INNOVÁCIÓ „Földiekkel játszó égi tünemény…”
Dr. Pakucs János Magyar Innovációs Szövetség elnöke Budapest, 2006. szeptember 26.
Tartalom: • • • •
Mi az hogy innováció? Milyen az innováció finanszírozása? Miért van szükség innovációra? Milyen az innováció helyzete Magyarországon? • Miért kell támogatni? • Van-e remény?
I. Mi az hogy innováció?
Innováció öt alapesete Schumpeter szerint: • • • • •
új termék elıállítás új eljárás bevezetése új piac megnyitása új beszerzési források megtalálása új szervezet létrehozása /Schumpeter, 1911/
Gábor Dénes: „Az innováció több mint pusztán egy eredményes K+F tevékenység. Sikeres innovációnak csak az a kutatásfejlesztési eredmény tekinthetı, amely megvalósul, és hasznot hajt mind a megvalósítói, mind a felhasználói, mind az alkalmazói részére.”
/Gábor Dénes: „Találjuk fel a jövıt”, 1963/
„Az innováció a tudás alkalmazásának folyamata, a termékek és szolgáltatások, valamint ezek piacainak megújítása és növelése, új eljárások alkalmazása a termelésben, az elosztásban és a piaci munkában, a menedzsmentben, a szervezetekben és a munkafeltételekben, a munkaerı szakmai ismereteinek bıvítése és megújítása.”
/EC: Innovation Management and the Knowledge-driven Economy, Brussels, 2004/
Oslo Manuel 2006 Az innováció - új vagy jelentısen javított termék - új vagy jelentısen javított eljárás - új marketing módszer bevezetése - új szervezés-szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben, vagy a külsı kapcsolatokban
Innovációs folyamat K+F
technológia transzfer
alapkutatás
licencia, know-how vásárlás
alkalmazott kutatás mőszaki fejlesztés gyártmány-technológia tervezés próba, ill. kísérleti gyártás gyártás
M
A
R
K
E
értékesítés
T
I
N
G
idı
Az eredményes technológia transzfer feltétele az alkalmazáshoz szükséges saját mőszaki és technológiai fejlesztés
II. Milyen az innováció finanszírozása?
Az innováció finanszírozása Tudományos kutatási alapok 3F család, barátok Seed capital (magvetı) Start up (induló) Innovációs Alap Vállalati saját K+F Üzleti angyal Állami pályázati források Kockázati tıke Saját tıke befektetık, bank, stb. Innováció folyamata
Az innováció finanszírozásának kockázata A befektetések megtérülési kockázata 100%
0%
Tudományos kutatási alapok
Megtérüléssel szembeni igénye
3F család, barátok Seed Capital (magvetı) Start up (induló) Innovációs Alap Vállalati saját K+F Üzleti angyal Állami pályázati források Kockázati tıke
100%
Saját tıke befektetık, bank, stb idı
Sikeres innováció
III. Miért szükséges az innováció?
Gazdasági eredmény
Mőszaki fejlettségi fok
/OECD, 1998/
Gazdasági eredmény
Termék volumen
/OECD, 1998/
A gazdaság növekedésének fı forrása:
a termelékenység növekedés
A termelékenység növekedés:
döntıen az innovációból származik
Az innováció feltétele:
új kutatási eredmények
Magasszintő K+F:
szellemi vagyon növekedése
A szellemi vagyon értéke = Tudás x Erkölcs x Tehetség x Törekvés
T.E.T.T.
A gazdasági növekedés 70-75%-a
USA, Ny.-Európa az innovációból származik
42-43%-a
Magyarországon
A K+F ráfordítás és az innovációk száma közötti összefüggés 1,2
100 94 1,08 1,01
1
80
0,93
0,94
75
In n o vá ció k s z ám a
0,75
0,94 0,88
70 60
1 0,95
65 0,67
0,82 0,74 55
0,7
0,8
0,68
55
50
0,6 45
45
40
43
40
38
35
34
0,4
30 20
0,2
10 0
0 1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999 év
2000
2001
2002
2003
2004
2005
K + F ráf o rd ít á s
90
A K+F ráfordítás és a találmányok száma közötti osszefüggés 1,5
1600
1,3
1,08 1
1,1
1153 0,93
1059
0,75
800
0,94 0,67 796
0,94
0,82 0,74
737
0,68
0,7
0,95
1,01 0,88
919 810
0,7
842 756
727
0,9
694
699 738
0,5
400
0,3
0,1
-0,1
0 1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999 év
2000
2001
2002
2003
2004
2005
K + F ráf o rd ít ás
T alálm án yi b ejelen t ések
1200
IV. Milyen az innováció helyzete Magyarországon?
Bruttó hazai K+F ráfordítás a GDP százalékában (GERD) 3,5 3 GDP %
2,5
Japán
2
USA
1,5
EU-25 Magyarország
1 0,5 0 1995
2000
2001
2002
2003
2004
Bruttó hazai K+F ráfordítás a GDP százalékában (2004) Málta Ciprus Lettország Bulgária Szlovákia Lengyelország Görögország Litvánia Magyarország Észtország Spanyolország Írország Csehország Szlovénia Norvégia Luxemburg Hollandia Nagy-Britannia EU-25 Belgium EU-15 Franciaország Ausztria Németország USA Dánia Izland Japán Finnország Svédország
0,29 0,37 0,42 0,51 0,53 0,58 0,58 0,76 0,89 0,91 1,07 1,2 1,28
0
0,5
1
1,5
1,61 1,64 1,75 1,77 1,79 1,9 1,93 1,95 2,16 2,26 2,49 2,59 2,61
2
2,5
3,01 3,15
3
3,51 3,74
3,5
4
Le Po ng rtu y gá M A C elo lia G s rs YA eh zá R or g O sz R á S g ZÁ S z O lo G la v sz ák or ia sz S pa Ír ág ny ors ol zá or g sz á A us g zt ri E a U N Ho -2 ém lla 5 et nd or ia s Fr B zá g an e ci lgiu ao m rs zá g Fi D nn án or ia sz ág
fı/1000 foglalkoztatott
A kutatási, fejlesztési tevékenységben foglalkoztatottak néhány EU országban (2002)
25
20
15
10
5
0 1000 foglalkoztatottra jutó Összes létszám (fı)
1000 foglalkoztatottra jutó Kutató (fı)
Innovációs mutatók összehasonlítása: Egy etemi K+F ráf ordítás a GDP arány ában Induló kockázati tıke a GDP arány ában
1,8 1,6
USPTO szabadalmak 1 millió lakosra
Szabadalmak! Triad szabadalmak 1 millió lakosra
1,4 1,2
EU15 HU/EU15
High-tech export
Foglalkoztatottak a high-tech iparágakban
1 0,8 0,6
IT és táv közlési kiadás / GDP
0,4 0,2
EPO szabadalmak 1 millió lakosra
0
Innov ációs ráf ordítások az árbev étel arány ában
Foglalkoztatottak a high-tech szolgáltatásokban
Állami K+F ráf ordítás a GDP arány ában
Vállalatok! Vállalati K+F ráf ordítás a GDP arány ában
Diplomások arány a
Szélessáv ú internet pentráció arány a
Felnıttképzésben résztv ev ık arány a Új TéT diplomások
Jövıt veszélyeztetı folyamatok!
Felsıfokú oklevelet szerzett hallgatók száma fıbb tanulmányi területek szerint (1991-2003) Oklevelet szerzett hallgatók Mőszaki- és természettudományi oklevelet szerzett hallgatók
60 000
Humán- és társadalomtudományi oklevelet szerzett hallgatók Egészségügyi- és mezıgazdasági oklevelet szerzett hallgatók
50 000
40 000
30 000
20 000
10 000
0 1991
1993
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
„…a mai közegben a vállalatoknak innovációra nincs forrásuk. A vállalatok azért nem kutatnak, mert a rövid távú túléléssel foglalkoznak, likviditási gondokkal küzdenek, és nem gondolkoznak 5-10 éves távlatokban.”
V. Miért kell támogatni?
Az innováció nem csak kockázatot, hanem bizonytalanságokat is tartalmaz! A pénzügyi rendszer pedig csak a kockázatot tudja kezelni.
„Az innovációból származó társadalmi haszon (egészség, környezetvédelem, infrastruktúra, életkörülmények stb.) nagyobb, mint a vállalkozó nyeresége, ezért kell az államnak részt vállalni ebben.” /OECD, 1995/
A bankok ugyanis a befektetések megtérítését csak a vállalati hozam alapján mérlegelik.”
/OECD, 1995./
Az induló vállalkozások nehéz helyzetben vannak - Cégalapítás - Erıforrások
A vállalkozás-alapításhoz szükséges tıkeminimum és költség (az egy fıre jutó GNI %-ában) Egyesült Királyság Franciaország Írország Belgium Olaszország Finnország Szlovénia Norvégia Spanyolország
Tıkeminimum (az egy fıre jutó GNI %-ában)
Svédország Dánia Szlovákia
Költség (az egy fıre jutó GNI %-ában)
Portugália Németország Csehország Észtország Lettország Litvánia Ausztria Hollandia Magyarország Görögország Lengyelország
0
100
200
300
A vállalkozás megszüntetésének idıigénye (év) Írország Norvégia Finnország Belgium Spanyolország Egyesült Királyság Ausztria Lettország Dánia Olaszország Németország Litvánia Lengyelország Hollandia Franciaország Svédország MAGYARORSZÁG Görögország Portugália Észtország Szlovénia Szlovákia Csehország
0
5
10
A vállalkozás megszüntetésének költsége (a tıke %-ában) Norvégia Hollandia Finnország Lettország Belgium Egyesült Királyság Svédország Spanyolország Portugália Németország Litvánia Írország Görögország Franciaország Észtország Dánia Szlovénia Szlovákia Olaszország Lengyelország Csehország Ausztria MAGYARORSZÁG
0
10
20
30
Az innováció kormányzati támogatása Direkt -
vissza nem térítendı támogatások
-
részben visszatérítendı támogatások
Közvetett - kockázatok részbeni vagy teljes átvállalása - adókedvezmények - kölcsönökhöz nyújtott kezességek - kedvezményes kamatok - kisebbségi tulajdonrész - „hídképzı” intézmények - innovációs infrastruktúra kiépítése
fizikai segítség Induló technológiai vállalkozás
inkubátor
INNOVÁCIÓS MENEDZSMENT finanszírozás
seed capital start up
VI. Van-e remény?
„…Az országnak nincs tudományos-innovációs politikája. Külön elképzelései vannak az Oktatási Minisztériumnak, külön az Akadémiának, külön az NKTH-nak. És ezek nincsenek összehangolva.”
„…A K+F és az innováció két különbözı dolog. Ha van innovatív vállalkozói szféra, annak lesznek K+F igényei. A hazai gyakorlatban azonban ez pont fordítva van. Azt hisszük, hogy a K+F eredmények fognak innovációt generálni.”
Innovatív vállalkozások száma alacsony (2-2,5%)
• Tıkehiányosak, alultıkésítettek, nincs elég forrásuk • Még nem értik ennek jelentıségét, elınyeit • Nem megfelelıek az ösztönzı programok • Alacsony a mőszaki és természettudományos szakemberek száma • Kevés a megfelelı innovációs szakember (a képzésben nem készültek fel az innováció gyakorlati aspektusainak oktatására) • Nincs vagy nem elég erıs az innováció érdekeltségi és piaci motivációja • Lassú és bizonytalan a megtérülés
Hogyan tovább? • Alkalmazott kutatás erısítése > kutató intézetek, egyetemek a gazdaság szereplıin keresztül, azokkal összefogva jussanak a forráshoz • Kkv-k meggyızése a K+F és innováció jelentıségérıl • A gazdaság szereplıinek intézményes részvétele – A stratégia kidolgozásában, végrehajtásában – Pénzügyi keretek és források felhasználására vonatkozó döntésekben
• „ A rendszer – váltás befejezése”
Hogyan tovább? • Gazdaságorientált K+F és innovációs stratégia kidolgozása • Egyközpontú, önálló, átlátható kormányzati irányítás • Együttmőködés a felelıs szervezetek között • Rugalmas, gyors, vállalatmérethez és gazdaságpolitikai célokhoz illeszkedı pályázati rendszer • Mikro- kis- és középvállalkozások mőszaki megújulását segítı eszközrendszer • Jogszabályi garancia az Innovációs Alap bevételei min. 75 %-ának gazdasági társaságokon keresztül történı felhasználására
„Az állam mőködése a nemzeti elittıl,
azoktól a befolyásos csoportoktól függ, amelyek meghatározzák az állam ténykedését. Nem mindegy, hogy a nemzeti elit az erkölcs, a kultúra, a tudás és a felelısség pártján áll-e, tehát a nemzet oldalán, vagy csak a saját érdekeit képviseli.” R. Gilpin (2002)
Magyar Innovációs Szövetség
40
Magyar Innovációs Szövetség Misszió: az innováció gyorsításának támogatása, az innovációs képesség növelése
Státusz: non profit, szakmai szervezet alapítás: 1990 Regionális irodák: Gyır, Veszprém, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc, Budaörs
Tagintézmények (570): -
egyetemek, kutatóintézetek innovatív vállalkozások non profit szervezetek 7 szakmai szövetség
Tevékenység: - szakmai érdekképviselet és -érvényesítés országos szervezetekben - technológia-transzfer szervezetek, innovációs központok alapítása, mőködtetése - elıadások, konferenciák - szakmai tagozati rendezvények - innovációs kutatások, kiadói tevékenység - információs szolgáltatások: Hírlevél, internetes portál (www.innovacio.hu) - sajtó, stb.
Innovációt népszerősítı programok Rendszeres programok: - Innovációs Nagydíj pályázat
- Innoforum Szellemi Termék Börze - Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny
MISZ közremőködésének eredményei -
11 mőködı technológia-transzfer központ Innovációs törvény (2005) Innovációs Alapról szóló törvény (2004) vállalkozások K+F ráfordításainak közvetett ösztönzése növekedett - innovatív vállalkozások száma növekedett
A Magyar Innovációs Szövetség javaslata: Nemzeti Technológiai Inkubátor és Magvetı Tıke Program létrehozása az NFT II. keretein belül (≈ 30 Mrd Ft)
A Nemzeti Technológiai Inkubátor Program várható eredményei 2013-ra elvárt számszerő eredmények: • létrejön 30-40 valóságos technológiai inkubátorként mőködı inkubátorház (átlagosan 3-4 innovációs menedzserrel, 8-12 innovatív vállalkozással) • feltárásra kerül legalább 2-3 ezer innovációs projekt • megszületik mintegy 3-4 ezer új innovatív vállalkozás, amelyek közül 2013-ra 120 a versenyszférába kihelyezett, stabilan mőködı és nagy növekedési képességő vállalattá válik • a magánszféra – az állami tıke-kiegészítés vonzó hatására – 12-15 milliárd forint privát tıkét fektet be innovatív vállalkozásokba • létrejön 2-3 ezer nagy hozzáadott értéket teremtı új munkahely
KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIA 2013-ra a vállalati és az állami K+F ráfordítások aránya legyen 2:1 állami: GDP 0,7%-a, vállalati: GDP 1,4%-a (Az EU-s források hatékony felhasználásával a GDP 2,5%-a is lehet a K+F ráfordítás!)
Jövıkép 2025 • Magyarország egyike a világ fejlettebb országainak; • Vállalkozásbarát környezet, fejlett humán és fizikai infrastruktúra; • A K+F források megtöbbszörözıdtek; • Világszínvonalú kutatóegyetemek, innovációs központok; • Versenyképes és kreatív magyar munkaerı; • Magyar Nobel-díj.
„A JÖVİT NEM LEHET ELİRE MEGJÓSOLNI, DE A JÖVİNKET FEL LEHET TALÁLNI”
/Gábor Dénes, 1961/
„A JÖVİT A FIATALOKNAK KELL FELTALÁLNI”
