Szerkeszti: Ritz Ferenc

Szerkeszti: Ritz Ferenc E-mail: [email protected]

IX. évfolyam, 11. szám

Kiderülhet, mi vár ránk a halál után ....................................................................................................................................................... 2 Két matematikus kiszámolta, hogy nem győzhető le a halál .................................................................................................................... 4 Betegség vagy krisztusi csoda: vért izzad egy fiatal nő ........................................................................................................................... 5 Örökre elaltathatják a herpeszvírusokat .................................................................................................................................................. 7 Valami nagyon furcsa dolog történik génjeinkkel az űrben ..................................................................................................................... 9 Agyak internete ...................................................................................................................................................................................... 10 Gondolkodom, tehát 42.......................................................................................................................................................................... 12 Megtalálták a világegyetem hiányzó anyagának nagy részét ................................................................................................................ 18 Rövid hírek, érdekességek ...................................................................................................................................................................... 20 Tanulni, tanulni, tanulni... ..................................................................................................................................................................... 29 Itt a HydroAqua 9000+ vízkoncentrátum, az egészség záloga .............................................................................................................. 31 Kész elmebaj! Már elménket is támadja a homeopátia.......................................................................................................................... 35 Tintahalaknak álcázzák az amerikai katonákat ..................................................................................................................................... 38 Magyar orvos esete az emberi szembe költöző férgekkel Közép-Afrikában ........................................................................................... 39 Kiderült, hogy a panda is magyar ......................................................................................................................................................... 42 Ez volt a történelem legbrutálisabb nukleáris napfelkeltéje .................................................................................................................. 44 Erdőket kellene kiirtani a repülők bioüzemanyagáért ........................................................................................................................... 52 Az Atlanti-óceánon épített szélerőmű adhatná a világenergiát .............................................................................................................. 54 Miért nem maradnak Afrikában a gólyák? ............................................................................................................................................ 56 Múltbeli madarak tollai bizonyítják a növekvő légszennyezettséget ...................................................................................................... 58 Tippelje meg, melyek a világ legnagyobb élőlényei! Valószínűleg téved ............................................................................................... 61

Tudományról egyszerűen

IX. évfolyam 11. szám

Kiderülhet, mi vár ránk a halál után ORIGO 2017.10.08. Az elmúlt időszakban mutatták be az Egyenesen át című mozifilmet, amely arról szól, hogy egy csapat orvostanhallgató szándékosan szívleállást okoz magának, hogy megtapasztalhassa, mi van a túlvilágon. A felelőtlen fiatalok döntésének – nem meglepő módon váratlan és szörnyű következményei lesznek, a film pedig természetesen nem fukarkodik a fantasztikus elemek használatával. Az alapfelvetés ugyanakkor nem teljesen fikció, egyre több tudományos bizonyíték áll rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy az emberi öntudat nem azonnal huny ki a szív leállását követően. De mi történik a testtel és az aggyal, pillanatokkal az után, hogy leáll a szív működése. A hirtelen szívmegállást és az infarktust gyakran egymás szinonimájaként használják, pedig két eltérő állapotról van szó, állítja az Amerikai Szívtársaság (AHA). Utóbbi esetében a koszorúér artériák eltömődése miatt nem jut megfelelő mennyiségű vér a szív egy bizonyos részéhez, amitől szöveti sejtelhalás következik be, viszont a szív működése nem feltétlenül áll le teljes egészében. Ezzel szemben hirtelen szívmegállás során a szív elektromos vezérlése szenved zavart, a szerv elektromos működése szabálytalanná válik, a keringés rövid időn belül összeomlik, végül a szív teljesen megáll. „A terminális esetek túlnyomó részében az orvosok akkor állapítják meg a halál beálltát, amikor a szív már nem ver tovább” – mondta dr. Sam Parnia kutató orvos (NYU Langone School of Medicine). „Technikai értelemben véve így határozzuk meg a halál bekövetkeztének időpontját, minden azon a pillanaton alapul, amikor a szív már nem ver tovább” – tette hozzá a szakember.

2. oldal

Részlet az Egyenesen át című filmből

Forrás: InterCom

A szív megállását követően az agy vérellátása megszűnik, ennek nyomán pedig az agyfunkciók szinte azonnal leállnak. „Minden agytörzsi reflex elveszik – a garati, a nyelési, a szemhéjzárási reflexek mindegyike a múlté lesz” – mondta Parnia. Amin még az orvosok is megdöbbennek A nagyagykéreg – vagyis központi szervünk „gondolkodásért” felelős része – a szív összeomlása után ugyancsak azon nyomban belassul, 2-20 másodpercen belül a műszerekkel már nem lehet agyi aktivitást kimutatni. Sejtfolyamatok hosszú lánca indul be, ami legvégül az agysejtek totális pusztulásához vezet.Ez azonban egy igencsak hosszú folyamat, amely a szív halálát követően akár hosszú órákig is eltarthat, magyarázta Parnia. „Cardiopulmonáris reszuszcitáció (CPR, vagy közérthetőbben szív-tüdő újraélesztés) elvégzése esetén a fő cél, hogy valamennyi vért juttassunk az agyba – körülbelül 15 százalékát annak, ami a központi szerv normál működéséhez szükséges. Ez elég ahhoz, hogy lelassítsuk az agysejtek pusztulásának folyamatát, arra viszont nem elég, hogy újraindítsuk az agy


funkcionálását, ezért nem indulnak be újra a reflexek a CPR során” – mondta Parnia, aki szerint, ha az újraélesztés sikeres, és a szív ismét működőképes, az agy működése fokozatosan helyreáll. Az orvos ugyanakkor kiemelte, hogy a CPR során az agy sejtjeinek halálát legfeljebb lassítani lehet, megakadályozni nem, így ha az újraélesztés sokáig elhúzódik, a központi szerv súlyos károsodásokat szenved. Az elmúlt időszakban végzett állatkísérletek kimutatták, hogy nem minden ilyen egyértelmű, a halál beálltának perceiben az agyi aktivitás ugyanis ugrásszerűen megnő. 2013-ban például a kutatók kilenc patkány esetében idéztek elő hirtelen szívhalált, miközben a rágcsálók agyát EEG készülékkel figyelték. Nagyjából 30 másodperccel a szív leállása után olyan agyi aktivitási mintázatot sikerült megfigyelni az állatoknál, amilyet az „öntudatos agy” produkál. Emellett a vizuális információk feldolgozását végző látókéreg is feltűnő aktivitást mutatott.


megállása majd újraindítása közt eltelt idő alatt a páciensek valamilyen szinten tudatában voltak annak, mi történik körülöttük, s erről részletekbe menően be is tudtak számolni. „Le tudták pontosan írni, miként dolgoztak az orvosok és a nővérek körülöttük, milyen beszélgetések hangzottak el a környezetükben, minden olyan vizuális dologról számot adtak, amiről egyébként fogalmuk se lehetett volna” – idézte fel a páciensek elmondásait Parnia. Ezek a történetek nem agyszülemények vagy hazugságok, az esetekben közreműködő orvosi személyzet minden esetben megerősítette a betegek által elmondottakat. A szakemberek hozzátették, maguk is meglepődtek az elmondottakon, hiszen a pácienseik technikailag halottak voltak, így nem lett volna szabad, hogy részletesen emlékezzenek a mellettük zajló eseményekre. A halál és azon túl Parnia és kollégái most a halál utáni öntudat elterjedtségét kutatják, vagyis egy olyanfajta tanulmányt készítenek, amelynek keretében nagy számban vizsgálnak olyan európai és amerikai embereket, akik hirtelen szívmegálláson estek át, de aztán visszahozták őket az életbe. A munkában résztvevő szakértők szerint ilyen volumenű kutatómunka idáig nem született. A végső cél annak feltérképezése lesz, hogy a halál megtapasztalása során milyen élményeket élnek át az érintettek, és ezek a tapasztalatok mennyire számítanak egyetemesnek, azaz hasonló esetben mindannyian ugyanezekkel a benyomásokkal szembesülünk-e.

Forrás: Dreamstime

Parnia elmondta, hogy a kutatók azt is meg akarják vizsgálni részletesen, hogy mi történik az aggyal a szívmegállás, a halál beállta, majd az újraélesztés folyamata alatt:kíváncsiak arra, mennyi oxigént kap ilyenkor a központi szerv, mikor „kapcsol be” újra a nagyagykéreg, valamint milyen kapcsolatban állnak a „túlvilági tapasztalatok” az agy aktivitásával.

Parnia szerint valami hasonló játszódhat le embereknél is.Számos anekdotikus bizonyíték áll rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy a szív

A kutatók szerint a tudományos munka szempontjából most leginkább arra van szükség, hogy az agy kritikus pillanatokban történő megfigyelésének

3. oldal



metódusát tovább tökéletesítsék, hatékonyabban élesszék újra a pácienseket, valamint a szív „újraindítása” során eredményesebben előzzék meg az agyban bekövetkező visszafordíthatatlan károsodásokat.

pozitív változásokról, például sokkal önzetlenebbé, segítőkészebbé válhatnak az ilyenfajta élményen átesett emberek”. A kutató ugyanakkor kizárta azt a vélekedést, hogy a halál szupererőt adna elménknek. „Ilyen csak a hollywoodi filmekben lehetséges" – tette hozzá. Génműködés a halál után Azt viszont már most is tudjuk, hogy nagyon különös dolgok játszódnak le a halál pillanatában, és utána is.Két 2016-os tanulmányból kiderült, hogy a halál beállta után 48 órával számos gén működőképes maradt, sőt aktivitásuk fokozódott. Az eredmények a szervátültetéseken átesettek számára is fontosak lehetnek, emellett a halál fogalmának újragondolására sarkallhatnak. (A cikk részben a Live Science tudományos portál írása alapján készült.)

Részlet az Egyenesen át című filmből

Forrás: InterCom

„Ezzel párhuzamosan mi az emberi elmét és öntudatot fogjuk tanulmányozni a halál kontextusában, vagyis azt akarjuk megérteni, hogy a halál ideje alatt az öntudat eltörlődik-e vagy megmarad egy darabig – mindez pedig hogyan kapcsolódik ahhoz, ami az agyban történik” – magyarázta Parnia. „Szuperképességeink” minden bizonnyal nem lesznek Az Egyenesen át című film azt sugallja, hogy a halál és újraélesztés „felturbózhatja” az agy bizonyos képességeit, így a feléledést követően például az érintettek képessé válnak arra, hogy könnyen felidézzenek régen olvasott vagy hallott dolgokat. Parnia szerint ez téves elképzelés, senkinek nem lesznek az újraéledést követően „szuperképességei”, bár az kétségtelen, hogy a személyiség jelentős változáson mehet keresztül:rengeteget hallani

4. oldal

Két matematikus győzhető le a halál

kiszámolta,

HEGYESHALMI RICHÁRD

2017.10.31. index.hu

hogy

nem

Az öregedés az élet természetes velejárója, de ez nem gátolja meg a tudományt abban, hogy újra és újra megpróbálja kitolni, megakadályozni vagy fölülbírálni a halált. Mivel eddig senki sem élte túl a saját életét, sejthető, hogy a tudomány eddig nem járt sikerrel. És most épp a tudomány mondja azt, hogy nem is fog. Az Arizona Egyetem matematikusai bebizonyították, hogy a többsejtű élőlények öregedése megállíthatatlan. Az öregedés matematikailag elkerülhetetlen. Úgy értem, komolyan elkerülhetetlen. Logikai, elméleti és matematikai lehetetlenség lenne kibújni alóla.


− mondta Joanna Masel, az egyetem professzora, aki a posztdoktoriján dolgozó kutatóval, Paul Nelsonnal jutott erre a megállapításra. Az öregedés evolúciója a jelen ismereteink szerint nyitva hagyja annak a lehetőségét, hogy az öregedés folyamat megállítható; ehhez csak az kéne, hogy az organizmusok közötti szelekció tökéletes legyen. Ennek az egyik módja az lenne, hogy a folyamatosan elöregedő sejtjeinket - amik az öregedéshez kapcsolódnak - úgy iktassunk ki, hogy a többi sejtünk intakt marad. Csakhogy Nelson szerint a helyzet közel sem ilyen egyszerű. Az emberi testtel sejtszinten két dolog történik öregedés közben: 1.

Az egyik, hogy a sejtek aktivitása folyamatosan lelassul, majd végül elveszítik a funkcióikat. Ez történik a haj sejtjeivel is, amik egy idő után abbahagyják a pigmenttermelést.

2.

A másik, hogy egyes sejttípusok szaporodása felgyorsul, amiből azonban ráksejtek alakulhatnak ki.

A kutatók szerint ahogy öregszünk, idővel mindannyian kifejlesztünk rákos sejteket a testünkben, még akkor is, ha ezek nem járnak tünetekkel. Masel és Nelson megállapították, hogy az öregedés még akkor is bekövetkezne, ha a természetes kiválasztódás hibátlan munkát végezne, mert a ráksejtek még akkor is előnyben lennének. Ez a 22-es csapdája. Ha megszabadulsz a rosszul működő, elöregedett sejtektől, esélyt adsz a ráksejteknek az elburjánzásra. Ha a rákos sejtektől szabadulsz meg, az elöregedő sejtek fognak elszaporodni.


Betegség vagy krisztusi csoda: vért izzad egy fiatal nő ORIGO 2017.10.25. Nem mindennapi betegséget mutat be egy mostanában megjelent tanulmány: egy 21 éves nő szó szerint vért izzad magából, a rejtélyes kór tünetei az arcán és a tenyerén mutatkoznak meg. Nincsenek ismert sérülései, és nem érte semmilyen káros hatás a szervezetét, így az orvosok értetlenül állnak az eset előtt. A Canadian Medical Association Journal című orvosi szakfolyóiratban megjelent elemzés alapján a nő nagy valószínűséggel a „hematohidrózis” nevű betegségben szenved. Bár igen ritka állapotról van szó, nem ő az első, akinek az esetét szakmailag leírták, már Leonardo da Vinci is értekezett egy olyan katonáról, aki vért izzadt a csata előtt. Azóta több embert is diagnosztizáltak hasonló állapottal, a szimptómák mindenkinél szinte ugyanazok voltak: vérrel kevert izzadságcseppek szivárogtak az érintettek arcából, körömágyaiból és köldökéből. Szintén a tünetek közé tartozik a nagymértékű orrvérzés és az, hogy a páciensek vért könnyezhetnek – ez utóbbi önálló betegségként is ismert, haemolacria a neve, és általában sérülés vagy fertőzés idézi elő. A szaklapban ismertetett eset különlegessége, hogy az állapotot nem fertőzés váltotta ki. A betegtől vért vettek, és kiderült, hogy mind a vörösvérsejtjei, mind a fehérvérsejtjei normális mennyiségben vannak jelen.

Bár a földi élet végességét soha senki nem vonta kétségbe, a kutatók a biztonság kedvéért egy egyenletet is mellékeltek a témával foglalkozó tanulmányhoz, ami levezeti, hogy az öregedés miért vitathatatlan igazság, illetve a többsejtű lét természetes velejárója. (Phys.org | PNAS)

5. oldal


Krisztus vért izzad az Olajfák Hegyén. Az állapot szorosan kötődik a kereszténység egyik legismertebb történetéhez Forrás: Wolfgang Sauber/Creative Commons Akkor mi okozhatja a titokzatos kórt? A tanulmány szerint az történhet, hogy a verejtékmirigyeket behálózó hajszálerek elpattannak, ami miatt a verejtékkel együtt vér is távozik a testből. Ez természetesen egyelőre csak egy elmélet, amit még bizonyítani kell, írták a Firenzei Egyetem kutatói a publikációban. A szakértők azt gyanítják, az állapotot súlyos szorongásos zavarok idézik elő, ezért a pácienseknek stresszcsökkentő gyógyszereket írnak fel. Maga a fiatal nő is mutatta a súlyos depresszió és a pánikbetegség tüneteit, ezért szorongásoldó készítményeket szedett, ennek ellenére továbbra is vért izzadt magából. Amikor vérnyomáscsökkentő gyógyszereket kapott, akkor a verejtékben lévő vér mennyisége ugyan csökkent, a teljes gyógyulást viszont nem sikerült elérni. Sajnos a beteg kedélyállapota is jelentősen romlott az elmúlt időben, a tünetek miatt kerüli az embereket, zárkózott életet él.

6. oldal


Bal oldalt a beteg, jobb oldalt a beteg bőrszövete, ami tökéletesen egészségesnek mondható Forrás: Maglie & Caprone, 2017/CMAJ A véres verejték gyakori szereplője a vallási szövegeknek Jacalyn Duffin kanadai orvostörténész és hematológus szerint vért izzadó és könnyező emberekről bőségesen találunk leírásokat vallási szövegekben – a legismertebb talán Jézus vérrel verejtékezése volt a Getszemáni kertben -, ami miatt sokan egyfajta „stigmaként” tekintenek a szokatlan szimptómákra. A szakértő úgy véli, épp ezért sok szakfolyóirat mostanáig félt közölni ezeknek a betegeknek az esetét, mivel tartottak a tudományos élet szereplőinek megbélyegzésétől. A helyzet szerencsére változik. Duffin elmondta, hogy napjainkig 42 ilyen páciens esete ismert, ezek felét pedig az elmúlt öt évben tárták fel. Még kérdéses, hogy mi áll a növekedés hátterében: a betegség felismerése javult, vagy az esetek száma valamiért ugrásszerűen megnőtt az elmúlt időszakban? Forrás: IFL Science, The Guardian



Örökre elaltathatják a herpeszvírusokat TÁTRAI PÉTER

2017.10.29. origo.hu

A herpesz, mint tudjuk, jön-megy: az idegsejtjeinkbe fészkeli magát, nem lehet onnan kiirtani, és hol felébred, hol visszaalszik. Amikor ébren van, bajt csinál, ezért amerikai kutatók azt vizsgálják, hogyan lehetne örökre elaltatni. Kutatások szerint a világon minden öt felnőttből négy hordozza a közönséges herpeszvírust (herpes simplex virus, HSV), azonban a fertőzöttek az idő java részében nem mutatnak tüneteket, mert a vírusok elbarikádozzák magukat az idegrendszerben, ahol nyugalmi – alvó – állapotba kerülnek, és ott is maradnak a gazdaszervezet élete végéig. Virológusok évtizedek óta intenzíven vizsgálják, mitől és hogyan reaktiválódik az alvó vírus, viszont a Princeton Egyetem (USA) munkatársai most először keresték arra a kérdésre a választ, hogy miért is nem alszik el a vírus rögtön azután, hogy a szervezetünkbe kerül. A „csendesítés”-ként is ismert elalvás jelenségét, valamint az, hogy a vírus hogyan kerül ki ebből az állapotból, a kutatók rendszerint nagyon leegyszerűsített laboratóriumi modellrendszerben próbálják tanulmányozni: petricsészében nevelt idegsejteket fertőznek meg a vírussal, és figyelik, mi történik. Sajnos azonban in vitro, vagyis a laboratóriumi sejttenyészetben a herpeszvírus szinte folyamatosan éber, produktív fázisban van, és csak elég durva módszerekkel lehet elalvásra kényszeríteni – magyarázza Orkide Ozge Koyoncu, a Princeton molekuláris biológusa. Az egyik bevett eljárás során a szorosan összenövő sejteket elválasztják egymástól és a petricsésze felszínétől, és interferonnal – a szervezet saját vírusellenes hatóanyagával –, vagy más, vírusszaporodást gátló anyaggal kezelik őket, mielőtt a herpeszvírusokat a tenyészethez adnák. Ez kicsit olyan, mintha az emberi alvást kutató tudósok bunkósbottal ütnék le alanyaikat, majd abban reménykednének, hogy a padlón ájultan heverő testek normálisan és vidáman fognak ébredni.

Különböző herpeszvírusok mikroszkópos képe

Forrás: Origo

Halk énekszóval ringatják álomba a vírusokat Koyoncunak sikerült egy ennél jóval kifinomultabb altatási módot kidolgoznia, ami sokkal inkább ahhoz hasonlít, mintha halk énekszóval ringatnánk álomba a vírusokat. Az ő kísérleteiben a vírusok mindenfajta gátlószer hozzáadása nélkül, békésen szenderednek el. Kollégáival, Margaret MacGibeny doktorandusszal, Ian Hogue posztdoktorral és a labort vezető Lynn Enquisttel együtt Koyoncu az új, szelíd csendesítési módszernek köszönhetően rábukkant azokra a sejt- és vírus-eredetű tényezőkre, amelyek természetes körülmények között megakadályozzák, hogy a vírus elaludjon. Eredményeiket a PLoS Pathogens című folyóiratban adták közre. Az új megközelítés fontos előrelépést jelent – hangsúlyozta a kutatásban nem érintett Felicia Goodrum Sterling, az Arizonai Egyetem rákkutató központjának immunológus professzora. „A herpeszvírusok látenciájának kutatásában a modellrendszeren áll vagy bukik minden. A területen dolgozó valamennyi csoport azon fáradozik, hogy primer sejtkultúrákban

7. oldal


[nem daganatos, hanem egészséges szövetből származó sejttenyészetekben – a ford.], a lehető legkevesebb külső manipulációval érjen el eredményt. Ez az első olyan modellrendszer, amelyben gyógyszeres kezelés nélkül sikerült előállítani az alvó állapotot” – magyarázza Goodrum Sterling. Koyoncu és munkatársai olyan sajátos sejttenyésztő technikát alkalmaznak, amely megőrzi az idegsejtek alapvető szerkezetét. Az élő szervezetben az idegsejtek egy – sajátos esetekben két – hosszú nyúlványt növesztenek, amelyeken az idegi impulzusok utaznak. Ezek a nyúlványok döbbenetesen hosszúak lehetnek a sejtek mérettartományához képest: a leghosszabbak azok, amelyek a gerincvelőtől a lábujjunk hegyéig futnak. Az érző idegsejtek a kétnyúlványos fajtához tartoznak: hosszabb, külső nyúlványuk kiérhet egészen a bőrbe, ahol felveszi az érző információt, míg belső, rövidebb nyúlványuk a gerincvelő sejtjeivel létesít összeköttetést. Az idegsejt teste, amely a sejt genetikai anyagát és egyéb sejtszervecskéket tartalmazza, a két nyúlvány között, a gerincvelő közelében található.


metróalagútjain vonatoznak be a szervezet mélyén bújó idegsejttestbe, ott is a sejtmagba, ahol biztonságba helyezik saját genetikai információjukat. Az ily módon elsáncolt vírus aztán tetszőleges időre – néha csak napokra, de olykor évekre – nyugalmi állapotba kerül. Amikor aztán Csipkerózsikaálmából felébred, új vírusrészecskék gyártásába fog, amelyek ugyanazokat az axonokat használva ezúttal kifelé, a testfelszín irányába utaznak, és létrehozzák a jól ismert herpeszes sebeket, amelyeken keresztül a fertőzés más gazdákra is tovaterjed. Ritka esetekben a vírusok az agy felé veszik útjukat, ahol súlyos betegséget, agyvelőgyulladást okozhatnak. A hagyományos kísérleti rendszerben, ahol az alvó állapotot durva, a sejteket szétválasztó kezeléssel érték el, az idegsejtek elvesztették természetes architektúrájukat: a sejttestek visszahúzták hosszú, finom nyúlványaikat, így a herpeszvírusok természetes fertőzési útvonalát eleve lehetetlen volt modellezni. A Koyoncu és munkatársai által kidolgozott megközelítésben a sejteket olyan speciális, többkamrás tenyésztőedényben növesztik, amely elősegíti és fenntartja az idegsejttestek és axonjaik térbeli szétválását, így a vírus életciklusának valamennyi fázisa – beleértve a sejtnyúlványban zajló utazásokat és a sejtmagi eseményeket – mikroszkóp alatt kitűnően tanulmányozható. Antivírus-program

Idegsejt

Forrás: AFP/SPL

A herpeszvírusok egyik legérdekesebb tulajdonsága az, hogy ezeken az axonnak nevezett nyúlványokon képesek oda-vissza utazni. A fertőzés maga a test felszínén történik, ahonnan a vírusrészecskék az axonok

8. oldal

Koyoncu azt tapasztalta, hogy ha az idegsejteket nem körbelocsolja vírussal, ahogy a korábbi kísérleti modellben szokták, hanem célzottan az axonvég felől „kínálja meg" őket kis számú vírusrészecskével, akkor a kórokozók a sejtmagba utazás után mindenféle külső beavatkozás nélkül alvó állapotba kerülnek. Az idegsejtek ugyanis amint rájönnek, hogy megfertőződtek, bekapcsolják természetes védekező programjukat, és lecsendesítik a beérkező idegen genetikai anyagot. Ahogy a herpeszvírus bejut az idegrendszerbe, az idegsejtek a vírus DNS-ét ellenséges behatolóként azonosítják, és letiltják a vírus-DNS-en kódolt gének kifejezését – hasonlóan ahhoz, ahogy a számítógépes antivírus-programok felismerik a rosszindulatú kódokat, és megakadályozzák azok futtatását. Azonban a számítógépes vírusirtókkal ellentétben az idegsejtek kitörölni nem, csak


elnémítani tudják a vírus-DNS-t, amely így lappangó formában továbbra is a sejtmagban marad, és csak a megfelelő alkalomra vár, amikor az idegsejt éberségének lankadását kihasználva felébredhet és új vírusrészecskék termelésébe foghat. Forrás: Thinkstock Most már, hogy a kutatók megtalálták a módját, hogyan tudják a vírust gyengéden, de biztosan álomba ringatni, ideje volt feltenniük a következő kérdést: vajon hogyan tudja a herpeszvírus elkerülni a csendesítést? Milyen úton-módon képes a vírusgenom a fertőzés produktív üzemmódjában maradni, önmagát sokszorosítani és új vírusfehérjéket, vírusrészecskéket gyártani? Szökési útvonalak Koyoncu és kollégái eddig két szökési útvonalat azonosítottak, amelyen a vírusok elkerülni vagy hatástalanítani tudják a csendesítést. Az egyik egy stresszel összefüggő lassú útvonal, amelyet az idegsejt kezdeményez, a másik pedig egy gyors, a vírus fehérjéi által kiváltott szökési reakció. A lassú szökési útvonal akkor aktiválódik, amikor a gazdaszervezetet stressz éri, ami lehet durva fizikai behatás, de hormonális változás, vagy akár egy egyszerű leégés is. A stresszhatásra az idegsejteknek van egy bevált védekező válaszuk, amely – mintegy mellékhatásként – az alvó vírusfertőzést is felébreszti. Igaz, ez a riadó kevéssé hatékony: a vírusgenom ilyenkor éppen csak „megébred”, és néhány vírusfehérjét termel, ami önmagában még nem lenne elég a fertőzés teljes reaktivációjához. Ám itt lép porondra a gyors szökési reakció, amelynek lényege egyfajta pozitív visszacsatolás, egy öngerjesztő folyamat. A gyors szökés kiváltó tényezői egyes vírusfehérjék, nevezetesen a herpeszvírus burkát belülről bélelő ún. tegumentum-réteg alkotói. Az axonon át felutazó vírusok – ahogy Koyoncu korábban megfigyelte – normális körülmények között a sejtmagot elérve alvó állapotba kerülnek. Ám kiderült, hogy ha az axon fertőzésével egyidejűleg a sejttestbe


jelentősebb mennyiségű tegumentum-fehérje jut, a vírus elkerüli a nyugvó állapotot, és további vírusrészecskék gyártásába kezd. Meglepő volt, hogy a korábbi feltételezésekkel ellentétben nem kell nagy számú vírusgenom a „szöktetéshez”: elég egy pár teljes, szaporodóképes vírus, meg hozzá egy adag vírusfehérje, és a nyugalmi állapot nem fog bekövetkezni. „Ha megértjük a nyugvó állapot létrejöttében szerepet játszó mechanizmusokat, illetve azt, hogy miként tud a vírusgenom kicsusszanni a csendesítés alól, akkor elkezdhetünk konkrét terápiás célpontokat azonosítani, amelyeket gyógyszerekkel befolyásolhatunk” – mutatott rá az elméletinek látszó munka nagyon is gyakorlati hozadékára Enquist.

Valami nagyon furcsa génjeinkkel az űrben

dolog

történik

ORIGO 2017.11.02. A NASA ikertanulmányának legújabb eredménye alapján a világűrben a DNS-metiláció – vagyis az örökítőanyag kémiai módosulása, ami befolyásolja a gének be- és kikapcsolását – jelentősen „felpörög". E megfigyelés nem csak a sejtműködésbe enged alaposabb bepillantást, de azt is megmutatja, hogyan alkalmazkodik az emberi test az űrbéli körülményekhez. A DNS-metiláció során metilcsoportok (-CH3) kapcsolódnak a DNS-hez, be- vagy kikapcsolják a géneket, és szabályozzák a génkifejeződés (génexpresszió) mértékét. A metiláció változása arra utal, hogy az űr módosítja annak módját, hogyan dolgozzák fel sejtjeink a genetikai információt. A kutatásban résztvevő genetikuscsoport egyik tagja, Christopher Mason szerint a génkifejeződés robbanásszerű változásokat mutat abban a pillanatban, amikor az ember kijut az űrbe. „A kutatás során azt találtuk, hogy sok ezer gén ki- és bekapcsolása változott meg.A módosulás abban a

9. oldal



pillanatban bekövetkezett, amint az asztronauta kiért az űrbe, a fokozott génaktivitás pedig ideiglenesen a visszatérés után is megamaradt"– tette hozzá. Miket vizsgáltak? Különböző űrutazáson és Földön maradt emberek tulajdonságainak összehasonlítása elég kétséges eredményekre vezet. Éppen ezért a NASA 2015-ben egyedülálló kísérletbe kezdett, amikor egy ikerpár egyik tagja, Scott Kelly űrutazáson vett részt, míg másikuk, Mark Kelly a Földön maradt. Scott Kelly 340 napot töltött folyamatosan az űrben 2015 és 2016 között, és egész életében összesen 520 napot volt távol a Földtől. Testvére, Mark Kelly, aki szintén űrhajós, 54 napot töltött az űrben több különböző küldetés folyamán 2001 és 2011 között.

A kutatás során az ikerpárnál négy fő tulajdonságot vizsgáltak: az űrrepülés élettani hatásait, azt, hogy a mikrogravitációs környezet miként hat a belső szervekre, különös tekintettel a szívre és az agyra. Továbbá elemezték az észlelésben és a gondolkodásban bekövetkező változásokat, a bélrendszerben élő mikroorganizmusokat ért hatásokat, végül pedig a genetikai eltéréseket a két férfi között. Hamarosan megjelenik a teljes tanulmány A teljes tanulmány publikálása egyelőre még várat magára, előzetes részeredmények viszont már elérhetőek. Kiderült például, hogy az űrben töltött év alatt Scott telomerjei – a kromoszómák végén elhelyezkedő védősapkák – meghosszabbodtak a fehérvérsejtjeiben a testvéréihez viszonyítva.Ez azért furcsa, mert jelenleg a telomer hosszúságát gondolják az egészség és a hosszú élet egyik legfontosabb jelzőjének. Minden egyes alkalommal, amikor a sejtek osztódnak, a telomerjeik rövidebbek lesznek, míg eljutnak addig a pontig, hogy a sejt tovább már nem tud osztódni. Ezek a sejtek vagy elpusztulnak, vagy „öreggé" válnak, azaz tovább már nem tudnak úgy növekedni és működni, ahogy kellene. A telomer megrövidülése a rák és a korai halál nagyobb kockázatával jár, így a kutatók úgy vélik, minél hosszabbak valakinek a telomérái, annál valószínűbb, hogy elkerüli az öregedés káros hatásait. Jelen pillanatban nem világos, miként jön létre ez a váratlanul kedvező hatás az űrben a kozmikus sugárzás, a gravitációhiány és a korlátozott étrendválaszték ellenére.

Agyak internete Mark (balra) és Scott (jobbra) Kelly, az ikerkísérlet résztvevői NASA

Forrás:

Kommunikáció – gondolatbeültetésektől Jancsó Orsolya

10. oldal

évtizedekre

vagyunk

2017. 10. 31. magyaridok.hu

az

eredet-szerű


Az agy és az internet összekapcsolása számos etikai és biztonsági kérdést vet fel. Kinek a tulajdona a beültetett gondolat? Meghekkelhető az agy?


aktivitás folyamatos megfigyelésével és némi interaktivitással tesszük lehetővé – magyarázta Pantanowitz.

Unalmas mindig a számítógép vagy okostelefon képernyőjén böngészni? Az agy és az internet összekapcsolásával erre már nem lesz szükség. Elon Musk már az év elején kijelentette, hogy jelenleg az emberi kommunikáció olyan lassú, mint a kétujjas gépelés a tízujjashoz képest, így az általa alapított Neuralink 2021-re szeretne piacra dobni egy agy-számítógép összekapcsolására alkalmas eszközt. Az amerikai hadsereg is folytatott hasonló kísérleteket, ám a johannesburgi Wits Egyetem bebizonyította, hogy a pénz nem minden. A világon először ugyanis nekik sikerült az emberi agyat az internetre kapcsolni. Az angol agy és az internet szavak nyomán született Brainternet projekt úgy kezeli az emberi agyat, mint az Internet of Things (IoT) részét. Ez a 90-es években csak az eszköz és eszköz közötti kommunikációról szólt, majd a felhőforradalom nyomán a különböző készülékek az internet segítségével állhatnak egymással kapcsolatban, az emberek pedig távolról irányíthatják például otthonuk fűtését, megtudhatják, mi van a hűtőben vagy kell-e öblítőt venni a mosógépbe. A Brainternet segítségével ebbe a rendszerbe lesz bekapcsolható az emberi agy is. Adam Pantanowitz, a Wits Egyetem elektronikai és informatikai mérnöki karának oktatója és két negyedéves mérnökhallgató, Jemma-Faye Chait és Danielle Winter a bioinformatikai cég, az Emotiv gyártotta EEG-készüléket helyezett a tesztalanyok fejére, majd ennek jeleit egy mindössze ötdolláros Raspberry Pi számítógép és egy programok közötti átjárást biztosító alkalmazásprogramozási interfész (API) segítségével egy nyílt weboldalra továbbították, ahol bárki élőben követhette az alany agyi aktivitásait. – A Brainternet új lehetőséget teremt meg az agy és a számítógép közti interfészek rendszerében. Alig van könnyen használható adatunk arról, hogyan működik az emberi agy és hogyan dolgozza fel az információkat. A Brainternet szeretné leegyszerűsíteni a helyzetet, hogy az emberek könnyebben megérthessék a saját és mások agyának működését. Ezt az agyi

Fotó: Reuters

Internetfüggő fiatal egy pekingi kutatóintézetben

Az interakció jelenleg elég behatárolt, lehet ugyan például kézmozdulatok elvégzésére parancsot adni, és figyelni az így keletkező megváltozott agyi aktivitást, de a kétoldalú kommunikációtól a tudósok még nagyon messze vannak. A teljes egyenértékű kommunikációhoz ugyanis az emberi agy sokmilliárdos bio-elektrokémiai átviteleit nullákká és egyesekké kellene alakítani, hogy a számítógépek bináris kódja megértse azokat. Jelenleg tehát még évtizedekre vagyunk az Eredet-szerű gondolatbeültetésektől, azonban ez a szkeptikusok szerint nem is baj, tekintve, hogy az agy és az internet összekapcsolása számos etikai és biztonsági kérdést vet fel. Kinek a tulajdona például a beültetett gondolat? Meghekkelhető az ember agya, ugyanúgy, mint egy kenyérpirító? (Az IoT egyik legnagyobb veszélye ugyanis, hogy a különböző vírusok és trójai szoftverek fertőzése nyomán az internetre kapcsolt eszközök zombi számítógéppé válnak, amelyek távoli szerverrel vagy más, közeli zombigépekkel kapcsolatot létesítve várják a hálózatkezelő hekker parancsát, aki sokszor túlterheléses támadásokra használja azokat.) Már egy 2014-es tanulmány figyelmeztetett a technológia etikai problémáira,

11. oldal



feltéve a kérdést, hogy vajon mennyire lenne elfogadható például az elítéltek viselkedésének megváltoztatása beültetett gondolatok segítségével.

Ha az emberi agy olyan egyszerű lenne, hogy megértsük a működését, olyan buták lennénk, hogy mégsem értenénk.

Pantanowitz szerint mindenféle hekkelés – érintsen az számítógépet vagy biológiai szervezetet – nagy veszélyt jelent az emberiség számára, ezért a Kínában és a Kaliforniai Műszaki Egyetemen folyó kvantumkommunikációs kutatások alapján azt javasolja, hogy a Brainternet kétoldalú interakcióját akkor kellene lehetővé tenni, ha elérhetővé válik a fotonok segítségével működő kvantuminternet, amelyet a biztonsági szakértők a tökéletesen biztonságos és lehallgathatatlan kommunikáció eszközének tekintenek.

– Emerson M. Pugh

Gondolkodom, tehát 42

Nick Bostrom, az Oxford Egyetem filozófiaprofesszora 2003-ban publikálta az Egy számítógépes szimulációban élsz? (Are You Living In A Computer Simulation?) című gondolatkísérletét. A Mátrix népszerűsége akkortájt ért a csúcsra; logikus, hogy egy filozófust is foglalkoztatott a széles tömegeket érdeklő téma. Bostrom három állítást fogalmazott meg, amelyek közül legalább egyet igaznak tartott: 1.

Az emberi faj valószínűleg kihal, mielőtt elérhetné a poszthumán létformát.

2.

Hihetetlenül alacsony lehet azoknak a poszthumán civilizációknak a száma, akik az őseik evolúcióját akarják szimulálni.

3.

Majdnem biztos, hogy egy számítógépes szimulációban élünk.

A kifejtésben Bostrom eljut odáig, hogy az a képzet, hogy egy napon eljutunk a poszthumán létformáig, és az őseink életét fogjuk szimulálni, téves – hacsak nem élünk már most is egy számítógépes szimulációban. Az észlelés zárt kapui HEGYESHALMI RICHÁRD

2017.10.16. index.hu

A szimulációs hipotézis olyan, mintha Occam borotvájával vágnánk el Schrödinger macskájának a torkát, mégis izgalmas gondolatkísérlet. Ha a számítógépek teljesítménye ilyen ütemben nő tovább, idővel egész világokat is szimulálhatunk. De ha ez igaz, honnan tudhatnánk, hogy nem épp egy szimuláció részesei vagyunk?

12. oldal

Noha Bostrom írása – és az ahhoz készült kiegészítés – inkább gondolatkísérlet, mint tudományos értekezés, a tudományt a megjelenése óta idegesíti, foglalkoztatja és ejti ámulatba a szimulációs hipotézis. Hogy még ma, 14 évvel a publikálása után is kínál gondolkodnivalót, az nem azért van, mert a hipotézist nem tudták bizonyítani, hanem azért, mert nem sikerült egyértelműen cáfolni.


De ha megpróbálnánk bizonyítani, sikerülne-e? Vajon adhatnak az érzékszerveink elég információt arról, hogy egy szimulációban élünk-e? Ami azt illeti, adhatnak – más kérdés, hogy ezek mennyire megbízható információk. Hiszen az agyunk naponta több százszor, talán több ezerszer is készségesen átver bennünket, méghozzá a mi érdekünkben. Már a látásunk sem megbízható. A retinánkra érkező képet – a szem mechanikai felépítéséből adódóan – fordítva látnánk, ha az agy nem forgatná el a képet 180 fokkal. És ez csak az elsődleges filter; még nagyobb különbséget eredményez, hogy a kognitív funkciók mindenkinél más-más prioritás szerint működnek. Kérdezzünk meg két embert, aki ugyanazon az eseményen volt, hogy mit tapasztaltak: rögtön világos lesz, hogy az agy mennyire máshogy dolgozza fel ugyanazokat az információkat. Mindegy, hogy (Jung után) introvertált érzékelésnek, vagy (Sartre után) egzisztencializmusnak hívjuk: a szubjektum megjelenik az érzékelésben. A nyugati és keleti filozófiák között fontos különbség volt, ahogy a test és a lélek viszonyához álltak. A racionalista filozófus, René Descartes – róla még lesz szó – ilyen szempontból dualista volt: határozottan elkülönítette a szellemi és anyagi világot, míg Keleten egységes egészként kezelték a testet és a lelket. A kétféle megközelítés csak látszólag mond ellent egymásnak, valójában nem összeegyeztethetetlenek. Descartes-nak igaza volt abban, hogy az értelmünkre támaszkodva is szerezhetünk biztos ismereteket, de a test működése is okozhat az értelem működésére kiható változásokat. Ha éhesek, ingerültek vagy szomorúak vagyunk, az a gondolkodásunkra is hatással lesz.


– Azért, mert egy kis rendetlenség a testben elég ahhoz, hogy tévútra vigye érzékeinket. Lehet, hogy nem vagy más, mint egy darab rosszul megemésztett marhahús, vagy egy falat túl kövér sajt, vagy romlott krumpli. Egyébként kevésbé látszol síri, mint inkább siralmas jelenségnek, bármi légy is! (Charles Dickens: Karácsonyi ének) Ez a fő akadálya annak, hogy a körülöttünk lévő valóság valóságosságát érzékszervi úton cáfolhassuk: az, hogy egyébként is túl gyakran tesszük meg. És ha megtehetnénk, az sem lenne tudományos bizonyíték. Ahhoz az kéne, hogy a kapott eredményeket bármikor reprodukálni lehessen. Ennélfogva az egyéni benyomások nem számítanak: semmit sem jelent, ha valaki azt állítja, hogy pixeleket vagy kék halált látott az égbolton. Vagy égő csipkebokrot a sivatagban. Az érzékszervi úton megszerezhető egyéni tapasztalatokat maga Bostrom sem fogadja el bizonyítékként. Érvelése szerint ilyen tapasztalatokra akkor is szert tehetünk, ha nem egy szimulációban élünk. Az ilyen programhibákra más, kézenfekvőbb magyarázatok is vannak: hallucináció, mentális rendellenesség, érzékcsalódás, önámítás. Vagy egyszerűen csalás. Csak gondolj bele

– Te nem hiszel bennem – kezdte a beszélgetést. – Megvallom, nem. – De hiszen saját érzékeiddel győződhetsz meg jelenlétemről. – Éppen ezeknek nem hiszek. – De miért?

13. oldal


Hiába nem bizonyítható öt érzékszervvel, reprodukálható módon, hogy egy szimulációban élünk, maga a tény, hogy gondolkodhatunk róla, önmagában is figyelemre méltó. Az emberi agynak megvan az a képessége – a primitív, én-tudattal nem rendelkező állatokkal szemben –, hogy reflektálhat a létezésére, az énjére, a saját gondolkodására. Hogy ennek a képességnek mi értelme van, azt éppúgy nem tudjuk, mint ahogy a lét értelmére is hiába keresnénk a választ. „De az ember csak nagyon lassan barátkozott meg azzal, hogy agya képes olyan kérdésekkel is foglalkozni, amelyek éppen önmagáról, a homo sapiensről szólnak. Ez a tartózkodás talán egyfajta egészséges önvédelmet is takart. Azóta kiderült, hogy az olyan kérdések, amelyek magáról a kérdezőről szólnak, nagyon könnyen vezethetnek feloldhatatlan ellentmondásokhoz, a gondolkodás reménytelen elakadásához.” (Mérő László: Az érzelmek logikája) (Az önreflexió, valamint az észlelésen túlmutató gondolkodás képességében a racionalista filozófusok, mint Platón és Descartes Isten létezésének bizonyítékát látták. Platón megkülönböztette az ideák világát és az anyagi világot; szerinte a tökéletességről alkotott elképzeléseink az ideák világából származnak. Descartes szerint az a képesség, hogy gondolataink alakulhatnak ki egy tökéletes lényről, önmagában Isten létezését bizonyítja – elvégre a tökéletes lény gondolata nem származhat a tökéletlen embertől. A tökéletes lény nem lenne tökéletes, ha nem létezne, de ha nem létezne, elképzelésünk sem lehetne róla. Ugyanakkor John Locke, a brit racionalista filozófus úgy vélte, hogy amikor az agy üresjáratban teker, és Istenen gondolkodik, annak az az oka, hogy az érzékszerveink nem társítottak Istenhez kézzelfogható tapasztalatot.) Vannak átfedések, de Bostrom elmélete nem Descartes filozófiájának újragondolása. Bostrom nem ismeretelméleti kérdésekkel foglalkozott, csak sorra vette azokat az állításokat, amik azt támasztják alá, hogy egy szimulációban élhetünk.

14. oldal


Mégis van egy pont, ahol Descartes és Bostrom megközelítése egybecseng: mindketten abból indulnak ki, hogy a világ nem az érzékelés, hanem az értelem segítségével ismerhető meg. Einstein sem látta a gravitációs hullámokat, de puszta gondolkodás révén olyan összefüggések rendszerét ismerte föl, amiből egyenesen következett, hogy évtizedekkel később bizonyíthatták a létezésüket. De ez normális. Az agy csak az érzékszervi benyomások töredékét képes feldolgozni; a vakfoltokat koncepciókkal és elméletekkel hidalhatjuk át. Bostrom kiindulópontja a technikai fejlődés üteme volt. Ennek a fejlődésnek egy pontján már rendelkezésünkre fog állni az a számítási teljesítmény, amivel egy, a mi világunkhoz hasonló, elképesztően bonyolult szimulációt futtathatunk, egyszerre hétmilliárd emberrel, sötét anyaggal, kozmikus sugárzással, démokritoszi atomelmélettel, történelemmel, vallással és filozófiával. Vajon pusztán az értelmünk segítségével felismerhetjük, hogy egy szimuláció részesei vagyunk? A jövőben készülhetnek olyan számítógépek, amik egész univerzumokat szimulálhatnak. De ha ezt elfogadjuk igazságként, hogyan zárhatjuk ki, hogy ez még nem történt meg? James Gates, a Marylandi Egyetem fizikusa szerint ha a szimulációs elmélet igazolható, annak a természetben is nyoma van. Gates az univerzum működését meghatározó leptonok és kvarkok természetének tanulmányozása közben olyan reakciókat és jelenségeket figyelt meg, amik leginkább az informatikában használt hibajavító kódok működésére emlékeztetnek. Gates szerint rendkívül valószínűtlen ilyen jellegű kódokat találni egy nem szimulált univerzumban. A hibajavító kódokat a böngészők teljesítményének optimalizálására használják. Ugyan mi keresnivalójuk van a szuperszimmetriát és a húrelméletet vizsgáló egyenletekben?


Lisa Randall, a Harvard Egyetem fizikusa szerint ezek a hibajavító kódok azért szükségesek, mert egy univerzum, ahol ezek a hibák javítás híján elterjednek, igen hamar összeomlana. Ezt kisebb léptékben, de megfigyelhetjük a DNS replikációjánál is; ha nem lennének hibajavító algoritmusok, a tovább örökített, rossz minőségű genetikai anyagoknak, valamint az ezekből kifejlődő élőlényeknek csökkenne a túlélési esélye. Az evolúcióelmélet szerint maga az élet is egy önjavító algoritmus, ahol a rendszer menet közben korrigálja a hibákat, hogy fennmaradhasson az élet. Ki bírja ezt erőforrással?

De ha lemegyünk a DNS szintjéig, belátható, hogy egy ilyen bonyolultságú szimuláció futtatása mennyire számításigényes feladat. A ma létező mesterséges világok, mint az online szerepjátékok (MMO), rengeteg számítógépet igényelnek: a játékosét, illetve a játékosok gépeit összehangoló szerverekét. És a World of Warcraft, bármilyen sokrétű játék, technikailag igencsak elmaradott. Bizonyos vonatkozásaiban az életet imitálja: van saját fizikai modellje, földrajza, történelme, gazdasága, a világot benépesítő karakerei – de csak erős fenntartásokkal nevezhető szimulációnak. És még ez a primitív virtuális világ is rengeteg számítási teljesítményt követel meg.


Minél alaposabbak a valóságról alkotott ismereteink, annál nagyobb számítási teljesítményt fog igényelni a tökéletes szimuláció. Egy kisbaba még csak a saját kezeit és a plafont láthatja, amint hanyatt fekszik a bölcsőben – ezt szimulálni viszonylag könnyű. De a rádiócsillagászathoz már jóval több erőforrás kell, hiszen kozmikus távolságokat vizsgálhatunk vele. Ugyanez a helyzet a DNS-molekulával: szabad szemmel nem látható, de ha belenagyítunk, elképesztő információmennyiség fog visszaköszönni. Megfelelő optimalizációval mindez kivédhető. John Carmack, aki a világ legfejlettebb grafikus motorjainak vezető fejlesztője volt, gyakran használt olyan programozási trükköket (adaptív képfrissítés, bináris térparticionálás), amikkel átverte a játékos érzékelését, hogy a szimuláció zavartalannak tűnjön. A Commander Keennél csak azt rajzoltatta újra a számítógéppel, ami valóban új elem volt a képernyőn; a Doom motorjánál csak az éppen megjelenített poligonokat és a textúrákat számoltatta ki a géppel; a Rage-ben úgy programozta a textúrakezelést, hogy a felbontásuk aszerint változzon, hogy milyen távolságban van tőlük a játékos. Ha a mi világunkat megteremtő szimuláció tervezője hasonló módszereket használt, elképzelhető, hogy a világ, amit ismerünk, valójában nem is olyan formában létezik, ahogy észleltük. Ma még meghaladja a képességeinket, hogy távoli galaxisokba utazzunk, így a hiteles szimulációhoz az is elég, ha a kétdimenziós másukat vetítik az égre. Lehetséges, hogy a sejtek és az atomok is csak akkor rajzolódnak ki előttünk, ha mikroszkóp alatt vizsgáljuk őket – hasonlóan a Rage textúrakezeléséhez. Ha csak az öt érzékszervvel megtapasztalható dolgokat szimuláljuk, azzal rengeteg erőforrást spórolhatunk. De – ahogy a témával foglalkozó Kurzgesagt videójában is elhangzik – már az emberi öntudat szimulációja is hatalmas erőforrásokat igényelne. Az idegsejtek közti reakciók számából kiindulva elmondhatjuk, hogy az emberi agy másodpercenként 1020 műveletet hajthat végre. Ha a teljes emberiséget és a komplett történelmet bevonjuk a szimulációba, az összesen kétszázmilliárd embert jelent. Számoljunk ötvenéves átlagéletkorral, évi harmincmillió másodperccel:

15. oldal


30 millió (másodperc) × 50 (év) × 200 milliárd (ember) × 10 20 művelet, az másodpercenként millószor billiószor billiószor billió műveletet jelent. És ez a kapacitás csak az emberi öntudat leképezéséhez kell, pedig már ez is több, mint ahány csillag van az univerzumban. Ha feltételezzük, hogy a technikai fejlődés üteme a jövőben nem fog lassulni, idővel létrejöhet egy úgynevezett Matrjoska agy, egy minden elemében valósághű szimulációt futtató szuperkomputer, ami akkora lesz, mint a Naprendszer. Egy ilyen teljesítményű és nagyságú számítógép kéne ahhoz, hogy egy olyan minőségű szimulációt futtasson, ahol a résztvevők reflektálhatnak a saját létezésükre. Izgalmas, nem? Mintha új processzort és extra memóriát vennénk a gépünkbe, mire a videojátékban irányított karakterünk elkezdene arról gondolkozni, hogy milyen operációs rendszert használhat a játékos. Mintázatok és mellékhatások


éppen azt találjuk meg. Az ide vezető zsákutcákat egy filmen és egy regényen keresztül lehet a legjobban szemléltetni. Darren Aronofsky filmje, a Pi egy különc matematikusról, Max Cohenről szól, aki a természetben megfigyelhető ismétlődéseket, mintákat és rendszereket vizsgálja; ezen az úton akar eljutni a világ pontosabb megértéséhez. „Egy: a matematika a természet nyelve. Kettő: minden, ami körülvesz minket, leírható és megérthető a számokon keresztül. Három: ha vizualizáljuk bármelyik rendszer számait, minták rajzolódnak ki. Ennélfogva a minták mindenhol ott vannak a természetben. Bizonyíték: a járványos betegségek terjedése; a rénszarvas-populációk elterjedése és visszaszorulása; a napfolttevékenység; a Nílus áradása és apálya.” John Updike regénye, az Így látja Roger a teológus Roger Lambert és a számítógép-szakértő, Dale Kohler vitája köré épül; az előbbi meggyengült hitével, utóbbi a természettudomány eszközeivel próbálja megragadni Istent, de mindketten kudarcot vallanak. „Nézzen akárhová – okított – mindenütt félelmetes pontossággal beállított állandókat lát, amelyek értéke hajszálra annyi kell hogy legyen, mint amennyi, mert ha nem, a világ, amit ismerünk, nem léteznék, de hogy annyi legyen, annak semmi lényegi oka nincsen, azonkívül, hogy Isten annyinak alkotta. Mert Isten alkotta az eget és a földet. A tudomány kénytelenkelletlen ide lyukad ki. Higgye el nekem.”

Ahhoz, hogy a hipotézis megállja a helyét, feltételeznünk kell, hogy egy szuperfejlett civilizációnak szándékában áll lefuttatni ezt a szimulációt. Ha akarunk, kereshetünk erre utaló bizonyítékokat, csak nem biztos, hogy

16. oldal

Az említett mintázatok és összefüggések akár egy szimulációra is érvényesek lehetnek: ott is változókkal és állandókkal kell dolgozni. De az informatika a matematikai törvényszerűségekre épül, a matematika pedig – ahogy a fenti idézetből kiderül – az életet próbálja számokkal modellezni. Ugyan miért különbözne radikálisan a digitális modell attól, amit modellezni próbál? És ha ezek a mintázatok jelentenek valamit, honnan tudjuk, hogy ezek nem vezetnek tévútra? Ahogy a filozófus David Chalmers megjegyezte a téma kapcsán:



Nyilván nem lesz rá cáfolhatatlan tudományos bizonyíték, hogy nem egy szimulációban élünk. Bármilyen erre utaló bizonyíték, amihez hozzáférhetünk, a szimuláció része lehet.

kell a tudományos módszertan korlátai közé szorítkoznia. Ezért, ha teremtéstörténetként vizsgáljuk Bostrom feltételezését, nyugodtan felhozhatjuk ellenérvként, hogy

Hiszek egy Rendszergazdában

a szimulációs hipotézis azért nehezen hihető, mert a legkevésbé sem elegáns. A Biblia, függetlenül attól, hogy igazságként kezeljük-e, ami benne áll, az emberiség egyik legértékesebb és legfontosabb irodalmi műve. A finom analógiák, a történetvezetés és a hiteles karakterek nagyban hozzájárultak, hogy annyian hisznek benne. Hiába, hogy tele van vérontással, népirtással, természeti katasztrófákkal, egyéni sorstragédiákkal, és egy omnipotens lénnyel, aki időnként szörnyű kegyetlenségekre is képes – ez akkor is fantasztikus történet. A hinduizmus elképesztő figurái és a reinkarnáció ugyancsak képzeletgazdag világmagyarázatok, függetlenül attól, hogy mit gondolunk a valóságtartalmukról.

Bostrom leszögezte, hogy a szimulációs elmélettel nem vallási kérdéseket akart feszegetni, de bizonyos párhuzamok így is felismerhetők. A szimuláció alkotóinak emberfeletti intelligenciával kell rendelkeznie; bármikor beavatkozhatnak a szimulációba; bármit megfigyelhetnek, ami történik; és bármikor átírhatják a szimuláció szabályait, amiket mi természeti törvényként ismerünk. Ezt akár a mindenható keresztény Istenről is írhatták volna. És az sem elképzelhetetlen, hogy a szimulációban megjelenő erkölcs egy sajátos jutalmazás-büntetés rendszer hozadéka, amivel a szimulált élőlények viselkedését próbálják szabályozni. Gates szerint a szimulációs hipotézis bőven hagy teret a vallási teóriáknak is. Egy szimulált rendszerben a reinkarnáció is lehetséges, elvégre bármikor lefuttatható újra, és ez mindenkit visszahozna az életbe: Ez eltörölheti azt a furcsa akadályt, amit az emberek gyakran a tudomány és a hit konfliktusának vélnek. Vallási és hitbéli kérdéseket legalább olyan bajosan lehet a tudomány eszközeivel vizsgálni, mint a szimulációs elméletet. De a vallásnak nem is

Amikor Stanislav Grof cseh pszichiáter – akit a Scientific American újságírója, John Horgan Isten pszichoanalitikusának nevezett – a világban megfigyelhető szenvedésről és igazságtalanságról kérdezte Ramakrisnát, a XIX. században élt bengáli szentet, Ramakrisna azt mondta, hogy a gonoszra azért van szükség, hogy a cselekmény érdekesebb legyen. Grof először felháborodott ezen (nehezen tudta lenyelni, hogy tízmilliók éhezése és a holokauszt csak a történetet színesítő elemek), de végül elfogadta Ramakrisna magyarázatát. Éhínségek, háborúk, diktatúrák és más szörnyűségek nélkül az emberi történelem sokkal eseménytelenebb és szürkébb lenne. Elveszítenénk a kozmikus dráma nagy részét, és a végén csupán egy olyan lapos történet maradna számunkra, hogy ha filmet csinálnának belőle, senki nem nézné meg a moziban. Vagy, ahogy Tolsztoj fogalmazta meg: boldog családoknak nincs története. Ehhez képest a szimulációs hipotézis maga a földhözragadtság. A kozmikus zsenik szuperszámítógépet építettek egy csillag köré, hogy

17. oldal


évmilliárdokon át futó szimulációban élethűen modellezzék Kim Kardashiant és Matolcsy Györgyöt? Hát ez nem az az eredettörténet, amiben bárki hinni tudna. Ugyan ki akarna imádkozni egy Mindenható Rendszergazdához? De hiába, hogy mesének fantáziátlan és kiábrándító, a szimulációs hipotézis tudományos gondolatkísérletnek nagyon is izgalmas. Erkölcsi tanulsága nem sok van, a mindennapi életünkre pedig semmilyen hatással nincs, hogy elhisszük-e vagy sem. De semmi kárunk nem származik abból, ha törekszünk rá, hogy a Rendszergazda jól szórakozzon – ha elég izgalmas életet élünk, talán nyerhetünk még egy kört az újraindítás után. Irodalomjegyzék:

• • • • • • • • • •

Nick Bostrom: Are You Living In A Computer Simulation? Nick Bostrom & Marcin Kulczycki: A Patch For The Simulation Argument Sarah Lewin: Is Universe A Simulation? Scientist Debate Philip Ball: We Might Live In A Computer Program But It May Not Matter John Updike: Így látja Roger René Descartes: Értekezés a módszerről Jostein Garder: Sofie világa Mérő László: Az érzelmek logikája Charles Dickens: Karácsonyi ének Szummer Csaba: Pszichedelikumok és spiritualitás


Megtalálták a világegyetem anyagának nagy részét HEGYESHALMI RICHÁRD

2017.10.16. index.hu

A világegyetemben megfigyelt mozgások arra utalnak, hogy a galaxisokat és galaxishalmazokat a látható, fénylő anyagnál jóval nagyobb tömegek gravitációs hatása tartja össze. Ha ez a gravitációs többlet nem volna jelen, a galaxisoknak és galaxishalmazoknak már szét kellett volna hullaniuk, mivel bennük számos égitest mozgási sebessége meghaladná a szökési sebességet – írja a Csillagászat.hu. Sok csillagász, köztük a 2016 decemberében elhunyt Vera Rubin munkája nyomán vált széles körben elfogadottá a sötét anyag létezése. A sötét anyag ma a kozmológia standard modelljének elengedhetetlen része, ugyanakkor a mibenlétéről nem sokat tudunk. Még az is kérdéses, hogy szokványos – protonokból és neutronokból álló, azaz barionos – anyagról, vagy az elektromágneses sugárzással egyáltalán nem kölcsönható, csak gravitációs hatást kifejtő részecskékről van-e szó. Az asztrofizikusok többsége ma egyetért abban, hogy a sötét anyag nagyobbik része nem barionos anyag.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)

Millennium Simulation Project Fotó: esa

18. oldal

hiányzó


Most egy Hideki Tanimura által irányított kanadai, és egy Anna de Graaf vezette brit székhelyű csillagász kutatócsoport egymástól függetlenül, ám egyszerre fedezett fel annyi hiányzó szokványos anyagot a világegyetemben, ami másfélszeresére növelte az ismert barionos anyag mennyiségét. Az újonnan felfedezett anyag a galaxisokat összekötő keskeny, híg és forró gázhidak, filamentumok formájában van jelen. Ez a gáz túlságosan ritka és nem eléggé forró ahhoz, hogy az általa kibocsátott sugárzás bármilyen csillagászati műszerrel kimutatható legyen. A csillagászok ezért nem egyedi képződményeket kerestek, hanem sok ilyen gázhíd együttes hatásának a nyomait vizsgálták. A módszer mindkét csoport esetében ugyanaz volt, d enem azonos mintán végezték a vizsgálatokat. A csillagászok a Szunyajev–Zeldovics-effektus segítségével vizsgálták a képződményeket. Ezt a jelenséget az ősrobbanásból visszamaradt kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás (CMB) forró gázokkal való kölcsönhatása okozza. A CMB fotonjai szóródnak a forró gáz elektronjain, amitől egy forró gázfelhő irányában kissé megemelkedik a CMB sugárzási hőmérséklete. A CMB egy gyakorlatilag statikus mikrohullámú mintázat az égbolton, amit az Európai Űrügynökség (ESA) Planck műholdja térképezett fel a legalaposabban. Ám a galaxisokat összekapcsoló egyedi gázfilamentumok hatása a pontos mérések ellenére is megfigyelhetetlenül csekély erre a magától is kissé fluktuáló, foltos mintázatra. A kutatók ezért több százezer galaxispár, illetve a köztük húzódó tartomány CMB térképét összegezték megfelelő összeforgatás és skálázás után. Ezen az összegképen már egyértelműen kimutatható volt a galaxisok közötti gázhidak jelenléte, és mérhető volt azok átlagos sűrűsége.


évtizede előre jelezték a szimulációk, és most végre megfigyelésekkel is a nyomára bukkantak.

A világegyetem nagy skálájú szerkezete egy szimuláció szerint. Az új felfedezések alátámasztják, hogy a galaxisok és a világegyetem nagy struktúráinak keletkezésére vonatkozó legtöbb elképzelésünk helyes. Fotó: Millennium Simulation Project „Tulajdonképpen mindenki tudta, hogy ennek az anyagnak ott kell lennie, ám most először sikerült egyértelműen kimutatni – éspedig nem kevesebb, mint két kutatócsoportnak is egyszerre. Ez azért is jelentős lépés, mert alátámasztja, hogy a galaxisok és a világegyetem nagy struktúráinak keletkezésére vonatkozó legtöbb elképzelésünk helyes.” – mondta Ralph Kraft, a Massachusetts-i Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics kutatóintézet munkatársa.

A két csoport eredményei egymással összhangban arra mutatnak, hogy nagyon jelentős mennyiségű barionos anyag van jelen ezekben a ritka, de hatalmas térfogatú képződményekben. Az anyagnak a létezését már több

19. oldal



Rövid hírek, érdekességek Svájcban még a szennyvíz is aranyból van MTI

2017.10.11. origo.hu

Évente mintegy 3 millió svájci frank (810 millió forint) értékű arany és ezüst kerül a szennyvízbe a lefolyókon keresztül Svájcban - derítette ki egy tudományos kutatás. A svájci Eawag vízkutató intézet kedden közzétett jelentése szerint minden évben 43 kilogramm arany és 3 tonna ezüst végzi a szennyvíztisztító telepeken, ezek értéke együtt hárommillió svájci frankot tesz ki. A szennyvízbe elsősorban az ország déli régiójából, a Ticino kantonban lévő aranyfinomítókból kerül az arany, az ezüst pedig a vegyi üzemekből és gyógyszergyárakból jut a lefolyókba - írták a tanulmány szerzői.

Svájc nemcsak jelentős kereskedelmi központ, hanem a világ egyik legnagyobb aranyfeldolgozó központja is. Az ország tavalyi, mintegy 298 milliárd frank értékű exportjának több mint negyedét az arany tette ki. Ticino kanton egyes pontjain olyan nagy az arany koncentrációja az ülepítőkben, hogy megérné kivonni - hívta fel a figyelmet közleményében az Eawag intézet.

Óriási titkos kamrát találtak a gízai nagy piramisban ORIGO 2017.11.02. Hatalmas méretű, titkos kamrát fedeztek fel a tudósok a gízai nagy priamisban. Eredményükről a Nature című tudományos folyóirat csütörtökön megjelent számában adtak hírt. A Hufu-piramis néven is ismert építmény a legrégebbi és egyben az egyedüli fennmaradt csoda az ókori világ hét csodája közül. A piramisban felfedezett üres kamra vagy csarnok méretét tekintve fontos szerepet tölthetett be, egyelőre azonban nem tudják, mi lehet az. A piramis belső szerkezetét a kutatók a ScanPyramids projekt keretében az úgynevezett müon radiográfia módszerével vizsgálták. Ez a metódus a kozmikus sugárzás melléktermékeiként keletkező müonok alkalmazásán alapul. Az elektronoknál nagyjából 200-szor nehezebb részecskék a röntgensugarakhoz hasonlóan hatolnak be az építménybe. Több száz méternyi kövön képesek áthatolni, mielőtt elnyelődnek. Segítségükkel lehetővé válik a piramis belső struktúrájának háromdimenziós feltérképezése.

Egy szennyvíztisztító egyik medencéje Lehenaff

20. oldal

Forrás:

AFP/Christophe

A technikát már évtizedek óta használják, a ScanPyramids kutatói azonban most minden eddiginél érzékenyebb műszerekkel dolgozhatnak.



HANULA ZSOLT A titkos kamra a piramison belül a nagy galéria néven ismert folyosó felett helyezkedik el Forrás: ScanPyramids Nem tudják, milyen célt szolgálhatott A szakértők három különböző müon detektáló módszert kombináltak, a kutatóeszközöket a piramison belülre és kívülre telepítették. A 30 méter hosszú "üres tér" vagy "üreg" a piramis 47 méter hosszú nagy galériája felett helyezkedik el, funkciója egyelőre nem ismert. Az óbirodalmi Hufu vagy Kheopsz fáraó (Kr.e.2509-2483) piramisát a fáraó uralkodása idején építették. Ez a világ legnagyobb ismert ókori építménye a kínai nagyfal mellett.

A paradicsomot évszázadokon át mérgezőnek tartották

2017.10.10. index.hu

A paradicsom a magyar konyha egyik legfontosabb alapanyaga, de több más európai nép konyhája is elképzelhetetlen nélküle, elég csak az olaszra gondolni. Azt mind tudjuk, hogy ez nem ősidők óta van így, hiszen a paradicsom Közép- és Dél-Amerikában honos, és a spanyol hódítók hozták be Európába az 1500-as években. Azt viszont már kevesebben, hogy vagy 200 éven át a paradicsomot mérgezőnek tartották Európa-szerte, ezért csak dísznövényként tartották. A legzavarbaejtőbb a dologban az, hogy tényleg egy csomó mérgezéses halálesetet jegyeztek fel akkoriban paradicsomevés után. Annak ellenére, hogy paradicsom közismert módon nem mérgező. Mint a kutatók utólag rekonstruálták, a paradicsommérgezéses esetek valójában ólommérgezések voltak, és jellemzően az arisztokrácia köreiben fordultak elő. Egyrészt azért, mert ők engedhették meg maguknak az Újvilágból származó egzotikus növényt, másrészt azért, mert annak idején ónból készült tányérokat és evőeszközöket használtak. Ez a gyakorlatban valamilyen ónötvözetet jelentett, általában jelentős ólomtartalommal. A paradicsom pedig savas, ami kioldja az ötvözetből az ólmot, az meg az evéssel bekerül a szervezetbe, és onnantól aztán nem sok jóra számíthatott az egyszeri paradicsomevő.

21. oldal


A növénynek a mérgezéses esetek után elég rossz híre lett, és a korabeli növényhatározó könyvekbe is úgy került be, mint veszélyes, mérgező növény. A korabeli neve méregalma volt, és a népi hiedelmek rögtön összekötötték a boszorkánysággal, sőt, olyan mendemondákat is feljegyeztek, amik szerint a paradicsom evése vérfarkassá változtatja az embert. Így esett, hogy vagy 200 éven keresztül a paradicsomot Európa-szerte rettegték, és leginkább egzotikus dísznövényként tartották, de a világért meg nem ették volna. A fogyasztása csak a 18. században kezdett elterjedni, elsősorban a mai Spanyolország és Dél-Olaszország területén, de igazán népszerűvé csak az 1800-as években a modern pizza feltalálásával lett, amivel egy csapásra meghódította az olasz konyhát, aztán rövidesen az egész világot. (Borítókép: Nickolas Muray / Getty Images Hungary)

Új békafajt fedezett fel Brazíliában egy magyar kutató MTI

2017.10.25. origo.hu

A Brazília keleti partján húzódó atlanti esőerdőből került elő egy a tudomány számára eddig ismeretlen levelibékafaj. A felfedező expedíciót és az új faj leírását Vörös Judit, a Magyar Természettudományi Múzeum Kétéltű- és Hüllőgyűjteményének kutatója vezette. Mint azt a múzeum keddi közleményében írják, a most leírt faj a levelibékafélék családjába (Hylidae) tartozik, és a Phyllodytes amadoi nevet kapta Jorge Amado brazil modernista író után. A Phyllodytes nemzetség legkisebb faja került ezzel elő, amely mindössze két centiméter hosszúra nő és kizárólag a broméliák levelei között összegyűlt vízben fordul elő. A fajleírásról a Zootaxa nevű rangos folyóiratban számoltak be a kutatók.

22. oldal


A közlemény felidézi, hogy a kétéltűek az egyik legsérülékenyebb állatcsoport. Az eddig leírt több mint 7500 faj legalább felének csökkennek az állományai, egyharmadukat kihalás fenyegeti. Ugyan a kétéltűek 300 millió éve élnek a Földön, az elmúlt pár évtizedben az emberi tevékenység hatására felgyorsult a pusztulásuk, mára mintegy 200 olyan fajról lehet tudni, amely végleg eltűnt, élőhelyeik tönkretétele vagy rejtélyes betegségek terjedése miatt. Ennek ellenére még mindig előfordul, hogy új fajok kerülnek elő olyan területekről, amelyek nehezen hozzáférhetőek vagy ritkán kutatottak. Ilyen például az Amazonas vidéke vagy az atlanti esőerdő, amely Dél-Amerika keleti partján húzódik végig. Az új békafajt is itt, az atlanti esőerdő egyik élőhelyfoltján találták meg a kutatók. A nemzetközi együttműködésben egy brazil egyetem (Universidade Estadual de Santa Cruz) munkatársai és a Tempus Közalapítvány támogatásával Vörös Judit, a Magyar Természettudományi Múzeum kétéltűkutatója vett részt. Az expedíció során még érintetlen esőerdőfoltokat jártak be, ismeretlen békák után kutatva.

Mesterséges ébenfa válthatja fel a veszélyeztetett igazit MTI

2017.10.28. origo.hu

A veszélyeztetett, nehezen beszerezhető trópusi ébenfáéhoz hasonló akusztikus tulajdonságokkal bíró faanyagot fejlesztettek ki svájci kutatók a hegedűkészítésben kulcsfontosságú kemény ébenfa pótlására. A Swiss Wood Solutions startupcéget, amely a faanyagot kifejlesztette, a Svájci Szövetségi Anyagtudományi és Technológiai Laboratórium (EMPA) és a zürichi Műszaki Egyetem kutatói alapították. Fenntarthatóan nevelt svájci juharfát használnak a faanyag elkészítéséhez. Az eljárásban áztatják, szárítják, majd melegen sajtolják a fát. A kész termék akusztikai tulajdonságai hasonlítanak a hegedűkészítéshez, klarinétok és oboák



gyártásához használt ébenfához - számolt be róla a swissinfo.ch svájci hírportál.

gyártott hangszereket kipróbáló hivatásos zenészek szerint a svájci faanyag gyakorlatilag olyan jó volt, mint az igazi.

A szigorú szabályozás ellenére az ébenfa a veszélyeztetett fajok közé tartozik. Importálása tiltott, csak különleges engedéllyel lehetséges, és az ébenfából faragott hangszereket elkobozzák, ha nincs hivatalos tanúsítvány az eredetükről és legális beszerzésükről.

A "svájci ében" előállítási költségei egyelőre vetekednek a természetes ébenével, de a kutatók már dolgoznak azon, hogy sikerüljön leszorítani az árat, és környezetkímélőbbé tenni az eljárást. Ha ezek a nehézségek elhárulnak, a szakemberek szerint akár óraalkatrészeket vagy késnyeleket is lehet majd készíteni a különleges fából.

Évmilliók óta nem volt ilyen katasztrofális a helyzet ORIGO 2017.10.30. Rekordütemben növekedett és évmilliók óta nem tapasztalt szintre emelkedett 2016-ban a légköri szén-dioxid-koncentráció - derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szokásos évi jelentéséből, amely szerint utoljára 3-5 millió évvel ezelőtt volt ilyen magas a légköri széndioxid-koncentráció, amikor a bolygó felszínének átlaghőmérséklete 3 Celsius-fokkal volt melegebb, a globális tengerszint pedig 20 méterrel volt magasabb a mostaninál. A hegedűkészítéshez is kell az ébenfa

Forrás: Thinkstock

A probléma a zenészeket, a hangszerkészítőket és a hangszerforgalmazókat is érinti, ugyanis az ébenfa keménysége és akusztikai minősége nehezen pótolható a billentyűk és a minőségi hegedűk készítésénél. A svájci kutatók által kifejlesztett technológiával azonban sikerült a juhar színét, sűrűségét és hangvezetési jellemzőit optimalizálni egy adott hangszerre - számolt be róla Olivier Kläusler, a Swiss Wood Solutions elnöke. Az ébenfát már korábban is próbálták kiváltani, például kompozit szintetikus fával vagy karbonszálas technológiával, de az új anyagból

A Greenhouse Gas Bulletin című dokumentum szerint a 2015-ben mért 400 ppm-es (milliomod térfogatrész) értékről 2016-ban 403,3 ppm-re nőtt a szén-dioxid globális légköri átlagkoncentrációja - írja az MTI. Az ENSZ meteorológiai szervezete szerint ez 50 százalékkal gyorsabb növekedési rátát jelent az elmúlt évtized átlagához képest, aminek eredményeként a légköri szén-dioxid-koncentráció immár 45 százalékkal haladja meg az iparosodás előtti értéket és egyre messzebb kerül a jégkorszakok és melegebb periódusok természetes váltakozásaira jellemző 180-280 ppm-es intervallumtól. A szén-dioxid és a többi üvegházhatású gáz kibocsátásának azonnali visszaszorítása nélkül a század végére drasztikus hőmérséklet-

23. oldal


emelkedéssel kell szembenéznünk, amely jócskán túlszárnyalja majd a párizsi klímacsúcson elfogadott értéket"- fogalmazott Petteri Taalas, a WMO főtitkára. A 2015 decemberében tartott klímacsúcs résztvevői megállapodást fogadtak el annak biztosítására, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest jóval 2 Celsius-fok alatt maradjon, és megfogalmazták azt, hogy emellett "törekedni kell arra", hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot. A mostani eredmények még inkább időszerűvé teszik az ENSZ november 6. és 17. között a németországi Bonnban megrendezendő klímakonferenciáját, amelynek résztvevői a Párizsban megfogalmazott célok megvalósításához szükséges irányelveket dolgozzák ki. A kutatók szerint a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből és az erdőirtásból származó rekordmértékű emberi kibocsátás mellett a Csendes-óceán trópusi vízfelszínének felmelegedését okozó El Nino jelenség is kulcsszerepet játszott a légköri szén-dioxid-koncentráció növekedésében. Az El Nino szárazságot okozott a trópusi területeken és gyöngítette az erdők, a növényzet és az óceánok szén-dioxid-elnyelő képességét. Óriási a növekedés üteme A szakemberek úgy vélik, hogy a bolygón sosem növekedett még olyan gyors ütemben a szén-dioxid légköri koncentrációja, mint az elmúlt évtizedekben, ami azt jelenti, hogy nagyjából százszor gyorsabb a növekedés üteme, mint az utolsó jégkorszak után volt. A tudósokat az Antarktiszról származó jégmagokban lévő levegőbuborékok összetétele segíti a prehisztorikus légköri szén-dioxid-koncentráció meghatározásában, és az üledékekben talált fosszíliák, valamint vegyi anyagok elemzése révén még messzebbre vissza tudnak tekinteni az időben. A szén-dioxid légköri koncentrációja utoljára 3-5 millió évvel ezelőtt, a pliocén földtörténeti kor derekán érte el a 400 ppm-es értéket."Abban az időszakban a bolygó felszíni átlaghőmérséklete 2-3 Celsius-fokkal volt melegebb a mostaninál, és a grönlandi, valamint a nyugat-antarktiszi jégtakarók elolvadtak, sőt a kelet-antarktiszi jégdzsungel egy része is

24. oldal


visszahúzódott, a jelenlegihez képest 10-20 méterrel megnövelve a tengerszintet" - írta jelentésében a WMO. A két másik legfőbb üvegházhatású gáz, a metán és a kéjgáz légköri koncentrációja is rekord értéket mutatott tavaly, de a növekedés üteme elmarad a szén-dioxidétól.

Nyakunkon az újabb világvége ORIGO 2017.10.11. Ha túlélte a szeptember 23-i apokalipszist ne örüljön sokáig, október 15-én ugyanis jön az újabb világvége. Az önjelölt asztronómus és numerológus, David Meade szerint egy ismeretlen csillagászati objektum okozza majd végzetünket, amely tüzet, szenvedést és halált hoz az amúgy is meggyötört bolygónkra. Valószínűleg nem lepett meg senkit a szeptember 23-i végítélet elmaradása. Maga Meade is beismerte, hogy tévedett, de azóta újra leellenőrizte számításait, és immár biztos abban, hogy a hét éven át tartó megpróbáltatások október 15-én kezdődnek. Ez alatt az idő alatt hurrikánok, cunamik, valamint atomrobbanások fogják tizedelni az emberiséget, míg végül – talán a mindent túlélő csótányokon kívül – semmi és senki nem marad a Földön. Eltekintve a nukleáris fegyverek lődözésétől, természeti csapások igen gyakran érnek bennünket, valahogy azonban idáig nem pusztultunk ki tőlük. A másik igen érdekes kérdés, hogy miért tartana pont hét évig a teljes pusztulás? Valószínűleg erre sem tudnának épkézláb magyarázatot találni a világvége-teória hirdetői. Ahogy az előző „jóslat” esetében is, a végítélet hírnöke egy sokat emlegetett titokzatos bolygó, a Nibiru, amelynek létezését a NASA már számtalanszor cáfolta.



A nyilvánvaló tévedés ellenére a misztikus bolygó gyökeret vert a köztudatban, olyannyira, hogy egy amerikai újságíró, Zecharia Sitchin külön legendát körített az égitest köré. Alaposan lehúzták a szélhámos könyvét Meade annyira meg van győződve igazáról, hogy még könyvet is írt belőle. Műve - amely az X Planéta: a 2017-es érkezés (Planet X – The 2017 Arrival) címet kapta – persze nem aratott osztatlan sikert az olvasók körében, különösen az után, hogy az általa jósolt szeptemberi világvége „kitolódott”. Akadt olyan rajongó, aki azért adott hangot csalódottságának, mert nem történt semmilyen tűzesővel és halálos csapásokkal tarkított kataklizma a kérdéses napon. Forrás: Ron Miller Honnan ered ez az egész nibirus marhaság? Minden egy tévedéssel kezdődött. Két kutató, William Pickering és Percival Lowell matematikai számításai azt mutatták, hogy egy felfedezetlen bolygó keringhet a Naprendszerben. E tudósok megvizsgálták az Uránusz és a Neptunusz mozgását, és mivel eredményeik eltértek az elméleti értékektől, arra következtettek, hogy egy ismeretlen, ám jelentős tömegű bolygó található rendszerünkben. Még a keringési időre is kidolgoztak egy becslést, eszerint a rejtélyes planéta 3500 év alatt kerüli meg központi csillagunkat. Természetesen utólag kiderült, hogy a két úriember számításai hibásak voltak.Hogy miért, arra egy amerikai csillagász, Myles Standish világított rá 1992-ben: Pickering és Lowell idejében a mérési eszközök pontatlanok voltak. Ez azt eredményezte, hogy a Neptunusz tömegét túlbecsülték, és így hibás pályaadatokat kaptak a szakemberek. Bár a legújabb kutatások azt feltételezik, hogy csakugyan lehet egy kilencedik bolygó a Naprendszerben, ez nem azonos a szóban forgó Nibiruval.

Műanyaghulladékból csinálnak utat Indiában RÁTI JÓZSEF

2017.10.26. index.hu

Tartósabb, biztonságosabb és olcsóbb utakat lehetne építeni egy Indiában már sikerrel alkalmazott technológiával, ami megoldást jelenthet a nem újrahasznosítható műanyaghulladékok problémájára is. Egy kilométernyi egysávos aszfaltút egy tonna hulladékot vesz fel, a műanyag pedig megkétszerezheti-háromszorozhatja az út élettartamát. Indiáé a világ második legnagyobb úthálózata és első helyen áll a közúti balesetek világranglistáján is: a hivatalos adatok szerint tavaly több mint 150 ezren haltak meg nagyjából 500 ezer közúti balesetben. A halálesetek tizedéért pedig a kátyús indiai utak voltak felelősek. A helyzet javítása miatt az indiai kormány a héten bejelentette, hogy 11 milliárd dollárnyi (2816 milliárd forintnyi) összegből több mint 83 ezer kilométernyi utat fog építeni a következő öt évben. Ez azonban nem feltétlenül hagyományos aszfalt lesz, a szakértők a műanyaghulladékok feldolgozására épülő technológiát javasolják, ami költséghatékony, valamint tartósabb és biztonságosabb utakat is eredményez.

25. oldal


A műanyag utak nem csupán ellenállóbbak lesznek a jövőbeli monszunok okozta károkkal szemben, hanem megoldják a nem újrahasznosítható műanyagok problémáját is – mondta Iser Dzsudzse Aluvalia, a városi infrastruktúráért felelős kormányzati bizottság korábbi vezetője. India nagyjából 15 ezer tonna műanyagszemetet termel naponta, és ebből körülbelül 9 ezer tonna újrahasznosítható. A fennmaradó hulladék elárasztja a szeméttelepeket és eldugaszolja a szennyvízlevezető csatornákat, ami miatt időről időre elárasztja a víz a városokat.


adottak a megfelelő mérési módszerek, közölték csütörtökön a svájci tudósok. Az egyetem biofizikai kutatócsoportjának szakértői a Bázeli Egyetem és a londoni University College közreműködésével fejlesztették ki a sejtmérleget, amelynek segítségével meg lehet mérni az élő sejt súlyát egy billiomod grammnyi pontossággal és a súly időbeli változását milliszekundumos felbontásban.

Egy vegyészprofesszoré az érdem A műanyaghulladékot felhasználó technológiát Rádzsagopálán Vaszudevan, a maduráji Tiagarazsar Műszaki Egyetem vegyészprofesszora fejlesztette ki. A módszer lényege, hogy a finomra aprított műanyaghulladékot – az édességek csomagolópapírjától kezdve a bevásárlószatyrokig – hozzáadják a forró aszfalthoz, majd az keveréket a kövekre öntik. A szakember 2002-ben fejlesztette ki a technológiát és mielőtt felkereste volna vele a kormányt, épített egy utat az egyeteménél, ami még mindig hibátlan. Azóta minimum 11 indiai állam alkalmazta már a technológiát több mint 100 ezer kilométernyi autóút építéséhez. Az indiai kormány már 2015-ben kötelezővé a műanyaghulladékok felhasználását a legtöbb autópálya-építésnél, bár sok állam ilyen-olyan okokra hivatkozva egyelőre még nem használja a technológiát.

Sejtmérleget fejlesztettek ki Svájcban NAK

2017.10.27. index.hu

A sejtek súlyának mérésére sejtmérleget fejlesztettek ki a zürichi Műszaki Egyetem (ETH) kutatói, írja az MTI. Eddig nem volt lehetséges az élő sejtek súlyának és súlyváltozásainak pontos mérése, mert nem voltak

26. oldal

Sejt mérlegen University of Basel

Fotó: Martin Oeggerli, micronaut.ch / ETH Zurich /

A sejteket egy sejtkultúra-kamrában mérik meg. A mérlegkar egy apró, leheletvékony, átlátszó, kollagénnel vagy fibronektinnel rétegelt szilíciumlemezke a kamra alján, amelyhez hozzálökődik egy sejt és így felveszi azt. Az új módszer segítségével figyelemmel követhető, hogyan változik a sejt súlya a sejtciklus és sejtosztódás során. A tudósok megfigyelték, hogy az élő sejtek súlya 1-4 százaléknyit ingadozik. A szabadalomvédett sejtmérleg a szakértők közlése szerint nagy érdeklődésre tart számot a biológia, az orvostudomány, a gyógyszeripar és az anyagtudományok területén is. Eredményeiket a Nature tudományos folyóiratban teszik közzé, egy svájci cég pedig már a sorozatgyártású gépen dolgozik.


Mindenkit megdöbbentett, amit az emberi agyban találtak ORIGO2017.10.11. 11:39


Az MRI-felvételen a kutatók könnyen láthatták a véráramból kiszabaduló molekulákat, amik keresztüljutottak a kemény agyhártyán, és a környező nyirokerekbe kerültek.Ezt követően a kutatók egy másik, nagyobb molekulákból álló festéket is a váráramba juttattak. Ezek már nem tudtak kilépni az erekből, így a nyirokcsatornákban sem lehetett kimutatni őket.

Meglepő felfedezést tettek a tudósok: olyan rendszert találtak az agyban, ami elvezeti a szennyeződéseket. Ez a funkció mintegy két évszázadon keresztül észrevétlen maradt. A kutatócsoport olyan nyirokereket talált, amelyek eltávolítják a szennyeződéseket és folyadékokat az agyból, ez a funkció nagyon sokáig rejtve maradt a kutatók elől, írják a szerzők az eLifetudományos folyóiratban megjelent cikkükben. Az újonnan talált rendszerről legelőször egy olasz orvos, Paolo Mascagni értekezett először. Azt állította, hogy a holttestek boncolása során az agyakban nyirokcsatornákat fedezett fel, ezt a megfigyelést azonban mostanáig senkinek sem sikerült megerősítenie. Így fedezték fel a rejtőző rendszert Most úgy néz ki, megtört a jég, hála dr. Daniel Reich kutatónak és csapatának, akik az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet munkatársai. A szakértők MRI-készülékkel vizsgálták öt egészséges önkéntes agyát. Mielőtt a kísérletet megkezdték volna, a résztvevőkbe egy speciális mágneses festéket fecskendeztek. Ennek molekulái túl nagyok ahhoz, hogy az agyba jussanak, viszont elég kicsik, hogy a vérerekből kikerüljenek és bejussanak a kemény agyhártyába (dura mater).

Forrás: Pixabay Az egyik legfőbb kérdés: hogyan működik a rendszer betegek esetében?

Az agyhártyák

A nyirokerek fontos funkciót töltenek be a szervezetben, legfontosabb feladatuk az immunsejtek és a szennyezőanyagok szállítása. A fehérvérsejtek a véredényeken keresztül jutnak el a szervekhez, majd a nyirokrendszeren keresztül távoznak, amely visszaforgatja őket. Az új tanulmány tehát azt erősítette meg, hogy az agyban is működik hasonló rendszer, ami elvezeti a „hulladékot”.

Az orvostudomány háromféle agyhártyát ismer: kívül van a kemény hártya (dura mater), beljebb haladva a lágyhártya (leptomeninx) helyezkedik el, amely tulajdonképpen két részből áll: pókhálóhártyából (arachnoidea mater) és a felszínnel szorosan összenőtt pia materből.

A kutatómunka természetesen tovább folytatódik, a tudósok most arra kíváncsiak, hogy az agyi nyirokrendszer hogyan működik azoknál a pácienseknél, akik szklerózis multiplexben vagy más, az idegrendszer gyulladásával járó betegségekben szenvednek.

27. oldal



Az eredmények teljesen megleptek minket, hiszen azt tanultuk, hogy az agynak nincsen saját nyirokrendszere”– írta Reich a kiadott sajtóközleményben. Hozzátette: „Hosszú éveken keresztül ismertük azt a folyamatot, hogyan áramlik a folyadék az agyba. Most végre azt is látjuk, hogy akárcsak testünk többi szervénél, a folyadék az agyból is a nyirokrendszer segítségével vezetődik el.” Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a kutatócsoport eredményei még megerősítésre várnak. A vizsgálatban résztvevők száma ugyanis túl alacsony volt, ami az MRI-vizsgálat költségességére vezethető vissza. Ha azonban a kutatásban leírtakat igazolják, az alapvetően megváltoztathatja az agy és az immunrendszer együttműködéséről alkotott képünket. (Forrás: IFL Science)

Döbbenetes talány: Magyarország méretű lyuk nyílt az Antarktiszon

Az antarktiszi jégtakaróban megnyílt lyuk műholdról készített képe Forrás: MODIS-Aqua via NASA Worldview; sea ice contours from AMSR2 ASI via University of Bremen

ORIGO 2017.10.13.

A mostani esetben az a furcsa, hogyez a polynya mélyen a jégtakaró belsejében jött létre,magyarázta Moore, és olyan folyamatok alakíthatták ki, amelyet egyelőre nem értenek a szakemberek.

Egy majdnem Magyarország méretű lyuk nyílt meg az Antarktiszon. A kutatók egyelőre csak találgatnak, hogy mitől jött létre a szokatlan képződmény. Az óriási, rejtélyes lyuk „igen figyelemreméltó", mondta Kent Moore légkörfizikus, a Torontói Egyetem professzora a Motherboard ismeretterjesztő portálnak.Úgy néz ki, mintha egyszerűen lyukat ütöttek volna a jégen." Az ilyen tengerjéggel körülvett nyílt vízi területeket polynyáknak nevezi a szaknyelv. Ezek az Antarktisz partvidéki területein alakulnak ki. Ezek megjelenése nem szokatlan.

28. oldal

„Több száz kilométerre helyezkedik el a jégtakaró peremétől. Ha nem lenne műholdunk, nem is tudnánk, hogy ott van." A mostani lyuk területe legnagyobb kiterjedésekor elérte a 80 000 négyzetkilométert. Az 1970-es években már létrejött egy polynya ugyanezen a helyen, azaz az antarktiszi Weddell-tengeren. Akkor azonban még nem volt meg a kellő felszerelés a jelenség tanulmányozásához. A múlt évben néhány hétig szintén megfigyelhető volt a jelenség, és most újra megnyílt a lyuk. Talán most sikerül jobban megérteni a jelenség hátterét, mondta Moore.



A jelenkor is tanulhat a földtörténet eddigi kihalásaiból

A mintegy 252 millió évvel ezelőtt, a perm és a triász kor határán bekövetkezett nagy kihalásnak nevezett eseményről úgy tartják, hogy a szárazföldi fajok 70 százalékának a kipusztulásához vezetett.

ORIGO 2017.10.11.

Az egyik legelterjedtebb állat ekkortájt a Lystrosaurus, az emlősök egy korai rokona volt, amely a mai Oroszország, Kína, India, Afrika és Antarktisz területén élt. A Lystrosaurus-fosszíliák azt sugallják, hogy ez a szárazföldön élő, növényevő gerinces uralta a Földet, miután sok más állat kipusztult.

Komoly tanulságokkal szolgálhatnak a jelenkor számára, különösen a természetvédelmi erőfeszítésekre vonatkozóan a földtörténet eddigi tömeges kihalásai - figyelmeztetnek a kutatók. A Nature Communications című folyóiratban közölt tanulmány készítőia Pangea nevű szuperkontinens - amelyből a lemeztektonikai mozgások révén kivált minden mai kontinens - biológiai sokféleségének hosszú távú változásait elemezték- írta a BBC News. A szakemberek csaknem 900 olyan állatfajt követtek nyomon, amely nagyjából a 260 millió és 175 millió évvel ezelőtti időszakban élt. Ebben a periódusban két tömeges kihalás is végbement, és megjelentek az emlősök, a dinoszauruszok, a krokodilok és a teknősök.

Minden egyes tömeges kihalást követően bolygószerte ugyanolyan új fajok bukkantak fel és váltak egyeduralkodóvá évmilliókig. A tanulmányt vezető David Button, a Birminghami Egyetem munkatársa szerint akárcsak az emberiség történetének, úgy a földtörténet eseményei is fontos tanulságokkal szolgálnak a jelenkor számára és a jövőre nézve is. A múlt tanulsága az, hogy a tömeges kihalásoknak a fajveszteségen túl is óriási a hatásuk"- magyarázta a szakember. A kutatók szerint a fosszíliákból nyert információk segíthetik a jelenkori természetvédelmi erőfeszítéseket. Mint hangsúlyozták, ez azért is különösen fontos, mert a vadállatok természetes élőhelyeinek elpusztítása, a túlvadászat, a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás és az invazív fajok terjedése miatt a bolygón jelenleg a hatodik tömeges kihalás zajlik, amelynek valószínűleg az előzőekhez hasonló következményei lesznek.

Tanulni, tanulni, tanulni... 2017.11.01., szerző: kodpiszkalo

A perm időszak végén zajlott le a földtörténet legnagyobb fajkihalása Forrás: The Permian Period

29. oldal



(Az alma) termésének héjában lévő rostanyagok serkentik a vérkeringést, tisztítják az erek falát, meggátolják azok elmeszesedését. a nyersen fogyasztott alma segíti az emésztést és a szervezetben keletkező méreganyagok kiürülését is.

De miből és mit? Szülőként természetesen laikusnak számítok, amikor általános iskolás gyermekeim könyveit nézegetem: nem rendelkezem azzal a tudással és tapasztalattal, amely alapján meg tudnám ítélni, mennyire jó (tartalmilag, módszertanilag) egy tankönyv. Egyetlen szűk terület van, amihez hozzá tudok szólni: a gyógynövényekkel kapcsolatos információk. Az általános iskolás ötödikes természetismeret tananyagban található néhány növény, amely gyógyhatásokkal is bír. Komoly dilemma, hogy szükséges-e tizenegy-tizenkét éveseket gyógyhatásokkal terhelni - az azonban biztos, hogy tévinformációkat tankönyvekbe emelni komoly hiba. Két tankönyvet néztem át ilyen szempontból: az Apáczai Kiadó (AK) és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) tankönyveit. Előbbi már "kifutó széria", helyét valószínűleg előbb-utóbb átveszi az OFI "újgenerációs" tankönyve. S ez, ha csak a magam jelentéktelen, de talán mégis fontos szempontját nézem, jó hír. Szakértelem híján nem elemezném mélyebben a tankönyveket, de annyi már első kinyitásra nyilvánvaló, hogy az OFI tankönyve letisztultabb, kevésbé zsúfolt, az az ember benyomása, hogy kevesebb, fókuszáltabb információt tartalmaz. És ez jó, különösen, ha a könyvben található információ korrekt. A több nem mindig jobb: ezt állapítottam meg a növények gyógyhatásaival kapcsolatos információk átvizsgálásakor. Az AK könyvében ezeket olvashatjuk:

30. oldal

Ez így kicsit sokkoló. A vérkeringés fokozása, az érfaltisztítás légből kapott. A "székletszabályozó" hatás (pektin- és egyéb rosttartalma miatt enyhe hasmenésben hasmenésellenes hatású, ugyanakkor székrekedés esetén lazább székletet eredményez) létező, de ide keverni a méregtelenítést hiba. Ha ezek a kifejezések már az általános iskolában tankönyvi szinten elfogadottak, ne csodálkozzunk, ha a felnőttek kritika nélkül bedőlnek a "méregtelenítő" csodagyógyászoknak. A szilva fontos az egészségmegőrzésben. Olyan anyagokat tartalmaz, amelyek kedvező hatással vannak a vérkeringésre és az emésztőszervek működésére. Nem tudom, honnan jön ez a vérkeringés dolog. Mindenesetre nem helytálló. A szőlő az egészséges táplálkozás fontos gyümölcse. Magas cukortartalma az izomfáradtság ellen hat, hozzájárul a szervezet felfrissüléséhez. Tisztítja a vért, segíti a szívműködést, vitamintartalma fokozza a szervezet ellenálló képességét a betegségekkel szemben. A szőlőben lévő rostanyagok serkentik a bélműködést és a káros anyagok kiválasztását. Vértisztító - egy újabb kifejezés a méregtelenítés mellett, amelyet irtani kellene, nem pedig terjeszteni. A paprika termése igen gazdag C- ás A-vitaminban. A C-vitamin csökkenti a fáradtságérzetet, megszünteti a fogínysorvadást, ellenállóvá teszi a szervezetet a betegségekkel szemben. Elősegíti a csontok és az izmok fejlődését. Az A-vitamin elsősorban a bőr és a látószerv egészségmegőrzése szempontjából fontos.


Kár, hogy az író a vitaminfunkciót keveri a gyógyhatással: a felsoroltak egy része akkor alakul ki, ha C-vitaminhiány van, de ha nincs ilyen hiány (s ez Magyarországon nem jellemző), ehetjük a C-vitamint nagykanállal, sajnos, nem csökken a fáradtságérzet, nem múlik a fogínysorvadás, nem nő az ellenálló képesség. (A sárgarépa) kedvezően hat az emésztésre és a káros bomlástermékek kiürülésére a szervezetből.


(A fokhagyma) kivonata értisztító, légzésjavító és fertőtlenítő hatású. Ez is stimmel. Kicsit leegyszerűsítő, de a korosztálynak megfelelően mutatja be a főbb hatásokat (leszámítva a légzésjavítót - az vajon mi lehet?). S mivel a fokhagyma fontos gyógynövény, indokolt, hogy ha már gyógyhatást említenek, ennél tegyék.

A rosttartalomról érdemes lenne kevésbé félreérthető módon értekezni.

A sárgarépa narancssárga színét a karotin nevű anyag adja. A karotin a szervezetünkben A-vitamin képződik, amely a bőr és a szem egészségéhez nélkülözhetetlen.

(A petrezselyem) sok C-vitamint tartalmaz.

Korrekt: A vitaminfunkciót nem mint gyógyhatást mutatja be.

Melyik része? Valóban fontos információ ez? Nincs olyan ember, aki a Cvitamint alapvetően a petrezselyemfogyasztással pótolná. Arról nem is beszélve, hogy nagyon ritkán esszük nyersen, a főzés hatására pedig nem sok C-vitamin marad benne.

Hogy mi a tanulság? Leginkább az, amit szülőként is megtapasztalhattam: a színvonalas oktatás garanciája a jól képzett és lelkiismeretes tanár: állhat bármi a tankönyvben, ha ő képes kritikusan, a lényeget megragadva, a tévinformációkat lenyesegetve tanítani. Persze nem árt, ha munkáját segítik, és nem nehezítik a tankönyvek...

(A vöröshagyma) a fokhagymával együtt régóta ismert baktériumölő hatása, ezért légúti fertőzések ellen is hatásos, mint gyógynövény. Az antiszeptikus hatás nem azonos az antibiotikussal: előbbi felületi fertőtlenítést jelent, utóbbi olyan hatást, amely a szervezetet megbetegítő, a szervezetben szaporodó kórokozók ellen is hat. Sajnos, vöröshagymával és fokhagymával csak előbbi hatás érhető el, eredményes antibiozikumként nem használhatóak.

Itt a HydroAqua 9000+ vízkoncentrátum, az egészség záloga

Ehhez képest az OFI könyve sokkal szűkszavúbb - okkal. A szerzők valószínűleg felmérték, hogy a fent bemutatott mélységben egy ötödikesnek nem érdemes információt átadni. S ami még jobb: amit írtak, nagyjábólhelytálló. A vöröshagyma minden része jellegzetes szagú illóolajat tartalmaz, amely légzéstisztító hatású. Ez így van, ha szagolgatjuk, hígabbá válik a légúti váladék.Ettől még nem gyógynövény, jobb lett volna ezt kihagyni.

HANULA ZSOLT

2017.10.09. index.hu

31. oldal


A homeopátia kapcsán sokadszor merült fel az igény – most éppen összeurópai szinten –, hogy ha valamit gyógyszerként árulnak és fogyasztanak, azt szabályozzák is gyógyszerként. Hogy ebből mi lesz, még nem tudni, de van egy másik, közeli rokon termékkategória, az étrend-kiegészítőké, ami megmutatja, mit ér önmagában a szigorú elméleti szabályozás. Amíg nincs pénz, energia és technikai lehetőség a gyakorlati ellenőrzésre, addig semmit. Ha egy hatósági ellenőrzésnél a megvizsgált termékek között többnél találnak szabálytalanságot, mint amennyi átmegy a vizsgán, az emberben felmerül a gyanú, hogy valami rendszerszintű probléma lehet a háttérben. Lássuk például a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016os étrend-kiegészítő-vizsgálatainak eredményét. A hagyományos, offline kereskedelemben (áruházak, patikák, bioboltok) vásárolt áruk 61 százalékánál találtak jelölési, minőségi vagy biztonsági problémát; az internetes próbavásárlásoknál a szabálytalanságok aránya 87 százalék volt. Elég megdöbbentő számok egy becslések szerint évi 30 milliárd forint körüli forgalmat produkáló piacon. Ráadásul az étrend-kiegészítő pont egy olyan típusú termék, aminél extra fontos, hogy véletlenül se legyen káros vagy veszélyes, hiszen éppen azért fogyasztjuk őket, hogy egészségesebbek legyünk tőlük. A hivatalos definíció szerint ezek a cuccok a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, és koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat. Ez magyarul azt jelenti, hogy ide tartozik minden, ami már nem étel, de még nem gyógyszer, és azért szedjük, mert tudjuk, hogy egyébként elég egészségtelenül élünk, de azt reméljük, hogy ezek majd szépen lenullázzák ennek a negatív hatásait. Nem véletlen, hogy ez tökéletes terep az alternatív medicina szélhámosainak, akik egészen háborítatlanul halásznak a zavarosban. Csak két példa:

32. oldal


•

Parlagfűből készült vagy azt tartalmazó élelmiszert, illetve kiegészítőt az egész EU-ban tilos forgalomba hozni. Amikor tavaly nyáron erről írtam, az Árgép keresője mégis 17 beszerzési helyet mutatott csak a legnépszerűbb parlagfűtablettára. A helyzet mára nem sokat változott, most 16 a találatok száma.

•

Az ezüst- és aranykolloid szintén nem engedélyezett hatóanyag. Ennek ellenére egy Google-keresés tucatjával dob ki sima és hirdetési pénzzel megtámogatott találatokat a beszerzésére.

Ne higgyük, hogy ez hungarikum, hasonló például az amerikai helyzet is, ahol az étrend-kiegészítők piaca évi 37 milliárd dolláros, és alig-alig szabályozott. Ez vezet olyan anomáliákhoz, mint például a hírhedt álhír- és összeesküvéselmélet-terjesztő Infowars, ami mellékesen ilyen szereket is árul – és amiket nemrég John Oliver és a Buzzfeed is leleplezett, hogy konkrétan nincs bennük semmi, csak üres ígéretek. Vagy ott van a színésznőből lett ezoterikus egészségguru Gwyneth Paltrow, aki az étrendkiegészítőkön inneni és túli területeken egyaránt elképesztő hülyeségeket propagál és árul, de annyira, hogy volt már, hogy a NASA-nak kellett rászólnia, ugyan ne hivatkozzon rájuk a biofrekvenciás gyógyító matricái (!) leírásában.



csak arra jó, hogy tippeket ad a piacfelügyeletnek, hogy mit lenne érdemes ellenőrizni és aztán levetetni a polcokról, illetve büntetést kiszabni miatta.

A biofrekvenciás gyógyító matrica reklámfotója

Fotó: Body Vibes

De hogy a fenébe uralkodhatnak ilyen állapotok egy olyan piacon, ahol egyrészt rengeteg pénz forog, másrészt emberek egészségéről van szó, tehát elég fontos állami feladat lenne a szabályozás és a csalók kiszűrése?

Ez a fura rendszer az EU-csatlakozásunk óta él (előtte szigorú engedélyeztetési folyamaton kellett átesniük az étrend-kiegészítőknek), és a vonatkozó EU-rendelet még csak nem is írja elő a kötelező bejelentést, csak lehetőséget ad a tagállamoknak, hogy erre kötelezzék a gyártókat és forgalmazókat. Néhány EU-ország nem is él ezzel, ott tényleg bármit piacra lehet dobni étrend-kiegészítőként, csak panaszbejelentés alapján vagy szúrópróbaszerű vizsgálatokon lehet lebukni utólag. „Az uniós szabályozás megváltoztatására nincs reális esély. A nemzeti szabályozás szigorítása már évek óta napirenden van, de még nem sikerült megtalálni azt a megoldást, amely nem ütközik az uniós szabályozásba” – mondták el kérdésünkre a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületénél (MÉKISZ).

És mondá az EU: nem kell engedély Magyarországon az étrend-kiegészítőket nem kell engedélyeztetni, csak bejelentési kötelezettségük van az ilyesmiket forgalmazóknak. Ez annyit tesz, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézethez (OGYÉI) kell benyújtani a termék adatlapját és csomagolásának a tervét, és aztán az felkerül egy listára. Itt kerülhet mellé egy zöld pipa (minden oké), piros felkiáltójel (probléma merült fel, a tisztiorvosi hivatal intézkedésére vár a termék), vagy csillag (a forgalmazást betiltották). A probléma az, hogy ettől még, ahogy maga az OGYÉI is kiemeli, a gyakorlatban a rendszer nem alkalmas megakadályozására,

a

termék

forgalomba

kerülésének

Fotó: Balaton József / MTI És hogy a dolog még rosszabb legyen: csak annak a kitételnek kell megfelelni, hogy a termékünkben ne legyen semmi, amit tilos beletenni, és ne tulajdonítsunk neki direkt betegségeket gyógyító hatást. A MÉKISZ szakértőit kérdeztük, mi lenne az eredmény, ha a sima csapvizet próbálnánk

33. oldal


bejegyeztetni étrend-kiegészítőnek. HydroAqua 9000+, az egészség záloga, összetevők: H2O, nyomelemek, ár: 15 000 Ft + áfa (miért, ha a molekuláris nanohidrogént képesek emberek megvenni ennyiért, akkor ezt is). Kiderült, hogy:

•

• • •

A vizet illethetjük olyan, egészségre vonatkozó állítással, hogy „hozzájárul a normál fizikai és szellemi működés, illetve a testhőmérséklet-szabályozás fenntartásához”, ha a fogyasztót tájékoztatjuk arról is, hogy ehhez naponta legalább 2 litert kell fogyasztani belőle. Azt viszont nem mondhatjuk, hogy dehidráció, vagyis kiszáradás kezelésére ajánlott, mert élelmiszernek nem szabad ilyen hatást tulajdonítani. Elbukunk azon a kitételen, hogy az étrend-kiegészítőnek definíció szerint valamiféle koncentrált formának kell lennie, a víz pedig nem az. És hiába állítjuk, hogy ez nem is víz, hanem nyomelem- és ásványianyag-tartalmú vizes oldat, mert akkor természetes ásványvíznek minősül, az pedig nem lehet élelmiszer-kiegészítő.

Kézenfekvő megoldásnak látszik azt mondani, hogy a termékünk nem víz, hanem vízkoncentrátum, amit vízzel hígítva kell fogyasztani, bár ezzel már kicsit áttévedünk a homeopátia területére. Akárhogy is, valószínűleg piros felkiáltójelet kapnánk az OGYÉI-től, amivel pedig a következő Nébihellenőrzés potenciális célpontjává válnánk. A következő logikus kérdés: Na és akkor mi van? Az élelmiszer-ellenőrzési bírság elméletben egészen durva összegekre rúghat, a legextrémebb minősített esetnél – 100 millió forintnál nagyobb forgalmú cég, emberek széles körének egészségét károsító vagy veszélyeztető, továbbá a felhasználók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés – a törvény ötmilliárd forintban maximalizálja a büntetést, ami egyébként alapban az éves nettó árbevétel 10 százaléka.

34. oldal


Ennek elvileg brutális visszatartó erőt kellene jelentenie, de a gyakorlat egészen más. A gyógyszertári forgalomba került termékekben nagyjából megbízhatunk - itt jellemzően csak kisebb jelölési és minőségi problémák szoktak előfordulni, vagyis nem pont az van a dobozban, mint amit ráírtak. „Nem a szabályozottsággal van a piacon a gond, hanem elsősorban az ellenőrzéssel, pontosabban az ellenőrzéshez rendelkezésre álló erőforrásokkal. Az ellenőrzéssel a legkönnyebben a szabálykövetőket lehet elérni, akiknek beazonosítható címük, honlapjuk van. Nehéz viszont az interneten árusító bejelentetlen étrend-kiegészítőket nyomon követni” – mondja az étrend-kiegészítőket gyártók szövetsége. A probléma tehát a sufnituning online boltokkal van, amiket egyszerűen képtelenség rendesen ellenőrizni. A készítményeket olyan weblapokon hirdetik, ahol a forgalmazóra vonatkozó információkat nem tüntetik fel, a weblap üzemeltetője sokszor egy harmadik országban van bejegyezve, ezért hatáskör és illetékesség hiányában az egészségügyi hatóságnak nem áll módjában eljárást lefolytatni a forgalmazóval szemben – írta korábban kérdésünkre az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Közegészségügyi Főosztálya, amikor egy veszélyes kamu csodaszert fél Kelet-Európába terítő hálózatot mutattunk be. Tehát nem kell vesződni az OGYÉI-notifikációval se, elég csak felhúzni egy webshopot, Paypallal intézni a fizetést, a biztonság kedvéért valamelyik szomszédos országból intézve a szállítást, és máris tökéletesen érinthetetlenek vagyunk. De valójában nem is kell ennyire elővigyázatosnak lenni, a gyakorlat azt mutatja, hogy a Nébihnek nincs kapacitása az egyébként könnyedén lenyomozható szabálysértők kiszűrésére sem. Lásd az említett parlagfüves vagy ezüstkolloidos példákat, ahol pár perc kattintgatással kiderül gyártó, forgalmazó, minden – és mégsem történik semmi évek óta. Ha van is ellenőrzés – és van, hiszen onnan származnak a rémisztő adatok a szabálytalanságok arányáról –, az úgy néz ki, messze nem elég. Itt jönne még képbe a fogyasztóvédelem, ami önálló hivatalként Magyarországon idén január elsejével megszűnt, és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vette


át a feladatait – őket azonban hiába próbáltuk megszólaltatni, nem reagáltak a megkeresésünkre. Egészen abszurd, de rendes ellenőrzés híján maguk a hatóságok kérik a fogyasztókat, hogy vásároljanak óvatosan étrend-kiegészítőt, és mielőtt vennének valamit, nézzék meg az OGYÉI 15 ezer tételes listáján, hogy egyáltalán szerepel-e, és ha igen, megkapta-e a kis zöld pipát. Nem túl életszerű dolog ezt elvárni úgy, hogy közben ezer Niagaraként zúdul rájuk a hazugság reklámokból, alternatívmedicina-oldalakról és Facebookról, egészen változatos, mindent gyógyító csodaszerekről és egészségmegőrző trükkökről.


Az utóbbi években nemcsak a média kapta fel a mindfulness meditációt, de megszaporodtak a témában írott tudományos cikkek is, éshívei a módszert a depressziótól a szerfüggésen át a fájdalomig és a stresszig a legváltozatosabb testi és lelki bajok ellen ajánlják.

Kész elmebaj! Már elménket is támadja a homeopátia ORIGO2017.10.12. 21:29 Egész iparág épül ma már a mindfulness (magyarul „tudatosság”) néven ismert meditációs technika köré, miközben a módszer alkalmazásának egészségügyi előnyei nem igazán tisztázottak – figyelmeztetnek amerikai és ausztrál szakemberek. A mindfulness vagy tudatosság „a figyelem szándékos, elfogadó és nem ítélkező összpontosítása a jelen pillanatban fellépő érzelmekre, gondolatokra és érzékelésekre” – összegez a magyar nyelvű Wikipédia Anthony Komaroff amerikai orvos 2014-es írására hivatkozva. A buddhista hagyományokon alapuló mindfulness meditáció során a légzésre való összpontosítás vezet el kellő gyakorlattal abba az állapotba, amikor „a légzés tudatosságán keresztül a gyakorló tudatára ébred saját gondolatainak, érzelmeinek és cselekedeteinek”. Sok bajra ajánlják a hívei

Depresszióra is javasolják

Forrás: Photononstop/Eric Audras

Több nagy amerikai egyetem, illetve a Melbourne-i Egyetem (Ausztrália) pszichológusai és pszichiáterei szerint azonban a megbízható tudományos bizonyítékok messze a hírverés mögött kullognak. A Perspectives on Psychological Science című folyóiratban megjelent cikk tizenöt szerzője kritikus értékeléssel és a tennivalók felvázolásával szeretne hozzájárulni ahhoz, hogy a mindfulness-ipar a ködös félinformációkat tudományos szigorral válthassa fel a kutatás és a gyógyítás terén. Az eddig megjelent tanulmányokra jellemző félretájékoztatás és gyenge módszertan könnyen ártalmasnak, félrevezetőnek és csalódást keltőnek bizonyulhat a nagyközönség szemében– intenek óvatosságra a szakértők. Mindenkire megpróbálják rásózni

35. oldal


„Egyesek hajlamosak a mindfulness-t valódi értékén felül eladni szinte bárkinek, aki valamilyen egészségügyi problémával küzd. Nincsenek tekintettel a részletekre, az adott problémából adódó speciális igényekre, nem támasztanak követelményeket az instruktor képzettségével szemben, és nem érdekli őket tudományos oldalról a működési mechanizmus sem” – nyilatkozott Willoughby Britton, a közlemény társszerzője és a Brown University orvosi fakultásának pszichiátria-viselkedéstan tanára. „Hogy mindez milyen biztonságossági kérdéseket vet fel, és milyen kedvezőtlen mellékhatásokkal járhat, azzal nemigen törődik senki. A helyzet persze nem egyedi a mindfulnessre nézve, de mivel a mindfulness ennyire elterjedt a lelki egészséget gyógyítók körében, és jelen van iskolákban, mobilalkalmazásokban, ez a nemtörődömség közegészségügyi szempontból nem ideális” – tette hozzá Britton. Tudományos bizonyítékok keresése A cikket író Nicholas Van Dam, a Melbourne-i Egyetem klinikai és kutató pszichológusa hangsúlyozta:céljuk nem az, hogy leszólják mindfulness és a meditáció gyakorlatát vagy kutatását, hanem hogy e technikáknak a lelki és testi egészség javítása érdekében való alkalmazása a tudományos bizonyítékok szem előtt tartásával történjék.Eddig kétszer, 2007-ben és 2014-ben készült átfogó áttekintés a mindfulness témakörében, de egyik alkalommal sem találták a módszer alkalmazásait tudományosan megalapozottnak.

Buddhista meditáció Forrás: AFP

36. oldal


„Mi mint szerzők egyetértünk azzal, hogy a mindfulness-nek és a meditációnak lehetnek előnyei, és azt gondoljuk, hogy ezek gyakorlása segíthet az embereknek" – erősítette meg Van Dam. – „De az a szakmai fegyelem, amelynek e módszerek fejlesztését és használatát kísérnie kellene, egyszerűen még nincs jelen. Az eddig lefolytatott néhány nagy léptékű tanulmány eredményei a legjobb indulattal is kétségesek." David E. Meyer, a Michigani Egyetem pszichológia tanára, aki szintén közreműködött a cikk írásában, hozzátette: „Kimondottan ígéretes alkalmazási területeken is megesik, hogy akadnak, akik sietségükben éretlenül próbálják learatni a gyümölcsöket. A szakember ilyenkor megáll, egyet hátralép, számot vet azzal, amije van, és csak akkor indul tovább, amikor jobb tervvel tud előállni.” Tisztázni kell a fogalmakat A Brown University keretein belül létre is hoztak egy új kutatóközpontot kifejezetten azzal a céllal, hogy emelje a mindfulness és meditáció kutatásának minőségét. A területtel az egyik legnagyobb probléma az, hogy már magának a mindfulness-nek a meghatározása is homályos és következetlen úgy a médiában, mint a szakirodalomban. A cikk szerzői szerint „a 'mindfulness' kifejezésnek nincs általánosan elfogadott technikai definíciója, és a kifejezés részletes fogalmi hátterét illetően is hiányzik a széles körű egyetértés”. Ebből következően a témáról szóló tudományos közlemények a legkülönbözőbb dolgokat tanulmányoznak, és néha azt is nehéz kihámozni belőlük, hogy pontosan milyen kérdésekre is fókuszálnak.



Van Dam meglátása szerint a helyzet hasonló ahhoz, ami az intelligencia korai pszichológiai kutatását jellemezte: eleinte az intelligencia fogalma túlzottan tág, túlságosan körülíratlan volt ahhoz, hogy közvetlenül mérhető legyen. Később azonban a pszichológusok túl tudtak lépni ezeken a kezdeti nehézségeken azzal, hogy az intelligencia egésze helyett „olyan elkülöníthető kognitív képességeket kezdtek tanulmányozni, amelyek összességükben funkcionálisan kevésbé vagy inkább intelligenssé teszik az embereket" – fogalmaznak a szerzők.

Jóga meditáció

Forrás: Photononstop/Philippe Lissac/Godong

„Minden olyan tanulmányt, amely a 'mindfulness' kifejezést használja, alapos vizsgálatnak kell alávetni, hogy kiderüljön, pontosan miféle 'mindfulness'-ről is van benne szó, és a tanulmányban részt vevők milyen explicit utasítást kaptak a gyakorlat alkalmazására nézve” – írja a közlemény.A gyakorlatot és annak eredményét leíró specifikus és jól definiált fogalmak nélkül a mindfulness-alapú stresszcsökkentést és hasonló praktikákat tárgyaló tanulmányok nem szolgáltatnak tudományosan érvényes és összehasonlítható méréseket, ezért hiteles bizonyítékok sem nyerhetők belőlük.

A meditációs, kontemplatív technikák egész seregét tanulmányozták már a legkülönfélébb egészségügyi célok elérése érdekében, ám a mindfulness kutatása – akár alaptudományos, akár klinikai vizsgálatokról volt szó – csak a legritkábban jutott el addig a pontig, ahol egyértelműen ki lehetett volna jelenteni, hogy a megfigyelt kedvező hatások közvetlenül a módszer gyakorlásának köszönhetők. Kevés objektív teszt vizsgálta a hatékonyságát Az amerikai National Institutes of Health klinikai vizsgálatok tervezésére vonatkozó irányelvei értelmében a mindfulness-alapú beavatkozásoknak csupán 30 százaléka jutott túl az első vizsgálati stádiumon (amelyben csupán egy eljárás biztonságosságát kell igazolni), ésmindössze 9 százalékuk ért abba a stádiumba, hogy a módszer hatékonyságát tesztelje klinikai körülmények között, aktív kontrollcsoporttal szemben.

A módszertant is javítani kell Specifikus, pontos és egységesített definíciókon túl a kutatási módszertan javítására is szükség van – emelik ki a szerzők, rámutatva arra, hogy a kísérletek egy részében még valódi kontrollcsoport sincsen. A területen tapintható a bizonytalanság akörül, hogy mit is próbáljanak meg mérni, és hogyan számszerűsítsék azokat a dolgokat, amelyeket a mindfulness gyakorlói a legjelentősebbnek tartanak.

37. oldal



Amerikai kutatók olyan szintetikus bőrt fejlesztettek ki, mint a polipé vagy a tintahalé, amelyik álcázásul a környezetéhez hasonlóra változtatja a felületét, hogy elrejtőzzön. A polip és a tintahal álcázási képességeinek csak egyike a színváltás, ezek a puhatestűek gyorsan és visszafordíthatóan változtatják bőrük felületét olyan struktúrájúvá is, mint a környezetükben lévő hínár, korall vagy bármilyen tárgy, ami a rejtőzéshez rendelkezésükre áll - számolt be a Science tudományos lap pénteki számában megjelent tanulmányról a Phys.org. A placebo, a gyógyulásba vetett hit bizonyos esetekben jótékony hatást gyakorolhat a beteg felépülésére Forrás: Visual Meditation Összességében a pszichológus és pszichiáter szakértők legfőbb aggálya, hogy a területen végzett kutatás hiányosságai miatt a mindfulness és a meditáció homályosan körvonalazott hívószavai különösen alkalmasak az emberek megtévesztésére. Sokan elhiszik, hogy minden bajra gyógyírt kínálnak nekik, holott még a megfelelően megtervezett mindfulnessbeavatkozások is csak az emberek jól körülírt csoportja számára, meghatározott feltételek teljesülése esetén lehetnek hasznosak. „A kontempláció idegtudományi értelmezésére tett kísérletek gyakran az árnyalt idegikognitív és érzelmi jelenségek túlegyszerűsítéséhez vezettek.E túlegyszerűsítésekből eredően a meditáció vélt előnyeit valószínűleg eltúlozták, és indokolatlanul biztatták a társadalom széles körét a mindfulness-módszerek alkalmazására– összegeznek a szerzők.

Tintahalaknak álcázzák az amerikai katonákat ORIGO 2017.10.13.

38. oldal

A Cornell Egyetem mérnökei olyan anyagot fejlesztettek ki, amelynek textúrája programozható, így a polipéhoz és a tintahaléhoz hasonló "álcabőrré" válhat. A tudósok a lábasfejűek titkainak feltárásához Roger Halton biológus, a Woods Hole-i Tengerbiológiai Laboratórium munkatársa segítségét kérték. James Pikul és Robert Shepherd kutatócsoportja a lábasfejűek bőrének "szemölcseit" vette alapul, amelyek a másodperc egyötöde alatt dudorodnak ki veszély esetén, majd simulnak el, amikor az állat elúszik a helyszínről, hogy ne növelje a víz ellenállását.



Jól álcázott tintahal egy korallzátonyon Forrás: Biosphoto/© Jean Cassou / Biosphoto - Droit géré - Oeuvre protégée par copyright - - - -/Jean Cassou "Szemölcsei, mirigyei sok állatnak vannak, de nem tudják őket hirtelen kimereszteni és visszahúzni, mint a polip vagy a tintahal. Ezeknek a puhatestűeknek nincs háza, kagylója, elsődleges védekezésük az alak- és színváltó bőr" - mondta Hanlon, akinek kutatócsoportja elsőként írta le ezeknek a szemölcsöknek a szerkezetét és működését. "A mérnökök a lágy, rugalmas anyagok felületváltoztatásának sokféle izgalmas módját dolgozták ki, ám mi olyan módszert akartunk, ami gyors, erőteljes és egyszerű. Lenyűgözött bennünket, milyen jól működik a lábasfejűek álcabőre: az ő izmaik inspirálták a mi fejlesztésünket" magyarázta James Pikul. Hanlon szerint a biológia inspirálta technológia klasszikus példája a szintetikus álcabőr. Az új technológia például arra használható, hogy egy anyag hőmérsékletét befolyásolják: "kétdimenziósan" visszaverheti a fényt, háromdimenziós formájában elnyelheti azt - mutatott rá a biológus.

Magyar orvos esete az emberi szembe költöző férgekkel Közép-Afrikában MOLNÁR CSABA 2017. október 15., mno.hu

Nigériai férfi kígyót árul az utcán

Fotó: Youtube

Hardi Richárd szemész misszionáriusként Kongóban dolgozik, ahol érkezése előtt gyakorlatilag nem volt orvos, aki megműtötte volna a szürke hályog miatt megvakuló betegek szemét. Néhány évvel ezelőtt azonban egy előtte is ismeretlen, meglehetősen ijesztő kórképpel találta szembe magát: mintha az egyik betegnek féreg költözött volna a szemébe. Végül a Magyar Természettudományi Múzeum kutatói derítettek fényt a rejtélyre, amely aggasztó példája annak, ahogy a klímaváltozás hatással lehet teljes világunkra. Figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy a cikk felkavaró képeket tartalmaz! Közép-Afrikában nem ritka, hogy az embereknek ötven-száz kilométert kell megtenniük gyalog úttalan utakon, hogy orvos lássa el őket – ha egyáltalán dolgozik orvos a tartományban. A katolikus missziós munkát végző Hardi Richárd sok évig az egyetlen szemorvos volt Kongóban, ahol mára egy egészen jól felszerelt szemészeti klinikát tudott létrehozni. Rengeteg szürke hályog miatt vak embernek adja vissza nap mint nap a látását, amivel szinte újjászületnek. A legtöbb páciens szokványosnak

39. oldal



mondható – és Európában rutinszerűen gyógyítható – szembetegséggel jelentkezik nála, de előfordulnak különleges – sőt megdöbbentő – esetek is. – A trópusi őserdőben szerveztünk szemészeti missziót egy alig százhúsz lelket számláló pigmeus telepen. Az egyik ilyen misszió alkalmával találtam két beteg szemében 6-8 milliméter hosszú, gyűrűs struktúrájú lárvát. Mivel az őserdő kellős közepén voltunk, még csak lefotózni sem tudtam, csak rajzzal dokumentáltam az állatka helyzetét – kezdi a különös parazitózis felfedezésének történetét Hardi Richárd. – Egy évvel később ugyanebben a régióban találkoztam egy másik beteggel szintén lárvával a szemében, azzal a különbséggel, hogy ez a lárva élt és mozgott. Ekkor habozás nélkül kioperáltam az állatkát. Valami légylárva lehet, gondoltam, és formalinba téve kis üvegcsében tároltam.

A szembe kerülő parazita jelenléte nyilvánvaló (2014) PLOS NTD

Fotó: Sulyok et al

A beteg szeméből kiemelt, féregnek tűnő állat eljutott Rózsa Lajoshoz, a Magyar Tudományos Akadémia ökológiai kutatócsoportjának munkatársához, aki megállapította, hogy a látszat ellenére a rákokhoz tartozó féregatkáról van szó (amelynek hagyományos neve ellenére se a férgekhez, se az atkákhoz nincs sok köze).

40. oldal

– A féregatkák olyannyira specializálódtak a parazita életmódhoz, hogy ránézésre nem lehet megmondani, hogy rákokról van szó. Ezek az állatok életüket mikroszkopikus méretű peteként kezdik, amely bejut egy emlős közti gazdába, általában rágcsálóba. Itt a bélcsatornában kikel a pete, a lárva átfúrja magát a bélfalon, és a belső szervekben fejlődik tovább – mondta Rózsa Lajos, aki előadást tartott a témáról egy Balatonfüreden rendezett, az éghajlatváltozás és a fertőző betegségek kapcsolatával foglalkozó konferencián. – Ezután ha parazitának szerencséje van, a kisemlőst megeszi egy kígyó (piton vagy vipera), amely a féregatka végleges gazdájának tekinthető. Ebbe a rendszerbe lép be egyre gyakrabban az ember a rágcsáló helyett, és mint kiderült, a parazita bennünk is képes életben maradni.

A parazita féregatkalárva mikroszkóp alatt Fotó: Sulyok et al (2014) PLOS NTD Természetesen az ember zsákutca a féregatka számára, hiszen csak úgy tudna szaporodni, ha sikerülne átjutnia egy kígyóba. Magyarul az embert el kéne fogyasztania a hüllőnek, ami a legendák dacára még Afrikában sem történik meg.


Kiderült tehát, hogy az élősködő nem kívülről mászott bele a beteg szemébe, hanem belülről jutott el a szemgödörig. Mivel azonban a tápcsatornától a szemig rendkívül hosszú az út egy efféle állat számára, a kutatókban felvetődött a gyanú, hogy ez csak a jéghegy csúcsa lehet. Tehát a zsigeri szervekben talán sokkal gyakoribb a féregatka-fertőzés, mint a szemben, csak az nem látszik, és talán soha észre sem veszik. Végül kiderült, hogy Kongó 79 milliós népességének a négy százaléka fertőzött. Ez egy súlyos, eddig ismeretlen (esetleg nem is létező) közegészségügyi probléma az országban és talán egész Közép-Afrikában. De vajon mi okozhatta jelenkori, járványszerű elterjedését? Egyáltalán hogy juthat az emberbe egy korábban kizárólag rágcsálókban és kígyókban élősködő parazita?


– Kiderült, hogy a parazita jelenléte, megjelenése és a kígyók fogyasztása között egyenes arány van. Elkezdtem tehát vizsgálni a kígyókat, gyűjteni minél több mintát. Más útjaim során is felkerestük azon helyeket, ahol kígyót fogyasztanak – folytatja Hardi Richárd. – A nagy szegénység miatt elterjedt szokássá vált a kígyóhús fogyasztása. Ez régen csak bizonyos törzseknél és szinte mindig a férfiak kedvenc eledele volt. Mára viszont elmosódott a régi megkülönböztetés, és mindenki nagy előszeretettel fogyasztja. Nem is csodálom, hiszen a kígyóhús komoly fehérjeforrás lehet, fehér, nem száraz és ízletes.

– Korábban nem voltak ismeretesek hasonló, szemet érintő fertőzések, manapság viszont többel is találkozunk. Valami tehát megváltozott a kongói emberek életében. Méghozzá a táplálék-összetételük. A klímaváltozás talán a legsúlyosabban a mezőgazdaságot sújtja, emiatt az emberek étkezési szokásai új, eddig ismeretlen irányba tolódnak el – folytatja Rózsa Lajos. – A Kongó-medencében az esőerdő jelentős részét mára kiirtották, helyén másodlagos bozót nő, illetve elfogytak az erdőből azok a nagy testű emlősök és madarak, amelyek hagyományosan az ottani emberek fehérjeforrását adták. Nehézzé vált tehát állati táplálékhoz jutniuk, így az úgynevezett bush meathez („bozóthúshoz”) folyamodtak. A bush meat szigorú értelemben vadhús, mégsem szabad itt a fenséges nagyvadakra gondolni. Helyettük (merthogy már nem hozzáférhetők) gyakorlatilag mindenre vadásznak, ami mozog, a rágcsálóktól kezdve a majmokon keresztül a hüllőkig. A legszegényebb emberek nap mint nap az erdőt róják, hogy levadásszanak bármit, ami szembejön, majd eladják a húst a kicsit gazdagabbaknak a piacon. Erős a gyanú hát, hogy a bush meatként feldolgozott kígyókból kerülnek át a féregatkapeték az emberbe a hiányos higiénia folytán. Ezt a hipotézist azonban be is kellett bizonyítani.

A kifejlett féregatka egy kígyó felboncolt testében (2014) PLOS NTD

Fotó: Sulyok et al

A bush meatként árult kígyók fertőzöttségének feltérképezésére Hardi Richárd felbérelt egy helyi fiatalembert, hogy a piacokon boncoljon föl kígyókat, és gyűjtse össze a bennük (jellemzően a tüdejükben) talált kifejlett féregatkákat. Ezek meglepően nagyok, öt centiméter hosszúak, csontfehérek, gyűrűs mintázatú testük kemény tapintású, így nem kell különösebb szakértelem a felismerésükhöz. A helyi babona szerint azért

41. oldal


vannak a furcsa, rugóhoz hasonlító képződmények a kígyóban, mert a segítségükkel vesz lendületet, amikor ráveti magát az áldozatára. A vizsgálatok eredményéből kiderült, hogy szinte minden kígyó – 85-90 százalékuk – fertőzöttnek bizonyult. – Az embereket vagy a rosszul átsütött hús elfogyasztásával, vagy a kígyó előkészítése közben fertőzi meg a parazita. Az esetek 99,9 százalékában az emberben kikelő lárvák a bélfalat átfúrva a hasüregben, a májban tapadnak meg. Igen ritkán jutnak el más szervekbe, például a szembe – érvel Hardi Richárd. – Lehetséges, hogy a hasüregben megtapadó, betokozódó lárvák fogamzásgátló hatást fejtenek ki? Ez csak feltevés, de a népi megfigyelés azt mondja: a nők ne egyenek a kígyóhúsból, mert az meddőséget okoz. Márpedig Afrikában a sterilitás tragédia. Emiatt a hagyományok szerint élő törzsben a nők nem is érintik meg a kígyókat, mindent a férfira hagynak. A tisztítást és az elkészítést is a férfi végzi, ráadásul egy csak erre használt edényben. Ezen edénynek külön népi neve van, a songie törzsnél lufukiének hívják. De Sankuru megye északi részeinek lakói (nők és férfiak egyaránt) ma már gyakran találkoznak kígyóhússal. A helyi sebészek statisztikái szerint a hasi műtétek legalább 15 százalékában találnak ilyen élősködő által okozott cisztát a hasfalon, hashártyán megtapadva. Ez nagyon nagy szám, emiatt ismertető kampányt kezdtünk a megyében az elfelejtett parazitózisról.


Kiderült, hogy a panda is magyar FAN

2017.10.30.

index.hu

A mai Magyarország területén élhetett tízmillió évvel ezelőtt és modernkori leszármazottjaihoz hasonló életmódot folytathatott az óriáspandák első őse - állítják kutatók. Eredményeik egyrészt azt sugallják, hogy a bambuszrágcsálás gyakorlata végigkísérte a pandák evolúcióját, másrészt újabb bizonyítékokkal szolgálnak arra, hogy a pandák nem Ázsiából, hanem Európából származnak. Az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca) kizárólag Közép-Kína erdőkkel borított hegyes vidékein honos. A húsevőkre jellemző emésztőrendszere ellenére a fekete-fehér emlős bambusszal táplálkozik és egyike a világ legsebezhetőbb fajainak. Az óriáspanda az egyetlen még ma is élő tagja a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó Ailuropodinae alcsaládnak.

– Hiába vált elterjedtté a fertőzés az emberek körében is, alig van fogalmuk a létezéséről. Ez is arra utal, hogy a jelenség (és maga a kígyóevés is) új szokás, és a változóban lévő környezeti feltételek eredménye – mondja Rózsa Lajos. – Bár a fertőzés biztosan nem tud emberről emberre terjedni, jól mutatja azt, hogy a táplálkozási szokások kényszerű átalakulása milyen új, korábban ismeretlen betegségek, járványok kialakulásához vezethet. A Balatonfüreden rendezett konferencia általánosságban arról szólt, hogy a klímaváltozás eddig ismeretlen (vagy rég elfeledett) ragályokat szabadíthat rá az egész világra. Erről a Hétvégi Magazin következő számában olvashatnak részletesen.

42. oldal

Fotó: John Moore / Getty Images Hungary



A tudósok a mai napig nem tudják biztosan, miként fejlődött ki a faj, mivel ősi rokonainak fosszíliáiból rendkívül kevés maradt fenn a jelenkor számára - olvasható a New Scientist tudományos hírportálon.

feltételezhetően abból a korból származik, amikor a pandák bambuszfüggők lettek - mondta Russell Ciochon, az Iowai Egyetem kutatója.

Miomaci

Mivel az óriáspandák kizárólag Kínában élnek, a kutatók feltételezik, hogy azóta élnek ott, amikor a többi medvétől elváltak. Néhány fosszília alátámasztja ezt a feltevést. Kínában bukkantak már nyolcmillió éve élt pandák fosszíliáira.

A kanadai Torontói Egyetem paleoantropológusaként dolgozó David Begun azonban most különleges fogleletekre bukkant az északmagyarországi Rudabánya területén, miközben hominidák csontjai után kutatott. A szakember egy orrszarvú lapockacsontja alá beszorulva találta meg a megkövesedett fogakat. Úgy véli, hogy a fogak 10 millió évesek, a miocén földtörténeti kor alkonyáról származnak. Mivel a fogleletek alakja alapján Begun egy ősi pandára gyanakodott, ezért a további vizsgálatokhoz segítségül hívta egy francia és egy ecuadori kollégáját. A kutatók összevetették a fogleleteket más medvék fogainak alakjával, felépítésével és - az állat étrendjéről árulkodó - kopási mintázatával, amelyek az óriáspandák fogaival mutattak hasonlóságot. "Mindkettőre a masszívabb növények fogyasztása a jellemző, amelyeket inkább szétnyirbálni, mintsem szétzúzni kell" - mondta az egyik kutató, hozzátéve: mindez azt mutatja, hogy a pandák őseinek életmódja nagyon hasonlított a modernkori leszármazottaikéhoz. A kutatók a Miomaci panonnicum nevet adták az eddig ismeretlen pandának. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a Miomaci sokkal inkább az unokatestvére, mintsem a közvetlen őse a modern pandának és családfájuk feltehetőleg a miocén földtörténeti kor derekán ágazhatott el. A bambüszfüggés kezdetei

2012-ben tudósok találtak fogakat, amelyeket az óriáspanda legidősebb ismert közvetlen elődjének, a Kretzoiarctos beatrixnak tulajdonítanak. Ezek 11,6 millió évesek voltak és Spanyolországban bukkantak rájuk, ami azt sugallja, hogy a panda ősei Európából vándoroltak Ázsiába. A Miomaci fogai ezt az elméletet támasztják alá. Érdekes hasonlóságok vannak az egyes európai és kínai lelőhelyeken talált késő miocén kori állati fosszíliák között, amik arra utalnak, hogy a két helyszín között rengetegen vándoroltak - magyarázta Begun. Az egyenes származási ág valószínűleg ázsiai, de idősebb európai elődökkel áll rokonságban, amelyek már kihalt rokonsági ágak. Mivel majmok vándoroltak Rudabányáról Ázsiába, ez azt igazolja, hogy ez a migrációs útvonal lehetséges volt - tette hozzá Juan Abella, az ecuadori Állami Egyetem kutatója. Az időjárás szerepet játszhatott ebben. Amikor a Miomaci élt, Európában melegebb és csapadékosabb volt, mint napjainkban. A Rudabányán talált más fogak összetétele arról árulkodik, hogy szubtrópusi erdő volt a terület egy tó partján. Az ilyen erdők 5 millió éve eltűntek Európából és ez okozhatta az európai óriáspanda kimúlását is. A környezet lehűlt, kiszáradt. Változott a fauna és eltűntek a sűrű erdőkhöz kötődő fajok - mondta Ciochon Russell.

A talált fosszília híján van a Kína déli részén mintegy kétmillió éve kifejlődött modern óriáspandák nagyon különleges fogazati anatómiájának,

43. oldal


Ez volt a történelem legbrutálisabb nukleáris napfelkeltéje ELTER TAMÁS

2017.10.30. origo.hu

A hidegháborús fegyverkezési verseny 1949. augusztus 29., az első szovjet kísérleti atombomba felrobbantása után új szakaszába lépett. Az atommonopóliumától megfosztott Egyesült Államokban pénzt és időt nem kímélve fogtak hozzá egy sokkal nagyobb fenyegetést jelentő tömegpusztító eszköz, a hidrogénbomba kifejlesztéséhez, hogy ezzel állítsák helyre Amerika nukleáris fegyverkezésben betöltött vezető szerepét. A hidegháború kölcsönös elrettentési logikája alapján azonban az erre adandó szovjet válasz sem késlekedhetett sokáig.


A hófehér fényvisszaverő védőfestést kapott gép hasa furcsán kidudorodott a bombakamrából félig kilógó AN602-es szupertitkos kísérleti termonukleáris fegyver, a világközvélemény által később csak Cárbombaként megismert, rettenetes erejű pusztító eszköz miatt. A Tu-95 halálos terhével egyre magasabbra kapaszkodott, és a titkos repülési terv szerint, az északi-sarkkörön túli Novaja Zemlja sziget nyugati partvidéke felé tartott.

Kiütött a hideg veríték a bombázógép pilótáinak homlokán 1961. október 30-án reggel a szovjet légierő egy speciálisan átalakított Tupoljev Tu-95 V típusjelzésű nehézbombázója emelkedett a magasba. A teljes fordulatszámon pörgő négy, egyenként 15 ezer lóerős Kuznyecov gázturbinás hajtómű hangos morajlása messzire visszhangzott, ahogy a „Medve" egyre jobban gyorsulva végigdübörgött a futópálya betonján.

A Cár-bombát szállító, speciálisan átalakított Tu-95

Forrás: Wikimapia

A bombázó fedélzetén, miután a Tu-95 elérte a 10 500 méteres bevetési magasságot, illetve a bombavetés végrehajtására előzetesen kijelölt körzetet, a személyzet vastag fekete védőszemüveget vett fel, majd a bombavető tiszt a kapott parancs szerint kioldotta a 8 méter hosszú, 2 méter széles és 27 tonnát nyomó robbanószerkezetet, amely a kipattanó fékernyőn lógva hangtalanul süllyedt a föld felé.

Tupoljev Tu-95 "Medve" négy hajtóműves, turbópropelleres, szovjet-orosz hadászati bombázógép Forrás: Wikimedia Commons

44. oldal



Ekkora energiát még sohasem szabadított el az ember. Miután a bombázótiszt elvégezte az AN602 élesítését, és elfordította a kioldószerkezet elektromos kapcsolóját, a gép éles fordulót vett, majd maximális hajtómű-teljesítménnyel igyekezett minél távolabb kerülni a hamarosan bekövetkező termonukleáris robbanás epicentrumától. A pilóták homlokán hideg verejtékcseppek ütköztek ki, amint fél szemmel a stoppert figyelve halálos versenyfutásba kezdtek az idővel. Színre lép Teller Ede, a "hidrogénbomba atyja" A szovjet politikai és katonai vezetést valósággal sokkolta, amikor az Egyesült Államok, a Szovjetuniót megelőzve, 1952. november 1-én a csendes-óceáni Marshall-szigeteken felrobbantotta a 10,4 megatonna erejű Ivy Mike kódnevű termonukleáris bombáját. Lefelé vitorlázik a Cár-bomba

Forrás: Wikimapia

Előzetesen modellezték ugyan a robbanás várható hatását, azt azonban senki sem tudhatta pontosan, hogy milyen következménye lesz az 50 megatonnás termonukleáris eszköz felrobbanásának.

A bomba kioldása előtt a pilóták fekete védőszemüveget vettek fel Forrás: YouTube

Az Ivy Mike felrobbantása 1952. november 1-jén Commons

Forrás: Wikimedia

45. oldal



Az Ivy Mike robbanószerkezetében egy hagyományos fissziós bomba indította be a cseppfolyós deutérium magfúzióját. (A fissziós fegyverekben az atommag hasadása, míg a termonukleáris eszközökben az atommagok, egész pontosan két hidrogénatom héliumatommá egyesülése, fúziója szabadítja fel a nukleáris energiát.)

Albert Einstein, a világhírű Nobel-díjas elméleti fizikus is aláírta a náci atomkísérletek veszélyeire figyelmeztető levelet Forrás: Wikimedia Commons

Teller Ede, az amerikai hidrogénbomba "atyja" Congress

Forrás: Library of

Amerika hadba lépése és a háborús események eszkalálódása miatt az elnök jóváhagyásával 1942-ben életre hívták a Manhattan-terv elnevezésű projektet az atombomba előállítására. Teller a Manhattan projektben vezető szerepet játszó Enrico Fermi olasz származású Nobel-díjas atomfizikus professzor munkatársa lett a Chicagói Egyetemen.

Az amerikai termonukleáris bomba megalkotásában a magyar származású Teller Ede játszott kulcsszerepet, akit a „hidrogénbomba atyjaként" emlegettek a kortársak. Az Egyesült Államokba kivándorolt, rendkívül tehetséges fizikus George Gamow professzorral együtt dolgozta ki 1938-ban a termonukleáris fúzió elméletét. Japán felizzítja az alvó óriás nukleáris kandallóját 1941. december 7-e, a Pearl Harbor ellen végrehajtott japán támadás után az Egyesült Államok is belépett a második világháborúba. A náci Németországban Werner Heisenberg Nobel-díjas magfizikus vezetésével folytatott titkos, katonai célú atomkutatások miatt Albert Einstein és Szilárd Leó 1939-ben figyelmeztető levelet írt Roosevelt elnöknek. Enrico Fermi, az első működő atomreaktor konstruktőre Department of Energy

46. oldal

Forrás:



Fermi konstruálta meg az első működőképes atomreaktort, amelyben Teller Ede is közreműködött. Fermi beszélt először kollégájának a magfúzión alapuló fegyver lehetőségéről.

A tehetséges Szergej Koroljov (a kép bal szélén), a szovjet űrprogram atyja és Igor Kurcsatov akadémikus, (középen) a szovjet hidrogénbomba egyik megalkotója Forrás: Wikimedia Commons Teller Ede és George Gamow írták le először a termonukleáris fúzió folyamatát Forrás: AFP/Stf A magyar származású tudós ekkortól kezdett el intenzíven foglalkozni a hidrogénbomba elméletével, és így vált a második világháború után az amerikai termonukleáris fegyver megalkotásán dolgozó tudóscsoport meghatározó alakjává. Hirosima és Nagaszaki atomtudósoknak

feszített

tempót

diktált

a

A szovjet kormány utasítására az Állami Honvédelmi Bizottság 1943-ban külön kutatócsoportot hozott létre Kurcsatov vezetésével az atombomba előállítására, azonban a háborús évek alatt az oroszok már nem tudták ledolgozni az amerikaiakkal szemben fennálló hátrányukat.

szovjet

A Szovjetunióban Amerikához képest csak némi fáziskéséssel kezdődtek el az atomenergia felszabadítását és hasznosítását célzó kutatások, amelynek Igor Vasziljevics Kurcsatov akadémikus, orosz magfizikus lett a vezetője. Kurcsatov professzor még a leningrádi (ma Szentpétervár) Műszaki Fizikai Intézetben kezdett el behatóbban foglalkozni a radioaktivitás, majd a maghasadás kérdéseivel, és 1940-ig több publikációja is megjelent az uránhasadásról.

Neumann János és Robert Oppenheimer (középen) az amerikai atombombát előállító Manhattan-terv vezetője wikipédia Gammagaba

47. oldal



Az Egyesült Államokban 1945. július 16-án hajtották végre a világtörténelem első sikeres kísérleti atombomba-robbantását, amelyet augusztus 6-án Hirosima, majd augusztus 9-én a Nagaszaki ellen végrehajtott atomtámadások követtek.

A Szovjetunióban Kurcsatov és öt vezető munkatársa 1946. december 24re építették meg az első működő atomreaktort, és nem egészen három évvel később, 1949. augusztus 29-én a Szovjetunió is végrehatotta az első sikeres kísérleti atomrobbantását. A hidegháborús hisztéria szülte a termonukleáris bestiát A két atomnagyhatalom között a hidegháború egyre hisztérikusabb légkörében folyt tovább a versenyfutás az atombombánál is lényegesen nagyobb pusztítóerővel rendelkező termonukleáris fegyver kifejlesztéséért, amelyben ismét az Egyesült Államok szerezte meg az elsőséget, a Marshall-szigeteki Eniwetok-atollon 1952. november 1-jén végrehajtott kísérleti robbantással.

Nukleáris gombafelhő Nagaszaki felett, 1945. augusztus 9-én Library Of Congress

48. oldal

Forrás:

Nukleáris napfelkelte az Eniwetok-atoll felett, az első amerikai hidrogénbomba felrobbantásakor Forrás: Wikimedia Commons



A Szovjetunióban 1953. augusztus 12-én robbantották fel az első, 400 kilotonna erejű hidrogénbombát. Az 1950-es évek közepétől mindkét nagyhatalom katonai fejlesztő intézeteiben az egyre nagyobb erejű termonukleáris fegyverek előállításán dolgoztak.

Hruscsov, az SZKP első titkára Forrás: RIA Novosti/Savostjanov

Az 50 megatonnás Cár-bomba makettje

Forrás: Wikimedia Commons

Az Iván kódnevet kapott termonukleáris eszköz kifejlesztésén a leghíresebb szovjet atomtudósok, így többek között Jurij Boriszovics Hariton, Viktor Adamszkij, Jurij Babajev, valamint a szovjetrendszerrel később szembeforduló és emiatt meghurcolt Andrej Szaharov dolgoztak. .

A szovjet politikai vezetés, személy szerint Nyikita Szergejevics Hruscsov, az SZKP (Szovjetunió Kommunista Pártja) első titkárának utasítására a Nyizsnij-Novgorodi területen fekvő, és a szovjet időkben a külvilágtól hermetikusan elszigetelt Arzamasz-16 zárt városban fogtak hozzá minden idők legnagyobb erejű hidrogénbombájának létrehozásához.

Andrej Szaharov szovjet atomtudós

Forrás: RIA/Novosty

49. oldal



A bestia hatóerejét eredetileg 100 megatonnára tervezték, ám ettől még a fejlesztők és a katonai vezetők is megriadtak. Ezért az eredetileg tervezett felére, 50 megatonnára „korlátozták le" minden idők legnagyobb hidrogénbombájának erejét.

volt; bebizonyítani az „imperialistáknak" a szovjet nukleáris fegyverkezési fölényt.

Pártkongresszus hidrogénbomba-robbantással

A Cár-bomba – miután kioldották – az önmagában is 800 kilogrammot nyomó fékezőernyőn függve lassan és vészjóslóan ereszkedett alá a ragyogó napsütésben.

Az AN602, később Cár-bombaként emlegetett eszköz 1959-re készült el, ám a javuló nemzetközi légkörben a szovjet vezetés egyelőre lefújta a tesztrobbantást. Ez a kegyelmi állapot azonban nem tartott sokáig. Az U-2 amerikai kémrepülő 1960 május elsejei szovjet légtérhatárt sértő incidense, majd a rákövetkező évben a kelet-berlini válság miatt ismét alaposan lehűlt a nemzetközi klíma.

Hruscsov adott utasítást a kísérleti robbantás végrehajtására Library Of Congress

Forrás:

Hruscsov ezért 1961. június 10-én kiadta az utasítást a kísérleti robbantás végrehajtására, meghagyva, hogy arra a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának ideje alatt kerüljön sor. A Cár-bomba felrobbantásának elsősorban nem is katonai, hanem inkább politikai célja

50. oldal

Egy második nap vakító korongja ragyogott fel a sarkvidéki égbolton

A detonátort a légnyomásváltozás aktivizálta, és a szerkezet úgy lett beállítva, hogy 4000 méteres magasságban indítsa be a termonukleáris fúzió létrehozásához szükséges fizikai körülményeket biztosító atombombát.

Felszálló Tu-95-ös stratégiai bombázó (a kép illusztráció) Wikimedia Commons

Forrás:

1961. október 30-án helyi idő szerint 11 óra 32 perckor egy másik nap kelt fel Novaja Zemlja felett.



A robbanás nyomán hatalmas, vakító tűzgömb keletkezett, amely elérte a földfelszínt, és csak hajszálon múlott, hogy nem nyelte el a bombát kioldó és teljes sebességgel távolodó Tu-95 gépet. A brutális fényhatást még ezer kilométerrel távolabb, Finnországban is észlelték.

A Cár-bomba robbanási felhője egészen a mezoszféráig hatolt YouTube

Forrás:

Sem előtte, sem pedig ez után még sohasem szabadítottak el akkora energiát, mint amennyi a Cár-bomba robbanásakor keletkezett. A bomba felrobbanásakor 39 nanoszekundum (3,9•10−8 másodperc) alatt 2,1•1017 joule energia szabadult fel, ami 5,3•1024 watt teljesítményt jelent, és ez a Nap által ugyanennyi idő alatt kisugárzott energia kereken egy százalékának felel meg. A fényhatást még ezer kilométer távolságból is észlelték (a kép illusztráció) Forrás: Origo A fúziós bomba akkora forróságot generált, hogy a viharos gyorsasággal terjedő hőhullám még az epicentrumtól száz kilométerre is harmadfokú égési sérüléseket okozott volna. A robbanás nyomán kiteljesedő gombafelhő 64 kilométeres magasságba, egészen a mezoszféráig hatolt. A légköri robbanások keltette szeizmikus hullám háromszor kerülte meg a földet. A legerősebb amerikai hidrogénbomba, a Castle Bravo felrobbantása Forrás: Wikimedia Commons

51. oldal



Az 50 megatonnás Cár-bomba erejét azóta sem sikerült felülmúlni. Összehasonlításként, a legerősebb amerikai hidrogénbomba, amelyet felrobbantottak, a Castle Bravo hatóereje 15,5 megatonnát tett ki.

A Cár-bomba, valamint az első, illetve a legerősebb amerikai hidrogénbomba hatóerjeét összehasonlító grafika. A nagy diagram vízszintes tengelyének bal sarkában, és az ábra bal oldalán kinagyítva látható a hirosimai, illetve az első amerikai kísérleti atombomba 10 és 20 kilotonna közötti hatóereje, amely szabályosan eltörbül a termonukleáris fegyverek erejéhez képest Forrás: Popular Mechanics

:A légiközlekedés rohamos fejlődése az egyik legnagyobb forrása a légkörbe kerülő üvegházhatású gázoknak. Ezért a napokban egy, a civil légiközlekedéssel foglalkozó szakmai konferencián határozatot terjesztenek elő, hogy a repüléshez használt bioüzemanyagok mértékét jelentősen növeljék az iparági szereplők a következő évtizedekben. Az elképzelés jó szándékú, a vállalás mértéke dicséretes. Csakhogy a környezetvédelemmel és fenntarthatósággal foglalkozó szervezetek szerint, ezzel végleg megpecsételnék az esőerdők sorsát. A globális légiközlekedés tavaly 8 százalékkal több káros anyagot juttatott a légkörbe, mint az előző évben, és 2050-ig ez az érték akár meg is négyszereződhet, ha nem teszünk semmit, állítja a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO), az ENSZ szakszerve. A héten Mexikóvárosban rendezett konferencián ezért határozatot fogadhatnak el, hogy miként lehetne csökkenteni az emisszió mértékét. Ez több lehetséges forgatókönyvet tartalmaz, viszont csak erőteljes beavatkozással lehet a légiközlekedés okozta üvegházhatással érdemben kezdeni valamit. A bioüzemanyag arányának növelése ilyen lehet, ez azonban a környezetvédők szerint az erdők végét jelentené.

Az 1960-as évektől a nukleáris fegyverarzenál fejlesztésében mindkét oldalon a hordozóeszközök sebessége és navigációs pontossága lett az első számú prioritás, a megalomán nukleáris fegyvereket ezért végleg nyugdíjazták.

Erdőket kellene bioüzemanyagáért ORIGO 2017.10.13.

52. oldal

kiirtani

a

repülők A bioüzemanyag lehet a jövő polgári repülésének egyik legvitatottabb vonatkozása Forrás: Picture-Alliance/AFP/Matthias Hiekel



Impozáns, de egyoldalú a „zöld jet”-terv A ICAO-nál erőteljes lépést javasolnak, hogy a civil repülés növekvő volumene ne jelentsen a klíma és így a bolygó számára újabb komoly sérülést. A javaslat szerint, 2025-re 5 millió, 2050-re pedig 258 millió tonnára kellene növelni a polgári légiközlekedésben a bioüzemanyagok felhasznált mennyiségét.Ez utóbbi még így is várhatóan csak fele lenne a repülés globális éves üzemanyag szükségletének. A terv jó, csak egy komoly gond van vele:a 2050-es mennyiség nagyjából a háromszorosa annak, amit jelenleg a világon termelnek bioüzemanyagból.Egyes vélekedések szerint az új technológiai eljárások még gyerekcipőben járnak ahhoz, hogy segítségükkel addigra előállítható legyen az évről évre növekvő repülési szektor számára szükséges mennyiség. De ha ez nem lenne elég, a bioüzemanyagoknál különösen fontos a minőség kérdése.Rosszabb paraméterekkel rendelkező fajtáik ugyanis még a hagyományos üzemanyagoknál is nagyobb mértékben képesek károsítani a klímát. A minőségnek mindig meg kell előznie a mennyiséget”– mondja Carlos Calvo Ambel, a Transport & Enviroment nevű, fenntarthatósággal foglalkozó nemzetközi szervezet szóvivője.

Egy munkás dolgozik a pálmaolaj ültetvényen Riau tartományban, az Indonéziához tartozó Szumátra szigetén Forrás: AFP/Adek Berry Úgy tűnik, a bioüzemanyagokkal kapcsolatos ICAO-tervet nem minden ország támogatja. Brazília és Indonézia kiáll amellett, Kína a megvalósíthatósága kapcsán lát kérdőjeleket, az EU a markánsabban meghatározott és erőteljesebb fenntarthatósági célokat szeretné abban látni, míg az Egyesült Államok nem támogatja a meghatározott emissziós célokat. Pálmaolaj és az Egyesült Királyság háromszor A környezetvédelmi szervezetek máris tiltakoznak a tervezet ellen. Az előbb említett civil szervezet mellett az Oxam és a Friends of Earth is ott van aközött a mintegy 100, fenntarthatósággal foglakozó csoportosulás között, amelyek ellenzik azt. 181 ezer magánszemély ugyancsak tiltakozását jelezte petíció formájában, a tervezet visszavonását kérve. Az ellenzők legfontosabb érvei között a már említett minőségi kifogásokon túl az szerepel, hogy a tervezetben szereplő célértékeket a jelenlegi megoldással nem látják teljesíthetőnek.

53. oldal


Még a bioüzemanyagok gyakori alapanyagának számító pálmaolajat sem lehetne olyan mértékben kinyerni a mostani termelés mellett, amely fedezné az igényeket.Ehhez akkora ültetvényeket kellene létesíteni, amekkorákat csak az esőerdők területének jelentős megcsappanásával valósíthatnának meg a gazdálkodók.


Egy jelentés szerint, európai befektetők 6 millió hektárnyi területet vásároltak a szubszaharai övezetben, az elmúlt nagyjából tíz évben, hogy ott bioüzemanyaggal kapcsolatos gazdálkodást folytassanak. Mindazonáltal az Unióba eddig nagyon kevés, afrikai származású bioüzemanyag-összetevő érkezett, más forrásból vásárolva viszontötszörösére növelték a biodízel felhasználásának mértékét 2010 és 2014 között a kontinensen. Ha a javaslatot a konferencia elfogadja, azt várhatóan két év múlva erősítik meg egy újabb találkozón, a cselekvési lépések rögzítésével. Az egyes államok eltérő álláspontja miatt, azonban kompromisszumos megoldás születethet, melyet iparági szereplők is támogatnak. Eszerint az emissziós célokat és a bioüzemanyag-felhasználás mértékét csak 2025-ig kellene meghatározni, majd akkor újra elővenni a hosszabb távú terveket.

Az Atlanti-óceánon épített szélerőmű adhatná a világenergiát Sok kellene a bioüzemanyagokból, és nem mindegy a minősége sem Forrás: ANP/AFP/Lex Lieshout A világ esőerdőinek pusztulása a pálmaolaj miatt, az ott élők életformáját is tönkretenné, és veszélyeztetett fajok élőhelyeit tüntetné el”– mondja Klaus Schenk, a Rainforest Rescue környezetvédelmi szervezet munkatársa. Nem lehet pontosan meghatározni, mekkora mértékű erdőírásra lenne szükség az ambiciózus terv végrehajtásához. De a világ egyik nagy termelőjének számító Malajzia egyik szakmai szervezete, a Pálmaolaj Tanácsának adatai alapján, a Biofuelwatch mintegy 82 millió hektárban adja meg a szükséges földterület nagyságát. Ez a háromszorosa az Egyesült Királyság területének.

54. oldal

ORIGO 2017.10.16. Az Atlanti-óceánba telepített mélytengeri szélfarm az egész világ számára elegendő tiszta energiát szolgáltatna - legalábbis ezt állítja a kaliforniai Stanford University két kutatója. Az ötlet elsőre több mint futurisztikus, de a kutatók azt mondják, alapos számításokkal meghatározható az, pontosan mekkora szélfarmot kellene telepíteni az óceán közepére, hogy az emberiség egyszer és mindenkorra kihúzhassa a tisztenergia-kérdést a bakancslistáról. Tanulmányukat az USA egyik legrangosabb tudományos folyóirata, a Proceeedings of the National Academy of Sciences közölte le. Az egész világ számára elegendő tisztaenergiát szolgáltatna az Atlantióceán északi vizein létesített offshore szélfarm két kutató számításai szerint. Az biztos, hogy egy ekkora projekt megvalósítása soha nem látott mértékű nemzetközi összefogást igényelne, és valószínűleg a legdrágább


vállalakozások közé tartozna, amibe az emberiség valaha belevágott. Mindezért cserébe viszont egyformán elérhetővé válna a tisztaenergia az egész világon. Megalapozó számítások és szárazföldi korlátok Az Origo nemrég bemutatta a világ legnagyobb szárazföldi szélerőműveit, amelyek többsége jelenleg is bővítés alatt áll, így növelve a megtermelt tisztaenergia mennyiségét. Az onshore szélturbinák hatékonysága folyamatosan növekszik a technológiai fejlődésnek köszönhetően, áma fejlesztők és iparági szereplők figyelme egyre inkább a tengeri, partközeli erőművek felé fordult.Ennek több oka is van.


Egyes kutatások szerint, a szárazföldi szélerőmű farmok hatékonyságát nem lehet a végtelenségig növelni. Az energiatermelés felső értéke négyzetméterenként nagyjából 1,5 watt körül alakulhat, mivel a túl sűrűn felállított tornyok egymás energiatermelését korlátozhatják. A kutatók készítette szimuláció szerint, az Atlanti-óceánban ennek többszöröse, 6 watt is előállítható négyzetméterenként.Ennek oka, hogy az óceán felmelegedő felszínéről felszálló hő és a felsőbb légköri rétegek széljárásainak találkozásából nagyobb energia nyerhető ki. A szelek pedig átlagosan 70 százalékkal gyorsabbak az óceán felett, mint a föld fölött. De a tengeri létesítések mellett szól az is, hogy a szárazföldi területek nagysága véges. Bár számos onshore projekt indulásáról és építéséről tudunk, az erre a célra beépíthető területek előbb-utóbb elfogynak. Mekkora is az akkora? Az Atlanti-óceán telerakása széloszlopok erdejével kétség kívül akkora kihívást jelentene, melynek mértékét igen nehéz még csak összehasonlítani is más kezdeményezés nagyságával. Tudják ezt a kutatók is, és nem is tesznek úgy, mintha nem lennének tisztában azzal, hogy a tanulmányukban közöltek egyelőre elvi vázlatnak tekinthetők. Az óceán északi vizeire ugyanis akkora szélfarmot kellene építeni, mint India, hogy az egész világnak jusson az ott megtermelt tisztaenergiából.

Mélytengeri vízbe telepített szélfarmmal oldanák meg az egész világ zöldenergia-ellátását Forrás:Dong Energy A vízre tervezett szélturbinák hihetetlen innováción mentek át az elmúlt években, és hatékonyabbá válnak szárazföldi társaiknál. A hatékonyság abból is fakad, hogy a tengeri széláramlatok – jól megválasztott helyszínen – általában erősebbek és tartósabbak is mint a szárazföldön.

55. oldal



Azt csaknem minden kisiskolás megtanulja még alsó tagozatban, hogy hazánkban alapvetően kétféle madárfaj él: a költöző és a telelő madarak. A fehér gólya, a magyar folklór kedves madara az előbbiek közé tartozik, ezért nyár végén csapatokba gyűlik és délre vándorol, majd tavasz elején visszatér, hogy nálunk költsön és nevelje utódait.

Akkora területű szélfarmot kellene építeni, mint az indiai szubkontinens Forrás: Origo Ráadásul, bár a termelése a számítások szerint folyamatos lenne, a nyári hónapokban az éves átlagtermelés ötödére esne vissza. A Stanford tudósai azt mondják, ez egy geofizikai korlátja lenne az erőműnek, mely azonban még ebben az időszakban is, egész Európa számára elegendő zöldenergiát szolgáltatna.

Miért nem maradnak Afrikában a gólyák? NAGY ATTILA KÁROLY

2017.10.18. index.hu

Hogy miért telel Afrikában a fehér gólya, tudja is mindenki: jön a hideg, kevesebb a táplálék, érdemes hát délre vonulni. Felmerül viszont a kérdés: ha annyival jobb Afrikában, miért nem maradnak ott a gólyák (és más költöző madarak) egész évben? A rövid válasz: igazából nem is idevalósiak, csak szaporodni járnak vissza. A hosszabb választ a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivőjétől kaptuk. “Egész messzire kell visszamenni az időben, hogy ezt a kérdést megválaszolhassuk. Tízezer évvel ezelőtt, a legutolsó jégkorszak vége felé, a jégtakaró visszahúzódása után a ma nálunk fészkelő madarak jelentős része nem itt élt a Kárpát-medencében, így tudományos szempontból a fehér gólya sem európai faj. Költeni nálunk költ ugyan, azonban az évenkénti kis jégkorszakot (azaz a telet) nem tudja kezelni, ezért az év jelentős részét, több mint felét nem Magyarországon tölti, hanem vonulással, illetve afrikai teleléssel” – mondta Orbán Zoltán. Táplálékhelyzet itt és ott “Hogy miért repülnek el tőlünk Afrikába a gólyák, az alapvetően egyértelmű: nem azért vonulnak, mert fáznak, hanem mert nincs elegendő táplálék a téli időszakban. Egy magevő madárnak könnyebb a helyzete, ahogy a téli álmot nem alvó rágcsálókra vadászó ragadozóknak is, ők télen is találnak táplálékot. A főként rétekhez, vizes élőhelyekhez kötött, javarészt rovarokkal, kisebb kétéltűekkel, hüllőkkel táplálkozó gólyák a hideg tél beállta előtt kénytelenek délebbre húzódni. De előre kell bocsátani, hogy az elmúlt évtizedekben ebben is változást kezdünk megfigyelni, valószínűleg a globális felmelegedés miatt: évente egyre több gólya marad hazánkban, az utóbbi években már két-három tucatra tehető azon madarak száma, amik az itt maradás, az áttelelés mellett döntenek. Ez számunkra

56. oldal


azért érdekes, mert jól érzékelhetővé teszik az evolúció működését, azt, hogy a faj egyes egyedei miképp alkalmazkodnak a változó körülményekhez.”


Azért nem tudnak költeni Afrikában, mert az ottani táplálékbázisra óriási a versengés. Míg Európában a madarak közt csúcsragadozónak számítanak, az afrikai élőhelyeken iszonyatos mennyiségű konkurens állatfajjal kell versenyezniük a táplálékszerzésben – vázolta Orbán Zoltán az afrikai viszonyokat. Felmerült korábban olyan elmélet is, hogy azért költenek nálunk, mert nyáron itt hosszabbak a nappalok, tehát, amikor nekik szaporodási idejük van, tovább tudnak világosban táplálékot gyűjteni. Orbán Zoltán szerint ez lehet tényező, de semmiképp nem kizárólagos, mivel például DélAfrikában, ahová sok gólya vonul telelni, körülbelül ugyanolyanok a fényviszonyok, mint nyáron nálunk, és a gólya sem gép, nem tud egy nap 18 órát folyamatosan vadászattal tölteni, a reggeli és délutáni aktivitási csúcsok között az etető madaraknak is pihenésre van szüksége.

Fehér gólya Dél-Afrikában Northfoto

Fotó: Mario Moreno / Barcroft Media /

Hogy kell ezt elképzelni? Ha egy adott populációt vizsgálunk, azt láthatjuk, hogy vannak köztük olyan felfedező hajlamú, kockázatvállaló, próbálkozó egyedek, amik a többiekétől eltérő viselkedésükkel segítenek a fajnak mint egésznek megváltozni, például új élő-, költőhelyet találni. Ezt figyelhetik meg most a biológusok az áttelelő gólyák esetében: ha elpusztulnak, akkor zsákutcát jelent a viselkedésük, de ha olyan mértékben változik a klíma, hogy a teleléssel próbálkozó egyedek életben maradhatnak, akkor az új viselkedésmintát át tudják adni utódaiknak, és ezzel a faj feszegetni tudja a határait. Mivel a vonulás is kockázatos, az áttelelés is kockázatos, a kísérletező egyedek tulajdonképp azt mérlegelik, hogy melyik választással van nagyobb esélyük a túlélésre. Mivel a fajnak mint egésznek is az a célja, hogy túléljen, azaz hogy minél több utód szülessen, ezért nem maradnak a gólyák Afrikában és vállalják inkább a kockázatos utat az európai költőhelyekre.

Jeladóval felszerelt, meggyűrűzött gólya

Fotó: Jens Wolf / AFP

Hogy mennyire magyar madár a gólya, mennyire része a magyar népi identitásnak, természetesen nem a biológusok tiszte eldönteni, de a

57. oldal


madarak viselkedéstanával foglalkozók adhatnak némi rálátást, hogy miképp alakult így. “A legerősebb gólyaállományok Lengyelországban, illetve Spanyolországban költenek. Nálunk talán azért annyira kedvelt madár, mert rendkívül látványos volt az urbanizációjuk. A kárpát-medencei megtelepedésüket jelentős mértékben segítette az emberi tevékenység, a szántók, legelők terjedése, az erdős területek csökkenése, ami remek élelemforrásokat nyitott számukra.”


A szakértők a madarak segítségével bemutatták, hogy a szén fokozatos használata miatt hogyan lett a levegő egyre telítettebb korommal, és később milyen pozitív hatásai lettek a környezetvédelmi intézkedéseknek.

A mezőgazdaság elterjedésével aztán elég nagy tempóban be is költöztek a lakott területekre is, leginkább a falvakba. Első hullámban a gémeskutakra, kéményekre rakták nagy fészkeiket, majd jött a második nagy költözési hullám a villanyoszlopokra. “Joggal feltételezhetjük, hogy azért kedves madara a magyar népnek a gólya, mert roppant feltűnő, látványos, nagy vadmadár, ami gyakorlatilag velünk együtt él. A földből élő parasztok, akik a hosszú tél végén már nagyon várták a tavaszt, örültek a gólya megjelenésének, ami látványos jele volt a tél végének. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy két nemzeti ünnephez – március 15 és augusztus 20 környéke – is köthető a megjelenésük és a távozásuk, érthető, miért érezzük annyira hozzánk közelállónak a gólyákat.” Nyitókép: Egy jordániai szemétlerakónál megpihenő, délre tartó gólyacsapat (Menahem Kahana/AFP)

Múltbeli madarak tollai bizonyítják a növekvő légszennyezettséget MTI, ORIGO

2017.10.11.

Múzeumokban őrzött madarak kormos tollaival szemléltetik az Egyesült Államok egyes részein tapasztalt 20. századi légszennyezettség mértékét a Chicagói Egyetem kutatói. Jóval szennyezettebb volt a levegő a 20. század elején

58. oldal

A szén-dioxid és más üvegházgázok kibocsátása a 19. század közepétől 1 Celsius fokkal emelte meg a globális átlaghőmérsékletet Forrás: AFP Az elmúlt évszázad kezdetén a légszennyezettség jóval súlyosabb volt, mint azt eddig feltételezték - állapították meg kutatók a Proceedings című szaklapban megjelent tanulmányukban.


Ma sokkal kevésbé szennyezett Chicago levegője, mint száz évvel ezelőtt Forrás: Apartments.com Shane DuBay és Carl Fuldner, a Chicagói Egyetem kutatói három múzeumból több mint ezer olyan madarat gyűjtöttek össze, amelyek az elmúlt 135 évben az Egyesült Államok úgynevezett rozsdaövéhez tartozó területeken, például Chicagóban, Detroitban és Pittsburgh-ben voltak honosak. Ma Peking és Delhi levegője olyan, mint száz éve Chicagóé "Ha ma felnézünk Chicago egére, látjuk, hogy kék. De egy Pekinget vagy Delhit ábrázoló képen azt láthatjuk, milyen lehetett egykor Chicago vagy Pittsburgh" - mondta DuBay.


Egy pekingi kisfiú egy 2014 márciusi szmogriadó alatt Forrás: Ramis, V. Lefai

AFP/S.

Elsősorban öt madárfajjal foglalkoztak a szakértők, amelyeknek hasi és melltollai világos színűek. Ilyen a fülespacsirta, a verébsármány, és a vörösfejű küllő. A madarak tollain korom rakódott le, ami láthatóan sötétre színezte azokat. Ha az ember megérinti ezeket az állatokat, ujjain nyomokat hagy a korom. A madarak repülés közben gyakorlatilag szűrték a levegőt" fejtette ki a szakértő.

59. oldal



Az évszázad közepéig ez szénhasználatának mértékével. Az 1929-es nagy légszennyezettség

észrevehetően

gazdasági

világválság

összefüggött idején

a

régió

csökkent

a

"Meglepődtünk, hogy milyen precíz eredményeket sikerült elérnünk. A nagy gazdasági válság idején erősen visszaesett a tollazat szennyezettségének mértéke, mert kisebb volt a szénhasználat is" - emelte ki DuBay.

Havasi fülespacsirta (Eremophila alpestris) Forrás: Wikimedia Commons Egy fotometrikus eljárással meghatározták, mennyi fényt vert vissza az állatok tollazata és milyen mértékben lettek kormosak. A mérések szerint a szennyezettség mértéke a 20. század első évtizedeiből származó preparátumok tollazatán volt a legnagyobb.

Az 1929-es nagy gazdasági világválság idején visszaesett a levegő korom tartalma Forrás: Reference A második világháború körül ismét növekedett a szennyezettség mértéke,

A múltban élt madarak tollai felhasználhatók az egykori légszennyezettség rekonstruálására Forrás: Emmanuel Huybrechts \ Flickr

60. oldal

mert a hadiiparhoz sok szénre volt szükség. A következő évtizedekben végül függetlenedett egymástól a tollak szennyezettsége és a szénhasználat mértéke.


A második világháború idején a hadiipari termelés felfutása miatt az Egyesült Államokban ismét megnövekedett a levegő szennyezettsége Forrás: Wikimedia Commons Az addig gyakran használt, erősen kormozó, bitumentartalmú szenet egy kevésbé kormos szén váltotta fel, jobb légtisztító technikákat fejlesztettek ki és az energiaspórolás érdekében egyre több város állt át a földgázra mutattak rá a szakértők. Csak a megújuló energiaforrások jelenthetik a jövőt Az a tény, hogy a madarak a közelmúltban tisztábbak lettek, korántsem jelenti azt, hogy már nincs probléma - mondta DuBay. Bár az Egyesült Államokban ma már kevesebb korom kerül a légkörbe, mint korábban, jóval több a kevésbé látható káros anyag.


A jövő a fenntartható energiagazdálkodásé Forrás: AFP/Francois Xavier Marit "A 20. század közepén sokat invesztáltunk a tüzelőanyag-források infrastruktúrájába és szabályozásába - remélhetőleg tanulunk belőle és ma hasonló módon átállunk a fenntartható, megújuló energiaforrásokra, amelyek hatékonyabbak és kevésbé károsak a környezetre" - jegyezte meg DuBay.

Tippelje meg, melyek a világ legnagyobb élőlényei! Valószínűleg téved ORIGO 2017.10.31. Nagy László és kutatótársai a hazai erdőkben is gyakori tuskógombák genetikáját vizsgálták, hogy kiderítsék, milyen evolúciós örökség rejlik rendkívüli erdőkárosító képességeik mögött. A szegedi és soproni kutatóknak a Nature Ecology & Evolutionben most megjelent eredményei hosszabb távon hasznot hozhatnak a növénykárosító gombák genomevolúciójának feltárásában, de az erdészeti védekezést és a komplex soksejtűség eredetének megértését is segíthetik.

61. oldal



Ha az őszi hónapokban az erdőt járjuk, jó eséllyel találkozunk a gyűrűs tuskógomba (Armillaria mellea) népes csoportjaival. Ami azonban a kirándulóknak és a gombászoknak kellemes látvány, az erdészeknek komoly probléma, hiszen az Armillaria-fajok az északi mérsékelt égöv legjelentősebb erdőpusztítói közé tartoznak. Amellett, hogy rendkívül rafinált kémiai trükkökkel próbálnak hozzájutni a fák értékes szerves anyagaihoz, van egy különleges fegyverük is: rizomorfokkal, vagyis gombafonalakból összeálló gyökérszerű nyúlványokkal kutatnak új táplálékforrások után. A rizomorfok hatalmas területeket képesek behálózni – olyannyira, hogya világ ma ismert legnagyobb kiterjedésű szárazföldi élő szervezete egy oregoni Armillaria-egyed, amely csaknem 10 négyzetkilométeren terül el. Gazdag genetikai fegyvertár Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgozó Nagy László és kutatótársai, a Soproni Egyetemmel együttműködésben (Sipos György vezetésével) négy Armillaria-faj – köztük a korábban említett gyűrűs tuskógomba – örökítőanyagát vizsgálták, hogy tisztább képet kapjanak arról, mi húzódhat meg e gombafajok rendkívüli sikerességének hátterében. A Nature Ecology & Evolutionben most megjelent e négy faj genomját 22 másik gombafajéval hasonlították össze, és izgalmas eredményekre jutottak.

Az Armillaria-fajok az északi mérsékelt égöv legjelentősebb erdőpusztítói közé tartoznak Forrás: Flickr/Ian Worsley Az Armillaria-fajok a fehérkorhasztó gombák közé tartoznak, vagyis képesek a növényi sejtfal minden komponensét – a cellulózt, a hemicellulózt és a lignint – bontani. Emellett gyakran azzal tudnak versenyelőnybe kerülni más gombákkal szemben, hogy az élő fákat is megtámadják, ügyesen kicselezve védekezési rendszerüket. A kutatásból kiderült, hogy az evolúció során az efféle folyamatokért felelős gének e gombafajok örökítőanyagában egyre több és több példányban jelentek meg, vagyis látszik, hogy a gomba az evolúció során„ráakadt" néhány hatékony eszközre, és ezeket érdemes volt mind nagyobb mértékben, illetve mind többféle változatban felhasználni. Az élő fák megtámadásában kulcsszerepet játszó gének és enzimek megismerése később akár védekezési lehetőségeket is adhat az erdészek kezébe. Ősi eszköz új szerepben

62. oldal



A kutatók talán még érdekesebb felismerésre bukkantak, amikor feltárták a rizomorfok fejlődésének genetikai hátterét. E 2-3 mm átmérőjű, kötélszerű nyúlványokról érdemes tudni, hogy nem egyszerűen csak véletlenszerűen összefonódó gombafonalak kötegei. Ha keresztben elvágjuk őket, szabályos szerkezet tűnik elő – sejtjeik egy központi üreg köré rendeződnek, és e sejtek szerepe is eltér a helyzetüktől függően. Amit itt látunk, az nem más, mint a komplex soksejtűség – egy olyan evolúciós vívmány, mely a földi élet fejlődése során csak néhány alkalommal bukkant fel. Komplex soksejtűség nélkül a sejtek nem alkothatnának különböző funkciójú, a nagy egész érdekében együttműködő szöveteket, így a legtöbb általunk ismert élőlény sem létezhetne.

Nagy László és kutatótársainak mostani eredménye szerint a háttérben ugyanaz az ősi genetikai eszköztár áll, amely a termőtest szerkezetének kialakításában is szerepet játszik. Vagyis, ellentétben az uralkodó nézettel, a rizomorfok kialakulásának hátterében nem új gének állnak, hanem a már meglevő gének szabályozása változott meg ún. génregulációs hálózatok újrahuzalozása révén. Ez a felismerés pedig nemcsak az Armillaria-fajok rendkívüli terjedési képességeit segíthet megmagyarázni, de sokat elárulhat a termőtestek kialakulásának mechanizmusáról, sőt, általában a komplex soksejtűség eredetéről is. Több kutatóhely is részt vett a munkában A teljes kutatást az MTA SZBK „Lendület" Gomba Genomika és Evolúció Kutatócsoportja koordinálta Nagy László vezetésével, együttműködésben a Soproni Egyetemmel (Sipos György vezetésével), de más intézmények, mint a Joint Genome Institute (USA), a Szegedi Tudományegyetem, továbbá több külföldi kutatóhely is részt vett a munkában. A gombák körében megjelenő komplex soksejtűség genetikai hátterének vizsgálatára Nagy László nemrég elnyerte az Európai Kutatási Tanács 1,5 millió eurós keretösszegű támogatását – erről hamarosan egy részletesebb beszámolót is közöl az mta.hu.

Petri-csészében növekvő rizomorfok

Forrás: MTA SZBK

A gombák világában a sejtek együtteseinek komplexitása igen széles skálán mozog – a spórából növekedni kezdő gombafonalak egyszerű szerkezetűek, a jól ismert kalapos gombák termőtestei viszont összetett szöveti struktúrát mutatnak. Kérdés, hogy honnan ered a rizomorfok szerkezetének komplexitása? Teljesen újszerű jelenség, vagy valahol már felbukkant a gombákban?

63. oldal

Szerkeszti: Ritz Ferenc

Recommend Documents