Szerkeszti: Ritz Ferenc

Szerkeszti: Ritz Ferenc E-mail: [email protected]

IX. évfolyam, 9. szám

Nanoszerkezetekkel cselezik ki a lepkék a stressz hatásait....................................................................................................................... 2 Ledöntött gluténmítosz: így vezetnek félre tudatosan .............................................................................................................................. 4 Egyedülálló okoseszközöket fejlesztenek a Szegedi Tudományegyetemen ............................................................................................... 6 Magyar megoldások forradalmasíthatják az egészségügyet .................................................................................................................... 7 Hosszú út vezetett a legsokoldalúbb gyógyszer megszületéséig ............................................................................................................... 8 Így szabályoznák a genomszerkesztést az európai akadémiák ............................................................................................................... 11 A daganat csak egy tünet – az okot kell kezelnünk................................................................................................................................. 11 Új magyar eredmények az Alzheimer-kutatásban .................................................................................................................................. 14 Történelmi jelentőségű immunterápiát engedélyeztek Amerikában ....................................................................................................... 15 Először sikerült teleportálni a víz alatt .................................................................................................................................................. 16 Sosemvolt vitaminok .............................................................................................................................................................................. 19 Egyes élőlényeknek életmentő az alkoholizmus ..................................................................................................................................... 22 Rövid hírek, érdekességek ...................................................................................................................................................................... 23 Félúton elakadhatnak a világ másik végéből érkező élelmiszerek ......................................................................................................... 38 A korai emberek sokkal keményebbek voltak nálunk ............................................................................................................................. 39 Klímaváltozás és invázió: halálos duóra figyelmeztetnek ...................................................................................................................... 40 A Föld titokzatos dinamója nélkül nem létezhetne élet a bolygón.......................................................................................................... 46 Már több mint 70 ezer éve éltek emberek az indonéz esőerdőben ......................................................................................................... 50 Tudja-e, hogy a jegesmedvét nem érzékeli az infrakamera? .................................................................................................................. 51 Kiderítették, miként jelentek meg az első állatok a Földön .................................................................................................................... 57 Génkezelt energiafával mentenék meg a világot .................................................................................................................................... 58 Így navigál GPS híján a nádiposzáta..................................................................................................................................................... 60

Tudományról egyszerűen

Nanoszerkezetekkel cselezik ki a lepkék a stressz hatásait

IX. évfolyam 9. szám

adják, melyek a fény egyes hullámhosszait elnyelik, míg másokat visszavernek – így jönnek létre a színek. A hatás (ellentétben a kémiai pigmantekkel) függ a fény beesési szögétől, ennek köszönhető a jellegzetes irizálás. Ezekkel a szerkezeti vagy más néven „fizikai” színekkel foglalkozik Biró László Péter és csapata, a lepkeszárny pedig annál is alkalmasabb az ilyesfajta vizsgálatokra, hogy síkban terül el, és így szinte kínálja magát a mérésekhez. Lesz-e szex, ha beüt a stressz? A kutatók egy gyakori lepkefaj, az Ikarusz boglárka (Polyommatus icarus, korábbi nevén közönséges boglárka) szárnyát vizsgálták, melyen egyaránt megjelennek a hagyományos, „kémiai” színek és nanoszerkezetek révén kialakuló „fizikai” színek. Kísérletükben arra keresték a választ, vajon hogyan reagálnak a különféle színek a lepkék fejlődése során bekövetkező stresszhatásokra.

Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai kimutatták, hogy a boglárkalepkék szárnyának irizáló kék színe alig változik, ha a lepkéket stresszhatás éri fejlődésük alatt, míg „hétköznapi” színeik erősen fakulnak. Nem véletlen: a nanoszerkezetek révén kialakuló kék színnek komoly szerepe van a lepkék párkapcsolatában. 2017. JÚLIUS 13.

mta.hu

Biró László Péter és az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Nanoszerkezetek Laboratóriumának kutatói már másfél évtizede foglalkoznak lepkékkel. Ez a különös témaválasztás nyomban érthetővé válik, ha tudjuk, hogy a lepkeszárny apró pikkelyei csak részben kapják színüket hagyományos, kémiai pigmentektől. A kék és zöld színt különleges nanoszerkezetek (úgynevezett fotonikus nanoarchitektúrák)

2. oldal


Balra: vadonban gyűjtött, jobbra: hűtött bábból kikelt Ikarusz boglárka (Polyommatus icarus) nőstény. Fent: a szárnyak felszíne, lent: a szárnyak fonákja Forrás: Magyar Természettudományi Múzeum Felnevelték hát a lepkék hernyóit, hagyták, hogy bebábozódjanak, majd pedig hűtőszekrénybe tették a bábokat, amivel egy jellemző környezeti stresszhatást szimuláltak. A fejlődő lepkék annak rendje és módja szerint megszenvedték a beavatkozást, a bábállapotban töltött idő megnőtt, és sokan elpusztultak a folyamat során. A bábok csaknem egyharmada azonban a leghosszabb, két hónapos hűtést is túlélte, és a kikelt lepkéknél izgalmas változásokat észleltek a kutatók. A hűtés hatására módosult – elhalványult, egyszerűsödött – a lepkék szárnyának fonákjára jellemző mintázat. A módosulás mértéke jelentős volt, és arányosan növekedett a hűtési idővel. Ezzel szemben a hímek szárnyfelszínére jellemző szerkezeti eredetű kék szín jóval kisebb mértékben változott, ami sokatmondó eredmény, hiszen ez a szín komoly szerepet kap a lepkék szexuális kommunikációjában.


Emellett a fényvisszaverési maximum spektrális helyzetében bekövetkezett változás mértéke és iránya sem mutatott lineáris függést a hűtési időtől. Ez utóbbi jelenség olyan rejtett genetikai változatosságra utal, amelynek hatásai csak stressz esetén jelentkeznek. Jelen esetben a bábok hosszantartó hűtése volt a hidegstressz forrása. Mindez jól egybevág a kutatók egy korábbi eredményével, amikor megmutatták, hogy egy adott populáción belül a hímek kékjére jellemző fényvisszaverés maximuma nem normális (Gauss), hanem inkább egyenletes eloszlású egy szűk, ±10 nm-es intervallumban. A korábbi cikk elérhető itt Különös nőstények, ősi túlélési mechanizmusok Nem várt eredménye a hűtési kísérleteknek, hogy valamennyi hűtött nőstény szárnyfelszínén a hímekéhez hasonló kék pikkelyek jelentek meg. A hernyók olyan petékből keltek ki, amelyeket kék pikkelyekkel nem rendelkező nőstények raktak le. A Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa, Bálint Zsolt a múzeum lepkegyűjteménye alapján megállapította, hogy a természetes populációkban a barna szárnyfelszínen kékes behintéssel rendelkező nőstény egyedek gyakorisága 10% alatt van. A kék pikkelyek megjelenése a nőstények szárnyfelszínén arra utal, hogy talán olyan ősi túlélési mechanizmusok kapcsolódtak be a hűtés hatására, amelyek az utóbbi kétmillió év jégkorszakai idején működhettek, amikor ez a lepkefaj több alkalommal is öt túlélési területre szorult vissza a Földközi-tenger partvidékén. A kutatók mostani eredményét a Nature lapcsalád Scientific Reports folyóirata közölte, a teljes cikk elérhető itt. A címlapképen egy hím Ikarusz boglárka látható, forrás: stockfresh.com.

Vadon és hűtött bábból kikelt lepkék szárnyainak összehasonlítása Forrás: Magyar Természettudományi Múzeum

3. oldal



Ledöntött gluténmítosz: így vezetnek félre tudatosan Csak a világ népességének egy százalékára veszélyes MOLNÁR CSABA 2017. július 24.

mno.hu

diétát örökös harcként láttató teoretikusoknak mindig szükségük van főellenségre. A glutént mintha csak e szerepre teremtették volna, az ezoterikus boltok minden bajok, például a szívinfarktus okozójaként festik le. Egy új kutatás azt állítja, hogy a gluténmentes diéta egyenesen növeli a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. És egyébként is az egésznek valójában semmi értelme. A glutén nem szénhidrát, hanem fehérje. Már ez az egyetlen információ is megdöbbenthet sokakat, akik megszállottan kerülik ezt a vegyületet. A tévhit alapja az, hogy a glutén gabonafélékben (például búzában, árpában, rozsban) található meg, és a laikusok úgy gondolják, e magvak kizárólag szénhidrátból állnak. De a gluténnal kapcsolatos megalapozatlan vélekedések itt éppen csak elkezdődnek. Persze az emberek nem maguk találják ki ezeket, hanem az interneten és a színes magazinok oldalain terjesztett álhírek vezetik félre őket. Az egyik zughonlapon közölt tipikus „tájékoztató” szerint „jelenleg 35 betegséget ismerünk, amelyet a glutén fogyasztása okozhat: arthritis, ADHD, depresszió, szorongás, IBS (irritábilisbél-szindróma), lupus, gyakori fejfájás, fáradtság, ekcéma, izomkoordináció elvesztése, csontritkulás, legyengült immunrendszer, gombás fertőzések elburjánzása, szervgyulladás, fogyás, testtömeg-növekedés és alultápláltság. A gluténérzékenység növeli az 1. típusú cukorbetegség, az elhízás, a gyomorbél daganatok, agyi rendellenességek, az autizmus és a pajzsmirigybetegségek kockázatát.”

Magas gluténtartalmú szejtánból (más néven búzahúsból) főznek ételt Bangkokban 2014-ben. Kutya bajuk Fotó: Chaiwat Subprasom / Reuters A táplálkozási divatok úgy működnek, mint az öltözködésiek. Az emberek ezáltal is egy elhivatott közösséghez próbálnak tartozni. És a legtöbb fogyasztó ugyanolyan sűrűn cserélgeti diétafilozófiáját, mint a ruháit. A

4. oldal

Igen nagy károkat is okozhat, mégis sokan százezreket fizetnek az önkéntes éhezésért. Teljesen jogos, hogy a tudatos vásárló mindent megtesz, hogy elkerülje ezt a színtiszta mérget. Szerencsére ezrével akadnak vállalkozások, amelyek küldetésüknek tekintik, hogy kiszolgálják ezen aggódó fogyasztókat garantáltan gluténmentes termékekkel. Persze semmi sincs ingyen: becslések szerint a gluténmentes termékek piaca az évtized végére 7,59 milliárd dolláros értéket is elérhet a Markets and Markets piackutató cég


előrejelzése szerint. Kérdés azonban, hogy a termékek marketingjének alapját képező, nagyon tudományosnak, egyben aggasztónak hangzó állításokból igaz-e akár egyetlen szó is. Hát szinte semmi. A glutén megbélyegzésében két, világszerte milliós példányszámban eladott könyv játszotta a főszerepet, írja a The Atlantic (William Davis: Búza nélkül és David Perlmutter: Gabonaagy). Ezekben azt sulykolják a szerzők, hogy a búza a XXI. század dohánya, egyikük azt is leírja blogján, hogy a teljes kiőrlésű gabonák annyival egészségesebbek a fehér lisztnél, mint amennyivel a füstszűrős cigaretta a sima cigarettánál. A minden tudományos bizonyítékot nélkülöző, a laikusoknak szóló könyvekben mégis központi helyet elfoglaló teória szerint a glutén krónikus gyulladást okoz a szervezetben, millió egyéb betegséget idézve elő a ráktól a demenciáig. A könyvek hatalmas sikerén felbuzdulva rengeteg folytatás, oldalhajtás, másolat jelent meg anélkül, hogy bárki is megkérdőjelezte volna az eredeti munkákban megjelent állítások valóságtartalmát. Az ezoterikus hiedelmekre fogékony olvasók pedig a könyvtárnyi irodalom láttán tényként fogadták el, hogy a glutén méreg.


Gluténmentes csipsz Amerikából. Félelmetes biznisz Fotó: Kempin / AFP

Jason

Noha semmilyen kutatási eredmény nem bizonyítja, hogy a glutén szívbetegségeket okozna (ahogy a felsorolt bajok nagy többségéért sem a glutén a felelős), a Columbia Egyetemen működő, lisztérzékenységet kutató központ munkatársai elhatározták, hogy tömegeken vizsgálják ezt a feltételezett hatást. Eredményeiket a British Medical Journal folyóiratban tették közzé. A kutatáshoz több mint 170 ezer amerikai egészségügyi dolgozótól 1976 óta gyűjtött kérdőíves adatot használtak fel. A nővérek és ápolók négyévente töltötték ki a kérdőívet, amely egészségi állapotukra és táplálkozásukra kérdezett rá. A kitöltőket öt csoportra osztották attól függően, hogy mennyi glutént fogyasztottak, és összehasonlították, hogy hányan szenvedtek szívbetegségekben a csoportok tagjai közül, jelenti a Reuters. Az eredmények szerint évente a legkevesebb glutént fogyasztók 0,35 százaléka betegedett meg szívbetegségben, a legtöbb glutént fogyasztóknak viszont csak a 0,28 százalékuk. Tehát többen kaptak szívbetegséget a kevés glutént fogyasztók közül. A statisztikai elemzés szerint nincs szignifikáns különbség a két csoport között, de az nem igaz, hogy a glutén megnövelte volna a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. A szerzők szerint „azon állítás, hogy a gluténmentes étrend előnyös az egészségre, nem nyugszik tudományos bizonyítékokon. Ezért nem szabad a nem gluténérzékeny emberek számára ajánlani a gluténmentes diétát.” A médiának a tájékoztatás a dolga, ám ostobaságokra és manipulációra is használják. Meg kéne akadályozni a szándékosságot. A jelenséget a kutatók azzal magyarázzák, hogy akik gluténmentesen táplálkoznak, azok a teljes kiőrlésű gabonákat ugyanúgy kizárják étrendjükből, mint a finomított szénhidrátokat. Márpedig a teljes kiőrlésű gabonák csökkentik a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. A gluténmentes étrend nemcsak rostokban szegény, de B-vitamint is kevesebbet tartalmaz, növelve a nehézfémmérgezés kockázatát. A kutatók

5. oldal



szerint ezek az eredmények nem pusztán azt jelentik, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a gluténmentes étrend csökkentené a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Hanem egyenesen azt bizonyítják, hogy nem csökkentik például az infarktus kialakulásának a veszélyét. Ha belegondolunk, hatalmas különbség van a kettő között. Mindez nem azt jelenti, hogy a glutént bárki mértéktelenül fogyaszthatja. Vannak ténylegesen gluténérzékeny emberek (például lisztérzékenyek és más, ugyancsak a glutén okozta kórban szenvedők). Ezeknek az embereknek az immunrendszere kórokozóként ismeri fel a glutént, és toxikus antitesteket termel ellene. Ezek az immunanyagok szabályosan leborotválják a vékonybél belső falát borító bélbolyhokat, a betegnek pedig nagyon kellemetlen emésztőszervi, sőt akár idegrendszeri tüneteket is okoznak. De a teljes társadalomnak talán egy százaléka gluténérzékeny. A fennmaradó 99 százalék számára a glutén közömbös vegyület, nem okoz egészségre káros hatást. Sőt, mint láttuk, a glutén kerülése a vele együtt óhatatlanul elhagyott hasznos tápanyagok hiánya miatt kifejezetten egészségkárosító. Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.07.22.

Egyedülálló okoseszközöket fejlesztenek a Szegedi Tudományegyetemen Published On: hét, Júl 10th, 2017 IT-innováció / xHeadline | By Innoportal.hu

Az élő szervezetekről adatokat gyűjtő, intelligens szenzorokra épülő rendszereket fejlesztenek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói egy 810 millió forintos uniós támogatást elnyert projektben — közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint az infokommunikációs technológia egyik legdinamikusabban fejlődő területe az IoT (Internet of Things – A dolgok internete), amely lényege, hogy a mindennapokban használt eszközök elérhetők az interneten keresztül és képesek egymással akár önállóan is kommunikálni. Az IoT egyik legfontosabb alkalmazási területe az élő szervezetekről adatokat gyűjtő intelligens szenzorokra épülő rendszerek fejlesztése, amelyet speciális jellege miatt IoLT-nek (Internet of Living Things) neveznek. Az SZTE szakemberei a korábbi kutatás-fejlesztési eredményeikre alapozva olyan platformot hoznak létre, ami segíti az IoLT alkalmazások fejlesztését. A platform támogatja a nagyon kis erőforrású szenzorok magas

6. oldal



szintű programozását, fokozott figyelmet fordítva a biztonságos adatgyűjtésre és feldolgozásra. A projektben valós növénybiológiai, pszichiátriai és automatizált okos laboratóriumi alkalmazásokkal igazolják az IoLT platform felhasználási lehetőségeit. A projekt keretében olyan olcsó, de okos eszközöket fejlesztenek például, melyek alkalmasak lesznek egyedileg azonosított cserepekben nevelt növények környezeti körülményeinek – például fény, pára, hőmérséklet – valamint növekedésének és fiziológiai állapotának nyomon követésére. Az így nyert tapasztalatok hasznosíthatók lesznek szántóföldi növény monitorozó szenzor hálózatok kifejlesztésére is. Egy másik intelligens IoLT eszköz egy okos karperec, “aktigráf” lesz, mely gyorsulásmérővel precíz, nagy mennyiségű mérési adatot szolgáltat. Ezek feldolgozása új kutatási lehetőségeket nyit többek közt a pszichiátriában. Használható például a népbetegségnek számító kedélybetegségek állapotváltásainak előrejelzésében, lehetővé téve a korai beavatkozást, a súlyos állapotrosszabbodás megelőzését. Olyan miniatürizált automata sejttenyésztő, mérő és adatelemző rendszert is kidolgoznak, mely a hatékonyság növelésével eredményesebb kutatómunkát tesz lehetővé többek között a sejtbiológiai és gyógyszeripari kutatások területén – áll a közleményben.

Magyar megoldások forradalmasíthatják az egészségügyet Published On: ked, Júl 11th, 2017 Egészségügyi Innováció / xHeadline | By Innoportal.hu

Gombamód számra szaporodnak világszerte azok a technológiai megoldások, melyek teljesen új távlatokat nyitnak a betegségek kezelésében és az egészségmegőrzésben. Az innovációban mi magyarok is élen járunk, hiszen többek között cukorbetegek életét megkönnyítő mobilalkalmazást, bankkártya méretű „zseb EKG-t”, illetve online magánorvos foglaló rendszert is fejlesztett már ki hazai cég. Az úgynevezett medtech (medical technology, magyarul gyógyászati technológia) az egyik legdinamikusabban fejlődő terület jelenleg, hiszen az új technológiák, a digitális forradalom korábban nem látott távlatokat nyitnak meg az egészségügy területén. Az innovációs versenyben magyar cégek, startupok is felveszik a kesztyűt, hiszen számos, betegek életét megkönnyítő, vagy akár életeket mentő világújdonság került már ki honfitársaink kezei közül. Vércukornapló egy gombnyomásra A diabétesz népbetegség, ami világszerte 400 millió embert érint. A magyarországi ismert cukorbetegek száma eléri a hétszázezret, míg közel félmillió lehet azoknak a száma, akik már diabéteszesek, de még nem

7. oldal


tudnak róla. A cukorbetegség kezelésében az egyik legfontosabb tényező, hogy az érintettek megfelelő információval rendelkezzenek és folyamatosan kontroll alatt tartsák ezt az eleinte észrevétlen, de szövődményeit tekintve igen súlyos betegséget. Pontosan ebben segít egy magyar fejlesztésű mobilalkalmazás, ami az okostechnológiát segítségül hívva hatékony eszközt ad a betegek kezébe vércukorszintjük, szénhidrát bevitelük és inzulinterápiájuk megfelelő keretek között tartásához.


Felmérések szerint ma a magyar lakosság 15 százaléka jár magánorvoshoz, a betegek körében pedig egyre népszerűbb az internetes szállásfoglalók mintájára működő „orvosfoglaló”, a Foglaljorvost.hu. A néhány éve indult online adatbázisban már 1200 hazai magánorvos található meg, kilencven szakterületet lefedve, a kereső és időpont foglaló rendszert pedig már mintegy ötvenezer regisztrált felhasználó alkalmazza rendszeresen. A felület az orvosok által megadott információk mellett publikus felhasználói értékelésekkel is segíti a betegek tájékozódását, az adott probléma tekintetében legmegfelelőbb orvos kiválasztását.

A Dcont névre keresztelt alkalmazást a vércukormérők fejlesztésében és gyártásában 30 éves tapasztalattal rendelkező, magyar tulajdonú 77 Elektronika Kft. fejlesztette ki. Az applikációban a betegek egyszerűen rögzíthetik vércukoradataikat – a gyártó legújabb, Dcont® NEMERE névre keresztelt okos vércukormérőjével Bluetooth kapcsolaton keresztül azonnal, automatikusan.

A fenti három technológiai megoldás mellett kiemelhetjük még a Hand in Scan-t, ami a kórházi kézfertőtlenítést forradalmasítja, és már három kontinens egészségügyi intézményei használják, vagy a Laborom-ot, ami az orvosi leletek rendszerezésére kínál egy applikáció segítségével egyszerű megoldást.

EKG a zsebben: életeket menthet egy bankkártya méretű eszköz

Hosszú út vezetett a legsokoldalúbb gyógyszer megszületéséig

A szívbetegség vezető halálok, Magyarországon pedig nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas a kardiovaszkuláris problémákban szenvedők aránya. A betegség kordában tartása kulcsfontosságú, ehhez pedig nagyban hozzájárul a szív állapotának rendszeres vizsgálata, megfigyelése. Erre a problémára fejlesztett ki egyedülálló megoldást WIWE néven a magyar Sanatmetal. A zseb EKG-nak is nevezhető, bankkártya méretű eszközzel és a kapcsolódó mobilalkalmazással bárki pofonegyszerűen, napjában többször is megmérheti szívműködését, illetve véroxigén szintjét. Az adatokat pedig könnyedén továbbíthatja kezelőorvosa számára is. Az eszközzel így jelentősen csökkenthető a stroke és a hírtelen szívmegállás kockázata. Magánorvost egy kattintásra

8. oldal

MTI

2017.08.10. origo.hu

Százhúsz éve, 1897. augusztus 10-én Felix Hoffmann német vegyész először állított elő sikeresen vegytiszta és stabil formában acetilszalicilsavat, és ezzel megszületett az aszpirin, a világ egyik legismertebb és legsokoldalúbb gyógyszere. A kezdetek A különböző betegségek szalicilátokat tartalmazó növényekkel való kúrálása a legősibb gyógymódok egyike. A szalicilsav tartalmú fehér fűz (Salix alba) gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatását már az ókori civilizációk, a sumérok és az egyiptomiak is ismerték, és az i.e. 1550 körül keletkezett, Ebers papirusztekercsként ismert egyiptomi gyógyszerkönyvben is lejegyezték. I.e. 400 körül a görög Hippokratész a



vajúdó nők fájdalmát fűzfalevélteával enyhítette, mintegy 400 évvel később Dioszkoridész görög katonaorvos apróra vágott és borssal, borral kevert leveleket ajánlott a kólika ellen, a köszvényt pedig a levelek és a kéreg főzetével gyógyította, mégis csaknem két évezrednek kellett eltelnie a tiszta hatóanyag előállításáig. 1763-ban Edward Stone Chipping Norton-i vikárius a londoni tudóstársaság, a Royal Society előtt ismertette a kínafakéregből kivont kinin pótlására használt szárított fűzfakéregpor lázcsillapító hatásával kapcsolatos megfigyeléseit. A fűzfafőzetből 1828-ban Johann Buchner müncheni gyógyszerészprofesszor kesernyés, sárgás anyagot vont ki, amelyet a fűzfa latin neve (Salix) után szalicinnek nevezett el. Két évvel később Johann Pagenstecher svájci gyógyszerész a réti legyezőfűben (Spiraea ulmaria) is megtalálta a szalicint. 1853-ban Charles Frédéric Gerhardt, a Montpellier-i Egyetem kémiaprofesszora a szerves savak szerkezetének általános leírása során foglalkozott a szalicilsavval, amely nemcsak szerkezete, hanem az élelmiszerek tartósítására használt fertőtlenítő hatása miatt is érdekelte. A sav azonban marta a szájat, ezért Gerhardt megpróbálta módosítani a szerkezetét.A szalicilsav nátriumsóját acetilkloriddal reagáltatta, és acetilszalicilsavat (aszpirint) kapott.Az eljárás nehézkessége miatt azonban lemondott az új vegyületről.

Réti legyezőfű

Forrás: Wikimedia Commons

Az áttörés A szalicilsav kémiai szerkezetét végül Hermann Kolbe marburgi professzor állapította meg 1859-ben, és módszert dolgozott ki a sav előállítására is. A növekvő szükséglet kielégítésére ezt a reakciót 1874-re ipari szintézissé fejlesztette tovább. (A híres Kolbe-féle szalicilsav-szintézis a szintetikus gyógyszeripar megszületésének tekinthető.) A baktériumölő hatása miatt alkalmazott szalicilsav használata közben fedezték fel a reumás megbetegedéseket is gyógyító hatását. A szalicilsav a reuma általánosan használt gyógyszere lett, ám szedése komoly gyomorbántalmakat okozott. A beteg édesapja által is elszenvedett káros mellékhatásokat igyekezett kiküszöbölni Felix Hoffmann német vegyész, amikor1897. augusztus 10én először szintetizálta vegytiszta és stabil formában az acetilszalicilsavat. Felix Hoffmann egyetemi professzora, a későbbi Nobel-díjas Adolf von Baeyer javaslatára lépett be 1894-ben az akkor még inkább festékeiről ismert wuppertali Bayer cég néhány éve alapított gyógyszerészeti

9. oldal


részlegébe, ahol a fájdalomcsillapító gyógyszer előállításával kísérletezve rájött, hogy az acetil csoport a szalicilsavra kötve csökkenti annak irritáló voltát. Az acetilszalicilsavat - Gerhardt eljárásának egyszerűbb változatával - a szalicilsav fenolos hidroxilcsoportját acetilezve sikerült előállítania.


gyártási eljárást dolgozott ki előállítására, és megkezdte gyógyszerként való forgalmazását. Kezdetben por formájában, 500 milligrammos kiszerelésben, papírtasakokban, majd 1904-től tabletta alakjában árulták. (Az aszpirin a tablettaként kapható első gyógyszerek egyike volt.) 1950-ben az aszpirin a leggyakrabban használt fájdalomcsillapítóként került be a Guinness Rekordok könyvébe, és ma is a világ legismertebb, legáltalánosabban használt gyógyszere, becslések szerint évente 40 ezer tonna fogy el belőle.Az eredetileg szabadalmaztatott gyógyszerrel azonos és azonos mennyiségű aktív hatóanyagot tartalmazó generikus készítményként forgalmazzák. Terápiás felhasználása egyre bővül, a lázés fájdalomcsillapítás, gyulladásgátlás mellett a szívinfarktus és a stroke megelőzésében is bizonyítottan hatékony.

Felix Hoffmann portréja


Először aranyhalakon - a halak farkát acetilszalicilsavas oldatba mártva próbálták ki irritáló hatását. Az eredményeket ellenőrző farmakológus kezdetben szkeptikus volt a szert illetően, de a humán klinikai vizsgálatok igazolták fájdalom- és lázcsillapító, valamint gyulladáscsökkentő hatását. A Hoffmann által előállított elegy a Bayer gyár Aspirin néven forgalomba hozott új gyógyszerének hatóanyaga lett. Az Aspirin elnevezés az "a" mint acetil, a "spir" mint a Spiraea ulmaria és a gyógyszerek elnevezésekor általánosan használt "in" képző összerakásából született meg. 1904-től kapható tabletta formában

Forrás: Origo

Az Aspirint 1899. március 6-án Berlinben vették fel regisztrált védjegyként a Császári Szabadalmi Hivatal jegyzékébe, és a következő évben már az Egyesült Államokban is szabadalmaztatták. A Bayer költséghatékony

Ma is a világ egyik legtöbbet kutatott gyógyszere, évente 700-1000 klinikai vizsgálatban kutatják életeket mentő, sokoldalú hatását. (1971-ben a brit John R. Vane a prosztaglandinok biológiai hatásait kutatva tisztázta az

10. oldal



aszpirin vérrögképződést gátló, infarktusmegelőző hatásmechanizmusát, amiért 1982-ben megosztott orvostudományi Nobel-díjjal jutalmazták.)

Így szabályoznák a genomszerkesztést az európai akadémiák ORIGO 2017.08.08. GMO-nak számítson-e a génszerkesztett kukorica? Használhatunk-e génkampányokat maláriát terjesztő szúnyogokkal szemben? Segíthetik-e génszerkesztett sertések a szervátültetésre várókat? Milyenek az emberi génterápia kilátásai? Ezekről és hasonló kérdésekről adott ki jelentést az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete – írja az MTA közleménye. A génmódosítás kérdését már hosszú ideje komoly társadalmi viták övezik. Az utóbbi években azonban, különösképpen a precíz genomszerkesztést lehetővé tevő CRISPR/Cas9 technológia felfedezésével a genetika tudománya és lehetőségei ugrásszerű fejlődésen mentek keresztül. A társadalomban ma is élő félelmek sok esetben már rég túlhaladott módszerekhez kötődnek, miközben az új technológiákkal kapcsolatos valódi és jogos kérdések gyakran nem tudnak a felszínre kerülni. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) ezért látta szükségesnek, hogy részletes jelentést adjon ki a legújabb génmódosítási módszerrel, a genomszerkesztéssel kapcsolatban (ennek első amerikai, élő embriókon végzett alkalmazásáról az elmúlt két hétben számolt be a sajtó).

Forrás: AFP/Science Photo Library A dokumentum legfontosabb üzenete, hogy a szabályozás során nem annyira a konkrét technológiát, hanem várható alkalmazásait kell alapul venni. Az alkalmazások szabályozásának bizonyítékokon kell alapulnia, figyelembe véve a lehetséges előnyöket és a lehetséges kockázati tényezőket, továbbá arányosnak és kellőképpen rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a technológia jövőbeli fejlődéséhez. További részletek az MTA honlapján olvashatók.

A daganat csak egy tünet – az okot kell kezelnünk TÁTRAI PÉTER

2017.08.23. origo.hu

Évtizedekig szinte vakon kellett kezelnünk a daganatokat: csak a tüneteket láttuk, az okokat nem – állítja Dr. Peták István kutatóorvos,

11. oldal


molekuláris farmakológus, aki a daganatkezelés molekuláris forradalmáról, az oki terápia lehetőségéről beszélt az Origónak. „Képzeljük el, hogy behoznak egy eszméletlen beteget a baleseti sebészetre, és annyit tudunk róla, hogy leesett a tetőről. Ha nincs CT, de még röntgen se az osztályon, hogyan döntöm el mint orvos, mije törhetett el? – él képszerű hasonlattal Dr. Peták. – Kénytelen vagyok a statisztikához fordulni: az áll a könyvemben, hogy a tetőről leesetteknek leggyakrabban – mondjuk – a medencecsontja sérül. És elkezdem a medencecsontját műteni, mint a bolond, pedig lehet, hogy a karja van eltörve, vagy a koponyája. Majdhogynem így kényszerültek dolgozni hosszú évtizedekig az onkológusok. Ők azt éppenséggel tudták ugyan, hogy hol van a daganat, de hogy mitől nőtt oda, azt nem. A statisztikához kellett fordulniuk, hogy ha vastagbélrák, akkor így kezelem, ha meg tüdőrák, akkor úgy. Pedig ha lett volna olyan 'molekuláris röntgenjük', ami most már rendelkezésünkre áll, akkor minden daganatnál pontosan meg tudták volna mondani, mi az a hiba, ami a bajt okozza, és kezelhették volna a közvetlenül hibát ahelyett, hogy sokszor szinte vaktában próbálkoznak." Molekuláris „röntgen" A testet röntgensugarakkal átvilágítani és megtalálni a törött csont helyét – ez már régóta megoldott probléma. A daganatok keletkezésébe belelátnunk viszont azért tartott ilyen sokáig, merta hiba a molekulák szintjén, konkrétan a sejtjeink örökítőanyagában, a DNS-ben lappang, és az a szekvenálásnak nevezett molekuláris „röntgen", amely e hibák felismerésére alkalmas, csak az utóbbi években vált annyira nagy teljesítményűvé és költséghatékonnyá, hogy immár nemcsak a kutatásban, hanem a gyakorlati orvoslásban is alkalmazható.Ráadásul az eredmények még ma, az újgenerációs szekvenálás – értsd: a DNS-adatok gyors és nagy kapacitású leolvasása – korában sem olyan könnyen értelmezhetők, mint egy csonttörésről készült röntgenfelvétel. „Igaz, ma már a daganatkeletkezésben potenciálisan szerepet játszó mind a 600 gént meg tudjuk szekvenálni ésszerű költségen. De az onkológiában ez

12. oldal


a 600 csont 4 és fél millió helyen törhet el – folytatja a metaforát Dr. Peták, – és a látszólagos 'törések' jó részének semmi köze a daganathoz: ártalmatlan mellékleletek csupán. Hiába találom meg az összes génhibát, még mindig marad a kérdés, hogy melyik az, amelyik a daganatot okozza." A helyzet csak tovább bonyolódik – teszi hozzá –, ha nem csak a daganatokban ismerten szerepet játszó géneket, hanem valamennyi átíródó gént – szakszóval: a teljes exomot – leolvassák, hiszen ilyenkor akár 160 ezer genetikai eltérést is találhatnak a „szabvány" emberi génállományhoz képest. Azonban a szabvány csak absztrakció: valójában egyikünk sem szabvány, hiszen mindannyian különbözőek vagyunk, így a talált eltérések túlnyomó többsége nem áll összefüggésben a daganatos betegséggel, csupán egyediségünk mutatója. A Kalkulátor Mindebből látható, hogy a tű meglelése a szénakazalban, vagyis a daganat kialakulásáért ténylegesen felelős genetikai hiba azonosítása óriási kihívás. Dr. Peták és az Oncompass Medicine molekuláris diagnosztikai vállalkozás sok más munkatársa ezzel a kihívással szembenézve olyan informatikai megoldást fejlesztenek, amely az onkológiai kutatás mindenkori legfrissebb eredményeinek figyelembe vételével rámutat a sok közül arra az egy vagy néhány génhibára, amely a legnagyobb valószínűséggel az adott daganat növekedésének motorjaként működik.A Kalkulátor – ahogy az Oncompass emberei maguk között nevezik – nem más, mint egy komplex számítógépes algoritmus, amely a világhálót böngészve folyamatosan gyűjti a daganatokozó mutációkról felhalmozódó ismereteket, és valamennyi eddig leírt „bűnös" mutációhoz „priuszt" rendel hozzá.Ha valakinek a daganatában olyan mutációt találnak, amely már „büntetett előéletű", azt a Kalkulátor nagyobb valószínűségi súllyal tekinti bűnösnek. „Olyan ez tényleg, mint amikor a rendőrség egy új bűncselekményben megindítja a nyomozást – fűzi tovább az újabb hasonlatot Dr. Peták. – Ha egy bankból azt jelentik, hogy bankrablók felrobbantották a széf zárját és úgy jutottak a pénzhez, a nyomozók legelőször is azokat a büntetett előéletűeket veszik elő, akiket korábban széfrobbantásért füleltek le. Ha


nekik mind jó alibijük van, akkor jönnek azok, akik széfet törtek ugyan fel, de nem robbantással, hanem feszítővassal – és így tovább. A Kalkulátor is hasonló módon szűkíti a kört a feltételezett daganatokozó mutáció körül. Ha valakinek vastagbélrákja van, a gyanú először nyilván azokra a génhibákra terelődik, amelyeket vastagbélrákban már korábban oki szerepűnek találtak. Ha ilyen génhiba az adott daganatban nincs, akkor következnek azok a génhibák, amelyeket vastagbélrákban ugyan nem, de – tegyük fel – prosztatarákban bűnösként ismernek. Előbb-utóbb néhány gyanúsított génmutációra korlátozódik az eredetileg sok száz tételes lista." Célzott gyógyszeres terápia A tumornövekedést hajtó (ún. driver) mutációk megtalálása azért olyan fontos, mert ezek a génhibák jelölik ki a daganat Achilles-sarkát, ahol a tumorsejtek célzott gyógyszeres terápiával a leghatékonyabban támadhatók. A Kalkulátor a megfelelő kezelés megtalálásában is segíti az orvos döntését: szintén a legfrissebb irodalmi adatok alapján hozzárendeli a megtalált mutáció(k)hoz azokat a gyógyszerhatóanyagokat, amelyek az adott génhiba esetében korábban hatékonynak bizonyultak, vagy az ismeretek alapján hatás remélhető tőlük. A találatszűkítést a hatóanyagokkal is hasonló módon végzi az algoritmus, mint a gyanúsított génhibák azonosításakor. Végigkutatja az irodalmi adatokat, hogy vajon ugyanezen génhibákkal, ugyanebben a daganattípusban kezeltek-e már valakit eredményesen, és ha igen, az ott alkalmazott hatóanyaghoz magas pontszámot rendel.Ha ilyen adatot nem talál, folytatja a keresést, hogy ugyanezzel a génhibával, de más daganattípusban bizonyították-e már valamilyen hatóanyag sikerét; ha ilyen sincs, továbbmegy azokra a hatóanyagokra, amelyek nem pont ugyanerre a génmutációra, de ugyanazon gén más hibáira nézve voltak hatékonyak, és így tovább. A végeredmény újfent egy rangsor, első helyein olyan gyógyszerhatóanyagokkal, amelyektől az adott daganatban – nem csupán az adott daganattípusban, de konkrétan az adott beteg daganatában – a legnagyobb eséllyel várható terápiás siker. A végigböngészett hatóanyagok listája nem korlátozódik a már elfogadott és törzskönyvezett


gyógyszerekre, hanem magában foglalja az összes olyan vegyületet is, amellyel jelenleg valahol a világban – Svájctól az Egyesült Államokon át Japánig, vagy éppenséggel Magyarországon – klinikai vizsgálat folyik. Oki daganatkezelés „A jövő az oki daganatkezelésé: azé az onkológiáé, ahol minden egyes beteg esetében megállapítjuk a daganat növekedéséhez vezető génhibát, és a gyógyszeres kezeléssel célzottan megtámadjuk – vallja Dr. Peták. – Ez a jövő idén kezdődött el igazán, hiszen júniusban az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság, az ASCO konferenciáján bejelentették, hogy a történelemben első alkalommal az USA gyógyszerhatósága, az FDA molekuláris diagnózis alapján törzskönyvezett egy daganatellenes gyógyszerhatóanyagot." „Az FDA döntése forradalmi jelentőségű a célzott daganatterápia szempontjából – folytatja a szakember. – Hagyományosan az onkológiai gyógyszerek törzskönyvezése adott daganattípusra – mondjuk kissejtes tüdőrákra vagy vastagbél-adenokarcinómára – történt, rendszerint a szövettani jellemzők és a klinikai stádium figyelembe vételével. Az utóbbi években egyre gyakoribbá vált, hogy a gyógyszerek adhatóságát mindezeken felül valamilyen molekuláris jellemzőhöz – például egy adott mutáció meglétéhez vagy egy meghatározott fehérje túltermeléséhez – kötötték. Ám ez az első eset, hogy a hatóság egy gyógyszer – a pembrolizumab nevű, tumorellenes immunválaszt serkentő ellenanyag – adhatóságát tisztán egy molekuláris jellemzőhöz, nevezetesen a daganat genetikai instabilitásához kötötte, a daganat kialakulási helyétől és szövettani típusától függetlenül.Régen elképzelhetetlen volt, hogy egy orvos előírásosan kezeljen – teszem azt – egy heredaganatot olyan gyógyszerrel, amit korábban heredaganaton nem próbált ki soha senki. Most viszont ha besétál egy beteg egy olyan heredaganattal, amely mutatja a törzskönyvi leírásban szereplő molekuláris jellemzőket, az onkológus minden további nélkül

13. oldal


adhatja neki a pembrolizumabot akkor is, ha ő lesz az első hererákos beteg a világon, akit ezzel a szerrel kezelnek." Dr. Peták hozzátette: a pembrolizumab-kezelés feltételeként megszabott molekuláris vizsgálat az Oncompass Medicine-nél több mint egy éve elérhető, nagyjából egy elegáns kétszemélyes vacsora áráért, így a legmodernebb immunterápia hatásának előnyeiből a hozzájuk forduló betegek is részesülhetnek. A kezelés, amelyhez eddig csak klinikai vizsgálatok résztvevőjeként lehetett hozzájutni, az Egyesült Államokban már szabadon hozzáférhető, és várhatólag az európai gyógyszerfelügyelet is rövid időn belül magáévá teszi az új szabályozást. A célzott daganatkezelés prófétája „A júniusi ASCO-konferencián, amelyen nekem is volt szerencsém részt venni, a meghívott díszvendég és az ASCO Science Award idei díjazottja az aBrian Drucker volt, akit bízvást tekinthetünk a molekulárisan célzott daganatkezelés prófétájának– zárja a beszélgetést egy felemelő történettel Dr. Peták. – Ő volt az, aki az 1990-es évek végén legendásan nagy harcot folytatott azért, hogy egy eredetileg gyulladásgátlónak fejlesztett hatóanyagot daganatellenes gyógyszerként alkalmazhasson. Úgy érvelt: ha – amint az már akkor is ismert volt – a leukémiák egy csoportjának ugyanaz az Abl nevű gyulladáskeltő fehérje a hajtómotorja, amit a hatóanyaggal eredetileg gátolni kívántak, akkor a gyulladáscsökkentő szernek az Ablgénhibás leukémiákban is működnie kell. Érvelését pontosan arra a gondolatra alapozta, hogy a tünet helyett – lehet az gyulladás vagy daganat – a valódi kiváltó okot, a molekuláris szintű hibát kell célba vennünk. Érvelését a legtöbb orvos és tudós lesöpörte az asztalról, mondván: egy daganat sokkal bonyolultabb dolog annál, semhogy egy egyetlen célpontra ható gyógyszer elpusztíthassa." „Én akkoriban a Semmelweis Egyetem II. számú Gyermekklinikáján dolgoztam, ahol minden nap szembesültünk azzal, hogy nem csak a felnőtt krónikus leukémiás betegeket, hanem hogy az Abl-génhibás leukémiás gyerekeket is sorra elveszítjük. A génhibát a daganatukban ki tudtuk

14. oldal


mutatni, de ez csak arra volt elegendő, hogy tudjuk, semmilyen akkor használatos gyógyszerrel nem tudtuk őket meggyógyítani. Az Ablgénhibás (szakszóval: Bcr-Abl génátrendeződést mutató) akut limfoid leukémiás gyerekek várható túlélése akkoriban pár hónap volt. Csak annyit mondok:előadásának legmegindítóbb diáin Drucker azokkal a betegekkel volt lefényképezve, akiket hosszú harc után végre megkezelhetett az Ablgátlószerrel. Az első klinikai vizsgálat 2000-ben zajlott; az akkori betegek a célzott kezelésnek köszönhetően már most 17 évvel túlélték a korábban átlagosan várható élettartamot. ." „Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy beszélhettem Drucker professzorral, akivel egyetértettünk abban: a harcot tovább kell folytatni addig, amíg mind a 600 daganatokozó gén hibájára találunk oki terápiát" – mondta végül Peták doktor, aki az Oncompass Medicine alapító kutatási igazgatójaként, a Kalkulátor szellemi atyjaként munkálkodik e fogadalom mielőbbi beváltásán.

Új magyar kutatásban MT

eredmények

az

Alzheimer-

I2017.08.23. origo.hu

Bonyolultabb kockázati tényezők felismerésére is alkalmas új számítógépes módszerrel vizsgálták az Alzheimer-és és az időskori demencia kialakulásának kockázatát az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatói, akik eredményeiket az Archives of Gerontology and Geriatrics című folyóiratban publikálták. Ahogy nő a világon az idős emberek száma, úgy okoznak egyre nagyobb gondot az időskori demencia különböző fajtái, köztük az Alzheimer-kór. A betegek kezelése, felügyelete, a szellemi romlás lassítása nagy próba elé állítja a társadalmat. Ezért is fontos kutatási terület az Alzheimer-kór kialakulásához vezető folyamat feltárása, a hajlamosító tényezők


azonosítása - olvasható közleményében.

az

ELTE


MTI-hez

szerdán

eljuttatott

Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának és a Semmelweis Egyetem II. Belgyógyászati Klinikájának kutatói (Szalkai Balázs adjunktus, Grolmusz Vince egyetemi tanár és Grolmusz Vince Kornél, a SOTE kutatója) több mint 5800 alany adatait vizsgálták és olyan tényezőcsoportokat (tehát nem csak egyes tényezőket) kerestek, amelyek elemei együttesen növelik az Alzheimer-kór kockázatát. Kimutatták például, hogy a normális vagy alacsony vércukorszint társulva a magas nátriumszinttel vagy pedig az alacsony koleszterinszinttel mintegy 3,7-szeresére növeli a demencia valószínűségét. Az alacsony koleszterinszintet általában egészségesnek szokták mondani. A kutatók új módszere - amelynek számítógépes programját is mellékelik a publikációhoz - az ilyen, bonyolultabb kockázati tényezők felismerésére is alkalmas. A hasonló kutatások általában csak a néhány alanyról kapott információkat veszik figyelembe, ezzel szemben az ELTE és a SE kutatói csaknem 6000 ember nagyon jó minőségű adatait dolgozták fel. A jelentős anyagmennyiséghez a Coalition Against Major Diseases (Koalíció a jelentősebb betegségek ellen, CAMD) együttműködése révén jutottak hozzá. Ehhez a szervezethez számos amerikai egészségügyi intézmény tartozik. Grolmusz Vince, az ELTE professzora elmondta, hogy a világon állandóan folynak klinikai gyógyszertesztek, amelyekkel új gyógyszervegyületek hatásosságát vizsgálják kórházakban és klinikákon, gyógyszergyárak megbízásából és finanszírozásával. Minden ilyen vizsgálatsorozatot elvégeznek a vizsgálandó vegyülettel és placebóval, azaz hatóanyagot nem tartalmazó szerrel is egészségeseken és betegeken is. A vizsgálatok eredménye a megrendelő gyógyszergyárak tulajdonát képezi és a vegyülettel végzett vizsgálatok sikeressége esetén a vizsgálatok eredményeit a gyógyszerengedélyező-hatóságokhoz kell benyújtani. Ha a

tesztelt vegyület hatástalan volt, nem nyújtják be az eredményeket. A placebóval végzett vizsgálatok azonban semmilyen információt nem nyújtanak a vizsgált vegyületről, ezért azokat a gyógyszergyárak kockázat nélkül nyilvánosságra hozhatják. Ilyen - nagyon gondosan és szigorú protokoll szerint placebókkal végzett - vizsgálatok eredményeit gyűjtötte össze a CAMD, és ebből az igen jó minőségű, nagy halmazból tudtak dolgozni a magyar kutatók.

Történelmi jelentőségű engedélyeztek Amerikában -BD-

immunterápiát

2017.08.31. index.hu

Történelmi jelentőségűnek nevezett immunterápiát engedélyezett a leukémia egyik fajtájának gyógyítására az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) – írja az MTI. Az élő gyógyszernek is nevezett új immunterápia lényege, hogy a betegből vérvétel segítségével nyert T-sejteket, az immunsejtek egyik fajtáját génmódosítás révén mesterségesen létrehozott felismerő receptorral (kiméra antigén receptor, CAR) látják el, és visszajuttatják a páciensbe. Az egyébként vírusokkal fertőzött sejtek elpusztítására szolgáló T-sejtek a receptorok segítségével felismerik és megsemmisítik a rákos sejteket, és a szervezetben szaporodásnak indulva hosszú időn, akár hónapokon, éveken át képesek harcolni a rosszindulatú sejtek ellen. A módszer szakemberek szerint teljesen eltér az eddig alkalmazott immunterápiás gyógyszerektől. A páciensek saját sejtjeinek újraprogramozásával új határt léptünk át az orvostudományban – mondta Scott Gottlieb, az FDA főigazgatója. Figyelemre méltó módszernek nevezte az engedélyezett eljárást Mikkael Sekeres, az

15. oldal


Amerikai Hematológiai Társaság képviselője is, de azért figyelmeztetett, hogy a módszer nem csodaszer. A Kymriah nevű, szerdán engedélyezett terápiát a gyerekkori B-sejtes akut limfoid leukémia (ALL) kezelésére szánják, 25 éves korig lesz elérhető – az év végére már 32 egészségügyi központban szerte az Egyesült Államokban – visszaesőknek vagy olyan betegeknek, akiknél más kezelés nem bizonyul hatásosnak. Amerikában évente több mint háromezer gyerek és fiatal betegszik meg akut limfoid leukémiában, és bár többségük túléli, 15 százalékuk visszaesik. A Novartis gyógyszergyár és a Pennsylvania Egyetem kutatólaboratóriuma által kidolgozott sejtterápia meglehetősen költséges, 475 ezer dollárba (122 millió forintba) kerül – bár az egyes pácienseknél alkalmazott csontvelőátültetés félmillió dollárnál is drágább. A gyógyszergyár azonban közölte, ha az eljárás egy hónapon belül nem hoz eredményt, akkor nem számlázza ki a kezelés árát. Ígéretes, de vannak kockázatai Az egyik kulcsfontosságú, 63 beteggel végzett klinikai kísérlet során a résztvevők 83 százalékánál mutatkozott javulás a CAR T-sejteknek köszönhetően. A kezelés sikerének tartóssága egyelőre bizonytalan – néhány páciens állapotában visszaesés következett be pár hónappal később –, de még így is nagyobb arányban léptek a javulás útjára a betegek, mint más eljárásoknál. Az elsőként kezelt gyerek, egy már-már haldokló kislány öt éve rákmentes. Szakemberek ugyanakkor figyelmeztettek a sejtterápia mellékhatásaira is, amelyek igen komolyak, akár életveszélyesek is lehetnek. Kialakulhat például citokinfelszabadulási szindróma, amely magas lázzal, vérnyomásproblémákkal, súlyos esetben pedig szervkárosodással járhat. Mindezek kifinomult ellátást igényelnek, anélkül, hogy gátolnák a rák elleni küzdelem sikerét.

16. oldal


Kutatók arra számítanak, hogy a CAR T-sejtes terápiát más betegségek esetén is tudják majd használni. A Kite Pharma egy agresszív limfóma, a Juno Therapeutics pedig a vérrák egyéb formái, köztük a mielóma multiplex elleni változatot akar engedélyeztetni. Tudósok dolgoznak a rák egyéb formái, például az agy- és az emlődaganat, illetve a hasnyálmirigyrák elleni CAR T-sejtes terápián is, de ez nehezebb feladat.

Először sikerült teleportálni a víz alatt ORIGO 2017.08.29. Kínai tudósoknak először sikerült továbbítani egy foton állapotát a tengervízben, bebizonyítva, hogy a kvantumkommunikáció – vagy közismertebb néven kvantumteleportálás – víz alatt is lehetséges. A kísérlet során egy 3,3 méter hosszú tartályt tengervízzel töltöttek meg a szakemberek, ebben a közegben valósult meg az információátadás a két foton között. A kutatók úgy vélik, ugyanez nyílt vízben is lehetséges, és a részecskék állapotát akár közel 900 méteres távolságra is teleportálni lehet. Természetesen fontos megjegyezni, hogy a teleportáció jelen esetben nem azt jelenti, hogy az egyik helyen valami a szó szoros értelmében eltűnik, a másikon pedig megjelenik – mint a tudományos fantasztikus filmekben –, sokkal inkább az információ közvetítéséről van szó. Az egyik legrejtélyesebb jelenség "Az emberek már jó ideje beszélnek a víz alatti kvantumkommunikáció lehetőségéről, de nem ismerek olyat, aki elvégzett volna hasonló kísérletet" – nyilatkozta Thomas Jennewein, a Waterlooi Egyetem kutatója a New Scientist magazinnak. Az egész folyamat az úgynevezett kvantum-összefonódáson alapul, amely a modern fizika egyik legkülönösebb jelensége.


A kvantumvilágban két összecsatolódott részecske kényszerhelyzetben van: ha a pár egyik tagját méréssel valamely egyértelmű kvantumállapotba hozzuk, akkor a pár másik tagja, a másik részecske kénytelen az előzőével ellentétes állapotot elfoglalni. Vagyis: ha az egyik az óramutató járásával megegyezően pörög, akkor a másik azonnal az ellenkező irányba kényszerül forogni. Ha az egyik forgásirányát megváltoztatjuk, akkor a másik is azonnal változtat a forgásán, hogy egy pillanatra se legyenek azonos állapotban. Akkor is így viselkednek, így reagálnak egymásra, ha egyébként nagy - akár többgalaxisnyi - távolságra vannak egymástól. Összecsatolt párt hoztak már létre fény és fény (foton és foton), atom és atom, sőt atom és fény között. Ráadásképp e mechanizmussal már sikerült információt teleportálni nagy távolságokon keresztül. Az év elején például kínai kutatók egy több mint 500 kilométer távolságra keringő szatellitnek teleportáltak információt a Földről.

Illusztráció


Bár az előbb említett eredmény is jelentős, a víz alatti kvantumteleportálás lehetőségét még nem vizsgálták. Éppen ezért a sanghaji Jiaotong Egyetem munkatársai vizet vettek a Sárga-tengerből, és azt egy több mint 3 méter hosszú tartályba töltötték. Ezt követően szubatomikus szinten összefonódott fotonpárokat hoztak létre úgy, hogy fénynyalábot bocsátottak keresztül egy kristályon. A páros egyik tagjának manipulálására a partnerrészecske azonnal reagál. Példának okáért, ha az egyik foton polarizációs állapotát megmérjük, a másik rögtön ennek a polarizációs állapotnak az ellenkezőjét fogja felvenni. A részecskéket végül a tartály két ellenkező oldalára pozicionálták. A kutatócsoport sikeresen bemutatta, hogy a többméteres távolság ellenére a kvantumkommunikáció sós vízben is lehetséges, azaz az összefonódás még ebben a közegben sem szakad meg. A szakemberek az esetek 98 százalékában sikeresen teleportálták az egyik foton állapotát a másiknak. Az eredmény a The Optical Society című tudományos szakfolyóiratban publikálták.


Kvantumvilág a víz alatt

17. oldal


Forrás: Origo Mi a helyzet az óceánnal? Egyelőre kérdéses, hogy a kísérlet reprodukálható-e, ha nagyobb távolságokról és nem egy zárt tartályról, hanem a tenger mélyéről van szó. Ennek kiderítéséhez további kutatások szükségesek. A kutatócsoport számításai szerint a kvantumkommunikáció a nyílt vízben egészen 885 méteres távolságig is lehetséges, más csoportok viszont úgy vélik, a víz alatti teleportálás mindössze 120 méteres tartományban kivitelezhető. „Mivel az óceánvíz elnyeli a fényt, a távolság kiterjesztése nehézségekbe ütközik" – mondta Jeffrey Uhlmann fizikus, a Missouri Egyetem kutatója.

18. oldal


Forrás: Elter Tamás Ez mind szépen hangzik, de... A kvantum-összefonódás kommunikációs szempontból rendkívül ígéretes terület, mert a késés nélküli információtovábbítás nagyon kecsegtető. Az óriási távolság miatt a Curiosity Mars-járóval való kommunikáció például átlagosan 20 percet késik – ez érvényes minden egyes üzenetre, így nehézkes az irányítás. A gyorsaság mellett Jennewein szerint a kvantumkommunikáció azért is fontos, mert általa feltörhetetlen üzeneteket lehet továbbítani a másik fél számára. A víz alatti kvantumkommunikáció elsősorban a tengeralattjárók információcseréjét tenné biztonságosabbá és hatékonyabbá. A fentiek tehát nagyon szépen hangzanak, kérdés, hogy az elgondolás szintjén túllépve megvalósíthatóak-e a gyakorlatban is. Lehet-e a fénynél gyorsabban üzenetet küldeni? A tudomány jelenlegi állása szerint nem, mert ez sértené a kauzalitást, vagyis az ok-okozati összefüggést.


A kauzalitás az egyik legalapvetőbb fizikai törvény, amely legegyszerűbb formájában ennyit állít: az ok megelőzi az okozatot, és nem fordítva. A fénynél nagyobb sebességek viszont felboríthatják ezt az alapvető egyensúlyt, egy eseménynek az előtt lehetne hatása, mielőtt bekövetkezett. Ez nemcsak a klasszikus fizika jelenlegi állása, de a józan ész szerint is lehetetlen. A kvantum-összefonódás nem jelenti azt, hogy az összefonódott részecskepár két tagját egymástól eltávolítva az egyikkel "kapcsolható" a másik. A két részecske közötti kommunikáció is a kvantummechanikán alapszik, így (legalábbis jelen ismereteink alapján) nem lehet velük „klasszikus" üzeneteket küldözgetni. Ha a két összefonódott részecske képes is valamiféle kozmikus távolságokat leküzdő kommunikációra, azt mi sehogy, vagy csak nagyon korlátozottan hasznosíthatnánk. (Forrás: Science Alert, New Scientist)

Sosemvolt vitaminok 2017.08.13., szerző: kodpiszkalo


A huszadik században, a vitaminok felfedezése után a vitaminhiányból adódó betegségek aránya jelentősen csökkent a nyugati világban. A lakosság zöme rendszeresen vagy rendszertelenül mulivitaminkészítményeket fogyaszt, a tudatosan táplálkozók pedig törekszenek arra, hogy az étkezéssel fedezzék vitaminigényüket (amennyire lehet). Ma már egy általános iskolás is tudja: a vitamin olyan anyag, amelyre kis dózisban szükségünk van az egészségünk megőrzéséhez, s amelyet a szervezetünk nem képes elegendő mennyiségben előállítani. A vitaminok fogalma, az ebbe a kategóriába sorolt anyagok köre az elmúlt évtizedekben változott. Jelenleg 13 vitamint tartunk számon, de a vitaminkutatás történetét tanulmányozva számuk jóval jelentősebbnek tűnhet. A vitaminok száma ugyanis egy ideig nőtt, majd csökkenésnek indult. Vannak vegyületek, amelyeket korábban vitaminnak tartottak, ma viszont már nem. Ennek oka lehet az, hogy az adott anyagból nagyobb mennyiség rendszeres bevitelére van szükség (ezek az elfogyasztandó mennyiség miatt nem minősülnek vitaminnak), de az is megesett, hogy kiderült: a vitaminnak gondolt vegyület nem esszenciális. A vitaminkutatás hőskorában (ez a 20. század első évtizedeire tehető) extrém összetételű étrendek alkalmazásával, állatkísérletekben próbálták bizonyítani, hogy bizonyos anyagok hiánya hiánybetegséget okoz, pótlásuk viszont tüneteket szüntet meg. Gyakran előfordult, hogy két vagy több vitaminról kiderült, kémiailag lényegileg azonosak, de az sem volt ritka, hogy a vitaminnak titulált anyagról kiderítették: kémiailag nem egységes, hanem vegyületekeverék, amelynek csak egyetlen komponense aktív biológiailag. Mivel a vitamin hívószó, a termékek reklámaiban és marketingjében egyre több olyan vegyület tűnik fel vitaminként, amelyeket ma (már) nem tartunk annak - vagy sosem voltak vitaminként számon tartva. Jelen írás arra vállalkozik, hogy röviden bemutassa a vitaminnak titulált, de az egészség fenntartásához külső forrásból nem feltétlenül pótlandó (vagy egyszerűen nem létező) anyagokat. Íme a sosemvolt vitaminok (valószínűleg nem teljes) listája:

19. oldal


•

B4-vitamin: korábban az arginin és glicin, valamint a riboflavin (B2-vitamin) és piridoxin (B6-vitamin) keverékét nevezték B4vitaminnak. Az arginin és glicin nem esszenciális aminosavak.

•

B7-vitamin: egy, a galambok emészését javító anyagot illettek ezzel a névvel; összetételét nem azonosították; I-vitaminként is ismert; a biotin nevű vitamint is szokták B7-vitaminnak nevezni.

•

B8-vitamin: az adenozin-monofosztátot (AMP) és az inozitolt nevezték B8-vitaminnak; nem esszenciálisak.

•

B10-vitamin: egyes források szerint paraaminobenzoesav (PABA); nem szükséges külső forrásból pótolni, mivel a bélbaktériumok megfelelő mennyiségben termelik; más források szerint a folsav és a B12-vitamin keveréke, amely csirkék növekedését fokozta.


•

B16-vitamin: dimetil-glicin (DMG), a glicin aminosav származéka, amelyet az emberi szervezet is képes előállítani.

•

B17-vitamin: a több növényben megtalállható amigdalin "álneve"; daganatellenes hatással reklámozzák, valójában azonban nem képes szelektíven elpusztítani a rákos sejteket. Megfelelően nagy dózisban halált is okozhat, mivel a szervezetben hidrogén-cianid keletkezik belőle.

•

B20-vitamin: az L-karnitint illették ezzel a névvel; nem esszenciális.

•

B22-vitamin: az Aloe vera növény kivonatát nevezték így feltételezhetően jól megfontolt marketingokokból...

•

B11 vitamin: pteroil-heptaglutaminsav (PHGA), a B9vitaminként ismert folsav egyik formája. Szinonim neve chick growth factor (azaz csirkenövekedési faktor), mivel állatkísérletekben azt figyelték meg, hogy hiányában a csirkék növekedése lassabb.

B37-vitamin: állítólag Szabó Gyuri bácsi beszél róla előadásain, mint a parlagfű "vitaminjáról"; természetesen nem létező anyagról van szó.

•

Bc-vitamin: a pteroil-glutaminsavat nevezték így; más források szerint a rovarok növekedését fokozó karnitin neve (egyik sem esszenciális).

•

B13-vitamin: orotsav, nem esszenciális.

•

•

B14-vitamin: kémiailag nem azonosított növekedési faktor (állatkísérletben fokozta a kísérleti egyedek növekedését).

Bp-vitamin: antiperosis-faktor néven is ismerték; a szárnyasok csontejlődési rendellenességét enyhítették vele, valószínűleg kolinban és mangánban gazdag anyagkeverék.

•

B15-vitamin: pangámsav; fogyasztásának nincs bizonyított haszna (tehát nem vitamin), azonban egyes vizsgálatok szerint potenciálisan rákkeltő, ezért forgalmazását több országban tiltják.

•

20. oldal

•

Bf-vitamin: karnitin.

•

Bm-vitamin: mio-inozitol, nem esszenciális.

•

C2-vitamin: anti-pneumonia (tüdőgyulladás-ellenes) vitamin; kémiailag nem azonosított, bizonyítatlan hatású anyag, Jvitaminként is emlegették.



•

F-vitamin: az esszenciális zsírsavakat illették ezzel a névvel. Ugyan ezek a vegyületek valóban szükségesek az egészség fenntartásához, ma már nem tekintik vitaminnak, mivel jelentősebb mennyiségre van szükségünk belőlük.

•

G-vitamin: riboflavin (B2-vitamin)-aktivitású anyagkeverék.

•

H-vitamin: valószínűleg a biotinnal azonos (vagy azzal azonos hatású) anyag.

•

I-vitamin: lásd B7-vitamin.

•

J-vitamin: lásd C2-vitamin.

• •

• •

Q-vitamin: a Q10-koenzim téves megnevezése. A Q10-koenzim a szervezetben hasznos feladatokat tölt be (elsősorban az energiatermelésben), de nem esszeciális. R-vitamin: a folsavval azonos.

•

S-vitamin: a streptogenin fehérjével rokon, a szárnyasok növekedését fokozó faktor, nem esszenciális; az angol szlengben az (anabolikus) szteroidok megnevezésére is használják.

•

L1-vitamin: a tejelválasztáshoz szükségesnek gondolt vegyület, valamilyen antranilsavszármazék, amelyet májból állítottak elő.

T-vitamin: penészgombákból és rovarokból kinyert, patányokban a fehérjék hasznosulását javító anyag; kémiailag nem jellemzett, az ember számára nem esszenciális.

•

L2-vitamin: a tejelválasztáshoz szükségesnek gondolt vegyület, valamilyen adenozinszármazék, amelyet élesztőből állítottak elő.

U-vitamin: a káposztából kinyert, fekély- (ulcus) és baktériumellenes hatása miatt vitaminnak tekintett, valójában nem esszenciális metil-metionin.

•

V-vitamin: baktériumok növekedését fokozó, azonosítatlan anyag; az ember számára nem esszenciális. Az angol szlengben a Viagra és a vodka "álneve".

•

X-vitamin: az ecstasy (metiléndioxi-metamfetamin) nevű drog fedőneve az angol szlengben.

•

M-vitamin: élesztőből előálított vérszegénységellenes faktor, kémiailag pterolil-glutaminsav (nem esszenciális).

•

N-vitamin: kémiailag feltételezett "vitamin".

•

P-vitamin: a hajszálerek épségét védő anyagok keveréke; kémiailag növényi flavonoidok amelyeket ma is használnak terápiás céllal, azonban nem tekintenek esszenciálisnak.

•

P2-vitamin: állítólag Szabó Gyuri bácsi szerint ez a parlagfű egyik hatóanyaga; fiktív vegyület.

nem

azonosított,

rákellenesnek

Felhasznált források: Gerald F. Combs: The Vitamins Kelemen János: Vitaminok Urban Dictionary

21. oldal



Egyes élőlényeknek életmentő az alkoholizmus ORIGO 2017.08.14. Az aranyhalak és rokonai, a kárászok akár hónapokat is képesek kibírni oxigén nélkül. Egy új kutatás során tudósok egy csoportjának sikerült kiderítenie, minek is köszönhetik a kopoltyúsok ezt a különleges képességet: amikor az oxigénszint vészesen lecsökken, a halban olyan enzimek lépnek akcióba, amik lehetővé teszik, hogy az állat a szénhidrátokat alkohollá alakítsa, majd azt a kopoltyúkon keresztül a külvilágba engedje – számol be az eredményekről a New Scientist magazin. Talán nem újdonság, hogy a legtöbb állat – így az ember is – oxigén nélkül maximum néhány percig képes életben maradni. Oxigénmentes környezetben a szénhidrátok metabolikus feldolgozása során nagy mennyiségben keletkezik és gyülemlik fel tejsav a szervezetben, amitől annak sav-bázis egyensúlya felborul (tejsavas acidózis). Ez igencsak nagy problémát jelentene a kárászoknak. A befagyott tóban ugyanis nagyon kevés vagy egyáltalán nincs oxigén és a halaknak ilyen körülmények között kell túlélniük egészen addig, míg a tavasz eljövetelével meg nem indul az olvadás. Éppen ezért a kárászok úgy evolválódtak, hogy oxigénmentes környezetben a szénhidrátok metabolizmusa során nem tejsav, hanem alkohol keletkezik, amit testükből egyszerűbben el tudnak távolítani. Ilyenfajta adaptációt nagyon ritkán lehet megfigyelni az állatvilágban"– nyilatkozta Michael Berenbrink, a Liverpooli Egyetem kutatója, a kárászokat vizsgáló kutatás egyik résztvevője.

22. oldal

Forrás: Flickr / cheyanne clay

Speciális enzimkészlet segíti a halakat

Az egész folyamatot az teszi lehetővé, hogy a kárászokban egy speciális „alkohol előállító" rendszer alakult ki. A változás egy olyan enzimkészletet érint, ami normál esetben az energiában gazdag szénhidrátokat a sejt energiatermelő részébe, a mitokondriumba szállítja lebontásra. A kárászok fejlődése során azonban kialakult egy második enzimkészlet is, ami a keletkező anyagcseretermékeket oxigén hiányában alkohollá alakítja. E fehérjék tehát úgy viselkednek, mint a sörfőzés során alkalmazott élesztő. "Alkoholista" kárászok A Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány szerint a képesség nagyjából 8 millió évvel ezelőtt jelent meg a kárászok és az aranyhal közös ősénél. A mutáció előnyösnek bizonyult, hiszen így a kopoltyúsok olyan helyen is életben maradhatnak, ahol a versenytársak vagy a rájuk vadászó ragadozók nem. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy télen ezek a halfajok


„erősen ittas állapotban" vannak – 100 milliliter halvérben 55 mg alkohol mérhető.

Rövid hírek, érdekességek


magasabbra. Amennyiben a jelenlegi trend folytatódik, az évszázad közepére már elérjük a 12 milliárd tonnát, ami körülbelül 35 ezerszer haladja meg Empire State Building súlyát. Komoly gondot jelent, hogy ezen termékek alig 3-4 év alatt érik el ezt a kategóriát, vagyis a tartósságnak még csak nyomát sem látjuk.

8 milliárd tonna műanyagot állítottunk már elő 2017.07.23.

sg.hu

Ennek pedig alig egytizedét tudtuk újrahasznosítani. Több amerikai egyetem kutatói közösen mérték fel az eddig legyártott műanyag termékek mennyiségét, illetve ezek sorsát. Kiderült, hogy az újrahasznosítás továbbra is komoly problémát jelent, a termékek legnagyobb hányada rövid időn belül a szeméttelepre vagy az óceánokba kerül. A részletes ismertető szerint az ötvenes évek eleje óta 8,3 milliárd tonna műanyagot állítottunk elő, legalábbis 2015 végén itt állt a mutató. Ennek legnagyobb hányada, nagyjából 6,3 milliárd tonna, a szeméttelepen kötött ki, a „szemét” alig 9 százaléka hasznosult újra, 12 százalékát elégettük, a maradék 79 százalék azonban pusztán a hulladékhegyeket emeli még

Mivel a legtöbb műanyag nem bomlik le természetes úton, ezek évszázadok, évezredek múlva is velünk lesznek – már amennyiben az emberiség is itt lesz. Az éves termelés 1950-ben még alig 2 millió tonna volt, ez 2015-re elérte a 400 millió tonnát, az építkezéseken felhasznált anyagok (acél és cement) kivételével szinte minden mást megelőzve – a teljes mennyiség nagyjából felét az utolsó 13 év során gyártottuk le. A műanyag esetében a különböző csomagolások jelentik a legnagyobb kategóriát, ezek pedig nyilván nem tartanak olyan sokáig, míg az említett egyéb anyagok, a

23. oldal


legtöbbször egyszer használatos példányokról beszélhetünk. Ugyanezen csapat 2010-ben még arra figyelmeztetett, hogy nagyjából 8 millió tonna került eddig az óceánokba, ez azóta nyilván még tovább emelkedett. Véleményük szerint szükség lenne a termékek felhasználásának és végleges sorsának újragondolására, ez a folyamat ugyanis hosszú távon nem tartható fenn.

Elképesztő méretű szemétszigetet találtak a Csendes-óceánon


mostani útjukat a ResearchGate platformon dokumentálták.

nevű

nyílt

tudományos

A sziget kiterjedése 2,5 millió négyzetkilométer. Összehasonlításképp: ez többek között nagyobb, mint Mexikó, Szaúd-Arábia vagy – ha már szigetről beszélünk – Grönland területe. Magyarország pedig 27-szer elférne rajta. Az szemétszigetek az óceán olyan területein alakulhatnak ki, amelyeket erős áramlatok vesznek körül, ezért könnyen beszippantják a vízben sodródó szennyeződéseket. Öt nagy ilyen terület, úgynevezett gyre található az óceánokon. Ha a szemét bekerül egy ilyen területre, szinte lehetetlen onnan kitakarítani, ezért a legjobb megoldás a megelőzés a kutatók szerint. Más hasonló óceáni szemétszigetektől eltérően ez elsősorban nem nagyobb szemétdarabokból áll, hanem apró, gyakran mikroszkopikus méretű darabkákat tartalmaz. Csak ezekből olyan sokat hordtak össze a világ minden tájáról az óceáni áramlatok, hogy az már kisebb kontinensnyi méretűvé állt össze. Borzasztó mennyiségű műanyagot fedeztünk fel

BOLCSÓ DÁNIEL 2017.07.31. index.hu Óriási szemétszigetet fedeztek fel a Csendes-óceán déli részén – írja az ausztrál 9news. Az új szemétsziget létezése már korábban felmerült, de eddig vitatott volt. Most Charles Moore és csapata közvetlenül megerősítette a régióban folytatott hat hónapos expedíciójuk során. Moore fedezte fel a már jól ismert nagy csendes-óceáni szemétszigetet is a nyolcvanas évek végén. A

24. oldal

– mondta Moore, aki az első minták alapján arra tippelt, hogy az óceán déli részén talált új sziget nagyjából tíz évvel később alakulhatott ki, mint a korábban felfedezett északi szeméthalom.



BOLCSÓ DÁNIEL 2017.07.27. index.hu Először használták a CRISPR nevű forradalmi génmanipulációs technológiát élő emberi embriókon az Egyesült Államokban – írja a Reuters. Ezek a miniatűr műanyagdarabkák okoznak hatalmas fejtörést Charles James Moore / researchgate.net

Fotó:

Az szemétszigetek egyre súlyosbodó problémáját jól illusztrálja, hogy az ENSZ múlt hónapban tartott Óceánkonferenciáján a tudósok már arra figyelmeztettek, hogy az óceáni szemét össztömege 2050-re meghaladhatja az óceán halainak mennyiségét. Ez nemcsak azért probléma, mert utóbbiaknak egyre kevesebb helyük marad, hanem azért is, mert más tengeri állatokhoz hasonlóan könnyen le is nyelhetik az apró szemétdarabkákat.

A kísérleteket a portlandi Oregoni Egészségügyi és Tudományos Egyetem (OHSU) kutatói végezték. Nemcsak a kutatásban használt embriók számában jelent új szintet az eredmény a kutatócsapat szerint, hanem abban is, hogy demonstrálták: biztonságosan és hatékonyan javíthatók az örökölt hibás gének. Biztonsági és etikai okokból a kutatásban módosított génállományú embriók egyikét sem engedték néhány napnál tovább fejlődni. Az eredményekről hamarosan tudományos folyóiratban is beszámolnak a kutatók.

Először módosították emberi embriók génjeit Amerikában

25. oldal



még kiforratlan technológiát, az előre nem látott genetikai mutációkat idézhet elő. A fenntartások miatt néhány országban tilosan az ilyen kísérletek. 2015 decemberében még az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia (NAS) egy washingtoni konferenciáján is arról beszéltek egyes kutatók, hogy felelőtlenség volna a CRISPR-t embriókon kipróbálni, amíg a biztonság és hatékonyság nem biztosított. Idén viszont már a NAS álláspontja is az, hogy a módszer fejlődése miatt a beavatkozás "realisztikus lehetőséggé vált, amely komoly megfontolást érdemel". Ennek ellenére a kísérletek már évek óta ebbe az irányba mutatnak. A világon először kínai kutatóknak sikerült életképes embriók hibás génjeit kijavítani a módszerrel idén márciusban. Korábban életképtelen embriókkal is próbálkoztak, akkor mérsékelt sikerrel. A CRISPR egy egyszerűen programozható génszerkesztő bioszerszám, amely minden eddiginél könnyebbé, gyorsabbá, olcsóbbá és pontosabbá teszi a DNS célzott szerkesztését: nem kívánt darabkákat lehet vele kivágni vagy kicserélni más szegmensekkel. Ez forradalmasíthatja a betegségek kezelését, hatékonyabbá teheti a mezőgazdaságot, és úgy általában is meghatározza a genetika jövőjét. A módszerről itt írtunk részletesebben. A témában született cikkeinket pedig ebben az aktában gyűjtöttük össze: AKTÁK CRISPR – a genetika forradalma Ellentmondásos módszer forgatja fel a genetikát. A ráktól az öröklött betegségekig mindent meggyógyíthat, csak sikerüljön kordában tartani. TOVÁBBI 21 CIKK AZ AKTÁBAN Az előnyei mellett azonban komoly etikai kérdéseket is övezik a módszerrel kapcsolatos kísérleteket. Az ellenzők vagy óvatosságra intők attól tartanak, hogy a rugalmas génszerkesztés könnyen a dizájner babák, vagyis a szülők kénye-kedvéhez szabott gyerekek megjelenéséhez vezethet. A másik fő aggály, hogy ha nem kellő elővigyázatossággal vetjük meg a

26. oldal

Jóval több víz van a Holdon, mint azt eddig hitték RÁTI JÓZSEF

2017.07.24. index.hu

Amerikai kutatók szerint jóval több víz van a Holdon, mint ahogy azt eddig hittük. Legalábbis erre utalnak a Chandrayaan-1 indiai űrszonda adatai, írja az MTI. A Hold alapvetően egy száraz égitest, nem sok víz van rajta. Ennek ellenére a Hold köpenye hasonló vízkoncentrációt mutat, mint a földköpeny, írja Ralph Milliken, a Brown Egyetem kutatója és Shuai Li, a Hawaii Egyetem szakértője a Nature Geoscience című szaklapban. Nem is kellene ott lennie A holdköpeny a hold felszíne és a magja közötti, részben olvadt, 1200 kilométer vastag rész. Hogy hogyan került oda víz, azt nem egyelőre nem tudni, hisz elvileg nem kellene ott lennie. A legtöbb tudós ugyanis abból az


elméletből indul ki, hogy a Hold a Földből szakadt ki egy Mars nagyságú égitesttel való ütközéskor. Ez pedig elméletileg annyi hővel járt, hogy a víznek meg kellett volna semmisülnie.


ütközés után aszteroidák vagy üstökösök hozták a vizet a Hold felszínére, mielőtt az teljesen megszilárdult. A felfedezésnek egyébként gyakorlati haszna is lehet, ugyanis az Apollomintákban lévő vulkanikus golyócskák 0,5 ezreléknyi vizet tartalmaznak, ami potenciálisan kivonatolható. Minden, ami segíthet abban, hogy a jövő Hold-kutatóinak ne kelljen nagy mennyiségű vizet magukkal vinni az expedíciók során, nagy előrelépést jelent - mondta Li.

Érdekes felfedezést kapcsolatban MTI

tettek

a

Nappal

2017.08.02. origo.hu

A Nap magja csaknem négyszer gyorsabban forog, mint a felszíne állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A tudósok korábban azt feltételezték, hogy a mag - mint egy körhinta - ugyanolyan sebességgel forog, mint a felszín. Fotó: Anadolu Agency / Getty Images Hungary Ennek ellenére 2008-ban az Apollo-missziókból származó kis vulkanikus gázgolyócskákban víz nyomaira bukkantak kutatók. Milliken és Li ezért az űrszonda adatai alapján víz jelei után kezdtek kutatni a Hold felszínének kiterjedt részén is. A vizsgálatok pedig azt mutatták, hogy a Holdon lévő vulkanikus erupciós anyag vízben gazdagnak tűnik, ami arra utal, hogy ez a köpenyre is érvényes. Gyakorlati haszna is lehet Hogy honnan származik a víz, nem tudni. Elképzelhető a kutatók szerint, hogy a víz mégis kibírta a forróságot, de az sem kizárt, hogy röviddel az

„A legvalószínűbb magyarázat, hogy a mag tengely körüli forgásának sebessége még abból az időszakból őrződött meg, amikor a Nap kialakult, tehát mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőttről” - mondta Roger Ulrich, a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének (UCLA) csillagásza, aki több mint negyven éve tanulmányozza a Nap belsejét. A felfedezést bemutató tanulmányt az Astronomy and Astrophysics című szaklapban mutatták be. A Nap magjának forgása segíthet információkat szerezni arról, hogyan alakult ki a Nap.Miután kialakult, a napszél valószínűleg lelassította a külső rész forgását. A forgás befolyásolhatja a napfoltokat is, amelyek szintén forognak- fejtette ki Ulrich. A napfoltok óriásiak, akár a Földnél is nagyobbak lehetnek.

27. oldal



A felfedezés

20 éve létező elmélet

A kutatók a felszíni akusztikus hullámokat vizsgálták a Nap légkörében, azokat, amelyek közül néhány behatol a magba. Ott gravitációs hullámokkal lépnek kölcsönhatásba, ami olyan mozgást eredményez,mint ahogy a víz mozog egy félig töltött tartálykocsiban egy kanyargós hegyi úton”- írják a kutatók a UCLA holnapján.

Bár több mint húsz éve létezik az az elmélet, hogy a Nap magja gyorsabban foroghat, mint a felszíne, korábban soha nem végeztek erre vonatkozó méréseket. A Nap magja és felszíne hőmérséklet tekintetében is különbözik egymástól. A mag becsült hőmérséklete 16 millió Celsius-fok, míg felszíne „csak” 5540 Celsius-fok körüli.

A megfigyelések során észlelték ezt a „lötyögő” mozgást. Az akusztikus hullámok mérésével a kutatók pontosan meg tudták határozni, mennyi időbe telik egy akusztikus hullámnak, amíg a felszínről eljut a Nap közepére és vissza. Úgy tűnt, ezt az időt kissé befolyásolja a gravitációhullámok „lötyögő” mozgása - mondta Ulrich.

A kutatók a különleges mozgást az amerikai NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) közös projektében működő SoHO (Solar and Heliospheric Observatory) napfigyelő műhold GOLF (Global Oscillations at Low Frequency) nevű műszerének 16 éven át tartó megfigyeléseiből származó adatok segítségével azonosították. A SoHO 1995 decemberében indult útnak, hogy tanulmányozza a Napot a magjától egészen külső koronájáig és a napszelekig. A műhold jelenleg is működik.

Fotóról végez ételanalízist a mesterséges intelligencia MTI2017.07.21. 20:46 Amerikai kutatók olyan mesterséges intelligenciát fejlesztettek ki, amely az ételről készült fotó tanulmányozásával megmondja, milyen alapanyagokat használtak fel készítéséhez. Megmondja a fotó alapján, mi van az ételben

Forrás: NASA/SDO

28. oldal

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) szakembereinek célja, hogy az algoritmus segítsen megállapítani, mennyi kalóriát fogyasztunk az adott étellel. Nick Hynes és kollegái több tucat gasztronómiai honlap egymillió receptjével ismertették meg az algoritmust, mindegyikhez párosították a végeredmény illusztrációját.


A mesterséges intelligencia előtt hatalmas lehetőségek állnak Origo


Forrás:

Jelen állapotában az AI 65 százalékos pontossággal kiválasztja a megfelelő receptet. A fotó alapján azt is meg tudja mondani, mi van az ételben: ha lát egy tálca süteményt, azt tudja, hogy valószínűleg lisztből, tojásból és vajból készült. Főzni még nem tud egyelőre Azt nem tudja megmondani, hogyan készítették el az ételt, például, hogy a hagymát párolták, vagy megsütötték, ám Hynes reméli, hogy ezt a tudást is megszerzi majd. A rendszer különösen jól működik aprósütemények és muffinok receptjeinek megtalálásához, mivel ezek nagyon népszerűek az interneten - idézte Hynest a The New Scientists folyóirat honlapja.

Forrás: Origo A mesterséges intelligenciát egy honolului számítógépes konferencián fogják részletesen bemutatni.Az emberek az algoritmus jobb verzióját majd felhasználhatják arra, hogy egész nap nyomon kövessék étrendjüket. A nagyobb cél, hogy pontosan megmondja, mennyi kalóriát tartalmaz az adott étel" - mondta Hamed Haddadi, a Londoni Queen Mary Egyetem munkatársa. Léteznek már applikációk a kalóriabevitel ellenőrzésére, de ehhez az embernek be kell táplálni azt, mit fogyasztott - tette hozzá Haddadi.

Először figyeltek meg atommagnak ütköző szellemrészecskét ORIGO 2017.08.05.

29. oldal


Először sikerült megfigyelni, amint egy neutrínó interakcióba lép egy atommaggal: sikerült bizonyítani egy 43 éve megjósolt, de eddig sohasem tapasztalt, "megfoghatatlan" folyamatot. A megfigyelést a világ legkisebb neutrínódetektora segítségével végezték az amerikai Oak Ridge-i Nemzeti Laboratóriumban (ORNL) - írja az MTI. A neutrínók vizsgálata nagy kihívást jelent, mert nagyon ritkán lépnek kölcsönhatásba anyaggal. Különösen megfoghatatlan a koherens rugalmas neutrínó-mag szóródás, ami akkor történik, ha egy neutrínó "visszapattan" egy atommagról.


feltételezés. Ha egy neutrínó egy atommagnak ütközik, akkor alig mérhető módon visszalökődik. A például a jódból, a céziumból vagy a xenonból készült detektorok jelentősen növelik a neutrínó-kölcsönhatás új módjának valószínűségét. Az apró nukleáris visszalökődéseket azonban egyre nehezebb felismerni, ahogyan az atommag nehezebbé válik.

Mi az a neutrínó? A neutrínó ("semlegeske") a könnyű elemi részecskék egyik fajtája. A részecskék világában nem jelentős gravitáció kivételével csak gyenge kölcsönhatásban vesz részt, erős kölcsönhatásban nem kimutatható. Elektromos töltése nincs, semleges, emiatt elektromágneses kölcsönhatásban sem vesz részt. Ez a magyarázata annak, hogy a neutrínó rendkívül közömbös az anyaggal szemben:egy fényév vastagságú ólomfalon a neutrínóknak mintegy fele haladna át úgy, hogy akár egyetlen atommal ütközne.Neutrínók többféle forrásból is származhatnak, a tudósok a távoli világegyetemből érkezők mellett megkülönböztetnek mesterséges (atomerőművekben keletkező), földi, légköri és napneutrínókat (szoláris neutrínókat). A COHERENT Collaboration nemzetközi projekt keretében végzett kutatáshoz olyan kis és könnyű detektort használtak a tudósok, melyet egyetlen kutató is könnyedén megemel. A különleges megfigyelés alátámasztja Daniel Freedman fizikus 1974-es elméletét. A megfigyelés "Miért tartott 43 évig megfigyelni ezt az interakciót? Ami megtörtént, az egy kifinomult, nehezen megfogható jelenség" - mondta Juan Collar, a Chicagói Egyetem professzora. Kiemelte: az elmélet leírásakor maga Freedman sem tartotta valószínűnek, hogy valaha bizonyítást nyer a

30. oldal

A világ legkisebb neutrínódetektora Forrás: Lachat/© University of Chicago/Jean Lachat

Photo

by

Jean

"Úgy kell elképzelni, mintha a neutrínók bowling-labdának ütköző pingpong labdák lennének, amelyek csak nagyon apró extra lendületet adnak a bowling-labdának" - mondta Collar.A világ legkisebb neutrínó detektora mindössze 14,5 kilogramm.A világ leghíresebb neutrínókutató központjai olyan detektorokkal vannak felszerelve, amelyek több tonnányit nyomnak. A COHERENT Collaboration kutatásában négy ország és 19 intézmény több mint 80 kutatója vesz részt és több mint egy éven át dolgoztak az eredményért. A tudósok remélik, kísérletük segítheti a titokzatos részecske tulajdonságainak megismerését.



A kutatók eredményeikről a Science tudományos lapban számoltak be.

Bizonyították a lehetetlent: a fény ütközik saját magával ORIGO, MTI

2017.08.16.

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) tudósai először találtak közvetlen bizonyítékot arra a nagyon ritka folyamatra, amelyben két foton - fényrészecske - nagy energián kölcsönhatásba lép és megváltoztatja irányát, az eredmény megerősíti a kvantumelektrodinamika egyik legrégebbi előrejelzését. Ez egy mérföldkő: az első közvetlen bizonyíték a fény kölcsönhatására önmagával nagy energián. Ez a jelenség lehetetlen az elekromágnesesség klasszikus elméleteiben"- nyilatkozta Dan Toveyt, a Sheffieldi Egyetem fizikusa, a CERN ATLAS-kísérletének koordinátora. Évtizedeken át megfoghatatlannak bizonyult közvetlen bizonyítékot találni a fény-fény-szórásra magas energián egészen a jelentősen megnövelt teljesítményű nagy hadrontüköztető 2015-ös újraindításáig. A részecskegyorsítóban ólomionokat ütköztettek minden korábbinál nagyobb, 13 Teraelektronvolt (TeV) energián, így nyílt lehetőség bizonyítékszerzésre a fényrészecskék ütközéséről.

Forrás: CERN/LHC/Peter Ginter Az ATLAS-kísérlet tudósai több mint négymilliárd ütközést tanulmányozva találtak 13 fény-fény-szórásra bizonyítékot. Ez az eredmény 4,4 standard szórásnak (mintamérték) felel meg, ami lehetővé teszi, hogy az ATLAS-kísérlet bejelenthesse az első közvetlen bizonyítékot erről a jelenségről nagy energián. Az ATLAS-kísérlet fizikusai folytatni fogják a fényrészecskék kölcsönhatásának tanulmányozását nehézionok ütköztetésével a nagy hadronütköztetőben, amelyet 2018-ra terveznek. Az így szerzett több adat javítani fogja az eredmény pontosságát és új ablakot nyithat az újfizika tanulmányozására.

Mesterséges objektumok küldhették a rejtélyes földönkívüli jeleket ORIGO 2017.07.24. Idén májusban különös jelek érkeztek egy 11 fényévnyi távolságban lévő csillag felől. A szignálok annyira különleges tulajdonságokkal

31. oldal



rendelkeztek, hogy több kérdés is felmerült eredetüket illetően, így persze az is, hogy esetleg földönkívüli civilizáció küldhette őket. A további vizsgálatoknak köszönhetően azonban úgy tűnik, most kiderült az igazság, ami ismét lelombozhatja az ufóhívőket. Hasonló izgalmakat utoljára egy 1977-es észlelés okozott, akkor szintén megmagyarázhatatlan jel érkezett a világűrből. A felfedezés annyira szenzációsnak számított, hogy a rejtélyes szignál a „hűha" nevet kapta. Évtizedekig keresték a tudósok a forrást, ám hosszú ideig nem jártak sikerrel. Végül a St. Petersburg College csillagásza, Antonio Paris – a scifi rajongók legnagyobb bánatára - azt találta, hogy a jel kibocsátásáért egy üstököspár (a 266P/Christensen és a 335P/Gibbs) a felelős. Nagyjából hasonlóan kezdődött a mostani észlelés „karrierje": a különös, tízperces dinamikus spektrumban érkező rádiójelek – amelyek ezúttal a „Furcsa" nevet kapták - a Szűz csillagképbe tartozó Ross 128 nevű vörös törpe felől jöttek. A szignálok a leírás szerint szélessávú, kváziperiodikus, nem polarizált impulzusok, amelyek nagyon erős diszperziós jellegűek, vagyis egyáltalán nem olyan jellemzőket mutatnak, amiből arra lehetne következtetni, hogy az említett törpecsillag bocsájtja ki őket. A tudósok három elméletet állítottak fel a jelekkel kapcsolatban. Eszerint a jeleket napkitöréshez hasonló jelenség okozhatja, vagy egy másik objektum bocsáthatja ki őket, amely a csillag látómezejében van. Egy harmadik opció is felvetődött, eszerint a szignálok egy szatellittől származhatnak. Az újabb vizsgálatok alapján ez utóbbi tűnik a legvalószínűbbnek.

Forrás: Danielle Futselaar A rejtély megfejtése? A napkitöréssel kapcsolatos teória azért problémás, mert ez a kozmikus esemény sokkal kisebb frekvencián jelentkezik, ráadásul a szóródás alapján úgy tűnt, a szignálnak távolabbi forrásból kellene érkeznie. Az eredeti felfedezést tevő Abel Méndez és kutatótársainak további vizsgálataiból viszont az derült ki, hogy a jelek mégsem a mélyűrből érkeztek, hanem egy vagy több geostacionárius pályán keringő műholdtól. Ez a pálya viszonylag messze, körülbelül 36 ezer kilométerre van a földfelszíntől és az itt keringő szatellitek a Föld bármely pontjáról mindig azonos helyen, látszólag mozdulatlannak látszanak. A kutatók az Arecibo Obszervatórium és a Green Bank Teleszkóp segítségével jutottak az eredményre.

32. oldal



Érintéssel gyógyít egy körömnyi génkütyü BOLCSÓ DÁNIEL 2017.08.10. index.hu Új gyógymódot fejlesztettek ki az Ohio Állami Egyetem kutatói: egy körömnyi méretű kis eszköz a sérült bőrfelületre helyezve azonnal gyógyítani kezdi a sebet – írja a USA Today. Bár a felfedezés tudományos bombahír, a módszert nem ezért hívják TNTnek, hanem mert ez az angol rövidítése a magyarul szövet nanotranszfekciónak (tissue nanotransfection) fordítható eljárásnak. A módszer áttörést jelent, mert ez az első alkalom, hogy élő szervezetben programoztak át sejteket.

Az Arecibói Obszervatórium

Forrás: Alessandro Cai

Több dolgot is megmagyaráz, de nem mindent A geostacionárius pályán keringő szatellitekkel kapcsolatos elmélet több furcsaságot is megmagyaráz, például a különös frekvenciát, illetve azt, hogy miért tűnt úgy, hogy a jelek a távoli Ross 128 felől érkeztek (az égbolt e részén ugyanis sok geostacionárius műhold található). Van olyan rejtély azonban, amely még megfejtésre vár. Az egyik, hogy miért látszott úgy, hogy a jelek a csillagközi téren keresztül utazva jutnak a Földre.A lehetséges magyarázat, hogy többszörös jelvisszaverődés okozta a torzulásokat, de még további lehetőségeket is vizsgálnunk kell"– áll a kutatócsoport által kiadott közleményben. A földönkívüli civilizációval kapcsolatos hipotézist természetesen kizárták a szakemberek.

Fotó: The Ohio State University Wexner Medical Center

33. oldal



Az eszköz lényegében egy apró szilíciumcsip, amely az érintkezéskor genetikai kódot fecskendez a bőrsejtekbe, és ezzel olyan más típusú sejtekké alakítja át azokat, amelyek a sérülések gyógyításában játszanak fontos szerepet. (Ezt a sejtátalakítást hívják transzfekciónak.) A laboratódiumi tesztek során például sérült egerek lábát három hét alatt teljesen meggyógyította azzal, hogy érrendszeri sejtekké alakította át a bőrsejteket. A módszer ugyanakkor nemcsak bőrsejtek átalakítására használható, gyakorlatilag bármilyen sejttípus regenerálódását segítheti. Egy másik kísérletben egy sztrókot kapott egér agyműködését sikerült helyreállítani vele. A módszer előnye, hogy más sejtterápiás próbálkozásokkal ellentétben nincs ismert mellékhatása, maga a kezelés mindössze egy másodperc, a kis lapkát pedig könnyű hordozni és sokáig eláll. Mivel bárhol alkalmazható, a kár életmentő is lehet, mert gyors segítséget jelenthet autóbeleset elszenvedőknek vagy akár a harctéren megsérült katonáknak. A TNT egyelőre arra vár, hogy az amerikai gyógyszerengedélyeztetésért felelős FDA is rábólintson, de az eljáráson négy éve dolgozó csapat vezetője, Chandan Sen szerint várhatóan még idén elkezdhetik az emberi teszteket. Itt látható működés közben:

2,7 millió éves jégmintát hoztak a felszínre az Antarktiszon ORIGO 2017.08.22. Egy 2,7 millió éves jégmagot hoztak a felszínre az Antarktisz egy pontján a Princetoni Egyetem, a Scripps Oceanográfiai Intézet, a Maine-i Egyetem és az Oregoni Állami Egyetem kutatói, akik a párizsi Goldschmidt konferencián ismertették az eredményeiket. Egészen a közelmúltig a tudósok úgy vélték, hogy a sarkvidékekről származó jégmagok életkorának felső határa nagyjából 800 ezer év, mivel a Föld belsejének hője alulról megolvasztja a jégdzsungeleket - írja az MTI a Phys.org tudományos portál cikke alapján. Néhány évvel ezelőtt azonban a Princetoni Egyetem szakemberei felfedezték, hogy az úgynevezett kék jég sokkal idősebb mintákat is magában rejthet.A kék jég akkor keletkezik, amikor a gleccserekre lehulló hó összefagy és a levegő kiszorul belőle.Ennek a jégtípusnak további

34. oldal


jellegzetessége, hogy az alul lévő jég idővel felfelé nyomódik, és ezáltal nem olvad el. A kutatók ilyen jégmagminták után kutatva végeztek fúrásokat a McMurdo-kutatóállomás szomszédságában lévő Allan Hillsnél.


hoztak a felszínre. A jégmagokban csapdába esett levegőbuborékok összetétele, különösen az oxigén- és hidrogénizotópok aránya segít a kutatóknak a minta keletkezésekor uralkodó klíma meghatározásában.A 2,7 millió éves mintában található levegőbuborékok a jégkorszakokat megelőző éghajlati viszonyokról árulkodnak. A szakemberek mostanra megállapították, hogy a légköri szén-dioxidkoncentráció az érintett időszakban nagyjából 300 ppm (milliomod térfogatrész) körül mozgott, ami jóval kevesebb a jelenlegi 400 ppm-nél. A kutatók szerint azonban a friss jégmaggal kapcsolatban az az igazán izgalmas, hogy még régebbi, akár 5 millió éves minták felfedezésének lehetőségével kecsegtet.

A folyók áradásának időpontját is befolyásolja a klímaváltozás ORIGO, MTI

Forrás: NASA/Reeve Jolliffe Képet adnak a korabeli éghajlati viszonyokról A gleccserekből nyert jégmagok hátránya, hogy sokkal nehezebb meghatározni a korukat, mint az egyéb területekről származó mintáknak, amelyek koráról a rétegeik árulkodnak. A szakemberek rájöttek, hogy a most felszínre hozott ősi jégminta korát a benne lévő kálium- és argonmaradványok után kutatva lehet meghatározni, amely ugyan nem annyira pontos, mint a rétegek számolása, de a kutatók úgy vélik, hogy plusz/mínusz 100 ezer év pontossággal működik. A kutatók első ízben 128 méteres mélységig fúrtak le, legutóbb pedig már elérték a 205 métert, ahonnan a korábbinál csaknem kétszer öregebb mintát

2017.08.12.

A folyók áradásának időpontját is befolyásolja a klímaváltozás Európa több régiójában - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A klímaváltozás hatásai az elmúlt 50 évben különbözőképpen mutatkoztak meg az egyes területeken: míg egyes régiókban 1960-hoz képest 2010-re átlagosan 65 nappal korábbra tolódott az áradások tetőzése, máshol 45 nappal később jelentkezett - közölte a Bécsi Műszaki Egyetem kutatója, Günter Blöschl vezette szakértői csoport. Hatalmas adatmennyiséggel dolgoztak A Science című lapban bemutatott tanulmány középpontjában nem az áradásoknak vagy árvizeknek a gyakorisága vagy mértéke állt, hanem az időpontjuk. Ehhez a kutatók hatalmas adatmennyiséget használtak: 38 európai ország 4262 vízmérőállomásának 1960 és 2010 között mért adatait

35. oldal



elemezték. A kutatók minden állomásnál meghatározták a legmagasabb vízállás és a legnagyobb vízmennyiség időpontját.

során mindig korábban éri el a maximumot. Ez pedig kedvez az árvizeknek és a magas vízállásnak.

A magas vízállás lehetséges okaiként a kutatók megvizsgálták a hegyekben tapasztalt hóolvadást, a csapadék eloszlását és a talajnedvesség maximumát. A környezet kihasználtsága vagy az intenzívebb mezőgazdasági tevékenység a víz tetőzésének időpontjában csak kis szerepet játszott. A legmagasabb vízállás ideje főként olyan régiókban tolódott korábbra, ahol a folyók sok olvadékvizet szállítottak. A melegebb klíma hatására a hóolvadás korábban kezdődik például Skandináviában, az Alpokban és Kelet-Európában.

Észak-Németországban és az Északi-tenger körüli területeken mintegy két héttel később érik el a folyók a legmagasabb vízszintjüket, mint 50 évvel ezelőtt. Ezt Blöschl és kollégái a kései téli viharokra vezetik vissza, melyek az Egyenlítő és az Északi-sark közti légnyomáscsökkenés következményei. Ezért a változásért szintén a klímaváltozás felelős. Változóban a viharok vonulási útvonala A Föld felmelegedése áll annak hátterében is, hogy változóban van azoknak a viharoknak a vonulási útvonala, amelyek a földközi-tengeri térség északi részébe szállítanak csapadékot. Ez a kutatók szerint ahhoz vezet, hogy az Adria keleti partján és Spanyolország délkeleti részén később érik el a folyók a legmagasabb vízállásukat, mint 1960-ban. A kutatás eredményei szerint az áradások kockázata a 21. század végére a jelenlegi 20-szorosára emelkedhet.

Pannónia feladása után is élhettek rómaiak Fenékpusztán MT

I2017.08.12. origo.hu

Miután feladták Pannóniát, még évszázadokig működött és fejlődött a mai Fenékpuszta területén épült római erőd. Pedig a kutatások eddig azt az elméletet igazolták a római erőd logisztikai központként szolgált. Forrás: Flickr / Paul Stainthorp Az Atlanti-óceán partvidékén, Portugáliától Belgiumig és Nagy-Britannia dél-nyugati részéig az éves áradás manapság szintén jóval korábban kezdődik, mint 1960-ban. A kutatók itt a jelenség okát a talaj nedvességének változásában sejtik: a talajban lévő vízmennyiség az évek

36. oldal

Idén négyhetes ásatási munkálat során egy 15 hektáros római erőd központi épületét, egy palotát tártak fel. Az egymásra rétegződő leletek azt bizonyítják, hogy egészen a 7. századig éltek itt a rómaiak és más barbár csoportok tagjai.


A palotaépület mintegy 100 méter hosszú és 30 méter széles. Ez a főépület már a 3. század végén is állhatott, de maga a 44 tornyú erőd csak a 4. század közepén épült köré- mondta az ásatás vezetője, Heinrich-Tamáska Orsolya. Hozzátette, az erőd egyfajta mezőgazdasági logisztikai központ lehetett. Ez pedig azt támasztja alá, hogy Pannónia területén még hosszú ideig éltek rómaiak.


mindennapi használatot bizonyító kerámia, ellenben rengeteg az állatcsont. Viszont találtak késői római bronzérméket, álltafejes bronzfibulát, aranyozott ruhatűt és két ezüst lemezkét is. A lemezkéken maszkos állatok láthatók. Azt feltételezik róluk, hogy egy ereklyetartó oldalát díszíthették a 7. században.

Kilencvenegy vulkánra antarktiszi jégtakaró alatt MTI

bukkantak

az

2017.08.13. origo.hu

Eddig 91 vulkánt fedeztek fel az Antarktisz jégtakarója alatt. Az Antarktisztől mindössze két kilométerre találtak rá az Edinburghi Egyetem kutatói a Föld legnagyobb vulkanikus térségére, ahol 91 vulkánt fedeztek fel. Az egyik vulkán legalább négyezer méter magas.

A fenékpusztai római erőd Forrás: Wikimedia Commons Az erőd szabályos négyszög alakú területet zárt körbe, falait összesen 44 torony övezte, amik akár a katonák lakótornyai is lehettek. 2009 óta próbálják feltárni a teljes épületet, demég csak 27 épületet sikerült feltárniuk. Köztük gabonatárolókat, kisebb villákat és a reprezentációs célokat szolgáló palotát, a négy égtájra nyíló kapuiból hármat, valamint egy római fürdő nyomait vették szemügyre. A kutatást az is nehezíti, hogy a fenékpusztai erődnél nem maradtak feliratok, nyomok, emlékek. Sőt az is szokatlan, hogy nagyon kevés a

vulkán

Forrás: Origo

37. oldal



A kutatók arra hívják fel egy tanulmányban az olvasók figyelmét, hogy ezek a vulkánok akár aggodalomra is adhatnak okot. Mint írják: ha ezek a vulkánok kitörnek, tovább destabilizálják a nyugat-antarktiszi jégmezőket. Minden, ami jégolvadást idéz elő - és ilyen a vulkánkitörés -, felgyorsíthatja a jég tengerbe jutását." Arra kérdésre keresik most a választ, hogy ezek a vulkánok mennyire lehetnek aktívak. A felfedezett vulkánok száma a kutatókat is meglepte, hiszen nem számítottak ilyen sokra. Feltételezzük, hogy még több létezik a Ross-jégself alatti tengerfenéken, ezért úgy vélem, nagyon valószínű, hogy ez a térség a világ legsűrűbb vulkanikus övezete"- mondta az egyik kutató.

Félúton elakadhatnak a világ másik végéből érkező élelmiszerek KÓSA ANDRÁS

2017. július 9. mno.hu

Tunéziai asszony egy lábast kongat az arab tavasz nyitányát jelentő tunéziai forradalom második évfordulója alkalmából tartott tüntetésen 2013. január 14-én Tuniszban. A megemelkedett gabona árak az arab tavasz egyik legfőbb kiváltó okát jelentették. Fotó: Mohamed Messzara / MTI Brit kutatók aggasztó összefüggést fedeztek fel a globális élelmiszerkereskedelem zavarai és a klímaváltozás között. Lehet, hogy a nagyon gazdag és a nagyon szegény országok kiszolgáltatottabbá válnak. Gyakoribbá válhatnak a jövőben a zavarok a föld élelmiszerpiacán, ami nagyon súlyos következményekkel járhat – áll a világhírű brit külpolitikai intézet, a Chatham House tanulmányában, amelyet a The Guardian ismertetett. Az intézet kutatói igen egyszerű, de annál aggasztóbb összefüggést fedeztek fel a globális élelmiszer-kereskedelem útvonalai és a klímaváltozás között. Az egyes országok közti áruforgalmat földrajzi szempontból vizsgálva kiderült, hogy a föld élelmiszer-kereskedelmének legnagyobb része mindössze 14 kritikus, „szűk keresztmetszeten” át zajlik. Ezek mindegyike

38. oldal


pedig különösen érzékeny az időjárásban bekövetkező zavarokra. Az élelmiszer-kereskedelem és ezen keresztül az élelmiszerek ára nyilvánvalóan alapvető stratégiai jelentőségű minden ország számára. Az ebben bekövetkezett zavarok hatásairól elég csak annyit mondani, hogy amikor 2010-ben Szibériában a szárazság és a tüzek nyomán várható alacsony gabonatermés miatt az orosz kormány exporttilalmat rendelt el, az észak-afrikai és közel-keleti importőrök csak jóval drágábban jutottak gabonához, a megemelkedett árak pedig az arab tavasz egyik legfőbb kiváltó okát jelentették.

Fotó: The Guardian, Chatham House / MN-grafika A föld kukorica-, búza-, rizs- és szójakészlete meglepően csekély számú kereskedelmi útvonalon keresztül cserél gazdát minden évben. Az említett termékek több mint fele néhány brazil, amerikai és fekete-tengeri kikötőben


kerül hajóra, és szintén néhány alapvető jelentőségű tengeri szoroson, csatornán át „utazva” jut végül a felhasználási helyére. Ezek a szűk keresztmetszetek már most is kockázatokat jelentenek. Azok az amerikai édesvízi, valamint vasúti szállítási útvonalak, amelyeken például minden évben a világ szójakészletének harmada érkezik a Mexikóiöbölben fekvő tengeri kikötőkhöz, 2012-ben és 2016-ban is használhatatlanná váltak egy időre áradások következtében. A Panama-csatornát az utóbbi időben a száraz idő miatt kell rendszeresen „bezárni”, a Szuezi-csatornát pedig az egyre gyakoribb homokviharok mellett az is fenyegeti, hogy a Chatham House szerint idővel terrortámadás célpontjává válhat. Utóbbi alapvető jelentőségű az erősen élelmiszerimport-függő közel-keleti és afrikai államok számára. A feketetengeri kikötőkbe érkező orosz gabona szárazföldi útvonalát szintén fenyegethetik időjárási zavarok, áradások, ráadásul a Krím orosz annektálása óta a politikai stabilitás is eltűnt a térségből. A jelentés szerint a nagyon gazdag és a nagyon szegény országok egyaránt jóval kiszolgáltatottabbak lesznek a jövőben a globális szűk keresztmetszeteknek, leginkább Japán, Dél-Korea, Etiópia, Kenya, Tanzánia és Szudán lakói aggódhatnak. A bajt pedig úgy lehetne elhárítani, ha diverzifikálnák a szállítási útvonalakat, ez azonban nagyon drága, új vasutakat, kikötőket kellene építeni. A Chatham House szerint a föld vezetői egyelőre nincsenek tisztában azzal, mekkora lehet a baj. „Ha Irán politikai okokból lezárja a Hormuzi-szorost, rögtön minden vezető elkezd aggódni az olaj ára miatt. Pedig az élelmiszer-kereskedelemben ugyanilyen vagy még sokkal súlyosabb zavarok keletkezhetnek, ha nem lépünk” – mondta a The Guardiannak Laura Wellesley, a tanulmány egyik készítője.

A korai emberek sokkal keményebbek voltak nálunk 2017.07.12.

innoportal.hu

39. oldal



mondta Randall Haas, a Royal Society Open Science című tudományos folyóiratban közölt tanulmány társszerzője. Annak megállapítása azonban, hogy ez pontosan hogyan és miként történt, komoly kihívást jelent a kutatók számára. “Meglepődtünk, amikor mind az öt tudományos vizsgálatunk ugyanazt az eredményt hozta. A régészeti adatok ritkán csengenek ennyire egybe” – jegyezte meg Haas. A kutatók 539 tárgyi leletet és 16 férfi, nő és gyermek csontjait vizsgálták meg annak megállapítására, hogy a Soro Mik’aya Patjxa régészeti lelőhelyen élt vadászó-gyűjtögető népek vajon egész évben Peru magaslati területein éltek-e. A tanulmány szerint a lelőhely és az alacsonyan fekvő területek közötti gyalogos távolság több mint 80 óra, ráadásul 240 kilométernyi rögös hegyvidéken. A szakemberek szerint egy ilyen utazás nagy valószínűséggel kivitelezhetetlen gyermekekkel és idősekkel. A négyezer méter magasban tapasztalható oxigénhiány, az alacsony hőmérséklet és a különböző természeti elemeknek való kitettség ellenére, a hétezer évvel ezelőtt élt vadászó-gyűjtögető népek – nők, gyermekek és férfiak – egész éven át bírták az andokbeli viszonyokat – állapították meg a Kaliforniai Egyetem munkatársai. A tudományos közösségben régóta vita folyik arról, hogy a korai ember képes volt-e egész évben elviselni az Andokban uralkodó körülményeket. A régészekből és geokémikusokból álló kutatócsoport most öt különböző tudományos bizonyítékkal is alátámasztotta, hogy a válasz igen. A szakemberek számára az volt a legmeglepőbb, hogy a korai emberek csontjain végzett izotópos vizsgálatok is az állandó magaslati lét egyértelmű jeleit mutatták – írta az eurekalert.org. tudományos hírportál. “A nagy tengerszint feletti magasság komoly kihívások elé állítja az emberi szervezetet, nem véletlen, hogy az Andok és Tibet térsége is a bolygó azon területei közé tartoztak, ahol legutoljára vetette meg a lábát az ember” –

40. oldal

“Egyértelműnek tűnik, hogy ez a vadászó-gyűjtögető népcsoport már több mint hétezer évvel ezelőtt megoldotta a magaslati léttel járó problémákat” – mondta Haas, hozzátéve, hogy a következő lépés annak megállapítása lesz, hogy pontosan mennyivel korábban és hogyan vetették meg a lábukat a területen, amely később az alpaka háziasításáról, a burgonya- és quinoatermesztésről vált híressé.

Klímaváltozás és figyelmeztetnek

invázió: halálos

duóra

JEKI GABRIELLA 2017.08.04. origo.hu A nem őshonos fajok inváziója és a globális felmelegedés kettőse akár halálos duó is lehet a tudósok figyelmeztetése szerint. Az invazív állatok és növények óriási károkat okozhatnak, amit jól mutat, hogy az Egyesült Királyságban nemrég megjelent egy igen agresszív hangyafaj.



Kéz a kézben járó felmelegedés és invázió Bemasíroztak az argentin hangyák az Egyesült Királyságba. A tudósok szerint ez egy újabb példa a globális felmelegedés és az idegenhonos fajok halálos kettősére. A The Guardian most megjelent cikke az olyan betolakodókra figyelmezteti a közvéleményt, mint a nyestkutya vagy az ázsiai lódarázs, amelyek visszaszorítása később szinte lehetetlen feladat lesz.

Az új régiókban új kolóniák jöttek létre, néhány faj pedig az „invazív összeomlás” határára sodródott, több mint egymilliárd dolláros kárt okozva évente.

Az egyre intenzívebb globális felmelegedés eltolja az éghajlati övek határát, és elősegíti az invazív fajok terjedését Forrás: Origo

Az ázsiai lódarázs a közelmúltban bukkant fel a brit szigeteken Photo Researchers RM/Getty Images/Scott Camazine

Forrás:

Amint globalizálódott a kereskedelem, és az emberek elkezdtek a kontinensek között utazgatni, több ezer faj keresztezte egymás útját az óceánokban vagy a hegyvidéki területeken – mutatnak rá a kutatók.

A közelmúltban végzett kutatások azt mutatják, hogy egyre több állat és növény keresi az útját új országokban fellelhető élőhelyek felé, illetve azt is, hogy az invazív fajok „elsődleges veszélyt” jelentenek a gazdaság, az emberi jólét és a vadon élő állatok számára. Felborulhat a sok ezer éves ökológiai egyensúly A kérdés megtárgyalására és a problémakör súlyosságának felmérésére a világ minden tájáról érkező tudósok tanácskoznak az angliai Durhamben.

41. oldal



Alaszkai gleccser. A globális felmelegedés hatásai már az arktikus vidékeken is egyre jobban érezhetők. Számos melegégövi faj nyomul egyre északabbra Forrás: Elter Károly Alig pár éve jelent meg az európai kontinensen az invazív argaentin hangya, és máris komoly problémákat okoz Forrás: Phys.org A jelenség gazdasági és egészségügyi következményei teljesen világosak” – figyelmeztetett Rob Colautti, a kanadai Queens Egyetem professzora, akit kollégája, Helen Roy, az Egyesült Királyság Ökológiai és Hidrológiai Központjának professzora azzal egészített ki, hogy „az éghajlatváltozás elősegítheti olyan fajok meghonosodását egyes területeken, amelyek a korábbi életkörülmények fennmaradása esetén nem tudtak volna megélni az adott helyszíneken.”

Példaként említi az argentin hangyát, amelyről a kutatók tudják, hogy bár néhány populációja eddig is élt Londonban, ám az utóbbi években azt tapasztalhatták, hogy a faj úgynevezett házi példányai egyre inkább elterjednek a szabadban. „Csak egy kicsit kellett az éghajlatváltozás következtében jobban felmelegednie az időjárásnak és már láthatjuk is, hogyan kezd gyarmatosításba ez az agresszív hangyafajta.” – tette hozzá. Megjelennek az „ökoszisztéma-mérnökök” Az argentin hangyák nem őshonosak az Egyesült Királyságban, ám a zoológusok nem véletlenül nevezik a fajt „ökoszisztém-mérnöknek”. „A faj megjelenésének kiterjedt, messzemenő következményeit már most tapasztalhatjuk, és e hatások követik egymást” – hangsúlyozzák.

42. oldal


Az argentin hangyák rohamos szaporodása megállíthatatlannak tűnik Forrás: New Scientist Az őshonos hangyáknak az invazív fajtársak által kikényszerített újfajta mozgása ugyanis felboríthatja a növények és rovarok finom és kényes ökoszisztémáját. A professzor szerint emellett az argentin hangyák. úgynevezett szuper kolóniákat alkothatnak a meghódított térségekben, és a terjeszkedésük során mindent lerombolnak maguk körül. Számos idegen faj érkezik a szigetekre Az Egyesült Királysághoz hasonló szigetek, mint például Új-Zéland vagy Japán úgynevezett hotspot-ot, azaz központi célpontot jelent az invazív fajok számára.


A nyúl a középkorban telepedett meg idegen fajként a brit szigeteken Forrás: David Iliff/David Iliff „A szigetekkel kapcsolatban van egy hipotézisünk, amely azt mutatja, hogy miután ezeken a helyeken a szárazföldi régióknál kevesebb őshonos faj található, ezért több ökológiai fülke létezik, amelyet az újonnan érkezők betölthetnek.” – hangoztatta Mark van Kleunen, a németországi Konstanz Egyetem professzora, aki azonban megjegyezte azt is, hogy a középkor óta már számos idegenhonos fajt jegyeztek fel az Egyesült Királyság területén. Ilyen többek közt a nyúl is, amely egykor az Ibériai-félszigetről érkezett a brit földekre. Évről évre újabb „támadók” érkeznek Az Egyesült Királyság évente több milliárd fontos gazdasági kárt szenved el az invazív fajok megjelenése miatt. Az elmúlt években óriási problémát okozott a szigeten például a japán kagyló, az óriás medvetalp és a nyérc megjelenése, elszaporodása.

43. oldal


A kvagga kagyló alig három éve jelent meg Angliában, és feltartóztathatatlan a terjedése Forrás: New Scientist A Magyarországon is jól ismert károkozó, a harlekin katica szintén egy újabb támadóként aposztrofálható, amely először 2004-ben tűnt fel a brit földön, de ma már az összes angliai katicabogár 80-90 százalékát teszik ki. A harlekin katica elterjedésével párhuzamosan a nyolc őshonos faj közül hétnek jelentősen lecsökkent az egyedszáma.


Egy másik invazív faj, a már Magyarországon is terjedő harlekin katicabogár Forrás: Phys.org „Tisztában vagyunk azzal, hogy a harlekin katicabogár fantasztikus ellenszer lehet a levéltetvek ellen, ezért el tudjuk képzelni azt is, hogy hasonlóan hasznos segítséget nyújthat a kártevők elleni védekezésben a helyi gazdálkodóknak.” – mondta Roy, de hozzáfűzte, hogy az őshonos katicáknak is megvan a saját szerepük az ökoszisztémában, amit azonban az újonnan érkezők felborítottak. Megváltoztatják a vizek természetét A Balatonban is agresszíven terjeszkedő kvagga kagyló az elsőszámú fenyegetés az ökológusok által összeállított listán. A faj 2014-es megérkezése az Egyesült Királyságba „invazív összeomlásra” figyelmeztetett, hiszen a kagylók elszaporodása megváltoztatja a víz kemizmusát (Észak-Amerikában a zebra-kagyló elterjedése okoz hasonlóan óriási károkat).

44. oldal



A szürke mókusok elleni küzdelem élén a királyi család tagja, Károly walesi herceg áll Forrás: Origo

A rohamosan terjedő kvagga kagylók megváltoztatják az édesvízi ökoszisztémák fizikai állandóit is Forrás: Origo

Bár a britek évek óta elszánt küzdelmet folytatnak ellenük (Károly walesi herceggel az élükön), a kis szürke rágcsálók mondhatni átvették a hatalmat a sziget felett. Magyarországon egyelőre nincs mitől félni: törvény tiltja behozatalukat és tartásukat, és az sem valószínű, hogy ez a rágcsáló egyszer majd átkel az Alpokon.

A már említett listán helyet kaptak még olyan fajok, mint az ázsiai cincér, az amerikai homár, az afrikai szent íbisz, a smaragd kőriskéregrontó bogár, valamint az argentin hangya. Az ázsiai lódarázs először tavaly szeptemberben jelent meg a brit szigeteken, ám a gyors beavatkozásnak köszönhetően mára kiszorították. Néha lehetetlen megszabadulni a betolakodóktól A tudósok szerint gyakran lehetetlen megszabadulni az olyan behatolóktól, mint például az intenzíven terjedő szürke mókus, amely szinte teljesen kiűzte Angliából az őshonos vörös mókusokat.

A szintén invazív szürke mókus lassan kiszorítja az őshonos vörös mókust Forrás: Wikimedia Commons

45. oldal



„Akadnak olyan, igen egyszerű intézkedések, amelyeket életbe léptethetünk a biológiai biztonság érdekében azért, hogy megakadályozzuk a leginkább káros fajok megérkezését” – jelentette ki Helen Roy. – „Ez természetesen nem arról szól, hogy megállítsuk az embereket az utazásban vagy az országok közti kereskedésben” - tette hozzá a brit ökológus.

A Föld titokzatos dinamója nélkül nem létezhetne élet a bolygón MTI

ELTER TAMÁS

2017.07.15. origo.hu

A forró földmagban lévő húszszázaléknyi nikkel kulcsfontosságú szerepet játszik a Föld mágneses erőterének létrehozásában egy kutatócsoport szimulációs kísérletei szerint. Csak a vassal nem lehetne megmagyarázni a dinamóhatást A Föld mágneses terét elsősorban a nagyrészt vasból álló belső mag folyékony részének dinamóhatása hozza létre. Csupán a vassal azonban ezt a hatást nem lehet megmagyarázni, szükséges hozzá a 20 százaléknyi nikkel is - állapították meg würzburgi és bécsi fizikusok szimulációk segítségével, kutatásukat a Nature Communications című szaklap friss száma ismertette. A Föld olvadt fémekből álló magja nélkül nem létezhetne az élővilág fennmaradását garantáló mágneses erőtér Forrás: Pinterest A mintegy 7000 kilométer átmérőjű földmag alkotja a Föld fémes belsejét. Nagyjából akkora, mint a Hold, és olyan forró, mint a Nap felszíne. Nyomása több száz gigapascal, ami ahhoz hasonlítható, mint több mozdony egyetlen négyzetmilliméteren fejtene ki nyomást.

46. oldal



A földmag hőjének utat kell találnia fölfelé: a forró anyag a bolygó felsőbb rétegei felé szállva úgynevezett konvekciós áramlatokat kelt.

Forrás: YouTube Ugyanekkor a Föld forgása is nagy erőt hoz létre, az úgynevezett Corioliserőt, és a két erő együtt a forró anyag bonyolult, spirális áramlását kelti.

A Föld szerkezetét bemutató infógrafika

Forrás: Keller nyomán, 2007

"Ilyen körülmények között az anyagok egészen másképp viselkedhetnek, mint amit megszoktunk. Nehéz ilyet laboratóriumban előállítani, de bonyolult szimulációval ki tudjuk számítani, hogyan viselkednek a földmag fémjei a kvantummechanika szintjén" - idézte a Science Daily Karsten Heldet, a Bécsi Műszaki Egyetem kutatóját, a tanulmány egyik szerzőjét. A dinamóhatás hozza létre a Föld pajzsát, a mágneses erőteret

47. oldal



A dinamóhatás eredménye a Földet védő mágneses mező NASA

Forrás:

Eddig azonban nem volt tisztázott, miért jönnek létre egyáltalán a Föld magjában a konvekciós áramlatok. A legújabb kutatás szerint a földmagban lévő nikkel meghatározó szerepet játszik a hőáramlatok kialakulásában Forrás: Wikimewdia Commons "Ha egy ilyen áramlásrendszerben elektromos áram keletkezik, az mágneses teret hozhat létre, amely tovább erősíti az elektromosságot és így tovább, míg végül a mágneses erő olyan nagy lesz, hogy a Föld felszínén is mérni tudjuk" - magyarázta Alessandro Toschi, a tanulmány egy másik szerzője, szintén a Bécsi Műszaki Egyetem kutatója.

48. oldal

A vas ugyanis jó hővezető, és ez a képessége nagy nyomás hatására még jobb lesz.


A napkitörések alkalmával különösen erős részecskesugárzás indul el a központi csillagunkból Forrás: NASA


következik, hogy a nikkel és így a földmag hővezető képessége is sokkal gyengébb, mint a vasé" - magyarázta Toschi.

A földmag dinamóhatása hozza létre és tartja fenn a föld mágneses mezejét, ami a legfontosabb védelmet jelenti a földi élővilág számára a Napból érkező részecske (korpuszkuláris), valamint a világegyetem mélyéről érkező kozmikus sugárzás ellen. A konvekciós áramlatok mozgatják a kontinenseket is "Ha a földmag kizárólag vasból állna, mivel az elektronok a vasban viszonylag szabadon mozognak, így a meleget elszállítanák a magból egyedül is, és nem lenne szükség a konvekciós áramlatokra. Ha így lenne, a Földnek nem volna mágneses tere" - mondta Karsten Held.

A naptevékenységgel függ össze a sarkifény-jelenség is YouTube

Forrás:

A nikkel nagy aránya miatt a forró mag hője nem tudna a földfelszín felé mozogni, ha csak az elektronok mozgására lenne utalva. Ennek eredménye, hogy konvekciós áramlatok jönnek létre, melyek végül létrehozzák a Föld mágnesességét - írták a kutatók. A konvekciós áramlatok mozgatják a szilárd kéreg litoszféra-lemezeit is. A Föld mágneses mezeje fogja fel a Napból érkező részecskesugárzást Forrás: NASA

Az olvadt kőzetekből álló viszkóz földköpeny felső, a kéreggel határos részében, az asztenoszférában, a konvekciós áramlatok amikor elérik a szilárd kéreg határát, széttartó mozgásba kezdenek.

A földmag nikkelének eddig nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget. "A nikkel nagy nyomás alatt másképp viselkedik, mint a vas, jóval gyakoribb benne az úgynevezett elektronszóródás, mint a vasban, ebből

49. oldal



A kelet-afrikai nagy hasadékvölgy a riftesedés egyik legjobb jelenkori példája,amely egy új embrionális óceán csírája Forrás: Origo Ez képezi a születő óceánok embrionális állapotát, a riftvölgyet , amelyet – annak mélyülésével – elönti a tenger, és az egymástól távolodó kéregdarabok között, a hasadékon feláramló magmából megindul a bazaltos óceáni kéregképződés.

Már több mint 70 ezer éve éltek emberek az indonéz esőerdőben ORIGO 2017.08.10. A felfelé tartó hőáramlatok széttartó mozgásba kezdenek, amint elérik a szilárd kéreg határát Forrás: Geo Science Erre vezethető vissza a litoszféra-lemezek folyamatos mozgása, ami a kontinensek vándorlásának a hajtómotorja. Ott, ahol a lemezek széttartó mozgást végeznek, a kéreg megsüllyed, és a széttartó lemezhatárokon hasadékvölgy, rift alakul ki.

Az eddig véltnél 20 ezer évvel korábban, már több mint 70 ezer éve is éltek ősemberek az indonéz esőerdőkben - jelentette be egy ausztrál kutatócsoport. Az emberi evolúciót vizsgáló ausztrál kutatóintézet (ARCHE) egy nemzetközi kutatócsoporttal együtt vizsgálta meg a Szumátra esőerdejében felfedezett emberi maradványokat – írja az MTI. Eredményeik valószínűsítik, hogy az ősi ember az eddig véltnél korábban is eljuthatott Ausztráliába. Julien Louys, az ARCHE egyik kutatója a Hszinhua hírügynökségnek elmondta, hogy a szumátrai lelőhelyeken gyűjtöttek mintákat az emberi maradványok kormeghatározásához és annak vizsgálatához, hogy milyen környezetben éltek ezek a korai emberek. Az emberi kövületek környezetében szumátrai őserdei emlősök maradványait is feltárták, ami a tudósok szerint arra utal, hogy a korai ember a számára nagy kihívást jelentő őserdei környezetben élt.

50. oldal



Tudja-e, hogy a jegesmedvét nem érzékeli az infrakamera? SZOMOR ANIKÓ 2017.08.14. origo.hu A jegesmedvének olyan jó a hőszigetelése, hogy a testhőmérsékletet érzékelő infrakamera sem képes detektálni az állatot. Ez a hadsereg figyelmét is felkeltette, mivel a fronton jól jönne egy olyan felszerelés, ami elrejti a katonákat az ellenség infrakamerája elől. Olyan kevés hőt ad le, hogy az infrakamerát is becsapja A jegesmedve (Ursus maritimus) bundája első látásra egyszerűnek tűnik: fehér, hogy álcázza magát a hóban, sűrű szőrméje pedig olyan mint egy puha takaró, melegen tartja az állatot. Forrás: Flickr \ Marc Veraart "Azért nehéz itt komolyabb technológia nélkül élni, mert nehéz fehérjéhez jutni. Az esőerdőkben általában rejtőzködő vagy a lombkoronát kedvelő állatok élnek, amelyeket nehéz elejteni" - fűzte hozzá a tudós, aki szerint csak olyan embercsoportok élhettek meg ebben a természeti környezetben, akiknek elég fejlett módszereik voltak ahhoz, hogy megfelelő táplálékhoz jussanak.

A látszat ellenére azonban a jegesmedve hőszigetelő rendszere meglehetősen komplex. A jegesmedve azért marad láthatatlan az infra kamera számára, mert a bundája, illetve a fekete színű bőr alatt húzódó 10-12 centiméteres zsírréteg együttesen hihetetlenül jó hőszigetelő réteget alkot.

"Bonyolult tervek készítésére is képesnek kellett lenniük, tudniuk kellett, hogy hol a táplálék és hogyan lehet legjobban hozzájutni, valamint képesnek kellett lenniük eszközöket és csapdákat készíteni az erdei állatok elfogására" - hangsúlyozta. A jövőben a korai embercsoportok délkeletázsiai vándorlási útvonalait akarják végigkövetni, és a migráció pontos kronológiáját is meg akarják határozni. "Többet akarunk megtudni arról, hogyan élhettek őseink az esőerdei környezetben, hogy használták ki a természeti környezet erőforrásait" - magyarázta Louys.

51. oldal



Északi-sarki jégmezők A jegesmedve az Arktisz térségének egyik legnagyobb ragadozó állata Forrás: Thinkstock Az infravörös frekvencia a hősugárzás egyik hulláma. Az éjjellátó szemüveg ezt a frekvenciát érzékeli, mivel az élő testek hőt bocsátanak ki magukból. A jegesmedve szőrzete azonban olyan jól szigetel, hogy láthatatlan marad az infratartományt érzékelő szemüveg számára is.

52. oldal

Forrás: Wikipédia

Daniel Koon a New York-i Saint Lawrence University fizikusa elmondta, hogy amikor a jegesmedvét a levegőből próbálták nyomon követni, az állatok megörökítéséhez nem használhattak hagyományos kamerákat, mivel azok tökéletesen beolvadnak a fehér jégsivatagba.


A jegesmedve kétrétegű bundája és zsírrétege tökéletes védelmet nyújt a nulla fok körüli vízhőmérséklettel szemben Forrás: Biosphoto/© Patrick Kientz / Biosphoto - Droit géré - Oeuvre protégée par copyright - - - /Patrick Kientz Megpróbálkoztak az infrakamerás nyomkövetéssel is, de ezzel is kudarcot vallottak, mivel a jegesmedvék hőszigetelő bundája szinten tökéletesen fogságba ejti a testhőt. A fehér szőrme majdnem teljesen visszaveri a napfényt, és tökéletes kamuflázst biztosít a hóban, így a medve a látható fényben is „láthatatlanná" teszi magát.


A jegesmedvék képesek szinte tökéletesen beolvadni a környezetükbe Forrás: RIA Novosti/Valeriy Melnikov Daniel Koon kutatásai megdöntötték azt a korábbi tévhitet, mely szerint a jegesmedve szőre az ultraviola sugárzást az állat testébe vezeti. Mínusz harminchétben sem fázik A jegesmedve az igen zord körülményekkel jellemezhető Északisarkvidéken él, ahol a Nap októberben lemegy, és februárig nem kel fel. Télen a hőmérséklet mínusz 40-46 Celsius-fokra is leeshet, és ez az ember számára szinte elviselhetetlen hideg hosszú hetekig megmarad.

53. oldal



Fontos tényező a szőrszálak sűrűsége és száma, ugyanis a hőszigetelés hatékonysága főleg a rostok sűrűségétől és hosszúságától függ.

A jegesmedve rejtőszíne nagyban hozzájárul a sikeres zsákmányoláshoz Forrás: Jon Aars/Norwegian Polar Institute Az Arktiszon a januári és februári átlagos középhőmérséklet mínusz 34 Celsius-fok. A jegesmedveét a kétrétegű szőrzet és a vastag zsírréteg védi meg a fagyos hidegtől, ez biztosítja számára, hogy a testhőmérséklete és anyagcsere-sebessége meg még akkor sem változik, ha a hőmérséklet eléri a mínusz 37 Celsius-fokot. A kutatók számítógépes modellel vizsgálták, hogyan maradhatnak melegen a jegesmedvék Minden elektromágneses hullám, ami egy molekulával ütközik, vagy elnyelődik, majd kisugárzódik, vagy pedig visszaverődik és szóródik. A jegesmedve bundája úgynevezett szürke testként működik, melynek jobb a szigetelőképessége, mint a fekete testé, mivel részben szétszórja, részben pedig elnyeli a sugárzó hőt.

54. oldal

A jegesmedve bundáját kettős szőrzetréteg alkotja Scott

Forrás:

Schliebe,

A jegesmedve testét rendkívül sűrű bunda borítja, amelyen a fény legnagyobb része visszaverődik. A bunda tömött, áttetsző, és különböző méretű szőrszálakból áll, nagy sűrűségű határfelületekkel, amelyek a hőt szórják. A sokszoros fényvisszaverődés az oka annak is, hogy a medve bundáját fehérnek látjuk.



Tengeri madarat zsákmányoló jegesmedve Forrás: Biosphoto/© Gérard Bodineau / Biosphoto - Droit géré - Oeuvre protégée par copyright - - - /Gérard Bodineau

Jegesmedve emelkedik ki a víz alól a Hudson-öbölben. A jegesmedve kitűnően úszik, egész nagy távolságok megtételére képes. A vízi életmóddal függ össze az ujjai között feszülő úszóhártya Forrás: Wildlife Photographer of the Year/Paul Souders Worldfoto

Azzal kapcsolatosan, hogy a jegesmedve bundájának milyen bonyolult a hőháztartása, Priscilla Simonis a belgiumi University of Namur, fizikusa, a jegesmedve bundájának hőtani tulajdonságait vizsgáló kutató szemléltetésként elmondta, hogy az egyetem szuperszámítógépeinek több hónapig tartott, a szóba jöhető összes számítás elvégzése.

A hőáramlás (konvekció) során a részecskék rendezetlen mozgásának energiáját a részecskék rendezett mozgása viszi tovább, ez folyadékokban és gázokban jöhet létre. A hősugárzás energia-felszabadulás elektromágneses sugárzás formájában, amelyet minden test kibocsát, miközben a termikus energiája csökken. Színképe jellegzetes, folytonos.

Egy kis termodinamika, avagy a hőterjedés három formája A hőterjedés három formája a hővezetés, a hőáramlás és a hősugárzás. A hővezetés (kondukció) az egymással közvetlenül érintkező részecskék közt jön létre. A hővezetés, amikor a részecskék rendezetlen hőmozgása átadódik részecskéről részecskére úgy, hogy közben nem lesz rendezett részecskeáramlás.

55. oldal



A vízi életmódot folytató emlősök szőrének szerkezete lehetővé teszi, hogy a bundában légréteg képződjön az alámerülés alatt, növelve a szőr vízlepergető funkcióját, valamint a hővédelmet, mert a levegő sokkal rosszabb hővezető, mint a víz. A jegesmedve szőrméje kétrétegű, és kétféle szőrt tartalmaz.

A jegesmedve egyetlen alkalommal képes saját testömege húsz százalékát kitevő húst elfogyasztani. Ez körülbelül olyan, mintha egy 80 kilogramm súlyú ember egyszerre 16 kg húst falna fel Forrás: Norwegian Polar Institute A jegesmedve elterjedését ábrázoló térkép Forrás: Wikimedia Commons A jegesmedve bundája a vészes kihűlésben szenvedő páciensek életmentéséhez használt vékony, fényes fóliatakaró elvén működik: az emberi testből kisugárzó hőhullámok a takaróba ütköznek és szóródnak, és bent tartják a meleget. Csodálatos evolúció, tökéletes hőszigetelés

56. oldal

Az egyik a szigetelő aljszőrzet, másik a védőszőr. Az aljszőrt a különböző hosszúságú, áttetsző, üreges védőszőr fedi. Az aljszőrzet egy gyapjas réteg, rövidebb, sűrűbb, gyakran göndör, és a hőtartás a fő funkciója, nem üreges, folyamatosan nő, és vedléssel cserélődik. A védőszőr hosszabb, egyenesebb. A szőrszálak a bőrben lévő gödröcskékből (follicles) nőnek ki.



Az Ausztráliai Nemzeti Egyetem (ANU) kutatói az ötödik kontinens középső részéről származó ősi üledékes kőzetekben találták meg a választ a rejtélyre. „Porrá törtük ezeket a kőzeteket és ősi élőlények molekuláit vontuk ki belőlük” - közölte Jochen Brocks, az ANU vendégprofesszora, a Nature című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője. Brocks szerint tudóstársaival képesek voltak 650 millió évre visszanyúlóan élőlények nyomait felfedezni a kőzetekben. „Ezek a molekulák elmondják nekünk, mi érdekes történt 650 millió éve.Ekkor történt az ökoszisztéma forradalma, ez volt az algák felemelkedésének a kora”- magyarázta. Hólabda-Föld

Forrás: AFP A szőrtüsző mellett található a faggyúmirigy, ami kondicionáló anyagot termel. A jegesmedvének annyira tökéletes a hőszigetelése, hogy szinte az összes hőt megtartja, ezért még a sarkvidéki télben is gyorsan túlhevülhet, ha fut. És sajnos, a globális felmelegedés hatásai ezért is jelentenek fokozott veszélyt a jegesmedvék számára.

Kiderítették, miként jelentek meg az első állatok a Földön ORIGO, MTI

2017.08.17.

Az algák hirtelen, gyors elterjedése 650 millió éve volt a katalizátora annak, hogyan terjedtek el az első állatok a Földön ausztrál kutatók szerint.

Brocks hangsúlyozta, hogy az algák elterjedése a földtörténet egyik legmélyrehatóbb ökológiai forradalmát indította el, amely nélkül az emberek és más állatok nem léteznének. „Mielőtt ez megtörtént volna, drámai esemény történt 50 millió évvel korábban, az úgynevezett hólabdaFöld” - tette hozzá. „Ekkor a Föld mintegy 50 millió éven át teljesen fagyott volt. Hatalmas gleccserek gyalulták a hegyvonulatokat porrá, amelyek tápanyagot szabadítottak fel, és amikor a hó elolvadt egy szélsőségesen globális felmelegedés során, a folyók a tápanyagokat az óceánokba sodorták.” Brocks elmondta, hogya tápanyag igen magas szintű jelenléte az óceánokban és a globális hőmérsékletek csökkenése élhetőbb, szinte tökéletes feltételeket alakított ki az algák gyors elterjedéséhez.Ez volt az átmenet a baktériumok uralta óceánokból abba a világba, amelyet összetett élet uralt. „Ezek a hatalmas és tápanyagban gazdag élőlények az élelemháló alján biztosították az energiarobbanást a teljes ökoszisztéma forradalmához, amelyben egyre nagyobb és összetettebb szervezetű állatok, köztük az ember is képes volt fejlődni” - hangoztatta a professzor.

57. oldal



ban végletekig fokozódtak az indulatok, amikor nyilvánvalóvá vált: az illetékes szövetségi minisztériumban szinte csak az aláírás hiányzik az engedélyen ahhoz, hogy ugyanezt a génmódosított fát telepíthessék az ország hűvösebb területeire.

A hólabda-Föld illusztrációja

Forrás: NASA

Áttörő felfedezés A tanulmány társszerzője, Amber Jarrett olyan ősi üledékes kőzeteket fedezett fel Közép-Ausztráliában, amelyek a hólabda-Föld elolvadása utáni időszakból származnak. „Ezekben a kőzetekben molekuláris fosszíliák feltűnő jeleire bukkantunk. Azonnal tudtuk, hogy áttörő felfedezést tettünk arról, hogy a hólabda-Föld közvetlen részese volt a nagy és bonyolult élet evolúciójának” - idézte az ANA kutatóját a Phys.org tudományosismeretterjesztő hírportál.

Génkezelt energiafával mentenék meg a világot ORIGO 2017.08.17. Brazília már két évvel ezelőtt jóváhagyta egy géntechnológiával módosított eukaliptusz fajta kereskedelmi forgalmazását, azaz olyan felhasználását, melynek vége a fa megbabrált tulajdonságaira épülő biomassza-előállítás és az abból nyerhető energia termelése. Az USA-

58. oldal

A génmódosítás következtében még az Egyesült Államok keleti partvidékére jellemző hideget is jól tűrné az az eredetileg Brazíliában, biogenetikai beavatkozáson átesett eukaliptuszfa-fajta, melynek szövetségi minisztériumi ajánlása ellen most környezetvédő csoportok és tudósok is felemelték hangjukat. Az Ausztráliából származó fák nagyon kedveltek Brazíliában és Dél-Afrikában, ahol a meleg éghajlatnak megfelelően 5-7 év alatt kifejlődnek, vágásuk után pedig jól hasznosítható biomassza nyerhető belőlük. A braziloknál a bambusszal együtt arra használják a fa biomasszáját, hogy elektromos energiát termeljenek abból (erről itt olvasható egy, az alapokat bemutató tanulmány), ezértgyakran energiafának is hívják ezt a növényt.Azonban bármilyen csábítónak tűnik is azt állítani, hogy a biomasszából és a fapellettből nyert energia tiszta és környezetbarát, úgy tűnik, ez nem egészen tartható állítás: a riadalmat most az okozza, hogy a későbbi energiatermelési céllal telepített génkezelt eukaliptusz többet árt, mint használ. A minisztérium értékel és ajánl Rengeteg környezetvédő szervezet tiltakozik azért, mert az amerikai mezőgazdasági minisztérium arra készül, hogy feloldja a dél-amerikai eredetű, módosított eukaliptusszal kapcsolatos tilalmakat. Ennek legfontosabb előzményét egy hat évvel ezelőtti kérelem adja. Ebben az ArborGen nevű erdészeti biotechnológiával foglalkozó cég – neves kutatók támogatásával – azt indítványozta, a minisztérium oldja fel a fafajta meghatározott célú telepítésével kapcsolatos korlátozásokat.


Brazíliai génmódosított eukaliptuszok ültetvénye Caton/ ISPN/Peter Caton


Forrás:

Peter

A minisztérium most pontosan erre készül: a kísérleti termesztési eredmények kiértékelése alapján már csak néhány hatósággal és szövetségi ügynökséggel kell egyeztetnie ahhoz, hogy utánakiadja az engedélyt a fafajta telepíthetőségére.A minisztériumnál jelezték: bár a fa körül fellángolt heves vitát figyelemmel kísérik, a feladatuk az érvek és ellenérvek mérlegelése, és ha a fafajtához köthető környezeti jelentésekben nem látni valószínűsíthető káros hatásokat, nincs okuk megtagadni a szövetségi ajánlás kiadását. A génmódosított eukaliptuszt – hidegtűrése mellett – azért is szeretnék engedélyeztetni, mert jó hatásfokkal felhasználható biomassza nyerhető belőle. Az Egyesült Államok emellett a világ egyik legnagyobb fapellettexportálója, így a haszontelepített eukaliptuszokkal támogatnák a külföldi kereslet kiszolgálását is.

Fapellett: nő a kereslet iránta

Forrás: GWMI

A támogatók azzal is érvelnek: a biomasszából nyert energiák felhasználásával végső soron a klímaváltozás elleni küzdelemhez csatlakoznak. A fa törzsének másik oldala Az engedély kiadásához közeledve bekeményítettek az ellenzők is, akik mostanáig bezárólag több ezer észrevétellel szóltak hozzá a témához kapcsolódó társadalmi vitához. Leginkább környezetvédők hallatják hangjukat, akik szerint eza fafajta túlzottan vízigényes és más növények láthatják kárát, ha közelükbe települ.Emellett invazív is, azaz könyörtelenül kiszorítja saját környezetéből a többi fajtát, amely végső soron a természetes élőhelyek állat- és növényvilágának megborulásához vezet. Az őshonos tölgyerdőkben hektáronként akár 60-70 különböző növényfaj is megél, ezek mellett a fák mellett csak 10-15.

59. oldal



Az ellenzők felhívják a figyelmet arra is, hogy a növény rendkívül gyúlékony:a közelmúlt sokkoló portugáliai tűzeseténél a tűz terjedését a sok eukaliptusz fa is elősegítette.Ez a fafajta könnyen átadja a tüzet szomszédjainak, miközben a gyökere érintetlen marad. Az eukaliptuszellenesek attól is tartanak: ha megkapja a szövetségi ajánlást a génmódosított növény, az őshonos fajtákat tervszerűen fogják a termelésben érdekeltek kivágni azért, hogy helyükre a vitatott fajtát telepítsék. Ez önmagában jelentős visszalépés az emisszió elleni harcban. Mégsem kíméli annyira a klímát Az igazán fajsúlyos ellenérv azonban az, hogyaz így nyert biomassza legjobb esetben is csak semleges, de semmiképp nem kedvező hatású a klímára.

karbonsemleges energiaforrás, ám felhasználásakor üvegházhatású gázok szabadulnak fel. Sőt: az eukaliptusz és egyes más fafajták, növekedésük során rengeteg izoprént bocsátanak ki, amely más szennyezőanyagokkal keveredve egészségkárosító, felszíni ózont hoz létre. A felszíni ózonréteg miatt csak Európában nagyjából 20 ezren halnak meg évente. Az engedélyezést kezdeményező vállalat egyelőre nem reagált az ellenérvekre. Beadványukban azt fejtették ki: ezek a fák kevés életképes magot szórnak szét, és a korábbi próbatelepítések vizsgálatai nem igazolták, hogy gyors ütemben terjednének természetes módon.

Így navigál GPS híján a nádiposzáta TÁTRAI PÉTER

2017.08.22. origo.hu

A vándormadarak sokszor több ezer kilométeres távolságot tesznek meg úti céljukig, miközben folyamatosan számon tartják pillanatnyi helyzetüket. Miféle „állati GPS" segíti őket a tájékozódásban?

Sok a kétség a növényi eredetű biomassza körül is Attila

Forrás:

Manek

Tavaly 65 tudós írta alá azt a levelet, melyben arra kérik a szenátorokat, egy készülő energetikai jogszabályban is jelenítsék meg azt a tudományos álláspontot, hogy bár a növényekből előálló és előállítható biomassza (nem említve most más forrásokat, például lebomló hulladékokat)

60. oldal

Okkal csodáljuk a vándormadarakat bámulatos képességükért, amellyel több ezer kilométernyi távolságot áthidalva tévedhetetlenül közlekednek élőhelyeik között, például eltalálnak az északi földtekén fekvő fészkelőhelyükről afrikai telelőhelyükre. A tudománynak mindmáig nem sikerült teljesen tisztáznia a madarak bravúros navigációs készsége mögött meghúzódó élettani mechanizmusokat, de a Bangor University (Egyesült Királyság) kutatói most egy fontos elemet illesztettek a kirakójátékba. Mágneses elhajlás Ahhoz, hogy bárki – legyen az ember vagy állat – nagy távolságokat tegyen meg két kijelölt pont között, elengedhetetlen, hogy útközben mindvégig számon tartsa aktuális helyzetét. Míg a földrajzi szélesség – az észak-déli pozíció – meghatározása viszonylag egyszerű navigációs probléma, a


hosszúság, vagyis a kelet-nyugati tengely mentén való elhelyezkedés becslése olyan rafinált feladat, amelyet a térképészeknek, tudósoknak, órakészítőknek és tengerészeknek évszázadokba tellett kielégítően megoldani. Az emberi utazókat végül a pontos időmérő eszközök segítették hozzá a sikerhez.


ponton. Ebből egyebek mellett az következik, hogy ha pontosan követnénk az iránytű által kijelölt északi irányt, nem is az Északi-sarkra, hanem csak annak közelébe, a mágneses északi pólusra érkeznénk. Változó szögeltérés A trükkös a dologban az, hogy a földrajzi pólus és a mágneses pólus felé mutató irányok közötti szögeltérés attól függ, hogy éppen milyen földrajzi szélességen tartózkodunk. A földgömbön csak egy olyan délkör létezik – az, amelyik a földrajzi és a mágneses sarkponton is áthalad –, ahonnan nézve a két pólus egy irányba esik. Innen akár keletre, akár nyugatra indulunk, az elhajlás egy darabig nő, aztán újra csökken. Az elhajlás mértékének érzékelése így lehetőséget ad a földrajzi szélesség, vagyis a kelet-nyugati pozíció meghatározására.

A Föld mágneses mezeje

Forrás: NASA

A Bangor University nemzetközi kutatócsoportjának munkája nyomán fény derült arra, hogy a vándormadarak, legalábbis egy része az ún. mágneses elhajlás jelenségét használja támpontnak a tájékozódáshoz. A mágneses elhajlás oka az, hogy a Föld mágneses és földrajzi északi pólusa nem esik egybe: míg a földrajzi (más szóval valós) északi pólust pontosan kijelöli a bolygó forgástengelye, a mágneses északi pólus kívül esik ezen a

Cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus) Commons/Martien Brand from Mariënberg

Forrás: Wikimedia

61. oldal


Európában a valós és a mágneses észak közötti eltérés keletről nyugatra haladva növekszik, amit ha csak egy térképpel és egy iránytűvel a kezünkben utaznánk, folyamatosan be kellene kalkulálnunk, különösen ha nagyobb távolságokat akarnánk így megtenni. A jelek szerint egyes madarak ezt a számítást fordítva végzik, és az elhajlás mértékéből következtetnek a kelet-nyugati tengelyen elfoglalt helyzetükre. Richard Holland és Dmitri Kishkiniev, a Bangor University munkatársai a Current Biology című folyóirat augusztusi számában írva elmagyarázzák, miként bizonyították első alkalommal, hogy az ivarérett cserregő nádiposzáták érzékelik a mágneses elhajlás mértékét, és ennek segítségével tájolják magukat Oroszországból Afrikába tartó őszi vándorútjuk során.


úgy kezdtek viselkedni, mintha valóban 1450 kilométerrel odébb, a skóciai Aberdeenben volnának, és onnan indulnának tovább Észak-Afrika felé: repülési irányukat 151 fokkal, nyugat-délnyugatiról kelet-délkeletire módosították. A fiatal példányok az átállított mágneses mezőben teljesen megzavarodtak, és képtelenek voltak orientálni magukat, ami arra utal, hogy a mágneses térkép nem veleszületetten, hanem tanulás eredményeképpen alakul ki a madarak agyában.

Navigációs térkép a fejben „Régóta foglalkoztatta a tudósokat az a rejtély, hogy vajon hogyan oldják meg a madarak a földrajzi hosszúság meghatározásának problémáját – mondta el Holland. – Úgy tűnik, hogy a küllemre talán szerény cserregő nádiposzáták fejében komplett világnavigációs térkép lakozik, melynek segítségével pusztán a mágneses északi sark – pontosabban a mágneses és a valódi észak közötti eltérés – érzékelésével bárhol a földgolyón meg tudják határozni a kelet-nyugati helyzetüket. Egyéb külső támpontokkal – a mágneses mező erősségével, a csillagok helyzetével, vagy egyes illatokkal – kombinálva ez segíti őket hosszú vándorlásuk során a mindenkori helyzetük és szükséges haladási irányuk megállapításában.” Elméletüket bizonyítandó, a kutatók ideiglenesen fogságba ejtettek néhány ivarérett és fiatal nádiposzátát az őszi vándorlásuk során. A madarakat az oroszországi Ribacsij mellett olyan kültéri kalitkákban helyezték el, amelyek lehetővé tették a szándékolt repülési irányuk meghatározását. További beavatkozás nélkül a nádiposzáták abban az irányban próbálták folytatni útjukat, amerre Észak-Afrika felé normálisan tovább haladnának. Ha azonban a madarak körül a mágneses mezőt az óramutató járásával ellentétes irányba 8,5 fokkal elfordították – ami Ribacsij helyett Dél-Skócia mágneses deklinációjának felel meg –, a tapasztalt nádiposzáták hirtelen

62. oldal

Így változik meg a nádiposzáták orientációja, a ha nyugat felé toljuk el a mágneses inklinációt Forrás: Current Biology Tanulni kell az utat „Úgy tűnik, hogy a nádiposzáták a mágneses deklináció nagy léptékű térbeli mintázatát ugyanúgy éves vándorlásaik során sajátítják el, mint a többi tájékozódási támpont, például a mágneses inklináció vagy a teljes mágneses térerősség folytonos térbeli változását” – magyarázta Nyikita Csernyecov, a Ribacsiji Biológiai Állomás munkatársa. (A mágneses inklináció a föld mágneses tér erővonalainak a vízszintessel bezárt szöge, amely szintén helyről helyre folytonosan változik a Föld felszínén.)



„A mágneses deklináció főleg a kelet-nyugati tengely mentén változik, ami lehetőséget nyújt a földrajzi hosszúság mérésére.” Persze még számos kérdés nyitva maradt, egyebek között az, hogy miként megy végbe a nádiposzáták tanulási folyamata, és hogyan terjesztik ki tudásukat olyan helyzetekre, amelyeket korábban közvetlenül nem tapasztaltak. Ilyen helyzet például az, amikor az alapesetben Oroszország és Afrika között közlekedő madarak hirtelen Skóciában találják magukat – vagy legalábbis érzékeik így tájékoztatják őket. A kutatók hangsúlyozták: fontos lesz azt is kideríteni, hogy vajon más vándormadár-fajok is rendelkeznek-e hasonló képességgel.

63. oldal

Szerkeszti: Ritz Ferenc

Recommend Documents