Innovatív szabályozás, szabályozott innováció © RITZ TIBOR
Innováció Egy kreatív ötletből születő folyamatot jelöl, amely megvalósítja az ötletet. Az innováció elméleti alapjai („kreatív rombolás”) legelőször 1934ben Schumpeter tanulmányában jelentek meg. Ennek nyomán ma a következő típusait különböztetjük meg: 1. új nyersanyag- vagy félkész termék-forrás megszerzése, 2. új termék/szolgáltatás bevezetése, 3. új gyártási mód/szolgáltatási rendszer bevezetése, 4. új piac megnyitása/célközönség azonosítása, 5. iparági átszervezés.
Szabályozás A tudatos szabályzás olyan tervezett irányítási folyamat, amelyben a irányítani kívánt jellemző egy előírt értéket kell, hogy elérjen és lényege, hogy azt hosszútávon meg is tartsa. Spontán szabályozás: olyan természeti, gazdasági vagy pszichológiai folyamatok melyek szabályozóként hatnak a társadalomra, gazdaságra
Gazdasági evolúció Változás, alkalmazkodás, esetleg fejlődés, de nem biztos… Milyen gyorsan és tartalmilag milyen válaszokat adnak a szervezetek a változó körülményekre, a felmerülő igényekre. Tervezett evolúció Spontán evolúció
Ellentétek vagy egymást kiegészítők? Innováció
Tervezett vagy spontán evolúció
Tudatos vagy spontán szabályozás
Vegyünk egy például egy élő szakmát… Elegáns munkaruha, Sztenderd ételek, Főző versenyek szabályai Egészséges étrend irányelvei Koncepciók, Divat irányzatok, Szakmai sztárok Főző műsorok, Márkák
Kiinduló pont az innováció Újítások, Találmányok, Know-how, technológia transzfer Új vagy relatíve új termékek Új szolgáltatások Tudatosan nem szabályozott piac Energiaitalok (1962) Számítástechnika (1981) Magyarországi takarítás mint üzleti szolgáltatás (80-as évek)
A szabályozatlan piac esete Az első igazi energiaitalt Japánban „keverték” 1962-ben. Az új italt a Taisho Pharmaceuticals Lipovitan-D-nek nevezte el. Az eleinte rekreációs céllal, a gyógyászatban alkalmazott üdítő a B1, a B2 és a B6 vitamin mellett taurint és niacint tartalmazott, és Japánon kívül hamar népszerű lett Kínában, Koreában, sőt Thaiföldön is. Főleg a riksák itták előszeretettel, a Lipovitan-D-t elsősorban egyébként is az ázsiai munkásosztály kedvelte.
Red Bull helyzete 25 évvel később (1987-től) Az ital engedélyeztetésénél komoly problémák merültek fel, hiszen minden összetevőnek meg kellett felelnie az osztrák élelmiszertörvényeknek. A Red Bull engedélyeztetése két évig tartott. Egyetlen kategóriába sem tudták besorolni; nem felelt meg a hagyományos, a diétás és a gyógyhatású élelmiszer elvárásainak sem. Rengeteg vizsgálaton kellett átesnie az italnak, hogy engedélyt kapjon a vállalkozó, Dietrich Mateschitz. Az országok között néhány kivétel van a mai napig (2007. február) is, ahol az energiaitalok normál italként történő fogalmazása, értékesítése tilos: Franciaország (2008-ig) Olaszország, Dánia, Norvégia. A helyi hatóságok a taurin nevű összetevőt a gyógyszerek közé sorolták, és fogyasztása előtt orvossal történő konzultációt javasolnak. Az ital árusítása Kanadában a 2004-es év végéig tilos volt. A dobozon fel kell tüntetni a következő szöveget: „Figyelem: koffeint tartalmaz. Nem javasolt gyermekek, terhes nők és gyermeküket szoptató kismamák részére. Nem szabad alkohollal keverni. Naponta 500 ml fogyasztásánál több nem javasolt.” Ez a felirat az USA és Nagy-Britannia területén árult dobozokon nem szerepel.
Mindezek lényege… Mi az eredmény? A márka értéke Mennyi az értéknövekedés?
Márka (brand) és értéke A felmérést végző Millward Brown piackutató cég az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemeli, hogy a világ legértékesebb márkájaként az Apple 185 milliárd dollárt ér, míg legközelebbi versenytársa, a Samsung a globális lista 30. helyét foglalja el, 21 milliárd dolláros márkaértékkel. A Samsung azonban 2012 óta 51 százalékkal növelte márkaértékét, míg az Apple csak 1 százalékkal. A cég a közleményben megjegyzi, hogy a Samsung vezető pozícióra tör az okostelefonok piacán: tavaly 1,6 milliárd dollárral többet költött kommunikációra, és úgy tudta növelni piaci részesedését, hogy közben nagyon komoly innovációs tevékenységet folytatott. A második helyezett Google 114 milliárd dollárt ér, és az idén 5 százalékos növekedést tudott felmutatni. A harmadik IBM márkaértéke szintén 112 milliárd dollár, tavalyhoz képest 3 százalékkal csökkent. A listán a negyedik a McDonald's, ötödik a Coca-Cola, hatodik a telekommunikációs szektorban érdekelt amerikai AT&T. Az első tízbe került még a Microsoft, a Marlboro, a Visa és a China Mobile. A közlemény szerint a 100 vezető márka összesített értéke jelenleg 2600 milliárd dollár, összesített értéke 77 százalékkal nőtt 2006 óta.
A spontán szabályozás és evolúció hátrányai Nem alakulnak ki márkák Nem alakulnak ki kategóriák Az árverseny egy kategóriában zajlik A vevőkben nem tudatosulnak szakmai döntési alapok Az üzletág nem kelt érdeklődést a potenciális munkatársakban Gyenge szellemi potenciál Jellemzően alacsony termelékenység
Célok 2014 – 2020 – Tudatos szabályozás Technológiai sztenderdek Irányelvek és szabványok Szakmai értékek azonosítása, szakmai PR Nemzetközi egyeztetések, együttműködések Közvélemény formálása, jelen lenni a köztudatban Szakirodalom fejlesztése Új képzési technikák Szakmai versenyek
Tisztítás-technológia a bulvárban Kim Woodburn és Aggie MacKenzie dinamikus duója felfedi a britek piszkos kis titkait. Egy pár gumikesztyűvel, s megannyi hasznos háztartási tanáccsal felszerelkezve nem haboznak lecsapni azokra, akik fittyet hánynak a higiéniára, vagy gusztustalan rendetlenségben és felfordulásban élik mindennapjaikat. A két nő a takarításon kívül időt szakít arra is, hogy elmesélje mi, vagy inkább ki mindenkivel lakunk együtt, s milyen láthatatlan élőlények tenyésznek otthonunkban? Magyar változat 2012: Gombos Edina és Szabó Csilla. Szponzor: Unilever (CIF, DOMESTOS)
Aranyérmes a Magyar takarító csapat
