Papp Ferenc ezredes1 Az Országos Tiszti Kaszinó működése 1939-40-ben Az előzményekről röviden Ahogy azt már az 1930-as évek második felétől megfigyelhettük, az Országos Tiszti Kaszinó működése folyamatosan magas színvonalúnak mondható. A kaszinó a kezdetektől nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy tagsága remek előadásokat hallgatva minden aktuális témában – legyen az katonai, vagy általános téma – kellő tájékozottsággal rendelkezzen. Ehhez havonta általában 2-4 előadót kértek fel, akik civil és katonai témákban egyaránt magas szakmai színvonalat garantáltak. Az 1939-es évtől az előadók neve után a vezérkari szolgálatot teljesítő (vkszt.) helyett ismét megjelenhetett a vezérkari (vk.) jelző. A kor elvárásainak megfelelően létrejövő új szakosztályok, a stabilan működő elnökség és különféle bizottságok modernizációra vonatkozó törekvései garantálták, hogy a kaszinói élet pezsgő és változatos, nem utolsó sorban, szinte minden igényre reagálni tudó legyen. A már évtizedek óta létező kulturális alapszolgáltatások komfortossága kiemelkedően magasnak számított a fővárosban. A kaszinó filmszínháza, a magas színvonalon megszervezett színházi előadások, koncertek, hangversenyek, bridzsösszejövetelek, a modern könyvtár „tömegeket” vonzottak a kaszinóba. A kezdetben csak a vívósportnak helyet adó kaszinó a Margitszigeten épített csónakházával és teniszpályáival a sportolási igények kielégítése terén is jelentős lépéseket tett, ami nem csak a versenysportokra, hanem a szabadidős sportolási lehetőségekre is igaz. A kulturális, sport-és egészségmegőrző események gyakorisága folyamatosan emelkedő tendenciát mutatott, és az azokhoz kapcsolódó részvételi kedvezmények köre pedig tovább bővült. Az 1935-től szokásossá vált „Serleg-vacsorák” – amelyeket az év végi beszámoló közgyűlések után tartottak a tábornoki kar jelenlétében, neves közjogi méltóságok részvételével – rendszeressé váltak. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról sem, hogy hamarosan egy újabb világégés veszi kezdetét, amely az első időkben nem okoz ugyan nagy változást a kaszinó életében, de bizonyos mértékben azért átstrukturálja annak működését, illetve áthelyezi a hangsúlyokat, és előtérbe helyezi a „katonás” témákat. Kulcsszavak: művelődés, tudományos előadások, kultúra, bridzs, „Serleg-vacsora” serlegbeszéd, hadtörténelem, tiszti kaszinó, vezérkar, csónakház. A Tiszti Kaszinó működése 1939-ben A sikeres Szilveszteri-esttel búcsúztatott 1938-as esztendőt követően az újév első programja a január 9-én megtartott tudományos előadás volt, amit Pokorny Hermann ny. altábornagy2 tartott „A békebeli Oroszország” címmel. A soron következő, a Magyar Földrajzi Társaság által szervezett ismeretterjesztő előadáson kívül ebben a hónapban még
1
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem doktorandusz hallgatója Pokorny Hermann, vitéz (1882-1960) vezérezredes. Az I. világháborúban különböző rádiófelderítői beosztásokban szolgálva kifejlesztette a k. u. k. rádiólehallgatási rendszerét. Bár Morvaországban született német volt, a Monarchia felbomlása után mégis a magyar állampolgárságot választotta. 1925-ben vezérőrnagy, 1935ben altábornagyként helyezték nyugdíjba. A második világháborúban nem vállalt katonai feladatokat, azonban Budapest ostromakor jelentkezik a szovjet csapatoknál szolgálatra. Találkozott Malinovszkij marsallal is, akivel külön beszélgetett a rejtjelezett orosz üzenetek megfejtéséről. Debrecenben megalakuló Ideiglenes Nemzeti Kormány tevékenységében részt vesz és hadifogoly majd jóvátételi ügyekkel foglalkozik. Az utolsó katonai előléptetését ekkor kapja és nyugállományú vezérezredessé nevezik ki 1945-ben. 1950-1955 között megvonták nyugdíját. http://hu./wikipedia.org/wiki/Pokorny_Herman (Letöltve: 2012. 03. 07.)
2
1
egy katonai témájú előadást szerveztek, amelyen vitéz Vásárhelyi Andor vk. ezredes3 adta elő a „Megszűnt-e a gyalogság csatadöntő szerepe?” címmel meghirdetett, tudományos igényű előadását.4
1. számú kép: vitéz Pokorny Hermann tábornok
2. számú kép: vitéz Vásárhelyi Andor vezérőrnagy képeslap méretű eredeti fotója
Forrás: http://hu.metapedia.org/wiki/F%C3%A1jl:PokornyHerman1925.jpg (A letöltés ideje: 2012. 09. 26.)
Forrás: http://www.erdemrendekkituntetesek.hu/tartalom/vit%C3%A9zv%C3%A1s%C3%A1rhelyi-andorv%C5%91rgy (A letöltés ideje: 2012. 09. 26.)
Az éves közgyűlést január 18-án este rendezték a székház II. emeleti kisdísztermében. A közgyűlést követően a nagydíszteremben ünnepi közgyűlési vacsorát tartottak, amelyen a hagyományoknak megfelelően „Serlegbeszéd” hangzott el. Az emlékbeszédet vitéz Dombóvári Révy Kálmán ny. altábornagy, az Országos Tiszti Kaszinó (OTK) elnöke tartotta, amelyben Szent Istvánt – a királyt és katonát – méltatta.5 Az ünnepi alkalmon részt vett a kormányzó, vitéz József főherceg tábornagy, továbbá a kormány tagjai, a m. kir. Honvédség vezetői, számos közéleti kiválóság, valamint tényleges és nyugállományú tábornokai.6 A szombati táncösszejövetelek januártól tovább folytatódtak. Ezeket 22 órától hajnali 2 óráig tartották a létszámtól függően a kis-, vagy a nagydíszteremben, miközben a sarokszalonban a bridzsezők is élhettek szenvedélyüknek. A belépő díja a kaszinótagoknak illetve a családtagoknak mindössze 50 fillérbe került. Az 1939-re érvényesített sárgaszínű
3
Vitéz Vásárhelyi Andor ezredest 1940. május 1-jén léptették elő vezérőrnaggyá. A lenti fotó ekkor készült. Országos Tiszti Tudományos és Kaszinó Egyesület Közlönye XI. évfolyam 1939. január 5. szám, 3. o. 5 Országos Tiszti Tudományos és Kaszinó Egyesület Közlönye XI. évfolyam 1939. január 5. szám, 2. o. 6 Országos Tiszti Tudományos és Kaszinó Egyesület Közlönye XI. évfolyam 1939. február 6. szám, 2. o. 4
2
mozi meghívóval rendelkezőknek 1 pengőt, a meghívóval nem rendelkező alkalmi meghívottaknak 1,50 pengőt kellett fizetniük a részvételért.7 Az elnökség továbbra is lehetőséget biztosított arra, hogy a kaszinótaggal közös háztartásban élő hozzátartozók (feleség, gyermek, szülő, nagyszülő, nőtestvér (!), stb.) a mozielőadásokon, különféle összejöveteleken, valamint a tudományos előadásokon részt vehessenek. Ehhez csupán un. „családi igazolványt” kellett kiváltaniuk, amihez az érintettek ingyenesen juthattak hozzá. Ehhez mindössze egy fényképre, és az igénylőlap kitöltésére volt szükség.8 A turistaszakosztály és a teniszszakosztály működése folyamatosan biztosított volt, viszont a Margitszigeten működtetett víziházat az úszóaljzat más célra történő átadása miatt be kellett zárni. Ennek eredményeként a víziházban tárolt csónakok ezt követően a parton létesített csónakszínben kaptak elhelyezést. Pilisszentkereszten a vadásztársaságban egy hely megüresedett, emiatt lehetőség nyílt a pótlásra, illetve egy új tagjelölt felvételére. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a nagyvadas társaságba bekerülni csak „kihalásos” alapon lehetett.9 Az 1937 tavaszán alakult autós- és motoros szakosztály szervezésekor úgy gondolták, hogy nem szednek tagdíjat. Az Ezredes utca 5. szám alatt működő szervezet azonban hamarosan módosította eredeti elképzelését, ugyanis a tagdíjat ettől az évtől 6, pártoló tagoknak 3 pengőben határozta meg.10 Az igazgatóság a vendégek részére is biztosított állandó meghívót. Az egyik fajtával (a rózsaszínűvel) csak a mozielőadásokat lehetett látogatni. Ez a meghívó egy naptári évre szólt, és ingyenesen lehetett igényelni. A másik fajta, az úgynevezett sárgaszínű meghívó a kaszinó egyéb összejöveteleire is érvényes volt, továbbá a belépőjegyes rendezvényekre szintén kedvezményt biztosított. Az ilyen fajtájú meghívók igénylésére csak a rendes tagoknak volt lehetőségük. Az elbírálásnál az egyik legfontosabb szempontnak a leendő vendég társadalmi állása számított, ám bizonyos esetekben (pl. hajadon hölgyek, elvált asszonyok, egyetemisták esetében) a szüleik társadalmi állásáról is nyilatkozniuk kellett. Az igénylési laphoz szükséges volt csatolni fényképet és a sárgaszínű meghívó esetében még 2 pengőt is. A kiadott meghívókat aztán évente ún. felülbélyegzéssel érvényesítették.11 A kaszinó épületében működő földszinti vendéglő ebben az évben is biztosította áraiból a szokásos kedvezményeket, ami az étel- és italárak esetében 10%-ot jelentett. A vendégnek csupán az aláírásukkal kellett igazolniuk a teljesítést, és így a nagy menü 1,44 pengőbe, a kisebb adag pedig csupán 1,35 pengőbe került. A vendéglőben nemrég létesített un. „vadász szoba” – igénylés esetén – most is várta a társas összejövetelek és bajtársi találkozók résztvevőit.12 Február hónap egyik kiemelkedő rendezvénye volt a 18-án megrendezett „Álarcos, jelmezes estély”. Az 1000 fősre tervezett est vendégköre a meglehetősen alacsony belépő áraknak (1; 2,50; és 4 pengő) köszönhetően nagyon gyorsan, 5 nap alatt betelt. Az ezer főből – elsősorban kaszinótagoknak – 600 személy részére tudtak asztalt biztosítani. A rendezvényt Petris Brúnó növendékei tették még emlékezetesebbé színes táncbemutatóikkal.13 Ebben a hónapban három tudományos és ismeretterjesztő előadást szerveztek. Az elsőt 6-án a „Székelyföldről” tartotta dr. Kádár László egyetemi tanár, a Magyar Földrajzi Társaság választmányi tagja. Egy héttel később vitéz Magyarosy Sándor vk. (vezérkari – a bledi 7
Országos Tiszti Tudományos és Kaszinó Egyesület Közlönye XI. évfolyam 1939. január 5. szám, 8. o. Országos Tiszti Tudományos és Kaszinó Egyesület Közlönye XI. évfolyam 1939. január 5. szám, 9. o. 9 Országos Tiszti Tudományos és Kaszinó Egyesület Közlönye XI. évfolyam 1939. január 5. szám, 10-11. o. 10 Országos Tiszti Tudományos és Kaszinó Egyesület Közlönye XI. évfolyam 1939. január 5. szám, 12-13. o. 11 Országos Tiszti Tudományos és Kaszinó Egyesület Közlönye XI. évfolyam 1939. január 5. szám, 15-16. o. 12 Országos Tiszti Tudományos és Kaszinó Egyesület Közlönye XI. évfolyam 1939. január 5. szám, 23. o. 13 Országos Tiszti Tudományos és Kaszinó Egyesület Közlönye XI. évfolyam 1939. február 6. szám, 1. o. 8
3
egyezmény következményeként ismét használhattuk a vezérkar kifejezést – P. F.) ezredes14 adott elő „A korszerű honvédelem körvonalai” címmel. A hónap utolsó előadása 27-én volt, amit Pap Ferenc ny. tábornok, Budapest Székesfőváros Vízműveinek vezérigazgatója tartott „Közlekedési alagút Buda és Pest között a Duna alatt” címmel. A Magyarosy ezredes által tartott előadáson csak kaszinótagok vehettek részt. Az autós- és motoros szakosztály autóvezetői tanfolyam szervezését határozta el a szakosztály tagjai és családtagjai részére. A háromhónapos időtartamú képzés alatt heti két napon 2 órás elméleti oktatást, majd ezt követően heti három délutáni gyakorlati képzést terveztek. A férfiak és nők külön csoportba osztva 50 pengős díjért sajátíthatták volna el az autóvezetés tudományát. A tervezett tanfolyam azonban kellő számú jelentkező hiányában elmaradt.15 Február 4-én ismét megrendezték a „Vitézi Bált”, aminek most is a Pesti Vigadó biztosította a kulturált helyszínt. A fővédnökséget az előző évek gyakorlatához hasonlóan most is a kormányzó és a felesége vállalták. A Rend szelleméhez méltó és a felszabadított Felvidékről való megemlékezés jegyében – ebben az évben – a szervezők arra kérték a hölgyeket, hogy lehetőleg magyar ruhába öltözve jelenjenek meg az ünnepi alkalmon. A külsőségeivel is kiemelkedő rendezvény nagy érdeklődés mellett, teltházzal zajlott.16 Március 06-án Tittes György, a Magyar Földrajzi Társaság tagjának előadásával kezdődött a hónap. A vetített képekkel színesített előadás „Atatürk Törökországáról” szólt. Ezt követte vitéz Somogyi Endre vk. ezredes17 „Erkölcs vagy anyag” című előadása 13-án,
14
vitéz Magyarosy Sándor (néhol Magyarossy, 1891 – Cleveland, 1972) magyar katonatiszt a második világháború idején. 1921-től Magyarország Kormányzója Katonai Irodájának beosztottja, mely tisztségét 1926ig látta el. 1932-1934 között az I. vegyesdandár helyettes vezérkari főnöke volt, majd 1936-tól tényleges vezérkari főnöke lett. 1938-1940 között a 2. Határvadászdandár parancsnoki tisztét látta el. 1940-ben a Vezérkar Főnök Kiképzési csoportfőnöke, egyúttal országos levente parancsnok. 1942-től a Honvédelmi Minisztérium légügyi csoportfőnöke volt, egészen 1944. július 1-jéig. Ekkor nyugdíjba ment, de a nyilas puccsot követően, november 5-én reaktiválták, vezérezredessé léptették elő és németországi magyar kormánybiztos lett 1945. január 28-áig, majd ezt követően a háború végéig „vezetői tartalék”. A szovjetek elől Németországba ment, de amerikai fogságba esett, akik kiadták Magyarországnak, mint háborús bűnöst. 1945. június 19-én lefokozták és kicsapták a honvédségből, 1946-ban két év fegyházra ítélték. Kivándorolt Argentínába, majd az Amerikai Egyesült Államokba. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarosy_S%C3%A1ndor (A letöltés ideje: 2012. 09. 26.) 15 Országos Tiszti Tudományos és Kaszinó Egyesület Közlönye XI. évfolyam 1939. április 8. szám, 18. o. 16 Országos Tiszti Tudományos és Kaszinó Egyesület Közlönye XI. évfolyam 1939. február 6. szám, 31. o. 17 Somogyi Endre 1891. november 18-án született Cserépfalun. Katonai pályafutása 1909-ben a pécsi Hadapród Iskolában kezdődött. A Ludovika Akadémiát elvégezve 1912-ben avatták hadnaggyá. 1914-től az I. világháború hadszínterein harcolt, ahol megsebesült. 1919-ben a Tanácsköztársaság hadseregében szolgált. 1921-ben elvégezte a Hadiakadémiát, ezután 1924-ig Törökországban katonai attasé volt, török, német, francia nyelvtudásának köszönhetően. 1924–39 között különböző beosztásokban szolgált. 1928-ban háborús érdemeiért vitézzé avatták. 1939. január 15-én mint vezérkari ezredest nevezték ki a Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet parancsnokává, amelyet 1945-ig irányított. 1943-ban léptették elő altábornaggyá. 1946-ban, 34 év szolgálat után, 15 kitüntetés birtokosaként helyezték nyugállományba. 76 évesen 1967. szeptember 9-én halt meg Budapesten. Hamvait a Kispesti Temetőben helyezték örök nyugalomra. Halála után 42 évvel személyére két szempontból kell emlékeznünk. Mindenekelőtt a hadtudomány vonatkozásában Őt tartják a magyar katonaföldrajz, mint önálló tudományterület megteremtőjének. Katonaföldrajzi vonatkozású tudományos műveiben tett megállapításai mind a mai napig helytállóak, és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem katonaföldrajz elméleti alapjai oktatásának szerves részét képezik. Vitéz Somogyi altábornagy neve mindemellett összefonódik a magyar öttusa őskorával is. Akkoriban az öttusasport bevezetése, megkedveltetése és irányítása a honvédség kezében volt. Sokszoros párbajtőrvívó magyar bajnokként a Honvéd Tiszti Vívó Klub öttusa alosztályát vezette, de a Ludovika Akadémia Sport Egyesületben működő öttusázókat szintén Somogyi patronálta. 1930 és 1944 között neve elválaszthatatlan volt a magyar öttusa sporteredményeitől. Elismerve és tisztelegve munkássága előtt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen a Professzori Tanács javaslata alapján és a Szenátus egyetértésével, az egyetem rektora Somogyi Endre altábornagynak a posztumusz Pro Militum Artibus (A hadtudományért) kitüntető címet adományozta. 4
aminek érdekessége, hogy egy rövid katonai vonatkozású filmet is bemutattak az előadás után.18 Az állandó népszerűségnek örvendő szombatesti családi táncösszejövetelek április 1jével befejeződtek, és a szokásoknak megfelelően ebben az évben is október hónapig szüneteltek.19 A teniszszakosztály április 8-án kezdte meg működését a Margitszigeten lévő sporttelepen. Az alakuló gyűlésen új tisztikart is választottak. Az elnök vitéz Soós Gusztáv alezredes, a teniszszakosztály kapitánya dr. Székely Frigyes főhadnagy lett.20 A bridzsidény április 28-án befejeződött. Az idényvégi szerencseversenyt március 27én tartották. Az új idényt október 2-án tervezték megnyitni. Közben az evezősszakosztály az éves tevékenységét – április 14-én – evezősoktatással kezdte meg. 21 A tudományos bizottság az 1939/40. évben 6 katonai témájú előadás megtartását tervezte. Ezek közül 3-4 előadás kötött tárgyú, a többi szabadon választható témájú volt. A kötött témákra az előadókat a kaszinó kérte fel, a szabadon választott előadások megtartására pedig pályázatot hirdettek. A pályaművek benyújtási határidejét szeptember 1-jére tették. Az előadás időbeni korlátját 60 percben határozták meg, ami kb. 20 oldalnyi írásos anyagnak felelt meg. Az elfogadásra a tudományos bizottság volt jogosult, ami a döntését a bíráló bizottság javaslata alapján hozta meg. A sikeres pályázók 120 pengő jutalomban részesültek, és az előadás járulékos költségeit is megtérítették. A minél szélesebb körben való bemutatás érdekében a pályaműveket kiajánlották a vidéki alakulatok (állomásparancsnokságok) részére is, ahol – lehetőség szerint – a szerző adta elő a saját pályaművét. Az ebből származó utazási, étkezési és egyéb költségeket a vidéki parancsnokságok, illetve a kaszinó megtérítették.22 A kaszinó mozija június 12-étől nyári szünetet tartott, amely szeptember elejéig tartott. A nyári hónapok egyik legfontosabb történése volt, hogy a tudományos bizottság június 13-án meghozta döntését a „csapattiszt tapasztalatai a világháborúban” címmel kiírt pályázatra vonatkozóan. Erre kilenc pályamű érkezett, melyek közül hatot lovassági és hármat tüzérségi naplófeljegyzés alapján készítettek. A kilenc műből egyet, vitéz Solth Imre alezredes pályamunkáját teljes egészében elfogadták azzal a feltétellel, hogy a bírálók által tett észrevételeket a szerző utólag bedolgozza. Solth alezredes részére a pályázat céljára kiírt 1200 pengőből 1000 pengő jutalmat azonnal ki is utaltak. Rajta kívül másik két pályázó is számíthatott arra, hogy átdolgozás és kiegészítés után a műveiket elfogadják, ha ezt a munkát 1940. március végéig elvégzik. Ezt a lehetőséget Bornemissza Sándor ezredesnek, és vitéz Kossuth Sándor őrnagynak ajánlották fel. A kaszinó vállalta, hogy a véglegesen elfogadott pályamunkát saját kiadásban megjelenteti. (Ez később, 1942-ben meg is valósult – P. F.)
http://portal.zmne.hu/pls/portal/docs/PAGE/ZPORTAL/ZMNE_ROOT/KUTATAS/TUD_KAT/TAB41732/som ogyi_endre.htm (A letöltés ideje: 2012. 09. 26.) 18 Országos Tiszti Tudományos és Kaszinó Egyesület Közlönye XI. évfolyam 1939. március 7. szám, 1. o. 19 Országos Tiszti Tudományos és Kaszinó Egyesület Közlönye XI. évfolyam 1939. április 8. szám, 7. o. 20 Országos Tiszti Tudományos és Kaszinó Egyesület Közlönye XI. évfolyam 1939. május 9. szám, 11-12. o. 21 Országos Tiszti Tudományos és Kaszinó Egyesület Közlönye XI. évfolyam 1939. május 9. szám, 25-26. o. 22 Országos Tiszti Tudományos és Kaszinó Egyesület Közlönye XI. évfolyam 1939. május 9. szám, 1. o. 5
3. számú kép: Bp., 1942. Orsz. Tiszti Tud. és Kaszinó Egyesület. 543+(1) p. Aranyozott egészvászon kötésben. Forrás: http://axioart.com/index.php?op=live_item&id=494692 (A letöltés ideje: 2012. 09. 26.)
Az evezősszakosztály május 30-án megválasztotta a vezetőségét. Elnöknek Decleva Zoltán tábornokot,23 ügyvezető elnöknek Juhász Antal ezredest, alelnöknek Rapaich Dezső ezredest és vitéz Kovács Gyula vk. alezredest választották. A szakosztály vezetése ebben az évben is lehetőséget biztosított a túraevezésre, a sportevezés elsajátítására, a fürdésre, a napozásra, és gyakori vízi kirándulásokon való részvételre, és mindezt a csónak 30 pengős tárolási díján felül 20 pengő éves tagdíjért cserébe.24 A bridzs összejövetelekre szóló felhívást szeptember hónapban adták ki, amit most csak kezdőknek hirdettek, és maximum 180 fő jelentkezőt vártak. Az új idény első bridzsösszejövetelét október 2-án tartották, mely alkalmakat ezen túl 1940. április 15-éig minden hétfőn és pénteken 16 órától 20 óra 30 percig tervezték. Az összejöveteleket dr. Lakatos Dezső g. őrnagy (gazdászati – P. F.) vezette.25
23
Decleva Zoltán 1887. július 30-án született Alsószemeréden. Miután elvégezte a pécsi honvédhadapródiskolát, 1906-ban zászlósként szolgált a pécsi 19. honvéd gyalogezredben. Az első világháborúban összesen 42 hónapot szolgált a fronton. 1923-ban elvégezte a budapesti Hadiakadémiát. 1927. november 15-től egészen 1931. május 1-ig a Honvédség főparancsnoka szárnysegéde volt, majd 1933. augusztus 1-ig az 1. vegyesdandár vezérkar főnöke lett. Ezután a HM Kik. O. vezetője és 1936. november 1-től a Honvédség vezérkari főnökökének helyettese is volt. 1938. május 1-jén tábornokká léptették elő. A Honvédség átszervezésével 1938-ban a Honvéd Vezérkar főnökének 2. helyettese, valamint október 1-től ezzel párhuzamosan a Legfelső Honvédelmi Tanács vezértitkára volt. 1940. március 1-től az I. hadtest parancsnoka volt a 3. magyar hadseregben. 1940. szeptember 1-től már altábornagyként teljesített szolgálatot. A budapesti I. hadtest élén tevékenyen részt vett Erdély felszabadításában és a Délvidék visszafoglalásában. 1941. május 1. és november 1. között ismét vezérkarfőnök-helyettes lett, valamint ezen felül a szállásmesteri teendők ellátásával is őt bízták meg. 1941. november 1-től 1942. december 1-ig a 3. magyar hadsereg parancsnoka volt. 1942. október 1-jén vezérezredessé nevezték ki, 1942. december 17-től magyar királyi titkos tanácsos volt. 1943. március 1-től nyugállományba helyezték és a Magyar Érdemrend Nagykeresztjével tüntették ki. A Honvédelmi Minisztérium Állandó Igazoló Bizottsága 1945. március 20-án igazolta. Budapesten hunyt el 1950. július 17-én. A Történelmi Vitézi Rend 2004-ben posztumusz vitézzé avatta. http://hu.wikipedia.org/wiki/Decleva_Zolt%C3%A1n (A letöltés ideje: 2012. 09. 26.) 24 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939. július 11. szám, 17. o. 25 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939. október 14. szám, 17. o. 6
A kaszinó mozija szeptember 3-ától ismét várta vendégeit. Az előadások fél ötkor, háromnegyed hétkor és kilenc órakor kezdődtek. A helyárak minden előadáson továbbra is egységesek maradtak.26 Október hónapban újból megkezdték a tudományos és ismeretterjesztő előadások szervezését. Október 2-án a Magyar Földrajzi Társaság szervezésében dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke „5000 km autóbuszon Olaszországban” címmel, vetített képekkel illusztrált előadást tartott. Rá két nappal – október 4-én – „A német légierő szerepe a lengyel háborúban” címmel vitéz Szentnémedy Ferenc vk. alezredes, - a repülés és a légi háború elismert szakértője - tartott előadást. A hónap utolsó ilyen jellegű rendezvényén Markó Árpád alezredes, az MTA levelező tagja adott elő. Az előadás teljes nyilvánosság előtt zajlott.27 Az 1937 júniusában meghirdetett „vitéz Kary Béla pályamű”-re, amelynek benyújtási határideje eredetileg április 30, majd módosítás után szeptember 30-a volt, öt pályamű érkezett. A munkák elbírálása októberben – egy felkért bírálóbizottság bevonásával – megkezdődött. A döntést azonban csak később tették közzé.28 November hónapban csupán két előadást szerveztek. Az elsőt 6-án „Radzsput földön” címmel tartotta dr. Baktay Ervin, a Magyar Földrajzi Társaság választmányi tagja. A második előadást, ami katonai témájú volt, Wulff Olaf Richárd m. kir. titk. tanácsos, ny. m. kir. főr. (folyamőr – P. F.) vezérfőkapitány (altábornagy) tartotta „Az osztrák magyar dunai hajóhad szerepe a világháborúban” címmel.29 Az 1939/40. évi idényre meghirdetett katonai tárgyú tudományos és ismeretterjesztő előadásokra 11 pályamű érkezett. Ezek közül a bírálóbizottság javaslata alapján az alábbi 5 előadást fogadták el: - Markó Árpád ezredes: „Magyarország katonai helyzete gróf Zrínyi Miklós korában. Zrínyi véderő tervei”; - nemes Suhay Imre ny. altábornagy: „A győzelem és vereség okai”; - vitéz Szakonyi Lajos ny. ezredes: „Faji jelleg a lovaglásban”; - vitéz Szentnémedy Ferenc vk. alezredes: „A német légierő szerepe a lengyel háborúban”; - Wulff Olaf Richárd m. kir. titk. tanácsos, ny. m. kir. főr. Vezérfőkapitány: „Az osztrák magyar dunai hajóhad szerepe a világháborúban”. A felsorolásban szereplő első és utolsó helyen lévő előadásokat október és november hónapban már meg is tartották. Az új idény első szombatesti családi táncösszejövetelét november 4-én bonyolították. A mindig nagyon közkedveltnek számító összejövetelek az eddig megszokottaknak megfelelően most is 22 órától hajnali 2 óráig tartottak.30 December 6-án 16 óra 30 perces kezdettel Mikulás-estet tartottak, ahol a bevezető beszédet elmondta és a műsort konferálta Szendy Lajos zongoraművész. (Később a holokauszt áldozata – P.F.) A színvonalas műsorban közreműködtek zsonglőrök, sztepptáncosok, bűvészek, skót excentrikusok, (nevettető, látszólag ügyefogyott artista) bohócok és akrobaták. Ebben a hónapban 4-én „A mai Kanada” címmel dr. Horváth Károly, a Magyar Földrajzi Társaság választmányi tagja tartott előadást, majd 11-én „A győzelem és vereség okai” címmel nemes Suhay Imre ny. m. kir. altábornagy adott elő.31
26
Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939. szeptember 13. szám, 39. o. Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939. október 14. szám, 1. o. 28 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939. október 14. szám, 3. o. 29 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939. november 15. szám, 1. o. 30 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939. november 15. szám, 6-7. o. 27
7
December 28-án 18.00 órai kezdettel árverést szerveztek az 1939. évre megrendelt és feleslegessé vált napilapokból. A kikiáltási árat az előfizetési ár 10%-ában határozták meg.32 Az evezősszakosztály december 3-ai értekezletén az 1939/40-es évadra új elnököt választott Schelken Lajos ezredes személyében, mivel Decleva tábornok lemondott. A tavasszal megválasztott ügyvezető elnök Juhász Antal ezredes, valamint az alelnökök, Rapaich Dezső és vitéz Kovács Gyula vk. ezredesek ismét bizalmat kaptak.33 Az autós és motoros szakosztály a tagok és hozzátartozóik részére gépjárművezetői tanfolyamot szervezett, melynek kezdetét december 15-ére ütemezték. Az elméleti tanfolyam 3 pengőbe, a gyakorlati oktatás pedig 50 pengőbe került. A tanfolyam beindításához alapkritériumként minimálisan 20 fő jelentkezésére volt szükség.34 Az óévet vidám esttel búcsúztatták. A szilveszteri műsorban Budapest legnevesebb művészei léptek fel. A műsort Kiss Ferenc, a Nemzeti Színház örökös tagja, a Színművészeti Akadémia igazgatója vezette. Az előadás 24 óráig tartott, majd vacsora, és azt követően reggel 6 óráig táncmulatság következett a nagy díszteremben.35 A december 15-én megtartott évi rendes közgyűlés 17 óra 30 perckor vette kezdetét a székház legnagyobb termében. A közgyűlés elnöki köszöntője után az ügyvezető igazgató beszámolója, majd a gazdasági igazgató zárszámadásról szóló jelentése következett az 1938/39. évről. Ezután elfogadták az 1939/40. évi költségelőirányzatot. A közgyűlés néhány alapszabályra vonatkozó módosítást is megtárgyalt, illetve elfogadott. Az ünnepi „Serlegvacsorát” most kivételesen nem a közgyűlést követően, hanem csak két nap múlva tartották. A 17-én 20 órakor kezdődő rendezvényen vitéz Tiszabeői Hellebront Antal m. kir. titkos tanácsos, ny. m. kir. tüzérségi tábornok (vezérezredes) mondott emlékbeszédet a „Hősök serlegével”. Ezen alkalommal a méltatott személy gróf Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér, mint „a magyar történelem katonája” volt.36 Az ünnepi „Serleg-vacsorán” jelen volt a kormányzó, József főherceg, Abrecht és József Ferenc királyi fenségek, a kormány tagjai, a m. kir. honvédség számos vezetője, közéleti személyek, valamint a m. kir. honvédség tényleges és nyugállományú tábornoki, illetve tisztikara. A jó hangulatú találkozó a hajnali órákig tartott.37 A Tiszti Kaszinó működése 1940-ben Az év első hónapjában két katonai jellegű és témájú előadást is tartottak. Az első bemutatására dr. vitéz Fábry Dániel m. kir. tábornokot38, egyetemi magántanárt, országos légvédelmi parancsnokot kérték fel. Előadásának a „Légvédelmi és légoltalmi tanulságok a legújabb háborúkból” címet adta. Január 29-én vitéz Szakonyi Lajos ny. m. kir. ezredes (A magyar huszár. A magyar lovaskatona ezer évének története című könyv írója – P. F.)„Faji jelleg az európai népek lovaglásában” című előadásán vehettek részt az érdeklődők. Ebben az
31
Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939. december 16. szám, 1. o. Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939. december 16. szám, 7. o. 33 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939. december 16. szám, 12. o. 34 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939. december 16. szám, 13-14. o. 35 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XI. évfolyam 1939. december 16. szám, 1. o. 36 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940. január 1. szám, 1. o. 37 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940. február 2. szám, 1. o. 38 Dr. vitéz nemes Fábry Dániel (Pécel, 1889.02.01 - Budapest, 1977.10.21.) hivatásos katona volt, altábornagy. 1939.06.26 - 1940.03.01 között a "m. kir. Közérdekû Munkaszolgálat Országos felügyelõje". Forrás: Szakály Sándor: A magyar katonai felső vezetés 1938-1945. Lexikon és Adattár Bp. 2003. Ister Kiadó. http://fn.hir24.hu/csucsfogyaszto/2011/09/08/minden_munkat_magyarorszagert/?action=PrintPage (A letöltés ideje: 2012. 10. 10.) 32
8
esetben az előadó a lovaglás különbözőségeinek illusztrálására képeket, illetve filmet is levetített.39 A Magyar Földrajzi Társaság is szervezett előadást a hónapban, amelynek előadója Szentesy József szkv. (szolgálaton kívüli) százados, aligazgató tanár, a társaság elismert tagja volt. Az előadásnak „A mai Svájc” címet adta. Mindhárom előadás látogatható volt nem csak a tagoknak, hanem azok családtagjai, valamint a kaszinói meghívóval rendelkezők számára is. Az újév első hónapja álarcos jelmezes estéllyel zárult, amit 27-én 22.30 órai kezdettel rendeztek. A reggel 6 óráig tartó mulatság a jelmezesek felvonulásával kezdődött, majd Petris Brúnó táncmester tanítványainak táncbemutatójával folytatódott. A valcer-kompozíciót bemutató idei bálkirálynők hatalmas sikert aratva alapozták meg a jó hangulatot. Az 1; 2,50; és 4 pengős belépőből 1000 darabot, a vacsorához pedig 600 fő részére biztosítottak asztalfoglalást.40 A gépkocsivezetői tanfolyam, ami keddi és csütörtöki napokon 6 hetes elméleti oktatással kezdődött, olyan nagy érdeklődést váltott ki, elhatározták, hogy a siker miatt tavasszal ismét meghirdetik.41 Februárban összesen két előadást tartottak. Az elsőt február 5-én a „Barangolások Kisázsiában” címmel a Magyar Földrajzi Társaság szervezte. A régészeti emlékek bemutatására vállalkozó előadást Tittes György mérnök, a társaság tagja tartotta. Az „Aerotopografia” című film vetítésével egybekötött előadást február 12-én tartották. Az előadó Hofhauser Jenő alezredes, okleveles mérnök „A térképezés korszerű módszerei, eszközei és végrehajtása” című előadását a Zeiss-Aerotopograph Kft. a film ingyenes rendelkezésre bocsátásával támogatta.42 Február 3-án ismét megrendezték a szokásos „vitézi bált”. Szintén szokásosnak mondható, hogy a fővédnökséget – a rendet alapító – kormányzó és felesége vállalták. A külsőségeiben is kiemelkedőnek számító rendezvény előkészítése érdekében létrehozták a Vitézi Bál Elnökségét. Az olcsónak egyáltalán nem mondható bált teltházasra tervezték és az is lett.43 Március hónapban két katonai témájú előadást terveztek. Egyet a tengeri-blokád háborúról, és egyet az 1939. év világpolitikai és katonai eseményeiről. A Magyar Földrajzi Társaság 4-ére szervezett előadást dr. Szabó Pál Zoltán pécsi egyetemi magántanár közreműködésével „Délszlávia élete és társadalma” címmel.44 A tervek szerint 1940-ben a Margitszigeten – a sporttelepen – megkezdődhetett volna egy ún. „partiház” felépítése, ezért a teniszszakosztály működését csak később, július 1-jétől tervezték. Azonban az építkezés tavasszal mégsem kezdődött el, így a teniszszakosztály már május 1-jétől megkezdhette a felkészülést. A kiadott közlemény értelmében a játékosokat négy csoportba sorolták, csoportonként 15 fős létszámmal. A négy hónapig tartó szezon idénydíja 44 pengő, illetve a kezdő csoport tagjai részére 70 pengőbe került, amit egyszerre, vagy négy részletben is kifizethettek a jelentkezők. Jelentkezni április 30.-áig lehetett.45 Az őszi hónapokra átütemezett partiház építése miatt a teniszezést a szokásostól korábban, szeptember 12-én be kellett fejezni. A következő idényre jelentkezni csak 1941 februárjától volt ismét lehetőség.46
39
Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940. január 1. szám, 1. o. Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940. január 1. szám, 9. o. 41 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940. január 1. szám, 14. o. 42 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940. február 2. szám, 1. o. 43 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940. február 2. szám, 19. o. 44 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940. március 3. szám, 1. o. 45 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940. május 5. szám, 6-7. o. 46 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940. október 10. szám, 7. o. 40
9
Az autós- és motoros szakosztály április 1-jétől újabb tanfolyamot indított, amelyen csak a szakosztály tagjai, illetve azok családtagjai vehettek részt. Az éves tagdíjon túl – mint korábban – a tanfolyam elméleti részéért 3 pengőt és a gyakorlati oktatásért 50 pengőt kellett fizetni.47 Április hónapban csupán egy ismeretterjesztő előadást tartottak, és az sem a kaszinó, hanem a Magyar Földrajzi Társaság szervezésében jött létre. A 15-én este német nyelven „Die Deutsche Himalaja Expedition 1934 und 1937” címmel megtartott előadást dr. Professzor Karl Toll, a bonni egyetem tanára tartotta, aki az 1937. évi tragikus véget ért 7 fős expedíció egyedüli túlélője, illetve megmenekülője volt. A Himalája egyik legmagasabb csúcsáról a Nanga Parlat tetejéről június 14-én elindult jéglavina áldozatainak emlékére filmet is készítettek „Heten a Himalája ellen” címmel.48 A szombati táncösszejövetelek március 16-án befejeződtek, és egészen októberig szüneteltek. A turisztikai szakosztály viszont ismét megkezdte a kirándulások szervezését. A szakosztály tagdíjat továbbra sem szedett, és a kirándulások megszervezésekor is nagy gondot fordítottak a takarékosságra. Az általuk szervezett programokat a kaszinótagokon kívül a hozzátartozók, valamint a sárgaszínű meghívóval rendelkező vendégek is látogathatták.49 A honvédség aktív- és nyugállományú tisztjei, valamint azok családtagjai részére ebben az évben is biztosították az üdülési lehetőségeket. A honvédségi üdülők mellett a csendőrség „gyógyházai” (sic!) is várták a katonákat. A balatonfüredi és a hévízszentandrási objektumokban naponként és személyenként 5,50 pengőbe került a teljes ellátást biztosító üdülés. Kivételt képeztek a május és szeptember hónapok, mivel ekkor még 10% kedvezményt is biztosítottak. Az igényléseket a gyógyidőszak kezdete előtt legalább egy hónappal kellett benyújtani, illetve felvilágosításért jelentkezni a Falk Miksa utca 9. szám alatt.50 Májusban rendkívüli katonai tudományos előadást tartottak. A 6-ai eseményen hölgyek nem vehettek részt. Trunkwalter Ödön m. kir. 1. o. főr. törzskapitány51 (ezredes) előadásának címe „A tengeri blokád-háború és annak fegyverei”. A képekkel és filmmel illusztrált előadás este 6 órakor kezdődött. A tudományos bizottság az 1940/41-es évadra is 6 katonai témájú előadást tervezett, amelyek közül most is 2-3 téma szabadon választható, és 3-4 téma kötött témájú volt. A szeptember 1-jéig beküldött és előadhatónak ítélt előadásokért 120 pengős jutalmat tűztek ki. Mivel ezek a pályaművek a kifizetést követően a kaszinó tulajdonát képezték, írásos közlésüket is csak az egyesület engedélyezhette.52 Az OTK törökbálinti és pilisszentkereszti vadásztársaságai április 11-én vezetőségválasztó közgyűlést tartottak. A törökbálinti társaságnál elnöknek vitéz Körpényesi Kontz Sándor ny. csendőr altábornagyot, vadászmesternek Békési Béla ny. ezredest, és annak helyettesévé vitéz Csics Pál alezredest választották. A pilisszentkereszti elnök Farkas Gyula 47
Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940. március 3. szám, 9. o. Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940. április 4. szám, 1. o. 49 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940. április 4. szám, 5. o. 50 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940. április 4. szám, 15. o. 51 Trunkwalter Ödön (Kassa, 1894. júl. 8. - Hamburg, 1957.) haditengerész, folyamőr. A fiumei császári és királyi tengerészeti Akadémia után 1912. jún. 16-án, júl. 1-jei ranggal avatják tengerész hadapróddá. Az I. világháborút a haditengerészetnél szolgálja végig, majd a megalakuló folyamőrséghez kerül. 1936. aug. 1-1941. okt. 1. között a Ludovika Akadémia II. főcsoport, illetve a Bolyai Akadémia tanára. 1941. okt. 1-től a folyamzárezred parancsnoka. 1944. jan. 1-től vezérkapitány (vezérőrnagy). 1944. okt. 16-tól a Folyamerők parancsnoka, dec. 15-én áthelyezik a honvédelmi miniszter és a Honvédség Főparancsnoka törzskülönítményéhez. 1945. ápr. 1-től nyugdíjazzák. A háború után Németországban telepedik le. http://szdodi.uw.hu/t19.html (A letöltés ideje: 2012. 10. 10.) 52 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940. május 5. szám, 1. o. 48
10
ny. tábornok, vadászmester vitéz Pintér Aladár csendőr ezredes, és az adminisztráció végzéséért felelős személy Békési Béla ny. ezredes lett.53 A bridzsösszejövetelek április 29-ei befejezése előtt, április 8-án 88 fő nevezésével versenyt tartottak, akik közül 37 versenyzőt jutalmaztak szép díjakkal. A fődíjat (egy hagyományos bridzsasztalt) Ruef Edéné nyerte meg 64 ponttal. A vigaszdíjat 3 ponttal dr. Jánosy László „érdemelte” ki.54 Az 1937. júliusban harmadik alkalommal is kiírt, vitéz Kary Béla „A magyar katona a világháborúban” című pályázatra összesen négy pályamű érkezett. A bírálóbizottság jeles tagjai vitéz Dombóvári Révy Kálmán ny. altábornagy, az OTK elnöke, vitéz Hannseni Deschán Benő ny. altábornagy, az OTK tudományos bizottságának elnöke, vitéz báti Berkó István ny. ezredes és Pogány Sándor alezredes voltak. A pályaművekhez az alábbi jeligéket jegyezték: 1. „Mind hősök ők, mind férfiak”; 2. „Ne bántsd a magyart”; 3. „Montello”; 4. „Estére indul az ezred”. Az értékelés így szól: „A bizottság a legnagyobb sajnálkozással ugyan, de ismét csak úgy tudott dönteni, hogy egyik mű sem éri el a kívánt színvonalat, ezért a pályadíj most sem adható ki.”55 A 18 évig katonakarmesterként is működő Lehár Ferenc születésének 70. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepséget szerveztek. A május 9-én megtartott koncerten, ahol az ünnepelt műveiből válogattak, maga Lehár Ferenc is vezényelt. Az Operaház művészei, valamint a m. kir. „Mária Terézia” 1. honvéd gyalogezred kiegészített zenekara FigediFichtner Sándor törzskarnagy vezénylésével – aki ekkor vett búcsút az OTK közönségétől – nagyszerű estét szereztek, melynek bevételét az árvízkárosultaknak ajánlották fel. A koncerten, ami vitéz Dombóvári Révy Kálmán ny. altábornagy köszöntőjével kezdődött, a kormányzó is jelen volt. A nagytermet a m. kir. Honvédség vezetői és tisztikara, valamint családtagjaik teljesen betöltötték. A hangverseny után díszvacsorát tartottak, amelyen a jubileum alkalmából vitéz bádoki Soós Károly titk. tan. ny. gyalogsági tábornok, ny. honvédelmi miniszter köszöntötte fel a mestert.56 A teniszszakosztály május 23-án tartotta évi rendes közgyűlését, ahol vezetőséget választott. Az új elnök vitéz Temessy Milán ny. altábornagy lett. Az ügyvezető elnöki posztra vitéz Soós Gusztáv alezredes kapta a legtöbb szavazatot.57 A Kaszinó-Lap könyvismertetés formájában reklámozta Werner Picht „A német nagyvezérkar jelenti” című könyvét, ami témáját tekintve összefoglaló, és a villámháború bemutatása Lengyelországról a hadijelentések, a sajtó és a rádió tükrében. A vitéz Barabás Emil m. kir. altábornagy, a Honvédelmi Minisztérium I. csoportfőnöke által magyarra fordított könyv a német hivatalos jelentéseket hasonlítja össze a lengyel, francia, angol jelentésekkel, rádión közölt hírekkel és újságcikkekkel. Az altábornagy a fordításon túl elő- és utószót is írt, és öt térképvázlatot is mellékelt a jobb és könnyebb megértés érdekében, valamint az egész világot bámulatba ejtő menetteljesítmények, továbbá a véráldozat csökkentése érdekében végrehajtott bekerítő csapatmozgások szemléltetése céljából.58
53
Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940. május 5. szám, 6. o. Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940. május 5. szám, 15. o. 55 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940. június 6. szám, 2-3. o. 56 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940. június 6. szám, 5. o. 57 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940. június 6. szám, 9. o. 58 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940. július 7. szám, 16. o. 54
11
A kaszinó mozijának szokásos nyári szünete után, ami június 10-től egészen szeptember elejéig tartott, beindultak az OTK bridzsösszejövetelei is. Az október 4-étől újból indult összejövetelek 6 hónapon át minden hétfőn és pénteken 16 órától 20 óra 30 percig tartották a II. emeleti kis díszteremben. A létszámot 160 főben maximalizálták, amelyből 140 helyet a kaszinótagok és azok hozzátartozóinak tartottak fenn. A részvételi díj, amiből a versenyek díjait, valamint a fűtés, világítás költségeit kívánták fedezni minimális volt. Kaszinótagoknak 1 pengőt, a családtagoknak 6 pengőt, a meghívott vendégeknek 12 pengőt kellett fizetni. Az összejövetelek résztvevői ún. bridzsigazolvánnyal bizonyíthatták a részvételük jogosságát.59 Az új idény első tudományos és ismeretterjesztő előadását november 4-én tartották a Magyar Földrajzi Társaság szervezésében. Az előadó dr. Szabó Pál Zoltán egyetemi magántanár volt, aki „A Földközi tenger és a Közel-kelet” címmel adott elő. Az előadáson a tagokon kívül a családtagok és a külön meghívott vendégek, még a hölgyek is részt vehettek. November 11-én még egy előadást tartottak „A munka katonái” címmel, amelynek előadója Hertelendy Jenő őrnagy volt.60 Az ősz folyamán a „vitéz Kary Béla pályaművét” újból kiírták, melynek beadási határidejét 1941. március 1-jére határozták meg. A pályadíj összegét 2000 pengőben állapították meg. A kiírás célja most is az volt, hogy méltó irodalmi emléket állítsanak az első világháború harcterein hősiesen és emberfeletti önfeláldozással küzdő magyar katonáknak. A mű címe változatlanul „A magyar katona a világháborúban” maradt. A kiírás célja az volt, hogy a pályamű tárja fel a magyar csapatok dicsőséges szereplését, és mutassa be a magyar katonák hősies és önfeláldozó jellemét úgy, hogy az legyen tanulságos, és egyben élvezetes olvasmány. A mű terjedelmét 15 nyomtatott ívben határozták meg.61 November 9-én tartották az idény első szombatesti táncösszejövetelét, ami 22 órától hajnali 2 óráig tartott és helyszínül a kisdíszterem szolgált. A sarokszalon most is a bridzsezők rendelkezésére állt. A tánczenekar, az olcsó belépő, valamint az olcsó étel- és italárak most is sok érdeklődőt csalogattak a rendezvényre.62 A Margitszigeten megkezdett vízparti sport- és klubház építését az őszi hónapok végéig tervezték befejezni, hogy az a következő év májusában már átadható legyen a rendeltetésének. A sporttelep évekkel ezelőtt, Gömbös Gyula volt honvédelmi miniszter támogatásával került a kaszinó tulajdonába. Már akkor elhatározták, hogy egy állandó klubházat építenek. Az anyagi lehetőségeket azonban csak 1940-re sikerült megteremteni. A ház nemcsak a sportolás céljait szolgálta, hanem egyben nyári klubházként, üdülőként is funkcionált, amiben néhány szálláshelyet is kialakítottak.63 A sport- és klubház építése szépen haladt, így november 16-án meg is tartották az úgynevezett falegyen (bokréta) ünnepélyt.64 December 11-én 18.30 órai kezdettel tartották meg az évi rendes közgyűlést a II. emeleti kisdíszteremben. Az öt napirendi pontból álló közgyűlést 20 órai kezdettel „Serlegvacsora” követte, amelyen a „Serlegbeszédet” nemes bádoki Soós Károly titkos tanácsos ny. m. kir. gyalogsági tábornok és honvédelmi miniszter tartotta. A méltatás ezúttal Hunyadi Jánosról, a nagy hadvezérről, a magyar történelem nagy katonájáról szólt. Nem maradhatott el ebben az évben sem a szokásos Mikulás-est, amit 6-án 16.30 órai kezdettel rendeztek. A bevezető beszédet ismét Szendy Lajos zongoraművész tartotta, aki a kor legnépszerűbb zongorista-humoristájának számított. A bohócok, akrobaták, bűvészek és
59
Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940. szeptember 9. szám, 16-17. o. Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940. november 11. szám, 1. o. 61 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940. november 11. szám, 2-3. o. 62 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940. november 11. szám, 6. o. 63 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940. november 11. szám, 11-12. o. 64 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940. december 12. szám, 15. o. 60
12
zsonglőrök vidám műsora után a Mikulás bácsi üdvözölte, majd pedig ajándékozta meg a gyerekeket. A műsor után a gyermekek részére 21 óráig tartó táncmulatságot szerveztek.65 Az év utolsó hónapjában még két előadást szerveztek. Az elsőt december 2-án dr. Baktay Ervin tartotta „India és Kelet-Ázsia” címmel. A következő hétfőn, vagyis 9-én vitéz Magyarosy Sándor tábornok „Az erődök szerepe a jelenlegi háborúkban, különös tekintettel a belga és francia erőrendszerek leküzdésére” című előadását hallgathatták meg, de csak a kaszinótagok, valamint a külön meghívott személyek.66 Mint ahogy minden évben, 1940-ben is színvonalas Szilveszter-esttel búcsúztatták az évet. A 31-én 22 órakor kezdődő rendezvény műsorral kezdődött, amelyet Kiss Ferenc, a Nemzeti Színház örökös tagja, a Színművészeti Akadémia igazgatója vezetett. A 24 óráig tartó műsor után egy órás étkezési szünetet tartottak, majd reggel 6 óráig tartó táncmulatság következett. Az előadásra és táncra érkezők 2, 3, illetve 3.50 pengő részvételi díjat kellett, hogy fizessenek, aszerint, hogy kaszinótagok vagy csak meghívott vendégek voltak. Akik csak a táncra érkeztek 1.20 valamint 2.50 pengőt kellett fizetniük. A több ezer fős rendezvényen asztalfoglalást 800 fő részére biztosítottak.67 Összegzés Az 1939. január közepén megtartott éves közgyűlést követően az élet a normális kerékvágásban folytatódott. Ismét beindultak a szombat esténként megtartott családi táncestélyek, és a különböző szakosztályok, valamint a különféle tanfolyamok is folytatták az előző évben megkezdett működésüket. A februári hónap ezekben az években sem múlhatott el jelmezes estélyek illetve vitézi bálok nélkül, mégpedig nagy látogatottság mellett. A bridzstanfolyamok és a mozielőadások továbbra is az érdeklődés középpontjában maradtak, a leglátogatottabb programoknak számítottak. A nagyszabású ünnepségekből sem volt hiány. Ennek egyik szép példája a Lehár ünnepség volt, ahol a 70 éves művészt úgy is köszöntötték, mint egykori katonakarmestert. A tudományos és ismeretterjesztő előadások vonatkozásában bevált gyakorlatként kezelték, hogy idényenként 6 katonai témájú előadást terveztek, amelynek megtartása előtt pályázatot írtak ki. E tekintetben csupán annyi változás volt érzékelhető, hogy az előadások témaválasztása egyre többször volt a háború, illetve a hadviselés. Az előadásra jelentkezők közül ebben az esetben is csak a legsikeresebb pályázók jöhettek számításba. Hasonlóan magas színvonalat garantáltak a „csapattiszt tapasztalatai a világháborúban” címmel kiírt pályázat esetében is, amelynek magas követelményeit egyedül Solth Imre tüzér alezredes tudta teljesíteni. Az autós-motoros szakosztály – reagálva a kor kihívásaira – 1937-től rendszeresen szervezett gépkocsivezetői tanfolyamokat, amelyeket kezdetben a kellő számú jelentkező hiánya miatt el kellett halasztani. A vizsgált két év folyamán azonban folyamatosan nőtt az érdeklődés, és a tanfolyamok sikeresen be is fejeződtek. A Margitszigeten lévő sporttelepen építendő klubház kivitelezése ugyan évekig váratott magára, de 1940 őszén sikerült lerakni az alapokat. Az építkezés az év végére olyan stádiumba került, ami a tavaszi átadást illetően is reménytelinek tűnt. Az emelkedett hangulatú „Serleg-vacsorák” az évzáró közgyűlések elmaradhatatlan aktusaivá váltak, olyan eseményekké, amelyen mindenki jelen volt, aki számított.
65
Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940. december 12. szám, 1. o. Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940. december 12. szám, 4-5. o. 67 Országos Tiszti Kaszinó-Lap XII. évfolyam 1940. december 12. szám, 3-4. o. 66
13
