjtést. A korabeli sajtó legyen az civil, vagy katonai - rengeteg adalékkal szolgált a kaszinó működésének megismerésében. A külföldi források közül kiemelkedően fontosnak értékelem, hogy a Kriegsarchívban sikerült előtalálni azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyítják az első budapesti katonai kaszinó 1861-es létrehozását. A disszertáció megírása előtt a részeredményeket publikáltam,

amelyek későbbi

felhasználása jelentősen segítette a kidolgozó munkát. A részkövetkeztetések, valamint az összevont következtetések levonása után ajánlást fogalmaztam meg a kaszinó jövőbeni működtetésére vonatkozóan. A téma feldolgozásához szükséges anyaggyűjtés folyamán bizonyossá vált, hogy hiánypótló vállalkozásba fogtam, ugyanis a feltárásra váró két és fél évtized szinte teljesen feldolgozatlan, hasonlóan a tiszti kaszinók történetéhez. Az elmúlt évtizedekben senki nem készített doktori disszertációt a témában, illetve publikáció, cikk is csak egy-két esetben készült, de az is csak általánosságban szól a tiszti kaszinókról A kaszinók történetével mindössze néhányan, dr. Novák Béla, dr. Pajkossy Gábor és Bölöny József foglakoztak, akik publikációkat is megjelentettek a témában. Bognár János: „Három évtized egy úri kaszinó életéből” című könyvében alapos képet rajzol a fővárosi nemzeti kaszinói létről és annak mindennapjairól. Jelenleg egy kaszinókutató, Eöry Gabriella foglakozik a témával, de ő is inkább a civil kaszinókkal, azon belül is elsősorban az Országos Kaszinóval. A tiszti kaszinók történetiségének alapos feltárása és a tevékenységük elemzése azonban eddig még nem történt meg. Az első mű, ami a témával foglalkozik, az 1899-ben megjelent Danczer Alfons által szerkesztett „A mi hadseregünk. Az osztrák-magyar monarchia népei fegyverben és zászlók alatt” című kötet. A lexikonok néhány sorban, és meglehetősen szűkszavúan tesznek említést e témáról, ráadásul, esetenként azt is hibásan. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában, az Országos Széchényi Könyvtárban, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum

4


Könyvtárában és Levéltárában, valamint a Budapest Főváros Levéltárában végzett kutatásaim, továbbá a korabeli sajtó és filmarchívum számos adalékkal segítette a munkámat, bár az említett helyeken is csak töredékes anyagokat találtam. Egyedüli biztos és folyamatos háttéranyagot az Országos Tiszti Kaszinó közlönye, a Kaszinó-Lap biztosított. Nagy kár, hogy ez a havonta megjelenő kiadvány csak 1929 óta létezik. Ennek ellenére a lapban megjelent információk - bár néha ellentmondásosak - maximálisan segítették a feldolgozást.

AZ ELVÉGZETT VIZSGÁLATOK TÖMÖR LEÍRÁSA Értekezésemet a kutatási célkitűzéseimnek megfelelően tagoltam. Az első fejezetben áttekintem a témára vonatkozó szakirodalmat. A második fejezetben megfogalmazom a tudományos problémát, felállítom a hipotéziseket, illetve meghatározom a kutatási célokat és módszereket. A harmadik fejezetben áttekintem, elemzem és értékeltem a kaszinók alapításának, létrehozásának körülményeit a kezdetektől az első világháborúig. Ezen belül, először tisztázom a kaszinó fogalmát, majd az első kaszinók létrejöttének körülményeit Európában. Szintén ebben a fejezetben mutatom be a kaszinómozgalom kialakulásának magyarországi történetét, valamint a kaszinómozgalom legfontosabb jellemzőit. Ezt követően vizsgálom az első magyarországi tiszti (katonai) kaszinó alapításának időpontját és körülményeit, majd a korabeli dokumentumokat segítségül véve mutatom be, a Országos Tiszti Kaszinó létrehozására tett erőfeszítéseket, valamint a székházának felépítésének körülményeit. A fejezet utolsó részében foglalkozom a Tiszti Kaszinók működésével az első világháborúig. A negyedik fejezetben sorra veszem a magyar tiszti társadalom legfontosabb jellemzőit a két világháború között. Ezen belül szólok a két világháború közötti magyar társadalom politikai, gazdasági és kulturális viszonyairól. Elemzem a vesztes háború utáni katonai viszonyokat, a tisztikar összetételét, származását, társadalomban elfoglalt helyét és anyagi helyzetét. A közgondolkodás és katonai tudatformálás bemutatása után külön alfejezetben vizsgálom a tisztek műveltségét. Az ötödik fejezetben összegyűjtöm, feldolgozom, elemzem és bemutatom a Tiszti Kaszinó két világháború közötti működését az általam rendszerezett fő tevékenységek és szempontok alapján. Külön alfejezetekben mutatom be a tudományos- és ismeretterjesztő tevékenységet, az irodalmi pályázatokat, a „Serlegbeszédeket”, a kaszinó moziját, a bálokat, estélyeket, hangversenyeket, koncerteket, táncos és szórakoztató rendezvényeket, a kaszinó sporttal kapcsolatos tevékenységét, valamint az un. jóléti intézményeket.

5


A hatodik fejezetben röviden összefoglalom a Honvédség kulturális intézményeinek jelenlegi helyzetét. A hetedik fejezetben fogalmaztam meg az összegzett következtetéseket. A nyolcadik fejezet tartalmazza a tudományos eredmények felsorolását. A kilencedik fejezetben a kutatási eredmények alapján ajánlást és javaslatokat fogalmazok meg az aktuális teendőket, illetve a jövő kaszinóit illetően. Az

értekezés

a hivatkozott irodalom jegyzékével,

bemutatásával ér véget.

6

valamint a publikációs jegyzék


ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK

Az Európában már a XVII századtól létező és működő - közösségi lét céljára létrehozott gyülekezési helyek, amelyek említésekor általánossá vált a „casino” név, Magyarországon nem léteztek. Hazai megjelenésük - jóval később - Széchenyi István grófnak köszönhető, aki angol mintára 1827-ben alapította az első ilyen „gyűlhelyet” Pesti Casino néven. A kaszinók, mint a függetlenségért és polgárosodásért folyó reformkori küzdelem fontos szervezetei, ettől kezdve fokozatosan szaporodni kezdtek, és az egyre népszerűbbé váló kaszinómozgalomnak csak a szabadságharc utáni szigorú intézkedések vetettek gátat. Az átmeneti visszaesés azonban nem tartott olyan hosszú ideig, hogy meggátolhatta volna a mozgalom kiegyezést megelőző években történő újraindítását. Ennek köszönhetően a kaszinók alapítása ettől kezdve általánosan elfogadott jelenséggé vált nem csak a fővárosban, hanem a vidéki településeken, mezővárosokban, sőt nagyobb falvakban is. A kaszinóba járás lehetősége ezen túl már nem számított az arisztokrácia kiváltságának, hiszen megkezdődött a társadalmi rétegek szerinti differenciálódás, illetve sorra alakultak a szakmák és hivatások szerinti kaszinók, köztük a katonatiszti kaszinók is. A kaszinók igazi fénykorukat a kiegyezéstől az I. világháborúig, majd 1920-tól a II. világháború végéig, pontosabban a nyilas hatalomátvételig élték. Budapesten az első katonai kaszinó 1861-ben alakult porosz mintára, amit a Károlykaszárnyában rendeztek be. A Kaszinó alapításának céljaként fogalmazták meg, hogy a kaszinónak a budapesti Helyőrség valamennyi csapatának és fegyvernemének tisztjei számára lehetőséget kell nyújtania a szellemi kapcsolattartásra és társas összejöveteleken való részvételre, ezáltal is biztosítva a bajtársi viszony erősítését, valamint a közösségi szellem elősegítését. A körültekintően és minden részletre kiterjedően megalkotott alapszabályok és a létrehozott kaszinói irányítószervek, illetve bizottságok hosszú távra megalapozták és biztosították a kaszinó szabályos működését. A Károly-kaszárnyában berendezett közösségi helyiségek több évtizeden át szolgálták eredményesen a tisztikart, és évente számos rendezvénynek,

előadásnak,

koncertnek,

és

a

főváros

szerte

híressé

vált

előkelő

táncmulatságoknak adtak helyet egészen a századfordulóig. Ekkortól azonban új időszámítás kezdődik. A hadsereg vezetése egy olyan új törzskari épület létrehozásának tervével áll elő, amelyben a térparancsnokságon és a törzskaron kívül a Tiszti Kaszinó is helyet kaphat. Ennek - és Lobkowitz hercegnek - köszönhetően kezdték meg az „O rszágos Tiszti Tudom ányos és K aszinó Egyesület”, rövidebb nevén az „Országos Tiszti Kaszinó” váci utcai székházának felépítését 1897-1899 között. Ekkortól már nemcsak Bécs, de Budapest is gyönyörűen

7


kivitelezett és berendezett tiszti kaszinóval büszkélkedhetett. Ettől az évtől nemcsak egy új évszázad, de a budapesti tiszti kaszinó életében is új, reményteli fejezet kezdődött, ami egészen az első világháború kitöréséig tartott. Az Országos Tiszti Kaszinó 1920-ban új alapokról indulva kénytelen újra kezdeni az 1899ben beindított, majd az első világháború és az azt követő Tanácsköztársaság ideje alatt szüneteltetett

működését.

A

kommunizmus,

valamint

a

román

megszállás

okozta

romhalmazból való felépítés, a visszapótlás és a károk kijavítása több évet vett igénybe. Az évtized végéhez közeledve azonban elkönyvelhetik a sikert, amit nem csak a 6000 fős taglétszám, de a tartalmi munka minősége is egyértelműen alátámaszt. A Tiszti Kaszinó a vizsgált időszakban hatalmas munkát végzett a tudományos ismeretterjesztés terén. Ha csak az alkalmak számát vizsgáljuk, látható, hogy a vizsgált időszakban összesen 329 előadás hangzott el. Ez évente átlagosan közel 20 előadást jelent. Kezdetben inkább a hadtörténelmi és háborús tapasztalatokat bemutató témákat preferálták. Ezzel párhuzamosan azonban nagy gondot fordítottak a hadtudományi, hadművészeti, technikai, azon belül is a haditechnikai fejlődés eredményeinek bemutatására. A filozófiai, vallási, etikai, ideológiai - fasizmus, irredentizmus, nemzeti eszme, olasz-és németimádat - jellegű tárgykörök is folyamatosan felbukkantak, hasonlóan a Trianonnal, valamint a jövőépítés témájával foglalkozó előadások. Nem véletlen az sem, hogy a 30-as évek közepétől egyre gyakrabban és rendszeresen szóltak az előadások a háborúra való felkészítés okán. A II. világháború kitörése után az események nyomon követésén túl, természetesen a tapasztalatok megosztása és a további útkeresése volt az elsődleges cél. Fontos kiemelni, hogy ezeknek az előadásoknak a zömét a Honvédség felső vezetői, korábbi méltóságai, vagy háborús tapasztalatokat szerzett parancsnokok tartották. Hasonló - vagyis a háborúra való lelki felkészítés - szándékával alapították a „Hősök Serlegét” is. A serlegvacsoráktól és az azt követő serlegbeszédektől azt várták, hogy erősítse a közösségbe vetett hitet, javítsa a „magyaros” öntudatot, és a bajtársi szellemet. Az előadók személye, társadalmi pozíciója, a rendezvényre meghívott előkelő vendégsereg összetétele igazi exkluzív eseménnyé tették ezeket az alkalmakat. Egyértelműen elmondhatjuk, hogy a serlegbeszédek a kaszinó kiemelkedő fontosságú protokolláris rendezvényei voltak, amin általában a kormányzó és felesége is személyesen részt vett. A kaszinó mozija több mint 30 éven keresztül szolgálta a kaszinótagok és hozzátartozóik, valamint a meghívott vendégek igényeit. A mozi volt az egyik olyan biztos pont, ami a 3 hónapig tartó nyári szünet kivételével egész évben hasonló intenzitással üzemelt. Ez annyit jelentett, hogy a hét 4 napján, napi 2-3 előadást tartottak. Működése alatt mindig megőrizte

8


exkluzivitását, amelyet annak is köszönhetett, hogy a belépésre jogosultak körét precízen szabályozták. Ez a mozi Budapest egyik legelőkelőbb, ugyanakkor mégis megfizethetőnek számító mozija volt. Kulturált környezet, kulturált közönséggel, amit a folyamatos fejlesztésekkel tettek egyre vonzóbbá. A ’30-as évek közepétől igazi utánjátszó mozi volt, mégpedig nem is akármilyen. Ide vendégnek bekerülni is dicsőségnek számított. A kaszinói miliőben - a kezdetektől fogva - nagyon fontos tényezőnek számított a társasági élet színvonala. M ár az 1800-as évek utolsó harmadából származó beszámolók is leggyakrabban két dologról adtak hírt. Az egyik csoportba tartoztak Egyrészt az előadásokról, másrészt a sikeres bálokról, estélyekről, koncertekről. A vizsgált időszakban összeszámoljuk

a kaszinóban

tartott bálok,

táncestélyek,

hangversenyek,

ha

koncertek,

műkedvelői estek, divatrevük stb. számát - megállapíthatjuk, hogy több mint 500 ilyen jellegű rendezvényt szerveztek. Ebből a hatalmas rendezvényszámból a gyakoriságra is következtetni lehet. Az aktív idényekben nem múlhatott el úgy szombat este, hogy ne lett volna táncos rendezvény a kaszinó dísztermében. Nem múlhatott el úgy év, hogy ne szerveztek volna Szilveszter esti programot, illetve a gyermekek részére - kivéve az 1943-as esztendőt Mikulás ünnepséget. Gyakoriak voltak a színházi előadások, hangversenyek, koncertek, műkedvelői esték, ahol sokszor a tisztek, vagy családtagjaik is felléptek. A koncertek közül külön említést érdemlőek az un. jótékonysági, vagy nyomorenyhítő koncertek, amelyek fővédnöki szerepkörét minden alkalommal a kormányzó felesége látta el. Hasonlóan fontos megemlíteni, hogy a szerteágazó és választékos programkínálatban mindig gondoskodtak a gyermekek szórakoztatásáról is. Az intézmény elismerését igazolja, hogy több országos szintű programot, versenyt, koncertet is bonyolíthattak, illetve a kaszinó zenekara a Rádió jóvoltából országos ismertségnek örvendhetett. A kaszinó azonban nem csak a kultúra, de a sport támogatását is kiemelkedően fontos feladatának tekintette. Ezen belül a vívás, öttusa, lövészet, az evezés és a tenisz, illetve a szabadidős sporttevékenységek támogatása volt a legfontosabb. A Tiszti Vívó Klub 1925-től egyre jobb teljesítményt nyújtva, hamarosan a legeredményesebb vívószakosztálynak minősült az országban. Versenyzőinek az 1932. évi Los Angeles-i olimpiára még nem sikerült ugyan kijutniuk, de ekkorra már igazi nagy és minőségi klubbá fejlődtek, amelynek taglétszáma meghaladta a 200 főt. A második tíz év sikereihez jelentős lépésre szánták el magukat,

amikor a 30-as

évek elején jelentősen

megnövelték a vívómesterek

és

segédmesterek számát, biztosítva a további létszámnövekedést. A sportvilág kihívásairamiszerint a kardvívás mellett a párbajtőr népszerűsége egyre növekedett - azonnal reagáltak,

9


és így megalapozták a jövő tömeges sportsikereit. A klub elévülhetetlen érdeme volt, hogy a klubon belül -

egyedüli

sportegyesületként az országban -

létrehozták az öttusa

szakosztályukat is. majd pár év múlva megalakították a lövészszakosztály. A vívók 20, az öttusázók 10, és a céllövők 2 évi fáradhatatlan munkájának és sportteljesítményének köszönhetően a Tiszti Vívó Klub méltán vált az ország egyik legjobb teljesítményt nyújtó egyesületévé. A vívósport, öttusa és lövészet mellett a kaszinó lehetőséget biztosított a tenisz és az evezés szerelmeseinek is. A teniszszakosztály, hasonlóan az evezősszakosztályhoz csak jóval később, a ’30-as évek közepén jött létre. Az OTK Margitszigeten épített csónakháza és teniszpályái elégséges megoldást jelentettek a további sportsikerekhez. Nem véletlen, hogy 1944-re az evezősszakosztályt Budapest második legeredményesebb egyesületeként tartották számon. Ugyanakkor az OTK teniszezői nélkül is elképzelhetetlen volt színvonalas teniszversenyt rendezni a fővárosban. Vitathatatlan

tény,

hogy

a

kaszinói

társasági

lét

mindvégig

minőségi

jóléti

szolgáltatásokkal párosult. A pazar berendezés, a kor technikai vívmányainak azonnali működésbe állítása mindig a kaszinó jellemzőjének számított. A földszinten működtetett éttermek és sörözők, a különféle szolgáltatást végző üzletek és műhelyek, valamint azok kedvezményes igénybevételi lehetőségei is a kaszinótagok komfortérzetét javították, hasonlóan az olcsó éttermi árakhoz. Ízlés, kényelem és célszerűség tekintetében a legmagasabbra állították a mércét, amit nem csak idehaza, de külföldön is elismertek. Nem véletlen, hogy a diplomácia emberei is gyakran választották a kaszinót a díszvacsoráik helyszínéül. És még ezen kívül mi mindent jelentett a kaszinó? Olcsó turistaprogramokat, korlátozott

számú

ingyenes

gyermeküdültetést,

egészségügyi

szaktanácsadást

és

jogsegélyszolgálatot. A város kulturális- és szabadidős szolgáltatásaihoz való kedvezményes hozzáférést, és a szakosztályok széles skáláját a tagság részére. Nem véletlen a gyorsan kivívott és hosszútávon biztosított presztízs és elismertség. A Margitszigeten épített klubház nem csak a sport, hanem üdülés, pihenés és szórakozás lehetőségét is szolgálta. Ez a lehetőség azonban 1943-tól - a háború következtében - fokozatosa megszűnt, úgy, mint egy év múlva maga a Váci út 38. alatt működő Országos Tiszti Kaszinó is. A fent említett tények alapján egyértelműen kijelenthetjük, hogy a kaszinók - azon belül a tiszti kaszinók is - fontos szerepet töltöttek be a hazai társasági életben. A hadseregben működő kaszinók rendezett körülményeket biztosítottak a szabadidő kellemes eltöltéséhez, a bizalmas megbeszélésekhez, illetve a bajtársi szellem erősítéséhez. A kaszinók élére

10


megválasztott tisztségviselők tudásukkal és tekintélyükkel garanciát jelentettek arra, hogy a kaszinó mindvégig minőségi munkát végezzen, illetve a közösségi létben visszaélések, kirívó szabálytalanságok ne következhessenek be. Ennek köszönhetően a kaszinók életét a nyugalom és a kulturáltság, valamint a színvonalas tartalmi munka jellemezte. Mindez jótékonyan hatott a tiszti társadalom kulturális szerveződéseire, és eredményesen segítette az együvé tartozás érzését. A napjainkban újraindulni látszó kaszinómozgalom bizonyos településeken és körökben ismét egyre népszerűbb. Ennek több oka is lehet. Vannak, akik az általuk vezetett és bejegyzett civil szervezetüket csupán azért hívják kaszinónak, mert tetszik a megnevezés. Vannak, akik azt mondják, hogy a kaszinók hazánkban komoly történelmi hagyományokkal rendelkeznek, ezért a létjogosultságuk nem vitatható. Léteznek olyan kaszinók, amelyek a régi

nevüket

visszavéve,

sőt,

némelyek

a

régi

objektumukat

is

visszaszerezve,

visszavásárolva, évek óta ismét működnek. Nincs ez másként a Magyar Honvédségben sem. Mint ahogy a mai állapotok felvázolásakor leírtam, jelenleg klasszikus értelemben egyetlen helyőrségi klub sem működik hazánkban. Nincs -vagy csak elvétve - szakembergárda, nincs állandó nyitva tartás, a klubkönyvtárak bezártak, már a büfék sem működnek. A nagyobb helyőrségekben működő alakulatok parancsnokai illetve tiszti állománya azonban általában úgy vélekedik, hogy a közösségteremtésre, a személyes kapcsolatok ápolására ma is nagy szükség van. Sokszor emlegetjük, hogy „a hadsereg egy nagy család” . A család létezéséhez azonban szükség van egy olyan térre, objektumra, helyszínre, ahol szétáradhat a „család melege” . Ilyen meggondolásból alakultak meg - önszerveződéses alapon, a honvédség minimális támogatása mellett a Helyőrségi Tiszti Kaszinók. Elsőként Szolnokon, majd Székesfehérváron, Budapesten és Veszprémben. Ezek a kaszinó egyesületek - az anyagi források hiánya miatt - egyelőre nem tudnak többre vállalkozni annál, mint hogy kulturált környezetben, havi egy-két alkalommal összejövetelt tartanak. Ezen alkalmakra programokat is szerveznek. Ösztönösen éreznek rá azokra a szükségszerűségekre, amelyek az Országos Tiszti Kaszinó kínálatában is szerepeltek. Nem véletlen, hogy a legnépszerűbbek, és a fő helyen most is a tájékoztató jellegű előadások, a közösségi szórakoztató rendezvények, valamint a bajtársi vacsorával egybekötött beszélgetések szerepelnek. Ha visszagondolunk az Országos Tiszti Kaszinó kulturális és egyéb szolgáltatási menükínálatára, érezhetően sok még a tennivaló. Ehhez azonban nem elég az önszerveződés és a lelkesedés, ehhez pénzre, elöljárói támogatásra, és sok-sok kollektív bölcsességre van szükség. Bízva abban, hogy dolgozatommal sikeresen és hatékonyan támogathatom a döntéshozókat, hamarosan eljön az

11


az idő, amikor ismét lesznek olyan közösségi helyiségeink, amelyeket képesek leszünk fenntartani, és hasznos tartalommal is megtölteni a hadsereg és a benne szolgálatot teljesítő vagy teljesített katonák javára. Összességében a HADSEREG és a HAZA érdekében.

ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK

1) Felkutattam, majd elemeztem és értékeltem a kaszinómozgalom magyarországi gyökereit, valamint a kaszinómozgalom legfontosabb jellemzőit. 2) Levéltári, könyvészeti és sajtóforrások alapján meghatároztam az első magyarországi tiszti kaszinó létrejöttének időpontját (1861) és körülményeit, legfontosabb jellemzőit. 3) Feltártam a Váci utcai objektum 1897-1899 közötti építésének körülményeit, a működtetés jellemzőit. 4) Elsőként feldolgozva ezt a kérdéskört, rendszerezve, témacsoportokba szervezve tártam a tudományos nyilvánosság elé, hogy a Tiszti Kaszinó - erényei és hibái mellett - milyen hatalmas munkát végzett az 1920-1944-es években a tiszti kar és családjaik összefogásáért, a közösségi szellem erősítéséért; a katonai-szakmai műveltségük szélesítéséért; kulturális nevelésükért, a kulturált szórakoztatásukért; a mozikultúrába való bevezetéséért; a sportolási lehetőségeik megteremtéséért, egészségre nevelésükért. Kiemelten fontosnak tartottam annak bemutatását, hogy mindebben a szerteágazó folyamatban mennyire aktívan vettek részt a legfelsőbb politikai, katonai, tudományos és művészeti körök legkiemelkedőbb képviselői. 5) Röviden összefoglaltam a Honvédség kulturális intézményeinek jelenlegi helyzetét, s ebből, valamint a kutatási eredmények alapján következtetést és ajánlást fogalmaztam meg az aktuális teendőket, illetve a jövő tiszti kaszinóit illetően.

AJÁNLÁSOK, A KUTATÁSI EREDMÉNYEK GYAKORLATI FELHASZNÁLHATÓSÁGA

Az értekezés felhasználható a hazai kulturális ügyekben - döntéshozó és végrehajtó szervek tájékoztatására az Országos Tiszti Kaszinó működésének, jellemzőinek megismerése céljából. Hasznosítható a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar szakemberei számára a jelenlegi működtetéssel kapcsolatos vitás kérdések és azok összetevőinek megismerése érdekében.

12


Felhasználható a Honvédelmi Minisztérium humán szakterületén dolgozó szakemberek számára, akik a döntés-előkészítő tevékenységük során hasznosíthatják az értekezésben található információkat és megállapításokat. A Magyar Honvédséggel kapcsolatban álló, a honvédelem érdekében tevékenykedő kulturális egyesületek, civil szervezetek, tájékoztatása céljából, illetve saját működtetésű kaszinójuk alapításakor. Az értekezésben található törzsanyag beépíthető a tisztképzés tematikájába, illetve a Ludovika Zászlóalj katonai szocializációs programjába.

A PÁLYÁZÓ PUBLIKÁCIÓS MUNKÁINAK JEGYZÉKE Szerkesztett könyvben tanulmány 1. A zrínyi-újvári emlékhely kialakítása és a Zrínyi-emlékek ápolása a régióban. In: Zrínyi Újvár emlékezete. Szerkesztette: Hausner Gábor és Padányi József. Argumentum, Budapest, 2012. 123-136. o.

Tanulmányok mértékadó magyar nyelvű folyóiratban 2. Kísérlet egy honvédségi művelődési rendszer kiépítésére. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 7. évfolyam (2003.) 5. 203-207. o. 3. Hausner Gábor-Négyesi Lajos-Papp Ferenc: Juhakol a szőlőhegyen. Kísérlet Zrínyi-Újvár helyzetének meghatározására Különlenyomat a Hadtörténelmi Közlemények, 118. évfolyam (2005.) 3. 835-862. o. 4. A tiszti kaszinók szerepe a művelődésben. Hadtudomány, 2009. 3-4. 148-158. o. 5. Felnőttképzés és művelődés. Társadalom és Honvédelem, XIII évfolyam (2009.) 2. 123 131. o. 6. A Zrínyi-szobor alkotója, Barba Péter emlékére. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 9. évfolyam (2005.) 1. 225-231. o. 7. Az országos tiszti kaszinó működése a XX. század harmadik évtizedében. http://www.mhtt.eu/hadtudomany/2010/2010 elektronikus/2010 e 18.pdf 8. Az országos tiszti kaszinó működése 1930-ban http://www.mhtt.eu/hadtudomany/2010/2010 elektronikus/2010 e 25.pdf 9. Kaszinók az Osztrák-M agyar Monarchiában. Hadtörténelmi Közlemények, 127. évfolyam (2014.) 2. 504-520. o.

Idegen nyelvű tanulmány Magyarországon megjelenő folyóiratban 10. Das Nationale Offizierskasino im Jahr 1931-32. http://hhk.uni-nke.hu/downloads/kiadvanyok/hirvill 2evf 2sz.pdf

13


Idegen nyelvű tanulmány külföldön megjelenő folyóiratban 11. Gábor Hausner-Lajos Négyesi-Ferenc Papp: „Tor” usred vinograda na brijegu. Pokusaj odredivanja lokacije Novog Zrina. Podravina. Casopis za multidisciplinarna istrazivanja (Koprivnica), 10. évfolyam (2006.) 10. 28-49. o.

Magyar nyelvű cikk 12. A Jászberényi Tiszti Kaszinó létrejötte. http://www.biztonsagpolitika.hu/documents/1296762762 papp ferenc kaszino.pdf 13. Az Országos Tiszti Kaszinó működése 1933-34-ben. http://www.biztonsagpolitika.hu/documents/1315329174 Papp Ferenc orszagos tiszti kaszi no 1933-1934 - biztnsagpolitika.hu.pdf 14. Az Országos Tiszti Kaszinó működése 1935-36-ban. http://www.biztonsagpolitika.hu/documents/1334175215 PAPP Ferenc Az orszagos tiszti kaszino mukodese 1935-36 ban - biztonsagpolitika.hu.pdf 15. Az Országos Tiszti Kaszinó működése 1937-38-ban. http://www.biztonsagpolitika.hu/documents/1343650613 PAPP Ferenc Az Orszagos Tiszti Kaszino%20 mukodese 1937 38 ban - biztonsagpolitika.hu.pdf 16. Az Országos Tiszti Kaszinó működése 1939-40-ben. http://www.biztonsagpolitika.hu/documents/1361901139 PAPP ferenc orszagos tiszti kaszi no mukodese 1939-1940 - biztonsagpolitika.hu.pdf

14


SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

Név: Papp Ferenc Rendfokozat: ezredes Születési hely, idő: Cibakháza, 1961. 03. 09. Családi állapot: nős (2 gyermek) Állampolgárság: magyar Állandó lakcím/telefon: 1118 Budapest, Rétköz utca 45/B II/2 tel: 06-30 210-1209; HM: 21-187

Tanulmányok: 1975-1979 Tiszaparti Gimnázium Szolnok (ének-zene tagozat); 1979-1983 Kossuth Lajos Katonai Főiskola Szentendre (tábori- és rakéta tüzér szak); 1992-1995 Janus Pannonius Tudományegyetem Pécs (humán szervező szak). 1998-2004 ZMNE Hadtudományi Doktori Iskola

Egyéb tanulmányok: 1987-1988 Színjátszó rendezői tanfolyam (Országos Közművelődési Központ); 1991-1992 Középfokú Népművelői tanfolyam (Magyar Művelődési Intézet - ELTE); 1993

Szervezetfejlesztési tanfolyam (JPTE Pécs);

1996-1997 Nyelvtanfolyam német alapfok (ZMNE); 1997-1998 Nyelvtanfolyam német középfok (ZMNE); 1999-2000 Nyelvtanfolyam orosz középfok (ZMNE).

15


Eddigi munkahelyek, beosztások: 1983-tól 1990-ig a ceglédi tüzér ezrednél, majd dandárnál dolgoztam. 1985-ig mint tüzértiszt, majd azt követően mint kulturális instruktor. 1990-től 1994-ig a ceglédi 3. hadtest, majd 3. Katonai Kerület közművelődési főinstruktora voltam. Szakmai irányításom alá tartoztak az ország keleti felén lévő tiszti klubok, az alárendelt alakulatok közművelődési könyvtárai, Csapat Művelődési Otthonai, illetve az alárendelt csapatok kulturális szakemberei; 1994-ben eredményes pályázatomnak köszönhetően kerültem a ZMKA Humán Osztály szervező főtiszti beosztásába; 1996. 09-01-jétől 1997. 08.31-ig Humán Osztály osztályvezető helyettes; 1997. 09. 01-jétől 2000. 10. 31-ig Humán Osztály főelőadó (ov.h.); 2000. 11. 01-jétől 2001. 06. 30-ig Humán Osztály osztályvezető helyettes; 2001. 07. 01-jétől 2004. 07. 31-ig Humán Alosztály alosztályvezetője (főelőadó); 2004. 08.01-jétől 2006. 10. 31-ig Humán Osztály osztályvezető helyettes; 2006. 11.01-jétől 2007. 10. 31-ig Humán Osztály főelőadó; 2007. 11. 01-jétől a rektori hivatal főelőadója. 2010. 11.15-étől a HM Társadalmi Kapcsolatok és Hadisírgondozó Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Osztály osztályvezetője 2011. 11.15-étől a HM Parlamenti Államtitkárság Társadalmi Kapcsolatok Iroda irodavezetője 2012. 11. 15-étől a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály Társadalmi Kapcsolatok Osztály osztályvezetője (főov.h)

Egyéb fontos közölnivalók: Katonai pályafutásom alatt a honvédelmi miniszter két alkalommal léptetett elő soron kívül, először 1994-ben századossá, majd 2001-ben alezredessé. 2011. november 15-ei hatállyal előléptettek ezredessé. Szakmai érdeklődési kör: Művelődésszervezés, (oktatásszervezés, emberi erőforrás - gazdálkodás) Hobby: Zene, film, olvasás

16

Papp Ferenc ezredes. Az Országos Tiszti Kaszinó története és működésének tanulságai

Recommend Documents